NORRIS newsletter hírlevél spavodaj

NORRIS newsletter hírlevél spavodaj 2st issue 2. szám 2. číslo

NOR R IS

n e w s l e t t e r

h í r l e v é l

s p a v o d a j



Looking backward Visszatekintés Pohľad späť

The results of previous initiatives related to the RIS process A RIS folyamathoz kötődő korábbi kezdeményezések eredményei Výsledky predošlých iniciatív vo vzťahu k procesu RIS

European good practice review Az európai legjobb gyakorlat áttekintése Prehľad európskych dobrých postupov



Background Analysis Háttérelemzés Analýza zázemia

Styria, Austria Stájerország, Ausztria Štajersko, Rakúsko

innovation

norris

S a lut ator y Kösz öntő Pre dslov

Dear Reader, Science, research and innovations can unequivocally be defined as the key and decisive factors of economic development of a country, a region or an individual enterprise. Mainly innovation, ability to apply outcomes of science, research and development in business environment are increasingly becoming focal driving force of growth in competitiveness. We can say with confidence that further development of industry in Slovakia as well as in other regions of the European Union and in the regions outside EU, will heavily depend on the ability to use outcomes of science and technology. However, this is only feasible providing research outcomes will reside in new competitive products or products improving services on the domestic market. If we want to meet the objectives of the Competitiveness Strategy for the Slovak Republic until 2010, a transfer to third generation innovation policy is necessary. Its task is to make innovations an integral part of all the policies. The Ministry of Economy of the Slovak Republic initiated support of establishment and development of Regional Innovation Centres, i.e., interest group associations of legal entities from public sector to be founded by higher territorial units, towns, municipalities, public universities on NUTS II level (seven higher territorial units, namely, Self-governing Region of Trnava, Nitra, Trenčín, Banská Bystrica, Žilina, Prešov and Košice). They will be in charge of system of establishment, management and implementation of innovations in the regions. Košice Self-governing Region gives its full support to establishing a Regional Innovation Centre within the region, as it will bring about better connection among enterprises in industries and services in terms of research outcomes, development and innovation. We will thus contribute to faster development of industry and economic growth in individual regions and in Slovakia. At the same time the Ministry of Economy prepared 2007-2013 Draft Innovation Strategy of the SR approved by the Slovak Government on March 14, 2007 and Innovation Bill that will be submitted to the National Assembly of the SR. Agency for Promotion and Development of Innovations set up by the Ministry of Economy of the SR will be entitled to coordinate implementation of the Innovation Strategy. It will manage implementation of Innovation Strategy of the SR and related regional innovation strategies and simultaneously manage international co-operation in the area of innovations. Košice Region and the Region of Northern Hungary co-operate successfully in a joint NORRIS Project resulting in bilateral innovation strategy. This should strengthen regional and economic cohesion and competitiveness of the regions involved – Košice Self-governing Region and Northern Hungary Region. NORRIS Project is aimed at formulating and increasing economic significance of Košice – Miskolc axis in this geographical area of Europe. It represents a unique opportunity to test methodology of Regional Innovation Strategy in cross-border environments. I believe that creating Regional Innovation Strategy of both regions we will contribute to connections with the Northern Hungary economy, we will promote establishment of cross-border clusters, partnerships and cooperation among universities and research and development centres in connection to business environment. Our regions have naturally cohabitated for many centuries. Current co-operation endeavours are thus a follow-up in a tradition of inhabitants on both sides of borderline. Its outcome could guarantee that this area will be a territory of friendship and co-operation also over the next decades.

2

Zdenko Trebuľa President of Košice Self-governing Region

Kedves Olvasó!

Vážený čitateľ!

A tudomány, a kutatás és az innováció kétségkívül döntő tényezők egy ország gazdaságának fejlesztésében. Főként az innováció, illetve a tudományos és a kutatásfejlesztési eredmények üzleti környezetben való alkalmazásának képessége bír egyre nagyobb jelentőséggel a versenyképesség növelése terén. Határozottan állíthatjuk, hogy Szlovákiában csakúgy, mint más régiókban az Európai Unión belül és kívül, az ipar további fejlesztése nagymértékben függ a tudományos és technológiai eredmények alkalmazásának képességétől. Mindazonáltal ez csak abban az esetben lehetséges, ha a kutatási eredmények új, versenyképes termékekben vagy a szolgáltatások minőségét emelő javakban realizálódnak a hazai piacon. Ha 2010-re el akarjuk érni a Szlovák Köztársaság Versenyképességi Stratégiájának kitűzött céljait, egy harmadik generációs innovációs politikára való átállás szükséges, amelynek fő feladata az innováció integrálása valamennyi politikába. A Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma támogatásával elindult a Regionális Innovációs Központok megalakítása és fejlesztése. A folyamat célja, hogy a különféle érdekcsoportok, azaz az ún. magasabb területi egységek (NUTS II szint), a városok, az önkormányzatok, az állami egyetemek, illetve önálló jogi személyiséggel rendelkező közintézmények szövetséget hozzanak létre a hét kerületnek megfelelően: Nagyszombat, Nyitra, Trencsén, Besztercebánya, Zsolna, Eperjes és Kassa. Ezek a szervezetek lesznek a felelősek a rendszer létrehozásáért, menedzsmentjéért és az innováció megvalósításáért. A Kassai Önkormányzati Régió teljes támogatást nyújt a régióban a Regionális Innovációs Központ létrehozásához, mivel a központ szorosabb kapcsolatot kíván létrehozni az ipar, a szolgáltatások és a vállalkozások között a kutatási eredmények, fejlesztések és az innováció tekintetében. Ezzel járulva hozzá az ipari és a gazdasági fejlődés felgyorsításához, mind régiós, mind országos szinten. Ugyanakkor a Gazdasági Minisztérium a 2007–2013-os tervezési időszakra elkészítette a Szlovák Köztársaság Innovációs Stratégiájának tervezetét, amelyet a Szlovák Kormány 2007. március 14-én elfogadott, valamint az Innovációs Rendeletet, amely a Szlovák Köztársaság Parlamentjéhez kerül majd benyújtásra. A Gazdasági Minisztérium megalakítja a Promóciós és Innovációs Fejlesztési Ügynökséget, amely az Innovációs Stratégia végrehajtását koordinálja a jövőben. Az ügynökség az országos szintű Innovációs Stratégia végrehajtását, valamint a kapcsolódó regionális innovációs stratégiákat menedzseli, emellett nemzetközi innovációs együttműködésekben is részt vesz. A Kassai és az Észak-magyarországi Régiók sikeresen működnek együtt a bilaterális innovációs stratégiát eredményező NORRIS projekt keretében. Ez erősíti a regionális és gazdasági kohéziót és javítja a versenyképességet a rész tvevő régiókban – a Kassa Önkormányzati és az Észak-magyarországi Régióban. A NORRIS projekt célul tűzi ki a Kassa–Miskolc tengely kiépítését és a térség gazdasági jelentőségének növelését Európának e szegletében. Továbbá egyedülálló lehetőséget biztosít a RIS módszertan határon átnyúló környezetben történő tesztelésére. Hiszem, hogy a két régió Regionális Innovációs Stratégiájának elkészítésével hozzájárulunk az észak-magyarországi gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez, elősegítjük a határon átnyúló klaszterek, partnerségek és az egyetemek és kutatás-fejlesztési központok együttműködését az üzleti környezethez való kapcsolódásban. Régióink századokon keresztül természetes módon éltek egymás mellett. Jelen együttműködési törekvés tehát a határ két oldalán élők hagyományainak folytatását jelenti, amelynek eredménye garantálhatja, hogy e földrajzi terület az elkövetkező évtizedekben is a barátság és együttműködés terepe lesz.

Vedu, výskum a inovácie možno jednoznačne označiť za kľúčové a  smerodajné faktory hospodárskeho rozvoja krajiny, regiónu, či individuálneho podnikateľského subjektu. Ťažiskovým hnacím motorom rastu konkurenčnej schopnosti sa stávajú predovšetkým inovácie, schopnosť aplikovať výsledky vedy, výskumu a  vývoja v podnikateľskej praxi. S  istotou môžeme povedať, že ďalší rozvoj priemyslu nielen na Slovensku, ale aj v ostatných regiónoch Európskej únie i v regiónoch mimo nej, bude výrazne závisieť od schopnosti využívať výsledky vedy a  techniky. To však môže byť len vtedy, ak výsledkom výskumu budú nové konkurencieschopné výrobky alebo produkty zlepšujúce služby na domácom trhu. Ak chceme naplniť ciele Stratégie konkurencieschopnosti Slovenska do roku 2010, je nevyhnutný prechod na inovačnú politiku tretej generácie, ktorej úlohou je, aby sa inovácie stali integrálnou súčasťou všetkých politík. Ministerstvo hospodárstva SR iniciovalo podporu vzniku a  rozvoja Regionálnych inovačných centier, t.j. záujmových združení právnických osôb verejného sektora, ktorých zakladateľmi budú vyššie územné celky, mestá, obce, verejné univerzity na úrovni NUTS II (sedem vyšších územných celkov: Trnavský, Nitriansky, Trenčiansky, Banskobystrický, Žilinský, Prešovský a  Košický samosprávny kraj). Budú zodpovedné za systém tvorby, riadenia a implementácie inovácií v regiónoch. Košický samosprávny kraj plne podporuje vytvorenie Regionálneho inovačného centra v KSK, pretože vznikne lepšie prepojenie subjektov v oblasti priemyslu a služieb na výsledky výskumu, vývoja a inovácie. Tým prispejeme k rýchlejšiemu rozvoju priemyslu a ekonomickému rastu v jednotlivých regiónoch a na Slovensku. Súbežne ministerstvo hospodárstva pripravilo Návrh Inovačnej stratégie SR na roky 2007-2013, ktorý slovenská vláda schválila 14. marca 2007 a  návrh zákona o inováciách, ktorý bude predložený Národnej rade SR. Koordináciou implementácie inovačnej stratégie bude poverená Agentúra pre podporu a rozvoj inovácií zriadená MH SR. Bude zabezpečovať realizáciu Inovačnej stratégie SR, s  ňou súvisiace Regionálne inovačné stratégie a  súčasne i medzinárodnú spoluprácu v  oblasti inovácii. Košický región s regiónom severného Maďarska úspešne spolupracujú na spoločnom projekte NORRIS, ktorého výsledkom bude bilaterálna inovačná stratégia. Tá by mala posilniť regionálnu a  ekonomickú kohéziu a  konkurencieschopnosť zúčastnených regiónov – Košického samosprávneho kraja a severomaďarského regiónu. Projekt NORRIS má za cieľ formulovať a zvýšiť ekonomickú dôležitosť osi Košice – Miškolc v tejto zemepisnej oblasti Európy. Znamená ojedinelú možnosť vyskúšať realizácuz metodiky regionálnej inovačnej stratégie v prihraničnom prostredí. Verím, že vytvorením Regionálnej inovačnej stratégie oboch regiónov prispejeme k prepojeniu ekonomiky so severným Maďarskom, podporíme vznik cezhraničných klastrov, partnerstiev a spolupráce medzi univerzitami a výskumnými a vývojovými centrami s prepojením na podnikateľské prostredie. Naše regióny veľmi prirodzene spolunažívajú už dlhé stáročia. Dnešná snaha o  kooperáciu je tak pokračovaním tradície, ktorej nositeľmi sú obyvatelia na obidvoch stranách hranice. Výsledok môže byť zárukou, že aj ďalšie desaťročia bude tento priestor teritóriom priateľstva a spolupráce.





Zdenko Trebuľa Košického samosprávneho kraja

Trebuľa Zdenko a Kassai Önkormányzati Régió elnöke

N O R R I S

n e w s l e t t e r h í r l e v é l s p a v o d a j

3

NORRIS Project – Looking backward In May 2007 the second, analytical phase of NORRIS Project is finished. This meaningful milestone affords possibility to make an inventory. In the past year the preparation and arrangement of surveys of the supply and demand sides related to the innovation began both in North Hungary and Košice regions. Within this process the previous outcomes have been used: inventory map about the actors interested in innovation; comparative analysis of the results of previous projects and planned policies; communication strategy inside and outside the project; background analyses (technological and regional strengths); european good practice review, comparative analysis with the application of benchmarking tools; evaluation and comparative analysis relevant programming documents on EU, national levels. During the surveys, the questionnaires and interview-guidlines developed by the Consortium were applied. In this workphase 500-500 SMEs; besides 15-15 important Technology Resource and Research Centres were initiated and asked for their opinions. Different statistical and visualization softwares and application were used in order to evaluate the received information and present the relations in the best way. At the comparative analysis of supply and demand sides our aims were to reveal and eliminate the insufficiencies of the ”innovation chain” as well as find the possibilities to strengthen the innovation potential of the regions. While forming the Focus Groups those branches were taken into consideration which have a significant share in the regional economies and play key-role in the prospective development. With the active participation and assistance of the Focus Groups’ members who are the representatives of the selected branches the interregional and intraregional goals and priorities of the new innovation strategy are being shaped. In the field of project management the organisation of bilateral workshops and meetings (Eger, Košice, Miskolc) can be stated. Besides the project’s aims and results were introduced on different conferences and professional forums: - CEIA Conference, Budapest (5 April 2006); - INNOTOOL Conference, Miskolc (1-2 June 2006); - BITEB Conference, Miskolc (27 July 2006); - INNOVA Conference, Debrecen (10-11 October 2006). Manifold telecommunication tools and media were applied in order to maintain relations with the stakeholders: - first NORRIS newsletter; - newsletter of Hungarian Association for Innovation; - county- and city journals, periodicals; - newsletter of University of Miskolc; - Spanish regional journal (with the contribution of CARTIF); - TV-news (in Eger and Miskolc); - further interview and teleconferences. We hope to attract your attention to the NORRIS Project, the innovation and the strategy building in which you can take an active part. If you express your opinion or you need more information you are requested to visit the official, trilingual webpage of the project (www.norrisproject.eu) or the bilateral conference held on 17th May 2007, in Košice.

4

NORRIS Projekt – Visszatekintés

Projekt NORRIS – Pohľad späť

2007 májusában a NORRIS Projekt a második, elemzési szakaszának a végéhez ér. Ez a jelentős mérföldkő lehetőséget kínál számvetés készítésére. Az elmúlt szűk esztendőben mind az Észak-magyarországi, mind a Kassai Régióban megkezdődött az innovációval kapcsolatos kereslet és kínálat felmérésének előkészítése és lebonyolítása. E tevékenység során építettünk a már korábban elért eredményeinkre: erőforrástérkép a régiók innovációban érdekelt szereplőiről; korábbi projektek és tervezett intézkedések eredményeinek összehasonlító elemzése; kommunikációs stratégia a projekten belül és kívül; háttértanulmányok (regionális és technológiai elemzés); az európai jó gyakorlat áttekintése, összehasonlító elemzése, a benchmarking eszközeinek alkalmazásával; nemzeti és uniós fejlesztési tervek és dokumentumok számbavétele és összehasonlító elemzése. A felmérés a konzorcium által fejlesztett kérdőívek és mélyinterjúk segítségével zajlott, amely során 500-500 vállalkozás, illetve gazdasági szervezet, valamint 15-15 fontosabb kutatóintézet, technológia- és tudásközpont bevonására, véleményének rögzítésére került sor. A beérkezett információk értékelésénél, az összefüggések minél hatékonyabb bemutatása érdekében különféle statisztikai és vizualizációs szoftvereket, alkalmazásokat használtunk. A keresleti és kínálati oldal összehasonlító elemzésekor egyszerre törekedünk az „innovációs lánc” hiányosságainak feltárására és megszüntetésére, valamint a regionális innovációs képességének növelésére. A fókuszcsoportok kialakításánál figyelembe vettük, hogy melyek azok a gazdasági ágazatok, amelyek mindkét régióban kiemelt funkciót töltenek be és a jövő fejlődésében kulcsszerepet játszhatnak. A fókuszcsoportok tagjainak, akik a meghatározó ágazatok képviselői, aktív közreműködésével és hathatós segítségével formálódnak a jövő innovációs stratégiáinak regionális céljai és prioritásai. A projektmenedzsment területén a Projekt Management Unit (PMU) műhelyeinek és egyeztetéseinek (Eger, Kassa, Miskolc) megszervezése; valamint a projekt céljainak és eredményeinek konferenciákon és további szakmai fórumokon történő megjelenítése, bemutatása említhető: - CEIA Konferencia, Budapest (2006. április 5.); - INNOTOOL Konferencia, Miskolc (2006. június 1–2.); - BITEB Konferencia, Miskolc (2006. július 27.); - INNOVA Konferencia, Debrecen (2006. október 10–11.). A célcsoporttal és az érintettekkel történő kommunikáció során többféle telekommunikációs eszközt és médiacsatornát használtunk fel: - korábbi, első NORRIS hírlevél; - a Magyar Innovációs Szövetség hírlevele; - megyei és városi napi- és hetilapok; - a Miskolci Egyetem hírlevele; - spanyol regionális folyóirat (CARTIF közreműködésével); - TV-szereplés (egri és miskolci televíziókban); - további interjúk és telekonferencia. Reméljük, hogy ezzel a rövid cikkel felkeltettük érdeklődését a projekt, az innováció és a stratégiaalkotás iránt, amelynek Ön is aktív részese és formálója lesz. Amennyiben véleményt szeretne formálni, vagy több információra van szüksége a témáról, kérem, hogy látogasson el a projekt hivatalos, háromnyelvű honlapjára (www.norrisproject.eu) vagy vegyen részt bilaterális konferenciánkon, amelyet 2007. május 17-én, Kassán tartunk.

V máji 2007. projekt NORRIS ukončí svoju druhú analytickú fázu. Tento významný míľnik ponúka príležitosť pre predbežné vyhodnocovanie. Počas uplynulého roka sa ako v regióne Severného Maďarska ako aj v regióne Košického kraja začala analýza ponuky a dopytu v súvislosti s inováciami. Uskutočnené činnosti budovali na prechádzajúcich dosiahnutých výsledkoch : mapa silných stránok regionálnych aktérov zainteresovaných na inovácii; porovnávacia analýza predchádzajúcich projektov a výsledkov plánovaných opatrení; komunikačná stratégia v rámci ako aj mimo projekt; štúdie zázemia (regionálna analýza a hodnotenie úrovne technológií); prehľad dobrých praktík na európskej úrovni, komparatívna analýza s využitím praktík benchmarkingu; analýza a porovnávanie národných a európskych rozvojových plánov. Prieskum sa udial s využitím dotazníkov a hlbkových rozhovorov, ktoré vyvinulo partnerské konzorcium na vzorke názorov a vyjadrení 500-500 podnikov respektívne hospodárskych jednotiek a 15-15 dôležitejších výskumných ústavoch, technologických a vedomostných centrách. Pri vyhodnocovaní získaných informácií za účelom účiného preukázania súvislostí sa využili rôzne štatistické, softvérové a vizualizačné nástroje. Pri porovnávaní ponuky a dopytu sme sa jednak snažili o odhalenie a vyplnenie medzier v inovačnom reťazci ako aj o posilnenie regionálnej inovačnej schopnosti. Pri zostavovaní skupín špecifického zamerania sme vzali do úvahy informácie o povahe hospodárskych rezortov, ktoré sú v oboch regiónoch určujúce a ktoré môžu v blízkej budúcnosti zohrávať kľúčovú úlohu. Aktívnym zapojením a s účinou pomocou členov pracovných skupín, ktorí zastupujú určujúce rezorty sa tvoria ciele a priority budúcej inovačnej stratégie. V oblasti riadenia projektu Riadiaca skupina projektu (Projekt Management Unit PMU) zorganizovala niekoľko seminárov a poradných stretnutí (Eger, Košice, Miskolc) a prezentovala ciele a výsledky projektu na konferenciách a odborných fórach : - CEIA Konferencia, Budapest (5. apríl 2006); - INNOTOOL Konferencia, Miskolc (1-2. jún 2006) - BITEB Konferencia, Miskolc (27. júl 2006 ); - INNOVA Konferencia, Debrecen (10-11. október 2006). Pri komunikácii s cieľovou skupinou sa využívajú nasledovné nástroje a prostriedky: - Prvý spravodaj NORRIS; - Spravodaj Maďarského inovačného zväzu; - Župné a mestské deníky a týždeníky; - Spravodaj Miskolcskej Univerzity; - Španielski regionálny spravodaj (v spolupráci s CARTIF-om); - TV prezentácie (egerská a miskolcská miestna TV); - Ďalšie interview a telekonferencie Veríme, že týmto krátkym článkom sa nám podarilo vzbudiť Váš záujem o projekt NORRIS a o inovácie a stratégie, ktorých aktívnym tvorcom a užívateľom sa môžete stať aj Vy a Vaša inštitúcia. Pokiaľ si chcete vytvoriť názor alebo potrebujete ďalšie informácie o danej téme navštívte prosím oficiálnu troj-jazyčnú domovskú stránku projektu : (www.norrisproject.eu) alebo sa môžete zúčastniť bilaterálnej konferencie, ktorá sa uskutoční 17. mája 2007 v Košiciach.

N O R R I S

n e w s l e t t e r h í r l e v é l s p a v o d a j

5

The results of previous initiatives related to the RIS process – North Hungary

A RIS folyamathoz kötődő korábbi kezdeményezések eredményei – Észak-Magyarország

The most important aim of this study is to create a comprehensive picture about the results and activities of the previous initiatives, networks related to RIS process. This project tries to show a very clear and useful analysis about the above mentioned tasks and former initiatives, possibilities and tries to define the needed information in connection with the North Hungarian and Slovak Regions. In the study we collected different national and international call for proposals and numbers. The PHARE project is one of the three pre-accession instruments financed by the European Union; INTERREG IIIC tries to increase the effectiveness of the Structural Funds with the help of the experience exchange. We took part in Framework programmes: FP5, FP6, FP7; this last one is the most important framework programme for the period 2007-2013. Three regional programmes are in the study: the main decentralized regional development fund; the Baross Gábor Regional Innovation Development Programme; finally the INNOCSEKK, which supports different innovation initiatives in the region. Initiatives and funds in the region are the other important elements of the study which are the following: awards, different fairs, exhibitions and conferences. For developing the tender system and transacting the Hungarian Innovation Grand Prize was established.

Ezen tanulmány legfontosabb célja, hogy átfogó képet adjon a RIS folyamatához kapcsolódó korábbi kezdeményezések, hálózatok tevékenységéről és eredményeiről. A dokumentum megpróbál átlátható és hasznos elemzést adni a fent említett feladatokról és korábbi kezdeményezésekről, lehetőségekről, valamint megpróbálja az Észak-magyarországi és a szlovák régiókhoz kapcsolódó minden szükséges információt meghatározni. A tanulmányban összegyűjtésre kerültek nemzeti és nemzetközi projektek, különböző programtípusok, számadatok. Elsőnek a PHARE projektet mutattuk be. Alapjában a PHARE program az Európai Unió által társfinanszírozott három előcsatlakozási alap egyike. Emellett lényeges az INTERREG IIIC program, amely a tapasztalatok átadásával próbálja növelni a Strukturális Alapok hatékonyságát. Végezetül különböző K+F keretprogramokban is részt vettünk, úgymint FP5, FP6, FP7, melyek közül ez utóbbi a 2007–2013-as időszak legfontosabb keretprogramja. A tanulmány három regionális programot említ: az Észak-magyarországi Területfejlesztési Tanács Decentralizált terület- és régiófejlesztési célelőirányzat 2004. és 2005. évi támogatásai, a Baross Gábor Regionális Innovációs Fejlesztések program és a régióban különböző innovációkat támogató INNOCSEKK. A tanulmány másik fontos eleme a régiós kezdeményezéseket és forrásokat tartalmazza: díjak, különböző vásárok, kiállítások, konferenciák. Magyarország legfontosabb, nemzeti szintű díját, az Innovációs Nagydíjat a nagy jelentőségű és jelentős hasznot hozó innovációt megvalósított társaság kapja meg.

Companies winning Innovation Grand Prize in the region in the past 14 years: 2002, 2003, 2005. Borsodchem Rt. (Kazincbarcika) 2003. Bátortrade Kft. (Nyírbátor) 2004. Sanatmetal Kft. (Eger) Fairs of Hungary are also detailed for example: Hungarian World Expo, HUNGEXPO, and one of the biggest fairs is the Budapest International Fair (BNV). In the North Hungarian Region the most important award is called: North Hungarian Regional Qualitative Award. The International Dénes Gábor Award (IDGA) which aims are inspiring young scientists to produce scientific achievements outstanding and applicable into practice, and also motivating co-operations among researchers of different nationalities. Dr. László Tóth, the director of Bay Zoltán Foundation for Applied Research won this award in 2005. Important elements of the study are the initiatives of the previous regional innovation strategies. We mentioned three different projects conceptions which try to represent the innovation methodologies. These are the following: The North Hungarian Regional Innovation Strategy Innovation conception for East Hungary in accordance with the methodology of RIS/RITTS (REG IN) Innoba-SME: Overcoming Innovation Barriers in SMEs.

6

Az elmúlt 14 évben a következő cégek nyerték el az Innovációs Nagydíjat a régióban: 2002, 2003, 2005. BorsodChem Rt. (Kazincbarcika) 2003. Bátortrade Kft. (Nyírbátor) 2004. Sanatmetal Kft. (Eger) Magyarországi vásárok is részletes bemutatásra kerülnek, úgymint a Hungarian World Expo, a HUNGEXPO és az egyik legnagyobb vásár, a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV). Az Észak-magyarországi régió legjelentősebb díja az Észak-magyarországi Regionális Minőség Díj. A Gábor Dénes Díj (IDGA) keretében a legkülönbözőbb műszaki-szellemi alkotások széleskörű elterjesztésének gyakorlati bevezetésének elősegítésében tevékenyen résztvevőket díjazzák. 2005-ben ezt a díjat Magyarországról dr. Tóth László, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány igazgatója kapta meg. A tanulmány fontos elemét képezik a korábbi regionális innovációs stratégiák kezdeményezései. Ebben a

részben bemutatásra kerül három különböző projekt, koncepció, amelyek az innovációs metodológiákat próbálják bemutatni. Ezek a következők: Az Észak-magyarországi Regionális Innovációs Stratégia Kelet-magyarországi Innovációs Stratégia a RIS/RITTS módszertannak megfelelően Innoba-KKV: KKV-k innovációs akadályainak leküzdése.

Výsledky predošlých iniciatív vo vzťahu k procesu RIS – Severné Maďarsko Najdôležitejším cieľom tejto štúdie je vytvoriť ucelený obraz o výsledkoch a aktivitách predchádzajúcich iniciatív a sietí vo vzťahu k procesu RIS. Tento projekt sa pokúša ukázať veľmi jasnú a užitočnú analýzu vyššie menovaných úloh , inicatív a možností a taktiež sa pokúša popísať potrebné informácie v súvislosti s potrebami cieľových regiónov Severného Maďarska a Východného SLovenska. V štúdii boli zozbierané rôzne národné a medzinárodné výzvy na predkladanie projektov. PHARE projekt bol jedným z troch predvstupových nástrojov financovaných EÚ, Interreg III C sa pokúša zvýšiť účinnosť štrukturálnych fondov pomocou výmeny skúseností. Zúčastnili sme sa aj rámcových programov únie FP5, FP6, pri čom súčasný FP7 je najvýznamnejším rámcovým programom v danej oblasti pre obdobie 2007-2013. V štúdii sú popísané aj tri regionálne programy: rozvojový decentralizovaný podporný rámec severomaďarskej rozvojovej rady pre územný a regionálny rozvoj, rozvojový program regionálnych inovácií Barossa Gábora a program INNOCSEKK, ktorý podporuje rôzne inovácie v regióne. Druhým dôležitým prvkom štúdie sú regionálne iniciatívy a zdroje: ocenenia, rôzne výstavy , konferencie. Najdôležitejšie národné ocenenie Maďarska ” Cena za inováciu” je určená tým, ktorý preukážu inováciu veľkého významu. prinášajúcu výrazný úžitok. Počas uplynulých 14 rokov nasledovné firmy získali v regióne túto prestížnu cenu : 2002, 2003, 2005. Borsodchem Rt. (Kazincbarcika) 2003. Bátortrade Kft. (Nyírbátor) 2004. Sanatmetal Kft. (Eger) Aj maďarské mestá sa postupne predstavia a taktiež aj podujatia akými sú: Hungarian World Expo, HUNGEXPO, a jeden z najväčších veľtrhov Budapestianský medzinárodný veľtrh (BNV). Najvýznamnejšie ocenenie regiónu je Cena kvality severného Maďarska. V rámci ceny Gábora Dénesa sú podporované rôzne realizácie a zavádzania výsledkov výtvorov duševného charakteru. V roku 2005 túto cenu získal Dr. Tóth László, riaditeľ výskumnej nadácie Bay Zoltán. Dôležitým prvkom štúdie je aj predstavenie predchádzajúcich regionálnych inovačných pokusov. V tejto časti sa predstavujú tri rôzne projekty a koncepcie , ktoré popisujú svoje inovačné metodiky: Inovačná stratégia Severného Maďarska Inovačná stratégia Východného Maďarska v súlade s metodikou RIS/RITTS Innoba-SMP: odstránenie bariér inovácií SMP.

The results of previous initiatives related to the RIS process– Košice region

A RIS folyamathoz kötődő korábbi kezdeményezések eredményei – Kassa kerület

At present, there is not any completed innovation strategy in the Slovak Republic (SR). Equally, there is not any existing functional completed innovation system, which should be created by institutions, politics, programs and tools. This system should serve for the support of innovations, by which the competitiveness of economics of the Slovak Republic should be reached. Absence of the completed form of innovative strategy is one of the most important negative elements resulting from the analysis. At the same time such a central institution or public body does not exist which should take care of the innovation field. Nowadays, the Slovak Republic face the challenge to modernise its own innovative strategy, which offer suitable solutions to increase the innovation of the region, building-up knowledge economy and economic growth. Vision of the Innovative Strategy by the year 2013: Innovation shall become the main tool of development of knowledge economy covering the high economic growth of SR with the aim to reach the level of the most advanced economies in the European Union. Within the years 2007-2013, the construction of the national innovative system, which will contain regional innovative structures, will be determinated. Regional innovative structures (incubators, innovative centres, schedules, speak centres and other elements) shall create a basic structure, which should lead to sustainable development of the Slovak Republic based on knowledge. Pursuant to those presumptions in a year 2013 should be reached: - positive trend in development of innovative processes (with a results in economy and social sphere) - number of successfully implemented projects - growth of GDP will be secured 25% by innovations in a given year - more than 50% of industry and services will have an innovative character - amelioration of competitiveness of SMEs - more than 5% of subject-matters for trade innovations will source in university research and SAV (Slovak Academy of Science). Ministry of Economy of SR prepared a draft bill about the innovations which rises from the essential document – Innovation strategy, which contains an interconnection of research, development and innovations. Financing of research, development and innovations activities: - support of the SMEs - support of research and development - regional funds - support of venture capital - support of employment - support of education - environmental support The aim of the draft bill is to stimulate an interest in innovation business in the Slovak Republic. The line of business is the realization of the research findings to the commercial maturity – following the demand of the market. Previously mentioned aims should be reached within “National Innovation System of the Slovak Republic”. Infrastructure will be created by subjects participating in a performance of innovation process in the Slovak Republic. From 2008 300 millions Slovak Crown are considered to be spent annually from the state budget to support the development of innovative process.

Jelenleg a Szlovák Köztársaság nem rendelkezik befejezett, hatályos innovációs stratégiával. Ennek megfelelően nem létezik egy meglévő, működő innovációs rendszer sem, amelyet különféle intézmények, politikák, programok és eszközök hívnának életre. Ennek a rendszernek az innováció támogatását kell szolgálnia, amely által a Szlovák Köztársaság gazdasága versenyképesebbé válik. A hiányzó innovációs stratégia az egyik legfontosabb negatív tényező, amelyre az elemzés rámutatott. Ugyanakkor nem létezik egy központi intézmény vagy köztestület, amely gondozásába vehetné az innováció területét. Manapság a Szlovák Köztársaság szembesül azzal a kihívással, hogy modernizálnia kell innovációs stratégiáját, amely megfelelő megoldásokat kínál a régió innovációjának fejlesztésére, a tudásalapú gazdaság és a gazdasági növekedés építésére. Az Innovációs Stratégia 2013-ra előrevetített jövőképe a következő: az innovációnak a tudásgazdaság fő eszközévé kell válnia, és magas gazdasági növekedést kell elérnie azzal a céllal, hogy a Szlovák Köztársaság elérje az Európai Unió legfejlettebb gazdaságainak szintjét. 2007 és 2013 között véglegesítésre kerül a nemzeti innovációs rendszer szerkezete, amely tartalmazza a regionális innovációs alrendszereket is. Regionális innovációs rendszerek (inkubátorok, innovációs központok, programok, információs központok és más elemek) alkotják majd az alapstruktúrát, amely a Szlovák Köztársaság tudásalapokon nyugvó fenntartható fejlődéséhez vezet. Ezeken a feltételezéseken túl 2013-ban el kell érni: - pozitív trendet az innovációs folyamatokban (gazdasági és szociális területeken) - számos projekt sikeres megvalósítását - az adott esztendőben a GDPnövekedés egynegyed részben az innováció hatásaként álljon elő - az ipar és szolgáltatás több mint 50%-a rendelkezzen innovatív karakterrel - a KKV-k versenyképességének javulását - a kereskedelmi innováció termékeinek több mint 5%-a egyetemi kutatásból, ill. a Szlovák Tudományos Akadémiáról (SAV) származzon A Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériuma az Innovációs Stratégia mint elsődleges fontosságú dokumentum alapján az innovációról elkészített egy rendelettervezetet, amely összeköttetést biztosít a kutatásfejlesztés és az innováció között. A kutatás-fejlesztés és az innovációs tevékenységek finanszírozása: - KKV-k támogatása - kutatás-fejlesztés támogatása - regionális alapok - kockázati tőke támogatása - foglalkoztatás támogatása - képzés támogatása - környezetvédelem támogatása A törvényjavaslat-tervezet célja a Szlovák Köztársaságban az innovatív üzlet iránti érdeklődés felkeltése. Az üzlet menetéből kirajzolódik a kutatási eredményeknek a kereskedelembe való átültetése – a piaci igényeknek megfelelően. Az előbb említett célokat a „A Szlovák Köztársaság Nemzeti Innovációs Rendszere” keretében kell megvalósítani. Az infrastruktúrát az innovációs folyamatokban részt vevők alakítják majd ki. 2008-tól az állami költségvetésből évente 300 millió szlovák korona kerül elkülönítésre az innovációs folyamatok fejlesztésének támogatására.

N O R R I S

n e w s l e t t e r h í r l e v é l s p a v o d a j

7

Výsledky predošlých iniciatív vo vzťahu k procesu RIS – Košický kraj V súčasnosti na Slovensku neexistuje ucelená inovačná stratégia. Rovnako neexistuje ucelený funkčný inovačný systém, ktorý by mal byť tvorený inštitúciami, politikami, programami a nástrojmi vytvárajúcimi podmienky podpory inovácií, zvyšujúcimi konkurenčnú schopnosť hospodárstva a ekonomiky Slovenskej republiky. Jedným z rozhodujúcich negatívnych prvkov vyplývajúcich z analýzy je absencia ucelenej podoby inovačnej stratégie. Zároveň neexistuje ani žiadny centrálny orgán, ktorý by problematiku inovácií zastrešoval. Slovenská republika dnes čelí výzve modernizovať svoj inovačný systém a vytvoriť inovačnú stratégiu, ktorá v súlade s cieľmi Stratégie konkurencieschopnosti Slovenska do roku 2010 ponúkne vhodné riešenia pre zvýšenie inovatívnosti krajiny, budovania znalostnej ekonomiky a zabezpečenie hospodárskeho rastu. Vízia Inovačnej stratégie SR do roku 2013: Inovácie sa stanú hlavným nástrojom rozvoja znalostnej ekonomiky a zabezpečovania vysokého hospodárskeho rastu Slovenskej republiky s cieľom dosiahnuť úroveň najvyspelejších ekonomík Európskej únie. V období 2007-2013 sa v Slovenskej republike dobuduje národný inovačný systém, ktorý bude obsahovať regionálne inovačné štruktúry. Regionálne inovačné štruktúry (inkubátory, inovačné centrá, schémy, poradenské centrá a ďalšie elementy) vytvoria základnú štruktúru smerujúcu k trvalej udržateľnosti rozvoja Slovenskej republiky na báze znalostí. Na základe týchto predpokladov sa v roku 2013 dosiahne: - pozitívny trend rozvoja inovačných procesov s priemetom do hospodárstva a sociálnej oblasti - počet úspešne realizovaných projektov - prírastok hrubého domáceho produktu v uvedenom roku bude 25% zabezpečený inováciami - viac ako 50% podnikov priemyslu a služieb bude mať inovatívny charakter - zlepší sa konkurencieschopnosť najmä malých a stredných podnikov - vyše 5% námetov na podnikové inovácie budú mať zdroj vo vysokoškolskom výskume a SAV. Ministerstvo hospodárstva SR pripravilo návrh zákona o inováciách, ktorý vychádza zo základného dokumentu, ktorým je Inovačná stratégia obsahujúca prepojenie podpory výskumu, vývoja a inovácií. Financovanie aktivít výskumu, vývoja a inovácií: - pomoc malým a stredným podnikom - pomoc pre výskum a vývoj - regionálna pomoc - pomoc rizikového kapitálu - pomoc zamestnanosti - pomoc na vzdelávanie - enviromentálna pomoc Cieľom navrhovaného zákona je podnietiť a podporiť záujem v Slovenskej republike o inovačné podnikanie, kde predmetom podnikania je uvádzanie (realizácia) výsledkov výskumu (základného a aplikovaného) do komerčnej zrelosti, t.j. na trh v súlade s dopytom. Vyššie uvedené ciele sa majú dosiahnuť v rámci vytvoreného „Národného inovačného systému Slovenskej republiky“, ktorého infraštruktúru budú tvoriť subjekty podieľajúce sa na uskutočňovaní inovačného procesu v Slovenskej republike. Na podporu rozvoja inovačného procesu sa od roku 2008 uvažuje vynaložiť prostriedky zo štátneho rozpočtu v celkovej sume cca 300,0 mil. Sk ročne.

8

European good practice review Within a world coming closer, regional distinctions become more and more apparent. Given the common goal – at least from the perspective of border regions – to close the gap between the underdeveloped and the developed regions, the multi-dimensional objective arises to make economically under performing regions catching up to the prosperous ones. Many Regional Innovation Strategies have been already prepared in the European Union. Regions, with more experiences can be a guide to create our methodology. Innovation Strategies are necessary in every region, especially in the developing countries, which are willing to make changes in the future creating a better life condition by this. There are similarities among practises. By comparing the different kind of good practices we can choose from them the most profitable elements to create our strategy. We have selected 7 regions. 3 regions are especially important for us because of their trans-national aspects (Opole and Bohemia , RIS+ Northern EU and RIS Algarve-Huelva). The other 4 regions (Lower Austria – Austria, Lorraine – France, Castilla y León – Spain and West Midlands - United Kingdom) have partly similar background as the Slovakian – Hungarian region. Analyzing the different kind of RIS projects we have found some similar and also inefficient ideas. In case of different partnerships with different regional profiles the exercise will tend to have more generic scope and focus on the high-level aspects. In case regions with similar profiles it is more likely that the scope will be more specific and focus on e.g. one sector, type of actor etc. For adopting good practise we have studied the previous RIS projects in different aspects, some of them are the following. In the case of West Midlands (UK) RIS project, the overall aim was to help improve living standards in the region by promoting innovation and strengthening the region’s economic base. The RIS project in Lorraine, France has helped to strengthen the existing partnership in Lorraine, and

has enabled the regional actors to move from a purely technological perception of innovation to more global considerations. In the same perspective, a Regional Innovation Charter has been set up. It brings together all the Innovation actors around a co-ordinated and concerted policy. Identifiable outputs in the trans-regional projects were the following: The Opole and Bohemia (PL/CZ) project resulted in three separate strategies, one for Opole developed by the Polish partner, and two strategies covering different parts of North Bohemia developed by the Czech partner. The trans-regional co-operation within RIS Northern EU proved to be effective despite the slightly different cultures and a language barrier. The RIS results and the initial co-operation demonstrated that the activities should be maintained. In order to guarantee the continuity of this co-operation, the two regions launched a TRIP (Trans-regional innovation project) supported by the DG Enterprise’s Innovation Program, which combined and implemented several of the findings of RIS Northern EU. In the RIS Algarve-Huelva project, the main aim was to create two regional innovation and technology transfer strategies, for the Algarve region and the Province of Huelva, with strong linkages and interchange of added value. Seven pilot projects were selected based on the analysis of the sent questionnaires by the management unit according to the interests of the regions, four of which were carried out in both regions (agro-food, tourism, environment/renewable energies and building).

N O R R I S

Az európai legjobb gyakorlat áttekintése

Prehľad európskych dobrých postupov

Egy globalizálódó világban, amelyben a távolságok egyre csökkennek, a regionális különbségek egyre inkább nyilvánvalóvá válnak. A közös cél adott – legalábbis a határmenti, fejlődő régiók szempontjából: csökkenteni kell a különbségeket a fejlődő és a fejlettebb régiók között úgy, hogy a jelenleg gazdaságilag alacsonyabb szinten teljesítő régiók fel tudjanak zárkózni a jól prosperálókhoz. Az Európai Unión belül számos Regionális Innovációs Stratégia (RIS) készült el. A tapasztaltabb régiók útmutatással szolgálhatnak számunkra módszertani szempontból. Az Innovációs Stratégiák minden régió számára fontosak, ez különösen igaz azokban a „fejlődő” országokban, ahol hajlandóak változásokat végrehajtani annak érdekében, hogy a jövőben jobb életfeltételeket biztosíthassanak az ott élők számára. Az úgynevezett „jó gyakorlatok” összehasonlítása során számos hasonlóságot fedezhetünk fel, amelyekből kiválaszthatjuk a számunkra leghasznosabbakat a saját stratégiakészítésünk során. Hét régiót választottunk ki, amelyekből három különösen fontos a transz-nacionális elhelyezkedése miatt (Opole és Bohemia , RIS+ Észak EU és RIS AlgarveHuelva) A többi négy régió (Alsó-Ausztria – Ausztria, Lorraine – Franciaország, Castilla y León – Spanyolország és West Midlands – Egyesült Királyság) pedig részben hasonló háttérrel rendelkezik mint a a szlovákmagyar régió. A különböző RIS projektek elemzése során találkoztunk néhány hasonló, ugyanakkor eredménytelen elképzeléssel is. A különböző regionális adottságokkal rendelkező régiók együttműködése során megfigyelhető volt az, hogy túl általános területeket vizsgáltak. A hasonló adottságokkal rendelkező régiók esetében valószínűbb, hogy az érintett területeken végzett felmérések sokkal inkább specifikusabbak, és pl. egy szektorra, vagy bizonyos piaci szereplőtípusra fókuszálnak. A jó gyakorlat átvételekor számos szempont alapján vizsgáltuk meg a korábbi RIS projekteket, ezek közül néhányat emelünk ki. Az Egyesült Királyságban található West Midlands régió RIS projektjének átfogó cél az volt, hogy az innováció elősegítésével és a régió gazdasági alapjainak megerősítésével a régióban élők életszínvonalát emeljék. A franciaországi Lorraine tartományban a RIS projekt kapcsán megerősödtek a már meglévő partnerségi kapcsolatok és a projekt hozzájárult ahhoz, hogy a regionális szereplők innovációról alkotott, tisztán technológiai jellegű elképzelése egy sokkal inkább globális megközelítéssé változzon. Ezzel párhuzamosan került sor a Regionális Innovációs Charta megfogalmazására, amely az innovációban érintett szereplőket hozza össze, koordinált és jól összehangolt formában. A transz-regionális projektek meghatározható eredményei: Az Opole és Bohemia (lengyel/cseh) projekt esetében három stratégia került kidolgozásra. Egy Opole számára, amelyet a lengyel partner kivitelezett, továbbá a cseh partner két stratégiát készített Észak-Bohémia két különböző területe számára. Az Észak EU-ban végrehajtott transzregionális együttműködés sikeresnek bizonyult, a kulturális különbségek és a nyelvi akadályok ellenére. A RIS eredményei és az elindított együttműködések azt bizonyították, hogy a tevékenységeket a jövőben is fenn kell tartani. Az együttműködés folytatásának garantálása érdekében a két régió elindította a TRIP-et (Transz-regionális Innovációs Projekt), amelyet a Vállalkozási Főigazgatóság Innovációs Programja támogat, valamint kombinálja és kivitelezi a „RIS Észak EU” során megfogalmazottakat. A RIS Algarve-Huelva projekt elsősorban két regionális innovációs és technológiai transzfer stratégia létrehozását tűzte ki célként, amely szoros szálakkal kötődik egymáshoz. A kérdőíves felmérésen alapuló elemzés alapján 7 kísérleti projektet választottak ki a régiók érdeklődésének megfelelően, amelyből négyet mindkét régióban megvalósítottak (agrár-élelmiszer, turizmus, megújuló energiák, építkezés).

V globalizovanom svete, kde sa skracujú vzdialonosti a stierajú rozdiely sa čoraz viac zvýrazňujú regionálne odlišnosti. Spoločný cieľ je zjavný – aspoň v prihraničných oblastiach rozvíjajúcich sa regiónov – je potrebné znižovať rozdiely medzi rozvíjajúcimi sa a rozvinutými regiónmi a to tým spôsobom aby sa hospodársky zaostávajúce regióny vypracovali na úroveň rozvinutých. V rámci EÚ sa vypracovali viaceré RIS. Skúsenejšie regióny môžu preto poskytnúť potrebné smerovanie ako aj metodiku. Inovačné stratégie sú dôležité pre každý región, to je zrejmé najmä v tých rozvíjajúcich sa štátoch, kde sú ochotní uskutočniť zmeny za účelom zvýšenia kvality života obyvateľov v budúcnosti. Pri posudzovaní takzvaných „ dobrých postupov” sa objavujú početné podobnosti z ktorých je možné pre vlastný proces prípravy stratégie vybrať tie najužitočnejšie. Vybrali sme 7 regiónov, z ktorých 3 sú z dôvodu územného umiestnenia pre projekt najužitočnejšie: (Opole a Čechy (PL/CZ), RIS+ Sever EU (Fínsko a Švédsko ) a RIS Algarve-Huelva) Ostatné 4 regióny (Dolné Rakúsko – Rakúsko, Lorraine – Francúzsko, Castilla y León – Španielsko a West Midlands – UK) majú podobné zázemie ako regióny Sevewrného Maďarska a Východného Slovenska. Pri analýze rôznych RIS projektov sme sa stretli s viacerými podobnými, ale pre nás neúčinými predstavami. Pri analýze spolupráce regiónov s rôznymi regionálnymi danosťami je možné pozorovať, že skúmajú príliš všeobecné územie. Pri regiónoch s podobnými danosťami je pravdepodobnejšie, že analýzy v cieľových oblastiach sú skôr špecifickejšie a zameriavajú sa napríklad na jeden rezort alebo na určitého kľúčového hráča na trhu. Pri preberaní dobrých postupov sme zohľadňovali viaceré kritériá pri posudzovaní predošlých RIS projektov a zvýraznili sme viaceré aspekty. Všeobecným cieľom RIS projektu regiónu UK West Middlands bolo zvýšenie životnej úrovne obyvateľov regiónu za pomoci posilnenia hospodárskych základov regiónu pomocou procesov inovácií. V regióne francúzskeho Lorraine prostredníctvom RIS projektu sa posilnili existujúce partnerské vzťahy a projekt prispel k tomu aby sa predstava miestnych aktérov o inovácii ako nástroji technologickej obnovy rozšírila na globálnejšie priblíženia. Súbežne s tým sa vypracovala Charta regionálnych inovácií, ktorá koordinovanou a dobre zosúladenou formou združuje zainteresovaných aktérov. Popísateľné výsledky nad-regionálnych projektov : Opole a Čechy (PL-ČR) projekt vypracoval 3 stratégie. Jedna pre Opole, ktorú uskutočnil poľský partner, český partner vypracoval 2 stratégie, pre dva rôzne územia regiónu. Na severe EÚ sa cezhraničná spolupráca taktiež ukázala úspešnou, napriek jazykovým a kultúrnym rozdielom. Výsledky RIS a začatej spolupráce dokazujú, že aktivity je potrebné udržať aj v budúcnosti. Za účelom zaručenia pokračovania spolupráce oba regióny začali iniciatívu TRIP (Trans-Regionálny Inovačný Projekt), ktorú podporuje inovačný program DG Podnikanie aa ktorá kombinuje a zavádza výsledky a doporučenia RIS Sever EÚ. RIS Algarve-Huelva projekt si vytýčil hlavne zostavenie 2 stratégií regionálnych inovácií a transferu technológií, ktoré spájajú tesné väzby. Na základe dotazníkového prieskumu podľa záujmu regiónov vybrali 7 pilotných projektov, z ktorých 4 sa uskutočnili v oboch regiónoch (agrárny-potravinový, turistika, obnoviteľné energie a stavebníctvo).

n e w s l e t t e r h í r l e v é l s p a v o d a j

9

10

Background Analysis, Assessment of Technological Strengths in North Hungary

Háttérelemzés, technológiai erősségek értékelése Észak-Magyarországon

In general, the economic structure of the North Hungary is comparable with other European Union countries. Most production (Gross Added Value) is created within the sectors of services and industry. The North Hungarian region is known as a traditional heavy-industry centre. The significant industrial sector of the region – through the centuries – is the coal-field of Nógrád and Borsod and the mining and metallurgy of Highlands. Among the employees of industry – in the region – most of the people work in the processing industry, the second place is the engineering industry. The least employees are in the mining. This proportion is noticeable in every single county. In view of the rate of bluecollar and white-collar workers, the blue-collar workers number is in majority. It can be said on a country-wide scale that in 2004, in accordance with one year earlier, the industrial production has increased in the highest degree - 17,6% - in North Hungary. In case of all inland and export, the rate of processing industry is prominent within the whole industrial sale; this rate is dominantly noticeable in all the three counties. The rate of increasing in the domestic sale of processing industry is 3,4%, in the export sale is 27% since 2003, on regional level. Same tendency can be seen in the engineering industry, what is the second most outstanding sector of the total sale. The highest increase is perceptible here within the whole section, what is 84% on regional level. The tendency is nearly same in export, but with smaller intensity. In accordance with 2003 the increasing was 55% in this case. The average wages of the region in industrial sector are reflecting the regional rate. The workers get the most wages in the ‘electric power, gas-, steam and water supplier’ sectors (the gross value of this is 170.693 HUF, the net is 105.511 HUF) and get the least in the sector of ‘producing textile, leather product and footwear’ (the gross value of this is 69.832 HUF, the net is 55.593 HUF). In North Hungary, 2004 there were 19.908 businesses operating in commerce and repairing category. From this 11.694 (59%) were operating as private enter preneur and 8.214 (41%) were operating as company. Among the companies the Limited Partnership and the Limited Company forms are the most characteristic. On regional level, among the types of retail industry the most significant is the non-food type retailer, just about 61% of the total number of retail trade. The region’s tourism is so far behind the opportunities. The reasons are the small number of quality accommodations and the shortage of complexity and organization of programs. The country-image and PR are still concentrating to Budapest and Balaton. But the low living-standards of the region, the unsettled public places and the shortage of huge attractions still can be the reason of the missing opportunities. The number of private accommodations were rising a lot quicker than the number of public accommodations (112% and 128%), but in 2004 the number of public accommodations are still six time more than the private ones (35,838 and 5,519).

Általában véve elmondható, hogy az Észak-magyarországi Régió gazdasági struktúrája, összetétele hasonló a többi Európai uniós országéhoz. A legnagyobb termelékenységet (hozzáadott értéket) a szolgáltató szektor és az ipar adja. A régió gazdaságában meghatározó szerepe van az iparnak. Az iparban alkalmazásban állókon belül regionális szinten a legtöbben a feldolgozóiparban dolgoznak, második helye, pedig a gépipar áll. A legkevesebb munkavállaló a bányászatban helyezkedett el. Ugyanez az arány figyelhető meg az egyes megyékben is. A fizikai és szellemi foglalkozásúak arányát tekintve természetesen a fizikai dolgozók vannak túlsúlyban. Az ipari termelésről országos viszonylatban elmondhatjuk, hogy 2004-ben az előző évhez képest Észak-Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben: 17,6%-kal. Az össz. ipari értékesítésen belül mind a belföld, mind export esetében a feldolgozóipar részaránya a kiemelkedő, amely arány mindhárom megyénél dominánsan megfigyelhető. A feldolgozóipar értékesítése belföldi viszonylatban 3,4%-os, exportviszonylatban pedig 27%os növekedést jelent 2003-hoz képest régiós szinten. Hasonló tendencia figyelhető meg a gépipar esetében, mely az összértékesítésen belül a második legkiemelkedőbb szektor. Itt figyelhető meg a legnagyobb mértékű növekedés az összes ágazaton belül, ami régiós szinten 84%-ot jelent. Az export esetében is hasonló tendencia figyelhető meg, bár kisebb intenzitással. Ebben az esetben 55%-os növekedést tapasztalhattunk 2003-hoz képest, melynek jelentős részét szintén B.-A.-Z. megye adta. A megyei átlagkeresetek arányaiban tükrözik a régiós értékeket, a legtöbb bért a villamosenergia-, gáz-, gőz, vízellátás’ ágazatban kapják a dolgozók (a bruttó bér 170.693 Forint, a nettó bér 105.511 Forint), míg a legkevesebbet a ’textília, bőrtermék, lábbeli gyártás’ ágazatban (a bruttó bér 69.832 Forint, a nettó bér 55.593 Forint). Az Észak-magyarországi régióban, 2004-ben összesen 19.908 db üzlet üzemelt kereskedelem, javítás kategóriában. Ezen belül 11.694 (59%) egyéni vállalkozásként működött 8.214 (41%) pedig társas vállalkozásként. A társasági formák közül a Betéti Társaság és a Korlátolt Felelősségű Társaság a legjellemzőbb. A kiskereskedelmi üzlettípusokon belül regionális szinten a nem élelmiszer-jellegű kiskereskedelmi üzletek vannak túlsúlyban, mintegy 61 %-t képviseli az összes kiskereskedelmi üzleten belül. A térség turizmusa messze elmarad a lehetőségektől. Az okok között a minőségi szálláshelyek alacsony száma mellett a programok komplexitásának, összekapcsolásának hiányát, a még mindig Budapestre és a Balatonra koncentráló országimázst és PR-t említhetjük, de valószínűleg közrejátszik a térség alacsonyabb életszínvonala, a közterületek rendezetlensége és a nagy attrakciók viszonylagos hiánya. A kereskedelmi szálláshelyekhez képest a magánszálláshelyek száma lényegesen gyorsabban nőtt (112% illetve 128%) bár a kereskedelmi szálláshelyek száma 2004. évben még mindig több mint a hatszorosa a magánszálláshelyek hasonló mutatójának (35.838 darab, illetve 5.519 darab).

Analýza zázemia, hodnotenie vyspelosti technológií v Severnom Maďarsku V podstate je možné tvrdiť, že hospodárska štruktúra, skladba regiónu Severného Maďarska je podobná ostatným krajinám EÚ. Najväčšiu produktivitu (pridannú hodnotu) poskytujú sektor služieb a priemysel. Priemysel má rozhodujúcu úlohu v hospodárstve regiónu. V rámci priemyselných sektorov a zamestnávateľov na regionálnej úrovni najviac je zastúpený spracovateľský priemysel, nasledovaný strojárenstvom. Najmenej zamestnancov má banícky priemysel. V jednotlivých župách je podobný pomer. V porovnaní duševnej a fyzickej práce samozrejme vedú fyzicky pracujúci. O priemyselnej produkcii na celoštátnej úrovni je možné povedať, že v roku 2004 oproti minulému roku vzrástla v Severnom Maďarsku najviac : o 17,6%. V oblasti zhodnotenia či predaja na domácom alebo zahraničnom trhu je podiel spracovateľského priemyslu veľmi výrazný, čo je viditeľné dominantne aj v jednotlivých župách. Podiel predaja na domácom trhu je 3,4%, nárast exportu oproti roku 2003 však vzrástol o 27%. Podobné tendencie existujú aj v strojárenstve aj keď v nižšej intenzite, ktoré podľa analýz je v predaji na druhom mieste. V tomto sektore je možné zo všetkých rezortov pozorovať aj najväčšiu mieru rastu čo na regionálnej úrovni predstavuje 84%. Aj v prípade exportu je podobná tendencia aj keď s nižšou intenzitou. Oproti roku 2003 tu zaznamenávame 55%-ný nárast ku čomu výrazne prispieva najmä BAZ župa. V miere župnej priemernej mzdy sa odrážajú regionálne hodnoty, najvyššiu mzdu dostávajú pracovníci v energetike, plynárenstve, vodárenstve ( hrubá mzda 170 693 HUF, čistá mzda 105 511 HUF, kým najmenej dostávajú v textilnej , kožiarskej, obuvníckej výrobe (hrubá mzda 69 832 a čistá mzda 55 593 HUF). V roku 2004 bolo v regióne Severného Maďarska celkovo v prevádzke 19  908 obchodných miest (obchod, opravy). V rámci tohoto počtu 11  694 (59%) fungovalo ako individuálny podnikateľ, a 8  214 (41 %) ako spoločnosť. Z foriem podnikania prevládajú akciová spoločnosť a spoločnosť s ručením obmedzeným. V maloobchode na regionálnej úrovni prevládajú nepotravinárske malo-obchody (61%). Rozvoj cestovného ruchu ďaleko zaostáva za potenciálnymi možnosťami. Príčinou okrem nedostatku ponuky kvalitného ubytovania sú: chýbajúce komplexné programové ponuky, pretrvávajúce marketingové zameranie na hlavné mesto a Balaton a pravdepodobne aj nižšia životná úroveň, zanedbané verejné priestranstvá, a relatívny nedostatok veľkých atrakcií. Oproti komerčnému ubytovaniu počet súkromných ubytovní rástol podstatne rýchlejšie (112 % respektívne 128 %) aj keď je počet lôžok zariadení komerčného ubytovania v roku 2004 (35.838, respektívne 5.519).

N O R R I S

Background Analysis, Assessment of Technological Strengths in Košice region In general, the economic structure of the Košice region is comparable with other EU countries. Most production (gross added value) is created within the sectors services and industry, the agriculture is underrepresented. Within the structure of industry there is one sector clearly dominating the others, namely the sector of industrial production, followed by the sector of construction that represents, as regards the performance as well as the production volume, approximately one fifth of the whole production volume and of the employment rate within the region. The sectors lagging behind are the sector of mining and production of raw materials and minerals and the production and distribution of electric energy, gas and water. In the Košice region the productivity of work in the sector of industry is higher by approximately 4 % than the average in Slovakia. Increasing trend of industry sector as well as growing interest in the industry in Eastern Slovakia can be also proved by investments made and the know-how gained by means of foreign direct investments (FDI) within the last decade. While at the beginning the first foreign investments were observed mainly in the region of Bratislava and surroundings, following the key investment made by US Steel Company, the Košice region ranked the second among the eight regions as far as the volume of FDI is concerned. Industrial companies in the region were employing over the year 2005 in average 49 869 people, which is one ninth of the total workforce employed in the Slovak industry; it is by 3,7% more than the year before. Five biggest companies, with the average number of employees equal to and higher than 1000, offered employment to almost one half of the total workforce in the region’s industry. The most positive relative development was recorded by the enterprises with 200-249 employees, where the number of employees almost doubled. The highest relative growth was recorded by private international enterprises, where the number of employees rose 2,1 times, the highest decrease was recorded by the private domestic enterprises, the number of employees decreased almost by three tenths.

n e w s l e t t e r h í r l e v é l s p a v o d a j

Average monthly nominal wage in the region rose by 7,1% to 22 413 Sk. It was by 2 878 Sk higher than the average in the Slovak Republic and it was the second highest after the region of Bratislava. Sales of own products and services and sales of goods in industrial organisations with more than 19 employees reached one eighth of the overall Slovak production in current prices. The sales reached 177,6 billions Sk, which is by one ninth higher than the year before. Sales were the second highest in the Slovak Republic, following the Bratislava region, in comparison with the sales in Slovakia they grew by 6,7 points faster. Almost nine tenths of the total regional sales were made by enterprises in the branch of industrial production, out of which the most – two thirds – were made in the area of the production of metals and the production of metal products. In the branch of industrial production the highest annual growth was recorded by the sales of own products and services in the area of electrical and optical equipment production, where the sales almost doubled. On the other hand, the highest relative decrease of sales, by one third, was recorded in the area of transport vehicles production. More than three fifths from the produced outputs were directed to the foreign markets, with the most – nine tenths – in the area of electrical and optical equipment production. The highest annual growth, almost 5,2 times higher export sales, was recorded in the branch of electricity, gas, steam and water production and distribution, while the export sales in the area of minerals mining fell to one fourth. The branch with the greatest absolute export sales was the production of metals and metal products, which produced more than two thirds of the regional export sales. In the structure of services in the region the field with the highest representation is the field of business and trade that, as regards the gross value added and the employment rate represents approx. 30% of service economy within the region. What is characteristic of developed countries is the high and still rising percentage and importance of services in the structure of economy.

11

Háttérelemzés, Technológiai erősségek értékelése Kassa kerületben Összességében megállapítható, hogy Kassa kerület gazdasági szerkezete nagyfokú hasonlóságot mutat az európai uniós országokéval. A hozzáadott érték jelentős részét a szolgáltató szektor és az ipar állítja elő; a mezőgazdaság kisebb súllyal rendelkezik. Az ipari szerkezeten belül egyetlen szektor dominanciája jellemző, amely az feldolgozóipar. Ezt követi az építőipar, amely mind a termelési nagyság mind a foglalkoztatottság tekintetében a teljes gazdaság és munkaerőpiac egy ötödét képviseli. A bányászat, az alapanyaggyártás, valamint az elektromosáram-, gáz- és vízellátás a helyi gazdaság ún. leszakadó, hátrányos helyzetű ágazatai. A kassai kerületben a munkatermelékenység az iparon belül mintegy 4 százalékkal magasabb, mint a szlovákiai országos átlag. A növekvő ipari trendek és KeletSzolvákia ipara iránti növekvő érdeklődés egyszerre nyílvánul meg a beruházások által és a külföldi közvetlen tőkebefektetés (FDI) terén, az elmúlt évtizedben. Míg korábban az első beruházások Pozsony városában és környezetében realizálódtak, addig US Steel Company kulcsberuházását követően Kassa kerület a második helyre, a nyolc szolvák megye közül, az FDI tekintetében. A régió ipari vállalkozásai 2005-ben 49 869 főt foglalkoztattak, amely egy kilencednyi részesedést jelent Szlovákia teljes ipari foglalkoztatottai körében. Előző esztendőhöz képes 3,7 százalékkal nőtt a regionális ipari foglalkoztatottak létszáma. Az öt legnagyobb vállalkozás, amelyek átlagos foglalkoztatott-létszáma ezer vagy azt meghaladó, nyújtja a régió ipari munkaerejének majdnem felét. A legkedvezőbb fejlődést, a 200-249 főt foglalkoztató vállalkozások esetében rögzíthetjük, ahol a foglalkoztatottak száma megduplázódott. A legnagyobb arányú változást a magán nemzetközi vállalkozások esetében mérték, ahol a foglalkoztatottak számának változása 2,1-szeres. A legnagyobb arányú csökkenést a magán hazai cégeknél tapasztalhattuk, ahol a foglalkoztatottak száma harmic százalékkal zsugorodott. Az átlagos havi nominál bérek 7,1 %-kal 22 413 Sk-ra növekedtek. Ez az összeg 2 878 Sk-val magasabb, mint az országos átlag, illetve Pozsony után a második legnagyobb átlagfizetés Szlovákiában. A saját termékek, áruk és szolgáltatások értékesítése a 19 főnél többet

12

Analýza zázemia, hodnotenie vyspelosti technológií v Košickom kraji foglalkoztató ipari gazdasági szervezetek esetében folyó áron számítva- elérte a teljes szlovákiai termelés egy-nyolcadát. Az értékesítések értéke elérte a 177,6 milliárd Sk-t, amely egy-kilenceddel magasabb, mint a megelőző esztendőben. A kassai kerületben az értékesítések nagysága a pozsonyi mögött a második legnagyobb, illetve az értékesítések növekedése 6,7 százalékponttal haladta meg az országos átlagot. A teljes regionális értékesítés majdnem a kilen-tizedét az ipari temelésben résztvevő vállalatok adták, amelyek közül a legtöbb – két-harmad – a fém- illetve fémtermékek előállításával foglalkozik. Az iparban a saját termékek és szolgáltatások értékesítéséből származó bevételek legnagyobb növekedést az elektromos és optikai felszerelések gyártása esetében rögzítetteték, ahol az értékesítések majdnem megduplázódtak. Ugyanakkor a legnagyobb mértékű, relatív csökkenést (egy-harmaddal) a szállító járművek gyártása terén mérték. Több mint a három-ötöde az előállított termékeknek és szolgáltatásoknak közvetlenül külföldi piacokra jut; leginkább igaz ez az elektromos és optikai felszerelések gyártására, ahol kilencven százalék az export aránya az értékesítésben. A legnagyobb mértékű éves növekedést, majdnem 5,2-szer magasabb exportértékesítést, az elektromosáram-, gáz-, gőz- és vízelőállítás és elosztás esetében mérték; ezzel szemben az ásványok bányászata terén egy-negyedével esett az értékesítésből származó árbevétel. A fém- illetve fémtermékek előállításával foglalkozó ágazata az abszolult értékben legnagyobb exportértékesítéssel bíró ágazat, amely a régió teljes külpiaci eladásainak kétharmadát adja. A tercier szektorban az üzleti és kereskedelemi szolgáltatások szerepe a legfontosabb, amelyek a gazdaság egészén belül hozzávetőlegesen 30 százalékos arányt képviselnek mind a hozzáadott érték, mind a foglalkoztatás tekintetében. Ugyanakkor a fejlett gazdaságok mindegyikében a szolgáltatások magas és tovább emelkedő részaránya a jellemző.

Vo všeobecnosti je ekonomická štruktúra Košického kraja porovnateľná s inými krajinami EÚ. Väčšina produkcie (meraná hrubou priadanou hodnotou) je vytvorená v rámci sektora služieb, za ním nasleduje sektor priemyslu, oblasť poľnohospodárstva je z hľadiska produkcie málo zastúpená. V  rámci štruktúry priemyslu dominuje sektor priemyselnej výroby, za ním nasleduje sektor stavebníctva, ktorý čo sa týka objemu výroby a zamestnanosti predstavuje jednu pätinu celkovej produkcie regiónu. Zaostávajúcimi sektormi sú ťažobný sektor a výroba a rozvod elektriny, plynu a vody. V Košickom kraji je produktivita práce v sektore priemyslu vyššia o 4% body než priemer Slovenska. Rastúci trend priemyslu ako aj rastúci záujem o odvetvie priemyselu v regióne Košického kraja dokazuje výška priamych zahraničných investícií a know-how za posledné desaťročie. Zatiaľ čo prvotné zahraničné investície boli smerované viacmenej do bratislavského regiónu, po investícii spoločnosti US Steel Košický kraj získal druhú pozíciu z ôsmich slovenských regiónov čo sa týka výšky alokovaných zahraničných investícií. V roku 2005 priemyselné spoločnosti v regióne zamestnávali v priemere 49 869 ľudí, čo je jedna devätina celkového počtu zamestnaných v slovenskom priemysle. Rast zamestnanosti dosiahol 3,7% bodu v porovnaní s rokom 2004. Päť najvačších korporácií s priemerných počtom zamestnancov 1000+ zamestnávali takmer polovicu celkovej pracovnej sily v odvetví priemyslu v Košickom kraji. Najväčší nárast v zamestnanosti zaznamenali stredne veľké súkromné spoločnosti s počtom zamestnancov 200-249, kde sa počet pracujúcich takmer zdvojnásobil. Najviac sa na tomto náraste podpísali zahraničné spoločnosti, naopak slovenské firmy zaznamenali najväčší pokles zamestnanosti, a to takmer o tri desatiny. Priemerná mesačná nominálna mzda v regióne rástla o 7,1%, koncom roka dosiahla hodnotu 22 413,- Sk. V porovnaní so slovenským priemerom to bolo o 2 878,Sk, čo znamenalo, že Košický kraj bol po bratislavskom regióne druhým s najvyššou mesačnou nominálnou mzdou. Tržby za vlastné výrobky a služby ako aj tržby za tovary dosiahnuté firmami s viac než 19 zamestnancami predstavovali jednu osminu celkovej priemyselnej výroby Slovenska v súčasných cenách. Tržby dosiahli úroveň 177,6 mld. Sk, čo je o 9% viac než v predchádzajúcom roku. Takmer jedna devätina celkových regionálnych tržieb bola dosiahnutá firmami v sektore priemyselnej výroby, z ktorých väčšina (dve tretiny) pochádzali z oblasti výroby kovov a kovových výrobkov. V sektore priemyselnej výroby bol najväčší ročný rast tržieb vlastných výrobkov a služieb zaznamenaný v oblasti výroby elektrických a optických zariadení, kde sa tržby takmer zdvojnásobili. Na druhej strane najväčší relatívny pokles tržieb (33%) zaznamenala výroba dopravných prostriedkov. Viac než tri pätiny celkovej výroby smerovala na zahraničné trhy s najmarkantnejším podielom výroby elektrických a optických zariadení. Najväčší ročný nárast v oblasti exportných tržieb zaznamenalo odvetvie výroby a rozvodov elektriny, plynu a vody, zatiaľ čo tržby z exportu ťažby nerastných surovín klesol o takmer 25%. Absolútne najväčší podiel na tržbách z exportu predstavovala výroba kovov a kovových výrobkov, v rámci ktorej bolo vyprodukovaných viac než dve tretiny regionálnych tržieb z exportu. V  štruktúre regionálnych služieb najvýznamnejšiu pozíciu zastáva oblasť obchodu, čo sa týka hrubej pridanej hodnoty a  zamestnanosti. Obchod predstavuje približne jednu tretinu celkových služieb v  regióne. Charakteristickým rysom rozvinutých ekonomík je vysoká a zároveň posilňujúci podiel a dôležitosť odvetvia služieb v štruktúre ekonomiky krajiny.

A kutatási befektetések regionális dimenzióinak specifikus elemzése – Stájerország, Ausztria

Specific Analysis on the Regional Dimensions of Investment in Research – Styria, Austria

Styria is a dynamically developing region in the heart of Europe, bridging Middle to South and Eastern Europe. The small and medium sized companies are the backbone of its economy. Nevertheless Styria has along tradition of industry as well. Meanwhile Styria is also known for is successful cluster and networking policy. The AC Styria has become an imitated model of economic development. The main areas of economic interest are human technologies, nanotechnology, materials, environmental technologies and the wood industry. Investment in research and development is another important pillar of regional development strategies. Styria’s RIS possess a strong knowledge base: Styria hosts five universities and two universities of applied sciences/ polytechnics, in which 41,065 students were enrolled in 2004 – about 17% of all students in Austria. University sources recorded about 43,000 students in the academic year 2005/2006, of which about 38% studied science or engineering related subjects. About 6.7% of all students are doctorate students. Altogether, these universities employ an academic staff of about 3,400, of which more than 500 are professors. The approximately income from R&D and contractual work added up to more than EUR 50 million in 2005. For the enterprise sector the latest R&D Survey 2002 by Statistik Austria counted 306 R&D units headquartered in Styria. In total, these actors in Styria spend 3.67% of GDP on R&D in 2002. With this GERD Styria ranks about the top 20 EU regions and has already achieved the Lisbon target of 3%. In terms of R&D expenditure Styria ranks among the Top 15 European regions and brings about an above (Austrian) average number of patents. Due to its engineering tradition, respective scientific fields such as material technology, mechanical and automotive engineering, and energy research are strong. In addition, some modern fields such as environmental research & technology, nanotechnology, IT, life sciences or mathematical modelling became recent strengths. In addition, Styria is home to large array of public and private research institutes. The largest organisation is Joanneum Research Forschungsgesellschaft mbH which operates 14 institutes and employs a workforce of 375 persons in Styria. Moreover, there is one research institute by ARC Seibersdorf research GmbH, the Austrian Foundry Institute, the Graz Centre for Electron Microscopy, two institutes of the Austrian Academy of Sciences, one institute by the Austrian Agency for Health and Food Safety GmbH (AGES), the Bundesanstalt für Alpenländische Landwirtschaft (federal agency for alpine agriculture) and the AEE - Institute for Sustainable Technologies. Furthermore, several temporary funded

N O R R I S

research laboratories are currently located in the state: 14 Christian Doppler Laboratories, four institutes of the Ludwig Boltzmann Gesellschaft as well as six Kplus, four K-ind and one K-net competence centers. In total there are six technology transfer centres, located in or around the three major universities offering S&E courses. These offices have typically several objectives, ranging from research promotion to training and technology transfer. In addition one online platform offers information and access to potential technology and knowledge sources for interested parties. Moreover, Styria hosts two out of nine AplusB (Academia Business) centres which have the mission to foster academic start-ups. Basically, the programme aims at raising awareness of potential founders as well as advising, training and supporting young entrepreneurs with an academic background. The two centres in Styria are the Science Park Graz (SPG) and the Zentrum für angewandte Technologie (ZAT) in Leoben. In total both centres have a budget of about 10 MEUR. In terms of university-industry links (UIL) the information on K-plus, K-ind and K-net competence centres already displayed the fairly high involvement of Styrian actors in UIL. Styria had the first provincial government in Austria which initiated a provincial technology policy in the mid 1990s. Every since, RTDI has been high on the political agenda and several instruments (e.g. cluster policies) were implemented fairly early and successfully. The constant focus on RTDI brought about several coordinating organisations that try to enhance the governance of the regional RTDI system. Albeit, the influence of the provincial government on RTDI policies is fairly limited and consequently the most important measures are implemented by the federal government (sometimes in consultation with the provincial governments). Nevertheless, Styria has been quite successful in utilising these national programmes. Having said this, the RIS also displays some weaknesses: After severe problems with an aged industrial structure up to the early 1990s, the industrial base in Styria became modernised in the previous 15 to 20 years. Nonetheless, the innovative elite are still small and the majority of SMEs lack RTDI activities and capabilities. Moreover, the share of business services in the region is low, which contributes to problems in overcoming innovation deficits in SMEs. In addition, the competence of Styrian firms lies in traditional medium-tech sectors, which are on the one hand no typical growth sectors and on the other hand subject to increased international price competition. It can be argued that the quality of the knowledge base and early initiatives to strengthen science- industry links (such as clusters, competence centres and networks) have contributed to a successful structural change in at least two sectors: First, scientific competences in metal engineering (including laser technology) helped the respective industry to adapt to new market needs in terms of product differentiation and hence spurred modernisation. Second, the high density of competences in machinery (especially combustion engine and four-wheel drive) enabled the rapid growth of the automotive cluster by providing skilled engineers and relevant research. Despite its success the structural change is still ongoing and has not yet lead to a province-wide, high performing economy (as shown by low productivity and GDP/ capita). Economic growth so far has been attributed to a ‘catching-up’ process. In order to sustain future growth, however, Styria needs to develop new technology and growth fields. Here, the strong regional knowledge base might proof to be a valuable asset.

n e w s l e t t e r h í r l e v é l s p a v o d a j

Stájerország egy dinamikusan fejlődő régió Európa szívében, hídként kötve össze Közép-, Dél- és Kelet-Európát. A KKV-k képezik a helyi gazdaság fő gerincét, mindemellett Stájerország jelentős ipari hagyományokkal is rendelkezik. Jelenleg Stájerország a sikeres klaszterépítéséről és hálózati politikájáról is ismert. Az AC Styria (AutoCluster Styria) a gazdasági fejlődés egy közkedvelt modelljévé vált. A gazdasági érdekeltség legfőbb területei a humán technológiák, nanotechnológia, alapanyagok, környezeti technológiák és a faipar. A regionális fejlesztési stratégiák másik fontos pillére a kutatás-fejlesztési befektetések. Stájerország innovációs stratégiája erős tudásbázison nyugszik: a tartomány területén 5 egyetem, 2 alkalmazott kutatási/politechnikai egyetem található, amelyekbe 2004-ben összesen 41 065 diák nyert felvételt, az ausztriai diákok összlétszámának mintegy 17%-a. Egyetemi statisztikai források szerint a 2005/2006-os tanévben 43 000 regisztrált hallgató közül mintegy 38% folytatott tudományos és műszaki tanulmányokat. Az összlétszám mintegy 6,7%-a doktorandusz hallgató. Ezek az egyetemek mindösszesen mintegy 3400 akadémiai munkatársat foglalkoztatnak, ebből több mint 500 professzor. A K+F-hez és a szerződéses munkavégzéshez kapcsolódó összbevétel több mint 50 millió eurót ért el 2005-ben. Az Osztrák Satisztikai Hivatal (Statistik Austria) által elvégzett legfrissebb, 2002-es K+F felmérés a vállalkozói szektorban 306 darab K+F intézményt azonosított stájerországi központtal. Ezek a szereplők 2002-ben összességében a GDP 3,67%-át fordították K+F jellegű tevékenységre. Ezzel a teljesítménnyel a GERD Stájerország az EU azon 20 csúcsrégiója között szerepel, amelyek már elérték a 3%os lisszaboni célkitűzést. K+F kiadások tekintetében Stájerország a top 15 európai régió között helyezkedik el, ahol a szabadalmak száma az osztrák átlagnál magasabb számot képvisel. Műszaki hagyományainak köszönhetően a következő tudományos területeken erős a tartomány: anyagtechnológia, gép- és autógyártás, valamint az energiai kutatások terén erős. Ehhez kapcsolódóan, mára erősödés tapasztalható a modern kutatások terén is: környezeti kutatás és technológia, nanotechnológia, IT, élettudományok, valamint matematikai modellezés. Továbbá Stájerország otthont ad különböző területeken működő köz- és magánkutató intézeteknek is. A legmeghatározóbb szervezet a Johanneum Research Forschungsgesellschaft mbH, amely 14 intézménnyel működik, és 375 főt foglalkoztat Stájerországban. További jelentős kutató intézményeket működtetnek az ARC Seibersdorf Research GmbH, az Ozstrák Kohászati Intézet (Austrian Foundry Institute), a Graz Centre for Electron Microscopy, két intézményt az Austrian Academy of Sciences, további egy intézményt az Austrian Agency for Health and Food Safety GmbH (AGES), a Alpesi Mezőgazdasági Szövetségi Hivatal (Bundesanstalt für Alpenländische Lanswirtschaft ), valamint az AEE – Institute for Sustainable Technologies. Ezen kívül számos, átmeneti támogatásban részesülő kutató laboratórium működik a tartomány területén: 14 Christian Doppler Laboratórium, a Ludwig Boltzmann Gesellschaft négy intézménye, csakúgy, mint hat K-plus, négy K-ind és egy K-net kompetencia központ. Három vezető egyetem és azok környezetében összesen hat technológia transzfer központ kínál tudományos és műszaki kurzusokat. Ezek az irodák jellemzően többféle céllal működnek; a kutatás promóciójától a képzéseken át a technológia transzferig. Ehhez kapcsolódóan, egy internetes platform nyújt szolgáltatást az érdeklődők számára, ahol információt és hozzáférési lehetőséget kapnak a potenciális technológia- és tudásforrásokhoz. Továbbá Stájerország ad otthont a kilenc

13

Špecifická analýza o regionálnych rozmeroch investícií do výskumu – Štajersko, Rakúsko AplusB (Academia Business) központból kettőnek, amelynek küldetése az akadémiai kezdeményezések támogatása. A program célja alapvetően a potenciális alapítók rudatosságának növelése, valamint a fiatal vállalkozók számára tanácsadás, képzés és akadémiai háttérrel történő támogatás. A két stájer központ a következő: a Science Park Graz (SPG) és a Zentrum für Angewandte Technologie (ZAT) Leobenben. A két központ összköltségvetése mintegy 10 milió euró. Az egyetemi-ipari kapcsolódásokat (University-Industry Links) tekintve a stájer K-plus, K-ind és K-net kompetenciacentrumok már most jelentős arányt képvislenek ebben a kapcsolatrendszerben. Stájerország rendelkezett az első olyan tartományi kormánnyal, amely a 90-es évek közepén egy saját technológiai politika megvalósítását kezdeményezte. Mindezidáig az RTDI politika (Kutatás, Technológia, Fejlesztés és Innováció - Research, Technology, Development and Innovation) a különféle politikák homlokterében szerepelt és számos intézkedését, mint pl. a klaszterpolitikát, meglehetősen korán és sikeresen valósította meg. Az RTDI állandó kiemelt szrepe számos koordináló szervezet érdeklődését keltette fel, amelyek igyekeznek javítani a tartományi RTDI rendszer irányítását. Jóllehet a tartományi kormány az K+F politikákat tekintve csekély befolyással rendelkezik és ennek következtében a legfontosabb intézkedések központi kormányzati szinten történnek (néha a tartományi kormányzattal konzultálva). Mindazonáltal Stájerország eddig meglehetősen sikeresen szerepelt a nemzeti programok megvalósításában. Ezeken túl arról a gyengeségekről is beszélni szükséges, amelykre a RIS rámutatott: a 90-es évek elejéig, a meglehetősen komoly problémákkal küszködő elavult ipari struktúraváltás modernizálása csak az elmúlt 1520 évben történt meg. Ennek ellenére az „innovációs elit” még mindig elenyésző és a KKV-k többsége K+F tevékenységek és kapacitások hiányával küszködik. Az üzleti szolgáltatások régiós aránya alacsony, amely hozzájárul a KKV-k innovációs deficitjét érintő problémamegoldások hiányához. Ehhez járul hozzá az a tény, hogy a stájer cégek inkább a hagyományos közép-technológiában (mid-tech) járatasak, amely egyrészről nem tipikusan fejlődő szektorok, másrészről érzékenyek a növekvő nemzetközi árversenyre. Vitatható, hogy a tudásbázis minősége és a korábbi kezdeményezések, amelyek a tudomány és ipar közötti kapcsolat erősítését célozták (pl. klaszterek, kompetencia központok és hálózatok) mennyire járultak hozzá a sikeres szerkezetváltáshoz; legalább a következő két területen: elsősorban a tudományos kompetenciák a fémmegmunkálásban (lézer technológiát is beleértve) segítették a sáját iparáguk új piaci szükségletekhez való alkalmazkodását és a termékskála bővítését. Másodsorban a gépgyártásban kimagasló kompetenciák (különösen a belső égésű motorok és 4 kerék meghajtás) elősegítette az autóipai klaszter gyors fejlődését azáltal, hogy szakképzett mérnököket és megfelelő kutatókat biztosított. A sikerek ellenére a strukturális változás jelenleg is folyamatban van, és még nem eredményezett egy tartományi szintű, kimagasló teljesítményű gazdaságot (amint az kimutatható az alacsony termelékenységből és egy főre eső GDP-ből). Eddig a gazdasági növekedés a felzárkózási folyamatnak volt köszönhető. A további fenntartható növekedés érdekében Stájerországnak új technológiai és növekedési területeket kell találnia. Ebben a folyamatban az itt jellemző erős regionális tudás bázis értékes előnyt jelenthet.

14

Štajersko je dynamicky sa rozvíjajúci sa región v srdci Európy, premosťuje stred Európy s jej juhom a východom. SMP sú chrbticou jeho hospodárstva. Okrem toho má Štajersko aj priemyselné tradície. V súčasnosti je región najmä známy pre svoju úspešnú politiku spolupráce a klastrov. AC model Štajerska sa stal nasledovaným modelom hospodárskeho rozvoja. Hlavnými oblasťami hospodárskeho záujmu sú humánne technológie, nanotechnológie, materiálne a environmentálne technológie a priemysel vlny. Ďalším pilierom stratégií regionálneho rozvoja sú investície do výskumu a vývoja. RIS Štajerska predstavuje silnú vedomostnú základňu : región hostí 5 univerzít, a 2 univerzity aplokovaných vied /polytechny na ktorých v roku 2004 študovalo 41,065 poslucháčov – cca 17% všetkých rakúskach študentov. V akademickom roku 2005-06 university zapísali približne 43,000 študentov, z ktorých 38% študovalo vedecké alebo strojárenské predmety. 6.7% všetkých študentov sú doktoranti. Univerzity celkovo zamestnávajú 3400 osôb, z toho viac než 500 sú profesori. Odhadovaný príjem z z aktivít VaV a kontraktov predstavoval v roku 2005 viac než 50 mil EUR. Podľa posledného prieskumu RaR v roku 2002 rakúsky štatistický úrad registroval 306 jednotiek, ktoré majú sídlo v Štajersku. Celkom títo aktéri v regióne minuli v roku 2002 približne 3.67% HDP na VaV. S týmto GERD sa Štajersko zaradzuje medzi top 20 EU regiónov a už teraz dosiahol lisabonský cieľ 3%. V zmysle výdajov na VaV Štajersko sa radí medzi top 15 európske regióny a každoročne registruje viac patentov než je národný priemer. Vďaka svojim strojárenským tradíciam, zodpovedajúcim vedeckým odborom akými sú napr. technológie materiálov, mechanické a automobilové strojárenstvo a výskum energií sú silne zastúpené. Okrem toho sa súčasnými silnými stránkami stávajú niektoré moderné oblasti ako sú environmentálny výskum a technológie, nanotechnológie, IKT, sociálne vedy alebo matematické modelovanie. Štajersko je aj domovom širokej palety verejných a súkromných výskumných inštitúcií. Najväčšou je Joanneum Research Forschungsgesellschaft mbH, ktorá prevádzkuje 14 pobočiek a v regióne zamestnáva 375 osôb. Okrem toho sú v regióne viaceré ďalšie inštitúcie: ARC Seibersdorf research GmbH, Rakúsky zlievárenský inštitút, Graz Centrum pre elektrónovú mikroskopiu, dva ústavy Rakúskej akadémie vied, inštitút rakúskej agentúry pre zdravie a bezpečnosť potravín (AGES), Bundesanstalt pre alpskú krajinu (federálna agentúra pre alpínske poľnohospodárstvo) a AEE – Inštitút pre udržateľné technológie. Tento výpočet doplňujú výskumné laboratóriá : 14 laboratórií Christiana Dopplera, 4 Ludwig Boltzmann Gesellschaft Inštitúry, 6 K-plus, 4 K-ind a jedno K-net centrá kompetencie. Celkovo v regióne existuje 6 centier transferu technológií, umiestnené v alebo okolo troch väčších univerzít ponúkajúcich S&E kurzy. Tieto štruktúry majú typicky viacero účelov, od podpory výskumu až po tréning a transfer technológií. Existuje aj on-line platforma poskytujúca pre záujemcov informácie a prístup k potenciálnej technológii a ku zdrojom vedomostí. Štajersko hostí aj 2 z 9-tich AplusB (Academia Business) centier, ktorých poslanie je napomáhať akademickým startup. V zásade program má za cieľ zvyšovať uvedomenie potenciálnych zakladateľov ako aj poskytovanie poradenstva, tréningu a podporovať začínajúcich mladých podnikateľov s akademickým zázemím. Tými dvoma centrami v Štajersku sú Vedecký park Graz (SPG) a Centrum pre aplikované technológie (ZAT) v Leobene. Obe centrá majú celkový rozpočet nad 10 MEUR. V zmysle vzťahov univerzita-priemysel (UIL) informácie o zariadeniach K-plus, K-ind a K-net centrách kompe-

tencie zobrazujú vysoké zapojenie štajerských aktérov do UIL. Štajersko ako prvá regionálna samospráva v Rakúsku v roku 1990 iniciovala vypracovanie stratégie rozvoja technológií. Odvtedy bola stratégia RTDI vysoko na laťke politických priorít a viaceré následné nástroje (napr. stratégia vytvárania klastrov) boli vzápätí veľmi rýchlo a úspešne spracované. Neustále zameranie na RTDI vytvorilo priestor pre vznik viacerých koordinujúcich organizácií, ktoré skúšajú zlepšiť system riadenia regionálneho RTDI systému. Vplyv regionálnej samosprávy na programy RTDI je dosť obmedzený, následne na jeho spracovanie sa jeho zavádzaním zaoberajú najmä zložky federálnej vlády (niekedy v spolupráci s regionálnou samosprávou). Štajersko pomerne úspešne získalo významnú podporu na zavádzanie RTDI s využitím týchto národných programov. RIS však vykazuje aj niektoré slabé stránky: po vážnych problémoch so zastaralou priemyselnou infraštruktúrou v 90-tich rokov minulého storočia sa Štajersko počas predošlých 15-20 rokov modernizovalo. Napriek tomu inovatívna elita je stale málopočetná a väčšine MSP chýbajú RTDI activity a zručnosti ich začať. Okrem toho je v regióne nízky podieľ podnikateľských služieb čo prispieva k problémom inovačného deficitu MSP. Kompetencie štajerských firiem ležia najmä v tradičnom medium-tech rezortoch, ktoré jednak nie sú typické rezorty rastu a takiež čelia rastúcej medzinárodnej cenovej konkurecii. Môžeme síce argumentovať, že kvalita vedomostnej základne a ranné iniciatívy na posilnenie akademicko-podnikateľských vzťahov (akými sú klastre, centrá kompetencie a siete) prispeli k úspešnej štrukturálnej zmene v najmenej 2 rezortoch: vedecké kompetencie v strojárenstve kovov (vrátane laserových technológií) napomohli príslušnému priemyslu adaptovať sa novým trendom na trhu v zmysle diferenciácie produktov a tak posilnili modernizáciu. Vysoké zastúpenie kompetencií v strojárenstve poskytovaním skúsených inžinierov a primeraného výsledku výskumu (zvlášť spaľovacie motory a náhon na všetky kolesá) umožnili rapídny rast automobilového klastra. Napriek svojim úspechom štrukturálna zmena sa ešte neukončila a neviedla ešte k celoregionálnemu, vysoko úspešnému hospodárstvu (ako sa ukazuje na nízkej produktivite a HDP/osobu). Hospodársky rast doteraz prispel k naštartovaniu procesu. Aby sa udržal hospodársky rast aj v budúcnosti, bude však Štajersko potrebovať vyvíjať nové technológie a oblasti rastu. Práve tu, silná regionalna vedomostná základňa sa môže ukázať ako cenná výhoda.

The C ons or t ium of NOR R I S Proj e c t

1

N orth Hungarian Regional Development Agency Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Severomaďarská Regionálna Rozvojová Agentúra

2

B ay Zoltán Foundation for Applied Research Institute for Logistics and Production Systems Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Bay Zoltán Verejná nadácia aplikovaného výskumu, Inštitút logistiky a výrobnej techniky

3

University of Miskolc / Miskolci Egyetem / Univerzita v Miškovci

4

Borsod-Abaúj-Zemplén County Government Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Samospráva župy Borsod-Abaúj-Zemplén

5

H ungarian Investment and Trade Development Agency ITDH Kht. - Észak-magyarországi Regionális Képviselet ITDH Kht. - Severomaďarské Regionálne Zastupiteľstvo

6

Košice Self-Governing Region Kassai Regionális Önkormányzat Košický Samosprávny Kraj

7

Technical University of Košice Kassai Műszaki Egyetem Technická Univerzita v Košiciach

8

Agency for the Support of Regional Development (Košice) Regionális Fejlesztési Ügynökség (Kassa) Agentúra na Podporu Regionálneho Rozvoja (Košice)

9

JOANNEUM RESEARCH, Institute of Technology and Regional Policy JOANNEUM RESEARCH, Regionális Politika és Technológiai Intézet JOANNEUM RESEARCH, Regionálny politický a technologický ústav

10

N O R R I S

La Fundacion de Automatización, Robótica y Tecnologías de la Información y de la Fabricación

n e w s l e t t e r h í r l e v é l s p a v o d a j

15

16

www.norrisproject.eu

682-2/2007 Á. Tóth & Barátai

NORDA - Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kuttor Dániel - projekt koordinátor H-3529 Miskolc Széchenyi u. 107. Telefon: +36-46-504460/508 Mobil: +36-20-468-15-60 Fax: +36-46-561-389 E-mail: [email protected] www.norda.hu