Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése február 10-én ülésének jegyzőkönyve. tartott nyílt

143 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. február 10-én ülésének jegyzőkönyve

tartott nyílt

a./ tárgysorozata: b./ határozatai: 23-30/2011. c./ rendelete: 2-8/2011. Napirend: 1./ Tájékoztató a két közgyűlés között történt eseményekről 2./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatának megállapítására 3./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata adott évi költségvetésének előterjesztésekor, valamint a zárszámadás mellékleteként beterjesztendő mérlegek és kimutatások tartalmi meghatározásáról szóló 21/2006.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosítására 4./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelet megalkotására 5./ Előterjesztés Nyíregyháza város közigazgatási határán belül az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződésének 2010. évi teljesítéséről, valamint az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződése és a helyi autóbusz-közlekedés díjainak megállapításáról szóló 70/2000.(2001.I.1.) önkormányzati rendelet módosítására 6./ Előterjesztés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására 7./ Előterjesztés a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotására 8./ Előterjesztés a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásának módosítására

144

9./ Előterjesztés Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának megállapításáról szóló 21/2007.(VI.12.) önkormányzati rendelet módosításának jóváhagyására 10./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Kerék utcán lévő 0504 hrsz-ú ingatlan mintegy 4500 m2 területű részének - hulladékudvar céljára történő térítésmentes átadására 11./ Előterjesztés a köztisztviselők részére meghatározott teljesítménykövetelmények alapját képező 2011. évi célok meghatározására 12./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetésének módosítására Nyíregyháza, 2011. február 10.

Dr. Kovács Ferenc polgármester

145 JEGYZŐKÖNYV

Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2011. február 10-én tartott nyílt üléséről Jelen voltak: Dr. Kovács Ferenc polgármester, Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző, Halkóné Dr. Rudolf Éva, Kósa Tímea alpolgármesterek, Dr. Adorján Gusztáv, Dr. Horváthné Dr. Veisz Katalin, Fesztóry Sándor, Jászai Menyhért, Jeszenszki András, Kósa János, Lengyel Gábor, Lipták Lajos, Magera Tibor, Mussó László, Dr. Moskovits Károly, Nagy László, Petneházy Attila, Póka Imre Tamás, Dr. Szilassy Géza, Szilvási István, Tormássi Géza, Dr. Tirpák György, Vass Zoltán Géza képviselők Hiányozott: Mikó Dániel (távolmaradását bejelentette) Meghívottként részt vettek: Dr. Gál György aljegyző, Dr. Kádár Csaba, Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet, Markovics Attila, Hajzer Gábor, Kemenes Erika, Váradi István, Tasnádi János osztályvezetők, Hok Csilla Hajnalka, Patóné Nagy Magdolna, Virág Zoltán, Nagy Károly osztályvezető-helyettesek, Veres István városi főépítész, Dr. Bodnár Adrienn jogász, Dr. Kovács Orsolya jogász, Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Dombrády László Nyíregyházi Tűzoltóság vezetője, dr. Együtt Mihály Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Alapellátás igazgató-főorvosa, Dr. Kvancz József könyvvizsgáló, Bartha László Nyírsuli Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Ignácz László Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója, Danku Andor Szabolcs Volán Zrt helyi személyszállítási igazgató, Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, dr. Béres József Attiláné jegyzőkönyvvezető, Parillák Gabriella sajtóreferens, Pintye Zsolt újságíró Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Tisztelt Hölgyeim és Uraim, köszöntöm a Közgyűlésen megjelent képviselőket, akiket kérek, hogy gépük aktiválásával jelezzék részvételüket. Köszöntöm továbbá a közgyűlésen megjelent szakértőket, előadókat, meghívott vendégeket és mindazokat, akik a médián keresztül kísérik figyelemmel munkánkat. Megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes 20 képviselővel. A közgyűlés napirendjére az írásban megküldöttek szerint teszek javaslatot. Megkérdezem, hogy van-e egyéb javaslat? Nincs, akkor szavazzunk a napirend elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal elfogadta a napirendet.

146 1./ napirend: Tájékoztató a két közgyűlés között történt eseményekről Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Az első napirendi pont keretében a legutóbbi közgyűlés óta eltelt legfontosabb eseményekről szeretném tájékoztatnia a közgyűlést. Talán az egyik legfontosabb ami történt - a múltkori közgyűlésen is adtam tájékoztatást- az a szennyvíz programmal történt. Ugye tájékoztattam a legutóbbi közgyűlésen a közgyűlést, hogy visszavontuk a párhuzamos kötelezettségvállalás elkerülése érdekében a korábban, még szeptemberben kiírt, majd ajánlattételi idővel január 17-ig meghosszabbított közbeszerzési eljárásunkat. A másik folyamatban lévő eljárás, ami bíróság előtt volt, polgári peres eljárás, azt a felekkel való konzultáció, egyeztetés után tegnapelőttig sikerült lezárni oly módon, hogy kiderült közben, hogy 3 peres eljárás is van folyamatban, mert a pályázó cégek egymással kapcsolatban is pereskedtek, és így igazából mind a 3 eljárást egyszerre kellett ahhoz megszűntetni, hogy tiszta lappal, tiszta lapot tudjunk teremteni, és ezt sikerült is. Tegnapelőtt érkezett meg a közbeszerzési döntőbizottság hozzájáruló nyilatkozata is. Tehát elértük azt a helyzetet, amikor az önkormányzat saját maga tudja befolyásolni innentől kezdve ezt, a város szempontjából nagyon fontos szennyvízprogram megindítását. Az elmúlt hetekben megkezdődött és tegnappal lezárult a korábbi közbeszerzési pályázat műszaki tartalmának szakmai felülvizsgálata is. Tárgyalásokat folytatottunk az irányító hatósággal, közreműködő szervezettel is annak érdekében, hogy ez a régóta húzódó és országosan is „jegyzett” szennyvízprogram jövő héten indítandó közbeszerzési eljárása gyorsított ügyintézéssel lehető leghamarabb lezáruljon. Ígéretet kaptam, hogy minden támogatást megkapunk a törvényes keretek közt ennek érdekében. Tehát megkezdjük az új közbeszerzési eljáráshoz szükséges dokumentumok előkészítését, minőségi vizsgálatát, minőségbiztosítási vizsgálatát és minden olyan előkészítést, ami ahhoz kell, hogy ez a pályázat a lehető leghamarabbi időn belül megjelenhessen. Reméljük, hogy megfelelő szakmai előkészítés után, munka mellett, tanulva a korábbi évek hibájából is lehetővé válik az, hogy ez a munka nyár végéig konkrétan már szerződéskötés után meg is kezdődhessen. A másik olyan kiemelt dolog, amiről beszélnem kell szintén szerepelt a múltkori közgyűlés napirendjén, a Sóstó Fejlesztési Zrt-ről van szó. Elkészült a SPAN Hungary szakértő cég által készült 130-140 oldalas szakmai vélemény. Ezt hétfőn kaptam meg, és tegnapi ülés alatt a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottsággal, illetve a felügyelő bizottsági elnökkel is felvettem a kapcsolatot. Azt kérte, hogy jövő héten szerdán egy rendkívüli zárt ülés keretében együttes ülésen a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság és a felügyelő bizottság tárgyalja meg, értékelje ezt a szakmai anyagot. Ezen az ülésen én is részt kívánok venni, mert azt gondolom, hogy gyors és határozott intézkedésekre van szükség, aminek a megtételéhez szeretném ennek a két fontos bizottságnak a véleményét, álláspontját is megismerni. A következő nagyon jelentős, azt gondolom esemény az már pozitív. E héten hétfőn gyűlésezett a Regionális Fejlesztési Tanács és tárgyalta a kiemelt fejlesztési projekt lehetőségeket. Előzetesen tudnunk kell, hogy ennek a keretében került sor az Állatpark beruházására. Ahhoz Nyíregyháza 790 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert. Ez akkor 50%-os önerő mellett valósulhatott meg, illetve sajnos kiderült, hogy a későbbiekben ki kellett egészíteni. Na most ehhez képest mi két projekttel mentünk. Ami szintén az elmúlt hetek mondhatom úgy, hogy nagyon intenzív munkája kellett hozzá, hiszen azt a pénzt, ami megmaradt még a 2013-ig szóló eus

147 források keretében a région belül, annak az elosztására, felosztására, tervünk szerinti lekötésének a megindítására került sor. S ennek keretében mi két pályázattal szerepeltünk. Az egyik vállalkozási fejlesztési prioritáson belül sajnos ezen a területen Nyíregyháza korábban nem pályázott és itt 300 millió forint „maradt”, amire beadtunk egy vállalkozásfejlesztési, infrastruktúra fejlesztési pályázatot és ezt a Regionális Fejlesztési Tanács támogatta. A másik ennél jóval nagyobb, 2 milliárd forint összegű támogatást jelent. Ez a Sóstó fejlesztési programjának az átfogó kidolgozását jelentené, partnerekkel együtt. Itt a partner a Megyei Önkormányzat illetve az Esélyt az Ifjúságnak Alapítvány lehet, akinek az ingatlana be van vonva ebbe a fejlesztési programba. Ez egy 63%-os támogatási intenzitást jelentene. Tudnunk kell, hogy ennek a feladatnak a lényege, hogy első körben a régión belül jelentkeznek nagy projektekkel és azt el kell mondani, hogy ha ezt mi nem tesszük meg az elmúlt 2 hónapban, akkor elég rossz helyzetbe került volna Nyíregyháza. Egy 790 milliós pályázattal szerepelt volna, míg Debrecen vagy Szolnok megyei jogú városok milliárdos nagyságrendű projektekkel szerepeltek sikeresen. De azt gondolom, hogy ezzel a két pályázattal Nyíregyháza előnyös helyzetbe kerül. És lehetőség nyílik a jövőben ezeknek az átgondolt, szükséges és fenntartható fejlesztéseknek a megvalósítására. Ennek a két projektnek az előkészítési költségei a költségvetésben is szerepelnek 20 illetve 60 millió forinttal. Tulajdonképpen ez a folyamat, amikor a közgyűlési döntést igényel az több hónap múlva lesz. Hiszen a Regionális Fejlesztési Tanácsok tesznek javaslatokat NRF kormányzat felé és várhatóan nyár előtt megszületik a kormánydöntés. Ami még mindig csak leköti ezt a forrást. Tehát ez nem jelent még támogatási szerződés aláírást. Hanem ezután egy részletes megvalósíthatósági tanulmányt kell készítenünk, amit ha elfogadnak, akkor ennek a tanulmánynak a jóváhagyása után kerülhet sor a támogatási szerződés megkötésére. Én úgy gondolom, hogy erre az utolsó negyedévben, ez év utolsó negyedévében kerülhet sor és nyilvánvalóan ezt a 2012. évi költségvetést már alapvetően érti és meghatározza. Tehát itt tartunk most, ugye hétfőn született a döntés és azt tervezzük, hogy ha a kormányzati jóváhagyás is megszületik, akkor a közgyűlési illetékes bizottság illetve a lakossági fórumokkal érintett turisztikai vállalkozások bevonásával kívánunk egy konzultációt, ismertetést is lefolytatni, ami ahhoz is szükséges, hogy majd ezt a megvalósíthatósági tanulmányt megfelelően tudjuk kidolgozni. Emellett az elmúlt közgyűlés óta is folytatódott a banki vezetőkkel való tárgyalássorozat, itt a bankok nyilvánvalóan várják, hogy az önkormányzatnak, a városnak legyen költségvetése. Tehát ennél a pontnál álltunk meg és már holnap folytatjuk a költségvetés elfogadása, várható elfogadása után a tárgyalásokat. De mint azt a költségvetésnél láthatták, már az eddig eredményeket is beépítettük a költségvetésben annak érdekében, hogy a likviditásunkat biztosítani tudjuk. Ezen kívül több olyan megbeszélésre került sor, ami a különböző vállalkozásokkal esetleges befektetések előkészítéséről folyt, illetve az E.ON-nal folytattuk a tárgyalást, egyházi vezetőkkel. Itt azt el kell mondanom, hogy az elmúlt év szeptemberi és ha jól emlékszem augusztusi közgyűlésén, illetve abban az időszakban történtek olyan kötelezettségvállalások a város részéről, aminek a tisztázása, értelmezése volt a tárgyalásunk napirendje. Köszönöm szépen, én ennyiben kívántam a közgyűlést tájékoztatni a legfontosabb eseményekről és a múltkori frakció egyeztetés alapján erre 10 perc a vezető koalíciónak illetve az ellenzéknek áll rendelkezés arra, hogy erről a napirendről ha szükségesnek tartják, akkor vitát vagy észrevételeket mondhassanak. Megkérdezem először is, hogy van-e kérdés az elhangzottakkal kapcsolatban? Kérdezőt nem látok, észrevételt hozzászólást kíván-e valaki tenni? Nagy László képviselőnek adom meg a szót.

148

Nagy László:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt Közgyűlés, Polgármester úr! 10 percet nem fogok kihasználni, tehát nem kell attól most félni. Csupán egyetlen dologra szeretnék rákérdezni és érdekességként talán mindenki számára felhívni a figyelmet erre. Az elmúlt időszakban, az elmúlt hónapokban több alkalommal is hallhatunk az igazságügyi szakértői vizsgálatról és nem bátorkodtunk(tam) rákeresni a keresőben az interneten egy-egy mondatára ennek az igazságügyi szakértői véleménynek és nagyon furcsa dolgok történnek ilyenkor. De kettő mindenképen. Az egyik az, hogy találatként megjelenik és itt van előttem kinyomtatva is, hogy ha valaki ezt így megkeresi akkor ő is ezt felfedezheti. Tehát az egyik az, hogy találatként megjelenik Szebellédi úr vizsgálati anyaga a nyirhalo.hu oldalon, ami a nyíregyházi oldal. De a címe az Fehér Megyei Önkormányzat néven fut. Nem pedig nyíregyházi önkormányzat. Egyébként azt el szeretném mondani, hogy december 2-án tájékoztatta Szebellédi úr a Fehér Megyei Közgyűlés elnökét Varga Tamást egy ugyanilyen hasonló vizsgálati anyaggal. És a másik dolog, ami már csak így kérdésként vetődik fel bennem, hogy miután több város vizsgálati anyaga is megjelenik, hogy vajon több városnál is hasonló sztenderdek alapján végzett vizsgálatot Szebellédi úr? Vagy esetleg ez egy ilyen sablon, amit Nyíregyházára ráhúzott, mondom még egyszer azért érdekes, hogy ha egy mondatot beírnak a keresőbe, akkor ez így fog megjelenni a nyirhalo.hu oldalán, hogy Fehér Megyei Önkormányzat. Ez csak érdekességként mondom, hogy esetleg van-e ebben valami furcsaság vagy nincsen? Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jelentkezik-e még valaki hozzászólásra? Kósa Tímea alpolgármesternek adom meg a szót. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen a szót. Én külön örülök, hogy képviselő úrnak erre van ideje akkor, amikor itt a költségvetési problémákról kellene ezt gondolom lassan már beszélnünk, azt, hogy milyen technikai probléma történik az egy másik kérdés. De ha jól emlékszem képviselő úr is elfogadta egyébként a Pénzügyi Bizottság elnökeként az igazságügyi szakértői véleményt. Tehát azt gondolom, hogy annak tartalmában nyilvánvalóan egyetértett, ha azt elfogadta. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László képviselőnek adom meg a szót. Nagy László:(képviselő) Köszönöm szépen. Csak egy fél perc. Nem elfogadtam, a szavazás arról szólt, hogy tudomásul vettük-e, hogy Szebellédi úr dolgozott. Lényeges különbség. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Más hozzászólást nem látok. Kérem, hogy a közgyűlés a tájékoztatóm tudomásul vételéről nyilatkozzon. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

149 23/2011.(II.10.) számú határozat a két közgyűlés között történt eseményekről szóló tájékoztatóról A Közgyűlés a két közgyűlés között történt eseményekről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. 2./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatának megállapítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítésre főjegyző úrnak adom meg a szót. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Ezt az anyagot rendkívül alaposan, de nagyon nagyon gyorsan készítettük el és természetesen az utóbbi napokban is szükségessé vált a belső egyeztetések, illetve a bizottsági vélemények alapján ennek az anyagnak a pontosítása. Egy pontosítást még most, az utolsó napon tennék meg. Amelyet egyeztettem polgármester úrral és alpolgármester asszonyokkal. Ez a pontosítás lényegében arról szólna, hogy a vezetői hierarchikus rendszerben a főosztályvezető és az osztályvezetők alatt nem lenne már Ktv. szerinti vezetői fokozat. Ez gyakorlatilag az osztályvezető-helyettesi pozíció megszűntését jelentené. Csoportvezetők a jövőben is lesznek, az eddigi gyakorlatnak megfelelően egyes belső szervezeti egységen belüli szakfeladatot irányítanak majd. Szövegszerűen a következőképpen néz ki ez a módosítás. A IX. pontból a címből az osztályvezető-helyettesek kikerülnek, maradnak a csoportvezetők. Értelemszerűen az első mondat is, amely az osztályvezetőhelyettesek feladatkörét határozza meg törlésre kerül. A második mondat pedig kiegészül egy arra utaló bekezdéssel, hogy a csoportvezetők természetesen vagy valamennyi kijelölt csoportvezető akadályoztatás esetén helyettesíti majd az osztályvezetőt, ez pedig úgy hangzik, hogy akadályoztatása esetén helyettesítheti az osztályvezetőjét és akkor ezzel a módosítással együtt kérem, hogy kezeljék egységes egészként ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát az előterjesztés célja, hogy a Polgármesteri Hivatal egy hatékony, modern, korszerű struktúrába tudjon működni, ahol egyes részlegek közötti együttműködés is teljesen tisztázott. Felelősség, eredményesség megállapítható és azt el kell még mondanom, hogy ez nem előzmények nélküli. 2008-ban az AROP programban Nyíregyháza pályázott, el is készült egy egész terjedelmes szakmai tanulmány, amit a közgyűlés tavaly

150 januárban tárgyalt is. Nem is nagyon vitatta a megállapításokat, viszont úgy gondoltuk, hogy a következtetések levonására igazából nem került sor, és felhasználtuk Szebellédi igazságügyi szakértő úr és csapata által tett észrevételeket is. Az előterjesztést véleményezte a Jogi, Ügyrendi Etikai Bizottság, megkérem dr. Tirpák György urat, hogy ismertesse a bizottság álláspontját. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Közgyűlés, tisztelt Polgármester úr. A bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja a közgyűlésnek mind a határozat-tervezetet mind a rendelet-tervezetet. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztést a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság is tárgyalta, Jászai Menyhért elnök urat kérem. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Valóban, a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság is napirendjére tűzte a határozat-tervezetet, illetve a rendelet-tervezetet. Elfogadta 4 módosító javaslat egyidejű elfogadásával együtt. Megpróbálom ezt lassan és tagoltan felolvasni, illetve a jegyzőkönyv kedvéért majd át fogom adni a bizottság jegyzőkönyvét. Tehát a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottságnak 4 ponton lenne módosító javaslata, amelyet a bizottság jelenlévő tagjai egyhangúlag elfogadtak. III. pont (3) bekezdés „ a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében valamint a munkáltatói jogokat a politikai tanácsadók tekintetében” . Bővítettük, illetve pontosítottuk a megfogalmazást, mert a beterjesztés szerint egy picit nem volt teljes e tekintetben. Ez volt az egyik. A második: IV. pont a) alpontja Polgármesteri Kabinet szakasz. A Humán referatúra feladatait az alábbiak szerint javasoljuk kiegészíteni. (5) bekezdés „előkészíti és lebonyolítja a szociális az egészségügyi alapellátás valamint a gyermekjóléti…” Nem folytatom, tehát az (5) bekezdésbe bekerülne az a kitétel, hogy „egészségügyi alapellátást is”. Ettől részletesebb szabályozást nem igényeltetik a dolog, hiszen a Bölcsődei Igazgatóság SZMSZ-ben ez megfelelően szabályozva van, egy hiányzó láncszemet próbáltunk pótolni a bizottsági ülésen. Ugyan így a Humán referatúra feladati (8) bekezdés kiegészül egy szóval”segíti és koordinálja a humán és az egészségügyi szférát érintő feladatok” Tehát az „egészségügyi” szóval kiegészül. Ez volt a harmadik módosító javaslat. A negyedik pedig a Humán Főosztályon belül a Szociális Osztály feladatait egészítené ki az alábbi 3 sorral. „egészségügyi feladatok, kapcsolatot tart az egészségügyi alapellátás működtetését biztosító intézménnyel” A következő bekezdés „rendszeresen tájékozódik a egészségügyi alapellátás helyzetéről” Tehát ezt is feladatul szabná a Szociális Osztálynak a Polgármesteri Hivatal SZMSZ-e. Elmondtam a 4 módosító javaslatunkat. A jegyzőkönyv kedvéért írásban is át fogom adni, hogy pontosan bekerüljön. És ezzel a kiegészítő javaslattal a bizottság elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztők befogadják a pontosító, kiegészítő, módosító javaslatokat. Tehát kérem, hogy a napirend tárgyalása a főjegyző úr által tett módosítással, illetve a Gazdasági és Tulajdonosi

151 Bizottság által tett módosító javaslatokkal együttesen kerüljön sor. Megkérdezem, hogy van-e kérdés? Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót. Nagy László:(képviselő) Tisztelt Közgyűlés tisztelt Polgármester úr. Két kérdésem van, az egyik az hogy a referatúráknak ami a polgármesteri kabinetben van, milyen létszámot szánnak? Ez 1 embert jelent a referatúráknál, több embert jelent, hiszen van emlékeim szerint 6 vagy 7 ilyen, ez pontosan hány ember munkáját jelenti majd? A másik kérdésem az, hogy bár látszólag ez nem egy nagyon fontos dolog az SZMSZ tekintetében, de azért mégis ellentmondásosnak érzem azt, hogy miközben a városfejlesztési ügyek és a városüzemeltetési ügyek a Városfejlesztési Irodához kerültek emellett a titkári teendőket a Vagyon Osztályról kellene ellátni. Tehát ez egy furcsasága lenne ennek a dolognak akkor már célszerű lenne a bizottság titkári teendőit is annak az osztálynak ellátni, ahol egyébként a munka megjelenik és a felelősség is megjelenik. Az első kérdésem az, hogy a referatúráknál ez pontosan hány embert jelent? Illetve van még egy harmadik kérdésem is. Ez az új szervezeti struktúra mit fog jelenti annak fényében, hogy a Parlament, nyilván a polgármester úr szavazatával is elfogadta azt, hogy indoklás nélkül lehet elbocsátani most már köztisztviselőket. Hány ember létszám leépítésével számol ez az új szervezeti struktúra ebben az évben Nyíregyházán a Polgármesteri Hivatalban? Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen, Jeszenszki András képviselő úrnak adom meg a szót. Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. 3 kérdést szeretnék most feltenni az előterjesztéssel kapcsolatosan. 2 konkrétan magához az előterjesztéshez. Az egyik az a gyámügyeket érinti. Lehet, hogy én nem voltam eléggé figyelmes, de nekem összességében nem egészen világos a gyámügyeknek a kezelése. Pontosan kinek a feladatkörébe, hatáskörébe tartozik, mert több helyen megjelenik. Ugyanez lenne a kérdésem a főépítésznek a funkciójával. Tehát konkrétan a főépítész úrnak a tevékenysége és azon feladatkör mely irodához tartozik majd? A harmadik kérdés pedig nem kifejezetten az előterjesztéshez kötődik. Ugye az alakuló ülésen és az azt következő közgyűlésen amikor elfogadtuk a közgyűlésnek az SZMSZ-ét akkor felmerült nemcsak ellenzéki, hanem fideszes városvezetői oldalról is az ifjúságpolitikának a helyzete. Talán emlékeznek erre, konkrétan a szakbizottságban, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságban is a fideszes külső delegáltak részéről is felmerült annak a kérdése, hogy nem lenne e célszerű esetlegesen az ifjúságpolitikát odahelyezni, hiszen most, hogy a sport és az oktatás egy helyen található, lehet, hogy célszerű lenne ezt a tevékenységet annak a bizottságnak a feladatkörébe átruházni. Kérdésem az lenne, hogy a későbbiekben ennek az SZMSZ-nek az elfogadása után van erre esetleg lehetőség? Gondolkodtak e ezen? Köszön szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Más kérdezőt nem látok. A főjegyző urat kérem meg először. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Köszönöm szépen Polgármester úr. Én a kérdések közül 3 részre tudok válaszolni. Ezeket röviden meg is tenném. Már a hétvégén egy módosított anyag került a képviselők elé, és ebben a módosított anyagban a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság már a Városfejlesztési és

152 Városüzemeltetési Irodához tartozik titkári szinten. Tehát ez a probléma megoldódott, tehát ez törlésre került és új anyag van. A másik, a gyámügyi feladatok, ott nem volt változás. Tehát továbbra is a jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a Szociális Osztályhoz, illetve a Városi Gyámhivatalhoz tartoznak a feladatok, ezek a kibontása most is így van. És a harmadik pedig a főépítészi feladatok, ennek is a bővített változata hétvégén került fel az anyagba. A főépítészi feladatok ellátása pedig a Városfejlesztési és a Városüzemeltetési Osztály keretében történik egy kibontott formában. Erre a 3 kérdésre tudok válaszolni. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László úr kérdésére, tehát a referatúráknál nyilvánvalóan többszemélyes referatúrák is lehetnek, hiszen a titkárság az első, az a polgármester és a két alpolgármesteri titkárt is jelenti együttesen. Egy rugalmas rendszerre gondoljunk. Tehát nagyon a létszámmal való gazdálkodás keretében menet közben tudjuk majd meghatározni, nyilván egy ember mindenütt kell. Dehogy mennyire, milyen létszámot lehet leghatékonyabban működtetni, itt megjelennek azok a dolgok, amik már jelenleg is egy önálló feladatkört, kiemelt feladatkört jelentenek. Tehát a portfólió menedzsment, közbeszerzési referatúra, pályázatok és projektmenedzsment referatúra, ami azt gondolom, hogy már a most folyó ügyek viteléhez is indokolt és véget vet annak a lehetetlen helyzetnek ami eddig volt, hogy több osztályon az osztályok sem tudták, hogy igazán kinek kell összefogni és vinni az ügyeket. A másik az az ifjúságpolitikai kérdés ügye, abba maradtunk, Jeszenszki képviselő úr kérdése volt, hogy adjunk 1 évet ennek, hiszen nem tudjuk, hogy melyik két bizottság között hol lenne a helye igazán, és azt gondolom, hogy ha majd ez az év eltelik akkor tudjuk igazán értékelni. Nem tudom volt-e még kérdés? Ja, a létszám. Tehát nem tervezünk csoportos létszám leépítést, ez 30 főt jelentene, de nyilvánvalóan lesznek ennek létszám vonatkozásai egyrészt abból a szempontból ami már el is hangzott, hogy a vezetői szinten nem lesz annyi vezetői szint. Nyilvánvalóan egy sokkal racionalizáltabb szervezet, másrészt a szervezet felépítés után lesznek olyan munkakörök, amiket egy átvilágítás után azt kell mondanunk, hogy üresek, tehát nincsenek jelenleg ellátva, illetve ez az értékelés tulajdonképpen folyik hetek óta és arra törekszünk, hogy a lehető legkisebb számban történjen ez meg. Viszont a hatékony működéshez az is hozzátartozik, hogy ne legyenek felesleges emberek a hivatalban. Köszönöm szépen. További kérdezőt nem látok. Észrevételre, hozzászólásra jelentkezik-e valaki? Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót. Nagy László:(képviselő) Polgármester úr nagyon rövid leszek. A SZMSZ ilyen típusú átalakításával nem értünk egyet. Különösen annak tekintetében, hogy megnyugtató választ nem kaptunk arra, hogy milyen elbocsátásokkal járhat ez a későbbiekben. Azt sem látjuk teljesen világosan, hogy a referatúrák hogyan fognak majd beilleszkedni ebbe a rendszerbe. Attól tartunk, hogy miután politika státuszuk lesz, ezért egy olyan falat vonnak a városvezetés köré, ami szinte mindenki számára elérhetetlené teszi majd a városvezetést. Lehet ez is egy cél természetesen. De hát azért mégis csak az lenne a jó, hogy ha egy közvetlenebb városvezetés végezné a munkáját. Ezeknek a referatúráknak az ilyen típusú felállításával és egy ilyen politikai álláshalmozással nem tudunk egyetérteni annál is inkább, mert még egyszer hangsúlyozom, miközben folyamatosan arról van szó, hogy a hivatal sok esetben duplikált munkavégzéssel folytatta eddig tevékenységét, ezt mégis annak érezzük. De ez egy olyan szintnek a megteremtése, ami a későbbiekben meglehetősen sok kérdést fog majd felvetni. Köszönöm szépen.

153

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Hagy reagáljak rögtön, természetesen nem ez a cél, hogy falat építeni, hanem tisztább, átláthatóbb, gyorsabb ügyintézést, gyorsabb probléma megoldást jelentő, ugyanakkor bizonyos szempontból koncentrált, centralizáltabb szervezetet létrehozni. A referatúráknál egyébként ugye szerepel az, hogy köztisztviselők és politikai tanácsadók is lehetnek, alapvetően nem a politikai tanácsadók fognak dominálni, és nem is új emberek. Tehát leginkább a jelenlegi helyi szervezetből kívánjuk ezt feltölteni. Azzal együtt, hogy nyilván lehetnek új emberek is és azt nem mondtam el a felvezetőben, de tanulmányoztunk több megyei jogú várost, önkormányzatot, polgármesteri hivatal szervezeti struktúráját. És szinte kivétel nélkül hasonló struktúrára álltak át az utóbbi években ezek a megyei jogú városok. És mindenhol pozitívan értékelték az átállást, nyilván ennél sokkal cizelláltabban, kidolgozottabban és egyébként sokkal nagyobb Polgármesteri Kabinettel is működnek megyei székhelyeken önkormányzatok. Én azt gondolom, hogy itt megint az a cél, hogy az teljesen nyilvánvaló az elmúlt évek értékelése során is előjött, hogy milyen irányba kellene lépni. Nyílván gondolom, az elmúlt évben a választások miatt nem került erre sor. De ez halaszthatatlan, hiszen nem egyszer a pályázati ügyek kezelésén és egyéb ügyeknél is előjöttek olyan problémák, amik alapvetően nem személyi, hanem a struktúrából adódó zavarokat, problémákat jelentettek. Tehát ezen az úton kell elindulnunk és nyilván menetközben majd értékeljük az eredményeket és ha szükséges, akkor további korrekciók lehetségesek. De az nem kérdés, hogy kell egy ilyen kabinet és referatúráknak nevezik mindenhol. Nem találtunk rá mi sem jobb szót, ahogy működnek a megyei jogú városok polgármesteri hivatalai. Van-e még kérdés, bocsánat hozzászólás, észrevétel az előterjesztéshez? Dr. Tirpák György képviselőnek adom meg a szót. Dr. Tirpák György: (képviselő) Tisztelt Közgyűlés, tisztelt Polgármester úr. Ez tulajdonképpen a kiadás csökkentésének nem az első lépcsőfoka. Az első lépcsőfok az volt, amikor országos jogalkotás révén a képviselő-testületi létszám 34 volt, most 21 főre csökkent és a második lépcsőfok pedig az volt, amikor megalakult az új képviselő-testület és gyakorlatilag átszervezésre kerültek a közgyűlés mellett működő állandó bizottságok és 6 bizottságba tömörödtünk, hogy így fejezem ki magamat és ez is eredményezett több mint 40 fős megtakarítást nem képviselő külső bizottsági tagok létszámát illetően. Ebbe szervesen illeszkedik az, hogy racionalizálni kell a Polgármesteri Hivatal szervezetét. 2008-ba volt már itt egy vizsgálat, a vizsgálat megállapította, Polgármester úr is említette, hogy bizonyos párhuzamosságok vannak az ügyintézés során. Ennek következtében gyakorlatilag elsikkad a felelősség, de ennek az akkori városvezetés a következményét nem vonta le, nem került sor a szervezetnek a korszerűsítésére, a szervezetnek a racionalitására. Ezt lépi meg tulajdonképpen ez a szervezeti és működési szabályzat. Mert én úgy gondolom, hogy a felelősség kérdése az mindig egy felelősség egyértelmű meghatározása, az mindig záloga a sikeres működésnek. Az eddigi decentralizált vezetői és struktúra helyett egy centralizáltabb vezetői struktúra lesz, és álláspontom szerint mind az a költségtakarékosság irányába fog hatni. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lipták Lajos képviselő úrnak adom meg a szót.

154 Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Képviselő-testület. Mint a Gazdasági Bizottság tagja volt alkalmunk alaposan áttanulmányozni a szervezeti és működési szabályzatot és a bizottsági ülésen aktív tájékozódás is zajlott, amely kapcsán megnyugtató választ is kaptunk a kérdéseinkre. A szervezeti és működési szabályzat kérdése egy izgalmas kérdés, hiszen meghatározza egy nagy létszámú hivatalnak a működését és ezáltal kihat a város egy részének az életére. Én úgy gondolom, hogy a mindenkori városvezetésnek a feladata és felelőssége, hogy egy olyan struktúrát alakítson ki, amelyen keresztül úgy érzi, hogy hatékonyan, színvonalasan, a városlakók érdekében tudja ellátni a feladatát. Ez az új szabályzat, ennek a szabályzatnak tulajdonképpen a struktúráját a 3. számú függelék egyértelműen megmutatja, amelyből az is látszik, hogy azért nem fenekestől lett itt felforgatva a világ, hiszen az osztályoknál szintén gyakorlatilag változatlan struktúra marad, arra épül rá az az új rendszer, amely vélhetően majd segít az új feladatok ellátásában. Hiszen új feladat van bőven, új kihívások jelentkeznek, gyorsan változó világban vagyunk és ehhez a szervezetek struktúráját hozzá kell illeszteni. Én úgy gondolom, hogy ebben a szervezeti és működési szabályzatban megvalósulnak azok a célok, amelyek mindaz itt dolgozóknak, mind a városlakóknak az érdekeit szolgálják. Mégpedig azt, hogy a döntési mechanizmusok egyszerűsödnek, áttekinthetőbbé válnak, gyorsabbak lesznek és egy egyértelmű felelősségi rendszer olvasható ki ebből a szervezeti és működési szabályzatból. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Más jelentkezőt nem látok. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről annak megfelelően, ahogy a főjegyző úr és a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtette a módosító javaslatát. Kérem, hogy szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal megalkotta az alábbi határozatot: 24/2011. (II.10.) számú határozat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata megállapításáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát 2011. március 1-ei hatállyal a melléklet szerint állapítja meg. Melléklet a 24/2011.(II.10.) számú határozathoz: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

155 A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1.§ (6) bekezdés a) pontja szerint a helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét. Az Ötv. 38.§ (1) bekezdése szerint a képviselő-testület – megyei jogú városban a közgyűlés (Ötv. 61.§ (2) bekezdés) – egységes hivatalt hoz létre Polgármesteri Hivatal elnevezéssel az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. E rendelkezések, továbbá az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.(XII.19.) Korm.rendelet 20.§ (1) bekezdésében foglaltak – amely szerint a költségvetési szerv szervezeti felépítését, feladatait és működési folyamatait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg – alapján a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint állapítja meg:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1./ A Polgármesteri Hivatal megnevezése, címe: a) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala ( a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal ) Nyíregyháza, Kossuth tér 1. b) A Hivatal nemzetközi kapcsolataiban az alábbi megnevezéseket használja: angolul: Mayor’s Office of Nyíregyháza City németül: Bürgermeisteramt der Stadt Nyíregyháza 2./ A Polgármesteri Hivatal jogállása: jogi személyiséggel rendelkező, egységes, önálló önkormányzati költségvetési szerv. 3./ A Polgármesteri Hivatal közgyűlési határozattal jóváhagyott alapító okirata a jelen szabályzat 1. számú függelékét képezi. 4./ A Polgármesteri Hivatal költségvetési számlaszáma: 11744003 15402006 00000000. 5./ A Polgármesteri Hivatalhoz rendelt önállóan működő költségvetési szerv: Nyíregyháza és Térsége Hulladékgazdálkodási Társulás 6./ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármestere ( a továbbiakban: polgármester ) a Közgyűlés döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Polgármesteri Hivatalt. 7./ A Polgármesteri Hivatal vezetője: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője ( a továbbiakban: jegyző ) 8./ A Polgármesteri Hivatal segíti a Közgyűlés, a Közgyűlés bizottságai, a polgármester, az alpolgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők munkáját. E körben általános feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése. Ellátja emellett a polgármester, a jegyző, valamint egyes szakmai területeken

156 ügyintézői feladatkörbe utalt államigazgatási feladatokat, illetve közreműködik azok ellátásában. II. A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÁLTALÁNOS FELADATAI 1/ A Polgármesteri Hivatal az alapító okiratban, valamint jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló, jogszabályokon alapuló közigazgatási feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi, az alapító általános felügyelete mellett. 2/ A Polgármesteri Hivatal alaptevékenysége: 8411- Általános Közigazgatás 3./ A Közgyűlés tevékenységével kapcsolatban: - szakmailag előkészíti a testületi előterjesztéseket, határozat és rendelettervezeteket, vizsgálja azok törvényességét, - nyilvántartja a Közgyűlés határozatait, rendeleteit, - szervezi és ellenőrzi a Közgyűlés rendelkezéseinek végrehajtását, - ellátja a Közgyűlés munkájával kapcsolatos egyéb nyilvántartási és ügyviteli feladatokat. 4./ A Közgyűlés bizottságai működésével kapcsolatban – alapvetően a bizottsági titkárokon keresztül – : - biztosítja a feladatok jellegének megfelelően a bizottságok működéséhez szükséges ügyviteli feltételeket, - végzi a bizottsági előterjesztések, jelentések, beszámolók, egyéb anyagok szakmai előkészítését, - tájékoztatást nyújt a bizottságok kezdeményezéseinek megvalósítási lehetőségeiről, - szakmailag véleményezi a bizottságokhoz érkező kérelmeket, javaslatokat, - szervezi és ellenőrzi a bizottsági döntések végrehajtását. 5./ A jegyző által kijelölt referens útján segíti a cigány, a lengyel, a német, az örmény, a ruszin, a szlovák és az ukrán települési kisebbségi önkormányzat munkáját és biztosítja a működésük feltételeit. 6./ A helyi önkormányzati képviselők munkájának segítése érdekében: - elősegíti a képviselők jogainak gyakorlását és kötelezettségeinek teljesítését, - közreműködik a képviselők tájékoztatásának megszervezésében, - a Polgármesteri Hivatal ügyintézői kötelesek a helyi önkormányzati képviselőt hivatali munkaidőben soron kívül fogadni és részére a szükséges felvilágosítást megadni, illetve megfelelően intézkedni. 7./ A polgármester, az alpolgármesterek, valamint a jegyző munkájával kapcsolatban: - segíti a közgyűlési munkával összefüggő tisztségviselői tevékenységet, - az önkormányzati és államigazgatási döntéseket előkészíti, szervezi, ellenőrzi azok végrehajtását.

157 8./ Részt vesz a megyei jogú városi önkormányzati érdekeltségű gazdálkodó szervezetekkel, valamint intézményekkel kapcsolatos felügyeleti, irányítási, ellenőrzési feladatok ellátásában, szakmailag segítve azok munkáját. Előkészíti az intézmény- és cégvezetők feletti munkáltatói jog gyakorlója részére a döntés-tervezeteket. 9./ Pénzügyi, gazdálkodási, vagyonkezelési, intézménygazdálkodásellenőrzési tevékenységi körben: - gondoskodik a belső gazdálkodás megszervezéséről, beleértve a belső létszám- és bérgazdálkodást, valamint az intézményi pénzellátásról, - összehangolja az intézményi tervezést, beszámoltatást, s ellenőrzi az intézményi gazdálkodást, - előkészíti, illetve bonyolítja a beruházási, felújítási feladatokat és segíti az intézmények ezirányú munkáját, - irányítja az intézmények számviteli munkáját, - működteti a számítástechnikai-informatikai rendszert, - közreműködik a területi tervezésben, - ellátja a megyei jogú város ingatlanvagyonával, vagyoni érdekeltségeivel és egyéb vagyonával összefüggő közgazdasági, pénzügyi és jogi feladatokat, - közreműködik az önkormányzati vállalkozások szervezésében, 10./ Működteti és fejleszti a Polgármesteri Hivatal belső kontrollrendszerét, ezen belül a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzéseket (FEUVE) és a belső ellenőrzést. A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, amelyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a jelen szabályzat 2. számú függelékét képezi. 11./ A jegyző irányítása alatt álló funkcionális feladatköri és szervezeti függetlenséggel rendelkező önálló belső szervezeti egység ellátja a belső ellenőrzési feladatokat. 12./ Ellátja a Közgyűlés és a tisztségviselők kapcsolatrendszerének működését elősegítő feladatokat. (sajtó, nemzetközi ügyek, társadalmi kapcsolatok stb.) 13./

Segíti a Közgyűlés által különböző szervekbe, szervezetekbe (alapítványokba, gazdasági társaságokba, önkormányzati szövetségekbe, stb.) a megyei jogú város önkormányzata képviseletére delegáltak munkáját, megszervezi igény szerint tájékoztatásukat, s végzi a technikai adminisztrációs feladatokat.

14./ Kapcsolatot tart más államigazgatási és önkormányzati hivatali szervekkel. 15./Közreműködik az korszerűsítésében.

igazgatási

szolgáltatási

tevékenység

ellátásának

158 16./ Biztosítja a működés technikai feltételeit, ellátja az ügyiratkezelési tevékenységet. 17./ Közreműködik az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati és települési kisebbségi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával, az Európai Parlament tagjainak választásával, a népszavazással, valamint a bírósági ülnökök választásával kapcsolatos feladatok ellátásában. III. A POLGÁRMESTER ÉS AZ ALPOLGÁRMESTEREK 1./ A polgármester feladatait és hatásköreit az önkormányzati és más törvények, kormányrendeletek, valamint a Közgyűlés szervezeti és működési szabályzata határozza meg. 2./ Az alpolgármesterek feladatait a Közgyűlés szervezeti és működési szabályzata határozza meg. 3./ A polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, valamint a munkál tatói jogokat a politikai tanácsadó tekintetében. 4./ A Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatban a polgármester legfontosabb feladatai: 4.1. A Közgyűlés döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Polgármesteri Hivatalt. 4.2. A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. 4.3. Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja. 4.4. A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Közgyűlésnek a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatának megállapítására. 4.5. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. 4.6. egyetértési jogot gyakorol az általa meghatározott körben köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, a vezetői megbízás visszavonása és jutalmazás esetén. 4.7. a jegyző tekintetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat. 4.8. az Önkormányzat nevében kötelezettséget vállal, erre más személyt írásban is felhatalmazhat.

159 4.9. elrendeli költségvetési kiadás teljesítését, bevétel beszedését vagy elszámolását, erre más személyt írásban is felhatalmazhat. IV. A POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1./ A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei: a) Polgármesteri Kabinet - Titkárság - Kommunikáció és marketing referatúra - Nemzetközi és társadalmi kapcsolatok referatúra - Stratégiai referatúra - Pályázatok és projektmenedzsment referatúra - Portfólió menedzsment referatúra - Közbeszerzési referatúra - Humán referatúra b)

Jegyzői Kabinet - Titkárság - Humánpolitikai Csoport - Jogi és Önkormányzati Csoport

c) Gazdálkodási Főosztály - Gazdasági Osztály - Adóosztály - Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály - Vagyongazdálkodási Osztály - Ellátási Osztály d) Humán Főosztály - Szociális Osztály - Gyámhivatal - Oktatási, Kulturális és Sport Osztály e) Hatósági Főosztály - Igazgatási és Okmányiroda - Építésügyi Osztály - Közterület–felügyelet f) Ellenőrzési Osztály a / Polgármesteri Kabinet - a tisztségviselők (polgármester, alpolgármesterek) egyetértését, döntését igénylő anyagok csak a Kabineten keresztül kerülhetnek a tisztségviselők elé. A Kabinet vezetője véleményezi, egyetértése esetén szignálja az elé kerülő anyagokat. - a Kabinet vezetője és tagja politikai tanácsadói státuszban is tevékenykedhet.

