Nro. 23. A’ FELS. CSÁSZÁRNAK ÉS A. K IR Á LY N A K KEGYELM ES E N G ED ELM ÉBŐ L. Indái: Betsöől, Pénteken. Szeptember 16 ik napján el'xtendOben,
o
B é t s.
, V-'sáfzár és Csáízárné Eő Felségek a’ Bádení fíírdóvizíel való eíés után, ide, az egéízváras öröjnére, kívánt egeflegben vilíza jöttek, hanem hogy a’ Minkeudorfi tábor helyhez aanál közelebb Jeheffenek EÖ Felségek, a ’ múlt ízerdán a’ Laxenfaurgi Cs. Kir. múlató kaftélyba költöztek. — A ’ Pármai Özvegy herczegné A m á l i a Auííriai Fá herczeg Aíl'zony, néhai Mária Teréziának egyik kedves leánya, a’ múlt vasárnap Prágából ízerentáéíTen ide érkezvén, a' Csáfz. Kir. várba fzállott bé. Tegnap előtt, dél után, volt a1 Simmeringi térségen táborozott ágyúzó feregeknek, eíztendöaZ
ként iUyen tájban tartott ágyúzásban való nagy g yakorlása, mellyen önnön maga Csáfzár F.ÖFeU ■égé Is-“kedves teftvér öttseivel, úgymint FeldmarSal K á r o l y , J ó s é f M agy. Orfzági Palalinps t A n t a l , J á n o s , R u d o l f , és R a j n e r Fő herszegekkel, az ide való commandirozó Generál F é r d i n a n d Wurtembergi , L i e h t e n f t e i n herczegekkel, az Artilléria Directorral Feldmarsal C o l l o r e d ó v a l , és sok ide való ’s külföldi Generálisokkal együtt jelen volt. — Az egéfz ágyuzáflal való próba tétel igen derekasan vitető* dött végbe. M a g y a r O rfz á g . W e f z p r é m b Ö l Auguftus 29-dikén. K* fo lyó hólnapnak 22, 23, és 24 ik napjain, Pápán, a1 Refoxm. CoIIegiumban tartatott examenben je len lévén, tökélletes meg elégedéíTel tapafztaltaia mind fiaimnak, mind a’ több ifjúságnak előmene teleket. T itt. Profeflor L á c z a y J ó s e f úr a* Galvanismuft is ditsireteíTen producalta, hanem azt fajnállottuk, hogy a’ felleges idő miatt több pró bákat is nem tehetett. — Azon alkalmatoflaggal, azt a’ hordót is meg néztem, mellyet a’ Méltos. Pápai Uraság moílanság tsináltat. Ezen hordó 1200 akós lefzen, és a ’ mint értettem, T a t á b a fog vitettetni. A ’ vas abrontsok rajta fzélesek és vaflagok , úgy hogy, mindenik darab nyom lég alább is három mázsát. KözönségeíTen b 11 b o rk á s h o r d ó n a k n e v e z te tik ..N é z ő in a g y fiá m m al vóltak. A ’ Kurírnak Augufiusi 9-ik napján költ 1 2-ik darabjában azon népes gyüllésröl is vagyon em lékezet, melly itt YVefzprémbén, a’ múlt Junius 6 ik napján tartatott. Ezen gyüllésnek folytató-
Uf iá végett, a’ ki hírdettetett okokból, Auguftusnafe 16-ik napja vala rendelve; de mivel a’ Kir.Com* imíTarius EŐ Excellentziája, változó égeffége mi att akkor meg nem jelenhetett, a.* gyüllés is el hiúit, jóllehet ezen meg határozott időre az Uraáágok közzül fokán meg jelentek* a’ kik a’ hirte len történt változált előre meg nem tudhatták.Ha ezen túl e’ réfzben valami fog Végezö'dm\ igiretera fzerént a ’ Magy. Kurírral fogorri közlenh Itt körülöttünk mindenfelé a’ nagyhidegleléá Uralkodik; de vagynak más Vefledelifies nyava* lyák is; A ’ múlt héten ezért Ns Vármegyénknek két Eskiittyét temettük el* kik közzül az egyik T a t a i I m r e Afi’eífor Ürnak üagy femeijységtl fia vala S á m u e 1, 3’ ki is közelébb múlt pénte ken épen neve