NORRIS newsletter hírlevél spavodaj 3rd issue 3. szám 3. číslo 2008. I.
NOR R IS
n e w s l e t t e r
h í r l e v é l
Completion – Befejezés – Ukončenie: Summary of the Bilateral Innovation Strategy of Northern Hungary and Košice Region Észak-Magyarország és Kassa Régió bilaterális innovációs stratégiájának összefoglalója Zhrnutie bilaterálnej inovačnej stratégie regiónu Severné Maďarsko a Košice N O R R I S
n e w s l e t t e r h í r l e v é l s p a v o d a j
1
s p a v o d a j
Dear Readers,
Tisztelt Olvasóink!
About three years ago, after an extensive preparatory phase, the NORRIS Project was started officially with a view to develop a joint innovation strategy for the North-Hungarian and the Košice regions. Although we have seen examples for joint regional innovation strategies developed by two adjacent regions seeking common issues of interest, but it has never happened before that the affected regions are separated by a national border. Consequently, a certain sense of incredulity was expressed on behalf of the European Union as to the success of our undertaking, which attracted even more attention to this joint project.
Közel három évvel ezelőtt hosszas előkészítés után indult el hivatalosan is a NORRIS projekt, amely célul tűzte ki az Észak-magyarországi, valamint a Kassai Régió közös innovációs stratégiájának kidolgozását. A regionális innovációs stratégiák kidolgozásának modelljei között néhány esetben már találkoztunk azzal, hogy két szomszédos régió a közös pontok keresésének érdekében együttesen dolgozta ki az innovációs stratégiákat, de az még nem fordult elő, hogy ezeket a régiókat egy országhatár is elválassza egymástól. Ebből következően az Európai Unió részéről egy kis kétkedéssel vegyes várakozás is megfogalmazódott, ami fokozottabb figyelmet irányított közös projektünkre.
And off it went live! The initial steps were uncertain and full of expectations, the parties were trying to identify common points of interests and to develop a shared language and a shared way of thinking, in the process of which our Austrian and Spanish supporting partners played a huge role. We are very grateful to them for that. As time went by, so did the shared goals become clearer, and the concept became increasingly well-founded by the development of the supporting materials and documentation. The universities of the two regions played a decisive role in the establishment of the theoretical and methodical foundation of the program, while the institutional partners made invaluable contribution in terms of the conceptionalization and socialization of the project. As the director of the project management organization, I was in a privileged position to follow the progress of the project work, the organization of the conferences, the sometimes heated working meetings, and the compilation of professional materials, the surveys and the related evaluations, and the development of synthesizing strategies. During the past three years, 23-25 experts working for the affected organizations were involved in various phases of the project, and now I would to take the opportunity to thank them for their industrious work and efforts in the implementation of the project. Lots of new acquaintances and working relationships were made, which gave grounds for other project initiatives and networking opportunities. The three year period has passed, and the project has been closed officially. The independent Innovation Strategy shared by the two regions has been developed, which sets forth all the tasks, the accomplishment of which are envisaged in the forthcoming years, and points out all those synergies and shared conceptual projects that may further strengthen the relationship between the two regions involved in the program. Although the project has come to its completion, the process and concept have not. We would like to see that the personal and professional relationships are maintained, and that the formal and informal dialogues and the conciliations are continued with a view to work together in other joint projects and to jointly initiate the actions and developments of the shared strategy. Let us accomplish jointly what we prepared by our joint efforts!
Elindult! A kezdeti lépések bizonytalanok voltak, tele várakozással, közös pontok, közös nyelv, közös gondolkodás kialakításával, amelyben nagy szerepe volt a támogató osztrák és spanyol partnereinknek. Köszönet érte. Ahogy haladtunk előre az időben, úgy vált egyre világosabbá a cél, a részanyagok összeállításával egyre megalapozottabbá az elképzelés. A két régió egyetemei az elméleti és módszertani megalapozásban, az intézményi partnerek a koncepcióalkotásban és társadalmasításban játszottak meghatározó szerepet. A projekt irányító szervezetének vezetőjeként szinte az első pillanattól követni tudtam a projekt alakulását, a konferenciák szervezését, a munkatalálkozók sokszor vitáktól sem mentes üléseit, a szakmai anyagok készítését, a felméréseket és értékeléseiket, a szintetizáló stratégiák összeállítását. Az elmúlt három év alatt az érintett partner szervezetek 23-25 szakembere vett részt a projekt különböző fázisaiban, akiknek ezúton is szeretném megköszönni a projektben végzett, sokszor nem könnyű munkájukat. Ismeretségek, kollegiális kapcsolatok születtek, amelyekből más projektkezdeményezések, munkakapcsolatok nőttek ki. És eltelt a három év, a projekt hivatalosan lezárult. Elkészült a két régió önálló és közös Innovációs Stratégiája, amely megfogalmazza azokat a feladatokat, melyeket az elkövetkezendő években célul tűztünk ki, rámutat azokra a szinergiahatásokra, közös projektelképzelésekre, amelyek a két régió kapcsolatát tovább erősíthetik. Bár a projekt véget ért, a folyamat nem. Szeretnénk, ha a kialakult emberi, szakmai kapcsolatok nem szakadnának meg, a formális és informális párbeszédek, egyeztetések tovább folytatódnának, további közös projektek keretében együtt dolgozhatnánk, és elindíthatnánk a közös stratégia közös akcióit és fejlesztéseit. Valósítsuk meg együtt, amit együtt készítettünk elő! Dr. Nyiry Attila
Vážení čitatelia, Približne pred troma rokmi, po zdĺhavej príprave sa oficiálne začal projekt NORRIS, ktorého cieľom bolo vypracovanie spoločnej inovačnej stratégie regiónov Severného Maďarska a Košického kraja. Medzi modelmi regionálnych inovačných stratégií sa síce už aj v minulosti našli také, ktoré pri hľadaní spoločných styčných bodov boli spracované pre susediace regióny, ale doposiaľ sa nestalo, aby tieto regióny oddeľovala aj hranica. Z tohoto dôvodu zodpovedné orgány EÚ s určitými obavami ale aj s očakávaním venovali pozornosť nášmu spoločnému projektu. Projekt sa začal! Počiatočné kroky realizácie boli neisté, plné očakávaní, hľadania spoločného jazyka, styčných bodov a neustáleho zvažovania postupu. V tejto fáze bola vďačne prijímaná pomoc podporujúcich partnerov z Rakúska a Španielska. Ako sa projekt vyvíjal v čase, bol čoraz jasnejší cieľ, porovnávaním priebežných podkladov boli čoraz jasnejšie aj existujúce východiská. Univerzity oboch regiónov mali rozhodujúcu úlohu a spolupracovali na teoretických východiskách a metodike postupov, inštitucionálni partneri zase na tvorbe koncepcií a šírení poznatkov. Už od samého začiatku som mohol badať vývoj projektu z pozície manažéra riadiacej inštitúcie – organizáciu seminárov, pokračujúcu diskusiu a prípravu dokumentov, prípravu analýz aj vyhodnocovania či zhrňujúce stratégie. Počas uplynulých troch rokov dotknutí partneri vysielali 23-25 odborníkov do pracovných skupín, ktorým by som chcel touto cestou poďakovať za ich často neľahkú prácu. Zrodili sa neformálne vzťahy, spolupráce na nových návrhoch a projektoch. Uplynuli 3 roky a projekt sa ukončil. V rámci neho sa pripravili tri rozvojové stratégie – dve samostatné pre oba regióny a jedna spoločná inovačná stratégia, ktorá definuje tie úlohy, ktoré sa vytýčili na budúce roky. Poukazuje na možné synergie, spoločné projektové zámery, ktoré budú ďalej posilňovať vzájomné vzťahy oboch regiónov. Aj keď sa projekt ukončil, procesy rozvoja nie. Boli by sme radi ak by sa vytvorené ľudské, odborné a osobné vzťahy nepretrhli, aby naďalej pokračovali formálne aj neformálne diskusie a dohovory a tiež aby sme boli schopní v nasledovných spoločných projektoch spoločnými akciami a rozvojovými projektmi budovať na spoločnej stratégii. Uskutočnime spolu to čo sme si spoločne pripravili!