160 Titkárság - a titkárság magában foglalja a polgármesteri és alpolgármesteri személyi titkárokat, - ellátja a polgármester és az alpolgármesterek által számára meghatározott politikai szervező feladatokat, - szervezi a polgármester és az alpolgármesterek politikai és önkormányzati, kulturális és egyéb programjait, - részt vehet azokon a rendezvényeken, melyeken a polgármester és az alpolgármesterek szerepet vállalnak és igény szerint intézkedik, - előkészíti azokat a levelezéseket, melyekkel a polgármester és az alpolgármesterek megbízzák, - folyamatosan figyelemmel kíséri a polgármester és az alpolgármesterek feladatkörébe tartozó ügyek intézését, határozatok és döntések végrehajtását, - összegző anyagok, háttéranyagok készítésével segíti a polgármester és az alpolgármesterek munkáját, - előkészíti a tisztségviselői értekezleteket, közreműködik az ott született döntések végrehajtásában, - figyelemmel kíséri a polgármester és az alpolgármesterek napi, heti és hosszabb távú programját és rendszeresen beszámol azok előkészítéséről, gondoskodik azokhoz a szükséges személyi és technikai feltételekről, - előkészíti azokat a levelezéseket, melyekkel a polgármester és az alpolgármesterek megbízzák, - folyamatosan figyelemmel kíséri a polgármester és az alpolgármesterek feladatkörébe tartozó fogadónapon felvett panaszügyek intézését, - közreműködik a polgármesterhez és az alpolgármesterekhez érkező vendégek, ügyfelek fogadásában, - továbbítja a polgármester és az alpolgármesterek megbízásából a jegyzőhöz, belső szervezeti egységek vezetőihez vagy hivatali dolgozókhoz címzett felkéréseket, utasításokat, Kommunikáció és marketing referatúra - tervezi, figyeli és elemzi a Közgyűlés és szervei megjelenítését a helyi és az országos sajtóban, - a sajtóval való kapcsolattartás, az Önkormányzat tevékenységének nyilvánossága érdekében: - működteti a Városháza sajtószolgálatát, szervezi a sajtótájékoztatókat, kapcsolatot tart a helyi médiumokkal, - előkészíti, vezetői egyeztetés után biztosítja a Közgyűlés és a Polgármesteri Hivatal sajtónyilatkozatainak megjelenését, - a helyi média mellett kapcsolatot tart a regionális és országos médiumokkal, a hirdetések mellett koordinálja a marketing célú megjelenéseket, - szervezi és összehangolja a Közgyűlés eseményeinek nyilvánosságát, Nemzetközi és társadalmi kapcsolatok referatúra A nemzetközi kapcsolatok területén: - közreműködik az Önkormányzat és a Polgármester Hivatal európai uniós tagságából adódó feladatainak szervezésében, - segíti a helyi és régiós külkapcsolatokból adódó feladatok végrehajtását,

161 - közreműködik az Önkormányzat – különös tekintettel a testvér- és partnervárosi – nemzetközi kapcsolatainak szervezésében elősegíti a külföldi delegációk fogadásának tervezését és lebonyolítását, - közreműködik a városi delegációk külföldi kiutazásának szervezésében, - segíti az önkormányzat intézményeinek nemzetközi kapcsolatait, - együttműködik és kapcsolatot tart a helyben működő eu-s és nemzetközi kapcsolatokat ápoló civil szervezetekkel, Az idegenforgalom területén: - közreműködik az idegenforgalom középtávú fejlesztési céljait meghatározó turizmusfejlesztési koncepció végrehajtásában, - közreműködik a helyi és a térségi Turisztikai Desztinációs Menedzsment Szervezet működtetésében, - figyelemmel kíséri a város idegenforgalmi helyzetének alakulását, segíti a városban működő idegenforgalmi szervezetek, egyesületek munkáját, - kapcsolatot tart a megye és a régió idegenforgalmi szervezeteivel, szorgalmazza és szervezi együttműködésüket, - figyelemmel kíséri az idegenforgalmi, turisztikai pályázati kiírásokat, szervezi a pályázatokon való részvételt. A civil kapcsolatok területén: - a polgármester, és az alpolgármesterek lakossági kapcsolatainak erősítése érdekében szervezi a polgármester és az alpolgármesterek fogadóóráit, közreműködik az ott felvetődött problémák megoldásában, - előjegyzi és kiértesíti a polgármester és az alpolgármesterek fogadóórájára bejelentkező ügyfeleket, - biztosítja a civil szervezetekkel való rendszeres kapcsolattartást, - gondoskodik a civil szervezetektől érkező támogatási kérelmek döntésre történő előkészítéséről, - részt vesz a civil szervezetek pályázatainak kiírásában, lebonyolításában, - szakmai és lakossági fórumok szervezésével biztosítja a polgármester és az alpolgármesterek döntéseinek, elképzeléseinek nyilvánosságát, - nyilvántartja a képviselői fogadóórákat, lakossági fórumokat. Stratégiai referatúra Stratégiai és fejlesztési feladatok: - részt vesz a településpolitikai, fejlesztési és üzemeltetési, valamint az önkormányzat ingatlanvagyon-gazdálkodási programjának előkészítésében és egyeztetésében, továbbá az ágazati koncepció települést érintő részeinek összehangolásában, - véleményezi a társas- és egyéni vállalkozások, valamint egyéb szervezetek különböző támogatások elnyerése érdekében benyújtandó pályázatait, - segíti a Közgyűlés által elhatározott önkormányzati fejlesztések megvalósításával kapcsolatos beruházói feladatokat, ezen tevékenységéhez megbízás alapján külön lebonyolító szervezetet vehet igénybe, - részt vesz a Közgyűlés költségvetési tervezetének kidolgozásában, javaslatot ad a fejlesztési célú kiadások megtervezéséhez,

162 - részt vesz városfejlesztési feladatokat érintő gazdasági megállapodások előkészítésében, - segíti a magánerős lakossági út- és közműépítések szervezésével kapcsolatos közgyűlési rendeletben meghatározott feladatok ellátását, - koordinálja a város fejlesztési koncepcióinak készítésével kapcsolatos feladatokat, - véleményezi az országos, regionális, megyei és egyéb fejlesztési koncepciókat. Pályázatok és projektmenedzsment referatúra - közreműködik az európai uniós pályázati lehetőségek feltárásában és előkészítésében, hazai és nemzetközi támogatási források igénylésében. - segíti nem önkormányzati szervekkel közös pályázatok előkészítését, - nyomon követi a pályázati források felhasználását, figyelemmel kíséri az elszámolásokat, - képviseli a Hivatalt a regionális és megyei szintű uniós tervelőkészítő munkacsoportokban, - a város euro-regionális szerepének tudatos vállalása érdekében közreműködik a regionális szervezetek munkájában, - koordinálja a különböző fejlesztési célú támogatások pályázatait, speciális szakmai ismereteket igénylő pályázat-készítéshez szükség esetén külső szervet bíz meg, - segíti a helyi kis és közép vállalkozásokkal kapcsolatos gazdaságszervezési feladatok ellátását, - összegyűjti, rendezi a város gazdasági, ipari, kereskedelmi szolgáltatási információit, és gazdasági elemzéseket készít, - kapcsolatot tart a városban és a térségben működő nem önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal, termelő, kereskedő, szolgáltató cégekkel, - kapcsolatot tart a Regionális és Megyei Fejlesztési Tanáccsal, közreműködik területfejlesztési térségi feladatok ellátásában, - elemzi és értékeli a projektek végrehajtási tapasztalatait. Portfólió menedzsment referatúra - részt vesz és közreműködik az Önkormányzat éves költségvetése előkészítésénél a vagyoni bevételek (vállalkozási, felhalmozási és tőkejellegű, pénzügyi befektetések hozamai, portfolió értékesítése, privatizációs bevétel,) és a vállalkozói vagyon működtetéséhez, intézményi felújításhoz és energia felhasználáshoz kapcsolódó pénzügyi kiadások megtervezésében, - koordinálja a az önkormányzati cégekkel kapcsolatos üzemeltetési, vagyonkezelési, használatba adási és bérleti és egyéb szerződéseket elkészítését, - a vagyonrendeletben szabályozott keretek között figyelemmel kísér minden olyan vagyonváltozást, amely az Önkormányzat vállalkozásokban való részvételével függ össze, - közreműködik az önkormányzati alapítású, illetve tulajdonú gazdálkodó szervezetek tulajdonosi irányításában, - segíti a gazdasági társaságokban lévő részesedésekkel, valamint egyéb közhasznú szervezetekben lévő vagyonnal való hatékony gazdálkodást,

163 - figyelemmel kíséri a gazdasági társaságok vagyoni, pénzügyi, likviditási, jövedelmezőségi mutatóit, melyek alapján javaslatot tesz a szükséges tulajdonosi beavatkozásokra, - koordinálja a gazdasági társaságok – polgármester elé terjesztendő – éves beszámolóinak, üzleti terveinek, azok évközi módosításának elkészítését, - együttműködik a gazdálkodó szervezetek ellenőrzésében, az éves beszámolók, üzleti tervek polgármester elé történő előterjesztésében a felügyelő bizottságokkal, a választott könyvvizsgálókkal, - közreműködik az Önkormányzat költségvetési előirányzata tervezésében, az önkormányzati gazdasági társaságok támogatási, pénzeszköz átadási igények és lehetőségek egyeztetésében, - koordinálja azon döntések előkészítését, amelyeket az egyszemélyes társaságok esetén a polgármester gyakorol, - javaslattal él az egyéb pénzügyi befektetések, részesedések hasznosítására (üzletrészek, részvények, vagyoni bevételek, egyéb értékpapírok), - közreműködik az önkormányzati tulajdonú, illetve részben önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőivel kapcsolatos személyügyi feladatok ellátásában, -gazdasági vizsgálatokat, tanulmányokat készít az önkormányzat és a vállalkozói szféra együttműködési lehetőségeinek elősegítésére. Humán referatúra - előkészíti és lebonyolítja az oktatási-nevelési intézményvezetői pályáztatást szoros együttműködésben az érintett belső szervezeti egységgel, - közreműködik a közoktatási intézmények fenntartói irányításával kapcsolatos döntés előkészítő tevékenységben, - előkészíti és lebonyolítja a közművelődési intézményvezetői pályáztatást szoros együttműködésben az érintett belső szervezeti egységgel, - figyelemmel kíséri a kulturális, közművelődési pályázati kiírásokat, szervezi a pályázatokon való részvételt, - előkészíti és lebonyolítja a szociális, az egészségügyi alapellátási, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények vezetői pályáztatását szoros együttműködésben az érintett belső szervezeti egységgel, - közreműködik az oktatás, a kultúra, a gyermek és ifjúsági kérdések, valamint a sport területén kitüntetések és elismerések adományozásával kapcsolatos feladatok ellátásában, - közreműködik a Nyíregyházi Főiskolával való kapcsolattartásban, koordinálja az együttműködési megállapodásban foglaltak végrehajtását - segíti és koordinálja a humán és az egészségügyi szférát érintő feladatok ellátását. Közbeszerzési referatúra - az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos feladatok ellátása (ajánlati felhívás előkészítése, megjelentetése, dokumentáció elkészítése, borítékbontás és elbírálás előkészítése, jegyzőkönyvek elkészítése, ajánlattevőkkel való kapcsolattartás, eredményhirdetés előkészítése, az esetleges jogorvoslati eljárás lefolytatása), - az Európai Unió közbeszerzési eljárási menetrendjének alkalmazása,

164 - a közbeszerzésekkel összefüggő jogi, törvényességi feladatok ellátása, - az Önkormányzat közbeszerzési tervének elkészítése, folyamatos karbantartása, - a közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekről nyilvántartás vezetése, a közbeszerzésekkel kapcsolatos határidők nyilvántartása, - közreműködés a közbeszerzési eljárások alapján megkötésre kerülő szerződések elkészítésében.

V. A JEGYZŐ 1./ A jegyző a Polgármesteri Hivatal vezetője, aki szakmailag felelős a Polgármesteri Hivatal működéséért, ellátja a polgármesteri feladatmeghatározások, döntések megvalósítása érdekében szükséges operatív szervező, a napi munkában szükséges utasításokat kiadó és azok végrehajtását ellenőrző tevékenységet. Megszervezi továbbá a hatáskörébe utalt és feladatkörébe tartozó államigazgatási ügyek intézését. Tevékenysége során felelős a jogszabályoknak és a közérdeknek megfelelő szakszerű, pártatlan és igazságos, valamint színvonalas ügyintézés szabályainak megfelelő eljárásért. 2./ A jegyző alapvető feladatai a következők: 2.1. a polgármester által meghatározottak szerint gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, 2.2. vezeti a Polgármesteri Hivatalt, megszervezi annak munkáját, 2.3. gyakorolja a munkáltatói jogkört a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, ügykezelői (a továbbiakban együtt: köztisztviselői) és munkavállalói tekintetében (a III.4.6.pontban foglalt esetben a polgármester egyetértésével), 2.4. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, 2.5. dönt azokban a hatósági ügyekben, melyet a polgármester ad át, 2.6. tanácskozási joggal részt vesz a Közgyűlés, s annak bizottságai ülésén, 2.7. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, 2.8. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, 2.9. ellátja az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal költségvetésével és gazdálkodásával összefüggésben a jogszabályok által a hatáskörébe utalt feladatokat. 2.10. olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtet, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

165

3./ A 2. pontban foglaltak alapján a jegyző feladatai különösen a következők: 3.1. a Közgyűlés és bizottságai működésével kapcsolatban: 3.1.1. koordinálja az előterjesztések előkészítését, felel azok törvényességéért, a jogszabályok, közgyűlési rendeletek rendelkezéseinek betartásáért, 3.1.2. a bizottsági titkárokon keresztül figyelemmel kíséri az előterjesztések, határozat és rendelet-tervezetek előzetes bizottsági megtárgyalását, 3.1.3. figyelemmel kíséri törvényességi szempontból a testületi ülések menetét, ha a döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles azt jelezni, 3.1.4. előkészíti a Közgyűlés hatáskörébe tartozó fellebbezések elbírálására vonatkozó előterjesztéseket, 3.1.5. gondoskodik a közgyűlési jegyzőkönyvek pontos vezetéséről, a határozatok és rendeletek érintettek részére történő eljuttatásáról, 3.2. a Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatban: 3.2.1. javaslatot készít a polgármester részére a hivatal belső szervezeti tagozó dására, munkarendjére és az ügyfélfogadás rendjére, 3.2.2. ellátja a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei útján a jogszabály által hatáskörébe utalt hatósági és államigazgatási feladatokat, 3.2.3. koordinálja és ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeiben folyó munkákat, 3.2.4. irányítja a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak szakmai továbbképzését, 3.2.5. évente értékelést készít a hatósági munka helyzetéről, 3.2.6. javaslatot készít a köztisztviselői teljesítménykövetelmények alapját képező célokra, 3.2.7. irányítja a Polgármesteri Hivatal operatív gazdálkodási tevékenységét, 3.2.8. ellenjegyzi a kötelezettségvállalásokat, utalványozásokat, erre más dolgozót is felhatalmazhat. 4./ A jegyzőt távollétében és akadályoztatása esetén teljes hatás-és jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

166 VI. A FŐOSZTÁLYOK ÉS AZ EGYÉB BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK JOGÁLLÁSA 1./ A főosztályok, az azzal azonos szintű szervezeti egységek, (a továbbiakban: főosztályok) valamint az Ellenőrzési Osztály a Polgármesteri Hivatal – elkülönült feladatok ellátására létrehozott – önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységei. Feladatukat a Hivatalon belüli koordináció és munkamegosztás alapján önállóan, vagy egymással szorosan együttműködve látják el. 2./ A főosztályon belül működő szervezeti egységek (osztály, referatúra, csoport, vagy ilyen szintű egyéb elnevezésű belső szervezeti egységek ) a főosztály feladatain belül meghatározott önálló tevékenységet végeznek. Ellátnak minden olyan feladatot, amely a feladatjegyzék alapján ezen egységeket megilleti, illetve amit a főosztályvezető (kabinetvezető) részükre meghatároz. 3./ A belső szervezeti egységek felépítésének szervezeti ábráját e szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza. 4./ A főosztályokat főosztályvezetők, az osztályokat osztályvezetők, a Jegyzői és Polgármesteri Kabinetet kabinet-vezetők vezetik.(a továbbiakban: osztályvezetők) VII. A FŐOSZTÁLYVEZETŐ FELADATAI 1./ felelős a főosztály munkájáért, szakirányú, jogszerű működéséért, 2./ gondoskodik a főosztály naprakészen tartásáról,

feladatjegyzékének,

a

munkaköri

leírásoknak

3./ felelős a főosztály feladatkörébe tartozó, illetve esetenként rábízott feladatok döntéselőkészítéséért és határidőben történő végrehajtásáért, 4./ gyakorolja a polgármester és a jegyző által meghatározott körben a kiadmányozási jogot, 5./ előkészíti a feladatköréhez tartozó közgyűlési, bizottsági előterjesztéseket, gondoskodik a bizottságok munkájának szakmai segítéséről, 6./ köteles részt venni a közgyűlésen, meghívás alapján a bizottsági üléseken, akadályoztatása esetén helyettesítéséről köteles gondoskodni, 7./ segíti a felügyeletét ellátó tisztségviselő testületi munkáját, 8./ kapcsolatot tart a főosztály működését elősegítő, illetve ágazati feladatkörébe tartozó külső szervekkel, 9./ elősegíti a közgyűlés irányítása alatt álló, a főosztály feladatköréhez tartozó intézmények törvényes működését,

167 10./ közreműködik az intézmények irányításával kapcsolatos döntések, intézkedések előkészítésében, végrehajtása megszervezésében, 11./ a főosztály tevékenységéről naprakész információval kell, hogy rendelkezzen, a főosztályt érintő költségvetési-gazdálkodási feladatokat figyelemmel kell kísérnie, tapasztalatairól a polgármestert, illetve alpolgármestert szükség szerint tájékoztatnia kell, 12./ köteles a feladatkörébe, illetve szakmai irányítása alá tartozó intézmények működését figyelemmel kísérni és megfelelő információval rendelkezni, hogy igény esetén kellő felvilágosítást tudjon adni. 13./ köteles munkája során a feladatköréhez kapcsolódó - önkormányzat által létrehozott gazdasági társaságok ügyvezetésével együttműködni, a szükséges egyeztetéseket elvégezni továbbá az önkormányzat érdekeinek megfelelően a szükséges jelzést, észrevételt megtenni a polgármester, illetve az alpolgármester felé, amennyiben a társaság működése során az önkormányzati érdekérvényesítés nem lenne biztosított, 14./ gondoskodik a hivatal ügyfélfogadási és munkarendjére vonatkozó szabályok hatályosulásáról, a munkafegyelem betartásáról, a szakszerű ügyintézés és szabályszerű ügyiratkezelés megvalósításáról, 15./ biztosítja a társfőosztályokkal a napi kapcsolattartást, együttműködést (közös témájú ügyek, előterjesztések, egyeztetések, a főosztály tudomására jutott, de a társfőosztályt érintő információ továbbítása, vagyoni, pénzügyi jellegű ügyekben az illetékes társfőosztály előzetes megkeresése, pályázatok együttes eredményes lefolytatása, az elnyert támogatás igénybevétele, hatósági feladatokat ellátó főosztály egyeztetése szakfőosztállyal stb.) különös tekintettel a hivatal egységes jellegére, 16./ szükség szerint munkamegbeszélést tart az általa meghatározott dolgozók részvételével, 17./felelős a főosztály feladatkörébe tartozó nyilvántartás vezetéséért, illetve ennek biztosítása érdekében a Nyírinfo Nonprofit Kft-vel való együttműködésért, 18./ kapcsolatot tart a főosztály feladatkörének megfelelő minisztériumokkal (főhatóságokkal), regionális szervezetekkel,

ágazati

VIII. AZ OSZTÁLYVEZETŐ FELADATAI 1./ Az osztályok élén álló vezető az adott belső szervezeti egységhez csoportosított feladatok színvonalas szakmai ellátásáról gondoskodik. 2./ Az osztályok élén álló vezető felelős az adott belső szervezeti egységen belüli hatékony és célszerű munkamegosztásért, a feladatok gyors, szakszerű és törvényes ellátásáért, az eredményes munkáért.

168 3./ A jegyző irányítása alatt álló funkcionális feladatköri és szervezeti függetlenséggel rendelkező önálló belső szervezeti egység vezetője –mint belső ellenőrzési vezető – ellátja a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályban meghatározott feladatokat. 4./

Az osztályvezető főbb feladatai a következők:

4.1. meghatározza és ellenőrzi a belső szervezeti egység dolgozóinak munkáját, elkészíti a munkaköri leírásokat, s azokat aktualizálja, 4.2. gondoskodik a Közgyűlés bizottságai munkájának szakmai segítéséről, előkészíti a bizottsági előterjesztéseket és egyéb anyagokat, és felelős azok szakmai és jogi megalapozottságáért, 4.3. az adott belső szervezeti egység feladatkörében, illetve a polgármester,az alpolgármesterek és a jegyző, valamint a főosztályvezető megbízása alapján előkészíti a közgyűlési előterjesztéseket, 4.4. várospolitikai szakértőként közreműködik az adott belső szervezeti egység feladatkörében az önkormányzati és államigazgatási döntések előkészítésében, 4.5. gondoskodik mindazon szakfeladatok ellátásáról, amelyekre a Közgyűlés és annak bizottságai, a tisztségviselők a jegyző, és a főosztályvezető utasítják, 4.6. beszámol a belső szervezeti egység munkájáról a jegyzőnek, és a főosztályvezetőnek, 4.7. beszámol az önkormányzati feladatok végrehajtásáról a polgármesternek, és az alpolgármestereknek 4.8. részt vesz – tanácskozási joggal – a Közgyűlés és szervei ülésein, valamint vezetői értekezleteken, 4.9. szükség szerint munkamegbeszélést tart a belső szervezeti egység dolgozói részére, 4.10. gondoskodik a szakszerű és gyors ügyintézés és szabályszerű ügyiratkezelés megvalósításáról, 4.11. gondoskodik a belső szervezeti egységre érkező iratok és a kimenő ügyiratok szignálásáról, 4.12. ellátja a kiadmányozási rendben szabályozott jogkörét, 4.13. rendszeresen ellenőrzi az ügyiratok előírt határidőben történő elintézését, és gondoskodik az ügyiratok irattárba helyezésének engedélyezéséről, 4.14. elkészíti a dolgozók szabadságolási tervét és gondoskodik a dolgozók szabadság-nyilvántartásának vezetéséről,

169

4.15. javaslatot tesz a belső szervezeti egysége megfelelő személyi feltételeinek kialakítására, s véleményt nyilvánít a munkáltatói jogok gyakorlásával összefüggésben, 4.16. szorosan együttműködik a Polgármesteri Hivatal többi belső szervezeti egységével, 4.17. a belső szervezeti egység tevékenységi körébe tartozó szerződések, megállapodások jogszerű előkészítéséről gondoskodik, 4.18. pénzügyi, illetve költségvetési kihatású bármilyen anyag előkészítése során kikéri a Gazdasági Osztály vezetőjének véleményét, 4.19.

feladatkörében kapcsolatot tart az önkormányzati vállalatok, gazdasági társaságok és intézmények vezetőivel,

4.20. közreműködik a honvédelmi és polgári védelmi feladatok ellátásában, 4.21. a Gazdasági Osztály által havonta adott kimutatás alapján intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a kintlévőségek behajtására, valamint az éves zárszámadás összeállításához minősíti a követeléseket, illetve javaslatot készít a követelésekről való lemondásra IX. A CSOPORTVEZETŐK A nem függetlenített csoportvezetők – ügyintézői feladatuk mellett – az osztály vezetőjének megbízása szerint ellátják egy-egy nagyobb szakterületen a tevékenység koordinációját, és akadályoztatás esetén helyettesíthetik az osztályok vezetőit. X. A POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FŐBB FELADATAI b) Jegyzői Kabinet Titkárság - biztosítja a jegyző munkájához szükséges szervezési és ügyviteli feltételeket, - szervezi a jegyzői programokat, bonyolítja végrehajtásukat, segíti a jegyzői feladatok ellátását, - közvetítő szerepet tölt be a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző, valamint a jegyző és a Hivatal kapcsolatrendszerében.

170 Humánpolitikai Csoport - közreműködik a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében a jegyző, az önkormányzati intézmények vezetői és a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Parancsnoka vonatkozásában a Közgyűlés és a polgármester hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlásában, ennek keretében: - előkészíti a közszolgálati, munkavállalói és egyéb jogviszony létesítésével, valamint megszüntetésével kapcsolatos dokumentumokat, - előkészíti az illetményváltozásról szóló értesítéseket, átsorolásokat, - előkészíti a jubileumi jutalmak átadásával kapcsolatos dokumentumokat, gondoskodik a jutalmak utalásáról, - értesíti az érintetteket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, nyilvántartja és őrzi a leadott vagyonnyilatkozatokat, - elkészíti a pályázati kiírásokat, - közreműködik a pályázatok elbírálásában, - elkészíti az intézményvezetői pályázatok kiírására vonatkozó közgyűlési előterjesztéseket. - közreműködik a köztisztviselők teljesítménykövetelményeinek meghatározásában, figyelemmel kíséri a köztisztviselők, ügykezelők minősítésének határidőben történő leadását, - közreműködik a köztisztviselők képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatok ellátásában, ennek keretében: - elkészíti a továbbképzési tervet, - nyilvántartja a továbbképzéseken résztvevő dolgozókat, - szervezi a közigazgatási vizsgákra történő jelentkezéseket. - közreműködik az egyéb személyügyi feladatok ellátásában, valamint vezeti a jogszabályok által előírt nyilvántartásokat, - közreműködik az Önkormányzat által alapított kitüntetésekkel kapcsolatos feladatok ellátásában. Jogi és Önkormányzati Csoport - biztosítja a Közgyűlés működéséhez és a jegyző feladatai ellátásához szükséges jogi, szervezési és ügyviteli feltételeket, melyek keretében: - elkészíti a Közgyűlés éves munkaterv-tervezetét, - törvényességi szempontból vizsgálja a testületi előterjesztéseket, - elkészíti a közgyűlési ülések jegyzőkönyvét, gondoskodik a rendeletek és határozatok érintettek részére történő eljuttatásáról, a döntések nyilvántartásáról, illetve az Önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítéséről, - a közgyűlési döntések alapján elkészíti a rendelet-módosításokat, és gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról, - előkészíti döntésre a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót, - előkészíti döntésre a Közgyűlés hatáskörébe tartozó II. fokú határozatokat, - szervezi a közmeghallgatásokat, - segíti a települési kisebbségi önkormányzatok működését, végzi az ülésekről készült jegyzőkönyvek törvényességi ellenőrzését, - ellátja az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati és a települési kisebbségi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával, az Európai Parlament tagjainak választásával, a népszavazással és a bírósági

171 ülnökök választásával kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatokat, - vizsgálja törvényességi szempontból az átruházott hatáskörgyakorlás során hozott döntéseket, és előkészíti az azokról történő beszámolót, - figyelemmel kíséri az interpellációk, kérdések, közérdekű bejelentések, javaslatok intézését, - döntésre előkészíti a külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatos ügyeket - a jog eszközével elősegíti a Közgyűlés és a Polgármesteri Hivatal, valamint az intézményeik működésének eredményességét, közreműködik a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújt a jogok érvényesítéséhez, valamint a kötelezettségek teljesítéséhez, - részt vesz a gazdasági és egyéb döntések, intézkedések, határozatok jogi szempontból történő előkészítésében és végrehajtásában, részt vesz az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal belső szabályzatainak kidolgozásában, vezetői felkérésre ellát minden olyan egyéb jogi ügyet, amely a feladatkörében tartozik, - ellátja az Önkormányzat alapítványaival kapcsolatos feladatokat, - gondoskodik az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő a nettó 5 millió forintot elérő, vagy meghaladó értékű szerződések honlapon történő megjelenítéséről, - nyilvántartja és őrzi az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait, - ellátja a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság titkári feladatait, - az informatikuson keresztül: - közreműködik a hivatal informatikai fejlesztésében, figyelemmel kíséri és ellenőrzi az informatikai szerződéseket, teljesítésüket, - biztosítja az informatikai jogszabályok érvényesülését, az informatikai adatvédelmi és biztonsági szabályzatban foglaltak betartását, ellenőrzés azokat. - belső informatikai szakértőként részt vesz a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati intézmények és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok informatikai ellenőrzésében, c.) Gazdálkodási Főosztály Gazdasági Osztály - a költségvetés tervezésével kapcsolatban: - elkészíti a Közgyűlés éves költségvetési koncepcióját, - elkészíti a Közgyűlés költségvetéséről szóló rendelet-tervezetet a vonatkozó törvények, a Képviselő-testület által meghatározott irányelvek (koncepció) alapján, a vonatkozó jogszabályok és a Képviselő-testület által meghatározott szerkezetben, információtartalommal és határidőben; - a Közgyűlés által elfogadott költségvetést az előírt részletezésben, a költségvetési tervezési nyomtatványok kitöltésével továbbítja a Magyar Államkincstárhoz. - a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban: - elkészíti a hivatal számlarendjét, számviteli politikáját, valamint a gazdálkodáshoz kapcsolódó – a számviteli törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt – belső szabályzatokat. - gondoskodik az előírt pénzügyi nyilvántartások szabályszerű vezetéséről,

172 - kezeli az önkormányzat pénzforgalmi számláit, - gondoskodik a bevételek beszedéséről és a kiadások teljesítéséről, - ellátja a bevételek beszedésével kapcsolatos pénzügyi teendőket, számlákat bocsát ki, tájékoztatja a társosztályokat a hátralékok állományáról, - nyilvántartja a kölcsönök állományát, a törlesztéseket, - a Közgyűlés döntése alapján gondoskodik az átmenetileg szabad pénzeszközök kamatozó betétként történő elhelyezéséről, - előkészíti és lebonyolítja a hitelfelvételeket, gondoskodik a hitelek és azok kamatainak törlesztéséről, nyilvántartást vezet a hitelek, kötvények, kezesség- és garanciavállalások alakulásáról, - a gazdasági folyamatokat analitikusan és a főkönyvben naprakészen nyilvántartja, - gondoskodik a beszámolási kötelezettségek teljesítéséről, a pénzforgalmi jelentések, mérlegek, zárszámadások, beszámolók elkészítéséről, a pénzmaradvány megállapításáról, statisztikai és egyéb adatszolgáltatások biztosításáról, - bonyolítja a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos elszámolásokat, biztosítja a szükséges valutát, - kezeli, nyilvántartja az önkormányzati tulajdonban lévő értékpapírokat, vagyoni befektetéseket, - nyilvántartja a szociális és gyermekvédelmi támogatásokat, gondoskodik azok időben történő kifizetéséről, - gondoskodik a házi pénztár üzemeltetéséről (szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása, őrzése, pénztári ki- és befizetések lebonyolítása, előlegek nyilvántartása), - elkészíti az ÁFA és egyéb központi adókkal kapcsolatos adóbevallásokat, gondoskodik az adók befizetéséről, visszaigényléséről, - ellátja a települési kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával, költségvetési előirányzat felhasználásával kapcsolatos Polgármesteri Hivatalra háruló utalási, könyvelési feladatokat, - gondoskodik az osztály tevékenységi körébe tartozó információknak az Önkormányzat portálján való megjelenéséről, az információk naprakészen tartásáról, - előkészíti az osztály tevékenységi körébe tartozó ügyekben a közgyűlési, bizottsági előterjesztéseket, végrehajtja a közgyűlési, bizottsági döntések rá vonatkozó részeit, - naprakészen vezeti az előirányzat nyilvántartást, - ellátja az intézmény-finanszírozási feladatokat, - gondoskodik a helyi önkormányzati képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíjának és egyéb nem rendszeres kifizetéseinek számfejtéséről, - ellátja az intézményi kontrolling feladatokat: az erőforrásokkal való intézményi és hivatali gazdálkodás kontrolling eszközeivel: elsősorban az OrganP rendszer, illetve az intézményi havi információrendszer alkalmazásán keresztül történő figyelemmel kísérlése, vezetői információs jelentések, elemzések készítése, adatszolgáltatás a költségvetés előkészítéséhez, a költségvetési zárszámadáshoz, egyéb beszámolókhoz, - elősegíti a gazdálkodási folyamatok korszerűsítését, - ellátja a Pénzügyi Bizottság titkári feladatait, - teljesíti a törvényi előírásoknak megfelelően adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségét,

173 Adóosztály - előkészíti a központi adójogszabályokból eredő helyi rendeletalkotást, - tájékoztatást nyújt az adózók részére kötelezettségük teljesítésének elősegítése érdekében a jogszabályok előírásairól, - biztosítja és ellenőrzi az adóztatást érintő jogszabályok érvényesítését, a bejelentési-, bevallási-, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését, - az önkormányzat gazdálkodásának megalapozásához bevételi javaslatot dolgoz ki, - feldolgozza a bejelentkezéseket, a változás-bejelentéseket, a bevallásokat, a hatósági adatszolgáltatás adatait, - ellátja a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatását, - adókivetés során adómegállapító határozatot bocsát ki, - alkalmazza az adóztatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményeket, ennek keretében késedelmi pótlékot-, mulasztási bírságot-, adóbírságot-, továbbá önellenőrzési pótlékot szab ki, - az adómérték változása esetén az adózót határozattal értesíti, - az adókötelezettség megállapításához adatokat gyűjt, tájékoztatást kér, a társszervekkel kapcsolatot tart, - ellátja az adó-, a késedelmi pótlék-, a bírságtartozás mérséklésével, elengedé- sével, továbbá a fizetési könnyítés engedélyezésével kapcsolatos feladatokat, - adó- és értékbizonyítványt, továbbá adóigazolást állít ki, - az adózó számlájának egyenlegéről és tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról évente értesítést ad ki, - ellátja az adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásával, kezelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatokat, - az új adózók törzsadatait nyilvántartásba veszi és ellenőrzi, - a törzsadattárat karbantartja, az évközi változásokat átvezeti, - az adóbeszedési számlákról, a pótlék-, a bírság-, az egyéb bevételek elszámolási-, az idegen bevételek elszámolási-, valamint az államigazgatási eljárási illeték beszedési számlákról számlakivonat nyilvántartást vezet, - átutalja az adóbeszedési-, pótlék-, bírság-, egyéb bevételek elszámolási-, idegen bevételek elszámolási-, valamint az államigazgatási eljárási illeték beszedési számlákra befolyt összegeket, erről kiadási naplót vezet, gondoskodik az előírt pénzügyi nyilvántartások vezetéséről, - az információs szolgáltatás meghatározott rendje keretében adatokat összesít és továbbít, - az iktatócsoport szakmai irányításával ellátja az iktatási és irattározási feladatokat, - ellenőrzi az adóbefizetések teljesítését, megindítja a behajtási eljárást a jogerősen megállapított és a késedelmi pótlékmentes fizetési határidőben nem teljesített adótartozásokra, illetve a szabályszerűen behajtásra kimutatott más köztartozásokra, - a végrehajtási eljárás során foganatosítja a végrehajtási cselekményeket, - intézi a más adóhatóságoktól érkezett megkereséseket, és az adóztatással összefüggő beadványokat, - ellátja a szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok árverésen történő értékesítését és megsemmisítését, - ellátja a talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat.

174 Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály Városüzemeltetési feladatok: - koordinálja és folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények energia felhasználását, a lakossági energiaellátást, kapcsolatot tart a helyi energiaszolgáltatókkal, - a távhőszolgáltatással, közvilágítással összefüggő feladatokat koordinálja, biztosítja a végrehajtás ellenőrzését, - gondoskodik a köztemetők fenntartásával, a kötelező kéményseprői tevékenység ellátásával kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásáról, - előterjeszti az önkormányzat hatáskörébe utalt hatósági árak megállapítására vonatkozó rendelet-tervezeteket, - előkészíti és előterjeszti a közterületek elnevezésére vonatkozó javaslatokat, - ellátja a zöldfelület-gazdálkodás szakmai irányítását, koordinálását, továbbá a városüzemeltetési feladatokat ellátó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság saját vagy bérelt eszközeivel és rendelkezésre álló létszámával végzett zöldfelület-fenntartási, játszótér-fenntartási és építési munkáinak ellenőrzését és teljesítmény igazolását, - ellátja a város közlekedési rendszerének fejlesztésével, forgalomszabályozással, a forgalombiztonság növelésével kapcsolatos javaslattevő és véleményező feladatokat, - közreműködik a tömegközlekedés szervezésében, kapcsolatot tart a közlekedés feltételeinek biztosításában érdekelt gazdálkodó és egyéb szervekkel, hatóságokkal, az együttműködés és feladatellátás jellegétől függően koordinációs tevékenységet végez, - ellátja a magánerős lakossági út- és közműépítések szervezésével kapcsolatos közgyűlési rendeletben meghatározott feladatokat, - elkészíti a nem önkormányzati szervekkel közös pályázatokat, - ellátja az európai uniós tagságból eredően megnyílt pénzügyi alapok fogadásával kapcsolatos feladatokat, − ellátja a városüzemeltetési feladatokat ellátó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közutak, hidak fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységének koordinálását, valamint a saját vagy bérelt eszközökkel és rendelkezésre álló létszámmal elvégzett üzemeltetési, fenntartási tevékenység ellenőrzését, teljesítmény igazolását, − ellátja a csapadékvíz elvezetéssel, belvízrendezéssel kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási munkák koordinálását, valamint a városüzemeltetési feladatokat ellátó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság saját vagy bérelt eszközeivel és rendelkezésre álló létszámával végzett tevékenységek ellenőrzését és teljesítmény igazolását. − ellátja a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság titkári feladatait. Főépítészi feladatok: - ellátja a főépítészi feladatokat, - részt vesz a településfejlesztési koncepció és a területrendezési tervek összehangolásában, ellátja a település rendezési terveinek és helyi építési szabályzatának elkészítésével, felülvizsgálatával összefüggő feladatokat, - ellátja a településfejlesztéssel kapcsolatos tervezési feladatokat, a város településfejlesztéshez és területfejlesztéshez szükséges döntések,

175 koncepciók előkészítését, kisebb jelentőségű szerkezeti terv – kisebb mint területegységében érintő esetekben – elkészítését elvégzi (a településrendezési, illetve a rendelkezésre álló jogosultságok esetén), - a város településrendezési terveinek (szabályozási terv és helyi építési szabályzata, valamint településszerkezeti terv) elő és – a kisebb jelentőségű szerkezeti tervet kisebb, mint területegységében érintő esetekben – elkészítése, - a város településrendezési tervének tartalmáról felvilágosítást ad, konzultációt biztosít a képviselők, bizottságok, államigazgatási szervek, civil szervezetek részére, - együttműködik az illetékes földhivatallal, az építésügyi nyilvántartást vezető és alkalmazó intézményekkel, az építésügyi és más hatóságokkal, valamint a településrendezési tervek véleményezési eljárásában véleménynyilvánításra jogosult más államigazgatási szervekkel, - feladat- és hatáskörét érintő részletekre vonatkozóan tájékoztatást ad a települési önkormányzatnak az egyedi építményekkel összefüggő - a hatósági döntést megelőző - egyeztetési eljárásban, - kérelemre, a városi főépítész irányításával a város hatályos szabályozási terve és helyi építési szabályzata alapján kiadja az építési előírásokat tartalmazó nyilatkozatokat, - a helyi értékek feltárásának elősegítése a település, környezetalakítás és a műemlékvédelem szakmai koordinációjában részt vesz, - az épített környezetvédelem alakításában a város általános építészeti színvonalának emelésében és annak népszerűsítésében közreműködik, - a városi rehabilitációs tevékenység előkészítése és koordinációja keretében érvényesíti a szakmai szempontokat, - megbízással képviseli a hivatalt a szomszédos települések és a kistérségek rendezési terveinek egyeztetése, véleményezése, koordinációja során, - ellátja a rendezési tervek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, - településrendezési és építészeti szakvélemények készít, készíttet, - elvégzi a közérdekű városrendezési feladatokat, - véleményezi a közterületek burkolatainak tervezett építését, átépítését, valamint a közterületen elhelyezésre kerülő tárgyak terveit és a kertészeti megoldásokat, - véleményezi a terület-felhasználási engedélyeket, - figyelemmel kíséri, és ennek alapján javaslatot tesz a terület- és településfejlesztési lehetőségeinek és gyakorlatának alakulása figyelembe vételével a szükséges és lehetséges lépésekre az Önkormányzat felé, - településrendezési tervek tekintetében szakmai tanácsadást nyújt a beruházók és a tervezők számára, - a Városi Tervtanács üléseivel kapcsolatos teendőket ellátja, - biztosítja a műemlékvédelem és a településrendezés, településfejlesztés összhangját, ellátja az önkormányzat műemlék-védelmi tevékenységének szakmai feladatait, a település arculatát, szerkezetét befolyásoló gazdasági fejlesztések rendezési és építészeti hatásait vizsgálja, - részt vesz a város zöldterületének és közlekedési hálózatának fejlesztéséről szóló döntések előkészítésében, - ellátja az önkormányzat helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos szakmai feladatait, nyilvántartja a helyi értékvédelmet érdemlő egyedi, vagy helyi területi ingatlanokat, javaslatot tesz a védetté nyilvánításra, illetve a védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezéseket előkészíti,

176 - szakmai segítséget nyújt önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítésére vonatkozó pályázati kiírások elkészítéséhez. Környezetvédelmi feladatok: - a helyi jelentőségű természeti értékek védelmével kapcsolatos szakmai feladatok, a környezetvédelemmel, valamint a folyékony és szilárd hulladékgazdálkodással kapcsolatos nem hatósági feladatok ellátása, - az önkormányzat illetékességi területén a környezet állapotáról elemezések készítése, - közreműködés a településrendezési és fejlesztési tervek környezetvédelmi előkészítésében, e tekintetben a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, - az országos környezetvédelmi programban foglalt célokkal, feladatokkal összhangban készített települési környezetvédelmi program készítése és az abban foglalt feladatok végrehajtása. Beruházási feladatok: − ellátja a Közgyűlés által elhatározott önkormányzati fejlesztések megvalósításával kapcsolatos beruházói feladatokat, ezen tevékenységéhez megbízás alapján külön lebonyolító szervezetet vehet igénybe. Ennek során: • kidolgozza az érdekeltek bevonásával a fejlesztésekre vonatkozó beruházási javaslatokat, programot, • javaslatot tesz a vonzáskörzeti településekkel való együttműködésre, közös érdekeltségű fejlesztési célok megvalósítása esetén, • gondoskodik a munkák vállalkozásba adásához szükséges közbeszerzési vagy más versenyeztetési feladatok lebonyolításáról, • részt vesz a beruházások megvalósításának szervezésében, koordinálásában ellenőrzésében, • részt vesz a beruházások műszaki átadás-átvételi, használatbavételi eljárásain, • intézi a beruházások pénzügyi elszámolását, elkészíti a beruházásokkal kapcsolatos statisztikai jelentéseket, intézi az üzembe helyezéssel összefüggő teendőket, • részt vesz a garanciális felülvizsgálatokon, közreműködik az esetleges szavatossági igények érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátásában, Vagyongazdálkodási Osztály - felméri és nyilvántartja az Önkormányzat ingatlanvagyonát, vezeti az ingatlan tulajdonváltozásokat, információt ad az arra jogosultak részére, - nyilvántartja az ingatlanokat terhelő és illető kötelezettségeket, terheket, jogokat, jogosultságokat, valamint aktualizálja a kapcsolódó nyilvántartásokat, így különösen a vagyonkatasztert, - folyamatosan elemzi a vagyongazdálkodást, vagyonhasznosítást, javaslatokat, projekteket dolgoz ki az önkormányzati vagyon hasznosítására, ezek keretében az elidegenítésre, cserére, vagyonkezelésbe, üzemeltetésbe adásra, bérbeadással vagy egyéb jogügylet keretében történő hasznosításra,

177 - előkészíti az üzlet-, lakó-, garázstelkek és egyéb ingatlanok, földterületek, földrészletek elidegenítését, cseréjét, ezen ügyleteket lebonyolítja, - ellátja a nem külső szervezet által hasznosított nem lakás célú helyiségeknél az elidegenítéssel kapcsolatos, valamint a bérbeadói feladatokat, hasznosítja a belterületi be nem épített földterületeket, a közterület céljára át nem adott ingatlanokat, a bel és külterületi termőföld területeket, - megszervezi és ellátja az értékesítési célra átadott megüresedett lakóingatlanok és bérlakások hasznosítását, valamint intézi e körben a külön önkormányzati rendelettel feladatkörébe utalt ügyeket, - felméri és nyilvántartja az intézmények és a nem lakás célú helyiségek felújítási igényeit, előkészíti, lebonyolítja, és műszakilag ellenőrzi az önkormányzati és intézményi felújításokat, - elvégzi a külterületi határmódosításokkal kapcsolatos feladatokat, illetve elkészíti a statisztikai jelentéseket a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó közigazgatási határ- és területváltozásokról, - ellátja az önkormányzati beruházásokhoz, építési és üzleti jellegű telekalakításokhoz kapcsolódó területrendezési, terület-előkészítési, ingatlannyilvántartási feladatokat, - ellátja a területrendezési tervek előírásai alapján építési tilalom vagy korlátozás alatt álló ingatlanok megvásárlásával vagy kisajátításának előkészítésével kapcsolatos feladatokat, - ellátja az iparosított technológiával épült lakóépületek felújításával kapcsolatos önkormányzati előkészítő és végrehajtási feladatokat - felülvizsgálja a tervezők által benyújtott nyomvonalas létesítményekre vonatkozó terveket, szükséges szerint intézkedik a tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról, megállapodások előkészítéséről, felülvizsgálatáról. A kiadott hozzájárulásokról az érintett ingatlanok helyrajzi számainak feltüntetésével nyilvántartást vezet, - előkészíti az önkormányzati cégekkel kapcsolatos üzemeltetési, vagyonkezelési, használatba adási és bérleti és egyéb szerződéseket, - a vagyonrendeletben szabályozott keretek között előkészít minden olyan vagyonváltozást, amely az Önkormányzat vállalkozásokban való részvételével függ össze, - részt vesz a gazdasági társaságok felügyelő bizottsági ülésein, az ügyvezetéstől, könyvvizsgálótól felvilágosítást kér, - elemzi a gazdasági társaságok vagyoni, pénzügyi, likviditási, jövedelmezőségi mutatóit, - döntésre előkészíti a gazdasági társaságok – polgármester elé terjesztendő – éves beszámolóit, üzleti terveit, azok évközi módosítását, - részt vesz az Önkormányzat költségvetési előirányzata tervezésében, az önkormányzati gazdasági társaságok támogatási, pénzeszköz átadási igények és lehetőségek egyeztetésében, - előkészíti azon döntéseket, amelyeket az egyszemélyes társaságok esetén a polgármester gyakorol, - előkészíti és kezeli az önkormányzati tulajdonú, illetve részben önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőivel kapcsolatos személyügyi anyagokat, - közreműködik az osztály feladatainak ellátásához kapcsolódó pályázatok előkészítésében, benyújtásában és végrehajtásában,

178 - közreműködik az osztály feladataihoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások előkészítésében, végrehajtásában, - ellátja a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság titkári feladatait, Ellátási Osztály - a Polgármesteri Hivatal által használt épületek üzemeltetésével, az igazgatási feladatok anyagi és technikai feltételeinek megteremtésével kapcsolatos teendőket ellátja, - a Polgármesteri Hivatal működésével, üzemeltetésével összefüggő szerződések megkötésénél, előkészítésénél közreműködik, valamint részt vesz az ezzel kapcsolatos közbeszerzések előkészítésében és lebonyolításában, - a Hivatal működési, üzemeltetési, felújítási, igazgatási, reprezentációs kiadásaihoz, valamint a Polgárvédelem, a helyi kisebbségi önkormányzatok, intézmények kommunikációs szolgáltatásához kapcsolódó, kiadásaihoz tartozó kötelezettségvállalásokat rögzíti és utalványrendeleteket készít, a számlák alaki és tartalmi felülvizsgálatát, kezelését végzi, - tevékenységével segíti a Hivatalt érintő működési, fenntartási előirányzatokkal való hatékony gazdálkodást, mellyel összefüggésben a szolgáltatást végzőkkel és a belső szervezeti egységekkel folyamatos munkakapcsolatot tart fenn, - a Polgármesteri Hivatal használatában lévő ingatlanok, a Hivatal, a települési kisebbségi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok által használt gépek, berendezések, ügyvitel és számítástechnikai eszközök, járművek, szellemi termékek, vagyoni értékű jogok, kis értékű tárgyi eszközök analitikus nyilvántartását végzi, - részt vesz a Polgármesteri Hivatal immateriális javakra, ingatlanokra, járművekre, gépek, berendezésekre, számítástechnikai, valamint egyéb gépekre, berendezésekre és felszerelésekre kiterjedő leltározási feladatok végrehajtásában, valamint végzi a gépekre, berendezésekre, ügyviteli eszközökre vonatkozóan a selejtezési feladatokat, - részt vesz az Önkormányzat éves költségvetésének készítésekor a Hivatal részére vonatkozó javaslat összeállításában. Közreműködik a Hivatal költségvetési beszámolójának elkészítésében, - az önkormányzati képviselők természetbeni juttatásához kapcsolódó utalványrendeletet készíti, valamint az ezzel kapcsolatos éves költségkeret alakulását figyelemmel kíséri, - gondoskodik a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, illetve munkavállalói esetében a cafetéria juttatásokra jogosultak összesítéséről, nyilvántartásáról, a juttatások megrendeléséről, lebonyolításáról, valamint közreműködik az adatszolgáltatásban, - ellátja a mobiltelefonok beszerzésével, javíttatásával, előfizetési szerződésekkel kapcsolatos ügyintézést, a költségkeret nyilvántartását, - a Hivatalban működő gépek, berendezések, telefonok, faxok üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat ellátja, - gondoskodik a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek működéséhez szükséges anyagok, eszközök megrendeléséről, beszerzéséről, kiadásáról,

179 - a Hivatal kezelésében lévő épületek tisztántartásáról, karbantartásáról, közműellátásáról gondoskodik, - ellátja a központi postázó és fénymásoló működtetésével kapcsolatos feladatokat. A kimenő postai küldeményeket összegyűjti és továbbítja a Magyar Posta Zrt. részére, - főző konyha üzemeltetésével kapcsolatos teendőket ellátja, - bonyolítja a gergelyugornyai üdülő üzemeltetését, hasznosítását és karbantartását. - a telefonközpontot működteti, - irányítja a Hivatal épületeinek őrzését, az Információs Szolgálatot. - figyelemmel kíséri a rendészeti, távfelügyeleti, vagyonvédelmi, munka- és tűzvédelmi feladatok ellátását, - a hivatali liftek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat ellátja, - a hivatali rendezvényekkel, termek foglalásával, illetve eseti jellegű bérbeadásával összefüggő technikai feltételeket biztosítja, - ellátja a hivatalsegédi feladatokat, - beszerzi, nyilvántartja a szakmai munkához szükséges napilapokat, közlönyöket, - közreműködik a Polgármesteri Hivatal vagyon-, gépjármű-, élet és balesetbiztosítási ügyeinek ellátásában, - végzi a gépjárművek üzembiztos használatának és beosztásának optimális, költségtakarékos ütemezését, bonyolítását, - gondoskodik az Önkormányzati rendeletekben szabályozottak szerint a belváros területére, valamint a Polgármesteri Hivatal udvarára szóló behajtási engedélyek készítéséről, kiosztásáról és nyilvántartásáról, - vezeti a Hivatali bélyegzők nyilvántartását, - a naponta beérkező postai küldemények átvételét, rendszerezését és belső szervezeti egységekhez történő továbbítását végzi, - az iktatással kapcsolatos feladatokat ellátja, az ügyiratok digitalizálását előkészíti, - az irattárba helyezett dokumentumok irattározási és selejtezési feladatait ellátja, - kapcsolatot tart a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárral. Közreműködik a Kormányhivatal részére küldendő hatósági statisztikai adatszolgáltatás elkészítésében. d./ Humán Főosztály Szociális Osztály - az ágazati feladatok koordinálása, fejlesztési javaslatok készítése, - az egyes pénzbeli továbbá a természetben nyújtott szociális ellátások biztosításhoz kapcsolódóan külső szervekkel kötendő megállapodások előkészítése, - az Önkormányzat és a szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen működő civil szervezetek között létrejövő ellátási szerződések előkészítése, és közreműködés azok végrehajtásában, valamint ellenőrzésében, - szociális és gyermekjóléti intézményekkel és szervezetekkel kapcsolattartás, tevékenységük szakmai ellenőrzése, - az Önkormányzat által fenntartott szociális intézmények szakmai programjának jóváhagyásra történő előkészítése,

180 - a helyi szociálpolitikai kerekasztal működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása, - a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztésére irányuló pályáztatási programok előkészítésében, lebonyolításában való közreműködés, - a feladatkörébe tartozó kutatások, elemzések, beszámolók, koncepciók elkészítése és felülvizsgálata, - az Önkormányzat szociálpolitikai céljai érvényesülésének figyelemmel kisérése, a fejlesztésekre javaslatok tétele, - a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság titkári feladatainak ellátása. Gazdasági területen: - az önkormányzat éves költségvetésében szereplő szociális és gyermekvédelmi támogatások felhasználásának nyomon követése havi rendszerességgel, - a statisztikai adatok feldolgozása, összefoglaló jelentések készítése, - normatív állami hozzájárulások igénylésének összeállításához és elszámolásához az intézményi adatszolgáltatás biztosítása- a szociális és gyermekjóléti szolgáltatók, intézmények éves költségvetésének kidolgozásában, végrehajtásában, ellenőrzésében való közreműködés. A szociális ellátásokkal kapcsolatos feladatok: - hadigondozotti ellátások iránti kérelmek döntésre való előkészítése, - a közfoglalkoztatás szervezése és lebonyolítása érdekében kapcsolattartás a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft-vel a Humán-Net Alapítvány Városi Családsegítő Szolgálatával és az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Kirendeltségével, - aktív korúak ellátásának megállapítása iránti kérelmek döntésre és felülvizsgálatra való előkészítése, - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmek elbírálásának döntésre történő előkészítése, - időskorúak járadéka iránti kérelmek döntésre és felülvizsgálatra történő előkészítése, - ápolási díj iránti kérelmek megállapításának, évenkénti felülvizsgálatának döntésre történő előkészítése, - alanyi jogú, normatív és méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmek döntésre történő előkészítése, - temetési segély iránti kérelmek döntésre történő előkészítése, - köztemetés elrendezéséhez kapcsolódó feladatok ellátása, - lakásfenntartási támogatási iránti kérelmek döntésre való előkészítése, - adósságkezelési szolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátása, - lakbér-hozzájárulási támogatás iránti kérelmek döntésre való előkészítése, - jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátások visszatérítésének, elrendelésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, - szociális ellátások elbírálásához szükséges, valamint hatósági megkeresésekre történő környezettanulmány elkészítése,

