Tisztelt Hallgató! A következőkben a történelem tantárgy tanulásával, illetve a segédanyagok használatával és felépítésével kapcsolatban olvashat hasznos információkat! A történelem tantárgy tanulásához alapvetően két taneszközre van szüksége: a tankönyvekre és a történelmi atlaszra. Az előbbiek magát a tananyagot tartalmazzák, míg az utóbbi a történelmi térben való tájékozódást segíti. Bár a tankönyvek számos térképet tartalmaznak, melyek az azonnali megértést segítik, mégis fontos, hogy rendszeresen használja a történelmi atlaszát. Az érettségi vizsgán ugyanis csak az atlaszt hívhatja segítségül, ezért szükséges, hogy jól ismerje azt. A tankönyvek felépítésének ismerete segítség a tananyag elsajátításához. Ha a kezébe veszi a tankönyvét és belelapoz, a következőkre figyeljen: Az egyes leckékben félkövér betűkkel emelte ki a szerző a fontos neveket, fogalmakat, eseményeket, évszámokat, melyek ismerete feltétlenül szükséges. A leckék nagyobb részét a forrásszemelvények teszik ki. A források ismerete különösen lényeges nem csak az események mélyebb értelmezése, árnyalása, hanem az érettségi szempontjából is. Az érettségin ugyanis fontos szerepet kap a források értelmezése, így annak gyakorlása a sikeres vizsga egyik feltétele. Az adott forrásszemelvény alatt találhatók az értelmezés szempontjai, előbb ezeket olvassa el, s csak utána kezdjen a forráshoz. A történelmi atlaszban könnyen megtalálhatja a keresett történelmi helységeket és eseményeket. Két úton indulhat el: a) Megkeresheti az adott történelmi korhoz vagy eseményhez kapcsolódó térképet a tartalomjegyzékben (109. oldaltól) b) Megkeresheti a névmutatóban (81. oldaltól). Ebben az esetben a nevek mellett különböző betű és számkombinációk mutatják, hogy hol, melyik térképen találhatja meg a keresett helységet pl. Cannae 10 a F4, d D1 feloldása a következő: a 10 oldal a jelű részlettérképének F és 4 jelű négyzetében, valamint ugyanezen oldal d jelű térképének D1 jelű négyzetében. Az atlasz segíti a történelmi jelenségek, folyamatok megértését, illetve grafikonok, térképen ábrázolt diagramok révén e jelenségek tágabb összefüggéseinek feltárását.
A történelem tantárgy segédanyagának felépítése A történelem tantárgy távoktatási segédanyaga kifejezetten a történelem érettségi jogszabályban meghatározott tananyagára koncentrál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tankönyveiben csak meghatározott leckéket kell megtanulnia, illetve elsajátítania. A tananyaghoz kapcsolódóan kérdéseket és feladatokat is talál, melyek segítenek gyakorolni a tankönyv használatát és a források megismerését, elemzését. A kérdéseket dőlt betűkkel és zöld színnel szedtük. A segédanyag szerkezete a következő: a) A témakör címe b) A témakörhöz rendelt tartalmak és képességek (kompetenciák) c) A témakör kötelező fogalmai, nevei, eseményei d) A témakör kifejtése e) Segédletek és multimédiás alkalmazások f) Ellenőrző feladatok
11. évfolyam Történelem Tételsor 11. évfolyam Első beszámoló Magyarország a Habsburg Birodalomban 1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása 2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 3 A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc 4 Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 5 Művelődés, egyházak, iskolák Második beszámoló A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 7. A XIX. század eszméi 8. Az ipari forradalom és következményei 9. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón 10. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik Harmadik beszámoló A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 11. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései 12. A reformkori művelődés, kultúra 13. A polgári forradalom 14. A szabadságharc 15. A kiegyezés előzményei és megszületése 16. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában 17. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése
Magyarország a Habsburg Birodalomban Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11, 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790. Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc, III. Károly, Mária Terézia, II. József. Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás, helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg. Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Határőrvidék, Bánát.
1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása TA 43./a, b, c A mohácsi vész: TK II. 31. lecke – a Mohácshoz vezető út, – a mohácsi csata és következményei. Az ország három részre szakadása: TK II. 32-33. lecke – a kettős királyválasztástól az Erdélyi Fejedelemség születéséig (1526–1570), – a három országrész berendezkedésének főbb jellemzői. Végvári küzdelmek: TK II. 32. lecke – a Török Birodalom helyzete a XVI. században, – a török terjeszkedés magyarországi állomásai, a várháborúk kora, – hódoltság és a végvárak élete, mindennapjai.
► II. Lajos még felesége, Mária révén sem számíthat a nyugaton lekötött Habsburgok segítségére a törökök ellen (Habsburg-Valois párharc, TK II. 162. oldal) ► Sikertelen kísérlet a főurak hatalmának visszaszorítására, Lajos nem tud úrrá lenni az ország egyre zűrzavarosabb állapotán ► Török támadás után elesik Nándorfehérvár, Zimony és Szabács, a déli végvárrendszer összeomlik (1521) ► Újabb török hadjárat (1526): a meggyengült déli határ védelmét Tomori Pál kalocsai érsekre bízzák; az általános védelmi intézkedések lassúak ► A jelentősebb erőket felvonultató törökök számára jó alkalmat jelent a támadásra a gyenge központi hatalom és a felerősödő rendiség 1526 mohácsi csata ► súlyos vereség, elesnek a sereg vezérei: Tomori Pál, Szapolyai György és bizonytalan körülmények között II. Lajos király is; életét veszti a főpapok és a főurak jelentős része ► a Budáig ható török portyázások után Szulejmán szultán helyőrséget hagy hátra a délvidéken és kivonul az országból A csatáról olvassa el a TK II. 209-211. oldalon található „Nézőpontok” című részt! 1526 kettős királyválasztás ► a főurak egy csoportja Habsburg Ferdinándot, a rendi nemesség viszont Szapolyai Jánost választja meg uralkodóvá. Szapolyai hivatkozási alapja a rákosi végzés és a szabad királyválasztás, Ferdinánd a Jagellókkal kötött szerződésekre épít ► Szapolyai, felrúgva az évszázados magyar külpolitikai hagyományt, segítséget kér Szulejmántól Ferdinánd ellen ► Szulejmán 1529-ben segít Ferdinándot visszaszorítani, visszavonulás közben azonban Ferdinánd újból elfoglal dunántúli és felvidéki területeket: az ország két részre szakad ► 1532 Kőszeg ostroma ► 1538 váradi béke I. Ferdinánd és Szapolyai János között: a két király elismeri egymást uralkodónak; János halála után a Habsburgok egyesíthetik az országot ► János halála után (1540) azonban a váradi béke ellenére az időközben megszületett fiát választották királlyá ► 1541 Buda elfoglalása, az ország három részre szakadása királyi Magyarország (Ferdinánd) TK II. 222. oldal, alsó ábra
török hódoltság (Szulejmán) TK II. 220. oldal bal felső ábra Erdély (János Zsigmond) TK II. 221. oldal felső ábra ► 1552 várháborúk és Eger ostroma (Dobó István) ►1566 Szigetvár ostroma (Zrínyi Miklós) ► 1568 drinápolyi béke: a Habsburgok és a törökök rögzítik a fennálló viszonyokat (status quo) A királyi Magyarország: - központi hivatalok (Helytartóság, később Helytartótanács; Magyar Kamara; Magyar Kancellária - ezzel párhuzamosan a közép- és alsó szintű végrehajtó hatalom (nemesi vármegye) és a törvényhozás a rendek kezében marad: rendi dualizmus A török hódoltság: - központja Buda - első embere a budai pasa - közigazgatás: vilájet, benne a szandzsákok - tisztségviselők: defterdár, mufti, kádi - sajátos földbirtokrendszer: minden föld a szultán tulajdona, csak visszavonható szolgálati birtokot adományoz - adózás: a helyi adófajtákat megtartják, a hódoltság határain pedig kettős adóztatás alakul ki, mert a magyar birtokos is beszedi az adót a jobbágyoktól Erdély: a következő témakörben!
2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora TA 44./a, b; 46. Erdély helyzete, lehetőségei és korlátai: TK II. 35. lecke – Erdély földrajzi és regionális helyzete, – az erdélyi államiság jellemzői (az erdélyi rendek és a fejedelem viszonya, állandó külpolitikai fenyegetettség, viszonylagos belpolitikai önállóság), – változó mozgástér a nagyhatalmak között – Erdély virágkorának és hanyatlásának főbb szereplői és állomásai. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete: – Erdély: négy nép és három nemzet, – Erdély vallási, felekezeti viszonyai. ► Erdély a központtól való távolsága miatt már a középkori magyar királyságban különálló tartomány volt, melyet a király által kinevezett vajda irányított. 1437 óta sajátos rendi szerkezettel bír: magyar megyék, székely és szász székek. ► A török megelégedett az állandó török őrséget nem igénylő hűbéres viszonnyal, mivel nem esett a török hódítás útvonalába ► A fejedelemség létrehozásában és elismertetésében jelentős szerepet játszott János Zsigmond gyámja, Fráter György. Zsigmondot a speyeri egyezményben (1570) ismerték el fejedelemnek ► Az erdélyi fejedelmek a jelentős hatalommal bírtak a rendekkel szemben ► Etnikai sokszínűség: négy nép (magyar, székely, szász, román), de három nemzet (csak az első hármat ismerték el nemzetként) ► Vallási sokszínűség és tolerancia: katolikusok, kálvinisták, lutheránusok, unitáriusok ► Virágkorát a 17. század első felében, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György idején élte; ekkor a nemzetközi politikába is beleavatkozott Erdély (harminc éves háború) A TK II. 232. oldalának forrásszemelvénye segítségével (Szalárdi János Siralmas magyar krónikája) vizsgálja meg Bethlen Gábor fejedelem intézkedéseit!
