Tisztelt Hallgató! A következ

Tisztelt Hallgató! A következőkben a történelem tantárgy tanulásával, illetve a segédanyagok használatával és felépítésével kapcsolatban olvashat hasznos információkat! A történelem tantárgy tanulásához alapvetően két taneszközre van szüksége: a tankönyvekre és a történelmi atlaszra. Az előbbiek magát a tananyagot tartalmazzák, míg az utóbbi a történelmi térben való tájékozódást segíti. Bár a tankönyvek számos térképet tartalmaznak, melyek az azonnali megértést segítik, mégis fontos, hogy rendszeresen használja a történelmi atlaszát. Az érettségi vizsgán ugyanis csak az atlaszt hívhatja segítségül, ezért szükséges, hogy jól ismerje azt. A tankönyvek felépítésének ismerete segítség a tananyag elsajátításához. Ha a kezébe veszi a tankönyvét és belelapoz, a következőkre figyeljen: Az egyes leckékben félkövér betűkkel emelte ki a szerző a fontos neveket, fogalmakat, eseményeket, évszámokat, melyek ismerete feltétlenül szükséges. A lapok szélein kék színnel nyomtatták a forrásszemelvényeket. A források ismerete különösen lényeges nem csak az események mélyebb értelmezése, árnyalása, hanem az érettségi szempontjából is. Az írásbeli érettségin ugyanis fontos szerepet kap a források értelmezése, így annak gyakorlása a sikeres vizsga egyik feltétele. Az adott forrásszemelvény alatt találhatók az értelmezés szempontjai, előbb ezeket olvassa el, s csak utána kezdjen a forráshoz. A leckék végén keretbe foglalva az adott lecke anyagát foglalta össze a szerző. Ennek elolvasása segíti a tanultak vázlatos felidézését és rendszerezését. Ehhez az alábbiak szintén fontos segítséget nyújtanak. A történelmi atlaszban könnyen megtalálhatja a keresett történelmi helységeket és eseményeket. Két úton indulhat el: a) Megkeresheti az adott történelmi korhoz vagy eseményhez kapcsolódó térképet a tartalomjegyzékben (109. oldaltól) b) Megkeresheti a névmutatóban (81. oldaltól). Ebben az esetben a nevek mellett különböző betű és számkombinációk mutatják, hogy hol, melyik térképen találhatja meg a keresett helységet pl. Cannae 10 a F4, d D1 feloldása a következő: a 10 oldal a jelű részlettérképének F és 4 jelű négyzetében, valamint ugyanezen oldal d jelű térképének D1 jelű négyzetében. Az atlasz segíti a történelmi jelenségek, folyamatok megértését, illetve grafikonok, térképen ábrázolt diagramok révén e jelenségek tágabb összefüggéseinek feltárását. 1

A történelem tantárgy segédanyagának felépítése A történelem tantárgy távoktatási segédanyaga kifejezetten a történelem érettségi jogszabályban meghatározott tananyagára koncentrál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tankönyveiben csak meghatározott leckéket kell megtanulnia, illetve elsajátítania. A segédanyag szerkezete a következő: a) A témakör címe b) A témakörhöz rendelt tartalmak és képességek (kompetenciák) c) A témakör kötelező fogalmai, nevei, eseményei d) A témakör kifejtése e) Ellenőrző feladatok és azok megoldása A tizedik évfolyam tananyagbeosztása a következő: I. Az ókor és kultúrája 1. Vallás és kultúra az ókori Keleten 2. A demokrácia kialakulása Athénban 3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány 5. A kereszténység kialakulása és elterjedése 6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása II. A középkor 7. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői 8. A nyugati és keleti kereszténység 9. Az iszlám vallás és az arab világ 10. A középkori városok 11. Egyházi és világi kultúra a középkorban 12. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában 13. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése III. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 14. A magyar nép őstörténete és vándorlása 15. A honfoglalástól az államalapításig 16. Az Árpád-kor

2

17. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején 18. A Hunyadiak 19. Kultúra és művelődés IV. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 20. A nagy földrajzi felfedezések és következményei 21. Reformáció és katolikus megújulás 22. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában 23. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

Jó munkát és eredményes felkészülést kívánok!

3

Példák forráselemzésre és táblázatelemzésre Forráselemzés példafeladat "[Pürrhosznak] Lovasharcra alkalmatlan, erdős, nehezen járható terepen, egy folyó mellett kellett harcolnia, ahol az elefántok nem tudtak felvonulni a támogatására. Rengeteg volt a sebesült és sokan estek el, s csak az éjszaka vetett véget a harcnak. Másnap sík terepen akarta folytatni a csatát, hogy elefántjait is bevethesse az ellenség ellen [...] A rómaiak nem tudtak kitérni a roham elől, és oldalba sem tudták támadni az ellenséget, ezért kénytelenek voltak szemtől - szemben harcolni a sík terepen. Hevesen rávetették magukat a nehéz fegyverzetű gyalogságra - az elefántokat ekkor már nem hajtották rájuk - és kardjuk keményen ellenállt ellenfeleik lándzsáinak; nem kímélték magukat, csak ütötték - vágták az ellenséget, tekintet nélkül saját veszteségükre. Mondják, hosszú idő telt el, amíg megfutamodtak, ott, ahol maga Pürrhosz maga vívott ádáz küzdelmet velük. Pürrhosz a legnagyobb eredményt mégis az elefántok harcba vetésével érte el; a rómaiak ilyen küzdelemben vitézségüknek semmi hasznát nem látták... [...] A két hadsereg szétválása után valakinek, aki szerencsét kívánt a győzelemhez, Pürrhosz állítólag ezt mondta: »Ha még egy csatában győzünk a rómaiakon, végképp elveszünk.«" Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. Kérdések: 1. Mit jelent a pürrhoszi győzelem? 2. Miért érintették súlyosabban a veszteségek Pürrhoszt? 3. A szerző kinek az oldalán áll? 4. Mely részletek bizonyítják ezt? Megoldás: Történelmi háttér: Amikor a Kr. e. 3. században Róma Itália meghódításának utolsó háborúját vívta, Tarentum városával és az általuk felfogadott becsvágyó epeiroszi királlyal, Pürrhosszal került szembe. A tarentumi háborúban (Kr.e. 282 - Kr. e. 272) véres harcok után Róma aratott győzelmet, s így Itália az uralma alá került. 1. A vereséggel felérő véráldozattal járó győzelmet nevezzük pürrhoszi győzelemnek. ("Ha még egy csatában győzünk a rómaiakon, végképp elveszünk." 2. Míg a rómaiak "otthon" harcoltak, Tarentumnak zsoldosokat kellett fogadnia. Így a veszteségek pótlása sokkal körülményesebb volt Pürrhosznak, mint római ellenfeleinek. 4

3. A szerző nagy valószínűséggel a rómaiak oldalán állt. 4. Ezt bizonyítják a következő részletek: "[a rómaiak] Hevesen rávetették magukat a nehéz fegyverzetű gyalogságra - az elefántokat ekkor már nem hajtották rájuk - és kardjuk keményen ellenállt ellenfeleik lándzsáinak; nem kímélték magukat, csak ütötték - vágták az ellenséget, tekintet nélkül saját veszteségükre. Mondják, hosszú idő telt el, amíg megfutamodtak." ... "Pürrhosz a legnagyobb eredményt mégis az elefántok harcba vetésével érte el; a rómaiak ilyen küzdelemben vitézségüknek semmi hasznát nem látták... [...]"

Táblázatelemzés példafeladat A táblázat az 1542. évi külkereskedelem adatait mutatja Magyarországon. A kiviteli és behozatali adatokat árufajtánként csoportosítva ábrázolja, megjelölve az egyes árufajták vámértékét és arányát a többi termékhez képest. Történelmi háttér: 1526, a mohácsi csatavesztés és a kettős királyválasztás után Magyarország és az Oszmán Birodalom egyre szorosabb kapcsolatba került egymással. A belpolitikai küzdelmekbe bevont törökök kihasználva a magyarok ellentéteit 1541 - ben elfoglalták Budát és az ország középső részét. Az ország három részre szakadását követően fokozatosan kiépült a 150 évig tartó török hódoltság Magyarországon. Bár logikus lenne a feltevés, hogy az adott körülmények között az ország gazdasági egyensúlya felborult a 16. század közepére, a táblázat adatai mégis mást mutatnak. A kivitel árufajtáit vizsgálva azt látjuk, hogy Magyarország legfontosabb exportcikke továbbra is - mint évszázadok óta mindig - az élőállat. Ez adta a magyar export több mint 93% - át. Említésre méltó még az élelmiszer és az állattenyésztéshez kapcsolódó bőr - és szőrmeáru - export. Az behozatal összetevői már nem ennyire egyneműek, mégis egyértelműen látszik, hogy a textil - és iparcikkek uralják a korabeli magyar importot. Az adatokból jól látszik, hogy Magyarország a 16. században a természetföldrajzi és éghajlati adottságaiból következően alapvetően agrárország (a közép és a kora újkorban végig az), melynek szinte kizárólag élelmiszer - exportja van, míg iparcikkekből behozatalra szorul. A külkereskedelmi mérleg igen jó, hiszen a behozatal mértéke kevesebb mint fele a kivitelének. A 16. század közepén tehát úgy látszik, hogy a magyar gazdaságban még nem jelentkeztek az ország politikai széttagoltságából és a török háborúkból eredő negatív következmények, s a külkereskedelemi aktívum azt mutatja, hogy a gazdaság jól működik. 5

AZ 1542. ÉVI KIVITEL ÉS BEHOZATAL ÖSSZEHASONLÍTÁSA A kivitel áruösszértéke Árufajta

Vámérték (forint)

Százalék

Élelmiszer

12 357,90

3,96

Állatok

301 973,05

93,65

7 185,95

2,32

Szövött áru

587,2

0,02

Fémáruk

1 090

0,04

Szatócsáru

108,8

0,01

323 302,80

100

Bőr - és szőrmeáru

Összesen

A behozatal áruösszértéke Árufajta

Vámérték (forint)

Százalék

Élelmiszer

12 357,10

8,75

Bőr - és szőrmeáru

3 365,12

2,32

Szövött áru

97 220,16

68,62

210,1

0,02

Ásványi, fém - és üvegáru

13 940,60

9,85

Nürnbergi és szatócsáru

10 670,60

7,56

Vegyes áru

4 078,10

2,88

141 732,78

100

Faáruk

Összesen

6

1. témakör: Vallás és kultúra az ókori Keleten TK I. 23 – 25., 36 – 37., 41., 43 – 44., 47., 50. oldalak TA 6. Követelmények: Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális emlékeinek azonosítása. Vallások: – a többistenhit jellemző vonásai (a tanultak közül a sumer, az egyiptomi vagy a kínai többistenhívő vallás szolgálhat példaként), – az egyistenhit jellemzői. Kultúra: – Mezopotámia: agyagtábla – ékírás; toronytemplom, – Egyiptom: piramisok, hieroglifa, – Fönícia: hangjelölő betűírás, – India: Buddha, – Kína: Nagy Fal, cseréphadsereg. Kronológia: Kr. e. 3000 körül: Felső Egyiptom uralkodója, Ménész meghódította Alsó-Egyiptomot és egyesített a két országot. Kr. e. XVIII. század: Hammurapi uralkodása Kr. e. X. század: az Izraeli állam fénykora (Dávid, Salamon) Fogalmak: Mágia: varázslás, az őskori varázslópapok bonyolult szertartása Despotizmus: a király vagy a vezető korlátlan hatalma Politeizmus: többistenhit (pl.: Egyiptom, India, Mezopotámia, India, főniciai városállamok vallásai) Monoteizmus: egyistenhit (pl.:a zsidók Jahve - hite) Buddhizmus: indiai eredetű vallás, fő tanítása a lélekvándorlás (reinkarnáció) megszüntetésének lehetősége. Alapítója Guatama Buddha. Tanításának lényege a vágyakról való lemondás, amely által eljuthatnak a vágyott, boldog megsemmisülés, a nirvána állapotába. Brahmanizmus: indiai politicista vallás, fő tanítása a lélekvándorlás és a lélek újjászületése. (fő istenei: Brahman - a teremtő, Visnu - a megtartó, és Síva - a pusztító) Elismerte a kasztrendszert, az újjászületés formája a földi élet minőségétől függött. A változás lehetősége csak a halál után volt adott. Piramis: Gúla formájú, hatalmas kőépítmény Egyiptomban. Hieroglifa:Egyiptom; „szent véset”. Képszerű jeleket tartalmazó óegyiptomi írás. Hangjelölő írás: Az írásjelek (betűk) a kiejtett hangra utalnak.

7

Ékírás: Agyagtáblába, majd kőbe, fémbe és viasztáblára is rajzolt illetve vésett, ék alakú jeleket használó írás az ókori Mezopotámia területén. Toronytemplom: Zikkurat. A zikkurat a legjellemzőbb a sumér építészetben, ez a legidőállóbb építmény. A zikkurat magja napon szárított agyagtégla volt, amit ekkora tömegben a természetes rézsű véd a legjobban a szétcsúszás ellen) Kasztrendszer: Zárt, merev, szigorúan hierarchikus társadalmi rendszer Indiában. Személyek: Kheopsz: a legnagyobb egyiptomi piramisról nevezetes fáraó Hammurapi: Babilon legjelentősebb uralkodója (Kr. e. XVIII. század) Dávid: Kr. e. X. század király a palesztínai zsidó állam fénykorában I Dareiosz: perzsa nagykirály II. görög - perzsa háború idején Buddha: a buddhizmus megalapítója

1.

Előzmények - A hitvilág megjelenése: neander - völgyi ember; varázslás, mágia → célja? - Neolitikum (újkőkor): termékenységkultusz → oka, célja? TA 3.a - Az ókori Kelet birodalmai és kultúrkörei: Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína

2.

Vallások az ókori Keleten vallási dualizmus

politeizmus (többistenhit) - több száz isten, melyek közül a papság

emelt

ki

a perzsákra jellemző

-

két erő, a jó és a rossz, a

évre, az Amarna – reform

világosság

sötétség

idején jelentkezett mint Aton

küzdelmével írja le a világot

– kultusz (IV. Amenhotep –

istenhármasságok felállításával - együttesen képviselik a világ

India: brahmanizmus, buddhizmus Kína: taoizmus, konfucianizmus

és

a

-

(Ahuramazda és Ahriman) -

- jellegzetes vonása a jóslás - pl. Sumer, Egyiptom

(egyistenhit)

-

néhányat

megmentőinek szerepét

monoteizmus

(vallási kettősség)

-

később

Zarathusztrának

Egyiptomban csak néhány

Ekhnaton) -

Palesztinában (Kánaán) az

tulajdonították

Egyiptomból ide bevándorló

szent könyve az Aveszta

zsidó (héber) törzsek révén

(Tudás Könyve)

jelent meg -

az egyetlen, de mindenható isten

gondolatának

megjelenése

-

Ábrahám,

Mózes,

Ótestamentum

8

Amon isten

Mózes

Hallgassa meg a Tízparancsolatot! illusztracio\okor\10parancsolat.mp3 3. Írásrendszerek az ókori Keleten - Hol jelent meg először? - Milyen okok vezettek a „feltalálásához”? (gazdasági, politikai) - Hogyan segítik az írásos források a történészek munkáját? ékírás -

sumer találmány a Kr. e

hieroglif írás -

4. évezred végéről

fogalomírás

hangjelölő írás

Egyiptomban jelent meg

- Kr. e. 1100 körül jelent

a Kr. e. 4. – 3. évezred

meg a föníciai Bübloszban

-

az írásjelek nem a szavak

hangalakját, magát

-

előzményeit ismerjük

fordulóján

- 22 jelből áll

hanem

-

fő íráshordozó: az agyag

-

képszerű, de nem képírás

- TK 42., táblázat

fogalmat jelentik

→sok információ maradt

-

az

ránk -

az idők során elvesztette képszerűségét

TK 23., táblázat! -

idők

során

egyszerűsödött,

de

- a héber és az arab írás

megőrizte képszerűségét

-

TK 32. táblázat!

továbbfejlesztették

-

J. F. Champollion fejtette

magánhangzók jelölésével

meg a Rosette – i kő

meg a 19. században

alapján a 19. században

a Kr. e . 2. évezred első felében jelent meg

-

H. C. Rawlinson fejtette

-

alapja

a

a

görögök a

-

minimum 1500 - jel ismerete szükséges az alapszintű olvasáshoz.

Ékírásos táblák

9

4. Kultúra és művelődés Feladatok:

- A TA 6. oldalának térképei és ábrái segítségével keresse meg az ókori

keleti kultúrák legjelentősebb műalkotásait és építészeti emlékeit! (Bővebben a művészettörténet tankönyvben is megtalálja ezeket!) - Ugyanitt olvassa le a térképről az egyes országok, területek tudományos és kulturális életének legfontosabb jellemzőit és eredményeit! Országok szerint csoportosítva írja le ezeket az alábbi kipontozott részre! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

10

2. A demokrácia kialakulása Athénban. Az athéni demokrácia intézményei és azok működése TK I. 11., 12., 16. lecke TA 8. a, d, e Követelmények Az athéni demokrácia intézményei, működése. Az athéni demokrácia: – a kleiszthenészi alkotmány lényege (a területi elv), – az athéni társadalom és a politikai jogok, – a legfontosabb politikai intézmények (népgyűlés, ötszázak tanácsa, sztratégoszok, cserépszavazás) működése. Kronológia: Kr. e. XIII. század: elpusztultak a mükénei központok az uralkodói háztartás, a fellegvárak romba dőltek (a polisz születése) Kr. e. 776: a görög időszámítás kezdete (az első ismert olümpiai játékok) Kr. e. 594: Szolón athéni arkhón reformjai Kr. e. 508: Kleiszthenész újjászervezte az athéni államot Kr. e. 336-323: Nagy Sándor uralkodása Fogalmak: Polisz: ókori görög városállam, saját politikával, önálló gazdasággal és saját hadsereggel rendelkezett. Arisztokrácia: a föld magántulajdonán alapuló társadalmi csoport, a magántulajdon örökölhetősége lehetővé teszi az arisztokratikus életforma áthagyományozását az utódokra. Démosz: köznép, a kézművesek, kereskedők és parasztok közös neve, a szabad lakosság nagyobb részét ők alkották arkhón: választott arisztokrata tisztviselő Athénban türannisz: önkényuralom, zsarnokság, Athénban és más görög poliszokban a démosz gazdasági előretörése következtében kialakult a sajátos egyensúlyi helyzetben, amikor az arisztokrácia magához ragadta a hatalmat és önkényuralmat alakított ki. /Pl.: Kr. E. 560-510 Athénban/ Eklészia: népgyűlés Athénban a polisz törvényhozó szerve (Spárta: apella) Esküdtbíróság: Szolón által létrehozott fellebbviteli bíróság, amelynek feladata az arkhóni ítéletek felülvizsgálata volt, később Peiszisztratosz alatt vidékre is kihelyezték őket, Kelisziszthenészt követően tagjai napidíjat kaptak. Demokrácia: a köznép (démosz) uralma (Szolón teremtett meg a demokrácia alapjait) Sztratégosz: választott athéni hadvezér

11

Cserépszavazás: a türannisz újraszerveződése ellen kialakított sajátos szavazási módszer, az athéni népgyűlésen cserépdarabokra írt nevek összesítését követően (ha a leadott szavazatok száma meghaladta a 6000-t) a legtöbb szavazatot kapó személyt száműzték a városból, mert az feltételezték hogy türannosz akar lenni. Javait azonban megtarthatta / Görög neve: osztrakizmosz/ Filozófia: philo-szophia: bölcselet szeretete. a természet, a társadalom és az emberi gondolkodás legáltalánosabb törvényszerűségeinek tudományos magyarázata. Hellenizmus: görög kultúra terjedése a keleti és ázsiai területeken. adósrabszolgaság: pénzügyi adósságot rabszolgaként kell ledolgozni. timokrácia: olyan politikai berendezkedés, ahol a jogokat vagyoni helyzethez kötik. Személyek: Drakón: arkhón, Kr.e. 621 – ben írásba foglalta a törvényeket. Szolón: 594-ben hozott reformintézkedéseiről nevezetes arkhón Athánban, többek kötött eltörölte az adósrabszolgaságot Peiszisztratosz: türannosz Athénban (Kr. e. 560-527) Kleiszthenész: Kr. e. 508-ban újjászervezte az athéni államot

1. Előzmények Feladat: A TA 8. oldalának segítségével azonosítsa az ókori Hellászt a térképen! A Földközi – tenger medencéjének mely részén található? -

A görög gyarmatosítás hatásai: gazdasági: az anyaország gazdálkodása belterjessé válik → a démosz egyes rétegei meggazdagodtak politikai: az arisztokrácia gazdasági befolyásának csökkenésével már politikai hatalma is megrendült

-

A démosz megindította küzdelmét a hatalomért

2. A démosz polgárjogi küzdelme Athénban - a királyság az uralkodó korlátozásával arisztokratikus köztársasággá alakult

át

- az új tisztviselők, az arkhónok a törvények révén fokozatosan bevonták a politikai hatalom gyakorlásába a démoszt is.

12

3. A demokrácia kialakulásának folyamata Feladat: a TK 12. lecke segítségével töltse ki a táblázatot! időpont

Neve

intézkedések

Kr. e 621 - timokratikus alkotmány

Szolón

- egyeduralom (zsarnokság) bevezetése - utazó bíróságok küldése vidékre

Kr. e. 560 -

- állami építkezések

510

- kereskedelmi és ipari érdekek figyelembe vétele

Kleiszthenész

Feladat:

a TK I. 64. oldalának ábrája segítségével ismételje át, hogyan működött a

Kleiszthenész reformjai révén létrejött demokrácia Athénban! Válaszoljon az ábra alatti kérdésekre!

13

Drakón

Szolon

14

3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása TK I. 23 – 26. leckék TA 11/c, d, 12. Követlemények A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. A köztársaság válsága: – a hódítások gazdasági - társadalmi hatása, – reformkísérletek - a Gracchusok, – a hadsereg reformja - Marius, – polgárháború és rabszolgafelkelések, – Caesar diktatúrája. Kronológia Kr. e. 753: Róma monda szerinti alapítása Kr. e. 367: A földkérdés szabályozása Rómában (Licinius féle törvény) Kr. e. 48: pharszaloszi csata. Ceasar legyőzi Pompeiust Fogalmak: patrícius: a római társadalom előkelői: földbirtokkal rendelkező és a hadseregben lovas katonai szolgálatot teljesítő arisztokraták. A korai időszakban politikai jogokkal is csak ők rendelkeztek. plebejus: a római társadalom közrendű szabadjai: parasztok, kereskedők és kézművesek, akik - a hadseregben gyalogos katonai szolgálatot teljesítettek. (a tömeg) Nem rendelkezett polgárjogokkal. consul: római köztársasági főtisztviselő. Kr. e. 510-től került megválasztásra (az annualitas elve szerint) évente 2-2fő (collegialitás). Feladataik: a szenátus és népgyűlés összehívása, ezek tárgyalásainak vezetése, a hozott határozatok végrehajtása, bíráskodás és hadvezéri szerep. senatus: vének tanácsa Rómában, létszáma változó volt: 300fó, Sulla 600-ra emelte, majd Ceasar 900-ra, végül Augustus 1200-ra emelte. Feladatai: az állami vagyon ellenőrzése, külügyek irányítása, törvény előkészítés és törvényjavaslat, a népgyűlési határozatok jóváhagyása. dictator: Kr. e. 510-ben létrehozott, kizárólag rendkívüli veszély esetén működő magistratus Rómában. A kinevezett személy Teljhatalommal rendelkezett. Az egyeduralom visszaállításának megakadályozására hivatali idejét a szokásos egy évnél szűkebbre, fél évre engedélyezték. néptribunus: Kr. e. 494-től kezdődően választott 2, 4 majd 10fős magistratus Rómában, fő feladatuk a plebejusok érdekeinek védelme, amelynek gyakorlásához vétójogot kaptak, személyük szent és sérthetetlen volt, lakásuk oltalmazó hely az üldözöttek számára. (A vétójog nem volt alkalmazható a diktátorok intézkedéseivel és a cenzorok működésével kapcsolatban). Ők hívták össze a plebejus népgyűlést és részt vettek a szenátus ülésein. Megbízatásuk egy évre szólt. zsoldoshadsereg: pénzért harcoló, hivatásos katonákból álló haderő

15

provincia: Itálián kívüli római tartomány senatori rend: a római szenátorok leszármazottai, a gazdasági és politikai hatalom birtokosai. lovagrend: ipari, kereskedelmi és pénzügyi vállalkozásokkal foglalkozók csoportja. Legjövedelmezőbb tevékenységük az adóbérlet volt. triumvirátus: három személy alkotta titkos politikai szövetség. Kr. e. 60-ban Pompeius, Crassus és Ceasar, Kr. e. 43-ban Octavianus, Lepidus és Antonius hozta létre. principatus: Augustus egyeduralmának palástolására létrehozott rendszer, mely a princeps (első polgár) névből származik, a senatus elnöke. Személyek: Tiberius és Gaius Gracchus: néppárti refomer politikusok, a földkérdés első felvetői Marius: néppárti politikus, hadvezér Sulla: senatuspárti politikus, diktátor Pompeius: az I. triumvirátus tagja, majd Ceasar ellenfele Ceasar: néppárti politikus, az I. triumvirátus tagja, diktátor

1. Előzmények: Földközi – tenger medencéjének meghódítása Feladat: A TA 11. oldalának segítségével azonosítsa az Appenini – félszigetet a térképen! Hol helyezkedik el a Földközi – tenger medencéjében? Hozzá képest hol találhatóak Hellász és az ókori Kelet nagy birodalmai? Róma meghódította Itáliát Kr. e. 265 – re. -

Szamnisz háborúk → ?

-

Tarentumi háború → ?

Rómának korábbi szövetségesével, Karthágóval kellett megküzdenie a Földközi – tenger nyugati medencéjének meghódításáért. Mikor volt az első: második: harmadik: pun háború? Kik voltak a szembenálló felek legjelentősebb hadvezérei? Hol zajlottak a legjelentősebb ütközetek? TK I. 115. oldal, térkép! Milyen eredménnyel zárult a küzdelem? Létrejött az első római provincia, Szicília. →TA 11.! A második és harmadik pun háborúk között a rómaiak megkezdték a Földközi – tenger keleti medencéjének meghódítását (Kr. e. 168 püdnai csata → TA 11. d)

16

2. A hódítások következményei – a köztársaság válságának okai a) Társadalmi hatásai: - elkülönült a lovagrend és a senatori rend - széles paraszti rétegek lecsúszásával kialakult a plebs. b) Gazdasági hatásai: - mivel a hadsereg alapját adó birtokos parasztok Itálián kívül évekig harcoltak, sok közülük tönkrement (→ plebs!) → birtokaikat a senatori rend vásárolta fel. - a győztes csaták következtében olcsó rabszolga-munkaerő árasztotta el a piacot → a nagybirtokon többnyire őket dolgoztatták. c) Politikai hatásai: - fokozatosan kialakult a pártpolitizálás: optimat ák ↔ néppártiak - az államigazgatás köztársasági alapelvei (annualitas és collegialitas) már nem felelnek meg egy világbirodalom irányításához A legégetőbb problémaként a földkérdés jelentkezett. 3. A reformkísérletek Ki és milyen intézkedésekkel próbálta megoldani a köztársaság válságát? A TK I. 118 – 121. oldalának segítségével töltse ki az alábbi táblázatot! időpont

név

Kr. e. 133

Tiberius Gracchus

intézkedések

Caius Gracchus

- hadseregreform: zsoldoshaderő bevezetése Kr. e. 108

Caius Marius

Livius Drusus

17

Kr. e 83 79

Feladat: Figyelje meg, milyen összefüggés van az egyes politikusok hatékonysága és hatalomgyakorlásuk időtartama között! Mennyiben felel meg mindez a köztársasági államigazgatás alapelveinek? 4. A válság megoldása – az egyeduralom létrejötte A Kr. e. 1. század polgárháborús küzdelmeiben már az egyeduralom megteremtésének módja volt a küzdelem tárgya. A rabszolgafelkelések (Szicília, Spartacus) leverése után három vezető politikus küzdött a hatalomért: Pompeius Magnus, Marcus Licinius Crassus, és Iulius Caesar. → Kr. e. 60.: első triumvirátus

Caesar útja a hatalomhoz: - a TA 12. oldalán kövesse figyelemmel Caesar és ellenfelei polgárháborújának állomásait: Kr. e. 49. Rubico – folyó (Alea iacta est! – A kocka el van vetve!), Kr. e. 48 Pharszalosz

Caesar Feladat: Gyűjtse össze Caesar intézkedéseit! - ……………………………………… - ……………………………………… - ……………………………………… - ……………………………………… - ………………………………………

18

4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány TK I. 65 – 67. oldal olvasmány; 13., 17., 27., 33. lecke TA 10., 13. oldal Fontos! E témakör feldolgozását segítik a művészettörténet és a magyar irodalom tantárgyak ide vonatkozó leckéi, tételei (Az antik kultúra művészete)! Követlemények A görög hitvilág: – jellemző vonások (sokistenhit, emberalakúság, az istenek „illetékességi területe”), – a legfontosabb istenek (Zeusz, Héra, Apollón, Pallasz Athéné, Hermész, Poszeidón, Árész, Aphrodité). Kimagasló kulturális emlékek: – az athéni Akropolisz – Pheidiász szobrászati tevékenysége, – a görög színház, – az alexandriai világítótorony. A római építészet: néhány konkrét építmény (pl. Róma – Colosseum, Nimes – vízvezeték) felismerése. Pannónia római emlékei: – a provincia stratégiai jelentősége – a limes, – katonai táborok és polgárvárosok, – a római életmód emlékei a városokban (amfiteátrumok, fürdők, utak, vízvezetékek). 1. A görög és a római hitvilág Közös jellemzőik:

- politeizmus → lásd. 1. tétel! - mitologikus vallások → mítosz? - antropomorf istenek - emberi tulajdonságokkal rendelkeznek, DE: halhatatlanok! - nem élnek „teljes” életet: az egyes istenek csak az emberi élet egy jellemző ciklusában tűnnek fel

Bár a rómaiak a legtöbb istent a görögöktől vették át (a Kr. e. 3. századtól), mégis vannak olyanok sajátosságok, melyek az ősi római vallás emlékét őrzik: pl. Picus, vagy Faunus istenek, illetve a számos papi testület Rómában (pontifexek, augurok, haruspexek)

19

Jupiter

Pluto

Venus

Feladat: Írja be a táblázatba az egyes istenek görög, illetve római megfelelőjét! Írja mellé azt is, hogy minek az istene – istennője volt! az istenek és azemberek ura az

Zeusz

olümposzi

istencsalád

feje

Jupiter

fegyvere a villám a törvényes házasság védnöke Zeusz felesége a legfőbb olümposzi istennő

Neptunus Hádész a családi tűzhely védnöke

Apollón a

kereskedelem,

a

furfang,

a

tolvajok istene az istenek követe ő kíséri az elhunytakat az Alvilágba

Minerva

20

a kovácsmesterség istene sánta, ő készíti Zeusz villámait, Akhilleusz pajzsát

Mars Aphrodité

2. Kultúra és művészetek a) Építkezés: Elevenítse fel ismereteit a görög színház felépítéséről! Milyen főbb részeit ismeri? ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… A TA 10. és 13. oldalának ábrái segítségével gyűjtse össze a legjelentősebb ókori görög és római építészeti emlékeket! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Művészettörténet tankönyve és a TK I. segítségével írja le a görög illetve római építészet legfontosabb jellemzőit és újításait! görög

római

21

b) Irodalom és művészetek: → lásd magyar irodalom és művészettörténet ide vonatkozó anyagrészei! 3. Pannónia provincia Ismétlés:

- Mi a provincia? -

Feladatok:

Mi a limes? Hogyan kapcsolódik össze Pannónia provinciával?

A TA 20/a térkép segítségével írja le Pannónia provincia részeit! Az

alábbi táblázatba írja be az ókori római városok mai magyar neveit, illetve mai települések római neveit! Sopiananae Tác Győr Savaria Intercisa Óbuda Scarbantia Alisca Szőny Solva A TA 20/a, b és a művészettörténet tankönyve segítségével gyűjtse össze a legjelentősebb építészeti emlékeket Pannónia területéről! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

22

5. A kereszténység kialakulása és elterjedése TK I. 30 – 31. lecke TA 15. oldal Fontos! A téma feldolgozását segíti a magyar irodalom tantárgynak a Bibliával foglalkozó anyagrésze! Követelmények A kereszténység fő tanításai: – az egyistenhit, a szeretet főparancsa és az üdvösség reménye, – a legfontosabb forrás: az Újszövegség (az evangéliumok és a levelek). Kronológia Niceai zsinat: Kr. u. 325. Fogalmak zsinagóga: zsidó templom diaszpóra: a zsidók szétszóródása apostol: küldött, Jézus tanítványai és mártírhalálát követően a kereszténység első terjesztői egyház: minden város gyülekezetének élén püspök állt, segítőtársaikból, a presbiterekből (idősebbek) alakult ki a papság (klérus). Fokozatosan elkülönültek a világiaktól (laikusok) és létrehozták a keresztény egyházakat. püspök: a keresztény gyülekezetek felügyelője (episzkoposz) zsinat: egyházi tanácskozás, egyes vallások (pl.: a kereszténység) hittételeinek rögzítésére vagy az egyházszervezet kialakítására rendezett főpapi gyűlés. Az első egyetemes keresztény zsinatokat a császár hívta össze, ő elnökölt az ülésein és a hozott határozatokat ő hirdette ki a birodalom területére, ezáltal azok törvényerővel rendelkeztek. Nevek Názáreti Jézus: a Messiás, aki a megváltást hirdette, szerinte nem számít más csak a hit Istenben és az emberek egymás iránti szeretet. Miután Pontius Pilatus a zsidó főpapok kérésére keresztre feszíttette hívei őt tekintették a Megváltónak. Pál: a keresztény vallást a "pogányok" előtt megnyitó apostol. Constantinus:

római

császár,

Milánóban

kiadott

rendeletével

biztosította

a

keresztények

szabad

vallásgyakorlatát, visszaadta elkobzott javaikat.

23

1. Előzmények A kereszténység az egyistenhívő zsidóság körében alakult ki. → Az 1. tétel és a TK I. segítségével idézze fel a zsidó vallás és a monoteizmus legfontosabb jellemzőit! A kereszténység előzményeire az 1950 – es években megtalált ún. holt – tengeri tekercsek révén bukkantak a kutatók. Irányzatok: farizeusok ↔ esszénusok. - Az egyistenhívő zsidóság körében már régóta várták a Megváltót, a Messiást. - A kereszténység elterjedésében fontos szerep töltött be a zsidó diaszpóra. A már a perzsa hódítás időszakában szülőföldjéről szétszóródott zsidó telepesek a Római Birodalomban is őrizték monoteizmusukat. Megismerkedve a hellenisztikus filozófiákkal eltávolodtak a zsidó vallás legszigorúbb előírásaitól. → ugyanakkor megismertették a hellenisztikus világot a az egyetlen mindenható Istenről szóló tanításokkal. - Igehirdetők fellépése a Megváltó közeli eljöveteléről: Keresztelő Szent János - A názáreti Jézus már a megváltást hirdette. 2. A kereszténység tanai - Forrásaink az Újszövetségbe belefoglalt kanonizált iratok. - Evangéliumok (örömhír): Máté, Márk, Lukács, János - Az apostolok cselekedetei - Az apostolok levelei - Jelenések könyve Jézus tanítása: - végítélet - megváltás és üdvözülés - hit az egyetlen Istenben - az emberek egymás iránti szeretete - elítélte a vagyonszerzést, a kapzsiságot - hirdette a szeretetet és a megbocsátást 3. A kereszténység elterjedése Pontius Pilatus római helytartó ítélete :kereszthalál → Jézus tanai tovább élnek → Péter vezetésével tanítványai az első közösséget Jeruzsálemben hozták létre. A széleskörű elterjedés akadálya: csak a zsidókra vonatkoztatták a megváltást → így is terjed a római birodalomban, de csak a zsidó diaszpórákban (szórványok).

24

A páli fordulat: a tarsusi Pál – korábban Saul – nevéhez kötődik: szerinte Jézus a kereszthalállal nem csak a zsidókat, hanem az egész emberiséget megváltotta → nem kell zsidónak lenni ahhoz, hogy valaki keresztény legyen. illusztracio\kozepkor_egyetemes\keresztenyseg terjedese.swf Évszázadokkal később Krisztus (utólag pontatlanul kiszámolt) születésének időpontját tették meg a keresztény világ időszámítása kezdőpontjának. 4. Keresztényüldözések A keresztények nem tudták hitükkel összeegyeztetni császárkultuszt. → ellenállásukat a császárok erőszakkal akarták megtörni: - Nero alkalmi pogromja után a 3. század közepén Decius császárral vette kezdetét az állami szintű keresztényüldözés.

5. A hittételek kialakulása 325. Niceai zsinat: Szentháromság – tan 6. Az egyházi hierarchia illusztracio\kozepkor_egyetemes\egyhazi hierarchia.swf

25

6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása TK I. 31 – 32. TA 16/a

Követelmények A birodalom nyugati felének válsága: – a gazdaság és a társadalom átalakulása, – a birodalom kettéosztása. A népvándorlás: – jellemzői, főbb mozzanatai, – következményei. A nyugat-római birodalom bukása Kronológia Theodosius felosztja birodalmát: 395. A Nyugat – Római Birodalom bukása: 476.

Nevek: Odoaker: germán vezér Theodosius: Római császár, birodalmát felosztotta fiai közt

Fogalmak: népvándorláskor: a kora középkori Európa egyik történelmi korszaka (4 – 7. sz.). A hunok által elindított népvándorlás során a germán, szláv és más törzsek inváziója jelentősen hozzájárult a Római Birodalom összeomlásához. colonus: személyileg szabad, de a földbirtokosnak különféle szolgáltatásokkal tartozó földbérlő.

1. A Római Birodalom hanyatlásának okai A harmadik század végére leálltak a hódítások → következményei: gazdasági: - megszűnik az olcsó rabszolga – munkaerő beáramlása → a nagybirtokokon megjelent a rabszolgamunkát fokozatosan felváltó colonus - rendszer

26

- a beszűkülő piac miatt fokozatosan megindult a városok hanyatlása. - a pénzügyi zavarokon adóemeléssel próbáltak segíteni - növekedett a birodalom keleti és nyugati fele közötti különbség MK I. 32/3. társadalmi: a pénzügyi problémák miatt Constantinus helyhez és foglalkozáshoz kötötte a colonusokat - a korábban városokban élő nagybirtokosok vidéki birtokaikon rendezkedtek be, a hanyatló kereskedelem miatt előtérbe került az önellátás. - az egyre bizonytalanabb helyzetben a szabad kisbirtokosok a nagybirtokosok védelme alá helyezték magukat → patrocinium

2. A birodalom bukásának okai gazdasági: lásd fentebb külpolitikai: a népvándorlás – a hunok által a negyedik század végén Belső – Ázsiából elinduló folyamat, mely során többségében germán népek érkeztek a birodalom északkeleti határához. Feladat: A TA 16/a térkép segítségével kövesse nyomon a népvándorlás irányát és az abban a Római Birodalom határaihoz érkező népeket! A feladat megoldását segíti a TK I. 152., térkép illusztracio\kozepkor_egyetemes\germanok.swf

A rómaiak nem tudtak megküzdeni a rájuk zúduló támadással → Theodosius a hatékonyabb védekezés reményében két részre osztotta a birodalmát 395 – ben → ettől kezdve a birodalom keleti és nyugati felének fejlődése még inkább különválik! (a keleti fél központja a Constantinus által alapított Constantinopolis – Konstantinápoly lett) A birodalom hanyatlására a hunoknak a Kárpát – medencében való letelepedése tett pontot. Kr. e. 476 – ban Odoaker germán vezér letaszítva trónjáról Romulus Augustulust, a hatalmi jelvényeket Konstantinápolyba küldte, s ezzel a Nyugatrómai Birodalom megszűnt. illusztracio\kozepkor_egyetemes\german allamok.swf

27

Feladatok: 1. A Kr. e. V. századi nagy athéni építkezések Periklész nevéhez fűződtek. A forrás elolvasása után válaszoljon az alábbi kérdésekre! „…A megmunkálásra kerülő anyagok közt volt kő, bronz, elefántcsont, arany, ébenfa és ciprusfa; a különféle anyagokkal számtalan mesterember dolgozott: ácsok, szobrászok, bronzművesek, kőfaragók, szövetfestők, aranyművesek, elefántcsontszobrászok, festők, hímzők, vésnökök; aztán ott voltak azok, akik beszerezték és szállították mindezeket az anyagokat: kereskedők, hajótulajdonosok és kormányosok, a szárazföldön pedig kocsigyártók, fuvarosok, kocsisok, kötélverők, takácsok, szíjgyártók, útépítők és bányászok. Végül minden iparágnak, mint a hadvezérnek a közkatonaság, rendelkezésére álltak a napszámosok, akiket igénybe lehetett venni mindenféle szolgálatra, s úgy engedelmeskedtek, mint a szerszám a kéznek és a test a léleknek. Ezért elmondhatjuk, hogy a tevékenység megosztotta a jövedelmet s a jómódot a város minden korú és minden társadalmi réteghez tartozó lakosa között.” (Plutarkhosz: Periklész életrajza) A) A szöveg alapján képezzen jellegzetes társadalmi csoportokat, amelyek részt vettek az építkezésekben! …………………..

……………………..

…………………… (3 pont)

2. A mellékelt szemelvényekhez 3-3 fogalmat kapcsoltunk. Válassza ki aláhúzással azt, amelyik a leginkább jellemző a szövegre! a) ‚‚Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.’’ (Teremtés 1,1.)

monoteizmus - politeizmus – brahmanizmus (1 pont) b) ‚.Ré, aki önmagából keletkezett, királyként uralkodott az istenek és az emberek felett. Az emberek beszédeket gondoltak ki Ré ellen. Őfelsége – élet, üdv, egészség - ugyanis megöregedett, csontjai ezüstté lettek, teste arannyá, haja valódi lazúrkővé. Őfelsége tudomást szerzett azokról a beszédekről. melyeket az emberek kigondoltak ellene. Kíséretéhez fordult: »Hívjátok Sememet és Su, ‘Tefnut, isteneket, továbbá mindenkit, aki velem volt. amikor az ős- vízben voltam, és magát Nunt, az ősvizet is. Hozza magával udvarát is, de titokban hozza - ne lássák meg az emberek, ne meneküljön el szívük. Jöjjenek a palotába, és adják elő tanácsaikat.” (Az Égi Tehén Mítosza)

politeizmus — monoteizmus — buddhizmus (1 pont) c) „…királysága alatt minden rosszra fordult. Minden templomot bezáratott, és az áldozatokat beszüntette. Azután minden egyiptomira ráparancsolt, hogy neki dolgozzék. Egy részüknek ki volt jelölve, hogy az Arab - hegység kőbányáiból a Nílusig húzzák a köveket. Másoknak meghagyta, hogy a folyamhoz szállított köveket átvigyék. és az úgynevezett libüai hegységig húzzák; állandóan százezer ember dolgozott, három havonként felváltva. A nép sanyargatása közben tíz év alatt készült el az út, amelyen át a köveket húzták, oly munka, amelyen a piramisok állanak, meg a föld alatti épületek. (Hérodotosz) despotizmus — politeizmus — buddhizmus (1 pont)

28

3. Az alábbi szóhalmazból alakítson ki csoportokat úgy, hogy három - három szót (fogalmat, nevet) rendel mind a három megadott ókori keleti államhoz, néphez! Egy fogalmat csak egyszer használhat fel! Egy fogalom kimarad! Dávid, Dareiosz, Xerxész, öntözéses földművelés, fáraó, múmia, brahmanizmus, Izrael, vallási dualizmus, Babilon

Egyiptom:_____________

_____________

_____________

Perzsia:

_____________

_____________

_____________

zsidó nép: _____________

_____________

_____________ (Soronként 1 pont.)

29

7. témakör: A korai középkor társadalmi és gazdasági jellemzői TK I 36. l. TA 16. Követelmények A középkori uradalmak jellemző vonásai: – az uradalom részei és az önellátó gazdálkodás, – a jobbágyi viszony jellemzői, – a jobbágyi szolgáltatások fajtái. A mezőgazdasági technika fejlődése: – új mezőgazdasági találmányok és eljárások (nehézeke, szügyhám, háromnyomásos – gazdálkodás), – terményfelesleg és népesség-növekedés. Kronológia korai középkor: 5 – 10. század érett középkor: 11 – 13. század késő középkor: 14 – 15. század Fogalmak nehézeke szügyhám borona nyomásos gazdálkodás

1.

Előzmények A kereszténység kialakulása (tanai, hitviták) TA 15. oldal A Nyugatrómai Birodalom bukása - germán királyságok (gótok, frankok) TA 16. oldal colonus – rendszer, latifundium, patrocinium)

2.

Gazdaság A folyamat: A 4. századtól lassú hanyatlás, de a középkori gazdasági kapcsolatok túlélték a

Nyugatrómai Birodalom bukását (a piac fokozatosan beszűkült) → a törés a 7. század

30

második felében következett be → oka: az iszlám hódítás (lásd. 10. témakör) → következménye: önellátó gazdálkodás a nagybirtokon → a hatalom alapjává a földbirtok vált! Fellendülés a 9. századtól → oka: a termelés eszközeinek és módszereinek fejlődése (nehézeke, szügyhám, borona, két – és háromnyomásos gazdálkodás) → következménye: a megélhetés biztosabbá vált, a népesség növekedésnek indult; a 9 – 10. századtól megjelent a terményfelesleg. illusztracio\kozepkor_egyetemes\paraszti munkak.swf 3.

Társadalom A vezető réteg (földtulajdonosok): római nagybirtokosok és germán törzsfők. A 9.

század végére kialakuló hűbériség a 10. században az államigazgatás, a katonáskodás és az igazságszolgáltatás alapintézményévé vált. A földművelők: a jobbágyság (rabszolgák, colonusok és germán szabad parasztok összeolvadásának eredményeként). A jobbágyok a földhasználatért cserébe szolgáltatásokkal tartoztak földesuruknak. A jobbágyi szolgáltatások alapja a jobbágytelek. A korszak végére jelent meg Nyugat – Európában a hűbériség, mely a 10 – 13. században a társadalomszerveződés, a közigazgatás és a katonáskodás alapja lett. illusztracio\kozepkor_egyetemes\torzsi tarsad es feud tarsad.swf Feladat: Hűbéri lánc: TK 173., ábra! jobbágytelek, jobbágyi szolgáltatások: TK 173., ábra!

31

8. A nyugati és keleti kereszténység TK II. 7 – 16., 32. oldal TA 24/a Követelmények Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X–XI. század. – a pápaság a reformok élén (a clunyi reformok), – az egyházszakadás, – a papság és a császárság küzdelmei, – a keresztes hadjárat meghirdetése, – az eretnek mozgalmak és a kolduló rendek (ferencesek, domonkosok). Kronológia az egyházszakadás: 1054 „canossa – járás”: 1077 az első keresztes hadjárat meghirdetése: 1095 Fogalmak pápa: Róma püspöke, a katolikus egyház vezetője pátriárka: a keleti kereszténység vezetője ortodox: egyház: görögkeleti egyház, a kereszténység kettészakadása után kialakult egyik egyház, kezdetben Bizánc központtal invesztitúra: egyházi főméltóságok beiktatásának a joga eretnek: az egyházi tanításokkal szembehelyezkedő személy

Eretnek

32

Személyek II. Orbán pápa: az első keresztes hadjárat meghirdetője VII: Gergely pápa: az egyház világi főhatalmának meghirdetője IV: Henrik: német – római császár, uralkodása alatt robbant ki az invesztitúra harc

1. Az előzmények felidézése Az 5. témakör és a TK I. segítségével idézze fel, hogyan alakult ki a kereszténység és az egyház szervezete! Hogyan és miért vált államvallássá? Milyen szerepet játszott a feudális államszervezet kiépülésében? 2. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben A 10. század végére, Krisztus születésének ezredfordulójához közeledve a Nyugat – Európát érő külső támadások következtében (vikingek, magyarok, arabok) erősödött a világvége – hangulat: - a vallásosság erősödött - terjedt a szentek és ereklyék tisztelete - növekedett a zarándokutak forgalma a kegyhelyekhez ↓ Az egyházzal szemben jelentkező probléma oka: az elvilágiasodott egyház nem felelt meg a tömegek igényeinek, akik nem így leltek lelki vigaszt. Feladat: A TK II. 7. oldalának forrásszemelvénye segítségével gyűjtse össze, miket róttak fel a hívők az egyháznak? ……………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… A 11. században megindult az egyház reformja (megújítása). A mozgalomnak a Cluny bencés kolostorból volt a kiindulópontja. → Felléptek a szimónia ellen (egyházi tisztségek áruba bocsátása) és kötelezővé tették a papi cölibátust (nőtlenség). Mivel a világi főhatalom fokozatosan meggyengült, a reformok révén megerősödött egyház a 11. század második felében magának követelte a világi ügyekben is. → megindult a pápaság és császárság küzdelme a hatalomért. (invesztitúra – harc)

33

A nyugati és a keleti kereszténység közötti legfőbb különbségek: illusztracio\kozepkor_egyetemes\romai_ortodox_egyhaz.swf illusztracio\kozepkor_egyetemes\ortodox_egyhazi_hierarchia.swf

3. A harc a világi főhatalomért Feladat: Készítsen táblázatot a küzdelem egyes szakaszaiban szembenálló felekről! időpont

pápa

német – római császár

IV. Henrik császár

34

VII. Gergely pápa 4. Keresztes háborúk Kiváltó okai: a) gazdasági: - növekvő földhiány Nyugat – Európában - hírek a kincsekben gazdag közel – keleti területekről - vagyonszerzés lehetősége b) társadalmi: - a parasztok „földéhsége” - a lovagok számára a küzdelem maga, és az így szerzett dicsőség -vallási felbuzdulás, a beígért bűnbocsánat reménye c) politikai:

- a szeldzsuk – törököktől vereséget szenvedő bizánciak segítség fejében hajlandónak mutatkoztak a nyugati egyházzal való újraegyesülésre (1054

skizma) - a Szent Sír visszafoglalása növelte volna az egyház tekintélyét 1095. II. Orbán hirdette meg a clermont – i zsinaton. illusztracio\kozepkor_egyetemes\keresztes hadjaratok.swf

35

5. Az egyház tekintélyének megrendülése a 12 – 13. században A császárság feletti győzelem, illetve az első keresztes hadjáratok sikere miatt megerősödött egyházon belül hamarosan ismét problémát jelentett a világias életmód térhódítása. Következményei: → eretnekmozgalmak (kathar és albigens) → koldulórendek megjelenése (ferencesek, domonkosok) Feladat: A TK II. 32. oldal alapján válaszoljon a következő kérdésekre! a) Kik voltak az eretnekek?............................................................................... b) Mi volt a céljuk?............................................................................................. c) Hogyan léptek fel ellenük a pápák?............................................................ d) Milyen céllal jöttek létre a koldulórendek?.......................………………. e) Miben különböztek a bencés rendtől?......................................................... ……………………………………………………………………………...................................

36

9. Az iszlám vallás és az arab világ TK I. 38. TA 19 a/b Követelmények A vallás kialakulása: – Arábia társadalmi és gazdasági jellemzői, – Mohamed fellépése, életének főbb eseményei. A tanítás: – az öt pillér – szigorú egyistenhit és a vallás gyakorlása, – a Korán és a Koránon alapuló jog, – az állami és az egyházi hatalom egysége. Kronológia hidzsra: 622. Fogalmak Korán: hirdetés, olvasmány. Az iszlám vallás szent könyve,. Mohamed tanításainak gyűjteménye. hidzsra: arab szó, jelentése: kivonulás. Mohamednek Mekkából Medinába költözése, az iszlám történetének első rögzíthető dátuma: 622. július 6. Szokás futásnak nevezni, valójűban előzetes megállapodás alapján történt átköltözés volt. hadzs: rituális zarándoklat Mekkába kalifa: utód, követő. Az iszlám államok világi és vallási vezetőinek címe volt. ramadán: A kilencdik, böjti hónap az iszlámban. A böjt napkeltétől napnyugtáig tart. dzsihád: ún. „szent háború”, értelmezése irányzatonként változik.

Személyek Mohamed: az iszlám vallás alapító ptófétája

1. Előzmények: Arábia társadalma és gazdasága Arábia erősen kevert etnikumú, bár kulturálisan egységes terület volt a Kr. e. 1 évezredtől kezdve. Fő tevékenységük: nomád állattartás, kereskedelem - politikailag széttagolt (egymással harcoló törzsek) - a térségen áthaladó karavánutak egyik legjelentősebb központja Mekka volt - itt őrizték a félsziget legszentebb fétisét, a Kába követ

37

2. Mohamed (kb. 570 – 632) élete - korán árvaságra jutott tevehajcsárként bejárta az egész félszigetet → megismerkedett a Közel – Keleten előforduló vallásokkal (zsidó, keresztény) - Mekkában 610 táján kezdett tanítani → követői főleg szegények voltak → összeütközésbe került a város gazdag kereskedőivel és menekülnie kellett Medinába → 622. hidzsra TA 18/b

Mohamed 3. Az iszlám tanai Az iszlám vallás magán hordozza a zsidó és a keresztény vallás, valamint a pogány arab hitvilág bizonyos elemeit. Szigorú monoteista vallás Szent könyve: a Korán. Lényege egyszerű előírásokban foglalható össze. Nem játszik fontos szerepet a papság, nem alakult ki egyházi hierarchia. Öt pontba foglalhatóak össze a vallás alapvető parancsai („öt pillér”) TK I. 181. oldal! illusztracio\kozepkor_egyetemes\a mekkai zarandoklat.swf Nagy fontosságú a dzsihád, melynek értelmezése az iszlám irányzataiban változó. Jelentése: „szent háború”, ám ezt a mérsékelt többség, a szunniták a hit védelmezésével azonosítják, míg a radikálisabb kisebbségi síiták a hit erőszakos terjesztését értik alatta.

38

illusztracio\kozepkor_egyetemes\iszlam_vs_keresztenyseg.swf 4. Az iszlám hódítás Mohamed tanai révén néhány év alatt egyesült az Arab – félsziget, s megindult az arab terjeszkedés. A vallásalapító próféta halála után a kalifák vették át az irányítást és néhány évtized leforgása alatt hatalmas területeket hódítottak meg a Közel – Keleten és a Földközi – tenger medencéjében. Feladat: a TA 18/a térképének segítségével kövesse nyomon az arab hódítást!

39

10. A középkori városok TK II. 16 – 20. oldal Követelmények A középkori város jellemzői: – a telepítő tényezők (igazgatási, egyházi székhely, vásárközpont, közlekedési csomópont), – önkormányzat (adó, választott tisztségviselők, városi jogok), – a város külső képe (falak, kapuk, szűk utcák, városháza, templom). Fogalmak kommuna: a városi önkormányzatok neve a középkori Nyugat – Európában Hanza kereskedelem: Az északi német területek kereskedelmi övezete Levantei kereskedelem: Az észak - itáliai városállamok

1. Előzmények – a városi létforma összeomlása A városok lassú hanyatlása már a Római Birodalom utolsó századában megkezdődött. A városias civilizáció szinte teljes megsemmisülése Nyugat – Európában azonban csak a birodalom bukása után, a 7 – 8. században következett be. Okai: - a városi lét feltétele az árutermelés és a kereskedelem - mindez az iszlám hódítás következtében omlott össze a 7 – 8. század során - az árutermelést az önellátó gazdálkodás váltotta fel → a megélhetés alapjává a földbirtok vált. - a vidékre áramlással kihalt a legtöbb város, csak néhány egyházi és közigazgatási székhely maradt fenn, jelentősen lecsökkent lakosságszámmal. 2. A városok újjászületése A 10. századra a mezőgazdasági újítások révén javultak az életkörülmények, s a felesleg megjelenésével ismét megindult az árutermelő gazdálkodás. A helyi kereskedelem újbóli megjelenésével lehetőség és igény nyílt a városi életre. Az iparosok, kereskedők érdeke azt diktálta, hogy olyan helyen telepedjenek le, kínálják eladásra portékáikat, ahol sok ember megfordul. Így igazgatási, egyházi székhelyeken, vásárközpontokban és közlekedési csomópontokban (pl. folyami átkelőhelyek, utak, sík és hegyvidék találkozása).

40

3. A városi kiváltságok A

városi

közösségek

előzményeit

a

távolsági

kereskedők

érdekvédelmi

szerveződéseiben figyelhetjük meg (gilde). A városi polgárok is érdekeik védelmében tömörültek érdekvédelmi szervezetté, kommunává. A földesúri hatalommal szemben folytatott küzdelmük révén alakult ki a kiváltságos polgárok érdekvédelmi közössége, a kommuna. Feladat: A TK II. segítségévek gyűjtse össze a legfontosabb városi kiváltságokat! illusztracio\kozepkor_egyetemes\cehszabalyzat.swf 4. A városok külső képe TK II. 17. oldal, kép - városfalak, kapuval - keskeny, szűk utcák - a közművek teljes hiánya → rendkívül rossz higiéniai viszonyok! - központjában a templom és a piactér - a városok típusai: agrárváros, ipari és kereskedőváros, távolsági kereskedelemre szakosodott város

Lucca városának látképe 5. A városok és a kereskedelem A városok váltak az újjáéledő kereskedelem legfontosabb célállomásaivá. A legnagyobb hasznot hajtó kereskedelmi tevékenységgé a távolsági kereskedelem vált.

41

Feladat: A TK II. 19. oldalának térképe segítségével keresse meg a két nagy tengeri kereskedelmi útvonalat és az azokat összekötő szárazföldi utakat! Gyűjtse ki az itt szállított árucikkeket kereskedelmi útvonal

árucikk

illusztracio\kozepkor_egyetemes\hanza es levante.swf

42

11. Egyházi és világi kultúra a középkorban TK II. 34 – 36. oldal Fontos! A téma feldolgozását segítik a magyar irodalom és a művészeti ismeretek tantárgyak ide vonatkozó tételei! Követelmények A román és a gótikus stílus: – jellegzetes építmények: katedrálisok, várak, kolostorok, – a stílusjegyek (román: dongaboltozat, zömök falak, lőrésszerű ablakok; gót: csúcsíves boltozat, mérműves ablakok, fény, égre törő tornyok). A lovagi kultúra: – lovagi magatartás: lovagi erények (hősiesség, bölcsesség, önmérséklet), – a lovagi életmód: a lovagi torna, a lovagi költészet és a szerelem. 1. A lovagi kultúra A kora középkor végére fejlődött ki a nehéz páncélos harcos, a lovag felszerelése. Bár a középkorban a kultúra és művelődés letéteményese az egyház volt, mégis kialakult egy sajátos műveltség, a lovagsághoz kacsolható lovagi kultúra. Természetesen nem vonhatta ki magát az egyház hatása alól, de ez utóbbi inkább csak a lovagi életnek a kereszténység előírásaival való egyeztetésre vonatkozott. Mivel a fegyverzet kisebb vagyont ért, csak az előkelők engedhették meg maguknak az effajta hadviselést. A lovagi fegyverzet: - egész testet fedő páncélzat - nagyméretű pajzs - dárda - pallos (hosszú, egyenes kétélű kard) A lovagi eszmények: - erő - bátorság - ügyesség - gyengék, nők, elesettek védelme (lovagias viselkedés!) A lovagi kultúrának része volt a lovagi torna, amely nem csak látványosság, hanem sajátságos „hadgyakorlat” volt. Trubadúrlíra: német → minnesängerek francia → trubadúrok illusztracio\kozepkor_egyetemes\lovagi fegyverzet.swf 43

2. Középkori építészet – a román és a gótikus stílus Román stílus: romai mintákat követett, a rómaiak által alkalmazott építészeti elemeket használt.

- tömör formák, falak - egyszerű, áttekinthető szerkezet - félkörívek, dongaboltozatok

Gótika: A 12. század végétől hódított teret a gótikus stílus Nyugat – Európában. Franciaországban alakult ki, innen terjedt el Európában. - jelentősen növekedett az épületek magassága - keresztboltozatos, bordás födémek, melyek terhét külső támív – támpillér szerkezetek tartották - nagy méretű, színes ólomüveg ablakok, rózsaablakok - csúcsíves boltozatok - magas, gazdagon csipkézett karcsú tornyok Feladat: a TA 27 oldalának térképe segítségével soroljon fel néhány jelentős román illetve gótikus stílusú épületet Nyugat – Európában! 3. Az egyház szerepe a mindennapokban A középkor ember számára döntő volt az egyházához tarozása, és a kor társadalmában elfoglalt helye (nemes, polgár, jobbágy): az, hogy milyen joghatóság alá tartozik, milyen kiváltságai vannak.

44

12. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában TK II. 71 -72. oldal TA 36 a, b Fontos! A téma feldolgozását segítik a magyar irodalom és a művészeti ismeretek tantárgyak ide vonatkozó tételei! Követelmények A humanizmus és a reneszánsz jellemző vonásai, nagy alkotói: – az antik irodalom és művészet újjászületésének igénye, – emberközpontú világkép (a természet és az emberi test felfedezése; a perspektíva).

1. Az új szemlélet eszmerendszere: a humanizmus A középkori filozófusok Istent helyezték a gondolkodás középpontjába. A humanisták figyelmét azonban egyre inkább az evilági élet és az ember kötötte le. középkor

humanizmus

- az egyén véleménye alárendelődött a

- rajongtak és harcoltak az egyén szabad

testületi érdekeknek

véleményformálásáért

- csak azt a gondolatot fogadták el

- az általuk képviselt filozófia a személyes

mérvadónak, amely a közösségnek is

szabadság,

megfelelt

sugározta

a

függetlenség

eszményét

45

A humanizmus Észak – Itáliában született. A humanisták az ókori görög és római művészekben és tudósokban találták meg példaképeiket. Szerintük a középkor „sötétsége, barbársága” megszüntette a szabad gondolkodást, visszavetette a művészetek és az irodalom fejlődését. Feladat: Egészítse ki a táblázatot a legkiemelkedőbb humanista alkotó neveivel

művének címe

és/vagy műveivel!az alkotó neve Dante Alighieri

Decameron Francesco Petrarca

illusztracio\ujkor\konyvnyomtatas.swf 2. Új korstílus: a reneszánsz - A reneszánsz szakított a középkor világszemléletével, az antik kultúra és életérzés újrafelfedezése a földi életre összpontosított: az aszketikus élet helyett az élet élvezetére sarkallt. Az első igazi korstílus volt, mely az élet minden területén éreztette a hatását, a tudományoktól a művészetekig. - a kifejezés francia eredetű; renaissance = újjászületés - nem csupán az ókori művészet, műalkotások utánzása, hanem a haladás eszménye is

volt egyben

- minél „elevenebb” természetábrázolásra törekedtek → minden dolgok mértéke

és

végső célja ismét az ember lett - felfedezték a perspektivikus ábrázolást a képzőművészetekben A műalkotásokat létrehozó mesterember a reneszánsz idején vívta ki Mesterből már – már külső korlátozás nélküli alkotó művésszé

szabadságát.

vált.

A TA 36/a, b térképek segítségével sorolja fel az itáliai reneszánsz legkiemelkedőbb művészeit és azok legismertebb alkotásait! …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... 46

…………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………...

Leonardo da Vinci

Michelangelo Buonarotti

47

13. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése TK II. 87 – 90. oldal Követelmények Az oszmán berendezkedés: – minden föld a szultáné, – adománybirtokok – szpáhik, – zsoldosok – janicsárok. A hódító birodalom: – Kisázsiából a Balkánra (Bulgária, Szerbia és a román fejedelemségek meghódítása), – Konstantinápoly eleste, – Szulejmán hódításai (Magyarország, 1526.).

Kronológia Fogalmak oszmán: muzulmán törökök, akik Oszmán leszármazottjainak tartják magukat tímár – rendszer: török földbirtokrendszer, melyben a felosztás alapja az adott föld jövedelmezősége. janicsár: török, gyalogos elitkatona szpáhi: török, lovas zsoldos katona Személyek Oszmán: A dinasztia – és birodalomalapító török vezér I. Bajazid: Az oszmán birodalom első terjeszkedési időszakának utolsó uralkodója, vereséget szenvedett Timur Lenktől. I. Szulejmán: Az oszmán birodalom történetének legkiemelkedőbb hódítója és államférfija a 16. században.

1. Történelmi jelentősége Az Oszmán Birodalom a 16. - 18. között Európa egyik meghatározó, vezető nagyhatalma volt. Története csaknem 150 éven keresztül összefonódott Magyarország történetével, így fontos, hogy röviden megismerkedjünk a történetével. 2. A birodalom kialakulás és az oszmán expanzió első szakasza (13. század vége – 1402) Oszmánok: nomád törzsek a Szeldzsuk Birodalom helyén. Nevüket később a birodalomalapító Oszmánról kapták. Ismétlés: 9. témakör: Az iszlám vallás!

48

Feladat: A TK II. 87. oldal térképe és a TA 42./a, b segítségével kövesse nyomon az oszmán terjeszkedés állomásait! Foglalja időrendi táblázatba a legfontosabb eseményeket! Időpont

Helyszín

1354

Résztvevők I. Murád

Drinápoly 1389 Nikápoly I. Bajazid – Timur Lenk A hódítások első szakaszának Timur Lenk vetett véget. Győzelme után az Oszmán Birodalom átmenetileg széthullott, de a 15. század közepére már ismét visszahódította a közben elveszett területeket, s kezdetét vette a hódítások újabb, nagyobb hulláma. illusztracio\ujkor\oszman terjeszkedes.swf 3. Európa megtámadása - a hódítások második szakasza (15. sz. közepe – 16. század vége) Az oszmán törökök 1453 – ban elfoglalták Bizáncot, s ezzel végérvényesen megvették a lábukat Európa délkeleti végben. Ettől kezdve a mindkori politikai – hatalmi helyzet függvényében a szultánok hol Európában, hol a Közel – Keleten harcoltak. A Balkán bekebelezése és a Duna alsó folyása vidékének megszerzése után készen álltak a további európai hódítás logisztikai feltételei. Feladat: A TK II. 89. oldalának térképe segítségével tekintse át, milyen szakaszokban mely területeket hódította meg vagy vonta függő helyzetbe az Oszmán Birodalom a 15. században! 4. Közigazgatás, társadalom Rendkívül erős a központi hatalom, mely lehetővé tette az erőforrások teljes koncentrálását. Sajátos földbirtokviszonyok: ún. „tímár – rendszer”. Minden föld s szultáné, csak használatra adja szolgálati birtokként magánszemélyeknek. A birtokok jövedelmezőségük alapján különültek el: - tímár birtok (a szpáhik kapták szolgálatuk fejében) - ziámet (főtisztviselők)

49

- khász (a leggazdagabb szultáni birtokok) Hadsereg:

- szpáhik (zsoldos lovas katonák) - janicsárok (vasfegyelmű, jól kiképzett gyalogos katonák)

A birodalom minden, az általa meghódított területeken kiépítette a török közigazgatást. Ennek legnagyobb egysége a vilajet (tartomány), élén a pasával, azon belül a szandzsák, élén a bég, s a legkisebb egység a náhije volt. illusztracio\ujkor\oszman allamszervezet.swf

50

Feladatok 1.

Melyik a helyes sorrend? Röviden indokolja a választását!

3 pont

a) helyi kereskedelem fejlődése → városok kialakulása → távolsági kereskedelem fejlődése b) távolsági kereskedelem fejlődése → városok kialakulása → helyi kereskedelem fejlődése c) városok kialakulása → távolsági kereskedelem fejlődése → helyi kereskedelem fejlődése ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………

2.

Hogyan érvényesült a céh érdekvédelmi funkciója?

4 pont

…………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… 3.

Kiről van szó?

3 pont

a. Vezekléssel mentette meg a trónját: b. Támogatta a cluny reformot: c. Az első német uralkodó, aki a császári koronát viselte: 5.

Kösse össze az alábbi oszmán török uralkodók neveit és cselekedeteit! Egy – egy személyhez több

esemény is tartozhat! Oszmán

6 pont Nikápolynál

megverte

Luxemburgi

Zsigmond

seregeit. Orhán

Elfoglalta Drinápolyt, Rigómezőnél legyőzte a szerbeket.

I. Murád

Elfoglalta

Bizáncot,

Nándorfehérvár

azonban

ellenállt neki. I. Bajazid

Timur Lenk seregei tönkreverték. Egyesítette az oszmán török törzseket.

II. Mohamed

Elsőként

szerezett

meg

európai

területeket

(Gallipoli).

51

14. A magyar nép őstörténete és vándorlása TK I. 39 – 40. lecke TA 21/a Fontos! A téma feldolgozását segíti a magyar irodalom tantárgy ide vonatkozó tétele! Követelmények A magyar nép vándorlásának főbb állomásai: – Magna Hungária, Levédia, Etelköz, – a környező népek kulturális hatásának néhány eleme. Fogalmak törzs: több nemzetséget összefogó társadalmi alakulat illetve politikai szervezet. nemzetség: közös őstől eredő, vérrokonság által összekapcsolódó emberek csoportja. kettős fejedelemség:Levédiában, a kazároktól átvett politikai berendezkedés. Két fejedelmet választottak: a szakrális fejedelmet (kende/kündü), és a hadak vezetőjét (gyula). kettős szállásrendszer: Levédiában, a kazároktól átvett életmód. A magyarság élete a nyári és a téli szálláson zajlott.

1. Problémák az őstörténet - kutatásban őstörténtet: egy nép kialakulása, életének korai eseményei. Az elkülönülés meghatározó elemei: közös nyelv, közös hagyományok, azonos identitástudat (önazonosság – tudat). A magyar őstörténet kutatásának legnagyobb nehézsége az írásos források szinte teljes hiánya. AZ első írásos feljegyzések a Kr. u. 9. századból valók, a magyarság története azonban a Kr. e. 4. évezredre nyúlik vissza. Az őstörténet forrásai:

- a nyelvészet tudományának eredményei - a régészet kutatásai - néprajzi ismeretek - írásos források

Ezen források eredményeinek összevetéséből, forráskritikai elemzéséből bontakozik ki a magyarság őstörténete. Ezen ismereteink azonban meglehetősen hiányosak, így a magyar őstörténetben több a „fehér folt”, mint a tényszerűen ismert, igazolt tudás. 2. Az eredet és az őshaza problémája Az előbb említett okok miatt mindkét probléma (eredet és őshaza) komoly tudományos vitákat eredményeznek napjainkban is. 52

a) Az eredet kérdése: nyelvészeti és antropológiai (embertan) eredmények alapján napjainkban több elmélet közismert: - az ún. akadémiai változat (a hivatalos történetírás álláspontja) szerint a magyarság az ugor népektől, közelebbről a finnugoroktól származik. - az ún. alternatív történetírás (a hivatalos verziótól eltérő, de szintén tudományos igényű) legismertebb rokonságelmélete a sumer – magyar elmélet. Eszerint a magyarság az ókori rejtélyes nép, a sumer leszármazottja lenne. - a másik alternatív elmélet a török – magyar rokonságot hirdeti. Mindezeken túlmenően még számos más népcsoporttal rokonították még a magyarságot. b) Az őshaza problémája: a fentiekből eredően a különböző rokonságelméletekhez különböző őshaza – elméletek kapcsolódnak. Mivel azonban az 1. pontban leírtak miatt kevés a konkrét információ, egyértelműen kizárólagos választ adni erre a kérdésre sem lehet. 3. A magyar nép vándorlása A továbbiakban a finnugor elmélettel ismerkedhetünk meg. Eszerint a magyarság ősei az ugor népekhez tartoztak. A Kr. e. 4. évezredtől tudjuk nyomon követni fejlődésüket. Feladat: A TK I. és a TA 21/a térképe segítségével kövesse végig a magyarság őseinek illetve az „előmagyaroknak” a vándorlását a Kr. e 1 évezred közepéig! Írja a táblázatba, hogyan változott az életmódjuk a környezeti tényezők függvényében! időpont

őshaza

életmód

illusztracio\kozepkor_magyar\magyarsag_vandorlasa.swf

53

A sztyepp övezetbe érve a magyarság vándorlása felgyorsult, s nyugati irányt vett. A sodródás oka, hogy őseink beértek abba a régióba, ahol évszázadok óta zajlott a Belső Ázsia felől érkező nomád népek vándorlása. Ez sodorta magával a magyarságot, nyugat felé tolva őket.

4. A környező népek hatása a vándorló magyarságra A vándorlás évezredei során számos népcsoporttal került érintkezésbe a magyarság. Közülük számos különösen nagy hatást gyakorolt őseinkre gazdasági és politikai téren egyaránt. Gazdasági változások:

- a földművelés és az állattenyésztés elsajátítása - kettős szállásrendszer (téli és nyári szállás) kazár hatásra - rovásírás átvétele a kazároktól

Politikai változások:

- kettős fejedelemség (kende/kündü és gyula) kazár hatásra

54

15. A honfoglalástól az államalapításig TK I. 41 – 42. lecke TK II. 37 – 40. oldal TA 21./b, 22./a Követelmények A honfoglalás: – a Kárpát-medence közvetlenül a honfoglalás előtt: frankok, szlávok, – a honfoglalás (895–907.). Társadalom és életmód: – a társadalom tagolódása (törzs- és nemzetségfők, fegyveres kíséret, szolgálatra kényszerített szabadok), – jellegzetes mesterségek (pl. ötvös, kovács, íjkészítő) és az életmód egyes elemei (pl. jurta, viselet). Géza fejedelemsége: – a törzsfők-nemzetségfők hatalmának megtörése, – a külpolitikai váltás, – Géza és a kereszténység. István állama: – az uralom megszilárdítása és a keresztény királyság létrejötte, – a királyi vármegyerendszer megszervezése és működése, – az egyházszervezés. Kronológia A honfoglalás: 895 - 900 Az augsburgi csatavesztés: 955 I. István uralkodása: 1000/1001 - 1038 Fogalmak honfoglalás: a magyarságnak Etelközből a Kárpát – medencébe való költözése szeniorátus: pogány öröklési rend, a nemzetség legidősebb férfitagja örökli a tisztséget. primogenitúra: a keresztény öröklési rend: az elsőszülött örökli a tisztséget. királyi vármegye: István által létrehozott területi közigazgatási egység Magyarországon tized: dézsma. Az egyház ellátására István által rendelt adó, a terménye tized része.

55

Nevek: Árpád vezér: a honfoglalók vezetője Géza fejedelem: István király apja, ő vette fel a nyugati kereszténységet Koppány vezér: István nagybátyja, politikai ellenfele I. István király: az első magyar király, az államalapító

1. A honfoglalás (895 – 907) Honfoglalás: a magyar népnek az Etelközből a Kárpát – medencébe való beköltözése Okai: - Etelköz nehezen védhető terület - a magyarok ismerték a Kárpát – medence kedvező földrajzi viszonyait - Kárpát – medence politikai viszonyai is kedvezőek voltak: Feladat: A TA 20/b térképe segítségével írja le, hogy mely birodalmak osztoztak a 9. század végén a Kárpát – medencén! ………………………………………………………….... …………………………………………………………………………………………………... → a valamikori Avar Birodalom területén hatalmi űr keletkezett → a területen viszonylag csekély, szláv népesség élt → a térségben érdekelt birodalmaknak csak a peremterülete esett a Kárpát medencére → így kedvezőek voltak a hódítás feltételei illusztracio\kozepkor_magyar\honfoglalas elozmenyei.swf Eseménytörténet; alternatívák:

- kettős honfoglalás elmélet TK I. 194–195. oldal - a hivatalos, ún. „akadémiai” álláspont TK I. 196 – 197. oldal - a honfoglalás szakaszai

illusztracio\kozepkor_magyar\honfoglalas.swf 2. Társadalom és életmód A Kárpát – medence birtokba vételével kezdetét vette a letelepedés. Ugyanakkor a magyarság nem tudott azonnal felhagyni a korábbi életének részét képező kalandozásokkal. E portyák rendszerint a külpolitikai helyzet függvényében indultak, de elsődleges céljuk a zsákmányszerzés volt. illusztracio\kozepkor_magyar\kaladozasok.swf

56

Irányai (TA 22/a):

- Nyugat - és Délnyugat – Európa - Bizánc

Az első kudarcok: 933 Merseburg, 955 Augsburg Oka: a könnyűlovas harcmodor kiismerése A letelepült életmód fokozatos kialakulása a társadalom felépítésében egyelőre nem éreztette a hatását. Jogilag továbbra is a szabadok és a rabszolgák között húzódott a fő határvonal. Feladat: A TK I. 201. oldal ábrájáról olvassa le a főbb társadalmi csoportokat! Bár a letelepedés megindult, csaknem kétszáz évbe telt, mire a magyarság teljesen felhagyott korábbi életmódjával, s teljes egészében áttért a termelő és letelepült életmódra.

3. Géza fejedelem (972 – 997) Történelmi jelentőségét az adja, hogy meglátta a helyes utat, mely új alapokra helyezte a magyarság politikai és társadalmi életét, lehetővé téve annak fennmaradását a Kárpát – medencében. Három feladat állt előtte:

- A központi hatalom bármi áron való megteremtése - A kereszténység felvétele - Az előbbiek miatt szükségszerűen fellépő belpolitikai problémák miatt békében maradni a szomszédos népekkel.

A öröklés problémája:

- szeniorátus (a pogány öröklési rend: a nemzetség legidősebb férfi tagja örökli a vezetői tisztet) vagy - primogenitúra (a keresztény öröklési rend: a legidősebb fiúgyermek örökli a tisztet)

4. István, az államalapító király (997 – 1000/1001 – 1038) István uralkodását három fő tevékenység köré csoportosíthatjuk: a) A trónkövetelőkkel való küzdelem - Koppány, 997 - Ajtony - az erdélyi gyula 57

b) Az egyházszervezet kiépítése - tíz püspökség, Esztergom érseki rangú - tized (dézsma) fizetés elrendelése az egyház fenntartására - tíz falunként egy templomot kellett építeni - azokat, akik nem jártak a vasárnapi misére megbüntette Feladat: A TA 23/a térkép segítségével nevezze meg az első magyar egyházmegyéket! …………………………………………………………………………………………............... …………………………………………………………………………………………............... …………………………………………………………………………………………............... illusztracio\kozepkor_magyar\intelmek.swf c) A központi hatalom kiterjesztése a királyi vármegyerendszer kiépítésével - vármegye: összefüggő területű közigazgatási egység - élén a király által kinevezett ispán; feladata bíráskodás, adóbeszedés, a megye haderejének vezetése - a vármegyeszervezet vezetője a királyi udvar bírája, a nádorispán volt. - a várispánságok védelmi funkciót láttak el, a várjobbágyok fegyveres szolgálata révén - a királyi székhely: Esztergom

illusztracio\kozepkor_magyar\foldbirtokviszonyok.swf

58

16. Az Árpád – kor TK II. 41 – 66. oldal TA 23., 28. oldalak Követelmények Az új berendezkedés: – a királyi birtokok eladományozása és következményei, – a szerviensek mozgalma és az Aranybulla, – a változások mérlege. A tatárjárás és következményei: – IV. Béla politikája a tatárjárás előtt, – a tatár támadás, a pusztítás mérlege, – IV. Béla reformjai -

várépítés,

-

várospolitika,

-

kunok letelepítése.

Kronológia 1077–95: I. László uralkodása 1095–1116: Könyves Kálmán uralkodása 1205–1235: II. András uralkodása 1222: Aranybulla 1235–70: IV. Béla uralkodása 1241–42: a tatárjárás 1301: Az Árpád-ház kihalása (III. András utolsó uralkodó) Fogalmak bán: horváth méltóságnév, amelyet a horváth-magyar perszonálunió kialakulását követően is megtartottak és később a 12. században eghódítottt Szlavóniai területek egyes tartományainak méltóságneveiként is alkalmazták. vajda: a középkori Mo-on a különkormányzatnak számító erdélyi vajdaság legfőbb méltósága. A király nevezte ki, a királyi hatalom megtestesítője: katonai, bíráskodási és közigazgatási jogkörrel. nádor: a király után a legnagyobb országos méltóság, a középkori Mo.-n, a király távollétében helytartója. Szent Korona: regálé: regálé jövedelmek (vám-harmincad, rév, szabad királyi város adója, bányajövedelem, urbura, pénzverés, só)

59

báró: a legfontosabb tisztségeket (országos főméltóságokat) betöltő nagybirtokosok elnevezése a 13-15. század között. A cím személyhez (tisztséghez) kötődött, s nem volt örökölhető. nemes: földbirtokkal és kiváltságokkal rendelkező réteg. kiváltságaik: adómentesség, bírói ítélet nélkül ne foghatóak el, csak az ország védelmére kötelezhetők, birtokaikat örökíthetik. Aranybulla: 1222, aranyból készített függőpecséttel díszített királyi oklevél. Egész vármegyék adományozásának, méltóságok halmozásának, idegenek birtokszerzésének és hivatalviselésének tilalma. Jogot ad a világi és egyházi előkelőknek az ellenállásra. És a serviensek érdekeinek biztosítása: adómentesség, bírói ítélet nélkül ne foghatóak el, csak az ország védelmére kötelezhetők. Familiaritás: a hűbéri viszony sajátos magyarországi változata Nevek I. László: (1077-1095) 1091-ben elfoglalta Horváthországot. Törvényei 3 kérdést emelnek ki: a tulajdon védelmét, a vándormozgalmak korlátozását, az egyház erősítését. Könyves Kálmán: (1095-1116) a legműveltebb középkori királyok közé tartozott. Külpolitikájában: beavatkozott a kijevi állam belső küzdelmeibe. A horváth uralmat fegyverrel biztosította, megkezdte a part menti dalmát városok hódoltatását. Törvényei: 5 törvénykönyvet alkotott. A magántulajdon védelme fontos kérdés volt továbbra is de jelentősége csökkent. A lesűllyedő szabadok kóborlása továbbra is gondot jelentett, megoldást Kálmán is az erőszakos letelepítésben látta.. II. András: (1205-1235) uralkodása hadjáratok sorával telt. A hadakozás rengeteg pénzt és királyi birtokot emésztett fel, a várkatonákon alapuló haderő az adományozások révén egyre gyengült, a király kénytelen a bárók bandériumaira támaszkodni. Az ő idejében adták ki az aranybullát. IV. Béla: (1235 – 1270) a második honalapító; uralkodása alatt zajlott a tatárjárás

1. A 11. század Előzmények: a 15. témakör Árpád – ház: Az első és utolsó magyar uralkodóház, melynek tagjai Árpád vezér leszármazottai voltak. 997 - 1301 A század eseménytörténetét három, egymással összefüggő esemény határozta meg: a) A trónutódlás kérdése

- primogenitúra vagy - szeniorátus (Aba Sámuel vagy Orseolo Péter) - a dukátus problémája (Vazul fiai és utódaik)

b) nyugati beavatkozási kísérletek - 1051 Vértes - 1052 Pozsony

60

c) A keresztény eszmék és az új birtok – és tulajdonviszonyok elterjesztése és megszilárdítása

- magántulajdon megteremtése és elismertetése - a közigazgatás kialakításával az alá – és fölérendeltségi viszonyok kialakítása és fenntartása a társadalomban - László és Kálmán intézkedései a kóborlók ellen a magántulajdon védelmében - pogánylázadások: 1046, 1061

A század utolsó évtizedében a belpolitikai stabilitás megteremtésével a magyar királyok már aktív külpolitikát folytattak:

- I. László 1091. Horvátország elfoglalása,

Kálmán 1105 – 1106: Dalmácia meghódítása.

I. László a Képes Krónikában Kálmán a Képes Krónikában illusztracio\kozepkor_magyar\laszlo_kalman_torvenyei.swf 2. A 12. század a) Trónküzdelmek:

- II. István halála után az Álmos – ági leszármazottak veszik át a trónt, egészen az Árpád – ház kihalásáig

Feladat: A TK II. 49. oldal táblázat segítségével kövesse végig az Álmos – ág uralkodóit IV. Béláig! - II. László és IV. István ellenkirályok fellépése

61

b) Bizánci beavatkozási kísérletek: -

Mánuel

bizánci

császár

támogatta

az

ellenkirályok fellépését, majd amikor nem járt sikerrel, inkább a békés kapcsolatok kiépítése mellett döntött, s örökösévé tette III. István király öccsét, Bélát c) Aktivizálódó külpolitika: - A 12. századi uralkodók gyakran vezettek hadjáratokat a szomszédos területekre, váltakozó sikerrel. - a korábbi nyugat, délnyugati irány helyett inkább északkelet, délkeleti irányban harcoltak III. Béla király

d) Oklevélkiadás hivatali szinten - III. Béla intézkedett a királyi kápolnától független, az írásbeli ügyvitellel megbízott hivatalt, a királyi kancelláriát -

Elősegítendő

a

magánokiratok kiállításának terjedését, létrehozta a hiteleshelyek hálózatát az országban Feladat: TK II. 49. oldal alsó táblázat: Hogyan változott az oklevélkiadás Magyarországon III. Béla uralkodásától kezdődően? illusztracio\kozepkor_magyar\pecset_oklevel.swf 3. II. András és az Aranybulla „Új irányelvek (intézkedések)”: András trónra lépte után (1205 – 1235) bocsátotta ki ezt az oklevelet, melyben új gazdaságpolitikai elveit fogalmazta meg. András földbirtokadományozó politikája tudatosan helyezte át a hangsúlyt a domaniális (az király mint földbirtokost megillető) jövedelmekről a regáléjövedelmekre (a királyt, mint az ország urát megillető jövedelem). Következményei:

- az királyi birtok drámaian lecsökken, melynek következtében az uralkodó hatalma is meggyengült, mivel a birtokadományokat tehermentesen, örök tulajdonul adta a király.

62

- hatalmának meggyengülését mutatja, hogy összeesküvést szerveztek a királyné, Gertrúd ellen (1213). A halálos merényletet az uralkodó a korban szokatlanul igen enyhe büntetéssel torolta meg. - András, bár nyugati mintákat követett, nem jól mérte fel az ország gazdasági teljesítőképességét: az nem volt még képes tisztán pénzügyi alapokon fenntartani az országot. - a hiányzó jövedelmek pótlására a pénzrontás (kamara haszna) eszközéhez nyúlt. II. András

Az adományozások jelentősen veszélyeztették a királyi szerviensek jogait és földbirtokait, akik 1222 – ben arra kényszerítették II. Andrást, hogy kiváltságaikat erősítse meg egy királyi oklevéllel. → Aranybulla királyi szerviens: A 13 században a király szolgálatában álló udvari vitázek legkedvezőbb helyzetben levő felső rétege. Katonai szolgálatukat a király alatt teljesítették, bíráskodni is csak a királynak volt joga felettük. Az Aranybulla kiadása alapvetően nem változtatott a kialakult helyzeten, András folytatta korábbi politikáját. Már 1231 – ben módosította az oklevelet, s az ún. „ellenállási záradékot” törölve az esztergomi érsek jogkörébe utalta a kényszerítés jogát. illusztracio\kozepkor_magyar\aranybulla.swf 4. IV. Béla és a tatárjárás Uralkodását (1235 – 1270) hagyományosan két részre osztja a történetírás: a tatárjárást megelőző és az azt követő részre. a) A tatárjárás előtt (1235 – 1241): részletes ismereteink vannak a kortárs Rogerius mester váradi kanonok Siralmas ének című történeti munkája alapján. - célja a királyi hatalom megerősítése - eszközei: birtokvisszavételek, adminisztratív intézkedések - eredménye: a nemesség jelentős része szembefordult az uralkodóval 63

- a király társadalmi bázisát szélesítendő behívja a kunokat b) A tatárjárás 1241 – 1242 Feladat: A TK II. 58 – 59 oldal forrásszemelvénye és a térképvázlatok segítségével kövesse nyomon a tatárjárás eseménytörténetét! Mely területek és miért kerülték el a tatár pusztítást? Ki és mikor hozott hírt a közeledő tatár seregekről? illusztracio\kozepkor_magyar\tatarjaras.swf illusztracio\kozepkor_magyar\muhi csata.swf c) A tatárjárás után – a „második honalapító” (1242 – 1270) - a pusztulás mértéke minden bizonnyal a korábbi elgondolásokkal szemben bár igen nagy volt, mégsem érinthette a lakosság 50% - át. Nagy valószínűséggel 15 – 20% közé tehető a mértéke. - földadományozások: cserébe várat kell építeni vagy katonákat kell kiállítani. - utolsó éveiben harc a fiával, Istvánnal vívott hatalmi küzdelmeiben kezdődött meg a tartományúri hatalom kialakulása Feladat: A TA 32/b térképe segítségével nevezze meg a 11 tartományurat! illusztracio\kozepkor_magyar\tartomanyurak.swf

64

17. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején TK II. 91 – 103. oldal TA 32 – 33. oldal Követelmények Károly Róbert gazdaságpolitikája: – pénzügyi reformok, – kereskedelmi útvonalak, kivitel, – a kapuadó. A magyar városfejlődés: – a városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros, mezőváros), – az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája. Kronológia 1301: az Árpád – ház kihalása 1301 – 1342: Károly Róbert (I. Károly) uralkodása 1342 – 1382: I. (Nagy) Lajos uralkodása 1351: Az Aranybulla megújítása, a kilenced, az ősiség és az azonos nemesi szabadság elvének bevezetése Fogalmak ősiség: aviticitas. a nemesi birtok tulajdonlását szabályozó rendelkezés. kapuadó: portális adó, kamara haszna. A Károly által bevezetett első állami adónem. kilenced: a termény kilencedik tized része, melyet a jobbágy a földesurának fizetett.

1. Előzmények - A tartományúri hatalom kialakulása - Az Árpád – ház kihalása - Károly koronázásai - Leszámolás a tartományurakkal

65

I. Károly 2. Új társadalompolitika - a honor – rendszer bevezetése (Károly Róbert (I. Károly)) honor – rendszer: A király az országos méltóságok és a megyésispánságok tisztségéhez (honor) hozzákapcsolta a királyi várak és uradalmak igazgatását. Egy – egy tisztség betöltője – mindaddig, amíg megmaradt hivatalában – élvezte méltóságával együtt járó királyi javak jövedelmét, s ebből fedezte költségeit. előnyei:

- a királyi várak és uradalmak igazgatásának terhe úgy került le az uralkodó válláról, hogy a felettük való tulajdonjog a

királyé maradt. - ismét a királyhoz való hűség vált a társadalmi felemelkedés alapjává. - a honor – rendszer révén új főúri réteg alakult ki (Garaiak, Lackfiak, Szécsényiek, Szécsiek, Újlakiak, stb.) - részben e megerősödött ú főúri réteg, részint a sikertelen nápolyi hadjáratok miatti feszült légkörben adta ki 1351 – ben a megújított Aranybullát I. (Nagy) Lajos.

Feladat: A TK II. 96. oldal forrásszemelvénye alapján írja le, mennyiben módosította I. Lajos az 1222 – es Aranybullát! illusztracio\kozepkor_magyar\1351.swf

66

kilenced:……………………………………………………………………….. egy és ugyanazon nemesi szabadság elve:……………………………….......... …………………………………………………………………………………. ősiség (aviticitas):………………………………………………………………

I. Lajos király 3. Gazdaságpolitika és városfejlesztés A 14. század a gazdasági egyensúly megteremtése terén is jelentős eredményeket hozott. Károly Róbert új alapokra helyezte a királyi bevételeket, pénzreformja pedig megindította a gazdasági fellendülést. - Bányareform: Célja a nemesfémbányászat fejlesztése és a földesurak érdekeltté tétele a lelőhelyek feltárásában. - Értékálló pénz veretése: A megnövekedett nemesfémkészlet lehetővé tette, hogy I. Károly lemondjon a kamara hasznáról, vagyis a pénzrontásból származó jövedelméről. (három lépcsős valutareform: ezüstdénár, aranyforint, ezüstgaras) - Az első állami adó bevezetése: Mivel a pénzrontásra nem számíthatott, Károlynak pótolnia kellett az így kieső jövedelmeit. Így bevezette a kapuadót, melynek értéke jobbágyportánként évi 18 dénár volt. - Külkereskedelem: 1335. visegrádi királytalálkozó: a növekvő külkereskedelmi tevékenység (harmincadvám) védelmére Bécs árumegállító jogának kikerülésével új útvonalak kialakítása.

67

Feladat: Mely országok uralkodói találkoztak Visegrádon 1335 – ben? illusztracio\kozepkor_magyar\nagy lajos birodalma.swf - Városfejlesztő politika: Mind az Anjouk, mind Luxemburgi Zsigmond pártolták a városfejlődést, ösztönözték rendi szerveződésüket (kiváltságokat adományoztak, támogatták az egységes súly – és mértékrendszert, vámkönnyítések, stb.). A királyi hatalom támaszaiként tekintettek rájuk. (bányaváros, mezőváros, királyi város) illusztracio\kozepkor_magyar\varoshalozat.swf Feladat: TK II. 101. oldal térkép és a feladat a térkép alatt.

68

18. A Hunyadiak TK II. 104 – 118. oldal TA 34 – 35. oldal 13. témakör! Követelmények Hunyadi János harcai a török ellen: – a hosszú hadjárat és a várnai csatavesztés, – a rigómezei vereség és a nándorfehérvári győzelem. Hunyadi Mátyás: – család, személyes tulajdonságok, – Mátyás állama: szakszerűsödő hivatalnokszervezet, növekvő adók, – a zsoldoshadsereg; aktív védelem a török ellen. Kronológia 1444. A hosszú hadjárat 1456. A nándorfehérvári diadal 1458 – 1490: Hunyadi Mátyás uralkodása Fogalmak kormányzó: az ország irányításával megbízott, a királyt képviselő helytartó vagy ideiglenes államfő füstpénz: a kapuadót kiváltó, Mátyás által bevezetett adónem, melyet nem portánként (kapuadó), hanem háztartásonként szedtek be.

1. Előzmények: a Zsigmond halála után fellobbanó trónharcok Zsigmond halála után (1437) lánya férje, Habsburg Albert rövid országlása következett. Két évvel később bekövetkezett halála után azonban fellobbant a hatalmi harc a bárók között. Feladat: Melyik bárói liga támogatta I. Ulászlót, s melyik Utószülött Lászlót? ………………………………………………………………………………………………....... ……………………………………………………………………………………………….......

69

2. Hunyadi János harcai a török ellen E hatalmi harcokban emelkedett a bárók közé Hunyadi János. A TK II. és a TA 34/b térkép segítségével kövesse végig Hunyadi életútját! Töltse ki a táblázatot! illusztracio\kozepkor_magyar\hunyadi a torok ellenn.swf Időpont

Esemény

1442 hosszú, téli hadjárat TK II: 106. oldal térkép! Várnai csatavesztés – Ulászló halála 1446 – 1452 1448 Nándorfehérvár ostroma A TK II. 107 – 108. oldal forrásszemelvénye és a 107. oldal térképe segítségével kövesse végig Nándorfehérvár ostromának menetét! Ma melyik ország területén található a város? illusztracio\kozepkor_magyar\nandorfehervar.swf 3. Hunyadi Mátyás Feladat: Mely bárói csoportok hatalmi megegyezése révén került trónra Hunyadi János kisebbik fia, Mátyás? Belpolitika - Függetleníti magát az őt hatalomra segítő csoportoktól: Szilágyi Mihályt a délvidékre küldi a török ellen - Erős központi hatalom kiépítése: szakszerű királyi bürokrácia kiépítése - Külpolitikai céljai elérése érdekében egyre több állami pénzt vont ki a rendek ellenőrzése alól: megváltoztatta az adószedés rendszerét és módszerét. A kapuadó új neve „királyi kincstár adója” lett, így a korábbi mentességek érvényüket vesztették; az adót ezután nem portánként, hanem háztartásonként szedték be: füstpénz.

70

Külpolitika - Fő célja a német – római császári cím megszerzése – sikertelen! - Ennek rendeli alá a török elleni politikáját, amely többnyire passzív, ritkábban aktív, a végvári vonalra épülő védekezés. Kivétel: Jajca elfoglalása, kenyérmezei csata - céljai érdekében nyugati mintára állandó királyi zsoldossereget hozott létre illusztracio\kozepkor_magyar\vegvarrendszer.swf

71

19. Kultúra és művelődés a középkori Magyarországon Ilyen leckét nem talál a tankönyvében; ehhez a témához a következő anyagrészek és tantárgyak kapcsolódnak: - 11. és 12. témakörök általános, az adott kor művészetére vonatkozó általános részei. - A magyar irodalom tantárgy ide vonatkozó témakörei. Követelmények Művészeti emlékek az Árpád- és Anjou korszakban: – a román és a gótikus stílus néhány jellemző épülete (pl. Ják, Esztergom, Diósgyőr, Kassa), – ötvösművészet és szobrászat (pl. koronázási jelvények, a Kolozsvári testvérek Szent György szobra, a budavári gótikus szoborlelet).

Feladat: A TA 29. és 33. oldal művelődéstörténeti térképei segítségével gyűjtse össze a középkori magyar kultúra kiemelkedő alkotásait, emlékeit!

72

Feladatok 1.

Tanulmányozza az Aranybulla rendelkezéseit és válaszoljon a kérdésekre! „2. Azt is akarjuk, hogy sem mi, sem a mi utódaink valamely hatalmas kedvéért servienseket soha el ne foghassanak, vagy fel ne dúlják, hacsak előbb meg nem idézték, és bírói úton el nem ítélték. 3. Úgyszintén semmiféle adót, sem „szabad dénárokat” nem fogunk szedetni a serviensek birtokai után... 4. Ha valamely szerviens fiú nélkül hal meg, birtoka negyedrészét leánya örökölje, a többiről úgy intézkedjék, ahogy akar. És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud, azok a rokonai örököljék, akik közelebb állnak hozzá. És ha egyáltalán semmiféle nemzetsége nincs, a király fogja azokat birtokba venni. 7. Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a szerviensek ne tartozzanak vele menni, csak az ő pénzén, és visszatérés után rajtuk hadbírságot ne szedjen. Ha azonban az ellenség részéről jön sereg az országra, mindnyájan egyetemlegesen menni tartozzanak. 11. Ha vendégek, tudniillik előkelő emberek jönnek az országba, az ország tanácsa nélkül méltóságra ne emeljék őket. a) Milyen jogi védelmet biztosít a dokumentum a szerviensek számára? b) A törvényszöveg mely pontja rögzíti a szerviensek adómentességét? Karikázza be a sorszámát! c) Milyen feltételek esetén száll vissza a szerviens birtoka a királyra? d) Mikor kell a szervienseknek feltétlenül a király mellett hadba szállniuk? e) Mely testület hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a király idegeneknek tisztségeket adományozhasson?

5 pont

2. Milyen összefüggés van az alábbi fogalmak között? a)

honor rendszer – új bárók:

b)

értékálló pénz – kapuadó:

2 pont

2. Hogyan tette érdekeltté I. Károly a birtokosokat a nemesfémbányák feltárásában? 2 pont 3. Mikor és hogyan módosította I. Lajos az Aranybullát?

4 pont

73

4. A zárójelben levő kifejezések közül húzza át azokat, amelyek nem illenek a mondatba! A jobbágyság egységesülése (jogi – vagyoni) helyzetük egységessé válását jelentette. Minden paraszt személyében (szolga állapotúvá – szabaddá) vált. A XIV. században a jobbágy telke (birtoklásáért – tulajdonjogáért) elsősorban (robottal –terményadóval) tartozott. A jobbágyok legfőbb joga (a kilencedfizetés – szabad költözés) volt. A nemességet a(z) (adómentesség – hivatalviselés joga) és a(z) (országgyűlésen való személyes megjelenés – katonáskodási kötelezettség) különítette el más társadalmi rétegektől.

8 pont

74