181 - hatósági bizonyítványok, igazolások kiadása, - az Osztály feladataihoz kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátása, Gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmek elbírálásra való előkészítése, - kiegészítő gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmek elbírálásra és évenkénti felülvizsgálatra való előkészítése, - óvodáztatási támogatás iránti kérelmek elbírálásra való előkészítése, - átmenti segélyek és természetben nyújtott ellátások döntésre való előkészítése, - jogosulatlanul igénybe vett ellátások visszatérítésének elrendelésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása, - az ellátások elbírálásához szükséges, valamint hatósági megkeresésekre történő környezettanulmány elkészítése, - hatósági bizonyítványok, igazolások kiadása, - az Osztály feladataihoz kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok ellátása, Gyámhatósági feladatok: - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele, - ügygondnok, eseti gondnok kirendelése, felmentése, - bírósági megkeresésekre, illetve gyámhivatali felkérésre környezettanulmány készítése, - ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelése, - védelembe vétel elrendelése, felülvizsgálata, megszüntetése, - iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése, felülvizsgálata, - szülői nyilatkozat felvétele ismeretlen személy általi örökbefogadáshoz, - gyámhatósági ügyekben szakértő kirendelése, felmentése, szakértői díj megállapítása. Egészségügyi feladatok: -

kapcsolatot tart az egészségügyi alapellátás működtetését biztosító intézménnyel - rendszeresen tájékozódik az egészségügyi alapellátás helyzetéről

Gyámhivatal: - a gyermekek védelme érdekében: - ideiglenes hatállyal elhelyezi a gyermeket, - megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, - dönt az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről és megváltoztatásáról, - átmeneti vagy tartós nevelésbe veszi a gyermeket, - dönt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vétel megszüntetéséről, - dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, - megállapítja a gondozási-díj fizetési kötelezettséget, illetve annak megszüntetését, - megállapítja az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét, - dönt a nevelési felügyelet elrendeléséről,

182 -

az otthonteremtési támogatás megállapításáról, a gyermektartásdíj megelőlegezéséről, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, megállapítja a gyermek családi és utónevét, hozzájárul a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához, dönt az örökbefogadni szándékozók alkalmasságáról, dönt a gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításáról, elbírálja a szülő azon jognyilatkozatát, melyben hozzájárul a gyermek ismeretlen személy általi örökbefogadásához, dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, határoz a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról, felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól, Pert indíthat, illetve kezdeményezhet: a gyermek elhelyezésére, illetve kiadására, a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítésére, a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása, a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése, számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt, eljár a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti családvédelmi koordinációs szervként, Feljelentést tesz: a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása, - a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. A szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban: dönt a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról, intézkedik a bíróság, valamint a gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról, hozzájárul a gyermek családba fogadásához, jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot, engedélyezi a gyermek részére a szülői ház elhagyását, dönt a gyermek házasságkötésének engedélyezéséről, eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben, dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel, ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gondnok tevékenységét, felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot, eseti gondnokot, zárgondnokot, ügygondnokot és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat dönt a gyermek és a gondnokoltak vagyonának elhelyezéséről, a pénz felhasználásáról, elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást, közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával kapcsolatos ügyekben, közreműködik a hagyatéki eljárásban,

183 Oktatási, Kulturális és Sport Osztály: Oktatási területen: - figyelemmel kíséri a tankötelezettséggel kapcsolatos feladatok végrehajtását, - közreműködik a közoktatási információs rendszer működtetésében, ellátja a kötelező adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat, - döntésre előkészíti az óvodai, iskolai felvételekkel, illetve körzethatárokkal kapcsolatban, a tanulói jogviszony keletkezésével, illetőleg megszűnésével, a tanulói jogviszony időtartama alatt a tanulók jogi ügyeivel kapcsolatos eljárások során hozott döntéseket, valamint a tanulók fegyelmi ügyeiben hozott határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket, - közreműködik az érettségi és szakmai vizsgák előkészítésében, megtartásában, - közreműködik a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola felvételi létszámának megállapításában, - közreműködik az önkormányzati közoktatási intézmények törvényességi, szakmai ellenőrzésében, fenntartói jóváhagyásra előkészíti az intézmények alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, a nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét és minőségirányítási programját, és az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtását, - közreműködik az intézményi költségvetési keretszámok kidolgozásában, az állami normatív hozzájárulás igénylésében, valamint az intézményhálózat éves felújítási tervének összeállításában, - figyelemmel kíséri és koordinálja a nevelési-oktatási intézményhálózatban a gyermekélelmezéssel kapcsolatos feladatok ellátását, kapcsolatot tart a szolgáltató cégekkel, - ellátja az éves költségvetési törvényben szereplő központosított előirányzatok – rendeletben szabályozott – igénylésével, monitoringjával és elszámolásával kapcsolatos feladatokat, - döntésre előkészíti Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közoktatási Intézkedési Tervét, az Önkormányzati Minőségirányítási Programot és figyelemmel kíséri a végrehajtásukat. Kulturális és közművelődési területen: - segíti a kulturális és közművelődési szolgáltatás ellátását, színvonalának javítását, a hagyományok őrzését, művészi értékek létrehozását, - kapcsolatot tart a városban működő kulturális és közművelődési feladatokat ellátó szervekkel, az önkormányzati szervek esetében részt vesz a tevékenységek koordinálásában, - segíti a városban működő kulturális szervezetek, egyesületek, intézmények munkáját, művelődési céljainak megvalósulását, - ellenőrzi a városi szintű kulturális ünnepségek előkészítését, lebonyolítását, - szervezi és előkészíti az önkormányzati nemzeti ünnepek méltó megünneplését, - szakmai szempontból véleményezi a városban megrendezésre kerülő nagyrendezvények szervezését, segíti azok koordinálását, - részt vesz a kulturális intézmények éves munkatervének és beszámolóinak véleményezésében, - figyelemmel kíséri a közművelődési megállapodásokban foglalt feladatok ellátását,

184 - segíti a városi civil szerveződések és az önkormányzat közötti kulturális jellegű együttműködését, - szervezi a város művészeti, közművelődési értékeinek bemutatását, elősegíti a kulturális mecenatúrát, - fenntartói jóváhagyásra előkészíti a kulturális intézmények alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, - közreműködik az intézményi költségvetési keretszámok kidolgozásában, részt vesz a kulturális ágazatra vonatkozó költségvetés előkészítésében, - koordinatív feladatokat lát el a város művészeti életével kapcsolatban, - ellátja az önkormányzat kötelező kulturális feladatainak koordinálását, szervezését, - közreműködik az önkormányzati közművelődési intézmények törvényességi, szakmai ellenőrzésében, - közreműködik a köztéri alkotások létrehozásával, elhelyezésével, állapotának fenntartásával kapcsolatos előkészítő tevékenységben, - közreműködik a város kulturális ellátottságának fejlesztésében, segítséget nyújt a városi művészeti együttesek munkájához, - koordinálja a kulturális szakemberek szervezett képzését. - koordinálja és felügyeli a kultúrával és közművelődéssel kapcsolatos szerződések szakmai és pénzügyi megvalósítását. Gyermek- ifjúsági és sport területen: - közreműködik a helyi sportélet középtávú fejlesztési céljait meghatározó sportkoncepció elkészítésében és gondoskodik annak végrehajtásáról, - együttműködik a helyi sportszervezetetekkel, diák-sportszervezetekkel és oktatási intézményekkel, - kapcsolatot tart az önkormányzati tulajdonú sportlétesítményeket működtető sportszervezetekkel, - segítséget nyújt az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásához, valamint az iskolai diák-sportszervezetek működéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez, - segíti a sportági és iskolai versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára, - részt vesz a feladatkörébe utalt országos és nemzetközi sportkapcsolatokban, különös tekintettel a testvér- és partnervárosokra vonatkozóan, - ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő városi feladatokat, - figyelemmel kíséri a sport támogatását célzó pályázatokat és segíti a helyi sportszervezetek ezeken történő részvételét,

185 - részt vesz a város sportjáról szóló rendelet végrehajtásában és az ehhez kapcsolódó sportfinanszírozási rendszer működtetésében, - ellátja az önkormányzat ifjúsági feladatainak koordinálását, - segíti a városban működő ifjúsági, diákszervezetek, ifjúsággal foglalkozó szervek tevékenységét, - koordinálja és felügyeli a sporttal kapcsolatos szerződések szakmai és pénzügyi megvalósítását. az Osztály valamennyi feladatkörét érintően: - ellátja az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság titkári feladatait. - ellátja a helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos költségvetési támogatás, valamint a Prémium Évek Programba bekapcsolódó közalkalmazottak és köztisztviselők után történt kifizetések igénylésére vonatkozó pályázatokkal kapcsolatos feladatokat, - közreműködik az osztály feladatainak ellátásához kapcsolódó pályázatok előkészítésében, benyújtásában és végrehajtásában, - közreműködik az osztály feladatainak ellátásához kapcsolódó közbeszerzési eljárások előkészítésében, végrehajtásában. e.) Hatósági Főosztály: Igazgatási és Okmányiroda: Igazgatási területen: - ellátja a hagyatéki eljárással kapcsolatos feladatokat, - végzi a gondnokság alá helyezettek, a gyámság alatt álló kiskorúak ingóságainak leltározását, - jegyzői hatáskörben elbírálja a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei ( közlekedési, személygépkocsi szerzési - és átalakítási támogatás) iránti kérelmeit, - eljár birtokháborítási ügyek elbírálásában, - lefolytatja a telepengedélyezési eljárást, a telepet és a bejelentés köteles tevékenységet nyilvántartásba veszi, - szükség esetén ellátja a katonai igazgatással kapcsolatos feladatokat, - elvégzi a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott jegyzői hatáskörbe utalt feladatokat, - intézi a lakáshoz jutók támogatásával kapcsolatos ügyeket, - intézi a nem állami és nem önkormányzati bérlakásban lakók lakbértámogatásával kapcsolatos ügyeket (kiutalás, nyilvántartás), - körzetközponti feladatokat ellátó jegyzői hatáskörben az üzletszerű társasházkezelői, és ingatlankezelői tevékenység tekintetében ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatósági feladatokat lát el, ezen belül nyilvántartást vezet, - a megyeszékhely szerinti városi önkormányzat jegyzőjeként az üzletszerű ingatlanközvetítői illetőleg ingatlanvagyon értékelő és közvetítő tevékenység tekintetében ingatlanvállalkozás felügyeleti hatóságként jár el, ezen belül nyilvántartást vezet,

186 - a temetkezési szolgáltatás és a temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggően szolgáltatás felügyeleti hatóságként jár el, - mezőgazdasági igazgatás terén elvégzi a jegyzői hatáskörbe utalt feladatokat, úgymint: - állatvédelem, növényvédelem, gyümölcstelepítés, vadkár, jegyzőkönyvezése, vadászterületi résztulajdonosok jogi képviseletének ellátása, - hatósági bizonyítványok, igazolások kiállítása, - hirdetmények közzététele (hatóságoktól, végrehajtóktól, továbbá ügyfelektől termőföldre vonatkozó elővásárlási, előhaszonbérleti jog gyakorlására), - talált tárgyak őrzésével kapcsolatos feladatok ellátása, - jegyzői hatáskörben eljár szabálysértési ügyekben: - pénzbírságot szab ki, elkobzást rendel el, figyelmeztetést állapít meg, - végrehajtja a bíróság által kiszabott pénzbírságot, - igazolást állít ki fegyvertartási engedélyhez, továbbá a Szerencsejáték Felügyeletnél munkakör betöltéséhez, - önálló iktatást, irattározást végez. Okmányirodai feladatok: - vezeti a születési, házassági és a halotti anyakönyveket, lefolytatja a bejegyzéseket megelőző szükséges eljárásokat, teljesíti az előírt adatszolgáltatást, - állampolgárság vizsgálatra az iratokat mellékletekkel együtt felterjeszti a állampolgársági ügyekben eljáró szervhez, - jegyzőkönyvet vesz fel a házassági szándék bejelentéséről és közreműködik a házasságkötéseknél, - elvégzi a születés, házasságkötés és haláleset utólagos és újból való anyakönyvezését, teljesíti az adatszolgáltatást, - anyakönyvi másolatot, értesítőt és hatósági bizonyítványt állít ki, - az ügyfél kérelmére vagy hivatalból megindítja a hazai anyakönyvezésre irányuló eljárást, - őrzi a lezárt és hitelesített anyakönyveket, alapiratokat, kezeli az anyakönyvi irattárat, - átveszi az állampolgársági kérelmeket és továbbítja a miniszterhez, - a honosítási, visszahonosítási okirat megérkezéséről értesíti a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről, - előkészíti az állampolgársági eskü- és fogadalomtételeket, teljesíti az adatszolgáltatást, az állampolgársági eskü letételének kitűzött időpontjáról, illetve az eskü letételéről értesíti a Központi Okmányirodát, - intézi a névviselési, névmódosítási, névváltoztatási ügyeket, - névmutatót vezet az anyakönyvi bejegyzésekről, - anyakönyvezi az örökbefogadást, illetve annak megszüntetését, - nyilvántartást vezet az apa adatai nélkül anyakönyvezett születésekről, - hatósági igazolványt átadja az újszülött törvényes képviselőjének a személyazonosító jelről és erről nyilvántartást vezet, - jegyzőkönyvbe foglalja a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot; - elvégzi a születési, házassági és halotti anyakönyvek egyeztetését a KÖNYV Hivatal által küldött adategyeztető listával,

187 - gondoskodik az anyakönyvi biankó okmányok ASZA rendszeren keresztül történő megrendeléséről, nyilvántartásba vételéről és működteti a rendszert, - határozatban állapítja meg az újszülött gyermek és a házasságot kötő fiatal párok támogatására szóló jogosultságot, - dönt a személyazonosító igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, visszavonásáról, - dönt a talált személyazonosító igazolványok visszaadásáról, - továbbítja a Központi Hivatalnak a személyazonosító igazolvány kitöltéséhez szükséges adatokat, - intézkedik a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés során tapasztalt, vagy polgár által bejelentett adatváltozásnak, adatjavításnak a személyi adat- és lakcím-nyilvántartáson történő átvezetéséről, - értesíti a személyazonosító igazolvány találásáról, elvesztéséről, leadásáról, visszavonásáról és megsemmisítéséről a Központi Hivatalt, és a találásról a lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságot, - kezeli a személyazonosító igazolvány kiadásának megtagadásával, visszavonásával, valamint leadásával kapcsolatos alapiratokat, - törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesíti a személyazonosító igazolvány nyilvántartásáról, - a személyazonosság átmeneti igazolására ideiglenes személyazonosító igazolványt állít elő és ad ki, - fogadja az illetékességi területhez tartozó jegyzőktől érkező lakcímbejelentő lapokat, a jegyzőktől vagy anyakönyvvezetőktől érkező, a személyi azonosító képzésre, megváltoztatására vagy helyesbítésére irányuló bizonylatokat és a lakcímigazolvány kiállítására irányuló kérelmeket, - végzi a személyazonosító igazolvány kiadási eljáráshoz kapcsolódóan a lakcímigazolvány kiadásával kapcsolatos feladatokat, - kezeli a lakcímigazolvány elvesztésével, eltulajdonításával, megsemmisülésével, megrongálódásával kapcsolatos bejelentéseket, bejegyzi a lakcímigazolvány nyilvántartásba a lakcímigazolvány kiadását, kiállítását, érvénytelenítését stb., - a kérelem alapján gondoskodik arról, hogy a polgár doktori címe a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban is szerepeljen, -vezeti a polgárok személyazonosító és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartást, és ebből a törvényben meghatározott feltételekkel adatot szolgáltat, -közokiratot állít ki a nyilvántartott adatokról, -ellátja a személyazonosító jel kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos feladatokat, -hatósági bizonyítványt ad ki a személyazonosító jelről, és nyilvántartást vezet róla, -gondoskodik a személyes adatok védelméről, -ellátja a lakcímbejelentéssel kapcsolatos feladatokat, -továbbítja az általa felvett adatokat a központi nyilvántartás részére, -a polgárok kérelmére bejegyzi a nyilvántartásba az adatszolgáltatás tiltását, vagy korlátozását, -vezeti a közterületjegyzéket, -az egyéni vállalkozói igazolványok kiadása, cseréje pótlása iránti kérelmeket, az igazolvány kiadásával teljesíti, -az igazolvány kiadását, cseréjét, pótlását határozattal tagadja meg, ha az igazolvány kiadásának jogszabályi feltételei hiányoznak, vagy a vállalkozó rendelkezik már igazolvánnyal,

188 -az igazolvány visszavonásáról határozatban rendelkezik, -a személyesen át nem vett igazolványokat az átvételre való felhívást követően az igazolvány kiadásától számított 1 év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartásban való feltüntetéséről, -ellenőrzi a járművezetésre jogosító okmányok kiállítása, érvényesítése, cseréje, pótlása iránti kérelem adatait, gondoskodik a kérelem teljesítéséről és az engedély ügyfél részére történő kiadásáról, -a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmány kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem alapján intézkedik a törzskönyv kiállításáról és az ügyfél részére történő kiadásáról, -ellátja a jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításával, cseréjével, pótlásával és az ügyfél részére történő átadásával kapcsolatos feladatokat, -ellátja a fent jelölt okmányok kiadásával kapcsolatos, hatáskörébe utalt adatkezelési feladatokat, -átvezeti a nyilvántartáson jelölt adatokat, illetőleg adatváltozásokat, -továbbítja az okmánytár részére a nyilvántartásba történő bejegyzés és az okmányok kitöltésének alapját képező iratokat, -az okmányok elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén a körözési nyilvántartást vezető szerv értesítésével kezdeményezi az okmánykörözés elrendelését, -gondoskodik az engedély visszavonásáról, bevonásáról, a jármű forgalomból történő kivonásáról, valamint az ezekkel a feladatokkal összefüggő adatok nyilvántartásba történő bevezetéséről, továbbá az okmány és rendszámtáblakörözés elrendeléséről, -dönt a vezetői engedély kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, -bejegyzi a nyilvántartásba a vezetési jogosultság szünetelését, megszüntetését, a vezetői engedély visszavonását, -törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesít a vezetői engedély nyilvántartásáról, -vezetési jogosultság igazolására, kérelemre ideiglenes vezetői engedélyt állít elő és ad ki, -a nyilvántartás alapján a bevont vezetői engedélyeket az előírt kötelezettségek teljesítése után visszaadja az állampolgárnak, -összeállítja és naprakészen tartja a választók nyilvántartását, -vezeti a választójoggal nem rendelkezők jegyzékét, -végzi a hazatelepülő magyar vagy külföldi állampolgárok összeírását, -átveszi az útlevélkérelmeket, adatfelvétel és elektronikus fényképaláírás elkészítése után továbbítja a minisztériumnak, - kiadja a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványát, meghosszabbítása, cseréje, pótlása, visszavonása, - elektronikus ügyfélkapu létesítéséhez az ügyfél kérelmére regisztrációs eljárást folytat le, - az okmányirodai illetékek befizetését biztosítja, a tévesen befizetett összeg visszautalásáról rendelkezik. Kereskedelmi hatósági feladatok: - kérelemre nyilvántartásba veszi a bejelentésköteles tevékenységet folytató kereskedőket, mely tényről értesíti a társhatóságokat, - kérelemre nyilvántartásba veszi a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat, mely tényről értesíti a társhatóságokat,

189 -

kérelemre törli a nyilvántartásból a megszüntetett bejelentésköteles tevékenységet folytató kereskedőt, mely tényről értesíti a társhatóságokat, - kérelemre engedélyezési eljárást folytat le a működési engedélyköteles terméket folytató kereskedők ügyében, - kérelemre módosítja a működési engedély adatait, amennyiben abban változás történik, - kérelemre visszavonja a megszüntetett üzlet esetében a működési engedélyt, - kérelemre szálláshely-üzemeltetési engedélyezési eljárást folytat le, - kérelemre módosítja a szálláshely-üzemeltetési engedély adatait amennyiben abban változás történik, - kérelemre visszavonja megszüntetett szálláshely esetében szálláshelyüzemeltetési engedélyt, - hatósági ellenőrzést folytat le a kereskedelemi egységekben, illetve a szálláshelyeken, - jogszabálysértés esetén hatósági eljárást folytat le.

Építésügyi Osztály: - ellátja az építésügyi igazgatással kapcsolatos feladatokat, ennek keretében: - építési engedélyezi eljárást folytat le, - építési bejelentési eljárást folytat le, - ellátja az engedélytől eltérő, vagy engedély nélkül végzett építési munkákkal kapcsolatos teendőket, - lefolytatja az építésrendészeti eljárásokat, - építésügyi ellenőrzést folytat le, - végzi az építmények használatba vételére és az eltérő használatára vonatkozó eljárást, - végzi az építmények és létesítmények rendeltetéstől eltérő használatával kapcsolatos feladatokat, - végzi az egyéb építési feladatokat, - tájékoztatást ad a településrendezési tervekkel és szabályozási tervekkel kapcsolatosan, az illetékességi terület települései vonatkozásában, Nyíregyháza tekintetében az ingatlanok beépíthetőségére, telekalakítására vonatkozóan a lakosság részére, - végzi a személy- és teherfelvonókkal, továbbá a mozgólépcsőkkel kapcsolatos feladatokat, - az útügyi hatósági tevékenység keretében: - engedélyezi a járdák és gyalogutak létesítését, - ellátja az egyéb, jegyzői útügyi hatósági tevékenységeket, - ellátja természetvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat, - a környezetvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatok keretében: - ellátja a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos hatósági teendőket, - végzi a levegőtisztaság-védelmi feladatokat, - ellátja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat, - gondoskodik az egyéb környezetvédelmi hatósági feladatok ellátásáról, - a vízügyi hatósági tevékenység keretében: - a vízjogi engedélyezési eljárásokat folytat le (sekély fúrású kút, házi szennyvíztisztító, szennyvíz szikkasztás engedélyezése), - lefolytatja a szabálytalanul létesített csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos hatósági eljárásokat, - megteszi a helyi vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos hatósági

190 intézkedéseket, - ellátja a házszám-igazolással kapcsolatos polgármesteri hatósági feladatokat, melynek keretében: - ellenőrzi a használt házszámokat, - új házszámot állapít meg, - módosítja a nem megfelelő házszámokat. Közterület-felügyelet: - A város közterületein, a közterület-felügyelő országosan egységes egyenruhában, hivatalos személyként történő őr vagy járőrszolgálat keretében: - ellenőrzi a közterületek jogszerű használatát, - felügyeli a közterületen folytatott, engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenységek szabályszerűségét, - megelőzi, megakadályozza, megszakítja, megszünteti, illetve szankcionálja a közterületek rendjére és tisztaságára vonatkozó, jogszabály által tiltott tevékenységet, - közreműködik a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében, - közreműködik a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság és a közrend védelmében, - közreműködik az önkormányzati vagyon védelmében, - közreműködik a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében, - közreműködik állat és növény-egészségügyi, valamint ebrendészeti feladatok ellátásában, - folyamatosan ellenőrzi a közterületek rendjére vonatkozó önkormányzati rendeletek előírásainak betartását, valamint az azokban meghatározott kötelezettségek teljesítését, - feladatkörében a jogszabályokban foglalt esetekben és módon intézkedéseket foganatosít, melyek: - igazoltatás, igazoltatásban érintett személy feltartóztatása, előállítás, - helyszíni birság kiszabása, - dolog visszatartása, - jármű feltartóztatása, - kerékbilincs alkalmazása, - az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő terület, épület vagy építmény lezárása, belépés megakadályozása, az illetéktelenül ott tartózkodó eltávolítása, - szabálytanul elhelyezett, valamint hulladékká vált és elhagyott járművek elszállítása. - A felügyelet-vezető: - együttműködik a rendőrséggel, a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal, a katasztrófa védelem helyi szerveivel, a Nemzeti Adó és Vámhatóság egyéb állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel,

191 így különösen a polgárőrség helyi szerveivel, valamint a feladat ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel, gazdálkodószervvel, - folyamatosan kapcsolatot tart az önkormányzat szabálysértési hatóságával a szabálysértési feljelentések, valamint a határidőre be nem fizetett bírságok behajtásának tárgyában, - önálló iktatást és irattározást vezet, jogszabályban meghatározottak szerint adatokat kezel, - szervezi a közterület-felügyelők alkalmassági vizsgálatát, szakmai felkészítését, - törvényben meghatározott célból és adatkörben adatokat vesz át, szerez be, és továbbít, - részt vesz a felügyelői tevékenységgel kapcsolatban a rendőrséghez benyújtott panaszok kivizsgálásában. f.) Ellenőrzési Osztály: - segíti tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenységével a hivatal működésének fejlesztését, eredményességének növekedését. Tevékenysége során szabályszerűségi-, pénzügyi-, rendszer és teljesítmény illetve informatikai rendszerellenőrzést végez, - vizsgál, ellenőriz a Polgármesteri Hivatalnál, az önkormányzati intézményeknél, az önkormányzat többségi irányítása alatt álló gazdálkodó szerveknél, - vizsgálja és értékeli a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét, - vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát, - az önkormányzat által alapított és fenntartott intézményekben pénzügyigazdasági ellenőrzést végez, valamint – Polgármesteri Hivatal illetékes belső szervezeti egységeivel együttműködve – a fenntartói irányítás keretében vizsgálja a közoktatási intézmények gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, - ellenőrzi az önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználását a kedvezményezett szervezeteknél, - nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján tett intézkedéseket, - ellenőrzési megállapításai alapján ajánlásokat fogalmaz meg a polgármester és a jegyző részére a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében, - elkészíti és a jegyzőnek jóváhagyásra előterjeszti a Belső Ellenőrzési Kézikönyvet és a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai-tervet. Gondoskodik a Kézikönyvben foglalt szabályok betartásáról, - elkészíti az éves ellenőrzési tervet, melyet a jegyző által történő jóváhagyást követően a Közgyűlés elé terjeszt, - előkészíti az éves összefoglaló ellenőrzési jelentést, melyet a polgármester, jegyző a zárszámadási rendelettervezettel együtt a Közgyűlés elé terjeszt, - ellátja mindazon feladatokat, melyeket a hatályos jogszabályok, különösen az önkormányzati és az államháztartási törvények, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet a

192 belső ellenőrzési szervezet illetve belső ellenőrzési vezető feladat és hatáskörébe utalnak. XI. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 1./ A Polgármesteri Hivatalt a jegyző, illetve az általa megbízott vezető vagy dolgozó jogosult képviselni. A Polgármesteri Hivatal belső működése során a belső szervezeti egységeket a belső szervezeti egységek vezetői, illetve az általuk - a jegyző egyetértésével - megbízott dolgozók jogosultak képviselni. 2./ A kiadmányozás rendjéről szóló polgármesteri és jegyzői együttes utasítást a jelen szabályzat 4. számú. függeléke tartalmazza. 3./ A költségvetési gazdálkodást érintő kiadmányozás rendjéről szóló polgármesteri és jegyzői együttes utasítást a jelen szabályzat 5. számú függeléke tartalmazza. 4./ Az ügyiratkezelés és az iktatás rendjéről szóló jegyzői utasítást a szabályzat 6. számú függeléke tartalmazza.

jelen

5./ A Polgármesteri Hivatalban a bélyegzőhasználat rendje az alábbi: 5.1. a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármestere, Alpolgármestere, és Jegyzője feliratú, középen a magyar címert ábrázoló körbélyegzők használatára saját személyükben jogosultak. 5.2. a Polgármesteri Hivatal hivatalos körbélyegzője: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala feliratú, középen a magyar címerrel, 5.3. a Gyámhivatal hivatalos körbélyegzője: Gyámhivatal Nyíregyháza feliratú, középen a magyar címerrel, 5.4. az Adóosztály és az államigazgatási hatósági feladatok ellátásában közreműködő belső szervezeti egységek sorszámozott jegyzői körbélyegzőt használnak, 5.5. a Közterület-felügyelet hivatalos körbélyegzője: Közterület-felügyelet Nyíregyháza feliratú, középen a magyar címerrel. 5.6. a hivatalos bélyegző lenyomatát csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával ellátott kiadmányokon lehet használni, 6./ A polgármester és a jegyző szükség szerint, de legalább évente munkaértekezletet tart a Polgármesteri Hivatal dolgozói részére, melyeken az elvégzett munka időszakos értékelése, a következő időszak feladatainak kiadása, és közérdeklődésre számottartó információk átadása történik meg.

193 7./ Az ügyfélfogadás rendje külön szabályzatban kerül meghatározásra. Az országgyűlési képviselőket, a központi és területi államigazgatási szervek vezetőit és ügyintézőit, továbbá a Közgyűlés képviselőit munkaidőben – ügyfélfogadási időn túl is – soron kívül kell fogadni és részükre a szükséges tájékoztatást megadni. 8./ A Polgármesteri Hivatal dolgozóit a tudomásukra jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titok (adat) tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E kötelezettség az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek alapulvételével kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll. A hivatal dolgozói minden olyan adatot, információt és tényt kötelesek a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségüket befolyásolja. 9./ A Polgármesteri Hivatal dolgozóinak munkarendjét, közszolgálati jogviszonyuk egyes kérdéseit külön rendelet, valamint a közszolgálati szabályzat szabályozza. 10./ A belső szervezeti egység dolgozóinak munkaköri leírását jelen szabályzatban foglaltak alapulvételével a jóváhagyást követő 60 napon belül kötelesek a belső szervezeti egységek vezetői elkészíteni, s azt a dolgozóknak írásban kiadni. A Polgármesteri Hivatal dolgozói a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást. XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1./ Jelen szabályzat 2011. március 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala belső szervezeti tagozódásának és ügyrendjének megállapításáról szóló 6/2010.(I.18.) számú határozat hatályát veszti. 2./ A szabályzatban foglaltak hatályosulását a jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri, s a szükséges és indokolt változtatásokra a megfelelő intézkedéseket megteszi. 3./napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata adott évi költségvetésének előterjesztésekor, valamint a zárszámadás mellékleteként beterjesztendő mérlegek és kimutatások tartalmi meghatározásáról szóló 21/2006.(VI.1.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Patóné Nagy Magdolna Gazdasági Osztály helyettes vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Ugye ez egy jogszabály által előírt elvégzendő feladatunk. Az előterjesztést megtárgyalta a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság. Kérem először Nagy László elnök urat, hogy ismertesse a bizottság álláspontját.

194 Nagy László: (Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság a tegnapi nap során tárgyalta az előterjesztést, a 2011. évi költségvetést és sok kérdés, sok válasz után a bizottság két nem szavazattal és… Dr. Szemán Sándor: (címzetes főjegyző) Képviselő úr ez nem az. Nagy László: (Pénzügyi Bizottság elnöke) Bocsánat, igen, az van még előbb. Igen, a megalapozó rendeletet tehát a Pénzügyi Bizottság elfogadta és a közgyűlésnek támogatásra ajánlja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért elnök úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság a rendelet-tervezetet elfogadta és a közgyűlés számára elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy van-e kérdés az előterjesztéshez? Nem látok kérdezőt. Hozzászólást, észrevételt kíván-e valaki tenni? Nincs jelentkező, kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet. 2/2011.(II.10.) önkormányzati rendelet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata adott évi költségvetésének előterjesztésekor, valamint a zárszámadás mellékleteként beterjesztendő mérlegek és kimutatások tartalmi meghatározásáról szóló 21/2006. (VI.01.) önkormányzati rendelete módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 71. §-ban kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §.

2.§.

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata adott évi költségvetésének előterjesztésekor, valamint a zárszámadás mellékleteként beterjesztendő mérlegek és kimutatások tartalmi meghatározásáról szóló 21/2006. (VI.01.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép, valamint jelen rendelet 2. számú mellékletével egészül ki. E rendelet 2011. február 10. napján 11 órakor lép hatályba.

Nyíregyháza, 2011. február 10.

195

4./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló rendelet megalkotására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Patóné Nagy Magdolna Gazdasági Osztály helyettes vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Tehát az ez évi költségvetésünkről van szó, amelyet valamennyi bizottság megtárgyalt. Két bizottsági ülésen tudtam részt venni. Röviden szólva egy olyan költségvetést állítottunk össze, ami alapvetően a Közgyűlés által elfogadott költségvetési koncepcióra épül. A jelen helyzettel kíván szembenézni és megoldást találni azokra a problémákra, amivel küszködünk. Egy reális, valós számokra épülő költségvetés ez, amelyik szakítani kíván a korábbi kiadásvezérelt költségvetéssel és ki kívánja húzni a várost abból az adósságspirálból, amibe belekerült. Tehát ebből a szempontból egy jelentős és bizonyos szempontból átmeneti költségvetés jellemzi a költségvetést. A korábban áthúzódó beruházások, fejlesztések is az ez évi költségvetésünket illetik, kiemelten a szennyvízprogramot, és próbáltunk egy olyan megoldást találni a bankokkal folyó tárgyalások után is, ami a likviditást is megteremti. Ez ugye azt jelenti, hogy sikerült 4,1 milliárdra levinni az ez évi hitel visszafizetés összegét. Szóbeli kiegészítést nem tudom kíván-e valaki tenni? Nekem még kötelességem tájékoztatni a Közgyűlést arról, hogy, hogy a költségvetés előkészítése tulajdonképpen már decemberben megkezdődött. Az intézmények bevonásával, a cégvezetők bevonásával és a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőinek a bevonásával, két fordulóban is végigtárgyaltuk a költségvetési számokat, és ezt követően a költségvetési intézmények érdekegyeztető tanácson, az Oktatási Érdekegyeztető Fórum, valamint az Egészségügyi, Szociális, Közművelődési és Sport Intézmények Érdekegyeztető Fóruma február másodikán tartott együttes ülésén is megtárgyalta, és az érdekképviseletek 18 igen szavazattal egyhangúlag támogatták a költségvetést. Említettem, hogy valamennyi bizottság tárgyalta az előterjesztést, úgy, hogy kérem a bizottsági elnököket, hogy ismertessék a bizottságok álláspontját. Akkor először Nagy László elnök úrnak adom meg a szót. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. Nagyon rövid leszek, 2 nem és 6 igen szavazattal a Közgyűlés elé elfogadásra javasolja a Bizottság. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Szilassy Géza elnök úr. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Köszönöm a szót, tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést és támogatásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tormássi Géza elnök úrnak adom meg a szót. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság

196 is megtárgyalta az előterjesztést, mind a határozatot, mind a rendeletet. 6 igen és 1 nem szavazattal elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai Menyhért elnök úr. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság megtárgyalta a rendelettervezetet, elfogadta és elfogadásra javasolja, és ugyanúgy külön szavazást ejtettünk a határozat-tervezetre, amely szintén elfogadásra javaslunk. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm. Dr. Tirpák György elnök úr. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és mind a határozat-tervezetet, mind a rendelet-tervezetet egyhangúlag elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lipták Lajos elnök úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt képviselő-testület. Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság megtárgyalta a 2011. évi költségvetési rendelet, és mind a határozatot, mind a rendeletet 6 igen, 1 tartózkodás, 1 nem szavazattal elfogadta. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Azt hiszem valamennyi bizottság elnöke ismertette a bizottsági véleményeket. Főjegyző úrnak adom meg a szót. Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Köszönöm a szót. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Csak annyit szeretnék bejelenteni, hogy az előző napirendet azért kellett elfogadnunk, hogy az alapján meghatározható legyen a költségvetésnek a szerkezete, táblázatai, mellékletei. Az új jogalkotási szabályozás szerint ilyen esetben, hogy ha már ezt azonnal alkalmazni kívánjuk, akkor azonnal ki lehet hirdetni és hatályba lehet léptetni a rendeletet, de ezt óra szerint kell megtenni, és akkor szeretném jelezni, hogy polgármester úrral aláírást követően 11 órakor ezt a rendeletet, az előző rendeletet hatályba léptetjük és kihirdetjük. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. A költségvetéshez egy képviselői módosító indítvány érkezett, amit a Vass Zoltán képviselő úr tett. Ugyan a bizottsági ülésen bejelentette, hogy eláll ettől ,de meg kell kérdezzem, hogy tájékoztassa a Közgyűlést is, hogy fenntartja-e, illetve visszavonja a módosító indítványait? Vass Zoltán Géza:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A valamennyi módosító indítványomat visszavonom. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát akkor az előterjesztésnek megfelelően tárgyaljuk, képviselői módosító indítvány nem érkezett, illetve visszavonásra került. Megkérdezem a tisztelt képviselőket, hogy kérdésük van-e az előterjesztéshez? Jeszenszki András képviselő úr.

197

Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, Tisztelt Közgyűlés, tisztelt előterjesztők. Néhány kérdésem lenne a költségvetési tervezéssel kapcsolatosan. Az első kérdés az Európa Uniós pályázatokra vonatkozik, amelyeknek nagy részét még a korábbi városvezetés által megnyert pályázatok megvalósítását jelenti majd az idei évi költségvetésben. A kérdésem az lenne, hogy nem érzi-e a városvezetés nagy feladatnak majd a növekvő önerőt, hiszen két pályázatot láthattunk az új költségvetésben, és a korábbi pályázatoknál átlagosan 84-86%-os támogatást tudtunk elérni 14%-os önerővel. Most viszont a két új pályázatnál már 60% közeli az önerő, illetve bocsánat a támogatás, és közel 40%-os az önerő, amit biztosítanunk kell. Tehát a kérdés az, hogy ezek a beruházások nem juttatják-e majd nehéz helyzetbe az önkormányzatot a későbbiekben, ha ilyen kondíciók mellett tud majd az önkormányzat beruházásokat vállalni? Miközben a korábbi időszakra vonatkozóan hangzottak el olyan állítások, hogy a korábbi önkormányzat nehéz helyzetbe hozta a nyíregyházi költségvetést. A következő kérdésem országos vonatkozású is, hogy nem tud-e polgármester úr arról, hogy a normatíva ügyében valamiféle előrelépés várható? Ez egyébként egy hosszú évek óta húzódó probléma, tehát ez nem jelenlegi probléma. Ugye tudjuk azt, hogy a normatívákat az oktatási intézmények, azok igénylik, ahol a gyerek effektíve iskolába jár. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó visszatérítésekben viszont a helyi önkormányzatok kaphatnak visszatérítést. A kérdésem az lenne, hogy van-e tudomása arról polgármester úrnak, hogy esetlegesen ebben valamilyen előrelépés történhet-e a jövőben? Hiszen talán a nyíregyházi iskolákat is könnyebb helyzetbe hozhatná az, hogy ha a személyi jövedelemadóból jobban tudnánk részesülni. Tudván, hogy nagyon sok nem nyíregyházi, hanem vidéki gyermek tanul a nyíregyházi intézményekben. A következő kérdésem a járda-programra vonatkozik, hogy ennek az elhagyását láthatjuk a költségvetési tervezésben, miközben a kerékpárút fejlesztésnél jelentős összegek szerepelnek. Sajnos módosító indítvány benyújtására elég rövid idő állt rendelkezésre konkrétan arra, hogy teljes egészében áttanulmányozhassuk a költségvetést. A kérdésem az lenne, hogy nem lenne e esetleges célszerű legalább valamennyi forrást átirányítani a kerékpárút fejlesztési betervezett összegekből a járda-programok felé, hiszen az elmúlt időszakban azért jelentős járdafejlesztési programokat hajtott végre Nyíregyháza. Ehhez kapcsolódóan még egy érintő kérdésem lenne. A város mindig lehetőséget biztosított a városüzemeltető cégen keresztül arra, hogy egyéni kérésre, főleg a kertes övezetekben lakók saját házuk környékén a járdáikat felújíthassák úgy, hogy maga a város biztosított számukra járdalapot, kötőanyagot és mindenféle olyan anyagot, ami ehhez szükséges. A kérdésem az lenne, hogy ennek a járdaépítési programnak az eltörlése jelenti-e azt esetlegesen, hogy ez az egyénileg igényelhető járda-felújítási összeg is törlésre kerül ebben az évben? A következő kérdésem a várost érintő hitelállományt és kamatot érintené, hiszen tudjuk, hogy a kötvény átlagkamata 2-2,5% körül található. 2,5 milliárdos hitelünk van körülbelül a panel és egyéb fejlesztéseknek a kapcsán és a folyószámlahitelünknél pedig közel 3%-os kamatú hitelállományunk. Ugye itt a 2,5 milliárdos hitelnél egyébként 7% a kamat. Polgármester úr most a költségvetés bevezetésekor, illetve a közgyűlés bevezetésekor, az elmúlt Közgyűlésen is említette azt, hogy sikerként könyveli el a város azt, hogy úgy tudott megállapodni a hiteleket biztosító bankokkal, hogy ezt a kondíciót gyakorlatilag folytatni tudja a város. Tehát magyarul ez azt jelenti, hogy mégis csak az előző időszakban a hitelpolitikában a kamatpolitikája a városnak sikeres volt. A következő kérdésem az lenne, hogy a tavalyi intézményi működésnek mennyi volt a komplett összege? Tehát mennyit tervezett erre a város? Mennyi valósult meg, végül aztán mennyi lett ebből a

198 realizálódó költség? Mennyi a tavalyinak a tükrében az idei évre az intézményi működésnek a tervezése? Az utolsó kérdésem pedig egyéni képviselőként azt szeretném megkérdezni, hogy a korábbi időszakban már a költségvetés tervezésének az időszakában volt egyeztetés az egyéni képviselőkkel, hiszen a városüzemeltetésnek is el kell készítenie a maga saját költségvetését, tehát volt egyeztetés az egyéni képviselőkkel, legalább tervszinten arról, hogy mi várható az adott választókerületekben az adott évben. A kérdésem az lenne, hogy miután ez az idén eddig még nem volt, hogy tervezi-e a városvezetés ennek az egyeztetésnek a lefolytatását, és ha igen, akkor mikor? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Póka Imre képviselő úrnak adom meg a szót. Póka Imre Tamás:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Három kérdésem lenne. A 9. számú mellékletben a városfejlesztés feladatai között szerepel az útalapok tervezése, építése, lezárása és ezen az 1.3-as tételen egy 10 milliós összeg szerepel. Kérdésem az, hogy elegendőnek gondolja-e az előterjesztő akkor, amikor több mint ezer kilométeres földút hálózata van a városnak ezt az összeget? A második kérdés, szintén a 9. számú mellékletben, a 2.17-es tételnél olvashattuk a fenti adatokat mint komplex szolgáltatás-fejlesztés és funkcióbővítés Sóstógyógyfürdőn, de erről nincsen különösebben információnk erről, mit takar ez? Ugyanígy a 2.18-as tételnél a Nyíregyháza D-Ny-i területi ipari átstrukturálásának elősegítését célzó részről sem tudunk semmit. Egy harmadik kérdés. Tegnap az egyik kertvárosi boltban találkoztam egy Pihenő utcai lakossal, s elmondta, hogy nagy aláírásgyűjtésbe kezdtek a Tiszavasvári út északi oldalának magánerős útépítésével kapcsolatosan és ezt aláírták sokan a Pihenő utcán, sőt a más utcákon is. A kérdés az, hogy mivel nem nagyon láttunk a költségvetésben esetlegesen önkormányzati önerőt, vagy hozzájárulást erről az elképzeléshez, kaptak rá ígéretet. Ezzel mi a helyzet? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Nagy László képviselő úr következik. Nagy László:(képviselő) Tisztelt Közgyűlést, tisztelt polgármester úr. Több kérdésem van a költségvetéssel kapcsolatban. Az egyik az, hogy ez a fűnyíróelv, ami alapján a költségvetés a nem kötelező feladatoknál is, de részben a kötelező feladatoknál is egy költségcsökkentést ír elő, megelőzte-e ezt az elvárást valamilyen hatásvizsgálat, hogy a szakfeladatok ellátásában milyen hatása lesz majd ennek az elvonásnak? A következő kérdésem az, hogy korábban arról volt szó akkor, amikor az új városvezetés elkezdte a munkáját, és az egyik első és legfontosabb feladatának tekintette, hogy a polgármester saját hatáskörében átcsoportosítható összeget megemelte 1 ezrelékről 5 ezrelékre, akkor azt mondták, hogy addig, amíg az előző költségvetés konszolidálására nem kerül sor, addig erre szükség van, ebben a költségvetésben továbbra is megjelenik ez. Továbbra is indokoltnak tartja-e a városvezetés ezt a nagyon nagy összegű átcsoportosítási lehetőséget megtartani? Vagy nem gondolkodott-e azon, hogy ezt visszaállítja a korábbi 1 ezrelékre? Következő kérdésem. Mi van az informatikai pályázatunkkal? Erről nem találok utalást a költségvetésben. Korábban volt egy olyan informatikai pályázata a városnak, ami az oktatási intézmények infrastrukturális és számítógépes fejlesztését célozta meg. Nem tudok erről semmit sem, de nem is látok utalást sem ebben. A Mentálhigiénés Központnál ugyanez a kérdésem. Miért csak 2012-re van

199 betervezve? Hiszen ott már egy meglehetősen előrehaladott állapotban lévő pályázatról volt szó. Nem látok utalást a költségvetésben a korábbi városvezetés és a korábbi Közgyűlés által is nagyon fontosnak tartott két intézmény felújítására, ez a Bem és a Móra iskola. A két egyik legnagyobb oktatási intézménye a városnak és semmilyen utalást nem találunk arra, hogy ezzel foglalkozik-e a város. Ezt azért is tartanánk fontosnak, mert két olyan intézményről van szó, amelyeknek a felújításával nagyon jelentős költségmegtakarítást lehetne elérni, hiszen két nagy intézmény, ahol nagyon sok energiát lehetne megspórolni a városnak. Következő kérdésem az, hogy miért fizetünk a Bujtosi Szabadidőcsarnoknak 57 millió forintot, hogy ha csapataink gyakorlatilag már ki vannak tiltva a Bujtosi Csarnokból? Csak abban az esetben tehetik be a lábukat, ha ezért bérleti díjat fizetnek. Akkor mi indokolja azt, hogy mégis ekkora támogatást adjunk a Bujtosi Csarnoknak? Következő kérdésem az, hogy nem érinti-e a nyíregyházi 106 millió forintos kiadási előirányzatot a Megyei Önkormányzat felé az, hogy a Megyei Önkormányzat több intézményét is ki akarja szervezni asz egyházaknak? Ilyen értelemben elképzelhető, hogy a Nyíregyházi Önkormányzatnak ezt a megállapodást felül kell vizsgálni és a költségvetés ezen sorát érinteni is fogja. A következő kérdésem, hogy elhangzott az, megint csak hivatkozni tudok a szakértő úrra, itt ebben a teremben mondta, hogy 40 millió forintból meg lehet oldani egyébként egy informatikai hátteret egy ilyen polgármesteri hivatalnak. Utána arról is hallottunk, hogy 25 millió forintos megtakarítást ért el decemberben az új informatikai vezető. Ehhez képest ebben a költségvetésben 2 millió forinttal több van betervezve, mint az előző évben volt. Hát nem tudom, ez a költségtakarékosságnak az útja? De mi indokolja azt, hogy mégis 2 millió forinttal több van betervezve az informatikai cégnek, mint tavaly volt, miközben arról hallottunk, hogy elképesztő megtakarítások is elérhetőek ezen a területen. Következő kérdésem, igen, egy kérdés van még. A közmunkaprogram ha tetszik, ha nem válságban van ma Magyarországon. Egy új rendszerrel fele pénzből próbálja a Kormány megoldani a közmunka programot. Ennek ebben a költségvetésben is látjuk már a hatásait. A városvezetés számolt-e egyébként azzal a negatív hatással, hogy egyrészt most már szinte a duplájára emelkedett a RÁT-osokra fordítandó pénz, 540 millió forintot kell majd ebben az évben kifizetni még akkor is, hogyha ennek egy jelentős részét vissza tudja igényelni a város, de azért a közmunkaprogramban folytatott eddigi tevékenysége rengeteg embernek megszűnik, megjelenik máshol, megjelenik a szociális ágazatban, ez egy elképesztően nagy szám. Mit kíván tenni a városvezetés azért, hogy ezeknek az embereknek a sorsa jobbra forduljon? Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Más kérdezőt nem látok. Először is Dr. Kvancz József könyvvizsgáló urat is köszöntöm, üdvözlöm, aki itt van, és mielőtt a kérdésekre rátérnék kérem, hogy ismertesse a könyvvizsgálói álláspontját a költségvetési előterjesztésünkről. Dr. Kvancz József:(könyvvizsgáló) Köszönöm szépen. Köszönöm szépen, polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A könyvvizsgálónak kötelező megszólalnia a költségvetési tervezet véleményezése során. A VERSATILE AUDIT Könyvvizsgáló Kft. áttekintette, átvizsgálta Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2011. évi költségvetési rendelet-tervezetét. A megállapításainkat a Magyarországon érvényes Nemzeti Könyvvizsgálati Sztenderdek alapján hajtottuk végre. Ennek megfelelően elegendő és kellő bizonyosságot kellet szereznünk arról, hogy ez a tervezet a valóságnak megfelelően tartalmazza az előirányzatokat, bevételeket és a kiadásokat. Ennek megfelelően a tisztelt Közgyűlés elé az alábbi könyvvizsgálói jelentésben szereplő

