Forrás: APEH

Pálkerti Judit Pálkerti Norbert 6500 Baja, Czirfusz F. u. 7. Tel: 20 / 380-9577; TeL: 20 / 969-5611 e-mail: [email protected]

Kisfalvi Éva 2120 Dunakeszi Állomás sétány 14/3 www.palkerti.hu

2010.08.30. Forrás: APEH Tájékoztató a társasági adóalanyok 2010. adóévi adókötelezettsége megállapításának új szabályairól Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (Módtv.) – a kihirdetését követı 3. naptól – 2010. augusztus 16-i hatállyal módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) – társasági adó mértékérıl rendelkezı – 19. §-át, illetve az új szabályok év közbeni bevezetése miatt beiktatta a 29/K. § szerinti külön elıírásokat a 2010. adóévi adókötelezettség meghatározására. A módosított szabályok lényege a kedvezményes adókulcshoz rendelt adóalap értékhatárának felemelése, melynek következtében a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére – a korábbi 50 millió forint tízszereséig – 10 százalék, ez e feletti részre 19 százalék a társasági adó mértéke, amely sávos adószámításhoz semmilyen feltétel nem kötıdik [Tao. tv. Módtv-vel módosított 19. §-a]. Figyelemmel azonban az új szabályok év közbeni hatálybalépésére a külön elıírások alapján a 2010. adóévi adóalapot az adóév 2010. július 1-je elıtti és 2010. június 30-a utáni idıszakára, azaz az elsı és a második félévi idıszakra esı naptári napok alapján arányosan meg kell osztani [Tao. tv. 29/K. § (1) bekezdés]. Az éves adóalap megosztását és az ahhoz kapcsolódó rendelkezéseket – a Tao. tv. 29/K. § (9) bekezdése alapján – a naptári évtıl eltérı üzleti évet nem választó adózónak – a végelszámolás alatt álló adózó kivételével – kell a 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor alkalmaznia. Ebbıl következıen a naptári évtıl eltérı üzlet évet választó adózóra, valamint a végelszámolás alatt álló adózóra nem vonatkoznak a Tao. tv. 29/K. §-a szerinti átmeneti rendelkezések; az ilyen adózó a 2010. évben kezdıdı adóévi adókötelezettségét – a Módtv. hatálybalépése napjától függıen – a Tao. tv. adóéve elsı napján hatályos 19. §-ában foglaltak figyelembevételével határozza meg. Az arányos adóalapmegosztás tehát csak a naptári évvel azonos adóév esetén merülhet fel – függetlenül annak idıtartamától –, kivéve a végelszámolás alatti adóéveket. Ez utóbbi üzleti/adóévek idıtartama – mérlegforduló napja – ugyanis nem az adózó döntése szerint választható, hanem a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) elıírásaira figyelemmel alakul. Tekintsük át az adóalap-, illetve a különbözı adószámítási szabályokat, példákkal alátámasztva. 1. Naptári év szerint mőködı adózó Az adóalap-megosztást a naptári év szerint mőködı adózók esetén az adóév naptári napjai alapján kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a bevallásban a 2010. adóévi teljes adóalapot kell – a Módtv. hatályba lépése napjától függetlenül – az év elsı és második félévére esı naptári

1 / 10



napok arányában megosztani. Ennek megfelelıen, egész évi – 365 napos – mőködés esetén, ha az éves adóalap például 10 000 egység, akkor a megosztás szerint •

a 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti idıszak szerinti adóalap (10 000/365 x 181) 4 959 egység, és

•

a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti idıszak szerinti adóalap (10 000/365 x 184) 5 041 egység.

Más módszer nem alkalmazható; függetlenül tehát attól, hogy az adózó bevételei, illetve költségei hogyan alakulnak az év elsı és második felében – például jelentıs bevételt realizál, vagy éppen a bevételeit meghaladó költsége merül fel az elsı, vagy a második félévben – a 2010. adóévi adóalap egészét kell megosztani, melynek következtében, annak összegébıl – teljes évi mőködés esetén – mindkét idıszakra „jut” közel fele-fele hányad. Amennyiben például az adózó 2010. június 1. - 2010. december 31. közötti adóévének adóalapja 10 000 egység, akkor az adóév naptári napjai alapján (30 + 184 = 214 nap) történı megosztás szerint •

a 2010. június 1. - 2010. június 30. közötti idıszak szerinti adóalap (10 000/214 x 30) 1 402 egység, és

•

a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti idıszak szerinti adóalap (10 000/214 x 184) 8 598 egység.

Az így meghatározott adóalap-részeknek azért is van jelentısége, mert a két idıszak szerinti adóalap után eltérı módon kell meghatározni a számított adót (az elsı félévi adóalapra a 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti, s a második félévi adóalapra a 2010. július 1. 2010. december 31. közötti idıszakra vonatkozó szabályok szerint kell számolni). A naptári év szerint mőködı adózók esetében – amikor is az adóalap-megosztásnak van helye – a 2010. adóévek idıtartama a következık szerint alakulhat: •

a naptári évvel azonos, folyamatos – 12 hónapos – mőködés esetén az adózó 2010.01.01. - 2010.12.31. közötti adóéve,

•

a naptári évvel azonosan mőködı – beolvadással, illetve kiválással érintett – beolvasztó, illetve kiválás esetén a fennmaradó adózó 2010.01.01. - 2010.12.31. közötti adóéve,

•

az elıtársasági idıszak, amely o

az adózó 2010. évi alapításának idıpontjától (azaz a létesítı okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) a cégbejegyzés napjáig, vagy a cégbejegyzés iránti kérelem jogerıs elutasításának napjáig, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a napjáig – ha bármelyik 2010. évi – terjedı adóéve; vagy

2 / 10

Pálkerti Judit Pálkerti Norbert 6500 Baja, Czirfusz F. u. 7. Tel: 20 / 380-9577; TeL: 20 / 969-5611 e-mail: [email protected] o


ha az adózó az elızıek szerinti idıszak alatt vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, úgy a 2010. évi alapításának az idıpontjától a – bejegyzett társaság– 2010. december 31-éig terjedı adóéve,

•

az adózó elıtársasági idıszak utáni – a 2010. évi cégbejegyzés napját követı naptól 2010. december 31-éig tartó – adóéve,

•

az adózó tevékenységének a 2010. január 1-jétıl az éven belüli megszőnéséig tartó adóéve,

•

a jogelıd 2010. évi átalakulással történı megszőnésekor a 2010. január 1-jétıl az átalakulás napjáig terjedı adóéve,

•

2010. évi átalakulás esetén a jogutód – átalakulás napját követı naptól 2010. december 31-éig tartó – adóéve,

•

forintról devizára, devizáról forintra, illetve devizáról más devizára való áttéréskor az adózó 2010. január 1-jétıl az áttérés napjáig terjedı adóéve, illetve az áttérés napját követı naptól 2010. december 31-éig terjedı adóéve,

•

felszámolás, illetve végelszámolás kezdeményezése esetén a 2010. január 1-jétıl a felszámolás, illetve végelszámolás kezdı napját megelızı napig tartó adóév,

•

a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezését követı adóév – ha az eljárás úgy fejezıdik be, hogy az adózó nem szőnik meg (például egyezség esetén) –, azaz az eljárás 2010. évi lezárultát (az errıl szóló végzés jogerıre emelkedésének napját) követı naptól a 2010. december 31-éig tartó adóév.

A felszámolás idıszaka egy üzleti évnek minısül, függetlenül annak idıtartamától [Szt. 11. § (11) bekezdés], azonban a Tao. tv. 5. számú mellékletének 8. pontja alapján a felszámolás kezdı napjától a felszámolási eljárás alatt állók nem minısülnek társasági adóalanynak, ezért ezen idıszak alatt nem (így a felszámolás 2010. évi kezdı napjától a felszámolási eljárás befejezıdésének napjáig tartó idıszak alatt sem) fizetnek társasági adót; így ezen napok nem vehetık figyelembe az arányosításnál. A 2010. adóévi adókötelezettséget a két idıszak szerint megosztott adóalapra a következık szerint kell megállapítani: •

az elsı félévre meghatározott adóalap után választható a sávos adómegállapítás oly módon, hogy az adózó az adóalap 50 millió forintjáig (nincs felezés) – az ezen idıszakra elıírt öt feltétel egyidejő teljesítése esetén – 10 százalékos, az e feletti részre a 19 százalékos mértékkel számol, s a második félévre meghatározott adóalap után – bármely feltétel nélkül – megilleti az adózót a sávos adómegállapítás, mely szerint az adóalap 250 millió forintjáig (az 500 millió forint felezésével) 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell a számított adót meghatározni [Tao. tv. 29/K. § (4) bekezdés]; vagy

3 / 10

Pálkerti Judit Pálkerti Norbert 6500 Baja, Czirfusz F. u. 7. Tel: 20 / 380-9577; TeL: 20 / 969-5611 e-mail: [email protected] •


az elsı félévre meghatározott adóalap egésze után választható – az általános tételő – 19 százalékkal számított adó, s a második félévre meghatározott adóalapnak – függetlenül attól, hogy az adózó az elsı félévre meghatározott adóalapra alkalmazta-e a sávos adómértéket vagy sem – a 250 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót számítani [Tao. tv. 29/K. § (2) bekezdés].

A választás lehetısége tehát csak az elsı félévi adóalap utáni adómegállapításra áll fenn, a második félévi adóalapra „jár” a sávos adómérték szerinti számítás. 1.1. Adószámítás a 2010. január 1. - 2010. június 30. közötti idıszak szerinti adóalap után A 2010. év elsı félévi idıszakára meghatározott adóalap utáni adószámítás tekintetében az adózó eldöntheti, hogy hogyan számol: •

a teljes elsı félévi adóalapra 19 százalékkal, vagy

•

az elsı félévi adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal.

Ez utóbbi, sávos adómérték szerinti számítás választásához az adózónak meg kell felelnie a Tao. tv. 29/K. § (5) bekezdésében rögzített 5 feltétel mindegyikének – amely feltételek némileg módosultak, mivel az új szabályok nem az adóév egészére csak egy részére vonatkoznak –, illetve figyelemmel kell lennie a sávos adófizetés miatti adómegtakarítás 29/K. § (6) bekezdése szerint elıírt nyilvántartására, felhasználására is. A sávos adószámításra jogosultság érdekében az alábbi 5 feltételnek kell egyidejőleg teljesülnie: a) Az adózó az elsı félévre meghatározott adóalap utáni adóból adókedvezményt nem vesz igénybe; E feltétel csak az elsı félévre meghatározott adóalap utáni adó – adókedvezménnyel történı – csökkentését zárja ki, (hiszen a második félévre meghatározott adóalapra feltétel – többek között az adókedvezmény igénybevételi tilalma – nélkül „jár” a sávos adószámítás). Az adózónak tehát lehetısége van adókedvezmény érvényesítésére, legfeljebb azonban olyan összegben, amelyre a második félévi adóalap utáni adó fedezetet nyújt. Például, ha az adózó 2010. adóévi számított adója (az elsı félévi 60 egység és a második félévi 40 egység) 100 egység, akkor például szoftverfejlesztı bérköltsége címén az ıt megilletı adókedvezményt (illetve annak összegébıl) – a 70 százalékos korlátra figyelemmel – maximum (40 x 0,7) 28 egységnyit vehet igénybe az adóévre. b) Az adózó által az elsı félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fı (amelyet a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni), vagy – az adózó választása szerint – az adóévben legalább egy fı (ez utóbbi választásával érdemes

4 / 10



élni például, ha az elsı félévben fél fınél kevesebb, de az adóévre lesz legalább 1 fı a létszám); c) Az elsı félévben és az azt megelızı adóévben az adóalap vagy az adózás elıtti eredmény legalább a jövedelem-(nyereség-)minimum összegével egyezik meg, kivéve o

ha az adózó a Tao. tv. 6. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozik (vagyis az elıtársasági, vagy az azt követı adóévérıl van szó, vagy elemi kár sújtotta, vagy olyan szervezeti formában mőködik – például alapítvány –, amelynek nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimumra elıírtakat alkalmaznia),

o

ha az adózóra a Tao. tv. 2010. június 30-án hatályos 19. §-ának (8) bekezdése vonatkozik (mert 2010. június 30-a elıtt jogelıd nélkül alakult vagy jött létre átalakulással, amely esetben a megelızı – a jogelıd – adóévére nem kell vizsgálni e feltételt);

Az itt rögzített feltétel szerint vagy az adóalapnak, vagy az adózás elıtti eredménynek két idıszakban: 2010. január 1. és 2010. június 30. között, valamint az azt megelızı adóévben kell legalább a jövedelem-(nyereség-)minimumot elérnie, ami – általános esetben – a 2010. elsı félévi idıszak, valamint a 2009. adóév jelölt adatainak a viszonyítását jelenti (jelentheti a 2010. elsı félévében keletkezett két adóév adatait is). Figyelemmel arra, hogy az elsı félévre meghatározott adóalap naptári napok alapján arányosított – ugyanígy – az adózás elıtti eredmény, illetve a jövedelem-(nyereség-)minimum esetében is az egész évre meghatározott összegük arányos részét kell figyelembe venni. d) Az elsı félévben és a megelızı adóévben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem állapította meg a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlı bánásmód követelményének ellenırzésére jogosult hatóság jogerıs és végrehajtható hatósági határozata, illetıleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerıs bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti mulasztási bírságot; e) Az adózó által az elsı félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév elsı napján érvényes minimálbér kétszerese – ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér – szorzatának az elsı félévi idıszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. E feltétel akkor teljesül, ha például egy, a naptári év szerint az adóév egészében (2010. január 1. - 2010. december 31. között) mőködı, nem a leghátrányosabb térségben székhellyel rendelkezı adózó által – ha például az elsı félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 30 fı – az elsı félévre bevallott tb-járulék legalább (73.500 x 2 x 30 x 6 x 0,27) 7 144 ezer forint.

5 / 10



A Tao. tv. 29/K. § (6) bekezdése rögzíti, hogy a sávos adószámítás választása esetén az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után az adózónak a 2010. június 30-án hatályos 19. § (4)-(8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmaznia, vagyis az elsı félévre meghatározott adóalap után meg nem fizetett 9 százaléknyi adóösszegnek is van „utóélete”, vonatkoznak rá – a jelölt hatállyal – a felhasználásra elıírt szabályok. Ezek szerint az elsı félévi adómegtakarítást •

a vonatkozó közösségi rendelet szerinti állami támogatásnak kell tekinteni,

•

az adóév utolsó napján (általános esetben 2010. december 31-én) – az eredménytartalékból történı átvezetéssel – lekötött tartalékként kell kimutatni,

•

a lekötése adóévét követı négy adóévben – az irányadó közösségi rendeletnek való megfeleltetéssel – fel kell használni,

•

nem a törvényben meghatározott célra történı felhasználása, vagy az elıírt határidıig fel nem használása esetén késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni.

Megjegyezzük, hogy a Módtv. a 2008. és a 2009. adóévi 6 százalékos adómegtakarítás még fel nem használt összegére vonatkozóan is tartalmaz szabályozást, melyekre a Tao. tv. 29/L. § (2) bekezdése a lekötés adóévében hatályos 19. §-ban foglaltakat rendeli alkalmazni. 1.2. Számított adó a 2010. július 1. - 2010. december 31. közötti idıszak szerinti adóalap után A 2010. év második félévi idıszakára meghatározott adóalap utáni adószámítás tekintetében – mint arról már volt szó – az adózónak nincs választási lehetısége, de feltételek sincsenek, azaz minden esetben az adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell az adót számolni. Így kell eljárni, függetlenül attól, hogy az adózó melyik – a sávos, vagy a 19 százalékos mértékő – adószámítást alkalmazta az elsı félévre, s függetlenül például attól is, hogy hány naptári napot mőködött az adózó a második félévben. A sávosan számított adó feltétel nélküli meghatározása jelenti azt is, hogy nincs elıírt minimum-létszám, nem vizsgálandó, hogy az adóalap vagy az adózás elıtti eredmény eléri-e a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, nem kell megfelelni a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, s nincs bevallott tb-járulék minimum sem. A számított adó csökkenthetı adókedvezménnyel a Tao. tv. 23. §-a szerinti korlátokra figyelemmel. A meg nem fizetett 9 százalék továbbá nem minısül állami támogatásnak, összegét nem kell lekötött tartalékba helyezni, az szabadon bármire felhasználható; egyszerően ennyivel kevesebb adót kell fizetni (ami 250 millió forintnál 22,5 millió forint adómegtakarítást jelent).

6 / 10



1.3. Példa Határozzuk meg a naptári év egészében mőködı adózó 2010. évi társasági adófizetési kötelezettségét, ha az éves adóalapja 600 000 ezer forint és adókedvezmény igénybevételére nem jogosult. Megnevezés 2010. adóévi adóalap 2010. I. félévi adóalap 2010. II. félévi adóalap

Megnevezés I.) változat (10/19%) - adó összege I. félévre I.) változat - adó összege II. félévre I.) változat: fizetendı adó

Megnevezés II.) változat (19%) - adó összege I. félévre II.) változat - adó összege II. félévre II.) változat: fizetendı adó

ezer forintban Az adóalap megosztása 600 000 297 534 (600 000/365x181) 302 466 (600 000/365x184)

ezer forintban Az adó számítása I. félévre sávos mértékke 52 031 (50 000x0,10+247 534x0,19) 34 969 (250 000x0,10+52 466x0,19) 87 000 (52 031+34 969)

ezer forintban Az adó számítása I. félévre 19%-os mértékkel 56 531 (297 534x0,19) 34 969 (250 000x0,10+52 466x0,19 91 500 (56 531+34 969)

2. Naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózó A naptári évtıl eltérı üzleti évet – saját döntése alapján – a külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata, ezen leányvállalat leányvállalata, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet választhat [Szt. 11. § (2) bekezdés]. Ezen adózóknak adókötelezettségüket – az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény 6. számú mellékletében foglaltak szerint – az adóévük elsı napján hatályos elıírások szerint kell teljesíteniük.

7 / 10



A naptári évtıl eltérı üzleti évet választó adózó esetén az új szabályok alkalmazása – a29/K. § szerinti átmeneti rendelkezések figyelmen kívül hagyásával – a 2010. évben kezdıdı adóév vonatkozásában a Módtv. hatálybalépésének napjához kötıdik: •

Ha az adóév a Módtv. hatálybalépése elıtt – a 2010. január 1. - 2010. augusztus 15. közötti bármely napon – kezdıdött, akkor arra még az adóév elsı napján hatályos „régi” szabályok az irányadóak (a teljes adóévi adóalapra 19 százalékkal, vagy az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal kell az adót számítani). A sávos adómérték a Tao. tv-nek az adózó adóéve elsı napján hatályos 19. §-a (3) bekezdésében elıírt feltételekkel – a (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – alkalmazható, s a 9 százaléknak megfelelı adómegtakarítást – az adóév utolsó napján – lekötött tartalékba kell helyezni és azt az adóév elsı napján hatályos elıírások szerint fel kell használni.

•

Ha az adóév a Módtv. hatálybalépése napján, vagy azt követıen – a 2010. augusztus 16. - 2010. december 31. közötti bármely napon – kezdıdik, akkor arra már az új szabályokat, a Tao. tv-nek az adózó adóéve elsı napján hatályos 19. §-a elıírásait kell alkalmazni. Ennek megfelelıen a számított adót – bármely feltétel nélkül – az adóév egészére megállapított adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e feletti részre 19 százalékkal kell meghatározni.

3. Végelszámolás alatt álló adózó Az Szt. 11. § (12) bekezdése szerint a végelszámolás idıszaka általában egy üzleti év, de ha az eljárás 12 naptári hónap alatt nem fejezıdik be, a végelszámolás idıszaka alatt az üzleti év(ek) idıtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet. A végelszámolás alatt álló adózó az ennek megfelelı adóéve(i) alatt – a végelszámolás kezdı napjától a végelszámolás befejezésének napjáig – lényegében a naptári évtıl eltérı üzleti évet nem a választása alapján alkalmazó adózónak minısül, hiszen adókötelezettségének a meghatározása az adóéve(i) elsı napján hatályos elıírások szerint történhet. Nem vonatkozik az új szabályozás az adózó azon végelszámolás alatti adóévére, amely a 2009. évben kezdıdött, függetlenül annak esetleg a 2010. évre áthúzódó részétıl. Az ilyen adóévi adókötelezettségre az adóév elsı napján hatályos, 2009. évi szabályozást kell alkalmazni. Az új szabályok alkalmazása – a29/K. § szerinti átmeneti rendelkezések figyelmen kívül hagyásával – az adózó 2010. évben kezdıdı végelszámolás alatti adóéve(i) vonatkozásában (szintén) a Módtv. hatálybalépésének napjához kötıdik: •

Ha a végelszámolás alatti adóév a Módtv. hatálybalépése elıtt – a 2010. január 1. 2010. augusztus 15. közötti bármely napon – kezdıdött, akkor arra még az adóév elsı napján hatályos „régi” szabályok az irányadóak. Így például, ha egy naptári év szerint mőködı adózó 2010. február 20-án került végelszámolás alá és az eljárás 2010. november 4-én befejezıdik, akkor a

8 / 10


•


o

2010. január 1. - 2010. február 19. közötti adóévére az 1.1. pont szerinti adószámítást alkalmazza (még nem áll végelszámolás alatt),

o

2010. február 20. - 2010. november 4. közötti adóévére – a 2010. február 20án hatályos szabályok szerint – a teljes adóévi adóalapra 19 százalékkal, vagy az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal számítja az adót.

Ha a végelszámolás alatti adóév a Módtv. hatálybalépése napján, vagy azt követıen – a 2010. augusztus 16. - 2010. december 31. közötti bármely napon – kezdıdik, akkor arra már az új szabályokat, a Tao. tv-nek az adózó adóéve elsı napján hatályos 19. §-a elıírásait kell alkalmazni. Így például, ha az adózó 2009. október 1-jén kezdıdött végelszámolási eljárása 2011. december 6-án fejezıdik be, akkor a o

2009. október 1. – 2010. szeptember 30. közötti adóévére – a 2009-ben hatályos szabályok szerint – a teljes adóévi adóalapra 16 százalékkal, vagy az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 16 százalékkal határozza meg az adót,

o

2010. október 1. - 2011. szeptember 30. közötti adóévére – a 2010. október 1jén hatályos szabályok szerint – a teljes adóévi adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalékkal, a felettes részére 19 százalékkal számítja az adót,

o

2011. október 1. – 2011. december 6. közötti adóévére szintén az elızıek szerinti adószámítást alkalmazza.

4. De minimis támogatástartalom A csekély összegő (de minimis) támogatás összegét a következıképpen kell meghatározni: •

Ha az adózó az adóév elsı félévére nem alkalmazza – a Tao. tv. 29/K. § (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján – a sávos adómértéket, akkor az adóévben az elsı félévi adóalapnál csökkentı tételként érvényesített de minimis kedvezmények 19 százaléka és a második félévi adóalapnál csökkentı tételként igénybe vett ilyen kedvezmények összegébıl a 250 millió forintot meg nem haladó rész 10 százaléka, az ezt meghaladó rész 19 százaléka együttesen minısül de minimis támogatásnak [Tao. tv. 29/K. § (3) bekezdés];

•

Ha az adózó az adóév elsı félévére alkalmazza – a Tao. tv. 29/K. § (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján – a sávos adómértéket, akkor az adóévben az elsı félévi adóalapnál csökkentı tételként érvényesített de minimis kedvezmények összegébıl az 50 millió forintot meg nem haladó rész 10 százaléka és az 50 millió forintot meghaladó rész 19 százaléka, valamint a második félévi adóalapnál csökkentı tételként igénybe vett ilyen kedvezmények összegébıl a 250 millió forintot meg nem haladó rész 10 százaléka, és az ezt meghaladó rész 19

9 / 10



százaléka együttesen minısül de minimis támogatásnak [Tao. tv. 29/K. § (7) bekezdés].

10 / 10

Forrás: APEH

Recommend Documents