Monetáris Politika
Dr. Dombi Ákos (
[email protected])
A jegybank feladatai – Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása)
– Pénzügyi stabilitás biztosítása (prudenciális szabályozás, bankok bankja, végső hitelező, fizetési és elszámolási rendszerek működtetése)
– Egyéb (emisszió, az állami intézmények számláinak vezetése, devizaszabályozás, nemzetközi tartalékok kezelése)
A monetáris politika célrendszere Végső cél ↑ Közbülső cél (nominális horgony) ↑ Operatív cél ↑ Jegybanki eszközök • Miért van szükség közbülső és operatív célra?
A monetáris politika végső célja • A modern monetáris politika (egyik) végső célja: az árstabilitás • Egy-mandátumú (ECB, MNB) versus több-mandátumú (FED) modell
• Az árstabilitás nem egyenlő a zéró inflációval! – – – –
Statisztikai, mérési hibák Defláció veszélye A monetáris politika hatásossága Nominális bérek lefelé való merevsége
• Miért káros a „túlzott” infláció? – – – –
Sérül az árak koordinációs szerepe az erőforrás-elosztásban Sérül az üzleti környezet kiszámíthatósága Csökken a pénz vásárlóértéke (inflációs adó) Nem szándékolt jövedelem-újraelosztáshoz vezet
• Az árstabilitás (inflációs cél) elérésének időtávja: közép/hosszú táv
• A gazdasági növekedés és az árstabilitás kapcsolata: – Hosszú távon összhang (pénzsemlegesség elmélete) – Rövid távon konfliktus (rövid távú Phillips-görbe, kínálat oldali ársokk)
Az inflációra ható tényezők 1. Inflációs várakozások, 2. Kereslet oldali hatás, 3. Kínálat oldali hatás
infláció
Egy példa: Az 1. és a 2. olajválság hatása
I. olajválság
II. olajválság
A monetáris transzmisszió A transzmissziós mechanizmus: Az a többlépcsős, komplex folyamat, amelyen keresztül a monetáris politikai lépések (pl. kamatdöntések stb.) közvetetten begyűrűznek a kibocsátás és az infláció alakulásába.
(reál)kamat
(reál)árfolyam monetáris politikai lépések
részvény árf. ingatlan ár
kamatcsatorna fogyasztás (helyettesítési, jövedelemi hatás) beruházás árfolyamcsatorna importárak, exportárak, bérek import, export eszközárcsatorna fogyasztás (vagyonhatás) beruházások (Tobin-féle Q hatás)
hitelcsatorna bankhitelcsatorna (hitelkínálat) beruházás, fogyasztás mérlegcsatorna (nettó cégérték) beruházás (fin.-i prémium) várakozások inflációs várakozások
bérek, árak
kibocsátás infláció
A közbülső cél és az operatív cél • A közbülső cél: – szoros kapcsolatban áll a végső céllal – viszonylag jól befolyásolható a monetáris politika eszközeivel
• A közbülső cél gyakran nominális horgony is egyben • Lehetséges közbülső célok – pénzmennyiség (valamely monetáris aggregátum) – devizaárfolyam – inflációs előrejelzés (prognosztizált pálya)
• Az operatív cél: – közvetlen kapcsolatban a jegybanki eszközökkel (az irányadó instr.-mal) – általában a rövid távú pénzpiaci kamatok – nem képes a nominális horgony szerepét betölteni
Jegybanki eszköztár 1. Irányadó instrumentum - A monetáris pol.-i kurzus (restriktív, expanzív) közvetítésének elsődleges eszköze. - A jegybank által optimálisnak vélt kamatszint érvényesítése és közvetítése a piac számára. - Rövid (min. hónapon belüli) futamidő. - Kamata szoros kapcsolatban áll az operatív céllal
2. A bankközi kamatok volatilitását csökkentő eszközök -Cél: a bankközi piacon az overnight (O/N), ill. a rövid távú kamatok volatilitásának csökkentése pl. O/N kamatfolyosó (egynapos „korlátlan” hitelnyújtás és betétbefogadás), kötelező tartalék
3. Egyéb a pénzügyi piacok likviditását támogató, illetve válságkezelő eszközök pl. refinanszírozási hitelek, jegybanki betét/kötvény
4. A forintárfolyam befolyásolására szolgáló eszközök pl. devizapiaci intervenció (deviza adás-vétel), verbális intervenció
A monetáris rezsim Közbülső cél
Monetáris Rezsim
monetáris aggregátum
monetary targeting
devizaárfolyam
exchange rate targeting
inflációs előrejelzés
inflációs célkövetés
Inflációs célkövetés • Középtávú inflációs cél, és az amellett való teljes elkötelezettség • Az odáig vezető inflációs pálya („közbülső cél”: inflációs előrejelzés) • Nincsen kézzelfogható közbülső cél. A jegybanki hitelesség ezért kulcsfontosságú tényező abban, hogy a meghirdetett/előrejelzett inflációs pálya mennyire képes lehorgonyozni a várakozásokat. • A legfontosabb transzmissziós csatorna a várakozások. • A jegybanki hitelesség szokásos elemei közül – a többi rezsimhez képest – kiemelt jelentősége van a jegybanki kommunikációnak. • A rezsim meghatározó paraméterei: – melyik árindexet célozzuk meg? – pont vagy sávcél? – hány évre tűzzük ki a cél elérését?
Az inflációs célkövetéses rendszer alkotóelemei Intézményrendszer
Kommunikáció
- A középtávú inflációs cél és a (melyik árindex, pont vagy sávcél, hány év) prognosztizált pálya publikálása - Inflációs jelentés az inflációt alakító - Elkötelezettség az inflációs cél tényezőkről és az infláció várható elérésre alakulásáról, a jegybank által követett stratégiáról - Több változó figyelembevételével - A monetáris politikai döntések kialakított antiinflációs stratégia körülményeinek, az azt befolyásoló tényezőknek, a várt hatásoknak - Jegybanki hitelesség részletes magyarázata, a jegybank (függetlenség, transzparencia, további terveinek közlése. elszámoltathatóság)
- Középtávú inflációs célkitűzés
- Adatközlés, statisztikák - Tanulmányok
Monetáris politika Magyarországon a 21. században
Monetáris rezsim: inflációs célkitűzés (2001. jún.-tól) A rezsim paraméterei: fogyasztói árindex, sávcél Irányadó instrumentum: kéthetes zérókuponú jegybanki kötvény Árfolyam-rezsim: lebegő (rugalmas) árfolyamrendszer Az MNB döntéshozó testülete: a Monetáris Tanács Inflációs célok Cél értéke 7% ±1százalékpont 4,5% ±1százalékpont 3,5% ±1százalékpont 3,5% ±1százalékpont 4% ±1százalékpont 3,5% ±1százalékpont 3%
Mikor kell elérni 2001. december 2002. december 2003. december 2004. december 2005. december 2006. december folyamatosan
Kitűzés időpontja 2001. június 2001. június 2001. december 2002. október 2003. október 2004. november 2005. augusztus
A tényleges infláció alakulása
(Forrás:MNB)
2013.05.20
2012.07.20
2011.09.20
2010.11.20
2010.01.20
2009.03.20
2008.05.20
2007.07.20
2006.09.20
2005.11.20
2005.01.20
2004.03.20
2003.05.20
2002.07.20
2001.09.20
2000.11.20
2000.01.20
A jegybanki alapkamat alakulása (Forrás: MNB)
14%
12%
10%
8%
6%
4%
2%
0%
Az inflációs legyezőábra (Forrás: Jelentés az infláció alakulásáról, 2013. szept. MNB)
A legyezőábra az alap-előrejelzés körüli bizonytalanságot jeleníti meg. A színezett területek összessége 90 százalékos valószínűséget fed le. A szaggatott fehér vonallal ábrázolt fogyasztói árindex alap-előrejelzést (mint móduszt) tartalmazó középső, legsötétebb sáv 30 százalékot fed le. A folytonos vízszintes vonal a meghirdetett középtávú inflációs cél értékét mutatja.
Az overnight kamatfolyosó (forrás: MNB)
