Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése február 16-án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve

133 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. február 16-án tartott nyílt ülésének jegyzőkönyve a./ tárgysorozata: b./ határozatai: 20 - 33/2009. c./ rendeletei: 3 - 9/2009. Napirend előtt: — — —

Interpelláció Marinka Viktor Interpelláció Fesztóry Sándor Interpelláció Palicz György

Napirend 1./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közfoglalkoztatási tervének elfogadására 2./ Előterjesztés a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett pályázatok támogatására 3./ Előterjesztés a Magyarország –Románia határon átnyúló program keretében benyújtandó projekt koncepcióra 4./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata adott évi költségvetésének előterjesztésekor, valamint a zárszámadás mellékleteként beterjesztendő mérlegek és kimutatások tartalmi meghatározásáról szóló 21/2006. (VI.1.) KGY rendelet kiegészítésére 5./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelet megalkotására 6./ Tájékoztató a gyermekélelmezést nyújtó vállalkozásoknál végzett soron kívüli vizsgálatról 7./ Előterjesztés a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételi rendjéről és az értük fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 7/2007. (II.13.) KGY rendelet módosítására

134

8./ Előterjesztés „A belvárosi terek integrált funkcióbővítés fejlesztése Nyíregyházán” című kiemelt projekt javaslat Akcióterületi Tervének jóváhagyására (II. forduló) 9./ Előterjesztés Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007. (VI.12.) KGY rendelet módosításának elkészítésére 10./a Előterjesztés településrendezéssel összefüggő szerződés jóváhagyására

10./b Előterjesztés Nyíregyháza településrendezési terveinek módosításával kapcsolatos megállapodás elfogadására

10./c. Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/1999. (III.1.) KGY rendelet módosítására

11./ Előterjesztés a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság „V.A.” korrigált végelszámolási nyitómérlegének jóváhagyására

12./ Előterjesztés a Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. megalapításában való részvétel megerősítésére

13./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Bessenyei tér 15. szám alatt lévő 6019/1/A/2, 6019/1/B és 6019/1/C hrsz-ú állami tulajdonú ingatlanok zártkörű értékesítés keretében történő önkormányzati tulajdonba vételére vonatkozó igényről szóló 266-2/2007. (XII.17.) számú határozat visszavonására

14./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Széchenyi út 1. szám alatti (Nyírvíz palota) ingatlan földszinti üzleteinek elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének meghatározásáról szóló 132/2008.(IV.28.) számú határozat 5. bekezdésének módosítására

135

15./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004.(VI.24.) KGY rendelet módosítására

16./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi költségvetésének módosítására

17./ Előterjesztés a Város-Kép Kht. és a Nyírsuli Kht. alapító okiratainak módosításáról szóló 319-2 és 319-4/2008. (XI.24.) számú határozatok módosítására

18./ Előterjesztés a luxusadó számításához lakóingatlan – fajták települési átlagértékeinek megállapításról szóló 8/2006.(II.23.) KGY rendelet hatályon kívül helyezésére

Nyíregyháza, 2009. február 16.

Csabai Lászlóné polgármester

136

JEGYZŐKÖNYV

Készült:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. február 16-án tartott nyílt üléséről.

Jelen voltak: Csabai Lászlóné polgármester, Dr. Szemán Sándor jegyző, Nagy László alpolgármester, Giba Tamás alpolgármester, Dr. Ajtay-Horváth Magda, Aranyos Gábor, Dévényi József, Dr. Farkas Csilla, Felbermann Endre, Fesztóry Sándor, Földesi István, Dr. Hajzer László, Jászai Menyhért, Jánócsik Csaba, Dr. Jeney István, Jeszenszki András, Lengyel Károly, Lőrincz Tamás, Marinka Viktor, Márföldi István, Mikó Dániel, Dr. Moskovits Károly, Nagy Károly, Dr. Olajos Judit, Palicz György, Szabó Attila, Szabóné Dr. Csiszár Gabriella, Dr. Szilassy Géza, Dr. Szilvai Mária, Szokol Tibor, Dr. Tirpák György, Tormássi Géza, Turcsik László, Urbán Judit, Dr. Veréb József, Dr. Vinnai Győző képviselők Meghívottként részt vettek: Dr. Gál György aljegyző, Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet, Markovics Attila, Dr. Köteles István, Hajzer Gábor, László Géza, Váradi István, Dr. Kádár Csaba, Dr. Freidinger Renáta Irodavezetők, Dr. Együtt Mihály városi főorvos, Veres István városi főépítész, Dobos Istvánné jegyzőkönyvvezető, Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, Tasnádi János Közterület-felügyelet vezetője, Romanovits István Térségi HulladékGazdálkodási Kft. ügyvezetője, Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Gajdos László Állatpark Kft. ügyvezetője, Bartha László Nyírsuli Nonprofit Kft. ügyvezetője, Bodnár János Nyírinfo Kft. ügyvezetője, Diczkó József Város – Kép Nonprofit Kft. ügyvezetője, Csisztu Csilla sajtóreferens, Holp János minőségbiztosítási vezető, kontroller, Kovács Edina politikai tanácsadó, Rusin József Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ igazgatója, Kerezsi Miklósné Városfejlesztési Bizottság tagja, Labossa Gusztáv a Városvédő Egyesület elnöke, Sipos Mariann Kelet-Magyarország munkatársa, Saliga Péter Sunshine rádió riportere, Révai Zoltán Kelet-Index munkatársa, Cservenyák Katalin, Haskó József, Z. Pintye Zsolt újságírók Csabai Lászlóné: (polgármester) Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a képviselő testület tagjait, a kisebbségi- és részönkormányzatok megjelent képviselőit, a sajtó képviselőit, a hivatal vezetőit és dolgozóit és mindenkit, aki figyelmével megtisztelt bennünket. Mielőtt a napirendek elfogadására kerülne sor, interpellációs igények érkeztek hozzám. Az első interpelláció elmondására Marinka Viktort kérem fel.

137 Marinka Viktor: (képviselő) Egy olyan ügyben fordulok Önhöz, amely már két éve húzódik, két éve okoz problémát a Sóstói úton élőknek. 2007-ben, a Városi Stadionban megnyílt egy extrém sportpálya. Az ott élők azóta többször fordultak önökhöz, de az ügy megoldása érdekében semmi sem történt. A pálya a régi bitumenes kézilabdapálya helyén óriási zajjal működik. A Stadionnal szemben lakók hét közben és hétvégén is kénytelenek elviselni a dübörgést, nem tudnak pihenni, kimenni a teraszra, ablakot nyitni, hiszen olyan nagy a zaj, mintha egy vasúti rakodó pályaudvar mellett élnének. Az országban ez az egyik legnagyobb ilyen jellegű pálya, a legnagyobb ugratókkal, de sehol sincs lakóövezetben. Tisztelettel kérem Önt, hogy tegyen intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy helyezzék át az extrém pályát a város olyan részére, ahol az nem zavar senkit. A legfontosabb, hogy a 2009-es szezont már ne itt a Városi Stadionban kezdjék. Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy sem én, sem az ott lakók nem a sport és nem a sportolni vágyó fiatalok ellen emeltük fel szavunkat. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) 2007-ben a Nyíregyháza Város Közgyűlésének egyhangú döntése alapján épült meg a Városi Stadionban az Extrém Sportpark. A két éves üzemeltetés alatt a Nyírsuli Kht. információi alapján egyetlen lakó tett panaszt a Városi Stadionban, aki a közelben lakik, igaz minden fórumot értesített. Mástól panasz az elmúlt két évben nem érkezett. A lakossági észrevételre reagálva a Nyírsuli Kht. csökkentette a hétvégi nyitva tartásokat, reggel 1 órával később nyitott a pálya, és este 1 órával hamarabb zárt be, valamint 12 óra és 14 óra között szüneteltette a pálya használatát. Intézkedett arról, hogy az éjszakai biztonsági szolgálat külön figyelmet fordítson arra, hogy a fiatalok beszökve ne használhassák a pályát. Az üzemeltető szerint tényleg zajjal jár a pálya működése, de túlzó a hasonlat, hisz a Sóstói úton közlekedő buszok, teherautók sokkal nagyobb zajt csapnak, és az elmúlt két évben csak egy lakó tett panaszt, igaz hogy folyamatosan kéri a pálya elköltöztetését. A pálya elköltöztetését nem tartom jó megoldásnak, mivel 2006-ban közgyűlési jóváhagyással Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata szerződést kötött a Magyar Állam képviseletében eljáró Kincstári Vagyon Igazgatósággal, hogy az MHSZ Székházért megkapott forrás fejében a Városi Stadionban megépíti és 15 évi időtartamig üzemelteti az extrém sportpályát. Az üzemeltetéshez szükséges kiegészítő fejlesztéseket, melyeket a TÜV írt elő, a pályázat során nyert bérlő 2 millió forint értékben hajtotta végre, ennek fejében 10 évre szóló, határozott idejű bérleti jogot kapott az extrém pályára. Tisztelt Képviselő Úr! Az Ön által felvetett problémára a javaslatom a következő. 2009. március 15-e után a pálya működésének beindításával egy szombat délután, mikor legtöbben használják a pályát, az ön jelenlétében a Nyírsuli Kht. a hatósággal hivatalos zajszint mérést végezzen és amennyiben valós a lakó panasza, a Nyírsuli Kht. terjesszen be egy javaslatot a Közgyűlés elé, hogy zajvédő falakkal körbevéve a pályát, hogyan tudjuk biztosítani a lakó nyugalmát. Kérdezem, hogy elfogadja-e a válaszomat. Marinka Viktor: (képviselő) Igen, köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Fesztóry Sándort kérem fel, hogy olvassa el az interpellációját.

138 Fesztóry Sándor: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés! Bizonyára emlékeznek még arra, és remélem polgármester asszony is emlékszik, sőt talán még meg is van az az aláírásgyűjtő ív, amin a Galéria Üzletház bérlői és tulajdonosai aláírásgyűjtéssel tiltakoztak az üzletház előtti, illetve közelében lévő parkolók megszüntetése ellen. Akkor arról volt szó, hogy a felvetés jogos és megoldást kell találni erre a problémára, már csak azért is, mert az un. OTÉK, azaz a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet rendelkezései szerint, idézem: „Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása szerint egy személygépkocsi számítandó a kereskedelmi egység árusítóterének 0-100 m2–ig minden megkezdett 10 m2, e fölött minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után.” A Galéria Üzletház viszonylatában 22 üzlettel számolva, alsó hangon 22 gépkocsi elhelyezését kellene biztosítani. Ennek ellenére még azokat a parkoló helyeket is megszüntették a Városi Galéria előtt, ahol lehetőség volt parkolásra, rakodásra. Kérem polgármester asszonyt, hogy nevezze meg, ki a felelős a parkolók megszüntetéséért, ki tehet arról, hogy az üzletházat ilyen lehetetlen helyzetbe hozták, hiszen senki nem gondolhatja komolyan, hogy a rakodással, parkolással összefüggő problémákat a Selyem utcán biztosított 1 db. parkoló megoldhatja. Szinte hallom is a választ. Tessék használni a Korzóban létesült mélygarázst! Igen ám, de mélygarázsból rakodni, árut pakolni nem lehet. Tudom, hogy akinek a Városházán rendszámmal ellátott parkolója van, annak nincsenek parkolási gondjai, az nem tudja kellően átérezni azoknak a helyzetét, akiknek napi gondot jelent, hogy az árujukat hogyan juttassák el az üzletükbe. Az ő nevükben kérem, hogy a jelenlegi állapotot tessék megszüntetni, a parkolót visszaadni, annál is inkább, mert ehhez a Galéria Üzletháznak joga van. Mégpedig 1989. november 23-a óta. Hiszen az általam bemutatott dokumentumok alapján ekkor engedélyezték az üzletház részére a járdaszélesítést rakodási célból, sőt az üzletház még ennek költségeihez is hozzájárult, 208.000.-Ft+52.000.-Ft áfa erejéig, amit a mellékelt megállapodás bizonyít, melyet tudomásom szerint a mai napig nem bontott fel senki. Megállapodás, ide vágó jogszabály tehát van, parkoló – rakodó terület nincs. Köszönöm szépen, várom megtisztelő válaszát. Csabai Lászlóné: (polgármester) Tisztelt Képviselő Úr! Egy szakmai szöveget írtak a kollegáim, de mielőtt ezt megtennék, köszönöm szépen, hogy ön egy kormányrendeletet mondott, amiben kimondja, hogy az üzlet tulajdonosainak köteles parkolót biztosítania. Nem az önkormányzatnak, az üzlet tulajdonosainak. Ha ezt a jogszabályt figyelembe vesszük, akkor az üzlet tulajdonosainak a közelben 21 parkolót kell biztosítania. Erről ön természetesen elfeledkezett, hogy ez nem az önkormányzat kötelessége, hanem az üzlet tulajdonosoknak a kötelezettsége. És ami a szakmát illeti, a Kiskörút Hunyadi úti szakaszának megépítését követően megváltoztak az eddigi forgalmi irányok és új súlyponti helyek alakultak ki. A város déli és keleti irányából érkező autók száma jelentősen megnövekedett, aminek következtében a Vay Ádám körút – Dózsa György út csomópontjában, csúcsidőszakokban a Kodály Iskola felőli ág egyenes irányaiban a kapacitás kimerült, folyamatos torlódás volt tapasztalható. A kapacitásbővítés egyetlen lehetséges módja ezen a csomóponti ágon a jobbra, a Dózsa György út felé kanyarodó sáv akadálymentesítése volt. Különös tekintettel fontos szempont volt, a Szabolcs Volán Zrt. többszöri kérését is figyelembe véve, hogy az erre közlekedő autóbuszjáratok 90%-a is ezt az útvonalat követi. A későbbiekben ezt a sávot autóbuszsávként kívánjuk kijelölni, több más, erre a célra alkalmas forgalmi sávval együtt.

139 Ez egyébként közösségi érdek, és a város vezetésétől ezt önök, meg mások is már többször kérték. A Galéria Üzletház működésével kapcsolatosan az alábbi az állásfoglalásunk. Az Üzletház megépítésekor nem az OTÉK volt érvényben, hanem az OÉSZ. A korábbi szabályozás lényegében kevesebb parkoló kialakítását tette kötelezővé egyes építések kapcsán, mint most az OTÉK. Egy dologban azonban mindkét szabályozás azonos, nevezetesen, hogy a felépítményhez kötelezően megépítendő parkolókat elsősorban a saját területen, és az üzlet tulajdonosainak kell biztosítani, nem pedig az önkormányzatnak. A Vay Ádám körút ezen szakaszán korábban meglévő parkolókat nem csak és kizárólag a Galéria Üzletház hasznosítására építették meg, hanem a körút és környezetének kiszolgálására. Az akkori sávszámok és keresztmetszeti paraméterek lehetővé tették azt, hogy a haladópálya mellett leállósáv kialakítására is sor kerüljön. Időközben az eszközök, beruházásoknál, csomópont építésénél a forgalom függvényében a vonatkozó jogszabályok kötelezően kialakítandó forgalmi elemek kialakítását írják elő. A csomóponti kialakítás következtében, az addig gyakorlatilag leállósávként használt útfelület folyópályává alakult át, így az ott lévő parkoló állások már nem védett környezetben, öbölben, vagy leállósávban, hanem aktív pályán helyezkednek el. Megszüntetésük forgalomszervezési szempontból teljes mértékben alátámasztott. Ezt a véleményt osztják a környezetvédelmi szakemberek és a Felügyelőség is, aki ezeket az engedélyeket kiadta, illetve aki ezeket az intézkedéseket, módosításokat elrendelte. Az Üzletház kiszolgálására a mai szituációban a Selyem utca parkolói alkalmasak, és mindenki elnézi számukra, hogy amikor árut szállítanak be, akkor felmennek a járdára. Egyébként pedig a járdán tilos parkolni. Tehát nem tudok érdemi intézkedésre önnek ígéretet tenni, mert nincs olyan intézkedési lehetőség, amit ön egy 20 évvel ezelőtti helyzet alapján tőlem számon kér. Kérdezem, hogy elfogadja-e a választ? Fesztóry Sándor: (képviselő) Nem tudom elfogadni a választ, és engedje meg, hogy visszautaljak én is néhány dologra. 1972-ben épült a Galéria Üzletház, ha jól tudom. Csabai Lászlóné: (polgármester) Rosszul tudja képviselő úr. Fesztóry Sándor: (képviselő) Ebben nem voltam biztos, de jóval régebben ’82-ben akkor? Csabai Lászlóné: (polgármester) ’88-ban. Fesztóry Sándor: (képviselő) Akkor ’88-ban. Köszönöm szépen. Akkor kiadtak rá egy építési engedélyt, ha jól tudom. Sőt, itt van a kezemben az a jegyzőkönyv is, – én sajnálom, hogy ennyire változik a világ – 1989. XI. hó 23-án adták ki, aminek az a tárgya, hogy a Galéria Üzletház járdaszélesítése, rakodási terület biztosítása céljából. Ami a lényegesebb úgy gondolom, és ezt felolvasnám, a járdaszakasz szélesítéséhez, a fent leírtak szerint hozzájárulok azzal a feltétellel, hogy 1 tonna tengelyterhelésű járművek fogadására legyen alkalmas. Itt az történt, hogy abból a járdából, ahol voltak ezek a parkolók, több mint 1 méter 20 centit, de lehet, hogy 1 méter 50 centimétert levágtak, így a rakodás, különösen ma és mióta azt a néhány parkolót, ami a Városi Galéria és a Kodály Zoltán Általános Iskola előtt meg volt, azt hiszem 5 db. felfestett parkoló, lefestették, teljességgel lehetetlenné vált.

140 Én úgy gondolom, hogy egy üzlet nem működhet úgy, olyan formában, ha nincsenek meg azok az alapvető feltételek a működéséhez, ami a rakodást jelenti, különösen egy olyan üzletben, ami kereskedelemmel foglalkozik, egy olyan üzletházban. Annyit szeretnék elérni, hogyha azt a 4 vagy 5 parkolóhelyet visszaadnák, ami ezt az áldatlan állapotot sikerül áthidalni, ami az áru pakolásával együtt jár, akkor a Galéria Üzletház tulajdonosai és az üzletek bérlői is meg lehetnének elégedve és születne egy kompromisszumos megállapodás. Mert jelenlegi formájában, hangsúlyozom, rakodásra semmilyen jogszerű lehetőség nincsen. Vagy aki tudja, hogy hogyan lehet megoldani azt, hogy esetleg bepakolni egy virágboltba 2-300 méterről, a Selyem utcáról és megmutatná, én azt nagyon szívesen venném a magam részéről. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Képviselő Úr! Nem tudok önnek pozitív választ adni, mert ha pozitív választ adok, akkor nem mondok önnek igazat. A mai szabványok szerint a lekanyarodó sávot parkolási célra nem lehet használni. És ez egy közösségi érdek. Közösségi érdek az, hogy a buszok tudjanak közlekedni, ne torlódjon fel és ne legyen balesetveszélyes helyzet. Ezt még akkor is mondom, hogy ha a Galéria jelenlegi bérlői ezzel nem értenek egyet. Egyszerűen egy nagyobb közösségi érdek üti felül, egy kisebb közösségnek az érdekeit. Ez mindenhol a világon így van. Ez így van Nyíregyházán is. Egyébként bár lenne sokkal nagyobb forgalma azoknak az üzleteknek. Én azt gondolom, hogy egy kis kocsival nyugodtan a Selyem utcáról fel lehet tölteni azokat az üzleteket. És csak mellesleg mondom, hogy ’88-ban épültek ezek az üzletek, én voltam akkor az első Magyarországon, aki engedélyezte, hogy magántulajdonú üzletek épüljenek közterületen, Veres Istvánnal együtt. Mert akkor még abban az időben bérlőként jelenhettek meg az üzletnek a bérlői. Tehát nagyon jól ismerjük ott a bérlőket is. Ismerem, személyes kapcsolatom van velük, nem tudok olyat ígérni, amit nem lehet végrehajtani. Az Ön kérését nem lehet végrehajtani. A képviselő úr nem fogadja el a választ, kérem, aki elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 3 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 20/2009. (II.16.) számú határozat interpellációra adott válasz elfogadásáról A Közgyűlés Csabai Lászlóné polgármesternek a Fesztóry Sándor képviselő – a Galéria Üzletház előtti parkolók megszüntetése ügyében beadott – interpellációjára adott válaszát elfogadja.

141

Csabai Lászlóné: (polgármester) A következő interpellációt Palicz György képviselő úr tette fel, kérem, szíveskedjen felolvasni. Palicz György: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés! A Nyíregyházi Napló újonnan, saját maga által megválasztott főszerkesztője ténykedését egyből olyan durva etikátlansággal kezdte, ami a sötét ’50-es éveket idézi, akkor volt ugyanis szokás politikai magyarázó kommentárt fűzni a cikkekhez. Történt ugyanis, hogy a Napló 2 héttel ezelőtti számában egy magánszemély írt véleményt. Ebből a véleményből a szerző megkérdezése nélkül kihagytak, a címét megváltoztatták, és Diczkó József kommentárt fűzött hozzá, amelyben kinyilatkoztatásként, tényként szögezte le, hogy a mai magyar jobboldali politika legszívesebben kiirtaná a liberalizmust. Ezt a magam nevében és jobboldali politikustársaim nevében is kikérem magamnak. Diczkó József szóban a liberalizmus zászlaját lobogtatja, tettével pedig lábbal tiporja azt. Látszik, hogy az ügyvezető igazgató – főszerkesztő úr nem újságíró, hiszen ha az lenne, akkor tudná, hogy amit tett az nemcsak politikailag inkorrekt, hanem szakmailag is súlyos etikai vétség. Azt már nem is említem, hogy egy, az adófizetők pénzéből fenntartott önkormányzati lapnál minimális elvárás lenne, hogy az ügyvezető – főszerkesztő ne foglaljon állást politikai kérdésekben, illetve ne hirdesse politikai meggyőződését. Polgármester asszony olyan valakinek adott szabad kezet, aki ezzel láthatólag élni nem, csak visszaélni tud. Polgármester asszony egy olyan szellemet engedett ki a palackból, ami nem a FIDESZ-nek fog ártani, hanem a Cservenyák Katalin által felépített, jó szakmai színvonalú önkormányzati újságot fogja gyorsan és látványosan lerombolni. Kérem Diczkó József ügyvezető – főszerkesztő urat, hogy gyakoroljon egy kis önmérsékletet, és kérjen bocsánatot a cikk szerzőjétől, a város lakosaitól, hiszen pártszimpátiától függetlenül minden lakos adójából készül a Nyíregyházi Napló és a legtöbb nyíregyházi nem kíváncsi a főszerkesztő politikai meggyőződésére. Ezzel kapcsolatban polgármester asszonytól azt kérdezem, hajlandó-e felülvizsgálni korábbi álláspontját, miszerint nem szól bele a cégvezetők személyzeti döntéseibe és közbenjár-e abban, hogy a Nyíregyházi Napló főszerkesztői posztjára újból szakember, vagyis újságíró kerüljön, aki tisztában van az újságírás alapvető etikai szabályaival? Kérem megtisztelő válaszát. Csabai Lászlóné: (polgármester) Tisztelt Képviselő Úr! Bizonyára olvasmányaiból ismeri az ’50-es évek eseményeit, amelyek vagy megfelelnek, vagy nem felelnek meg a valóságnak. De, hogy pontosan úgy történt-e az, ahogy ön mondta, nagy valószínűséggel nem, mert akkor nem ez volt a jellemző az újságírásban. Nem volt jellemző, hogy az ellenzék gyakorlatilag minden újságban, minden televíziós műsorban megszólalhat, elmondja a véleményét, ami Nyíregyházán egyébként teljesen általános. Önöknek a véleménynyilvánítás szabadsága soha nem volt korlátozott és jelenleg sem az. A másik megjegyzésem az, hogy semmi mást nem kell önnek csinálnia, csak az utolsó 10 nap két legnagyobb példányszámú napilapját kell elolvasnia, a Népszabadságot és a Magyar Nemzetet, hogy sorozatosan talál ilyen és ehhez hasonló dolgokat, ahol az olvasói levél, vagy egy vélemény, egy szakmai vélemény után a szerkesztő, vagy a főszerkesztő megjegyzést tett. Tudok önnek mutatni ilyet akár a szombati újságban is. Tehát ez nem egy abszolút elfogadhatatlan dolog. Nyugodtan végignézhetjük közösen az elmúlt 10 nap hasonló újságait.

142

Én magam nem egy és nem két alkalommal kerültem megyei, vagy országos lapokkal olyan helyzetbe, hogy az általam leírtaknak egy kis részét meghúzták, mert nagyobb terjedelmű volt és olyan helyzetbe is kerültem már, amikor megjegyzést tettek az írásomra. Én ezt egy teljesen természetes dolognak tartom, ehhez nagy valószínűséggel a főszerkesztőnek joga van. Egyébként, amit ön kér tőlem, azt a következőképpen szeretném önnek közölni. Továbbra sem kívánok beleszólni egyetlen gazdasági társaságom, társaságunk személyi kérdésében sem. Ezt eddig sem tettem és a következő időszakban sem fogom tenni. Azt kértem Diczkó Józseftől, hogy mindaddig, amíg a főszerkesztő, az új főszerkesztő kinevezése meg nem történik, addig mérsékelje a megjelenését az újságban. Lehetőleg ne írjon, egyelőre használjon más lehetőséget, más médium felületet arra, hogy a véleményét megjelentesse. Egyébként, mint minden magyar állampolgárnak, neki is van lehetősége vélemény nyilvánítására. Szeretném elmondani, hogy az önök, az elmúlt 5-6 évben egyetlen Város – Kép vezetővel sem voltak megelégedve, ezért számomra nagy meglepetést nem jelent, hogy most Diczkó Józseffel sincsenek megelégedve. Összesítve, sem eddig, sem jelenleg, sem a jövőben az önök véleménynyilvánítási szabadsága nem volt, nincs és a jövőben sem lesz korlátozva. Ha önök önmagukat korlátozzák az egy más dolog, de ez az önök magándöntése. A főszerkesztő nyilván nem véglegesen Diczkó József lesz, de most ebben az egzakt helyzetben nincs más választási lehetőség, a kinevezés egészen biztos, hogy rövidesen meg fog történni. És akkor őszintén remélem, hogy ön ezzel a személyi döntéssel meg lesz elégedve. És a harmadik téma, amit elmondtam, kértem a főszerkesztő illetve a gazdasági társaság vezetőjét, a jelenlegi főszerkesztőt, hogy tartózkodjon a következő időszakban cikkek megjelenítésétől. Kérem válaszom szíves elfogadását. Palicz György: (képviselő) Az ön által elmondott országos napilapos példák azért sántítanak, mert azok nem közpénzből készülnek, hanem azok magántulajdonban vannak. Tehát nem mindegy, hogy egy magántulajdonban lévő lap főszerkesztője ír valamire véleményt, vagy egy adófizetők pénzéből készült újság főszerkesztője ír. Mindazon által, hogyha Diczkó József be fogja tartani, amit ön kért tőle, akkor a válaszát elfogadom. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Napirendek elfogadására teszek javaslatot. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy kiadtunk egy pontosított napirendet, amelyik azt tartalmazza, hogy ennek az ülésnek a legfontosabb napirendje a költségvetés elfogadása. De mivel van néhány olyan téma, aminek a postára adási határideje ma 16 óra, ezért kérjük, hogy az 1 – 2 – 3 – 4-es napirendeket szíveskedjenek elfogadni, hogy ezeket tárgyaljuk előbb. Az elsőt azért, mert a költségvetéssel összefügg, a másodikat, a harmadikat azért, mert ez pályázat, aminek a mai nap a határideje, és a negyediket azért, mert szintén a költségvetéssel összefüggő tétel. Kérdezem, hogy a munkaterv elfogadásával, a napirend elfogadásával kapcsolatban kíván-e valaki kérdést feltenni, vagy javaslatot megfogalmazni? Vinnai Győző jelentkezett.

143 Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Két javaslatot szeretnék tenni. Elfogadva a polgármester napirendi javaslatát szeretném kérni, hogy a 17. napirend, amely a Város – Kép Kht. és a Nyírsuli Kht. alapító okiratának módosításáról szól, amelyet az előterjesztés szerint a cégbíróság újra visszaadta a Közgyűlésnek, hiszen nem vezette át formai okoknál fogva, ez az 5. napirend, ezt közvetlenül a költségvetés előtt tárgyaljuk. Személyi kérdést is érint, gondolom, hogy a nyilatkozatok megvannak, hogy beleegyeznek, hogy nyílt ülésen tárgyaljuk. A másik, a 12. napirend. A 12. napirendet kérem levenni a napirendek sorából. Előterjesztés a Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. megalapításában való részvétel megerősítésére. Szeretném megindokolni, hogy miért kérem, hogy vegyük le. Olyan információk birtokába jutottam, amely azt mutatja, hogy érdemes átgondolni ennek a nonprofit kft-nek a megalapításában való részvételt. Tehát nem feltétlenül azt mondom, hogy nem kell csatlakozni Nyíregyházának, egyszer már támogattuk, volt már napirenden, de az előzetes előterjesztéshez képest olyan változások alakultak, vagy vannak alakulóban, amelyek azt mondatják velem, hogy vegyük le most napirendről és később tárgyaljuk ezt az ügyet, amikor már jobban átlátjuk a kérdést. Csabai Lászlóné: (polgármester) Csak tájékoztatásként szeretném elmondani a testületnek, hogy a 16. napirend az egy formai napirend, ennek ellenére természetesen megszavaztatom Vinnai Győzőnek a javaslatát. Kérem, aki egyetért azzal, hogy a 17. napirend 5. legyen, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 35 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 3 tartózkodással nem fogadta a javaslatot. A másik kérése az volt Vinnai Győzőnek, hogy a 12. napirendet vegyük le napirendről. Szeretném megkérdezni Giba Tamás alpolgármester urat, hogy mondjon erről véleményt, hiszen az előkészítésben ő vett részt és ő tud bővebb információt adni ennek a szervezetnek a működéséről. Giba Tamás: (alpolgármester) Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács a hónap végén, azt hiszem 27-én fog ülésezni, amikor is a Regionális Energia Ügynökség megalakításával kapcsolatos végleges döntéseknek a meghozatalára sor kerülne. Tehát e hó 27-én, és holnap délelőtt van ennek a tanácsnak egy előkészítő megbeszélése, amikor további részletkérdések válnak számomra is ismertté. Nem tudom, hogy Vinnai Győző mire is gondol pontosan, nem tudom, hogy holnap milyen információt fogok én megkapni, ami befolyásolhatja a mi állásfoglalásunkat ebben a kérdésben. Én a magam részéről úgy gondolom, hogy Nyíregyháza város az energiatakarékossági programok lebonyolítására évtizedek óta, vagy legalábbis egy évtizede nagyon-nagy hangsúlyt fektet, igyekszünk minden lehetőséget kihasználni, megragadni. Én fontosnak tartanám, hogy ebben a Regionális Energia Ügynökségnek a munkájában részt vegyünk. Szívesen venném, ha a Közgyűlés megtárgyalná ezt a napirendet. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki egyetért azzal, hogy a 12-es napirendet ne tárgyaljuk ma, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 35 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 15 ellenszavazattal, 3 tartózkodással nem fogadta el a javaslatot. Kérem, aki a meghívóban megjelölt sorrendben elfogadja a napirendek tárgyalását, szíveskedjen igennel szavazni.

144 Szavazáskor jelen volt 35 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta a napirendeket. 1./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közfoglalkoztatási tervének elfogadására Előadó: Nagy László alpolgármester Meghívott: Rusin József Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi kirendeltség és Szolgáltató Központ igazgatója Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszöntöm Rusin József urat, Deme Dórát és Metzner Zsoltot. Ők ketten a Szociális Iroda munkatársai, vezetője és csoportvezetője. Van-e szóbeli kiegészítés? Hámoriné Rudolf Irént is kérem, hogy fáradjon előre. Nagy Lászlóé a szó. Nagy László: (alpolgármester) Szóbeli kiegészítésként egy-két gondolatot szeretnék elmondani. Az Út a Munkához Program keretébe illeszthetően módosított, 2009. január 1-től érvényes jogszabályok célja, hogy azokat a programokat segítse elő az önkormányzatok számára, amelyek új típusú foglalkoztatási és segélyezési politikát tudnak megvalósítani. Ez a közfoglalkoztatási terv annak megfelelően, hogy ezt a célt az önkormányzat elérje, el kell, hogy készüljön ebben az évben, tehát első évben 2009-ben április 15-ig. Minden további évben pedig amíg a program, reményeink szerint hosszú évekig működni fog, február 15-ig kell majd a közfoglalkoztatási tervet elkészíteni. A fentiekből következően a települési önkormányzatoknak, a munkaügyi központtal, a város olyan gazdasági társaságával, vagy társaságaival, illetve azokkal az intézményekkel, amelyek saját tulajdonában vannak és fenntartóként az önkormányzathoz tartoznak, olyan tervet kell készíteni, amely a szociális segélyben részesülők számára, illetve a munkaügyi központ nyilvántartásában rendelkezésre állási támogatásban nyilvántartott emberekből áll össze. És olyan foglalkoztatási tervet kell készíteni, amely a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelve, egy olyan programban tudnak részt venni, amely az intézményekkel, gazdasági társaságokkal és a Munkaügyi Központtal folyamatosan egyeztetett módon olyan közmunkákat, olyan közcélú munkákat végeznek, amelyekre eddig vagy kevesebb lehetősége nyílott az önkormányzatnak, vagy egyáltalán nem volt lehetősége erre. A jelenlegi közfoglalkoztatási terv, amelyet a Közgyűlés elé terjesztettünk azt tartalmazza, hogy egy előzetes felmérés alapján, amelyet az Iroda, illetve a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. munkatársai végeztek el, 500 fő foglalkoztatására nyílna lehetőség. Nem legalább 90 napon keresztül, amit a törvény előír, hanem szándékaink szerint hosszabb időn keresztül. Az Önkormányzattól az elmúlt évben rendszeres szociális segélyben részesülőknek az aránya nagyjából, illetve számokban 1500 körüli volt. Ehhez csatlakozik a Munkaügyi Központ által nyilvántartásban lévő nagyjából 2000 fő. Ezekből az emberekből, 3000-3500 emberből kell kiválasztani azt az 500 embert, aki teljesíteni tudja azokat a törvény által meghatározott feltételeket, amelyek alapján foglalkoztathatóvá válnak ezekben a közcélú munkákban.

145

Az anyag tartalmazza azt az 57 intézményt, illetve gazdasági társaságot, ahol az előzetes egyeztetések alapján közcélú munkásokat kívánunk foglalkoztatni. Tartalmazza az anyag azokat a munkákat is, amelyeket el kívánunk végeztetni ezeknél az intézményeknél, illetve gazdasági társaságoknál. Még egy fontos információt szeretnék elmondani és ezt elsősorban nyilvánvalóan azoknak a kedvéért mondom, akik nem ismerik az anyagot részletesen, hogy ez a forrás évente kétszer pluszban lehívható, vagyis felülről nyitott forrásalappal rendelkezik, a minisztérium által biztosított keretösszeg. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az Önkormányzat úgy dönt, hogy az év további részében még tud feladatot adni és további embereket be tud vonni ebbe a programba, akkor kétszer módosítható a közfoglalkoztatási terv, amely alapján akár megduplázható, vagy még magasabb arányban bevonható azoknak az embereknek a száma, akik alkalmassá tehetők a közcélú munkavégzésre. Azt javaslom a Közgyűlésnek, hogy miután a bizottsági üléseken elég nagy érdeklődést tapasztaltunk az anyag iránt, hogy a jelenlegi előterjesztést megvitatva, szakemberekhez akár kérdéseket is intézve, a közfoglalkoztatási tervet ahhoz, hogy mi minél hamarabb, terveink szerint akár április 1-étől – el tudjuk indítani, fogadja el. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy más kíván-e kiegészítést tenni? Nem? Akkor bizottságok véleményét kérem. Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság véleményét kérem Dr. Szilassy Gézától. Dr. Szilassy Géza: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság elnöke) Bizottságunk megtárgyalta elég részletesen az anyagot, számos kérdés, probléma merült fel az anyaggal kapcsolatban. Nagyon sok értékes választ kaptunk, különösen megköszönjük a Rusin igazgató úrnak, hogy megjelent a bizottsági ülésen és nagyon hasznos dolgokkal kibővítette az anyagot. Ugyanakkor számos kérdést szerettünk volna feltenni a Városüzemeltetési Kht. képviselőjének is, de sajnos ők a bizottsági ülésen nem képviseltették magukat. Mint mondtam számos probléma is felmerült, a bizottság részletesen megtárgyalta és végső soron bizottságunk nem döntött az anyag felett. 5 igen, 1 nem és 5 tartózkodás volt a szavazatok aránya. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm Városüzemeltetési Bizottság véleményét kérem.

szépen.

Közlekedési

és

Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságunk is megtárgyalta az anyagot, mi egy kicsit más aspektusból vizsgáltuk, mint a Szociális Bizottság. Magával az elvvel és az itt megfogalmazott elvárásokkal a bizottság egyhangúan egyetértett, 11 igennel elfogadásra javasolja. Viszont itt is felmerültek kérdések, amire részben kaptunk csak választ. Ilyen kérdés volt például az, hogy a közhasznú foglalkoztatás vonatkozásában vajon a Munkaügyi Központtól várható-e ez az itt megfogalmazott összeg vagy sem. Illetve a következő kérdés, ami felmerült, hogy milyen módon lett a 2009. évi költségvetésben az összeg tervezve, ugyanis az itteni számokból egyeztetve a közgyűlés előtt az alpolgármester úrral, nem sikerült azt a számot kitalálnunk, ami ebből következően a költségvetésbe bekerült. Úgyhogy erre még valamilyen módon választ szeretnénk kapni. Köszönöm szépen.

146 Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdéseket lehet feltenni valamennyi itt jelenlévő hölgyhöz és úrhoz. Dr. Ajtay-Horváth Magda és Dr. Hajzer László. Dr. Ajtay–Horváth Magda: (képviselő) Miközben értjük, hogy fontos a közteherviselés, a minimum szintű ellátás, a szolidaritás, az egyéni felelősség, én azt szeretném megkérdezni, hogy valójában mennyire hatékony ez a közcélú munka? Van-e eszköz arra, hogy egyáltalán ezt hatékonnyá lehessen tenni, vagy mennyire látszat tevékenység? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, Dr. Hajzer László és őt követi Dr. Szilassy Géza. Dr. Hajzer László: (képviselő) Köszönöm szépen. Azt szeretném kérdezni, hogy a viszonylag precíz előterjesztésben az előterjesztés 11. oldalán az van, hogy összesen 2009. évben átlagosan 500 fő közcélú foglalkoztatását tervezzük. Elhangzott ez az 500-as szó. A 2. számú mellékletben benne van, hogy 3266 rendszeres munkavégzésbe, ezáltal közcélú munkavégzésbe bevonható ember van Nyíregyházán. Na, most 3266 bevonható emberhez képest ez az 500 fős közcélú foglalkoztatás, még ha lelkes hívei leszünk is neki, nagyon kevésnek tűnik az én számomra. A jó szándék az kevés, ennek a forrását, a fedezetét illetően vannak itt nekem kételyeim. Tehát azt szeretném kérdezni, hogy az 500 főre vonatkozóan normatíva alapján, vagy pedig a helyi döntés alapján lesz ilyen foglalkoztatás? Ez az első. A második kérdés az az, hogy ígéret van az előterjesztésben, hogy tekintettel arra, hogy a jogszabályban a közcélú munkára jogosult személy részére legalább évi 90 napos foglalkoztatást ír elő kötelező módon, mód nyílik az adott évben újabb 2 alkalommal további ugyanennyi személy foglalkoztatására. Most ez akkor azt jelenti, hogy 90 naponként 500 embert foglalkoztatunk, vagy egész évben foglalkoztatjuk? Az emberek érdekében tegyük ezt a kérdést tisztába, hogy ha valakit ilyennel foglalkoztatnak, az vagy a diplomás minimálbért kapja, vagy a rendes minimálbért kapja? Akkor most ez 90 napig lesz csak foglalkoztatva, vagy egész évben lesz foglalkoztatva? Az 500 fő 90 naponként 500 fő, vagy egész évben 500 fő? Rusin Józseftől szeretném kérdezni, hogy olyan nagyon újnak tűnik fel nekem ez az előterjesztésben, mindig vigyáz az ember, amikor olyan szavakat hall, ami valamelyik pártnak, a programjának a kulcsszava, ez az Út a Munkához Program. Ez nekem nagyon pártprogramszerű megjelenítés. Ebből a kételyeim is következnek és a kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy ha egyébként az 1993. évi III. törvény a közfoglalkoztatási tervet már 1993. óta előírja, akkor miért pont 2008-ban csináljuk az első közfoglalkoztatási tervet? Nem lehetett volna mondjuk 1993 és 2008 közötti 15 évben is ilyen terveket csinálni, hogyha már ilyen hosszú a visszahivatkozás? Ha meg nem és az újabb szabályok írják elő, akkor miért nem mondjuk, hogy melyek ezek az új jogszabályok, amelyek ezt előírják? Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, Dr. Szilassy Géza és őt követi Dr. Vinnai Győző. Dr. Szilassy Géza: (képviselő) Gyakorlatilag én azokat a kérdéseket szeretném feltenni, amit a bizottsági ülésen is feltettem. Maga az anyag számos fejezetre oszlik és van benne helyzetelemzésről is szó. A 6. oldalon van a helyzetelemzés.

147 Ehhez szeretnék kérdést feltenni, hogy a nyíregyházi lakónépességből, ami kb. 115 ezer – 116 ezer lakos, mennyi ebből valójában az inaktív és mennyi az aktív foglalkoztatottak száma? Mert igazában ez az a szám, ez az az arány, ami kifejezi a munka világát, különösen az aktív keresők száma. Ezek a helyzetelemzési adatok, amiket olvashatunk, valójában az úgynevezett válság előtti helyzetelemzést mutatják. Van-e becslésünk arra, hogy ez a válság, ami egyre inkább erősödik az országban, valójában hogyan fogja érinteni a nyíregyházi munkanélküliséget? A 10. oldalon olvashatunk arról, hogy milyen hatalmas kihívást fog ez jelenteni valójában a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája számára, hiszen óriási mennyiségű ügyfélforgalom fog megjelenni az irodán. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy mindezidáig a Munkaügyi Központba dolgozták fel az ügyiratukat, most már átkerülnek az önkormányzatokhoz, és gyakorlatilag plusz 3000 fővel megnövekszik az ügyfélszolgálatok munkája. Ugyanakkor a költségvetésben olvashatjuk, hogy csökkent jövedelemmel bírnak az itt dolgozók, illetve a dologi kiadások is alacsonyabban vannak betervezve. Hogyan fog ez megvalósulni? Kétszeres munka, ugyanakkor óriási terhelés és csökkent kiadások mellett? Ugyanez a kérdésem idevonatkozóan, hogyha már közcélú munkásokról beszélünk, van-e tervbe véve, hogy közcélú diplomás munkásokat alkalmazzunk pontosan ezekre a plusz munkáknak az elvégzésére? Olvashattunk arról is, hogy milyen felmérés történt valójában az önkormányzati intézményeknél, hogy milyen szükséglet van valójában a közcélú munkásokra és a közcélú foglalkoztatásra. Szeretném megkérdezni, hiszen az anyagban nem olvasható, hogy történt-e egyáltalán, és ha nem akkor miért nem történt, a nyíregyházi vállalkozók körében ilyenfajta merítés? Miért nem kérdeztük meg a kamarákat, miért nem kérdeztük meg az IPOSZ- t, vagy nota bene, miért nem kérdeztük meg a Megyei Jósa András Kórházat, ahol irtózatosan nagy szükség lenne közcélú munkásokra? Mondja Deme Dóra, hogy nem lehet, mondja nekem, de én azt olvasom ki az anyagból, hogy gyakorlatilag egy nagyon széleskörű alkalmazhatóság lehetséges. Tehát nem csak az önkormányzati intézményeknél lehetséges ez. A törvény tudtommal megengedi ezt a lehetőséget. A városüzemeltetésnél alkalmazott plusz munkásokra van lehetőség, szeretném megkérdezni, hogy ezek közcélú munkások lesznek-e, vagy pedig tartósan munkahelyteremtés, aktív munkahelyteremtésről van szó? Az anyagból olvashatunk a Munkaügyi Központ várható forrásáról, ami azt jelenti, hogy ami a közhasznú munkások ellátását érinti, ez konkrétan 37 millió forint, most is szerepel az anyagban. Most is szerepel a tervben, ugyanakkor Rusin igazgató úr egyértelműen azt mondta bizottsági ülésen, hogy nincs erre semmilyen forrás. Magyarul az Önkormányzat nem számíthat erre a 37 millióra, mégis szerepel a most előttünk álló tervben is. Kérem erre is a választ, ez akkor hogy van? A Munkaügyi Központ részéről jó lett volna olvasni olyan terveket, olyan programokat, hogy a közfoglalkoztatásban ők milyen formában vesznek részt ebben a tervben? Én azt gondolom, hogy a törvény bizonyos szempontból elő is írja a tervkészítőnek azt, hogy a Munkaügyi Központnak is véleményt kell nyilvánítani a tervről, véleményt is nyilvánított, tudjuk, elfogadta a tervet, de ugyanakkor a Munkaügyi Központnak is kell lenni tervének, kell lenni különböző programoknak. Milyen átképzéseket tervez, ezekről sem olvashatunk az anyagban. Röviden ennyi, köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Vinnai Győző kért szót, őt követi Földesi István.

148

Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Sokkal rövidebb leszek, két konkrét kérdésem van. De mielőtt ezt feltenném, csatlakoznék ahhoz, amit Szilassy Géza elmondott, hogy kicsit alaposabban kellett volna előkészíteni, bár értem én a gyorsaságot, hogy minél hamarabb elinduljon ez a közcélú, vagy közhasznú foglalkoztatás. De az elején azt olvasom, hogy április 15-ig kell elkészíteni ebben az évben. Itt azt hallottuk, hogy április 1-től el tudjuk indítani. Első kérdésem, hogy rendben van-e az a 37 millió, hogy április 1-től valóban el tudjuk indítani? Az állami foglalkoztatási terv az alkalmas lesz arra? Mert a kettőnek együtt kell mozognia, hogy mi készítünk egyet, és mindenki felismerte, hogy a szociális segélyek rendszerében, a szociális törvény milyen lehetőségeket ad, és azonnal változtassunk ezen. De én azt gondolom, hogy ezt végig kell gondolni, hogy tudjuk-e április 1-től kezdeni, ez az egyik kérdésem. A másik kérdésem a 14. oldalon a táblázathoz kapcsolódik. Nem is ahhoz, a Munkaügyi Központ támogatásához, a 37,5 millió forinthoz, hanem az önkormányzati saját erőhöz, ami több mint 60 millió forint, ebben van egy bérköltség, de van egy általános költség, 11 millió forint. Ez annyi mint a dologi költségek, melyek ezek az általános költségek? Mert itt szép, hogy lehet látni a személyi költségeket, a TB-t, az EHO-t, egyéb dologi költségeket, és vannak 11 milliós nagyságrendben általános költségek. Melyek ezek az általános költségek? És még valami, hogy kétszer módosítható egy évben. Milyen feltételei vannak a módosításnak? Talán egy rövid kérdést még ide. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Földesi István, őt követi Dr. Farkas Csilla. Földesi István: (képviselő) Nekem egy nagyon rövid kérdés, bár elhangzott, de egy másik formában tenném fel. Korábbi évekből tapasztaltuk, hogy a becsületesen, jól dolgozó közmunkások közül a Kht. megtartotta saját vállalatainknál a munkaerőt és állandó munkába helyezte. Van-e lehetőség most is erre, hogy azok a közmunkások, akik valóban dolgozni akarnak, a munkavezetők ezt tapasztalják, hogy azokat javasolhatják és megtarthatják vállalataink? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Farkas Csilla kap szót. Nálam nincsen további jelentkező kérdésfeltételre. Dr. Farkas Csilla:(képviselő) Engedjék meg, hogy feltegyem a következő kérdésemet. Mindazonáltal, hogy nagyon részletes helyzetelemzést láthatunk és tarthatunk itt a kezünkben, az előterjesztés 7. oldalán írja az előterjesztő, hogy az önkormányzatunk kiemelt fontosságúnak tartja a segélyeken túlmenően biztosított szolgáltatások minőségi fejlesztését, valamint arról is ír, hogy a munkanélküli személyeknek egy bizonyos beilleszkedési programban kell részt venniük a szociális törvény alapján. Szeretném megkérdezni, hogy ennek a beilleszkedési programnak milyen tapasztalatai vannak a jelen helyzetértékelés függvényében? Mennyire lehet felmérni azt, hogy azok az emberek, akik rászorulnak arra, hogy ebben a programban részt vegyenek, azok igénybe is veszik, illetőleg milyen formában biztosítják számukra a részvétel lehetőségét? Tehát hogyan tudják elérni ezeket a szolgáltatásokat?

149

Ugyanezen az oldalon szerepel az is, hogy Ajtó Projekt címmel sikeres pályázatot nyert Önkormányzatunk 2006. év végén, ahol szintén szociális és munkaügyi integráció volt a cél és a középpontban elsősorban az ügyfeleket helyezte ez a program. Szeretném megkérdezni, hogy ennek kapcsán milyen eredményeket tud felmutatni a szolgálat, ami részt vesz ennek a működtetésében? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztőké a szó. Milyen sorrendben kapunk választ? Nagy László: (alpolgármester) Deme Dóra kezdi, utána majd én válaszolok. Csabai Lászlóné: (polgármester) Deme Dóráé a szó. Deme Dóra: (Szociális Iroda vezetője) Valóban, az iroda ilyen fontosnak érezte ezt az előterjesztést, mint ahogy itt a kérdésekből kiderült. Rendkívül fontos az iroda számára is ez a feladat, amivel a szociális törvény módosítása eredményezett számunkra. Itt én csak a törvényhez ragaszkodóan egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, hogy míg korábban rendszeres szociális segélyről beszéltünk, addig a rendeletünk érvénybelépésétől már nemcsak rendszeres szociális segélyezettekről kell beszélni, hanem rendelkezésre állási támogatásra jogosultakról is. Ez egy nagyon fontos feladat, tehát rendelkezésre állási támogatásra és rendszeres szociális segélyezettekre bontja meg a törvény azokat a hátrányos helyzetű embereket, akik eddig csak egyféle támogatásban részesültek. És ez a kulcskérdése az egész programnak és ezt írtuk is az előterjesztésünkben, hogy mennyire fontos, hogy tudjuk megkülönböztetni, hogy ki az aki jogosult a rendszeres szociális segélyre és ki aki a rendelkezésre állási támogatásra. A kérdésekre konkrétan válaszolva, hogy mennyire hatékony a közcélú munka és mennyire látunk ebben lehetőséget arra, hogy a munka világában segítsük őket, én meggyőződéssel vallom, hogy nagyon fontos feladat a közcélú munka. Amikor a rendszerváltás utáni első hullámban jöttek ki az emberek munkanélküliségbe azt tapasztaltuk, hogy „életmentő” funkciót töltött be a közhasznú munka és nagyon fontos volt az a szerepe ennek a munkának, hogy reményt adott egy olyan reményt vesztett embernek, aki azt hitte, hogy itt most nincs remény számára az elhelyezkedésre és az élet továbbvitelére. Én úgy gondolom, hogy a gondolkodásmódunk tíz év után sem változott, tehát ha krízisbe kerül egy ember és nincs munkahelye, akkor nagyon fontos szerepet tölt be az a lehetőség, hogy munkába kerülhet és munkát tud végezni. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom azt az elemét ennek a közcélú munkának, hogy azokat a hátrányos helyzetű embereket is tudja foglalkoztatni, akinek nincs munkatapasztalata, mert a munkanélküliségbe került esetleg húsz éve, tíz éve, de nagyon fontos, hogy mintát lásson a gyereke, nagyon fontos, hogy ő is fogódzkodókhoz jusson. Tehát én úgy gondolom, hogy elengedhetetlenül fontos a közcélú munka szervezése és ezért is örülök annak, hogy együtt tudunk gondolkodni ebben Hámoriné Rudolf Irénékkel, mert nagyon fontos, hogy tudjuk a segélyezetteket és a munkavállalókat közösen kezelni. És nem utolsó sorban említem a munkaügyi szervezetet, mert pontosan az a célja ennek a tervnek is, hogy ez a hármas együttdolgozzon, vagyis az önkormányzat, a munkaügyi szervezet és az a szociális intézmény, jelen esetben a HUMAN-NET Alapítvány, aki olyan fejlesztő foglalkoztatásokat tart, hogy képesek legyenek az emberek munkát vállalni.

150

Hajzer képviselő úr a 11. oldalon jelezte, hogy 500 fő közcélút írunk, ugyanakkor kevésnek tartja a 3100-hoz képest. Mi az 500 fő foglalkoztatást úgy értjük az anyagban és erre többször is utaltunk rá X-el megjelölve a magyarázatot, hogy természetesen az 500 főnek 12 hónapig, egy éves foglalkoztatásának a bérét állítottuk be. Hogy ha ez az 500 fő 1000 lesz vagy 1200, mert 90 napos minimum foglalkoztatást ír elő a törvény, akkor ez természetesen emelkedhet ez a szám. Ez döntés kérdése, hogy most 500 embert foglalkoztatunk egy évig vagy 2000-et három hónapig. Ez is egy járható út, de az is járható út, hogy azt mondjuk, hogy 1000 embert fogunk foglalkoztatni jövőre. Tehát az 500 főnek a 12 havi bérét bontottuk le az anyagban és ennek a bértétele szerepel az előterjesztésben. A másik fontos megjegyzés még ehhez a háromezer-néhányszáz adathoz, hogy nem mindenki lesz jogosult ebből rá, hiszen a Munkaügyi Központnak nem volt kötelessége a rászorultságot vizsgálni, ezt nekünk kell vizsgálni, tehát elképzelhető, hogy 15001800 ember ebből ki fog esni a rászorultsági mutatók révén vagy alapján. Dr. Szilassy Géza képviselő úr kérdéseire válaszolva, van olyan kérdése, amire nem tudok válaszolni, mert úgy érzem, hogy a Munkaügyi Központhoz tartozik a megválaszolása. Igyekszem a rám vonatkozó kérdéseket kiszűrni. Kihívás a Szociális Iroda számára, igen mi is úgy érezzük, de ez nem egyedi az elmúlt évek alatt, hogy nagy létszámú ügyfélforgalmat bonyolítunk és nyilvánvalóan meg kell, hogy feleljünk ennek a kihívásnak, de ide is válaszom az előbbi, hogy nem fog megjelenni az irodán 3000 ügyfél, mert a rászorultságot mi vizsgáljuk. Tehát egész biztos, hogy ettől kevesebb fog megjelenni, de én úgy érzem, hogy azzal együtt tudok érteni képviselő úrral, hogy nagyon sok lesz az ügyfél és az ügyfélforgalom meg fog emelkedni még a jelenlegi magas ügyfélforgalmon túl is. Diplomás közcélú foglalkoztatással kapcsolatban a válasz, mi voltunk, akik elindítottunk ebben a városban polgármester asszonnyal egy programot még a közhasznú munkavégzés idején, hogy alkalmaztunk diplomás közhasznúakat az intézményeinkben és nagyon fontos volt, hogy azok a munkanélküli pedagógusok vagy szociális munkások el tudtak helyezkedni, akik kritikus helyzetbe kerültek, tehát mi ezt nagyon fontosnak tartjuk változatlanul. Ebben az anyagban is szerepel, amikor felsoroltuk a munkavégzéseket, nem tudom hányas mellékletben tetszenek találni azt, hogy szociális munkára vagy oktatási feladatok ellátására alkalmazhatunk közhasznúakat, tehát felvállaljuk az anyagban a diplomások közcélú foglalkoztatását is. Viszont amit képviselő úr kérdezett az önkormányzati feladatokkal kapcsolatosan, hogy hogyan tudjuk szervezni a közcélú foglalkoztatásra a munkahelyeket. Voltam egy továbbképzésen a Foglalkoztatási Szociális Hivatalban és direkt rákérdeztem, mert nekem is a szívügyem, amit képviselő úr említett, hogy fontos, hogy a munkahelyeken megjelennek a közhasznú foglalkoztatásban azok az akár diplomások, akár kevésbé képzett szakemberek, akik érzik a fontosságát ennek az elhelyezkedési törekvésnek. Azt a választ kaptuk, egyébként a törvényben benne van, tehát igazat kell, adjak a válaszadónak, hogy önkormányzati feladatvállalásról beszélünk és csak azokat a civilszervezeteket, tehát a saját intézményeinket tudjuk bevonni ebbe a foglalkoztatásba és azokat a civileket, akikkel ellátási szerződést kötöttünk. Egyértelműen ez volt a válasza a szaktárcának. Dr. Vinnai Győző képviselő úr kérdésére, hogy tudjuk-e április 1-jétől indítani ezt a feladatot. Úgy gondolom, hogy igen, mert a szociális törvény által kötelezően előírt feladatunkat, nevezetesen, hogy helyi rendeletet kell alkotnunk ebből a törvény paragrafusából, a szociális törvény paragrafusából, ezt mi a következő közgyűlésünkön megtesszük.

151 Ha összeállnak ezek az elemek, tehát rendelkezésre áll a tervünk, a helyi rendeletet elfogadtuk, a feladatot végzi a kht., kft, akkor, ha ezekkel az elemekkel együttműködünk és szerdán fogunk leülni a munkaügyi szervezettel az együttműködési megállapodás megkötésére. Úgy gondolom, hogy ennek nem lesz akadálya, mert minden szerepet végiggondoltunk és végigelemeztünk. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen Rusin urat kérem meg, hogy válaszoljon a hozzá feltett kérdésekre. Rusin József:(Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ igazgatója) Azzal a két kérdéssel kezdem a válaszomat, amelyikre nem tudok válaszolni. Út a munkához, mitől ez az elnevezése a programnak? Ez egy központi program, központi indíttatású, ezt választották, hogy miért, nem tudom megmagyarázni, többféle elképzelés volt, ez lett a vége a programnak. A másik dolog, amire nem tudok választ adni és az az igazság, hogy utánanézhettem volna persze, ezt hozzá kell tennem, hogy az aktív keresők mennyien vannak Nyíregyházán. A KSH méri fel az aktív keresők számát, amikor a népszámlások vannak, ezek továbbvezetett értékek. Tulajdonképpen a közfoglalkozási terv elkészítése szempontjából nincs is ennek jelentősége igazából, hisz itt elsősorban a korábban rendszeres szociális segélyen lévő állományt kellett felmérni, hisz a rendszeres szociális segély rendszere változott meg és tulajdonképpen egyfajta forrásátcsoportosítás is történt, a Munkaügyi Központ közhasznú forrása átkerült gyakorlatilag az önkormányzatok forrásává és a közcélú munka finanszírozását biztosítja. Lényegében nekünk, mert elhangzott ilyen is, hogy milyen volt az együttműködésünk, már a tervezés elindításánál is együtt kellett működnünk, hiszen a Munkaügyi Központnak meg kellett mondani azt, hogy mennyi volt a rendszeres szociális segélyen nyilvántartott személy nálunk, mennyi az önkormányzatnál. Ezt tisztítani kellett, ezt az adatállományt és még folyamatban van, mert hogy nem egyforma, valami elcsúszott és különösen Nyíregyháza esetében ez egyértelmű, mert a Nyíregyházi Önkormányzat az nem velünk írta az együttműködést hanem a családsegítővel és éppen ezért nekik a rendszeres szociális segélyezettek határozatát nem kellett megküldenünk, tehát nem is lehetett az adatbázisunk egyforma. Közölnünk kellett azt, hogy 2009. évben ki azok, akik a Munkaügyi Központ ellátásából kikerülnek és számításba kell venni a rendelkezésre állókat a támogatás megállapításánál. Közölnünk kellett ezt is, hogy kik azok a személyek, akik a Munkaügyi Központtal két éven belül legalább egy éve együttműködtek, ezeket is figyelembe kell venni a rendelkezésre állási támogatásnál, mint ahogy azt is, hogy kik azok, akik a nyilvántartásunkban szerepelnek, különböző ellátást kapnak, gyed, gyes, stb. ezek lejárnak és ezeknek az együttműködésére három hónapot ír elő a rendelet. Amit szeretnék elmondani az 500 főről, a mi véleményünk az volt, hogy ez a terv tulajdonképpen az indításhoz szükséges, és mint ilyen mi 3200 fő körüli létszámot határoztunk meg, mint ahogy elmondta előttünk a kolléganő. Ennyi van a nyilvántartásunkban, akiknek van esélye arra, hogy bekerüljön a rendelkezésre álló támogatásba és a rendszeres szociális segélybe, mert kettéválik a kettő. Na most nyilvánvaló, hogy ezt követően következik majd az a vizsgálat, ami megnézi személyenként, hogy kik azok, akik valójában jogosultak lehetnek. Valószínű, hogy sokkal kevesebb lesz ez a létszám és akkor nyugodtam meg, megmondom őszintén, ezt kifejtettem a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság ülésén is az 500 fővel kapcsolatban, amikor azt a mondatot olvastam, hogy ez valóban többször megismételhető.

152

Az 500 fő ez átlaglétszám, ez látszik, átlag 500 fővel van egész évre tervezve a költségvetés, ha a foglalkoztatás időtartama bizonyos esetekben nyilvánvaló, hogy nem lesz egy év bizonyos foglalkozási körökben pedig hosszabb lesz, ebben az esetben az érintett létszám az jóval meghaladhatja, akár elérheti az 1000-1500 főt is a foglalkoztatást illetően. Ami a közhasznú munkát illeti arra vonatkozóban nekünk egyébként a tervezetről véleményt kellett alkotni, ezt el is küldtük a jegyző úrnak, ebben kifejtettük, hogy az aprópénzre váltását az együttműködésnek egy együttműködési megállapodásban szeretnénk ha rögzítenénk, szerdán szerintem a tárgyalás és a megállapodás megtörténik. Ugyanakkor jeleztük azt is, hogy ezt a 37.600.000.- Ft közhasznú forrást amit a Munkaügyi Központtól várt el ez a terv, ezt nem tudjuk teljesíteni, hisz a forrásaink, ami tavaly közhasznú célra álltak rendelkezésre, ezek át lettek csoportosítva az önkormányzatokhoz közcélú feladatokra. Mondom a példát, a Nyíregyházi Kirendeltség és Szolgáltató Központ tavaly 276 millió forintot költött közhasznú munkára Nyíregyháza és még 32 településen. Ebben az évben 42 millió forint a forrásunk, de a szabad keret az áthúzódó hatások miatt csak 21 millió forint. Tehát fizikailag sem lenne lehetőség, ez összesen egyébként 175 ember foglalkoztatására lesz elegendő, miután a közhasznú foglalkoztatásnál is vannak felhasználási feltételek és 2009-ben ez azt jelenti, hogy három hónapos illetve négy hónapos foglalkoztatást fogunk tudni biztosítani 50%-os támogatással. Tehát csak így lesz 175 fő foglalkoztatva és akkor a nonprofit szervezeteknek az igényét is alig fogjuk tudni kielégíteni, alapítványokra gondolok most elsősorban. Az, hogy mi milyen feladatot látunk el, szeretném azt is elmondani, és utalva arra, hogy elhangzott a kérdés, hogy miért nem csináltunk mi tervet eddig. A munkaügyi központok nem voltak kötelezettek foglalkoztatási terv készítésére korábban sem, most sincsenek, viszont voltak mindig foglakoztatási célkitűzések, amelyek mentén haladnunk kellett előre. A feladatunk az nagyon egyértelmű, azzal, hogy a rendelkezésre álló támogatást megállapítja az önkormányzat ez elsősorban önkormányzati felelősség lesz, ugyanakkor ezek az ügyfelek visszakerülnek a Munkaügyi Központba, mert kötelező lesz előírni a velünk való együttműködést. Mi megkötjük az álláskeresési megállapodást minden egyes emberrel és azt követően is folyamatos lesz az együttműködésünk, hisz a közcélú foglalkoztatási igényt is be kell majd azoknak a munkáltatóknak jelezni, akik egyébként benne vannak a tervben, hogy mikor akarnak foglalkoztatni hány főt és ebben az esetben a Munkaügyi Központ köteles lesz figyelembe venni ezt a tervet és köteles lesz közvetíteni ezeket az embereket erre a foglalkoztatásra. Sőt, hozzáteszem, mert elhangzott kérdésként, hogy a Munkaügyi Központ a foglalkoztatás-egészségügyi ellátásnak a költségét csak akkor tudja biztosítani, ha ez a fajta együttműködés valósul meg, tehát hogy bejelenti az igényét majd a foglalkoztató és ennek alapján tudjuk majd mi költségünkön elküldeni a közcélú foglalkoztatásra irányított embereket orvosi vizsgálatra. Még egy dolog van ami úgy gondolom, hogy nekem szól, nem nekem szólt, mert végül is elhangzott már, egy módosítás még lehetséges, ezt a foglalkoztatási tervet én úgy gondolom, hogy ez most arra, hogy elinduljon a program elinduljon a foglalkoztatás mindenképpen jónak tartom és ha szükséges akkor ez bármikor módosítható, hisz ennek a forrás felső korlátja jelen pillanatban nincs tehát nincs felső forrás. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Hámoriné Rudolf Irén légy szíves válaszolni.