Dr. Attila Nyiry
2
Dr. Attila Nyiry
Northern Hungarian Region Innovation Strategy To make the comtpetitiveness grow in the economy’s most important sectors by concerted development of the socio-economic centres of the region and its peripheries. It is facilitated by the continuously and importantly developing infrastructure, and the exploitation of the geographical and social capability assuring the environment which can be lived, the adequate level quality of life and the openness towards other regions. With assigning and focusing on the research development activities’ and the innovative processes’ target system, the frame- and environmental condition system continuous improvement, the knowledge an technology transfer conscious operation and development, promoting and developing the exploitation of the available synergies by the networking contacts in the region and the economic competitiveness of enterprises in the region. PRIORITIES I. Innovative infrastructure, development of the service and financing system
II. Development of the environmental contacts and condition systems
III. Promoting the enterprises’ innovative- and the income attractive ability, network condition, technology and knowledge intensive development
1. Promoting innovation, dissemination of R+D results and acknowledgement of innovation performances. 2. Development of regional knowledge centres, innovation centres, intellectual workshops. 3. Development of the researcher staff, making the researcher career more attractive and increasing the researcher mobility. 4. Development of the education’s condition and inner structure linked to innovation. 5. To facilitate the knowledge transfer accordingly to the market demands. 6. Dissemination of the quality view and innovation controlled management methods. 7. Development and adaptation of benchmarking methods, measurement of the innovation potential. 8. Promotion of international level R+D co-operation.
1. R+D, innovative-, competition-and income attractive ability development at SMEs. 2. Marketable, establishment of maintainable R&D programs’ realisation and stimulation. 3. Support for applied R+D activities and market controlled technology development linked to high technology. 4. Establishment of regional and local economic-, networkand R+D centres, innovation based development. 5. Development of co-operation between enterprises and institutions affected by innovation cooperation and also innovative network establishment. 6. Promotion of the innovative results on the market.
II. Formation of favourable business environment
III. Knowledge and technology transfer and its diffusion towards companies and enterprises
1. Elaboration of the innovative SME’s financial standards and its methodology. 2. Innovative financial services. 3. Maximizing the effects of the SF interventions at the regional innovation and knowledge fields. 4. Formation of an education system linked to the knowledge economy. 5. Life-long teaching at the field of innovation. 6. Development of the research development and innovation’s human resources quality.
1. Establishment of the research development results’ technology transfer and marketability. 2. Development of the effective innovative infrastructure and advisory services.
IV. Innovative poles and clusters
V. Supporting the innovative enterprises’ foundation and development
VI. Expansion and establishment of the new products’ and services’ applied research
1. Supporting the development of the networks, the clusters and the innovative poles by connecting the main economic sector’s SMEs. 2. Switch ower between the production and service (cluster formation). 3. Monitoring of the provided products at the filed of the special industrial branches.
1. Counselling. 2. Development of the co-operation with outer enterprises through cheque system. 3. Monitoring of the corporate requirements at the advisory field, focusing on the innovative environment economy. 4. Advisory service at the different field of the business sector. 5. Initiation of the enterprises into international R+D programs.
1. Direct support for the entrepreneurial ideas. 2. Institutionalized protection for the intellectual property. 3. Intellectual property protections at universities. 4. Ideas for partner search, focusing on the innovative products and service realization. 5. International level R+D co-operations.
MEASURES 1. Modernization, development and requisition inspiration of innovative service and R+D infrastructure. 2. Establishment of researcher and expert network, development of the conditions of access, generating contact systems. 3. Access to informational databases, development of information technology background and improvement of knowledge 4. Establishment, development, operation, financing of innovative tender system. 5. Development of the fund investment’s and venture capital’s demand and supply conditions.
Košice Region Innovation Strategy PRIORITIES I. Dissemination of the policies linked to innovation and improvement of technical ability MEASURES 1. Establishment of the Regional Innovation Centre’s competences and practices connected to human resources. 2. Supporting the Innovation Strategy’s effective realization. 3. Formation of the supporting system, the methodology and the instruments linked to the Innovation Strategy realization. 4. Monitoring of the Innovation Strategy. 5. Popularization of the innovation linked to the key industrial branches, products and advisory services, information providing and communication about the initiated and realized innovative attraction, through the audience contacts and the determining organisations which contains the innovative enterprises and the ability of the environment configuration. PRIORITIES
MEASURES
N O R R I S
n e w s l e t t e r h í r l e v é l s p a v o d a j
3
Comparison of the certain strategies and conclusion The aim of the common strategy is dual. On the one hand the aim is to map and to find the common intersection and action fields which can be founded in both strategies, and on the other hand to reveal the effects which can provide a higher added value through the synergy effects by common actions, projects realisation in case of individual strategies’ accomplishment. By the strategy we can determine that it contains more common features, although the certain priorities can not be suited for each other completely. Synergy effects generated by common action field Strategies common action fields Northern Hungarian Regional Innovation Strategy
Košice Region Innovation Strategy
In the I. priority both regions wish to accomplish or rather develop the supporting structure for innovation, co-ordination, popularization and dissemination which also contains the institutional structure linked to innovation which is based on a well developed partner relationships. In the II. priority both sides wish to handle the education in an emphasise mode. The Northern Hungarian Strategy concentrates even more on the development of the education conditions, on the structure changes and on the researcher staff. The Košice Strategy focuses more on the life-long learning and on the improvement of the human resources’ quality. Both strategies formulates sharply the measures linked to the SME sector’s financing but they place it under different priorities (I. or rather II.). Both strategies heighten the function of the innovation centres, but they also place it under different priorities, in a converse order compared to the previous case (II. or rather I.). The financial issues’ important appearances can be linked to the innovation centres issue. In case of this, these centres at the same time are institutions whith an emphasized role of the regional innovation. In this case the target groups’ financing, the dissemination of the innovation controlled management applications, the development of the human resources and the education appear as critical points in the innovation support and promotion point of view. As a result of this, the following tasks can be referred to the newly setup or existing innovation centres’ scope of duties: Elaboration of methodologies and standards, development and introductions at the following areas: - innovative financial services for SMEs - life-long training for managers, clients and researches - quality management and benchmarking - promotion of mobility and researchers’ vocational career
4
Here after Northern Hungary’s III. priority and Košice’s III., IV., V., VI. priorities can be treated together. Even though these seem fairly different (the Northern Hungarian one is more universal and have a comprehensive approach while Košice have more special, more concrete facts, although the earlier mentioned priorities’ initiatives are jumbled. It seems that Košice focused mainly on the newly developed innovation structure service side) three powerful areas can be formed. One is the network’s support and the other one is the SMEs’ sector and innovation’s support (counselling) and finally the international partnership building and promoting participation in international projects and programs which at the same time is linked to the networking issues. The innovative products’ and services’ market participation support can be obviously emphasized. Conclusion and proposal to the bilateral Regional Innovation Strategy: The different approach and despite of that diverse elements appear in the two strategies, the vision, the strategy and the measure list are identical. The Regional Innovation Centres’ procreation (in Hungary’s case expansion, development) and the introduction of the RIS seem to be the first step. Continuous public talks and scientific debates proceed about the centre’s functions, aims, programs, structures and financing models, and beside this the recognition is general that the centre is a multi sectored character local, regional, national indeed international partnership. The first recommendation concerns the centre’s activities’ coherence which is trans-national and carries values spanned through borders, communication and other point of views. There can be more possible conclusion from an agreement signing to a REC centres’ network establishment. At least the possible regional RIC activities are the following: - Recommendation, development and establishment of effective communication platforms based on the informatics communication technology’s innovative tools (webpages, links, portals, e-newsletters, meetings, workshops, partner search programs, e-learning sections, announcements, forums, libraries, etc.). - Exchange of ideas, programs, brochures, publications, announcements, proposal calls, product lists, registers, monitoring reports, etc. - Collaboration in researches, in publicity, in training and in other projects. There is a need for planning, adapting and introducing new tools in both regions. These tools are methods which show how to make the innovation of business environment possible and how to enforce it. Many tools which transmit innovations are already used at many areas on the earth (industrial parks, technological centres, scientific innovation centres, groups, etc.). The well functioned methodology of the community – educational – business partnership has to be developed within both regions’ innovation system. The dimension spanned through borders or at least the best practise exchange can be these methodologies’ added value.
