Nrö. g. A ' F E L S . R . T S A S Z Á R N A K ÉS A . K I R Á L Y N A K KEGYELMES ÉNGEDELMSBÖL.
Kolt Bétsben Januariumak 28 'dik napján 1794* • .;. • »• efztendöban.
Nagy Britannia. | \
ülöirib'kuIÖmbféle környulállásoknak és tor* leneteknek fzele fúj a' német t e n g e r r ő l , a' Brittusnkról. — L o r d Fox az anti-ministerialis, a v a g y nem udvari réfznek bálvány-istene , min dennap több több követőket kap. Ü g y hallatik, h o g y ő t ' fogná a* nép az el kezdetlelendo Parlamehtomban" Seherifnek, az a z , maga fzófzóllójának válafztani. (g).
( g . ) Serif avagy Scherif, eredetére nézve Ará biai Jzó, és jelent mind eredetért, mind mél-
Londonban m é g mostan is gyakran fzó vágyod az Anglus hajó seregnek Frantzia Orfzág földjere való ki fzállásáról, melly fzándékjokban fog nak é boldogulni, a v a g y nem, a' következendő idő' fogja meg mutatni. Néhány m é l l y tudományú, és e' világ politica folyamattyának rejtekes ka marájába mellyen b é tekintő Anglusok illyetéa meg jegyzést tefznek, a' jelenvaló Frantzia revolutiőról : H o g y h a , úgymondnak, eggy tFasing-
íonnya, Franklinnya, Gátese, és Ádámsa lett vol na a' Frantzia nemzetnek; h o g y h a azAmérikabelieknek példájukat követte , és tulajdon tartomá nyait ő r z ö t t e , 's idegen fejedelmeknek birtokaira nem ásétozott v o l n a — hogyha erkőltsL jósággal és egyenes, fzivü'séggel elegyítette volna polgári alkotmányának r é f z e i t : egéfz Európa ellen fogagatossabban és hathatósabban védelmezhette vél; na magát. D e mivel minden éggyházi és polgári erköltsbeli minérnüségek semmivé tétetett; bátor más idegen fejedelmek békét hadgyanak is nékiek, mindazáltal önnön magok fogják magókat el te metni. É g g y tetméfzetesen heves indulatú, könynyen g o n d o l k o z ó , héjjábavalóságban gyakorlott, és búja nemzetet a' gyilkossághoz fzoktatni,, ép pen a n n y i , mint magok közt éggymás öldöklé sére • oktató iskolákat" fundálni. A ' tapafztalaS b i z o n y i t t y a , h o g y az ö l d ö k l ő ' tudománynak ta nítványai nem héjában töltötték abban való gya koroltatásoknak idejét. Sokkal" fzabadabb a' gá lyán d o l g o z ó rab a' vas bilintsben, mint Robtrtí' pierre a' Jakobinusoknak óráló - izékében. A
tóságára nézve, nagy 'és nevezetes embert.-*. Torok Orfzágban Serifek/M?* neveztetnek^' hometnek leányától Jzármazott unokái, a *'* azzal külömbóztetnek meg Ű ' tőbb TörökőMh hogy valamint V Török Csáfzár önnön mag"' "&r ök is, zöld. turbánt viselnek fejeiken. ' ' >
g á l y á n vasban d o l g o z ó rabnak élete a' t ö r v é nyeknek védelme alatt v a g y o n ; ellenben Roberti' piere éppen nem hizelkédheti a v v a l magának, h o g y ö bátorságban lehetne a' Fr. cönstitutió mellett. H á t ugyan alább v a l ó tekéntetben voltának é
hallanál a' nép előtt Brissót ^ Orléáns $ lé Brün^ Custine, Lüknef s. a. t. ? m é g i s minémü v é g e l é v e mindnyájuknak ? mit hafználtak magoknak és familiájoknak a v v a l , h o g y , X V I Lajos t ö r v é n y e s királyok ellen öfzve esküttenek? a z t , h o g y önnön magok is á l d o z á t t y a i v á lőnek a' dühösködő' népnek, örökségeik, pedig prédájává a', v é r t f z o m j ú h o z ó Jakobinusok klubjának. T e g y ü k fel* h o g y nem sokára-békesség lefzeh * hát ugyan minemű következései fognak lenni a' küíömb-külömb-félé értelmekkel küfzködö fejeknek ? miként fognak l é iáendesedrii a' vér-öntáshöz fzokótt kezek ?
-V.