200 összegeket terjesztjük. A bevételek és kiadások egyező főösszegét 43 milliárd 422 millió 590 ezer forintban kérjük elfogadni. A tárgyévi költségvetési hiányt 2 milliárd 823 millió 369 ezer forintban, és a költségvetés összesített hiányát 6 milliárd 902 millió 359 ezer forintban javasoljuk elfogadni. A költségvetésről szóló törvény előírja, hogy a hiánynak a finanszírozását és finanszírozásra való javaslatot a költségvetésnek tartalmaznia kell. Ezt megtette a Polgármesteri Hivatal. Ennek megfelelően a társaságunk személyében felelős könyvvizsgálóként magam korlátozás nélküli hitelesítő záradékot bocsátottunk ki. Köszönöm szépen polgármester úr. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Néhány kérdésre én válaszolnék. Jeszenszki András képviselő úr felvetette azt a két EU-s projektet, hogy nem fogja-e terhelni a költségvetést. Tehát mondtam a felvezetőben, hogy ami igazán sikeres projekt volt az az Állatpark, de azt is lehetett volna sokkal jobban csinálni, hiszen egyrészt egy 50%-os önerővel történt a beruházás, másrészt nem jól készítették elő. Valószínűleg plusz forrást kellett hozzátenni, amit a város már 100%ban maga állt, és ebből adódóan finanszírozási teher az megjelenik. Ennél a pályázatnál az előkészítés jelenik meg ebben a költségvetésben, de igazából 2,3 milliárd vissza nem térítendő támogatásról beszélünk, ami abban is különbözni fog a korábbi pályázatunk azon részétől, amit mi rossznak, szükségtelennek vagy rosszul előkészítettnek gondolunk, hogy egyrészt a vállalkozásfejlesztés, ami munkahelyteremtés, befektetések ösztönzését jelentené, tehát ezen a területen. Én azt gondolom, hogy ezen a területen jó lett volna korábban is ha Nyíregyháza pályázattal jelentkezik. Másrészt a Sóstói pályázat az próbálja egyrészt korrigálni azokat a nagyon nagy hibákat, amik eddig jellemezték mind az Élményfürdő akkori beruházását, mind pedig a most folyó beruházást sajnos. És próbálja ugyanakkor egybefoglalni, összekötni a fejlesztési területeket, ezáltal indukálni új beruházásokat is, illetve amit pedig konkrétan végez az egy fenntartható megtérülést is figyelembe vevő beruházás lesz. A másik, ami a kérdés a normatívát illeti, én azt gondolom, hogy ez most nincs napirenden. Jövő héten indul a Parlament tavaszi ülésszaka és annak keretében várhatóan áprilisban tárgyalja a Parlament a közoktatási törvényt, tehát én azt gondolom, hogy erről akkor lehet majd érdemben beszélnünk. A következő kérdése a hitelkamatokhoz kapcsolódik és az a megállapítás, amivel én vitatkoznék, hogy a korábbi hitelpolitika az jó volt és hasznos volt. Hát én a banki tárgyalásokon olyan helyzetekbe kerültem, amikor felvetettem, hogy miért van az, hogy egy város önkormányzati tulajdonú cége 30 milliós hiteléhez a városi önkormányzat kézfizető kezessége van, mert sajnos ez a helyzet, de ugyanakkor a hitelkondícióban ez nem tükröződik vissza. Tehát a kockázatértékelés és a kamat meghatározás az úgy történik, nagyon magas a BUBOR, plusz 2,95 több helyen, ami olyan lenne, mintha nem lenne kézfizető kezesség. Van egy másik jellemzője ennek a hitelkonstrukciónak. Ezek akkor indultak, tehát nagyon fontos tudnunk, nem mindegy, hogy mikor vesszük fel a hitelt. A pénzügyi helyzet, a bankok kamatpolitikája az évenként változik és most, amikor én azt mondtam, hogy igenis az siker, hogy sikerült a folyószámla hitelt úgy megkötni, hogy a korábbi 2,5 milliárdos hitel, ami egy jó feltételű kamatlábat, BUBOR mínusz 3%, azt év végéig meghosszabbítottuk és ahhoz igazítottuk a plusz 500 millió forintot, azt gondolom, hogy ez egy jó rész. Különösen a kötvények terén jelentkezett igazán komoly vesztesége a városnak és árfolyamveszteség formájában, mert azoknak a kamatfeltétele, például a Sóstófejlesztési Zrt. svájci frank alapú devizahitelének kamatfeltétele nem rossz, csak, nem történt semmi annak érdekében, hogy legyen egy árfolyam biztosítás. Ebből adódik az az óriási veszteség, ami jelentkezik és ezt

201 nem tudja kompenzálni egy jó kamat, mert amikor valamin bukunk több 100 millió forintot árfolyamveszteség címén, ott ha nyerünk néhány 10 millió forintot, az nem kompenzálhatja. Tehát nyilvánvalóan a másik feladat még itt a 2011-12. évnek a likviditás megteremtése, hiszen a hitel visszafizetések, a megkötött szerződések alapján erre a két évre drasztikusan megnőttek, megnőnének, tehát ezt a tárgyalások során átütemezéssel is próbáljuk enyhíteni és vizsgáljuk azt is a hitelcsomag keretében, hogy hogyan tudjuk kezelni a kötvények árfolyam veszteségi problémáját. Sajnos például az egyik kötvénynél az euró-svájci frank keresztárfolyam a kibocsátáskor 1,657 volt, vizsgáltuk azt a lehetőséget, hogy hogyan lehet átállni euró árfolyamra. Ez most a héten javult egy kicsit, de ez azt jelenti, hogy 1,3 fölé került, tehát óriási árfolyamveszteség van és igazából én opciókat szeretnék az átütemezés mellett a bankoktól arra, hogyha az euró-svájci frank keresztárfolyam számunkra jól alakul, akkor következhessen be a kötvények átstrukturálása. De mondjuk ebben a kérdésben még külön egy órát beszélhetnénk, mert rengeteg olyan szakmai kérdés van, amivel most foglalkozunk. A következő kérdése volt az egyéni képviselőkkel való egyeztetés. Most igazából nem volt aktuális, mert most a Polgármesteri Hivatalt vizsgáljuk. Elindítjuk az intézmények átvilágítását is, szakmai konzultáció, hogyan történjenek a megtakarítások? A cégeknél ugyanez a helyzet, több cégünk komoly problémákkal küzd. Tehát ez az év sajnos nem az az év, ahol vannak lehetőségeink. Remélem, hogy a következő évi költségvetésünk során már lesznek lehetőségeink és ezt az egyeztetést is lesz értelme lefolytatni. Kapcsolódik ehhez Nagy László képviselő úr felvetése, hogy ez a fűnyíróelv. Hát épp ez a lényege ennek a dolognak, hogy nem fűnyíróelvet használunk. Nem azt alkalmazzunk. Ezért került sor az intézményvezetőkkel való többszöri konzultációra. Ezért kértük, nem felülről akartuk megmondani, hogy milyen fűnyíróelvszerű megszorítás legyen, vagy költségcsökkentés, hanem kértük, bevonva őket, hogy tárják fel azokat a lehetőségeket, tegyenek javaslatokat a megtakarításokra. S egyébként ez az első hullám után, az Érdekegyeztető Tanács ülésén egyértelműen kijött, hogy így kezelték és ez így is érvényesül, hiszen máshogy van a költségvetésben kezelve az óvodák, az iskolák, szociális intézmények, közművelődési intézmények. Tehát egyáltalán nincs semmilyen ilyen fűnyíróelv, épp azért akarunk időt adni a szervezetek, intézmények szempontjából is magunknak május végéig, hogy a legjobb megoldást találjuk meg és úgy, hogy az illetékes intézmények, szervezetek vezetővel együtt. Halkóné alpolgármester asszonynak adom meg a szót, ő is válaszol kérdésekre. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nem akarom megismételni polgármester urat, de én is felírtam a fűnyíróelv alkalmazását. Tehát ahogy polgármester úr már jelezte, nem fűnyíróelv szerint történt a költségtakarékossági intézkedéseknek a bevezetése. Konszenzus alapján, közös teherviselés, közös kötelezettségvállalás a jelszó ebben az esetben. Hatásvizsgálatra tért rá képviselő úr. Ha a 6. és 7. napirendhez fog majd lapozni frakcióvezető úr, látja, hogy a szociális területen történt intézkedések vonatkozásában már hatásvizsgálatot is alkalmaztunk. Tehát igyekszünk minél szélesebb körben a rendeletek és határozatok megalkotásánál egyébként a jogszabályalkotásról szóló törvényben foglalt hatásvizsgálatot is felvezetni és megoldani feladatként. Mentálhigiénés Központ. Többször körbejártuk ezt a témát, én személyesen is voltam a Mentálhigiénés Központban. Olyan rossz konstrukciójú pályázatról van szó, ami 50-50%-os támogatás. 100 millió forintos önerőt, mert erről van szó ugye, képviselő úr? Nem képzési programról, mert az is volt a Mentálhigiénés Központnak, hanem a felújításáról. Nem vetettük el a Mentálhigiénés Központnak a felújítását, de az a helyszín, meggyőződésem és egyébként az

202 Osztállyal is egyeztettünk, hogy az a helyszín ahová ezt a felújítást terveztük nem is biztos, hogy a legmegfelelőbb ennek a 100 milliós önerőnek a befogadására. Ez egy olyan ingatlan, ahol sokkal inkább egy bentlakásos intézményt lehetne kialakítani, és ugye tudjuk, hogy a Mentálhigiénés Központ nappali ellátásra épül. Tehát keressük továbbra is annak a lehetőségét, hogy van-e az önkormányzat tulajdonában, létezike olyan ingatlan, amit sokkal kevesebb ráfordítással, de valóban a mentálhigiénés feladatok hatékony és újszerű elvégzésének megfelelően felújítunk, illetve ott el tudjuk majd láttatni. Tehát ez az oka annak, hogy a Mentálhigiénés Központ felújítása eltolódott. Bujtosi Szabadidő Csarnok. Az 50 millió forintot, amit biztosítunk valóban azért kapja a Bujtosi Szabadidő Csarnok tőlünk, hogy a mi általunk meghatározott bizonyos feladatokban részt vállaljon. Megállapodtunk a Bujtosi Szabadidő Csarnok vezetésével a elmúlt héten lebonyolított Sport Kerekasztal beszélgetést követően meghatározott óraszámban. Van egy kimutatás előttem, hogy tavaly milyen mértékben vették igénybe a csapatok egyébként a Bujtosi Szabadidő Csarnokot, tehát akik tavaly igénybe vették a Nyíregyházi Kosárlabda Klub, Női Röplabda Klub, Nyíregyházi Férfi Röplabda Klub. Természetesen a Nyíregyházi Kézilabda Klub körüli helyzetet ismerjük, tehát az amíg nyugvópontra nem kerül, addig nem tudunk ebben az ügyben a Bujtosi Szabadidő Csarnok vezetésével is tárgyalni. Tehát az említett csapatok továbbra is meghatározott óraszámban ingyenes vehetik igénybe a Bujtosi Szabadidő Csarnokot edzés, illetve verseny céljára. Közmunkaprogram. A közmunkaprogramot már többször is érintettük, volt már olyan napirendi pont, ahol korábban is érintettük. 2010-ben 1100 fővel számolt a költségvetés a bérpótló, azaz akkor még RÁT-osoknak a számában. Ez azonban a tavalyi évben, tehát nem most, a tavalyi év végére megemelkedett több mint 2000-re. Tehát ez nem ennek a mostani közmunkaprogramnak az eredménye. Már tavaly is érezhető volt, hiába volt az „Út a munkához program” közmunkaprogram, hogy milyen mértékben, duplájára megemelkedett a RÁT-osoknak a száma. Ezért voltunk kénytelenek már most a 2011-es költségvetésben 2300 fő bérpótló juttatásban részesülővel számolni. Tavaly a közfoglalkoztatottak száma átlagban 550 fő volt egy hónapban. Most 1500 fő egy évben, 4 órában, és 110 fő egy évben 6-8 órában. Igaz, hogy ez 264-re jön ki/hóra, hiszen tudjuk, hogy az lenne a célja éppen a Kormánynak ezzel a közmunkaprogrammal, hogy sokkal több embert tudjon bemozgatni és a munka világába ismételten visszaszokatni. Természetesen majd ki fog derülni idővel, hogy mennyire volt hatékony és mennyire érte el a célját a Kormány által meghirdetett közmunkaprogram. Mennyiben sikerül majd a közmunkaprogramban résztvevőket visszaszokatni a munka világába. Az önerő a közmunkaprogramban 2010-ben 116 millió 450 ezer forint volt, 1100 fő/év foglalkoztatottnál. Most pedig 153 millió az önerő, 1500 4 órás, és 110 fő 6-8 órás foglalkoztatott esetében. 106 milliós megye-város egyeztetés, a megállapodás. Együtt gondolkodunk frakcióvezető úrral. Ugyanis amikor a 106 millió forintos pénzeszköz átadásáról tárgyaltunk és a Közgyűlés előtt volt, ha jól emlékszem december környékén ez a megállapodás, akkor láthatták a Közgyűlés tagjai, hogy ebben a megállapodásban kikötöttük biztosítékként, szerződési biztosítékként azt, hogy kötelesek vagyunk talán negyedévenként, de most nincs előttem a szerződés, pontosan tudnám idézni, pontosan ilyen meggondolásokból, hogy mivel bizonyos feladatokat mind a megye, mind a város, minden tagönkormányzat, minden önkormányzat tulajdonképpen gondolkodik bizonyos szociális és oktatási feladatok kiszervezésében. Kötelesek vagyunk visszatérni erre, újratárgyalni ezt az együttműködési megállapodást. Tehát ez folyamatban van. Köszönöm szépen.

203 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát a város-megye párbeszéd keretében ezeket a kérdéseket, ahogy alpolgármester asszony mondta megvizsgáltuk, ezek még nincsenek lezárva. Ami biztos, hogy a január-február ez a bázis alapján megy és később tudunk korrigálni. Remélhetőleg itt is lesz lehetőség takarékosságra és a Megyei Önkormányzatnál 2 hét múlva lesz közgyűlés, tehát ott akkor tárgyalják a költségvetést és azután tudjuk folytatni ezt az egyeztetést. Abban maradtunk, hogy egyrészt a mi csapataink, mert kiszámláztak óradíjat, a támogatásunk az azért van, hogy a városi csapatok azt igénybe vegyék, sőt egy 20%-os kedvezményben is előzetesen megállapodtunk. Még látok itt egy kérdést, nem kérdés, bocsánat, amire nem válaszoltam, a polgármesteri keret. Én azt gondolom, hogy az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy teljesen alaptalan az a félelem, amit esetleg tápláltak, hiszen ez nem arra szolgál, hogy itt bármilyen önkényeskedést kövessek el, hanem például arra ami jövő héten várható a Sóstófejlesztési Zrt. ügyében tartott ülésen. Lehet, hogy intézkedéseket kell tenni és ezért nem kell külön összehívni közgyűlést, hanem a rám ruházott határkörben el tudok járni, és én ezt, mint ahogy említettem, úgy szeretném, hogy kikérem először a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottságot, a Felügyelő Bizottság álláspontját is. Patónénak adom meg a szót. Patóné Nagy Magdolna:(Gazdasági Osztály helyettes vezetője) Tisztelt Közgyűlés és tisztelt elnök úr. Jeszenszki úrnak először akkor, sorrendben az ő kérdésére válaszolnék. Ő kérdezte, hogy mennyi volt a tavalyi költségvetési főösszege az intézményi kiadásoknak? 14 milliárd 295 millió 077 ezer forint volt. A módosítás során ez eddig 16 milliárd 509 millió és 15 milliárd 832 millió a gyors információs jelentés alapján a 2010. évi adat, ami majd a végleges állapotában a zárszámadást követően kerül a Közgyűlés elé. Ebben a költségvetésben, ami a 2011. évre vonatkozik az intézmények költségvetésébe, az önállóan működő, valamint az önállóan működő és gazdálkodó intézmények költségvetésébe időarányosan 10 milliárd 220 millió 457 ezer forint van lebontva. A céltartalékon 2 milliárd 697 millió 883 ezer forint van tervezve az átszervezést követő időszak működésének fedezetére. 641 millió forint van azon a soron, amelyek az előző évi kötelezettségek áthúzódása a céltartalékban, tehát ez kifejezetten intézményi, szállítói tartozás, ami természetesen tavaly is évközben rámenésre kerül pótelőirányzat formájában az intézményi költségvetésekre. Ha ezt összeadjuk és még hozzáadjuk azt az 542 millió forintot, ami nem tudunk, hogy pontosan ennyi lesz-e, az az intézményi időarányos működési bevétel, amit nem lehetett betervezni a Polgármesteri Hivatal működési bevételébe. Hiszen az az intézmények térítési díjából, egyéb bérleti díjából származó bevétel, ami akkor fog az intézményi költségvetésbe fog bekerülni, amikor az átvilágítást követően a tervmódosítás keretében már meg lesz az, hogy melyik intézményhez kell lebontani mind a kiadásokat és mind a bevételeket, mert ez a céltartalék, ez csak nettó módon van a Polgármesteri Hivatal költségvetésébe betervezve. Tehát nem lehet azt mondani, hogy fűnyíróelv alapján. Addig lehet, hogy mi is alkalmaztuk a fűnyírót, csak nem egyformán, hiszen az időarányos részig, az egészségügyi, szociális intézménybe csak 5-6 hónap van lebontva. Az oktatási intézménybe 8 hónap plusz 9 a személyi juttatások, tehát a személyi juttatások esetében 9 és annak a járuléka is le van bontva az intézmény költségvetésébe és azért mondom, hogy nem egyforma fűnyírót alkalmaztunk, hiszen az óvodáknál nem lehetett 10%-os költségcsökkentést alkalmazni, mert lehetetlenség az óvodába, ahol nincsen bevételt szerző tevékenység 10%-os kiadási csökkentést végrehajtani. Ott 3%-os volt. Az alapfokú oktatási intézményeknél 4%-os, a középfokú oktatási

204 intézményeknél 7%-os, és a közművelődési intézményeknél 10%-os. Ez összefügg azzal is, hogy az AGÓRA program tolódik. Tudja hasznosítani a jelenlegi művelődési intézmény az épületet, ebből adódik, hogy nem egyforma volt ez a fűnyíró. Ezért mondom, hogy nem lehet összehasonlítani, mert ez az időarányos rész ez nem úgy van, hogy a 12-őt osztom, vagy az évest osztom 12-vel és szorzom 8-al, mert nem így történt, hanem, egyesével. Hiszen van olyan intézmény, amelyiknek folyó pályázata volt, és a folyó pályázat, hogyha az lebonyolódik az első félév folyamán vagy az első nyolc hónapban, akkor annak a teljes éves kiadása le van bontva az intézményi költségvetésbe. Nem tudom, hogy ez így kielégítő volt? Akkor rátérünk elnök úrnak a kérdésére, Nagy László elnök úr, aki az informatikai pályázatról kérdezett. Az informatikai pályázat a 24. számú mellékletben az oktatási céltartalékon van. Ugyanis áthúzódott a 2010. évi pályázatból 15 millió 868 ezer forint erre az évre. Ez nem a normatívában szokott szerepelni, hanem erre pályázni kell évközben. Tehát ez is, ez szinte minden évben a fele áthúzódik a következő évre. Tehát erre az évre a költségvetésben 15 millió 868 ezer forint van pontosan. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kósa Tímea alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen a szót, tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nagyon könnyű helyzetben maradtam, mert alig maradt kérdés, egyrészről, másrészről pedig csak egyetértésemet tudom kifejezni azon aggodalmakkal, amelyeket itt a képviselő urak föltettek a járdával, illetve az útalappal kapcsolatban. Mind a kettő égető probléma, én azt gondolom a városban, hiszen mindannyian közlekedünk. Azonban elhangzott, hogy a költségvetés összesített tervezet hiánya 6,9 milliárd forint, tehát abból kell gazdálkodnunk, amink van és azon belül kell prioritásokat eszközölnünk. Nagyon örülnék, ha azt tudnám mondani, hogy igen, akár a járdaprogram, akár az útalap tervezésben szabadabb kezünk lett volna. Gyakorlatilag nagyon szűk az a mozgástér, amiben egyáltalán tervezni lehetett. A kerékpárútra térve egy gondolat erejéig azt hiszem, hogy szinte valamennyi program futó program, illetve már megkezdett program és gyakorlatilag nyilván ezeknek a végrehajtásáról van szó itt a közgyűlési mellékletekben. Ugyanez a kérdésre adott válasz a Bem és a Móra felújításával kapcsolatban, a 11. számú melléklet tartalmazza azon felújításokat, amelyekhez kapcsolódó felújítási feladatok megjelennek a költségvetésben. Sajnos nem teljes körű és nem valamennyi intézményre vonatkozóan, mi is sajnáljuk, de gyakorlatilag szűkös a keret, amiből gazdálkodunk, csak ismételni tudnám magamat. A Pihenő utca kérdésében számos képviselői megkeresés érkezett. A Pihenő, Tenisz, Teke, Játék utcai körzet kérdése, Fesztóry Sándor képviselő úrtól tegnap vettem át azt a pakkot, amelyben gyakorlatilag a lakosok aláírásai szerepelnek az ő kérésükkel kapcsolatban. Ennek a folyamatnak gyakorlatilag az átvilágítása, áttekintése tart, azt vizsgáljuk hogyan tudnánk megoldani ezt a kérdéskört. De nem ragadnám ki most a költségvetés szintjén csak a Pihenő, Tenisz, Teke, vagy Játék utca kérdését, hiszen ugyanilyen alapon számos más utcanevet bármelyik képviselő úr azt gondolom, hogy fel tudna hozni. Volt még egy utolsó kérdés a Nyírinfóval kapcsolatban, hogy 2 millióval több, mint az előző évben. Azt gondolom, hogy tervezni nagyon nehéz úgy, amikor megkötött közbeszerzési és egyéb szerződések vannak. A megtakarítás a cél minden esetben, nyilván a Nyírinfó és bármelyik más önkormányzati cég esetében, de nagyon nehéz úgy tervezésre, költségcsökkentésre sarkallni tervezési szinten

205 cégvezetőt, amikor arról tájékoztat, hogy megkötött olyan szerződéses kötelmei vannak, amelyekkel ma még jogszabályszinten, pontosabban jogi helyzetre tekintve nem tud mit kezdeni, azok átvilágítása zajlik. Tehát tervezni felelősen nem tud ezen örökségük folytán. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. A Nyírinfó-hoz még annyit, hogy a Polgármesteri Hivatal szervezetének a hatékonyabbá tételéhez szükséges az informatikai háttér biztosítása is, tehát a korábbi években az volt a jellemző, hogy a Nyírinfó kapott nagyon nagy támogatást és mégsem működtek, még ma sem működnek igazán jól azok a rendszerek, amelyeket működtetni kell. Ettől viszont nem tudunk eltekinteni, tehát levelező programnak, iktatót programnak, sőt egy intranetnek is kellene működni. Nem tudom, hogy a kérdés van-e? A kérdéseket lezárhatjuk. Akkor áttérünk a hozzászólásokra. Jászai Menyhért képviselő úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nem szokásom hozzászólásokhoz hozzászólni, de hozzászólások késztetnek arra, hogy egy-két dologra visszatérjek, és ne menjünk el mellette szó nélkül. Az egyik a járdaépítés. Ez egy igazii népmese, hogy az elmúlt ciklusban működött volna járdaépítési program, hogy adunk anyagot és akkor építsék be. Nem működött. Én az elmúlt 4 évben is ezt többször szóvá tettem. Lehet, hogy egyes klikkes körzetekben volt, hogy adtunk anyagot, adott a Kft. anyagot, ez intézményesítetten nem működött. Ha működött volna, akkor a külterületeken nem lenne olyan utca, ami nincsen járdázva. Én ezt az elmúlt ciklusban is többször szóvá tettem, hogy ne mondjunk olyat, ami nem felel meg a valóságnak. Most semmi más nem történt ebben a költségvetésben, pusztán az történt, hogy ami nincs arra nem mondjuk azt, hogy van. Bár lett volna. Ami az útépítést illeti, azért arra is emlékeztetni kell, hogy volt egy elég jól működő rendszer, amit 1+1-es útépítésnek hívtak, 1 forint kormányzati forráshoz 1 forint önkormányzati forrás járult hozzá. Ezt pont az előző Kormány utolsó ciklusába, utolsó évében törölte el. Amilyen ütemben az utjaink romlanak, ezen a költségvetésen ezt számon kérni értelmetlen, ha az 1+1-es rendszer működött volna, akkor gyakorlatilag egy 5-10 éven belül megújultak volna az utjaink. Ezzel a folyamat rekedt meg. Gyakorlatilag teljesen eltörölték. Amit még el kell mondani a szennyvízberuházással kapcsolatban, nagyon sok út meg fog újulni, illetve a külterületi utak építése az idén el fog kezdődni. Tehát nyertük azt a bizonyos hat pályázatot, amikor a tanyasi utak feltárása meg fog történni. A probléma az, hogy sokkal több pályázatot be lehetett volna adni, sokkal több utat lehetett volna belőle építeni. Ami pedig a magánerős útépítéseket illeti, én nem ismerem ezt a konkrét ügyet, amiről szó van. De azt gondolom, hogy nem szabad azzal szédíteni a lakosokat, hogy az önkormányzat útépítésekbe pénzeket fog tudni beleinvesztálni. Százával vannak olyan utcák, amelyek szabályozatlanok, nincsenek meg a közművek, szűkek és telekkialakítási céllal, igénnyel fordulnak hozzánk. Ezeket az igényeket kielégíteni nem lehet. Ahol ez történik, most jelenleg két ilyen helyszínről van tudomásom Sóstóhegyen, illetve Nyírszőlőben, ott a lakosok mélyen a zsebükbe nyúlnak és ők végzik el a telekkialakítást és a teljes közművesítést. Az önkormányzat legfeljebb technikai segítségnyújtást ad hozzá vagy valamilyen apróbb pénzzel tud hozzájárulni. Köszönöm szépen. Úgy gondolom, hogy ezt a kiegészítést meg kellett tennem, és még egyszer mondom, nem volt ilyen járdaépítési program, legfeljebb névleg, és egy-két helyre mutatóba épült ilyen járda, de valójában ez a dolog nem működött és pénz hiányában most sem fog működni. Köszönöm szépen.

206

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Fesztóry képviselő úr fenntartja hozzászólását? Akkor megadom a szót. Fesztóry Sándor:(képviselő) Jászai képviselő úr nagyjából elmondta, amit én is szerettem volna, így okafogyottá vált. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Vass Zoltán képviselő úr jelentkezett. Vass Zoltán Géza:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Véleményt szeretnénk megfogalmazni a költségvetéssel kapcsolatban. Kitérnék arra, hogy volt néhány módosító indítványunk, ami azért lett beadva, mert nem volt elegendő információ, ami rendelkezésünkre állt volna, de a bizottsági ülések során megszereztük ezt az információt, ezért okafogyottá váltak a módosító indítványok. Véleményünk a költségvetésről az, hogy ez egy nagyon különleges költségvetés, elhangzott bizottsági üléseken is, hogy erre még példa nem volt a város életében. De bízunk abban, hogy elfogadva ezt a költségvetést elindulhat Nyíregyháza egy felfelé vezető úton a gödörből. Az tény, hogy ebben a költségvetésben nagyon kevés pénz jut a sportra, kultúrára, civil szervezeteknek. Ezt, hogy mondjam, kicsit sérelmezzük, de tudjuk, hogy milyen helyzetben van Nyíregyháza és ezért ezt nem is nagyon tennénk szóvá. Bízunk abban, hogy ha ezt az évet túléli a város, akkor az elkövetkező években már sokkal több, nagyobb összeget tudunk fordítani ezekre a célokra. S a fejlesztésekről nem is beszélve, amely most nyilvánvaló, hogy ebben az évben a fejlesztéseket kell leginkább visszafognunk sajnos. Néhány szót szeretnék mondani a hitellel kapcsolatban. Tehát teljesen nyilvánvaló, hogy Nyíregyháza nem tudja biztosítani a működést anélkül, hogy ne vegyen fel hitelt. Tehát 6,2 milliárd hitelt kell felvennünk ebben az évben. Most a JOBBIK-nak az álláspontját ismeri mindenki, tehát az Országgyűlésben is és minden fórumon azt képviseljük, hogy hitelt nem szabad felvenni, ettől mereven elzárkózunk. Most egyeztettünk természetesen a JOBBIK mellett működő önkormányzati kabinettel és helyi szinten ezt az álláspontot véleményünk szerint nem lehet fenntartani, tehát mindenképpen el kell kerülni a csődhelyzetet, és ha ez a hitel, amit felvesz a város, egy kedvezőbb kamatozású, kedvezőbb konstrukciójú, mint a meglévő hitelek, akkor tulajdonképpen egy hitelcseréről van szó, és ezt az elképzelést támogatnunk kell. Végiggondoltuk olyan szempontból is a dolgokat, hogy mi lenne abban az esetben, hogy ha Nyíregyháza városának JOBBIK-os polgármestere lenne vagy JOBBIK-os képviselőtestülete. Előfordulhat még, van is rá példa nem olyan messze Nyíregyházától, Tiszavasváriban. És az az igazság, hogy ennél jobb költségvetést nem tudnánk mi sem összeállítani. Tehát így tulajdonképpen egy meghasonlás lenne önmagunkkal szemben, hogy ha kapásból mindenre nemet mondanánk. S ezzel a politikát félre is tenném, mert annak idején az alakuló közgyűlésen itt mindannyian arra tettünk esküt, hogy a város érdekében fogunk működni, dolgozni. Ezért én is ezt tartanám szem előtt, és nagyon fontosnak tartjuk, hogy legyen a városnak egy költségvetése, ami el van fogadva, ami alapján el lehet kezdeni a munkát, és most majd ezután következnek azok a dolgot, hogy azokat az összegeket, amelyeket meghatároz a költségvetés a sportcélra, erre a kulturális célra, hogyan fogjuk elosztani. Ebben valószínűleg lesznek vitáink, de bízunk benne, hogy a konszenzust meg tudjuk

207 találni. Mindezeket elmondva én úgy gondolom, hogy támogatnunk kell a költségvetésnek az elfogadását. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jeszenszki András képviselő úrnak adom meg a szót. Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Mielőtt a hozzászólásomhoz kezdenék, először is reagálni szeretnék a járdával kapcsolatos véleményekre, mert azt gondolom, hogy nem volt egészen korrekt, ami elhangzott. Hiszen, ha megnézi valaki és ismeri a városüzemeltető cégnek a költségvetését, akkor pontosan tudja, hogy minden évben konkrétan betervezett összeg szerepelt járdalap biztosítására. Ezt érdemes megnézni, aki ismeri ezt a költségvetést tudja és a lakók által igényelt módon, amíg az a keret tartott, volt amikor februárig, volt amikor még decemberben sem használták el, és egyébként úgy zárta le a városüzemeltető cég az évet, hogy konkrétan pénzmaradvány volt abban a járdalapos keretben. Tehát attól függően, hogy mennyi kezdeményezés érkezett a céghez, annak megfelelően költötte el a cég ezt a keretet és minden évben betervezte a város az elmúlt időszakban. Tehát azt gondolom, hogy ezt vissza kell utasítsam az időszaknak a tükrében. Erről a költségvetésről szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni. Azt gondolom, hogy racionalizálásnak látszó, elég súlyos megszorításokat tartalmazó költségvetésről beszélhetünk, hogyha áttanulmányozzuk ezt a rendelet-tervezetet. Néhány pontra szeretnék kitérni. Az intézményi működésekben úgy gondolom, hogy nagyon komoly zavart fog okozni és bizony sokszor ezek az elvonások a törvényes működés biztosításának a problematikáját vethetik fel, hiszen az oktatásban a szakos ellátás, az energiaköltségek kifizetése adott esetben akár veszélybe is kerülhet. És kérem, engedjék meg, hogy egy körülbelül egy évvel ezelőtti hozzászólásból idézzek. „Mint bizottsági elnök mondhatom, nem bizottsági vélemény, hogy sajnálattal látjuk, legalább itt, az ellenzéki képviselők nevében mondhatom, hogy nem csak a feladatmutatók miatt, ez közkeletű nevén a gyermeklétszám csökkenése, hanem az oktatási normatíva csökkenése miatt is nehéz helyzetbe kerülnek Nyíregyháza oktatási intézményei, amelyeket kötelezően tart fönn az önkormányzat az önkormányzati törvény szerint és ez az év közben nehézséget fog jelenteni a működés során”. Az idézet Vinnai Győző frakcióvezető úrtól származik. Azt gondolom, hogy talán érdekes lenne végighallgatni itt Vinnai Győző volt bizottsági elnök véleményét, hogy ha ezt a költségvetést elolvassa, akkor vajon mit szólna ehhez a költségvetéshez? A közmunkaprogram. Azt látjuk, hogy a közmunkaprogram új formája most indul Magyarországon és sajnos én úgy gondolom és mi az MSZP frakcióban úgy gondoljuk és úgy látjuk, hogy szinte már előre kudarcra van ítélve. Statisztikai szemléletű programról van szó, szemben a korábbi közmunkaprogrammal és én azt gondolom, hogy nem tisztázottak ennek a közmunkaprogramnak a céljai. Elég, ha csak a RÁT mértékének a növekedésére utalunk a költségvetésben. Sajnos a segélyezettek növekedése nehéz helyzetbe kerülő intézményeket okoz majd, hiszen ne felejtsük el azt amiről én a költségvetési koncepciónál is beszéltem a decemberi közgyűlésen. Nagyon sok olyan intézmény van, akik a közmunkaprogram segítségével láttak el, egyébként törvényileg előírott feladatokat. Kérdéses lehet a segélynek és a bérnek a viszonya ebben az esetben, hiszen a 4 órás foglalkoztatásnál nagyon közel van ez egymáshoz és bizony már is lehet hallani, hogy, hogyan lehet majd a táppénz segítségével kibújni egyébként a kötelezően vállalandó munka alól. Az EU-s pályázatoknak a kérdése hangzott el. Én úgy látom, hogy elmúlt időszakban a város, a korábbi városvezetés helyesen pályázott. Hiszen, ha átlagosan vizsgáljuk meg a

208 szükséges önerőt, illetve a támogatási összeget, akkor a korábbi időszakban átlagosan 84% volt az elnyert összegnek a mértéke és 16% körüli az önerő, most pedig látjuk az kormányzati kiírásokban elég, ha csak a Széchenyi Terves kiírásokra gondolunk, hogy bizony átlagban 40 és 60% közötti önerő biztosítását kéri. Ahogyan polgármester úr is mondta, ennél a két újabb pályázatnál is ez a mennyiség látható. Én sajnálatosnak látom a járdaprogramnak a teljes elmaradását is, hiszen úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben sajnos az a feladatellátás, amit legalább biztosítani tudtunk akár kátyúzás, akár új járdák építésében megtörtént az elmúlt időszakban a városban, ez sajnálatos módon nem fog megtörténni. Ugye hallhattunk itt vitát, hogy fűnyíróelvről van szó vagy nem fűnyíróelvről. Azt gondolom, hogy az intézményi elvonások egyértelműen a fűnyíróelv szemléletét követik, és engedjék meg, hogy ismételten egy rövid idézetet tegyek. „Én nem vagyok pénzügyi szakember, a költségvetéshez is csak ilyen amatőr módon értek, amit itt az elmúlt három évben fölszedtem. Bennem egyetlen érzés fogalmazódott meg, amikor ezt a költségvetést olvastam. Ez a költségvetés úgy néz ki, mintha 9-10 hónapra szólna és utána majd legyen a következő megalakuló közgyűlésnek a gondja, hogy mi lesz az utolsó két hónapban. Azt gondolom, hogy a szocialista városvezetés biztosította a város működését az elmúlt időszakban”. Ezeket a mondatokat, amelyeket Palicz György volt fideszes képviselő fogalmazott meg a 2010-es költségvetésben, nyugodtan alkalmazhatjuk erre a költségvetésre, hiszen az érzéketlenség, a túlzott fiskális szemlélet is jellemzi, amely a legrászorultabb rétegeket sújtja majd, elég ha csak a temetkezési segélyre, a bérlettámogatásra és egyéb más területekre gondolunk. Én azt gondolom, hogy az önkormányzatok fekete éve van, nem csak Nyíregyházán, hanem minden egyes önkormányzatban 2011-ben. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Röviden szeretnék reagálni, mielőtt továbbadom a szót Jeszenszki képviselő úr hozzászólására. Tehát az előző városvezetés úgy adta át az ügyeket, hogy ha nem veszünk fel 800 millió hitelt év végén, akkor csődbe megy az Önkormányzat. Úgy pályázott az előző években, hogy például a Nyíregyházán égetően fontos munkahelyteremtésre vonatkozó vállalkozásfejlesztésre egyáltalán nem pályázott, de ugyanakkor hozzájárult és mondhatom, hogy asszisztált ahhoz, hogy az Ipari Park melletti területeket egy budapesti cég leopciózza, ezzel egy olyan helyzetbe hozva magát, hogy a város nem tudja továbbvinni az Ipari Park fejlesztését, ergo pályázni sem tudott. Hozzáteszem, ezt az opciót a Városi Önkormányzat is megtehette volna, hiszen ez nem járt az égvilágon semmilyen befektetéssel sem. És akkor még mentem bele, de lehet, hogy ez majd egyszer egy külön napirendet érdemelne, az elmúlt időszakban benyújtott pályázatok, fejlesztések értelmezése, értékelése, mert önmagában az, hogy mennyi az önerő az egy fontos szempont, de azért itt más szempontból is lehet értékelni ezeket a pályázatokat. Az pedig, amit Jeszenszki képviselő úr idézett a tavalyi költségvetési vitából, tudnánk mi is idézeteket mondani, de nem tudom, hogy ez lenne az, ami vinné előre az ügyet. Mielőtt dr. Tirpák György képviselő úrnak adnám meg a szót, mivel itt a járdaépítés frekventáltan előkerült a vitába, kérem Hámorinét, hogy majd a dr. Tirpák képviselő úr hozzászólása után reagáljon az elhangzottakra, hiszen a Városüzemeltetési cég is meg lett említve. Parancsolj képviselő úr. Dr. Tirpák György:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Én a mondandómat egy klasszikus idézettel kezdeném, nincs más alternatíva és azért nincs, mert itt a költségvetést elolvasva azért mondom mégis pontosítanom kell ezt az idézetet, itt két alternatíva van. Az egyik kiadáscsökkentés

209 és megszorítás, a másik az, hogy bedől a városnak a költségvetése. És úgy gondolom, hogy ezt a helyzetet a legkevésbé sem a 2010. őszén felálló Önkormányzat idézte elő. Úgy gondolom, hogy az a gazdálkodás, ami itt 16 éven keresztül jellemezte a várost és amelyet a 2010. októberi választáson a kedves választópolgárok úgy honoráltak, hogy kétharmados többséggel ülhetünk itt a Közgyűlésben. Úgy gondolom, ha már a választók bizalmából idekerültünk, akkor felelősséggel kell vezetni ezt a várost. Tehát vagy az a lehetőség van, hogy bedől a város, vagy az a lehetőség van, hogy megszorítunk. Ha kell akkor minden területen. Én magam is egyetértek azzal Jeszenszki képviselő úrral, hogy a városüzemeltetésnek több pénzt kellene adni. Tormássi Géza képviselőtársam ezt gyakorta elmondta, én is elmondom, mint külterületi képviselő Oroson, nekem is konfrontálóbban kell majd, meg kell az emberekkel ütköznöm, hogy úgy mondjam, mert Orosra is kaptunk mi veretes ígéreteket járdákról, utakról, ezen túlmenően még közösségi házról és a többi, és a többi, hosszú a lista, amit sorolni kellene. Legtöbb esetben erről döntött is a Közgyűlés. Bele is került a költségvetésbe, de nem valósult meg belőle semmi, de most ez a helyzet. Vagy bedől a város, vagy pedig meg kell szorítani és jönnek a kiadáscsökkentések. Ez a megszorítás nem ok, hanem úgy gondolom okozat. Annak a városvezetésnek a következménye, amelyet én úgy gondolom, hogy önök folytattak és kedves frakcióvezető úr ön ennek a vezetésnek aktív szereplője volt. Örülök annak, hogy végre prioritást élveznek a kötelező önkormányzati feladatok, amelyeket az önkormányzatnak el kell látni. Oktatás, egészségügyi ellátás, közlekedés, és a többi, sorolhatnánk és természetes, hogy az önként vállalt kötelezettségek vonatkozásában a kultúra, a sport és a civil szervezetek vonatkozásában is meg kell tenni a költségcsökkentő intézkedéseket. Én azt mondhatnám, ha a városüzemeltetésbe több pénzt tennénk, önök több pénzt nem tettek az elmúlt évben, de több feladatot róttak a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-re. Itt az augusztusi Közgyűlésen az hangzott el, hogy körülbelül 2 milliárd a tartozás, ami meg van a városnak a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. felé. Polgármester asszony azt mondta, hogy a szeptemberben bejövő adóbevételekből a kifizetetlen számlákat rendezik. Hát ezt úgy sikerült rendezni szeptemberben, hogy 1,2 milliárd forintos kifizetetlen számla volt. Szinte a megalakulást követően az első intézkedésünk az volt, hogy össze kellett ülni a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottságnak, hogy döntene egy ilyen összegű, úgynevezett rulírozó hitel felvételéről, mert egyébként bedőlt volna a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Tehát úgy is kiadni a feladatokat, hogy nincs mögötte fedezet és a saját cégünket sem fizetjük ki, de ez nem vezet sehova, illetve látjuk, hogy hova vezetett. Én röviden azt mondhatnám, amikor idekerültünk vagy a választások időszakában voltunk, had mondjam ezt a költő szavaival el kedves szocialista képviselők a következőképpen, hogy „Üres a kamra, nincs egér, mert éhen halt az is. A hitel szánk széléig ér és sok-sok adat hamis”. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Akkor most kérem Hámoriné igazgató asszonyt, hogy reagáljon. Hámoriné Rudolf Irén: (Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetője) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Valóban, hosszú éveken keresztül gyakorlat volt az, hogy az egyéni képviselők a lakossági igényeknek megfelelően összeállítottak egy programot és ezt a programot közös konszenzussal egy olyan mértékig kutatták ki a város vezetésével, ami gyakorlatilag még elviselhető volt a költségvetésben és ez a program úgy szerepelt a költségvetés mellékleteként is számunkra, mintegy szentírás, amit meg kellett csinálnunk. Ez

210 később megjelent a mi saját üzleti tervünkben és ennek a programnak a mentén végeztük a feladatunkat. Ez ebben az évben az ismert pénzügyi nehézségek miatt elmaradt. Én polgármester úrtól és alpolgármester asszonytól, azt az ígéretet kaptam, hogy gyakorlatilag semmi sincs kőbe vésve, ha valami olyan egyéni probléma vagy olyan lakosságot érintő nagyobb probléma van amit meg kell oldani, nyilván a tartalék keretből, de egyénileg mérlegelve a közgyűléssel egyeztetve majd a feladatot el kell végeznünk. A másik dolog az, amit még szeretnék mondani, hogy járdaépítésben 2008-tól, mióta ezt a feladatot mi megkaptuk, én mindig harcolok ezek ellen a sehonnan sem vezető sehova járdák ellen. Mert igazából nem jó, a másik dolog, a hatóság sem örül ennek a dolognak, járdát kell tervezni, utcákra kell tervezni és a járdának valahonnan valahová vezetnie kell, mert egyébként csak kidobott pénz én úgy gondolom, hogy 2012-ben 40 millió forint van járdaépítésre betéve. Nekünk lehet egy olyan feladatunk, hogy összeállítsuk azokat a programokat, hogy ezt a 40 millió forintot hatékonyan tudjuk felhasználni. Egyébként még csak egy mondat. Súlyos helyzet, nem tud kijárni a lakosság a sár miatt, most is vannak olyan szakaszok, vannak járdalapjaink, de csak nagyon-nagyon meghatározott helyre, hogy a lakosság száraz lábbal tudjon jönni egyes területen. Ezeknek azért biztosítjuk. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Valóban ez nagyon fontos, évek óta feltornyosodó probléma a járda helyzet és a külterületi utak helyzete. Csak most a realitáshoz hozzátartozik az is, hogy a belvízzel küszködünk még egyenlőre és tudom azt, meg gyakran jártam az elmúlt hetekben a helyszíneken is, hogy utána ez következik. Viszont egy logikus sorrendben kell kezelnünk a lehetőségeink felmérése mellett ezeket a feladatokat és ha sikerül ezt a szennyvízprogramot nyáron elindítani, akkor igazából azt mondom, hogy ahhoz is célszerű igazítani majd ezt. Halkóné dr. Rudolf Éva alpolgármester asszonynak adom meg a szót. Halkóné dr. Rudolf Éva:(alpolgármester) Köszönöm szépen polgármester úr. Vass Zoltán képviselő úr hozzászólására reagálnék. A mostani városvezetést nagyon érzékenyen érintette a kultúra, civilszervezet, sportra szánt pénzeknek a lefaragása. Higgye el képviselő úr, hogy minden fillért megnézünk és akkor, amikor akár egy kulturális rendezvény megszervezésében belekezdünk, akkor pontosan kiszámítjuk, hogy legalább az elmúlt évekhez megszokott színvonalon és jóval kevesebb költségből tudjuk megoldani, megvalósítani. Nem biztos, hogy egy 3 napos rendezvényre 5 millió forintot kellett biztosítani. Meg fogjuk nézni minden fillért hová tesszük. Jeszenszki András képviselő úrhoz én csak megismételni tudom magam azzal, hogy RÁT-osok, BPJ-ések ilyen számban történő megjelenése az elmúlt évben keletkezett, nem januárban, a januártól hatályba lépett új közmunkaprogram alapján. Ez lett a tervezés alapja. És ha Jeszenszki képviselő úr idézett engedje meg képviselő úr, hogy én is idézzek egyet, és ez az idézet pedig Nagy László frakcióvezető úrral történt együttes gondolkodást tükrözi és a közgyűlés figyelmébe ajánlom. „én azt gondolom, hogy a megszorítások soha nem szándéktól függnek, hanem attól, hogy érdemes-e foglalkozni egy olyan kérdéssel, ami a város különböző feladatait talán még könnyebbé és áttekinthetőbbé teszik, vagy tehetik. Meggyőződéssel mondom, hogy a következő önkormányzat számára is foglalkozni kell, lesznek olyan feladatok a következő önkormányzat számára is, amivel foglalkozni kell és nem lehet kikerülni. Ilyen feladatok például a szolgáltatásokban lesznek, az oktatási intézmények fenntartásában, illetve a struktúrának a megtartásában vagy változtatásában is. Akár tetszik, akár nem, az élet magával fogja hozni a változtatásokat.”