3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc TA 54./a, b, c A török kiűzése és a török uralom mérlege: TK II. 37-38. lecke A Rákóczi-szabadságharc kitörésének okai: TK II. 39. lecke – a török kiűzésének az ára (Habsburg abszolutizmus előretörése, rendi és vallási sérelmek, növekvő társadalmi elégedetlenség, népi mozgalmak), – a Rákóczi-szabadságharc kitörésének közvetlen előzményei. A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. Kölcsönös engedmények a szatmári békében: – a Rákóczi-szabadságharc kimenetele, – a szatmári béke „pontjai”, a kölcsönös engedmények okai és következményei. A török kiűzése ► Török hadjárat indul Bécs ellen 1683 Bécs ostroma Kara Musztafa nagyvezír seregeinek ostroma alól III. Sobieski János lengyel király segítségével és Lotharingiai Károly vezetésével felmentik Bécset ► XI. Ince pápa óriási diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően együtt marad a szövetséges sereg, a franciák ideiglenesen békét kötnek a Habsburgokkal, hogy azok a török ellen fordíthassák seregeiket 1684 Szent Liga a török ellen (a pápa, Velence, a Habsburgok és Lengyelország) ► A Thököly-felkelés elbukik, (1685) ► A nemzetközi csapatok törökellenes hadjárata folytatódik 1686 Buda visszafoglalása 1687 pozsonyi országgyűlés ► az ország felszabadításának ára: a magyar rendek lemondanak a szabad királyválasztásról és elismerik a Habsburgok fiági örökösödését; lemondanak az ellenállási záradékról ► Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Comissio) felállítása, amely 10%-os fegyverváltságot szed a felszabadított birtokok visszaadásakor ► Diploma Leopoldium: fenntartja Erdély rendi kiváltságait, de nem egyesíti az ország többi részével (1690) ► új jobbácsi terhek bevezetése: a katonák beszállásolása (porció), a katonák szállítása (forspont) ► hegyaljai felkelés (1697)
1697 zentai csata Savoyai Jenő súlyos vereséget mér a törökökre 1699 karlócai béke: az ország a Temesköz kivételével felszabadul a török uralom alól A TK II. 251. oldalának ábrái, táblázatai segítségével vizsgálja meg Magyarország demográfiai (népesedési) és etnikai (nemzetiségi) jellemzőinek megváltozását! A Rákóczi- szabadságharc ► A végvári katonák elbocsátása és a várak felrobbantása után újjáéled a kurucok mozgalma; általános az elégedetlenség. ► A szabadságharc külpolitikai háttere: a spanyol örökösödési háború (TK II. 187188. oldal). A Habsburgok haderejének java nyugaton harcol. A TK II. 256. oldalának forrásszemelvénye alapján fogalmazza meg, hogyan látta az ország helyzetét II. Rákóczi Ferenc! 1703 tiszaháti felkelés A kuruc felkelők által felkért vezetők: II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós 1703 brezáni kiáltvány ►Rákóczi harcot hirdet a nemzeti sérelmek orvoslására, elküldi a felkelőknek „cum deo pro patria et libetate” (Istennel a hazáért és szabadságért) feliratú zászlaját ► a vetési pátens adómentességet ígér a harcot vállaló jobbágyok számára (1703) ► A Habsburg-ellenes franciák jelentős anyagi támogatást biztosítanak 1709-ig (XIV. Lajos) ► Rákóczi serege korszerűtlen: kevés a reguláris egység, a könnyűlovasság túlsúlyban van a gyalogsággal szemben, nincs nehéztüzérség ► Az első két évben látványos katonai sikerek, Rákóczit 1704-ben erdélyi fejedelemmé választották. ► 1705-ben I. Lipót meghal, utóda, I. József megegyezésre törekszik Rákóczival 1705 szécsényi országgyűlés Államforma: rendi konföderáció (államszövetség); Rákóczi vezérlő fejedelem; 24 tagú szenátus megválasztása Libertas: a költségek fedezésére kibocsátott rézpénz, mely hamar elértéktelenedik ► Kuruc katonai sikerek: Bottyán János elfoglalja a Dunántúlt 1707 ónodi országgyűlés A Habsburg-ház trónfosztása; a közteherviselés megszavazása 1708 trencséni csata Magyar vereség, a sereg bomlásnak indul
A TK II. 258. oldal lap alján található diagram alapján mutassa be a magyar és az osztrák hadsereg erőviszonyait! Milyen tényezők hatottak a létszámra? 1711 szatmári béke Pálffy János aulikus (udvarhű) főúr és Károlyi Sándor (Rákóczi hadvezére) megegyeznek: általános amnesztia; a rendi alkotmány betartása az uralkodó részéről; az Újszerzeményi Bizottság feloszlatása; vallásszabadság a protestánsoknak ► fegyverletétel Majténynál; Rákóczi Törökországba emigrál (Rodostó)
4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban TA 55./a, b Demográfiai változások, nemzetiségi arányok alakulása: TK III. 12-13. lecke – az új honfoglalás: a népmozgások és a betelepítések főbb jellemzői és irányai, – demográfiai és etnikai változások a XVIII. századi Magyarországon. Mária Terézia és II. József: TK III. 15. lecke – Mária Terézia és II. József uralkodása, legfontosabb rendeleteik, – a felvilágosult abszolutizmus és a magyar rendek viszonya. III. Károly 1711-1740 1718 pozsareváci béke A történelmi Magyarország egysége helyreáll, de Erdélyt továbbra is külön kormányozzák ►Határőrvidékek szervezése A TK III. 82. oldalának térképe segítségével mutassa be, milyen egységekből álltak a magyar korona országai! ►A törököktől visszafoglalt területek benépesítése - spontán betelepedés (keletről románok, szerbek) - szervezett telepítés (főként németek, magyar elnevezéssel svábok) - belső vándorlás (magyarok, szlovákok) A TK III. 91. oldali diagram alapján kövesse nyomon a népesség számának alakulását! Vesse össze az európai adatokkal! 1723 Pragmatica Sanctio törvényi szabályozás: a Habsburg nőági örökösödés elfogadása; Magyarország és az örökös tartományok, azaz a Habsburg Birodalom „indivisibiliter ac inseparabiliter” (feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul) összetartoznak; Magyarországot saját törvényei szerint kell kormányozni ► parasztfelkelés tör ki a szerb Szegedinac Pero vezetésével a Viharsarokban a növekedő terhek miatt (1735) Tanulmányozza a TK III. 85. oldalának ábráját Magyarország államszervezetéről a XVIII. században! Milyen irányítású intézményeket jelölnek a különböző színek? Mária Terézia 1740-1780 ► A magyar rendek jelentős létszámú sereget szavaznak meg a birodalom számára ► Az uralkodónő befolyásos tisztségviselői a felvilágosult abszolutizmus elvei szerint kormányoznak
1754 vámrendelet merkantilista szellemű kettős vámhatár: egy külső és egy belső (az utóbbi Magyarország és az örökös tartományok között) TK III. 97. oldali ábra! ► mádéfalvi veszedelem: székely mozgalmak kemény elfojtása (1764) 1767 Urbarium úrbéri rendezés: a jobbágyság adózóképességét akarja megőrizni terheinek és jogainak egységes megszabásával, azaz kiszolgáltatottságának csökkentésével TK III. 103. oldali ábra! 1777 Ratio Educationis oktatási reform (ekkor meg nem megvalósult) általános tankötelezettséggel II. József 1780-1790 ► kalapos király: nem koronáztatja magát magyar királlyá 1781 türelmi rendelet szabad vallásgyakorlat biztosítása a protestánsoknak és a görögkeletieknek is ► A „hasznos tevékenységet" nem végző szerzetesrendek (gyógyítással, tanítással nem foglalkozók) feloszlatása ► Fordított Canossa-járás: a pápa látogat el II. Józsefhez, de a császár kitart az egyházzal kapcsolatos intézkedései mellett 1784 nyelvrendelet a birodalom hivatalos nyelve a német (racionalizálás) ►parasztfelkelés Erdélyben (1784) 1785 jobbágyrendelet megszünteti
a
röghözkötést;
elrendeli,
hogy
a
vármegye
biztosítson
ügyvédet a parasztok peres ügyeiben ► a nemesek az uralkodó ellen fordulnak, felerősödik a nemzeti érzés ► II. József halála előtt visszavonja rendeleteit a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével A TK III. 104. oldali ábra segítségével értékelje II. József politikájának legfontosabb összetevőit!
5. Művelődés, egyházak, iskolák TA 56. TK II. 40. lecke A hazai reformáció és a barokk kultúra kiemelkedő alakjai és alkotásai: – a magyarországi reformáció és katolikus megújulás legfőbb állomásai, meghatározó alakjainak tevékenysége (Károli Gáspár, Pázmány Péter), – a protestáns és a katolikus hitélet alapvonásai, a magyarországi egyházak szervezeti felépítése, szellemi központjai, – protestáns művelődés és a barokk művészet legfontosabb helyszínei, alkotói.
Segédletek, multimédiás alkalmazások Magyarország a Habsburg Birodalomban (tananyag/tortenelem/media) Gyakorló feladatok 1.
Tegye időrendbe a reformkor alábbi fontos eseményeit! 5 pont a) A Magyar Királyság területén a latin helyett a magyar a törvényhozás, a közigazgatás és az oktatás nyelve. b) Megjelenik Széchenyi Hitel című munkája c) Széchenyi István felajánlja birtokai egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. d) Az országgyűlés főleg a nyelvhasználatról és az önkéntes örökváltságról vitatkozik. e) Ülésezik az utolsó rendi országgyűlés. A helyes sorrend: ____________________________ 2. A forrásszemelvény elolvasása után válaszoljon a kérdésekre! 3 pont „...ugyan azt hisszük: nemzetiséget csak úgy rákenhetni bárkire is, ki éppen kezeink közé jut, mint például meszet a falra, vagy mázat a fazékra? És azt hisszük: parancs már elégséges, hogy valaki nemzeti sajátságábul kivetkezzék? Ha valaki magyarul tud, magyarul beszél, innen következik - e, miképp neki ezért már magyarrá is kellett volna átalakulnia? Mert ha így, ám akkor fordítsuk legutolsó fillérünket minden tétova nélkül nyelvmesterekre, stt legyünk rögtön magunk is azokká, hadd tudjon csevegni magyarul az egész világ, s meg lesz mentve a hon, s feldicsőítve fajtánk.” (Széchenyi István: A Magyar Akadémiárul) a) Milyen, a reformkori Magyarországon központi helyet betöltő politikai problémára utal a fenti idézet? b) Mi volt Széchenyi álláspontja ebben? c) Milyen megoldást javasolt?
3. A törökök kiűzésében számos jelentős hadvezér vett részt. Kapcsolja össze a következő hadvezéreket, csatahelyeket és évszámokat! Egy névhez csak egy adatot illesszen! 8 pont Savoyai Jenő
Szalánkemén
1683
Lotharingiai Károly
Zenta
1686
Sobieski János
Buda
1691
Badeni Lajos
Bécs
1697
2.
Mely érvek hangozhattak el Szapolyai János és melyek Habsburg Ferdinánd királysá-
ga mellett? A betűk beírásával válaszoljon!
5 pont
Szapolyai János:……………………………… Habsburg Ferdinánd:………………………………. a) Mögötte áll Európa leghatalmasabb uralkodócsaládja. b) A csehek is királyukká választották. c) A török elfogadja, s a szultánnal való jó viszony most mindennél fontosabb az országnak. d) A magyar nemesség többsége őt támogatja. e) Az 1505 – ös rákosi országgyűlés miatt is csak ő lehet a király. f)Olyan hadsereget képes kiállítani, amely képes szembeszállni a törökkel.
A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora Kronológia: 1776, 1783, 1789, 1794, 1804–15, 1830, 1848, 1853–56, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1907. Személyek: Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Watt, Stephenson, Marx, III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, Lenin, Lincoln. Fogalmak: nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer, emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, civil társadalom, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek. Topográfia: Vendée, Waterloo, Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panamacsatorna, Elzász-Lotaringia.
6. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata TK III. 3-4. lecke Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elemzése: TK III. 27. oldal/4. – a polgári szabadságjogok, – a népfelség elvének érvényesülése a kiáltványban. ► A XVIII. századi Franciaország történetét végigkísérték a gazdasági problémák. A század második felében XVI. Lajos – aki legszívesebben asztalosműhelyében és vadászatokon múlatta idejét – kénytelen volt lépéseket tenni a hatalmas államadósság orvoslására.
15
Helyzetét csak súlyosbította, hogy uralkodását éhínségek és gazdasági válságok kísérték végig. Az erélytelen uralkodó a sikertelennek tűnő reformkísérleteket minden alkalommal felfüggesztette, és az azokat fémjelző minisztereinek (Turgot, Calonne, Brienne, Necker) megbuktatásával kívánta helyreállítani megcsappant presztízsét. Ez azonban nem volt elég, így amikor bekövetkezett az államcsőd, kénytelen volt beleegyezni a rendi gyűlés újbóli összehívásába mintegy 175 évnyi szünet után. ► Kirobbanó ellentétek a rendi gyűlés összehívása körül: hogyan ülésezzenek a rendek? 1614 óta sokat változott a társadalom, változott az egyes csoportok érdekérvényesítő képessége. A felvilágosodás hatása: a polgárság, a vállalkozó nemesség és az alsópapság elveti a rendenkénti szavazást, nemzetgyűlést akarnak ► Minden társadalmi csoport megfogalmazza problémáit az ún. panaszfüzetekben 1789 május XVI. Lajos megnyitja a rendi gyűlést 1789 június 17. A harmadik rend képviselői alkotmányozó nemzetgyűlésnek nyilvánítják magukat 1789. július 14. a párizsi tömegek elfoglalják a Bastille-t; ezt tekintik a francia forradalom kezdetének ► 1789 nyarán szerte az országban atrocitások történnek a nemesség kárára (nagy félelem időszaka) 1789. augusztus 4. A „csodák éjszakája”: a nemzetgyűlés eltöröl minden rendi előjogot és kiváltságot 1789. augusztus 26. A nemzetgyűlés kibocsátja az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, a felvilágosodás politikai alapelveinek nagyszerű foglalatát. TK III. 27. oldal segítségével mutassa be a legfontosabb polgári szabadságjogokat! Mutassa ki a felvilágosodás hatását a forrásszemelvényben! - egyenlőnek születés, különbség a hasznosság; - polgárjogok: szabadság, tulajdon, biztonság, elnyomással való szembenállás; - népszuverenitás; - szabadság - ami másnak nem árt, csak a törvény korlátozza; - választójog cenzus alapján, polgár az, akinek tulajdona van; - vallásszabadság; - szólás- és sajtószabadság;
16
- karhatalom és közigazgatás a jogok biztosítására; - tulajdonjog szent és sérthetetlen.
17
7. A XIX. század eszméi TK III. 7., 10. lecke A főbb eszmeáramlatok (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) alapvető elgondolásainak áttekintése források és ábrák feldolgozásával: – az egyes irányzatok jellemzőinek felismerése, – az egyes irányzatok társadalmi hátterének vizsgálata. Új politikai eszmék megjelenése Konzervativizmus ► Az emberi létezést olyan feszültségek jellemzik, amelyek politikai úton mérsékelhetőek, de nem küszöbölhetőek ki (politikai lényege a kompromisszumkeresés). ► Nem a társadalom szerkezetében látják a szenvedés forrását. ► Népszuverenitásba vetett hitet naivnak tartják. ► Hagyománynak, önkéntes társadalmi köteléknek nagy szerepet tulajdonítottak. ► Állam, jog, kultúra szerves fejlődés eredménye, amely mesterségesen (értsd forradalommal) nem változtatható meg. ► Képviselője: Edmund Burke (Töprengések a francia forradalomról). Liberalizmus ► Politika és politikai tekintély megkérdőjelezése. ► Ember természetes állapota a szabadság és nincs olyan csoport, aki valamilyen jogon uralkodhatna. ► Kormányzat joga az életfeltételek biztosítása. ► Egyéni szabadság megvalósítása a cél: emberi jogok (vallás-, sajtó- és véleményszabadság, jogegyenlőség, alkotmányos állam). ► Parlamentáris demokrácia. ► Gazdasági szabadság. ► Képviselők: Alexis de Tocqueville (A demokrácia Amerikában), John Stuart Mill (A szabadságról).
18
Nacionalizmus ► Gazdasági integráció, birodalomba kényszerítettség hozza létre. ► Polgári nemzetfogalom kialakulása (nyelvi és történelmi összetartozás az alapja). ► Egységes, szabad állam megteremtése a cél (államok térképének újrarajzolását követeli). A TK III 52. oldalának forrásszemelvényei alapján fogalmazza meg saját szavaival a fenti politikai ideológiák legfontosabb jellemzőit! Marxizmus ► A marxizmus Karl Marx német közgazdász és filozófus tanításainak összessége, valamint az erre hivatkozó társadalomelméleti irányzatok és politikai ideológiák együttese. A TK III. oldalának forrásszemelvényei és ábrája segítségével vizsgálja meg a marxizmus történelemfelfogását! Mi az osztályharc-elmélet? Gazdasági elméletek Adam Smith: A nemzetek gazdasága ► Merkantilizmus bírálata. ► Állam feladata a gazdasági növekedés elősegítése (csak a közjó javításával). ► Munka-érték elmélet (az áru értékét a belé fektetett munka határozza meg). ► Gazdasági tevékenység szabadságának követelése (laissez faire elv). ► Szabad verseny Thomas Malthus: Tanulmány a népesedés törvényéről ► Népesség tudományos vizsgálata. ► A Föld népessége gyorsabb ütemben növekszik, mint a mezőgazdasági termelés, ezért egy idő után az erőforrások elégtelenné válnak. ► Csak a születés szabályozásával és a halálozási arány fenntartásával lehet e problémát megoldani. ► Ellenezte a kormány szegények megsegítésére irányuló programját, mivel az felboríthatja az egyensúlyt. ► A gazdasági növekedés másik hátráltatójának a túltermelést tekintette (vásárlóerő nem nő a termelés ütemében).
19
D. Ricardo: Politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei ► Stacionárius állapot (már nem érhető el növekedés) alapján bírálta az angol mezőgazdaságot és a szabadkereskedelem bevezetésére és az ipari termelés növelésére ösztönözte.
J. S. Mill: A politikai gazdaságtan alapelvei ► Termelés és elosztás szétválasztása: termelést a természeti törvények, az elosztást a társadalmi intézmények határozzák meg. ► Morális reformokra inspirálta a kormányokat, szakszervezeti mozgalom támogatása. Karl Marx: A tőke ► Értéktöbblet elmélet: termelési folyamatot vizsgálja, kiemeli a munkaerőt, amely speciális új értéket termel, amely a tőkés hasznává lesz, mivel munkabérként kevesebbet fizet ki mint, amennyivel több haszonra tesz szert a munka által (kizsákmányolás).
20
8. Az ipari forradalom és következményei TK III. 8. lecke Az ipari forradalom kibontakozásához vezető tényezők feltárása és az ipari forradalom egyes szakaszai főbb jellemzőinek értelmezése források, térképek, grafikonok és képek alapján: – a mezőgazdaság, a könnyűipar, a nehézipar egymásba kapcsolódó fejlődése, – a közlekedés forradalma, – egy feltaláló és találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások feltárása írott források, ábrák és képek alapján: – a környezet átalakításának pozitív és negatív hatásainak kölcsönhatása, – a találmányok és a mindennapi élet, – a nagyipari munkásság létrejötte, – a környezet rombolása és építése, – a nyomor és az életkörülmények javulása, – műveletlen tömegek és a tömegek művelődése. Jellemzői ► Kettős forradalomról beszélhetünk: ipari termelés új korszaka és a polgári átalakulás megszilárdulása. Komplex változás: ipar- és agrárszektor arányának változása, demográfiai robbanás, társadalmi struktúraváltás. Az európai régióban különböző időpontokban bontakozik ki az ipari forradalom. ► Feltétele: szabad munkaerő (bekerítések következményeként jön létre), tömegcikkek utáni kereslet, eredeti tőkefelhalmozás (gyarmatokról érkező árúk tömeges feldolgozása új technológiát igényel és az ottani kereslet is a tömeges feldolgozást tesz szükségessé). ► Kialakulnak ipari körzetek, tömegtermelés, világpiac, vállalkozó-bérmunkás viszony, urbanizáció. ► Új energiaforrások használata. ► Új anyagok használata (mesterségesen előállított). ► Nagyvállalatok, gyáripar megjelenése.
21
Előzmények, feltételek – miért Anglia? ► Agrárforradalom (egyre több termény képes azonos számú mezőgazdasági dolgozó előállítani, ezért javul az élelmezés, munkaerő szabadul fel a mezőgazdaságból) TK III. 56. oldal, ábra a lap felső részén! ► Rendelkezésre álló nagy mennyiségű nyersanyag ► Középkori eredetű vámok nem akadályozzák a belső kereskedelmet ► Az angol közvélemény nem ítéli el (éppen ellenkezőleg) a profitorientált tevékenységet ► Tőkés bérleti rendszer kialakulása. ► Gépesítés (gőz hajtóereje itt is megjelenik). ► Takarmánynövények termesztése. ► Állattenyésztés előtérbe kerül (hús és tejtermékeke), istállózó tartás. ► Vetésforgó használata. ►Infrastruktúra fejlődése (hajózható csatornahálózat Angliában) ► Bankok megalakulása (hitellehetőséggel segíti a korszerűsítést). ► Tőzsde megjelenése (érték, áru), pénzforgalom átalakulása. ► Demográfiai változások: életkor növekedése, népességnövekedés (jobb életkörülmények, járványok visszaszorulása, gyorsabb élelmiszerszállítás), migráció (faluról a városba áramlás, kivándorlás Észak-Amerikába, Ausztráliába). Húzóágazatok ► A XVIII-XIX. század fordulóján a textilipar TK III. 57. oldal, diagram! ► Az 1830-as évektől a nehézipar (vasútépítés) Találmányok 1723. Kay repülővetélő. Fonógépek: Hargreaves ("fonó Jenny"), Arkwright, Crompton, Roberts. Szövőgépek: Cartwright, Jacquard. Gőzgép: Newcomen (bányaszivattyú), Watt (új univerzális meghajtógép), megjelennek az új energiával hajtott eszterga, gyalu és fúrógépek (Mandsley). Gőzhajó: Fulton. Gőzmozdony: Stephenson (Rocket).
