NYITRA STREET CULTURAL CENTRE AND ELEMENTARY SCHOOL

NYITRA STREET CULTURAL CENTRE AND ELEMENTARY SCHOOL

A NYITRA UTCAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA

Készült:

2004.

Felülvizsgálat és módosítás: 2005. Felülvizsgálat és módosítás: 2007. Felülvizsgálat és módosítás: 2009.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ, KÖSZÖNTŐ

4.

1. NEVELÉSI PROGRAM 5. 1.1. GYERMEKKÉPÜNK 6. 1.2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 7. 1.3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 11. 1.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 17. 1.5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGRENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 20. 1.5.1. A tanítási óra 20. 1.5.2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 21. 1.6. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 30. 1.7. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 36. 1.8. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 51. 1.9. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 52. 1.10. AZ ISKOLA GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE, FELADATAI 53. 1.11. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM 56. 1.12. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉG 57. 1.13. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 59. 1.14. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS AZ ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSE 68. 1.15. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK 72. 2. HELYI TANTERV 2.1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK 2.1.1. Tantervek 2.1.2. Óraterv 2.1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása 2.1.4. Tananyag és követelmények 2.1.5. Az idegen nyelv oktatása iskolánkban 2.1.5.1. Emelt szintű német nyelvi képzés 2.1.5.2. Angol-magyar két tanítási nyelvű képzés 2.1.6. Közlekedés, társadalmi bűnmegelőzés

74.

75. 75. 76. 81. 88. 88. 88. 89. 91.

2

2.1.7. Mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása 92. 2.1.8. Nem szakrendszerű oktatás 92. 2.1.9. Helyi sajátosságok 93. 2.1.10.Informatikai oktatás 93. 2.2. TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 94. 2.3. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 96. 2.4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI 98. 2.4.1. Az értékelés célja 98. 2.4.2. A tanulói teljesítmény értékelésére vonatkozó elveink 99. 2.4.3. A követelmények előzetes megjelenítése, nyilvánossága 100. 2.4.4. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai 100. 2.4.5. Az érdemjegyek osztálynaplóba való bejegyzésének módozatai 101. 2.4.6. Szóbeli feleltetések 101. 2.4.7. Témazáró feladatlapok 102. 2.4.8. A tanulók eredményességének mérése a két tanítási nyelvű oktatásban 103. 2.4.9. Az értékelés sajátos, helyi eszközrendszere 104. 2.4.10.Magatartás, szorgalom 105. 2.4.11.Az iskolai jutalmazás formái 108. 2.4.12.Az iskolai büntetések formái 109. 2.5. A MODULOK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSA AZ ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE 110. 2.6. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA 111. 2.7. AZ OTTHONI(NAPKÖZIS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 113. 2.8. A TAULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 114. 2.9. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 115. 3. MŰVELŐDÉSI PROGRAM 3.1. Célok, feladatok 3.2. Tartalom-tevékenység

117. 119. 121.

4. MELLÉKLETEK

125.

5. ZÁRADÉKOK 5.1. A Pedagógiai-Művelődési Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 5.2. A Pedagógiai-Művelődési Program nyilvánossága 5.3. A Pedagógiai-Művelődési Program módosításának elfogadása és jóváhagyása

127. 128. 129. 130.

3

BEVEZETŐ, KÖSZÖNTŐ

Ön a Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ pedagógiai-művelődési programját vette kezébe. Azét az intézményét, mely 1956-ban kezdte meg működését általános iskolaként Szombathely városában. Az elmúlt évek alatt sok kiváló diák került ki iskolánkból, sok kiváló pedagógus irányításával fejlődött az oktató-nevelőmunka színvonala.

Diákok, tanárok,

szülők

közös

tevékenysége

során

alakultak

ki

hagyományaink, melyek őrzését, folytatását fontos célként tűztük ki az elkövetkező évekre is. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik az eltelt évek, évtizedek során megtanították, hogy a tudást tisztelni kell, s azt, hogy az ember értéke cselekedeteiben zajlik. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik mindezt befogadva, megértve diákként öregbítették iskolánk hírnevét. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik az iskola működtetésében folyamatosan segítették munkánkat a fenntartó önkormányzat dolgozóiként. Köszönetet mondunk azoknak az intézményeknek, akik szolgáltatásaikkal partnerként dolgoztak velünk együtt. Megköszönjük mindazoknak a szülőknek a munkáját, akiknek támogatása sok segítséget, erőt, hitet adott tevékenységünkhöz. Intézményünk szellemiségének alapvető tényezőjévé kell váljon az, hogy a pedagógusok, szülők és tanulók jó kapcsolata, az érdeklődés, a tanulók kötődése által közvetíteni tudjuk azokat az értékeket, amelyekkel formálhatjuk intézményünk arculatát. Az általános iskolai és közművelődési intézményegység szoros együttműködése biztosítja a településrész oktatási-, kulturális-, sport-, életének sokszínűségét, mely által a közösségi élet fellendítésén túl a helyi művelődési, sportolási lehetőségek biztosítják az itt élők szabadidejének igényes, hasznos eltöltését. Mindehhez kérjük továbbra is segítő támogatásukat.

Tisztelettel: Marácziné Joó Éva igazgató

4

1. NEVELÉSI PROGRAM

5

1.1. GYERMEKKÉPÜNK Iskolánk tanulója legyen a világra nyitott, kíváncsi, kreatív, önmagát fejleszteni tudó, tisztelettudó,

rendelkezzen

optimista

világképpel.

Céljaik

megvalósítása

érdekében

rendelkezzenek szociális érzékenységgel, önkritikával, ismerjék fel az alapvető tudás értékeit, kapcsolataik feleljenek meg az erkölcsi normáknak. Anyanyelvi kultúrájának fejlesztésével tisztelje népünk, nemzetünk, környezetünk hagyományait. Tudjon megfelelni a társadalom kihívásainak olyan értékrenddel és tudással, melynek elsajátításával képes az életét alakító döntések meghozatalára. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanára egyaránt, ahol ötletei, játékai, feladatai, kérdései szervesen beépülnek az iskolai foglalkozásba, ahol megtanul helyesen és okosan tanulni, ahol biztonságban jól érzi magát, mert a tárgyi feltételek mellett szakmailag, emberileg felkészült nevelőtestület irányítja munkáját, mely képes a folyamatos szakmai, pedagógiai fejlődésre. Valljuk, hogy a pedagógustevékenység küldetés, mellyel célunk a tanítványok személyiségének kialakításában történő aktív részvétel. E célhoz kell az alapokat megadnunk azzal, hogy önmagukat, társadalmi és természeti környezetüket jól ismerő és értő tanítványokat neveljünk. Arra törekedtünk az évek során, hogy iskolánkban jókedvű, vidám, boldog gyermekkort élő diákok legyenek, akik őszinték, tisztelettudók, az értelem által vezéreltek. Tanuljanak meg céltudatosan, becsületesen élni, legyenek toleránsak mások iránt. Az iskola számukra a tudást jelentse, s azt a helyet, ahol megtanulják a korok, emberek tiszteletét, a normák követését, a szabadidő hasznos, eredményes, de érdekes, szórakoztató eltöltését. Iskolánk szellemiségének alapvető tényezője: a pedagógusok és a tanulók jó kapcsolata, az érdeklődés, becsületességre, kitartó munkára nevelés, a tanulók kötődése az iskolához, azonosulások a célkitűzésekkel. Iskolánk földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a környezetünkben élők igényeinek kielégítését kell szolgálja, s olyan összetett programot kell kínálnia, mely minden itt élő réteg igényeihez igazodni tud, a szociálisan és kulturálisan hátrányos családok gyermekeinek segítésétől a magas műveltségű, jó anyagi körülmények között élő családok tehetséges gyermekeinek gondozásáig.

6

1.2.A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Alapelvünk a gyermekközpontú iskola megteremtése, melyhez erősíteni kívánjuk az osztályközösségek,

napközis

csoportok

szerepét

a

személyiségformálásban.

A

személyközpontú pedagógiát kívánjuk megvalósítani az általános képzésben és a felfejlesztő, felzárkóztató képzés keretein belül is. Teljesítményközpontú szemlélettel foglalkozunk a tehetséggondozó programunkat választókkal, természetesen a hagyományos pedagógia keretein belül. Emberközpontú iskolában emberközpontú nevelést kívánunk megvalósítani, melyben az általános emberi értékek továbbadása egyik legfontosabb feladatunk. Valljuk, hogy az ember által teremtett - megszerzett érték feltétlen tisztelete kormányoz minden tulajdonságot. Ennek szellemében nevelünk a toleráns magatartásra, az egymás iránti szeretetre és megértésre, az önmagunkért és másokért való felelősségre, a hagyományok őrzésére és megteremtésére. Hangsúlyt helyezünk a viselkedéskultúrára, a kommunikációs képességek és készségek javítására minden területen. Iskolánk tanulója legyen a világra nyitott, kíváncsi, kreatív, önmagát fejleszteni tudó, tisztelettudó,

rendelkezzen

optimista

világképpel.

Céljai

megvalósítása

érdekében

rendelkezzen szociális érzékenységgel, önkritikával, ismerje fel az alapvető tudás értékeit, kapcsolatai feleljenek meg az erkölcsi normáknak. Anyanyelvi kultúrájának fejlesztésével tisztelje népünk, nemzetünk, környezetünk hagyományait. Tudjon megfelelni a társadalom kihívásainak olyan értékrenddel és tudással, melynek elsajátításával képes az életét alakító döntések meghozatalára. Alapelvünk az egészséges életmódra nevelés, melynek megvalósításához biztosítjuk a mindennapos testnevelést a mozgáskultúra fejlesztésére, a küzdőszellem erősítésére, a sportolás szeretetére neveléssel. Egyúttal feladatunk a toleráns, a másságot (beteg, sérült gyermekek) tiszteletben tartó személyiségek fejlesztése.

Integráltan oktatjuk a

körzetünkből intézményünkbe jelentkező sajátos nevelési igényű tanulókat. Iskolánk típusa: általános iskola, melynek fő feladata a korszerű, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése, melyben figyelembe kell venni az adott közösség, az adott gyermek képességeit. Minden értelmileg ép gyermeket el kell juttatni egy bizonyos

7

alapszintig ismeretanyagban, készségekben, képességekben, alkalmassá tenni a tanulmányok folytatására, a társadalmi munkamegosztásba való későbbi bekapcsolódásra, és a testileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Valljuk, hogy az egyéni képességek kibontakoztatását mind a humán mind a reál területen biztosítanunk kell, ezért a hagyományokra építve és az igényeknek eleget téve speciális képzési keretek között hangsúlyosabbá kell tennünk az alábbi területeket: angol és német nyelv oktatása, számítástechnika, testnevelés. Ezt szolgája a kimenő rendszerű emelt szintű német nyelvoktatás 5-8. évfolyamon, a felmenő rendszerű angol-magyar két tanítási nyelvű oktatás,a mindennapos testnevelés, a szakkörök, az egyéni felzárkóztató foglalkozások magyarból, matematikából. Tehetséggondozó programunkban lehetőséget biztosítunk a versenyhelyzetekre való felkészülésre, megtanítjuk tanulóinkat a

megmérettetések terheinek viselésére,

az

eredményességre. Alapképzésünk kiemelt területeként kezelendőnek tartjuk az anyanyelvet és a matematikát hagyományainknak megfelelően. Ennek szolgálatába állítjuk a differenciált képességfejlesztő foglalkozásokat, mellyel esélyt, lehetőséget teremtünk arra, hogy mindenki tehetségének, adottságainak megfelelően haladjon munkája során. A különböző egyéni adottságok, képességek, tulajdonságok fejlesztése megkívánja a differenciált csoportokban való oktatást. 1. évfolyamtól differenciálással valósítjuk meg a tehetséggondozást és a felzárkóztatást (részben tanórán kívüli foglalkozás keretében). Valljuk, hogy a szociális hátrányok csökkentését, a tanulási nehézségek enyhítését a kiscsoportos differenciált foglalkoztatás megtervezésével a tanulók egyenletes előrehaladásának szolgálatába tudjuk állítani. Alapelvünk, hogy iskolánk oktató-nevelő munkája a pályaválasztásra való felkészítésben, és az oktatómunka minden területén olyan színvonalon történjen, hogy tanulóink a továbbtanuláshoz szükséges ismeretek birtokába jussanak, s a következő iskolafokozatba való bejutás és helytállás eredményes legyen. Célunk, hogy az iskolát megelőző nevelés eredményeinek (család, óvoda) figyelembe vételével építsük fel programunkat, mellyel az alapvető emberi normák betartására nevelve, az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatására törekedve az alapműveltség megszerzésén túl biztosítsunk tanulóink számára alkotó, boldog gyermekkort, hogy tartalommal teli életet élhessenek.

8

Iskolánk nyitott a teljes lakosság felé, melyet a város és városkörnyéki kistelepülések tanköteleseinek befogadása jellemez. Nyitott abban az értelemben, hogy kapcsolatot teremt a lakókörnyezettel

a

kulturális

tevékenységek

kapcsán,

bekapcsolódunk

művelődési

intézmények programjaiba, programokat szervezünk a környező országok magyarjainak kultúráját

megismerendő,

kapcsolatot

építünk

angol

nyelvterületen

lévő

oktatási

intézménnyel. Feladatunk, hogy a hagyományőrzés, hagyománytisztelet, mint érték közvetítésére mind iskolai, mind iskolán kívüli tevékenységekkel kiegészítsük a tanulók ismereteit, iskolai tevékenységünk során kialakítsuk a múlt értékeinek őrzését a jövő építésének alapjaként. Nemzeti történelmünk, műveltségünk elmélyítésére, népünk kulturális örökségének megismertetésére fokozott figyelmet kell fordítanunk, megismertetjük városunk, megyénk múltjával, hagyományaival őket Ezt szolgálják a kirándulások, túrák, nyári táborok, kulturális programok az intézményben és más intézményekben, jeles napok és ünnepek, rendhagyó tanórák szervezése, a helyi tantervben megjelenő helyi sajátosságok. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: 

Minden tantárgyból megfelel az alapfokú oktatás-nevelés kerettanterveiben meghatározott

továbbhaladás

feltételeinek,

természetesen

a

minimális

követelményeken túl az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. 

Rendelkezik

olyan

jártasságokkal,

bővíthető

amelyek

ismeretekkel,

képessé

teszik

őt

készségekkel, arra,

hogy

képességekkel, a

középiskolás

követelményeknek megfeleljen. 

Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.



Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi jövőjét és sorsát illetően.

A felsorolt célok megvalósításának módszerei, eszközei A leírt célok és feladatok megvalósításához alkalmazott módszerek megválasztása a pedagógus joga és felelőssége. Ennek során köteles figyelembe venni:

9

- az iskolai célkitűzéseket, feladatokat, az osztályfőnökök, ill. az osztályban tanító tanárok értekezletének pedagógiai terveit, határozatait A pedagógus módszerei nem ütközhetnek: - emberi jogokkal, alkotmányos elvekkel, - a polgári etikával, - a pedagógia szaktudománya általánosan elfogadott eredményeivel Így különösen tilos a testi fenyítés, a tanári pozícióval való visszaélés, a bosszúállás, a kivételezés. Ugyanakkor elvárható a személyes példamutatás, a jóhiszeműség, a diákok életkorának megfelelő kezelése. Iskolánkban a pedagógusok mindennapi tevékenysége során alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

 A szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek - követelménytámasztás - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés - a közösségi tevékenység szervezése - közös célok kitűzése - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés 

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése - tények és jelenségek bemutatása - személyes példamutatás - részvétel a közösségi tevékenységben - egyéni és csoportos minták kiemelése



Tudatosság, meggyőződés kialakítása - magyarázat, beszélgetés - önálló elemző munka - felvilágosítás a követendő normákról - beszélgetés, vita

10

1.3. A SZEMÉLYISÉFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanulók életkor pszichológiai jellemzése Az első szakasz a kisiskoláskor (6-10 év). Ezt a szakaszt nevezzük az önfejlődés szakaszának. Bár a felnőttek, elsősorban a szülők, illetve a tanítók, tanárok mintát és tekintélyt jelentenek a gyerek számára, de mégis ez a kor az, amelyikben elkezdi saját magát értékelni, elkezd gondolkodni arról, hogy milyen is ő. A szülői ház támasz még ugyan, de egyre inkább keresi a vele egykorúak társaságát, új kapcsolatok kialakítására törekszik. Egyre jobban kedveli a közösen végrehajtható cselekedeteket, közös játékokat. Ezáltal kialakul benne egyfajta szabálytudat, amely képessé teszi a másokkal való normális kapcsolatok kialakítására. Ebben az óvodai nevelés általánossá válása miatt már bizonyos tapasztalatai is vannak. Tevékenységi és mozgásigénye nagyon nagy. Az alkotásra való törekvés mellett mindinkább törekszik a gyors, sokmozgásos játékra, elsősorban közösségben. Ebben a korban alakul ki az analizáló és szintetizáló képesség, így ezáltal válik alkalmassá arra, hogy információt képes legyen más forrásokból megismerni, és más formában továbbadni. Vagyis képes lesz arra, hogy az írás és az olvasás alapvető technikai elemeit elsajátítsa. Emlékezése elsősorban tapasztalati. Csak az ítélt dolgokat, eseményeket jegyzi meg. A logikai képek érzelmi hallomások alapján rendeződnek egymáshoz. Lényegkiemelésre, elvont gondolkodásra még nem képes, bár próbálja a dolgokat egymással összefüggésbe hozni, köztük kapcsolatot keresni. A gyermeki kíváncsiság új elemmel bővül: nem csak megismerni akarja az újat és érdeklődik utána, hanem szeretne a „dolog nyitjára” jutni, azaz oksági összefüggéseket keres, mindennek magyarázatát akarja tudni. A megismerés tárgyát természetesen nem tudatosan választja ki, hanem mintegy ösztönös alapon, az emóciók vezérlik. Érdeklődésére még az jellemző, hogy nem tartós, sokáig nem képes és nem is óhajt egy-egy dologgal foglalkozni. Gyorsan sokat vagy éppen mindent akar átélni, megismerni. Egyéni élményeket próbál gyűjteni. Persze nem csak az „öncélú tudásért”, hanem azért, hogy környezetében továbbadja, közzétegye új ismereteit, értesüléseit, hogy a személyes létére, az „én”- re felhívja társainak és környezetének figyelmét.

11

Feladataink: A kisiskoláskor az, melyben különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a gyerekek pszichikai fejlődésére az iskolai nevelésben. Ugyanis a hagyományos értelemben vett családi kép (együtt élő, egymást segítő szülők, akik gyermekeikért „élnek”) napjainkban már erősen megváltozott. Sok a sérült vagy csonka család, a családok bensőséges harmóniája eltűnőben van. Tehát az alapvető forrás változott meg, ahonnan a gyerek önképének kialakításához elsősorban az alapot kaphatja. A gyermekét egyedül nevelő anya számára a gyerek sokszor az utolsó mentsvár, ezért elkényezteti, gyermekének képességeit túlbecsüli. Itt jön fokozottan növekvő szerepünk, hogy a gyerek képességeit, testi-lelki adottságait figyelembe véve megpróbáljunk magában a gyerekben helyes „énképet” kialakítani; egyrészt bátorítás, biztatás, hogy értékeit felismerje, de ugyanakkor következetes, jó szándékú szigor, hogy a gyerek valóban igazi énjét alakíthassa ki. Egy másik fontos teendő, hogy a gyerek figyelmét irányítsuk, arra hívjuk fel figyelmét, arra adjunk magyarázatot, ami igazán fontos ahhoz, hogy az életkorához szükséges ismeretei meglegyenek. A prepubertás szakaszának szokták tekinteni 10-12 éves életkort. Ez a kategorizálás azonban nem egészen egyértelmű. Részben egyéni adottságok miatt (később érés), részben társadalmi körülmények miatt (anyagi lét, szociális helyzet) a kor kezdési szakasza vitatott. A különbségeket még csak fokozza, hogy az iskolakezdés a törvények alapján nagyon toleráns. Az azonos évfolyamba járó tanulók között csaknem egy év különbség is lehet. Ez az egy év ebben az életkorban - a testi-lelki fejlődés szempontjából - nem egy évet, hanem minőségében annál többet jelent. Ezért is olyan változatos, mozgalmas, indulatokkal, szenvedélyekkel teli időszak ez a gyerekek jó részénél. Ugyancsak ez a kor az, amelyben a tanulók a szemléleti, tapasztalati gondolkodástól mindinkább elszakadnak az elvont gondolkodás, az absztrahálás javára. Mindinkább a társak felé fordul, részben új kalandokat keresve, részben az átélt eseményekre próbál tőlük magyarázatot várni. Egy másik kísérő jelenség, hogy az eddigi páros kapcsolatok mindinkább szélesednek, a tanulók igazi környezete a csoport, a nagyobb közösség lesz. A nemek elkülönülnek látszólag egymástól, hogy aztán most már egészen más szemmel ismét közeledjenek egymáshoz. Ez elég gyakran alkalmat ad heves indulatokra, érzelmi kitörésekre.