211

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Azért itt is meg kell említenem úgy gondolom azt a hagyatékot, amit az előző városvezetéstől kaptunk a sport és a kultúra, a civil területen. Tehát abban az időben, amikor az önkormányzati választások előtt nyilvánvalóvá vált, hogy nehéz pénzügyi helyzetben van a város, amikor már a hitel visszafizetésekhez is hitelt kell felvenni, azért érdekes módon az előző városvezetés például a Mandala Dalszínházzal 5 éves szerződést kötött évi 25 millió forintos nagyságrendben. Nem kötelező feladat és látják, hogy ez nem is szerepel, csak 1 millió forint. Említhetném a focit. Nem tudja a város fenntartani és én ezt elmondtam a foci vezetőinek is, hogy nem tudja, a város nem teheti meg, hogy azért vegyen fel hitelt, hogy egy magáncéget finanszírozzon a foci ügyben amellett, hogy a foci fontos Nyíregyházának és minden egyéb módon a pénzügyi lehetőségeinken túl is támogatni szeretnénk és egy működőképes, átlátható konstrukciót szeretnénk létrehozni. És említettem a felvezetőben az egyházi vezetőkkel való találkozást. Ott is mintha, hogy mondjam, pénzeszsákon ült volna az előző városvezetés, 10 milliós kötelezettségeket vállalt. Szerencsére az egyházi vezetők megértették, hogy most ebben a helyzetben szoborra, kerítésre, nem tudom mire, nem tudjuk vállalni ezeket a kötelezettségeket. És ők is megértették ezt. Tehát azért a realitásokról én azt kérem, hogy ne mozduljunk el, mert az félrevihet bennünket. Póka Imre képviselő úrnak adom meg. Póka Imre:(képviselő) Elhangzott az is, hogy nagyon különleges költségvetés, konstruktív költségvetés, reális költségvetés. A mi megfogalmazásunkban úgy szólna ez, hogy kétarcú költségvetés. De úgy is mondhatnám, hogy az egyik szemünk sír a másik nevet. Az már szokássá vált, elhangzott már az előbb is talán már 20 éves folyamat. Normatív állami hozzájárulás, normatív kötött felhasználási támogatások évről évre csökkenek, és ugye az intézményhálózathoz hozzá kell tenni a pénzt. Ezt sajnálatos dolognak tartjuk. A költségvetés viszont sok helyen indokolatlanul nagy megszorításokat tartalmaz. Már elhangzott az oktatásban, elhangzott ugye a kultúrában, különösen a sportban többek között. Azt gondolom, hogy nagyon sok hagyományosan jól szereplő és a városnak a jó hírnevét öregbítő csapatsportágak, egyéni olimpiai és egyéb sportágak meg fognak szűnni. Sportegyesületek, amelyek több évtizedes múlttal rendelkeznek ellehetetlenülnek, és szintén megszűnnek. Ezért is tartottam volna korrektnek egy prioritást, egy határozott megfogalmazást. Amikor azt mondta volna, hogy igen, kedves nyíregyháziak, egy vagy 2 csapatsportágat támogatunk, ennyit bír el a város vagy egy vagy két egyéni olimpiai sportágat tudunk támogatni. De ezeket meg kellett volna fogalmazni akár az országos elvárások szerint, de legalább kiszámíthatóbbá lett volna. Tehát az elhatározás és kiszámíthatóság ez nagyon hiányzik a sportolóknak. A egyik szemem sír a másik nevet, ugyanakkor meg dicsérnem kell azt az elhatározást, ami a diáksporttal kapcsolatos feladatokról szól, hogy ebben az évben is az országban egyedülálló módon 1170 Ft/fő forinttal támogatja az önkormányzat a diáksportra fordítható összeget. És a diáksport egyesület, a városi diáksport egyesület és a szabadidősportnál is végül is emelkedett a támogatása. Illetve az utánpótlás nevelés támogatása is emelkedett. Itt viszont szeretném megjegyezni azt, hogy viszont ezek a gyerekek fognak tovább menni, ha megszűnnek az anyai egyesületek, vajon hol fogják tovább folytatni a sportolást? És azért így halkan megjegyezném a labdarugó és a kosárlabda akadémiának a sorsát is. Erről nem sokat tudunk. Az elmúlt évben, ami szintén pozitívum, elindult egy városi úszás-oktatási program a Függetlenek Egyesületének javaslatára és örömmel vettem azt, hogy a mostani vezetés is zöld utat adott az úszás-oktatási programnak, úgy gondolom, hogy ez jó döntés volt. A

212 városfejlesztéshez csak egy gondolatot szeretnék mondani. Igen, ahogy visszagondolok több évtizedes múltra az útalap építéssel mindig probléma volt. De én azt gondolom, hogy rendkívül aggasztó ez az összeg, ami az útalap építésére van beállítva. A szűkös anyagi helyzet ellenére úgy gondolom, hogy ezt mindenképpen emelni kell, hiszen ha csak a tanyavilágban élőkre gondolunk, nemcsak a belvárosban vannak földutak azt gondoljuk, hogy ez a városüzemeltetésére szánt összeg csökkentése valószínűleg be fog ütni. Illetve vannak már jelei is, többen megállítottak az utcán, hogy valahogy a hó eltolás, mintha nem olyan ütemben, nem olyan mértékben működött volna. Sokan megállítanak, hogy tavaly januárban megkapták már a szelektív hulladékgyűjtő zsákokat is, hogy hol vannak, mi van a szelektív hulladékgyűjtő zsákokkal. Ugyanakkor a városüzemeltetésnél pedig örömmel olvastam, hogy benne van a költségvetésben a nyugati körútnak a 36-38 számú utaknak az összekötése, megépítése. Tehát ezért mondom azt, hogy ez a költségvetés kétarcú, van benne sok pozitívum és sok negatívum. Éppen ezért úgy gondoljuk, a Függetlenek Egyesülete, hogy így, ebben a formában nem tudjuk elfogadni a költségvetést. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Képviselő úr azért is talán kétarcú ahogy ön nevezte ez a költségvetést, mert nem az tükröződik benne amit szeretnénk, hanem amit a jelenlegi helyzetben bírunk. Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót. Nagy László:(képviselő) Köszönöm szépen, tisztelt Közgyűlés, tisztelt Polgármester úr. Több olyan dolog elhangzott amelyre reagálni szeretnék és utána röviden néhány mondatban a költségvetésről. Tartalmaz olyan tételt a költségvetés és én ezt elmondtam a sajtóban, amelynek az indokoltságát egyenlőre egyáltalán nem látjuk. A költségvetés kapcsán előzetes döntést a közgyűlés semmilyen módon nem hozott még. Ettől függetlenül úgy érzem, hogy presztízsként tekint valamilyen ok miatt. Ezt még nem tudjuk most, de majd nyilvánvalóan valamikor ki fog térni a városvezetés erre. Én a délnyugati ipartelepre szánt összeg beállítására gondolok. Említette polgármester úr, hogy a korábbi városvezetés az Ipari Park mögötti területtel nem foglalkozott. Persze magántulajdonban volt és jelenleg is abban van. Ezért nem is lehetett volna foglalkozni vele, és az akkori városvezetés úgy ítélte meg, hogy olyan áron, amelyen a magántulajdonos el akarta volna adni ezt a területet, nem is fogja megvenni tőle. De ott rendelkezésre áll egy iparfejlesztési terület. Az, hogy mi a célja annak, hogy egy másik iparfejlesztési területre a város 590 millió forintot fordítson a későbbiekben, az nyilvánvalóan később ki fog derülni. De semmiképpen nem értünk vele egyet. Azt sem tudjuk egyébként pontosabb, hol van ez a terület. Ha a költségvetés bevételi oldalát nézzük, akkor azt lehet látni, hogy a működési bevételeknél alig látható különbség az előző évi tervezéshez képest. Ez persze azt is jelenti, hogy az előző évi terv sem nem volt túlságosan elrugaszkodott a realitásoktól, mert, ha ebben az évben helyes és alig van különbség a kettő között, ez a korábbi évben sem volt másképp. Ugyanakkor persze azt is lehet mondani, hogy az örökség az milyen? Ehhez az örökséghez tegyük gyorsan hozzá azt is, hogy a Fidesz megígérte a 120 milliárd forint visszaadását az önkormányzatoknak, amit a kampányban végig hangoztatott, ehhez képest azzal kell szembesülni, hogy az önkormányzatoknál egy közel 83 milliárd forintos csökkenést fogadott el polgármester úr szavazatával is a Parlament és nyilvánvalóan ezzel a kieső forrással is számolni kell. Tehát az örökség is kétarcú vagy kétoldalú, mint ahogy Póka Imre fogalmazott. Mert egyfelől persze lehet hivatkozni a korábbi városvezetésre, lehet hivatkozni arra is, hogy a jelenlegi kormány hogyan akarja az önkormányzatokat még

213 tovább szorítani. A fűnyíróelv kapcsán én nem szeretnék vitatkozni arról, hogy mit tekintünk annak és mit nem. Ha valakitől azt várjuk el, egy szférától, hogy 10%-ot csökkentsen, az nekem fűnyíróelv. Nem intézmények közötti különbséget jelent, hanem az egyiktől azt várom, hogy 10, a másiktól 5, a harmadiktól 3, ez fűnyíróelv, a pályát is úgy szokták egyébként vágni a füvet, hogy egyszer egyik oldalra, a másik a másik oldalra és akkor szép csíkos lesz, de egyébként ez nekem azt jelenti. Abszolút nem vagyunk megnyugodva arról, hogy az a beállított céltartalék elegendő lesz az utolsó 4 hónapban az intézményi működtetésre, különösen az oktatási intézmények működtetésére. Annál is inkább, mert hogy ha hozzászámoljuk azt, hogy az első 8 hónapból van 2-3 hónap olyan tanítási szünet, vagy kieső időszak, amikor meglehetősen kevés forrást kell fordítani az intézményekre, akkor az utolsó 4 hónapra fordított vagy félretett pénzeket nagyon nagyon nehézkesnek látjuk majd arra, hogy biztosítani tudjuk majd az intézményeknek a működését. Azt, hogy hogyan lehetetlenülnek el civilszervezetek, vagy sportegyesületek vagy kulturális szervezetek vagy bárki más ebben a városban, az teljesen egyértelmű, hiszen ebbe a költségvetési forrás közel sem biztosít még az éhenhaláshoz sem semmilyen pénzt. Azért egy idézetet engedjenek meg nekem és polgármester úr persze mondhatja más is idézhet, mindenkinek lehetősége van rá. Tavaly az hangzott el egy 15%-os sporttámogatás csökkentéséről, az akkori sportbizottsági elnök részéről, hogy „a következő problémám az lenne még ezzel, hogy olyan aránytalan a csökkentés ebben a 15%-ban, ami azt eredményezheti, hogy sportágak szűnhetnek meg Nyíregyházán ennek a következtében.” Hát most nem sportágakat, hanem egyszerűen a sportot öljük meg Nyíregyházán. Szinte egységesen, attól függetlenül, hogy egyetlen pozitívuma talán van, az utánpótlás nevelés. De azonkívül szinte semmi. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Hagy reagáljak tehát ez nem presztízsberuházás, egyáltalán vállalkozás fejlesztés, hanem ez például az a terület, amin örültem volna, ha az elmúlt 4 évben lettek volna pályázatok, hiszen szükséges ehelyett ebben a prioritásban nagyon magas támogatási intenzitással, 82%-os ha jól emlékszem nyílván ez kormányzati nyomással is, de Nyíregyházán nem látszott, hogy az érdekeit képviselte volna. Fényeslitkére ment el és ez a pénz maradt. És természetesen nem presztízs, teljes mértékben megalapozott, e mögött befektetőkkel folytatott tárgyalások vannak, több fejlesztési terület is van. Elemeztük, viszont sajnos ez az a terület, amit nem tárhatunk a nyilvánosság elé. De egyrészt ez a pénz még nincs meg. Másrészt meg valóban, ez ingatlan spekulációs folyamatot indíthatna el. Ugyanakkor azt pedig továbbra is fenntartom, hogy ha egy magáncégnek opciós joggal megérte biztosítani a területet a korábbi városvezetők asszisztálásával, akkor miért nem a városvezetés kötötte ezt az opciót, mert ezzel lehetőséget teremtett volna . Itt most azzal küszködünk, hogy van befektető, csak nem tudunk területet adni, mert nincs. Ha az a mi opciónk lenne teljesen más helyzetbe lennénk. Gyakorlatilag minden külső finanszírozás nélkül az opciós jog lehívásával tudnánk biztosítani ilyen területet. Ez igenis egy igen komoly probléma itt Nyíregyházán azt gondolom, tehát ez nem kérdés. A sportról pedig én azt kérném minden hozzászólótól, hogy mondja meg, hogy miből? Ne fizessük a hiteleket vissza? Azonnal adósságrendezési eljárás indul az önkormányzat ellen. Honnan vonjuk el? Tehát az elmúlt hetekben minden nap ezzel foglalkoztunk, és nem mondom, hogy ez a lehető legjobb költségvetés. De a szándékunk az volt, hogy ebből a helyzetből a lehető legjobb költségvetést hozzuk ki, ami előre vihet bennünket. És én azt gondolom, hogy ezt nagyon sok egyeztetéssel, nagyon sok,

214 nem akarom már ezt a fűnyíróelvet értelmezni, tehát nagyon sok vezető bevonásával együtt hoztuk ide a közgyűlés elé. Lipták Lajos képviselő úrnak adom meg a szót. Lipták Lajos:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt képviselő-testület. Itt, mint a képviselő-testület olyan azon tagja, aki az oktatás, kultúra és a sport területén némi felelősséggel bír szeretnék először hozzászólni. És ebben a minőségemben sem mondhatom azt, hogy az ember mosolyog amikor ezt a költségvetést kell tárgyalni. Hiszen ez a költségvetés bizony olyan költségvetés, amely a valós helyzettel számol és ez a valós helyzet egy örökölt helyzet, amelyet kezelnünk kell, meg kell oldani. Azért azt a 3 területet is egy kicsit különválasztanám. A város oktatási rendszerének működtetésével kapcsolatban azért azt mindenképen szeretném megemlíteni, hogy ez az ágazata, ez a területe a városnak szinte évtizedes gondokkal küzd. És azt, hogy itt a rendszer működőképes, itt mindenképpen köszönet illeti azokat a pedagógusokat, akik áldozatos munkával ezt lehetővé teszik. Az, hogy a város kénytelen költségvetési megszorításokat tenni az arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a struktúra nem tartható fent változatlan formában hosszú ideig. Át kell tekinteni ezt a rendszert. Tehát ezt szolgálja a költségvetésben az, hogy 8 hónapra van egyenlőre tervezve ennek a területnek a működtetése és az elkövetkező hónapokban fog kikristályosodni az, hogy hogyan tovább. Mindenképpen érdemes azonban figyelembe venni azt, hogy ezen a területen a város intézményei versenyhelyzetben vannak. Hiszen más fenntartók is működtetnek oktatási intézményeket. Tehát mindenképpen egy olyan strukturális átalakítást kell megvalósítani, amely a versenypozíciónkat ezen a területen erősíti. És ezáltal a gyereklétszám megtartásával, a minőségi oktatás biztosításával a fenntartás terhei kisebbek lesznek a város számára. A sport és a kultúra területén pedig azt szeretném mondani, hogy az elmúlt évek, hosszú évek alatt kialakult egy olyan struktúra, kialakult egy szemlélet, tulajdonképpen ezek a szervezetek, a sportszervezetek leginkább a kultúrában kevésbé mondható ez, de azért ott is fellelhető az a tendencia, hogy úgy építették fel a különböző egyesületek az életüket, a működésüket, hogy nagymértékben támaszkodtak a város támogatására. És tulajdonképpen mármint szerzett jogot, szinte minden évben automatikusan számítottak erre a támogatásra. Na, most ez sem tartható fenn. Egy prosperáló világban, egy nem válsághelyzetben talán fenntartható, de akkor se biztos, hogy ezt a struktúrát lehetne követni. A jelenlegi rendszerben azonban nem. Ez a költségvetés tulajdonképpen üzen is ebben az irányban az ezen a területen tevékenykedők részére, hogy át kell gondolni a működésüket és egy kicsit önállóban kell megalapozni a működésüket, a városra, mint mecénásra ebben a tekintetben a jövőben kevésbé lehet számítani. A költségvetés megítélése attól is függhet, hogy részeire bontjuk vagy az egészet együtt nézzük. Én úgy gondolom, hogy ez a költségvetés nagyon következetes költségvetés is. A költségvetés tervezői a megfogalmazott elveknek megfelelően, következetesen alkalmazták azt a fő vezérelvet, hogy a város belátható időn belül egy egyensúlyi állapotba kerüljön és stabil gazdasági alapokkal tudjon működni. Ez a költségvetés nem az igények, hanem a lehetőségek költségvetése. Olyan módon, hogy a valós adatokon alapulva lett tervezve. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kénytelen vagyok figyelmeztetni a következő hozzászólás előtt a képviselőket, hogy figyeljenek az időkeretük betartására. Jeszenszki Andrásnak adom meg a szót.

215 Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Talán először azzal kezdeném, hogy van egy fogalom, amit a Fidesz előszeretettel az MSZP-hez köt. És nem igazán szereti őszintén kimondani, ez a szó a megszorítás. Annak nem is örülök, de legalább őszinteségnek tartható, hogy a fideszes képviselők között végre elhangzott az, és nem is egyszer egy hozzászólásban, most kimondva a költségvetési vita kapcsán, hogy ez bizony a megszorítások költségvetése, ez bizony az. Néhány dologban szeretnék az elhangzottakra viszont reagálni még. Prioritásokat fogalmazott meg ez a költségvetés. Azt gondolom, hogy az elmúlt időszak sem szólt másról. Azokat a kötelező feladatokat tekintvén például Nyíregyháza egy országos viszonylatban is igen elismert iskolaváros. Mindig is fontosnak tartottuk, hogy azokat a kötelező feladatokat, sőt olyan feladatokat, amelyekben sikereket és országosan elismert eredményeket értünk el, mindig elsődleges pontossággal kezelje a költségvetés. Ez nem csak most van így, ennél a költségvetésnél az új városvezetés alatt, bizony a korábbi szocialista vezetés is így gondolkodott. És emlékeztetőül szeretnék még egy dologra visszatérni, ami a költségvetési koncepciónál is megfogalmazódott. Bár nem tisztem Nagy László korábbi nyilatkozatát megvédeni, de azt gondolom, hogy amit mondani fogok azzal tökéletes párhuzamban van. Hiszen az elmúlt időszakban ha visszaemlékeznek azok a fideszes képviselőtársaim akik itt voltak az elmúlt ciklusokban, akkor jól emlékezhetnek arra, hogy a nagy fejlesztéseket mindig közösen, egyhangú szavazással döntötte el a képviselő-testület, majd amikor valamiféle racionalizálást szerettünk volna elérni, annak mindig politikai vihar lett az eredménye és abban az ellenzék részéről semmiféle együttműködő szándékot nem találtunk. Elég, ha például az oktatási szférában a tagiskolai rendszer bevezetésére gondolunk. Milyen politikai vihar volt körülötte? Miközben egyébként szakmailag és gyermeklétszámokat érintően is az élet bebizonyította a döntés helyességét. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) képviselőnek adom meg a szót.

Köszönöm

szépen.

Fesztóry

Sándor

Fesztóry Sándor:(képviselő) Köszönöm szépen. Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Úgy gondolom, nemcsak a költségvetés kétarcú és ide tennék egy pontot is, mert nem szeretnék átcsapni személyeskedésbe. De azt azért hagy mondjam el tisztelt Póka Imre képviselő úr és Nagy László képviselő úr, hogy úgy kritizálják ezt a költségvetést, hogy közben nem volt hozzá egy módosító indítványuk sem. Olyan tekintetben, hogy lehetne rendezni ezt a nagyon kellemetlen pénzügyi helyzetet, ami egyébként annak az eredménye, hogy ránk még ugyanaz a tehetetlenségi erő hat amit önök hagytak maguk után. Nem akarok számháborúba sem kezdeni, hogy mondok olyan számokat, hogy 2002-ben mennyi volt Nyíregyházának az adósságállománya és mennyit örököltünk most, hanem inkább próbálom az idézetekkel szemben a saját gondolataimat megfogalmazni. És ezért is sajnálom, hogy Nagy László képviselőtársam nem olvasta végig azt a hozzászólásomat, lehet, hogy az idő rövidsége miatt, szerintem eléggé tanulságos lett volna. Gyakorlatilag akkor az ellen emeltem fel a hangomat, hogy olyan kiadásokra futotta az akkori költségvetésből, hogy csak néhányat említsek, itt van például az ominózus jégidő vásárlása, amit valaki valamikor kötött ezzel kapcsolatban egy 15 éves szerződést. Vagy például fürdőszolgáltatás vásárlás címszóval a Sóstó-Gyógyfürdő Zrt-nek a burkolt támogatása, ez 135 millió forint volt. Vagy például azok a támogatások, amik nem járó eredményességi támogatások voltak, önök mégis úgy döntöttek, hogy kifizetik. Vagy például azok a pénzosztogatások, amit szóvá tettem legutóbb is, hogy

216 milyen sportszervezeteknek illetve egyesületeknek adtak támogatást. Bocsánat, ez az első hozzászólásom. Csak jeleztem, hogy nem kívánok hozzászólni az elsőhöz. Akkor egy mondat és befejezem. Tehát az akkori módosító indítványokat egyébként tisztelt Nagy László az önök frakciója illetve a bizottsági tagjai is támogatták. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen Nagy László képviselő úrnak adom meg a szót. Nagy László:(képviselő) Tisztelt Közgyűlés tisztelt Polgármester úr. Kedves képviselőtársam. Örülök, hogy ezzel a költségvetéssel ilyen mélyen foglalkozott és igyekezett minél több információt elmondani a 2010-es költségvetésről. Volt időm elolvasni, hallottam is. Én ezzel többet nem kívánok foglalkozni. Azzal viszont sokkal inkább, hogy nem tudom továbbra sem mi a titok abban, hogyha az önkormányzat egy ilyen területet iparfejlesztési céllal akar előtérbe hozni, hogy ha az önkormányzaté, akkor milyen spekulációra adhat okot. Ha pedig spekulációra adhat okot, akkor nyilvánvalóan nem az önkormányzaté a tulajdon. Nem értem továbbra sem ezt a tételét a költségvetésnek. És továbbra is azt gondolom, hogy valamilyen presztízs okok húzódnak e mögött. Van egy mai hír ami arról szól, hogy 93 ezerrel nőtt az álláskeresőknek a száma. Hát ez is azok közzé tartozik, hogy 1 millió új munkahely lesz Magyarországon hamarosan pár éven belül. De hát már 93 ezerrel nőtt az álláskeresők száma! Az a kérdés, hogy ebben a költségvetésben ahogy megjelenik az intézményi átalakítási terv és ez igaz bármely szférára, vajon milyen létszám leépítésekkel fog járni? Ezt én megkérdeztem a polgármesteri hivatal kapcsán is, itt is aggódva tekintek az intézményi szférára. Ebben a városban több mint 4 ezer közalkalmazott van. Félő, hogy ezeknek a közalkalmazottaknak, jó páruknak a következő időszakban el fog lehetetlenülni a helyzete, tehát meg fog pecsételődni a sorsa és a munkanélküliséget fogják növelni Nyíregyházán. Ezt azért is mondom, mert megint csak egy tavalyi idézet, amikor a 2010-es költségvetést tárgyaltuk, akkor egyik képviselőtársam arról beszélt, hogyan milyen módon van hatása a munkanélküliség növekedésének a közcélú foglalkoztatásra vagy fordítva. És, ebben a tekintetben egyáltalán nem vagyok nyugodt félek, hogy úgy fogunk járni mint a süket elefánt a porcelán boltban, nem fogjuk hallani a csörömpölést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy a nagy politika felé vivő hozzászólások már talán azt jelzik, hogy a költségvetésről nincs mit mondani. Kérem, hogy maradjunk a költségvetésnél, ez a napirendünk és azt pedig majd én Nagy László képviselő úrnak akár egy személyes konzultáció során is elmondom, hogy mi az oka. Nem presztízs okai vannak nyilvánvalóan. Említettem befektetői tárgyalások, fejlesztési területek kijelölése és erre ép alapot ad az amivel ezen a területen én találkoztam. Kósa Tímea alpolgármesternek adom meg a szót. Kósa Tímea:(alpolgármester) Köszönöm szépen a szót. Olyan sokszor elhangzott itt az a kifejezés, hogy megszorítás és kényszer. Emellett elhangzott egy ilyen kifejezés is, hogy a 2010-es költségvetés nem volt elrugaszkodott. Én csak néhány számot szeretnék mondani. A 2010-es eredeti terv kiadási főösszege 47,6 milliárd volt, ehhez képest a költségvetés módosítást követően 37,5 milliárd lett vagy lesz. A bevétel tekintetében 39,9 milliárd volt a terv, ehhez képest 30 milliárd 900 millió a költségvetés módosítás követően. Ennyit a tervezés elrugaszkodottságról. A másik kérdés, valóban kényszer szülte költségvetésről beszélünk, annál is inkább azt

217 gondolom, hogy nem lenne az, ha ez a nap az idézetek napja, engedélyék meg, hogy hagy idézzek. Méghozzá a 2010. évi költségvetés tárgyalásában akadtam két nagyon érdekes mondatra és miután az én területemhez tartozik, gondoltam megosztom önökkel. Csabai Lászlóné polgármester asszony szavairól van szó és kell e megszorítást hozni majd a következő városvezetésnek és csődben van-e a város a teljesség igénye nélkül idézek a következőket válaszolja többek között, hogy ez miért nem fog megtörténni magyarázatként. „Legalábbis reményeink szerint nem fog megtörténi, hogy 2011-re néhány nagyobb útépítést kivéve a város teljes infrastruktúra ellátása meg lesz oldva. Tehát nem kell már ilyen tételekre nagy pénzt fordítani. 2011-re a városintézményeinek nagy része teljes felújításban fog részesülni.” Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Örömmel látom, hogy több hozzászóló nem jelentkezett. Azt gondolom, hogy ezt estig tudnánk folytatni, főleg ha ilyen idézetekkel is tudjuk színesíteni ezt a vitát. Úgy hogy lezárom a vitát és kérem, hogy szavazzunk akkor a költségvetési rendelet elfogadásáról. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: 3/2011.(II.11.) önkormányzati rendelet a 2011. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés b) pontjában, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/C. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró (könyvvizsgáló) és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (13) bekezdés e) pontjában meghatározott Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A KÖLTSÉGVETÉS CÍMRENDJE 1.§

(1) A 3. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegeknek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek szerinti részletezését a 21. melléklet tartalmazza. (2) Az önállóan működő és gazdálkodó, az önállóan működő költségvetési szervek, valamint a polgármesteri hivatal külön-külön alkotnak egy-egy címet.

218

A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

2.§

(1) A képviselő testület az önkormányzat 2011. évi a) költségvetési bevételeit b) finanszírozási bevételeit c) összes bevételét ban,

36.520.231eFt-ban, 6.902.359 eFt-ban, 43.422.590 eFt-

d) költségvetési kiadásait ban, e) finanszírozási kiadásait ban, f) összes kiadását ban, g) a tárgy évi költségvetési hiány összegét ban h) a költségvetés összesített hiányát ban

39.343.600

eFt-

4.078.990

eFt-

43.422.590

eFt-

2.823.369

eFt-

6.902.359

eFt-

állapítja meg.

az 1. melléklet szerinti részletezéssel, míg a 2011. évi normatív állami hozzájárulás összegét jogcímenként a 2. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hiányból








698.548 eFt-ot a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évi pénzmaradványból 1.643.811 eFt-ot beruházási hitel felvétellel (előző évben fel nem használt összeg), 3.060.000 e Ft-ot az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Zrt-vel megkötött hitelszerződés alapján 2011. évi működési hitelfelvétellel, 800.000 eFt-ot munkabérhitel felvétellel 700.000 eFt-ot további hosszú lejáratú működési hitelfelvétellel

finanszírozza.

219 3.§

(1) Az önkormányzat és az irányítása alá tartozó intézmények bevételeit és kiadásait az alábbiak szerinti főösszegekkel,

eFt-ban! - Intézményi működési bevételek - Önkormányzat sajátos működési bevételei - Felhalmozási és tőkejellegű bevételek - Központi költségvetési támogatás

3 331 460 10 893 379 714 316 8 124 733

ebből: - normatív állami hozzájárulás

7 499 323

- normatív kötött felhasználású támogatás - Támogatásértékű bevétel

625 410 2 079 538

ebből: - működési

1 965 981

- felhalmozási - Véglegesen átvett pénzeszköz

113 557 11 324 455

ebből: - működési

89 390

- felhalmozási - Támogatási kölcsönök visszatérülése igénybevétele - Előző évek pénzmaradványának igénybevétele

11 235 065 55 350 698 548

ebből: - működési

64 120

- felhalmozási - Hitel

634 428 6 203 811

ebből: - hosszúlejáratú felhalmozási hitel

1 643 811

- működési hitel

4 560 000

- rövidlejáratú

3 860 000

-hosszúlejáratú

700 000

eFt-ban! Működési kiadások

18 625 055

- Személyi juttatások

7 345 811

- Munkaadót terhelő járulék

1 917 316

- Dologi kiadások

5 450 270

- Egyéb folyó kiadások

783 193

- Ellátottak pénzbeni juttatásai

21 825

- Egyéb működési célú támogatások

3 106 640

eFt-ban!

220 Felhalmozási kiadások

15 038 825

- Beruházás

358 983

- Városfejlesztési kiadások

13 545 965

- Felújítások

549 023

- Felhalmozási célú pénzeszköz átadás

584 854

Kölcsönök kiadásai

205 000

- Kölcsön visszafizetés

200 000

- Első lakáshoz jutók támogatása

5 000

Hiteltörlesztés

4 078 990

- Működési célú hitelek törlesztése

3 493 715

- rövidlejáratú

3 321 493

- hosszúlejáratú - Felhalmozási hitelek törlesztése

172 222 585 275

- hosszúlejáratú

Tartalék - Általános tartalék - Céltartalék - Áthúzódó kötelezettségek teljesítésére - Átszervezést követő időszak működésének fedezete

585 275

5 474 720 218 560 5 256 160 2 558 277 2 697 883

Az engedélyezett létszámot a 7.-8. melléklet szerint hagyja jóvá.

(2) Az önkormányzat hivatali költségvetésében tervezett bevételeket a 3. melléklet, míg az egyes kiemelt feladatokon tervezett kiadásokat a 4. melléklet szerint hagyja jóvá. A célfeladatok előirányzatát a 24-31., a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatási alapját a 32. mellékletek szerint hagyja jóvá. (3) Az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő intézmények 2011. évi bevételi előirányzatait az 5. melléklet, a kiemelt kiadási előirányzatait a 6. melléklet szerint és az intézmények létszám irányszámait a 7. melléklet szerint hagyja jóvá. (4) Az önkormányzat 2011. évi költségvetésében szereplő beruházási- fejlesztési kiadásokat és az azokhoz kapcsolódó bevételeket feladatonként a 9. melléklet, az Európai Uniós

221 támogatással megvalósuló feladatok bevételeit és kiadásait a 10. melléklet szerint hagyja jóvá. (5) Az önkormányzat költségvetésében szereplő intézményi felújítási feladatokat, az önkormányzati tulajdonú lakás és nem lakás célú épületek felújítását a 11. melléklet szerint hagyja jóvá. (6) A kisebbségi önkormányzatok költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatait a 12-18. mellékletek szerint hagyja jóvá. (7) Az önkormányzat a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei Önkormányzattal közösen fenntartott intézmények üzemeltetésével kapcsolatos együttműködési megállapodás szerinti működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadás – átvételeket a 19. melléklet szerint határozza meg. (8) Az önkormányzat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott intézmények üzemeltetésével kapcsolatos együttműködési megállapodás szerinti működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadás – átvételeket a 20. melléklet szerint határozza meg. (9) Az önkormányzat hitel-kötvény állományának alakulását a 34. melléklet szerint tudomásul veszi. A kötvényből megvalósuló feladatokat a 35. a hitelből megvalósuló feladatokat a 36. melléklet szerint jóváhagyja. (10) A 2011. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak tervezetéről az előirányzat felhasználási ütemtervet a 22. melléklet szerint hagyja jóvá. (11) A többéves kihatással járó feladatok előirányzatait a 37. melléklet szerint hagyja jóvá.

kiadási

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI 4.§

(1) Az Önkormányzat a 2011. évben tervezett feladatok végrehajtásához az esetleges évközi likviditási gondok megoldására 3.060.000 eFt folyószámlahitelt, a működési kiadások finanszírozására 700.000 eFt hosszú lejáratú működési hitelt vehet fel.

A beruházási feladatok megvalósításához az előző évben megkötött hitelszerződések alapján felvett hitelből 1.643.811 eFt beruházási hitelt használhat fel. Kötelezettséget vállal arra, hogy a felvett hiteleket, a kibocsátott kötvényt és azok kamatait az éves

222 költségvetésekbe betervezi és megfizeti. 800.000 eFt összegig 30 napon belüli visszafizetési kötelezettségű munkabérhitelt vehet fel. A munkabérhitel forgalmáról, a költségvetési gazdálkodásról szóló beszámolóban a Közgyűlést tájékoztatja. (2) Felhatalmazza a Polgármestert, hogy a (1) bekezdésben engedélyezett hitelfelvételek hitelszerződéseit a pénzintézettel kösse meg. (3) A célfeladatokra tervezett – a bizottsági hatáskörbe tartozó – előirányzatok felhasználásáról az illetékes szakmai bizottságok döntenek, míg a helyi önszerveződő közösségek részére tervezett előirányzatok felhasználásáról – a 24/2008. (IV. 29.) KGY rendelet szerint – a Közgyűlés dönt. A bizottsági hatáskörbe utalt egyes feladatokra tervezett összegek csak az adott feladatokra használhatók fel. Az évközi előirányzatmaradványok bizottsági, vagy hivatali kezdeményezésre (ez utóbbi esetben is kell a bizottsági hozzájárulás) csak a Közgyűlés jóváhagyása után használhatók fel. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a bizottságok elnökei – a döntést követő hónapban – kötelesek a Közgyűlésnek beszámolni. (4) A szakfeladatok között tervezett polgármesteri keret felhasználásáról a Polgármester rendelkezik. A polgármesteri keret nem használható fel alapítványok támogatására, költség- és üzemanyag térítések finanszírozására, valamint magánerős útközműtársulásoknál a lakossági önerős befizetés helyettesítésére, kiváltására és intézmény működtetésre. (5) A Polgármester két Közgyűlés közötti időszakban az előirányzatok között a költségvetési főösszeg 5‰ erejéig előirányzat átcsoportosítást hajthat végre, melyről a soron következő közgyűlésen köteles beszámolni. (6) Az Önkormányzat gazdálkodása a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magába. A bevételi előirányzat-módosítás nélkül is túlteljesíthető, a kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel. (7) Bevételkiesés esetén – annak mértékére figyelemmel – a Polgármester elsősorban a kötelezettséggel nem terhelt egyszeri kiadások, a speciális célú támogatások, fejlesztési célú előirányzatok felhasználását korlátozza. (8) Az Önkormányzat év közben keletkező többletbevételei az általános tartalék előirányzatát növelik, kivéve, ha felhasználásáról a Közgyűlés másképpen rendelkezik. Amennyiben a

223 többletbevétel céljellegű, akkor a meghatározott célhoz kapcsolódó kiadás előirányzatának növelésére használható fel. (9) Az önkormányzati gazdálkodás minden területén érvényesíteni kell a takarékos, szigorú gazdálkodás követelményét. (10) A Közgyűlés által elfogadott támogatásértékű pénzeszköz átadásnak közfeladat ellátási szerződésen kell alapulnia. (11) A költségvetés végrehajtása során fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalható és kifizetések is ezen összeghatárig rendelhetők el (utalványozhatók).

(12) Amennyiben év közben a gazdálkodás feltételeiben olyan kedvezőtlen változások következnek be, amelyek a költségvetés végrehajtását alapvetően veszélyeztetik, a Polgármester – a Közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett – a teljes önkormányzati körben a kötelezettségvállalási (pénzfelhasználási) jogköröket felfüggesztheti vagy korlátozhatja, az elfogadott költségvetés keretein belül az esetlegesen szükséges átmeneti, pénzügyi folyamatokat szigorító intézkedéseket megteheti a város költségvetési gazdálkodásának stabilizálása, a likviditás megőrzése érdekében. (13) A Közgyűlés az államháztartáson kívüli pénzeszközátadások feletti rendelkezés jogát (kötelezettségvállalás) a Polgármesterre ruházza át.

5.§

(1) Az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények dolgozói részére havonta nettó 8.300 Ft étkezési hozzájárulás fizethető. (2) A Polgármesteri Hivatal dolgozói részére megállapított cafetéria juttatás 2011. évi összege bruttó 200 e Ft.

6.§

(1) A Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a mindkét besorolási osztály első fokozata szerinti 2011. évben 38.650 Ft illetményalap alapulvételével, az automatikus béremelés fedezetét a hivatal költségvetésében biztosítja. (2) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában foglalt illetménypótlék számításának alapja 2011. évben 20.000 Ft.

224 (3) A 2011. január 1-től a minimálbér 78.000 Ft teljes munkaidő teljesítése esetén - a szakmai minimálbér összege 2011. január 1-től 94.000 Ft. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés összege 5.250 Ft/fő/hónap.

7.§

(1) Az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési intézmények a megállapított bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzatfelhasználási jogkörrel rendelkeznek. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény vezetője a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat változtatását évente három alkalommal - a féléves beszámoló, az I-III. negyedévi tájékoztató valamint az éves beszámoló elkészítését megelőzően - a Jegyzőnek köteles bejelenteni. (2) Az intézmények részére engedélyezett létszámot és a személyi juttatások előirányzatát évközben csak a Közgyűlés módosíthatja. Az év végi pénzmaradványból jutalmazásra fordítható összeg csak a pénzmaradvány jóváhagyását követően használható fel. A tárgyévben keletkezett bérmegtakarítás terhére jutalom év közben nem fizethető. (3) Az önállóan működő költségvetési szerv vezetője az intézmény éves előirányzatának megváltoztatását csak a Közgyűlés által meghatározott pénzügyi- gazdasági feladatainak ellátását végző önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vezetője útján kezdeményezheti. (4) A költségvetési intézmény a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevétele terhére csak a forrásképződés mértékének, illetve ütemének figyelembevételével és az intézmény biztonságos működésének szem előtt tartásával vállalhat kötelezettséget. (5) A tárgyévben tervezett jutalmak csak tárgyév szeptember hó 30-át követően fizethetők ki abban az esetben, ha a tárgyévre tervezett bevételek időarányosan teljesültek. (6) Az intézményi költségvetés terhére új beruházást csak a Közgyűlés engedélyezhet. Az engedélyezést megelőzően az előterjesztéshez csatolni kell a működési többletköltségek fedezetére vonatkozó számításokat és a forráskimunkálást is. (7) Az intézmények közötti feladatváltozást vagy bármely ok miatti átcsoportosítást csak a Közgyűlés engedélyezhet. (8) Az intézmények a részükre engedélyezett felújítási előirányzatot csak a jóváhagyott feladatokra használhatják fel. A jóváhagyott

225 felújítási előirányzat intézményi hatáskörben nem módosítható, a felújítási előirányzat felhasználásánál kötelesek betartani a közbeszerzésekről szóló törvényben, illetve annak végrehajtására hozott önkormányzati közbeszerzési szabályzatban foglaltakat. (9) Az intézmények az éves gazdálkodásukról készített beszámolóban a pénzmaradvány elszámolása során – az általános szabályokon túl – kötelesek a felújítási, az étkeztetési-, az energia és közüzemi díjak-, a nyugdíjazás és létszámcsökkentési döntések, jubileumi jutalmak fedezetére biztosított előirányzatokról, a normatív kötött felhasználású támogatásokról, a gazdasági szakemberek továbbképzésére biztosított előirányzatokról, a bejáró dolgozók útiköltség térítésére adott előirányzatokról, a rehabilitációs hozzájárulásról elszámolni. (10) A pénzmaradványt a Gazdasági Osztály vizsgálja felül. (11) Az intézményeket nem illeti meg az intézményi feladatellátáshoz kapcsolódó olyan nettó (az indokolt kiadással csökkentett) bevétel összege, amely bizonyítottan alultervezésből származik. (12) Az önkormányzat irányítása alá tartozó intézményhez önkormányzati biztos kirendelését rendeli el akkor, ha az intézmény elismert 30 napon túli tartozás állománya az éves költségvetési előirányzatának 10 % - át, vagy a 100.000 eFt-ot eléri, és e tartozását egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani. (13) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmények finanszírozását a Közgyűlés 101/2001. (IV. 23.) számú határozata értelmében az önkormányzati kincstári finanszírozás rendszer alapján végzi. (14) Az intézmények tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit érvényesíteni. A kiadások a bevételek teljesülési ütemére tekintettel teljesíthetők. A saját bevételből tervezett kiadás teljesítésére bevételi elmaradás esetén, annak mértékében nem vállalható kötelezettség. (15) A költségvetési szerv az alábbi - bruttó összegben megállapított - részelőirányzatokból átcsoportosítást saját hatáskörben nem hajthat végre:
gázenergia-szolgáltatás díja,
távhő- és melegvíz-szolgáltatás díja,
víz- és csatornadíjak,
tüzelőanyagok beszerzése,
gyógyszer- és vegyszerbeszerzés,

226






ellátottak pénzbeni juttatásai, telefondíj, postaköltség, takarítás, élelmezés, szemétszállítás.

(16) Elszámolási kötelezettség terheli az intézményeket a részben már az eredeti költségvetésben szereplő, részben a később leosztásra kerülő normatív, kötött felhasználású támogatások esetében. A céljelleggel megállapított előirányzatok következő évre áthúzódó, kötelezettséggel nem terhelt maradványa elvonásra kerül. (17) Pénzügyi előirányzat hiányában a gazdálkodó szerv, intézmény vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti el. (18) A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. (19) A (18) bekezdés figyelembevételével a költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni, az intézményi vagyon körében, figyelemmel a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló rendeletben foglaltakra. (20) Költségvetési szervek a működésükhöz rendelt, biztosított ingó és ingatlan vagyon hasznosításából származó bevételt – a fenntartó előzetes engedélye nélkül - nem engedhetik át az intézményhez kapcsolódó alapítványok, non-, és for-profit szervezetek és a nem Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának költségvetési szervei részére. (21) Az intézményi költségvetés végrehajtása során az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szerv vezetője fizetési kötelezettséget a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalhat és kifizetéseket is ezen összeghatárig rendelhet el. Az előirányzatok túllépése esetén a fenntartó az intézményvezető beszámoltatását kezdeményezi és indokolt esetben a felelősségre vonása iránt intézkedik. (22) A költségvetési szerv a külső személyi juttatások előirányzata, illetve a dologi kiadások között megtervezett szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele tétel előirányzatának terhére természetes vagy jogi személlyel, illetve

227 jogi személyiség szerződést, ha

nélkül

egyéb

szervezettel

akkor

köthet

a) azt jogszabály nem zárja ki, vagy b) a szerződés megkötése jogszabályban, az alapító okiratában, illetve a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szakmai alap, illetve a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alap feladat ellátásához feltétlenül szükséges, és c) a 292/2009.(XII. 19.) Kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy az alaptevékenység részeként felmerülő, a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat. 8.§

Az önálló gazdálkodási jogkörrel is felruházott költségvetési szervek kötelesek saját hatáskörükben kialakított számviteli rendjüket számviteli politikájukban és számlarendjükben rögzíteni. Valamennyi költségvetési szerv köteles a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályzatot a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével elkészíteni, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságokért a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE

9.§

(1) A költségvetés végrehajtását a költségvetési szervek vonatkozásában a polgármesteri hivatal köteles az éves ellenőrzési munkaterv alapján ellenőrizni. Az ellenőrzés tapasztalatairól a jegyző a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor köteles a Közgyűlést tájékoztatni. (2) Valamennyi önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény vezetője köteles gondoskodni a saját és a hozzá tartozó önállóan működő intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséről. Az éves beszámoló elkészítésekor a belső ellenőrzés tapasztalatairól a polgármesteri hivatal által kiadott szempontok szerint köteles tájékoztatást adni.

228

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10.§

A rendelet 2011. február 14-én lép hatályba, de rendelkezéseit 2011. január hó 1-től kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 2011. évi önkormányzati gazdálkodás átmeneti szabályozásáról szóló 35/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Nyíregyháza, 2011. február 10.

299

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Kérem, hogy most pedig a határozati javaslatról szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal meghozta az alábbi határozatot: 25/2011. (II. 10.) számú határozat az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről A Közgyűlés az Önkormányzat 2011. évi költségvetéshez kapcsolódóan az alábbi intézkedéseket határozza el: (1) Felül kell vizsgálni a szociális, oktatási és közművelődési intézményrendszer feladatellátási struktúráját, valamint a Polgármesteri Hivatalhoz tartozó étkezde működését. Javaslatot kell kidolgozni olyan intézményi struktúrára, amely képes lesz belátható időn belül egy racionálisabb, gazdaságosabb és hatékonyabb intézményi feladatellátásra. A feladat átszervezésére vonatkozó döntést körültekintő hatásvizsgálatnak kell megelőznie, melynek során vizsgálni kell az intézkedés
társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
adminisztratív terheket befolyásoló hatásait,
a megvalósításhoz szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket,
az intézkedés szükségességét, elmaradásának következményeit. Felelős: Az Oktatási, Kulturális- és Sport Osztály vezetője A Szociális Osztály vezetője A Gazdasági Osztály vezetője Határidő: 2011. május 31. (2) Az (1) pontban elhatározott feladat határidőre történő megvalósítása érdekében intézkedési-tervet kell kidolgozni, melynek tartalmaznia kell a feladatok elvégzésének időbeni ütemezését, a koordinációs bizottság (team) kijelölését. Felelős: Címzetes Főjegyző Határidő: 2011. március 1. (3) A 2011. évi költségvetésbe betervezett hosszúlejáratú működési hitelre a Nyíregyházán működő pénzintézetek részére pályázatot kell kiírni, s a legkedvezőbb ajánlatot nyújtó hitelintézettel a hitelszerződést meg kell kötni. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a jelenleg fennálló hitel/kötvény állomány hosszabb futamidejű, kedvezőbb kondíciójú hitellel hogyan váltható ki.

300 Ennek érdekében a hitelintézetek vezetőivel tárgyalást kell folytatni, és ajánlatot kell kérni. Felelős: Polgármester Határidő: Folyamatos és 2011. március 31. (4) A költségvetésben tervezett 700.000 eFt éven túli hitel felvételéhez megbízza az önkormányzat könyvvizsgálóját, hogy készítsen szakmai véleményt, mely szakmai véleményt köteles a képviselő testülettel ismertetni. Felelős: Könyvvizsgáló Határidő: Folyamatos és 2011. március 31.

5./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza város közigazgatási határán belül az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződésének 2010. évi teljesítéséről, valamint az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződése és a helyi autóbusz-közlekedés díjainak megállapításáról szóló 70/2000.(2001.I.1.) önkormányzati rendelet módosítására Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Osztály vezetője Meghívott: Ignácz László, Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Megkérdezem az előadót, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Köszöntöm Ignácz László urat, a Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatóját. Ezt az előterjesztést megtárgyalta és véleményezte a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság. Először Tormássi Géza elnök urat kérem, hogy ismertese a bizottság álláspontját.

Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt közgyűlés. A bizottságunk e hó 8-án tárgyalta a napirendi pontot. Ez az előterjesztés is két részből áll, egy határozat-tervezetből és egy rendelet módosításból. A határozat-tervezetnél bizottságunknak 2 módosító javaslata van, ami a következő. Az 5. pontban javasoljuk, hogy a mondat kiegészüljön azzal, hogy a Szabolcs Volán Zrt.-vel együttműködve, itt tulajdonképpen az eredmények elszámolás kérdésköréről van szó. Javasolná a bizottság azt, hogy egy 6. ponttal egészüljön ki a határozat, ami így szólna „felkéri a Szabolcs Volán Zrt.-t, hogy a 2011. üzleti évben elérhető veszteségcsökkentésre vonatkozó javaslatait 2011. március 15-ig mutassa be”. Ezzel a módosítással mind a határozat-tervezetet és a rendelet módosítást bizottságunk elfogadásra javasolja.