22
Morse: távíró, a sajtó eszközeinek korszerűsödése, a hírek. Makadám út (McAdam mérnök tervei alapján). Ipari körzetek Anglia: Manchester, Liverpool, Birmingham környéke Franciaország: Normandia, Marne-völgye Német területek: Szilézia, Szászország Flandria Usa: Porthsmouth (hajógyártás), Boston (bőripar), Appalach-hegység (nehézipar), Chicago (élelmiszeripar), Pennsylvania (olaj telepek) Társadalmi változások ► Demográfiai robbanás TK III. 60. oldal, diagram és a mellette található kérdések! ► A társadalom makrostruktúrája változik meg (középosztály kialakulása, munkásság differenciálódása). ► Urbanizáció új problémákat vet fel (területi átszerveződés: ellátási és infrastrukturális problémák, a nagyváros azonnali rétegződik). ► Nyomornegyedek kialakulása a városokban. ► Gyerekmunka. ► Szigor a munkahelyen (dologházak Angliában). ► Pauperizáció (elszegényedés). ► Elidegenedés (közösségtől és munkától). ► Bűnözés, prostitúció megnövekedése (megszűnik a falusi közösség kontrollja).
23
9. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón TK III. 26., 28., 30. lecke TA 64., 65./a, b; 66. Az USA nagyhatalommá válásának nyomon követése térképek, források és vázlatok feldolgozásával: TK III. 28. lecke – az amerikai polgárháború gazdasági, társadalmi és alkotmányos vonatkozásai, – az amerikai gazdasági fellendülés összetevői, az amerikai expanzió a világban. A német egységmozgalom nyomon követése térképek, források és vázlatok feldolgozásával: – a német egységmozgalom folyamata. TK III. 26. lecke Tematikus térképek, szöveges források és ábrák feldolgozása révén a balkáni helyzet megértése és elemzése: TK II. 30. lecke – a Balkán etnikai, vallási sokszínűsége, gazdasági és társadalmi elmaradottsága, – nemzeti törekvések a Balkánon, – a keleti kérdés problematikája, – az Osztrák – Magyar Monarchia Balkán-politikájának elemzése. Nemzetállamok kialakulása 1848-as forradalmak bukása megdönti azt az elképzelést, hogy liberális eszközökkel egységes nemzetállam létrehozható (a liberálisok eszményvilága helyett a reálpolitika világa jött el, amely az állam politikai hatalmának növelése érdekében figyelmen kívül hagyta az erkölcsi megfontolást, és egy dinasztia vezetésével hozta létre az egységes nemzetállamot). Az Egyesült Államok a XIX. század második felében ► Dél: félgyarmati rendszer (rabszolgaság megléte), kizárólag gyapotipar fejlődése, ültetvényes gazdálkodás, ologarhikus uralom, szövetségi kormány megerősítése. ► Észak: farmergazdálkodás, dinamikusan fejlődő kapitalista gazdálkodás, rabszolgaság elítélése, államok függetlenségének erősítése. ► 1854. Kansas és Nebraska megalakulása, a déliek benyomulnak, hogy rabszolgatartó alkotmányt fogadtassanak el a farmerekkel (korábban a missouri egyezmény szabályozta a rabszolgatartás határait), polgárháború (farmerek győzelmével végződik).
24
► 1854. Republikánus Párt megalakulása (iparfejlesztés, rabszolgaság korlátozása, nyugati farmerek ingyenes földhözjuttatása a programja). ► 1859. John Brown rabszolgafelkelésre buzdító kísérlete elbukik. ► 1860. Lincoln republikánus lesz az elnök. ► 1860. déli államok kivonulása az Unióból (Amerikai Konföderált Államok megalakítása). ► 1861. déli államok megtámadják északiakat (kezdetben a déliek jobb katonai vezetőik Lee tábornok - miatt győzelmeket aratnak, ám az északi reguláris csapatokból tömeghadsereg fejlődik ki, melynek vezetője: Grant tábornok) ► Anglia és Franciaország nem avatkozik be a konfliktusba. ► 1862. Homestead Act kiadása (10 dollár illeték ellenében 115 hold földet biztosít a farmereknek, ha 5 évig földjükön maradnak). ► 1863. rabszolgaság eltörlése. ► 1863. gettysburgi csata (északi győzelem). ► 1865. richmondi csata (északi győzelem). ► Megszűnt a rabszolgaság az egész USA-ban, növekedett az északi polgárság befolyása a politikai életben. ► Dél rekonstrukciós programja (Ku-Klux-Klan megalakítása), fennmarad a nagybirtok, újjáépítésben számos északi gazdagodik meg (korrupció útján is). ► Indián háborúk utolsó szakasza (az ingyen kiosztott földeket az indiánoktól vették el nyugaton). ► Rezervátumokba szorítják vissza az indiánokat. A német egység megszületése ► Kérdés: "Nagynémet" egység (Ausztriát is bennefoglaló, sőt annak vezető szerepet adó) vagy "Kisnémet" (Ausztria nélküli, porosz vezetésű) egység jöjjön létre. TK III. 178. oldal, ábra a lap alsó felében! ► 1850-ben az olmützi szerződésben Poroszország kényszeredetten elfogadja Ausztria feltételei és vezető szerepét, de kettejük összecsapása érlelődik. ► Német Nemzeti Szövetség megalakulása (1859) Poroszország vezető szerepe mellett foglalt állást (ezzel liberális elveik háttérbe szorultak).
25
► Poroszország rohamos fejlődés 1850-60-as években. ► A politikai folyamat vezéralakja: Bismarck (1862-től porosz kancellár). ► 1862. porosz kormányválság (hadseregreform miatt), Bismarck kinevezése után véghezviszi a liberálisok által ellenzett reformot. ► 1864. schleswig-holsteini konfliktus. ► 1866. porosz-osztrák háború (königgratzi [Sadowa] csata, Moltke német vezérkari főnök hadsereg-szervezési és mozgatási érdemei). Prágai béke: Poroszország Ausztriától nem, csak szövetséges német államaitól nyer területeket, Német Szövetség megszüntetése, helyette Északnémet Szövetség létrehozása porosz vezetéssel. ► 1870. emsi távirat (és a Hohenzoller-család sikertelen jelölése a spanyol trónra miatt) kitör a porosz-francia háború. ► Sedani és metzi német győzelmek (a frankfurti békében Németország megszerezte Elzász-Lotharingiát és jelentős hadisarc megfizetésére kényszeríttette Franciaországot). Bismarck megnyeri a dél-német államokat a poroszok támogatására. ► Bismarck kidolgozza az új Németország alkotmányát: szövetségi szerkezet, régi államok megtartották államformáikat, létrejött a Reichstag a közös országgyűlés, amelyet általános választójog alapján választottak és a Bundesrat, amelyben minden állam területe alapján képviseltette magát, a birodalom vezetője a porosz király lett császári címmel (ő irányítja a birodalmi hadsereget és közigazgatást, minisztereket császár választja, akik neki felelősek). ► 1871. versailles-i tükörteremben kiáltják ki hivatalosan a Német Birodalmat, I. Vilmost választják császárrá. A szövetségi rendszerek kialakulása és a keleti kérdés Az Oszmán Birodalom meggyengüléséből eredő külpolitikai problémák összességét nevezzük keleti kérdésnek. ► Oroszország, Osztrák-Magyar Monarchia és Törökország birtokolja e területet. ► Etnikailag, vallásilag tagolt birodalmak (etnikumok és vallások közötti keveredés). ► Gazdasági és társadalmi viszonyok elmaradottsága. ► Aktív nemzeti ébredési hullám (pánszlávizmus eszméje).
26
► 1877. ápr. orosz beavatkozás a balkáni harcokba (Románián keresztül vonulnak az orosz csapatok, ekkor nyeri el Románia teljes függetlenségét), orosz és bolgár csapatok együttes győzelme (Sipka-szoros). ► 1878. januárra megszűnik török ellenállás a Balkánon, Anglia jegyzékben és hadiflottája felvonultatásával tiltakozik a további orosz előrenyomulás ellen. 1878. san stefanoi béke (orosz-török béke) Kizárólag orosz érdekek érvényesülnek: Oroszország számos kaukázusi területet szerez és Besszarábiát; Románia, Montenegró, Szerbia teljes függetlensége és területekkel bővülnek; Nagy-Bulgária létrehozása (2 év orosz megszállás); Törökország csak Albániában és Boszniában tarthat meg területeket, elvágva az anyaországtól. ► A nagyhatalmak nem fogadják el a békepontokat. 1878. júl. berlini kongresszus Bismarck elnökletével döntenek balkáni kérdésekről. Dinasztikus érdekek érvényesülése (állandó a nagyhatalmak közötti ellentét). Érintett népekről megkérdezésük és részvételük nélkül döntenek. Nagy-Bulgária felosztása (Macedónia török kézen, Kelet-Rumélia elvileg török kézen, de katonák kivonása, fennmaradó rész autonóm fejedelemség). Kaukázusi terülteket megtarthatja Oroszország, Besszarábia is megmarad orosz kézen ( Romániát Dobrudzsával kompenzálják). Szerbia, Románia, Montenegró végleg elnyeri függetlenségét és területeket szereznek. Monarchia megszállhatja Bosznia-Hercegovinát és a Novi Bazari szandzsákot. Kimondják a Török Birodalom sérthetetlenségét. ► Konfliktusok: Török fennhatóság alatt maradt dél-szláv területek. BoszniaHercegovina birtoklása is ellentétek forrása. Új délszláv államokban semmiféle kisebbségi politikát nem dolgoztak ki a területükön belül lévő etnikumok részére (ld. 300 000 török kivándorlása Bulgáriából). A szövetségi rendszerek kialakulása ► 1879. Németország és a Monarchia oroszellenes éllel köt szövetséget "kettős szövetség".
27
► 1881. három császár szövetségének felújítása (orosz-osztrák-német, balkáni kérdések nagyhatalmi rendezése miatt). ► 1882. Olaszország csatlakozik a kettős szövetséghez › "hármas szövetség" (Olaszország előbbre valónak tartja afrikai gyarmati követelésit a balkáni területszerzésnél). ► 1883. Románia csatlakozás a hármas szövetséghez. ► 1890. II. Vilmos kerül a német trónra, új német külpolitika: gyarmatszerzés. ► 1891. II. Vilmos nem újítja meg a német-orosz szerződést; francia-orosz szövetség. ► Nemzeti presztízs megszerzése és fenntartása megköveteli az állandó fegyverkezést. ► Gyarmatbirodalom kiépítése az új nemzeti/hatalmi cél. ►
A
küldetéstudat
megfogalmazásában
az
alacsonyabb
fajok
(színesbőrűek)
európaizálása a cél, ezért kell a gyarmatokat fegyveres erővel megszállni. ► Német-osztrák-olasz szövetséges blokk már megalakult (hármas szövetség 1882.) ► 1894. francia-orosz egyezmény ► 1904. angol-francia megegyezés (entente cordiale): kezdetben az afrikai területekre szól, később kovácsolódik európai szövetséggé ► 1907. angol-orosz megállapodás (Perzsia-megállapodás) ► Háborús láz Európában: rövid, gyors háborúval számolnak, amely nemzeti dicsőséget hoz és az Európa feletti uralmat (nemzetállam létezésének nélkülözhetetlen elemévé válik a folytonos küzdelem) ► Egyenlőtlen gazdasági fejlődés: TK III. 193. oldal alsó része, diagramok! TK III. 206. oldal térképe a szövetségi rendszerekről!
