A munka világa Nagy-Britannia

A munka világa Nagy-Britannia

A munka világa Nagy-Britannia Bevezetés A munka világa című fejezet négy témakörből épül fel öt részben. Az első rész (I. rész) rövid áttekintést ad a később részletesen kifejtett információkról (munkaerőpiac, álláskeresés, munkajogi szabályok), majd konjunktúraadatok következnek, ami elsősorban a központi bank előrejelzéseire épül. A következő (II. rész) a brit munkajogi szabályokat ismerteti, ami főként a következő témaköröket érinti: • a munkavállalókkal - munkaadókkal, a szakszervezetekkel kapcsolatos jelentősebb szabályok, bérezés, • a nők és a férfiak esélyegyenlősége, • egészségvédelem. A III. rész Nagy-Britanniában a munkaidő szabályozásával kapcsolatos információt taglalja, így pl.: • munkaidő konstrukció, törvényes munkaidő, túlóra, szabadság, • a munkaidő felügyelet az Egyesül Királyságban. A következő (IV. rész) témakör az Egyesült Királyság jövedelemszabályait mutatja be. Ez a munkaadók és a munkavállalók (szakszervezetek) megállapodásairól szól, amit bér és tarifaszerződések formájában rögzítenek. Az utolsó rész (V.) a munkaerőpiaci keresleti- és kínálati viszonyairól és a munkaerőpiac struktúrájáról szól a következők szerint: • munkanélküliségi ráta Európában és • Pályázási tippek

2

A munka világa Nagy-Britannia Tartalomjegyzék I. Áttekintés ............................................................................................................... 5.old 1.) Munkaerőpiac 2.) Álláskeresés 3.) Munkajogi szabályok II. Konjunktúra adatok* .............................................................................................................................................. 7.old 1. A növekvő állami kiadások konjunktúra ösztönzők a.) Csökkenő állami bevételek b.) Privát fogyasztás c.) Új állások d.) Befektetések e.) A kivitel növekedése f.) Mértéktartó bérnövekedés g.) Gazdasági fejlődés Nagy-Britanniában III. Munkajogi szabályok .......................................................................................... 13.old 1. Egyesült Királyság a.) A munkavállalói jogok törvénye, 1996 [Employment Right Act, 1996] b.) A szakszervezetek és a társadalmi partnerek kapcsolatára vonatkozó konszolidációs törvény c.) 1970. évi törvény a béregyenlőségről és 1983. évi módosítási előírások a bérek egyenlőségére [Equal Pay Act 1970, (Amendent) Regulations 1983] d.) A nemek közötti diszkriminációra vonatkozó törvény 1986 és 1975 e.) A társadalmi partnerek közötti kapcsolat f.) Munkaadói szövetségek g.) Szakszervezetek h.) Tarifatárgyalások i.) A tarifatárgyalások módszere 2. Észak-Írország a.) A munkaügyi kapcsolatok törvénye b.) Szakszervezetek c.) A munkaügyi kapcsolatok hatósága [Labour Relations Agency - LRA] d.) A korrekt foglalkoztatás bizottsága [Fair Employment Comission - FEC] e.) Egészségvédelem és biztonság a munkahelyen f.) Az egészségvédelmi és munkavédelmi jogok megvalósítása g.) Egészségvédelmi és munkabiztonsági hatóság Észak-Írországban IV. Munkaidő ............................................................................................................ 20.old. 1.) A szabályozás a.) Heti munkaidő b.) A munkaidő felügyelet ez egyesül királyságban c.) Túlórák d.) Szabadság *

A dőltbetűs (al) címekkel jelzett anyagrészekben a 2002.02. és a 2002.11. hónapban kiadott aktualizáló mappák anyaga alapján módosításokra, illetve szövegcserékre, kiegészítésekre került sor (K.J.)

3

A munka világa Nagy-Britannia 2. Cikkek a.) Minden tizedik munkavállaló műszakban dolgozik b.) Részmunkaidős munkahelyek nemzetközi összehasonlításban V. Jövedelmek ........................................................................................................... 22.old 1. Minimálbérek az Európai Unióban 2. Áttekintés az Eu tagállamok törvényes minimálbéreiről VI. Kínálat és kereslet a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci prognózis ..................... 26.old 1. Szezonálisan megtisztított munkanélküliségi ráták %-ban 2. Pályázati tippek a.) Fontos tudnivalók, címek b.) Telefonálás angolul c.) A pályázati mappa prezentációja d.) Levél és pályázat angolul e.) Kapcsolatok a brit munkavállaláshoz

4

A munka világa Nagy-Britannia I. A munka világának áttekintése 1.) Munkaerőpiac Többéves lendületet követően a brit gazdaság most egy lehülést él át. A gazdasági trend – ha lassabban is – mégis fennmarad, továbbra is csökkenő munkanélküliségről lehet beszélni. A nők Nagy-Britanniában a statisztikák szerint kevésbé veszélyeztetettek a munkanélküliség miatt. Nincs azonban okuk a nőknek az ünnepléshez sem, ellentétben: nem ritkán fordul elő, hogy a nőknek egyidejűleg négy állást kell betölteniök, hogy családjukat eltartsák, mert gyakran olcsó részidős munkakörökben dolgoznak. A részmunkaidős tevékenység azt is jelenti, hogy a nőknek kisebb munkavédelmi jogba is bele kell nyugodniok. A fiatalok évekig magas munkanélküliségét a kormány az olyan programok révén, mint a New Deal és például a Connexions Service tovább csökkentette – mindkettő támogatja a bekapcsolódást a szakképzésbe és a szakmába.

2.) Álláskeresés Álláskínálatokat Nagy-Britanniában is más országokhoz hasonlóan mindenekelőtt a különböző újságok és folyóiratok tartalmaznak. Emellett a munkakeresés lehetséges a helyi munkaügyi hivatalok (job centers), vagy a privát munkaközvetítő ügynökségek bekapcsolásával. Aki Németországból Nagy-Britanniába pályázik, felveheti a kapcsolatot a Frankfurtban működő Központi Munkaközvetítővel (Zentrale Arbeitsvermittlung) és a Sheffield-ben működő (Overseas Placement Unit – OPU) intézettel is. Ezekben az intézményekben lehet áttekintést kapni azokról az állásokról, amelyek mindenekelőtt külföldi munkavállalókra irányulnak. Az álláshirdetések Nagy-Britanniában a gyakorlatban nagyon konkrétak és részletesek. Pályázati űrlapok ezzel szemben nagyon szűkösen állnak rendelkezésre. Igazolásokat alig igényelnek a munkaadók. Elegendő két referencia a korábbi munkaadótól, amely legtöbbször a szerződés megkötéséhez szükséges. Az életrajzot táblázatszerű összeállításban igénylik. Ellentétben a német időrendi felsorolással, itt az utolsó munkahelyet kell a felsorolás első helyén megjelölni. Fontos tudnivaló a német külföldi pályázók számára: a pályázatot fordíttassák le és az egyes szakmai végzettség, illetve képzettség megjelölésnél ügyeljenek a megfelelő angol terminológiára. Az alkalmazáshoz Nagy-Britanniában is az első személyes benyomás a döntő tényező, amelyre a bemutatkozó látogatáson nyílik lehetőség.

3.) Munkajogi szabályok Munkaszerződés Aki az alkalmazása előtti akadályokat eredményesen átugrotta, annak miközben örömében a Big Ben ütéseit hallgatja, vagy hosszú sétát tesz a hátborzongató Dartmoor fölött, időközben nem szabad a munkaszerződéséről megfeledkeznie. Ez a képzési szerződés kivételével NagyBritanniában valójában nem szokásos. 5

A munka világa Nagy-Britannia Egy angol munkaadó csupán arra kötelezett, hogy a munkavállalónak egy statement-et (nyilatkozat) adjon, amely intézkedik a munka felvételéről és tartalmazza az olyan legfontosabb előírásokat, mint a munkaórák, a szabadság, valamint a felmondási határidő. Egy ilyen statement-nek valójában alig van munkajogi relevanciája. Tekintettel arra, hogy az angol törvény továbbra is alig ismeri a munkajogi előírásokat, valójában a munkaszerződés különös fontosságú, a munkavállaló jogainak kötelességeinek szempontjából, éppen ezért mindezekről az okmánynak részletes leírást kell tartalmaznia.

Kollektív szerződés Németországhoz (és más országokhoz – K.J.) hasonlóan Nagy-Britanniában is munkaszerződést kötnek a szakszervezetek a munkaadókkal. A szakszervezetek hatalma az utóbbi években érzékelhetően erősen csökkent. Így például az a korábban érvényes szabályozás, hogy egy üzemben mindenkinek ugyanahhoz a szakszervezethez kell tartoznia (closed shop) megszünt.

Felmondásvédelem Ellentétben a német gyakorlattal a brit munkavállalóknak lényegesen kevesebb idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy egy felmondásra reagáljanak, és kevesebb a lehetőségük ezzel szemben valamelyest megvédeni magukat. Ilyen szempontból különösen érintettek azok a munkavállalók, akik még nem töltöttek el hosszú időt a vállalatnál. A felmondási határidőt – eltérően Németországtól – nem hosszabbítja meg a vállalathoz tartozás időtartama. Számos brit munkavállaló az első évet csupán egyhetes időtartamú felmondásvédelemmel kezdi, amely évente egy héttel meghosszabbodik, maximuma azonban 12 hétre. Azt a jogot, hogy valaki a felmondással szemben valamely munkaügyi bírósághoz forduljon védelemért, csupán vállalatnál töltött kétéves munkaidővel kapja meg. Fennáll ugyanakkor annak a lehetősége, hogy a munkaszerződés keretében megállapodjanak a felmondási határidőben.