Feladataink: Mivel az absztrakt gondolkodásra való áttérés nagyon összetett pszichikai, szellemi folyamat, és az említett nagy szélsőségek miatt egész nagy különbségek alakulnak ki a tanulók között, azért van nagy jelentősége a személyiségközpontú iskolának. Így jut csak - ha 12

nem is elegendő, de legalább - több idő az egyes tanulókra, a tanulók személyisége reményeink szerint így egyenletesebben tud pozitív irányba fejlődni. A tanulóknak egyénre szólóan is megpróbáljuk megmutatni az összefüggéseket, a dolgok okozati rendjét. Ilyen keretek között az önállóságra való törekvés - mely a kornak amúgy is életkori sajátossága -, illetve az erre való nevelés több alkalmat nyújt az egyén harmonikus fejlődéséhez. Célunk az, hogy az önállóságra törekvő tanuló ne a semmibe, kilátástalan helyzetekbe pottyanjon, hanem próbáljon önállóságával élni a körülötte lévő világ dolgaira számára is elfogadható választ adni. A harmadik életkori szakasz, a serdülőkor (pubertás) nem kevesebb gondot, feladatot és nehézséget jelent, mint az azt megelőző. Ez még akkor is igaz, ha ennek a korszaknak csak mintegy a felét töltik tanulóink iskolánk falai között. A serdülő most már nem arra törekszik csak, hogy magát megismerje, hanem ezzel párhuzamosan a vele érintkezésbe kerülő embereket, fiatalokat, időseket egyaránt szeretné minél jobban megismerni. Szeretné kitapogatni, körüljárni azt a határt, ameddig eljuthat, ezért gyakran át is lépi ezeket a határokat vagy legalábbis kísérletet tesz ezek áthágására. Nem csak cselekedeteiben, emberi kapcsolataiban akár „szabaddá” válni, hanem véleménynyilvánításában is. Ez a szabadságra törekvés, egyéni véleménynyilvánítás nem csak személyekre vonatkozik, hanem társadalmi konvenciókra, az eddig szilárdnak látszó dolgok, összefüggések megkérdőjelezésére, vagyis „újraértelmezésére”. Ez a törekvés egybeesik manapság a társadalomban egyébként is fokozottabb mértékben jelenlévő és lejátszódó bizonytalanságokkal, nézetütköztetésekkel. A serdülő megpróbál mindent megragadni, hogy saját magának „világnézetet” hozzon létre. Ezért keveredik képzeletében, gondolatvilágában a reális az irreálissal, a lényeges a lényegtelennel. Így lehetséges az, hogy hipotézisekre épülő végkövetkeztetései úgy szerepelnek, mintha konkrét, bizonyított tények lennének, illetve fordítva. Ezt még csak fokozza az, hogy fokozott emocionális motiváltsága néha döntő okként jelenik meg nála, holott az a valóságtól eléggé messze áll. Gyakran megsértődik, megközelíthetetlenné válik, ha egy-egy társa vagy akár felnőtt nem úgy látja a világot mint ő, vagy rámutat gondolkodásának hibájára. Feladat: A tanuló személyének tiszteletben tartásával rámutatni a dolgok valódi összefüggéseire. Anélkül, hogy érzelmi életének gazdagodását gátolnánk, rá kell vezetni arra, hogy az érzelemnek és az értelemnek külön helye van a világban, mindkettőre szükségünk van, de a legnagyobb szükségünk a kettő harmóniájára van. Ki kell bennük alakítani a logikus, elvont 13

gondolkodás képességét. Hasznos gátlásokat kell bennük kialakítani, hogy ne ütközzenek minduntalan rossz gondolkodásmódjuk, érzelmi elfogultságuk miatt akadályokba, azaz kudarcokba, melyek gyakori volta a személyiség önállóságának elvesztéséhez, esetleg kiábrándultsághoz, meghasonláshoz vezet. A problémát úgy kívánjuk megoldani, hogy a személyiséghez közel férkőzve próbálunk számukra kiutat találni, és nem fordítva, mintegy rájuk kényszerítve a valós világot, mint egy megmásíthatatlan egészet. Elsősorban az a célunk, hogy a megoldás módozataihoz való utat mutassuk meg a tanulóknak, arra neveljük őket, miként igazodhatnak el a világban. Ne csak beleilleszkedjenek, hanem elsősorban azon fáradozzanak, hogy erejüket, intelligenciájukat hogyan tudnák a leginkább hasznosítani saját maguk és környezetük számára. Szükség van a formális tanításra - tanulásra, az úgy nevezett standard ismeretekre, hiszen ezek nélkül sem a szomszéd utcába, sem pedig világhódító útra nem lehet elindulni. De nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy az elsajátított ismeretanyag mivé válik az adott személyiség kezében. És az ehhez vezető út lehetőségeinek a megmutatása a célunk. Triviális példával élve nem halat szándékozunk adni, hanem horgászbotot, amellyel jobban lehet boldogulni, mint a már kifogott hallal. A pszichológiai szakaszhatárok átszövik és meghatározzák az iskola legfontosabb funkcióit, melyek a következők: Az alapkészségek elsajátításának biztosítása (olvasás, írás, számolás). A tanulók információt szereznek szűkebb és tágabb környezetükről, elemi összefüggésekkel ismerkednek, megtanulják megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. Ennek megfelelően alapvető

feladat

az

összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának

készségszintre történő emelése. Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása. A tanulók manipulatív és képi gondolkodásának megfelelően, a tapasztalati ismeretszerzés időszakában főként a tevékenységközpontú tanítási stratégia segíti a meghatározott célok elérését. Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasásiszámolási problémák gyors felismerése és preventív kezelése. Értékközvetítés A demokratikus iskola működését a magyar alkotmányban, valamint az emberi és gyermeki jogok chartáiban rögzített értékek szabják meg. 

a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke)



a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia) 14



a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékei)

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Személyiségfejlesztés Az alapelvekből következő kiemelt pedagógiai törekvés a személyiségfejlesztés. A gyermekközpontú alapkoncepció és a program felépítése az alapvető tanulói készségek, képességek és jártasságok fejlesztését szolgálja. Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, az értelmi képességek illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása; az emberi együttélés szabályainak megismertetése; a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása; a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása; az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése igény kialakítása az iskolai és a helyi közéletben való részvételre; az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása a tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Egészséges életmódra, családi életre nevelés A program fontos feladata az egészséges életmódra való nevelés erősítése, mely nem kizárólag egy-egy tantárgy feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. A mentálhigiénés problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megőrzésére való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általános eleme. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Környezetvédelmi nevelés A szűkebb környezet

megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszi

olyan

állampolgárok nevelését, akik felelősséggel vesznek részt a köz ügyeinek intézésében, és óvják, ápolják környezetüket. Pályaorientáció Kiemelten kell figyelnünk arra, hogy a tanulók iskolai tanulmányaik elvégzése után képessé váljanak a továbbtanulásra. Ehhez az oktatáson túl segítő programokat szervezünk és részt vesznek más intézmények által e célból szervezett programokon diákjaink. 15

Szociális ellátások biztosítása Az iskola által megfogalmazott célok (az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása) a szociális ellátások iskolai szintjének kialakítását kívánják meg. Alapvető feladat a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva az egész napos ellátások (ügyelet, napközi, tanulószoba) és a diákétkeztetés biztosítása. Az alapfunkciót kiegészítő tevékenységek: 

emelt szintű német nyelvoktatás kimenő rendszerben 5-8. évfolyamon



angol-magyar két tanítási nyelvű oktatás



sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása

További kiemelt pedagógiai sajátosságaink, melyek erősítik a sokoldalú személyiségfejlődést: 

egészségnevelési programok (mindennapos testedzés, kábítószer - alkohol dohányzás, szexuális felvilágosítás, lelki egészségtan, életvezetési ismeretek)



környezetvédelmi programok (projectekben való részvétel, környezetvédelmi táborok, takarítási napok, hulladékgyűjtés)



nyílt tanítási napok 1-8. évfolyamokon



tanulmányi kirándulás (iskolai, osztályok)



népszokások, világnapok program 1-8. évfolyamon

16

1.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a:  tanórák

- szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák,

 tanórán kívüli foglalkozások

- napközi, - séta, kirándulás, - szakkörök,

 diákönkormányzati munka,  szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együttérző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen - megjelenésével, - viselkedésével,

az intézmény valamennyi dolgozója

- beszédstílusával,

példaként áll a diákok előtt.

17

- társas kapcsolatával Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői közösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve és kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: 

Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek.



Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit.



Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.



Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket.



Valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.



Legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát.



Váljon érzékennyé környezete állapota iránt.



Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.



Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá.



Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.



Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni.



Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni.



Az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.



Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait.

18



Kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez.



Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, tanuljon meg tanulni.



Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére.



Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

A feladatokhoz rendelt tevékenységeink:  a házirend, mely közösen került kialakításra a diákönkormányzat, Szülői Közösség és a nevelőtestület egyetértésével,  a napközis foglalkozások időtartamát az iskolahasználók igényei szerint alakítjuk az iskolavezetőség döntésével,  a

tanórán

kívüli

tevékenységek

a

munkaközösségek,

iskolahasználók

véleményezésével, igényeire épülnek,  az SZMSZ, Kollektív Szerződés, Házirend mellett a diákönkormányzat, Szülői Közösség, Közalkalmazotti Tanács működési rendjét saját jóváhagyott szabályzatuk határozza meg,  az

éves

rendezvények,

programok

előkészítése

a

Szülői

Közösség

és

a

diákönkormányzat részvételével történik, melyet az iskolavezetőség összeállítása alapján a nevelőtestület hagy jóvá,  iskolahét (10 évente), évkönyv, kulturális bemutatkozó műsorok,  nyugdíjas találkozók,  öregdiákok találkozója, részt vállalnak az iskola napi munkájában (diáknapok, táborok, iskolai rendezvények lebonyolítása, szervezése),  napközisek klubja, melynek célja a szabadidő hasznos eltöltésén túl az élménynyújtás, a közösségi élet erősítése,  rendezvényeink

19

1.5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGRENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1.5.1. A tanítási óra Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A tanítási folyamatban kiemelt szerepet kapnak a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák, s ezek fejlesztése: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség érvényesülése. Mindezek fejlesztését szolgálják a tanórai és tanórán kívüli tevékenységei iskolánknak.

20

1.5.2. A tanítási órán kívüli tevékenységek Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.



A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés: Az iskola- amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervezhet. 

A képesség-kibontakoztató felkészítésen a tanulók egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Ezen a tanuló a szülő írásban adott egyetértő nyilatkozata alapján akkor vehet részt, ha a törvényes felügyeletet gyakorló szülő tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be, valamint a gyermek után a szülő rendszeres gyermekvédelmi támogatást kap.



Az integrációs felkészítésben azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók vehetnek részt, akik egy osztályba járnak azokkal, akik nem vesznek részt ebben.

Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról

21

– a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

Szakkörök:

szövő,

rajz,

környezet

és

egészségvédelmi,

színjátszó,

számítástechnika, énekkar, iskolai sportkörök. Módosulhat tanulói és szülői kérés alapján. Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Felzárkóztatás: magyar és matematika tantárgyakból az alsó tagozatos osztályokban, felső tagozatban szükség szerint általában magyar, matematika, német nyelv. Kiemelt feladatként kezeltük minden évben a matematika, magyar és az idegen nyelvek oktatását, hiszen az általános tantervű osztályokban rengeteg nehézség jelentkezett ezekben a tantárgyakban. Integrációs képességfejlesztő, képesség-kibontakoztató program. Napköziotthon, diákétkeztetés Iskolánk oktató-nevelő munkájának fontos része a napköziotthonos foglalkoztatás, mert az idejáró tanulók kb. fele minden tanévben napközit igényel. Tanulóink között nagyon sok felső tagozatos gyermeknek is szüksége van a foglalkozásra (családi háttér, gyenge képességek), a segítségnyújtásra. Az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős közös felmérése alapján tettünk gyakorta javaslatot a napközis foglalkozás igénybevételére. 3 napközis csoportunk működik. Összetételük: 1. csoport első osztályosok, 2. csoport 2-3. osztályosok, 3. csoport 48. osztályosok. A szabadidős tevékenységek körét bővítették a kollégák a helyi foglalkozások (modellezők köre, gitársuli, stb.) mellett a Gyermekek Háza és az MMIK programjaiba is bekapcsolódtak (manuális és kulturális tevékenységek). A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezést kérhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. Kirándulások Minden tanév májusában az osztályfőnökök által az osztály diákjainak és szülői közösségének igényei és az iskola nevelési programjának figyelembe vételével. Ezen kívül szaktárgyakhoz kapcsolódó 1-1 napos tanulmányi utakat szervezünk. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok 22

számára évente egy alkalommal kirándulást szerveznek. A

kiránduláson való részvétel

önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

23

Iskolánk négy évtized óta a vasúton túli terület egyetlen iskolájaként működik. Hagyományés szokásrendszerünk kialakulásában ennek meghatározó szerepe van, hiszen ezekben találhatjuk meg az iskolánk pedagógiai munkájának azt az üzenetét, amely a múltban gyökerezik, a mának szól, de építi a jövőt is. Éppen ezért arra kell törekednünk, hogy hagyományaink

megőrzése

mellett

újakat

teremtsünk,

és

folyamatosan

bővítsük

szokásrendszerünket. Iskolánk szervezeti hagyományai: Diákönkormányzat működik iskolánkban, melynek tevékenysége a tanulókat érintő minden kérdésre kiterjed. Legfőbb fóruma a diákközgyűlés, mely minden tanév elején ül össze. Az osztály diákképviselői választják meg a diáktanácsot, annak elnökét aki a diákönkormányzat képviseletében eljárhat. Munkáját iskolánkban a tanulók által választott pedagógus segíti. A diákok érdekképviseleti szerve az iskolai  diákönkormányzat, melynek tagja az iskola minden tanulója  diákönkormányzat szervezeti felépítése, fórumai:  osztályok diákbizottságai (3 fő), melyet az osztályok tanulói választanak, osztály diákbizottság elnöke  diáktanács, mely a diákbizottságok elnökeiből, a diákképviselőkből áll  a diákönkormányzat elnöke, melyet a diáktanács tagjai választanak  a diákönkormányzatot segítő pedagógus, akit a diákönkormányzat tagjai választanak (iskola tanulói)  diákközgyűlés, melyet évente egy alkalommal a tanév kezdetén hív össze a diáktanács elnöke a segítő pedagógussal és az igazgatóval egyeztetett időpontban. Iskolai szervezetekhez való tartozás jelentkezés alapján történik. Önképzőkörök és egyéb tevékenységi formák létrehozását az iskolahasználók és a pedagógusok kezdeményezhetik minden tanév végén. Az adott lehetőségek figyelembe vételével az iskolavezetőség hoz döntést. Az iskolai életben a diákok szerepet vállalnak a társadalmi munkákban; a tanulói ügyelet és diákporta működési rendjének, feltételeinek és szervezeti formáinak kidolgozásában és működtetésében; megszervezik évente egy alkalommal a diáknapot; részt vállalnak az iskola rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában. A diákok véleményt nyilváníthatnak az iskolai élet rendjéről, a tanulókra vonatkozó minősítésekről (a jutalmazásokról és az elmarasztalásokról), a pedagógusok - vezetők intézményi dolgozók munkájáról. Ennek fórumai: diáktanács, diáktanács elnöke vagy osztály

24

diákbizottságok elnökei útján, diákönkormányzatot segítő tanáron keresztül mind írásban mind szóban. A diákpanaszok kezelésére nagy hangsúlyt fordítunk. Ennek lehetőségei széleskörűek: osztályfőnökök, szaktanárok, igazgatóhelyettes, igazgató felé, nevelőtestület felé. A diákönkormányzat közreműködik a házirend összeállításában, felülvizsgálatában, javaslatokat tesz a tanórán kívüli foglalkozásokra, javaslatot tesz a tanulói segélyek, jutalmak odaítélésében, fegyelmi eljárások esetén részt vesz a bizottság munkájában, megszervezi és lebonyolítja a diáknapot, összeállítja a diák etikai kódexet, melyben közösségi együttélési normákat fogalmaznak meg. Tájékoztatási rendszere: diákfaliújság, iskolarádió, iskolaújság, diákképviselők szóbeli tájékoztatója. A

házirend

felülvizsgálatában

részt

vesz

a

diáktanács,

a

Szülői

Közösség,

a

diákönkormányzatot segítő pedagógus, és az iskolavezetőség. Célunk, hogy mindenki által elfogadható és betartható legyen a házirend. Iskolatörténeti hagyományaink egyik új mozzanata az 1996-ban először kiadott iskolai évkönyv, melyet 10 évenként jelentetünk meg. A továbbiakban is hasonló szerkesztésben készítjük el tanulóink, pedagógusaink és dolgozóink elért sikereit, eredményeit az iskolatörténeti eseményeket mutatjuk be. 5 évente jubileumi iskolahét, kulturális gálaműsor. Nyugdíjas találkozóra hívjuk iskolánk volt dolgozóit évente. Örülünk, ha régi diákjaink felkeresik az Alma Matert, ahol megismertetjük velük iskolánk mai életét. Ha szeretnének, részt vállalhatnak az iskola napi munkájában, segítséget nyújtanak a diáknapok, táborok, iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Osztálytalálkozókat szerveznek. Külső kapcsolatainkat azon intézmények képezik, melyek valamilyen formában kötődnek iskolánkhoz. Folyamatos kapcsolatot tartunk körzeti óvodánkkal. Kölcsönösen látogatjuk a foglalkozásokat,

tanórákat,

közös

kulturális

és

sportrendezvényeket

szervezünk,

együttműködési megállapodásban rögzítjük tanévenként közös tevékenységeinket. Alkalmanként versenyre hívjuk a város és városkörnyék általános iskoláit és mi is részt veszünk az általuk szervezett rendezvényeken. Minden tanévben megyei német nyelvi és országismereti versenyt hirdetünk ( Hortobágyi József Emlékverseny) emelt szintű nyelvoktatásban részt vevő tanulók számára.

25

Középiskolák vezetőit pályaválasztási szülői értekezletre hívjuk, az iskolahasználók igényei alapján. Aktív együttműködést folytatunk a következő intézményekkel: AGORA Gyermekek Háza, MMIK, Szombathelyi Bábszínház, AGORA Művelődési és Sportház, Bartók Béla Zeneiskola, Vas Megyei Pedagógiai Intézet, GYIVI, Oladi ÁMK, Szombathelyi Rendőrkapitányság, Zanati Közösségi Ház, Gyermekjóléti Szolgálat, ÁMK-k Országos Egyesülete, Foglalkozási Információs Tanácsadó, Kéttannyelvű Iskoláért Egyesület. Az egyházakkal a hitoktatás szervezésében együttműködünk. Az oktató-nevelő munka támogatására szolgál a „Vállalatok az ipartelepi iskoláért” Alapítvány, melyet a FALCO- val közösen alapítottunk 1990- ben. A szülőkkel való kapcsolattartás rendszeres formái a szülői közösségi értekezletek, a szülői értekezletek, fogadóórák, szülő-pedagógus találkozók. A Szülői Közösség segítségére támaszkodunk programjaink megvalósításának sikere érdekében, melyeket közös szervezéssel végzünk. (Játékos sportnap, bál, kulturális műsor, farsang, társadalmi munka). Az iskola tantárgyi hagyományai Alapelveinknek és céljainknak megfelelően tanórán kívüli tevékenységünket a nem tantárgyi jellegű foglalkozások jellemzik, - színjátszókör, kézműves, képzőművész, turisztika, környezet- és egészségvédelmi, énekkar, - melyekben komplexitásra törekszünk. A tantárgyi és tantárgyakhoz kapcsolódó meghirdetett versenyekre bekapcsolódunk, melyeket a munkaközösségek által szervezett iskolai fordulók előznek meg. Tantárgyi bemutató órák szervezését a munkaközösségek végzik, melyeket minden évben egy-egy kiemelt feladathoz kapcsolódóan végzünk, bemutató foglalkozásokat tartunk a szülők részére. Több éve hagyomány iskolánkban a rendhagyó órák szervezése, melyeket a jövőben is kívánunk folytatni meghívott előadókkal, ahogy ezt eddig is tettük. Célunk az alapelvekben megfogalmazottakkal összhangban a tanulók ismereteinek kiegészítése, a múlt értékeinek őrzése a jövő építésének alapjaként, nemzeti történelmünk, műveltségünk elmélyítése, népünk kulturális örökségének megismertetése, élménynyújtás, örömszerzés. Hagyományai vannak iskolánkban annak, hogy mind a tanulók mind a pedagógusok élnek a pályázati lehetőségekkel. Célunk a tanulók sikerélményhez juttatása és az oktatónevelőmunka fejlesztése. Hagyományteremtő jelleggel indul a napközisek klubja, melynek célja a szabadidő hasznos eltöltésén túl a közösségi élet erősítése, élménynyújtás.

26

Tanulóink kiemelkedő eredményeket értek el a német nyelvi tanulmányi versenyeken mind megyei mind országos szinten, ezt a hagyományt kívánjuk folytatni a jövőben is. Emelt óraszámú testnevelés oktatásunk és az iskolai sportkörök munkájának eredményeként sikeres versenyszerepléseket produkáltak tanulóink elsősorban az atlétika és a labdarúgás sportágakban. Erősíteni kívánjuk a labdajátékokkal való kapcsolatot az iskolai diáksportkör keretein belül. A testnevelés tantárgy keretében tanulóink lovaglás- és úszásoktatásban vesznek részt. Arra törekszünk, hogy a földrajzi helyzetből adódó hátrányokat (távolság) ne érezzék tanulóink. Iskolánk énekkara az eddigi hagyományoknak megfelelően rész vesz kórusoknak meghirdetett találkozókon. Iskolánk rendezvényeinek körét az évek során fokozatosan bővítettük, melyeken a részvételi lehetőséget minden tanulónknak biztosítottuk. Megfelelő motivációval elértük, hogy tanulóink szívesen bekapcsolódnak az országos, regionális szintű rendezvényekbe mind tanulmányi,

mind

rendezvényekbe. sportversenyeken,

tantárgyakhoz

Minden az

kötődő

tantárgyban

egészséges

illetve

részt

nevelési

veszünk

életmódhoz,

a

a

területekhez meghirdetett

környezetvédelemhez

kapcsolódó versenyeken, kapcsolódó

versenyeken, vetélkedőkön, benevezünk a különböző akciókba (hulladékgyűjtés, takarítás), melyet minden tanév munkatervében rögzítünk. Lehetőséget kell teremtenünk a kultúrált szórakozásra, művelődésre, sportolásra. A helyes szokások, viselkedési szabályok kialakításán, begyakoroltatásán túl olyan erkölcsi értékek átszármaztatása is feladatunk, amelyek alapján tanítványaink képessé válnak az egyetemes emberi értékek befogadására, továbbvitelére. Iskolánkban minden évben megkülönböztetett figyelemmel ünnepeljük meg az 1848. március 15-i

forradalom és az 1956. október 23- i forradalom napját iskolai ünnepéllyel.