28
10. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik TA 59./a, b, c TK III 27. lecke Forrásrészletek, tematikus térképek és ábrák feldolgozásával a második ipari forradalom jellemző vonásainak (tőkekoncentráció, új iparágak, tudomány szerepe stb.) elemzése: – a második ipari forradalom technikai és tudományos összetevői, – az ipari forradalom hatása az ipar szerkezetére és az egyenlőtlen fejlődésre, – a környezet fokozódó pusztításának bemutatás és elemzése, – a technikai fejlődés hatására a mindennapok gyors átalakulása, s az ebből eredő pozitív és negatív követelmények elemzése. Az ipari forradalom újabb hulláma ► Tudomány és ipari termelés kapcsolata egyre erősebb és termékenyebb. ►Tudomány átveszi a vezető szerepet a technikai újításokkal szemben. ►A haditechnika jár az élen az új tudományos felfedezések hasznosításában (tank, automata gépfegyver). ► Új, korábban nem létező iparágak születnek: vegyipar, elektrotechnikai ipar ► Imperializmus kora ► Tömegtermelés elterjedése TK III. 185. oldal forrásszemelvénye a futószalagtermelésről! ► Egységessé és szabályozottá váló mértékrendszer, hírközlés, postaszolgálat nemzetközi szervezeteinek létrejötte ► Legnagyobb kedvezmény elvét biztosító szerződések kötése ► Gazdaság nemzetközivé válását az aranyalapra helyezett pénzrendszer is biztosította ► Világpiacot felosztó-szabályozó monopóliumok kialakulása A TK III. 183. oldal felső ábrája segítségével vizsgálja meg az első és a második ipari forradalom közötti különbségeket! Új felfedezések, találmányok ► Energiamegmaradás törvénye (Joule, Mayer 1843) ► Belsőégésű motorok ► Villanymotorok és a hűtőszekrény kifejlesztésének. ►Elektromágneses indukció (Faraday) alapja lesz: generátor, villanymotor-gyártásnak.
29
► Új energiaforrás az elektromosság (izzólámpa, Edison), megoldódik a rövid ideig, szakaszosan üzemelő gépek energiaellátása. ►Elektromágneses hullám felfedezése (Hertz) ► A hírközlést forradalmasítja (Bell: telefon 1876, Puskás: telefonközpont, Marconi: drót nélküli távíró). ► Szerves vegyületek szintetikus úton történő előállítására jönnek rá (Perkin: első szintetikus festék 1856). ► Megindulnak a molekuláris szerkezet kutatásai: nitrogénből ammónia előállítása (műtrágyagyártás és a robbanóanyag-gyártás hasznosítja), számos új elemet fedeznek fel a kémikusok. ► Erjedés vizsgálata (Pasteur) › tej tisztítási folyamata, sörgyártás. Járványok megfékezése fontos feladat (Pasteur veszettség elleni védőoltás felfedezése). ► A biológiai felfedezések közül Charles Darwin elmélete óriási társadalmi vitává terebélyesedett (A fajok eredete 1859), elméletének két lényeges pontja: 1. Bizonyítja, hogy az élet formái több millió éven át fejlődtek ki egy közös ősből eredve. 2. A fejlődés folyamata a természetes kiválasztódás, a létért való küzdelemben ment végbe, ahol a legerősebb, legrátermettebb fajok maradtak fent. ► Alapkutatások a jövő számára: Röntgen újfajta sugárzást fedez fel, amely áthatol a szilárd testeken (1895); Bequerel felfedezi az uránsók sugárzását (radioaktivitás), ezt a felfedezést kutatja tovább a Curie házaspár; Rutherford a radioaktív elemek folyamatos bomlását vizsgálva alkotja meg atommodelljét. ►Ipari körzetek kialakulása Európában és Észak-Amerikában, ezek főleg a szén- és acéllelőhelyekre épülnek, az acélgyártás a vezető iparág ekkor (vasúti összeköttetés a körzetek között). Társadalmi következmények ► Demográfiai növekedés (főleg a halálozás aránya csökken a jobb higiéniás viszonyok, a járványok megfékezése okán). ► Kialakul egy új városi rétegződés (elegáns negyed / üzleti negyed / nyomortanyák).
30
► Tömegtermelés kialakulása a fogyasztás növekedését is jelenti, új üzlettípus jelentkezik az áruház. ► Lakás helyett a kávéház, a söröző lesz az élet (közélet) színtere. ► A tehetősebbeknél kialakul a nyaralás szokása (város nyáron elviselhetetlen). ► Megjelenik a rendszeres sport igénye (nézőként és versenyzőként), új üzlet és mítosz születik ezzel (1896. első újkori olimpia megrendezése Athénban).
31
Segédletek, multimédiás alkalmazások Polgári átalakulás és nemzetállamok (tananyag/tortenelem/media) Gyakorló feladatok 1. Az alábbi fogalom - meghatározásokat párosítsa a következő fogalmakkal!
4 pont
A) Általános értelemben a választott törvényhozó testület neve. B) A francia felvilágosodás nagy összefoglaló munkája. C) A polgári jellegű reformokat bevezető uralkodási forma, mely a hatalmi rendszer változtatása nélkül kívánta modernizálni a birodalmakat. D) Az állam és társadalom működését meghatározó alaptörvény. 1. parlament (1 pont) _______
3. Enciklopédia (1 pont) _______
2. alkotmány (1 pont) _______
4. felvilágosult abszolutizmus (1 pont) _______
2. A felvilágosodás korának gondolkodói az alábbi megállapításokat tették a gazdaságitársadalmi élet fejlődésének mozgatórugóit illetően. A forrásszemelvények elolvasása után döntse el, hogy a táblázatban megfogalmazott megállapítások a felvilágosodás szellemében igazak-e vagy hamisak!
6 pont
„Az emberi társadalom egésze erre az általános és egészen egyszerű alapelvre épül: boldog akarok lenni. Minthogy olyan emberek között élek, akik hozzám hasonlóan mind boldogok akarnak lenni, boldogulásomnak azt az útját-módját kell keresnem, mely az övéké is lesz, vagy legalábbis nem árt egyikünknek sem (Enciklopédia: Társadalom címszó) „A jövedelem a föld és az ember terméke. Az emberek munkája nélkül teljesen értéktelen a föld. Egy nagy állam elsődleges javait az emberek, a földek és az állatok teszik. A mezőgazdaság termékein kívül a nemzetnek nem lehet más erőforrása, mint az ipar és az áruforgalom; de mind a kettő csupán a külföldről jövő javak révén tarthatja fenn magát; egyébként az efféle erőforrások erősen korlátozottak és bizonytalanok, s csak kis államok számára lehetnek elégségesek.” (Quesnay az Enciklopédia Gabona címszavában) „Az eladás és a vásárlás általános szabadsága az egyetlen eszköz arra, hogy az egyik oldalon az eladó számára olyan ár alakuljon ki, amely ösztönzi a termelést, a másik oldalon viszont a fogyasztó számára biztosítsa a legjobb árut a legalacsonyabb áron.” (Turgot: Észrevételek a javak képződéséről és felhasználásáról, 1776)
32
Megállapítások
Igaz
Hamis
A szabad piac garantálhatja, hogy az árak a legalacsonyabbak legyenek. (1 pont) Az emberek boldogulása kizárólag akaratuktól függ. (1 pont) Az emberek munkája teszi a földet értékessé. (1 pont) A nemzeteknek nem lehet más erőforrása, mint az ipar és az áruforgalom. (1 pont) A nagy államok javait kizárólag a földek és az állatok jelentik. (1 pont) Az ember saját boldogulását a többi emberrel együttműködve érheti el. (1 pont) 3. A XVIII. század közepén megjelent híres mű részletei és saját ismeretei alapján oldja meg a következő feladatokat! 4 pont „Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani. Akkor sincsen szabadság, ha a bírói hatalom nincsen elválasztva a törvényhozó, valamint a végrehajtó hatalomtól. Ha a bírói hatalom a törvényhozói hatalomhoz kapcsolódik, az állampolgárok élete és vagyona feletti hatalom önkényes lenne, mert a bíró törvényhozó is volna. Ha a bírói hatalom a végrehajtó hatalomhoz lenne kapcsolva, a bírónak elnyomó hatalma lenne… Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember maga kell, hogy kormányozza magát, következésképpen a nép egészét kell, hogy illesse a törvényhozó hatalom. Minthogy azonban ez nagy államokban keresztülvihetetlen, és kis államokban is sok hátránnyal jár, a népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni. …” (Montesquieu: A törvények szelleme) a) A) Sorolja fel a Montesquieu által megkülönböztetett hatalmi ágakat! b) Miért veszélyes a szerző szerint, ha a hatalmi ágak nem különülnek el?
33
c) Hogyan valósítható meg a szerző szerint a végrehajtó hatalom feletti társadalmi ellenőrzés? d) Melyik korszakot meghatározó szellemi irányzathoz kapcsolódnak a szövegben megfogalmazott gondolatok? 4. Edmund Burke a konzervatív gondolkodás egyik megalapozója. A francia forradalomról írott munkájából idézünk. A szöveg segítségével döntse el a megállapításokról, hogy igazak vagy hamisak! (5 pont) „Megtartani s egyszerre javítani - ez más jellegű feladat. Ha a régi alkotmány használható részeit meg akarjuk tartani, s ha az újat hozzá akarjuk illeszteni ahhoz, ami a régiből megmaradt, akkor a termékeny elme minden erejét, csüggetlen és megfeszített figyelmét, sokrétű összehasonlító és összekötő képességét, minden alkotó talentumát mozgásba kell hozni; egymással vetélkedő emberi rossz tulajdonságok egyesített ereje ellen kell felvennie a harcot; a konokság ellen, amely elvet minden reformot, és a könnyelműség ellen, amely mindent tönkretesz. »De az ilyen eljárás - vetik a szememre - túl lassú. Nem olyan gyülekezet számára való, amely minden dicsőségét arra tette fel, hogy évszázadokra szóló művet alkosson hónapok alatt. A javításnak ez a módja hónapokat venne igénybe.« Ez valóban így van és úgy is kell lennie, ebben áll a módszer remek volta, hogy az idő munkatársul szegődik, így lassan és némelykor észrevétlen hat. Ha nélkülözhetetlen az óvatosság és elővigyázatosság ott, ahol élettelen anyaggal van dolgunk, sokkal nélkülözhetetlenebbé, szent kötelességgé válik akkor, amikor rombolásunk és alkotásunk tárgya nem is kő, hanem érző lények, akiket dönthetünk nyomorba gyors és meggondolatlan döntésünkkel.” (Burke: A francia forradalomról, 1790) Megállapítások A konzervativizmus elvet minden változtatást. Burke elveti a forradalmakat, mivel azok demokratizálják a társadalmat. A konzervativizmus támogatja a szerves fejlődést.
