Hajléktalan politika dr. Mélypataki Gábor
A hajléktalanság, mint jelenség • A hajléktalanságról mondhatjuk, hogy egyidős a nagyobb települések megjelenésével. Az ókori Rómában létezett a közösségi szoba, ahol a hajléktalanok díjtalanul szállást kaphattak. Szólnak tudósítások arról is, hogy a hajléktalanok olykor a nyilvános közfürdőben is oltalmat kerestek. • A későbbi korokban is jellemzően megtalálhatóak voltak a városokban koldusként, vagy a szegény negyedekben. De bizonyos értelemben a zselléreket is ide sorolhattuk. • A társadalom ezen rétegeinek megítélése koronként változott. Hol a büntetés, hol a karitatív jellegű segító intézkedések kerültek előtérbe.
• A hajléktalanság a társadalom egy tagjának pillanatnyi pozíciója az adott közegben. A hajléktalanság egy rövidebb, számos esetben sajnos hosszabb ideig tartó társadalmi helyzet. Olyan társadalmi helyzet, mely a társadalom peremére szorulást jelenti, ahonnan nagyon nehéz visszakapaszkodni arra a szintre, ahol a közeg újra befogadja az illetőt. A hajléktalan lét a társadalmi lecsúszás egyik (vég)állomása. Az erre a szintre való eljutást elsősorban nem jogi problémák, hanem társadalmi események és viszonyok határozzák meg. Így a jognak másodlagos hatásai lehetnek, melyek társadalmi jelenségként jelentkeznek.
• Ez viszont nem jelenti azt, hogy az említett szociálpolitikai probléma megoldásában ne kellene a jognak szerepet vállalnia. A hajléktalan kérdés egy olyan kérdés melyben komplex jogitársadalmi-gazdasági megoldásokat kell ötvözni. Természetesen azzal is tisztában kell lenni, hogy a komplex programok sem tudnak mindenkin segíteni, főleg azokon nem, akik ezt nem akarják. A cél minden esetben annak az esélynek a megteremtése, hogy lehessen kiutat találni az adott helyzetből az önhiba értékelése nélkül.
Ki a hajléktalan? • Lakástalan embernek lehet valamiféle hajléka, lakhatási vagy csupán alvási lehetősége, szállása, mint például szociális otthon, munkásszállás, albérlet vagy ágybérlet stb. Hajléktalannak viszont azt nevezem, akinek nemhogy lakása, de még emberileg elfogadható, emberi tartózkodásra alkalmas szállása vagy ágya sincs, amit birtokolhatna, amivel szabadon rendelkezhetne.
• Szoc.tv. szerinti: hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.
A hajléktalanság egyes okai • a gazdasági struktúra átalakítása következményeként utcára kerültek • az általános elszegényedés áldozatai • A „kedvezőtlen társadalmi folyamatok” áldozatai • Hiányos és túlterhelt az intézményrendszer
Büntetni vagy sem? • Az új Szabálysértési törvény az alábbi tényállásokat fogalmazta meg: • Közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megszegése • 186. § (1) Aki a közterület belterületét rendeltetésétől eltérő módon, életvitelszerű lakhatás céljára használja, illetve életvitelszerű lakhatáshoz használt ingóságokat közterületen tárol, szabálysértést követ el. • (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés nem állapítható meg, ha a feladat ellátására kötelezett önkormányzat a hajléktalan-ellátás feltételeit nem biztosítja. • (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.
