VII. évfolyam.
18. (564.) szám.
Budapest, 1897. évi márczius hó 3-án.
KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P . AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 írt 50 kr.
I. Alapítványi kamatok. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1896-ra: Báes-Bodrog m. m e. 10 frt, Szenta nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter táiványi Oszkár 10 frt 50 kr. mogatásával a f. év május hó 2., 3. és 4-ik 1897-re: Bács-Bodrog m. g. e. 10 frt,' Bittó Kálnapjain tartja m e g díjazással egybekötött X I V . mán 10 frt, Gaál Dénes 10frt,Péchy Tamás, gróf Sztáray János, Széli Kálmán 10'50—10'50 frt, Vállvi tenyészállat vásárját az Erzsébet-királyné-utja Árpád 10 frt. mentén fekvő volt ezredéves kiállítás állatkiálII. T a g s á g i évdijak. litási csarnokaiban. 1896-ra : Boronkay György, Godán Sándor, Klima A tenyészállatvásárra hozható : szarvas- Miklós, Kováts Andor, Lencz Ödön, Rudnay Béla, Scimarha, juh és sertés; sertések azonban csakis tovszky János, Wiener Mosko • 10—10 frtot, Lukáts Antal 3-50 frt, Mészáros Ferencz 5 frt. a földmivelésügyi miniszter külön _ engedélye 1897-re: Adametz Imre, Altstock ésfia,Antos Béla, Auspitz Pá], dr. Bajza Kálmán, dr. Ballay Lajos, alapján engedtetnek a v á s á r r a . Baróti Ede, Baross Károly, Bárdos Ödön, Bathó Ferencz, A tenyészállatvásárral kapcsolatban gép- Beimel Jakab, Békés-Csabai g. k., Bélán Mátyás, Bernát Félix, Benkert György, Binder Friedrich, Bodó. Péter, kiállítás, műtrágya- és abraktakarmány kiálBoronkay György, Brámer Ágost, Brüll Henrik, gróf lítás is fog rendeztetni. Csáky Vidor, Csorba György, Czigler Győző, Dercsényi Bertalan, dr. Décsey István, Dióssy Aladár, Dióssy A vásár tervezetét és bejelentési iveket Imre, Dirhán Ede, Edelstein Aladár, Egyesy Géza, Első a rendező-bizottság az ismertebb tenyésztők- m. gyapjumosó r. t., Emich Gusztáv, Farkasovszky Endre, Fábián János, Sándor, Feszty Adolf, id. nek és gépgyárosoknak már szétküldötte. A kik gr. Festetich Imre, FilipiFehér Fülöp, Fischer Hermán, Gáspár János, Ghyczy Imre, Glosz Ferencz, Goitein Dávid, a tervezeteket n e m kapták meg s arra igényt , Grosz Sándor, Gröber Sándor, Gröftner Viktor, Gutsjahr tartanak, azoknak kívánatra a rendező-bizottság Mihály, Habereger György, Ha.vas Pál, dr. Hegedűs megküldi a szükséges nyomtatványokat. János, Hegedűs József, Hensch Árpád, Herczfelder Pál, Herrmann Antal, Hernád-Németi urad., Hofer Adolf, Minden a tenyészállatvásárra és gépkiál- Holitscher B. Lipót, Híeronymi Károly, Holcz Mátyás, lításra vonatkozó felvilágosítással s bejelentési Horváth Miklós, Horváth Dénes, Hungária vajkivit r. t., Hübner Imre, Ivánka Ödön, Jerfy Adolf, Jensch Ádám, ivekkel készségesen szolgál az OMGE. titkári Joób Albert, Kintzig Géza, Kiszely Sándor, Klima Miklós, báró Kobeck István, Kocsonyay Mihály, Kováts hivatala (Budapest, Köztelek). Antal, Kopasz János, Korda Andor, Koronghy Henrik, A XIV. tenyészállatvásár Kovacsevits Radivoj, Kozma Zoltán, Kövér jános, Kuhn Lipót, Kuncz Jenő, Kuzma Gusztáv, Kvaszinger Ödön, rendező-bizottsága. Krámszky Lajos, dr. Kralovánszky László, Ledig Dezső, Lcvatich László, Lilienberg Sándor, Lipthay István Kisfaludi, Lencz Ödön, Lichtenberg Mór, ifj. Lészai Ferencz, Lukinich K, Matisz Pál, M. tőzeg- és műtrágyagyár, MauthTavaszi luxuslóvásárok. ner Ö., Malatinszky György, Mátyássy Kálmán, Majthényi A folyó évi luxusló vásárok a Tat t e r - Rudolf, Márton István, Martens Czézár, Mohoray uradalom, Molnár István, Möller István, Muhri Sándor, id. Nagel sallbau április h ó 4., 5. és
a
g
y
a
r
"-JETTCJK-i; TÁÍSUUT*
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B n d a p i Ü l l ő i - ű t SS. szál Kéziratokat a szerkesztőség nem
AZ OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I . Az 1897. február hóban fizetett alapitványi kamatok és tagsági évdijak nyugtázása. XIY. tenyészállatvásár.
M
N?
Saághy Gyula, Saághy Ferencz, Safáry Gyula, Sármezey Árpád, Schrikker Imre, Schaffer Nándor, Sigray Pál, Schik Emil, Sierbán János, Schmidt Emil, Schlothauer Ferencz, Sedimayer E. C., Soóky Andor, Scitovszky János, Somogyi János, Suschka Richárd, ifj. Sváb Sándor, Szabó Ernő, Szabó László ifj., Szatmári püspökség hidvégi gazdasága, Szentkirályi Kálmán, Szerencs János, Szerb György, ifj. Széky Péter, Szilágyi Károly, Szilágyi Péter, SzkaJla Ferencz, Tahi István, Török Gyula, szendrői, Tokody Ödön, Tóth Lajos, Tóth Lőrincz, Ugrón Ákos, Vargha Béla, Váczy Ambrus, Vojnich Oszkár, Weiler Géza, dr. Velics Antal, Weltner Jakab, Wiczmándy Ödön, Wippern Frigyes, Závodszky Gyula, Zsámbokréthy Emil 10—10 frtot. Lukáts Antal 6 frt 50 krt, Dorner Sándor, Grünfeld Ignácz, Kohn Jakab, Mészáros Ferencz, Szemes Árpád 5—5 frtot. Konkolyi Elemér 4 frtot, Liptay Jenő 1 frtot, 1898-ra. Holényl Ferencz 10 frt, M. kiviteli és csomag sz. vállalat 10 frt, Grünfeld Ignácz 5 frt.
A „Bereezki emlék"-re f. é. február havában következő adományok folytak be az OMGE. pénztárába. Horváth Antal ügyvéd ur Pécsről küldött 3 frtot. A Pestmegyei Gazd. Egyes, gyűjtött 22 frtot. Ezen összeghez hozzájárultak: Horváth István ur ós N.-Kőrös városa 5—5 írttal, Darányi Béla és Roth Ignácz urak 2 frttal, Brandt Vilmos, Antos János, Alberti község, Sárkány József, Gosztonyi Tibor, Benedicty Gyula urak 1—1 frttal, dr. Babó Mihály, Biró Bertalan, Szalay Lajos, Heíster Ádolf urak 50—50 krral. Gyűjtés eredménye február 28: 1071'43 frt.
Kertészeti és gyümölcsészeti szakosztály ülése. (1897. február 26.) Jelen voltak báró Lipthay Béla elnöklete alatt gróf Dessewffy Aurél az OMGE. elnöke, Báró József, Böszörményi Emil, Farkas . Mihály, Oalgóczy Károly, Grimm György, Havas Ferencz, Hatolkai Mihály, Kodolányi Antal, Lipthay Ágost, Löcherer Andor, Mihályi Péter, Molnár István, Nedeczky Tibor, Nyegre Sándor, dr. Sontagh Antal, Sorecz Lajos, Szappanos Sándor (N.-Körös város kiküldötte) Szevera Károly, Szabó Ferencz szántói, Szeöke Barna, Urányi Imre, Wilfing Nándor és gr. Zselénski Bóbert szakosztályi tagok. Az egyesület tisztviselőkara
M e z ő g a z d á k S z ö v e t k e z e t e B u d a p e s t A l k o t m á s i y - u t c z a 31. s z á m .
Tavaszt mag-árjegyzékünk megjelenvén, ajánljuk azt a tisztelt gazdaközönség* szíves figyelmébe é s kívánatra bérmentve megküldjük. M a i szántunk 16 oldal.
KÖZTELEK, 1897. MÁRCZIUS HÓ 3. részéről: Forster Géza igazgató, Bubinék Gyula ügyvezető-titkár, Szilassy Zoltán szerkesztőtitkár, Jeszenszky Pál társszerkesztő és Buday Barnabás segéd-titkár, mint előadó. Báró Lipthay Béla szakosztályi elnök üdvözölvén a nagy számban megjelent tagokat, megnyitja az ülést, melynek első tárgya a dr. Kerékgyártó Elek által nádból konstruált ojt:ványvédő köpenyegek bemutatása. Előadó dr. Kerékgyártó Elek által részint nádból, részint sásból konstruált ojtványvédő köpenyegeket bemutatja a szakosztálynak; a köpenyegek 1—1*5 méter magasak s 15—25, illetve 32 cm. szélesek s főként nyulak és egyéb állatok által okozni szokott rongálások megakadályozására szolgálnak. A szakosztály konstatálja, hogy az ojtványvédő köpenyek méltányos árak mellett rendeltetésüknek megfelelőek. Dr. Tóth Imre javaslata a közutaknak gyümölcsfákkal való beültetése tárgyában. Előadó": dr. Tóth Imre bányakerületi főorvos ur a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez javaslatot nyújtott be, mely az utak szélének béfásitásáról szóló törvény módosítását czélozza s javaslatát' megküldte pártolás végett az OMGE. választmányához, mely azt a kertészeti szakosztályhoz utalta tárgyalás végett. Mivel a javaslat az illető törvényezikknek egész lényegét kimeríti, felolvassa a javaslatot, mely a következő: „Az országos, megyei és községi utak szélei 10—15 méternyi távolságban egymástól és az ut szélétől, illetőleg az utmelletti ároktól kifelé legalább is félméternyire a vidék éghajlata, talaja és fekvésének megfelelő leginkább őszi és téli nemesfaju alma-, körte- vagy diófákkal beültetendők. Ezen gyümölcsfáknak kiültetése és állandó gondozása a községek feladata lesz; akiültetésre alkalmas csemetéket és a hozzá szükséges karókat az állam szolgáltatja. A község határában kiültetett gyümölcsfák után eredő jövedelem, egyik félét a község élvezi, a jövedelem másik félét pedig az államnak szolgáltatja be. Minden község a ráeső jövedelemnek 80%-át a népnevelés előmozdítására használja: jelesül a néptanítók fizetésének jobbítására, a szorgalmas tanítók jutalmazására, a népiskolák, óvodák építésére, felszerelésere, a szegény tanulóknak tanszerekkel és másképpen is való segélyezésére stb. Az évi jövedelemnek 20°/o-&t pedig ugyanezen czélra, a népnevelés jövő nagyobb szükségletének biztosítására tőkésiti. Az állam a gyümölcsfák jövedelméből a neki jutandó 50%-nyi részt hasonló módon használja fel azon vidékek iskoláinál, hol hasznot hozó gyümölcstenyésztést űzni nem lehet. A gyümölcs értékesítésének ellenőrzésével az állami pénzügyőrség bizatik meg, a gyümölcsfák tenyésztése feletti felügyelet és ellenőrzésre kerületenkint országos felügyelők állitandók, kiknek javadalmazása idővel a gyümölcs utáni jövedelemből fedeztetik." Humánus szempontból véve Tóth Imre javaslatát örömmel üdvözölné, azonban a gyakorlati kivitelhez jelentékeny kétségek fűződnek. A tervezet nem egyéb mint az államszocziálizmusnak propogálása oly téren, a melyen ezt a körülmények egyátalán nem indokolják. Tóth számítása szerint a. befásitási műveletre 40 millió forintra van szükség, ebből a facsemeték és karók ára 14 millió, 10 évi fentartási költség 26 millió frtot tenne ki. Esnék e szerint egy-egy községre 10 évi fentartás czimén 3900, az az évente 390 frt. Miért. viselnék a községek ezt a reájuk eső terhet, a mely sohasem térül vissza? Humánus czélokért? Ezek aligha lelkesítik a mi népünket. S honnan veszik a községek a fedezetet?. Uj adónemet teremtsenek? Hisz ez gyűlöletessé tenné az egész intézményt. Utal ezután előadó a gyakorlati ne-
hézségeire, a melyek az egész tervezetet illuzóriussá teszik. Bármely üdvösnek és humánusnak tartjuk tehát magát az eszmét, amely a közutak befásitását a tanügyi czélok szolgálatában igyekszik megvalósítani, mégis tekintettel a gyakorlati kivitel útját álló i nehézségekre, a terv fölött, melytől czélhoz vezető eredményeket nem várhatunk, napirendre kell térnünk. Miután azonban kívánatos volna a mezőrendőrségről szóló törvények oly módosítása, hogy ezzel a közutaknak gyümölcsfákkal való beültetése lehetőleg propagáltassék, ennélfogva tiszteletteljes javaslatom az, hogy mondja ki a szakosztály, miszerint Óhajtandónak tartja a közutak befásitását elrendelő 1894. XII. t.-czikk 47. §-ának olyképpen való módosítását, hogy mindenütt ott, ahol ezt a természeti s talajviszonyok lehetővé teszik, a közutak szélei gyümölcsfákkal ültetendők be. E végből az állami utakra nézve a kereskedelmi minisztérium felkérendő, hogy az állami közutak gyümölcsfákkal való beültetésének jó példájával járjon elől. A törvényhatósági és községi utak beültetésének joga az utakat érintő földek tulajdonosait illesse meg. Amennyiben a földtulajdonosok a befásitást záros határidő alatt végre nem hajtanák, az ültetés és a kiültetett fák után eredő haszon élvezetének joga az illető községekre száll át. A kiültetendő gyümölcsfacsemeték fajtája törvényhatósági terűi etenkint állapítandó meg. Molnár István szerint dr. Tóth Imre javaslatában a jóakarat az, a mi feltétlen méltánylást érdemel. A kivitel módozatai azonban nagyon ideális alapokra vannak fektetve, mely keresztülvihető nem lenne. Szóló azt hiszi, hogy e tekintetben az államnak kell elől menni s jelenti a szakosztálynak, hogy már az idei tavaszszal megkezdi az állam a fásítást néhány vonalon, Pozsonymegyében a galgóczi vonalon, a Vágvölgyben, Nyitramegyében, Torda-Aranyosban, továbbá Budától Ujszőnyig. Az utmesterek részére Budán, Kassán és Nyitrán 8 napos tanfolyamok fognak a gyümölcsfaültetés- és ápolásról tartatni s az idén már 21,000 fát ültetnek ki. Az állam 10 évet szabott ki arra, hogy a 8643 kméternyi állami utat befásitsa. Hozzájárul különben az előadó által előterjesztett javaslathoz. Gróf Zsélénski Bobért szintén hozzájárul a javaslathoz s örvendve veszi tudomásul a Molnár min. biztos által felhozottakat. Bámutat arra az anomáliára, hogy saját esetében a közutakra kiültetett fasort az állámépitészeti hivatal kivágatta. Tehát, míg egyfelől a törvény e befásitásra serkent, addig másfelől a kész ültetvényt kiirtják. Óhaj tandónak tartaná, ha a vonatkozó törvények oly szabatosan volnának megalkotva, hogy e részben minden téves értelmezést kizárnának. Galgóezy Károly Tóth Imre eszméit a nagyobb birtokosok figyelmébe ajánlandónak tartja. Szappanos Sándor a javaslatot kiegészítené azzal, hogy kérje az OMGE. a törvény szigora végrehajtását azokkal szemben, kik az útszélre kiültetett csemetéket kitördelik. Lehetne különben a városok és községeknek is figyelmükbe ajánlani s buzdítani őket arra, hogy a községi dülőutakal befásitsák. Az ellen, hogy a kiültetett csemetéket kitördelik, nincs más védekezés, minthogy helyette azonnal ujat ültessünk. Molnár István, báró Lipthay Béla és Löcherer Andor hozzászólása után a szakosztály az előadói javaslatot elfogadja.
18. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. magában foglaló füzetnek újból való kiadását és kibővittetését kéri. A földmivelésügyi miniszter készséggel teljesíti az OMGE. kérelmét. Örvendetes tudomásul szolgál. Ezután bemutatja előadó a miniszter által megküldött s a nagyban termelésre kijelölt gyümölcsfajtákra vozatkozó jegyzéket, melyből a szakosztály 100 további példányt kér. Gyümölcsértékesitö Szövetkezetek.
Forster Géza igazgató: Magyarország gyümölcstermelése az utóbbi időben meglehehetős lendületet vett és szüksége forog fenn annak, hogy a gyümölcs értékesítéséről is gondoskodás történjék. A termelés legnagyobb akadálya eddig az volt, hogy a termést értékesíteni nehéz volt, mert a termelök nagyrésze oly számos fajtát termelt, hogy egy-egy minőségből nagyobb mennyiséget piaczra hozni lehetetlen volt. Az értékesítés kérdése ugylátszik, megfog oldatni azáltal, hogy Budapesten a vásárcsarnokok felépíttettek, félő azonban, hogy a termelők azon gondolattal, hogy a csarnokokban gyümölcsük jó áron értékesítésre talál, oly mennyiségben fognak esetleges termés esetén a vásárcsarnokokba gyümölcsöt küldeni, hogy a főváros közönsége a termést felvenni nem lesz képes, az árak lenyomatnak és így a vásárcsarnok diszkreditálva lesz s a termelők kedvüket vesztik, hogy nagyobb mennyiségben termeljenek. Gondoskodni kell tehát a gyümölcs értékesítéséről, erre ugyan nehéz módozatot találni azért, mert a gyümölcs oly czikk, amelyre a mi változó klimatikus viszonyaink között állandó értékesítő szervezetet felállítani nem lehet, ezért a szakosztály t. tagjai részére megküldött tervezetben is az alakítandó szövetkezetek ideiglenes voltára helyeztetett fősuly. Legújabban megnyílván a budapesti vásárcsarnokok, ez képezheti gyümölcsértékesítésünknek központját, ezen központban a gazdáknak van már egy képviselőjük a „Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete", ezen szövetkezetet összehozva a vidéken alakítandó gyümölcsértékesitő ad hoc szövetkezetekkel, egy szervezet képződhetik, mely pár év alatt teljesen kezébe vehetné a gyümölcs értékesítését; s erre vonatkozólag egy kidolgozott mintát, midőn beterjeszteni szerencsénk van, szabadjon azt az igen tisztelt szakosztály szíves figyelmébe ajánlani. Ezekből kifolyólag szabajdon a következő határozati javaslatokat a t. szakosztály figyelmébe ajánlunk, hogy azokat az igazgató-választmány elé érdemleges elintézés végett beterjeszteni kegyeskedjék. 1. A „Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete" felkérendő, hogy a budapesti központi „Vásárcsarnok" utján a gyümölcsértékesítésnek a központi vezetését vállalja magára. 2. Felhivandók a vidéki gazdasági egyesületek, gazdakörök, városi és községi elöljáróságok, hegyközségek; miszerint a maguk kebeléből szövetkezeteket alakítsanak termelési vidékek* szerint a gyümölcsértékesítés szempontjából és ezen vidéki szövetkezeteket a központi szövetkezettel hozzák érintkezésbe. 3. Felkérendő a földmivelési miniszter, miszerint ezen gyümöcsértékesitési szövetkezeteket erkölcsileg és anyagilag támogassa és pedig kegyeskedjék egy oly szubvenczióban részesíteni eme szövetkezeteket, hogy azok külföldi összeköttetéseket szerezhessenek, vagy pedig küldjön ki a miniszter külföldre egy állami szakközeget, aki a gyümölcs értékesítési piaczokat felkeresse és ott megbízható összeköttetéseket létesítsen; erkölcsileg pedig támogassa Földmivelésügyi miiiiszeri leirata gyümölcs- a földmivelési miniszter ezen eszmét oly mótermelők jegyzéke ügyében. don, hogy a gazdasági tudósitókat, gazdasági Előadó: felolvassa a földmivelésügyi mi- vándor tanárokat, gazdasági tanintézeteket, niszternek leiratát az OMGE. azon fölterjeszté- földmivesiskolákat, vinczellérképezdéket utasítsa sére, melyben a gyümölcstermelési adatokat arra, miszerint azok a gvümölcsértékesitő szö-
IS. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. vetkezetek alakítására befolyjanak, azokat kellő támogatásban és útmutatásban részesítsék. , 4. Felkérendő Budapest székes-főváros! közönsége, miszerint Magyarország gyümölcsértékesítésének összpontosithatása szempontjából a gyümölcsértékesitési szövetkezeteket erkölcsi támogatásban részesítse és miután ezen közgazdasági ág fejlődésében lévén, támaszra szorul: lehetőleg, hasson oda, hogy a : központi vásárcsarnok e tekintetben a gazdaközönség rendelkezésére álljon és a székesfőváros közönsége a szükséges helyiségeket a : központi „Vásárcsarnok "-ban méltányos módozatok mellett bocsássa a czél szolgálatába. Molnár István jelzi, hogy a miniszternek gondoskodása tárgyát képezi, hogy a külföldön k h ált Oroszországban a gyümölcskivitelnek teret szorítson. Elfogadja a javaslatot. Mihályi Péter örömmel üdvözli az OMGE. kezdeményezését s készséggel fogad minden oly lépést, melynek révén a külföldi kivitelre utat nyerünk és a gyümölcsértékesítést biztosítjuk. Szerencsés eszme szerinte az, h a a vásárcsarnok szövetkezet veszi kezébe a vezetést. Elfogadja az igazgató által beterjesztett határozati javaslatot, valamint a tervezetet is. A szakosztály hosszabb vita u t á n a beterjesztett javaslatot elfogadta és a választmányhoz beterjeszteni határozza. A gyümölcsértékesitési szövetkezetek alakítására vonatkozó terveztet némi stiláris módosításokkal szintén elfogadták.
Mezei munkások követelései. A képviselőháznak földmivelésíigyi vitája alkalmával Tallián Béla képviselő rámutatott az agrárszoezializmus nagy elterjedettségére és figyelmeztette a kormányt, hogy foglalkozzék ezen kérdéssel és iparkodjék h a b á r kivételes rendszabályokkal is annak folytonos terjedését meggátolni. Akkor azt állították, hogy Tallián igen sötét színekkel festi a helyzetet. Különösen helytelenítették azon javaslatát, hogy szükség esetén a sajtószabadság megszorításával is korlátozandó volna a népnek erkölcseit megrontó irodalmi t e r m é k e k terjesztése. Azóta lezajlott a budapesti agrárszoczialista kongresszus ős az elhintett vad mag érni kezd és a veszély sokkal közelebb van hozzánk mezőgazdákhoz, mint azt sokan hinni szeretnék. Minden attól függ, hogy sikerül-e a szoczialistáknak m i h a m a r a b b általánosan szervezkedni és körükbe vonni hazánk összes mezei munkásait ? ez esetben m á r az idei aratási évad kezdetén egy oly katasztrófának néznénk elébe, amely a magyar mezőgazdaságot alapjában támadná meg és sok milliónyi értéket semmisíthetne meg. A mezei munkások s z t r á j k j a egészen másnemű, mint a gyármunkásoké. A gyáros, ha munkásai sztrájkolnak b e c s u k a t j a a kapukat, esetleg rendőrökkel őrizteti magát és v a gyonát és azt m o n d j a én várhatok. Nem igy a gazda. Ha ennek g a b n á j a beérett és az aratók megtagadják a munkát, mit t e s z ? folyamodik a közigazgatási hatósághoz, ez ha van éppen kéznél csendőr és a munkások helybeliek, ugy kiállitatja azokat, ha pedig m á s j á r á s vagy éppen m á s megyebeliek, akkor átír felettes hatóságukhoz, hogy az kisértesse k i j ő k e t ; ez meg is történik, azonban alig távozott a csendőr, már az arató is tömegesen megszökik. Ha azután másodszor is meghajtva újból elszökik, a hatóság ugyan b e z á r a t j a őket, de ebből a gazdának semmi haszna sincsen, a huza-vona alatt g a b n á j a elérik, értékében vészit, sok kihull, esős idő esetén pedig teljesen megromlik. Ha m á r ez áll a szórványos sztrájknál, mi fog történni, ha az izgatók által felbujtott nép országszerte egyszerre kimondja a s z t r á j k o t ? Ebben az esetben a gazda védtelenül, a hatóság pedig tehetetlenül lesz kénytelen nézni a temérdek
KÖZTELEK, 189?. MÁRCZÍUS HÖ 5. érték pusztulását anélkül, hogy elégtelen eszközeivel segíteni tudna rajtunk. Ekkor be fog következni azon állapot, melyet a kongresszuson hirdettek, hogy tudnillik ők fogják a gazdáknak a föltételeket diktálni, mely esetben azután a gazda vagy sírva nézi egész évi fáradozása gyümölcseinek tönkremenetelét, vagy kénytelen lesz termésének negyedrészét odaadni munkabér f e j é b e n ; igy is ugy is a tönk szélére jut, mert esetleges általános sztrájk esetében a legkevesebb gazda lesz abban a helyzetben, hogy az emberi munkás kezet gépek alkalmazásával pótolhassa. A budapesti agrár-szoczialista kongreszszuson hozott határozati javaslatokon különben az első pillanatra meglátszik, hogy azt az iparnak nemzetközi szoczialista professzionatus izgatói sugallták. Nincsen azoknak egyetlen p o n t j a sem, mely egy esetleges törvényhozási tárgyalásnál alapul vagy kiindulási pontul volna használható. Oly abszurd követelésekkel állnak elő, a melyeknek csak felében való teljesítése a gazdálkodást a jövőben lehetetlenné tenné. Ott van például az általány m u n k a megszüntetése ; ez m a g a oly veszélyt rejt m a g á b a n a gazdára, a melynek hordereje kiszámtihatatlan. Ugyan hány napszámost kellene fogadnunk például 100 pár szakmányban dolgozó aratónak helyettesítésére és hol vennők ezeket gyér népességünk mellett. Ez az egy tétel elvinné termésünk egynegyed részét. Ott v a n a munkaidőnek egyelőre (tehát n e m is véglegesen) 12 órára leszállítása. Aratáskor kezdenők a munkát reggel 6 és végeznők este 6 órakor. Vájjon mikor végeztetnék be ily módon az aratás, és ebből kifolyólag kedvezőtlen idő esetén mennyi érték m e n n e évenkint tönkre. A robotmunkát végképp megakarják szüntetni. Miből áll ez a r o b o t m u n k a ? Adunk aratóinknak egy vagy két hold kukoriczaföldet, azt szépen megszántatjuk nekik kukoricza ős burgonya alá, a termés egészen az övék. Ezért azután a helyi viszonyok szerint szolgálnak annyi, a mennyi gyalog napszámot. Ez a földrobot. Már most, h a a gazda n e m lelketlen uzsorás, a ki munkásainak véres verítékén a k a r j a gazdaságának egyensúlyát a régi színvonalon fentartatni, és a szolgálandó napszámok minimumával megelégszik, akkor teljesen egyre megy, ha ezen egy vagy két hold föld nap1 számért vagy készpénzért adatik az illetőnek bérbe, a fő a dolog érdemére nézve, hogy a fenti napszámmennyiség ne képezzen uzsorakamatot. V a n még egy n e m e a robotnak, az úgynevezett lójárás, ez a z o n b a n viszonylagos kötelezettségen alapszik és hazánkban tul a Dunán általánosan el van terjedve. A gazda ugyanis az egész aratás t a r t a m a alatt ellátja az aratót egy ivóvizhordó fogmánynyal és ezért az arató köteles egy bizonyos számú — rendszerint u g a r b a vetett — takarmánynövényt letakarítani és felgyüjteni; ezén munka mennyiségéhez is fér kérdés még igen sok hel y e n ; de viszont a m u n k á s n é p j a v á t szivén hordó gazda már itt is régen megvonta a kellő határvonalat. A többi, az aratáshoz kötött köteles munkáért minden tisztességes gazda csak ugy megfizet a munkásnak, mintha napszámban tenné azt. Hogy ezen a téren is történik zsarolás, az tagadhatlan, hisz a birtoknak is meg vannak a hiénái csak ugy, mint a társadalom más rétegeinek, ezeket teljesen kiirtani legfeljebb boykott u t j á n lehetne. A mi megtévedt szoczialistáink még tovább mennek. Meg akarják a cselédtörvényt szüntetni és a cselédet is — valószínűleg ez az ideáljuk — oly egyénül tekinteni, aki évad szerint újból és újból alkuszik meg a munkaadóval bérére nézve, vagy pláne a z t g o idolják — mert ennek kifejezést n e m adtak határozati javaslatukban — hogy azon egyén is, aki a jövőben hivatva lesz a gazdasági haszonállatokat gondozni, azokkal fuvarba járni, szántani,
vetni és mindennemű gazdasági munkát vé gezní, napszámosul tekintessék, naponta 12 órát dolgozzék és h a korábban jelenik meg az istállóban," vagy valami távoli fuvar esetén tul szolgál a megszabott időn, ez neki külön bonifikáltassék ? Vájjon igy gondolják-e ezt a szoczialista próféták, azt n e m t u d o m ; de azt tudom, hogy ha ez igy lenne, abban az esetben minden gazda rövid időn megszöknék birtokától és a föld értéke annyira leszállna Magyarországon, hogy az állami tönk és vele hazánk végpusztulása csak rövid idő kérdése lenne. A cselédkérdésnél viszont n e m hallgathatom el, hogy a lakásviszonyok egyfelől, a vasárnapi munkának megoldása másfelől, sürgős intézkedéseket igényelnek; mert tagadhatlan, hogy igen sok helyen a cseléd ázsiai piszokban fetreng, gunyjára a közerkölcsiség ős szeméremérzetnek. Vasárnapi munkával pedig sok lelketlen gazda m a is túlterheli nyomorult cselédjét akár kell, akár nem, anélkül, hogy ezért jól megérdemlett külön díjazásban részesítené azokat. Ez is egyik oka a folytonos cselédvándorlásnak. Hiszem azonban, hogy ezen bajokon a közel jövőben a törvényhozás segíteni fog. Lintner Sándor.
Közöljük a czikket, mely több figyelemreméltó s alapos megjegyzést tartalmaz, anélkül azonban, hogy a szerzővel minden tekintetben egyetértenénk. Kormányintézkedésekre sok tekintetben szükség van a káros izgatás meggátlására, a munkások megélhetésének és keresetének biztosítására. A mi a mezőgazdák helyzetét illeti szemben az agrár szoczialis mozgalmakkal, szerzőnek e részbeni fejtegetéseit részünkről is helyeseljük. Az általános munkássztrájk lehetőségével szemben azonban vigasztal bennünket az a körülmény, hogy a munkaadók iránt támasztott követelmények éppen a mezei munkás nép érdekeit s óhajait egyáltalán n e m juttatják kifejezésre, h a n e m ezek inkább csak a mezei munkás nép helyzetét n e m ismerő szoczialista vezetők által ráoktrojált követelések és éppen azért nem valószínű, hogy ezeknek kongresszusi határozatoknak az érvényesítése érdekében a mezei népesség a sztrájk fegyverét alkalmazásba venni csak meg is kísértené. Szerk.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezey Gyula.
Ártalmas-e a könnyezés a szőlőtőkére ? Ha a szőlőt tavaszszal megmetszük, meleg napokon a metszés után nemsokára, sőt az elkésett metszésnél mindjárt a metszés alkalmával, vizenyős, kissé ragadós anyag szivárog ki a venyigéken ejtett sebeken, s a gazdák, ilyenkor azt mondják, hogy a szőlő „TcönnyeziV A könnyezés időszakonként hol gyengébb, hol erősebb s néha, különösen a rövid metszéseknél, egyideig szinte csurog a szőlő könnye. A gazdák n e m szívesen látják a szőlő erős könnyezését, s hogy az kisebb legyen, siettetik a metszést, vagy ha lehet, őszszel metszenek. Abban a hitben, hogy a szőlő könnyével a szőlő nagyon sok építőanyaga vész kárba, a szőlőmüvelők általában azt vallják, hogy a könnyezés a tőkéket nagyon gyengíti. czimü Dr. L. Weigert a „ Weinlaube" folyóirat legutóbbi számában igen érdekesen ir e tárgyról, miért is czikkét a következőkben ismertetjük.*) A tapasztalatok^ azt tanúsítják, hogy a gyengénnövő tőkék csak igen keveset könnyeznek, ugy, hogy a könnyezés egész időszaka
3Ö4 alatt a tőkéből kifolyó nedv n e m igen tesz ki többet -Vio-ed liternél, holott a b u j á n növő, erősen szétterjedt tőkéknél 15 liternyit is kitesz a könyezés alkalmával beálló nedvveszteség. A szőlő könnyének vizsgálatai szerint a könny tulnyomólag vizből áll, a melyben némi ásványi anyagot, de organikus anyagot is. ki lehet mutatni. A szőlő könnyében az ásványi anyagok körülbelül 0 ' 0 7 % - o t , az organikus anyagok pedig körülbelül 0:14°/o-ot tesznek ki nagy átlagban. E • szerint 1 liter könnyben körülbelül 0'7 gramm ásványi anyagot vészit a szőlőtőke. De mivel nálunk általában egy-egy szőlőtőke könnye nem igen h a l a d j a meg a 0 1 25 liternyit, egy-egy tőke vesztesége csak 0'175 grammnyi ásványi anyag, a mi annál kevésbé birhat valami befolyással a tőke gyengítésére, mert e veszteség nagy része az esővízzel ismét a t a l a j b a folyik s igy a tőke által megint felvétetik. Ez a veszteség oly csekély, hogy kisebb annál, a mikor a tőkéről egy olyan picziny fürtöt tépünk le, a melyből körülbelül csak 50 em 3 -nyi must lenne, tehát annyi, a mennyivel egy kis pálinkás pohár megtelnék. Pedig tudvalevőleg mi csupán a mustban 20-szor, sőt többször annyi ásványi anyagot veszünk el a tőkétől. Hol v a n még az az ásványi anyag, mely a lemetszett venyigék . s egyéb fás részekben, továbbá a válogatás alkalmával kitört zöld hajtásókban, a csonkázás alkalmával és a fattyazásnál nyert zöld h a j t á s o k b a n s az őszszel. lehulló levelekben vonatik el a tőkétől. Ha mindezeket számba veszszük, az az ásványi anyag, a mi a könnyezésnél veszendőbe megy, csak nagyon parányinak fog feltűnni s igy lehetetlen, hogy ez gyengítse a tőkét, mikor a fentebb emiitett nagy anyag- . veszteséget (okszerű mivelésnél) a tőke évrőlévre képes kibírni. A mi a könnyezés okát illeti, elsősorban a gyökérnyomás az, a mely a gyökerek által felvett vizet s az e vizben foglalt ásványi anyagokat a növényben felfelé h a j t j a . Ha azután a tőke meglevelesedik, ugy a levelekk tevékenysége is mintegy felfelé szivja a vizet*. Ugyanis a talajból felvett viz egy része a levelek alsó lapján elhelyezett légréseken folyton elpárolog, másrészt a növekedésnél használtatik fel, mert a zöldhajtások edényei és sejtjei nagyon jeletékeny mennyiségű vizet tartalmaznak. Hogy a könnyezés folyamatát megérthessük, felemiitjük, hogy minden m a g a s a b b rendű növényt kétféle elemből képzelhetjük alkotottn a k ; egyrészt különféle alakú sejtekből, másrészt e sejtekbe ágyalt csövekből, edényekből. Az edények és a sejtek habár az ép növényb e n zártak, nincsenek ugy alkotva, hogy a bennük található anyagok az e^yik sejtből a másikba, vagy a sejtekből az edényekbe ne jutnának, sőt ellenkezőleg az anyagok sejtrőlsejtre vagy az edények és a sejtek között egymással közlekedhetnek. A tőke fatestének külső része, az úgynevezett „szijács" főleg az, a melyben a talajból feljrett viz a gyökéren át egészen a tőke legszélsőbb elágazásáig vándorol, még pedig a szijacsban levő fásedényekben. De ezeket a fásedényeket sejtek veszik körül, s igy midőn az ásványi anyagokat a talajból felvett viz emez edényekben felfelé vándorol, az edényeket. körülvevő sejtekből némi organikus anyag is préselődik a vándorló vizbe. Innét van azután, hogy a szőlő könye az ásványi anyagokon kívül organikus anyagokat is tartalmaz. Mint fentebb emiitettük, minden riövény, ha az sértetlen állapotban van, egy zárt csőrendszert alkot. Ha már most ezt a csőrendszert valahol elvágjuk, ugy olyankor, a midőn a növény levelei még nem fejlődtek ki, amidőn tehát a gyökerek által felvett viz sem a párolgásra, sem a növekedésre n e m használtatik fel, *) Lásd: „Die Weinlaube", 1897. évf. 8.- sz.
KÖZTELEK, 1897. MÁRCZIUS HÓ 3. ez a viz a sebhelyen ki fog ömleni, szóval a könnyezés áll be. A könnyezés azonban n e m tart soká, mert a sebhelyen nyitott edények nemsokára eltömetnek. Az eltömés vagy azáltal megy végbe, hogy a növény mézgát választ ki s ez dugaszolja be az edényeket, vagy azáltal, hogy az edényeket körülvevő sejtek az edények falán át benőnek az edényekbe s azokat zsákok m ó d j á r a eltömik. Az edényeket körülvevő sejtek ilynemű benövéseit a botanikában t'hylláknak nevezik. Ha őszszel metszünk, ilyenkor egyrészt azért, mert a talaj ekkor szárazabb mint tavaszszal, de egyéb okok miatt is, a gyökérnyomás kisebb s e miatt csak kisebbszerü könnyezés állhat be. Tavaszig azután a seb egyrészt, az emiitett módokon bedugul, másrészt be is száradhat, amely utóbbi folyamat éppoly hatású, mint a betömődés. Annak, hogy a metszést a könnyezés miatt végezzük el őszszel, n e m igen van értelme. Hogy délibb vidékeken m á r őszszel metszik meg a szőlőt, azt n e m azért teszik, hogy csekélyebb legyen a könnyezés, h a n e m azért, mert az enyhe ősz lehetővé teszi ezt a munkát, másrészt mert nem kell attól tartani, hogy a téli fagy egy második tavaszi metszést tesz szükségessé. Az olyan vidékeken pedig, ahol tavaszszal szokás a szőlőt metszeni, ennek főoka az, hogy nagyon sokszor a : metszésnek ahhoz kell alkalmazkodni, . hogy minő ikárt tett a tél fagya a tőkékben. #
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Monostori Károly.
Mesterségesen zsírozott tej föletetése. (Felelet a 125. sz. kérdésre.) Sokszorosan bebizonyosodott tény az, hogy a növendék borjúnak, különösen ha nem felhizlalni, h a n e m tenyészállattá felnevelni kívánjuk, legalkalmasabb tápláléka az anyatej, friss és teljes, le n e m fölözött állapotban, mert ez olyan összetételű, hogy az állat életének első heteiben mindazon anyagokat kellő minőségben és mennyiségben a szervezetbe juttatja, amelyre és a minőre ott szükségük van. Nem lehet azonban elvitatnunk, hogy a szeparátorokból kikerülő sovány tej is, fehérjéb e n és sókban való gazdaságánál fogva egyike azon tápszereknek, a mélyek a szóba hozott czélra okkal-móddal felhasználhatók. A czentrifugból kikerülő friss soványtejnek tartalma ugyanis középszámitítesal a következő : Száraz a n y a g . . . . . . ÍO'O % Légenyes anyag . . . . 3:5 „ Légenytelen anyag . . . 5*0 „ Zsír ' 0-7 „ Hamu . . . . ... . . , 0'8 „ E szerint a zsir az, a mi aránytalanul kevés b e n n e s kivált ezt szükséges valami m ó don pótolni, hogy oly összétételüvé váljék, a mely a teljes tejet .megközelítse. Annyi bizonyos, hogy a tej vaját egyéb zsírral csak tökéletlenül lehet helyettesitteni, még pedig egyfelől zsírban gazdag magvak lisztjével, avagy olajgyári hulladékokkal vagy végre tiszta kész zsiradékokkal, a minő a kérdésttevő által felhozott halzsir és faolaj is. Hazai viszonyaink között a csukamáj olaj és aixi faolaj szóba azért n e m jöhet a borjú táplálásban, mert ez anyagok közönségesen drágábbak, mint a vaj, melyet a tejből kivettünk, jól sejti azonban kérdésttevő, hogy ott, a hol a olajok aránylag olcsók, a borjú táplálására soványtejben elkeverve — felhasználtatnak. Minthogy tehát ezen anyagoknak az igénybevételét a jövedelmezőség szempontjából épp oly kevéssé ajánlhatom, mint a sovány tejnek egymagában való etetését, tekintve, hogy
i s . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. ez még fehérjepocsékolással is jár, nincs m á s hátra, mint felhívnom figyelmét a Köztelek f. évi 12-ik számában foglalt 75. számú feleletemre. Minthogy azonban nincs kizárva, sőt igen valószínű, hogy e feleletemet kérdésttevő ismeri s hogy az abban mondottak értelmében eljárni lukrativnak nem találja s illetőleg, hogy köti magát ahhoz, hogy sovány tej és zsir az, ami viszonyai között b o r j a i , felnevelésére egyedül indokolt: szívesen szolgálok a következő felvilágosításokkal is. Zsiradék és olajféléket hízó borjaknak adott sovány tejbe szokás keverni, de bizonyos, hogy tenyésztésre szánt borjaknál —különösen, ha mint kérdésttevőnél — nyugati fajtáról van szó, nem képez lényeges hátrányt, hogy két hónapos korukig esetleg a kelleténél erősebben elzsirosodnak, vagyis tehát feltétlenül károsnak nem mondható a jelzett eleségnek nyújtása, s eszerint r á a d h a t j a magát kérdésttevő, arra, hogy borjait — a fecstejnek 3 — 4 napig való nyújtása. után — zsírozott vagy olajozott sovány tejen tartsa. Az eljárás ez esetben a következő l e h e t : Három-négy napig a megszületés után, kolosztrum tejet ad tehát a borjúnak, az 5-ik n a p o n .a fecstej Vs-adát levonja és zsiradékkal kevert sovány tejjel pótolja, a 6-ik n a p o n másik 3-adát v o n j a le és pótolja, a 7-ik napon végre a 3-ik harmaddal tesz igy, a további időben pedig a 8 hetes korig kizárólag sovány tejet ad, nemkülönben zsiradékkal kevert állapotban. És pedig, ez eleséget mindvégig friss é s ' langyos minőségben itatja a borjúval az alább jelzett melléktakarmány kíséretében és adagban, elkészítvén a zsírozott tejet, mindannyiszor frissiben, a következőképpen. Elkever az egyszeri adagul szolgáló sovány tej minden literjébe 40 g r a m m olvasztott borjufagygyut, habverővel való folytonos kavarással, avagy 30 gramm lenmag-, vagy tökmagolajat friss, melegített állapotban. Ezen mennyiségű zsiradék körülbelül helyettesíteni fogja a teljes tejnek egy literjében foglalt 30 grammnyi vajtartalmát, s h a ez ekként készített tejből 7 n a p o n át az imént mondott módon nyújt állatainak, megközelítőleg oly anyag jut beléjük, amely a teljes tejnek leginkább megfelel. Minthogy azonban a soványtejből hiányzó szénhydrátmennyiséget is pótolni czélszerü, rákapatja borjait 3 — 4 hetes korukban finom szálú, jó szénára (naponta 250 gramm) esetleg még valami csekély mennyiségű korpára, vagy d a r á r a (naponta 250 grm), hogy igy eleségük száraz anyag tartalmát és teriméjét is növelje, vagyis tehát takarmányozásának egész menete lesz a következő: 1 — 4 n a p i g szopatja, vagy itatja az anyaállat első teljes tejét, egy adagra a magzat súlyában képest 1 — l V s l i t e r t , 4-szari napiadagra, tehát 4 — 6 litert; az 5-ik n a p o n a teljes tej Vs-át levonja ós pótolja ugyanannyi zsírozott sovány t e j j e l ; a 6-ik nap o n levonja a teljes tej második h a r m a d á t és ad helyette ugyanannyi zsírozott sovány t e j e t ; a 7-ik n a p o n levonja a teljes tej 3-ik h a r m a dát, vagyis a tej nyújtását egészen beszünteti s ad kizárólag csak zsírozott soványtejet szintén 6 liternyi mennyiségben, avagy — m e r t akkor a borjú m á r súlyosabb — 7 — 8 liternyit, A borjúnak 14 napos koráig ugyanazt nyújtja, a napi adagot két naponkint Vé-ed literrel fokozván; 21 napos koráig hasonlóképpen cselekszik s ekkor darát vagy korpát és szénát tesz eléje, hogy abból kény. és kedv szerint egyék az állat, s h o g y , h a kiván, külön még ihassék is, friss jó vizet is tart előtte. Ezen az eleségen él az állat 3 hetes korától 8 hetes koráig, azzal a különbséggel, hogy a zsírozott soványtej mennyiségét most m á r csak minden h á r o m napbaií Vi-ed literrel fokozott mennyiségben fogja kapni. El fog e szerint a borjú fogyasztani 56 napos koráig körülbelül:
18. SZÁM, f-iK ÉVFOLYAM. teljes t e j e t 30 üt. á 6 kr . ..„• ... soyány tejet 534 üt. á 1 kr = . . zsiradékot 16012 gr. körülbelül == . darát 8750 gr, körülbelül = , . szénát 87-50 gr. körülbelül = . . . Összesen
KŐTELEK, 1897. MARCZIUS HÓ i 1 80 5'34 8— 0"34 Q-25 15'73
kr „ „ ,, , kr
Körülbelül t e h á t ennyibe jön egy borjú táplálása, azonban kérdésttevő viszonyához képest lehet, hogy valamivel többe, vagy kevesebbe, de kétségtelenül jóval kisebb (csak körülbelül felényi) összegbe, mint h a teljes tejen tartaná azt. Nagy kérdés persze, hogy a b á r n e m sok, de nehezen emészthető olaj a t — a nélkül hogy hasmenést k a p n á n a k — kibirják-e a borjuk. A csukamájolajra és b o r j ú vesefagygyujára nézve annyi mondható, hogy azt 30—40 grammadagban 1—1 liter sovány tejbe keverten, az állatok b a j nélkül megbírják, legalább néhány külföldi kísérlet ezt bizonyítja ; a len- és tökmagolajra nézve rendszeres kísérletet nem ismerek, de savó kíséretében láttam azt etetni bárányokkal a vulkáni havasokon ugy, hogy tengeriliszt is volt ez eleségbe keverve, s azért mertein itt ajánlatba hozni, mert egyfelől káros hatását a bárányoknál n e m láttam, másfelől pedig ugy vélekedem, hogy ha egy-egy borjú 1 liter soványtejb e n 100, sőt 200 g r a m m lenmagot, vagy len avagy tökmagpogácsát meg bir, 30—30 gr. olajat is elvisel; de ..persze n e m állítom azért, hogy esetleg felényi olaj is nem elég a tejből hiányzó vaj némi pótlására és a j á n l o m is, hogy felényi zsiradékot vegyen s inkább darából és szénából számítson még egyszer annyit, tehát napjára 500—500 grmmot, és pedig annál inkább, mert igy még olcsóbba jön a felnevelés s kevésbé van kitéve annak, hogy borjúi megbetegszenek, különösen a miatt, mert friss és igazán tiszta len- vagy tökmagolajhoz jutni bajos.
Coleman és Morton Chelmsford: Javított burgonyaemelő g é p . . . . 168 Wallace János és fiai Glasgow. v Vízszintes burgonyaásó . . . . . . 168 Powel fivérek és Whitaker W r e s c h a m : Rosbotham burgonyaemelő . . . , 202 Burgonyaemelő (II. dijnyert.). . . . Í 6 3 Ugyanez üléssel , .. . . . . . . 192. Jack Sándor és fiai Maybole: Caledoniai burgonyaemelő g é p . . . . 162 Ugyanez üléssel (I. dij. nyert.) . . .. , 1 6 8 Reid Benjámin és társa A b e r d e e n :
gáltatott segítséget a birák figyelembe fognak venni. 3. A sorrrend, melyben a különböző gépek kifognak próbáltatni, a háznagy által sorsolás „ u t j á n lesz meghatározva. 4. A gépeket, időjárást és termést illető „ oly viszonyok közt, melyben rendes mezőgazda„ sági munkát végezni nem szokás, n e m fogják „ kipróbálni. A birák és a gépész figyelme a következő „ pontokra irányult, különösen. Ár, suly, egysze„:. rűség, a szerkezet elegendő védelme, a burgonyagumók megsértésének kikerülése, miként feküdtek a gumók a gyűjtés szempontjából megítélve, a növényszárakat le kelle-e vágni előzetesen vagy nem, szükségelt vontatóerő. A táblák, melyeken a verseny megtartatott, gyommentesek voltak és kitűnően megfeleltek volna a verseny czéljának, de az idő nem igen volt kedvező. A termelt féleségek a Luthon-féle „ S n o w b a i r és „Deones" voltak, melyek közül az első nagy gumóju. Az utóbbi szárai meglehetős erősek, de egy esetben sem lettek levágva, vagy kitépve a burgonyák kiemelése előtt és egy esetben sem késleltették azok bármelyik gép munkáját is. Bírók voltak: Hope, James, Brown, William és magam.
frt
Az első n a p időjárása nagyon alkalmatlan volt. Többé-kevésbé egész n a p o n át esett. A verseny eredménye az lett, hogy 5 óra 3. ábra.' Ransomes Lims-féle rotácziós burgonyakiemelögép. felé három gépet választottak ki, melyek a következő nap újra versenyeztek. A második nap reggelén az idő jó volt, és egy szomszédos táblán külön területeket jelöltek ki a végső verseny számára, melyben a három kiválasztott gép vett részt, t. i. Jack ós fiai, '„Caledoniai" burgonyakiemelő gépe, Powell fivérek? ős Whitaker gépe és végre az, m e l l e t Bansome, Lims és Jefferics jelentettek be. Nagyon kimerítő próba után Jack és fiai „Caledoniai" emelőgépe kapta az Különben hogy az ilyen szurrogaelső dijat. Ez igen ügyes szerkezetű, egytumos eleségtől valámi valóban jó és szép, szerű, erős és nagyon csekély vonóerőt súlyos testű tenyészborjak n e m keletkezkiván. A földet oly simán hagyja meg nek, arra el lehet készülne. és annyira menten barázdáktól, hogy alig Monostori Károly. lehetséges, hogy burgonyák eltakartassanak. Burgonyakiemelő gép . . . . . 150 , Woodroffe és társa Bugeley (StaffordsA gépet bármily talajon két középerős ló hire): Burgonyaemelő gép . . . . könnyen húzza. A villák ugy vannak szerkesztve, R a n s o m e s Lims és Jefferies I p s w i c h : hogy a gép hátulsó részén kihányatnak a burBotatiós burgonyakiemelő . . . . gonyagúmók anélkül, hogy nagyon szétszóratnának, ami a felgyüjtést megkönnyíti. Egy szaBisset és fiai Blairgowrie: Biztosító badalmazott emelőkészülékkel munkaközben burgonyakiemelő gép felemelhető a csoroszlya, ha a gép üresen jár, Lancashire-i gazdaságot elősegítő tármunkaközben pedig szabályozza a munka s a s á g : Warburton-féle burgonyakimélységét" és működésbe helyezi vagy megemelő gép A Köztelek 1896. évfolyamának 1067-ik A bejelentett 12 gép közül csak a Reid állítja a gépet. A szerkezet, mely a forgóoldalán a Leicesterben megtartott burgonyavillákat mozgatja, két fogaskerékből áll, egyik ültető géppróba eredményét közöltem, hivatalos B. és társa féle n e m jelent meg. A versenyt szabályozó előírások a követ- a főtengelyre, másik azon vizszintes tengelyre jelentések alapján, Következőkben az ezzel van erősítve, mely a forgóvillákat hordja, egybekapcsolt kiemelő gépek versenyéről szóló kezők voltak: melyek oly módon vannak elhelyezve, hogy a 1. A pályázóknak maguknak kell gondosjelentést teszem közzé, mely Me Connel tollágép minden talajon és bármily magas szaru ból ered. A verseny, Leicester közelében kodniok lovakról, melyekkel gépeiket a verseny növénynél működhetik. Minden bizonynyal igen Sander T. knightoni birtokán tartatott meg alatt vontassák, valamint a gépeknek a verseny- nehéz volna ezen gépnél jobb munkát végezni. telepre és onnét visszaszállításáról. 1896. okt. 6. és 7-én, még pedig ugyanazon Alig sért meg néhányat a burgonyagumók közül 2. Minden pályázónak minden egyes gép és igen keveset takar el. Ara kocsisüléssel táblán, melyen áprilisban a burgonyaültető gépek versenyét tartották. A versenyre 9 pá- h a j t á s á r a egy-egy munkás áll rendelkezésére. 168 frt, anélkül 162 frt. Minden, a pályázó vágy más egyén által szollyázó 12 gépet jeléntett be, és p e d i g :
GAZDASÁGI GÉPÉSZET.
Burgonyakiemelő gépek versenye Leicesterben.
306 Második helyre került Powél fivérek és Whitaker burgonyakiemelő gépe. Igen kevéssé különbözött szerkezetre és berendezésre gépük attól, melylyel, ugyanezen czég, most 9 éve az első dijat Newcastle-ban elnyerte. Némi változás csak a forgó villákban van. Azelőtt ez 12 küllőszerü karból állott villaszerű véggel, a, mostani gépen pedig ezek egy nagy lánczkerék által helyettesíttettek, melynek lánczszemei között fogak vannak, a forgatás irányához képest visszafelé hajtva. A gép könnyű és egyszerű szerkezetű, de nem volt képes a burgonyákat oly rendbe fektetni, mint a „Caleddniai" s több gumót sértett meg, többet takart el s a földet nem nem hagyta meg oly simán. Ára 164frt. Ramsomes, Lims és Jefferies gépe bemutatta nemcsak e gyár kitűnő munkáját, de sok gondról tett tanúságot a szerkezet egyes részleteit illetőleg. A gép teste ugy van szerkesztve, hogy a rendes emelésen és leeresztő készüléken kiK vül, mint ez más gépnél is látható, oly berendezés van alkalmazva, hogy emelésnél vagy leeresztésnél a csoroszlya pengéjének a föld felületével képezett szöge ne változzék. A forgó villák szerkezete, melyek a burgonyákat emelik és tisztítják, kissé komplikáltak és törékenyebbek, mint az egyszerű gépeknél. A "fő forgóvilla 8 küllőszerü részből áll, melyeknek külső végén 4 aczélszög van megerősítve és bizonyos esetekben a gép ezen egy villával is dolgozhat. További tisztítás és osztályozás czéljára szolgál egy fogaskerék, mely egy a földdel majdnem párhuzamosan elhelyezett rúdra van erősítve. A kerék előrésze éppen éri a földet. A gumók a csoroszlya hátulsó részéről ezen kerékre esnek, mely összegyűjti és felszínre hozza vagy ha további osztályozás szükséges, egy forgó kúpba veti azokat, mely ezen fogaskerékkel összefügg. A villák forgása sokkal lassúbb, mint akármelyik más gépnél, következőleg ezt húzni könnyű, bár több mozgó rész, van rajta^ mint más gépen, nem sért meg sok burgonyát, a mint azt várni is lehetett. Az első versenynél a gép teljesen fel volt szerelve, a második versenynél a gyárosok kívánságára egyedül a fő 'forgókerékkel dolgozott. A talaj utána igen egyenetlenül maradt vissza, minélfogva a burgonyáknak nagyobb százaléka maradt elfedve, mint a másik két gépnél. Ára 189 frt. Miután ezen három gép eléggé kipróbáltatott és megvizsgáltatott, minden gép után a talaj 25 ölnyi hosszúságban átásatott; az eredmény a következő volt. Jack és fiai gépe után találtatott hét nagyobb gumó és 4 kicsiny. Powell fivérek és Whitaker gépe után találtatott 6 nagyobb gumó és 5 kicsiny. Ransomes Lims' ós Jefferies gépe után találtatott 6 nagyobb gumó és 3 kicsiny. Bisset J. és fiai, Cole'mann és Morton és a Lancashire-i gazdaság fejlesztő társaság gépei is jó munkát végeztek. Tekintetbe véve a nedves időjárást, a talaj minőségét, a munka általában jól volt végezve és sokkal jobban annál, melyet 9 év előtt Newcastleban mutattak be. A verseny alatt sok néző verődött össze, köztük sok burgonyatermelő. Burgonyaosztályozó gépekkel is történtek kísérletek, de számbavehető eredmény nélkül. Alaposan felemelték a földet, burgonyát, földet, burgonyaszárakat és köveket egyaránt beledobták a szitákba, a melyek nem voltak képesek a burgonyát a kövektől elválasztani, minélfogva együtt kerültek a kosárba. E gépek oly súlyosak, hogy 5 erős, hatalmas ló alig birta néhány ölnyire elhúzni. E gépek teljesen hasznavehetetleneknek bizonyultak, miért a dijakat sem adták ki részükre. Dr. Hersfelder Dezső.
KÓ2ÍÉLÉK, 1897. MRCZIÜS Hö 3.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 125. sz. kérdés. Van 60 drb 2/s részben tisztavérü . importált inthali, l/í részben tiszta pintzgaui tehenem. Kilátásom volna összes borjúimat p. o. 8 hetes korukban, már azokat, melyeket magamnak' nem tartok meg, tenyésztésre eladhatni. De miután Bergedorfi szeparatorral dolgozom fel tejemet, s 8 hétig a borjukat nem tarthatnám anyatejen, ezeket, sovány tejen szeretném 8 hetes korukig felnevelni. Olvastam mindenfélét a tejhez adandó anyagokról, de az a gyakorlatban, hol oly különféle korú borjú van, keresztül nem vihető, azaz azt senki sem fizethetné meg, t. i. lenmagzablisztfőzés stb. Olvastam valahol, de nem emlékszemhol, arról is, hogy a tejbe egyszerűen csukamájolaj vagy ilyesmi adható, bizonyos, határozott-ipennyiségben, vagy talán közönséges finom aixi olaj ? E tekintetben kérnék szíves útbaigazítást. Márkusfalva. M. F. 126. kérdés. Beállítottam 1896. november hó 9-én 60 -drb igen lehajtott, elcsigázott, sovány és részben öreg jármos ökröt, mely időtől fogva mai napig takármányoztattam az ökröket zúzott répával vegyitett zabtörekkel, az első időszakban füllesztve 3 kg. tengeridara, korpa ős kölesdará keverékkel. Jan. 1 óta á darakeveréket fokozatosan 3 kg. emeltem, tehát darabonkint összesen kaptak 6 kg. darakeveréket, naponta 3-szori adagolásban^,..ezenkívül kaptak délben "darabonkint 3 kg. jó réti szénát. Ily etetés mellett hetenkint háromszori sózás és naponkint kétszeri itatás mellett hizó ökreim sulyszaporuláta nov. 9-től február 12-ig, tehát 94 napra, 100 kg. tett ki, esik egy darabra naponta valami csekélységgel több, mint egy kilo. Ma azonban, daczára annak, hogy az ökrök darabonkint naponta 6 kg. tiszta tengeridarát, 12 kg. zúzott répával, 3 kg. zabtörekbe keverve (de már nem füllesztve, hanem . hidegen) és délben valamint este még ' 6 kg. jő réti szénát kapnak, a javulási eredmény még egy kg. sem tesz ki, igy az elért sulyszaporulat nem felel meg a feletetett takarmány értékének. Milyen etetési rendszert kellene tovább folytatni, hogy ezen gyarló eredményen segítve és a rendelkezésre álló takarmánykészletem legokszerübben felhasználható legyen. A takarmánykószletem áll: tengeri, árpa, kölesdara, zab- és buzapólyva, kitűnő minőségű réti széna és zabos bükkönyszéna. Helyes-e a sózást külön— nem takarmányban keverve — hetenkint csak 3-szor eszközöltetni, vagy pedig inkább a takarmánykeverékbe belevegyiteni és milyen mennyiségben naponta és darabonkint? Szeged. L. Oy. 127. sz. kérdés. Megfelel-e az „Adriance 0 nevű arató- és kötözőgép a követelményeknek, mennyit és mily igaerővel képes naponta elvégezni, hány munkás kell egy ily aratógép után a kepézéshez, továbbá szükséges-e az aratógép előtt utvágáshoz, avagy pedig azon sarkok learatásához, melyeket a gép visszahágy, jobban mondva a mely sarkokhoz nem juthat, kaszásokat is állítani, lehet- e a fűkaszáiéval réten és lóherén kívül még előnyösen bükkönyt, esetleg csalamádét is kaszáltatni? W. I. 128. sz. kérdés. Tudtunkkal a kereskedelemügyi miniszter rézgáliczra fuvarkedvezményeket engedélyezett. Kérünk felvilágosítást mily- mérvű ez ? Budapest, Sch. 0. 129. sz. kérdés. Gazdaságomban már két év óta hull a baromfi. A hullák felbonczolásánál az epe rendkívüli és természetellenes nagyságát konstatáltam. Gazdaságom egy 5 hold nagyságú gyepes helyen fekszik, a melynek a közepén egy patak folyik,' a baromfiólak is ott vannak felépítve egész elkülönítve, és daczára annak, hogy az első elhullási
18. SZÁM. 7-lK ÉVFOLYAÉ, esetek után az összes ólakat kellően vasgáliczczal dezinficziáltam, folyton pusztul a baromfim. Mi lehet ennek az oka, és hogy tudnám, ezt meggátolni ? Megjegyzem még, hogy az ólak háta mögött van egy 3 holdas gyümölcsöskertem lóherrel bevetve, a hol csak a tyúkok legelésznek, ludak és réczék kizárólag a gyepen a patak körül tartatnak. P.-Sövénykút. HM, 130. sz. kérdés. Oly sertésfalka közé, a (mely a sertésvészen még nem ment át, közibe ereszthető-e oly sertés, amely a vészen már egy éve átment, anélkül, hogy e fertőzés veszélyének kitétetnének. Rátka, S. Z. 131. sz. kérdés. Sack Rudolf, Hoffherr és Schrantz, továbbá Umrath gépgyárai árjegyzékeikben hirdetnek olyan sorbavető gépeket, melyeknek heremagvető szórószerkezete van a gép szekrénye elé felszerelve. Miután1 nagy idő és munkamegtakarítás volna, ha a heremag a védnövény magjával egyszerre lenne elvethető, . de sőt miután a heregmagnak csak csekély alátakarást kívánnak, azok' szórvavetésre indokoltnak látszik, tisztelettel kérdem, a gyakorlatban jóknak bizonyultak-e ezen gépek? lehet-e a szórószerkezettel baltaczimmagot is vetni? s nem keverik-e le a sorbavetőgép kapái túlságos mélyre az elébök szórt apró magvakat? Ezzel kapcsolatban .tisztelettel kérdem, melyik a legjobb rendszerű szórvavetőgép ? nem lehet-e azok valamelyikét egyúttal műtrágya szórásra is, vagy esetleg megfordítva, Valamelyik mütrágyaszóró-gépet egyszersmind magoknak szórvavetésre is használni? B. B. 132. sz. kérdés. Juhászatomban az idén 270 drb anyábirka közül körülbelül 100 drb meddően maradt. Ezen utóbbiakra már e hó elején kost bocsájtottam,. de • az anyabirkák közül nagyon kevés- (eddig 25) üzekedett be. Létezik-e olyan szer, melylyel a birkák üzekedési vágyát gerjeszteni lehetne? Badljevina. . W. I. 133. kérdés. A törvény megengedi a ; gazdálkodóknak, hogy lisztes anyagokból a saját gazdaságuk szükségletére 2 hliterig 50%-on aluli szeszt főzhessenek, ügy tudom, hogy a Kühne-féle takarmányfüllesztő kisebb mennyiségű szesz - főzésére alkalmassá válik, ha annak gőzkivezető nyílásához egy hütőcsövet erősítünk. Köszönettel venném, havalaki e tekintetben némi felvilágosítást nyújtana. Vanyarcz. Z.J. 134. sz. kérdés. Kérem velem tudatni, hogy a lépfene elleni védoltás oltóanyagát kizárólagosan csakis állatorvos rendelheti-e meg a Pasteur-féle intézetben, csakis annak czimére küldetik-e az anyag és a számla is? Mennyibe kerül 1 drb ló vagy szarvasmarha védoltása, külön az anyag ára és az állatorvos ílija? Töksány. B. T. 135. sz. kérdés. Melassze és burgonya 1 egyenlő mértékben vett kéverékéből előállított szesz moslékját lehet-e állatoknak adni, káros következmények nélkül ? Szerdahely. F. Gy. 136. sz. kérdés. Hol lehet kapni Eiseleféie takarmányfüllesztöt, mi az ára az egyes különféle nagyságuaknak, mi az előnye a hazaiak felett ? : Eperjes, H. E.
Feleletek. 123. sz. felelet. A közölt.leírás-.alapján lehetetlen véleményt mondani a hoíju betegségének természetéről. A szájat és afogsorokat pontosan meg kell vizsgálni és a netalán talál: ható rendellenességeket megszüntetni. A . fogcsikorgatás azonban belső bajnak is lehet
KÖZTELEK, 1897. MÁRCZIUS HÓ 3.
18. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. tünete, mert a belső fájdalmakat a szarvasmarhák igy is szokták jelezni. ' i — y. — E c z e t t e l átivódott h o r d ó k kezelése. (Foldd a 124. számú kérdésre) Az eczettől átivódótt hordókat alig lehet már olyan állapotba hozni, hogy azokba veszély nélkül újból bor legyen szűrhető. Ennek daczára is tegyen kísérletet a következő, eljárással: A hordók először is kiforrázandók, azután félfeneküket kivéve, frissen oltott 'mészszel bemeszelendők, mely rajtok marad 48 óráig, mire forró vizzel és egy gyökérkefével addig mosatnak, mig a mész el n e m tünt, mire a hordó befenekeltetik és egy-egy hl. hordóhoz 125 gr. közönséges szóda vétetik, mely 15—20 liter forró vizben feloldva, a hordóba töltetik és jól. hengergettetik, m a j d egyik, m a j d másik fenekére fordittatik, azután az oldalakra, szóval: minden részén "6r—8.,óráig állani hagyatik, mire ezt is kiöntve, forró vizzel tisztára mosatik. Ezután egy doboz kék íakrlius papirossal (minden gyógyszertárban kapható) megvizsgálja, hogy az eczet eltünt-e a hordóból. A sav ugyanis vörösre festi a lakmus kék szinét, mi ha nem történik meg, a hordó tisztának mondható, ellenkező esetben a tisztitás újból kezdendő. Ha a hordógőzölő készülék felett rendelkeznénk, ugy természetesen, ezzel nemcsak alaposabb, 1 h a n e m gyorsabb' munkát is végezhetne, dó hát ez csak nagyobb pinczegazdaságokban fizeti magát ki. A kitisztított hordókát állítsa néhány n a p r a csepegtetőre, a z t á n h á r o m hetenkint .rendesen bekénezve, tartsa el használatig. ' - • . A. D. Javított hizlaló takarmány. (Felelet a 126. sz. kérdésre.) Hogy az ökrök h á r o m hónapon keresztül takarmányozva csak eleinte indultak hízásnak, < s most m á r daczára, hogy a takarmányt feljavította, csekély gyarapodás mutatkozik náluk, annak okát a következőkben vélem rejleni. . Elcsigázott öreg jármos ökrökről lévén szó, azok, mint ismeretes egyideig gyorsan és jól gyarapodnak valamennyire megfelelő takarmánytól is, k é s ő b b - a z o n b a n még h a javítják is takarmányukat, gyarapodásuk — különösen, h a eleségük n e m megfelelő összetételű -— n e m fokozódik. A kérdésben világosan és határozottan nincsen feltüntetve, hogy a takarmány milyen mennyiségben lett feletetve mindjárt a hizlalás kezdetén, pedig ez a f o n t o s a m é r t csak-ebből lehetne megítélni, hogy helyes menete volt-e a hizlalásnak vagy sem. Most, midőn a beállítás után m á r 12 hét eltelt, a II. időszakban jobb minőségű, több tápanyagot tartalmazó takarmányt kell etetni, és ezt a kérdésttevő is belátja, amennyiben a darakeveréket és a szénái fejenként 3 kg-al emeli, azonban ezáltal még nem javította a takarmányt annyira, hogy emellett á hizók kívánatos mennyiségű anyagot termelni képesek lennének. Nevezetesen most, midőn a II. időszaknak a közepén kellene lenni, etet 1000 kg. élősúlyra (két ökröt 1000 kg.-nak véve) és n a p o n t a : száraz fehérje szénanyag, hydrát Alaptakarmány . 26'0 3'0 Tengeridara 12kg 10'280 l'OOO Takarmányrépa 24 kg . . . 2-8800'240 Zabtörek 6 kg. . 5 ' 1 7 0 0 - 1 1 0 L oszt. r. széna • 12 kg. . . .10-248 0-948
zsir arány
14"8 0'70 1:5:5 l-272 0%576 . 2-400 0"024 ' 2'190 0"054 5'160Q-228
2S-578 2-298 11-022 0-882 tehát jóval kevesebb fehérjét és szénhydrátot, mint amennyit erre az időszakra a tápanyagszabványok előírnak. Milyen etetési rendszert kellene a továbbiakb a n alkalmazni, hogy a hizlalás eredményesebb legyen, arra nézve a következőket mondhatom. Minthogy az ökrök 12 hete takarmányoztatnak, bizonyára félig ki lesznek m á r hizlalva. Hogy azonhan a.hizlalás haszonnal ..járjon, szüksé-
ges, hogy a II. időszaknak megfelelő kónczentrált összetételű sok fehérjét és zsirt tartalmazó takarmánykeverék nyújtassák nekik. Ilyen összetételű takarmánykeveréket azonban, amelyben 3"0 fehérje foglaltassák, a rendelkezésre álló takarmányokból összeállítani nem lehetséges, mert quantitative etetnénk belőlük annyit, amennyit a hizók kihasználni n e m tudnának. Ha még takarmányrépával rendelkezik, ugy ehhez vásárolnia kell valami olajpogácsafélét. Legkönnyebben beszerezhető a repczepögácsa a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" utján, d e ' b i z o n y á r a ott helyben is. Most m á r hogy a fpkozatos "átmenetet megtarthassuk a nyíltabb 1 tápirányu s nagyobb teriméjü takarmánykeveréktől a szűkebb táparányu konczentráltabb összetételű takarmánykeverékhez s hogy a hizók a repczepogácsát megszokják, ajánlatos lesz 7—10 n a p o n át a következő takarmánykeveréket etetnie 1000 kg. élősúlyra, amely az I. időszakra előirt tápanyagszabvány szerint k é s z ü l t : tengeridara 2 kg, kölesdara 3 kg, zabos bükkönyszéna 10 kg, I. oszt. rétiszéna 6. kg, takarmánynépa 60 kg, repczepögácsa l l / a kg. Fzen összeállításban 26'326 szárazanyag, 2-568 fehérje, 15'047 szénbydrát és 0'595 zsir foglaltatik 1 : 6 ' 4 arány mellett. A 7—10 n a p elteltével, minthogy már h á r o m hó óta folyik á takarmányozás, valamivel rövidebbre lehet fogni a II. időszakot, ' pl. 4 — 5 hétre, a III. időszakot ismét 4 hétre ugy, hogy az egész hizlalás öt hónapig tartana, azaz a hizók április közepe t á j á n lennének készen. Etetendő lenne pedig a II. időszakban 1000 kg élősúlyra: tengeri dara 2 kg, kölesdara 5 kg, zabos bükkönyszéna 5 kg, I. oszt. rétiszén.a 6 kg, takarmányrépa 60 kg, repczepögácsa 4 kg. Tartalmaz 26'120 száraz anyagot, 2'996 fehérjét, 14-830 szénhydrátot és Ó"786. zsirt 1: 5'6 arány mellett. A befejező időszakban e t e t e n d ő : tengeridara 2 1 /a kg, kölesdara 4 kg, zabos bükkönyszéna 10 kg, I. - oszt. rétiszéna 3 kg, t a k a r mányrépa 60 kg, repczepögácsa 2Va kg. Ezen takarmánykeverékben 25*845 szárazanyag, 2-7Ű7 fehérje, 14-866 szénhydrát és 0'663 zsir foglaltatik. Táparány 1 : 6 - 1 . A takarmány elkészítése ugy történik, hogy a répát apróra szeletelve a keményebb szálú felszecskázott szénával keverjük, s e közé rétegezve vagy külön is a d h a t j u k - a daraféléket. A repczepogácsát apróra zúzva vagy megőrölve kissé megnedvesített szénaszecskával keverve nyujtjuk a h í z ó k n a k ; külön a repczepogácsát megnedvesíteni n e m szükséges. Etetni naponta háromszor : reggel 4—5, délben 12—1 és este 5 — 6 óra között kell, s délben mindig több szálastakarmány ádandó. Határozottan megmondani azt, hogy a hízók a különböző időszakokban mennyi sót. igényelnek, n e m igen lehet. Függ ez az állatok hizodalmasságától, fajától s kivált a takarmányok sótartamától. Az első időszakban 30—40 gr., a másodikban 50—60 gr., a harmadikban pedig 40—50 gr. a d h a t ó ; nagy átlagban pedig minden időszakban 46"0 gr. számitható fejenként és naponként. A sót a d h a t j a mint darab sót avagy porrá zúzva a takarmány közé keverve akkor, ha a napi adagot mindig pontosan l e m é r i ; h a azonban csak ad libitum adná, ugy az első eljárás mondható jobbnak. J. O. Adriance arató-gépek. (.Felelet a 127. sz. kérdésre.) Több év óta figyelemmel kisérem a különféle szerkezetű fűkaszálók és aratógépek működését, melyek eredményeiről számos hite' les adatok is állanak rendelkezésemre. Ezen adatok legnagyobb részben az „Adriance" gépek számos előnyei mellett foglalnak határozott állást, melyhez saját tapasztalataim alapj á n én is csatlakozom. Az „Adriance" fűkaszáló igen könnyű, teljesen kiegyensúlyozott s munka közben 2 lő vagy ökör által huzamosabb ideig minden tulerőltetés nélkül könnyen vontatható, rét- és
307 lóhere kaszáláson kivük, bükköny-, csalamádésőt nádkaszálásra is legjobb eredménynyel használható, munkaképessége naponkint 12—15 magyar hold. Ugyanily kedvező véleményt m o n d h a t o k ' a z „Adriance" kévekötő gépekről, melyek kimagasló előnye a többi más kévekötők felett az, hogy mindössze egy vízszintesen működő ponyvával van ellátva, s a learatott gabona e ponyváról közvetlen jut a kitűnően és megbízhatóan működő kötőkószülékbe, miáltal a magkihullás lehetőleg meg v a n gátolva. A kévekötő aratógép vontatásához két erős, vagy 3 közönséges ló, vagy pedig 2 ökör szükséges, 10 munkaóra alatt az átlagos munka ÍO—12 magyar hold, s mivel a gép a kévéket szabályosan köti és sorban le is rakja, a kepézést n é h á n y munkás könnyen végezheti; a géphez csak -egy munkás — a kocsis vagy béres — szükséges. A gép. előtt vágni csak az esetben kell, ha a gabonatábla mellett a lovak az első fordulatot meg n e m tehetnék, u t á n a vagy a sarkokat vágni felesleges, mert az „Adriance" gép ezt mind pontosan végzi, kivévén, h a teljesen a földön fekvő dőlt gabonával volna dolgunk. Az „Adriance" fűkaszáló és aratógépek szerkezete és beszerzési áráról a Magyar Mezőgazdák Szövertkezetónól (Budapest, Alkotmányutcza 31. sz.) kaphat bővebb felvilágosítást. V. E. Viteldijkedvezmény rézgáliczra. (Felelet a 128. számú kérdésre. A rézgálicznak vasúti viteldijkedvezménye ma a magycur vasutakon — eltekintve a Kis-Boczkc.. állomásról a magyar kir. államvasutak a r o m á s a i r a szállítandó küldeményektől — egyáltalában nincsen. Az osztrák vasutak, kivétel nélkül a peronoszpóra leküzdésére gazdasági egyletek vagy a község által igazolványnyal tanúsított szőlőbirtokos czímére teljes kocsirakományokb a n szállítandó rézgáliczküldeményekre nézve a szállitásidij .öO°/o-át leengedik a vasúti viteldijakból, de ezen kedvezmény csak az osztrákoknak szól a magyar vonalakon ez igénybe nem vehető. A vámkedvezményről sajnálatomra n e m referálhatok. Budapest. 8. Baromfihnllás. (Feleld a 129. sz. kérdésre) Feltünőaek kell mindenek előtt jeleznünk, hogy szárnyasai 2 év óta folyton hullanak s d a c z á r a ennek nem fordult állatorvoshoz tanácsért, a ki a helyszínén' biztosan és m á r rég konstatálhatta volna, hogy mi a baj. A leírtakból lehetetlen még csak megközelítőleg is biztost mondanunk a b a j felől, mert abból, / h o g y az epe (talán epehólyag) . rendkívül nagy, csak annyi következik, hogy májbántalom. folytán tulsok választatik el, vagy pedig hogy bélbántalom következtében az elválasztott epe a bélbe kinem ürülhet. Tanácsoljuk, hogy hívjon állatorvost, az valószínűleg baromfikolerát, bélféregességet, gregarinozist, avagy gümőkórságot fog konstatálni ; vagy egy friss hullát dobozban fürészpor közé becsomagolva küldjön fel az állatorvosi akadémiába megvizsgálás s a találtakhoz mért t a n á c s a d á s végett, mert mi igy látatlanban és körülményesebb leirás hijján, a tényálláshoz mérten más irányban is nyilatkozni, hajlandódóságot nem érezhetünk.
A gyapjupiacz helyzete 1896-ban. Az 1896. év lefolyása n e m igazolta a m a vérmes reményeket, melyeket kezdetén az üzlethez fűztek. E csalódás fő oka azon optimizm u s volt, melylyel az amerikai fogyasztást ítélték meg, ugy természetére, mint tartósságára nézve. Megfeledkeztek arról, hogy mily csekélyek voltak a készletek Amerikában akkor, a mikor ez 1895-ben az európai piaczon ismét jelentékenyebb bevásárlásokat foganatosított és bevásárlásait 1896-sa ugyanoly mennyiségre becsülték mint a mennyit az európai piapzról
=
308
KŐZTELEK, 1897. MÁRCZIÜS HŐ 3.
—
18. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
1895-ben elvont, vagyis 250 millió kgrm. nyersgyapjura. Okot adott továbbá a csalódásra az, hogy az ausztráliai rossz termést nagyon is , pesszimistikusan magyarázták és ezzel, szemben más területek növekedő t e r m e l é s é t ' nem méltányolták eléggé. Az év első három h ó n a p j a különben megfelelt a beléje helyezett bizalomnak. Az ipar, különösen Francziaországban teljes erővel dolgozott. Londonban az első aukczió j a n u á r h ó 14-én 5 % haússe-al nyilott meg ős ez a zárlatig ,10%-ra emelkedett. Különösen Amerika operált erősen. Mc. Kinley jelöltségével előtérbe nyomultak mind amaz aggodalmak, melyek nevéhez fűződnek és a fenyegető védvámok életbeléptetése előtt, még mindenki' lehetőleg sokat akart importálni ugy nyersterményben mint kész iparczikkekben. De nemcsak Amerikában, hanem másutt is iparkodott mindenki szükségletét bőven előre fedezni, mert a termelésben beállott csökkenés kihatását várták az őszre. Ezen irányzat további áremelkedést eredményezett, 5 % - a l kezdődött, a márczius 3-án kezdődő londoni aukczión megerősítést nyert és ezen sorozat zártával 10°/o-ra emelkedett. Ezzel az üzlet el is érte a legmagasabb pontot ez évre. A kártolyozott gyapjú árfolyama Lipcsében ekkor 3'47'. a márka volt.
az év. kezdetén a készlet körülbelül 18,000 Az aukczió szeptember 23, és 24. napjain zsákra rúgott. A rendesen ezen időben meg- tartatolt meg, kevés számú vevőközönség jelentartatni szokott vásár egészen elmaradt és csak létében. Ekkor nyert kifejezést a nyomott hanj a n u á r utolsó hetében fejlődött ki némi élénk- gulat számokban, a mennyiben az árak 5 — 7 % ség az üzletben. Körülbelül 3,300 zsák adatott csökkenést szenvedtek. Csak a finom merinó és el igen szilárd, sőt részben magasabb árak báránygyapjak n e m szenvedtek, sőt ez utóbbiamellett, katonaposztószállitásra. E czélra febru-. kat élénken keresték. A vásárra hozott 10,376 , á r b a n is adatott el vagy 1500 zsák változatlan' zsákból 3356 volt eladható. Finom báránygyapárakon. A kedvező hangulat márczius havában jukért 250—321 frtot, közép finom bárány gyapérte el tetőpontját, a mikor is 3,600 zsák kelt júkért 120—180 frtot és zsiros báránygyapjuel, közte bőr- és timárgyapjuk is. Az árak kért 46—56 frtot fizettek. Az aukczió után ekkor az előző időszakkal szemben 5 % emel- közvetenül még vagy 3000 zsák adatott el az kedést mutatnak. Erre meglehetős csendes idő aukczió raktárakból ós a piaczon, az árak azonkövetkezett, mely égészen a juliusi aukczióig b a n n e m változtak. A forgalom október hó köelhúzódott és mely alatt az elért emelkedés zepéig húzódott el és körülbelül 2500 zsák kelt ismét eltűnt. Márcziusban. körülbelül 600 és még el változatlan árakon. A külföldön mutatáprilisban körülbelül 800 zsák kelt el összesen. kozó szilárdabb irányzat néhány katonaposztóEzen időtájra esik a losonezi kétnyiretü vásár, szállitöt arra birt, hogy novemberbeu még nyílt mely m á j u s h ó 11-én tartatott meg és minősé- szükségletüket fedezzék be és igy vagy 3500 gileg valamint, mennyiségileg rosszul volt ellátva. zsák ; adatott él, miközben árak jelentéktelenül Az egész felhozott menynyiség körülbelül csak emelkedtek. 80,000 kilogrammba rúgott, mely 10%-al magaAlábbi táblázatt m u t a t j a az áralakulásokat sabb áron kelt el, mint az előző évben. az egyes élénkebb forgalmú időszakokban. Fizettek: Az év mintegy 10.000 zsák raktárkészKözépminőségekért . . . .. . 111—121 frtot lettel zárul. Tekintettel arra, hogy ezen csekély Silányabbakért 96—130 „ készlettel, rendes fogyasztóinknak legalább A Medardi v á s á r ; junius elején semmi is ennek megfelelő szükséglete áll szemben, jelentőséggel sem birt. A juliusi aukczióig még nem tételezhető fel, hogy a külföldön uralkodó De csakhamar bekövetkezett a visszaesés. összesen mintegy 2000 zsák többnyire kétnyilanyha irányzat nálunk az u j gyapjú elkészülte A londoni április-májusi aukczión a hanyatlás retü gyapjúk adattak el január-februári árakban. előtt tért hódithason. 1 0 % ' b a n nyilvánult és Lipcsében a kártolyo- Ezen egész idő alatt már lanyha hangulat uralA, lefolyt év ú j r a bebizonyította, hogy a zolt gyapjú á r a 3'22 l /2 m á r k á r a sülyedt. A jú- kodott. Időközben befejeződtek a nyirási munliusi aukczión nagynehezen sikerült ezen ár- kálatok. A mosást nagyobbrészt jól sikerült, a törekvés, jól kezelt és megbízható gyapjút alapot megtartani, de szeptemberben már isszennyes gyapjak pedig jó kezelés és kondiczió hozni piaczra, mily nagy hasznára van a magyar gyapjuüzletnek. Ezen körülménynek mét 5 % hanyatlás állott be. A kártolyárak által tűntek ki, a mi máris az eddigi aukcziók köszönhető, hogy ez évben ismét néhány u j , 3 , 07 1 /a m á r k á r a sülyedtek. Az utolsó hónapok- jótékony hatásának tudható be. b a n ' észlelhető. csekély áremelkedés után a Az első aukczió három napig tartott, vevő jelent meg piaczunkon és: hogy a gyapjú, kártolyozott gyapjú á r a 3'07 márkával zárul, julius hó 8-tól 10-ig. Összesen 1'323'9 zsák ke- a mennyiben a fenti követelményeknek megfelelt szemben 3'19 márkával, mely árfolyammal az rült árverqsre, körülbelül egyharmada zsirban, oly könynyen volt eladható. Különösen azon év megnyílt. a többi pedig hátoh mosott állapotban., A vevők uradalmi gyapjúknál érvényesül ez melyeknek eredetisége felől a vevő minden kétséget kizáHa most m á r a magyar üzletet tekintjük, tulnyomólag osztrák gyárosok és kereskedők rólag biztosítva van. Az ilyen gyapjak élénk azt kell konstatálnunk, hogy az szintén sok- voltak, Németországból csak kevés kereskedő verseny, tárgyát képezik és mindig teljes vásári szoros csalódást okozott, h a b á r az árak nem jelent meg. Finom és legfinomabb merinó gyapáron kelnek el. Az elmondottakból önkényt is-sülyedtek oly mélyen mint a világpiaCzon. A j a k élénk keresletnek örvendtek és ,20—25°/o-al folyik a következtetés, hogy a piaczünk alakumagyar gyapjutermelés a legutóbbi években magasabb áron keltek el, mint a mult évben. és középminőségü zsiros, gyapjak lása szoros összefüggésben van a gyapjúk nagyon is csökkent, elannyira, hogy a finom Finom 10 — 1 5 % emelkedést' mutatnak, mig a hátoo- korrekt kezelésével és azon móddal, a hogyan és merinó gyapjak elvonása után, csak épp hogy azok a vevő közönség elé hozatnak. Az ormég a • belföldi és* osztrák katonaposztószál- mosott középminosógüek ára alig 5°/o-al javulszágos vásárok látogatása, a szükségelt áru iitók növekedett szükségtelenek fedezésére ele- tak és ezen javulás is eltűnt az aukczió utolsó hosszas keresése s az érette való hosszas gendő. A magyar gyapjuüzlet ennek, következ-' n a p j á n . Összesen 80'91 zsák adatott el. Ugyanalkudozás terhére vált már ugy a vevőnek tében a világpiacz áralapjától nagyban eltért ezen időben m é g vagy 3200 zsák adatott el a mint az eladónak. és annak mozgásait vagy csak nagyvonásokban nyílt piaczon. A teljes üzlettelenség, mely az vagy éppen nem követi. Ennek kifolyása, hogy aukczió után következett körülbelül augusztus A vevők csak az aukcziókat látogatják előa kártolyfonók ez évben m á r egyáltalán nem, a hó végéig tartott. Ezen időtájt ismét volt némi szeretettel s azon mértékben, a mint ezen inkülföldi posztógyárak pedig csak igen ritka forgalom és elkelt 4000-zsák, az árak azonban tézmény erősödik és nemzetközi aukcziók mina vevők j a v á r a alakultak. Szeptemberben az esetekben véhettek magyar gyapjút. t á j á r a fejlődik, azon mértékben növekszik a keA részletekre áttérve megemlítendő, hogy aukczióig csak, vagy 400 zsák adatott el. reslet termékünk iránt. M a g y a r gyapjúk árhullámzása a n u á r , 1895. 1894.
Márczius 1896. 1895. 1894.
Egynyiretüek. Posztógyapju legfinom.' finom 170—200 középfin. 128—129 125—132 120—170 127—134 „ közép 110—120 silány és hibás 90—110 Fésüs középfinom 116—121 108—1.10 115—120 „ közép 101—112 100—108 100—103 silány és hibás 91—96 90—100 95—98 okos gyapjú köz. fin. — 96—97 ' közép '80—95 75—80 ' „ silány 7,1—72 70—80 72—75 Bácskai gyapjú hibátlan 98—100 89—91 98—105 „ • hibás 75—78 7.8-85 80—90 76—85 Raczka bánsági. • Zifgaja báns. nemesitett „. közönséges . 89—93 80—92 Zsirosgyapju ' —• r Kétnyiretüek. Tavaszi gyapjú: fehér hegyi gyapjú 108—117 95—104 107—115 107—118 Miskolcz, ilevcs, Gyöngyös 100-105 Tisza gyapjú 91—92 93—96 '88—92 94-107 _ Baranya és szlavóniai 85—86 89—90 Őszi gyapjú : Fehér hegyi gyapjú 108—117 100—110 107—118 Miskolcz, Heves, Gyöngyös 98—105 Tisza gyapjú 92—93 80—90' Baranya és szlavóniai 77—78 85—92 77—78
az 1896., 1895. és 1894. é v e k b e n . . J ú l i u s 1896. 1895.
1894.
S z e p t e m b e 1896. 1895. 1!
. :5Q 230—300 230—265 200—250 200170—200 160—220 190—230 170—200 148—150 170—195 170- -200 150—200 135—137 120—170 120—140 150—180 140—170 116—134 145—170 140- -170 120—150 114—126 110—120 115 — 121 120—150 125—140 110—123 120—150 12590—110 95—105 — — 95- •105 r — ... 115—120 110—115 110—116 112—120 110- -115 ,116—122 90—100 100—108 103—112' 108—118 100—110 1 0 4 - 1 1 0 — -110 104—110 )—100 95—100 95—10 95—100 85—92 -100 89—90 -9.5 • 83—í -95 — .80—90 -85 70—í — 70—80 — 70- -8095—103 —4 98—100 95—95 95—100 98—100 95- -102 92—102 72—85 , 80—90 \ 85—90 ?5—78 • 85—87 85- -90 78—84 67—75. . 80—85 •• —100 35—90 90—95 —95 90-93 40—66 —50 45—51 42—54
102—106 107—115 114—118 1 100—107 103—107 79—84 8.8—92 94—104 83—84 107—109 100—110 115—116 — 98—105 S0—90 85—82 — — -
05—108 100—102 107— 1 110—115 95-96 95—100 100— —108 100—104 -92 98—100 88—89 — 90— —.95 ' 89—9.1
200—205 170—20 150—152 140—.17 - 125— 95—100 112—118 102—110 . 90—95 103—104 90—95 80—85 70—85 70—78 100—1.02 • 75—85 86—90 70—89 . — - — —100 )0—95 10—95
108—112 100-103 £4—95' 80—90
105—110 1Ö0-105 88—92 90—95
—108 116—120 10S—115 100—108 -100 100—104 100—105 95—100 -90 98—100 95—100 85—90
18. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. MÁRCZIUS HÓ 3.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal XIV. tenyészállatvásár, — Tavaszi luxuslóvásárok. — Az 1897. február hóban fizetett alapítványi kamatok és tagsági évdijak nyugtázása. — A „Bereczki emlék"-re f. é. február havában következő adományok folytak be az OMGE. pénztárába. — Kertészeti és gyümölcsészeti szakosztály ülése. .. ... ... 301 Mezei munkások követelései.... 303; A gyapjupiacz helyzete 1896-ban. „;' 307 Gazdasági növénytan. Ártalmas-e a könnyezés a szőlőtőkére? 303 illattenyésztés. Mesterségesen zsírozott tej föletetése. Monostori IC 304 Gazdasági gépészet. Burgonyakiemelő gépek versenye Leícesterben. - Dr. Iferzfelder Dezső. ... ' 305 Levélszekrény Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde. Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban- (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok : Budapesti szurómarhavásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi'juh vásár. — Párisi juhvásár. ... ... Szerkesztői üzenetek. ... :
306 309 310
311 311
Elismerés. A földművelésügyi miniszter Jummerspach Frigyes nyugalmazott főherczegi mérnök és gazdasági akadémiai előadónak, a magyaróvári gazdasági akadémiánál előadói, majd később építészeti felügyelői minőségben ötven esztendőn keresztül teljesített odaadó, buzgó és eredménydus működéséért, a legmelegebb elismerését nyilvánította. Eljegyzések. Horváth Zoltán dr. budapesti ügyvéd jegyet váltott Kovácsy Emmával, Kovácsy Miklós , szilágyvármegyei közgazdasági előadó leányával. — Adamecz Elek" gazdatiszt Zichy gróf nagyhantosi uradalmában Sárosdon eljegyezte Bábel Feréncz gazdatiszt leányát, Margitot. — Dr. Jutassy József eljegyezte alapi Salamon Margitot. Halálozások. Liptó-Szent-Iváni Szent-Ivány Adolf miniszteri tanácsos, volt orsz. képviselő, meghalt KisSároson. — Hankóczy József veszprémi káptalani jószágfelügyelő, élte 54-ik évében meghalt Veszprémben. — Keller Károly előszallási uradalmi ménesmester, meghalt Előszálláson. Tenyészkanok közvetítése. Az érezhető tenyészkanhiány fedezése érdekében, a földművelésügyi miniszter az alábbi leiratot intézte az összes gazdasági egyesületekhez: Egyrészt a sertésanyag minőségének javítása, másrészt annak czéljából, hogy a sertésvész pusztitása következtében mutatkozó nagyobbmérvü apaállathiány mielőbbi pótlását elősegítsem, elhatároztam, hogy a községeket, a szükséges sertéskanokkal, árkedvezmény és előnyös fizetési feltételek engedélyezése mellett ellátom. A községeket erről, a vármegyék közönségéhez intézett rendeletem u t j á n értesítvén, felhívom a gazdasági egyesületet, hogy figyelemmel a sertéstenyésztés nagyfontosságára és ama óriási károkra, melyet ezen virágzó tenyésztési ágazatban a sertésvész okozott, hasson oda, hogy a községek a részükre kilátásba helyezett kedvezményeket igénybe véve a mutatkozó sertéskanszükséglet födözetéről gondoskodni el ne mulaszszanak. Amennyiben pedig hajlandó volna az egyesület a köztenyésztés fellendítése érdekéből a községek kanszükségletének födözetét közvetíteni, felhívom, hogy erre vonatkozó javaslatát az érdekelt községek névszerinti felsorolása mellett terjeszsze fel mielőbb hozzám. A sopronmegyei gazdasági egyesület február hó 12-én szűkebb körű bizottsági ülést tartott, melyen a gazdák és ezukorgyárosok közt fennálló s a termelőkre káros hatással levő viszony orvoslása fölött tanácskoztak. A gyűlés a Pozsonyban megtartott répatermelők értekezletének álláspontjára helyezkedett és azon óhajának adott kifejezést, hogy a czukortermelés a szesztermelés m i n t á j á r a kontingeltáltassék és szövetkezeti czukotgyárak létesittesenek. Mindenek felett azonban rosszalják a
309
ezukorgyárosok kartelljét és a rayonirozást, mivesiskola igazgatóságához márczius hó 20-ig, • mért ezzel lehetetlenné teszik a r é p a szabad a hódmezővásárhelyi földmivesiskola igazgatóeladását miért is elsősorban a kartellek meg- ságához márczius hó 25-ig nyújtsák be. szüntetését óhajtják. Javaslatba hozta az érteSertésforgalmunk korlátozása. A földkezlet, hogy a kartellek megszüntetése felirati- mivelésügyi miniszter értesítése szerint az lag kérelmezzék a kormánynál, egyszersmind osztrák belügyminiszter a következő rendeletet azt is kérni javasolja a kormánytól, hogy a bocsátotta ki az élő sertéseknek és sertéshúsezukoripart a kormány oly módon vegye kezébe nak Magyarországból és Horvát-Szlavonországmint tette a szesziparral. Elfogadtatott a gyű- ból Ausztriába való bevitelének korlátozása lésen azon indítvány is, hogy a kisgazdákra t á r g y á b a n : Kereskedelmi czélokból vagy a keres' az egyesület igyekezzék abban az irányban kedésre alkalmas sertéseknek a birodalmi tanácshatni, hogy azok a ezukorgyáraktól szeleteiket b a n képviselt királyságokba és országokba való visszavásárolják, és hogy a gyárosok tartoznak kivitele tilos; ezen csoportba á darabonkint minden kisgazdának visszadni a beszállított 120 kg. élősúlynál kisebb sulyu sertések tarrépa után j á r ó szeletet, mert ez nemzetgazda- t o z n a k ; a legalább 120 kg.-nyi élősulyu sertések sági szempontból kívánatos, a mennyiben igy a kivitele csakis oly területekről van megengedve, földnek mindaz visszaadható, a mi a termés melyek sertésforgalma az osztrák belügyminiszáltal belőle kivonatott. A ezukorrépa átvételi ter által n e m korlátoztatott. A szállítandó sermázsálására vonatkozólag ajánlatba hozatott, téseket az állami állatorvos által kiállított hogy a gyárak közelében — semleges terüle- marhaleveleknek kell kisérniök, melyek csakis ten — a gazdák egy ellenőrző mérleget állít- a marhalevélen végállomásként megállapított _ sanak fel. : A ezukorrépaárakat tekintve a répa vasúti állomásokra szállíthatók és csakis az árának meghatározásánál inditványoztatott, engedélyezett állomásokra. Az ilyen sertéshogy ennél a polarizácziót vagy a ezukor árát szállítmányok a vasúti állomásra érkezésük vegyék fel alapul, és hogy a gyárosok általá- alkalmával azonnal állatorvosi szemle alá b a n emeljék a répa árát, mert a jelenlegi árak vonatnak és ha köztük 120 kgron aluli élőmellett a termelő deficzittel dolgozik. Végre a sulyu sertések ~ találtatnak, ezeket visszaküldik következő határozati javaslatot fogadta el az a feladó költségére a feladó állomásra, ugyanez ülés:. N A mai gyűlés jegyzökönyve a gyárosok- történik az oly szállítmányokkal is, amelyben nak megküldetik. Felkéretnek, hogy á követcsak egy sertósvészben vagy sertésorbánezban kező e tárgyú ülésen megbízottjaik által ma- elhullott, avagy nevezett betegségek gyanújában gukat képviseltessék, hogy ily módon az ügy levő sertés találtatik. Ha sertésvész vagy serbarátságos megoldást nyerhessen". ' tésorbáncz üt ki az állatok közt, a beteg állatok kiirtás végett a gyepmesterhez szállíttatnak. A magyar korona országainak szeszLeszúrt sertések csakis szétdarabolatlan állatermelése és szeszforgalma. A budapesti p. ü. potban kizárólag vasúton szállíthatók a rendeletminiszt. fogyasztási adó szakszámvevőség a ben, külön felsorolt állomásokra a származási magyar korona országainak, az 1896. év hely illetékes közege által kiállított igazolvány deczember havában és az 1896. évi szeptember kíséretében, a mely bizonyítja, hogy a huskülhó 1-től bezárólag 1896. deczember végéig ter. demény egészséges állatoktól származik. Az jedő idő alatti szesztermeléséről és szeszforgalemberi élvezetre alkalmatlannak talált hus máról a következő adatokat közli: 1896 deczemazonnali megsemmisítés • végett a gyepmesterber havában termeltetett szeszfőzdékben 110,624 hez küldetik. 1 A rendelet azután felsorolja h t l ; bevételeztetett fogyasztási adóval terhelt azokat az állomásokat, hova ' élősertések és szesz, szabadraktárakká nyilvánított szeszfinomisertéshús szállítható; kitűnik pedig e kimutatókban és szesz s z a b á d r a k t á r a k b a n : a magyar tásból az, hogy az Ausztriába irányuló sertéskorona országaiból 39,128 htl. a birodalmi kivitelünk csaknem egész eltiltatott, s a hova tanácsban képviselt királyságok és országokból szállítani is lehetne,, a fent közölt tulszigoru 2,601 htl. elszállitatott a fent említett vállalaszabályok eleve lehetetlenné, teszik a szállítást. tokból : a fogyasztási adó lefizetése mellett Nagyon méltánytalannak tartjuk ezt az erő73.947 htl. a magyar korona országaiban levő szakos intézkedést, mely érvényben levő egyezvállalatok részére 38,883 htl, a birod. tanácsményünket egyáltalán n e m respektálja, s amig b a n képviselt királyságok ós országokban levő hihetetlen' szigorúságú rendeletekkel lehetetvállalatok részére 3,955 htl. a vámvonalon lenné teszi kivitelünket, addig a szerb és r o m á n át való kivitelre 6,398 htl. m á s n e m ű adómentes sertések behozatalát elősegíti, daczára az ottani felhasználására 5,492 htl. 1896 szeptember 1-től ugyan hiányos állategészségügyi viszonyoknak. bezárólag 1896 deczember végéig termeltetett Valóban nagyon szükséges, hogy a kiegyezésnél.. szeszfőzdékben 320,674 h t l ; bevételeztetett: a precziziröztassék és lehetetlenné tétessék, hogy magyar korona országaiból 96,951 htl, a birod. Ausztria kénye-kedve szérint bénithassa meg a tanácsban képviselt királyságok ós országokból jövőben állatkivitelünket. 6'283 h t l ; elszállíttatott: a fogyasztási adó lefizetéser mellett 295,008 htl, a magy. kor. A budapesti központi vásárcsarnokban l országaiban levő vállalatok részére 98'267 htl, működő hatósági közvetítők, melyek a fogyasza birod. t a n á c s b a n kép. királyságok- és orszátási czikkek nagybani elárusitását lennének gokban levő vállalatok részére 17,413 htl, a hivatva teljesíteni, a legutóbbi n a p o k b a n a vi-. vámvonalon át való kivitelre 21,694 htl, másszonyok kényszere alatt hatósági engedélylyel n e m ű adómentes felhasználásra 25,321 htl. kicsinyben kénytelenek elárusítani. Ali ez küPályázat. A hódmezővásárhelyi földmives- lönösen a husnemüekre vonatkozólag, mivel a iskolánál és a szentimrei földmivesiskolánál mészárosok szövetségbe léptek egymással arra, hogy Csak a legalacsonyabb árakon vesznek a egy-egy ösztöndíjas gazdasági segédi állásra hirdet pályázatot a földmivelésügyi miniszter; hatósági közvetitőktől s oly csekély árakat kíemiitett állások 500 frt ösztöndíj, egy bútoro- nálnak a nagyban elárusító közvetítőknek, melyek mellett azok az árukat legfeljebb elveszzott szoba, fűtés és világítás élvezetével v a n nak egybekötve. Az alkalmazandó ösztöndíjas tegeknék; viszont a z o n b a n a kicsinyben elárugazd. segédnek nőtlen egyénnek kell lenni, s sító mészárosok a fogyasztóknak igen magas feladatát képezi, hogy a tanszemélyzet mellett árakon a d j á k el a husnemüeket, a mi azután segédkezzen, egyes melléktárgyakat tanítson, lehetetlenné teszi azon czél elérését, hogy a tanítási képességéről próbaelőadás tartásával, fogyasztó közönség jutányos áron jó minőségű nemkülönben tudományos készültségéről a ré- élelmi szereket szerezhessen be. Ez a kartell azután arra kényszeritette a hatósági közvetíszére kiszabott munkaterv figyelembevételével, szóbeli és Írásbeli uton számot adni tartozik. tőket, jelesül a Magyar Gazdák Vásárcsarnok. Az alkalmaztatás rendszerint egy évre terjed s Ellátó Szövetkezetét is, hogy hatósági engedélylyel megkezdjék a kicsiben elárusitást. E csak eredményes működés esetén hosszabbittatik meg. A pályázni szándékozók szabályszerű miatt most nagy az elkeseredés a viszont el50 kros bélyegjegygyei ellátott és szükséges árusítók táborában, sőt egyes napilapoknak okmányokkal felszerelt folyamodványaikat a m. is nagyon fáj" a feje < a szegény, mészárosok kir. miniszterhez czimezve a szentimrei föld- miatt, a kiknek ily módon lehetetlenné van
310
KÖZTELEK, 1897. MÁRCZIUS HÓ 8.
téve, hogy : háromszoros, árat kérjenek a fogyasztótól, miután ugyanezen á r a t a hatósági közvetítőknél ' s /á részszel olcsóbban megszerezh e t i k ; hogy egy példával szolgáljunk: a legutóbbi n a p o k b a n a hatósági közvetítők borjúhúst kg.-ként az elejéből 4 5 krért,- a hátuljából 55 krért árultak, s ugyanakkor ez a: mészárosoknál 80 kr illetve 1 forint 30 kros árban volt k a p h a t ó ; ez csak azt bizonyítja, hogy igenis meg kell engedni a hatósági közvetítőknek a kicsiben való elárusiiást legalább addig, mig az ellenük létesült kartell meg n e m töretik, s az emiitett lapoknak n e m lehet hivatása, hogy a mészárosok kartellj ét a hatósági közvetítők s a fogyasztó közönség terhére dédelgessék. Detsinyi. Frigyes drogista hirdetését olvasóink szives figyelmébe ajánljuk.
—>
Felhiwjuk
V..
a t. cz. gazdaközönség f i g y e l m é t
mi H E L L E R M, S TÁRSA, BUDAPEST,
V,te,EraéM-tér 13, ? — • —
Locomohil. CÍayton & Schuttleworth 1896. évi gyártmányú 8 lóerejü mindössze egy néhány napig használatban volt jutányos B A C H E R és M E L I C H Á R Budapest, IV. ker., Nagymező-uicsa
czégnél 68. szám.
Ajánlom az 1896. évi szep. g 21-én Hódmezö-Vásárhelyen tartott ekeversenyen arany, ezüst és bronzéremmel díjazott
egyetemes aczélekéimet, molyok anyag, kivitel s olcsó áruknál fogva az összes eddigi konkurrencziát legyőzni képesek.
BÁCHER RUDOLF cs. és klr. kizárólagos eke és talajmivelő eszközök gyára,
BUDAPEST, YI., Nagymezö-utcza 68. Árjegyzék ingyen és bérmentve.
Tagadhatatlan legjobb vetőgépe a jelenkornak a MELICHÁR-féle
r e n d k í v ü l egyszerű és feltétlenül szolid kiviLeirás
és árajánlattal
bérmentve
szolgál
HELICHÁR FEREIWCZ C5. és kir. szab. vetőgépgyára,
• 1{
U D A P E S T , VI. ker., Nagymező-utcza 68. $z.
18. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti
gabonatőzsde.
(Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi. Czég jelentése.) Budapest, "1887. február 27. A lefolyt hét időjárása nagyobbára enyhe és száraz maradt. A hőmérséklet, némely fiapokoi} egészen tavaszias jelleget öltött és csapadék' is csak szórványosan fordult elő. A vetések állása felől nem érkezett eddigelé panasz és ugy látszik, hogy - azok kedvezően teleltek át. A vízállás, állandóan magas és a hajózás az 'összes folyókon ismét kezdetét vette. A külföldi ' piaezpk üzletmenetét illetőleg, újból lanyha irányzat' kerekedett felül és kisebbszerü forgalom mellett az árak'csökkenőek. Amerikában gyakrabbi és • lényeges variáeziék vqltak.' Gyenge kiviteli kereslet és a baissiers .tömeges eladásai tetemes nyomást gyakoroltak az árakra, mig . később fedezési vásárlásokba •látható készletek apadása és az eladók tartózkodása barátságosabb hangúlatot hoztak magukkal. A hét végéVei az üzlet-ismét csendeö és.a, múlt héthez, képest íárak ca. 31/2 c. olcsóbbalt. Angliában eladók és vevők egyaránt reserváltak máradtak és kés.őbbi szállítások csak kezdetben találtak némi érdeklődésre. A forgalom ' igy minimális maradt és az árak csak nehezen tarthatták magukat. A franczia piáczpk csendesek s valamivel olcsóbbak és korlátolt forgalom mellett a;z. irányzat: a' német piaezokon is lanyha. Nálunk a mult heti szilárdig megszűnt és ismét hanyatló irányzatnak engedett helyet. A fogyasztás tartózkodóbb és különösen kenyérmagvak voltak csökikenöek, bár a hét végével ismét kellemesebb hangulat ^mutatkozott. Takarmányczikkek változatlanok, ' Az üzleti hét részleteiről következőket jelenthetjük : ; Buza lanyha irányzatban indult. A politikai helyizet felől beérkező határozottan békésebb hírekre a ispekuláczió készleteinek eladására nagyobb hajlandóságot .mutatott, a mihez hozzájárult, hogy az ugyancsak íanyha határidőpíaczon a tavaszi határidők lebonyolítása is .'kedvezőbben volt kivihető. Készárutulajdonosok igy. áriengedményekre voltak hajlandók és igy árak már az első napokban ca. 15 krral csökkentek. Később a kínálat azonban kisebb lőn ós minthogy egyes malmok naponként eszközöltek nagyobb bevételeket, az árak tartották maradtak, sőt néhány kraj.czárral emelkedhettek. Egyenlegként azonban1 az árak ca. 110,000 mm. forgalom mellett 10—43 /* krral olcsóbbak. A hetihozátalok 133,000 mm. tesznek ki, nagyobbára hajóáruban.. Rozs szintén lanyha. Az üzlet nehézkesen fejlődik és a kivitelre' is csak gyengén vásárolnak. A mult héthez képest ca. 10 krt tesz ki áz értékcsökkenés, és minőség szerint. í)-40-6-4i> iVtot tizeitek Budapest távolságában es 6-50 frt helyben átvéve. Árpa takarmány és hántolási czélokra továbbra is szilárd és 10—15 krral drágábban értékesíthető. A .kínálat tartósan gyenge, mig a fogyasztás állandóan jő í vételkedvet-tanúsít. Égetők és hizlalók helyben 4-50-75 frtot űzetnek. Állomásokon szórványos" a forgalom, l'ruiia minőségek csak elvétve kerülnek a piaezra és középfajták, melyeket egyébbként szintén csak mérsékelten kínálnak teljesen változatlan árakat érnek el. . . Zab bőségesebben érkezik és bár a kereslet gyenge, az árak alig tüntetnek fel változást. Príma áru iránt kisebb az érdeklődés, és ez néhány krral csökkent. • Szín és tisztaság szerint 5-80-^6-25 frtot fizettek. Tengeri (ó áruban) 4-— frt volt forgalomban. Uj tengeriért helyben és Budspest távolságában átvéve 3-571/2-60 frt volt elérhető. Állomásokon átvéve jó kereslet mutatkozott ugy a felvidék, mint a. külföld részére és teljes árakat fizettek. Kisújszállás és Kábán 3-17V2 frt, Törökszentmiklóson. 3.20—25 frt, Tiszaföldváron 3-071/2 frt, Nagykátán 3-37Va frt, Pilisen 3-40 frt, Bács-Almáson 3-15 frt, Bikity-Borsódon 3-20 frt, Indián 3-15 frt volt elérhető. ( Olajmagvak : káposztarepezé változatlan, forgalom nem volt. Készárut 11.50^12.50 frt, bánáti repezét 10.50 frt, vádrepezét 4.75—5.— frt, gomborkát 7.75 frton jegyzünk névlegesen. Káposztárepczét 1897. aug.szeptemberre változatlan csendes és 10.95—11-05 frt között jegyez. Hüvelyesek: Bábban teljes tétlenség uralkodik. Névlegesen Uj bab: gyönygyösi : és' félegyházai trieurt aprószemü 7.40 frt, nagy 6.50 frton déli vasút és duuamenti, áru 6.50 frton, barna dunamenli állomásokon 5-75—6 frton j. / 0 r.irii Muhar 5.50—75. Kendermag üzlettelen 6.75, Lenmag ST.50'—75 frt, Köles változatlanul 5.25—65 frton jegyez. Seremagvak : A hangulat csendes és árak gyenge forgalom mellett csökkenőek. Uj vö'röshere: Bánáti 35— 38 frt, erdélyi 35—42, felvidéki 42—43. Luczema: (ó) 30—35 frt, (uj) 40—45 frt jegyzünk helyben. Príma áru iránt mindkét herefajtában inkább van érdeklődés. Napi jelentés 1897. márczius 2. Készbuza ma gyengén volt kínálva, a malmok ugyan kevés vételkedvet mutattak, az irány azonban magasabb Newyork folytán szilárd lett, elkelt kb. 2á000 mm. és az árak SVa—5 krig magasabbak.
Pestvidéki:
Kalocsai:
200 200 100 300
„ , „ „
80 79 78 79
% •„ 8-45 ' , , 8-35 ' , t „ „ 8-30 .„ .„ 8-25 (>i,|'3
100 2100 1600 3500
„ „ » ,
78 75 75 74
, '„ , „
250
' 76 '
„ 8-15 . „ 8*— „.7-92Va! „ 7-80
.„ „ , . ,,' i
» 7-95 .
Készrozs kevés forgalom mellett tartott, 6-45—§0 ';. frt pesti paritással adatott el. ... Árpa csak jobb fajtákban kelt némi figyelmet, 'etetési czélra 4-50—60 frt ab itt kelt el. Tengeri uj áruban 3-55—60 frt ab itt adatott cl. Zab lanyhább, minthogy a kínálat nagyobb lett. Határidők magasabb Newvorkra sziláidat indultak, realizálásokra azonban később ellanyhultak.: Köttetett. : Tavaszi buza . Máj.-jun. buza . Őszi buza . . Tavaszi rozs . Tavaszi zab.' . Őszi zab Uj tengeri . . Uj repeze . .
Déli zárlat.,
. . . . .
7-91—7-86 • 7'86—8'7 7-86—7-81 -<* 7-80—82 ' 7-43—7-38———, V37—38 : 6-41—6-44—6;44—45 5-97—5-95—-•—— 6-94—96 ——•—-•——'' . 3-80—3-77— ' '3-77-80 . . ,—•4—'—itlQ-90—95 Szeszüzlet.
Szesz. (Goldfinger Gábör szeszgyári főtisztviselő tudósítása.) Élénk kereslet mellett a szeszárak e hét elején 1 változatlanul a mult heti zárlatjegyzés szerint záródnak. Finomított szesz iránt különösen élénk Volt az érdeklődés és-áz ára 13 krral drágább azonnali szálMezögazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz e hét elején meglehetős élénken volt kínálva, de minthogy csekélyebb vételkedv uralkodott, az árak 13 krral olcsóbban 'zárulnak a hét elején. Kikelt kontingens jnyersszesz 14-68—14-75 frton azonnali szállításra. Galieziából kontigens nyersszeszt 14-75 frtoh:ajaiilottak nagyban tartályokban szállítva. Prágában adózott trippló-szesz 51.13—51.38 frton M jegyeztetik,. A kontingens nyersszeSz ára Budapesten 14-50— .14-75 frt. Bécsi jegyzés 15-90—16-10 frt kontingens nyers; szeszért. . Prágai jegyzés 51-13—51-25 adózott burgonya-. : szeszért. Trieszti jegyzés 8;38—8-50 frt magyar kiviteli szeszért A kivitel e hét elején néhány tételt vásárolt, mely Fiúmén át tovább lett szállítva.. Vidéki szeszgyárak közül: Nagyvárad, Arad, Lúgos, D,-Tuzla 13 krral olpsóbban, a többiek változatlanul jegyeznek. - Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 52-25—52.63 frt, élesztőszesz 52" 52.50 frt, nyersszesz adózva 51.25—51.50 frt, nyersszesz adózatlan 12.50—12.75 frt, denaturált szesz 17.50—18.— frt. Kontingens nyersszesz —. -.—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasi I 1 nzíizetés mellett értendők. Gyógynövények forgalma. A magyar kiviteli és csomagszállitási részvény-társaság jelentése. ' Flores eliamomillae vulg iránt a kereslet élénk; most már biztosra vehetjük, hogy uj szedésig a még létező kevés áru mind el fog fogyni. Angol piaezok jó., vételkedvet tanúsítanak radix alcanaében is, viszont eladók előzékenyek; nehezebben alakul az üzlet radix. bella domae és radix scopoliaeben, mert a minimális készletek folytán az árak magasak. Uj hüvelyes paprika még nem birja ki a szállítást, a kisebbszerü renneléseket mult évi száráz minőséggel fedezik. ŐHött paprika hozatala közepes, a felek merev magatartása folytán mégsem kelt el mind. Tulajdonosok veszteségre nem akarnák, eladni, ellenben vevők a gyenge fogyasztásra fe a vizi malmok kezdődő őrlésére hivatkoztak. Ilyenformán 60—60 zsák eladatlan, paprika beraktároztatott. (.
ÍS. " SZÁM. 7-ÍK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. MÁRCZIUS Hó 3.
• ' Felhajlatolt : 2ü2 drb belföldi, 1(13 drb galicziai, A kii/ponti vásárcsarnok árujegjzése nagyban fon gros) eladott éleliiiiczikkek árairól. (A székesfő- , — d r b tiroli, 74 drb növendék élő borjú, 254 drb élő bárány; 171 drb belföldi, 163 drb galicziai, — drb • városi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése a yKöztelek" tiroli, — drb bécsi, — d r b növendék börju, 1948 drb • ' részére). Budapest, 1897. márczius 1-én. ölött báráte, .— drb élő kecske. Hns. Marhahús t, oszt. 1 q Irt 40—60, II. oszt. A borjuvásár élénk lefolyású volt. . 35—40, IIÍ, ószt. 25.-86, borjúhús I. oszt. 80—66, • II. Árak a következők: ' Élő borjuk: belföldi oszt.-40--50, birkahús; I. oszt. 34—40, II. oszt. 28—34, • bárány 1 clb 2—5, sertéshús magyar (nyers) 1 q 45— frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 30—38 frtig, kivéfrtig, '•52, füstölt 45—50, sertéshús szerb 44--52, sonka nvers telcsen 39 frtig súlyra, - növendék borjú 1 kg. 56—80, füstölt belf. csonttal 0-65—1, csont nélkül kivételesen — frtig dbonkint, 20—22— frtig súlyra. frtig, gali0-80—1-—, sonka füstölt külf. csont nélkül 11-10, Ölött borjú : belföldi 46—58, tiroli frtig dbkint, szalonna sózott 1 q 54—56, füstölt 56—60, sertés-zsir cziai 44—58 frtig, növendék borjú , frtig súlyra. Élő hordóval 50—5(1, lu.i-dó nélkül 52—60, kolbász nyers 1 bárány 3-75—8'— frtig, bécsi : kg. 58—60, füstölt 58—64, malacz szopós élő 1 db —, bárány 46— frtig páronkint. Élő kecske ' tisztított 3—4. frtig páronkint, kivételesen frtig. Baromfi, a) É1Ö. Tyúk 1 pár frt 1-20—1-90, vágómarliavásár. 1897. hiárczius 1. A bécsi í csirke 0'80—1-25, kappan hizott 2' 2'60, sovány 1'30 marha-Bécsi és huspénztár jelentése. —1-80, récze hizott 1-80—2'50, sovány 1-60—2'—, lu d felhajtás 4160 db. Ebből magyar 2837 db, . hizott 4-——7'—, sovány 2'80—3"50, pulyka, hizott 3-50 galicziaiÖsszes 369 db, bukovinai 70, németországi 884 db, —7-—, sovány £• 3-20. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt hizott 3189 db,- legelő: — db, fiatal 971 db, ökör • 0'90—1-20, 1 kg. , csirke 1 db ,0-50—0\80, 1 kg. 3076 db, bika 465 db, tehén 572 db, bivaly 47 db, i—, kappan hizott 1 db 0-89—1-40, t kg. 0:55—0'58 A szombati vesztegvásárra 730 dbot hajtottak fel. ' récze hizott 1 db 1-—1'30, 1 kg. — , félkövér 1 i n i I uunil \ ili ' 1 db 0-80—1'—, lud hizott 1 db , 1 kg. 0'48— Az irányzat i \ ISII .:• 0'68, félkövér 1 db 1 kg. , pulyka hizott mivel jobb volt a mult hetinél. Később azonban ugy ezeknél, mint a többi minőségeknél vontatott üzlet• 1 db , 1 kg. 0-48-0-60, félkövér 1 db 1 -kg.., ludmáj 1 db 1 kg. 22"50, menet mellett igen lanyha irányzat állott be. Az árakban l nevezetes változás nem történt. A mennyiben a köze^ludzsir l.ig. , idei liba 1 db H/s—3 /s. ledő. böjt miatt a keresletet a felhajtás igen túlhaladta, Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt V- -1-20, csuka 0-50 valószínűleg eladatlan is maradt a vásáron. —1-80, ponty (dunai) 0-50—1'20, süllő 0-60—1'—, keÁrak: prima magyar 34—36.— (—) frt, szekunda csege 1-80—2; márna 0-45—0-60, ezompó Ö;40—0-60, 35.— angolna — —, apró kevert 0'20—0'40, la_zacz 5—6, 29—32 frt, tertia 24—28 frt. Galicziai prima 33. (—•—) frt, szekunda 29-32 frt, tertia 25—28 frt. Német pisztráng 55'50. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, prima 37—40'— (40. Va), szekunda 33—36, tertia 28—32 lefölözött ,0-05—0-07, tejszín 0-24—0-36, tejföl 0'30—0'40, frt. Konzervökrök . 22'—27'— é. s., rosszabb minőségű tehénvaj (tea) 1 kg. 1-10—1-40,1. rendű 1—•—1"10, II. r. 20—25 frt é. s. Bika 19—31 frt é. s., tehén 20—31 frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra, 0'75—1-—, olvasztott Margarin I. rendű 0'65— frt é., bivaly 0-70, II. rendű 0-54—0'60, tehéntúró 0'18—0-28, juh- minden u/o levonás nélkül történnek. Az. értékesitébesn turó —, liptói 0-45—0-52, juhsajt 1—1, emmen- kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.^fáért p. ö. 40 thali sajt 1-10—1-20, groji sajt 0-76—0-76. krért, a kiverésért pedig 35.krt kap.) l i s z t és keuyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 0;ll—0-15, barna kenyér 0-09—0-11, rozskenyér 0-09 Egyes eladások : Magyar hízó ökrök. Eladók: —'0-Ó9. Ár Ár Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt ló—12 stoke... 32 — 30 — rarií 20—25, borsó héjas magyar 14—16-5, koptatott Gyulavári uradalom — 251/a — — — magyar -—-—, külföldi 20—24, bab fehér apró 10—12, Hacker L., Sopron Hacker Miksa, Sopron 34 — 32 — nagy 12—14, színes 10—14. — Tojás. Friss I. oszt. (1140 db.) 1 láda frt 29—29-5, Lederer és Kálmán, N.-Várad... 3?Va — 36 36 — 32 — • II...oszt. (1440 db.) —--—, meszes -y**'—, orosz tojás Neumann testvérek, Arad Weisz M. & fia, Munkács ... 26 — 23 — 100 db. — . ' Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0-80—3-0, 1 q Erdélyi hizó ökrök. Eladók: 3-5—5-0, Petrezselem 100 kötés 1-50—5-0, 1 q 4-60—10, — 28 — zeller 100 drb" 1—3'—, karalábé 1-0—1-60, vöröshagyma Br. Bors és tsa, M.-Vásárhely... 34 32 — 30 — • 100 kötés , 1 q 2-21.'—3-5. fosbaevma- 100 "kötés Kosch & Schobel, .Sz.-Régen, , 1 q 6-0—8-5, vörösrépa 100 drb 1 - — 2 — , Német liizó ökrök. Efcdók : fehér répa y fejeskáposzta 4-5—10, kelkáposzta — 37 — 100 drb 0-80—2-0, vörös káposzta 8—20, fejessaláta Blau testvérek, Temesvár ... ... 39 .... 37Va — 35 — 2—2-80, kötött saláta , burgonya, rózsa 1 q 1-60— Frisch F., Versecz. _. 39 — 36 — 2.50,'jsárga 2-——2-60, külföldi 10—13, fekete retek 10Ó Hacker Miksa, Sopron — 35 — drb 0-60—2-0. uborka nagy salátának 1 drb , Neumann testvérek, Arad ... .... 40 Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte,, hogy savanyítani való 100 drb , savanyitott 2—2.20, az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár zöld paprika ——•—, tök ; -, zöldborsó hüvelyes 1 kg. - — — , fejtett 1 lit. , tengeri 100 cső . ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra felállatok "á vásárt megelőző pénteken kell, hogy Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 18—35, közönséges hajtandó rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárolt alma 10—15, fajkörte 40—45, közönséges körte , megyék közül február 15-től kezdve további rendelszilva magvaváló , vörös — , aszalt . kezésig csakis a következő vármegyék vannak száj- és cseresnye faj , közönséges -, baraczk kajmiatt zár alá helyezve, és csakis ezen várszin , őszi , dinnye görög nagy 100 drb körömfájás megyékből nem hajthatók felállatok a vásárra és pedig görög kicsi , sárga, faj , közönsé- Bács-Bodrog, Bars, Borsod, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, ges , szőlő 1 q , csemege -—-—, dió (faj, Mármaros, Nógrád, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, papirhéjú) , közönséges 16—22, mogyoró 27—50, Sáros, Szilágy, Szolnok-Doboka, Vas és Zemplén várgésztenye magyar , olasz 18—19, narancs messi- megyékből, Kolozsvár és Szabadka sz. kir. városokból. nai 100 drb 1-60—2-50, pugliai — .mandarin 2Az itt elő nem sorolt vármegyékből az ismeretes fel3-—,'czitrom 1-25—1-60, füge, hordós 1 q 15—16,{koszo- tételek mellett állatok szabadon szállíthatók a vesztegrús,17—18, datolya 40—48, Mazsolaszőlő 42—58. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 45—95,. II. rendű 38—45, csöves i , (száBécsi sertésvásár. 1897. márczius 1-én. (Schleifel rított) — s köménymag —, borsókamag czég távirati jelentése a ,Köz——. mák 1 q. frt 14—16, méz csurgatott 0-40— der és társai bizományi 1 0-75, sejtekben 1 q. r——1-—, szappan szin . telek" részére). Felhajtás : süldp 4480 db, bakonyi sertés 3576 db.: közönséges — , fehérbor asztali palaczkbah 1 lit. Az üzlet lanyha. 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0-55—0-85, házi Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nél, pálinka palaczkban Ír 1'20, ásványvíz palaczkban kül: prima 47—48— kr, kivételesen ~48Va kr, közepes 45—46 kr, süldő 30—39 kr. Bécsi szurómarliavásár. 1897. febr. 25-én. FelBudapesti takarmányyásár. (IX. kerület, Mesterutcza, 1897. márczius 2. A székesfőv. vásárigazgatóság hozatott: 4256 borjú, 1274 élő sertés, 2472 kizsigerelt jelentése a ,Röttelek" részére). Felhozatott' a szokott sértés, '599 kizsigerelt juh, 2821 bárány. községekből \ 80 'szekér réti széna, 40 szekér muhar, A vásáron ugy a borjukra, mint. a sertésekre ; .19 szupszalma, 7 szekér alomszalma,— szekér takar- nézve, sem az irányzatban, sem . az árjegyzésekben a . mányszatma, — szekér tengeriszár, 10 szekér . egyéb. mult héthez képest változás nem történt. : takarmány (lótíere," lúczerna, zabosbükköny, köles stb.), Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 34—38 ' 500 zsák' széeska. A forgalom gyenge. Árak q-ként a kr:, prima 40—46 kr., primissima 48—56 kr., élő borjú kivetkezők: réti széna 240—270, muhar uj 220—240, : kr., prima kr., primissima -—:' (—) zsüpszalma 1100—Í300, alomszalma 130—140, egyéb kr., fiatal' sertés 28—38 kr., kizsigerelt sertés nehéz takarmány , lóhere , takarmány46—50 kr., süldő 40—50 kr., kizsigerelt juh 24—36 kr., szalma , tengeriszár 56—60, luezerna — bárány páronkint 4—11 kr. — s a r j ú 210—230; szalmaszecska 180—100, széna Bécsi juhvásár. 1897. február 23-én. Felhajtás ——, uj —, zabosbükköny — . Összes 1556 db juh. kocsiszám 161, suly 128.800 kg. A lanyha irányzat, és az árak nem váll óztak. Árak : export juh_- páronként 18.1/2—21 (—.—) raczka —.—, selejtes juh 10.—17—. Allatvásárok. Párisi julivásár. 1897. márczius 1-én. Felhajtás: Budapesti szuróuiarliavásár. Márczius hó 2-án A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság 14,302 db juh. Irányzat, könnyebb.. ..... j, jelentése. ._...,....
311
Szerkesztői üzenetek. M. Zs, Budapest. A. gyakorlati élet teréről jövő megfigyelésekre és tapasztalatokra kiváló súlyt helyezünk. Fejtegetései azonban bár részben igazak és té-N nyeken alapulók is, de részben csak oly feltevések és következtetések, a melyeket faktumokkal nem támogathat. Hol van pl.- a faktum arra, hogy vemhes anyában a magzat egy czentrum, a 'melyben a, sertésvész kóranyaga összegyűlhet, elvetéltetvén pedig a vehem, az a kóranyag a kocza szervezetéből eltávolodik, mikor minden eddigi észlelet és kísérleti adat is inkább azt látszik bizonyítani, hogy a baktérium és virus inváziónak leghosszasabban és legerősebben a méhben lévő, magzat áll "ellent s illetőleg, hogy közönségesen rég befejezte a betegség romboló munkáját az anyán akkor, mikor a vemhet még nem is érintette. A magzati és anyai placentákat a természet ugy alkotta meg, hogy az anya véréből a magzatéba direkt vérátfolyás nincs, hanom csak közvetett van és speczialiter az, hogy a sertésvész baktériuma a vehembe átmegy, világosan ki sincs derítve és semmi se szól a mellett, hogy az embryo bármely vírusnak gyülpontját képezné, sőt inkább minden azt látszik bizonyítani, hogy a természet a faj fentartására szolgáló ivadékot e tekintet-:? ben is hathatósan védi. Tévedrii tetszik abban is, hogy mérges, anyag, pl. anyarozs az anya véráramába jutván, az ébrényhez jut s azt megöli. Az anyarozs mérge és számos egyéb mérgek is, a méh ideg és .vérrend- \ i szerére direkt hatnak, a magzatot rendszerint meg se ölik, csak kihajtják, összehúzódásokra , késztetvén a méhnek izmos falzatát. Könyvről és elméletről fumigálólag. nyilatkozni, mikor különösen valaki maga is oly következetlenségbe esik, hogy'ő maga hajlandó elkép- j j zelni dolgokat, a miknek eddigi fejlődéstani, és kóroktani ismereteinkből,folyólag. nincs és nem is leMt reális alapjuk. Ennélfogva legalább is furcsa azt kívánnia, hogy „feltevéseit" és „állításait" mások tapasztalatokkal. czáfolják vagy erősítsék meg, niert tudja, hogy'.'kísérleti I nyekkel, egyenértékű tapasztalatok erre nézve '.nem léteznek, állításai mellett vagy ellen tehát bizonyi'ani f nem lehet. Természetesnek fogja találni, hogy ilyen közleményeknele lapunk hasábjai nyitva nem állhatnak. M. I) S. Maros-Vásárhely. Az értekezlet lefolyását és határozatait nyomban közöltük, ez az oka, hogy b. tudósítását, mely ekkép elkésve érkezett, fel nem használtuk. II. K. Debreczen. Az olcsó marhasó már mult hó elején forgalomba hozatott; kapható az akna-szlatinai és marosujvári sóbányahivataloknál, nem különben az engedélyes sóárudákban; alapára 5 frt, melyhez a szállítási díj hozzáüttetik; hogy az mennyit tesz ki Debreczenig, azt méltóztassék az ottani állomásfönökségnél megtudakolni.A kérdezett mennyiségben is megrendelhető. B. V. Budapest. Kapható Nagy Gábornál, NagyKágya, u. p. Székelyhíd. Az Orsz. in a k j . gazd. e g y e s ü l e t t u l a j d o n a . LapfelügyelőIstván, dr. 1 Károly, dr. Hagara Viktor. — Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Jeszenszky Pál,
„HUNGARIA" műtrágya, U r n i és regyí m
részvéiytársaság
SUPERFOSZFÁTOT, CHILISALÉTROMOT és elismert kitűnő minőségben. Központi igazgatóság: B U D A P E S T , V . , V a c z i - k ö r u t 21. sz.
, Herényi Gotthard Sándor és Rovara F r i g y e s . - . . ' , művét érdeklődőknek ingyen.s bérmentve küldjük meg.
K Ö Z T E L E K , M Á R C Z I Ü S H Ó 3'.
Si2
LG. S Z Á M . 7 - I K É V F O L Y A M .
Szövetkezet, BUDAPESTEN,
Lóeladás.
VIII., J ő z s e f - k ö r u t 8 .
Géza gróf. Alelnök: C 8 Í V O S S Y Igazgatósági tagok: ÍNDIÍASSY GÉZA gróf. BUJANOY1CS SÁND03, DESSEWFFY ARISTID, KOMJÁTHY BÉI.A, PÉCH1Í TAMÁS, PÜSPÖKY EMIL, BUB1NEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZŐNYI ZSIGMOND, SZTÁRAY ISTYAN gróf, TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: 8ZÖNYI Zsigmond. A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t k e z e t a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
épület é s átalány (pauschal) biztositásnál rendkivül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával.
Alólirott felügyelőségnél Bián (vasúti állomás BiaTorbágy, m. á. v. budapest-bruckí vonal több pár a p.gyarmathi ménesből származó 5 éves félvér erős hintós ló (carrossier) van eladásra felállítva. Bővebb értesítést ad:
Metternich-Sándor berezegné uradalmi
A takarmány és termények (szalmás eleség)
B X A,
biztosítása szintén a legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A dijak itt is a lehető legmérsékeltebbek. H T Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték .nagyságára - a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositiák, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 3019
ff K A I N I T
^
nagyban é s kicsinyben. Megrendelhető
az Országos hivatalánál
Magyar Gazdasági Egyesület (Budapest Köztelek).
titkári
A r í nagyban w a g g o n - r a k o m á n y o n k é n t a b Leopoldshal1- S t a s s f u r t , ö m l e s z t e t t á l l a p o t b a n 106 frt, z s á k b a n szállitva 130 f r t . A vasúti szállitásiköltség a különböző távolsága rendeltetési állomás o k s z e r i n t 130—140 f r t k ö z ö t t v á l t a k o z i k . Kicsinyben m m . - k é n t z s á k k a l e g y ü t t b u d a p e s t i r a k t á r u n k b ó l egyes ü l e t i t a g o k r é s z é r e 2 f r t 80 k r . , n e m t a g o k n a k 3 f r t . A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénzt á r á h o z b e k ü l d e n i k é r j ü k , a szállítási k ö l t s é g e k a k ü l d e m é n y átvételénél fizetendők.
Zágrábi üzletvezetöség.
M. kir. államvasutak.
Hirdetmény. n létesítendő magasépitmén; 6
1
ruáp 20-ától kezdve ^egfceMnthetökf !! . szerződési tervezet 50 kr.-nak lefizetés 18 ajánlatok Az ezen építési. . .Ja költségvetési űrlapokba sajátkezüleg 1 jegyzékével felszerelve és kellőképen bélyegezve, legké jáig a magy. kir. államvasutak zágrábi üzletvezetőség I. osztályánál (Zágráb, lepecsételve és ezen felirattal „ajánlat a magy. kir. államvasutak Adonv-Szaboiun sitendő épitési munkákra" lesznek benyújtandók. Szóban forgó munkálatra bánatpénz gyanánt 1000 frt lesz készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban a magy. kir. államvasutak zágrábi üzletvezetőségének gyüjtöpénztáránál az ajánlati tárgyalás napját megelőzőleg legalább egy nappal letéendő. Az értékpapírok a napi árfolyam 90°/o-ával számitandók és a bánatpénz lefizetését igazoló . letétijegy az ajánlathoz csatolandó. Az ajánlatokhoz csatolva volt letétjegyek az ajánlati tárgyalás útin, azok tulajdonosai álial ináabfiliftliamfirvónvpllenébfinfl.znnn'n.1vigtezavehetők. k téritvény m Lz üzletvezet5ségU fenntartja magának azon jogot, hogy a beérkezett ajánlatok <>"., vag idása felett tekintet nélkül a felajánlott árakra, egycMalulag intézkedhessek.
Gáliczkö hamisítatlan legjobb minőségben, a legolcsóbb napi árak mellett kapható
Szabadalmazott tiz é v i g is e l t a r t ó
portiókötelek 6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 drb 15 frt. Ugyanily
kévekötelek 4'/s m/m vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsomag 200drb-al Ifrt 60 kr 1000 darabot 7 frtért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemiieket ajánl legjutányosabb árakon
Bellán Mátyás, Bács-Cséb.
3435
Gazdasági intéző, 30 éves, ref. vall. családos, e l m é l e t i l e g és gyakorlatilag képzett feltétlenül megbízható józan szorgalmas gazda, k i 6 évig m i n t önálló n a g y b é r l ő i s m ű k ö d ö t t j e l e n leg is, m i n t azelőtt, e g y h í r n e v e s g a z d a s á g n a k önálló vezelője, m a g á n viszonyai miatt felmondatlan állását változtatni óhajtván, keres magának olyanhelyet, ahol 1000 holdra való felcserélését, és ezenkivül több ezer forintot, mint biztosítékot elhelyezhetné, a hol, m u n k á s s á g a , és s z a k é r t e l m é n e k értéke és h a s z n a szerint lenne dotálva. — egyelőre a k á r u t ó l a g o s a n is. — M e g k e r e sések a k i a d ó h i v a t a l b a k é r e t n e k , „Biztosított kezelés" czimen. 3407
Fenyők, diszfák és nemesített gyümölcsfák eladása. A v e s z p r é m i p ü s p ö k s é g sarvalyi f a i s k o l á j á b a n S ü m e g e n : ( Z a l a m e g y é b n n ) eladó t ö b b ezer k ü l ö n f é l e s l e g f i n o m a b b f a j u h á r o m s z o r á t i s k o l á z o t t 4 — 5 éves a l m a - , k ö r t e - , r i n g l ó - , cseresnye- é s m e g y g y f a k é t m é t e r m a g a s s á g t ó l fölfelé d a r a b o n k i n t 30 k r j á v a l . U g y a n e z e n f a j o k b ó l t ö r p e f á k é s k é t s z e r iskolázott f r a n e z i a baraczkfák darabonkint 25 krjával. Tizenötezer d a r a b h á r o m s z o r á t i s k o l á z o t t l u e z - f e n y ő (abies excelsa) é s ezer d a r a b s i m a - f e n y ő ( p i n u s s t r o b u s ) 0 - 50 m é t e r m a g a s s á g b a n d a r a b o n k i n t 10 k r j á v a l , 0*80 „ ,, la l'OO „ „ „ 25 1.50 „ „ „ 40 2.— , „ „ 50 Ö t s z á z d a r a b h á r o m s z o r átiskolázott lomblevelű díszfa és p e d i g : v a d g e s z t e n y e f a 1.80—2 m é t e r m a g a s s á g b a n d b k i n t 2 0 k r j á v a l , j á v o r f a — s o r f á n a k a l k a l m a s — 2 m. m a g a s s á g b a n d a r a b o n k é n t 30 k r j á v a l , szomoru-köris, gömlb-akácz és piros-akácz 2 m é t e r e n f e l ü l 40 k r j á v a l a s ü m e g i v a s ú t i á l l o m á s r a szállitva.
Csomagolás önköltségen számittatik s kívánatra a gyökér szalmával burkoltatik.
A g y í i m ö l e s f á k f a j j e g y z é k é t az a l u l i r t hivatal k í v á n a t r a m e g k ü l d i , m e l y n é l a m e g r e n d e l é s e k i s eszközlendők.
LANDAUER IGNÁCZ és FIAI-nál B u d a p e s t , V á c z i - k i i r u t 33. sí. a.
8033
felügyelősége
P E S T M E G Y E .
A 3450
veszpremi
püspökség
erdömesteri
S ü m e g e n .
hivatala
KÖZTELEK, 1897. MÁRCZIUS HÓ7.309
18. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.
Birtok eladás, haszonbérbeadás esetleg
.
Néhai özv. Micsinger Sándorné hagyatéki tömegéhez tartozó Győrinegyében fekvő, GyörtSl háromnegyed órányi "kocsi távolságban fekvő Pillingér és Karrós egyesitett puszták
örök áron eladatnak, esetleg több évre haszonbérbe adatnak. Az ingatlan a katasterí birtokiv szerint 1200 • ölével átszámított körűibeiül 1241 holdnyi összterülettel bir, mely legnagyobb részben1 szántóföldből, némi 11 ibol ( s i( I. í I I 'I. Id a I i I I ' 1 >1 \bol) bel uségből és dülönlaklMil á!l. Mi11J.kI 'jmszlánnk cjív cgv.-silHi majorja van kellő gazdasági épületekkel. Vasúti állomás közvetlen közelségben. Az ingatlanon első rangú pénzintézet javára 91000^ forintnyi teher van bekebelezve, mely ; mérsékelt kamatozás mellett továbii-a s bekebelezve maradhat. A vételár hátralékra esetleg kedvező fizetési feltételek engedélyeztetnek. A tényleges átvételt, illetve haszonbérlbevételt folyó 1897. évi október hó 1-én okvetlenül foganatosítani kell. A részletes feltételek alulírott Krausz Miksa győri ügyvédnél (Baross-ut 32. szám) megtudhatók, ki egyuttal minden szükséges felvilágosítást levélileg is megád, a totóknak térrajzát és leírását kívánatra el-. küldi és a bírtok megtekinthetéséről intézkedik, \ ctoli \ 111 les>l c ol j 1897. évi márczius hó 31-éig nagyságos Zechmeister Károly kir. tanácsos polgármester úrhoz Győrije nyujtandók. be Írásban, mindegyik ajánlat elfogadható értékben 5000 frt bánatpénzzel felszerelendő, egyuttal azen kijelentést kell tartalmaznia, hogy ajánlattevő a részletes feltételeket ismeri. Az ajánlat elfogadása esetén az ajánlattévő köteles a szerződést bánatpénzének elvesztése terhe alatt aláírni, ennek költségeit, valamint a kincstári jogügyleti illetéket sajátjából megfizetni. Az érdekeltség a beérkezett ajánlatok között a teljesen szabad választási jogot fenntartja magának és esetleg azon jogot is, hogy a legmagasabb ajánlatot is visszautasíthassa.
ICra-ass M i k s a , 3441 '
_. ügyvéd Győrött, mint végrendeleti végrehajtó és vagyonkezelő.
M a g y a r
Á l t a l á n o s
K ö z g y ű l é s i
Hi-bel"ban.ls.
m e g h í v ó .
A Magyar Általános Hitelbank szavazatra jogosult t. ez. részvényesei az 1897. évi márczius 29-én, hétfőn d. e, 10 órakor, Budapesten, a bank helyiségében (V., nádor-utcza .12. szám) tartandó.
huszonkilenczedik rendes közgyűlésre
meghivatnak.
A tanácskozás
tárgyai:
1. A z i g a z g a t ó s á g j e l e n t é s e a t á r s a s á g 1896. évi üzleteiről. 2. Az i g a z g a t ó s á g s z á m a d á s a az 1896-iki üzletévről és i n d í t v á n y a az évi n y e r e s é g m e g á l l a p í t á s a és h o v á f o r d i t á s a i r á n t . •3. A f e l ü g y e l ő - b i z o t t s á g j e l e n t é s e . 4. H a t á r o z a t h o z a t a l e t á r g y b a n és a f e l m e n t é s m e g a d á s a az igazg a t ó s á g és a f e l ü g y e l ő - b i z o t t s á g részére. 5. A z i g a z g a t ó s á g i n d í t v á n y a a r é s z v é n y t ő k é n e k f e l e m e l é s e i r á n t . 6. A z a l a p s z a b á l y o k 8., 9.,. 57. és 60. c z i k k e i n e k m ó d o s í t á s a . 7. A f e l ü g y e l ő - b i z o t t s á g v á l a s z t á s a és t i s z t e l e t d i j á n a k m e g á l l a pítása. A közgyűlésen minden részvényes husz darab letett részvény után egy szavazattal bir. A szavazatra jogosult t. cz. részvényesek felhivatnak, hogy részvényeiket a le nem járt szelvényekkel együtt a közgyűlésre kitűzött határnap előtt 14 nappal Budapesten a Magyar Általános Hitelbanknál, vagy Bécsben a cs. kir. Szab. ,osztrák kereskedelmi és ipar-hitelintézetnél, vagy S. M. von Rothschild bankháznál letétbe tegyék. A részvények számrendben összeállítva a benyújtó által sajátkezüleg aláirt . jegyzék kíséretében nyújtandók be. E jegyzék Budapesten két, Bécsben három példányban állítandó -ki. E jegyzék egy példánya a benyújtónak az átvétel elismerésével visszaadatik. A részvények csak ezen elismervény visszaadása mellett fognak a közgyűlés után visszaszolgáltatni. A közgyűlésre belépti jegyül szolgáló" igazolvány Budapesten közvetlenül a letétel alkalmával, Bécsben, nyolez nappal a közgyűlés előtt fog kiadatni. Ha valamely részvényes szavazati jogát más szavazatképes részvényes által óhajtja gyakorolni, a megbízott nevére szóló meghatalmazást az igazolvány hátán kitölteni s aláírni tartozik. A mérleg a felügyelő-bizottság jelentésével együtt n y o l e z n a p p a l a k ö z g y ű l é s előtt B u d a p e s t e n az i n t é z e t h e l y i s é g e i b e n , B é c s b e n a cs. kir. szab. osztr. k e r e s k e d e l m i és i p a r - h i t e l i n t é z e t n é l és S. M . v o n R o t h s c h i l d b a n k h á z n á l a r é s z v é n y e s e k r e n d e l kezésére bocsáttatik. B u d a p e s t e n , 1897. f e b r u á r 27-én. Az
igazgatóság.
Magyar Agrár és Járadékbank Részvénytársaság.
Hirdetmény. A filfoxera által elpusztított szolok felújítására adandó kölcsönökröl. • A f ö l d m i v e l é s ü g y i m . kir. miniszter ur, a p é n z ü g y i m. kir. miniszter ú r r a l e g y e t é r t ő l e g az 1896. V . t.-cz. 6. § - b a n n y e r t f e l h a t a l m a z á s a l a p j á n a „ M a g y a r A g r á r és J á r a d é k l » a n k " - o t b í z t a m e g a filloxera által elpusztított szőlők f e l ú j í t á s á r a a t ö r v é n y b e n m e g á l l a p í t o t t f e l t é t e l e k mellett n y ú j t a n d ó k ö l c s ö n ö k k i a d á s á v a l . A k ö l c s ö n ö k e n g e d é l y e z é s é r e h i v a t o t t b i z o t t s á g o t a f ö l d m i v e l é s i m. kir. m i n i s z t e r u r m á r k i n e v e z t e és a külső szorvezetre v o n a t k o z ó s z a b á l y z a t o k a t 1897. f e b r u á r h ó 23-án k e l t 10308. s z á m ú r e n d e l e t é v e l h e l y b e n h a g y t a , m i n é l f o g v a a k ö l c s ö n ö k e n g e délyezése is k e z d e t é t v e t t e . A kölcsönök iránti kérvények b e n y ú j t a n d ó k : I. A z o r s z á g b á r m e l y h e l y é r ő l a „ M a g y a r A g r á r és J á r a d é k l > a n k " - n á l B u d a p e s t e n , ('Erzsébet-tér 0.) II. A „ M a g y a r A g r á r és .Járadékliank" v i d é k i m e g b í z o t t j a i n á l . — M é g p e d i g e g y e l ő r e : 1. B a r a n y a v á r m e g y é b ő l és Somogy v á r m e g y e n a g y - a t á d i ős c s u r g ó i j á r á s á b ó l Szép L á s z l ó u r n á i M e g y e f a , u . , p . Bükkösd. 2. T o l n a v á r m e g y é b ő l és Somogy v á r m e g y e k ö z p o n t i , l e n g y e l t ó t i , tabi, m a r c z a l i és igali j á r á s á b ó l M a y e r F . A n d o r urnái Tolna-Kéty. 3. V e s z p r é m v á r m e g y e p á p a i , devecseri, zirczi és e n y i n g i j á r á s á b ó l , T a s v á r m e g y é b ő l P u r g l y L á s z l ó u r n á i P a p keszi, ( V e s z p r é m vármegye). 4. G y ő r és K o m á r o m v á r m e g y é b ő l S t e i n d l K á l m á n u r n á i T é t h , (Győr v á r m e g y e ) . 5. P o z s o n y , Sopron ós M o s o n v á r m e g y é k b ő l F ü l ö p J ó n á s u r n á i P o z s o n y . 6. E s z t e r g o m v á r m e g y e t e r ü l e t é r ő l W i m m c r F e r e n c z u r n á i E s z t e r g o m . 7. Gyöngyös város és H e v e s v á r m e g y e g y ö n g y ö s i j á r á s á b ó l U n n á k K o l o s u r n á i Gyöngyös. 8. E g e r v á r o s és H e v e s v á r m e g y e egri j á r á s á b ó l G r ó n a y S á n d o r u r n á i E g e r . 9. Z e m p l é n és Szal>olcs v á r m e g y é k b ő l DessewlTy M i k l ó s u r n á i Tolcsva, 10. B e r e g , U n g és IJgocsa v á r m e g y é k b ő l C z e i n e r N á n d o r u r n á i B e r e g s z á s z . 11. B i h a r és K o l o z s v á r m e g y é k b ő l M o l n á r L a j o s u r n á i N a g y v á r a d . 12. A r a d v á r m e g y e t e r ü l e t é r ő l V á s á r h e l y i B é l a u r n á i A r a d . U g y a n c s a k a „ M a g y a r A g r á r és J á r a d é k l m n k " és f e n n n e v e z e t t m e g b í z o t t a i , k í v á n a t r a r é s z v é n y m i n t á k a t szolgált a t n a k k i és m e g a d j á k a részletes f e l v i l á g o s í t á s o k a t a k ö l c s ö n ö k t á r g y á b a n . A k é r v é n y e k h e z a b e ü l t e t e n d ő t e r ü l e t hiteles t e l e k k ö n y v i k i v o n a t a m e l l é k l e n d ő . — U g y a k é r v é n y , m i n t a r e á v o n a t k o z ó összes o k m á n y o k , az 1896. V . t.-cz. 18. §-a é r t e l m é b e n h é l y e g m e n t e s e k .
„Magyar Agrár és Járadékbank Részvénytársaság" Budapesten.
KÖZTELEK, 1897.
314
Herczeg S u l l i o w s k i József M á r i a sága p a n k c t a i u r a d a l m á b a n e g y
18. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
MÁRCZIUS HÓ 3 .
S főméltó-
gazdasági intézői állás Irta: m e g ü r e s e d v é n , ez állásra p á l y á z a t o t n y i t o k azzal, h o g y M.-Óvári g a z d a s á g i a k a d é m i á t v é g z e t t p á l y á z ó k eddigi működésükről tanúskodó bizonyítványaikkal felszer e l t k é r v é n y e i alulírotthoz
CL AIR
VILMOS.
Ára: 1 frt SO kr. (3 korona), ajánlott portóm e n t e s m e g k ü l d é s s e l I frt 70 kr.
f. évi márczius hó 20-ig beküldendők. Aradon, 1897. évi f e b r u á r h ó 24-én.
Tagányi István
Vm m m
—
j
p
f
-
*
Albion
i" mm
Hirdetmény. Helyesbítés a Pozsony-Dynamitkerülő kiüdemények ^tijszámií TOnáataa^rv?nyesUiMÍométeÍ mutató VII. pótlékában á Pozsony-Dynamitgyár állomás kilométertávolságaira vonat-
Albion » m%
& $
ltal pótlandó a ina-var ,-ü áadásban: „a többi állomások-
3267
daráló-gépei
Éhhez képest egyszersmind
a legjobbak. Kapható
Megrendelhető lapunk kiadóhivatalában: B u d a p e s t ,
I X . k e r . , íllloi-ut
25.
(Köztelek.)
Graepel Hugónál, Budapest, V., külső váczi-ut 46. Árjegyzék
ingyen
és
bérmentve.
Dyuamitgyárra vonatkozó sor utánnpe0dig°b^|yzendlő' T,és Pozsony-Dynamitgyár." Az Igazgattfgftg.
HIRDETÉSEK
felvétetnek a kiadóhvatalban BUDAPEST, í l l ő l - u t 35-diK szám.
Magyarjdr. államvasutak.
Hirdetmény.
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület
„istvántelki
immúnis"
homoktalaju
Osztrák-magyar vasúti kötelék. * Pozsony dynamitg-yár állomás fölvétele a dijsz Píwootiv dynamitgyár állomásnak as^ osztrák-magyar vasúti iglalt osztrák ^-^n^miteáira 0 foglalt^ díjtétele r-Dynamitgyár állomás kizárólag a Dynamit-Nobel részvénytársaság pozsonyi dynami s- és teheráru _ küldeményeinek kezelésére van berendezve, robbanékony áruknt
szőlőjéből a következő európai és amerikai szőlővesszők eladók: Gyökeres Riparia Sauvage alanyra készített ojtványok. Chasselas blanc 3150 db. száza 12 frt. „ Rouge 400 „ „ 1 2 „ ., bl. Croqu. 650 „ „ 1 2 „ Furmint 3Ö0 „ „ 12 „ Nemes Kadarka 30 „ „ 12 „ Olasz Rizling... 550 „ „ 12 „ Nagy-Burgundi 390 „ „ 1 2 „ Mézes-fehér ... 100 ,. „ 12 „ Tramini piros... 225 „ „ 12 „
G y ö k e r e s vesszők. Olasz Rizling ... 15000 db. ezre 6 frt. Nagy Burgundi... 300 „ „ Tramini piros ... 2250 „ „ Musc. Alex. blanc 70 „ Kanadai 80 „ „ Veltelini piros ... 150 „ „ Delambre 100 „ „ Furmint 20 „
Sima vesszők. Olasz Rizling ... 17000 drb ezre 8 frt. Madelaine Ang.... 3200 Nagy Burgundi 6000 „ „ 8 „ Mézesfehér 5000 Chasselas blanc 3000 „ „ 1 2 „ Piros bakar 1200 „ blanc crqu. 1000 „ „ 12 „ Furmint... 700 Rouge ... 3000 „ „ 1 2 „ Nemes kadarka 200 Muscat vegyes — 1500 „ „ 1 2 „ Megrendelések az
Magyar Gazdasági Egyesület igazgatójához B U D A P E S T , K ö z t e l e k intézendők. — Az elszállítás t a v a s z s z a l történik a megrendelés sorrendjében. — A megrendelésnél a vesszők, fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvétellel szedetik be. — Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. IGAZGATÓ.
részes vasutak nevében is.
Német
Tavaszi vetésre ajánlok:
elite-tarlórépát
(Németországi eredeti dugványokból termelve.) Oberndorfi sárga óriás hengeres á frt 21.— Eckendorfi vörös , , a a 24.— Mari muth Elvanthams á „ 20.— plombált eredeti zsákokban bruttó 100 kgr. ab Prag készpénzfizetés mellett levonás nélkül.
Franczia elite czukorrépa
polarizált anyarépákról tenyésztve: 1. Exeelsior (hozamra nézve minden kül- és belföldi terményt fölülmúl) sacharin tartalom 17°—18°. 2. Javított Brabant longue igen magas hozamú és 16°—17° sacharin tartalom. 3. Keresztel rendkivül nagy hozamú és _ _ , , fajta á frt 36.— pr. bruttó 100 kgr. készpénz fizetés mellett, scontó nélkül, ólmozott zsákokban á 30 kgr. ab Prága. Valódiság, tisztaság és csiraképességért teljes jótállást vállalunk. Fizetési módozatok: Nagyobb tételek egyezség szerint. L e v e l e z é s magyar, német, franczia és angol nyelvén. A D A L B E R T W E R N E R , Francziaországban. marj kultúrák Kémet- és Iroda: P r a g , Porié No 1 8 9 4 . 3154
18. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. MÁRCZIUS HÓ 3,
Bérszántás gőzekéve!. •A,legújabb eredeti F o w l e r - f é l e C o m p o u n d lésre vállalkozik
WOLFF
g ő z e K t K K e l talajmive1 3171
ERNŐ gözszántási
Budapest,
Klelenföld,
vállalkozó,
A
ajánlja legjobb minőségű mindennemű
MŰTRÁGYÁIT
kilója S « k i . , m é t e r m á z s á j a 70 f o r i n t , K O R O N A
P E R M E T E Z Ő
-m®
a t. cz. sazdalíözi'mscg '>• ü g y e i m é b e .
szőlők, gyümölcsfák, valamint czükorrépa permetezésénél alkalmazható feSSvel 1 5
frt,
k é n k o v a n d i p a r r . t.
kénsav- és műtrágya-gyára
CHLORBARYUM a répabogár kiirtására, legjutányosabbari; CU P R I N ^ t • (gcr
zalathnai
Powler-telep.
fecskendővel
Á r a j á n l a t o k k a l készséggel szolgál a
frt.
t, IV., Bécsi-utcza 5,
Állati í f j ó f f y - és (fiizt/nsáf/i ífyógyszereke
Detsinyí i „Fekete
Frigyes
kutyához"
t
Magyar királyi államvasutak.
Budapest,
V., Marokkói-utcsa
HIRDETMÉNY.
2. s
suták és aéfrmoffaarkereatiUTasút^Srí. rész6™, pótlék életbeléptetése. ' jóri-veTa rv. sztpó"ékPíépShatályba! ^ ° S jg-változtatását s a szabályzati határozmányol legváltoz államvasutak dijszal elárasitő hivatalában darabont :-magyar-syájc2Í vasúti :
ólomzárolt lóheremag
§
kitűnő minőségben, mmázsánként 4 5 f r t t ó l , ugyanolyan ő i o m z á r o l t I l u c z e f n a m a g 5 0 f r t t ó l feljebb, mindenféle gazdasági és saját ter* mésü konyhakerti és virágmagvakat jutányos árakban ajánl
KLEIN VILMOS magkereskedése és kertészete Szatmáron.
- .
M. kir. földmives-iskola Hód-Mezö-Vásárhelyen, Csongrádmegye. Posta-, távírda és vasútállomás. ÍV
Pályázat.
<
A hódmezővásárhelyi m. kir. földmivpsiskolánál üresedósben álló-
Lapunk bekötési táblája 1 f r t 3 6 k r é r t (portómentesen) kapható kiadóhivatalunkban. WTWS'i m "f í<;:
:,
: tr;
; :
r;:
Szeszfőzde, gazdasági és asztali burgonya, August d e r S t a r k e , Sárga szinü burgonya, magas erős szári a', nagy és biztos* hozamképességü, jó, kellemes izénél és szép alakjánál és nagy keményitő tartalmánál fo^va, minden czélra alkalmas, igen tartós. Érési idő szeptember. J u n o . Paulsens termesztése. Sárgás hajúi lapos, vörös, csiraszemekkel, fehér husu, erős, magas keményü tartalmánál fogva ugy szeszfőzési czélokra, mint eledelül egyaránt alkalmas, nagyon tartós és magas hozamképességü. — Érési ideje szeptember. Az ujabb burgonya fajtákkal évek során át nagy gonddal eszközölt összehasonlító vetési kísérletek alkalmával ezen fajták fényesen beváltak A legmagasabb hozamot eredményezték gumókban és keményítő tartalomban. — Dús szárképződés mellett a Peronospora infestanstól teljesen mentesek és nincsenek sem a száraz, sém a nedves rothadásnak alávetve. Szives, mielőbbi' ajánlatok
BUBER'S G U T S Y E R W A L T U N G in S n i a t y n - C a p o w c e , P o s t K o s z y i o v c e , G a l i z i e n czim alatt kéretnek.
Á r a m é t e r m á z s á n k é n t 2 f r t 5 0 kr. A cs. kii. államvasutak B u c z a c z állomásától, zsákok a beszerzesi árban szá3391 mittatnak. A szétküldés tavaszszal történik.
gazdasági segédi alkalmazás betöltése iránt ezennel pályázat hirdettetik. Ezen állás évi 500 (ötszáz) forint ösztöndíjból ós egy bútorozott K> szobabol, lutes és világításból álló szabad lakás élvezetével van egybekötve. : Az alkalmazandó ösztöndíjas gazd. segédnek nőtlen egyénnek Ml lennie s feladatát képezendi, hogy az iskola tanszemélyzete mellett segéd- ^ kezve, ;iz o 1 n 1 cleli ohl:it;is lielyes mórk/ei oll; it ; I vú.n, i-gyoss n«;llí-l;iá>>;> gyak tanításával is megbizattassék, ezenkívül a gazdaság vitele mellett is alkalmaztatván, az okszerű mezőgazdasági üzletvitel minden ágával meg- K> ismerkedjék és a gazdasagi szaktárgyakban további tanulmányokat tegyen, li!";-». igy kikéi ;i gazik';k:i c:'k•.>ki;i.í;ii>;t i kke-seu ;ilkk,n;izni. * E végből az ösztöndíjas gazdasági segéd előadási és tanítási képességeiről próbaelőadás tartásával, nemkülönben tudományos készültségéről a részére kiszabott munkaterv figyelembe vételével a kitűzendő időben és módon,- szóbeli és írásbeli utón, számot adni tartozik. Az ösztöndíjas gazdasági segéd, a szokásos szünidőket is ideértve, & csak szabadság kieszközlése mellett távozhatik állomásáról. Az ösztöndíjas alkalmazása egyelőre 1898. évi szeptember hó 1-éig terjed és csak azon esetben hosszabbittatik meg, ba az illető eredményes 1 o i i i bizonyult. A pályázni szándékozók felhivatnak, hogy a szabályszerű 50 kros bélvegjegygyel ellátott és az alább felsorolt okmányokkal felszerelt folya- / modványaikat 1897. évi márczius hó 25-éig a földmivelésügyi magy. kir. miniszterhez czimezve, a hódmezővásárhelyi m. kir. földmivesiskola igazgatóságához nyújtsák be. A pályázati kérvényhez a következő okmányokat kell csatolni: ' Keresztlevelet, !. Erkölcsi bizonyítványt, i. A magyar-óvári gazdasági gazdasá akadémia, vagy valamely más m. kir. gazdasági tanintézet elvégzését igazoló végbizonyítványt, vagy annak hiteles másolatát. A ki a gazdasági szaktanulmányok bevégezte után több ideig foly- o tatott gazdasagi gyakorlatról, esetleg a sárvári tejgazdasági szakiskola üz- /k letvezetői tanfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítványt vagy állatorvosi oklevelet képes felmutatni, általábaö. előnyben részesül. Budapest; 1897. február hó 14-én. 3429
Földmivelésügyi
m. kir.
minister.
m¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥m
.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
•
^