Igaz
Hamis
A konzervativizmus elveti a forradalmakat, mert azokat felesleges megrázkódtatásnak tartja. Burke szerint a szerves fejlődés azért jobb, mert kevésbé kockázatos és nem rombolja le a meglévő értékeket. 5. A liberális gondolkodás kiemelkedő angol képviselőjétől, Milltől idézünk. Döntse el a szöveghez kapcsolódó megállapításokról, hogy igazak vagy hamisak! (5 pont) „E tanulmány célja, hogy felállítsunk egy igen egyszerű alapelvet, mely tökéletesen alkalmas arra, hogy szabályozza a társadalomnak az egyénnel szemben alkalmazott ellenőrző és kényszerítő tevékenységét, akár jogi tevékenység keretében kimért fizikai erőszak, akár a közvélemény erkölcsi kényszere ennek eszköze. Ez az elv a következő: az önvédelem az egyetlen cél, melynek érdekében az emberiségnek - kollektívan vagy egyénileg - joga van beavatkozni bármely tagja cselekvési szabadságába. Az egyetlen cél, amelynek érdekében jogosan lehet civilizált közösség bármely tagjával szemben - akarata ellenére - erőszakot alkalmazni: mások sérelmének a megakadályozása. Az ő saját - fizikai vagy erkölcsi - java nem elégséges indok erre. Nem lehet jogosan kényszeríteni valamire vagy visszatartani valamitől azért, mert az jobb lenne neki, mert 34
ettől boldogabb lenne, vagy mert - mások szerint - ez lenne a bölcs, netán helyes dolog.” (Mill: A szabadságról, 1859) Megállapítások A liberális felfogás elveti a társadalom erőszakos átalakítását. A liberalizmus szerint az embereket akár akaratuk és meggyőződésük ellenére is boldoggá lehet tenni. Egyedül az önvédelem jogosít fel erőszakra, mások jogainak csorbítására.
Igaz
Hamis
Mill szerint egyedül a társadalomnak van joga önvédelemből az erőszak alkalmazására. Nem lehet az egyént kényszeríteni vagy megakadályozni valamiben, még akkor sem, ha ez neki jó lenne.
35
A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6., 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896. Személyek: Martinovics Ignác, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Eötvös József, Kossuth Lajos, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau, Ferenc József, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár. Fogalmak: reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, kormánybiztos, passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés. Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu, Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad, BoszniaHercegovina, Budapest, Osztrák – Magyar Monarchia.
11. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései TA 55./a, b, c A reformkor fő kérdései: TK III.17., 19. lecke – a hazai gazdaság az 1810-es, 20-as években, a mezőgazdasági árutermelés lehetőségei és nehézségei, – Magyarország politikai és társadalmi helyzete a reformkor kezdetén (rendi ellenzékiség és sérelmi politika, a birtokos nemesség helyzetének és gondolkodásának átalakulása, a parasztság
36
differenciálódása, polgárosodás és városiasodás kezdetei, éledező nemzeti, nemzetiségi mozgalmak), – a polgári átalakulás és nemzetté válás programjának legfontosabb elemei, akadályai (a reformokat támogató és azokkal szemben álló társadalmi és politikai csoportok, az udvar ellenállása), – a haza és haladás programja, a reformellenzék főbb gondolatai (polgári átalakulás, érdekegyesítés, a paraszti jogfosztottság felszámolása, a jobbágyfelszabadítás útjai, a hazai gazdaság fejlődési feltételeinek javítása, magyar nyelv és kultúra ügye) TK III. 21. lecke – a reformkor legfontosabb eseményei és szereplői, – a reformországgyűlések eseményei, főbb eredményei és kudarcai. Széchenyi és Kossuth reformprogramja: TK III. 18-19. lecke – Széchenyi reformkori pályafutása, főbb művei, reformgondolatai és gyakorlati tevékenysége, – Kossuth Lajos reformtevékenysége, a polgárosult köznemesség vezette polgári átalakulás és nemzetteremtés útja, – Széchenyi és Kossuth vitája (színterei, vitapontok, személyiségük, szembenállásuk okai). 1825-1827 országgyűlés A XIX. század első felében a Habsburgok a nyelvkérdésben tett engedményekkel tudtak egyezkedni a magyar rendekkel. TK III. 132. oldal táblázat! - a rendi alkotmány megerősítése - Széchenyi István felajánlása nyomán létrejön a Magyar Tudományos Akadémia ► Kölcsey Ferenc egyik későbbi beszédében megfogalmazott gondolata lesz a reformkor jelszava: „Haza és haladás" ► Széchenyi István - Hitel (1830), a szükséges reformok megfogalmazása: a fejlesztéshez hitelre, a hitelnyújtáshoz az ősiség megszüntetésére van szükség - el kell törölni a robotmunkát és a céheket - a mű megjelenése a reformkor kezdetét jelzi - Világ (1831): röpirat, válasz a Hitelt ért támadásokra - Stádium (1833): 12 pont, Széchenyi reformprogramjának összefoglalása TK III. 121. oldal alsó fele! – a reformok véghezvitelére a főnemességet érzi a legalkalmasabbnak
37
- gyakorlati tevékenysége: a lóverseny és a kaszinó (társasági élet) megszervezése, a balatoni gőzhajózás elindítása, folyószabályozás a Vaskapunál és a Lánchíd megépíttetése ► 1831 koleralázadás: a félreértett és hatástalan járványügyi intézkedések az urak ellen hangolják a parasztságot; a felkelés felhívja a figyelmet a reformok szükségességére ► Pénzleértékelések a napóleoni háborúk gazdasági fellendülése után (1811, 1816) az uralkodó 1812-től 1825-ig nem hív össze országgyűlést 1832-1836 országgyűlés - az önkéntes örökváltság tervezete az udvar ellenállásán megbukik - a reformerek vezetői: Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós TK III.123. oldal, lap alja, Széchenyi és Wesselényi reformpolitikája ábra! - Kossuth Lajos Országgyűlési Tudósítások címmel kéziratos politikai lapot indít V. Ferdinand 1835-1848 ► az új uralkodó gyengeelméjű, a konzervatív Clemens Metternich befolyása megerősödik ► 1838 Árvíz Pesten Wesselényi, az “árvízi hajós" sok ember életét menti meg ► Vezető reformerek bebörtönzése (Lovassy László, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós) ► 1839-1840 országgyűlés - az önkéntes örökváltság törvénybe iktatása - az ellenzék vezetői: Deák Ferenc, Batthyány Lajos - a politikai foglyok szabadon bocsátása ► 1841. Pesti Hirlap; a modern sajtó megszületését jelzi; főszerkesztője Kossuth, aki vezércikkeiben fejti ki programját: köznemességre támaszkodó reformok, nemesi előjogok eltörlése (érdekegyesítés), kötelező örökváltság, közteherviselés, nemzeti önrendelkezés ► Eltérő reformelképzeléseik miatt Széchenyi (Kelet Népe) és Kossuth (Felelet) vitát kezdenek A TK III. 137. oldal lap alsó részén található ábra alapján mutassa be a két politikus nézeteit, a köztük fellelhető hasonlóságokat és különbségeket! 1843-1844 országgyűlés - az ország hivatalos nyelve a magyar (1844. évi II. törvénycikk)
38
► Országos Védegylet Kossuth és más ellenzékiek vezetésével alakul a hazai termékek védelmére és egyben az ellenzék összefogására (1844) ► Az udvar érdekeit képviselő adminisztrátorok (kormánybiztosok) kiküldése a megyékbe (1845) ► Az első magyar vasútvonal megnyitása Pest és Vác között (1846) ► A különböző politikai irányzatok szerveződései: - centralisták: Eötvös József, Trefort Ágoston - Konzervatív Párt (1846) - Ellenzéki Párt (1847): Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc TK III. 129. oldal lap alsó része, ábra: Ismertesse a különböző politikai erők véleményét a vármegyéről! TK III. 137. oldal lap felső része: Mutassa be a korszak politikai csoportosulásait! Milyen elvek alapján szerveződtek? ► 1847 Ellenzéki Nyilatkozat Az Ellenzéki Párt programnyilatkozata ► A nemzetiségi kérdés megjelenése: szlovákok (Jan Kollar), románok (Georghe Barite), horvátok (Ljudevit Gaj)
39
12. A reformkori művelődés, kultúra TA 62. + irodalomtörténet (magyar) TK III. 21. lecke, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgy vonatkozó témakörei! A korszak kulturális életének főbb jellemzői: – a reformkor kiemelkedő költői, írói, képzőművészei, zeneszerzői és legismertebb alkotásaik, – a művészek közéleti szerepvállalásai és a nemzeti kultúrát formáló hatásuk.