Both regions try to support the innovation through business innovation centres and innovation parks development. Since the common interests areas are defined (environmental technologies, especially renewable energy) there is a possibility to create even more opportunities (depending on national, regional and European policies and support). Establishing high-tech parks or energy research centres there is a possibility in both regions for establishing institutions having workplaces complementing each other because of the two regions’ similar system (for example: sun energy section in Miskolc, biomass in Košice). The mentioned system depending on the available human resources can be established by national or common international sources.
Common Strategy Taking into consideration the social-economic situation of the two regions and the strategic frames of the 2007-13 period, the aim of the interregional innovation strategy is the following: The creation of the environmental and stipulation system in order to the mutual utilization of the economic competitiveness increasing effect of the innovation and research-development, the development of the frames making the utilization and development of the supplemental resources possible which are providing synergy effects between the regions. In order to reach the goal one has to build on the industrial, economic traditions, knowledge base of the two regions and the mutual items of the regional development ideas and strategies must be taken into consideration. One has to put into the foreground the realization possibility of the mutual cross-border development ideas, with special regard to the utilization of the complementary intellectual and financial resources in the frame of mutual programmes and projects, for the involvement of the regions, the enterprises of the regions and its innovation institution systems into interregional co-operations by the help of the application and financing resources ensured by the European Union for the development of innovation and the R&D. The priorities serving the realization of the aims of the interregional strategy: I. The supplemental like development of the innovation infrastructure and the delivery systems including also the popularization and propounding of the innovation and R&D results. II. The development of the human resource connecting to the knowledge economy. III. The improvement of the networking conditions of the enterprises, the promotion of the creation of innovation poles, clusters. IV. The development of the financing systems of the innovation and the R&D.
To the individual priorities the following mutual and connecting measures can be called for: I. Supplemental like development of the innovation infrastructure and the delivery systems, including the popularization and propounding of the results of the innovation and the R&D also. Common measures I.1. Establishment of a Regional Innovation Agency, or a Regional Innovation Centre in both regions, innovation oriented delivery tasks I.2. The development the accredited laboratory and incubator house deliveries which are mutually available from the regions The priority summarizing the most of the measures is in both regions the development of the innovation infrastructure and the connecting delivery elements. In the common point of the intersection of the priorities is in the first place the establishment of the regional organization in both regions, the role of which is to generate, to hold together, to harmonize and to support the innovation processes. As for the structure, the type of the management system, these organizations will be different from each other, the elements of the similar role, the similar activity can well supplement each other in case of a continuous professional change of experiences together with the development of the activity on the basis of identical or similar principles in both regions. The building up of the infrastructural as well as the service background in both regions started in the past years; the strategies are setting as aim the further development of afore mentioned. In the field of the innovation and the R&D it is important, that the most modern service, instrumental and laboratory background are available for the enterprises. In the case of the building up and development of these capacities the territorial availability is purposeful, and in the interest of the maximal utilization of the principles of the additionality the realization of the purposeful divided, specialized developments instead of the capacity multiplication, ensuring by this the effective use of the of the available financial resources. The drawing on of the capacities brings up also financing questions, which are in connection with the target system of the IV. priority. II. The development of the human resource connecting to the knowledge economy. Common measures II.1. The development of the educational system which can be connected to the knowledge economy II.2. The promotion of the conditions of the mobility of researchers and instructors Without proper human resource development an effective R&D and innovation activity is not imaginable. That’s why conceptualized itself in both regions the demand for the development of the human resources. One can find an accept displacement also between the strategies, but the common intersections are unequivocally the development of the educational systems (including the training methods, the structure of classes, the tutored
N O R R I S
n e w s l e t t e r h í r l e v é l s p a v o d a j
target fields). One can accentuate here the role of the two universities, that are the Miskolc University and the Košice Technical University, as well as the common project fields of the region’s research institutes (for example the nanotechnology, the energetics). Between the co-institutions there have been started those processes, which are aiming at the co-operation, the change of the teachers, and academies of the doctors of sciences. The priority and its measures will support and facilitate the further development of these processes. III. The improvement of the networking conditions of the enterprises, the facilitation of the creation of innovation poles, clusters. Common measures III.1. Forming and development of the clusters, the innovation networks, the co-operation, the innovation network of the enterprises and the institutions interested in the innovation and the innovative poles. III.2. The support of the forming of R&D cooperations, research programme, networks and clusters at international level and the promotion of the participation in the afore mentioned The economic development moves unequivocally to the direction of the network economy. Taking this into consideration, it is unequivocal, that both strategies place great emphasis to the development to the networking of the companies as well as that of the institutions interested in the innovation, to the forming of these and the involvement into these. The networking can be imagined naturally at several level, the present strategy is focusing not firstly to the support of the networks created with economic purposes but to the facilitation of the networking processes starting in the field of the R&D and the innovation. The measures of the priority can be fitted well to the international programme-structure, involving also other sources into the system of financing, utilizing those common technological and branch items which are characteristic for the two regions. IV. The development of the financing systems of the innovation and R&D. Common measures IV.1. The development of the financing possibility of the innovation and R&D activity of innovative small- and medium size enterprises IV.2. The forming of a cross-border financing system (innocheck, innovation voucher) meaning the broadening of the drawing on of the use of the innovation services The financing of the innovative companies, the innovation processes is a common task in both regions. By the application systems operated since three years Northern Hungary has more experience in this field. In harmony with the measures of the I. priority one has to search for those financing techniques, which – over the classical solutions – are making possible the financing of the crossborder services as well. For this the Hungarian innocheck or the voucher system introduced in other regions of Europe with an experimental kind can give good bases.
5
Észak-magyarországi régió Innovációs Stratégiája JÖVŐKÉP ÉS KÜLDETÉS A régió társadalmi-gazdasági centrumainak és perifériáinak összehangolt fejlesztésével növekedjen a versenyképesség a gazdaság legjelentősebb szektoraiban, melyet a folyamatosan és jelentősen fejlődő infrastruktúra, a földrajzi és társadalmi adottságok kihasználása segít elő, biztosítva az élhető környezetet és megfelelő szintű életminőséget és nyitottságot más régiók felé. STRATÉGIAI CÉL A kutatás-fejlesztési tevékenység, valamint az innovációs folyamatok célrendszereinek kijelölésével és fókuszálásával, a keret- és környezeti feltételrendszerek folyamatos javításával, a tudás és technológia transzfer tudatos működtetésével és fejlesztésével, a hálózatos kapcsolatok által elérhető szinergiák kihasználásával elősegíteni és fejleszteni a régió, és a régióban működő vállalkozások gazdasági versenyképességét. PRIORITÁSOK I. Innovációs infrastruktúra, szolgáltatási és finanszírozási rendszer fejlesztése
II. Környezeti kapcsolatok és feltételrendszerek fejlesztése
III. A vállalkozások innovációs – és tőkevonzó képességének, hálózatosodási feltételeinek, technológia – és tudásintenzív fejlesztéseinek elősegítése
1. Az innováció népszerűsítése, a K+F eredmények széles körű megismertetése, az innovációs teljesítmények elismerése. 2. Regionális tudásközpontok, innovációs centrumok szellemi műhelyeinek fejlesztése. 3. A kutatói személyi állomány fejlesztése, a kutatói életpálya vonzóbbá tétele, a kutatói mobilitás fokozása. 4. Innovációhoz kapcsolódó oktatás feltételeinek és belső struktúrájának fejlesztése. 5. A piaci igényeknek megfelelő tudástranszfer elősegítése. 6. A minőségi szemlélet és az innováció vezérelt vezetési módszerek terjesztése. 7. Benchmarking módszerek kifejlesztése és alkalmazása, az innovációs potenciál mérése. 8. Nemzetközi szintű K+F együttműködések fejlesztése.