Frantzia Orfzdg:
, . A ' Magfür Kurír 5-dik darabjának 67-ík éi következett lapjain kezdettük Érd. Olvasóinkaí közleni azon iskolai igazgatásnak éá tanításnak í h ő d g y á t , ' mellyet a' -Frantzia N ; Gyűlés az al* áóbb , a v a g y elementáris iskolákra nézve m e g határozott* és ki hirdettetett & Fr. tartományok ban*. M o s t már annak el maradott tzikkelyeit ii kivánnyük élő adni. 4
7. Ái iskolákba küldéttetendő gyeririekéket fiai efzténdőn a l ó l * és g efzténdőn felül nem le het a í illyetén elementáris iskolákba küldeni z H 2 J
Britanniában azok neveztetnek SerifekAc/r, « . kik a' Parlameritoirinak kezdetében fzófzóllökd válqfztátnák a' nemzet által, és ezek ai tilsÚ Párláimntbnibúh az Eloitlök:
sem pedig három efztendönek előtte ki nem le. het őket onnan venni. Mindenkor a'.bóinapnak első napján keüetik Őket az iskolákba bé adni, és mind az esztendejét, mind a' napját iskolákba lett bé Vitetéseknek fel kelletik jegyezni, 8- Az ollyatén a t y á k , a n y á k , tútorok,^ g o n d v i s e l ő k , a' kik ezen fel tételeket bé tellyesiteni, és magzattyaikat 's gondviselésekre bízatott gyermekeket annak idejében az elementáris isko lákba bé vinni el múlatándják, elsőben is pénzbeli bírságra fognak büntettetni. Az illyetén pénzbe li bírság közönséges adajoknak eggy negyed téfzét foyja tenni. És hogy ha másodlzor is vétkez ni tapafztaítatnak ezen közönséges törvény ellen, polgári jussaiktól 10 efztendöre meg foíztattatván, úgy fognak tartattatni, mint a' hazának el lenségei. 9. A ' közönséges tanító férfiaknak és affzoj ó k n a k , sem afztalt, sem a' közönséges tani-' .áson k i v ü l , - m a g á n o s oktatást adni az ifjaknak í'zabad nem l e f z e n , és sem fzüleiktöl, sem gond viselőiktől, v a l a m e l i y fzin alatt ajándékot el ven ni. — Minden fertály efztendőben megfogjak tanításoknak jutalmát nyerni. 10. A ' melly ifjak 2Ödik efztendejek előtt sem semmi tudományt és mesterséget, sem sem mi hafznos kézi mesterséget nem tanultának, P? " gári jussaikkal 10 efztendeig nem élhetnek. Ha sonló büntetések.fog lenni az ollyatén fzülekneV és tútoroknak, a' kik ezen törvény ellen vétktf zéndenek. •• , 1
u . Ez az elementáris iskolákra nézve ho-' zattatott törvény az Örfzágnak minden ofztálvaiba kuidettessen m e g , hogy annyival hamarább U-gyen annak'bé tellyesitetése.
j i 7
A ' felsőbb iskolákra nézve még ekkorig sem mi sem határoztatott meg. A ' közép iskolákra n é z v e (ecoles ventrales) fel létetett plánum pedig már munkában v a g y o n . Ezeket is fogjuk idejekbea E r d . Olvasóinkai közleni. Frantzia Orfzágnak e g y é b b nevezetes törté neteit is méltó meg olvasnunk. Valamint Tulónnak , úgy Alsatziának viíTza vétele is rendkívül v a l ó örömet fzerzett a'Jakobinusoknak. — Landaunak ostrom alól lett ' f e l fzabadittatása múlt holnapnak utolsó napján adattatott Pár is vírosának tudtára, mellyen v a l ó örömökben azt v é g z e t t e k a' Jacobinusok, h o g y a' Landaui ő r i z ő seregeknek eggy fzerentsét kívánó levél küldet-tessen. —'- Január, első napján az Orátor fzékbe menvén fel Bárrerc , ekként kezdette befzédj é t : , , A ' War f o l y ó v i z e mellett zengedezett győzedelmi kiáltásoknak hangja már most a' Raj na vizének partyairól is hozzánk érkezett — v a lamiképen a' Fendei ofztályban , úgy éfzakon és