301 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Előterjesztőként befogadjuk ezt a módosítást. Tehát a további vitához mondom. dr. Tirpák György képviselő úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:( Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés, a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és mind a határozat-tervezetet, mind a rendelet-tervezetet egyhangúlag elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megkérdezem a képviselőket, hogy kérdéseik vannak e az előterjesztéshez, illetve az előadókhoz? Először Mussó László képviselőnek adom meg a szót. Mussó László:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Utoljára 2009. VII. hó 1.-én volt díjemelése a Volán Zrt-nek. Azt szeretném megtudni, hogy 2010ben miért nem volt díjemelés? Mi volt az ok? Szakmai, gazdasági vagy esetleg más külső hatás miatt nem volt? A következő kérdésem. Milyen hatékony intézkedést kíván tenni az utaslétszám növelése érdekében a Zrt.? Köztudott, hogy a díjemelés utas vesztéssel jár. Tehát a díjemelésből keletkezett többletbevétel fedezi-e az utas vesztésből keletkezett hiányt? 2010-ben az önkormányzat veszteség finanszírozásra szánt összeget az önkormányzat ingatlan tulajdonrész átadásával egyenlítette ki. Most ennek ellenére hogy nem került likviditási gondba a Zrt? Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Szilassy Géza képviselő jelentkezett. Dr. Szilassy Géza:(képviselő) Köszönöm szépen a szót, tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nekem mint borbányai képviselőnek lenne néhány konkrét kérdésem a vezérigazgató úrhoz. Minden évben régóta felmerül kérdésként, hogy a H32-es járat - én azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatban aláírás gyűjtés is történt, miért nem áll meg a Csárda utca és a Kállói út sarkán? Voltak erre vizsgálatok és kérek szépen erre választ, hogy hogyan lehetne ezt a problémát megoldani? De gondolkodnak-e már abban, ez már a következő kérdés, hogy ha ránézzünk erre a díjszabási övezetre, akkor szemmel látszik egyfajta aránytalanság a belterületi, külterületi és a helyközi járatok díjszabásai, földrajzi elhelyezkedésében. Gondolkodnak-e azon, hogy ezen módosítani szeretnének, vagy kellene ezen módosítani? Továbbá minden évben valóban felmerül az a kérdés, hogy miért nem lehet használni a helyközi buszjáratokat gyakorlatilag a város különböző földrajzi területein. Magyarul miért nem lehet felszállni a helyközi buszokra a helyközi járatokra mondjuk a nagyszállási vagy a nyírjesi lakosoknak? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Szilvási István képviselő úr jelentkezett. Szilvási István:(képviselő) Köszönöm szépen, tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nekem is ügyvezető úr felé lennének kérdéseim. A 2009. évben mint felelős ügyvezetője a cégnek a 2010-es évre terveztek-e emelést? Ha terveztek díjemelést, akkor mi volt az oka annak, hogy nem valósult meg? Ha meg nem terveztek, akkor annak mi volt az oka, hogy nem terveztek? Mert mint felelős

302 cégvezető azért vannak olyan kötelezettségek is, hogy minden évben illik előre tervezni legalább az infláció mértékével, de itt volt egy utas szám csökkenés is, ami látványosan megviselte a céget. Másik kérdésem, hogy a 2011. évben elegendő lesz-e ez az emelés arra, hogy finanszírozza megát a társaságot, mert ugye látható abból, hogy itt utas szám csökkenés lesz újból, köszönhetően a díjemelésnek. Viszont akkor miből kívánják finanszírozni és várhatóan lesz-e további igénye az önkormányzat felé a 2011. év nullára kihozásánál? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jeszenszki András képviselő úrnak adom meg a szót. Jeszenszki András:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt előterjesztők, olyan kérdéseket szeretnék feltenni, amit részben már a korábbi években is megtettem. Az első kérdésem az lenne, hogy a járatok kapcsán mikor terveznek, hiszen maga az előterjesztés is nagyon részletesen elemzi egyébként és bemutatja a Volán szolgáltatásait. Mikor tervezik áttekinteni lényegesen a járatoknak a megváltoztatását, a járatok vonalának a megváltoztatását tervezik e? Ha igen, akkor mikor? Ennek az indokai nagyon egyszerűek. Hiszen az elmúlt időszakban olyan városrészek nőttek ki Nyíregyházán, amelyek korábban nem léteztek, ezt azért nagyon fontos lenne szem előtt tartanunk. Másrészt nem szabad elfelejtenünk azt, hogy ahogyan telik az idő, természetesen a város különböző városrészeiben változik a lakóknak az összetétele, értelemszerűen megváltoznak a közlekedési szokások is. Így például mondjuk a Hímesből azt gondolom, miután egy viszonylagos idősödés tapasztalható például abban a városrészben, - de biztos, hogy sok példát tudnék mondani, - értelemszerűen egyre nagyobb az igénye például annak, hogy hogyan lehet eljutni a kórházba és nyilvánvalóan ez többszörös átszállással működhet csak. Az egyik kérdést, amit fel szerettem volna tenni, azt Szilassy képviselőtársam megtette helyettem. Valóban érdekes kérdés, hiszen Nyíregyháza nagyon nagy területű külterülettel rendelkezik. Külső városrészi övezettel. Bizony, ezeken a helyközi járatokon célszerű lenne ha használhatnák az utasok a nyíregyházi bérletet vagy akár a jegyet. Hiszen egyébként egy cégről van szó, még hogyha a szolgáltatásokban különbség is van. Ha már a járatok áttekintéséről volt szó, akkor a kérdés még adódik, hogy azokon a járatokon, ahol valóban nagy a veszteség, vagy nagy tekintetben párhuzamos vonalakon zajlik a közlekedés, konkrét példa mondjuk például a 7-es és a 18-as járat, ahol gyakorlatilag 2-3 megálló kivételével nagy különbség a járatban nincsen. Mikor tervezi a cég vezetése az esetleges párhuzamokat adó és éppen ezért veszteséges járatoknak a megszüntetését, vagy racionalizálását mondjuk, két járat összevonásával egyességesítésével? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Többen nem jelentkeztek kérdésre, megkérem az előadókat a válaszra, Ignácz urat. Van még? Bocsánat, akkor még Jászai Menyhért képviselő úrnak adom meg a szót. Jászai Menyhért:(képviselő)Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Rövid néhány kérdés, amelyek nem hangzottak el. A 2005-i időpont az egy határdátumként jelentkezik, melyek a tapasztalatok az új járatok beindításával, az elmúlt 5 év alatt milyen tapasztalatokat szereztünk a bővítésekkel kapcsolatban? Utas szám csökkenés 28,5%-ot mutat 2005 óta. Van-e arra statisztikánk, hogy vannak bizonyos 90%-os kedvezmények vagy ingyenesen, térítésmentesen hány %-a utazik az

303 utasoknak? A kisvasút megszüntetése az a helyi tömegközlekedést érintette az nem csak egy helyközi közlekedési eszköz volt. Jelentkezik-e ez a Volánnál, illetve vannak-e tervek arra, hogy ezt hogyan kezeljük, egészen konkrétan Nyírszőlőben 2 megállóhely szűnt meg a kisvasút megszűnésével együtt. Egyenlőre ennyi, köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérem Ignácz urat és az előadókat, hogy a kérdésekre adjanak válaszokat. Ignácz László:(Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Több olyan kérdés van, amelyet több képviselő úr is feltett, ezekre nyilvánvalóan egyben válaszolnék. Igyekszem a kérdések sorrendjében, hogy ki ne hagyjak valakit. Több alkalommal felvetődött, hogy 2010-ben miért nem volt díjemelés? Vannak tények, amelyeket el tudok mondani és vannak vélelmezések, amelyeket meg tudok önökkel osztani. A tények. 2009. VII.hó 1-től az áfa 20%-ról 25%-ra növekedett. Ezen időponttól átlagban 11%-os díjemelést hajtottunk végre, amely döntően az áfa növekedés mértékét ellensúlyozta, ugye ez egy nettó árbevétel, de némi kis bevétel növekedést is reméltünk ettől. 2009 novemberében beszámoltunk a közgyűlésnek a helyi közlekedés teljesítményéről. Azt láttuk, hogy közel 10%-os utas szám csökkenés volt abban az 1 évben, ezért 2009. év végén azt javasoltuk az önkormányzatnak, hogy a teljes finanszírozási konstrukciót a fenntarthatóság érdekében tekintsük át. Azt javasoltuk, hogy január 1-től gondolja meg, hogy ilyen utas szám csökkenés mellett január 1-től a díjemelést végrehajthatják vagy nem azzal együtt, hogy feltüntettük, hogy milyen díjösszefüggések vannak és az arányosságokat egyes megyei jogú városokban. És volt mellette 4-6 olyan javaslatunk, amelyek arra irányultak, hogy az országos szakmapolitikán belül folytassam a városvezetéssel az egyeztetést. Látható volt, hogy ez a szabályozás folyamatos módosítása milyen negatívan érinti a helyi közlekedés eredményességét. Milyen eredménypozíció következik be, mondjuk az áfa növekedés miatt, ami nyilván központi intézkedés következménye. Javasoltuk többek között azt is, hogy gondolja végig az önkormányzat és tárgyaljon arról, hogy esetleg tulajdonosi pozícióba kerülésekor milyen lehetősége van, milyen mélyebb együttműködés megalapozására van lehetőség, és még néhány ilyen feltevést tettünk. 2010. március 22-én kelt beszámolónkban egy eredmény elszámolást mutattunk be a helyi közlekedésről. Ezt az eredmény elszámolást a város május 27ei közgyűlésén tárgyalta. Május 27 és a május hónap nem alkalmas vélelmezési időpont arra, hogy a közgyűlés díjemelésről döntsön. Hozzáteszem, május hónapig újabb 5,5%-os utas szám vesztés következett be, az előző évi 9,5%-os csökkent utas számhoz képest. Később voltak olyan szakmai anyagaink, amelyekben végeztünk számításokat, átlagban 5,5% tarifaemelés mellett milyen nettó árbevétel változás és eredmény pozícióváltozás következne be. Azt láttuk, hogy ennek az eredményre gyakorolt hatása 2010 félévétől körülbelül 20 millió forint lett volna. És a vélelmezésem pedig az, azt megismételném, hogy 2010-ben azért nem volt a II. félévben tarifaemelés, mert a közgyűlés úgy gondolta, hogy szakmapolitikai, politikai szempontból nem kíván ilyen döntést hozni. Nagy sokan vannak jelenlegi képviselők, akik nem voltak tagjai az előző időszakban a közgyűlésnek, ezért már a beszámolónkban látható, megemlítem, hogy az árképzés, a díjemelés, ha úgy tetszik a menetrend módosítás, a vonalhálózat bármi nemű módosítása a szakmai anyagok alapján a közgyűlés és az önkormányzat hatásköre. Amire minden évben bőséges muníciót szolgáltattunk különösen azzal, hogy minden évben legalább 1 nap teljes

304 üzemidőben valamennyi le - és felszállóban megszámoljuk a le - és felszálló utasokat. Így aztán nemcsak összes utas számban, hanem vonalakról, sőt tól - ig hova utazásig a számok változását be tudjuk mutatni. Költségeinket, bevételeinket, azok változásait. A menetrenddel határozza meg a közgyűlés azt a teljesítményt, amit kér a szolgáltatótól, a menetrend pedig gyakorlatilag meghatározza a költséget. Itt bemutatjuk minden tárgyév előtti hónapokban, hogy az aktuális menetrend várhatóan milyen költséggel valósítható meg. Azt kell mondanom, hogy sajnos egy olyan fél százalékon belül van a tévedésünk. Ezt pedig az üzemanyag árváltozás befolyásolja elsődlegesen. Ezek ismeretében dönt a közgyűlés, hogy milyen árat, illetve milyen tarifa rendszert alkalmaz. Áttérek, van olyan kérdés, amelyre a tarifarendszer kapcsán válaszolnék. 2002-ben volt először, amikor átfogóan foglalkozott a szakmai anyagról azzal, hogy a jelenlegi tarifarendszer az igazságos vagy nem igazságos, milyen változtatás lenne célszerű és annak milyen hatása volna. A jelenlegi tarifarendszer nem igazságos az egyik oldalról. Nem teljesítményarányos az utazással felmerülő díj. A másik oldali ellenvélemény pedig mindig az, hogy mindenki polgár és ő nem tehet arról, hogy a városnak egy olyan szegletében lakik, hogy a városközpontba, ahol az intézmények vannak, többet kell utazni. A tarifarendszernek az a jellemzője, egy ilyen zónarendszernek, ami a jelenleginek az alternatívája lenne, ami a teljesítmény figyelembe vételével igazságosságot mutatna, más oldalról, szociális és egyéb szempontokból nagyobb terhet róna az az, hogy a távolsággal lenne arányos, hogy hány zónán keresztül utazik egy-egy utas akár külterületen akár belterületen. Azzal arányos a viteldíj. És a bizottsági ülések tapasztalatai alapján mondhatom, hogy javaslom a közgyűlésnek, az illetékes bizottságoknak áttekinteni, megismertetni a jelenlegi viteldíj rendszer alternatíváit és erre meg vannak az adatok. Úgy emlékszem, hogy legutóbb a Közlekedéstudományi Intézet egy felmérést végzett és számolt zónákat, tervezet. És az egyes zónákon az utas csoportokra nézve hatásait is elemezte és úgy gondolom, hogy akár lesz ilyen döntés akár nem, az alternatíva megismerése az mindenképp hasznos, sok új ismeretet és az objektív tények megismerése alapján jó döntéseket eredményezhet. Hatékonyság javulása, mit tervez a Volán? A Volán mindig és minden évben megteszi anélkül, hogy a Közgyűlést, valamint a Volán közgyűlését arra kényszerítené azon intézkedéseket, amelyekkel a költséghatékonysága javulhat. Ugye ennek mutattuk az eredményét. 29% halmozott infláció mellett a költség 7,4% kal nő. Úgy, hogy az átlagkeresetek 24%-al nőttek és a személyi jellegű ráfordítások az összes költségen belül nagyjából közel 50%-ot tesznek ki a szakma specifikus, nagy foglalkoztatott létszám igény miatt. Amit mi látunk, amit személyesen én látok a költséghatékonyság kapcsán. Bocsánat, még hagy menjek vissza az előző kérdésre. Ugye 2009-ben volt egy kormányrendelet és a kormánybiztos úr foglalkozott a közhasznú közlekedés átalakításával. Szakmapolitikai indoka akár az is lehetett egy meggondolásként a tarifaemelésre való várásnak. Nem dőlt el mind az országos választási időpontig, hogy a közlekedés rendszere, a helyi, helyközi milyen módon alakult egymásra hatása miatt. Akkor visszamegyek a hatékonyságra. Ugye a kormány tervezi a közhasznú közlekedés egészének az átalakítását, átrendezését. Elsődlegesen oly módon, hogy a teljes közlekedési igény felmérése után egy egyszintű országos megrendelésként fogja a szolgáltatótól megrendelni a menetrendet. Az egyes közlekedési tárgyú törvények részben ezért módosítottak néhány törvényt és jelenleg van folyamatban a Fellegi miniszter úr minisztériumában a személyszállításról szóló törvény módosítása. Ami gyökeresen átrendezheti, átalakíthatja a jelenlegi állami tulajdonú szolgáltatóknak a struktúráját, illetve bizonyos súlypontokat másolhat fel. Ami a saját döntésünkön múló

305 költségtakarékosság. Az adódó helyzetekben tudjuk meghozni azokat a döntéseket, amelyekből azt láthatjuk, hogy a feladataink elvégzése mellett, a felelősség megtartásai mellett a szolgáltatás biztonsága az nem csökken. Nagyon általánosnak tűnhet ez a válasz. Arra kell gondolni, hogy a mi szolgáltatásunk járművel, az autóbuszok napi 18 órán történő üzemeltetése melletti üzemidőben dolgoznak, ezek olyan ad hoc intézkedéseket is megkövetelhetnek, amelyek adott esetben költség felmerülését eredményezi. Másik esetben tervezett költség megtakarítását jelentheti. Nagyobb lehetőségünk elvileg a személyi jellegű ráfordítások költsége lehet, hiszen ez a legnagyobb költségtétel. Erre azt tudom mondani, hogy a szakma specifikusság miatt és az előző időszakban végrehajtott létszámcsökkenések miatt érdemi, fogható költséghatékonyság javulás nem lehet. Ahogy említettem a 24%-os kereset fejlesztés mellett bőven 10% alatti a személyi jellegű ráfordítás növekvés. Éppen amiatt, hogy a létszám meg lecsökkent. De magunktól folyamatosan mindig keressük azon lehetőséget, amelyek bármely költségsoron megtakarítást eredményezhetnek. És a cég működéses szervezete ilyen, hogy erre nagyon élénken reagál és bármi elmozdulásnál olyan mérőszámokat alkalmazunk, amely esetleg a később bekövetkező negatív hatásokat is képes kiszűrni. Az ingatlan és likviditás. Ugye 2008-ban és 2009-ben is látható volt, hogy az önkormányzat által megrendelt menetrend alapján felmerült indokolt és alaposan megvizsgált költségvetés egy részét készpénzzel, likvideszközzel nem tudja kiegészíteni. Ezért ha úgy tetszik, kényszerből én találtam ki azt a megoldást, ami egy ideig megoldás lehet, vagy lehetett, hogy azon ingatlanok kerüljenek a Volán tulajdonába, ami egyébként amit a Volán használ az alaptevékenysége végzéséhez. Az önkormányzatnál nagyon korlátozottan ért ez valamit, hiszen elvonni nem volt elvonható, ha a megrendelés maradt. Számunkra pedig ha úgy tetszik egy piaci pozíció erősítését jelenthette és az ingatlan ténylegesen bekerült a vagyoni körünkbe. Ez a magyarázata ennek a kényszerhelyzetnek. A likviditás azt jelentette, hogy 2 év alatt nagyjából 415-416 millió forinttal romlott a cég likviditása, ami azt jelentette, hogy ilyen mértékű folyószámla hitellel dolgozott és dolgozik a cég. Aminek a hátterét a társaság egésze biztosította. Nevezetesen elsősorban a helyközi közlekedés és a folyószámlahitel folyamatos igénybevétele tette lehetővé, hogy a társaság működési költségeit időben folyamatosan kifizette és jelenleg is így van. A H32-vel kapcsolatosan majd Danku urat kérem meg, hogy válaszoljon, mert ő alaposabban tud erre válaszolni. Díjszabási övezetre vonatkozóan. Összefoglalnám a kérdésre a választ. Igazságtalan a jelenlegi rendszer, a régmúltból táplálkozik, úgy gondolom, hogy a díjszabási övezet és a tarifarendszer kérdését egyben indokolt áttekinteni a tisztelt Közgyűlésnek, illetve a megrendelőnek. A helyközi miért nem vehető igénybe, mert két képviselő úrtól is elhangzott? A helyközi járatok igénybe vehetők, a helyközi közlekedésre vonatkozó szabályozás szerinti kedvezményekkel és viteldíjakkal. A ma hatályos jogszabályok, különösen a 2004. évi XXXIII. törvény, illetve mondhatnám a vonatkozó eu-s rendelet is élesen külön vette a helyközi közhasznú közlekedést a települések között és a településeken belüli magyar vonatkozó jogszabályi törvény. Az egyiket a települések, a másikat pedig az önkormányzati felelősségi körbe utalja és nagyon eltérő a kedvezmény rendszer, nagyon eltérő az utóbbi 3, 4 éven alkalmazott tarifapolitika is. A helyközi közlekedésben volt 3 olyan év, amikor gyakorlatilag nem volt díjemelés. A helyiben kényszerből nem tud, de a kedvezményezett rendszer is más. A helyköziben például nincs nyugdíjas kedvezmény, a helyi közlekedésben jelentős a nyugdíjas kedvezmény. Elegendő lesz-e a 2011. évi tervezett tarifaemelés? Én azt gondolom, hogy a mai nappal és ezen anyagunkkal jól látható, hogy becsapnánk magunkat, ha úgy gondolnánk, hogy

306 ezzel a 2011. évvel a helyi közlekedés ügye rendezetté válna és nem kell vele foglalkozni. Úgy gondolom, hogy már csak amiatt is kell, mert várhatóan július 1-én hatályba lép az új személyszállítási törvény, ami ismereteim szerint gyökeres változásokat hozhat sok tekintetben, és nyilván azelőtt érdemes a tisztelt Közgyűlésnek is átgondolni és áttekinteni. Útvonal módosításokra ugyanazt tudom mondani, hogy a vonalhálózatunkat, ha visszaemlékeznek a tájékoztatónkban foglaltakra, akkor bemutattuk, hogy miként mászik ez a vonalhálózat, miként terebélyesedik a hálózat, de minden igény meg volt arra, hogy a fonódó, magyarul közös vonalszakaszokat érintő járatok is megmaradjanak. Most minden ilyen döntésnél mi mindig elmondtuk, bemutattuk ezek költséghatásait, mutattunk alternatívákat. Az egyik ilyen lehetne egy Búza tér környéki olyan decentrum, ami több járatvonalnak a végét jelentené. Mindig igény volt arra, hogy közvetlen járatok legyenek, ne kelljen átszállni. Ezek ilyen hatással jártak. Úgy gondolom, hogy a tarifarendszer, a díjalkalmazás, a vonalhálózat, az úgy egybe megy, olyan kérdés, ami különösen a várható személyszállítási törvény, illetve a finanszírozás valamilyen módon történő változása kapcsán alapos áttekintésre érdemes. Kihagytam e valamit? Nyírszőlő, kisvasút. Danku úr fog rá válaszolni. Danku Andor:( Szabolcs Volán Zrt helyi személyszállítási igazgató) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Úgy gondolom, hogy két kérdésre merült fel. A H32 járat miért ne állna meg a Csárda utcán, nagyon jó lenne, egyetértek vele. Egy probléma van, a Kállói útnak akkora a forgalma, hogy autóbuszmegálló hely, illetve öböl létesítése szükséges. Nagyon sajnálatos, hogy a Nagykállói út felújítása elkészült és a pénzhiány miatt nem létesült autóbusz öböl a Csárda utcánál. Sokkal egyszerűbb lenne a 2-es, H32-es, 2Y járatoknak a szervezése, hogy ha ott valamikor lehetőség nyílna a költségvetésben egy autóbuszmegálló pár létesítésére öbölben. Támogatom a felvetést, amit a Szilassy képviselő úr elmondott. Kérdésként merült fel, hogyan változott 2005 óta az új városrészek vagy az új vonalak beindítása. Szeretném szíves figyelmükben ajánlani a beszámolónkat, ahol 2005-től bemutattuk valamennyi autóbusz vonalon évenként, hogyan változott az utas létszám. Sajnálatosan lehet megállapítani, hogy 20 ezer fővel naponta kevesebben utaznak mint 2005-ben. Ugyanakkor a hálózatunk 95 km-ről közel 150 km-re növekedett, elsősorban a külterületi vonalhálózat beindításával. Egy gondolattal kiegészíteném a vezérigazgató úr által adott választ. Igen is, igénybe veszik a helyközi közlekedést helyközi autóbusz bérlettel is és a tanuló bérlet csökkenésének egyik oka az, hogy Felsősimáról vagy Nagyszállásról is egyik városba beérkező helyközi autóbuszokra inkább felszállnak a tanulók, mert csak 950 forintba kerül egy tanuló bérlet, egy helyközi tanuló bérlet. Egy 10 km-es tanuló bérlet is csak 950 forintba kerül. Míg a helyi bérlet ára az a kényszerek miatt 2000 vagy majd 2300 forintba van megállapítva. Amikor a helyi közlekedés problémáit elemezzük és az utas szám csökkenést elemezzük, akkor többek között ez is egyik tényező. Úgy gondolom, hogy az új közlekedési törvény vagy épp a mai nap a miniszterelnök úr bejelenti a közlekedési támogatások rendszerének a megváltoztatását, hogy itt valakik rendet tesznek kormányzati szinten. Az mégis gazdaságilag nonszensz, hogy egy helyi közlekedésben, a tanuló, nyugdíjas bérlet ára mondjuk Nyíregyházán 2000 forint, vagy Debrecenben 3300 forint, ugyanakkor egy 5 km-rel beutazó vagy egy 10 km-rel beutazó tanuló bérlet ára 2011-re még az 1000 forintot sem éri el. És tulajdonképpen a finanszírozásnak az egyik problémája, ha az anyagot részletesen elolvassuk, hogy az abból eredő árveszteség, ami itt felhalmozódik évek óta, az 200 millió körül van. Ennek a finanszírozásnak a megoldatlansága miatt jelentkezik az, hogy a 2000

307 forintos tanuló bérlethez nyújtott 2030 forintos árkiegészítés nem teszi ki egy összvonalas bérlet árát. És így minden eladott tanuló, nyugdíjas bérletnél gyakorlatilag 917 forint bevétel kiesés esik, és egy évben 240 ezer darabot értékesítünk. Ami sajnos meg kell mondani, hogy folyamatosan csökken az ismert gazdasági körülmények miatt. Arra a kérdésre, hogyan változott a kisvasút megszűnése, hogyan hatott az igénybevételre, a következő a válaszom. Nőtt az 1A autóbusz járaton a Vásártérre utazóknak a száma, de még mindig nem éri el sajnos a 2005-ben az 1A autóbuszon naponta utazók számát. Körülbelül 1000 fővel, de úgy is fogalmazhatnánk, hogy naponta 10 csuklós autóbusznyi utazóval kevesebb megy a KGST piacra most egy hétköznap, mint 2005-ben. Ha valaki veszi a figyelmet, hogy melyik vonalon hogyan alakult az utas szám akkor nagyon szépen látszanak ezek. Mindössze 3 vonalon, az 1, 18, 24-en utaznak többen most, mint 2005-ben. Az 1-sen azért, mert egy új üzem a Cipőgyár a bővítő, a 24-sen azért, mert jobban feltártuk a Kistelekiszőlőt és tulajdonképpen azzal a gondolattal fejezném be, hogy igyekeztünk lépést haladni, hogy bemutattuk a város fejlődését. Csak egy példa rá, hogy legutóbb a 18-as autóbusz végállomását módosítottuk és Örökösföldre kivittük. Most képviselő úrral egyeztettem, hogy a 23-as autóbusz útvonalának a módosítása is napirenden van a Törzs utca és az Örökösföld jobban történő feltárása érdekében. Csak néhány gondolat, hogy új járatokat indítottunk a Fenyő utca, Rozsrét meghosszabbítása a 24-es autóbuszon. Igyekeztünk a város újonnan létesült településrészébe az eljutás biztosítani az elmúlt időszakban a lehetőségekhez mérten. Köszönöm szépen a figyelmet. Ignácz László:(Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) A kedvezményt igénybe vevők statisztikája mit mutat? Azt tudom mondani, hogy az összes utasnak több mint 50%a kedvezményes utas, a tanuló, nyugdíjas, és nagyjából 15-16%-a pedig a egyáltalán semmit nem fizető díjtalanul utazó utas. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdések után hozzászólásokra van lehetőség. Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin képviselő asszonynak adom meg a szót. Dr. Horváthné dr. Veisz Katalin:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Nyíregyháza város önkormányzatának és a Szabolcs Volán Zrt-nek közös feladata és érdeke az itt élő lakosság korszerű tömegközlekedésének a fejlesztése. Hogy miért kerül olyan sokba a tömegközlekedés? Arra egyszerű a magyarázat. A járművek kihasználtsága és egyben a gazdaságos üzemeltetés azt kívánná, hogy mindig minden járaton az utazóközönség rémálma teljesüljön, vagyis tele legyen a jármű, de ez soha sem teljesül. Minél szélesebb kör részére biztosít az autóbuszokat üzemeltető társaság járatot, annál kevésbé teljesülnek a teljes kihasználtság kritériumai. A Szabolcs Volán Zrt. előterjesztésének anyaga jól bemutatja azt, hogy a korszerű járművek beszerzése, fenntartása, az egyre növekvő üzemanyagárak, a többi városok közlekedésben résztvevő dolgozóinak béréből és alacsonyabb bérek és járulékainak kifizetése, a közlekedési úthálózat hosszának bővítése, csak növekvő utas szám mellett és az infláció miatt, növekvő üzemeltetési költségek miatt, a bérlet és jegyárak növekedésével tartható csak fent. Ellenkező esetben a hiányt pótolni kell. Felmerül a kérdés, hogy a Szabolcs Volán Zrt. hogyan tudja az utas számot megtartani, vagy bővíteni és még elfogadható jegyárak mellett a veszteségforrásokat csökkenteni? Felmerül továbbá a kérdés, hogy miért nem kezdett tárgyalásokat Nyíregyháza Város Önkormányzata és a Szabolcs Volán Zrt.

308 a korábbi években, hiszen a problémák nem újkeletűek. A válasz egyszerű, voltak tárgyalások, de egyszerűbb volt tüneti kezelést alkalmazni ahelyett, hogy a betegségek gócpontját vizsgálta volna meg az előző vezetés. Betömte a keletkezett rést, de a külső és belső körülmények kedvezőtlen hatása miatt a rések olyan nagyra nőttek, hogy ez már kockáztatja a helyi közlekedés jelenlegi rendszerének továbbműködését. Az előterjesztés részletesen kimutatja a veszteségek kompenzálására a viteldíjak emelkedésének szükségességét és ezen felül több száz millió forint veszteség finanszírozást is. Ilyen nagyságrendben veszteség finanszírozást várhatóan a nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzat hosszú távon nem tud biztosítani. Ezért más utat kell kijelölni a fejlődés és talpon maradás biztosítása érdekében. Mi hát a járható út? Három területen lehet eredményesen együttműködni. Az egyik az utas szám volumen növelésével. Ez két módon növelhető, új munkahelyek teremtésével, valamint a tömegközlekedés előnybe részesítésével a személygépjármű forgalommal szemben. Közlekedési lámpáknál előny biztosításával, buszsávok létesítésével. A relatív utas szám növelése a párhuzamos járatok megszüntetésével, a lépcsőzetes munkakezdés megvalósításával lehetséges. Valamint a rugalmas menetrend szerint közlekedő járatok kialakításának kiszélesítése több területre. A harmadik terület, együttműködés a pénzügyi források megteremtésében. Ennek egyik módja az állami források részarányos növelése a veszteségek kiegyenlítésében. Ez láthatóan nem vezetett eredményre hosszútávon. A másik módja elsősorban az európai uniós források felhasználása. Az önkormányzatok előnyösebb helyzetben vannak a többségi állami tulajdonban lévő Volán Részvénytársaságokkal szemben, ezért meg kell találni, hogy az együttműködés hol, milyen területen lehetséges. A következő területek jöhetnek szóba. Melyek területén uniós forrásokhoz juttathatja az önkormányzatok a közlekedési részvénytársaságokat, kihasználva azt, hogy sokkal szélesebben pályázhat uniós forrásokra, mint a többségi állami tulajdonos Szabolcs Volán Zrt. Ezek a következő területek. Az átlagos jármű életkor csökkenését eredményező jármű beszerzések pályázati úton történő biztosítása. Alternatív energia felhasználásának lehetőségét biztosító járművek, például hibrid hajtású járművek, trolik, gázüzemű járművek pályázati úton történő biztosítása. A jármű javítás korszerűsítését biztosító infrastruktúra megteremtése pályázati forrásból. Az utazó közönség kényelmét biztosító pályaudvar, közlekedési decentrumok korszerűsítése, kiépítése pályázati források megteremtésével. Közösen a Szabolcs Volán Zrt. szakembereivel felmérni a párhuzamosan közlekedő járatokat, felmérni az utas szám növelés lehetséges alternatíváit. És befejezésül, egyre több ember szállna ki az autójából, ha a tömegközlekedés olcsóbb, gyorsabb, biztonságosabb és kényelmesebb lenne, mint az gyéni közlekedési eszköz. Ennek megteremtése pedig közös érdekeke legyen mind Nyíregyháza Város önkormányzatának, mint a Szabolcs Volán Zrt-nek. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Tormássi Géza képviselő úrnak adom meg a szót. Tormássi Géza:(képviselő) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Egy rövid értékelés után egy kérdést szeretnék feltenni. Képviselőtársnő, mint itt az előbb sok dolgot elmondott. Szakmai vonatkozásokban jelentős részében egyet lehet érteni, sőt a zömével is. Ugyanakkor azt lehet látni, hogy az, ami itt problémaként jelentkezik, az nem csak nálunk probléma, hanem a többi megyei jogú városnál is. A kérdésem a következő lenne. Itt elhangzott igazgató úr részéről a közlekedési

309 törvény. Tehát látszik perpillanat az, hogy a bevételekből és a támogatásokból nem lehet finanszírozni úgy a közhasznú közlekedést, hogy ahhoz a városnak ne kelljen egyrészt támogatást nyújtani, illetve a veszteségeket ne finanszírozná meg a szerződésnek megfelelően. Tulajdonképpen itt akkor egyetlen megoldás az ami feltűnik, az a bizonyos közlekedési törvény, amitől egyfajta ilyen megváltás jellegű lépést várunk? Ez lenne a kérdés köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérem Ignácz urat, hogy nagyon röviden reagáljon. Ignácz László:(Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Tisztelt Polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A képviselő úr hozzászólásával betűről betűre egyet tudunk érteni. Én úgy gondolom, hogy a kérdése az egy meditatív kérdés. Én azt gondolom és ezt nem rejtem véka alá, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, amiből következik a jelenlegi igénybevételi szint, a mérték utas szám, a jelenlegi finanszírozással a jelenleg Nyíregyháza közlekedési rendszere hosszú távon fenntarthatatlan. Amennyiben én jól ismerem a város költségvetési helyzetét és az előző napirendi pontot, arról úgy gondolom, hogy ez igaz. Amit én látok a vagyonkezelőn keresztül, illetve a kormány ad hoc-ti vitásán keresztül az az, hogy 2011-es év az, amin valahogyan túl kell esnünk. Ami nem szabad, hogy elbukjon. Ami 2011-ben elvész, azt nagyon nehéz lesz talpra állítani. Tehát a legfontosabb valamilyen módon, mértékben színvonalon valahogyan megőrizni ezt a jelenlegi mértékes szintet. Én azt gondolom, hogy polgármester úrnak is sok tennivalója akad ebben a dologban. Szakmapolitikai területen, de hogy neki legyen bármiféle muníciója és esélye, hogy érdemben tudjon eredményt elérni, neki muszáj azt bemutatni, hogy Nyíregyháza Közgyűlése nem olyan közgyűlés, aki csak az államtól vár, mert ha a mai tarifa szintet összeveti bárki a megyei jogú városok tarifa szintjével, akkor ebből az látszik, hogy te magad adtál olyan kedvezményt, amit te neked kell megfinanszíroznod és azt mondod, hogy nem tudod és tőlem kéred. Tehát ezért úgy függenek össze ezek a dolgok, hogy ha a város tudja azt mutatni, hogy ő maga megtett mindent, de ez még mindig nem elég, és minden megyei jogú város ezt tudja mutatni, én tudom, ismerem, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetsége is milyen módon gondolkodik és mi mindent próbál meg, én azt látom a személyszállítási törvényben, hogy a finanszírozásra is nagyon és az átalakítására is nagyon komoly gondot fordít. Azt látom, hogy azt a nagymértékű eltérést a helyi, helyközi között ezt részben és folyamatosan ellentételezik. Azt látom benne, hogy különösen a helyi közlekedésben a környezet tisztaságáért is tenni akar és a környezetterhelést is csökkenteni akarja az egyéni közlekedéssel összefüggő törvényi szakaszok is emelődnek benne. Azt gondolom, hogy a meditatív kérdésre, hogy valamilyen módon közösen túl kell élnünk a 2011-et, ahhoz, hogy közben a változó körülmények és bízzunk abban, hogy a változó és növekedő gazdaságnak ami lendületet adhat az igénybevételnek és az eredményezheti, hogy nagyobb utas szám van. Folyamatos utas szám növekedés és semmiképpen nem csökkenés. Ez lehet az alapja, egy helyben szakmailag átgondolt új tarifakedvezmény szükségszerű vonalhálózattal együtt egy fenntartható helyi közlekedési rendszer árképzés kialakításának. Azon fejlesztéssekkel, amikkel képviselő asszonyt szólt egyet tudunk érteni. Én különösen személy szerint a jármű javítás infrastruktúra közös megteremtésében látok lehetőséget, amelyben látom, hogy az ÉAOP jelen pályázata a telephely fejlesztés kapcsán kínál lehetőséget. Köszönöm szépen.

310 Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Lezárom a vitát, további hozzászólásra nem jelentkezett senki. Azzal, amit vezérigazgató úr elmondott az természetesen az elmúlt év 2 évre is igaz volt. Ugye egy kicsit hasonló a helyzet, mint ahogy a Nyírtávhő-vel voltunk, hogy elmaradt tavaly az a díjemelés, amivel most vagyunk kénytelenek foglalkozni. Felhívnám a figyelmet, hogy a költségvetésben 215 millió forint van tervezve és azt, amit a Városfejlesztési Bizottság módosító indítványként adott és befogadtuk, azzal együtt kerül sor most a határozat hozatalra, tehát további együttgondolkodásra is szükségünk van. Ennek a napirendnek a lezárásaként először a határozati javaslatról kérem, hogy szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 26/2011. (II.10.) számú határozat Nyíregyháza város közigazgatási határán belül az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződésének 2010. évi teljesítéséről A Közgyűlés Nyíregyháza város közigazgatási határán belül az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződésének 2010. évi teljesítéséről szóló beszámolót megtárgyalta. 1./ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja, hogy a helyi közlekedést legalább 2011. december 31-ig folyamatosan fenntartja. 2./ Elfogadja Nyíregyháza város közigazgatási határán belül az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítás közszolgáltatási tevékenység 2010. évre vonatkozó mennyiségi, minőségi és gazdasági szempontú értékelést. 3./ Megerősíti az előterjesztésben ismertetett és a 2010. év során ideiglenesen bevezetett menetrendi változtatásokat. Elfogadja, hogy a közszolgáltatási szerződés érvényes mellékletét az ennek megfelelően aktualizált menetrend képezi. 4./ Elfogadja a helyi autóbusz-közlekedés díjainak 2011. március 1-től történő módosítására vonatkozó általános tarifaemelést. 5./ Utasítja a Vagyongazdálkodási Osztály és a Városfejlesztési Osztály vezetőjét, hogy a Szabolcs Volán Zrt. 2010. évi eredmény-elszámolása alapján a nullaszintű üzemi eredmény eléréséhez szükséges veszteség kiegyenlítés módjára és mértékére tegyen javaslatot a Szabolcs Volán Zrt.-vel együttműködve.

311 Felelős: a Vagyongazdálkodási Osztály és a Városfejlesztési Osztály vezetője Határidő: 2011. március 31 6./ Felkéri a Szabolcs-Volán Zrt-t, hogy a 2011. évben elérhető veszteségcsökkentésre vonatkozó javaslatait 2011. március 31-ig mutassa be. Felelős: Ignácz László, Szabolcs-Volán Zrt vezérigazgatója Határidő: 2011. március 31. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Most pedig a rendelet szavazására kerül sor. Kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésnek megfelelően. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 18 szavazattal, 2 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: 4/2011. (II.11.) önkormányzati rendelet az autóbusszal végzett menetrend szerinti helyi személyszállítás közszolgáltatási szerződés és a helyi autóbusz közlekedés díjainak megállapításáról szóló 70/2000. (2001. I. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ban kapott felhatalmazása alapján és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az autóbuszra történő felszálláshoz az első ajtókat kell igénybe venni, kivéve a kerekesszékkel és a babakocsival történő felszállást. Leszállás az autóbuszról a hátsó ajtókon történik. Felszálláskor az utas köteles menetjegyét, érvényes utazási igazolványát, a díjtalan utazásra jogosító igazolást (igazolványát) az autóbuszvezető részére ellenőrzés céljából felmutatni és a meghirdetett utazási feltételeket betartani. 2. § Az önkormányzati rendelet 1. számú mellékletének „A helyi autóbuszközlekedés viteldíjai Nyíregyházán” táblázata helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép.

312 3. § Az önkormányzati rendelet 2. számú mellékletének „Rugalmas tömegközlekedési rendszer viteldíjai Nyíregyházán” táblázata helyébe jelen rendelet 2. számú melléklete lép. 4. § Jelen rendelet 2011. március 1. napján lép hatályba. Nyíregyháza, 2011. február 10.

313 1. számú melléklet a 4/2011.(.II.11.) önkormányzati rendelethez A helyi autóbusz-közlekedés viteldíjai Nyíregyházán 2011. március 1-től Viteldíjak Menetjegy (db) - elővételben váltott - elővételben váltott 8-13 óráig érvényes - autóbuszon váltott (teljes üzemidő alatt) - elővételben váltott napijegy Összvonalas bérlet (db) - egész hónapra - 16-án üzemkezdettől, a tárgyhót követő 5-én 24 óráig érvényes félhavi - heti bérlet Tanuló és nyugdíjas bérlet(db) - összvonalas bérlet A külterületekre közlekedő helyi járatok díjszabása (H31,H31Y,H31E,H31X,H32,H33,H35,H 40-es vonal) Menetjegy (db) - szakaszhatáron belül = elővételben = elővételben váltott, munkanapokon 8-13 óráig érvényes = autóbuszon váltott teljes üzemidő alatt - teljes menetvonalon = elővételben váltott napi jegy Egyvonalas bérletjegy a külső szakaszra (db) - egész hónapra - 16-án üzemkezdettől, a tárgyhót követő 5-én 24 óráig érvényes félhavi - heti bérlet Összvonalas bérletjegy (db) - egész hónapra - 16-án 0.00 órától történő vásárlás esetén - heti bérlet Tanuló és nyugdíjas bérlet (db) - összvonalas bérlet

Ár (Ft) 230 210 300 1 150 5 790 3 860 1 930 2 300 Ár (Ft)

230 210 300 350 1 750 5 100 3 400 1 700 7 500 5 000 2 500 3 000

Egyéb díjak a) A bérletigazolvány kiállítás díja b) Bérlet visszaváltás díja c) Bérlet bemutatás díja

Díj (Ft) 130 130 700

Pótdíjak a) autóbusz beszennyezése, kedvezményes jegy kedvezményezett időszakon kívüli felhasználása b) érvénytelen jeggyel, érvénytelen bérlettel utazás c) késedelmi díj, ha az utas tartozását 30 napon belül nem fizeti meg

Díj (Ft) 3 500 5 000 11 000

314 Nevelési-oktatási intézmények által rendelt helyi különjárat díjai

a) b) c)

Ft/km Ft/óra Legcsekélyebb fuvardíj

CREDO, Iveco SOLARIS MAN, Kapena IKARUS Rába, IKARUS E 256, 260, 263, 266 C 94, E 95, 412, 415, E 56 98 Ár (Ft) Ár (Ft) 310 470 2 170 3 290 13 020

19 740

A fenti árak tartalmazzák az Általános Forgalmi Adót.

IKARUS 280 csuklós C 80 csuklós Ár (Ft) 480 3 360 20 160

315 2. számú melléklet a 4/2011. (2011. II.11.) önkormányzati rendelethez Rugalmas tömegközlekedési rendszer viteldíjai Nyíregyházán 2011. március 1-től Viteldíj 1. Belterületi vonalhálózaton meghirdetett járat viteldíjai menetjegy [utazásonként 2 db elővételi menetjegy]

460,- Ft

meglévő bérlethez fizetendő kiegészítő díj [utazásonként 1 db elővételi menetjegy]

230,- Ft

2. Külterületi vonalhálózaton meghirdetett járat viteldíjai menetjegy [utazásonként autóbuszvezetőnél váltható 2 db külterületi menetjegy]

700,- Ft

meglévő bérlethez fizetendő kiegészítő díj [utazásonként az autóbuszvezetőnél váltható 1 db külterületi menetjegy]

350,- Ft

3. Korlátozott közlekedési képességűek viteldíjai a.) Fogyatékkal élők megtett úthosszal arányos díj

72,00 Ft/km

- melyből önkormányzati támogatás

10,80 Ft/km

b.) Idősek megtett úthosszal arányos díj

72,00 Ft/km

- melyből önkormányzati támogatás

10,80 Ft/km

c.) Kismamák megtett úthosszal arányos díj

72,00 Ft/km

- melyből önkormányzati támogatás

10,80 Ft/km

d.) Segítő személy belterületi vonalhálózaton meghirdetett járat igénybevétele esetén utazásonként 2 db elővételi menetjegy

460,- Ft

belterületi vonalhálózaton meghirdetett járat igénybevétele esetén meglévő bérlethez fizetendő kiegészítő díj utazásonként 1 db elővételi menetjegy

230,- Ft

külterületi vonalhálózaton meghirdetett járat igénybevétele esetén utazásonként 2 db az autóbuszvezetőnél válható külterületi menetjegy

700,- Ft

külterületi vonalhálózaton meghirdetett járat igénybevétele esetén meglévő bérlethez fizetendő kiegészítő díj utazásonként 1 db az autóbuszvezetőnél válható külterületi menetjegy

350,- Ft

A fenti árak tartalmazzák az Általános Forgalmi Adót.

316

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) 15 perc szünetet rendelek el. Szünet után. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Folytatjuk munkánkat, a 6. napirendi pont következik. 6./ napirend: Előterjesztés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására Előadó: Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Kérdezem az előadókat van-e szóbeli kiegészítés? Nincs. Ezt az előterjesztést megtárgyalta és véleményezte a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság, valamint a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság. Kérem Dr. Szilassy Géza elnök urat ismertesse a bizottság álláspontját. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Köszönöm szépen a szót. Bizottságunk megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag javasolja az elfogadását. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja a rendelet-tervezetet. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Megkérdezem a képviselőket, hogy van-e kérdés az előterjesztéshez? Kérdezőt nem látok. Hozzászólásra, észrevételre van lehetőség. Nem jelentkezett senki, úgyhogy kérem, hogy szavazzunk a rendelet-tervezetről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: 5/2011.(II.11.) önkormányzati rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok végrehajtásáról

317 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. §-ának (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében, 21. §-ának (1) bekezdésében, 29. §ának (1)-(2) bekezdéseiben, 31. § (3) bekezdésében, 40. §-ának (1) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el: I. Rész Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy az Önkormányzat közigazgatási határain belül lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek védelme érdekében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény /a továbbiakban: Gyvt./ összhangban, megállapítsa az Önkormányzat által pénzben és természetben biztosított gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat, illetve az ellátások igénybevételének rendjét és az ellátásokért fizetendő térítési díjak mértékét, hogy ezzel is segítséget nyújtson a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire; b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik; c) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális

318 Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is. (2) A kérelmező a) lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él, b) tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol a személy – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideje tartózkodik. (3) E törvény szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az Önkormányzat területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. (4) E rendelet hatálya kiterjed a jelen rendeletben nem szabályozott, az Önkormányzat által fenntartott, élelmezést nyújtó gyermekintézményekre /óvodák, általános iskolai napközi otthonok, általános iskolai tanulószobák, menzák, középiskolai tanulószobák, menzai ellátás, általános és középiskolai iskolai diákotthonok, kollégiumok/ is. II. Rész A gyermekek védelmének - e rendelet szerinti - rendszere 3. § E rendelet alkalmazásában: a) pénzbeli ellátáson: rendkívüli gyermekvédelmi támogatást b) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokon: ba) gyermekjóléti szolgáltatást bb) gyermekek napközbeni ellátását bc) gyermekek átmeneti gondozását

c) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti szakellátásokon: ca) otthont nyújtó ellátást cb) utógondozói ellátást

319

d) személyes gondoskodást nyújtó intézményen: da) a Gyermekjóléti Központot db) a Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóságot dc) a Szőlőskerti Általános, Angol Kéttannyelvű Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonát dd) a Gyermekjóléti Központ Családok Átmeneti Otthonát de) az Oltalom Szeretetszolgálat Családok Átmeneti Otthonát df) Hétszínvirág’ 98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft. fenntartásában működő Hétszínvirág Bölcsődét e) személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatáson fenntartásában működő alternatív napközbeni ellátást

a

Periféria

Egyesület

f) a szakellátások intézményein jelen rendelet 2. számú mellékletében felsorolt intézményeket kell érteni. III. Rész Pénzbeli és természetbeni ellátások I. Fejezet Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 4. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen a) ha a gyermek beteg és a szülő ezen okból, egy hónapot meghaladó időtartamú, táppénzes állományba kerül; b) a gyermek átmeneti gondozása esetén, c) egyik vagy mindkét szülő elvesztése, vagy munkanélkülivé válása esetén az árvaellátás vagy munkanélküli ellátás folyósításának kezdetéig; d) alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való

320 kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás miatt. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmek elbírálása során elsősorban az a)-d) pontokban meghatározott életkörülményeket kell figyelembe venni. (3) Az egy naptári évben igénybe vehető rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresénél. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alkalmanként adható összege nem lehet több alkalmanként 8.000.- Ft-nál. (4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a támogatást elsősorban alapvető élelmiszerek, és közszükségleti cikkek, tanszerek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal kell nyújtani. II. Fejezet Helyi autóbusz közlekedési támogatás 5. § (1) A területi hatály alá tartozó alsó-, illetve középfokú tanintézettel tanulói jogviszonyban álló rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek igénye szerint helyi járatú autóbusz közlekedési támogatásra jogosult. (2) A jogosult, illetve szülője, vagy más törvényes képviselője által beszerzett bérletigazolvány és bérletjegy ellenértékének 30 %-át, a lejárt bérletjegy átadása ellenében a tanintézet házipénztárából a szülő, vagy más törvényes képviselő nyilatkozatában meghatározott személy kezeihez kell kifizetni. (3) Az (1) bekezdés szerinti ellátás pénzben nem váltható meg. IV. Rész A személyes gondoskodást nyújtó ellátások I. Fejezet Gyermekjóléti Központ 6. § (1) A Közgyűlés a Gyvt 40. §-ban, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 6-24. §ban előírt feladatait a Gyermekjóléti Központon keresztül látja el.

321

II. Fejezet A gyermekek napközbeni ellátása 7. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. (2) A gyermekek napközbeni ellátásának (a továbbiakban: alternatív napközbeni ellátás) minősül az iskolai napközis ellátásban nem részesülő, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és az étkeztetés biztosítása. Bölcsőde 8. § (1) A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. (2) A bölcsőde – ha alapfeladatát nem veszélyezteti - az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat. (3) Az egyes bölcsődék esetenkénti gyermekmegőrzést végezhetnek, díj fejében. Az esetenkénti gyermekmegőrzés vállalása nem történhet a bölcsődébe felvételt nyert gyermekek ellátásnak rovására. (4) Esetenkénti gyermekmegőrzés keretében az a gyermek helyezhető el a bölcsődében, akit előző nap a bölcsődeorvos megvizsgált és egészségi állapota megfelelő ahhoz, hogy a következő napot bölcsődei közösségben töltse. (5) A szülő az esetenkénti gyermekmegőrzést 1 hónapban maximum 10 munkanapra veheti igénybe, de éves szinten az igénybevétel nem haladhatja meg az 50 munkanapot.

322 (6) A nyári nyitva tartás rendjéről minden év május 31-ig a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság dönt. Alternatív napközbeni ellátás 9. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása körébe tartozó, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdésében szabályozott tevékenységek ellátásáról az Önkormányzat a Periféria Egyesülettel kötött ellátási szerződés keretében gondoskodik. III. Fejezet Gyermekek átmeneti gondozása 10. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében - kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja - a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, életkorának és egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről és lakhatásáról /a továbbiakban: teljes körű ellátás/ kell gondoskodni. Gyermekek átmeneti otthona 11. § (1) A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő, hatodik évét betöltött, de tizennyolcadik évét még el nem ért gyermek helyezhető el aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetetett. (2) A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermek családjába történő visszatéréséhez. (3) A gyermekek átmeneti otthona legfeljebb 16 gyermek teljes körű ellátását biztosítja. (4) A 0-6 éves korú gyermekek megfelelő elhelyezéséről a Közgyűlés ellátási szerződés megkötése útján gondoskodik. Családok átmeneti otthona 12. § (1) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, ha az elhelyezés

323 hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. (2) A családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja. (3) A Családok Átmeneti Otthonában csak Nyíregyháza közigazgatási határain belül állandó lakóhellyel rendelkező család helyezhető el. IV. fejezet A gyermekvédelmi szakellátások A gyermekvédelmi szakellátások célja 13. § (1) A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását. (2) A Közgyűlés az (1) bekezdésében előírt feladatairól a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal kötött ellátási szerződés útján gondoskodik. V. Rész I. Fejezet Eljárási szabályok 1. Cím A pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételének rendje 14. § (1) Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére az arra rászoruló gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné. (2) A jelen rendelet III. Részében szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmeket év közben folyamatosan az előírt formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályánál kell benyújtani. (3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. (4) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, a) akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért jövedelmük azon részét, mely az

324 adóbevallással lezárt évben keletkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott igazolással, a fennmaradó időarányos részt a havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatával kötelesek igazolni. b) akik adómentes bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal, valamint az őstermelői igazolvány és betétlap másolatával kötelesek igazolni. c) A nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kapott jövedelem egy havi átlagára vonatkozó nyilatkozatával kell igazolniuk. d) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás utolsó havi szelvényét, valamint a kérelem benyújtásának évében az Igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszerű másolatát kell benyújtani. 2. Cím Gyermekjóléti alapellátások igénybevételének rendje 15. § (1) A jelen rendeletben szabályozott a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások igénybevételére irányuló kérelmeket - az e rendeletben meghatározott kivétellel - közvetlenül a gondoskodást nyújtó intézmények vezetőihez írásban kell benyújtani. Az igénylő a) a gyermekjóléti szolgáltatást a Gyermekjóléti Központ vezetőjénél, b) a bölcsődei ellátást a szolgáltatás igénybevételét megelőző legfeljebb 6 hónapon belül az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában működő bölcsődék és a Hétszínvirág’ 98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft. vezetőinél kérelmezheti. c) a gyermekek átmeneti elhelyezését a Szőlőskerti Általános, Angol Kéttannyelvű Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona vezetőjénél, d), a gyermekek és szülők együttesen történő átmeneti elhelyezését a Gyermekjóléti Központ Családok Átmeneti Otthona, valamint az Oltalom Szeretetszolgálat Családok Átmeneti Otthona vezetőjénél kérelmezheti. (2) Az intézmények felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (3) Nem kell kérelmezni a gyermekek alternatív napközbeni ellátását, melyet a Periféria Egyesület nyújt.

325

(4) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha e rendelet, vagy törvény másként nem rendelkezik - önkéntes és az ellátást igénylő kérelme alapján biztosítható. (5) A személyes gondoskodás biztosítását a gyermek veszélyeztetettségének a gyámhatósági intézkedésre alapul még nem szolgáló mértéke esetén a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek, és személyek is kezdeményezhetik. (6) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. (7) Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt köteles a) a (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni, b) a Gyvt. alapján vezetett intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni, c) nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a természetes személyazonosító adatokban beállott változásokról. (8) Az intézményvezető a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül értesíti az igénybe vevőt az ellátás biztosításáról és a személyi térítési díj mértékéről. A személyi térítési díj mértékéről - amennyiben nem azonos az igénybevételt kezdeményezővel - a megfizetésre kötelezettet is értesíteni kell. (9) Az intézményvezető az ellátás megkezdésekor a kérelmezővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, melyet tizenöt napon belül megküld a fenntartónak. A megállapodás tartalmazza a) az ellátás várható időtartamát, b) a szolgáltatások formáját és módját, c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat. (10) A gyermekek átmeneti otthona az otthonba történő befogadásról haladéktalanul értesíti a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot. (11) A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. (12) A kérelem elutasítását, illetve a személyi térítési díj mértékét, vagy az intézményvezető intézkedésének elmulasztását sérelmezők az intézményvezető intézkedésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Szociális,

326 Egészségügyi és Ifjúsági Bizottsághoz fordulhatnak. A Bizottság határozattal dönt az ellátás biztosításáról, illetve a vitatott személyi térítési díj összegéről. 3. Cím Az ellátás megszűnése 16. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik a) a határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam - illetve a meghosszabbított időtartam - leteltével, b) a jogosultsági feltételek megszűnésével. (2) Az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszűnését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti, melynek alapján az intézményvezető az ellátást megszünteti. Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. (3) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy az ellátás feltételei már nem állnak fenn. (4) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetéséről, illetve az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult, illetve törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottsághoz fordulhat. A Bizottság végrehajtható határozatáig az ellátást biztosítani kell. (5) Ha az ellátást a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság vagy az Önkormányzat jegyzőjének vagy gyámhivatalának határozata alapozza meg, az ellátást csak határozat szüntetheti meg. II. Fejezet Az intézményi és a személyi térítési díjak 1. Cím A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díja 17. §

327 (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások körébe tartozó szolgáltatások közül, csak az étkeztetésért állapítható meg térítési díj. (2) A gyermekek napközbeni ellátása (továbbiakban: gyermekétkeztetés) intézményi térítési díjának alapja- ide nem értve a bölcsődét- az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó összege. A bölcsőde intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltsége és a nyersanyagköltség 30%- át kitevő rezsiköltség egy ellátottra jutó napi összege. (3) Az étkeztetés nyersanyagköltségeit intézményenként és évenként előre a Közgyűlés a jövő évi költségvetés koncepcióinak elfogadásával egyidejűleg határozatban állapítja meg. (4) Az egyes bölcsődék által végzett gyermekmegőrzés díjának mértéke 500 Ft/nap gyermekenként egységesen, függetlenül az 1 napon belüli megőrzési időtől. A díj az étkezési térítési díjat nem tartalmazza. Amennyiben a szülő a gyermekétkeztetést is igénybe kívánja venni, köteles megfizetni a mindenkor érvényben lévő étkezési térítési díjat. 2. Cím A gyermekek átmeneti gondozásának, valamint a családok átmeneti elhelyezésének térítési díja 18. § (1)

A gyermekek átmeneti gondozása, valamint a családok átmeneti elhelyezése intézményi térítési díjának alapja az egy ellátottra jutó önköltség napi összege.

(2) A gyermekek átmeneti gondozásának, valamint a családok átmeneti gondozásának intézményi térítési díját a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (3) Az ellátásáért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a kötelezett havi jövedelmének 25%-át, több gyermek esetében a kötelezett havi jövedelmének 50%át. 3. Cím A személyi térítési díj megfizetése 19. § A jelen rendeletben szabályozott személyi térítési díjakat a) az ellátást igénybe vevő nagykorú jogosult, b) az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő/k/, vagy más törvényes képviselő,

328

c) az ellátást igénybe vevő gondnokolt esetén a törvényes képviselő /a továbbiakban: kötelezett/ köteles megfizetni. VI. rész I. Fejezet Egyéb eljárási szabályok 20. § (1) Az ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit a Gyvt-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az e rendelet hatálya alá tartozó ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást nyújtó intézményt. (3) Elektronikus kapcsolattartásra nincs lehetőség. (4) Az eljárásra, a nyilvántartás vezetésére, a kérelmezők személyes adatainak kezelésére a Gyvt. 134-139. §, és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) E rendeletben szabályozott ellátásokat az önkormányzat saját fenntartású intézmény, ellátási szerződés, valamint társulás keretében biztosítja. II. Fejezet Hatásköri szabályok 21. § (1) A Közgyűlés a jelen rendelet III. részében szabályozott hatásköre gyakorlását a Polgármesterre ruházza át. (2) A Közgyűlés a jelen rendeletben, illetve a Gyvt-ben meghatározott fenntartói jogosítványai közül az intézményvezetők intézkedéseit, vagy azok elmulasztását sérelmező, illetve az intézmények működésével kapcsolatos kifogások elbírálására irányuló jogosítványait az Egészségügyi, Szociális és Ifjúsági Bizottságra ruházza át. Záró rendelkezések 22. § (1) E rendelet 2011. március 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

329

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok végrehajtásáról szóló 29/2007. (IX. 25.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 10/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelet. Nyíregyháza, 2011. február 10. 1. számú melléklet az 5/2011.(II.11.) önkormányzati rendelethez:

Gyermekjóléti szolgáltatások

Gyermekvédelmi intézmények Gyermekjóléti Központ Székhelye: Nyíregyháza, Báthory u. 10. Északi Gyermekjóléti Központ székhelye: Nyíregyháza, Tas út 2. sz. területi irodája: Nyírpazony, Arany J. u. 14. Déli Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza, Vécsey út 15. sz. Huszár telepi Gyermekjóléti Központ Nyíregyháza, Dália u. 9.

Gyermekek napközbeni ellátása

Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság Székhelye: Nyíregyháza, Pacsirta u. 29-36. 5. számú Őzike Bölcsőde Nyíregyháza, Vécsey köz 31. 6. számú Napsugár Bölcsőde Nyíregyháza, Dália u. 1. 7. számú Hóvirág Bölcsőde Nyíregyháza, Malom u. 5. 8. számú Nefelejcs Bölcsőde Nyíregyháza, Sarkantyú u. 30-36. 9. számú Micimackó Bölcsőde Nyíregyháza, Stadion u. 8. 10. számú Katica Bölcsőde Nyíregyháza, Tőke u. 1. 12. számú Babaház Bölcsőde Nyíregyháza, Krúdy Gyula u. 30. 14. számú Bóbita Bölcsőde Nyíregyháza, Tass u. 1-3. 16. számú Aprajafalva Bölcsőde Nyíregyháza, Fazekas J. tér 13. Hétszínvirág '98 Gyermekjóléti Nonprofit KFT. Székhelye: Nyíregyháza, Honvéd u. 2. Periféria Egyesület Székhelye: Nyíregyháza, Eötvös u. 1.

Gyermekek átmeneti gondozása

330

Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Székhelye: Nyíregyháza, Kollégium u. 54-56. Gyermekjóléti Központ Családok Átmeneti Otthona Székhelye: Nyíregyháza, Tokaji út 3. sz.

Oltalom Szeretetszolgálat Családok Átmeneti Otthona Székhelye: Nyíregyháza, Csillag u. 4-6.

2. számú melléklet az 5/2011.(II.11.) önkormányzati rendelethez: KIMUTATÁS a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat nevelőszülői hálózatáról és gyermekotthonairól (2010. december 1-i állapot) Otthont nyújtó ellátások: a.) Nevelőszülői hálózat: -

Területi Gyermekvédelmi Központ Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 3.sz. Gyermekvédelmi Központ Baktalórántháza, Vasút u. 2.sz.

b.) Gyermekotthonok: -

Gyermekvédelmi Központ 4700 Mátészalka, Képes Géza u. 2.sz. Gyermekvédelmi Központ 4300 Nyírbátor, Vasvári Pál u. 17.sz. Területi Gyermekvédelmi Központ Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 3.sz. Befogadó és Gyermekotthon: Nyíregyháza-Nyírszőlős, Vasút u. 53. sz. Gyermekvédelmi Központ 4456 Tiszadob, Táncsics u. 12.sz. Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat 4300 Nyírbátor, Debreceni u. 67.sz.

c.) Lakásotthonok: Gyermekvédelmi Központ 4561 Baktalórántháza, Vasút u. 2.sz. -

I. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Sugár út 55.sz. II. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Sugár út 133.sz.

331 -

III. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Pannónia út 128.sz. IV. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Pannónia út 67.sz. V. sz. Lakásotthon Nyírszőlős, Csabagyöngye út 87.sz. VI. sz. Lakásotthon Baktalórántháza, Köztársaság tér 15/b.sz. VII. sz. Lakásotthon Baktalórántháza, Petőfi u. 38.sz. VIII. sz. Lakásotthon Baktalórántháza, Dózsa Gy. u. 2.sz. IX. sz. Lakásotthon Berkesz, Lenin u. 1/B.sz. X. sz. Lakásotthon Berkesz, Kossuth u. 8/A.sz. XI. sz. Lakásotthon Berkesz, Petőfi u. 37.sz. XII. sz. Lakásotthon Kisvárda, Bocskai u. 29/D.sz. XIII. sz. Lakásotthon Berkesz, Lenin u. 1/A.sz. XIV. sz. Lakásotthon Berkesz, Rákóczi u. 5.sz.

Gyermekvédelmi Központ 4700 Mátészalka, Képes Géza u. 2.sz. -

I. sz. Lakásotthon Cégénydányád, Dózsa Gy. u. 11.sz. II. sz. Lakásotthon Cégénydányád, Dózsa Gy. u. 13.sz. III. sz. Lakásotthon Nagydobos, Fő út 158.sz. IV. sz. Lakásotthon Nagydobos, Fő út 207.sz. V. sz. Lakásotthon Nagydobos, József A. köz 12.sz. VI. sz. Lakásotthon Cégénydányád, Zrínyi u. 29.sz. VII. sz. Lakásotthon Cégénydányád, Dózsa Gy. u. 64.sz.

Gyermekvédelmi Központ 4300 Nyírbátor, Vasvári Pál u. 17.sz. -

I. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Debreceni u. 51.sz. II. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Debreceni u. 55.sz. III. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Debreceni u. 74.sz. IV. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Pócsi u. 28.sz. V. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Dózsa Gy. u. 16.sz. VI. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Rajk L. u. 12.sz. VII. sz. Lakásotthon Nyírbátor, Dózsa Gy. u. 20.sz. IX. sz. Lakásotthon Balkány, Adonyi u. 56.sz.

Gyermekvédelmi Központ 4456 Tiszadob, Táncsics u. 12.sz. - 1. sz. Lakásotthon Tiszadob, Táncsics M. u. 13.sz. - 2. sz. Lakásotthon Tiszadob, Táncsics M. u. 13.sz. Frim Jakab Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium 4450 Tiszalök, Kossuth u. 39/41.sz. -

1. sz. Különleges Lakásotthon Tiszalök, Rákóczi u. 1.sz. 2. sz. Különleges Lakásotthon Tiszalök, Ady E. u. 46/A.sz. 3. sz. Különleges Lakásotthon Tiszalök, Kossuth u. 93.sz.

332 3. sz. melléklet az 5/2011.(II.11.) önkormányzati rendelethez: A Gyermekek Átmeneti Otthonában fizetendő intézményi térítési díj mértéke

A Szőlőskerti Általános Angol Kéttannyelvű Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonában fizetendő intézményi térítési díj: 1.380 Ft/fő/nap, 41.400 Ft/fő/hó. (A Gyvt. 150. § (1) bekezdése alapján számított önköltség 6.382 Ft/nap/fő, az intézményi térítési díj: 6.176 Ft/nap/fő) A kötelezett által fizetendő személyi térítési díj összegét az intézmény vezetője állapítja meg, a jogszabályi keretek között a kötelezettek jövedelmi és vagyoni viszonyainak figyelembevételével. A Családok Átmeneti Otthonában fizetendő intézményi térítési díj mértéke A Gyermekjóléti Központ fenntartásában működő Családok Átmeneti Otthonában fizetendő intézményi térítési díj 1.270 Ft/fő/nap, 38.100 Ft/fő/hó. (Szt. 115. § (1) bekezdése alapján számított önköltség 3.019 Ft/nap, az intézményi térítési díj: 1.270 Ft/nap) A kötelezett által fizetendő személyi térítési díj összegét az intézmény vezetője állapítja meg, a jogszabályi keretek között a kötelezettek jövedelmi és vagyoni viszonyainak figyelembevételével

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok végrehajtásáról szóló 5/2011.(II.11.) önkormányzati rendelet indokolása Általános Indokolás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján az ellátó rendszer működtetéséről az állam és az önkormányzatok kötelesek gondoskodni, hangsúlyozva azonban a családok gyermeknevelési felelősségét is. E rendelet célja, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően szabályozza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat által létrehozott intézményrendszert a rendszeres, illetve a nem rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokkal széles körben támogassa a szociálisan rászoruló családokban élő gyermekeket.

333 A jelentős változások miatt indokolt egy új helyi önkormányzati rendeletben szabályozni a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások körének, igénybe vételi rendjének, felhasználásuk ellenőrzésének és az értük fizetendő térítési díjak mértékének és megfizetésének módját. Részletes Indokolás Az I. Részhez A tervezetnek a rendelet céljára, a rendelet területi és személyi hatályára vonatkozó rendelkezései egyértelmű eligazítást tartalmaznak a rendelet megalkotásra irányuló jogalkotói szándékot, és a rendelet hatályát illetően. A II. Részhez A gyermekek védelme rendszerének meghatározásával hangsúlyozza a tervezet, hogy szabályainak alkalmazására csak a hatósági intézkedésre még okot nem szolgáltató esetekben kerülhet sor. A III. Részhez A pénzben és természetben nyújtható ellátások szabályozása a gyermekek nagyobb szociális biztonságának megteremtését célozza. A IV. Részhez A rendelet-tervezet három fejezetben részletesen szabályozza a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat és azok intézményi hátterét. Az V. Részhez A pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmek nagy száma és a gyors ügyintézéshez fűződő érdekekre tekintettel részletesen meghatározásra kerülnek a kérelem benyújtásának és a jövedelem igazolásának szabályai. A szolgáltatások igénybevételi rendjét szintén részletesen szabályozza a rendelet. Egyrészt a Gyvt. szabályait kell alkalmazni, másrészt külön jogszabály határozza meg a nyilvántartásba vételre, tájékoztatásra és megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket. A tervezetben pontosan meghatározásra kerülnek a személyes gondoskodást nyújtó intézmények és az általuk nyújtott szolgáltatások. Így az ellátást igénylő pontosan tudhatja, hogy az egyes ellátások igénylésekor mely intézményhez fordulhat. A tervezet az ellátás igénybe vételére irányuló kérelmeket főszabályként az intézményvezetőknél javasolja benyújtani egyben meghatározza a kérelmek elbírálásának rendjét, és a jogorvoslati lehetőséget.

334 A II fejezetben az alkalmazás nehézségeinek elkerülése, és az igénybe vevők pontos tájékoztatása érdekében a tervezet részletesen szabályozza az intézményi térítési díjak meghatározását és a személyi térítési díjak mértékére vonatkozó szabályokat, valamint a megfizetésükre kötelezettek körét. A VI. részhez Azok az eljárási szabályok kerültek megfogalmazásra, melyeket mind a pénzbeli és természetbeni ellátások, mind a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások esetén is alkalmazni kell. Indokolt az intézményvezetők intézkedését, vagy annak elmulasztását, illetve a személyi térítési díjak mértékét sérelmező panaszok elbírálására irányuló közgyűlési hatáskörnek a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottságra történő átruházása.

7./ napirend: Előterjesztés a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotására Előadó: Kemenes Erika Szociális Osztály vezetője

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs. Ezt azt előterjesztést is a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság, valamint a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság tárgyalta. Dr. Szilassy Géza elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. Bizottságunk ezt az előterjesztést is megtárgyalta és elfogadásra ajánlja. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e valakinek kérdése az előterjesztésről? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólni, véleményt nyilvánítani kíván-e valaki? Nincs jelentkező, úgy hogy kérem a képviselőket, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 3 ellenszavazattal megalkotta az alábbi rendeletet:

335 6/2011.(II.11.) önkormányzati rendelet a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. §-ának (2) bekezdése, 10. §-ának (1) bekezdése, 25. § (3) bekezdés b) pontja, 26. §-a, 32. §ának (3) bekezdése, 38. § (1) bekezdés c) pontja, valamint (9) bekezdése, 43/B. § (1) és (3) bekezdése 45. § (1) bekezdése, 46. § (1) bekezdése, 47. § (1) bekezdése és 50. § (3) bekezdése, 132. § (4) bekezdés a)-c) pontjának felhatalmazása alapján – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el: I. Rész Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat anyagi teljesítő képességére figyelemmel a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit. A rendelet hatálya 2. § (1) a) A rendelet hatálya kiterjed Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező aa) magyar állampolgárokra, ab) bevándoroltakra és letelepedettekre, ac) hontalanokra, ad) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.). által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre. (2) A kérelmező lakcíme bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye.

336

a) tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, ahol a személy- lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. b) lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él. 3. § (1) E rendelet alkalmazásában: a) szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás: aa) rendszeres szociális segély ab) helyi lakásfenntartási támogatás ac) méltányossági jogkörben megállapított ápolási díj ad) temetési segély b) szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátás: ba) helyi lakásfenntartási támogatás bb) átmeneti segély bc) temetési segély bd) méltányossági jogkörben megállapított közgyógyellátás c) gyógyászati segédeszköz: átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal vagy rokkantsággal élők gyógyászati, ápolási technikai eszköze, d) MEP: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztár Szakigazgatási Szerv II. Rész Eljárási rendelkezések 4. § (1) Az ellátások megállapítása iránti kérelmeket év közben folyamatosan az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályánál (a továbbiakban: Szociális Osztály) kell benyújtani. (2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha az Szt. másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az egy hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. a) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban

337 elért jövedelmük azon részét, mely az adóbevallással lezárt évben keletkezett a Nemzeti Adó- és Vám Hivatal által kiadott igazolással, a fennmaradó időarányos részt a havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatával kötelesek igazolni. b) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik adómentes bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal, valamint az őstermelői igazolvány és betétlap másolatával kötelesek igazolni. c) A nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban kapott jövedelem egy havi átlagára vonatkozó nyilatkozatával kell igazolniuk. d) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás utolsó havi szelvényét, valamint a kérelem benyújtásának évében az Igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszerű másolatát kell benyújtani. e) Azon kérelmezők, akik gyógyászati segédeszköz árához kérnek támogatást, a segédeszköz árát előzetes költségigazolás becsatolásával kötelesek igazolni. (3) Az e rendelet hatálya alá tartozó ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az Osztályt. (4) A kérelem és az esetleges jogorvoslat benyújtására elektronikus úton nincs lehetőség. (5) Az eljárásra, a nyilvántartás vezetésére, a kérelmezők személyes adatainak kezelésére az Szt. 18-24. §, 52. § és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. III. Rész Pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása 5. § Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll rendszeres szociális segélyre jogosult. 6. § (1) Az az aktív korú személy, aki az 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják

338 biztosítani (továbbiakban: aktív korú személy), továbbá cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében a) a „HUMAN-NET” Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány Nyíregyháza, Váci M. u. 41. fenntartásában működő Városi Családsegítő Szolgálatnál (továbbiakban: Szolgálat) Nyíregyháza, Körte u. 41/a. nyilvántartásba veteti magát, kapcsolatot tart, és a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik, továbbá teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. b) A beilleszkedést segítő programok típusai: ba) az aktív korú személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok, bb) mentálhigiénés életmódot formáló programok, bc) foglalkoztathatóságot javító integrált programok, bd) csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok, c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben részt vesz, különösen ha az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére irányul. (2) Az együttműködés teljesítése érdekében az aktív korú személy köteles a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatával, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Szolgálatot felkeresni, a Szolgálat által előírt időpontban, de legalább háromhavonta a Szolgálatnál megjelenni. 7. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, ha neki felróható okból: a) a Szolgálattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, b) a segélyt megállapító határozatával – beleértve a jogosultság felülvizsgálatát – a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vétele céljából nem jelenik meg a Szolgálatnál, c) a Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg, d) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben való részvételt nem vállalja, feltéve, hogy akadályoztatása okát az előírt határidőben nem jelenti, vagy hitelt érdemlően igazolni nem tudja.

339

(2) Meg kell szüntetni a segélyre való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult aktív korú személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi. 8. § A Szolgálat – a külön jogszabályban meghatározott feladatain túl – 15 napon belül írásban tájékoztatja az Osztályt a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú személy nyilvántartásba vételéről, az együttműködési megállapodás megkötéséről, az együttműködési megállapodásban foglalt és a 7. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség megszegéséről.

Ápolási díj 9. § (1) Az önkormányzat ápolási díjat állapít meg annak a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, a) hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át és b) az ápolási díjat igénylő hozzátartozón kívül nincs az ápolt személy családjában olyan személy, aki az ápolási, gondozási feladatokat ellátja, és c) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása az önkormányzat által biztosított házi segítségnyújtás igénybevételével vagy a családon belül elvárható segítséggel nem biztosítható. d) A Gondozási Központ a c) pontban foglaltak igazolására a kérelem benyújtását követően, valamint az ellátás felülvizsgálata során az Osztály megkeresésének kézhezvételétől számított 15 napon belül környezettanulmányt készít. 10. § (1) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszegnek a) az Szt. 41. § (1) bekezdésében foglalt esetben 100%-a, aa) halmozottan fogyatékos személyt ápoló egyedülálló esetén 200 %-a, b) az Szt. 43/A. § (1) bekezdésében foglalt esetben 130%-a, c) az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt esetben 80%-a.

340 (2) Halmozottan fogyatékos az a személy, akinek az Szt. 41. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van. (3) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. 11. § (1) Az ápoló személy kötelezettségeinek teljesítését az Osztály a Szociális Gondozási Központ (továbbiakban: Központ) útján szükség szerint ellenőrzi. (2) Ha az ellenőrzés megállapításai szerint az ápoló a kötelezettségeit nem teljesíti, így különösen, ha megállapítható, hogy: a) az ápoló az ápolt önálló életvitelének fenntartását az ápolt személy hozzájárulása nélkül nem a lakásán, lakókörnyezetében biztosítja, vagy b) az ápoló az ellátást nem az ápolt személy fizikai, mentális, szociális szükséglete, életkora, élethelyzete és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosítja a Központ javaslatára az ellátás meg kell szüntetni. (3) Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja; b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. Átmeneti segély 12. § (1) Az önkormányzat alkalmanként- legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 60%-ának erejéig terjedő összegű átmeneti segélyt állapít meg a) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő azon személyek részére, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetén annak 150 %-át;

341 b) nappali tagozatos egyetemi, főiskolai hallgató részére a tanulmányi félév megkezdésével járó többletkiadásokhoz történő hozzájárulásként, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át; c) a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül – a közgyógyellátásra jogosultságtól függetlenül gyógyszertámogatásként azon személyek részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülélő esetén annak 200 %-át. d) gyógyászati segédeszköz árához való hozzájárulásként azon személyek részére, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át és közgyógyellátás iránti kérelmét elutasították. (2) Átmeneti segély évente legfeljebb három alkalommal – kivéve a különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzetet - az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben tanévenként félévente egy alkalommal adható. Az egy naptári évben adható összeg felső határa nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át. Az (1) bekezdés d) pontja esetében az adható összeg a legalacsonyabb áron beszerezhető gyógyászati segédeszköz árának megfelelő összeg, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a. Amennyiben a jogosult a MEP-től támogatásban részesült a segélyt a támogatás összege alapulvételével kell megállapítani. (3) Az átmeneti segélyt rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében elsősorban alapvető élelmiszerek és közszükségleti cikkek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal kell nyújtani. (4) Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető, különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzethez vezető körülmények megszüntetése érdekében /pl.: haláleset, elemi csapás, bűncselekmény okozta a megélhetést veszélyeztető kár/ az összes körülményekhez igazodó mértékű átmeneti segélyt nyújthat, azzal, hogy a 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelmi feltételtől az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-áig eltérhet. Havi rendszerességgel nyújtható átmeneti segély 13. § (1) Ha a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet hátrányai más módon nem küszöbölhetők ki –különösen indokolt esetben- az átmeneti segély havi rendszerességgel is nyújtható.

342 (2) Havi rendszerességgel átmeneti segély annak a személynek nyújtható, akinek a) az Szt. 33. § (1) bekezdés g) pontjában felsorolt pénzbeli ellátását megszüntették, b) elzárás, valamint szabadságvesztés büntetésből szabadult, c) rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: szociális válsághelyzet). (3) Rendszeres átmeneti segély havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-a erejéig és legfeljebb 3 hónapra nyújtható. (4) Rendszeres átmeneti segély csak annak a személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg és kérelmét a pénzbeli ellátás megszüntetéséről szóló határozat kézhezvételét, valamint a szabadulását követő 30 napon belül benyújtotta. (5) Rendszeres átmeneti segély évente egy alkalommal nyújtható, azzal, hogy átmeneti segély ezen felül évente két alkalommal adható.

Temetési segély 14. § (1) Az önkormányzat temetési segélyt állapít meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek a) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül; b) aki a biztosító társaságtól, illetve egyéb szervezettől az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 %-át meghaladó mértékű temetési hozzájárulást kapott. (3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 %-nál. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat által meghatározott összeg.

343 (4) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás mértéke nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 %-át, az önkormányzat annak összegéig kiegészíti. (5) A temetési segély iránti kérelmet az erről szóló temetési számla kiállításának napjától számított 60 napon belül lehet benyújtani. IV. Rész Természetben nyújtott szociális ellátások Helyi lakásfenntartási támogatás 15. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a) az Szt-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás); b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek; c) a rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: helyi lakásfenntartási támogatás). 16. § (1) Az önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást nyújt annak a személynek, aki a kérelemben megjelölt lakásban lakik és háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2011. évben 450 Ft. A 2011. évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg. (3) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

344

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg helyi lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (6) A TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,3-

J-0,5 NYM NYM

x 0,15,

ahol a J a jogosult háztartásában egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. 17. § (1) A támogatást kérőnek a lakáshasználata jogcímét hitelt érdemlő módon az alábbiak szerint kell igazolni a) a lakbért, illetve az albérleti díjat a lakásbérleti vagy albérleti szerződés egyszerű másolatával, c) a közüzemi díjakat a közüzemi szolgáltatók által kiállított a fogyasztói/ügyfél azonosító számot tartalmazó számlák (utolsó egy hónap) egyszerű másolatával, ennek hiányában a szolgáltató által kiállított igazolással. (3) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. (4) A megállapított támogatást a közszolgáltatókhoz, illetőleg a bérbeadóhoz utólag, minden hónap 5. napjáig kell átutalni. Kivételt képez a fűtési költség (szén, fa, olaj), a bérleti, albérleti díjhoz nyújtott, illetve előfizetéses gáz-vagy áramfogyasztást mérő készülék működtetéséhez nyújtott lakásfenntartási támogatás, melyet –ide nem értve az önkormányzati bérlakások bérletét – a kérelmező részére kell folyósítani.

345 18. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

Közgyógyellátás 19. § (1) Közgyógyellátásra méltányossági alapon jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülélő esetén annak 250%-át nem haladja meg feltéve, hogy havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át meghaladja. V. Rész Hatásköri rendelkezések 20. § Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése e rendelet 9 §-ában szabályozott ápolási díj, 12.-13. §-aiban szabályozott átmeneti segély, 14. §-ban szabályozott temetési segély és a 15-18. §-aiban szabályozott lakásfenntartási támogatás megállapítására biztosított hatáskörének gyakorlását átruházza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesterére. Vegyes rendelkezések 21. § (1) A jelen rendelet 2011. március 1. napjával lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 8/2007. (II. 13.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 8/2008. (III. 4.), 10/2009. (III. 3.), 19/2009. (VI. 30.), és a 26/2009. (IX. 1.) önkormányzati rendeletek. Nyíregyháza, 2011. február 10.

346 A szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 6/2011. (II.11.) számú önkormányzati rendelet-tervezet Indokolása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 6/2011.(II.11.) önkormányzati rendeletéhez I. Általános indokolás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a szociális ellátás feltételeinek biztosítását az állam központi szervein kívül a helyi önkormányzatok feladataként állapítja meg, lehetővé téve, hogy az önkormányzat saját költségvetése terhére egyéb ellátásokat is megállapítson. A törvény felhatalmazza az önkormányzatot arra, hogy az egyes ellátások feltételeit, az igénylésre vonatkozó eljárási szabályokat a helyi sajátosságokat figyelembe véve rendeletében határozza meg. A rendelet-tervezet teljes körűen, részletesen tartalmazza az állampolgárok által igénybe vehető, szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások szabályait. Az adósságkezelési szolgáltatás és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályait az önkormányzat külön rendelete tartalmazza. II. Részletes indokolás 1. §-hoz A rendelet tervezet célként a szociális biztonság megteremtését és megőrzését határozza meg, amelynek érdekében az önkormányzat anyagi lehetőségeit figyelembe véve szabályozza a pénzbeli és természetbeni ellátásokat.

2. §-hoz A rendelet a személyi hatályát hozzáigazítja az Szt. rendelkezéseihez, amely alapján az az önkormányzat jogosult a kérelem elbírálására és az eljárás lefolytatására, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A 3. §-hoz A tervezet az értelmező rendelkezések között foglalja össze azoknak a kifejezéseknek a tartalmát, amelyek segítséget nyújtanak az eljárásban résztvevő jogosultaknak és az eljáró igazgatási szerveknek is.

347 4. §-hoz Az eljárási rendelkezések pontosan meghatározzák az igények érvényesítésére vonatkozó szabályokat, utalva az elektronikus ügyintézésre és a személyes adatok védelmére is. 5-8. §-hoz A tervezet részletesen tartalmazza a nem foglalkoztatott személyek közül a rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettségének megszegése és súlyos megszegése eseteit, valamint annak következményeit. 9-11. § A törvényi kötelezettség mellett az önkormányzat támogatást nyújt a 18. életévet betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző személy részére és magasabb összegű támogatást állapít meg a halmozottan fogyatékos személyt ápoló egyedülálló személy részére. Az Szt. a házi segítségnyújtás esetén 2008. január 1től bevezette a gondozási szükséglet vizsgálatát. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg. A gondozási szükséglet megállapítása során vizsgálni kell az egészségi állapotot, ápolásra való rászorulást, önkiszolgálási képességet. A jogosultsági feltételek megállapításának célja, hogy a család szerepének erősítése mellett elsősorban a gondozási szükséglettel rendelkezők ellátása házi segítségnyújtás keretében történjen és csak ennek hiánya esetén biztosítson az önkormányzat ápolási díjat a hozzátartozónak. A tervezet a jogosultsági feltételeken kívül tartalmazza az ápolást végző személy kötelezettségének megszegése eseteit, annak ellenőrzésére és következményekre vonatkozó szabályokat. 12-13. § A tervezet az átmenetileg, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdők részére átmeneti segély, rendszeres átmeneti segély megállapítására és a rendkívüli méltánylásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. 14. § A törvény felhatalmazása alapján a tervezet meghatározza a temetési segélyre jogosultság feltételeit meghatározva a segély összegének alsó és felső határát is. 15-18. § A tervezet a törvény alapján kötelezően megállapítandó normatív és alanyi lakásfenntartási támogatás szabályain túl tartalmazza a helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseket, melyek igazodnak a normatív alapon járó támogatás jogosultsági feltételeihez, azzal a különbséggel, hogy a helyi lakásfenntartási támogatásra magasabb (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a) jövedelemmel rendelkezők is jogosultak.

348 19. § A méltányossági jogkörben megállapított közgyógyellátás a szociálisan rászorultak részére az egészség megőrzésével és a betegséggel összefüggő kiadásokat kompenzálja az Szt-ben szabályozott jövedelemhez képest magasabb jövedelem és alacsonyabb gyógyszerköltség előírása mellett. 20. § A tervezet hatásköri szabályai azokra az ellátásokra vonatkoznak, melyeknél a törvény alapján a Közgyűlés a hatáskör címzettje. 8./ napirend: Előterjesztés a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásának módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs. Ezt azt előterjesztést is a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság, valamint a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság tárgyalta meg. Az álláspontok ismertetésére először Dr. Szilassy Géza elnök úrnak adom meg a szót. Dr. Szilassy Géza:(Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke) Köszönöm szépen. Bizottságunk megtárgyalta ezt az előterjesztést is és elfogadásra ajánlja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György elnök úr. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Közgyűlés. A Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezni kíván-e valaki? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólás, észrevétel van-e? Senki nem jelentkezett, úgy hogy kérem, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 27/2011. (II. 10.) számú határozat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásának módosításáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, s az abban foglaltak alapján

349

1. A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási megállapodásának módosításával egyetért és azt a melléklet szerint egységes szerkezetben jóváhagyja. 2. Felhatalmazza Dr. Kovács Ferenc polgármestert és Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt a határozat mellékletét képező Társulási megállapodás aláírására. Melléklet a 27/2011.(II. 10.) számú határozathoz Megállapodás A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás létrehozásáról (Egységes szerkezetbe foglalt) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004 évi CVII. törvény 1.§-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a kistérség lakóinak az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben való hozzájutása, a mind magasabb színtű ellátás és szolgáltatás biztosítása, a rendelkezésre álló források minél teljesebb, célszerűbb és optimálisabb felhasználása, valamint a kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítása érdekében – a NYÍREGYHÁZAI Kistérség önkormányzatai egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján társulási megállapodást az alábbiak szerint módosítják, illetve azt egységes szerkezetben az alábbiak szerint fogadják el: I.FEJEZET Általános rendelkezések 1. A jelen megállapodással Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (székhely: 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) Kálmánháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (székhely: 4434 Kálmánháza, Nyíregyházi u. 71.) Kótaj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (székhely: 4482 Kótaj, Szent I. u. 13. ) Nagycserkesz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (székhely: 4445 Nagycserkesz, Lenin u. 10.) Napkor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (székhely: 4552 Napkor, Kossuth u.23.) Nyírpazony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (székhely: 4531 Nyírpazony, Arany J. u.14.) Nyírtelek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (székhely: 4461 Nyírtelek, Petőfi u.28.) Nyírtura Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (székhely: 4532 Nyírtura, Arany J. u.14.) Sényő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (székhely: 4533 Sényő, Kossuth u.69.)

350 (a továbbiakban együtt: a kistérség tagjai) létrehozzák a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulást (a továbbiakban: Társulás). 2. A Társulás neve: Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (NYITÖT) 3. A Társulás székhelye: 4400 Nyíregyháza Tűzoltó utca 1. 4. A Társulás jogállása: jogi személyiséggel és önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező társulás. 5. A Társulás pecsétje: kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címere, a kör szélén a „Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (NYITÖT) körbefutó felirattal. II. FEJEZET A Társulás célja A kistérségben működő települési önkormányzatok a Társulást egyes oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási és területfejlesztési feladatok végrehajtására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, a településfejlesztés és a Máshová nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás Államhatalmi, kormányzati és önkormányzati igazgatás Oktatási szakigazgatási tevékenység Egészségügyi szakigazgatási tevékenység, Szociális és jóléti szakigazgatási tevékenység Lakás-, települési és kommunális szolgáltatások szakigazgatási tevékenysége Sport-, Szabadidős-, kulturálisés közösségi szolgáltatások szakigazgatási tevékenysége Környezet- és természetvédelmi szakigazgatási tevékenység Város- és községgazdálkodási szolgáltatás Vízügyi szakigazgatás Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység Közbiztonság, közrend szakigazgatási tevékenység Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme Polgári védelmi tevékenység Közlekedés és távközlés szakigazgatási tevékenysége Területfejlesztés szakigazgatási tevékenysége Munkaügyi szakigazgatás Egyéb gazdasági tevékenységek és szolgáltatások szakigazgatása Közigazgatást kiegészítő igazgatási célú tevékenységek Igazgatási célú intézmények ellátó, kisegítő szolgálatai Alapfokú oktatás Általános középfokú oktatás Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, közművelődés Tűzvédelmi szakigazgatási tevékenység

351 Egészségügyi, szociális ellátás Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Adatfeldolgozás Ingatlankezelés feladatainak összehangolására hozzák létre. III. FEJEZET A Társulás feladat- és hatáskörei 1. Területfejlesztési feladatellátás A területfejlesztés tekintetében a Társulás, mint Kistérségi Fejlesztési Tanács: (1) A kistérségi fejlesztési tanács feladatainak ellátásában együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival, a kistérségben működő állami szervekkel, az érdekelt társadalmi és szakmai szervezetekkel, a gazdasági szervezetekkel. (2) A kistérségi fejlesztési tanács a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztés érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében: a) vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetét, adottságait; b) kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve ennek figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását; c) pénzügyi tervet készít a területfejlesztési programok megvalósítása érdekében; d) a kistérségi területfejlesztési program figyelembevételével előzetesen véleményt nyilvánít a meghirdetett központi és regionális pályázatokra az illetékességi területéről benyújtott támogatási kérelmekkel kapcsolatban, feltéve ha ez a jogkör a pályázati felhívásban is szerepel; e) megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására; f) véleményt nyilvánít a megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciókról, programokról, különösen azoknak a kistérség területét érintő intézkedéseit illetően; g) közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében;

352

h) forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához; i) képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben; j) koordinálja a kistérségben működő társulások és más – a területfejlesztésben érdekelt – szervezetek együttműködését, együttműködik az állami és civil szervezetekkel; k) megválasztja az elnökséget azokban a kistérségekben, ahol e törvény előírása szerint elnökséget kell létrehozni; l) pályázatot igényléséhez;

nyújthat

be

a

kistérség

fejlesztéséhez

kapcsolódó

források

m) megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását; n) véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban; o) szakmai munkaszervezetet működtethet; p) a h) és l) pontban és a külön jogszabályban meghatározott források felett rendelkezik. (3) A (2) bekezdés b), c), e), k) és m) pontjaiban meghatározott ügyekben, valamint a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról a tanács egyhangúlag dönt. Ennek hiányában a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a tanács szavazati jogú tagjai minősített többségének támogató szavazatával dönt.

2. Közszolgáltatási feladatellátás A közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő, illetve hatékonyabb ellátása érdekében a Társulás: a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban: Kotv.) 34. §-ában megjelölt pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátás, valamint a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás szervezéséről közösen gondoskodik, és ab) a Kotv. 20. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott intézményeket – óvodát és általános iskolát – fenntartó társulások működését koordinálja (illetve megállapodás alapján ezen intézmények fenntartását biztosítja); b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 62. § -ában szabályozott étkeztetést, a 63. § -ában szabályozott házi segítségnyújtást, a 64. § -ában szabályozott családsegítés feladatait, 65. § ában szabályozott jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a 65/F. (1) bekezdés b)

353 pontjában szabályozott nappali ellátást, 68. § -ában szabályozott idősek otthonát biztosít; c) a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39-40. § -ában szabályozott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait ellátja; d) a Társulás végezheti az egészségügyi alapellátás együttes szervezését, ezen belül a központi ügyelet közös szervezését és fenntartását. Ennek keretében a többcélú kistérségi társuláson belül több egészségügyi alapellátó intézményfenntartó társulás működik; e) a Társulás végzi a többcélú kistérségi társulás közbeszerzési eljárásainak szervezését és bonyolítását, valamint segíti tagjai közbeszerzési eljárásainak szervezését; f) a társulás végezheti a hatályos jogszabályok szerinti belső ellenőrzési feladatok ellátását; g) a Társulás végzi az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 15.§-ában szabályozott, a térség egészére vagy egy-egy részére vonatkozó közös építési szabályzatok és településrendezési tervek készítését illetve készíttetését; h) végzi a sporttal kapcsolatos feladatok ellátását; i) ellátja az ingatlan- és vagyongazdálkodást; j) a közművelődési, közgyűjteményi tevékenységet; k) figyelemmel kíséri és biztosítja az esélyegyenlőségi program megvalósítását; l) végezheti a közfoglalkoztatást. 3. Közoktatási szakszolgálati feladat Térségi logopédiai ellátás, gyógypedagógiai tanácsadás és fejlesztő felkészítés, nevelési tanácsadás, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, gyógytestnevelés, pszichológiai szolgáltatás. Közoktatási intézmény-működtetés, közoktatási intézményfenntartó-társulás(ok) működtetése. 4. Szociális feladatok A Társulás a működési engedélyek jogerőre emelkedésének napjától saját intézményei útján közösen biztosítja az alábbi szociális alapszolgáltatásokat a következők szerint: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 62. §-ában szabályozott étkeztetést a(z)

354

Szociális Gondozási Központ, székhelye: 4400 Nyíregyháza, Vécsey köz 2. (telephelyek: a működési engedély szerint) a társult települések közül: Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén, NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ - Sényő, székhelye: 4533 Sényő, Kossuth u. 22. (telephelye: 4532 Nyírtura, Rákóczi u. 58.) a társult települések közül Sényő és Nyírtura közigazgatási területén, NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ - Nyírtelek, székhelye: 4461 Nyírtelek, Puskin u. 2-4. a társult települések közül Nyírtelek közigazgatási területén. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 63. §-ában szabályozott házi segítségnyújtást Szociális Gondozási Központ, székhelye: 4400 Nyíregyháza, Vécsey köz 2., (telephelyek: a működési engedély szerint) a társult települések közül Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén, NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ – Nyírtelek, székhelye: 4461 Nyírtelek, Puskin u. 2-4. (telephelyek: Nyírtelek, Iskola út 4-6., 4445 Nagycserkesz, Lenin 10; 4434 Kálmánháza, Kossuth út 56., 4532 Nyírtura, Rákóczi u. 58., 4533 Sényő, Kossuth u. 22) a társult települések közül Nyírtelek, Nagycserkesz, Kálmánháza, Nyírtura és Sényő közigazgatási területén, A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 64. §-ában szabályozott családsegítés feladatait NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ – Nyírtelek, székhelye: 4461 Nyírtelek, Puskin u. 2-4. (telephelyek: Nyírtelek, Iskola út 4-6., 4445 Nagycserkesz, Lenin 10; 4434 Kálmánháza, Kossuth út 56., 4532 Nyírtura, Arany J. u. 19., 4533 Sényő, Kossuth u. 22) a társult települések közül Nyírtelek, Nagycserkesz, Kálmánháza, Nyírtura és Sényő közigazgatási területén, Az Szt. 120-122. § szerint ellátási szerződés keretében a „Human-Net” SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvánnyal, székhelye: Nyíregyháza, Váci M. u 41., (telephelyek: a működési engedély szerint) a társult települések közül Nyíregyháza közigazgatási területén (kivéve a 11. számú választókerület) és Nyírpazony közigazgatási területén.

355 Az Szt. 120-122. § szerint ellátási szerződés keretében a Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközséggel, székhelye: 4400 Nyíregyháza, Kassa köz 3. a társult települések közül Nyíregyháza közigazgatási területén belül a 11. számú választókerület. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 65. §-ában szabályozott jelzőrendszeres házi segítségnyújtást Szociális Gondozási Központ, székhelye: 4400 Nyíregyháza, Vécsey köz 2., (telephelyek: a működési engedély szerint) a társult települések közül: Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén, NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ – Nyírtelek, székhelye: 4461 Nyírtelek, Puskin u. 2-4. (telephelyek: 4461 Nyírtelek, Iskola út 4-6. 4445 Nagycserkesz, Lenin 10; 4434 Kálmánháza, Kossuth út 56., 4532 Nyírtura, Rákóczi u. 58., 4533 Sényő, Kossuth u. 22) a társult települések közül Nyírtelek, Nagycserkesz, Kálmánháza, Nyírtura és Sényő közigazgatási területén. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 65/F. (1) bekezdés b) pontjában szabályozott nappali ellátást Sóstói Szivárvány Idősek Otthona, székhelye: 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Tölgyes u. 11. (telephelyek: Nyíregyháza, Etel köz 11-13.) férőhelyek száma: idősek klubja 5 férőhely, demens ellátottak száma 20 fő. Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén, Szociális Gondozási Központ, székhelye: 4400 Nyíregyháza, Vécsey köz 2., (telephelyek: a működési engedély szerint) a társult települések közül: Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén, NYITÖT, Szociális Szolgáltató Központ - Sényő, székhelye: 4533 Sényő, Kossuth u. 22. (telephelyek: 4532 Nyírtura, Rákóczi u. 58.) a társult települések közül Sényő és Nyírtura közigazgatási területén. NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ - Nyírtelek, székhelye: 4461 Nyírtelek, Puskin u. 2-4. a társult települések közül Nyírtelek közigazgatási területén. A Társulás a működési engedélyek jogerőre emelkedésének napjától saját intézményei útján közösen biztosítja az alábbi szakosított ellátást a következők szerint:

356 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 68. §-ában szabályozott idősek otthonát Sóstói Szivárvány Idősek Otthona, székhelye: 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Tölgyes u. 11.(telephelye Nyíregyháza, Etel köz 11-13.) Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén, NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ, Sényő székhelye: 4533 Sényő, Kossuth u. 22. (telephelye: 4532 Nyírtura, Rákóczi u. 58.) a társult települések közül Sényő, Nyírtura közigazgatási területén. NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ - Nyírtelek, székhelye: 4461 Nyírtelek, Puskin u. 2-4. a társult települések közül Nyírtelek közigazgatási területén. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 68. §-ában szabályozott pszichiátriai betegek otthonát: Sóstói Szivárvány Idősek Otthona, székhelye: 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Tölgyes u. 11.(telephelye Nyíregyháza, Etel köz 11-13.) Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 68. §-ában szabályozott fogyatékos személyek otthonát: Sóstói Szivárvány Idősek Otthona, székhelye: 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Tölgyes u. 11.(telephelye Nyíregyháza, Etel köz 11-13.) Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 80. § időskorúak gondozóházát: Sóstói Szivárvány Idősek Otthona, székhelye: 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Tölgyes u. 11.(telephelye Nyíregyháza, Etel köz 11-13.) Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 65/A. § -ában szabályozott közösségi ellátásokat

357 NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ - Nyírtelek, székhelye: 4461 Nyírtelek, Puskin u. 2-4. (telephelyek: 4461 Nyírtelek, Iskola út 4-6. 4445 Nagycserkesz, Lenin 10; 4434 Kálmánháza, Kossuth út 56.) a társult települések közül Nyírtelek, Nagycserkesz, Kálmánháza közigazgatási területén. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 60. §-ában szabályozott tanyagondnoki szolgáltatást: NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ - Nyírtelek, székhelye: 4461 Nyírtelek, Puskin u. 2-4. a társult települések közül Nyírtelek közigazgatási területén. A társult települések közül Kótaj Község Önkormányzata önállóan, míg Napkor Község Önkormányzata a Dél-Nyírségi Többcélú Kistérséghez társulva látják el az Szt-ben és Gyvt-ben előírt kötelezően ellátandó feladataikat. A társult önkormányzatok rögzítik, hogy a közösen fenntartott intézmények jogállására, gazdálkodására, működésére és működtetésére vonatkozó szabályokat az egyes települési önkormányzatok és a Társulás között létrejött – az intézmény fenntartásának átadására és együttműködésre irányuló – megállapodások tartalmazzák. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 140/C.§ alapján a társult önkormányzatok Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlését kijelölik arra, hogy a társulás vonatkozásában rendeletet alkosson a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról az érintett tagönkormányzatok javaslatának figyelembe vételével. 5. Gyermekjóléti feladat A Társulás a működési engedély megszerzésének napjától a társulás saját intézményei útján közösen biztosítja a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39-40. §-ában szabályozott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a következők szerint: Gyermekjóléti Központ 4400 Nyíregyháza, Báthory u. 10., (telephelyek: Nyíregyháza, Tas u. 2., Nyíregyháza, Vécsey u. 15., Nyíregyháza, Dália u. 9., területi iroda: Nyírpazony, Arany J. u. 14.) a társult települések közül Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén, NYITÖT Szociális Szolgáltató Központ – Nyírtelek, székhelye: 4461 Nyírtelek, Puskin u. 2-4.

358 (telephelyek: 4461 Nyírtelek, Iskola út 4-6. 4445 Nagycserkesz, Lenin 10; 4434 Kálmánháza, Kossuth út 56., 4461 Nyírtura, Arany J. u. 19., 4533 Sényő, Kossuth u. 22) a társult települések közül Nyírtelek, Nagycserkesz, Kálmánháza, Nyírtura és Sényő közigazgatási területén. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 51. §-ában szabályozott családok átmeneti otthonát: Gyermekjóléti Központ 4400 Nyíregyháza, Báthory u. 10., (telephelyek: Nyíregyháza, Tas u. 2., Nyíregyháza, Vécsey u. 15., Nyíregyháza, Dália u. 9., területi iroda: Nyírpazony, Arany J. u. 14.) a társult települések közül Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén. 6. Egészségügyi feladat 1. Nyíregyházi központi ügyeleti szolgálatot fenntartó társulás 2. Nyírteleki hétvégi és hétközi orvosi ügyelet 3. Napkor ügyeleti ellátás 4. Társult települések ügyeleti ellátása 5. Védőnői Szolgálat 7. Belső ellenőrzési feladat IV. FEJEZET a Társulás szervezete és működése 1. A Társulás szervei a Társulási Tanács, a pénzügyi bizottság, elnök, elnökhelyettesek, a munkaszervezet és a munkacsoport (munkacsoportok). 2. A Társulás közös döntéshozó szerve a Társulási Tanács. A Társulás egyben Kistérségi Fejlesztési Tanácsként is működik. A Kistérségi Fejlesztési Tanács működésére a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben foglaltakat alkalmazza. 3. A Társulás tagjait az önkormányzatok polgármesterei képviselik. A polgármester helyettesítésének rendjéről a Képviselő-testület rendelkezik. 4. A Társulási Tanács megalakul, ha a képviselő-testületek mindegyike jóváhagyta a megállapodást és a Társulási Tanács alakuló ülése kimondta megalakulását. 5. A Társulási Tanács alakuló ülését a Többcélú Kistérségi Társulás székhely települése önkormányzatának polgármestere hívja össze. A társulási tanács alakuló ülésén mondja ki a többcélú kistérségi társulás megalakulását. A társulási tanács alakuló ülésén titkos szavazással tagjai sorából elnököt választ.

359 6. A Társulási Tanács tagjai sorából elnököt és elnökhelyettes(eke)t választ, megbízatásuk a polgármesteri mandátumuk idejére szól. 7. A Társulás tagjai a település lakosságszáma arányában rendelkeznek szavazati joggal. A szavazati arányok minden év március 1-i hatállyal felülvizsgálatra kerülnek a - BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal által az adott évre kihirdetett lakosságszámoknak megfelelően. A Társulás tagjainak lakosságszámát, a tagokat megillető szavazatszámokat, valamint a szavazati arányokat az 1. számú melléklet tartalmazza, melyet a Társulási Tanács fogad el. 8. A Társulást az elnök, akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes képviseli és látja el az ülés összehívásával, vezetésével kapcsolatos teendőket. 9. Az ülést össze kell hívni a törvény által meghatározott esetekben azzal, hogy a Társulási Tanács évente legalább négy alkalommal ülésezik. 10. A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha ülésén – a társulás székhely települését képviselő taggal együtt – legalább a tagok több mint fele jelen van és a jelenlévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a Többcélú Kistérségi Társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. 11. Egyszerű többséget igénylő javaslat elfogadásához legalább – a székhely települést képviselő taggal együtt – annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelenlévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát. 12. Minősített többség szükséges a) a kistérség fejlesztését szolgáló – pénzügyi hozzájárulást igénylő – társulási pályázat benyújtásához, az ahhoz szükséges települési hozzájárulás meghatározásához, továbbá a társulás költségvetésének elfogadásához, módosításához és a zárszámadás elfogadásához; b) zárt ülés elrendeléséhez; c) a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, kizárásról való döntés és d) abban az ügyben, amit az SZMSZ meghatároz. A minősített többséghez legalább – a társulás székhely települését képviselő taggal együtt – annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a jelenlevő tagok szavazatainak 2/3-át és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét. 13. A Társulási Tanács alakuló ülésén, minősített többséggel és titkos szavazással tagjai sorából elnököt, elnökhelyetteseket választ. Az elnök személyére a Társulási Tanács bármely tagja javaslatot tehet. A jelöltté váláshoz a jelenlévő tagok legalább egynegyedének szavazata szükséges. Az elnökhelyettesek személyére az elnök tesz javaslatot.

360

14. A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az elnök, és a Társulási Tanács által felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről, és kormányhivatal vezetőjéhez 15 napon belül történő megküldéséről a tanács elnöke a munkaszervezeten keresztül gondoskodik. 15. A társulás működéséhez szükséges teendőket a munkaszervezet látja el. 16. A Társulási Tanács tagjai évente két alkalommal beszámolnak képviselőtestületeiknek a Társulási Tanácsban végzett tevékenységükről. 17. A 3 tagú Pénzügyi Bizottság elnökét és tagjai több mint a felét a társulási Tanács tagjai közül kell választani, melynek feladata különösen a) a Társulási Tanács határozatai végrehajtásának az ellenőrzése, b) a társulás pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének figyelemmel kísérése, vizsgálata; c) a tagsági díj befizetésének, az anyagi támogatások időarányos befizetésének ellenőrzése; d) a társulás gazdálkodásának és működésének ellenőrzéséről a Társulási Tanácsnak történő beszámolás. A Bizottságnak nem lehet tagja az, aki -

a társulás alkalmazásában áll, a társulásnál gazdasági feladatokat lát el.

18.A Társulási Tanács a kistérség sajátos feladatainak szervezésére a társulás állandó vagy ideiglenes munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoportnak tagjai lehetnek azok is, akik a Társulási Tanácsnak nem tagjai. 19. A társulás elnökét a Társulási Tanács tagjai közül választja. Az elnök képviseli a társulást, részletes feladatát és hatáskörét a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. 20. A Társulás az elnökhelyettes(eke)t a Társulási Tanács saját tagjai sorából választja, az általános elnökhelyettes helyettesíti akadályoztatása esetén az elnököt. 21. A Társulás költségvetési szervként létrehozott munkaszervezetet hoz létre és működtet. A munkaszervezet ellátja a társulás gazdálkodási, döntéselőkészítésivégrehajtási feladatait, részt vesz a kistérségi projektek menedzselésében, megvalósításának szervezésében. 22. A munkaszervezet vezetőjének feladatai:

361

-

a munkaszervezet irányítása; munkaprogram kidolgozása; a végzett munkáról beszámoló készítése, a Társulási Tanács elé terjesztése; pályázatokon való részvétel; a munkaszervezet Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítése, betartása; munkáltatói jogok gyakorlása amit az elnök a hatáskörébe utal.

A munkaszervezet vezetőjének jogállása: - munkáját főállásban látja el; - az egyéb munkáltatói jogokat felette az elnök gyakorolja

23. A Társulás szerveinek részletes működési szabályait a szervezeti és működési szabályzatában a Társulási Tanács állapítja meg. 24. A szervezeti és működési szabályzat nem tartalmazhat ellentétes rendelkezést a Társulási Megállapodásban szabályozott kérdésekkel: A társulási tanács működésével kapcsolatos hivatali teendők ellátásának a módját, elkülönült munkaszervezet létrehozása esetén annak szervezetét, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét; intézmény, más szervezet közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket; a többcélú kistérségi társulás gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket; a többcélú kistérségi társulás tevékenysége és gazdálkodása ellenőrzésének a rendjét; a többcélú kistérségi társulás vagyonát és a vagyonátadás feltételeit, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendjét a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

25. Az önkormányzatok vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén irányadó eljárás - az azonnali beszedési megbízás - inkasszó – alkalmazását az alábbiak szerint állapítja meg: A társult önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén a fizetési határidő lejártától számított 15 naptól irányadó eljárás a két alkalommal történő írásbeli felszólítást követően az inkasszó, az azonnali beszedési megbízás alkalmazása. Amennyiben az inkasszó nem behajtható, akkor a tartozásra a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot számol fel a Társulás.

362 V. FEJEZET A Társulás működésével kapcsolatos feladatainak ellátása 1. A Társulás munkaszervezetének feladatai: a) ellátja a társulás gazdálkodási, döntés-előkészítési - végrehajtási feladatait b) ellátja az adminisztrációs feladatokat (gépírás, adatrögzítés, információgyűjtés, ügykezelés), c) nyilvántartja a Társulásnak az OTP Bank Nyíregyházi Fiókjánál vezetett számlájának pénzforgalmát, d) megszervezi a Társulás üléseit, e) vezeti a Társulás üléseinek jegyzőkönyveit, és megküldi azokat a kormányhivatalnak és a Társulási Tanács tagjainak, f) a Társulás feladatkörébe tartozó ügyekben a társulás tagjai felé szolgáltatótanácsadó tevékenységet végez, g) javaslatot, koncepciót készít a térséget érintő fejlesztési programok megvalósításához, h) a Társulás határozatának megfelelően elkészíti, véleményezi a társulás fejlesztési programjait, i) figyeli a pályázati lehetőségeket, j) közreműködik, szakmai segítséget nyújt a településeknek saját pályázati dokumentációik elkészítéséhez, k) intézi a Társulás nyertes pályázatai adminisztrációs ügyeit, l) részt vesz a térségi programok megvalósítási folyamataiban, tervezői, hatósági bejárásokat hív össze, vezeti a jegyzőkönyveket, információt szerez és szolgáltat a résztvevők számára, kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségben működő közigazgatási szervekkel, intézményekkel, a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források érdekében, m) intézi a kollaudált számlák könyvelését, pályázati támogatások lehívását, stb., n) elkészíti a Társulás féléves és éves beszámolóját, időközi költségvetési és mérlegjelentés, számlavezetés, pénzügyi tervkészítés, költségvetési határozat előkészítése, végrehajtása. o) ellát minden olyan tevékenységet, amelyet a Társulási Tanács feladatkörébe utal. p) elkészíti a NYITÖT költségvetési tervezetét, gondoskodik végrehajtásáról q) amit a Társulási Tanács a feladatkörébe utal 2. A feladatok ellátását a Társulási Tanács felügyeli, ennek keretében meghatározza az ellátandó feladatokhoz igazodó foglalkoztatotti létszámot. A feladatok ellátásáról éves beszámolót kell készíteni. 3. VI. FEJEZET A Társulás pénzügyi forrásai, gazdálkodása és ellenőrzésének rendje 1. A Társulás működési hozzájárulásának mértékét a Társulási Tanács minden évben a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény elfogadását követően állapítja meg. A tagok általi befizetések, az éves kötelező befizetések,

363 átvett pénzeszközök, pályázati források, ingó, ingatlan vagyontárgyak, immateriális javak a társulás vagyonát képezik. A többcélú kistérségi társulás működési költségeihez - a többcélú kistérségi társulási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában hozzájárulnak, mely százöt forint/fő. A többcélú kistérségi társulás saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a többcélú kistérségi társulást illeti meg. A többcélú kistérségi társulás megszűnése esetén a vagyonát - eltérő megállapodás hiányában - a társulás tagjai között kell felosztani. A vagyonmegosztás módja: lakosságszám arányos. A többcélú kistérségi társulásból történő kiválás, kizárás esetén a társulás tagja által a többcélú kistérségi társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Annak kiadására a társulás tagja csak abban az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a többcélú kistérségi társulás feladatának ellátását, ebben az esetben a társulás volt tagját a többcélú kistérségi társulással kötött szerződés alapján használati díj illeti meg. 2. A Társulás által megállapított működési hozzájárulását átutalással, négy alkalommal minden negyedév utolsó napjáig kell teljesíteni a Társulásnak, az OTP Bank Nyíregyházi Fiókjánál vezetett számlára. A megállapított társulási hozzájárulást nem teljesítő tag a Társulási Tanácsban a teljesítésig nem szavazhat, a Társulás a tag részére a késedelem alatt szolgáltatást nem teljesíthet. Késedelmes teljesítés esetén a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt hozzájárulás fizetendő. 3. A Társulás gazdálkodási feladatait a munkaszervezet végzi. A pénzfelhasználásról év végén elszámolást készít, melyet tárgyévet követően, legkésőbb április 30-ig előterjeszt a Társulási Tanács részére. 4. A Társulás feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alakíthat, gyakorolja az alapítói jogokat, kinevezi vezetőiket, ellátja költségvetési felügyeletüket. A többcélú kistérségi társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. 5. A társulás gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a többcélú kistérségi társulás törvényben meghatározott feladatait önálló gazdálkodási jogkörrel látja el.

6. A Társulás tagja kötelezettséget vállal – a többcélú kistérségi tárulások normatív támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló hatályos jogszabály szerinti megszűnés és a Társulásból történő kiválás esetén – a kormányrendelet alapján a kistérségnek juttatott támogatás lakosságszám-arányos visszafizetésére.

364 7. Az intézmény működtetéséhez szükséges többletköltséget az önkormányzat köteles az adott évi költségvetésében átadott pénzeszközként szerepeltetni és a NYITÖT részére 1/12 részarányban, minden hónap 01-éig a NYITÖT OTP Banknál vezetett – 11744003-15445696. számú pénzforgalmi számlára havi részletekben átutalni. VII. FEJEZET A kiadmányozás és a kötelezettségvállalás rendje 1. A Társulás feladatainak végrehajtása során készítendő iratokat a Társulási Tanács elnöke, vagy az általa külön utasításban kiadmányozási joggal felruházott személy írja alá. 2. A Társulás nevében, a társulás költségvetésében meghatározott felsorolt feladatokra a Társulási Tanács elnöke által – a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjéről szóló utasításában - meghatározott személy vállal kötelezettséget. VIII. FEJEZET A társuláshoz történő csatlakozás, a társulási megállapodás módosítása, kilépés, kiválás és a társulás megszüntetésének szabályai 1. A Társuláshoz a kistérséghez tartozó bármely települési önkormányzat képviselőtestülete csatlakozhat. A csatlakozási szándékot a Társulási Tanács elnökének írásban kell bejelenteni. Az új tag felvételi kérelmét a Társulási Tanács ülésén megvitatja. A tagfelvételi kérelemhez az új tagnak csatolnia kell a csatlakozás szándékáról hozott képviselő-testületi határozatot, valamint a testület azon nyilatkozatát, hogy a Társulási Megállapodásban leírt követelményeket elfogadja. 2. A Társulási Megállapodás módosítását, a Társulás megszüntetését a társulás bármely tagja kezdeményezheti. A társulás tagjai a megállapodás módosításáról, a Társulás megszüntetéséről a kezdeményezés megküldésétől számított hatvan napon belül döntenek. A Társulási Megállapodást a polgármester írja alá. 3. A Társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének többséggel hozott döntése szükséges: a) a jelen megállapodás jóváhagyásához, módosításához; b) a Társulás megszüntetéséhez; c) a Társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz.

minősített

4. Kilépés esetén a Társulásból kilépő tagnak az általa a társulás részére szolgáltatott, a kilépésig fel nem használt, tagdíjon felüli egyéb vagyoni hozzájárulása visszajár.

365 5. A Társulás megszűnésekor a tagok kötelesek egymással elszámolni úgy, hogy a társulás vagyonából a követelések és kötelezettségek kifizetése után fennmaradó vagyon a költségvetési hozzájárulások arányában kerül felosztásra a tagok között. A Társulás megszűnésekor a vagyon felosztása és a közös tulajdon megszüntetése nem történhet olyan módon, hogy az a közfeladatok és a közszolgáltatások ellátását veszélyeztesse. A létrejött vagyon célvagyon. A közös tulajdon megszüntetése és az ebből származó vagyoni igények kielégítése során, ezért a Társulás tagjai olyan polgári jogi megoldásokat alkalmaznak (későbbi, halasztott fizetés, csere stb.), amelyek a közfeladat ellátását nem veszélyeztetik, a célvagyon a közfeladat ellátását biztosítja. A közös tulajdonban történő elszámolásig a közfeladatok ellátása érdekében biztosítják a feladatot ellátó és átvállaló használati jogát. A tulajdonjog rendezése során a folyamatos működtetés és feladatellátás biztosítása érdekében a használati jog gyakorlás átengedése feltételeiben állapodnak meg. Kiválás esetén a kiváló tag tartozásai rendezését követően jogosult a saját erőként befizetett, beruházáshoz nyújtott vagyoni hozzájárulás kamatokkal nem növelt (kamatmentes) szolgáltatáskori értéken való visszatérítésére. A visszatérítés ideje a felmondás elfogadásától számított 3 év, havi egyenlő részletekben. Kizárás esetén a kizárt tag tartozásának rendezését követően az általa saját erőként befizetett vagyoni hozzájárulás kamatokkal nem növelt (kamatmentes) szolgáltatáskori értéken való visszatérítésére tarthat igényt, mely visszafizetésének határideje a kizárástól számított 5 év, havi egyenlő részletekben. Amennyiben valamely tag kiválása, vagy kizárása miatt a Társulásnak a támogatást nyújtóval szemben visszafizetési kötelezettsége keletkezik, azt a kivált, illetve kizárt tag köteles teljesíteni. Több ilyen tag esetén – függetlenül attól, hogy kiválással, vagy kizárással szűnt meg a tagsága – a visszafizetést a lakosságszám arányában kell teljesíteniük. 6. A Társulásból történő kiválással és a Társulásból történő kizárással kapcsolatos, a jelen megállapodásban nem részletezett kérdésekben a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény 1, § (4)-(6) bekezdései az irányadóak.

IX. FEJEZET Záró rendelkezések a.) A Társulás határozatlan időre jön létre. A Társulás tagjai a Társulási Megállapodásban írtak vonatkozásában legalább 3 évre szóló együttműködést vállalnak. A tag önkormányzatok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a területfejlesztéssel összefüggő feladatokat legalább 3 évig kilépés vagy a társulás megszüntetése nélkül ellátják.

366

b.) A Társulás működése során felmerülő esetleges vitás kérdéseket a felek kötelesek egymás között tárgyalásos formában egyeztetni. Eredménytelen egyeztetést követően a tagok a bírósághoz fordulhatnak.

c.) A tagok e Társulási Megállapodásban eredő vitáik esetére kikötik a Szabolcs Szatmár-Bereg Megyei Bíróság valamint a Nyíregyházi Városi Bíróság illetékességét.

d.) A jelen Társulási Megállapodásban nem szabályozott kérdésekre a vonatkozó jogszabályok és az SZMSZ rendelkezései irányadók.

e.) Jelen megállapodás a tagönkormányzatok minősített többséggel elfogadott határozatával 2011. április 1-jével lép hatályba azzal, hogy rendelkezései Kótaj Község Önkormányzat tekintetében kizárólag a területfejlesztési feladatellátással összefüggésben alkalmazhatók.

A Társulási megállapodás mellékletei

Mellékletek: 1. számú melléklet: A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (NYITÖT) tagjainak lakosságszáma, a tagokat megillető szavazatszámok és szavazati arányok 2. számú melléklet: A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás (NYITÖT) Fejlesztési Tanácsa tagjainak lakosságszáma, a tagokat megillető szavazatszámok és szavazati arányok 3. számú melléklet: A Társulási Megállapodást jóváhagyó közgyűlési –és képviselőtestületi határozatok

367

a Megállapodás 1. sz. melléklete A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa tagjainak lakosságszáma, a tagokat megillető szavazatszámok és szavazati arányok

Lakosság száma

Település

/BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai alapján/

Szavazatszám %

(fő) Nyíregyháza

119 179

50.0

Kálmánháza

1 991

4.5

Kótaj

4.537

-

Nagycserkesz

1 895

4.4

Napkor

3 852

8.9

Nyírpazony

3.447

7.9

Nyírtelek

7.156

16.5

Nyírtura

1.912

4.4

Sényő

1.461

3.4

Összesen:

145.430

100.0

368

a Megállapodás 2. sz. melléklete

A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás Fejlesztési Tanácsa tagjainak lakosságszáma, a tagokat megillető szavazatszámok és szavazati arányok

Lakosság száma /BM Központi Adatfeldolgozó

Település

Nyilvántartó és Választási Hivatal

Szavazatszám %

adatai alapján/

(fő) Nyíregyháza

119.179

50.0

Kálmánháza

1.991

3.8

Kótaj

4.537

8.7

Nagycserkesz

1 895

3.6

Napkor

3 852

7.3

Nyírpazony

3.447

6.5

Nyírtelek

7.156

13.7

Nyírtura

1.912

3.6

Sényő

1.461

2.8

Összesen:

145 430

100.0

369

a Megállapodás 3. sz. melléklete A Társulási határozatok

Megállapodás

módosítását

jóváhagyó

képviselő-testületi

A Társulási Megállapodást jóváhagyta: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 27/2011.(II:10.) sz. határozatával Kálmánháza Község Képviselő-testülete … sz. határozatával Kótaj Község Képviselő-testülete … sz. határozatával Nagycserkesz Község Képviselő-testülete … sz. határozatával Napkor Község Képviselő-testülete … sz. határozatával Nyírpazony Község Képviselő-testülete … sz. határozatával Nyírtelek Város Képviselő-testülete … sz. határozatával Nyírtura Község Képviselő-testülete … sz. határozatával Sényő Község Képviselő-testülete … sz. határozatával 9./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának megállapításáról szóló 21/2007.(VI.12.) önkormányzati rendelet módosításának jóváhagyására Előadó: Veres István városi főépítész Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Előadót kérdezem szóbeli kiegészítést kíván-e tenni? Nincs szóbeli kiegészítés. Kérem az előterjesztést tárgyaló bizottságok elnökeit, hogy ismertessék a bizottságok álláspontjait. Először Tormássi Géza urat, a Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnökét kérem. Tormássi Géza:(Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Bizottságunk kedden tárgyalta a napirendi pontot és mind a határozat-tervezetet, mind a rendelet-módosítást egyhangúlag elfogadásra javasolja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Tirpák György, a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke.

370 Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt Közgyűlés, tisztelt polgármester úr. A Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolja mind a határozat-tervezetet, mind pedig a rendelet-tervezetet. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztéshez? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólni kíván-e valaki? Nem jelentkezett senki, lezárom a vitát. Itt két határozathozatalra kerül sor. Először a határozati javaslatról szavazunk. Kérem, hogy szavazzanak. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 28/2011.(II.10.) számú határozat Nyíregyháza településszerkezeti terve módosításának jóváhagyásáról A Közgyűlés Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII., törvény 6. § (3) bekezdés a.) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a 150/2010. (VI.28.) számú határozattal 253-2/2009. (XI.23.) számú határozattal, 252-2/2009. (XI.23) sz határozattal,110/2009. (V.26) sz. határozattal, 39/2009. (III.2) sz. határozattal, 77/2008. (III.31) számú határozattal, 76/2008. (III.31) számú határozattal 122/2007. (VI.11) sz. határozattal 117/2005. (V.4) sz. határozattal számú határozattal módosított és kiegészített 103/2007. (VI.21) településszerkezeti tervi leírást az alábbiak szerint módosítja: - a Főépítészi Iroda által 40997/2010.X. számon készített (Településszerkezeti Terv) tervét figyelembe véve a város közigazgatási területére elfogadott településszerkezeti tervének módosítását a mellékelt településszerkezeti terv szerint jóváhagyja. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Következik a rendelet-tervezetről való szavazás. Kérem, hogy szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal megalkotta az alábbi rendeletet: 7/2011. (II.11.) önkormányzati rendelet Nyíregyháza Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatának megállapításáról szóló 21/2007. (VI.12) önkormányzati rendelet módosításáról

371 A Közgyűlés az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII., törvény 6. § (3) bekezdés a.) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 21/2007. (VI. 12.) Önkormányzati rendeletét – továbbiakban Ör – az alábbiak szerint módosítja: 1.§ Az Ör. szöveges részének változtatása nélkül, az Ör. mellékletét képző módosított szabályozási tervlapokat jóváhagyja. 2.§ Jelen rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit, a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

10./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza, Kerék utcán lévő 0504 hrsz-ú ingatlan mintegy 4500 m2 területű részének - hulladékudvar céljára történő - térítésmentes átadására Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási Osztály vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs. Az előterjesztést a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság tárgyalta. Kérem Jászai elnök urat, hogy ismertesse a Bizottság álláspontját. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Bizottság az előterjesztést megtárgyalta és a térítésmentes átadást a Közgyűlés számára egyhangúlag javasolja elfogadni. Köszönöm. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdése van-e valakinek az előterjesztésről? Senki nem jelentkezett. Hozzászólni, véleményt nyilvánítani kíván-e valaki? Nincs jelentkező, úgyhogy kérem a Közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 29/2011.(II.10.) számú határozat a Nyíregyháza, Kerék utcán lévő 0504 hrsz-ú ingatlan mintegy 4500 m2 területű részének - hulladékudvar céljára történő - térítésmentes átadásáról

372 A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és a nyíregyházi külterületi 0504 hrsz-ú ingatlan mintegy 4500 m2 területű részét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-Gazdálkodási Társulás (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) részére - hulladékudvar létesítése céljából - 99 évig történő térítésmentes használatába adja azzal a feltétellel, hogy a hulladékudvar kialakítási költségei kizárólag a Társulást terhelik. Utasítja: a Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére Határidő: 2011. június 30.

11./ napirend: Előterjesztés a köztisztviselők részére meghatározott teljesítménykövetelmények alapját képező 2011. évi célok meghatározására Előadó: Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs. Az előterjesztést a Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság tárgyalta. Kérem Dr. Tirpák elnök urat, ismertesse a Bizottság álláspontját. Dr. Tirpák György:(Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság elnöke) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A Jogi, Ügyrendi és Etikai Bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja az előterjesztést, a határozat-tervezet mellékleteivel együtt. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Kérdése van-e valakinek? Vass Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót. Vass Zoltán Géza:(képviselő) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. Egy kérdésem lenne. Az előterjesztés 2. oldalának közepén található, hogy a munkáltató legfeljebb 50%-kal megemelheti vagy 20%-kal csökkentheti, csökkentett mértékben állapíthatja meg az alapilletményt, hogy ez tulajdonképpen mit jelent? Tehát ha van 100 egység alapilletménye valakinek, akkor kaphat 150-et vagy 80-at és azt eldönti a munkáltató? Vagy valami mozgó bérről van szó esetleg ami ehhez kapcsolódik? Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Főjegyző úrnak adom meg a szót válaszadásra.

373 Dr. Szemán Sándor:(címzetes főjegyző) Tisztelt polgármester úr, tisztelt Közgyűlés. A kérdésre a válasz az, amivel elsőképpen próbálta képviselő úr megragadni annak lényegét. Tehát az azt jelenti, hogy a dolgozóknak a törvény szerinti illetménye maximum 50%-kal megemelhető, illetve csökkenthető 20%-kal. Szeretném jelezni, hogy ez az 50%-os emelési lehetőség ez egy új szabályozás a törvényben. Eddig maximum 30%-os lehetőség volt. Azt is szeretném elmondani, hogy a Polgármesteri Hivatalában igen kis arányban élünk az eltérítés lehetőségével. Vannak olyan belső szervezeti egységek, ahol egyáltalán nincs meg ez, tehát a dolgozóknak a döntő többségét nem érinti az illetményeltérítés lehetősége. Nyilván ennek olyan okai is vannak, hogy ezt finanszírozni kell. Köszönöm szépen. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. További kérdés nincs. Hozzászólásra, véleménynyilvánításra jelentkezik-e valaki? Nincs senki, úgyhogy kérem a Közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 20 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 30/2011.(II.10.) számú határozat a köztisztviselők részére meghatározott teljesítménykövetelmények alapját képező 2011. évi célok meghatározásáról

A közgyűlés 1. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34.§ (3) bekezdése alapján elfogadja a köztisztviselők teljesítményértékelésének alapjául szolgáló kiemelt célokról szóló előterjesztést és a kiemelt célokat a mellékletben foglaltak szerint állapítja meg. 2. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34.§. (6) bekezdése alapján tudomásul veszi, hogy a polgármester a címzetes főjegyző 2010. évi teljesítményértékelését elvégezte. Melléklet a

30/2011.(II.10.) számú határozathoz

A teljesítménykövetelmények alapját képező célok 1. Az önkormányzatra vonatkozó átfogó célkitűzések A Közgyűlés működése és a polgármesteri hivatal tevékenysége során az átfogó célkitűzések a következők:

374 - a Közgyűlés és annak bizottságai tevékenységükhöz minden szükséges információt, tájékoztatást a jogszabályokban rögzített időben, az adott helyzetnek, körülménynek megfelelő részletezettségben kapjon meg, különös tekintettel a jogszabályi változásokra, illetve az önkormányzati feladatellátással kapcsolatos körülményekre, - a Közgyűlés és a Polgármesteri Hivatal vezetése részére rendszeres és folyamatos tájékoztatás biztosítása az önkormányzat évi költségvetésének időarányos végrehajtásáról, a kiemelt fejlesztések megvalósításának helyzetéről, - kiemelt feladat a város lakossága, a társadalmi szervezetek, valamint a vállalkozások számára a közgyűlés tevékenységének megismertetése, valamint a döntés előkészítésekbe történő bevonása – vélemény-nyilvánítási lehetőség megadásával, - a település lakosságának, vállalkozóinak, illetve a civil szervezeteknek bevonása az egyes konkrét önkormányzati célok megvalósításába (társadalmi munka, anyagi hozzájárulás stb. formájában), a település fejlesztésébe, a települést érintő egyéb programok (kulturális, sport stb.) szervezésébe és lebonyolításába, - a vezetés elkötelezettsége a település jövőjének tudatos alakítása iránt. 2. Az egyes, önkormányzat által ellátott feladatokra, tevékenységre vonatkozó célkitűzések 2.1. Célkitűzések a helyi gazdaság fejlesztése területén 2.1.1. Az önkormányzat képviselő – testületének hivatala gondoskodjon arról, hogy a lakosság, valamint a helyi, illetve helyi érdekeltségű gazdasági társaságok, vállalkozók megfelelő időben kellő tájékoztatást kapjanak az önkormányzat olyan döntéseiről, mely a lakosság életkörülményeit, valamint a vállalkozások gazdasági körülményeit jelentős mértékben befolyásolják. 2.1.2.Az önkormányzat segítse a helyi gazdasági szereplők (gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók) erősödését az egyes pályázati lehetőségek ismeretével. 2.2. Célkitűzések a helyi településfejlesztési és a térségi fejlesztési programok területén Az önkormányzat csatlakozzon olyan megyei és regionális térségfejlesztési programokhoz, melyek a helyi területfejlesztés hatékony eszközeivé válhatnak. Az Európai Unió által finanszírozott, a hazai Operatív Programokban megfogalmazott pályázatokon való részvétel a település fejlesztésének általános célkitűzéseivel harmonizáló irányban történjen.

375 A fejlesztési feladatokon belül az Európai Uniós és nemzeti pénzügyi forrásokból megvalósuló beruházások kiemelt kezelése. A megvalósuló fejlesztési programok minél nagyobb nyilvánosságot kapjanak, azokat a lakosság minél szélesebb körben ismerje meg. A nemzetközi városdiplomáciai, ezen belül is a meglévő testvér- és partnervárosi, valamint a szomszédos országokkal tartandó kapcsolatrendszer erősítése és bővítése az önkormányzat célkitűzéseinek, fejlesztési terveinek megvalósítása érdekében. Az áthúzódó beruházások folytatása, azok mielőbbi befejezése, üzembe helyezése. A város teljes közigazgatási területére vonatkozó szabályozási terv és a helyi építési szabályzat folyamatos felülvizsgálata. 2.3. Célkitűzések a településmarketing területén 2.3.1. Vizsgálni kell -

a vállalkozási övezetek, illetve az ipari park továbbfejlesztési lehetőségeit,

-

a település, illetve a szűkebb régió sajátosságaira alapozva a város egyedi arculatának erősítését.

2.3.2. A település idegenforgalmi, gazdasági, kulturális szerepkörének erősítése, a város egyedi arculatának és értékeinek szélesebb megismertetése érdekében rendezvények és kiállítások lebonyolítása, a nemzetközi és országos szakmai kiállításokon való részvétel. 2.3.3. Sikeresen meg kell szervezni a helyi és a térségi Turisztikai Desztinációs Menedzsment Szervezet működését.

2.4. Célkitűzések a helyi közszolgáltatások, településüzemeltetés és a városfejlesztés területén Kiemelten fontosnak tartjuk a helyi közszolgáltatások színvonalának emelését és a szolgáltatásokat igénybe vevő polgárok megelégedettségének javítását. A szolgáltatási díjak legszükségesebb mértékű emelését, korrigálását is részletes gazdasági elemzéssel – a díjnövelésnek a szolgáltatást igénybevevőkre gyakorolt hatásainak vizsgálatával – kell alátámasztani. Ebben a körben további részterületek kerülnek meghatározásra, vonatkozásában az itt részletezett célkitűzések fogalmazhatók meg:

melyek

376

2.4.1.Célkitűzések az egészségügy területén - Segíteni kell az egészségmegőrző, illetve az egészségjavító programokat. - Az egészségügyi ellátásban a prevenció, az egészséges táplálkozás, életmód, illetve egészségkultúra megteremtése és fejlesztése. - Figyelemmel kell kísérni a helyi egészségügy színvonalának javítását segítő pályázatokat. 2.4.2. Célkitűzések a közművelődés területén -

A helyi kulturális intézmények szervezetének, szolgáltatásainak, működésének a lakossági igényekhez való fejlesztése – ennek érdekében a lakosság véleményének, javaslatainak fogadása.

-

A magas szintű kultúra és közművelődés lehetőségeinek biztosítása, a város kulturális kínálatának, annak színvonalának megőrzése, esetenként bővítése.

-

A közművelődési intézmények törvényességi, szakmai ellenőrzési gyakorlatának folytatása, lehetőség szerint gyakoribbá tétele. Az intézmények tárgyi feltételeinek javítása, elsősorban pályázatok útján.

2.4.3. Célkitűzések az oktatás területén -

A nevelési, oktatási intézmények működtetésében a törvények betartása és betartatása, az intézményi alapdokumentumok jogszabály szerinti gondozása, módosítása, a közoktatási törvény és egyéb intézményeket érintő jogszabályok változásainak figyelemmel kisérése, együttműködés az intézményvezetőkkel.

-

Kiemelt figyelmet kell fordítani a kompetencia alapú oktatás megvalósítására, a kulcskompetenciák fejlesztésére.

-

Nagy figyelmet kell fordítani az esélyegyenlőség megvalósítására a nevelési-oktatási intézményekben.

-

Ki kell használni a pályázati úton elnyerhető központi rendelettel szabályozott és az Európai Uniós források felhasználásában rejlő lehetőségeket. A benyújtott pályázatok megvalósulásának és az ehhez kapcsolódó közbeszerzési eljárások segítése.

-

Támogatni kell a korszerű szakemberképzést, kiemelt jelentőségű a szakképzés korszerűsítése, piacképességének erősítése. Ennek érdekében a Nyírségi Szakképzési-szervezési Társasággal,

377 valamint a Nyírvidék TISZK munkaszervezetével való folyamatos kapcsolattartás. -

Az oktatás színvonala alakulásának figyelemmel kísérése a mérési eredmények alapján 1. intézményi szakértő vizsgálatok lebonyolításának megszervezése 2. intézmények gazdálkodásának folyamatos figyelemmel kísérése 3. az intézményi gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatok elvégzése 4. közoktatás statisztikai adatainak összegyűjtése, kezelése, elemzése 5. az oktatás színvonalának az igényekhez való igazítása, ennek érdekében erőforrás vizsgálat

-

A közoktatási intézmények négyévenkénti ellenőrzési gyakorlatában való részvétel.

kötelező

átfogó

2.4.4. Célkitűzések a szociális ellátás területén -

Az Európai Uniós pályázatok figyelemmel kísérése, koordinálása a szociális szolgáltatások és az esélyegyenlőség megtartása területén.

- Fontos a szociálisan hátrányos helyzetben lévők, támogatásra szoruló rétegek, csoportok feltérképezése, a helyzetüket tartósan javító, a hátrányos helyzetüket mérséklő megoldási javaslatok kidolgozása. - Folyamatosan értékelni kell a szociális intézmények szakmai munkájának eredményességét. - Gondoskodni kell a szociális intézményekben foglalkoztatott szakemberek tervszerű képzéséről, továbbképzéséről.

2.4.5. Célkitűzések a lakásügy területén - A lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatok komplex szemléletmódban történő megvalósítása. - Az önkormányzat helyi lakástámogatási szabályozása, rendszere mindenkor rugalmasan alkalmazkodjon a kormányzati lakáspolitikai döntésekhez (nehéz helyzetbe került lakáshitelek támogatása) - A lakhatást támogató önkormányzati rendeletalkotás terén (lakbértámogatás) kiemelt figyelmet kell fordítani az igényjogosultak körének kiválasztására (rászorultság, fizetőképesség összhangja), illetve a társadalmi igazságosság érvényesítésére.

378

2.4.6. Célkitűzések a sportfeladatokhoz kapcsolódva -

A városi sportfejlesztési koncepcióban és a cselekvési programban meghatározott feladatok végrehajtása.

-

Az előzőekkel összhangban együttműködés a helyi sportszervezetekkel és tevékenységükhöz támogatás nyújtása, különös tekintettel a családok, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjára.

-

Az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények fenntartása, működtetése.

-

Az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásához, valamint az iskolai diák-sportszervezetek működéséhez szükséges feltételek biztosítása.

-

A sport támogatását célzó pályázatok figyelemmel kísérése, a pályázat benyújtásához szükséges támogatás nyújtása akkor, ha a pályázat helyi társadalmi szervezetet érint.

-

Részvétel a nemzetközi sportkapcsolatokban.

-

Az állami sportinformációs adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátása.

-

A város sportjáról szóló rendeletben meghatározott előírások és kötelezettségek végrehajtása, alkalmazása.

2.4.7. Célkitűzések a közrend, közbiztonság, környezetbiztonság és környezetalakítás területén -

A közterületek rendjének, tisztaságának és rendeltetés szerinti használatának biztosítása, a közterületen végzett jogellenes tevékenységek megelőzése, megakadályozása.

-

Az életminőséget javító közbiztonság és környezetbiztonság erősítése, a város és a bokortanyák közbiztonságának javítása.

-

Az önkormányzat kiemelten közreműködik a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közrend és közbiztonság védelmében. Ennek keretében folytatni kell térfigyelő kamera rendszer kiépítését. Kezdeményező szerepet kell vállalni a polgárőrségek, rendőrség, a közterület-felügyelet, valamint a társadalmi szervezetek és intézmények közötti együttműködés fokozására.

379 -

A Hulladék Kommandó tevékenységének erősítésével meg kell őrizni a külterületi illegális szemétlerakók visszaszorításában elért eredményeket.

-

Közreműködés a családon belüli erőszak felderítésében, drogfogyasztás és a kábítószer bűnözés megelőzésében.

-

Minden jogszerű eszközzel fel kell lépni az ebtartással kapcsolatos köztisztasági szabályszegők ellen, különösen a belváros parkjaiban, valamint a lakótelepek játszótereinek, gyermekintézményeinek környékén.

-

Tovább kell erősíteni a közterület-felügyelet közszolgálati szolgáltató jellegét, elsősorban a lakossági közérdekű bejelentések, panaszok és kifogások polgárbarát kivizsgálása és megoldása területén.

a

2.4.8. Célkitűzések a városfejlesztés területén -

Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programja folyamatban lévő ütemeinek befejezése, a további részek megvalósításához a közbeszerzési eljárások lefolytatása, a szerződéskötések előkészítése, a kivitelezések megkezdése.

-

A 2012-2013. évi fejlesztések előkészítése, az Új Széchenyi Terv alapján megjelenő pályázati felhívások figyelembevételével.

-

A közlekedésfejlesztési koncepcióban megfogalmazott javaslatoknak megfelelően a város közlekedési létesítményeinek fejlesztése, a Kiskörút továbbépítése mellett a város harmadik körgyűrűjének (külső körút) kiépítése, a kerékpárút-hálózat bővítése.

-

Kiemelt feladat új csapadékvíz elvezetési koncepció készítése és végrehajtása.

-

A 2011. évi költségvetési rendeletben szereplő fejlesztések megvalósítása.

-

Az Európai Uniós pályázati felhívások figyelemmel kísérése, a pályázatok készítésének koordinálása és ellenőrzése, valamint a kommunikációs feladatok ellátása.

-

Kiemelt figyelmet kell fordítani az épített környezet fejlesztésére, a természeti és táji környezet védelmére, megóvására. A feladatok kidolgozásában a civil szervezetekkel együtt kell működni.

380 2.5. Célkitűzések a hivatali ügyintézés területén 2.5.1. A köztisztviselők szakmai ismeretével kapcsolatos követelmények -

A köztisztviselők a munkavégzésükhöz szükséges naprakész szakmai ismeretekkel rendelkezzenek, ezek megszerzése a lehető leghatékonyabb formában történjen. (A szakmai ismeretek megszerzésére, bővítésére szánt anyagi ráfordítás ésszerű keretek között maradjon, igazodjon a vele elérhető haszonhoz.)

-

Kiemelt figyelmet kell fordítani a hatályban lévő közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló ( KET ) 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseinek betartására, illetve betartatására.

-

Az elektronikus ügyintézéssel és hatósági kapcsolatos feladatok maradéktalan ellátása.

szolgáltatásokkal

2.5.2. A köztisztviselők pontosságával kapcsolatos követelmények a) Határidők betartása - a köztisztviselők munkájukat a jogszabályokban, illetve a hivatali ügymenet szerint meghatározott, nekik megszabott határidőben lássák el. - a határidő betartását előadói munkanapló vezetésével, illetve annak áttekintésével kell ellenőrizni. b) A munka pontossága - a köztisztviselő a munkáját úgy végezze, hogy a rendelkezésre álló iratokból, dokumentumokból más, adott szakterületen jártas ügyintéző is el tudjon igazodni – így az esetleges helyettesítés, belső munkaszervezési feladatok zökkenőmentesen végrehajthatók. 2.5.3. A köztisztviselők felelősségérzetével kapcsolatos követelmények -

Feladatukat felelősséggel, a munkavégzést meghatározó szabályrendszer betartásával lássák el.

alapvetően

2.5.4. A köztisztviselők hivatástudatával kapcsolatos követelmények -

Esküjükhöz méltón viselkedjenek, az abban foglaltak szerint végezzék munkájukat.

2.5.5. A lakosság szélesebb körét érintő jogszabályváltozásokból eredő hivatali feladatok gyors, hatékony, megfelelő színvonalú ellátása. 2.5.6. A helyi lakosság szélesebb körét érintő jogszabályváltozásokról, illetve az ehhez kapcsolódó általános ismeretanyagról közérthető tájékoztatás adása a helyi sajtóorgánumokon keresztül.

381

3. Az önkormányzati feladatellátást segítő (pénzügyi, nyilvántartási, koordinálási, szervezési stb.) tevékenységre vonatkozó célkitűzések E funkciókhoz tartozó feladatokat ellátó köztisztviselők egyéni teljesítménykövetelményeinek alapját képezik az ún. funkcionális célok, melyek során a következő célok kerülnek meghatározásra: 3.1. Pénzügyi működés -

A város és a meglévő intézmények racionális és zavartalan működési feltételének biztosítása.

-

A fizető- és hitelképesség megőrzése, az önkormányzat költségvetési egyensúlyi feltételeinek biztosítása érdekében a saját bevételek növelése, a kintlévőségek csökkentése.

-

Nagy hangsúlyt kell helyezni a költségvetési rendelet szerinti gazdálkodásra, ennek érdekében fokozott figyelmet kell fordítani az előirányzat-felhasználási ütemterv és a likviditási terv elkészítésére és annak betartására, illetve aktualizálására.

-

Az adóbevétel terv szerinti teljesítését biztosító intézkedések előkészítése és végrehajtása.

-

A helyi adóbeszedés hatékonyságának ellenőrzési tevékenység erősítésével önkormányzat bevételei.

megtartásával, növekedjenek

az az

Vagyongazdálkodás és üzemeltetés -

A város és az intézményhálózat racionális és zavartalan működési feltételeinek biztosítása. A gazdasági társaságok hatékonyságának növelése.

-

A vagyongazdálkodás irányítási módszerét úgy kell kialakítani, hogy egyértelmű legyen a gazdálkodás felelőssége, ösztönző megoldások kerüljenek bevezetésre a vagyonhasznosítás hatékonyságának javítására és a költségek csökkentésére.

-

Az intézményi felújítások lebonyolítása során a gazdaságossági szempontokat kiemelten kell érvényesíteni.

Személyügyi működés -

Magasan képzett, feladatát eredményesen ellátó, önkormányzathoz lojális személyi állomány biztosítása fejlesztése.

az és

382 -

Az előmenetelhez kapcsolódóan fokozottan érvényesíteni kell az ösztönzési szempontokat.

-

Gondoskodni kell arról, hogy hatékonyan működjön a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a független belső ellenőrzés.

3.4. A Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzési szervezete a) független, tárgyilagos, bizonyosságot adó tevékenységével segítse az önkormányzat és a hivatal működésének fejlesztését, eredményességének növelését, b) ajánlásokat, javaslatokat fogalmazzon meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében, c) kiemelt feladatai, prioritásai legyenek - a Polgármesteri Hivatalban és az intézményeknél a normatív hozzájárulások és egyes sajátos bevételek vizsgálata, - a közbeszerzési szabályzatban foglaltak ellenőrzése, - a megelőző ÁSZ vizsgálatban tett javaslatok hasznosulása, - utóellenőrzéssel a vizsgálati megállapítások hasznosulása az önkormányzati cégeknél. 3.5. Az önkormányzati működtetése

szervek

és

az önkormányzat

intézményeinek

-

Fontosnak tartjuk az önkormányzati szervek működtetését, valamint a helyi demokrácia erősítését.

hatékony

-

Az intézmények törekedjenek szakmai programjuk megvalósítása terén a minőségi követelmények teljesítésére.

2. Eseti célkitűzések A 2011. évi népszámlálással és a bírósági ülnökök választásával kapcsolatos feladatok törvényes és szakszerű lebonyolítása. Nyíregyháza, 2011. február 10.

383 12./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. évi költségvetésének módosítására Előadó: Dr. Kovács Ferenc polgármester Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző Patóné Nagy Magdolna Gazdasági Osztály helyettes vezetője Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs. Ezt az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság tárgyalta meg. Kérem először Nagy László elnök urat, ismertesse a Pénzügyi Bizottság álláspontját. Nagy László:(Pénzügyi Bizottság elnöke) előterjesztést.

A Pénzügyi Bizottság támogatta az

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Jászai elnök úr. Jászai Menyhért:(Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság elnöke) A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság támogatta és támogatásra javasolja az előterjesztést. Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztésről? Nem látok jelentkezőt. Hozzászólásra jelentkezik-e valaki? Senki. Úgyhogy kérem a Közgyűlést, hogy szavazzunk az előterjesztésről. Szavazáskor jelen volt 20 képviselő. A Közgyűlés 17 szavazattal, 3 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: 8/2011.(II.11.) önkormányzati rendelet az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló 2/2010 (I. 19.) önkormányzati rendelet módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 65. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §.

A 2010. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 2/2010. (I.19.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja és a 3. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

384

(1) A 2010. évi költségvetés kiadási főösszege 37.540.139 eFt-ra, a bevételi főösszeg 30.929.657 eFt-ra, a hiány összege 6.610.482 eFtra módosul. 2.§.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hiányból - 1.200.482.eFt-ot beruházási hitel felvétellel (előző évben fel nem használt összeg), - 3.060.000 eFt-ot az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Zrt-vel megkötött hitelszerződés alapján működési hitelfelvétellel, - 600.000 eFt-ot munkabérhitel felvétellel, - 1.550.000 eFt-ot rövid lejáratú működési hitelfelvétellel, - 200.000 eFt-ot a Nyírségvíz Zrt.-től működési célra kapott kölcsönnel finanszírozza.

3. §.

A rendelet 2011. február hó 14-én lép hatályba.

Nyíregyháza, 2011. február 10.

Dr. Kovács Ferenc:(polgármester) Nyílt ülésünknek vége van, zárt ülés következik. Azt kérem, mindenki maradjon helyén. Aki nem jogosult részt venni, annak köszönjük az eddigi részvételét. (Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készült)

k.m.f.

Dr. Kovács Ferenc polgármester

Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző