MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN (BMEGT20A001) Gyakorló feladatok termelésgazdaságtan témakörből** 1.) Termékönköltség meghatározása pótlékoló kalkulációval: Alapadatok: - Gyártott termékek jele és darabszáma A = 1000 db/hó B = 1000 db/hó C = 1000 db/hó - Rendelkezésre álló közvetlen költségek : [eFt/hó ] A B C 160 180 100 40 70 40 10 20 15 5
Közvetlen anyagköltség Közvetlen bérköltség Gyártási külön költség Értékesítési költség (reklám) - Felmerült általános költségek ( eFt/hó ) - Alkatrészgyártó üzemben : 180 eFt/hó - Szerelő üzemben : 160 eFt/hó - Hőkezelő üzemben : 60 eFt/hó - Vállalati szinten : 240 eFt/hó Az általános (közvetett) költségek szétosztásánál a vetítési alap a közvetlen bér. Közvetlen bérköltségek a megjelölt üzemekben: (gyártmányonként és összesen) Alkatrész Szerelő Hőkezelő Összesen gyártó A 20 20 40 B 20 50 70 C 10 10 20 40 Össz: 50 80 20 150 További információk: - Társadalombiztosítási járulék: 33 % - Egészségbiztosítási hozzájárulás: 3600 Ft/hó - TB + Egészségbiztosítási járulék: ∑ ~ 42 % - Bérpótlékok és kieg. fiz.: 38 % 2.) Egy kisebb vállalkozásról alábbi adatai állnak rendelkezésre: [EFt/hó] Közvetlen anyag Közvetlen bér Általános költségek Árbevétel
Vállalati szintű adatok 2500 250 1250 4300
A. Termék (100 db) 1500 100
B. Termék (100 db) 1000 150
2400
1900
1. Határozza meg az egyes termékek nyereségét pótlékoló kalkuláció segítségével, oly módon, hogy a vetítési alap a közvetlen bér legyen! 2. Határozza meg az egyes termékek nyereségét úgy, hogy a vetítési alap most a közvetlen anyag legyen! 3. Értékelje a két számítást!
**: ZH-n természetesen nem ilyen komplex feladatok lesznek, hasonló feladatok részfeladatai szerepelnek majd.
3.) A privatizáció során a befektető három telephelyen önállóan működő gyárakat vásárolt. Ezen gyárakat egyetlen társasággá kapcsolta össze. Az új társaság irányítását az „A” gyár telephelyén valósítja meg, annak átszervezésével. Így többlet vállalatirányítási költségre nem kell számítani. Az egyes gyáraknál az alábbi adatok állnak rendelkezésre. A gyár: Két fajta terméket gyárt (T1 és T2) A termékek adatai az alábbiak: T1 termék T2 termék Proporcionális redukált költség [Ft/db] 56 92 Eladási ár [Ft/db] 820 920 Értékesített mennyiség [db/év] 10000 8000 R-tényező 20 %. Az összes költség költségszintje 90 %. B gyár: Árbevétel: 8 millió Ft/év Fedezetszint: 22,4 % Átlagos költségváltozási tényező az összes költségekre: 0,8 C gyár: Költségszint: 80 % Nyereség: 1600 ezer Ft/év Proporcionális eredeti költség költségszintje: 60 % R tényező: 20 % 1. Határozza meg az összevont új társaságok ÁKFN struktúráját! 2. Az összevont vállalat A egységben lehetősége van a T1 termékből a termelést és értékesítést 10 ezer db/év-vel, a T2 termékből pedig 13,5 ezer db/év-vel növelni. Melyik termék termelését fokozza? Miért? 3. Hogyan alakul a termelésfokozás után az összevont vállalat ÁKFN struktúrája, ha a termelésnövelés miatt 2 millió Ft/év fix költség növelése jelentkezik? 4.) Nyereséges-e az alábbi adatokkal jellemezhető vállalat?
Eredetileg proporcionális ktg. [Ft/t] Eladási ár [Ft/t] Értékesített mennyiség [t/év]
„A” termék 20000 55000 10000
„B” termék 30000 66000 40000
Az R-tényező 70 %. Az összes fixköltség: 285 mFt/év. Melyik termék gyártása gazdaságosabb? Adja meg a vállalat ÁKFN sruktúráját! Az A termék legyártása mellett mennyi B termék gyártása szükséges a fedezeti pont eléréséhez?