153 Hámoriné Rudolf Irén: (Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft ügyvezetője) Mivel minden papírmunka elkészült, akkor jövünk végül is mi. Gyakorlatilag szeretném elmondani, hogy 2008. évben 200 fő körül volt az átlag közcélú közhasznú foglalkoztatottak száma kft-nknél. Tavaly nekem, valamikor nyár környékén szólt polgármester asszony, hogy ebben az évben teljesen másként kell felépítenünk majd a rendszerünket, mert megváltozik a közfoglalkoztatás és nagyon sok embert kell foglalkoztatni. Mi a 2008. évben megpróbáltunk ezekre a dolgokra felkészülni. Én úgy gondolom, hogy az egyéni képviselő urak azért tapasztalják is, hogy külterületi brigádokat hoztunk létre, megpróbálunk minden területnek felelőst találni, ez egyfajta próbája is annak, ami a 2009. évben az átlag 500 fő foglalkoztatását fogja jelenteni. Bizony lesz olyan, amikor lehet, hogy 1000 ember is fog dolgozni. Én nagyon közhasznú, közmunka és közcélú párti vagyok, gyakorlatilag még mint Piac és Vagyonkezelő Kft mi öt éven keresztül csináltunk közmunkaprogramot átlag 100 fő foglalkoztatásával. Az első közmunkaprogramunknál a felvett 129 emberből, aki a hat hónapot végigcsinálta 64 fő volt, azt hiszem, hogy ez egy országos példa és egy országos érték is. Az biztos, hogy 229 ember fordult meg a 40 helyen. A következő években már az volt a gond és a probléma, ha ezt gondnak és problémának lehet nevezni, hogy akiket felvettünk a program elején, azok a program végén számoltak el és becsülettel végigdolgoztak. Nagyon-nagyon jó dolog azt látni amikor egy-egy programban családok vesznek részt, papa, mama és a felnőtt gyerekek. Ezeken a családokon borzasztóan meglátszik az, hogy folyamatos és rendszeres a jövedelem. A kht-nál is már gyakorlat volt, hogy ahol családban több ember foglalkoztatható közcélú, közhasznú munkába, a kollegák úgy szokták őket elosztani, hogy a családból mindig legyen valaki, aki dolgozhat, hogy egy rendszeres jövedelme meglegyen a családnak. Gyakorlatilag, ami az egész programban nekem mindig fájó, amikor egy embernek azt kell mondani, hogy nem tudjuk továbbfolytatni, várnia kell két-három-öt-hat hónapot és utána tud visszajönni. Szoktam mondani, a város nagy részét közhasznú, közcélú munkások takarítják. Mindig azt szoktam mondani ezeknek a kollegáimnak, hogy ha három napig nem jönnének ki, akkor meglátnák a városlakók és mindenki meglátná, hogy végül is mennyire hasznos munkát végeznek, ami számunkra teljesen természetessé vált. Én nagyon bízom ebben, ha jól tudunk felkészülni, márpedig erre már több mint öt hónapja készülünk, el tudjuk látni értelmes munkával az embereket olyan eszközökkel, amikkel jó dolgozni és jól lehet dolgozni, akkor úgy gondolom, hogy ez a program, ami most elindult ez a városon is még jobban meg fog látszani. Elnézést kérek Szilassy elnök úrtól, hogy nem voltunk ezen a bizottsági ülésen, de nem kaptunk meghívót. Számunkra is fontos dolog. Másik, ami nagyon fontos kérdés volt, ezeknek az embereknek a továbbfoglalkoztatása. Sajnos az emberek nagy részének a továbbfoglalkoztatása csak időszakosan megoldható, viszont büszkén mondhatom, hogy közhasznú, közcélú munkából nagyon sok olyan kollegám van, tízesével tudnám most sorolni, akik ezekből a programokból maradtak benn a cégeknél és a cégünknél és azóta is ott dolgoznak. Honnan lesz a pénz? Nem tudom hányadik napirend lesz a költségvetés, a költségvetésben tételsoron ezt a pénzt Önök meg fogják szavazni és gyakorlatilag, ha jól emlékszem, akkor az általunk leadott igény az teljes egészében bekerült a költségvetésbe, talán egy pár tízmillió forint a hiány, de úgy gondolom, hogy azt megpróbáljuk majd más egyéb forrásból pótolni és szerintem ott van az a 60 millió forint különbség.

154 Csabai Lászlóné: (polgármester) Nem tudom, hogy ki kérte, de mondom az adatot Nyíregyháza kistérségében 2000-ben 91.600 munkaképes korú volt, 2008-ban pedig 99.000 munkaképes korú volt a 99.000-ből 2008. decemberében 6787 fő szerepelt mint munkanélküli és álláskereső ez megközelíti a 7%-ot. Ez a decemberi adat. Nagy László: (polgármester) Azokra a kérdésekre szeretnék még kiegészítő választ adni, amelyek elhangzottak és nem feltétlenül hangzott el válasz vagy nem volt teljes körű, de azt is látom, hogy nincsenek bent a kérdezők, úgy, hogy arra kérem majd a képviselőtársaimat, hogy továbbítsák a válaszokat amennyiben érdekli a kérdezőket. Helyi döntés volt-e az 500 fő? Igen, helyi döntés volt az 500 fő. Elhangzottak azok a válaszok, amelyek alapján valóban egy koncepcionális kérdést kell eldönteni, hogy mi a fontosabb az önkormányzat számára, erről bizottsági ülésen is beszéltünk, több bizottsági ülésen, mindkét bizottságnak az ülésén. A mi döntésünk és a mi szándékunk és célunk az, hogy minél több embert tudjunk foglalkoztatni, de minél hosszabb ideig tudjuk foglalkoztatni ezeket az embereket. Tehát a döntő az az volt, hogy elsősorban, ha sikerül elindítani a közmunkaprogramot, akkor minél több ideig tartsuk a munkaerő piacon ezeket az embereket és a foglalkoztatás idejét minél hosszabb időintervallumba tudjuk kihúzni. Ennek számos előnye van, elképzelhető, hogy van a másiknak is, sőt valószínű, hogy van a másiknak is. Elhangzottak svéd példák a bizottsági ülésen. Irodavezető asszony i említette, hogy hogyan kerülhet ki majd 500 fő az érintett valamivel több, mint 3200 emberből, azt gondolom, hogy ez nagyobb lehetőséget fog nyújtani ahhoz, hogy akár a munkaerőpiacon maradjon, és itt áttérnék a Földesi István kérdésére egy gondolat erejéig. Tehát ahhoz, hogy a munkaerőpiacon tudjon maradni az az ember, aki akár egy éven keresztül is foglalkoztatva van. Van rá lehetőség, hogy tovább lehessen foglalkoztatni, van lehetőség arra, hogy tovább foglalkoztassuk, hiszen a közmunkaprogramot illetve az éves közfoglalkoztatási tervet évente be kell majd adni és reményeink szerint minden évben lehetőség nyílik legalább ennyi főnek a foglalkoztatására. A másik ilyen kérdés, hogy miért nem lehetett bevonni a vállalkozókat, IPOSZ-t, Kamarát, stb. és az összes többi szereplőt. Azért, mert a települési önkormányzatoknak kötelező feladata a közfoglalkoztatási terv készítése és ebbe a közfoglalkoztatási tervbe a magánszférát nem lehet bevonni csak a települési önkormányzat fennhatósága alá tartozó közoktatási, oktatási intézményekben, illetve a települési önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságokkal lehet együttműködni ebben a közfoglalkoztatási tervben, tehát ez a magánszférát nem érinti, nem érintheti. Abban nem látok akadályt és arra látok lehetőséget, polgármester asszonnyal beszélgettünk közben róla, hogy a kórház ebbe a körbe bekerüljön hiszen valóban egy olyan közintézményről van szó, amely valamennyi nyíregyházi városlakó számára fontos lehet. El tudjuk-e indítani a programot április 1-jétől? Nagyon szeretnénk elindítani a programot április 1-jétől. Azt is el kell mondani és erről is beszéltünk bizottsági ülésen és a Munkaügyi Központtól kapott információink is azok, hogy nagyjából az elsők között vagyunk, akik elfogadják ezt a közfoglalkoztatási tervet akár a megyében, akár a régióban. Országos adatot nem tudok, de a régióról tudok nyilatkozni és azért tesszük ezt, hogy minél hamarabb hozzá tudjunk jutni azokhoz a forrásokhoz, amelyek a munka elindításához szükségesek, hiszen ez a 95%-os támogatás nagyon fontos és ahhoz, hogy el tudjuk indítani, nyilván meg kell, hogy előzzük akár a többi települési önkormányzatot és el kell, hogy fogadjuk a közfoglalkoztatási tervet. Milyen feltételei vannak a módosításnak? Az anyag tartalmazza azokat a feltételeket, amelyekkel a közfoglalkozatási tervnek rendelkeznie kell.

155 Ebben benne van az is, hogy szinte napi kapcsolatban kell, hogy legyen a Munkaügyi Központ az Önkormányzat, illetve a közcélú programot végrehajtó gazdasági társaság is. Ezeknek a feltételeknek, ha megfelelünk és tudjuk igazolni a teljesítést és tudjuk a közfoglalkoztatási tervben új célként megjelölni azokat a feladatokat, amelyeket elfogad a Közgyűlés, akkor a felülről nyitott forrás az továbbra is rendelkezésünkre áll. A feltétele nagyjából ennyi annak, hogy a közfoglalkoztatási tervet módosítsuk, és további foglalkoztatottakat tudjunk bevonni ebbe a tervbe. Nagyjából ennyi. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Hozzászólásra, véleménynyilvánításra van lehetőség, mindenkit szeretnék figyelmeztetni, hogy a második, harmadik napirendet négy óra előtt tíz perccel be kell fejeznünk, hogy fel tudjuk a postára adni a pályázatokat, kérem, mindenki figyeljen az órára, amikor a véleményét megfogalmazza. Mikó Dániel: (képviselő) Nem igazán szoktam hozzászólni azokhoz a napirendekhez, amely nem az én területemet érinti, de ma mindenképpen kivételt kell tennem, hiszen úgy gondolom, hogy vállalható az a kijelentés, hogy számomra a mai ülésnek ez a legfontosabb napirendje, még akkor is ki merem jelenteni, amikor a mai Közgyűlés napirendjén a költségvetés is szerepel. A város szempontjából egy áttörés várható ha ezt a programot sikeresen megvalósítjuk. Az, hogy 1000-1500 ember juthat munkához és olyan jövedelemhez, amivel a családját tudja segíteni az is egy hatalmas eredmény. Viszont ha azt nézzük, hogy a városüzemeltetésre éves szinten 2,8 milliárdot költünk és ezt most 200 millió forinttal – durván, hiszen kicsit kerekítettem felfelé - meg tudjuk fejelni, miután joggal elvárható, hogy amennyit erre kiadunk, minimum annyi hasznot kell hajtani, természetesen annál többet várunk el, de ennek az összegnek meg kell jelenni a városnál, ez 25%-kal fogja megnövelni a városüzemeltetésre költött forrást. Úgy gondolom, hogy ennek mindenképpen látványos eredményei kell, hogy legyenek. Én is tudnék olyan területeket megnevezni amit Szilassy képviselőtársam már nevesített, olyanokat, ahol használható ez a forrás, én hiányolom, hogy a Sóstó Rt nincs benne ebbe a felsorolásba. Többször ostorozzuk ugyebár a fürdő üzemeltetőjét, hogy a fürdő területén belül rendezett állapotok uralkodnak, és ha kilépünk, a fürdőtől 1-2 méterre már olyan állapotok vannak, ami nem kívánatos. Úgy gondolom, hogy egy ilyen kiemelt területen, mint a Sóstó a napi kétszeri, háromszori, négyszeri takarítás bőven el kell, hogy büszkék lehessünk rá, tehát én mindenképpen javaslom, hogy oda kerüljön erőcsoportosítás. Állatparkot szintén egy ilyen területnek tartom, ahol hasznos tevékenységet lehetne végezni az itt munkát vállalókkal. Ugyanez vonatkozik a reptérre, ahol szintén úgy gondolom, hogy az is egy ilyen terület. Nem biztos, hogy drága pénzen, külső vállalkozókkal kell őriztetni a laktanyákat. Nyilvánvalóan ezeken a területeken is lehetne ebből a létszámból foglalkoztatni, és hogy egy kicsit hazabeszéljek, Kistelekiszőlőnél a szennyvízprogramnak a területelőkészítése, ott kötöttünk egy csomó megállapodást. Az ott lakó és rászoruló emberekkel közreműködhetnénk a kerítés áthelyezéseknél, terület előkészítésénél. Két perc alatt jutott ennyi terület eszembe, tehát nagyon fontos, ami elhangzott Szilassy képviselő úr szájából vagy képviselő asszony szájából. Az a lényeg, hogy hasznos munkát végezzenek azok a dolgozók és ne ragadjunk le a padkázásnál meg a sepregetésnél meg az ároktisztításnál, akkor mindenképpen látványos eredmény lesz.

156 Elfogadásra javaslom mindenkinek ezt a tervet és úgy gondolom,hogy nagyon fontos, hogy minden lehetőséget kihasználjunk a városlakók és a város érdekébe, ami ebbe a programba benne rejlik. Dr. Farkas Csilla: (képviselő) Engedjék meg, hogy nagyon röviden összefoglaljam a véleményemet ezzel a napirenddel kapcsolatosan. Mindazokkal egyetértek, akik azt mondják és ez ténykérdés is, hogy nagyon gyorsan reagálunk arra a kihívásra, amelyet a gazdasági helyzet változása és ennek folytán pedig a munkaerő-piaci helyzet változása megkíván az önkormányzatunktól. Mi a célunk ezzel a közfoglalkoztatási tervvel? Az a célunk, hogy csökkentsük azoknak a létszámát, akik a segélyezési rendszer alanyaiként kénytelenek a megélhetésükhöz valamilyen segítséget igénybe venni, de egyúttal egy alternatívát is biztosítsunk számukra, a munkához jutásnak a lehetőségét. Azokat érinti ez a közfoglalkoztatási terv, akik valamilyen oknál fogva kiszorultak a munkaerő-piacról. Vagy azért szorultak ki, mert nem rendelkeznek megfelelő szakképzettséggel, vagy pedig rendelkeznek ugyan szakképzettséggel, de a gazdaság által nem keresett végzettséggel bírnak. Nagy László alpolgármester úr fogalmazta meg az expozéjában azt, hogy gyakorlatilag, amikor erről a közfoglalkoztatási tervről beszélünk, akkor egyúttal önkormányzatunknak egy új típusú foglalkoztatási és segélyezési politikájáról is beszélünk egyúttal, hiszen megteremtjük a lehetőségét annak, hogy azok, akik munkára képesek, de jelenleg tartósan munkanélküliek, munkához jussanak és ezáltal jövedelmet tudjanak biztosítani saját megélhetésükhöz és a családjuk megélhetéséhez. Ténykérdés az, hogy ez 2009. évben 500 főnek a munkáltatását jelenti és itt a válaszokból, a kérdésekre adott válaszokból egyértelműen kiderült, hogy ez egy éves program, de nyilvánvalóan, miután úttörő szerepet játszunk, majd a gyakorlati tapasztalatok is figyelembe fogjuk venni, hogy a következő években milyen folytatását tudjuk ennek biztosítani. Tartalmazza az anyag azt, hogy gyakorlatilag nemcsak azoknak tudunk munkába állási lehetőséget biztosítani, akiknek alacsonyabb iskolai végzettsége van és ezáltal fizikai jellegű munkát tudnak majd végezni, hanem a társulási megállapodások révén, illetőleg az ebben a rendszerben működő szervezetek keretében önkormányzati intézményeknél és civil szervezetéknél magasabb végzettséggel rendelkezők is el tudnak helyezkedni majd. Azt szolgálja tehát ez a terv, hogy az aktív korúak ellátására szerezhessenek jogosultságot azok, akik rászorultak és gyakorlatilag ők a hátrányos munkaerő-piaci emberek közül kerülnek ki. Számomra egyfajta garanciát is jelent ez a program és a komolyságát és a teljesíthetőségét álláspontom szerint az bizonyítja a legjobban, hogy nagyon részletesen kidolgozott tervvel állunk szemben. Hiszen egyrészt ismerjük azokat a munkaerő-piaci adatokat, amelyek megmutatják számunkra, hogy tulajdonképpen hány olyan ember van, aki ezzel a problémával küzd, és akinek a helyzetét meg kell oldanunk. Ugyanakkor azáltal, hogy egyértelműsíti maga a tervezet, hogy gyakorlatilag elhatárolja egymástól a közcélú munka, a közhasznú munka és egyébként pedig a közmunkának a fogalomkörét és meghatározza, hogy milyen jogosultsági feltételek mellett lehet ezeket a szolgáltatásokat igénybe venni. Azt is meghatározza, hogy milyen munkaviszony keretében és minimális foglalkoztatási kötelezettséggel kell nekik ezt a lehetőséget biztosítani, véleményem szerint mindazt szolgálja, hogy egy pozitív irányú lépést tegyünk annak érdekében, hogy ezek az emberek munkát kaphassanak.

157 Megfogalmazódott bennem még egy kérdés, igaz, hogy a munkamegosztás érvényesül ebben a rendszerben és a Munkaügyi Központtal és a Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Kft-vel együttműködve történik ennek a problémának a kezelése, de célszerűnek tartanám én is annak a felülvizsgálatát, hogy esetlegesen megvizsgáljuk annak az alternatíváját, hogy ki lehessen terjeszteni majd a későbbiekben olyan szervezetekre, akik akár az Önkormányzat valamely más gazdasági társaságát jelentik vagy pedig a törvény értelmében, - hiszen a szociális törvény erre lehetőséget biztosít - valamilyen más társulási formában együtt tud működni az Önkormányzattal. Magam részéről támogatom az előterjesztést és kérem a képviselőtársaimat, hogy igen szavazatukkal biztosítsák ennek megvalósítását. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, miután nem látok más jelentkezőt az előterjesztőnek adom meg a szót, kíván-e valamire reagálni? Dr. Szilassy Géza képviselő úr kér még szót. Dr. Szilassy Géza: (képviselő) Én is nagyon röviden szeretnék néhány véleményt nyilvánítani és mondani és előrebocsátanám azt, hogy a Fidesz-KDNP frakció el fogja fogadni az előterjesztést, de mégis bizonyos kritikai megjegyzésekkel, építő jellegű kritikai megjegyzésekkel szeretnénk élni és nagyon röviden, hiszen megkaptuk a figyelmeztetést a polgármester asszonytól, hogy ne beszéljünk sokat fölöslegesen. Négy óra után lehet. Azt kell előrebocsátanunk, amikor ezt az anyagot elemezzük és egyáltalán valamilyen anyagot elemzünk, vagy helyzetet elemzünk és megoldást próbálunk találni egy bizonyos helyzetre, hogy valójában mi is a probléma? Az anyagban bizonyos problémafelvetések szerepelnek, de úgy érezzük, hogy nem ez a valóságos, tényleges probléma, hanem igazában a tényleges probléma ma Magyarországon az több irányból megközelíthető módon az, hogy a munkának igazában nincsen értéke, nincsen becsülete. Ami azt is tükrözi, hogy ha belegondolunk, hogy a tőkejövedelmek arányában sokkal magasabbak, mint a munkajövedelmek, az is tükrözi, hogy ha azzal találkozunk, hogy ha valaki lop, csal, hazudik, és úgy jut valamilyen jövedelemhez vagy tegyük fel bármilyen hatalomhoz, akkor nem azt mondjuk rá, hogy gazember volt az illető, hanem összekacsintunk, és azt mondjuk, hogy ügyes az illető. Több szempontból is meg lehetne ezt közelíteni. Ferge Zsuzsa szerint, aki azt állítja, hogy a közfoglalkoztatás nem vezet vissza a munka világába, ha valaki azt gondolja, hogy a közfoglalkoztatás a munka világát jelenti, az óriási tévedésben leledzik. Valójában arról van szó, hogy ez egy kényszerhelyzet. Egy olyan kényszerhelyzet, amit meg kell oldani, hiszen társadalmi feszültséget okoz, a társadalmi feszültség pedig az, hogy munkaképes emberek segélyen élnek, valamilyen módon meg tudnak élni. Ugyanakkor, aki dolgozik, minimálbéren ugyanolyan színvonalat tud magának biztosítani, mint aki segélyen él. Ez egy olyan társadalmi feszültséget okoz ma Magyarországon, teljes jogos társadalmi feszültséget okoz, hogy meg kell oldanunk ezt a kényszerhelyzetet. És ez a megoldás valójában jó irányba mutat. Munkát kell, valamilyen munkát kell biztosítani az embereknek és ez a közfoglalkoztatásnak a lényege. Szomorú adatokkal nem nagyon találkoztunk az anyagban, bár megemlítendő, hogy mind a tartós munkanélküliség Nyíregyházán emelkedik, különösen a fiatalkorú munkanélküliek aránya emelkedik Nyíregyházán, de ha országosan nézzük az adatokat, akkor az mégis csak megdöbbentő adat, hogy 38% a munkaképes inaktívak aránya.

158 Tehát akik teljesen munkaképesek és mégsem tudnak a munka világába becsatlakozni. Igazában a tényleges és jó megoldást nem ez a kényszerhelyzet okozza, nem a közfoglalkoztatás fogja megoldani, hanem az aktív munkahelyteremtés oldja meg. Mindannyian tudjuk, hogy ez így van, ehhez természetesen jó gazdaságpolitikára van szükség, az, hogy milyen Magyarországon a gazdaságpolitika arról én most nem beszélek, mindenki érzi a saját bőrén, ez nem önkormányzati feladat, ez kormányzati feladat és kérdés. Számos kérdést, amit feltettem igazában nem kaptam rá választ én mégis néhányat engedjék meg, hogy hagy elemezzem. Deme Dórának tettem fel azt a kérdést, hogy hogyan lehet azt elvárni egy irodától, hogy csökkentjük a forrásokat, a létszám nem változik és mégis óriási mértékben megnöveljük a munkájukat. Szóval ezt valamilyen formában mégiscsak azt gondolom, hogy az Önkormányzatnak kompenzálnia kell, ezt a pluszmunkát és erről egy árva szó nem esik ebben a tervben. Azt kérdeztem Deme Dórától, hogy a közcélú diplomások alkalmazása az irodában lehetséges-e, hogy ez által pluszfőt, mivel több munkáról van szó, pluszfőt lehessen alkalmazni. Erre sem kaptam igazában választ. Rusin úrtól megkaptuk a választ, ami elhangzott szintén a bizottsági ülésen is, hogy ez a 37 millió forint, ami a közhasznú munkára van betervezve ez gyakorlatilag nincs, a levegőben lóg és mégis a tervben ez szerepel. Vegyük ki a tervből, ha határozatként jelenik meg ez a terv, akkor ezt ki kell venni, mert a terv akkor torz. Elhangzott már a bizottsági ülésen is, hogy nincs rá pénz, elhangzott most is a Közgyűlésen, hogy nincs rá pénz a közhasznúra, hogy ha ez a tervben továbbra is szerepelni fog, akkor ez a terv ez alapjában véve hibás. Ebben a közfoglalkoztatási tervben szerepelnie kellett volna, én úgy érzem és ezt kérdeztem Rusin úrtól, azoknak a képzéseknek, továbbképzéseknek és különböző programoknak, ami a Munkaügyi Központ által van tervezve, elvileg szerepelnie kellett volna, ez igazában nem olvasható. Ugyanígy nem olvasható a nyíregyházi lakosok véleménye. Milyen jó lett volna, ha ezt a közfoglalkozási tervet körbejáratjuk, megkérdezzük a nyíregyházi polgárokat, hogy tessék mondani, van-e ötletük ezzel kapcsolatban, ezzel a tervvel kapcsolatban? Hátha több ötletet kapunk, mint ahogy itt is elhangzott néhány hasznos dolog, hogy hogyan lehetne a közhasznú munkásokat vagy a közcélú foglalkoztatásba bevonni minél több embert. A Nyíregyházi Napló pontosan erre lenne alkalmas például, hogy ez a tervezet megjelenjen és kérjük a véleményt. Lenne rá idő, április 15-ig van rá idő. Még sorolhatnám azokat az apró kifogásokat amivel kritikai megjegyzésekkel lehet illetni ezt a tervet. Tehát mindezeket a dolgokat, ami részben a kérdésekből, részben pedig a mostani hozzászólásból elhangzott, egy kicsit átértékelnénk így a tervet, akkor még inkább el tudnánk fogadni, még nagyobb elismertséget és szavazatot kapna ez a terv. Éppen ezért arra kérem az önkormányzatot illetve az előterjesztőt, hogy most ezt el tudjuk fogadni, de ősszel hozzuk vissza ezt a tervet, vagy nézzük meg, hogy mik azok a tapasztaltok amiket nyertünk ezzel a dologgal kapcsolatban, az egész közfoglalkoztatással kapcsolatosan hozzuk vissza ezt és tárgyaljuk újra és nézzük meg, hogy hogyan lehet még ezt kibővíteni. Ha ezt így elfogadjuk, akkor különösen el tudjuk fogadni ezt a javaslatot, ezt a tervet. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, Nagy Lászlót kérem, hogy reagáljon az elhangzottakra.

159 Nagy László: (polgármester) Köszönöm szépen a munkatársaim nevében is a támogató hozzászólásokat. Igazából két megjegyzést szeretnék tenni, ami a vitában elhangzott illetve a hozzászólásokban elhangzott, hiszen nagy vita nem alakult ki erről a közfoglalkoztatási tervről, mindenki fontosnak tartja és én is ezt erősítem. Amit Szilassy Géza az imént említett, a nyíregyházi városlakók bevonását a közfoglalkoztatási tervbe, ezt egy jó dolognak tartom. A jelenlegi terv készítésénél azonban sokkal fontosabbnak tartottuk az időbeli korlátunkat, minthogy igyekezzünk a városlakók minél szélesebb rétegét bevonni és ezt azért mondom, mert igaz, hogy április 15-éig sok idő lett volna, de azt gondolom, hogy ebből a szempontból különösen fontos, hogy aki időt nyer ebben a helyzetben, sokszor életet is nyerhet. Mindazok, akik közcélú munka végzésére bevonásra kerülnek majd ennek a programnak keretében, nem mindegy az, hogy egy-két vagy három hónappal később jutnak ehhez a munkához hozzá. Mi igyekszünk minél hamarabb eljuttatni ezen a programon keresztül is azokat az elképzeléseket a minisztérium felé, amely alapján a forrásokhoz hozzá tudunk jutni és a foglalkoztatást minél hamarabb el tudjuk indítani. Ezzel együtt azt mondom, hogy természetesen, miután az anyag tartalmazza is és beszéltünk is róla, hogy évente kétszer lehetőség nyílik ennek a tervnek a módosítására, hogy a következő módosításnál vagy már azt megelőzően is a nyíregyházi városlakókat meg fogjuk kérdezni ennek a foglalkoztatási tervnek a milyenségéről. Meg fogjuk kérdezni azt, hogy ők hogyan látják, hogy hol lehet még esetleg olyan területeket bevonni vagy olyan területekről bevonni foglalkoztatási formákat, amelyek számukra is fontosak. És a másik javaslat, amit Szilassy Géza említett azt is támogatni tudom, tehát az nagyon fontos, hogy minél szélesebb körben kerüljön elfogadásra és hogy ezt a közfoglalkoztatási tervet az ősz folyamán a módosítással együtt vissza fogjuk hozni, akkor még alaposabb és még kiterjedtebb lesz ennek az elfogadása. Köszönöm szépen mindenkinek a támogató hozzászólását és a szavazás során remélem, hogy mindenki az igen gombot fogja megnyomni. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Két olyan kérdés merült fel, amit külön szeretnék megemlíteni. Az egyik az, hogy mi azzal számolunk, hogy tartósan 500 fő részére biztosítunk munkát, ami sose lesz 500 fő, mert azért az emberek jönnek-mennek, van aki végleges munkát tud szerezni, vagy beteg lesz, vagy valami lesz, tehát ez az 500 fő ez bizonyára 700 vagy 800 fő lesz, de ne három hónapos időtartamokat csináljunk. Ez egy választási lehetőség, ezt én szeretném külön megszavaztatni. A másik, ami elhangzott és én azzal egyetértek, hogy a Munkaügyi Központnak ezt a harmincvalahány millióját vegyük most ki. Ne vegyük ki? Tudom, azt gondolom, hogy a kollegák azt mondják, hogy ők ezt ki fogják harcolni a Munkaügyi Központnál. Rusin József azt mondta, hogy nem lehet kiharcolni, adjuk meg nekik azt a lehetőséget, hogy kiharcolják, és ha sikerül akkor megdicsérjük itt őket, ha nem sikerül akkor meg módosítjuk a tervet. Én hamar beadtam a derekamat és azt mondtam, hogy vegyük ki, de én elfogadom, hogy így alakuljon ez a dolog. Kell-e ezt az 500 főt külön megszavaztatnom vagy szavaztathatok egybe, mert úgy látom, hogy ebbe egyetértés van? Nem kell. Kérem aki a foglalkoztatási tervet elfogadja azokkal a kiegészítésekkel amit Dr. Szilassy Géza illetve Nagy László mondott szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 35 képviselő. A Közgyűlés 35 igennel meghozta az alábbi határozatot:

160

21/2009. (II.16.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közfoglalkoztatási tervéről A Közgyűlés 1./ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közfoglalkoztatási tervével egyetért, és azt a határozat melléklete szerint elfogadja. 2./ Egyetért azzal, hogy a közfoglalkoztatási terv felülvizsgálata – az abban foglaltak megvalósítását, illetve az elvégzett feladatokat értékelve, valamint a városlakók véleményeit is figyelembe véve – még ebben az évben kerüljön a Testület elé. Felelős: Nagy László alpolgármester Deme Dóra Szociális Iroda vezetője Határidő: 2009. október 15.

Melléklet a 21/2009. (II.16.) számú határozathoz. 1. Bevezető Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó munkaerő-piaci viszonyoknak a következménye. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által már nem keresett szakképzetséggel rendelkezők kiszorulnak a munkaerő-piacról, és egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. Az utóbbi években egyre több azon fiatalok száma, akik, egyáltalán nem találnak állást, így munkatapasztalatot sem tudnak szerezni. A tartós munkanélküliség elszegényedést, a lakhatási körülmények romlását, a szegénység átörökítését idézheti elő. Szociológiai kutatások bizonyítják, hogy a tartósan munkanélküli személy társas-társadalmi kapcsolatai beszűkülnek, önértékelése romlik, gyakran mentális problémákkal küzd. A munkanélküliség kezelésére számos aktív és passzív eszköz áll rendelkezésre. A célja ezen eszközöknek, a munkanélküliség csökkentése, a káros hatások minimalizálása, a munkanélküli személyek aktivitásának növelése. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.)

161 2000. évi módosítása tartalmazza és vezeti be az önkormányzatok feladataként a foglalkoztatás megszervezését, s ezzel együtt a szociális szolgáltatóval történő együttműködést (beilleszkedési program).  

Az elmúlt év végén elfogadott „Út a munkához” program célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. Fontos alapelvek  aki képes dolgozni, az munkával járuljon hozzá a közteherviseléshez,  a minimum szintű ellátást biztosítani szükséges az arra rászorulóknak,  együttesen érvényesüljön a társadalmi szolidaritás és az egyéni felelősség, E program szociális és foglalkoztatási törvények, valamint végrehajtási rendeleteik módosításait eredményezte. Az aktív korú, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személyek ellátórendszere 2009. évtől differenciálódik, a települési önkormányzatok és a munkaügyi kirendeltségek szorosabb együttműködése, közcélú munka megszervezése, közfoglalkoztatási terv készítése szükséges. Ezzel párhuzamosan a települési önkormányzatok és a munkaügyi kirendeltségek megállapodást kötnek feladataik koordinálására és az eljárási gyakorlat szabályaira. A közfoglalkoztatási terv készítése a települési önkormányzatok feladata. A terv egyéves időtartamra szól, amelyben az önkormányzatok negyedéves ütemezésben meghatározzák azokat a munkafeladatokat, munkaköröket, amelyeket részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében kívánnak ellátni, az egyes feladatok ellátásához szükséges létszámot, a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét és a megvalósításhoz szükséges költségeket. A közfoglalkoztatási terv elkészítéséhez a munkaügyi központ kirendeltsége összefoglaló adatokat, információkat szolgáltat, előrejelzéseket készít az álláskeresési ellátást kimerítő, vagy a már tartósan álláskeresők és várhatóan aktív korúak ellátására jogosult a 2008. évben álláskeresőként nyilvántartott rendszeres szociális segélyben részesülő személyek létszáma és iskolai végzettség, szakképzettség szerinti várható összetételéről. 1.1.

A közfoglalkoztatás formái

A közfoglalkoztatási terv készítéséhez szükséges a fogalmak pontos meghatározása. A közfoglalkoztatás keretében a közfeladatok ellátása közcélú munka, közhasznú munka és közmunka formájában végezhető. 1.1.1. Közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy közhasznú munkának nem minősülő állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről – jogszabály alapján – a helyi önkormányzat gondoskodik (Szt. 36.§ (2) bek.). A közcélú munka megszervezését a települési önkormányzat társulás vagy

162 más szervezet, pl.: az önkormányzat által alapított közhasznú társaság útján is végezheti.

2009-től közcélú munkavégzésre határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni legalább évi 90 munkanap munkavégzési időtartammal. A munkaszerződésben legalább hatórás napi munkaidőt kell meghatározni, valamint azt, hogy a munkaszerződés közcélú munkavégzésre jött létre. Közcélú munka keretében az Szt.-ben meghatározott, az alábbiakban felsorolt személyek foglalkoztathatók:  az az álláskeresőként nyilvántartott aktív korúak ellátására jogosult személy, aki elhelyezkedése érdekében teljesíti az álláskeresési megállapodásban foglaltakat,  az a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, aki kéri álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és elhelyezkedése érdekében teljesíti az álláskeresési megállapodásban foglaltakat,  az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki a kérelem benyújtását megelőző két éven belül legalább egy évig a munkaügyi központ kirendeltségével, illetve kirendeltség és szolgáltató központjával együttműködött,  az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, és a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központ kirendeltségével, illetve kirendeltség és szolgáltató központjával legalább három hónapig együttműködött,  az a személy, aki a folyamatban levő közcélú foglalkoztatás ideje alatt álláskeresési ellátásra szerzett jogosultságot, a közcélú munkavégzésre kötött határozott idejű munkaszerződés befejező napjáig foglalkoztatható. Ha a közcélú munkavégzés ideje alatt a munkavállaló lakcíme lakcímbejelentés alapján megváltozik, határozott idejű munkaviszonya akkor is megszűnik, ha részére az aktív korúak ellátása megállapítására más jegyző válik illetékessé. Abban az esetben, ha a régi és az új lakcím szerinti önkormányzat a közfoglalkoztatási feladatokat együttműködési megállapodás vagy társulás keretében végzi, a munkaviszonyt nem kell megszüntetni a határozott idő lejárta előtt. 1.1.2. Közmunka: A Szociális és Munkaügyi Minisztérium, régiónként a regionális fejlesztési tanács helyi, térségi vagy országos célok megvalósításának elősegítésére 3 – 8 hónapos határozott időtartamú közmunkaprogram megvalósítására ír ki pályázatot, amelynek célja állami, vagy önkormányzati feladat ellátása. A közmunkaprogram keretében kizárólag álláskeresőket, elsősorban aktív korúak ellátására jogosult személyeket alkalmazhatnak a munkáltatók. (49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet)

163 A benyújtott pályázatok elbírálását követően közmunkavégzés támogatásban részesülhetnek a központi költségvetési szervek, kisebbségi önkormányzatok és azok költségvetési szervei, a regionális, továbbá a megyei területfejlesztési tanácsok, valamint a települési önkormányzatok és azok jogi személyiséggel rendelkező társulásai, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott gazdálkodó szervezetek, és a közhasznú társaságok. 1.1.3. Közhasznú munka: a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat vagy önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot, illetőleg a települést érintő feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása. Szabályait az 1991. évi IV. törvény 16/A.§-a határozza meg, valamint a 6/1996. (VII.16.) MÜM rendelet 12-16.§-a. A közhasznú társaságok, illetve nonprofit gazdasági társaságok abban az esetben részesülhetnek közhasznú munkavégzés támogatásban, ha a kirendeltség, illetve kirendeltség és szolgáltató központ által közvetített álláskereső foglalkoztatásra nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében kerül sor.

2. Helyzetelemzés Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakónépessége 2008. január 1-én 116.874 fő. Nyíregyháza, mint megyeszékhely kedvezőbb helyzetben van a megyéhez képest. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye a munkanélküliség nagyságát tekintve szinte a rendszerváltás óta a legrosszabb helyzetű megyék közé tartozott.

1. ábra : A munkanélküliség ráta (%) változása 2001 és 2008 között (novemberi adatok)

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, KSH (A megyei adat 2008. esetében a harmadik negyedévre vonatkozik.)

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2002 az elmúlt időszak legkedvezőbb évének tekinthető a nyíregyházi munkanélküliségi adatokat tekintve, 2980 regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, közülük 529 fő tartós munkanélküli. 2007 végére kisebb ingadozások után a regisztrált álláskeresők száma 4260-ra, 2008. végére 4481-re, 365 napnál hosszabb ideje állástalanok száma 1177-re nőtt. A tartós munkanélküliek elhelyezkedési esélye igen alacsony, esetükben a munkanélküli státuszt leggyakrabban az inaktivitásba vonulás követi.

164

2. ábra : A munkanélküliség változása Nyíregyházán 2001 és 2008 között (novemberi adatok)

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, Nyíregyháza MJV

A lakosság szociális helyzetét tekintve elmondható, hogy 2008-ban 3 358 fő részesült lakásfenntartási támogatásban, ápolási díjban 792 fő, rendszeres szociális segély pedig 1494 fő részére került folyósításra, közülük 234 fő közcélú foglalkozatásban vett részt. Önkormányzatunk kiemelt fontosságúnak tartja a segélyeken túlmenően biztosított szolgáltatások minőségi fejlesztését. Az Szt. alapján a munkanélküli személynek beilleszkedési programban kell részt vennie, amelyet a Human–Net Alapítvány szervezeti keretében működtetett Városi Családsegítő Szolgálat biztosít. 2006. év végén Önkormányzatunk - konzorciumot alkotva a HUMAN-NET Alapítvánnyal, a Munkaügyi Központtal és a kistérségi együttműködést erősítve a nyírteleki Szociális Szolgáltató Központtal – „Ajtó Projekt” címmel pályázatot nyert, amelynek elsődleges célja a szociális és a munkaügyi integráció, ahol az ügyfél, kliens nem vész el a rendszerben, hanem annak egyszerűsödése (kevésbé

165 adminisztratív) révén az ügyfelekkel, kliensekkel történő együttműködés intenzitása és hatékonysága növekszik. Az „Út a munkához” programban is kitűzött cél a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése a segélyezettek érdekében.

3. 2008. évi közfoglalkoztatás adatai A rendszeres szociális segélyben részesülők (1. számú mellékletben összefoglaló adatok) foglalkoztatását évek óta a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft végzi. 2008-ban 1494 fő részesült e támogatási formában, közülük 1345 fő aktív korú nem foglalkoztatott személy, 107 fő egészségkárosodott és 42 fő támogatott álláskereső. Közfoglalkoztatásban összesen 571 fő vett részt, ebből 234 fő közcélú és 337 fő közhasznú és egyéb foglalkoztatási formában részesült. A felajánlott munkát 28 fő nem vállalta. A közcélú foglalkoztatás időtartama legkevesebb 30 nap volt, de az egybefüggően végzett foglalkoztatás a 12 hónapot nem haladhatta meg. A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-nél közcélú foglalkoztatásban eltöltött jogviszony 22.932 nap volt, mely átlagosan 98 nap/fő átlag munkaviszonyban töltött napnak felel meg. 9 közhasznú program indult 2008-ban:  Környezetvédelmi feladatok 2008. április 07-2008. július 31-ig.  Belvízrendezési feladatok 2008. április 07-2008. július 31-ig.  Szociális feladatok 2008. április 07-2008. július 31-ig.  Egyéb foglalkoztatás 2008. március 03-2008. december 31-ig.  Adminisztrációs foglalkoztatás 2008. március 03-2008. december 31-ig  Parlagfű mentesítési feladatok 2008. július 01-2008. augusztus 31-ig  Környezetvédelmi feladatok 2008. augusztus 18-2008. november 16-ig  Környezetvédelmi feladatok 2008. szeptember 01-2008. november 30-ig  Szociális feladatok 2008. augusztus 15-2008. december 15-ig Bér és járuléktámogatással 2007. évről áthúzódóan 12 fő foglalkoztatása történt az elmúlt évben, többségében felsőfokú végzettséggel. A költségek 50 %-át a Munkaügyi Központ biztosította. 2008. évben a közcélú foglalkoztatásra Önkormányzatunk a költségvetési törvényben biztosított maximális összegű fedezet alapján 63.840.000 Ft-t fordított( napi 3.900 Ft/fő), míg közhasznú foglalkoztatásra az éves módosított előirányzat 52.000.000 Ft volt.

166

4. Változások 2009‐től 2009. évtől az aktív korú munkanélküli személyek ellátórendszere differenciálódik, a rendszeres szociális segély már csak egyik formája lesz az önkormányzati ellátásoknak. Mindez kifejeződik a törvény alcímében is „Aktív korúak ellátása”, amelynek szabályai sokkal jobban figyelembe veszik az egyéni élethelyzetet, képességeket, a munkára való ösztönzést. Az ellátásra jogosultak közül:  a munkavégzésbe bevonhatók: a) közfoglalkoztatásban vesznek részt és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak részükre, b) pénzbeli ellátásként pedig rendelkezésre állási támogatás (továbbiakban: RÁT) illeti meg őket, ha közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból, nem tudnak részt venni, A rendelkezésre állási támogatás (RÁT) összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2009-ben 28.500 Ft). A közfoglalkoztatásban résztvevők a munkavégzés időtartamára munkabért kapnak, amelynek összege – teljes munkaidő esetén – nem lehet kevesebb a minimálbérnél. (Az OÉT megállapodás alapján: a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2009. január 1-étől havi 71.500 forint, a legalább középfokú iskolai végzettség és/vagy szakképzettséget igénylő munkakört ellátók garantált bérminimuma gyakorlati időtől függetlenül 2009. január 1-jétől havi 87.000 forint, 2009. július 1-jétől 2009. december 31-ig 87.500 forint.) 

képzésbe bevonhatók: a szociális ellátás folyósításának feltétele, hogy aki 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik olyan képzésben köteles részt venni, amely az általános iskolai végzettség megszerzésére, vagy a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére irányul. A képzés időtartamára, ha keresetpótló juttatást nem állapítanak meg részükre, a RÁT illeti meg őket.

 a) b) c)

a munkavégzésre nem kötelesek: az egészségkárosodott személy, az aki 55. életévét betöltötte vagy 14 éven aluli kisgyermeket nevel- feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani.

E három csoportba tartozó személyek rendszeres szociális segélyre jogosultak, számukra a közfoglalkoztatásban való részvétel nem előírás, ugyanakkor a segélyre jogosult személy is vállalhatja az önkormányzattal kötött megállapodásban, hogy részt vesz a közfoglalkoztatásban, (ebben az esetben a RÁT szabályokat kell rájuk alkalmazni).

167 A rendszeres szociális segély összegnek számítási módjában nincs változás, továbbra is csak egy főnek jár egy családban, és összege a család jövedelmének és létszámának figyelembevételével kerül megállapításra a fogyasztási egységhez viszonyítva. A segély havi legmagasabb összege nem haladhatja meg a nettó minimálbér összegét (2009-ben 57.815 Ft) 5. 2009. évi tervezett foglalkoztatás A közfoglalkoztatás tervezéséhez egyrészt a jelenleg rendszeres szociális segélyben részesülők helyzetelemzését végeztük el, másrészt a Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Kirendeltsége bocsátotta rendelkezésünkre a 2008. évi statisztika alapján a közfoglalkoztatásba 2009. évben várhatóan bevonható személyekre vonatkozó adatokat. a) A Nyíregyháza Megyei Jogú Város rendelkezésére álló statisztikai adatok alapján 2008-ban 1494 fő részesült rendszeres szociális segélyben. 2009-ben rendszeres szociális segélyre várhatóan 195 fő, képzésbe vagy munkavégzésbe bevonható személyek száma 1299 fő lesz jogosult. A 35 év alattiak száma 612 fő, 35-55 év közötti 687 fő. Ez alapján a közfoglalkoztatásba bevonható személyek száma 687 fő, valamint azon személyek száma, akik 35 év alattiak és szakképzettséggel rendelkeznek. b) Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Kirendeltsége adatai szerint 2009. évben közfoglalkoztatásba bevonható személyek száma a következőképpen alakul: 3. számú ábra: A 2009. évben közfoglalkoztatásba bevonható személyek várható létszáma Nincs szakképzettsége (fő)

Szakképzett (fő)

Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak várható 890 2093 összesített létszáma Álláskeresési támogatás folyósítási idejét 2009-ben 375 1143 kimerítők száma Ellátásban nem részesülők közül azok, akiknek 128 439 együttműködési ideje 2009-ben meghaladja az 1 évet 2008-ban rendszeres szociális segélyben részesülő 387 511 1 személy (Forrás: Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, Nyíregyháza 2009.)

Összes (fő)

2983 1518 567 898

Az Önkormányzat és a Munkaügyi Központ számításai alapján 2009-ben 4705 fő jelenik meg „Aktív korúak ellátása” (rendszeres szociális segély vagy rendelkezésre állási támogatás) igénylése érdekében. A munkanélküliek számának növekedése egyértelműen előrejelezhető. Ez egyrészt a gazdasági változások, másrészt a jogszabályi változások következménye. Míg 2008-ban családonként 1 fő részesülhetett rendszeres szociális segélyben, amely szabály 2009-ben sem

1

Az Önkormányzat és a Munkaügyi Központ adatsorai közötti eltérés abból fakad, hogy a Munkaügyi Központ az együttműködést megszegő személyeket törli a nyilvántartásból; míg ugyanezen személyek az Önkormányzatnál csökkentett összegű támogatásra továbbra is jogosultak, tehát szerepelnek a nyilvántartásban

168 változott, addig a rendelkezési támogatásra jogosultak száma nincs korlátozva a családokban.

Két nagy kihívásnak való megfelelésre kell az Önkormányzatnak felkészülnie: 1) Az ellátást igénylő közel 3000 ügyfél jogosultságát/jogosulatlanságát vizsgálni kell. Az előző évi adatokhoz viszonyítva így 2-szeres ügyfélforgalommal kell számolni. 2) Becsült adatok alapján a kérelmezők legalább 50 %-a munkavégzésbe bevonható, részükre közcélú munka megszervezése az Önkormányzat feladata. A közfoglalkoztatás megszervezését az Önkormányzat a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. közreműködésével biztosítja.

Nyíregyházi

A 2009. évi közfeladatok tervezését megelőzte egy felmérés, melyet a nyíregyházi önkormányzati intézmények, egyéb szervezetek, szolgáltatók körében végeztünk, milyen közfeladatokat tudnának részben, vagy egészen közcélú foglalkoztatás keretében ellátni. Ezen felül számba vettük a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-nél azokat a területeket is, ahol bővíteni szükséges, illetve bővíthető a közfoglalkoztatás keretében végezhető közterületi segédmunka, és egyéb szakipari munkák. A felmérésre összesen 57 intézmény jelzett vissza, megjelölve az intézménynél ellátandó feladatokat, munkaköröket, és az ehhez szükséges iskolai végzettséget. A visszajelzések, felmérések, valamint az előző év tapasztalatainak a figyelembevételével, alakítottuk ki a közcélú foglalkoztatási elképzeléseinket, amely igen sokrétű tevékenységeket ölel fel. A közfoglalkoztatásban részt vevő intézmények, szolgáltatók listáját a 9. sz. melléklet tartalmazza. Közcélú munkában elvégzendő feladatok: Zöldfelületek tisztántartása, parlagfű-irtás, járdák, parkolók takarítása, meglévő folyókák és vízelvezető burkolt, burkolatlan árkok takarítása, a felszíni csatornák és szivárgók takarítása, iszaptalanítása, illetve a kitakarított szakaszok folyamatos karbantartása az átereszek védő korlátainak festése, az elhelyezett gallyfogó rácsok takarítása, valamint az itt keletkező uszadék, szemét elszállítása. Az autópályát keresztező utak kezelésünkben lévő felüljáróinak töltésrézsű kaszálása, kerékpár utak kaszálása. Szintén tervezzük a közúti jelzőtáblák többszöri mosását, takarítását, valamint díszoszlopok festését. A téli időszakban, pedig január, február, november, december hónapokban a Kft. telephelyén zárt helyiségben a lakatosok által legyártott díszoszlopokat tudják festeni.

169 Ezen munkálatok folyamatos és zökkenőmentes elvégzéséhez szükséges és elengedhetetlen, hogy a közfoglalkoztatás adta lehetőségeket maximálisan használjuk ki.

A közcélú munkában elvégzendő tevékenységek javarészt fizikai jellegűek, különösebb szakképesítést nem igényelnek, így alkalmasak arra, hogy tömegével vonjunk be alacsonyabb iskolai végzettségűeket, de a szakképesítéssel, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknek is kínálunk változatos feladatokat, munkalehetőséget, főleg az önkormányzati intézményeknél, (szociális, oktatási, egészségügyi), civil szervezeteknél, szolgáltatóknál. Összesen 2009. évben átlag 500 fő közcélú foglalkoztatását tervezzük. (Tekintettel arra, hogy a jogszabály a közcélú munkára jogosult személy részére legalább évi 90 munkanapos foglalkoztatást ír kötelezően elő, mód nyílik újabb az adott évben 2 további alkalommal ugyanennyi személy foglalkoztatására.) Az éves terv elkészítésénél figyelembe vettük az elvégzendő feladatok mennyiségét, milyenségét, az évszakokat, az elmúlt években végzett munkák, betöltött munkakörök tapasztalatait, így a létszám és feladat meghatározások valós számadatok alapján készültek el. A közfoglalkoztatás keretében elvégzendő munkafeladatokat, tevékenységeket és az ahhoz szükséges létszámütemezést a 4, 5, 6, 7, 8, mellékletek tartalmazzák. 6. A közfoglalkoztatás finanszírozására, rendelkezésre álló (szükséges) források, költségvetés A közfoglalkoztatás finanszírozása rendszere 2009. évtől megváltozik. A felső korlátos (előre meghatározott keret), napi fix összegű támogatás helyett az önkormányzatok a foglalkoztatás ténylegesen felmerült személyi kiadásainak (munkabérnek és közterheinek) 95%-át igényelhetik a központi költségvetésből (felső korlát nélkül), míg a fennmaradó 5% beépül a pénzbeli és természetbeni ellátások fedezetére biztosított lakosságszám arányos állami hozzájárulásba. Közcélú foglalkoztatás esetén a társadalombiztosítási járuléknak és a tételes egészségügyi hozzájárulásnak az 50%-át kell megfizetnie a munkaadónak. A dologi költségek fedezetét a törvény értelmében továbbra is az önkormányzatnak, illetve a foglalkoztatónak kell viselnie. A közfoglalkoztatásban résztvevők a munkavégzés időtartamára munkabért kapnak, amelynek összege teljes munkaidőben (8 órás) történő foglalkoztatás esetén 2009. január 01-től 71.500,- Ft, illetve a legalább középfokú iskolai végzettséget, és/vagy szakképzettséget, igénylő munkakört ellátók esetében a garantált bérminimum gyakorlati időtől függetlenül 2009. január 01-től havi 87.000,- Ft 2009. július 1-jétől 2009. december 31-ig 87.500,- forint.

170 A költségek tervezésekor figyelembe vettük a minimálbér és garantált bérminimum változását, valamint a szakképesítést igénylő munkakörök arányát, ezért az éves statisztikai átlagban számított 500 főre 80.000,- Ft/hó/fő átlagbérrel kalkuláltunk, éves időszakra teljes munkaidős foglalkoztatással. Ilyen nagyságú létszám foglalkoztatásához komoly kiszolgáló háttérre van szükség melynek költségeit, beterveztük saját erőként. Ide tartoznak az általános költségek, pl. a közfoglalkoztatás szervezésével, bonyolításával foglalkozó dolgozók költségei, egyéb költségek. A megnövekedett létszám miatt szükséges plusz létszám, egy fő adminisztrátor, egy fő ügyintéző valamint 4 fő munkavezető beállítása is. A nagy létszám zökkenőmentes koordinálása érdekében az egyes területek egymáshoz való kapcsolódását, információs rendszerét a 4. sz. melléklet szemlélteti. Szintén beterveztük a dologi költségeket, melyek a foglalkoztatásban résztvevők munkaruha, egyéni védőeszköz, munkaeszközök költségei, az elvégzett munkák során kitermelt anyagok hulladékok elszállításának, megsemmisítésének költségei, géphasználat, üzemanyag költségek. A feladatokhoz szükséges anyagköltségek (pl. festék, fűmag, vas, faanyagok.) stb. Jelentős költséget tesz ki a dolgozók egyes munkaterületek közötti mozgatása is, melyet a Kft. két kisbuszával kívánunk megoldani, ezen kívül figyelembe vesszük a munkaterületek beosztásánál, a munkavállaló lakóhelyét is, ezzel mérsékelni kívánjuk az utazási, munkásszállítási költségeket. A megnövekedett feladatok szükségessé teszik legalább egy új kisteherautó, valamint fűkaszák vásárlását is. Foglalkoztatás pénzügyi forrásai: Közcélú foglalkoztatás Megnevezés Összes költség Ft Közcélú 569.850.000 foglalkoztatottak 500 fő Bérköltség + közterhek 50 %-a (TB.Madói,EHO) 13.000.000 Általános költségek Mindösszesen 582.850.000 költségek

Önkormányzati saját erő Ft

Központi Munkaügyi költségvetésből Központ. Ft tám. Ft 534.517.000 -

35.333.000

-

-

13.000.000

534.517.000

-

48.333.000

A feladat ellátásához szükséges éves átlaglétszám, szakképzettség Megnevezés

Férfi

Nő

Összesen

171

8. általános szakképesítés Középfokú Felsőfokú Összesen

fő 199 57 35 11 302

fő 119 11 54 14 198

fő 318 68 89 25 500

A közcélú foglalkoztatás mellett, egyéb regisztrált munkanélküliek részére is tervezünk Munkaügyi Központ által támogatott közhasznú és egyéb foglalkoztatást, így a foglalkoztatási költségek ennek költségével növekednek:

Közhasznú és egyéb foglalkoztatás

Megnevezés

Összes költség Ft 76.125.000

Közhasznú foglalkoztatottak 70 fő Bérköltség + közterhek (TB.Madói,EHO) Egyéb dologi 11.000.000 költségek 11.000.000 Általános költségek Mindösszesen 98.125.000 költségek

Központi költségvetésből Ft -

Munkaügyi Központ.tám. Ft 37.642.000

Önkormányzati saját erő Ft 38.483.000

-

-

11.000.000

-

-

11.000.000

-

37.642.000

60.483.000

Közfoglalkoztatás 2009. évi költsége mindösszesen:

680.975.000 Ft

Ebből központi forrás várhatóan (közcélú) Munkaügyi Központtól várhatóan (közhasznú, egyéb)

534.517.000 Ft 37.642.000 Ft

Önkormányzati sajáterő 2009. évre (amennyiben a létszámok a tervnek megfelelően alakulnak)

108.816.000 Ft

7. Várható eredmények:    

500 illetve 1000 fő foglalkoztatására nyílik lehetőség A munkanélküliség káros hatásai csökkennek A közfoglalkoztatásba bevont családok jövedelmi viszonyai javulnak Csökken a segélyezettek aránya

172 

Sorszám

1. számú melléklet Rendszeres szociális segélyezettek helyzetének elemzése, értékelése (2008. évi adatok alapján)

1.

2.

3.

4.

5. 6.

Megnevezés

Létszáma (a+b+c): a) egészségkárosodot t b) nem foglalkoztatott c) támogatott álláskereső Életkora: a) 35 évnél fiatalabb b) 35-55 év közötti c) 55 évnél idősebb Neme: a) férfi b) nő Iskolai végzettsége: a) 8 ált. iskola alatti b) 8 általános c) szakmunkásképző vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezik d) gimnázium e) szakközépiskola f) technikum g) főiskola, egyetem Háztartás formája: a) családban élő b) egyedül élő Folyósított segély átlagos összege (Ft/hó/fő)

Rendszeres szociális segélyben részesülő (fő)

Közcélú foglalkoztatásban részt vett (fő)

1494 107

234

1345

234

42

-

660

86

746

133

88

15

706 788

118 116

58

28

448 348

108 50

278 93 34 128

30 5 2 11

1307 187 24.383,-

85 149

Közcélú foglalkoztatás

Rendszeres szociális segélyre kifizetett összeg (Ft/év)

Közcélú foglalkoztatás

173

7.

Konkrét munkafeladatok megnevezése, felsorolása (pl. köztisztasági, adminisztratív stb.)

8.

Munkák teljesülése: I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév

9.

Foglalkoztatók köre (felsorolás)

10. 11.

Foglalkoztatások átlagos időtartama (nap) Közcélú foglalkoztatás: a) tervezett összeg (saját forrással együtt)

Köztisztasági: Szemétgyűjtés, Útszegélyezés, Sepregetés, Illegális szemétlerakatok felszámolása, Hó eltakarítás Parlagfűirtás, kaszálás, Parkfenntartási tevékenység, Tereprendezés, Erdő takarítása, Szakmunkák: asztalos, lakatos, kőműves, festő, gépjármű vezetői munkák, stb. Adminisztrációs Szociális gondozási, egyéb kisegítő, például házi ápolás, idősgondozás családsegítés, a környezet gondozása, hajléktalanellátás, közművelődési feladatok, Intézményekben karbantartási, takarítási munkák stb Folyamatos Folyamatos Folyamatos Folyamatos Folyamatos Nyírvv.Kft. Önkormányzati intézmények (Szociális, oktatási, egészségügyi, Non-profit civil szervezetek,) 98 63.840.000 63.840.000

174

12.

b) felhasznált összeg c) ebből saját forrás Kifizetett rendszeres szociális segély: a) központi forrásból b) helyi forrásból

63.840.000 -

175 2. számú melléklet

Aktív korúak ellátására jogosultak jövőbeni helyzetének tervezése, értékelése (2009. évi új szabályok szerint tervezett adatok alapján)

Sorszám 1.

2.

3.* 4.*

5.* 6.*

Megnevezés

Aktív korúak ellátására jogosultak létszáma (a+b): a) rendszeres szociális segélyezettek összesen: ebből:  egészségkárosodott  55. életévét betöltötte  14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani b) rendszeres munkavégzésbe bevonhatók Foglalkoztatásba bevonhatók életkora (a+b): a) 35 évnél fiatalabb b) 35-55 év közötti Neme (a+b): a) férfi b) nő Iskolai végzettsége: a) 8 ált. iskola alatti b) 8 általános c) szakmunkásképző vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezik d) gimnázium e) szakközépiskola f) technikum g) főiskola, egyetem Háztartás formája: a) családban élő b) egyedül élő Képzésre kötelezett 35 éven aluliak létszáma iskolai végzettségük szerint (a+b): a) 8 ált. iskola alatti b) 8 általános

Aktív korúak ellátására jogosultak (fő)

(Köz)foglalkoztatásba bevonhatók (fő)

(Köz)foglalkoztatásba nem bevonhatók (fő)

Elsősorban képzésre kötelezett 35 éven aluliak

3579 313

313

107 207

107 207

3266

*A közfoglalkoztatásba bevonhatók létszámának alapulvételével

3266 3266 1526 1740 3266 1502 1764 47 946 1062 393 382 147 289 2053 1213 316

316

25 291

25

176 3. számú melléklet

Közfoglalkoztatási terv az 1993. évi III. törvény 37/A. § (2) bekezdése alapján, a 2009. évi új szabályok szerint

Sorszám

1.

2.

Megnevezés

Rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek életkor szerinti várható összetétele összesen (a+b): a) 35 évnél fiatalabb b) 35-55 év közötti Részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében ellátandó közfeladatok: a) megjelölése, csoportonkénti felsorolása

Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak nemenkénti megoszlása (fő) férfi nő 1502 1764

737 765

Közfeladatok megjelölése

826 938

Köztisztasági: Szemétgyűjtés, Útszegélyezés, Sepregetés, Illegális szemétlerakatok felszámolása, Hó eltakarítás Parlagfűirtás, kaszálás, Parkfenntartási tevékenység, Tereprendezés, Közterületi játszószerek, padok korlátok festése, javítása, Szökőkutak tisztítása, Csapadékvíz elvezető árkok tisztítása, karbantartása Erdő takarítása, Szakmunkák: asztalos, lakatos, fényező-mázoló, kőműves, festő, gépjármű vezetői munkák, stb.). Adminisztrációs szociális gondozási, és egyéb kisegítő feladatok: például házi ápolás, idősgondozás

Foglalkoztatás szervezése

Finanszírozás összege Ft

177 ebédhordás, családsegítés, a környezet gondozása, hajléktalanellátás, Oktatási, közművelődési feladatok, Intézményekben karbantartási, takarítási munkák stb

a) megjelölése, csoportonkénti felsorolása

Köztisztasági: Szemétgyűjtés, Útszegélyezés, Sepregetés, Illegális szemétlerakatok felszámolása, Hó eltakarítás Parlagfűirtás, kaszálás, Parkfenntartási tevékenység, Tereprendezés, Közterületi játszószerek, padok korlátok festése, javítása, Szökőkutak tisztítása, Csapadékvíz elvezető árkok tisztítása, karbantartása Erdő takarítása, Szakmunkák: asztalos, lakatos, fényező-mázoló, kőműves, festő, gépjármű vezetői munkák, stb.). Adminisztrációs szociális gondozási, és egyéb kisegítő feladatok: például házi ápolás, idősgondozás ebédhordás, családsegítés, a környezet gondozása, hajléktalanellátás,

178 Oktatási, közművelődési feladatok, Intézményekben karbantartási, takarítási munkák stb

b) feladatok várható ütemezése I. negyedév

Időjárási viszonyoktól függően Folyamatos Időjárási viszonyoktól függően Folyamatos Időjárási viszonyoktól függően Folyamatos Időjárási viszonyoktól függően Folyamatos

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

3. 4.

5.

6.

c) megjelölt munka szakképesítési szükséglete: a) 8 általános b) szakképesítés c) középiskola d) felsőfokú képesítés A 2. pont szerinti feladatok ellátásához szükséges létszám Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak képzettség szerinti összetétele: a) 8 általános b) szakképesítés c) középiskola d) felsőfokú képesítés Foglalkoztatás szervezésének módja: a) önkormányzat b) önkormányzati társulás c) e célra létrehozott szervezet d) meglévő más szervezet Közfoglalkoztatás finanszírozására szükséges forrás: a) önkormányzati b) központi költségvetés

199 57 35 11 302

119 11 54 14 198

Nyírvv.Kft

48.333.000 534.517.000

179

4. sz. melléklet Közfoglalkoztatás keretében elvégzendő munkafeladatok

( tevékenységek ) és az ahhoz szükséges létszámok negyedévi ütemezése Útkezelési és közlekedési ágazat Elvégzendő feladatok

I. NEGYEDÉV

Átereszek takarítása, iszaptalanítása

12

II. NEGYEDÉV

III. NEGYEDÉV

IV. NEGYEDÉV 8

Jelzőtáblák mosása (nők)

10

Korlátok,díszoszlopok festése (nők)

8

12

Kerékpárút kaszálás

6

6

Folyókák takarítása

12

12

G elemes csatornák, szivárgók iszaptalanítása

8

8

Autópálya elkerülő kaszálása

6

6

4

Felszíni csatornák,szivárgók kaszálása

8

8

6

Felszíni csat.sziv.(érintetlen) takarítása

8

8

6

66

60

36

Díszoszlopok festése téli időszakban

Összesen:

10

2

6

18

180 5. sz. melléklet Közfoglalkoztatás keretében elvégzendő munkafeladatok

( tevékenységek ) és az ahhoz szükséges létszámok negyedévi ütemezése Külterületi munkacsoport Elvégzendő feladatok

I. NEGYEDÉV

II. NEGYEDÉV

III. NEGYEDÉV

IV. NEGYEDÉV

Közterületek és csatornák kaszálása

16

20

20

8

Közterületek és csatornák tisztítása

16

32

34

16

Csatornák iszaptalanítása

8

18

18

8

Útszéli fasorok és cserjék írtása

8

22

22

8

Illegális hulladékgyűjtés

20

25

25

20

Hóeltakarítás és/vagy cserjeírtás

30

Összesen:

98

30 117

119

90

181 6. sz. melléklet Közfoglalkoztatás keretében elvégzendő munkafeladatok

( tevékenységek ) és az ahhoz szükséges létszámok negyedévi ütemezése Közterület fenntartási ágazat Elvégzendő feladatok

I. NEGYEDÉV

II. NEGYEDÉV

III. NEGYEDÉV

IV. NEGYEDÉV

Kézi hótakarítás, parkolók,járdák

40

Zöldfelület, tak.hull.gyüjtés

5

10

10

5

Lakótömb belsők szegélyezése tak.

10

10

10

10

Szegélyes mellék utak szegélyezese

5

10

10

5

40

Csomópontok, delták tak.Szeg.

10

Illegális hulladék felszámolása

10

10

10

Parkerdő ill.hul.felsz.

5

5

5

Parlagfű irtás (be nem vont területek)

10

10

10

Kerékpár utak szeg.gallyazása tak.

