Az APEH is megszólalt Farkas P.-ügyben

CIV. évfolyam, 2. szám 2008. január 17.

VÁROS AZ ALFÖLD SZÍVÉBEN

POLGÁRI HETILAP

ALAPÍTVA 1868-BAN

Ára:158 Ft
Elõfizetõknek 130 Ft

Házak és gépek

ÚJABB

www.kecskemetilapok.hu

FEJLEMÉNYEK A HANGFELVÉTELES BOTRÁNYBAN

Az APEH is megszólalt Farkas P.-ügyben Iszonyatos, fülsüketítõ dübörgést kell átélniük azoknak, akiknek a légibázis közelében, a repülõk felvagy leszállópályája alatt található a  4. oldal lakóingatlanuk.

Erdõ és szabadság Az igazi vadász leginkább a természetben érzi otthon magát, ahol „testet-lelket újjáélesztõ erdõzúgást, szabadságot és magányt talál”.  10. oldal

A hazáért  Tényfeltáró írásunk második része a 2−3. oldalon

Állatkínzások Szív, a teremtés csodája A magyar haditörténet egyik legnagyobb vérveszteséggel járó eseménye a doni csata volt, 1943 januárjában. A 2. magyar hadsereg kecskeméti hõseire emlékeztek.  5. oldal

Ügyészségi akták: Pénzt, vagy életet 14. oldal

Nem kell messzire menni ahhoz, hogy szûkebb pátriánkban állatkínzással találkozzunk – decemberben egy „spirituális egyház” lovat áldozott Kecskeméten, egy összevert kutyát pedig egyszerûen kidobott az autójából „gaz 11. oldal dája” az M5-ösön.

Papp Lajos szívsebész Isten, természet- és embertársai iránti szeretetérõl és tiszteletérõl megható õszinteséggel szól. Fegyelmezett munkájával több ezer emberéletet megmentett már. Legnagyobb alkotása a Pécsi Szívgyógyászati Klinika megteremtése.  Portré 6-7. oldal

Magyar Múzsa-melléklettel!

2

HÍR-HÁTTÉR

A Z APEH

2008. január 17.

IS MEGSZÓLALT A

F ARKAS P.- ÜGYBEN

Újabb fejlemények a lehallgatási botrányban Lapunk online „kiadásában”, a www.kecskemetilapok.hu fórumán több hozzászóló is arról írt: Farkas P. József – akirõl a közelmúltban botrányos hangfelvétel került nyilvánosságra (lásd keretes írásunkat) – már gõzerõvel dolgozik az adózó olvasókat tájékoztató APEH-kiadvány készítésén. Mi is beszéltünk több olyan vállalkozóval, akiket a kiadványban való hirdetés lehetõségével kerestek fel Farkas P. munkatársai. Az ügy azért is pikáns, mert az ominózus hangfelvételeken Farkas P. és beszélgetõpartnerei olyan pénzmozgásokról beszélnek, amelyek számlával történõ ellentételezése – a szövegkörnyezetbõl mindenesetre erre következtethetünk – legalábbis kérdéses. Ezért kérdéseinkkel az APEH régiós szóvivõjéhez fordultunk, cikkünk másik részében pedig visszapillantást adunk Farkas P. József korábbi „lehallgatási botrányára”.

Akinek van füle, hallja Mint megírtuk, tavaly karácsony elõtt lett hozzáférhetõ az a honlap (http://fpjbestof.zek.in), mely eredeti hanganyag formájában részleteket közöl Farkas P. József beszélgetéseibõl. A konkrét személyekkel, ügyekkel, pénzekkel kapcsolatos párbeszédek mellett politikai vonatkozásai miatt is nagy port vert fel a – helyi médiában eddig csak lapunk által ismertetett – hangfelvétel, melyen a városházával kapcsolatban például ez hallható: „Teli van köcsög… teljesen politizált a ház… köcsög, buzeráns jobboldaliakkal…”.

Joggal merül fel a kérdés: hogy lehetséges az, hogy az APEH egy olyan vállalkozót bíz meg saját tájékoztató kiadványa szerkesztési munkálataival, akinek – a nyilvánosságra került hangfelvételek tanúsága szerint – „kessben” [vélelmezhetõen számla, bizonylat, dokumentáció nélkül – a szerk.] adnak át hirdetési és egyéb pénzeket. – Indít-e ez ügyben az

adóhivatal vizsgálatot? – kérdeztük elõször az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságát. – Ami a nyilvánosságra került hangfelvételeket illeti: az APEH nemcsak közérdekû bejelentések esetén indít vizsgálatot, hanem minden olyan, tudomásunkra jutó egyéb információval kapcsolatban is, amelyek esetleg pénzügyi, adózási szabálytalanságokra utalnak – tudtuk meg Fehér Andrea sajtószóvivõtõl. – Hogy kinél vizsgálódunk és hogy ezek a vizsgálatok milyen eredményre vezetnek, arról természetesen nem adhatunk felvilágosítást, illetve tájékoztatást, hiszen ezek az információk adótitoknak számítanak – fejtette ki. Kérdésünkre, hogy a felvételeken hallható információk birtokában helyesnek tartják-e, hogy Farkas P. József és munkatársai készítik az APEH-es kiadványt, így válaszolt: – Igazgatóságunk hagyományos, év eleji kiadványát több éve ugyanaz a

Egymásra talált testvérek

Benn Bárkányi, künn meg Farkas

Farkas P. József katolikus egyházi kapcsolatrendszerének kétségtelenül Bárkányi Ernõ, a kecskeméti Barátok temploma igazgatója a kulcsfigurája. Hogy pontosan mikor és hogyan talált egymásra a késõbbi két szövetséges, azt talán csak õk tudják, az azonban kétségtelen, hogy ha Bárkányi környezetében templomot újítottak fel – elõbb a Czollner téri templomot, majd a Barátok templomát –, akkor Farkas P. József is ott „sertepertélt”. Kiadványokat készített a rekonstrukciókban résztvevõk helytállásáról, s városi pletykák szerint részben abba is volt beleszólása, kik jussanak feladathoz a pénzes munkálatokból. Bárkányi atya egyébként – a baráti viszony mellett – több hivatalos szálon is kötõdik Farkas P. Józsefhez és köréhez. Így a Wojtyla Barátság Központot mûködtetõ Szent Anna Porta Kht.tagja – Farkas P. József és felesége, Farkasné Pásztor Jolán mellett – Bárkányi Ernõ is. De Bárkányi atya hivatalos képviselõje a Szenteste Alapítványnak, melyben kurátor Farkasné is. A Szécsi-éra utolsó éveiben komoly városi befolyással rendelkezett ernyõszervezetnek, a Porta Egyesületnek az elnökletét ugyancsak Bárkányi látja el, sõt a cégpapírok szerint Farkas Péterhez, Farkas P. József fiához hasonlóan Bárkányi is tagja a 2004-ben alapított, hárommillió forintos tõkével mûködõ, szegedi székhelyû Codex Consulting Lapkiadó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek, amely tevékenységi köreként egyebek mellett napilap és folyóirat kiadása, könyvkiadás, hírügynökség, irodagép-kölcsönzés és nyomdai tevékenység is szerepel.

Nem a mostani az elsõ hangfelvételes botránya Farkas P. Józsefnek. Az ismert közéleti szereplõ egy, a Porta Egyesület kecskeméti székházában, a 2006-os országgyûlési választási kampány idején tartott nyilvános tanácskozáson arra kérte Bárkányi Ernõ érseki tanácsost, hogy amíg õ távol van, addig a már megkezdett magnófelvételt folytassa, és amikor az ülés véget ér, kapcsolja ki a készüléket. Valamilyen malõr folytán vagy technikai ismeretek hiányában – hiszen ki feltételezne szándékosságot egy köztiszteletben álló, egyházi személyrõl – a magnó felvételi állapotban maradt az ülés után is.

Így a közelben tartózkodó Horváth Zsolt fideszes országgyûlési képviselõ beszélgetése Bárkányival magnóra került úgy, hogy errõl a politikus és – állítása szerint – Bárkányi sem tudott. A bizalmas beszélgetésben egyháziak és politika kapcsolatáról esett szó. A bekapcsolva „felejtett” magnó tehát rögzítette a beszélgetést. Farkas P., amikor visszakapta a magnót, végighallgatta a felvételt. A pap és a képviselõ

csapat készíti el, amelynek munkájával minden alkalommal meg voltunk elégedve. Ettõl függetlenül – mint mindig – most is több kiadót megkerestünk, majd az ajánlatok mérlegelése után kötöttünk szerzõdést, még az elmúlt év végén. A következõ évi kiadvány elkészítése elõtt szintén kérünk majd kiadói ajánlatokat, mert jövõre is a lehetõ legjobb, legszínvonalasabb, ugyanakkor a lehetõ legkisebb költséggel elõállított tájékoztató füzettel szeretnénk az állampolgárokat, az adózókat segíteni. Értesüléseink szerint ugyanakkor az információk birtokában az APEH vezetõi komolyan fontolóra vették, hogy a jövõben másokkal készíttessék tájékoztató kiadványukat. Kecskeméti Lapok-összeállítás

beszélgetését megismerve felhívta a Népszabadság munkatársát, lejátszotta neki a felvételt, és elmesélte, mi történt. A részben az MSZP pártalapítványa által tulajdonolt Népszabadság megírta az esetet. Az ügybõl óriási botrány lett: egyrészt a Fideszt azzal vádolták, beleszól a katolikus egyház ügyeibe, sõt a politikai ellenfelek egyenesen zsarolást emlegettek, míg mások Farkas P. és Bárkányi „összejátszását” rebesgették. A történet végül megmaradt a politika mezején, bírósági ügy nem lett belõle. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének etikai bizottsága ugyan tárgyalta az esetet, de Farkas P. eljárását rendben lévõnek találta. Mint az eljáró tanács elnöke fogalmazott: „Farkas P. József újságíró, aki a magnója révén egy harmadik, ám láthatatlan személy volt két ember között, <> egy beszélgetést. Bár elmondható, hogy <>, egy újságírónak jogában áll eldönteni, hogy egy tudomására jutott politikai információ közügynek számít, vagy sem. Az eljáró tanács megítélése szerint mindkét újságíró úgy publikált, ahogy azt újságírói lelkiismerete diktálta”.

HÍR-HÁTTÉR

2008. január 17.

V ÉLEMÉNY

Hírmix

Megszokás kérdése? Egy alkalommal, nem is a távoli múltban, baloldali ismerõsömmel futottam össze egy nyilvános helyen. Az illetõ – mellesleg városa szocialista önkormányzati képviselõje – mint rendesen, most is igencsak „meg volt pakolva” különbözõ irományokkal, nyomtatványokkal. Olyannyira, hogy néhány szavas udvariassági beszélgetésünk végén egy-két hirtelen mozdulat hatására a kezében lévõ papírhalmaz szanaszét hullott. Jó cserkész (bocsánat, talán stílusosabb, ha ez esetben úttörõt írok) módjára segítettem a papírok felszedegetésében. Ekkor ért a meglepetés: az egyik nyomtatvány a kupac alján a Demokrata címû, baloldali elhajlással csöppet sem vádolható hetilap volt. Viccesen meg is kérdeztem beszélgetõtársamtól: „Elolvasod az igazságot?”, mire zavartan csak annyit tudott felelni, hogy „Az egyik igazságot”. Ezt a ziccert persze nem hagyhattam ki, szemtelenül vágtam vissza, mondván, „igazságból csak egy van”. Mert valóban. És a negyedik hatalmi ágnak is nevezett médiának ezt kell képviselnie (szerencsésebb történelmû nyugati országokban gyakran becsülettel meg is teszik). Ahogyan minden valamirevaló médiaiskolában okítják a kis zsurnalisztapalántáknak: „az újságírónak az igazságot és a progressziót kell képviselnie”. Ami egyet jelent a hatalom, a közbizalom birtoko-

3

sainak, a tûzhöz (és a rajta rotyogó húsosfazékhoz) közel állóknak az ellenõrzésével, és ezt nem szabadna sem a rosszul értelmezett betyárbecsület, sem a pártpolitika oltárán feláldozni. Nem ért bennünket váratlanul, hogy a helyi média – pártállástól és világnézettõl függetlenül – egy árva szót sem kívánt vesztegetni arra a botrányra, amelyrõl most már gyakorlatilag mindenki beszél Kecskeméten, s amelynek híre bizony jócskán túljutott a városfalakon. Ám arra az óriási, a kecskemétiek részérõl megmutatkozó érdeklõdésre, ami cikkünket kísérte, õszintén bevallom, mi sem számítottunk. Nemcsak a lap példányszámának drasztikus emelkedésére, mint objektív mutatóra gondolok, hanem a felénk áradó, az esetek döntõ többségében óvó figyelemre, a megannyi olvasói levélre, telefonra, internetes fórum-hozzászólásra, ami megerõsített bennünket abban, hogy az emberek a lényegre és a valódira is kíváncsiak, nemcsak a felszínesre. Mi pedig Tamási Áronnal együtt továbbra is valljuk: „Az igazságot is meg lehet szokni”. Haág Zalán fõszerkesztõ [email protected]

Lakossági fórum Január 18-án, pénteken 17 órakor Lévai Jánosné, önkormányzati képviselõ lakossági fórumot rendez a 16. választókerület – Rendõrfalu, Kósafalu – lakói számára. A fórum helyszíne a Damjanich Általános Iskola lesz.

Ünnepélyes díjátadó Január 23-án, szerdán 18 órakor tartja díjátadó ünnepségét a Nõk a Nemzet Jövõjéért Egyesület a Katolikus Közösségi Házban (Lestár tér 2.). A rendezvényen kiosztják a Nõk a Nemzet Jövõjéért-díjat, a Szent Erzsébet Érméket és a hozzájuk kapcsolódó emléklapokat.

Lábszárból állkapocs Egy beteg állkapocscsontjának jelentõs részét távolították el hétfõn a kecskeméti megyei kórházban. A hiányt a lábszárcsont egy részével pótolták. A középkorú férfi lábszárából kivett csontot gyakorlatilag átfaragták a szükséges állcsont formájára, és a saját ellátó erekkel együtt ültették át az állcsontba. A betegnek egy jóindulatú, ám többször kiújult állkapocs cisztája volt, így az egyetlen megoldást a csontátültetés jelentette. Implantátumban nem gondolkodhattak, mert az állkapocs esetén ez hosszú távon komplikációkhoz, elfekélyesedéshez vezet. Ilyen esetben csak a saját szervezetbõl lehet csontot átültetni.

Végzetes ütközés Egy 54 éves kecskeméti férfi kedden délelõtt Lakitelek irányába haladt gépkocsijával a 44es fõúton. A szentkirályi elágazástól néhány száz méterre – feltehetõen rosszulléte miatt – áttért a menetiránya szerinti baloldalra, és ott összeütközött a szembõl érkezõ, egy 32 éves nyárlõrinci férfi által vezetett nyergesvontatóból, és a hozzákapcsolt félpótkocsiból álló jármûszerelvénnyel. A baleset következtében a személygépkocsi vezetõje olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.

Kompenzációs felár

Farkas P. József és Bárkányi Ernő a „húsosfazék” mellett – a közelmúltban egy étkezdében

A január 1-jétõl hatályos áfa-törvény elõírásai szerint a felvásárló (azaz belföldi áfa-alany) részére értékesítõ, mezõgazdasági tevékenységet végzõ termelõ, adószám birtokában kérheti a kompenzációs felár megtérítését a vevõtõl. Az adóhatóság március 31-éig történõ értékesítések esetén nem kifogásolja, ha a felvásárló a termelõ adószámának hiányában adóazonosító jelet alkalmazva kiállítja a felvásárlási okiratot, majd utólag módosítva a bizonylatot, megtéríti a termelõ részére a kompenzációs felárat. A felvásárló csak a termelõ adószámát is tartalmazó felvásárlási okirat alapján veheti figyelembe a kompenzációs felárat, levonható, elõzetesen felszámított általános forgalmi adóként.

4

TÁJOLÓ

ISZONYATOS

2008. január 17.

ZAJTERHELÉSBEN ÉLNEK AZ ÉRTÉKÜKET VESZTETT INGATLANOKON

Fejük felett a gépek Kecskemétnek aligha van olyan pontja, ahol ne lehetne hallani, amikor a város honvédségi repülõterérõl a magasba emelkednek a gépek. Nem nehéz elképzelni, hogy milyen iszonyatos, fülsüketítõ dübörgést kell átélniük azoknak, akiknek a bázis közelében, a légijármûvek felvagy leszállópályája alatt található a lakóingatlanuk. Õket kellene a leginkább szolgálniuk a zajgátló védõövezeteknek, úgy tûnik azonban, hogy erre bizonytalan ideig még várniuk kell. Információink szerint jelenleg a honvédség légihatóságának átszervezése miatt várat magára a legzajosabb övezet külterületi telkein élõk problémája. De nézzük, mi is valójában ez a probléma? A válaszért nem kellett messzire mennünk, a Kisfáiban élõ Szabadszállási Zoltánné készséggel osztotta meg velünk gondjaikat, ami a környéken családok százait érinti.

Harminc méterrel a ház felett – 2003-ban döntöttünk úgy, hogy lakótelepi otthonunkat családi házas,

Az önkormányzat kiigazítást kért

A ház fölött 25−30 méterre zúgnak el a gépóriások (Képünk illusztráció)

tanyás ingatlanra cseréljük – mondta. – Kisfái jó választásnak tûnt, csakhogy akkor még nem tudtunk róla, hogy egy kormányrendelet szerint a repülõterek környékén zajvédõ zó-

MEGJELENT a Kecskeméti Krónika 2007 évkönyv Elõfizetõink személyesen is átvehetik kiadónktól! Cím: Kecskeméti Lapok Kft. 6000 Kecskemét, Csányi János krt. 14. Telefon: 76/486-100

E-mail: [email protected]

nákat kell kialakítani. A leszálló repülõgépek közvetlenül a házunk felett, 25-30 méteres magasságban húznak el, hogy az ablakok is beleremegnek. Nem csoda, hogy mi az „A” zajzónába kerültünk. Az is csak késõbb jutott a tudomásunkra, hogy ebben a zónában kizárólag az ingatlan állagmegõrzésére van lehetõség. Itt a hatalmas tanya, és nem építhetünk rá egy kisebb épületet sem, pedig szerettük volna idehozni a szüleimet. – Arra nem gondoltak, hogy inkább önöknek kellene elköltözniük innen? – Pontosan ez volna az elképzelésünk, de nem tudjuk megvalósítani. Az „A” zónában élõknek elvileg lehetõségük lenne felajánlani az ingatlanjukat a honvédségnek megvételre, de az illetékesek egyelõre elzárkóznak a kérés elõl. Magánszemélynek pedig végképp lehetetlen eladni a tanyát: ha elmondom, hogy milyen övezetben van a ház, az érdeklõdõk fejvesztve menekülnek. Ha eltitkolnám, akkor fennállna annak a veszélye, hogy késõbb beperelnek. Így egyelõre marad a már-már elviselhetetlen dübörgés, ami a Gripenek idetelepítése óta még nagyobb is, mint a Migek esetében volt. A közelben lakó Falubíró Melinda megerõsítette az imént hallottakat. – Tavasztól késõ õszig hetente többször is a fejünk felett röpködnek, köröznek a hatalmas gépek – panaszolta. – A négyéves kisfiam ilyenkor fél kimenni az udvarra. Ha a honvédség megvenné az ingatlant, mi is elmennénk innen, de attól tartok, hogy erre hiába várunk.

– Mire számíthatnak a Kisfáiban élõk? – kérdeztük a kecskeméti önkormányzat Városrendezési és Városüzemeltetési Bizottságának elnökétõl. – Mindenek elõtt tisztázni kell, hogy a zajzóna és a zajgátló védõövezet két különbözõ fogalom – tájékoztatta lapunkat Falu György. – A zajzónákat berepülésekkel és számítógépes módszerekkel határozzák meg, illetve vezetik térképre. Ebbe az önkormányzatnak beleszólása nincs. A zajgátló védõövezeteket a 176/1997-es kormányrendelet értelmében a Katonai Légügyi Hivatalnak kell kijelölnie. A jogszabályok szerint azonban ilyen övezetbe csak a belterületi ingatlanokat sorolják, így kárenyhítés is csak ezek tulajdonosainak jár. Mivel azonban Kecskemét külterületein – így például Kisfáiban – igen nagy a lakóingatlanok száma, a közgyûlés a zajgörbe határok kiigazítására tett javaslatot a légügyi hatóság felé. Kértük, hogy igazítsák ki a zajgátló védõövezetekbe sorolt telkek jegyzékét, legalább a külterületi lakott ingatlanokkal, és a településrendezési tervben beépítésre szánt külterületi telkekkel. Zombor Gábor polgármestert arra kértük, hogy amint a légügyi hatóság meghozza döntését, intézkedjen a lakosság tájékoztatásáról.

Egyelõre marad a füldugó? Falu Györgytõl azt is megtudtuk, hogy az említett közgyûlési határozat még 2007 tavaszán megszületett, a kérést továbbították is a légügyi hatóság felé, választ azonban a mai napig nem kaptak. Szerettük volna tájékoztatni olvasóinkat a késlekedés okáról. Telefonon kerestük meg Marton Sándort, a légügyi hatóság illetékesét, aki elmondta, hogy nem feledkeztek meg a kecskeméti önkormányzat kérésérõl. A tavalyi átszervezés után azonban a Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezeti egységeként mûködnek tovább, és az elmúlt hónapokban tevékenységük új rendszerének kialakításán fáradoztak. Az év elején már az érdemi munkához is hozzákezdhettek, így van esély rá, hogy a hírös városiak problémája is belátható idõn belül terítékre kerüljön. Azt már mi teszszük hozzá, hogy a kisfáiaknak addig is marad a kitartás, és mindenekelõtt a füldugó. S. S.

TÁJOLÓ

2008. január 17.

ÁRVÁK,

FELESÉGEK, KATONATÁRSAK EMLÉKEZTEK A

5

DONI HÕSÖKRE

A hazáért harcoltak A magyar haditörténet egyik legnagyobb vérveszteséggel járó eseménye a doni csata volt, 1943 januárjában. A 2. magyar hadsereg katonáinak – köztük a XIII. Kecskeméti Hadosztálynak – nemcsak az orosz ellenséggel kellett szembenézniük, hanem a rettentõ hideg téllel, a hiányos felszereléssel, de a szövetséges németek is csak megkeserítették napjaikat. Sokan a csatában hunytak el, mások megfagytak, fogságba estek vagy egyszerûen eltûntek – keveseknek adatott meg, hogy visszatérhettek családjukhoz. Városunkban is minden évben megemlékeznek január 12-én a doni hõsökrõl, ezúttal a Nagytemplomban kezdõdött a rendezvény.

Sokáig beszélni sem lehetett róla

lához vezettek. Amikor gyerek voltam, a doni csatáról még nem A Honvéd Hagyományõrzõ nagyon volt tanácsos beszélni, Egyesület területi szervezete, a mégis sokat mesélt nekem az emMagyar Történelmi Vitézi Rend, bertelen orosz télrõl és a németek valamint a Nemzetõrség Szövetsé- háborgatásairól. ge helyi csoportja minden esztenA Nagytemplomban Kenyeres Dénes beszédében az Nyitray András édesapja is részt vett a doni harcokban 1943. január 12-i események részle- volt, mint az elõzõek: sokan felad- ült az egész család, édesanyám, a teibe avatta ták. Tizenháromezren indultak két testvérem, a nagynénéim, és be az egybe- Kecskemétrõl a csatába, és mind- zokogtak. Alig-alig értettem, mi g y û l t e k e t , össze ötezren tértek vissza. Azok- történt, csak azután tudatosult, emellett az ról, akik elestek, a családok ma hogy ott volt egy kis zöld tábori Urivnál har- sem tudják pontosan, hol nyug- levelezõlap arról: az édesapám coló kecske- szanak, s talán ez a legfájóbb szá- nem jön haza többet. Ez a veszteméti had- mukra. Vitéz Molnár Piroska az õ ség bizony még most, sok-sok évtestrõl is nevükben, a doni hõsök árvái, öz- vel a történtek után is könnyeket több érde- vegyei, egyedül maradt jegyesei, a csal a szemembe. k e s s é g e t testvérek és barátok nevében A szentmise és az ünnepi beszét u d h a t t a k mondott megható szavakat. – Én dek után a második világháborús meg. A hírös életem végéig gyászolom az édes- emlékmûnél folytatódott a progváros kato- apámat, aki hétéves koromban ram, ahol a Honvéd Hagyományõrnáinak nem- maradt ott a doni harcokban. Da- zõ Egyesület, a Magyar TörténelKenyeres Dénes elhelyezi az emlékezés virágait csak a csatát cára annak, hogy egy ilyen korú mi Vitézi Rendnek, valamint a dõben más felekezet templomá- és a kitörést kellett túlélniük, gyereknek sajnos nem sok emléke Nemzetõrség Szövetségének helyi ban tartja a megemlékezést, hi- amelyben a németek egyszerûen van még az édesapjáról, ez a csa- képviselõi koszorút, néhány hozszen a katolikus, az evangélikus saját csapataik védõpajzsaként ládomat ért fájó emlék mélyen a zátartozó virágokat helyezett el. A és a református családok közül is használták a magyarokat, hanem a tudatomba vésõdött – mondta la- megemlékezés fõhajtással ért vésokan elvesztették szeretteiket. hetekig tartó visszavonulást is. Ez punknak Juharosné Molnár Piros- get. Bera Linda Idén éppen hatvanöt éve a doni utóbbi talán még embertelenebb ka. – Hazahívtak az iskolából, ott eseményeknek, a hõsök tiszteletére ajánlották fel a misét a NagyEzt írta a Kecskeméti Lapok – 1943-ban templomban, itt hangzottak el Juharosné vitéz Molnár Piroska, illetve Kenyeres Dénes beszédei. Az emlékezõk soraiban ott ült Nyitray András is. – Minden évben A Kecskeméti Lapok 1943. május 23-án számolt be a tért”. Mint fogalmazott: „Kecskemét soha nem felejti a el szoktam jönni a megemlékezéskecskeméti hadosztály hazatérésérõl. Vitéz Gyimessy Fri- hõsi bátorságot és áldozatkészséget, és könnyezve tekint gyes hadtestparancsnok köszöntötte elsõnek katonáinkat, a távoli sírok felé, ahol magyar hõsök alusszák örök álmure, mert édesapám vezérkari száakik négy héttel azelõtt indultak haza Ukrajna mezõirõl. kat. Tisztelgünk emlékük elõtt, a hazatérõket pedig boldog zadosként majdnem egy eszten„Hatalmas ellenféllel volt dolgotok – mondta az altábor- örömmel köszöntjük.” Mint a tudósításból kiderül, „áhítadõt töltött 1943 februárjáig a donagy. – De megálltátok a helyeteket. Keményen tudtatok tos figyelem kísérte azokat a szavakat, amelyeket a honni hadszíntéren, a VII. Miskolci ütni, és megtanultátok, hogy a küzdelemben az gyõz, aki- védeinkhez vitéz Szombathelyi Ferenc, a honvéd vezérkar Hadtest fõ-szállásmestereként – nek jobb a szíve, keményebb a karja és acélosabb a kitar- fõnöke intézett. Hangsúlyozta, hogy a szíve vonzotta a hamondta a Kecskeméti Lapoknak az tása.” A város lakosságának szívbõl jövõ köszöntését zatérés ünnepére, mert örökre elköteleztek bennünket Liszka Béla polgármester tolmácsolta. Beszédében fel- azok, akik a Don mentén életüket áldozták. Õk a fáklyák, országgyûlési képviselõ. – Õ idézte a búcsú napjait, „amikor hitünk, bizakodásunk és akik után mennünk kell.” Lapunk így idézte Szombathelyi ugyanis hivatásos katona volt, és imádságunk elkísérte honvédeinket, akikrõl aggódva vár- szavait: „Idõtlen összetartozandóságunk az elesett maakkor még Miskolcon élt. Több tuk a híreket, különösen a téli csaták idején, amikor ke- gyar hõsökkel. (…) Az igazi hõsiesség akkor mutatkozik száz kilométert gyalogolva tért mény férfi akarattal küzdött a kecskeméti hadosztály a meg, amikor reménytelen a helyzet, amikor kevés élelemhaza, összetartotta a katonáit, ezlegembertelenebb ellenféllel a hazáért és nemzetért, ott- mel és kevés lõszerrel kell kitartani. Ezt tette a kecskemézel megmentve az életüket. Olyan honunk nyugalmáért, a vallásért és családért, Európáért, a ti hadosztály, amelyik bizonyságot tett, hogy a magyar bekereszténységért, a kultúráért és az emberhez méltó éle- csület nem veszett el, sõt gyarapodott.” komoly fagysérüléseket szenvedett, amelyek azután a korai halá-

Becsülettel megtették kötelességüket

6

PORTRÉ

PAPP LAJOS

2008. január 17.

AKARATERÕRÕL, MAGYARSÁGTUDATRÓL ÉS A KRISZTUSI SZERETETRÕL

A szív a teremtés csodája Isten, természet és embertársai iránti szeretetérõl és tiszteletérõl megható õszinteséggel szól. Fegyelmezett munkája, erõs és biztos keze több ezer emberéletet megmentett már. „Korunk legkiválóbb magyar gyógyító orvosaként” került neve a Magyar Örökség aranykönyvébe, néhány évvel ezelõtt. Legnagyobb alkotása a Pécsi Szívgyógyászati Klinika megteremtése. Beszélgetésünk – a ma már világhírû igazgató professzorral –, dolgozószobájában készült.

– Egy baranyai faluban, Aranyosgadányban születtem, Pécstõl mintegy nyolc kilométerre, az Ormánság szélén. Családom földmûvelõ, paraszt család. Anyai ágon néhány iparos is fellelhetõ, de elsõ generációs értelmiségiek vagyunk. Nagyapám e falunak volt bírája 1937-tõl 1945-ig, ám az 1945-ös fordulatot követõen – Rákosi idején – ezért elmarasztalták. Kulákká nyilvánították, majd a családot – szüleimet, másfél évvel idõsebb bátyámmal s velem együtt – 1952-ben kitelepítették. Csak 1957-ben kerültünk vissza a faluba. Gimnáziumi éveinket bátyámmal együtt Pécsett töltöttük. Késõbb a nálam hat évvel fiatalabb öcsém is itt érettségizett. Bátyám Budapesten, az ELTE-n végzett, mi pedig öcsémmel a pécsi Orvostudományi Egyetemen. – Mi vonzotta az orvosi pálya felé? – Se minta, se információ nem állt rendelkezésemre a tekintetben, mit is jelent az orvosi hivatás. Az elsõ nagy konfliktusomat épp ez okozta az életben, ugyanis az ön kérdését annak idején feltették az Orvosi Egyetem Felvételi Bizottságának tagjai is, én azonban nekik nem tetszõen válaszoltam. Se bátyámnak, se nekem nem kellett felvételiznünk, tanulmányi verseny gyõzteseként kerültünk az egyetemre. Mi vonzott az orvosi pályára? – kérdezték tehát a felvételiztetõk. Erre a kérdésre azt feleltem – ma sem adhatok más választ –, hogy szívesen foglalkozom az emberekkel, rajtuk szeretnék segíteni. De hogy konkrétan mi motivált a döntésben, ennél bõvebben akkor sem válaszoltam. Ez a válasz nem felelt meg akkoriban, remélem, most már elfogadható… – Számunkra mindenképpen… De hogyan lett szívsebész? Szakosodhatott volna másfelé is…

új, aktív élet? Azt hiszem valamennyi szívsebész, aki operál, ezzel a nagy teherrel kezd hozzá a mûtéthez. Ezért nagy boldogság, ha a mûtét sikeres és a beteg nemcsak felébred, de talpraáll, és visszanyeri egészségét. – Szinte hihetetlen: a test „motorját”, a szívet lefagyasztják, s az egész test „pihen”... – Nem fagyasztjuk meg, „csak” lehûtjük. Ha megfagyasztanánk, nagy sérülést okoznánk, mert ha jégkristály alakul ki a sejtben, tönkreteszi azt. A szívet három-négy Celsius fokra, a testet pedig öthat fokra hûtjük. Ebbõl az állapotból visszahozni a beteget nagy tudást igéPapp Lajos világhírű szívsebész, több ezer élet meg− nyel. És bármennyire furmentője csa, nagy hitet. És komoly – Véletlenül alakult így. A Pécsi elszántságot – a betegek részérõl. Városi Kórház sebészetén kezdtem – Hányan segítenek önnek? a pályámat, majd 1975-tõl a Pécsi Meddig tart egy nagymûtét? Orvostudományi Egyetem szom– Munkatársaim velem egykorú, szédos, négyszáz ágyas klinikáján egyenrangú, kiváló szívsebészek, dolgoztam. Egy budapesti tanul- akik egy-egy csapatot vezetnek. mányúton ismerkedtem meg ezzel Három szívsebészeti csoport dola szakterülettel: speciális szívinger- gozik a pécsi klinikán, naponta átlõ készülék beültetésének módját lagosan öt-hat nagymûtétet végtanulmányoztuk, amikor Szabó Zol- zünk. A másik csapat az ún. kismûtán, a Városmajori Klinika jelenlegi tétekkel foglalkozik: koszorúérprofesszora – akkor még adjunktu- vizsgálatokból és az ehhez társuló sa – meghívott az intézetbe. 1976- katéteres mûtétekbõl naponta 18ban kerültem Budapestre, s így let- 25-öt végzünk. Emellett naponta tem szívgyógyász, szívsebész. négy-öt szívingerlõ készülék beépí– Emlékszik-e az elsõ mûtétjére? tését is elvégezzük. A nagy szívmû– Hogyne. De téteknél általáarra is emlékban nyolc-tizenNem fizettem tandíjat. szem, amit vékét ember segít. gignéztem ezen Hasonlatos ez a Ezért nekem kötelezettségem a klinikán. Ma is repülõgép indítávan azok iránt, akik neveltek, ugyanazzal a sához, felszállátanítottak. szent áhítattal, sához, majd lecsodálattal és érszállásához. A tetlenséggel bevezetõ szaszemlélem az eseményeket, mert a kaszban történnek az elõkészülecsoda mind a mai napig megmagya- tek, ez körülbelül egy-másfél óra: rázhatatlan számomra. Hogyan kö- az altató- és az intenzív terápiás orvetkezhet be az a rendkívüli dolog, vosok elaltatják a beteget és elõkéhogy a szerencsétlen kis beteg szí- szítik mindazokat a vizsgáló eszkövet megállítjuk, lehûtjük, gyötör- zöket, mely a szívmûtét biztonsájük, operáljuk, majd – mintha mi gát jelentik. A szívsebészeti beavatsem történt volna – ezt követõen kozás – a mellkasnyitástól a újraélesztjük. Minden egyes mûtét zárásig – általában három-négy órát egy emberért való küzdelem, hi- vesz igénybe, majd a „repülõgépszen mindenki egyedi és megismé- nek” le kell szállnia, ez is legalább telhetetlen. Minden szívmûtét so- fél óra. Összességében négy-ötórás rán, amikor megállítjuk a szívet, mûtétekrõl beszélhetünk. felmerül az élet és halál kérdése. – Professzor úr, hány mûtétet Lesz-e a mûtét elõtt álló emberbõl vállal vagy vállalhat naponta?

– Bölcsen tette fel a kérdést. Mióta kiváló és tapasztalt szívsebészekkel dolgozom együtt, bizonyos terhek megoszlanak. Tekintettel arra, hogy igazgatási, oktatási feladataim is vannak, mindennap egy mûtétet végzek, de ha szükséges, akkor természetesen kettõt vagy hármat. Lehetõség szerint vigyázok rá, hogy a tehetséges, fiatal orvosok is hozzájussanak a mûtéthez. – Felébredéskor mi az elsõ reakciójuk a betegeknek? – Nagyon érdekes és rendkívül profán: az esetek nyolcvan százalékában vizet kérnek. Ennek oka, hogy mi nem ébresztjük föl a betegeket a mûtét befejeztével, hanem körülbelül két-három órás idõtartamban még altatjuk õket az intenzív osztályon. Ugyanis ha bármiféle vérzést észlelünk, még vissza kell menni a mûtõbe a beteggel, akit nem terhelhetünk azzal, hogy felébresztjük, majd újból elaltatjuk. A szomjúság a legkínzóbb a szívmûtét után. – Amikor beléptem a klinikára, úgy éreztem: itt minden jól mûködik. Beszélgettem is egy kollégájával, aki azt mondta, ön nagyon szigorú, de ennek így kell lennie. Mi errõl a véleménye? – Ahogy említettem, minden egyes mûtét élet vagy halál kérdésérõl szól. A rendetlenség halálhoz vezet. A rend és a fegyelem csak elsõ pillanatban tûnik terhesnek. Ha ez módszeres, rendszeres és állandó, egy idõ után minden résztvevõ jól érzi magát benne. Valamikor szigorúnak kellett lennem, ma már én vagyok a legkevésbé szigorú, mert vannak csapatkapitányok az intézetben. – Térjünk át az egyes emberi sorsokról a magyarság sorskérdéseire. Figyelemmel kísérem megszólalásait: mindig van véleménye ezen a téren. Orvosként miért tartja fontosnak a véleményformálást? – Egyetlen magyar ember sem lehet közönyös, hisz részei vagyunk az egésznek. Az egész pedig csak akkor gyógyul, ha a részek egyenként javulnak. De kérdésére válaszolva: engem a magyar nép taníttatott. Az általános iskolában, a gimnáziumban és az egyetemen sem fizettem tandíjat. Ezért nekem kötelezettségem van azok iránt, akik neveltek, tanítottak. Itt születtem ebben az országban, a magyar nyelvet beszélem, s nem én válasz-

2008. január 17. tottam, hanem a Jóisten kegyelmé- adjanak hálát az Úrnak mindenért, A Nemzetõrség tagja lehet minbõl kaptam. Minden ember, aki e ami jó, és adjanak hálát azért is, den nagykorú személy, aki a Nemvilágra születik, megkapja a maga hogy ebben az országban élhetnek. zetõrség célját elfogadja, valamint talentumát és felelõsségét. Min– Milyen célból alapította meg a a Kárpát-Hazához tartozónak vallja denkinek a saját helyén, a maga or- Kárpát-Haza Nemzetõrséget? magát. A tagsági viszonynak továbszágában és a saját szakmájában – A Nemzetõrség nemzetünk er- bi kötelezettségei: ha szolgálatba kell a maximumot nyújtania. kölcsi rendje felett kíván õrködni, helyezi magát, betartja a TízparanBátran mondhatom, számomra ezért vette fel ezt a nevet. Célja az csolatot és a krisztusi szeretet törsehol a világon nincs nagyobb lehe- emberi életnek és egészségnek, a vényét. tõség, mint idehaza, mert a célom Kárpát-Haza földjének, hagyomáaz emberek gyógyítása. Magyar ember vagyok, és csak ezen a nyelven értem meg a beteg apró rezdüléseit, fájdalmait. Bármennyire tudom a tanult nyelvet, a finomságokat nem érzékelem. Feladatot kaptam, és ezt próbálom teljesíteni. Nem választható el a napi lét a magyarságtól. Nagyon szomorú vagyok, amikor politikusok vagy rossz emberek megpróbálják ezt ellenkezõ elõjelûvé fordítani. Minap olvastam gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszterrõl, akit Széchenyi és Kossuth nagyságába sorolok, noha róla megfeledkeztek. Csak mostanában kezd helyére kerülni fantasztikus nagysága. A trianoni sokk után komolyan részt vett a Papp Lajos Wittner Mária országgyűlési képviselő, ötvenhatos szabadságharcos társaságában csonkolt Magyarország talpraállításában, a tudomány, a nyainak, kultúrájának, õshonos élõ– Látom a keresztet az íróasztakultúra és nevelés apostola volt, aki világának, teremtett, épített érté- lán. Mikor talált rá Istenre? azt mondta, háromféle magyar ha- keinek védelme. A tagok az elõzõ– Lehet, hogy furcsa választ zafiság létezik: szónokló, kesergõ ekben megjelölt védelem érdeké- adok: sohasem vesztettem el. Eszés alkotó. Sajnos ma is nagyon sok ben szolgálatokat végeznek. mélõ gyermekkorom óta hívõ vaa szónokló, kesergõ hazafi, ám ha A Nemzetõrség hangsúlyozni kí- gyok. Mindenki hisz valamiben, mindenki alkotó hazaszeretet sze- vánja, hogy nem fegyveres szerve- vagy bevallja, vagy sem. Önmagárint él, hamarosan felvirágozhat ez zet, a szolgálatban lévõ magánál ban, a pártjában, a felekezetében, a az ország. semmilyen fegyvert nem tarthat, hitetlenségében. Én a legegysze– A felelõsségérzet, melyrõl be- még zsebkést rûbbet válaszszélt, nem alakul ki mindenkiben. sem! Aki szolgál, tom: a TeremtõSzámomra sehol a világon nincs ben hiszek. Vajon miért? mindig köteles – Visszakérdezek: ön mindennap betartani szolgá– Bár már nagyobb lehetõség, mint hálát ad az Úristennek, hogy lát, latban a krisztuérintettük a kéridehaza, mert a célom az hall, hogy nincsenek fájdalmai? Hi- si szeretet tördést, hogyan vaemberek gyógyítása. szen minden egyes nap: kegyelem. vényeit és a Tízlósul ez meg a Mindennap hálaadással kellene parancsolatot. mindennapi élekezdeni a napot. Az a baj, hogy a A Nemzetõrtében? dolgokat csak akkor értékeljük az ség a fenti célok mellett kulturális, – Nem a látványos ájtatosságban, esetek jelentõs részében, amikor tudományos rendezvényeket szer- mert a Jóisten nem azt várja tõlünk. elvesztettük. Így vagyunk a szere- vez, könyveket, egyéb kiadványo- Tisztában kell lennünk önmagunktettel, a szerelemmel, az egészség- kat ad ki és terjeszt, ismeretterjesz- kal. Az ember azáltal nemesedik, gel, és sajnos így vagyunk a hazánk- tõ és feltáró filmeket készít és ad hogy Isten teremtményeként megkal. Szeretném, ha az a tízmillió közre, anyagi javakkal és tevõleges kapta azt az isteni jogot, hogy gonmagyar, aki a csonka Magyarország munkával segíti az egyedülállókat, doskodjék másokról: emberrõl, álterületén él, mindennap felfogná, idõseket, betegeket, különös gond- latról, növényrõl, természetrõl. micsoda nagy dolog, hogy itt élhe- dal odafigyel például az ifjúság er– Az emberben felmerül a kértünk és alkothatunk a hazánkban. kölcsi nevelésére, szintén külön fi- dés, ha a Jóisten tehetségben, – Idõnként hálát adok a minden- gyel a hátrányos helyzetû csopor- szorgalomban, kitartásban nanapokért, de valóban nem min- tokra, segíti társadalmunkba törté- gyobb lehetõséget adott önnek, dennap… nõ beilleszkedésüket, fellép az em- miért nem ment el idegen ország– Erre kell megtanítani az embe- beri és állampolgári jogaik védel- ba, ahol esetleg nagyobb lehetõséreket. A figyelmüket fel kell hívni, méért. gek adódtak volna?

PORTRÉ

7

– Profán a válaszom. Könnyû annak a hölgynek tisztességesnek maradni, akit soha nem kísértenek meg. Tehát alkalom kell ahhoz is, hogy az embert Nyugatra hívják. Nekem ez az alkalom akkor adatott meg, amikor az Egyesült Államokban, Bostonban a Harvard Egyetemen dolgoztam. Mind az anyagiak, mind az életpálya-lehetõségek szempontjából rendkívül vonzó helyzet volt – legalábbis a külsõ szemlélõ számára. De számomra egy pillanatig sem volt kétséges, mi az igazi feladatom. Tehát inkább a „kintieknek” okoztam meglepetést, hisz ez 1984-85-ben történt, s akkor bizony a magyarországi helyzet miatt nem sokan utasították volna vissza a felajánlott lehetõséget. Kicsit értetlenül is álltak a válaszaim elõtt. Hiszen az amerikai nép abból él, hogy az agyakat, energiákat elszívja más népektõl. A válaszom értetlenségre talált, hiszen nekik nem sokat jelentett Magyarország, ez a kis európai ország – azt sem tudták, hol van –, vagyis hogy inkább vállalom szegénységben is a hazámat, mint az amerikai gazdagságot. Próbáltam nekik megmagyarázni, hogy nem vagyok szegény, sokkal gazdagabb vagyok, mint õk. Engem a rám váró betegek szeretete hozott haza. – Amikor „kinyit” egy testet, és ott látja maga elõtt az emberi szívet, hogyan kezdi a mûtétet? Mire gondol? – Minden szakmának megvan a sajátos titka. Nem a mûtét pillanata a legnehezebb. Sokkal bonyolultabb az odavezetõ út. Hiszen mindenkivel személyes kapcsolatban állok, minden betegnek van tekintete, hozzátartozója, érzése. És mindig ott lebeg a nagy kérdés: mi lesz, ha nem sikerül? Az orvos viszi magával ezt a terhet. Mégis, elsõsorban a csodáról kell szólnom. A mûtét során megállítjuk a szívet, ezt bárki megteheti. De az újból induló, éledezõ szív, ahogy próbálkozik, vergõdik, majd ebbõl a vergõdésbõl csodálatos, szabályos összehúzódás alakul ki, ez számomra minden alkalommal a csoda megtapasztalása. Mint a virágzó fák, virágok a mezõn. Ez maga a teremtés csodája. Szemléljük, kutatjuk, de igazán sohasem értjük meg… Frigyesy Ágnes

8 A

KULTÚRA

2008. január 17.

VÉGZETTSÉG MA MÁR NEM SZÁMÍT , CSAK A ZENE SZERETETE

Kistelepüléseken is népszerûsítik a kóruskultúrát is. Éppen ezért nevet változtatnak – az eddigi Kecskeméti Pedagógus Énekkart Kecskeméti Cantus Nobilisra változtatják. – Ez latinul nemes, kiváló éneket jelent – tudtuk meg a kórus karnagyától, Laczkó Jánostól. – Reményeink szerint a külföldi fellépéseken könnyebben ejtik majd ki, és jegyzik meg így a nevünket, de talán a városban is többen kapnak kedvet ahhoz, hogy csatlakozzanak Nemessé válnak hozzánk. A vegyeskar legfiatalabb tagja tiA Kodály Év a vegyeskar tavalyi zenhat éves, a legidõsebb hatvan- évét is meghatározta. Széles repernyolc. Bár tanárok, óvónõk is szép toárjukban Schubert, Mozart és számban vannak közöttük, elneve- Bach mellett eddig is szerepeltek zésükkel ellentétben nemcsak pe- Kodály Zoltán mûvei, ám a jubiledagógusok járnak a próbákra, ha- um kapcsán még nagyobb figyelnem a legkülönbözõbb foglalkozá- met szenteltek Kecskemét zenesú, énekelni szeretõ kecskemétiek szerzõjének. – Minden koncertünkön éneklünk Kodálymûvet – nyilatkozta a karvezetõ. – A 2007-es Ta v a s z i Fesztiválon elõadtuk a P a n g e Linguat, a 114. genfi zsoltárt, a Missa brevist és a Laudes organit. Ugyanezzel a mûsorral lépA református templomban vették fel legújabb cd lemezüket A közelmúltban újabb CD lemezt jelentettek meg, itthon és külföldön is számos fellépésekre hívják õket, elérték a legmagasabb elismerést, amit egy amatõr kórus kaphat. A Kecskeméti Pedagógus Kórus ugyanakkor a megyejáró koncertsorozatát is fontosnak tartja.

Hetente kétszer próbál a Kecskeméti Cantus Nobilis

tünk fel októberben a református templomban is, ezt a hangversenyünket cd-re is felvettük, és meg is jelentettük. Nagy megtiszteltetés volt, hogy a Kodály- emlékév kecskeméti zárókoncertjén mi adhattuk elõ a Psalmus Hungaricust.

Örömbõl dalolnak Az évek alatt sok barátság is született az ötvenöt fõs kórus tagjai között. Számukra nem fáradtság a heti kétszer két órás pórba, mindannyian örömmel készülnek a fellépésekre. Az énekkarnak szinte

már megtelt a 2008-as koncertnaptára. A napokban a Cifrapalota Munkácsy-kiállításának megnyitójára készülnek, amelyen a festõmûvész kortársa, Liszt Ferenc Krisztus-oratóriumából mutatnak be egy részletet. Nagypénteken az evangélikus templomban éneklik majd Dietrich Buxtehude Jézus sebei címû mûvét. Április végén pedig Lengyelországba, a gliwicei kórustalálkozóra utaznak. Emellett folytatják megyejáró koncertsorozatukat, mert fontosnak tartják, hogy a kisebb településekre is elB. L. jusson a kóruskultúra.

47 éves vegyeskar Az 1961-ben alakult Kecskeméti Pedagógus Énekkar nemcsak a város, de az ország kulturális életében is jelentõs szerepet tölt be. Énekeltek már hazánk legjelentõsebb koncerttermeiben – a Zeneakadémián, a Mátyás templomban, a Vigadóban – és bejárták egész Európát. Felvételeiket a Magyar Rádió és a Magyar Televízió archívumaiban õrzik. Elsõ karnagyuk Ádám József, a második Vörös János volt. Legjelentõsebb sikereiket, valamint a summa cum laude hangversenykórus címet Erdei Péter irányítása alatt érték el. Laczkó János 2005 óta áll a vegyeskar élén.

Dévai látogatás: Megszívlelendõ tapasztalatok A dévai gyermekotthonban tett látogatást a közelmúltban a kecskeméti Faragó Béla Gyermekotthon szakmai vezetése és nevelõtestülete. Mint köztudott, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes Déván mintegy ötszáz, más gyermekotthonokban pedig további ezer gyermekrõl gondoskodik.

– Csaba testvér látogatásunk idején Németországba és az Amerikai Egyesült Államokba utazott, hogy támogatókat szerezzen a Szent Fe-

renc Alapítvány számára – tájékoztatta a Kecskeméti Lapokat Lévai Jánosné, a Faragó Béla Gyermekotthon vezetõje. – Ezért közvetlen munkatársa, Karda Róbert igazgató fogadott bennünket. Tájékoztatást kaptunk az alapítvány és a gyermekotthon mûködésérõl, a gyermekek szabadidõs programjairól, lehetõségeikrõl, a támogatók körérõl. Jó volt látni az önkéntes segítõk, a magyar fiatalok és az ott dolgozó felnõttek összefogását, tenniakarását a gyermekekért. Itthon gyakori,

hogy elveszítjük a legfontosabb célt, a gyermek megsegítését, mert elveszünk a bürokrácia és a merev, rugalmatlan agyonszabályozás útvesztõiben. A dévai gyermekotthonban egészen más a szemlélet, a súlypont, a fontossági sorrend: az elsõ helyen a gyermek áll. Az ottani rendszer – amely tapasztalataik szerint a szûkösebb anyagi lehetõségek ellenére sokkal jobban mûködik, mint a mienk – egyben motiválja is a dolgozókat, hiszen tudják, hogy azonnal várhatnak és kapnak

is segítséget. Egyik tanár kollégám így fogalmazott: „Kétszeresen is köszönöm a dévai utat, hiszen a résztvevõk igazi csapattá formálódtak, másrészt olyan élményekben volt részünk, amelyeket sohasem fogunk elfelejteni.” Örömmel fogadnánk Kecskeméten olyan fiatal önkénteseket, nyugdíjas pedagógusokat, akik önzetlenül tudnának segíteni abban, hogy a dévai „Csoda” hatása kisugározzon a Faragó Béla Gyermekotthon növendékeire is. – sipiczki –

MAGYAR MÚZSA

A KECSKEMÉTI LAPOK

KULTURÁLIS MELLÉKLETE

MEGJELENIK

KÖLCSEY FERENC

SZERKESZTI: LOVAS DÁNIEL

HAVONTA

A M AGYAR K ULTÚRA

NAPJA ELÉ

ZRÍNYI Bátorítás – önvizsgálat idején MÁSODIK ÉNEKE Te lásd meg, ó sors, szenvedõ hazámat, Vérkönnyel ázva nyög feléd! Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad, És marja, rágja kebelét. A méreg ég, és ömlik mély sebére, S õ védtelen küzd egyedûl, Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére, Vagy itt az óra, s végveszélybe dûl! Áldást adék, sok magzatot honodnak, Mellén kiket táplál vala; S másokra vársz, hogy érte vívni fognak? Önnépe nem lesz védfala? Szív, lélek el van vesztegetve rátok; Szent harcra nyitva várt az út, S ti védfalat körûle nem vonátok; Õ gyáva fajt szült, s érte sírba jut. De szánjad, ó sors, szenvedõ hazámat! Te rendelél áldást neki: S a vad csoport, mely rá dühödve támad, Kiket nevelt, öngyermeki. Taposd el a fajt, rút szennyét nememnek; S míg hamvokon majd átok ûl, Ah tartsd meg õt, a hûv anyát, teremnek Tán jobb fiak, s védvén állják körûl. Törvényem él. Hazád õrcsillagzatja Szülötti bûnein leszáll; Szelíd sugárit többé nem nyugtatja Az õsz apák sírhalminál. És más hon áll a négy folyam partjára, Más szózat és más keblü nép; S szebb arcot ölt e föld kies határa, Hogy kedvre gyúl, ki bájkörébe lép. 1838

Amikor a magyar hangzott az esdeklõ kultúra, a magyar szó: „Szánd meg IsA Himnusz fennmaradt kézirata élet egén ismét sötét ten a magyart!” szerint Kölcsey Ferenc 1823. jafelhõk tornyosulnak, Azt követõen imamikor a magyar már két, még zornuár 22-én fejezte be nemzeti társadalmat legmagadabb, még pusztíimádságunkká emelkedett kölsabb helyekrõl is – tóbb, széthúzásban tisztelet a kivételnek tobzódó évszázad teményét. 1989 óta a jeles év– közönséges szélhátelt el, amikor „hafordulón – január 22-én – ünnemosok igyekeznek, zák vesztek el” s a Isten tudja hanyadhazavesztést sokan peljük a Magyar Kultúra Napját. szor félrevezetni, futamokkal” Ebbõl az alkalomból adjuk közre „verkli amikor a magyar próbálták „elsiratkultúra õrhelyeit, a ni”. És mégis megFasang Árpád zongoramûvész, vidéki kisiskolákat – maradt, virágzott a közíró bátorító, önvizsgálatra ki a megmondhatója, magyar kultúra! késztetõ gondolatait és Kölcsey hogy miért és milyen Most sem lehet másártó szándékkal – képp! drámai hangvételû, verses töpszázával szüntetik Az önvizsgálat akrengését nemzetünk jövõjérõl. meg vagy vonják kor lehet õszinte és össze, igaz, ha az számveamikor pedagógutéssel párosul. Ensok ezreinek mondanek jött el ismét az nak fel, s tanácsolják el õket nemes hivatásuk ideje. (És az erõgyûjtésnek.) Olyan egyszerû kérgyakorlásától, illik-e, helyén való-e biztató szava- désekre kell megadnunk a választ, hogy amikor kat mondani? lehetõség volt az építésre, a gyarapodásra, hol Nem csak illõ, hanem kötelezõ is minden kultú- rontottuk el, hol tévesztettünk utat? Jól jelöltükráját szeretõ magyar embert emlékeztetni Vörös- e ki az elvégzendõ legfontosabb feladatokat? Jól marty Mihály szavaira: „Lesz még ünnep ezen a sáfárkodtunk-e a reánk bízottakkal? Megtettünkvilágon,” de a vers folytatására is – amit hajlamo- e mindent a viszály magvai elhintésének megakasak vagyunk elfelejteni – mert nagyon aktuális: dályozására? „Majd ha elfárad a vész haragja, S a viszály elvérMinden közösség, amely a magyar kultúra gyazik a csatákon”. A vész még nem múlt el, és ha- rapodásán fáradozik – jövõje számára nem köragja is gyakorta tombol, de ereje láthatóan lan- zömbös –, nem menekülhet e jellempróbáló felkad, s rajtunk is múlik, hogy minél kevesebben adat, az önvizsgálat elõl. váljanak áldozatául. A magyar kultúra olyan, mint az élõ fa. Ha megViszályok dúltak 1823-ban is, amikor Kölcsey nyesik, kizöldül. Nem a csüggedés, hanem a bizaFerenc szatmárcsekei magányában, január 22-én kodás idejét kell, hogy éljük. Erre önbecsülésünk megírta himnuszunkat „a magyar nép zivataros is kötelez. Annak bizonyossága is, hogy ha eljön századaiból”. A széthúzások idején a kicsiny, egy- az ideje, szertenézve ismét meg fogjuk lelni hoszerûségében szerényen meghúzódó, de a szel- nunkat e hazában! Fasang Árpád lem világossága által beragyogott kúriában felkorábbi UNESCO-nagykövet

Létezett-e a kecskeméti beszélõ köntös? Mikszáth Kálmán egyik közismert regénye, A beszélõ köntös Kecskemét törökkori történetét idézi fel. Mikszáth regényében jórészt csak a kitalált történet színesítésére szolgálnak az innenonnan átvett, sok esetben nem is korhû történelmi motívumok. Mikszáth e mûvét éppen ezért általában nem is tekintik valódi történelmi regénynek. Ugyanakkor maga az író közli, hogy „a kaftány esete nem írói fantázia szüleménye”. A

A

LEGENDA FORRÁSAI ÉS TÖRTÉNETI HÁTTERE több forrásban is fennmaradt történet szerint a kecskemétiek az 1596-ban seregével Magyarországon tartózkodó III. Mehmed szultánnál voltak

követségben, akitõl egy kaftánt kaptak ajándékba, mely megoltalmazta õket a sarcoló törököktõl. E kecskeméti esetet több katolikus pap is elbeszélte, így több, XVII. századi prédikációgyûjteményben megtalálható. Hadrovics László egyik tanulmányában bemutatta az egyházi forrásokat. Ebbõl kiderül, hogy nemcsak magyar, hanem cseh és horvát nyelven is megtalálható a történet. Folytatás a II. oldalon

MAGYAR MÚZSA

II

2008. január 17.

Létezett-e a kecskeméti beszélõ köntös? Folytatás az I. oldalról Ezért több kutató egyszerû vándorlegendának tekinti, és lehetséges történeti hátterével, hitelességével Hornyik János – városunk XIX. századi monográfusa – óta nem is foglalkoztak alaposabban. Figyelemre méltó azonban, hogy más vándorlegendákkal ellentétben itt nem változik a történet. Minden forrás egyöntetûen 1596ban a kecskemétiekkel történt esetrõl beszél. Arról ugyan nincs egyéb adatunk, hogy a kecskemétiek valóban követségben jártak volna a szultánnál, de ez nem elképzelhetetlen. Számos példa van arra, hogy a szultán akár otthon, akár a hadjáratok alatt követeket fogadott. Ilyen alkalmakkor pedig a követek „felkaftánozása” általános szokás volt a törököknél. A korabeli emlékiratok, követi jelentések igazolják, hogy csak az léphetett az uralkodó elé, aki kaftánt kapott, amelyet aztán általában el is vihetett magával. Igaz ugyan, hogy ezeknek a magyar viselettõl idegen ruháknak A kecskeméti levéltárban őrzött késõbb már nem 17. századi kézirat részlete vehették sok

A

LEGENDA FORRÁSAI ÉS TÖRTÉNETI HÁTTERE hasznát, ezért itthon a kaftánokból gyakran készült más ruhadarab. Az egyáltalán nem elképzelhetetlen tehát, hogy a kecskemétiek hozzájutottak egy török kaftánhoz, de az valóban nehezen hihetõ, hogy a kaftán a késõbbiekben védelmet nyújtott volna a városnak. Kétségtelen viszont, hogy a XVI. század utolsó éveiben a város helyzete a korábbihoz képest valóban jobbra fordult. Csökkent a török udvarnak fizetendõ adó összege, és az addig Kecskeméten székelõ kádi (török bíró) elköltözése után nõtt a városi tanács önállósága is. Hornyik, aki hitelt adott a kaftánadományozás történetének, „e kitûnõ szultáni kegyelemtényben” látta a helyzet jobbra fordulásának okát. A változások hátterében azonban inkább a történelmi helyzet, az 1593 óta dúló tizenöt éves háború állt. A Duna-Tisza köze ugyanis a háborús pusztítás miatt elnéptelenedett. A maradék lakosságra viszont annál nagyobb terhet rótt a seregek ellátása és a sorozatos követelések teljesítése. A pusztulás már nemcsak a falvakat, hanem a környék három jelentõs városát, Kecskemétet, Ceglédet és Nagykõröst is sújtotta. A törököknek nem volt érdekük, hogy tovább terheljék a városok lakosságát, hiszen tõlük a háború idején nemcsak az adófizetést várták, hanem egyéb szolgálatokat is. Ezeket a változásokat feltehetõleg megelõzte a kecskemétiek kérése. Nem zárható ki, hogy valóban követségben jártak akár a szultánnál is, bár ez kevéssé valószínû, mert egy ilyen jelentõs eseményrõl nyilván más forrás is említést tenne. Igaz, a város jegyzõkönyvei a XVI. század utolsó éveibõl csak töredékesen maradtak fenn. Mindenesetre, ha kaptak is kaftánt a kecskemétiek egy követjárás alkalmával, aligha ez volt befolyással a város helyzetére.

A nemzet írója Ha megkérdik tõlem, hol lakom, így felelek: – A budai arany négyszögben. A négyszög kapujában. Ennek a négyszögnek a szárai a térképen is meghúzhatók. A vonalak négy szobrot kötnek össze. A kiinduló pont Gárdonyi Géza szobra, amely a Bartók Béla út elején, egy kis parkban áll. Innen Karinthy Frigyes Karinthy úti szoboralakjához vezet az út, majd tovább, át a Kosztolányi Dezsõ térre Kosztolányi mellszobrához, onnan meg a Móricz Zsigmond körtéren álló Móricz Zsigmond szoborhoz. Amelytõl visszatérve a Gárdonyi szoborhoz, bezárul a négyszög. Ezen arany négyszögben élek idestova három évtizede, abban a házban, amelynek kapuján kilépve elsõként mindennap Gárdonyi Gézával találkozom. Gyakran álldogálok a szoborcsoport elõtt. Alkotójával, Horvay János szobrászmûvésszel méltatla-

nul bánik az utókor: nevét elfeledték ráírni a második világháború után felújított szobortalapzatra. Nem tudom, volt-e más oka ennek, mint a hanyagság – mindenesetre elég ok ez is a megütközésre. Olyan ez, mintha egy Gárdonyi-regény üres címlappal jelenne meg. Horvay mester szoborcsoportjának fõalakja maga az író. A kettõs talapzat magasabb pontján áll, öltönyben, szétnyílt kabátszárnnyal – kezében kéziratpapír. A szélesebb, alsó talapzaton fejkendõs falusi asszony üldögél, kezében nyitott könyv. Az asszony mellett kisfiú, a fiúcska feje az édesanyja kezében lévõ könyv fölé hajlik. Dzsungel nõtt rá íróra, asszonyra, fiúcskára a

III. Mehmed török szultán portréja

Végül megemlítjük, hogy a történetnek a már említett egyházi forrásokon kívül van helyi, kéziratos feljegyzése is. Hornyik János még két kézirat szövegét közölhette. Igaz, mindkettõ XVII. századi, tehát az esemény jóval késõbbi feljegyzése. Ma már sajnos csak az egyik kéziratot õrzi a kecskeméti levéltár az 1668/69. évi kecskeméti robotlajstrom egyik lapján. A robotlajstromokban fõként a közmunkaterheket, de a városi kiadásokat és bevételéket is vezették a számadók. Feltehetõleg egyikük, név szerint Kis Balogh István jegyezte be a történetet ebbe a könyvbe, amint a lap másik oldalán olvasható, azonos kézre valló szövegbõl megállapítható. A fennmaradt források közül ez a szövegváltozat a leghosszabb és legszínesebb megfogalmazású. Hely hiányában a dokumentum bemutatására most nincs mód. Megjegyezzük, hogy a történet, és különösen a források kérdése alaposabb vizsgálódásra érdemes. Ittzés Ádám múlt évtizedekben, magasra nõtt, egymásba gabalyodó, tüskés bokrok takarták õket a szem elõl. Végül már a közelükbe sem lehetett jutni. Nemrég új ruhába öltöztették a kicsiny teret, pázsit övezi a szoborcsoportot, karos padok kínálják a pihenést. Most látom csak, hogy milyen sok híve van az írónak. A szobor talapzatán mindig ott virít egy-egy csokor virág, március tizenötödikén nemzeti színû szalaggal átkötött koszorúk takarják be az anyát és a kisfiát. Szívekben élõ író Gárdonyi Géza, ma is az, a nemzet írója. Még a madarak is megjelennek a színe elõtt. A kinyitott bronz-könyv a fejkendõs asszony kezében kis vályút formál, amelyben összegyûlik az esõvíz. A galambok, a verebek felfedezték, reá járnak az itatóra.

2008. január 17.

MAGYAR MÚZSA

III

Marosvásárhelyi reneszánsz Marosvásárhely nem reneszánsz város. Kultúrtörténeti szempontból sokkal indokoltabb a szecesszióval összefüggésbe hozni. A kezdõdõ reneszánsz év mégis számos vonatkozásban itt is kiemelt figyelmet érdemel.

Elõször is azért, mivel a nagy európai megújulás idején még egészen aprócska, Maros-menti település a patinás szomszédvár, a kincses Kolozsvár falai közt született hírneves királyunk, Hunyadi Mátyás kiváltságlevele által léphetett elõbbre a fejlõdés útján. Mátyás 1482-ben évi három vásár megtartására adott engedélyt, ettõl kezdve nõtt meg e vásáros hely, Novum Forum Siculorum szerepe és vonzereje. Tíz évvel késõbb már áll Báthori István vajda erõdítménye, amelyet a jeles városbíró, Borsos Tamás kezdeményezésére 1602-ben megalapozott és félszáz esztendõ elteltével befejezett vár váltott föl, az akkor már Bethlen Gábor nagyságos fejedelem által Marosvásárhely néven szabad királyi várossá nyilvánított helységben. Mátyás és Bethlen Gábor a szellem felvirágoztatására is különleges súlyt helyezett, az itáliai és magyar reneszánsz erõteljes kisugárzása ide is eljuttatta fényeit. Voltak olyan tudós, kimûvelt fõk, akik a kultúrkincset ezen a vidéken is elhintsék, terjesszék. Mindenekelõtt a mai tekintélyes Bolyai Farkas Középiskola, a korábbi református fõgimnázium elõdje, a reneszánsz és humanista tanok iskolakoncepciójára épült, 1557-ben létesített Schola Particula tanárai. Olyanok, mint Böjthi Veres Gáspár, Bethlen Gábor történetírója, Laskói Csókás Péter, az 1585-ben Lyonban kiadott, 11 nyelvû Calepinus szótár magyar megfelelõjének szerzõje, Baranyai Decsi Czimor János rektor, az elsõ közmondásgyûjtõnk, és így tovább. Nem akarnánk nevekkel túlzottan terhelni ezt a kis összefoglalót, ugorjunk hát egyet, nem feledve, hogy e korszakból s még inkább a következõ századból építészeti emlékekre is hivatkozhatnak a megemlékezõk. A késõ reneszánsz gyümölcsei ezek, a várban mostanság végzett régészeti feltárások hozták felszínre többségüket. A sokkalta késõbb épült egykori katonai sorozóközpontban a tavaly folytatott munkálatok során például XVII. századi épületÉs oda járulnak Gárdonyihoz a madaraknál is elesettebbek: a hajléktalanok. Télen-nyáron megágyaznak a szobor talapzata mellett, hol többen, hol kevesebben. Legfeljebb amikor már éles fogakkal harap a fagy, behúzódnak az egykori Hadik Kávéház bejárati mennyezete alá. A napokban – már rozsdát hintett az õsz a kis térre – egy szakállas, koszlott dzsekit viselõ, elnyûtt embert láttam a szobor elõtt. Lábánál – a hajléktalanok legbiztosabb ismertetõ jegyeként – két mûanyag szatyor. A férfi szemüveget viselt, a kezében szamárfüles iskolás füzetet szorongatott. Míg felvette a megfelelõ tartást, kissé meg-megdõlt, de végül visszanyerte az egyensúlyát. Néztem õt: vajon mit mûvel. Fellapozta, és a szemüvege elé emelte a füzetet. Köhintett, krákogott, aztán belekezdett az olvasásba. Nagy lendülettel kezdte, majd elakadt. Megigazgatta a szemüvegét, és felnézett az író ércalakjára. Biztatást nyert tõle, mert folytatta. Felolvasás közben – alkalmi színészként – a

A marosvásárhelyi Teleki Téka 19. századi metszeten

maradványok is felszínre bukkantak. A napjainkban jelentõs fejlõdésnek indult megyei múzeum munkatársai a várat idegenforgalmi látványosságként is vonzó, történelmi központtá szeretnék alakítani, és ezeket a falakat, leleteket is felújítva foglalják bele a létesítmény egészébe. Persze a reneszánsz év várható vásárhelyi eseményei között több más olyan alkalom is adódik majd, amikor felmutathatók azok a szellemi és tárgyi értékek, amikre méltán lehet büszke a Bolyaiak városa. Egy pillanatra még a várnál maradva, például a már említett Schola Particula épületének szép, reneszánsz díszítésû ablakkeretei, amelyeket a vártemplom idõrõl idõre bekövetkezett átépítései során eltávolítottak ugyan, de még megvannak. Ezeket is helyreállítják a szakemberek. És nem véletlenül használtam ezt a szót. Mert a reneszánsz elsõsorban az emberekben, nagy tehetségû, rendkívüli egyéniségekben teljesedett ki. Jeleztem, Marosvásárhelyen is voltak ilyenek. Még a XIX. században is. Gondoljunk csak a kollégium névadójára, a reneszánsz sokoldalúságot tanúsító, matematikus Bolyai szabad kezével gesztikulált, a hajába túrt, idõnként toppantott a lábával. Néha szünetet tartott, kivárt, majd megnyálazta a papírost, továbblapozott a füzetében, és újra belelendült. Fölfelé beszélt, a magasba, az emberi bánat, a boldogtalanság nagy írójához. Vajon mit olvasott fel? Prózát? Verset? Prózát a fagyot hozó hajnalokról? Vagy arról, hogy a múlt héten éjszaka suhancok megverték, és fel akarták gyújtani? Vagy verset arról, hogy mikor látta utoljára a gyermekeit? Vagy a heti étrendjét sorolta fel: a kukákból kibányászott reggelik, vacsorák menüjét? Amikor végzett a fellépéssel, összehajtogatta és becsúsztatta az egyik mûanyag szatyorba a füzetkéjét. Aztán csak álldogált ott, a budai arany négyszög kapujában, és várta, hogy Gárdonyi Géza lehajoljon hozzá.

Farkasra, aki 1804-tõl közel ötven éven át tanított itt, a reáliák mellett az irodalomban, zenében, rajzban, sõt még a kályhakészítésben is kitûnt kiválósága. De ne kalandozzunk ilyen távolra az igazi reneszánsz kultúrától. Egyszerû a visszakapcsolás. Ugyanis a városban ez legtöményebben a talán legismertebb helyi nevezetesség, a Teleki Téka ódon boltívei alatt van jelen. Gróf Teleki Sámuel felbecsülhetetlen gyûjteménye – a református kollégium és a mikházi ferences kolostor könyvritkaságaival kiegészülve – kínálja az érdeklõdõknek a reneszánsz csemegéket. Háromezer XVI. századi nyomtatvány, 66 õsnyomtatvány található a Tékában. A legrégebbi Galeotto Marzio Liber de Homine címû mûve, 1475 tájáról. Vannak munkák Savonarola, Temesvári Pelbárt, Vitéz János tollából és természetesen unikumok is. A legjelentõsebbek talán Apáczai Csere János Magyar Logikátskája (Gyulafehérvár, 1654), Balassi Bálint Istenes énekek címû gyûjteményének elsõ, illusztrált kiadása (Bécs, 1633), Fogarasi István latin betûkkel nyomtatott, román nyelvû Catechizmusa (Gyulafehérvár, 1648). És láthatunk olyan szépséges kiadványokat, amelyeket például Dürer, ifj. Hans Holbein vagy Rubens rajzai, metszetei illusztrálnak. Meg Giovanni Battista, Francesco Piranesi albumokat. És még sorjázhatnának hosszan a nagy nevek, illetve történetek. Mert a kancellár becses könyves házában corvina is volt egykoron. Csak hát „habent sua fata libelli”. Az erdélyi könyvtárak egyetlen corvináját Teleki vásárolta Strassburgban. A Mátyás király könyvtárából származó Tacitus-kódex a Téka egyik féltve õrzött büszkesége volt. Aztán késõbb a gróf egyik méltatlan utódja – négy más középkori kódexszel együtt – az 1930-as években eladta. A corvina New Havenbe, a Yale Egyetem tulajdonába került. Óriási veszteség érte ezáltal a Teleki Tékát, de a nyári reneszánsz kiállításon azért bõven lesz mibõl válogatniuk. Különlegességként két Mátyás-portréval is elõrukkolhatnak. Az ismeretlen német szerzõk képeit restaurálva tárják majd a nézõk elé. És megújulóban van a könyvtár sokáig romlófélben hagyott mûemléképülete is. Bizakodjunk, hogy ez nemcsak túlzott optimizmusból fakadó vágy: mintha érzékelhetõ lenne, hogy elkezdõdött a rendszerváltás utáni marosvásárhelyi kultúra reneszánsza is. Nagy Miklós Kund

MAGYAR MÚZSA

IV

2008. január 17.

A száz éves Wass Albert Személyesen csak a nyolcvan éves Wass Albertet ismertem. 1987 áprilisában Amerikában jártam. Elhatároztam, hogy felkeresem Márai Sándort és Wass Albertet. New Yorkból hívtam fel floridai otthonában, azt mondta, bármikor szívesen lát. Miamiban béreltem autót. Astor fele, a mocsarak között jónéhány alligátort (vagy kajmánt? szóval krokodilust) kellett kikerülnöm, amelyek kifeküdtek az útra. A városka jellegtelen volt, egy fülkébõl felhívtam az öreget, mégse teljesen váratlanul toppanjak be. Amilyen rettenetes híre volt, Wass Albert épp olyan derûs, kedves, joviá(1908−1998) lis embernek ismerhettem meg. Ha akkor valaki azt mondja nekem, hogy a közeledõ rendszerváltás után több mint másfél évtizeddel a magyar közvélemény egy része még mindig azt a román vádat fogja szajkózni ellene, (egy idestova hetven évvel ezelõtt történt, máig felderítetlen esetre hivatkozva), hogy háborús bûnös, tehát fasiszta, s ha fasiszta, akkor nyilván antiszemita is – ha tehát ezt mondják vala nekem, hát így válaszolok: no, akkor az a rendszerváltás sem sikerült a legjobban. Mondott-e, írt-e, és legfõképp: tett-e Wass Albert bármikor bármit, ami erkölcsileg elítélendõnek, vállalhatatlannak vagy szégyenletesnek minõsül? Szûkítsük le e kérdéseket a háborús bûnök (vagy legalábbis felelõsség) tartományára, ide értve bármely más nemzet ellen elkövetett vétket, akár fegyveres, akár nem fegyveres értelemben, akár tevõlegesen, akár a puszta cinkosságot kimerítõen. Magyarul: uszított-e más népek ellen? Részt vett-e akár saját kezûleg, akár katonai (vagy „földesúri”) parancsok, utasítások vagy felbujtás révén civilek megsemmisítésében? Románokéban, zsidókéban, oroszokéban? Ismereteink alapján csak nemleges válasz adható e kérdésekre. Wass Albert írásaiban, közéleti szerepléseinek dokumentumaiban nem találjuk nyomát idegengyûlöletnek, nemzetiszocialista ideológiának, más népek vagy nemzetek megsemmisítését célzó szándékoknak. Az Ellenzék szerkesztõjeként angolszász beállítottságáról volt ismert, és íróként sem volt a kurzus embere: Tavaszi szél c. drámájának bemutatását 1944 karácsonyán, a budapesti Nemzeti Színházban a nyilas hatalom betiltotta. Ami a román néppel és román értékekkel való érzelmi kapcsolatát illeti, ennek lényegét jól kirajzolja az az ív, amely fiatal kora egyetlen megjelent mûfordításától tart legjelentõsebb regényéig. A mûfordítás: Eminescu Diana c. versének az átültetése. A regény: A funtineli boszorkány, az erdélyi román nép életének olyan szeretettel történõ ábrázolása, hogy az csak a legnagyobb román prózaírók mûveihez hasonlítható. Román értékek felismerése és megbecsülése természetesen nem zárja ki, és fõleg nem bizonyítja azt, hogy az író – egészen más minõségében – ne követhetett volna el akármekkora gaztettet. Mégis fontos ismeret ez, mert megkérdõjelezi annak a portrénak a hitelességét, amit a román propaganda szeretne elfogadtatni a gyilkos magyar grófról.

A román propaganda 1945tõl mindmáig annak a leegyszerûsítõ szemléletnek az alapján határozta meg bármely magyar szereplõnek a helyértékét, hogy a második bécsi döntés után Magyarországhoz visszakerült Észak-Erdély kérdésében hova helyezhette el Románia, a román ember, a román nemzet és a román kultúra ellenségeinek tablóján. Csak ez érdekelte õket – semmi más. E propagandisztikus elõítéletek és sztereotípiák nem kedveztek a grófoknak. A szovjet megszállás alá került országokban már csak azért sem, mert osztályellenségnek minõsültek. De volt néhány olyan állam, elsõsorban Románia, ahol nemcsak az úri elnyomót látták a grófban, hanem a nemzeti ellenséget is. Érthetõ is – román grófok nem léteztek. Ahogyan Esterházy János Szlovákiában, ahogyan Bethlen Béla kormánybiztos Erdélyben történelmileg vitathatatlanul nemes és bátor fellépésének emlékét elhomályosította a „magyar gróf ”, mint szimbolikus figura ellen primitív panelekkel operáló gyûlöletkeltés, úgy Wass Albertnek is bûnhõdnie kellett a származása miatt. Wass Albert azonban nemcsak magyar gróf volt, nemcsak magyar író, nemcsak veszedelmes nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezõ személyiség, hanem – ami a legrettenetesebb – a Románia területi épségét megcsorbító (igaz, hogy a Románia által is elfogadott bécsi döntés alapján Észak-Erdélybe bevonuló) magyar hadsereg tisztje. Arisztokrata is, magyar is, író is, a „horthysta hadsereg” tisztje is – keresve sem lehetne találni nála jobb alanyt a történelmi bûnbak szerepére. Az elõítéletekbõl pedig elkerülhetetlenül ítéletek születnek. Elõször csak a propaganda ítélete, aztán a népbíróságé. „A román haza ellensége, tehát bûnös.” Miféle bûnös? Természetesen háborús bûnös. Mi jellemzi még a háborús bûnöst amellett, hogy a román nép ellensége? Fasiszta. Mi jellemzi a fasisztát? Gyilkolja a románt és gyilkolja a zsidót. Akkor tehát mit követett el Wass Albert? Román és zsidó embereket semmisített meg. Honnan tudjuk? Onnan, hogy fasiszta volt. Honnan tudjuk, hogy fasiszta volt? Onnan, hogy a grófok mind fasiszták. Néhány román falusi embert a román közigazgatás visszavonulásának zûrzavarát követõen magyar katonák kivégeznek, (ami persze gyalázat a magyar honvédségre, Sz. G.). Két zsidó is áldozatul esik. Ki adott parancsot erre? A két Wass gróf, apa és fia. Honnan tudjuk? Onnan, hogy fasiszták. Csak õk tehették. Maradt-e fenn írott parancs? Tanúskodotte valaha erre nézve érintett személy, vagyis olyan, aki ilyen parancsot a.) kapott, b.) továbbított vagy c.) akár csak látott is? Ilyen személy nem tett tanúvallomást. Ki tett tanúvallomást? Minek alapján hozta meg a román népbíróság a két Wass grófot elmarasztaló ítéletet a vádlottak távollétében? A történelmi egyensúlyozás alapján. A Maniugárdák székelyföldi vérengzéseit követõen (amelyek még a szovjeteket is felháborították annyira, hogy ki is parancsolták Erdélybõl a román közigazgatást)

szükségesnek látszott az ellenoldali vérengzésekkel korrigálni a megbillent egyensúlyon. Nemcsak a szárazajtai székellyel szemben követtek el gonosztetteket román fegyveresek, de valakik ugyanazt tették szentgotthárdi román parasztokkal és az ottani zsidókkal szemben is. Kik lehettek ezek? A két Wass gróf, hiszen a Wass család birtokának környékén történt az eset. Hogy az író a közelben sem volt? Ezt kérem, mi jobban tudjuk. Fontos komponenst jelentenek a zsidó áldozatok. A nagyvilág ugyanis fájdalmasan és érthetetlenül közömbös a román sérelmekkel szemben. Még olyan barátságtalan hangok is hallhatóak, hogy Románia maga az egyik „legfasisztább” államként viselkedett a háborúban, mint a náci Németország legvadabb csatlósa, és egymaga közel félmillió zsidót irtott ki, mindenféle külsõ segédlet, német megszállás, gázkamrák és haláltáborok nélkül. Nosza nem árt, ha nemcsak a iasi-i zsidóirtásról beszélünk, hanem a szerencsétlen szentgotthárdi áldozatokról is. Fõleg, hogy azt nem románok követték el, hanem magyar katonák, ráadásul fasiszta grófok utasítására. Jó lenne, ha minél több zsidó szervezet tudomást szerezne errõl. És megtettek mindent, hogy így is történjen. Így hát a két zsidó polgári személy ellen elkövetett bûnöket a két gróf család nyakába varrták, mintha csak a kötelet helyeznék oda. Nem tudjuk, miért kellett meghalnia a két zsidó szolgálólánynak (talán nem kívánatos tanúkként, talán a román áldozatok segítségére siettek?) de bizonyosra vehetõ, hogy nem amiatt, mert zsidók voltak. 1940 szeptemberében Erdélyben ilyesmi nem történt, de 1944 deportálásai és nyilasterrorja után egy kis propagandisztikus rásegítéssel bárki ebbe az öszszefüggésbe helyezhette a történteket. Fontos tudnunk, hogy a gaztettet korábban egyetlen zsidó vallásos vagy érdekvédõ szervezet sem hozta összefüggésbe a Wass családdal, maga a zsidó közvélemény is csak a román népbírósági ítéletbõl szerzett tudomást errõl. Nem a bûntettrõl, hanem a vádról. Mert bizonyításról ott és akkoriban kérdéseket feltenni éppolyan abszurd lett volna, mintha Kafka elítélt hõse akart volna fellebbezést benyújtani. E népbírósági ítéletek jelentõs részét azóta már megsemmisítették és az akkor elítélteket rehabilitálták. Ma, hatvan év elteltével komolyan venni egy ilyen ítéletet: gyászos bizonyítvány kiállításával lenne egyenlõ értelmi képességeinkrõl és történelmi ismeretekbõl. Az Egyesült Államokban letelepedõ Wass Albertnek – éppen a róla terjesztett háborús bûnösség vádja miatt – a múltját az akkor rendelkezésre álló eszközökkel, tanúkat és a kor szereplõit meghallgatva a bevándorlási hatóságok és a titkosszolgálatok alaposan és mindenre kiterjedõen ellenõrizték. Ezt az átvilágítást néhány év múlva, amikor Wass Albert fiát, Wass Huba tábornokot a U. S. Army vezérkari tisztjévé nevezték ki, megismételték. Senki nem hiheti komolyan, hogy az Egyesült Államok katonai felsõ elitjének tagjává lehet egy háborús bûnökkel vádolható (zsarolható stb.) személynek a fia. (Egyébként Wass Huba keresztapja Tamási Áron, keresztanyja a zsidó származású Tamási Áronné volt.) Ezt az egész Wasskérdést nyugodtan tekinthetjük egyfajta intelligencia-tesztnek: kik azok, akik bizonyítékok nélkül, bukaresti bemondásra, a vádak kontextusának elemzését mellõzve felülnek egy meglehetõsen otrombán felépített propaganda-rágalomnak. Szõcs Géza

MAGYAR MÚZSA

2008. január 17.

A

V

MINDMÁIG VELÜNK ÉLÕ HÁBORÚS MÚLT

Hatvanöt esztendeje a Don-kanyarban …1943 januárjában mintegy 200 ezer magyar katona és munkaszolgálatos nézett reménykedõ várakozással az új esztendõ elé a Don parti védõállásokban. Sokan remélték közülük, hogy a nagy tél talán nyugalmasabb heteket hoz a számukra.

A szovjet Vörös Hadsereg vezetése azonban nem így vélekedett. A Sztálingrádnál elért hatalmas sikert igyekezett még jobban kiaknázni, és megindította a szovjet Vörös Hadsereg támadását a Don menti, mintegy 200 kilométer hosszúságú védõállásokban elhelyezkedõ magyar királyi 2. honvéd hadsereg ellen is. Az urivi hídfõbõl január 12-én meginduló támadást a scsucsjei hídfõbõl január 14-én kezdeményezett újabb támadás követte. Az áttörések helyén jelentõs fölényben lévõ szovjet erõkkel elkeseredett harcot folytattak a nehézfegyverzettel gyengén ellátott, páncélos támogatásra nemigen számítható magyar csapatok. A Vörös Hadsereg sikeres áttörését követõen kibontakozó, elkeseredett harcokban a magyar katonák a végsõkig igyekeztek kitartani, teljesítendõ az államfõ, vitéz nagybányai Horthy Miklós 1942 decemberében a Honvéd Vezérkar fõnöke, vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes útján kiadott, végsõkig való kitartást elrendelõ parancsát. Horthy Adolf Hitler vezér és kancellár „kívánságának” tett ezzel eleget, aki 1942 decemberében keltezett levelében kérte erre a kormányzót. A parancsot a magyar királyi 2. honvéd hadsereg parancsnoka, vitéz Jány Gusztáv vezérezredes magára és az egész hadseregre vonatkozóan kötelezõ érvénnyel hajtotta végre. Az állásaikból kivetett, a végtelen hómezõkön étlen, szomjan harcoló magyar katonák az utolsók között „váltak le” a Donról. A mérh e tetlen

szenvedést okozó harcok közepette kellett megismerkedniük – mármint azoknak, akikhez eljutott – Jány Gusztáv sokat idézett, 1943. január 24-ei hadseregparancsával: „A 2. magyar hds. elvesztette becsületét, mert kevés – esküjéhez és kötelességéhez hû – ember kivételév e l

nem váltotta be azt, amit tõle joggal mindenki elvárhatott.…” Az embertelen körülmények között harcoló katonák számára megalázó hangnemû parancsra gertenyesi Hollósy-Kuthy László vezérõrnagy, a 13. könnyû hadosztály – amelynek alárendeltségébe tartozott a kecskeméti m.kir. „Zrínyi Miklós” 7. honvéd gyalogezred is – parancsnoka így reagált 1943. január 31-én, amidõn Jány parancsa eljutott hozzá: „…jelentem, hogy a 13. k.ho. csapatai a most lefolyt harcokban az áttörés következtében meghosszabbodott arcvonalát megvédte és tartotta. Visszavonulást csak parancsra hajtott végre. Fegyvereit csak akkor hagyta ott megsemmisítve, amikor már nem volt mivel elszállítania. Ostrogoshsk-ban körülzáratott. Védõállásait visszavonuló nagyobb csapatrészek mellett is elfoglalta és tartotta. Ostrogoshsk-ból, mint a német csapatok véglépcsõje, parancsra kitört. Az egyenlõtlen és minden tájékozottság nélküli kitörési harcban harcolva felmorzsolódott, és eddig még ismeretlen veszteséget szenvedett. Gyülekeztethetõ csak a teljes felmorzsolódás és az általánosan ismert hátsóbb hely miatt nem volt. Fentiek alapján kérem annak kivizsgálását, hogy a 13. k. h o . megtettee

kötelességét, elvesztette-e becsületét és végrehajtotta-e feladatát. A kivizsgálást nemcsak a 13. k.ho., hanem az egész 2. magyar hds. érdekében is kérem.” A kivizsgálás az adott viszonyok között nem történhetett meg, de Jány megismerve hadserege teljesítményét, katonái áldozatvállalását, fejet hajtott elõttük. Az élõket és holtakat egyaránt sértõ hadseregparancsa kiadása után néhány héten belül két ízben is – 1943. március 12-én és március 31-én – megkövette katonáit. Az 1943. március 12-én megjelent 30. számú Hadseregparancsban ezt írta: „Hódolattal álljunk meg hõsi halottaink, sebesültjeink ezrei elõtt, dicsõség nevüknek: hála és elismerés illesse õket, de azokat is, kiket a Mindenható becsülettel végzett hû kötelesség-teljesítés után visszavezetett…” A Mindenható és a szerencse sokakat visszavezetett, de az 1943. január 1-je és 1943. április 6-a közötti idõszakban a 194.334 fõs magyar ki-

Fotók: Lipóczi Sándor és Lipóczi Csaba

rályi 2. honvéd hadseregbõl 41.972-en estek, illetve tûntek el, 28.044-en sebesültek meg és kerültek a hátországba, míg a szovjet – korabeli magyar szóhasználat szerint orosz – rádió hírei szerint mintegy 26 ezren szovjet hadifogságba estek. Az elesettek, örökre eltûntek emlékét évtizedekig csak családjaik néma fájdalma õrizte. Hajtsunk most fejet azok emléke elõtt, akik kötelességbõl vagy önként, kényszerbõl avagy hivatás- és kötelességteljesítésbõl, netán csak azért mert úgy „kellett”, életüket áldozták a keleti hadszíntéren: honvédek és munkaszolgálatosok, tisztesek és tisztek, tiszthelyettesek és törzstisztek. Valamennyien a magyar nemzet fiai voltak, világnézeti, vallás felekezeti, politikai különbözõségeik ellenére. Emlékük megõrzése: a mi kötelességünk! Szakály Sándor hadtörténész

MAGYAR MÚZSA

VI C SONTVÁRY

ÉS

T AMÁSI

TALÁLKOZÁSA

A Kosztka-család történetébõl Talán ha egyszer-egyszer járt Kecskeméten Csontváry és Tamási, mégis a közeli Izsákon, ott is egy Ágota nevû leányasszonyban alaposan összetalálkoztak. Tudniillik a Milleneum táján a festõ öccse, Kosztka László vásárolt 70 hold birkajárású futóhomokot, szõlõtermesztés céljaira. Olyannyira belejött, hogy másfél évtized múlva albumot adott ki a szõlõmûvelés rendszerérõl. S nem is akármilyen szõlõfajtát kísérletezett ki, tudniillik az úgynevezett Izsáki Sárfehéret, ami egyedülálló hungarikum!

Szóval, nemcsak a festõ emelte felszínre a Magyar Föld titkát, hanem öccse úgyszintén. Kosztka Lászlót a helyiek „kockának” ejtik (tudat alatt utalva szerencséjükre?), pedig a név lengyel eredetû. A családfán ott ágadzik az ifjak leghíresebb védõszentje, Kosztka Szent Szaniszló, aki hivatásától hevítve, Rómába zarándokolván halt meg. S a név magyarításával ( kosztka = csont) a festõgéniusz életprogramként vonta maga elé a táltosi plusz-csont misztériumát. De nemcsak cédrus-ág és bor-ág fakadt a Koszta-tövön, hanem Vadrózsa Ága is, Bokor Ágota, Koszta László unokája, aki is tûzben és festõi szépségben vetekszik az elsõ kettõvel. Tamási (apropó: a név végsõ – óhéber elõtti – eredõje a fõníciai Tammuz, ill. sumér Dumuzi termékenységisten, akár bika formában megidézve Gilgames Istár-stációjában) talán nem is tartotta számon ezt a Csontváry-vonalat Ágotában, egyszerûen megtetszett neki s elvette negyediknek, utolsónak feleségül, utolsó fél évére vígaszul és beteljesítõül, diktálva neki a Vadrózsa ágát. Így jellemezte az Izsákról elágazó, fiatal hölgyet: „Harminchárom éves, középtermetûnél magasabb. Alakja vékony és arányos. Járása könnyû. Kezei finomak, lába keskeny és hosszú, de a lábbelire nagyon kényes. Nyaka hosszú, arca tojásdad, orra-szája vékony. Haja fekete, ittott fehér hajszálak vannak benne. Szeme nagy

és fekete, tekintete változó, de leginkább puha.” A Tamási-novellákból ismert, hegyvidéki egzotikus szépségek alakja sejlik elõ a jellemzésbõl. Fokról-fokra bontakozott ki szerelmük, mint a mesében: „Elsõ találkozásnál felfigyeltem Rád. A második találkozásnál jobban megnéztelek. Utána kezdtelek el figyelni.” A magyarság egységét a székely góbéság csodájában megõrizve-megtartó író egyik utolsó kórházi naplóbejegyzésében így dícséri a Csontváry-madonnát: „A természete alapjáraton szelíd, a szelídsége azonban nem a bárányé, hanem a madáré, aki figyel és ha bántás fenyegeti, vág a csõrével…néha és nagyon gyorsan felfortyan. No de mára ennyi elég, mert aztán felfortyan azon, hogy én azt mondtam, hogy felfortyan.” Lám, így fonódott össze egy lenge-lánylélekben két legmonumentálisabb géniuszunk. Akik sohase találkoztak, de Izsák, a Kolon-tó, a Bika-torok összehozta õket. Izsák õsidõk óta lakott, avar leletekkel ékes, a Tihanyi Alapítólevélben Culun Aqua-ként kiemelt település. (Feltehetõleg ez a Culun az évszázadokon át errefelé tanyázó kelták Kukulhanját idézi. Az Arvisurák Culun-t a legrégebbi püspökségekkel egy sorban említi.) Az itteni lakosság ereiben csekély kun vér csörgedezik, szinte színtiszta avar-magyar. A késõbb kossal helyettesített Izsák áldozati nevét (hacsaknem: Iszák!) megelõzhette valami Bibliaelõtti Bika. (A Bika-torok különleges titkokat rejtõ domborulata és homokszakadéka õsi mítoszt dajkál. Eszerint: egykor a föld itt csordástul nyelt embert-állatot, nyilvánvalóan alvilági bejáratként.) Sajnos a második világháború kataklizmájában eltûnt az a meghatározhatatlan korú Kun-baba – azaz Babba-Mária – homokkõszobor, mely e táj istennõ-bálványa, szûzi Madonnája lehetett. A fénykép hasonló arcvonásokat mutat, mint a Kosztka-Sárfehér Csontváry-cimkéje. Mária kútja Názáretben. Turai Kamil

A Magyar Kultúra Napja kecskeméti rendezvényei Január 18. (péntek) 17.30 óra FÉLÉVI HANGVERSENY A MAGYAR KULTÚRA NAPJA TISZTELETÉRE Helyszín: M. Bodon Pál Zeneiskola Kecskemét, Bihar u. 6.

Január 21. (hétfõ), 15.00 óra JELES NAPOK, ÜNNEPI ESEMÉNYEK BÁCSKISKUN MEGYÉBEN címû kiállítás Helyszín: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára – Kecskemét, Klapka u. 13-15.

Január 21. (hétfõ) 14.00 óra A Magyar Irodalomtörténeti Társaság helyi csoportja és az Ifjúsági Otthon közös rendezvénye: SZÁZADOK ÚJÍTÓI A REFORMKORTÓL A SZECESSZIÓIG címmel felolvasó verseny 7-9. és 10-12. osztályos diákok számára a Helyszín: Kecskeméti Ifjúsági Otthon Kecskemét, Kossuth tér 4.

Január 22. (kedd) 16.00 óra MAGYAR MINIATÛRÖK (MAGYAR SZERZÕK PEDAGÓGIAI MÛVEI) A Kodály Iskola hangversenye a Magyar Kultúra Napja tiszteletére Elõadók: Dratsay Ákos és Berényi Bea fuvolamûvész, Révész László zongoramûvész Helyszín: Kodály Iskola, Nemesszeghy Márta terem – Kecskemét, Dózsa Gy. út 22.

2008. január 17.

Névlexikon A januári Magyar Múzsa szerzõi Kölcsey Ferenc (1790 – 1838) – költõ, akadémikus, országgyûlési követ, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. Nemzeti himnuszunk és több nagyhatású költemény alkotója. Fasang Árpád – zongoramûvész, közéleti író, volt UNESCO-nagykövet. Írásaiban rendszeresen foglalkozik az értelmiségi felelõsségvállalás és a magyar kultúra kérdéskörével. Ittzés Ádám – történelem-könyvtár szakot végzett, jelenleg a kecskeméti Katona József Könyvtár helytörténeti gyûjteményében dolgozik. A helytörténet mellett 20. századi egyháztörténettel foglalkozik. Kósa Csaba – író, Táncsics-díjas újságíró. Huszonnégy könyve jelent meg: regények, publicisztikai és tárca-kötetek. 1992 és 2006 között a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnök. Nagy Miklós Kund – szerkesztõ, mûvészeti író, a marosvásárhelyi Népújság fõszerkesztõ helyettese, a napilap Múzsa címû kulturális mellékletének szerkesztõje. Szakály Sándor, Dr. – hadtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Országos Levéltár fõlevéltárosa, a második világháborús magyar részvétel egyik legkiválóbb kortárs kutatója. Szõcs Géza – marosvásárhelyi születésû költõ, politikus. 1989-90-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetõje. A romániai rendszerváltás után visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztõi munkája mellett politikai szerepet is vállalt. Jelenleg Magyarországon él. Turai G. Kamil – filozófus, teológus, a kecskeméti Tanítóképzõ Fõiskolai Kar docense. Pilinszky-díjas, a Szent György Lovagrend tagja. Több filozófiai témájú könyv szerzõje. Bera Linda – újságíró, a Kecskeméti Lapok munkatársa. Január 22. (kedd), 17.00 óra ÉRTÉK – HELY – IRODALOM Könyvbemutatók OROSZ LÁSZLÓ: KÉRDÕJELEK EGY KATONA-KUTATÓ TÖPRENGÉSE A szerzõvel beszélget: Kerényi Ferenc és Füzi László irodalomtörténész PINTÉR LAJOS: EZÜST VERSEK A szerzõvel beszélget: Dobozi Eszter költõ Helyszín: Katona József Könyvtár Kecskemét, Piaristák tere 8. Január 22. (kedd) 19.00 óra PANNON VOLÁN ZRT. BARTÓK BÉLA FÉRFIKAR (PÉCS) ÜNNEPI HANGVERSENYE Vezényel: Lakner Tamás (DLA) Helyszín: Református Újkollégium Kecskemét, Hornyik J. krt. 4.

KÖZ-ÉRZET

2008. január 17.

RECEPTKÖNYVVEL

9

JELENTKEZETT A VENDÉGLÁTÁS VADKERTI MESTERE

Borral és humorral fûszerezve mai kitüntetéssel, a ProTurismo díjjal is elismert vendéglõstõl. – Még az 1990-es években kezdtem hozzá a Terítéken a paprika címû kötetem összeállításához – kezdte válaszát Szakál László. – Akkor úgy terveztem, hogy sorozat lesz belõle, melynek egyik következõ darabja lett volna a Terítéken a bor. Régi, még 1976ra visszanyúló, jó barátság fûzött Kibédi Ervin Szakál László egyik példaképe, Gundel Károly portréja alatt színmûvészTalán még ma sincs olyan igazi hez. Akkoriban gyakran rendeztem ínyenc, a gasztronómiai örömöket mûsoros esteket a vendéglõben, kedvelõ magyar ember, akinek em- és ezeknek rendszeres vendége lékeiben ne élne élénken a híres volt Ervin is. Késõbb már nem tudsoltvadkerti Szakál vendéglõ. Pe- tam kigazdálkodni ezeket a progdig az étterem több mint négy év- ramokat, de a barátság nem szavel ezelõtt zárta be kapuit. Az or- kadt meg, ha erre vitt az útjuk, szág egy olyan vendéglátóhellyel meglátogatott. De nemcsak õ tért lett szegényebb, amely két évtize- be hozzánk, ha bemutatója volt a den át büszkélkedhetett a Magyar Vidám Színpadon, vagy az OpeGasztronómiai Szövetség Védnöki rettszínházban, mindig meghívta a Táblájával, több esztendeig pedig családot is. Egyszer felvetettem a Magyar Vendéglátók Ipartestüle- neki, hogy írjon humoros verseket te szakmai elismerésével. A ven- a készülõ boros könyvhöz. Nem déglõ tulajdonosa, Szakál László kellett kétszer mondani neki, azonban nem fordult el hivatásá- ahogy ideje engedte, küldte az írától. Igaz, ma már nem fogadja na- sokat. ponta kiváló ételeivel, példás ki– Miért váratott magára ilyen szolgálással a vendégeket, foko- hosszú ideig a kötet megjelenése? zottabban mélyült el viszont a rá – A tervezett sorozat elsõ könymindig is jellemzõ gyûjtõmunká- vének kiadójával megszakadt a ban, melynek során az évtizedek kapcsolatom, és sokáig nem sikealatt nemzetközi mércével mérve rült megfelelõt találni. A több éves is egyedülálló, 2500 kötetes sza- gyûjtõmunka eredménye sokáig a kácskönyv-kollekcióra tett szert. fiókban porosodott. Azonban sajSzakmai tapasztalatait, remek re- náltam volna, ha végleg ott marad, ceptjeit maga is több alkalommal ezért újra munkához láttam. Nagy rendezte már kötetbe, 2000-ig öt fájdalmam, hogy Ervin életében könyvet adott ki a kezébõl. Hosz- nem születhetett meg, pedig gyakszú szünet után a közelmúltban je- ran kérdezte, hogy hogy állok velent meg a hatodik, Bor a konyha- le. Most végre ráakadtam arra a kimûvészetben címmel. adóra, aki felvállalta a megjelente– Mit tudhatunk a könyvrõl? – tést, igaz, azzal a feltétellel, hogy kérdeztük a legmagasabb szak- ne Terítéken a bor legyen a címe.

– A bort az emberek többsége inkább pohárból fogyasztja, mint tányérról. Miért éppen boros recepteket tett közzé? – Azt szerettem volna érzékeltetni, hogy ez a nemes nedû nemcsak italként, hanem fûszerként is kiváló. Konyhamûvészetünk igen sok jeles étele úgy kapja meg különleges ízét, ha borral készül. Fõleg a pikáns ízvilágú levesek, sültek, pecsenyék, szószok, mártások, halak, vadak, szárnyas ételek, gyümölcssaláták igénylik a borféleségeket. A bor erõsíti az étel ízét, zamatát, és már a régmúlt idõk konyhája is nagy kedvvel használta. A könyv fejezeteiben azon fáradoztam, hogy felelevenítsem a régi magyar konyha boros receptjeit is. Az egyes fejezetek után Régi, de jó címmel eredeti recepteket közlök dédanyáink kézzel írott könyveibõl. Ezeket mindenki egyéni ízlés szerint készítheti el. A receptek mellett persze olvasható a könyvben sok más egyéb érdekesség és jó tanács is.

– Megérhetjük-e, hogy esetleg újra kinyit a Szakál vendéglõ? – Én már biztosan nem kezdem újra. Folytatom viszont a vendéglátás emlékeinek gyûjtését. Tapasztalataimat, gyûjtõmunkám eredményeit további könyvekben szeretném közreadni. Tudom, hogy ezek nem pótolják a Szakál pacal, a Kunsági legényesítõ vagy éppen a Vadkerti pincepörkölt ízeit, de talán lesznek, akik emlékeznek még vendéglõnk specialitásaira. Abban reménykedem, hogy az unokák közül valaki egyszer kinyitja az ajtót, és újra úgy csillog a Szakál név fénye, mint korábban harminckét esztendõn át. A fiaim valamelyik gyermeke talán magáénak vallja majd azt a gondolatot, amelyet Gundel Károly, a magyar vendéglátás és gasztronómia legnagyobb egyénisége fogalmazott meg, hogy „Az igazi, vérbeli vendéglátó legszebb jutalma és legnemesebb öröme, ha vendégeinek ízlik az étel”. Sipiczki Sándor

10 KÖZ-ÉRZET A

2008. január 17.

VADÁSZOKNÁL A MUNKÁS , A MÛVÉSZ ÉS A MINISZTER IS EGYENLÕ

Erdõzúgás, szabadság és magány mert különben hatalmas károk keletkezhetnek.

Az igazi vadász leginkább a természetben érzi otthon magát, ahol – miként azt a legismertebb magyar vadász, Széchenyi Zsigmond megfogalmazta – „testet-lelket újjáélesztõ erdõzúgást, szabadságot és magányt talál”. A kecskeméti Petõfi Vadásztársaság tagjait a közelmúltban egy-egy nyúl- és rókavadászatra is elkísértük. A havas tájon járva önkéntelenül is adódott a kérdés, hogy melyek a téli vadászat, illetve vadgazdálkodás sajátosságai. A társaság elnökét elsõként errõl faggattuk.

Orvvadászok alkonya

Szigorúan szabályozott passzió – A vadgazdálkodásnak szerves része a vadászat, amely az állatállomány szintentartásának egyik eszköze és módszere – mondta Biczók László. – Ez természetesen egyúttal a szórakozása is a vadászattal foglalkozó embereknek. Téli idõszakban azonban ennél is fontosabb az etetés, az itatás és a vadak sószükségletének biztosítása, ami költségeinknek egy igen jelentõs hányadát teszi ki. A természetes víz szinte teljesen eltûnt a területünkrõl, ezért nagyon sok itatóhelyet létesítettünk, amelyeket folyamatosan töltünk. – Hogy alakult eddig az idei tél? – Hosszan tartó hidegek szerencsére nem voltak, és a lehullott hó mennyisége sem befolyásolta károsan a vadgazdálkodást. Egy rövid idõszak volt, amikor az ónos esõk miatt lefagyott hó alól nehézséget okozott az állatoknak az élelem kikaparása, de az enyhülés ezt a problémát is megoldotta. Az olvadásnak köszönhetõen jelenleg elegendõ víz is van. – A laikusok gyakran azt hiszik, hogy a vadász gondol egyet, és elejt egy-két állatot. Hogy van ez valójában? – A vadászat nagyon szigorú szabályok között folyik, a minden megyében igazgatósággal rendelkezõ Mezõgazdasági Szakigazga-

A vadász áll, hosszú, méla lesben

tási Hivatal felügyeli. Minden területre elkészül egy tízéves vadgazdálkodási üzemterv. A legutóbbi 2007 februárjában járt le. Emellett van éves vadászati idény is, amely ugyancsak terv alapján zajlik. Ennek a tervnek az elkészítéséhez becslésen alapuló számításokkal kell meghatározni az adott vadászterületen élõ fajok egyedszámát. Meg kell határozni, hogy mennyi az a vadkilövési keretszám, amit a társaság szeretne elérni. Ezt a hivatal felülvizsgálja, és ha megfelelõnek találja, akkor jóváhagyja.

méti társasághoz kíván csatlakozni. Ebbõl egy peres eljárás alakult ki, amely jelenleg is folyik. Szerettük volna az ügyet közös megegyezéssel rendezni, ezt azonban a felperes helvéciaiak a mai napig hátráltatják. Így a Petõfi Vadásztársaság pilla-

– Ha már a károkat említette: mi a helyzet az orvvadászokkal? – Az orvvadászat országos probléma. Hatványozottabban az úgynevezett nagyvadas területeken jellemzõ, de sajnos elõfordul nálunk is. Visszaszorítására nagy hangsúlyt fektetünk. Két hivatásos vadászunk folyamatosan járja a területet, és bizony szednek össze csapdákat és egyéb orvvadász-eszközöket. Ebben a munkában leglelkesebb tagjaink is részt vesznek, így összességében az orvvadászat társaságunk számára nem okoz komoly gondot. – Mi adja az ön számára a vadászat szépségét, és elfoglalt cégvezetõként miért vállalta fel egy vadásztársaság elnöki teendõinek ellátását? – A Szekszárd melletti Decsen láttam meg a napvilágot, és a Gemenci erdõben már gyermekkoromban belém ivódott a természet szeretete. Mivel munkám során

Veszélybe kerülõ vadállomány? – Hogy áll most az engedélyekkel a Petõfi Vadásztársaság? – Ebben a vonatkozásban vannak problémáink. Mint említettem, a legutóbbi tízéves vadászati ciklus 2007. február 28-án ért véget. Társaságunk már ezt megelõzõen megkezdte az elõkészületeket a következõ tízéves üzemterv kialakítása érdekében, de sajnos nézeteltérésbe kerültünk a szomszédos, helvéciai földtulajdonosi közösséggel. Ez utóbbi közösségbõl ugyanis több tulajdonos jelezte azt a szándékát, hogy a kecske-

Mérleg A kecskeméti Petõfi Vadásztársaság 1973-ban alakult, taglétszáma jelenleg 34 fõ. Területe meghaladja a tízezer hektárt, ebbõl azonban a tényleges vadászterület kevesebb, mint hatezer hektár. A társaság vadállományában az õz számít a nagyvadnak, apróvad a fácán és a nyúl. A dúvadak közül rókák fordulnak elõ a legnagyobb számban, de az utóbbi idõben jelentõsen elszaporodott a borz is. A káros madárfajok közül a szajkó és a szarka a leggyakoribb, de természetesen élnek a területen védett ragadozó- és egyéb madárfajok is.

A nyúlállomány ritkítása a vadgazdálkodási feladatok része

natnyilag nem adhatja be engedélyezésre a tízéves tervét, emiatt viszont csak korlátozottan vadászhatunk. Ez rendkívül kedvezõtlenül hat gazdálkodásunkra, de ennél is nagyobb baj, hogy ugyanezt mondhatjuk el a vadállomány tekintetében is. Ha ugyanis a fácánkakasok túlszaporodnak, veszélybe kerülhet a faj egészséges ivararánya. Az õzek esetében a többletszaporulat kilövése azért lenne fontos, hogy az állomány egyedeinek megfelelõ életterét biztosítani tudjuk. A problémára rövid idõn belül meg kell találni a megoldást,

mindig sok emberrel foglalkoztam, illetve foglalkozom ma is, így ebbõl a szempontból nem jelent problémát számomra a vadásztársaság elnöki teendõinek ellátása. Az már annál inkább, hogy évrõl évre egyre több adminisztrációs feladattal jár. Ennek ellenére szívesen csinálom, mert közösségi embernek vallom magam, és a vadásztársaság, tágabb értelemben pedig az egész vadásztársadalom egy nagy közösség. Itt nem számít, hogy valaki gyári munkás, mûvész, vagy éppen miniszter, nálunk mindenki egyenlõ. Sipiczki Sándor

KÖZ-ÉRZET

2008. január 17.

FELFOGHATATLAN,

11

HOGYAN BÁNHATNAK ILYEN BRUTÁLISAN VÉDTELEN ÁLLATOKKAL?

Áldozatként leölt ló, kiszúrt szemû kutya Nagy port kavart a közelmúltban hazánkban az a még díjjal is elismert kísérleti film, amelyben igen hosszadalmasan követhetjük, amint épp egy kiscicát fojtanak vízbe. Nap mint nap hallani a híradómûsorokban arról, hogy éhezõ, magukra hagyott vagy épp bántalmazott állatokat találnak. Sajnos nem kell messzire menni ahhoz, hogy szûkebb pátriánkban is állatkínzással találkozzunk – decemberben egy „spirituális egyház” lovat áldozott Kecskeméten, egy összevert kutyát pedig egyszerûen kidobott az autójából „gazdája” az M5-ösön.

nyomoz, az alapítvány ugyanis feljelentést tett. Az ügyben eljárást folytató Tóth Roland fõhadnagy egyelõre annyit árult el a Kecskeméti Lapoknak: folyamatban vannak a kihallgatások, és mindent megtesznek, hogy megtalálják az állatkínzót. A nyomravezetõi díjjal kapcsolatban az is kiderült, hogy a pénz felajánlói kérés nélkül adták össze a komoly összeget, melyet – amennyiben a hatóságok nem buk-

adásul ezt az interneten nyíltan hirdeti – meséli Szabó Attila, a Mentsvár Alapítvány munkatársa. – Mire a rendõrökkel, a hatósági állatorvosokkal és az állatvédõkkel kiértünk a helyszínre, a ló már nem élt. A szakemberek így csak azt tudták megállapítani, hogy ez egy szabályosan végrehajtott házi vágás volt, vagyis letaglózták a lovat, mielõtt megölték. Egy fekete, közel félmillió forin-

Túlélte a brutalitást Mára már több mint félmillió forint nyomravezetõi díjat adtak össze azok, akik Füles, az összevert és autóból kihajított eb történetérõl hallva bíróság elõtt szeretnék látni a kutyus szívtelen gazdáját. A Mentsvár az Állatokért Alapítvány ebrendésze talált rá a szerencsétlen párára december 8-án, délután az M5-ös autópálya mellett – tudtuk meg Nemes Imre telepvezetõtõl. A vérbe fagyott, eszméletlen kutya hátán jókora seb tátongott, több csontja eltört, egyik szemét kiszúrták, így nem sok reményt fûztek a felépüléséhez. – Szerencsére sikerült megoperálni, így szépen gyógyul a kutya, aki tõlünk kapta a Füles nevet – meséli Nemes Imre. – Visszaköltözött belé az élet, olyannyira, hogy ma már õ a leghisztisebb kutya a telepen. Azt szeretné, ha mindig szabadon lehetne és vele foglalkoznánk. Nagyon barátságos, jámbor, és annak ellenére, hogy így elbántak vele, nem vesztette el bizalmát az emberekkel szemben. A kutya ügyében a rendõrség is

Vajon mit követhetett el Füles, amiért ilyen rútul elbántak vele?!

kannak az elkövetõ nyomára – a Menstvár a kutyamenhely állatainak élelmezésére költhet. Nemes Imre hozzátette: „sok ilyen Füles” van a telepen, ezért jó lenne, ha végre valóban precedens értékû ítélet születne a bíróságon.

Lóáldozat közvetítése a neten

Lóáldozatot mutatott be december végén Kecskeméten az Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza, az eseményt az interneten is hirdették. A Mentsvár Alapítvány és a Fehérkereszt Állatvédõ Liga – bár mindent elkövetett – nem tudta megakadályozni a rituálét. – E-mailen kaptuk azt a bejelentést, mely szerint egy magát „spirituális egyháznak” hirdetõ szervezet egy lovat akar feláldozni Ilyen egészséges fekete lovat áldozott a „spirituális egy− istenének, hétszázhatház”? (Képünk illusztráció) van év után elõször, rá-

tos mént vágtak le „népünk sorsának megfordítására és a felébredés magvának elvetése érdekében” – legalábbis ez volt a spirituális egyház honlapján szereplõ indok. A világhálón jelentkezhettek azok, akik élõben, az elsõ sorból szerették volna végignézni a szertartásos áldozatbemutatást – õk voltak azok is, akik a ló árát kifizették –, de a neten is figyelemmel lehetett kísérni az eseményeket. Az alapítványt és a ligát egyébként félrevezették: amikor munkatársuk álnéven jelentkezett a „látványosságra”, késõbbi idõpontot adtak meg, ezért késték le azt a hatóságok. – Szerintem az már fanatizmus, hogy egy ilyen értékes lovat áldoznak fel – mondja Szabó Attila felháborodottan. – A feljelentést megtettük, visszajelzést még nem kaptunk. De mindenképpen szigorúbb állatvédelmi törvényre lenne szükség Magyarországon – véli az alapítvány munkatársa. Szerkesztõségünk természetesen megkereste a „másik felet”, azaz telefonon felhívtuk az Árkádia

Fényeinek Spirituális Egyháza több kecskeméti papját is, ám õk elzárkóztak a nyilvános magyarázattól. A szellemi vezetõ, Villás Béla is csupán annyit mondott kérdésünkre: nem történt lóáldozat, így nincs mirõl beszélni, majd lecsapta a telefont.

Két év letöltendõ a maximum A hatályos törvény alapján jelenleg két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával, illetve pénzbírsággal sújtható az, aki bizonyítottan állatkínzás vétségét követte el, vagyis gerinces állatot úgy bántalmazott, illetve tartott, hogy az az állat egészségének károsodásához, illetve pusztulásához vezetett. Információink szerint eddig a legtöbb esetben maximum felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki állatkínzási ügyekben a bírák. Pedig szakértõ pszichiáterek is állítják: akik ilyet tesznek, azok arra is képesek, hogy embertársaik ellen forduljanak, így a társadalomra is veszélyesek. A tapasztalatok szerint egyébként az elkövetõk között sok a fiatal, aki alkoholmámorban kínozza végsõkig az állatot. De ahogyan az emberek bántalmazása esetében, úgy itt sem lehet mentség az ittasság. Hogy mikor szigorítják a törvényt, nem tudni. Mindeközben az említett kiscica kegyetlen vízbefojtását bemutató filmrendezõ elleni eljárást bizonyítottság hiányában megszüntették. Bera Linda

12 SPORT

2008. január 17.

Szombaton a Honvéd ellen a KTE A KTE labdarúgói immár egy hete, hogy megkezdték a felkészülést az NB II tavaszi szezonjára. A keretben a hét nap leforgása alatt több változás is történt, több labdarúgótól elköszöntek Kecskeméten, de természetesen új arcokkal is találkozni az öltözõben, hiszen a vezetõk igyekszenek erõsíteni a csapatot. A változásokról Losonczy László ügyvezetõ-igazgató tájékoztatta a szurkolókat. – Jelenleg két új játékos érkezésérõl tudok beszámolni, a fiatal Kósa Krisztián – aki elõzõleg a Tamásiban játszott – leigazolása már korábban eldõlt. A másik új játékosunk Koncz Zsolt Orosházáról, õ a középpályát fogja majd erõsíteni.

Bízunk benne, hogy a bajnokság folytatásában is lesz alkalom az ünneplésre

De néhányan vannak nálunk próbajátékon is: Robert Coborzan jobb

Tornagyõztes fiatalok A KTE U15-ös csapata részt vett a hétvégi III. Elekes József Labdarúgó Emléktornán Cegléden. Két csoportban összesen 10 csapat játszott 11 perces mérkõzéseket, palánkos teremben, 4+1 fõvel a pályán. Eredmények: A-csoport: 1. Ceglédi VSE „A”, 2. Szolnoki MÁV FC, 3. Kõrisfa SE, 4. Monos SE, 5. Vecsési FC B-csoport: 1. Bp.Honvéd, 2. KTE, 3. Ceglédi VSE „B”, 4. Nagykáta SE, 5. Ceglédberceli KSE

oldali védõ, Dan Adrian Gaman középsõ védõként szerepel. Elõbbi

3. helyért: Ceglédi VSE „A” – Szolnoki MÁV FC 1:2 1. helyért: KTE – Bp. Honvéd 3:2 A torna gyõztese tehát a KTE csapata lett. A gyõzelem külön örömöt okozott, hiszen a csoportmérkõzések során a Honvéd 3:1 arányban szinte simán megverte a KTE-t, amelynek tagjai ezután a döntõbe jutásért a Ceglédi VSE „A” csapatát 5:1-re verték, majd a döntõben 2:1-es vezetés után 3:2-re le tudták gyõzni az akadémiai rendszerben nevelkedõ fõvárosiakat. A torna gólkirálya a KTE-s Nehéz Máté lett.

két játékos román állampolgár, rajtuk kívül velünk készül Rozsi József bal oldali védõ, és Bagi István jobb oldali szélsõ középpályás. Az õ sorsukról, esetleges leigazolásukról a szakmai stáb fog majd dönteni. Esterházy Mátyás kapussal a héten felbontottuk a szerzõdést, õ már nincs Kecskeméten. Valószínûleg több játékost is kölcsön adunk, a jelenlegi tárgyalások alapján Mojzes Róbert és Kurucsai Milán Tökölön, Borsos Csaba és Kása Tibor Mezõkövesden, míg Ábel Péter Orosházán fog szerepelni a tavaszi szezonban. Koszó Balázs visszatért hozzánk Olaszországból, itt edz a csapattal, de az õ jövõje még bizonytalan – tudtuk meg az ügyvezetõtõl. A csapat január 19-én, szombaton 13 órakor játssza elsõ felkészülési mérkõzését a mûkertvárosi mûfüves pályán. A lila-fehérek ellenfele az NB I-ben második helyen álló Budapest Honvéd lesz. A mérkõzést a szurkolók ingyenesen tekinthetik meg, a vezetõség forró teával is kedveskedik majd a kilátogató rajongóknak. Ferentzi Miklós

Megyénkbõl a Bamako rallyn Szávay fájdalmas búcsúja A lefújt Párizs – Dakar után a hétvégén Budapesten a Kossuth térrõl indult útjára az idei Budapest – Bamako rally – tudtuk meg a megyénkbeli Somodi Ferenctõl, aki társával, Németh Attilával ott lesz az indulók között. Az útvonal: Kecskemét – Budapest –

Velence – Monte Carlo – Spanyolország – Gibraltár – Marokkó – NyugatSzahara – Mauritania – Mali – Bamako – Timbuchtu. Ez összesen 10 ezer kilométer, majd a tervek szerint február 20-án érkeznek haza a Bamako rally résztvevõi.

A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola felvételt hirdet a 2008/2009-es tanévre nappali tagozaton: Szakmacsoportok: Élelmiszeripari (sütõ-cukrásztechnikus, tartósító technikus) Gépészet: (élelmiszeripari gépésztechnikus), Környezetvédelmi: (környezetvédelmi méréstechnikus) Kereskedelem-marketing: (nyelvi elõkészítõ) Élelmiszeripari: (pék, tartósítóipari szakmunkás, élelmiszeripari gépész, pék-cukrász) Mezõgazdaság: (dísznövény- és zöldségtermesztõ)

Jelentkezési határidõ: 2008. február 15. Intenzív tagozat: Szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezõk számára nappali tagozaton, 3 éves képzési idõvel

Felvételi vizsga: 2008. április 24. 14 óra

Bõvebb felvilágosítást ad: Marton Gézáné igazgatóhelyettes Esti tagozat: Felvétel feltétele – általános iskolai végzettség (megfelelõ létszám esetén indul a képzés) Oktatás heti 3 alkalommal (hétfõ, kedd, csütörtök: 16-20 óra) Lehetséges a tanulmányok folytatása a meglévõ végzettségek beszámításával.

Jelentkezés határideje: 2008. június 30. Bõvebb felvilágosítást Nagy Attiláné tanárnõ ad.

Telefon: 53/251-922 Címünk: 2750 Nagykõrös, Ceglédi út 24.

Az Australian Open, az Ausztrál nyílt teniszbajnokság nõi egyeseinek küzdelmében az elsõ fordulóban búcsúzott a huszadik helyen kiemelt Szávay Ágnes, aki háromjátszmás mérkõzésen kapott ki orosz ellenfelétõl, Jekatyerina Makarovától. A világranglistán 19. soltvadkerti lány gyorsan 1:3-as hátrányba került, ám ezután kétszer is elvette a 110. helyen álló

ellenfele adogatását, és sorozatban öt gémet hozva megnyerte az elsõ szettet. A folytatás azonban a 178 centis, 19 éves rivális szája íze szerint alakult: bár Szávay rögtön brékelt a második felvonásban, ezt követõen Makarova megszakítás nélkül négy játékot „húzott be”, ahonnan Szávay már idõnként remekül ütve sem tudott visszakapaszkodni.

SPORT

2008. január 17.

13

Delfin KC: Légióscsere az Univernél? felkészülés gõzerõvel Nem mondhatni, hogy éppen unatkoznának a Delfin KC férfi kézilabdacsapatának játékosai, hiszen a szakmai stáb egy igen komoly felkészülési programot alakított ki az együttesnek, ennek megfelelõen sorra játsszák az edzõmérkõzéseket Dengi Zoltánék. Az elmúlt héten az erdélyi Kolozsvár és a Dunaferr el- Több lehetőség lesz a támadások felépítésénél len léptek pályára a kecskemétiek. Habár mindkét meccsen a játékosnak lehetõséget ad arra, hogy vendégek gyõztek, nagyon jó erõfel- kölcsönben szerepeljen a tavasz fomérõnek bizonyult a két összecsa- lyamán. Ennek megfelelõen Varga pás: remek erõkbõl álló ellenfelekkel Zsolt és Horváth Ferenc márciustól a szemben mérhette le a szakvezetés a Kiskõrös csapatát erõsíti majd a nyáhiányosságokat. A mérkõzések soro- rig. Új játékost nem tervez leigazolni zata nem áll meg, hiszen szerdán – a szakvezetés, a cél, hogy ezzel a kelapzártánkat követõen – az NB I tava- rettel sikerüljön kiharcolni az élvonallyi 4. helyezettjéhez, a PLER-hez uta- ba kerülést. zik Kun István együttese, majd pénteAz eddigi edzõmeccseken látottak ken és szombaton egy felkészülési alapján bátran kijelenthetõ, hogy Lotornán vesz részt a csapat. Békésen a sonc László visszatértével jelentõsen helyi NB I-es alakulat mellett két ro- erõsödött a gárda. Az élvonalat is mániai gárda, a Székelyudvarhely és a megjárt játékos védekezése máris Nagyvárad lesz a Delfin KC ellenfele. szemmel látható javulást eredményeKövetkezõ megjelenésünkig még egy zett a hátsó alakzatban, ráadásul így fellépése lesz a fiúknak, 23-án 17 órá- Kun István vezetõedzõnek több lehetól újra a PLER lesz az ellenfél, de ez- tõsége lesz a támadások felépítéséúttal hazai pályán, az Árpádvárosi nél, ami jó elõjel lehet a tavaszi forduSportcsarnokban. lók elõtt. – ferentzi – A klub vezetõsége úgy döntött, két

Ping-pong: Madarász két érme Kér érmet sikerült szereznie a kecskemétiek tehetséges versenyzõjének, Madarász Dórának a hétvégi, Magyar Serdülõ Nemzetközi Asztalitenisz Bajnokságon. A Messzi István sportcsarnokban rendezett viadalon 24 ország 190 versenyzõje indult el, igazán rangos mezõny jött tehát össze a nagy-

szabású versenyre. A Kecskeméti Spartacus színeiben versenyzõ Madarász csapatban bronzérmet szerzett, Nagyváradi Mercédesszel és Madacki Mirellával az oldalán. Párosban ennél is jobban sikerült számára a verseny: a holland Adriana Eerlanddel közösen ezüstérmet szerzett.

Lapunk információi szerint eldõlt, hogy a klub hamarosan szerzõdést bont az UniverKecskemét férfi kosárlabdacsapatának amerikai légiósával, Larry Blair-rel, és a helyére egy másik légióst hoznak. Az igen látványos, de ezzel együtt sokak szerint öncélú kosárlabdát produkáló amerikait az elmúlt idõszakban egyre több kritika érte, így nem lenne meglepõ, ha elválnának a szakosztály és a bedobó útjai. A kérdés azonban az, hogy vajon kivel sikerül majd pótolni Blairt, hiszen így január közepén nem hemzsegnek a piacon a jobbnál-jobb képességû kosarasok. Az sem elképzelhetetlen, hogy egy hazai klubtól próbálnak meg átcsábítani valakit a vezetõk, igaz, ebben az esetben csak a kisebb költségvetésû klubok jöhetnek szóba, náluk pedig nem sok, a kecskeméti csapat számára erõsítést jelentõ kosaras pattogtat. Az utóbbi hetek vereségei ellenére továbbra is õrzi 8. helyét az Univer, de a Nyíregyháza már szorosan ott lo-

hol a kecskemétiek nyakában. A két gárda várhatóan nagy csatát vív a felsõházi helyekért. Szerdán – lapzártánk után – Pécsett lépett pályára a Zsoldos-sereg, majd január 25-én, több mint egy hónapos kihagyás után újra hazai pályán láthatjuk Horváth Ákosékat, amikor a MAFC látogat a Messzi István Sportcsarnokba. A sorsolást elnézve mindkét meccsen fontos lenne a gyõzelem, hiszen ezt követõen hét olyan mérkõzés vár a fiúkra, ahol nem éppen a kecskemétiek az esélyesek. Az eddigi játéknapok után kialakult statisztikákat böngészve feltûnõ, hogy a kecskemétiek irányítója, Jakob Sigurdarson az egyik leggyengébb mutatókkal rendelkezik a mezõnyben. A legjobb pontszerzõnek az Univernél éppen a kirúgástól veszélyeztetett Larry Blair számít 19-es átlagával, õt Jefferson követi 18 pontos mutatóval. A brazil erõcsatár a lepattanózók között is jól áll, jelenleg meccsenkénti 9-es átlaggal az ötödik a mezõnyben. F. M.

A Kecskeméti Lapok Kft.

Értékesítési képviselõt keres sikerorientált, céltudatos csapatába. Az ideális jelölt: • Jövedelemigénye magas • Jól terhelhetõ • Önálló

• Szorgalmas • Kreatív gondolkodású • Nyitott az új értékesítési módszerek alkalmazására

Feladatok: • A Kecskeméti Lapok Kft. által kiadott Kecskeméti Lapok hetilap és egyéb kiadványok hirdetési felületeinek értékesítése • A Kecskeméti Lapok Kft. által mûködtetett internetes portálok hirdetési felületeinek értékesítése • Piacépítés és kapcsolattartás a partnercégekkel

Elvárások: • Közép- vagy felsõfokú végzettség • Jó kommunikációs készség és kifogáskezelõ képesség • Alapfokú számítástechnikai ismeretek (Word, Excel, Internet)

A nagyszabású verseny keretében majdnem kétszáz fiatal állt az asztalok mellé

Jelentkezését az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

14 KALENDÁRIUM

2008. január 17.

ÉVFORDULÓK, NAPTÁR Ü GYÉSZSÉGI AKTÁK 131 éve, 1877. január 18-án született Dömötör Lajos városi tanácsnok, helyettes polgármester. 43 éve, 1965. január 18-án halt meg a kecskeméti Révész László ügyvéd, országgyûlési képviselõ. 43 éve, 1965. január 22-én halt meg ifj. IványiGrünwald Béla történetíró, aki gyermekéveit a kecskeméti mûvésztelepen töltötte. 43 éve, 1965. január 23-án hunyt el a kecskeméti származású Bodócs István fizikus, csillagász.

Január 17-e, Remete Szent Antal napja

Pénzt, vagy életet! Összesen harminchatszor volt már büntetve annak az esetnek a három vádlottja, amellyel kapcsolatban a napokban emelt vádat a Kecskeméti Városi Ügyészség. Zsarolásért még egyiküknek sem kellett bíróság elé állnia, most azonban ennek is eljön az ideje.

Remete Szent Antal (†356) nemes szülõk gyermeke volt, de korán árva lett. Vagyonát a szegényeknek adta, s remeteként élte életét. A beteg emberek és jószágok patrónusa.

Január 20-a, Szent Sebestyén vértanú napja Az V. században keletkezett legenda szerint Szent Sebestyén Diocletianus és Maximianus társcsászárok testõrtisztje volt. 290 táján hitéért szenvedett vértanúságot. A középkortól kezdve õt hívták segítségül a pestis idején. Sebestyén a nyilasok, a puskások és a pestisesek védõszentje.

Január 21-e, Szent Ágnes napja Ágnes (†304) keresztény szûz mártír volt. A legenda szerint 13 évesen a diocletianusi üldözések idején végezték ki. Ágnes napjához népi idõjóslás kötõdik: ha ezen a napon derült az idõ, jó termés lesz. Úgy hitték, ha a lányok e napon böjtölnek, megálmodhatják, ki lesz jövendõbelijük.

Január 22-e, Szent Vince napja Vince (†304) hispániai vértanú. E napon a szõlõsgazdák egyik pincébõl a másikba járva együtt mondtak áldomást. A mondás szerint „ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”, azaz ha olvad a hó és jég, jó termésre lehet számítani.

T. Sándor, az ügy sértettje sem makulátlan ember. Egy másik eset miatt volt elõzetes letartóztatásban, amikor gyanútlanul kifecsegte zárkatársainak, hogy miért is került a hûvösre. Fülébe jutott ez R. Zoltán elsõrendû vádlottnak is, aki akkor szintén a büntetés-végrehajtási intézet vendégszeretetét élvezte. A jómadár úgy gondolta, hogy a kiváló anyagi helyzetû börtöntárs az õ embere. Az egyik beszélõt követõen félrehívta T. Sándort, és szocpol-kedvezményének felvételéhez másfél

EGYHÁZI HÍREK

ANYAKÖNYVI HÍREK

Az ökumenikus imahét ebben az évben a Nagytemplomban lesz, január 21-étõl január 26-áig, melyre minden nap 17 órakor várják a felekezetek a híveket.

keressék Lajos atyát. Újraindultak a hittancsoportok minden korosztály számára a Szentcsalád Plébánián.

Római Katolikus Egyház

Az ökumenikus imahét keretében Kecskemét egyházi általános iskolába járó tanulói január 21-én, 16 órakor az evangélikus templomban imádkoznak majd közösen, emellett Bakai Péter evangélikus lelkész a csángó magyarságról tart majd elõadást a kisdiákoknak.

Elõzetesen lehet jelentkezni a Piarista Gimnázium 9. évfolyamára, a Nagytemplom és a Piaristák temploma hirdetõtábláján is olvasható felvételi tájékoztató alapján. Február 2-án szombaton 19 órától rendezik meg a Farsangbúcsúztató Keresztény-Polgári Bálat, az elsõ bálozók bemutatásával és svédasztalos vacsorával az Aranyhomok Szállodában. A zenét az Impulzus Együttes szolgáltatja. Jegyek a Máltai Szeretetszolgálat irodájában, valamint a Piarista Iskola portáján kaphatók. A Szentcsalád Plébánián jegyesiskolát indítanak azoknak a fiataloknak, akik idén szeretnének egyházi házasságot kötni. Eddig már öt pár jelentkezett, az érdeklõdõk mielõbb

millió forintot kért tõle. Hozzátette, hogy ha nem kapja meg a pénzt, annak következményei lesznek. Mivel a sértett elzárkózott a kérés teljesítésétõl, R. Zoltán néhány nap múlva újabb javaslatot tett, ekkor már kétszázezer forinttal is beérte volna. Hogy nyomatékot adjon szavainak, kijelentette: ha most is elutasításra talál, úgy megrúgja a fukar börtöntársat, hogy az ottmarad, ráadásul kinti barátai a sértett családját is megkeresik. T. Sándor ezt már nem vette tréfának, telefonon kérte a feleségét, hogy juttasson el kétszázezer forintot P. Szilvia másodrendû vádlottnak, R. Zoltán élettársának. A hölgy ezt a pénz át is vette, még nyugtát is adott róla, a rács mögött sínylõdõ párját pedig a börtönbe bekiabálva értesítette a sikerrõl. R. Zoltán vérszemet kapott, és néhány hét múlva már ötszázezer forintot kért T. Sándortól. Az ötlet ráadásul megtetszett a szintén börtönben lévõ N. Attila harmadrendû vádlottnak is, aki gyermeke mandulamûtétjére kétszázezret szeretett volna kapni. A sértettet ezúttal azzal rémítették halálra, hogy ha nem fizet, elvágják a torkát. T. Sándor félelmében háromszázezer forintot ígért az elvetemült bûnözõknek, majd ismét felhívta feleségét, hogy adja át a pénzt P. Szilviának. A két nõ egy telefonfülkénél találkozott, itt azonban a kecskeméti nyomozók lecsaptak, és véget vetettek a rémálomszerû történetnek. R. Zoltánnak és N. Attilának élet elleni súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolásért, P. Szilviának bûnsegédként kell bíróság – sipi – elé állnia.

Evangélikus Egyház

Református Egyház Az ökumenikus imahéthez kapcsolódva tartanak a kecskeméti egyházi középiskolák tanulóinak január 21-én, 17 órától a református templomban közös imát és elõadást, mely a Biblia Évéhez kötõdik. Január 18-án, pénteken 17 órakor közös bibliaóra lesz a református gyülekezeti teremben, amelyen a kórházi szolgálatról lesz szó.

Halottaink: Lantos János 1913, Barcsik János 1943, Csõszi László 1937, Beke Józsefné Jenei Zsuzsanna 1934, Szilágyi János Árpád 1947, Nagy István Imre 1944, Lakatos Istvánné Kucsera Gizella 1932, Boros István 1930, Nagy Jánosné Kecskés Ilona 1913, Csontos József 1941, Gyapjas Ferenc 1935, Dr. Mozol Józsefné Camen Gerda 1919, Bíró Pál 1957, László István 1916, Konfár József 1941, Szalai Lajosné Vágó Margit 1926 Kecskemét, Szabó József Sándor 1952 Kecskemét, Nagy Ferenc István 1962 Kecskemét, Örök hûséget fogadtak: Csernus László és Laskai Nagyezsda Ivanovna, Boros Péter Sándor és Lódi Tímea, Tóth László és Bader Anna, Trungel Tibor és Kovács Éva, Bercsényi László Zsolt és Katona Katalin Orsolya, Balogh Imre és Basa Anikó Legifjabb kecskeméti polgárok: Czeglédi Kristóf anyja neve: Vincze Márta, Fekete Zsófia Kata / Takács Andrea, Lakatos Rudolf / Lakatos Ilona, Szabados Vivien Lili / Borbola Csilla, Eszenyi Emma Virág / Farkas Erika, Király Emma / Szamék Nóra, Csõszi Balázs / Dr. Fellegi Katalin Ilona, Mózes Emese / Kiss Ilona, Lakatos Luca / Nyikos Mónika, Németh Eliza Lili / Dr. Oroszi Márta, Lukács Odett Diána / Páva Irén, Túri Milán / Vincze Krisztina, Koi Lizett / Balog Margit Rita, Vincze Miklós / Dányi Hedvig Zsuzsanna, Tóth Kornél / Pulai Katalin, Bognár Emese / Gál Mariann, Koleszárik Bence / Németh Beáta, Várkonyi Enikõ / Várkonyi Anikó, Csikós Hanna Zsanett / Petróczki Judit, Budai Ákos / Ambrus Gabriella, Budai Máté / Ambrus Gabriella, Kiss Boglárka Ágnes / Varga Zsuzsanna Gizella, Nagy Tamás / Tószegi Mónika, Raskó Zsigmond Balázs / Boza Edit Márta, Terjényi Panna / Gubicskó Gabriella, Király Zoé / Pózmán Erika, Völgyi Melissza Ágnes / Völgyi Julianna, Schuller Lukács / Schneider Gabriella, Mogyorós Zalán / Bálind Anikó, Szilvási Ádám / Nyikos Mária, Nagy Petra / Balanyi Mária, Nagy Janka Zsófia / Darányi Csilla, Cseh Dorka Inez / Madari Anita, Antal Fruzsina Zoé / Fekete Brigitta, Mucsi Molli / Sajtos Anna, Patkós Marcell / Kapás Erika

PROGRAMOZÓ

2008. január 17.

Az ügyvéd válaszol Tisztelt Szerkesztõség! A fiam most töltötte be a 19. életévét, sajnos taníttatni nem tudom, mert nyugdíjas özvegyasszony vagyok. Munkába kell állnia, és szeretném, ha nem érné „váratlan meglepetés” a cégnél. Kérem, írják meg, mire figyeljen, ha munkaviszonyt létesít. Megkaphatja-e, elõre a szerzõdését, hogy nyugodtan átnézhesse, vagy azt azonnal alá kell írnia? – fordult a Kecskeméti Lapok szerkesztõségéhez Varga Károlyné. Kérdései megválaszolására dr. Kovalcsikné dr. Kalmár Éva ügyvédet kértük. – A munkaviszony általában munkaszerzõdéssel jön létre. A munkaszerzõdés kötelezõ tartalma a munkavállaló munkakörében, személyi alapbérében (idõbérében) és a munkavégzés helyében történõ megállapodás. Bármelyik hiánya esetén munkaviszony nem jön létre. A munkakör megállapítása történhet a végzendõ munkák jellegének (például hegesztési) meghatározásával, vagy e munkák jellegére utaló foglalkozás (például lakatos, könyvelõ) megjelölésével, illetve a munkakörbe tartozó fontosabb feladatok és munkák felsorolásával. A munkakör kiterjedhet többféle jellegû munka ellátására is. – Mitõl függ, hogy mennyi fizetést kap olvasónk fia? – A személyi alapbért a munkakör és a munkaszerzõdésben meghatározott munkaidõre tekintettel a kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér), valamint az esetleges kollektív szerzõdéses bértételek alapján kell közös megegyezéssel meghatározni. A személyi alapbérben idõbérként, fizikai foglalkozású munkavállalónál általában órabérként, nem fizikai foglalkozású munkavállalónál többnyire havibérként állapodnak meg a felek. A személyi alapbérben való megállapodás a teljesítménybérezés esetében is kötelezõ. – Biztos lehet-e benne a fiatalember, hogy ott fog dolgozni, ahova felvették? – A munkavégzés helye megállapítható úgynevezett állandó munkahelyként egyetlen földrajzi helyben, vagy több, egyedileg megjelölt vagy nagyobb területre kiterjedõ helyben,

amit változó munkahelyeknek nevezünk. A változó munkahelyben való megállapodás esetén a szerzõdéskötéssel egyidejûleg a munkavállalót az elsõ munkavégzés helyérõl kell tájékoztatni. Több munkavégzési helyben való megállapodás esetén a munkáltató jogosult a munkavállalót a szerzõdéses munkahelyek egyikérõl a másikára egyoldalú utasítással átirányítani. – Milyen egyéb pontjai lehetnek még a szerzõdésnek? – A felsoroltakon kívül a felek más kérdésekben is megállapodhatnak. Például abban a napban, amikor a munkavállalónak a munkát fel kell vennie, ennek hiányában ez a nap a munkaszerzõdés megkötését követõ elsõ munkanap. Gyakran kötnek ki a munkaszerzõdésben próbaidõt, melynek tartama a három hónapot nem haladhatja meg. A próbaidõ alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti. Fontos alaki kellék, hogy a munkaszerzõdés érvényesen csak írásban köthetõ meg, melynek elkészítésérõl a munkáltatónak kell gondoskodnia. A munkáltatónak elegendõ idõt kell biztosítania a szerzõdés áttanulmányozására, mielõtt azt a munkavállaló aláírja. Ez történhet a munkáltató egy helyiségében, vagy a munkaszerzõdés egy példányát a munkavállaló részére átadják, és azt hazaviszi áttanulmányozni. – Mirõl köteles tájékoztatni a munkáltató a munkavállalót a munkaszerzõdés megkötésével egyidejûleg? – Az irányadó munkarendrõl (munkaszüneti napokról, mûszakbeosztásról stb.), a munkabér személyi alapbéren felüli elemeirõl (prémium, étkezési jegy stb.), a bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes szabadság mértékének kiszámítási módjáról és kiadásáról, illetve a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idõ megállapításának szabályairól, valamint arról, hogy a munkavállaló kollektív szerzõdés hatálya alá tartozik-e. Ez a tájékoztató általában egy külön irat, melyet a munkaszerzõdéshez hozzácsatolnak, és azt a munkáltató és a dolgozó is aláírja.

A KTV MÛSORA 2008. január 17-23. 2008. január 17. csütörtök 7:00 Hírös Hírek ism., 7:30 Közélet ism., 8:00 Szegedi Tudomány Egyetem 6. ism., 8:10 Képújság, 12:00 HTV: Helyszín – bûnügyi magazin, 12:30 HTV: Heti filmajánló, 12:35 HTV: Teleshop, 13:40 HTV: 100 és – 100 kép: 1901 – Jönnek az uralkodók, 14.00 HTV: Játékháló, 15:00 HTV: Irány a munka világa!, 15:30 HTV: Bence-show: Aradszky László, 16:00 HTV: Játékháló, 17:00 HTV: KÁBEL-világ, 17.30 Képújság, 18:10 Közélet ism., 18:40 Szegedi Tudomány Egyetem 6. ism., 19:00 Hírös Hírek – A hír igaz , 19:30 Hivatalból, 19:55 Szegedi Tudomány Egyetem 7., 20:10 Hírös Hírek ism., 20:30 HTV: Hírháló , 20:55 HTV: Ízelítõ, 21:00 HTV: Sötét ébredés, 23:00 Hírös Hírek ism., 23:30 Hivatalból ism., 00:10 – 7.00 Képújság 2008. január 18. péntek 7:00 Hírös Hírek ism., 7:30 Hivatalból ism., 8:00 Szegedi Tudomány Egyetem 7. ism, 8:15 Képújság, 12:00 HTV: Stílus, 12:30 HTV: Heti filmajánló, 12:35 HTV: Teleshop, 13:40 HTV: 100 és – 100 kép: 1903 – A Wright fivérek, 14:00 HTV: Játékháló, 15:00 HTV: Különjárat, 15:30 HTV: KÁBEL-világ, 16:00 HTV: Játékháló, 17:00 HTV: Brill 20 magazin, 17:30 Képújság, 18:00 Tripla-kosárlabda magazin, 18:40 Szegedi Tudomány Egyetem 7. ism., 19:00 Hírös Hírek – A hír igaz, 19:30 Hírös Múzsa, 19:55 Szegedi Tudomány Egyetem 8., 20:10 Hírös Hírek ism., 20:30 HTV: Hírháló, 20:55 HTV: Ízelítõ, 21:00 HTV: Spanyol birkák, 23:00 Hírös Hírek ism., 23:30 Hírös Múzsa ism., 00:15 – 7:00 Képújság 2008. január 19. szombat 7:00 Hírös Hírek ism., 7:30 Hírös Múzsa ism., 8:00 Szegedi Tudomány Egyetem 8. ism., 8:15 Képújság, 9:00 HTV: Teleshop, 9:30 HTV: Bencze show: Mácsai Pál, 10:00 HTV: Grand Prix, 10.30 HTV: Kincses Sziget, 11:00 HTV: Játékháló, 12:00 Képújság , 15:00 HTV: A pénz, 17:00 HTV: Hétköznapi Mágiák, 17:30 Képújság, 18:10 Hírös Múzsa ism., 18:40 Szegedi Tudomány Egyetem 8. ism., 19:00 A HÉT – válogatás a Hírös Hírekbõl, 19:30 Megyei Krónika 12., 20:00 Nemzetközi Jazznapok 2007., 20:30 HTV: Hírháló, 21:00 HTV: Házibuli Attilával és vendégeivel, 21:55 HTV: Ízelítõ, 22:00 HTV: Forró nyomon, 00:00 – 7:00 Képújság 2008. január 20. vasárnap 7:00 A HÉT ism., 7:30 Közélet ism., 8:05 Hivatalból ism., 8:35 Képújság, 9:00 HTV: Teleshop , 9:30 HTV: 100 év – 100 kép: 1906 – A földrengés, 9:45 HTV: Ízelítõ, 10:00 HTV: A Krisztus Szeretete Egyház mûsora, 10.30 HTV: Infománia, 11:00 HTV: Játékháló, 12:00 Képújság, 15:00 HTV: Az évszázad

bûnesete, 17:00 HTV: Virágzó Magyarország: Dömsöd, 17:30 Képújság, 18:20 Megyei Krónika 12. ism., 19:00 A HÉT – válogatás a Hírös Hírekbõl, 19.20 Háttér: Felvezetõ a filmsorozathoz, 19:30 Egy legenda nyomában 1. rész, 20.00 Egy legenda nyomában 2. rész., 20:30 HTV: Hírháló, 21:00 HTV: A szokás rabjai, 23:00 HTV: Házibuli Attilával és vendégeivel, 23:55 HTV: Ízelítõ, 24:00 – 7:00 Képújság 2008. január 21. hétfõ 7:00 A HÉT ism., 7:20 Háttér: Felvezetõ a filmsorozathoz, 7:30 Egy legenda nyomában 1-2. ism., 9:00 Képújság, 12:00 HTV: Virágzó Magyarország: Tiszakécske, 12:30 HTV: Heti filmajánló, 12:35 HTV: Teleshop, 13:40 HTV: 100 és – 100 kép: 1998 – Bill Clinton, 14:00 HTV: Játékháló, 15:00 HTV: Biztonsági Zóna, 15:30 HTV: Épi-Tech, 16.00 HTV: Játékháló, 17:00 HTV: Stílus, 17:30 Képújság, 17:50 Pécs-Univer férfi kosárlabda, 19:00 Hírös Hírek, 19:30 Mozaik, 19:55 Szegedi Tudomány Egyetem 9. (15:00), 20:10 Hírös Hírek ism., 20:30 HTV: Hírháló, 21:00 HTV: A rettegés szövetsége, 23:00 Hírös Hírek ism., 23:30 Mozaik ism., 23:30 – 7.00 Képújság 2008. január 22. kedd 7:00 Hírös Hírek ism., 7:30 Mozaik ism., 8:00 Szegedi Tudomány Egyetem 9. ism., 8:15 Képújság, 12:00 HTV: A Kontroll – fogyasztóvédelmi magazin, 12:30 HTV: Heti filmajánló, 12:35 HTV: Teleshop, 13:40 HTV: 100 és – 100 kép: 1999 – Egy évszázad vége, 14:00 HTV: Játékháló – telefonos nyereményjáték, 15:00 HTV: Épi-Tech, 15:30 HTV: Stílus – életmód magazin, 16:00 HTV: Játékháló , 17:00 HTV: Helyszín , 17:30 Képújság, 18:20 Mozaik ism., 18:40 Szegedi Tudomány Egyetem 9. ism., 19:00 Hírös Hírek, 19:30 Sportmagazin, 19:55 Szegedi Tudomány Egyetem 10., 20:10 Hírös Hírek ism., 20:30 HTV: Hírháló, 20:55 HTV: Ízelítõ, 21:00 HTV: A halál keletrõl érkezik, 23:00 Hírös Hírek ism., 23:30 Sportmagazin ism., 00:05 – 7:00 Képújság 2008. január 23. szerda 7:00 Hírös Hírek ism., 7:30 Sportmagazin ism., 8:00 Szegedi Tudomány Egyetem 10. ism., 8:30 Képújság, 12:00 HTV: Bence-show: Aradszky László, 12:30 HTV: Heti filmajánló, 12:35 HTV: Teleshop, 13:40 HTV: 100 és – 100 kép: 1990 – Éljen az évszázad, 14.00 HTV: Játékháló, 15:00 HTV: Háttér 2., 15:30 HTV: Öko-Házak, 16:00 HTV: Játékháló – telefonos játék, 17:00 HTV: Irány a munka világa!, 18:10 Sportmagazin ism., 18. 40 Szegedi Tudomány Egyetem 10. ism., 19:00 Hírös Hírek – a hír igaz , 19:30 Közélet, 20:10 Hírös Hírek ism., 20:30 HTV: Hírháló, 21.00 HTV: A halál álarca, 23:00 Hírös Hírek ism., 23:30 Közélet ism., 00.05 – 7.00 Képújság

A KTV telefonszáma: 570-440

15

PROGRAMAJÁNLÓ 2008. JANUÁR 17-23. Ifj. Lovas Dániel szobrász, kõrestaurátor – az Erdei Ferenc Kulturális Központban a hónap alkotója. A fiatal mûvész kiállítása január 31-éig látogatható. Január 20-áig tart a XVIII. Horgász- és Vadásznapok rendezvénysorozata a mûvelõdési házban, amelyen az érdeklõdõk megismerkedhetnek a vízparti növényés állatvilággal, valamint Észak-Eurázsia jellemzõ nagyvadaival. Huzatos Ház címmel mutatja be történelmi bohózatát a Budaörsi Játékszín január 21-én 19 órakor, az Erdei Ferenc Központ Komédia bérleteseinek. A szecesszió bûvöletében címû tárlaton a Bolyai Gimnázium 11. évfolyamos diákjai mutatnak be „szép, de nem minden esetben használható dolgokat” az Ifjúsági Otthonban. Általános és középiskolás diákoknak rendeznek felolvasóversenyt a Századok újítói a reformkortól a szecesszióig címmel az Ifjúsági Otthonban, január 21-én 14:30-tól. Egyedi csomagolópapírt festhetnek a gyerekek a Szórakaténusz foglalkozásán, január 19-én 10-tõl 12 óráig. Aznap 15:30-tól az Aprók Táncára is várják a kicsiket. Január 20-án 11 órakor nyitják meg a Játékmúzeumban a Gyermek – Játék II. címû idõszaki kiállítást. Csizmadia György Országos Természetfilm-fesztivál címû filmjét vetítik január 22-én 17 órakor a Természet Házában, a Természetismereti Filmklubban. Starlight RnB partival kezdi a hétvégét a Bling Bling Klub január 18-án. Másnap a diszkó korszak szerelemeseit várják a Retro Video Diszkóval. Jim Beam Night lesz Dj Szeiferttel és a megszokott házigazdákkal, Dj Rolex-szel, DJ Wallas-szal és a Lipóczy-Bozóky párossal január 19-én, szombaton a Club Jamaicában.

PALACE CINEMAS MALOM jan. 6000 Kecskemét, Korona u. 2. Tel.: 06 76/500-490 web: www.palacecinemas.hu

17–23.

Amerikai gengszter (színes, feliratos am.-i krimi) 14:30 17:45 19:15 21:00 Az arany iránytû (színes, magyarul beszélõ am.-i fantasy) 18:15 Bûbáj (színes, magyarul beszélõ am-i családi vígjáték) 13:45 16:00 Szombat-Vasárnap 11:30 13:45 16:00 Casting minden (színes, magyar zenés film) 14:15 16:30 18:45 21:00 Szombat-Vasárnap 12:00 16:30 18:45 Egon és Dönci – Mindenütt jó, de legjobb otthon (színes, szöveg nélküli magyar animációs film) 13:15 Elizabeth: Az aranykor (színes, feliratos angol filmdráma) 20:45 14:15 21:15 Golyózápor (sz., feliratos am-i akció-vígjáték) 21:45 Legenda vagyok (színes, feliratos amerikai akciófilm) 17:30 19:45 21:45 Macskafogó 2 – A sátán macskája (színes, magyar animációs film) 13:15 15:15 17:15 Szombat-Vasárnap 11:15 13:15 15:15 17:15 Mézengúz (sz., magyarul beszélõ am-i animációs film) 13:30 15:30 Szombat -Vasárnap 11:30 13:30 15:30 A nemzet aranya – Titkok könyve (színes, magyarul beszélõ amerikai kalandfilm) 18:15 20:45 Helyár: hétfõn 790 Ft, kedden, szerdán, csütörtökön 990 Ft, péntek 17:00 elõtt 990 Ft, péntek 17:00 után 1140 Ft, szombat, vasárnap 15:00 elõtt 990 Ft, szombat, vasárnap 15:00 után 1140Ft. Gyerekjegy 12 éves korig, korhatár nélküli filmre 830 Ft. Diákjegy Hollywood Multicard-dal keddtõl péntekig 830 Ft. – Büfé és jegypénztár egyben! – 3 óra ingyenes parkolás.

16 KÖZ-SZOLGÁLAT

Kunsági legényesítõ laskapörkölt Leky-módra Hozzávalók: 2 kg laskagomba, 1 db friss zeller a dús zöldjével, 1 csomó petrezselyem a zöldjével, 20 dkg vöröshagyma, 5-6 gerezd fokhagyma, 2-2 db paprika és paradicsom, 5-6 db tojás, pirosarany, olaj vagy zsír, só, bors, õrölt kömény, vegeta, száraz vörösbor, galuska. Elkészítése: Olajon vagy zsíron megpirítjuk az összevágott hagymát, majd hozzátesszük a csíkokra vágott laskagombát. Saját levére dinszteljük, és közben hozzátesszük a sót, borsot, köményt, vegetát, valamint a szintén apróra vágott zeller és petrezselyem zöldjét, majd valamivel késõbb a csíkokra vágott zellergumót és petrezselymet, s így saját levében fõzzük. Amikor látjuk, hogy a saját leve már majdnem elfõtt, felöntjük vízzel, és ízlés szerinti mennyiségû száraz vörösborral, majd tovább fõzzük. Közben hozzátehetjük a pirosaranyat, a fokhagymát, egy kis idõ múlva pedig az õrölt paprikát. Miután a gomba megfõtt, beleszaggathatjuk a galuskát. Amikor a galuska is megfõtt, ráütünk annyi tojást, ahány fõ részére tálalunk. Õrölt erõs paprikával még fûszerezhetjük. Jó étvágyat!

Apróhirdetés Tiszakécskén eladó 2 utcára nyíló, 220 m2-es családi ház, a Tisza és a termálfürdõ közelében. Irányár: 20.000.000.– Ft. Érdeklõdni: Karai Györgyné 76/441-430

Amely Egy szigorú, idõs hölgy helyen délelõtt a parkban sétálva látja, hogy Móricka egy padol ülve cigarettázik, közben pálinkát kortyolgat. – Hogy lehet az fiacskám, hogy te ilyenkor nem vagy iskolában? Válasz: I-II. Félvállról mond Fémbõl készült lap

II. 



Ingyenes hirdetés a Kecskeméti Lapokban A kitöltött szelvényt az alábbi címre kérjük beküldeni: 6000 Kecskemét, Csányi J. krt 14.

Hirdetés szövege, ármegjelöléssel: .................................................................................... .................................................................................... .................................................................................... .................................................................................... Feladó neve: ............................................................. Címe/telefon: ................................................................. A helyhiány miatt kimaradt apróhirdetéseket a következõ lapszámban közöljük.

Sp. hegedûmûvész v.







Kést fen ... Montand

Maga




Latin kötõszó




Delibes és Minkus balettje












...- valahára




K



Vissza: járom Régi katona

Fanyar gyümölcs




Tisztitó eszköz



E napon Település Pécs mellett

Kõrisfa belseje! Színpadi mû















Ravaszdi végtagja Festõ volt (Adolf)

Fr. autók jelzése Régi ruhadarab









Apaló

Zérus

Oslo centruma! Világos angol sör

Lusta, lassú Enyém, tied, ... – Jókai



Állat kicsinye



Mangán Katonai szövetség Indulatszó Írónk volt (Gyula)



Hon






Határozott névelõ







Azonosak














Bokrot csinosít Vallás röv.









Üres has!







Hazánkban van! Autósiskola volt

Et... stb. A beszéd szerve is



Ered







Sugár, röv.

 Követni kezd! Erélyesen kér

Az USA ûrhivatala







 Lombos növény



D-amerikai cserje Lop-... Kínai tó

Fluor



Szintén ne




Gyújtózsinór

Átló, röv.

Fekete, törökül Vesszõvel dolgozó iparos

Margarinmárka Ad...irattárba

Énekesnõ (Andrea)

Mátka

Színész (Oszkár)




B. G. G.

Amper







T 

?

Beküldendõ: a vízszintes I. és a függõleges II. sz. sor. Beküldési határidõ: január 22. A helyes megfejtõk között könyvjutalmat sorsolunk ki. Címünk: Kecskeméti Lapok, Csányi János krt. 14. Pf.: 287. A január 10-i számunkban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: AZ EMBEREK NEM ÖRÖKKÉ, CSAK TOVÁBB AKARNAK ÉLNI. Könyvjutalmat nyert: Kovács István, Kecskemét. Nyereményét szerkesztõségünkben veheti át.

HONLAPUNK ELÕZÕ HETI KÉRDÉSE: Hogyan ítéli meg Farkas P. József közéleti és médiaszerepét? 21%

Pozitívan, mert tisztességes ember. Tevékenysége az egyházakkal, civil szervezetekkel, a pártok képviselõivel mindig korrekt volt.

Pákozdi csata utcai 2 szobás, igényesen felújított, 63 m2-es, internetes, 2 vízórás, fûtésszabályozós lakás eladó. Érdeklõdni: 326-016

APRÓHIRDETÉSI SZELVÉNY

Német folyó – németül

. I. 

Kiadó garázs Kecskeméten a Vízmû utcában. Irányár: 8000.– Ft/hó. Érdeklõdni: 30/323-9246 Értékesíteném 12 db, 1900-as évekbõl származó ebédlõgarnitúrámat Kecskeméten. Érdeklõdni: 30/2849-863

Mûanyag féle






Szakál László receptkönyvébõl

2008. január 17.

Negatívan. Miközben a polgári értékrendet követõnek, lelkes egyházfinak mutatja magát, csalárdságoktól sem riad vissza céljai eléréséért. 62%

7%

Nem ismerem a tevékenységét, és nem is akarok hallani róla.

10%

Csak keveset tudok Farkas P.-rõl, de érdekel, ki is õ valójában. 0

1000

2000

3000

4000

5000

Összes szavazat: 4032

E heti kérdésünk: Ön szerint mikor lesz a szociális népszavazás?

Szavazzon Ön is a www.kecskemetilapok.hu hírportálon!

FÓRUM

2008. január 17.

B AYER Z SOLT :

O LVASÓI

17

LEVÉL

Elméletileg minden rendben A képzelet hihetetlen Ha fogékonyak vagyunk a szimbolikára, úgy végtelen örömmel tölt el bennünket a kormányzati negyed ügye. Sorsa. Benne van abban minden, amit errõl a kormányzatról tudni kell és tudni érdemes. Már ahogy a kormányszóvivõ hölgy bejelentette a dolog végét. Jaj, annyira szép volt az, olyan megnyugtató volt hallani! Tudni, hogy nincs semmi másképpen, mint ahogy eleve gondoltuk, eleve feltételeztük, eleve tudtuk. A kormány úgy döntött, hogy a kormányzati negyed projektet megállítja – mondá a kormányszóvivõ hölgy.

Jól kitalált mondat

Hivatkozás a piacra Majd összesereglett az összes kártékony hülye, és sok kártékony hülyeséget beszélt.

Grafika: Kádasi Laura

Igen. Ezektõl ezt a mondatot várta az ember. S akinek van érzéke a szimbolikához, azonnal látta lelki szemeivel, ahogy a kormányzat kommunikációs tanácsadói kitalálták ezt a mondatot. Mert ugye, nagyhatalom az igekötõ! Különösen fontos szerep jut az igekötõknek az újbeszélben. Manapság ugye mindent „átbeszélünk”, a fiatalok pedig „behánynak”. No, éppen ilyen a kormányzati negyed „megállítása”. Mert a régi beszédben, a tisztességes beszédben, ha valamirõl elhatározzuk, hogy nem valósul meg, azt leállítjuk. Újbeszélül viszont „megállítjuk”, ugyanis a „megállítjuk” szerkezetben benne reszket az újrakezdés ígérete. S éppen ez a cél – ezt kellett megoldaniuk a kommunikációs tanácsadóknak. Hogy miért? Hát azért, mert amikor az elsõ hírek érkeztek, hogy a megalomán és ostoba tervbõl semmi sem lesz, akkor Gyurcsány Ferenc kommunikációs kormányfõ és PR-politikus a maga megszokott, agresszíven határozott és buta modorában azt nyilatkozta, hogy a kormányzati negyeddel kapcsolatban minden rendben. Hát persze, éppen, mint a Svejkben: „Oberleutnant úrnak alázatosan jelentem, a csomagokat valószínûleg akkor lopták el, amikor jöttem Oberleutnant úrnak alázatosan jelenteni, hogy a csomagokkal minden rendben van…” Így. Csak sajnos Gyurcsány Ferenc nem egy szerethetõ, kedves hülye, hanem egy agresszív és kártékony miniszterelnök. De ha egyszer õ december 20án még azt mondta, hogy a kormányzati negyed az eredeti tervek szerint, határidõre felépül, akkor azt nem lehet leállítani. Akkor azt csak megállítani lehet. Hát most megállították.

Ikvai-Szabó Imre fõpolgármester-helyettes szavai magaslanak ki a mezõnybõl. Ikvai-Szabó Imre a következõ fonémákat hullajtotta el az éterben: A kormányzati negyed terve nagyszerû terv volt; remek terv volt; maximálisan támogattuk; de nem volt jó terv. A piac nem igazolta vissza. És amit a piac nem igazol vissza, az nincs. Ezt az utolsót, ha megengedik, még egyszer: „Amit a piac nem igazol vissza, az nincs.” Nos, Ikvai-Szabó Imre fõpolgármester-helyettes, akaratán kívül ugyan, de ebben az egyetlen mondatban kristálytisztán összefoglalta ezeknek a kártékony idiótáknak az egész világnézetét. És én azóta azon töprengek, vajon Ikvai-Szabó Imre fõpolgármester-helyettes édesanyját visszaigazolta-e valaha a piac… Mert ha nem, nos akkor… Hagyjuk is. Inkább emlékezzünk meg még Demszky Gábor fõpolgármesterrõl, aki novemberben lelkesen sertepertélt a kormányzati negyed körül, elõvette legszebb PR-mosolyát, most pedig úgy tett, mintha ott sem lett volna. Most elsõként határolódott el ez a jellemes férfiú, gúnyosan „álmok álmodóinak” nevezve cinkos- és tettestársait. Pfúj… Hát ilyen fiúk ezek. De õszintén szólva azért remélem, senki sem csodálkozik, és senki sincs nagyon meglepve. Ez az õ kormányzati negyedük. És az õ kormányzati negyedüknek ilyennek kell lennie. Emlékeznek még a régi viccre? Móricka hazamegy az iskolából, és mondja az apjának: – Papa, ma az elmélet és a gyakorlat közötti különbségrõl beszélgettünk az iskolában, de én nem nagyon értem az egészet. – No fiam, akkor figyelj, elmagyarázom! – szól az apa, és behívja a szobába a nagylányát. – Lányom, egy idõsebb úr száz dollárt ígért, ha lefekszel vele. Hajlandó vagy rá? – Igen papa… Ezután az apa behívja a feleségét. – Asszony, egy idõsebb úr száz dollárt ígért, ha lefekszel vele. Hajlandó vagy rá? -– Hát persze! – feleli némi töprengés után az asszony. Az apa pedig a fiához fordul: – No látod. Most elméletileg van kétszáz dollárunk. Gyakorlatilag pedig együtt élünk két büdös kurvával… Ha valakinek van érzéke a szimbolikához, akkor pontosan tudja, kikkel élünk mi együtt. S lám, elméletileg van egy szép, nagy kormányzati negyedünk. Gyakorlatilag meg van egy újabb ótvaros gödrünk, meg sok-sok furcsa igekötõs igénk. Meg egy rakás kártékony gazemberünk. A végén minden letisztul. S marad a végsõ kérdés: vennének-e Gyurcsány Ferenctõl használt autót?

Médiapartnerünk: M AGYAR H ÍRLAP www.magyarhirlap.hu

szüleménye Annak, amit az alábbiakban leírok, természetesen semmi köze a valósághoz, pusztán szárnyaló képzeletem játéka. Tegyük fel, hogy létezik egy vidéki városi közösségben egy fölemelkedett közvélemény-formáló, aki amolyan „paraszt-Nixonként” mind magasabbra tör. És az egykori amerikai elnökhöz hasonlóan – hátha jó lesz az még ínségesebb idõkben – minden tárgyalását, aktív tevékenységének minden egyes pillanatát hangszalagra rögzíti. Állandóan magánál tart egy diktafont (mondjuk egy négy megabájtosat), amely képes felvenni akár egy tizenhat órás anyagot is. Így reggel, munkába menet bekapcsolja, majd gyengéden beteszi a zsebébe, közben tárgyal, beszélget, kávézik, ebédel, sörözik, elmegy a piszoárba, jár-kel egész nap az emberek között. Majd egyszer csak, mint aki jól végezte dolgát, hazatér. A fárasztó nap után azonban nem házastársi kötelezettségét teljesíti elõbb, hanem leül számítógépe vibráló monitora elé, elõbányássza piszkos zsebkendõi mélyérõl, a zakózsebbõl a diktafont, s anyagát letölti a számítógépére. És ezt megteszi az év 365 vagy ki tudja, hány napján, és vár. Várva várja azt a pillanatot, amikor egy-egy hanganyag számára értékes, azaz valamilyen formában felhasználható lesz. Tele van a számítógépe ilyen egész napos hanganyagokkal, amibõl bátran mazsolázhat kedvére, ha pillanatnyi, jól felfogott érdekei úgy kívánják. És a tárolt hangfájlokon természetesen ott van az õ hangja, azon hallhatók az õ mondatai is. Ám ha közvetlen munkatársai – tanulva fõnöküktõl, azaz: „hátha jó lesz még ez valamire” – egy óvatlan pillanatban magukhoz kaparintják a diktafont – de az is lehet, hogy egy másik hanganyag legépelése céljából épp az érintett adja oda nekik –, és teljes tartalmát lementik saját maguk számára is. És így az éles fegyver könnyen tulajdonosa ellen fordulhat. Mert egy vérig sértett, porig alázott vagy kirúgott munkatárs mindenre képes lehet. Még arra is, hogy a megszerzett hangfelvételt közzétegye az interneten. Név és cím a szerkesztõségben Szerkesztõségünk fenntartja a jogot, hogy az olvasói leveleket szerkesztett formában közölje. Az oldalon szereplõ cikkek nem feltétlenül tükrözik szerkesztõségünk véleményét. KECSKEMÉTI LAPOK – Kiadja a Kecskeméti Lapok Kft. Fõszerkesztõ: Haág Zalán Felelõs kiadó: Mészáros László ügyvezetõ igazgató Alapító-fõszerkesztõ (1989): dr. Lovas Dániel Szerkesztõség és kiadóhivatal: 6000 Kecskemét, Csányi János krt. 14. Tel./Fax: 76/486-100, 508-300, [email protected] ISSN 0865-3194 Nyomtatás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája www.hknyomda.hu Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. A reklám– és PR-cikkeket Arial betûtípussal szedjük.

18 HÉT NAP

2008. január 17.

Pöttöm postásjelöltek

Hírmix Új könyv Kodályról Huszonöt év után újabb, Kodály Zoltán és Kecskemét kapcsolatát taglaló könyv született Heltai Nándor tollából, melynek sajtóbemutatójára a Magyar Kultúra Napján, 14 óra 30-kor kerül sor. Amint azt a helytörténész lapunknak elmondta, egy mûvész, illetve egy életmû bemutatása akkor lehet teljes, ha a befogadó közeget – Kodály Zoltán esetében szülõvárosát – is vizsgáljuk. Ezt az elvet szem elõtt tartva a kötetben számos újdonságot tárt fel a zeneszerzõ családjáról, kecskeméti kötõdésérõl, mûveinek helyi bemutatóiról, a kodályi elveket követõ ének-zenei iskola megalapításáról, valamint azokról a rendezvényekrõl és törekvésekrõl, amelyek Kodály halála elõtt, illetve után zenei örökségét ápolják. Heltai Nándor írása emellett egészen napjainkig tartalmaz minden olyan levelet, újságcikket, interjút és bemutatót, amely a hírös városban Kodályhoz kötõdik. A komoly és nagyon részletes kutatómunkával készült, több érdekességet elsõként publikáló kötet megjelenését a város is támogatta.

A gyerekek a postai bélyegzés helyes technikájával is megismerkedtek

A különbözõ küldemények kezelésének titkaival ismerkedtek a kecskeméti fõpostán azok a gyerekek, akik részt vettek az Ifjúsági Otthon Fürkész elnevezésû, játékos természetismereti sorozatának legutóbbi programján. A napokban több mint háromszáz óvodás és kisiskolás látogatott el a hivatalba, ahol többek között megmutatták nekik, hogy kell helyesen megcímezni egy képes levelezõlapot, majd az aján-

dékba kapott lapra minden csöppség saját maga üthette rá a postai bélyegzõt. A gyerekek megtudhatták, hogy miként osztályozzák és dolgozzák fel a leveleket, milyen súlyú lehet egy kézbesítendõ csomag, és megcsodálhatták a hamis bankókat felismerõ készüléket. Betekintést nyerhettek az ügyfeleket kiszolgálók munkájába, sõt találkozhattak néhány postással is.

Fotó: Walter Péter

Színre lép az emberré lett fabábú

Szót fogadni és iskolába járni nem, rosszalkodni viszont nagyon szeret Pinokkió

Kiképzett pilóták

Egyfajta beavatási történetet mutat be a Katona József Színház legújabb mesejátéka, a Pinokkió, melynek tegnap volt a premierje. Gepetto mester csodabábujának történetében azt követhetjük nyomon, hogyan farag a bábból – vagyis a kisgyermekbõl – igazi embert. Collodi varázslatos, klasszikussá vált regényét úgy állították színpadra, hogy a gyermekeknek jelentsen izgalmas szórakozást, ugyanakkor a felnõtt nézõk számára is legyenek benne hazaviendõ gondolatok – tudtuk meg Tóth Miklós rendezõtõl. A kíváncsi, minden lében kanál Pinokkió többek között felveti a kérdést: minek járjon õ iskolába, ha Gepetto – bár jól kitanulta a szakmáját és remek asztalos lett – csak annyira vitte, hogy egy odúban lakik, és csupán a beszélõ tücsök a társa. Hiszen sokkal jobb lenne minden nap enni, inni, aludni, mulatni és munka, illetve fáradtság nélkül elegendõ pénzre szert tenni. A rosszcsont, ám jólelkû fabábú természetesen mindig megígéri, hogy jó lesz, de egyfolytában bajba keveredik, és csak apja, a Tündér, valamint a tücsök segítségére számíthat. A kecskeméti elõadás érdekessége, hogy többféle színházi technikát alkalmaznak benne, így bábokat, illetve bábként mozgó színészeket is láthat a közönség. A fõszereplõt Horváth Erika alakítja.

Befejezõdött a magyar Gripen-pilóták kiképzése Svédországban. Az utolsó csoport karácsony elõtt fejezte be a Gripen vadászgépekre szóló kiképzést a svédországi Satenasban, ahol a svéd és a cseh pilóták felkészítése is zajlik. A magyar Gripen „sofõrök” képzése az idén Kecskeméten folytatódik. Az utolsó három Gripen vadászrepülõgép egyébként tavaly decemberben érkezett Magyarországra, így teljessé vált a 14 harci gépbõl álló flotta. Lapunkhoz eljutott információk szerint január végén a svéd védelmi miniszter adja majd át hivatalosan a teljes flottát, a kecskeméti repülõtéren.

Ortodoxia és mûvészet Keleti kereszténység és a mûvészet címmel rendez szimpóziumot a Bizánci Akadémia, a Rác-templom Alapítvány, a Nemzetközi Zománcmûvészeti Alkotómûhely és a Tûzzománcmûvészek Magyar Társasága. Január 22-én, kedden 16 órától Krisztológia és ikonográfia címmel dr. Cselényi István görög katolikus paróchus, fõiskolai tanár tart elõadást a Bethlen körút 16. szám alatti elõadóteremben. Január 23-án, szerdán 16 órától ifj. Gyergyádesz László mûvészettörténész, muzeológus, egyetemi oktató a bizánci zománcmûvészetrõl beszél, január 24én, csütörtökön 16 órától pedig dr. Nagy Márta bizantinológus, egyetemi docens elõadását hallhatják az érdeklõdõk, Jézus Krisztus és az ikonfestészet címmel.