1. feladat megoldása: - Pótlékkulcsok számítása: Alkatrészgyártás:
Szerelés: Vállalat:
180 = 3,6 50 160 PK = 80 = 2,0 240 PK = 150 = 1,6
P
K
=
- Pótlékolás az egyes termékekre: Alkatrészgyártás: "A" gyártmány: 3,6 x 20 = 72 Ft/db "B" gyártmány: 3,6 x 20 = 72 Ft/db "C" gyártmány: 3,6 x10 = 36 Ft/db
Szerelés: "A" gyártmány: "B" gyártmány: "C" gyártmány:
2,0 x 20 = 40 Ft/db 2,0 x50 = 100 Ft/db 2,0 x10 = 20 Ft/db
Vállalat: "A" gyártmány: "B" gyártmány: "C" gyártmány:
1,6 x 40 = 64 Ft/db 1,6 x70 = 112 Ft/db 1,6 x 40 = 64 Ft/db
Gyártmány önköltség meghatározása (Lásd kalkulációs séma)
Megjegyzés: A hőkezelő üzemben csak "C" terméket hőkezelnek. Ezért a felmerülő üzemi általános költséget (60 eFt/hó) a "C" termék "Közvetlenül elszámolt üzemi ált. költség" rovatában el lehet számolni (60 Ft/db).
Gyártmány önköltség meghatározása:
Kalkulációs séma [Ft/db] Gyártmányok költségei Sorszám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Megnevezés
Közvetlen anyagköltség Közvetlen bérköltség Közvetlen bérek járulékai Gyártási külön költség Egyéb közvetlen költség Közvetlenül elszámolt üz.ált.ktg. Közvetlen önköltség (1+2+3+4+5+6) Közvetlenül el nem számolt üz.ált ktg. Szűkített önköltség (7+8) Értékesítési költségek Igazgatási (váll.) ált. költség Egyéb ált. költség Teljes önköltség (9+10+11+12)
Megjegyzés A 160 40 32 10 242
B 180 70 56 20 316
C 100 40 32 15 60 247
112
172
56
354
488
303
64 418
112 600
5 64 372
42 % + 38 %
2. feladat megoldása A gyár: Közvetlen redukáltköltségek összesen: Kpr = Σ kprj * Xj = 56 * 10000 + 92 * 8000 = 1296 [eFt/év] Közvetlen költségek összesen: Kpö = Kpe + Kpr R = Kpr /Kpe ⇒ Kpe = Kpr / R = 1296 / 0.2 = 6480 [eFt/év] Kpö = Kpe + Kpr = Kpr / R + Kpr = Kpr ( 1 / R + 1) = Kpr ( 1 + R ) / R = 7776 [eFt/év] Árbevétel összesen: Á = Σ áj * Xj = 820 * 10000 + 920 * 8000 = 15560 [eFt/év] A fedezet: F = Á - Kpö = 15560 - 7776 = 7784 [eFt/év] SKö = Kö / Á ⇒ Kö = SKö * Á = 0,9 * 15560 = 14004 [eFt/év] A fix költség: Kfö = Kö - Kpö = 14004 – 7776 = 6228 [eFt/év] Nyereség: N = F - Kfö = 7784 - 6228 = 1556 [eFt/év]
B gyár: A fedezet:
SF = F / Á ⇒ F = SF * Á = 0,224 * 8000 = 1792 [eFt/év] Proporcionális költségek összesen: Kpö = Á - F = 8000 – 1792 = 6208 [eFt/év] A fix költség: δ = Kpö/Kö ⇒ Kö = Kpö/ δ = 6208 / 0,8 = 7760 [eFt/év] Kfö = Kö - Kpö = 7760 – 6208 = 1552 [eFt/év] Nyereség: N = F - Kfö = 1792 - 1552 = 240 [eFt/év] Vagy: N = Á - Kö = 8000 - 7760= 240 [eFt/év] C gyár: Árbevétel összesen: SKö = Kö / Á SKö + SN = 1 ⇒ SN = 1 - SKö = 1 - 0,8 = 0,2 SN = N / Á ⇒ Á = N / SN = 1600 / 0,2 = 8000 [eFt/év] Az összes költség: Kö = Á – N = 8000 - 1600 = 6400 [eFt/év] A proporcionális eredeti költség SKpe = Kpe / Á ⇒ Kpe = Á * SKpe = 8000 * 0,6 = 4800 [eFt/év] Közvetlen költségek összesen: Kpö = Kpe + Kpr = Kpe + Kpe *R = Kpe * (1+ R ) = 4800 * (1+ 0,2 ) = 5760 [eFt/év] A fix költség: Kfö = Kö - Kpö = 6400 – 5760 = 640 [eFt/év] Fedezet: F = Á - Kpö = 8000 - 5760 = 2240 [eFt/év]
Táblázatosan összefoglalva: [eFt/év] A 15560 Á -Kpö F -Kfö N
-7776 7784 -6228 1556
B 8000
C 8000
Σ 31560
∆A 8200
Σ 39760
-6208 1792 -1552 240
-5760 2240 -640 1600
-19744 11816 -8420 3396
-3360 4840 -2000 2840
-23104 16656 -10420 6236
Kérdések:
Határozza meg az összevont új társaságok ÁKFN struktúráját! Az összevont vállalat A egységben lehetősége van a T1 termékből a termelést és értékesítést 10 ezer db/év-vel, a T2 termékből pedig 13,5 ezer db/év-vel növelni. Melyik termék termelését fokozza? Miért? Fj = fj * Xj fj = áj - (1+ R ) kpej Fj = ( áj - (1+ R ) kpej )* Xj Fj = ( áj - (1+ R )/R * kprj )* Xj F1 = ( 820 - (1+ 0,2 ) / 0.2 * 56 ) * 10000 = 4840 [eFt/év] F2 = ( 920 - (1+ 0,2 ) / 0.2 * 92 ) * 8000 = 2944 [eFt/év] A T1 termék termelését fokozom. Hogyan alakul a termelésfokozás után az összevont vállalat ÁKFN struktúrája, ha a termelésnövelés miatt 2 millió Ft/év fix költség növelése jelentkezik? (Táblázat)
3.) feladat megoldása
Határozza meg az egyes termékek nyereségét pótlékoló kalkuláció segítségével, oly módon, hogy a vetítési alap a közvetlen bér legyen! Pb = 1250/250 = 5,0 Ft/Ft Vállalati szintű adatok
A. Termék (100 db)
B. Termék (100 db)
2500
1500
1000
250
100
150
Általános költségek
1250
500
750
Árbevétel
4300
2400
1900
Nyereség
300
300
0
[EFt/hó] Közvetlen anyag Közvetlen bér
Határozza meg az egyes termékek nyereségét úgy, hogy a vetítési alap most a közvetlen anyag legyen! Pa = 1250/2500 = 0,5 Ft/Ft Vállalati szintű adatok
A. Termék (100 db)
B. Termék (100 db)
2500
1500
1000
250
100
150
Általános költségek
1250
750
500
Árbevétel
4300
2400
1900
Nyereség
300
50
250
[EFt/hó] Közvetlen anyag Közvetlen bér
Értékelje a két számítást! A számítás alapján nem lehet eldönteni a termékek gazdasági eredményességét. Nem lehet eldönteni gazdaságilag melyik termék a jobb. Az önköltség számításánál használt felosztás szubjektivítása miatt, a fajlagos nyereség nem alkalmas mutató a termékek gazdaságossági rangsorának megítélésére. 4.) feladat megoldása:
Melyik termék gyártása gazdaságosabb? f = á – kpö = á – kpe * (1+R) fa = 55.000-20.000(1+0,7) = 55.000-34.000 = 21.000 Ft/t fb = 66.000-30.000(1+0,7) = 66.000-51.000 = 15.000 Ft/t Az „A” termék gyártása a gazdaságosabb.
Adja meg a vállalat ÁKFN sruktúráját! Á = 10.000*55.000 + 40.000*66.000 = 3.190 mFt/év Kpö = 10.000*34.000 + 40.000*51.000 = 2.380 mFt/év 3.190 Á 2.380 -Kpö 810 F 285 -Kfö 525 N Az A termék legyártása mellett mennyi B termék gyártása szükséges a fedezeti pont eléréséhez? Fa = fa * xa = 21.000*10.000 = 210 mFt/év Fedezeti ponton: N=0 Æ F = Kfö = 285 mFt/év Fb = fb* xb = 285 – 210 = 75 mFt/év Æ xb = Fb/fb = 75.000.000/15.000 = 5.000 t/év