Nagyfalusi Sándor, az APEH Észak-magyarországi. Becsó Zsolt. Dr. Tordai Péter,

Nagyfalusi Sándor, az APEH Észak-magyarországi Regionális Fõigazgatóság Nógrád Megyei Igazgatóság vezetõje

Becsó Zsolt a Nógrád Megyei Közgyûlés elnöke

Dr. Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A kiadvány szerkesztésében résztvevõ munkatársak: Andó Ákos, dr. Berenténé dr. Kurucz Erzsébet, Berta Csaba, dr. Csongrády Béla, Csörgõ Balázs, Erdei Györgyné, Gyurián Tibor, Horváth Hajnalka, Horváth Zsolt, T. Németh László, Plachy György. Köszönet és elismerés az Egri Nyomdának a színvonalas munkáért!

TOP

3

50

Kopka Miklós fõszerkesztõ Nógrád Megyei Hírlap

Nógrád megye

Nógrád megye

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7%-át (2.546 km2) foglalja el. A 204917 fõs lakosság az ország népességének 2%-a. A megye az Északi-középhegység (Cserhát, Karancs-Medves) vonulatai mentén fekszik. Településszerkezetében (125 község, 6 város) a kis lélekszá-

mú falvak a meghatározóak, városai egyben a 6 statisztikai kistérség központjai (Salgótarján, Balassagyarmat, Rétság, Bátonyterenye, Pásztó és Szécsény). Salgótarján népességét tekintve az ország második legkisebb megyeszékhelye. A lakónépesség országos átlagot meghaladó tartós csökkenésében a természetes népmozgalmi

TOP

4

50

folyamatok mellett az elvándorlás is jelentõs szerepet játszik. A megye gazdasági teljesítményét, illetve fejlettségét megfelelõen reprezentálja az országos szintû bruttó hazai termék elõállításában betöltött szerepe. A bruttó hazai termék területi megoszlását bemutató KSH adatok alapján a megyében elõállított GDP növekedési üteme évek óta elmarad az országostól, 2008.évben az országos 4,4%-os növekedéssel szemben Nógrád 2,9%-os bõvülést ért el. A megye részesedése az országos szinten elõállított bruttó hazai termékbõl 1% körül ingadozik. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék Nógrád megyében a nemzetgazdasági átlag 45,8%-ának felel meg, Budapest fajlagos mutatója a nógrádinak 4,8-szerese, vidéki öszszehasonlításban a legmagasabb egy fõre jutó GDP-vel rendelkezõ Gyõr-Moson-Sopron megye átlaga

2,4-szerese. A fajlagos mutató alapján Nógrád tartósan az utolsó helyet foglalja el a megyék rangsorában. A gazdasági feltételekkel összhangban a munkaerõ-piaci viszonyok is kedvezõtlenebbek az országos átlagnál. A foglalkoztatottság alacsony szintje és a magas munkanélküliség együttes hatására Nógrád megye a leghátrányosabb helyzetben lévõ térségek közé tartozik.

említett válságfolyamattal egyidõben jelentkezõ világgazdasági recesszió hatása. A folyamat eredményeképpen Nógrád megye a kiemelten elmaradott térségek közé került. A gazdasági visszaesés mértékét, illetve idõbeni elhúzódását tekintve súlyosabb volt az országosnál, negatív hatásai máig érezhetõk. A válságos helyzetbe jutott megye gazdasági fellendítése céljából ipari parkokat hoztak létre. A külföl-

A munkaképes korú lakosság aktivitási aránya (foglalkoztatott és munkanélküli létszám aránya a 1574 éves korú lakosságon belül) és a foglalkoztatási arány (foglalkoztatotti létszám aránya a 15–74 éves korú lakosságszámon belül) tartósan és jelentõs mértékben elmarad az országostól. A 2008. évtõl kibontakozó gazdasági válság kísérõjelensége a foglalkoztatás csökkenése volt, amely rendkívül kedvezõtlenül érintette Nógrád megyét. A KSH adatai szerint 2009. év végén SzabolcsSzatmár-Bereg és Borsod-AbaújZemplén megyék után Nógrádban volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. A 2010. II. negyedévi adatok alapján már Nógrád a második legrosszabb munkaerõ-piaci pozícióban lévõ térség, Szabolcs megye 18,1%-os mutatójától csupán 0,3%-kal marad el. Nógrád megye bányászatra, acél-, illetve üvegiparra épülõ gazdaságát a rendszerváltás éveiben végbement válságfolyamat kedvezõtlenül érintette. A megye két vezetõ iparágának (szénbányászat, kohászat) helyzetét tovább súlyosbította az

di tõkebefektetések exportpiac növelõ hatása meghatározó szerepet játszott a gazdasági folyamatok kedvezõ irányú változásában. A me-

1990-es évektõl tartó recesszió után a gazdasági mutatók növekedési üteme fokozatosan megközelítette az országos tendenciát. E néhány évig tartó kedvezõ folyamat azonban nem volt elégséges a meglévõ gazdasági hátrány felszámolásához. A 2007. évi gazdasági eredmények már bizonyos megtorpanást jeleztek, a növekedés mértéke viszszafogottabb volt mint az országos, illetve elmaradt az elõzõ évi növekedés ütemétõl is. A 2008. évvégétõl kibontakozó világgazdasági válság a gazdasági mutatók rég tapasztalt drasztikus csökkenését eredményezte. Nógrád gazdasági teljesítménye minden vonatkozásban az országos átlagot meghaladó mértékben esett vissza. 2009. évben az export 20%-kal, a belföldi értékesítési forgalom 14%-kal maradt el az elõzõ évhez képest. A hozzáadott érték csökkenése 21%, a hozam mutatóé 40% volt. A társas vállalkozások által

gye gazdasági struktúrája átalakult, a mélymûvelésû szénbányászat megszûnt, jelentõs ágazattá vált a gépipar és a nem anyagi ágak, még mindig jelentõs a kohászat és a kereskedelmi ágazat szerepe. 2001–2002. évektõl kezdõdõen a megye gazdasági teljesítményének alakulásában kedvezõ irányú trendváltás következett be. Az

foglalkoztatottak létszáma 9%-kal volt kevesebb a 2008. évi szinttõl. A kereslet csökkenésbõl adódó értékesítési forgalom visszaesése, a deviza árfolyamok kedvezõtlen alakulása miatt realizált veszteségek, a finanszírozási kiadások drasztikus növekedése következtében a gazdálkodók 2009. évi adózás elõtti eredménye 88 %-kal kisebb az elõzõ évinél. A befektetett

TOP

5

50

Nógrád megye

Nógrád megye

tõke (-8%), ezen belül a külföldi tõke (-12%) jelentõs csökkenése döntõen a veszteségek miatt szükségessé vált saját tõke rendezés, tõkeleszállítás miatt következett be.

Az ÁFA befizetések a 2009. július 1-jével hatályba lépõ adókulcs emelés ellenére 22%-kal csökkentek, amely döntõen a belföldi ügyletek gazdasági válság miatti visszaesésével magyarázható. A fõként export-import relációkban érintett gazdálkodók ÁFA visszaigénylései még ennél is nagyobb mértékben (36%-kal) csökkentek. Fentieken túl mind a befizetések, mind a kiutalások kedvezõtlen alakulásában szerepet játszott a megye szempontjából meghatározó nagyságrendû vállalkozások csoportos ÁFA alanynyá történõ bejelentkezése.

A gazdaság szereplõi A pénzügyi-gazdasági válság hatása a mûködõ társas és egyéni vállalkozók számának stagnálásában, illetve csökkenésében is kimutatható. 2008. év végétõl kezdõdõen a megnövekedett felszámolási és végelszámolási eljárások, az egyéni vállalkozók esetében a tevékenység megszüntetések, illetve az újonnan alakult vállalkozások kedvezõtlen tendenciája következtében a vállalkozói kör csökkenése figyelhetõ meg, kiemelten a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok és a fõállású egyéni vállalkozások esetében.

A gazdasági teljesítmény szempontjából meghatározó jogi személyiségû gazdálkodói kör növekedési üteme jelentõsen mérséklõdött. A 2008. évben tapasztalt kedvezõ irányú változás döntõen a gazdasá-

gi társaságokról szóló törvény módosításának (Kft. alapításához szükséges induló tõke minimális összegének 500 ezer Ft-ra történõ leszállítása) volt köszönhetõ. Az önálló tevékenységet folytató adószámmal rendelkezõ magánszemélyek (kiemelten a mezõgazdasági õstermelõk) számának növekedése ugyancsak jogszabályi változás következménye, nem a valós gazdálkodó kör bõvülésével magyarázható. Az EVA szerinti adózást választó egyéni és társas vállalkozások száma tartósan csökkenõ tendenciát mutat, ezzel ellentétben a közösségi ke-

reskedelemben résztvevõ vállalkozások köre évrõl-évre jelentõsen bõvül. A megye gazdasági teljesítményét alapvetõen a társas vállalkozások határozzák meg, a megyei szintû értékesítési bevétel mintegy

TOP

6

50

90%-át a fenti gazdálkodói kör realizálta. Az egyes vállalkozói csoportok gazdasági súlya érdemben nem változott. A gazdasági válság idõszakot jellemzõ jelentõs bevételvisszaesés fõként a társas vállalkozások körében jelentkezett.

A megye gazdasági szereplõinek hozzájárulása a költségvetési bevételekhez A megye gazdasági adottságaiból eredõen csekély mértéket képvisel az országos adóbevételbõl. 2009. évben a kiemelt adónemekbõl beszedett országos adóbevétel: 7.251 milliárd Ft volt, amelynek 0,6%-a (44 milliárd Ft) folyt be Nógrád megyei illetõségû adózóktól. Nógrád esetében az adóbevételek növekedési üteme már 2008. évben megtorpant az elõzõ évekhez képest. A gazdasági válság következtében a kedvezõtlen tendencia tovább erõsödött, az adóbevételek csökkenése lényegesen nagyobb volt az országosnál. A gazdasági folyamatok kedvezõtlen alakulása mellett az adóbevételek csökkenésében a jogszabályváltozások hatása is megjelent. A megye adóbevételében meghatározó nagyságrendet képviselõ TB alapokat illetõ járulékbevételek visszaesésében a foglalkoztatás csökkenésén túl a munkáltatók által fizetendõ járulékterhek csökkentése is szerepet játszott. A jövedelmeket terhelõ adók, járulékok alakulását döntõen meghatározza a Nógrádra jellemzõ kedvezõtlen foglalkoztatási helyzet, illetve a dinamikusabb adóbevételt biztosító üzleti szféra országos átlaghoz (26%) viszonyított alacsonyabb részaránya.

A 2009. évi gazdasági teljesítmények alakulása

Az üzleti szférát döntõen meghatározó társas vállalkozások jövedelmezõségét jól reprezentálja a nettó társasági adóbevétel 59%-os csökkenése. A gazdálkodók által realizált kiugró eredményromlás miatt csökkenõ elõlegbefizetések, illetve az év végi feltöltési kötelezettség hatására a befizetések 23%kal maradtak el az elõzõ évitõl, ugyanakkor a társasági adóbevallás benyújtásával egyidejû elszámo-

lás során az elõzõ évhez képest több mint duplájára nõtt a kiutalási igények összege.

A 2008-2009. évet megelõzõ – döntõen normál üzletmenettel jellemezhetõ – idõszak elemzése során a nagyvállalkozások kiugró nagyságrendû gazdasági eseményeinek megye egészére gyakorolt hatása kapott kiemelt hangsúlyt. A 2009. évi gazdasági teljesítmények értékelésénél ezzel szemben a gazdasági válság okozta visszaesés bemutatása vált elsõdlegessé. A megye gazdasági súlya jól jellemezhetõ az országos szintû gazda-

sági mutatók teljesítésében betöltött szerepével: a társas vállalkozások az országos gazdálkodói kör 1%át képviselik, míg az országos szintû értékesítési árbevétel mindössze 0,5%-a képzõdött a megyében. A gazdasági fejlettség szempontjából elmaradott térségnek minõsülõ Nógrád teljesítménye a 2008. év végétõl kibontakozó válság hatására az országos átlagot meghaladó TOP

7

50

Nógrád megye

mértékben esett vissza. Az árbevétel csökkenés mértéke -16,3% volt, szemben az országos -10,4%-kal. A belföldi értékesítési forgalom 13,7%-kal maradt el az elõzõ évi szinttõl, amely figyelembe véve a KSH által közölt infláció mértékét (4,2%) reálértéken számítva jelentõs visszaesést jelent. Az országos tendenciával egyezõen a relációk közül az export árbevétel esetében tapasztalható a nagyobb mértékû csökkenés. Nógrád megyében a kivitel 19,6%-kal maradt el a bázistól. A hozzáadott érték esetében hasonló tendencia figyelhetõ meg: mind országosan, mind megyei szinten csökkenés történt, viszont az értékesítéshez képest a megyei index (-20,7%) lényegesen kedvezõtlenebb az országosnál (-6,9%). A Nógrád megyében képzõdött hozzáadott érték visszaesése döntõen a korrigált üzleti eredmény csökkenésével (bázis évben: 10 mrd nyereség, tárgyévben 1 mrd veszteség) magyarázható. Fentiek következtében a megye részesedése az országosan elõállított hozzáadott értékbõl csupán 0,5%.

A jövedelmezõség alakulása A recesszió negatív hatása (az értékesítés, illetve a termelés viszszaesése, a finanszírozási ráfordítások emelkedése, árfolyamveszte-

ség) fõként az adózás elõtti eredmény drasztikus csökkenésében (-87,6%) jelent meg. Nógrád megyében valamennyi eredménykategória esetében megállapítható, hogy az országoshoz képest nagyobb volt a visszaesés, illetve kisebb mértékû a növekedés. Az általános trend mellett néhány közép, illetve nagyvállalkozásnál elszámolt egyedi, kiugró nagyságrendû tétel is hatással volt a megyei szintû mutatók alakulására. Nógrádban a vállalkozások 2009. évi üzleti tevékenységének eredménye a bázis idõszaki érték 20%-ának felel meg. A válság miatt általános jelenség volt a gazdálkodók jövedelmezõségének romlása. A 7,9 mrd Ft-os megyei szintû üzemi eredmény csökkenésbõl a veszteséget realizáló vállalkozások „top”listáján a két legnagyobb tétel -4,5 mrd-ot Ft-ot tesz ki, további három cég 1 mrd Ft-os üzemi eredményromlást számolt el. Az elõzõ évhez viszonyítva az üzleti eredmény fõbb összetevõi eltérõ mértékben bár, de csökkenõ tendenciát mutatnak. Az értékesítés nettó árbevételének visszaesését (16,3%) megközelíti az anyagjellegû ráfordítások -14,4%-os indexe. A személyi jellegû ráfordítások 8,5%os csökkenése lényegében megegyezik a foglalkoztatotti létszám változásával (-9%). Az elõzõekhez képest a vállalkozások által elszá-

TOP

8

50

Nógrád megye

molt amortizáció csupán 2,1%-kal marad el a 2008. évitõl. Az egyéb bevételek összegének 29,1%-os növekedése döntõen egy nagyvállalkozás által elszámolt 3,2 mrd Ft-os tételnek köszönhetõ, ehhez képest az egyéb ráfordítások minimális mértékben (3,9%) nõttek. A szokásos üzleti tevékenység részét képezõ pénzügyi eredmény az elõzõ évhez képest tovább romlott: a 2008. évi –1330 millió Ft-hoz képest – 2957 millió Ft a megyei szintû pénzügyi veszteség összege. A válság következtében kialakult pénzügyi-likviditási helyzetben a pénzügyi mûveletek ráfordításainak (kamat, árfolyamveszteség) növekedése általános jelenség, ugyanakkor a legnagyobb eredménycsökkenést realizáló vállalkozás esetében a pénzügyi bevételek (kamat osztalék, részesedés) jelentõs mértékû visszaesése (-2,5 mrd Ft) következett be. A fenti tételt nem számítva megyei viszonylatban is az országos tendenciával egyezõ, pozitív irányú változás történt. 2009. évben a rendkívüli eredmény (2190 millió Ft) egy nagyvállalkozás által elszámolt kiugró nagyságrendû tétel (1,5 mrd Ft elengedett kötelezettség) következtében meghaladja az adózás elõtti eredmény összegét (1217 millió Ft), a fenti eredménykategória nélkül a megyei szintû adózás elõtti eredmény negatív lenne. A jövedelmezõségi szint alakulásában az adózás elõtti eredmény változásánál leírt tényezõk játszottak meghatározó szerepet. A jövedelmezõségi szint az országos tendenciával ellentétben drasztikus visszaesést mutat. Az adózás elõtti eredmény árbevételhez viszonyított aránya a bázisévi 2,5%-kal szemben 2009. évben csupán 0,4%. A szokásos, illetve korrigált üzemi eredmény szinten számított mutató már negatív értéket mutat.

A hatékonysági mutatók alakulása A gazdasági válságfolyamat következményei a hozzáadott érték mutató nagymértékû csökkenésében is kimutathatók. Az országos szintû 6,9%-os visszaeséssel szemben Nógrád megye esetében 20,7%-os a bázishoz mért elmaradás. A megyei szinten elõállított hozzáadott érték kedvezõtlen alakulása az eredmény összetevõ 11 mrd Ft-os csökkenésével indokolható. A korrigált üzleti eredmény országos viszonylatban is jelentõs csökkenést (-16,4%) mutat, Nógrádban viszont az összevont egyenlege negatív elõjelûvé vált. A hozzáadott érték mutató további elemei is az országos index alatt teljesültek, a személyi jellegû ráfordítások 8,5%-kal, az elszámolt amortizáció 2,1%-kal csökkent az elõzõ évhez képest.

Nógrád megyében a korrigált üzemi eredmény évek óta csökkenõ tendenciát mutat, melynek fõ oka az egyes nagyvállalkozások által elszámolt egyéb bevételek és ráfordítások összegének kiugró mértékû változása volt, míg 2009. évben a fentieken túl a legnagyobb hozzáadott érték csökkentõ tényezõ a gazdasági válság miatt realizált üzleti veszteség.

A tõkehatékonyságot kifejezõ saját tõkére vetített hozzáadott érték mutató (50,0%) a kedvezõtlen gazdasági környezet ellenére jelentõsen meghaladja az országos átlagot (40,7%). A megye gazdálkodói körében túlsúlyban lévõ tõkeszegény kisvállalkozásoknál relatíve

A vállalkozások tõkeerõsségét kifejezõ mutatók dinamikájában már a 2008. évben megtorpanás következett be, amely 2009. évben egyértelmûen negatív irányú fordulatot vett: a saját tõke összege 4%kal, ezen belül a jegyzett tõke 7,9%kal marad el a bázis évi szinttõl.

kedvezõbb hatékonysággal mûködtethetõ a befektetett tõke, a foglalkoztatásban és ebbõl adódóan a hozzáadott érték elõállításban is a fenti cégek meghatározó szerepet töltenek be. Az elõzõ évhez képest a fenti mutató alakulásában is negatív irányú változás következett be mind országos (-16,6%), mind megyei viszonylatban (-17,5%).

A legjelentõsebb csökkenés (12,4%) a külföldi tulajdonban lévõ vállalkozásoknál tapasztalható. Ebben a cégkörben egy-egy jelentõsebb gazdálkodó esetében a korábban felhalmozott veszteség miatt a jegyzett tõke leszállítása vált szükségessé. 2009. évben az élõmunka-hatékonyság mutatója (egy fõ foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték) az országos 2,1%-os növekedéssel ellentétben lényeges mértékben (12,9%) csökkent. Nógrád fajlagos mutatója az országos átlag 49,7%ának felel meg, amely az elõzõ évhez képest 8 százalékpontos viszszaesést jelent. A megyére jellemzõ kedvezõtlen foglalkoztatási helyzet a válság következtében tovább romlott. Bár a foglalkoztatott létszámban bekövetkezett csökkenés az országossal azonos mértékû volt, a kifizetett bértömegben, illetve az átlagbérek alakulásában tartós elmaradás mutatkozik. Az átlagbér csupán az országos átlag 76%-ának felel meg

TOP

9

50

Nógrád megye

Nógrád megye

Az egyes eredménykategóriák nagyságrendjének eltérõ mértékû változása alapvetõen befolyásolja az egyes ágazatok árbevétel-arányos jövedelmezõségi mutatóinak alakulását. A nemzetgazdasági szinthez képest jelentõs romlás következett be Nógrád megyében, az országos szintet csak az építõipar tudta megközelíteni. A húzóágazatok jövedelmezõségi mérõszámai – a nem anyagi ágak kivételével – a megyei átlag körül szóródtak.

és a növekedése jelentõsen kisebb volt a 2009. évi inflációnál (KSH adat: 4,2%).

Az ágazatok 2009. évi teljesítménye Az ágazati teljesítmények 2009. évi megoszlása számottevõen nem változott az elõzõ évhez képest. A feldolgozó iparon belül – továbbra is – a gépipar és a kohászat, ezentúl a kereskedelem és a nem anyagi ágakba tartozó vállalkozások meghatározó gazdasági súlya mutatkozik. A gazdasági teljesítmények komplex bemutatására leginkább alkalmas hozzáadott érték vonatkozásában az elõbb említett „húzóágazatok” 10%-ot meghaladó részesedést értek el megyei viszonylatban. Az értékesítés nettó árbevételén belül a kereskedelem közel 28%-os részarányt képvisel, amelyet szorosan követ a gépipar 25%-kal. Míg a kereskedelem vezetõ szerepe a belföldi relációban betöltött 44,4%-os súlyából, addig a gépipar esetében a megyei exportértékesítés 56,4%át kitevõ teljesítményébõl adódik. Az értékesítés nettó árbevétele megyei szinten 16%-ot meghaladóan csökkent az elõzõ évhez képest, amely jelentõsen meghaladja az országos visszaesés 10,4%-os mértékét. Az exportértékesítés vonatkozá-

Hatékonyság alakulása sában azonban még ennél is roszszabb a helyzet, hiszen ötödével maradt el az elõzõ év hasonló idõszakához képest, köszönhetõen a külföldi megrendelések csökkenésének. A fenti csökkenés gyakorlatilag általánosnak mondható, mindössze négy ágazatban tudtak bevétel-növekedést realizálni. Valamennyi húzóágazatunk mind a belföldi, mind export relációban jelentõs bevételcsökkenést realizált. Ez azért is érinti érzékenyen Nógrád megye teljesítményét, hiszen ezek az ágazatok adják a megye árbevételének közel háromnegyedét. 2009. évben a válságfolyamatok hatására – a bányászat, textilipar, egyéb feldolgozó ipar és energiaipar kivételével – valamennyi ágazatban belföldi értékesítés vissza-

TOP

10

50

esése következett be, ugyanakkor az egyes ágazatok összetételében jelentõs átrendezõdés 2008-hoz képest nem történt. A magyarországi forgalom lebonyolításában meghatározó szerepet betöltõ kereskedelmi ágazat 43%-ról 44,4%ra növelte részesedését.

Az eredmények alakulása A gazdasági ágak összességét tekintve az adózás elõtti eredmény a 2008-as év egytizedére esett vissza, szemben az országos 17,9%os növekedéssel. A jövedelmezõségi helyzet nagyarányú romlása az üzemi tevékenység eredményének 80%-os csökkenésével és a pénzügyi veszteség megkétszerezõdésével magyarázható. Ágazati szinten a legnagyobb vesztes a nemfém ásványi termékek gyártása és a húzóágazatnak számító kereskedelem volt. A kiugró mértékû változás hátterében egyedi ok húzódik meg. Egy középvállalkozás 2008. évi tevékenysége alapján a nemfém ásványi termékek gyártási ágába nyert besorolást (itt adózás elõtti nyereséget realizált), majd miután termelõ tevékenységét megszüntette, csupán kereskedelemmel foglalkozott (itt pedig már veszteséget mutatott ki 2009-ben). A nyereség növekedés dinamikája szempontjából az elsõ helyen a

gépipar áll, 2009. évben a megyei szintû pozitív eredmény 22,5%-a ebben az ágazatban képzõdött. Kedvezõtlen változás viszont, hogy a meghatározó ágazatnak számító kohászatnál és kereskedelemnél csökkent a nyereség nagysága. Az adózás elõtti veszteség terén is az országossal ellentétes tendencia érvényesült, ugyanis amíg nemzetgazdasági szinten 4%-os csökkenés, addig megyei viszonylatban 40%-os növekedés mutatkozott. A húzóágazatok a veszteség kimutatásában is élenjártak, a megye negatív eredményének háromnegyedét realizálták. A kiemelt ágazatok nagyarányú veszteségeinek hátterében az eredmény összetevõk csökkenése állt. A szokásos vállalkozási tevékenységükbõl származó eredményük 5.437 millió Ft-tal volt kevesebb köszönhetõen az üzemi tevékenység romlásának. Valamelyest kedvezõbb képet mutatott a pénzügyi tevékenység, ugyanis a veszteség mértékét mintegy 30%-kal sikerült csökkenteni. Megyei viszonylatban az egyes eredménykategóriák közül az üzemi tevékenység eredményének változása volt a legkedvezõtlenebb mértékû, amely a nemzetgazdaságban tapasztalt csökkenést drasztikus mértékben meghaladta (megyei index: 20,1%, országos index: 75,5%). A pénzügyi tevékenység vo-

natkozásában az országossal ellentétes tendencia érvényesült, vélhetõen az idõben elhúzódó recesszió negatív hatásának eredményeként (finanszírozási terhek növekedése, árfolyamveszteség). Megyei szinten csupán a kohászat és a nem anyagi ágak tudtak pozitív pénzügyi eredményt kimutatni. A szokásos vállalkozási tevékenység eredményességén némileg javított a rendkívüli eredmények egyenlegében bekövetkezett 70%os növekedés, amelynek hátterében egy nagyvállalkozás által kimutatott kiugró nagyságrendû tétel áll (1,5 milliárd Ft tulajdonos által elengedett kötelezettség). Az elõbbi tétel nélkül megyei vonatkozásban negatív adózás elõtti eredmény realizálódott volna.

TOP

11

50

A megyei gazdálkodó szervezetek hatékonyságának alakulását hûen tükrözi a hozzáadott érték mutatójának alakulása, amely a gazdasági recesszió eredményeként Nógrád megyében 20%-ot meghaladóan csökkent, szemben az országos szintû 6,9%-os visszaeséssel. A tõkeintenzív kohászati, gépipari és nem anyagi ágazatban alacsonyabb a saját tõkének a hozzáadott értékhez viszonyított aránya, viszont magasabb az élõmunka hatékonysága. A több élõmunkát igénylõ kereskedelmi ágazatban az elõbb említett tendencia fordítva érvényesül. A tõkehatékonyság mutatója a kedvezõtlen gazdasági feltételek ellenére jelentõsen meghaladja a

Nógrád megye

Nógrád megye

nagyságrendje határozta meg. Megfigyelhetõ, hogy az élõmunka nagyságrendje és az ágazatok hozzáadott érték termelõ képessége között szoros összefüggés áll fenn. A fenti ágazatok személyi jellegû ráfordításokból való részesedése 55,4%. A hozzáadott érték elemei közül a korrigált üzleti eredmény összege a kereskedelemben volt a legmagasabb (2.192 millió Ft). Az elõbbivel ellentétben a mezõgazdaság, illetve a gépipar realizálta a legnagyobb korrigált üzleti veszteséget köszönhetõen a fent említett okoknak. Az amortizáció összege az ágazatok összességét tekintve 2,1%-kal maradt el a bázisév hasonló idõszakához képest. nemzetgazdasági átlagot (megyei: 50,0%, országos: 40,7%). Az élõmunka hatékonyságát kifejezõ létszámra vetített hozzáadott érték 13%-kal romlott a megelõzõ év azonos idõszakához képest. A húzóágazatok közül csak a kereskedelemben javult a mutató értéke (103,7%). Valamennyi ágazat teljesítménye jelentõsen elmarad az országos átlagtól (Nógrád/Nemzetgazdaság: 49,7%) A megyei vállalkozások tõkeerõsségében is visszatükrözõdik az alacsony tõkével rendelkezõ kisvállalkozások dominanciája. A hozam és a saját tõke hányadosának csökkenése hátterében az eredményesség jelentõs romlása áll, ami miatt Nógrád elmarad az országos átlagtól. Megyei szinten a saját források állománya mindössze 4%-kal esett vissza, az általuk elérhetõ hozam viszont 40%-kal.

ját teljesítménnyel, anyagjellegû ráfordítással, földbérleti díjjal módosított nettó árbevételbõl. Lényegében a gazdasági szereplõk saját teljesítményébõl adódó hozzáadott értéktöbbletet mutatja. A hozzáadott érték szempontjából végzett ágazati rangsorolásnál az értékesítési árbevételnél már megnevezett húzóágazatok emelhetõk ki (kereskedelem: 21,3%, gépipar: 14,5%, nem anyagi ágak: 11,0%, kohászat: 10,0%) annak ellenére, hogy az elõzõ évhez képest valamennyi ágazatnál csökkent a mutató értéke. A hozzáadott érték alakulását elsõdlegesen a legjelentõsebb alkotóelem, a személyi jellegû ráfordítások

A foglalkoztatottság alakulása A megye valamennyi ágazatát tekintve 2009-ben a társas vállalkozók 21 184 fõt alkalmaztak, amely 9%-os csökkenésnek felel meg a bázisidõszakhoz képest. A foglalkoztatottság visszaesése a válságfolyamatok hatására vezethetõ viszsza, aminek következtében szinte valamennyi ágazatban csökkent az alkalmazottak száma. A legtöbb dolgozónak munkát adó kereskedelmi és nem anyagi ágazatban a megyei szinthez képest alacsonyabb volt a létszám csökkenésének mértéke. A kifizetett bérek összegének változása csaknem követte a lét-

szám alakulását (bértömeg indexe: 93,0%, létszám indexe: 91,0%). A kiemelt ágazatok közül a kereskedelemben és a nem anyagi szektorban lényegében bázisszinten alakult a bérek összege, míg a feldolgozó iparba tartozó kohászat és gépipar esetében jelentõsen csökkent. Elõbbinél 12,4%-kal, utóbbinál 20,9%-kal. Az ágazati szintû átlagbérek ugyan 2,2%-kal növekedtek, ám elmaradtak a 2009. évi inflációs indextõl (KSH szerint: 4,2%). Az élelmiszeriparban (2.381 ezer Ft/fõ/év) és a vegyiparban (2.494 ezer Ft/fõ/év) az országos adatot (1.983 ezer Ft/fõ/év) meghaladó volt az átlagkereset szintje. A 2009. évben a vendéglátásban és az építõiparban volt a legalacsonyabb az átlagjövedelem, 929 ezer Ft/fõ/év, illetve 1.033 ezer Ft/fõ/év.

évi érték gyakorlatilag megfelezõdött. A nem anyagi ágazatban viszont duplájára nõtt a beruházások értéke. Egy-egy élelmiszeripari-, gépipari-, illetve nem anyagi ágazatba tartozó vállalkozás fordított 1 milliárd forintot meghaladó összeget új eszközök beszerzésére. Az összes tárgyi eszköz állományon belül az új beszerzésûek aránya a mezõgazdaságban és az élelmiszeriparban volt a legmagasabb.

A méretnagyság szerinti gazdasági teljesítmény Nógrád megye gazdálkodó szervezeteit méretnagyság szerint kategorizálva a kis-, illetve ezen belül a

A beruházási kiadások alakulása 2009.évben a társas vállalkozások 15,6 milliárd forintot fordítottak beruházási célokra, amely az elõzõ évhez képest minimális, 2,3%-os növekedésnek felelt meg. A megye gazdasági teljesítményében meghatározó szerepet betöltõ gépipar, kereskedelem és nem anyagi ágakon kívül a mezõgazdaságban mutatkozott a legnagyobb beruházási hajlandóság annak ellenére, hogy a gépiparban az elõzõ

A hozzáadott érték alakulása A gazdasági teljesítmények komplex bemutatására alkalmas hozzáadott érték mutató meghatározása történhet egyrészt elemeibõl (korrigált üzleti eredmény + amortizáció + bér- és bérjellegû költségek), másrészt az aktivált saTOP

12

50

TOP

13

50

mikrovállalkozások dominanciája figyelhetõ meg. A megyei vállalkozások 98,1%-a foglalkoztat legfeljebb 49 fõt. A meghatározó súlyuk ellenére a gazdasági válságfolyamatok következtében teljesítményük drasztikusan csökkent (nettó árbevétel indexe: 82,1%, hozzáadott érték indexe: 83,3%). Hasonló nagyságrendû visszaesés mutatkozott a többi gazdálkodói körnél is. Egyetlenként a cégek 0,3%-át kitevõ nagyvállalkozások belföldi értékesítése növekedett, méghozzá 5 százalékkal. Az egyes méretnagyság szerinti kategóriák között a forgalom külföldi relációjában mutatkozott minimális átrendezõdés a közép- és nagyvállalkozások között. Elõbbi körnél a kivitel részaránya 36,5%-ról 39,6%-ra növekedett, míg utóbbinál 58,3%-ról 55,1%-ra csökkent. A külföldi tõke vonatkozásában viszont fordítottan ment végbe az átrendezõdés. A foglalkoztatási adatok tekintetében (bérköltség, létszám) lényegi átrendezõdés nem történt, valamennyi kategóriánál 1 százalékponton belüli volt az elmozdulás nagysága. Az átlagbér valamennyi vállalkozói körnél növekedett, viszont a KSH által közzétett 4,2%-os inflációs indexet csak a középvállalkozói

Nógrád megye

kör átlagkereset növekedése tudta elérni. A 2009. évben a gazdasági recesszió a kisvállalkozói kört sújtotta leginkább, ugyanis az értékesítés, valamint a foglalkoztatás vonatkozásában a megyei átlagot meghaladó volt a csökkenés mértéke, ám még így is a munkavállalók 45,9%-a a kisvállalkozói kör alkalmazásában áll. Ezzel lényegében magyarázható a bérköltségek magasabb részaránya is, viszont a különbség már korántsem akkora az egyes kategóriák között, mint a létszám esetében. Az aránybeli eltérések miatt viszont az átlagkeresetek kedvezõtlenül alakultak, ugyanis a megyei átlagjövedelmek 80%-át viszik haza a kisvállalkozói körben alkalmazottak. A tõkebefektetés nagysága ezen vállalkozói körnél érdemben nem változott 2008. évhez képest (jegyzett tõke indexe: 98,1%), viszont a

részarányokban némi átrendezõdés mutatkozott. A 27,8%-os részesedésük 29,6%-ra növekedett,

Nógrád megye

ezzel pedig a középvállalkozások elé kerültek. A válságfolyamatok következtében a legfeljebb 49 fõt foglalkoztató vállalkozások jövedelmi helyzete drasztikusan romlott. Az adózás elõtti eredmény a 2008-as szint 35,8%-ára esett vissza. A pénzügyi veszteségek ugyan valamelyest mérséklõdtek, viszont a normál üzletmenet továbbra is a recesszió nehézségeivel küzd. A középvállalkozások körében a gazdasági teljesítményekbõl való részesedése számottevõen nem változott az elõzõ év azonos idõszakához képest. Az értékesítés vonat-

mind a vállalkozói kör, mind pedig a megyei mutatók alakulására. Az elõbbiek eredményeként adózás elõtti eredményük csaknem 9,5 milliárd forinttal visszaesett (5.637 millió Ft-ról -3.813 millió Ftra), ami megyei viszonylatban közel 90%-os csökkenést okozott. Ennek következtében elveszítették vezetõ helyüket a jövedelmezõségi és hatékonysági mutatók teljesítésében, ugyanis adózás elõtti eredményüknek valamennyi összetevõje – a rendkívüli eredmény kivételével – negatív elõjelûvé vált. A foglalkoztatás terén már nem volt akkora méretû visszaesés, mint az eredményesség terén. A kifizetett bérek összege 5,5%-kal, a foglalkoztatottak létszáma ennél egy kicsit nagyobb mértékben, 9,3%-kal csökkent. Ami azonban kiemelendõ, ebben a szektorban a legmagasabbak az átlagkeresetek, 20%-kal haladják meg a megyei átlagot. A vállalkozások saját forrásainak állománya közel 10%-kal, ezen belül a jegyzett tõke 22%-kal maradt el a bázisév hasonló idõszakához képest. A legjelentõsebb csökkenés a külföldi érdekeltségû vállalkozások körében történt, ugyanis a korábbi években felhalmozódott veszteséget a jegyzett tõke leszállításával igyekeztek mérsékelni.

A gazdasági mutatók közül a kisés középvállalkozások meghatározó szerepe a foglalkoztatás területén (72,2%-os részarány) érvényesül, amibõl az következik, hogy a megyében képzõdött hozzáadott érték 68,4%-a a fenti gazdálkodói kör tevékenységének köszönhetõ. Megfigyelhetõ, hogy megyei szinten a gépipari ágazat teljesítményét jelentõs mértékben befolyásolja a három nagyvállalkozás. A nagyvállalkozások gazdálkodói körön belüli 0,3%-os részarányuk ellenére a megye gazdasági teljesítményét alapvetõen meghatározták. Az elõzõ évhez képest számuk eggyel csökkent évközi felszámolás miatt. A fenti vállalkozói körnél az értékesítés belföldi-külföldi vonatkozásában eltérõ tendencia érvényesült, mivel a hazai forgalom 5,0%-kal emelkedett, míg a külkereskedelmi forgalom 23,9%-kal csökkent. A külföldrõl begyûrûzõ gazdasági válságfolyamatok ezt 13 vállalkozást érintette a legérzékenyebben az exportértékesítés tekintetében. Elõbbi tény a megye egészét azért is kedvezõtlenül érinti, ugyanis itt a legmagasabb a tulajdonosi kör külföldi érdekeltsége. A külföldi tõke 62,4 %-át ezek a vállalkozások mûködtetik. Az adózás elõtti eredmény 5,5szörös növekedését az eredmény-

kozásában mind a belföldi, mind a kiviteli reláció magán viselte a gazdasági válság terheit. A hazai értékesítés 18,0%-kal, a külföldi pedig 12,7%-kal esett vissza. A hozzáadott érték ennél a körnél csökkent a legnagyobb mértékben, az elõzõ év közel háromnegyedére esett vissza. A válság kapcsán általános tendencia volt a jövedelmezõség romlása, ez alól a középvállalkozások sem jelentettek kivételt, ráadásul emellett elszámolt egyedi nagyságrendû tételek is hatással voltak, TOP

14

50

TOP

15

50

összetevõk kedvezõ alakulása okozta. Ezen belül a legnagyobb változás a rendkívüli eredménynél mutatkozott, amely mögött egyik nagyvállalkozás által kimutatott kiugró nagyságrendû elengedett kötelezettség áll. „Kedvezõen” alakult a pénzügyi mûveletek vesztesége is, ugyanis a felére csökkent a megelõzõ évhez képest. A foglalkoztatás terén a középvállalkozásoknál ismertetetthez hasonló tendencia érvényesült. Mind a kifizetett bérek, mind a létszám tekintetében ennél a körnél volt a legkisebb a csökkenés mértéke. Az átlagkeresetek közel 15%-kal haladták meg a megyei átlagot.

A kistérségek teljesítménye 2009. évben a válságfolyamatok hatására Nógrád megye valamenynyi kistérségében a teljesítmény és hozam mutatók visszaesése következett be, ugyanakkor az egyes térségek egymáshoz mért gazdasági súlya érdemben nem változott. Salgótarján és Balassagyarmat valamennyi gazdasági mutató vonatkozásában vezetõ szerepet tölt be, együttes részesedésük megközelíti a 70%-ot. Rétság gazdasági súlya alapján a középmezõnybe, míg Bátonyterenye, Pásztó és Szécsény továbbra is a kevésbé fejlett kistérségek közé sorolható. A gazdasági különbség alapja a vállalkozói kör, illetve a befektetett tõke nagymértékû területi differenciáltsága. A gazdasági szereplõk és egyben a foglalkoztatottság is a legnagyobb népességszámú salgótarjáni kistérségben koncentrálódnak. A megyeszékhely és vonzáskörzete a recesszió ellenére is megõrizte vezetõ szerepét, bár a teljesítménye jelentõsen visszaesett. A salgótarjáni székhelyû gazdálkodóknak a nettó árbevételbõl való 35,7%-os részesedése a belföldi értékesítési relációban betöltött vezetõ szerepébõl adó-

Nógrád megye

dott. Az exportértékesítés (31,3%) a megyei átlagot (-19,6%) meghaladó mértékben csökkent, emiatt a térség kiviteli részaránya is visszaesett. Jelentõs volt továbbá a foglalkoztatás 11,3%-os csökkenése, ezzel arányos volt a hozzáadott érték visszaesése is. A gazdasági teljesítmény szempontjából második helyen álló balassagyarmati kistérség a külföldi tõkebefektetések tekintetében bír meghatározó jelentõséggel. A 2008. évvel szemben – amikor szinte kivétel nélkül kedvezõen alakultak gazdasági mutatói – mintegy ötödével esett vissza a nettó árbevétel és a hozzáadott érték.

A külföldi értékesítésbõl való 50%ot meghaladó részesedésük továbbra is megmaradt annak ellenére, hogy ebben a relációban 18,7%-os csökkenés mutatkozott az elõzõ év hasonló idõszakához képest. A válság ellenére a térség megõrizte tõ-

Nógrád megye

kiemelt kistérségek, a rétsági kistérség és az egyéb kevésbé fejlett térségek. A középmezõnynek tekinthetõ rétsági térség nagyságrendje (lakosság száma, vállalkozások száma) ellenére fontos szerepet tölt be a megye gazdaságában. A megye gazdálkodóinak 12%-a tevékenykedik ebben a körzetben. A rétsági kistérség gazdasági teljesítményét alapvetõen egy középvállalkozás határozza meg, amely mind a tájegység, mind a megye szempontjából domináns. Ennek tudható be a vártnál nagyobb mértékû visszaesés, amelyet a fajlagos mutatók is alátámasztanak. Megyei viszonylatban Rétság körzetében legmagasabb a külföldi tulajdon részaránya, amelynek folyamatos

repük van a térség fejlõdésében. A megyei szintû árbevétel közel 60%át nyújtó cégek döntõen a külkereskedelmi forgalom lebonyolításában érdekeltek, hiszen értékesítésük közel kétharmada a kivitelbõl származik. A hozzáadott érték megoszlása 3,5 százalékpontos eltérést mutat negatív irányban. A kiemelt gazdasági mutatók teljesítésében a TOP 50 adózói kör részesedése – a nettó árbevétel kivételével – valamelyest csökkent, viszont a külföldi érdekeltség továbbra is meghatározó. A megyébe áramló külföldi tõke közel 90%-a ennél a vállalkozói körnél mûködik, aminek következtében a kivitelre történõ értékesítés is hasonló részarányt képvisel. A legfontosabb teljesítmény és jövedelmezõségi mutatók vonatkozásában a gazdasági válság hatására visszaesés következett be, csupán mértékükben mutatkoznak különbségek. A legnagyobb elmaradás – közel 40%-os – a hozam esetében mutatkozott, amely a jövedelmezõ-

A megye szempontjából kiemelt vállalkozások teljesítménye (TOP 50) kevonzó képességét, ugyanis mind a saját tõke, mind a külföldi tõke nõtt 2008. évhez képest. Nógrád megyében gazdasági teljesítmény szempontjából két éles határvonal alapján különíthetõk el a

TOP

16

50

fejlõdését köszönheti. Nógrádban itt volt a legkisebb az export visszaesése (-8,9%). A bátonyterenyei, pásztói és szécsényi kistérségek a kevésbé fejlett térségek közé tartoznak, amelyek gazdasági felzárkózása terén 2009. évben sem történt érdemi elõrelépés, ráadásul a gazdasági mutatók indexei - néhány kivételtõl eltekintve - az elõzõ évhez képest még tovább romlottak. A legszembetûnõbb ezekben a térségekben a külföldi befektetõk hiánya, a megyei külföldi tõke 6 %-a települt ide, ebbõl kifolyólag a kivitel is alacsony, a megyei exportértékesítés 7%-a. A felzárkózást tovább nehezíti a térségekre jellemzõ alacsony foglalkoztatás és alacsony átlagbérek szintje.

A megyei viszonylatban meghatározó szerepet betöltõ 50 legnagyobb vállalkozás tevékenységének gazdasági elemzése a hozzáadott érték alapján képzett rangsor segítségével történt, tekintettel arra, hogy leginkább ez a mutató alkalmas a tevékenység eredményességének komplex bemutatására. A kiadványban bemutatásra kerül továbbá a nettó árbevétel és a foglalkoztatotti létszám szerinti toplista is. Nógrád megyében a 3612 db társas vállalkozás 1,4%-át kitevõ 50 db kiemelt gazdálkodó jelentõs hatással van térség gazdasági folyamatainak alakulására. Bár teljesítményük az elmúlt évhez képest csökkent a gazdasági válság következtében, továbbra is lényeges szeTOP

17

50

Nógrád megye

Nógrád megye

érték háromnegyedére eset vissza az elõzõ év hasonló idõszakához képest. A számított mutató nagysága a csekély gazdasági súlyt képviselõ mezõgazdaság és közlekedés kivételével valamennyi kiemelt tevékenységi körben csökkent.

részesedésük 61,3%-ról 57,8%-ra eset vissza, amelynek hátterében az eredmény összetevõ jelentõs romlása áll (az egyéb bevételekkel és ráfordításokkal korrigált üzleti eredmény 2008-ban: 9 925 millió Ft, 2009-ben: 539 millió Ft). A létszámra vetített hozzáadott érték tekintetében is a kiemelt vállalkozások meghatározó szerepe mutatkozik, mivel annak nagysága a megyei átlagot jelentõsen meghaladja.

Területi eloszlás

Termelési tényezõk

ségi helyzet kedvezõtlen alakulásával magyarázható. Az értékesítés területén szinte azonos tendencia érvényesült mind a megyei, mind a kiemelt adózói kör viszonylatában. A TOP 50-es gazdálkodói körben a foglalkoztatotti létszám, valamint a saját tõke értékének csökkenése volt a legkisebb, elõbbi így is közel 10%-kal maradt el az elõzõ év hasonló idõszakához képest. A TOP 50 vállalkozói kör jövedelmezõségi helyzete a megyei szinthez képest kedvezõbben alakult, amelyet a fajlagos mutatók alakulása is alátámaszt. Az 50 legnagyobb vállalkozás nettó árbevételének

1,0%-a képzõdött meg adózás elõtti eredmény formájában, szemben a megyei 0,4%-kal. Ezen cégek közül 32-en realizáltak mintegy 6,2 milliárd Ft-os adózás elõtti nyereséget. Két gépipari vállalkozás tudott 1 milliárd Ft feletti pozitív adózás elõtti eredményt felmutatni. A kiemelt gazdálkodók valamennyi eredménykategóriája jelentõsen meghaladja a megyei átlagot. A megyei szinten realizált hozam közel háromnegyede a TOP 50-es kör tevékenységének köszönhetõ, részarányuk az elõzõ évhez képest valamivel több, mint 2 százalékponttal nõtt. A hozzáadott értékbõl való

TOP

18

50

A TOP 50-es gazdálkodói kör által felhasznált termelési tényezõk a megyei állomány jelentõs hányadát tették ki. 2009-ban a munkaerõ 43,7%-a a tõkeeszközök 57,3%ával végezte gazdasági tevékenységét. A megyei szintû jegyzett tõke kétharmada van a legnagyobb 50 vállalkozás tulajdonában, amelynek mintegy háromnegyede külföldi tulajdonból származik. A munkavállalók alkalmazásának vonatkozásában a kifizetett bérek összege a kiemelt vállalkozói körnél a megyei szinthez képest nagyobb mértékben csökkent (TOP 50 index: 92,6%, megyei index: 93%). Az alkalmazotti létszám alakulásában is hasonló tendencia mutatkozott. A csökkenések hátterében vélhetõen a gazdasági válság következtében végrehajtott létszámleépítések állnak. Az elõnyösebb bérviszonyok következtében továbbra is magasabbak az átlagkeresetek a TOP 50-es vállalkozói körben. Nógrád megye kiemelt vállalkozásainak beruházási hajlandósága jelentõs mértékben csökkent a megelõzõ évhez képest (52,3%-ról 49,6%-ra). A beruházásra fordított pénzeszközök aránya az összes tárgyi eszköz állományhoz képest lényegében azonos a vizsgált adózói körnél 2008-hoz képest. Az 50 legjelentõsebb gazdálkodó közül mindössze egyetlen cég fordított 1 milliárd Ft-ot meghaladó összeget beruházási célokra.

Ágazati megoszlás

TOP 50-es vállalkozások ágazati szintjén. Az anyagmentes termelési

A TOP 50-es adózók tevékenységi körét vizsgálva megfigyelhetõ a gépipar, kereskedelem és a nem anyagi ágak kiemelkedõ szerepe. Az elõbb említett ágazatokban mûködõ 15 db TOP vállalkozás a megyei szintû nettó árbevétel 41%-át realizálta. A gépiparban még markánsabban szembetûnik a legjelentõsebb vállalkozások szerepe, mivel az ágazati forgalom 96%-át bonyolították le. A kiviteli relációban a gépipari, illetve nem anyagi tevékenységet végzõ adózók kulcsszerepe figyelhetõ meg, külkereskedelmi értékesítésük alig marad el az ágazat egészének forgalmától. A külföldre történõ értékesítés közel 90%-át a vizsgált adózói körben mutatták ki. A toplistába tartozó vállalkozások jövedelmezõségi helyzetét is érzékenyen érintette a gazdasági válság hatása. Szinte valamennyi ágazatban romlott az adózás elõtti eredmény. A gépipar jövedelmezõsége alakult különösen szélsõségesen, itt realizálták a legnagyobb nyereséget, valamint veszteséget. A hozzáadott érték alakulásában is érzõdött a gazdasági recesszió a TOP

19

50

A fejlett kistérségek (Salgótarján, Balassagyarmat) a legfontosabb gazdasági mutatók tekintetében a megye egészét meghatározó részesedéssel (közel 70%-os) rendelkeznek. A TOP 50-es kör esetében a megyei szintû megoszláshoz képest még markánsabb a területi egyenlõtlenség mértéke, köszönhetõen annak, hogy 2008-hoz képest a teljesítménymutatók vonatkozásában tovább növekedett a részarányuk.

TOP 50

Nógrád megye

Az ÁFA befizetések a TOP 50 körében nagyobb mértékben csökkentek a megyei szintû teljesítéshez képest, annak ellenére, hogy évközben adókulcs emelésre került sor. A jelenetõs visszaesés hátterében részben a gaz-

zetéseket, hanem a kiutalásokat is érintette. A költségvetés szempontjából a nettó ÁFA mind megyei szinten, mind a TOP 50 vállalkozások körében kedvezõen alakult. A megyében a 22,8%-os növekedést a visszaigénylések 36,2%-os csökkenése indukálta. A kiemelt vállalkozások tekintetében viszont az egyenlegében negatív ÁFA -2.303 millió forintról -1.325 millió forintra mérséklõdött, amely végsõ soron elõjele ellenére pozitívan hatott a központi költségvetés áfa bevételeinek alakulására.

A TOP 50 adóteljesítménye A kiemelt vállalkozások a gazdasági teljesítménymutatókban lévõ részesedésükhöz képest relatíve kisebb mértékben járultak hozzá a költségvetési bevételekhez, ugyanis amíg a kiemelt adónemek gazdasági alapmutatóit tartalmazó hozzáadott érték közel a 60%-át teszi ki a megyei értéknek, addig az adóbevételeknek csak 30%-át. A gazdasági válság hatására bekövetkezett eredményromlás miatt a kiemelt kör társasági adóbevételbõl való részesedése 48,7%-ról 7,8%-ra esett vissza.

TOP

20

50

3 752 2 646 2 450 2 092 1 792 n.a. 1 533 988 958 n.a. 903 868 863 846 711 700 624 n.a. 509 495 481 n.a. 438 427 n.a. 399 n.a. 365 359 347 n.a. 343 337 n.a. n.a. 294 287 255 n.a. n.a. 237 225 216 216 213 207 199 198 197 187

985 546 841 537 675 n.a. 258 134 301 n.a. 5 339 91 165 82 166 187 n.a. 155 147 61 n.a. 153 192 n.a. 74 n.a. 87 273 57 n.a. 90 151 n.a. n.a. 73 51 146 116 n.a. 112 75 53 42 68 28 69 90 137 22

TOP

21

50

311 1 180 443 n.a. 196 n.a. 20 19 339 n.a. 0 364 1 032 48 21 0 15 n.a. 40 48 0 n.a. 1 n.a. n.a. 151 n.a. 0 0 118 n.a. 24 113 n.a. n.a. 48 6 191 27 n.a. 50 69 19 938 0 164 0 208 544 0

Ebbõl: Nettó ÁFA [M Ft]

53 25 435 6 196 17 922 0 n.a. 1 687 1 439 487 n.a. 20 554 1 214 2 848 2 744 19 0 1 825 n.a. 0 781 2 666 n.a. 556 426 n.a. 0 n.a. 1 234 0 782 n.a. 976 0 n.a. n.a. 746 634 3 878 0 n.a. 0 182 0 0 0 0 0 38 144 317

Kiemelt adónemek adóteljesítménye [M Ft]

20 785 26 122 8 700 17 926 4 540 n.a. 1 894 1 441 3 023 n.a. 23 002 1 633 3 170 2 762 2 076 1 349 1 828 n.a. 862 1 750 4 169 n.a. 559 2 234 n.a. 1 605 n.a. 1 994 2 609 1 042 n.a. 987 1 281 n.a. n.a. 842 783 4 740 1 509 n.a. 1 445 657 319 791 339 511 645 623 1 105 1 780

Beruházás M Ft

Átlagos állományi létszám

dasági-pénzügyi válság miatt bekövetkezõ belföldi forgalom elmaradása, részben pedig a megye szempontjából domináns TOP vállalkozások csoportos ÁFA alanyiság alá történõ bejelentkezése állt. Utóbbi hatás nemcsak a befi-

Hozzáadott érték M Ft

A személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék csökkenésében az elõbbi hatás mellett az évközi jogszabályváltozások is szerepet játszottak. A TOP 50 adózói körnél az SZJA 8,0%-kal, a TB járulék 12,7%-kal csökkent.

PALÓC NAGYKERESKEDELMI KFT. DELPHI THERMAL HUNGARY KFT. WAMSLER SE HÁZTARTÁSTECHNIKAI EURÓPAI RT. NIDEC SOLE MOTOR HUNGARY KFT. NÓGRÁD VOLÁN ZRT. SALGGLAS ÜVEGIPARI ZRT. SYDAX MEAT PRODUCTS ZRT. AFT EUROPA KFT. IPOLY ERDÕ ZRT. SZONDY INVEST KFT. DELPHI HOLDING MAGYARORSZÁG KFT. SPEKTIVA 2000 KFT. ZENTIS HUNGÁRIA BT. SINIA BÚTORGYÁRTÓ KFT. GIBBS-HUNGARY KFT. NYUGAT-NÓGRÁD VÍZMÛ KFT. HOH-CANDLES KFT. SVG-2000 VEGYIPARI GÉPGYÁR KFT. VGÜ KFT. MÁTRAFÛTÕBER ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT. TREDEGAR FILM PRODUCTS KFT. SZONDY LAKATOS- ÉS SZERELÖ IPARI SZÖV. PARAT AUTOMOTIVE KFT. SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR ZRT. VIESSMANN MODELLGYÁRTÓ KFT. TARJÁNHÕ-SZOLGÁLTATÓ-ELOSZTÓ KFT. NUOVI PRODOTTI KFT. HI-LEX HUNGARY KFT. SALGÓ CENTER COOP ZRT. PROFILPLAST MÜANYAGTERMÉKGYÁRTÓ KFT. NYUGAT-NÓGRÁDI COOP ZRT. RPM HUNGARIA ELEKTROMOTORGYÁRTÓ KFT. SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE VÍZMÛ KFT. AURIGA TRANS KFT. TDK ELEKTRONIKA MAGYARORSZÁG KFT. SINUS-KER KERESKEDELMI ÉS IPARI KFT. PIRAZOL GYÁRTÓ-KERESKEDÕ SZOLGÁLTATÓ KFT. MITSUBA AUTOMOTIVE KFT. NÓGRÁDKER ZRT. KORALL CSEMPE KFT. PALÓC-COOP ZRT. VASSZER-RAKTÁRTECHNIKA KFT. MNG KFT. COM AGRO-SARDO KFT. BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE VÍZ- ÉS CSAT.MÛ KFT. SALGÓTARJÁNI CSATORNAMÛ SZOLGÁLTATÓ KFT. EGRI NYOMDA KFT. GAMMA-KERÁMIA BURKOLÓLAPGYÁRTÓ KFT. AGRO-PRODUKT KFT. BALOBAU KFT.

Export M Ft

A nem kiemelt kistérségek teljesítményén belül külön érdemes megemlíteni a „középmezõnynek számító” rétsági kistérséget, ugyanis nélkülük csupán 5% lenne az árbevételbõl való részesedésük. A TOP 50 vállalkozásainak 40%-a a megyeszékhely vonzáskörzetében található, amelyek a megyei szintû árbevétel 20%-át realizálták, illetve a hozzáadott érték 28%-át termelték meg.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

Nettó árbevétel M Ft

Sorszám

A megyei TOP 50 – a hozzáadott érték alapján

1 711 535 353 -324 372 -400 n.a. n.a. 1 117 324 n.a. n.a. 142 24 83 -90 496 81 n.a. n.a. -1 338 -1 333 347 46 26 -177 24 -167 446 230 398 134 -44 -187 n.a. n.a. 252 111 102 -53 317 99 n.a. n.a. 97 -26 n.a. n.a. n.a. n.a. 132 20 n.a. n.a. 18 -145 215 76 34 -63 n.a. n.a. 78 -14 206 52 n.a. n.a. n.a. n.a. 4 -85 27 -60 -400 -546 159 87 n.a. n.a. 135 48 104 28 104 41 -47 -75 108 42 73 27 81 16 37 10 25 -41 95 74

TOP

22

50

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50


-324 -1 333 535 n.a. n.a. -400 553 -546 n.a. 324 99 27 -177 81 n.a. 87 -167 76 -29 n.a. 230 -145 24 -187 74 -53 46 20 87 48 -90 n.a. n.a. 134 n.a. 52 n.a. 13 n.a. n.a. -41 n.a. -63 12 -14 10 n.a. 75 111 -85


353 -1 338 1 711 n.a. n.a. 372 570 -400 n.a. 1 117 317 65 26 496 n.a. 121 24 215 -7 n.a. 446 18 142 -44 95 102 347 132 159 135 83 n.a. n.a. 398 n.a. 206 n.a. 46 n.a. n.a. 25 n.a. 34 38 78 34 n.a. 94 252 4

Beruházás M Ft

1 180 0 311 n.a. n.a. 443 n.a. 191 n.a. 196 0 0 1 032 339 n.a. 0 48 0 4 n.a. 21 0 20 15 0 48 364 151 27 50 19 n.a. n.a. 0 n.a. 113 n.a. 63 n.a. n.a. 544 n.a. 118 27 24 35 n.a. 0 40 48


546 5 985 n.a. 537 841 32 146 n.a. 675 61 46 91 301 n.a. 23 165 273 12 192 82 87 258 187 22 147 339 74 116 112 134 n.a. n.a. 166 n.a. 151 n.a. 28 n.a. n.a. 137 n.a. 57 39 90 48 n.a. 20 155 73



2 646 903 3 752 n.a. 2 092 2 450 n.a. 255 n.a. 1 792 481 120 863 958 n.a. 152 846 359 108 427 711 365 1 533 624 187 495 868 399 n.a. 237 988 n.a. n.a. 700 n.a. 337 n.a. 140 n.a. n.a. 197 n.a. 347 103 343 116 n.a. 73 509 294

Export M Ft


25 435 20 554 53 n.a. 17 922 6 196 2 814 3 878 n.a. 0 2 666 1 2 848 487 n.a. 0 2 744 0 0 426 19 1 234 1 687 1 825 317 781 1 214 0 0 0 1 439 n.a. n.a. 0 n.a. 0 n.a. 144 n.a. n.a. 144 n.a. 782 97 976 10 n.a. 0 0 746


Beruházás M Ft

DELPHI THERMAL HUNGARY KFT. 26 122 DELPHI HOLDING MAGYARORSZÁG KFT. 23 002 PALÓC NAGYKERESKEDELMI KFT. 20 785 TDK ELEKTRONIKA MAGYARORSZÁG KFT. n.a. NIDEC SOLE MOTOR HUNGARY KFT. 17 926 WAMSLER SE HÁZTARTÁSTECHNIKAI EURÓPAI RT. 8 700 THYSSENKRUPP SILCO-INOX KFT. 5 460 MITSUBA AUTOMOTIVE KFT. 4 740 SALGGLAS ÜVEGIPARI ZRT. n.a. NÓGRÁD VOLÁN ZRT. 4 540 TREDEGAR FILM PRODUCTS KFT. 4 169 CSÉPE ÉS TÁRSAI KFT. 3 178 ZENTIS HUNGÁRIA BT. 3 170 IPOLY ERDÕ ZRT. 3 023 NYUGAT-NÓGRÁDI COOP ZRT. n.a. BABLENA TRADE KERESKEDELMI KFT. 2 860 SINIA BÚTORGYÁRTÓ KFT. 2 762 SALGÓ CENTER COOP ZRT. 2 609 "STYL-ÉPÍTÕ" ZRT. 2 252 SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR ZRT. 2 234 GIBBS-HUNGARY KFT. 2 076 HI-LEX HUNGARY KFT. 1 994 SYDAX MEAT PRODUCTS ZRT. 1 894 HOH-CANDLES KFT. 1 828 BALOBAU KFT. 1 780 MÁTRAFÛTÕBER ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT. 1 750 SPEKTIVA 2000 KFT. 1 633 TARJÁNHÖ-SZOLGÁLTATÓ-ELOSZTÓ KFT. 1 605 NÓGRÁDKER ZRT. 1 509 PALÓC-COOP ZRT. 1 445 AFT EUROPA KFT. 1 441 NÓGRÁDI ERDÕKÉMIA KFT. n.a. NUOVI PRODOTTI KFT. n.a. NYUGAT-NÓGRÁD VÍZMÛ KFT. 1 349 SVG-2000 VEGYIPARI GÉPGYÁR KFT. n.a. SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE VÍZMÛ KFT. 1 281 TEN CATE ENBI KFT. n.a. KAKUK AUTÓHÁZ KFT. 1 167 "CSIBÉRT" BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI SZÖVETKEZET n.a. AURIGA TRANS KFT. n.a. AGRO-PRODUKT KFT. 1 105 SZONDY INVEST KFT. n.a. PROFILPLAST MÛANYAGTERMÉKGYÁRTÓ KFT. 1 042 SZILAS DRINK KFT. 1 022 RPM HUNGARIA ELEKTROMOTORGYÁRTÓ KFT. 987 ROMHÁNYI AUTÓ KFT. 979 KORALL CSEMPE KFT. n.a. FINI PLUS KFT. 934 VGÜ KFT. 862 SINUS-KER KERESKEDELMI ÉS IPARI KFT. 842

Sorszám


A megyei TOP 50 – az átlagos állományi létszám alapján


A megyei TOP 50 – a nettó árbevétel alapján Export M Ft

TOP 50


Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50

TOP 50

PALÓC NAGYKERESKEDELMI KFT. 20 785 WAMSLER SE HÁZTARTÁSTECHNIKAI EURÓPAI RT. 8 700 NÓGRÁD VOLÁN ZRT. 4 540 DELPHI THERMAL HUNGARY KFT. 26 122 NIDEC SOLE MOTOR HUNGARY KFT. 17 926 SALGÓTARJÁN FOGLALKOZTATÁSI NONPROFIT KFT. 0 BÁTONYTERENYEI BÁVÜ VÁROSÜZ. NONPROFIT KFT. 274 SPEKTIVA 2000 KFT. 1 633 SALGGLAS ÜVEGIPARI ZRT. n.a. IPOLY ERDÕ ZRT. 3 023 SALGÓ CENTER COOP ZRT. 2 609 SYDAX MEAT PRODUCTS ZRT. 1 894 SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR ZRT. 2 234 HOH-CANDLES KFT. 1 828 NYUGAT-NÓGRÁD VÍZMÛ KFT. 1 349 SINIA BÚTORGYÁRTÓ KFT. 2 762 VIESSMANN MODELLGYÁRTÓ KFT. n.a. TDK ELEKTRONIKA MAGYARORSZÁG KFT. n.a. NYUGAT-NÓGRÁDI COOP ZRT. n.a. VGÜ KFT. 862 PARAT AUTOMOTIVE KFT. 559 SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE VÍZMÛ KFT. 1 281 MÁTRAFÛTÕBER ÉPÜLETGÉPÉSZETI KFT. 1 750 MITSUBA AUTOMOTIVE KFT. 4 740 SZONDY INVEST KFT. n.a. BALASSAGYARMAT FOGLALKOZTATÁSI NONPROFIT KFT. 3 KORREKT SECURITY KFT. 322 AGRO-PRODUKT KFT. 1 105 AFT EUROPA KFT. 1 441 SVG-2000 VEGYIPARI GÉPGYÁR KFT. n.a. KORALL CSEMPE KFT. n.a. SZONDY LAKATOS- ÉS SZERELÕIPARI SZÖV. n.a. NÓGRÁDKER ZRT. 1 509 PALÓC-COOP ZRT. 1 445 SABINA 2000 KFT. n.a. ZENTIS HUNGÁRIA BT. 3 170 GAMMA-KERÁMIA BURKOLÓLAPGYÁRTÓ KFT. 623 RPM HUNGARIA ELEKTROMOTORGYÁRTÓ KFT. 987 AGROMÉRA MEZÕGAZDASÁGI ZRT. 518 HI-LEX HUNGARY KFT. 1 994 GIBBS-HUNGARY KFT. 2 076 VASSZER-RAKTÁRTECHNIKA KFT. 657 TARJÁNHÕ-SZOLGÁLTATÓ-ELOSZTÓ KFT. 1 605 TEN CATE ENBI KFT. n.a. SINUS-KER KERESKEDELMI ÉS IPARI KFT. 842 AURIGA TRANS KFT. n.a. FRIGOFUV KFT. n.a. EGRI NYOMDA KFT. 645 AN-RO KFT. 247 BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE VÍZ- ÉS CSAT.MÛ KFT. 339

53 6 196 0 25 435 17 922 0 0 1 214 n.a. 487 0 1 687 426 1 825 0 2 744 n.a. n.a. n.a. 0 556 0 781 3 878 n.a. 0 0 144 1 439 n.a. n.a. n.a. 0 0 n.a. 2 848 38 976 n.a. 1 234 19 182 0 n.a. 746 n.a. n.a. 0 173 0

3 752 2 450 1 792 2 646 2 092 -39 113 868 n.a. 958 359 1 533 427 624 700 846 n.a. n.a. n.a. 509 438 337 495 255 n.a. -10 163 197 988 n.a. n.a. n.a. n.a. 237 n.a. 863 198 343 126 365 711 225 399 n.a. 294 n.a. n.a. 199 160 213

985 841 675 546 537 445 350 339 n.a. 301 273 258 192 187 166 165 n.a. n.a. n.a. 155 153 151 147 146 n.a. 139 138 137 134 n.a. n.a. n.a. 116 112 n.a. 91 90 90 89 87 82 75 74 n.a. 73 n.a. n.a. 69 68 68

311 443 196 1 180 n.a. 6 0 364 n.a. 339 0 20 n.a. 15 0 48 n.a. n.a. n.a. 40 1 113 48 191 n.a. 0 0 544 19 n.a. n.a. n.a. 27 50 n.a. 1 032 208 24 265 0 21 69 151 n.a. 48 n.a. n.a. 0 9 0

1 711 372 1 117 353 n.a. 123 116 347 n.a. 496 215 142 n.a. -44 398 24 n.a. n.a. n.a. 252 97 206 102 -400 n.a. 44 96 25 83 n.a. n.a. n.a. 159 135 n.a. 26 37 78 106 18 446 104 132 n.a. 4 n.a. n.a. 81 44 108

535 -400 324 -324 n.a. 0 26 46 n.a. 81 76 24 n.a. -187 134 -167 n.a. n.a. n.a. 111 -26 52 -53 -546 n.a. 1 43 -41 -90 n.a. n.a. n.a. 87 48 n.a. -177 10 -14 4 -145 230 28 20 n.a. -85 n.a. n.a. 16 1 42

TOP

23

50

TOP 50: a siker titka


Szakembert megtartani a válságban Embert próbáló válság szakadt az országra 2008 októberében, amit valószínûleg valamennyi hazai vállalkozás megérzett. A sors kedves gesztusa volt mégis, hogy a salgótarjáni VASSZER Raktártechnikai Kft. éppen a válság kirobbanásának hónapjában nyerte el az Üzlet & Siker magazin védjegyét. S bár az oklevél szépen díszlik a falon, mégPongrác András sem feledtette a tulajdonosi, menedzsalapító tulajdonos menti körrel, hogy a recesszió még próbára teheti a vállalkozást – mondta elöljáróban Szilágyi Dezsõ, a cég ügyvezetõ igazgatója, amikor arról kezdünk beszélgetni, milyen ismérvek alapján tervezték meg a 2009-es gazdasági évüket. – Ebben a helyzetben nem lehetett másra tervezni, mint hogy túléljük a válságot – mondja. – Mindezt úgy szerettük volna megtenni, hogy a társaság pénzügyi egyensúlya végig megmaradSzilágyi Dezsõ jon, illetve lehetõleg ne kelljen munkaügyvezetõ igazgató társaktól megválnunk. Hittünk benne, hogy aki ezt túléli, az felfelé indulhat. A tervezés elõrelátó volt, ma már mondhatjuk, hogy sikerült elérni a célokat. Igaz, veszteségeket így is szenvedtek, hiszen a csökkenõ termelés és értékesítés mellett csakis úgy lehetett megtartani 75 fõs, jól képzett szakember gárdájukat, ha átmenetileg bevezetik a 36 órás munkahetet, illetve élnek a munkahely megtartó pályázatok leheRomhányi Pál tõségével. termelési igazgató – Ezek keserves dolgok, de meg kellett lépnünk – mondja az ügyvezetõ. Csakis így lehetett megõriznünk azt a potenciált, amellyel ma már újra a régi termelési és értékesítési szintek felé araszolunk. A piac persze még ma sem mutatja azt a képet, amit akár csak három-négy évvel ezelõtt. Emellett kialakult egy éles árverseny is, hiszen minden hasonló profilú cég életben akart maradni, s ehAndrás Sándor hez elengedhetetlen volt az eladási gazdasági igazgató kényszer, még nyomott áron is. Öszszességében bonyolult év volt, hiszen az intézkedések hatására a VASSZER Kft. megõrizte mûködõkéTOP

Mint az szlogenünkben olvasható (Önért haladunk, megõrizve környezetünk értékeit!), a Nógrád Volán Zrt. a jövõbe tekintõen tervezi mindennapjait. Az idõközben létrehozott marketing iroda a cég arculati megjelenésében és a közönségkapcsolat ápolásában érzékelhetõ, akár forintra is átváltható eredményeket ért el. Meg kell említenünk azt is, hogy vállalatunk a szó szerinti kitekintés jegyében 2005-tõl a BKV Zrt. alvállalkozójaként vadonatúj autóbuszokkal tömegközlekedési feladatokat lát el Budapesten is. Cégünk 2006. január 18-tól a Nógrád Volán Zrt. nevet viseli. Külön öröm számunkra az is, hogy 2007-ben az utazóközönség Nógrád megye három városában, Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Szécsényben korszerû, újjáépített autóbuszpályaudvart vehetett birtokába. A cég történetének legújabb, jelentõs fejezete a 2009-es dátummal vette kezdetét, amikor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében a Közösségi közlekedés infrastruktúrális fejlesztésére felhívást tett közzé, melyre a Nógrád Volán Zrt. projekt javaslatot nyújtott be. A pályázat alapvetõ célja a korszerû, színvonalas közösségi közlekedés biztosításához szükséges infrastrukturális feltételek javítása, valamint korszerû infokommunikációs eszközök alkalmazása a közösségi közlekedés korszerûbbé és vonzóbbé tétele érdekében. A „Korszerû forgalomszervezési és utastájékoztatási rendszer térségi bevezetése” címû, ÉMOP 5.1.2-09-2009-0002 jelû pályázatot a NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. támogatásra érdemesnek ítélte, a Támogatási Szerzõdés 2010. július 30-án aláírásra került. A Nógrád Volán Zrt. a következõ fejlesztéseket tervezi a pályázat keretében: A balassagyarmati és a szécsényi autóbusz-állomásokon az utastájékoztató rendszer korszerûsítése központi vezérlõ berendezés telepítésével, mellyel megvalósítható a pontos idõ kijelzése, a pályaudvarok hangosítása, valamint nagyméretû LCD kijelzõn a menetrendi információk megjelenítése. Ugyancsak a balassagyarmati és szécsényi autóbusz-állomást érintõ beruházás a B+R modulos fedett, 2x10 db kerékpár tárolására alkalmas kerékpártárolók építése, melynek környezetében a zöldfelület is megújul. A Nógrád Volán Zrt. arra törekedett, hogy a megyének mind a hat kistérségében létrejöjjön a színvonalas szolgáltatás fejlesztés. Ennek megfelelõen a megye több városában, frekventált autóbusz megállóhelyeken az utastájékoztató rendszer fejlesztésére kerül sor dinamikus megállóhelyi kijelzõ-rendszer egységek telepítésével. A kijelzõ rendszerek GSM kapcsolatban lesznek a központi felügyelõ rendszerrel. A Nógrád Volán Zrt. állományába tartozó 187 db autóbuszba GPS alapon mûködõ jármû- és flottakövetõ rendszer kiépítésére kerül sor. A jármû követését lehetõvé tevõ, a belsõ utastájékoztatást és egyéb célokat szolgáló fedélzetre szerelt mobil eszközök rendszerbe állításával együtt a rendszereket mûködtetõ szoftverek és hardverek beszerzése, telepítése is megtörténik.

Bucsok Lajos

vezérigazgató

Önért haladunk, megõrizve környezetünk értékeit pességét, s ez jó alapul szolgált a most zárandó 2010-es év megalapozásához. – Régi bölcsesség, hogy a recesszió idején kell fejleszteni – teszi hozzá mosolyogva. – Mi is így tettünk, hiszen épp' a válság kirobbanásának évében regionális támogatással kezdtük építeni Irányítási, Tervezési és Informatikai Központunkat, melyet azóta már használatba vettünk. Emellett rengeteget foglalkoztunk a termék fejlesztéssel, ami viszont már a 2011-es évben hozhat számunkra kedvezõ fordulatot, hiszen a profilunkat új elemekkel gyarapítjuk. Az idei évben szereztük meg az ISO 14000-es szabvány szerinti környezetirányítási tanúsítványt, ami egyfelõl piaci helyzetünket hivatott erõsíteni, másfelõl pedig a menedzsment elkötelezettségét is jelzi. A VASSZER Kft. a hazai raktártechnikai piac egyik meghatározó bázisa. Nemcsak értékesíti polcrendszereit, hanem kiterjed raktárak, üzemek, mûhelyek, könyvtárak, múzeumok, irattárak, levéltárak, irodák, üzletek, háztartások tároló kapacitásának tervezésére, felszerelésére is. Dexion-elemekbõl épült rendszereik ma már minden fontosabb intézményben megtalálhatók.

24

50

Egy olyan idõutazásra hívjuk a kedves olvasót, bemutatva cégünk fejlõdését, amelynek a vége (egy nyertes pályázatnak köszönhetõen) a jövõbe nyúlik. A kezdetekben, 1949. április 1-én a korábban mûködõ MAVART helyett létrejött a MÁVAUT Autóközlekedési Nemzeti Vállalat. Ennek részeként alakult meg a balassagyarmati fõnökség és a salgótarjáni kirendeltség. Nem sokkal késõbb önálló autóközlekedési vállalatok (AKÖV-ök) jöttek létre, köztük 1953. augusztus 7-én a Salgótarjáni 33. számú. A helyi TEFU bekapcsolódott az országos menetirányítási hálózatba, s beindult a darabáru fuvarozás. Jelentõs dátum volt 1955. július 1. is, amikor a megyeszékhelyen megindult a helyi járati közlekedés 2 autóbusszal, Baglyasalja és Zagyvaróna között. 1956-ban került átadásra Salgótarjánban az ország elsõ nagyobb új forgalmi-mûszaki telepének mûszaki csarnoka. 1957-ben az autóközlekedési vállalathoz csatolták a BELSPED egységeit, melyek szintén a megyeszékhelyen mûködtek. Újabb átszervezéssel, 1961. október 1-én salgótarjáni székhellyel megalakult a 2. számú AKÖV. 1969-ben vette fel a szakma az új elnevezést, a VOLÁN márkanevet. A fejlõdés részeként 1976-ban került átadásra a salgótarjáni távolsági autóbusz-pályaudvar, mely 2006-2007-ben egy teljes rekonstrukció után újult meg. Egy Minisztertanácsi határozatot követõen 1986. január 1tõl a vállalat neve NÓGRÁD VOLÁN elnevezésre módosult. A Volán vállalatok létrehozták 1989. november 15-én a Volán Egyesülést, majd megkezdõdött a tiszta személyszállítási profilú vállalattá történõ átszervezés folyamata. 1992. december 31-vel a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium határozata alapján a NÓGRÁD VOLÁN állami vállalat átalakult NÓGRÁD VOLÁN AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG-gá. A minõségi törekvések létét igazolja, hogy 2002-tõl az ISO 9001:2000, majd 2005-tõl az ISO 14001:2004 minõségirányítási, illetve környezetirányítási rendszer bevezetésérõl szóló tanúsítványokkal is rendelkezünk. TOP

25

50


lú kotyházai hulladéklerakó telepen, immár 5-8%-át szelektíven. A szelektív hulladékgyûjtésben közel 42 db szelektív gyûjtõ (2-4 frakciós) sziget teljesít szolgálatot. Ugyanezen telepen gondozzuk a városban és környékén elkóborolt kutyák százait és próbálunk számukra új gazdákat keresni. A kedvenc háziállatok gondozása érdekében cégünk együttmûködik a „Gazdikeresõ” Alapítvánnyal. Itt mûködtetjük a szintén európai színvonalú állati hulladékkezelõ telepünket, valamint a kegyeleti célú állati hamvasztó üzemünket is. Minden esztendõben meghirdetjük az elõzõ évek bevált gyakorlatának megfelelõen a tisztasági-lomtalanítási akciót. Szervezzük az „Egy intézmény – egy közterület” programot, amelybe elsõsorban az iskolákat kívánjuk bevonni. A jövõben is szívügyünk a város virágosítása. Folyamatosan gondoskodunk dolgozóink szociális körülményeinek javításáról. Jelenleg is folyamatban van a kézi úttisztító dolgozók, közmunkások munkafeltételeinek javítása, szociális épületük több ütemben történõ felújítása, korszerûsítése. A megújult Fõ tér karbantartása is jelentõs feladat. Sok különleges rendezvénynek biztosítottunk kultúrált helyszínt. Nyaranta tiszta területtel, fogyasztó- és zenesátrakkal, télen gyönyörû díszkivilágítással, fenyõfával, karácsonyi vásárpavilonokkal várjuk az ünnepelni vágyókat. A többi városrész központjaiban – hasonlóan a Fõ térhez – karácsonyi fenyõfát állítunk díszkivilágítással. A közelmúltban a város körforgalmi csomópontjainak virágosításával is szépült a megyeszékhely. Külön hangsúlyt fektetünk a környezettudatos nevelés elõmozdítására és fiatalok környezetvédelmi programjainak támogatására. Számtalan rendhagyó iskolai órán, vetélkedõjátékon, faültetéseken, valamint közös parkosításokon bizonyosodott be, hogy nem kárba veszett munka a gyermekekkel való törõdés.Tevékenységünk láthatóan sokrétû. Azonban a munkánk csak akkor lehet eredményes, ha a rendet, tisztaságot, a parkok növényeit, játszóeszközöket a városlakók is megõrzik, óvják, megvédik a vandál rongálóktól. Köszönünk ezúton is minden jó szándékú, elõremutató észrevételt, mert hisszük, hogy csak együtt lehetünk sikeresek – mondotta végezetül Bodnár Benedek.

Bodnár Benedek

ügyvezetõ igazgató

Az ünnepek és hétköznapok munkásai Hat évtizede a lakosság szolgálatában Alapításának 60. évfordulóját ünnepli ezekben a napokban a Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. Ez az a társaság, amely folyamatosan biztosítja a megyeszékhely mindennapi életéhez szükséges feltételeket. Mint minden évforduló alkalmával, talán most is érdemes megállni egy kicsit és felmérni múltat, jelent, valamint jövõt, hiszen immár hat évtizede alapvetõ feladatuk – a város önkormányzatának stratégiai céljaival összhangban – Salgótarján otthonossá, élhetõvé, szerethetõvé tétele. – Mi, akik régebb óta itt dolgozunk, úgy érezzük, hogy van mire büszkének lennünk, és van bõséggel tapasztalat is, amit átadhatunk a fiatalabb generációnak – meséli Bodnár Benedek ügyvezetõ igazgató. – A mi mindennapi munkánk – a dolog természeténél fogva – egy egész város, a megyeszékhely figyelmének fókuszában zajlik. Azt, hogy dolgunkat miként végezzük, a hét hét napján minõsítik és értékelik. Bízom benne, hogy az esetek többségében jó eredménnyel vizsgázunk. A világ ugyanakkor változik és ezek a változások a VGÜ Kft.-re is közvetlenül hatnak. A nehezebb gazdasági helyzet mindenkit egyformán érint, ám a városlakók joggal várják el a megszokott színvonalú szolgáltatások biztosítását. Kommunális ágazatunk feladata a város 62 hektárnyi „zöldterületének” gondozása, 12 temetõjének mûködtetése, valamint az utak, terek, „buszöblök” takarítása – nem egyszer – közcélú dolgozók és vállalkozók bevonásával. Természetesen a dolgozók munkavégzését tekintélyes géppark, szállítójármûvek és kézi eszközök segítik. Salgótarjánnal együtt 45 településen látjuk el teljeskörûen a hulladékkezelési közszolgáltatási feladatokat, mintegy 34 ezer háztartás – közel évi 42.000 tonna – hulladékát szállítjuk és kezeljük az európai színvonaTOP

26

50


ilyen arányú jelenléte nagymértékben segítette a versenyképes szolgáltatási díjak kialakítását. Ebben az évben elkészítettük a következõ tíz évre szóló mûködési és fejlesztési stratégiánkat, melynek alapkövei a jövõben is a versenyképesség megtartása, valamint a salgótarjáni távhõpiac fokozatos bõvítése. Az új stratégia megalkotásánál kiemelt szerepet kaptak az alábbi tényezõk: – a távhõszolgáltató társaságok tulajdonviszonyainak alakulása; – a távhõtörvény, mint a társasági stratégiát alapvetõen befolyásoló tényezõ; – a levegõ tisztaságának védelme; – a kapcsolt hõ- és villamos energiatermelés szerepe; – a megújuló energiákra épülõ fûtõ- és erõmûvek távhõ szektorban való elterjedése; – a minõségbiztosítás a távhõszolgáltatásban. Véleményünk szerint, a salgótarjáni távfûtési piac óriási fejlõdési lehetõség elõtt áll. A Perkons Kft. által épített gázmotoros erõmû és a jelenleg építési engedélyezés alatt álló biomassza erõmû révén olcsóbban vásárolható hõenergia lehetõséget biztosít a piacbõvítõ fejlesztési elképzeléseink maradéktalan megvalósítására. A következõ idõszakban arra számítunk – az 5 százalékos áfá-t kihasználva –, hogy megindítható az egyedi gázkonvektoros lakótömbök távhõre való csatlakoztatása, és optimális esetben 2015-re elérhetjük az 5000 fõs lakossági fogyasztói állományt. A piacbõvítés azonban nem csak lehetõség, hanem kényszer is, hiszen a biomassza erõmûben lekötött 200.000 GJ éves hõmennyiséget csak jelentõs piacbõvítéssel tudjuk ésszerûen, gazdaságosan felhasználni. A fejlesztési elképzeléseink megvalósításában, számítunk a tulajdonos önkormányzat támogatására, az említett területek távhõszolgáltatási övezetté nyilvánításával. Az integrált minõségi és irányítási rendszer bevezetésével hosszú távú elkötelezettséget vállaltunk a minõségi távhõszolgáltatás megvalósítására. A jövõbeni szolgáltatási stratégiánk alapkövei azonosak elmúlt évtizedben követett stratégiánkkal, célként tûztük ki ennek továbbfejlesztését, elsõsorban „A piaci árhoz minõségi szolgáltatást!” szlogent szem elõtt tartva.

Kiss József


Piaci árhoz minõségi szolgáltatást! A Tarjánhõ Kft. jelenlegi vezetése 1996. februártól irányítja a társaságot. Az elmúlt 15 évben közel 2 milliárd Ft értékû fejlesztés valósult meg a salgótarjáni távhõrendszeren. Az elvégzett karbantartási munkák értéke ez alatt az idõszak alatt meghaladta az 500 M Ft-ot. Az idén zártuk le a 2001-2010 évekre vonatkozó 10 éves stratégiánk megvalósítását. Az elmúlt évtized feltételrendszerében a Tarjánhõ Kft. számára jó táptalaj volt az 1996-ban kidolgozott cselekvési program és a 2000-ben jóváhagyott tíz éves mûködési stratégia. Ennek alapján tudtunk odafigyelni a gazdasági környezet változásaira és tudtuk - megfelelõ taktikai lépésekkel (kapcsolt hõ és villamos energiatermelés megvalósítása) – a mûködés lehetõ legjobb feltételeit megtalálni – mondta elöljáróban Kiss József ügyvezetõ igazgató. Társaságunk a kezdetektõl a minõségi munkára alapozott üzletpolitikát folytatott, hogy a piacgazdaságban jellemzõ fogyasztói elvárásokat minél magasabb szinten ki tudja elégíteni. Munkánk eredményeképp a piacon való fennmaradás és továbbfejlõdés lehetõsége továbbra is megmaradt, olyan ár- és üzletpolitikát folytattunk, melynek révén a szolgáltatási díjak infláció alatti mértékben emelkedtek, illetve a távhõrendszer korszerûsítése is megtörtént. A távhõrendszer korszerûsítésének legjelentõsebb eleme a teljes nyári hõkapacitásra méretezett kapcsolt hõ- és villamos energiatermelés megvalósítása volt, gázmotorok üzembe helyezésével. A villamosenergia-termelés, és értékesítés révén jelentõs bevételi, illetve nyereségtöbbletre tettünk szert. A villamos energiaértékesítés jövedelmezõsége biztosította számunkra a nyereséges mûködést, annak ellenére, hogy alaptevékenységünk, a távhõ-szolgáltatás, önmagában veszteséges volt, és jelenleg is veszteséges. Az elmúlt tíz év eredményes fejlesztési stratégiánknak köszönhetõen sok távhõs céggel szemben lépéselõnyre tettünk szert, amely a versenyképesebb árakban is tükrözõdött, emellett kb. 10 %-kal javult a távhõrendszer hatásfoka is. A salgótarjáni távhõrendszert ma 40 %-ban kapcsolt hõ- és villamosenergia-termelésbõl származó hõvel látjuk el. A kapcsolt termelés TOP

27

50



Már tizennyolc Primánk van

alakítják ki, több nagycég alvállalkozóiként is mûködnek. A Red-Scorpions Security a belföldi kirendeltségei mellett 2010 óta az országhatárokon túl – Romániában és Szerbiában – is jelen van szinte a teljes kínálatával. Hatókörüket Ukrajnára is tervezik kiterjeszteni. A vagyonvédelem minden területén – objektumvédelem, rendezvény-biztosítás, pénz- és értékszállítás, személyvédelem, biztonságtechnika, gépjármûvédelem, takarítás – rendelkeznek referenciákkal. Tevékenységükre alapvetõen a hitelesség, a biztonság, a megbízhatóság jellemzõ. Arra törekednek, hogy a vagyonvédelem megtérülõ, mérhetõ eredményû befektetés legyen. Ennek érdekében kiemelt figyelmet fordítnak a partnerségi viszonyok kialakítására. Kifejezetten jó kapcsolatokat ápolnak a rendõrséggel és együttmûködnek a polgárõrséggel, a katasztrófavédelemmel, a mentõkutyás illetve civil szervezetekkel is. A manapság tapasztalható közbiztonsági helyzetben védeni valója mindenkinek van, ezért a RedScorpions Security – bûnügyi és vagyonvédelmi kutatások alapján – arra igyekszik felhívni ügyfelei figyelmét, hogy ki-ki leghatékonyabban a prevencióval, a megelõzéssel óvhatja meg vagyonát, értékeit a bûnözõ hajlamú emberekkel szemben. A cégvezetés a kitûzött célok megvalósítása érdekében aktív szerepet vállal az MSZ EN ISO 9001: 2001 (ISO 9001: 2000) és az AQAP 2120: 2003 NATO minõsítõ szabvány követelményeinek érvényesítésében és ezt az elkötelezettséget a társaságnál dolgozó minden munkatársától elvárja. Bizonyára a gazdasági válságnak is van szerepe az úgynevezett körbetartozás jelenségében, amely a Red-Scorpions Security Zrt. számára is gondot jelent: egyes esetekben ugyanis nehezen tudnak hozzájutni szolgáltatásaik ellenértékéhez.

Cene Elemér

ügyvezetõ

Red-Scorpions: hitelesség, biztonság, megbízhatóság egyéni vállalkozó, valamint Schneider László, a balassagyarmati Schneider-terv Kft. tulajdonosa vehették át. A rendezvényen Gazsi Ferenc bejelentette, hogy az idén májusban elhunyt balassagyarmati vállalkozó, a Delta-Tech Kft. alapítója, Csillik Zoltán emlékére megalapították a „Vállalkozók az innovációért – Csillik Zoltán-díjat”, amelynek kuratóriuma elsõként a kétbodonyi Szabó Józsefnek ítélte az elismerést. Az Év Pékmestere szakmai vállalkozói oklevelet idén a romhányi Bálint Tibor vehette át, az Év Vendéglátósa oklevelet pedig a salgótarjáni étterem tulajdonos, szõlész-borász Manusek Béla kapta. A 2006-ban alapított VOSZ-Nógrád Partner Nívódíjat ebben az évben a balassagyarmati városi televízió érdemelte ki, s az oklevelet Házy Attila ügyvezetõ igazgató vette át. A VOSZ elnökségének két tagja, Czékmánné Kelecsényi Ágnes és Jegesi László a szervezet két munkatársát, Varga Tamást és Völgyesi Évát jutalmazta. A hatodik megyei Primagálán eredményt hirdetett a mûvészetek kategóriájában. A Prima-díjat Mustó János salgótarjáni festõmûvész érdemelte ki, a vele járó elismerésekkel együtt. A sport kategóriában a Gabora-gálák szervezõje, Gabora János kapta az idei Prima-díjat. Az oktatás-tudomány kategóriájában a balassagyarmati nyugalmazott könyvtárvezetõ, Oroszlánné Mészáros Ágnes jutalma lett a Prima-díj.

Az idén újabb három kiválósággal bõvült a Nógrád megyei Prima-díjasok galériája. A 2010-es ünnepségen Mustó János festõmûvész, Gabora János, a Gabora futball-gálák szervezõje és Oroszlánné Mészáros Ágnes nyugalmazott könyvtárvezetõ érdemelte ki a zsûri döntése alapján az elismerést és a vele járó szobrocskát, illetve az egy-egy millió forintot. Salgótarján. Sebestyén Márta (2003), Vitray Tamás (2003), Sváby Lajos (2005), Földi Péter (2009) és Szerémy Gyula (2006) korábbi Prima Primissima-díjas alkotók emelték a novemberi rendezvény fényét, s persze azok a megyei Prima-díjasok, valamint Junior Prima-díjasok, aki az elmúlt öt évben érdemelték ki a vállalkozók nagyrabecsülését. Gazsi Ferenc, a VOSZ megyei elnöke egy kis számvetést is készített. Eszerint az öt év alatt 167 személy kapott jelölést a megyei Prima-díjra, 54-en jutottak be a döntõbe, s a mostanival együtt 18 Prima-díjassal büszkélkedhet szûkebb pátriánk. Összesen 11880 szavazat érkezett a közönség részérõl. A számok is mutatják, hogy nagy összefogás jellemzi az évenkénti Prima ünnepségeket – mondta. Az év vállalkozója oklevelet idén dr. Putnoky-Benedek Zsuzsanna, a P&S Dentál Bt. tulajdonosa, fogorvos, Pintér Andrásné, a salgótarjáni Gyógykapu Kft. cégvezetõje, Szabó Imnréné, a kazári AXAMO Kft. tulajdonosa, a salgótarjáni Bodnár Béla TOP

28

50

A vagyonvédelmi szolgáltatások piacán 2001-ben jelent meg a Red-Scorpions Security Zrt., a kizárólag magyar tulajdonban lévõ biztonsági társaság. A vállalkozás székhelye Jászberényben van, kirendeltségei Baján, Budapesten, Salgótarjánban és Recsken mûködnek s országszerte mintegy ezerkétszáz vagyonõr részére nyújtanak munkalehetõséget. Mint Cene Elemér ügyvezetõ – aki alapító tagként a kezdetek óta részt vesz ebben a munkában – elmondta, legfontosabb tevékenységük a személy- és vagyonvédelem, a biztonsági õrtevékenység. Ez adott esetben lehet fegyveres vagy kutyás õrszolgálat, portaszolgálat, elektronikus távfelügyeleti rendszer s elõfordul ezek kombinációja is. A vagyonvédelmi tevékenységet diszpécserközpontból irányítják és szükség esetén mozgó járõrszolgálattal támogatják. Foglalkoznak rendezvény-biztosítással, pénzszállítással s végeznek magánnyomozói munkát is. Járulékos szolgáltatásuknak tekinthetõ az elektronikus biztonsági és riasztó rendszerek tervezése, telepítése s vállalnak huszonnégy órás távfelügyeletet, kamerás megfigyelést, tûzjelzést, kisebb részben informatikai és irodatechnikai illetve telekommunikációs megbízást, valamint takarítást is. Távfelügyeleti rendszerben az egész országra kiterjedõen tudnak kivonuló szolgálatot biztosítani. Központjukra több ezer objektum, illetve háromezerötszáz GPS-szel ellátott gépjármû van csatlakoztatva. Ezekbõl mintegy félszáz található Nógrád megyében is. A profi biztonsági szolgáltatásokat, vagyonvédelmi módszereket a megrendelõ igényei szerint TOP

29

50



kolcon, Gödön és Hajdúdorogon adtak át új egységet. Nagyobb felújítást hajtottak végre például Bátonyterenyén és Karancslapujtõn. Ez értelemszerûen új szolgáltatások bevezetésével is járt. Ezek közé sorolható az úgynevezett prima-bolti kategória, amely garanciát jelent a színvonalas áruválasztékra, a minõségi kínálatra. E boltok kellemesebb megjelenésûek, megismertetésük, népszerûsítésük új logót is igényelt. A jövõben, a várhatóan még kiélezettebb piaci versenyben Salgótarjánban is szeretnének több prima-boltot kialakítani, a palóc régióban pedig mintegy tucatnyira tervezik az ilyen típusú üzleteket. Ugyancsak a megújulás irányába mutatott a szakbolti hálózat fejlesztése. E folyamatba tartozik – többek között – a nógrádi megyeszékhely belvárosában üzemelõ zöldség-, gyümölcsbolt mûködtetése, amely ebben az üzlettípusban kifejezetten szépnek számít, nem véletlenül vált gyorsan népszerûvé a vásárlók körében. A Palóc Nagyker továbbfejlõdése érdekében nélkülözhetetlennek látszik egy logisztikai központ megépítése, amely jelenleg a tervezés szintjén van. Ugyancsak az elõrelépést szolgálja a hálózatfejlesztés, amely keretében újabb 3-400 négyzetméteres egységeket alakítanak ki. A cég üzletpolitikájában messzemenõen figyelembe veszi a fizetõképes kereslet változásait és törekszik még jobban kiszolgálni a vásárlókat. Ez tudatos, elõrelátó személyzeti politikát is igényel a vezetés részérõl. Joggal tartják nagy eredménynek, hogy nem küldtek el embereket, nem korlátozták a munkaidõt. A dolgozókat többlépcsõs, szakmacsoportok szerinti képzésben, továbbképzésben részesítik, támogatják a munka melletti tanulmányokat, a szakmai utánpótlást pedig ösztöndíjakkal is igyekeznek biztosítani.

Tetõ alá hozott álmok Ha abból a szempontból kellene rangsorolni megyénk cégeit, hogy melyik készíti a legkülönlegesebb termékeket, akkor minden bizonnyal a szügyi Parat Automotive végezne az élen. A kabrió textiltetõket gyártó cégrõl már megrendelõik köre is sok mindent elmond, hiszen beszállítói az Audinak, a BMW-nek, a Mercedesnek, a Ferrarinak és a Volvonak is. Bár az autóipart is megrengetõ válság valamelyest enyhülni látszik, sok beszállító még mindig nem bizakodó. A Parat Automotive a 2009 évet követõen ahol a válság hatásának köszönhetõen a létszámukat sajnos kénytelenek voltak drasztikus mértékben csökkenteni, 2010 a stabilitás éve volt számunkra – árulta el lapunknak Lantos Csaba a szügyi cég ügyvezetõje. – A korábban meghozott intézkedések biztosították a zavartalan mûködésünket, idén nem volt szükség további létszámleépítésre és a termelésünk is folyamatos növekedést mutatott. A legtöbb termékünk esetében egy mûszakban dolgozunk, de van olyan megrendelõnk, akinek igényeit csak két, mûszak beállításával tudtuk kielégíteni. Németországi központunkban is folyamatos a fejlesztés, ennek köszönhetõen pedig folyamatosan versenyben vagyunk a megrendelésekért.

Varga Sándorné


Lantos Csaba ügyvezetõ a cég egyik legújabb termékével

Ennek köszönhetõ, hogy a legnagyobb darabszámot produkáló VW Eos, vagy épp Volvo C70 projektek mellett a Porsche két újabb modelljének, a Maserati újdonságának és a Mercedes 2011-ben bemutatkozó SLS AMG modelljének és az új 6-os BMW-nek is mi készítjük majd a tetõszerkezetét. A megrendelõk körén jól látszik, hogy a világ legnagyobb autógyárai bízzák legértékesebb presztízsmodelljeiket a jelenleg Magyarországon 150 fõvel mûködõ szügyi gyárra. – Nagy rajtunk a felelõsség, hiszen az autógyárak a különlegességeiket bízzák a német tervezõközpontunkra. Õk a legmodernebb eljárásokkal megálmodják a terveket, amiket nekünk hibátlanul le kell gyártanunk. Évek óta sikerül ezeknek az elvárásoknak megfelelni, és ez minden munkatársunknak elismerést jelent. Igyekszünk folyamatosan szélesíteni a repertoárunkat, így került most hozzánk egy új beruházás keretében, a haszongépjármû szegmensben prémium márkának számító nagy nevû Fendt traktorok utastérben található, bizonyos alkatrészeinek gyártása. Ezt balassagyarmati telephelyünkön végezzük majd, - csakúgy mint a lakókocsi és egyéb mûanyag alkatrészek megmunkálását - tudtuk meg Lantos Csabától. – A jövõt illetõen is biztatóak a kilátásaink. Stabil megrendelés–állományunk van, sõt úgy tûnik a gyártók is a piac bõvülésére számítanak. Ez már most látszik a jövõ évi elõre jelzett számokat vizsgálva. Ez azt is jelenti, hogy jövõre valószínûleg lehetõségünk lesz néhány új kolléga felvételére. A cég alkalmazottai joggal büszkék munkájuk gyümölcsére TOP

30

50

Jótékonykodásban is élen járt a Palóc Nagyker A CBA beszerzési társulás és üzletlánc – amelybe a vidéki cégek közül 1994-ben elsõként a három évvel korábban alapított, salgótarjáni székhelyû Palóc Nagykereskedelmi Kft. lépett be és lett az egyik meghatározó tulajdonos – 50 millió forint értékû adománnyal járult hozzá két, egyenként 110 négyzetméteres ház építéséhez, így segítve a dél-borsodi Gelej árvízkárosult családjainak helyzetén. A vörösiszap dunántúli károsultjainak ötmillió forintot ajánlott fel a CBA menedzsmentje. Pedig nyilvánvalóan – mint Varga Sándorné közgazdász, a Palóc Nagyker 2002-ben „Az év vállalkozója” címmel kitüntetett ügyvezetõ igazgatója elmondta – számukra sem volt könnyû a 2010-es esztendõ, nekik is keményen meg kellett küzdeni a továbbra is nehéz gazdasági körülményekkel, a szigorú közgazdasági feltételekkel. Annál inkább nagyra értékelhetõ, hogy az APEH nyilvántartása szerint a Nógrád megyei cégek rangsorában 30 milliárdos forgalmi értékkel az elõkelõ vezetõ pozíciót sikerült elérniük abszolút értékben és önmagukhoz képest is. A Vevõért Kft. egységeinek 2009-es kivásárlásával hálózatukat – Borsod-AbaújZemplén, Heves, Jász-Nagykun és természetesen Nógrád mellett – kiterjesztették HajdúBihar megyére és Pest megye több térségére is. MisTOP

31

50



Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kihez forduljon a kamarában?

Kopka Viktor


Több mint egy évszázados szakmai tapasztalat Az Egri Nyomda Kft. jogelõdje 1893-ban alakult meg s az 1908-as Londoni Világkiállításon már figyelemre méltó sikert ért el: Grand Prix-díjat kapott. 1949-ben köztulajdonba került, majd többszöri átszervezés után 1977-tõl a Révai Nyomda egri gyáregységeként mûködött. 1988 végén újra önállósította magát és felvette a patinás Egri Nyomda nevet. A rendszerváltást követõ privatizációs folyamatban 1992-ben az Axel Springer Verlag Hamburg AG lett a tulajdonosa. 1996-ban Egri Nyomda Kft.-ként magyar magánszemélyek tulajdonába került s azóta is száz százalékos magyar tulajdonú vállalatként egri telephellyel, kisbágyoni székhellyel fejti ki tevékenységét. A szolgáltatások állandó fejlesztése érdekében az 1990-es évek második felében a nyomda jelentõs beruházásokat hajtott végre, amely keretében gépparkja egy-egy négy- illetve ötszínnyomó rotációs géppel (MAN ROTOMAN és MAN POLYMAN típussal) valamint egy ötwerkes MAN Roland íves nyomógéppel gazdagodott. A több mint száz esztendõ során felhalmozódott, hagyományozódott szakmai tapasztalatot az Egri Nyomda

TOP

Kft. sokrétû termékstruktúrája megvalósítása során hasznosítja. Az anyagokat fotózható eredeti formában, filmen, mágneses adathordozón, CD-n is képes fogadni. A levilágító rendszer segítségével a kapott anyagról kész, kilövés szerinti filmet készítenek. A nyomda termékeinek elõállítását 2 íves és 6 tekercses nyomó-gépen (2 rotációs gépen gerincragasztási lehetõséggel) végzik. A nyomógépeken feldolgozható papírok négyzetmétertömege széles skálán mozog (38 – 300 g/m2), ami lehetõvé teszi bármilyen minõségigényû nyomdatermék elõállítását. A cég korszerû formakészítési, nyomtatási és kötészeti technikával gyárt napi és hetilapokat, köztük a Nógrád Megyei Hírlap lapcsaládjának valamennyi kiadványát: a napilapot, a Grátiszt, különbözõ városi naplókat, mellékleteket, a Füleki Hírlapot. Elõállít havilapokat, önkormányzati lapokat, katalógusokat, egyéb rendszeres kiadványokat, prospektusokat, könyveket, címkéket, szórólapokat, értékpapírokat – bérleteket, menetjegyeket –, igazolvány- és menetlevélûrlapokat illetve a megrendelõ igényei szerinti más termékeket. Ezek magas minõségét a cég az ISO 9001–2000-es minõségbiztosítási rendszerrel garantálja. Az Egri Nyomda Kft. állítja elõ az Ön kezében lévõ, Nógrád megye 2010 TOP 50 címû kiadványt is. 32

50

A kamari tagságot érintõ valamennyi általános kérdés Az ügyintézõ szervezet munkájának irányítása

Békéltetõ Testülettel kapcsolatos tájékoztatás Cégkivonat Kamarai tagnyilvántartással összefüggõ kérdések

Berenténé dr. Kurucz Erzsébet titkár

Boros Éva titkárságvezetõ

Magyar-szlovák tagozati szolgáltatások nyújtása Nemzetközi kapcsolatok Rendezvények szervezése Üzleti partnerközvetítés

A szakképzéssel, vizsgáztatással, kamarai szakképzési feladatokkal kapcsolatos ügyek koordinálása Mesterképzés és vizsgáztatás szervezése

Nyerges Andrea MKIK Magyar-Szlovák Tagozat titkára

Erdei Györgyné szakképzési vezetõ

Széchenyi Kártya ügyintézés HACCP-vel kapcsolatos tájékoztatás Cégkivonat Pásztói ügyfélszolgálati iroda

Tanulószerzõdéssel kapcsolatos tanácsadás, ügyintézés Gyakorlati képzéssel kapcsolatos információk

Nagyné Illés Márta

Andó Ákos szakképzési tanácsadó

Pénzügyi és gazdasági ügyek, tagdíjszámlával kapcsolatos kérdések Vám- és külker. ügyintézéssel kapcsolatos tanácsadás Okmányhitelesítés ATA-CARNET, Original származási bizonyítvány) Pályázatokkal, támogatásokkal kapcsolatos elszámolások Pintér Lajosné gazdasági vezetõ

Tanulószerzõdéssel kapcsolatos tanácsadás, ügyintézés Gyakorlati képzéssel kapcsolatos információk

Informatikai szolgáltatások nyújtása Honlap karbantartás Integrált kamarai irányítási rendszer felügyelete Konjunktúra felmérés

Ügyintézés Képzéssel kapcsolatos információk

Berta Csaba informatikus

Tóth Judit szakképzési adminisztrátor

Szabolcsi István szakképzési tanácsadó

Ügyintézés Képzéssel kapcsolatos információk

Tõzsérné Fenyvesi Tímea szakképzési adminisztrátor

Nógrádi Gazdaságfejlesztõ Nonprofit Kft. A KHT-t érintõ valamennyi általános kérdés A KHT munkájának irányítása Képzésekkel, szakképzési, innovációs járulék felhasználással, kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos tájékoztatás, tanácsadás Varga Gyula ügyvezetõ

Oktatásszervezési és vizsgaszervezési feladatok ellátása és tanácsadás Felnõttképzési és kutatás-fejlesztési adminisztráció

Kiss Zsuzsanna TOP

33

50

A NÓGRÁD MEGYEI KERESKEDLMI ÉS IPARKAMARA ÉLETÉBÕL

Érték lesz a kétkezi munka Vissza kell állítani az értékteremtõ fizikai munka presztízsét - ez a legfontosabb gondolata annak a keretmegállapodásnak, amelyet nemrégiben írt alá Orbán Viktor miniszterelnök és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi é s I p a r k a ma r a e ln ö k e . A s z a k k é p z é s a z o n n a li á ta la k ítá s á v a l me g d u p lá z z á k a g y a k o r la tig é n y e s s z a k má k b a n a g y a k o r la t i k é p z é s ó r a s z á m á t , e z á lt a l a v á lla lk o z á s o k k é p z e t t , a z o n n a l t e r m e ln i k é p e s m u n k a e r õ h ö z , a z is k o lá k b ó l k ik e rülõk pedig használható ismeretekhez és munkahelyhez juthatnak. Az új, 2012-ben bevezetendõ szakmunkásképzõ rendszer alapvetõen megváltoztatja az eddigi rendszert: a képzés hároméves lesz, a gyakorlati órák száma a jelenlegi duplájára emelkedik, a szakmai felügyeletet és a koordinációt pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara látja majd el. A kamara égisze alatt 125 gyakorlatigényes szakképesítés teljes tartalomszabályozását gondolják újra. Az átalakítás nyomán az MKIK-nak az eddiginél bõvebb mozgástere lesz a szakképzésben: a kamara feladata lesz többek között a szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása, a vizsgaelnöki delegálás, a szintvizsgák szervezése és koordinálása, a szakmai versenyek szervezése, illetve a pályaválasztásban való közremûködés is. Az elmúlt húsz évben nem sikerült egy munkaerõ-piaci irányultságú szakképzési rendszert kiépíteni. A legnagyobb probléma, hogy túlzottan elméletorientált, akadémikusi jellegû szakképzés van Magyarországon. A leginkább lepusztult állapotba a szakmunkásképzés rendszere került, nem sikerült elérni a szakképzés vonzerejének növelését és a munka világába történõ átmenet megkönnyítését a tanulók számára. A vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés teljes mértékben háttérbe szorult, amelyet jelez, hogy a vállalkozásoknál, gazdálkodóknál eltöltött gyakorlati képzés átlagos óraszáma több mint kétezer óráról mára ezer órára csökkent. Az elmúlt húsz évben a szakmát tanuló fiatalok száma közel felére csökkent, jelenleg a középfokú oktatásban lévõ tanulók 23 százaléka jár szakiskolába, holott Németországban, Svájcban a duális képzésben tanulók aránya 66 százalék körül mozog. Nem sikerült a gazdálkodók képzési hajlandóságát sem növelni, mivel a vállalkozások mindössze 1,5-2 százaléka foglakozik a tanulók gyakorlati képzésével, miközben Németországban, Ausztriában a cégek 20-25, egyes területeken akár 35 százaléka kapcsolódik be a fiatal szakmunkások gyakorlati képzésébe. A legnagyobb probléma, hogy a szakmunkásképzésbõl elveszett a lényeg, a szakmatanulásra történõ gyakorlati felkészítés. A szakképzésben a munkára nevelésnek, a kéz „intelligenciájának” fejlesztésére sokkal nagyobb hangsúlyt kell fordítani, a közgondolkodásban az értékteremtõ fizikai munka presztízsét helyre kell állítani. TOP

34


Egy jó és vonzó szakképzési rendszernek nagyon komoly külföldi tõkevonzó és beruházásösztönzõ hatása van. Célunk, hogy középtávon a magyar szakképzés felzárkózzon az élenjáró szakképzési gyakorlattal rendelkezõ országok élmezõnyébe, amelyhez jó lehetõséget kínálna, ha a kormány garanciavállalásával Magyarország kandidálna a 2016-ban megrendezésre kerülõ ifjú szakmunkások világversenyére, a World Skill-re.

kedjen a szakmunkásképzésben résztvevõk aránya. Jelenleg a magyar duális képzésben lévõk arányát 23 százalékról legalább 35 százalékra, az ausztriai átlag szintjére lenne célszerû felemelni. Ma Magyarországon a munkaképes korú lakosságon belül a szakképzetlenek körében a foglalkoztatottság szintje 20 százalék körül mozog, addig a szakképzettek körében ez 63 százalékot tesz ki. Európában egyedülállóan alacsony foglalkoztatottság növelésének egyik kitörési pontja a szakképzettek számának növelése. Ezért fontos stratégiai kérdés a 8. osztályra épülõ modern három éves szakmunkásképzés beindítása. A fenti célokhoz nélkülözhetetlen a gazdálkodók szélesebb körû bevonása a tanulók gyakorlati képzésébe, hiszen munkára szocializálni csak munkával lehet. A cégek érdekeltségét növelni kell a tanulók gyakorlati képzésében, amely lehetõvé tenné, hogy a jelenlegi kilencezer gazdálkodó számát megduplázzuk. A tanulók gyakorlati képzését kamarai garanciavállalással kívánjuk megvalósítani, növelni akarjuk a cégekkel szemben támasztott minõségi követelményeket.

„Szakmák Dicsérete” címmel szakmai tanulmányi versenyt rendezett a TISZK, amelynek szervezésében részt vállaltunk. Képünkön egy kõmûves tanulónk mutatja be munkáját.

Mivel az egyik legfontosabb társadalompolitikai cél tíz év alatt egymillió munkahely létrehozása, ezért a szakképzés egyben foglalkoztatáspolitikai kérdés is, hiszen a jó szakképzési rendszer a foglakoztatás növelésének és a munkanélküliség kezelésének egyik eszköze. Torz foglakoztatási szerkezet alakult ki Magyarországon, mindössze félmillió fõ vesz részt közvetlen termelõmunkában. Több új értéket elõállító szakmunkásra lesz szüksége Magyarországnak a munkaalapú társadalom megteremtéséhez. A szakképzés rendszerének újjáépítéséhez jó példa a német duális szakképzési rendszer, amelynek célja, hogy a tanulók minél több idõt töltsenek el az üzemi gyakorlati képzésben. Ezért a munkával egybekötött gyakorlati képzés átlagos óraszámát 1 000 óráról legalább 1 800 órára kell felemelni. Támogatjuk, hogy Magyarországon a gyakorlatigényes szakmákban a következõ tanévtõl induljon el a 8 osztályos iskolai végzettségre épülõ modern, három éves szakmunkásképzés. Bebizonyosodott, hogy semmi mással nem pótolható szerepe van az idejekorán elkezdett szakképzésnek. Ezzel 17 éves korra teljesíthetõ a tankötelezettség, illetve a jelenleginél két évvel hamarabb jutnak kenyérkeresethez az ifjú szakmunkások, ezzel csökkenhet a szakképzésbõl lemorzsolódók jelenlegi 30-35 százalékos aránya. Elérendõ feladatként kell megfogalmazni, hogy növe50

Az EGLO Magyarország Kft-nél tett látogatás során a termékek mellett megismerkedtünk a gyár Európa-szerte egyedülálló logisztikai bázisával is.

A szakképzési hozzájárulás felhasználásáról és elszámolásáról tartott elõadáson és konzultáción hasznos segítséget kaptak vállalkozóink munkájukhoz. Képünk a rendezvényen készült. Mesterségbeli tehetségpont kialakításáról tárgyalt és tartott konzultációt kamaránkban Rajnai Gábor, a LOGOS Alapítvány elnöke.

Elnökségi üléseinket az év során a megye kistérségeibe kihelyezve tartottuk. A térségek fejlesztési elképzeléseirõl és azok megvalósulásának helyzetérõl a társulások elnökei számoltak be. A pásztói ülésen Sisák Imre polgármester tájékoztatott az elért sikerekrõl. TOP

Pedagógiai felkészítõ a gyakorlati képzést szervezõ gazdálkodó szervezetek és azok oktatói számára. Felvételünk a szécsényi Lipthay Béla Mezõgazdasági Szakközépiskola és Szakiskolában készült . 35

50



sul meg – többek között – Kazáron a hagyományok portája, Sóshartyánban a pajtafalva, Ságújfaluban és Etesen a templomfelújítás, Mátraszelén közpark, Vizslás-Újlakon egy nyomdacsarnok, Mátraterenyén központi fõzõkonyha, Egyházasgergén két falusi szálláshely, Mátraterenyén és Karancslapujtõn pedig a játszótér. Ez utóbbi településen elkészült a mûvelõdés ház külsõ felújítása is. A III. tengely második körében összesen 36 támogatási kérelem érkezett be összesen 500 millió forint támogatási igénnyel. A IV. tengelyt képezõ LEADER jelentõs helyet foglal el a vidékfejlesztésben. Több községben, például Etesen, Szuhán, Mátraszelén és Sóshartyánban elkészült, illetve folyamatban van a pálinkafõzde kialakítása és korszerûsítése. Mátranovákon bõvítik az erdei termékfeldolgozót, Somoskõújfaluban és a Karancsberényi Lovasklubnál a lovas szolgáltatások fejlesztése és bõvítése valósul meg, Rákóczibánya és Kazár között pedig horgásztófejlesztésre kerül sor. Valamilyen fejlesztésben egyébként mind a harminchat település részesül. Elõfordul, hogy bizonyos települések (így Etes, Kazár, Mátraverebély vagy az öt Ménes menti falu) egymással összefogva igényelnek például különféle rendezvényeknél felhasználható eszközöket (sátrakat, asztalokat, színpadokat, hangosító berendezéseket). Hasonló összefogás tapasztalható öntevékeny mûvészeti csoportok mûködtetése (ruhák és más eszközök beszerzése) terén is, például Mihálygerge és Somoskõújfalu esetében. Ugyancsak közös programként valósulhat meg a turisztikai képzési szervezet és a térségi online-rendszer is. Több település kapcsolódik a helyi termékbolthálózathoz, öszszesen hét faluban, Ipolytarnócon, Karancsságon, Kazáron, Mátraverebélyben, Nemtiben, Ságújfaluban, Somoskõújfaluban lesznek úgynevezett palóc portékaboltok. Minden településen turisztikai táblarendszert építenek ki. A 2011-es esztendõ a pályázati program megvalósításának döntõ éve lesz. Az akciócsoportnak több, mint nyolcvan projektet kell menedzselnie. Az egyesület, illetve a munkaszervezet vezetõi bíznak abban, hogy a fejlesztések munkahelyeket teremtenek és hozzájárulnak a térség gazdasági fellendüléséhez. Ez pedig tulajdonképpen az általános fejlõdés alapját jelenti.

Molnár Katalin

egyesületi elnök

„Mit vár a gazdaság az új kormánytól? Amit a régitõl...” címmel tartott elõadást dr. Parragh László, az MKIK elnöke azon a gazdasági fórumon, amelyen a gazdasági díjakat is átadtuk.

Kamarai délutánokat tartottunk valamennyi kistérségben. Vállalkozóink a közbeszerzési szabályok módosulásáról, a Széchenyi Kártya bõvülésérõl kapott tájékoztatások mellett más hasznos információkkal is gazdagodtak. Képünkön Márkus Pál elnökségi tagunk, hivatalos közbeszerzési tanácsadó tart elõadást.

Kitüntetettjeink: a Delta Tech Mérnökiroda Kft. Balassagyarmatról, a Temala Bt. Szécsénybõl és a Palóc Nagykereskedelmi Kft. Salgótarjánból. Képünkön Oravecz Tibor, Doman László képviseletében munkatársa, és Varga Sándorné a kitüntetésekkel.

„Hogyan csinálják a Lengyelek?” Sowa Marcin tanácsos, a Lengyel Köztársaság nagykövetségének kereskedelemfejlesztési és beruházás-ösztönzési osztályának vezetõje a „lengyel csodáról” tartott elõadást az érdeklõdõ vállalkozások számára. Képünkön Mihályné Balázs Melinda, kamaránk általános alelnöke és Sowa Marczin úr látható.

Nagy érdeklõdés kísérte az MKIK Magyar-Szlovák Tagozatának rendezvényét, amelyen elõadás hangzott el a „Cégjog viszony a gazdasághoz”, „Szlovákiai gazdasági vállalkozásokat érintõ jogszabályi változások az adózásban” és „Magyar vállalkozások könyvelésére, adózására vonatkozó fõbb jogszabályok és gyakorlati tapasztalatok” címmel.

Az „Együtt vagyunk, együtt leszünk, együtt kell mûködnünk” címmel elnyert projekt nyitóprogramján Nyerges Andrea, az MKIK Magyar-Szlovák Tagozatának titkára, projektkoordinátor mutatta be a projektet dr. Tordai Péterrel, az NKIK elnökével.

TOP

36

50

Fejlesztési cél: élhetõ és szerethetõ vidék A Salgótarjáni és a Bátonyterenyei Kistérség településeire kiterjedõ 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület széles körû összefogás eredményeként jött létre. Az egyesület tagságát jelentõ 76 civil szervezet, önkormányzat és vállalkozó közös vidékfejlesztési programot dolgozott ki, az elnyert pályázati támogatás pedig lehetõséget teremt arra, hogy a közösen megfogalmazott célokat együttesen valósítsák meg. Terveik szerint a térségben olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyek alkalmasak az önkormányzatok és a civil szervezetek tevékenységének erõsítésére, a vállalkozók helyzetbe hozására, vagyis hozzájárulnak az élhetõ és szerethetõ vidék megteremtéséhez. A 2008-ban megfogalmazott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia prioritásai, feltételei tartalmazzák az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program részeként a mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, a turisztikai tevékenységek ösztönzése, a vidéki örökség megõrzése, valamint a falumegújítás- és fejlesztés érdekében szükséges intézkedéseket, valamint a LEADER intézkedéscsoporthoz kapcsolódó elképzeléseket és a rendelkezésére álló forrásokat. Az 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület által elnyert, térségi fejlesztésekre fordítható forrás 5,7 millió euró. Fontos elõírás, hogy a források negyvenöt százalékát a gazdaság és turizmus fejlesztésére kell fordítani. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyének elsõ körében 832 millió forintot osztottak ki, illetve használtak fel. Ebbõl valósult, illetve való-

TOP

37

50


Geopark: magyarok és szlovákok közös sikere Névjegy Dr. Palásthy Tamás jogi doktori diplomájának megszerzése után hosszú éveken keresztül a Salgótarjáni Ingatlankezelõ Vállalatnál, majd a Nógrád Megyei TESZÖV-nél dolgozott, különbözõ jogi munkakörökben és vezetõ beosztásokban. A rendszerváltás után Budapesten Infoker Kft. néven ingatlanközvetítõ és vagyonértékelõ céget alapított, 2000 után a fentiekben bemutatott agrárgazdasági társaság tulajdonos-menedzsere is. A Nógrádi Geopark Nonprofit Kft. egyik alapító tagja két iskolás korú unokájának boldog nagypapája is. Hobbisportja a vitorlázás, szellemi frissességét, fizikai kondícióját rendszeres testedzéssel tartja karban. Elmondása szerint a földtani és kulturális értékeket, a rengeteg látnivalót felölelõ geopark igyekszik bemutatni a szlovák és magyar részen található természeti csodákat s védi a természetet. Ugyanakkor esetleges bonyolultsága abból adódik, hogy ez a világ egyik elsõ, országhatárokon átnyúló geoparkja..

A palóc térség gazdag földtani és kulturális értékeit magába foglaló Nógrád-Novohrad Geoparkot 2010. március 27-én emelték az Európai Geoparkok- és a Globális Geoparkok Hálózatainak körébe. Április 14-én, a malaysiai Langkawi Geoparkban rendezett konferencián pedig a magyar-szlovák Novohrad-Nógrád Geopark képviselõi ünnepélyes keretek között vették át a nemzetközi elismerést jelképezõ, a tagságot igazoló dokumentumot. A szakmai és társadalmi támogatottságot is élvezõ szervezet a történelmi Nógrád Vármegye egy részét öleli fel. A hagyományokat, tájat és közösségeket egyesítõ és bemutató szervezet fokozatosan építi ki és kapcsolja össze a látványosságokat a határ mindkét oldalán.

Világörökségi Ófaluja és Kazár is megemlítendõ. Újkeletû, de szintén híres a Dalai láma által felszentelt Tari sztupa is a Kõrõsi Csoma emlékházzal. A geoparkon belül már most is számos mûködõ földtani bemutatóhely és tanösvény található. A salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum, a hollókõi, salgói és somoskõi várak már önmagukban is ide vonzzák a látogatókat.

Szerkezeti változás a geopark életében A közelmúltban több változás is történt a geopark magyar oldali menedzsment szervezetében, a Nógrádi Geopark Nonprofit Kft-ben: megváltozott, kiteljesedett a szervezet neve: 2010. november 17-tõl a Novohrad-Nógrád Geopark Nonprofit Kft. nevet viseli. Ezentúl pedig kettõs ügyvezetés irányítja a szervezetet, miszerint a Novohrad-Nógrád Geopark Nonprofit Kft. ügyvezetõje mellett a Zdruzenie právnicky osób Geopark Novohrad-Nógrád vezetõje, Erika Anderková is jogosult a Kft. ügyeit ellátni. A 2010. november 19-i taggyûlés alkalmával Koruhely Tamás, a szervezet ügyvezetõ igazgatója egyéb okokra hivatkozva lemondott státuszáról. A taggyûlés így Lóska Jánost, a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség elnökét választotta meg az új vezetõnek, aki ügyvezetõ elnöki posztot tölt be fél éven keresztül.

A geopark elõzményei A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága és a Cerova Vrchovina CHKO szakértõi között még az 1990-es évek végén merült fel a közösen kialakítandó, földtani bemutatóhelyeket ismertetõ elképzelés gondolata. Ezt 2001-ben az úgynevezett Phare CBC projekt összeállítás követte. Négy évvel késõbb pedig a Salgótarjáni Kistérség vezetésével megkezdõdtek a geopark tervezésének elõkészületei. A „Nógrádi Geopark elõkészítése a Salgótarjáni Kistérségben” címû sikeres pályázat folytatásaként 2008 elejére a Magyarhoni Földtani Társulat – a szlovák társszervekkel és Tardy János irányításával – elkészítette a geopark részletes értékleltárát, mely adatbázis képezte aztán a nevezési dokumentáció alapját is.

A geopark értékei A helyi védettségû földtani értékek mellett a világhírû ipolytarnóci õslénytani lelõhely Európa Diplomás természetvédelmi területe és több tájvédelmi körzet is a geoparkon belül található. Kulturális értékekben is gazdag a terület. Régészeti szempontból a Pilinyi kultúra, a szécsényi középkori városmag és a végvárrendszer, a néphagyományokat õrzõ falvak gazdag kínálatából a szentkúti búcsújáró hely, a palóc hagyományok, a színes néptánc kultúra, Hollókõ TOP

38

50

Nagyfalusi Sándor, az APEH Észak-magyarországi. Becsó Zsolt. Dr. Tordai Péter,

Recommend Documents