Monetáris politika Dr. Csapó János
Gazdasági és monetáris unió - és az euró
2002. január 1-je óta, több, mint 300 millió európai polgár használja az eurót napi rendszerességgel. Az euró olyan nemzeti valutákat váltott fel, melyek számos országban évszázados szimbólumnak, illetve a nemzeti szuverenitás jelképeinek számítottak. Az átállás jelentős előrelépést jelentett a gazdásági unió terén. Az euró továbbá egy jóval tisztább értelmet adott az EU polgárainak a közös európai identitás igazi jelentéséről. Euróval a zsebükben az emberek az Európai Unió nagy részén pénzváltás nélkül utazhatnak és vásárolhatnak.
PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓ
Elméleti háttér
Az Európai Monetáris Rendszer
A Gazdasági és Monetáris Unió
ELMÉLETI HÁTTÉR
Optimális valutaövezet (OCA) elméletek: milyen országok között lehet bevezetni egy közös valutát és közös monetáris politikát Mundell feltételei: Homogén fejlettségi szint, hasonló gazdasági szerkezet – aszimmetrikus sokkok kérdése Rugalmas tényezőpiacok – jól működő tőkepiac, szabad tőkeáramlás, mobil munkaerő Megfelelő fiskális transzfermechanizmus
A GMU előzményei
1971 – Bretton Woods-i rendszer összeomlása (szabályozta a II. vh. után a nyugati valuták árfolyammozgásait), A szélsőséges mozgások elkerülése érdekében egymáshoz rögzítették az árfolyamokat a Közös Piac tagországaiban – „valutakígyó”, 1979 – ERM valutaátváltási rendszer kialakítása
ECU a szabályozás alapja (súlyozott átlag) – belső elszámolási egység lett,
1986 Egységes Európai Okmány – a belső piac továbbfejlesztése kívánatos – Delors-jelentés.
Jacques Delors - Delors-jelentés 1989. júniusában, a madridi Európai Tanácson tervet és menetrendet terjesztett elő a Gazdasági és Monetáris Unió (angol rövidítése: EMU) megteremtésére. A Szerződés egy sor olyan kritériumot állapított meg, melyet minden tagállamnak teljesítenie kell, amennyiben be kíván jutni az EMU-ba. E kritériumok a mind a gazdasági és pénzügyi fegyelemhez kapcsolódtak:
csökkenteni kell az inflációs rátát, csökkenteni kell a kamatokat, a költségvetési hiány nem lépheti túl a GDP 3%-át, az államadóságok nem léphetik túl a GDP 60%-át, a valuta árfolyamot stabilizálni kell.
AZ EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER 1970: Werner-terv – az EMU korai terve
a hat EGK ország gazdaságának és pénznemének közelítését javasolta.
1979: Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System)
Az EMR célja az volt, hogy csökkentse a tagállamok valutái között árfolyam-ingadozást.
Az EMR a nemzeti valuták között 2,25% és 6% közötti ingadozási sávot engedélyezett.
Árfolyammechanizmus (ERM) Párhuzamos valuta: ECU (European Currency Unit) Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF)
Az EMS eredményei:
Valutaárfolyamok mozgásának stabilizálása Inflációs ráták közeledése Stabilitásimport (ECU-, ill. márkahorgony)
A Gazdasági és Pénzügyi Unió
Céljai:
Árstabilitás, A közös valuta értékállóságának biztosítása, Euró-övezet monetáris politikájának alakítása, Egységes, közös valuta bevezetése.
Létrejötte, szakaszai: I. szakasz (1990-től): tőke szabad áramlása, tőkepiac
liberalizálása, gazdaságpolitikai, monetáris kérdésekben konzultáció a tagországok között II. szakasz (1994-től): Európai Monetáris Intézet felállítása és az Európai Központi Bank felállítása, az európai bankok központi rendszerének előkészítése, III. szakasz (1999-től): Euró bevezetése számlapénz formában (1999), majd pénzcsere lebonyolítása (teljes 2002. július 1-ig) 12 országban.
GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ
Konvergencia-kritériumok: Árstabilitás (infláció: 3 legalacsonyabb átlaga +1,5%) Hosszú távú nominális kamatlábak megfelelő szintje (3 legalacsonyabb átlaga +2%) Stabil költségvetési helyzet
Államháztartási hiány (GDP max. 3%-a) Államadósság (GDP max. 60%-a)
Árfolyam-stabilitás (a nemzeti valuta a lebegési sávban marad 2 évig) Jegybanki függetlenség
Az eurozóna országai (2002)
2007. január 01: Szlovénia !!!
GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ
Az euró legfőbb előnyei: Eltérő valutakockázatok megszűnése Átváltási költségek megszűnése Átutalási költségek csökkenése Átlátható piac
Hátrány:
A nemzeti árfolyam-politikáról való lemondás – de ez amúgy is korlátozott, versenyképesség-javulást már csak a termelékenység javulásával lehet elérni
Az EU költségvetése (2006)
1968-tól egységes költségvetés (addig 3 volt), Bruttó költségvetés – a költségvetési bevételeket nem lehet előre meghatározott kiadáshoz kötni, Éves költségvetés – egyetlen és teljes költségvetési évre vonatkozik, míg a főbb keretek költségvetési periódusban (2007-2013) Költségvetési egyensúly – a kiadásokat teljes egészében a bevételek fedezik (nincs sem többlet, sem hiány), Számbavételi egység (1981-1998 ECU, 1999-től euró), Nyilvánosság elve – EU hivatalos lapjában közzéteszik.
A költségvetés bevételi oldala
Tradicionális saját források:
ÁFA alapú saját forrás:
Közös vámunió és KAP-ból származnak (vámok, mezőgazdasági vámok és cukorilleték), Tisztán uniós bevétel, tagállam szedi be, 25%-ot visszatarthat. Minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes ÁFA kulcs (ÁFA alap 0,75%-át kell befizetniük),
Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) forrás:
az összes tagállam nemzeti jövedelmének összegére vonatkoztatott egységes kulcs alkalmazásával számolják ki.
A költségvetés kiadási oldala
KAP finanszírozása (EMOGA), Strukturális politikák (regionális politikák), Belső politikák (műszaki-tudományos programok, kutatás-fejlesztés támogatása a stratégiai szektorokra koncentrálva), Külső politikák (az unión kívül álló országokkal kapcsolatos programok tételei, pl. a PHARE), Adminisztratív kiadások, Tartalékok.
Külső fellépések és előcsatlakozási stratégia (2006)
Költségvetési kötelezettségvállalások (2006)
Kötelezettségvállalási előirányzatok (2006)
Költségvetés bevételi oldala (2006)
Források
Dr. Kengyel Ákos egyetemi docens előadásai A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000. 580 p. Probáld F., 2000. CD-rom A CIA adattára: www.cia.odci.gov The University of Texas at Austin térképtára (www.lib.utexas.edu/maps) Előadásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza c. tantárgy) Az Európai Unió hivatalos honlapja: www.europa.eu.int