40
13. A polgári forradalom A pesti forradalom eseményeinek bemutatása: TK III. 22. lecke – az 1848. március 15.-ei események részletes bemutatása, megjelenítése. Az áprilisi törvények jelentősége és fontosabb pontjainak elemzése: – az „áprilisi alkotmánynak” a polgári társadalom kialakulását biztosító törvényei, – a politikai berendezkedésre és az ország státusára vonatkozó cikkelyek, – az áprilisi törvények megvalósulása, történelmi jelentősége. 1847-48 az utolsó rendi országgyűlés - az ősiség eltörlésének javaslata - háziadó megszavazása - Kossuth felelős kormányzást és alkotmányt követel Magyarországnak és egyben az örökös tartományoknak is ► 1848. március 15. Forradalom Pesten - a „márciusi ifjak” Petőfi Sándor és Vasvári Pál vezetésével a Pilvax kávéházból indulnak el, hamarosan tömegek csatlakoznak hozzájuk - a Nemzeti dal és a tizenkét pont cenzúra nélküli kinyomtatása, az utóbbi elfogadtatása a városi tanáccsal - a jobbágyság érdekeit képviselő Táncsics Mihály kiszabadítása ► Az első magyar miniszterelnök kormányt alakít (ápr. 7.), tagjai: - Batthyány Lajos miniszterelnök - Kossuth Lajos, pénzügy - Deák Ferenc, igazságügy - Széchenyi István, közlekedésügy - Szemere Bertalan, belügy – Klauzál Gábor, iparügy - Eötvös József, oktatásügy - Mészáros Lázár, hadügy - Esterházy Pál, király személye körüli miniszter ► Április 11. áprilisi törvények
41
V. Ferdinánd szentesíti a forradalom után tovább ülésező országgyűlés feudalizmust felszámoló törvényeit - független felelős magyar minisztérium, évenkénti országgyűlés Pesten - az úrbéri terhek eltörlése, jobbágyfelszabadítás kötelező (állami) örökváltsággal - közteherviselés, az ősiség eltörlése - törvények előtti egyenlőség, választójog, sajtószabadság A TK III. 150-151. oldalainak forrásaiban keresse meg a fenti intézkedéseket tartalmazó törvénycikkeket! ► Nemzetiségi mozgalmak: - Josip Jellačić bánná választása a horvátoknál - szlovákok liptószentmiklósi gyűlése - szerbek karlócai gyűlése - románok balázsfalvi gyűlése ► Az udvar igyekszik erősíteni a magyarok és a nemzetiségek közötti ellentéteket ► Nemzetőrség felállítása ► Népképviseleti választások (jún.) ► júl. 5. A népképviseleti országgyűlés megnyitása - Kossuth megajánlási beszéde nyomán 2oo ezer újonc megszavazása (júl. 11.) ► Királyi leirat a had- és pénzügyminisztériumok beolvasztásáról (aug. 31.) ► A Batthyány-kormány legitimitási válságba kerül ► Eltörlik a szőlődézsmát (szept. 15.), ezáltal megnyerve a parasztokat a megalakuló honvédsereg számára
42
14. A szabadságharc TA 63./a, b, c A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok: TK III. 23-24. lecke – a szabadságharc eseménytörténetének szakaszai (nemzeti önvédelem a horvát, az osztrák és az osztrák–orosz intervenció ellen), – a szabadságharc hadtörténetének csomópontjai (téli és erdélyi hadjárat, tavaszi hadjárat, orosz – osztrák támadás és a szabadságharc bukásának legfőbb állomásai). A Függetlenségi Nyilatkozat megszületésének politikai körülményei: – a Függetlenségi Nyilatkozat szövegének vizsgálata, – keletkezésének körülményei, kül- és belpolitikai hatásai. A vereség okai: – a szabadságharc vereségének okai (ellenséges túlerő, a politikai és hadvezetés nézeteltérései, nagyhatalmi támogatás hiánya). 1848. szeptember 11. Jellačić horvát bán támadást indít az ország ellen. Megkezdődik a szabadságharc 1848. szept. 29. pákozdi csata A Móga János vezette magyar főerők legyőzik Jellačićot, Perczel Mór és Görgey Artúr Ozoránál legyőzik a segédcsapatokat, a bán kénytelen Bécs felé elvonulni ► Batthyány Lajos miniszterelnök lemond (október 2.) ► Forradalom robban ki Bécsben (október 6.) ► Országos Honvédelmi Bizottmány az OHB a kormány helyébe lép, további védelmi intézkedéseket hoz ► Kossuth az OHB elnökeként az ország hivatalos vezetőjévé válik 1848. okt. 30. schwechati csata A bécsi forradalom megsegítése nem sikerül, Móga lemond ► A sereg élére Görgey Artúr kerül Ferenc József 1848-1916 Ferdinánd lemondatása után (dec. 2.), új uralkodó kerül hatalomra, akit nem köt az áprilisi törvényekre tett eskü; az országgyűlés azonban nem ismeri el törvényes magyar királynak ► Windiscgrätz, az császári főparancsnok támadást indít
43
1848. dec. 30. móri csata: a császári csapatok győzelme miatt a főváros veszélybe kerül, Görgey a fel-dunai hadtesttel védekezve hátrál ► 1849 A Honvédelmi Bizottmány és az országgyűlés Debrecenbe költözik (jan. 1.) ► Windiscgrätz elfoglalja a fővárost, a békeküldöttséggel közli, hogy csak feltétel nélküli megadást fogad el ► Görgey váci nyilatkozatában bírálja az OHB-t (jan. 5.) ► Guyon Richárd branyiszkói áttörése (febr. 5.) után egyesülnek Görgey és Klapka György csapatai 1849. febr. 26-27. kápolnai csata Dembinski Henrik vereséget szenved az osztrákoktól; a tisztek a Kossuth által kinevezett Dembinskit hibáztatják, Kossuth kénytelen ismét Görgeyt kinevezni a magyar sereg főparancsnokának 1849. március 4. Oktrojált alkotmány Az udvar a kápolnai csata után az áprilisi törvényeket elutasító, központosító alkotmányt ad ki, de életbe léptetni nem tudja 1848. dec.-1849. febr. Erdélyi hadjárat A Jozef Bem vezette harcok nyomán márciusra felszabadul Erdély 1849. április tavaszi hadjárat A honvédek győzelemsorozata felszabadítja az ország nagy részét - Hatvan (ápr. 2.) - Tápióbicske (ápr. 4.) - Isaszeg (ápr. 6.) - Vác (ápr.10.) - Nagysalló (ápr. 19.) - Pest (ápr. 24.) - Buda (máj. 21.) Windiscgrätz elkerüli a tavasz hadjárat bekerítő hadműveleteit, de a sorozatos vereségek után leváltják
44
1849. április 14.
A katonai sikerek után az országgyűlés a debreceni Nagytemplom-
ban kimondja a Habsburg-ház trónfosztását és az ország függetlenségét Kossuth Lajost kormányzó elnökké választják, bár jogkörét erősen korlátozzák A nyilatkozat nem hoz nemzetközi elismerést ► A megalakuló új kormány (Szemere Bertalan máj. 2—aug. 11.) politikája némileg közeledik a békepárthoz ► A cár Ferenc Józsefet támogató nyilatkozata után kétirányú támadás indul (jún.); a császáriak, Haynau vezetésével, az oroszok Paszkevics vezetésével ► Nemzetiségi törvény a nemzetiségek számára kedvező törvény életbeléptetésére már nincs idő ► A túlerővel szembeni harcok és a csapatösszevonások nem hoznak sikereket 1849. júl. 31. segesvári csata 1849. augusztus 9. temesvári vereség 1849. augusztus 13. világosi fegyverletétel Görgey az oroszok előtt feltétel nélkül leteszi a fegyvert, Kossuth társaival Törökországba emigrál Olvassa el TK III. 167-168. oldalán található „Nézőpontok” című részt! Mutassa be a Görgey kérdést!
45
15. A kiegyezés előzményei és megszületése TA 71 – 71./ a, b, c, d A kiegyezés megszületésének okai: TK III. 33-34. lecke – a kiegyezés létrejöttének mozgatórugói (a katonai diktatúra és a centralizációs politika kudarca, a Habsburg Birodalom nemzetközi helyzete, a magyar társadalom és gazdaság helyzete, a passzív ellenállás nehézségei). A kiegyezés tartalma és értékelése: – a dualista államrendszer a kiegyezési törvény alapján, – a kiegyezés mellett és ellen szóló érvek, Kossuth és Deák vitája. - a nemzetiségi kérdés: TK III. 35., 38. lecke 1850-ig Haynau terrorisztikus uralma. 1851. szilveszteri pátens (neoabszolutizmus = a birodalmat az uralkodó/birodalmi tanács (2 magyar tag) irányítja, gyakorlatilag nincs más államirányítási szerv). Bach-korszak (1850-59) ► Közigazgatás: 5 katonai kerületre osztják Magyarországot, Szerb vajdaság, temesi Bánság, Határőrvidék, Horvátország, Erdély leválasztása a magyar koronatartományokról, ezek élén a helytartótanács áll. ► 14 polgári kerület kialakítása, amelyek élén konzervatív magyar arisztokraták álltak, melléjük miniszteri biztosokat neveztek ki (megyerendszer kerületek alá rendelése). ► Bürokrácia kiépítése (hatalmas összegeket emészt fel). ► Politikai szabadságjogok korlátozása. 1853 úrbéri pátens a jobbágyfelszabadítás és a földesurak kárpótlásának végrehajtási utasítása Magyar politikai utak: ► Szabadságharc felújítása (Makk József, Noszlopy Gáspár szervezkedései). ► Passzív ellenállás (közügyektől való elzárkózás deáki mintája). ► Emigráció: Törökország (Kütahya): Batthyány Kázmér, Mészáros Lázár, Perczel Mór; London: Pulszky Ferenc, Klapaka György, Türr István; Párizs: Andrássy Gyula, Teleki László, Horváth Mihály, Szemere Bertalan; Kossuth Lajos végül Olaszországba (Torino) telepedik le, számos alkotmánytervezetet dolgoz ki a dunai népek együttélésének le-
46
hetőségeiről; súlyos ellentétek osztják meg az emigrációt, 1859. Magyar Nemzeti Igazgatóság létrehozása (Kossuth, Teleki, Klapka); leginkább az amerikai emigráció gyökerezik meg, a többiek a kiegyezés után hazatérnek. ► Behódolás: karrier vagy megélhetési gondok miatt. ► Konzervatívok korszerűsített rendisége (októberi diploma szellemisége). TK III. 228. oldal, ábra! 1860. októberi diploma kiadása (Helytartótanács, kancellária, főispánság, országgyűlés ► intézményeinek helyreállítása). ► Széchenyi: Ein Blick. 1861-65. Schmerling-provizórium (időleges katonai kormányzás). A TK III. 233. oldal lap közepén lévő táblázat alapján vizsgálja meg a szemben álló feleket a megegyezésre szorító erőket, eseményeket! 1861. februári pátens (egész birodalom működését szabályozó rendelet, centralista elképzelés, németesítés, osztrák tartományok számára kedvező, bevezetve egy parlamentáris rendszert). ► 1861. országgyűlés feladata a királykoronázás előkészítése, ám a februári pátens elleni felzúdulás lesz a fő témája (közjogi kérdés). ► Felirati Párt (Deák Ferenc) elfogadja Ferenc Józsefet, elhatárolódik a forradalomtól, kompromisszumkészség, 1948-as eredményekhez ragaszkodnak, feliratban tiltakozik februári pátens ellen. ► Határozati Párt (Teleki László) nem fogadja el az uralkodót, mindenfajta alkut elutasítanak, 1849-es eredményekhez ragaszkodnak, határozatban tiltakozik a februári pátens ellen (unokaöccse Tisza Kálmán kezébe veszi a párt irányítását és a megegyezést keresi Deákkal, Teleki öngyilkosságot követ el politikai kudarca miatt). Végül a császár egyik javaslatot sem fogadja el, országgyűlés feloszlatása. 1861-65 provizórium ► Magyarok nem küldik el követeiket a Birodalmi Tanácsba, ezért egy ideiglenes rendszabást alkalmaznak a magyar területek igazgatásában (megyék élére főispáni helytartók kerültek, de meghagyják központi magyar kormányszékeket is. ► 1862. Apponyi György emlékirata (Pragmatica Sanctio egyeztetése a 48-as áprilsi törvényekkel).
47
► 1863. erdélyi választáson magyarok kisebbségbe kerültek, és Erdély elküldte követeit a Birodalmi Tanácsba, nemzetiségek növekvő nyomása). ► 1863. lengyelek felkelés leverését közönyösen nézte végig Európa (európai segítségbe vetett hit megszűnik). ► Elkerülhetetlen a megegyezés a birodalom két része között (1864-től titkos tárgyalások Deákkal), porosz vereség felgyorsítja az eseményeket. 1865. Deák Húsvéti cikke (reális együttműködési lehetőség Béccsel, ha nem megy 1848as alapon, akkor alkotmányos keretek közt engedni kell). ► Kossuth tiltakozása kiegyezés ellen: Kasszandra-levél. Kiegyezés rendszere TK III. 235. oldal, ábra! ► 1867. létrejön a kiegyezés (első miniszterelnök: Andrássy Gyula, Ferenc József koronázása). ► Közös ügyek: hadügy (uralkodó e legfőbb hadúr, hadüzenetet meg kell szavazni magyar országgyűlésnek, újonc megajánlási jog). ► Pénzügy (delegációk megállapodásán nyugszik). ► Külügy (kizárólag két kormány intézi). ► Közös ügyeket a két parlamentből választott delegáció ellenőrzi. ► Az egyéb ügyekben kormányzati önállóság. ► Külön 10 évre kötött gazdasági kiegyezés (közös költségekből való részesedés kvóta alapján, vám- és kereskedelmi szerződés). ► Paritásos alapon nyugvó rendszer. ► Mindkét fél rendelkezik önálló parlamenttel és felelős kormánnyal. ► Bonyolult társadalmi, gazdasági és politikai államalakulat jött létre, az ügyek szabályozatlansága miatt állandó viták a két fél között. ► Alkotmányos rendszer jött létre, amely néhány helyen csorbát szenvedett. 1868. horvát-magyar kiegyezés. Vagyoni és műveltségi cenzuson alapuló választójog, aránytalan választókerületek (nemzetiségek mellőzése) és a nyílt szavazás csorbítja a jogokat. Kétkamarás parlament népképviseleti alapon.
48
Király rendelkezik a törvényekre vonatkozó előszentesítési joggal és a kormány kinevezésének / felmentésének jogával. Pártok TK III. 245. oldal a dualizmus pártviszonyairól! A parlamentben létrejönnek az apparátus nélküli politikai pártok (csak a képviselők alkotják): Deák-párt (Andrássy Gyula köré szerveződik, kiegyezéspárti polgárság, köznemesség és az arisztokrácia egy része), 8 évig kormánypárt. Balközép (Tisza Kálmán köré szerveződik kiegyezés rendszerének elutasítása, bihari pontokban megfogalmazott program, amely Magyarországot nagyobb önállósággal ruházta volna fel a Monarchián belül). Függetlenségi Párt (Madarász József köré szerveződik, 49-es program követelése, kiegyezés teljes elutasítása). 1875. Deák Párt és Balközép fúziója: Szabadelvű Párt (új kormánypárt születik), lehetetlenné vált a parlamenti váltógazdaság kialakulása. Antiszemita Párt (1884). Mérsékelt Ellenzék (később nemzeti Párt) Apponyi Albert köré szerveződik (1881). Általános Munkásegylet (1868), Általános Munkáspárt (1880): Frankel Leó szervezésében, Magyarországi Szociáldemokrata Párt (1890): főleg az általános választójogért küzd.
49
16. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság és a közlekedés: TK III.36., 37., 39. lecke – gazdasági fejlődés jellemzői a dualizmus korában, az ipari forradalom színterei, – Magyarország és a világgazdaság, – a monopolkapitalizmus jelenségei hazánkban, – az állam növekvő befolyása és a liberális gazdaságpolitika, – a népesedés és foglalkozási megoszlás Magyarországon a századfordulón. Budapest világvárossá fejlődése: – Budapest születése és világvárossá válásának legfőbb állomásai, – a Millennium főbb eseményei. Az átalakuló társadalom sajátosságai: – a dualista társadalom rétegei, – hagyományos, új és átalakuló elemek a társadalomban. Nemzetiségek a dualizmus korában: – nemzetiségek arányai, főbb törekvéseik, – a magyar állam nemzetiségi politikájának alapvonásai a dualizmus korában. Gazdaság ► A gazdaság óriási fellendülés az 1850-es években, vasútépítési láz. ► Jobbágyfelszabadítás segített a mezőgazdaság átszervezését, de a nagybirtok megmaradt. ► A középbirtokos elszegényedése (jobbágyfelszabadítás állami kárpótlása nehézkesen halad). ► Liberális gazdaságpolitika (kiegyezés után számos vállalkozást segítő törvényt hoztak). ► Kialakul egy agrárius csoport antikapitalista nézetekkel, védővám bevezetését szeretnék a magyar élelmiszerek védelmében, antiszemita nézetek (1882. Tiszaeszlári-per). ► Merkantil-agrárius ellentét évtizedekig jelen van a magyar gazdaságban. ► Óriási fellendülés az iparban, az 1890-es években (főleg élelmiszeripar és elektronika, legkorszerűbb gyártástechnológia átvétele).
50
► 1907. 10 éves iparfejlesztési program, amelyek célja Magyarország teljes gazdasági önállóságának elérése volt (számos könnyűipari középüzem alakul, de a lemaradást nem sikerül behozni). ► Finánctőke igen jelentős hazánkban. ► A mezőgazdaság vezető szerepe megmaradt, a védővámok következtében a ► Monarchián belül a magyar mezőgazdasági termékek az uralkodók. ► A mezőgazdaságban szükség lett volna a korszerűsítésre (ez csak részben teljesült), ám erre nem voltak kellően rákényszerítve a nagybirtokosok. ► A főváros hatalmas fejlődése (1873. egyesítés, sugárutak kiépülése, millenniumi ünnepségek: Hősök tere) A TK III. 250-254. oldalainak forrásai segítségével kövesse végig a dualizmus gazdaságának fejlődését, átalakulását! Társadalom ► Kiegyezés rendszere konzerválta a korábban létező társadalmi problémákat. ► Nagybirtokos réteg birtokolja a gazdasági hatalmat és a politikait is. ► Nagypolgárság száma lényegesen kevesebb és a fontos gazdasági pozíciókhoz nem társul politikai súly. ► Dzsentri politikai befolyását igyekszik megtartani, mivel gazdaságit egyre inkább elvesztette (főleg megyei és központi államigazgatásban vesznek részt), társadalmi értékrend meghatározása. ► Középpolgárság értékrendje is a dzsentrihez igazodik. ► Parasztság létszáma egyre növekszik és egyre inkább rétegződik (jövedelem arányában). ► Erősödő nacionalizmus jellemzi a magyar társadalmat. ► Egyre nagyobb létszámú munkásság jelenik meg az iparosodás következtében. ► Politikai hatalomból kirekesztettek bomlasztják a politikai élet szilárdságát: nemzetiségek (egyre inkább bírálják a nemzetiségi törvényt, nagyobb önállóságot követelve), munkásság, polgári radikálisok (Jászi Oszkár svájci mintára átszervezni a Monarchiát).
51
17. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése TK III. 39., 41. lecke Művészetek: a magyar nyelv és irodalom, valamint a rajz-művészettörténet tantárgyak vonatkozó tételei! Az életmód változásai a századfordulón: – a modern városfejlődés és a vidéki városok arculata, – társadalmi rétegek és életformák a századfordulón, – a dualizmuskori emberek, csoportok anyagi kultúrája, szokásai, életmódja egy - egy társadalmi réteg mindennapjait, életkörülményeit bemutató források alapján. A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon: – a divat, a szórakozás, a sport jellemzői a századfordulón, – a tömegtájékoztatás kialakulása, a sajtó társadalmi szerepe. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége: – a hazai természettudomány és technika történetének néhány, a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő találmányának (torziós inga, dinamó, trafó, porlasztó) ismertetése a vonatkozó források alapján, – a dualizmuskori építészet legfőbb alkotásai (Országház, Operaház, Millenniumi emlékmű, Iparművészeti Múzeum) a képzőművészet irányzatai (historizmus, romantika, realizmus, szecesszió). – a századelő zenei és irodalmi életének meghatározó alakjai (Bartók, Kodály, Ady).
52
Segédletek, multimédiás alkalmazások A polgárosuló Magyarország (tananyag/tortenelem/media) Gyakorló feladatok 1. Rendelje a fogalmak mellé az alábbi meghatározásokat! (5 pont) a) A közterhek kirovása mindenkire, megkülönböztetés nélkül b) A jobbágyfelszabadítás egyik módja. A jobbágy meghatározott összegért mentesül az úrbéres földje után járó szolgáltatásoktól. c) A polgárok fegyveres testülete a vagyon – és közbiztonság, valamint a forradalmi vívmányok biztosítására. d) A magyar liberalizmus alapeszméje és sajátossága, lényege, hogy az alkotmány részesítse a jobbágyságot jogokban és juttassa tulajdonhoz. e) A törvényhozó testületnek elszámolással tartozó kormányzat. 1. felelős kormány____________ 4. érdekegyesítés____________
2. nemzetőrség___________ 3. közteherviselés 5. örökváltság___________
2.
Tegye időrendbe a reformkor alábbi fontos eseményeit! 5 pont a) A Magyar Királyság területén a latin helyett a magyar a törvényhozás, a közigazgatás és az oktatás nyelve. b) Megjelenik Széchenyi Hitel című munkája c) Széchenyi István felajánlja birtokai egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. d) Az országgyűlés főleg a nyelvhasználatról és az önkéntes örökváltságról vitatkozik. e) Ülésezik az utolsó rendi országgyűlés. A helyes sorrend: ____________________________ 3.
Kinek a nevéhez köthetők az alábbi forrásrészletek, illetve leírások? 4 pont a) „Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok, és ha feláll egy olyan intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét föláldozom reá.” ___________________________________________ b) Az „árvízi hajós” régi arisztokrata család tagja. Az erdélyi arisztokrácia azonban a magyarországinál szerényebb birtokokkal (mint egy magyarországi középbirtokos nemes) rendelkezett. A daliás termetű báró kitűnő szónok volt: ___________________________________________ c) Az első reformországgyűlésen Zala megye reformpárti követe, később a Batthyány – kormány igazságügy – minisztere. ___________________________________________ d) Költő, az 1832 – 36 – os országgyűlésen az ellenzék vezére, szónoka. Megyéje megváltoztatta követutasítását, ezért lemondott. ___________________________________________ 53
4. pont
Olvassa el Kossuth Lajos véleményét a politikai nemzetről, és válaszoljon a kérdésekre! 2
„Mi pedig ezt mondjuk: Ímé, megkínálunk titeket az értelem, az igazságszolgáltatás, a törvényalkotás, a földbirtok szabadságával, megkínálunk titeket alkotmányos polgársággal, politikai nemzetiséggel, s mind azon javakkal, melyekkel ez a haza polgárait elárasztja, s mindezekért nem kívánunk egyebet, mint hogy a hazát, mely titeket ezennel ünnepélyesen édes gyermekeivé fogad, s a nemzetiséget, melye titeket politikai nagykorúsággal megajándékoz, szeressétek, és velünk egyetemben oltalmazzátok.” (Kossuth a nyelvhasználatról és a politikai nemzetről) a) Mit kínál fel Kossuth Lajos a magyarországi nemzetiségeknek? b) Mit ért Kossuth „politikai nemzetiségen”? 5. Párosítsa az A oszlop neveit a B oszlop elemeivel. Indokolja meg a párosítást! A
B
1. Baross Gábor
a/ Kasszandra levél
2. Tisza István
b/ Magyarországi Független Szoc. Parasztpárt
3. Áchim András
c/ „Keleti Svájc”
4. Jászi Oszkár
d/ Nemzeti Munkapárt
5. Kossuth Lajos
e/ Magyar Államvasutak
Indoklás: 1. 2. 3. 4. 5.
54