1. K+F , innovációs- és verseny- és tőkevonzó képesség fejlesztése a KKV-k körében. 2. Piacképes, fenntartható K+F programok kidolgozásának és megvalósításának ösztönzése. 3. A csúcstechnológiákhoz kapcsolódó, alkalmazott K+F tevékenység és piacvezérelt technológiafejlesztés támogatása. 4. Regionális és lokális gazdasági-, hálózati-, és K+F magpontok kialakítása, innováció vezérelt fejlesztése. 5. Vállalkozások és innovációban érintett intézmények együttműködésének, innovációs hálózatainak kialakítása, fejlesztése. 6. Innovációs eredmények piacra lépésének elősegítése.
II. Kedvező üzleti környezet létrehozása
III. Tudás és technológia transzefere és diffúziója a vállalatok és vállakozásaok felé
1. Az innovatív kis- és középvállalkozások pénzügyi finanszírozási standardjainak és metodikáinak kidolgozása. 2. Innovatív pénzügyi szolgáltatások. 3. A SF beavatkozások hatásának maximalizálása a regionális szintű innovációs és tudás területeken. 4. A tudásgazdasághoz kapcsolható oktatás az innováció területén. 5. Az élethosszig való oktatás az innováció területén. 6. A kutatás-fejlesztés és innováció humán erőforrásainak minőségi fejlesztése.
1. A kutatás-fejlesztés eredményei technológiai transzferének és értékesíthetőségének megerősítése. 2. A hatékony innovatív infrastruktúra és tanácsadó szolgáltatások fejlesztése.
V. Innovatív vállalkozások alapításának és fejlődésének támogatása
VI. Az új termékek és szolgáltatások alkalmazott kutatásainak fejlesztése és megerőssítése
1. Tanácsadás. 2. A külső vállalatokkal való együttműködés fejlesztése egy csekkrendszeren keresztül. 3. A vállalati szükségletek monitoringja a tanácsadás területein fókuszálva az innovatív környezetgazdálkodásra. 4. Tanácsadási szolgáltatás az üzleti élet különböző területein. 5. Vállalatok bevonása a nemzetközi K+F programokba.
1. A vállalkozói ötletek közvetlen támogatása. 2. A szellemi tulajdon intézményesített védelme. 3. A szellemi tulajdonvédelem nyújtása az egyetemeken. 4. Partnerkereséséi elképzelések fókuszálva az innovatív termékek és szolgáltatások értékesítésére. 5. Nemzetközi szintű K+F együttműködések.
INTÉZKEDÉSEK 1. Innovációs szolgáltatások és K+F infrastruktúra korszerűsítése, fejlesztése, igénybevételének ösztönzése. 2 Kutatói és szakértői hálózatok kialakítása, hozzáférés feltételeinek fejlesztése, kapcsolatrendszerek generálása. 3. Információkhoz, adatbázisokhoz, való hozzáférés információtechnológiai hátterének fejlesztése, a tudástranszfer működésének javítása. 4. Innovációs pályázati rendszerek kialakítása, fejlesztése, működtetése, finanszírozása. 5. Tőkebefektetés és kockázati tőke kínálati és keresleti feltételeinek javítása, forráskoordináció.
Kassa régió Innovációs Stratégiája PRIORITÁSOK I. Az innovatív és tudáshoz kapcsolódó politika népszerűségének és technikai képességeinek javítása INTÉZKEDÉSEK 1. A Regionális Innovációs Centrum humán erőforrásaihoz kapcsolódó kompetenciák és gyakorlatok erősítése. 2. Az Innovációs Stratégia hatékony megvalósításának támogatása. 3. Az Innovációs Stratégia megvalósításához kapcsolható támogató rendszerek, metodikák és eszközök létrehozása. 4. Az Innovációs Stratégia monitoringja. 5. A kulcs iparági, termék és szolgáltatási szektorokhoz tartozó innováció népszerűsítése, információ adás és kommunikáció a kezdeményezett és megvalósított innovációs attrakciókról a közönségkapcsolatokon és meghatározó szervezeteken keresztül, mely magába foglalja az innovatív vállalkozásokat és a környezet alakításának képességét. PRIORITÁSOK IV. Innovatív pólusok és klaszterek
INTÉZKEDÉSEK 1. A hálózatok, klaszterek és innovatív pólusok fejlődésének támogatása a fő gazdasági szektorok KKV-saival való összekapcsolása. 2. A termelés és szolgáltatás közötti transzfer (klaszter). 3. A szolgáltatott termékek monitoringja a különleges iparágakban.
6
Stratégiák összehasonlítása és következtetések A közös stratégia készítésének célja kettős. Egyrészt feltérképezni és megtalálni azokat a közös metszéspontokat és akcióterületeket, amelyek mindkét Stratégiában megtalálhatóak, másrészt feltárni azokat a hatásokat, amelyek a közös akcióterületek által generált szinergiahatások következtében magasabb hozzáadott értéket eredményezhetnek közös akciók, projektek megvalósításával, mint az önálló stratégiák megvalósítása esetében. A Stratégiák elemzése alapján megállapítható, hogy több közös vonást tartalmaznak, bár az egyes prioritások nem teljesen feleltethetők meg egymásnak. A közös akcióterületek által generált szinergiahatások Stratégiák közös akcióterületei Észak-magyarországi régió Innovációs Stratégiája
Kassai régió Innovációs Stratégiája
Mindkét régió az I. prioritásában létre kíván hozni, illetve fejleszteni egy innovációt, annak koordinálását, és népszerűsítését, ismeret-terjesztését támogató struktúrát, amely magába foglalja az innovációhoz kötődő intézményi struktúrát is, amely jól kialakított partneri kapcsolatokon alapulnak. A II. prioritáson belül mindkét oldal kiemelten kívánja kezelni az oktatás kérdését, az ÉszakMagyarországi Stratégia inkább az oktatás feltételeinek javítására, a struktúra átalakítására, a kutatói személyi állomány fejlesztésére koncentrál, a Kassai Startégia inkább az élethosszig való tanulást helyezi előtérbe, és az emberi erőforrás minőségének javítására fókuszál. Mindkét Stratégia markánsan megfogalmazza a KKV szektor finanszírozásához kapcsolható intézkedéseket, de ezt más-más prioritás (I. illetve II.) keretei között képzelik el. Mindkét stratégia kiemeli az innovációs centrumok szerepét, bár ezt ugyancsak másmás prioritásokba helyezik, az előzőhöz képest éppen fordított sorrendben (II. illetve I.) A finanszírozási kérdések hangsúlyos megjelenése összekapcsolható az innovációs centrumok kérdésével abban az esetben, ha ezek a centrumok egyben a regionális innováció kiemelt szereppel rendelkező intézményei. Ebben az esetben a célcsoportok finanszírozása, az innováció vezérelt menedzsment alkalmazások elterjesztése, az emberi erőforrás fejlesztés és oktatás mint kritikus pontok jelennek meg az innováció támogatása és promóciója szempontjából. Ennek következtében az alábbi feladatokat lehet az újonnan felállítandó vagy létező innovációs centrumok feladatköreibe utalni:
N O R R I S
Módszerek és standardok kidolgozása, fejlesztése és bevezetése a következő területeken - innovatív pénzgyüi szolgáltatások KKV-k számára - menedzserek, ügyfelek, kutatók élethosszig tartó képzése - minőségmenedzsment és benchmarking - mobilitás elősegítése, kutatók szakmai karrierjének elősegítése A továbbiakban együtt kezelhető az észak-magyarországi III. valamint a kassai III, IV, V, VI. prioritások. Annak ellenére, hogy elég eltérőnek tűnik (az észak-magyarországi általánosabb, átfogóbb megközelítésű, míg a kassai speciálisabb, konkrétabb bár itt keverednek a korábbi prioritásoknál tárgyalt intézkedések, és úgy tűnik erősen fókuszált az új fejlesztendő innovációs struktúra szolgáltatási oldalára) három markáns súlypont képezhető. Az egyik a hálózatosodás támogatása, a másik a KKV szektor K+F és innovációs támogatása (tanácsadás), végül a nemzetközi kapcsolatépítés, és a nemzetközi projektekben, programokban való részvétel elősegítése, amely egyben kapcsolódik a hálózatosodás kérdéseihez is. Egyértelműen kiemelhető a az innovatív termékek és szolgáltatások piacra lépésének elősegítése.