Megemlékezünk az iskolarádión keresztül az aradi vértanúkról, s a jeles világnapokat pedig, melyeket alapelveinknek megfelelően választottunk ki, különböző tevékenységi formákban tesszük emlékezetessé az iskola minden tanulója számára. Ezek: zenei világnap, magyar kultúra napja, költészet napja, föld napja, anyák napja, madarak és fák napja, környezetvédelmi világnap, tánc világnapja. Ezeken a napokon iskolarádión keresztül és színes dekorációval emlékezünk meg, illetve vetélkedőt, rajzversenyt, túrát, szavalóversenyt, rendhagyó irodalomórát, műsort szervezünk, bevonva aktívan az iskola tanulóit. Sok ismeretet és élményt nyújtanak számukra ezek a napok.

27

A tanévnyitó ünnepély keretében köszöntjük első osztályos diákjainkat, akiket iskolába lépésük alkalmából megajándékozunk. A tanévzáró ünnepélyen búcsúztatjuk a nyolcadikos diákokat, ballagást rendezünk, melyre meghívjuk a diákok hozzátartozóit is. Az iskola dolgozói a családokkal együtt közös karácsonyi ünnepségen vesznek részt a téli szünet előtti héten, melyet megelőz a diákönkormányzat fenyőfadíszítése a hét elején, melyre az osztályok díszeket készítenek. A felső tagozatos osztályok Mikulás napján megajándékozzák alsós testvérosztályaikat, színjátszó szakkörünk mikulás műsorral köszönti az alsó tagozatos tanulókat és a Vadvirág Óvoda óvodásait, akiket ezen a napon meghívunk iskolánkba, s mikuláscsomaggal ajándékozzuk meg őket. Az iskolai farsangot a diákönkormányzat rendezi meg februárban, melyben segítséget nyújtanak a Szülői Közösség tagjai. Ezt a mulatságot az iskola összes diákjának együtt rendezzük, közös műsoraik bemutatkozásuk nagy hatást gyakorolnak az iskolaközösség pozitív összekovácsolódására. Évente egy alkalommal kulturális napot szervezünk, amelyen közös színházlátogatáson veszünk részt. A színházlátogatásainkkal törekszünk arra, hogy tanulóink eljussanak a fővárosi illetve vidéki színházaink valamelyikébe, illetve szombathelyi színházi előadásokra. A közös mozilátogatást mindig jeles történelmi évfordulókhoz kapcsoljuk az arra aktuális film megtekintésével. Január hónapban megrendezzük az iskolai ki mit tud-ot az alsó és felső tagozatosoknak egyaránt. Iskolatúrán vesznek részt tanulóink minden évben két alkalommal Vas megye más-más táján, hogy megismerkedjenek megyéjük növény- és állatvilágával. Ezen a túrán az 1-8. évfolyam vesz részt. A testnevelő tanárok minden tavasszal kerékpártúrára hívják a tanulókat, amelynek a fizikai állóképesség, az akaraterő fejlesztése, a szabályos közlekedésre nevelés az egyik célja, hiszen tanulóink közül sokan közlekednek az iskolába is kerékpárral. A program célja fentieken kívül a természetismeret tantárgy keretein belül tanultak természetben való megfigyelése, mérések. Diákjaink kedvelt rendezvénye a diákönkormányzat napja, amelyet április elsejéhez kapcsolódóan szerveznek meg a gyerekek. Ezen a napon tartják a nyolcadikosok bolondballagását is a környék utcáiban, és ekkor alkalmanként tréfás műsorral lepik meg a nevelőtestület tagjai a gyerekeket.

28

Tízévente az iskolai évfordulók alkalmából jubileumi ünnepi gálaműsort rendezünk, melyen az iskola tanulóin és tanárain kívül fellépnek volt diákjaink, tanárok és az iskola barátai (művészek). A kirándulásokat május végén osztálykeretben szervezik az osztályfőnökök. Az évfolyamonkénti útvonaljavaslatokat az iskolavezetőség állítja össze és a nevelőtestület hagyja jóvá. Ezen javaslatok közül választanak a szülők az osztályfőnökkel közösen a szeptemberi szülői értekezleten. Itt állapodnak meg a kirándulás részleteiben (utazás, stb.) és meghatározzák a havonkénti előtakarékosság összegét. Az emelt szintű német nyelvi tanterv szerint tanuló diákok részére évente egy-két alkalommal nyelvgyakorlás céljából tanulmányi kirándulást szervezünk német nyelvterületre. Az angol-magyar két tanítási nyelvű oktatásban résztvevőknek lehetőséget keresünk arra, hogy 8 éves tanulmányaik során egy alkalommal angol anyanyelvi területen töltött idő keretében nyelvgyakorláson vegyenek részt. A nevelőmunka során kiemelt figyelmet fordítunk a táborok megszervezésére. Nyaranként tábort szervezhet a diákönkormányzat, és a szaktanárok műveltségterülethez kapcsolódóan szervezhetnek szaktáborokat. A testnevelő tanárok február elején sítáborba viszik az érdeklődő tanulókat, lehetőséget biztosítva a síoktatásra. Az iskolai környezet esztétikus kialakítására minden területen nagy hangsúlyt fektetünk, hisz rendkívül fontos tanulóink esztétikai érzékének, ízlésének kialakítása, fejlesztése. Minden osztálynak saját tanterme van, melyet az osztály önmaga, saját igényeinek megfelelően alakít ki, dekorál. Az iskola közös helyiségeit (folyosók, aulák) a képzőművészeti szakkörök és a diákönkormányzat díszíti fel a szaktanárok irányításával. Az állandó dekoráció (tablók, stb.) esztétikumára a rajz szakos tanárok ügyelnek. A földszinti aula „aktualitások faláért” minden hónapban egy-egy osztály vállaljon védnökséget. Szaktantermünk a fizika-kémia, a nyelvi labor, a számítástechnika, a tornaterem és a technika terem. Ezen termek szakszerű dekorációjáért és rendjéért a szaktanárok felelősek. Iskolánk nagy területű fás, füves, parkos udvarral rendelkezik, melyben ősszel és tavasszal tanulóink nagytakarítást végeznek.

29

1.6. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szükségletek: A törvényileg előírt egészségtervet a célcsoportok olyan igényeire válaszolva kell megfogalmaznunk, amelynek tudatosságát célszerű először erősíteni, hogy kinyilvánított kívánsággá váljon, amelyet aztán közösen, egymás igényeire figyelve valósíthatunk meg. Tanulók szükségletei: Az

iskolában nagyon

fontos, hogy a

gyerekek

életszemléletének kialakításakor,

megszilárdításakor nagy hangsúlyt helyezzünk az egészséges élet iránti igény kialakítására. Náluk még segítséget jelent az életkorból adódó nyitottság, fogékonyság, valamint az új ismeretek iránti érdeklődés. Hátrányt okoz azonban az élettapasztalatok hiánya, illetve a média és kortársak által közvetített negatív példa. Így aztán a tanulókban könnyen megfogalmazódik olyan téves elképzelés, hogy az egészség adott, de probléma esetén számtalan

csodaszer

létezik,

melyekről

felvilágosítás

is

kérhető

orvosoktól,

gyógyszerészektől. Mindezek alapján az iskolánkban folyó egészségfejlesztés első és legfontosabb feladata, hogy a tanulóinknak megtanítsuk, hogyan kell az egészséges életről gondolkodni: tehát az okoktól a célokig, a felelős döntésektől a vállalt következményekig eljutni. Pedagógusok szükségletei: A pedagógusok munkájuk során naponta találkoznak a testi-lelki egészség igényeivel, hiányaival, megvalósításának szükségletével, és eddig is sok erőfeszítést tettek mindezekért. Segítséget kell nyújtani nekik a hiánypótló ismeretekkel, gyakorlati tanácsokkal. A pedagógusokban erősíteni kell az önmaguk testi-lelki egészsége iránti felelősséget, és a kiégés megelőzésére tett erőfeszítéseket. Szülők szükségletei: Az iskolának nem kötelessége a szülők életmódjának alakítása, de a gyermekek egészséges életmódra nevelése, az egészségfejlesztés csak a család bevonásával eredményes hosszú távon. A szülők is tisztában vannak az egészséges életmód pozitívumaival, nekik abban akarunk segíteni, hogy gyermekeik egészségfejlesztésében új lehetőséget találjanak, saját életmódjukat, egészségüket újragondolják.

30

Cél: Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: Tanulók: A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük megőrzése és védelme érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat.

-

Veszélyeztető tényezőket ismerjék a közvetlen környezetükben a tanulók /életkoruknak megfelelő tájékozottság allergia, testi épségüket veszélyeztető tényezők körében/.

-

Életmódjukkal kapcsolatos helyes döntések meghozatalára képesek legyenek /időbeosztás megtervezése, napirend, bioritmus, hatékony tanulási technikák elsajátítása és alkalmazása a mindennapokban/.

-

Rendszeres, mindennapos testmozgás fontossága, biztosítása. Későbbiekben erre való igény kialakítása, aktív életmódra nevelés, mozgáskultúra fejlesztése.

-

A másság elfogadása az iskolában és az életben, tolerancia kialakítása /tanulási nehezítettséggel küzdők, különböző fogyatékossággal élők elfogadása, segítése/.

-

A testi és lelki egészség fontossága, ennek tudatosítása a tanulókban /reális önismeret, konfliktuskezelés, döntéshozó képesség, kritikai gondolkodás/.

-

A helyes táplálkozási szokások kialakítása, hagyományos és reformtörekvések az étkezésben.

-

A családi és kortárskapcsolatok.

-

A szexuális fejlődés.

-

A személyes higiénia fontossága /tisztálkodás, fogápolás, tiszta ruha/.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásának feladata. Fontos, hogy a pedagógusok életvitele ne mondjon ellent az intézmény értékrendjének. Pedagógusok egészségfejlesztésének célja: Azért, hogy tanítványaink számára hitelesek legyünk, célunk, hogy a pedagógusok egyénileg és csoportosan elméleti és gyakorlati képzést, tanácsadást kapjanak az egészségfejlesztésről, a

31

mentálhigiénéről. Ezen túl javasoljuk számukra a kiégést megelőző, a kifáradást kezelő tréningeket. Szülők egészségfejlesztésének célja: Segíteni szeretnénk a szülőknek egészséges életmódjuk újragondolásában, szükségleteik megfogalmazásában, és az ehhez kapcsolódó tevékenységek kiválasztásában. Segítők köre: -

iskolaorvos, védőnő

-

osztályfőnöki munkaközösség

-

pedagógusok

-

technikai dolgozók

-

tanulók

Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák: Az iskolai élet minden területét érinti, tehát tanórán belüli és tanórán kívüli tevékenységekre egyaránt kiterjed. A program fontos feladata az egészséges életmódra való nevelés erősítése, mely nem egy tantárgy feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. A mentálhigiéniás problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megőrzésére való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általános eleme. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése fontos feladatunk. Az egészséges, edzett személyiség kialakítása a cél. E mellett nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítására, az egészséges életmód iránti igény kialakítására. Fontos, hogy a tanulóink az önálló felnőtt életben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Tanulók egészségfejlesztésének feladatai: Iskola keretein belül: Tanórákon: -

6. és 8. évfolyamon az egészségtan integráltan jelenik meg a természetismeret illetve biológia tantárgyakban

32

-

5-8. osztályokban osztályfőnöki óra keretében: minden évfolyamon évi 10 óra egészségnevelésre fordítható /tematika lásd. Ped. Program /

-

A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák (heti 4 óra minden évfolyamon), tömegsport foglalkozások, 1-4. évfolyamon játékos egészségfejlesztő mozgás a nagyszünetben 10 perc naponta

-

Történelem

vagy

magyar

órán

kitérni

az

adott

korszak

egészségképére,

következményeire, híres személyek hozzáállásaira Tanórán kívüli: -

kerékpártúra tavasszal /fizikai állóképesség, akaraterő fejlesztése/

-

szakkör: környezet és egészségvédelmi /beépül a munkába a lelki egészségtan, illemtan, kábítószer-, dohányzás-, alkoholfogyasztás mellőzését szolgáló tevékenység/

-

jeles napok, ünnepek

-

osztálykiránduláson: kulturális, történelmi nevezetességek mellett olyan helyek felkeresése, amelyek a gyerekek életszemléletét, egészséghez való viszonyát pozitívan befolyásolják

-

az iskolai egészségügyi szolgálat ( iskolaorvos, védőnő ) segítségének igénybe vétele: félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartása a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez

-

Egészség-hét szervezése, ami a város többi iskoláját is érinti: Tanulók részére előadások megtartása / témák: AIDS, biztonságos szerelem; szenvedélybetegségek; elsősegélynyújtás; fogászat, testhigiéné; lehetne még: természetgyógyászat; allergia; adalékanyagok az élelmiszerekben/

-

Egészségvédelmi nap szervezése 1-8. évfolyamnak: Mentősöket, fogorvost, dietetikust, sportolót, orvost vagy pszichológust hívni rajzverseny, ügyességi vetélkedő, kapcsolódva a rendszeres fogmosáshoz, egészséges táplálkozáshoz zöldség-, gyümölcssaláta készítése versenykóstolás faliújság készítése, zsűrizése, díjazása iskolai vagy osztályprojekt indítása az egészséggel, egészséges életmódhoz kapcsolódóan

33

Pedagógusok egészségfejlesztésének feladatai: -

a pedagógus képzésben rendkívül kevés a pszichológiai, mentálhigiénés ismeret, mindezek pótlására alkalmas lehet egy-egy kifejezetten erre szervezett előadás, szakmai nap

-

önsegítő csoportok kialakítása: kiindulhatunk a már meglévő szakmai csoportokból, ahol a tantárgyi kérdéseken túl olyan témákat személyes

beállítódással,

értékekkel,

is napirendre tűzünk, amelyek a

érzelmek

kifejezésével,

vélemények

formálásával kapcsolatosak -

az egészségfejlesztő felajánlhatja segítségét az önsegítő csoportoknak, de nagy szerepe lehet a személyes beszélgetésekben is, ahol egyénre szabottan keresnek válaszokat a kérdésekre, problémákra

-

az egészségfejlesztő, vagy a témával már régebben foglalkozó, tapasztalt pedagógusok tarthatnak olyan bemutató órákat, ahol a tananyagba beleszövik az egészségre nevelést, fejlesztést is

-

Oktatási törvény által előírt kötelező továbbképzések témájául is választható az egészségfejlesztés

Szülők egészségfejlesztésének feladatai: -

iskolai szülői értekezletek alatt lehetőség biztosítása az egészségfejlesztés különböző területeinek bemutatására, egészséges életmód kialakításának ismertetésére

-

a szülők egyéni nehézségeikkel, kérdéseikkel személyesen találkozhatnak az egészségfejlesztővel, mentálhigiénés szakemberrel

A források biztosítása a célok eléréséhez: Az egészségfejlesztő, mentálhigiénés pedagógus személye Alapvető emberi forrás a szakember motivációja, ismeretei, szakmai gyakorlata, élettapasztalata, lelkesedése. Az igazgató és a pedagógus kollégák: Nagyon fontos az ő pozitív hozzáállásuk az egészségfejlesztéshez, legyenek ötleteik, támogassák az egészségfejlesztéssel foglalkozó kollégát. Segítőkész emberek: Ide sorolhatók a szakemberek, tanulók szülei, akik segítenek a tervek készítésében, szervezésében, rendezvények lebonyolításában.

34

Egészségfejlesztésben résztvevők: A munkatársak, tanulók, szülők érdeklődése, elismerése. Korábbi tapasztalataik megosztása. Tárgyi források: A humán erőforrásokon kívül szükség lesz a programok lebonyolításához tantermekre, azok berendezéseire, műszaki hangosításra, audiovizuális eszközökre, szórólapokra, plakátokra és anyagi támogatásra is, amelyet az iskola alapítványa és pályázatok biztosíthatnak. Befejezés: Tudni kell, hogy a feladat nehéz és küzdelmes, csak összefogással érhető el eredmény, ami apró, és csak hosszú távon láthatjuk ennek végeredményét. Javaslatok Egészségvédelmi nap szervezése: 1-8. évfolyamnak -

mentősöket hívni

-

vetélkedő szervezése

-

zöldség-gyümölcssaláta készítése

-

versenykóstolás

-

faliújság készítése, zsűrizése, díjazása

Signál program

35

1.7. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A nvelési pogram jellemzői Alapok Törvényi háttér  Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai  Környezet- és természetvédelmi jogszabályok  Közoktatási jogszabályok Helyzetkép Az iskola helyzetének természeti adottságai, földrajzi adottságai: Az ország nyugati szélén a megyeszékhely keleti városrészének intézménye. A vasútvonal „elszeparálja” a város iskoláitól. A főtér megközelítése 20-30 perc, a város egyéb intézményei ennél nagyobb távolságra fekszenek. Iskolánk az Éhen Gyula telep, azaz a 80.000- es város ipartelepének egyetlen iskolája. A gyárak igazán, nem okoznak problémát. A porszennyezés, ami a korábbi éveket jellemezte a Falco- tól, (forgácslapokat gyárt) megszűnt. Zaj sem ér hozzánk. Épületünk (tégla) családi házak között, egy füves terület mellett helyezkedik el. Udvarunk majdnem felét az élő sövény, fák, bokrok segítenek szűrni az utca porát, fekete fenyő és platánfák. Az épület Keleti részén terül el a kényelmes sportpálya, futópálya, ugrógödör, röplabdapálya, egyik oldalon 2-3 sor betonozott lépcsős lelátóval. A másik oldalán lankás, füves domb. Az udvar többi része füves, illetve földes. Szabadtéri, udvari játékok szolgálják a tanulók mozgásigényének a kielégítését. A figyelem-mozgás-tanulási problémával küzdő gyermekek integráltan tanulnak a „normál” tanulókkal, illetve fejlődésüket segítve külön fejlesztő pedagógus foglalkozik velük. Ezen tanulók némelyikének családja szociálisan hátrányos helyzetben van. Épületünk 1956- ban épült 1 emeletes, 8 tantermes épület. Az alagsorban „légópincék” vannak. Fűtésünk távfűtés, nem takarékosabb. A mellékhelyiség blokkokból kettőt felújítottunk, 1 még várat magára. Az épületben tornaterem öltözőkkel, könyvtár, számítástechnika terem, nyelvi labor szolgálja az oktatást, az orvosi szoba az egészségügyi ellátást.

36

Világítási rendszerünk korszerű, takarékos. A tantermek hátsó felében igyekszünk szekrényeket elhelyezni, a tanárok és tanulók felszerelésének tárolására. Hiányzik a tantermekből a folyóvíz, amit jelenleg vödrökkel oldunk meg (táblatörlés). Hulladékgyűjtő elegendő áll rendelkezésre. A tanulók a folyosón hagyhatják kabátjukat, váltócipőt alkalmaznak. Az igazgatói iroda illetve az általános igazgatóhelyettes irodája az iskolatitkáréval együtt a portától balra, a közművelődési intézményegység irodája jobbra helyezkedik el. Tágas, zöldvirágos aula fogadja látogatóinkat, innen nyúlik rögtön a tanári szoba is. A tanulókat reggel 6.30 órától ügyelet várja az ebédlőben, egyébként az udvar a gyülekező helye, ahonnan 7.30 órakor rendezett sorokban vonul mindenki a saját osztályába. A tízórai szünet a 2. óra után 15 perces, ülve kényelmesen fogyasztjuk el a „hazait” a napközisek az ebédlőben meleg tízóraival „dőzsölhetnek”. A nagyszünetet a „hetes” kivételével minden tanuló az udvaron tölti. Délutánonként a tömegsport órákon lehet levezetni a mozgásigényt. A nevelők napi ügyeletet tartanak, beosztás szerint. Önkormányzati jogszabály ERŐFORRÁSOK Személyi: Belső: tanárok, diákok, technikai dolgozók, szabadidő szervező Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció Technikai dolgozók: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzések, az épület és az udvar tisztán- és rendben tartása Tanulók: tantermek, zöld területek rendezése, hulladékgyűjtés „Zöld felelős tanulók”: hulladékátvétel, tisztasági ellenőrzések Közművelődési intézményegység dolgozói: programok segítése, lebonyolítása Külső: szülők, lakótelep lakói és egyéb partnerek Szülők: programok segítése, környezetrendezés Iskolai tanulói keret Tanfolyami bevételek Pályázatok Alapelvek, célok Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben 37

 Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt  a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés  a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Az iskola hitvallása Hosszú távú pedagógiai célok  az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása  az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése  fenntarthatóságra nevelés  a környezetetika hatékony fejlesztés  érzelmi és értelmi környezeti nevelés  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés  tolerancia kialakítása  a környezettudatos magatartás és életvitel segítése  az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése  az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása  ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát  helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség  globális összefüggések megértése

Kulcsszavak  szeretet  tisztelet, megbecsülés  harmónia  mértékletesség  takarékosság  alázat  „a kicsi szép”

38

 esztétika  empátia, segítőkészség  tolerancia  komplementaritás  együttműködés  kölcsönhatás  felelősség  ökológiai fenntarthatóság  mérték és mértéktartás  öröm, vidámság  globális gondolkodás  lokális cselekvés Konkrét célok és feladatok  természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése  helyi értékek és problémák feltérképezése  helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, energiatakarékosság stb.)  lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai)  hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken  a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése Tevékenység, feladat:

Az iskola elhelyezkedéséből

Célok:

(a még megvalósítandók,

adódó jellemzők:

ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése)

Nagy forgalom a Közlekedési biztonság közelben növelése. A kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése

- közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló - biztonsági felszerelések ösztönzése

Zaj

Csökkentés

- fák, cserjék ültetése

Légszennyezés

Csökkentés

- zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű-irtás - tantermekben zöld növények

Szemét és

Tiszta, egészséges

- szeméttárolók sűrítése

39

kutyapiszok

környezet

- szelektív hulladékgyűjtés - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata

Játszótér

A gyerekek mozgásigényének kielégítése Tiszta, meghitt környezet

- az iskolai játszótér felszerelésének bővítése, homok cseréje - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - dohányzásra külön helyiség kialakítása - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása

Energia-felhasználás Világítás

Takarékos fűtés

- önálló fűtésrendszer - nyílászárók cseréje - neonok cseréje energiatakarékos izzókra

Vízfelhasználás

Egészséges ivóvíz, vízfogyasztás csökkentése A csatorna karbantartása

Az iskolabelső

Csatorna

Udvar

Egészséges, takarékos

Biztonságos aljzat

- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, - esetsav, moss- szóda, bórax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása - megóvása

Az iskola A tanítás-nevelés - a tantermekben írásvetítő, Tv, videó és eszközellátottsága élményközpontúságának és számítógép növelése, az esztétikai - esztétikus dekorációk, falitáblák, érzék fejlesztése – szemléltetőanyagok egészséges személyiség - fényképezőgép, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek  tantárgyakba beépítve  erdei iskola (önkéntesen lehetséges)  tanulmányi kirándulás  sportnap  osztályfőnöki órákon környezetvédelmi témák  testnevelés Tanórán kívüli lehetőségek

40

A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Célkitűzések: A választott programok és az alkalmazott módszerek  fejlesszék a tanuló szociális képességeit  adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés)  rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket  szintetizálják az egyes tantárgyak, nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszeméletre  alakítsanak ki kritikus gondolkodást  fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás)  ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására  alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat  neveljenek a hagyományok tiszteletére  mutassanak követendő mintákat  ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá az tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette Szakkörök – Környezetvédelmi: - Elsősegélynyújtó, polgárvédelmi: a mindenkor lehetőségek szerint - Tanulói pályázatok: iskolai, városi, országos kiírásúakban részvétel: sporttábor, sí tábor, vándortábor, a kerékpártábor a környezetnevelés fontos színtere A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem jeles napjairól A tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg és tudatosítjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezünk,

41

illetve pályázatot írunk ki. Részt veszünk városi rendezvényeken. (x = iskolai munkaterv szerint ünnepeljük),  = osztálykeretben emlékezhetünk meg).  Március 22.

