A nemzeti gazdaságpolitikák környezete: a globalizáció
Dr. Dombi Ákos (
[email protected])
I. A globalizáció értelmezése II. A globalizáció externáliái III. A globalizáció újratervezése
A globalizáció mainstream értelmezése „…the expansion on a global scale of the interrelations among national economic and social systems through private economic institutions. Such expansion is associated with the increase in international movements of goods, „financial” capital and labour…and with an increase in international production, mainly by multinational corporations…” (Nicola Acocella 2005, 421.o.) „Globalizáción általában a világ nemzeteinek, a különböző országok lakosainak fokozott egymásra utaltságát, integrálódását értjük gazdasági, kulturális, demográfiai és politikai értelemben, valamint a természeti környezet változásait is beleértve. A globalizáció fogalma arra utal, hogy egy világban élünk, olyanban amelynek egyes részei ezer szállal egyre közvetlenebbül kapcsolódnak össze. (Gács János 2007, 878.o.)
↓ ↓ Gazdasági Globalizáció = – Egységes világpiac kialakulása – Nemzetgazdaságok rohamos internacionalizálódása (az áruk/szolgáltatások, a tőke és a személyek fokozódó nemzetközi áramlása; a termelés nemzetköziesedése (a TNC növekvő szerepe); a fogyasztói kereslet homogenizálódása)
Dr. Dombi Ákos
1
Az áruk/szolgáltatások nemzetközi áramlása: (Export+Import)/GDP (%) (Forrás: Penn World Table 6.3)
1960 1970 1980 1990 2000
USA
UK
Japan
Germany
France
Nigeria
India
China
Mexico
2007 Brazil
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
A portfolió és a működő tőke nemzetközi áramlása; ill. a termelés nemzetköziesedése (billions, $)
1989
2001
2010
620
1239
3981
Global foreign exchange market turnover (daily average, april)
Forrás: Triennial Surveys (BIS)
Cross-border transactions in bonds and equities as a percentage of GDP (%)
1980
1990
USA
9
89
230
Germany
7
57
334
Forrás: W.E. Murray (2006): Geographies of Globalisation. Routledge 67.o.
Italy Forrás: WIR (UNCTAD)
1
1982
1998
27
640
1990
2000
2009
Flow of FDI (billions, $) (inflows)
57
208
1271
1114
Stock of FDI (billions, $) (Inward stock)
700
2082
7443
17743
Employment in foreign affilliaties (millions) Sales of foreign affiliaties /World GDP
22
24
46
80
0,23
0,28
0,49
0,53
A globalizáció nem mainstream értelmezése „A globalizáció olyan, alapvetően hatalmigazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi intézményeken keresztül, az adott és általuk is formált jogi keretek között, saját érdekeik alapján egységesítik és általánossá teszik a gazdasági és a politikai játékszabályokat.” (Veress József 2009, 38.o.)