giai központok, tudományos innovációs központok, csoportok, stb.) A közösségi – oktatási - üzleti partnerség jól működő módszertanát mindkét régió innovációs rendszerén belül ki kell fejleszteni. Ezen a módszertanoknak a hozzáadott értéke lehet a határokon átnyúló dimenzió vagy legalább best practice kicserélése. Mindkét régió próbálja támogatni az innovációt az üzleti innovációs központok és parkok fejlesztésén keresztül. Mivel már azonosításra kerültek a közös érdekek (környezeti technológiák, különösen a megújuló energiaforrások) területei, van arra lehetőség (a nemzeti, regionális és EU politikáktól és támogató mechanizmusoktól függően), hogy többfajta lehetőséget hozzanak létre. A high-tech parkok vagy energiakutató központok létrehozásának esetében lehetőség van a két régióban hasonló létesítmények tükör rendszerére vagy az egymást kiegészítő munkahelyekkel rendelkező létesítmények megvalósítására (pl. napenergia részleg Miskolcon, biomassza Kassán). Az említett rendszereket a rendelkezésre álló erőforrásoktól függően nemzeti vagy közös nemzetközi forrásokból lehet kiépíteni.
Végkövetkeztetés és javaslat a bilaterális Regionális Innovációs Stratégiához: A különböző megközelítés és a két stratégiában megjelenő változatos elemek ellenére a vízió, a stratégia és az intézkedési lista azonos. A Regionális Innovációs Központok létrehozása (Magyarország esetében bővítése, fejlesztése) az RIS bevezetése felé tett legelső lépésnek tűnik. Folyamatos nyilvános eszmecsere és tudományos vita folyik a központ funkcióiról, céljairól, programjairól, struktúráiról és finanszírozási modelljeiről, mindamellett általános a felismerés, hogy a központ egy multiszektorális karakterű helyi/regionális/nemzeti/sőt nemzetközi partnerség. Az első javaslat így a központ tevékenységeinek transznacionális és határokon átívelő értékeket hordozó összefüggésére, együttműködésére, kommunikációjára és egyéb nézőpontjaira vonatkozik. Több végeredmény lehetséges egy megállapodás aláírásától kezdve a REC központok hálózatának létrehozásáig. Legalább a két regionális RIC lehetséges tevékenységei: - Az informatikai kommunikációs technológia innovatív eszközein (weblap linkek, portálok, e-hírlevelek, megbeszélések, workshop-ok, tanácsadás, partnerkereső programok, e-képzési részlegek, hirdetmények, fórumok, könyvtár, stb.) alapuló hatékony kommunikációs platformok javasolása, fejlesztése és kialakítása. - Ötletek, programok, brosúrák, publikációk, hirdetmények, javaslattételi felhívások, terméklisták, jegyzékek, monitoring beszámolók, stb. cseréje. - Kutatásban, reklámozásban, képzésben és más projektekben való közreműködés. Mindkét régióban nagy szükség van az új eszközök tervezésére, adaptálására és bevezetésére. Ezek az eszközök olyan módszerek, melyek megmutatják, hogyan lehet az üzleti környezet innovációját lehetővé tenni és kikényszeríteni. Az innovációt közvetítő eszközök közül jó néhány már a föld minden pontján használatban van (ipari parkok, technoló-
n e w s l e t t e r h í r l e v é l s p a v o d a j
7
Közös Interregionális Stratégia Figyelembe véve a két régió gazdasági-társadalmi helyzetét és a 2007-13-as tervezési időszak stratégiai kereteit, az interregionális innovációs stratégia célja: Az innováció és kutatás-fejlesztés gazdasági versenyképességet növelő hatásának kölcsönös kihasználása érdekében az innovációs folyamatokat támogató környezeti- és feltétel rendszer létrehozása, a régiók közötti szinergiahatásokat biztosító komplementer erőforrások kihasználását és fejlesztését lehetővé tevő keretek fejlesztése. A cél elérése érdekében építeni kell a két régió ipari, gazdasági hagyományaira, tudásbázisára és figyelembe kell venni a regionális fejlesztési elképzelések és stratégiák közös pontjait. Előtérbe kell helyezni a határon átnyúló közös fejlesztési elképzelések megvalósításának lehetőségét, különös tekintettel az egymást kiegészítő szellemi és anyagi erőforrások közös programok és projektek keretében történő hasznosítására, az Európai Unió által az innováció és K+F fejlesztésére biztosított pályázati és finanszírozási erőforrások segítségével a régióknak, a régió vállalkozásainak és innovációs intézményrendszereinek interregionális együttműködésekbe történő bekapcsolására. Az interregionális stratégia céljainak megvalósítását az alábbi prioritások szolgálják: I. Innovációs infrastruktúra és szolgáltatási rendszerek komplementer jellegű fejlesztése, beleértve az innováció és K+F eredmények népszerűsítését, ismertetését is. II. A tudásgazdasághoz kapcsolódó humán erőforrás fejlesztés. III. A vállalkozások hálózatosodási feltételeinek javítása, innovációs pólusok, klaszterek létrehozásának elősegítése. IV. Az innováció és K+F finanszírozási rendszereinek fejlesztése.
