.Nro.
4 1 .
'
•
A' F E L S . C S Á S Z Á R , É S A P . K I R Á L Y KEGYELMES E N G E D É L Y É B Ő L . Indult Bétsb&l Pénteken Május 29-ik
napján *8i2-ik
esatendöben.
B e t s. **-z üdvari újságban ezek j ö t t e k - k i a' F e l s é g e s Urunk és aszsznnyunk Drésda felé való utazá sokról , oda vató m e g é r k e z é s e k r ő l , fogadtatások ról, és a' Frantzia u d v a r r a l l e t t Öszszejövetelekröl — :
P r á g á b a e' h ó n a p ' 16-dikán tizenkettődfél arakor é r k e z t e k - m e g ő Felségek tökélletes jó egfcsségben , és az u d v a r i k a s t é l y b a s z á l l o t t a k be. A' szerentséltető tiszteiettéleleknek elfoga dások u t á n a' fő t e m p l o m b a mentek nagy mise halgatásra, a' melly ott é p p e n ekkor a' s z e n t •Nvpom/ík János sírjánál m o n d a i U t o t t A' köve' kezett n a p o n reggeli _g órakor t o v á b b ^ d ú l t a k ö Felségek D r e s d a f e l é , és 18 dikbat* (
584 d é l b e n , k í v á n t jő egésségben, ágyúk' törgkt és m i n d e n h a r a n g o k n a k zúggása közben, a'Szászoniai Királyi t e s t ő r z ő k és polgári seregek által t i s z t e l t e t v é n , és a z útak mellett nagy számmal öszszesereglett n é p n e k örvendetes vívat! kiáltá saik k ő z ö t t , D r é s d á b a megérkeztek. A' határszélen G e n e r á l i s B á r ó Zeschwitsch és Királyi Gen. Adjutáns Broivne u r a k á l t a l fogadtattak és tisz teltettek. Zefüstően, a' Wü'rtzburgi Nagy Her tzeg Ferdinánd ő Cs. Hertzegsége Antal Szakszoniai K i r á l y i H e r t z e g és a' felesége Austriai Csá s z á r i H e r t z é g a s z s z o n y , fogadták és kísérték Dres. d a f e l é ő F e l s é g e k e t . A' Császári hintókat a'ha társzéltől-fogva a' S z a k s z ó n i a i Királyi testőrző seregnek k i i l ö m b k ü l ö m b ts.tpatjaí kísérték változ tatva. A ' h i n t ó b ó l v a l ó k i s z á l l á s o k k o r , a'Szakszíniai K i r á l y és K i r á l y n é és egész familiájok, fo g a d t á k ő F e l s é g e k e t és kísérték • bé. a számokra s z á l l á s ü l rendeltetett és elkészíttetett szobákba a ' K i r á l y i k a s t é l y b a . Nem s o k á azután izenetet vettek ő Felségek a* F r a n t z i a Cs. K.~ Felségektől, a ' f e l ő l , h o g y ő Felségeknek meglátásokra akar nak j ő n i . A ' F r a n t z i a C s á s z á r é ' Felsége nem soká m e g é r k e z e t t , minden udvarnokjai (udvari s t á t a s a ) e l ő t t e j ő v á o , A ' Császár' viszszarnenetele u t á n , ő Felsége a' F r a n t z i a Császárné jelen* nieg Felséges szülőinek m e g l á t á s o k r a , hasoniá képpen a ' maga u d v a r o o k j a i t ó l kísértetvén — melly l á t o g a t á s t nem soká a z u t á n mind ketten viszsza a d t á k ö F e l s é g e k , mind a' Fraptzia. Pedig a ' Szakszóniai Felségeknek. 1
a
m
m
d
5
A z o n estvéli 6 ó r a k o r n a g y p o m p a lévén "> közönségesen való asztal a d a t t a t v á n á' Szaksíd,
5§5 ni Királyi u d v a r n á l , m i n n y á j á n jelen v o l t a k o t t a ' C s . K. Felségek. O n n é t a' Királyi gála szo bákba mentek , 's ezeknek a b l a k a i k b ó l a z AJMs vize* hídján lévó', igen szép ízlés sz.erént v a l ó gazdag világosítást nézték , a hol a' két C s á s z á r i udvaroknak czímereik O b e l i s k u s o k o n s z e m l é l t e t tek, 's az Austriai és F r a n t z i a C s . F e l s é g e k n e k névbetűik-fényeskedtek;-— / E' h ó n a p ' ' 19 diké'n a u d e n t z i á r a fogadni m é l tóztattak különkülön ő Austriai Cs. K. Felségek a' Drésdában. együtt l é v ő udvari Státusokat. ' Az után ebéd volt a' F r a n t z i a Cs. Kir. F e l s é g e k n é l . Ezen estvét a' F r a n t z i a C s á s z á r i u d v a r n á l egy kisded számú t á r s á s á g b a n t ö l t ö t t é k - e l F e l s é g e s urunk é s ' a s z s z o n y u n k . E' h ó n a p ' 2 0 - d i k á n eszlyéU 9 órakor mindéit Drésdában • lé vő udvarok a' különösön ezen a l kalmatossághoz a l k a l m a z t a t o t t és készíttetett t h é ••'tromr'a m e n t e k , a' hói az első emeletbéli lózsiküak ( s z o b á t s k á k n a k ) • ldalaik , h o g y a' F e l s é g e s vendégek és kísérőik mind e g y ü t t lehessenek*, általtörettetve vóitak. J á d z c t t á k a' t h e á t r o m o n a Sargine nevű énekes' játéknak egy r é s z é t , á ' melyhez volt még ragasztva egy ezen a l k a l m a tosságra készített ének is. A' szent butsújárás épületes á h í t a l ö s s á g g a l e n t véghez a' tegnapi Ű r n a p j á n Bétsnek n e v e zetesebb úttzáin sok ezer buzgó.híveknek , 's e z e k közt Bétsben lévő F ő Hertzegeiriknek jelenlétek, bet;, A' szentséget niaga. az ide'-ypló É r s e k ó' Kminentziaja vitte; A' t e s t ő r z ő nemes M a g y a r sereg Felséges Ü r u n k a l < lévén, most tsak a' N é "t testőrző sereg t e h e t t e , számos r e g u l á r i s és polgári katonasággal egyetemben a' tiszteletet. S s a 1
1
m
(
m
58»" JS'agy Britannia. A' P a r l a m e n t o m b a n igen fontos vetélkedések fordúltalí-elő. A z e z e k r e v a l ó alkalmatosságot kii. l ö m b k ü l ö m b e s e d e z ő í r á s o k a d t á k , a' mellyek mostanság a' Parlamentom eleibe érkeztek az . í r l a n d i a i - C a t h o l i c u s o k n a k ügyekben. Az írlan diai P r o t e s t á n s o k is a d a t t a k á l t a l egy ilyen es deklő í r á s t az ő Catholicns hazafi társaik mellett E z t Fitzgeruld a d t a - bé az a l s ó h á z ' eleibe,Apri ó - d i k á n . — H a s o n l ó í r á s o k érkeztek Irlandiá n a k k ü í ö ' m b k ü l ö m b részeiből a' felső ház elei be. E g y e t Gróf Donaughmore a d o t t - b é április 20 d i k á n . H a s o n l ó k é p p e n tselekedtek az Angliai C a i h d l i c u s o k . A' leg főbb v á r o s i k b ó l érkeztek éret tek való e s e d e z é s e k , még p e d i g a' mellyek nem tsak C a t h o l i c u s o k t ó l , hanem" mindenféle egyéb h i t n e k s o r s o s a ü ó l , még a z úgy nevezett Angiik á n a E k k l é s i á n a k számos tagjaitól is aláírattatva v o l t a k . I l y e n e k e t a d t a k - b é Grey, Lansdowne, 'Fritzwilliam, Holland, D*wonshire nevű Grófok és L o r d o k . —É r k e z t e k t s a k u g y a o mind két házak eleibe e l l e n k e z ő esdeklő írások i s , mint p, o. a'Dublin' magistrátustól egy , a ' melly a ' Catholicusok' kí v á n s á g a ellen van intéztetve. —< ~ A' felső házb a n , m i n e k u t á u r . a ezen beérkezett írások.feloltattak v o l n a , a z Oksfordi universitás Kanczel' " í m s s a f e l s z ó l l a l v á n , a z t m o n d o t t a , hogy ő i s ezen u n i v e r s i t á s n a k nevében egy esdeklő írást a P a r l a m e n t o m e l e i b e , de a' melly a' CatholiQ ' val egészszen e l l e n k e z ő , a* melyben í' ' tholicusok ellen szegzi magát a z Universitás. H ' 3
a l i
lsí
a
C a
oZ
ta
így szóll Grenville, azért küldetett ezen r tiszteletes társaságtói ezen e s e d e z é s , hogy M ' 0
1
é&7 által azt a' P a r l a i n e n t o m n a k , mellyet is t e h á t ő, mint a' ki olyan szerentsés , h o g y ezen társaság' tagja l e h e t , nem tsak h o g y á l t a l adni kötelessé gének tartotta , h a n e m a n n a k ö n n ö n nevét is , á m bár maga azzal éppen ellenkező értelemben lé gyen, alája írta. H o g y pedig a P a r l a m e n t o m * íifíyelmetességát a n n y i v a l is i n k á b b ezen esedezésre v o n h a s s a , azt j e g y z i - meg , h o g y n o h a ezt az universitás' tagjainak n a g y o b b része h e l y b e hagyta i s , tsaluigyan t a l á l t a t n a k azok között sok nagy tudományú és taletilu,mú e m b e r e k , m i n t p . o. a n n a n Vice - Kanczelláriussa , két P r o k u r á t o r a i , és t ö b b e k , a' kik ellenkezőképpen gondolkoz nak. — , . 1
A' Calhólicusokkal ellenkező hasonló esdeklést a d o t t - b é A p r i l . ' z i - d i k é n a' Glocesteri Her tzeg a' Cambridgei universitás nevében , oly m e g jegyzéssel, hogy a' Pricz u g y a n , miot ezen u n i Vfrsitásnak feje., az universitásnak ezen k í v á n s á gát telyesiteni k ö t e l e s : midőn a z o n b a n a' mi örtnöa m a g á t illeti, sem e;>y sem más t e k i n t e t b e n r.em a k a r e z e n fontos kérdésnek m e g h a t á r o z ó j a lenni. Minekutánna n v n d ezek a z esdeklásek fel olvastattak v o l n a , 's az a s z t a l r a tétettek , a z u t á n elkezdődtek az á'zok felett való hoszszas vetélke dések. A' felső h á z b a n Donounghmore mondott l egy igen környúTállásos beszédet a' Catholi^usok mellett. Az ő pá.rljokat fogta h o s z s z a s és gyökeres beszéddel a' Susscfisi Királyi Hertzeg. ~~ A' projektom, mellynelí h e l y b e h a g y á s a vagy szszavettetése felett a' vetélkedés folyt, m o s t tsak ennyiben állott, h o g y a' C a t h o ü k u s o k ' ügyi e k rr.egvisgáltatását egy k ü l ö n ö s biztosságra k e h e
V)
58S. é ez útfal b í z n i , v a g y n e m ? - A' többek kojt L o r d . Wellesley is azt ranátsolta, és mutogatta gyökeres beszéd á l t a l , hogy biztosságra kell bíz. ni a' dolgot m e g v i s g á l t a t á s végett. Gróf Liver pool e l l e n b e n ' ú g y n y i l a t k o z t a t t a - ki magát,, hogy 6 egészszén e l l e n k e z ő gondolattal légyen, — A ' vetélkedés egész éjjel t a r t o t t , reggeli ó óra k o r rekesztetett bé az ülés voksolás által, mely/ n e k a' lett a' k ö v e t k e z é s e , hogy a' projektoni, el, en 1 7 4 . mellette pedig tsak 1O2 voksok lévén, , a' C a t h u i i c u s o k ' ü g y e a ' p a r l a m e n t o m , által még , most is viszsza vettetett. . F ő Minister' Perceval a ' Párisi újságok sze r é n t Május i i - d i k é n ö l e t e t t - m e g . A ' golyóbis úgy é r t e , h o g y e g y s z e r i b e n kimúlt e' világbél. a ' gyilkost a k k o r m i o g y á r t m e g f o g t á k , de meg, m o s t , sem a r r ó l , hogy ki lett légyen ez a'gyük o s ember , sem egyéb környűlállásokrói nem írnak semitaít. — A ' Londoni fő postahivatal a ' történetnek hírével a z országnak minden ré szeire a z o n n a l Stafétát küldött - el. !
.Végezete
m
n
a 2
reskedő portékáik és s z e r z e m é n y e i k az O c e á n u son tseridesen evezhessenek , m i d ő n a z o n b a n a' Nagy B r i t a n n i a i ?latlvalók m i n d e n nemzetekkel való kereskedésből k i s z o r í t t a t n a k , é s V v i l á g n a k minden t a r t o m á n y a i , a' h o v á tsak az ellenség a* maga fegyverét és befolyását k i t e r j e s z t h e t t e , a ' Nagy Britanniai főidnek m i n d e n termései 's min den fábrika szerzeményei előtt b é z á r a t t a t n a k ( g ) . Ezek a z o k a ' feltételek, a' raeliyeknek a z A n gliai Országlószék a' m a g a r é g i , soha kétségbe r*em h o z a t o t t , és legfontosabb tengeri j u s s a i n a k feláldozásával, m a g á t az ellenség' kívánsága sze rént alájok vetni t a r t o z n a ( y ) . E z e n új törve- nyes k ö n y v n e k o l t a l m a alatt reménli a' F r a n t z i a birodalom a z t , h o g y a' m a g a kereskedésit a' tengeren b á t o r s á g b a h e l y h e z t e t h e t i : a' m e l l y mellett azonközben ő el n e m múlatja , m i n d azokkal a' S t á t u s o k k a l , m i n t ellenségeivel úgy. bánni , 's őket á ' m a g a b i r o d a l m á h o z tsatólni , a' mellyek a' magok nemzeti javokat a' F r a n t z i a parantsolatoki\ak feláldozni, ' s m a g o k á t leg szen tebb jussaikról való lemondással a* F r a n t z i a t ö r vényeknek aiájok v e t n i , tsak egy s z e m p i l l a n t a tig is k é s e d e l m e z n e k , a z o k n a k a' t ö r v é n y e k n e k , .3' mellyek ezen nemzeteknek földjeikről m i n d e n t k i t i l t a n a k , a' mi Anglus nevet visel ( 1 0 ) . — „ A z a' fogás, a' mellyen mind e z e k a ' t ö r véntelenségek fundáltatnak , a b b a n á l l , h o g y en nek n é m e l l y princzipiumai az Utrechti Kötés által mind két résznek egyezésével megerőssíttettek: m i n t h a talám egy K ö t é s t , mellyet h a j d o n két m a g á n o s n e m z e t e k , e g y m á s eránt való kőitsönös tekintetekre nézve, a ' m e l l y e k a z o n k ö z b e n Uak az alkudozó részekre n é z v e lehetlek kötele,-.
590 z ő k , 's a' mell veknek fundamentomai az újabb kö tésekben , m é g a z o n alkudozó részek által is,ki fejezve meg nem ú j í t t a t t a k , úgy.kellene néznünk, m i n t a' m e l l y minden n e m z e t e k ' j u s s á n a k k ö z Ö D séges m a g y a r á z a t j á t foglalná magában (1 í j . Ré gens 6 K. H e r t z e g s é g e megkímélli m a g á t azonfár a d t s á g t ó l , h o g y a z e'íéle kívánságoknak igaz s á g t a l a n s á g o k a t m u t o g a s s a ; a ' melyre nem is kí v á n t a t i k egyéb, h a n e m tsak a' Frantziabirodalom. n a k a' f o l y ó és a' r é g i b b h a d a k o z á s o k alatt bizo n y í t o t t m a g a v i s e í e t i r e való viszszaemlékezés, 's a z ő ; t s u p á n . m a g a - tsinált tengeri törvényes köny vének m e g t e k i n t é s e . Most elég leszen tudnuák a z t , h o g y az. ellenségnek új kívánságai nagyon M l ö m b ö z n e k a z o k t ó l á ' feltételektől, a' mellyek a l a t t A m e r i k a a' F r a n t z i a Dekrétumoknak úgy m o n d a t o t t m e g m á s o l t a t á s o k a t kívánta. Régens ó'-K. Hertzegsége mind ezeket meggondolván meg g y ő z ő d ö t t a' f e l ő l , hogy mihelyest Amerikában n y i l v á n s á g o s s á leszen a' F r a n t z i a biodalomnak a z o n u t ó b b i és f o r m a szerént v.-.lő hirdetése, h o g y t. i. ő a' m a g a Berlini cs Mailandi Dekretornai m e l l e t t , ' m e g h a t á r o z o t t módon és minden feltételek n é l k ü l m e g m a r a d , ekkor a' Amerikai Egyesűit Státusok is az A n g l i a és Önnön magok méltósága e r á u t való igazságos érzékenységiéi á l t a l j á r a t t a t v á n , hajlandók -lesznek a r r a , hogy a z o n minket k i s z o r í t ó ellenséges eszközök mellől eláij'anak, a' m e l l y e k h e z , a' F r a n t z i a O r s z á g i d ?zék'. v a l ó s á g o s p l á n u m á n a k , magaviseletének, es czélzásának nem elégséges tudása miatt , a'mi kereskedésünk' k i z á r a t t a t á s a végett nyúltak vala. Ezen mind k é t n e m z e t e k r e nézve igen hasznos dolognak, a' melly tsak egyedül állíthatja viszsza
59* a> löfcélletes b é k e s s é g e i , e l ő m o z d í t á s á r a , 's an nak m e g b i z o n y í t á s á r a , h o g y melly hajlandó lé gyen ő K. Hertzegsége a' N a g y Briianniai Or száglószék által tétetett m i n d e n ígéreteket bételyesíteni, 's a' maga Kabinéti pataritsolalait is azonnal viszsza v e n n i , mihelyest a' F r a n t z i a Országlószék a maga D e k r e t o m a i t v a l ó s á g o s a n cs megszorítás nélkül viszsza veszi ( 1 2 ) , j ó n a k találja ő K. Hertzegsége a ' N a g y B r i t a n n i a i Fel ség nevében és a'_ T i t k o s T a n á t s ' t u d t á v a l m o s t a n rr.egparantsolni és k i n y i l a t k o z t a t n i , a z t ; hogy. mihelyest valamikor a' Berlini és. Mailándiyl)ekrétomok a? Frantzia Országiészéknek valamelly hiteles és közönségesen kihirdet lelett végzése által meghatározott módon, és minden fellétel nélkül 'ncgmásoltatnak, ezen' szempillantattól fogva az Jan. •j'dikén és i^oy-ben ViAprilis %6-dikán költ anglus Kabinéti paruntsolatok is ( 1 3 ) egészszen és meghatározott módon viszszavéttetve lesznek, még pedig úgy, hogy az ebből származó haszon minden hajókra kiterjedjen , a' mellyek a' Frantzia Dekrétumoknak viszsiavétetletésektől fogvá'letartóUattalnak , ha szintén az előtt eveztek is ki a ' tengerre. Ellenben azt is jónak t a l á l j a ó K. Hertzegsége kinyilatkoztatni, hogy h a i d ő v e l úgy 'talál a' dolog k i v i l á g o s o d n i , hogy a z ellen" sc£' Dekretomainak viszszavétettetése t s a k színből t ö r t é n t , avagy hogy az ezen D e k r é t u m o k b a n befoglaltatva lévő kifogások , m e g s z o r í t t a t á s o k , valósággal folytattatnak , v a g y megújíttatnak. • zen esetben Nagy B r i t a n n i a i s , n o h a n a g y o n a j n á l v a , t s a k u g y a n kéntelen leszen a' n e u t r á l i sokkal való előalkúdozás után, olyan v i s z s z a t r o m foló eszközökhöz n y ú l n i , a ' millyek n é k i igaz.. 1
e
s
592
ságosoknák ni. —«'
és
szükségeseknek
• „ K ő i t Westmiinsterben ben.
(
fognak látsza
Á p r . 21-dikén 1812-
A Monitor' 'jegyzései. — ( 7 ) Mellyek tehát a z o k a' természeti és kétségbehozhatatían jusok, a' m e l l y e k e t a ' t e n g e r i jus a' neutrális nemzetek ellen a d h a t ? N i n t s e n e - é a ' neutrálisokkivétettetv e a ' h a d i t ö r v é n y e k a l ó l ? Nem közönséges tulajdonjok-é e z e k n e k a z O c e á n u s ? De hogy ! az O c e á n u s é p p e n ú g y a z Á n g l u s o k é , mint a' Tamé. sis vize. Ezek a z o k a ' jusok, mellyeket a' Lon d o n i K a b í n é t u m természeti és kétségbe hozhatatlan j u s s o k n a k n e v e z . Ez az a' fundamentum, / n e l y r e az A n g l i a i O r s z á g l ó s z é k a' maga hirdeté sét h e l y h e z t e t f e .
(8) E z a z ^ i i e n b e h e l y h e z t e t e j t feltétel nem igen i g a z s á g o s . A z - U t r e c h t i K ö t é s , a' fegyveres - n e u f r á í i t á s , és a z o n békességes Kötések szerént, m e l l y e k á l t a l az igoó-dik esztendőig az Európai népek j u s a i m e g h a t á r o z t a l a k , minden neutrális h a t a l m a s s á g o k ' h a j ó i n a k , minden termésekkel és m a n u f a k t ú r á i s z e r z e m é n y e k k e l egyetemben, nieil y e k nem t i l a l m a s o k ( n e m konirabdndok), bántó• d á s n é l k ü l kell az O c e á n u s o n evezni. Ha az An glus s z e r z e m é n y e k és fábrikai mívek mind azok b ó l az o r s z á g o k b ó l k i s z o r í t t a t t a k , a' mellyé .«' F r a n t z i a O r s z á g h o z t a r t o z n a k : hasonló történik a ' F r a n t z i a s z e r z e m é n y e k k e l és fábrikai mívei kéi mind a z o k b a n a z O r s z á g o k b a n , a' rnellyekre Anglia a ' m a g a h a t a l m á t kiterjeszthette. A' Fran ca portékák k i s z o r í t t a t t a k az Angliai kolóniák-b ó ! az Angliai p o r t é k á k is ki F r a n t z i a Ország ai de niutseá ezeknek a' teneeri jushoA s.er? 11
;
593 köze. Á' neutrálisták' jussa n é m á d ezeknek s z a badtságot a r r a , hogy m a g o k a t azon népeknek vámtörvényeiit alól k i v o n j á k , a' melly ékkel ke reskedést folytatnak- H a a' neutrálisuk A n g l i á ba selyem portékákat v i s z n e k , a z z a l onnét eligazíttatnak ; h a ugyan azok F r a m z i Országba g y a pot portékát v i s z n e k , ott h a s o n l ó történik véllek: egyszóval a k á r az Anglus a k á r F r a n t z i a főidőn légyenek, mind i t t , mind ott a l a t t a v a n n a k az ott és itt fennálló v á m t ö r v é n y e k n e k és e g y é b rendtartásoknak 's p a r a n t s o l a t o k n a k . . — E l lenben h a a ' tengeren vannak , a k k o r ú g y s z ó l v á n ollyan vidéken v a n p a k , a' melly m i n d e n e k n e k tulajdonjok, a' hol kiszorítólag senki s e m m i felsó'séget uem bír. A n g l i a a z o n b a n a' m a g a tör vényei alá akarja rekeszteni a' tengereket , m e l y szerént t e h á t azt m o n d j a , hogy az Oceánus az ő tulajdona. ( 9 ) Mikor ilyen okoskodást o l v a s az e m b e r , valósággal kéntelen a z t kérdeni maga m a g á t ó l : hogy valyou k i t a k a r A n g l i a ez á l t a l m e g g y ő z n i ? Talám a' Kabinétumokat ? de hiszem e z e k e l o t t mind azok a' békességes kötések e s m e r e i e s e k , a ' mellyek á' népeknek felsó^égi jussaikat és fiig-, Jelenségeket illetik. T a l á m h á t az A m e r i k a i kat '£ De nem fognak ők ezen megvilágosodott Nemzeteknek is soha ilyen tsalárd p r i n c z i p i u m o kat a' n y á k o k r a k ö t n i ; meg is feleltek m á r ezek z Angliai Ministereknek oly n a g y eszességgel itóletbéli e r ő v e l , a' melly é p p e n az ő ügyek nek szentségéhez van mérsékelteivé. y
c s
(10) .Szünetlen tsak a' már előhordott okos kodásnak megújítása.. Mi is kémeiének v a g y u n k ezekre p.z vr alomig u g y a n azon felelctej a d n i , (
A94
"
,
t. i m i n d e n A n g l u s ^ p o r t é k a kizáratik Frantzia or s z á g b ó l é p p e n a z ó n • o k o n , a' melyre nézveÁna' m a g a f ö l d é r ő l e l t á v o z t a t mindént, a' mi Frantzia portéka. A ' tenger azonközben nem Anglus b i r t o k . A n g l i a bír a z z a l a' kétségbe'iozh a t a t l a n j u s s a l , h o g y a z o k a t az országokat, a' m e l y e k a' F r a n t z i a birodalomnak alája vannak vettetve, n e u t r á l i s u k n a k ne t a r t s a : valamint szín ién , h o g y a' F r a n t z i a b i r o d a l o m sem tartja neu t r á l i s o k n a k a z o k a ' t , a' mellyéken Anglia uralko dik. D e u g y a n m i k ö z e van ezeknek a'régi tcrrnsffzeti, és k é t s é g b e h o z h a t a i l a n prfnczipiumoknak a z o n t e n g e r i z á s z l ó k n a k j u s s o k h o z , a' mel lek, m i n t t s u p á neutrálisok , az Oceánuson evez nek. -í_ Minek fordíttatnak ezen princzipiu-, m o k az - A m e r i k a i a k r a és T ö r ö k ö k r e , a'kik nek országaik F r a n t z i a országgal Hintsenek öszs z e t s a t o l t a t v a ? A n g l i a mind ezeknek a' prin c í p i u m o k n a k tsak ezt a? egyet teszi ellenébe szívbéli n a g y m é r s é k l e t t s é g g e l , hogy ő az OceáKüsüak tulajdonos ura és'fejedelme ! — A z ü i r e c h t i Kötésnek felállítására majd minden E u r ó p a i tengeri H a t a l m a s s á g o k , t. i, F r a n t z i a o r s z á g , A n g l i a , S p a n y o l o r s z á g , P<>' l u g a l l i a , P r u s z s z i a , H o l l a n d i a és több mások öszsze g y ü l e k e z t e k , 's ezen Kötés a k k o r az U> r ó p a i n é p e k ' t ö r v é n y e f u n d a m e n t u m á n a k le"" t a r t a t o t t . E z a' kötés éppen azokon a ' p r i n « ' ' p i n m o k o n f u n d á l t a t o t t , a' m e l i y e k e n minden azt megelőzött békességes kötések fundáltatva voltak: s ugyan ez a ' Kötés lett minden a z u t á n n i a ^ »' Aindamentomjok. — Itt előszámlálja a' M ' ő r az i ő o - d i k e s z t e n d ő t ő l fogva az i&oo-á& « s « e n d ó'ig , mind ezeket a z Utrechti i l ö t é í t meg r
1
r
0
n l t
5
59 5 előzött 's azután k ö v e t k e z e t t békességes Kötése ket, 's a z u t á n e'képpen végzi s z a v a i t : Az Utrechti K ö t é s , a' melly m i n d e n a z e l ő t t v a l ó k o u fundáltatott, 's minden a z u t á n k ö v e t k e z e t t k ö tések á l t a l megerősíttetett, m a g á b a n foglalja az Európai népek törvénye p r i n c z i p i u m a m a k m e g esmértetéseket , .következésképpen, igazságosan minden nemzetektől k ö t e l e z ő t ö r v é n y gyanár.t kel lett a n n a k tartatni. , , • ( 1 2 ) Ezen tzikkelly f e l ő l , m i n t h o g y a B e r lini és Mailándi D e k r e t o m o k az Április a g d i k á n i8'n ben kSll D e k i e t o m á l t a l A m e r i k á r a nézve valósággal és minden megszorítás nélkül v i s z s z a verettettek , _'s minthogy erre n é z v e a z Amerikai ak az. 1 8 0 6 , 1 3 0 7 , és 1 8 0 9 ik e s z t e n d ő k b e n k ő i t Dekretomok ellen m á r valóságos eüenségi á l l á s ba helyhe'ztetiék m a g o k a t , ö n n ö n magok ítélhet nek érdemesen. E z e n Akták m i a t t , m e l l y e k e t tsak a' kevély t é b o l y o d o t t s á g n e m z h e t e t t , e l k e l i Anglia veszedelmének k ö v e t k e z n i : a z o k n a k meg másoltatások tehát tsak A n g l i á r a nézve v o n h a t maga után jó következéseket. Nékünk t e h á t sem mi okunk nintsen annak s ü r g e t é s é r e , hogy ezek megrnásoltattassanak: sőt n a g y köszönettel t a r . tozunk azoknak , a' kik a z o k a t feltalálták. An glia kétségkívül szeretné azon 5 vagy 6 száz mil liókból álló jövedelemnek esztendőnként v a l ó birtokában látni m a g á t , mellyeket a' kereskedés által E u r ó p á b ó l k a p o t t : így pedig e l v e s z t e t t e ezen kereskedést, 's industiidjn elenvészelt, m i . dón az alatt a' száraz E u r ó p á b a n - u g y a n e z , kemeny lépésekkel halad előre, b'rantzia ország a ' Bergi N a g y H e r t z e g s é g , Szakszonia , és Aus'ria minden fábrikai m í v c k e t - t s í n á l c a k , g ' . m i k e : ,f
59<5 e z eló'tt t s a k a z A n g i s o k t s i n á í t a k , még pedig o l y a n t ö k é l l e t e s s é g g e l - t s i n á l j á k . - h o g y az Angid, s o k é h o z nem (sah h a s o n l ó , de sok beilyen fell y u l is múlja a z t . De n e m tsak az industriárá t e r j e d e t t - k i az A n g l i a i Kabinétom' paratnsol?,t a i n a k jó k ö v e t k e z é s e , h a n e m — ki gondolta, v ó l n a ! — még n é m e l l y termések i s , a'mellyek A m e r i k á n a k felfaiá/tatása előtt az Európaiaknál egészszen e s m e r e t l s n e k v á l t a k , 's a' melyek felől o l y a n v é l e k e d é s u r a l k o d o t t , hogy tsak ai idegen világból s z e r e z t e t h e t n e k - m e g , honnyi p l á n t á i n k b a n f e l t a l á l t a t t a k . Az indigó hellyett 6hsó honnyi indigó tal.iltatott-fcl,- 3 ' •Ruhkelrépa a ' fog ezentúl lenni É s z a k o n , a ' m i a' tzúkornád volt Délen. Az E u r ó p a i a k ezért nem fognak t ö b b é a ' déli o r s z á g o k b a l a k n i m e n n i , és ott a' s á r g a h i d e g á l t a l megölettetüi. A' száraz főid m e g s z a b a d u l t a z o n a d ó t ó l , mellyet az Anglüsok nak tartozott fizetni. Mi leszen e'szerént ai A n g i m k e r e s k e d é s b ő l és industriából ? Ki fogja e z u t á n az 5 0 0 milliókból á i l ó kőltsont adni, rrnlly n é l k ü l a z A n g l i a i S t á t u s ' mac/iinája fenn n e m a l h a t ? 's a ' t. a
( • 3 ) E z e n jegyzéseknek tsak a''' summáját teszszüh i d e ; — Mihelyest (így szól! a'Moni t o r ) A n g l i a a' m a g a ígoó-ban Május íó-dikán kó'lt rendeléseit viszsza v e s z i , a z o n n a l viszsza vétet* tetik a' Berlinben j#oó-bau N o v e m b e r zfditea k ő l t D e k r e t o n t i s , m e r t ez tsak a m a n n a k visi&* tromfolása volt. H a az Angliai'Országlószék a' m a g a 1 8 0 7 - b í n N o v . 1 i-dikén kőit végzéseit visz sza v e s z i , úgy a z a z ugyan azon esztendőben ^ é c z e m h e r !7-dikén kőit M a i l á n d i Dekretom i* • v i s z s z a v é t t u e u k , a ' m e i l y tsak amannak.viszsz*
59? tromfolására rendeltetett volt. A' mi az A n g l i á t mostani ny ilatkoztatást i l l e t i , e ' tele v a n tsalfa erősítésekkel, hibás o k o s k o d á s o k k a l , és e g y m á s nak ellentmondó erőssítésekkel. Koszra c z é l o z , midőn a z t ké,*ségbe hozni i p a r k o d i k , hogy a ' B e r lini és M a i l á n d i D e k r e t o m o k A m e r i k á r a n é z v e meg nem másoltattak volna. Ez a' m e g m á s o l á s nyilvánságos módon véghez ment. F r a n t z i a o r szág m i n d e n más n e u t r á l i s H a t a l m a s s á g r a n é z v e is kész a z t tselekedni, a* mit A m e r i k á r a n é z v e tselekedett, h a szintén Anglia m é g eddig a ' m a g a ' 8 0 6 , 1 8 0 7 , és 1809-béii D e k r e t c m a i t v i s z s z a nem vette is. M i h e l y t A n g l i a a' maga b e z á r á s t iljető (Blokádé) sy.stemáját és K a b i n é t o m i r e n d e léseit v i s z s z a v e s z i , a ' Berlini és M a i l á n d i De kretomok is azonnal viszsza v e t e t t é i n e k , és a ' Frantzia b i r o d a l o m b a n m i n d e n neutrálisokkal éppen úgy fognak b á n n i , m i n t a' jelenvaló ha^ dakozás előtt b á n t a k . Utolsó
Jegyzések.
A' k ö v e t k e z ő t u d ó s í t á s t é p p e n most k a p t u k Bélsben a' k e z ü n k h ö z . —•„ „Dresda Május 2 4 - d i k é n : í l y sok felséges fejeknek jelenléte igen elevenné tette v á r o s u n k a t . Ma várják ide a' P r u s z s z u s K i r á l y t is. A'Fran tzia u d v a r n á l minden estve játék van. M a n a g y muzsika k a r (concert) leszen a ' t h e á t i o m o n . A' nép mindenütt rakással t o l o n g , a' hol a' k é t ' C s á szárokat láthatja , k i k n e k kezeikben sok népek* sorsa v a n helyhcztetve m o s t a n á b a n . Mindenütt közönséges örvendezést gerjesztenek, a ' h o l meg jelennek. Az Austriai és F r a n t z i a u d v a r o k n a k innen lejendő elmeneteleket a' j ö v ő héten g y a n í t s ják. Reménljük a z o n k ö z b e n , hogy a' F r a n t z i a
59» C s á s z á r n é ő F e l s é g é t a' Császárnak elmenetele mán m é g n é h á n y napok a l a t t itt tisztelhetjük; a u n a k u t á n n a p e d i g , mint beszéílik, Prágában a' maga Felséges F a m í l i a kebelében fog hosiszafcb időt tölteni ő F e l s é g e . U g y a n tsak m a , mikor a ' M i n i s t e r Percetalt illető r ö v i d t u d ó s í t á s m á r a z újságba bététetvelett v ó l n a , vevők felőlié az itt k ö v e t k e z ő , bővebb, és az eddtg k i a d a t t a k b a n esett hibákat egészsien m e g i g a z í t ó tudósítást is : -— „ M á j u s ' 1 1 - d i k é n estvéli 5 órakor történt'a' Perceval Úr' gyilkos megölettetése. A' golyóbis ^•'szívit é r v é n tsak 2 vagy 3 minútákig élt. azu t á n . Whitbreud úr és Gen. Gascoigne az alsé h á z n a k sok m á s t a g j a i v a l e g y ü t t , a' folyosóra, a* hol a' g y i l k o s s á g történt, a z o n n a l kifutottak. A ' h a l d o k l ó a z öltsenek L o r d Ardennek karjai k ö z ö t t m ú l t - k i a ' világból. Gen GascoigneUf ta-ki a' g y i l k o s ' k e z é b ő l a' p i s z t o l y t , kinek nad rágja' z s e b é b e n még egy m á s pisztolyt is talál t a k , m e l l y h a s o n l ó k é p p e n golyóbissal "volt töltve, A ' b ű n ö s a' l ö v é s után sok emberek előtt egy, p a d r a l e ü l v é n egész tsendességgel így szóllott: É.n vágyok az «' szerentséilen , 'a' ki a? lövést M\ tem. A' neve John JamesBellmgham. Liverpooli k e r e s k e d ő v o l t , h a n e m n é h á n y esztendők aU-f m i n d e n é b ő l k i p u s z t u l t . Ügy ítélnek az Ang'-a) újságlevelek , ' h o g y Minister Perceval ellen semmi s z e m é l y e s g y ü l ö sége 'nem lett volna, hanetn tsa* a ' Mtnistériumon a k a r t a boszszúját állani, 's azért tőltotte-ki azt a n n a k lején az első MinistereuT ö m l ö t z b e vitetett. "Né'melly kérdésekre felelven mentegetni i p a r k o d o t t m a g á t , h a n e m azt mon dotta néki L o r d Ca.itlere.igh, h o g y a' mentségeit tartsa tsak a k k o r r a , midőn, az Ítélőszék' eleibe á l l í t t a t i k , melyre a' gyilkos' e ' k é p p e n felelt:7"' van! akkor ki is fogom nyilatkoztatni magamad 's az én hazám ítélni fog róllam. — London; f,"."-'^ h ö k k e n é s t okozott ez a' dolog. — * * n s i újságok s z e r é n t v a í a m i I r l a n d i a i fanatic"' -gyilkos. A
a
