Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje!

KÜ RTÖS II. évfolyam 3.szám

Közéleti havilap

2004. március

Ára 10,- korona

Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje! Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom egyik legszebb és legtisztább ünnepe a magyar nemzetnek. Több mint másfél évszázad távlatából is fényesen ragyog történelmünk egén. Talán azért érezzük magunkhoz annyira közel ezt az ünnepet, mert az emberi szabadságvágyból fakadt, szélesedett, és söpört végig Európán, letépve az elnyomás láncait. Hozzánk, felvidéki magyarokhoz, akik több mint nyolcvan esztendeje élünk elszakítva saját nemzetünktõl, különösen közel áll ez az ünnep. Az 1848-49-es szabadságharc példaként szolgálhat nemcsak a magyar nemzet összefogására, de a különbözõ nemzetek közös ügyért való összefogására is. Tudvalévõ, hogy a szabadságharcban nemcsak magyarok, de németek, szerbek, horvátok és szlovákok is harcoltak ugyanazon az oldalon, mert megértették, hogy a kis nemzetek, csak e g y m á s o l d a l á n , közös erõvel vívhatják ki függetlenségüket. Különös értelmet kapnak ezek a mondatok most, az európai uniós csatlakozásunk küszöbén. Azok a nevek, amelyek akkor beragyogták a magyar szabadságharc mindennapjait, ma is csodálatosan hangzanak, mert Petõfi, Kossuth, Széchenyi nélkül ma bizonyára nem lennénk azok, akik vagyunk. Tartozunk nekik és önmagunknak annyival, hogy õrizzük a lángot, hogy ha lenéznek ránk a csillagösvények végtelenérõl, lássák lobogni ugyanazokat a tüzeket, melyeket egykoron õk gyújtottak meg. A forradalom örök, a befejezetlen forradalom pedig örökös harc a mindennapokban. Hányszor fogalmaztuk meg magunkban azóta is a soha ki nem mondott és le nem írt tizenkét pontjainkat, hányszor mormoltuk a szánkban a súlyos imát: „Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk.“ ? Minden nap megannyi fegyverletétel, minden nap megannyi árulás. De a fegyver letétele után miért következik mindig a szó letétele, a nyelv letétele, a zászló letétele? Örök igazság, csak az érzi a láncot, ki szabadulni akar! Az 1848-49-es forradalom olyan gyémántja a történelemnek, melyen nem fog a rozsda. Tisztaságával nemcsak a múlt része, de egyben a jelen és a jövõ is.

Az állandó küzdenivágyás, a szabadság érzésének megtestesítõje és forrása. A miénk. Nem muszájból, nem parancsból, nem érdekbõl és nem törvények által. Itt van minden magyar szívében, aki még érti a szavakat: S z a b a d s á g , testvériség, egyenlõség!

lót, akik talán még a koldusbotot sem kapják meg soha, s akik holtukig viszik lelkükben a forradalmat, a hazát. Egyre kevesebben vagyunk már közkatonák, akik még hiszünk valamiféle gyõzelemben, valamiféle tisztességben, egy valaha volt, de mára már elveszett hazában. Ezeket a közkatonákat nem a pénz és nem a hatalom teszi naggyá, hanem valami sokkal szebb és nemesebb dolog, a hazaszeretet! A forradalom már több mint másfél évszázada a múlté, mégsem kopott el, fakult meg, mint megannyi ünnepünk már, mert tiszta volt, szent volt, és az igaz emberi szív bátorságából táplálkozott. Mert az igaz dolgok, mindig a szívbõl jönnek, nem alkuk és kompromisszumok eredményei, nem politikai praktikák és ügyeskedések árán születnek, ezek csak úgy vannak az emberben. Vannak, vagy nincsenek. Nincs középút. Mert nem lehet kicsit forradalmárnak és kicsit árulónak lenni egyszerre, kicsit vádlottnak és kicsit bírának, kicsit barátnak és kicsit ellenségnek! EGYSZERRE NEM ÁLLHATUNK KÉT OLDALON! Mint ahogyan az sem lehetséges, hogy a földön járva a fellegeket ostromoljuk. A nemzetünknek eme gyönyörû ünnepén mégis örüljünk, mert itt vagyunk, s leszünk még mindaddig, amíg szívünkben utolsót dobban a Kossuth-nóta, amíg utószor büszkén kiálltjuk: „Fényesebb a láncnál a kard, jobban ékesíti a kart, és mi mégis láncot hordtunk? Ide veled régi kardunk!“ Hrubík Béla

Tiszteljétek a közkatonákat Nagyobbak õk, mint a hadvezérek Ha megtérnek csonkán a csatákból Koldusbotot ad a haza nékik S ha elesnek, a felejtés árja foly sírjukon s neveiken végig. És õk mégis nekimennek bátran Az ellenség kardjának, tüzének. Tiszteljétek a közkatonákat, Nagyobbak õk, mint a hadvezérek. Petõfi Sándor felejthetetlen szavai a mának szólnak, mert úgy érzem, hogy a kisemberek, a közkatonák ideje ez a mai. A neves és névtelen közkatonáké, akik a mindennapok kisebb-nagyobb csatáiban mindig elöl mennek, viszik a zász-

Lapunk tar talmából: Nyugdíj és adóreform 2 Ipoly-hidak 4 Széltében- hosszában 7 Hol terem a magyar vitéz 8 Rovásírás 10 Helyreig azítás 11 Oktatási fór um 12 Melléklet-Orbán Viktor régiónkban

Közélet

2 Kürtös

2004. m á r c i u s

Nyugdíjreform Magasabb nyugdíjkorhatár és differenciált nyugdíjak így lehet jellemezni a szociális biztosításról szóló törvényt, mely 2004. január elsejétõl lépett érvénybe. Az elfogadott jogszabály teljesen átalakítja a nyugdíj-, a beteg-, a rokkant- és a munkanélküli biztosítást is. A nyugdíjak összege a jövõben az egyén mindenkori fizetésétõl függ majd, ennek köszönhetõen a nyugdíjak jelentõs mértékben differenciálódnak, ami az alacsony jövedelmû réteget hátrányosan érinti. Lehetõvé válik a korkedvezményes nyugdíj, ennek feltétele, hogy az illetõ legalább tíz évig fizesse a biztosítást, és nyugdíjának meghatározott összege elérje a minimálbér 1,2-szeresét. Az idõ elõtti nyugdíjaztatás azonban minden hónappal 0,5 százalékkal csökkenti a nyugdíj összegét, vagyis aki 12 hónappal korábban szeretne nyugdíjba vonulni, az 6 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kap majd. Kedvezõbb elbírálásban részesülnek azok, akik nem sokkal a nyugdíjkorhatár elérése elõtt váltak

munkanélkülivé, és elõtte legalább 7 évig folyamatosan volt munkájuk. Õk 12 hónapot a 0,5 százalékos csökkentés nélkül számíthatnak le a nyugdíjkorhatárból. Januártól változik az özvegyi nyugdíj kiszámítása a férfiak esetében: a megözvegyült nõkhöz hasonlóan õk is az elhunyt házastársuknak járó nyugdíj 60 százalékát kapják majd. Ez a rendelkezés azonban nem lesz visszamenõleges hatályú, vagyis csak azokra vonatkozik, akiknek felesége 2004. január 1-je után hal meg: A nyugdíjak valorizációja A törvénybõl kifolyólag minden év július 1-jétõl meghatározott mértékben emelkednek a nyugdíjak. Az emelésbe nem lesz beleszólása sem a kormánynak, sem a parlamentnek, értékét szintén a jogszabály határozza meg: az úgynevezett svájci minta alapján a nyugdíjakat 50-50 százalékban az éves infláció és a nominális átlagbéremelkedés alapján emelik.

A nyugdíjkorhatár emelkedése a férfiak esetében 2004-tõl A születés éve Nyugdíjkorhatár

1944 elõtt 60 év

1944 60 év és 9 hónap

1945 61 év és 6 hónap

1946 és késõbb 62 év

A nyugdíjkorhatár emelkedése a nõk esetében 2004-tõl A születés éve 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962

öt- vagy többgyermekes nõ 53 év 53 év 53 év 53 év 53 év és 9 hónap 54 év és 6 hónap 55 év és 3 hónap 56 év 56 év és 9 hónap 57 év és 6 hónap 58 év és 3 hónap 59 év 59 év és 9 hónap 60 év és 6 hónap 61 év és 3 hónap 62 év

háromnégygyermekes nõ 54 év 54 év 54 év 54 év és 9 hónap 55 év és 6 hónap 56 év és 3 hónap 57 év 57 év és 9 hónap 58 év és 6 hónap 59 év és 3 hónap 60 év 60 év és 9 hónap 61 év és 6 hónap 62 év 62 év 62 év

kétgyermekes nõ

egygyermekes nõ

gyermektelen nõ

55 év 55 év 55 év és 9 hónap 56 év és 6 hónap 57 év és 3 hónap 58 év 58 év és 9 hónap 59 év és 6 hónap 60 év és 3 hónap 61 év 61 év és 9 hónap 62 év 62 év 62 év 62 év 62 év

56 év 56 év és 9 hónap 57 év és 6 hónap 58 év és 3 hónap 59 év 59 év és 9 hónap 60 év és 6 hónap 61 év és 3 hónap 62 év 62 év 62 év 62 év 62 év 62 év 62 év 62 év

57 év és 9 hónap 58 év és 6 hónap 59 év és 3 hónap 60 év 60 év és 9 hónap 61 év és 6 hónap 62 év 62 év 62 év 62 év 62 év 62 év 62 év 62 év 62 év 62 év

Életbe lépett az adóreform Január elsejével minden jövedelmet egységes, 19 százalékos kulccsal adóztat az állam. Azok azonban, akiknek eddig 10 százalékos volt az adókulcsuk, kevesebbet adóznak. Az új törvény ugyanis növeli az adó alá nem esõ bevételt; a korábbi 38 760-ról 80 832 koronára. Havi lebontásban ez a követkézõképpen alakul: eddig havi bevételeinkbõl 3230 korona volt adómentes, a jövõben 6736. Ezt az összeget évrõl évre növelik majd a létminimum függvényében. Az adózatlan jövedelmet ugyanis a törvény nem számszerûen határozza meg, hanem a létminimumhoz viszonyítva: ennek 1,6-szorosa. Hasonló öszszeggel csökken a megadóztatott rész az állástalan házastársunk után is. Ugyanezt azonban már nem tehetjük meg a gyermekünkre hivatkozva, rájuk az adóbónusz vonatkozik. Januártól az adóbónusznak köszönhetõen az egyik dolgozó házastárs minden egyes gyermeke után 400 koronával növelheti havi tiszta bevételét. Az új rendszernek köszönhetõen az adózó akár még pénzt is kaphat az államtól. Egy 6080 koronás minimálbérrel rendelkezõ

háromgyermekes szülõ így 1255 koronával kap többet, mint tavaly. A munkáltató ezt a többletet havonta hozzászámítja a fizetéshez: Leszámítható tételek korábban: az adózóra 38 760 Sk, az állástalan feleségre 12 000 Sk, egy gyermekre 16 800 Sk. Leszámítható tételek januártól: az adózóra 80 832 Sk, az állástalan feleségre 80 832 Sk, egy gyermekre 0 Sk. Örökösödési adó (daò z dedièstva) és ingatlanátruházási adó (daò z prevodu a prechodu nehnute¾ností) Házak, lakások, telkek adásvételekor vagy az örökösödéskor eddig ingatlanátruházási adót fizettünk. A most életbe lépõ törvénymódosítás megszünteti az örökösödési és ajándékozási adót. Adót tehát csak azok fognak fizetni, akik eladják az ingatlanukat, vagy vállalkozásba szállnak be vele, mint önrésszel. Az Új Szó nyomán összeállította BG

2004. m á r c i u s

Régiófejlesztés

Kürtös 3

AZ EURÓPAI ALAPOK SZLOVÁKIA SZOLGÁLATÁBAN

Lapunk januári számában kezdtük közölni Jámbor Attilától, az SzK ÉRfM elõadójától kapott tájékoztatást az európai alapokról, melyet a mostani számban fejezünk be.

AZ EQUAL KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉS Az EQUAL Kezdeményezés az Európai Unió egyik foglalkoztatáspolitikai eszköze. Finanszírozása az Európai Szociális Alapból történik. Lehetõséget nyújt a tagállamoknak a foglalkoztatáspolitikájuk terén összegyûlt azon tapasztalataik kicserélésére, amelyek már beváltak a gyakorlatban, és amelyek az új stratégiáknak köszönhetõen nemzeti szinten érvényesülhetnek. A Kezdeményezés fõ célja a munkaerõpiacon tapasztalható diszkriminációt és egyenlõtlenségeket felszámoló innovatív eljárások fejlesztése és kipróbálása. E program megvalósításából származó tapasztalatok a jövõbeni foglalkoztatáspolitikában, és a hátrányos helyzetû csoportok szakoktatásában hasznosulnak majd, ezzel is könnyítve a munkaerõpiacon való megjelenésüket. Az EQUAL Kezdeményezés megvalósítása négy fokozatban történik: • hat hónapos idõszak, mely alatt a fejlesztési partnerségek nemzeti és nemzetek feletti munkaprogramjai kerülnek kidolgozásra; • a nemzeti és a nemzetek feletti munkaprogramok gyakorlati alkalmazása (2–3 éves idõszak); • az eredmények és a gyakorlati ismeretanyag terjesztésének idõszaka, illetve a konkrét állam nemzeti politikájára való hatásgyakorlás idõszaka; • az EQUAL Kezdeményezés gyakorlati alkalmazásának idõszaka alatt nyújtott, az elõkészítésnek, a monitoringnak és az értékelésnek megfelelõ technikai segítségnyújtás. A fejlesztési partnerségekben az állami- és közszféra, az önkormányzatok, a vállalkozói szféra, nem kormányzati szervezetek, a szociális szféra, illetve a munkaadók stb. széles intézményi skálájának nyílik lehetõsége a résztvételre. A résztvevõk a megvalósított tevékenységüket és a szerzett tapasztalataikat kötelesek kiértékelni és számszerûsíteni. A STRUKTURÁLIS ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁT IRÁNYÍTÓ SZLOVÁKIAI INTÉZMÉNYI HÁTTÉR Az EU Strukturális Alapok Elõkészítõ Bizottsága (Prípravný výbor pre štrukturálne fondy EÚ – PVŠF) olyan koordinációs szerv, melynek célja hogy Szlovákia strukturális alapok támogatására való felkészülése során koordinálja az összes EU-s elõcsatlakozási eszközt. Az Elõkészítõ Bizottság a Szlovák Köztársaság Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma mellett mûködik. A SAEB Elnöke: az SzK Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma regionális fejlesztésért felelõs államtitkára. A SAEB alelnökei: az Kormányhivatal Régiófejlesztési Osztályának igazgatója az SzK Pénzügyminisztériumának képviselõje Az Elõkészítõ Bizottság tagjait a miniszterek, a Szlovák Nemzeti Bank elnöke és egyéb végrehajtó szervek javaslatára az építésügyi és régiófejlesztési miniszter nevezi ki, illetve hívja vissza. Az Elõkészítõ bizottság feladat- és hatáskörébe a következõ tevékenységek tartoznak: • a Szlovák Köztársaságnak az EU strukturális politikára való felkészítésének jegyében az egyes szaktárcák feladatainak koordinálása; • az összes érdekelt szerv, szervezet és egyéb intézmény egyes tevékenységeinek koordinálása a Szlovák Köztársaságnak az EU strukturális alapjaiból történõ támogatás merítésére való felkészítésének jegyében; • az egyes tevékenységek és intézkedések megvalósításának idõbeni és tárgyi feltételeinek harmonizálása. Az Elõkészítõ Bizottság Szlovákia rendes EU-tagállammá válásának idõpontjáig mûködik.