délen is ellenségeinknek hólt testeiken f o g a' F r . k ö z társaság fel épülni. A z ellenségnek regulá ris, s e r e g e i , fegyverben gyakorlatlan hadunk ál tal verettettek viffza, kiket ellenségeink tsúfosan Carmaglonoknak, az az , hafzontalan, sohonnai gyűlevéfz népnek neveztenek. Tulón városának viíTza vetélését seregeink hazájokhoz való nagy • fzereteteknek, és bátorságoknak; Landaunak os trom alól lett fel fzabadittatását pedig , az őrzői seregek álhatatossá^gának lulajdoniihattyuk. A' monarchiákban l é v ő történeteknek írói azt mon d o t t á k , hogy a' Frantziáknak ellenségeikié v a l ó Ütéseknek tüze tsak eggy 's két fzempillantásig tartó. Larídau b i z o n y s á g , h o g y álhatatosságok egyenlő bátor fzívekkel. — Minekutánna F'ortLouisnak bé zároltatását ki jelentette v o l n a , ele ven fzínekkel festette- le a' Frantziáknak múlt efz tendóben. nyert gyözödelmeiket. E g y é b b , úgy mond, immár hátra nints, hanem h o g y a' Pyreneus hegyek az elleiiségtö-l ki üresitessenek, h o g y
viffza
•fonde, Valenciai és Quesnoy vétettéssensk, .'és hogy London, melly az egéfz világon uralkojjn i a k a r t , illendőképen meg büntettessen. Négy holnapokig tartotta magát a' Landaui őrizet,miiiekutánna 2 5 ezer bombák hányattattak volna abba bé. A n n y i r a nevekedett már ottan az éhs é g , h o g y három héttől fogva l ó , matska, sót egér húst kellett a' lakosoknak enni, kényért is korpából és z a b b ó l siitöttenek magoknak,'éggy font nádtnézet g o , e g g y ludat 100 livránál alább nem lehetett meg venni. E g g y Landaui kenyér sü t ő , kinek házát e g g y bomba fel gyújtotta, nem gon dolván örökségének yefzedelmével, a' < fegyveres h á z tüzének oltására futott, i g y fzólván: Ji é •hajlékom eggy magános emberinek jófzága, .én.}* •dig egéfzlen a' ír. köz társaságnak tulajdona va gyok. — IHyetén kérkedő befzédjei után , kö vetkezendő végzéseket hozatott' a' í í . Gyűléssel: - 1 . A ' Rajna- és Mosel 'mellett táborozó seregei és Landau városa érdemessé tették magokat a'Ha; fza iránt. — 2 . . Adják tudtára a' ÍJ. biztosok a •
p
A z ifjú Custine, néhai gvillotiniroztatott <> tme Generálnak fia, 2 5 efztendos , a' ki enne*' előtte a' királyné ' lovas regementében kapitw' Dümurier alatt Berlini k ö v e t , onnan lett'vdzU* terese után LucknerMaresal Generál adjuta - v a l a , sok tanúbizonyságok által meg gyözettei yen arról, hogy 8 V Fr. nemzet külső és bei»» ellenségeivel éggyet értett, és minden úton pw d o n a z o n iparkodott volna, h o g y azoknak S?! menetelt kéfzittsen a' Frantzia köz tar$í054
• n a g a a n r a n g m
Síig tartományaiba v a l ó bé menetelre, ezen f o l y ó holnapnak 4-ik napján Lukner Marsallai éggyütt, a' ki hasonló vétkekkel v á d o l t a t o t t , halálra sententziáztatott a' revolutioaalis fzék által. — A z utolsóbb fzületésére n é z v e Bavarus, és 7 2 efztendós ember v o l t , a' ki a' hét efztendei háborúban e g g y Hannóverai corpust commandirozott , azon háborúnak végződése után pedig mint Generál L á j t i n á n t , Frantzia fzolgálatba lépett á l t a l , és 1 7 9 2 efztendóben a' Frantzia Rajna és éfzaki árm á d i á t kormányozta. A ' Talonban l é v ő N . biztosoknak későbbi je lentések fzerént, 2 5 0 Spanyol a/Tzonyoknál, 250 Anglusoknál és Spanyoloknál többen maradtanak T u l o n b