Dr. Dombi Ákos
2
„…a világgazdaság legerősebbé váló szereplői…” • Transznacionális vállalatok (2010) (Forrás: UNCTAD – World Investment Report 2010) 1. General Electric ( eszközérték: 751 mrd. $, forgalom: 150 mrd. $) 2. Toyota Motor Corporation (eszközért.: 360 mrd. $, forg.: 222 mrd. $) 3. Royal Dutch Shell plc (eszközért.: 323 mrd. $, forg.: 368 mrd. $)
• Kereskedelmi láncok • Hedge-fundok, befektetési társaságok, biztosítók, bankok stb. (pénzügyi TNC-k) (2010) (Forrás: UNCTAD – World Investment Report 2010) 1. BNP Paribas ( eszközérték: 2670 mrd. $) 2. Deutsche Bank AG ( eszközérték: 2547 mrd. $) 3. HSBC Holdings PLC ( eszközérték: 2454 mrd. $)
…és viszonyításként Magyarország GDP-je (2010): ~ 27.000 mrd Ft ~ 110-130 mrd USD (árfolyamtól függően)
A szereplők közötti hierarchia Pénzügyi TNC Kereskedelmi láncok
Nem pénzügyi TNC OTP MOL
„…gazdasági és politikai játékszabályok…” - A neoliberális, „mainstream” gazdaságpolitika, melynek programcsomagjává a „Washingtoni Konszenzus” 10 pontját avanzsálták, kiforgatva azokat eredeti tartalmukból: 1. Pénzügyi liberalizáció 2. Külkereskedelem liberalizáció Liberalizáció minden téren! 3. Az FDI belépésének liberalizációja 4. Fiskális fegyelem 5. Privatizáció 6. Teljes dereguláció 7. A tulajdon biztonsága 8. Az adózási bázis kiszélesítése 9. Biztonságos export-ösztönző 10. A közkiadások prioritásának árfolyam-politika megváltoztatás
- Milyen körülmények között jók ezek a játékszabályok a nemzetgazdaságnak? A neoliberális gazdaságpolitika potenciális visszásságairól…
Dr. Dombi Ákos
3
„…nemzetközi intézmények…” és „…jogi keretek…” (90-es évek és 2000-es évek eleje) Nemzetközi Intézmények: -Nemzetközi Valutaalap (IMF) -Világbank -Világkereskedelmi Szervezet (WTO) Jogi keretek: -Az IMF és a Világbank feltételekhez kötött hitelezése. A feltétel: „szerkezeti reformok” a neoliberális dogmák alapján. A „talált kincs”: a 80-as, 90-s évek pénzügyi válságai -Multilaterális kereskedelmi megállapodások (GATT, WTO)
A lényeg…
Legerősebb szereplők (transznacionális váll. + ?)
Neoliberális gazdaságpolitika
??? Nemzetközi szervezetek 90-es évek2000-es évek eleje: IMF, WB, WTO (?) Napjaink: ?
Globalizációs externáliák • A nemzeti gazdaságpolitikák autonómiája csökken, felelőssége nő • Az egyes hierarchikus szintek (nemzetek, régiók, egyének) közötti fejlettségbeli különbségek globálisan nem csökkennek. (pl. a Twin Peaks jelensége) • A globalizáció és a valódi verseny konfliktusa… • A pénzvilág dominanciája a reálgazdaság felett. • A kormányok és az üzleti szféra kapcsolatai jelentősen változnak • A politikai függetlenség széttöredezése, avagy a globalizáció és a demokrácia konfliktusa…
Dr. Dombi Ákos
4
A Twin Peaks jelenség
Forrás: Mario Lavezzi (2006) An Introduction to the Empirical Analysis of Economic Growth *A GDP/fő eloszlásának becslése 1950-ben és 1998-ban 122 országra.
Fokozódó jövedelmi egyenlőtlenségek az USA-ban A felső 10 százalék jövedelmi részesedése
50%
45%
40%
35%
Tőkejövedelem nélkül
2007
2002
1997
1992
1987
1982
1977
1972
1967
1962
1957
1952
1947
1942
1937
1932
1927
1922
1917
30%
Tőkejövedelemmel
Forrás: Saez (2012): Striking It Richer: The Evolution of Top Incomes in the United States. (http://elsa.berkeley.edu/~saez/saez-UStopincomes-2010.pdf)
A nemzeti gazdaságpolitikák autonómiájának csökkenése • Az autonómia csökkenése a tényezők szabad áramlása végett Fiskális politika: az adóverseny determinálja a bevételi oldalt és így a kiadásit is Monetáris politika: a lehetetlen hármasság (rögzített valuta-árfolyam, önálló kamatpolitika és liberalizált pénz-/tőkepiac együtt nem lehetséges)
Munkaerő-piaci szabályozás: rugalmas munkaerőpiac követelménye
• Az autonómia csökkenése a hatalmi struktúrákból eredően Önként vállalt alárendeltség: EU, Euró-zóna Kvázi önként vállalt alárendeltség: feltételes hitelek (IMF, Világbank, nagy bankok),
Dr. Dombi Ákos
multilaterális kereskedelmi egyezmények (WTO)
5
Hol tartunk most? (Veress J. : Repedések a globalizáció falán)
• A Washingtoni konszenzus vége? 1. A harmadik világ elmaradt felzárkózása és stabilitása Rodrik, D. : Goodbye Washington Consensus, Hello Washington Confusion? (Journal of Economic Literature, 2006)
2. A piaci fundamentalizmus bukása (Great Recession) Strauss-Kahn,D.: „The Washington consensus is now behind us … In designing a new macro-economic framework for a new world, the pendulum will swing, at least a little, from the market to the state.” („Washington consensus is over, says IMF chief”, Brisbane Times, 2011.04.06)
3. Fordulat az IMF és a Világbank politikájában (?)
• Merre tovább?
A globalizáció politikai trilemmája (D. Rodrick, 2011b)
Hiperglobalizáció (1970-es évek - 2008)
●
? (2008 -) (1918 –
Nemzetállam
● 1970-es évek)
Demokrácia
Bretton Woods-i rendszer
A háromból egyszerre csak kettő valósulhat meg!
D. Rodrik (2011b): „We need smart globalization, not maximum globalization” „Okos globalizáció”: biztosítja a moderált globalizáció számottevő előnyeit, miközben elismeri a nemzeti diverzitás erényeit
Az új (okos) globalizáció alapelvei: 1. 2.
A piacoknak be kell ágyazódni a kormányzati rendszerekbe A demokratikus kormányzás és a politikai közösségek nagyrészt a nemzetállam keretei között léteznek
3. 4.
Nincs univerzális, kizárólagos recept a prosperitásra Az országoknak joguk van megvédeni a társadalmi berendezkedésüket, szabályrendszerüket és intézményeiket
5. 6.
Egyik ország sem erőltetheti rá intézményrendszerét a másikra A világgazdasági berendezkedésnek a különböző nemzeti intézményrendszerek együttélését kell menedzselnie a minimális szabályrendszer kijelölésével Nem demokratikus országok nem számíthatnak ugyanazokra a jogokra és privilégiumokra, mint a demokratikus országok
7.
Dr. Dombi Ákos
6
A két tábor… „mainstream”
nem „mainstream”
neoliberális közgazdászok
David C. Korten
A globalizációnak csak pozitív hatásai vannak
Joseph E. Stiglitz Dani Rodrik Csath Magdolna Veress József ⁞ Vannak negatív hatásai (egyesek szerint csak azok vannak)
Irodalomjegyzék Acoccella, N. (2005): Economic Policy in the Age of Globalization. Cambridge University Press: Cambridge. Gács János (2007): A gazdasági globalizáció számokban. A nyitottság alakulása az EU országaiban – I. rész. Közgazdasági Szemle 54(10). Grabel, I. (2011): Not your grandfather's IMF: global crisis, ‘productive incoherence’ and developmental policy space. Cambridge Journal of Economics 35 (5) Rodrik, D. (2006): Goodbye Washington Consensus, Hello Washington Confusion? Journal of Economic Literature, vol.44 december Rodrik, D. (2009): One Economics, Many Recipes: Globalization, Institutions, and Economic Growth. Princeton University Press Rodrik, D. (2011a): The Future of Economic Convergence Rodrik, D. (2011b): The Globalization Paradox. Democracy and the Future of the World Economy. W.W. Norton & Company: New York, London Stiglitz, J.E. (2003): A globalizáció és visszáságai. Napvilág Kiadó: Budapest Veress József (2006): Szubjektív látlelet a gazdaságpolitika és a globalizáció viszonyáról. Pénzügyi Szemle (1) Veress József (2009): A gazdaságpolitika szerepe a modern gazdaságokban. In: Veress, J. (szerk.): Gazdaságpolitika a globalizált világban. Typotex Kiadó: Budapest World Bank (2005): Economic Growth in the 1990s: Learning from a Decade of Reform Washington, D.C.: World Bank
Dr. Dombi Ákos
7