A MÛVELETI PROGRAMOK IRÁNYÍTÓ SZERVEI:

MVaRR-SR - SzK ÉRfM Alapinfrastruktúra – Mûveleti Program Irányító Szerve MH-SR - SzK GM Ipar és Szolgáltatások – Ágazati Mûveleti Program Irányító Szerve MPSVaR-SR - SzK MSzCsM Emberi Erõforrás – Ágazati Mûveleti Program Irányító Szerve MP-SR - SzK FM Mezõgazdaság és Vidékfejlesztés – Ágazati Mûveleti Program Irányító Szerve A mûveleti programok irányító szerveinek feladatköre többek közt: • a programdokumentumok kidolgozása • partneri kapcsolatok kiépítése és koordinálása; • a program megvalósítása – a végsõ felhasználóktól beérkezõ támogatási kérelmek fogadásának és jóváhagyásának szervezése; • a pénzügyi támogatások végsõ felhasználóival történõ szerzõdéskötés, beleértve a kötelezettségszegések esetére szóló esetleges szankciók megállapítását; • biztosítani a jóváhagyott projektek megvalósításának monitoringját és értékelését; • a program megvalósításáról szóló éves- és zárójelentések elkészítése, majd ezek – monitoringbizottság általi jóváhagyását követõ – megküldése az Európai Bizottságnak; Az irányító szervek alatt mûködõ közvetítõ szervek feladataikat az irányító szervvel megkötött szerzõdésekbe és a program-kiegészítõbe foglaltak szerint végzik. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK EGYÜTTMÛKÖDÉSE A RÉGIÓFEJLESZTÉS TERÜLETÉN Az Európai Unió regionális politikájának egyik alapelve a partnerségi elv. A gyakorlatban ez a regionális fejlesztésben résztvevõ alanyok aktív együttmûködését jelenti „A régiófejlesztés támogatásáról” szóló Tt. 503/2001 sz. törvény rendelkezéseivel összhangban. A 2002., 2003. évek folyamán több munkatalálkozóra, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv nyilvános megvitatását szolgáló találkozóra került sor az érintett minisztériumok képviselõinek, másrészt pedig a szociális partnerek és a regionális és helyi önkormányzatok részvételével. A partnerségi elvvel összhangban monitoringbizottságok jöttek létre, melyek célja elsõsorban az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követõ idõszakban esedékes, a strukturális alapok által nyújtott támogatások lehívási folyamatának figyelemmel követése/monitoringja, illetve a támogatás révén elért eredmények ellenõrzése, vizsgálata lesz. E helyütt kell említést tenni a Tt. 416/2001 sz. törvényérõl is („Néhány hatáskör átruházása az államigazgatási szervekrõl a községi, és kerületi igazgatásra” c. törvény). E törvény tartalmát a mintegy 300 jogkörnek a járási és kerületi hivataloktól a községekhez és a kerületi önkormányzatokhoz való áttétele képezi. Ez érinti a régiófejlesztést és a területi tervezést/rendezést is. A központi államigazgatási szervek, a regionális és helyi önkormányzati szervek, a vállalkozói szubjektumok, a nem kormányzati non–profit szervezetek és az állami régiófejlesztési politika megvalósításába bevont más alanyok tevékenységének központi támogatása és koordinációja annak az igénynek szeretne megfelelni, hogy a központi költségvetésbõl, a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatások a lehetõ legnagyobb mértékben hasznosuljanak. A fenti feladat elvégzésével a Szlovák Köztársaság Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériumát bízták meg. A helyi szintû államigazgatási elrendezésre vonatkozó koncepció (elfogadva: 371. sz. kormányhatározattal, 2003. 05. 14.) már eleve tekintettel van a közigazgatás decentralizációjára és modernizálására vonatkozó koncepció céljaira. A koncepciójavaslat alapvetõ elvi megoldásként javasolja a jelenlegi helyi szintû államigazgatási rendszer megváltoztatását, amit elsõsorban az eddig megvalósított jogkör-decentralizáció feltételez (a kerületi és a járási hivatalok jogköreinek átruházása a községi és kerületi önkormányzatokra). Összeállította Balogh Gábor

4 Kürtös

2004. m á r c i u s

Kistérség

Messze még a túlsó part, avagy a d j á t o k v i s s z a a h i d a i m a t Csalár - Ludányhalászi Bussa - Nógrádszakál Pöstyénypusztától az Ipoly forrásvidéke felé haladva, a bal parton elérjük Csalárt. A község neve már 1436-ban szerepel az oklevelekben, CHALARD néven. Az Ipoly itt érintetlen szépségében kígyózik megmegérintve a f a l u t , helyenként 180 fokos szögben kanyarogva. Csalárral átellenben Ludányhalászi házai láthatók. Úti jegyzeteiben Petõfi Sándor 1845ben, Losoncról Balassagyarmat felé tartva, azt írta: „Utamba esett Ludány helység, ahol a legszebb parasztfejkötõket láttam életemben. Ha megházasodom, onnan hozatok fejkötõt feleségem számára.“ Hogy Balassagyarmat felé merre vette innen az útját, azt nem tudjuk, csak reméljük, hogy valamelyik Ipoly-hídon keresztül ment, mert minden falunak megvolt a maga hídja, a módosabb falvaknak több is. Azt mindenesetre tudjuk, hogy Ludányhalásziból a XIX. században út vezetett az Ipolyon keresztül, amely Csalár fölött érte el a jobb parti országutat. A széles ártéren keresztül vezetõ út meglehetõsen bizonytalan átkelési lehetõség volt. A mederhídon kívül több hidat is építettek az ártéri holtágak, és az idõszakos tavak fölött. A XX. századi térképek az utat már nem jelzik.

Továbbhaladva az Ipoly sodrásával szemben, elérjük a Nógrádszakál és Bussa elõtt a folyón átívelõ vasúti hidat. A II. világháború után épített kevés és rövid új vonal közé tartozik a Losonc-Nógrád-

gyárban gyártották. Természetes, hogy ezen az újkeletû vasúti hídon kívül Bussának szekerekkel átjárható hídja is volt. A község már a legrégebbi korokban is lakott volt, elsõ írásos emléke 1248-ból való,

Mokros Etelka a bussai hídon szakál-Nagykürtös vasúti szakasz. A vonal érdekess é g e , hogy a volt C s e h s z l o v á k i a részére épült vasúti összeköttetés egy rövid szakaszon Magyarország területén halad keresztül. Az új vonalon új hidak is épültek. Az Ipoly folyón Nógrádszakál után egy új vasúti mederhidat is építettek. Ehhez társul két magyar oldali és egy szlovák oldali ártéri híd. Az új vonalat a hidakkal együtt 1951. szeptember 12-én nyitották meg. Az Ipoly medre fölött egy 25 méter nyílású, alsópályás gerinclemezes acélhíd ível á t . A hídszerkezet teljes hossza 33,04 méter. A mederhíd szükséges vasanyagát a diósgyõri

ahol a település Bussa alakban fordul elõ. Nevezetes volt egykoron ez a népes magyar falu. A törökök idej é b e n hõsiesen védte kõfalakkal kerített oltalomhelyét Tercsy Mihály kapitány, aki bátorságával még a törökök elismerését i s k i v í v t a . Talán példát vehetnének róla a mai kor itt élõ magyarjai, akik hagyták elsorvadni a büszke múltú falu magyar iskoláját, mely 1996-ban 23 magyar gyermekkel zárta be kapuit, mert feladni valamit, azt mindig könnyebb, mint megtartani, a meghátrálókról azonban nem emlékezik meg a történelem, mint a hõsökrõl. Az egykori háromnyílású fahíd a falu végében állt, a

magyar oldalon még két kilométeres ártéri út vezetett Nógrádszakálra. A hidat 1944-ben a német csapatok felrobbantották, a helyreállított híd még 1950ig üzemelt. Érdekes momentuma az Ipoly-hidakról elindult visszaemlékezéseknek, hogy a Vasárnapban megjelent Ipoly-hidak cikkre reagálva, egy Mokros Etelka nevû bussai lakos olvasói levélben kedvesen kikéri magának, hogy a cikk írója az egykori bussai Ipoly-hidat holmi kis fahidacskának titulálja, holott az „elég sok szénás-gabonás szekér átjárója volt.“ Hogy igazát alátámassza, még egy korabeli fényképet is mellékelt az íráshoz. Természetesen ezt a képet mi is örömmel leközöljük, döntsék el Önök, hogy mennyire volt igaza. A meghatóan szép az egészben mégis a ragaszkodás a múlthoz, még ha tudjuk is, hogy az Ipoly a legkisebb vízfolyás, amely Magyarországon még folyónak minõsíthetõ, és lehet, hogy a bussai fahíd a legkisebb, mely valaha átívelt rajta, a mi szemünkben mégis óriási, mert a miénk, életünk része volt, az ma is, és bízunk benne, hogy egyszer még lesz is. Folytatjuk Hrubík Béla

2004. m á r c i u s

Március 15-i ünnepségek a Nagykürtösi járásban Március 13-án Ó v á r b a n tartanak helyi megemlékezést. Március 14-én Lu k a n é ny é n , Z s é l y b e n , K õ k e s z i n a templomudvaban álló kopjafánál, I p o l y b a l o g o n a temetõben levõ kopjafánál, I n á m b a n N a g y Ta m á s nemzetõr sírjánál, I p o l y ny é k e n Pajor István emlékmûvénél a Fõ téren emlékeznek meg az 1 8 4 8 / 4 9 - e s eseményekrõl. Március 15-én hagyományosan I p o l y va r b ó n rendeznek gazdag programmal regionális ünnepséget.

ÉVFORDULÓK 20 éve, 1984 márciusában halt meg a garamkövesdi születésû (1915) költõ, a felvidéki magyarság sorsának kitûnõ ismerõje és megéneklõje, G y u r c s ó István. Évekig dolgozott a Csemadokban is. 110 éve, 1894. március 20-án halt meg Turínban (Torino) az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc vezére, közíró, a XIX. század magyar történelmének legnagyobb alakja, Kossuth Lajos. 300 éve, 1704. március 25-én született Németújvárban a késõbarokk és a rokokó kiemelkedõ mûvésze, költõ, mûfordító, a dalforma megújítója, a magyaros népies hagyomány igaz képviselõje, Faludi Ferenc, akinek hatása Csokonain és Berzsenyin át Vörösmartyig kimutatható. 1934. március 27-én, 70 éve született Budapesten Csurka István író, drámaíró, a Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) elnöke.

Kürtös 5

Kultúra

Ipoly Völgyi Népfõiskola A Pest Megyei Közmûvelõdési Információs Központ és a Budapest Környéki Népfõiskolai Szövetség kistáji népfõiskolát szervez az Ipoly- völgyben. A kistáji népfõiskola kapcsolódik a térségben a 2000. év óta folytatott falukutatáshoz, a megismert emberekhez. A folyó mindkét partján fekvõ települések sorsa közös. A Népfõiskola az egykor együtt élõ és fejlõdõ falvak közötti kapcsolatok erõsítését, az együttmûködés újratanulását, az összefogást és párbeszédet kívánja elõsegíteni a térségben. Jelentkezhetnek a településükért tenni akaró, különféle szakmájú emberek, mindazok, akik helyi tervekkel rendelkeznek, vagy azokat megfogalmazni szándékoznak. A Népfõiskola tervezett témakörei, melyeket a helyi tervek és igények ismeretében együtt lesz kialakítva: 1. Faluközösségek egykor és most 2. Kisközösségek, a bizalom kialakítása, a személyiségek szerepe 3. Helyi hagyományokra épülõ, újjászervezõdõ közösségek, alkotómûhelyek 4. Vidéki infrastruktúra, falufejlesztés kompetenciakészségek: hiányok-lehetõségek 5. Alternatív gazdasági tevékenységek, falufejlesztés.

Idõpontok, helyszín, fontos tudnivalók: A Népfõiskola képzési programját három bentlakásos / hosszú hétvégére tervezzük (péntek délután 17 óra kezdéssel - vasárnap délig). 1. 2004. március 26-27-28. 2. 2004. április 30 május 1-2. 3. 2004. május 21-22-23. Az elsõ két találkozó költségeit (csoportos szállás, étkezés kb. 20 fõre) pályázatból fedezi az egyik rendezõ, a BKNSZ. A tervezett harmadik találkozó költségeihez a résztvevõktõl hozzájárulást kérünk (Szállás igény szerint, étkezés, összesen: 5000 Ft / fõ, számlát igény szerint ad a BKNSZ). A Népfõiskola képzési programja iránt érdeklõdõket egy rövid bemutatkozóval „pályamunkával“ várjuk, melynek terjedelme nem tõbb 1 oldalnál. Kérjük, röviden írja meg az alábbi címre Nagy Júliának, a PMKIK munkatársának 2004. március 19-ig: Ki vagyok? Mit akarok? Miben várok segítséget? Elérhetõség: Pest Megyei Közmûvelõdési Információs Központ 1052 Budapest, Városháza u. 7.

Tollfosztóban voltam az este A Csemadok ipolynyéki alapszervezete több mint ötvenéves múltra tekinthet vissza. Hogy ez sok vagy kevés, azt ki-ki önmagához mérje, mint ahogyan õk is önmagukhoz, az emberi teljesítõképességükhöz mérik feladataikat. Nem a mércét állítják, ahogyan ma az divatos, önmaguk erejéhez, hanem önmagukat emelik az elõdeik által felállított mércéhez. Ez a mérce maga a teremtõ ember, a magyar ember, kiszolgáltatottságában, örömében és bánatában. Az ipolynyéki kultúra fáklyája nem aludt ki, amit az is

bizonyít, hogy a 22 évvel ezelõtt színpadra vitt folklórmûsort, a fosztót, újra bemutatták farsang utolsó hétvégéjén, négy generáció képviselõit egymás mellé állítva, hogy hirdessék: a fáklyát nem szabad hagyni kialudni, a zászlót nem szabad letenni. Ahogyan a régi-régi lámpásokban ott ég a mécses, a gyertya, ahogyan a nagymamák szemében felcsillant a gyermekkor emléke, ahogyan örülni tudtak, örülni akartak egymás munkájának, úgy

égett a tûz mindenki lelkében, aki részese volt e csodának, mely hirdette, hogy a felvidéki magyarság kultúrája nem csak a múltban él, de a jelenben is folytatódik, életünk szerves része, mert az itt élõk hitvallása a folytonosság. Az ipolynyéki fosztót 1982-ben Korcsog László helyi pedagógus rendezte meg, vitte színre. Hála az Õ értékmegõrzõ munkájának, a mostani rendezõknek, Cseri Lászlónak, Bojtos Máriának, Nagy Teréznek és Gömöry Magdolnának volt mibõl meríteni, hogy összeállíthassák a közel kétórás programot. Az egykori szereplõk közül többen is jelen voltak a színpadon, ahol a legfiatalabb gyermek négyesztendõs, a legidõsebb felnõtt pedig 82 éves volt. Akik ott voltak, tovább viszik majd a dalokat, egy szívdobbanásnyi magyar szót, egy csonka haza tündöklõ üzenetét, hogy itt vagyunk, itt maradunk, itt öregszünk meg a szülõföld ölelésében, mert meg kell becsülnünk, ami a miénk, meg kell õrizni az utókornak, hogy megértsük és megértessük: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.“ Ez az otthon pedig nem más, mint az a közösség, ahol élünk, örömeivel, bánataival, esetlenségével és munkájával együtt, mely olyan, amilyen, de a miénk, és az is marad, amíg szól a dal, táncra mozdul a láb, sír a zene, és benne ott vagyunk mi, mindnyájan, akik hisszük, nem véletlenül rótta ránk a sors ezt a tündöklõ terhet. Hrubík Béla

6 Kürtös

2004. m á r c i u s

Élettér

Szent István védõszárnyai alatt Apátújfalu a történelmi Hont é s Nógrád határán fekszik, az Ipolyság-Nagykürtös fõútvonal közelében. Hont vármegye régi térképein Újfalu és Apáti még két önálló településként van feltüntetve. Bakács István ,,Apaty“ elsõ említését 1302-re teszi. Ettõl kezdve a Hontpázmán nemzetség családjai uralták a falut. Györffy György szerint a helységet már a XII. század elején is említik. Újfaluról hosszú idõn át úgy tudtuk, hogy 1330-ban említették elõször. Bakács István ír egy 1323-ban kelt okiratról, amelyben már szerepel a helység neve Vyfalu alakban. A faluról Fényes Elek is megemlékezik geográfiai szótárában.