napján! adattatott meg az Ó annyáüak a’ földnek* Emlékezetünkre eled a4 tájod néni vóít még Annyi fzénánk, tnint at idén lett vó ln á» ha a ’ réttenetes Vizek kedveztek volna; de igen sok helyei ken a’ mit a* víz lábón talált iízdppal eí boritot* ta^ a’ íe kafzált füvet pedig el hofta; E gy jó darab rétemben még moft is a’ vad rétzék úfzkálüaki — A ’ Weí'zprémi hoffzú úttza lakosait azólta ia több izben meg ijefztetté a4 vizj miólta mát egy* fzer meg bomlottak, ahuyirá < hogy rtihelyefí nagy felleget látnak; azonnal közzülök Sokan a’ padlásfa horgyák házi bótorjaikat< G ö d r i b ő l y N< B a r a n y a V á r m é g y 4 * b ö 1 AUguflus 2i*dikén; Ki mondiiatatlan öröm mel olvafsuk a’ Mágy< Kurírban, högy azon Nem zeti Könyvtárat ^ mellyet nagy méltóságú G róf S z é c h é n y i F e r e n c i ő Excellentziája a’ Kifa ly í Peíli fő Oskolában a’ nemzet javára fel ál* Z a
Ütött, sok jó és kegyes hazafiak , réfz ízerént tu lajdon m unkáikkal, réfz ízerént nagy költséggel fzerzett irott és nyom tatott könyveikkel, és egyébb terméfzeti gyűjteményeikkel öregbíteni kivánnyák. Ezek közül valók T itt. Benedekfalvi K i f f z e l P á l Bécsi udvari Ágens, T ilzt. P. S i m o n c s i c s I n n o c e n t i u s kegyes fzerzetbéh P a p , és má* sok. Ezeknek a’ jó hazafiaknak fzám okatFő Tisz telendő W i n k l e r M i h á l y Pécsi Püspökség Me« gyebéli honorarius Kánonok, Gödrei Plébanus és Efperefl: Urban az illeni gondviselés újobban fzaporitotta, a ’ ki azon 40 efztendök alatt, meíylyekben az Iften fzŐllejében fáradiiatatlfnúl munkálódik, néhány ízáz darabból álló régi Római Csáfzároknak, M agyar Királyoknak arany, eziift, ’s réz pénzeiket, és sok fzép nummismákat, nem különben fok ritka pergamentre irott M agyar és Német könyveket, ezek közt Sz- Nikodémus Evaagéliomát, nagy fáradtsággal és költséggel ölzve gyüjtvén, molt a ’ haza eránt vonfzó fzeretete ál tal lelkesittetvén , azon Pefti Nemzeti Könyvtárnak ajándékozta, ’s oda tel is küldötte. — - E I l y e n e k a z i l l y j ó h a z a f i a k s o k i d e i g fzereatsésseoü ' Német Orfzág. R e g e n s b u r g b ó 1 September 5 ik napján, VII. P i u s moítan uralkodó Sz. P ap a, nem moSt, hanem a’ múlt efztendöben következendő foglala tú levelet irt a’ Német Birodalombéli FŐ Cancellariusnak, K á r o l y Afchaffenburgi Vál. Fejede lemnek : ,,A ’ m i t i f z t e l e t r e m é l t ó a t y á n k -
349 R ó m a i Sz. R i r, V ál. F e j e d e l e m n e k ! K i nem mondhatjuk elegendöképen, melly nagy bá natba estünk m i, minekutánna értésünkre esett volna az bizonyoflan, mik történtének légjen a* íJémet Fejedelmeknek ki elégitetések végett, az egyházi Fejedelmeknek és Püspököknek juffaik és birtokaik ellen, Nemtsak azért háborodtunk meg felette igen, hogy az Anyafzéutegyháznak a* v i lági dolgokra nézve igen sok kár okoztatott, az által, hanem kiváltképen való módon azért, a’ mitől ezen nagy változás miatt, annak félni lehet jövendő ben. — Minthogy már régen előre el láttuk mi azt, a’ mi ott a’ Papságra fogna következni, mind Ifién élőt* való esedezéseink, mind az embereknél való fzorgalmatoílagunk által igyekeztünk a' dol goknak azon fzomorú folyamatját meg akadályoz* tatni, és a’ mi előttünk voltaknak példájokat akar ván követni, tellyes tehetségünknél fogva azon ipar kodtunk, hogy az egyházi dolgokra nézve fém mi ártalom ne következzen. Azon felül, a5 mit mi magunk-miveltiink, T e általad is, tifzteletre méltó atyánkfia, minden ki gondolható efzkijzökkel él ni kívántunk. Meg emlékezvén azon tsudálkozásra méltó buzgóságodról, mellyet a’ mi Pápai Sz. hivatalunknak kezdetében, a ’ T e engedelmes séggel tellyes leveledben, mi erántunk, és az Anyafzentegyház eránt mutattál, annyival inkább, mi vel a ’ Német C ízági fzorongattatások közzé tétetödött Anyafzentegyházra nézve vagynak még va* l a m e l l y efzközök, és mivel T e a’ Val. Fejedelmek közt első, és egyfzersmind F8 Cancellarius vagy , a’ Regeusburgi közönséges Gyüllésen is jelen vagy, és olly méltóságba ’s tekintetbe helyheztetődtél, mellyben T e néked azoknak efzközlésekre
jobb módod van, Tégedet únfzolunk lég inkább , tedd a ’ pii nyughatatlanságunkat közönségeire, és azoknál* kik valam it tehetnek, tellyes tehetsé* ged fzerént azon munkálódjál * hogy az AnyaÍMDtegyház dolgaira, mellynek minket az Ilíea p4fztofává tett vala,fzorgalmatos gond viseltes sen, éaf azon juiraib n, fzabadtságában , ’s bátorsá gában hagyatódjoo meg, mellyekkel mind ekko ráig fzakadatlanúl élt. r-<- Hogy ha valamit mivelnejs ez, ellen, fenrimiképeij helybe nem hagyha tom , — M elly igen fontos dolog legyen ez , ma gad )S. mint bŐlts ember, meg itilheted, mivel ar ról yal$ bpíTz^s oktatásunkra, hogy evvel a’ Ca. tholika fzent vallás ölzve légyea köttetve, Ten$Jiedíem m i fzükféged niqtsen. —— Tiízteletre méU tő a ty á m fja , Tenéked^és a! T e nyájadnak Após. fo li áldáft adok- — R ó m á b a n O c t o b , a - i k p a p j á n 1802 ik e fz t e nd ö b e n.^ A ’ Baváriai és Svéviai Kerületekben e’ nyár yon olly bőv yólt az aratás, hogy Iíten jóvoltá ból vett mezei terméseiknek helyet'is allig talál pák a’ gazdag, i— Szürettel is jóval biztattyájc R agokat. F r a n k f u r t b ó l Sept, 5-dik napján, A* Fran ciákn ak Hannoverai Vál. Fejedelemségbe va ló b£ nyomulások nagy figyelm^tefleget öntött a j i$fzaki Hfttaimaffágoknak fzjvekbe, arra yaló néz, ve #rr§l való gondolataikat mingyárt közlötték js egymáflkl, m elynek, mindnyájaknak meg elégedésérel, hafznos következései vóltapak,— Tudr piiüik, nynekutánna Fr, Kórmányfzék Hannóvefá t «1 foglaltatta v o ln a , azt végzettek az éfzaki Hatalma/rágok, hogy az ő' tengeren való fegyveres Sfutralitásokat a’ ízárazra is ki terjeffék, ’s annál
35* fogva a’ békefleget Európának éfzaki birodalmai ban állandó fundamentomra teheiTzék. — Ezen fjárazra ki terjefztendö fegyveres neutralitásban va* lamiképen a’ Pétersburgi Csáfzári, úgy a’ Berlini, Koppenhágai, és Stokholmi Kir. udvarok is egéfzlen meg eggyeztek. Ebben az eggyezésben arra kötelezte magát az Orofz Birodalom, hogy a’ Balt.icurn Tengernek neutralitását, maga flottaja ál tal fél tartya ; következésképen femmiképen meg nem fegja azt engedni, hogy abba Anglus hadako zó hajók bé mennyenek. — KözönségeíTen, mind a’ négy éfzaki HatalmaíTág kőltsönös erővel azon van, hogy a’ Balticum tengernek partjait minden idegen nemzet ellen, ha azoknak e’ vagy ama pontját el foglalni akarnák, védelmezzék. Illyenképen az éfzaki Európai birodalmakban kiváltképen a ’ Bálticum Tengerre n é zv e , valamint a ’ vizen , úgy a’ fzárazon is tökélletes fegyveres neutralitás állítatott fel, és azon időben, mellybén a’ Frantziák az ellen, és ezek az elsőbbek, és minden Euró« pai nemzetek ellen, az Albis és Wézer folyóvize ket bé zárolva tartyák, az utolsóbbaknak, úgy mint az Anglusoknak minden éfzaki tartományok kal fzabadoseggyesúlések le h e t ,é s L ü b e c k ,W i s m á r , R o f t o c k , és S t e t t i n várasokon által egéfz Német Orfzággal kereskedhetnek. Bréma és H a m b u r g Szabad Imperialis városoknak je lenvaló környütállásaik lég fzomorúbb állapatba vannak helyheztetődve, ’s méltók az Európai Hd« talma/Tágoknak könyörületeíTkgére. — KözönségefTen lég több hafznát vefzik az éfzaki Neutralitásnak a ’ Pruífziai Királyi Statusok. N agy Britannia. Az Angliai Parlamentumoknak el ofzlasok
előtt, az alsó Háznak 11 - ik Auguftusi gyiillésé'ben sők nevezetes dolgok, és azok miatt való ve télkedések történtek. Gén. H u t c h i n s o n azt projeciált.a, hogy kérettefi>n meg a’ Fels. Király azon valóságos híreknek Parlamentommal leendő köz lésére , a’ mellyeket a’ Király minifterjei Irrlandiáuak jeleavaló nyughatatlan állapatjáról onnan vettek. A ’ többi közi azt is mondotta, hogy mél tó oka volna az Irrlandus népnek a’ nyughatatlanaágra annyiban, a’ mennyiben őket minden ősi jus saiktól meg fofztották, az eggyesitésnek alkalmatoílagával nékiek tett fényes igireteket bé nem tellyesitették, sót a ’ mi több, minden úton módon nyomják őket. — Lég jobb lenne, úgymond Hut chinson, a’ W allisi Kir. herczeget, a ’ moítani í'zomorú környülállások közt közikbe küldeni, ■ ; Irr» landiai Vice - Királynak tenni , kinek jeknié. t e le , fzivekbe lég nagyobb buzgós%ot öntene a' hazának védelmezésére s. a. t. Minifter A d d i n gt o n és Lord H a w k e s b u r y Hutchinson projectumat nemts^k helybe nem hagyták, sőt inkább gondolatlanságból fzármazotnak nevezlek azt , m elly által az Irlandiába .való kivánkozásra az el lenségnek alkalmatoílág fzolgáltatódna. — W i n dh a m , E l l i o t , Doct. L a w r e n c e , Lord T e mp I e , és Oberíter C r a w f o r d a’ Hutchinson úr projectumat egéfz erővel támogatták. W i n ci h á m avval vádolta az Irrlandiai moftani Kór. mányízéket, hogy ez nem viselte magát olly fzemes okoííaggal, a’ minémüvel viselni kellett vol na , és hogy a’ Dublini utolsó támadáskor a ’ V i ce K irály á’ maga falusi jófzágába mulatta ma gát. A 1 Kir. miinfierek ellenben azt állították , hogy az oda való pártosoknak kézre leendő ke-
3 5S ritetésekre minden Czükséges rendelések meg té* tettek. E gy nagy fziiletési'í jeles és bátor fzivü kis alizony L a d y J e r m i n g h a m egy 600 hajadonokból álló corpuft állított ki és fegyverkeztetett fel a’ végre , hogy ha az ellenség ki fzállana valamiképen , ók a 1 tenger partján legelő vagy iftálló* kon lévő barmot bellyebb hajtsák az Orfzágba. — A ’ Devonshirei herczegné 400 legényt, és egy* nehány ezer hegyes tort adott a’ Király fzolgálatjára s. a. t. A ’ kereíztény lakosoknak e’ nyom ban való példájokat még az Abraham moftohama* radekjai is követik, és egéí’z kéfzséggel fzolgalnak a’ polgári katonaságnak különbkiilömbféle corpu* sainál. A* Londoni lég főbb Rabbi Doct. H i r* f c h e l igen hathatos közönséges befzéddel serkengette őket e’ dologra. Egyedül a’ K v a k k e r e k vonták ki magokat a’ fegyverrel való fzolgálat alól, a’ kiknek vallásbéli princípiumaik a ’ fegyverkötéft és ember társaik ellen való hadakozáft meg nem engedik. Ellenben pénzel, portékákkal, ’s egyébb úton módoa Ők is nagyon fegéllik a ’ Kórmányfzék iparkodásait. Az eddig Német Orfzágban lappangott k étF r. Ex-Generál D ü m o u r i e r é s P i f h e g r ü olly vég ből mentek Londonba által, hogy dk is fegitaégére légyenek Angliának a’ Frant/iák ellen. Tellyes fzabadtsag adódott nékiek a r ra , hogy az An gliában és Skotziában tartózkodó Frantzia emi gránsokat ’s Rojalittákat öfzve gyű jtsék, fegyver be Őltözteflek, és az A ngltis truppoknak társasá gában, a’ Kis - Britanniái partokra ki hálván a’ mos tani Frantzia Kormányszéket fel forditsák. — Sőt, mint mondják, az Angliában lakó Bourbomiiai
S54íierczegpk közzül is válalkoztak ollyanok, a’ kik ónként ajánlották í'zolgálatjokat a’ Frantziák el len. E x - Generál D íi in o u r i e r , a’ ki ennekelötte vaió időkben az -Angliába való ki fzállásnak planumában maga is dolgozott, és a’ Fr. Orízági tengeri partokat jól esméri, sok réfzben fegitségekre lehet az Anglusoknak. Ez a ’ két Fr. E x G enerál, az A rtéziai, Orleansi, és a’ több Fr. Kir. herczegekkel gyakorta conferentiát tartanak. L o n d o n b ó 1 Auguft, i6 ik á n . A ’ mi ten-. gerben vigyázó hadakozó hajóinkon lévő kiilönbkiiiÖmbféle kaliberű ágyúknak ?5 ezerre tétetödik a ’ fzama. E ’ mellett minden kereskedő , fzállító és fzénhordó hajóknak parautsolat adatott az eránt hogy minden tengeri útjaikra ágyúkat vigyenek ma g o k k a l, ’ s ezeket ingyen fzolgáltattya nékiek a* Kórmányízék. A z Angliai tengeri partokon olly derék miézeteket tettek Admirálisaink, hogy azok hoz femini ellenséges hajónak közelíteni nem lehét bizonyos vefzedelem nélkül. A* partok előtt vigyázó eskáderek egynéhány ízempillantat alatt tudósithattyák egymáft a* tengeren történheti) dolgokról. — A ’ tenger partjain táborozó hadi feregeknek ízámokra olly telegrafusok állitattak fel mindenütt, mellyeknek fegitsége által egy két óra alatt, mind azon helyre futhatnak, a’ hol az & je lenlétetekre lég nagyobb fziikség fog lenni. L o n d o n b ó l Augufíus 23-ikán. Úgy esett értésünkre, hogy a’ jövő Novemberben akarnak az Angliába vaió ki ízallállal a’ Frantziák próbát tenni, a ’ melly végre már is 220 ágyuzó hidaso kat kéízitettelc el. Mi azt hifTziik, hogy a’ midé* rék Admirálisunk H o me P o p h a m előbb ki fog Hollandiába ’s Bei^iomba ízá lla m , mixtt lem a’
355 Frant/iák Angliába. A z ezen tzélnak efzfcözlésére ki rendelt fzámos hajók, a ’ Tamesis vizébe , és a’ Suíl’exi ’s Kenti tengerpartoknál gyűltek öfzve , ’ s minden fzempillantatban kefzek az onnan való ki evezésr*. L o n d o n b ó l Auguöus 24-ik^n* -A’ Fran* tziak nem tsak Angliába, ’s Irrlandiába, hanera S i c i l i á b a , M á l t a b a é s G i b r a l t á r b a is ki akarnak azon egy időben és egyfzersmind fzállani. A ’ Gibraltári eröírég oílromlására 28000 epibért állítottak ki, a ’ kiknek a’ SpanyoL földön le endő által menetelekre, a’ Madrjtti Kir. udvartól fzabadt$ágot kívánt, de még eddig nem nyerhetett a’ Fr. Kórmányfzék. — M ihelyt a’ Tuloni flotta azon kikötő helyből ki evezhet , tnellyet moll ^dm iral Nelson tart bé párolva; azonnal 10000 embert vifzen M álta ala. E ’ pedig tsak akkor történhet meg, a’ midőn a* téli zűrzavaros idők és ízelek miatt a’ nevezett Admirál onnan elmenJtéjitelen lefzen,
Irrlandiai Dolgok. P u b l i n b ó l Aug. i/ ik é n . A* Korkban f e k v ő Népiét Regementből, 12 ember fegyverével együtt el ízökött, ’ s a’ pártosok mellé állott, a* kik qiég moft is az erdőkben bujkálnak, és h ogy a’ melléjek áljott embereket a ’ fegyverben gyako rolhatlak, ejtzakápként fzoktak öfzve gyűlni. — * p u b l i n b a n ritka éjjel múlik e l, mellyben az ott lappangó rebellisek a’ vigyázaton álló kato naságra ne lenne, de még eddig egyetlen egyet fém ejthettek el. ■ — Egyébb aránt egéfz Irrlandiában meg lehetős tsendeíTég uralkodik, és náppal lohol fém inéréfziik a’ rebellisek magokat mutat* mi ■, még is miadazáltal nagy nyughatatlanság ég
félelem közt élnek a’ hiv lakosok; attól tartván , hogy azok a’ kedvetlen hírek, mellyek a’ rebelli seknek fzaporodásokiól a’ városokban és faluhely ségekben fzárnyalnak, ma vagy holnap bé lellyesedhetnek. — A z Irrlándiai tenger partok körül lévő Angliai flo tta , nagyobb bátorságnak okáért, hét hajóval fzaporitatott meg; a’ Dublini kaftély erőíTebbé tétetik, és a’ város utzainak végére vas roflélyok fognak tsináltatni. Helvétziai Respublika. A ’ Freyburgi Orfzágos Gyüllésnek 19-dik Augutlusi ülésében, az Úri Kantonnak küldölje azt kívánta az ötét küldőknek nevekben , hogy a’ Helvétziai klafiromoknak adatódjának előbb birt jófzágaik viffza, bizattaflan azoknak igazgatása reájok, és adattaíTék engedelem néfeiek a’ fzerzetes életre hajlandó ifjaknak rendjeikbe leendó bé vé telekre. — A ’ klafiromoknak meg hagyatások , úgymond 3, a’ Cathol. Cantonokban azért fzükséges lég inkább, mivel azokban vannak az ifjúság nevelésére hajdan tétetödött intézetek. — - Az Úri deputatusnak ezen projectumat, a ’ Schwitzi és Unterwaldeni Cantonoknak küldötjei tellyes erővel támogatták. A ’ Református Cantonok fém mel lettek fém ellenek nem fzóltak femmit is. Hanem a’ St. Galleni és Thurgaui küldöttek amazoknak egéfzlen ellenek fzegezték magokat, azt állatvan fok okokkal, hogy az el törlött klafiromoknak vilíza állitatások, ’s jófzágaiknak viíiza adatások á lta la ’ Kántonoknak felsősége nagyon meg sértetődne, és hogy ennek példaja által más változásokra is alkalmatoflag fzolgáltatódna. — Végre ezen igen lén yes tárgynak ízorofFan leendő meg visgalására egy különös deputaliót rendelt ki az Orfzág Gyűllése.
357 A z i?juság nevelésének nagy meítere, polgár P e ft a I o z z i, a’ Freyburgi Közönséges Gyüllésnek inftantziát adott bé az eránt, hogy az Ö á l tala Burgdorflban fel állítatott neveiö' inílitutumot valam elly fummávaj fegittse. ■ — A z ezen Inftitutumnak meg.visgalására ki rendelt CommiíTió, igen hafznosnak talalván azon intézetet, o lly hivatal béli jelentért tett, hogy a’ Respublika által polgár Peftalozzinak már ennekelötte adott 4000 livert viífza kívánni nem kell, hogy a ’ Bernai Kánton néki Burgdorfban fzaba'd fzálláít rendellyen , és hogy az ö nevelésről ki adott muukajára minden Kantonok másokat ki rekefztö privilégiumot en gedjenek. S p a n y o l Orfzág. Minthogy a’ tehén’ himlő bé óltasának ezen tágas Birodalomban is sok hafznos következései tapafztaltatnák; ahozképeft olly rendeléseket téte tett a’ Felséges Király, hogy azon meg betsülhetetlen efzköz az Eö Felsége Amerikai Birodalm ai ba is bé vitetödjön, a’ hol sokkal több pufztitáít teízen a’ terméfzetes, vagy inkább Arábiai him lő, mint fém Európában. E ’ végre a ’ K irály köl tségén egy új tengeri expeditió fog ki kéfzittetni , a’ mellyhez sok tudós és jó tapafztalású orvos Doctorok válafztatnak k i, kiknek D irectorávaud vari orvos Doktor D. F r a n c e s c o X a v i e r d e B a l m i s tetetődott. D e h o g y annál hathatósább légyen munkájok, ’s annál jobb tehén himlőből va ló matériat viheíTenek Am erikába, ízamos gyer mekeket vifznek el magokkal o lly a k a t, a’ Hkbe útjokban a’ tehén himlő matériát bé ólthaflak. A ’ Fílippi fzigetekbe is bé fog a ’ K irály ren ddésébŐl ez az áidott efzköz vitetódni, Ennek az Oifzág-
fiák külonbkütömb tartományaiban sok hadi nép gyüjtetik öfzve , mellyek által ő Felsége a’ má> ga neutralitását fenn tartani kivánnya. ^Orofü Birodalom. A ’ Sax • Weimári örökös herczeg K á r o l y J? r i d r i k M á r i a P a w l o w n a Orofz nagy her ezeg aífzonynak mátkája fzerentséden meg érkezett Pétersburgba* Miiíd ketten élteknsk lég fzebb vU ragjában vannak; a’ herczeg 1783 ik, a’ nagy herczeg aíTzony pedig J786 ikban kezdették a ’ nap világát látnL MennyegzŐi innepeket ezen moK folyó Septembcrben fogják tartania Ezen kivül még két húgai vannak I. Sándor Csáfzárqakj úgymint K a t a l i n P a w l o v v n a , és A n n a P a wl o w n a , az elsőbb 1788 bán, az utolsóbb 1795* ikben fzülettett. A z Orofz Birodilom baű némtsak az yniversitá so k , nemtsak a’ Gymnasiumok, ’s nemtsafc a* falusi Oskolák, hanem a’ Pétersburgi tudományok ra ügyelő tudós Társaság is böv mértekben réfzisült I. S á n d o r Csáfzár kegyelmefiegéfiek gyüaióitseiben. Ennek bővítésére, ’s tagjai fizelesekaek meg jobbítására is nagy fumina pénzt, és fek vő jófzágokat ajándékozóit ezen bŐlts fejedelem , és helybe hagyta azon hafznos intézeteket, méllyékét azon Társaságnak Praesidens'e N o v o l s i l * t z o w űr ö Csáfzári Felsége eleibe terjesztett* ■ — Egy Warfchaui fzülefrésil ifjúTudós W i s n e fs k i, a’ Berlini tudós Aöronomusnak B 0 d e UrnaV tanítványa, 1000 rubel fizetéflel a’ Pétersburgi tu* dós Akadémia Observatoriumának igazgatójává té tetett. P é t e r s b u r g b ó l Auguítus ía -ik napján. E ' kerék föld körül való utazasra ki kéfzitetett ,
359 és a’ Kronftadti kikötő helyből mar ki is evezett két Orofz hajó, Admiral C r u s e n f t e r n , és Vice* Admiral L i s i a n s k y urak kormányára bízattak, két olly alkalmatos, és bátor fzivú férfiakra, a’ kik az ö napkeleti és napnyugoti Indiai utazásaikban, és az Orofz ’s Anglus flottákon való fzolgálatjok tflatt magoknak sok fzép tapafztaláíi gyűjtöt tek. ■ — Ez az ö kormányokra bízott, N é r a és R é t t é n y s é g nevezetű két hajó, a’ mellyeken lévÖ matrozok mind sok tapafztalású hajós legények, el sőben Angliának P o r t s m o u t h nevezetű kikötő helyébe, onnan a’ Kanáriai fzigetekbe, onnan dé li Amérika mellett köröskörül a’ Tsendes Tenger* hez megyen. Itten lég elsőben is a’ S a n d w i c h i fzigeteket fogják meg visgálni, a’ hol i 7 7 9 ik efztendőbeu hires Anglus Kapitány C o c k , a’ ki e’ világ ötödik réfzét fel találta vala, meg öletett. On nan J a p á n b a fognak utazni, ’s annak uralkodó: fejedelmével kereskedéít tárgyazó fzövetségra lep ni. — Japánból 1805 ik efztendőben Kamtsatka* ba menni, ’s a’ telet ott tölteni igyekeznek. T o vábbá az Asia éj Amérika közt lévő tengert Ws* gáüyák meg. — VilTza felé való útjokban Chin á t, a’ Filippi fzigeteket, Batáviát, és a’ Jó Re* ménység fokát is meg láto^attyák. — Egéfz uta2ások három vagy négy efetendeig fog tartani. Sok tudós emberek mentek el velek tudomá* nyaiknak öregbítése végett. Török Birodalom. A ’ Török fő Admirális, az úgy nevezett K a* p u t á n B a f a , a’ múlt Julius vége felé, a’ kor mánya alatt lévő flottával, a’ Konftantzinápolyi kikötő helyből ki evezvén, az Archipelagusnak Me* t e i i ű 01 (hajdan Lesbus) ízigete meáett, fiatallá-
nak tenger partjaitól nem meíTze, állapodott meg, a’ hol minden Konftantzinápolyba menő, ’s onnan vifTzá térő hajókat meg visgál TzorgalmatofTan. — A ’ flottáján lévő hajóseregeí a ’ fzárazra ízállitotta k i,’ s tábor helybe telepítette le, a’ kik által hat Nátóliai Beyt meg fogattatván, háromnak a’ fejét el iittette; kétség kiviíl a’ más háromnak, is n?in lefz jobb vége. A z Anglusok és Frantziák közt támadt újabb háborúnak hire Ázsiába is meg menvén, azok a’ Frantzia Nemzetbéli kereskedők, a’ kik Smirnában telepedtek le, kereskedő hajóikra rakott portékái kat azokról ki rakatták, feinini olly fegyveres ha jóik nem lévén a’ Frantziáknak azon környéken, m ellyek által kereskedő' hajóikat Frantzia Orfzágig kisirtettethették volna. A ’ mint kiki képzel heti, igen nagy károkra van ezeknek a’ kereskedők nek ez az új háború , a’ kiknek magazínumjaík tele vannak Levántai termésekkel és portékákkal. A ’ napkeleti T u r c o m a n n i a i , ( Erivani ) a’ S u . s i , a’ T e r o i í i ’s több A siaiK ám ok kö veteket kuidvtíii a Fényes Portához azon panafzolkodtak, hogy az. Oroí'z Birodalomhoz tartozó, és Persiával határos tartományoknak helytartói, az 8 birtokaiknak határán bé menvén mind bellyebb bellyebb nyomulnak. Noha nem tettzése ízerént való dolog ez a’ Fényes Portának; mindazáltal semmi galyibába esni nem akarván a’ Pétersburgi udvarral, üres válafiTzal botsátotta őket hazájokba viíTza. A’ Konftantzinápolyba ment PruíTzus Kirá ly i követ Báró B i e l e f e l d , még moíi is tsak a’ Spanyol követség hazaban lakik. A ’ nagy vezér nél Julius ai-ikén volt elsőben audientzián. D, D. 9.