Víz Világnapja

x Április 22.

Föld Napja

x Május 10.

Madarak és Fák Napja

x Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

 Szeptember 22.

Autómentes Nap

 Szeptember 23.

Takarítási Világnap

 Október 31.

Takarékossági Világnap

 December 1.

AIDS elleni világnap

Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. Csatlakozunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl.: Takarítási világnap, Autómentes nap). Kiállítások – Rendezünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). Jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartás. Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek. CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Az iskolarádió különösen alkalmas lehet arra, hogy a környezet- és természetvédő

csoportok

rendszeresen

tartsák

a

kapcsolatot

a

teljes

diáksággal,

beszámoljanak munkájukról, ébren tartsák a környezetvédelem gondolatát, fontosságát. Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért tartsunk szoros kapcsolatot a helyi médiával, és gondoskodjunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről. Tanulmányi kirándulás – Szervezünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogatunk

42

kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvények, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadas parkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Zöldesítés: A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, a szülők illetve az iskola-közeli (lakótelep) lakosság megnyerésével cserjék, fák ültetésével szépíthetjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket. Különválogató

(szelektív)

hulladékgyűjtés

–

a

városi

szelektív

hulladékgyűjtés

megvalósulásakor iskolánk azonnal csatlakozik. Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Általános iskola 5-6. évfolyam Általános iskola 7-8. évfolyam Általános iskola 5-8. évfolyam

Kaán Károly Természet és Környezeismereti Országos Verseny Herman Ottó Országos Biológia Verseny Balogh János Országos Környezet-egészségvédelmi Csapatverseny

Városismereti program – Szervezünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel – Találkozzanak a tanulók a helyi és országos környezet-

és

természetvédő

civil

szervezetekkel.

Szervezünk

a

gyerekeknek

természetvédelmi akadályversenyt. A felügyelőségek, vagy környezetvédelmi cégek bevonásával

műszeres

vizsgálatokat

is

végezhetünk

(pl.

zajszint,

talaj-,

levegőszennyezettség), alkalomszerűen. (Pl.: diáknapon.) Művészeti csoportok, ünnepségek – Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Természetes anyagok felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét. Élünk a drámapedagógiai korszerű módszereivel is. Kézműves foglalkozás – a természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak), illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felhasználásával különböző díszeket,

43

kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl.: Karácsonyi vásár, aktuális játszóház). Diákönkormányzati nap – Az iskolai programnak mindig legyen környezettudatos viselkedésre motiváló része. Sportnap – a szülőkkel összefogva egész naposra tervezzük (szombat – június eleje). Napközis szabadidős foglalkozások: séta a környéken, termések gyűjtése. Sportkör: délutánonként változó évfolyam összetételben sportversenyek. Látogatások: állatkertben, Múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítjuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására. Előadások – a tanulók, tanárok, szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítését. Hívhatunk meg ebben a témában jártas szülőket vagy szakembereket, sőt volt tanítványokat is! Szülői értekezletek: utalás a környezetvédelem néhány fontos elemére. Szülői fórum: Téma lehet a háztartási környezetvédelem. Kedvezményes növényvásár: Tavasszal teret adunk, annak, hogy a környék lakóit motiváljuk szebb, virágosabb kiskertek kialakítására.  szempontok a módszerek kiválasztásakor  alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz  vonjanak be minél több tanulót  az iskola keretein túl is legyenek hatással  a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen  alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát  a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez  nyújtsanak sok élményt a tanulónak  az érzelmeken áthassanak  a személye megtapasztaláson alapuljanak  együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek,

44

szülők stb.)  alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére  legyen bennük sok játékos elem

Játékok  Szituációs  Memóriafejlesztő  Kombinációs  Érzékelést fejlesztő  Ráhangolást segítő  Bizalomerősítő  Kapcsolatteremtést segítő  Drámapedagógia

Modellezés  Hatásvizsgálatok  Rendszermodellezés  Előrejelző  Működő modellek készítése, elemzése

Riportmódszer  Kérdőíves felmérés  Direkt riportok  Fotóriport Projekt módszer  Analízis – akció projektek Terepgyakorlati módszerek  Terepgyakorlatok  Táborok

45

 Térképkészítés  Egyszerű megfigyelések  Célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka  Természetvédelmi és fenntartási munkák  Rekonstrukciós munkák  Madárvédelmi feladatok  Szelektív hulladékgyűjtés  Rend- és tisztasági verseny

Közösségépítés  Csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Művészi kifejezés  Vizuális művészet a környezeti nevelésben  Irodalmi alkotások  Zeneművészet  Fotóművészet  Táncművészet  Népművészet  Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése  A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

Taneszközök Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux. Az iskolai környezet A példamutató iskolai környezet tényezői  termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása

46

 növények, élősarok  anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés  gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése  szelektív hulladékgyűjtésbe való bekapcsolódás  pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása  iskolai médiumok zöld rovatai

Kommunikáció Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolarádió, suligyűlések Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, szülői értekezletek, SZK-megbeszélések, szórólapok a lakóknak, lakógyűlések, kábel-tv, helyi újság, önkormányzati nyílt ülések, elektronikus levelek, faxok, levelek.

Minőségbiztosítás/minőség-ellenőrzés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével.  Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak.  Felkészülésüket hass át az együttműködésre törekvés.  Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és munkavégzés rendje között.

47

 Tanulóink számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet.  Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály sejtés tanulói megfogalmazásának.  Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését.  Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson.  Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában.  A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák:  a tanulói kíváncsiság megőrzését;  az aktivitás fenntartását és megerősítését;  a belső motivációs bázis fejlesztését;  az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését;  a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit;  a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére;  az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai:  Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére, irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás.  Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet.  Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez.  Fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezet-egészségvédelmi nevelés eredménye nem érhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés 48

eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. Eredményvizsgálatunk - egyes tanulók esetében  az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására  a szociális képességek alakulására  a beállítódások és értékorientáció fejlődésére  a csoporthelyzet megismerésére  a konfliktuskezelés módjára irányul - osztályközösségek esetében  a csoportviszonyok alakulásának  a közvéleménynek, a morálisgondolkodásnak  az informális kapcsolatrendszernek  a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek:  folyamatkövető megfigyelés  célzott megfigyelés  helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat)  tevékenységelemzés  egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz: Választott módszereink lehetnek:  a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése  spontán és irányított személyes beszélgetések  írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat  nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése

49

 a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata

Továbbképzések Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok Külső: kerületi, fővárosi, országos konferenciákon, rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel.

50

1.8. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók oktatásával, nevelésével kapcsolatban fontosnak tartjuk:  az iskola tantervében az előírt tananyag és a követelmények differenciálását,  az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének differenciált követelményeit és formáit,  a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket: - fejlesztő foglalkozások - tanulószoba - differenciált felzárkóztatás, képességfejlesztés  gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet. A pedagógussal szemben a következő elvárásokat fogalmazzuk meg:  ismerje a részképesség-zavar tünetegyüttesét,  tudjon differenciáltan oktatni, nevelni,  semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót,  az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit,  a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést,  a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit,  nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására. Elvárások az osztályfőnökkel szemben:  a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon,  a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal,  szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében,  kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét,  gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, a pályaválasztásáról,  szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt.

51

1.9. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Tanórán  Egyéni képességekhez igazodó tanulás-szervezés.  Egységes alapokra épülő differenciálás. (Iskolai, otthoni munkában).  A kötelező óraszám 20 %- ának felhasználása. (Új anyag beépítése, helyi sajátosságok megjelenítése). Nem kötelező tanórán  Választható tantárgyak.  Angol-magyar két tanítási nyelvű oktatás  Emelt szintű nyelvoktatás (német).  Idegen nyelv elsajátításának lehetősége. Tanórán kívüli foglalkozás  Tanulmányi versenyek, vetélkedők, bemutatók.  Egyéni fejlesztés, felkészítés versenyre.  Szabadidős foglalkozások. (Színház, múzeumlátogatás, túra, Gyermekek Háza programjai).  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata.  Önismeret, pályaválasztás segítése.  Iskolai szakkör, sportkör.  Egyesületi tevékenységek támogatása.  Sokoldalú színes iskolai élet. (Diáknap, jeles napok, sportnap, tanulmányi kirándulások).  A versenyeken helyezést elért tanulók és tanáraik, valamint szüleik fogadása. Az éves munka elismerése.

52

1.10. AZ ISKOLA GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE, FELADATAI A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek és az osztályfőnököknek a feladata. Elsődleges és maghatározó tennivaló a prevenció. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben fel kell tárni, és azonnal jelezni kell az illetékeseknek (osztályfőnököknek, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, igazgatóhelyettesnek). A veszélyeztetettség feltárását, felderítését követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, amelyeknek nem elsősorban a tüneti gócok megszüntetésére, hanem az előidéző okok megváltoztatására kell irányulniuk. A legtöbbet segíteni tudóknak szükséges megadni azokat az információkat, akik a legjobban tudják megoldani a gondokat, a gyermekkel és gondviselőjével való legjobb kapcsolat alapján. Nagyon fontos a családlátogatás, a szülők meggyőzése, pszichológiai kultúráltságának fejlesztése, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása. Sajnos, gyakran előfordul, hogy a szülővel szemben kell a gyerek érdekeit védeni, jogait képviselni. Ilyenkor elkerülhetetlen a hatósági beavatkozás, a védő-óvó intézkedések kezdeményezése, megtétele. Az iskolai gyermekvédelem alapvető pedagógiai elvei között első helyen kell megemlíteni a gyermek személyiségének a megismerését, hogy egyéni bánásmódban részesíthessük. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés mind hozzájárul a személyiségzavarok leküzdéséhez. Pedagógiai eszköztárunkból nem hiányozhat az iskolai élet vonzóvá tétele, a biztos eligazodást teremtő, toleráns, védő, segítőszándékú légkör megteremtése, amelyet a tevékenységek kiszélesítésével érhetünk el. Nagy szerepet kap a segítségnyújtásban a napközi, illetve a veszélyeztetett és hátrányos helyzetből származó negatív hatások csökkentésére a segélyezés (étkezési, tankönyv, nevelési) rendszere. Évente rendszeres, visszatérő feladataink: iskolaérettség, túlkorosok, hátrányos helyzetűek, elvált egyedülálló szülők, nehezen nevelhető gyermekek felmérése; helyzetfeltáró, családlátogatások november 30-ig, nyilvántartások kiegészítése, módosítása, gyanúsan hiányzók alkalomszerű ellenőrzése, iskolai segélyekre javaslattétel, véleményezések a rendszeres nevelési segélyekhez. 53

A váratlanul felmerülő gondokon a gyermek helyzetének azonnali felmérésével; a közvetlen veszély mértékének hatása jellegének megállapításával; a gyermek biztonságérzeténekérzelmi egyensúlyának visszaállításával, védelmének biztosításával tudunk segíteni. Konzultálunk

a

gyermeken

segíteni

tudókkal,

védelmi

intézkedéseket

teszünk

(családlátogatás, hatóság megkeresése). Továbbiakban az utógondozásra fektetjük a hangsúlyt. A megelőzésre, felvilágosításra az alábbi tevékenységekkel törekszünk:  A gyermekek viselkedésének, teljes fejlődésének folyamatos megfigyelése, és a feltűnő változások észrevételezése.  Napközis elhelyezés.  Munkáltató, örömet, sikerélményt jelentő szabadidős programok szervezése.  Felvilágosító előadások, programok fogadása, szervezése, segítése.  Ügyeletek, felügyeletek biztosítása.  A szülőkkel való kapcsolat fejlesztése.  A kirándulásokhoz, táborozásokhoz való részvétel támogatása, segítése.  Javaslat a segítő szervezetek igénybevételére. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés,

54

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

Iskolánk a gyermekvédelmi tevékenység során együttműködő kapcsolatot épített ki a polgármesteri hivatallal , a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a rendőrséggel és az egészségügyi hálózatta, gyermekorvossal, Nevelési Tanácsadóval. Munkánkat eredményesen fenti szervekkel együtt tudjuk hatékonyan végezni. Célunk, hogy a segítségre szorulók mindig bizalommal fordulhassanak hozzánk, s hogy az időben nyújtott segítséggel ezeknek a gyerekeknek is biztosíthassuk a gondtalan, boldog gyermekkor éveit.

55

1.11. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Hogy az iskolában mi számít kudarcnak és mi számít jó teljesítménynek, sokban függ az iskola értékrendjétől. A kudarc nemcsak a teljesítés minőségétől, hanem a követelmények minőségétől is függ. A kudarc egyértelműen rossz dolog a tanulók számára, ezért meg kell tanítani a kudarcok elviselésére, a tanulságok levonására, a kudarc maguk javára fordítására. Az iskolai sikertelenség okai:  család szociális helyzete  óvodai felismerés ill. prevenció hiánya  tanulási motiváció hiánya  iskola és szülő kapcsolata nem megfelelő Az iskolának kitüntetett szerepe van abban, hogy egy gyermeket milyen tudással és készségekkel ruház fel felnőtt életére, hogy megelőzze a kudarcot és felnőttként is elkerüljék a kudarcot. Szükséges a gyermek szociabilitásának fejlődése miatt, illetve fontos, hogy új tapasztalatokat szerezzen önmagáról egy védő és segítő kiscsoport körében. Hatékony fejlesztő munka homogén csoporttal végezhető, mert az eltérő jelleg, igény nem vehető maradéktalanul figyelembe. A speciális tevékenységek fejlesztése a gyermekben végbemenő pozitív változás mozgatórugói. A tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek:  tanulószoba  napközi  differenciált felzárkóztatás és képességfejlesztés (az adott témakörben több variációban és többféle módon adhasson számot)  bukott tanulók korrepetálása A szülők bevonása:  szülői értekezlet  fogadóóra  szülők iskolája A tanulás képességének és igényének kifejlesztése. Az értékelés motiváló, pozitív: kevésbé büntető jellegű. Mozgás-terápia: Delacato, Ayres

56

1.12. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Nevelési programunkban elsősorban a távlati

tervezéssel foglalkozunk, vagyis a

helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján. A program célja: - segíteni azon tanulók

- beilleszkedését az iskolai környezetbe - ismeretelsajátítását - egyéni ütemű fejlődését

akik - szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,halmozottan hh  családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek,  családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek,  iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,  csonka családban felnövő gyermekek, (elvállt szülők, árva, félárva gyerekek)  munkanélküli szülők gyermekei,  átmenetileg hátrányos helyzetűek  áttelepült, beköltözött (új) tanulók,  tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:  Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése, képesség fejlesztő program.  Önismereti csoportok létrehozása (működtetése).  Drog- és bűnmegelőzési programok.  Mentálhigiénés programok.  Pályaorientációs tevékenység.  Tehetséggondozó programok.  Táborozások, kirándulások, országjárások.

57

 Bemutatók.  Felvilágosító

munka

értekezleteken, fogadó

a

szociális

juttatások

lehetőségeiről

szülői

órákon, családlátogatásokon, értesítés.

 Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése.  Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön.  Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal.  A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása.  Táborozási hozzájárulások.  Ösztöndíjak.  Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. A feladatok konkrét meghatározását, időpontjait, felelőseit az ÁMK Esélyegyenlőségi Programja tartalmazza, melyet a fenntartó hagyott jóvá 2008-ban..

58

1.13. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videolejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján tantárgyanként:

Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): -

Képek, betűkártyák, szótagkártyák. Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép) Betűsín. Írott kis és nagy ABC. Bábok (10 db). Fali tablók:  Hangtani ismeretek  Szavak alakja, jelentése  A szó

-

-

 A mondat Szólások, közmondások könyve. Nemzeti jelképek. (falitabló) Fali táblák:  Igék  Az igenév  A teljes hasonulás  Mondat Történelmi arcképsorozat.

Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): -

Űrmértékek (cl, dl, l). Demonstrációs óra. Számkártyák (1-1000-ig).

-

Helyiérték-táblázat. Kéttányéros mérleg és súlysorozat. Hőmérő.

59

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Az idő (oktatótábla). Iskolai iránytű. Magyarország domborzati térképe. Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel. Szobai hőmérő. Borszeszégő. Domborított földgömb. Videokazetták:  Életközösségek I.  Életközösségek II.  Életközösségek III.  Életközösségek IV.

-

 Vadon nőtt gyógynövényeink.  Dunántúli középhegység.  Dunántúli dombvidék.  Alpokalján II. kötet Homokasztal. Tanulói kísérleti dobozok (8 db). Ásványok. Magyar nemzet jelképei (falitabló) Élő természet (diapozitívek). Testünk (videofilm). Közlekedés szabályai (videofilm). Nagyító. Szűrőpapír.

Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob. Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n:  Magyar népzenei anyag.  Gyermekdalok.  Himnusz.  Szózat.  Magyar és rokon népek dalai.

    

Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyeskar. Iskolai ünnepek újabb dalai. Európai népdalok. Jeles napok, ünnepkörök dalai. Kórusművek, műzenei szemelvények.

Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Diapozitívek:  Steindl Imre: Országház.  Kispaládi parasztház.  Thököly vár - Késmárk.  Medgyessy Ferenc: Anyaság.  Kolzsvári testvérek: Szt. György szobra.  Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű.  Szőnyi István: Este.  Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja.  Pabló Picasso: Maia arcképe.  Ferenczy Noémi: Noé bárkája gobelin.  Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék.  Hollókői ház.  Füstös konyha.  Matyó tisztaszoba.  Mai lakóház külső és belső képe.  Árva vára.  Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum.  Schaár Erzsébet: Kirakat.

                 

Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből. Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló. Paul Cézanne: Csendélet. Ferenczy Károly: Festőnő. Fényes Adolf: Testvérek. Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal. Bálint Endre: Vándorlegény útra kél, Ember alakú butella. Kerített ház - Pityerszer. Botpaládi ház. Faragott, festett, oromzatos ház Hegyhátszentpéter. Hősök tere. Vajdahunyad vára. Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház. Ligeti Miklós: Anonymus. Ferenczy Béni: Bem érem. Götz János: Szarvas. Cseh László: Táncolók.

    



Michelangelo: Ádám teremtése. Ferenczy Károly: Október. Fényes Adolf: Babfejtők. Koszta József: Tányértörölgetők. Glatz Osztkár: Birkózók,





Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb. aratókorsó, tálak, miskakancsó. Magyar koronázási jelvények.

Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Olló, kés, vonalzó (40 db). Mintázó eszközök (20 db). Építőkocka (fa).

-

Szövőkeret (30 db). Csiszolópapír.

Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Síp. Gumilabda (20 db). Ugrókötél (20 db). Kislabda (20 db). Tornapad (3 db). Tornazsámolyok (6 db). Medicinlabda (10 db). Karika (20 db).

-

Jelzőszalagok (10 db). Ugrószekrény (1 db). Dobbantó (1 db). Tornaszőnyeg (4 db). Bordásfal (10 db). Mászókötél (5 db). Mérőszalag (1 db).

A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: -

-

Térkép (irodalomtörténeti) Írói arcképsorozat Magyar értelmező szótár Szinonima szótár Életrajzi lexikon Helyesírási szabályzat és szótár (20 db). Hanganyag (hangkazetta, CD):  Népdalok, népmesék.  Versek (Petőfi, Arany).  A kis herceg.  Népballadák.  Arany: A walesi bárdok.  Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei.  Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei.  Megzenésített versek. Videofilmek:  Magyar népmesék.  János vitéz (rajzfilm).  A Pál utcai fiúk (film).  Rab ember fiai (film).  Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló mondája, A szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása.