a n , sem i d e j e k , sem módjok nem l é v é n a' hajókra való menetelre. A z ispotályokban is 2000 beteg és sebes katonáknál több maradt az éggyesült seregek közzül. A kikötp helyben l é v ő v i z tele volt a' v í z b e fúlladott embereknek hólt testeikkel. A ' v í z b e hólt és le vágattatott embereknek fzámát állig lehet meg fzámlálni. — 2 0 ezer lakosnál többen hagyták eí h o n n y a i k a t , és réfz fzerént A n g l i á b a és Spanyol Qrí'zágba, réfz fzerént pedig Szárdiniába és í í á p o l y b a kőltöztenek. — D e c . 24-dik napján 1 3 3 e m b e r , kik réfz fzerént Talont -lakosok, réfz fzerént katonák v o l t á n a k , lövettettek a g y o n a- tábor e l ő t t , ha sonló ki menetele volt 1 5 hajós tifztnek. — A ' S p a n y o l és Anglus vitorlák még sem fzedettek le a z ott maradott hajókról, mellyet azért miveltek a' p a t r i ó t á k , h o g y az eleséges idegen hajók oda menvén keleptzéjekbe keritessenek, a' miathogy 1 0 hajónál több került illyen módon már körmök k ö z é . A z azokon l é v ő idegen hajósok rabságra v i tettek , a' közöttök l é v ő Frantziák pedig mindeq t ö r v é n y tétel nélkül a g y o n lövöldöztettek. 5
Annyira gyűlölik Pith Anglus ministert Frantzia Jakobinusok, h o g y egynéhány várpsok. han meg égettették a' képét. — A ' Tiilónb^{ k{
"128 költözött Kojalistáknak hátra maradott jófzágok két millióra betsüitetik , e b b ő l , és a' N . Gyűlés által rendeltetetett eggy millióból minden Tulón alatt'vitézkedett katonának 100 livrája jutott, eggyaránt ofztatván fel mind a' tifztek, mind a' köz emberek közt a' jutalom. A ' Spanyolok 9 F r . hajót égetteuek ottan m e g , az Angiusok pe dig 4-et vittenek el magokkal. Ezen kártételnek ki pótolására azt végzetté a' N . Gyűlés, hogy minden Fr. KÖz. Társasághoz tartozó kikötő helyekben annyi hajók Jíéfzittessenek , a' mennyit a' kikötő hely magában bé foglalhat, a' melylyekhez v a l ó matérialékat a' déli ofztályokban l é v ő N . biztosoknak kelletik meg fzerezni. Min den közelebb fekvő ofztályokban lakó kőmivesek tartóznak Tulónba menni, és az ott lévő kikötő .helyet, és nemzeti épületeket meg jobbítani. Sok imitt amott el íiéíledeít Rojalisták él fogat tattak , -és 200-nal többen ölettettek meg közzfr lök. Bcestiába érkezvén Tulón viíTza vétetéscnek h í r e , , az egéfz ottan lévő Bt-antzia flottaigyu ropogtatásokkal nyilatkoztatta ki azon .való. oro mét. — M i n a p ' a z t a' végzést hozta a'• N. Gyű l é s , hogy minden ostrom alá vétetett városok ban lévő lakosoknak eleségek, pénzek, ruíiájoR, s. a. t. közönséges hafzonra fordíttasson, 's ég/ealoképen- ofztattasson fel a' benn l é v ő lakosok voí
közt. Sic vos non vobis nidificatis avej'% sie non vobis mellijicates apes, •>•'• Nanteseen , Angersben , Anoenisben , ( P
!Ct3
1
1
viumnak és Kis Britanniának városaiban ) .a. ""/ ' ra fzaporodott a' tömlötzökre hányattatott fzerefltsétlen Rojnlistáknak fzámok , h o g y a-zoknak rn § lövöldöztetések és gviliotiniroztatások sok }W lopott el. M e l l y r e n é z v e ] h o g y annyival konf nyebfaen 's hamarább ki végeztessenek e' világ ból , hajókra rakatnak , a' Libris f o l y ó vizén bo'sattatoak.-.'a á g y ú golyóbisok által el suiylyeíztetnek. — H á n y fzáz ezer embert me* f , eméfztett immár ez a' conofz Frantzia " Jytto! e
i e
-
c m
r e v 0
'