Apátiról írja, hogy földje és rétje jó, szõlõje kitûnõ bort termõ, erdeje csekély. A magyar falunak a XIX. század közepén 168 katolikus lakosa volt. Újfalu Balassagyarmattól 1/4 mérföldre települt, 265 katolikus és 9 evangélikus lakossal. A palóc községnek hosszú idõn át temploma sem volt. 1923-ban Haller plébános kezdeményezésére kezdtek neki a templom építésének. Iskola is csak a század elejétõl mûködött a faluban. Áfra Tamás erdélyi tanító kezdte az oktatást. A magyar iskola az 1974-75-ös tanévben zárta be kapuit 21 diákkal, utolsó pedagógusa Pölhös Miklós volt.

„ M a r a d j o n t á vo l t õ l ü n k a h a r a g , kev é l ys é g é s a g y û l ö l s é g , h a s s o n á t m i n d a n ny i u n ka t a s ze r e t e t , a t ü r e l e m é s a z i g a z s á g o s s á g . Ta n á c s ko z á s a i n k l e g ye n e k m e g fo n t o l t a k , m i n d e n c s e l e ke d e t ü n ke t a b ö l c s e s s é g m é r t é k é h e z m é r j ü k . K ö ve s s ü k a z õ s ö k n e m ze t f e n n t a r t ó h a g yo m á nya i t . “ Szent István király intelmei Az alábbiakban Jámbor L á s z l ó v a l , Apátújfalu polgármesterével beszélgetünk. Mióta élsz Apátújfaluban? 1976 õszén volt az esküvõm, azóta apátújfalusi lakos vagyok. Az elõzõ kérdésbõl adódik, hogy nem vagy helyi születésû. Más szemmel látod a helyi viszonyokat?

Jámbor László Apátújfalu polgármestere Sajátos tulajdonsága az itt élõ embereknek, a közösségnek, hogy mindig nyitottak voltak, és az idegeneket, mint Szent István a maga korában, befogadták és megbecsülték, mert új színt, új gondolkodást és elképzeléseket hoztak magukkal. Amióta itt élek, még egyszer sem mondták nekem, hogy ,,gyüttment", mit keresel itt, elfogadtak, és én ezt igyekszem meghálálni. Szeretek itt élni, és teszek is a községért minden erõmmel. Negyedik válsztási idõszakban állsz a falu élén. Példaértékû falufejlesztést hajtottatok végre az elmúlt 13 esztendõben. Mi a sikeretek titka? A siker titka mindig az emberekben

és a kitartó munkában van, de az is sokat segített rajtunk, hogy a község tulajdonában voltak olyan beépítésre alkalmas területek, amelyen el tudtuk indítani az individuális lakásépítési programot. Több mint 12 millió koronát sikerült állami forrásokból szereznünk az infrastruktúra kiépítésére, így rengeteg fiatalt visszacsábítottunk a községbe, fõleg azokat, akik egykoron az olcsó lakás és munka reményében a járási székhelyre költöztek. Több mint harminc ház épült ezen a részen, melyet mi csak úgy hívunk, hogy a Schusdek-féle puszta. Itt áll egy nagyon rossz állapotban lévõ kúria, mely a Schusdek-család tulajdona volt. Nagy sikerként könyvelem el továbbá azt, hogy a két szomszédos községgel, Lukanényével és Bátorfaluval együtt sikerült megépíteni a szennyvíztisztítót. Ez egy közös összefogás eredménye. Több mint hat évig épült, 2002-ben volt az átadása. Jelenleg a falu 30%-a van rákapcsolava, és tovább építjük. 2003-ban a falu mellett fekvõ egykori laktanya területén a belügyminisztérium gyûjtõtábort létesített menekültek részére. Ezek az emberek nem tartózkodnak itt egy hónapnál tovább, kivizsgálják, majd továbbszállítják õket Bõsre vagy Adamovba. Az itt lakók hogyan viszonyulnak a táborhoz, hiszen voltak helyek, ahol lakossági tiltakozások is voltak ilyen táborok létesítése ellen? Természetesen az emberekben volt félelem és kétely, de a menekültek mozgási lehetõsége korlátozott, egy õrzõ-védõ szolgálat bitosítja a tábort. Jelenleg 25-30 munkahelyet alakítottunk ki a helyieknek a tábor kapcsán.

Ebben az ínséges helyzetben meg kell becsülnünk minden egyes munkahelyet. A helyi szolgáltatási vállalat keretén belül mûködõ konyha látja el õket meleg étellel. A tábor férõhelyeinek száma 120 fõ, jelenleg teljes kapacitással mûködik, csakúgy, mint a többi menekülttábor Szlovákiában. Jól mûködõ községi vállalatotok van. Milyen munkákban vesznek részt? A vállalatot 2000-ben alapítottuk, és fõleg építési munkákkal foglalkoznak. Sokat dolgoztak a szennyvíztisztító és a csatornahálózat építésénél, jelenleg a községi bérlakásokon munkálkodnak. 1993-ban mi voltunk az elsõ község, ahol a gázmûvesítés során kísérleti jelleggel polyetilén csöveket fektettek le. Szerencsénk volt, mert minden engedélyünk megvolt az építkezés elkezdéséhez. Másfél év alatt sikerült is befejezni, és mi még élvezhettük egy darabig az olcsó gázfûtés elõnyeit. Mára ez megváltozott. Vizünk sajnos még nincs, de remélhetõleg ebben az évben ez is megoldódik, hiszen az ISPA-program keretén belül az év második felében elindul az egész járás déli részét érintõ vezetékes ivóvízhálózat kiépítése. Érdekes, hogy egy cseh tervezõiroda fogja a tervdokumentációt kidolgozni, mert Szlovákiában egy sem vállalta. A környezetvédelmi miniszter, Miklós László úr személyesen megígérte, hogy az elsõ kapavágásnál jelen lesz. Ez egy igen fontos lépés lesz az egész régió számára. A községi vállalatunknak jelenleg 20 alkalmazottja van, de szezonban ez 40-re is felkúszik. Ez nagy felelõsséget ró ránk. Jelenleg 12 bérlakás, ikerház építése van folyamatban. (Folytatás a 11. oldalon)

SZÉLTÉBEN-HOSSZÁBAN

2004. m á r c i u s

AHÁNY OLVASÓ, ANNYI IGÉNY Egy új regionális sajtótermék megjelenése kétségtelenül eseménynek, új színfoltnak számít az adott térségben. Meggyõzõdésünk, hogy ez alól nem képez kivételt a KÜRTÖS c. közéleti havilap sem, melynek immár idei 3. számát tartja kezében a kedves Olvasó. Tudom, hogy 3-4 lapszám megjelenésébõl még korai bárminemû következtetést levonni az újság fogadtatását illetõen, ám a kapott visszajelzések azt mutatják, akik olvassák a KÜRTÖS-t, többé-kevésbé elégedettek a lap tartalmával. Persze, ahány olvasó, annyi ízlés, annyi elvárás. Egyik olvasónk pl. azt kérte, legyenek viccek is a lapban, egy másik, hogy keresztrejtvényt, megint egy másik, hogy több fényképet közöljünk az újságban. Természetesen képtelenség megfelelni minden olvasói elvárásnak, de mindenképpen arra törekszünk, hogy lehetõleg

minden olvasó találjon magának a lapban ízlésének megfelelõ, kedvére való írást. És annak is örülnénk, ha felhívnák figyelmünket a környezetükben élõ emberekre, akik példás közéleti vagy társadalmi munkájukkal, átlagon felüli segítõkészségükkel, ritka emberi tulajdonságaikkal, vagy éppenséggel nem mindennapi kedvtelésükkel, tehetségükkel vívták ki mások megbecsülését, elismerését. Ezeket az embereket szívesen bemutatnánk a lapban. Miként a hivatali „ügyintézés” során tapasztalt visszásságokra, visszaélésekre, törvénytelenségekre is rámutathatnak. És nem utolsósorban örömmel vesszük a lapunkkal kapcsolatos segítõ szándékú észrevételeiket, meglátásaikat és hasznos ötleteiket is. Papírra vetve emlékeiket, élményeiket vagy a környezetükben történteket is megoszthatják velünk.

EGY FALU - KÉT NAPTÁR Ebben a nehéz gazdasági helyzetben a községek zöme túlélésre van berendezkedve, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy mozdulatlanságra lennének ítélve. Jó példaként említhetnénk Inám községet, ahol az utóbbi években egy országos és egy kistérségi rendezvény is meghonosodni látszik. Az idén immár ötödik alkalommal megrendezendõ, mézkirálynõ-választással egybekötött mézfesztiválról és a már negyedik évfolyamához közeledõ, Betlehemi Csillag nevet viselõ gyermekfesztiválról van szó.

Mindenképpen említést érdemel, hogy a község önkormányzata tavalyelõtt és a múlt évben is megjelentetett a mézfesztiválra egy színes, szép kivitelû méhészeti naptárt. A 2004. évi falra akasztható kiadványban is fényképek idézik fel az elõzõ évi mézfesztivál jelentõsebb mozzanatait, és ezúttal sem hiányoznak belõle a mézessütemények receptjei. Ugyancsak a helyi önkormányzat jóvoltából látott napvilágot és jutott el minden családba a 2004. évi szintén színes falinaptár, amely a falu régi, jellegzetes épületeit mutatja be.

Kürtös 7

HATÁRON INNEN, HATÁRON TÚL Mint tudjuk határon innen (azaz szûkebb pátriánkban) 30 százalék fölötti a munkanélküliség aránya. Valamivel jobb a helyzet a határon túli térségben (mármint tágabb pátriánkban). Erre abból merek következtetni, hogy egyik-másik cégnél szívesen alkalmaznak embereket az Ipoly innensõ oldaláról. Egyikük, egy amúgy békés természetûnek tûnõ fiatalasszony, kiakadva mesélte a minap, ne higgyem már, hogy egy fõnyeremény három mûszakban dolgozni. Ráadásul, nincsenek is jól megfizetve, holott a teljesítményükre nem lehet panasz. Ha mégis szóvá teszik, hogy az elvégzett munka és az érte kapott bér nincs éppen arányban, a tulaj könnyen kifizeti õket egy „az üzem kapuján kívül százan várnak a maguk helyére“ panaszlehûtõ megjegyzéssel. Mint mondotta, azt is nehezen viselik, hogy bár anyaországban dolgoznak, a fõnökség csak úgy „leszlovákmunkásozza“ õket, és úgy érzi, léptennyomon megaláztatásban van részük. Persze még így is, beleértve a napi három óra utazást is, mindig jobb, mint otthon ülni és várni a postást, hogy mikor hozza a nyögdíjnak minõsülõ szociális segélyt. Igazából az volna jó, fûzte még hozzá, ha itthon, lakóhelyük környékén vállalhatnának maguknak munkát.

POLGÁRMESTEREK, ÖNKORMÁNYZATOK FIGYELMÉBE! Falvainkat járva egyre kevesebb jó állapotban levõ régi épületet, vagy tipikus parasztházat látni. Ugyanakkor találkozni a múlt század elsõ felében emelt, esztétikusan átalakított családi házakkal is. Mindenesetre az jellemzõ településeink arculatára, hogy kihalóban vannak a népi építészet jellegzetes jegyeit viselõ falusi házak, de a még itt-ott fellelhetõk is állaguknál fogva elõbb-utóbb lebontásra kerülnek. Elképzelhetõ, hogy egy-egy öreg ház padlásán, a kamrában vagy a fészerben még találni déd- és nagyszüleink idejébõl származó használati tárgyakat és munkaeszközöket, de immár egyre kevesebbet. Bizonyára hasonló a helyzet az elõdeink által viselt ünnepi vagy hétköznapi ruhadarabokkal is. Utólag kár azon keseregni, hogy az elmúlt évek, évtizedek során mostohán bántunk ezekkel a tárgyi emlékekkel, vagy hagytuk elkallódni, tönkremenni. Ehelyett inkább mentsük a még menthetõt! Hogy mire gondolok? Az idei év elején Csábon tartott magyar fórumon felhívtam a jelenlevõ polgármesterek figyelmét, hogy mielõbb készítsenek leltárt településük múltjának tárgyi és szellemi értékeirõl. Vegyék fel videoszalagra a régi családi házakat, gazdasági

épületeket, továbbá a paraszti élet használati- és munkaeszközeit, viseleti ruháit stb. Gondolom, minden községben akad egy-egy amatõr videós, aki elkészítené ezeket a felvételeket. (Ha még sincs, akkor e sorok írója szívesen áll az érdeklõdõk rendelkezésére egy erre a célra szolgáló forgatókönyvvel is.) Ennél is fontosabb volna összegyûjteni és arra megfelelõ épületben elhelyezni a még fellelhetõ tárgyakat és eszközöket. Semmivel sem halaszthatatlanabb, bár némileg igényesebb a múlt szellemi értékeinek (hagyományok, szokások, mesék, mondókák, nóták, táncok stb.) feltérképezése, összegyûjtése, elraktározása. Polgármestereink, még ha kissé szokatlanul is hangzik, ebbe az értékmegõrzõ tevékenységbe bevonhatnák az erre alkalmas közhasznú munkásokat is. És túl azon, hogy az elõdök tárgyi és szellemi értékeinek megõrzésével a jövõ nemzedéknek is felelõsséggel tartoznak, a biztonságba helyezett népmûvészeti kollekció alapját képezheti nemcsak egy tájház vagy falumúzeum létrehozásának, hanem a falusi turizmus beindításának is. Az oldal anyagát írta és összeállította Bodzsár Gyula

8 Kürtös

2004. m á r c i u s

Élettér

Hol terem a magyar vitéz? Lukanénye község elsõ írásos említése 1135-bõl való Nene alakban. A Nénye helynév a puszta személynévbõl keletkezett, a Luka elõtag pedig a 14. század óta itt birtokos Luka családra emlékeztet. Lukanénye egykoron két önálló faluból, Házasnényébõl és Lukanényébõl állt. A községben több régi kastély is áll jobb - rosszabb állapotban. Az egykori, mára felújított Blaskovics-kastély, a helyi alapiskolának ad helyet. Kodály Zoltán népzenekutató két ízben is járt a községben, 1910-ben és 1911-ben. Az 1848-49-es szabadságharcból a lukanényeiek igencsak kivették a részüket, hiszen

Blaskovics Pál, Híves József, a Gracza-fivérek - Antal, Lajos, Kálmán és László - akik a közeli Sülyki pusztáról származtak, részt vettek az ütközetekben, és többségük hõsi halált is halt a hazáért. Több híres szülöttje is van a községnek, mint Foglár György egykori egri kanonok, Patay László festõmûvész, Dr.Luka László, Varga József mérnök, Híves László kutató, egyetemi tanár. A község egykori plébánosát, Mons.Lénár Károlyt, pápai káplánt 1951-ben innen hurcolták el, és koholt vádak alapján hosszú idõre bebörtönözték, mert kiállt a hitéért és a közösségéért.

Mindenkit befogadunk, ki tiszta szívvel és jószándékkal jön közénk! Az alábbiaban Lukanénye polgármesterével, Kuzma Zoltánnal beszélgetek. Mutatkozz be a Kürtös olvasóinak, bár azt hiszem, hogy erre nincs különösebb szükséged. 1957. június 9-én születtem Jénén, egy kis, 280 lakosú községben a rimaszombati járásban. Nagyon büszke voltam mindig arra, hogy ez a kis község akkoriban száz százalékig magyarajkúnak vallotta magát. Alapiskolába Rimaszécsre jártam, középiskolás tanulmányaimat Losoncon, az építészeti szakközépiskolában fejeztem be. Lukanényébe a sportpályafutásom sodort, és végül itt is ragadtam.