     

-

Lúdas Matyi (rajzfilm). Egri csillagok (film). Janus Pannonius emlékére. Mátyás könyvtára. A Corvinák. Balassi, Csokonai: A felvilágosodás.  Mikszáth : Szent Péter esernyője (film).  A reformkor I-II.  Petőfi.  Egy magyar nábob (film).  Kárpáti Zoltán (film).  A kőszívű ember fiai (film).  Légy jó mindhalálig (film).  Nyugat.  A fiatal József Attila.  Erőltetett menet (film). Könyv:  Népmesegyűjtemények  O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások  Gabnai Katalin: Drámajátékok  Kaposi László: Drámafoglalkozások  Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam  Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk .  Gárdonyi Géza: Egri csillagok

61



-

     

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője  Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Falitablók:  Hangtan.  A teljes hasonulás.  Jelentéstan.  Szótan.  A szófajok.



Jelentés. Szerkezet. Mondattan. Magyar nyelvemlékek. Nyelvcsaládok. Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm) Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm).

A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Falitérkép:  Az ókori Kelet.  Az ókori Görögország.  A Római Birodalom.  Magyarország X-XI. sz.  A magyar népvándorlás és a honfoglalás.  Európa Nagy Károly korában.  Magyarország a korai feudalizmus idején.  A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig.  A tatárjárás Magyarországon 1241-42.  A Föld népei a XIV-XV. században.  Magyarország 1526-1606.  Európa a XIV-XV. században.  A feudális Magyarország a XV. században.  Magyarország a XVII. században.  Európa a XVII. század közepén.  Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század.  Magyarország Bethlen Gábor korában (1629).  Magyarország népei a XVIII. század végén.  Európa a XVIII. század végén.

           

-

A Föld népei a XVI-XVIII. században. Az 1848/49-es szabadságharc. Európa a XIX. század második felében. Európa a XIX. században. Európa 1815-1849. Európa az I. világháború idején. A gyarmati rendszer 1830-1914. Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben. A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975). A Tanácsköztársaság honvédő harcai. Európa a II. világháború idején. Hazánk felszabadulása.

Egyéb:  Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).  A magyar államcímer története (falikép).  Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép).  Tanulói egységcsomag az 5. osztályos történelem tanításához.

Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tankönyv, munkafüzet, hangkazetta(a tankönyv változtatható!) Videokazetták, CD-k Térképek

62

A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Büderchen komm tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv). Schulbus I. (munkatankönyv, hangkazetta). A névelő (falitabló). Gyenge ige ragozása (falitabló) A névelő (falitabló) A főnév szótári alakjai (falitabló). Időbeli, módbeli segédigék (falitabló). Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). Erős ige ragozása (falitabló).

-

Időbeli, módbeli segédigék (falitabló). A személyes névmás (falitabló). Az elöljárószó (falitabló). A melléknév ragozása (falitabló). A személyes névmás ragozása (falitabló). A főnév ragozása (falitabló). Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta). A birtokos névmás (falitabló). A melléknév ragozása (falitabló). Németország (falitérkép).

Az orosz nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Betűkártyák. Szókártyák. Nyelvtani táblázatok.

-

Tematikus képek. Hangkazetták.

A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Táblai körző fa Táblai vonalzó 450-os fából Táblai vonalzó 600-os fából Táblai szögmérő fából Méterrúd fából Összerakható m3 Alaphálók, alapábrák (2 db). Nagy matematikusok arcképei (5 db). Sík és mértani modellezőkészlet (2 db). Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítőfólia). Helyiérték táblázat (írásvetítőfólia) Oszthatósági szabályok (falikép). Százalékszámítás (falikép). Kétkaros mérleg és súlysorozat. Hatványozás azonosságai (falikép). Halmazok (falikép). Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítőfólia). Lineáris függvény (falikép). Másodfokú függvény (falikép). Abszolútérték függvény (falikép).

-

Mértékegységek (falikép). Területszámítások (falikép). Kocka, téglatest (testek). Űrmérték sorozat. Szétszedhető dm3 Tükrözés (falikép). Terület és kerületszámítások (falikép). Négyszögek, kerülete, területe (falikép). A kör kerülete, területe (falikép). Szögpárok (falikép). Hasábok (falikép). Eltolás (falikép). Pitagorasz-tétele (falikép). Az egyenes körkúp, gúla (falikép). Az egyenes henger, gömb (falikép). Műanyag henger. Műanyag kúp. Műanyag gúla. Műanyag hatszög alapú hasáb. Műanyag ötszög alapú hasáb. Testek felszíne, térfogata (falikép). Algoritmus folyamatábra (falikép).

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Pentium típusú számítógép (10 db). Monitor (SVGA) (10 db). Billentyűzet (10 db). Egér (10 db). CD meghajtó 40x (3 db) Hangkártya + hangfal (3 db). Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db). Tintasugaras nyomtató (1 db).

-

-

Falitablók:  A számítógép belső felépítése (IBM - 02)  Az input-output eszközök csatlakoztatása  A billentyűzet. Alapvető programok:

63

 



WINDOWS 98 vagy 2000. OFFICE 97 vagy 2000.

Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez.

A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

-

Terepasztal. 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához. 5-8. osztályos írásvetítőfólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához. Kőzetgyűjtemény. 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat. Hőmérő Iránytű Térképjelek. Magyarország térképe (falitérkép). A Föld éghajlata (falikép). A Föld természetes növényzete (falikép). A Föld domborzata (falitérkép). Földgömb Tellúrium. A Föld felszíne (dombortérkép). A Föld forgása és keringése (falikép).

-

Afrika domborzata és vizei (falitérkép). Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép). Afrika domborzata (falitérkép). Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép). Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép). Ázsia domborzata és vizei (falitérkép). Európa domborzata és vizei (falitérkép). Európa országai (falitérkép). Észak-Európa (falitérkép). Kelet-Európa (falitérkép). Ázsia domborzata (falitérkép). Közép Európa (falitérkép). A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép).

A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök. -

Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8. osztály). Mágneses rúdpár fatokban. Táblai mágnes 25 mm-es. Fényből áram (videokazetta). Részecskemodell (videokazetta). Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat). SI mértéktáblázat (falikép). Mágneses készlet (komplett). A naprendszer (tabló). Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz Mikolacső Mechanikai eszközkészlet Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet Rugós erőmérő Kétkarú emelő Karos mérleg, súlysorozattal Hőmérő.

-

Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet Kétütemű motorminta Négyütemű motorminta Áramátalakító Csengőreduktor Dugaszos ellenállásszekrény Generátor minta Elektromotor és generátor Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) Transzformátor modell Mérőműszer (Voltax) Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) Prizmatartó Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára

A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Biológiai egységcsomag. Bonctű. Csíráztató. Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához.

-

Kézi nagyító (15 db). Metszettároló. Mikroszkópizáló. Lámpa. Mikroszkóp.

64

-

Szilvafa virága (modell). Burgonya virága (modell). Almafa (oktatótábla). Rovarok (oktatótábla). Lepkék (oktatótábla). Sertés koponya. Juh koponya. Madár csontváz. Emlős csontváz. Fogtípusok. Lábtípusok. Szarvasmarha (oktatótábla). Házityúk (oktatótábla). Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Fenyő (oktatótábla). Erdei pajzsika (oktatótábla). Kocsányos tölgy virága (oktatótábla). Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák). Keresztes pók (oktatótábla). Mókus (oktatótábla). Sün (oktatótábla). Szarka (oktatótábla). Sertés koponya. Róka (oktatótábla). Szarvas v. őzagancs. Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Görény (oktatótábla). Sáska (oktatótábla). Ürge (oktatótábla). Varjú (oktatótábla). Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). Hal (csontváz). Béka (csontváz).

-

-

Rák testfelépítése (oktatótábla). Fürge gyík (csontváz). Nemzeti parkjaink (falitérkép). Falitablók:  A sejtmagnélküli egysejtűek  Szivacsok, csalánozók  Gyűrűsférgek  Puhatestűek  Ízeltlábúak  Gerincesek  Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok  Nyitvatermők  Zárvatermők  A lomblevél működése  A virág és virágzat  Termések, terméstípusok  Fásszár keresztmetszete  Egyszikű szár keresztmetszete Az emberi bőr (bőrmetszet). Emberi csontváz. Csípőcsont. Csövescsont. Koponya. Emberi torzó. Lapos és csöves csont metszete. Emberi nyelv fogakkal (modell). Légzés (oktatótábla). Szív-modell. Vese (metszet). Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla). Szem (modell). Hallás és egyensúly szerv (modell). Emberi fejmetszet. Fül (modell).

Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -



Videofilmek:  Az élelem  Alapvető élelmiszerek  Az izmok és a mozgás  A dohányzás és az egészség  Vigyázz a gyógyszerekkel

 

Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere

A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Kémcső Főzőpohár Óraüveg Borszeszégő Kémcsőfogó Vasháromláb Azbesztháló

-

Vízbontó készülék . Kalotta molekulamodell (1 garnitúra). Pálcika modell (1 garnitúra). Mágneses atommodell (1 garnitúra). Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl) Falitáblók:  Atomok elektronvonzó képessége

65

-

-

 Fémek jellemerősségi sora  Periodusos rendszer  Elektronhéjak kiépülése Oktatótáblák:  Fémek reakciói vízzel  Fémek reakciói savval  Sav-bázis reakció  Közömbösítés  Redukció a redukáló sorban  Peptidkötés Videokazetták:  Ismeretlen ismerős a víz  Kincsek a homokban és a bányákban  A fémek általános jellemzése  A víz

-

 Az élet elemei  Levegő, tenger, kőzet  Atom és molekula  A víz egy csodálatos nyersanyag  A konyhasó  Tűzijátéktól a házépítésig  A magyar ezüst, az alumínium  Az év féme a vas  Lidércfény és nitrátos vizek  Kénsav a felhőből és a gyárból  Szabadon és kötve  Atom és molekula Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához (1 db).

Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

-

Pianíno. A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen. Videofilm: A zene

-

 Tánctípusok.  Jeles napok népszokásai. Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök.

A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák. Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz. Táblai körző (fém hegyű). 600-os táblai vonalzó. 450-os táblai vonalzó. 100 cm-es táblai vonalzó. Táblai szögmérő. Műanyag, átlátszó kocka, tégla. Demonstrációs testek (fa). Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db).

-

Videofilmek:  Képzőművészet a honfoglalás idején  A román stílus  A gótika  Reneszánsz  XIX. század művészete  XX. század művészete  Pásztorkodás a Hortobágyon  Testbeszéd, gesztus

A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Fareszelő lapos Fareszelő gömbölyű Fareszelő félgömbölyű Vasreszelő lapos Vasreszelő gömbölyű Vasreszelő félgömbölyű Laposfogó Kalapács 15-20 dekás Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó Fafűrész (illesztő), vasfűrész Lyukfűrész (10 dó (amerikáner) Lemezvágó olló

-

Faliképek a fa megmunkálásáról Szerelő készlet, gépelemek tanításához Elektromos szerelőkészlet I-II. Asztali fúrógép (állványos) Asztali körfűrész A gépek (falitabló) Kerékpár KRESZ -táblák (oktató táblák) LEGO-DACTA építőkészlet Fonalfűrész

66

-

A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: -

Ugródomb (1 db). Magasugrómérce fém (1 pár). Magasugróléc (1 db). Maroklabda (10 db). Súlygolyó 3 kg (1 db). Súlygolyó 4 kg (1 db). Tornaszekrény (1 db). Gyűrű (1 db). Gerenda (1 db). Dobbantó (1 db). Tornazsámoly (4 db). Medicinlabdák (20 db). Ugráló kötél (20 db). Kézi súlyzók (10 db). Mászókötél (5 db). Kosárlabda (15 db). Kézilabda (5 db). Focilabda (5 db).

67

-

1.14. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS AZ ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSE Az iskolahasználók iskolánk életében Iskolánk tanulóinak szociális helyzete nagyon „tarka” képet mutat jelenleg. A tanulólétszám egynegyede

hátrányos helyzetű illetve veszélyeztetett, akik anyagilag is

hátrányos helyzetűek. A tanulók egynegyede rendkívül jó körülmények között él mind anyagilag, mind a család iskolázottságát illetve kulturális igényszintjét tekintve. A tanulók fele átlagos körülmények között él, rendezett családi környezetben, ahol az iskola normái elfogadottak, a legtöbb segítséget is ettől a rétegtől kapja az iskola. A szociális helyzet összképe rendkívül sokat javult az utóbbi években. A korábbi munkanélküli hullámvölgy mára mérséklődött, magasabb lett az egyéni vállalkozó szülők száma. A tanulók, szülők és pedagógusok körében elvégzett felmérések kedvező eredményeket hoztak: megerősítést kaptunk azokról az értékekről, feladatokról, amelyeket mindannyian képviselni kívánunk, teljesíteni akarunk. Olyan iskolává kell válnunk, amely a környezetünkben élőknek maximális szolgáltatást nyújt és a „városszéliség” hátrányát a nevelő-oktató munkában nyújtott pozitívumokkal egyes területeken előnyökké tudja változtatni. A tantárgyi programokon keresztül fejlesztenünk kell az általános emberi személyiségvonásokat. Az iskolai oktatás-nevelés legfontosabb feladatai a felmérések tükrében az alábbiak: az alapvető emberi normák betartására nevelés, az egyéni képességek kibontakoztatása, a képesség- és készségfejlesztés, emberléptékű gyermekközpontú iskolai nevelés, a gyerekek képessé tétele a következő iskolafokozaton való helytállásra. Iskolánk 40 %-ban személyiségközpontú és 60 %-ban teljesítményközpontú nevelő-oktató munkát végez. A pedagógusokkal szembeni elvárások is megmutatják számunkra az utat a nevelés-oktatás területén, súlypontozzák munkánkat, tevékenységünket. A pedagógusokkal szembeni legfontosabb elvárások: kísérje figyelemmel és segítse elő a gyermekek, tanulók fejlődését; tartsa tiszteletben a gyermekek; a tanulók emberi méltóságát és jogait; értékeljen igazságosan, objektíven, szakmailag felkészült legyen, képes legyen érdekessé tenni az általa tanított tantárgyat a tanulók számára.

68

-

Iskolánk erősségei a felmérések tükrében a tanulói, szülői, tanári vélemények alapján: - családias légkör - lakóhelyhez közelség - sznobizmus hiánya - közvetlen, bizalmas kapcsolat - őszinteség - fegyelem - tisztaság - az órák pontos betartása - nyelvoktatás - sporttevékenység A fejlesztésre váró területek a felmérések eredményeként - az értékelés - az iskola anyagi helyzetének javítása - a felzárkóztatás, fejlesztő foglalkozások szélesítése - a számítástechnikai oktatás - a tanórán kívüli tevékenységek köre Az iskola mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a - koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség, - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük: A szülők részéről - a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk:

69

-

 aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,  ötletnyújtást az előadások témáihoz,  őszinte véleménynyilvánítást,  együttműködő magatartást,  nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,  a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,  érdeklődő-segítő hozzáállást,  szponzori segítségnyújtást, Iskolánk (pedagógus) - a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:  nyílt napok, nyílt órák szervezése,  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,  változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat,  előre tervezett szülői értekezletek,  rendkívüli szülői értekezletek,  fogadóórák,  előadások szervezése - logopédus - nevelési tanácsadó - pszichológus - egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával,  pályaválasztási tanácsadás,  családlátogatás  közös kirándulások, A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:  osztály-család közös hétvége  szülői munkahelyeken üzemlátogatás  családi játékos vetélkedők  közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével.

70

-

Szülői részvétel az iskola munkájában A szülők a törvény alapján szabad iskolaválasztási jogukkal élve választanak iskolát gyermeküknek ismerve a választott iskola pedagógiai programját. A szülői igények megjelennek a tanítási tartalmakban, különös figyelemmel a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjében és azok tartalmában. Az iskola életéről folyamatosan informálódhatnak a különböző fórumokon, az írásbeli tájékoztatókból, a rendezvények kapcsán. A szülők képviseleti fórumai iskolánkban  az iskolai szülői közösség, melyet az osztályok 3 fős szülői közösségei alkotnak az iskolai szülői közösség választott vezetősége és annak elnöke. Az iskolában a közvetlen információcserét a családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok és fogadóórák, a nyíltnapok, nyílt órák szolgálják (lásd részletesen Az iskola élet- és munkarendje c. fejezetben). A szülők segítőként részt vesznek az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában; a társadalmi munkákban (festések, betonozási és kőműves munkálatok, udvarrendezés, pinceés padlástakarítás, stb.) Részt vesznek különböző előadásokon, segítséget nyújtanak a kíséretek, felügyeletek során, a kirándulásokon. A szülői részvételnek iskolánk életében a szabályozottságát éppen az adja, hogy nem szabályozott, mert minden területen az aktualitásoknak, a programoknak, a segítségnyújtás szükségességének idejétől, mértékétől függően változhat. Az iskola és az iskolakörnyezet családias jellegéből adódóan sok az a közös megmozdulás, a kölcsönös kapcsolat, amellyel a szülőkkel közösen gyermekeink iskolai életét irányítani, fejleszteni akarjuk.

71

-

1.15. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK (Az OM ajánlása alapján) Jogi háttér: Az ENSZ 1985-ös Fogyasztóvédelmi irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: 

az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog



a veszélyes termékek



a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga



a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga



a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog



az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog



a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga



a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog

Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény melynek első része V. fejezet 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. A Kormány 243/2003. (XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti Alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteke, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelten fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás szinterei: 

az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépíthető tartalmak: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag – fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák) Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái

72

-

Biológia – génmódosított élelmiszerek, amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás-kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata Informatika – elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek – (hogyan készül a reklám, a zsebpénz) 

tanórák kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)



iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)



hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)



az iskola fogyasztóvédelmi működése, az ezzel kapcsolatos foglalkozások

Módszerek és alkalmazásuk: Célcsoportokkal való szabad keretek között zajló foglalkozások, lehetőleg életkornak megfelelő csoportosításban. A szülők és a helyi közösségek együttműködésbe való bevonása. A családok fenntartható fogyasztásra való törekvésének kialakítása. 

interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól



riportkészítés az eladókkal



médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika



egyéni és csoportos döntéshozatal



helyi, országos- és EU- s szabályozások tanulmányozása



adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információ rögzítés csoportmunkában



problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, érzékeléssel



szimulációs játék, esettanulmány



viták, szituációs játékok



érveléstechnikai gyakorlatok

73

-

2. HELYI TANTERV

74

-

2.1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK 2.1.1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:  

HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv. ÉVFOLYAM 4. 5.

TANÉV

1.

2.

3.

20072008

H2004

H2004

H2004

H2004

20082009

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

20092010

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003 HK2003

20102011

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

20112012

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

6.

7.

8.

HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003

75

-

2.1.2. Óraterv (2008-2009-ig) 1-4. évfolyam óraterve

Heti

148 148 259 185 166,5 148 37 37 37 55,5 55,5 37 37 55,5 148 111

4 4 7 5 4,5 4 1 1 1 1,5 1,5 1 1 1,5 3+1 3

148 148 259 185 166,5 148 37 37 37 55,5 55,5 37 37 55,5 148 111

4 4 7 5 4 4 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1,5 3+1 2,5

148 148 259 185 148 148 37 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 55,5 148 92,5

3 4 7 3 5 3 4 1 2 2 1 1,5 1,5 1,5 1 1,5 3+1 3 1

21 24

777 888

21 24

777 888

21 24

777 888

23,5 869,5 26,5 980,5

2

74

2

74

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

23

851

23

851

Nem kötelező (választható) tantárgy Idegen nyelv 2 74 Emelt szintű német nyelv Mindösszesen 23 851

-

-

Éves óraszám

Éves óraszám

4 4 7 5 4,5 4 1 1 1 1,5 1,5 1 1 1,5 3+1 3

Heti

Heti

4. évfolyam általános kéttannyelvű

Éves óraszám

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Magyar Idegen nyelv Angol nyelv* Matematika Matematika Informatika Környezetismeret Környezetismeret* Ének-zene Ének* Rajz Rajz Technika és életvitel Technika* Testnevelés Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező tanítási órák összesen

3. évfolyam általános kéttannyelvű

Heti

Tantárgy

2. évfolyam általános kéttannyelvű

Éves óraszám

1. évfolyam általános kéttannyelvű

111 148 259 111 185 111 148 37 74 74 37 55,5 55,5 55,5 37 55,5 148 111 37

23,5 869,5

76

-

5-8. évfolyam óraterve

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv 2 Magyar 2 irodalom(dráma) Magyar Történelem(hon 2 és népismeret) Idegen nyelv/ 3 Angol nyelv* 4 Matematika Informatika*

4,5 2 5 4

0,5

55,5

1,5

55,5

74

2

74

2

74

2

74

166,5 74 74 111 185 148 148 18,5

4,5 2 2 3 5 3 3 1

166,5 74 74 111 185 111 111 37 37 74 111

-

-

-

-

Kémia

-

-

Földrajz*

-

1

37

Ének-zene*

1

1

37 55,5 55,5 37

Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel*

1

74 111

37 55,5 55,5 37

1,5

2,5 Testnevelés(tánc) +1,5 Etika

-

Osztályfőnöki óra Tánc

1

2 3

2,5

37 55,5 148 92,5

1 0,5

5 3

3

1 1

1,5 1,5

1

1,5 1,5 1 1 1 1

55,5 55,5 37 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 37 37

2,5

37 55,5 148 92,5

1 0,5

18,5 37 18,5

1,5

1 2 1

0,5

5 3 3 1 1

1,5 1,5 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 1 1

1 2,5 +1,5 0,5

2 3

1

-

1

4 2

148 74 74 111 185 111 111 37 37

-

1,5

1,5

148 74 74 111 185 111 111 37 37

-

1,5

37 37 18,5

2 3

1,5 1

1,5

2,5 +1,5

4 2

1,5

-

1

kéttanny elvű Éves Óraszá m

1,5

Fizika

1,5

Heti

74

1

1,5

kéttanny elvű Éves óraszám

2

2

Országismeret* Biológia és egészségtan*

8. évfolyam

74

Természetismeret és egészségtan*

3

7. évfolyam Heti

kéttannyel vű Éves óraszám

6. évfolyam Heti

kéttanny elvű Éves óraszám

Tantárgy

Heti

5. évfolyam

0,5 1

37 37 148 74 18,5 37 18,5 37

0,5 1 2,5 +1,5 0,5

2

0,5 1

77

55,5 55,5 37 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 37 37 37 18,5 37 148 74 18,5 18,5 37

-

Kötelező tanítási órák összesen

22,5 26,5 888 22,5 26,5 888 25 +1,5 26,5 980,5 +1,5 26,5 980,5 +1,5

Emelt szintű német nyelv

5

185

Mindösszesen általános képzés emelt szintű némettel Mindösszesen kéttannyelvű

5

185

1073

29 29

5

980,5 1073

25 +1,5

185

5

29 29

980,5 1073 185

1165,5

1165,5

1073

1073

1073

980,5

980,5

Az óratervben pirossal írtak közül a vastagon szedettek az angol nyelven oktatott tantárgyak. 2009-2010-től 1. és 5. évfolyamon indulva 1-4. évfolyam óraterve

Éves óraszám

kéttanny elvű

normál

4. évfolyam

Éves óraszám

kéttanny elvű

3. évfolyam

normál

kéttannyel vű Éves óraszám

2. évfolyam

normál

kéttanny elvű Éves óraszám

Tantárgy

normál

1. évfolyam

Kötelező tanítási órák Magyar

8

7

Idegen nyelv Angol nyelv*

-

5

Matematika

4,5

4

Informatika

-

-

1 1

Környezetismeret * Ének-zene* Rajz

1,5

296 259 185 166,5 148

8

7 5

296 259 185 166,5 148

5

296 259 185

4

4

148

3

-

-

1

2

74 37

2

2

74

37 1,5 55,5

1,5

55,5

1

1,5

37 55,5

55,5 1,5

1

1,5

1,5

55,5

1

1

37

4

3

-

1

8

4,5

4

-

-

-

-

-

1

37

1

1

37

1

1.5

37 55,5

1

1,5

55,5

1,5

1,5

1,5

7

Technika és életvitel

1

1

37

1

1

37

1

1

Testnevelés*

4

3

148 111

4

3

148 111

4

2,5

Osztályfőnöki

55,5 37 37 148 92,5

7

7

3

5 4 0,5

78

259 259 111 185 111 148 18,5 37

148 111 37

-

Kötelező tanítási órák összesen

21

777 888

24

21

24

777 888

21

24

777 888

23,5

26,5

-

Nem kötelező (választható) tantárgy Idegen nyelv 2 74

2

74

2

74

-

Mindösszesen

23

851

23

851

23,5

23

851

869,5 980,5 86 9,5

5-8. évfolyam óraterve

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv 2 Magyar irodalom 2 Történelem(hon és népismeret) Idegen nyelv/ Angol nyelv* Matematika Informatika*

2 2

2 2 2

5

74 74 111 185 148 148

3

4

18,5 37

1

74 111

2

2 3 4

Természetismeret és egészségtan*

2

Fizika

-

1

3

2 2

74 74

1,5 2

74 74 111 185

2

111 148

3 1

1

37 37

3

74 111

2 3 5 4

2 3 5

-

Kémia

-

-

Földrajz* Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra

1

1,5

1,5

37 37 55,5

1

1,5

1,5

37 37 55,5

-

111 111

3

37 37

1

kéttanny elvű Éves Óraszá m 2 2

55,5 74

5

74 74 111 185

3

111 111

1

37 37

1,5

55,5 55,5

1

37

1,5

55,5 55,5

2 3

1

37 55,5 55,5

1,5

1,5

55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 37 37

1,5

1,5 1,5 1 1 1 -

Heti 2

55,5 55,5

1 -

74 74 111 185

1,5

1,5

1

1,5 2

-

1,5 37

8. évfolyam

55,5 74

-

1,5

1

1

3

1

Országismeret*

-

2 2

1,5

-

Biológia és egészségtan*

kéttanny elvű Éves óraszám

Heti

7. évfolyam

Éves óraszám

kéttannyel vű

Heti

74 74

2

0,5

6. évfolyam

Éves óraszám

kéttanny elvű

Tantárgy

Heti

5. évfolyam

1,5

1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 1 1 79

55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 37 37

-

és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés,tánc*

1 1 4 -

Osztályfőnöki

1

Emelt szintű német nyelv Mindösszesen általános képzés emelt szintű némettel Mindösszesen kéttannyelvű

37

1

1

37

1

0,5

1

37 37 148 74 18,5 37 18,5 37

29

980,5 1073

25 +1,5

185

5

1

Etika

Kötelező tanítási órák összesen

1 3

5

4

3

148 111

26,5

37 37

185

1

1073

980,5

5

2 1

0,5

888 22,5 980,5 +1,5

4 0,5

1

22,5 +1,5

148 111

26,5

18,5 37

0,5

888 25 980,5 +1,5 185

5

1 4

2

0,5 0,5

37 18,5 37 148 74 18,5

1

18,5 37

29

980,5 1073 185

1165,5

1165,5

1073

1073

1073

980,5

A *-gal jelölt tantárgyakat a kéttannyelvű oktatásban a 26/1997(VII.10.) MKM rendelet szerint csoportbontásban kell tanítani.

Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson az általános képzésben. Az angol-magyar két tanítási nyelvű oktatás óratervében az angol nyelven tanított tárgyak mellett hangsúlyt kapott a magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszáma, illetve az osztályfőnöki óraszáma. A kéttannyelvű óratervben az Etika tantárgy 7-8. évfolyamos óraszámát a 7. évfolyamra csoportosítottuk.

80

-

2.1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása integráltan történik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának elvei: - a követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van - az előírt minimális teljesítményekre – szükség esetén – sajátos tartalmak, követelmények kialakítása - segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segíteni a tanulókat a követelmények elérésében, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. A részképesség-zavar tüneteit mutató - sajátos nevelési igényű - tanulók iskolai fejlesztésének elvei. A részképesség-zavarok körébe az iskolai teljesítményeknek – elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) – elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása integráltan történik:intenzív prevenció, szakszerű funkciófejlesztés, pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és feladattudat kialakítása történik,a törvényben biztosított pedagógiai rehabilitációs fejlesztő órákon. Fontos cél, hogy a tanulókat megismertessük a kompenzatórikus lehetőségekkel. Az olvasásképtelenséget szövegek auditív tolmácsolásával, az írást segíteni gépírással, szövegszerkesztő használatával, a helyesírást a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző funkciójának működtetésével, a számolási nehézséget a számológép használatával kompenzálni. A fejlesztés eltér a „hagyományos” pedagógiai tevékenységtől. A tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése a gyermekek iskolai teljesítményét javítja. Az elméleti felkészültség mellett nem nélkülözheti az e célra kidolgozott módszereket és eszközöket. A gyermekek teljesítőképessége komplex pszichés funkciók sokaságából tevődik össze. Amennyiben ezek a részképességek nem alakulnak ki, a magasabb megismerő funkciók nem lehetségesek. Ezért fontosnak tartjuk az iskola valamennyi tanulójára kiterjedő elsődleges prevenciót. Az elsődleges prevenció az érzékelés, az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a beszédértés és nyelvhasználat, a kommunikáció tudatos fejlesztését szolgálja. Ezek nagy része az oktatás során is megjelenik, de tudatos szervezéssel ügyelünk arra, hogy ezek még határozottabban érvényre jussanak. A fejlesztés területei: 81

-

Hallás: - zörejek felismerése, megkülönböztetése, helyének meghatározása - mozgások végrehajtása akusztikus ingerek alapján - hangmagasság, hangerő, hangminőség megkülönböztetése - egyes hangok, hangcsoportok kihallása - akusztikus emlékezet Látás: - formák, méretek, színek, távolságok felismerése, megkülönböztetése - alakzatok, minták felismerése - hasonló rajzok megkülönböztetése - osztályozásforma, szín alapján - alak-háttér észlelés - optikus analízis-szintézis - észlelési állandóság - vizuális érzékletek verbalizálása - optikus emlékezet Fogás, tapintás: - „nézd meg az ujjaddal” - nyomás megkülönböztetése - képesség valaminek a biztos tartására - különböző felületek megkülönböztetése, verbalizálása - hőmérsékletek megkülönböztetése - formák kitapintása, megkülönböztetése Szaglás, ízlelés: - mint érzékelési csatorna tudatosítása - természetes tárgyak megszagolása - szagok iránti érzékenység fokozása - szagok, ízek verbális megkülönböztetése Mozgás: - alakzatok végigjárása - mozgások végrehajtása taktilis, kinesztetikus irányítással - pszichomotoros koordináció - mozgások ritmizálása - mozgássorok verbalizálása 82

-

- finommotorika - térbeli viszonyok és térbeli mozgás verbalizálással Egyensúlyozás: - a teljes test koordinálása - vizuomotoros koordináció - térbeli helyzetek, viszonyok észlelése - saját test mozgásának észlelése - reagálás egyensúlyváltozásokra Beszédmozgás, artikuláció: - a helyes artikuláció gyakorlása - a nyelvhasználat, a beszéd, a kifejezés és a hangképzés - artikulációs és hangdifferenciáló gyakorlatok Figyelem, koncentráció, munkatempó, kitartás: - általános figyelem fejlesztése - észlelési gyakorlatok végzése - verbális önirányítás Emlékezet: - rövid távú és tartós memória fejlesztése - megjegyzést segítő mnemotechnikai eljárások Nonverbális kommunikáció - képek, rajzok olvasása - piktogramok, képfeliratok értelmezése - élmények, cselekvések megjelenítése rajzok segítségével Beszédértés, nyelvhasználat, kommunikáció - cselekvések végrehajtása és szóbeli megfogalmazása - a fogalomképzés gyakorlása - az instrukciók megértésének fejlesztése - a beszéd felépítését és a nyelvhasználatot fejlesztő gyakorlatok - másokra figyelés és bekapcsolódás a beszélgetésbe - társakkal való beszélgetés - beszédkedv fokozása hibás nyelvhasználat és beszéd esetén is interakciós és szerepjátékok, bábozás Az egyes fejlesztési területek feladatai a tanmenetek kiegészítéseként szerepelnek. A gyermekek egy része jelentős szociális és műveltségi hátránnyal érkezik az iskolába, ami a 83

-

tanulási kudarcok, bekövetkezését vetíti előre. A megelőzés érdekében a mindenkori első évfolyam tanulói körében a tanévkezdés második-harmadik hetében pedagógiai mérést végzünk. A mérés célja, hogy a részképesség zavarokat idejében észleljük, a gyermeket megóvjuk a sikertelenségektől, az egyénre szabott pedagógiai fejlesztéssel kompenzáljuk a hiányokat. A pedagógiai mérést a fejlesztő pedagógus szakképzettségű kolléga végzi el a munkaközösség vezetővel egyeztetett időpontban. A tanulók folyamatos megfigyelését segíti az

osztálytanítónak

adott

szempontsorral,

a

tapasztalatokat

havi

rendszerességgel

megbeszélik, a szükséges fejlesztési területeket közösen jelölik ki, a fejlesztési tervet a fejlesztő pedagógus készíti el. Ha pedagógiai eszközökkel nem szüntethető meg a probléma, a szakszolgálatok segítségét igényelik. A sajátos nevelési igényű tanulók a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdők a Nevelési Tanácsadó fejlesztési javaslata alapján egyéni fejlesztési terv szerint fejlesztést kapnak. Együttműködés formái a szakszolgálatokkal: -

rendszeres konzultáció

-

szakirodalom és fejlesztő eszköz ajánlások igénybevétele

-

nevelési, szülői értekezletek tartása

-

hospitálási lehetőség biztosítása

A fejlesztő pedagógus a készség-, képességfejlődésben elmaradást mutató, tanulási nehézséggel, beilleszkedési és magatartási problémával küzdő gyermekek megsegítésében (preventív és korrektív fejlesztés, tanítás) és a hátrányos helyzetű gyermekek integrációs felkészítésében vesz részt. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a fejlesztő munkát gyógypedagógus szakmai segítségével végzi. EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK SZEMPONTJAI TÉRI TÁJÉKOZÓDÁS Testséma fejlesztése Bal-jobb irányok tudatosítása gyakorlás saját testen csak a baloldal csak a jobb oldal a két oldal keresztezése gyakorlás gyermektárson háttal állva 84

-

szemben állva gyakorlás didaktikus játékokkal feladatlapokon színezés irányok megnevezése rajzolás az irányok megnevezésével, verbalizálás Soralkotás vizuális úton balról jobbra képolvasás balról jobbra tárgyak kirakása, sorbarendezése képek kirakása, sorbarendezése gyöngyfűzés színezés megadott szabály szerint Tájékozódás a vonalközben ritmikus soralkotás grafomotoros fejlesztés Relációs szókincs fejlesztése passzív szókincs

hol? Hová?

aktív szókincs

hol? hová?

HALLÁSI FIGYELEM Hangok, zörejek megkülönböztetése környezetünkben különböző anyagok, tárgyak hangjának felismerése zenei hangok felismerése, megkülönböztetése hangszer énekhang

magas – mély hang differenciálása

hangok jelentéstartalma Zöngés-zöngétlen hangok differenciálása zöngés jelzése piros színnel zöngétlen jelzése zöld színnel piros színhez zöngés hangok gyűjtése zöld színhez zöngétlen hangok gyűjtése zöngés és zöngétlen hangok jelentésmódosító szerepe Soralkotás akusztikus úton 85

-

hangszerek segítségével magas és mély hangok ritmusok tapsolása mozgással kísérve Adott hang kiemelése szavak elején szavak végén szavak belsejében RITMUSÉRZÉK A szív egyenletes lüktetésének megfigyelés a szívnél gyorsabb lüktetés versmondás tapssal a szívnél lassúbb lüktetés Mondókák, versek, dalok egyenletes ütemezése versmondás helyben járással versmondás helyben járással és ritmushangszer kíséretével versmondás helyváltoztatással (járás) és ritmuskísérettel Szavak ritmusának megfigyeltetése, szótagolás előkészítése tárgyképek nevének szótagolása tapssal tárgyképek csoportosítása szótagszám szerint szógyűjtés adott szótagszámnak megfelelően Rövid és hosszú hangok időtartam szerinti megkülönböztetése fúvós hangszeren megszólaltatott hang időtartama énekhang időtartama beszédhangok időtartama időtartamok jelölése megegyezés szerint a jelölésnek megfelelő hangok megszólaltatása hangszeren magánhangzók időtartamának jelentést módosító szerepe mássalhangzók időtartamának jelentést módosító szerepe ELMÉKEZET ÉS FIGYELEM Vizuális emlékezet fejlesztése tárgyakkal megfigyeltetés, verbalizálás – letakarás – a sorrend megismétlése megfigyeltetés, verbalizálás – egyet elveszek – melyik hiányzik megfigyeltetés, verbalizálás – kettő helyet cserél – melyik kettő cserélt helyet 86

-

képekkel /mint az előző szinten/ memória játékok Auditív emlékeztet fejlesztése egyszerű cselekvések végrehajtása szóbeli utasítás alapján szógyűjtés tematikusan szavak /számok is/ ismételtetése értelmetlen hangsorok ismételtetése mondatok ismételtetése versek, mondókák tanulása hallás után mesék olvasása, dramatizálása, mesemondás GRAFOMOTOROS KÉSZSÉG Játékos manipulációs gyakorlatok finommotorika: tépés, vágás, gyöngyfűzés, puzle, mozaikképek, játékos ujjgyakorlatok mondókákra Játékos írás-előkészítő gyakorlatok betűelemek alakítása kötélből a földön, a betűelemek körbejárása betűelemek alakítása gyurmából, fonalból betűelemek vázolása nagymozgással betűelemek vázolása zsírkrétával Betűelemek írása gyakorlás átírással másolás tollbamondás Betűk írásának gyakorlása gyakorlás átírással másolás írottról másolás nyomtatottról tollbamondás Betűkapcsolás, szótagok írásának gyakorlása gyakorlás átírással másolás írottról másolás nyomtatottról tollbamondás Szavak írása 87

-

gyakorlás átírással másolás írottról másolás nyomtatottról tollbamondás szóalkotás megadott betűkből képek nevének leírása szógyűjtés, önállószóírás Mondatok írása másolás írottról másolás nyomtatottról önálló mondatalkotás

2.1.4. Tananyag és követelmények Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

2.1.5. Az idegen nyelv oktatása iskolánkban Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol, a német, valamint az orosz nyelv tanulását választhatják. Az Európai Unióba lépés és a mindennapok követelményei nagyon fontossá teszik az idegen nyelv tudását, ezzel egyidejűleg az idegen nyelv oktatását az általános iskolában is. A felmérések, vizsgálatok kimutatták, hogy fiatal korban nagyon fogékonyak a kisgyerekek az idegen nyelv iránt, ezért tartjuk fontosnak, hogy már kisiskolás korban lehetőséget biztosítsunk az idegen nyelv tanulására.

2.1.5.1. Emelt szintű német nyelvi képzés: Emelt szinten heti 5 órában német nyelvet tanulhatnak a diákok. Az emelt szinten tanulók választhatnak második idegen nyelvet is heti 3 órában, illetve plusz német órát, mely középfokú nyelvvizsgára készít fel.

88

-

2.1.5.2. Angol-magyar két tanítási nyelvű képzés A hatékony nyelvoktatás fontossága Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk megkívánja az idegen nyelvek magas fokú ismeretét. Az élő idegen nyelv tudása egyre nagyobb követelményként lép fel a mai világban. Élő idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság, s e nélkül gyakorlatilag nem tudunk bekapcsolódni az európai oktatási rendszerekbe. A kéttannyelvű oktatás A két tanítási nyelvű oktatás célja, hogy az anyanyelvi és az idegen nyelvi tudást kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására, a tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák, illetve szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják. Célja továbbá, hogy a különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra. Előnye ennek az oktatási formának, hogy a célnyelv és a célnyelven történő tanulás egyidejű kezdése a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Az idegen nyelvi szoktatásban nagy szerepe van a motorikus és emocionális elemeknek, a tárgyakkal való manipulálásnak, a rajznak, az imitációs mozgásnak, az ének és táncos játékoknak. Az idegen nyelven való tanítás célja a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása, a sikeres kommunikáció, az anyanyelvi szintű gondolkodás kialakulása az adott célnyelven, mely lehetővé teszi egy másik kultúra sajátos értékeivel való megismerkedést. A nyelvtanulók a célnyelvi kultúra tananyagán keresztül betekintést kapnak az adott ország, illetve országok gazdasági, kulturális életébe, lakóinak mindennapjaiba, szokásaiba. Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat mások iránti megértésre, nyitottságra, alakítsa ki bennük az Európához való tartozás érzését. Alapvető követelmény a nyolcadik évfolyam végére, hogy a tanulók legyenek képesek az idegen

nyelven

való

gondolkodásra,

az

idegen

nyelv

használatára

az

információszerzésben, közlésben, alkalmazásban. A két tanítási nyelvű oktatás törvényi háttere 

26/1997.(VII.10.) MKM rendelet

89

-

„A két tanítási nyelvű iskolák helyi tantervük elkészítésénél, illetve elfogadásánál figyelembe veszik a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000.(IX.21.) OM rendelet 1. számú mellékleteként kiadott kerettantervben, valamint a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében, továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz kiadott óratervben és a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz kiadott kerettantervben foglaltakat.” (8/2001. (III.9.) OM rendelet) 

Mindenkori költségvetési törvény, mely meghatározza a nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás normatív plusz támogatását

A két tanítási nyelvű oktatás általános jellemzői a jogszabályok alapján 

Az oktatás magyarul és idegen nyelven (célnyelven) folyik



A két tanítási nyelvű oktatás bármelyik iskolai évfolyamon kezdődhet és folyhat



A célnyelvi órák és a célnyelvű órák belső aránya változtatható



Anyanyelvi tanár



A célnyelven tanított tárgyakat csoportbontásban kell szervezni



A célnyelvet legkevesebb heti 5 órában kell tanítani



Legalább 3 tantárgy célnyelven való tanítását kell lehetővé tenni



A célnyelv és a célnyelvű órák aránya 35%-nál ne legyen kevesebb, és 50%nál ne legyen több

Célunk 

Olyan

tudással

felvértezni

tanulóinkat,

amely

értelmi

képességeik

kibontakoztatása mellett a személyiségük formálását is elősegíti 

Képessé váljanak egymás és önmaguk értékeinek elismerésére, gyarapítására



A nemzeti és egyetemes kultúra legnagyszerűbb alkotásainak megismertetése



Legyenek képesek az Európai Unióban további tanulmányok folytatására



A gyerekek nyelvhasználatának, beszédkészségének magas fokú fejlesztése, az alkalmazásképes nyelvismeret elsajátíttatása



Pozitív hozzáállás kialakítása a további nyelvek tanulásához

Programunk A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célnyelvi előkészítést nem igénylő formája a nyolcadik évfolyamig szervezett korai két tanítási nyelvű oktatás. A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek intézményünk meg tud felelni.