A ' Bétsi udvari újság többek közt i g y ír Frantzia Örfzágnak jelenvaló á l l a p o t t y á r ó l : A ' Rojalistáknak vefzedelmekről való hírekkel tele vágynak a' Párisi levelek. Talmont hertzeg e g g y nevezetes feje a' királyt kívánó seregnek Fougeres alatt, Büzot ex deputátus, ennekejötte a' Calv a d ó s i ofztályoak Fiscalis procurátora el fogat tatván Parisba vitettek, az utolsóbb, kinek fejé re már annakelötte jutalom tétetett, minden p r o cessus nélkül gvillotiniroztatott. — A ' Rojalis táknak fzéllyel lett fizettetések után, igen sok tolvajok tartózkodnak imitt amott az erdőkben^ és sók erőfzakos tolvajságót vifznek v é g b e ; d e azt is utánna tefzi a' Bétsi udvari újság, h o g y ezen hirek nem hitelesek, mivel a' közelebb va ló tudósítások fzerént, a'Rojalistáknak armadá ja reá megyén fzáz ezerre. E g g y fzép anekdotát olvasunk eggy közönséges l e v é l b ő l , hogy tudnillik a' Rojalisták közt fzólg á l ó parafztok el hitették azt m a g o k k a l , h o g y ha fziotén meg ölettetnek is a' vallásért és ki r á l y é r t viselt hadakozásban, harmad, nap múl„ván ismét felfognának támadni. É g g y é g g y ü g y i i parafzt: all'zony, ebbeli bizodalomban l é v é n , a z ütközetben el esett férjét haza v i t t e , 's harmad nap múlván, a' midőn t. i. ideje vala fel t á m a dásának, nagy vendégséget kéfzitett, h o g y a' más v i l á g o n v a l ó bujdosásában el lankadt férjét j ó l m e g vendégelhesse. Szomfzéd affsonya történet b ő l hozzá menvén, tudakozza fzorgalmatosságának o k á t , mellyre a' házi gazdaffzony azt f e lelte , h o g y férjének fel támadását v á r n á , 's an nak fzamára- sütne 's f ő z n e , fzomfzéd affzonya kamarájában el rejtetett férjének testét meg néz ni m e n t , 's felette el ájult a' büffzödött fzag mi att. A ' fzegény ö z v e g y affzony héjában várakoz v á n mind a' meg határozott harmadik , mind a' következett" napokon férjének fel támadása után, v é g t é r e azzal vigafztalta m a g á t , hogy férje nem a' kegyelemnek állapattyában halván meg, efztend ö v e l azután fogna fel támadni, addig pedig meg r
?22
tifztittatui g y a k o r l o t t bűneitől. Hasonló anekdotát hallottam Brandenburgiában laktomban a'hétefztendőkig tartott háborúban meg hólt Orofz katonák r ó l . Ezekkel is cl vala hitettetve, hogyha Némít Orfzágban a g y o n fognák magokat lövettetni, av a g y vágattatni, hazájokban bizonyossan fel fog nának támadni; a' minthogy hiteles embe.eknek fzájjaikból h a l l o t t a m , hogy a' fzegény orofzok minden irtódzás nélki'il mentenek a' más világra, és akármelly vefzedelemben forgottanak is, sem nem hátráltanak, sem pardont nem kívántak ma goknak adattatni.
Hadi
Történetek
és Környülállások.
-
Az udvari hadi Cancellária által múlt Izombaton közönségessé tétetett jelentésben a'vagyoni h o g y e' f o l y ó holnapnak 9-dik napján 600 lovas Frantzia ment a' sürü ködnek kedvezése alatt le Cateau és St. Bénin közt állott tábori ör-allóink e l l e n , 's viíTza is tolta a z o k a t , a' kik leg közelebb l é v ő v i g y á z a t o k h o z vonván 's. kaptsolv á n magokat , o l l y derekasan vitézkedtenek', h o g y kenteiének v o l t a k amazok meg fordulni, elébb állani , a' m e l l y vélek v a l ó kis tsatáW' tsak eggy m a g y a r hufzár hólt m e g , 's eggy est' sebbe. . s
1
Jan.