Munkaidő 1998 óta Nagy-Britanniában is érvényes az az EU irányelv, amelynek következtében a heti munkaidő az előírások szerint nem lehet 48 óránál több. A kollektív szerződés szerint megállapodott heti munkaidő átlagban 37,5 óra. Az EU irányelv ugyancsak szabályozza a szabadságot is: 1999 óta a brit munkavállalókat évente négy hét fizetett szabadság illeti meg.

Jövedelem Az angol munkavállalók hetente vagy havonta kapnak fizetést. A magasabb beosztású menedzsment esetében nem ritka gyakorlat a províziós (jutalék) alapú jövedelem. Az angol munkavállalók átlagban kevesebbet keresnek mint a németek.

6

A munka világa Nagy-Britannia II. Konjuktúra adatok 1. A növekvő állami kiadások konjuktúra ösztönzőek A privát fogyasztás jelentős megnövekedése Nagy-Britanniában az utóbbi években átment egy mérsékelt fejlődésbe. Mindenekelőtt az állami kiadások ösztönzik jelentősen a konjuktúrát. A külföldi kereslet várt növekedése kellene, hogy jelentősen segítsen a kiköltekezett üzemi vállalkozóknak a következő években az ismételt lábraálláshoz. A brit pénzügypolitika súlypontjai megváltoztak. Miután a kilencvenes évek derekát követően egy szigorú konszolidációs politika volt a meghatározó, amelynek következtében a közösségi szolgáltatások és a befektetési hátrányt szenvedtek, most egy ezzel szembeni kormányzati törekvés érzékelhető. Az az államháztartási költségvetési terv, amelyet áprilisban előterjesztettek a következő évekre, jelentős kiadásnövekedés előirányzatát tartalmazta. Az államháztartási többlet helyett, amely az elmúlt években célként szerepelt, most a 20032005 közötti időszakra a bruttó hazai termék (GDP) értékének egy százalék fölötti deficitje várható. A kiadások legnagyobb mértékben az egészségügy, az oktatás és a közlekedés területére fordított összegek növekedésében jelennek meg. 2003-tól a következő öt évben az állami egészségügyi rendszerre – National Health Service (NHS) – fordított támogatások átlagban 7,4%-kal növekednek. Ennek megfelelően 2003 áprilisától a munkaadók és a munkavállalók társadalombiztosítási járulékai egy százalékkal emelkednek. Ugyanebben az időtartamban az oktatásra fordított kiadások az inflációs hatásoktól megtisztítottan évente 5%-kal növekednek átlagban. Az állami befektetések mértéke 2001-ben a GDP-nek még csupán 1,6%-át adta. Ezt a relációt 2%-ra kell megemelni. Kiemelkedő jelentőségű projektek között szerepel a vasúthálózat felújítása, a londoni földalatti állomások modernizálása, állami – privát együttműködés keretében. Távlati célként a kormányzati politika ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a vállalkozások teljesítőképessége növekedjen, és a nemzetközi összehasonlításban relatíve alacsony munkatermelékenység Nagy-Britanniában emelkedjen. Ebben az összefüggésben különösen fontos a köztestületi adó mértékének csökkentése 10%-ról 0%-ra, továbbá adókönnyítések a kisebb vállalkozások számára, nemkülönben a kutatás- fejlesztés támogatása, valamint különböző szakképzési intézkedések bevezetése. A folyó évben a megnövekedett állami kiadásokból – a NIESR Gazdaságkutató Intézet véleménye szerint (London) – a GDP 1,2%-ának mértékében valósulnak meg ösztönző hatások. A következő évben 0,9%-os növekedési hozzájárulás várható.

7 Forrás: EUmagazin, Zeitschrift für den Binnenmarkt, Nr. 9 / 2002, S. 27 – 29.

A munka világa Nagy-Britannia a.) Csökkenő állami bevételek A NIESR kutatói mindenesetre alacsonyabb állami bevételt prognosztizálnak, mint a pénzügyminiszter. Véleményük szerint a polgároknak a jövőben ebből következően magasabb ütemű adónövekedéssel kell számolniuk, amennyiben a tervezett kiadások megvalósulnak és egyidejűleg biztosítani kell – az előírásoknak megfelelően – a konjuktúrális ciklus átlagában egy kiegyensúlyozott államháztartást. A jelenlegi ciklus első részében a kormány a költségvetés tartalékképzését tűzte ki célul. Ez a tartalék a NIESR – szakértők véleménye szerint nem elegendő ahhoz, hogy egy középtávon kiegyensúlyozott államháztartást szavatoljon. A szakértők becslése szerint a szükségszerű adónövekedés 2006-ig mintegy 6 milliárd angol fontot (a GDP 0,5%-át) fogja tartalmazni. A másik alternatíva az lenne, hogy a kiadásokat csökkentsék, amivel az állam pénzügyi helyzete ismét egy szolid alapra kerülne. Az a hosszabb ideje fennálló esély, hogy Nagy-Britannia csatlakozik az Európai Valuta Unióhoz mind kisebb. Bár Tony Blair miniszterelnök a következő évben szívesen tűzné népszavazás napirendjére a kérdést, a közvélemény azonban úgy tűnik, hogy a korábbiakhoz hasonlóan inkább a csatlakozás elleni álláspontot képviseli. Éppen ezért a megfigyelők a jelenlegi kormányzati ciklus idején semmilyen kormányzati változást nem várnak ez ügyben. b.) Privát fogyasztás A privát fogyasztás jó négy százalékos növekedéséhez 2001-ben a növekvő export és a vállalkozási befektetési ellensúlya járult hozzá. Ennek következtében a 2001/2002 téli félévben csupán egy stagnáció következett be, amely nem vonta maga után a GDP visszaesését. A jelenlegi és a következő évben a fogyasztás növekedése azonban előre láthatóan kevesebb, mint három százalékkal csökkent. A tőzsdei árfolyam esésére bekövetkezett reakciók azoknak a briteknek a körében voltak jelentősek, akik vagyonuk nagyobb részét tartják értékpapírokban, mint az európai szárazföld szomszéd országainak polgárai. Ezek a britek ismét többet takarékoskodtak. Az Európai Gazdaságkutató Központ (Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung – ZEW – Mannheim) véleménye szerint az értékpapírvagyon csökkenésének hatása mintegy 10 százalékos visszaesést eredményezett két év alatt a kiskereskedelmi forgalomban, amely a privát fogyasztás mintegy 0,8%-os csökkenésével járt. A NIESR szakértői Londonban úgy látják, hogy a britek nettó vagyona 2002 végén átlagban mintegy kilenc százalékkal kisebb, mint 2000 végén volt. Ehhez hozzá kell számítani a tőzsdei árfolyam csökkenését a részvénypiacon, illetve az eddig viruló ingatlanpiacot. Azok a félelmek, amelyek szerint a tőzsdei árfolyam csökkenése és ennek a vagyonokra gyakorolt hatása a fogyasztásban jelentős visszaesést hozhat magával – a NIESR véleménye szerint – nem valószínű.


A munka világa Nagy-Britannia Az intézet előrejelzése ugyanakkor azt prognosztizálja, hogy az ingatlanáraknak az a mértékű növekedése, amely éves átlagban 19% körül volt, gyengülni fog. Tekintettel a hosszú évek átlagában alacsony jelzálog kamatokra, valamint az ingatlanpiacon várható alulkínálatára nagyobb törés a házárak alakulásában nem várható. A privát fogyasztás lassú növekedése azonban más okokra is visszavezethető: a keresetek ugyanis nem növekednek olyan ütemben, mint eddig. Ehhez hozzá kell számítani azt, hogy a költségvetés számára történő befizetések a privát háztartásokat jelentősen mértékben terhelik, és ez a fogyasztókat már ezt megelőzően több hónapon keresztül elővigyázatosabb és költségkímélőbb magatartásra ösztönözte. A privát háztartások jövőbeni takarékossági magatartása a konjuktúra további alakulásában nagy szerepet fog játszani. A NIESR véleményében aláhúzza azt, hogy a takarékossági ráta a jelenleg mintegy 6%-os mértékéről csupán 6,3%-ra fog növekedni 2003-ban. Ehhez hozzá kell számítani azt, hogy a megtakarítások alacsony kamata nem gyakorol nagy hatást az egyéni takarékosság jelentős növelésére. Amennyiben a takarékossági ráta – szemben a mostani helyzettel – mintegy kilenc százalékos szintet mutatna, amint ez a 90-es évek derekára jellemző volt, akkor a gazdasági növekedés prognózisát összességében lefelé kellene revidiálni. A fogyasztói magatartásnak azok a tényezői, amelyek hosszú ideig relatíve magasszintű takarékosságra ösztönöztek, ellene mondanak egy ilyen fejlődésnek. c.) Új állások 2002 első negyedévében a keresőképesek száma mintegy 1,2%-kal haladta meg az előző év hasonló időszakának szintjét. Az építésügyi gazdaság és az állami szektor új állásai olyan bővülést hoztak, hogy ez több mint kiegyenlítette az ipar területén bekövetkezett munkahely leépítések számát. Az elmúlt évben a közszolgálatban 20 év óta első alkalommal ismét növekedett a foglalkoztatottak száma. Mindenekelőtt az oktatásügy és az egészségügy területén teremtettek új állásokat, és ez a jövőben is várható. A személyes szolgáltatások területén is az egyik helyen elbocsátott munkavállalók a máshol rendelkezésre álló szabad helyeken munkát tudtak találni. A következőkben a foglalkoztatás csupán lassú emelkedésével lehet számolni, mert számos vállalkozás a rendelkezésre álló munkaerővel kívánja mindenekelőtt a termelés növekedésének feladatait megoldani. Figyelemmel a demográfiai helyzetre, a munkanélküliség kismértékű növekedésével kell számolni.