10

10

Bakhátak leszedése füvesítése

10

10

10

10

Orosi,Kállói ú Fűvágása tak. Szegélyezése

5

10

5

Parkfelújítás

5

10

5

4

4

4

4

10

15

10

10

94

114

99

119

Huszár ltp.Tüzér ltp. tak.füvágás Járdák,parkolók tak.szelence ürítés nem bevont terület Összesen:

182 7. sz. melléklet Közfoglalkoztatás keretében elvégzendő munkafeladatok

( tevékenységek ) és az ahhoz szükséges létszámok negyedévi ütemezése Egyéb tevékenységek Elvégzendő feladatok Szociálisan rászorulók, bérlakás, épületek karbantartása ( tetőfedő, bádogos, asztalos munkáinak elvégzése)ű TMK műhely feladatok ( autószerelés, lakatos hegesztési munkák, autóvillamossági szerelés )ű

I. NEGYEDÉV

II. NEGYEDÉV

III. NEGYEDÉV

IV. NEGYEDÉV

2

2

2

2

3

3

3

3

Közúti csomópont forgalomszámlálása

6

Parkolók felülvizsgálata

4

Összesen:

5

15

5

5

NYÍRVV Összesen:

215

312

283

250

265

183 8. sz. melléklet Közfoglalkoztatás keretében elvégzendő munkafeladatok

( tevékenységek ) és az ahhoz szükséges létszámok negyedévi ütemezése Önkormányzati szociális, oktatási, egészségügyi, egyéb szervezetek szolgáltatók Elvégzendő feladatok

I. NEGYEDÉV

II. NEGYEDÉV

III. NEGYEDÉV

IV. NEGYEDÉV

Intézményi napi karbantartási munkák (vízvezetékszerelés, festés, lakatosipari munkák, szerszámok karbantartása )

20

20

20

20

Intézményeknél épület és udvar takarítási munkák

40

40

40

40

Önkormányzati, intézményi lakásoknál kisebb szakipari munkák végzése(kőműves, festő, ács, burkoló)

11

11

11

11

Konyhai kisegítő feladatok

5

5

5

5

Portási feladatok, telefonközpont kezelése

7

7

7

7

Adminisztratív feladatok ( postázás előkészítése, adatrögzítés, iktatásra iratok előkészítése stb. )

32

32

32

32

Szociális kisegítő munka (dajka,segédápoló, házi gondozás, hajléktalan ellátás stb.)

46

46

46

46

Egyéb szabadidős programok szervezésének segítése, előkészítése, lebonyolításában való részvétel

17

17

17

17

184

Hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, iskolai beilleszkedésének segítése

25

25

25

25

Lakosságnál keletkező szelektív hulladékválogatás, szelektív hulladékgyűjtő szigetek takarítása

32

32

32

32

Összesen:

235

235

235

235

235

Mind összesen:

450

547

518

485

500

185 9. sz. melléklet

Kimutatás A közfoglalkoztatásban részt vevő intézményekről, szolgáltatókról 1. Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2. Aranykörte Óvoda 3. Arany János Gimnázium és Általános Iskola 4. Benczúr Gyula Általános Iskola 5. Bem József Általános Iskola 6. Búzaszem Óvoda 7. Bóbita Bölcsőde 8. Bóbita Óvoda 9. Cigány Kisebbségi Önkormányzat 10. Egészségügyi Szociális és Bölcsődei Igazgatóság 11. Eszterlánc Óvoda 12. Gárdonyi Géza Általános Iskola 13. Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola 14. Gyermekkert Óvoda és Tagóvodái 15. Gyermekek háza Óvoda 16. Gyermekjóléti Központ 17. Hóvirág Bölcsőde 18. Inczédy György Középiskola és Szakiskola 19. Katica Bölcsőde 20. Kazinczy Ferenc Általános Iskola 21. Kertvárosi Csicsergő Óvoda 22. Kertvárosi Általános Iskola 23. Kerekerdő Óvoda 24. Kikelet Óvoda 25. Kincskereső Óvoda 26. Kodály Zoltán Általános Iskola 27. Ligeti Óvoda 28. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 29. Mentálhigiénés Központ 30. Móra Ferenc Általános Iskola 31. Móricz Zsigmond Általános Iskola 32. Művészeti Középiskola és Kollégium 33. Napsugár Óvoda és Tagóvodája 34. Napsugár Bölcsőde 35. Nyíregyházi Zsidó Hitközség 36. Nyitnikék Óvoda 37. Nyírvidék TISZK KHT 38. Oltalom Szeretet Szolgálat 39. Őzike Bölcsőde 40. Petőfi Sándor Általános Iskola 41. Sipkay Barna Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola 42. Sóstói Szivárvány Idősek Otthona 43. Százszorszép Óvoda 44. Szent Kamill Közhasznú Alapítvány 45. Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

186 46. Szociális Gondozási Központ 47. Szocio East Egyesület 48. Szöllőskerti Általános Iskola 49. Térségi Hulladékgazdálkodási Kft. 50. Váczi Mihály Kulturális és Művészeti Gyermekcentrum 51. Vécsey Károly Általános Iskola 52. Virág utcai Óvoda 53. Wesselényi Miklós Középiskola 54. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola 55. Zay Anna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola 56. Zelk Zoltán Általános és Német Két Tanítási Nyelvi Iskola 57. Zrínyi Ilona Gimnázium 2./ napirend: Előterjesztés a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett pályázatok támogatására. Előadó:Deme Dóra Szociális Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Szóbeli kiegészítés nincsen. A Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság véleményét kérem Szilassy Gézától. A bizottság elfogadja. Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét kérem Mikó Dánieltől. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés. Urbán Judit: (képviselő) Két rövid kérdésem lenne és az idő szűkössége miatt rövid válaszokat is elfogadok. Az egyik az, hogy úgy tudom, hogy ez a tanodaprogram már korábban is ment, egy-két szót erről milyen tapasztalatok születtek vagy milyen tapasztalatok voltak, hiszen ez a program ez iskolán kívüli. A gyerekek látogatták-e, egyáltalán sikeres volt-e? A másik kérdésem pedig az, hogy ez a program vagy ez a pályázat tulajdonképpen a HUMAN-NET alapítványon keresztül megy, hogy a helyi kisebbségi cigány önkormányzatot bevonták-e ebbe? Bevonták-e őket vagy rajtuk keresztül valamilyen más romaszervezetet? Lenne egy megjegyzésem, ez egy stilisztikai dolog csak, hogy az első oldalon az szerepel, hogy a tervek szerint a tanodában 30 fő korábban a telepi iskolába tanuló, vegyük már ezt ki és Huszár lakótelepi iskolát írjunk, mert ez egész pejoratívan hangzik számomra. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Tisztelt képviselők van-e még kérdés? Nincs. Nagy Lászlóé a válaszadás lehetősége. Nagy László: (alpolgármester) Az egyik kérdésre én válaszolok a másikra Deme Dóra, megosztottuk a munkát, a második kérdésre válaszolok. A Cigány Kisebbségi Önkormányzatot a tanodaprogramba illetve a Biztos Kezdet programba nem vontuk be.

187 Azért nem vontuk be őket illetve az előkészítésbe bevontuk őket, de magát a pályázat beadására a HUMAN-NET Alapítványt kértük fel, mert olyan szakemberhálózattal és olyan szakembergárdával kell rendelkezni a program lebonyolításához, amelyet a HUMAN-NET Alapítványnál láttunk biztosítottnak. A HUMAN-NET Alapítványnak valamennyien tudjuk, hogy van egy feladat-ellátási szerződése az Önkormányzattal, a pályázatnak egyébként egyik feltétele, hogy ezzel rendelkezzen az a civilszervezet, aki a pályázatot benyújtja. Ezért gondoltuk, hogy az alapítvány lehet az, aki ezt a pályázatot jó sikerrel és jó reményekkel tudja teljesíteni és nagyon fontosnak tartjuk, hogy olyan szakemberekkel rendelkezzen a civilszervezet, aki ezt a programot végre is tudja hajtani, ezért gondoltuk, hogy a HUMAN-NET Alapítvány lehet az, aki ebbe a pályázatba leginkább bevonható. Deme Dóra: (Szociális Iroda vezetője) Mind a két program egy kifejezetten szakmai program, a szociális munka eszközeivel dolgozik. Az egyik a Biztos Kezdet program 0-6 éves korig, a tanoda pedig az iskolai tanulóknak a fejlesztésére irányuló program. A kérdésre válaszolva, tanoda programja még az Önkormányzatnak nem volt, ez az első alkalom, tehát tapasztalatról nem tudok beszámolni, de törekszünk arra, hogy megfelelő módon kezeljük az integrációs feladatainkat és a részét képezi ez a program amit itt előterjesztettünk. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem kielégítő volt-e a válasz? Urbán Judit: (képviselő) Alpolgármester Úrnak a válaszához csak annyit fűznék hozzá, hogy én úgy tudom, hogy a Huszár telepi Általános Iskolában is voltak azért olyan roma pedagógusok, akik direkt ilyen fejlesztő pedagógusok voltak vagy ilyen irányú végzettségük is volt. Nem jól tudom? Esetleg őket bevonni, mert én úgy tudom, legalábbis bizottsági ülésen ez hangzott el, hogy lenne erre igény, hogy ha nem is romaszervezetekkel lebonyolítani, de egy kicsit szorosabb kapcsolatot kiépíteni. Köszönöm szépen, így el tudom fogadni a választ. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, én válaszolok Nagy László helyett. Közülük hatot elhelyeztünk a fogadó iskolákba meg más iskolákba is, de nyitottak vagyunk rá, hogy a családvédelembe visszajöjjön közülük néhány, aki vissza akar jönni természetesen. Köszönjük szépen a javaslatot. Kérdezem, hogy ki kíván véleményt nyilvánítani? Nem látok jelentkezőt. Kérem aki egyetért azzal, hogy ezt a pályázatot benyújtsuk szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal meghozta az alábbi határozatokat:

188

22/2009. (II.16.) számú határozat a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett pályázatok támogatásáról

A Közgyűlés Az előterjesztést megtárgyalta és 1.) egyetért a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett – A tanoda programok támogatása címmel kiírt, TÁMOP-3.3.5/A/08/1 kódjelű – pályázat benyújtásával. 2.) egyetért a határozat függelékét képező szándéknyilatkozat kiadásával és 3.) felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a szándéknyilatkozat aláírására. Határidő: 2009. február 16.

Függelék a 22/2009.(II.16.) számú határozathoz SZÁNDÉKNYILATKOZAT Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a nyíregyházi 8089 hrsz-ú, a Huszár lakótelepen található ingatlan tulajdonosa képviseletében Csabai Lászlóné polgármester és Dr. Szemán Sándor jegyző hozzájárulunk, hogy a HUMAN-NET Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány (4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 41.) a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett – A tanoda programok támogatása címmel kiírt, TÁMOP-3.3.5/A/08/1 kódjelű pályázat keretében a projekt időtartama alatt (2009. szeptember - 2011. június) a Nyíregyháza Huszár lakótelepen levő, az Asztalos János u.4. szám alatti, nyíregyházi belterületi 8089 hrsz.-ú ingatlan egy részét a pályázati kiírásban és a benyújtandó pályázatban megfogalmazott célra használja.

189

22-2/2009. (II.16.) számú határozat a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett pályázatok támogatásáról

A Közgyűlés Az előterjesztést megtárgyalta és 1.) egyetért a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett – A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű térségekre támogatására címmel kiírt, TÁMOP 5.2.2/08/2 kódjelűpályázat benyújtásával. 2.) egyetért a határozat függeléket képező szándéknyilatkozat kiadásával és 3.) felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a szándéknyilatkozat aláírására. Határidő: 2009. február 16. Függelék a 22-2/2009.(II.16.) számú határozathoz SZÁNDÉKNYILATKOZAT Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a nyíregyházi 8089 hrsz-ú, a Huszár lakótelepen található ingatlan tulajdonosa képviseletében Csabai Lászlóné polgármester és Dr. Szemán Sándor jegyző hozzájárulunk, hogy a HUMAN-NET Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány (4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 41.) a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett – A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű térségekre támogatására címmel kiírt, TÁMOP 5.2.2/08/2 kódjelű - pályázat keretében a projekt időtartama alatt (2009. július -2011. december), valamint a projekt zárását követő 1 évig a Nyíregyháza Huszár lakótelepen levő, az Asztalos János u.4. szám alatti, nyíregyházi belterületi 8089 hrsz.-ú ingatlan egy részét a pályázati kiírásban és a benyújtandó pályázatban megfogalmazott célra használja.

190 3./ napirend: Előterjesztés a Magyarország-Románia határon átnyúló program keretében benyújtandó projekt koncepcióra Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Giba Tamás alpolgármester úr és Hajzer Gábor irodavezető foglalkozott ezzel a témával részletesen, ezért kérdezem őket, hogy kívánnak-e szóbeli kiegészítést tenni? Hajzer Gábor: (Városfejlesztési Iroda vezetője) Az írásban megküldött előterjesztést azzal szeretném kiegészíteni, hogy javaslatunk a helyszínről, ahol ezt a kisvállalkozói ipari és technológiai központot javasoljuk a pályázatban megépíteni, az Ipari Park 31.580 hrsz-ú 1,8 ha-os területe. Ez önkormányzati tulajdonú terület. A program megvalósításához a területen kívül az Önkormányzat saját erőt biztosítana, együttműködő partnerünk pedig a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány lenne. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Két bizottság tárgyalta, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részéről Jánócsik Csaba mond véleményt. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság egyhangú szavazattal támogatta az előterjesztés elfogadását. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság megtárgyalta az előterjesztést. Örömmel fogadja, hogy egy 1999 óta dédelgetett álom talán megvalósulhat amennyiben sikeresek leszünk a pályázattal. Ezek ismeretében a bizottság egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e kérdés? Dévényi József. Dévényi József: (képviselő) Lehet, hogy már kicsit késői kérdés, de azért mégis felteszem. 2004 már nagyon rég volt és nagyon haloványan emlékezünk már arra, hogy mi is volt ez az eredeti koncepció. Ebből a rövid leírásból az derül ki, hogy egy 3400 m2-nyi területre 1 milliárd forint értékben fog megvalósulni valami, amiből igazából csak annyi látszik, hogy ebből lesz iroda és műhely. Én azt szeretném kérni, hogy ha erről egy kicsit többet tudhatnánk meg, majdani működéséről is illetőleg én úgy gondolom, vagy úgy feltételezem, hogy ez akkor lehet igazán jó projekt, ha azok a kisvállalkozások és főleg azok a nyíregyházi kisvállalkozások, akiknek van határon átnyúló, tehát Romániával közös projektjük és működési területük, kedvezményesen tudnak idejutni, ide bekerülni. Tehát nem egy olyan l’art pour l’art dologra gondolok, hogy tegyük ki ott majd annak akinek a névtáblája szerepel a beruházáson, hanem azokkal a vállalkozásokkal akiket helyzetbe szeretnénk hozni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Ez részben kérdés, részben vélemény volt. Hajzer László jelentkezett.

191 Dr. Hajzer László: (képviselő) Köszönöm szépen, amiatt, mert az Ipari Parkkal kapcsolatban én előítéletes vagyok egy kicsit, itt egy helyrajzi szám is elhangzott és a helyrajzi számból számomra nem derül ki semmisem és az ördög mindig a részletekben lakozik, emiatt szeretnék kérdezni. Nyugtasson meg az irodavezető vagy a polgármester asszony azzal kapcsolatban, hogy ez, a számomra nem létező Ipari Park II-es üteméhez nincs köze. Az Ipari Park I-es ütemében megvalósuló? Jól van, rendben van. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Nincs köze, ez az Ipari Park I-es üteme. De én egyébként nagyon örülnék, ha az Ipari Park II-es ütemébe már jönnének a befektetők. Dévényi József kérdésre ki fog válaszolni? Giba Tamás alpolgármester úr. Giba Tamás: (alpolgármester) A pályázati kiírás elég egyértelmű a működtetésre öt éven keresztül az elkészült mű működtetésére öt éven keresztül egy nonprofit működtetést kell garantálnunk. Tehát ez azt jelenti, hogy szerény bérleti díjakkal lehet kalkulálni a működtetés során ezt természetesen a nyíregyházi vállalkozások számára kedvező. Na most itt mivel egy román-magyar határon átnyúló együttműködési pályázati lehetőségről van szó, ebben együttműködő partnerünk egy Szatmárnémetiben működő civilszervezet, a PRIMOM-hoz hasonló tevékenységet folytató civilszervezet. Nem feltétele a pályázati felhívásnak, de Szatmárnémeti Város Önkormányzata a Szatmárnémeti Ipari Parkban egy ugyanilyen program benyújtását szintén tervezi annak a civilszervezetnek a közreműködésével. Úgy gondolom, hogy azzal, hogy ilyen párhuzamosan fut egymás mellett a két program, ez a későbbiekben betelepülők számára is jelentős kooperációs lehetőséget biztosít. Arról pedig, hogy miért is lesz jó majd a nyíregyházi kis- és középvállalkozóknak ebbe a létesítménybe betelepülni, nemcsak a romániai szatmárnémeti kapcsolatok jelenthetnek előnyt, hanem ne felejtsük el, hogy a Nyíregyházi Ipari Parkban csupán az I-es ütemben és több mint 100 ha-on működő vállalkozások vannak, ahol beszállítói kapcsolatok, együttműködési kooperációs lehetőségek nyílnak meg a földrajzi közelségből adódóan is. Úgy gondolom, hogy ez egy szakmailag rendkívül jól összerakott program, az, hogy gazdaságilag egy 5%-nyi saját erővel kb. nagyjából milliárdos vagyonhoz lehet hozzájutni a városnak ezt megint azt hiszem, hogy túl hosszan nem kell magyarázni, hogy egy ritka kedvező lehetőség. Arról mindenképpen kell még szólnom, hogy ezt a bizonyos nonprofit működtetési lehetőséget a PRIMOM Alapítvánnyal együttműködve tudjuk megvalósítani a PRIMOM Alapítványt pedig a program kidolgozásában és a menedzselésében is partnerként kívánjuk bevonni, hiszen ezen a területen nagy tapasztalattal, széles szakmai kapcsolatrendszerrel és ismeretséggel is rendelkeznek, ami a program szempontjából mindenképpen előnyös lehet. Tehát úgy gondolom, hogy a PRIMOM nélkül ezt a programot igazán nem tudnánk véghezvinni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, nem látok más jelentkezőt. Kérem, akik egyetértenek a pályázat benyújtásával ezekkel a feltételekkel, ami a határozat-tervezetben van, szíveskedjenek igennel szavazni. Persze ez csak a pályázat benyújtása, attól még messze vagyunk, hogy ezt meg is nyerjük, minimum két esélyes a dolog. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

192 23/2009. (II. 16.) számú határozat Magyarország – Románia határon átnyúló program keretében benyújtandó projekt koncepcióról A Közgyűlés Magyarország-Románia határon átnyúló program támogatásával az Ipari Park területén megvalósítandó Kisvállalkozói Ipari Park és Innovációs Központ beruházásának előkészítésével, a projekt koncepció beadásával egyetért. Utasítja a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy a pályázat második fordulójához szükséges dokumentációkat készítesse elő, és az első forduló pozitív döntése esetén azt terjessze a Közgyűlés elé. Felelős: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője Határidő: 2009. november 30. 4. napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata adott évi költségvetésének előterjesztésekor, valamint a zárszámadás mellékleteként beterjesztendő mérlegek és kimutatások tartalmi meghatározásáról szóló 21/2006. (VI.1.) KGY rendelet kiegészítésére Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: (polgármester) Ez az amit én sose tudok, hogy miért kell ezt így külön elfogadni, de a rend azt mondja, hogy ezt kell tenni. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincs. Két bizottság tárgyalta, ma délelőtt a Pénzügyi Bizottság és pénteken a Költségvetési és Gazdasági Bizottság. Márföldi Istvánnak adom meg a szót. Márföldi István: (Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság a mai napon tárgyalta a napirendet és egyhangú szavazással elfogadásra javasolja. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Minden híreszteléssel ellentétben hiába van az előterjesztésen az, hogy a Költségvetési és Gazdasági Bizottság tárgyalta meg, a meghívóban megismételve, de nem szerepelt a bizottság napirendjén, tehát nem tárgyalta, ha jól emlékszem rá akkor pótanyagként kaptuk meg, tehát nem is tárgyalhatta a bizottság. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Nincs. Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért és elfogadja szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 23 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 3 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet:

193

3/2009.( II.17) KGY r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata adott évi költségvetésének előterjesztésekor, valamint a zárszámadás mellékleteként beterjesztendő mérlegek és kimutatások tartalmi meghatározásáról szóló 21/2006. (VI. 1.) KGY rendelet kiegészítéséről

A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata adott évi költségvetésének előterjesztésekor, valamint a zárszámadás mellékleteként beterjesztendő mérlegek és kimutatások tartalmi meghatározásáról szóló 21/2006. (VI. 1.) KGY rendeletét (a továbbiakban Ör.) a következőkkel egészíti ki: 1.§.

Az Ör. a jelen rendelet mellékletében foglaltakkal egészül ki. 2.§. E rendelet 2009. február 17-én lép hatályba, először a 2009. évi költségvetés előterjesztésekor kell alkalmazni. Csabai Lászlóné: (polgármester) Szünetet rendelek el. Szünet után. Csabai Lászlóné: (polgármester) Tisztelt képviselők, a következő napirend a költségvetés. 5./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelet megalkotására Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző László Géza Gazdasági Iroda vezetője

194 Csabai Lászlóné: (polgármester) Néhány témában szeretnék kiegészítést tenni a költségvetés előterjesztéséhez és utána fogom kérni a bizottságoknak a véleményét. Azt kérdezte tőlem a televízió riportere, hogy nagyon nehéz volt a költségvetést összeállítani és, hogy most különösen nehéz volt? Azt mondtam rá, hogy mióta én csinálom ezt a szerintem szakmát, azóta egyetlen egy költségvetés nem volt könnyű. A mostani költségvetés persze sajátságos, hiszen legalább három nagyon érdekes olyan vonása van, ami a korábbi költségvetés előkészítésére nem volt jellemző. Az egyik, hogy a világgazdasági válság hatása Magyarországon is érvényesül és ezért az itt megjelenő számok arra kényszerítik a Kormányt és a Parlamentet, hogy már az elfogadott költségvetésbe változtatásokat eszközöljenek. Ez természetesen azt jelenti, hogy a Nyíregyházi Önkormányzatnak is valószínű, hogy az év második részében ezekkel a változásokkal számolnia kell, de miután ezeknek nem látjuk a végső eredményét, ezért természetesen a mostani költségvetés összeállításánál ezekkel nem tudunk számolni, tehát ezeket nem tudjuk figyelem bevenni. A másik, hogy a költségvetésnek a működési költsége az újabb megszorításokat vagy újabb költségcsökkentéseket kényszerít ki, mert az állami támogatások a tavalyi bázisszinten jelennek meg, a feladatok pedig nem lesznek kevesebbek, mint amilyen az elmúlt évben vagy az években volt. A másik oldalon viszont az EU-s pályázati lehetőségek olyan beruházásokra is lehetőséget adnak, amiről néhány évvel ezelőtt még álmodni sem mertünk. Azt, hogy egy költségvetési tervezésnél 12 milliárd fejlesztéssel számolunk, az szerintem eddig elképzelhetetlen volt, ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a dolog rendjéből adódóan valószínű, hogy nem lesz 12 milliárd vagy pontosan 12 milliárd a beruházás, nagy valószínűséggel a teljesítés és a pénzügyi teljesítés ez ennél kevesebb lesz. A következő megjegyzésem az a bevételekre és a kiadásokra vonatkozik. Az utóbbi években arra törekedtünk, hogy a pénzmaradvány és a kötelezettségek azok már a költségvetésnél jelenjenek meg. A költségvetési törvény értelmében két megoldást választhatunk, az egyik megoldás az, hogy ezeket számításba vesszük a költségvetésnél, a másik, hogy ezekkel a zárszámadásnál számolunk. Most arra törekedtünk, hogy minél teljesebben a költségvetésben jelenjenek meg ezek a számok. Egészen biztos, hogy lesz néhány tétel, ami kimarad, amit majd a zárszámadásnál fogunk számításba venni. De ez a mostani költségvetés ez legalább 50-60%-kal jobban figyelembe vette a 2008-as kötelezettségeket, mint ahogy ezt az elmúlt években tettük. A bevételek oldalán van néhány tétel, ami nem problémamentes. Ilyen tétel az iparűzési adó és itt kifejezetten csak az iparűzési adóra vonatkozóan fogalmazom meg ezt a tételt, hiszen nem tudjuk, hogy az ipari-gazdasági teljesítmények és a kereskedelmi, teljesítmények azok mit fognak jelenteni ebben az évben és bár mi a költségvetés módosításával is 100 millióval kisebb bevétellel számolunk mint a tavalyi tervezet, ami 300-350 millióval kisebb mint a tavalyi tényleges, ennek ellenére is azt gondoljuk, hogy ebben van némi kockázat. A másik a vagyoni bevételek, hiszen azt látjuk, hogy szinte kiszámíthatatlan az ingatlaneladás. Volt egy ingatlan a Széchenyi utcán, a Gazdasági Bizottság 90%-a ítélte meg, hogy túl drága és az első fordulóra elment. Volt más ingatlan amire meg 5-6 jelentkező volt és amikor meghirdettük, akkor egyetlen jelentkező nem akadt. Tehát ezért nincs más választásunk, csak próbálkoznunk lehet azokkal az ingatlanokkal, amelyeket értékesítésre kijelöltük. A harmadik ez nem problémás, hanem valószínű teljesíthető, de nem biztos, hogy teljesül, ez a fejlesztésekkel kapcsolatos bevétel. Ezek az EU-s és magyar források, amit az alapján tudunk lehívni, hogy teljesülnek műszakilag ezek a beruházások.

195 Csak egy példát mondok, jövő héten vagy ezen a héten fel fogjuk adni a szennyvíz első közbeszerzési pályázatát, ha véletlenül valaki megpályázza és a pályázat bírálatát megfellebbezi, akkor nem nyáron fog indulni a beruházás, hanem szeptemberben fog. Azonnal a beruházási összeg fele fog felhasználásra kerülni, tehát nekünk elemi érdekünk,hogy ezek a közbeszerzések a lehető legjobb színvonalúak legyenek, és a leggyorsabban bonyolódjon le. A kiadási oldalnál két megjegyzést szeretnék csupán tenni. Az egyik megjegyzésem, hogy kicsit csalós a működési kiadásoknak a szintje, ezt a Pénzügyi Bizottsági ülésen elmondtam, hiszen ehhez hozzá kell tenni azokat a tételeket, amelyek a tavalyi 21-es táblázatban megjelenő várható bevételeket tartalmazza az állami támogatásnál, mert ilyen állami támogatás többletbevétel ez évben is várható azokban a témákban, ahol mi a 10%-ot biztosítjuk a bizonyos segélyekhez meg egyebekhez. Ahol a 90 vagy 80%-ot évközben leigénylés alapján adja az állam. Tehát félreértésre adhat okot, aki csak a számokat nézi és nem veszi figyelembe a 2008-as év közbeni változásokat. A másik, a hitelnek a kérdése. Olvastam az egyik újságban ma, hogy 3,5 milliárd hitelt vettünk fel. Ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak, mert mi nem akarunk többlethitelt felvenni, mindössze 600 millió többlethitellel számolunk, de azt nagyon nem akarjuk felvenni. Azt gondoljuk, hogy az éves gazdálkodással el is tudjuk, érni vagy legalábbis szeretnénk elérni, hogy erre a hitelfelvételre ne kerüljön, sor illetve a kötvény egy részét nem fogjuk ebben az évben felhasználni, egy részét azt jövő évre fogjuk áttenni. Az persze igaz, hogy a likviditásunkat szolgáló éven belüli hitelt nem fogjuk tudni visszatörleszteni, hanem visszatörlesztjük, és újból felvesszük, mert sajnos nem állunk olyan jól, hogy ezt az összeget vissza tudnánk törleszteni. Ennyit szerettem volna elmondani ajánlva Önöknek a költségvetés elfogadását. Önök kaptak három anyagot kiegészítésként. Az egyik a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság módosítása, pontosítása a költségvetési rendelethez. A másik táblázat azokat a módosításokat tartalmazza, amelyek a bizottsági ülésen kerültek szóba, előterjesztőként elfogadtam vagy a bizottság elfogadta és ezért ezekkel módosult a költségvetés. A harmadik táblázat pedig azt tartalmazza, hogy a képviselők adtak módosító indítványt, aminek egy részét figyelembe vettük, a másik részét nem tudtuk figyelembe venni. Volt a másik részében olyan kérdés, amivel egyetértünk pl. a Bujtos útjaira vonatkozó javaslat, csak az nem az Önkormányzat költségvetésében, hanem a Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Kft üzleti tervében fog megjelenni. Volt az előterjesztésben olyan javaslat, ami a sportra vonatkozott, amit nem tudtunk figyelembe venni, mert az egyeztetés alkalmával úgy fogalmazódott meg, hogy ezeket az adatokat fogjuk beterjeszteni a költségvetésre. Például nem tartjuk fontosnak, hogy a Veterán Atlétikai EB-nél ebben az évben már 20 millió forint kerüljön felhasználásra egy ilyen pénzügyi helyzetben, azt gondoljuk, hogy nem kell különösebb utazásokat folytatni annak érdekében, hogy tudjuk, hogy ezt a bajnokságot hogy kell lebonyolítani és az előkészítő munka az 5 millió forintot lehetőleg ne haladja meg. Természetesen, ha véletlenül úgy adódik, hogy mégis szükséges, akkor ezt a pénzt a jövő évi rendezvény sikere érdekében biztosítanunk kell. És volt nagy sajnálatomra egy olyan módosító indítvány csomag, amit azért nem tudtunk figyelembe venni, mert egy olyan nagy ívű átrendezését jelentette a költségvetésnél, aminél nem lehetett látni, amit miért tett, hiszen olyanokra jelent meg többletigény, ahol egyébként eredetileg is több pénzt adtunk, mint az elmúlt évben.

196

Csak szeretném egyértelművé tenni, hogy a városüzemeltetési kiadásoknál miután tavaly 889 millió forint az áthozott tétel, most pedig csak hatszázharminc-valamennyi, minimum annyi pénzt adtunk, mint tavaly, de inkább többet, tehát erre a feladatra, figyelembe véve azt is, hogy a közmunka, közhasznú munkásokkal még egy csomó nagyon fontos városüzemeltetési feladatot tudunk megcsinálni, nem kívánunk több pénzt fordítani. Nem azért, mert nem lenne jó, hanem azért, mert nincsen több pénz. Tehát azt gondoljuk, hogy ebből a módosító csomagból a későbbiek folyamán, ha azt érezzük, hogy van olyan módosítás, ami szükséges, akkor ezt újra elő fogjuk venni. Most ezt a nagy ívű módosítási igényt nem tudta sem én, sem az iroda munkatársai támogatni. Tehát amikor elfogadásra javaslom a költségvetést, akkor tisztelettel azt kérem, hogy a rendeletet a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság javításával, a számszaki részt pedig a kiegészítés korrekciójával együtt tárgyalja és fogadja majd el a képviselőtestület. Most a bizottságok véleményét kérem, elsőként a Pénzügyi Bizottság véleményét Márföldi Istvántól. Márföldi István: (Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság a költségvetést a mai napon tárgyalta meg, elég hosszan elemezte a bizottság a költségvetés tervszámait, úgy éreztem, hogy konstruktív vita és elemzés alakult ki. A vita után a bizottság 5 igen, 3 tartózkodás és 1 nem szavazattal elfogadásra javasolja a képviselőtestület számára. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság is megtárgyalta pénteki ülésén a beterjesztett rendelettervezetet. A bizottság ülésén, mivel az ülését megelőzően volt a határideje a módosító indítványoknak, a bizottságnak volt alkalma megismerkedni a módosító indítványokkal, ami a képviselők számára a mai ülésen kiosztásra került. A megismert módosító indítványokkal egyetemben a Költségvetési és Gazdasági Bizottság elfogadásra javasolja a 2009. évi költségvetést. Köszönöm. Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetés Bizottság elnöke) Bizottságunk múlt hét csütörtökön tárgyalta a költségvetést, 6 igen és 5 nem szavazattal a bizottság elfogadásra javasolta. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság beruházáspárti, fejlesztéspártinak minősítette a költségvetést. Úgy véljük, hogy több évre előremutató döntéseket hozunk nem csak az idei év, hanem a jövő évek fejlesztését is előkészítjük és megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a városban további fejlődés valósuljon meg. A bizottság ennek alapján 6 igen és 3 nem szavazattal elfogadásra javasolja a költségvetést. Dr. Vinnai Győző: (Oktatási Bizottság) Az Oktatási Bizottság pontosan egy hete tárgyalta az előterjesztést, tehát a módosító indítványokat még nem volt alkalma figyelembe venni. Elég hosszasan tárgyalta az előterjesztést, a vezetést Nagy László alpolgármester úr képviselte. Általános részekhez is több hozzászólás volt, de az oktatási területhez is. Többen kritizálták, hogy a szöveges rész az oktatásról alig szól, többen megemlítették, hogy a felújításokban hol lesznek ezek, sikerül-e teljesíteni a költségvetésben előirányzott felújításokat. Az intézményekben dolgozó közalkalmazottak, köztisztviselők.

197

Ha jól tudom, Nyíregyházának 4406 köztisztviselője, közalkalmazottja van, csak zárójelben jelzem meg, hogy a mai első napirendnél láttuk, hogy 4411 munkanélküli van Nyíregyházán. Tehát. hogy a nagyságrendet érzékeltessük, a város legnagyobb foglalkoztatója a Polgármesteri Hivatal vagy az Önkormányzat, és kb. ez a nagyságrend. A béreknél egy konkrét dolgot meg kell, hogy említsek, hiszen László Géza sem volt jelen, hanem a helyettese Patóné képviselte az irodát, hogy többen megnéztük az intézmények költségvetését, amely táblázatban szerepel. 89,1%-on volt a személyi juttatás és a bér beállítva sikerült tisztázni, hogy ez a 13. havi bért a központi költségvetés nem utalta át, tehát ezért nem állították be a költségvetésbe. De egyébként elhangzott, hogy 2%-os terhet magukra vállaltak az intézmények a saját költségvetésükből, ez mutatja véleményem szerint, hogy feszes ez a költségvetés. Nagy László szavait szeretném még idézni, szó szerint leírtam, a kiadásokra utalva, arra amit polgármester asszony mondott, hogy 11,5 milliárdos fejlesztés nem biztos, hogy megvalósul. Szerintem biztos, hogy nem, de ez már csak nézőpont kérdése, hogy a kiadások, szó szerint idézem Nagy Lászlót, így nem fognak realizálódni, ahogy most látjuk, nem valósak a költségvetési számok, állította az alpolgármester és eddig 7-800 munkahely szűnt meg, ezt szó szerint idézem a hozzászólásából. Egyébként a bizottság felelősségteljesen, több mint egy órát tárgyalva 7 igen és 6 nem szavazattal a költségvetést elfogadásra javasolja. Dr. Veréb József: (Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága elnöke) A Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága február 10-ei ülésén megtárgyalta az előterjesztést, azt 6 igen szavazattal, 5 nem szavazattal elfogadta és a Közgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Dr. Szilassy Géza: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottsága elnöke) Bizottságunk is megtárgyalta a költségvetést és elfogadásra ajánlja. Dévényi József: (Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság elnöke) A bizottság elfogadásra javasolja. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság által a rendelet szövegében tett módosító javaslatokat írásban a testület tagjai megkapták, tehát ezt ismertetni már nem fogom illetve az előterjesztő azt elfogadta, ezzel a kiegészítéssel a bizottság elfogadásra javasolja. Köszönöm. Fesztóry Sándor: (Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta és 6:5 arányban elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Földesi István és utána Fesztóry Sándor. Földesi István: (képviselő) A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság módosító javaslatánál vetődött fel bennem a gondolat, hogy a 7. §-t érthetően fogalmazza meg a bizottság. Itt a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a kérdésem az, hogy a közalkalmazottak automatikus béremelésének a fedezete nem igényel-e ilyen pontos fogalmazást, és azt benne szerepeltetik-e a költségvetésünkben? Köszönöm szépen.

198

Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Fesztóry Sándor kért szót. Fesztóry Sándor: (képviselő) A helyszíni kiosztású anyagot átnézve úgy gondolom, hogy pénteken beadtam egy módosító indítványt a Közgyűléshez, néhány apróbb tétel volt benne. Megcsúsztam vele egy kicsit, 8 óráig kellett volna leadni, de Költségvetési és Gazdasági bizottsági ülésen adtam oda azt hiszem László Géza úrnak, meg persze a polgármesteri titkárságon, hogyha hallhatnék majd esetleg ennek a sorsáról. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Szilassy Géza. Dr. Szilassy Géza: (képviselő) Köszönöm szépen. A 2/1-es mellékletben szerepel a költségvetésben tervezett szociális állami támogatás és Szja bevételek összehasonlítására szolgáló táblázat. Ez a bizottságban is felmerült és számos kérdést tettünk fel László Gézának. Megígérte nekem, hogy kapok egy újabb táblázatot erről, meg is kaptam most a Közgyűlés előtt. Egyébként olyan számok szerepelnek benne, ami az előterjesztésben nem, teljesen más számok vannak. Szeretném megkérdezni, hogy ez most igaz-e, hogy mínusz 82 millióval kevesebb az állami normatíva a 2008-as évihez képest? Itt a táblázat alapján ez szerepel, ugyanis a polgármester asszony azt mondta, hogy bázisszinten van tervezve. Tehát ez viszont akkor így ebben a formában nem felel meg a valóságnak, ha ez igaz. Mert itt mínusz 82 millió van. Ami azt jelenti, hogy a normatív állami támogatás csökken, nominál értékben is csökken az állami támogatás. Azt szeretném megkérdezni, hogy az egyéni képviselők kérdéseit is most tegyük fel, vagy pedig azt későbbre vegyük, mert mint egyéni borbányai képviselőnek is lennének kérdéseim a költségvetéssel kapcsolatosan. Méghozzá a 9. sz. mellékletben olvasható a Kállói úti Százszorszép Óvodának a felújítási költsége, 2009-ben be van tervezve, illetve a Petőfi Sándor Általános Iskola felújítása is be van tervezve. Ugyanakkor mindkét felújítás durván pályázati pénzből lenne megvalósítva. A kérdésem az, hogy ezek a pénzek már rendelkezésre állnak, tehát már be van adva a pályázat és ezek már nyertes pályázatok, vagy még most állunk a pályázat beadása előtt és ezek csak tervszinten vannak ide betervezve? A másik kérdés az az, hogy mi van abban az esetben, ha nem nyer a pályázat és mégis szükség van a felújításra? A következő a 22-es mellékletet érinti, ahol az egyéni képviselőknek a leadott igényei szerepelnek, és itt szeretném megemlíteni, hogy Borbányán volt egy nagy lakossági fórum. Ezek a 22. számú mellékletben szereplő igények két csoportra oszlanak, részben az egyéni képviselők igényei, részben pedig a jogos lakossági igények szerepelnek egy-egy táblázatban. Itt szeretném megemlíteni, hogy ezen a lakossági fórumon számos jogos lakossági igény jelent meg, a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft ügyvezető igazgatónője is ott volt ezen a lakossági fórumon, itt mégsem szerepelnek ezek a jogos igények. Meg szeretném kérdezni, hogy miért nem, vagy pedig máshol fognak-e szerepelni, meg lesznek-e valósítva, egyáltalán hogyan alakul ez a dolog? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, Marinka Viktoré a szó. Marinka Viktor: (képviselő) Az első kérdésem Szilassy képviselő úrhoz csatlakozna, én sem nagyon értettem ezt a táblázatot, ezt a 22-es mellékletet, nem tudom, hogy ki az aki felmérte, vagy hogyan került ez felmérésre, hogy mi az ami tényleges lakossági igény.

199

Én úgy gondolom, hogy az egyéni képviselők, amit beadtak az legalábbis szerintem majdnem mind az, de lehet, hogy csak én nem értem ezt a táblázatot. Polgármester asszony azzal kezdte, hogy bizony világgazdasági válság van, mondjon már nekem legalább még egy olyan EU-s országot, amely októberben 20 milliárd dollárt vett, fel azóta 7 milliárd eurót azért, hogy az államcsődöt elkerülje. Harmadik kérdésem decemberben 130 millió forintot adtunk a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt-nek, ebben az anyagban további kb. 70 millió forintos tétel van. Pénteken én ezzel kapcsolatban azt kérdeztem alpolgármester úrtól, hogy mi a garancia arra, hogy mondjuk, a következő évben vagy a következő években nem kell majd ilyen tételt folyósítanunk a Sóstó Gyógyfürdők Zrt-nek, vagy legalábbis sokkal kevesebbet. Azt mondtam nekem erre alpolgármester úr, hogy erre semmi. Szeretném ezzel kapcsolatban polgármester asszony véleményét kérdezni. Azt is szeretném megkérdezni, hogy ebben az anyagban hány olyan uniós pályázat szerepel polgármester asszony szerint, amely az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatos pályázatokat vizsgálta meg, vagy nyújtja be 2009-re vagy akár későbbre vonatkozóan is. amellyel jelentősen csökkenteni tudnánk a későbbiekben a város energia költségeit. Óvodáknak illetve az iskoláknak jelentős költséget kell megtakarítaniuk, hogy finoman fogalmazzak körzetemben több óvoda is van, ahol 3-4 millió forinttal kevesebbet vár el a jelenlegi városvezetés. Azt szeretném kérdezni polgármester asszonytól, hogy hogyan képzeli el, hogy hogyan tudja majd egy óvodavezető ezt kigazdálkodni? Köszönöm szépen. Tormássi Géza: (képviselő) Én visszautalnék az első napirendi pontunkra, ahol is a közfoglalkoztatási tervet elfogadtuk. Ennek a mindösszesen sora 680.975.000.- Ft, míg a költségvetés 4. sz. mellékletének 12. sorában a közhasznú foglalkoztatásnál 618.980.000.- Ft áll. Itt elhangzott az első napirendi pontnál, hogy egy kis eltérés van, ez a kis eltérés jelen esetben 62 millió forint. Melyik az igaz? A másik kérdést szintén, mint egyéni képviselő tenném fel, hogy egy üzleti tervre hivatkozunk, ami még el sem készült, jó magam is jóval több igényt adtam le, a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft szakemberével októberben bejártuk a területet és utána egyeztetés is volt és én úgy érzem, hogy csak egy töredéke került be az egésznek az elvi üzleti tervbe. Köszönöm szépen. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Köszönöm a szót. Öt kérdést szeretnék feltenni másoknak is helyet hagyva, de mielőtt a kérdéseket megfogalmaznám, az első mondat az, hogy a polgármester asszony kommentálta ezt a 3,4 milliárdos hitelt. Felhívnám a figyelmét, hogy én a könyvvizsgálói jelentésből olvastam ki és megadnám az oldalszámot, összeadtam a számokat, csak a könyvvizsgálói jelentés 3. oldalán működési hitelfelvétel, panelplusz hitelfelvétel, beruházási hitel és ez 3,4 milliárd. Tehát össze kell adni a számokat. Öt kérdést szeretnék feltenni az előterjesztőknek, László Géza úrnak a bevételi oldal nehézségeiről, hiszen a válság már októberben itt volt és két órával ezelőtt olvastam, hogy Székesfehérvár Közgyűlése ma tart ülést a költségvetésről és jelentősen csökkenti az iparűzési adót illetve vita ez, Debrecen 500 millióval csökkenti az iparűzési adót, hogy a vállalkozóit segítse, éppen most tárgyalják a költségvetést. Nyíregyháza bázisszinten tervez, tessék nekem megmondani, hogy miért is tervezünk mi bázisszinten iparűzési adónál, amikor az ipari termelés az elmúlt év decemberében az előző év decemberéhez számítva több mint 20%-kal csökkent? Tehát ez az egyik nagy kérdés.

200

A második a kiadási oldal, amiben nagyon helyes, hogy a költségvetésben a 21. sz. táblázat is megtalálható az 1. sz. táblázat, a pénzforgalmi mérleg, illetve a 21-es ha jól fogalmazok, akkor a várható teljesítést mutatja, a 2008-ast és itt a működési kiadások között mintegy 3 milliárd forint különbség van. Ezt azért jó lenne, ha az előterjesztő megmagyarázná, hogy miért tervezte alul a 2009. évi kiadási oldalakat? Szeretném megkérdezni, hogy a vállalkozások támogatása külön soron szerepel 30 millió forintértékben. Nem tévedés ez? A költségvetésnek egy ezrelék alatt van, mondjuk fél ezrelék és egy ezrelék között mozog, ha a 43 milliárdos költségvetési főszámot alapul veszem. Mi indokolta ezt az óriási támogatást akkor, amikor a munkahelyek védelméről, a vállalkozások védelméről van szó? Igenis, az önkormányzatoknak, ha korlátozottan is, de vannak lehetőségei, az előbb mondtam két példát, hogy a saját vállalkozóikat támogassák, mert jól tudják, hogy ha ők csődbe mennek nő a munkanélküliség és kevesebb iparűzési adó fog befolyni. Az oktatási szféráról is szeretnék egyet kérdezni. Az oktatási szféráról azt tudjuk, hogy a központi költségvetés csökken, 97%-ban van beállítva. Azt szeretném megkérdezni, hogyan érinti ez Nyíregyháza oktatási intézményhálózatát, nevezetesen azt, hogy az intézmények költségvetésében a 13. havi bér nem finanszírozása mellett, hogy ilyen csúnyán fejezzem ki magam, a 2% zárolása mellett milyen elvonások találhatók még, amelyek azt mutatják, hogy az oktatási normatívák csökkennek nominál értéken is az előző évekhez képest. Az utolsó kérdésem a hitelre vonatkozik, csak felolvasnám a könyvvizsgálói jelentést azért, hogy világos legyek. 3,4 milliárd új hitelfelvételt kell ebben az évben megtennünk, plusz 3,4 milliárdos kötvényt fogunk felhasználni. Ez 6,8 milliárd, tartható-e ez a hitel likviditási problémák nélkül? Urbán Judit: (képviselő) Köszönöm a szót polgármester asszony, nekem két rövid kérdésem lenne. Mind a kettő a 4. sz. melléklethez kapcsolódik. Az egyik az a 4. sz. mellékletben a 28-as soron szerepel, belváros honvédségi laktanyák őrzése, ingatlankezelés. Mi indokolja ezt a 28 millió forintos növekedést? A másik pedig szintén a 4. sz. mellékletben hirdetési keret, PR kiadás, város marketing, ebből városi film készítése 20 millió forint. Az az igazság, hogy először azt hittem, hogy ez a szám elírás, elképzelhető, hogy az is, mert ezt a 20 millió forintot amúgy is, de ilyen gazdasági helyzetben pedig főleg városi film készítésére nagyon soknak tartom. Arról nem beszélve, hogy itt olvastam a 19. oldalt a költségvetésben, hogy Nyíregyháza, Beregszász együttműködésének erősítése pályázathoz is készül egy rövidfilm Nyíregyházáról. Tehát milyen rövidfilmek ezek, tulajdonképpen mi indokolja ezt a nagyon magas összeget? Köszönöm. Dr.Tirpák György: (képviselő) Két rövid kérdésem lenne nekem a 20. számú orosi választókerülettel kapcsolatosan. Az egyik kérdésem a 7. fejezethez kapcsolódik, ennek az 1.15 pontjában szerepel az, hogy Oroson a Ragyogó utca vonatkozásában útalapok tervezése, építése lesz kivitelezve, ez megvalósult már 2008-ban. Valószínű, hogy ez tévesen került bele. A 22. fejezettel kapcsolatosan, amelyik tartalmazza a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft által elvégzendő feladatokat, amelyek szerepelnek az üzleti tervben, ilyen szerepel az útfelújításnál, a Ragyogó utca, egyetértek vele, ez természetes és Friss utca, ilyen szerepel, hogy ez esetleg véletlenül került-e bele az útfelújítások közé? Hiszen vannak olyan utcák, ahol még aszfaltos út sohasem volt Oroson, a régi Oroson, ahol a 2004. költségvetés után nem valósultak meg és ezek szerepeltek tavaly mintegy 80 millió forintos összegben, de ezek közül nem került be semmi, ezért kérdezem én ezt a kérdést. Köszönöm.

201

Csabai Lászlóné: (polgármester) Én fogom kezdeni és utána kérem László Gézát, hogy amit kihagyok, akkor légy szíves rá válaszolni. Tirpák György orosi képviselő úr kérdésére válaszolom, hogy észrevettük a Ragyogó utcát, csak már nem akartuk kivenni, nem akartunk belenyúlni. Ott egy útalap lezárás van, amit a Városüzemeltetés betervezett, a Friss utcán meg egy 70 méteres szakasz van, ahol lakosság épített útalapot, amit szintén be kellene zárni. Egyelőre több útépítést nem tudtunk betervezni, mert nem volt költségvetés, egyébként mindenkinek mondom, mert többen felvetették, hogy a Városüzemeltetésnek ez a 21-es melléklete ez egyelőre tájékoztató jellegű, hiszen a végleges anyag az az üzleti terv elfogadásakor, március végén fog kialakulni. Úgyhogy addig még lehet egyeztetni ezeket az összegeket. Azt viszont őszintén elmondom, hogy ennek a megduplázására nincs lehetőség. Tehát lehet, hogy valamennyit lehet hozzátenni, de olyan nagyon sokkal többre nem fog pénz lenni. De minden képviselőt kérek, hogy Hámorinéval, vagy Márczi Imrével egyeztessenek ebben a dologban. Ez most nem elfogadása a 21. táblázatnak, hanem csak tájékoztató. Urbán Judit kérdezett a filmre. Az Állatpark és a Sóstó fejlesztésével Gajdos László szeretne egy olyan filmet készíttetni, amelyiket befogadta az M1TV, kifejezetten a városról készült film, játékfilm, játékfilm sorozat, azt kértem tőle, hogy a Kulturális Bizottság legközelebbi ülésére adjon egy tájékoztatást, hogy mit szeretne ebben csinálni. Ennek egyébként nem ennyi az összege, hanem nagyobb, viszont rendkívül nagy a reklámértéke a város fejlesztésével kapcsolatban. A PR marketing és hirdetéskiadás egyébként hajszálpontosan ugyanannyi, mint tavaly, ebben van tavalyi áthúzódó tétel, csak most visszavontuk és egy kézbe szeretnénk adni ezt a kérdést, mert egyébként azt gondolom, hogy egy civil pályázat meghirdetéséhez nem biztos, hogy féloldalas pályázatot kell írni, hanem lehet, hogy egy rövidet és akkor mindenki megnézheti a belső tartalmát, akár az interneten, akár a Városházán. Tehát ezzel szeretnénk egy kicsit gazdálkodni, ezzel az összeggel. Vinnai Győző néhány kérdésére szeretnék reagálni. Először is a hitelre. 3,4 milliárd forint hitelt mond, amit a könyvvizsgáló írt. Csak szeretném elmondani, hogy 2,8 milliárdot meg visszafizettünk likvidhitelt. Tehát valóban új hitel az csak 600 millió forint, úgyhogy én tisztelettel kérem, hogy ne riogassa feleslegesen az embereket, ez 600 millió forint friss hitel, amit én elmondtam és azt is elmondtam, hogy ezt minden szándékunk szerint nem akarjuk felvenni. A másik, hogy kicsit pontatlan volt megint a képviselő úr, mert a 3 milliárd forintos kötvényből, ha jól emlékszem, akkor 1 milliárd – majd megmondom, hogy mennyi – 982 millió forintot átviszünk a jövő évre, az akkori pályázatoknak a finanszírozására. Tehát ezt nem használjuk fel, tehát két pontatlanság volt az ön által elmondottakban. Az oktatási szféránál a 13. havi bér az tavaly pótlólag leutalásra került, ha valaki előveszi a 20. táblázatot, az teljesen egyértelműen mutatja, hogy az 700 valamennyi millió forint, már nem emlékszem pontosan, ez természetesen a költségvetési működési kiadásban nem szerepel, de a 13. havi bér 180 ezer forintig való értéke az havonta leutalásra kerül. Az kifizetésre kerül az embereknél, csak nem képezi a mi költségvetésünknek a tárgyát, tehát valójában nincs akkora jövedelemcsökkenés az önkormányzati intézményhálózatban, mint amennyit ez az adat mutat. Csak ennek egy része az önkormányzat finanszírozásában van, egy része pedig állami finanszírozás, közvetlen támogatásként jelenik meg. Az iparűzési adóban – mindjárt behozzák nekem a számot – valójában mi is 400 millió forint körüli összeggel tervezünk kevesebbet, mint a tavalyi.

202 Mert a tavalyi tervhez képest, a tavalyi teljesítés az több lett, és a jelenlegi, tavalyi eredetileg tervezettből még most 100 millió forintot visszavontunk, tehát ha ezt a két számot megnézem, – mindjárt meg fogjuk nézni a tavalyi teljesítést – akkor egy 350 – 400 millió forinttal tervezünk kevesebbet, mint a tavalyi tényleges szám. Úgyhogy ha Debrecen 500 millióval tervez kevesebbet, akkor teljesen pariban vagyunk, mert Debrecen kétszer akkora, mint mi. Majdnem kétszer akkora az iparűzési adója, úgyhogy azt gondolom, hogy akkor mi nagyon mérsékelt tervezést csináltunk az iparűzési adóra vonatkozóan. A vállalkozások támogatását Jászai Menyhértnek a javaslata alapján terveztük be, ez a kis- és mikro vállalkozók kamattámogatása, és természetesen ezzel nincs a dolog lezárva, mert a március 2-ai vagy 3-ai közgyűlésre ennek a szabályozását is be kell hoznunk, hogy minél hamarabb mehessen ki ez a pénz. Természetesen, ha ennél többre lesz szükség, akkor ezt a többletet oda kell adni. Mi annyival számoltunk, vagy azt néztük, hogy mennyi pénz van a PRIMOM Alapítványnál és ezt mennyi nyíregyházi vállalkozónak tudjuk adni. Szeretném elmondani tájékoztatásként, hogy ezen túl még 128 millió forintot adunk a kis- és középvállalkozóknak, vagy a mikro- és kisvállalkozóknak, adókedvezményt, amit én most olvasok újságban, hogy ilyet ad Kaposvár, meg Esztergom, mi ezt adjuk 6 éve. Tehát mióta ez a lehetőség megvan, mi mindig adtuk, tehát ezért én most nem tudok ezzel kampányolni, mert ez nem új lehetőség, ezt évek óta adjuk. Náluk ez eddig nem volt, most ők ezt alkalmazzák, tehát örülök neki, hogy más város is rájött, hogy a valóban a kicsiket támogatni kell. Tormássi Géza, a városüzemeltetési kiadásokról szólt. Ez egy kicsit bonyolult, a számítás, amikor a városüzemeltetési kiadásokat tervezzük. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a tavalyi évben feladatváltás volt. A tavalyi évben visszaterveztük az áthúzódott kötelezettségeket, az megközelítette a 900 millió forintot, a mostani áthozott kötelezettség az 632 vagy 634 millió. Tehát ott egy 350 millió forint különbség van. Ez az egyik, ami picit átláthatatlanná teszi azok számára ennek az adatnak a nyomon követését, aki nem bújik annyira bele a részletekbe. Ehhez kell hozzáadni azt a több mint 600 millió forintos tételt, ami pedig a közmunka programból adódik. Amivel az én számításaim szerint nem sokkal, de 25 – 30 millió forinttal van több pénz a városüzemeltetésnél, mint tavaly volt. Ezt még majd Hámorinéval is kell tisztázni, mert azzal, hogy tavaly nem ő kapta az áthozott tételt, hanem a Városüzemeltetés, amit most megszüntetünk, ez egy kis bonyodalmat jelent. Ezt majd az üzleti terve idejére akkor fogjuk részletesen tisztázni. Egy biztos, hogy ez a több mint 500 közmunkás, ez egészen biztos, hogy egy jelentős változást fog eredményezni a városüzemeltetési feladatok ellátásában. Ez egészen biztos. Bízva abban, hogy jól fogják szervezni a munkát, meg fog látszani a város tisztaságában, a csatorna ellátásban, és egyébként a szociális és egyéb szférában is. Én nagyon bízom benne, hogy ez egy sikeres program lesz és az emberek látni és érezni fogják ennek a programnak a hatását. Marinka Viktor kérdezett rá a Sóstó fejlesztésére. Ez az a pénz, ami korábban a sport területén volt, csak mindent odatettünk, ahova való, mert senki nem kérdőjelezi meg, hogy miért kell a Stadionnak pénzt adni, senki nem kérdőjelezi meg, hogy miért kell a Színháznak pénzt adni, miért kell a BUSZACSAnak pénzt adni, igen, a Sóstónak ugyanúgy pénzt kell adni a sátornak a téli üzemeltetésére. Egyébként kiszámolták és adatokat kértek László Gézáék, ez a 73 millió forint, csak a sátornak a téli üzemeltetése. Egyébként ez egy döntés kérdése, mert nagyon-nagyon sok pénz. Be lehet zárni a sátrat télére, és lehet azt mondani, hogy nem működtetem és az úszóoktatás télen megszűnik. Tehát ez egy értékválasztás kérdése. Csak azt nem lehet, hogy azt ne fizessük ki. Mert ennyi van a költségvetésben, tehát nem plusz pénz van benne.

203

Ez az összeg van benne. Sajnos igazat mondott Nagy László, nem lehet tudni, hogy ezzel ki tudunk-e jönni a fürdőnél, hiszen egy egészen új helyzet van, hiszen az emberek takarékoskodnak, és nyilván itt is fognak takarékoskodni. A szándékunk az, hogy ez megvalósuljon, ennek érdekében van egy vállalkozás is, aki egészen biztos, hogy a Közgyűlésnek egy alternatív lehetőséget fog benyújtani. A Közgyűlés majd eldönti, hogy akar-e ezzel foglalkozni, vagy nem. Az óvoda megtakarításra azt tudom mondani, hogy én úgy tudom, hogy a két szakmai iroda úgy döntött, hogy nem kéri az óvodáknak a megtakarítását, mert nem látta biztosítva, hogy ezt meg is tudják tenni. A vállalásukat, tehát az óvodát nem érinti a megtakarítás. Nagyobb megtakarítás érinti a középiskolákat, ahol van igazán lehetőség megtakarításra, és legyünk őszinték, hogy van ahol kevésbé van, de azért mégiscsak nagyobb lehetőségük van a gazdálkodásra, mint más területnek. Szilassy Géza, nagyon jogos a felvetése. Marinka Viktornak volt még egy kérdése az alternatív energia pályázatra, a mienkben is van, úgy tudom, hogy a KEOP pályázatok egy részében van ilyen. Giba Tamástól fogom majd kérni, hogy erre reagáljon. A Nyírtávhőnél van ilyen pályázat. Nem tudom, hogy van-e már értékelés benne. Tehát van olyan pályázat, amelyik alternatív energia felhasználásra vonatkozik. Én úgy gondolom, hogy itt van az ideje, hogy a pályázatot elbírálják, nekem nincs róla információm, hogy van-e már elbírált pályázat. Szilassy Gézának nagyon jogos a kérdése a Petőfire és a Kállói úti óvodára vonatkozóan, hogy mi történik akkor, ha nem nyer, mert ez mind a kettő olyan pályázat, amit most kell beadni. Az egyikben már döntöttünk, a Kállói útiban, annak most az adminisztratív munkái folynak, és azt nem tudom, hogy mikorra, de valószínűleg ebben a hónapban be kell adni. A Petőfié pedig olyan, mint amit majd később kell beadni. Én elég szkeptikus vagyok a Petőfi Iskolát illetően. Van más a vezetésben, aki meg bizakodó. Én azt tudom mondani, hogy ha a Petőfi nem nyer, akkor ugyanazt a módszert tudjuk alkalmazni, mint a Kertvárosi Iskolánál és a Móricznál, hogy a pályázati összegtől egy sokkal kisebb összeggel rendbe tesszük az iskolát. Ahogy megcsináltuk az orosi iskolánál, megcsináljuk most a Kert utcánál, megcsináljuk a Móricznál, ugyanezt az alternatívát tudom ajánlani. Ezt el kell dönteni, hogy kockáztassunk-e. Sajnos a kockázat azt jelenti, hogy egy évet fog csúszni, mert mire beadjuk a pályázatot, mire értékelik, addigra ki fogunk a nyárból futni, és akkor a saját erős felújítás az sajnos átmegy a jövő évre. Ha az iskola úgy dönt, vagy azt az alternatívát támogatja, hogy egy ettől sokkal jelentős, vagy kisebb összeggel csináljuk meg, hogy legalább a szigetelések meglegyenek, akkor ez az alternatíva is járható. Térjük erre vissza László Géza. Ebben közösen kell felvállalnunk a kockázatot, mert annak is van kockázata, ha nem pályázunk, és annak is van kockázata, ha pályázunk. Ebben a kérdésben Giba Tamás meg én más elvet képviselünk. Giba Tamás bízik, hogy ezt meg lehet nyerni, én egy kicsit szkeptikus vagyok ebben a dologban. Azért szeretné, ha beadnánk ezt a pályázatot, mert ő ezt a nagy programot szeretné megvalósítani, én meg tudom, hogy saját erőből ezt a nagy programot nem tudjuk megvalósítani. És ez a vita köztünk. Nem baj az, ha ez nyilvánosságra kerül, ez egy szakmai vita és nem politikai vita. Az egyéni képviselőkre elmondtam a véleményemet, nem kívánok itt erre kitérni. Fesztóry Sándor valóban ideadta nekem az anyagot, ezek a sporttámogatásra vonatkoztak, én a szóbeli kiegészítésben elmondtam ezeket a sporttámogatásokat, illetve volt három olyan kérése, ami a városüzemeltetéshez kapcsolódik és ezt Hámorinától kértük, hogy tegye be a költségvetésébe. Csak már itt nem javítottuk ezt az anyagot, mert ezek mind olyan kérdések, amelyek nem olyan borzasztó nagy pénzek és ezt el fogja bírni ez a 22. melléklet.

204

Tehát azért nem hoztuk külön, mindig mondom, hogy a Városüzemeltetéssel tessenek szíves egyeztetni, akinek valami nem stimmel ebben a táblázatban, de a Fesztóry Sándor által megfogalmazott kérdés valamennyije belefér abba a költségvetésbe. Egy közvilágítás volt, egy tükör volt, meg nem tudom mi volt a harmadik ilyen kérdés. Földesi István. Közalkalmazottaknál, meg a köztisztviselőknél az automatizmust azt biztosítottuk, tehát az rendben van. Béremelés nincs. Tehát azon kívül béremelés nincs. Van bérnövekmény, ami meg fog majd jelenni, az osztályfőnöki pótlék és egyebek, de jobb szeretném, ha ezt László Géza mondaná el. Őszintén szólva nem tudom, talán Vinnai Győző mondta, hogy a bérek 89%-a, és a bizottsági véleményben és a 13. havi bér. Hát pontosan meg van határozva a 20. számú mellékletben, hogy mennyi volt a 13. havi bér. Nyílván annyi nem lesz, mert értékhatárhoz kötött, vagy bérhatárhoz kötött a bér, de az előbb már elmondtam, hogy a 13. havi bér nem megy át a költségvetésünkön, tehát azért ez egy ilyen látszólagos megtakarítás. Mi nem azt mondjuk, hogy nem fog megvalósulni a fejlesztés, mi azt mondjuk, hogy a fejlesztés időben nem biztos, hogy meg fog valósulni, mert mondtam egy példát a bizottsági ülésen, hogyha március hónapban ki tudjuk írni a szennyvíznek a közbeszerzését, és ennek a bírálata kb. májusban lesz. Elég, ha csak egyet megreklamálnak, akkor az újabb három hónapot jelent. Akkor nem fognak tudni júniusban dolgozni, akkor majd csak augusztusban, vagy szeptemberben, akkor biztos, hogy nem lesz 4,4 milliárd felhasználva ebből az összegből, csak a fele. Tehát nagyon-nagy pénzek vannak, és nagy közbeszerzések vannak. Ezért kiszámíthatatlan ez a dolog. De amit beterveztünk, azt mindet meg akarjuk csinálni, illetve van egy másik tétele a költségvetésnek a fejlesztési oldalról, ahol pályázatot nyújtunk be, nyílván ahol pályázatot nyújtunk be, ott vagy nyerünk, vagy nem nyerünk. Ha nyerünk, akkor elindulhat a program, ha nem nyerünk, akkor nem fog elindulni a program. Illetve az is előfordulhat, hogy olyan későn születik a döntés, hogy abból már egy fillért nem fogunk felhasználni, de tervezési szinten ezeket a tételeket meg kell jeleníteni, hiszen a Közgyűlésnek döntést kell abban hozni, hogy ezeket a pályázatokat ebben az évben be akarjuk hozni. Úgyhogy nagyon szeretném, ha egyértelműen fogalmaznánk ebben a dologban, mi nem, nem akarjuk megvalósítani, hanem a dolog természetéből adódik, hogy bizonyára lesz olyan tétel, ami áthúzódik a következő évre. László Gézáé a szó. László Géza: (Gazdasági Iroda vezetője) Ahogy végignéztem a kérdéseket és végigmentem a válaszokon is, amire nekem válaszolni kell, itt még visszatérek a Sóstó-Gógyfürdő Rt-hez, az a kérdés, hogy mit tartalmaz a költségvetés? Polgármester asszony elmondta, hogy 77 millió forint a fedett uszodának a fenntartási, üzemeltetési költsége és ezen kívül még van nem nevesítve 35 millió forint tagi kölcsön, ami a Sóstó Rt-nek a tagi kölcsöne. A következő kérdést pedig Vinnai Győző képviselő úr vetette fel itt, hogy az intézményi költségvetések. Én ha jól értettem itt azzal foglalkozott, hogy hogyan állt össze az intézményi költségvetés, itt a 20. számú melléklet az, amiben idősorban bemutatjuk 2006-tól, hogy hogyan alakultak, nem csak főbb kiadási jogcímen, hanem egyéb más jogcímeken is a kiadási előirányzatok, de amire a kérdésének a második része irányult itt az elvonásokról, hogy hogyan érintette az oktatási intézményeket az elvonás, milyen tételekből tevődtek ezek össze. Egyrészt személyi juttatás és ennek a járulékai. Én most itt nem tudtam külön válogatni a kimutatásban, hogy szociális, egészségügyi intézmények, ez összességében a személyi juttatások 92, 8 millió forint, 29,5 millió forint pedig a járulékok voltak.

205

És ezek alapvetően az oktatási intézményeket érintették, kivéve a Szociális, Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatóságot említem meg, meg a Szivárvány Idősek Otthonát, ott összesen 2,3 millió forint volt, plusz egy 500 ezer forint volt a járulékelvonás. Tehát ha ezt levonjuk az említett két számból, akkor durván azt mondjuk, hogy a 92-ből levonom a 2,5 milliót és levonom innen a járulékokból, összességében egy olyan 120 millió forint körüli összeg volt ez. Megjegyzem, ez az intézményekkel történt egyeztetés alapján volt. Az általuk, – idézőjelben mondom – az általuk kimunkált és általuk lehetségesnek tartott megtakarításokat jelezték. Felhalmozási kiadások vonatkozásában mindössze egy tétel van, egy 400 ezer forintos. A dologi kiadások zömmel, 122,7 millió forint, ebből egy 42 millió, 43 millió forint a szociális területet érintő és a kulturális területet, a Váci Mihály Művelődési Központnál egy 5,8 millió, a Móricz Zsigmond Könyvtárnál egy 5,6 millió forint volt ami őket érintette, a többi az az oktatási intézményeket. Összességében a kiadási csökkentés az 245,4 millió forint volt. Figyelembe vettük az intézményeknél a pénzmaradványból várhatóakat. A pénzmaradványnak a bevonását, ez 24,2 és lehetővé tettük az intézmények számára, ha a szabad kapacitásuk, tehát helyiségek többcélú hasznosítása vagy bérbeadása címén bevételi többletre tehetnek szert, akkor ezt is figyelembe vettük. Ennek összege 23,2 millió forint. Összességében tehát 292, 9 millió forint az, ami az intézményi szférát érintette, ez a bizonyos 2%-os csökkenés. Ha ez 2%-os csökkenés lett volna, akkor 318 millió forint lett volna, tehát ez ettől valamivel kevesebb. És én egy ilyen nagyvonalú számítással az oktatási területnek a 80%-a érintette. Még egyszer elmondom, nem a korábbi hagyományoknak megfelelően, illetve nem is nevezném hagyománynak, korábban olyan fűnyíró elv alapján történtek az elvonások, most nem. Előtte ebben a terembe hívtuk össze az intézmények igazgatóit, vezetőit, én tájékoztattam az akkori helyzetről és elmondtuk, hogy milyen mértékű forrásszűkítésre, vagy kiadásszűkítésre van lehetőség, vagy forrás növelésére. Akkor velünk együtt egyeztetett módon mindenki behozta. Nyilvánvaló a kérdés, felvetődik, hogy ezek a megtakarítások, amit ők leírtak mennyire valósak, vagy mennyire lesznek végrehajthatók? Nyilvánvaló, azért kértük tőlük azt, hogy velük együttgondolkodva és én úgy érzem, hogy ebben nem is volt részükről semmilyen ellenvetés, semmilyen ellenszegülés, tehát megértéssel fogadták ezt az elvonást. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy a kérdésekre adott válasz elfogadató-e? Maradt-e megválaszolatlan kérdés? Igen. Szilassy Géza tessék. Dr. Szilassy Géza: (képviselő) Köszönöm szépen a szót. Én nem kaptam választ a kérdésemre. Nem tudom, hogy László Gézának tegyem-e fel, vagy polgármester asszonynak? Azt kérdeztem, hogy nominál értékben sem teljesül az állami normatívának a bevétel tervezése. A tervezés szerint mínusz 82 millióval alul vagyunk a tavalyi évhez képest. Igaz-e ez? László Géza: (Gazdasági Iroda vezetője) Tehát mivel a táblázatot odaadtam képviselő úrnak és ez a tavalyi költségvetés, illetve a 2009. évi költségvetésnek a normatív állami hozzájárulásra vonatkozó táblázatából való az adat, tehát a felmérés alapját képezte mind a két évben, ez az adat igaz és valós.

206

Csabai Lászlóné: (polgármester) Amikor én azt mondtam, hogy a költségvetés állami támogatása az körülbelül a tavalyi szinten alakul, akkor igazat mondtam, mert ez 0,4%-os csökkenést jelent. A híradások ennél minden szempontból sokkal több előrejelzést mutattak. Ez nem jó, ez az összeg, csak nem valósak azok az információk, amik erről szóltak. Ha megnézi a 12,5 milliárdos állami támogatást meg személyi jövedelemadót, nálam ugyan 71 millió van, nem tudom, hogy hogyan lehet a 71- ből 81 Szilassy Gézánál, mert ebben az előterjesztésben 71 millió csökkenés van. Akkor ez a 71 millió forint a 12 millió forintnak a 0,5%-a László Géza: (Gazdasági Iroda vezetője) Erre is válaszolok, mert ez a 2.1. táblázat mellékletében van benne, amiről polgármester asszony beszélt. Ez az összes normatív állami hozzájárulás és a normatív kötött felhasználású támogatást tartalmazza, amiről Szilassy úr kért anyagot tőlem, az csak a szociális és egészségügyi ágazatot jelenti. Tehát nem az egész önkormányzati szintűt, az csak az ágazatot jelenti. Csabai Lászlóné: (polgármester) Rendben, Urbán Judit. Urbán Judit: (képviselő) Csak az egyik kérdésemre kaptam választ, a másikra nem, a honvédségi épületek, ez a 4. számú melléklet 28-as során van. Csabai Lászlóné: (polgármester) László Géza fog rá válaszolni, nem tudom rá a választ. Urbán Judit: (képviselő) A másikhoz, amit válaszolt, csak egy rövid megjegyzés, vélemény. Értem, amit polgármester asszony mond, de megdöbbenve hallgattam, hogy még nem is elég erre a 20 millió forint, hanem ez csak egy része. Biztos a Kulturális Bizottság majd fogja látni, hogy tulajdonképpen miről van szó, látatlanban nehéz ezt megítélni, de nem tudom, hogy milyen játékfilm az, ami városmarketing szempontból, ezt így nehezen értem. Mert ha egy filmről van szó, ami direkt Nyíregyháza bemutatása, az is más, de ezt most nem látom, úgy, hogy valószínűleg majd kulturális bizottsági tagoktól tudok erről tájékozódni. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Őrzés – védelemről ki válaszol? Dr. Freidinger Renáta: (Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője) Az őrzés – védelmi feladatok tekintetében egy jelentős bővüléssel számolhatunk, hiszen korábban két honvédségi laktanyát őriztünk, most ebbe belekerültek olyan önkormányzati ingatlanok, amelyek az intézmények rendeltetésszerű használatából kikerültek. Ilyenek például a Bolyai téri ingatlan, ahol abban a pillanatban, ahogy kiköltöztek belőle, azzal szembesültünk, hogy két – három napon belül feltörték és elkezdték a benne lévő felszerelési tárgyakat, ablakokat, stb. kibontani. Ide tartozik többek között a Berenát utcai ingatlan, amit az önkormányzat a közeljövőben fog átvenni. Ennek az őrzésével is számolnunk kell, illetve a Nagyszálláson átveendő lőszerraktár tekintetében a lőszer-mentesítési feladatokra.

207

Csabai Lászlóné: (polgármester) Ha megkapjuk. Tehát ez azt jelenti, hogy ebben van tartalék. Jó, akkor a kérdéseket lezártuk és a vélemények megfogalmazására van lehetőség. Adom a szót a képviselőknek. Márföldi István tessék parancsolni. Márföldi István: (képviselő) Ugyan polgármester asszony az előbb azt mondta, hogy minden költségvetés összeállítása nem könnyű dolog, én ezzel teljesen egyetértek, viszont azt megállapítanám, hogy én úgy gondolom, azért most az előterjesztő valóban nem volt könnyű helyzetben. Na, most nem azért, mert önmagában a költségvetésnek az összeállítása komplikáltabb volt, hanem azért volt nehezebb helyzetben, mert az információk, amik rendelkezésére álltak, azok voltak bizonytalanok, vagy azok nem voltak meg időben, vagy később érkeztek. Csak egy dolgot mondjak, ma a polgármester asszony azt hiszem 4 vagy 5 újsággal jött be a Pénzügyi Bizottság ülésére azért, hogy nem jelent-e meg benne olyan hír, ami miatt esetleg a költségvetésünkbe az előírás szerint bele kell nyúlni. Tehát azért mondom, hogy ilyen szempontból értjük azt, hogy nem volt egyszerű helyzetben a költségvetés készítője. Az idei évben. Természetesen azt is elfogadom, hogy máskor sem egyszerű feladat ez. A másik dolog, én úgy gondolom, hogy nekünk, akik itt vagy elemezzük, vagy bíráljuk a költségvetést, egyszerűen a költségvetésben megfogalmazott számokra vagyunk utalva. Na, most én nem javasolnám azt, hogy ha a költségvetésben az van leírva, hogy 3,4 milliárd forint új hitelt veszünk fel, akkor most azon ne vitatkozzunk, hogy ezt most komolyan gondoljuk, vagy nem gondoljuk komolyan. Vagy fel fogjuk venni, vagy nem fogjuk felvenni. A költségvetésben ez szerepel, gyakorlatilag ez áll rendelkezésünkre, az egy más kérdés, hogy most ezt fel fogjuk használni, vagy nem fogjuk felhasználni. Tehát gyakorlatilag ezen nem kellene vitatkozni, hogy most jó ez a szám, vagy rossz. Ez van leírva a költségvetésbe és gyakorlatilag nekünk ezzel kell most számolni és ezt kell értékelni. Ehhez ennyi megjegyzést szerettem volna elöljáróban tenni. Pénzügyi Bizottságon is én úgy gondolom, hogy elég hosszan beszéltük meg, értékeltük a költségvetésnek a számait, és nagyon sok dologban egyébként a mi véleményünk is, a frakció részéről, meg a saját véleményem is nagyon sok dologban egyezett a polgármester asszony véleményével, amit a Pénzügyi Bizottságon elmondott, hisz valóban, a bevételi oldalnak a problémái gyakorlatilag majdnem megegyeznek a saját véleményemmel is, vagy a mi véleményünkkel is. Hiszen valóban az adóbevételek egy kicsit túltervezettek, lehet, hogy egy kicsit nagyon is, és valóban, az iparűzési adónál lehet a legnagyobb bizonytalanság. Bár az is igaz, hogy igazán 2010-ben fognak ezek a dolgok jelentkezni és nem 2009-ben. De azért 2009-ben is több, tehát összetett ez a dolog, mert ellehetetlenülhetnek az adófizetők, akik nem tudnak fizetni, ugyan az adóalapjában nem igazán nagy változás lehet, mert az elmúlt évi forgalmi adatok, vagy számok alapján állapítjuk meg az adót, tehát gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy szintén vagy tud fizetni, vagy nem tud fizetni. Nagy a bizonytalanság. Ugyanez a helyzet a felhalmozási jellegű bevételeknél is. Bizonytalan. Nem zárja ki természetesen azt, hogy ez realizálódhat, de nagy a bizonytalansági tényező benne, hogy ez megvalósul. Tehát ugyanúgy, mint az elmúlt években. Nem egészen értek egyet a központi költségvetési támogatásokkal, ami itt elhangzott, hisz azt hiszem, nagyon sok forrásból tudjuk azt, hogy a központi normatívák, illetve a kötött felhasználású normatívák összességében, legjobb tudomásom szerint 3-5%-kal csökkennek nominálisan. Tehát reálértékben ez végső soron még nagyobbat jelent.

208 Ez van, ezt kapja, az önkormányzat, ezzel kell számolni, az egy más kérdés, hogy ez nehézségeket okoz majd nekünk, mert saját forrásból ezeket az elmaradt bevételeket, ami korábban jelentkezett az önkormányzat büdzséjében, saját forrásból meg kell finanszírozni. Na, most a saját forrás megint csak az, ami. Tehát ezzel így kell számolni. A bevételi oldalnál valóban a helyzet az, ha megnézzük, a két oldalát a pénzügyi tervünknek azt látjuk, hogy igen jelentős új hitellel és igen jelentős pénzmaradvány felhasználásával tudjuk egyensúlyban tartani a költségvetésünket. A pénzmaradvány az itt van benne, nem akarom felolvasni, több mint 3,5 milliárd. Ebből 3,3 akármennyi a kötvény, amit felhasználunk. Az is igaz természetesen, amit mondott polgármester asszony, hogy 1 milliárd kötvény még megmarad, és azt átvisszük a következő évre. De amit erre az évre terhelünk, illetve erre az évre használunk fel, az gyakorlatilag ennyi. Aztán ebből mennyit fogunk felhasználni, az egy más kérdés. Az egy más kérdés, az attól függ, hogy a kiadási oldalon a felhalmozás címszó alatt szereplő számok hogy fognak teljesülni. Vagy projektek hogy fognak megvalósulni, illetve a projektek pénzügyi teljesítése keresztül fog-e menni a költségvetésen, vagy nem. Mert olyan is elképzelhető, hogy a projekt teljesült, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a következő költségvetési évre. Tehát ezt nem tudjuk. Valaki elmondta itt, hogy jóslásokba nem kell bocsátkozni, azért itt gyakorlatilag, ahogy polgármester asszony is elmondta, nekem az a véleményem, hogy ez, amit beterveztünk, ha nominálisan fele, vagy több mint fele realizálódik, akkor már körülbelül rendben vagyunk, mert egyébként pénzügyileg nem is jön ki belőle több. Mert ha az igaz, hogy a kiadási oldalon, és emellett továbbra is kitartok, és elfogadom azt, amit Pénzügyi Bizottságon polgármester asszony mondott, hogy vannak dolgok, amik kimaradnak és ezáltal nem jelentkeznek a 2009. évi működési kiadásokban, de viszont arra lenne egy nem nagy fogadásom, egy kis fogadásom, hogy 30 milliárd forint alatt nem fog realizálódni 2009-ben az önkormányzat működési költsége. Ha ez így realizálódik, akkor gyakorlatilag a betervezetthez képest ez több mint 2 milliárd többletköltséget jelent, illetve az adósságszolgálat is magasabban kell, hogy realizálódjon, hisz a kötvények miatt, az új hitelek miatt magasabb lesz a költség véleményem szerint, mint amit beállítottunk. Ha ezt összevetjük, akkor valóban nem, illetve két dolog történhet, vagy nem realizálódik, nem futnak át pénzügyileg projektek a költségvetésen, és ez által a felhalmozás, fejlesztés annyi lesz amennyi és nem annyi, mint ami a költségvetésben szerepel. Vagy további forrást kell biztosítanunk ahhoz, hogy ha netalán minden megvalósulna. De ezt valóban tudjuk és ez nem jóslás kategória, hogy nem fog megvalósulni. És itt értek egyet a könyvvizsgáló úrral, valóban további pénzügyi feszültségeket fognak okozni és további likviditási nehézségei lesznek a 2009-es évben is az önkormányzatnak. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Majdnem kétszeresét használta fel az idejének, de azt gondolom, hogy annyira szakmai volt a vélemény, hogy nem akartam elvenni, kérem a többieknek a megértését. Fesztóry Sándor. Fesztóry Sándor: (képviselő) Köszönöm szépen. Kezemben tartom Nyíregyháza Megyei Jogú Város 338/2008. számú határozatát. Polgármester asszony említette a felvezetőjében a költségvetéssel kapcsolatban, hogy voltak olyan tételek, amik nem kerültek be a közgyűlésre, és erről döntött a szűk vezetőség. Ezzel azért sem tudok egyetérteni, mert amikor ezt a határozatot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése meghozta, már december 15-ét írtuk, tehát mindössze két hónapja volt.

209 És én azt nehezményezem ebben, hogy annak ellenére, hogy nem régen történt ennek a határozatnak a meghozatala, ez egyszerűen nem került be a közgyűlés elé, illetve nem került be a költségvetés tervezetébe. Annak ellenére, szó szerint idézem, 5. pontja ennek a határozatnak „utasítja a Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy a 2. és 3. számú mellékletben elfogadott összegek kerüljenek beépítésre a város 2009 – 2011 évi költségvetésébe.” Nem mennék bele a részletekbe nagyon, hiszen pontos számok vannak, de azt nem értem, hogy ha egyszer ezt eldöntötte a Közgyűlés, tehát a testület, akinek az akarata, illetve a Közgyűlés határozata az általános érvényű és mindenkire vonatkozik, akkor hogyan fordulhat elő az, hogy például a Veterán Atlétikai Bajnokságnál 20 millió forint helyett 5 millió forint kerül betervezésre. Teke Világkupánál 4 millió forint helyett 1,5 millió forint, egyik nagyrendezvénynél, amiről szintén döntött a Közgyűlés, hogy 2 millió forinttal támogatjuk, az be sem került, a 4/3 számú melléklet 16-tól 24-ig tételeket szerettem volna felsorolni. Ugyanakkor azt nehezményezném, hogy városi filmre pedig jut 20 millió forint, Veterán Európa Bajnokságra nem jut. Kérem szépen, hogy indokolja meg polgármester asszony, vagy jegyző úr, hogy ez egy olyan tendencia a város életében, ami egyre gyakrabban fog előfordulni, hogy hozunk egy határozatot és nem hajtjuk végre? Hiszen jól emlékszek arra, hogy a tavalyi évben is többször szót kellett emeljek azért, hogy a Közgyűlés adott határozata nem került végrehajtásra. Gondoljunk csak a teniszre, vagy akár a futballakadémiára. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Dr. Szilassy Géza. Dr. Szilassy Géza: (képviselő) Nehéz helyzetben vagyok, sokáig gondolkoztam azon, hogy mit is mondjak, mert ellent kell mondanom a polgármester asszonynak és tudom, hogy nem szereti, amikor ellentmondanak neki. De tételesen tudom bizonyítani azt, hogy bizony arról van szó, hogy amikor az országunk gyakorlatilag az államcsőd szélén billeg, és súlyos gazdasági krízis előtt állunk, és különösen érzékeny ez a régió, szociális feszültségek várhatók, akkor a normatív állami támogatás bizony nem 0,2%-kal, hanem 4,9%-kal csökkent. Ami azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest mínusz 82 millió valamennyi forintot kap a város, ami kiszámolva pontosan 4,9%-kal kevesebb a tavalyinál. Ebben a helyzetben a hozzászólásom természetesen nem arról szól, hogy most csepüljük a kormányzatot, hanem arról szól, hogy sajnos az önkormányzatnak pluszforrásokra lesz szüksége, hogy ezt a különbözetet kipótolja. De ugyanakkor látni kell azt is, hogy a Gazdasági Iroda kvázi kiadta a szociális intézményeknek, hogy 2%-kal csökkentsék a dologi kiadásokat, csökkenjenek a bérjövedelmek is az előbb elmondottak szerint. Tehát egyrészről van egy forráscsökkentés, másrészről várható egy hatalmas áradat, tehát nem tudom igazából, hogy mi lesz a szociális intézményeinkkel. Hogyan fogják tudni elbírni ezt a hatalmas terhelést, ami rájuk fog nehezedni? A bizottságnak van egy tulajdonsága, hogy kihelyezett bizottsági üléseket tart különböző intézményeknél. Tavaly voltunk a Gondozási Központban többek között. Nézem a Gondozási Központnak a 13. számú mellékletben szereplő költségvetését, szintén 11 millióval csökken, 15 millióval a személyi kiadások és a működési kiadások is csökkennek. Miközben tudjuk azt, hogy oly módon dolgoznak a Gondozási Központban, tessék elképzelni, hogy még számítógép sincsen. Tehát gyakorlatilag papírral és ceruzával végzik a munkát az ott dolgozók. És ott elhangzott, amikor ott voltunk, hogy bizony nagyon-nagyon szükség lenne néhány számítógépre, a mai világban mondjuk a XXI. század elején. Mindezt azért mondom, mert aggodalmaskodom, még egyszer mondom amiatt, hogy mi lesz a szociális intézményeinkkel. Köszönöm szépen.

210

Csabai Lászlóné: (polgármester) Ezt a számolást majd elvégezzük, mert László Géza ezek szerint önnek több információt adott mint nekem. Úgyhogy szívesen látnám azt a táblázatot, amit Szilassy Géza megkapott. Jó? Már csak azért, hogy válaszolni tudjak rá. Gondolom, hogy ez fontos lenne. Földesi István kért szót. Földesi István: (képviselő) A magam részéről és frakciónk részéről támogatjuk az előterjesztést és azt kérjük a közgyűlés tagjaitól, hogy szintén ezt tegyék. Rövid indoklásom van, én nem annyira pénzügyi, számviteli oldalról indokolnám, mert ez nem az én szakmám. Nagyon tisztelem azokat, akik a pénzügyben, számvitelben járatosabbak tőlem, de hadd mondjam el azon tapasztalatomat, hogy a költségvetés készítésben több mint 50 éve munkálkodom valamilyen formában és a város költségvetésében pedig ez a 15. amelyben részt veszek. Igazat adok azoknak, akik azt mondják, hogy nehéz volt elkészíteni László Géza úrnak és csapatának, valamint a város vezetésének, de ez a készítés folyamata, emlékezzünk vissza elkezdődött a költségvetési koncepció megalkotásával, akkor sok vitánk volt, hogy vajon lehet-e az alapja egy jó költségvetésnek, vagy nem. Azt a megállapítást tudnám tenni a magam és a frakció nevében, hogy ez a költségvetés szinkronban van az akkori elképzeléseinkkel és az akkori tudásunkkal. Az akkori ismereteinkkel. Azt tükrözi és tükrözi a külső körülményeinket is, a gazdasági válságot és annak hatásait. Természetesen mi is tudjuk, hogy ez az alkotás pillanatában igaz volt, de ez folyton változik és a miniszterelnök úr mai napi bejelentéseivel a Parlamentben biztos, hogy nincs szinkronban. Azok hatásait az elkövetkezendő hónapokban nekünk meg kell vizsgálni és minimum a másik félévben a módosításokat át kell vezetni a költségvetésünk módosításában is. A másik dolog amire szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy már 2008. évben, mikor átütemeztük a hitelállományunkat, illetve kötvényt bocsátottunk ki, akkor megalapoztuk ennek a költségvetésnek lényegében az egyensúlyi alapjait. Ezt kiegészítve még a vitatott 600- illetve 350 millió plusz hitelfelvételével. A költségvetést az egyesületünk és a frakciónk is úgy ítélte meg, hogy igen feszített és nagyon gondos gazdálkodást kíván, de végrehajtható. Annak ismereteim fényében, amiben készült végrehajtható. Vannak ebben a költségvetésben olyan tartalékok is, hogy ha még nagyobb megszorításokat kell megélnünk, ránk kényszerített külső körülmények miatt, azokat menetközben korrigálni lehet, illetve módosítani. Ezek alapján frakciónk javasolja, hogy fogadjuk el a költségvetést. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Lengyel Károly kért szót, őt követi Marinka Viktor. Lengyel Károly: (képviselő) Engedjék meg, hogy néhány szóban én is szóljak. Különösen a külterületi részeket illetően, hiszen ezt a területet képviselem, nagy örömömre szolgál ez, hogy a városvezető koalíció, a fenyegető recessziós helyzet, a világszerte fenyegető recessziós helyzet mellett is kitart a kezdetben hozott döntései mellett, miszerint Nyíregyháza város külterületét a belterületével együtt arányos módon fejleszti. Ez alapján van ebben a költségvetésben benne a butykai központi területnek a kialakítása ebben az évben, és a Manda bokori sportpályának a felújítása. Ez alapján a döntés alapján fogjuk elvégezni a rozsréti sportcentrumnak a felújítását, és egy EMBA pályázatot megnyerve játszóteret és közparkot fogunk létrehozni Rozsrétben.

211 Fogjuk folytatni a felsősimai művelődési háznak a felújítását, és én azt gondolom, hogy ezek a fejlesztések tulajdonképpen az elmúlt néhány évnek a külterületnek a bokortanyák szempontjából az egyik legmeghatározóbb fejlesztései lesznek, és ezt bizony ez a költségvetés tartalmazza, e mellett a recessziós helyzet mellett. Ezt személyesen megköszönöm a városvezető koalíciónak és az egész Közgyűlésnek és természetesen elfogadásra javaslom ezt a költségvetést. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Marinka Viktoré a szó, őt követi Tormássi Géza. Marinka Viktor: (képviselő) Néhány gondolatot engedjenek meg ezzel a költségvetéssel kapcsolatban. Általánosságban is és kicsit konkrétabban is. Véleményem szerint ez a költségvetés, Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2009. évi költségvetése egyenes következménye annak, amilyen helyzetben jelenleg van az ország. Amilyen helyzetben van jelenleg Nyíregyháza, amilyen helyzetben a jelenlegi hatalom az országot hozta. 2008 októberében, – mint már említettem a kérdések között – 20 milliárd dollárt kellett felvennie a jelenlegi hatalomnak ahhoz, hogy az államcsődöt elkerüljük. Azóta 7 milliárdot euróba, és ha megnézzük ezt a nyíregyházi költségvetést, akkor elmondhatjuk, hogy helyi szinten és országos szinten is azt kívánják a jelenlegi vezetők, hogy az emberek, a lakosság takarékoskodjon, húzza meg a nadrágszíjat, miközben ehhez egyetlen adalékot hadd mondjak. A 2009-es központi költségvetés decemberi változatában kérem még a kormány 7 milliárd forintos irodabútor beszerzéssel számolt. 7 milliárd forintért irodabútort akartak beszerezni. Másik oldalon pedig húzzuk meg a nadrágszíjat. (polgármester) Marinka Viktor úr, Nyíregyháza Csabai Lászlóné: Önkormányzatának költségvetését tárgyaljuk, ha kérhetném, akkor Nyíregyháza város költségvetéséről szíveskedjen véleményt nyilvánítani. Marinka Viktor: (képviselő) Köszönöm szépen. Tehát Nyíregyháza város költségvetése sajnos az ország költségvetésével is kapcsolatban kell, hogy álljon tehát ezért próbáltam néhány mondatban erre utalni. A város költségvetésével kapcsolatban elmondható, hogy tarthatatlan, sem a bevételek, sem a kiadások nem megalapozottak. Néhány előttem szólóhoz hasonlóan én is úgy látom, hogy az állami támogatás ez körülbelül a 2003. évi szintnek felel meg. Ami katasztrofális. További hitelekre van szükség ahhoz, hogy valamilyen módon ez a költségvetés tartható legyen. Továbbra is várom a választ polgármester asszonytól, hogy ki, mikor és miből fogja majd ezt az irgalmatlan összeget visszafizetni. A következő polgármesternek és a következő városvezetésnek óriási hitel és kötvénykötelezettség nyomja majd a vállát. A városvezető koalíció az egyik oldalon elvárja a takarékosságot, ahogy említettem az előbb is az óvodáktól, bocsánat általános iskoláktól, középiskoláktól, ugyanakkor a másik oldalon továbbra is jelentős összegeket biztosít a saját cégeknek. A Sóstót említettem, de említhetném ezt az ingyenes újságot is, amelyet körülbelül további 70 millió forinttal támogat a városvezetés, hogy minden héten ingyenes újság kerüljön Nyíregyházi Napló néven a nyíregyháziakhoz. Hogyha válság van és hogyha elvárjuk véleményem szerint a lakosságtól, hogy takarékoskodjon, akkor úgy gondolom, hogy ezt nekünk is be kellene tartani. Európai uniós források.

212

Én úgy gondolom, úgy látom, szemben polgármester asszonnyal, hogy az alternatív energiaforrásoknak a felhasználása, az ezzel kapcsolatos pályázatoknak a bekerülése Nyíregyháza város képviselő-testülete elé nem indult meg, ezek nem láthatóak. Jelentősen el vagyunk maradva ezen a téren. Miért fontosak ezek a pályázatok? Azért fontosak, mert ezekkel a pályázatokkal a következő évben, vagy években jelentős költségeket tudnánk megtakarítani. Úgy vélem. Nagyon fontos ez a város kiadásai szempontjából is, de az egyes emberek szempontjából is fontos lenne, hogy minél hamarabb elkezdjük és megtegyük a lépéseket. Tudom erre az lesz majd a válasz, hogy itt van a panelprogram. Ez igaz, ez jelentős dolog, csak én úgy látom, hogy ezt körülbelül 20 – 25 évvel ezelőtt kellett volna megtenni. Akkor nem nyúltunk ezekhez a lakásokhoz, pedig már akkor is nagyon fontos lett volna. Nem tudom sajnos támogatni, köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Tormássi Géza kért szót, őt követi Farkas Csilla. Tormássi Géza: (képviselő) A frakciónk véleményét mondanám el a városüzemeltetés szempontjából. A városüzemeltetés kérdésköre jelentős módon a 4. számú mellékletben található meg. Itt nekem változatlanul ugyanúgy, mint tavaly és tavalyelőtt is, van egy gondom ezzel a bizonyos táblázattal. Mégpedig ezzel a bizonyos előző évről áthúzódó tételekkel. Hogy miért mondom ezt? Azért, mert elő kell venni 3 évnek a költségvetését ahhoz, hogy tisztán lehessen látni. Hogy tisztává tegyem az egész dolgot, 2006-ban városüzemeltetési feladatokra összesen soron 1 milliárd 935 millió forintot terveztünk. 2007. évben ez keményen megemelkedett 2 milliárd 400 millió forintra, de hozzá kell tenni, hogy 2006. évről áthúzódott 889 millió forint. Tehát 2007. év ténye az durván 1,5 milliárd forint volt. 2008. évben 2,4 milliárd forintot terveztünk, de 2007. évről megint áthúzódott 627 millió forint. 2008 évi így 1,7 milliárd volt az amit szántunk és fordítottunk ténylegesen a városüzemeltetésre. És akkor megnézzük a 2009. évi tervet, ami most hoz 2,8 milliárd forintot, pontosabban 2 milliárd 837 milliót. Ebből 2008. évből áthúzódik 634 millió, tehát összességében marad 2,2 milliárd. Ha most azt nézem, hogy mennyi a változás, akkor azt mondom, hogy tökéletesen igaza van László Gézának, mert itt az anyaghoz 18%-os emelkedés van, valójában ez 24,2%-os emelkedés, ami önmagában szép lenne, de most jön a feketeleves. Ebből most nem tudom pontosan, hogy 618 millió vagy 680 millió a közmunka. Tehát ha azt figyelembe veszem, hogy ez a 618 millió forint, ennek a durván 1/3-a lényegében nem a városüzemeltetésnél fog lecsapódni. És ha figyelembe veszem az inflációt 2007. évre vonatkozóan, 8%-kal, ami tény volt, a tavalyi évben 6,1%-kal és mondjuk ebben az évben 4%-kal, akkor, amit most beterveztünk 2009. évre, ezzel a közmunkaprogrammal együtt, ezt összehasonlítva az inflációs növekménnyel durván 2,3 milliárdra lenne szükség. Ezzel szemben van 2,2 milliárd. Ha még ebből leveszem a közmunkaprogram nem városüzemeltetési feladatait, akkor azt mondom, hogy durván 300 millió forint hiányzik a 2006-os szinthez képest. Ha két nagy tételt vizsgálok csak, a zöldfelület fenntartást, illetve a közutak hibafenntartását, akkor azt mondom, hogy 2008-ban 562 millió forintot terveztünk út-hídkeretben, ebben az évben 487-et. Tehát ha most józanésszel gondolkodik az ember, tavalyi évünk egy gyenge tél volt, az idei messzemenőkig nem az, tehát ha tavaly 562-őt terveztünk, az idei évben biztos, hogy ez kevesebb lesz.

213

Ha a zöldfelület fenntartást nézem, 263 millió forint volt a tavalyi év, természetesen ez már a letisztított, tényszerű összeg, ebben az évben 252 millió az ami erre a feladatra tervezve lett. Tehát ha pozitívum és negatívum mérlegét kell megvonnom, akkor azt mondom, hogy a pozitívum ténylegesen az, hogy emelkedett a városüzemeltetésre szánt összeg a 2008 évihez képest, negatívum, hogy ténylegesen nem látom azt, ami ténylegesen városüzemeltetésre szánt összeg lesz. A közmunka programról már említettem, hogy hova kerülhetnek a pénzek. Még mindig igen magas – és ez szintén negatívum – az előző évről áthúzódó, elvégzett munka után ki nem fizetett összegek aránya. Ugye ez most 634 millió forint volt. A tavalyi évben megnéztem, hogy mit mondtam ezzel kapcsolatban. Ugyanez mondható el az idei évre is, hogy úgy érzi az ember, mintha a maradványelv érvényesülne a városüzemeltetés vonatkozásában. És még egy mondatom lenne, ha lehet. Amit én még érzek az az, hogy fejlesztés centrikusak vagyunk, amit én nagyon tudok üdvözölni és azt hiszem, hogy minden városlakó is. Azonban tudomásul kell venni, hogy minden fejlesztésnek van utána üzemeltetési és fenntartási vonzata és én igazán nem érzem, hogy ezek a tételek figyelembe lennének véve a költségvetéseink tervezésénél. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Nagy élvezettel hallgatom a hozzászólásokat, csak egyszer szeretném azt is hallani, hogyha valahol hiányzik valami, akkor azt honnan pótoljuk, mert így lenne teljes a dolog, mert amíg ez nem történik meg, addig beszélünk csak a dolgokról. Farkas Csilla, Jeszenszki András. Dr. Farkas Csilla: (képviselő) Egy városnak a pénzügyi tervét tárgyalva nyilvánvalóan többféle megközelítést tudunk alkalmazni. Én egyetértek mindazon hozzászólókkal, akik arra ösztönzik az önkormányzatunkat, hogy vegyék figyelembe azokat a környezeti hatásokat, azokat a gazdasági mutatókat, amelyek közepette döntést hozunk majd arról, hogy milyen feladatokat kell megvalósítanunk és ehhez milyen pénzügyi forrásokat rendelünk. Ebben a pénzügyi tervben mindamellett, hogy fejlesztésekkel is operál ez a költségvetés, Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2009. évi költségvetése. Azonban mindamellett, hogy ezt megteszi, felsorakoztatja, és nagy hangsúlyt fektet azokra a feladatokra, amelyeket egyrészről kötelezően ellátandó feladatként az önkormányzatunknak meg kell valósítania és ehhez hozzá kell rendelni a szükséges forrásokat. Másrészt pedig vannak olyan önként vállalt feladatok, amelyeknek az ellátását is biztosítani kell. Véleményem szerint átgondolt, következetes és ésszerű gazdálkodást kell folytatni az önkormányzatunknak, ezzel egyetértek és ezt nagyon fontos követelménynek tartom. Azonban azt is nagyon fontosnak tartom, hogy helyezzünk előtérbe prioritásokat és azt is vegyük figyelembe, hogy az egyes képviselői körzetekben például miért kell meghozni azokat a döntéseket, amelyek mondjuk az ott élő embereknek az életminőségét tudják javítani és az milyen költségvetési forrást igényel. Másik oldalról is szeretném megközelíteni a kérdést, mert több bizottsági ülésen elhangzott, hogy voltak azok, akik esetlegesen támogatták, adott esetben európai uniós pályázati forrásokból történő fejlesztéseknek a megvalósítását. Voltak olyanok, akik azt mondták, hogy szükséges, de nem most kellene erről dönteni. Én azt gondolom, hogy számos olyan uniós projekt van folyamatban illetőleg számos olyan lehetőség, ami mellett nem szabad lenne elmennünk.

214 Tehát feltehetjük a kérdést, hogy hogyan kezeljük azt az ellentmondásos helyzetet, amely szerint redukálnunk kell a kiadásokat, hiszen a gazdasági környezet ezt megköveteli és csak a legszükségesebb felújításokat kezdjük el. Ugyanakkor az uniós pályázatokat illetően a mostani tervezési időszakban, úgynevezett vissza nem térő lehetőségeink vannak. Szeretnék egy-két gondolatot felsorakoztatni amellett érvként, hogy miért fontos és miért érdemes ebben az időszakban pályázatokat benyújtanunk. Az első gondolat az az, hogy azért, mert a 2007 – 2013 közötti időszakban, nagyságrendben nagyobb uniós források állnak rendelkezésre, mint például a korábbi NFT-I. pályázati lehetőségek során. Előny számunkra, hogy teljesen új, pályázóbarát rendszer került kialakításra. Sokkal egyszerűbbé vált a pályázatoknak a kitöltése. Új, kétfordulós pályázati eljárást vezettek be. Több fejlesztési program áll rendelkezésünkre a 2007. évet követően operatív programok keretében, mint 2007-et megelőzően. Ezeknek a programoknak a sajátossága, hogy számos program gazdaságfejlesztési kérdéseket érint, amely munkahelyeket teremt, közlekedési infrastruktúrafejlesztést jelent, vagy éppenséggel olyan projektet jelent, mint amit az előző napirendben is elfogadtunk. Határokon átnyúló kezdeményezéseket támogat. Az Önkormányzat szempontjából miért lehet jelentős az, hogy ezeket a projekteket most esetlegesen el tudjuk indítani? Azért, mert ezzel kedvezményezettebb lehetőség most áll rendelkezésére az önkormányzatnak, ugyanis változik a támogatási intenzitás. Az uniós támogatásoknak az aránya 2007 – 2013 között kedvezőbb helyzetbe hozza az önkormányzatokat, ugyanis 75%-ról 85%-ra emelkedik a támogatási intenzitás. Ami az önkormányzat oldaláról azt jelenti, hogy 15%-kal csökken adott esetben a saját erő biztosítása. Én egyebekben azokkal a kérdésekkel, amelyeket a kollegáim felvetettek és itt a képviselő-testületi ülésen elhangzott nem kívánok foglalkozni, egyetlen egy dolgot, ezt szerettem volna kibontani. Arra kérem valamennyi képviselő-testületi tagot, hogy támogassa igen szavazatával ezt a költségvetési tervezetet. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Jeszenszki András és Mikó Dániel. Jeszenszki András: (képviselő) Hozzászólásom elején előrebocsájtanám, hogy nem a megkezdett számháborút kívánom folytatni, hanem általánosságban szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni a költségvetés vitájához. Pár évvel ezelőtt még Szokol képviselőtársamtól hangzott el a „legyen költségvetés” kifejezés, vagy mondat, és én azt gondolom, hogy évről-évre érdemes azonosulnunk ezzel a gondolattal. Hiszen a mi felelősségünk az, hogy a város működjön és eredményesen működjön. A politikai élet mentén azonban, a politika éle mentén azonban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a számok mögött, amelyeket mi táblázatban vizsgálunk, emberek, intézmények, feladatok rejlenek, amit nekünk, a városnak, és ennek a vezetésnek is képviselnie kell. Itt visszakapcsolnék egyébként a közgyűlésünk elején tárgyalt foglalkoztatási napirendhez is. Ott is nagyon fontos ez, hiszen jelentős létszámú, jelenleg nem dolgozónak próbálunk majd munkahelyet teremteni és valóban, ebben a költségvetésben is nagyon sok olyan feladat van, ami munkahelyeket jelenthet. Ez a költségvetés úgy gondolom, hogy tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek megteremtik a város számára a működésnek és a fejlesztésnek a további feltételeit. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan ugyanezeket az ellenzéki szlogeneket halljuk már évről – évre, mindannyian ismerjük ezeket, én nem kívánom most felemlegetni.

215

Miközben azért ne felejtsük el, hogy az ellenzék részéről is a legtöbb esetben a fejlesztéseknél megkaptuk az ellenzék támogatását, a nagy fejlesztési projektekhez. Érdemes megtekinteni egyébként a helyszíni kiosztású anyagokat és főleg ezt a táblázatot, hogy miért mondom ezt? Azért, mert az ellenzéki képviselőtársaimnak és nyílván tisztelet a kivételnek, meg van a lehetősége egyébként, hogy érdemben a költségvetés kapcsán véleményét kinyilváníthassanak. Nemcsak itt a közgyűlésben, ahol politikai módon teheti meg mindezt, vagy a későbbiekben sajtótájékoztatókon. Igenis meg van a lehetőség arra, hogy érdemben hozzászóljon, nyilvánvalóan megmutatva azt, hogy hol lehet csökkenteni, és hol lehet különböző új feladatokat beállítani a költségvetésbe. Erre meg van a lehetőség. Én azt gondolom, hogy ez a táblázat magáért beszél. Meg kell nézni benne, hogy hány módosító indítvány érkezett a költségvetés vitájához. Tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, sajnos néhányuktól eltekintve, ezt önök évek óta nem teszik meg. Senki sem tagadta egyébként a városvezetés részéről sem, hogy nehéz év elé nézünk. Azonban érdemes megnézni a 16.1-es, vagy a 16.2-es táblázatot, hiszen legtöbbször a hitelállomány, illetve a kötvényállomány kapcsán kapjuk a legtöbb támadást. Ha végignézzük tételesen ezeket a feladatokat, akár a tavalyi évet tekintve, akár az idei évet, én azt gondolom, hogy a gyarapodást szolgálja és értékteremtő beruházásokat, nem pedig a működési céloknak a beruházásait, illetve a működési céloknak a finanszírozását szolgálják ezek a költségek. És ahogyan Farkas Csilla képviselőtársam is említette, vissza nem térő lehetőségek ezek. És itt visszakanyarodnék a hozzászólásom elejéhez, mindezekkel a beruházásokkal, amelyek előtt a város áll, természetesen ebben a nehéz helyzetben ne felejtsük el, hogy munkahely teremtés szempontjából sem mindegy, hogy milyen gyorsan tudjuk ezeket elindítani. Hiszen szükséges a munkahelyek bővítése. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Mikó Dániel. Őt követi Veréb József. Mikó Dániel: (képviselő) Mint a Pénzügyi Bizottság elnöke is elmondta, nehéz dolga volt László Géza úrnak, amikor ezt a költségvetést összeállította. Hiszen kevés információval rendelkezett. Most én azzal egészíteném ki, hogy nehéz dolga van László Géza úrnak, ha végighallgatta ezt a vitát, mert azt hiszem, hogy nem igazán könnyítettük meg a dolgát. Miért nem könnyítettük meg a dolgát, hogy a legfőbb célt teljesítsük, egy egyensúlyos és tartható költségvetést fogadjuk el? Én úgy gondolom, hogy ha bevételi oldalát nézzük, akkor az hangzott el a vitában, hogy túltervezzük az adóbevételeket, hogy a vagyoni bevételek nem fognak teljesülni, mint ahogy minden évben szembesülünk ezzel. Azzal is egyébként, hogy az adóbevételekre meg ráemelünk év közben és több teljesül, mint amit az eredeti költségvetésben elfogadunk. A központi támogatás a csökkenés irányába mutat, és lehetőleg az utánunk következő önkormányzatra minél kevesebb terhet hagyjunk hátra. Minél kevesebb legyen a hitelünk is. Azt hiszem, hogy nem nehéz ebből azt a következtetést levonni, hogy ez mind arra utal, hogy a bevételi oldalt lényegesen lejjebb kellene venni. El is hangzott egy summás vélemény a költségvetésről, sem a bevétel, sem a kiadás nem megalapozott. Hát ez egy érdekes megállapítás volt. De nézzük a kiadási oldalt. Mi hangzott el? Több pénz a sportra, több pénzt az intézmények felújítására, több pénzt a szociális szférába, lehetőleg a fejlesztésekből minél többet és minél gyorsabban valósítsunk meg.

216

Ne kelljen azzal szembesülni év végén, amikor elszámolunk, hogy jaj, hát nem teljesültek a fejlesztések, csak mit tudom én 30%-ra, 40%-ra, és egyebeket szoktunk hallani. Több pénzt vigyünk a városüzemeltetésbe, mintha nem áldoztunk volna az utóbbi időben csak az úthálózatunkra nagyon súlyos pénzeket. Elég furcsa lenne, ha ezek után többet kellene majd fordítani az utak karbantartására. És lehetőleg több pénzt adjunk a helyi vállalkozóknak is és segítsük az ő tevékenységüket. Itt szeretnék még egy dologra kitérni, amelyik megállapítás számomra elég furcsa volt. Vinnai Győző frakcióvezető úr azt mondta, hogy miért nem veszünk példát, mondjuk Székesfehérvárról, ahol az iparűzési adót csökkentették, ezzel segítették a helyi vállalkozókat. Vagy ezzel segítik a helyi vállalkozókat. Itt ez kicsapta nálam a biztosítékot, mert úgy gondolom, hogy ennek semmi köze egymáshoz, mert volt némi pontatlanság a megfogalmazásban. Hiszen Székesfehérvár Önkormányzata – és most már itt van a technika, gyorsan megnéztem az interneten - az iparűzési adó bevételtervét csökkentette. Ez nem azonos azzal, hogy az iparűzési adó mértékét csökkentem. És a helyi vállalkozókat azzal lehetne segíteni, ha az iparűzési adó mértékét csökkentenénk és nem az ebből származó bevételt. Tehát úgy gondolom, hogy ennek a kettőnek semmi köze egymáshoz. Tehát nekem továbbra is az a javaslatom, hogy nehéz szülés volt a költségvetés, nem biztos, hogy évközben nem kell folyamatosan foglalkozni vele, mint ahogy minden évben tesszük, hiszen folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy hogyan teljesül a költségvetés, és amennyiben szükséges természetesen beavatkozunk és meghozzuk azokat a döntéseket. Városfejlesztési Bizottságon hangzott el az egyik tag részéről, szándékosan nem nevesítem, egy olyan hozzászólás, ami számomra nagyon szimpatikus volt, amikor arról beszélt, hogy ez is egy nagy teljesítmény a város vezetése részéről, hogy be tud terjeszteni egy olyan költségvetést, amihez valószínűleg még hónapokon keresztül nem kell hozzányúlni, hacsak egy földrengésszerű változás nem lesz a gazdaságban. És tudjuk biztosítani a város biztonságos üzemeltetését. Én azt gondolom, hogy ez a legnagyobb eredménye ennek a költségvetésnek. És zárógondolatként elmondom, hogy én megfogalmaztam az egyik bizottságban, hogy ez a költségvetés ez nem 2009-ről szól. Ez a költségvetés hosszabb távon határozza meg a városnak a fejlesztését, ez a költségvetés szól 2009-ről, meg ’10-ről, meg ’11-ről, meg ’12-ről is. Meg gyakorlatilag a benne foglaltaknak egy nagy része bizony nem 2009-ben, hanem ’10 – ’11 – ’12ben fog megvalósulni. Főleg a fejlesztések területén. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Veréb József kért szót, őt követi Vinnai Győző. Dr. Veréb József: (képviselő) A városi közoktatási intézményeket érintő költségvetési fejezetekhez szeretnék hozzászólni. A közoktatási intézmények részesedése a városi kiadásokból az előterjesztés szerint 31,9%. Ez közel 1/3-ad, az előző években is hasonló volt. Bár érdekes tendencia, hogy csökkenő arányú. Ez a csökkenő arány még így is azt jelenti, hogy az összes működési kiadásnak a felét jelenti, de azért érdekes, mert közben az intézmények költségvetésének tervezése az bázis alapon történik, és mindig ráemelődik a bázisra a növekedés. A bérek növekedése, az energiaárak növekedése, vagy maga az inflációs tényező is. Tehát nem az intézmények költségvetési összege csökken, hanem a részesedési arány. Ami azt jelenti, hogy a város egyre több mindent költ most már másra és nem csak a közoktatási intézményekre.

217

De vannak olyan tényezők, amelyek mégis nehézséget okoznak a költségvetés elkészítésénél. Ha ismereteim nem csalnak, akkor a magyar általános iskolai kapacitás a múlt évszázad utolsó évtizedeire kb. 1 millió 200 ezer tanulóra készült. Ehhez képest jelenleg 800 ezer tanuló van az általános iskolákban. Vagyis pontosan 2/3-a annak, mint ami kapacitást fenntartunk. Ez nem egyenletesen oszlik el az országban, mert vannak az országban, főleg központi részeken olyan területek, ahol nem csökkent a tanulólétszám a kapacitáshoz képest. Tehát a periférikusabb területeken sokkal nagyobb a veszteség az intézményi kapacitásokhoz. Na, most nekem nem tisztem a kormányzati politika megvédése itt ebben a teremben és bírálata sem, de ajánlom mindenkinek figyelmébe a 19. táblázatot, amelyben szerepel az, hogy a normatív támogatáshoz mennyi %-ot kell Nyíregyháza Önkormányzatának hozzátenni, hogy a jelenlegi intézményrendszerét működtetni tudja. Azonban ez az összeg, most ha megnézzük intézmény típusonként, ez meghaladja a 40%-ot, mert azt mondja, hogy 46,2% az óvodáknál, és 49,4% az általános iskoláknál, középiskoláknál nincs ekkora. Ez a feladatmutatóval történő finanszírozás következménye. A feladatmutató azt jelenti, egy bonyolult képlet, aminek azonban 1 olyan tényezője van, ami meghatározza a dolog kimenetelét, ez a tanulócsoportban lévő tanulók száma. Hogyha ez a szám kicsi, akkor hiába osztom, szorzom a képletet, kevés normatíva jön ki, ha ez a szám eléri a lehetséges maximumot, ami egyébként nem egy lehetetlen, pedagógiai szempontból egyáltalán nem egy hátrányos létszám, akkor pedig hozzá kell az önkormányzatnak egyre többet tennie. Ez az, amivel az előbb mondott különbséget, az 1 millió 200 ezer és a 800 ezer között, valamilyen módon a kormányzat próbálná összhangba hozni és rákényszeríteni a fenntartókat az adott intézményi szerkezet újjáalakítására. Azt gondolom, hogy ez Nyíregyházán előbb-utóbb be fog következni. Nem konfliktusmentesen természetesen. Ezek között a feltételek között, amikor ráadásul az Önkormányzatunknak lehetősége van olyan fejlesztési lehetőségekre, ami máskor nem lesz, tehát az uniós pénzek felhasználására, kellett biztosítani a meglévő intézményrendszer finanszírozását. Ekkor készült el egy olyan számítás, ami a bázisalapon vett költségvetéssel egy elfogadható költségvetést biztosított minden intézmény számára. És ezek után az így kialakított költségvetésből történt meg az a 2%-os kérés, amit Irodavezető úr elmondott és azon eljárás, ahogy ez bekövetkezett. És az intézmények ezt meg tudták tenni. Akik nem tudták, ott úgy maradt a költségvetés, ahogyan az eredeti javaslat volt, vagy ahhoz viszonyítva. Ez nem áldozatmentes, mert itt létszámok felajánlásáról is van szó. Úgyhogy amikor azt mondja Fesztóry képviselő úr, hogy kellene az a 20 millió forint a Veterán Európa Bajnokságnak, akkor én azt szeretném, hogy ne kelljen, mert a Veterán Európa Bajnokság a létszámokhoz képest egy luxuskiadás. Természetesen végig lehet még nézni mindent, de azt gondolom, hogy inkább a Veterán Európa Bajnokság finanszírozása halasztódjon, vagy csökkenjen, mint sem még több álláshelyet kelljen megszüntetni és embereket elbocsátani. Na, ez az alternatíva számomra ebben a kérdésben. Ugyanakkor azonban azt is szeretném elmondani, hogy bár az intézményvezetők mindig borzasztó feszülten élik meg ezeket a helyzeteket, amikor készül a költségvetés, mert a működési kiadások nagy részét kitevő energiaárak, az egyéb ilyen típusú kiadások, illetve a bérek azok nem rugalmasak. Ami rugalmas az pont az, ami a tartalmi tevékenységet szolgálja, egy piciny összeg, és mindig ehhez lehet hozzányúlni. Mindig aggódva várjuk a költségvetést, de most ebben a költségvetésben szerepelnek azok az áthúzódó kiadások, amelyekre tavaly nem volt fedezet, a számla átjött.

218

Következésképpen a mérleget, ha megnézzük az intézményeknél, a 2% elvonást, ezek az összegek ezek pozitívak. Ilyen szempontból nem olyan rossz az intézmények helyzete, mintha pusztán csak a 2%-ot néznénk. A magam részéről azt gondolom, hogy egy, a tavalyi kiadásokat meghaladó kiadással, egy tavalyi támogatást meghaladó támogatással ebben a helyzetben az intézmények elégedettek lehetnek, és nem véletlen az, hogy ezt a 2%-os megtakarítást vita nélkül ajánlották fel a kérésre. Úgyhogy én a magam részéről elfogadhatónak tartom és kérem, hogy a Közgyűlés támogassa ezt a javaslatot. Köszönöm a szót. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, Vinnai Győzőé a szó, őt követi Márföldi István. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Jeszenszki képviselőtársam azt mondta, hogy legyen költségvetés. Én meg azt mondom, hogy a városvezető koalíciónak meg van a felelőssége, hogy legyen költségvetés, az ellenzéknek meg van a felelőssége, hogy felhívja a költségvetés gyenge pontjaira a figyelmet. Tehát minden áron ne legyen költségvetés, vagy egy rossz költségvetés ne legyen. És nem tudom, hogy ki hogyan nézi az internetet, ha Mikó Dániel máskor egy kicsit jobban figyelne, én Debrecen kapcsán mondtam az iparűzési adó csökkentést. Fehérvár kapcsán azt mondom, ott a koalíció megszűnt, az SZDSZ kilépett az MSZP-s koalícióból és csökkentették a bevételeket. Amit mi bázisszinten terveztünk. Az iparűzési adót, a vagyoni jellegű bevételeket és ott is csökkent a központi költségvetési támogatás. Ha megnézi a főszámokat az interneten képviselő úr, de nem tisztem, látja, hogy jelentősen, több milliárd forinttal csökken a tavalyihoz képest a fehérvári költségvetés. Ezt azért mondom, mert hasonló nagyságrendű város, mint Nyíregyháza. Na, de nem kívánok ezzel foglalkozni. Én a költségvetés logikájára szeretnék utalni, mert szakmailag már kollegáim sok mindent elmondtak meg sok mindenki beszélt. Az egyik, véleményem szerint az egyik legnagyobb problémája, hogy a logikája régi a költségvetésnek, szerkezete is régi, a lényeg, hogy összeérjenek a számok. Mindenki tudja, hogy nem fog teljesülni, mindkét oldal elmondta, hogy nem így lesznek a fejlesztések, nem így lesznek a bevételek. Pontosan nem így lesznek, ezt nem is kritikaként mondom, mert tényleg annyi bizonytalansági tényező van a gazdasági helyzetben, tulajdonképpen nincs egy koherens gazdaságpolitika, az országos költségvetésben a 3. változat változik, most újabb bejelentések lesznek. Nem tudjuk, hogy milyen hatása lesz az önkormányzatokra. De erre fel kellett volna készülni a logikában, hogy hogyan tudunk a vállalkozásoknak segíteni, hogyan tudunk munkahelyeket megvédeni, és hogyan tudunk mondjuk adócsökkentést a mi kis szerény eszközeinkkel eszközölni. Tisztelt képviselőtársaim, kevés időm van, de egy számot el kell, hogy mondjak. Tételesen 30 millió van vállalkozásfejlesztésre. Polgármester asszony jelezte, azt mondom rendben van, még 128 millió itt van adócsökkentés címén, én 200 milliót összeszámoltam, olyan tételt, hogy a módosító indítványom megtegyem. 65 millió van PR-keret, hirdetés keret, marketing 65 millió forint. 20 millió forintot persze lehet egy filmre tenni, amely esetleg a holland rendőr, főrendőr bejelentését egy kicsit kozmetikázza, mert elmondja, hogy Amszterdamban mi van Nyíregyházáról. És nagyon rosszul éreztem magam, mint nyíregyházi, amikor itt Nyíregyházán rajtaütöttek bizonyos embereken. Vagy bűnözőkön, vagy gyanúsítottakon. Ez egy nagyon negatív hír Nyíregyházáról, hogy mi van itt.

219

Ezt magyarul ez a 20 milliós film egy kicsit fogja oldani. 107 milliót adunk a Város – Kép Nonprofit Kft-nek, amely Naplót, honlapot üzemeltet, a sikerpropagandát lehet rajta vinni. 70 millió van az IVS-ben projektmenedzsmentben, hirdetésben, tájékoztatóban, 70 millió van benne, összeadtam, most jön a napirend. Amit elhasználhatunk, saját cégeink hirdetési kerete. Gondolok itt a Sóstóra, Nyírségvízre, akik hirdetnek más önkormányzati újságban is, de láttam, hogy más újságokban is hirdetnek. Mindjárt összejött egy pár millió pl. szolgáltatásvásárlás, szerintem már 200 millió környékén vagyunk. De nem akarok számháborút folytatni. Azt mondom, és nagyon rohan az idő, hogy abban egyetértek a tisztelt városvezető koalíció tagjaival, hogy a feladatok nem csökkentek, viszont a források igenis csökkentek, csökkent tételesen is a központi költségvetési támogatás, bizonytalanok a vagyoni bevételek és én úgy érzem, hogy a helyi adóbevételek is csökkenni fognak. Talán még egy gondolat az oktatásról. Egy város, ha az oktatásba befektet, nem feladatokban méri, hanem minőségben méri, nem abban méri, hogy elbocsát tanárokat, hanem minőségi munkavégzésre tudja őket rávenni. Nem óraszámot emel, nem mindig srófolja a költségvetést. El kell ismernem, hogy Nyíregyháza sokat áldoz erre, 50%-át az általános iskoláknak hozzátesszük. Itt van állami felelősség is, felét hozzá kell tenni az intézményeink működtetéséhez. Pedig ez kötelező feladat. A könyvvizsgálói jelentéssel kell befejezésül foglalkoznom, mert néhány dolgot már nem tudok elmondani, nem szeretném túllépni az időmet, felolvasom, hogy mindenki tudja, aggasztó a könyvvizsgáló szerint, nem is a hitel nagysága, a hitelhez kapcsolódó egyéb tényezők. Ezt a három mondatot, ha megengedi, polgármester asszony felolvasom. A kamatteher éves szinten jelentős többletkiadást jelent, a hitelek törlesztése és azok járulékainak megfizetése folyamatos likviditási gondot okoz, és ez növeli a szállítói tartozást, a kötelezettség állományt, amely körbetartozást okoz. Nagyon rossz hír a gazdaság szereplőinek, hogy maguk az önkormányzatok nem tudnak fizetni időben. És Nyíregyháza elég komoly likviditási gondokkal küzd. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Márföldi Istváné a szó. Utána Jánócsik Csaba. Márföldi István: (képviselő) Nagyon röviden szeretnék pár mondatot mondani. Jeszenszki képviselő úrnak a hozzászólása késztetett arra, hogy szót kérjek, ugyanis képviselő társam hosszú mondatokon keresztül minősítette az ellenzéki oldalon ülőknek a magatartását. Tisztelt képviselőtársam, én nagyon-nagy tisztelettel hallgatom az ön hozzászólását minden esetben, teszem ezt a jövőben is, viszont arra kérném, hogy a napirenddel tessék foglalkozni, mert nem első esetben teszi azt, hogy az ellenzék magatartását minősíti. Legyen, szíves a napirendre koncentráljon a jövőt illetően, azt szívesebben hallgatom. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönjük szépen. Jánócsik Csaba. Jánócsik Csaba: (képviselő) Úgy vagyok vele, annak idején jártam tánciskolába és illemtanárhoz, és megtanultam azt, hogy kettőt balra, kettőt jobbra lépünk. Időnként elegánsan elsasszézunk a táncpartnerünkkel a parketten. Most Márföldi képviselőtársamról is ez jutott eszembe, hogy járt bizonyára tánciskolába meg illemtanárhoz. Mert nagyon szépen felhívta a figyelmünket diplomatikusan arra, hogy hogyan is viselkedjünk. Csak az a baj, hogy a saját oldalán lévő másik táncparketten lévő kollegájának ezt megmondta-e?

220

Pedig én élvezettel és szívesen hallgattam Márföldi képviselőtársam hozzászólását is. Szívesen hallgattam Tormássi Géza hozzászólását is, Marinka Viktor hozzászólásánál már nem éreztem ezt a fajta elegáns, diplomatikus megnyilvánulásokat. Én tizenakárhány éve már itt vagyok a költségvetés készítésénél, és eddig mondjuk nem volt jellemző ez, ezek a szamárságok, amit Marinka képviselőtársamtól hallottam. Most azt gondolom, hogy ennek kölcsönösnek kellene lennie, ennek az eleganciának és akkor nincsen köztünk semmiféle vita és gond. De ami a költségvetés tárgyi részét érinti, azért azt gondolom, hogy azt is végig kellene gondolni, hogy akkor, amikor itt van egy érdekes táblázat, ami arról szól, hogy melyek azok a beruházások amit hitelből és melyek azok a beruházások amiket mondjuk kötvénynek a felhasználásával valósítunk meg, az nagyon gondolkodtasson el bennünket, mert akkor, amikor riogatjuk itt a városlakókat, hogy itt majd milyen gondja lesz a következő közgyűlésnek azzal, hogy a hiteleket vissza kell fizetni, egyetlen egy olyan javaslat érkezett, hogy ebből melyiket ne valósítsuk meg. Na, most az eleganciához ez is hozzátartozna, hogyha valaki azt mondja, hogy nem kell ennyi hitelt felvenni, akkor mondja meg, hogy jó, de akkor melyik fejlesztést ne valósítsuk meg ebből a hitelből? Mondjuk, nem gondolom azt, hogy komolyan kell venni ezeket a kijelentéseket, azt gondolom, hogy a politikai táncrendben ezt az ellenzék elmondja, utána kihátrál, elsasszézik a másik részéről, a felelősség részéről. A mi felelősségünk ezt megszavazni tisztelt képviselőtársaim. Tehát a koalíció meg fogja ezt szavazni. Nem tehetünk mást, ez a politikai táncrend most. Mint ahogy nem gondolom azt, hogy akármelyik külterületi képviselő ott Sóstóhegyen, vagy Nyírszőlőben, vagy mit tudom én Borbányán azt fogja mondani, hogy márpedig nem kell nekem ide valamilyen beruházás, vagy fejlesztés. Hát ő nem fogja megszavazni a költségvetést, de mivel nekem személy szerint fontos mind a 118.000 nyíregyházi városlakó, én pedig meg fogom szavazni a költségvetést. Ez bizony a mi tervünk. Önök örüljenek, én azon leszek majd, hogy önöknek ne legyen ilyen terhük majd az elkövetkezendő években, jó pár évig. Én vállalom ezt a terhet és én azt gondolom, hogy mindazoknak az embereknek, akiknek a munkahelye az idei évben esetleg labilissá válhat, ezek a fejlesztések, amikről mi döntünk, és amiknek a terhét felvállaljuk, azt gondolom, hogy nekik lehet, hogy nem lesz ez akkora teher mégsem. Akik, most például néztem az interneten, a zöldpiramist építik az Állatparkban, azoknak valószínűleg nem kell aggódniuk egy jó darabig amiatt, hogy elveszítik a munkahelyüket. Ez lehet az építőipar, lehet a szolgáltató ipar, lehet a közlekedésfejlesztés. Lehet minden olyan tevékenység, amely a városfejlesztésben most akár beszállítók, akár kivitelezők, munkához juttatják az embereket. Legyen az fuvarozó, legyen az szakember, technikus, mérnök vagy tervező. Én jó szívvel ajánlom a Közgyűlésnek elfogadásra a költségvetést, mert ez a jövő költségvetése. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhértnek adom meg a szót, őt követi Fesztóry Sándor. Jászai Menyhért: (képviselő) Akkor szeretnék visszatérni a napirendi ponthoz, a költségvetéshez. Nagyon sok értékes hozzászólást hallottunk a mai napon, illetve a szakmai bizottságokban is. Kritikákat, észrevételeket, javaslatokat, amelyeket érdemes megfontolni. A magam részéről a kritikai észrevételeimet azokat megtettem a módosító javaslataim alkalmával. Erre most nem térek ki, hiszen minden képviselő a kezéhez kapta. Én úgy gondolom, hogy ez fontos és magam részéről fél sikerként értékelem azt, hogy megfontolás tárgyát képezi a jövőben.