Az Alkotmány Bíróság határozata •
•
•
Önmagukban a közrendre és köznyugalomra vonatkozó elvont alkotmányos értékek nem indokolhatják ilyen preventív jellegű szabálysértési tényállás megalkotását. "Ellenkező esetben ugyanis a közterületen zajló tevékenységek túlnyomó többsége szankcionálhatóvá válna, hiszen azok sok esetben zavaróan hatnak a városképre, a lakók közérzetére és többnyire zajjal járnak. . A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie. Az Alaptörvény II. cikkében szabályozott emberi méltóság védelmével összeegyeztethetetlen önmagában azért társadalomra veszélyesnek minősíteni és büntetni azokat, akik lakhatásukat valamely okból elvesztették és ezért kényszerűségből a közterületen élnek, de ezzel mások jogait nem sértik, kárt nem okoznak, más jogellenes cselekményt nem követnek el. Sérti az egyén emberi méltóságából folyó cselekvési szabadságát az is, ha az állam a büntetés eszközeivel kényszerít a szociális szolgáltatások igénybe vételére. (Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a hajléktalanság, mint társadalmi probléma megoldásának a szabálysértési szankció alkalmazása alkalmatlan eszköze, mivel az érintettek azért kerültek ebbe a helyzetbe, mert jövedelem hiányában lakhatásukat nem tudják megoldani, így a bírság megfizetésére sem képesek.) E szabályokat figyelembe véve a Szabs.tv. 186. § (2) bekezdésében szabályozott felelősségre vonást kizáró ok nem értelmezhető. E szabály alapján nem állapítható meg, hogy mikor hivatkozhat eredményesen a hajléktalan a hajléktalan ellátás feltételeinek hiányára, csak akkor-e, ha az önkormányzat a hajléktalanok ellátására semmilyen ellátást nem biztosít, vagy akkor is, ha a törvényben előírt ellátások valamelyikét nem biztosítja, illetőleg akkor is, ha férőhely hiányában, vagy az ellátás megfelelő (pl. közegészségügyi, biztonsági stb.) feltételeinek hiánya miatt,
Egyes hajléktalanokat segítő szociális ellátások • • • • • • • • • • •
Étkeztetés 62. §430 (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk Utcai szociális munka467 65/E. § (1)468 Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. (2)469 A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter pályázat útján regionális illetékességgel diszpécserközpontokat jelöl ki az utcai szociális munkát végző, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szervezetek közül. A kijelölés öt évre szól, amelynek leteltét megelőzően három hónappal új pályázat kiírására kerül sor.
Nappali ellátás470 • • • • • • • •
65/F. §471 (1)472 A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b)473 az Szt. 93. § (4) bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését. (2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. (3)474 A fenntartó a 92/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakmai programban meghatározhatja, hogy az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak közül melyik ellátotti csoportokat látja el. Ez a rendelkezés nem érinti a 86. § (2) bekezdésének b)-d) pontja szerinti önkormányzatok ellátási kötelezettségét. (4)475 A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított, Gyvt. szerinti gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a nappali intézményben ellátott fogyatékos gyermekek ellátása során nyújtott étkeztetésre.
•
71/B. §498 A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.
•
74/A. §503 A hajléktalanok rehabilitációs intézménye annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt.
Támogatott lakhatás • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
• • • •
75. §(1) A támogatott lakhatás a fogyatékos személyek, a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan személyek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően, az ellátott önálló életvitelének fenntartása, illetve elősegítése érdekében biztosítja a) a lakhatási szolgáltatást, b) az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt, c) az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást, d) az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén da) az étkezést, db) az ápolás-gondozást, dc) a fejlesztést, dd) a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat. (2) A lakhatási szolgáltatás a) legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy b) hét-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy c) legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében biztosítható. (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat a fenntartó a) szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel kötött megállapodás útján, b) más támogatott lakhatást nyújtó fenntartóval együttesen, a közös működtetésre vonatkozó megállapodás alapján (hálózat), c)5más, a tevékenységi köre szerinti működési engedéllyel rendelkező vagy a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett szervezettel kötött megállapodás útján, d) az intézményi szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint is biztosíthatja. (4) A támogatott lakhatásra egyebekben a bentlakásos intézményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a) az ellátás - a komplex szükségletfelmérés alapján - határozott vagy határozatlan időtartamú, b) az 58/A. § (2) és (2a) bekezdését, valamint a 99. §-t és 99/A. §-t nem kell alkalmazni. 76-79/A. § 84. § (1)514 Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. (2)515 A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra. (3)516 A 3. § (4a) bekezdésében meghatározott hajléktalan személyek esetében az ellátás keretében kizárólag szállás és tisztálkodási lehetőség biztosítható. 85. §517
Szakosított ellátás • • • • • • • • • • • • • • • • •
Hajléktalanok otthona
A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.
A hajléktalanok rehabilitációs intézménye
A hajléktalanok rehabilitációs intézménye annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai:
Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. - A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra.
Köszönöm a figyelmet!