n-dik
napján kőit levelében azt uj»
Koburg hertzeg, hogy Cambray , Bouchain, Slrlecux vidékén nagyon öregbediK a' Fr.• set* geknek f z á m o k , és h o g y minden kéfziileteiko azt lehet sajdítani, h o g y Denaing 's JJouchy » ' lett feküvo. Ör-álló seregeinkre akarnak tsapn ' fognak é fel-tételekben boldogulni a v a g y nem, mutattya a' következendő i d ő . 01
ei
3
Monsbál iratik , h o g y e ' f o l y ó hólnapn 9-dtk napján, kemény ágyú r o p o g á s hallattat" 1
pdá nem meíTze, de hol, és minemű ki menetel l e l , még ekkorig sem tudhattyuk; U g y a n onnan j ö t t levelekből olvassuk, h o g y egéfz erejeket Rysjel vidékére húzzák a' kakasok, a ' h o v á immár 4000 sántz-ásók is érkeztének. Popering környé kén gyakran ki üt az ellenség, és a' mi fzemei éléibe a k a d , él prédállya. i Jan. 7-dikén eggy Lokeven nevű Austr. Flandriai helységre rohantak, a' templomot ki pufztitották , a' házakat f e l p r é dálták , :'s végtére onnan leit ki menetelekkel m é g is gyújtották. , Hanem bezzeg tromfot t r o m -fal ütöttenek a' Hannoveránusok is , m i v e l b é tsapván á' Frantzia helységekbe, öt v a g y hat fa lut egéfzlen fel prédáltak. Mindenütt, viflza v e r vén a z Austriai seregek a ' F r a n t z i a külső v i g y á z a t o k a t , , már most Flimmesben tanyáznak, m e l l y által minden Ryssel és Dovay közt v a l ó é g g y e s ség két felé fzakafztatott. A ' felső Rhenanusi kerületben fekvő A u s t r i a i , seregeknek t á b o r á b a n , e' f o l y ó holnapnak 19-dik napján kőit levélben a' v a g y o n a' többek közt f e l j e g y e z t e t v e , h o g y minekütánna a' Frantziák rend* kívül v á l ó kéfzületeket tettének volna Fort-Louisinak ostromlása iránt, az ottan l é v ő Austriai kor m á n y o z ó Laurer Generál - Major , az előtt har m a d nappal, éjjeli 9 és 1 1 óra közt a* várat ki iiresitette, minden erősségeit le rontatta, már annakelötte minden magazinumot, hadi e í z k ö z ö k e t és fzerfzámokat a' Rajna vizén által v i t e t v é n . — M e i l y r ő l viradtakor tudósitatván a' F r a n t z i á k , a' hafzna vehetetlen erősséget ismét el foglalták. Frantzia Generál Loche segédje el fogattat v á n a' mieink á l t a l , azt v a l l o t t a , h o g y semmi e g y é b b fel tételek nem v o l t a' Frantzia seregek nek N é m e t Birodalomba lett bé ütésekben, han e m h o g y azon tartományokat ki pufztittsá.k, 's alkalmatlanokká tegyék a r r a , h o g y az éggyesült seregek ottan j ö v ő tavafzon tábort" üthessenek,
Manhejm v i d é k ő l azt jrja e g g y velem levelezi? vitéz barátom, h o g y azalatt, m i g i m i t t amott satztzolnak, és pufztitanak a' Frantziák, más réfzröl
Germerslieim és Spejer vidékén keménnyen hí sántzollyák m a g o k a t . Olafz Orfzágból is az a' hir érke'zett legkö zelebb hozzánk, h o g y 10 ezer emberre valókvár. télyt kéfzitettek a' Frantziák a' Nizzai Grófság ban, azoknak a' seregeknek bé fogadásokra, a' mellyék Tulón a l ó l a' Szardíniái király ellen kiildettettek a ' N . Gyűlés által. A z onnan és Sabaudiából ki költözött lakosoknak örökségeik el adattatnak, még pedig drága árron , úgy hogy, á' melly jófzííg 3 's négy ezer livrára betsültetett, tíz 's tizenkét ezer livrán is el ment.
Elegyes Tudósítások.
,
Cs. K . Generál Beaulieu óooo főből álló se reget vitt Trier városának fedezésére. Az egeíz Treviri válafztó Fejedelemségben l é v ő lakosok fegyvert fogtak hazájoknak oltalmazására. J* nuariusnak első hetében 30000 fegyveres lakos gyüllött e' v é g r e ö f z v e , és h o g y h a a' fzükseg kívánni fogja, még é g g y , sőt két annyi is kiál ltat. A ' Cohlentzi Káptalan minden fziikségteJeD ezüstét a' pénz-verő műhelybe küldötte, és a háború "alatt semmi interest nem kíván maganaj fizettetni. _ A ' Brunsvigiai uralkodó hertzeg, a'- Prussiai h a d a k o z ó seregeknek fő kormány ' „zója sok új flintát küldött Koblentzbe, a' végre,. h o g y a' lakosok k ö z t ki ofztattassanak. 1
0
. Kreuczenachba b é menvén a' Frantzia pa"^' ta^.eregekj, ^gen kegyetlenül bántak a' lakosodk a i , pistolokat, és bajonétákat tartván a' rá fiaknak, affzonyoknak , és hajadonoknak & l' l y e i k r e , minden pénzektől , zseb óráiktól, "* ' pökjók tsattaitól, köntöseiktől, s. a. t. meg e]
z
tofták őket. Ennekfelette a' kormányozó Fran tzia Generál 300 hordó b ó r t , 80 ezer font k e n y e r e t , fzénát, abrakot, és tűzi fát a' mennyi fzü'k• s é g e s , és három millió livrát parantsolt magának adattatni, a' bórt minden haladék nélkül, a' ké nyeret pedig 2 4 , óra a l a t t , hozzá tévén ezt i s , h o g y h a nem fognak engedelmeskedni, az egéfz várost pórrá égetteti. Manheimi levelek fzerént, beteg ágyban fekfzik G r ó f Wurmser Schveczingenben. Sievers Örofz követnek Pétersburgba lett viffza hivattatása nagy nyúghatatlanságba ejtette a' L e n g y e ) Orfzági Senátorokat, és a' mint a* fzéí fúj, újjobban közönséges Gyüllés fog Varsó? vidban tartattatni. Ú g y hallatik, h o g y Dügommier Fr. Generál, sí" Talonnál diadalmaskodott patrióta seregek kö zül 1 5 ezer embert vitt a ' S p a n y o l o k ellen, a kik Perpignant erös ostrom alá akarták zárni, mellyben sokkal elóbb .boldogulhatnának , hogyha az éggyesült Spanyol és Anglus hajó seregek, melylyek Langvedociától nem meffze láttattanak, oda bé férkezhetnének. ?
Volksheimban, a' Moguntziai V . Fejedelem ségnek éggyik városkájában három fzáfz dragonyos e g g y egéfz escadron Frantziát ki üzö'tt el més találmánya által, t. i.. a* nevezett h e l y s é g . ^ nek alsó réfzéhez nyargalván, nagy lármát tsinált a k , kiáltoztak, intettek, mintha ugyan egéfz es cadron követte volna őket, mellyen meg fzeppenvén a' kakasok, sebes vágtatva ki nyargaltak a' v á r o s b ó l , m e l l y e l egéfzlen fel akartak prédálni. A ' múlt efztendei táborozásban sokat fzenv e d e t t , és meg kevesedett Száfz regementek he lyett , újjabb regementek fognak Saxóniából a' Rajna vize mellé marsirozni.
1 2 Ó'
A z A n g l i a i fóidmivelés mesterségnek gyafi" iitatására fel állitatott t u d ó s Társaság paraotsoatot kapott a' rninisteriumtól, h o g y az Orfzág— nak minden környékeiben l é v ő földmive'ésnek.j és termékenységnek állapattyát fzorossan jegyez né fel j a' m e l l y b ö l által lehessen látni, meílyit birtokos lakos fizethet több adót 4 melíyik kenf sebbetT M é g eddig minden külömbség nélkül i£ sillinget ( e g g y Silling te/zen Angliában 26 és fél krajtzárt) kelletett eggy hóid földtől fizetni, még pedig a' főidnek minémüségére való tekintet nél kül. Ü g y gondolkodik Pitfi minister, hogy ez e g g y j ó kút-fő f o g lenni, m e l l y b ö l a' jelenvaló háborúnak .foltatásárá elegendő hadi költséget le het ki meritenL
Í
A ' selyem fabrikánsok e g g y közönséges i»; stantziát irtanak az Angliai fzép nemnek, mez ben azon esedeztenek $ h o g y a' jelenvaló hábo'1 alatt mindnyájan a' kiktől tsak lehetséges, lyem köntösöket v i s é l l y e n e k , másként koldulás ra fognak a' melyem mívesek' jutni. Éz'eni esede ző levélnek v o l t is • foganattya mivel a' kiwlj né neve napján minden fő dámák selyem köntosökben jelentenek meg az udvarnál. t
Magyar
Orfzág;
Aradoh 3 dik Jari. 1794. Szokásban vagy°j az itten körül belől fekvő német helységekben nevezetes napok előtt való napnak estéjén Jo^ dözniv a' melly roííz fzökás imitt amott sok rq fzat okozott immár. Itt is é g y gyermek a' w , . nak kezéből ki v é v é n a' puskát, tulajdon kezet lőtte, mert fzéllyel fzakadváü a' p"uska, fzéllyel " ta a' gyermek kezét, nem tudatik még él é vágj nem, mivel o l l y erek fzakafztattak e l , a' meny böl f o l y ó vért nem lehet el állítani. 3
n
N a g y meg rémülést o k o z o t t az ide .vak• ^ kosok közt az a' h i r , a' m e l l y azt hinti v»
mindnyájunknak füleibe, h o g y az ide jövö.'Fran tzia f o g l y o k pestisesek-volnának. D e már most mind ez a' roífz hir, mind az áital okoztatott fé lelem meg fzünt , mivel azt írják Temesvárról, h o g y 50p.oda vitetett Frantzia rabok közzül ket tőnél több meg nem h ó l t , 's azok is pedig hofzfzas betegségeik után. Dunán
túl való kerületből,
Vj-esküttetés
a' tó • közbül.
módja. (Farsangi d a r a b )
É g g y parafztnak minteggy 2 3 efztendős í l j * annyira meg fzeretett e g g y körülötte f z o l g á l o l e á n y t , h o g y a' házassági fzövetséget néki m e g ígérné. — Ezt meg halván az ifjú apja, el anynyira örvendett rajta , h o g y fel tette magában a* fzerelmeseknek meg esküttetéseket. Soká tárta utánnok való leselkedése után tsak ugyan v é g b e vitte a? öreg fzándékát. M e r t midőn hallaná , h o g y a' leány korán reggel naponként fijának há ló fzobájába menne , meg húzta magát eggy éjt— fzaka a' konyhának fzegeletében, h o g y a' fia sem mit sem tudna f e l ö l e ; de a' több lakosoknak meg. mondotta 's kérte is ő k e t , h o g y kiáltására néki g y e r t y á t gyújtanának. R e g g e l tehát minteggy hajnal tájban megy a' leány , kotzogatja a' fzeretöje ajtaját, ki is.fel kél á g y á b ó l ; 's az ajtót ki nyitja. Erre bé nyitja az ajtót az Öreg após i s , jó reggelt kivan fijának, ki is ijedtében állig tud ta el fogadni apja köfzöntését. A z öreg az ajtó t ó l meffze nem ment, hogy a' madarat ne talám ki fzalafztaná, fzaglafz, kérdi a' fijától, ki volna még v é l e a' fzobában ; mert ő idegen fzagot érez ne. A z ifjú mentegeti ugyan magát, m o n d v á n , h o g y senki sem v o l n a ; de az öreg , ámbátor se tét v o l t is, nem hagyta magát meg vakítani, kiált a' lakosoknak, h o g y néki gyertyát gyújtanának. A z ifjú éfzre vévén az apja-gyanakodását , a' leányt ki akarván a' fzobábói fzöktetni , kérte ö t e t , h o g y ne tsinálna lármát, 's ne költené fel
12S az álmos e m b e r e k e t , majd inkább maga gyújta na gyertyát. D e az após ú g y m o n d , tsak maradj t c itt benn, hifzem ök nem fognak azért haragudni. E l hozzák a' g y e r t y á t , a' kályha megett meg látja, a' leányt, 's i g y fzóll hozzá, hát te mit tsináifz illy korán a' fiamnál; de jó hogy itt v a g y , úgymond , mert imé fzámodra fölöstökömet hoztam. — E l kezrli tehát a' nálla lévő korbátstsal verni; és mind addig verte , mig a' fija a' kezében lévő korbítsot meg nem f o g t a , m o n d v á n , h o g y az apja ne bántaná a' leányt. Szót fogad az öreg ; mert a* leány helyett a' fiját fogta e l ő l , 's mind addígr v e r t e , mig meg nem esküdött, hogy a' leányraez után jó fzemmel soha sem nézne. Elől fogta, ismét a' l e á n y t ; azt is mind addig forgatta; mig az is meg esküdött, h o g y eztán a' fiját fzint ol!/ igen "fogja g y ű l ö l n i , mint eddig fzerette. Igy"' hát az esküvő meg leve pap nélkül; a' ízerelefl gyúmöltse pedig még azon nap piros és kék £»• nekkel v i r á g o z o t t sürüen, mind a' két fzerelmesnek hátán. U. J. N e m sokára ofztán neve napja" esveü az új-módi meg esküdt vőlegénynek , eggy «> valaki jelenlétében bé toppan az ajtón előbbi fwrelmetesse, h o g y fzeretett mátkáját meg kb'fxo»' tené. E z azomban tsak két fzóval reá emlékez; teté hajdani esküvésére. El pirul a' leány, « m e g y , és mérgében úgy bé tsapja az ajtót, bog azólta , állig hifzem hogy kerefztül nem vx^ előbbi fzeretőjét. al
Jobbítások. S
A z ez előtt v a l ó újság darabnak >9 d'j* ,/ raban e' fzó helyett vezérekkel, olvasói kell rekkel. 1