221

Ezekben a módosító javaslatokban nem helyszíneket határoztam meg, hanem inkább témaköröket és problémákat, amelyekre rá szeretném irányítani a figyelmet. Egy picit érinteném a bizonyos 22. pontot. Ne hitessük el magunkkal, illetve a városlakókkal azt, hogy minden javaslat majd teljesülni fog 2009-ben. Én azt javasolnám, hogy bízzuk rá az üzenetét a társaság szakembereire, hogy fontossági, szükségességi sorrendben hajtsák végre azokat a feladatokat, amelyeket meg lehet csinálni az idei évben. A kritikán túl néhány pozitív észrevételem is lenne. Számomra is az egyik legfontosabb tétel a bizonyos közcélú foglalkoztatás. Ez a több mint 600 millió forintos forrás, amit erre fogunk fordítani. Emellett a kisvállalkozásokat támogató 30 millió forintos tétel is nagyon fontos. Kis lépés egy jó irányba. A kettőt összekapcsolnám, és amikor majd ezeknek a programoknak a megvalósítását értékeljük, akkor majd azt is el fogjuk gondolni, hogy az arányokon nem érdemes-e valamilyen módon javítani? A kisvállalkozások megtámogatása 5%-a a közcélú foglalkoztatásnak. A cél mind a kettőben ugyanaz, hogy munkahelyek teremtődjenek, és emelkedjen a foglalkoztatási ráta. Ami Nyírszőlőst illeti több jelentős program is bekerült a költségvetésbe, aminek nagyon örülünk. Csak röviden és csak a legfontosabbakat említeném. Szennyvízberuházás el fog indulni. A csapadékprogramot folytatjuk a Szőlőskert utcán, ennek lesz a vonzata az utaknak a helyreállítása, amelyeket a csapadékvíz érinteni fog. A tömegközlekedés fejlesztésénél a buszöblök létesítése, illetve esőbeállók létesítése nagyon fontos. Végül, de nem utolsósorban a kerékpárút megtervezését és majdani kivitelezését említeném a Szegély utcáig. Reményeim szerint nem addig, hanem az Izabella közig fog ez futni. Mindent egybevéve, a problémákat és az előnyeit ennek a költségvetésnek, fenntartva a javaslataimat, illetve azzal, hogy nagyon sok dologgal nem értek egyet, és ahogy ez meg fog valósulni 2009-ben, összességében a magam részéről nem fogom elutasítani a költségvetés beterjesztését. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Fesztóry Sándor kért szót, őt követi Dr. Jeney István. Fesztóry Sándor: (képviselő) Köszönöm szépen. Egyébként nemrég egy idézetet olvastam az interneten. A tánc a lélek rejtett nyelve. Azért jelentkeztem ismét szólásra, mert úgy gondolom, hogy meg lettem szólítva Mikó Dániel által. Én nem kértem több pénzt a sportnak, valami félreértés lehetett akkor, félreértették a hozzászólásomat. Én csak azt szerettem volna kérni, amit már egyszer a Közgyűlés megszavazott a sportnak. A 338/2008. számú határozatában a Közgyűlés erről rendelkezett, már nem akarom ismételni magamat, korábban ezt említettem. Vinnai Győzőt sem akarom ismételni, elhangzott, hogy mik azok a tételek, amiből esetleg ezt a város költségvetéséhez egyébként olyan minimális összeget elő lehetne teremteni. Már csak azért is, mert a Veterán Európa Bajnoksággal kapcsolatosan több ezer ember fog Nyíregyházára érkezni. Helyben fognak fogyasztani, itt fognak aludni, itt fognak lakni kb. egy hétig. Azt hiszem, nem kell azt ecsetelni, hogy milyen fontos ez, bár apró lépés a gazdaság élénkítése szempontjából. És úgy gondolom, különösen a mai gazdasági helyzetre való tekintettel, hogy ezeket az apró lépéseket, ezekről az apró lépésekről nem szabad elfelejtkezni. Ezeket meg kell lépni, mert sok kis lépéssel lehet előrejutni. Nem biztos, hogy olyan nagyot kellene egyszerre. Köszönöm.

222 Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Jeney István kért szót, és Jeszenszki András van még nálam felírva, és nálam ő az utolsó hozzászóló. Dr. Jeney István: (képviselő) Megszoktam, hogy a költségvetési vitában mindig én vagyok, az utolsó mikor megszólalok. Most sem kívántam különösebben hozzászólni, de ösztönöztek. Most úgy látszik, van még utánam egy. Nem kívántam hozzászólni, de ösztönöztek az előttem szólók. Annyi bölcsességet és okosságot hallottam, hogy már-már elbátortalanodtam, hogy szóljak-e. Hiszen én filológus, irodalmár vagyok és nem mindennapi tevékenységem a költségvetés készítése. Nálam nem csapta ki semmi a biztosítékot, mint képviselőtársamnál. Az a szikrázó feszültség, amely Ionescu-i abszurd dráma jellegzetessége, nem gerjedt fel, tehát nem hallottam abszurditást, és ez jó. De szólni kell. Előlegben megköszönném Márföldi úr üdítő, közgazdasági szemináriumát, tényleg nagyon jó volt és nagyon örülök neki, mert rendet rakott az én világomban a költségvetést illetően. Sajátos dolog egy költségvetés elemzése, jó dolog ez az elemzés, hiszen keresztmetszete a városnak, a mindennapi élet látlelete. Gondolom ezek után, amit itt a Közgyűlésen hallottam, nem tudtam, hogy oly messzemenő következtetéseket lehet levonni, mint azt tették néhányan előttem. Cassandrai jóslatok hangzottak el, pedig a körülmények elemzése, problémák feltárása, és annak vagy azoknak megoldási kísérlete vinne előre, nem a dolgok tagadása. Én úgy látom a változó világ kihívásaira kell válaszolnunk, nem bebetonozott, korszerűtlen elvekhez ragaszkodnunk. A költségvetés olyan, amilyen lehetőségek alakítják és ezek a lehetőségek a város lehetőségei. Ne kifelé mutogassunk, hanem a magunk lehetőségeit tárjuk fel. Legkönnyebb rajtunk kívülálló indokok mentén elutasító, vagy negligáló válaszokat adnunk. Több pénzt, több pénzt, hallatszik! Persze, hogy több pénzt, de honnan, kitől? Lehet, hogy költői a kérdés, de költői versenyt mostanában nem hirdetett senki, mert nem költészetről, legfeljebb az elköltésről szól a napirend. Csak egy halk megjegyzés így zárójelesen. A hirdetés nem politika, legfeljebb marketing és kereskedelempolitika, de ezt nem kell nekem ragozni. Köszönöm a figyelmet és én természetesen megszavazom a költségvetést. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönjük szépen. Jeszenszki András volt a következő, de közben bejött Lőrincz Tamás és Vinnai Győző. Jeszenszki András: (képviselő) Csak egy rövid reagálást szeretnék tenni. Én azt gondolom, hogy nem volt személyeskedő a hozzászólásom, és minden tiszteletem Márföldi István képviselőtársamé, aki valóban konstruktív módon szólt a napirendhez, annak szakértőjeként a vita elején. Én mindösszesen néhány tendenciára szerettem volna felhívni a figyelmet, amelyek az elmúlt években tapasztalhatóak voltak, és amelyeket én a továbbiakban és a későbbiekben is egyébként vállalni tudok, hiszen azt gondolom, hogy a hitelállomány számonkérését, a hangulatkeltést, a fejlesztések megszavazását, és emellett és ezzel párhuzamosan az új feladatok számonkérését, valóban tapasztalhattuk az ellenzék részéről az elmúlt években. Ugyanakkor legtöbbször forrást nem neveznek meg és módosító indítványokat sem készítenek jó néhányan. Éppen ezért nehézkes, sokkal nehezebb a költségvetés elfogadása, mint hogyha például Jászai képviselőtársamnak a hozzászólásával párhuzamosan, vagy a javaslataival együtt közösen tudnánk dolgozni azért, hogy a nyíregyházi költségvetést talán minél könnyebben tudjuk elfogadni. Mindannyian tudjuk, hogy nagyon nehéz feladat ez, de azt gondolom, hogy közösen, összefogással, sokkal jobb eredményeket tudnánk elérni.

223

Én szándékosan nem nevesítettem a hozzászólásomban senkit, nyílván megtehető lett volna ez, nem gondolom, hogy ez lett volna a legmegfelelőbb megoldás. Én általános tendenciákra kívántam felhívni a figyelmet és a véleményemet a továbbiakban is fenntartom. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Lőrincz Tamás és Vinnai Győző. Lőrincz Tamás: (képviselő) Nem szeretném szaporítani a szót, úgy gondolom, hogy a Márföldi István által elmondott dolgok elég jól jellemzik ennek a költségvetésnek a szerepét. Nagyon sokan beszéltek, egy pár olyan dolgot szeretnék elmondani, amiről úgy gondolom, hogy egy kicsit félrevittük a dolgokban. A legelső, nem szeretnélek András téged személyesen megkeresni, végiggondolta most nagyon sok képviselő, hogy adjon be módosító indítványt, vagy nem. Szerintem ki kellene indulni a legalapvetőbb problémából, hogy amikor kapunk egy ilyen költségvetést, átnézzük kétszer, háromszor, ki hányszor, akárhányszor, tudja értelmezni, nem tudja értelmezni. Néha alapvető információink is hiányoznak. Tehát ha elővesszük a költségvetést, gyakorlatilag a módosító indítványoknak, ami átment, megmondom férfiasan, nézzünk szemben a tényekkel, halvány fogalmam nem volt, nem tudtam, nem volt ilyen információm, hogy 29 millió forinttal tudjuk csökkenteni gyakorlatilag az örökösföldi beruházást. Most mire adjak be egy módosító indítványt, a tartalék keretre? Ez egy alapvető dolog, hogy tartalékra nem adunk be módosító indítványt. Tehát ezzel csak fel akarom hívni arra a figyelmet, hogy talán ha egy kicsit több információhoz juthatnánk, vagy valamilyen szinten egy kicsit jobban belefolyhatnánk ebbe a dologba, akkor talán nekünk is több szerepünk juthatna ebbe. Értsétek, ahogy gondolom. A másik, amit úgy gondolom, hogy el kellene hessegetni ezt a dolgot, ez a fejlesztés ellenes mizéria, hogy fejlesztés ellenes a Fidesz. Egyetlenegy dolgot kellene végiggondolni. Ma jelen pillanatban mindenki megértette, hogy az önkormányzat a 22-es csapdájában van, ha nem ad be pályázatot, akkor 2012 – 2013-ra nem lehet többet pályázni. Megértettük! Itt a legfontosabb, polgármester asszony nagyon jól elmondtad Pénzügyi Bizottságon, azért nem kellene ide visszahozni ezeket a dolgokat, egy hatalmas ellentét van a két dolog között, fejleszteni nem tudunk csak hitelből, fejlesztenünk meg kell. Tehát én a magam olvasatából azt mondom, hogy nagyon-nagy kíváncsisággal fogom várni azt a megbeszélést, amikor majd a legújabb pályázatok bejönnek. Én annyit fűznék hozzá, hogy egy kicsit kisarkosítom, ne mindenre lőjünk ami mozog, hanem lássuk már meg, hogy mi az amihez esetleg hozzányúlhatunk. Mert ha végiggondoljuk, a mostani fejlesztésbe 4,1 milliárdot visz el a szennyvíz és a csatorna. Nem hiszem, hogy bárki ez ellen azt mondaná, hogy ne csináljuk meg. Ezen kívül gyakorlatilag az összes többi fejlesztés sok kis apró tételből áll. Tehát ez a két jelentős, ez ellen senki nem fogja azt mondani, hogy ne tegyük meg, szó szerint ez a vissza nem térő alkalom. A harmadik dolog, amit félig-meddig érintettél a beszélgetésben, hogy igen, sajnos vissza kell térni valamilyen szinten majd az intézményi hálózatra, tehát majd valamilyen szinten erősíteni kell majd nemcsak az intézményvezetőkben, az intézményhálózatban azt, hogy egy korszaknak valamilyen szinten, de vége van. Vége van annak, hogy bármennyit elkölthetünk, bármennyit felhasználhatunk, a fizetésünk minden hónap 5.-én megjön, mert az jár nekünk. Tehát el kellene gondolkozni azon, mert egy kicsit a mentalitást is változtatni kellene ezen a téren, mert sajnos a kor ezt megköveteli tőlünk.

224

Maga a helyzet követeli meg tőlünk. És csak úgy visszautalnék erre, hogy visszajön megint ez a fejlesztés, hogy fejlesszünk, fejlesszünk, de igazán miből? Szó szerint feljön az általános és örök dilemmánk. Tehát talán ebben is el kellene gondolkodjunk és azért nem akartam belemenni tényszámokba itt a költségvetéssel kapcsolatban, mert én már nem látom értelmét, mert elég jól kivesézték a képviselők. Ezen is el kellene gondolkodnunk, hogy ebben a három-négy dologban hogyan tudnánk jobban és közösen esetleg együttműködni. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Vinnai Győző kért szót, és nálam az utolsó Nagy László, és remélem, hogy valóban ő az utolsó. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Köszönöm szépen Polgármester Asszony! Három dologra szeretnék reagálni, és egy dolog ami a szakmaiság, nagyon örülök, hogyha a számok világáról beszélünk a költségvetésről, de van egy politikai felelősségünk is. Egy közös felelősségünk, hogy milyen pályára tesszük ezt a várost. Én nyugodt lelkiismerettel mondhatom azt, hogy mi mindig szóltunk az eladósodottság ellen. Ez az egyik, a másik, hogy most újabb pályázatokat lehet, hogy azért nem tudunk benyújtani, csak korlátozottan, mert már a kötvénykibocsátás, újabb hitelfelvétel veszélyezteti a jövőnket. A harmadik, a fejlesztéseknél soha nem mondtuk azt, hogy az életminőséget befolyásoló fejlesztéseket ne valósítsuk meg. Egyik legfontosabb, összekötő utak, kerékpárutak, melyről most azt hallom, hogy 12 milliárdból 10-et zárolt a kormány és nincs ilyen kerékpárút. A mi fejlesztésünkben meg benne van 4 kerékpárút. Kemény dolgok, lehet, hogy semmi nem lesz belőle. És még valamit szeretnék Jeney Istvánnak mondani. Jeney István nagyszerűen leírta a beszédét, igazi magyar tanárhoz méltó módon, és abszurditásról és Cassandra jóslatról beszél. Hogy több pénzt, több pénzt, mondják most azok, nekem meg eszemben van, meg a fülemben, hogy 2002-ben meg önök mondták, hogy több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak. És azt mondta a miniszterelnök, ez a mondat is itt van a fülemben, Medgyesi Péternek, hogy jó állapotban vettem át az országot. Ő mondta, csak idézem. És akkor azt mondani, hogy honnan vegyünk el több pénzt? Kellene egy jó gazdaságpolitika, egy működő gazdaság. Mert mi önkormányzatok is kényszerpályán vagyunk, ha több feladatot és kevesebb forrást kapunk. És nem csak Nyíregyháza adósodott el az elmúlt 6 évben. Más megyei jogú városok is eladósodtak. Azt szeretném mondani önöknek, hogy van egy másik magyar mondás is, hogy addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér. Csabai Lászlóné: (polgármester) Nagy László és Dr. Jeney István a sorrend. Nagy László: (alpolgármester) Kezd parttalanná válni a vita, úgy érzem, mert olyan irányban megyünk el, ami nem a költségvetésről szól, még akkor is így van ez, ha Vinnai Győző szokásához híven hangos megjegyzéseket tesz ilyenkor, amikor számára nem tetsző kifejezéseket hall. De ez a világ már csak ilyen, a demokrácia is ilyen. Lehet, hogy ezt is tanulni kell, el kell viselni azt, hogy más is megszólal, vagy más is mond véleményt. Ezt szoktuk hallani egyébként tőle is. Tehát én csak azért ismétlem, mert ő is idézett tőlem és én is idézek tőle. Csak a TV nézők kedvéért mondom, hogy ismét ő szól közbe, ezt azért meg lehet szokni egy idő után.

225 Nagyon röviden szeretnék csak egy-két dologra reagálni, mert azt gondolom, hogy a 2009. évi költségvetés elfogadása az a mai napon senki számára nem fog meglepetést hozni, legfeljebb annyiban, hogy lesznek olyan képviselőtársak, akik tartózkodással fogják kifejezni azt, hogy nem teljesen nem tudnak egyetérteni a költségvetéssel, vagy mondhatnék egy dupla tagadást is ennek az ügynek a kapcsán. Ami a számomra a legérdekesebb az az, hogy természetesen vannak olyan tételei a költségvetésnek, amelyeket akár pozitívan is lehet értékelni, és vannak olyanok, amiket a képviselőtársaink előszeretettel hoztak negatív példaként. Én a pozitívumokat sorolhatnám hosszan és akkor el is telne az idő és akkor újra azt a vádat kapnánk, hogy olyan mikrofonba beszélünk, amely nem méri az időt és akkor lényegesen többet tudunk beszélni erről, mint ahogy a saját korlátaink ezt megengednék. Egyetlen dologgal szeretnék foglalkozni, mert úgy látom, hogy ez felértékelődött a mai napon, miközben azt gondolom, hogy arányaiban a költségvetésnek egy nagyon-nagyon apró töredékét teszi ki. Ez pedig az a sporttámogatás, amelyet többször számon kért képviselőtársam, hogy a Gazdasági Iroda vezetője miért nem tervezte be. A Gazdasági Iroda vezetője, ezt szeretném megerősíteni, úgy járt el, ahogy a közgyűlési határozatok számára megkövetelték a tervezést. László Géza és az ő irodája, munkatársai, a költségvetés készítése során azokkal a táblázatokkal és azokkal az adatokkal jöttek, amit a közgyűlési határozat tartalmaz. Mindaz, ami a jelenlegi költségvetésben látható az nem az ő tervezése, hanem a városvezető koalíciónak, illetve a városvezetésnek az álláspontja. Tehát nagyon kérek mindenkit, hogy ne felelősöket keressen, vagy ha felelősöket keres, akkor ne a Hivatal munkatársai között keresse a felelősöket, köztünk keressen felelősöket. Tehát a Hivatal munkatársai és a Gazdasági Iroda vezetője semmi mást nem tett, mint a közgyűlési határozatoknak megfelelően betervezte ezeket a költségeket és az egyeztetések során ezek a költségek a mi kérésünkre vagy csökkentett tartalommal, vagy pedig más módon kerültek be a költségvetésbe. De, hogy ne folytassam túlságosan hosszan ezt az egyébként az ügy szempontjából, a költségvetés szempontjából tényleg nem olyan nagy jelentőségű tételt, összesen annyi történt, hogy mindazok a tételek, amit elnök úr te is feltettél a bizottsági ülésen, fel is soroltál, hogy milyen közgyűlési határozat, milyen összeget kellene, hogy tartalmazzon, ezt úgy ítéltük meg, én akkor elmondtam bizottsági ülésen is, hogy nem veszélyeztetik annak a három éves programnak a megvalósítását, amelyet elfogadtunk valóban, tavaly decemberben. Szeretném hangsúlyozni, hogy a város vezetése ugyanolyan eltökélt minden sportesemény megrendezésében, mint amilyen eltökélt bármelyik szervezőbizottsági tag ebben a teremben. Tehát mi azokat a sporteseményeket, akár nemzetközi, akár hazai sporteseményről van szó, szeretnénk megrendezni, amelyeket felsoroltunk a 2008.-as decemberi közgyűlési előterjesztésben. Ezek a sportesemények pedig, amennyiben úgy ítéli meg a város vezetése, hogy az ez évi költségvetési keretösszeg nem ad lehetőséget a megfelelő szintre előkészítésre, nyilvánvalóan a szervezőbizottság elnökével történő egyeztetés után módosulni fognak. De mi jelenleg úgy ítéljük meg, hogy ez az 5 millió forint például a Veterán Atlétikai Európa Bajnokság megrendezéséhez ebben az évben a szervezési munkálatokra elegendő. Csak emlékeztetnék mindenkit arra, hogy emellett az 5 millió forint mellett folyik a Stadionnak a felújítása, amihez az Önkormányzat 135 millió forint saját erőt tesz hozzá és a másik felét pedig támogatásból rakjuk ehhez az összeghez.

226 Tehát maga a technikai része az adott a versenynek, az, hogy a szervezőbizottság ebben az évben 20 millió forintot el akar költeni valamire azt gondolom, hogy a Sport Bizottságnak ez is a feladata lenne, hogy nézzük meg, mert ugyanakkor kérte a Sport Bizottság teljesen jogosan, hogy nézzük meg, hogy mi az az 5 millió forint, amit például a Kézilabda Világbajnokság előkészítésére kíván fordítani ebben az évben a szervező bizottság elnöke. De ugyanezt meg lehet tenni a Veterán Atlétikai Bajnokságnál is, ha előkészületi munkákról van szó, azt gondolom, hogy 20 millió forint elég nagy összeg. Elég nagy összeg akkor, amikor egy szervező bizottsági előkészületi évről van szó, és nem a technikai feltételek megteremtéséről, nem a létesítményfejlesztésről. Tehát én annak a híve vagyok, hogy ha egyszer az egyiket pozitívan diszkrimináljuk, akkor a másikat is lehet. Vagy fordítva. Minden tételnél a Sport Bizottság eljárhat körültekintően és vizsgálja meg azoknak a tételeknek, vagy azoknak a betervezett forrásoknak a szükségszerűségét, amelyeket el akarunk fogadni ebben a költségvetésben. És ha úgy ítéli meg a bizottság, hogy szükség van esetleg egy nagyobb támogatásra az előkészítő munkákra, akkor ezt megteheti. Csak egyetlen-egy dolog még, mert a képviselőtársaim ezt nem tudják. Van egy olyan tétel, amit ki is húztunk ebből. A kosárlabda gálának, a Kelet-Nyugat Kosárlabda Gálának a megrendezése. 2 millió forint. Nem nagy pénz, nincs benne ebben a jelenlegi tervben. Azért nincs benne, mert még ezelőtt egy héttel nem tudtuk, hogy lesz-e egyáltalán ilyen gála, mert bizonytalan volt a megrendezése. Hivatalosan én még a mai napig nem tudom, és senki sem a városvezetésből, hogy ez valóban lebonyolításra kerül-e. Jelezte a Csarnok igazgatója, hogy ő megkötötte a szerződést ennek a lebonyolítására, de február 28.-a volt az eredeti időpont. Arról, hogy mikor lesz a Kelet-Nyugat Kosárlabda Gála, ezt még a mai napig hivatalosan nem tudjuk. Éppen ezért nem is tervezhettünk be összeget erre a rendezvényre. Ha erről hivatalosan tájékoztatni fog bennünket a Bujtosi Szabadidő Csarnok igazgatója és megmutatja azt, hogy milyen szerződést kötött, akkor tudunk rá pénzt tervezni, de úgy, hogy szóbeszéd útján azt mondja nekem a Kossuth téren, amikor ott találkozom vele, hogy én megkötöttem március 28-ra a szerződést, ez alapján nem tudunk költséget tervezni rá. Ezért vannak esetleg olyan eltérések a sportrendezvények támogatásában, amelyeket hiányolt a bizottság. Illetve nem is hiányolt, hanem megkérdezett a bizottság. Még egyszer mondom, jogosan kérdezte meg. Egyetlen dolgot szeretnék még hozzátenni és tudom, hogy ez nem feltétlenül az a része a vitának, amelyet hosszan lehetne még sorolni, egyetlen megjegyzést csak. A szociális támogatásoknál elmondtuk az első napirendnél is, illetve nem tudom, hogy elég hangsúlyos volt-e amikor megfogalmaztuk, hogy a szociális támogatási rendszerünk az egyenes arányban kell, hogy változzon azzal a közfoglalkoztatási tervvel, amely április 1-től el fog indulni 584 millió forinttal. Tehát mi azt szeretnénk, miután ezek az emberek ebből a támogatott, akár rendszeres szociális segéllyel, akár rendelkezésre állási támogatással rendelkeznek, esnek ki, ennyivel nagyjából csökkenteni is szükséges, hiszen ennek csak akkor van értelme, akár az eseti pénzbeli ellátási formát, akár a rendszeres szociális segélyeket nézzük, ez azért egy lényeges különbség akkor, amikor a szociális támogatások csökkenéséről beszélünk. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Még Dr. Jeney Istvánnak adok szót, másnak nem adok, mert aki más jelentkezett már kétszer igénybe vette a szólás lehetőségét és ezzel lezárom a vitát.

227 Dr. Jeney István: (képviselő) Csak két nagyon rövid dolog Vinnai frakcióvezető úrhoz. Azt mondta, hogy addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér. Ez igaz, nagyon ismert, nagyon sokszor elcsépelt mondás. Én meg azt teszem hozzá, hogy ha keresztbe fekszünk az ágyon, nem biztos, hogy betakar a takaróm. A másik pedig csak egy összegzés lenne az egészre, mégpedig Shakespeare-t hadd idézzem, két sor. Kedves Győző! „Több dolgok vannak földön és égen Horatió, mintsem képzelmetek álmodni képes”. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Köszönöm mindenkinek a hozzászólását és feltételezem, hogy mindenki jóakarattal szót hozzá, mert azt szeretné, hogy a város fejlődjön, de a városnak a működőképessége is megmaradjon. 5 témáról szeretnék szólni és senkinek a hozzászólására nem reagálok. Egy, néhány héttel, vagy nem is, kb. 10 nappal ezelőtt volt arra lehetőségem, hogy Gödöllőn, egy önkormányzati konferencián felkérésre előadást tartsak és akkor búvárkodtam az önkormányzatok költségvetésében, 1990-től napjainkig. Mivel itt országos összehasonlítás volt, ezért veszem magamnak a bátorságot, hogy itt két dologról szóljak. Az egyik, hogy általában azt mondják, hogy a GDP 13 – 15%-a az, ami az önkormányzatoknál jó ha megjelenik. Nyilvánvalóan ez minden országban más, mert van, ahol mondjuk a tanárok fizetését az állam finanszírozza, de nálunk ez a 13% vagy annál egy kicsit több, ez egy viszonylag jó szám. Az adatok azt bizonyítják, hogy összesen 4 év volt az, 4 év, amikor az állami támogatások nem érték el a GDP bruttó 13%-át. Szeretném elmondani, hogy melyik az a 4 év. Csak azért, hogy nehogy valakiben kételyek legyenek. 1999 – 2000 – 2007 – 2008. Ez a négy év volt! Tisztelt képviselők, ez a 4 év volt! Tessék szíves ezen elgondolkodni. A tervezet szintjén 2009. is ilyen, de mivel a tervszinten az európai uniós támogatások nem jelennek meg és meg fognak jelenni, ezért nagy valószínűséggel a teljesítés szintjén 2009-ben el fogjuk érni, vagy meg fogjuk haladni a 13%-ot. Ehhez a tételhez tartozik az önkormányzatok hitelállománya. Az önkormányzatok hitel – kötvény, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok hitelállománya az lehet, hogy megközelíti a 900 millió forintot, teljes felmérés nincs, mert a gazdasági társaság, sok önkormányzat a gazdasági társaságoknál PPP formájában, kötvény, vagy részvény formájában dugja el a hitelt. Őszintén szólva a hitel egy részét mi is így dugjuk el. Csak mi sokkal kisebb mértékben, mint más megyei jogú város. Számoljunk 900 milliárd forinttal, az adatok azt bizonyítják, hogy ebből 350 – 400 milliárd forint az az összeg, ami december 30-án betétként az önkormányzatoknál megjelenik, mert kötvényt vettek fel, mint ahogy mi is a 3 milliárd forintot és majd a következő fejlesztésekre használják fel. Ezek most parkoló pályán vannak a bankban. Nagyon helyes, hogy a Magyar Állam abban próbál intézkedni, hogy ezeket a pénzeket be tudjuk tenni a Magyar Nemzeti Bankba államkötvénybe és ez megint el tudja indítani a gazdaságot. Szerintem ezt már hamarabb meg kellett volna tenni. Ez volt az első ilyen kitekintés. A második az a kérdés volt, hogy a következő önkormányzatok miből fogják visszafizetni a hitelt? Ez egy nagyon jogos kérdés, mert nyilván azt a helyzetet kell megteremteni, hogy a következő önkormányzat képes legyen majd visszafizetni a hiteleket. Szeretnék mondani néhány dolgot, amivel számolni kell. Egy. Szereztünk olyan vagyont, amit ma nem tudunk értékesíteni, mert nincs rá piacképes kereslet. De lesz piacképes kereslet, mert egy idő után azért a gazdaság változik, és lesz piacképes kereslet. Végül is a városnak van forgalomképes vagyona, csak néhányat szeretnék mondani. Ilyen forgalomképes vagyon az a 26 hektár, ami a Tiszavasvári úton még rendelkezésünkre áll.

228

Az 36 hektár. 36 hektár terület. Ami a mai áron is 3 milliárd forint, de egy jó időszakban ez az érték a 4 milliárd forintot is elérheti. Ez egy vagyon, amit lehet értékesíteni. A belváros integrált fejlesztésénél kitisztítottuk az Egyház – és Síp utca környékét. Maradt ott a város legértékesebb ingatlana, amit nem fogunk tudni most értékesíteni, de amikor megépítjük az Egyház utcát, a következő önkormányzat azonnal értékesíteni tudja, ha csak azzal a számmal számoljuk, amennyivel mi kisajátítottuk azt a területet, ez megközelíti a 800 millió forintot, de mivel ott infrastruktúrát építünk, az megközelíti az 1 milliárd forintot. Meg fogja közelíteni. Ha azt mondjuk, hogy megcsináljuk a Kiskörútnak az építkezését, és meg fogjuk csinálni, a mellette lévő két terület több százmillió forint ingatlanfejlesztésre ad lehetőséget, mellé, hozzátéve a Hunyadi utca és a Bujtos utcának a részét. Ugye ott két házat kellene majd még kisajátítani. Ezek is olyan tételek, amit hogy is mondjam, nem lehet megkerülni. Ezeket az ingatlanokat a következő két önkormányzatnak el kell adni. És ehhez tartozik még a Szegfű utca is és a környéke, amit most megpróbálunk az útépítés kapcsán kisajátítani, és azzal megint egy ingatlanfejlesztést indítunk el. Már nem milliárdokat, csak mondjuk 100 – 200 – 300 millió forintot tudunk kapni. És akkor szeretném folytatni és befejezni a sort. Mi vagyunk Kaposvárral talán az egyedüli nagyváros ma Magyarországon, aki egyetlen cégét nem adta el. Sem nem adta el, sem koncesszióba nem adta ki. Más mindenki kiadta, Debrecen kiadta a hulladékot, kiadta a temetőt, Szeged kiadta a szennyvizet, Pécs kiadta a vizet meg más dolgokat. Minden magyarországi nagyváros, talán még Zalaegerszeg sem. A nagyvárosok nagytöbbsége eladta, vagy koncesszióba adta a gazdasági társaságait. A kezünkben van, ha jól összeszámoljuk 15 – 18 milliárd forint értékű gazdasági társasági vagyon. Ha nagy baj van, akkor ezeknek az értékesítése, vagy koncesszióba adása ez rendelkezésre áll. Én azt tudom mondani, ha én lennék 2014 és 2018 között ennek a városnak a polgármestere, én nem ijednék meg, hogy hogyan lehet visszafizetni a városnak a hitelállományát. A másik, 2011-ben ennek a városnak a teljes infrastruktúrája kiépül. 2011-re minden infrastruktúrát kiépítünk. Nem lesz vízépítési kötelezettségünk, mert ma már nagyítóval keressük, hogy hol kell ivóvizet építeni. A szennyvíz az teljesen kiépül, ahol nem épül ki, ott már nem szabad szennyvizet építeni. A szennyvízzel az utak egy jelentős részét meg fogjuk csinálni. Az 1/1-es úttal egy csomó útfejlesztést meg fogunk csinálni és összekötő utakat fogunk építeni. Tehát azt gondolom, hogy az a teher, ami ma az önkormányzatra hárul, hogy infrastruktúrát építsünk, ez a teher már nem lesz meg 2010 és 2014 között az akkori önkormányzatnak. Meg lesz az intézményfenntartásban, meg felújításban, az energiatakarékos felújítás, amit Marinka Viktor mondott, az egy teljesen jogos észrevétel. Csak egyszerűen most nincs rá sem kellő erőnk, sem kellő pénzünk, hogy ezzel foglalkozzunk. Azt gondolom, hogy a következő 4 évben ez az egyik legfontosabb kiemelkedő feladat lesz. 4. pont. Senki nem mondja, hogy a költségvetés az kőbe van vésve, változások és változtatások szükségesek. Aszerint, hogy mit hoz az élet. Ha igaz az, amit Vinnai Győző mond, hogy elvették a kerékpárút pályázatot, akkor lehet, hogy a következő költségvetés módosításkor azt fogjuk mondani, hogy erre a tervezésre sem szabad pénzt költeni, mert felesleges 5 – 6 meg 10 millió forintot tervezésre költeni. Ha meg lesz ilyen, akkor arra kell költeni. És akkor az utolsó gondolat, hogy az utóbbi időben nekem egy nagy élmény volt, hogy pártállástól függetlenül tudtunk közösen gondolkodni arról, hogy mi legyen az Agórával, milyen fejlesztéseket készítsünk elő 2009 – 2010-ben. Jó hangulatúak, jó szándékúak és tisztességesek voltak ezek a megbeszélések.

229

És mindenkinek tudnia kell, hogy egy önkormányzat, függetlenül attól, hogy koalícióban vagy ellenzékben ül a képviselő, az önkormányzati képviselők egy kettős szorításban vannak. Az egyik szorítás az uniós pályázat. Amelyik egy lehetőség. Lehetőség az emberek életszínvonalának javítására, Lehetőség az életkörülmények javítására, lehetőség a város vagyonának a….. Olyan jó lenne, ha nem beszélnének vissza! Ez, komolyan mondom, hogy olyan tisztességes dolog lenne, ha minden dologra nem lennének megjegyzések. Tisztelt Képviselők! Nem lehet egymást tisztelni annyira? Nem lehet egymást annyira tisztelni, hogy meghallgatom a másikat? Hát nem létezik, hogy ide süllyedtünk! Szóval van az egyik a szorítás, a lehetőség, az uniós pályázatok. Amikor életkörülményt tudunk javítani, jogos igényt tudunk kielégíteni, és a városi vagyont tudjuk növelni. A negyedik tétel, munkahelyet tudunk teremteni. 10 milliárdos beruházást indítunk el, 12 milliárdost, de én csak 10ről beszélek, de lehet, hogy 9 lesz vagy 11. Elindul a városban egy 12 milliárdos kórházfejlesztés, lehet, hogy nem indul el az idén, csak az év végén, de elindul, mert meg van a döntés. Elindul a városban egy 5 – 6 milliárdos APEH – Vám és Pénzügyőrség fejlesztés kint a Mezőgazdasági Főiskola területén. Elindul a városban ebben az évben egy 1 milliárdos fejlesztés az utak, a Kállói út – a Simai út – a Kemecsei út – a Nagyhalászi útnak a fejlesztése. Elindul a városban egy másfél milliárdos panelprogram. A mi pályázatunkon kívül. Mi ez, ha nem gazdaságfejlesztés? Ha összerakjuk ezeket a fejlesztéseket, ez nem 100, ez 1000 – 1500 embernek fog munkahelyet jelenteni. Ez gazdaságfejlesztés. Ugye a dilemma az, hogy hogyan csináljuk? Szaladjunk-e előre, mert előre kellene szaladni, hogy minél hamarabb legyen az embereknek munkája. A másik oldalon meg ott van, hogy ne szaladjak előre, hogy minél később kelljen a hitelt felvenni, hogy a hitel kidolgozza, kitermelje önmagát. Ezek nagyon komoly döntések. Én nem tudok mást mondani, egyszerűen csak abban bízom, hogy ha elmegy a Televízió, akkor megint képesek leszünk leülni és együtt gondolkodni és együtt dönteni ezekről a kérdésekről. És felelősséggel dönteni. Mert felelősséggel tartozunk Nyíregyháza lakosságának. És szeretném elmondani az utolsó gondolatomat, amit én sok helyen elmondtam, és azt gondolom, hogy ebben, vagy legalábbis remélem, hogy az én megállapításom az közelít az igazsághoz. Ha én ma az Európai Unió bármely vezetője lennék, akkor azt mondanám, hogy nem kívánnék ennyi pénzt európai uniós adminisztrációval elkölteni. Több pénzt hagynék az országoknak és több pénzt hagynék az önkormányzatoknak. Igaz, hogy itt a cél az volt, hogy egy felzárkóztatás legyen infrastruktúrában, szennyvízben, vízben, hulladékgazdálkodásban felzárkóztassuk a kelet-közép-európai országokat. Nagy valószínűséggel 2014 után erre már nem lesz szükség. És elmondom, hogy mit gondolok, hogy miért nem jó ez a rendszer. Azért nem jó, mert az emberek ezt kapják. Nem ők szenvedik meg, nem ők kínlódják meg, hanem ezt kapják. És ha valamit kapok, akkor annak nincs akkora értéke. Ha valamit kapok, akkor az nekem jár, és ha a másik utcának jár, akkor az nekem is jár. Tehát én azt gondolom, hogy ennek az Európának végig kellene ezt a dolgot gondolni, mert semmi másban nem kell gondolkodni, csak abban az időszakban, amikor az önálló városállamok voltak, hogy milyen értéke volt a közösen eldöntött dolognak, amiért közösen kellett befizetni az adót. Vagy én voltam tavaly Amerikában, és semmi más nem történt, egy osztállyal több első osztályt kellett indítani és ennek az volt a következménye, hogy szeptember 5-én 2%-kal megemelték a vagyonadót. Az ingatlanadót.

230 Azért, mert egy első osztállyal többet kellett indítani. Mert ilyen direkt módon van összefüggésben az én adóm, meg az, amit az önkormányzat felhasznál. És ez a demokráciát is erősíti, mert akkor, ha én közvetlenül fizetem az önkormányzat pénzét, akkor közvetlenebbül ellenőrzöm. Ilyen dolgokról kellene beszélgetnünk itt nekünk ennél az önkormányzatnál, meg országosan és ezzel lehetne ezt az országot egy kicsit szebbé, jobbá és normálisabbá tenni. Egyszerűen nem tudom azt mondani, hogy ez nem fog bekövetkezni. Optimista vagyok és bízom abban, hogy lesz az országnak következő 1 éve, féléve, néhány hónapja, hogy ezt az együttműködést el lehet érni. Ezekkel a gondolatokkal szeretném a tisztelt képviselőknek elfogadásra javasolni a költségvetést azokkal a kiegészítésekkel, amit írásban kiadtunk. Azzal a megjegyzéssel, hogy ezeknek a következménye néhány területen a főösszeget is módosítja. De most ezt nem szeretnénk kiszámolni, de kérjük, hogy bízzatok meg bennünket annyival, hogy természetesen ezeket a számokat vezessük át a rész- és a főösszegeken és akkor a főösszeg az így kerül elfogadásra. Kérem, aki a 2009. évi költségvetést elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 35 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 3 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet:

4/2009. (II. 17.) KGY rendelet

a 2009. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól A Közgyűlés az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban ÁHT ) 65. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az 2009. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól a következő rendeletet alkotja: A RENDELET HATÁLYA 1.§ A rendelet hatálya a Közgyűlésre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményekre terjed ki. A KÖLTSÉGVETÉS CÍMRENDJE 2. § (1) Az ÁHT 67. §. (3) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzat költségvetésének címrendjét a 13.sz. melléklet szerint állapítja meg.

231 (2) Az önálló- és részben önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott költségvetési szervek, valamint a polgármesteri hivatal külön-külön alkotnak egy-egy címet. A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI 3. §. A Közgyűlés (1) A 2009. évi költségvetés kiadási főösszegét bevételi főösszegét a hiány összegét

42.980.843 eFt-ban 39.597.417 eFt-ban 3.383.426 eFt-ban

az 1. számú melléklet szerinti részletezéssel, míg a 2009. évi normatív állami hozzájárulás összegét feladatonként a 2. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti hiányból -

a 2.386.426 eFt hiányt az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Zrt-vel megkötött hitelszerződés alapján 2009. évi működési hitelfelvétellel, valamint

-

397.000 eFt hiányt Panel Plusz hitel felvétellel,

-

600.000 eFt hiányt beruházási hitelfelvétellel

finanszírozza.

232

A bevételi források megnevezése: eFt-ban! - Működési bevételek - Önkormányzat sajátos működési bevételek - Felhalmozási és tőkejellegű bevételek - Központi költségvetési támogatás ebből: - normatív állami hozzájárulás

3 003 716 11 279 133 1 677 405 9 645 114 9 020 621 624 493

- normatív kötött felhalmozású támogatás

- Átvett pénzeszköz - Egyéb kölcsönök, visszatérülések - Pénzmaradvány igénybevétel Finanszírozási bevételek Ebből - hitel - hosszú lejáratú hitel - rövid lejáratú hitel

10 149 321 256 927 3 585 801 3 383 426 3 383 426 997 000 2 386 426

4. §. (1) Az önkormányzat és az irányítása alá tartozó intézmények bevételeit és kiadásait, engedélyezett létszámát az alábbiak szerinti eFt-ban! Működési kiadások - Személyi juttatások - Munkaadót terhelő járulék - Dologi kiadások - Egyéb folyó kiadások - Ellátottak pénzbeni juttatásai - Egyéb működési célú támogatások - ÁFA befizetés

26 788 972 10 201 303 3 162 009 10 455 276 524 869 52 144 2 040 002 353 369

233

eFt-ban! Felhalmozási kiadások - Beruházás - Városfejlesztési kiadások - Felhalmozási célú pénzeszköz átadás - Felújítások Kölcsönök kiadásai - Tagi kölcsönök - Dolgozók lakástámogatás kiadásai - Első lakáshoz jutók támogatása Hiteltörlesztés - Hosszú lejáratú hitelek törlesztése - Rövid lejáratú hitelek törlesztése Tartalék - Általános tartalék - Céltartalék - Kisebbségi Önkormányzatok tartaléka - Kötvényből tárgyévet követő években megvalósuló feladatokra

11 773 758 590 439 8 614 225 1 704 281 864 813 45 000 35 000 5 000 5 000 3 271 628 435 202 2 836 426 1 101 485 96 133 17 864 5 000 982 488

főösszegekkel, az engedélyezett létszámot a 6. számú melléklet szerint hagyja jóvá. (2) Az önkormányzat hivatali költségvetésében tervezett bevételeket a 3. számú, míg az egyes kiemelt feladatokon tervezett kiadásokat a 4. számú melléklet szerint hagyja jóvá. A célfeladatok előirányzatát a 4.1. – 4.8., a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatási alapját a 4.9. számú mellékletek szerint hagyja jóvá. (3) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények 2009. évi bevételi előirányzatait az 5.1. számú melléklet, a kiemelt kiadási előirányzatait az 5.2. számú melléklet szerint és az intézmények létszám irányszámait a 6. számú melléklet szerint hagyja jóvá. (4) Az önkormányzat 2009. évi költségvetésében szereplő beruházásifejlesztési kiadásokat és az azokhoz kapcsolódó bevételeket feladatonként az 7. számú melléklet, az Európai Uniós támogatással megvalósuló feladatok bevételeit és kiadásait a 8. számú melléklet szerint hagyja jóvá. (5) Az önkormányzat költségvetésében szereplő intézményi felújítási feladatokat, az önkormányzati tulajdonú lakás és nem lakás célú épületek felújítását a 9. számú melléklet szerint hagyja jóvá. (6) A kisebbségi önkormányzatok költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatait a 10.1.-10.7. számú mellékletek szerint hagyja jóvá.

234

(7) Az önkormányzat a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei Önkormányzattal közösen fenntartott intézményekkel kötött együttműködési megállapodás szerinti működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadás – átvételeket a 11. számú melléklet szerint határozza meg. (8) Az önkormányzat 2009.-2010.-2011. évekre prognosztizált költségvetésének bevételeit és főbb kiadásait a 12. számú melléklet szerint jóváhagyja. (9) Az önkormányzat hitel-kötvény állományának alakulását a 16. számú melléklet szerint tudomásul veszi. A kötvényből megvalósuló feladatokat a 16.1. számú, a hitelből megvalósuló feladatokat a 16.2. számú melléklet szerint jóváhagyja. (10) A 2009. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak tervezetéről az előirányzat felhasználási ütemtervet a 14. számú melléklet szerint hagyja jóvá. (11) A többéves kihatással járó feladatok kiadási előirányzatait a 17. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI 5.§ (1) A költségvetés végrehajtásáért, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős. (2) A 2009. évben tervezett feladatok végrehajtásához az esetleges évközi likviditási gondok megoldására 2.386.426 eFt folyószámlahitelt a beruházási feladatok megvalósításához 997.000 eFt beruházási hitelt vehet fel. Kötelezettséget vállal arra, hogy a felvett hiteleket, a kibocsátott kötvényt és azok kamatait az éves költségvetésekbe betervezi és megfizeti. A Közgyűlés 800.000 eFt összegig 30 napon belüli visszafizetési kötelezettségű munkabérhitelt vehet fel. A munkabérhitel forgalmáról, a költségvetési gazdálkodásról szóló beszámolóban a Közgyűlést tájékoztatja. (3) Felhatalmazza a Polgármestert, hogy a (2) bekezdésben engedélyezett hitelfelvételek hitelszerződéseit az illetékes pénzintézettel kösse meg.

235 (4) A célfeladatokra tervezett – a bizottsági hatáskörbe tartozó – előirányzatok felhasználásáról az illetékes szakmai bizottságok döntenek, míg a helyi önszerveződő közösségek részére tervezett előirányzatok felhasználásáról – a 24/2008. (IV.29.) KGY rendelet szerint – a Közgyűlés dönt. A bizottsági hatáskörbe utalt egyes feladatokra tervezett összegek csak az adott feladatra használhatók fel. Az évközi előirányzat-maradványok – bizottsági, vagy hivatali kezdeményezésre (ez utóbbi esetben is kell a bizottsági hozzájárulás) csak a Közgyűlés jóváhagyása után használhatók fel. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a bizottságok elnökei – a döntést követő hónapban – kötelesek a Közgyűlésnek beszámolni. (5) A mikro- és kisvállalkozások támogatására rendelkezésre álló keret felhasználásáról a Költségvetési és Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés dönt. (6) A szakfeladatok között tervezett polgármesteri keret felhasználásáról a Polgármester rendelkezik. A polgármesteri keret nem használható fel alapítványok támogatására, költség- és üzemanyag térítések finanszírozására, valamint magánerős út-közműtársulásoknál a lakossági önerős befizetés helyettesítésére, kiváltására és intézmény működtetésére. (7) Felhatalmazza a Polgármestert, hogy a két közgyűlés közötti időszakban az előirányzatok között a költségvetési főösszeg 1‰ erejéig előirányzat átcsoportosítást hajtson végre, melyről a soron következő közgyűlésen köteles beszámolni. 6. § Az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények, valamint a Polgármesteri Hivatal dolgozói részére adómentes étkezési hozzájárulás a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott adómentes összeg erejéig fizethető. 7. § (1) A Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a mindkét besorolási osztály első fokozata szerinti 2009. évben 38.650 Ft illetményalap alapulvételével, az automatikus béremelés fedezetét a hivatal költségvetésében biztosítja. (2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §ában foglalt illetménypótlék számításának alapja 2009. évben 20.000 Ft. A 75. §. szerint az osztályfőnöki pótlék, valamint a gyógypedagógiai pótlék mértéke 2009. február 1-től 38%-ra módosul.

236 (3) A 2009. január 1-től a minimálbér 71.500 Ft, - teljes munkaidő teljesítése esetén - a szakmai minimálbér összege 2009. január 1-től 87.000 Ft, 2009. július 1-től 87.500 Ft. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés összege 5.250 Ft/fő/hónap, a pedagógusok szakkönyvvásárlásához biztosított támogatás 14.000 Ft/fő/év. 8.§ (1) Az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények a rendeletben megállapított bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek. Az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vezetője a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat változtatását évente három alkalommal - a féléves beszámoló, az I-III. negyedévi tájékoztató valamint az éves beszámoló elkészítését megelőzően - a Jegyzőnek köteles bejelenteni. (2) Az intézmények részére engedélyezett létszámot és a személyi juttatások előirányzatát évközben csak a Közgyűlés módosíthatja. Az év végi pénzmaradványból jutalmazásra fordítható összeg csak a pénzmaradvány jóváhagyását követően használható fel. A tárgyévben keletkezett bérmegtakarítás terhére jutalom év közben nem fizethető. (3) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője az intézmény éves előirányzatának megváltoztatását csak a Közgyűlés által meghatározott pénzügyi- gazdasági feladatainak ellátását végző önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője útján kezdeményezheti. (4) A költségvetési intézmény a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevétele terhére csak a forrásképződés mértékének, illetve ütemének figyelembevételével és az intézmény biztonságos működésének szem előtt tartásával - a pótelőirányzati kérelem jóváhagyását követően – vállalhat kötelezettséget. Az intézmény a dologi kiadások között – az energia és az élelmezési előirányzat, valamint a kötött felhasználású előirányzatok kivételével - hajthat végre átcsoportosításokat. (5) A tárgyévben tervezett jutalmak csak tárgyév október hó 31-ét követően fizethetők ki abban az esetben, ha a tárgyévre tervezett bevételek időarányosan teljesültek. Az adó és egyéb érdekeltségi rendszerbe tartozó jutalékok, és prémiumok kifizetésére a Közgyűlés külön rendeletében foglaltak szerint kerülhet sor. (6) Az intézményi költségvetés terhére új beruházást csak a Közgyűlés engedélyezhet. Az engedélyezést megelőzően az előterjesztéshez csatolni kell a működési többletköltségek fedezetére vonatkozó számításokat és a forráskimunkálást is.

237 (7) Az intézmények közötti feladatváltozást vagy bármely ok miatti átcsoportosítást csak a Közgyűlés engedélyezhet. (8) Az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények a részükre engedélyezett felújítási előirányzatot csak a jóváhagyott feladatokra használhatják fel. A jóváhagyott felújítási előirányzat intézményi hatáskörben nem módosítható, a felújítási előirányzat felhasználásánál kötelesek betartani a közbeszerzésekről szóló törvényben, illetve annak végrehajtására hozott önkormányzati közbeszerzési szabályzatban foglaltakat. (9)

Az önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmények az éves gazdálkodásukról készített beszámolóban a pénzmaradvány elszámolása során – az általános szabályokon túl – kötelesek a felújítási, az étkeztetési-, az energia és közüzemi díjak-, a nyugdíjazás és létszámcsökkentési döntések, jubileumi jutalmak fedezetére biztosított előirányzatokról, a normatív kötött felhasználású támogatásokról, a gazdasági szakemberek továbbképzésére biztosított előirányzatokról, a bejáró dolgozók útiköltség térítésére adott előirányzatokról, az önkormányzati kincstári finanszírozási rendszerben keletkezett kamatkülönbözetekről és a bankszámlavezetéshez kapcsolódó jutalékról elszámolni.

(10) A pénzmaradványt a Gazdasági Iroda vizsgálja felül. (11) Az intézményeket nem illeti meg az intézményi feladatellátáshoz kapcsolódó olyan nettó (az indokolt kiadással csökkentett) bevétel összege, amely bizonyítottan alultervezésből származik. (12) Az önkormányzat irányítása alá tartozó intézményhez önkormányzati biztos kirendelését rendeli el akkor, ha az intézmény elismert 30 napon túli tartozás állománya az éves költségvetési előirányzatának 10 % - át, vagy a 100.000 eFt-ot eléri, és e tartozását egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani. (13) Az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények finanszírozását a Közgyűlés 101/2001. (IV. 23.) számú határozata értelmében az önkormányzati kincstári finanszírozás rendszer alapján végzi. 9. § Az önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott költségvetési szervek kötelesek saját hatáskörükben kialakított számviteli rendjüket számviteli politikájukban és számlarendjükben rögzíteni. Valamennyi önállóan gazdálkodó költségvetési szerv köteles a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályzatot a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével elkészíteni, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságokért a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

238

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE 10. § (1) A költségvetés végrehajtását az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vonatkozásában a polgármesteri hivatal köteles az éves ellenőrzési munkaterv alapján ellenőrizni. Az ellenőrzés tapasztalatairól a jegyző a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor köteles a Közgyűlést tájékoztatni. (2) Valamennyi önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vezetője köteles gondoskodni a saját és a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséről. Az éves beszámoló elkészítésekor a belső ellenőrzés tapasztalatairól a polgármesteri hivatal által kiadott szempontok szerint köteles tájékoztatást adni. 11. § A rendelet 2009. február hó 17-én lép hatályba, de rendelkezéseit 2009. január hó 1-től kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 2009. évi önkormányzati gazdálkodás átmeneti szabályozásáról szóló 54/2008. (XII.15.) KGY. rendelet hatályát veszti.

EXCELL TÁBLÁZAT

239 Csabai Lászlóné: (képviselő) Köszönöm szépen és ¼ óra szünetet rendelek el. Szünet után. Csabai Lászlóné: (polgármester) Folytatjuk a munkát. 6./ napirend: Tájékoztató a gyermekélelmezést nyújtó vállalkozásoknál végzett soron kívüli vizsgálatról Előadó: Váradi István Ellenőrzési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) A vizsgálat végzője az Ellenőrzési Iroda és a Pénzügyi Bizottság. Van-e szóbeli kiegészítés? Váradi István: (Ellenőrzési Iroda vezetője) A határozat-tervezetben szeretnék módosítást kezdeményezni. Miután a Közgyűlés nem tárgyalja az élelmiszer nyersanyag norma emelését, így a határozat-tervezet 2/b. pontja okafogyottá vált, a másik javítás pedig, hogy a 4. pontban felsorolást tettünk a javaslatban arra vonatkozóan, mit javaslunk, kérünk a szolgáltató vállalatoktól. Az 1. pontban szereplő javaslat a második oldalon tévesen megismétlődik, tehát csak egyiket kérem figyelembe venni. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Bizottságok véleményét kérdezem, Pénzügyi Bizottság, Költségvetési és Gazdasági Bizottság és Oktatási Bizottság, ebben a sorrendben. Márföldi István: (Pénzügyi Bizottság elnöke) A tájékoztatót a Pénzügyi Bizottság rendkívüli ülésen a múlt héten kedden tárgyalta meg és a következőt javasolja a Közgyűlés részére. A Pénzügyi Bizottság azt javasolja, hogy a jelen tájékoztatót a képviselő-testület fogadja el, viszont a vizsgálat során illetve a vizsgálat egyes tapasztalatai alapján megállapított paraméterek alapján nem tartja a Pénzügyi Bizottság megnyugtatónak a gyermekélelmezés jelenlegi helyzetét illetve bizonyos értelemben talán aggasztónak is tartja. Ezért azt javasolja a képviselő-testület részére, hogy 2008. évre vonatkozóan új vizsgálatot rendeljen el a gyermekélelmezés vonatkozásában új vizsgálati szempontok összeállítása alapján. Azt javasolja a Pénzügyi Bizottság, hogy a vizsgálati szempontokat az Ellenőrzési Iroda vezetője illetve a Pénzügyi Bizottság elnöke állítsa össze, a vizsgálat befejezésének határidejét március 15-ében határozza meg, ugyanis a március 31. az bizonyos értelembe kényszerít bennünket, hogy minél hamarabb befejezzük a vizsgálatot és a márciusi közgyűlésen kerüljenek a vizsgálat megállapításai a Közgyűlés elé előterjesztésre. A másik javaslatunk természetesen még az volt, hogy az élelmiszer nyersanyag normát vegyük le a mai Közgyűlés napirendjéről, amit Polgármester asszony volt szíves a napirend előterjesztésekor közölni, illetve a módosított napirendek között már nem is szerepelt. Tehát le lett véve a napirendről.

240 Na most azért kell 31-ig a vizsgálatot befejezni illetve a Közgyűlés elé hozni, mert március 31-ig nekünk tudtommal az élelmiszer nyersanyag normára vonatkozóan döntést kell hozni. Ez lenne a Pénzügyi Bizottság javaslata, ebben kérem a képviselőtestület támogatását. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság is megtárgyalta a tájékoztatót, arra a megállapításra jutott, hogy az ellenőrzés arra volt elegendő, hogy megjelölje a továbbhaladás irányát, mely területen kell egy alaposabb ellenőrzést végezni. Ez messzemenőkig összecseng azzal a gondolattal, amit a Pénzügyi Bizottság elnöke is, és nyilvánvalóan a Pénzügyi Bizottság is támogatott. Szeretném felhívni a figyelmet mivel a Költségvetési és Gazdasági Bizottság ülésén polgármester asszony jelezte, hogy az élelmezési nyersanyagnorma emelést vegyük le napirendről és a bizottság ne tárgyalja, a határozat-tervezet 2/b pontjába ellenben az szerepel, hogy egyetért azzal, hogy március 1-től 3%-os emelés legyen, tehát ezt mindenképpen javítani szükséges. Ezekkel együtt a bizottság elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Köszönöm szépen. Dr. Vinnai Győző: (Oktatási Bizottság elnöke) Az Oktatási Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és mondom a szavazás eredményét, 7 igennel és 5 tartózkodással elfogadta a vizsgálat jelentését. Egy-két dolgot, mert részletesen jegyzeteltem és polgármester asszony is bejött a bizottság ülésére, szeretnék a képviselőtestület elé tárni és teljesen mindegy, hogy itt van a TV vagy nincs itt, foglalkozzunk ezzel az üggyel, mert én a magam nevében majd még a frakció véleményét el fogom mondani vagy a saját véleményemet. Tehát a kérdések arra irányultak, hogy miért tíz éves ez a szerződés? Volt a kérdéseknek egy jogi része, volt egy része a gyermekélelmezést az egészséges táplálkozást illetően, éppen Dr. Jenei István vetette fel jegyzeteim szerint, hogy megfelel-e az egészséges táplálkozás kritériumainak ez a mennyiségi, minőségi adag. Aztán tulajdonképpen az elégedettségi vizsgálatról volt szó és a nyersanyag normákról, ezt ide is írtam magamnak és teljesen azért, hogy illusztráljam ezt a dolog, hogy ez a piros és kék vonalak, hogy milyen beszerzési árak voltak. Csak hogy mindenki előtt világos legyen, nem is mondom a cégek neveit, nem gyanúsítok senkit, újabb vizsgálat kell és utána majd ennek tényében kell megnézni. De itt van a kezemben. Nyíregyházán nyílt egy új húsáruház a Korányi úton, ott ahol van ez az új gyógyszertár van a Korányi u. és Eperjes u. sarkán a gyógyszertár mellett és holnap reggel kezdődik ez az akció, ezt bedobták a postaládába, hogy mennyiért lehet friss csirke egész combot venni. Na most itt a csirkecomb külön tételként szerepel, 1330 Ft egy kg amennyiért beszerezte az egyik cég. Hát a piros vonalat mindenki láthatta az előterjesztésben, ezzel nem árulok el titkot, itt pedig 529 Ft/kg minden csirkecomb, egész comb, alsó comb, felső comb. Azért mutattam ezt, mert ez kiskereskedelmi ár tisztelt képviselőtársaim, tehát gondolom, hogy egy nagy, többmilliárdos cég az nagykereskedelmi áron szerez be nagy tételben, ezért én a magam nevében támogatom a Pénzügyi Bizottságot és az Oktatási Bizottság is ezt helyezte középpontban, hogy a gyermekek, a szülők érdeke a legfontosabb és ki kell deríteni, hogy mi történt itt az étkeztetésnél. Mert még volt olyan vélemény is, hogy van ahol ízletesen főznek, van ahol kevésbé, van ahol a mennyiségi adag megfelelő, van ahol nem és felmerült, hogy a szakácstól is függ a dolog, hogy milyen szakács dolgozik, ott de azt gondolom, hogy ezt ki kell deríteni és ezért a Pénzügyi Bizottságot támogatjuk.

241 Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérdés Turcsik László vagy vélemény? Vélemény, tessék parancsolni. Turcsik László: (képviselő) Azért nem állnék, fel nem tiszteletlenség csak a salátát forgatni fogom menet közben. A magyar nyelv gyönyörű és hihetetlenül gazdag és ennek köszönhetően találtam itt egy olyan, eddig még mindennapos, gyakorlatban nem használt szót, megosztom Önökkel, „anyagkiszabat”. Gondolom, az anyagoknak a kimérését jelentheti, amit kiadnak a konyhán. Tehát valahogy ezt a fogalmazást illetve ezt a mondatkörnyezetet, egy picit finomabban is lehetne. De nem ez a mondanivalómnak a lényege, hanem az, hogy egy párszor azért kinyílt a bicska a zsebemben. Azt írja az anyag, hogy az intézmények és a szolgáltatók együttműködését vizsgálják, és azt tapasztalják, hogy az intézmények vezetői nem, vagy nem teljes körűen ismerték a szolgáltatókkal kötött gazdasági szerződéseket. Akkor tessék mondani ki az, aki egy intézményen belül jogosult arra, hogy a minőséget és a napi teljesítményt ellenőrizze? Mi alapján ellenőrizheti? Elég kemény dolgokat sejtek a háttérben, de majd a vizsgálat megállapítja. Számításokkal alátámasztották azt a mennyiségi elégedetlenséget, amely abból fakad, hogy az alkalmazott sertéshús árak és stb. 36-48 gramm a húsnak az adagja, amit a gyerek kap. Ez 3,6 dekagramm tetszik tudni mennyi? Az két ilyen kis mócsingos pörkölt. Akkor miért kell fenntartani ezt a méregdrága rendszert? Ismételten vannak gyanúim, tudom hová kell nyúlni, hogy találjak valamit, ez az egyszerű véleményem. És ugyanakkor ott van, hogy 7.100 engedélyezett adagszám meg isten tudja hány ezer adagszám, 500 adag fölött egy konyha rentábilis. És mi elvettük az intézményektől a konyhafenntartás lehetőségét, hogy jobb legyen a minőség. Tessék mondani valóban jobb lett a minőség? Menjünk tovább, nagyon gyors leszek, remélem, beleférek ebbe az időbe. Azt írja, az ételek többszöri átszedése a főzőből a szállítóba, majd szállítóból a tálalóedénybe valóban nincs jó hatással azok minőségére. Magyarul, mire a gyermek elé kerül ehetetlen. Tessék kiszedni a fazékból a vasárnapi húslevest a porcelántálba, porcelántálból a tányérba és elhűlt a leves. Tessék elképzelni, hogy mit kap a gyermek, miután órákon keresztül utaztatják az ételt. Valaki üljön le közéjük az asztalhoz és próbáljon velük étkezni az a javaslatom. Gyönyörű a mondat, tessék hallgatni, a választás nem valós lehetőség tehát a főzelék azonos, csak a feltét különbözik, ismerjük ezt a módszert ugye. Emögött megint mi van? Nem kell magyarázni azt hiszem. Nem rébuszokban akarok beszélni. Tetszik viszont a javaslatok között az, hogy kísérjék figyelemmel folyamatosan az ellátás színvonalát a vállalati belső kontroll és információs rendszeren keresztül. Nem azon keresztül kell, az intézményeknek legyen napi véleményalkotási lehetőségük, az ott tanító tanítónak, tanárnőnek, igazgatónak. Minek ül ott az igazgató, ha nincs joga azt mondani, hogy ezt nem kérjük, mert ehetetlen, vagy ehetetlenül sós, vagy mert moslék, mennyiségre termelünk vagy mert egyéb más okok vannak a háttérben? Tegyük lehetővé, hogy a gazdasági megállapodásokat az érintett intézmények megismerjék, érvényt szerezhessenek az abban foglaltaknak. Ennyi a véleményem ehhez, éppen ideje lenne. Köszönöm. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Köszönöm szépen, nagyon röviden, a FIDESZ frakció nevében szeretném elmondani, hogy egyetértünk a Pénzügyi Bizottság javaslatával, teljes körű vizsgálatot követelünk és a vizsgálat végén tovább kell lépni, meg kell nézni, hogy milyen eredményt hoz a vizsgálat és fel kell vetni ha a vizsgálat olyan eredményt, hoz egyrészt a szakmai, másrészt a politikai felelősséget.

242 Palicz György: (képviselő) Magam részéről nem értek egyet azzal, hogy tovább vizsgálódjunk, most itt nem fogja senki kimondani, de azért nyilvánvaló, hogy az egyik cég dupla annyiért szerzi be ugyanazt az alapanyagot, mint a másik, akkor itt miről van szó? Tényleg itt senki nem fogja, és nem meri kimondani, de szerintem itt ezen nincs mit továbbvizsgálni, de nyilvánvaló a dolog. Dr. Veréb József: (képviselő) Azt gondolom, hogy mindnyájan, akik elolvastuk ezt az előterjesztést megnéztük a 4. sz. mellékletet, abszolút egyetértünk ebben a dologban, hogy ez így nem maradhat. Annál is inkább, mert amikor a csirkecomb áránál többe kerül a különbség, több a kettő között, mint a bekerülés a másiknál, 800 Ft-tal kerül többe az Elánes Zrt-nél mint a Startnál és a Startnak nincs 550 Ft-nál drágább, nyilvánvaló, ez a dolog nem tartható tovább így. Tehát én nem tudom, hogy a Pénzügyi Bizottság mit szeretne vizsgálni, de természetesen vizsgálja, ha vannak, még kideríteni valók ez rendben van, de nem szeretném, hogy ez halasztaná azt, hogy ezt a helyzetet felszámoljuk. A vizsgálat nem odázza el ennek a megszüntetését. Tehát magyarán, amikor az előterjesztés határozat-tervezetének 3. pontjáról van szó ezt fogadjuk el és hatalmazza fel a Közgyűlés a polgármestert arra ami ebben a 3. pontban van. Mert ahhoz már nem kell vizsgálat, hogy kiderüljön, hogy ez így nem maradhat, és ha kell akkor meg kell szüntetni a szerződést azzal aki ilyen helyzetet teremtett. Tehát én tisztelettel javaslom a Közgyűlésnek, hogy a vizsgálatokat, ha szükségesnek tartja, akkor rendben van, de akkor sem szabadna nem elfogadni az előterjesztés határozat-tervezetét. Köszönöm szépen. Márföldi István: (képviselő) Csak a megértés kedvéért egy pár gondolatot hagy mondjak. Az igazság az, hogy ezt a Pénzügyi Bizottság kezdeményezte a hozzánk történt bejelentések alapján. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a vizsgálati szempontokat mi határoztuk meg és így utólag meg kell mondani őszintén, hogy nem egészen jól határoztuk meg a vizsgálati szempontokat és pedig ez azt eredményezte, hogy nem elégséges információt biztosított számunkra ahhoz, ha esetleg olyan szituáció van, amit most én nem akarok kimondani, hogy akár büntető feljelentést is lehet tenni. Tehát ez alapján, a vizsgálat alapján és ez alapján az adatok alapján véleményünk szerint a bizottság véleménye szerint nincs elégséges és megfelelő mennyiségű adat ahhoz, hogy akár ilyen formában is le lehessen zárni az ügyet. Most én nem azt mondom, hogy ez így lesz lezárva, de mindenképpen ezzel a vizsgálatnak úgy fogjuk, a vizsgálati szempontjait most már ezek alapján a tapasztalok alapján megállapítani, hogy valóban, azokat a gondokat, problémákat, amiket jelez az első vizsgálat, azt valóban teljes mélységében tárja fel és ha ezek az információk rendelkezésünkre állnak, akkor gyakorlatilag akár büntető feljelentést is tehetünk. Természetesen arról meg szeretnék nyugtatni mindenkit, hogy a Pénzügyi Bizottságnak egyértelműen, de azt hiszem az Ellenőrzési Irodának is az a feladata, hogy valóban a valós igazságot tárjuk fel és az alapján tegye meg a képviselőtestület illetve a polgármester vagy a város vezetése a szükséges intézkedéseket, mert azt valóban nem engedhetjük meg, hogy a gyermekeinket esetleg ilyen módon vagy ilyen formában vagy ilyen szegényesen étkeztessük az intézményeinkben. Tehát nekünk az a célunk, az eredeti célunk is az volt, csak sajnos be kell vallanunk azt, hogy nem igazán jól határoztuk meg, nem számítottunk azzal, hogy valóban, itt ilyen dolgok fognak felszínre jutni és ezért javasoljuk azt, hogy valóban nagyon gyorsan 2008-ra vonatkozóan, mert a mostani helyzetet már hiába vizsgálnánk.

243 Az első vizsgálat alapján akár rendben is mehetnek a dolgok, viszont 2008-ra visszamenőleg nem lehet helyreállítani a dolgot, ott a 3,6 gramm hús az 3,6 gramm lesz holnapután is. Minden esetre nem akarjuk hosszan húzni, nem is lehet, de nem is akarjuk, hanem március 15-éig a vizsgálatot be akarjuk fejezni ha ezt a képviselőtestület elfogadja és az általam javasolt formában megbízza a Pénzügyi Bizottságot illetve az Ellenőrzési Irodát azzal, hogy ennek megfelelően folytassa le a vizsgálatot. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna hozzáfűzni. Csabai Lászlóné: (polgármester) Miután nem látok más hozzászólót a következővel szeretném zárni. A vizsgálatnak három kimenete van. Az egyik kimenete egy ejnye – ejnye, amire a hangulatot látva, az én saját hangulatomat is beleszámítva ma elképzelhetetlennek látom ezt a lezárást. A másik egy drasztikus lépés a jövőt illetően, a harmadik egy drasztikus lépés a múltat illetően. Mert ezek a lehetőségek vannak, ahhoz, hogy ezt jogilag kellően meg lehessen alapozni, ahhoz a vizsgálatra szükség van és ezt Márföldi István teljesen egyértelműen és jól fogalmazta meg. Ezért az a javaslatom, hogy az élelmezési nyersanyag normaemelésen kívüli pont kivételével a vizsgálat eredményét és a határozat-tervezetet fogadjuk el és értsünk egyet azzal, hogy legkésőbb március 15-ig egy ennél részletesebb vizsgálati eredmény jöjjön vissza a képviselő-testület elé. Március 15-ig be kell a vizsgálatot fejezni és a március végi közgyűlésre kell behozni. Kérem aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 35 képviselő. A Közgyűlés 35 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 24/2009.(II.16.) számú határozat a gyermekélelmezést nyújtó vállalkozásoknál végzett soron kívüli vizsgálatról A Közgyűlés 1.) A gyermekélelmezést nyújtó vállalkozásoknál- az Ellenőrzési Iroda általvégzett soron kívüli vizsgálatról készült összefoglaló jelentést elfogadja. 2.) A vizsgálat feltárásaira és megállapításaira alapozva szükségesnek tarja, hogy: - a közétkeztetést nyújtó vállalkozások közbeszerzési ajánlataiban tett vállalásait, a gazdasági megállapodásokat az érintett intézmények – a Polgármesteri Hivatal közreműködésével- megismerjék, legalább 3 évente kerüljön sor a közétkeztetést végző cégek beszámoltatására, Felelősök: Markovics Attila Oktatási, Kulturális és Sportiroda vezetője László Géza Gazdasági Iroda vezetője Határidő: 2009. június 30., illetve folyamatos

244

3.) Felkéri Csabai Lászlóné Polgármester Asszonyt, hogy - az Önkormányzat, mint szerződő fél képviseletében- tekintse át a gazdasági megállapodásokban foglalt kétoldalú kötelezettségek teljesítését, indokolt esetben kezdeményezze azok módosítását, megszüntetését. 4.) Felhívja a közétkeztetést végző vállalkozások vezetőit: a SODEXO Magyarország Szolgáltató Kft. ügyvezetőjét, az Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó ZRT. vezérigazgatóját, a Start Rehabilitációs Foglalkoztató és Intézményei Kht. ügyvezetőjét, hogy:  Tanévenként legalább egy alkalommal, az intézményekkel együttműködve tekintsék át a közétkeztetés helyzetét, bevonva e munkába a diákönkormányzatokat és a szülői szervezeteket is.  Kísérjék folyamatosan figyelemmel az ellátás színvonalát, a vállalati belső kontroll és információs rendszereiken keresztül.  Kövessék nyomon az elégedettség változását és dokumentálják a fogyasztói igénybevevői véleményeket, a problémák kiküszöbölésére operatív módon tegyenek intézkedést.  Vizsgálják felül beszerzési forrásaikat, beszállítói szerződéseiket annak érdekében, hogy a piaci lehetőségeik figyelembe vételével csökkenjenek az ételkészítésnél alkalmazott nyersanyag áraik. Javítsák közétkeztetési szolgáltatásuk színvonalát, az ételek minőségét.  Szerezzenek jobban érvényt a közétkeztetésre vonatkozó szakmai elvárásoknak, illetve a vonatkozó jogszabályban előírt, napi energia- és tápanyag-beviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlásoknak. Felelősök: a közétkeztetést végző vállalkozások vezetői Határidő: folyamatos 5./ Elfogadja a Pénzügyi Bizottság javaslatát, mely szerint 2008. évre vonatkozóan a gyermekélelmezést nyújtó vállalkozásoknál új vizsgálatot kell lefolytatni. A Pénzügyi Bizottság elnöke és az Ellenőrzési Iroda vezetője által összeállított vizsgálati szempontok alapján elvégzett vizsgálatot legkésőbb 2009. március 15éig be kell fejezni. A vizsgálat megállapításai alapján készített előterjesztést a 2009. március 30-ra tervezett közgyűlésre be kell terjeszteni. Felelős: Márföldi István, Pénzügyi Bizottság elnöke, Váradi István Ellenőrzési Iroda vezetője Határidő:2009. március 30.

245 Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönjük a vizsgálatot és kérjük a vizsgálat nagyon gyors lezárását. 7. napirend: Előterjesztés a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételi rendjéről és az értük fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 7/2007. (II.13.) KGY rendelet módosítására Előadó: Dr. Szemán Sándor jegyző Deme Dóra Szociális Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincs. Bizottsági véleményt kérek. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság az előterjesztést támogatja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság véleménye? Támogatja. Köszönöm szépen. Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Turcsik László. Turcsik László: (képviselő) Nem igazán kekeckedni óhajtanék csak egy nagyon rövid dolgot hagy mondjak el. Amikor a támogatott szolgáltatások Magyarországon elindultak, akkor a Szakolyi Módszertani Otthont felkérték arra, hogy a megyében a négy modellkísérleti program egyikét, mint megyei fenntartású intézményt vigyük végig. A támogatott szolgáltatásnak a dél-nyírségi területen olyan sikere volt, hogy a modellkísérletet követő évben újabb támogató szolgáltatást kellett indítanunk és immáron 9-ik éve végezzük ezt a feladatot úgy, hogy most ismételten megnyertük a pályázat, mégpedig megfelelő arányokkal és el tudjuk azt érni, hogy a kezdetektől mostanáig ingyenesen szolgáltatunk. Tudniillik a támogató szolgáltatást, akik igénybe veszik, azok a területen a társadalomnak abban a mély szegénységben élő rétegéből valók, akik ha fizetni kell a szolgáltatásért, nem tudnak igénybe venni semmilyen szolgáltatást, mert nincs miből fizetniük. Tehát a család a fogyatékossági támogatásból él nagyon sok helyen. Amikor az ápolási díj felülvizsgálatokat éveken át végeztük ehhez a réteghez napi gyakorisággal tucatszám eljutottunk és az az álláspont alakult ki a megye vezetésével, hogy amennyiben megfizettetjük ezt a réteget, a szolgálatot fel kell számolni, mert nem tudnak fizetni. Ezért furcsa számomra ez az óradíj. Látom, olvastam, hogy szociálisan rászoruló vagy nem rászoruló. Én úgy gondolom, hogy ebben a nézeteink nem egyeznek, mert aki már a szolgáltatást kényszerül igénybe venni az rászoruló. Attól függetlenül, hogy esetleg saját tulajdonú családi házában lakik, rászorul. Egyébként mai napig az ágazati minisztérium még nem fogalmazta meg egyértelműen, hogy mit is jelent a szociális rászorultság. Tessék elém tenni azt a jogszabályt, amelyben ez meg van fogalmazva, mert évtizede nyüglődünk, senki nem tudja megfogalmazni, hogy mi is a rászorultság. Mert az a jól szituált öltönyben járó ember, akinek kétoldali csípőprotézise van és esetleg jól körülmények között él rászorult. Lehet, hogy magas a nyugdíja, de mire mindent kifizet, lehet, hogy rászoruló. Azt kérdezem, hogy ezzel a 3372 órával szemben a rászorulóknak minősített emberek mennyi pénzért kapják a szolgáltatást?

246 Mert magas ez a díj úgy gondolom. Bár mondom, mi a normatívából jövünk ki, úgy hogy 10 községben szolgáltatunk, vidéki körülmények között óriási kilométer teljesítményekkel és speciális gépjármű fenntartásával, személyzet fenntartásával. Köszönöm. Márföldi István: (képviselő) Azt szeretném megkérdezni, hogy az előterjesztésnek az első oldalán legalább két helyen hivatkozik az anyag arra, hogy március 1-jével 3%-kal emelkedik a nyersanyag norma. Ez nem okoz-e gondot? Mert azt levettük a napirendről. Deme Dóra: (Szociális Iroda vezetője) Nálunk is ingyenes a támogató szolgálat abban az esetben, hogy ha nem rászoruló az ellátott. A 420.- Ft-os óradíjra semmiféle normatívát nem kap egyik település sem, ezért vagyunk kénytelenek megállapítani a nem rászorultak esetében az óradíjat, mert azért nem jön állami támogatás az önkormányzat irányába. Döntő többsége egyébként az ellátottaknak az ingyenes kategóriába esik, minimális az a szolgáltatás, azok a személyek, akik ezt a nem rászoruló kategóriát veszik igénybe. Ha konkrét példákat kell hozni akkor én tudok három-négy-öt olyan támogató szolgálatot hozni, hogy egyáltalán nincsen pénzes szállítása, csak ingyenes. Tehát a hitelesség és a törvényi megfeleltség kedvéért van benne az óradíj, de egyébként ezt azokban az esetekben, hogy korrekt legyen az előterjesztés ezért írtuk bele. De egyébként 95%-ban a rászorultak veszik igénybe és ingyenes a szolgáltatás nálunk is. Metzner Zsolt: (Szociális Iroda munkatársa) Nem szerencsés az előterjesztésben az a 3 %, de ez nem jelenik, meg vagy nem emiatt van az emelkedés. Ugyanis ahogy szerepel az előterjesztésben is, a térítési díj meghatározásánál a szociális törvény alapján az előző évi önköltség és a tárgyévi normatíva különbségének az egy egységre eső összege a térítési díj. Tehát a tavalyi évi önköltségben az idei nyersanyag norma emelés ha lett volna, akkor az nem játszott volna szerepet itt sem. Dr. Szilassy Géza: (képviselő) Természetesen a bizottságban is azonnal kilőttük azt a 16%-os átlagos emelést, ami benne van az anyagban. Rákérdeztünk arra, hogy ez valójában ténylegesen szám szerint mennyibe kerül. Jó lenne, hogy ha elmondanátok, mert ez mindenkinek feltűnő, hogy 16%-os emelés, átlagos emelés jóval meghaladja az inflációt, de mégis szám szerint tudtommal minimális emelésről van szó. Egy-két példát mondjatok. Metzner Zsolt: (Szociális Iroda munkatársa) Hiába ilyen nagymértékűnek látszik az emelés, a 17,16 %, de erre példaként pl. a szociális étkeztetésnél az első kategória 90 Ft-ról emeltünk 106 Ft-ra. Ez azt jelenti, hogy egy ebédért a 90 Ft helyett most 106 Ft-ot fizet, tehát ez 20 napra számolva, ha egy hónapot számolok, akkor 1800 Ft-ról 2100 Ft-ra emelkedik a havi térítési díj. És ez csak az étkezésnél igaz, a bentlakásos ellátásoknak csak 6% körüli ez az emelkedés pont a miatt, mivel ott jóval magasabb a napi térítési díj. Ott egy ilyen mértékű emelés az sokkal jobban megterhelné a bentlakóknak a jövedelmét. Nem tudom így megfelelő a válasz? Köszönöm. Dr. Hajzer László: (képviselő) Azt megerősítheti, hogy a 96-nak a 16%-a az pont ennyi. Igaz? Én csak ennyit akartam mondani, hogy attól az még 16%.

247 Metzner Zsolt: (Szociális Iroda munkatársa) Igen. De a tényleges költség az egyébként, ahogy az előterjesztésben látszik, az 469 Ft az önköltségünk. Csabai Lászlóné: (polgármester) Hozzászólóként szeretnék szólni. Én abban a helyzetben voltam mikor a szüleimet beköltöztettem, hogy egy rövid időre igénybe kellett vennem ezt a szolgáltatást, mert abban az időben magánvállalkozás ilyen szolgáltatás még kevés volt, ma már azért jobban lehet találni. És én úgy gondolom, hogy az volt a korrekt, hogy kifizettem ennek a térítési díját. Tehát vannak olyan esetek, amikor azt gondolom, hogy ki kell fizetni a térítési díjat. Turcsik László: (képviselő) Én nem ezt vitatom, mert ez egyedi eset, de ettől még az öregek rászorultak voltak. Csabai Lászlóné: (polgármester) De azt gondolom, hogy az ilyen esetben is ha kell, akkor segítenünk kell és azt gondolom, hogy nem egyedi eset van ilyen, hanem más eset is van, amikor ezt a segítséget meg kell adni, de egyébként meg a család ki tudja fizetni, akkor nem kell szemérmesnek lenni, hanem ki kell fizettetni ezt az összeget. Turcsik László: (képviselő) Egyetértünk, csak nagyon fontos itt az eseti mérlegelés akkor. Nehogy olyan ember essen el a támogatástól, aki valóban magatehetetlen és rászorult. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Szavaztathatok-e? Kérem aki elfogadja a rendelet módosítását szíveskedjen igennel szavazni, természetesen az étkezési díj emelése az erre nem vonatkozik, mert az előző napirendnél nem döntöttünk ebben a kérdésben. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 21 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 6 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: 5/2009. (II.17.) KGY rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és az azokért fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 7/2007. (II.13.) KGY rendelet módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. §- ának (3) bekezdése, és 16. §-ának (3) bekezdése alapján az önkormányzati fenntartású személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények egyes szolgáltatásainak igénybevételi rendjéről és az értük fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 7/2007. (II.13.) KGY. / a továbbiakban: Ör.), helyi önkormányzati rendeletet az alábbiak szerint módosítja: 1. § Az Ör 3. § k) pontja az alábbiak szerint módosul:

248

k) szociális szolgáltató: a Human-Net Alapítvány Városi Családsegítő Szolgálata, a Szocio East Egyesület Szociális Szolgáltató és Módszertani Központja, a Periféria Egyesület Utcai Szociális Munka Északi és Déli Szolgálata, a Talentum Európai Fejlődésért Alapítvány Talentum Közösségi Szolgáltató Központ, ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete 2. § az Ör. 26. § a) és b) pontja az alábbiak szerint módosul: Az igénylő a) a Talentum Európai Fejlődésért Alapítvány Talentum Közösségi Szolgáltató Központ vezetőjéhez benyújtott írásbeli kérelem alapján szenvedélybetegek közösségi ellátást, b) a Szociális Gondozási Központ intézményvezetőjéhez benyújtott kérelem alapján étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, idősek nappali ellátását és idősek átmeneti elhelyezését, 3. § Az Ör. 27/A. § (3) bekezdésének b) pontja az alábbiak szerint módosul és a következő c) ponttal egészül ki: (3) A jövedelemvizsgálatot a) étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően, b) házi segítségnyújtás esetében az intézmény, szolgáltató vezetője a gondozási szükséglet megállapítását követően, c) idősotthoni ellátás esetében az intézményvezetője a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg kérelmezi. 4. § Az Ör. 38. §-a az alábbiak szerint módosul: (1) Az étkeztetés intézményi térítési díjának alapja az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének egy napra jutó összege. (2) A szolgáltatási önköltség az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségeknek egy ellátottra jutó napi összege.

249 (3) A szociális étkeztetés intézményi térítési díj mértékét a jelen rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza, amely összegek az általános forgalmi adót is tartalmazzák. (4) A személyi térítési díj nem haladhatja meg a szociálisan rászorult igénybe vevő háztartásában élők egy főre eső rendszeres havi jövedelmének 25%-át. (5) Amennyiben az ellátottról eltartási szerződés keretében más személy gondoskodik, az étkeztetés térítési díja a szolgáltatási önköltség összegével megegyező. 5. § Az Ör. 39. § az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:

(8) Amennyiben az ellátottról eltartási szerződés keretében más személy gondoskodik, a házi segítségnyújtás térítési díja a szolgáltatási önköltség összegével megegyező. 6. § Az Ör. 40. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) A támogató szolgálat keretében biztosított ellátás intézményi térítési díja az ellátásra tervezett költségek alapján megállapított szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete. 7. § Az Ör. 1. számú melléklete helyébe, a jelen rendelet 1. számú melléklete lép. 8. § Az Ör. 2. számú melléklete helyébe, a jelen rendelet 2. számú melléklete lép.

9. § Az Ör. 4. számú melléklete helyébe, a jelen rendelet 3. számú melléklete lép. 10. § Jelen rendelet 2009. március hó 1. napján lép hatályba.

250 1. számú melléklet az 5 /2009.(II. 16.) KGY. rendelethez 1. A szociális étkeztetés intézményi térítési díja az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének -150%-ig*

150-300% között**

300% felett***

106 Ft/adag

147 Ft/adag

221 Ft/adag

(Szt. 115. § (1) bekezdése alapján számított önköltség 469 Ft/adag, az intézményi térítési díj: *106 Ft/adag,**147 Ft/adag,***221 Ft/adag) 2. A házi segítségnyújtás intézményi térítési díja az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének -150%-ig*

150%** felett

150 Ft/óra

350 Ft/óra

(Szt. 115. § (1) bekezdése alapján számított önköltség 988 Ft/óra, az intézményi térítési díj: *206 Ft/óra,**561 Ft/óra) 3. Az ebéd lakásra szállításának intézményi térítési díja - 100 Ft/óra 4. A támogató szolgálat kilométer díja - szociálisan rászoruló személy esetén ingyenes - szociálisan nem rászoruló személy esetén 420 Ft/km (Szt. 115. § (1) bekezdése alapján számított önköltség 420 Ft/km, az intézményi térítési díj: 122 Ft/km) 5. A támogató szolgálat gondozási óradíja - szociálisan rászoruló személy esetén ingyenes - szociálisan nem rászoruló személy esetén 3.372 Ft/óra (Szt. 115. § (1) bekezdése alapján számított önköltség 3.372 Ft/óra, az intézményi térítési díj: 1.372 Ft/óra)

251

6. A nappali ellátást biztosító intézményekben fizetendő intézményi térítési díjak Jövedelem határok

28500 Ft-ig

A térítési díj mértéke: Reggeli Ft Ebéd Ft Vacsora Ft Össz. Ft Étkezés igénybevétele nélkül Ft

28501- 386014910138600 49100 Ft- 59600 Ft-ig ig Ft-ig

59601- 70101 Intézményi 70100 Ft térítési díj: Ft-ig felett

20 % 41 87 50 178

40 % 83 173 100 356

60 % 124 261 150 535

70 % 145 304 175 624

80 % 166 347 200 713

100 % 207 434 250 891

207 434 250 891

20

20

20

20

20

20

20

A tevékenység jellegére tekintettel az ellátások mentesek az általános forgalmi adó alól. (Szt. 115. § (1) bekezdése alapján számított önköltség időskorúak nappali intézménye esetén 2.198 Ft/nap, fogyatékos személyek nappali intézménye esetén 4.165 Ft/nap, az intézményi térítési díj időskorúak nappali intézménye esetén 1606 Ft/nap, fogyatékos személyek nappali intézménye esetében 2.356 Ft/nap) 2. sz. melléklet az 5/2009.(II.16.) KGY. rendelethez

Tartós bentlakásos intézmények intézményi térítési díja (1) A Sóstói Szivárvány Idősek Otthonának intézményi térítési díja: a)fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás esetén 2.080 Ft/nap/fő, 62.400 Ft/hó/fő, (Szt. 115. § (1) bekezdése alapján számított önköltség 4.810 Ft/nap, az intézményi térítési díj: 2.379 Ft/nap)

252 b) átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás esetén 2007. december 31.-én ellátásban részesültek esetén

Tölgyes u. 11. szám alatti részlegben

2008. január 01.-től bekerülő új ellátottak számára, amennyiben az ellátott családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150-át nem haladja meg

2008. január 01.-től bekerülő új ellátottak számára, amennyiben az ellátott családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150-át meghaladja

1.850 Ft/nap/fő**,

2.035 Ft/nap/fő*,

52.890 Ft/hó/fő,

61.050 Ft/hó/fő

2.385 Ft/nap/fő*,

2.385 Ft/nap/fő**,

2.385 Ft/nap/fő*,

71.550 Ft/hó/fő.

71.550 Ft/hó/fő.

71.550 Ft/hó/fő

1.950 Ft/nap/fő*,

1.750 Ft/nap/fő**,

1.950 Ft/nap/fő*,

58.500 Ft/hó/fő.

52.500 Ft/hó/fő.

58.500 Ft/hó/fő.

Kettő, illetve 2.035 Ft/nap*, három ágyas 61.050 Ft/hó/fő elhelyezés Egy ágyas elhelyezés

Etel köz alatti részlegben

(Szt. 115. § (1) bekezdése alapján számított önköltség 5.330 Ft/nap, az intézményi térítési díj: *3.168 Ft/nap, **2.927 Ft/nap) (2) A Családias Elhelyezést Biztosító Idősek Otthonának intézményi térítési díja: a)átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás esetén

Pacsirta u. 29-35., valamint Rozsnyai u. alatti részlegben

2007. december 31.-én ellátásban részesültek esetén

2008. január 01.-től bekerülő új ellátottak számára, amennyiben az ellátott családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150-át nem haladja meg

2008. január 01.-től bekerülő új ellátottak számára, amennyiben az ellátott családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150-át meghaladja

1.800 Ft/nap*

1.600 Ft/nap/fő**

1.800 Ft/nap/fő*

54.000 Ft/hó/fő

48.000 Ft/hó/fő

54.000 Ft/hó/fő

(Szt. 115. § (1) bekezdése alapján számított önköltség 3.696 Ft/nap, az intézményi térítési díj: *1.824 Ft/nap,**1.600 Ft/nap ) (3) A Fogyatékosok Lakóotthonában fizetendő intézményi térítési díj mértéke 28500 28501- 38601- 49101- 59601- 70101 Intézményi Jövedelem Ft-ig 38600 49100 59600 70100 Ft térítési díj: Határok Ft-ig Ft-ig Ft-ig Ft-ig felett A térítési díj mértéke:

20%

40%

60%

70%

80%

100%

Térítési díj

225

449

674

786

898

1123

1123 Ft/nap

253 Távollét esetén ágyfenntartási díj

86

171

257

300

342

428

428 Ft/nap

A tevékenység jellegére tekintettel az ellátások mentesek az általános forgalmi adó alól. (Szt. 115. § (1) bekezdése alapján számított önköltség 5.585 Ft/nap, az intézményi térítési díj: 3.697 Ft/nap)

Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények intézményi térítési díja (1) A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona átmeneti elhelyezést biztosító ellátásának intézményi térítési díja: a)átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás esetén 2.035 Ft/nap/fő, 61.050 Ft/hó/fő. (Szt. 115. § (1) bekezdése alapján számított önköltség 5.031 Ft/nap, az intézményi térítési díj: 5.031 Ft/nap) (2) A Szociális Gondozási Központ orosi Időskorúak Gondozóházának intézményi térítési díja: a)átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás esetén 1.200 Ft/nap/fő, 36.000 Ft/hó/fő. A tevékenység jellegére tekintettel az ellátások mentesek az általános forgalmi adó alól. (Szt. 115. § (1) bekezdése alapján számított önköltség 3.746 Ft/nap, az intézményi térítési díj: 1.856 Ft/nap) 3. sz. melléklet az 5/2009.(II.16.) KGY. rendelethez Tanyagondnoki szolgáltatás körzetei „HUMAN-NET” Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány székhelye: 4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 41.

254 A szociális szolgáltató –az ellátottak számára nyitva álló- helyiségeinek címei: Nyíregyháza, Tűzoltó u. 1. I.

Tanyagondnoki szolgálat

ellátási területe:

II.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területéhez tartozó következő tanyasi lakott helyek: Alispántanya, Alsóbadúr, Bálintbokor, Butykasor, Butykatelep, Felsősima, Görcsös sor, Kordovánbokor, Lászlótanya, Lóczibokor, Manda I. II. III., Rozsrétbokor, Rozsrétszőlő, Samóka bokor, Újsortanya, Vadastanya

Tanyagondnoki szolgálat

ellátási területe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területéhez tartozó következő tanyasi lakott helyek: Alispántanya, Butykasor, Butykatelep, Kordovánbokor, Lászlótanya, Manda I. II. III., Rozsrétbokor, Rozsrétszőlő, Újsortanya, Vadastanya

Nyíregyháza Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény székhelye: Nyíregyháza, Salamonbokor 36. III.

Tanyagondnoki szolgálat

ellátási területe: Nyíregyháza Kertváros és a hozzá kapcsolódó tanyabokrok területe

IV.

Tanyagondnoki szolgálat

ellátási területe: Nyíregyháza Kertváros és a hozzá kapcsolódó tanyabokrok területe 8./

napirend: Előterjesztés „A belvárosi terek integrált funkcióbővítés fejlesztése Nyíregyházán” című kiemelt projekt javaslat Akcióterületi Tervének jóváhagyására (II. forduló) Előadó:Giba Tamás alpolgármester Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője

Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés?

255 Giba Tamás: (alpolgármester) Legutóbbi közgyűlés óta ami változtatásokat szükségesnek láttunk azok átvezetésre kerültek, többek között a kért Református Egyház beruházása 50-ről 85%-os támogatásra emelkedett, a Nyírvíz palota műszaki tartalmát pontosítottuk, azok a költségek csökkentek valamelyest és volt lehetőségünk minimális mértékben terület-előkészítés címén is beállítani néhány tételt, tehát ezeket a változtatásokat végeztük el. Az előterjesztést illetően több bizottságban rákérdeztek a képviselőtársak, azok a bizonyos mellékletek elektronikus formában álltak rendelkezésre vagy állnak rendelkezésre. Mindezek mellett kérem a képviselő-testületet, hogy támogassa az előterjesztést és ezzel a hónap végére legkésőbb lehetőség nyílik arra, hogy benyújtsuk a pályázatot a második fordulóra. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Bizottsági véleményeket kérek. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság egyhangú szavazással támogatta az előterjesztés elfogadását. Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A bizottság egy tartózkodás mellett elfogadásra javasolja. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Bizottságunk is elfogadásra javasolja. Dr. Farkas Csilla: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagja) Elnök úr megkért, hogy mondjam el helyette a véleményt. A bizottság egyhangúlag elfogadásra javasolja a határozat-tervezetet is és a megbízási szerződés tervezetet is a Közgyűléssel, figyelemmel a határidőkre való kiegészítéssel, amit Alpolgármester úr is említett azzal. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem,hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Dr. Vinnai Győző, Jánócsik Csaba. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Lehet látni, hogy a bizottságokban támogatta a Fidesz-KDNP frakció az előterjesztést, sőt az I. fordulóban is támogattuk, de felhívnám két olyan szempontra figyelmet, folyamatos monitoringot kell, hogy gyakoroljunk majd a pályázat benyújtása után. Az egyik a támogatás intenzitása, néhány helyen ez 50% alatt található vagy éppen 55%, tehát ezt folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Itt van az a 70 millió forint amit a költségvetésnél felsoroltam soft projekt elem 2.359.000.- Ft, tájékoztatás 1.326.00.- Ft, marketing közel egymillió, 813.000.- Ft, terület-előkészítés több mint 6 millió az IVS és az AT, akcióterület elkészítési költsége 2.140.000.-Ft, projekt előkészítés 26.032.000.-Ft., Projektmenedzsment személyi és dologi költségei 30.939.000.- Ft, ez több mint amit a vállalkozásoknak adunk támogatásban a költségvetésben, ez összesen 70 millió forint. Azért néztem meg, a százalékokat is kiszámítottam, hogy ezt folyamatosan ellenőrizni kell, mert véleményem szerint 70 millió forint nagyon nagy pénz és a támogatási intenzitáshoz viszonyítva ezeknél az elemeknél ahol összeadtam, több mint 10% fölött vannak ezek a költségek. Na most ez jelentős költség, mert egy EU-s pályázatnál 2-3% projektmenedzsmentre, a pénzügyi feladatokra.

256

Ezt én nagyon magasnak tartom, de a pályázatot támogatni fogjuk, mármint a pályázat beadását a II. fordulóban is, de folyamatosan fogjuk a monitoringot kérni és az ellenőrzés lehetőségét. Jánócsik Csaba: (képviselő) Én is két dologra szeretném felhívni a figyelmet. Akkor, amikor akár a bizottságon tárgyaltuk ezeket a kérdéseket, akár itt a Közgyűlésben, szerintem egy kicsit elsiklottunk afelett, hogy mindig a föld felszíne fölött látható dolgokkal foglalkoztunk. Milyen lesz esetleg a házasságkötő terem, milyen lesz a csomópontok kialakítása, a kerékpár utak nyomvonala, de nagyon keveset foglalkoztunk azzal, hogy mi van a föld alatt, milyen közművek vannak a föld alatt, vajon ha most lehetőség van arra, hogy valahol valamilyen útbontás történik, akkor nem célszerű-e esetleg az alatta lévő közműveket is kicserélni, megvizsgálni és így tovább. Erről szerintem keveset beszéltünk, nem biztos, hogy a súlyánál fogva beszéltünk róla, de ez egy lehetőség arra, hogy a belvárosnak a közművei is megújuljanak. Nem tudom, hogy ebből a hatalmas összegből hogyan lehet ezt megvalósítani, mert nyilván a pályázatnak az egyes pontjai erre esetleg támpontot nyújthatnak, de nagy valószínűségnek azt tartom, hogy csak bizonyos szakaszokat lehet majd ebből felújítani, na de a közmű záró zsilipjei nem biztos, hogy ebben a szakaszban benne vannak, de lehet, hogy 15-20 méterrel arrébb van valahol egy olyan közmű amit meg érdemes lenne mégiscsak felújítani. Tehát én azt szeretném kérni és javasolni, hogy a közműgazdákkal felvéve a kapcsolatot folyamatosan történne egyfajta egyeztetés és amennyiben erre mód és lehetőség van, akkor az adott közmű gazdájával egy közös fejlesztés is beindulhatna vagy egy közös tevékenység beindulhatna. Nekem most még nincs elég információm, de ez a gondolat született bennem, amikor a bizottsági ülésen tárgyaltuk ezt a napirendet, csak ott ezt nem mondtam el és ezért most mondom el. A másik ilyen kérdéskör, hogy akkor, amikor egy-egy épület megújul, legyen az egy üzlet portálja, legyen egy házasságkötő terem, költséges dolog a graffiti ellenes vakolatnak a használata, de lehet, hogy nem célszerűtlen. Lehet, hogy meg kellene vizsgálni annak a lehetőségét, hogy mindazokra az épületeket, amelyek most megújulnak, graffiti ellenes vakolattal vagy festékkel kellene ellátni, nincs annál rosszabb, mint mikor felújul egy szép épület és akkor jön a kedves állampolgár és elkezdi fújkálni befelé a maga dolgaival. Tehát én azt gondolom, hogy erre is kellene fordítani egy kis figyelmet. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, kérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni? Előterjesztők kívánnak-e valamire reagálni? Giba Tamás: (alpolgármester) Félmondatokban. Az útépítésekhez természetesen közműépítés csatlakozik. Tehát Egyház, Síp u. illetve a Kiskörút folytatásában ez természetesen így van. A díszburkolat alatt a Zrínyi I. utcán nincsen csere, ahhoz nem kapcsolódik közmű-rekonstrukció illetve a Hősök terei park dologhoz nem kapcsolódik ilyen. Ez egy dolog. A graffiti ellenes bevonatot azt meg fogjuk még nézni, nem tudom, hogy ez téma lett volna, de nyilván az alsó kétméteres magasságig én elképzelhetőnek tartom ezt az egyébként nem olcsó bevonatot, hogy ez felkerüljön. Dr. Vinnai Győző felvetésére pedig igen, folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni. Köszönöm szépen.

257 Csabai Lászlóné: (polgármester) Szavaztathatok-e? Kérem aki elfogadja IVS-nek ezt a majdnem utolsó változatát, ebben még mindig lehet néhány milliós eltérés, hogy ha az előkészítő munka ezt kívánja, de kérem, hogy fogadjátok el, hogy a hónap végére be tudjuk adni és mehessenek ki a közbeszerzések, mert egy EU-s pályázatot minél hamarabb ki kell írni, hogy minél hamarabb munka legyen az embereknek, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal 4 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 25/2009. (II. 16.) számú határozat „A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán” című kiemelt projektjavaslat Akcióterületi Tervének jóváhagyásáról (2. forduló) A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város „A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán” című kiemelt pályázati program 2. fordulója készítésének alapjául szolgáló projektlistát és költségvetést az 1. sz. mellékletben foglaltak szerint, a bővített végleges Akcióterületi Tervet a 3. sz. mellékletben foglaltak szerint jóváhagyja. A pályázati dokumentáció 2. fordulós benyújtásához szükséges konzorciumi együttműködési megállapodást a 2. sz. mellékletben foglaltak szerint jóváhagyja. „A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán” című pályázati program kapcsán a Nyíregyházi Ipari Park Kft. (mint Városfejlesztő Társaság) és az Önkormányzat között létrehozandó megbízási szerződés tartalmával a 4. számú mellékletben foglaltak szerint e g y e t é r t. F e l h a t a l m a z z a a polgármestert a fenti dokumentumok felhasználásával a 2. fordulós pályázati dokumentáció összeállítására és benyújtására. Felelős: Csabai Lászlóné polgármester Határidő: 2009. március 15. A program megvalósításához szükséges 535.616.e Ft. önkormányzati saját erőt a szükséges ütemben a 2009-2010-es költségvetési rendeletében b i z t o s í t j a . Felelős: László Géza Gazdasági Iroda vezetője Határidő: folyamatos

258 1.

számú melléklet a 25/2009.(II.16.) számú határozathoz

„A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán” – projektlista költségekkel A projekt rövid leírása

Támogatás intenzitása (%)

Költségvetés megoszlása

Ssz.

A projekt neve

1

Ügyfélszolgálati centrum kialakítása

Ügyfélszolgálati centrum és az ezt kiszolgáló objektumok kialakítása

85,00%

430 048 678

2

Református templom környezetének rekonstrukciója

Református templom kültéri megvilágítása, az épület tetőfelújítása és a bejárati ajtó cseréje

85,00%

19 537 070

3

Ortodox műemlék épület külső felújítása

Az Ortodox műemlék épület külső felújítása

85,00%

4

Sétáló utca rekonstrukciója I.

Zrínyi Ilona- Sétáló utca burkolatcseréje, homlokzati látványelemek elhelyezése

5

Sétáló utca rekonstrukciója II.

6

Támogatás (Ft)

Partneri önerő (Ft)

Önkormányzati önerő (Ft)

A projekt bruttó ktg-e (Ft)

75 890 943

505 939 621

3 447 718

0

22 984 788

8 266 901

1 458 865

0

9 725 766

85,00%

104 241 651

0

18 395 585

122 637 236

Házasságkötő terem és Anyakönyvi Hivatal épületének felújítása, udvarfelújítás

85,00%

142 845 595

0

25 208 046

168 053 641

Sétáló utca rekonstrukciója III.

Zrínyi Ilona (sétáló)utca portáljainak megújítása

50,00%

7 601 593

0

7 601 593

15 203 186

7/a

Egyház u. -Síp utca szabályozása

Egyház utca négynyomúsítása és Síp utca szabályozása, kerékpár forgalmat irányító jelzőlámpás kiegészítéssel

85,00%

239 700 000

0

42 300 000

282 000 000

7/b

Kálvin tér - Bercsényi utca szabályozása

Kálvin tér és Bercsényi utca egyirányú utca-pár szabályozása

85,00%

30 600 000

0

5 400 000

36 000 000

Széchenyi u. - Szarvas u. - Iskola u. csomópont építése

Széchenyi u. - Szarvas u. - Iskola u. forgalmi csomópontjának jelzőlámpás csomóponttá történő átépítése, kerékpáros forgalmat irányító jelzőlámpás kiegészítéssel

85,00%

21 250 000

0

3 750 000

25 000 000

8

9/a

Luther utca- Szent István utca jelzőlámpás csomópont Luther u.- Szent István u. csomópont kiépítése, kerékpáros forgalmat irányító jelzőlámpás építés kiegészítéssel

85,00%

6 800 000

0

1 200 000

8 000 000

9/b

A Kiskörút - Bocskai u. – Szent István u. közötti új szakaszának kiépítése

A Kiskörút - Bocskai utca – Szent István utca közötti új 2x2 sávos nyomvonalának kiépítése, a Szent István úti szakasz új forgalmi rendjének kialakítása (kétirányú forgalom)

85,00%

228 650 000

0

40 350 000

269 000 000

9/c

A Luther tér -Luther utca- Iskola utca csomópont átépítése

A Luther tér -Luther utca- Iskola utca forgalmi csomópontjának jelzőlámpás csomóponttá történő átépítése

85,00%

0

0

0

0

259

10

Kerékpárút kialakítás

Az akcióterület és a város kerékpáros forgalmi kapcsolatának megteremtése

85,00%

85 000 000

0

15 000 000

100 000 000

11

Hősök tere rekonstrukciója

Hősök tere parkrendezés

85,00%

128 815 800

0

22 732 200

151 548 000

12

Mártírok tere rekonstrukciója

Az Izraelita templom előtti köztér rendezése, rekonstrukciója

85,00%

6 800 000

0

1 200 000

8 000 000

13

Luther tér rekonstrukciója

Luther tér burkolatának felújítása

85,00%

19 168 360

0

3 382 652

22 551 012

14

Árok, Búza, Szt. István utcai fasorok rendezése

Árok, Búza, Szt. István utcák érintett szakaszainak fasor rendezése

85,00%

7 650 000

0

1 350 000

9 000 000

15

Nyírvíz Palota

Homlokzat- és tetőfelújítás

41,50%

182 578 898

55 728 000

201 642 253

439 949 151

16

Skála Áruház homlokzatának felújítása

Az üzletház elavult homlokzatának cseréje

35,00%

27 050 856

50 237 304

0

77 288 160

17/a Soft - projektelem

A helyi kötődést erősítő akciók szervezése, tartalomfejlesztés, és információ-terítés

85,00%

13 370 500

0

2 359 500

15 730 000

17/b Tájékoztatás

Kötelező és szabadon választható tájékoztatási elemek megvalósítása

85,00%

7 518 250

0

1 326 750

8 845 000

17/c Marketing

Városmarketing-elemek megvalósítása

85,00%

4 611 250

0

813 750

5 425 000

járdáinak

rekonstrukciója,

szökőkútépítés,

18

Területelőkészítés

Területvásárlás, terület előkészítés

85,00%

37 400 000

0

6 600 000

44 000 000

19

IVS és AT elkészítési költsége

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Akcióterületi Terv(ek) elkészítésének költségei

85,00%

12 127 800

0

2 140 200

14 268 000

20

Projekt-előkészítés

Tanulmányok, tervek, engedélyek elkészítésének ktg-i

55,80%

32 861 106

0

26 032 494

58 893 600

21

Projekt menedzsment

Projekt-menedzselés személyi és dologi ktg-i

55,80%

39 060 167

0

30 939 833

70 000 000

22

Iroda- és üzletház építése

Üzlet, iroda és társasház építés (6630 m2) 30 lakás üzletek és mélygarázs kialakításával, a nem lakáscélú terület 4070 m2

0,00%

0

813 972 000

0

813 972 000

55,80%

1 843 554 474

924 843 887

535 615 800

3 304 014 161

ÉAOP 5.1.1./B pályázat költségvetése összesen

260

9./napirend: Előterjesztés Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007. (VI.12.) KGY rendelet módosításának elkészítésére Előadó: Veres István főépítész Veres István:(városi főépítész) Három dolgot szeretnék az előterjesztéshez hozzáfűzni. Az egyik, amit a képviselőtársak itt szünetben említettek, – Tirpák úr volt az egyik – a 17. és a 8. vagy a 8. és a 17. oldalon helyrajzi szám elírás történt, ezért azt kérem, hogy a térképen szereplő helyrajzi számokat vegyék a szövegben is alapul. Ez lenne az egyik, a másik pedig, tennénk javaslatot arra, hogy a 18. oldalon a támogatott kérelmek között, ez a volt Mezőgazdasági Főiskola területén az építménymagasság növelését nem a támogatottban, hanem a javításban kellene betenni. Az építménymagasság növeléséről van szó. Ez a regionális intézmény építési engedélyének gyorsítása, illetve az építmény befejezése miatt válna szükségessé. A környezetben sem okoz olyan jellegű változást, hiszen most is vannak ott magas, négyemeletes épületek is. Tehát semmi olyan problémát nem okozna ezen a területen, hogy a kód javítására kerüljön sor. És a harmadik, a Közgyűlés arra kért bennünket, hogy a múltkor nem támogatott, de újra megvizsgálandó kérelmeket nézzük meg, számoljuk ki, egyeztessük le, és az előterjesztés elkészítése után készült el, vagy kaptuk meg a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek az anyagát, amely egyébként nem módosítja az előterjesztésben szereplő pontokban a javaslatainkat. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Bizottság véleményét kérem. Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság kétszer tárgyalta ezt az előterjesztést. Egyrészt múlt héten csütörtökön a 43-as pontot majd más témában egyébként úgyis összehívott, vagy megtartott bizottsági ülésen szintén egy pontot még külön megtárgyalt. Magának az előterjesztésnek a 43-as pont kivételével 6 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadta valamennyi javaslatát. A 43-as pontról a mai nap külön szavazott és ott a tartózkodások voltak többségében. Tehát a bizottság a Közgyűlés kompetenciájába ítélte ezt a kérdést, nem kívánt ebben állást foglalni. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Jeszenszki András. Jeszenszki András: (képviselő) Félig kérdés, félig pedig már vélemény lenne, ha lehetőség van erre a 43-as ponttal kapcsolatban. Itt a kérdésem az lenne első körben, a 43-as pont kapcsán, hogy a Vasvári Pál utca 68 – 72. esetében, amennyiben jelen esetben emeletráépítést nem engedélyez, hanem tetőtér beépítést, ez konkrétan mit takar? Mert ebben az esetben amit kértek az itt lakók, az gyakorlatilag egy egyenes oldalfalas tetőtér beépítést jelentene. Ezzel kapcsolatosan kérdezném főépítész urat, hogy milyen javaslata van? Ezután mondanék majd véleményt. Köszönöm szépen.

261

Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Lengyel Károly. Lengyel Károly: (képviselő) Köszönöm szépen a szót. Akkor kérdezném én, hogy ezek után a császárszállási történetet a szennyvízzel kapcsolatosan, hogyan látja a főépítész úr? Most ebben a dologban mit lehet majd csinálni? Csabai Lászlóné: (polgármester) Főépítész úré a szó, hogyha szennyvízben segítség kell, akkor azt Mikó Dániel megadja. Parancsolj. Veres István: (főépítész) A jelenleg hatályos építési törvény és a mi helyi építési szabályzatunk ezzel teljesen paralel, azt mondja, hogy az építménymagasság növelése nélkül lehetséges tetőtér beépítés. A tetőtér beépítéssel létrejött, a tetőtér alatt létrehozott lakásokhoz, lakás esetében gépjármű elhelyezés alól felmentés nincs. Vegyes terület esetében persze lehetne. De ott is csak 50%-ig. A tetőtér beépítés esetén ez azt jelenti, hogy a mostani attika falak, magyarul a lapos tetőnek az éle ott látszik, arra rá lehet tenni egy legfeljebb 45o-os ferde tetőt, és az alatta létrehozott felületen ez azt jelenti, hogy annak az alapterületnek durván a 60%-án alakítható, hasznosítható alapterület, mert az 1,90 alatti tetőtér számít csak hasznosítható alapterületnek, létrehozható lakás. Plusz lakás is ezen a területen. A helyi építési szabályzatunk és itt a megkérdezett államigazgatási szervek és az építési törvény is úgy szól, hogy minden lakáshoz biztosítani kell a gépjármű elhelyezést. A hátul lévő és durván kb. 70 parkoló kialakításához alkalmas területet, ahol létre lehet hozni parkolót, ez nem az új lakások kialakításához szükséges parkolóknak a területe, hanem a több mint 200 lakásnak a parkoló területe. Tehát jelenleg is van mód arra, hogy magastetővel a tetőteret lehessen a lapostetőt szigetelni és alatta új lakóteret kialakítani. Csak nem teljes szinttel. Mert amit a képviselő úr mond, az egy teljes szint ráépítését jelenti. Függetlenül attól, hogy most ferdén ráhúznak-e egy szoknyát és kialakul egy ál manzárdtető, vagy nem. Ez a dolog akkor is egy teljes szint ráépítését jelenti, ha valamilyen Patyomkin fallal eltakarjuk a dolgot. Az egy teljes szint, amit mi most megengedünk, az önök által elfogadott helyi építési szabályzat, illetve az építési törvény az pedig a tetőtér beépítés. Az építménymagasság növelése nélkül. Hangsúlyozom, hogy törvényi lehetőség nincs ennek a feloldására. Ezt a múltkori testületi ülésen is elmondtam, nem tartom sem jónak, sem kívánatosnak, hiszen akkor normatív szabályozást kellene hozni és valahol meg kellene oldani és valószínűleg a lakók pénzéből 500 méteren belül a saját telken a gépjármű elhelyezést. Amire ilyen úszótelkes, főleg a lakótelepek ilyenek, meg az Északi körút ilyen. Az Északi körúton lévő úszótelkes beépítésű pontházak és sávházak. Nincs fizikailag hely arra, hogy az újonnan kialakítandó lakásokhoz szükséges gépjármű elhelyezéseknek teret biztosítsunk. Nem tartom sem városépítészeti, sem hadd kérkedjek a szociológusi szakmámmal, szociológiailag sem jónak, hogy tovább sűrítsük ezeket a nagyon sűrű beépítettségű területeket. Igaz, hogy itt csak garzonlakások vannak és fölötte volt arra javaslat, hogy kötelezzük, hogy nagyobb alapterületű lakásokat építsenek, ez viszont egy fából-vaskarika. Tudniillik a lakásszám, az eladható négyzetméter, amiben előre lehet lépni. Kötelezni viszont nem tudjuk arra, hogy csak és kizárólag, jelenleg nem piacképes nagyobb alapterületű lakásokat építsen az úgynevezett vállalkozó. Ezt ő megteheti természetesen és a nagy alapterület esetén kevesebb lakást épít, akkor kevesebb plusz parkolót kell biztosítania. De fizikailag most sincs hely akár egyetlen-egy új parkolónak.

262 Vagy a helyi építési szabályzatunk szerint ennek az 50%-át fedetten, magyarul garázsban helyezze el a lakásokhoz szükséges gépjármű tárolókat. Nem tudom, hogy kielégítő volt-e a 43-asra a válasz? A 43-as sorszámúra? Császárszállás esetében már a múltkori testületi ülésen is felvetődött a téma, hogy valószínűleg valamilyen más szervezéssel kell itt a szennyvízelvezetést megoldani, hiszen ebben a programban, ami itt a városban az EU támogatásával finanszírozott szennyvízhálózat építésben van, nem tud finanszírozni. Mivel képviselő úr jelzi, hogy ezt valószínűleg tőlem sokkal szabatosabban el tudja mondani, akkor én kérem, hogy mondja el. Csabai Lászlóné: (polgármester) Mikó Dánielé a szó. Mikó Dániel: (képviselő) Köszönöm szépen, megpróbálok rövid lenni és az előzményt nem megismételni, hiszen számtalanszor elmondtam. Császárszállás csatornázására tervekkel rendelkezünk. A pályázatnak ellenben nem része, mert a pályázati kiírás miatt nem lehetett, mert határozottan kizárta a zártkertet, üdülőket és egyebeket. Akkor is azt mondtam, a helyszíni lakossági fórumon és minden más fórumon, hogy ahogy a program beindul, visszatérünk Császárszállás ügyére, mert én látok rá megoldást. De ez összefügg a programunkkal, hiszen a butykai részen, a Butyka soron jogos pótmunkaként nagy valószínűséggel több száz méterrel közelebb tudunk menni Császárszálláshoz és közelebb tudjuk azt a befogadót biztosítani, amivel rácsatlakozhat majd Császárszállás. Ha erre a pótmunkára megkapjuk az engedélyt, akkor tudjuk a tervnek azt a részét kiemelni, amivel célszerű társulatot szervezni és társulati beruházásban megvalósítani. Természetesen a társulatnak a feltétele, hogy az ott élők, az ott ingatlannal rendelkezők 67%-a támogassa. Ezt egész Császárszállás területére én nehezen tudom elképzelni, hogy meg lehet szervezni. Megpróbáljuk, amennyiben nem, akkor szűkítjük azokkal a részekkel és mindaddig szűkítjük a programot Császárszállás magjára, ameddig a 67%-ot el nem érjük. Akkor lehet ebben a kérdésben tovább lépni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Még egyszer szeretnék visszakérdezni a Vasvári Pál utcára. Nem lehet olyan szabályozást hozni, amiben azt mondjuk, hogy ennyi lakásszámnál több nem lehet? Tehát nem lehet ezt a megszigorítást tenni? Mert mindent értünk, tehát értjük a Jeszenszki Andrásnak a kérdését is, jogosnak tartom a te álláspontodat is. Nem lehet a két szabályozás között valami kompromisszumot kötni? Veres István: (városi főépítész) Ezen a helyen, ahol ilyen nagy sűrűségű lakás van elhelyezve, ha lenne akár egy négyzetcentiméter plusz hely arra, hogy lehessen akár 1 darab szükséges gépjármű elhelyezésnek helyet biztosítani, akkor úgy gondolom, hogy lehetne azt mondani, hogy még egy lakást, vagy kettőt, vagy tizenegyet, vagy tizenötöt helyezzenek el. De most több mint kétszáz lakás van az úszótelken belül, ami 1 méterrel veszi körül az épületet, nincs szabad telke. A mögötte lévő rendezetlen területen, a most meglévő lakásokhoz a ki nem épített, de oda számolt kb. 70 parkoló jöhet létre. Tehát még mindig hiányzik a 2/3-a a meglévő lakásoknak. Ehhez képest még mintegy 40 lakást kellene ellátni gépjármű elhelyezési lehetőséggel. Tehát a jelen ház mögött megépült garázssor is már ennek az akkor még kertvárosias lakóterületnek a hiányzó garázsainak az elhelyezésére épült meg és az fordít feneket az épületnek. Tehát fizikailag nincs itt hely.

263 Lehetne valószínűleg a föld alá, de ezzel megint nem csináltunk semmit, hiszen azzal megnöveljük az egész költséget. Magyarul, valószínűleg nem megvalósítható beruházáshoz adnánk akkor a szavazatunkat. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Két jelentkező van nálam, Jeszenszki András, Földesi István illetve három Tirpák György. Jeszenszki András: (képviselő) Részben tudom elfogadni, nyílván szakmailag nem nagyon tudok vitatkozni főépítész úrral, ellenben kapásból két példát tudok mondani, ahol azért viszonylagosan hasonló beruházás történt, Kossuth utcán a 47 – 51, amennyire jól tippelem a házszámokat. Vagy a Homoksort, ha vizsgáljuk, a Kossuth utcán nem is történt előírása a liftnek, ebben az esetben egyébként ezt a háztömböt szerkezetileg ismerve maga a lift kialakítható és konkrétan meg van a helye az épületen belül három lift kialakításának. Vagy a Homoksort, ahol még el sem készült a lift. A másik pont talán amiben vitatkoznék az a garázssor és a háztömb között elterülő, úgymond papíron jelenleg zöldterületként, a szabályozási tervben szereplő terület, ami jelenleg is valóban parkolóként funkcionál. Azt azonban hozzátehetjük, hogyha este elmegyünk arra, 15 – 20 autónál több nem található ott. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-nek a munkatársai elkészítettek egy tervet erre egyébként, ahol halszálka alakban két sorban parkolót lehetne kialakítani, ez több mint 70 autó elhelyezésére szolgálhatna és a környéken egyébként a parkolás megoldható, hiszen bent a három tízemeletes, illetve beljebb a Stadion utca felé a parkolás kialakított. A Kossuth utcai vagy a Homoksori példámat említem, mint mondtam az előtt konkrét házszámokkal, ott sem történt semmilyen parkoló kialakítás egyébként. Ott még amennyire az ember ismeri, még kevesebb a hely. Ebben az esetben viszont valóban tudunk parkolókat és érdemben parkolókat kialakítani. Ezért én amennyiben polgármester asszony hozzájárul, illetve a közgyűlés, én a 43-as pontban külön szavazást kérnék a Közgyűléstől. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Földesi István, Tirpák György, Jászai Menyhért, Jánócsik Csaba. Földesi István: (képviselő) A 35-össel jelölt sorszám alatti 0110/17 helyrajzi számú telek ügyében szólok. Ismeretes a képviselőtestület előtt, hogy az elmúlt időszakban kértem, hogy vegyük ezt építésre kijelölt területnek. Itt az indoklásról szeretnék néhány gondolatot elmondani. Ha ez a terület most kerülne először a képviselőtestület elé, akkor én az indoklást egy az egyben el tudnám fogadni, de ennek olyan hosszú előélete van. Kezdve az Igrice mocsár privatizációját, az pedig nem most volt. Én a magam részéről el tudnám fogadni, de a tulajdonos nevében és az ő hozzá hasonló emberek nevében nem tudom elfogadni. A jogállamiságnak a fogalma elveszíti a jelentőségét, illetve devalválódik, a jogalkotók és a jog nem alkalmazkodik az élethez és ha a jogalkotó úgy alkotja a törvényt, mint ahogy ez a törvény is utólag lett, akkor szerintem az a jog nem sokat ér a lakosság, a nép szempontjából. A másik dolog, magunkról is szólok és jó lenne ha idefigyelnétek. A jogalkotás után a jogalkalmazás.

264 Ez a közgyűlés, vagy ennek az előde itt megszavazta, – tessék kinyitni a térképet – megszavazta ennek az egész mocsárterületnek a beépítését már. Három nagy szakaszban, itt ülnek közöttünk azok, akik megszavazták. Milyen erkölcsi alapja van valakinek azt mondani, hogy ez a kis részt most nem szavazzuk meg? Ez mindegy, hogy mit mond nekem a magasabb jogszabály. Mért nem él itt közöttünk is ez a jogszabály? És mivel szegény emberekről van szó, azért? Köszönöm szépen, én nem fogom megszavazni az biztos. Csabai Lászlóné: (polgármester) Tirpák György, Jászai Menyhért. Tisztelettel kérem, hogy mindenki figyeljen, mert fontos napirendről van szó. Valóban emberek életéről, lehetőségeiről. Dr. Tirpák György: (képviselő) A 2. számú melléklettel, a 17. ponttal kapcsolatosan nem először emelek már szót itt a közgyűlésben. Ez nem először kerül napirendre, a Ragyogó és Csap utca igénybevételével megvalósuló gyűjtőútról van szó. Falufórumon is elhangzott, többször asztalra került itt Veres úrnál. Járt itt az orosi deputáció is ezzel kapcsolatosan és még sincs döntés. Azt látjuk, azt látják az orosiak is, hogy a főépítész úr makacsul ragaszkodik ehhez az álláspontjához. Tudni kell, hogy ez a Csap utca, gondolom, hogy itt valamennyi képviselő ismeri annyira Orost, hogy tudja, hogy hol van az orosi Iskola, a Fő utcán. A Fő utcától lejjebb kb. 150 méterre van egy nagy kanyar. Oda fut be ez a bizonyos Csap utca. Én úgy gondolom, hogy aki a Fő utcán az arról lévő területről lejön addig, lejön a Csap utca kezdetéig és a Fő utcán, ha ezt nézzük, akkor körülbelül a 41-es út ide körülbelül 500 méterre van, 600 méterre van kb. Az azt az utat fogja választani amit megszokott. Tehát lejön itt a Fő utcán és aztán kimegy a megszokott úton. Nem megy végig majd a Csap utcán és a Ragyogón és a különböző kacskaringókat nem fogja megtenni ahhoz, hogy eljusson Nyíregyházára. Tehát ez a lakók álláspontja, ez az én álláspontom is, hogy szakmailag ez a gyűjtőút semmikor, semmilyen módon nem lesz kihasználva. Ezt többször kifejtették már, nem beszélve arról, hogy ’94-től tudomásom szerint mindig Orost a Keleti lakóteleppel, vagy az Örökösfölddel a Deák Ferenc utcán próbálták meg összekötni, a Deák Ferenc utcának, Magyar utcán, Nyírpazony felőli területrészről jelentős forgalom – én úgy gondolom – akkor lett volna ezen a Deák Ferenc utcán tervezve gyűjtőútnak. De ha valaki eljön majdnem az iskoláig, az iskola után mondjuk, 100 méterre van ez az út, akkor nem fogja ezt a gyűjtő utat igénybe venni. Ez már három éve, 2006 májusától korlátozza, hogy úgy mondjam az ott lakókat és a megvalósítása pedig nézve a pénzügyi lehetőségeinket, én úgy gondolom, hogy polgármester asszony nem túlzott, amikor 2007-ben így fogalmazott egy falufórumon, Oroson, hogy az elkövetkezendő 10 – 15 évben erre aligha lesz lehetőség. Tehát én azt szeretném, ha ebben a kérdésben, tehát a 2. számú melléklet 17. pontja alatt írott Csap utca – Ragyogó út igénybevétele vonatkozásában külön szavazna a tisztelt Közgyűlés. A másik ilyen kérdés a 4. számú melléklet F.6.3 pontjában írott kérelemre vonatkozik. Veres úrral szünetben pontosítottuk itt a helyrajzi számokat, erre vonatkozóan a lakók adtak be egy kérelmet, ez a terület a Felhő utca közvetlen közelében található. Ha oda lapozunk az F.6.3 térképmásolathoz, akkor be van ez a terület jelölve, egy ilyen téglalap alakú és szaggatott vonallal van behúzva, ezt szeretnék a lakók, ha lakóövezetbe sorolnánk ezt a területet. Ezen területtől balra eső, a Felhő utca irányába eső terület ez már lakóövezetbe van sorolva. Ennek a lakóövezetbe sorolása megtörtént, és itt a szaggatott után a két területet elhatárolja egymástól.

265 Ott ki van jelölve egy út terület, az útnak a területét azt teljes egészében a kérelemben megnevezett lakóktól kívánjuk elvenni, tehát a lakóövezetbe sorolt terület tulajdonosai ahhoz, hogy úgy mondjam, egyetlen egy m2-rel sem járulnak hozzá. Teljes egészében az út az el lesz véve azoknak a területéből, akiknek nem akarjuk tulajdonképpen lakóövezetbe sorolni a területét. Tehát e vonatkozásban is szeretném, ha támogatnánk és e tekintetben is. Tehát a 4. melléklet F.6.3 pontja vonatkozásában is szeretném, ha külön szavazásra lenne lehetőség. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Lehet persze. Hajzer László. Dr. Hajzer László: (képviselő) Van néhányszáz ilyen probléma. Na, most a néhányszázat szorozzuk meg 5 perccel, tehát akkor csináljunk egy időmérleget, majd tegyünk egy lépést balra és jobbra, ahogy Jánócsik képviselő úr mondta és jussunk már el addig ebben a kérdésben. Miután másodszor van itt, hogy a képviselők vállalják azt, hogy egyeztetnek a szakmával, egymásnak kölcsönösen kimondják, amit akarnak, és aztán ide már az érkezik, amikor megkötötték a kompromisszumokat, már ha van kompromisszum. Ha nincsen kompromisszum szerintem teljesen értelmetlen a Csap utcáról meg a Vasvári Pál utcának a Kossuth utcával való összehasonlításáról folytatnunk a vitát. Egyébként én szívesen vagyok itt hajnal 6-ig e tekintetben, de azt gondolom, hogy ettől ez parttalan. Másodszor van itt ez az előterjesztés és másodszorra is előbuggyan az Igrice mocsárban a békák helyzete című probléma. Tehát ezt véleményem szerint elő kell terjeszteni úgy, hogy a képviselők egyeztessenek és az egyeztetett álláspont eredményeként kerüljön ide egy egyszeri szavazással, ha lehetséges ez. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Mivel ügyrendi javaslat volt, az ügyrendi javaslatot vita nélkül kell megszavaztatnom. Én azt gondolom egyébként, ha még három hozzászólást megszavazunk, meghallgatunk és utána szavazunk, akkor ezt a vitát is le lehet zárni. JÓ? Köszönöm szépen. Akkor Jászai Menyhért. Jászai Menyhért: (képviselő) Három után szavazunk. Lassabban fogok beszélni. 34es sorszám a 2. számú mellékletben. Ezt szeretném a Közgyűlésnek a figyelmébe ajánlani. Azt gondolom, hogy maradjunk szigorúan a törvényesség keretein belül. Elismerem az iroda szaktudását, munkáját, főépítész úrnak a nagyon pozitív hozzáállását, hogy ragaszkodik a jogszabályokhoz, mégis amit indoklásképpen megjegyeztek, azokkal vitatkozom és nem értek velük egyet. Ajánlom a képviselőtársak figyelmébe, hogy nyugodtan szavazza meg a közgyűlés, hogy ez a 34-es számú kérelem a támogatottak közé kerülhessen. Rövid indoklás. Az 1997-es törvényre hivatkozik az előterjesztő, amióta ez az építési szabályzat érvénybe van, már nagyon sokszor bővítettük az építésre szánt területet. Miért pont most és itt probléma ez? Igen, érinti a Repülőtér zajvédelmét, de a légügyi hatóság nem támaszt kifogást ellene, tehát nyugodtan lehet építkezni abban a zajvédelmi övezetben, amibe majdnem Nyírszőlős 1/3-ad része beletartozik. A Westsik Vilmos utca kicsatlakozása közlekedési szempontból nem megfelelő, itt egy 6-8 km hosszú szakaszról van szó, 30 – 40 dűlőút csatlakozik és több száz ingatlan csatlakozik rá az útra. Megint megkérdezem, hogy miért pont ez a rövid szakasz érdekes ebből a szempontból? Akkor ezen indok alapján már 2005-ben a helyi építési szabályzatot úgy kellett volna meghozni, hogy végig szerviz utakat a Szabó meg a Westsik Vilmos utca mellett.