Az egyes prioritásokhoz az alábbi közös, illetve kapcsolódó intézkedések rendelhetők hozzá: I. Innovációs infrastruktúra és szolgáltatási rendszerek komplementer jellegű fejlesztése, beleértve az innováció és K+F eredmények népszerűsítését, ismertetését is. Közös intézkedések I.1. Regionális Innovációs Ügynökség, vagy Regionális Innovációs Központ létrehozása mindkét régióban innováció orientált szolgáltatási feladatokkal I.2. A régiókból kölcsönösen elérhető inkubátorházi és akkreditált laboratóriumi szolgáltatások fejlesztése A legtöbb intézkedést összefoglaló prioritás mindkét régióban az innovációs infrastruktúra és a hozzá kapcsolódó szolgáltatási elemek fejlesztése. A prioritások közös metszéspontjában első helyen a mindkét régióban megvalósuló regionális szervezet létrehozása áll, amelynek szerepe a régión belül gerjesztenei, összefogni, összehangolni és támogatni az innovációs folyamatokat. Bár felépítésében, irányítási rendszerében típusában ezek a szervezetek el fognak térni egymástól, a hasonló szerep, a hasonló tevékenység elemek egy folyamatos szakmai tapasztalatcsere esetén jól kiegészíthetik egymást, mindkét régióban azonos, vagy közelítő elvek alapján történő tevékenység fejlesztéssel. Az infrastrukturális, valamint szolgáltatási háttér kiépítése mindkét régióban az elmúlt évek alatt elindult, a stratégiák ezek továbbfejlesztését tűzik ki célul. Az innováció és K+F területén fontos, hogy a rendelkezésre álló legkorszerűbb szolgáltatási, műszerezettségi és laboratóriumi hátterek álljanak a vállalkozások rendelkezésére. Célszerű ezen kapacitások kiépítése és fejlesztése esetében a területi elérhetőség, a komplementaritás elveinek maximális kihasználása érdekében a kapacitás többszöröződések helyett a célszerűen megosztott, specializált fejlesztések megvalósítása, biztosítva ezzel a rendelkezésre álló anyagi erőforrások hatékony felhasználását. A kapacitások igénybe vétele finanszírozási kérdéseket is felvet, amely összefüggésben van a IV. prioritás célrendszerével. II. A tudásgazdasághoz kapcsolódó humán erőforrás fejlesztés. Közös intézkedések II.1. A tudásgazdasághoz kapcsolható oktatási rendszer fejlesztése II.2. A kutatói és felsőfokú oktatói mobilitás feltételeinek elősegítése Megfelelő emberi erőforrás fejlesztés nélkül nem képzelhető el hatékony K+F és innovációs tevékenység. Ezért fogalmazódott meg mindkét régióban a humán erőforrás fejlesztés igénye. A stratégiák között itt is található hangsúlyeltolódás, de a közös metszetek egyértelmüen az oktatási rendszerek fejlesztése (beleértve az oktatási módszereket, tantárgystruktúrát, az oktatott célterületeket) és az oktatói és kutatói mobilitás felé mutatnak. Kiemelhetőek ebben a két meghatározó Egyetem a Miskolci Egyetem, valamint a Kassai Műszaki Egyetem szerepe, valamint a régió kutató intézeteinek közös tématerületei (pl. nanotechnológia,
8
energetika). A társ intézmények között elindultak azok a folyamatok, amelyek az együttműködést, oktató cserét, doktori iskolák együttműködését célozzák. A prioritás és intézkedései ezeknek a folyamatoknak a továbbfejlesztését kívánja támogatni és elősegíteni. III. A vállalkozások hálózatosodási feltételeinek javítása, innovációs pólusok, klaszterek létrehozásának elősegítése. Közös intézkedések III.1. Vállalkozások és innovációban érintett intézmények együttműködésének, innovációs hálózatainak, klasztereinek, és innovativ pólusoknak a kialakítása és fejlesztése III.2. Nemzetközi szintű K+F együttműködések, kutatási programok hálózatok, klaszterek kialakításának támogatása, és ezekben való részvétel elősegítése A gazdasági fejlődés egyértelműen a hálózati gazdaság irányába mozdul el. Ennek figyelembevételével egyértelmű, hogy mindkét stratégia nagy hangsúlyt helyez a vállalatok, valamint az innovációban érintett intézmények hálózatosodásának, klaszteresedésének, ezek kialakításának illetve ezekbe való bekapcsolódásnak fejlesztésére. A hálózatosodás természetesen több szinten képzelhető el, jellegéből adódóan jelen stratégia nem az elsősorban gazdasági céllal létrejövő hálózatok támogatására, hanem a K+F, innováció területén meginduló hálózatosodási folyamatok elősegítésére fókuszál. A prioritás intézkedései jól illeszthetők a nemzetközi program struktúrába, bekapcsolva más forrásokat is a finanszírozás rendszerébe, kihasználva azokat a technológiai és ágazati közös pontokat, amelyek a két régiót jellemzik. IV. Az innováció és K+F finanszírozási rendszereinek fejlesztése. Közös intézkedések IV.1. Az innovatív kis- és középvállalkozások innovációs és K+F tevékenységének finanszírozási lehetőségének fejlesztése IV.2. Az innovációs szolgáltatások igénybevételének szélesítését jelentő, határon átnyúló innovációs finanszírozási rendszer (innocsekk, innovációs voucher) kialakítása Az innovatív vállalatok, az innovációs folyamatok finanszírozása mindkét régióban közös feladat. Észak-Magyarország a három év óta működtetett pályázati rendszerek által nagyobb tapasztalatokkal rendelkezik ezen a területen. Az I. prioritás intézkedéseivel összhangban keresni kell azokat a finanszírozási technikákat, amelyek a klasszikus megoldásokon túlmenően lehetővé teszik a határon átnyúló szolgáltatások finanszírozását is. Erre jó alapokat adhat a magyar innocsekk, vagy európa más régióiban már kísérleti jelleggel bevezetett innovációs voucher-ek rendszere.
Regionálna Inovačná Stratégia Severného Maďarska VÍZIA A POSLANIE Uceleným rozvojom socio-ekonomických centier regiónu a jeho okolia zabezpečiť trvaloudražteľný rast najdôležitejších sektorov hospodárstva. Rozvoj je dosiahnutý neustály zlepšovaním infraštruktúry a využívaním geografickej polohy a sociálnej kapacity v kvalitu života podporujúcom prostredí a otvorenosti voči iným regiónom. STRATEGICKÝ ZÁMER S dôrazom na zameranie a záväzky voči aktivitám rozvoja výskumu, neustále zlepšovať cieľové systémy inovatívnych procesov, rámec a podmienky prostredia, vedomosti a zmysluplný prevod technológií. Rozvíjať, cez sieťové kontakty regiónu podporovať využívanie dostupných synergií a zvyšovať konkurencieschopnosť regiónu. PRIORITY I. Inovatívna infraštruktúra, Rozvoj služieb a finančných systrémov
II. Rozvoj environmentálnych kontaktov a systémov stavu
III. Podpora schopnosti firiem inovovať a zyvšovať zisky, vytvárať siete, rozvíjať sa na základe technológií a vedomostí
1. Podpora inovácií, šírenie výsledkov VaV a vsledkov inovatívnych opatrení. 2. Rozvoj regionálnych centier vedomostí, inovácií, intelektuálne workshopy. 3. Rozvoj personálu VaV, zatraktívnenie kariéry výskumníkov a zlepšovanie mobility výskumníkov. 4. Rozvoj podmienok vzdelávania a vnútorných štruktúr spojených s inováciami. 5. Sprostredkovanie transferu vedomostí podľa požiadaviek trhu. 6. Diseminácia požiadaviek kvality a inovácie do procesov riadenia. 7. Vývoj a adaptácia metód benchmarkingu, meraní inovačného potenciálu. 8. Podpora VaV spolupráce na medzinárodnej úrovni.
1. Rozvíjanie schopností MSP v oblasti V+V D, inovovať a zvyšovať svoju konkurecieschopnosť. 2. Stimulácia vývoja realizácie a udržiavania VaV programov 3. Podpora trhovo kontrolovaných aktivít aplikovaného VaV spojených s high technológiami. 4. Vytvorenie regionálnej a miestnej hospodárskej siete a centier VaV . 5. Rozvoj spolupráce medzi firmami a inštitúciami ovplyvnenými inovačnou spoluprácou a vytváranie inovačných sietí. 6. Podpora inovatívynch produktov na trhu.
OPATRENIA 1. Modernizácia, rozvoj a získavanie inšpirácií pre inovatívne služby a infraštruktúru VaV . 2. Vytváranie sietí výskumníkov a expertov, rozvoj podmienok prístupu, tvorba systémov kontaktov. 3. Prístup k informačným databázam, rozvoj zázemia IKT a zlepšovanie operácií transféru vedomostí. 4. Vytváranie, rozvoj, prevádzka a financovanie systémov inovatívnych tendrov. 5. Rozvoj podmienok dopytu a ponuky fondových investícií a rizikového kapitálu. 6. Zlepšovanie podmienok dopytu a ponuky týkajúcich sa fondových investícií a rizikového kapitálu.
Košická Regionálna Inovačná Stratégia PRIORITY II. Vytváranie priaznivého podnikateľského prostredia
III. Transfer vedomostí a technológií a ich šírenie medzi firmami a podnikmi
1. Vytvorenie metodiky a dosiahnutie finančných štandardov inovatívnych MSP. 2. Inovatívne finančné služby. 3. Maximalizácia účinkov intervencií ŠF na regionálne inovácie a oblasť vedomostí. 4. Vytváranie vzdelávacieho systému spojeného s vedomostným hospodárstvom. 5. Celoživotné vzdelávanie v oblasti inovácií 6. Rozvoj výskumnej agendy a kvality ľudských zdrojov pre inovácie.
1. Dosiahnutie umiestnenia výsledkov výskumu a transferu technológií na trhy. 2. Rozvoj efektívnej inovatívnej infraštruktúry a poradenských služieb.
IV. Inovatívne póly a klastre
V. Podpora zakladania rozvoja inovatívnych firiem
VI. Expanzia a podpora aplikovaného výskumu pre nové produkty a služby
1. Podpora rozvoja sietí a klastrov, inovatívnych pólov spájaním MSP pôsobiacich v určujúcich hospodárskych sektoroch. 2. Spolupráca medzi výrobou a službami (vytváranie klastrov). 3. Monitoring poskytovaných tovarov v oblasti zvláštnych priemyselných odvetví.
1. Poradenstvo. 2. Rozvoj spolupráce s mimo stojacimi firmami cez systém šekov. 3. Monitoring firemných požiadaviek v oblasti poradenstva zameraný na ekonomiku inovatívneho prostredia. 4. Poradenské služby v rôznych oblastiach podnikateľského sektora. 5. Initializácia účasti firiem v programoch VaV na medzinárodnej úrovni.
1. Priama podpora podnikateľských nápadov. 2. Inštitucionalizovaná ochrana práv duševného vlastníctva. 3. Ochrana práv duševného vlastníctva na univerzitách. 4. Mechanizmy vyhľadávania partnerov, zamerané na inovatívne produkty a služby. 5. Spolupráca v ovlasti VaV na medzinárodnej úrovni.
I. Diseminácia politík spojených s inováciami a zlepšenie technickej kapacity OPATRENIA 1. Vytvorenie kompetencie a postupov práce Regionálnych inovačných centier vo vzťahu k ľudským zdrojom. 2. Podpora efektívnej realizácie inovačnej stratégie. 3. Vytvorenie podporných systémov, metodík a nástrojov pre potreby realizácie RIS. 4. Monitoring realizácie RIS. 5. Popularizácia inovácie vo vzťahu ku kľúčovým priemyselným odvetviam, tovarom a poradenským službám. Poskytovanie informácií a popularizácia zavedených inovácií prostredníctvom médií a určovanie organizácií, ktoré majú inovatívne postupy a priaznivé prostredie pre ich zavádzanie. PRIORITY
OPATRENIA
N O R R I S
n e w s l e t t e r h í r l e v é l s p a v o d a j
9
Porovnanie určitých stratégií a závery Cieľ spoločnej stratégie je dvojaký. Na jednej strane cieľom je nájsť spoločné priesečníky a akčné zóny nachádzajúce sa v oboch stratégiách, na druhej strane odhaliť efekty, ktoré môžu poskytnúť vyššiu pridanú hodnotu prostredníctvom synergických efektov spoločných akcií a realizáciu projektov v prípade realizácie individuálnych stratégií. Stratégia môže poukázať na viaceré spoločné rysy, ak keď sa priority nemusia vždy zhodovať. Synergické účinky vytvorené spoločným záujmovým akčným poľom Spoločné akčné pole stratégie Inovačná Stratégia Severného Maďarska
Inovačná Stratégia Košického Regiónu
V priorite č. 1 oba regióny chcú rozvíjať podporné systémy pre inovácie, koordináciu, popularizovanie a šírenie dobrých postupov čo zahrňuje aj budovanie inštitucionálnej štruktúry viažucej sa k inováciám založeným na kvalitne vyvinutých partnerských vzťahoch. Priorita č. 2 v oboch regiónoch sa zaoberá vzdelávaním. Stratégia severného Maďarska sa dokonca ešte viac zameriava na podmienky vzdelávania a na štrukturálne zmeny a personál výskumu. Košická stratégia sa zameriava viac na celoživotné vzdelávanie a zlepšovanie kvality ľudských zdrojov. Oba stratégie jasne formulujú opatrenia viažuce sa k financovaniu sektora MSP, ale umiestňujú ich pod rôzne priority (1. a 2.). Obe Stratégie vyzdvihujú funkcie inovačných centier, ale tiež ich umiestňujú pod iné priority (v opačnom poradí – 2. a 1.) Finančné otázky by mali byť spájané s otázkami inovačných centier. V tomto prípade inovačné centrá sú súčasne inštitúciami, ktoré presadzujú dôležitosť regionálnych inovácií. V tomto prípade sa ako kritické body inovačnej podpory a všeobecne propagácie javia financovanie cieľovej skupiny, šírenie manažérskych aplikácií kontrolovaných inováciou, rozvoj ľudských zdrojov a vzdelávania. Ako výsledok nasledovné činnosti sa javia ako predmet záujmu inovačných centier: Vypracovanie metodológií a štandardov, vývoj a ich zavedenie do nasledovných oblastí : - inovatívne finančné služby pre MSP - celoživotné vzdelávanie pre manažérov, klientov a výskumníkov - riadenie kvality a benchmarking - podpora mobility a odborná kariéra výskumníkov Priorita č. 3 severného Maďarska a priority Košického regiónu 3.,4.,5., a 6., je možné posudzovať spoločne. Na prvý pohľad sa zdajú dosť odlišné (severomaďarská je pomerne univerzálna a má komplexný prístup k veci kým košická je špecifickejšia, s konkrétnymi faktami) ale spájajú ich predtým uvedené priority. Zdá sa, že Košice sa hlavne zameriavajú na novo vyvinuté služby inovačných štruktúr, kde je možné nájsť tri významné oblasti.
10
Jedna z nich je podpora sietí, druhá sektor MSP a podpora jeho inovácií a treťou budovanie medzinárodného partnerstva v rámci nadnárodných projektov a programov čo je súčasne spájané s budovaním sietí. Obyčajne je možné zdôrazniť podporu účasti inovatívnych produktov a služieb na trhu. Závery a návrhy pre spoločnú Regionálnu inovačnú stratégiu: Napriek rôznym prístupom a rôznorodým prvkom, ktoré sa objavujú v oboch stratégiách, vízia, stratégia a opatrenia sú rovnaké. Vytvorenie RIC centier (v prípade Maďarska rozšírenie a rozvoj) a zavedenie regionálnej inovačnej agendy sa zadajú byť prvým krokom. Predpokladá sa nepretržitá verejná diskusia a vedecká polemika o funkciách centier, zámeroch, programoch, štruktúrach a finančných modeloch a okrem toho rozpoznanie, že centrá sú viacrezortné, miestne, regionálne a národne pôsobiace ustanovizne s medzinárodnými partnerstvami. Prvé odporučenie sa týka súladu aktivít centier s cezhraničnými potrebami hodnotami, nepretržitou komunikáciou a inými činiteľmi. Viac záverov určite vznikne po založení siete inovačných centier. Prinajmenšom sú možné nasledovné regionálne aktivity RIC: - Odporučenia, rozvoj a vytvorenie účinnej komunikačnej platformy založenej na inovatívnych nástrojoch IKT (webstránky, odkazy, portály, e-spravodaje, stretnutia a semináre, nástroje vyhľadávania partnerov, e-learning sekcie, oznámenia, fóra, knižnice a pod.). - Výmena nápadov, programov, brožúr a publikácií, oznámení, výziev na predkladanie projektov, zoznamy inovatívnych výrobkov a služieb, registrov, monitorovacích správ a pod. - Spolupráca vo výskume, v oblasti publicity, pri organizovaní tréningov a na projektoch všeobecne. V oboch regiónoch existuje potreba plánovať, prispôsobovať a zavádzať nové nástroje. Tieto nástroje sú vlastne metódami, ktoré poukazujú na to, ako zaviesť inovácie do podnikateľského prostredia a ako ich uplatňovať. V mnohých oblastiach už sú zavedené inovácie (priemyselné parky, technologické centrá, vedecko-výskumné inkubátory, výskumné skupiny a tímy, a pod.) V rámci inovačných systémov oboch regiónov je potrebné rozvinúť dobre fungujúce metodiky pre komunitné-vzdelávaciepodnikateľské partnerstvá. Pridanou hodnotou týchto metodík môže byť cezhraničný rozmer alebo výmena najlepších praktík. Oba regióny sa pokúšajú podporovať inovácie cez podnikateľské inovačné centrá a rozvoj inovačných parkov. Keďže sú popísané oblasti spoločného záujmu ( environmentálne technológie, zvlášť obnoviteľné energie) existuje možnosť vytvoriť dokonca ďalšie príležitosti (v závislosti od národných, regionálnych a európskych politík a podpory). Vytváranie high-tech parkov alebo centier výskumu energií umožňuje obom regiónom zriadiť komplementárne inštitúcie a pracoviská (napríklad centrum pre solárnu energiu v Miskolci a pre biomasu v Košiciach). Spomenutý systém v závislosti od dostupných ľudských zdrojov môže byť vytvorený pomocou národných alebo všeobecných, iných medzinárodných zdrojov.
Spoločná stratégia Berúc do úvahy sociálno-ekonomickú situáciu oboch regiónov a strategický rámec 2007-13, zámerom medzi regionálnej inovačnej stratégie je nasledovné : V záujme vzájomného využívania podporného efektu inovácií a výskumu a vývoja pre zvyšovanie konkurencieschopnosti je potrebné vytvoriť systém podporujúci inovačné procesy a prostredie. Preto je potrebné vytvoriť umožňujúci rámec pre využívanie medzi regionálnych synergických a komplementárnych dostupných zbojov. V záujme dosiahnutia tohto cieľa je potrebné budovať na priemyselných, hospodárskych danostiach a vedeckom potenciáli oboch regiónov a vziať do úvahy spoločné body plánov a stratégií regionálneho rozvoja. Do popredia je potrebné umiestniť možnosti uskutočniteľnosti cezhraničných spoločných rozvojových zámerov so zvláštnym zreteľom na vzájomne doplňujúce sa duševné a materiálne zdroje pre spoločné programy a projekty financovateľné z európskych inovačných zdrojov pre zapojenie podnikateľskej sféry a inovačných štruktúr do medzi regionálnej spolupráce. Pre potreby dosiahnutia cieľov medzi regionálnej stratégie slúžia nasledovné priority I. Komplementárny rozvoj inovačnej infraštruktúry a podporných služieb inovácie vrátane informovania a propagácie výsledkov výskumu a vývoja a inovačných postupov. II. Rozvoj ľudských zdrojov pre rozvoj vedomostnej ekonomiky. III. Zlepšenie podmienok sieťovania firiem, napomáhanie vytváraniu inovačných pólov, klastrov. IV. Rozvoj finančných systémov inovácií a výskumu a vývoja.
Ku jednotlivým prioritám je možné priradiť spoločné alebo spojovacie opatrenia:
III. Zlepšenie daností podnikov vytvárať siete, podpora vytvárania inovačných pólov a klastrov.
I. Komplementárny rozvoj infraštruktúry a poskytovania služieb vrátane popularizácie a prezentácie výsledkov inovácií a výskumu a vývoja.
Spoločné opatrenia III.1. Vývoj a rozvoj spolupráce, inovačných sietí, klastrov a inovačných pólov podnikov a inštitúcií zapojených do inovácií III.2. Spolupráca VaV na medzinárodnej úrovni, vytváranie platforiem účasti výskumných programov, sietí, klastrov na nej
Spoločné opatrenia I.1. Zriadenie Regionálnej inovačnej agentúry alebo centra v oboch regiónoch s ponúkanými službami v oblasti inovácie I.2. Rozvoj vzájomne dostupných služieb akreditovaných pracovísk regiónov Infraštruktúra inovácií a rozvoj ku nej viazaných služieb je prioritou v najväčšom počte opatrení v oboch regiónoch. V strede záujmu priorít na prvom mieste v oboch regiónoch stojí vytvorenie regionálnej inovačnej štruktúry, ktorej úloha vo vnútri regiónov je povzbudzovať, stmeľovať, zosúľadzovať a podporovať inovačné procesy. Aj keď sa v štruktúre, forme zostavenia, fungovania budú tieto štruktúry od seba líšiť ich podobná úloha, podobné činnosti sú predpokladom pre kvalitnú výmenu skúseností, postupov a môžu sa na základe podobných alebo totožných princípov výhodne doplňovať. Budovanie zázemia pre poskytovanie služieb a infraštruktúru v oboch regiónoch sa začalo už v minulosti, preto stratégie si vytýčili za cieľ ich ďalšie rozvíjanie. V oblasti inovácií a VaV je dôležité aby pre MSP boli k dispozícii najmodernejšie služby, prístroje a laboratóriá. V prípade rozvoja kapacity týchto zariadení je potrebné zvážiť územnú dostupnosť a tiež v záujme maximálneho využitia komplementarity namiesto viacnásobného rozširovania kapacity zmysluplné rozdelenie špecifických činností. Využívanie kapacity otvára aj otázky financovania, ktoré súvisí s cieľmi priority č. IV. II. Rozvoj ľudských zdrojov viazaný na vedomostnú ekonomiku. Spoločné opatrenia II.1. Rozvoj systémov vzdelávania vo vzťahu k vedomostnej ekonomike II.2. Vytváranie podmienok pre rozvoj mobility výskumníkov a učiteľov VŠ
Hospodársky rozvoj sa jednoznačne vyvíja do podoby sieťovej ekonomiky. Je pochopiteľné preto, že obe stratégie kladú veľký dôraz na vytváranie sietí, klastrov na inovácii zainteresovaných podnikov a inštitúcií. Vytváranie sietí sa môže uskutočňovať na rôznych úrovniach, súčasne vypracované stratégie sa nesústreďujú na vytváranie hospodárskych sietí, ale skôr na podporu procesov inovácie v oblasti VaV. Opatrenia priorít vhodne zapadajú do štruktúry medzinárodného programu, zapájajú aj iné zdroje financovania do systému a využívajú tie styčné body technológií, ktoré sú charakteristické pre oba regióny. IV. Rozvoj finančných systémov inovácií a VaV. Spoločné opatrenia IV.1. Rozvoj možností financovania inovačných a vedecko-výskumných aktivít inovatívnych MSP IV.2. Vytvorenie hranice prekračujúceho inovačného finančného systému, ktorý rozširuje využívanie inovačných služieb (innošek, inovačný voucher) Spoločnou úlohou v oboch regiónoch je zabezpečenie financovania inovačných procesov. Severné Maďarsko vzhľadom na už tri roky fungujúcu grantovú schému má v danej oblasti väčšie skúsenosti. V súlade s opatreniami I. Priority je potrebné hľadať také finančné mechanizmy, ktoré okrem klasického prístupu umožňujú aj financovanie cezhraničných služieb. Základom pre tieto techniky môže slúžiť maďarský innošek alebo v ďalších európskych krajinách pokusne zavádzaný systém voulcherov.
Bez primeraného rozvoja ľudských zdrojov nie je možné si predstaviť účinný rozvoj VaV a inovácií. Z tohto dôvodu sa v oboch regiónoch ako priorita pokladá rozvoj ľudských zdrojov. Medzi oboma stratégiami je aj tu malý rozdiel, ale spoločnými prvkami sú rozvoj vzdelávacích systémov (vrátane spôsobov vzdelávania, štruktúry predmetov, cieľových oblastí vzdelávania) a podpora mobility vzdelávajúcich a výskumníkov. V tom sú aktívne najmä univerzity Miškolc a Košická technická univerzita ako aj spoločné záujmové oblasti výskumných ústavov oboch regiónov (napr. nanotechnológia, energetika). Medzi partnerskými inštitúciami začali procesy, ktoré majú za cieľ spoluprácu, výmenu učiteľov, a spoluprácu doktorských škôl. Priority a opatrenia RIS chcú posilniť a ďalej rozvíjať tieto procesy.
N O R R I S
n e w s l e t t e r h í r l e v é l s p a v o d a j
11
This newsletter has been published with financial assistance of the European Commission, Directorate-General for Enterprise and Industry, in the frame of FP 6th “NORRIS” Project. Norris Project is a member of the Innovating Regions in Europe Network!
www.norrisproject.eu
KUTTOR, Dániel Members of the Project Consortium:
Regional Development Agency of North Hungary Košice Self-Government Region Agency for the Support of Regional Development in Košice Region Technical University of Košice Bay Zoltán Applied Research Foundation University of Miskolc Self-Government of Borsod-Abaúj-Zemplén County ITD Hungary Zrt. CARTIF Research Foundation JOANNEUM RESEARCH
12
Á.Tóth és Barátai 906/2008
Project Coordinator:
