Ünnepi köszöntő. Grußwort. Magyar Egyesület Berlin e.v. XVI. évfoly. olyam 30. szám tavasz ára: 2,00 euró

XVI. évf oly am – 30. szám évfoly olyam 2010. tavasz – ára: 2,00 euró

Magyar Egyesület Berlin e.V.

www .ungar n-in-ber lin.de www.ungar .ungarn-in-ber n-in-berlin.de

Grußwort

Ünnepi köszöntő

des Botschafters der Republik Ungarn vom 16. April 2010

a Berlini Magyar Egyesület alapításának 20. évfordulóján (Dr. Klement Kornél, a BUOD elnöke)

Lieber Herr Vorsitzender Dr. Hetey, liebe Vorstandsmitglieder, Landsleute und deutsche Freunde, meine Damen und Herren! Deutschland – Ungarn… Oder: Ungarn – Deutschland… Ist das nicht nur ein wohlklingendes, sondern beinahe schon zusammengehörendes Wortpaar? Im Internet „googelnd“ findet man für dieses Wortpaar insgesamt 13.900.000 Treffer. Zum Vergleich: für France–Hongrie nur 10.300.000. Und für das Wortpaar Österreich–Ungarn, welches unter der Habsburg-Monarchie keine fiktive Verbindung, sondern im 17./18./19. Jahrhundert eine historische Tatsache war, 13.200.000 Treffer, also weniger als für Deutschland– Ungarn! Man darf mit Fug und Recht vermuten, die Mehrheit der Treffer für Deutschland–Ungarn kommt aus neuester Zeit. Die bilateralen Beziehungen, vor allem in der Zeit nach der Wende in Ungarn und nach der Wiedervereinigung in Deutschland nahmen einen spektakulären Aufschwung. Deutschland ist uns sowohl wirtschaftlich als auch politisch der Partner Nummer eins. Und kulturell? Berlin galt und gilt als „Paris“ für unsere Künstler in den 20er Jahren und heute. Die starke Mitwirkung ungarischer Künstler im Bauhaus ist allgemein bekannt. Der Schriftsteller Imre Kertész erfuhr von der Verleihung des Literaturnobelpreises 2002 hier, wo er sich zu einem einjährigen Stipendium am Wissenschaftskolleg aufhielt und auch seither – als Wahl-Berliner – in dieser Stadt lebt. Der andere namhafte Schriftsteller, Péter Esterházy, erhielt im Herbst 2004 auf der Frankfurter Buchmesse den Friedenspreis des Deutschen Buchhandels. Wieder ein anderer, György Dalos, früher auch Direktor des Hauses Ungarn in Berlin, wo u. a. die Vereinigung für lange Zeit zu Hause war, erhielt im März d. J. den Leipziger Buchpreis zur Europäischen Verständigung 2010. In diesem Jahr haben Essen (Ruhr) und Pécs mit (Fortsetzung auf Seite 2)

Tisztelt Ünneplő Közönség, kedves Egybegyűltek! Köszönöm a megtiszteltetést, hogy a Berlini Magyar Egyesület 20 éves fennállásának alkalmából ünnepi köszöntőt mondhatok. Németországban felnőtt és élő magyarként – vagyis rövidítve németországi magyarként – mely egyébként tükörfordítása és megfelelője a hasonló helyzetben lévő magyarországi németek fogalmának – néhány gondolatot szeretnék megosztani Önökkel a németországi magyarokról. Arról, hogyan találják meg egymást, miként szervezik meg magyar közösségi életüket és arról, hogyan hajtják végre beilleszkedésüket a német társadalomba és ezekkel a tulajdonságokkal ellátva, miként valósítják meg a közvetítő híd szerepét a két nép és az érintett országok között. Nem tudjuk pontosan, mennyi is a németországi magyarok létszáma, de becsléseink szerint ez 100.000 és 140.000 személy között mozoghat. Ezt a becslést a csupán nagyságrendileg rendelkezésünkre álló számokra alapozzuk a Kárpát-medencéből történő menekülési és kivándorlási hullámokból kiindulva, melyek az utolsó években, évtizedekben és évszázadokban lezajlottak. Már a középkor óta szinte rendszeresen érkeznek magyar diákok és tanoncok Németországba. Főleg az 1. világháború után számos művész, egyetemi tanár, mérnök, valamint mezőgazdasági és szakmunkás itt fejti ki munkáját. Viszont berendezkedett és önszerveződő magyar népcsoportról csak 1945 óta beszélhetünk. Megjegyzendő az a tény, hogy az itt élő magyarok csupán 65%-a érkezett magyar útlevéllel. Mivel a magyarok egyharmada a történelmi Magyar Királyság ún. utódállamaiban él (kb. 3 millió), azon magyarok aránya, akik román, szlovák, szerb, szlovén vagy ukrán állampolgársággal érkeztek Németországba, 35% körül mozog. (Folytatás a 4. oldalon)

20

2010. június

2. oldal

Grußwort am Jubiläumsabend (Fortsetzung von Seite 1) Istanbul zusammen den Titel Kulturhauptstädte Europas inne. Also eine deutsche und eine ungarische Stadt. Zufall? Mit Sicherheit nicht. Die Städte wurden zwar nicht durch die Titelverleiher ausgewählt, die Länder aber schon. Ein weiterer Beweis dafür, dass Deutschland und Ungarn kulturell auch im Kopf anderer Europäer nahe zueinander liegen. An obigen Verbundenheit knüpfte auch die Politik in den letzten gut 50 Jahren an, und in den vergangenen 20 Jahren haben wir wahre historische Höhepunkte miterlebt, die eine gewisse moderne Schicksalsgemeinschaft zwischen unseren Ländern und Völkern geschaffen haben. Hier möchte ich erstens natürlich auf 1956 und besonders auf die Rolle der ungarischen Landsleute hindeuten, die in Deutschland eine neue Heimat gefunden haben. Die heutige ungarische Gemeinschaft in Deutschland konstituiert sich teils aus ihnen, teils aus den in der Zeit der deutschen Teilung in irgendeine der beiden Hälften geratenen Emigranten und teils aus den Vertretern der jüngeren Generationen, die nach der Wende und der Wiedervereinigung, ihrer freien Entscheidung folgend, das Mutterland verließen. Zweitens verweise ich selbstverständlich auf 1989, das „Wunderjahr“, in dem die Wende und die Grenzöffnung für die ausreisewilligen DDR-Flüchtlinge parallel und in engem Zusammenhang miteinander verliefen. Durch diese beiden historischen Sternstunden entstand eine starke Solidarität zwischen unseren beiden Völkern, ein starkes Fundament, auf das man umfangreiche zwischenstaatliche und zwischenmenschliche Beziehungen aufbauen kann und muss. Die Beziehungen zwischen Deutschland und Ungarn werden schon seit längerer Zeit und auch in Zukunft nach der Devise „Nachbarländer ohne gemeinsame Grenzen“ gelebt. Das vorjährige Jubiläum der Grenzöffnung

konnte Ungarn bereits als freies und demokratisches Land, als Mitglied der EU und der NATO, als Mitgestalter der tiefgreifenden Veränderungen und der Überwindung der früheren Spaltung in Europa mitfeiern. Und es feierten nicht nur die führenden Politiker, sondern auch die Vereine und Verbände. Die Ungarische Vereinigung Berlin nahm an diesen Veranstaltungen mit Rat und Tat aktiv teil. Für beide, also Rat und Tat ist das immer noch gültige Vorhaben, eine Gedenksäule zur Erinnerung an die ungarische Grenzöffnung in einer Gedenkstätte in Berlin zu errichten, ein gutes Beispiel. Die Botschaft wird das Vorhaben auch weiterhin – trotz den sich abzeichnenden Schwierigkeiten – mit Optimismus unterstützen. Liebe Vereinsmitglieder! „Geburtstage sind Markierungspunkte auf dem Weg zwischen Vergangenheit und Zukunft“ – schrieb einmal die deutsche Sozialpädagogin Helga Schäferling. Jahrestage bieten Anlass zum Rück- und Ausblick. Zurückblickend sind es gleich zwei erwähnenswerte Ereignisse: 2007 verlieh Herr Dr. István Hiller, damaliger ungarischer Minister für Bildung und Kultur der Redaktion von „Berlini Híradó“ – der Veröffentlichung des

Vereins – eine Anerkennung. Desweiteren erhielt die Vereinigung einen Platz auf der „Öffentlichen Senatsliste der Vereine, die zu ausländerpolitischen Maßnahmen angehört werden“, und nimmt an der Arbeit des „Berliner Landesbeirats für Integrations- und Migrationsfragen“

teil. Die Message über die Mission der Vereinigung ist also sowohl für die ungarische als auch die deutsche „offizielle Öffentlichkeit“ gut angekommen. Dafür gebührt Ihnen mein herzlicher Glückwunsch! Aber auch sonst ist uns bewusst, welches Engagement die Vereinsarbeit kennzeichnet. Die Anwesenheit des Spitzenvertreters des BUOD, Herrn Dr. Kornél Klement, zu diesem Jubiläum ist ein Beweis dafür! Vorausblickend kann ich sagen: als Ungarin oder Ungar im Ausland, in diesem Falle in Deutschland zu leben und unser Land zu repräsentieren – dies wird keine leichte, aber weiterhin eine schöne Aufgabe bleiben, mal emotionell hoch geladen, durch Herausforderungen erschwert, mal einen klugen und – wenn erforderlich – selbstkritischen Kopf verlangend! Dazu verpflichtet uns unsere Bekenntnis, unser Engagement, Ungar zu sein. In diesem Sinne beglückwünsche ich die Vereinigung und alle ihrer Mitglieder für die wirklich hoch geschätzte zwanzigjährige Arbeit im Dienste des Ungarntums in und um Berlin und wünsche Ihnen, dass Sie noch viele Jahrzehnte erfolgreich tätig sein können. Die Hälfte des Weges in den bisherigen zwanzig Jahren war durch unseren Freund Dr. László Hetey als Vorsitzender mitbegleitet: Lassen Sie mich auch ihm persönlich gratulieren und meine Anerkennung aussprechen! Zugleich danke ich Ihnen allen auch dafür, dass Sie die Fahne der deutsch–ungarischen Freundschaft hoch halten und im Bereich der Zivilkontakte Großes leisten. Ich kann Ihnen versichern, in der Botschaft werden die Zivilorganisationen wie die Ihre, darüber hinaus die Ungarische Kolonie, die DUG Berlin und die DUG mit Sitz in Bonn, aber auch der BUOD, wenn auch kein erstes, so doch ein zweites Zuhause finden. Den Organisatoren und den Gästen dieses Festaktes wünsche ich einen schönen und erinnerungswürdigen Abend. Dr. Sándor Peisch, Botschafter der Republik Ungarn

3. oldal

2010. június

Kedves Olvasóink!

A szerkesztőség írja Szerkesztőségi üzeneteinket mindjárt bocsánatkéréssel kell kezdenünk: ősszel még azt ígértük, hogy az egyesület áprilisi közgyűlésére adjuk ki a Híradó 30. számát, de ez igencsak félresikerült, másfél hónapot késett a lap. Jó, hogy ezt a körülményt azért legalább előnyünkre fordíthatjuk, mivel a Magyar Egyesület 20 éves fennállása alkalmából tartott közgyűlésre népes vendégsereg gyűlt egybe, s így akad miről tudósítani, szóban és képben. Türelmet és megértést kérünk tehát azon kedves olvasóinktól, akik nem azért veszik kézbe ezt a lapot, mert a Magyar Egyesület tagjai vagy barátai, hanem azért, mert más érdekes információkat, cikkeket keresnek, s ezúttal egészen a 13. oldalig kell lapozniuk, ahol aztán „végre” nem kizárólag a jubileumról van szó. Mindenesetre az április 16-án a Magyar Nagykövetségen rendezett est nagyszerűen sikerült. Köszönetet mondunk ezért első helyen a házigazdáknak, akik házuk kapuit erre a jeles napra előttünk és vendégeink előtt szélesre tárták, személyesen is megjelentek, felszólaltak a nagykövet személyében, rendelkezésre bocsátották a ház technikai felszerelését, és nem utolsósorban finom ételekkel, italokkal tették az estet még szebbé. Aki ünnepelni kíván, az előtte azért dolgozzon is. A közgyűlés hivatalos

részében annak rendje és módja szerint a vezető szervek beszámolót tartottak az elmúlt év tevékenységéről, tájékoztattak az anyagi helyzetről, és rövid kitekintést adtak a jövőbeli tervekre. Rövid szünet következett, amely alatt a jelenlévők Zsebényi József (NDK-s Magyarok Egyesülete) kedves ajándékát vehették kézbe, ill. szem- és fülügyre: 12 perces DVD-je számos eseményt idézett emlékezetükbe a Magyar Egyesület első éveiből, kissé egybemosva a Magyar Ház akkori életével, ami nem csoda, hiszen a Ház volt mindig is egyesületünk otthona. Ez a DVD egyébként megrendelhető a szerkesztőségnél, „ára” jelképes: öt eurós adomány az egyesületnek. Az ünnepi részt elnökünk nyitotta meg. Üdvözölte számos vendégünket, majd felvázolta egyesületünk sokszínű aktivitásait. Röviden bemu-

gyűjteményt meg szeretné kapni, ugyancsak jelentkezzen a szerkesztőségnél. A prezentáció után a most már hallhatóan korgó gyomrokra tekintettel vacsora következett, az ünnephez méltó formában és tartalommal (ejtsd ízletességgel), zenével, tánccal és énekkel körítve: nagyon jó és hangulatteremtő volt a DURRbanda és a Befonó néptáncsoporttöbbszöri fellépése, ugyanilyen nagyon köszönjük! Az est néhány pohár bor mellett, kellemes csevegéssel csengett ki.

Bóta Zsolt követ Rademacher Irénkével beszélget. Dr. Hetey László elnök és a Nick házaspár

tatta azt a két albumot, amit a húsz év jelentős rendezvényeiről Ketel Ilona állított össze. Ezután dr. Peisch Sándor nagykövet és dr. Klement Kornél BUOD-elnök üdvözlő beszédeit hallhattuk, majd Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumi elnöke intézett köszöntő szavakat az egyesülethez, és kedves ajándékot is átadott. Végül Hans-Ulrich Moritz tagtársunk nagysikerű PowerPoint prezentációja következett: Az egyesület 20 éves

Tagjaink a beszámolókat figyelik

élete (nem kizárólag csak komolyan vehető kedves) képekben. Aki ezt a kb. 20-25 perces mozgó fénykép-

Itt köszönjük Berlinből, vidékről és Budapestről érkezett vendégeinknek, hogy látogatásukkal megtisztelték az egyesület tagjait! Most ébred rá e sorok írója, hogy editorial helyett a jubileumi estről tudósító cikket írt. Sebaj, marad így is néhány sornyi hely jelen lapszámunkra kitérni. Az első 12 oldalon közöljük az ünnepi köszöntők mellett a szerkesztőséghez eljutott számos, még a témához szóló gondolatot, gratulációt. A 4. oldaltól kezdődően olvasható a Magyar Egyesület krónikája megalapításától napjainkig, 1990 és 2000 között minden évből a jeles eseményeket kiemelve, 2001-től pedig teljes a rendezvények sora. Kellemes múltidézést! Jelen lapszámunkban a Híradóból ismert, érdekes olvasmányokból álló színes csokor kissé szegényesebb a szokásosnál, és még a megkedvelt bepillantás Bözsike konyhájába is kimaradt. Nézzék el ezt nekünk kedves olvasóink, hiszen olyan nagyon kellett ünnepelnünk, hogy ezúttal néhány dologra nem maradt idő – és hely…

2010. június

4. oldal

Krónika

Ünnepi köszöntő (A BUOD elnökének 2010. április 16-án tartott beszéde, folytatás az 1. oldalról)

1990 – 2010

1990 Március 29. A tervezett Magyar Egyesület alakuló gyűlése a Magyar Kultúra Házában nyolcvan érdeklődő részvételével. A jelenlévők ideiglenes vezető testületet bíznak meg az alapszabályzat elkészítésével, az egyesület bírósági bejegyeztetésével. Több munkacsoport is alakul, melyek azonban igencsak rövid életűek. Május 25. A magyar nyelvtanítást szorgalmazó munkacsoport összehívja a szülőket. Kiderül: pillanatnyilag nincs igény az oktatásra. Június 1. A Magyar Egyesület és a Magyar Kolónia első találkozója berlini magyar művészek fellépésével Június 11. Az egyesületet hivatalosan bejegyzi a Berlin–Mitte-i Kerületi Bíróság. A német újraegyesülés után a bejegyzés iránti kérelmet többször meg kell majd ismételni. Szeptember Több kisebb összejövetel, amelyeken munkaügyi és idegenrendészeti kérdéseket vitatnak meg. Tárgyalások folynak a Magyar Kolóniával egy esetleges későbbi egyesülésről. December 20. Kis hangversennyel egybekötött karácsonyi ünnepség



A következők voltak a jelentősebb bevándorlási hullámok Németországba: – 1945 után a háború következményeként kb. 30.000 személy. – Az 1956-os forradalom és szabadságharc után kb. 25.000 személy, mivel Németország akkor azonnal és igen köszönetre méltó módon vállalta és végrehajtotta az összes menekült 10%-ának felvételét. – 1960 után kb. 25.000 magyar vendégmunkás az akkori Jugoszláviából. – Az 1968-as „prágai tavasz” után kb. 5000 magyar nemzetiségű személy Szlovákiából. – 1975 után kb. 30.000 magyar nemzetiségű személy Erdélyből román állampolgárként. – 1989-ig kb. 15.000 további menekült Magyarországról. – Különfejezet „valamikori NDK”: Vendégmunkások és bevándorlók Magyarországról (pl. házasság folytán) kb. 15.000 személy. – 1990 óta kb. 30.000 csak ideiglenesen itt tartózkodó szakmunkás Magyarországról megbízatási szerződéssel. – Magyarország EU-csatlakozása után tovább emelkedett az itt élő magyar nemzetiségű személyek száma elsősorban itt tanuló egyetemisták és fiatal családok által, miközben egyúttal beindult egy nem elhanyagolható visszavándorlási folyamat is Németországból Magyarországra. De miért is becslés csupán a 100.000 és 140.000 közötti létszám a németországi magyarokat illetően? Nos, ennek az az oka, hogy a németországi intézmények nem rendelkeznek idevágó hivatalos statisztikákkal. Az önkormányzatok csupán a lakók jelenlegi állampolgárságát rögzítik, nem pedig a korábbi állampolgárságaikat. Számunkra e téren nemrégtől könnyítést jelent, hogy Németország a német állampolgárság mellett most már megengedi további EUs állampolgárságok birtoklását is (így például a magyart vagy románt).

Számunkra – mint németországi magyarok – az lenne a legjobb, ha jegyeznék anyanyelvünket, illetve azt a nyelvet vagy azokat a nyelveket, melyeket a mindennapi életben a német mellett még rendszeresen használunk. De a nyelvhasználatot még a népszámlálás alkalmával sem kérdezik. Itt meg szeretném jegyezni, hogy vannak olyan országok, amelyek ez ügyben részletesebben és számunkra megfelelően járnak el, így például az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria és Svédország. Ilyen statisztikai adatoknak mi is örülnénk Németországban. Ezért javasoljuk a német törvényhozónak – nemcsak miattunk, németországi magyarok miatt – hasonló felmérések bevezetését. Addig is a következő csupán nagyságrendi becslési szabályt használjuk: A németországi magyarok száma körülbelül a négyszerese a Németországban bejelentett magyar állampolgárok számának. De ezek a statisztikai számok ne vonják el figyelmünket az abszolút szórványban élő németországi magyarok egyéni sorsától. Különösen Magyarországon gyakran felteszik nekünk azt a kérdést: Ki a magyar, kit tekinthetünk és tekintsünk magyarnak? Nos, számunkra a válasz erre a kérdésre igen egyszerű: Az a külföldi – így pl. németországi – magyar, aki külföldön is ápolja



5. oldal magyar kultúráját, és igyekszik azzal a többségi lakosságot is megismertetni, már amennyire ez lehetséges. Ez a definíció egyúttal meg is mutatja az egyszerű statisztikai lehetőségek korlátait, hiszen az ilyen életfelfogásokat és életkörülményeket nem lehet néhány kérdésben pontosan megfogalmazni és kiértékelni. Ezzel elérkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogyan ápolhatja valaki a magyar kultúráját külföldön, így pl. Berlinben? Ez elsősorban egyéni, személyes döntés, ami azzal kezdődik, hogy otthon a családban – a körülményeknek megfelelően – magyarul beszélünk, különösképpen gyerekeinkkel. Magyar újságokat és könyveket is olvasunk, esetleg magyar rádió- és TV-adásokat hallgatunk, ill. nézünk, és természetesen ápoljuk kapcsolatainkat a Kárpát-medencében élő rokonokkal és barátokkal. Egy további fontos elemet a magyar kultúra ápolásában Németországban és az ehhez kapcsolódó hídszerep vállalásában azok az egyesületek alkotnak, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy közösségben megéljék, ill. közvetítsék a német kultúrától mégiscsak valamelyest eltérő magyar kultúrát. Ezért az érintett németországi magyarok az egész országban magyar kultúregyesületeket, egyházközségeket, ifjúsági és gyermekcsoportokat hoztak létre, melyek önkéntes és fizetés nélküli alapon részben már több évtizede működnek és végzik munkájukat. Így például a Berlini Magyar Egyesület is, melynek 20 éves fennállását ünnepeljük a mai napon. De engedjék meg, hogy először néhány más egyesületet, illetve közösséget említsek létezésük időtartamának sorrendjében: Legelsőnek az 1846. június 15-én alapított, a 2. világháború után újjáalapított és Berlini Magyar Kolóniának átnevezett egyesületet kell említenem. Ez az egyesület ezzel a megszakítással tehát 164 éves, és ilyenformán csúcstartó a németországi magyar egyesületek életkorát illetően. Ezt az egyesületet 29 magyar iparos alapította azzal a szándékkal, hogy Berlinben lehetőséget teremtsen a kölcsönös segítségnyújtásra és

2010. június közös találkozásokra gondolatcsere és hagyományőrzés céljából. Másodikként a Hamburgi Magyarok Egyesületét említem, amelyet 1907-ben alapítottak és így tehát ma 103 éves. Az első tagok eredetileg Amerikába kivándorolni szándékozó magyarok voltak, akik végül is a legkülönbözőbb okokból kifolyólag mégsem utaztak tovább, vagy egy bizonyos idő után egyszerűen már nem is akartak. Tudomásom szerint ez a két még ma is létező egyesület az egyedüli, melyet még a 2. világháború előtt alapítottak. A 2. világháború és különösképpen a levert 1956-os forradalom utáni nagy menekültáradatok és a 20. század migrációs hullámai következtében számos egyesület alakult, melyek nagy részben mind a mai napig folyamatosan megújuló formában és felállásban működnek. Következőnek a Külföldi Magyar Cserkészszövetséget említeném, melyet 1945-ben a bajorországi Pockingban alapítottak, és most is világszerte jelen van. Jelenleg Németországban hét csapata működik, mégpedig a következő városokban: München, Stuttgart, Köln, Frankfurt, Heidelberg, Mainz és Berlin, melyeket természetesen részben csak később hoztak létre. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség tehát 55 éves múltra tekinthet vissza, ezzel a legidősebb folyamatosan működő szervezet, mely a külföldön felnövő magyar gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozik. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy az ökumenikus alapokon működő Külföldi Magyar Cserkészszövetség 1989 után nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a cserkészmozgalom a kommunizmus bukása után az egész Kárpát-medencében újraéledhessen. Így ma is létezik az úgynevezett Magyar Cserkészfórum, mely a magyarországi, szlovákiai, romániai, vajdasági, kárpátaljai és a mi külföldi magyar cserkészszövetségünk csúcsszervezeteként működik. Megjegyzem, hogy a Külföldi Magyar Cserkészszövetségnek van egy csodálatosan szép Hárshegy nevezetű cserkészparkja Burg Kastlban, Nürnberg közelében, mely természetesen mások által is



Krónika 1991 Január 2. Új ideiglenes vezetőség létrehozása, a korábbi elnök – Bock Mária – leköszön. Január 7. A Magyar Kolónia évi közgyűlésén tagjaink egy része átlép a másik szervezetbe. Megállapodás születik a két egyesület további együttműködéséről. Február 9. A havi klubesten új programtervezetet mutatnak be. Döntést hoznak arról, hogy egyesületi rendezvényeken a magyar nyelvet használják. Március 15. Megemlékezés 1848-ról Április 15. Évi közgyűlés: Az új alapszabályzat elfogadása, valamint az egyesület testületeinek a megválasztása. A vezetőség: Gyöngyösi Albert (elnök), Nemes Lajos, Matthes Ágnes, Drimál Ferenc, Rademacher Irén, Dobslaff Anikó, Schönauer Ágnes, Lein Mária, Szabó László (az utóbbi négy vezetőségi tag az év végén hivatalosan kiválik az immár öt főre csökkentett testületből). A revíziós bizottság: Sperling Ágnes, Simon Rezső, Volker Zurbuchen. Május 7. Göncz Árpád köztársasági elnök fogadást ad a Magyar Házban. Május 25. Jótékony célú majális-ünnepség a Magyar Házban a súlyos beteg Rumi András javára Június 1. Magyar nap a népek közötti megértésért a Weissensee-i művelődési házban. A bevételt Rumi András műtétjének finanszírozására fordítja a két egyesület. Július 1. A sikeres műtét után Rumi hazaszállításának költségeit a Magyar Egyesület állja. Szeptember 23. A klubesten konzuli ügyekben kapunk felvilágosítást.



2010. június

Krónika

6. oldal

Ünnepi köszöntő (A BUOD elnökének 2010. április 16-án tartott beszéde, folytatás az 5. oldalról)

1991 November 2. A két egyesület közös tekeestje November 4. Filmbemutatóval, majd Tinschmidt Sándor előadásával megemlékezünk 1956 eseményeiről. December 16. Karácsonyi ünnepség. Gyűjtés a jugoszláviai menekültek számára 1992 Február 8. Farsangi diszkó a két egyesület fiataljai és azok barátai számára Március 14. Ünnepi megemlékezés az 1848-as forradalomról, a Berlin–Mitte-i zeneiskola tanulóinak koncertje Március 20. Szervezetünk végleges bejegyzése az egyesületek nyilvántartásába az 11968. szám alatt. Hivatalos elnevezése: Magyar Egyesület e. V. (Ungarische Vereinigung e. V.) Berlin Április 6. Évi közgyűlés Május 22.–24. Kirándulás Hamburgba. Az úton részt vesz a Piroska tánccsoport is. Október 16.–18. A hamburgi magyarok viszontlátogatása. Sikeres városnézés mellett részt vesznek a Magyar Kolónia őszi bálján is. Október 30. Az adóhivataltól értesítés érkezik, miszerint az egyesület alapszabályzata nem felel meg a közhasznúság követelményeinek: rendkívüli közgyűlést kell összehívni. December 18. Rendkívüli közgyűlés, amelyen a jelenlévők módosítják az alapszabályzatot. 1993 Március 13. A Magyar Egyesület és a Magyar Kolónia közös ünnepsége az 1848as forradalom emlékére

használható, és ahol a korábbi híres Kastl-i Magyar Gimnázium várépülete is megtekinthető. Ezek után most meg kell említenünk a katolikus és protestáns magyar egyházközségeket és gyülekezeteket, melyek összesen Németország 84 városában működnek. Ezeket most időhiány miatt nem szeretném felsorolni. Az idén januárban a Nürnbergi Magyar Kultúregyesület 40 éves fennállását ünnepelte. Említeni szeretném a tánc- és népművészettel foglalkozó csoportokat a következő városokban: München, Stuttgart, Frankfurt és Hagen. Az utóbbi, a Vadrózsa együttes, az idén ünnepli 30 éves fennállását, de a többi is hasonló múltra tekinthet vissza. Kiemelendő még a sok újonnan alapított hétvégi magyar iskola. Szövetségünk – a BUOD – tavalyelőtt felmérést végzett, és ennek során 25 ilyen csoportot számolt – így Berlinben is –, ahol a gyermekeket heti 2-3 órában tanítják és fejlesztik magyar nyelvben és kultúrában. Említeni szeretném még a sok Német–Magyar Társaságot is, melyek tevékenységük súlypontját tudatosan a magyar kultúra közvetítésére és a népek közötti megértésre helyezik. Ez a szempont a többi egyesületnél is természetesen jelen van, de nem ilyen hangsúlyosan. Utoljára meg kell még említenünk azt a számos testvérvárosi kapcsolatot németországi és magyar-

országi, ill. kárpát-medencei önkormányzatok között, melyek szintén sokban hozzájárulnak a kölcsönös megismeréshez és megértéshez. Tisztelt hölgyeim és uraim, látják, hogy a Berlini Magyar Egyesület tökéletesen beilleszkedik a németországi magyar egyesületek sorába, és 20 éves ifjú kora ellenére mindenesetre már most a németországi magyar élet megbízható pillérei közé tartozik, amit Hetey László elnöknek és minden többi mostani és korábbi elnökségi tagnak, egyesületi tagnak és segítőnek meg szeretnék köszönni. Külön kihangsúlyozandó, hogy Önök elejétől fogva biztosítanak az országos szövetségünk – a BUOD – számára egy elnökségi tagot, sőt gyakran az elnökhelyettest, jelenleg immár 5 éve Urban Mária személyében, aki többek között vállalja az összekötő szerepet a Magyar Nagykövetség felé. Ezt is külön meg szeretnénk köszönni Önöknek! A Berlini Fal leomlása után Önök rögtön megragadták az alkalmat, hogy az elején még a Kelet-Berlinben élő magyarok számára egy találkozási lehetőséget szervezzenek, ami addig – ma már szinte hihetetlen módon – nem volt lehetséges, annak dacára, hogy a korábbi NDK és a korábbi Magyar Népköztársaság szocialista testvérállamként tekintettek egymásra. Mindnyájan tudjuk, hogy 20 év egy szabadidőben és anyagi támogatás nélkül vezetett egyesület számára hosszú idő, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy utánpótlási gondok a szórványközösségek számára még nagyobb kihívást jelentenek, mint az itteni német egyesületeknek. Országos szövetségünk – a BUOD – számára mindenesetre nagy öröm és megtiszteltetés, hogy tagegyesületként sorainkban tudhatjuk Önöket. Végezetül engedjenek meg néhány gondolatot országos szövetségünkről, melyet 1993-ban a vasfüggöny leomlása után alapítottak. A szerencsére megváltozott világpolitikai helyzetből kifolyólag egy



7. oldal megváltozott önazonosságból indultunk ki a németországi magyarokat illetően. Tudatosan már nem a politikai emigráns paradigmája alapján definiáltuk önmagunkat, hanem a Németországban élő magyar paradigmája alapján. Mert 1989 után megváltoztak a célok és feladatok, melyeket a magyar egyesületek önmaguk elé tűztek és melyek megvalósítására törekedtek, még akkor is, ha ezek a változások nem mentek végbe máról holnapra. Kiváltképpen sem Magyarországon, sem Németországban nem folytatunk pártpolitikai munkát és nem avatkozunk napi politikai kérdésekbe sem, kivéve abban az esetben, ha az a németországi magyarokat vagy az egész magyar nemzetet mint olyat érinti. Így támogatjuk például erőteljes felvilágosító munkával a kárpát-medencei magyarok autonómiatörekvéseit, melyek a magyar nemzet számára stratégiai szempontból igen fontosak. A szubszidiaritás, kulturális önrendelkezés és az autochton, azaz az őslakosság védelme kérdéskörében egyébként is nagy kihívást látunk az Európai Unió és az Európai Parlament számára, mely messze túlmutat a magyar kérdésen. Ezeket a munkákat további tizenkét nyugat-európai országos szervezettel együtt végezzük az ún. Nyugat-Európai Országos Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) keretén belül. Központilag szövetségünk egyébként a tagszervezetek érdekképviselőjeként lép fel úgy Magyarországon mint Németországban, például jogi kérdésekben vagy anyagi támogatás lehetőségeinek felkutatásában. Természetesen szolgáltatóként és információs platformként is működünk, például művészek és kulturális rendezvények közvetítésében. Pillanatnyilag legfontosabb projektünk, melyről még egészen röviden be szeretnék számolni, az a németországi magyar kerettanterv kidolgozása a németországi magyar hétvégi iskolák számára, melyet heti 2-3 órás tanításra alapozunk. Ezt a kerettantervet először a magyar Oktatásügyi Minisztériummal, majd a német tartományi oktatásügyi konfe-

2010. június renciával szeretnénk akkreditáltatni. Ezzel kívánjuk beemelni a hétvégi iskolák magyaroktatását a szabályos német oktatásba, úgy hogy a diákok megfelelő magyarjegyét ne csak a bizonyítványban tüntessék majd fel, hanem azt egyenértékűnek tekintsék a bizonyítványban szereplő egyéb osztályzatokkal. Ez a diákok továbbtanulása esetén Németországban vagy Magyarországon további előnyökkel jár. Elképzeléseink szerint a kerettanterv ez év közepéig elkészül, majd még egy év alatt az akkreditálás folyamatát is elvégezzük, úgy hogy a hétvégi magyar iskolák a kerettantervet a 2011/12es tanévtől már használhatják. Meggyőződésünk szerint ezzel tovább erősítjük a magyar gyerekek és családjaik érdeklődését és elszántságát nemcsak a magyar kultúra elsajátításában, de a közös német– magyar kompetenciák erősítésében is, melyből nemcsak a majd később Magyarországra hazatérő gyerekek húznak nagy hasznot, hanem a tartósan itt maradó és élő gyerekek is. Remélem, hogy Önök a Berlini Magyar Egyesület keretén belül is élnek majd ezzel a lehetőséggel. Esetleg így az Önök számára is felnőnek majd olyan tehetséges és lelkes fiatalok, akik az egyesület és a közösség létét a további évtizedekben is érdekes és izgalmas programokkal tudják biztosítani. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a gyerekek jelentik a jövőt és egyúttal minden közösség legbecsesebb értékét. Befejezésül még egyszer megköszönöm a Berlini Magyar Egyesület minden önkéntes munkatársának, tagjának és támogatójának eddigi nagyszerű munkáját! Egyúttal kívánok erőt és egészséget az elkövetkező évtizedekhez!

Krónika 1993 Május 29.–31. A Kosdról érkezett tánccsoport fellépéssel egybekötött látogatása, a Magyar Kolónia és a Magyar Egyesület szervezésében Szeptember 11. Megemlékezés Szent Istvánról Október 2. Tinschmidt Sándor történész előadása Horthy Miklósról 1994 Február 19. Mydlo Tamás követ tájékoztatója Magyarország politikai és gazdasági helyzetéről Március 15. A berlini magyarok márciusi ünnepi megemlékezése Március 25. Tisztújító közgyűlés. A megválasztott vezetőség elnöke ismét Gyöngyösi Albert, tagjai: Nemes Lajos, Matthes Ágnes, Drimál Ferenc, Rademacher Irén. Április 15. A Magyar Egyesület meghívására fellép az erdélyi Háromszék népitáncegyüttes. Május 7. Ezüstpénzek Magyarországnak? címmel Lothar de Maiziére-rel, az NDK utolsó miniszterelnökével beszélget Schauschitz Attila újságíró a magyar határnyitás ötödik évfordulója alkalmából. Július 1.–4. A két egyesület közös hétvégi kirándulása a Wolziger See-hez Szeptember 2.–4. Az Ulmi Kulturális Egyesület tagjai ellátogatnak a berlini magyarokhoz.

Jubileumi közgyűlésünk hivatalos részében: a beszámolók

Szeptember 28. Mogyorósi Géza újságíró, ma a Berlini Híradó házi szerzője, megbeszélést folytat Gyöngyösi Alberttel, a Magyar Egyesület elnökével, és Robotka Józseffel (Magyar Kolónia) a két szervezet leendő közös újságjáról.



2010. június

8. oldal

Kedves Magyar Egyesület!

Krónika 199 4 994 Az elképzelések pontosítása, egyeztetése után még novemberben eldől: Berlini Híradó címmel az 1990-ben indított Egyesületi Hírek néhány kétoldalas száma után másodszor is kísérletet teszünk saját lap kiadására. A második nekifutás 1995 óta mind a mai napig eredményesnek mutatkozik, még akkor is, ha a Kolónia az első szám után kivált a lap készítéséből. Október 15. Vendégünk Regine Hildebrandt, Brandenburg tartomány akkori szociális miniszter asszonya Október 22. Megemlékezés 1849. október 6-ról, a magyar szabadságharc végéről, valamint az 1956-os forradalomról November 5. Fischer Eszter pszichológusnő szól a családon belüli vitákról. December 3. Az év utolsó klubestjén Beyer Emília tart néhány órás adótanácsadást. December 10. Közös karácsonyi ünnepség a Magyar Kolóniával

Bevallom, csak a minap tudtam meg, hogy az Önök egyesülete, a berlini Magyar Egyesület idén már 20 éves lesz. Igen, azt írtam „már”, hiszen amikor én 1999 őszén Berlinbe kerültem, akkor nekem sokszor úgy tűnt, hogy az Egyesület – tele tervekkel és programokkal – akkor kezdi még csak meg igazán tevékenységét, hiszen sokminden valahogy az akkori, Karl-LiebknechtStrasse-i Magyar Ház/Collegium Hungaricum épületéhez és akkori munkatársához, Matthes Ágneshez kötődött, és nekem az a kezdetet jelentette. Hetey Laci elnökkel is azidőtájt sokszor és rendszeresen összejöttünk, keresve a közös pontokat, még akkor is, ha tevékenységünk természetszerűen el is tért egymástól. Idén lesz három éve, hogy elbúcsúztam Berlintől, de természetesen még mindig előttem vannak az ismerős arcok, a fent említett „központi szereplők” mellett – mások mellett – Urban Marika, Rademacher Irénke, Robotka Józsi, Hans-Ulrich Moritz; egyszóval a lelkes csapat. Aztán a mind tartalmasabb Híradót is időnként lapozgatva úgy gondolom,

„még” csak 20 évesek, azaz egy egyesülethez képest még fiatalok, előttük a jövő… Ez a 20 év végülis azt hiszem, már és még a legjobb kor: a felnőtt kor küszöbén, már számos dolgot véghezvittek, teljesítettek, és még legalább ugyanannyi feladat és elképzelés megvalósítása előtt állnak. A Magyar Egyesületnek gratulálok az elmúlt 20 évhez, boldog születésnapot kívánok, és főképp azt kívánom, hogy örökfiatal tagjaik mellett sikerrel sorakozzon fel a következő generáció (éljen a a Brunszvik Teréz Társaság!), és vigye tovább azt a híd-szerepet, amelyre oly sokat és sokan hivatkozunk, hiszen: a külföldön élő magyarok mindig közvetítő szerepet töltenek és töltöttek be az anyaország és az új haza között. Ezt a szerepet a berlini Magyar Egyesület tudatosan és tervszerűen érvényesíti tagjai által, és azt hiszem, ez marad a jövő sikerek záloga is. Sok szeretettel köszöntöm az Egyesületet, annak minden tagját – „herzlichen Glückwunsch”: Budapest/Szentendre, 2010 tavasza Masát András

1995 Január 14. Drimál Ferenc előadása és bemutatója a számítógépes adatátvitelről Február 18. Bélai Gyula konzul tájékoztatója fontos konzuli kérdésekről Március 15. A berlini magyarok közös megemlékezése az 1848/49-es szabadságharcról. Előadó: Jánosi György volt politikai államtitkár Április 22. Évi közgyűlés Április 28. – május 1. Látogatás Ulmban a helyi kulturális egyesület meghívására Június Erdélyi kirándulás Október 20. Magyar est Pankow-ban :



Magyar Egyesület Berlin e. V. Hetey László elnök Tisztelt Elnök Úr! Az egyesületük fennállásának 20. évfordulója alkalmából szívből gratulálunk Önnek és az egyesület valamennyi tagjának. Köszönjük a megtiszteltetést, hogy meghívást kaptunk a jubileumi ünnepségre. Nagyra értékeljük a magyar nyelv, a magyar kultúra ápolása és népszerűsítése terén kifejtett tevékenységüket. Fontos számunkra, hogy a saját identitását kereső európai kultúrában méltó helyet foglaljon el a magyar kultúra, amely olyan, mint egy varázsdoboz. Ha kinyitjuk, mindig találunk benne valami szépet, érdekeset, amit örömmel oszthatunk meg másokkal. Kívánjuk, hogy e dobozban minél több értékes kincsre leljenek, melyet

tovább ápolhatnak, megismertethetnek másokkal! Köszönjük a lelkesítést, őszinte bíztatást és támogatást, amit a Kultúrák Karneválján kaptunk. Szép emlékeink között őrizzük az erdélyi kirándulást. Örülünk, hogy szervezetük két tagjának átadhattuk a Kultúra Lovagja elismerést. Az egyesület valamennyi tagjának további sikeres együttműködést és jó egészséget kívánok! Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumi elnöke Budapest

9. oldal

2010. június

Tisztelt Magyar Egyesület, kedves Barátaim! A mai napig nem felejtettem el első találkozásunkat az egykori Magyar Kultúra Házában, amelyen 1990 őszén vehettem részt, és melynek fő témája a volt NDK-ban évtizedek óta élő magyar állampolgárok további sorsa, munkalehetőségei, tartózkodási engedélye stb. volt. Szívbe markoló volt látni, hogy az addig megbecsülésnek örvendő magyarok – családanyák és -apák – miként váltak „külföldiekké” abban az országban, amely időközben „második hazájukká” lett. Az ott töltött hónapok, évek során megpróbáltam sok mindennek utánajárni, és információkkal segíteni mindenkit. Emellett azonban igyekeztem „hivatalos fórumokon” is felhívni a figyelmet arra, hogy nem csak a klasszikus értelemben vett Nyugat-Európában, Észak- és DélAmerikában, Ausztráliában és ÚjZélandon élnek magyarok, hanem, akkor még több tízezren, a volt NDK területén is, akiknek a gondjai teljesen mások, és akikről – személyes benyomásaim alapján is úgy ítéltem meg – a történelem változása miatt „megfeledkeztek”. A volt NDK-ba a legtöbben ún. ifjú munkásként kerültek, sokan szakmát tanultak, családot alapítottak. NDK-s családjukkal, barátaikkal gyakran a magyar rokonoknál nyaraltak. A német egyesülés, mondhatni, egyik napról a másikra változtatta meg életüket, és sokan tanácstalanul álltak a mindennapi gondokkal szemben.

Konzulként fő feladatomnak tekintettem, hogy – lehetőségeimhez mérten – információval, segítséggel, minél inkább hasznára lehessek itt élő honfitársaimnak, megkönnyítve eligazodásukat az új helyzetben. Mindezek mellett szívesen vettem részt minden olyan rendezvényen, ahol sokszor nemcsak a gondokról volt szó, hanem rendkívüli élményekben is részesülhettem. Éppen a Magyar Egyesület révén ismertem meg pl. személyesen Koncz Zsuzsát vagy Bródy Jánost, hallhattam számtalan érdekes előadást, vagy éppen szakavatott vezetéssel tekinthettem meg a potsdami kastélyt. Ezeket soha nem fogom elfelejteni. Ugyancsak megőrzöm emlékezetemben azokat a vidám összejöveteleket, ahol kötetlen formában, de mégiscsak beszéltünk a mindennapok problémáiról is. Második külszolgálatom 2002 márciusában ért véget Berlinben, azonban az Egyesület tiszteletbeli tagjaként azóta is figyelemmel kísérem a programokat, olvasom a Berlini Híradót. A születésnapi ünnepségen, sajnos, most nem tudok részt venni, mert második unokám születését várjuk a napokban, de szeretettel gondolok mindenkire. Az Egyesület valamennyi tagjának sok sikert és jó egészséget kívánok, baráti üdvözlettel: Budapest, 2010. április 16. Klekot Ágnes

Krónika 1995 Közös rendezvény a Pro Domo szervezettel Magyarország német barátai és a Magyarország iránt érdeklődők számára Október 21. Az október 23-i megemlékezés ünnepi előadója Tinschmidt Sándor November 4. Beszélgetés Schubert Éva színművésznővel berlini vendégszereplése alkalmából December 9. Közös karácsonyi ünnepség a Magyar Kolónia tagjaival December 16.–17. Karácsonyi bazár, amelyen egyesületi tagjaink is jótékony célra árusítják portékáikat. 1996 Január 20. Beszélgetés Dalos Györggyel, a Magyar Ház akkori új igazgatójával Március 14. Beke Katalin történész politikai tevékenységéről, Magyarország általános fejlődéséről beszél. Március 15. Nemzeti ünnep: A berlini magyarok közös ünnepsége Április 20. Tisztújító közgyűlés. Az új vezetőség tagjai: Nemes Lajos (elnök), Drimál Ferenc, Matthes Ágnes, Hans-Ulrich Moritz, Rademacher Irén. Gyöngyösi Albertet, a leköszönő elnököt, tiszteletbeli elnökké választja a közgyűlés. Április 26. A berlini magyar szervezetek 150 éves jubileumi rendezvényén Forrai Kristóf, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori főosztályvezetője szólal fel. Fő szervező a Magyar Kolónia. Április 27. A Magyar Kolónia ünnepi bálja Május 4. Filmvetítéssel egybekötött klubest Június 1. Bródy János óriási érdeklődéssel kísért szólókoncertje

A 2010. április 16-i jubileumi ünnepség hangulatos pillanatai

2010. június

Krónika 1996 Június 15. Tagjaink, Gálfi Éva és férje, Berlinből való végleges távozásuk előtt néhány kellemes órában elbúcsúznak berlini barátaiktól. Június 22.–23. Egyesületi kirándulás a Spreewaldba és Cottbusba Október 16. Tinschmidt Sándor: Nagy Imre kormányának külpolitikája. Az 1956. október 23-iki forradalom alkalmából a Berlin–Brandenburgi Német–Magyar Baráti Társasággal közösen szervezett estünk előadása a Berlini Híradóban is megjelenik. December 13. A Magyar Egyesület rendhagyó ünnepi összejövetele: Karácsony a magyar irodalomban címmel irodalmi est Kulcsár Szabó Ernővel, a Humboldt Egyetem tanárával. 1997 Január 25. A Das verflixte 7. Jahr német nyelvű címet adtuk annak a klubestnek, melyen visszapillantunk szervezetünk hétéves működésére. Február 22. Vendégünk Klement Kornél, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének (BUOD) elnöke Március 15. A márciusi megemlékezés ünnepi szónoka Katona Tamás, Budapest I. kerületének polgármestere. Április 12. Évi közgyűlés: az új ellenőrző bizottság megválasztása (elnök Szabó László, tagok: Ilse Józsa és Oroszvári Anita) Április 26. Egyszer volt, hol nem volt: a két magyar szervezet nagy sikerű közös, műsoros nosztalgiabálja a Geminitrióval Május 31. Rigó Erik tatai rendőrkapitány előadása az M1 autópálya menti bűnözésről. Az est végén tiszteletbeli tagunkká választjuk.

10. oldal Zwanzig Jahre – da ist man erwachsen, hat die Eierschalen ebenso abgestreift wie die Halbstarkenzeit hinter sich gelassen. Aber halbstark war sie nie gewesen, sondern immer stark – die Ungarische Vereinigung zu Berlin. Im April dieses Jahres ist sie zwanzig geworden, und gleichzeitig gibt sie in diesen Tagen die dreißigste Ausgabe ihres Nachrichtenblattes heraus, des Berlini Híradó. Also gleich ein doppeltes Jubiläum, wobei der Híradó ein ebenso getreulicher Begleiter wie aufmerksamer Chronist der Entwicklungen der Vereinigung war. Selbst wer nur einmal ein Jahr Vereinsarbeit geleistet hat, der kann ermessen, wie viel Freizeit, Hingabe, Begeisterung und innere Überzeugung aufgewendet werden müssen, damit ein Verein über zwanzig Jahre durch die Fährnisse der täglichen Existenz und zwischen den bedrohlichen Klippen von Desinteresse, Zweifel und Mutlosigkeit seiner Mitglieder hindurchsteuern kann. Da gibt es Austritte, deren Zahl kaum durch Neueintritte wettgemacht wird. Da fehlt es an den Mitteln, um etwas über die übliche Vereinsarbeit hinaus zu verwirklichen. Da möchte man so gerne begeistern, aber es gibt immer mehr als einen, der voller Skepsis nach dem Sinn des Weitermachens fragt. Nicht selten wird in solchen Momenten die Vereinsführung an das Bild vom Artisten in der Zirkuskuppel erinnert, von dem ständig der Salto mortale erwartet wird und der dieser Erwartung ratlos gegenübersteht. Vielleicht schaffen es nur die Deutschen, die Tätigkeit in einem und für einen Verein als Vereins„arbeit“ zu bezeichnen. Und wer die Bilderschau gesehen hat, die anlässlich der Feierstunde zum Zwanzigjährigen in der ungarischen Botschaft gezeigt wurde, der konnte sich davon überzeugen, dass das Freizeitvergnügen, von dem die Bilder berichteten, für einige Vereinsmitglieder vorher oder begleitend viel freizeitverschlingendes Engagement bedeutet hatte. Die Ungarische Vereinigung kann

Grüße zum Jubiläum sich glücklich schätzen, dass es diese Aktivisten waren und sind, die ihren Verein ideenreich am Leben erhalten, immer wieder mit neuem Leben erfüllen und dadurch das Leben für nicht wenige Ungarn hier in Berlin (und manchmal auch für die Berliner!) bereichern. Die Vereinigung hat mit ihren Vorsitzenden viel Glück gehabt, wie jeder von ihnen wiederum in der glücklichen Lage war, auf Mitglieder zählen zu können, die seine Überzeugung teilten. Ihre Bereitschaft, auch ihre Begeisterung bei der Aufgabenerfüllung halfen, die Pflicht zum Salto mortale in eine Kür voller gelungener FlicFlacs zu verwandeln. Der fällige Applaus gilt jedem von ihnen. Und die gern erbrachten Glückwünsche zum Zwanzigjährigen, die ich namens der Deutsch–Ungarischen Gesellschaft mit Sitz in Berlin (DUG) ausspreche, sind eigentlich nichts anderes als die berechtigterweise geäußerte Erwartung, die Ungarische Vereinigung möge mit Mut und dem Glück der Tüchtigen die nächsten zwanzig Jahre weiterhin so erfolgreich meistern und den Ungarn in Berlin eine gern angenommene Heimstatt, ein bisschen „Hungaricum“ inmitten von viel Germanicum, sein!

<

Jubiläen sind wie Leuchttürme. Sie blinken schon von weitem, bevor man sie überhaupt erreicht hat, und sie bescheinen den dahinter liegenden Weg noch ein Weilchen. Die DUG wird noch anderthalb Jahre zurücklegen müssen, bevor sie die zwanzigste Wiederkehr ihres Gründungsdatums wie dieser Tage die Ungarische Vereinigung begehen kann. Sie wollte aber nicht so lange warten und schon jetzt ein Projekt anstoßen, weil es an Dringlichkeit gewonnen hat. Mit Sorge beobachten wir als Freunde Ungarns, dass der Stellenwert dieses Landes in der deutschen Universitätslandschaft beständig abnimmt. Alle wesentlichen Hochschuleinrichtungen, die sich mit dem östlichen Mittel-



11. oldal europa beschäftigen, konzentrieren sich auf die Gebiete mit slawischer Bevölkerung. Das liegt hier im Norden Deutschlands an der unmittelbaren Nachbarschaft zu Polen, weiter südlich an der zu Tschechien. Das liegt ferner an der Bedeutung Russlands, dessen Ansprüche als denen einer Weltmacht von den infrastrukturellen, wirtschaftlichen und gesellschaftspolitischen Defiziten eingegrenzt werden, das aber dennoch Aufmerksamkeit verlangt. Das liegt schließlich an der Entwicklung auf dem – vor allem westlichen – Balkan, die gekennzeichnet ist vom Streben in die Europäische Union und den damit einhergehenden nicht erfüllten und noch für lange Zeit nicht erfüllbaren Voraussetzungen. An diesem Befund ändern auch nichts die vorrangig der Sprachausbildung verpflichteten hungarologischen Seminare, die es an einigen Universitäten gibt, nichts die zwei oder drei spezialisierten Institute im süddeutschen Raum, vor allem aber nichts die Neubesetzungen von Lehrstühlen, auf die Balkanologen oder auf die Slawistik spezialisierte Wissenschaftler berufen werden. Das liegt natürlich auch an der unheilvollen Fehlentwicklung, selbst in derartigen Fächern die Existenzberechtigung von der Höhe der Drittmitteleinwerbung abhängig zu machen – und Politik- und Wirtschaftsberatung wird nun einmal aus aktuellem Bedarf von den an Russland oder am Balkan interessierten Institutionen nachgefragt, und sie ist zudem allemal lukrativer. Die DUG kann mit eigenen Geldern dieser Entwicklung nicht gegensteuern. Aber sie will ein Zeichen setzen. Ungarn soll nicht länger als Solitär, sondern als ein Land begriffen werden, das grenzübergreifend erfasst werden muss, wie auch jede Beschäftigung mit den Nachbarländern ohne Blick auf Ungarn unvollständig ist. Ungarn ist tatsächlich verwoben in einem Beziehungsgeflecht aller Staaten im Karpatenbecken, sowohl in der Geschichte als auch durch EU-Mitgliedschaften und Wirtschaftsbeziehungen in der Gegenwart. Nur aus der wechselseitigen, grenzüberschreitenden Sicht ist die Kultur-, Wirtschafts- und Politik-

2010. június geschichte in dieser Großregion zu erfassen. Zu diesem Zweck veranstaltete die DUG vom 28. bis 30. Mai erstmals das „FORUM HUNGARICUM 2010“. Auf diesem Forum sollten sowohl jüngere als auch arriviertere Wissenschaftler aus den Ländern im Karpatenbecken in Vorträgen deren (wechselseitige) Beziehungen beleuchten und sich auf diesem „wissenschaftlichen Marktplatz“ mit ihren Forschungsergebnissen begegnen. Themenblöcke wie der Wandel der ungarnbezogenen Geschichtsbilder, die gemeinsamen kulturellen und politischen Traditionen im Donau-Karpatenraum, das gegenseitige Verhältnis Ungarns und seiner Nachbarn unter dem Dach der EU, Minderheitenfragen sowie als fünfter Block die als Brüche oder als Kontinuitäten zu begreifenden, sich wandelnden Lebensmodelle im Donau-Karpatenraum umrissen diesen Anspruch. Die DUG begrüßte mit ihren jederzeit willkommenen Gästen Wissenschaftler aus Deutschland, Kroatien, Österreich, Rumänien, der Slowakei sowie aus Ungarn (Näheres auf der DUG-Internetseite www.d-u-g.org). Vom Erfolg wird es abhängen, ob dieses FORUM HUNGARICUM – nach Redaktionsschluss des Berlini Híradó ausgerichtet – in Zukunft jährlich oder nur alle zwei Jahre veranstaltet wird. Das Echo schon vor diesem Symposium zeigte, dass bei den Wissenschaftlern ein großer Bedarf an einer solchen Möglichkeit für Begegnung und Meinungsaustausch besteht. Wo anders aber als in der deutschen Hauptstadt könnte sie angeboten werden? Denn sie steht in der Tradition der hiesigen Ungarnforschung und in der Nachbarschaft zur ungarischen Botschaft, zum Collegium Hungaricum, zum hungarologischen Seminar an der HumboldtUniversität, zu den führenden deutschen politischen Einrichtungen und vielen Forschungsinstitutionen dieser Stadt. Hoffen wir, dass sich aus diesem sicher noch unvollkommenen Beginn im Laufe der Jahre ein wirkungsmächtiges Kraftzentrum entwickelt, das der Beschäftigung mit Ungarn neue Impulse verleiht! Klaus Rettel, Präsident der DUG, Berlin

Krónika 1997 Június 20. Marácz László történész előadása a Magyar Egyesület és a Magyar Kolónia közös rendezvényén Szeptember 27. Ismerkedési est, melyen az egyesület régi és új tagjai baráti légkörben több kellemes órát töltenek el. Október 25. Megemlékezés az 1956-os októberi forradalomról Wolfart János követtel, a Magyar Nagykövetség Berlini Hivatalának vezetőjével Október 27. Duray Miklós neves szlovákiai politikus előadása a magyar kisebbség helyzetéről Szlovákiában November 8. A legmagyarabb Magyarország: Thomas W. Mücke diaporámás bemutatója November 22. A két berlini magyar szervezet közös irodalmi estje Ady Endre születésének 120. évfordulója alkalmából Kulcsár Szabó Ernővel December 6. Kiváló hangulatú mikulás-est finom borral, házi falatokkal December 13.–14. Kétnapos karácsonyi bazár a Magyar Házban, amelyen az Egyesület saját standdal vesz részt. 1998 Január 24.–25. A 25 éves Magyar Ház ünnepi rendezvénysorozatába bekapcsolódik a Magyar Egyesület is. A tavasszal megjelenő Berlini Híradó 14 oldalon emlékezik meg a jubileumról. Február 14. Magyarország útja az Európai Unióba címmel nagy figyelemmel kísért német nyelvű előadást tart Klaus Rettel EU-szakértő. Március 13. és 15. Március 15-i megemlékezés: Előbb a berlini ünnepségen, majd a drezdai Kossuth-emléktábla leleplezésén is méltón megemlékezünk a forradalom 150. évfordulójáról.

2010. június

12. oldal

Krónika

Születésnap 20 éves a Magyar Egyesület

1998 Április 4. A Magyar Egyesület tisztújító közgyűlése: A megválasztott vezetőség: Nemes Lajos (régi-új elnök), Drimál Ferenc, Urban Mária, Hans-Ulrich Moritz és Rademacher Irén. Május 16. Véndiák-találkozó és egyesületi bál: Délután volt német diákok találkoznak, akik Magyarországon jártak valaha egyetemre, majd este hangulatos bál következik, immár nemcsak véndiákok részére. Május 22.–24. Hétvégi kirándulás Kastl-ba: Az egyetlen nyugat-európai magyar gimnázium megtekintése Július 3-tól Bolling Piroska és Schober Erzsébet tárlata Szeptember 26. Délután Pankow-ban magyar nap a Pro Domo szervezettel, majd tekeest a Pálinka Csárdában Október 24. Októberi ünnepség Andrásfalvy Bertalan etnográfus előadásával November 24. Békét és reménységet a világnak: Tolcsvay László nagy sikerű koncertje November 28. Robert Becker fiatal magyarországi német szerző felolvas első verseskötetéből.

A Magyar Ház volt a központja a Magyarország iránt érdeklődőknek és természetesen az NDK területén letelepült magyaroknak. Oda jártunk különböző előadásokra, ott jöttek létre a kapcsolatok honfitársainkhoz. Ott született meg a Magyar Egyesület megalapításának gondolata is, még a határnyitás előtt. Nagy szerepe volt ebben Matthes Áginak, hiszen őt úgyszólván mindenki ismerte. Lendületesen indult meg a szervezet. Eleinte a két német állam egyesülése és az ezzel kapcsolatos változás állt a középpontban. Sok új intézkedéssel kellett megküzdenünk, gondoljunk csak a munkavállalási engedélyre, amely miatt éjjeleket álltam sorban pár honfitársam kíséretében az idegenrendészeti hatóság előtt. Ezek a dolgok összekovácsoltak bennünket. Természetesen a Magyar Kolónia is felvette velünk a kapcsolatot, meghívott minket a rendezvényeire. Mi azonban kulturális alapon más nézeteket vallottunk és vallunk, így egyesülés nem jött létre. Ha visszatekintek a 20 évre, örömmel tölt el a gondolat, hány kellemes órát töltöttünk együtt, milyen szépek voltak az évi kirándulásaink, melyek célja például a Grimnitzsee, a Spreewald, Drezda, Székelyföld és Teplice volt. Vagy összejövetelünk a törzsasztalnál havonként a Marika Kávézóban, később a „Kis György”-höz címzett kisvendéglőben. Programunk középpontjában áll Berlin különböző városrészeinek a megismertetése is. Vannak politikai előadások, ahol tájékozódunk a hazánkbeli változásokról és problémákról. Olvasóestek és a sport se marad ki a műsorból. Tagjaink szívesen jönnek, vannak, akik gyakrabban, mások ritkábban – egy páran már teljesen elmaradtak. Van azonban remény: fiatal tagjaink is vannak, akik révén bízunk abban, hogy az egyesület a jövőben is élni fog. Most már csak a születésnapi üdvözlet hiányzik soraimból és egy köszönet a vezetőség felé, melynek tagjai mindent megtesznek, hogy ezt az ÉVFORDULÓT kellemes keretek között, jó hangulatban ünnepelhessük. Emelem poharam Egyesületünkre, további jó együttműködést és sok kellemes órát honfitársaim és hozzátartozóik körében. Szerzőnk, Ketel Ilona az áprilisi ünnepségen Berlin, 2010. április

December 12.–13. Karácsonyi bazár a Magyar Egyesület részvételével December 19. Egyesületünk és a berlini cserkészek közös karácsonya: A kiscserkészek Betlehemes játékukat, a felnőttek pedig hozott ínyencfalataikat mutatják be. 1999 Február 20. Évi közgyűlés. Az 1998 nyarán elhunyt Drimál Ferenc alapító tag helyét a vezetőségben Hetey László tölti be.



Cili tagsági igazolványa a kezdeti évekből, amikor Gyöngyösi Albert akkori elnök ilyeneket még kiállított…

13. oldal

Leveleinkből A 2010-es márciusi ünnepség nyelvhasználata körüli, helyenként kissé kiélezett vitát nem kívánjuk lapunk hasábjain folytatni. Ehelyett Volker Zurbuchen tagtársunk levelét közöljük – néhány általános gondolattal a témáról.

Gondolatok egy ünneprontó vitához Nehezen döntöttem el, hogy leírjam-e gondolataimat a március 15-én a CHB-ben megtartott ünnepséggel kapcsolatban. Azért nehezen, mert egyrészt nem tudom, hogy más jelenlévők ugyanúgy meglepődtek, meghökkentek-e, mint én, és másrészt azért, mert tulajdonképpen nem illik egy németnek beavatkozni egy magyar „belügy”be. Megpróbálok semlegesen nyilvánítani véleményt. A probléma nem új keletű. Már az elmúlt években nézeteltérések voltak abban a tekintetben, hogy egy ilyen kimondottan bensőséges magyar ünnepség melyik nyelven kerüljön megrendezésre. A CHB – az ünnephez méltó, kimagaslóan színvonalas programra szóló – kétnyelvű meghívójából most nem lehetett kivenni, hogy az ünnepi beszéd németül fog elhangzani. Ez csak akkor derült ki, amikor kezdés előtt a teremben kiosztották a magyar szövegét. Az ünnepség úgy kezdődött, hogy a közönség soraiból beleszólással félbeszakították a CHB igazgatójának, Can Togay Jánosnak köszöntőjét, azzal a követeléssel, hogy beszéljen magyarul, és az ünnepi beszédet is tartsák magyarul. Nehezen találok rá megfelelő magyar szót. Udvariatlanság? Illetlenség? Én mindenesetre a nagy ünnephez teljesen méltatlan viselkedésnek, a szép számban megjelent, magyarul nem tudó német vendégek diszkriminációjának éreztem. Can Togay János határozott érveléssel, erélyes szavakkal elmagyarázta – a CHB hivatására, feladataira hivatkozva –, hogy miért zajlanak német nyelven az ilyen rendezvények. Annyi engedményt mégiscsak tett, hogy nemcsak köszöntőjét, hanem még Dobai Péter író szép ünnepi beszédét is saját maga fordította mondatonként németről magyarra. Véleményem szerint ez a felaprítás sajnos – az igen magas szintű tolmácsolás ellenére – az érdekes, sok ismeretlen vagy elfelejtett tényt tartalmazó, új összefüggéseket feltáró előadás kárára vált. Mit lehetne tenni a probléma elkerülésére? Szerintem az ilyen rendezvényeknél nem szabad, nem lehet figyelmen kívül hagyni sem a CHB németországi szerepét, hivatását, sem a magyarbarát, de magyarul nem tudó német vendégek érdekeit. Bele kell törődni a berlini – németül többnyire jól beszélő – magyaroknak, hogy az ünnepségek a CHB-ben elsősorban a németeknek szólnak, és ezért németül kerülnek megrendezésre. És épp mert az itt élő magyarok többségükben jól tudnak németül, tulajdonképpen még le is lehetne mondani a fordításról. Ha viszont a beszédek magyar nyelven hangzanának el, szinkrontolmácsolást kellene szervezni a német vendégeknek, ami az amúgy is mindig túlzsúfolt teremben csak tovább emelné a hangszintet. Szerintem különben is jobb ezt a pénzt inkább az olyan művészekre költeni, mint a csodálatosan éneklő Bognár Szilviára. Egy csak elméletileg lehetséges megoldás lenne két – egy magyar és egy német nyelvű – rendezvénynek a megtartása. De nem tudom elképzelni, hogy a berlini Magyar Egyesület és a Magyar Kolónia – még együtt sem – anyagilag képes lenne ilyen magas szinten az alkalomhoz méltó ünnepségek megrendezésére. A negyvennyolcasok egyik – az előadáson is elhangzott – követelése az volt, hogy „EGYETÉRTÉS”. Ennek német megfelelője a szép, de ritkán használt „EINTRACHT“ szó. Kívánom, hogy a jövőben mindnyájan, magyarok és németek, teljes „EGYETÉRTÉS”ben, azaz „EINTRACHT“-ban, zavartalanul és méltóan ünnepelhessük együtt – német nyelven a CHB-ben – a magyarok nagy nemzeti ünnepeit. Volker Zurbuchen

2010. június

Krónika 1999 Március 15. A berlini magyarok márciusi ünnepsége Április 24. Magyar húsvéti szokások: Klubdélutánunkon Bérziné Szendrő Csilla népművésznő többek között bemutatja a gyimesi tojásfestést, a korondi fazekasmunkát. Május 28.–30. Nagy sikerű egyesületi kirándulás a Grimnitzsee mellé, melyen nagyon sok vendég is részt vett. Június 19. Tekeest a Pálinka Csárdában Szeptember 4. Bemutatkozom: Klekot Ágnes – a berlini magyarok jó ismerőse a 90es évek elejéről, amikor ugyancsak a német fővárosban dolgozott – ismét ellátogat az egyesülethez, és bemutatja konzuli tevékenységét. Október 7. A vajdasági magyarok helyzete Trianon óta címmel előadást tart Matuska Márton újvidéki író, újságíró, a két magyar szervezet vendégeként. Október 23. Az 1956-os forradalom emlékünnepsége: Balázs Péter nagykövet tart ünnepi beszédet, majd pódiumbeszélgetésen Deák Ferenc és Nagy Iván idézi fel személyes emlékeit. November 13. Magyarország útja az Európai Unióba címmel előadást tart Mustó István. November 20. Presser Gáborral folytat zenés beszélgetést Forinyák Éva újságírónő. December 11.–12. Karácsonyi bazár a Magyar Házban, első este a berlini szervezetek és a cserkészek karácsonyi ünnepsége, Betlehemes játékkal, batyusbállal. 2000 Január 29. Multikulti-est: A Magyar Egyesületnél bemutatkoznak Berlinben élő pakisztániak és indiaiak.



2010. június

Krónika 2000 Február 12. A Magyar Egyesület és a Magyar Nagykövetség közös szervezésében Barbara John, a Berlini Szenátus külföldiek ügyeivel foglalkozó megbízottja látogat el a Magyar Házba, hogy az új német állampolgársági előírásokról tájékoztassa a váratlanul nagy számban megjelent érdeklődőket. Március 15. Ünnepség az 1848-as szabadságharc emlékére Március 25. Tisztújító közgyűlés. Előbb az új vezetőség és az új revíziós bizottság megválasztására kerül sor, amelyen az elnökséget dr. Hetey László veszi át, vezetőségi tagok: Matthes Ágnes, Urban Mária, Hans-Ulrich Moritz és Rademacher Irén, majd az 1999-ben elhatározott alapszabályzat-módosítást fogadják el. Ezután fogadás következik szervezetünk és barátai számára a 10 éves jubileum alkalmából. Április 15. Helyszín az Alexanderplatztól néhány kuglizásnyira található Bowling-center: Tekedélutánon köszöntjük a potsdami és ludwigsfeldei magyarokat, majd kötetlen beszélgetésre hívjuk őket a Magyar Házba. Május 19. Die unsichtbaren Ungarn címmel német nyelvű felolvasást tartanak a berlini Humboldt Egyetemen működő irodalmi fordítókör tagjai, melynek megszervezésében a Magyar Egyesület is közreműködik. Május 20. Vendégünk Jurth Gabriella, az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság munkatársa, aki a Magyar Ház megtelt nagytermében nagy érdeklődést kiváltó előadással tájékoztat az új magyar–német szociális egyezmény nyugdíjjal kapcsolatos rendelkezéseiről. Június 23.–25. Az 1999-es kirándulás sikerén felbuzdulva 2000-ben is a Grimnitzsee tó partjára szervezzük

14. oldal

Leveleinkből Előző számunkban Magyarság és keresztnév címmel Illés-Molnár Márta cikkének folytatása volt olvasható. A névadási szokásokról németországi magyar szülők körében végzett, a dolgozatban leírt vizsgálatok egyik érintettje érdekes olvasói levéllel jelentkezett. Íme.

Dr. Molnár Judit vagyok, Németországban élő magyar nyelvész. Finnugrisztikával foglalkozom, 1997-től 2002-ig a göttingeni egyetem magyar lektoraként dolgoztam. Illés-Molnár Márta legújabb cikkével kapcsolatos észrevételeimet szeretném megírni, és nagy megtiszteltetésnek tartanám, ha írásom helyet kaphatna a lapban. A szerző a Németországban élő magyarok névadási szokásait vizsgáló legújabb cikkében megemlíti, hogy adatközlői közül egy gyermekeit mind Magyarországon, mind Németországban az ottani nyelvhasználatnak megfelelően anyakönyveztette. Illés-Molnár Márta szerint – akit nem túl régóta ismerek, de annál inkább tisztelek és becsülök – ez a magyarság vállalásának szép példája. Nos, ez a szülő én vagyok, illetve a férjem és én. Kislányainkat Németországban és Magyarországon is anyakönyveztettük, nevük írásmódját a magyar, illetve a német nyelvhasználathoz és névadási szabályokhoz igazítva. Így lett nagyobbik lányunk Németországban Eugenia Ingrid Rebekka, Magyarországon pedig Eugénia Rebeka; a kisebbik neve „itthon” Esther Johanna Elisabeth, „otthon” Eszter Johanna. Két születési anyakönyvi kivonatuk van, két útlevelük, remélem, majd két személyi igazolványuk is lesz, ha eljön az ideje. Nevüket kétféleképpen ejtjük: én magyarosan, a férjem németesen, ők meg mindig annak megfelelően, hogy melyik nyelven kívánnak épp megszólalni. Azon, hogy ezzel magyarságunkat vállaljuk, sohasem gondolkodtunk el. Férjem maga is félmagyar, így gyermekeink matematikailag három-

negyedrészben magyarok. Soha nem volt kérdés számunkra, akarjuk-e, hogy a lányok mindkét országban, mindkét kultúrában otthon legyenek, beszéljék, írják, olvassák mindkét nyelvet. Egy nemzetközi házasságban nem is lehet másképp. De az ésszerűség is ezt a megoldást diktálta: a lányok kettős állampolgárok, mindkét országban van bejelentett lakhelyük, rokonságuk fele Magyarországon él, magyarul beszél, nem is nagyon tud németül. Hasonlóan áll a helyzet a német rokonsággal: itt élnek, magyarul nem tudnak. Mind a gyerekek, mind a rokonok, mind a magunk helyzetét meg akartuk könnyíteni akkor, amikor úgy döntöttünk, ahogyan döntöttünk. 2004-ben, nagyobbik lányunk születésekor, teljesen természetes volt már az, hogy valaki több országban legyen otthon. Gyermekeink sok időt töltenek Magyarországon, a nagyobbikkal elkezdtünk magyarul olvasni, de sohasem tudatos magyarságvállalásból. Számunkra az élet így természetes. Több idegen nyelvet beszélünk mindketten, de amit a gyerekünknek akarunk elmondani, azt csak az anyanyelvünkön tudjuk igazán. Meg akarjuk teremteni annak a lehetőségét is, hogy ne érezzék magukat vendégnek, távoli rokonnak ott, ahol anyjuk élete legnagyobb részét leélte, és ahonnan apai nagyapjuk családja is származik. A kétnyelvűség, „kétnevűség”” számukra létszükséglet. A cikket elolvasva nagyon meglepődtem azon, hogy a kettős anyakönyvezésünkkel magyarságunkat vállaltuk fel. Az, hogy ezt a lépést így is lehet értelmezni, meg sem



15. oldal

2010. június Dr. Németh Júlia cserkésztiszt a száz éves magyar cserkészetről

Egy világot átfogó mozgalom Az idén nyáron is, mint minden évben, cserkészparkunk megelevenedik majd, amikor kiscserkészek, nagycserkészek és vezetők megérkeznek Kastlba, az oberpfalzi dombok közé közös táborozásra. Idei táborunk mindannyiunk számára különlegesnek és egyedülállónak ígérkezik: Jubileumi nagytábort szervezünk magyar cserkészetünk 100 éves fennállásának emlékére. Magyarországon 1910-ben alakultak meg az első cserkészcsapatok. Az elkövetkező években virágozni kezdett a cserkészmunka. Kimagasló esemény volt ezekben az években az 1913-as vági tutajút, az 1933-as cserkész-világtalálkozó (dzsembori) és 1939-ben a leánycserkészek világtalálkozója. A 2. világháború után Magyarországon megtiltották a cserkészmozgalmat. Sok cserkészvezető Nyugatra menekült. A magyar fordult a fejünkben. Mi csak tesszük a dolgunkat, és egyengetjük gyerekeink útját a világban. Nagyon sok szülő gondolkodik, cselekszik hozzánk hasonlóan. Országunk, kultúránk, nyelvünk megmaradása mellett nemcsak nagy szavakkal, eget-földet megmozgató nagy tettekkel tehetjük le a voksot, hanem a mindennapokban is. Köszönöm Mártának, hogy megmutatta nekem, mekkora jelentősége van az olyan egyszerű döntéseknek, mint gyermekeink anyakönyvezése, hogy mekkora felelősség van rajtunk, a külföldi magyar gyerekek szülein. Biztos vagyok abban, hogy külföldön élő magyarok ezrei vállalják fel csendesen, észrevétlenül magyarságukat akkor, amikor nevet választanak gyereküknek, külföldön is magyarul szólnak hozzájuk, megveszik a Micimackó magyar fordítását, vagy beíratják a csemetéket valamelyik nyári magyar nyelvtanfolyamra, táborba, vagy esetleg csak eléültetik őket valamelyik otthoni tévécsatornának. Csak maguk sem tudnak róla. Tisztelettel: Dr. Molnár Judit, Bovenden

cserkészmunka mégsem szűnt meg, hanem tovább élt külföldön a menekülttáborokban, ahol újonnan indultak az első cserkészcsapatok. Így terjedt el a külföldi magyar cserkészet Nyugat-Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában és Ausztráliában is. Ma a Külföldi Magyar Cserkészszövetséghez kb. 3500-4000 cserkész tartozik. Hetven csapatunk négy földrész 12 országában működik. Európai kerületünkben 5 országban 15 cserkészcsapatunk 500 cserkészt fog össze. Mi teszi érdekessé a cserkészetet, hogy ma is, 100 év után, ennyi fiatal lelkesedik érte? A természet megismerése és megszeretése, izgalmas és kihívó túrák, vidám tábortüzek, népdalok és néptáncok tanulása, fellépések ünnepségeken, a magyar történelem, földrajz és irodalom játékos megismerése, életre szóló barátságok kialakulása teszi vonzóvá a cserkészetet. De a legfontosabb ok a sok szép élmény mellett a cserkészet szellemében rejlik. Cserkészetünk egyik célja, hogy fiatalok vezessenek fiatalokat. Így fiatal cserkészvezetők megtanulnak felelősséget vállalni másokért, példaképük lenni a rájuk bízott gyerekeknek. A kis- és nagycserkészek pedig őrsükben egykorúakkal együtt megélik, hogy mit jelent egymásnak segíteni, összetartani, egymásnak örömet szerezni. Gróf Teleki Pál, az első magyar főcserkész, így fogalmazta meg a vezetés lényegét: „A vezetés elsősorban példa”. Cserkészvezetőink ebben a szellemben vezetik csapatukat, rajukat vagy őrsüket, és olyan programokkal várják a gyerekeket, amelyeknek a találékonyság, talpraesettség, vidámság, okosság, ügyesség, jószívűség és a természet-, haza- és istenszeretet a fontos alapja. Jubileumi nagytáborunkat Kastlban, Hárshegy Cserkészparkunkban tartjuk augusztus első hetében. Vendégeket szeretettel várunk a vendégnapokon 2010. augusztus 6tól 8-ig. További tájékoztatás a weben: www.cserkesz.de.

Krónika 2000 egyesületi kirándulásunkat. A kirándulás második napján látogatást teszünk a schwantei kastélyban, Schmidt-Szilágyi Éva kiállításának megnyitóján, majd Éva oranienburgi otthonában. A késő délutánt Józsa Ilse születésnapjának megünneplésével koronázzuk meg. Július 7-én a Magyar Egyesület elindítja a honlapját www.ungarn-in-berlin.de címen, amelyen mind a mai napig tájékozódni lehet egyesületünk tevékenységéről, programjáról, újságjáról. Szeptember 16. Potsdami kirándulásunk alkalmából a helyi Magyar Klub elnökének, Luthardt Ágnesnek a szakavatott idegenvezetésével megismerkedünk Brandenburg ezeréves metropolisának nevezetességeivel, majd a potsdami magyarokkal is találkozunk. Szeptember 23. A BUOD által szervezett körút keretében csángó vendégek mutatják be népcsoportjuk életét, hagyományait. November 4. Egyesületünk meghívására, 10 éves jubileumunk alkalmából, a Humboldt Egyetem Auditorium maximum termében nagy sikerrel fellép zenekarával Koncz Zsuzsa. November 11. Berlini és Berlin környéki magyar egyesületek találkozója December 9.–10. Karácsonyi bazár. Szombaton egyesületünk év végi összejövetele, karácsonyi hangulatban. 2001 Január 19. Prőhle Gergely, a Magyar Köztársaság új berlini nagykövete a Magyar Egyesület vendége. A telt ház előtt tartott színes előadás érinti addigi életútját, és kiterjed berlini tevékenységének céljaira. Március 3. A Magyar Köztársaság Nagykövetsége és a Magyar Egyesület rendezésében dr. Kaisinger Tibor

2010. június

16. oldal

Krónika 2001 ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Határügyi és Ügyeleti Főosztályának vezetője előadást tart aktuális vámpolitikai témákról, majd megválaszolja a jelenlevők számos kérdését. Március 15. Márciusi ünnepség Türingia tartomány berlini képviseletének épületében. A rendezvény vendéglátója, Prőhle Gergely köszöntő szavai után Nagy Gáspár költő mond beszédet. Április 1. Közös vasárnap a potsdami magyarokkal. Vendégeink előbb az épülő magyar nagykövetséget, a Reichstagot, valamint a környék nevezetességeit nézik meg, majd a konzuli osztályon elfogyasztott finom kávé után a Magyar Házban igen kellemes estet töltünk együtt, amelyen még egy kis hazai irodalom felolvasására is jut idő. Április 28. Évi közgyűlés: Visszapillantás az egyesület tevékenységére és kitekintés jövőbeli terveinkre Május 19. Reichstag-látogatás: A vezetést Klekot Ágnes konzul asszony szervezte. Ezt követően részt veszünk a Magyar Kolónia ünnepi estjén, amelyen megemlékezünk az első berlini magyar szervezet megalapításának 155. évfordulójáról. Június 8.–10. A Magyar Egyesület tavaszi kirándulása, amely 2001-ben harmadszor is a Grimnitzsee partján lévő Joachimsthalba vezet. Június 16. Grillparti Józsáék kertjében: Igen kellemes délutánt töltünk Niederheidében kedves vendéglátóinkkal, Ilsével és Bélával. Szeptember 28.–30. Ősszel is kirándulunk: Az „ungarn mitten in sachsen-anhalt” magdeburgi társszervezetünk Magyar Napra hívott bennünket. A gondosan előkészített találkozó alkalmából városnézést is szerveznek nekünk, mi



Ungarische Vereinigung Berlin e.V.

2010. decmber 18. (szombat): Karácsonyi ünnepseg A rendezvény helyéről később születik döntés. Minden hónap első péntekjén: A Magyar Egyesület Törzsasztala! (Lásd a keretes hirdetést az oldal alján és a cikket a 17. oldalon)

Programok – tervek 2010 . június 24.–27. (csütörtök-vasárnap): Krakkói kirándulás 20 fős csapatunk kerekedik majd fel június végén, hogy Lengyelország egyik legszebb városát megismerje, ahol megannyi magyar történelmi nyomra is lehet bukkanni. A szállás az Ascot hotelben lesz. A tervezett programunkban a krakkói óváros, a Wawel, a helyi sóbánya megtekintése ugyanúgy szerepel, mint vacsora magyar étteremben és hajóséta a Visztula folyón. Jobb oldali felvételünkön egyébként a krakkói piactér látható. 2010. szeptember 12. (vasárnap): Köpenicki nap Ebéd Milák András tagtársunk éttermében és hajókirándulás Köpenickben, azután kávézás Steppat Teréz tagtársunknál Karolinenhofban. Hogy kinél és meddig kell majd jelentkezni, azt körmailben és nyári körlevelünkben közöljük majd. 2010. október 9. (szombat), Collegium Hungaricum Berlin (CHB): Kárpát-medencei népviseletek Pompéry Judit tagtársunk diavetítéses előadása (német nyelven) Az idei októberi ünnepséget megint a CHB-vek közösen tartjuk. A részletekről majd időben tájékoztatunk mindenkit. 2010. november 13. (szombat), CHB: „Életem és a szociológia” Balla Bálint ismerteti 2009-ben Kolozsvárott megjelent könyvét (magyar nyelven).

Die Kleine Kneipe „Zum György“

Josef-Orlopp-Str. 44, 10365 Berlin Tel. (+49175) 74 66 144 Geöffnet: Mo-Fr 15 – 22 Uhr, bei Bedarf auch länger

Stammtische bei uns Ungarische Vereinigung O Jeden ersten Freitag im Monat,

Ungarische Kolonie Omega-Freunde O Jeden dritten Freitag im Monat,

jeweils ab 19 Uhr

17. oldal

2010. június Klaus Tummoscheits

Märchen vom kleinen M(L)ädchen Es war einmal ein kleines Lädchen namens MARIKA. In ihm konnte man einkaufen, wie im Budapester Tante Emma-Laden. Es wurde von vielen Leuten besucht und oft leerten sich die Regale im Nu. Aber die Leute gingen wieder mit ihren Einkäufen und Marika war wieder alleine. Eines Tages kam es auf die Idee, dass es doch möglich sein sollte, dass die Menschen wenigstens an einem Tag im Monat länger bei ihm bleiben wollen. Da es in der letzten Zeit gerade etwas zugelegt hatte, in dem es seine Grundfläche erweitert hatte, stellte es Stühle und Tische auf, baute einen kleinen Tresen und lud vereinsweise die Leute zu sich ein. Und siehe, sie kamen, blieben oft sehr lang, freuten sich, aßen und tranken, waren fröhlich und vergnügt. Tief in der Nacht ließ Marika müde, aber glücklich seine Rollläden herab. Monat für Monat kamen nun die Leute am vereinbarten Tag zu Marika und es wurden immer mehr und mehr, bis eines Tages das ganze Lädchen voll war und die Stühle knapp wurden. Nicht immer kamen alle, mal die einen, mal die anderen. Aber immer war ein Stamm von Leuten da. Also nannten sie es ihren monatlichen Stammtisch. So wurde der Stammtisch zum besten Freund des Lädchens und sie waren glücklich über viele Jahre. Doch eines Tages wurde es von einem bösen Geist besucht, der mehr und mehr Besitz von ihr ergriff.

Der letzte Stammtisch in der Marika im Mai 2005: Dankbare Gäste letztmalig bei Maria und Klaus Tummoscheit in der Wichertstraße

Marika wurde immer trauriger, der Stammtisch merkte, dass es ihr nicht gut ging. „Marika, bist du krank?“ „Ja, ich glaube, der böse Finanzgeist hat Macht über mich erlangt.“ „Aber was soll dann aus mir werden?“ „Ich werde mich in die Geschichte zurückziehen. Du aber musst weiterleben.“ Eines Tages war Marika dann Geschichte. Der Stammtisch aber hatte eine neue Heimat gefunden, in der er weiter gehegt und gepflegt wurde. Und da er nicht gestorben ist, lebt er noch heute.

Gratulálunk!

Krónika 2001 pedig a végén, hazafelé ráteszünk egy lapáttal: jóízű ebéddel zárjuk a kirándulást Gernrodéban az ottani Csárda nevű magyar étteremben. Október 6. Balla Bálint professzor előadása Erdélyről és a Protestáns Szabadegyetemről Október 27. A Magyar Nagykövetség új épületének megtekintése, házigazda: Klekot Ágnes konzul asszony November 17. Tolcsvay László első – és kiváló – berlini koncertje az új évezredben. December 9. Karácsonyi ünnepségünk – batyusbállal, zeneiskolások kis gitárkoncertjével és vidám felolvasással 2002 Ebben az évben indítjuk az Egyesület egyik legsikeresebb kezdeményezését, amely azóta is havi rendszerességgel él: minden hónap első péntekjén összejövő Törzsasztalunkat. Január 26. Közös tekeest a potsdami magyarokkal az Ostbahnhof mellett

345… … az összesített kora annak az öt tagtársunknak, akik a közelmúltban kerek vagy „félkerek” születésnapjukat ünnepelték (konkrétabbat udvariasságból nem kívánunk mondani). A csökkenő életkornak megfelelő sorrendben nagy szeretettel köszöntjük jubilánsainkat, hosszú és boldog életet, valamint jó egészséget kívánva. Jöjjetek el ezután is összejöveteleinkre, és vegyetek részt aktívan egyesületi életünkben! Szakállas Viktor Kovács Géza Rademacher Irén Dobslaff Anikó és Maria Tummoscheit

Február 23. Vendégünk Kiss Imre főkonzul Március 15. A márciusi ünnepségen Fehéri György a magyar filmekben ábrázolt magatartásformákról beszél, utána filmvetítés: „Szirmok – virágok – koszorúk”. Március 23. Beyer Emminek a Riester-nyugdíjról szóló előadása után az egyesület virággal, kis ajándékkal és a tiszteletbeli tagság adományozásával vesz búcsút Klekot Ágnestől, akinek berlini megbizatása lejár. Április 27. A Magyar Egyesület évi közgyűlése Május 25. Grillparti Steppat Teréznél Június 21.–23. Kirándulás a Spreewaldban fekvő Hohenbrückbe

2010. június

Krónika 2002 Szeptember 14. A Német-Magyar Társasággal közösen szervezett prignitzi kirándulás Gumtow-ba, Kleemann Erzsébet tagtársunkhoz, aki még kyritzi városnézést is beiktat a programba.

18. oldal

Más berlini egyesületek és szervezetek hírei Magyarnyelvű Protestáns Gyülekezet Berlin

Október 17. Déja vu: Péreli Zsuzsa CHB-beli gobelinkiállításának megnyitója. A művésznőt Berlinbe elkíséri férje, Tolcsvay László. Így kellemes közös beszélgetésre is lehetőség nyílik a művészházaspárral (október 19-én). Október 26. Balla Bálint Szűkösség című könyvének bemutatója November 9. Bródy János koncertje Kockázatok és mellékhatások címmel December 14. Közös karácsonyi ünnepség a Magyar Kolóniával és a Berlini Cserkészcsapattal – batyusbál alapon. Előtte a cserkészek betlehemes és egyéb játékkal kedveskednek a jelenlévőknek, majd a Mitte-i zeneiskola tanulói adnak rövid koncertet. 2003 Január 25. Masát András professzor a Collegium Hungaricum terveiről beszél. Február 16. Dr. Peisch Sándor nagykövet bemutatkozó estje Március 15. A 2003-as ünnepség főszereplői Mécs Károly színművész és Szűcs Dea, Chloe Lyneham és ifj. Mező László vonóstriója Március 29. Potsdami kirándulásunk során Luthardt Ágnes idegenvezetőnk többek között a Márványpalotába és a Neuer Gartenbe kalauzol bennünket. Április 26. Tisztújító közgyűlés: A régi vezetőség és revíziós bizottság minden tagjának további három évre szavaznak bizalmat.

http://berlin.lutheran.hu

Szeptember 28. Dropkó Erzsébet konzul asszony estje

Az istentisztelet rendszeresen a hónap 2. szombatján 16.00 órakor van, a következő félévben tehát: 2010. június 12., október 9., november 13., december 11. Helyszín: a Grunewald-templom kápolnája (Bismarckallee/Wernerstr. sarka). Megközelíthető a 119-es busszal a Zoo-tól a Kurfürstendamm-on, ill. az S-Bahn Halensee vagy Grunewald megállója felől.

Figyelem: bejárat a kápolnába a templom mögött hátulról. Szeretettel invitálunk mindenkit felekezeti hovatartozástól függetlenül közösségünkbe, az istentiszteletre és az azt követő tea, kávé melletti meghitt beszélgetésre. Az istentiszteletet Mátéfy Ciprián tartja. Érdeklődni lehet: Pompéry Judit, tel.: 4039 7759, e-mail: [email protected] Balla Bálint, tel.: 825 84 32

Magyar katolikus szentmisék Berlinben A Berlinben és környékén élő katolikus hívők számára havonta egyszer szentmisét tartunk, mégpedig minden hónap második vasárnapján – július és augusztus kivételével –, 16.00 órakor, tehát: 2010. június 13., szeptember 12., október 10., november 14., december 12. Helye: Szent Pál templom (St. Paulus, Dominikanerkloster, 10551 Berlin-Moabit, Oldenburger Str. 46)

19. oldal

2010. június

www.cserkeszek.de

www.magyar-kolonia-berlin.de

www.brunszvik.de

Érdeklődés: Felsmann Orsolya, 4985 3724, [email protected] Állandó programok: Északi óvoda: hétfő, 8.30–16.00, St. Augustinus Gemeinde, Raum „Kolping”, Dänenstr. 17-18, 10439 Berlin (Prenzlauer Berg); nevelő: Vízi Zsuzsa, Déli óvoda: csütörtök, 8.30–16.00, Martin-Luther-Kirchengemeinde, Hortensienstr. 18, 12203 Berlin (Steglitz); nevelő: Vízi Zsuzsa. Óvodadíj: 45 euró/hó. Magyar iskola: minden második szombaton, 10.00–13.00, CHB, Dorotheenstr. 12, 10117 Berlin (Mitte); tanító: Vízi Zsuzsa

Brunszvik Teréz Társaság e.V. Színkör: szombat, 10.00– 13.00, Alternativer Kunstverein ACUD e. V., Veteranen str. 21, 10119 Berlin (Mitte); s z í n h á z pedagógusok: Klapcsik László, Polgár Erika Iskoladíj: alkalmanként 11, ill. tagoknak 9 euró. Éves tagdíj: 30 euró.

Magyar Kolónia Berlin e.V. További program 2010. június 12., 12 órától június 13., 12 óráig lesz a szezonzáró ünnepségünk. Grillezéssel, magyaros ételek főzőversenyével. Vendégek 5,- eurót fizetnek. Italt, édességet, salátát mindenki maga hoz magának. Ottalvás saját sátorban lehetséges. Helyszín: Natursportpark Blankenfelde, Jünsdorfer Weg 1c. Pontos információ végett érdeklődni az elnöknél lehet: Usztics János (tel.: 451 84 07, e-mail: [email protected]).

86. sz. Apáczai Csere János cserkészcsapat A berlini cserkészekről érdeklődni lehet a Konthur házaspárnál: [email protected], (030) 79 60 291

Ezen a helyen még egyszer felhívjuk a figyelmet a jubileumi nagytáborra Kastl-ban, amit a Hárshegy Cserkészparkban tartanak augusztus első hetében. Vendégeket is szívesen látnak a vendégnapokon 2010. augusztus 6-tól 8-ig. További tájékoztatás a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Európai Kerületének honlapján található: www.cserkesz.de Lásd még cikkünket a 15. oldalon.

Ungarischer Volkstanz Berlin Kurse, Veranstaltungen und regelmäßige wöchentliche Proben Mehr erfahren Sie auf unserer Webseite www.befono.de Tel.: (0160) 927 203 81 – Krisztina

Krónika 2003 Május 23.–25. Egyesületi kirándulás a Tietzowsee melletti Zechlinerhüttébe, rheinsbergi kiruccanással Június 21. Juhannus-napi finn–magyar találkozó Alt-Heiligensee-ben Szeptember 20. Kiezwanderung: Köpenicki séta – városháza és étteremhajó között, Steppat Teréz szervezésében Október 13. Michael Roth, az SPD parlamenti képviselője mint a német–magyar parlamenti csoport alelnöke tart ismertetőt Magyarország 2004-es EU-csatlakozása fényében. Október 24. Az októberi ünnepségen Pozsgay Imre politológus mond ünnepi beszédet. November 22. Miért olvasnak annyit a finnek? Kati Jauhiainen előadása a finn oktatási rendszerről és a PISA tanulmányról December 13. Közös karácsony a Magyar Kolóniával – ezúttal is hozott anyaggal, azaz, finom falatokkal és jó borral 2004 Január 24. Szabó Anett előadása és videobemutatója a Kultúrák Karneváljáról Február 20. Tekeest a Gropiusstadtban, az ottani Gemeinschaftshausban Március 15. Márciusi ünnepség Tolnai Ottó ünnepi előadásával Április 24. Évi közgyűlés: Vezetőségi beszámoló az előző évi tevékenységről Május 5. A Magyar Köztársaság az Európai Unió új tagja: Csete Edit előadása a Magyar Nagykövetségen Június 4.–6. Egyesületi kirándulás. Az úticél ezúttal is Zechlinerhütte.



2010. június

Krónika 2004 Június 27. Kerületi séta Pankow-ban Ketel Ilona szervezésében Szeptember 18. A Világ Kertjeinek megtekintése után grillezés Kaulsdorfban, az Urban házaspár új otthonában Szeptember 25. Szilágyi Szabolcs irodalmi előadása és videovetítése Vass Albertről Október 10. Újabb kerületi sétánk Schönebergbe vezet, ahol Hetey László kalauzol minket, majd Heteyék otthonába is, ahol kellemesen kicseng a nap felesége, Hanna roskadásig megrakott asztala mellett. Október 22. Közös októberi ünnepség a Collegium Hungaricumban, dr. Kende Péter politológus ünnepi előadásával November 18. Csete Edit és Dropkó Erzsébet estje, ezúttal Magyarország EU-tagságának féléves tapasztalatairól

20. oldal Seiten 1, 4-7

Themen dieser Ausgabe

Grußwort zum Jubiläum Zu unseren ungarischen Artikeln von Kornél Klement, Vorsitzender des Bundes Ungarischer Organisationen in Deutschland. Der Jahren der Vereinigung, etwas gedeutsche Text kann bei der Redakti- mischt mit Aufnahmen von Veranstalon des Berlini Híradó angefordert tungen des Hauses Ungarn, in dem der Verein immer zu Hause sein durfwerden. te. Die DVD kann für eine kleine Seite 3 Spende von 5 Euro bei der RedaktiEditorial mit einem Bericht über on bestellt werden. den Verlauf der JubiläumsversammSeiten 4-28 lung der Vereinigung am 16. April, zu Jeweils eine Spalte mit der der wir in der ungarischen Botschaft Chronik der Ungarischen VereiGäste aus Berlin und Umgebung sonigung 1990-2010. Aus den ersten wie Budapest begrüßen durften. 10 Jahren stehen hier nur die HöheZu diesem Anlass gab der Verein punkte, während die zweite Dekade ein zweiteiliges Album mit Dokumenten und Fotos aus dem Vereinsleben komplett festgehalten ist. heraus, gestaltet von Ilona Ketel. Die Seiten 8-9, 12 Alben können auf unseren StammtiGedanken zum Jubiläum von schen am jeweils ersten Freitag im András Masát, bis 2007 Direktor des Monat angesehen oder für kurze Zeit Collegium Hungaricum, Ferenc mit nach Hause genommen werden. Nick, Kuratoriumsvorsitzender der Darüber hinaus wurde eine Po- Stiftung für die Kultur des Dorfes, werPoint-Präsentation mit Aufnahmen Ágnes Klekot, Ehrenmitglied der Vereinigung, und unserem Mitglied Ilona Ketel. Wenn gewünscht, können die jeweiligen Beiträge auf Deutsch bei der Redaktion angefordert werden. Seiten 13 und 14

December 11. Batyusbálos karácsonyi ünnepség a Collegium Hungaricumban, Varga Imre Mátyás zongorával kísért énekével, valamint a berlini magyar iskola gyermekeinek versmondásával 2005 Január 22. Almuth Berger, Brandenburg Tartomány külföldiek ügyeivel foglalkozó megbízottja előadást tart az integrációról és az asszimilációról, valamint a paralleltársadalmakról Február 19. Tekeest a Pankow-i Bismarck étteremben Március 6. Az irodalom és a politika címmel előadást tart Eörsi István író, Klessmann Anna moderálásával. Március 12. Márciusi ünnepség Április 23. A 15 éves Magyar Egyesület jubileumi közgyűlése a vezetőség beszámolójával

aus 20 Jahren Vereinsleben vorgestellt, diese kann über die Redaktion bezogen werden. Auch unser Ehrenmitglied József Zsebényi hat – im Namen der Verei-

Eines der Schlussbilder der DVD, mit deren Autor József Zsebényi

nigung der DDR-Ungarn, also der ehemaligen Vertragsarbeitnehmer – etwas auf den Gabentisch gelegt. Eine DVD mit Bildern aus den ersten

Postecke Leserbriefe von Volker Zurbuchen zum Sprachendisput bei Gedenkfeiern im März oder Oktober sowie von Dr. Judit Molnár über den in Nr. 29 erschienenen Artikel von Márta IllésMolnár zur Praxis der Namensgebung ungarischer Eltern für ihre Kinder in Deutschland Seite 15 100 Jahre ungarische Pfadfinderbewegung Dr. Júlia Németh beschreibt in einem kurzen Abriss die Geschichte der Pfadfinder, die bis in das Jahr 1910 zurückgeht, als sich die ersten Gruppen bildeten. Die Bewegung wurde nach dem 2. Weltkrieg in Ungarn verboten, lebte jedoch im Westen, in Übersee und in Australien weiter. Heute wirken die Pfadfinder in 12 Ländern auf 4 Erdteilen in 70 Gruppen. Im August 2010 wird im Pfadfinderpark im bayerischen Kastl das Jubiläumslager stattfinden, das vom



21. oldal

2010. június Samstag, 9. Oktober Trachten des Karpatenbeckens aus dem Blickwinkel eines Sammlers Ein Diavortrag in Deutsch von unserem Mitglied Judit Pompéry

Themen dieser Ausgabe Zu unseren ungarischen Artikeln 6. bis 8. August auch Besuchern offensteht. Seite 16 Veranstaltungen der Ungarischen Vereinigung 2010 Donnerstag, 24. bis Sonntag, 27. Juni Ausflug nach Kraków Dort sind wir im Hotel Ascot, in 2und 3-Bettzimmern untergebracht. Zum Besuchsprogramm gehören Altstadt und Wawel ebenso wie eine

Über die Gedenkveranstaltung im Oktober informieren wir rechtzeitig, wenn das konkrete Programm feststeht. Samstag, 13. November Mein Leben und die Soziologie Professor Bálint Balla stellt sein neues Buch vor (in ungarischer Sprache).

Wawel

Ausflugsfahrt auf der Weichsel und ein ungarisches Restaurant. Wenn Interesse besteht, besuchen wir auch

Kapelle Kinga im Salzbergwerk

das Salzbergwerk Wieliczka, seit 1978 UNESCO-Weltkulturerbe – wie auch Altstadt und Wawel. Näheres gibt es demnächst noch per Rundmail an die Teilnehmer. Sonntag, 12. September Ein Tag in Köpenick Das Mittagessen wird im Restaurant unseres Mitglieds András Milák eingenommen. Es folgt ein Schiffsausflug, und schließlich beenden wir den Tag bei einer guten Tasse Kaffee in Teréz Steppats Garten in Karolinenhof.

Samstag, 18. Dezember Weihnachtsfeier Der genaue Ort steht noch nicht fest, wird aber im nächsten Rundbrief bzw. Híradó bekanntgegeben.

Und an jedem ersten Freitag im Monat: Stammtisch in der Kleinen Kneipe „Zum György“ (s. Werbung Seite 16). Seiten 18-19 Infos zu anderen ungarischen Vereinen und Gemeinden Bei Fragen zur Ungarischen Kolonie Berlin (Präsident János Usztics, www. ungarische-kolonie-berlin.de, [email protected]), zur Teréz-Brunszvik-Gesellschaft Berlin (Orsolya Felsmann, [email protected], www.brunszvik.de), bzw. zu den Ungarischen Pfadfindern in Berlin (Krisztina und Zoltán Konthur, [email protected], www.cserkeszek.de) bitte per E-Mail Kontakt aufnehmen bzw. die Homepage besuchen. Gottesdienste der Ungarischen Protestantischen Gemeinde mit Ciprián Mátéfy finden an jedem zweiten Samstag im Monat um 16 Uhr in der Kapelle der Grunewaldkirche statt (http://berlin.lutheran.hu). Heilige Messen der Ungarischen Katholischen Mission finden an jedem zweiten Sonntag im Monat um 16 Uhr in St. Paulus, Moabit statt.



Krónika 2005 Május 6. A Marika kávézó kényszerű bezárása miatt itt utoljára tartjuk Törzsasztalunkat. A megható köszönetnyilvánítás, kis ajándék alig tudja elhessegetni a szomorúságot … (cikk a 17. oldalon) Május 11.–16. Egyesületünk nagy sikerű erdélyi kirándulása, Nick Katalin szervezésében: A Klekot Ágnes tiszteletbeli tagunknál Pesten töltött kellemes est után 5 nap alatt eljutunk többek között Nagyváradra, Marosvásárhelyre, Kolozsvárra és Székelyudvarhelyre, részt veszünk a csíksomlyói búcsún, és megcsodáljuk a Tordai Hasadék, a Békás-szoros, a Gyilkos-tó és a Szent Anna tó csodálatos szépségét. Június 25. Rigó Erik tiszteletbeli tagunk magánnyomozói irodájának munkájáról számol be. Augusztus 14. Kellemes délután és est Braune Ágneséknél, Reinickendorfban Szeptember 2. Törzsasztalunk a Kleine Kneipe „Zum György” elnevezésű kiskocsmában új otthonra lel. Szeptember 10. F. Tóth Gábor főkonzul bemutatkozása Október 9. Kiezwanderung: Sétánkon Rademacher Irén szűkebb hazájában, Weissenseeben kalauzol bennünket, amelyet kellemes csevegéssel zárunk Irénke otthonában. Október 23. Az ünnepség fő előadója dr. Alföldy Géza egyetemi tanár, az estet Székely Attila zongorajátéka zárja. November 19. Békét és Reménységet címmel Tolcsvay László harmadik koncertjére kerül sor, ezúttal is küllemre erre predesztinált tagtársunk, Robotka József szervezésében. December 17. Karácsonyi batyusbálunkon Erdmann Erzsébet Erdélyben készült videóját is láthatjuk.

2010. június

22. oldal (Fortsetzung von Seite 21)

Krónika

Themen dieser Ausgabe

2006 Január 21. A kancellári hivatal megtekintése, majd finom ebéd a Ständige Vertretung rajnai étteremben Február 17. Dr. Orgoványi András követ bemutatkozó estjén a téma ismét Magyarország és az EU Március 17. Dr. Gergely András történész igen érdekfeszítő előadással tiszteli meg a márciusi ünnepség közönségét. Az estet Szűcs Dea és Murvai Márta hegedűjátéka fejezi be. Április 19. Tisztújító közgyűlés: személyi változásra nem kerül sor. Május 14. Kerületi sétánk – Breier Anna érdekes ismertetése mellett – ezúttal Kreuzbergbe vezet. Június 22.–25. Négynapos egyesületi kirándulásunk ezúttal is külföldre, a csehországi Óriás-hegységben fekvő Cerny Dulba vezet. Augusztus 27. Milák András tagtársunk kezdeményezésére kirándulást szervezünk Müggelheimbe, ahol többek között András falatozójába ellátogatva sikerül az éhségünket leküzdeni. Szeptember 17. Újabb kerületi sétánkon a Hoffmann házaspár vezetésével Dahlemben nézünk körül. Október 14. A nemzeti ünnep alkalmából Lux Antal videoinstallációval egybekötött beszámolójában aktív 1956-os részvételéről beszél – a forradalom 50. évfordulója alkalmából. November 18. Szabadnak születtél: Bródy János koncertje December 15. Karácsonyi est, amelyen Kraft Ilona festő-tagtársunk ízelítőt ad alkotásaiból.



Seite 23 Einige Impressionen Zu unseren ungarischen Artikeln von den letzten Vereinsveranstaltungen: Professor Josef Makovitzky bei seinem Vortrag über die im Frühjahr in Budapest zu sehen die Bauhaus-Künstler aus Pécs im war. Miklós Kőniger hatte – vielleicht November 2009, Ágnes Braune und sogar ein wenig aus Anlass des Enihr Nachwuchs beim kulturellen Teil des der DDR vor 20 Jahren – DDRder letzten Weihnachtsfeier, Ilona von Filmplakate gesammelt und ausgeBoeselager während ihrer Präsenta- stellt, auf denen ungarische Filme tion über ihre Mutter Freifrau Csilla angekündigt werden. von Boeselager, den Engel von BudaSeite 35 pest (Februar 2010). Bücherecke Seiten 24-27 Géza Mogyorósi hat in den kalten Ein bunter Strauß kleinerer und gröWintermonaten vier Bücher zur Hand ßerer Meldungen von Géza Mogenommen und berichtet in der gyorósi u. a. über Bücherecke über seine Eindrücke: – den Berliner Dom (in diesem Jahr Emma Baumacher: 105 Jahre alt), Kriegsherren der Nazis – Schiffsreisen auf der Donau, die unter deutschen Touristen wieder Schlechter Stil, falsche historische Daten – vielleicht ist dieses Buch nur in Mode gekommen sind, – das seit 5 Jahren bestehende Ho- eine Ansammlung diverser Übersetzungen… locaust-Mahnmal in Berlin und – Toleranz und Humanismus der Aurél Vécsey: ehemaligen Phantomstadt Berlin. Bitteres ungarisches Los: Emigration Dazu auf Seite 27 ein Artikel über die Eine lesenswerte Porträtsammlung Währungsunion und damit das Ende ins Ausland gegangener ungarischer der DDR-Mark vor 20 Jahren. Prominenter – von Katalin Karády und Antal Páger über Sándor Márai und Seiten 28-29 Ede Tellér bis hin zu Ferenc Puskás Honigsüße Berlinale und vielen anderen. Géza Mogyorósi berichtet über die Filme, den Wettbewerb und die Teil- Sándor Márai: Schriftsteller, Dichter, Literatur nehmer. Aus Ungarn ging im Wettbewerb Szabolcs Hajdús neuester In der Presse erschienene publizistiSpielfilm Bibliotheque Pascal an den sche Werke Márais, im ersten Teil Start, der übrigens den Hauptpreis auf über ungarische, im zweiten über der diesjährigen Budapester Film- ausländische Autoren. Hildegard Knef schau gewann. Der Goldene Bär ging Jürgen Trimborn : an Semih Kaplanoglu für seinen Film Das Vorhaben war eine große Herausforderung für den Autor, und eine Bal (Honig). gestrenge, gründliche Biographie ist Seiten 30-33 dabei entstanden. Es ist nichts, wir gehen nur Seite 36 leise voneinander Rätselecke Miklós Kőniger erinnert an den vor 50 Jahren verstorbenen Operetten- Sieben Fotos von sieben Städten, die komponisten Paul Ábrahám. Der Arti- alle etwas gemeinsam haben. Was – kel kann unter dem Titel Good night, das ist die erste Frage. good night bei der Redaktion auf Bei drei der Fotos haben wir den NaDeutsch angefordert werden. men der jeweiligen Stadt weggelasDaneben auf Seite 33 zwei Frühsen. Die zweite Frage lautet: Welche lingsgedichte von Gitta Körmendi. Städte sind auf diesen abgebildet und was verbindet diese Städte über die Seite 34 Interview mit dem Autor des vorste- Gemeinsamkeit der ersten Frage henden Artikels zu einer Ausstellung, hinaus noch mehr?



23. oldal

2010. június

Legutóbbi programjaink

Krónika 2007 Január 6. Deutsche in Ungarn címmel kiállítás nyílik Dahlemben, Vanja professzor megnyitó szavaival Február 16. Bóta Zsolt követ bemutatkozása egyben sorozatnyitó előadás. Címe: Magyarország 50 évvel a forradalom után és az EU-csatlakozás 3. évfordulója előtt.

pillanatfelvételei

Fenti bal oldali kép: 2009. november 14.: Makovitzky professzor előadása a 90 éves Bauhaus pécsi származású alkotóiról Fenti jobb oldali kép: 2009. december 19.: A karácsonyi ünnepségen a Braune család kis kultúrprogrammal örvendezteti meg a hallgatókat. Lenti bal oldali kép: 2010. január 22.: Bóta Zsolt követségi tanácsos aktuális tájékoztatója Magyarország belpolitikai és gazdasági helyzetéről 2010. február 7.: Ilona von Boeselager előadása édesanyja, Csilla Freifrau von Boeselager áldozatos munkájáról, amelyért a Budapest angyala címmel illették.

Lösung aus Nr. 29 Tibor Rataj hatte sich in seinem Atikel über den Vereinsausflug nach Hamburg in einem Punkt geirrt – und darauf hatte sich unsere Frage bezogen. Das Treffen Das Hamburger Rathaus mit den dortigen Ungarn war nicht am Samstag, sondern bereits am Freitag Abend. Dieser Lapsus war zwar nicht weltbewegend wichtig oder gar schlimm, uns aber durchaus eine nicht ganz ernste Rätselfrage wert.

Március 2. Az Egyesület Törzsasztalán Robotka József tagtársunk az Illés zenekar elhunyt alapítójáról-névadójáról, Illés Lajosról tart emlékelőadást, zenei betétekkel Március 15. Az ünnepi szónok ezúttal dr. Fónagy Zoltán történész Április 21. Évi közgyűlés Május 3. Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Berlini Híradó szerkesztőségét miniszteri elismerésben részesíti, mégpedig „A Magyar Kultúra értékeinek németországi terjesztése terén kifejtett magas színvonalú tevékenységéért”. Június 15.–17. Kirándulásunk úticélja Drezda, ahol Milos László, a drezdai magyarok aktivistája, szakavatott vezetéssel bemutatja a város számtalan nevezetességét. Egyik este még bográcsgulyással is kedveskednek a Hordó nevű magyar étteremben. Szeptember 9. A Tummoscheit házaspár változatos kerületi túráján a Wuhlheidével ismerkedünk meg közelebbről. Szeptember 29. Találkozások: Schäffer Erzsébet, a Nők Lapja újságírónője, három órás, színes élmény- és felolvasóestet tart, Gyapjas Márta tagtársunk moderációja mellett. Október 20. A show folytatódik: Tolcsvay László negyedik koncertje az Egyesület, ill. Robotka József szervezésében

2010. június

Krónika 2007 Október 23. Az estet meghatározza a búcsú: Kukorelly Endre író ünnepi beszéde előtt Masát András professzor, a Collegium Hungaricum igazgatója méltó szavakkal illeti a bezáró Házat és munkáját, majd maga is hivatalosan búcsút vesz Berlintől. November 23. Újabb tekeest Pankow-ban, a Bismarck étteremben

24. oldal A Berliner Dom jubileuma Kőhajításnyira a világhírű Humboldt Egyetemtől és az új Collegium Hungaricumtól csodálhatják meg a német fővárosba látogató turisták a 105. születésnapját most köszöntő Berliner Dom-ot. Az óriás kupolás remekmű nem csak a világörökség részét képező Múzeum-sziget legnagyobb épülete, hanem az egész „Hauptstadt” legméretesebb egyházi komplexumaként méltatják.

kISEBB-NAGYOBB HÍREK

November 30. – december 1. Az új Collegium Hungaricum megnyitásának eseménysorozata, amelyen az egyesület tagjai csak vendégként vesznek részt. December 15. A karácsonyi ünnepséget 2007-ben és a következő években is a Törzsasztal helyszínén, a Kleine Kneipe „Zum György”-ben tartjuk. Ezúttal Braune Agi és Oltay Edith gyermekei szolgáltatják a „kulturális körítést”. 2008 Január 25. Quo vadis Pannonia? Ezt a kérdést firtatja Bóta Zsolt követ az egyesület januári klubestjén, immár második előadásán. A találkozó elején Bóta Zsolt és dr. Hetey László Nagy Iván tagtársunknak a Falvak Kultúrájáért Alapítvány által adományozott Magyar Kultúra Lovagjának hivatalos oklevelét adják át. Február 23. Gosztonyi professzor előadása az új Collegium Hungaricumban: Az intellektuális teljesítmény idősebb korban Március 15. Bereményi Géza író ünnepi beszédével tartják az első márciusi ünnepséget az új környezetben. Két fős delegációnk a napot Drezdában tölti, s részt vesz az ottani magyarok koszorúzásán, amelyet minden év március 15-én tartanak a helyi Kossuthemléktáblánál. Április 17. Évi közgyűlésünkön a hivatalos beszámolók előtt a CHB igazgatója, Can Togay János mutatkozik be.

A császári korszakban, 1894 és 1905 között, Julius és Otto Raschdorff tervei alapján igen rövid idő alatt emelték a Berliner Dom-ot. A Spreeparti italo-reneszánsz stílusú dóm főhajója hajdan közel kétezer hívőnek biztosított ülőhelyet, túlszárnyalva ezzel a 18. század derekán átadott Operaház befogadóképességét. A nácizmus végnapjaiban közös sors jutott a meseszép operaháznak és Berlin impozáns templomának. De míg a zene fellegvárát a kommunista kultúrpolitikusok bő fél évszázada renováltatták, addig Hermann Göring birodalmi marsall 75 esztendővel ezelőtti (még egy kerek évforduló!) esküvőjének helyszíne csak a két német állam összeolvadása után született újjá. Nem öröm, de láttam még kiégve, üresen tátongva, reménytelen állapotban Raschdorff apuka és mérnök fia gyönyörű alkotását. Az effektív helyreállítási munka állítólag 18 esztendőt vett igénybe. Tény, hogy bonni segítséggel az NDK összeomlása után a kilencvenes évek ele-

jén nyitotta meg ismét kapuit a szobrokkal díszített, körerkélyéről pazar panorámát nyújtó dóm, amelynek altemplomában I. Frigyes porosz uralkodó és hitvese, Sophia Charlotte, továbbá II. Frigyes Vilmos király nyugszik. Naná, hogy a keletnémet állampárt, az NSZEP sem Walter Ulbricht, sem utódja, Erich Honecker idején nem erőltette a renoválást. A régi funkciójának visszaadott, zöld patinás kupolájú, arany keresztes szentély ma mágnesként vonzza a turistákat, akik szerény belépődíj ellenében orgonaszó mellett bámészkodhatnak az idén 105. születésnapját köszöntő, márványoszlopos bazilikában. Divat a dunai hajózás Tavaly 150 ezer német turista vett részt több napos dunai hajózáson. A Passau és Budapest között ingázó, minden igényt kielégítő folyami luxusszállodák komfortja a körutazás és a városnézés előnyeit ötvözi. A különösen az 50 év felettiek körében népszerű – komoly fejlődést ígérő – idegenforgalmi ágazat legnagyobb pluszpontja, hogy a vendégek úgy ismerkedhetnek meg szép tájakkal, vízparti városkákkal és metropolisokkal, hogy közben nem kell nap mint nap másik hotelben éjszakázniuk, bőröndöt kibepakolniuk, éttermet keresniük. A Passaut, Bécset, Pozsonyt, Esztergomot érintő dunai túrák fénypontja a magyar főváros – állítja Gerda von Fritsch berlini turisztikai szakember. A Budapesten már legalább kéttucat alkalommal megfordult német utazási irodás asszony lapunknak jelezte, hogy a folyami hajózásban még komoly tartalékok rejlenek Európa-szerte. Hiszen a Duna mellett többek közt a Rajnán, a Moselen, az Elbán, a Szajnán és a Volgán is egyre többen kelnek útra. Míg a 90-es évek végén Németországban még csak alig 139 ezer folyami „Kreuzfahrt”-ot értékesítettek, addig a múlt esztendőben már 396 ezer német turista vakációzott így. Noha a hosszúra nyúlt tél kissé lerövidítette a hagyományosan



25. oldal

2010. június

március és november között népszerű belvízi hajózás szezonját, a szakemberek bíznak benne, hogy 2010-ben a 400 ezres álomhatárt is átlépheti az NSZK-ban a több napos folyami hajókörútra befizető németek száma. (Az áprilisi, izlandi vulkánkitörés kapcsán kialakult repülőzési káosz friss lökést adhat a turizmus ezen folyami ágazatának.) Új trend, hogy egyre több fiatal családos és szingli választja az üdülésnek ezt a vízi formáját: ami változatlan, az a „kék Duna” töretlen elsősége az európai folyók között. Passau, a 3 folyó városa

5 éves a berlini Holokauszt Emlékmű Most tavasszal ünnepli felavatásának ötödik évfordulóját a Denkmal für die ermordeten Juden Europas. A Brandenburgi kapuval szomszédos Holokauszt Emlékművet hosszas huzavona után 2003 tavaszán kezdték el építeni. A 2711 darab eltérő magasságú sötétszürke betonoszlopból álló labirintus alatt információs központot alakítottak ki. A meggyilkolt európai zsidók emlékművét a második világháború befejeződésének 60. évfordulója alkalmából, 2005 májusában avatták fel. Azóta több millióan keresték fel. A német főváros szívében – kőhajításnyira a Magyar Köztársaság Nagykövetségétől – található holokauszt emlékmű ötlete bő két évtizeddel ezelőttre nyúlik vissza. Eberhard Jäckel történész és a publicistaként nevet szerzett Lea Rosh mint a „Perspektive Berlin” polgári kezdeményezés akkori irányítója vetette fel, hogy emlékhelyet kellene kialakítani a meggyilkolt európai zsi-

dóság tiszteletére. Német politikusok, közéleti személyiségek egy csoportja felkarolta a kezdeményezést, de ellenzői is voltak annak a javaslatnak, hogy a „hajdani tettesek hazájában” épüljön fel a Denkmal für die ermordeten Juden Europas. A még Németország újraegyesítése előtt kialakult vita végül 1999 nyarán zárult le. Akkor döntött úgy a – frissen Bonnból Berlinbe költözött – Bundestag, hogy meg kell épülnie az emlékműnek. Peter Eisenman tervei alapján 2003 tavaszán láttak munkához a szakemberek. Az amerikai építésznek nem volt könnyű dolga, hiszen a Brandenburgi kapuval szomszédos, 19 ezer négyzetméteres területre megálmodott betonmező a német főváros turisztikailag legfrekventáltabb helye. A bő két évszázados Brandenburger Tor-on kívül a közeli Reichstaggal, a Hotel Adlonnal és számos, a környéken lévő diplomáciai központtal is harmonizálnia kellett az emlékhelynek. A 2711 eltérő magasságú szürke betontömbből kialakított, minden oldalról bejárható emlékmű alatt egy 800 négyzetméteres információs központ is helyet kapott. A holokauszt

mintegy 6 millió zsidó – köztük több százezer magyar – áldozatának tisztelgő, gigantikus berlini emlékművet öt esztendővel ezelőtt, 2005. május 10-én avatták fel. 60 évvel azután, hogy befejeződött a második világháború az öreg kontinensen. Fantom-városból szuper metropolis Berlin: tolerancia és humanizmus A német fővárosban vendégeskedő honfitársainkkal és külföldi turistákkal beszélgetve gyakorta elhangzik, hogy Berlin tarka varázsához hozzátartozik az itteni polgárok tole-

kISEBB-NAGYOBB HÍREK



Krónika 2008 Május 12. A Kultúrák Karneváljára érkezett 50 fős, néptáncosokból és népdalénekesekből álló Adrianus csoport hatalmas sikerű délutánnal ajándékozza meg az Egyesületet, no meg a vendéglőst, akinél összejövünk ezen a pünkösdhétfőn. A Nick házaspárral való közös szervezés telitalálat: 70-nél többen népesítik be a Josef-OrloppStrasse-i kiskocsmát – késő estig. Május 23.–25. Ismét Csehországba vezet a kirándulás, ezúttal Teplicébe, az ottani magyarokhoz, a fürdőszezon megnyitása alkalmából, ahol vendéglátóink gondosan előkészített városnézéssel (hálás köszönet Sulekné Kiss Gyöngyinek!), bállal meg kulturális programmal várnak bennünket meg a több országból érkező vendégeket. Június 22. Westend az úticélja a Bernd Kollmohr vezette kerületi sétának. Augusztus 22.–24. A teplicei magyarok viszontlátogatása Berlinben: Grillestet és városnézést tartunk, majd a Törzsasztalunk kiskocsmájában a búcsúestre kerül sor. Szeptember 21. Kiezwanderung címszó alatt ezúttal a Wannsee környéke az úticél, az idegenvezetők pedig a Hoffmann házaspár, a tapasztalt túrázók. Október 11. A Himalája hegységbe vezető rendkívüli kerékpártúráról számolt be Horváth Balázs, amely úton Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain járt egy fél éven keresztül. Részletes képanyaggal közel hozta hozzánk a szerző azt a sok igen távoli országot, amelyeket kalandos útján érintett. Október 23. Az ünnepi beszédet Achim Beyer kortanú tartja, aki az 56-os forradalomról egy NDK-börtönben értesült. November 20. Szarka László professzor igen érdekes előadással taglalja a magyar kisebbségek és szórványok fejlődését az elmúlt 20 évben.



2010. június

26. oldal

Krónika

(Folytatás a 25. oldalról) ranciája, humora és segítőkészsége. A 20. században a hitlerizmus vérkorszakát, majd a megosztottság több évtizedes tragédiáját és az újraegyesítés 1990es mámorát megélő berliniek humanizmusa nem új keletű. Így aztán nem véletlen, hogy – e sorok írójához hasonlóan – több ezer magyar érzi magát otthonosan a Spree mellett.

kISEBB-NAGYOBB HÍREK

2008 November 22. A Masurenallee-beli rádióközpont megtekintése, Klaus Weber tagtársunk szervezésében December 13. Braune Ágnes és gyermekei kis kulturális programjukkal emelik a hangulatot, étvágyat csinálva Gyuri vendéglős utána tálalt sok finomságához. 2009 Január 21. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Hans Kollmann tagtársunkat Budapesten az Egyetemes Kultúra Lovagjává üti Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Január 23. Fog fájni vagy nem fog fájni? – Magyarország állapota a 2009-es év elején. Ezt a címet választja Bóta Zsolt követ a 2009-es aktuális előadásának címéül. Az est követését a német hallgatóknak szinkrontolmácsolással biztosítjuk. Február 21. Balla Bálint professzor könyvének bemutatóján a hármas szám varázsáról beszél, számos evidens, de még több váratlan és véletlen összefüggést feltárva. Március 15. A nők a forradalomban: Ban Zsuzsa írónő ünnepi beszédként elhangzó frappáns szavait a Berlini Híradó azonnyomban leközölte. Április 18. Tisztújító közgyűlés: 3 turnus után most kis változások állnak be az egyesület vezetőségében, revíziós bizottságában, de az elnökök azért maradnak… Június 19.–21. Hamburgi kirándulás: Az ottani magyar szervezet segítségével szervezzük ezt a 2009-es utat. Városnézés, hajókirándulás és grillest a hamburgi magyarokkal színesítették a hétvégét. Július 19. Kis kerületi séta után, amelyen Grünauban nagy odaadással kalauzol Steppat Teréz, ő az, aki grilldélutánra várja a túrázókat.



Az írásos dokumentumokban legelőször a 13. században felbukkanó Berlin lakóinak jóságáról, humorral párosuló humanizmusáról, ma is kézzelfogható toleranciájáról számos középkori legenda kering. Némelyiknek magyar vonatkozása is van! A város históriájában például kiemelkedő szerep jutott a római katolikus klérus hatalmát megtörő II. Joachim választófejedelemnek. Ő volt az, aki 1539től a protestáns eszmék híve lett. Másfél évszázaddal később – többek között – ezért választották a franciaországi protestáns üldözés hugenotta áldozatai, valamint svájci, holland, magyar és cseh menekültek is új hazájuknak Berlint és zsombékos vidékét. Az oltalmat kereső külhoni polgárokat siralmas állapotok fogadták a Spree és a Havel folyó térségében, mivel a császári és svéd csapatok a harmincéves háború során Berlint sem kímélték. Ráadásul egész Európában aratott a középkorban a pestishalál, és komoly természeti katasztrófák is sújtották a fagerendás épületekben gazdag településeket. Az éhínségnek is főszerepe volt abban, hogy a 17. század közepén már csupán 8 ezer ember élt Berlinben – jobbára sivár körülmények között. A fantom-városban házak százai néptelenedtek el… A protestánsüldözés menekültjei és a korábban kiutasított, majd visszahívott zsidók is kivették részüket I. Frigyes Vilmos, a „nagy választófejedelem” újjáépítő munkájából (mely sok szempontból IV. Béla magyar király tatárjárást követő, 13. századi „második honalapításával” és az 1945-ös német újrakezdéssel rokon). Porosz modernizáció A választófejedelem fia 1701-től már mint I. Frigyes király folytatta Berlin modernizálását, bővítését és a Friedrichstadt városnegyed építését: a 18.

század elején Berlinnek már közel 60 ezer lakója volt. 1713-ban gyermeke, I. Frigyes Vilmos, a „Katonakirály”, került a trónra. A porosz militarizmus atyjáról így fogalmazott dr. Uhrman Iván budapesti történész: „Az úgynevezett őrmester-király tette Berlint ’az észak Spártájává’ azzal, hogy az udvari reprezentáció költségeit drasztikusan leszorította, s az így felszabadult jövedelmet fegyvergyártásra, hadseregfejlesztésre fordította. Szakítva a hagyományos barokk pompával maga is mindig katonai egyenruhában mutatkozott, s ezzel divatot teremtett az európai uralkodók körében”. Poroszország királya 1740-ben II. (Nagy) Frigyes lett. Berlin európai színvonalú fővárossá válása az ő uralkodásának idejére esik. Kortársa, Mária Terézia Berlint ostromló seregeiben magyar harcosok is szép számban voltak. A háborúskodás ellenére a település lakossága folyamatosan gyarapodott, s a 18. század közepére már elérte a 150 ezret. Gombamód szaporodtak a Spree mentén a selyemszövödék és gyapjúfonodák: a hugenották leszármazottainak hála a gobelinszövés is meghonosodott Berlinben, mely Poroszország legfontosabb textilipari központjává vált. A pompát kedvelő II. Frigyes mérnökei 1770-ben kezdtek hozzá a „Linden” sugárút megépítéséhez. Még napjainkban is ez a német főváros leghíresebb bulvárja, ahol több Frigyes-korabeli építészeti remekmű áll restaurált formában. Elegendő ehelyütt a hajdani Királyi Operát megemlíteni – ma Deutsche Staatsoperként az európai zenei élet egyik központja. Avagy a szemközti pazar épületet, mely 1748 és 1766 között készült el a porosz uralkodó fivére, Heinrich herceg számára. Ez a palota lett később az idén alapításának 200. évfordulóját köszöntő Humboldt Egyetem főszárnya. Diákoskodott itt Marx meg Engels, és tanított itt Einstein, no meg előttük a Grimm testvérek. Berlin múltban gyökerező, 21. századi toleranciája nem mese! Az oldalakat összeállította: Mogyorósi Géza

27. oldal

Húsz éve nincs keletnémet márka Az ősszel ünnepli Németország az újraegyesítés huszadik évfordulóját. Az eggyé olvadáshoz vezető úton sorsdöntő jelentőségű volt az NSZK és az NDK között 1990. július 1-jén létrejött pénzügyi, gazdasági és szociális unió, melynek leglátványosabb eredménye a keletnémet márka „megkeményedése” volt. Erről ír Mogyorósi Géza. A chilei emigrációban 16 esztendeje mint évtizedeken keresztül. A nyugati elhunyt Erich Honecker 1989 őszén autók is elérhető közelségbe kerültek: még megünnepelhette elvtársai tár- 2010-re a fehér hollónál is ritkábban saságában a DDR/NDK negyvenedik találkozni Németország útjain Traszületésnapját. Ma már tudjuk, hogy bantokkal, Wartburgokkal, MoszkMihail Gorbacsov csókja a kelet- vicsokkal és Volgákkal. A pénzügyi, berlini parádé tribünjén búcsúcsók gazdasági és szociális uniót követő volt. A hónapok óta tartó, demokrá- első öt esztendőben az ős-NSZK-ból ciát követelő tüntetések, a Balaton- 850 milliárd (!) márkát pumpáltak az nál, Budapesten és Prágában „feled- új tartományokba, s napjainkra már kezett” keletnémet turisták tízezrei megsokszorozódott a fenti gigantikus azt sugallták a nemzetközi közvéle- summa. Van is látszatja. Aki teheti, ménynek, hogy már az NDK sem úsz- látogasson el a volt NDK tájaira – noha hatja meg a peresztrojkát, a gyökeres sokat panaszkodnak az „ossik”, a változásokat. Az akkori magyar kor- hajdani KGST megmosolygott tagmány vasfüggönyszaggató bátorsága állama már kezd ráérezni a kapisem vetítette előre a berlini fal 1989. talizmus játékszabályaira. novemberi leomlását, s az 1990. októberi német újraegyesítést – egy régi álom megvalósulását! A keletnémetek 1989 utolsó heteiben, hónapjaiban elárasztották az NSZK-t, összesen 350 ezer áttelepülőt regisztráltak. A következő esztendő első félévében további közel 200 ezer „ossi” (keletnémet) költözött át Nyugat-Németországba. Bonn (és személy szerint Helmut Kohl kancellár) számára világossá vált, hogy a keleti rokonok csak ott érzik magukat biztonságban, ahol a DEM az „úr”. A valutauniót megelőző szlogen így hangzott: „Ha a nyugatnémet márka nem megy az NDK-ba, akkor a keletA keletnémetek átlagfizetése jobbára németek jönnek a kemény márkához.” A nyugati termékekre kiéhezett már eléri a nyugati kollégák bérének „DDR-polgárok” már jó három hó- 80-90 százalékát, s nem csak Berlin nappal a régen várt újraegyesítés előtt keleti kerületei szépültek meg, hanem búcsút mondhattak puha márká- komoly változáson ment át mind az juknak, s a honeckeri „kaszinóre- öt új tartomány is. Jómagam Drezdától zsim” értéktelen (?) zsetonjait „igazi” Rostockig és Lipcsétől Wismarig pénzre válthatták át. No meg ajándék- pozitív tapasztalatokkal gazdagodtam. ba is kaptak fejenként 100 kőkemény Igaz, egyes régiókban a német átlag márkát 1990 nyarán, úgymond rokoni kétszerese a munkanélküliség, s ez két üdvözlő segélyként. A „DEM-má- évtized után is az egyik legsúlyosabb mort” hamar követte a kijózanodás az társadalmi gond. Lelkük mélyére Európai Unió legújabb régiójában. nézve még az NDK „biztonsága” iránt Húsz éve egy csapásra megszűnt a nosztalgiázók is tudják, hogy 1990megszokott tuti fizetés és óvodai ben, Európa szívében egyedülálló férőhely a kicsinyeknek. Volt már esélyt kaptak a pénzügyi unióval és az dögivel banán és kivi az üzletekben, azt követő történelmi újraegyesítéssel de már nem öt pfennig volt a zsömle, az emberek.

2010. június

Krónika 2009 karolinenhofi otthonában is. A lelkes csapat azért jó pár finomsággal hozzájárul a találkozó sikeréhez. Szeptember 20. A volt berlini fal Bernauer Strasse melletti emlékhelyének vezetéses megtekintése után az Egyesület emlékszalagját helyezzük el a Reichstag parlamenti épületén található, a 20 évvel korábbi határnyitást felidéző emléktáblán. Ezt közös ebéd követi a Ständige Vertretung-ban, ahol már 3 évvel korábban, a kancellárialátogatás alkalmából is igen jól éreztük magunkat. Október 23. Can Togay János, a Collegium Hungaricum igazgatója Bereményi Géza filmrendezőt és Dietrich Garstkát választja az est fővendégeinek. Garstka Nichts als Schweigen című könyvéből hallunk részleteket, a csendesen tiltakozó iskolai osztály történetét, amellyel bizonyítást nyer, hogy 56-ra azért felfigyeltek az NDK-ban is. November 14. Diavetítéssel egybekötött előadásán Josef Makovitzky professzor a 90 éves Bauhaus pécsi származású alkotóiról beszél, többek között abból az alkalomból is, hogy 2010-ben Pécs Európa egyik kulturális fővárosa. December 19. Hideg-meleg büfé, üdvözlő ital, kis hangulatos kulturális körítés a kiskocsmában – így harangoztuk be a Híradó 29. számában a tavalyi karácsonyi ünnepséget. És ez mind meg is valósul. 2010 Január 22. „Jobb” lesz-e Magyarországnak? Bóta Zsolt követ szójátéknak beillő kérdést tesz az ezúttal is szinkrontolmácsolás biztosításával szervezett előadásának elejére. Február 7. Ilona von Boeselager beszámolója édesanyja életéről és önfeláldozó tevékenységéről – a jótékonyság jegyében. A Budapest angyala néven

2010. június

28. oldal

Krónika

Mogyorósi Géza tudósítása a 60. berlini nemzetközi filmfesztiválról

2010 is ismert Csilla Freifrau von Boeselager különösen az NDK-ból menekültek segítésével vívott ki nagy érdemeket a 20 évvel ezelőtti események során. Február 27. Tóth Péter versmondó József Attila estje. Az irodalmi est moderátori szerepét ismét Gyapjas Márta vállalja.

A havas-jeges német fővárosban ebben az évben február 11-én kezdődött a tavasz. A berlini filmfesztivál mindig „szép időt” varázsol a lelkekbe. Dieter Kosslick, a programsorozat főnöke most is mintegy 400 alkotással kényeztette az igényes publikumot. Mivel 2010-ben 60. születésnapját ünnepelte a Berlinale, az Arany és Ezüst Medve-díjat nyert produkciók felsorolása előtt visszapillantunk a Spree-parti celluloid-show korábbi évtizedeire.

Március 15. Dobai Péter író és költő tartja az ünnepi beszédet az 1848 utáni magyar emigrációról. Április 16. A Magyar Egyesület jubileumi közgyűlése. A hivatalos, munkánk beszámolóival teli rész után tagjainkkal, barátainkkal és vendégeinkkel együtt méltó módon megünnepeljük az egyesület fennállásának 20. évfordulóját (lásd cikkeinket a lap első részében).

Május 2. Tekézéshez van kedvünk, így utunk ismét Pankowba vezet, a már jól ismert Bismarck étterembe, ahol aztán a férfiaknál Hetey László, a nőknél Halbleib Ibolya nyer, míg a leginkább patkányokra vadászók patkánykirályi címét Peter Urban szerzi meg.

Mézédes Berlinale

Érdemes a 60. Berlinale kapcsán fesztivál konkurenciacsatájának kicsit a múltba révedni! A rangos jegyében az addigi nyári időpontról fesztivál premierje a négy meg- a tavasz küszöbére került át a Berliszállási zónára osztott, romos metro- nale. Harmincöt esztendővel ezelőtt polis amerikai övezetében, a Titania Magyarországon is szenzációnak Palastban 1951-ben volt. A hajdani számított, hogy Mészáros Márta sztárvendégek között ott volt Olga Örökbefogadás című alkotása Berek Csehova, Hilde Sessak és Winnie Katival a főszerepben besöpörte a Markus. A zsűri Arany Medve-díját fődíjat. Azóta meghódította Középa Négyen egy dzsipben című, Leo- Európa legnépesebb városát (a pold Lindtberg rendezte svájci dráma kétszeres Ezüst Medve-tulajdonos) nyerte. Az 1952-es Internationale Szabó István, Jancsó Miklós, Szabó Filmfestspiele legnevesebb művésze Ildikó (Zazi), Simó Sándor, Tompa az Osztrák-Magyar Monarchiából Gábor, Gödrös Frigyes, Gothár származó – 2002-ben elhunyt – Billy Péter, (az 1994-ben a rövidfilm Wilder volt. Otthonosan mozgott a kategóriában Arany Medvével díjaSpree-nél a szuperproducer, hiszen zott) Cakó Ferenc, Kamondi Zoltán, a nácik hatalomra jutása előtt itt volt Moldoványi Ferenc, Szomjas György zsurnaliszta, s a városban vetette és Fliegauf Benedek is. papírra első forgatókönyveit, mielőtt  áthurcolkodott Hollywoodba. A 3. A magyar névsor az idén tovább bőBerlinalét Gary Cooper jelenléte és vült a február 11. és 21. között mega fesztivállal párhuzamosan lezajlott rendezésre került Berlinalén. Ugyanis kelet-berlini munkásfelkelés tette a fesztivál Fórum szekciója meghívizgalmassá. Majd 1954-ben Sophia ta Hajdu Szabolcs legújabb játékLoren és Gina Lollobrigida forró- filmjét, a Bibliotheque Pascal-t. A Fósította fel a hangulatot, míg a fél évszázaddal ezelőtti celluloid-show érdekességét az adta, hogy végre saját, vagyis (nyugat-)német film, Robert Siodmak Patkányok című munkája győzött. Az Ezüst Medvét 1955ben a Marcellinóért a Spanyolországban lete- Bibliotheque Pascal lepedett – négy és fél évtizede meghalt – ifjú Vajda Lászlónak rum az innovatív, avantgarde, friss produkciók bemutatkozásának legítélték. Nemzetközi zsűri 1956 óta dolgo- fontosabb és nagy hagyományokkal zik a leghíresebb németországi rendelkező eseménye. A magyar–néfesztiválon, mely a fal 1961-es fel- met koprodukcióban született 111 húzása után egyértelműen Nyugat- perces alkotás nemzetközi premiere Berlin legkiemelkedőbb kulturális a berlini fesztiválon volt. A Delphi rendezvényévé fejlődött. A hetvenes Kino-ban lezajlott telt házas vetítéévekben komoly változást hozott, sen ott volt e sorok írója is. Az idei hogy a Cannes-i és a berlini film- budapesti Filmszemle győztes



29. oldal

2010. június

alkotása, ez a felnőtteknek készített tarka mese, a német főváros publikumát is meghódította. Igaz, a magyar–román–angol nyelvű sztori az egyik kultúrában sem jártas nézőket időnként bizonyára zavarba hozta. Nekik nyújtott segítséget, hogy a Charlottenburg kerületi moziban a premiert követően beszélt filmjéről a 38 éves magyar rendező, Hajdu Szabolcs. Felbukkant magyar név a Jud Süss – Film ohne Gewissen című német filmben is. Az antiszemita náci propaganda céljaiból forgatott 1940-es fekete-fehér mű keletkezésének és utóhatásának bemutatására vállalkozó „film a filmről” nem aratott egyértelmű sikert a Berlinalén. De nekem tetszett Oskar Roehler merész kísérlete! Tobias Moretti, Moritz Bleibtreu és Martina Gedeck hitelesen játszottak, és a tehetséges magyar színésznő, Marozsán Erika is megállta a helyét a rangos stábban. Szintén díj nélkül maradt a versenyfilmek mezőnyében a norvégok En ganske snill mann című krimivígjátéka – pedig a skandináv humor remek. A Hans Petter Moland rendezte mozi főszereplője, a 12 évi börtönbüntetésből szabaduló főhőst alakító Stellan Skarsgard zseniális színész. Ha a fenti két alkotás esetében örültem volna a Maci-szobroknak, úgy teljesen jogosnak tartom a díjzápor elmaradását Michael Winterbottom véres és kegyetlenül unalmas celluloid dolgozata esetében. A The Killer Inside Me egy

gyilkossá lett serif 2 órás története: két hulla és 70 percnyi szorongás után kiszöktem a Berlinale Palast sajtóvetítéséről. De lássuk, mely filmeket díjazott 2010-ben a Werner Herzog vezette nemzetközi zsűri! A legjobb alkotásnak járó Arany Medvét a Bal Bal

rendezője, Semih Kaplanoglu kapta. A Méz című, már-már természetbarát kategóriába sorolható, szép török történet megvalósításában német producerek működtek közre. A román Florian Şerban Ha fütyörészni akarok, fütyörészek című friss szerelmi drámája a zsűri nagydíját söpörte be. Szintén Ezüst Medve szobrocskát ítéltek oda a Svájcban házi őrizetben lévő, lengyel-francia állampolgárságú legendás rendezőnek, Roman Polanskinak. Nekem az ő The Ghost Writer című politkrimije tetszett a legjobban a jubileumi Berlinalén. Ewan McGregor, Olivia Williams és Pierce Brosnan játéka a legremekebb klasszikus thrillereket idézi, némi mosolygásra

késztető BMW-reklámmal spékelve. Az egy amerikai szigeten kibontakozó izgalmas sztorit részben Babelsbergben és a Keleti-tengernél forgatta Polanski. Ezüst szobrocskát nyert a legjobb színésznő kategóriában a háborúellenes eposz, a Caterpillar japán sztárja, Shinobu Terajima. A férfiak mezőnyében két orosz művész, Grigorij Dobrigyin és Szergej Puszkepalisz osztozott a díjon a Hogyan végződik a nyár című történetben nyújtott alakításukért. Az Északi-sarkon játszódó film operatőrét, Pavel Kosztomarovot szintén jutalmazta a zsűri. A forgatókönyvírók Ezüst Medvéjét a Wang Quan’an és Na Jin páros érdemelte ki az Együtt külön című fesztivál nyitófilmért. A kínai „nyugdíjas Love Story” számomra kicsit lassú hömpölygésű volt, de a sok eszegetésénekelgetés ellenére is nézhető. A Berlinalén megemlékeztek a régi idők kedvenceiről is: a seregszemlén Hanna Schygulla színésznő és Wolfgang Kohlhaase rendező-forgatókönyvíró vehetett át Arany Medve Díjat több évtizedes eredményes munkásságáért.  Az idén kettős jubileumot köszöntő Berlinale ha nem is volt az elmúlt hat évtized legizgalmasabb fesztiválja, a nézőszám meghaladta a 300 ezret. Ez új rekord! A 20 esztendeje már az egész német főváros kulturális ünnepének számító februári seregszemle most is tavaszt varázsolt Európa szívébe!

Díjazott filmek Ì Legjobb film (Arany Medve-díj): Semih Kaplanoglu: Méz (Bal); Ì A zsűri nagydíja (Ezüst Medve-díj): Florin Şerban Eu când vreau să fluier, fluier (Ha fütyörészni akarok, fütyörészek); Ì Legjobb rendező (Ezüst Medve-díj): Roman Polanski (The Ghost Writer); Ì Legjobb színésznő (Ezüst Medve-díj): Shinobu Terajima (Caterpillar); Ì Legjobb színész (megosztott) (Ezüst Medve-díj): Grigorij Dobrigyin és Szergej Puszkepalisz (Kak Ya Provel Etim Letom / How I Ended This Summer); Ì Legjobb forgatókönyv (Ezüst Medve-díj): Wang Quan’an és Na Jin (Tuan Yuan / Apart Together); Ì Legjobb művészi hozzájárulás (Ezüst Medve-díj): Pavel Kosztomarov operatőr (Kak Ya Provel Etim Letom / How I Ended This Summer); Ì Alfred Bauer-díj: Florin Şerban Eu când vreau să fluier, fluier (Ha fütyörészni akarok, fütyörészek); Ì Legjobb első film: Babak Najafi (Sebbe); Ì FIPRESCI-díj: Pernille Fischer Christensen (En Familie / A Family).

2010. június

30. oldal

A zeneszerző életéről az elmúlt kénytelen a bankszakmában elhe- gyon emlegetik, ahogy mondani évben – „Bin nur ein Jonny” címmel lyezkedni. Sikeres, majd sikertelen szokás, ,szárnyra kapta a hír’. A – egy órás dokumentumfilmet ké- tőzsdézés következményeként egy Zenebona című operett százszászített a Kölnben élő magyar származású televíziós filmrendező, Darvas János. Az ARTE, valamint a WDR televíziós állomások segítették képerKöniger Miklós írása az 50 éve elhunyt Ábrahám Pálról nyőre a zaklatott sorsú komponista portréját; emberi méltósággal, lefegyverző váci intézményben való elzárás is zalékos sikerével egy beérkezett tisztelettel, tehetséggel. Hírlik, hogy felmerül életrajzírójának előadá- muzsikus lett.” egy hamburgi és egy berlini könyv- sából… Ékes bizonyítéka a sikernek, hogy a kiadó tervez egy-egy életrajzi kötetet A Színházi Élet 1918-ban megjelenő színház azonnal felkéri egy teljes es– egymástól függetlenül – két német 30. számában viszont az alábbiakat tét betöltő új operett megkomponáírónő tollából. S amennyiben a hírek olvashatjuk: igaznak bizonyulnak, még ebben az „Ábrahám Pál évben a könyvesboltok kirakataiban megkérte a nemzettalálkozunk Ábrahám Pál (1892, közileg is ismert Apatin – 1960, Hamburg) élet- magyar írót, Molútjának, karrierjének elképesztő nár Ferencet, állomásaival. De mielőtt elkalandoz- hogy engedje át nék egy XX. századi művészsors részére a Farsang ellentmondásos, szörnyű bugyrai- című színdarabját, ban, egy pár konkrét adat – és csak melyből operát szemegközelítés – a művészről. retne komponálni. Az Apatinban született Ábrahám A versszövegeket a Pál zenei tehetségét ugyan korán rangos költő, Koszfelismerik, de szülői kívánságra – tolányi Dezső szakmát kell tanulnia felkiáltással – vállalta. Molnár kereskedelmi iskolába kell mennie igent mond!” (A Budapesten. Ami persze nem zárja mai napig sem ki, hogy miniszteri beadványuk ismerjük a véghatására, korengedménnyel fel- eredményt!) veszik a pesti Zeneakadémia zeneA cikk a továbszerzés szakára Herzfeld Viktor nö- biakban beszávendékeként, míg a zongora szakon mol arról, hogy a Siklós Albert tanítványa lett. Az öt fiatal zeneszeréves anyagot három év alatt végzi el zőnek az elmúlt a feltűnő tehetségű művészjelölt. A évben a bábszínZeneakadémia évkönyve szerint az ház mutatta be 1914-15-ös tanévben állami juta- Etelka szíve című lommal tüntetik ki. A következő – igen ígéretes – évben nyilvános hangversenyen kisoperáját. Az írást színesítve az lására. Drégely Gábor színdarabja nyobemutatják első kompozícióját: újság egy szellemes portré-kari- mán megszületik Az utolsó Verebély gordonkaversenyét, zenekari kíséret- katúrát is közöl a temperamen- lány című „pajkos történet, sok mutel. 1916 decemberében a növen- tumos, vezénylés közben elszálló zsikával és tánccal”. Ebben az elődékek kamarazenekari sorozatában Ábrahámról. adásban mutatkozik be – olyan nagy előadásra kerül a Magyar szerenád Időnként alkalmi zenekarokkal nevű kollégák mellett, mint Gaál Francímű négy tételes vonósnégyese a játszik kávéházakban, énekórákat ad ciska, Kabos Gyula, Fejes Teri – az alig Zeneakadémia nagytermében. fiatal énekeseknek, színészeknek. 16 éves csodagyerek, Eggerth Márta. Az első világháború, az Európán Az első kiugró siker 1928-ban a ZeA Színházi Élet 1928-as számában végigsöprő munkanélküliség, a nebona című operett, melyhez a Fő- D. G. írja: „Hála az égnek megtaláltam dühöngő infláció nemigen kedvez a városi Operettszínház négy dal kom- a zeneszerzőt Ábrahám Pál személyében, kezdő zeneszerzőjelöltnek. Kü- ponálására kéri fel társszerzőként. aki az ötletes és virtuóz jazzszámok lönböző információk szerint a végbi- Nádas Sándor írja a Színházi Életben: mellett nagyon finom, magyar muzsikát zonyítvánnyal rendelkező Ábrahám „…a zeneszerző nevét pár napja na- komponált a darabba.”

Nem történt semmi, csak elválunk csendben…

31. oldal Dalai gyorsan népszerűvé válnak. A rikkancsok az utcán kánonban fütyülik melódiáit. Az előadás szinte valamennyi slágere megjelenik a Rózsavölgyi és Társai Zeneműkiadó népszerű kottasorozatában. A Három bokor saláta, a Harminckettes baka vagyok én és a Tokio mellett a Teve van egypúpú arat osztatlan, eufórikus elismerést. A darabgyáros, versfaragó-hányó Harmath Imre is minden őrületét, szójátékfaragását bedobta a siker érdekében.

mint az első színházi bemutatkozásakor: Társszerzőnek kérik fel. A Melodie des Herzens című filmet 1929. december 16-án mutatják be Berlinben, és a Willy Fritsch-nek írt betétdal: „Bin kein Hauptmann, bin kein großes Tier” (Nem vagyok százados, nem vagyok nagykutya…) egy csapásra slágergyanús. A producer sürgősen hívja további munkára a német fővárosba, de a zeneszerző „nyakig ül” a Viktória című nagyoperettjének a Király Színházi munkálatában. A pesti előadás számtalan kiugró, könynyen megjegyezhető dalt produkál, sőt, az 50. előadást jelző szereposztásos plakát is megjelenik az utcákon. A komponista ugyan sikert arat, neve egyre ismertebbé A magyar nagykövet Ábrahám Pál hamburgi sírjánál válik, a kritiMagánéletében is jelentős változás, ka viszont nem megy könnyen el Fölhogy megkéri Feszelyi Sarolta, a des Imre gyenge, kissé zavaros Zeneakadémia énekes tagozatát librettóján. végző fiatal lány kezét. Ábrahám Pál alakját, történéseit 1929-től kap öt évet a sorstól, a számtalan elhíresült anekdota araszerencsétől és tehetségétől, amit nyozza be. Naivitására, egy más úgy hívunk, hogy NEMZETKÖZI világra való rácsodálkozására jellemSIKER. (Igenis nagybetűvel írandó!) ző első berlini látogatása. Az Alrobi Megkeresi Földes Imre ismert szín- zeneműkiadónál tett bemutatkoműíró és librettista, hogy zenésítse zásakor az igazgató személyesen meg Viktória című darabját. A fordu- fogadja irodájában. A komponista lópontot viszont egy Magyaror- Budapestről hozott lemezeivel, valaszágon forgatott német némafilm, a mint improvizációs képességével, a Szívek melódiája jelentette. (Mint zongorához ülve szinte egy perc alatt tudjuk, 1929 és 1930 között szü- megszédíti Armin Robinsont. lettek meg az első lépések, az első Kalmár András kéziratából (MNF): tapasztalások, az első kísérletek a „4000 márkát ajánl fel… Ábrahám, hangosfilm technikai és művészi noha egy árva garas sem volt a zsebémegteremtéséhez.) Az UFA film- ben, az összeg hallatán kissé bizonygyártó vállalat producere, Erich Pom- talanul kérdezte: Kijövök én ennyiből? mer, a forgatás megkezdése előtti Ő ugyanis évi 4000 márkára gondolt, pillanatokban telegrafált Berlinből: holott Robinson havonta ajánlott „…Mindent átállítani, a most gyorsan ennyit.” terjedő zenés filmre…” A kijelölt 1930. április 7-én a hagyományos zeneszerzők mellett – Werner Richard lipcsei nyári operettfesztiválon Heymann, Viktor Gertler (!) – Ábrahám került sor, immár megváltoztatott is ajánlatot kap egy pár szám meg- címmel, a Viktória és az ő huszárja írására. Vagyis minden úgy kezdődik, bemutatójára. A kritikákra és a nagy

2010. június közönségsikerre tekintettel néhány hónappal később a berlini Metropol Theater egy-két apró változtatással és új szereposztással augusztus 15-én a szerző vezényletével mutatja be az elhíresült nagyoperettet. A két Budapestről érkezett színész – szubrettbuffó kettős – egy csapásra közönségkedvencek lesznek: Bársony Rózsi és Dénes Oszkár (Ahol az ember felmászik a fára, Honvéd banda szól, Good Night). Ugyanebben az évben az Éneklő város című német film zenéjére is megérkezik a felkérés. A főszerepben egy már nemzetközileg elismert sztártenornak, Jan Kiepurának ír „nagyáriát”. Természetesen a Viktória és az ő huszárja is filmszalagra kerül 1932ben. Ömlenek a dallamok, a sikamlós slowfoxok, hawaii valcerek s a pattogó indulók az ismert operett-rímfaragók, Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda tollából. A magyar színpadi verzióhoz Harmat Imre készít ragyogó, szemtelenül szellemes verseket. A siker megállíthatatlannak tűnik. A pénz, a tantiemek gigantikus méretben öntik el a házaspárt. A híres Kurfürstendamm mellett, a Fasanenstrassén lesznek egy rokokó villa tulajdonosai. Ábrahám napi tizenvalahány órát dolgozik otthon, mérhetetlen mennyiségű kávé és napi három doboz cigaretta társaságában. Nem beszélve az elhíresült gulyáspartikról, ahol a zenészek, színészek, színház- és filmkészítők adják egymásnak a kilincset. S közben készül a Hawaii rózsája című nagyoperettje, melynek Lipcsében lesz az ősbemutatója. Ebben három nagy slágert könyvelhet el a szerző: My golden Baby, Ittam egy kis pityókát, Néger dal. Perceken belül felhozzák az előadást a berlini Metropol Színházba. És újabb színházi bemutatók Berlinben, Bécsben, Budapesten, Londonban. Lemezfelvételek szériában az Odeon és más lemezgyáraknál. Egyes, nem egészen megbízható adatok szerint a német nyelvterületen egy-egy este 35–40 színház játssza, táncolja, énekli darabjait. Elhíresült arról is, hogy színházi bemutatóinak első előadásait személyesen vezényli – fehér kesz-



2010. június

32. oldal

tyűben – nagy intenzitással, néha meglepő improvizációs készséggel. Felesége, Feszelyi Sarolta visszaköltözik Budapestre, nem bírja ezt az őrült tempót. A triumf 1932. december 23-án a 3300 személyes Großes Schauspielhausban, a Bál a Savoyban premierjén robban. Egész Berlin meg-

Nem történt semmi, csak elválunk csendben… 50 éve halt meg Ábrahám Pál – folytatás a 35. oldalról jelenik a zsúfolásig megtöltött nézőtéren: von Schleicher kancellár – aki rövidesen kezet fog Hitlerrel, és átadja a marsallbotot – és vendégei, miniszterek, sztárszínészek, rendezők, kritikusok s a szokásos premier siserehad. Az előadásnak négy magyar főszereplője van. Ábrahám Pál a pulpituson, Alpár Gitta Madeleine, Bársony Rózsi Daisy Parker és Dénes Oszkár Musztafa bej szerepében. Idézet a kritikákból: Deutsche Tageszeitung: „Ábrahám Pál gazdagon elhalmoz bennünket óriási vonzerejű melódiákkal. Mit mondhat az ember a szereposztásra? A tapsorkán, a siker az ismétlésekkel együtt a késő éjszakába húzódott.” 8-Uhr Abendblatt: „Alpár Gitta gyönyörűen énekel – Toujours l’amour, La Bella Tangolita, Manapság kinek kell a hűség? – nagy örömet okozva, igaz, mély érzésekkel. Ábrahám magával ragadó elánnal vezényelt…” Berliner Lokal-Anzeiger: „A publikum, az első pillanattól kezdve, hogy Bársony Rózsi színpadra lép, örömmel együtt ’táncol’ a művésznővel. Tapsvihar kíséri minden megmozdulását. Berliner Börsen-Courier: „Dénes Oszkár állati jókedvvel, természetességgel, irtózatos hajtóerővel robbantja szét a színpadot. (Wenn wir Türken küssen, Es ist so schön, am Abend bummeln zu geh’n, Oh Mister Brown)” A közönség tombol, és nem akarja abbahagyni az ünneplést. Éjfél után

Alpár Gitta a teljes együttessel, színes lampionokkal körbejárja az arénaszerű nézőteret, és együtt éneklik a Toujours l’amourt. 1933. január 28-tól Adolf Hitler a birodalmi kancellár. Február 27-én éjszaka felgyújtják a Reichstagot. Április 23-tól már nem írják le Ábrahám Pál nevét a német újságok. A német fővárosban dolgozó magyar művészek jelentős része Budapesten találkozik újra. A legkülönbözőbb utakon-módokon sikerült az utolsó pillanatokban elhagyniuk Berlint. S hogy hogyan tovább, egykét kivétellel reménytelennek tűnik. A magyar főváros mellett még Bécs nyújt lehetőséget, de akik megélték az utolsó hónapok Berlinjét, érzik, hogy az elsöprő, az elkerülhetetlennek tűnő náci fölény mint egy rettenetes árnyék terjeszkedik Európa felett. 1933-tól Ábrahám Pálnak több mint tíz sikeres és kevésbé sikeres bemutatója volt színházban és moziban Budapesten és az osztrák fővárosban. De a zaklatott 33-as év egyik reprezentatív elismerése, hogy Londonban a Drury Lane színházban is bemutatják a Bál a Savoyban című darabját, és a szubrett–buffó szerepekben – ezúttal angolul – Bársony Rózsi és Dénes Oszkár lép fel. Budapesten a Magyar Színházban Lázár Mária, Harmath Hilda és a későbbi UFA sztár Rökk Marika adják a főszerepeket – a kormányzó úr és a pesti prominensek a nézőtéren – a szerző személyes dirigálásával. „Kofferológiában verhetetlenek va-

gyunk” – írta Parti Nagy Lajos egyik megnyitó beszédében. Budapest– Bécs, Bécs–Budapest a cikázó útvonal, s amikor a veszély egyre jobban közeledik, Ábrahám Pált már Párizsban találjuk. Egy rövid ideig a francia főváros biztos menedéke és nemzetközi találkozóhelye az emigránsoknak. Tartózkodási engedély, munkalehetőség, amerikai vízumok és hajójegyek szervezése a legfőbb feladat. Ábrahám megbízást kap Jean Boyertől az 1939-ben készült Szerenád című francia film zenéjére. Ez az utolsó európai munkája. S az egyre növekvő pánik, a háborús félelem hatására a legutolsó pillanatban egy Kuba felé induló hajó utasa lesz. A Karib-tenger melletti tartózkodása is egy filmzenével (It Happened in Odessa) és egy sláger komponálásával teszi elviselhetővé a menekülést, az egyedüllétet, hisz törvényes felesége nem kísérte el útjára… A várva várt New York-i utazás barátja, Alexander Pál magyar származású fotográfus, újságíró 500 dolláros kauciójának letételével valósul meg. Tele reményekkel, felajzott állapotban próbálja bevenni, megkörnyékezni az amerikai színházi világot. Szeretné hinni, hogy muzsikájának dallamvilága itt bontakozhatna ki teljességében. Otthon akarja érezni magát. A realitás és valóság – egy ismeretlen szisztémájú és felépítésű országban – azonban gyökeresen más. A sorozatos lemondások, kudarcok megviselik amúgy is gyönge egészségét. Bár a magyar baráti kör

33. oldal támogatja a mindenki által szeretett, becézett „Palikáját”, a végzetes összeomlás elkerülhetetlen. New York utcáin egyedül vezényel, hegedül, koldul… Konfliktusba kerül a szálloda személyzetével. Egy korábbi, ki nem gyógyított, ki nem kúrált betegség megtámadja központi idegrendszerét. Beszállítják a Creedmoor State Hospital intézetbe, ahol tíz évet tölt elszigetelve, egyedül, szegényen… Európában halálhírét közlik az újságok. Közben az NSZK-ban újra megfilmesítik a Bál a Savoyban, a Viktória, a Hawaii rózsája és a Privatsekretärin című operettjeit. Európa-szerte játsszák a színházak sikeres darabjait. A tantiemek potyognak… hacsak nem ömlenek… De kinek a kontójára? Alexander Pál 1954-ben Hollywoodban találkozik Anatole Perisch hamburgi újságíróval. A fotográfus megkéri a zsurnalisztát, hogy segítsen Ábrahám Pál európai visszatérésében. A német fiatal megdöbbenten hallja, hogy a zeneszerző él, és zárt intézetben tartják. A lelkiismeretes fiatalember beindul. Aki ismeri a német bürokrácia ezerfejű sárkányát, az tudja, hogy a papírőrület ördögi nehézségeket okozhat. De Perisch eljut egészen az Adenauer kormány belügyminisztériumi illetékeseihez. 1956. május elsején a frankfurti repülőtérre megérkezik Ábrahám Pál. A 13 éve nem látott, még levelezési kapcsolatban sem levő feleség hivatalos útlevéllel 1956 tavaszán megérkezik Budapestről Hamburgba, és kibérel egy ötszobás lakást. További kivizsgálásra a zeneszerzőt egy hamburgi idegszanatóriumban helyezik el. Jóvátétel gyanánt a német állam megítél 500 márka nyugdíjat, valamint elmaradt honoráriumai, jogdíjai teljes, visszamenőleges kifizetését. A páciens, ha kedve támad, avagy orvosai, barátai kérésére az intézmény tanácstermében zongorához ül. Mindig mások szerzeményét játssza…! Négy évig békességben telnek napjai, hol a klinikán, hol a Klosterallee 80-ban felesége felügyelete alatt. 1960-ban térdműtéten esik át, a diagnózis súlyos, áttétes rossz-

2010. június indulatú daganat. Május 6-án éjjel a kegyetlen betegség legyőzi szervezetét. A Magyar Köztársaság berlini nagykövete, dr. Peisch Sándor, a zeneszerző halálának 50. évfordulóján megkoszorúzta Hamburg-Ohlendorfi temetőben levő sírját. Május 10-én a követség épületében egy kiállítással és Darvas János dokumen-

tumfilmjének vetítésével tisztelegtünk Ábrahám Pál emléke előtt. Egy szobor, egy márványtábla hiányzik a Nagymező utcából…, de Berlinből is. Forrás: Bernard Grun: Kulturgeschichte der Operette; Maurus Pacher: Der Kronprinz der Operette; Kalmár András: Ábrahám Pál életéből (kézirat)

Königer Miklós, cikkünk szerzője a hamburgi temetőben

Körmendi Gitta versei Daloló színek

Szívembe öltözve Beöltözöm hófehérbe, kedvességbe, szelídségbe, szeretetbe, megértésbe, nevetésbe, dalba, fénybe. Beöltözöm égszínkékbe, puha, meleg ölelésbe, becsületbe, tisztaságba, békességbe, imádságba. Beöltözöm Nap-sárgába, aranyszínű fénypalástba, igaz szóba, bölcsességbe, beöltözöm emberségbe. Beöltözöm szivárványba, fenyőerdők illatába, csermelyeknek énekébe: hadd lehessek én a BÉKE.

A VÖRÖS, vágyával köszönti a Napot. Táncba hív millió tűz-színű pipacsot. Életre szeretve a hűlt érzelmeket, vérünkkel lükteti az örök ütemet. A KÉK, visszaadja a felhőtlen eget, búzavirágszemű, nyári szerelmeket. Tóparton feledett andalgó lépteket, a kék, azt dúdolja, amit a tengerek. A ZÖLD, felidézi a smaragdszín álmot, mint szivárvány szárnyú szitakötő táncot. Magasra emelve a nyár virágkelyhét, dallá varázsolja a természet csendjét. Az ARANY, a nagy Ég, örök kincsestára. Kenyeret rejt érett kalászok magjába’. Felfényli a zöldet, vöröset és kéket, az arany, egy tiszta, angyalhangú ének.

2010. június

34. oldal Magyar filmplakátok a hajdani NDK-ból

Nosztalgia-Ostalgia a Ferencvárosban Németország újraegyesítési jubileumához merészen kapcsolódik a Berlinben élő Kőniger Miklós legújabb kiállításötlete. A Ferencvárosban februárban megnyílt tárlaton régi magyar filmek kelet-németországi plakátjai, műsorfüzetei, mozimagazinjai tekinthetők meg. E sorok írójának nagyon tetszett a pesti tárlat! Jó három évtizede annak, hogy Budapestről Nyugat-Berlinbe tette át székhelyét Kőniger Miklós. Odahaza a színművészeti főiskolának többször sikertelenül nekirugaszkodó szikár fiatalember pantomimes lett. De örök szerelméhez, a mozihoz is hűséges maradt. A Táncművészet és a Néző című lapok szakírójaként szegrőlvégre zsurnaliszta kollégát is tisztelhetünk Kőniger úrban, aki a 80-as évek óta egyedülálló gyűjteményt állított össze a 20. század németországi magyar színészeiről. – A gyufáscímke reklámoktól a moziplakátokig és a fekete-fehér képeslapoktól a régi idők színházi magazinjaig rengeteg magyar vonatkozású kincsre bukkantam Berlin bolhapiacain. De Budapesten és Párizsban is gazdagítottam kollekciómat. Vettem, ajándékba kaptam, csereberéltem a filmtörténeti mementókat. Európában, elsősorban a német nyelvterületen hódítottak tehetséges honfitársaink. A némafilm korszaka óta különösen sok művész futott be karriert Németországban. Lya de Putti, Alpár Gitta, Symo Margit, Halmay Tibor, Verebes Ernő, Beregi Oszkár és a napjainkban New Yorkban élő Eggerth Márta (fotó) neve ma is fogalom az idősebb német filmbarátok körében – meséli Kőniger Miklós bohém tanyának is beillő Schöneberg kerületi lakásában. A 20-as, 30-as, 40-es évek magyar mozicsillagairól számos tárlatot rendeztél Berlintől Varsóig és Bécstől Pestig. Hogyhogy most az újabb idők kelet-németországi magyar sztárjai felé fordultál? – A Tenkes kapitánya révén Zenthe Ferenc és Krencsey Marianne éppúgy népszerű, „külföldi” színészek vol18 éves budapesti lány au pair munkát vállal. Németül és angolul beszélő, frissen érettségizett diáklány német nagyvárosokban keres családot maximum 9 hónapos munkaidővel. Kezdés: 2010. szeptember/ október. Név: Szabó Zita. Elérhetőség: [email protected], [email protected]

tak a háború után kettészakított Németország keleti felében, mint a „körhintás” Törőcsik Mari. Avagy Ferrari Violetta, Bara Margit, Bessenyei Ferenc, Vass Éva, Sinkovits Imre, Kozák András, Latinovits Zoltán s az NDK-ban és az NSZKban egyaránt kedvelt Torday Teri. Budapesten, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben róluk, az 50-es, 60-as, 70-es évek magyar művészeiről azért terveztünk tárlatot, mert ez egy eddig kevéssé feldolgozott téma, mely rengeteg meglepetéssel szolgál – mondja Kőniger nagyot szippantva cigarettájába. Hol látogatható majd a kiállítás? – A februárban nyílt „NosztalgiaOstalgia” című tárlat az áprilisi zárást követően a tervek szerint nem tér rög-

tön vissza Berlinbe. A mintegy 300 darabos anyag előreláthatólag bemutatkozik 2010 nyarán Jászdózsán is. Köszönöm, Miklós, a beszélgetést! Mogyorósi Géza

200 magyar CD, zenei DVD! Berlinben csak nálam, illetve online az AzVuK-nál.

Etwa 200 CD-s, Musik-DVD-s aus Ungarn! In Berlin nur bei mir bzw. online bei AzVuK. AzVuK – Robotka József Hanns-Eisler-Strasse 44, 10409 Berlin Tel.: 030 / 42804372 E-Mail: [email protected]

A Berlini Híradó következő, 31. száma 2010 késő őszén jelenik meg.

Die nächste Ausgabe des Berlini Híradó – Nr. 31 – erscheint im Spätherbst 2010.

35. oldal

2010. június

c l o p s e v y n Kö Írók, költők, irodalom Hosszúra nyúlt 2009/2010 tele: a jeges-havas hónapokban a lelket melengető jó olvasmány legalább olyan fontos, mint a forró tea… Az persze előfordulhat, hogy egyes szerzőkkel „megégeti” magát az ember, pl. cikkírónk, Mogyorósi Géza is! Emma Baumacher ilyen írónő. Erős a gyanúm, hogy nem is létező személyről van szó, és a Náci hadvezérek című kötet csupán egy összeollózott fordítás. Pocsék stílus, folyamatos szóismételgetés és olyan közismert történelmi évszámok, mint a Hitler elleni híres merénylet – 1944. július 20. – következetes félredatálása, ’43 nyarára. Kár. Hiszen a téma, ha nem is új, ma is érdekes. Vécsey Aurél könyve sokkal olvasmányosabb. A Keserű magyar sors – Emigráció című kötet alcíme sokat elárul a mű alaphangulatáról: Menekülés, honvágy, fájdalom, elfeledés, idegen földben

nyugvás. Nem kell megijedni, azért nem ennyire komor ez a portrégyűjtemény, melyben a külföldre vetődött magyar művészek, például Karády Katalin, Korda Sándor, Páger Antal éppúgy felbukkannak, mint a kiváló publicista és író Márai Sándor. A golyóstoll (és a golyós dezodor) feltalálójának, a Dél-Amerikában karriert befutott Bíró Lászlónak az életútja éppúgy izgalmas, mint a legendás T-Ford automobil (egyik) szülőatyjának, Galamb Józsefnek az egyesült államokbeli pályafutása. Aztán ott vannak a világhírű magyar ajkú tudósok Szilárd Leótól Teller Edéig. S a magyar és a spanyol labdarúgás szupersztárja, Puskás Ferenc, a „Száguldó Őrnagy”. Márai Sándor újságokban megjelent publicisztikai műveit kötötte csokorba a Helikon Kiadó. Remek könyv állt így össze,

mely az Írók, költők, irodalom címet kapta. A kötet első része magyar, má-

sodik fele külhoni alkotókról szól. Honfitársaink közül Berzsenyi, Arany, Jókai és Krúdy alakja éppoly érdekesen elevenedik meg, mint kortásai portréja Kosztolányi Dezsőtől József Attiláig. Számomra talán ez utóbbi, fiatalon elhunyt poétáról írott Márai sorok voltak a legmegdöbbentőbbek. A külföldi írótársak listája is hosszú! Csupán néhány kiragadott név „étvágygerjesztőnek”: Villon, Puskin, Zola, Hauptmann és a magyar nyelvért rajongó G.B. Show. Természetesen a németül, angolul és franciául egyaránt jól beszélő Márai Thomas Mannról és Brechtről is véleményt mond, ez utóbbi „kollégát” egyszerűen „tolvajnak” nevezve. De akad még számos meglepetés a 110 éve született mester tollából. Jürgen Trimborn nagy fába vágta fejszéjét, amikor az 1925-ben született és 2002-ben elhunyt „utolsó német díváról” írt könyvet. Hildegard Knef hullámvölgyekkel, sikerekkel és kudarcokkal, őszinteséggel és önámítással tarkított pályafutását elemezve a szerző szinte darabokra szedi a színésznőből sanzonénekessé lett egykori sztárt. Biográfiája szigorú, legyen szó Knef apátlan gyerekkoráról, a náci korszak utolsó perceiben indult karrierjéről, európai és tengerentúli szerepeiről, könyveiről, betegségéről, haláláról.

– a berlini magyarok, barátaik és vendégeik lapja A Magyar Egyesület Berlin e.V. belső kiadványa A Berlini Híradó Szerkesztősége „A Magyar Kultúra értékeinek németországi terjesztése terén kifejtett magas színvonalú tevékenységéért“ a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztérium miniszteri elismerésében részesült. Általános és tördelőszerkesztő: Hans-Ulrich Moritz, tel./fax: (030) 5 62 06 51, email: [email protected] Olvasószerkesztő: Urban Mária, tel./fax: (030) 9 93 95 10, email: [email protected] Felelős szerkesztő: Dr. Hetey László, tel.: (030) 78 71 27 60, fax: 78 71 27 61, email: [email protected] Lapunk layoutját tervezte: Drimál Ferenc † Postacím: Magyar Egyesület Berlin e.V., c/o Priv.-Doz. Dr. Hetey László, Kaiser-Wilhelm-Platz 4, 10827 Berlin Egyesületi bankszámla: Deutsche Bank, BLZ 100 700 24, Konto-Nummer: 398 787 200 Terjeszti az egyesület tagsága a berlini és németországi magyarok és barátaik körében. A nem szerkesztőségi cikkek tartalmáért felelősséget nem vállalunk; az azokban hangoztatott vélemények nem minden esetben egyeznek meg a szerkesztőség, avagy a Magyar Egyesület Berlin e.V. véleményével. A szerkesztőség a felkérés nélkül beküldött cikkeket és képanyagot nem őrzi meg és nem küldi vissza.

2010. június

36. oldal

Megfejtés

Rejtvény

Az aktuális rejtvénykérdés e lapszámunk fő témája ellenére nem az egyesületi jubileummal kapcsolatos, de azért nem is olyan nehéz. Alább hét város fényképét közöljük, ezekről szól két kérdésünk: 1. Mi a hét város aktuális közös vonása? 2. Három fotóról nem közöljük, melyik várost ábrázolják. Mi ez a három város, és mi ezekben az első kérdésen túl ismét csak közös?

29. számunk rejtvénykérdése a tavalyi hamburgi kirándulásra vonatkozott. Rataj Tibor barátunk frappánsan számolt be erről az útról a Három csodálatos nap Hamburgban című cikkben. Egy apróságban azért tévedett: a hamburgi magyarokkal való közös estre a kirándulás első napján, nem pedig a másodikon került sor. Vilnius

Linz

Turku

Tallinn