266 Mindenképpen azt kell figyelembe venni, hogy az utca másik oldala építésre kijelölt terület és teljes közművel el van látva. Tehát minden együtt áll ahhoz, hogy ezt átemeljük a támogatott kategóriába. És még a végén, ezt az elején kellett volna elmondanom, én nem vagyok ott érdekelt sem közvetlenül sem közvetetten. Sőt, tudomásom szerint inkább nyíregyházi lakosok tulajdonaiban vannak, mint nyírszőlősiben. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Jánócsik Csaba, Felbermann Endre és Jeszenszki András. És utána le fogom zárni, mert valahogy. Jánócsik Csaba: (képviselő) Az az én nagy problémám, hogy akkor, amikor főépítész úrral erről az egészről beszélgettem, azt kértem tőle, hogy majd menjünk el egyszer és nézzünk szét ott. Mert akkora ez a nagyváros, hogy én megértem azt, hogy aki mondjuk vesz egy területet, egy kicsikét így a számítógépről és nézi a térképről, hogy ott mi van bejelölve a digitális térkép és így tovább, nem biztos, hogy tudja azt, hogy konkrétan a Vasvári Pál utcából nyílik az Irinyi János utca, amiből további három kisebb utcácska nyílik, amiben rengeteg garázs épült meg az utóbbi 10 – 15 évben. Rengeteg garázs épült meg. Az Újszőlő utcán volt egy olyan terület, amit például valaki megvásárolt, és ott is épített vagy 80 garázst. Simán. Tehát azért mondom azt, hogy akkor, amikor csak azt mondjuk, hogy egy úszótelken ennyi fér el, itt van mögötte egy garázssor, én nem hiszem, hogy a Széna térről eljön valaki és itt fog garázst bérelni, vagy itt fog garázst vásárolni. Nem hiszem, hogy a Ferenc körútnak mondjuk valahol a közepe tájától errefelé fog valaki jönni és venni fog vagy bérelni fog egy garázst. Tehát ez az itt lakókat szolgálja ki, ami most is jelenleg ott van. Itt az ott lakók fognak beállni arra a bizonyos helyre, ami ott nekik megépülne a vállalkozó hozzájárulásával. Tehát én azt gondolom, hogy egy kicsit túllihegett ez a kérdés ilyen szempontból, mert az úszótelken belül nem lehet biztosítani a megállást, a parkírozást. Le kell szúrni egy körzőt, 500 méteres körzetben meg kell nézni, hogy hány garázs van. Amikor annak idején az Irinyi János utcának a felújítását kezdeményeztem, néztek rám, hogy mit akarok, mert ott csak ilyen kertes házak vannak. Ó igen, de van 500 garázs a környéken. Legalább. Számoljuk meg együtt és be tudom bizonyítani, hogy bizony van 500 garázs, ami nem a kertes lakóknak a tulajdonában van, hanem a Stadion utcai, a Vasvári Pál utcai lakók használják és veszik igénybe. Tehát én azért nyugodtan merem azt mondani önöknek, hogy nyugodtan támogassák amit Jeszenszki András úr elmondott, nyugodtan lehet biztosítani ott nem 50 garázst, 200 garázs van csak a szorosan vett 100 – 150 méteres körzetben. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Felbermann Endre. Felbermann Endre: (képviselő) Én egyenesen fogok fogalmazni és felvállalom Dr. Balogh Gábor kardiológus főorvosnak a problémáját, amit Veres úrral ugyan nem egyeztettem, de határozottan és keményen elutasít, itt a támogatott listán szerepel a 16. oldalon. Van egy térkép, az Arany János utca – Deák Ferenc utca sarkán van egy volt állami, önkormányzati tulajdonú 4 emeletes társasház. A mögött közvetlenül van egy családi ház, ahol ez a kardiológus főorvos lakik évek óta. Pont az ő házánál húzta meg a szabályozási terv a kertvárosi lakóövezet és a nagyvárosi lakóövezeti határt.

267 Az ő háza már a nagyvárosias lakóövezetbe tartozik, emiatt a beépítési százalék az ő telkén 30%, míg a kertvárosias részen 50%. Nem tud egy garázst a kertjébe építeni, mert meghaladja a beépítési százalék ebben az esetben a 30%-ot. Na, most Veres úr azt mondja nekem, hogy ez a telek a társasház udvarához tartozna. Kérdem én, hogy mi annak a realitása, hogy ez a társasház – amely bizonyára nem gazdagok társasháza – meg fogja venni a főorvos úrtól ezt a telket, lebontja a házat és hozzá fogja csatolni a saját telkéhez, mint udvart? Mikor fog ez bekövetkezni? Tessék nekem megmondani! Szerintem soha. A főorvos úr felújíttatta a lakást és garázst akar, egy szerény kis garázst akar építeni, de nem tudja megtenni, mert a jelenlegi szabályozási terv szerint nem teheti meg. Az a kérése csak, hogy ezt az egy házat is a kertvárosi övezetbe tegyük már be és ne várjuk el, hogy eladja a lakását, a házát a társasházi közösségnek, aki egyébként képtelen lenne megvásárolni, és hülye is lenne, – már bocsánat a kifejezését – mert minek adjon egy házas ingatlanért pénzt, és hozzácsatolja a saját udvarához? Hát nincs realitása a dolognak. Nem tudom meggyőzni a főépítész urat és ezért kell ennek idejönni a közgyűlésre, mert nekünk jogunk van dönteni ebben. Nem törvénytelen a döntés. Jogunk van dönteni ebben a kérdésben, a szakmával szemben is. Köszönöm szépen. Igen, én fogom kérni, hogy ezt tegyük be a támogatottak körébe, mert nem látom racionalitását annak, amit a főépítész úr mond. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jeszenszki András 1 perces reagálás. Jeszenszki András: (képviselő) Köszönöm szépen és köszönöm a Közgyűlés türelmét. És csak tényleg egyetlen mondatot tennék hozzá. Valóban nem vitatkoznék, és nem képviselném az ott lakók érdekeit, akik megkerestek minket, amennyiben következetesek lennénk ebben a kérdésben, amit én is felvetettem. Ugye az előbb mondtam a Kossuth utcát, Homoksort. E mellett mondhatnám a Kert utcát, a Csaló közt, a Schmidt Mihály utcát, a Tamási Áron utcát, vagy a Gádor Béla utcát, ahol szintén úgy épültek emeletráépítések, hogy nem történt parkoló kialakítás. Ezen a területen viszont ki tudunk parkolókat alakítani. Ennek megfelelően azt szeretném kérni a közgyűléstől, hogy a 43. pontban támogassák a módosító indítványomat. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Giba Tamás kért szót. Giba Tamás: (alpolgármester) Szeretnék Császárszálláshoz visszakanyarodni egy gondolat erejéig. Nagyon szomorú vagyok, hogy ez a helyzet így áll elő, de az a párbeszéd, amit itt a két képviselő úr folytatott, az talán még jobban elszomorított engem. Tehát itt lényegesen fel kellene gyorsítani a dolgokat, hiszen arról van szó, hogy a szabályozási tervben Császárszálláson építési lehetőséget adtunk üdülőhöz. Az üdülő feltételének szabtuk a csatorna megépítését, a csatornát meg nem támogatja az EU és kivettük az EU-s programból. Tehát adtunk is, felcsigáztuk az ottani ingatlan tulajdonosokat és egyébként pedig ott vannak akinek korábban volt építési lehetősége, végrehajtotta az építkezést és most ott állnak, hogy többen azt mérlegelik, hogy most engedély nélkül építkezzenek, vagy mi legyen. Teljesen igazságtalannak tartják. A két képviselő úrnak a párbeszédét rövidre kell zárni, mert itt szerintem nagyon egyszerű dologról van szó, legyen igaza a főépítész úrnak, nem tudunk mit csinálni, kell a szennyvízcsatorna. Akkor meg kell tudni, hogy magánerőből hajlandó-e ez a társaság megépíteni. Ez a kérdés.

268 Tehát itt a társulat szervezéséneknek nem az a lényege, hogy 126 ezer forintos befizetéssel, 5 éves részletfizetés 1.480.- Ft./hóval vállalja-e a csapat, hanem vállalja-e azt, hogy mondjuk háromszázból nem fog kijönni, de mondjuk négyszázezer forintból igen. Négyszázezer forintos telkenkénti árral, és a szervezésnél egy mondjuk 5 – 5 és fél ezer forintos havi törlesztés mellett tudják-e vállalni ezt a dolgot. És ezzel nem szabad megvárni azt, hogy majd még elkezdődik a szennyvízcsatorna beruházás, meg még azzal elérünk valameddig, amikor előterjesztünk egy pótmunka igényt, meg majd azt elfogadják, ilyen nincs. Ezt el kell tudni kezdeni, mert ennél a költségbecslésed, az egy telekre eső beruházási költséged, hogy mondjam ettől a tételtől sokkal jobban befolyásolja az, hogyha 68% lesz, vagy 82% a részvételi arány, a csapaton belül az egy egységre eső beruházási költség sokkal jobban kialakulna. Tehát szerintem élére kell állni, aztán szerintem ketten döntsétek el, hogy kialakít egy új társulást, vagy pedig a másiknak a működési területét kibővítjük, hogy mit csinálunk vele. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Mikó Dániel. Mikó Dániel: (képviselő) Köszönöm szépen. Ha nem alpolgármester úr mondja el ezt a hozzászólást, akkor nem csodálkoznék rajta, de mivel műszaki ember szájából hangzott el, alapjaimban megrázott a hallottak. Teljesen egyértelmű a dolog. Meg lehet szervezni a társulatot most is. Csak a legközelebbi befogadó az Ipari Park területe. Odáig kell az ő beruházásukban megcsinálni a csatornát. Ezzel szemben, ha kivárják, akkor 6 kilométerrel, vagy 5 kilométerrel kevesebbet kell építeni nekik nyomóvezetéket. Úgy gondolom, hogy ez a beruházás, ez az 5 – 6 kilométernyi többletvezeték építés messze meghaladja azoknak a teherviselő képességét, akik ebbe beszállhatnak, és úgy nem lehet társulatot szervezni, hogy azt mondom, hogy fogalmam sincs, hogy merre vigyék el a szennyvizüket, mert az Ipari Parkban van legközelebb befogadó. Tehát úgy gondolom, hogy ez nem járható út. De még azt sem tudom megmondani, hogy majd 2 év múlva hol lesz a vége a vezetéknek, mert nem dőlt el, hogy a Butykán tovább tudjuk-e, éppen a császárszállásiak érdekében is vinni ezt a vezetéket egy jó pár száz méterrel. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kénytelen vagyok ebben megnyilatkozni. Én azt gondolom, hogy nyugodtan el lehet kezdeni a társulás szervezését, mert amilyen hosszú egy szennyvíztársulásnak a megszervezése, pontosan addigra fogtok a végére érni, mikor már minden számot lehet tudni és a szennyvíz beruházás odaér. Tehát a döntést kell meghozni, hogy az ottani lakosok felvállalják-e, hogy nem 126 ezer forintért kapnak szennyvíz vezetéket, hanem mondjuk 350 – 400 ezer forintért. Mert ez az alternatíva van. El kell indulni, aztán meg kell nézni, hogy mit mondanak a lakosok. Ezt a munkát nem lehet megkerülni és ezt neked kell megcsinálni. Nem tudod megkerülni ezt a munkát. Jó. Tisztelt Képviselők! 35-ös, 43-as, 17-es, 34-es, F.6.3-as, F4.4-es. Kettő, négy, hat olyan téma volt, amiben módosító indítvány volt. Egy pillanat, az utolsó szó jogán fog kapni Veres István szót. Ebben a kérdésben az utolsó szó jogán fog szót kapni és azt kérem tőle, hogy amit a képviselő-testület dönt azt fogadja el. Lehet, hogy nem lesz a legjobb döntés, de egyszerűen nem lehet tovább húzni a döntéseket, nem lehet visszahozni, mert ez akadályozza a rendezési, szabályozási tervnek a módosítását. És az nem jó, hogyha a többi területnél is akadályozunk. Veres Istváné a szó.

269 Veres István: (városi főépítész) Én nem tudok nyilván olyan keményen fogalmazni, egyrészt sem jogom, sem lehetőségem nincs. Más helyzetben is vagyok, de azért visszafelé haladva, mert így emlékszem pontosan. Felbermann Endre úrnak a kérdésére. Tehát a kérdés pontosan fordított volt. Kertvárosias lakóterületen legfeljebb 30%-ot lehet beépíteni. Az ezen a telken lévő lakóépületet le kellett volna bontani, amikor az Arany János utcán megépült ez az épület. Eladásra került. Ezt az épületet fel lehet újítani, lehet bővíteni egyszer 25 m2-rel, csak a mellette lévő 4 emeletes épületek bejárata elé fog kerülni az az ominózus garázs. Én megkérdezném képviselő urat, hogy ha a saját lakása nappalija előtt történne egy ilyen, vajon mit szólna? A házzal semmi baj. A házat fel lehet újítani, mint ahogy a doktor úr fel is újította. Így van. Ez most azt hiszem, hogy az egyes az F4.4-esen. A 16. oldalon található, tehát pont fordítva van képviselő úr. A nagyvárosias lakóterületen lehet nagyobbat beépíteni, és ezzel adtuk meg azt a jogot, hogy elvileg lehessen, csak fizikailag nem tud, mert a telke oly pici, hogy nem tud, csak a mellette lévő társasház ablakai elé építeni valamit. Tehát úgy gondolom, hogy ez szépen hangzik, csak nagyon nehezen végrehajtható és ezt tényleg komolyan mondom, hogy a társasház védelme érdekében mondjuk azt, hogy ép ésszel oda még egy épületrészt nem lehet elhelyezni, bár a szabályozások ezt lehetővé teszik. Mert elvileg fel lehetne bővíteni a telken. A Westsik Vilmos utca. Én azt hittem, hogy a Városfejlesztési Bizottsági ülésen tételesen kitárgyaltunk mindent, csak elindult a lavina és mindenki újra elővette a régi sirámát, illetve a választóik képviseletét, és megpróbálta azokat elérni. 2008 év közepén tovább szigorodott az építési törvény és országos főút mellett még csak nem is lehet kijelölni lakóterületet. Tehát nem arról van szó, hogy a testület úgy dönt, akkor mégis csak hagy legyen kijelölve, hanem nem lehet törvényesen jóváhagyni. Tehát én azért nem értem, hogy miért arról beszélünk, hogy mi úgy döntünk, amikor ez törvénytelen? Én úgy gondolom, hogy ezt muszáj hozzátenni, hogy a döntés törvénytelen, végrehajthatatlan. Tirpák úrnak a véleményére. Hát pontosan a 41-es útnak a kiváltása érdekében szükségesek ezek a gyűjtő utak. A lehető legkevesebb sérüléssel járó területen keresztül van vezetve, és nyilván a Fő utcáról a közelebb lévő 41-es út felé fog a város felé jönni az, akinek ez a közelebbi, de már az északi oldalon megépítendő, hiányzó, csak szükséges gyűjtő úton közelítené meg a várost az, ha ez az út már meglenne, csak még nincsen készen. Földesi úrnak a kérése, azzal sem tudok mit kezdeni, hogy a törvényalkotó, vagy a törvény miért nincs itt közöttünk. Ez szerintem nem kíván választ, mert erre nem is lehet válaszolni. Ellenben ez a terület az odakészített szabályozási terv szerint csak mezőgazdasági terület volt korábban. Tehát nem beépíthető terület, és ezt már 2005-ben, 2007-ben, 2008-ban tárgyalta a testület. És mindig visszajön, mintha azóta történt volna olyan változás. Hát nem történt olyan változás. Tehát én továbbra is azt mondom, hogy ezeket a területeket nem lehet kijelölni lakóterületnek. Császárszállás. Azt hiszem eléggé kivesézték a képviselő urak a kérdést. És akkor én úgy gondolom, hogy az ominózus 43-as számmal jelzett területről van szó. Itt képviselő úr felhozza, hogy 2005 közepe táján fogadta el ez a testület a helyi építési szabályzatát. Azelőtt futó kérelmekről, és azelőtt benyújtott pályázatokról volt szó. Azokat tolerálta egyébként a város, hogy akkor ám legyen, hiszen már elnyert pályázat alapján, akkor még nem élő helyi építési szabályzat szerint, mert 2005. július 11-én fogadta el azt hiszem a város. Ezek a kérelmek utána történtek. Egy pillanat, a kérelmek benyújtásáról beszélek, nem a fizikai megvalósításáról beszélek.

270 Tehát én továbbra is azt mondom, hogy azért mert most egy Google felvételen, péntek délután 2003-as felvételen a béreltetett lakások mögött, egyébként parkolásra alkalmatlan területen nem találni gépjárművet, ez nem indok arra, hogyha szükséges a lakásokhoz az építési törvény szerint is biztosítani a helyi építési szabályzatunk szerint is biztosítani, a normális életvitel biztosítása érdekében parkolókat, vagy ne adj isten garázsokat építeni, attól az még szükséges. Hogy jelenleg nem rendelkezik X számú ott lakó mondjuk gépkocsival, vagy nem itt parkol? Én Jánócsik úrnak szeretném azt mondani, hogy 1985-ben költöztem Nyíregyházára, ’85 óta ennek a térségnek a garázs, gépjármű problémájával küszködünk. Ezeket a garázssor mögött lévő garázsokat is azért jelöltük ki, mert a környéken is hiányzik a garázs és most még plusz megterhelnénk lakásokkal. Amihez szükséges terület nincsen. És az nem valós helyzet, hogy majd a Búza térről ide fog járni valaki, hanem az itt lakókhoz szükséges, az itt lévő lakásokhoz szükséges törvényesen biztosítani gépjármű elhelyezést. Ha ez nem áll rendelkezésre, vagy 500 méteren belül saját tulajdonú területen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Veres István megvívta a harcát, most szavazni fogunk. Egyenként fogom mondani. Szó nem lehet róla, hogy csomagban, mert más helyzetek vannak. 17-es sorszámú pont, a Ragyogó és Csap utca igénybevételével megvalósuló gyűjtő út vonalának módosítása, ez az orosi terület 2. melléklet 17-es pont. Tirpák György kérése, az orosiak kérése, az örök vita, hogy a 41-es párhuzamos útja az most ez az út legyen, vagy a Deák Ferenc út. Ez egy 20 éves vita körülbelül. Kérem, aki a módosítással egyetért, vagyis azzal, hogy Tirpák György kérése teljesüljön, szíveskedjen igennel szavazni. Veres István nem tartja jónak a megoldást és nem támogatja, mert szakmailag nem tud a kéréssel egyetérteni. Kérem, aki Tirpák György javaslatát támogatja, szavazzon igennel. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadta. 34-es pont, Westsik Vilmos utca nyugati oldalában a Kard utcától északra mezőgazdasági általános zónában lévő ingatlanokból a főút mentén 80 méteres sáv, falusias lakóterületre való kijelölése. Ez Nyírszőlőst érinti, ez arra vonatkozik, hogy a fő utca mellett lakóterület legyen kijelölve, ez a jelenlegi törvényeknek ellentmond. Tehát a jelenlegi. A dolognak az a pikantériája, hogy arrébb 100 méterrel az egész utca be van építve. Tehát feljebb Nyírszőlős felé végig be van építve az utca, a fő utca. Ez alapján kérdezem, hogy aki egyetért Jászai Menyhért javaslatával szavazzon igennel, aki elfogadja, hogy Veres István véleménye szerint ez törvénytelen, az szavazzon nemmel. Aztán azt nem tudom, hogy ha a törvénytelent megszavazzuk, akkor mi lesz. Ezt egyelőre nem tudom. Igen, tessék parancsolni. Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés! Semmilyen nagy gond nem fog történni egyébként, mert ezek előkészítő döntések. Rendeletmódosítás fogja követni, tehát itt én azt mondom, hogy Veres Istvánt is megnyugtassam, meg magunkat is, hogy ezek még egyszer visszakerülnek a Közgyűlés elé kontrollra. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Akkor szavazunk. Aki Jászai Menyhért javaslatát támogatja, szíveskedjék igennel szavazni.

271 Szavazáskor jelen volt 35 képviselő. A Közgyűlés 28 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodással elfogadta a javaslatot. 35-ös, ez az Igrice mocsár Földesi István kérte, a dolog pikantériája, hogy egy hasonló területben korábban döntést hoztunk, és borzasztó ellentmondásos a helyzet. Csak azt nem tudom, hogy holnapután a szomszéd telek tulajdonosa nem jön-e ide hasonló kéréssel, mert ez azért benne van a rendszerben? Hogy hol fogunk megállni? Vagy bemegyünk egészen a lápos, mocsaras területre? Kérem, aki Földesi István javaslatával egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Mogyorós utca ez, vagy milyen utc?. Az utca nevét is tudjuk. Szavazáskor jelen volt 35 képviselő. A Közgyűlés 28 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadta a javaslatot. 43-as, Vasvári Pál utca 68 – 72. szám alatti társasházak emelet ráépítése. Mindent tudunk erről a területről, teljesen felesleges tovább cizellálni ezt a dolgot. Kérem, aki Jeszenszki András javaslatával egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 35 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással elfogadta a javaslatot. F6.3. Ez a mezőgazdasági zónának lakózónával történő kijelölése. Kihez kötjük ezt a javaslatot? Tirpák György. A második javaslata Tirpák Györgynek. Kérem, aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 35 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodással elfogadta a javaslatot. F4.4, ez a kertvárosi lakózónába sorolása, Felbermann Endrének a javaslata. Én csak kérni szeretném, hogy ezt ne szavazzuk meg. Nagy tisztelettel szeretném kérni, hogy ezt ne szavazzuk meg. Bármennyire is támogatni szeretném Felbermann Endrét, de ugyanilyet nem engedtünk Bigének meg másoknak, akik mások háza elé akartak parkolót építeni. Van rá precedens döntés, hogy ezt nem engedtük meg. Kérem, aki Felbermann Endre javaslatával egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 35 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal, 8 ellenszavazattal, 7 tartózkodással elfogadta a javaslatot. Ez azt jelenti, hogy valamennyi javaslat elfogadásra került. Tessék? A módosító? Valamennyi módosító javaslat elfogadásra került. Ez azt is magával hozza, hogy minden ilyen területre újra ki kell menni, újra meg kell nézni a végszavazás előtt. Tehát még mindig van esély, hogy ebbe a lehető legjobb variációt fogadjuk el. Kérem, aki ezeken a pontokon kívül elfogadja az előterjesztést, úgy ahogy azt a főépítész beterjesztette, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 35 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:

272

26/2009. (II.16.) számú határozata Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007. (VI. 12.) KGY rendelet módosításának elkészítéséről

A Közgyűlés 1./ Nyíregyháza településrendezési terveinek módosítását a táblázatban foglalt szöveges munkarész szakmai állásfoglalása szerint – a 3. pontban feltüntetett változtatásokkal - e n g e d é l y e z i ; 2./ a többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló tv. 6. § (3) bek. a./ pontjában kapott felhatalmazása alapján - Nyíregyháza településszerkezeti terve - szabályozási terve - valamint helyi építési szabályzata módosításának elkészítéséhez hozzájárul. 3./ egyetért azzal, hogy a határozat 2. számú mellékletében 17-es sorszám alatt, (szelvényszám: F6-2), 34-es sorszám alatt, (szelvényszám: C4) 35-ös sorszám alatt (szelvényszám C5), 43-as sorszám alatt, (szelvényszám E4-4), illetve az F44, és az F6-3 szelvényszám alatt szereplő – a Városfejlesztési Iroda által nem támogatott – kérelmek kerüljenek át a támogatásra javasolt kérelmek közé. 4 . / u t a s í t j a a városi főépítészt, hogy az elfogadott módosító javaslatok alapján a településrendezési tervek módosításának elkészítéséről intézkedjen, és az Étv. 9. §-ában meghatározott véleményezési eljárás lebonyolítása után a terv és a HÉSZ módosítását Közgyűlésre terjessze elő. Felelős: Veres István városi főépítész.

273

1. számú melléklet a 26/2009. (II.16.) számú határozathoz

310/2008. (XI.24.) számú határozat 2. számú mellékletében szereplő NEM támogatott kérelmek a szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosításához melyekről a Közgyűlés kiegészítő vizsgálatot kért Sorszám

Szelvény szám F 6-1

13.

Módosítási kérelem A 28094/5 a 28094/7 és a 28094/9 hrsz-ú ingatlanokra tervezett gyűjtőút törlése.

16.

F 6-2

Az Élet utca csökkentése.

17.

F 6-2

A Ragyogó és Csap utca igénybevételével megvalósuló gyűjtőút nyomvonalának módosítása

31.

B5

34.

C4

35.

C5

42.

43.

K4

E 4-4

szabályozási

szélességének

Megjegyzés A tervezett gyűjtőút megtartása településszerkezetileg indokolt. Az Iroda javasolja az út szélességének felülvizsgálatával a szabályozási szélesség csökkentése a Móra Ferenc utca jelenleg szabályozott szélességének (25m) megfelelően. A gyűjtőút rendszer a város területén összefüggő hálózatot alkot, melynek legkisebb keresztmetszete 18 méter. A gyűjtőút tervezett nyomvonalát szakmailag jónak tartjuk. Más alternatív terület a gyűjtőút vezetésére nincs. Többszöri tárgyalás eredményeképpen a telkek jelenleg is átoszthatók újabb lakóterületre. A jelenlegi nyomvonal beépítetlen területen halad.

A Nyíregyháza-Sóstóhegy Keselyűs dűlő II. jelenleg mezőgazdaságiáltalános (Má) zónában lévő ingatlanok lakóövezeté jelölése.

Az 1997.évi LXXVIII. tv. 8.§.(2.) bek. c; pontja nem teszi lehetővé újabb beépítésre szánt terület kijelölését. A terület dűlő utakról közelíthető meg, a terület pozíciója (vasút mögött) sem indokolja a lakóterület kijelölését.

A Westsik Vilmos utca nyugati oldalában, a Kard utcától északra Mezőgazdasági-általános (Má) zónában lévő ingatlanokból a főút mentén 80m -es sáv Falusias lakóterületnek való kijelölése.

Az 1997.évi LXXVIII. tv. 8.§.(2.) bek. c; pontja nem teszi lehetővé újabb beépítésre szánt terület kijelölését. A keskeny telkeket, a repülőtér zajvédelmi övezete érinti. A Westsik Vilmos utcára újabb kicsatlakozás közlekedési szempontból nem megfelelő. Az Iroda javasolja a főúttal párhuzamosan kialakítandó szervízút lehetőségét. Az 1997.évi LXXVIII. tv. 8.§.(2.) bek. c; pontja nem teszi lehetővé újabb beépítésre szánt terület kijelölését. A terület az országos ökológiai hálózat része. A kérelmet a Közgyűlés korábban tárgyalta és nem javasolta lakóterületnek.

A 0110/17 hrsz-ú (jelenleg Egészségügyiszociális- turisztikai rendeltetésű erdőzóna (Ee)) ingatlan, beépítésre szánt lakóterületté jelölése.

A vízgyűjtő (belvíztó) és védett természeti értékek, magas talajvízszint miatt, a falusias lakózónában az építés feltételeként meghatározott zárt szennyvíztározó kiépítése nem javasolt. Az Uniós források viszont csak lakóterületen engedélyezik a szennyvízhálózat kiépítését. Vasvári Pál u. 68-72 sz. alatti társasházak A társasházaknak a meglévő építménymagasság emeletráépítése. megtartásával engedélyezhető a tetőtérbeépítés.

Az üdülőterületnek kijelölt Császárszállás területén az építés feltételeként előírt teljes közművesítettség (vezetékes gáz, villany, víz, szennyvíz) módosítása részleges közművesítettségre.

274 310/2008. (XI.24.) számú határozat 3. számú mellékletében szereplő Támogatott javítás a szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosításához melyekről a Közgyűlés kiegészítő vizsgálatot kért Sorszám

17.

Szelvény szám F 6-1

Módosítási kérelem

Megjegyzés  A 30537/1 hrsz.-ú ingatlanra tervezett kiszolgáló út 12 méterre való csökkentése a 19/2005. (V.5) KGY rendelettel jóváhagyott rendezési tervez figyelembe véve.

Javasolt az út nyomvonalának javítása, és a 41-es számú főúttal párhuzamosan tervezett (Tujafa utcától a Felhő utcáig) Havaria út szükségességének vizsgálata. Megjegyzés: a kérelmet a Közgyűlés korábban már megvizsgálta és az utat szükségesnek tartotta.

A 17.-es sorszámú kérelem a 30537/1 hrsz.- ú ingatlanon tervezett kiszolgáló út szélességének csökkentésére irányult. A kérelem kapcsán került sor az út szükségességének vizsgálatára.

2. számú melléklet 26/2009. (II.16.) számú határozathoz

Az érintett szervek állásfoglalásai a következők voltak: Véleményező szervezet

Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Miskolci Bányakapitányság

Nemzeti Közlekedési Hatóság

Beérkezett állásfoglalás: A közlekedési területek ( pl. gyűjtőutak) építési területét egyedi  keresztmetszeti méretezéssel kell meghatározni. Biztosítani kell a  területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, a  közlekedési kényszer csökkentésének vizsgálatát, közlekedés  megfelelő színvonalú kialakítását, a felszíni csapadékvíz  összegyűjtését és helyben tartását vagy szakszerű és  ártalommentes elvezetését, kezelését. Az új beépítésre szánt  területet kijelölését indokolni kell, a településfejlesztési  koncepciót is figyelembe véve. (a települések beépítésre szánt  területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető,  amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybevett  területén belül nincs megfelelő terület).  A biológiai aktivitás érték megtartása követelmény. Újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a módosítandó területek biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A módosítással egyetért, a kijelölt területeken szilárdásvány-kutatás, bejelentett előkutatás nincs, a vizsgált területeken az Állami Ásványvagyon Nyilvántartásban nem szerepeltetünk megkutatott, ipari készletekkel rendelkező ásványi nyersanyag lelőhelyeket, a módosításoknak ásványvagyonnal összefüggő kérdései nincsenek. Nem ismer olyan földtani tényezőt, aminek a rendezési terv térkép alapján, ill. szöveges részében való feltüntetését elengedhetetlenül szükségesnek tartaná. A településrendezési tervek készítésekor a vonatkozó jogszabályokat, és előírásokat be kell tartani.

275

Véleményező szervezet

Beérkezett állásfoglalás:

Nemzeti Közlekedési Hatóság

A Westsik Vilmos utca nyugati oldalán tervezett lakóterület kijelölésnél figyelembe kell venni az ÚT 2-1.201.2008. számú Útügyi Műszaki Előírás 1.4. pontjában foglaltakat, mely szerint külterületi mellékutak tengelyétől 50 méteren belül beépítésre szánt terület csak akkor létesíthető, ha az ingatlanok kiszolgálása a külterületi közúttal párhuzamos kiszolgáló útról biztosítható, mely a közúthoz – hálózati szempontból szükséges – egyéb közutakkal alkotott csomópontokban kapcsolódik, illetve az ingatlancsatlakozás miatt létesítendő csomópont kielégíti a csomóponttávolságra és kialakításra vonatkozó feltételeket.

Észak- alföldi Regionális Igazgatósága

A Vasvári Pál u. 68.-72. szám alatti társasházak tetőtér beépítésének engedélyezése során gondoskodni kell arról, hogy a megnövekedett lakásszám miatt, a társasházak rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 42. §-ában előírt számú gépkocsi elhelyezési lehetőségét ingatlanon belül, vagy a legfeljebb 500 méteren belül kiépített közparkolóban biztosítani kell, az esetleges távlati fejlesztési igényeinek figyelembe vételével. Hajdú- Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi

A 31-es sorszám alatt feltüntetett kérelem esetében a Keselyűs- dűlőben jelzett területen 10 ha üzemtervezett erdő található, ennek csökkentéséhez nem járulunk hozzá. A karbantartó gépek közlekedésének biztosítása céljából a vízfolyások partja mentén a kormányrendeletben előírt kezelési sávot szabadon kell hagyni. A mélyfekvésű területek beépítését nem javasoljuk. Az érintett területek vízbázis védőterületet nem érintenek. A 2006-ban elkészült Vízügyi szakvéleményt figyelembe kell venni. A településrendezési terv és helyi építési szabályzat elkészítéséhez a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) és (2) bekezdése értelmében adta meg véleményét. A tervhez az 1996. évi XXXI. Tv. 21. § (1) bekezdés alapján tűzvédelmi fejezetet kell készíteni.

Igazgatóság

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás

A 35. (0110/17 hrsz-ú ingatlan lakóterületté jelölése) és a 42. (Császárszállás üdülőterület részleges közművesítettségűre módosítása) sorszámmal feltüntetett módosítási pontoknál jelzett problémákat valósnak ítéljük, így természetvédelmi szempontból a módosítási kérelmeket nem javasoljuk támogatni. Termőföldön történő beruházások tervezése és megvalósítása során – a talajvédelmi hatóság bevonásával – a 2007. évi CXXIX. Tv. 43. § előírásainak megfelelően kell eljárni. Az 1996. évi LIV tv. 52. § (5) bekezdése szerint az erdőterületen a talajvédelmi hatósági jogkört az erdészeti hatóság gyakorolja.

276

3. számú melléklet a 26/2009. (II.16.) számú határozathoz NEM támogatott kérelmek a szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosításához Szelvény szám F6-2 B5 C4

Módosítási kérelem A Ragyogó és Csap utca igénybevételével megvalósuló gyűjtőút nyomvonalának módosítása A Nyíregyháza-Sóstóhegy Keselyűs dűlő II. jelenleg mezőgazdasági-általános (Má) zónában lévő ingatlanok lakóövezeté jelölése. A Westsik Vilmos utca nyugati oldalában, a Kard utcától északra Mezőgazdaságiáltalános (Má) zónában lévő ingatlanokból a főút mentén 80m -es sáv Falusias lakóterületnek való kijelölése.

A 310/2008. (XI.24) számú határozatban feltüntett sorszám 2. számú melléklet 17-es sorszám 2 számú melléklet 31-es sorszám 2 számú melléklet 34-es sorszám

C5

A 0110/17 hrsz-ú (jelenleg Egészségügyiszociális- turisztikai rendeltetésű erdőzóna (Ee)) ingatlan, beépítésre szánt lakóterületté jelölése.

K4

Az üdülőterületnek kijelölt Császárszállás 2 számú melléklet 42-es sorszám területén az építés feltételeként előírt teljes közművesítettség (vezetékes gáz, villany, víz, szennyvíz) módosítása részleges közművesítettségre.

E4-4

Vasvári Pál u. 68-72 sz. alatti társasházak 2 számú melléklet 43-as sorszám emeletráépítése.

F6-1

Havaria út szükségességének vizsgálata

F4-4

6293 hrsz.-ú ingatlan Kertvárosi lakózónába Beérkezett új kérelem sorolása, illetve a beépítési százalék növelése a jelenlegi 30%-ról, 50%-ra. A 31388/1- 21393/2 hrsz.-ú ingatlanok Beérkezett új kérelem (jelenleg Mezőgazdasági kertes zóna) beépíthető lakózónává történő jelölése

F6-3

2 számú melléklet 35-ös sorszám

3 számú melléklet 17-es sorszám

277

310/2008. (XI.24.) számú határozat 2. számú mellékletében 17-es sorszám alatt feltüntetett kérelem (NEM TÁMOGATOTT) Sorszám

Szelvény szám

17.

F 6-2

Módosítási kérelem

Megjegyzés

A Ragyogó és Csap utca igénybevételével megvalósuló gyűjtőút nyomvonalának módosítása

A gyűjtőút tervezett nyomvonalát szakmailag jónak tartjuk. Más alternatív terület a gyűjtőút vezetésére nincs. Többszöri tárgyalás eredményeképpen a telkek jelenleg is átoszthatók újabb lakóterületre. A jelenlegi nyomvonal beépítetlen területen halad.

Ragyogó út

17

Módosítási kérelem: A Ragyogó és Csap utca igénybevételével megvalósuló gyűjtőút

278

310/2008. (XI.24.) számú határozat 2. számú mellékletében 31-es sorszám alatt feltüntetett kérelem

(NEM TÁMOGATOTT) Sorszám

31.

Szelvény szám B5

Módosítási kérelem

A Nyíregyháza-Sóstóhegy dűlő

II.

jelenleg

Megjegyzés Az 1997.évi LXXVIII. tv. 8.§.(2.) bek. c; pontja nem teszi lehetővé újabb beépítésre szánt terület kijelölését. A terület dűlő utakról közelíthető meg, a Keselyűs terület pozíciója (vasút mögött) sem indokolja a lakóterület kijelölését.

mezőgazdasági-

általános (Má) zónában lévő ingatlanok lakóövezeté jelölése.

279

Nyíregyháza- Sóstóhegy Keselyűs dűlő II.

31.. 

Jelenleg: Mezőgazdasági általános (Má) terület Módosítási kérelem: Lakóterület

Kemecsei út

280 310/2008. (XI.24.) számú határozat 2. számú mellékletében 34-es sorszám alatt feltüntetett kérelem (NEM TÁMOGATOTT) Sorszám

34.

Szelvény szám C4

Módosítási kérelem

Megjegyzés Az 1997.évi LXXVIII. tv. 8.§.(2.) bek. c; pontja nem teszi lehetővé újabb beépítésre szánt terület kijelölését. A keskeny telkeket, a repülőtér zajvédelmi övezete érinti. A Westsik Vilmos utcára újabb kicsatlakozás közlekedési szempontból nem megfelelő. Az Iroda javasolja a főúttal párhuzamosan kialakítandó szervízút lehetőségét. A terület egy része már így is a repülőtér zajvédelmi zónájába esik. A szervízút kialakításával a beépítésre szánt terület nyugatabbra tolódna, így még nagyobb terület esne a védősávba.

A Westsik Vilmos utca nyugati oldalában, a Kard utcától északra Mezőgazdasági-általános (Má) zónában lévő ingatlanokból a főút mentén 80m -es sáv Falusias lakóterületnek való kijelölése.

Nyíregyháza, Westsik Vilmos nyugati oldala

Westsik Vilmos utca

Jelenleg: Mezőgazdasági általános (Má) terület

Módosítási kérelem: Lakóterület

Kard utca Megjegyzés: A kérelem előterjesztését követően Irodánkhoz újabb módosító kérelem érkezett, így a kérelem kiegészült további területekkel.

34

281 310/2008. (XI.24.) számú határozat 2. számú mellékletében 35-ös sorszám alatt feltüntetett kérelem (NEM TÁMOGATOTT) Sorszám

35.

Szelvény szám C5

Módosítási kérelem A 0110/17 hrsz-ú (jelenleg Egészségügyiszociális- turisztikai rendeltetésű erdőzóna (Ee)) ingatlan, beépítésre szánt lakóterületté jelölése.

Kemecsei út

Megjegyzés Az 1997.évi LXXVIII. tv. 8.§.(2.) bek. c; pontja nem teszi lehetővé újabb beépítésre szánt terület kijelölését. A terület az országos ökológiai hálózat része. A kérelmet a Közgyűlés korábban tárgyalta és nem javasolta lakóterületnek. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága állásfoglalásában a jelzett problémát valósnak ítélte, így a módosítási kérelmet nem javasolta támogatni.

35

Seregély út

Jelenleg: Egészségügyi- szociális- turisztikai rendeltetésű erdőzóna (Ee) Módosítási kérelem: Lakóterület kijelölése

282 310/2008. (XI.24.) számú határozat 2. számú mellékletében 42-es sorszám alatt feltüntetett kérelem (NEM TÁMOGATOTT) Sorszám

42.

Szelvény szám

K4

Módosítási kérelem

Megjegyzés  Az üdülőterületnek kijelölt Császárszállás területén az építés feltételeként előírt teljes közművesítettség (vezetékes gáz, villany, víz, szennyvíz) módosítása részleges közművesítettségre.

A vízgyűjtő (belvíztó) és védett természeti értékek, magas talajvízszint miatt, a falusias lakózónában az építés feltételeként meghatározott zárt szennyvíztározó kiépítése nem javasolt. Az Uniós források viszont csak lakóterületen engedélyezik a szennyvízhálózat kiépítését. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága állásfoglalásában a jelzett problémát valósnak ítélte, így a módosítási kérelmet nem javasolta támogatni.

A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) 25.§. (2) bekezdése szerint a zónában az építés feltétele a telek teljes közművesítettsége, melyet az építtetőnek kell biztosítania. A HÉSZ 3.§. (3) bekezdése szerint: ha az építési övezetben a korábbi építési előírások az építési engedély feltételét csak részleges közművesítéshez kötötték, a szennyvízcsatorna kiépítéséig tartó átmeneti időszakban zárt szennyvíztároló építésére engedély adható.

Császárszállás területét a korábbi tervek Mezőgazdasági zónának jelölték ki, ahol a HÉSZ. 14.§-a, valamint az OTÉK 29.§-a szerint lehetett épületet elhelyezni maximum 3%-os beépíthetőséggel. Fentiekre tekintettel csak a szennyvízcsatorna kiépítése után lehetséges a Hétvégi házas zónára meghatározott 15 %-os beépítettséggel építkezni. Zárt szennyvíztároló építésével csak a korábbi – HÉSZ. 14. §-a, ill. OTÉK 29.§-a- előírásoknak megfelelően adható építésre engedély.

42

310/2008. (XI.24.) számú határozat 2. számú mellékletében 34-es sorszám alatt feltüntetett kérelem

283 (NEM TÁMOGATOTT) Sorszám

43.

Szelvény szám E 4-4

Módosítási kérelem

Megjegyzés  Vasvári Pál u. 68-72 sz. alatti társasházak A társasházaknak a meglévő építménymagasság emeletráépítése. megtartásával engedélyezhető a tetőtérbeépítés. Ez a lakóterület a városi lakótelepi átlagtól már most is sűrűbb beépítésű. A további megengedőbb szabályozással sem lehet biztosítani a már most hiányzó parkolószükségletet és zöldfelület igényt.

A Helyi Építési Szabályzat szerint: A területen a megengedett legnagyobb építménymagasság 12,5-16,0m, a meglévő épületek csak a meglévő építménymagasság betartásával tetőtérbeépítéssel alakíthatók ki, a környezetükben kialakult épületek építménymagasságát figyelembe véve. Amennyiben a padlószint magassága a 13,65 m-t meghaladja, személyszállító felvonót kell létesíteni.

43

310/2008. (XI.24.) számú határozat 3. számú mellékletében 17-es sorszám alatt feltüntetett kérelem

284 (NEM TÁMOGATOTT) Sorszám

17.

Szelvény szám F 6-1

Módosítási kérelem

Megjegyzés  A 30537/1 hrsz.-ú ingatlanra tervezett kiszolgáló út 12 méterre való csökkentése a 19/2005. (V.5) KGY rendelettel jóváhagyott rendezési tervez figyelembe véve.

Javasolt az út nyomvonalának javítása, és a 41-es számú főúttal párhuzamosan tervezett (Tujafa utcától a Felhő utcáig) havaria út szükségességének vizsgálata. Megjegyzés: a kérelmet a Közgyűlés korábban már megvizsgálta és az utat szükségesnek tartotta.

17 Módosítási kérelem: a 30537/1 hrsz.‐ú ingatlanra tervezett kiszolgáló út 12 méterre való csökkentése a 19/2005. (V.5) KGY rendelettel jóváhagyott rendezési tervez figyelembe véve. Javasolt az út nyomvonalának javítása, és a 41‐es számú főúttal párhuzamosan tervezett (Tujafa utcától a Felhő utcáig) havaria út szükségességének vizsgálata.

285 Novemberi Közgyűlés óta beérkezett az Iroda által NEM TÁMOGATOTT kérelmek Sorszám

1.

Szelvény szám F 4-4

Módosítási kérelem

Megjegyzés  6293 hrsz.-ú ingatlan Kertvárosi lakózónába sorolása, illetve a beépítési százalék növelése a jelenlegi 30%-ról, 50%-ra.

A fenti telken új épületet és építményt már csak a tőle délre lévő 4 emeletes lakóépület lakásainak nyílása elé lenne lehetséges elhelyezni, azoknak a zavarásával.

1. 

6293 hrsz.-ú ingatlan

286 Novemberi Közgyűlés óta beérkezett az Iroda által NEM TÁMOGATOTT kérelmek Sorszám

2.

Szelvény szám F 6-3

Módosítási kérelem

Megjegyzés  A 31388/1- 21393/2 hrsz.-ú ingatlanok (jelenleg Mezőgazdasági kertes zóna) beépíthető lakózónává történő jelölése

Az 1997.évi LXXVIII. tv. 8.§.(2.) bek. c; pontja nem teszi lehetővé újabb beépítésre szánt terület kijelölését.

2. 

Beépíthető lakózónának való kijelölése

Felhő utca

4. számú melléklet a 26/2009. (II.16.) számú határozathoz

287 Támogatott kérelmek a szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosításához Sorszám

Szelvény szám Szelvény szám

Sorszám

 

1.

Módosítási kérelem

Megjegyzés

Módosítási kérelem

Megjegyzés

A MÁV Zrt. megbízásából a MÁV Tervező Intézet készíti a 100-as számú vasútvonal 160 km/h emelt sebességűvé történő átépítéséhez szükséges engedélyes terveket. Az átépítéshez szükséges területhasználat határvonala több esetben nem egyezik Nyíregyháza MJV szabályozási tervével, ezért kérik a szabályozási terv módosítását az érintett területeken.

Az átépítéshez szükséges területhasználat pontos meghatározását, a tervező cég a MÁV Tervező Intézettől beszerzett digitális adatformátumú térképek alapján végzi. A módosítás érinti a vasútvonalat, a kapcsolódó átjárókat és különszintű kereszteződéseket. Főbb külön szintbeli kereszteződések: 1. Ipari Park II. körforgalmi csomópont (Rozsrétszőlő) 2. 3317 számú út (Simai út) 3. Tokaji út 4. Kótaji út 5. Kemecsei út- Korányi F. út

Bocskai utca- Béla utca- Szent istván utca- Luther utca által határolt tömb övezeti előírásainak módosítása.

2.

3.

E4‐4 

4.

C5‐1 

2008. áprilisában ötletpályázatot hirdettünk a terület hasznosíthatóságára vonatkozó program meghatározásához. A nyertes pályamű A területen új építésekkel, új beépítéseket tesz lehetővé, figyelembe véve azokat a házakat, melyeket meg kell tartani. A történelmi utcákon a tömbökben elhelyezkedő épületek magassági struktúrájának elemzése után tett javaslatot a meglévő épületek átépítésére. Belső közterület- szerű zöldfelület kialakításával, további besűrűsödést javasol a tömbben. A belső- átrium térrészek kapcsolatot teremtenek az utcai forgataggal, élővé, gyakran használt közösségi területekké változtatják a belső udvari beépítéseket. Az új Hunyadi utcai körútszakaszon célszerűnek tartja, hogy a szegélyező épületek magasabb szintmagassággal épüljenek, hasonlóan a körútszakasz további épületeihez. Lehetőséget biztosít lakások építésére, annak érdekében, hogy ne haljon ki a város ezen része, vegyes funkció alakuljon ki. Az építészeti üzenet többcélú: meghagyja a kialakult utcákon az építménymagasságot, karaktert, ott ahol muszáj hozzá is nyúl az épületekhez, de ezt nagyon alkalmazkodó módon teszi. Átemeli a meglévő építészeti megoldásokat, ehhez illeszkedik. A másik építészeti üzenete az, hogy az áttörő körút mellett, viszont magasodni kellene, és ott más építészeti eszközökkel kialakítani az utca menti beépítést. Magasabb beépítésre tesz javaslatot, a Bocskai és Szent István utcától eltérően. Két tömbnél 100%- os beépítésre, egynél pedig magasabb, mint a most megengedett. A körút nyomvonalától nyugatra lévő tömböt egy új utcával két tömbre vágja, így a két utcára nyíló beépítéssel, hatékonyabb beépítésre ad lehetőséget. Tokaji út mentén a Főiskola területén A területen regionális intézmény kerül építménymagasság kódjának növelése, a jelenlegi elhelyezésre. A telek szabadon-álló beépítése 12,5 méterről 16 méterre. miatt a meglévő épületek csak fölfelé bővíthetők. Új kód: VK 711957 A megnövekedett építménymagasság a környezetét nem zavarja, városépítészeti szempontból is támogatható. Sóstógyógyfürdő területén, a szállodáknak kijelölt A folyamatban lévő módosítás kapcsán a strand helyen az építménymagasság növelése 16 méterre. bejáratától keletre eső területen az építménymagasság 12,5 méterről 16 méterre változik. Ennek megfelelően javasoljuk a további szálloda építésre kijelölt területeken maximalizált építménymagasságot 16 méterre növelni. A Tiszavasvári út mentén az övezetre előírt, újonnan A Tiszavasvári út érintett része az elmúlt

288 5.

F3

5.

F3

6.

D5

7.

  F4 

8.

  F4 

kialakítható minimális telek nagyságának –jelenleg időszakban teljesen beépült kereskedelmi és 10000 m2- csökkentése. Javasolt új minimális szolgáltató egységekkel. (Seat Autószalon, teleknagyság: 4000 m2. Varga Gumi, Pócsik Lovarda) A kialakult állapotra tekintettel nem indokolt a legkisebb kötelezően kialakítható telekméret 10000 m2-es fenntartás. A Tiszavasvári út mentén az övezetre előírt, újonnan A Tiszavasvári út érintett része az elmúlt kialakítható minimális telek nagyságának –jelenleg időszakban teljesen beépült kereskedelmi és 10000 m2- csökkentése. Javasolt új minimális szolgáltató egységekkel. (Seat Autószalon, teleknagyság: 4000 m2. Varga Gumi, Pócsik Lovarda) A kialakult állapotra tekintettel nem indokolt a legkisebb kötelezően kialakítható telekméret 10000 m2-es fenntartás. A 083/42 hrsz-ú jelenleg Közpark zónának tervezett A jelenleg kijelölt zöldfelület nagysága és ingatlan lakóövezetté történő kijelölése. elhelyezkedése miatt nem használható. A lakóövezetet keletről mezőgazdasági kertes zóna, illetve Védelmi rendeltetésű erdőzóna határolja. Javasolt új kód: LKe413443 A Szélsőbokori úton található 0752/24- 27 hrsz.-ú A 0752/24 hrsz.-ú ingatlanon a Védelmi ingatlanok belterületbe csatolása miatt az övezeti határ rendeltetésű erdőzónában (Ev) épület található. A módosítása. belterületi határvonal módosítása előtt javasolt a beépítésre szánt terület (Lke) vonalának a meglévő épületekhez történő igazítása. Nyíregyháza- Nyírpazony- Kabalás közigazgatási Az érintett ingatlanok keleti oldalán egy út határa mentén a 0131/2 és 0131/3 hrsz.-ú ingatlanok található, Nyírpazony területén, melynek a másik lakózónává történő kijelölése. oldala beépíthető. Az utca kétoldalas beépíthetősége miatt javasoljuk a területet Falusias lakózónává kijelölni.

Általános módosítások Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (OTÉK) bekövetkezett jogszabályváltozások miatt a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) módosítása, aktualizálása.

1.

Támogatott kérelmek a szabályozási terv és helyi építési szabályzat javításához A Közgyűlés a 88/3 hrsz.-ú ingatlanon lévő épületet -Váci Mihály Kulturális Művészeti és Gyermekcentrumhelyi védelem alá helyezte, ezt a terveken is jelölni kell.

1.

  2.

A Közgyűlés a Szarvas utca 40. szám alatti, 4976 hrsz-ú ingatlanon lévő épület védettségét megszüntette, szükséges a terv javítása.

Támogatott kérelmek

289 a szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosításához Sorszám

Szelvény szám Szelvény szám

Sorszám

1.

 

Módosítási kérelem

Megjegyzés

Módosítási kérelem

Megjegyzés

A MÁV Zrt. megbízásából a MÁV Tervező Intézet készíti a 100-as számú vasútvonal 160 km/h emelt sebességűvé történő átépítéséhez szükséges engedélyes terveket. Az átépítéshez szükséges területhasználat határvonala több esetben nem egyezik Nyíregyháza MJV szabályozási tervével, ezért kérik a szabályozási terv módosítását az érintett területeken.

Az átépítéshez szükséges területhasználat pontos meghatározását, a tervező cég a MÁV Tervező Intézettől beszerzett digitális adatformátumú térképek alapján végzi. A módosítás érinti a vasútvonalat, a kapcsolódó átjárókat és különszintű kereszteződéseket. Főbb különszintbeli kereszteződések: 1. Ipari Park II. körforgalmi csomópont (Rozsrétszőlő) 2. 3317 számú út (Simai út) 3. Tokaji út 4. Kótaji út 5. Kemecsei út- Korányi F. út

1. NYÍREGYHÁZA- ROZSRÉZSRÉTSZŐLŐ

4-ES SZÁMÚ FŐ

290 2. SIMAI ÚT

SIMAI ÚT

AKÁCOS ÚT

3. TOKAJI ÚT

TOKAJI ÚT

291 4. KÓTAJI ÚT

KÓTAJI ÚT

5. KEMECSEI ÚT- KORÁNYI FRIGYES UTCA

KEMECSEI ÚT

KORÁNYI F. U.

292 Támogatott kérelmek a szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosításához Sorszám

Szelvény szám

Módosítási kérelem Bocskai utca- Béla utca- Szent istván utca- Luther utca által határolt tömb övezeti előírásainak módosítása.

2.

F5‐1 

2008. áprilisában ötletpályázatot hirdettünk a terület hasznosíthatóságára vonatkozó program meghatározásához. A nyertes pályamű A területen új építésekkel, új beépítéseket tesz lehetővé, figyelembe véve azokat a házakat, melyeket meg kell tartani. A történelmi utcákon a tömbökben elhelyezkedő épületek magassági struktúrájának elemzése után tett javaslatot a meglévő épületek átépítésére. Belső közterület- szerű zöldfelület kialakításával, további besűrűsödést javasol a tömbben. A belső- átrium térrészek kapcsolatot teremtenek az utcai forgataggal, élővé, gyakran használt közösségi területekké változtatják a belső udvari beépítéseket. Az új Hunyadi utcai körútszakaszon célszerűnek tartja, hogy a szegélyező épületek magasabb szintmagassággal épüljenek, hasonlóan a körútszakasz további épületeihez. Lehetőséget biztosít lakások építésére, annak érdekében, hogy ne haljon ki a város ezen része, vegyes funkció alakuljon ki. Az építészeti üzenet többcélú: meghagyja a kialakult utcákon az építménymagasságot, karaktert, ott ahol muszáj hozzá is nyúl az épületekhez, de ezt nagyon alkalmazkodó módon teszi. Átemeli a meglévő építészeti megoldásokat, ehhez illeszkedik. A másik építészeti üzenete az, hogy az áttörő körút mellett, viszont magasodni kellene, és ott más építészeti eszközökkel kialakítani az utca menti beépítést. Magasabb beépítésre tesz javaslatot, a Bocskai és Szent István utcától eltérően. Két tömbnél 100%- os beépítésre, egynél pedig magasabb, mint a most megengedett. A körút nyomvonalától nyugatra lévő tömböt egy új utcával két tömbre vágja, így a két utcára nyíló beépítéssel, hatékonyabb beépítésre ad lehetőséget.

2.  Jelenlegi előírások: Településközpont vegyes zóna, 50 %-ig építhető be, zársorú beépítési móddal. Maximális építménymagasság 8,0 méter (fsz+1em+tt)

293

Javaslat a Körút menti területeken az építménymagasság növelése 9,5 méterre: (fsz+2em+tt) Javaslat: a beépítési százalék növelése

Javaslat: a beépítési százalék növelése 100%-ra

Tervezett új utca

294 Támogatott kérelmek a szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosításához Sorszám

Szelvény szám

3.

E4‐4 

Módosítási kérelem

Megjegyzés

Tokaji út mentén a Főiskola területén A területen regionális intézmény kerül építménymagasság kódjának növelése, a jelenlegi elhelyezésre. A telek szabadon-álló beépítése 12,5 méterről 16 méterre. miatt a meglévő épületek csak fölfelé bővíthetők. Új kód: VK 711957 A megnövekedett építménymagasság a környezetét nem zavarja, városépítészeti szempontból is támogatható.

3. 

Jelenlegi építménymagasság növelése jelenlegi 12,5 méterről 16 métere

295 Támogatott kérelmek a szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosításához Sorszám

Szelvény szám

4.

C5‐1 

Módosítási kérelem

Megjegyzés

Sóstógyógyfürdő területén, a szállodáknak kijelölt A folyamatban lévő módosítás kapcsán a strand helyen az építménymagasság növelése 16 méterre. bejáratától keletre eső területen az építménymagasság 12,5 méterről 16 méterre változik. Ennek megfelelően javasoljuk a további szálloda építésre kijelölt területeken maximalizált építménymagasságot 16 méterre növelni.

4.  Építménymagasság növelése: 16 méterre

296 Támogatott kérelmek a szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosításához Sorszám

Szelvény szám

5.

F3

Módosítási kérelem

Megjegyzés

A Tiszavasvári út mentén az övezetre előírt, újonnan kialakítható minimális telek nagyságának –jelenleg 10000 m2- csökkentése. Javasolt új minimális teleknagyság: 4000 m2.

A Tiszavasvári út érintett része az elmúlt időszakban teljesen beépült kereskedelmi és szolgáltató egységekkel. (Seat Autószalon, Varga Gumi, Pócsik Lovarda) A kialakult állapotra tekintettel nem indokolt a legkisebb kötelezően kialakítható telekméret 10000 m2es fenntartás.

5.  Jelenleg kialakítható minimális telek nagysága: 10000 m2. Javasolt új kód -ahol az újonnan kialakítható minimális teleknagyság 4000 m2GK711866

297 Támogatott kérelmek a szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosításához Sorszám

Szelvény szám

6.

D5

Módosítási kérelem

Megjegyzés

A 083/42 hrsz-ú jelenleg Közpark zónának tervezett A jelenleg kijelölt zöldfelület nagysága és ingatlan lakóövezetté történő kijelölése. elhelyezkedése miatt nem használható. A lakóövezetet keletről mezőgazdasági kertes zóna, illetve Védelmi rendeltetésű erdőzóna határolja. Javasolt új kód: LKe413443

6. Jelenleg Közpark zóna Javaslat Kertvárosi lakózóna (Lke) A felső háromszög továbbra is beépítésre nem szánt terület marad paraméterei, és a l kó k kö l é i

298

Támogatott kérelmek a szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosításához Sorszám

7.

Szelvény szám

  F4 

Módosítási kérelem

Megjegyzés

A Szélsőbokori úton található 0752/24- 27 hrsz.-ú A 0752/24 hrsz.-ú ingatlanon a Védelmi ingatlanok belterületbe csatolása miatt az övezeti határ rendeltetésű erdőzónában (Ev) épület található. A módosítása. belterületi határvonal módosítása előtt javasolt a beépítésre szánt terület (Lke) vonalának a meglévő épületekhez történő igazítása.

7. 

Javasolt beépítésre szánt t ül t

299 Támogatott kérelmek a szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosításához Sorszám

8.

Szelvény szám

  F4 

Módosítási kérelem

Megjegyzés

Nyíregyháza- Nyírpazony- Kabalás közigazgatási Az érintett ingatlanok keleti oldalán egy út határa mentén a 0131/2 és 0131/3 hrsz.-ú ingatlanok található, Nyírpazony területén, melynek a másik lakózónává történő kijelölése. oldala beépíthető. Az utca kétoldalas beépíthetősége miatt javasoljuk a területet Falusias lakózónává kijelölni.

8.

Javasolt lakózóna: Lf 513442

Nyírpazony szabályozási terve

300 Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. 10/a napirend. Ez az előzőhöz akarsz hozzászólni? Veres István: (városi főépítész) Az előzőhöz szerettem volna Polgármester Asszony! Kénytelen vagyok bejelenteni, hogy a döntését a testületnek nem tudom végrehajtani. Törvénytelen döntésekhez nem tudok asszisztálni. Csabai Lászlóné: (polgármester) Tisztelt Képviselők! A törvényes és nem törvényes döntéseknek a felülvizsgálatát a jegyző úrral át kell néznünk és nekem van lehetőségem arra, hogy visszahozzam a következő ülésre a testület elé. Aminél valóban azt ítéljük meg, hogy törvénytelen a döntés. 10/a. napirend: Előterjesztés településrendezéssel összefüggő szerződés jóváhagyására Előadó: Veres István főépítész Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Veres István: (főépítész) A településrendezési szerződésnél a bizottságok előtt történt tárgyalásokon a 11-es pontot kértük módosítani. A kiosztott anyagban egy rövidebb tartalmú 11. pont lesz, amely úgy szól, hogy a felek megállapodnak abban, hogy az 1-es és 2-es pontok szerinti ingatlancsoport északi oldalán a szabályozási terv szerinti közutat és az ahhoz kapcsolódó közműveket a fejlesztő saját költségén kiépíti, majd annak későbbi esetleges átadásáról felek külön megállapodás szerint fognak rendelkezni, Illetve a 12. pont törlésre került. Ennyi volt a változás a településrendezési szerződésnél. Nem a megállapodásnál, hanem a szerződésnél. Csabai Lászlóné: (polgármester) Bizottsági véleményt kérek. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság már a kiosztott, módosított indítvánnyal együtt tárgyalta a napirendet, egyhangú szavazással támogatta és elfogadásra javasolja. Dr. Farkas Csilla: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagja) A településrendezéssel összefüggő szerződés jóváhagyásáról szóló előterjesztést egyhangúlag támogatja a bizottság azzal, hogy a határozat-tervezetet és a pontosított településrendezési szerződést kérjük elfogadni. Csabai Lászlóné: (polgármester) Aki a 11. pont pontosításával a szerződés-tervezetet jóváhagyja szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 28 szavazattal, 3 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:

301 27/ 2009. (II.16.) számú határozat településrendezéssel összefüggő szerződés jóváhagyásáról

A Közgyűlés

az előterjesztést megtárgyalta és a határozat mellékletét képező településrendezési szerződést j ó v á h a g y j a.

Felhatalmazza:

Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a településrendezési szerződés aláírására.

Utasítja:

a városi Főépítészt a szükséges intézkedések megtételére

Felelős:

Veres István városi főépítész

Határidő:

2009. március 20.

Melléklet a 27/2009. (II.16.) számú határozathoz TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata [4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., KSH számjele: 1-5402006-7511-321-15, képviseletében: Csabai Lászlóné polgármester és Dr. Szemán Sándor jegyző, (a továbbiakban: Önkormányzat)] másrészről a TÍPUS-SYSTEM 2000 Ingatlanfejlesztési és Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzékszáma: Cg.: 10-09-023769, adószáma: 11840439-210, statisztikai számjele: 11840439-6810-113-10, képviseletében: Kácsor Ferenc ügyvezető) 3300 Eger, Lájer Dezső út 12. szám alatti székhelyű gazdasági társaság, mint a fejlesztési cél megvalósítója (a továbbiakban: Fejlesztő, a továbbiakban együtt: Felek)] között a mai napon, az alább megjelölt helyen és a következő feltételekkel: I. Előzmények 1.

Felek megállapítják, hogy a nyíregyházi külterületi 02233/20, 02233/21, 02233/22, 02233/23, 02233/24, 02233/25, 02233/26, 02233/27, 02233/32, 02233/34, 02233/36, 02233/38, 02233/40, 02233/42, 02233/44, 02233/46, 02233/48, 02233/50, 02233/52, 02233/54, 02233/56, 02233/58, 02233/60, 02233/66, 02233/67 hrsz-ú ingatlanok magántulajdonban vannak.

302 2.

Felek megállapítják, hogy a nyíregyházi külterületi 02233/61 hrsz-ú ingatlan az Önkormányzat tulajdonában van.

3.

Felek megállapítják, hogy a Fejlesztő az 1. és 2. pontokban felsorolt, a természetben Nyíregyháza Megyei Jogú Város külterületén, a 41-es és a 403-as számú főútvonalak kereszteződésében kialakított körforgalmi csomóponttól észak-keletre elhelyezkedő ingatlanokon üzleti parkot (bevásárlóparkot) kíván létrehozni a B5 ÉPÍTÉSZSTÚDIÓ KFT. és a GAV-ART STÚDIÓ KFT. által 46/2/2007 TT számon készített és a jelen szerződés mellékletét képező tanulmányterv alapul vételével.

4.

Fejlesztő kijelenti, hogy a 3. pont szerinti fejlesztési cél megvalósítása érdekében meg kívánja szerezni a 2. pont szerinti ingatlan tulajdonjogát az Önkormányzattól.

5.

Az Önkormányzat tájékoztatja a Fejlesztőt, hogy a 2. pont szerinti ingatlan jelenleg közút megnevezéssel van nyilvántartva az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint. Felek megállapítják, hogy a 3. pont szerinti fejlesztési elképzelések megvalósulása esetén az 1. és 2. pontok szerinti ingatlanok egy telekké való összevonására kell, hogy sor kerüljön, így a 2. pont szerinti út funkciója véglegesen megszűnik. Az Önkormányzat tájékoztatja a Fejlesztőt, hogy a 2. pont szerinti ingatlan jelenleg forgalomképtelen, így annak elidegenítésére – az Önkormányzat külön döntése alapján – a forgalomképes vagyoni körből történő kivonást követően van lehetőség, mely a vonatkozó önkormányzati rendelet 7.sz. mellékletének módosítását igényli.

6.

Felek megállapítják, hogy a tervezett – 3. pont szerinti – létesítmények megépítése szükségessé teszi az Önkormányzat Szabályozási Tervének módosítását. II. Az Önkormányzat kötelezettségvállalásai

7.

Felek megállapítják, hogy az Önkormányzat a 3. pont szerinti tanulmányterv alapján a 6. pont szerint szükséges településrendezési eljárást megindította.

8.

Az Önkormányzat vállalja, hogy a 6. pont szerinti településrendezési eljárás lezárásaként az elkészült Szabályozási Terv módosítást – melynek finanszírozása a Fejlesztő feladata és költsége – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése elé terjeszti, amelynek feladat- és hatáskörébe tartozik a módosításról való döntés. III. A Fejlesztő kötelezettségvállalásai

9.

Fejlesztő vállalja, hogy megfizeti az Önkormányzat részére a Szabályozási Terv módosításának költségét, amely 4.000.000. -Ft. + ÁFA, azaz: Négymillió Forint plusz általános forgalmi adó. Fejlesztő a fenti költséget köteles jelen szerződés aláírásától számított 8 napon belül megfizetni. IV. Vegyes rendelkezések

10. Felek megállapítják, hogy a 3. pont szerinti létesítmények közlekedési kapcsolatainak, belső útjainak, belső parkolóinak, gépkocsi állásainak kialakítása, a szükséges közművek kiépítése, bővítése, a tereprendezés a Felek közös érdeke, melyet Fejlesztő számára az építési engedélyeztetés során eljáró hatóságok kötelezően elő fognak írni, s melyekkel kapcsolatosan az Önkormányzat felé semmilyen igénnyel nem élhet. A közlekedési kapcsolatok kialakítása az

303 Önkormányzat Szabályozási Tervének és a HÉSZ-nek a figyelembe vételével történhet. 11. Felek megállapodnak abban, hogy az 1. és 2. pontok szerinti ingatlancsoport északi oldalán a Szabályozási Terv szerint közutat és az ahhoz kapcsolódó közműveket a Fejlesztő saját költségén kiépíti, majd annak későbbi esetleges átadásáról a Felek külön megállapodás szerint fognak rendelkezni. 12. Felek megállapodnak abban, hogy Fejlesztő lehetőségeihez mérten igyekszik közreműködni abban, hogy az üzleti parkot (bevásárlóparkot) üzemeltető – a 3. pont szerinti fejlesztési cél megvalósításához is kapcsolódva – esetleges jövőbeni területi raktárbázisait, elosztó- vagy egyéb logisztikai létesítményeit Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén helyezze el, ezzel is hozzájárulva a település foglalkoztatotti létszámának emeléséhez. 13. Felek megállapodnak abban, hogy a településrendezési eszközök véleményezési eljárása során a véleményezők részéről felmerülő esetleges észrevételek tükrében a jelen szerződést ismételten áttekintik, szükség szerint módosítják a jogszabályok rendelkezéseinek – különös tekintettel azok kötelező előírásaira – megfelelően. Amennyiben változtatás szükséges, ismételt véleményeztetést kell végezni, amennyiben a véleményben foglaltakat a Felek részben a véleménytől eltérően fogadták el. 14. Felek megállapítják, hogy a jelen településrendezési szerződést Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 27/2009. (II.16.) számú határozatával jóváhagyta. 15. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés teljesítésével kapcsolatos valamennyi költség a Fejlesztőt terheli, ide értve – többek között – a pénzeszközátadás, illetve a 11. pont szerinti térítésmentes átadások kapcsán felmerülő esetleges adó-, vagy más közteher-viselési kötelezettséget, a területen folytatott régészeti kutatások költségeit, a tereprendezés költségeit, valamint a biológiai aktivitásérték szinten tartásából eredő esetleges költségeket is. 16. Felek kölcsönösen kijelentik, hogy mindketten magyar honosságú jogi személyek, szerződéskötési képességüket sem jogszabály, sem bírói, hatósági végzés, határozat nem korlátozza, nem zárja ki. 17. A jelen szerződésben nem, vagy nem kellően szabályozott kérdésekben az Étv., valamint a Ptk. rendelkezései irányadóak. 18. Felek jelen szerződésben foglaltak végrehajtása során mindenben együttműködnek, ide értve különösen a kölcsönös kapcsolattartást. Az esetleges vitás kérdéseket tárgyalásos úton kívánják rendezni. A tárgyalásos rendezés esetleges eredménytelensége esetére kikötik a nyíregyházi székhelyű, hatáskörrel rendelkező bíróság kizárólagos illetékességét, melynek mindenkor alávetik magukat. 19. A jelen szerződést Felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal és nyilatkozatukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták.

304 10/b. napirend: Előterjesztés Nyíregyháza településrendezési terveinek módosításával kapcsolatos megállapodás elfogadására Előadó: Veres István főépítész Dr. Farkas Csilla: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagja) A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság egyhangúlag elfogadásra javasolja a megállapodás tervezetet a Közgyűlésnek. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság két ülésén tárgyalta ezt a napirendi pontot. Az első ülésén a megállapodás tervezet vonatkozásában 8 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolta magát a megállapodás tervezetet a 4. pont kivételével, mert abban még további tárgyalásokat látott szükségesnek. Ennek eredményeképpen ma délelőtt rendkívüli bizottsági ülést tartott a bizottság és egy módosított kompromisszumos javaslatot a bizottság végül is úgy emlékszem, hogy többségében elfogadta. Nem tudom, ezt ismertessem, vagy majd az előterjesztő ismerteti? Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor az előterjesztő ismerteti. Veres István: (főépítész) A módosításnak a lényege egyrészt egy összegszerű, a másik pedig a feltételekben történő változás volt. Az egyik az, hogy az összes fizetése mintegy 200 millió forint körül van, azért mondom, hogy körül, mert 4 millió forintot még ezenkívül fizet a településrendezési terv készítéséhez, az a korábbi szerződésnek volt része. 10 millió forintot a rendezési terv elfogadása után azt hiszem, hogy nyolc napon belül, három napon belül bocsánat, mert most fejből próbálom idézni, hogy mi történt délelőtt. 190 millió forintot pedig az első ütemben megépítendő első épület használatba vételének jogerőre emelkedésétől számított szintén három napon belül, de legkésőbb 2010. június 30.-ig. A harmadik pontja pedig, hogy a továbbértékesítés esetén két változat vetődött fel, mind a két változatot elfogadhatónak tartotta a Vagyoniroda képviselője is, az irodavezető asszony, aki egyébként ezeket a megállapodásokat szövegezte. A dolog lényege az volt, hogy továbbértékesítés esetén vagy azonnali fizetés kötelezettsége áll fenn a kérelmezőnek illetve akivel a megállapodást kötjük, a TIPO SYSTEM 2000-el, vagy pedig az új tulajdonos ugyanezekkel a feltételekkel ugyanerre a határidőre a kötelezettségét átvállalja és köteles átvállalni, csak így értékesíthető tovább. Ez volt a módosítás lényege. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Abszolút nem értek egyet a bizottságnak a döntésével, számomra elfogadhatatlan, hogy a használatba vételi engedély kiadása után történjen a fizetés, mert utána semmilyen eszköz nincs a kezünkben. Csak azt tudom, hogy mondjam másban állapodtunk meg, a bizottság ezt a döntést hozta, én el fogom fogadni mert nem tudok vele mit kezdeni, de azt, hogy a használatba vételi engedély kiadása után történjen meg azt én nem tudom elfogadni, mert nincs az a polgármester és az az irodavezető, akinek utána eszköz lenne a kezébe. Csak használatba vételi engedély megkérésekor lehet fizetni és a fizetésnek a használatba vételi engedély kiadására teljesülnie kell, ez az egyetlen jó megoldás ebben a szituációban. Dr. Hajzer László: (képviselő) Lassan ez a Közgyűlés komolytalanná válik és erről nem a Polgármester Asszony tehet. Én azt gondolom, hogy mondjuk legalább ezer éve az írásbeliséget feltalálták.

305 Mert egy 200 milliós jogügyletnél születik valamilyen döntés, akkor tiszteljük meg a Közgyűlést azzal, hogy írásbeli előterjesztésben, nem bánom, ha délelőtt született, vagy ha éjszaka született a döntés, de amikor döntünk róla, olvasható legyen a számunkra és lehessen értelmezhető, hogy miről döntünk. Már bocsánat mostanra már időnként egy komplett képviselő-testületet vonnak felelősségre és lassan zárnak börtönbe azért, mert bármit megszavaznak, vagy én nem tudom mit szavaztak meg. Tehát én magamat akkor tudom komolyan venni, elnézést kérek, hogy ha kötelezzük a Jegyző urat arra, hogy méltóztassa már írásban előterjeszteni és ne örömhírt közöljön, velem mit tudom én kicsoda és a Polgármester Asszony meg az örömhírre azt mondja, hogy ez neki nem annyira örömhír. Na, most akkor milyen hír ez az én számomra egy 200 milliós szerződésnél? Tehát én kérem, hogy írásban hozzák ide, lássam azt, vitassa meg a bizottság rendesen ezt a kérdés és azt követően szülessen benne döntés és fogalmam nincs egyébként, hogy ki ez, kinek az érdekét szolgáljuk és fogalmam sincs, hogy milyen összefüggések vannak ebben. Mellesleg nem is érdekel, bevallom őszintén. Köszönöm. CsabaI Lászlóné: (polgármester) Hajzer László azt javasolja, hogy vegyük le napirendről és hozzuk vissza március 3-án. Kérem, aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Giba Tamás: (alpolgármester) Polgármester Asszony, én bizottsági ülésen is voltam kénytelen szólni, tehát a 10/a és 10/b napirend nagyon szorosan összefügg egymással. Tehát ha 10/b-t leveszi a Közgyűlés, egyébként szerintem teljesen jogosan akkor az a/-ról született döntést, azt vissza kell vonni, mert az úgy önmagában féllábú. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki egyetért azzal, hogy a 10/b napirendet levegyük, napirendről szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 25 szavazattal 6 tartózkodással elfogadta a javaslatot. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki egyetért azzal, hogy vonjuk vissza a 10/a napirendhez kapcsolódó döntést, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 26 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 28/2009. (II.16.) számú határozat Nyíregyháza településszerkezeti terveinek módosításával kapcsolatos megállapodás napirendről történő levételéről, és a 27/2009. (II.16.) számú határozat visszavonásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza településrendezési terveinek módosításával kapcsolatos – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a TÍPUS-SYSTEM 2000 Ingatlanfejlesztési és Építőipari Kft között kötendő – közérdekű kötelezettségvállalás nyújtásáról szóló megállapodás jóváhagyására vonatkozó előterjesztés napirendről történő levételével egyetért.

306 Ennek alapján a településrendezéssel összefüggő – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a TÍPUS-SYSTEM 2000 Ingatlanfejlesztési és Építőipari Kft között kötendő – szerződés jóváhagyásáról szóló 27/2009. (II.16.) számú határozatát visszavonja. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Elnézést kérek, mert ügyrendit is nyomtam, nem a döntéseket akarom kifogásolni, mert maximálisan egyetértek Hajzer László képviselőtársammal, de szeretnék akkor valamit mondani, mert én is úgy érzem, lassan komolytalanná válik a döntés és lehetnek kompromisszumok mindkét oldalon, de a törvényesség az a legfontosabb. A Jegyző úr azt mondta, hogy azok a döntések, amelyek a nem támogatott kérelmeknél a támogatott kategóriába kerültek most képviselőtársaink javaslatai alapján és a képviselőtestület döntött róla, meg fogja vizsgálni a törvényességet. Szeretnék tenni egy javaslatot, hogy amikor ő megvizsgálja a törvényességet, mert a Polgármester Asszony azt mondta a jegyzőkönyv szerint, ha jól emlékszem, hogy eldönti, hogy mit hoz akkor vissza a következő testületre, hogy a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságnak két tagja legyen benne a Jegyző úr mellett. Ez nem bizalmatlanság, hanem vegyük komolyan magunkat, mert ha tényleg törvényességi akadálya van annak, hogy egy nem támogatott kérelemből támogatott kérelem legyen, akkor azt mi megszavazhatjuk jóhiszeműen, de azt a szavazást vagy azt a rendeletet vissza kell vonni, amely nem felel meg a törvényességnek. Javaslatom lényege, hogy a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság két tagja, egy városvezető koalícióban ülő képviselőtársam és egy ellenzéki képviselőtársam vegyen részt, amikor a jegyző úr ezt a törvényességet vizsgálja. Szakmailag, ha elfogadja Jegyző úr, akkor legyenek benne ebben a kis bizottságban, akik megvizsgálják a törvényességet. Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Elvben teljesen egyetértek azzal, amit frakcióvezető úr mondott, de úgy gondolom, hogy a teljes Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tárgyalja meg majd azt az előterjesztést, amit ennek a döntésnek a felülvizsgálatával kapcsolatban hozunk. Szeretnék még egyszer elmondani valamit, mert közben én is hallottam amilyen megjegyzések születtek. Az nehezen elvárható, hogy itt egyedi kérdésekben törvényességi véleményt alkosson bárki, amik itt most merülnek fel. Én azt mondtam ezelőtt néhány hozzászólással, hogy ezek rendelet-előkészítést megalapozó döntések. Maga a rendelet mindenképpen visszakerült volna, amelyet a szakhatóságok véleményeznek, amelyet szakemberek véleményeznek. De nagyon örülök annak, hogy mindenki támogatja azt, hogy még ezt megelőzően vizsgáljuk felül ezeket a döntéseket és én azt kérem frakcióvezető úrtól, hogy azt fogadja el, hogy a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság egésze tárgyalja meg ezt az anyagot. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Egyébként a polgármesternek bármilyen döntést joga van nem végrehajtani, ha egyébként annak az elemeivel nem ért egyet. Nem kell számomra pótelőírásokat tartani, ez a polgármesternek a jogköre, a polgármester el fogja dönteni a jogászok segítségével, hogy törvényes-e vagy nem és attól kezdve természetesen ez a polgármesternek a felelőssége. És még mindig van egy fórum, amikor a szabályozási tervet jóváhagyjuk, hogy akkor ezt törvényesnek vagy nem törvényesnek minősítjük. Tehát azért mondom, hogy még legalább három olyan lépcsője van ennek a dolognak, ahol ezt rendbe lehet tenni.

307 10/c. napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/1999. (III.1.) KGY rendelet módosítására Előadó: Dr. Szemán Sándor jegyző Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Az előterjesztés 2. §-át akként kívánom módosítani, hogy az ne március 1-jén, hanem már a kihirdetése napján lépjen hatályba. Köszönöm szépen. Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elfogadásra javasolja a rendelet-tervezetet a Közgyűlésnek. Köszönöm. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 6 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja az előterjesztést a Közgyűlésnek. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Dr. Hajzer László: (képviselő) Azt mondták hagyjuk, már nincs értelme, ne nyilvánítsunk véleményt, ez az eredménye annak, amikor Jánócsik Csaba azt mondja, hogy nagyjából akkora a szerepünk, mint a kettőt balra, kettőt jobbra tánclépésnél. A szavazást vagy a végeredményt illetően mégis megpróbálom, hátha sikerült a Polgármester Asszonyt és a szemben ülőket meggyőzni arról, hogy attól még, hogy egy előterjesztésen két pecsét van, nem biztos, hogy nagyon erőteljes az előterjesztés. Ugye ez az az egyik ritka eset, amikor a Jegyző úr külön lepecsételi az előterjesztést, és ha megnézzük, akkor a Polgármester Asszony pecsétje és a Jegyző úr pecsétje is külön van rajta. Én ezt azért veszem észre, mert ilyenkor a szemem igényes és azt gondolom, hogy meg kell ezt törvényességi szempontból vizsgálni, hogy miről szól ez az előterjesztés? Az előterjesztés az arról szól, hogy van az Önkormányzatnak egy Szervezeti Működési Szabályzata, amit konszenzusosan valamikor elfogadtak és igazából nem elegáns soronként módosítani minden egyeztetés nélkül ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatot. Ez az első dolog. A második dolog, hogy vannak olyan dolgok, amelyek ha az emberek, a lakosság vagy a szélesebb rétegek, mondjuk a lakosok nagyobb tömegét érintik, akkor az ő megkérdezésük nélkül nem elegáns dolog változtatni. Na most ugye ez az előterjesztés arról szól, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynél a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat a szabályozási terv stb. sorolhatnám, amelyek egyébként a legnagyobb vitát váltják ki, mint látjuk az előző napirendnél, egy közgyűlési rendelet, a 6/l990-es előírta, hogy ki kell kérni az emberek véleményét, un. városkörzeti tanácskozást kell tartani ezekről a kérdésekről. Ki kell kérni az emberek véleményét és ezt 45 nappal korábban az érintett lakosság véleményének megismerése céljából meg kell tenni. Na most ezt követően jön egy egészen furcsa és számomra elfogadhatatlan indokolás. Azt mondja az előterjesztő, hogy az SZMSZ-ben megállapított határidő a már egyébként is hosszú ideig tartó eljárás határidejét még jobban meghosszabbítja. Csak megjegyzem, hogy a demokrácia az egy kicsit időigényes, persze a többség eldönthet mindent és leegyszerűsíthetjük tánclépésre a demokráciát, de én azt gondolom, hogy azért bonyolultabb fogalom is ez, hogy másképpen is felfoghatjuk. Ezt követően jön még egy indokolási rész amikor arra utalnak és ez különösen felháborított engem, hogy egyébként erre Veres István főépítész úr már tett egyszer javaslatot a január 19-i Közgyűlésen.

308 Mióta jogforrás Veres István? Neki természetesen az a legjobb, ha nem kell senkivel leegyeztetni, ha nem kell senkinek a véleményét kikérni, ha nem kell végigjárni ezeket a folyamatokat. Tehát mitől demokratikus, hogy Veres István már ezt javasolta? Tisztelem Veres Istvánt, de nem erről szól a demokrácia. Aztán jön tovább, hogy a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság, nem voltam ott egyébként, de az is támogatta, ezért most már rajta van a két pecsét. Tehát én azt kérem, hogy SZMSZ módosításokkal ne csorbítsuk az ellenzék hatáskörét, ne csorbítsuk az emberek hatáskörét, ne csorbítsuk a demokratikus intézménynek a létét. Én nem gondolom azt, hogy ilyen súlyú kérdésekben ez a 45 napos lakossági vélemény kikérésre adott határidő az egyébként olyan borzasztó lenne. Azt gondolom, hogy fajsúlyos kérdésekről van szó és ezeket a fajsúlyos kérdéseket csak akkor lehet komolyan venni és azért nem kerülünk ilyen helyzetbe, mint az előző napirendnél, hogy betartjuk a demokratikus játékszabályokat, ez, ahogy Vinnai Győző szokta mondani, deficit van egy kicsit a toleranciában is meg a demokráciában is. Köszönöm szépen. Veres István: (főépítész) Én nem joghely akartam lenni, mert képviselő úrral erről már beszéltünk. Valóban kétszer tettünk arra javaslatot, hogy egyedül a helyi Szervezeti és Működési Szabályzatunk az, amely túlszabályozza a törvények által előírtakat és ez az esetek nagyon sok alkalmával bennünket határidő késésbe is belekényszerítettek. Tudniillik egy rendezési terv, ami felvetődött, hogy majd úgyis visszakerül akkor, amikor rendeletté válik és rendelettel elfogadják, egyeztetési fórumok sokaságán megy keresztül és nagyon sok időt, pontosan az egyeztetésekre fordítandó időt veszi igénybe. Ugyanakkor elsősorban a városi érdekek voltak azok a városi beruházások, ahol az elfogadott és módosított vagy javított szabályozási terv volt a feltétele annak, hogy építési engedélyt kaphasson valami, ami alapján be lehetett nyújtani pályázatra azokat az anyagokat, amelyeket a város egyébként szeretett volna megvalósítani, felújítani, bővíteni vagy megcsinálni. Törvényi akadályát természetesen azért nem látom, mert az építési törvény egyértelműen fogalmaz. Az építési törvény azt mondja, hogy 9. §-nak a 2. 2/a, 2/b, aztán 3, 4, 5 és a 6. §-a bekezdése, hogy egyeztetni kell természetesen a helyi lakossággal, de a szakmai véleményét, amikor elkészültek a tervek, mindenfajta egyeztetése megtörtént és a testülethez benyújtásra előkészített anyagot meg kell küldeni szakmai véleményre az állami főépítésznek illetve a minisztériumnak, akit most az állami főépítész testesít meg illetve továbbíthatja a minisztérium felé, akinek 30 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a szakmai véleményét a már előzetesen sok sok fórumon megtárgyaltakkal kapcsolatban kifejtse. Ez alatt az idő alatt kell a lakossággal fórumot tartani illetve helyben szokásos módon ismertetni a terveket. Mi ezt továbbra is megtesszük, most éppen csütörtökre van meghirdetve egyébként lakossági fórumunk abban a kilenc rendezési tervmódosítási ügyben, amit még tavaly fogadott el azt hiszem a III. negyedév végén ez a testület és ezeknek a rendezési terveknek az elfogadására minden olyan fórumot, újságot, internetet, helyi lakossági fórumot, többszöri alkalommal civilszervezetnek személyes megkeresést küldtünk, ahol kifejtették a tervvel kapcsolatban véleményüket. Azzal nyilván nem tudok vitatkozni, hogy ez elsősorban politikai és nem jogi kérdés, mert ezt nyilván a testületnek kell eldönteni. A mi javaslatunk és kérelmünk az volt, hogy ne legyen szigorúbb, mint az építési törvényi szabályozás. Pusztán ennyi. Köszönöm szépen. Jánócsik Csaba: (képviselő) Abban a furcsa helyzetben vagyunk most, hogy gyakorlatilag kicsit így visszakanyarodva az előző napirendi pontokhoz volt kiküldve egy írásos előterjesztés. A Városfejlesztési Bizottság megtárgyalta, volt ugyan módosító indítvány, az egyik napirendi pontot azzal együtt fogadta el.

309 A másik kérdésben szintén volt egy írásos előterjesztés, ezt szintén megtárgyalta a bizottság, volt szintén egy módosítási javaslat, több vélemény és javaslat a bizottság részéről, amit le kellett utána egyeztetni a tárgyaló féllel. Történtek egyeztetések és utána ma reggel hétfőn szintén történt egy tárgyalása a bizottságnak. Még sem sértődtem meg és nem estem kétségbe és nem kezdtem el gúnyolódni most itt a testület ülésén, mert hogy ezek szerint a bizottság hiába ült össze kétszer, most lekerült napirendről, mert a Közgyűlés jóváhagyta, mert ez a Közgyűlés kompetenciája. Tehát ha valakinek nincsenek érvei, csak idéz másoktól és ezt inkább kicsit olyan gúnyosan teszi, meg az azt mutatja számomra, hogy egyébként hiányosak az egyéb fegyvertárai és a gúny eszközét veszi elő akkor, amikor egy ilyen kérdéskört tárgyalunk. A jó poént én szeretem, a viccelődést is szeretem, a gúny az egy kicsikét a hiányos fegyvertárból adódik azt gondolom. Visszatérve itt erre a témára Hajzer úrnak tévedése van, a lakosságtól nem vesszük el a véleményalkotás jogát akkor, ha ebbe a kérdésbe döntünk. Nagyon figyelmesen el kéne olvasni Hajzer úrnak ezt a módosítást, mert itt nem az történik, hogy a lakosság nem mondhat véleményt vagy nem mond véleményt, vagy nem kérik ki az ő véleményét. Itt arról van csak szó, hogy 45 napig mi nem bénítjuk le saját magunkat. Erről szól. Egyébként ezek az egyeztetések lehet, hogy nem 45 napig tartanak lehet, hogy két vagy három vagy négy hónapig tartanak, mert vannak olyan témák, amik sokszor visszakerülnek még, mert egy lakossági fórumon nem is lehet megtárgyalni, vagy nem is lehet abban döntésre jutni. Történik egy tájékoztatás, utána dolgoznak tovább a szakemberek, utána megint történik egy tájékoztatás és így tovább. Tehát azt gondolom, hogy az a bizonyos 45 napos korlát, ami bennünket megfog olyan szempontból, hogy addig nem történhet semmi, míg az a 45 nap le nem telik, ez egy teljesen életszerütlen, teljesen működéstelepen dolog. Szerintem erről szól az előterjesztés. Lengyel Károly: (képviselő) Nagyon nagy híve vagyok annak, ha egy bürokratikus történetet építünk lefelé. Őszintén megmondom, hogy én nem nagyon szeretem a túlzott bürokráciát, azonban egyetlen egy dolog merült fel kérdésként és erre azt kell mondanom, hogy igaz, hogy ha kivesszük a 45 napot, nem jelöltünk meg semmilyen más határidőt, hogy mennyi, tehát ha legalább azt mondanánk, hogy 15 nap, mert ez lecsökkentené kb. harmadára ezt a történetet, akkor mi sem lennénk támadhatóak. Már mondták azt, hogy persze, kiírták, de hol írták azt ki, meg nem láttam, meg a többi. Egy átlagos ember azt mondja, hogy hát persze kiírja egy órával hamarabb, egy óra múlva meg dönt róla. Ezzel mi is egy kicsit támadhatóak vagyunk, valamit meg kellene jelölnünk, 15 napot vagy 10 napot, de nem 45 napot, ezzel teljesen egyetértek, hanem egy másik rövidebb időpontot. Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Mindenkitől elnézést kérek, hogy egy ilyen egyébként rendkívül egyszerű, jogilag rendkívül egyszerű megítélésű és szerintem szakmailag is nagyon egyszerű megítélésű ügyben ilyen sokat kell beszélnünk, de kénytelen vagyok, mert a tényeket azért ismerni kell. A tények arról szólnak, hogy ezt az előterjesztést főépítész úr, alpolgármester úr szakmai szempontok szerint kérték tőlünk, hogy az egyébként indokolatlanul hosszú eljárást le tudják rövidíteni. Azt is szeretném elmondani, hogy néhány héttel ezelőtt olvastam szakcikkeket arról, ami nem mindenki számára köztudomású, hiszen ez inkább a mi területünkre tartozik, hogy 2009. január 1-jétől az építési jogszabályokat jelentősen módosították, összhangban ezzel a módosítással egyébként, amit mi most meg kívánunk tenni az eljárások gyorsítása szempontjából. Hiszen mindenki számára világos az, sokszor nagyon indokolatlan, hogy egyszerű kérdésekben is végig kell járni a teljes szakhatósági lépcsőt. Olyan esetekben is 4-5 hónapig húzódik az eljárás, amikor egyébként nagyon gyorsan lehetne dönteni. Ezt a központi jogszabályok is lehetővé teszik. Ezt az egy módosítást kellene megtenni kollegáim szerint, a szakemberek szerint, hogy ebben előre tudjunk lépni.

310 Mi történt a gyakorlatban? Már az előző Közgyűlésen nem jogforrási jelleggel Veres főépítész úr egy másik előterjesztésében ezt megemlítette. Nem jogforrás volt ő, egyszerűen elmondta a szakmai véleményét. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságon, amikor tárgyalta ezt a bizottság, én tudom azt, hogy képviselő úr bizonyára elfoglalt volt, nem volt ott. Talán egyszerűbb lett volna, ha ott lett volna, mert akkor nem került volna sor erre a vitára. Ott egyértelműen elmondta Veres úr, miért van szükség erre a módosításra és miért szeretnék, ha minél hamarabb bekövetkezne, hiszen egyébként az idevonatkozó jogszabályok már január 1-jével módosultak. Akkor a bizottság úgy döntött, hogy támogatja ezt az előterjesztést, urambocsá még arról is szó volt, hogy a Közgyűlés az előző ülésén ahhoz a napirendhez kapcsolódva, a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság előterjesztése alapján meghozza ezt a változtatást. Ez elmaradt, amit én nem bánok, most már látva ezt a polémiát, hiszen senki nem mondhatja azt, hogy nem volt meg a szabályos előterjesztés. Akkor hol sérült a demokrácia? Újra előkerült ez a kérdés írásos előterjesztés formájában. Újra megtárgyaltattuk a bizottságokkal, a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsággal ismételten megtárgyaltattuk azért, hogy ez teljesen szabályosan történjen és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ezek után újra támogatta. Én el tudok fogadni minden olyan kérdést, amit most Lengyel Károly képviselő úr mondott, mert ezt abszolúte szakmai kérdés, hogy akkor legyen benne határidő, vagy ne legyen benne, 15 nap legyen vagy nem. Egy a lényeg, hogy korántsem olyan bonyolult ez a kérdés, mint ahogy ez itt elő lett terjesztve. Nagyon szeretném kérni a képviselőtestületet, hogy döntsön ebben a kérdésben és segítse az előrelépést, az előrehaladást. Hagy mondják már még két megjegyzést. Nem is értettem, hogy Hajzer képviselő úrnak mi baja van a bélyegző használattal, minden előterjesztésen, ahol rendeletek vannak én a jegyzői bélyegzőmet használom, Polgármester Asszony a polgármesteri bélyegzőt használja. Nem közgyűlési döntést a Közgyűlés képviseletében írunk alá, jegyzünk ellen, ez teljesen szabályos, hogy két külön bélyegzőt használunk. Ha pl. az adórendelet jön, akkor majd az is lehet, hogy egy harmadik bélyegző is lesz rajta majd a luxusadónál. Ebben semmi szabálytalan nincs. Köszönöm szépen. Dr. Moskovits Károly: (képviselő) Hamarabb nyomtam a gombot, mint ahogy jegyző úr felállt, de így a helyzetem egyszerűbbé vált, mert gyakorlatilag ugyanazt mondtam volna el amit ő elmondott. Valóban kétszer volt a bizottság előtt az SZMSZ-nek a témája. Én maximálisan egyetértek szakmailag azzal amit mind a Főépítész úr, mind Jegyző úr elmondott. Tehát törvényi kötelezettségünk van, határidő nincs rászabva, ennek a kötelezettségünknek így is eleget fogunk tenni, ez a 45 nap ez ilyen értelemben csak technikailag a mi helyzetünket nehezíti, de ezt a tájékoztatási kötelezettségünket meg kell tennünk, tehát nem tudjuk kikerülni. Én ennyit szerettem volna ehhez mondani, álláspontom szerint ez az előterjesztés, mondom a mi bizottságunkat kétszer is megjárta, képviselőtársam sajnos egyik alkalommal sem volt ott, ezt az előterjesztést nyugodt szívvel ajánlom a Közgyűlésnek. Annyit még el szeretnék mondani, ha már nálam van szó, hogy az előző napirendnek az előéletével kapcsolatba viszont előre szeretném azt jelezni, hogy a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ülésén, amikor a módosított szöveg elénk került, a 10/b. napirendről beszélek, akkor ott az előterjesztő már jelezte, hogy valószínű, hogy hétfőn ebben újabb bizottsági ülés, illetve lehetséges változás lesz. Én akkor már mondtam, hogy így ennek nem látom értelmét, hogy a bizottságunk tárgyalja, tekintettel arra, hogy ez nem egy végleges változat, lehet, hogy mire a Közgyűlés elé bekerül ez az anyag, addigra már rég másról van szó, és ez be is igazolódott, mint amit a bizottság elé hoztak. Mindenkit megkérek, én most ebből tanultam, mert még egyszer én ilyen helyzetbe kerülni nem akarok, tehát előre elnézést kérek mindenkitől, de hasonló esetben már most szólok az előterjesztőknek, hogy le fogom venni a bizottsági ülés napirendjéről, mert utána ennek gyakorlatilag ez a vége.

311 Maximálisan osztom abban a véleményt, hogy ilyen fajsúlyú kérdésekben tényleg ennek írásban ki kell jönni és a véleményező bizottságok elé a végleges verziónak kell bekerülnie. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) De az is a demokrácia velejárója, hogy eljárok a bizottsági ülésekre és nem légből kapott dolgokról beszélek a testületi ülésen. Ha én a bizottság tagja vagyok, akkor felelősséggel tartozom, hogy a bizottsági üléseken részt veszek és én nem negligálom egyébként a bizottság összes tagjának az előző munkáját. Tehát ahogy én egyetértettem Hajzer Lászlónak az előző ténykedésével, amikor javaslatot tett, ügyrendi javaslatot tett és megszavaztattam, érthetetlen számomra az, amit ennél a napirendnél csinált. Azért, mert tájékozatlan, mert nem nézett utána, nem nézte meg, hogy a munkatársai egyébként, a Fidesz frakció vagy a Fidesz Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságban jelen levő képviselői egyértelműen melléálltak emellé a dolog mellé és támogatták. Lengyel Károly: (képviselő) 15 nap határidőt javasolok. Köszönöm szépen. Dr. Hajzer László: (képviselő) Bocsánatot kérek, de lassan ilyen általános iskolás fenyítésbe van részünk. Tehát én tudomásul veszem azt, hogy a Polgármester Asszony most éppen felrója nekem, hogy ott voltam-e vagy nem voltam ott a bizottsági ülésen. E tekintetben hagy legyen már nekem a lehetőségem arra, hogy ha úgy hozza az élet, hogy nem vagyok ott a bizottsági ülésen, akkor e tekintetben ne kelljen mint elhangzott homokot szórni fejemre, ezért én nem szórok homokot a fejemre. Egy dolog biztos, ha ott lettem volna, akkor is ugyanez lett volna a véleményem és attól még, hogy mások megszavazták, attól még ez a véleményem továbbra is. Egyébként nekem a bizottsági munkában Jánócsik Csaba vette el a kedvemet, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságban, aki kifejtette azt, hogy nyugodtan el lehet rövidebben is mondani a véleményemet, mert a többség úgy is elfogja dönteni azokat a kérdéseket, ami odakerül. Ezek olyan paritásos bizottságok, amelyben a kisebbségnek nagyjából annyi a szerepe, mint a tánclépésben a balra kettő és jobbra kettő lépésnek, hogy visszatérjünk erre. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Van egy ellentétes vélemény, van egy bizottsági állásfoglalás és volt Jegyző úrnak, illetve a Főépítész úrnak egy indoklása. Vagyunk-e abban a helyzetben, hogy tudunk szavazni? Kérem aki egyetért azzal, hogy a 45 nap helyett egy 15 napos határidő legyen, aki ezzel a rendelet módosításával egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Tessék visszavenni a szavazást. Veres István: (főépítész) Nem akarom megszabni a tánclépést, de azért javasolnék 10 napot, mert IVS-ünket is többek között be szeretnénk adni, ahol rendezési terv módosítási feladataim vannak. Csütörtökre van meghirdetve egyébként a lakossági fórum, ahol természetesen most már sokadjára ezekben az esetekben kifejtettük a véleményünket és azért javaslok 10 napot, mert így 14 nap áll rendelkezésre akkor a módosításunkhoz, ergo megint egy hónappal később tudjuk benyújtani akkor a pályázatunkat. Csabai Lászlóné: (polgármester) 10 nap a javaslat, kérem aki ezzel együtt egyetért a rendelet módosításával szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal, 1 tartózkodással a testület megalkotta az alábbi rendeletet:

312 6/2009. (II.17.) KGY rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 6/1999. (III.1.) KGY rendelet módosításáról

A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/1999.(III.1.) KGY rendeletet (továbbiakban Ör.) a következők szerint módosítja: 1.§ Az Ör. 32.§ (1) bekezdésében a „legalább 45 nappal korábban” szövegrészt „legalább 10 nappal korábban” szövegrészre módosítja.

2.§ Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

11./ napirend: Előterjesztés a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság „V.A.” korrigált végelszámolási nyitómérlegének jóváhagyására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszöntöm Körmendy Lászlót és Freidinger Renátát, van-e szóbeli kiegészítés? Nincs. Bizottságok véleményét kérem. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

313

29/2009.(II.16.) számú határozat A Városüzemeltetetési Kht. „V.A.” végelszámolási nyitómérlegének elfogadásáról A Közgyűlés

az előterjesztést megtárgyalta és a Városüzemeltetési Kht. „V.A.” végelszámolási nyitómérlegét 136.512 eFt mérleg főösszeggel, a mellékletben szereplő tartalommal elfogadja.

Felhatalmazza: a végelszámolót, hogy a bejelentett és elfogadott hitelezői követeléseket a kiegészítő mellékletben jóváhagyottak szerint rendezze. Felelős: Körmendy László végelszámoló Határidő: folyamatos

314 Melléklet a 29/2009. (II.16.) számú határozathoz

Városüzemeltetési Közhasznú Társaság „V.A.” Nyíregyháza, Bokréta u. 22.

Végelszámolás nyitó mérleg - "A" 2008. október 01.

315

1000 HUF 2008.09.30.

Bejelentett változások

2008.10.01. Nyitó

ESZKÖZÖK (aktívák) 01.

A. Befektetett eszközök (02+10+18.sor)

02.

I. Immateriális javak (03-09. sorok)

03.

1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

04.

2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

05.

3. Vagyoni értékű jogok

06.

4. Szellemi termékek

07.

5. Üzleti vagy cégérték

08.

6. Immateriális javakra adott előlegek

09.

7. Immateriális javak értékhelyesbítése

10.

II.Tárgyi eszközök (11-17. sorok)

11.

1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

12.

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek

13.

3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

14.

4. Tenyészállatok

15.

5. Beruházások, felújítások

16.

6. Beruházásokra adott előlegek

17.

7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

18.

III. Befektetett pénzügyi eszközök (19-26. sorok)

19.

1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

20.

2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

21.

3. Egyéb tartós részesedés

22.

4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló váll.-ban

23.

5. Egyéb tartósan adott kölcsön

24.

6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

25.

7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

26.

8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

27.

B. Forgóeszközök (28+35+43+49. sor)

28.

I. Készletek (29-34. sorok)

29.

1. Anyagok

30.

2. Befejezetlen termelés és félkész termékek

31.

3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok

32.

4. Késztermékek

33.

5. Áruk

34.

6. Készletekre adott előlegek

35.

44635 1475

1683

1475

43160 43160

46318 1475

1475

1683 1683

44843 44843

90156

90156

II. Követelések (36-42. sorok)

86844

86844

36.

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők)

67808

67808

37.

2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

316 38.

3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő váll.-al szemben

39.

4. Váltókövetelések

40.

5. Egyéb követelések

41.

6. Követelések értékelési különbözete

42.

7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

43.

III.Értékpapírok (44-48. sorok)

44.

1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban

45.

2. Egyéb részesedés

46.

3. Saját részvények, saját üzletrészek

47.

4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

48.

5. Értékpapírok értékelési különbözete

49.

IV. Pénzeszközök (50-51. sorok)

50.

1. Pénztár, csekkek

51.

2. Bankbetétek

52.

C. Aktív időbeli elhatárolások (53-55. sorok)

53.

1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

54.

2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

55.

3. Halasztott ráfordítások

56.

ESZKÖZÖK (AKTIVÁK) ÖSSZESEN

19036

19036

3312 396 2916 38 38

3312 396 2916 38 38

1 34829

1683

136512

317 1000 HUF

2008.09.30.

Bejelentett változások

2008.10.01. Nyitó

FORRÁSOK (passzívák) 57.

D. Saját tőke (58+60+61+62+63+64+67. sor)

58.

I. Jegyzett tőke

59.

58. sorból: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

60.

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

61.

III. Tőketartalék

62.

IV. Eredménytartalék

63.

V. Lekötött tartalék

64.

VI. Értékelési tartalék (65-66. sorok)

65.

1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

66.

2. Valós értékelés értékelési tartaléka

67.

VII. Mérleg szerinti eredmény

68.

E. Céltartalékok (69-71. sorok)

69.

1. Céltartalék a várható kötelezettségekre

70.

2. Céltartalék a jövőbeni költségekre

71.

3. Egyéb céltartalék

72.

F. Kötelezettségek (73+77+86.sor)

73.

I. Hátrasorolt kötelezettségek (74-76. sorok)

74.

1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

75.

2. Hátrasorolt köt. egyéb rész. viszonyban lévő váll.al szemben

76.

3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

77.

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek (78-85.sorok)

78.

1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

79.

2. Átváltoztatható kötvények

80.

3. Tartozások kötvénykibocsátásból

81.

4. Beruházási és fejlesztési hitelek

82.

5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek

83.

6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

84.

7. Tartós köt. egyéb részesedési viszonyban lévő váll.-al szemben

85.

8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

86.

III. Rövid lejáratú kötelezettségek (87. és 8997.sorok)

87.

1. Rövid lejáratú kölcsönök

88.

87. sorból: az átváltoztatható kötvények

89.

2. Rövid lejáratú hitelek

90.

3. Vevőtől kapott előlegek

91.

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

83783 3 000

59 766 75403

-7135

76648 3000

-7135

59766 13882

18029

8818

26847

18029 16000

8818

26847 16000

-54386

399

399

318 1000 HUF 92.

5. Váltótartozások

93.

6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben

94.

7. Rövid lejáratú köt. egyéb rész. viszonyban lévő váll.-al szemben

95.

8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

96.

9. Kötelezettségek értékelési különbözete

97.

10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

98.

G. Passzív időbeli elhatárolások (99-101. sorok)

99.

1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása

100.

2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

101.

3. Halasztott bevételek

102.

FORRÁSOK (PASSZIVÁK) ÖSSZESEN

2008.09.30.

1630

Bejelentett változások

8818

2008.10.01. Nyitó

10448

33017

33017

252 32765

252 32765

134829

1683

136512

319 12./ napirend: Előterjesztés a Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft megalapításában való részvétel megerősítésére Előadó: Csabai Lászlóné polgármester Csabai Lászlóné: kiegészítés?

(polgármester)

Köszöntöm

Nagy

Pétert,

van-e

szóbeli

Nagy Péter: (főenergetikus) A Megyei Önkormányzattal konzultálva a mellékelt társasági szerződésben két módosítást szükséges végrehajtani. Ugyanis a 11. pontban kétszer szerepel ugyanaz a mondat, a 11. pontnál az 5. bekezdés ami úgy szól, a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal stb. ezt a szövegrészt kérem törölni, mert ugyanennek a pontnak a végén ez a mondat már egyszer szerepel. A második helyesbítés pedig a 12. pontban a 3. mondatnál hiányzik az állítmány, tehát helyesen a következőképpen szól a mondat: a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnő társaságot terhelő kötelezettség alapján fennmaradt követelés a társaság megszűnésétől számított 5 éves jogvesztő határidő alatt érvényesíthető a gazdasági társaság volt tagjával szemben. Köszönöm szépen. Dr. Farkas Csilla: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagja) A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság megtárgyalta és 6 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a határozat-tervezetet és a társasági szerződést a Közgyűlésnek. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Köszönöm a szót. Nagyon rövid véleményt szeretnék nyilvánítani. Kísérletet tettem a Közgyűlés napirendi pontjainak elfogadásánál, hogy vegyük le napirendről ezt az előterjesztést. Indokaim a következők és a frakció nevében beszélek, mert annak idején támogattuk, hogy belépjünk ebbe a Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft-be, hiszen fontos a téma. Viszont úgy látom, hogy ez az előterjesztés teljesen más, több szereplő megváltozott, az összeg is megváltozott, pl. a Nyíregyházi Főiskolánál ha jól emlékszem 200 ezer forint volt és 1 millió forint szerepel. Hajdu megye és Debrecen nincs itt, korábban szerepelt, ezért mondom én, hogy olyan változások vannak benne. Nem magát a témát támadjuk hanem azt, hogy toljuk el, gondoljuk végig. Kicsit az az érzésem, de tévedhetek, hogy a mi önkormányzatunk, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata csak kap egy lehetőséget a tagságra és korlátozott a jogai, amikor ebben a konzorciumban dönteni kell. Tehát magyarul az az érzésem, hogy az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, nem is tudom ki ez a Vámosi Gábor, akinek az ügyvezetőségét meg akarjuk választani illetve itt szerepel is majd, hogy az ügyvezető ki lesz és majd azt a társaság fogja eldönteni és a bérezést, hiszen itt van benne ebben a társasági szerződésben, amelynek Nyíregyháza is tagja lenne. Tehát én azt gondolom, hogy túl sok kérdőjel van ebben az előterjesztésben, aggályos az, hogy nekünk milyen szerepünk van ezzel az összeggel, mibe tudunk beleszólni és azt sem látjuk, hogy kik azok, akik szeretnének még bennmaradni ebbe a körbe.

320 És ezért mondtam, hogy információm szerint ez a kör változni fog, ezt mondom információm szerint, tehát itt még lehetnek közgyűlések, lehetnek döntések, éppen ezért a Fidesz frakció nevében azt tudom mondani, hogy mivel Önök leszavazták a napirendi javaslatot, ezért mi most tartózkodni fogunk ettől a szavazástól. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy kíván-e más szólni? Kérem aki az előterjesztéssel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 16 szavazattal, 17 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 30/2009. (II.16.) számú határozat az Észak-alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. megalapításában való részvételről A Közgyűlés az Észak-alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. megalapításában való részvétel megerősítésére vonatkozó előterjesztést megtárgyalta, és úgy döntött, hogy a megalapításban való részvételi szándékát nem erősíti meg. 13./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza, Bessenyei tér 15. szám alatt lévő 6019/1/A/2, 6019/1/B és 6019/1/C hrsz-ú állami tulajdonú ingatlanok zárkörű értékesítés keretében történő önkormányzati tulajdonba vételére vonatkozó igényről szóló 266-2/2007. (XII.17.) számú határozat visszavonására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság megvitatta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, kérdezem van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 31/2009. (II.16.) számú határozat a Nyíregyháza, Bessenyei tér 15. sz. alatt lévő 6019/1/A/2, 6019/1/B és 6019/1/C hrszú, állami tulajdonú ingatlanok zártkörű értékesítés keretében történő önkormányzati tulajdonba vételére vonatkozó igényről szóló 266-2/2007. (XII.17.) sz. határozat visszavonásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és a 266-2/2007. (XII.17.) számú határozatát visszavonja.

321

322 14./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza, Széchenyi út 1. szám alatti (Nyírvíz palota) ingatlan földszinti üzleteinek elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének meghatározásáról szóló 132/2008. (IV.28.) számú határozat 5. bekezdésének módosítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Szóbeli kiegészítés van-e? Nincs. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági megtárgyalta és elfogadásra javasolja.

Bizottság

elnöke)

A

bizottság

Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 29 szavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 32/2009.(II. 16.) számú határozat a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti (Nyírvízpalota) ingatlan földszinti üzleteinek elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének meghatározásáról szóló 132/2008. (IV.28.) számú határozat 5. bekezdésének a módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és a 132/2008. (IV.28.) számú határozatának 5. bekezdését az alábbiak szerint módosítja: I. a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/10 hrsz-ú földszinti 103 m2-es üzletet a bérlő részére elidegenítésre kijelöli, és vételárát bruttó 32.754.000,- Ft-ban jóváhagyja. II. A bérleti jogviszony megszűnését követően: 

a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/11 hrsz-ú földszinti 17 m2-es üzletet nyílt, kétfordulós pályázat keretében történő elidegenítésre kijelöli, és licit induló árát bruttó 5.406.000,- Ft-ban jóváhagyja.



a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/12 hrsz-ú földszinti 44 m2-es üzletet nyílt, kétfordulós pályázat keretében történő elidegenítésre kijelöli, és licit induló árát bruttó 13.992.000,- Ft -ban jóváhagyja.

A fenti albetétekhez kapcsolódó felújítási kötelezettség költségének megfizetése az eredeti 132/2008. (IV.28.) számú közgyűlési határozatnak megfelelően történik. (bruttó 108.000.-Ft/m2)

323 Utasítja:

a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére

Felelős:

Dr. Freidinger Renáta irodavezető

Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt az adásvételi szerződés aláírására. Határidő:

2009. június 30.

15./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004.(VI.24.) KGY rendelet módosítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Szóbeli kiegészítés van? Nincs. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság támogatja az elfogadását. Dr. Farkas Csilla: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagja) A bizottság egyhangúlag elfogadásra javasolja a rendelet tervezetet a Közgyűlésnek. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 30 képviselő. A Közgyűlés 23 szavazattal, 7 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: 7/ 2009.(II.17) KGY rendelet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004. (VI.24.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló 21/2004. (VI.24.) KGY rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja:

324 1. §

Az Ör. 7. sz. melléklete az alábbiak szerint módosul A forgalomképtelen (törvény alapján) vagyoni kör az alábbiak szerint módosul: Terület változás előtt változás után

Ssz.

HRSZ

Ingatlannév/jelleg

Helyszín

875

02233/61

közút

41-403 sz. utak találkozásánál

4226

0

1995

13106

közterület

Seregély utca

3333

0

A forgalomképtelen (törvény alapján) vagyoni kör az alábbiak szerint módosul: Ssz.

HRSZ

Ingatlannév/jelleg

Helyszín

13106/1

közterület

Seregély utca

Terület változás előtt változás után 2548

Záró rendelkezések 2. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. 16./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi költségvetésének módosítására Előadó: László Géza Gazdasági Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincs. Márföldi István: (Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság támogatja. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottságunk hasonlóan döntött. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Szeretném megkérdezni, hogy a 4.sz. kimutatás szerint oktatási intézményeknél a Kölcsey Ferenc Gimnázium 7 státusz zárolását látom itt, ha jól számolok 66,5 státuszból 58,5 státusz. Mi indokolta ezt a nagy léptékű státusz csökkenést? A Zrínyi Ilona Gimnáziumnál meg pont fordítva van, 24 státuszbővülés van, ez gondolom az Arany János Tehetséggondozó program. Tehát kérdés, hogy az egyiknél a csökkenés a másiknál a bővülés hogyan következett be? Illetve a Széchenyinél van még egy 19,5 státusz a tanévi nyitásnál. Ezekre kérek választ.

325

Csabai Lászlóné: (polgármester) Képviselő úr, döntöttünk a kollégium bezárásáról kettőnél, az egyik a Kölcseynek a Széchenyi utcai, a másik az önálló kollégium a Bessenyei Kollégium és döntöttünk egy új kollégium nyitásáról az Arany János Tehetséggondozó Kollégiumban, ennek a levezetése, vagy a végig vitele ez a dolog. Kielégítő volt a válasz? Köszönöm. Kérdezem kíván-e más hozzászólni, vagy lezárhatom a vitát? Kérem aki elfogadja a terv módosítását szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 31 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: 8/2009. (II.17.) KGY rendelet az önkormányzat 2008. évi költségvetéséről szóló 4/2008. (II.12.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről szóló 4/2008. (II.12.) KGY rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. §. A Közgyűlés a 2008. évi költségvetés főösszegét az 1. számú melléklet szerint 42.201.239 eFt-ra módosítja. 2. §. A rendelet 2009. február hó 17. napján lép hatályba.

326

17./ napirend: Előterjesztés a Város-Kép Kht és a Nyírsuli Kht alapító okiratainak módosításáról szóló 319-2 és 319-4/2008. (XI.24.) számú határozatok módosítására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag javasolta elfogadásra. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Dr. Vinnai Győző: (képviselő) A kérdéseket most elhagynám az idő előrehaladottsága miatt és megpróbálom a véleményembe beépíteni. Bár igazat kell adnom Szilassy Géza képviselőtársamnak, hogy valahogy úgy vagyunk már ezzel, mármint a képviselő-testületi üléssel, hogy este 8 óra után már nagyon nehezen tudunk odafigyelni, mert 7 óra vagy 8 óra intenzív munka után már nagyon nehéz odafigyelni. De erre a kérdésre oda kell figyelni, hiszen Diczkó József kinevezése 2013. december 31-ig tartana és a cégbíróság újra visszaküldte azt a bizonyos ominózus előterjesztést, amely úgy ment át kiosztott anyagban egy korábbi ülésen, hogy az ügyvezetők nem voltak itt. Örömmel konstatálom, hogy most jelen vannak és kérdéseket is lehetne nekik feltenni, de most ettől eltekintünk. Az egyik nonprofit kftvel kapcsolatban a következőket szeretném elmondani. Diczkó József kinevezését nem támogatjuk, gondolom, ez nem okoz meglepetést, de elmondom, hogy miért nem támogatjuk. Azért, mert egy olyan elfogult média kft-t vezet és az elfogultság az mindig az ügyvezetőtől vagy a főszerkesztőtől indul ki, mert most már elnézést kérek, főszerkesztő is lett Diczkó József újságírói végzettség nélkül, aki tulajdonképpen véleményem szerint szerepzavarban van. Nagyon komoly szerepzavarban van, mert véleményt nyilvánít a tulajdonos testületről, politikai kérdésekről, cikkekhez fűz véleményt, méghozzá főszerkesztői kommentárt, más színnel hozzáteszi egy magánvélemény, nem olvasói levélhez, hanem egy magánvéleményhez, magáncikkhez fűz véleményt, olyan véleményt, amely véleményünk szerint vagy amely a mi megítélésünk szerint elfogadhatatlan, sőt kirekesztő. A másik probléma a kinevezéssel, az időponttal van összefüggésben és ez az időpont 2013. december 31. Megnéztük a könyvvizsgálói kinevezéseket ennél a két cégnél, egyébként ez a Nyírsuli Nonprofit Kft-re is igaz, a könyvvizsgálók 2011. június 30-ig kapnak kinevezést. Szeretném javasolni, hogy legyen 2011. június 30-ig ez a kinevezés a két ügyvezető esetében is, mert nem lehet tudni, hogy hogyan történnek a dolgok 2010ben. Bár Polgármester Asszony azt mondta, hogy nem szeretné a mikrofont átadni de ez csak az ő elképzelése, hogy át kell-e adni vagy sem. Ezt még nem tudjuk, ez a választópolgárok kezében van. Szeretnék még egy dolgot mondani a Város-Kép Kht vagy volt Kht ügyében, hogy nem arról van szó, hogy nem szeretjük ezt a médiacentrumot, hiszen elhangzott ma a Polgármester Asszony szájából, hogy a létrejötte pillanatában már támadtuk az elő ügyvezetőt.

327

Igen, támadtuk, mert elfogult volt az a médiacentrum és Önök a legutóbbi Naplóban, felhívnám a figyelmet arra, ilyet még nem is láttam egyetlen újságban sem, hogy kommentálnak egy olyan sajtótájékoztatót, ez oktatási kérdésben hangzott el, nevezetesen Nagy László kommentálja, hogy nincs romokban az oktatás, ezt el lehet mondani, demokrácia van. Nagy László alpolgármester úr véleményét maximálisan tiszteletben tartom., Nem értek vele egyet, de tiszteletben tartom, de az eredeti sajtótájékoztató nem jelent meg abban az újságban. Tehát csak a reagálás jelent meg. Most lassan úgy vagyunk, hogy ami pedig megjelenik, mondjuk az ellenzéki képviselők sajtótájékoztatóján a reagálás mindig mellette van, de fordítva soha nem működik, vegyék elő a legutóbbi Naplót amikor Polgármester Asszony bejelentette, hogy a Wesselényi Miklós Szakközépiskola nyert és ez rendben is van, lehetett volna kommentálni nekünk is, hogy nagyon örülünk neki és végre, hogy nyert ez az iskola egy ilyen nagyléptékű támogatást. Értik, hogy mire gondolok? Nem értik, de akkor a mentalitás különbség az, ha nem értik. Akkor értik, értik. Jó, köszönöm szépen Szilassy Gézának, tehát nem tudjuk támogatni a két ügyvezető 2013. december 31ig történő kinevezését. Köszönöm szépen. Nagy László: (alpolgármester) Teljesen egyetértek azzal, hogy egyenlő időpontra essen a könyvvizsgáló és az ügyvezetőknek a megválasztása, ha ennek törvényi akadálya nincs, akkor azt javaslom, hogy a könyvvizsgáló is az ügyvezető időpontjáig kapjon megbízást, tehát 2013. december 31-ig. Köszönöm szépen. Marinka Viktor: (képviselő) Hadd kérdezzem már meg Tisztelt Polgármester Asszony, hogy lehet most kérdezni akkor az igazgató uraktól? Lehet. Mert nem látom itt őket elől. Csabai Lászlóné: (polgármester) Az előbb megkérdeztem, hogy van-e kérdés az előterjesztéshez, de nem volt jelentkező, Vinnai Győző jelentkezett csak, ő kérdést is és hozzászólást is megfogalmazott. Szeretném tájékoztatni a képviselő-testületet, hogy nem ügyvezető választásról van szó, technikai kérdésről van csupán szó, cégbírósági hiánypótlási végzés alapján. A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság minden egyes tagja – pártállástól függetlenül – úgy is kezelte a napirendet, mint technikai kérdést. Marinka Viktor: (képviselő) Bartha úrtól szeretném kérdezni, azt hiszem tavaly Giba Tamás egy nagyon fontos kérdésben fordult hozzá a reklámtábláknak az ügyében, amelyek a Stadionba találhatóak. Ha jól emlékszem, de majd Giba Tamás megerősít, erre azt az ígéretet kaptuk, hogy mivel nagyon csúnyák azok a reklámtáblák, Giba Tamás is ennek a véleményének adott hangot, teljesen osztom ezt, hogy ezeket amint lehet, eltávolítja majd az ügyvezető igazgató a Stadionnak a területéről, egyetlen egy probléma van, meg kell várni, amíg ezeknek a szerződése lejár. Azt szeretném megkérdezni, hogy hol tart ez a dolog? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Egyetlen baj van, hogy ez az üzleti tervnél ez egy nagyon frappáns kérdés lenne, most ennél a napirendnél kevésbé az, de természetesen én fogok rá adni lehetőséget, hogy Bartha László erre válaszoljon.

328

Palicz György: (képviselő) Arra kérem Önöket, hogy egyszer legyenek igazából úgy nagyvonalúak, tehát ha olyan színű önkormányzat lesz 2010 után, aki ugyanezekkel az ügyvezetőkkel szeretne dolgozni, akkor egyszerűen meg fogja tudni hosszabbítani 2011-ben. Ha nem olyan lesz és nem szeretne velük együtt dolgozni, akkor ki kell fizetni majd a városnak a város pénzéből a magas összegű végkielégítést, ha ezekkel az ügyvezetőkkel a következő önkormányzat nem akar együtt dolgozni, akkor nem tudom miért….. Csabai Lászlóné: (polgármester) Tisztelt Képviselők! Kérem, hogy az átbeszélést azt szüntessük meg. Kérem, hogy szorítkozzunk a napirendre. Jó? Volt egy kérés és volt egy kérdés. Kérem a kérdésre a választ. Bartha László: (Nyírsuli Kht ügyvezetője) Ragaszkodnék ahhoz a bizottsági döntéshez, a Sport, Gyermek és Ifjúsági Bizottság határozatához, amely úgy foglalt állást mikor a Közgyűlés arról döntött, hogy ezt vizsgálja meg, azt mondta a bizottság, hogy amennyiben a Nyírsuli Kht azt az évi 8 millió forintos kieső összeget amely reklámtáblák beszereléséből megkapja, akkor én állítom, hogy június 30-ig az összes táblát leszedem a Sóstói útról. De nem tudunk működni e forrás kiesésével, akkor veszélyeztetjük az utánpótlás-nevelést, a szabadidő sport és a létesítmény üzemeltetését. Én nyitott vagyok, amennyiben az üzleti tervnél ezt a 8 millió forint kiesést megkapjuk, akkor én június 30-ra az összes táblát leszedem a Sóstói útról. Ez az egyik. Elhangzott még egy kérdés a nagyvonalúságról, tehát mi is utána néztünk a Munka Törvénykönyvének, teljesen mindegy, hogy 2013-ig vagy 2011-ig neveznek ki bennünket, a Munka Törvénykönyv jelenlegi szabálya alapján egy éves felmondási idővel vagy végkielégítéssel bármelyik igazgató felmondható a jelenlegi munkaszerződések alapján, tehát az nem valós, hogy nekünk 2013-ig ki kell fizetni a bérünket. Köszönöm szépen. Jánócsik Csaba: (képviselő) Képviselőtársaim szíves figyelmébe ajánlom az Alkotmányt, amiben a szólás és véleményalkotás szabadsága az alkotmányos alapjog 10 millió magyar állampolgár számára. Ugyancsak figyelmébe ajánlom minden képviselőtársamnak a sajtószabadságról szóló, szintén Alkotmányban rögzített alapjogot. Csak ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Dr. Freidinger Renáta kért szót a szavazás előtt. Dr. Freidinger Renáta: (Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője) A Város-Kép Kht alapító okirat módosításával kapcsolatban az okiratot szerkesztő ügyvéd a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ülésén jelezte, én azért nem jeleztem eddig, mert azt gondoltam, hogy a bizottsági véleményben meg fog jelenni, hogy sajnálatos módon a szerkesztés során a Közgyűlés előtt lévő illetve kiküldött anyagban régi felügyelő bizottsági tagok szerepelnek., Tehát a felügyelő bizottság tagjai helyesen Dr.Várady Gergely, Dr. Fekete Antal és Terjék Katalin. Természetesen a felügyelő bizottsági tagok személye a korábbi alapító okirathoz igazodik.

329 Csabai Lászlóné: (polgármester) Nagy Lászlónak volt egy módosító indítványa, a módosító indítvány arra vonatkozott, hogy a könyvvizsgálók is 2013. december 31-ig kapjanak megbízást. Kérem aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 14 ellenszavazattal elfogadta a módosító indítványt. Kérem aki a Város-Kép Kht alapító okiratának módosításáról szóló 319-2/2008. számú határozat módosításával egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 14 ellenszavazattal elfogadta. Kérem aki a Nyírsuli Kht alapító okiratának módosításáról szóló 319-4/2008. számú határozat módosításáról szóló határozati javaslattal egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 2 tartózkodással elfogadta. A Közgyűlés meghozta az alábbi határozatot: 33/2009. (II.16.) számú határozat a Város-Kép Kht alapító okiratának módosításáról szóló 319-2/2008. (XI.24.) számú határozat módosításáról A Közgyűlés a Város-Kép Kht alapító okiratának módosításáról szóló 319-2/2008. (XI.24.) számú határozatot az alábbiak szerint módosítja: 1./ A határozat 1-es pontjában a Város-Kép Kht Város-Kép Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság néven történő működésének kezdő időpontját a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mint Cégbíróság bejegyző végzésének napjára módosítja. 2./ A határozat 2-es pontjában a Város-Kép Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője megbízatásának kezdő időpontját a cégbíróság bejegyző végzésének keltére módosítja. 3./ A határozat 4-es pontjában a Város-Kép Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság könyvvizsgálója megbízatásának kezdő időpontját a cégbíróság bejegyző végzésének keltére, illetve a megbízatás lejártának időpontját 2013. december 31. napjára módosítja. 4./ A határozat 6-os pontjában a Város-Kép Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felügyelő bizottsági tagjai megbízatásának kezdő időpontját a cégbíróság bejegyző végzésének keltére módosítja.

330 5./ A 2-4-es pontokban említett személyek megbízatása a Város-Kép Kht-ban annak törléséig tart. 6./ Az alapító okirat módosítását a határozat függeléke szerint hagyja jóvá. 7./ A 319-2/2008. (XI.24.) számú határozat egyéb rendelkezései változatlanul hatályban maradnak. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a módosító, illetve az egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat aláírására. Utasítja:

a társaság ügyvezetőjét, hogy a változások cégjegyzéken történő átvezetése ügyében intézkedjen.

Határidő:

a cégbíróság hiánypótlási végzésében meghatározott időpont. 33-2/2009. (II.16.) számú határozat

a Nyírsuli Kht alapító okiratának módosításáról szóló 319-4/2008. (XI.24.) számú határozat módosításáról A Közgyűlés a Nyírsuli Kht alapító okiratának módosításáról szóló 319-4/2008. (XI.24.) számú határozatot az alábbiak szerint módosítja: 1./ A határozat 1-es pontjában a Nyírsuli Kht Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Közhasznú Társaság néven történő működésének kezdő időpontját a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság mint Cégbíróság bejegyző végzésének napjára módosítja. 2./ A határozat 3-as pontjában a Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője megbízatásának kezdő időpontját a cégbíróság bejegyző végzésének keltére módosítja. 3./ A határozat 5. pontjában a Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság könyvvizsgálója megbízatásának kezdő időpontját a cégbíróság bejegyző végzésnek keltére, illetve a megbízatás lejáratának időpontját 2013. december 31. napjára módosítja. 4./ A határozat 7. pontjában a Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felügyelő bizottsági tagjai megbízatásának kezdő időpontját a cégbíróság bejegyző végzésének keltére módosítja.

331

5./ Az alapító okirat módosítását a határozat függeléke szerint hagyja jóvá. 6./ A 319-4/2008. (XI.24.) számú határozat egyéb rendelkezései változatlanul hatályban maradnak.

Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert a módosító, illetve az egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat aláírására. Utasítja:

Határidő:

a társaság ügyvezetőjét, hogy a változások cégjegyzéken történő átvezetése iránt intézkedjen. a cégbíróság hiánypótlási végzésében meghatározott időpont.

18./ napirend: Előterjesztés a luxusadó számításához lakóingatlan – fajták települési átlagértékeinek megállapításáról szóló 8/2006. (II.23.) KGY rendelet hatályon kívül helyezésére Előadó: Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet, Adóiroda vezetője

Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincs szóbeli kiegészítés. Márföldi István: (Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság egyhangú szavazással elfogadásra javasolja. Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság hasonlóan cselekedett, egyhangúan támogatja. Csabai Lászlóné: (Polgármester) Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság is tárgyalta. Támogatja. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 33 képviselő. A Közgyűlés 30 szavazattal, 3 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: 9.sz.rend.

332

9/2009. (II.17.) KGY rendelet a luxusadó számításához lakóingatlan-fajták települési átlagértékeinek megállapításáról szóló többször módosított 8/2006.(II.23.) KGY rendelet hatályon kívül helyezéséről

A Közgyűlés 1. § A luxusadó számításához lakóingatlan-fajták települési átlagértékeinek megállapításáról szóló 8/2006.(II.23.) KGY rendeletet, valamint az azt módosító 42/2007.(XII.14.) KGY -, és az 51/2008.(XI.25.) KGY rendeletet 2008. december 16. napjával hatályon kívül helyezi.

Záró rendelkezés 2. § Ezen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.  

Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy közérdeklődésre számottartó bejelentés, észrevétel, javaslat van-e? Palicz György: (képviselő) Úgy tudjuk, hogy novemberben készült egy közvélemény kutatás az Önkormányzat megbízásából, azt szeretnénk, hogy ha megkaphatnánk annak az eredményét.

333

Csabai Lászlóné: (polgármester) Két közvélemény kutatás készült, az egyik a város megbízásából, a másik más megbízásból. Ami a város megbízásából készült azt megkaphatja. Bár szívesen vettük volna, ha képviselőink részt vesznek a közvélemény kutatásban, hiszen erre lehetőséget biztosítottunk, de Önök nem kívántak benne részt venni. Tisztelt Képviselők, két hét múlva találkozunk a következő testületi ülésen. Köszönöm szépen, az ülést bezárom.

k.m.f.

Csabai Lászlóné polgármester

Dr. Szemán Sándor jegyző