Kuzma Zoltán Lukanénye polgármestere Az embert meghatározzák gyermekkori élményei. Szoktál még álmodozni az otthonról, a szülõfaluról? Az utóbbi idõben egyre gyakrabban visszatérek gondolataimban, álmaimban, többször eszembe jut, hogy az embert a sorsa hová veti, és maga az ember a sorsát hogyan irányíthatja, ha irányítja egyáltalán. 47 évesen elmondhatom, lassan harminc éve, hogy elkerültem

otthonról, és ez már elég idõ ahhoz, hogy végiggondoljam azt az utat, amelyet megtettem. Ha az emberi gyarlóságból indulok ki, akkor elmondhatom, hogy rossz lenni sok harminc év, jó lenni meg kevés. A régióban elsõsorban mint sportembert ismernek. Hogyan adtad a fejed a politikára, hiszen egy ilyen gazdag múltú község vezetése nagy kihívás mindenki számára? Való igaz, hogy mint aktív sportoló kerültem be a köztudatba. Fiatal, alapiskolás koromban, szlovák válogatott voltam, majd Losoncról kerültem Lukanényébe. Futballoztam Nagykürtösön, de II. ligás sikereim is voltak. Politikával keveset foglalkoztam, de az utóbbi idõben többen a barátaim közül, akik egyfajta változást akartak a községben, megszólítottak és bátorítottak, hogy induljak a helyhatósági választásokon. Részben az õ unszolásuknak köszönhetem, hogy vállaltam a megmérettetést, bár az igazat megvallva, nem voltak azelõtt ilyen irányultságú terveim. Végül is hallgattam az emberekre, és indultam. Sportolóként gondolkodom a mai napig, hiszen ahogyan a pályán is becsületesen kell küzdeni, úgy a közéletben is tisztességgel kell tenni a dolgomat, és akkor elõbb vagy utóbb az eredmények sem maradnak el. Az embereket nemcsak a polgármester érdekli. Milyen a Te emberi hitvallásod, hogyan látod a községedet? Nagyon sok egyszerû, becsületes ember él itt faluban, akik sokszor tanácsra, segítségre szorulnak. Néha elég egy jó szó, egy biztató vállveregetés, hogy

egyikünk meghallgatja a másikat, mert sajnos a jelenlegi gazdasági helyzet, enyhén szólva nem rózsás. Itt is sok a szegény ember, több mint 30 %-os a munkanélküliség, fõleg a fiatal, pályakezdõk között sok az állástalan. Nagyon sokszor csupán néhány emberi szóra telik az erõmbõl, arra, hogy meghallgassam a gondjaikat. Természetesen csalódások is érnek, de ez a munkám velejárója. Nemrégen egy nagy múltú lengyel vállalkozó szeretett volna megtelepedni a községben élelmiszeripari vállalkozásával. Közel ötven embert tudott volna alkalmazni, de a helyi szövetkezet vezetése elutasította, hogy a tulajdonukba lévõ, egyébként kihasználatlan épületekben megindulhasson a vállalkozás. Sajnos, nem tehetek ellene semmit. Emberileg bánt, hogy azt a kevés lehetõséget sem használjuk ki, ami adódik. Mindig vállaltad a magyarságod, pozitív példa vagy az itt élõk számára, mégis úgy tûnik, hogy ebben a magyar többségû faluban harcolni kell azért, hogy megtartsátok a magyar iskolát. Jól látom ezt? Sajnos jól látod. Ez az egyik legfájóbb pont az életemben, ami engem mélyen megérint ebben a közösségben. Egy kicsit vissza kell menni a múltba, hogy ezt megértsék. Katonai szolgálatomat töltöttem Trencsénben, amikor a feleségem felhívott, hogy egyetlen magyar gyermeket sem írattak a magyar iskolába elsõsnek. Akkor hazajöttem, és beírattuk a fiamat a magyar osztályba, minek a hatására még többen is átíratták a gyermeküket a barátaim közül. Talán ez volt az a fordulópont, ami ha nincs, (Folytatás a 9. oldalon)

Kürtös

1/2004. m á r c i u s

MELLÉKLET

Kossuth Lajos honti - nógrádi katonái Az 1848-49-es szabadságharcban a honti és nógrádi végekrõl is nagyon sokan kivették részüket. Becsülettel végigharcolták azt, vagy hõsként, igazi hazafiként a legdrágábbat áldozták fel a haza oltárán: az életüket. Endrõdy János 1819-ben született Csalárban. Nemesi származású, apja birtokos. Magyar, római katolikus hitvallású, gimnáziumi végzettségû. Volt hadfi, gazdálkodó Csaláron, 1839-tõl 1845-ig a 32. gyalogezredben szolgál. 1848. szeptember 3-án már a Nógrád megyei önkéntes nemzetõrzászlóalj századosa. Részt vesz Endrõdy János a Jellasics elleni harcokban. 1849 tavaszától az alakulatából szervezett 62. honvédzászlóalj századosa a VII. hadtestben. A szabadságharc után bujkál. 1851-ben hazatér birtokára. A kiegyezés idején a Nógrád megyei honvédegylet tagja. 1881-ben gazdaságát elveszíti. 1890-ben még szülõhelyén él. Utolsó ismert tartózkodási helye 1894-ben Eger.

Róluk emlékezünk meg néhány sorban, mint hálás utódok, eszmei örököseik, hogy nevük úgy ragyogjon történelmünk egén, mint egykor az a láng, mely a szívükben égett, tisztán, messzire világítva. 1849-es honvédzázló, a Habsburgok trónfosztása utáni korból, már a korona nélküli, úgynevezett Kossuth-címerrel

Komáromban. Végül százados ugyanitt a 203. honvédzászlóaljban. Késõbb ügyvéd, a debreceni honvédegylet tagja, az 1890-es évek elején a Szabolcs megyi honvédegylet alelnöke Nyíregyházán. Itt is van eltemetve.

Gracza Antal

1823-ban született Sülyekpusztán, Lukanénye mellett. Nemesi származású, magyar. 1848 tavaszán szolgabíróvá választják. Nevét rettegték a császáriak. Ott volt a honti mozgalmakban, híres gerillacsapatával részt vett a komáromi, a nagysallói, a szélaknai, a váci ütközetekben. A szabadságharc után tovább harcol. Kossuth után akart menni, de az Alföldön meggyilkolják. Apja Gracza

Krúdy Gyula

1823. december 27-én született Szécsénykovácsiban. Apja Krúdy János, földbirtokos és Nógrád megye várnagya. Magyar származású, római katolikus vallású. Jogot végez, majd hat évig a császári királyi hadseregben s z o l g á l . Ügyvéd, 1848 elején Nógrád megye aljegyzõjévé választják. 1848 augusztusától önkéntes a 7. honvédzászlóaljban, a drávai, Krúdy Gyula majd a feldunai hadtest kötelékében Jellasics ellen harcol. December 28-án hadnagy zászlóalja állományában a feldunai hadtest hadfelszerelési parancsnokságán Pozsonyban. 1849. februárjától fõhadnagy a 18. honvédzászlóaljnál

Gracza László,

Élt 58 esztendõt. Elhunyt 1889. július 1-én, Emlékét tartsa fönn honszerelme, munkássága, vasjelleme. Nyugvó porain legyen áldás, béke! János. Testvére Gracza Lajos, aki fõhadnagyként vett részt a szenttamási és a temesvári ütközetben, és vitézi éremmel a mellén hunyt el. Másik testvére Gracza Kálmán századosként esett el a piski-híd védelmében. Gracza László, a negyedik testvér is csak hosszan tartó fogság után tért haza. 58 éves korában hunyt el Sülyek-pusztán, 1889. július 7-én. Sírja ma is ott található.

Dessewffy Gyula

1824. október 29-én született Felsõzsolcán. Apja Dessewffy Tamás, közbirtokos nemes. Testvérei Dénes és Zsigmond, szintén részt vesznek a szabadságharcban, az elõbbi mint honvéd õrnagy, az utóbbi századosi rangban. Magyar származású, evangélikus hitvallású. Az eperjesi gimnáziumban végez. 1848 nyarától a Zemplén megyei lovasnemzetõrség fõhadnagya. Decembertõl a szabadságharc végéig Dessewffy Arisztid alezredes, ill. tábornok segédtisztje. E beosztásában 1848. február 4-tõl fõhadnagy, július 22-tõl pedig alszázados a 8. Koburg huszárezred létszámában. 3. számú érdemjellel tüntetik ki. A szabadságharc leverése után 1867-ben Nógrád megye törvényszéki ülnökévé választják. Nógrád megye Dessewffy Gyula h o n v é d e g y l e tének tagja. Késõbb az Elsõ Magyar Általános Biztosító felügyelõje Petõn. Feleségének, Zerdahelyi Izabellának (szül. 1832, megh. 1881) sírja ma is megtalálható a petõi temetõben. Õ maga még 1890-ben itt a honvédegylet tagja. 1893. november 27-én érte a halál. Õ maga Alsókubinban van eltemetve.

Hoitsy Sándor

1813-ban született Szécsénkén. Magyar származású. Jogot végez, közalapítványi ügyvéd Mislén. 1848 szeptemberétõl az Abaúj megyei önkéntes nemzetõrök fõhadnagya, 1849 februárjától századosa, a felsõtiszai hadtest kötelékében részt vesz a Schlik elleni harcokban. Március 16tól százados a második 7. honvédzászlóaljnál a bácskai hadtestben, majd a péterváradi várõrségnél. A kiegyezés után a fõvárosi honvédegylet tagja. A Pest megyei törvényhatóság tagjaként hal meg 1882-ben. Ipolydamásdon van eltemetve. Folytatás a Melléklet 4. oldalán

2/2004. m á r c i u s

MELLÉKLET

Kürtös

O R B Á N V I K T O R I P O LY B A L O G O N

Hazát a szülõföldön, nemzetet a hazában!

Bugár Bélának, az MKP elnökének meghívására március 5-én és 6-án felvidéki látogatáson vett részt Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke. A körútjuk során, március 5-én , az esti órákban megálltak Ipolybalogon, és megtekintették a Szent Koroná-s templomot. Orbán Viktor személyében elõször járt egykori, és reményeink szerint leendõ magyar miniszterelnök a Palócföldön. Lassan alkonyodott a márciusi szokatlanul zord és hideg pénteki napon, de az ipolybalogi ezeréves templom kapuján kívül és belül, az égig nyújtózkodó fenyõk árnyainak tövében, valami fensége-

A várakozás pillanatai sen tiszta örömmel, várakozással teli emberek tömege állt, halkan beszélgetve, nehogy megzavarják azon történelmi percek varázsának csendjét, amelyek Orbán Viktor, nemzetünk egykori miniszterelnökének érkezését elõzték meg. A nyolc gépkocsiból álló konvoj végül is öt óra tájékán gördült a templom bejárata elõtti parkolóba, ahol a kocsiból kiszálló vendégeket a jelenlévõk éljenzése és üdvrivalgása fogadta. A templomot körülvevõ kõfal mûemlék bejárati kapujánál a helyiek népviseletbe öltözött csoportja fogadta a hagyományok szerint kenyérrel, borral és sóval, majd a régió magyarságának nevében az MKP nagykürtösi járási elnöke, Hrubík Béla köszöntötte Orbán Viktort eképpen: „Õszinte, igaz szívvel, népem, a Palócok minden szeretetével köszöntöm Önt, Balassi Bálint, Madách Imre és Mikszáth Kálmán szülõföldjén, a több mint ezeréves haza eme

tündöklõ darabján, a Szent Korona árnyékában. Köszöntöm Önt a magam és a régió minden magyar p o l g á r a n e v é b e n ú g y, m i n t Magyarország egykori, és reményeink szerint leendõ miniszterelnökét. Dolgos, tisztességes emberek lakják ezt a földet. A két kezünk erején, és a hitünkön kívül mára már nem sok mindenünk maradt, talán csak egy bujdokló, csonka haza újjászületésének reménye. Ezt a reményt hozta el ma számunkra, mert érezzük és hisszük: jönni fog, jönni kell még egy jobb idõnek, mert a haza élni fog, míg egyetlen magyar szív dobban e tájon. Árpád népe nem lehet ebeknek martaléka. Nem dobjuk el a zászlót, nem tesszük le az é d e s a n y a - s z a v a k varázslatos erejû fegyverét, nem adjuk fel a szülõföld néha árván hagyott, szétlopkodott, de soha meg nem tagadott egyetlen talpalatnyi helyét sem, mert a zászló, a szülõföld és az édesanya-szavak is mi magunk vagyunk valamenynyien, akik õrzõn és féltõn állunk naponta a strázsán. Nem akartunk soha többet, mint amennyi jár, s ma sem akarunk csak egyet:

A vendégek fogadása

Hazát a szülõföldön, nemzetet a hazában! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Õrizze meg nekünk e megtaposott, de haldokló porában is tündöklõ haza reményét Magyarországról, édes hazánkról, ne feledkezzen meg szegény magyarokról. Mária népeként fogunk imádkozni Önért, hogy Szent István királyunk bölcsessége vezesse azon az úton, mely e nemzetet több mint ezer éven át megtartotta. Legyen úgy, mint régen volt. I s t e n h o z t a Ö n t a P a l ó c f ö l d ö n !"

Balogh Gábor, polgármester köszöntõ j e Õt követõen Balogh Gábor, Ipolybalog polgármestere üdvözölte a vendégeket, majd invitált mindenkit a zsúfolásig megtelt templomba. Felemelõ érzés volt, ahogyan a templomba lépve felhangzott a helyi, S z e n t K o r o n a K ó r u s elõadásában: H o l v a g y m a g y a r o k t ü n d ö k l õ c s i l l a g a ? Az oltár elõtt az ipolybalogi plébános, György Ferenc atya emelkedett szólásra szívet és lelket melengetõ szavaival. Köszöntõjében szólt a Szent Korona történelmi vonatkozásairól, majd kiemelte: „Nagyon sokan érezzük, ahogyan látjuk Önt nap mint nap, hogy

Kürtös lelket Önt belénk szavaival, fel m e r m i n k e t v á l l a l n i , m i n t 1 5 m i l-

Az ezeréves templomban l i ó m a g y a r m i n i s z t e r e l n ö k e . " Az üdvözlõ beszédek után O r b á n Vi k t o r szólt a jelenlévõkhöz. „Azért jöttem Önök közé, mert úgy érzem, úgy érezzük többen, kezdjük elveszíteni egy kicsit a hitünket, kezdjük lehajtani a fejünket. Elesetteknek, hitehagyottaknak tûnünk, ezért jöttem erõsíteni a lelkeket, a szíveket. Bugár Béla úr, az MKP elnökének meghívására két napot tartózkodunk itt, a Felvidéken. Azt a jó reménységgel fogant üzenetet szeretném átadni minél több itt élõ embernek, hogy véletlenül se eresszék búslakodásnak a fejüket, mert okuk volna, de azt szeretném kérni, hogy mégse tegyék. Kétségkívül nem jó híreket, sõt gyakorta rossz híreket kapnak idehaza Magyarország irányából, és gyakorta úgy érezzük, hogy amit sikerült az elõzõ esztendõkben felépítenünk, azt most mintha veszély fenyegetné. Az életünket leíró eseményeket sokkal inkább a fogyás, zsugorodás, csüggedés szavakkal jellemezhetjük, mégis azt szeretném mondani Önöknek, hogy ne veszítsék el a lelkesedésüket, ne adják fel mindazt, amit reményeink szerint valamikor a millennium évében az egész Kárpát-medence magyarsága megértett, amikor az ezeréves államalapítás és a magyar Szent Korona egész Kárpát-medencét betöltõ ünnepét ültük. Ne feledjék azt, hogy elsõsorban saját magukban bízhatnak. Kormányok jönnek,

MELLÉKLET mennek, de a magyar nemzet marad. Az a kérdés, hogy a kormányok jövés-menése közepette elég erõsek maradnak-e a mi közösségeink ahhoz, akár a hitbéli, akár a nemzeti gondolat köré, akár a magyar kultúra köré szervezõdött közösségeink, hogy megmaradjanak, és a nehéz idõkben is megtartsák a magyar nemzetet. Azt szeretném kérni Önöktõl, hogy higgyék el, két év múlva folytatni fogjuk azt, amit elkezdtünk. Egy erdélyi és egy komáromi egyetemünk már van, egy hidat már felépítettünk Esztergom és Párkány között, a szerb-horvát háborúban lerombolt templomokat már újjáépítettük, a kárpátaljai magyarokat már megsegítettük,

A Szent Korona Kórus Orbán Viktor társaságában Eszéken konzulátust nyitottunk, és a szlovéniai magyaroknak kultúrházat építettünk, és mondhatnám tovább ezeket a példákat. Nem szabad tehát feladnunk, mert egy biztos, ha feladjuk, hiába fúj másképp a szél, hiába állnak másképpen a csillagok, nem lesz, aki a lehetõségeket kihasználja. Ne adják fel a nemzeti újjáegyesítés és a határokon átívelõ nemzeti újraegyesítés programját és gondolatát, mert az megkezdõdött, és senki ember fia tõlünk ezt a gondolatot el nem veheti, palackba vissza nem parancsolhatja, mert különbözõ okoknál fogva, a nemzeti egység gondolata megérintette az emberek szívét, és meghozza majd az eredményét itt, a Felvidéken és Magyarországon is, és meg fogja hozni az Európa Unió parlamentjében is, ahol magyar nyelven, hamarosan közösen léphetünk majd fel az Önök által választott

3/2004. m á r c i u s magyar képviselõk, meg az anyaországban választott magyar képviselõk. Kicsit másképpen, mint ahogyan azt a szüleink meg az elõdeink több mint nyolcvan esztendõn keresztül gondolták, de mégiscsak eljön a pillanat, hogy ugyanabba a parlamentbe, ugyanabban az országházba fogunk képviselõket választani, és együtt fogunk majd dolgozni anyaországi és határon túl rekedt magyarok. Higgyünk hát önmagunk erejében, s abban, hogy amire képesek voltunk a múltban, újra képesek l e s z ü n k a j ö v õ b e n i s . E r r e k é s z ü ljenek fel. Isten áldja minden sorstársamat, legyenek erõsek, és k i t a r t ó a k !" A biztató és erõt adó gondolatok után Balogh Gábor polgármester megköszönte a jeles vendégeknek, hogy idõt szakítottak és megtisztelték a községet és a régiót látogatásukkal. A templomot elhagyva az alkony halványodó fényei csendben és magasztosan kapaszkodtak meg a búcsúzóul meglengetett nemzeti lobogókon. Mindnyájan éreztük, olyan államférfi járt közöttünk, aki reményt és hitet adott nekünk. Reményt, hogy merjük álmodni az álmainkat. Szerkesztõség

4/2004. m á r c i u s (Befejezés a 3. oldalról)

Horváth Valér

1821-ben született Petõn. Magyar, nemesi származású. Apja Horváth Dénes, ügyvéd. Evangélikus hitvallású. Jogot végez. Volt hadfi, Nógrád megye esküdtje, 1841-tõl 1845-ig a 32. gyalogezredben szolgál. 1848. szeptember 3-án fõhadnagy a Nógrád megyei önkéntes nemzetõrzászlóaljnál Ivánka õrnagy váci táborában, majd a feldunai hadtestben. 1849. január A Horváth család címere 27-tõl százados, a 2. zólyom-besztercei honvédzászlóalj 4. századának parancsnoka. Június 26-án százados az elõbbibõl alakuló 124. zászlóaljnál a Kmety-hadosztályban. 1890-ben a Hont megyei honvédegylet tagja, közjegyzõ Alsórakoncán. 1898-ban temetik el Hontfüzesgyarmaton.

Erdélyi János

1829-ben született. A szabadságharc idején a Württenberg huszárezredben harcolt. Honvédként szerelt le. 1903-ban halt meg. Ipolyvarbón van eltemetve. A nagykürtösi járás magyarsága a sírjánál emlékezik meg minden esztendõben az 1848-49-es szabadságharcról.

Sántha Péter

1806-ban született Nagycsalomján. Földbirtokos fia, magyar, nõtlen. Tizenhat évig a 32. gyalogezredben szolgál, a szabadságharc kitörésekor gazdálkodó Tinnyén. 1848 nyarán nemzetõr századossá választják. Október 10-én százados a Zomboron szervezõdõ 34. honvédzászlóaljnál. 1849 januárjától alakulatával a felsõ-tiszai hadtestben harcol. A hó végén megbetegszik és Debrecenbe kerül. Március 19-én százados a második 7. honvédzászlóaljban a bácskai hadtestben, majd a péterváradi várõrségnél. Ugyanitt teszi le a fegyvert szeptember 7-én. Az 1850-es években takarékpénztári hivatalnok Pesten. 1867-1872 között Pest megye fõpénztárnoka, a fõvárosi honvédegylet tagja. Tinnyei kisbirtokán hal meg 1879. március 2-án.

Gyürky Antal

1817. március 12-én született Felsõszelényben. Nemesi származású, apja Gyürky István Hont megye fõügyésze, földbirtokos. Gazdasági iskolát végez. Volt hadfi, 1834 és 1836 között a 3. huszárezredben szolgál. Késõbb jogot tanul. Hont megye fõjegyzõje, ismert gazdasági szakíró. 1848. június 19-én a 3. honvédzászlóalj hadnagyává nevezik ki, de leköszön. November 1-jétõl hadnagy, a HontNógrád-Esztergom megyei lovasnemzetõrség segédtisztje. Késõbb századosi rangban parancsõrtiszt Görgei tábornok mellett. 1849. május 26-án hadfogadó és szállítóházparancsnok Miskolcon. A szabadságharc után ismét Hont megye szolgálatába lép. A kiegyezés idején a megye honvédegyletének tagja. 1890. július 31-én hunyt el Dorogon.

Tamássy Domokos

1809-ben született Nagycsalomján. Kisnemesi származású, magyar, római katolikus. 1831-tõl nõs, felesége Czedel Teréz, két gyermek apja. 1828 - közvitéz, 1831 - tizedes, 1840 - õrmester a 3. Ferdinánd huszárezredben. 1848 nyarán részt vesz a délvidéki harcokban, szeptember 24-én a magyar Hadügyminisztérium hadnaggyá lépteti elõ. November 7-tõl fõhadnagy, 1849. január 12-tõl alszázados a szabadságharc oldalán küzdõ ezredénél. Március 18-tól fõszázados és a világosi fegyverletételig ezrede tartalék századának parancsnoka. Aradon sorozóbizottság elé állítják. 1867-68-ban a Zemplén megyei honvédegylet tagja.

Krúdy Kálmán

Palóc kereszt Erdélyi János ipolyvarbói sírjánál

Kürtös

MELLÉKLET

1826. február 23-án született Szécsénykovácsiban, Krúdy Gyula öccse. 1848 december 22-én nevezik ki alhadnaggyá. Becsülettel végigküzdötte a drámai másfél esztendõt. Világos után azonban kilátástalannak ítélte meg a helyzetét: börtön, vagy nyolcévi katonáskodás várt rá, otthon a sivár, reménytelen élet. A szabadabb világot választva, a szabadságharc leverése után nem tette le a fegyvert, és gerillacsapatával, amolyan nógrádi betyárként, még több mint 10 évig tartotta magát. 1861. november 28-án halt meg, Érsekvadkert határában egy pandúr lövése által.

Nagy Tamás honvéd sírja Inámban

Várady Sándor

1818-ban született Bussán. Magyar, római katolikus vallású. Jogot végez. Volt tizedes, 1838-tól 1848. szeptember 30-ig az 5. huszárezrednél szolgál Olaszországban. Október 14-én hadnagy a 12. Nádor huszárezred Csehországból hazatért osztályánál a feldunai hadtestben. November 11-tõl fõhadnagy, 1849. április 19-tõl alszázados ugyanitt a feldunai, majd a VII. hadtestben, ill. a K m e t y hadosztályban a borosjenõi fegyverletételA Várady család címere ig, augusztus 20-ig. 1867-68ban a Nógrád megyei honvédegylet tagja, Szécsényben él, vagyontalan, foglalkozás nélküli. Bóna Gábor könyve nyomán

2004. m á r c i u s (Befejezés az 8. oldalról)

akkor már magyar iskola sem lenne a községben. Erre nagyon büszke vagyok, és az egyik legszerencsésebb lépésemnek tekintem az életemben a mai napig. Sajnos egyre fogy a magyar gyerek, és érthetetlenül állok az elõtt, hogy pár kilométerre a magyar határtól, az új Európa kapujában, hogyan lehet eldobni egy olyan kincset magunktól, mint az anyanyelv. Fontosnak tartom, hogy az embereket meggyõzzem ennek a fontosságáról pozitív példákon keresztül. Nemrég egy szlovák iskolát végzett nyelvtanár került a helyi iskolába, aki kívülállóként állítja, hogy a magyar iskolába járó gyerekek fele annyi idõ alatt sajátítják el az idegen nyelvet az óráin, mint

A Jópásztortemplom azok, akik magyarként szlovák osztályba járnak, mert az utóbbiaknak több idõ kell ahhoz, hogy a szavakat többszörösen lefordítsák, mert azt végül mégis csak az anyanyelvükön értik meg. Ez egy kívülálló tapasztalata, és azért osztom meg mindenkivel, hogy okuljon belõle.

A községnek gazdag kulturális hagyományai vannak, mégis hiányolom a kultúra átütõ erejét. Hogyan látod ezt, és milyen terveitek vannak ezen a téren? Én is úgy ítélem meg, hogy

sokkal több lakozik az itt élõkben, mint amennyit a felszínre tudtunk hozni az utóbbi idõkben. Itt látszik az erõs magyar iskola hiánya, mert az identitástudat gyengülése a kultúra megtartásának a szükségességét is gyengíti. Az emberek, talán a napi gondok miatt, elsiklottak a kultúra erõsebb megjelenítése fölött.

Kürtös 9

Élettér Pozitív példaként említeném az ipolynyéki színjátszók tavalyi vendégszereplését, melynek sikere hónapokig beszédtéma volt a faluban. Az elõadás után helyi szinten is átütõ erõvel jelentkezett az ilyen típusú szórakozás igénye, úgyis mondhatnám, hogy egyfajta kulturális étvágyat gerjesztettek az ipolynyékiek az itt élõkben. Természetesen az országos hírû lukanényei citerazenekarunkra mindnyájan büszkék vag y u n k . Ta v a l y mintegy nyolc helyen léptek fel a régióban óriási sikerrel. Már az idei évre is kaptak elõzetesen meghívásokat Erdélybe, Magyarországra és a régió számos községébe. Mindenféleképpen szeretném megerõsíteni a helyi kulturális életet, mert ez erõsíti a közösségi szellemet. Mûködik a községben egy jónevû popzenekarunk is, mely egyre több helyen lép fel. Egyszerû polgárként mindig irigyeltem, hogy a környezõ magyar falvakban Csábon, Ipolynyéken falunap vagy szüreti ünnepélyek keretén belül együtt él, lüktet a közösség. Elhatároztuk, hogy augusztusban mi is tartunk egy nagyszabású falunapot, és ezzel hagyományt szeretnénk teremteni.

ezért nem említek neveket, de nagyon sok támogatást kapunk helyi szinten a sportra, gyermeknapra és van egy már hagyományos vállalkozók bálja is, melyet teljes mértékben õk szerveznek minden évben.

A régióban hagyományosan jó neve van a nényei futballn a k . Milyen az utánpótlás? Valóban, a sportnak a községben kiemelt helye van. Lukanénye 26 éve játszik kerületi bajnokságot, amit a járásban rajtunk kívül csak Nagykürtös mondhat el magáról. Nagy hangsúlyt fektetünk az utánpótlásra is, mert e nélkül ezek az eredmények nem tarthatók. Minõsített szakvezetõink vannak, a sportpályánk gyönyörû, megfelelõ fedett lelátóval és szociális helységekkel, öltözõkkel ellátva. Terveim közé tartozik, hogy ezt a sportlétesítményt kosárlabdapályával és teniszpályával bõvítsük úgy, hogy azt télen jégpályává lehessen átalakítani.

Választási programodban milyen tervekkel szólítottad meg a lakosokat?

nénk egy korszerû tornatermet építeni, és a sportnál a már említett fejlesztéseket véghezvinni. Szeretnénk, ha községünk a Honti Borút keretén belül bekapcsolódna a falusi turizmusba, a régi kastély felújításával pedig szálláshelyek kialakítását tervezzük. Van egy 38 hektáros halastavunk a horgászat szerelmeseinek, tehát sok minden adott ahhoz, hogy a pihenni és kikapcsolódni vágyók magtalálják nálunk a számításaikat.

Végül egy szokatlan kérdés. Üzenet, haza. Mit üzensz, mint ember, a lukanényeieknek? A kérdés csodálatosan szép. Üzenem haza, hogy az otthont ne hagyjuk elveszni. Szeretném, ha az emberek kicsit önmagukba szállva elgondolkodnának az élet értelmén, hogy mik is azok a valós értékek, amelyek fontosak ebben a világban. Mennyit ér a pénz, a siker, a külsõségek, és mennyit ér a család melege és szeretete? Mennyit ér a szülõföld, az anyanyelv, a haza, s hogy kinek mit jelentenek ezek a fogalmak? Õseink nyomában járva, az õsi földbõl táplálkozva megtehetjük-e azt, hogy a legnagyobb kincsünket, az anyanyelvet és a szülõföldet bizonytalannak tûnõ esélyekért elcseréljük. Üzenem

Lukanényében mûködik a helyi Vállalkozók Szövetsége, ami kuriózum a környéken. Tudtok ebbõl profitálni mint közösség? A Vállalkozók Szövetségének gazdag múltja van itt, amíg nem lettem polgármester, én is mûködtem, mint vállalkozó benne. Nagyon jó kapcsolatokat építettünk ki a Szlovák Vállalkozók Szövetségével, amikor többször is gyûjtést szerveztünk a kárpátaljai árvíz idején. Ezen keresztül ismerkedtünk meg több, mára már befolyásos vezetõvel, akik segítettek nekünk többek között abban, hogy Lukanényében az elmúlt évben 9 millió korona értékben aszfaltszõnyeget húztunk a községen keresztül vezetõ fõútra. Nem szeretnék senkit közülük megsérteni,

A helyi alapiskola épülete Legnagyobb sikeremnek tartom, hogy a községi utat sikerült leaszfaltozni, valamint, hogy sikerült befejezni és átadni a már régebben elkezdett szociális bérlakásokat, így nyolc fiatal családot juttatunk otthonhoz. Felszámoltuk a község körül lévõ illegális szemétlarakatokat. Nagy terveink vannak a helyi iskolával, melyhez szeret-

haza, hogy legyünk õszintébbek egymáshoz, próbáljuk meg tisztelni és elviselni egymást, s talán így könynyebb lesz az életünk, mert mint a nóta mondja: Az élet úgyis tovaszáll...

Köszönöm a beszélgetést! Hrubík Béla

Kürtös 10

2004. m á r c i u s

Kultúra

nálunk! Kiemelhetjük, nagyobb mérettel írM A G YA R Í R Á S hatjuk ugyan az általunk kiemelésre szánt s A r I s A v o r szókezdû betûket, de ez nem hagyományos. A rovásírásban az egyetlen nehézSorozatunkat a rovásírás alapfogalséget a K betû jelenti. Régi emlémaival folytatjuk. Elõször vizsgáljuk meg a rovás ill. keinkben elõfordul K és k alakban rovásírás szavunk jelentését! A rov á s is. Mindkettõt ismernünk kell, fõleg ha valamely kemény felületbe (fa, kõ) régi szöveget akarunk olvasni, de javakéssel, bicskával, vésõvel történõ be- soljuk, hogy csupán a k jelet vésés, karcolás. A rov á s í r á s tollal, használjuk K betûként. A magyar betûkészletbe nem tarceruzával, ecsettel történik valamely felületen. A rovás és a rovásírás is tozó betûket így használjuk az idegen többnyire egyenes szárú betûkbõl áll, szavakban: amely onnan ered, hogy hajdanában, Q = KV W = V X = KSZ Y = I amikor a fára rovás történt, a bot szé- Például: lessége adta a méretet. A rovásírás mucnivka Aquincum szép, mutatós, díszítésre is alkalmas, ztravk Quartz amely a jelek egyforma nagyságából iNElessev Wesselényi adódik. iyskat taxi A rovásírást jobbról balra írjuk, ieClQk Kölcsey – mert legrégebbi és legtöbb hiteles rovásemlékünkön így öröklõdött ránk. Helymegtakarítás céljából rovóink A szavakat régen pontokkal válaszr ö v i d í t é s t is használtak, amely legtották el egymástól, ma szóközöket hagyunk, és ugyanazokat az írás- gyakrabban az E magánhangzó kihajeleket használjuk, mint a latin betûs gyását jelenti. Pl.: a BENEDEK név írásnál. Kis- és nagybetût nem hasz- mint BNDK jelenik meg, azaz: k d n b

Miért szeretek én vesszõseprût vásárolni? Gyermekkoromban, mikor még Zsélyben poros utcák voltak, az apám megkövetelte tõlünk, gyerekektõl, hogy szombaton az udvart és az utcát a ház elõtt seperjük fel. Nem mindig volt ez kedvemre való, de fõleg akkor nem, ha nekem kopottabb seprû jutott, amivel nehezebben ment a fontos mûvelet elvégzése. Mikor aztán már saját kenyeremet ettem, vettem is mindig vesszõseprût, ha árultak, mert hát én azt gyakorlatból tudom, hogy mennyire fontos a jó seprû egy háztartásban. Közben eszembe jut az akkori világnak rég elmúlott kedves képe, ahogy a szomszéd Margit néni utcasöprés közben megkérdezi (mert õ is szombaton délután söpörte az utca ráesõ felét): - Hogy megy a tanulás? Elmúlt-e már anyád hátfájása? Abban az idõben ugyanis még az volt a szokás, hogy az emberek törõdtek a falu képével és egyéb dolgaival, és törõdtek egymás sorsával is. Sorakoznak a kedves gyerekkori emlékek, a gondolatok szétszóródnak, és ebbõl biztosan tudom, hogy megöregedtem. Mert hát én másról akartam írni. Arról, hogy szeretek vesszõseprût vásárolni. Örülök, ha meglátom az idõs cigány bácsikát seprûkkel a hóna alatt a kapunál, veszek is a portékájából, mert tetszik nekem. Odakínálja, és én választhatok, melyik a jobb. Még alkudhatnék is az árán, de nem szoktam. A végén elköszön, és még jó egészséget is kíván hozzá, és mindketten elégedettek vagyunk. Ehhez képest a hipermarketben vásárolni szegényes silányság. Ez az ember átmentett valami fontos és jó dolgot a régi világ értékeibõl, melyek sok generáción át fejlõdtek ki. Gondolkodik és tesz a saját boldogulásáért az adott lehetõségek keretén belül. Nem neheztel a rossz demokráciára, sem a cigányság negatív megkülönböztetésére. Veszi a knajpot, vágja a vesszõt, köti a seprût, és házal vele. Benne nem tett kárt a kommunista világ ideológiája, és nem is kell neki a modern, sokcsillagos közös Európáról elõadást hallgatni, mert van benne - ahogy azt falun mondják - emberi tartás. Tudom, seprûkötésbõl nehezen tud majd autót venni, vagy a Kanári-szigetekre elutazni. De nem kell neki havonta a munkanélküli segélyt sem várni, hogy megvegye a mindennapi betevõ falatot. Viszont sokan irigyelhetnék tõle azt a jó érzést, amikor az elvégzett munka után este megszámolja aznapi keresetét... Ezért, amikor új seprûmet a helyére teszem, gyorsan valami hasznos munka után nézek, mert szégyellem a lustaságomat. Bõhm

Kihagyható egyéb magánhangzó is, ha több van belõlük, ilyenkor azonban az elsõt ki kell írni, pl.: TAVASSZAL rövidítve TAVSSZL, azaz lSSvat. Végül a rovásbetûk összeróhatók, vagyis ligatúrák képezhetõk belõlük. L i g a t ú r á k csak és kizárólag az õsmagyar rovásírásra jellemzõek. Ezzel rovásírásunk „nyelvtani“ részét át is vettük. Ugye, milyen könnyû a rovásírás? 2. feladvány: Fejtse meg, vagyis olvassa el és írja meg nekünk március 28-ig az itt látható ligatúrát! Segítségül: egy nõi nevet rejtettünk el az összerovásban. A megfejtõk között a Palóc Társaság ajándékkönyvét sorsoljuk ki, és küldjük el a szerencsés megfejtõnek. Megfejtés. Az 1. feladványban régi himnikus énekünk kezdõsorát – Boldogasszony anyánk, égi nagy patrónánk – rejtettük el. A helyes választ beküldõk közül Lõrinczné Z. Saroltának kedvezett a szerencse. Gratulálunk! A Palóc Társaság ajándékát postán küldjük el.

Rovatvezetõ: Urbán Aladár

BÁL BÁL UTÁN Tájainkon sem múlt el bálok, vigasságok nélkül a farsang idõszaka. Ezekben az ínséges idõkben legtöbb helyen jótékonysági céllal tartottak zenés összejövetelt. Így volt ez Ipolykeszin is, ahol a már hagyományosnak számító óvodabál teljes bevételét az óvoda szükségleteire fordították. Hasonlóképpen Inámban is a szintén hagyományokkal rendelkezõ szülõk báljából származó anyagi haszon az óvoda és a kisiskola támogatására irányult. Így volt ez Ipolybalogon, Ipolynyéken és Lukanényén is. Bussán a helyi katolikus templom tornyának felújítására szánták az idei jótékonysági bál bevételét is.

Bálkirálynõt is választottak Tavaly késõ õsszel Tóth Domonkos püspök úr szentelte újra Kõkesziben a kívül-belül szépen felújított templomot. Mivel szükséges még egy-két kisebb utómunkát elvégezni, a helyi egyházközség Dobos Péter esperes-plébános ötlete nyomán úgy döntött, hogy jótékonysági bált szervez, melynek teljes bevételét a munkálatok költségeire fordítja. Január utolsó szombatján az esti, vasárnapi érvényû szentmise után kezdtek gyülekezni a bálozók a helyi impozáns mûvelõdési házban. Mintegy kétszázötvenen foglaltak helyet a teremben, ahol a csábi Szeder Fábián Dalegylet színvonalas nyitóprogramját követõen Mede Károly csábi lelkipásztor köszöntötte a keresztény szellemiségû rendezvény résztvevõit. Az est fénypontjának számított a bálkirálynõ-választás. A jelöltek rövid bemutatkozás után bibliai témájú kérdésekbõl álló tesztlapot töltöttek ki, majd egy játékos ügyességi vetélkedõ feladványaival kellett minél sikeresebben megbirkózniuk. Aki a háromfordulós versenyen legtöbb pontot gyûjtött össze, az szerezte meg a bálkirálynõ megtisztelõ címet. Nos, a zsûri döntése alapján erre a kõkeszi Tóth Anett postai tisztviselõ bizonyult a legalkalmasabbnak. Természetesen õt illette meg az értékes vallási tárgyú ajándékcsomag is, de a vetélkedõ többi résztvevõje sem távozott üres kézzel. Feltétlenül szükséges megemlíteni Dovicsin József nevét, aki oroszlánrészt vállalt magára a jótékonysági bál megszervezésébõl és azokat a magánvállalkozókat, községi hivatalokat, akik és amelyek értékes tomboladíjakat ajánlottak fel a rendezvény támogatására. - bgy -

2004. m á r c i u s (Befejezés az 6. oldalról)

A helyi magyar kisiskola 1974-ben zárta be kapuit. Jelenleg csak szlovák kisikola mûködik. Nem ellentmondásos ez egy magyar többségû faluban ? Az akkori pártvezetés erõs lobbijának köszönhetõ, hogy a magyar gyerekek szlovák iskolába járnak, mert jobban tudnak úgymond érvényesülni, és a mai napig nehéz ezen változtatni, bár történtek már erre kísérletek. Ami viszont öröm, hogy tavaly megtört a jég, és hosszú idõ után újra van magyar elsõse a falunak, õ Lukanényébe jár, és úgy néz ki, hogy szeptembertõl újabb három gyereket küldhetünk magyar iskolába. Ez a pozitív példa remélem felébreszt másokat is, mi oda fogunk figyelni rájuk, segítünk nekik, mert a magyar gyermek magyar iskolába való. Mi mindig is Balassagyarmat vonzáskörzetéhez tartoztunk, hiszen sokan oda jártak iskolába, piacra, munka után, rokoni, baráti szálak fûztek az ott élõkhöz. Remélem, hogy május elseje után, amikor belépünk az Európai Unióba, ezek a szálak még szorosabbak lesznek.

Nemcsak polgármester vagy, de közéleti ember is. Hosszasan lehetne felsorolni, miben tevékenykedsz még. Lehet-e még a szekérre pakolni? Valahol azon a határon vagyok, hogy már nem lehet többet vállalni tisztességesen, mert a polgármesteri poszt is egész embert igényel, és akkor még hol van a megyei képviselõi munka, ahol most döbbenünk rá, hogy mennyi plusz energiát igényel. A jövõben, szerintem, ezt is profi politikusoknak kell majd végezniük, egész állásban, mert különben nem

Élettér tudunk eleget tenni az elvárásoknak. Ezt a véleményt osztják a szlovák kollégáink is, õk ugyanúgy leterheltek, mint mi. Ezen változtatni kell. Néha 25 órát kellene dolgozni, hogy a felvállalt feladatokat el tudjuk végezni, de ez fizikai képtelenség. Szeretnénk a régióba valami nagyobb vállalkozást behozni, de egyelõre a nagyobb cégek elkerülik ezt a vidéket. Ezen el kellene gondolkodnia a kormánynak is. Milyen a helyi kulturális élet, sportélet? Gyurcsek László közös barátunk halálával, aki szívvel-lélekkel csinálta, segítette a kultúrát, nagy veszteség ért minket, és akik rész vettek, vesznek ebben, mint Péter Józsi, lassan kiöregszenek, ezt érezzük. Érezzük a magyar iskola hiányát is, de az emberek közömbössége is hozzájárul ehhez. Tavaly sikerült a községben állami támogatással egy Teleházat berendeznünk. Ennek vezetõje Fridrich Erzsébet, aki Leszenyérõl jár be dolgozni, próbálja a fiatalokat bekapcsolni egyfajta kulturális életbe. Karácsonykor sikerült feleleveníteni a betlehemezést, a falunapokra is igyekeznek valamival elõrukkolni Péter Józsival együtt, aki az Apátújfaluért Polgári Társulás elnöke is egyben. Jelenleg is egy esztrádmûsorral készülnek a farsangi idõszakra. Jövõre lesz 100 éve annak, hogy Apáti és Újfalu egyesült. Errõl is szeretnénk méltóképpen megemlékezni. 2002-ben nyitottunk egy falumúzeumot, mely nagyon szépen be van rendezve. A múzeum gondnoka Smidt Lajos, akinek szívügye a tájház. A sportnak a faluban mindig nagy hagyományai voltak. Futballcsapatunk a járási bajnokságban az elsõ helyen telel. A szervezet vezetése saját maga teremti elõ a pénzt a mûködéshez, vállalkoznak, a községnek csak minimálisan kell hozzájárulni a kiadásaikhoz. A kultúrház elõtti parkban egy nagyon szép Szent István-szobor található. Ki

készítette és mikor avattátok fel? A szobrot az önkormányzat finanszírozta, és a millenniumi ünnepségek keretén belül állítottuk fel. A szobor alkotója Krisztiányi Sándor budapesti szobrászmûvész, aki mûkõbõl készítette el a szobrot, melyet 2001-ben avattunk fel Szent István napján. Azóta minden évben ekkor tartjuk a falunapot. Miért éppen Szent István? Egyrészt azért, mert államalkotó királyunk volt, másrészt pedig szeretnénk, ha az emberek, ahogy járnak-kelnek a faluban feltekintenének rá, és elgondolkodnának, hogy mit is jelent õ a magyarok számára. Szeretnénk, ha a jelenléte megerõsítené a hitet az itt élõkben, és hátha ez lesz az, ami segít minket elmozdulni, akár a magyar iskola ügyében is.

Milyen a helyzet a vállalkozások tekintetében a községben? Több mint 20 vállalkozást jegyzünk a faluban, ami jónak mondható. Ezek közül említhetném a nagyobbakat, mint Saranko József, Hegedûs József, Básti Józsefné, Básti János, Hecsei János, Ïuríková Jana. Természetesen besegítenek a helyi rendezvényeinkbe. Mik a terveitek a jövõt illetõleg? Szeretnénk befejezni a közmûvesítést, és a vízvezetéket megépíteni 2005 végéig. Természetesen ezek a munkálatok a helyi úthálózatot megrongálják, így azt is fel kell majd újítanunk. Az elkezdett községi lakásokat át kell adnunk, és ha lesz érdeklõdés, lehet, hogy újakba kezdünk. Szeretnénk a tábor õrzését is megoldani a

Kürtös 11 helyi vállalaton keresztül egy õrzõ-védõ szolgálat felállításával, ami újabb munkahelyeket teremtene. Tavaly részt vett a vállalatunk az alsósztregovai Madách-síremlék felújításában, és ha sikerül megszereznünk a megbízást, jó eséllyel pályázhatunk a szklabonyai Mikszáth- emlékház tetõszerkezetének a felújítására is. Egyre nagyobb a konkurencia, és csak a jó minõségû munkával lehet versenyben maradni. Nagy, de szép kihívás ez számunkra. Szent István azt az üzenetet hagyta ránk intelmeiben, hogy csak a másokat megbecsülni és befogadni tudó nemzetnek van esélye a megmaradásra. Több mint ezer éven keresztül megfogadtuk ezt. Megálljuk ezzel a helyünket az új Európában is? Nagyon nehéz erre röviden válaszolni, de egyben nagyon szép is, amit el lehet és el kell ennek kapcsán mondani. Szent István hagyatéka mindannyiunk számára a remény és a hit. Amikor már nem tudott kihez fordulni, elkeseredésében Szûz Mária oltalmába ajánlotta országát és népét. Ezzel azt üzente mindnyájunknak, hogy ha van elég erõs hitünk és elszántságunk, akkor minden bajból találunk kiutat. Ez a kiút önmagunk vállalása, nyelvünk és nemzetünk szeretete és nem feladása semmilyen körülmények között. Intelmeiben úgy fogalmazta ezt meg, hogy legyünk hûségesek, önzetlen és áldozatos munkásai a nemzet érdekeinek, hogy elhatározásainkból és tetteinkbõl áldás, boldogság és régi dicsõség szálljon a magyar hazára. Így legyen! Köszönöm a beszélgetést. Hrubík Béla

Múlt számunkban a technika ördöge folytán hibásan jelent meg az Apátújfalut bemutató cikkünk, ezért most az egészet újból leközöljük a 6.és a 11. oldalakon. Az érintettek szíves elnézését kérjük.

12 Kürtös

Oktatás

„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.“

B E M U TAT J U K I S K O L Á N K AT Az Ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola és Óvoda a környék egyedüli teljes szervezettségû magyar iskolája. Tanulóink létszáma a 2003/2004-es tanévben 75. Jelenleg hét Ipoly menti községbõl látogatják a gyerekek iskolánkat. 2002. július 1-jétõl az óvoda és az iskola közös igazgatóság alá tartozik. Hét tanteremben oktatunk, ebbõl az egyik a számítástechnikai szaktanterem, de rendelkezésünkre áll még egy tornaterem, iskolai étkezde, valamint pedagógus- és diákkönyvtár. Az oktató - nevelõ munka színvonalát szakképzett pedagógusok biztosítják. 2000. június 1-jétõl az Ipolyvarbói Alapiskola ünnepélyes keretek közt felvette Palócföld híres szülötte, Mikszáth Kálmán nevét. A tanítás terén a legjobbra törekszünk, nem zárkózunk el a legújabb módszerek alkalmazásától, minden újra nyitottak vagyunk. A jó anyanyelvi tudás mellett az idegen nyelvek színvonalas megismertetését szorgalmazzuk. Ennek érdekében vezettük be az 1 - 4. osztályba az angol nyelv tanítását játékos program segítségével. A felsõ tagozaton pedig multimediális CD-ROM-ok segítségével igyekszünk tökéletesíteni a nyelvek elsajátítását. Az angol nyelv tanítása mellett a számítástechnikai ismeretek fejlesztését tartjuk még meghatározónak és a XXI. századi iskola egyik legnagyobb kihívásának. Iskolánkban már 2000-tõl oktatjuk szakkörként a számítástechnikát. 2002 júniusától részesei vagyunk az INFOVEK programnak, amely iskolánkat a már meglévõ négy számítógép mellé újabb hat géppel látta el. A program része, hogy ingyenes multimediális pragramokkal látnak el minket, amelyek lehetõvé teszik az egyes órákon a tananyag hatékonyabb elsajátítását. Így például a szlovák nyelv, magyar nyelv, matematika, fizika, történelem, kémia, természetrajz tanításában nyújtanak segítséget, a kisebbek számára pedig játékos készségfejlesztõ programok állnak a rendelkezésünkre. 2002 decemberétõl az Internet is hozzáférhetõvé vált tanáraink és diákjaink számára. Tanulóink eredményesen kapcsolódnak be a különbözõ versenyekbe. Hagyományosan szép sikereket érnek el a vers- és prózamondó, valamint a mesemondó, képzõmûvészeti, történelmi, sportversenyeken és pályázatokon is. A diákjaink országos, sõt az országhatárokan átnyúló megmérettetéseken is az elsõk között végeznek. Végzõs diákjaink minden gond nélkül évek óta sikeresen felvételiznek a kiválasztott középiskolákba és szaktanintézetekbe, és jól érvényesülnek a továbbiakban. Mindezen sikerek a gyerekek tehetségén kívül a pedagógusaik odaadó, lelkiismeretes munkájának köszönhetõek, hiszen ez az igazolása annak a többletmunkának, amelyet iskolánkban a pedagógusok vállalnak. Iskolánk kulturális élete is igen gazdag. Immár negyedik éve hagyományosan sor kerül a Mikszáth-napok megrendezésére. Nem feledkezünk meg a jeles ünnepnapokról, emléknapokról sem. A napközi otthon keretein belül évek óta sikeres színjátszó munka folyik. A kis diákjaink nagy lelkesedéssel készülnek a különbözõ megmérettetésekre, amelyeken mindig szép sikereket érnek el. Az alapítványok támogatásának köszönhetõen iskolánk tanszerekkel, segédeszközökkel való ellátása a környék iskoláihoz viszonyítva a legjobb. Megmaradásunk és szellemi gyarapodásunk egyik éltetõ ereje az iskola - az anyanyelven történõ oktatás. Ne fosszuk meg gyermekeinket gyökereink, hagyományaink, népünk történelme, kultúrája megismerésének lehetõségétõl, hiszen: „Azt a lelket és nyelvet, melyet rövid idõre örökbe kaptunk, új szellemmel vértezve, csorbítatlanul át kell adnunk utódainknak, ez a küldetésünk....“ Chudý Erzsébet Várjuk a többi iskola és óvoda bemutatkozó írását.

2004. m á r c i u s

Oktatatási fórum a Palócföldön Immár hagyományosan, a P a l ó c Tá r s a s á g szervezésében, 12. alkalommal került megrendezésre a palócföldi pedagógusok találkozója. Az idei esztendõ házigazdái a lukanényeiek voltak, akik, becsületükre legyen mondva, nagyon kitettek magukért, és egy szívélyes otthonná varázsolták erre a néhány órára a helyi, egyébként belülrõl is nagyon tetszetõs helyi kisiskolát. A pedagógusokon kívül természetesen jelen voltak a régió polgármesterei, egyházi képviselõi, valamint közéleti személyiségei, akiket Urbán Aladár, A Palóc Társaság elnökének bevezetõje után a házigazda, Lukanénye polgármestere, Kuzma Zoltán köszöntött. A találkozót megtisztelte jelenlétével RNDr. Balázs Péter, a Nagykürtösi Körzeti Hivatal elöljárója is, aki mellesleg kitûnõ számítógépes szakemberként elõadást is tartott a délután folyamán az iskolai számítástechnika fortélyairól. Kétségkívül a jelenlévõk legtöbbje Szigeti László oktatásügyi államtitkár elõadását várta, mivel jelenleg nagyon sok bizonytalanság tapasztalható az oktatási intézményeink finanszírozásában. Öröm az ürömben, hogy a Szlovák Kormány az MKP javaslatára visszavonta a sokat vitatott tandíj bevezetésének tervét, ami egy idõre megnyugtatja a fõiskolai hallgatókat. Õt követõen Czímer László, a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának szakmai fõtanácsadója vázolta az anyaországi oktatási intézmények helyzetét, majd Zamatócky László a Meló-Diák Taneszközcentrum Kft. ügyvezetõ igazgatója a korszerû taneszközökrõl tartott elõadást, majd bemutatót is a segéd- és szemléltetõeszközbõl. A program ezután külön tantermekben és csoportokban szekcióülésekkel folytatódott, majd az ülésvezetõk beszámolói után kellemes hangulatban ért véget. Csak remélni tudjuk, hogy ez a szép és hasznos rendezvénysorozat nem az utolsó volt a sorban, és jövõre ismét véleményt cserélnek az iskoláink jövõjét kezükben tartó felelõs személyiségek. HB

Nálunk is zajlik az élet.... Községünk, Ipolykér a palócok lakta Nógrád megye kis faluja. Alig 330 lelket számláló kisközség. Iskolája nincs, de szorgalmas és vidám gyerekek annál inkább akadnak a faluban. Ezt bizonyították már nem egy alkalommal. A 2002-es évben „Zúgj március“ címmel emlékeztek meg az 1848/49-es szabadságharcról. Ugyancsak 2002 szeptemberében mutatták be Devecsery László „Csodatévõ fakéreg“ címû mesejátékát. Ez a szorgos, vidám gyereksereg a karácsony varázsát sem akarta elszürkíteni, így ismét összedugták a fejüket, és vidám mûsorral köszöntötték a Télapót. A 2003-as év sem volt eseménytelen. Augusztus 15én avatták fel azt az emlékmûvet, melyet az I. és II. világháborúban elesettek emlékére állíttatott a falu. Az ünnepélyes emlékmûavatás szentmisével kezdõdött, melyet Budai Károly esperes úr celebrált. Tavaly decemberben is szép karácsonyi összeállítással lepték meg a falu lakosságát. Gallos Hilda

2004. m á r c i u s

Kürtös 13

Hitélet

VA S M I S É S PA P Megnövelted életkoromat én pedig hálát adok majd Neked (Zsolt 70.) Vasmiséjére a zsoltáros egyszerû szavainál nem is találhatott volna kifejezõbb jelmondatot Dombi Ferenc szentszéki tanácsos, nyugalmazott eseperes-plébános. Áldásos, tevékeny, de küzdelmektõl, nehézségektõl sem mentes papi szolgálatának talán nem is remélt, ám Isten kegyelmébõl megadatott szép jubileumához érkezett, amikor február utolsó vasárnapján, nagyböjt elsõ vasárnapján vasmiséjét tartotta elõbb az inámi, utána pedig az ipolynyéki templomban. Rendíthetetlen hittel és igaz szolgálattal megélt papi pályának 65 évébõl eddig 41 évet töltött legutolsó állomáshelyén, az ipolynyéki plébánián, ahonnan 2001-ben vonult nyugdíjba, de mind a mai napig kisegít a helyi, valamint a pap nélkül maradt kõkeszi és nagycsalomjai plébánián és azok filiáléin a hívõk õszinte szeretetétõl és tiszteletétõl övezve. Dombi Ferenc tanácsos urat Inámban bemutatott hálaadó szentmiséjén elsõként paptársa, a község szülötte, mons. Lénár Károly nyugalmazott esperes-plébános köszöntötte meleg szavakkal. Ezután Nagy József polgármester méltatta a jubilánsnak az inámi hívek és templomuk érdekében végzett tevékenységét, majd az egyházközség nevében Csáky Ferenc templomatya tolmácsolta a hívek köszönetét és háláját, Siket Ildikó pedig egy szép vers kíséretében nyújtotta át a hála virágcsokrát a vasmisés lelkipásztornak. Ipolynyéken a plébániatemplomban tartott ünnepi szentmisén Dobos Péter esperes-plébános köszönte meg elsõnek elõdjének eddigi papi szolgálatát, a község nevében Tóth István polgármester, az egyházközség részérõl Hodák Ferenc és Trencsényi Tibor templomatyák köszöntötték a korához képest jó

egészségnek örvendõ tanácsos urat, de a ministránsok sem maradtak ki a köszöntõk sorából, legvégül pedig az Angyalszív gyerekkórus szép énekekkel örvendeztette meg a nem mindennapos ünnepéhez érkezett lelkiatyát. Dombi Ferenc 1915. január 4-én született a magyarországi Csépán. 1939. február 26-án szentelték pappá az esztergomi bazilikában, komáromi és budapesti káplánkodása után került plébánosnak Õrsújfalura, onnan pedig 1963-ban Ipolynyékre vezetett az útja, ahol hosszú ideig kerületi esperesként is mûködött. Bár nincsenek pontos adataink arról, de biztos, hogy több százra, ezerre tehetõ azoknak a száma, akiket az elmúlt hat és fél évtized papi szolgálata alatt a keresztség szentségében részesített, akiket felkészített az úr Jézussal való találkozásra az elsõ szentáldozásban, majd a bérmálás szentségének felvételére. Ugyancsak sokra tehetõ azoknak a száma, akik szentségi házasságkötéskor az õ jelenlétében mondták ki a boldogító igent, de semmivel sem kevesebb azoknak a száma, akiknek ott állt a koporsójánál az egyházi végtisztesség megadásával, vigaszt nyújtva a gyászolóknak. És megszámlálhatatlanul sokszor hangoztak el a gyenge és esendõ ember lelkének megkönyebbülésére feloldozó szavai a gyóntatószékben, és hány beteg, idõs embertestvérünket látta el szent útravalóval, a betegek szentségének kiszolgáltatásával. És mennyi dicsérõ, magasztaló, vagy kérõ, engesztelõ, köszönõ és hálaadó ima szállt fel ajkáról híveiért is az égiek felé. Kívánjuk Dombi Ferenc szentszéki tanácsosnak, nyugalmazott esperes-plébánosnak, hogy jó erõben és egészségben még sokáig szolgálhasson és maradhasson szeretett nyája körében! Bodzsár Gyula

VOLT EGYSZER EGY PAPLAK A katolikus egyházban a növekvõ paphiány következtében bizony egyre több plébániahivatal betöltetlen. Hatványozottan tapasztalható ez a jobbára magyarok lakta falvakban. Példákért nem kell messzire menni, hiszen járásunk déli térségében jelenleg négy (Szécsénke, Kõkeszi, Nagycsalomja, Bussa) parókia árválkodik gazdátlanul. Ezek az épületek legalább még állnak, van remény, hogy egyszer majd pap is kerül a plébániára. Ez azonban már nem mondható el a felsõzellõi paplakról, amely teljesen eltûnt a föld felszínérõl.

Amikor a múlt század 90-es éveinek elején jártam a faluban, mit mondjak, sokkoló élményben volt részem. A mûemlék katolikus templom tõszomszédságában álló lelkészség épületének ajtajait tárvanyitva, ablaküvegeit betörve találtam, az épület környékét felverte a gyom. Ám, amit bent, az egyes helyiségekben láttam, az egyenesen felháborító volt. Az egyik szobában, pl. tépett, gyûrött miseruhák, stólák, templomi zászlók hevertek a padlón, míg a szomszédos teremben papírtenger fogadott. A padló terítve volt ilyen-olyan iratokkal, okmányokkal, melyek között 100-200-300 évvel ezelõtt nyomtatott latin, német és magyar nyelvû egyházi könyvekbe, prédikációgyûjtemé-

nyekbe botlottam. Majdnem hasonló kép fogadott a következõ helyiségben, annyi különbséggel, hogy ott miseruhák és könyvek feküdtek a földön. Helybeli alkalmi kísérõm elkeseredve mesélte, hogy az értékesebbnél értékesebb könyvek egy részét a gyerekek az ablakon keresztül kidobálták, és csak erélyes felszólításra vitték vissza azokat az épületbe. De nem másnap vagy harmadnap, hanem csak hetek múltán. Hogy a napsütötte, esõ áztatta kötetek milyen állapotban kerültek újra fedél alá, ugye azt szükségtelen ecsetelni. Jártomban-keltemben azóta ugyan néhányszor megfordultam a községben, és mindannyiszor szomorúan láttam, hogy egyre jobban romlik a plébániaépület állaga, több helyen is beszakadt a tetõzet egyszóval, menthetetlennek bizonyult, végleg megpecsétlõdött a paplak sorsa. Míg aztán egy szép napon lebontották. Epilógus. Amikor annak idején elköltözött a községbõl a magyar pap, egy szlovák ajkú plébános járt helyettesíteni, s az õ mûködése alatt történtek a fenti ominózus dolgok. Ami pedig az istentiszteletek nyelvét illeti, ahogy aIkalmi kísérõm mesélte, a pap szlovákul végezte a misét, a hívek pedig kezdetben magyarul mondták, de aztán fokozatosan csak megtanulták szlovákul is a liturgikus szövegeket meg a miatyánkot is. Egy ideig havonta egyszer a szomszédos plébánia magyar papjának

jóvoltából még volt magyar nyelvû istentisztelet a felsõzellõi templomban, de ma már információink szerint ez sincs. Csak mellesleg jegyezzük meg, hogy van viszont újra szlovák kisiskola, régen, a körzetesítésig magyar is volt. Félreértés ne essék, nem a szlovák nyelvû szentmisékkel van gondunk, hiszen a község lakóinak több mint a fele szlovák nemzetiségû, de a mintegy 40 százaléknyi magyar ajkú hívõ joggal érezheti magát hátrányos helyzetben. Persze, elképzelhetõ, hogy nem is igénylik az anyanyelvû istentiszteletet. Idézhetnénk szabadon a költõt, Reményik Sándort, ne hagyjátok a templomot és az iskolát. Ahol pedig hagyják veszni, könnyen a felsõzellõi magyarok sorsára juthatnak...

A felsõzellõi plébánia épülete a múlt század kilencvenes éveinek elején. Kép és szöveg Bodzsár Gyula

14 Kürtös

Amit egészségünk érdekében tudnunk kell A csontritkulás - osteoporózis - nagyon gyakori betegség hazánkban, sõt az egész világon. Éppúgy, mint a hátgerincbetegség, a csontritkulás is civilizációnk betegsége, amit a modern ember életstílusa hozott magával a mindig kevesebb és kevesebb mozgással. A csontozat anyagcserezavara miatt fokozatosan ritkul a csont sûrûsége, így a legkisebb baleset már komoly törést idézhet elõ. Leggyakoribb a combnyaktörés, az alkartörés és a csigolyatörés. Az osteoporózis leginkább a nõket veszélyezteti 45 éves kortól kezdve, amikor megváltozik a szervezet hormonháztartása, így a csontsejtek gyorsabban halnak el, tehát a csont sûrûsége gyorsabban ritkul. A férfiaknál ez a folyamat kb. 60 éves kortól kezdõdik. A csontritkulást sokkal könnyebb megelõzni, mint gyógyítani. A megelõzés legfontosabb tényezõi felnõtt korban: - racionális étkezés, ami tartalmaz napi 800-1000 mg kalciumot - elegendõ mozgás, torna - bizonyított a pozitív hatása a csontsejtekre - a rizikós tényezõk elkerülése - dohányzás, nagymértékû alkohol ill. kávéfogyasztás - mértékletes napozás. Amint már említettem, a megelõzés egyik alapfeltétele az aktív torna. A modern ember, aki konditerembe jár, szobabiciklizik, görkorcsolyázik... megérti, hogy napi 30 perc otthoni torna igazán nem nagy idõveszteség. A fitlabdával a torna érdekesebb, vonzóbb, és egy kis gyakorlás után sokkal élvezetesebb, mint nélküle. Egészségünk érdekében tegyük a tornát napi programunk részévé. Az alábbi képek segíthetnek a gyakorlatok elvégzésében. Balázs Tünde, Mgr.

2. Hasizom-erõsítõ gyakorlat 1. A helyes testtartás a számítógép elõtt ülve

4. Az ülõizmok erõsítése ülve 3. A lapockaizmok erõsítése

5. Hasizomgyakorlat

2004. m á r c i u s

Egészség

6. Egyensúly és koordináció javítása (hát-, derék- és ülõizmok erõsítése)

Tavaszi újjászületés A hosszú téli hónapok viszontagságaitól meggyötört ember már nagyon várja a tavaszt, a nap sugarát, az ébredõ természet örömét. A tél során felhalmozott sok salakanyag miatt immunmûködésünk legyengül, hozzájárul még ehhez a vitaminhiány, a mozgásszegény életmód és a pszichénkre is kedvezõen ható napfény nélkülözése. A testünkben elvégzett nagytakarítás a feltétele annak, hogy a természettel együtt igazán újjászülessünk. A húsvét elõtti nagyböjti idõszak jó alkalmat kínál testünk méregtelenítésére és lelkünk megtisztulására. Mindenkinek magának kell eldöntenie azonban, hogy életkortól, betegségtõl függõ-

en milyen kúrára van szüksége, mit kell megvonnia magától. Természetesen hosszabb idõn át tartó böjtöt csak szakember felügyelete mellett végezzünk, de a heti egy alkalommal végzett méregtelenítés senkinek sem lesz kárára. Lehetõleg csak természetes vitaminokkal próbáljuk regenerálni szervezetünket, mert az a legyengült immunrendszerünk miatt nem tud kellõképpen reagálni a mesterségesen elõállított vitaminokra. A vértisztító hatású gyógynövények méregtelenítik a szervezetet, és ezáltal fokozzák az ellenálló képességet. Legismertebbek a bodza és a csalán.

A csalán Csak a zsenge, fiatal leveleit gyûjtsük, a virágzó már nem alkalmas teának. A legjobb gyógyszer a szervezet méregtelenítésére, mivel nagy arányban tartalmaz magnéziumot, cinket kovasavat és jelentõs mennyiségû vasat. Erõsíti a legyengült immunrendszert, erõs vizelethajtó tulajdonsága miatt jó szolgálatot tesz a magas vérnyomásban szenvedõknek is, mivel kihajtja a vérkeringésbõl a fölösleges vizet, s így megnyugtatja a szívet. A csalánteával végzett tavaszi kúra csak 2-3 hétig tartson! A zsenge leveleket salátaként is fogyaszhatjuk, mivel elõsegíti a szervezet regenerációs folyamatait. A tea készítése: 50 gramm friss csalánlevelet áztassunk 8-10 percig hideg vízben, melegítsük fel, majd kihûlés után szûrjük át. Naponta félliternyi teát igyunk, de ne egyszerre fogyasszuk el, hanem kisebb adagokban. A szervezet méregtelenítésére továbbá ajánlott a gyermekláncfû leveleibõl készített saláta még virágzás elõtt. A zsálya teája kúraszerûen alkalmazva általános erõsítõ szer. A sárgarépa, vöröskáposzta, cékla fogyasztása szintén célszerû, mivel antioxidánsokat tartalmaznak. Testünk tisztításával egyidejûleg ne feledkezzünk meg a lélek megtisztulásáról sem. Aki tiszta lélekkel végigcsinálja a böjtöt, megtisztítja testét-lelkét, az közelebb kerül önmagához, a természethez és a Teremtõhöz is. (Természetgyógyászat nyomán B.Eszter)

Szabadidõ

2004. m á r c i u s

Közeleg a tavasz Idõszerû tennivalók Itt az ideje, hogy szobanövényeinket tavaszi gondozásba vegyük. Általános teendõk közé tartozik a tavaszi napoztatás és a fürdetés is. A szõröslevelûek kivételével minden növénynek jót tesz a levelek lemosása. Takarjuk le a földet mûanyag fóliával, hogy ne nedvesedjen túl, majd fordítsuk oldalra, és a kádban langyos vízzel zuhanyozzuk le a leveleket. A téli napforduló óta hosszabbodnak a napok, március végére a napfényes órák száma eléri a 12-t. Ez már elegendõ lesz a szobanövények átültetéséhez, hiszen új levelek jelennek meg, a rügyek is duzzadni kezdenek. Fokozni lehet az öntözést, és meg lehet kezdeni a tápoldatozást is.

Aki még nem vásárolta meg a vetõmagvakat, itt az ideje, hogy megtegye, de ne dobja ki a tavalyról kimaradottakat sem, hiszen a legtöbbjük éveken át megõrzi csíraképességét. Lássuk tehát, melyik zöldségmagot meddig lehet veszélytelenül felhasználni: - 6-8 évig csíraképes a görögdinnye, a sárgadinnye, az uborka, a spárgatök a sütõtök vetõmagja. - 4-5 évig megõrzik csíraképességüket a káposztafélék, a fejes saláta, a spenót, a retek, a paprika. - 3-4 évig csíraképes a borsó, a bab, a paradicsom, a vöröshagyma, a sár-

garépa, a zeller, a cékla vetõmagja. - 2-3 évig tárolható a petrezselyem magja. - 1 évig csíraképes a kapor és a sóska magja. Még egy jó tanács: Ha megtehetjük, vásároljunk F1 jelzésû hibrid vetõmagvakat. Igaz, hogy az áruk magasabb, mint más vetõmagvaké, de a termõképességük másfélkétszerese a többihez képest. Alkalmazzunk kertünkben vetésforgót! Tudvalévõ, hogy folyamatosan ugyanazon helyen termesztett növények mindig ugyanazon tápanyagokat veszik fel a talajból, ezért hiánybetegségek lépnek fel. Csökken a termésátlag, elszaporodnak a kártevõk és a betegségek is. Úgy tervezzük a vetésforgót, hogy azok a növények, melyeknek azonos kártevõi vannak, minél távolabb kerüljenek egymástól. A kertekben lehetõleg minden harmadik évben használjunk istállótrágyát vagy más szerves trágyát. A frissen trágyázott talajba kerüljön a paprika, a paradicsom, a káposztafélék, az uborka, a dinnye, a csemegekukorica. Az elõzõ évben trágyázott területre kerüljön a fejes saláta, a sárgarépa, a petrezselyem, a vöröshagyma és a spenót. A trágyázás utáni harmadik évben még elég tápanyagot kap a borsó, a bab, a lóbab. (a Jó Gazda nyomán feldolgozta B.Eszter)

Jogsegélyszolgálat A Szövetség a Közös Célokért egy új kezdeményezéssel - jogsegélyszolgálattal szeretné elõsegíteni, hogy érvényesítsük törvényadta jogainkat. Fontosnak tartja az emberi jogok tiszteletben tartását, de azt is, hogy megkapjuk az államtól azt a kárpótlást, amely az elszenvedett sérelmekért az érvényes törvények szerint jár. Támogatja a polgári társadalom megerõsödését, az érdekvédelmi tár-

sulások létrehozását. Az ügyintézés módjáról, az adott probléma megoldásának lehetõségeirõl Dr. Szabó Olga ügyvéd ad tájékoztatást minden kedden és csütörtökön 8 és 18 óra között. Telefon- és faxszám: 035/ 78 51 110 Levélcím: Dr. Szabó Olga, 946 39 Patince, J. Fuèíka 213 e-mail: [email protected]

Kürtös 15

Számítógép a mindennapokban Az alapgép („ház“ vagy „doboz“) belsejébõl az alaplapot és bõvítõkártyákat ismertetem ebben a részben. Az alaplap biztosítja az egyes alkatrészek, eszközök közötti kapcsolatot. Az alaplapra kell illeszteni a processzort, a memóriát (tárat), valamint a bõvítõkártyákat (hang-, videó-, hálózati kártya). Az alaplap legfõbb jellemzõje, hogy milyen processzort támogat, milyen és mennyi memóriát (tárat) helyezhetünk rá, milyen a chipkészlete (integrált áramkörök), továbbá, milyen és mennyi csatlakozót (busz) tartalmaz. A jelenleg használt leggyakoribb csatlakozók a PCI (Peripheral Component Interconnect) rendszerint világos színûek, 10 cm körüliek, amelyekhez csatolhatunk hangkártyát, videokártyát, hálózati kártyát. A G P csatlakozó - a videokártya csatlakozására szolgál. Az alaplap tartalmazza ezenkívül a csatlakozókat a billentyûzethez, egérhez, lemezekhez, nyomtatóhoz és szkennerhez. Az újabb alaplapok a hangkártyát és videokártyát beépítve is tartalmazzák, természetesen ezektõl nem várhatunk csúcsteljesítményt, de átlagos irodai alkalmazásokhoz megfelelnek.

Rendszerint a számítógépes játékok, tervezõprogramok és videovágó programok igényelnek jobb minõségû grafikai kártyát, amelyek az alaplap videokártyájától eltérõen saját memóriával (tárral) rendelkeznek, tehát nem a PC memóriáját „rövidítik meg“. A grafikus kártya memóriája tartalmazza a monitoron megjelenõ képre vonatkozó információkat, amit a grafikus chip (videochip) dolgoz fel a képernyõ részére. A hangkártya, mint a neve is elárulja, a hang megszólaltatását, rögzítését és feldolgozását teszi lehetõvé. A hangkártya mindenképpen tartalmaz mikrofonbemenetet, line-bemenetet és hangszórókimenetet. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a hangkártya és videokártya változtatja a PC-t multimédiás eszközzé. Balázs Péter, RNDr.

2004. m á r c i u s

Kürtös 16

Sport - Olvasók oldala

Tavaszi futballsorsolás

Kártyajáték:

I . o s z t á l y - F e l n õttek

Résztvevõk: 1.Družstevník Príbelce 2.Družstevník Daèov Lom 3.Družstevník Stredné Plachtince 4.Družstevník Želovce 5.Sokol Opatovská Nová Ves 6.FO Malé Zlievce 7.Vinohrad Èebovce

14. forduló

2004.3.28

Sklabiná Balog Bátorová Kosihy n. I. Lesenice D. Strehová „B“

15. forduló

16. forduló

Sklabiná D. Lom Príbelce Balog Bátorová Kosihy n. I.

19. forduló

15.30

21. forduló

2004.4.18

22. forduló

15.30

15.30

23. forduló

2004.5.2

25. forduló

2004.5.30

Sklabiná Bátorová Balog Príbelce D. Lom St. Plachtince

Sklabiná M. Zlievce Op. N. Ves

Èebovce D. Strehová „B“ Lesenice

2004.5.2

15.30

Balog Príbelce D. Lom St. Plachtince Želovce Op. N. Ves

2004.6.6

15.30

M. Zlievce Èebovce D. Strehová „B“ Lesenice Kosihy n. I. Bátorová

2004.6.13

Balog Bátorová Kosihy n. I. Lesenice D. Strehová „B“ Èebovce

Kosihy n. I. Lesenice Èebovce M. Zlievce Op. N. Ves Želovce

15.30

Op. N. Ves M. Zlievce Èebovce D. Strehová „B“ Lesenice Kosihy n. I.

Sklabiná Op. N. Ves Želovce St. Plachtince D. Lom Príbelce

15.30

15.30

Sklabiná Balog Príbelce D. Lom St. Plachtince Želovce

2004.5.23

24. forduló

15.30

19. forduló

2004.5.16

Bátorová Kosihy n. I. Lesenice D. Strehová „B“ Èebovce M. Zlievce

St. Plachtince Želovce Op. N. Ves M. Zlievce D. Strehová „B“ Lesenice

15.30

Želovce Op. N. Ves M. Zlievce Èebovce D. Strehová „B“ Kosihy n. I.

Sklabiná Želovce St. Plachtince D. Lom Príbelce Balog

Sklabiná Kosihy n. I. Bátorová Balog Príbelce D. Lom

2004.4.25

2004.5.9

Bátorová Lesenice D. Strehová „B“ Èebovce M. Zlievce Op. N. Ves

D. Lom St. Plachtince Želovce M. Zlievce Èebovce D. Strehová „B“

Lesenice D. Strehová „B“ Èebovce Op. N. Ves Želovce St. Plachtince

18. forduló

20. forduló Sklabiná St. Plachtince D. Lom Príbelce Balog Bátorová

Sklabiná Lesenice Kosihy n. I. Bátorová Balog Príbelce

2004.4.11

Sklabiná Príbelce Balog Bátorová Kosihy n. I. Lesenice

17. forduló

15.00

Príbelce D. Lom Želiezovce Op. N. Ves M. Zlievce Èebovce

2004.4.4

D. Strehová „B“ Èebovce M. Zlievce Op. N. Ves St. Plachtince D. Lom

8.Prameò Dolná Strehová „B“ 9.Po¾nohospodár Lesenice 10.Družstevník Kosihy nad Ip¾om 11.Inter Bátorová 12.FC-AGRO Ve¾ká Èalomija - kilépett 13.Ipe¾ Balog nad Ip¾om 14.Družstevník Sklabiná

15.30

Sklabiná D. Lom St. Plachtince Želovce Op. N.Ves M. Zlievce

15.30

Želovce St. Plachtince Príbelce

Kosihy n. I. Bátorová Balog

A téli idõszakban a különféle kártyajátékok, fõleg a „máriás“ nagy közkedveltségnek örvendett Ipolybalogon. Hat évvel ezelõtt született meg az az ötlet, hogy a legjobb máriásozók versenyszerûleg is összemérhetnék tudásukat, ami rangot is jelent a jó játékosok között. Így valósult meg az idén a verseny hatodik évfolyama 14 versenyzõvel, amely igen szoros eredményt hozott, és csak az utolsó forduló döntött az elsõ három helyezettrõl. Az öt órán át tartó maraton végén hármas holtverseny alakult ki 24-24 ponttal. A helyezésekrõl a pénzarány döntött, így elsõ helyen Raèko Gyula végzett, 2. Koncz János, 3. Mészáros Árpád. A helyezettek oklevelet és a Dobos Szebasztián vállalkozó által felajánlott díjakat kapták.

Sakk:

Az idén elõször került sor az Ipolybalog község vándorserlegéért megrendezett 9 fordulós svájci rendszerben zajló sakkbajnokságra. A játékidõ 2x15 perc volt, a résztvevõk száma 14, mindannyian a helyi sakkszakosztály játékosai, közülük is fõleg a fiatalabb korosztály képviseltette magát. A faluban 14 éve szünetel a rendszeres sakkélet, ám tavaly ez megváltozott. Folyik a házi bajnokság, ez a verseny pedig a sakkozók folyamatos edzésben tartását és felkészülését volt hivatott elõsegíteni. Jövõre és az azt követõ években fokozatosan nyíltabbá tesszük a versenyt, hogy a hazaiakat is nagyobb erõpróbára késztessük. Az idei versenyt ifj. Gyurász Péter nyerte 8 ponttal, 2. id. Gyurász Péter 7,5 a 3. Gyurász Pál lett 6,6 ponttal. A díjakat a községi hivatal ajánlotta fel.

Mûkõ és gránit sírkövek exluzív kivitelben.

<

Oroszlány János Sirák

.

48 84 119 Az oldal anyagát összeállította B G

E lapszám megjelenését a Lukanényei Községi Hivatal támogatta. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. Telefon: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: Pekel Print s.r.o. Bratislava. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.- korona. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.