90

-

A 6-7 éves korú gyerekek nyelvi fogékonysága nagyon jó, gátlás nélkül, játékos tevékenységek formájában sajátítják el az idegen nyelv alapjait. A tanórák kötetlenebbek, fontos szerepe van a mozgásnak, ritmusnak, énekes, táncos játékoknak, a manuális tevékenységnek. Választott célnyelvünk az angol, mely a legtöbb országban köznyelvként is használható. A tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és angol nyelven folyik. A célnyelvi és célnyelvű oktatás egyidejűleg kezdődik. A nyelvoktatásban a szóbeliség élvez elsőbbséget. A célnyelvet, az angolt, 1. és 2. osztályban heti 5 órában tanulják a tanulók magyar anyanyelvű angoltanár és egy angol anyanyelvű lektor segítségével, akinek legfontosabb feladata, hogy a gyerekek beszéd, kommunikációs készségét, és kiejtésüket fejlessze angol nyelven. Lehetővé tesszük 1. évfolyamtól 4. évfolyamig a készségtárgyak közül az ének angol nyelven való tanulását heti 1,5 órában mind a 4 évfolyamon, a testnevelés angol nyelven folyó oktatását 1-8. évfolyamokon heti 3-3-2,5-3-3-3-2-2 órában, 3. évfolyamon mindezek mellé belép a környezetismeret heti 2 órában és 4. évfolyamon az informatika heti 0,5 órában. Így 1-2. évfolyamon heti 9,5(39,6 %), 3. évfolyamon heti 11 (45,8 %) és 4. évfolyamon heti 12 (45,3 %) órában tanulnak a diákok a célnyelven beleértve minden évfolyamon a heti 5 óra angol nyelv tantárgyat is. 5-6. évfolyamon az angol mellett testnevelés, az informatika és a természetismeret tantárgyakat tanulják a célnyelven összesen heti 12 órában(45,3 %). 7-8. évfolyamon az angol mellett a testnevelés, az informatika, a biológia, a földrajz és az országismeret tantárgyakat tanulják a célnyelven, összesen heti 12 órában(41,4 %).

2.1.6. Közlekedés, társadalmi bűnmegelőzés A közlekedésre nevelés, a társadalmi bűnmegelőzés, az áldozattá válás és az erőszakmentes konfliktuskezelés megjelenik az osztályfőnöki tematikában, ezen kívül a technika, a történelem és a biológia és egészségtan tantárgyakban, s mindezek mellett a tanórán kívüli foglalkozások, célirányos rendezvények, a közművelődési intézményegység programjai segítik a tanulókat abban, hogy elsajátítsák az ezzel kapcsolatos ismereteket.

91

-

2.1.7. Mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása: Iskolánkban a testnevelés tantárgy óraszáma minden évfolyamon heti 4 óra lesz az általános képzésben résztvevőknek. Az 1992-ben elkezdett mindennapos testnevelés hagyományos megoldásaként folytatjuk ezt. Alapvető célunk, hogy a gyerekekkel megszerettessük a mozgást és a természetet. Az iskolai tanórai testnevelés és tanórán kívüli sportolás lehetőségeinek a bővítésével növelnünk kell önbizalmukat, bátorságukat, társaik tiszteletét. Tégy az, hogy a közoktatásban a szellemi képzés aránya 93 %, a testi nevelésé, pedig csak 7 %. A születéskor várható élettartam a férfiaknál 66,35 év, a nőknél 75,08 év, a szomszédos Ausztriában 72,9 év, illetve 79,5 év. Nálunk a fiatalok edzettsége, lelki és fizikai egészsége az iskolában dől el. Azért is ott, mert társul hozzá a nevelés. Például a másik megbecsülésének, a szabályok tiszteletben tartásának, a társunk eredménye elismerésének, az összefogásnak, az együttműködésnek vagy a fair playnek a fontosságát hangsúlyozó nevelés. Egyébként szakmai meggyőződésem, hogy a testnevelés szempontjából perdöntő a tanóra. Minden, ami e kívüli mozgást, sportolást jelent, már ráadás. Azért lényeges, hogy hány testnevelési óra van egy héten az iskolában, mert ott alakítható ki az egészséges mozgásos életmód igénye a gyerekekben. Az intézmény a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását az alábbi tevékenységi formákkal biztosítja. - Helyi tantervbe épített 4 testnevelés óra - Iskolai sportköri foglalkozás - Helyi tantervbe épített 30 perc játékos, egészségfejlesztő testmozgás (1-4 évfolyamon hetente 1-1 napon 20 perces szünetben 10 perc és négy tanítási órán 5-5 perc játékos, egészségfejlesztő testmozgás).

2.1.8. Nem szakrendszerű oktatás Az iskolában az alapozó szakasz (5-6 évfolyam) kötelező tanórai foglalkozásainak kezdetben húsz, majd az előírások szerinti huszonöt százalékéban folyik nem szakrendszerű oktatás, elsősorban a következő tantárgyak tanóráin integrált szervezési formában:magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, technika, illetve rajz. Az országos kompetencia mérés 4. osztályos eredményeit feldolgozzuk, tanulónként elemezzük, s

92

-

ezekre építve súlypontozzuk a nem szakrendszerű oktatásban elérendő célokat, építjük fel a képzést a NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák mentén. A nem szakrendszerű oktatás kiadott kerettantervét használjuk, melynek témaköreit az általunk megjelölt tantárgyakban megjelenítjük. Az értékelést is ezen tanterv szerint végezzük. Az éves munkatervben mindig megjelöljük, hogy az adott tanévben mely tantárgyakban, hány órában zajlik a nem szakrendszerű oktatás az 5-6. osztályokban.

2.1.9. Helyi sajátosság 5-8. évfolyamon az oktatási miniszter által kiadott kerettanterv történelem és magyar irodalom tantárgyakban kiegészítésre kerül a helyi sajátosságokkal a Vas Megyei Pedagógiai Intézet kiadásában Bakó Balázs-Dobosné Csoknyai Cecília-Dr. Padányi Zsoltné szerzők általi tematikával.

2.1.10. Informatikai oktatás Az informatika oktatása mellett kiemelten kezeljük az egyes tantárgyakban használatos informatikai

lehetőségeket,

melyek

az

intézményi

infrastruktúra

kiépítésével,

bővítésével(pályázati eredmények függvénye) nagyobb lehetőséget biztosít a digitális kompetencia

fejlesztésére,

az

informatikán

kívül

más

tantárgyak

különböző

programcsomagokkal történő oktatására.

93

-

2.2. TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási iniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, kivételt képeznek az angol-magyar két tanítási nyelvű oktatáshoz használt angol nyelvű közismereti tantárgyak könyvei, amennyiben nincsenek a tankönyvlistán. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. A tankönyvek kiválasztásánál a program céljainak, feladatainak ismeretében az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:  A tankönyvekben legyenek differenciálásra alkalmas feladatok.  Jól legyenek strukturálva, emeljék ki a lényeget, áttekinthetőek, esetleg olvasásra csábítóak legyenek.  Legyenek szemléletesek: tartalmazzanak a jobb megértés, felismerés és rögzítés céljából megfelelő ábrákat, rajzokat.  Tartalmazzanak összefoglaló kérdéseket.  Teljes felmenő rendszerűek legyenek.  Legyenek hozzá kiegészítő anyagok, tanári kézikönyvek, segédletek.  A tantárgy tantervével kompatibilis legyen.  A könyvek és segédletek tartósak legyenek.  A beszerzési ár figyelembevétele, kivéve a nem kötelező tanórai foglalkozások tankönyveit.  Érvényesüljön a tankönyvekben a gyermekközpontúság, szövegezése legyen könnyen értelmezhető, figyelemfelkeltő, esetleg érdekes.  Csak olyan tankönyv választható, ami a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel.  A kiválasztott taneszközöket, tankönyveket, segédleteket nyilvánossá kell tenni az iskolában.

94

-

 A

tankönyvek

kiválasztását

a

szaktanárok,

tanítók

javaslatára

a

munkaközösségek végzik. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

95

-

2.3. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Javítóvizsga elmulasztása vagy sikertelensége esetén az évfolyamot ismételni köteles. A továbblépés szakaszhatárai: Évente amennyiben a tanuló nem teljesítette az éves tananyag minimumát, de még nem zárult le egy fejlődési szakasz ( 5. és 7. oszt.), akkor folytathatja tanulmányait a következő évfolyamon a nevelőtestület döntése alapján, de felzárkóztatásáról a tanév első időszakában gondoskodni kell. Ha ugyanez a 6., ill. 8. osztály végén következik be, akkor évet kell ismételnie. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén egy vagy akár több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, javítóvizsgát tehet. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

96

-



egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;



magántanuló volt.

Nem tesz osztályozó vizsgát, ha a nevelési tanácsadó vagy szakértői bizottság szakvéleménye alapján mentesítést kapott az értékelés és minősítés alól. A félévi és év végi minősítés helyett „részt vett” bejegyzést kap. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, illetve ha jobb tanulmányi előrehaladása érdekében a szülő a nevelőtestülettel egyeztetve kéri az évfolyam megismétlését. Az emelt szintű német nyelvi csoportban a továbbhaladást gátló tényezők:  legalább 4 tantárgyból 2- es érdemjegy  az emelt szintű tanterv követelményeinek nem teljesítése  egészségügyi indok alapján egyéni kérelem A fenti gátló tényezők esetén az igazgató a nyelvi munkaközösséggel, közösen dönt. Megalapozottság esetén a tanulót az általános tantervű csoportba helyezi át azonos évfolyamba. A Dráma, a Hon- és népismeret, az Egészségtan és a Tánc modulok érdemjegyei az adott tantárgyi osztályzatoknál beszámítanak a továbbhaladásba. Az angol-magyar kéttannyelvű csoportból a szülő kérésére kerülhet a tanuló az általános tantervű csoportba.

97

-

2.4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI 2.4.1. Az értékelés célja Iskolánkban a cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi fejlődésében. Találjuk meg számukra a teret, ahol gyakorolhatják képességeiket, felfedezhetik önmagukat. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik alapelve. A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete kell, hogy vezérelje tanárainkat és tanítványainkat! A jó hangulatú eredményes oktatás-nevelés egyik feltétele az értékelési rendszer egységesítése, annak céltudatos végrehajtása. Az értékelés akkor sikeres és hatékony, ha: - folyamatos: megjelenése rendszeres, aktuális, tervszerű, nem kampányszerű - sokoldalú: méri az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását, a tudást, feladatmeghatározó - változatos: vizsgálja a neveltségi szintet, figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a személyiségtípusokat - kiszámítható - tudatosított

98

-

2.4.2. A tanulói teljesítmény értékelésére vonatkozó elveink - Az ellenőrzés, értékelés a nevelési-oktatási folyamatnak szerves része. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzésben és az értékelésben ugyanazoknak az elveknek kell érvényesülniük, mint a nevelés-oktatás folyamatának más területein. - A szemléleti alapot az értékelés tekintetében az alapelvek rögzítik. A pedagógusoknak folyamatosan, rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről nyert adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel. Az értékelés nem más, mint az elvárt, az elképzelt magatartás összehasonlítása a valósággal, a tényekkel. Az ellenőrzés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére. A nevelésközpontúság azt igényli, hogy folyamatosan értékeljük a tanulók képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését. - Arra figyelünk, hogy ne csak a tantárgyi szaktudást és előrehaladást, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékeljük. - Értékelő szavaink minél tárgyszerűbbek legyenek, arról tájékoztassák a tanulókat, hogy tennivalóik mely részét oldották meg sikeresen, hol miben hibáztak, mi lehet a hibák oka, és mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében. - Az ellenőrzéshez, értékeléshez megfelelő légkört kell biztosítani. Az ellenőrzés során a tanulók azt érezzék, hogy az ellenőrzés természetes kísérője a tanulásnak. Értsék és érezzék, hogy az ellenőrzés és az értékelés nem a bizalmatlanság jele, hanem arra szolgál, hogy megfelelő ütemben, helyes, irányban haladnak- e a tanulásban. - Az értékelésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy annak módja nem sértheti a tanuló személyiségi jogait, és azzal nem lehet őt megalázni. - Az évközi tantárgyi jegy nem lehet fegyelmezési eszköz. - Az érdemjegyről a szülőt és tanulót folyamatosan az ellenőrzőkönyv útján értesítjük. - A tanulók félévi és év végi értékelését a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és dönt a tanuló továbbhaladásáról. Az évközi érdemjegyek átlagától eltérő osztályzat esetén a szaktanár tájékoztatja a nevelőtestületet döntéséről. Amennyiben az indoklást a nevelőtestület nem fogadja el, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

99

-

2.4.3. A követelmények előzetes megjelenítése, nyilvánossága: - szülői értekezleten - tanítási-osztályfőnöki órákon - tájékoztató a beiskolázás előtt (szóbeli-óvodában, sajtóban) Az osztályzás nem mellőzhető motivációja a tanulásnak, a teljesítmények fokozásának, a fejlődésnek. Nevelési hatékonyságát növelni kell.

2.4.4. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1) Az új, belépő tantárgyakban minden évfolyamban szöveges értékelést adunk az első félév lezárásakor. Ez az időszak az új tantárgyak sajátos tanulási módszereinek megtanulására szolgál, megvilágosítjuk, hogy milyen típusú munkát és teljesítményt várunk tőlük az adott tárgyban. A tanuló tudja, értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. Értékeljük a sikeres és sikertelen munkáját egyaránt. Új tantárgynál az első két hónapban jegy ne kerüljön az osztálynaplóba. (Értékelés szóban). Az érdemjegyek és osztályzatok megállapítását a tantárgyat tanító szaktanár végzi. Kérheti az osztályzatok megállapításánál az ott tanítók véleményét. Minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel értékeljük. A heti magasabb óraszámú tantárgyaknál a jegyek száma az óraszámmal legyen arányos. A szóbeliség, írásbeliség arányát a munkaközösségek szabályozzák. Évközi és év végi diagnosztikus méréseket minden szakmai munkaközösség készíthet, amelynek az a célja, hogy az iskola teljesítette- e a képzési időszaknak megfelelően a helyi tanterv által előírt követelményeket. (Ezek csak belső használatúak, jelzésértékűek, nem minősítők).

100

-

2.4.5. Az érdemjegyek osztálynaplóba való bejegyzésének módozatai: Felmérő, témazáró dolgozat: piros tintával. Tanterv által előírt iskolai feladatlapok: piros tintával. Szóbeli feleletek: kék tintával. Különféle gyűjteményekre, osztályzattal honorálható munkára, házi fogalmazásokra: zöld tintával. Házi füzetek rendje: zöld tintával. A felelés témáját az ellenőrző könyvben az osztályzat előtt jelölni kell. Figyelembe kell venni a tanuló adott tárgyban mutatott többletmunkáját. Helytelen viselkedése, kötelességteljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. A különböző feladatlapokat, felméréseket, amelyek az osztályozás tárgyát képezték, év végéig meg kell őrizni. Az iskolai dolgozatok, témazáró feladatlapok stb. érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg az ellenőrző könyvbe írja be. Az ellenőrző könyvet az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

2.4.6. Szóbeli feleltetések Megnyilvánulások során a tanuló egész személyisége megnyilvánul. A teljesítmény függ: a beszédkészségtől, fellépéstől stb. Megnyilvánulhatnak mindazok a metakommunikációs mozzanatok, amelyek elárulják az anyag megértését vagy hiányosságait. A felelő biztos visszajelzést kaphat (tanári tekintet, gesztusok, megjegyzések stb.), amely korrigálásra készteti. Bár a felelő számára rendkívül fejlesztő hatású, de időigényes és kevéssé teszi lehetővé az egész osztály aktivitását. Az osztályfeleltetésnél sok tanulót aktivizálhatunk gyors, rövid kérdésekkel, de ez megtévesztő lehet, mert a kapott rövid feleletek nem mindig adnak hű képet a tényleges tudásukról. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: 

az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,



a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.

101

-

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)

2.4.7. Témazáró feladatlapok Az ellenőrzés, értékelés szempontjából a legtöbb információt a témazáró feladatlapok jelentik. Mérhető velük a tudás, az ismeretek szilárdsága és biztonságos alkalmazása. Elkészítésük sok munkát, hozzáértést igényel. Ilyen feladatlapok reálissá tehetik az értékelést, háttérbe szorítják a

becslést.

Leghivatottabb

kérdés

az

érdemjegyekre

való

átváltása

az

írásbeli

mérőeszközöknek. A témazáró dolgozatra való felkészülés komoly erőfeszítést kíván, a tanulótól még akkor is, ha a tanár az összefoglaló órán súlypontoz, és eligazítást ad az otthoni munkához, ezért vigyázzunk, ne kerüljön sor 2-nél több témazáróra egy nap. Fontos, hogy az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje. Tükrözze az esetleges fejlődést is. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

Az

ellenőrzés

kiterjedhet

a

régebben

tanult

tananyaghoz

kapcsolódó

követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: 

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;



az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény

102

-

(pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

2.4.8. A tanulók eredményességének mérése a két tanítási nyelvű oktatásban A gyerekek vizsgáztatása három szinten történik: Starters: a gyermekvizsgák legalacsonyabb szintje, melyet 7 éves kortól ajánlunk azoknak a gyerekeknek, akik legalább 100 nyelvórán részt vettek Ezt a vizsgát 3. évfolyam végén végezzük, a vizsga önkéntes. Movers: a gyermekvizsgák következő, második szintje, melyhez kb. 175 óra nyelvtanulás szükséges. A Movers vizsgát 8 és 11 év közötti gyermekeknek ajánljuk. Ezt a vizsgát 6. évfolyam végén végezzük. Flyers a gyermekvizsgák legmagasabb szintje, melyet kb. 200 óra nyelvtanulás után javaslunk 9 és 12 év közötti gyermekek számára. Ezt a vizsgát 8. évfolyam végén végezzük. Mindhárom szinten a vizsga három részből áll: írott szöveg értése/íráskészség, hallott szöveg értése és beszédkészség felmérés. A vizsga helyszíne a gyermekek iskolája, a feladatlapokat saját tantermükben töltik ki. A

gyermekvizsgákat

nem

előre

meghatározott

időpontokban

szervezzük.

A

vizsgaidőpontokat a jelentkezők igénye szerint alakítjuk; a jelentkezésre a vizsga előtt nyolc héttel kerül sor. Minden vizsgázó bizonyítványt kap, melynek célja a vizsgázók meglévő ismereteinek elismerése. A gyermekvizsgáknak nem az a céljuk, hogy kiemeljék a vizsgázók

103

-

hiányosságait, hanem hogy kihangsúlyozzák, hogy mire képesek. A vizsga napjától számított egy hónapon belül a vizsgázókat értesítjük eredményeikről. A helyi megmérettetésen túl szeretnénk a nyolcadikos tanulóknak lehetőséget biztosítani majd a továbbiakban is hasznosítható , mindenhol elfogadott nyelvvizsga letételére.

2.4.9. Az értékelés sajátos, helyi eszközrendszere A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első, második és a harmadik évfolyamon negyedévkor, félévkor, háromnegyedévkor és év végén, a negyedik évfolyamon negyedévkor és félévkor a tanulók munkáját szövegesen értékeljük a tájékoztató füzetben lévő szövegek használatával a tájékoztató füzetben. Első, második, harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítést a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: 

kiválóan teljesített



jól teljesített



megfelelően teljesített



felzárkóztatásra szorul

Megjegyzés rovatba: 

dicséret



gyenge

Felzárkóztatásra szorul minősítés esetén a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, javaslatot kell tenni azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. A negyedik évfolyamon félévtől a nyolcadik évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. A negyedik évfolyamon év végén, valamint az 5-8. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az érdemjegyek és osztályzatok megállapítását a tantárgyat tanító szaktanár végzi. Az új belépő tantárgyakban szöveges értékelés az első félév lezárásakor az alábbiak szerint történik:

104

-



kiváló



jó



közepes



elfogadható



nem megfelelő

Iskolaváltoztatás esetén a belépő tantárgyak félévi minősítését az alábbiak szerint váltjuk osztályzatokra: 

kiváló = jeles (5)



jó = jó (4)



közepes = közepes (3)



elfogadható = elégséges (2)



nem megfelelő = elégtelen (1)

A Dráma, a Hon- és népismeret, az Egészségtan és a Tánc értékelésére ugyanazon értékelési módozatok érvényesek, amelyek arra a tantárgyra, amelybe integráltuk őket. A félévi és az év végi osztályzatot az ellenőrző könyvbe illetve a bizonyítványba be kell jegyezni.

2.4.10. Magatartás, szorgalom A magatartás és szorgalom minősítési rendszerét a nevelőtestület készítette el, ami szükség esetén korrigálható. Az értékelést az osztályfőnök végzi az osztályban tanító nevelők a napközis

nevelő

véleményét

figyelembe véve, a tanulói

közösség részvételével.

