A vállalkozó szellem tanítása Európában. Nagy-Britannia: munkaalapú tanulás

SZAKLAPOZÓ A

SZAKKÉPZÕ INTÉZMÉNYEK TANÁRAINAK LAPJA

KEDVES OLVASÓNK! A 2013/2014-es tanév első Szaklapozójában fontos változás történt: a Gazdasági és a Műszaki Lapozó „egyesítette” erőit, így kibővített terjedelemmel és tartalommal mutatjuk be a szakközépiskolák és a szakiskolák tanárainak a szakképzés legfontosabb témáit, híreit. Kérjük, mutassa meg lapunkat kollégáinak, hogy ők is értesülhessenek az újdonságokról. Lapszámunk témái igen változatosak: a 2013 szeptemberétől életbe lépett legfontosabb képzési változásokon felül bemutatunk néhány hazai és európai példát a vállalkozó szellem tanítására, bemutatjuk, milyen arányban választják a diákok a szakiskolákat, szakközépiskolákat, megismerjük egy tanulmányút tapasztalatait, valamint a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítására tett intézkedéseket. Szép téli napokat kíván a Műszaki Kiadó nevében

Asztalos Ágnes felelős szerkesztő

A

2013. november www.muszakikiado.hu V. évfolyam II. szám

tArtAlomból :

 A vállalkozó szellem tanítása Európában és Magyarországon  Középiskolai továbbtanulási tendenciák  Az OKJ változásai 2013 szeptemberétől  Szakképzési díj 2013  Utazás és turizmus érettségi tárgy  Szakképzési szakértők tanulmányútja  A fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása

Szaklapozo_2013_november_szerk.indd 1

A vállalkozó szellem tanítása Európában A vállalkozókészség fejlesztése címmel rendezett tematikus monitoringszemináriumot a Tempus Közalapítvány október 24-én. A plenáris és szekcióüléseken arra keresték a válaszokat a külföldi példákat bemutató előadók, tanítható-e a vállalkozó szellem. Nagy-Britannia: munkaalapú tanulás Az angliai tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakmai képzésben – amely igen rövid idejű, akár 1 éves is lehet – a tanulók egyből a mély vízben találják magukat: választott szakmájukban azonnal egy működő vállalkozás részesei lesznek. A szakácstanulók a város egyik legnívósabb éttermében kezdik elsajátítani a tapasztalt séfek munkastílusát, a kozmetikustanulók a legkeresettebb szépségszalonban kezdik meg gyakorlatukat felügyelet mellett. Így egyből betekintést kapnak a diákok a sikeresen működő vállalkozások mindennapjaiba. A szakiskolák támogatják a vállalkozási ötletek kidolgozását az előkészítéstől a végrehajtásig, és konkrét marketingsegítséget nyújtanak a tanulók vállalkozásaihoz. Ehhez támogatást adnak a hiteles oktatók, akik maguk is jó néhány évet töltöttek vállalkozóként a munka világában, csak utána kapcsolódtak be a diákok oktatásába. A tanulók sok nonprofit szervezet munkájában részt vehetnek, amelyek a szociális esélyegyenlőséget és környezetvédelmet támogatják. Külön programok vannak a kallódó, iskolarendszerből kiesett diákoknak. Például az egész nap csak gördeszkázó fiatalokat úgy terelték a munka világa felé, hogy az asztalosszakmát ajánlották számukra. Így olyan szak-

képesítéshez juthattak, amely segíti őket, hogy jobb gördeszkákat készítsenek, a személyes motiváció pedig segítette a tanulást. Így lett a hobbiból megélhetés, néhány iskolakerülő diákból pedig egyenesen tanár, hiszen a tanultakat néhányan tovább is adják. Írország: a vállalkozói szemlélet formálása Az írországi tanulmányút során leginkább a vállalkozói szemlélet különböző szinteken történő segítése kapott hangsúlyt. A legszélesebb réteget az általános iskolás diákok jelenthetik, akik nem külön tantárgyként, hanem a közismereti tárgyakba integrálva ismerkednek meg a vállalkozói szemlélettel. Ilyen például ha a történelemtanár a tanórán megismertetett korszak történelmi emlékeire épített idegenforgalmi vállalkozásokra hívja fel a figyelmet, vagy ha a biológiatanár a természeti kincsekre épülő turisztikai látnivalók felé tereli a diákokat. A vállalkozói szemlélet második szintjén már konkrét vállalkozástani ismeretek igénye merül fel konkrét modul, tananyag vagy gyakorlat formájában. A harmadik szintet a vállalkozások iránt már fogékonyak számára rendezett tanórán kívüli foglalkozások, például hétvégi vállalkozási versenyek jelenthetik. Végül a már meglévő vállalkozási ötlettel rendelkezők részére inkubátorprogramokat

2013.11.22. 9:00:21

Szaklapozó

A szakképző intézmények tanárainak lapja

szerveznek. Így el lehet érni, hogy a sikeres vállalkozásoknak munkahelyteremtő hatásuk legyen. Franciaország: céhlegények nyomában Végzett szakmunkásoknak – főként az építőipari szakmák területéről – nyújt jó lehetőséget a Compagnons du Tour de France program, amely a középkori céhlegények vándoréletének hagyományait eleveníti fel. Franciaország-szerte vannak házai a szervezetnek, ahol a „vándorló céhlegények” laknak, dolgoznak és tanulnak. 4 hét munka és 2 hét tanulás ciklusában váltakozva fejlesztik képességeiket a tanulók. A vándorlás során mindig más munkahelyhez, kollégákhoz kell alkalmazkodni, beilleszkedni, betanulni. Ez a folyamat nagyban elősegíti a vállalkozási készségek kialakulását. Magyar szakmunkások is minden évben részt vesznek a programban. Rövid (4 hetes) nyelvi előkészítő után máris „terepen” próbálhatják ki tudásukat, képességeiket. A tanulás itt folyamatos önképzést jelent, a diákokat korábban ebben a rendszerben végzett mesterek segítik. A vándorlással a tanulók nagyon sok munkaterületet megismernek, új szakmai ismeretekre tesznek szert, így hazatérve jó eséllyel foghatnak egy új vállalkozásba. Hollandia: a vállalkozói gondolkodásmód kialakítása A hollandok nem gondolják azt, hogy vállalkozónak születni kell, úgy tartják, hogy vállalkozóvá válik az ember. Ezért a középpontba nem a vállalkozási alapismereteket, a pénzügyi és számviteli alapismereteket helyezik, hanem a személyes fejlődést és a kommunikációs készségek erősítését. „Ne libák legyünk, hanem sólymok”, mondják, azaz ne álljunk be a sorba a sok liba közé, hanem szárnyaljunk, felülről lássuk át a dolgokat. 2


A tanulás nem információátadást jelent a szemléletükben, hanem a viselkedés és a gondolkodásmód megváltoztatására törekednek. A tanár szerepe a mentoréhoz hasonló, a diákok pedig egy felsőbb évfolyamos hallgatóval is egymást segítő kapcsolatban vannak. A tananyagot nem konkrét információk, hanem vállalkozói történetek, esettanulmányok jelentik, amelyekből mindenki más következtetésre jut. Az érdeklődő diákok eljárhatnak az inkubátorházak eseményeire, így közvetlen kapcsolatba kerülhetnek fiatal vállalkozókkal, vállalkozási ötletekkel. Belgium: eszközrendszer a vállalkozó szellem formálásához A belga oktatásban a központi kormányzati törekvéseknek megfelelve erősítették a vállalkozó szellemet. Fő célkitűzésüket, a vállalkozói magatartás, készségek, attitűd kialakítását az oktatás különböző szintjeire is lebontották. Az óvodákban a vállalkozások pozitív imidzsének kialakítását szorgalmazták. Az általános iskolákban a vállalkozások társadalmi szerepét hangsúlyozták, míg a közép- és felsőfokú oktatásban a vállalkozások konkrét alapítását, működését ismertetik. Ezekhez a programokhoz tanártovábbképzéseket szerveztek iskolalátogatásokkal, valamint vállalkozásokhoz is kimennek a tanárok 1-2 napra vagy akár hosszabb munkahelyi gyakorlatra. Különböző programok közvetítik az oktatási módszereket. Interaktív tananyagok állnak a diákok rendelkezésére, a szakiskolásoknak üzletimenedzsment-ismereteket közvetítenek. Vállalkozói „nyomozásokat” szerveznek a vállalkozói készségek fejlesztésére, külön programok szimulálják a külkereskedelmi kapcsolatokat. Nagyon népszerűek és nagy presztízsűek a különböző versenyek, amelyekre középiskolás csapatok jelentkezhetnek.

Dánia: projektalapú oktatás A vállalkozókészséget Dániában az innovációval, a proaktivitással és a kockázatkereső magatartással azonosítják. Fontosnak tartják a vállalkozói szemlélet kialakításánál a játékosságot, az aktív részvételt és a kreatív gondolkodást. A vállalkozókészség fejlesztéséhez a projektalapú oktatás nyújtja a legnagyobb segítséget. A barátságos, konstruktív légkör kialakítása, a diákok és a tanárok közötti dialógus, valamint a vélemények és érvek meghallgatása a záloga a hatékony csoportmunkának. Ausztria: a gyakornoki és junior cégek szerepe Ahogy Németországban, Ausztriában is a duális szakképzés során történik a vállalkozói és szociális kompetenciák fejlesztése. A magas színvonalú szakképzés és ezáltal a végzettek számára a jó munkalehetőség esélye akkor valósul meg, ha szoros együttműködésre törekednek a képzőközpontok a cégekkel. Ebben a folyamatban fontos szerepet kap a tanár mint coach, valamint az idegen nyelvek kiemelt jelentőségűek. A diákok gyakornoki cégeknél készülhetnek a munkavállalásra. Bár itt termelés nem folyik, a tanulóknak valóban meg kell pályázniuk az állást, állásinterjúra mennek, amelyet felsőbbévesek tartanak, és ők is döntenek az „alkalmazásról”. A heti 4 órás elfoglaltságot jelentő „céges” pozíciót 3 havonta váltják a diákok, így sok másik tanulóval megtanulnak együtt dolgozni. A közeljövőben kötelezően is bevezetik azt a „diplomamunkát”, amely egy konkrét probléma megoldására irányuló csoportos projektmunka. Ennek eredményeképpen terveztek a diákok például a vasútállomáson információs táblát. A cikk Hoffmann-né Piskó Beáta, Papp András, Prém Tamás, dr. Lazányi Kornélia, Pete Zoltán, Nagy Sándor és Nagy Orsolya előadása alapján készült. 2013. NOVEMBER

2013.11.22. 9:00:22

Szaklapozó


Szakiskola, szakközépiskola vagy gimnázium? Továbbtanulási tendenciák és trendek Az Oktatási Évkönyv adatai szerint 2012-ben közel 118 ezer tanuló kezdte meg a 9. osztályos tanulmányait. Nézzük, milyen típusú iskolákat választanak a diákok, milyen változások zajlottak a gyermeklétszámban és továbbtanulásban az elmúlt 20 évben, végül tekintsük át, mi várható a középiskolás korosztályban 10 év múlva! A csökkenő gyermeklétszám állandó közbeszéd tárgya a médiumokban és természetesen az iskolákban is. Hiszen a kevesebb diák kevesebb pedagógust igényel. Nézzük, a középfokú oktatásban és a szakképzésben milyen változások zajlottak az elmúlt években! Összehasonlításunk alapja a 2012-ben, 2002-ben, valamint az 1992-ben 9. évfolyamot kezdő diákok.

Szakiskola/szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Összesen

1992 82 300 48 500 36 300 167 100

2002 35 700 51 600 42 600 129 900

2012 39 600 39 500 38 700 117 800

9. osztályt kezdő diákok száma (forrás: ksh.hu) A csökkenő gyermeklétszám világosan kitűnik az összegzett adatokból: 2002-re 22%-kal, 2012-re további 9%-kal csökkent a diákok száma. Ez „természetes” demográfiai folyamatként értelmezhető, hiszen az 1992-ben 9. osztályt kezdők 1977–1978-ban jöttek a világra az 50-es évek demográfiai csúcspontjában megszületett korosztály gyermekeiként. Vizsgáljuk meg, milyen változások láthatók a középiskola vagy szakképző intézmény választásakor! Elsőre feltűnik az 1992-ben még a diákok majdnem felét fogadó szakmunkásképzők jelentőségének csökkenése. A szocializmusban elterjedt nagyszámú ipari munkahely

1992 22% 49% 29%

megszűnésével együtt járt a szakiskolák népszerűségének csökkenése. Az elmúlt 10 évben azonban ismét nőtt a szakiskolában kezdő tanulók száma és aránya, ez valószínűleg a szolgáltató szektor (vendéglátás, kereskedelem) nagy munkaerőigényével magyarázható. A munkaerő-piaci változások egyértelmű vesztese a szakiskola, 20 év alatt megfeleződött az itt kezdő diákok száma. Ugyanakkor ez akár pozitív tendenciaként is felfogható, hiszen egyre több diák akar érettségit szerezni, és hajlandó is ezért többet tanulni. A szakközépiskolák népszerűsége ingadozó, ez valószínűleg az elmúlt 20 évben változó céloknak köszönhető. 1992-ben a szakközépiskolás tanulók érettségire és szakmára is számíthattak 5 év tanulás után. Később már az érettségi is nehéznek bizonyult, hiszen alacsonyabb közismereti óraszámokkal kellett ugyanazokat az érettségi követelményeket teljesíteniük a szakközépiskolásoknak, mint a gimnazistáknak. A szakképző évfolyamok (13–15. osztály) jórészt 2-3 évesek voltak, így viszont szinte „elveszett” a 9–12. osztályban tanított szakmai tárgyak tartalma. Míg a 90-es években változatlanul maradt a szakközépiskolát kezdők létszáma, addig az utóbbi 10 évben mintegy 10 000 diákkal kevesebb kezdi meg itt a tanulmányait. Végül a gimnáziumoknak sikerült szinten tartaniuk a náluk tanuló diákok számát, ami ilyen csökkenő gyermeklétszám mellett nagy teljesítmény. Ebben fontos szerepet ját-

2002 33%

27%

40%

2012 33%

34%

33%

Szakiskola/szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium

9. osztályos tanulók megoszlása intézménytípusonként (forrás: ksh.hu) 2013. NOVEMBER


3

2013.11.22. 9:00:23

Szaklapozó


szott a 8 és 6 osztályos gimnáziumok elterjedése, amelyek minél korábban próbálták megnyerni maguknak a diákokat. Azonban a gimnázium hiába készít fel hivatalosan a felsőfokú továbbtanulásra, ez sokaknak nem sikerül, így végül a szakközépiskolák szakképző évfolyamain vagy más tanfolyamokon szereznek oKj-s képesítést sokan a gimnazisták közül is. Végül egy fontos kérdés: mi várható a jövőben? Mennyiben fogják befolyásolni az iskolaválasztásban a diákokat a munkaerő-piaci kilátások és az oktatáspolitika új tendenciái? Hiszen a 2022-ben 9. osztályt kezdő generáció már megszületett (2007–2008-ban), jövőre kezdik az általános iskolát. Mivel a születésszám csak néhány ezerrel esett

vissza, valószínűleg közel 115 000 diák kezdi meg 9 év múlva 9. osztályos tanulmányait. És milyen intézményekre esik a tanulók választása? Valószínűsítjük, hogy a 2012-es évi arányokkal találkozhatunk 9 év múlva is. Évről évre egyre nagyobb arányban vannak a megszületett gyermekek között a hátrányosabb szociokulturális helyzetűek, valószínűleg ez biztosítja a szakiskolák utánpótlását. A felsőoktatás egyre nagyobb költséget jelent az ingyenesen tanuló diákok szüleinek is, ezért a gimnáziumokba sem prognosztizálunk nagyobb arányú végzést. A tanulók harmadik harmadát a szakközépiskolások jelentik, ami praktikusan a legjobb választás akkor, ha szakmához szeretnénk juttatni a tanulót, de közben a felsőfokú továbbtanulás lehetőségét is meg kívánjuk adni.

2013. szeptembertől új OKJ A 2013. szeptember 1-jétől hatályos 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet értelmében jelentősen átalakult az OKJ, ezzel együtt a szakképzési rendszer, benne a tanfolyami képzés. A jelentős óraszámés tandíjemelkedés kedvezőtlen hatásait a képzőhelyek a szeptemberig még a régi szabályozás szerint indítható tanfolyamok dömpingjével próbálták elkerülni. De mi várható a „last minute” tanfolyamok lecsengése után? Melyek a rendszer újdonságai, amelyekhez a hallgatóknak és a képzőhelyeknek egyaránt alkalmazkodniuk kell, s hogyan tehetik ezt? Az OKJ egyszerűsödése Az új OKJ egyszerűsödött, a megszerezhető szakmák, OKJ-s szakképesítések száma a felére csökkent: 1300 helyett 638 szakma közül lehet választani a jövőben. Több szakma, amely iránt az utóbbi években már nem volt számottevő munkaerő-piaci kereslet, lekerült a jegyzékről. Így az új OKJ-ban maradt piacképesebb szakmák feltehetőleg jobb elhelyezkedési lehetőséget kínálnak a végzés után. Az egyes szakmákon belüli elágazások megszűntek, helyüket új vagy tartalmilag átszervezett más szakképesítések veszik át. Eközben

4


az alap-, rész- és ráépülő szakképesítések megmaradtak, és ezek egymáshoz viszonyított aránya is változatlan. Egy szakképesítés megszerzésével jellemzően több munkakört is be lehet tölteni, a részszakképesítés általában csak egyetlen munkakör betöltésére jogosít. Az ún. szakképesítésráépülések szakmai előképzettséget igényelnek, elvégzésük feltétele általában egy korábban megszerzett, adott szakterületre vonatkozó, alacsonyabb szintű szakképesítés. Fontos változás, hogy 2013 szeptemberétől minden rész-szakképesítés már csak iskolarendszeren kívüli képzés során, tehát költségtérítéses tanfolyamon sajátítható el, szakközépiskolában nem.

Ingyenes szakképzés lehetősége Változtak az első szakképesítés ingyenes megszerzésének feltételei is. Az eddigi 22 év helyett 2013 őszétől 21 éves korig ingyenes az első szakképesítés megszerzése nappali tagozatos képzésben. Ezzel a lehetőséggel már csak azok élhetnek, akik legkésőbb abban az évben kezdik meg tanulmányaikat, amelyben a 20. életévüket betöltik. Akik pedig már elkezdték az ingyenes szakképzést, akkor fejezhetik be tanulmányaikat térítésmentesen, ha közben nem hagynak ki vagy ismételnek tanévet. Fontos tudni, hogy az első szakképesítés megszerzése iskolarendszerű képzésben, esti és levelező munkarendben –

2013. NOVEMBER

2013.11.22. 9:00:25

Szaklapozó


A legnépszerűbb OKJ-s képzések, tanfolyamok a 2013 I. félévében jelentkezők száma alapján a melyiksuli.hu független oktatásközvetítő portálon Női/férfi szakmák

Szükséges végzettség

A képzések jellemző időtartama

A tanfolyamok jellemző költsége

vegyes

alapfokú

2–3 hónap

55–80 ezer Ft

2. CNC forgácsoló

férfi

alapfokú

8–12 hónap

250–300 ezer Ft

3. Targoncavezető

férfi

alapfokú

1,5–2 hónap

70–75 ezer Ft

4. Logisztikai ügyintéző

vegyes

érettségi

4–6 hónap

120–160 ezer Ft

5. Kereskedő, boltvezető

vegyes

alapfokú + szakir. elők.

2–3 hónap

50–75 ezer Ft

6. Virágkötő

női

alapfokú

3–6 hónap

100–120 ezer Ft

7. Óvodai dajka

női

alapfokú

3–4 hónap

90–95 ezer Ft

8. Kézápoló és műkörömépítő

női

alapfokú

3–5 hónap

100–140 ezer Ft

vegyes

alapfokú

3–4 hónap

90–100 ezer Ft

férfi

alapfokú

1,5–3 hónap

45–60 ezer Ft

Szakma megnevezése 1. Bolti eladó

9. Vendéglátó eladó 10. Biztonsági őr

Forrás: melyiksuli.hu – felnőttképzés, OKJ tanfolyamok adatbázisa

életkorra való tekintet nélkül – továbbra is ingyenes. Felsőoktatási szakképzés létrehozása Az új rendszerben megszűnik a felsőfokú szakképzés, helyét 2013. szeptembertől a felsőoktatási szakképzés veszi át. A korábbi felsőfokú képzések kikerülnek az Országos Képzési Jegyzékből, mivel felsőfokú képzést csak felsőoktatási intézmények (egyetemek vagy főiskolák) nyújthatnak. Az oktatási kormányzat elképzelése szerint a felsőoktatási szakképzés az ún. közösségi főiskolákhoz kerülne (az új főiskolák létrehozásának problémáiról több információ: eduline.hu/felsooktatas/2013/ 11/2). Sok felnőttoktatási intézmény már eddig is felsőoktatási intézményekkel közösen indított képzéseket.

A jellemzően kétéves felsőoktatási szakképzések diplomát nem adnak, viszont a megszerzett kreditek kétharmadát beszámítják, ha valaki később szakirányú BA vagy BSc szakon tanul tovább. Szakképzések minimális óraszáma Az új OKJ szerinti tanfolyami képzés leginkább kritizált pontja minden bizonnyal a tanfolyamon, felnőttképzésben elsajátítható szakképzések minimális óraszámának és ezzel összefüggésben tandíjának jelentős növekedése. A melyiksuli.hu oktatásközvetítő portálnak még az új OKJ bevezetését megelőző időszakra vonatkozó adatsorából az derül ki, hogy 2013 első hat hónapjában a bolti eladó, CNC forgácsoló, targoncavezető, logisztikai ügyintéző és a kereskedő, boltvezető tartozott a legkeresettebb OKJ-s tanfolyamok közé. A táblázatból látszik, hogy eddig főként a legfeljebb fél év alatt megszerezhető szakmák elsajátítására volt fizetőképes kereslet, amelyek képzési összköltsége nem haladta meg a 150 ezer forintot, így havi szinten sem je-

2013. NOVEMBER


lentettek 25-30 ezer forintnál nagyobb kiadást (ezalól csak a második helyezett, különösen népszerű CNC forgácsoló jelentett kivételt). Új elemként az OKJ a tanfolyami képzések kötelező óraszámának alsó határát az iskolarendszerű képzések óraszámának 40–60 százalékában határozta meg, ami kb. az esti képzés idejének felel meg. Ez komolyabb, nagyobb óraszámú szakmák esetén akár 6–18 hónappal is megnövelheti a képzés elvégzéséhez szükséges időtartamot. Az egyes szakmák esetén a minimálisóraszám-emelés mértékének változása jelentősen eltérhet. Mindezek eredményeképpen feltehetőleg az OKJ-s képzések ára is jelentősen emelkedni fog, bár erre vonatkozóan egyelőre nem rendelkezünk adatokkal, hiszen szeptemberig még a régi rendszerben indult a tanfolyamok többsége. A szakképző intézmények becslése szerint az eddig átlagosan 200-300 ezer forintos, döntően egy évig tartó tanfolyamok ára akár 500-600 ezer forintra is emelkedhet. A képzések ára szakmánként és intézményenként változó, Budapesten általában többet kell fizetni a tanfolyamokért, mint a vidéki városokban. 5

2013.11.22. 9:00:26

Szaklapozó


azonban nem csak a képzési idő jelentős növelésén múlik, sőt kifejezetten riaszthatja is például a munka mellett tanulókat vagy a dolgozóikat tanfolyamra beiskolázó munkahelyeket. Ugyanez vonatkozik a tanfolyami díjakra is. Verseny a tanulókért

Az új rendszer – érthető módon – mind a hallgatók, mind a képzőhelyek körében vegyes fogadtatásra talált. Bár azt általában elismerik, hogy a túl rövid idő alatt megszerzett, minőségileg kifogásolható, „gyorstalpaló” szakképesítéseket jobbára nem díjazta a munkaerőpiac, a mostani felemelt képzési időt sokan túlzásnak tartják. Abban egyetértenek, hogy a magasabb költségű tanfolyamokon az eddiginél színvonalasabb képzést kell nyújtani. Ez

A változások minden bizonnyal a piaci verseny élesedését hozzák magukkal, és a versenyben egyre inkább a minőségi szempontoknak kell dominálniuk. A képzőhelyeknek egyre jobban figyelembe kell venniük az egyéni igényeket, módot kell adniuk például a képzési idő csökkentésére a meglévő egyéni előképzettség alapján. Ugyanígy – akár saját költségeik terhére is – élni kell a tandíjkedvezmények, akciók lehetőségével a piacon maradás érdekében. De a mindenkori oktatási kormányzatnak is számolnia kell a megnövekedett költségterhekkel az ingyenesen megszerezhető első szakképesítések vagy a munkanélküliek képzése kapcsán. Hogy a rendszer szereplői mennyiben tudnak megfelelni az új elvárásoknak, illetve a módosított képzési rendszer beváltja-e a bevezetéséhez fűzött reményeket, a következő években dől el. Az új OKJ-ról további információk találhatók: eletpalya. munka.hu/okj.

Szakképzési Díj 2013 fenti elvek szerint szervezett képzés kiemelkedő szerepét méltatja a fiatalok szakmai életútjának beteljesülésében. A díj egyúttal ösztönözni kívánja a vállalatokat, hogy vállaljanak szerepet a szakképzés rendszerében, mert e képzés révén kölcsönösen előnyös módon kapcsolható össze a társadalmi felelősségvállalás a gazdasági előnyökkel.

A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) felhívással fordul a vállalatokhoz, közintézményekhez, civil- és társadalmi szervezetekhez, valamint magánszemélyekhez, hogy vegyenek részt a 2013-as Szakképzési Díjra kiírt pályázaton. E díj azon kiemelkedő projekteket és kezdeményezéseket méltatja, amelyek jelentős mértékben és példaértékű módon segítik elő a gyakorlatorientált szakképzést Magyarországon. A díj célja, hogy ösztönözze a magyarországi szakképzési rendszer fejlesztését. A Kamara és tagvállalatai az alapítás óta kiemelt figyelmet fordítanak a szakmailag magas színvonalú, hasznos tudást közvetítő és gyakorlatorientált szakképzés támogatására. A Szakképzési Díj a 6


E célok elérése érdekében a Szakképzési Díj ■ ösztönözni kívánja a vállalatokat, hogy kezdeményezzenek és valósítsanak meg szakképzési projekteket, ■ bátorítani kívánja az érintetteket, hogy tapasztalataikat másokkal is megosszák és szélesebb körben megismertessék, illetve ■ kommunikációs csatornát kíván biztosítani a példaértékű eredmények és kezdeményezések népszerűsítésére. További információ: www.szakkepzesidij.hu Kiadja a Műszaki Könyvkiadó Kft., REK 241 1033 Budapest, Szentendrei út 91–93. Telefon: (06-1) 437-2400, fax: (06-1) 437-2404 Felelős szerkesztő: Asztalos Ágnes Felelős kiadó: Orgován Katalin ügyvezető igazgató

2013. NOVEMBER

2013.11.22. 9:00:28

Szaklapozó


A vállalkozó szellem tanítása Magyarországon A vállalkozókészség fejlesztése címmel rendezett szemináriumon nemcsak külföldi, de hazai példák is sorra kerültek. Az International Business School, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége képviselői mutattak néhány jó hazai gyakorlatot a vállalkozáshoz szükséges készségek kialakítására. erősségét. Mindenkinek arra kell építenie a vállalkozását, amiben a legjobb, mert így tud önállóan értéket teremteni. E-learninges képzések jövőbeli vállalkozóknak

Vállalkozzunk az életre! A vállalkozókészségek fejlesztésének nem egyedüli célja az, hogy vállalkozókat képezzünk. A vállalkozó szellem, a változtatási, újítási képesség az élet minden területén hasznot hoz: alkalmazottként és magánéletünkben is profitálhatunk belőle. Egyre több vállalat vár az alkalmazottaitól is proaktív magatartást, kezdeményezőkészséget, a tulajdonosi szemlélet elsajátítását. Vállalkozókészséget mutat a külföldi tanulás, munka, tapasztalatszerzés, de ugyanígy szükségünk van erre a szellemre, amikor családunkat „menedzseljük”. A vállalkozói szellemet életrevalóságra nevelésként is lehet értelmezni. A magyar oktatási rendszerben kevés az innováció, nem vállalkozóbarát, gyakran csak a tananyag leadása és visszakérdezése kap szerepet az órákon. Az oktatási rendszerben minden tanulónak meg kellene találnia az

2013. NOVEMBER


A Budapesti Gazdasági Főiskola ENELFA projektjében 30 leckét dolgozott ki Vállalkozásalapítás és -újraindítás címmel. A témakörök az általános vállalkozási készségeket és kompetenciákat fejlesztik, valamint segítik a transzverzális készségek kialakítását, mint a csapatmunka, tárgyalási technika, pénz- és időmenedzsment, önismeret, önfejlesztés. A modulokat távoktatás keretében lehet elsajátítani, tehát otthon a számítógépen megnézni, elolvasni, a tesztkérdéseket kitölteni. A tanulás személyes konzultációt nem igényel, internetes konzultációt biztosítanak. Egy modul elvégzéséhez 1-2 óra szükséges. Az alkalmazott információs technikák könnyű hozzáférést és élvezetes, egyéni ütemű tanulást biztosítanak. Támogatások induló vállalkozásoknak A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége a 18–40 év közötti induló vállal-

kozók támogatását tűzte ki céljául. Képzéssel, tanácsadással és mentorálással segíti a hozzájuk forduló érdeklődőket. Kutatásokkal vizsgálják, miért szeretnének a fiatalok inkább önállóak lenni (mintegy 62%), mint alkalmazottak, de miért csak 4%-uk kezd ténylegesen vállalkozásba. Négy fő probléma van, amely miatt a fiatalok nem vállalkoznak: az oktatásban csak elméleti ismereteket kapnak, hiányzik a gyakorlati, üzletvezetési tudás, általános a tőkehiány, félnek a vállalkozások adminisztratív terheitől, valamint erősek a magyar fiatalokban a pszichés gátak is, félnek a felelősségvállalástól, hiányzik a motiváció. A vállalkozóvá váláshoz tanulható, elsajátítható ismeretek lehetnek: ■ vállalkozási területi, szakterületi tudás, ismeret, ■ a piaci környezet ismerete, felmérésének készsége, ■ vezetői, irányítási kompetenciák, menedzsment, ■ pénzügyi, gazdasági ismeretek, ■ marketing-, reklámismeretek, ■ tapasztalatok, jó gyakorlatok megismertetése, ■ vállalkozói kultúra, tárgyalástechnika, viselkedéskultúra. A cikk Radvány Éva, Madarasiné dr. Szirmai Andrea és Rutai Gábor előadása alapján készült.

7

2013.11.22. 9:00:38

Szaklapozó


Utazás és turizmus Az utazás és turizmus közismereti érettségi vizsgatárgy az idén úgy került az érdeklődés középpontjába, hogy a vonatkozó kormányrendelet hatodik, választható tárggyá tette. A vizsgatárgy és a mögötte álló program 1991 óta része a középfokú oktatásnak, és országosan a 35-40 gimnázium és szakközépiskola évente mintegy 600 diákja tesz érettségi vizsgát a tárgyból. Az Utazás és turizmus program népszerűsége elsősorban abból adódik, hogy tartalmában és módszereiben sem hagyományos tantárgy. A négy kötelező modulból és egy, két vagy három választható egységből álló tananyag közismereti jellegű, nem szakmai alapozó tárgy a szó szoros értelmében. Ennek ellenére több idegenforgalmi, vendéglátós szakközépiskola is programjába vette az utazás és turizmus tárgyat, mert a tárgy nagyon sok területen nyújt átfogó ismeretet és tapasztalatot. Az utazás és turizmus az első munkatapasztalat-alapú programok között indult hazánkban – nem véletlenül, hiszen az American Express Alapítvány segítségével fejlesztette az Iskolafejlesztési Alapítvány. A tapasztalati tanulás módszertanilag is meghatározó a programban, mivel a nemzeti és helyi üzleti partnerek aktív segítségével a diákok közvetlenül találkozhatnak turisztikai, pénzügyi, vendéglátós szakemberekkel, akik munkahelyük meglátogatásával és bemutatásával kínálnak tanulási lehetőséget. A tanulóknak tanulmányaik alatt 60 órás munkahelyi tapasztalatot is kell gyűjteniük a szakterületen. Ennek megfelelően a pedagógusok munkája egyrészt a tanulás szervezése, az élmények és tapasztalatok feldolgoztatása, valamint az iskolán kívüli „networking”. A program egyik célja, hogy segítse a diákokat a pályaválasztásban, még úgy is, hogy esetleg rádöbbennek, ez nem nekik való. A végzősök között végzett felmérések Az utazás és turizmus tárgy vizsgakövetelményei Kötelező modulok: ■ Az idegenforgalom jellemzői, fejlődési tendenciái ■ Az idegenforgalmat befolyásoló tényezők ■ A szervezett utak típusai ■ Szálláshelyek ■ Közlekedés

ugyanakkor azt mutatták, hogy a tárgyat tanulók több mint 40%-a szakirányban tanult tovább (szakképzésben vagy felsőoktatásban). Az Utazás és turizmus nemzetközi program, amely a nemzeti sajátosságok mellett azonos stílusban hasonló célokat követ. A 12 tagország három kontinens iskolarendszerét reprezentálja, és hatalmas nemzetközi együttműködési potenciált rejt. Az iskolai összefogás mellett a globális szponzorok támogatása jelent biztos anyagi és szakmai hátteret: a programok ernyőszervezete, a GTTP, a Global Travel and Tourism Partnership tagja tíz, az idegenforgalomban meghatározó nagyvállalat is. A magyar programról bővebb információ olvasható a www.ifa.hu/utazasturizmus oldalon, a GTTP pedig a www.gttp.org lapon mutatkozik be. ■ Vendéglátás ■ Programszervezés ■ Útlevél, vízum, biztosítás, pénz Választható modulok: ■ Környezetvédelem és idegenforgalom ■ Vállalkozás és marketing az idegenforgalomban ■ Falusi turizmus

Az utazás és turizmus tárgy érettségi vizsgatételei 2012-ben: 1. Tervezzen Ausztriába saját korosztálya számára téli sporttábort! 2. Tervezzen beutazó programot német középkorú baráti társaság számára borturizmus témakörben Észak-Magyarországra! 3. Tervezzen lakóhelyén vagy annak környezetében egy rendezvényt, amely egy szabadon választott nemzeti ünnephez kapcsolódik! 4. Készítsen összehasonlító elemzést két szabadon választott kisvasútról! 8


2013. NOVEMBER

2013.11.22. 9:00:39

Szaklapozó


Szakképzési szakértők tanulmányútja 2013 októberében hat uniós ország nyolc szakképzési szakértője vett részt szakmai tanulmányúton Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

A tanulmányút szervezésére a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával került sor. A látogatás célja a hazai szakképzési rendszer megismerése, a legjobb gyakorlatok alkalmazhatóságának vizsgálata, valamint a fiatal szakemberek mobilitási kérdéseinek megvitatása volt, de a szervezők bemutatták a kereskedelmi és iparkamarák szakképzési tevékenységét is. A szakmai programon a megyei kereskedelmi és iparkamara lehetőséget biztosított kis- és nagyvállalkozások szakképzési gyakorlatának megismerésére. Elsősorban a tanulók gyakorlati képzésének kérdéseit ismerhették meg a résztvevők, akik minden helyszínen élénk érdeklődést mutattak a konkrét tevékenység iránt. Emellett természetesen a kis- és középvállalkozások által működtetett gyakorlati képzőhelyekre, valamint szakképző iskolák tanüzemébe is ellátogattak. A hazai oktatás meghatározó megyei szervezetei, a munkaügyi központ és a TISZK is hasznos információkkal látta el az idelátogató delegáció tagjait. A meglátogatott gyakorlati képzőhelyekről elismerően nyilatkoztak a projekt résztvevői, nagyra értékelve, hogy a konkrét kérdésekre konkrét válaszokat kaptak, továbbá megalapozták egy későbbi szakmai együttműködés lehetőségét is. Elsősorban a keresletvezérelt szakképzés kérdései váltottak ki jelentős érdeklődést a résztvevőkben, hiszen minden partnerország hasonló problémákkal küzd a fiatal szakemberek képzésének területén, mind számbeli, mind a végzettek képzettsége tekintetében. A program természetesen nemcsak a hazai szakképzés kérdéseinek megvitatására adott lehetőséget, 2013. NOVEMBER


hanem célja szerint a szakemberek saját szakképzési gyakorlatukat is bemutathatták, lehetőség nyílt tehát tapasztalatcserére is. A tanulmányút résztvevői nem csak a jelen helyzetet elemezték, hiszen többen jelezték közülük, hogy készek együttműködni tanulók cseréjében és egyéb szorosabb kapcsolatok kialakításában a későbbiekben. A delegáció tagjai rendkívül rugalmasnak ítélték meg a magyar szakoktatói rendszert, valamint a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek támogatását a fiatal szakemberek képzésében, ami országonként eltérő, így az összehasonlítás lehetőséget biztosít a tanulságok levonására, a meglévő rendszerek átalakítása fő irányvonalainak meghatározására. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tevékenységének elismerése, hogy egy ilyen nemzetközi program során több mint száz lehetőség közül éppen erre esett a szakértők választása, akik szakképző intézmények igazgatói, kamarai munkatársak, vagy speciális szakképzési trénerfeladatokat látnak el saját hazájukban. A szakemberek programon való részvételét a Leonardo LLP program támogatta, és külön öröm a szervezők számára, hogy több mint 20 pályázó közül választotta ki a döntőbizottság azt a nyolcat, akik részt vehettek a szabolcsi szakmai napokon. Nagyné Varga Katalin, a megyei kereskedelmi és iparkamara főtitkára összegezve a tapasztalatokat rendkívül bizakodó a további konkrét együttműködések, diákcsereprogramok, mobilitási, szakértői találkozások megvalósításában.

9

2013.11.22. 9:00:40

Szaklapozó


Lépések a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása érdekében A gazdasági és pénzügyi válság egyik legszomorúbb következménye a fiatal korosztály foglalkoztatási helyzete, amely egyre aggasztóbb tendenciákat mutat Európa-szerte. Az EU új kezdeményezésének lényege, hogy egyetlen európai fiatal se maradjon négy hónapnál hosszabb ideig munka vagy munkához segítő (át)képzés, szakmai gyakorlati lehetőség nélkül. %

bályairól. A kezdeményezésre a 2014– 2020 közötti időszakban az Unió öszszesen 6 milliárd eurós kiegészítő keretet szán. Ez elsősorban azokban a régiókban élő 15–24 éves NEET (Neither in Employment Education or Training – oktatásban, képzésben nem részesülő és nem foglalkoztatott) fiatalokat érinti, ahol az ifjúsági munkanélküliségi ráta 2012-ben meghaladta a 25%-ot. Európa-szerte ez 7,5 millió fiatalt jelent.

Fiatalok munkanélküliségi rátája 2011-ben

60 60 50 50 40 40 30 30 20 20

A probléma A válság sújtotta Európában az egyik legnagyobb kihívás az egyre nagyobb méreteket öltő munkanélküliség. A fiatalok elhelyezkedési nehézségei még ezen belül is minden korábbinál aggasztóbb képet festenek. Míg az EU-ban a munkanélküliség 8-9 százalék körüli, ugyanez a fiatalok (15–24 éves kor között) körében 23,5 százalékos, de vannak olyan tagállamok, ahol minden második fiatal nem talál munkát. A probléma nem ugyanolyan mértékben jelentkezik az EU valamennyi országában, ezért nincs univerzális módszer, amellyel a kérdés minden országban hatékonyan kezelhető. A gyakorlatban teljesen mást jelent egy nyugat-európai országból származó fiatalnak és egy kelet-európainak a munkanélküliség problémája. Míg Nyugat-Európában ha valaki nem áll tanulmányai után egyből munkába, az lehet az önmegvalósítás egyik velejárója, addig a kevésbé jómódú társadalmakban a fiatalok munkanélkülisége inkább napi megélhetési gondot jelent. Az EU megoldási javaslata Februárban az Európai Bizottság a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása érdekében összeállította javaslatát az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés működési sza10


Nagy-Britannia

Szlovákia

Románia

Portugália

Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet számításai szerint a program megvalósítása az Unión belül 20-21 milliárd eurót igényelne. Viszont ez a befektetés a jövőben megtérülne, hiszen a fiatalkori munkanélküliség negatív hatásaiból fakadó veszteségeket 150 milliárd euróra teszik. Az igényelhető támogatásokból a problémás magyar régiókra 50 millió euró jut. Lengyelország

Magyarország

Litvánia

Olaszország

Franciaország

Spanyolország

Írország

Görögország

Észtország

Dánia

Németország

Csehország

Bulgária

Belgium

euróövezet

0

0

EU

10 10

Ifjúsági Garancia Program Az Ifjúsági Garancia Program célja a fiatalok munkaerőpiaci integrációja. A program elindításához az igénylő szervezetek saját és a Szociális Alapból rendelkezésre álló forrásaira is szükség van. A program lényege, hogy az iskolát befejező vagy elhagyó, vagy munkanélkülivé váló 25 év alatti fiatal négy hónapon belül további oktatásban, gyakornoki képzésben, tanoncképzésben vehessen részt, vagy megfelelő állást kapjon. A program részét képezi a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségének létrehozása, ami szintén a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítását célozza meg. Az Európai Bizottság egy információs központot is létrehozott a folyamat gördülékeny lebonyolítása érdekében. Az információs központ a tanonc- és gyakornoki képzésekről ad tájékoztatást a tagállamok számára 2014 végéig. A szolgáltatás feladata, hogy tanácsokat adjon szervezeteknek, országoknak a hasonló programok tervezéséhez, működtetéséhez, fejlesztéséhez és értékeléséhez. 2013. NOVEMBER

2013.11.22. 9:00:41

Szaklapozó


Magyarországi törekvések 2014-től Magyarországon is bevezetik az Ifjúsági Garancia Programot, több lépésben. A bevezetésre vonatkozó 2013. februári uniós tanácsi ajánlás pontos iránymutatást fogalmazott meg, amely alapján a tagállamok önállóan készíthetik el saját programjukat. A magyarországi bevezetéssel kapcsolatos előkészületek megkezdődtek: a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szakértői dolgoznak a részleteken, valamint a megvalósítással és az uniós finanszírozással kapcsolatos szakmai-végrehajtási kérdések megoldásán. Budapest a tanácsi ajánlást figyelembe véve részben már jelenleg is futó, a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét javító intézkedésekre építve (pl. bértámogatás, mobilitási támogatás, képzés vagy

szerben lévő több száz ezer fiatalnak legyen lehetősége időleges munkatapasztalat megszerzésére. Ez növelné a fiatalok későbbi elhelyezkedési esélyeit, hiszen a munkáltatók legfőbb érve a fiatalok munkatapasztalatának, illetve szakmai gyakorlatának hiánya. A foglalkoztatást segítő támogatások közül hosszabb távon azok bizonyulnak sokkal hatékonyabbnak, amelyek inkább az egyének képzésére, további „fejlesztésére” koncentráltak, azokkal szemben, amelyek például a munkakeresők valamilyen időtartamra szóló foglalkoztatását támogatták.

kompetenciafejlesztés), személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások (mentorálás, pályaorientáció, tanácsadás, a vállalkozóvá válást segítő támogatás és szolgáltatás), valamint azokat kiegészítve, integrált, átlátható rendszerbe foglalva átfogó, komplex garanciát kíván nyújtani a fiatalok részére. Hazánkban négy régió van Kelet-Magyarországon és a dél-dunántúli térségben, ahol a fiatalok munkanélküliségi rátája meghaladja a 25%-ot. A nyári időszakban különösen fontos, hogy még az oktatási rend-

A 15–24 évesek foglalkoztatási rátájának alakulása Fiatalok munkanélküliségi rátája 2011-ben

% 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1998

1999

2000

Malya János, dr. Nagy Lóránt, Farkas András, Kapolyi Zoltán VILLAMOS GÉPEK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA Azonosító száma: MK–6087-6 Formátuma: B5, kétszínes, 212 oldal Iskolai ára: 3985 Ft

2001

2002

2003

2004

2005

EU-27

2006

2007

2008

2009

2010

Magyarország

A kiadványt a Villamos gépek elméleti és gyakorlati tantárgyak oktatásához ajánljuk. Malya János, Dr. Nagy lóránt, Farkas andrás, Kapolyi Zoltán

Malya János, Dr. Nagy lóránt, Farkas andrás, Kapolyi Zoltán

MK–6087-6

Az információs szolgáltatással angol nyelven kell felvenni a kapcsolatot, de a válaszok németül, olaszul, spanyolul, franciául és lengyelül is elérhetők. A tanácsadó szolgáltató elérhető a [email protected] e-mail címen.

VillaMoS gépeK elMélete éS gyaKorlata

VillaMoS gépeK elMélete éS gyaKorlata

a könyv elméleti fejezetei a villamos gépek felosztását, működésének fizikai alapjait, jellemzőit ismertetik. a gyakorlati részben a különböző típusú gépek mérésének módszereit részletezik a szerzők. A könyv tartalma:

Villamos gépek elmélete: a villamos gépek fajtái és jellemzőik, · egyenáramú gépek, transzformátorok, szinkrongépek, aszinkrongépek; · Villamos gépek gyakorlata: szinkrongépek, aszinkrongépek

és egyenáramú gépek vizsgálata. A transzformátor üresjárati árama kis értékű, ezért az általa létrehozott feszültségesés is kicsi, gyakorlatilag elhanyagolható a hálózati feszültség mellett. Így a primer tekercsben indukált feszültség gyakorlatilag egyenlő a hálózati feszültséggel:

Ui1 ≈ U1. 4. Osszuk el egymással a 3. és 2. pontban felírt egyenleteket! 4, 44 fN1 U Ui1 N = = 1. Ui2 4, 44 fN2 U N2

Napjainkban életünk elképzelhetetlen lenne a különböző típusú villamos gépek nélkül. A villamos energiát villamos gépekkel állítjuk elő, és – többek között – villamos gépek hajtására használjuk fel. Villamos gépek alakítják át igényeinknek, céljainknak megfelelően kisebb vagy nagyobb feszültségű villamos energiává. A könyv elméleti fejezetei a villamos gépek fogalmát, felosztását, működésének fizikai alapjait, jellemzőit foglalja össze a szakközépiskolai tanulók számára. A szerzők ismertetik az egyenáramú gépek, transzformátorok, szinkron- és aszinkrongépek jellemzőit, működésüket. A gyakorlati részben a különböző típusú gépek (szinkrongépek, aszinkrongépek, egyenáramú gépek) mérésének módszereit, vizsgálatukat részletezik a szerzők.

Tekintettel arra, hogy az indukált feszültségek közelítően helyettesíthetők a kapocsfeszültségekkel, ezért Ui1 helyébe írhatunk U1-et, Ui2 helyébe U2-t. Ezek után írhatjuk: Műszaki Könyvkiadó Kft. telefon: (06-1) 437-2405 1033 Budapest, Szentendrei út 91–93. fax: (06-1) 437-2404 e-mail: [email protected] www.muszakikiado.hu

U1 N = 1 = a, U2 N2 ahol a a transzformátor áttétele (feszültség-, illetve menetszámáttétele). A transzformátor áttétele a transzformátorra jellemző állandó érték. Az előbbi összefüggés szerint egy transzformátor primer kapocsfeszültsége úgy aránylik a szekunder kapocsfeszültséghez, mint a primer tekercs menetszáma a szekunder tekercs menetszámához, azaz: U1 : U2 = N1 : N2.

1.3.3. Az egyfázisú transzformátor működése

168x238_villamos_9mm.indd 1

Az 1.46. ábrán egyfázisú transzformátor látható. Φ

Um = U1 = U2 V/menet N1 N2 Az egy voltra jutó menetszámot gyakran használjuk a transzformátor adatainak kiszámításakor, a „menet/V” értékkel. Az érték a „menetfeszültség” értékének reciproka.


I2 = 0

Io

A transzformátor működése terheléskor

U2~

U1~

Kapcsoljunk a transzformátor primer tekercsére U1 hálózati feszültséget, szekunder tekercsére kössünk fogyasztókat! Ezt az állapotot nevezzük a transzformátor terhelési állapotának. A transzformátor működését terheléskor a következőképp írhatjuk le: 1. A hálózatra kapcsoláskor a szekunder tekercsben feszültség indukálódik, de most a szekunder kapocsfeszültség (amelyet U2-vel jelölünk) kisebb, mint az üresjárási U20 feszültség. Ennek az az oka, hogy a terhelés hatására I2 áram folyik a szekunder körben, és ez feszültségesést idéz elő. 2. A szekunder körben folyó áram hatására a transzformátor a hálózatból az üresjárási áramnál nagyobb, I1-gyel jelölt áramot vesz fel.

Primer tekercs

N1

N2

Szekunder tekercs

1.46. ábra. Egyfázisú transzformátor

Kapcsoljunk U1 hálózati feszültséget a transzformátor primer tekercsére! A transztranszformátor szekunder kapcsait hagyjuk szabadon. Ezt az állapotot nevezzük a transz formátor üresjárási üzemállapotának, üzemmódjának. A transzformátor által a háló hálózatból ekkor felvett teljesítményt üresjárási teljesítménynek nevezzük. A hálózati U1 feszültség és az I0 üresjárati áram vektorai között mérhető szög koszinuszát üresjárási teljesítménytényezőnek nevezzük.

59

tordelt_jav.indd 59

2013.09.30. 7:19

A transzformátor működése üresjárásban

A transzformátor menetfeszültségének nevezzük a transzformátor tekercseiben az „egy menetre jutó feszültség” értékét, és Um-mel jelöljük.

2013.09.27. 13:11:41

A transzformátor működése üresjáratban: 1. Az U1 feszültség hatására a primer tekercsben I0 üresjárási áram folyik, amely egyrészt gerjeszti a vasmagot (átfolyik az N1 menetszámú tekercsen, és ezzel létrehozza a Φ főfluxust, meddő komponens), másrészt fedezi a transzformátor vasveszteségét (hatásos komponens). 2. A váltakozó főfluxus átjárja az N2 menetszámú tekercset, és benne Ui2 váltakozó feszültséget indukál: Ui2 = 4,44 fN2Φ, ahol Ui2 az indukált feszültség effektív értéke; Φ a főfluxus csúcsértéke; f a frekvencia értéke; N2 a szekunder tekercs menetszáma. 3. A váltakozó főfluxus az N1 menetszámú primer tekercsben is indukál feszültséget: Ui1 = 4,44 fN1Φ.

58

tordelt_jav.indd 58

2013. NOVEMBER

iSBN 978-963-16-6087-6

MK–6087-6

2013.09.27. 13:11:40

11

2013.11.22. 9:00:49

Szaklapozó

A CNC-ProgrAMozáS AlAPjAi

ÍVHEGESZTÉS

MK–6538-3

Czéh Mihály, Hervay Péter, Dr. Nagy P. Sándor, Dr. Mikó Balázs

dr. Gáti József, dr. Kovács Mihály ÍVhEGESZTÉS MK–6538-3 B5, 190 oldal Iskolai ár: 2930 Ft Bolti ár: 3390 Ft

ÍVHEGESZTÉS

Czéh Mihály, Hervay Péter, Dr. Nagy P. Sándor, Dr. Mikó Balázs

DR. GÁTI JÓZSEF DR. KOVÁCS MIHÁLY

A CNC-ProgrAMozáS AlAPjAi

Czéh Mihály, Hervay Péter, dr. Nagy P. Sándor, dr. Mikó Balázs A CNC-ProgrAMozáS A CNCAlAPjAi PROGRAMOZÁS ALAPJAI MK–6539-0 B5, 176 oldal Iskolai ár: 2790 Ft Bolti ár: 3190 Ft

MK–6539-0


DR. GÁTI JÓZSEF DR. KOVÁCS MIHÁLY

ÍVHEGESZTÉS

Műszaki Kiadó

Kiadványunk a már jól bevált Ívhegesztés című, a Műszaki Jelen könyv a CNCKönyvkiadó által kiprogramozás alapjai adott szakkönyv kicímű, a Műszaki Műszaki Kiadó egészített és aktu,!7IJ6D1-ggfdid! Könyvkiadó által kializált változata. Köadott szakkönyv kiveti a korábbi szakegészített és aktualikönyv felépítését: zált változata. a hegesztési alapfogalmak ismertetése után áttekinti a A tankönyv kellő ismeretet ad a gépiparban alkalmazott munkadarabok hegesztéshez való előkészítését, majd NC-, CNC-, CAD/CAM-rendszerek programozásának áltarészletesebben foglalkozik az eljárásokkal, a hegesztés lános alapszabályairól. Ismerteti a kontúrleírás lehetőségépesítésével és automatizálásával. A hegeszthetőség geit és a különböző megmunkálási ciklusok alkalmazását és a fémek hegesztése fejezet fontos a hegesztési hő- és és alkalmazhatóságát. A tankönyv anyaga megalapozza fémtani viselkedés megismeréséhez. Az ívhegesztéssel a gyártástervezési, gyártástechnológiai ismereteket és a szembeni minőségi követelmények ismerete és tudatos gyakorlati szaktárgyak megértését. alkalmazása fontos feltétele a követelményeknek megAz új könyv kiegészült továbbá 5-5 mintapéldával és 5-5 felelő kötés elkészítésének. Ezért fontos a hegesztőknek gyakorló feladattal esztergálásra és marásra. megismerni a hegesztés személyi, tárgyi, technológiai és minőségi követelményeit, a vonatkozó nemzetközi előírásokat. Kiemelt szerepet kap a könyvben a hegesztés biztonságtechnikája és a környezetvédelem. SZAKLAPOZÓ, a szakképző intézmények

168x238_cnc.indd 1

Műszaki Könyvkiadó Kft. telefon: (06-1) 437-2405 1033 Budapest, Szentendrei út 91–93. fax: (06-1) 437-2404 e-mail: [email protected] www.muszakikiado.hu

Műszaki Könyvkiadó Kft. 1033 Budapest, Szentendrei út 91– 93. e-mail: [email protected]

telefon: (06 -1) 437-2405 fax: (06 -1) 437-2404 www.muszakikiado.hu

MK–6539-0

MK–6538-3

ISBN 978-963-16-6538-3

2012.08.03. 12:42:14

tanárainak lapja

SZAKLAPOZÓ A

SZAKKÉPZÕ INTÉZMÉNYEK TANÁRAINAK LAPJA

KEDVES OLVASÓNK! A 2013/2014-es tanév első Szaklapozójában fontos változás történt: a Gazdasági és a Műszaki Lapozó „egyesítette” erőit, így kibővített terjedelem

2013. november www.muszakikiado.hu V. évfolyam II. szám

A vállalkozó szellem tanítása Európában A vállalkozókészség fejlesztése címmel rendezett tematikus monitoringszemináriumot a Tempus Közalapítvány október 24-én. A plenáris és szekcióüléseken arra keresték a válaszokat a külföldi példákat bemutató előadók, tanítható-e a vállalkozó szellem.

A Szaklapozót a Műszaki Kiadó postán, ingyen, névre szólóan juttatja el Önnek, ha megrendeli a www.muszakikiado.hu honlapon.

Amiben az új könyv többet nyújt: – kibővült a fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztés technológia bemutatásával, – részletezi a nem fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztésről való tudnivalókat, – bemutatja a plazmaívhegesztést, – a fedett ívű hegesztést, valamint a csaphegesztést, – kitér a hegesztés gépesítésére és automatizálására, – részletesebben tárgyalja az ívhegesztés biztonságtechnikáját.

2013 • Műszaki Kiadó • KATALÓGUS • Szakmai tankönyvek

Az iskolai tankönyvrendelés keretében a tankönyvjegyzéken lévő könyvekből választhatnak; a jegyzéken nem szereplő kiadványaink Kiadónktól közvetlenül rendelhetők. Engedélyezésre beadott könyveink a tankönyvjegyzék frissítéseikor jelennek meg a hivatalos rendelési felületen, de jegyzékre kerülésüket megelőzően is megvásárolhatók. További információért forduljanak bizalommal vevőszolgálatunkhoz vagy régióvezetőinkhez. Folyamatosan frissülő aktuális híreket honlapunk Iskolai tankönyvrendelés menüpontjában és Szakképzési hírek oldalán olvashatnak.

A 2014/2015-ös kAtAlógusunk jAnuárbAn jelenik meg! 12


2013. NOVEMBER

2013.11.22. 9:01:01

A vállalkozó szellem tanítása Európában. Nagy-Britannia: munkaalapú tanulás

Recommend Documents