A munka világa Nagy-Britannia d.) Befektetések A befektetési kereslet összességében a korábbi gyenge szintet várhatóan túllépi. Így a feldolgozó iparban érezhetőek az első jelek a recesszió végét illetően, amely 2001 óta a termelés visszaesését hozta magával, és a csökkenő befektetési kiadásokban is megmutatkozott. Bár az ipari termelés júniusban két örömteli hónapot követően ismét visszaesést szenvedett, egy EU körkérdés keretében végzett felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezett menedzserek júliusban már optimistább jövőt jeleznek, tekintettel a várható termelés növekedésére. Ezek az elvárások mindenekelőtt a külföldi megrendelésekre épülnek. Már február óta kedvezőbbnek ítélik meg folyamatosan a külföldi megrendeléseket. Az ipar jelentős mértékben függ a külföldi kereslettől. A teljes export 60%-a az ipari termékeket foglalja magába. A feldolgozóipar területén nem lehet egységes képről számot adni. Az autógyártók a kereslet élénküléséről adnak számot. A brit szállítók ebből azonban csak behatárolt mértékben profitálnak, mert számos autógyár növekvő részét külföldről irányítják. A pozitív tényezők mindenesetre a következő évek folyamán az ipari vállalkozók invesztációs tevékenységének valamelyest nagyobb ütemű élénküléséhez vezetnek. A körkérdések alapján azonban az állapítható meg, hogy ebben az évben a vállalkozók befektetési volumenüket még valamelyest továbbra is vissza kívánják fogni. Ennek alapja a még mindig alacsony mértékű kapacitás – kihasználás és a kedvezőtlen jövedelmezőség mellett a piaci bizonytalanság. Ez utóbbi fékezi a vállalkozók befektetési törekvéseit a szolgáltató szektorban, miközben a termelés itt relatíve jelentősen növekszik. Lényegesen más képet mutat a lakásépítések, valamint az állami beruházások helyzete. Mindkét területen a jelentős növekedési ráták ellensúlyt képeznek az alacsony vállalkozói beruházásokkal szemben. A lakások iránti igény igen magas. Különösen Anglia déli részén minősíthető szűknek a lakáskapacitás. A Cambridge Econometrics Gazdaságkutató Intézet egyik tanulmánya azt prognosztizálja, hogy 2010-ig a háztartások száma Nagy-Britanniában évente mintegy 200 ezerrel növekszik, és egyedül az ország déli részén addig több, mint egy millió új háztartás jön létre. Az államháztartási tervekben foglaltak mellett mindenekelőtt az infrastruktúra területén 2002re az állami beruházások mintegy 24%-os növekedéssel számolnak, és ugyanez a növekedés 2003-ra mintegy 15%-os lesz. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az állami befektetések a bruttó építkezési invesztáció csupán mintegy 13%-át adják. e.) A kivitel növekedése Nagy-Britannia legfontosabb kereskedelmi partner országainak előre látható fejlődése alapján a kivitel jelentős növekedésével lehet számolni. A NIESR azzal számol, hogy ezeknek az országoknak az import volumene 2,5%-kal növekszik, és ezen belül 7,5%-kal a következő évben. Ez az árukivitel szempontjából a legfontosabb befolyásoló faktor, amely 2003-ban ennek növekedési ütemét a jelenlegi több mint egy százalékról két százalék fölé növeli.


A munka világa Nagy-Britannia Előnyös hatást gyakorol azonban a font-sterling értékének csökkenése is. Az effektív váltókurzus 2002 második negyedévében mintegy 1,8%-kal csökkent, és 2004-ig egy további gyenge leértékelés valószínűsíthető. Ezzel az angol termékek árainak versenyképessége ugyancsak javulni fog külföldön. A folyó fizetési mérleg deficitje ebben az évben valamelyest alacsonyabb lesz a korábbi évekhez viszonyítva. Ehhez hozzájárulnak a 2002 első negyedévére esően a csökkenő importárak. A befektetések és a kivitel jelentős emelkedésével összefüggésben – amelyek relatíve jelentős hatást gyakorolnak az importra – az import gyorsabb mértékben növekszik, és a hiány összege 2003-ra ismét növekedni fog. Bizonyos kockázattal abban a tekintetben lehet számolni, hogy a világkereskedelem élénkülése tiszavirág életű lehet és az export, és ezáltal a befektetési tevékenység ismételten csökkenni fog. f.) Mértéktartó bérnövekedések Az inflációs ráta jelenleg két százalékos szinttel (július) még alatta van a Bank of England által meghatározott 2,5%-nak. A mutatókat tekintve a központi bank a bérnövekedési rátákkal számol a jelzálog kamatok nélkül. Általánosságban a Bank of England a konjuktúra jelentősebb növekedésével 2004-től számol, és akkorra prognosztizálja a célként kitűzött 2,5% elérését. Az egyik faktor, amely az árak meghatározott növekedéséhez hozzájárul az a mértéktartó bérnövekedés. Az alacsony munkanélküliségi ráta ellenére a munkavállalók visszatartják magukat a bérkövetelések területén. Ezt mindenekelőtt annak ismeretében kell megítélni, hogy a pénzpolitika az elmúlt években csillapította az inflációt, és a különböző reformok a munkaerőpiac flexibilitásához vezettek. Csupán az állami szektorban jelentkezik a növekvő állami munkaerő-kereslet, és a 90-es években tartósan a keresletnövekedésre épülő magasabb bér követelése, amely valamelyest kismértékű hatást gyakorolhatott az inflációs ráta alakulására. Barbara Knoth Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung



g.) Gazdasági fejlődés Nagy-Britanniában

2001

prognózis 2002

prognózis 2003

Bruttó hazai termék (GDP)

1,9

1,9

2,7

Privát fogyasztás

4,1

2,7

2,9

Állami felhasználás

2,2

4,5

3,2

Bruttó építési beruházások

-0,4

-1,8

3,7

Export

1,4

-0,1

5,3

Import

2,7

1,6

6,0

Folyó évi fizetési mérleg a GDP százalékában

-2,1

-1,8

-2,1

Államháztartási egyenleg a GDP százalékában

1,6

0,9

-1,4

Ipari termelés (feldolgozó ipar)

-2,3

-2,7

2,5

Fogyasztói ár (harmonizált index)

1,2

1,5

1,8

Munkanélküliségi ráta az ILO alapján, százalékban

5,1

5,1

8,3

Amennyiben nem kerül másként megjelölésre: változás az előző évhez százalékban. Bruttó hazai termék (GDP) és komponensek: reál. Forrás: NIESR, London


A munka világa Nagy-Britannia III. Munkajogi szabályok 1. Egyesült Királyság a.) A munkavállalói jogok törvénye, 1996 [Employment Right Act, 1996] Ez a törvény a következő munkavállalói jogok részletes meghatározását tartalmazza: • írásban rögzített munkaszerződéshez való jog • teljesítménytől függő bér-, illetőleg keresetszabályozás • fizetési garancia • betegség esetén történő illetményelőleg • retorzió elleni védelem, ami meghatározott egészségvédelmi- és biztonsági ügyek miatti konfliktus miatt kilátásba kerül • szabadidőhöz való jog • terhesség miatti gondoskodás • anyaság miatti szabadság • jog a munkahelyre való visszatérésre a szülés után • a munkaviszony megszűnésekor keletkező jogok (felmondási idő, elbocsátási okok) • védelem a meg nem engedhető felmondás ellen • kártalanítási fizetések • jogok a munkaadó fizetésképtelensége esetén, továbbá • jog a jogtalan bérelvonás ellen. A munkaügyi bíráskodásról szóló 1996. évi törvény [Industrial Tribunals Act 1996] a munkaügyi ítéleteket és a foglalkoztatással kapcsolatos ítélkezést a legtöbb munkajogi döntés fölé helyezi (az 1996-os munkavállalói jogok törvénye szerint). b.) A szakszervezetek és a társadalmi partnerek kapcsolatára vonatkozó konszolidációs törvény Ez a törvény személyes jogokat biztosít a következők miatt: • védi azokat a munkavállalókat az elbocsátás, vagy diszkriminálás ellen, akik tagjai egy szakszervezetnek, vagy résztvesznek egy független szakszervezet munkájában, vagy nem vesznek részt egy szakszervezet munkájában • védelem olyan visszaélések ellen, amelyek a szakszervezeti tagsági hozzájárulásnak a bérből való levonását illetik • védelem olyan diszkrimináció ellen, ami a hivatalos “munkaharcokban” (a szakszervezetek által szervezett) való részvétel miatt következik be. Ezek a rendeletek szavatolják a fizetett szabadidőt a szakszervezeti feladatok ellátására.

13

A munka világa Nagy-Britannia A törvény szabályozza • a szakszervezeti és a munkaadói szövetségek testületeinek elismerését; • a szakszervezeti tagok jogait a szakszervezet ügyeinek intézésére (pl.: szakszervezeti vezető választása, a szakszervezeti pénzek felhasználása pártpolitikai aktivitásokra, valamint jogorvoslat jogosulatlan fegyelmi intézkedés esetén egy szakszervezeti tag részére, illetőleg a tagság jogosulatlan megtagadása a szakszervezet részéről) • a szakszervezet, illetve a munkaadói szövetség kötelessége: amely jog vonatkozik bizonyos információk közlésére a szakszervezet, illetve a munkaadói szövetség megbízott hivatalnokát illetően [Certifikation Officer for Trade Unions and Employers” Assicuations] • különleges védelem bírósági eljárással szemben a szerződéskötésekbe való belekeveredés okán, amikor ez egy üzletággal kapcsolatos konfliktussal van összefüggésben, beleértve, ha a szakszervezet, vagy más személy e védelem hatálya akar kerülni. A törvény egy támogatási mechanizmust is létrehozott a munkaadó-munkavállalói kapcsolatok javítására: tanácsadás-, egyeztetési- és választott bírósági fórumok formájában. A határozatok kiterjednek a szakszervezetek és a munkaadói szövetségek megbízott hivatalnokainak, kinevezésére, kötelességeire és feladataira, a központi közvetítő bizottságokra, a szakszervezeti tagok jogaira [Commissioner for the Rights of Trade Union] és védelmi intézkedés a törvényen kívüli munkaharcokkal szemben [Commissioner for Protection Against Unlawful Industrial Action]. c.) 1970. évi törvény a béregyenlőségről és 1983. évi módosítási előírások a bérek egyenlőségére [Equal Pay Act 1970, (Amendent) Regulations 1983] Ez a törvény, azoknak a nőknek és a férfiaknak, akik azonos tevékenységet végeznek egy munkaadónak, azonos jogokat ad az azonos bérezés és a munkafeltételek tekintetében. Amennyiben panasz van az egyenlőtlen munkafeltételekre, bejelentést lehet tenni a munkaügyi bíróságnál. A rendelet a korábbi kibocsátásához képest jelentős részeiben megváltozott, különösen az 1986 évi, a nemek közötti diszkriminációról szóló törvényen keresztül [Sex Discimination Act 1986] és a nemek közötti diszkriminációra vonatkozó előírások, valamint a béregyenlőségre vonatkozó különféle előírások változtatása [Sex Discimination ad Equal Pay (Miscelleneous Amensments) Regulation 1996] miatt. d.) A nemek közötti diszkriminációra vonatkozó törvény 1986 és 1975 Ez a törvény definiálja a nemek közötti diszkriminációt és magyarázatot ad több területre vonatkozóan és a törvényellenes tevékenységre vonatkozóan. Ez érvényes többek között a foglalkoztatásra, a szakképzésre és az ezzel összefüggő más területekre. Ez a törvény nemcsak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a munkafeltételek vonatkozásában az egyenlő elbánás joga a bérezés tekintetében sérül. Az 1975 évi törvény kiterjed a diszkrimináció tilalmára a házasságban élők tekintetében. 14

A munka világa Nagy-Britannia Meghatározott esetekben a törvény megengedi a “pozitív diszkriminációt” (ennek ellenére nem lehet pozitív diszkrimináció az, ami a törvény szerint törvényellenes). Ez azt jelenti, hogy a munkaadó, illetve a képző intézmény egyik nemet bátoríthatja, hogy egy állást megpályázzon, ha az adott nem ebben az esetben alulreprezentált. Hasonlóképpen azok az emberek, akik egy bizonyos idő után térnek vissza a munkaerőpiacra, mert korábban a családjukat látták el, bátoríthatók a pályázatban. Mindenesetre minden alkalmazásnál, illetve képzésre való felvétel esetén a pályázó teljesítményére kell alapozni. Munkaviszonyban történő törvényellenes diszkrimináció esetén a munkaügyi bíróságnál panaszt lehet tenni. A törvény előirányoz továbbá egy esélyegyenlőségi bizottságot [Equal Opportunities Comission]. Ez a bizottság egy független, társadalmilag finanszírozott szervezet (az 1996/1997 évi költségvetésben 5,8 millió font) három feladattal: • harc a nemek közötti diszkrimináció ellen • az esélyegyenlőség támogatása • ezen törvény célszerűségének ellenőrzése. A törvény különféle meghatározásai változtak, különösen az alábbi törvények miatt • az 1976 évi faji kapcsolatokról szóló törvény [Race Relations Act 1976] • az 1986 évi, a nemek közötti diszkriminációról szóló törvény [Sex Discimination Act 1986] • az 1989 évi foglalkoztatási törvény [Employment Act 1989] és • a nemek közötti diszkriminációra vonatkozó előírások, valamint a béregyenlőségre vonatkozó különféle előírások változtatása [Sex Discimination ad Equal Pay (Miscelleneous Amensments) Regulation 1996]. e.) A társadalmi partnerek közötti kapcsolat Nagy-Britannia kormányának az a felfogása, hogy a társadalmi partnerek közötti kapcsolatot a munkaadó és a munkavállaló között az önkéntesség elve alapján kell szabályozni. Ez vissza visszatükrözi a munkaadó-munkavállalói kapcsolatok felépítését Nagy-Britanniában. A munkajog kormányreformja a szakszervezetek és a munkaadók közötti, valamint a szakszervezetek és a saját tagok közötti jobb egyensúly kialakításához járult hozzá. 1996. májusig, 12 hónap alatt kb. 0,38 millió munkanap esett ki sztrájk miatt. Ez a szám áll szemben a nyolcvanas évek átlagos 7,2 millió kiesett munkanapjával, ami a hetvenes években 12,9 millió napot tett ki átlagosan. Az 1994. évben összesen kiesett 0,28 millió kiesett munkanap dokumentáltan a legalacsonyabb éves veszteség 1891 óta. A kormány 1979 óta fáradozik azon, hogy a társadalmi partnerek közötti kapcsolatot és a szakszervezeteket ellenőrzésnek vesse alá, hogy ezeket szükség szerint megreformálja és egy méltányos egyensúlyt valósítson meg a munkaadói és a munkavállalói jogok között.

15

A munka világa Nagy-Britannia Az egyes reformok a következőket tartalmazzák: • törvényen kívül helyezték azt a hetvenes évekbeli törvényt, ami lehetővé tette, hogy a szakszervezetek a tárgyalókész munkavállalót arra kényszerítsék, a munkaviszony időtartamáról és feltételeiről tárgyaljon, miközben ez a szakszervezetek és a munkaadók tetszésére lett bízva, hogy a kollektív szerződés megkötéséről tárgyalnak-e vagy sem (ennek ellenére sokan ezt tovább gyakorolják), • a már meglévő elbocsátás elleni védelem vagy a munkaadó részéről fennálló diszkrimináció a szakszervezeti tagság miatt, illetve szakszervezeti aktivitás miatt, mindez a következőkhöz vezetett: ◊ meggátolni hogy a munkaadó diszkriminálja a munkavállalót, illetve a potenciális munkavállalót, mert az egy szakszervezetnek nem akar tagja lenni (a kötelező szakszervezeti tagság gyakorlata), ◊ a munkaharc törvényes tilalma, amely ilyen gyakorlat bevezetését, vagy fenntartását célozza, ◊ több szabadidő biztosítása annak a személynek, aki szakszervezeti választáson vesz részt, ◊ a munkaharc szervezése törvényes védelmének betartása (és teljes sztrájkszabadság a munkavállaló számára annak veszélye nélkül, hogy bíróság által a munkába visszarendelnék), ◊ átruházni a szakszervezetre azt a törvényes kötelezettséget, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok segítségével munkaharc szervezésével foglalkozzanak, vagy ◊ kötelezni a szakszervezeteket, hogy támogassák a tagok titkos választás útján történő megválasztását és tájékoztassák a munkaadót a munkabeszüntetések szervezéséről és a szakszervezetek szándékairól, ◊ a munkaharc elleni védelem nem megvalósítása olyan nem direkt résztvevő cégek ellen, ahol olyan munkavállalók dolgoznak, akik nincsenek konfliktusban saját munkaadóikkal ugyanígy nincs védelem sztrájkőrökre nem direkt résztvevő cégek esetén (azt jelenti, hogy olyan sztrájkőrökre, akik nem a saját munkahelyük előtt állnak sztrájkőrséget). Továbbra is elismert, hogy a reformprogram és eredményei az Egyesült Királyságban a társadalmi partnerek közötti kapcsolat javításához járul hozzá. f.) Munkaadói szövetségek Az 1992. évi konszolidációs törvény a szakszervezetekről és a társadalmi partnerekről definiált egy munkaadói szövetséget, mint a munkaadóknak egy olyan szervezetét, amelynek fő célja többek között a munkaadók és a munkavállalóik, illetve a szakszervezetek közötti kapcsolat szabályozása. Minden szervezet, amelyik ennek a definíciónak megfelel, kérelmezheti nevének bejegyzését a törvény szerinti jegyzékbe, mint a munkaadók megbízott hatósága [Certifikation Office]. 1995 végén 114 szervezet volt erre a listára bejegyezve, és további 115 munkavállalói szövetség éves jelentése lett a hatósághoz előterjesztve, anélkül, hogy felvételüket kérvényezték volna. Itt részben helyi szövetségekről van szó, amelyek alárendelt tagjai egy iparszövetségnek.

16

A munka világa Nagy-Britannia Mindezen szervezetek a bér- és a munkafeltételekről tárgyalnak. Ezek közül több betölt szakmai egyesületi funkciót és tanácsot adnak a tagvállalatoknak kereskedelmi és más, a munkafeltételektől független ügyben. A Brit Iparszövetség [Confederation of British Industry - CBI] a legfőbb szószóló az iparban és a kereskedelemben Nagy-Britanniában. Az államosított iparágakkal együtt összesen 250.000 vállalat tartozik ide, mint tag, az állami és a magánszektorból, továbbá 200 kereskedelmi szövetség, munkaadói szervezet és kereskedelmi szervezet. g.) Szakszervezetek A szakszervezetekről és a társadalmi partnerekkel való kapcsolatról szóló 1992 évi konszolidációs törvény úgy definiál egy szakszervezetet, mint a munkavállaló szervezetét, aminek a fő célja a ezeknek a munkavállalóknak a munkaadóhoz való viszonyának szabályozása. Minden szervezet, amelyik ennek a definíciónak megfelel, kérelmezheti nevének bejegyzését a törvény szerinti szakszervezeti jegyzékbe. 1995 év végén ez a lista 287 szervezetet tartalmazott, további 25 szakszervezet éves jelentése lett a hatósághoz előterjesztve, anélkül, hogy felvételüket kérvényezték volna. A szakszervezetek célja: a tagok státuszának, a díjazásának és a foglalkoztatási feltételeinek javítása. Egyre növekvő számban nyújtanak a tagjaiknak más szolgáltatásokat is, pl.: képzési, jogi és pénzügyi tanácsot és szolgáltatást. A Szakszervezeti Kongresszus [Trade Union Congress - TUC] 73 szakszervezet konföderációja (szövetsége), amely 1996 évben 6,75 millió tagot reprezentált. h.) Tarifatárgyalások Az Egyesült Királyságban tarifatárgyalásnak a munkaadók (vagy szövetségeik) és a munkavállalók (illetve képviselőik) közötti tárgyalásokat nevezik, ahol a bérezés, a munkaidő, és a szabadságra vonatkozó szabályok, az egészségvédelem és biztonság, a munkafeltételek, az üzemi előírások, a munkamegosztás és olyan más ügyek képezik a tárgyalások témaköreit, ami munkából eredő konfliktussá válhat. i.) A tarifatárgyalások módszere A tarifatárgyalások módszere a különféle szakmák és gazdasági ágak különböző idényei és feltételei szerint fejlődött. Az egyik leggyakrabban használt rendszer a Közös Gazdasági Tanács [Joint Industrial Councils - JIC]. A Közös Gazdasági Tanács egy állandó grémium és a munkaadói és munkavállalói képviseletek egyenlő számú képviselőjéből áll. Egyes gazdasági ágakban, ahol a Közös Gazdasági Tanácsnak állandóan működik, a Tanácsot kevésbé formális, elismert tárgyalási módszernek tekintik. Más gazdasági ágakban az üzemi, vagy gyári tárgyalásokra szükség szerint kerül sor.

17

A munka világa Nagy-Britannia 2. Észak-Írország a.) A munkaügyi kapcsolatok törvénye Az észak-ír törvény a munkakapcsolatokról mindig hasonló volt a Nagy-Britanniáéhoz. Ma a legtöbb ágazatban megfelel az 1990 évi nagy-britanniai foglalkoztatási törvénynek [Employment Act]. A Nagy-Britanniában és Érszak-Írországban érvényes törvénykezés között az a legfőbb különbség, hogy Észak-Írországban inkább a szakszervezetek politikai alapjához való járulék fizetési kötelezettség rendszere [“contracting in”] érvényes, és nem a járulékfizetésben részt nem vétel [“contracting out”], valamint Észak-Írországban nincs szakmai bírósága a munkaügyi kérdéseknek. b.) Szakszervezetek Az ír szakszervezeti szövetség észak-ír bizottsága [Northern Ireland Comittee of the Irish Congress of Trade Unions -NIC/ICTU ] egy félautonóm szervezete az összír szakszervezeti szövetségnek [ICTU] és elismert szóvivője a szakszervezeti mozgalomnak ÉszakÍrországban. Annak ellenére, hogy a szakszervezet Észak-Írországban nem regionálisan szervezett, sok vidéken működő szakszervezet mind a brit [TUC], mind az ír [ICTU] szakszervezeti kongresszushoz hozzá van rendelve. Az ICTU finanszírozza nagy részben az észak-ír bizottságot, ugyanolyan módon, mint ahogy a TUC a regionális részlegeket. Mindenesetre Dublinból eredően az ICTU nem ad észak-ír tagjainak semmi iránymutatást az Egyesült Királyság kormánya, vagy a szakszervezete által követett nemzeti irányításpolitika ügyeit illetően. c.) A munkaügyi kapcsolatok hatósága [Labour Relations Agency - LRA] A munkaügyi kapcsolatok hatósága egy független törvényes grémium, 1976-ban alapították, hogy javítsák a társadalmi partnerek közötti kapcsolatot a gazdaságban. Így a LRA főként tanácsadó és egyeztető fórumként szolgál. A hatóságnak kereken 50 munkatársa van és nagyjában egészében párja az ír ACAS-nak. ??? d.) A korrekt foglalkoztatás bizottsága [Fair Employment Comission - FEC] A korrekt foglalkoztatás bizottságát 1989-ben hozták létre, Észak-Írországban támogassák az esélyegyenlőséget és törekedjen a vallási vagy politikai meggyőződés miatti diszkrimináció megszüntetésére. A bizottságnak mintegy 80 munkatársa van és csak Észak-Írországban dolgoznak.

18

A munka világa Nagy-Britannia e.) Egészségvédelem és biztonság a munkahelyen Az észak-ír egészségvédelmi és munkabiztonsági jog Nagy-Britanniaszerte hasonló. A legtöbb törvényi szabályt az egészségvédelem és biztonság a munkahelyen 1978. évi rendelet [Health ad Safety at Work (Northern Ireland) Order 1978] tartalmazza, ami visszatükrözi Nagy-Britannia 1974 évi törvényét az egészségvédelemről és a biztonságról a munkahelyen [Health ad Safety at Work, etc. Act 1974]. Az 1978. évi az egészségvédelemre és a biztonságra vonatkozó rendelet kiegészíti azt a szabályozást, amennyiben szorosan tartja magát a brit 1974 évi törvényhez. f.) Az egészségvédelmi és munkavédelmi jogok megvalósítása Észak-Írországban nincs az egészségvédelmi és munkabiztonsági hatóságnak direkt megfelelő hatósága. Az egészségvédelemre és munkabiztonságra vonatkozó észak-ír jogi szabályozást a Gazdasági Fejlesztés Minisztériuma, a Mezőgazdasági Minisztérium és a körzeti bizottságok valósítják meg. Az egészségvédelemmel és munkahelyi biztonsággal összefüggő politikai célkitűzések fejlesztése ugyanúgy a Gazdasági Fejlesztés Minisztériumának és a Mezőgazdasági Minisztériumnak a feladata. g.) Egészségvédelmi és munkabiztonsági hatóság Észak-Írországban Az észak-ír egészségvédelmi és munkabiztonsági hatóság független grémium és az 1978 évi rendelkezés szerint hozták létre. A hatóság értékeli a törvényjavaslat következtében beálló hatásokat, amelyek az egészség és a biztonság munkával összefüggő veszélyeire vonatkoznak, és ha szükséges, javaslatot tesz a törvényjavaslatot benyújtó minisztériumnak. Fenntartanak információs és tanácsadói szolgálatot a munkaadók, a munkavállalók és olyan szervezetek számára, amelyek ezeket reprezentálják. Ennek a szolgálatnak a részeként létezik egy a gyakorlatból adódó iránymutatás-katalógus, vagy elfogadnak más, hasonló célból létrehozott katalógusokat. Szükség esetén a hatóság minisztériumi ajánlásokat ad végrehajtási intézkedésekre, speciális vizsgálatokra és kutatásokra, az ajánlások az új törvényi meghatározások követelményeinek felelnek meg. A hatóság feladatai az egészségvédelmi és munkabiztonsági bizottság tanácsadási feladataival messzemenően összhangba vannak hozva. Ahogy a bizottság, úgy a hatóság is a Gazdaságfejlesztési Minisztérium által kinevezett elnökség, ami elnökből és kilenc tagból áll, ami az ipar mindkét oldalát, a helyi irányítást és más érdekeket is képviselnek.

19

A munka világa Nagy-Britannia IV. Munkaidő Törvényi előírások A heti munkaidő 48 óra. A napi- és a heti pihenőidőt ugyancsak törvény szabályozza. a.) Heti munkaidő A heti munkaidő 48 óra, amely 17 héten belül egy átlagos munkaidőt jelent. A foglalkoztatottak a 48 óránál hosszabb heti munkaidőhöz írásban hozzájárulhatnak. Kivételt képező tevékenységi területek: • vasúti közlekedés, • légi közlekedés, • közúti közlekedés, • tengeri forgalom, • belső hajózás, • halászati és más tevékenység a tengeren (kőolaj- és földgázipar). Megvalósulás a gyakorlatban A munkaidő tartama nagyon eltérő, átlagban azonban heti 35-40 órát jelent a teljes foglalkoztatottak számára. Számos iparágban a túlóra a munkaidő lényeges alkotó része (a heti átlag 37,1 óra minden munkavállaló esetében, beleértve a részfoglalkoztatottakat is, és 43,5 óra közötti a teljes foglalkoztatottak esetében). Jelenleg mindenekelőtt a részfoglalkoztatottaknál az a trend jellemző, hogy a munkaidőt a flexibilitás irányában alakítják, és a megállapodásokban éves alappal számolnak, és mind gyakoribbak az egyéni szerződések a kollektív szerződéses szabályozások helyett a munkaidő és a pihenőidő területén. b.) A munkaidő felügyelet az Egyesült Királyságban A munkavállalókat nem lehet olyan tevékenységben túlórára kötelezni, amely egészségüket és biztonságukat, illetve más olyan személyeket veszélyeztethetnek, akik az ilyen munka révén károsodást szenvedhetnek. A munkavállalók azon meghatározott kategóriáinak tevékenysége, akik különösen a közlekedésben veszélynek vannak kitéve, például a vezetési idő a haszonjárművek kormányainál (a közúti közlekedés vezetői, de az autóbusz vezetők is) és a repülőszemélyzet által teljesített repülési idő teljesítése, amely nemzetközileg az egyes államok részéről és közösségi szinten egyaránt megfelelő felügyelet mellett történik.

20 Forrás: Europäische Gemeinschaften (Hrsg.): Datebank SCADPlus, 1995-2002.

A munka világa Nagy-Britannia c.) Túlórák Mi engedélyezett alapvetően? A túlórákat törvény nem szabályozza, és nem létezik meghatározott előírás a túlórák engedélyezett maximumáról sem. Az egyéni munkaszerződések adott esetben tartalmazzák a teljesítendő túlórák számát, valamint a túlórák teljesítésének azokat az előfeltételeit, amelyek alapján ezekre sor kerülhet. (Amennyiben kollektív szerződési előírások fennállnak, akkor az egyéni szerződések gyakran ennek jegyében állapítják meg a túlórákat.) Túlóradíj A túlórák esetében általában a fizetés 150%-os mértékével számolnak, amennyiben a túlórára munkanapon kerül sor, és 200%-kal vasárnapi munka esetén. A foglalkoztatottak nagyon gyakran szabadnapot vesznek ki a túlóradíj helyett. Éjszakai munka Az éjszakai munka nem tiltott, kivéve a 18 éves kornál fiatalabb munkavállalókat. A munkavállalónak minden esetben biztosítania kell azt, hogy az éjszakai munka „normális” munkaideje 14 hét átlagában számolva az átlag 8 órát 24 óránként ne lépje túl. Éjszakai munkának számít minden olyan munka, amelyet az éjszaka időtartama alatt (azaz 23.00 és 06.00 óra között) végeznek. A kollektív szerződések ettől eltérően foglalhatnak állást. Éjszakai munkásnak számít mindenki, aki az éjszaka idején legalább három órát dolgozik éspedig • munkanapjainak megtöbbszörözése keretében, vagy • a kollektív szerződés alapján, vagy • meghatározott időtartam keretében a rotációs elv alapján. Vasárnapi munka A vasárnapi munkát törvény nem szabályozza. Ezt a kérdést üzemi megállapodás keretében, illetve kollektív-, vagy munkaszerződésben szabályozzák. A legtöbb esetben a szombatot és a vasárnapot pihenőnapként kezelik. d.) Szabadság Alapvetően valamennyi munkavállaló évenkénti 20 nap szabadságra jogosult. Időtartam A szabadság időtartama átlag 20 és 27 nap közötti.

21 Forrás: Europäische Gemeinschaften (Hrsg.): Datebank SCADPlus, 1995-2002.

A munka világa Nagy-Britannia V. Jövedelmek 1.) Minimálbérek az Európai Unióban Szerző: Richard Clare

Az Európai Unió 9 tagállamában (Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Portugália és Spanyolország) a kollektív szerződések egy törvényileg rögzített nemzeti minimálbér betartására épülnek. A felsorolásból kimaradt tagállamokban nincs törvényileg rögzített nemzeti minimálbér. A törvényileg rögzített nemzeti minimálbér alapján működő 9 tagállamban a becsült bérminimum 2002 februárjában havi 406 és 1290 euro között mozgott. 2002. február 1.-én három országban (Görögország, Portugália és Spanyolország) a havi minimálbér 406 és 516 euro közötti szintet mutatott. Ezzel szemben a további hat országban a havi minimálbér 1000 euro fölötti: a mérték 1009 euro (Írország) és 1290 euro (Luxemburg) között húzódik: a két ország között található Belgium, az Egyesült Királyság és Franciaország, valamint Hollandia 1124 és 1207 euro közötti minimálbérrel. Az Egyesült Királyságban a minimálbér 1011 euro, egyes tagállamokban még magasabb. A 9 tagállam relatív helye 2001 januárja és 2002 februárja között nem változott. Az 1.sz.ábrán a 2001 januári és a 2002 februári minimálbérek összehasonlítását látjuk. Miközben az egyes országok közötti növekedés egymástól eltérő, az egyes országok relatív helyzete nem változik. 1.sz.ábra: Havi minimálbérek euroban, 2001 január és 2002 február

Megjegyzés: - Az összehasonlítás teljesidejű munkavállalókra értendő. - Az országnevek rövidítések, magyar szövegét lásd a következő táblázatban.

22 Forrás: Europäische Gemeinschaften (Hrsg.): Statistik kurz gefasst, 5/2002.

A munka világa Nagy-Britannia Az 1.sz.ábra a bruttó minimálbérekre, vagyis a jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék levonása előtti helyzetre vonatkozik. Ezek a levonások változnak az egyes országok között. Egy – a nettó béreken alapuló – összehasonlítás hatással lehet az országok relatív helyzetére a maximális minimálbér tényezőkkel kapcsolatban, amennyiben a családi helyzetet is figyelembe vesszük. Havi minimálbér euroban 2001 január 1 és 2002 február 1 Eurostat-becslések (tudnivalókat a módszerhez lásd később!) Havi minimálbér Euro-ban Ország

2001 január 1

Belgium (B) Görögország (EL) Spanyolország (E) Franciaország (F) Írország (IRL) Luxemburg (L) Hollandia (NL) Portugália (P) Egyesült Királyság (UK) Amerikai Egyesült Államok (US)

2002 február 1 1118 466 506 1083 945 1259 1154 390 985 951

1163 473 516 1126 1009 1290 1207 406 1124 1011

A minimálbérért dolgozó teljesidejű munkavállalók részesedése a bérezésből jelentősen változik az egyes országok között, és a nőknél magasabb számarányt mutat. A minimálbérért dolgozó teljesidejű munkavállalók részaránya jelentősen eltér az egyes országok viszonylatában. Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Írországban ez a számarány 1,4%-tól 2,2%-ig terjed. Az USA-ban 1,5%. A minimálbérben részesülők magas számarányt mutatnak ezzel szemben Portugáliában 6,2%-kal, Franciaországban 13,6%-kal és Luxemburgban 15,5%-kal. Franciaország és Luxemburg esetében beszámításra kerülnek a részidős munkavállalók is, ami valamelyes mértékben hatást gyakorol a mutatókra. A számadatok 2000-re vonatkoznak, az Egyesült Királyság, Írország, Luxemburg és az Egyesült Államok kivételével (2001). Tendenciálisan nagyon kismértékű éves mozgások érzékelhetőek. Belgium és Görögország esetében nem állnak rendelkezésre adatok. A minimálbérért dolgozó nők részaránya magasabb, mint a férfiaké. Bár az egyes országok viszonyai valamelyest eltérnek, általában megállapítható, hogy a minimálbérért dolgozó nők részaránya kétszer olyan magas, mint a férfiaké.


A munka világa Nagy-Britannia A minimálbérért dolgozó teljesidejű munkavállalók részaránya

* USA: kizárólag az órabérben fizetett teljesidejű munkavállalók az állami minimálbéren vagy az alatti keresettel

(összesen)

A nemzeti minimálbérek között jelentős különbségek érzékelhetőek. Az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Portugáliában és Spanyolországban törvényesen rögzített minimális óra-, heti- vagy havibérek érvényesülnek, amelyeket a gyakorlatban a szociális partnerek meghallgatásával alakítanak ki; ez a minimálbér törvényesen jogos. Belgiumban egy hasonló szisztéma működik: a központi kollektív szerződés keretében rögzítik a havi minimálbéreket, amelyek valamennyi gazdasági ágazatra kötelezően érvényesek. Görögországban nemzeti szinten dolgoznak ki egy általános minimálbért, amely keretében azonban a munkások és az alkalmazottak bérezése eltérő. A törvényileg rögzített minimálbérek a gyakorlatban valamennyi gazdasági ágazatban és szakmában foglalkoztatottak számára érvényesek, ugyanakkor – figyelemmel a munkavállaló életkorára, a foglalkoztatásban eltöltött idejére, képzettségére, fizikai és szellemi munkaképességére, vagy a vállalkozó gazdasági helyzetére – módosulások lehetnek. Az ezzel kapcsolatos törvények megfelelő mechanizmusokat is tartalmaznak a minimális juttatások felülvizsgálatára – gyakran a kormány, a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek közötti háromoldalú megállapodások keretében – amennyiben az árak, a bérek és egyéb gazdasági keretfeltételek megváltoznak. Néhány esetben a minimálbér automatikus újraértékelésére és törvényesen szabályozott felemelésére kerül sor, például összefüggésben a fogyasztói árindexszel, vagy a gazdasági növekedéssel, vagy különböző mérlegelés alapján (lásd: áttekintés a minimálbér rendszerről az EU tagállamaiban).


A munka világa Nagy-Britannia 2.) Áttekintés az EU tagállamok törvényes minimálbéreiről (2002 február 1-i állapot)

Belgium 1975 A bevezetés éve Az érintettek köre Privát

munkavállalók 21 éves kortól

Egyesült Királyság

Franciaország

Görögország Hollandia

Írország

Luxemburg

Portugália

Spanyolország

1999 Minden munkavállaló 18 éves kortól


1991 Minden munkavállaló 19 éves kortól (alkalmazottak) 18 évtől (munkások) Évente tárgyalás a szociális partnerek bevonásával


2000 Szakmai gyakorlattal rendelkező munkavállalók(4)


1974 Minden munkavállaló életkortól függetlenül

1980 Valamennyi munkavállaló életkortól függetlenül

Államilag rögzített

Államilag rögzített a szociális partnerek vagy a „Labour Court” ajánlása alapján Államilag rögzített a szociális partnerek vagy a „Labour Court” ajánlása alapján Órabér

Államilag rögzített

Államilag rög- Államilag zített rögzített

a Államilag rög- Államilag A bérmegállapo- Tárgyalás szociális part- zített, a szo- rögzített dás módja nerek bevoná- ciális partnerek sával javaslata alapján

Aktualizálás

Automatikus indexálás +rendszeres felülvizsgálat

Államilag Automatikus rögzített, a szo- indexálás+éves ciális partnerek felülvizsgálat javaslata alapján

A bérezés módja

Havi bér

Órabér

Órabér

Törvényes összeg 1163 euro ha- 4,10 angol font 6,67 óránként 22 órabér nemzeti valutá- vonta (1) évtők a munkában

Havibér az Havi bér alkalmazottaknak, napi bér a munkásoknak euro 472,90 euro 1206,60 havonta(2)21,19 havonta euro naponta(3)

euro 5,97 euro órabér

Automatikus Évente az Évente az indexálás+éves állami inflációs állami inflációs felülvizsgálat prognózisok prognózis szerint szerint Havibér

Havibér

Havibér és napi bér

1290 euro havibér

348 euro havonta

442,20 euro havonta 14,74 euro naponta 2002.01.01.

sok számára 2002.02.01. 2001.08.01. 2001.07.01. 2001.07.01 2002.01.01. 2001.07.01. 2001.04.01. 2002.01.01. A munkavállalók bére bizonyos életkor fölött (l.bérezések). Néhány országban a fiatalok más minimálbérben részesülnek. Valamennyi pályakezdő esetében (alkalmazottak). Egyedülálló pályakezdők számára (munkások). Azok a munkavállalók, akik (I.) 18 évnél fiatalabbak, vagy (II.) pályakezdők illetve (III.) egy strukturált szakképzésben vesznek részt, a nemzeti bérminimum alatti rögzített szinten részesülnek fizetésben.

Hatályos- tól 1.) 2.) 3.) 4.)

Évente az ál- Évente kétszer lami infláció prognózis szerint


A munka világa Nagy-Britannia Munkanélküliségi ráták Európában

VI. Kínálat és kereslet a munkaerőpiacon Munkaerőpiaci prognózisok A munka Európában A szezonálisan megtisztított munkanélküliségi ráta az euróövezetben júniusban az előző hónaphoz viszonyítva egytized ponttal 8,4%-ra emelkedett. Az EU-15-ben a ráta júniusban 7,7%, és ezzel ugyancsak 0,1%-kal magasabb, mint az előző hónapban – állapítja meg az EU statisztikai hivatala, az EUROSTAT. Változatlanul 5,9%-os a munkanélküliségi ráta 2002 júniusában és júliusában az USA-ban az U.S.Departmen of Labor jelentése szerint. A vontatott foglalkoztatás- növekedés mindenesetre tovább folytatódik. Kanadában a Statistics Canada adatai szerint a munkanélküliségi ráta júniusban 0,1%-kal 7,6%-ra emelkedett. 2001 októbere óta mindenesetre a foglalkoztatási szint egy egész százalékponttal 66,8%-ra nőtt. Japánban a foglalkoztatási ráta – összehasonlítva az előző évvel – 2002 júniusában 1,4%-kal visszaesett. A munkanélküliségi ráta időközben tartósan változatlan maradt a korábbi hónap 5,4%-ához viszonyítva, amint ezt a japán Statisztikai Hivatal megállapítja. Júliusban Svájcban a Gazdasági Államtitkárság (seco) adatai szerint egytized pontos növekedéssel a munkanélküliségi szint 2,6% volt.

26 Forrás: Bundesanstalt für Arbeit (Hrsg.): EURO Professional, Nr. 50/2002, S. 2.

A munka világa Nagy-Britannia 1.) Szezonálisan megtisztított munkanélküliségi ráták %-ban Férfiak és nők összesen

2001 június 2002 június Forrás: EUROSTAT A Görögországra vonatkozó adatok 2002 márciusiak, az Olaszországra és NagyBritanniára vonatkozóak áprilisiak. Dánia és Hollandia esetében az adatok 2002 májusára vonatkoznak.

Nők

Férfiak és nők összesen 25 év alatt

27 Forrás:Bundesanstalt für Arbeit (Hrsg.): EURO Professional, Nr. 50/2002, S. 2.

A munka világa Nagy-Britannia 2.) Pályázati tippek A siker a részletekben van Egy sikert ígérő angol pályázat csak apróságokban különbözik egy német pályázattól. A brit sajátosság a pályázati nyomtatványban érzékelhető. Különösen nehéz az egyéni pályázás telefonon. „Please write for further details and an application form to…” Ilyen mondatot gyakran lehet találni a brit álláshirdetésekben. Az ilyen pályázási formulákban (application forms), amelyek a gyakorlatban a mindennapi életpályát jelentik, megkísérelik a munkavállalók, hogy a pályázóról valamennyi fontos információt standardizált formában összehozzanak. A személyzeti főnökök így a pályázók kvalitásait gyorsan össze tudják hasonlítani. Az álláskereső számára azonban az application forms munkát, nagyon sok munkát jelent. A munkakeresőknek gyakran konkrétabb információkat kell elküldeni, mint amit a pályafutásuk tartalmaz, és ezeket legtöbbször kézzel írva, és egy megadott szűk helyen kell kifejteni. Ebben az application forms-ban kérdéseket találnak iskolai és szakmai pályafutásukról, szabadidős tevékenységükről, és a szakmán kívüli rátermettségükről, tehetségükről. A potenciális munkaadók elvárják a pályázóktól, hogy konkrét formában válaszoljanak. Az ilyen kérdések különösen gyakoriak: „Describe how you achieved a goal through influencing the actions or opinios of others?” Egy pályázati formanyomtatvány központi része az additional information. Ebben kérik a pályázót, hogy pályázási szándékának alapjait ismertesse. Itt adott a lehetőség a pályázók számára ahhoz, hogy saját magát mint ideális jelöltet (kandidátust) prezentálja. Szemben a pályázat egyéb részeivel az additional information esetében a megadott keret túlléphető maximum egy oldallal. a.) Fontos tudnivalók röviden és szűken Munkaerőpiaci esélyek: Az angol gazdaság igénye növekszik az egyetemet, főiskolát végzettek iránt. Az utóbbi években különösen a diplomás mérnökök, a diplomás informatikusok és a diplomás vegyészek voltak keresettek. A tanult szakirány Nagy-Britanniában nem játszik nagy szerepet. Több illetve kombinált diplomával rendelkezők valamennyi iparágban szívesen látottak. Fizetés: Az Associations of Graduate Recruiters (AGR) tanulmánya szerint a diplomás pályakezdők 1998-ban átlagban 16.500 angol fontot kerestek évente. Álláskeresés: Az olyan állásbörzék, mint a http://www.monster.co.uk, http://www.gradunet.co.uk megkönnyítik az álláskeresést. Tanácsot és támogatást kínálnak a brit munkaügyi hivatalok EURES tanácsadói is. (http://europa.eu/int/jobs/eures) . Az aspiránsok helyben kapnak támogatást az állami munkaügyi központokban. A címeket a telefonkönyvben Emloyment Services címen lehet megtalálni. 28 Forrás: Bundesanstalt für Arbeit (Hrsg.): UNI Perspektiven für Beruf und Arbeitsmarkt, Nr. 7/2000, S. 26, 27.

A munka világa Nagy-Britannia Fontos kontakt címek: Federation of Recruitment and Employment Service (FRES) 36-38 Mortimer Street London WIN 7RN (Kapcsolat a privát munkaközvetítőkhoz) OPU The Employment Service 123, West Street, Steel City House Sheffield S1 4ER Telefon: (00 44-11 42) 59 60 51 (Állásközvetítés a külföldi pályázók számára) Az Application forms-nak az a hátránya, hogy minden kérdést meg kell válaszolni, így a pályázó fizetési elképzelését is. Ez esetben a konkrét választ a következő formulával lehet megkerülni: „I would like to discuss this in an interview”. A következő tudnivalók megkönnyíthetik a pályázók számára az application forms kitöltését: • •

Készítsen a kérdőívről másolatokat, így ki tudja próbálni, hogy a válaszok beleférnek-e a megadott keretbe. A ceruzával kitöltött kérdőíven jól lehet radírozni.

•

Különösen ügyelni kell arra, hogy a kérdőív áttekinthető, rendezett benyomást keltsen, ne maradjon benne hiba, vagy javítás.

•

Célszerű kikeresni azokat a pontokat, amelyek megválaszolása mindenekelőtt vonatkozik a megpályázott állásra.

•

Ügyelni kell arra, hogy a személyzetis számára a pályázati kérdőívhez csatolt oldalak is egyértelműen áttekinthetőek legyenek.

•

Amennyiben a pályázati formanyomtatványon nincs hely az additional information kifejtésére, akkor egy mellékelt levélben ismertesse a pályázó az életútját.

•

Fontos másolatot készíteni a formanyomtatványról, mielőtt a pályázó rövid levél kíséretében a címzetthez elküldi. Ez egy fontos anyag lesz a bemutatkozó beszélgetés alkalmával.

b.) Telefonálás angolul Teljesen mindegy, hogy a pályázó application forms megoldással, vagy egy levél kíséretében az életrajz elküldésével pályázik, az álláskeresés idején nem kerülheti el azt, hogy egy vagy több alkalommal a vállalkozóval telefonon beszéljen annak érdekében, hogy megkérdezze: név szerint kinek küldje el a pályázatot, vagy egy írásos pályázatot mihez csatoljon, illetve egyéni kezdeményezéssel hogyan pályázzon. 29 Forrás: Bundesanstalt für Arbeit (Hrsg.): UNI Perspektiven für Beruf und Arbeitsmarkt, Nr. 7/2000, S. 26, 27.

A munka világa Nagy-Britannia Valamennyi ilyen beszélgetés bizonyos bemutatkozási beszélgetésnek tartható – nem könnyű körülmények között. Az akusztika gyakran rossz. A telefonpartner megértéséhez nem alkalmazhatja a gesztikulációjának vagy arckifejezésének nyomon követését. Egy alapos felkészülés kölcsönöz a pályázónak egy szükséges szuverenitást. Ez többé kevésbé úgy történik, hogy szükséges a vállalkozó legfontosabb adatait fejben tartani, és az olyan fontos elemeket, mint a telefonáló partner neve, címe, telefonszáma, valamint a pályázó életrajza megtanulni, vagy az ezzel kapcsolatos papírokat maga elé készíteni. Egy angol nyelvű telefonáláshoz a következőkre hívjuk fel a figyelmet: •

A pályázó készítsen egy listát a legfontosabb angol kifejezésekről, amelyeket a telefonálás során használni tud.

•

Írja le angolul azokat a legfontosabb személyes adatokat, amelyek véleményes szerint alkalmassá teszik a konkrét munka elvégzésére.

• •

Célszerű írásban előre megfogalmazni a feltenni szándékozott kérdéseket. Hasznos az első mondatot – amit a telefonban elmondani kíván – szöveg szerint megtanulni, ami segíthet az idegesség leküzdésében. Jó ha a telefonáló maga elé teszi életrajzát angol nyelven.

•

Ügyelni kell arra, hogy a pályázó nyugodtan és zavartság nélkül telefonáljon.

•

Ne felejtsük el, hogy a mellékes zajok különösen nehezítik a telefonálást idegen nyelven.

•

Célszerű rövid és precíz mondatokat megfogalmazni, ugyanis minél hosszabb egy mondat, annál több a hiba veszélye.

•

Nem kell megijedni, ha a partner valamelyik szavát, vagy kifejezését nem ismeri, ez esetben helyes megkérni, hogy segítsen az elmondottak megértésében.

•

A beszélgetésből érződjön, hogy a pályázó az angol ABC-t jól ismeri anélkül, hogy a szavakat betűzné.

•

Célszerű az ilyen telefonálást egy „native speaker”-rel előzetesen gyakorolni. Fontos az angol mondat dallamának korrekt tiszteletben tartása. A német beszéd az angol beszédhez képest monotonnak cseng.

Amennyiben a pályázó ezeket a javaslatokat megfontolja és elfogadja, remélhetően semmi nem áll útjába a sikeres telefonálásnak. Sok sikert.

30 Forrás: Bundesanstalt für Arbeit (Hrsg.): UNI Perspektiven für Beruf und Arbeitsmarkt, Nr. 7/2000, S. 26, 27.

A munka világa Nagy-Britannia A legfontosabb különbségek c.) A pályázati mappa prezentációja •

Az átlátszó csomagolás Nagy-Britanniában nem szokásos, az angol személyzetisek nagyra értékelik a jó minőségű papírt.

•

Okmányokat a pályázathoz nem kell csatolni, hanem a pályázónak a bemutatkozó beszélgetésre szükséges magával vinni.

Pályázati levél (covering letter) •

A levelet mindenkor egy konkrét személyhez kell küldeni.

•

Direkt megszólításnál az üdvözlési forma „Yours sincerely” nempedig „Yours faithfully”.

•

A doktori címet Nagy-Britanniában csak a gyakorló orvosok használják.

Életrajz (Curriculum Vitae vagyr Resume) •

Az angol pályázók az életrajzot szakmai céljaik, vagy az általuk elérni szándékozott állás (career, vagy Job objective) leírásával kezdik. Ezt követi a személyes profil bemutatása, amelyben a pályázó 3-4 mondatban összefoglalja felkészültsége és szakmai tapasztalatai legfontosabb elemeit.

•

Az angol életrajz ugyanazokból a részekből áll, mint a német, vagy más országbeli. Az egyes részek sorrendje azonban fordított. Első helyen áll a szakmai tapasztalat (professional experience) bemutatása, ezt követi a szakképzés és a kvalifikáció (education and qualifications) feltüntetése, a kiegészítő kvalifikációk (additional skills) megjelölése és végül a személyes érdeklődés (personal interests) leírása.

•

Az egyes témablokkon belül fordított kronológiai felsorolás szükséges.

•

Az angol pályázók nemcsak adatokat sorolnak fel. A szakmai tevékenységek, a teljesítmények és az eredmények (achievements and accomplishments) összegzését témánként két-három mondatban prezentálják. A hobbik bemutatásánál is konkrét eredményeket és területeket célszerű bemutatni.

•

A hobbikat azonban csak akkor ajánlatos részletezni, ha a megpályázott állás szempontjából fontosak.


A munka világa Nagy-Britannia •

Referenciák Nagy-Britanniában részben igényeltek, részben nem. A brit pályázók az életrajz végén felkínálnak referenciát, megjegyezve, hogy amennyiben szükséges, akkor később megküldik (references available on request). Természetesen fontos, hogy a pályázók egy ilyen referenciához előzetesen a „jótálló” egyetértését kérjék.

•

Az életrajzot Nagy-Britanniában nem írják alá, és nem tüntetik fel az elkészítés dátumát.

•

A pályázati fotó nem kötelező.


A munka világa Nagy-Britannia d.) Sample covering Letters „Cold"application by a student of business administration An der Steig 25 55020 Mainz (00 49-6131) 46 55 14 19 July... Mr Anthony Jackson Securities Trading Department County Bank PLC 27 Throgneedle Lane London EC 1 5AL England

Dear Mr Jackson, Your bank has recently established a subsidiary in Germany, a move which is being watched with keen interest by your competitors here. I am writing to ask if you need a young graduate with European abilities to support your new strategy. As you can see from my curriculum vitae, I shall soon be graduating from the European Business College after an international 4-year course in business administration. Duiring my periods studying and working in France and Britacin I was able to gain insight into financial markets there as well as to perfect my foreign language skills. My work experience has included periods with several international banks, where I learned how international securities markets work in practice. My diploma thesis deals with the advantages of new financial instruments for firms trying to finance reconstruction of East German industry. If you think you could use me in your current plans, I would be delighted to come to London at any time to meet you. I look forward to hearing from you. Yours sincerely Christof Vogt enc. Forrás: Bewerben in Europa, FALKEN Verlag, 1999


A munka világa Nagy-Britannia Európai életrajz-minta, példa Nagy-Britannia esetében Az Európai Bizottság kidolgozott egy életrajz-mintát annak érdekében, hogy a munkát keresők számára a pályázást megkönnyítse a hazai és a külföldi gyakorlatban egyaránt. Az életrajz-mintában a pályázó szakmai gyakorlatát, illetve tapasztalatát, valamint szakmai felkészültségét világosan és összehasonlíthatóan kell bemutatni. Ehhez az életrajzhoz nem szükséges útlevélfénykép csatolása. A hangsúlyok a szakmai képzettségen kívül a társadalmi, szociális képességekre és készségekre és a kvalifikációra kerülnek. Î További információk a következő internet számon találhatók: www.cedefop.eu.int/trasparency

34 Forrás: CEDEFOP, Europäisches Zentrum für die Förderung der Berufsbildung.


35 Forrás: CEDEFOP, Europäisches Zentrum für die Förderung der Berufsbildung.

A munka világa Nagy-Britannia e.) Kapcsolatok a brit munkavállaláshoz ORSZÁGOS MUNKAÜGYI KUTATÓ ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT 1097 Budapest, Kálvária tér 7. Telefon: 30 39 300 Toborzási és Foglalkoztatási Szolgálat Föderació [Federation of Recruitment and Employment Servise -FRES] 36-38. Mortimer Street London WIN 7RN (kapcsolat a magán toborzó ügynökséghez) Állami Foglalkoztatási Szolgálat [The Employment Servise] 123, West Street Steel City House Shefield S1 4ER Telefon: (00 44 1 71) 2 59 60 51 (tengerentúli elhelyezési részleg) THE BRITISH COUNCIL 1068 Budapest, Benczúr u. 26. Telefon: 321 4039, 342 0127 Fax: 342 5728, 3528779 E-mail: [email protected] www.britishcouncil.org/hungary English Teaching Centre Telefon: 351 2037

36

A munka világa Nagy-Britannia

Recommend Documents