Negyedévenként szöveges tájékoztatót adunk a tanulók magatartásáról és szorgalmáról a tájékoztató füzetben illetve az ellenőrző könyvben és ezek alapján év végi minősítést kapnak a bizonyítványban 1-3. évfolyamon és negyedik évfolyam félévkor. Negyedik évfolyam félévtől érdemjegyek szerint. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a negyedik évfolyam félévétől-nyolcadik évfolyam év végéig a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), illetve hanyag (2) érdemjegyeket, osztályzatokat használjuk. A negyedik félévétől-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

105

-

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Az év végi minősítéshez az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: MAGATARTÁS. Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;  kötelességtudó, feladatait teljesíti;  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;  tisztelettudó;  társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;  az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;  nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki:  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;  a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;  feladatait nem minden esetben teljesíti;  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;  igazolatlanul mulasztott;  igazgatói intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki:

106

-

 a házirend előírásait sorozatosan megsérti;  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;  több alkalommal igazolatlanul mulaszt;  több szaktanári figyelmeztetést kapott, vagy igazgatói intést, illetve megrovást. SZORGALOM. Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;  munkavégzése pontos, megbízható;  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;  a tanórákon többnyire aktív;  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;  taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek:  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; 107

-

 feladatait többnyire nem végzi el;  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

2.4.11. Az iskolai jutalmazás formái Azt a tanulót, aki képességihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít,

-

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-

vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

-

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret,

-

napközis nevelői dicséret,

-

osztályfőnöki dicséret,

-

igazgatói dicséret,

-

nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -

szaktárgyi teljesítményért,

-

példamutató magatartásért,

-

kiemelkedő szorgalomért,

-

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

108

-

Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

2.4.12. Az iskolai büntetések formái Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-

vagy a házirend előírásait megszegi,

-

vagy igazolatlanul mulaszt,

-

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

-

szaktanári figyelmeztetés;

-

napközis nevelői figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki intés;

-

osztályfőnöki megrovás;

-

igazgatói figyelmeztetés;

-

igazgatói intés;

-

igazgatói megrovás;

-

tantestületi figyelmeztetés;

-

tantestületi intés;

-

tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

109

-

2.5. A MODULOK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSA AZ ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE

Az óratervben nem szereplő, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott modulok tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba:  Az Egészségtant a 6. évfolyamon a természetismeret tantárgyba, 8. évfolyamon a biológiába integráltuk  A Hon- és népismeret oktatása a történelem tantárgy kereteiben zajlik  A Dráma a magyar irodalom tantárgyba építve  A Táncot a testnevelés tantárgy keretében oktatjuk. A Dráma, a Hon- és népismeret, az Egészségtan és a Tánc értékelésére ugyanazon értékelési módozatok érvényesek, amelyek arra a tantárgyra, amelybe integráltuk őket. A modulok tantárgyon belüli érdemjegyei beszámítanak az évfolyam sikeres befejezésébe.

110

-

2.6. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA Az

írásbeli

beszámoltatások

tantárgyankénti

egységességéért

a

szakmai

munkaközösségek felelősek, teret adva a tanári-tanítói szabadságnak, mely a következő keretekben valósulhat meg. Írásbeli felelet (röpdolgozat) Tudáspróba Témazáró Mérések Fogalmazások, esszészerű feladatok Tollbamondás Írásbeli felelet Tartalma: előző órai tananyag Bejelentés módja: az írásbeli felelet írásának időpontját nem kell a tanulóknak előre bejelenteni, a szóbeli felelettel egyenértékű. Tudáspróba Tartalma: több egymást követő tananyagot ölel fel. Bejelentés módja: a tudáspróba írásának időpontját a tanulóknak előre be kell jelenteni. Témazáró Tartalma: egy témát ölel fel, ismétlés, rendszerezés, összefoglalás előzi meg. A bejelentés módja: a témazáró írásának időpontját a tanulókkal 1 héttel előbb közölni kell. A tananyag mennyiségétől függően a témakörök ismeretanyagának számonkérése összevonható.

111

-

A témazárók javításának határideje: a dolgozatokat a megírást követő 10 munkanapon belül értékelve vissza kell adni, ha erre nem kerül sor, a tanuló kérheti, hogy dolgozatát ne értékeljék. /Kivéve pedagógus betegsége/ Mérések A méréseket a szakmai munkaközösségek éves munkatervükben rögzítik. A méréseket mindig évfolyamszinten végezzük. Tantárgyi:

év eleji felmérés félévi felmérés év végi felmérés

A tantárgyi mérések bejelentésének módja: a mérések írásának időpontját a tanulóknak 1 héttel előbb be kell jelenteni. Kompetenciamérések: szövegértés, matematikai eszköztudás, helyesírási készség Fogalmazások és esszészerű feladatok Fogalmazás a magyar irodalom kivételével a többi tárgy esetében inkább megíratható, mint megíratandó. Alapos előkészítés, otthoni vagy könyvtári kutatómunka után több lehetséges cím közül választva akár órán, akár házi dolgozatként megíratható számonkérési forma. A viszonylag szubjektív értékelés miatt ezen dolgozatok értékelése inkább segítségnyújtást tükrözzön. Tollbamondás A magyar nyelv tantárgy sajátos írásbeli beszámoltatási formája, mely a helyesírási készséget méri. Bejelentésének módja: Mivel készséget mérünk vele, nem szükséges előre bejelenteni íratását. Az írásbeli és a szóbeli beszámoltatások egyensúlyára kell törekedni a tantárgyi céloknak megfelelően. Az írásbeli és szóbeli beszámoltatások során figyelembe vesszük tanulóink hosszabb hiányzását: differenciált feladatokkal vagy méltányos értékeléssel. A témazárók és a felmérések eredményei hangsúlyosabbak a tanulók tudásának értékelésében, ezért ezeknek a százalékait vagy érdemjegyeit a naplóba pirossal írjuk be.

112

-

2.7. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: 

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;



az

első-negyedik

évfolyamon

a

tanulók

hétvégére

(szombatra,

vasárnapra),valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem írásbeli sem szóbeli házi feladatot az utolsó tanítási óra aktuális tananyagának kivételével. 

az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;a szünet előtti utolsó tanítási óra aktuális tananyagának kivételével.



a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.



A házi feladat az órán feladott anyag gyakorlása, ezért nem osztályozható.

Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó elvek a házi feladatokat illetően a kiemelt területeken: Matematika: írásbeli feladat minden tanóra után, maximum 20 percben elkészíthető legyen Magyar nyelv: írásbeli feladat szükséges a gyakorláshoz Angol:

az órán vett anyag szavainak megtanulása, a leckék szövegeinek fordítása, kapcsolódó feladatok kitöltése

Német:

emelt szinten szükséges az írásbeli házi feladat,maximum 10 perc terjedelemben,szóbeliként legfontosabb a szavak, kifejezések megtanulása. Emelt szinten szóbeli maximum 25 perces, általános tantervnél maximum 15 perces legyen.

113

-

2.8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

114

-

2.9. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI Kötelezően felvételt nyer az iskola körzetében lakó tanuló, aki az adott évben tankötelessé válik és az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri (az iskola igazgatója dönt az óvoda, nevelési tanácsadó ill. a tanulási képességet vizsgáló bizottság javaslata alapján). Felvételt nyerhet, aki tankötelessé még nem vált, de a szülő kérésére és a szükséges vizsgálatok alapján alkalmassá vált az iskolába lépésre. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: 

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;



a szülő személyi igazolványát;



a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt ;



a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét, amennyiben a gyermek vizsgálaton vett részt ;



szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

Felvételt nyerhetnek az iskolakörzeten kívüli tankötelesek, akiknek szülei az iskola programját választják. A felvétel a körzeten kívüliek esetében az alábbi rend szerint történik: amennyiben a körzetünkben élő, és intézményünkbe felvételre jelentkező tanulók nem töltik be egy-egy osztály létszámkeretét, felvételre kerülhetnek a körzeten kívüliek is. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A speciális képzési kiválasztásának

elvei,

program igényli a képességszint felmérését. A tanulók módja,

a

belépési

követelmények

megállapítása

során

alkalmazásra kerülő eljárások: Feltétele:-a szülő kérelme -a képességvizsgálat eredményessége Képességvizsgálat formája:- 30 perces játékos ismerkedő foglalkozás Képességvizsgálat területei:

-beszédhangok tiszta képzése -szövegalkotási képesség megfigyelése -aktív szókincs megfigyelése -megfelelő ritmusérzék -következtetés, a logikus gondolkodás szintje

115

-

-téri tájékozódás, elhelyezés szintje,megfigyelőképesség A vizsgálatot végző csoport tagjai: osztálytanítók, idegen nyelv szakos tanár, logopédus. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: 

a tanuló anyakönyvi kivonatát;



a szülő személyi igazolványát;



az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;



az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,- alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.) Az iskolával a tanuló a beíratás napjától tanulói jogviszonyban áll. A tankötelezettség mindennapi iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. Körzeten kívüliek felvétele az emelt óraszámú német nyelvi csoportba az alábbiak szerint történik: Amennyiben emelt óraszámban tanulta az idegen nyelvet, akkor feltétel nélkül felvételt nyer az emelt szintű csoportba. Amennyiben nem tanulta emelt óraszámban a nyelvet, különbözeti vizsgát tesz a normál és az emelt szintű tantervi követelmények különbségének elsajátításából. A kéttannyelvű osztályba később bekapcsolódni szándékozók csak angol nyelvből tett különbözeti vizsgával kerülhetnek.

116

-

3. MŰVELŐDÉSI PROGRAM

117

„Az életünk érték, mi emberek értékek vagyunk, ne éljünk csak úgy hiába, ne éljünk jeltelenül; Amit teremtünk, amilyen életkörülményeket teremtünk, az is kultúra. Vagy ha így kezeljük a dolgot, kultúrává válhat. Adjuk meg ezt az esélyt. Én azt gondolom, hogy a mai helyi kultúra fő kérdése az, hogy mennyire képesek egyáltalán az emberek. Mennyire hajlandók és mennyire képesek. De ha képesek, akkor hajlandók is kifejezni és megfogalmazni a saját kultúrájukat. Mennyire hajlandók továbbfejleszteni a saját kultúrájukat. Mennyire hajlandók kifejezni, vállalni a saját kultúrájukat, ez a kérdés számomra nagyon erőteljesen összefügg a kultúra demokratizálódásának, a kultúra demokratizmusának kérdésével, és ahogy ma fogalmazunk, a civil társadalommal, a civil társadalom fejlődésével. Azzal, hogy az emberek mennyire vesznek részt azokban a folyamatokban, ami az ő életüket igazából érinti. Ez segíthető. Ebben én a mi feladatunkat látom: tanárokét, népművelőkét, közösségfejlesztőkét mindenféleképpen. Ha elfogadjuk azt, hogy a kultúra nem csak elit kultúra, hanem hétköznapi kultúra is, akkor bátoríthatjuk az embereket arra, hogy a saját egyéni tudásukat átadják egymásnak.”

(Vercseg Ilona Budapest, Közösségfejlesztő Egyesület)

-

3.1. Célok, feladatok A keleti városrész életében fontos területté kell váljon a művelődés, mely segítséget nyújthat a lakótelep életében zajló problémák megoldásában. Célunk  a közösségi művelődési lehetőségek biztosítása  a kultúraközvetítő tevékenység  a kreativitás, az alkotókedv ösztönzése  rekreációs lehetőségek biztosítása  a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása  a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekfelismerő és érvényesítő képességének segítése  élet- és munkaképességet javító, iskolarendszeren kívüli, önképző és egyéb tanulási lehetőségek megteremtése és működtetése, az élethelyzettel összefüggő művelődési szokások gazdagítása.  felkelteni a szellemi munka iránti tiszteletet, az elmúlt korok kulturális értékeink megbecsülését, az önművelés iránti igényt  a helyi nevelési-oktatási feladatok segítése  a településrész közéletében való részvétel Feladatunk  Közművelődési közösségi szintér biztosításával kell segíteni az azonos irányultságú, érdekű és érdeklődésű gyerekek és felnőttek önkéntes szerveződésű, tájékozódó, megismerő, képességés személyiségfejlesztő együttműködését a kulturális értékek elsajátításában, megőrzésében és gyakorlati alkalmazásában.  Amatőr művészeti körök, tanfolyamok, műhelyek, kézműves tevékenységet folytató csoportok szervezése. A kiemelkedő tehetségű helyi alkotók közismertté tétele. Ismeret- és készségfejlesztő gyűjtőkörök szervezése, összefogása. Az önképző tevékenységet segítő pályázatokon a részvétel szorgalmazása, segítése.

119

-

 A hétvégékre koncentrálva elsősorban lehetőség biztosítása mozgásra, sportolásra, a család együtt szórakozására, művelődésére az életkori sajátosságok figyelembevételével.  A településrész természeti, környezeti, kulturális, közösségi értékeinek, adottságainak közismertté tétele, a helyi tudás, a lokálpatriotizmus, a „gazdatudat” erősítése. A helyi információk cseréje, kiállítások, ünnepek, műsorok, bemutatók, találkozók, ötletbörzék, vetélkedők szervezése. A kulturális élet eseményeiről dokumentumok gyűjtése, őrzése, közismertté tétele. A helyi társadalom kiemelkedő közösségei, személyiségei tevékenységének ismertté tétele, támogatása.  A vonzáskörzet különböző életkorú civil közösségeinek igény szerinti segítése, művelődési szándékaik támogatása. A különböző rétegek és korosztályok ismerkedési, együttműködési alkalmainak, tevékenységeinek támogatása. Az ifjúság művelődési kezdeményezéseinek kiemelt gondozása, intézményi segítése. A közösségi élethez tárgyi feltételek biztosítása, módszerek ajánlása. Pályázati lehetőségekről információk kínálata.  A helyi lakosság élet- és munkaképességének növelése érdekében a mentális kultúrát, önismeretet fejlesztő alkalmak, tanfolyamok, táborok szervezése, bemutatók, fórumok rendezése. Az iskolai képzést kiegészítő lehetőségek: nyelvi, számítástechnikai, kézműves, környezeti nevelés, stb. tanfolyamok szervezése. A szülők, a pedagógusok együttes nevelőtevékenységének

hatékonyságát

fejlesztő

alkalmak

(pl.

előadássorozat,

klub)

szervezése. A mindennapi élet gazdaságosságát fejlesztő közhasznú alkalmak, akciók szervezése, támogatása.  Az olvasói és könyvtárhasználói kultúra terjesztése, fejlesztése a könyvtárhasználók körében a lakóterületen. Kiscsoportos

foglalkozások,

könyvtári

órák, rendhagyó irodalomórák

gyerekeknek, felnőtteknek. Az állomány folyamatos, olvasói igényeknek megfelelő bővítése.  A lakóterületen élő óvoda és iskoláskorúak számára szakkörök, hétvégi játszóházi foglalkozások rendezése. Az iskolás korosztály számára közösségi formák működtetése (igény szerint), könyvtári szolgáltatás biztosítása, hétvégi és világnapok köré szerveződő programok rendezése.  Nagyrendezvények keretében a kultúrált művelődés, szórakozás, pihenés, sportolás lehetőségeinek biztosítása.  A tárgyi feltételek megteremtésével kultúrált, példaértékű környezet kialakítása.

120

-

3.2. Tartalom - tevékenység A közművelődési intézményegység tevékenységi köre az alábbi területeket öleli fel: Kulturális tevékenység  az Éhen Gyula lakótelep napjának előkészítésében, megszervezésében való közreműködés, a lebonyolításban való aktív részvétel, együttműködés a városrész polgári érdekvédő egyesületével  a lakóterület kulturális igényeinek figyelembe vételével szórakoztató jellegű programok szervezése: előadóestek (irodalmi, zenei), bábszínházi előadások, dalestek, szabadtéri programok: kórustalálkozók, néptáncegyüttesek bemutatója  népszokásokhoz

kapcsolódó

programok

szervezése,

a

népi

hagyományok

felelevenítése  közösségi rendezvények: ifjúsági nap, idősek napja, nemzeti ünnepek, jeles napok programjai (az általános iskolai intézményegység programjában nevesítve).  intézményünk táncegyütteseinek fellépései Közművelődés  tanfolyamok szervezése (nyelvi, számítástechnika, kézműves stb.)  internethasználat biztosítása a lakóterületen élőknek (tárgyi feltételek megteremtése szükséges!)  tréningek szervezése, melyek segítséget nyújtanak az életvitel, a mentálhigiéné, az egészséges táplálkozás, a nevelési módszerek területén  klubok létrehozása minden korosztály számára biztosítva az önművelődés, a társas együttlét lehetőségét: ifjúsági,

nyugdíjas, turisztikai, rádióamatőr,diák klubok stb.

igény szerint  a könyvtár kettős

funkcióban való működtetése: nyilvános és iskolai, e két

egyenértékű feladatkör határozza meg gyűjteményét és szolgáltatási rendszerét.

121

-

A beilleszkedési, magatartási problémák segítése a közművelődésben Intézményünk foglalkozik sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásával, ezért adott a lehetőség, hogy a közművelődés által szervezett öntevékeny kis csoportjai, közösségei kiválóan alkalmasak a „másság” kezelésére. A szakpedagógusokkal szorosan együttműködve érvényesíteni tudjuk, hogy a problémákkal küzdők megtalálhassák azokat a tevékenységi köröket, amelyek sikerélményhez juttatják a résztvevőket.

Művészeti programok, speciális játszóházak,

lovagoltatás, előadások segítségével megvalósítható a szabadidő tartalmas, szórakoztató eltöltése. Személyiségközpontúság érvényesítése és közösségfejlesztés a közművelődésben Az intézmény megfelelő rezisztenciával bír a személyes szükségletek igényeinek sajátosságaival kapcsolatos gyermekek, diákok vonatkozásában folyamatosan bővülő fejlesztési programmal rendelkezik az eseti érdeklődőknek, igyekszik egyénre szabott szolgáltatást biztosítani. Az intézmény művelődési közösségei integráltan végzik tevékenységüket a ház értékrendjének, szabályainak elfogadásával, ám működési kereteiről maguk döntenek. Animátorok segítsége

biztosítja, hogy a

közösségfejlesztés célja megvalósuljon,

az

önmegvalósítás – érdekérvényesítés lehetősége permanens legyen, miközben az egyén autonómiája ne sérüljön. Mivel több közösség van egyidejűleg jelen, így lehetőség nyílik az együvé tartozás, a szellemi identitástudat és lokálpatriotizmus erősítésére is. Művészeti  kiállítások szervezése, előtérbe helyezve a fiatal tehetségek felkutatását elsősorban a lakóterület majd a város és a megye területéről  műhelyek létrehozása az igényeknek megfelelően (virágkötő, különféle kézműves, szövő, stb.)  amatőr művészeti csoportok indítása, tanfolyamok, szakkörök meghirdetése különös tekintettel az iskolás korosztályra (énekkar, tánccsoport, színjátszó csoport, rock and roll, aerobic, filmes szakkör.  Tehetséggondozó

122

-

Sport  lakótelepi sportnap megrendezése a hagyományoknak megfelelően (teke, foci, kosárlabda)  „Mozdulj!” sportverseny rendezése iskoláskorúak számára városi meghirdetéssel  konditerem kialakítása és működtetése (tárgyi feltételek biztosítása szükséges)  túrák, kirándulások, családi hétvégék szervezése  tanfolyamok indítása: önvédelmi, karate, callanetics, mozgásterápia, speciális betegségek kezelésére stb. az igényeknek megfelelően. Egyéb szolgáltatások  Kiadványok: tanévenként tavasszal bemutatkozó füzet a leendő elsősök szüleinek; tanév elején tájékoztató az ÁMK éves programjáról  Termek bérbeadása: tornaterem sportolás céljára, az intézmény egyéb helyiségei (termékbemutatók, vásárok,

egyéb tevékenységre, de főként oktatási, kulturális

célokra). A helyi közösségek, csoportok számára tartósan és folyamatosan rendelkezésre álló helyiségek jövőbeni kialakítása és működtetése több korosztály számára biztosíthatja a közösségi művelődés feltételeit. E csoportok, körök, klubok tevékenységét kell koordinálni, igény szerint segíteni. A civil közösségek, igény szerinti segítése: közösségi tér, eszközök biztosításával, szakmai segítségnyújtás. A diákönkormányzati programok segítése. Intézményegységünk feladata, hogy tevékenysége, kapcsolatrendszere révén járuljon hozzá a NAT-ban meghatározott korszerű műveltség követelményeinek teljesítéséhez az iskolai oktató nevelőmunkában. A közművelődési intézményegység gondoskodik a délutáni foglalkozások időrendjéről, programjának

közzétételéről.

Nyilvántartásuk,

munkaterületük

szerint:

foglalkozási

és

csoportnaplóba történik. A rendezvénytervet a tanév munkaterve tartalmazza. Az iskolai szakkörök térítésmentesek, a tanfolyamok önköltséggel működnek, a felnőtt klubok önfenntartók. Az intézményi élet- és munkarendhez az intézményen kívüli helyi kultúra lehetőségeit is ki kell használnunk, különös tekintettel a művelődési intézményekkel történő kapcsolat kiépítésében.

123

-

A közművelődési intézményegység szoros munkakapcsolatban áll az általános iskolai intézményegységgel és a város más kulturális intézményeivel.

124

-

4. MELLÉKLETEK

125

-

1. Iskola-egészségügyi orvos véleményezése az iskolai egészségnevelési programról. 2. Továbbképzési terv.

126

-

5. ZÁRADÉKOK

127

-

5.1. A Pedagógiai-Művelődési Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések Érvényességi ideje  Az intézmény 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.  A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata  A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.  A program felülvizsgálata: 2012. A pedagógiai program módosítása  A pedagógiai program módosítására  az iskola igazgatója;  szakalkalmazotti értekezlet 1/5- e;  szülői közösség 2/3- a;  diáktanács 2/3- a;  az iskola fenntartója tehet javaslatot  Program módosítást kérhetnek minimum 20 fő esetén a közművelődés kliensei. Módosítás lehetséges oka:  a feltételrendszer megváltozása;  kliensek igénye újabb innováció bevezetéséről;  a taneszközök használatában bekövetkező változás

128

-

5.2. A Pedagógiai-Művelődési Program nyilvánossága  Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.  A pedagógiai program 1-1 példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az intézmény fenntartójánál;  az intézmény irattárában;  az intézmény könyvtárában;  az intézmény igazgatójánál;  a szülői közösség elnökénél  rövidített változat az iskola diákönkormányzatát segítő felnőtt személynél  rövidített változat tájékoztatásképpen a tanköteles korú, iskolánk programját megismerni kívánó szülők részére igény szerint

129

-

5.3. Pedagógiai-Művelődési Program módosításának elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai-művelődési programot az iskolai diákönkormányzat 2009. február 12-én tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. az iskolai diákönkormányzat vezetője A pedagógiai-művelődési programot a szülői közösség vezetősége 2009. március 9-én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. szülői közösség elnöke A pedagógiai-művelődési programot a nevelőtestület a 2009. január 26-án tartott ülésén elfogadta. Igazgató Jóváhagyta: SzMJV Önkormányzata Közgyűlés.................K.gy. számú határozatával

Kelt:

130