Mátyás Király Gimnázium I Legyél Te is természettudós I Fonyód, 2014 I. Biológia. Kísérletgyűjtemény

Mátyás Király Gimnázium I „Legyél Te is természettudós” I Fonyód, 2014 I

Biológia Kísérletgyűjtemény

Feladatlap Biológia 11. osztály

1

Biológia 11. osztály Tartalom

Biológia 11. osztály 1.

A kültakaró vizsgálata ........................................................................ 2

2.

A mozgásszervrendszer vizsgálata ...................................................... 4

3.

Az­emésztő­szervrendszer­és­a­nyál­vizsgálata ....................................... 6

4.

Légzés­és­terhelhetőség ........................................................................ 8

­5.­ Emlősvese­boncolása. ........................................................................ 10 6.

A szív szerkezetének vizsgálata ........................................................ 12

7.

A vér alakos elemei ............................................................................ 14

8.

EKG, vérnyomás, szívritmus és vércukor mérése ............................... 16

­9.­ Szabályozás,­idegrendszer ................................................................. 18 10. A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer hatása .................. 20 11. Az endokrin rendszer ........................................................................... 22 12. A­hólyagszem­boncolása .................................................................... 24

Szer­ző: Fejes Anikó Lek­to­rál­ta:­ Dr. Farkas Sándor egyetemi docens A kísérleteket elvégezték és a fényképeket készítették: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok Készült a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0047 azonosító számú „Legyél Te is természettudós!” – Laborfejlesztés a fonyódi Mátyás Király Gimnáziumban Fe­le­lős­ki­adó:­Fonyód­Város­Önkormányzata A­tananyagot­a­felelős­kiadó­megbízása­alapján­a­KEIOK­Kft.­és­az­INNOBOND­Kft.­fejlesztette Szak­mai­ve­ze­tő:­Vá­mo­si­Lász­ló­la­bor­ve­ze­tő,­ Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium Természettudományos Labor Nyomdai­munkálatok:­VUPE­2008­Kft.,­Ka­pos­vár Fe­le­lős­ve­ze­tő:­Vuncs­Ri­ta­ Ki­adás­éve:­2014,­pél­dány­szám:­38­db

2

Biológia 11. osztály

Fejes Anikó

1. A kültakaró vizsgálata Emlékeztető,­gondolatébresztő Az­emberi­bőr­felülete­körülbelül­1,5­m2,­átlagos­tömege­12­kg.­A­hám­vastagsága­2­mm,­de­a­szemhéjon­csak­0,5­mm.­Az­irha­vastagsága­3­mm,­de­a­háton­10­mm­is­lehet.­A­bőr­rétegei:­a­hám­(epidermis)­többrétegű,­elszarusodó­réteg,­ereket­nem­tartalmaz.­Az­irha­(dermis)­erekben­és­idegekben­ gazdag,­laza­rostos­kötőszövet.­A­bőralja­(hypodermis,­subcutis)­főleg­zsírszövet.­A­bőrben­levő­idegvégtestek­közül­a­Vater-Pacini­nyomást,­a­Ruffini­tartós­nyomást­és­forrót­érzékel,­míg­a­Meissner­változó­ingerekre,­a­Merkel­érintésre­és­a­Krause­a­hidegre­érzékeny.­A­szabad­idegvégződések­érintésre,­ hőre­és­fájdalomra­kerülnek­ingerületi­állapotba.

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ mikroszkópok,­nagyító •­ hideg­és­meleg­csapi­víz •­ tárgylemezek •­ üvegedények •­ fedőlemezek •­ sampon •­ hámszövetekből,­ kültakarókból­ mikroszkópos­ •­ aceton metszetek •­ 10%-os­és­20%-os­H2O2 •­ kémcsövek •­ vékonyhegyű­ceruzák •­ hőmérő •­ vonalzó •­ jég •­ stopperóra­vagy­bármilyen­időmérő

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) A­ hőérzet­ a­ Ruffini-féle­ melegreceptorok­ és­ a­ Krause-féle hidegreceptorok aktivitásától függ. 32-33 oC­körül­hasonlóan­aktívak.­A­tartós­hideg­ a receptorokat blokkolja. A fájdalmat a szabad idegvégződések­érzékelik.­Tartós­ingerlés­során­ érzékenyülnek.­A­bőr­fájdalom-receptorai­részben­mechano-­illetve­termoreceptorok.­Szöveti­ hormonok­ (hisztamin,­ szerotonin)­ is­ ingerületbe­hozhatják­őket.­A­prosztaglandinok­fokozzák­ az­érzékenységüket,­ezért­a­szintézisüket­gátló­ anyagok,­mint­pl.­az­algopirin,­fájdalomcsillapító hatásúak. 1.­Készíts­ 10,­ 25­ és­ 38­ oC-os­ vizet!­ Nézd­ meg­ a­ pontos­ időt!­ Ezután­ helyezd­ az­ egyik­ kezedet­ a 10 oC-os,­a­másikat­a­38­oC-os­vízbe!­Ha­már­ nem­ érezed­ a­ hideget­ és­ a­ meleget,­ akkor­ jegyezd­fel­az­eltelt­időt,­ami­a­receptorok­alkalmazkodásához­kellett!­Ezután­tedd­a­két­kezed­ langyos vízbe! Mit tapasztalsz?

2.­Két­ceruzát­érints­a­társad­bőréhez­úgy,­hogy­a­ két­ceruza­egy­időben­érintse­a­bőrt,­és­a­társad­ ne­lássa!­Változtasd­a­ceruzák­távolságát,­több­ bőrfelületet­is­tesztelj­(kézfej,­ujjbegy,­hát,­felkar)!­ Kérdezd­ meg­ a­ társadtól,­ hogy­ egy­ vagy­ két­pontot­érzékel!­Ha­kettőt­érzékel,­közelítsed­ a­ ceruzahegyeket,­ ha­ egyet,­ akkor­ távolítsad!­ Keresd­meg­azt­a­legkisebb­távolságot,­amit­a­ társad­még­két­külön­ingernek­érzékel!­Mérd­le­ a­ceruzák­távolságát!­Ezzel­a­bőrfelületek­tapintási­receptor-sűrűségét­becsülhetjük­meg. 3.­Tegyél­ hajszálat­ samponos­ vízbe,­ babaolajba,­ 10%-os­ és­ 20%-os­ H2O2-oldatba,­ acetonba!­ Nézd­meg­mikroszkóp­alatt­a­változásokat! 4.­Hasonlítsad­ össze­ a­ kapott­ mikroszkópos­ metszeteket!­/A­földigiliszta­és­a­rovar­kültakarója,­ békabőr,­gyíkbőr,­emlősbőr./­ ­ Rajzold­le­a­mikroszkópos­képet,­és­írj­mellé­jellemzést!

Humán­bőr­tenyéren

Emberi­bőr

Feladatlap

3

Biológia 11. osztály

Mi­történt?­(tapasztalatok,­rögzítése) 1.­Mi­a­receptor,­az­adaptív­inger­és­az­akkomodáció­jelentése? receptor: ................................................................................................................................... adaptív inger: ............................................................................................................................. akkomodáció: ............................................................................................................................. ­ Nevezd­meg­a­bőr­hideg­és­meleg­receptorait!­Hol­helyezkednek­el?­­­­ ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................ ­ Melyik­megfigyelésed­igazolta­a­kísérlet­során­a­receptorok­alkalmazkodását?­ .................................... ................................................................................................................................................ ­ Mi­történik­a­hirtelen­ingerváltozás­során? ...................................................................................... ................................................................................................................................................ 2.­ Térküszöb­ meghatározásnál­ a­ két­ ceruzahegy­ között­ mekkora­ volt­ az­ a­ legkisebb­ távolság,­ amit­ külön­ pontként­érzékeltél?­Milyen­eltérés­tapasztalható­a­különböző­bőrfelületeken? ..................................... ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................ ­ Ismertesd­a­bőrből­jövő­érzőinformáció­útját­az­agykéregig! ............................................................. ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................ 3. Mit tapasztaltál a hajszállal végzett kísérlet során? A haj 97%-át keratin alkotja. Felszínét tetőcserépszerűen elhelyezkedő hámréteg borítja. Ha ez ép, akkor egészséges a haj. A középső hajkéreg (cortex) főleg keratinból áll és a rugalmasságért felel. A belső hajbél (medulla) összeköt a hajgyökérrel, szellőzést biztosít. A hajhagymában ül a hajszemölcs, fölötte levő mátrixsejtek termelik a hajszálat. ­­­­Melyik­a­haj­élő­része? ................................................................................................................. Hogyan változott meg a haj szerkezete: ­­­­-­megfelelő­minőségű­sampon­hatására? ........................................................................................ - babaolaj hatására? .................................................................................................................... - szerves oldószer hatására? ......................................................................................................... - hidrogén-peroxid hatására? ........................................................................................................ 4. Írj példákat! Hol fordul elő: ­­­­-­egyrétegű­laphám? .................................................................................................................... ­ -­egyrétegű­köbhám?................................................................................................................... ­­­­-­egyrétegű­hengerhám? .............................................................................................................. ­­­­-­egyrétegű,­többmagsoros,­csillós­hengerhám?............................................................................... ­­­­-­többrétegű,­el­nem­szarusodó­laphám? ........................................................................................ ­­­­-­többrétegű­elszarusodó­laphám? ................................................................................................. ­­­­-­többrétegű­hengerhám? ............................................................................................................. ­­­­-­urothelium­esernyősejtekkel? ......................................................................................................

felhám

irha

bőralja

szaruréteg átlátszó réteg szemcsés réteg tüskés réteg csíraréteg verejtékmirigy Ruffini-test faggyúmirigy szőrtüsző szőrhagyma szőrszemölcs

Merkel-test

Krause-test szabad idegvégződés

Meissner-test

Vater-Pacini

Felhasznált irodalom LISSÁK­Kálmán­(1975):­Élettani­gyakorlatok­és­bemutatások,­Budapest,­Medicina­Kiadó­pp.­266-268. PERENDY­Mária­(1996):­Biológiai­vizsgálatok,­Budapest,­Nemzeti­Tankönyvkiadó­pp.­360-361. ÁBRA:­saját­készítés

4

Biológia 11. osztály

Fejes Anikó

2. A mozgásszervrendszer vizsgálata Emlékeztető,­gondolatébresztő A­gerincesek­belső­váza­a­középső­csíralemez­őscsigolya­részéből­származik.­A­vázat­csöves­és­lapos­ csontok­ építik­ fel.­ A­ madarak­ egyes­ csöves­ végtagcsontjainak­ üregét­ velő­ helyett­ levegő­ tölti­ ki.­ A­ csontszerkezet­és­a­csontfal­vastagsága­az­életmódnak­és­a­terhelésnek­megfelelően­alakult.­A­csontok­ közti­kapcsolat­lehet­folyamatos­és­nem­folyamatos­(mozgatható),­ez­utóbbiakat­ízületeknek­nevezzük.­ Az­ízület­lehet­feszes,­egytengelyű­(forgó­és­nyitó-csukó),­kéttengelyű­(tojás­és­nyereg)­és­soktengelyű­ gömbízület.­

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ mikroszkópok,­nagyító •­ mérleg •­ tárgylemezek •­ fedőlemezek •­ főzőpoharak •­ csirkeszárny­és­láb •­ bonckészlet •­ kész­metszetek­ ­ (vázizom,­csont,­porc)

•­ madárcsontváz­ •­ emlőscsontváz­(házi­macska) •­ emberi­csontváz •­ csigolyamodellek •­ emberi­és­emlős­állatok­koponyaváza •­ 20%-os­H2O2 •­ 10%-os­sósav-oldat •­ azbesztlap •­ Bunsen-égő

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) A madaraknak 11-24 nyaki csigolyái közül első az atlasz, mely egy ízülettel kapcsolódik. Négy háti és egy álkeresztcsonti csigolyával rendelkeznek, utóbbi egy háti, 6 ágyéki, 2 kereszt- és 5 farokcsigolyából áll. Gerincoszlopuk 6 szabad farokcsigolyával és a farokcsonttal végződik. A madaraknál a 2 kulcscsont villacsonttá nőtt össze, keskeny a lapocka, a hollócsőrcsont a szegycsonthoz kapcsolódik. A madarak singcsontja erősebb az orsócsontnál. A kéztőcsontból 2 kis darab maradt. A két kézközépcsont összenőtt, az ujjpercek redukáltak Az emlősnek 7 nyaki (két ízülettel kapcsolódó atlasz), 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti (öszszenőtt), és fajonként változó számú farokcsigolya van. Széles a lapockájuk és a hollócsőrcsont redukált. 1.­Hasonlítsad­össze­a­madár,­az­emlős­(macska)­ és­az­ember­csontvázát!­Figyeld­meg­a­különbségeket! 2.­Nézd­meg­a­csirkeszárny­felépítését!­Boncollóval­ óvatosan­ szedd­ le­ a­ bőrt!­ Különítsed­ el­ az­

izmokat! Keresd meg az eredést és a tapadást! Preparáld­ ki­ az­ inakat!­ Figyeld­ meg­ a­ könyökízület szerkezetét! 3.­Vizsgáld­ meg­ a­ csirkelábat!­ Fejtsed­ le­ a­ bőrt,­ majd preparáld ki a combizmot! Az izmokat külső­ izompólya­ határolja,­ ennek­ belső­ hártyái­ izomkötegeket­ fednek,­ ebben­ sokmagvú­ sejtek,­ más­ néven­ izomrostok­ találhatók.­ Az­ izompólyák mentén bontva válaszd szét a részeket,­ a­ hús­ rostjait­ is­ bontsd­ fel,­ nézd­ meg­ nagyítóval! ­ Mikroszkóp­alatt­figyeld­meg­a­vázizom­szerkezetét!­Ezután­preparáld­ki­az­ízületet!­ 4.­Az­előkészített­3­csontot­mérd­le,­majd­az­egyiket­ tedd­ sósavas­ oldatba,­ a­ másikat­ melegítsd­ azbesztlapon,­ a­ harmadikat­ helyezd­ H2O2-oldatba!­Tíz­perc­múlva­tedd­törlőpapírra­a­megmaradt­csontokat,­figyeld­meg­az­állagukat­nagyítóval,­majd­ismételd­meg­a­mérést!­Írd­le­a­ tapasztalataidat! 5.­Nézd­meg­mikroszkóp­alatt­a­támasztószöveteket!

Madárláb

Madárszárny

5

Feladatlap

Biológia 11. osztály

Mi­történt?­(tapasztalatok,­rögzítése) 1.­Töltsd­ki­a­táblázatot!­Írj­jellemző­különbségeket! szempont:ok koponya

madár csontváza

emlős csontváza

ember csontváza

gerincoszlop mellkasváz vállöv/mellső függesztőöv mellső végtag/kar medence/hátsó függesztőöv hátsó végtag/láb Milyen részeket ismersz fel a kapott hátcsigolyán? ................................................................... ........................................................................................................................................ 2-3.­Milyen­irányú­mozgásokat­tud­a­könyök-­és­térdízület­elvégezni?­Ez­milyen­típusú­ízületre­jellemző? ........................................................................................................................................ ­

Nevezd­meg­az­ízület­részeit! ................................................................................................

­

Mi­hozza­létre­a­vázizomzatban­megfigyelhető­sötét­és­világos­sávokat?­ ........................................................................................................................................

­

Rajzolj­le­egy­izomrostot,­írj­megnevezéseket­is!

4.­Sorold­fel­a­csöves­csont­főbb­részeit! .................................................................................... ........................................................................................................................................ ­

Hogyan­változtatta­meg­a­csont­szerkezetét­a­sósavas­oldat? ....................................................

­

Hogyan­változtatta­meg­a­hevítés? ........................................................................................

­

Hogyan­változtatta­meg­a­H2O2? ............................................................................................

­

Mit­figyeltél­meg­a­tömegváltozásnál? .................................................................................... ........................................................................................................................................

5.­Hasonlítsad­össze­a­csontszövetet­a­porcszövettel! ­

Hasonlóság: .......................................................................................................................

­

Különbség: ......................................................................................................................... Ujjak

2.

Orsócsont (radius)

1.

Felkarcsont (humerus)

3.

Kéztőcsontok (radiale, ulnare) porcsejtek

csonthenger Kézközépcsontok csontsejtek csontcsatorna (metacarpus)

Singcsont (ulna)

Felhasznált irodalom PERENDY­Mária­(1996):­Biológiai­vizsgálatok,­Budapest,­Nemzeti­Tankönyvkiadó­pp.­269-271. ÁBRA:­saját­készítés

6

Biológia 11. osztály

Fejes Anikó

3.­Az­emésztő­szervrendszer­és­a­nyál­vizsgálata Emlékeztető,­gondolatébresztő Az­ember­nyálának­pH­értéke­6-7,5,­enyhén­lúgos­kémhatású,­fehérjetartalmú­folyadék.­A­vérszérumban­is­megtalálható­szervetlen­és­szerves­alkotórészeken­kívül­tartalmaz­nyálkát­(mucin),­ami­fehérjéből­és­szénhidrátból­álló­glikoproteid.­Enzimje­a­keményítőbontó­amiláz­(ptyalin),­de­zsírbontó­lipázt­és­ rodanidot­is­tartalmaz.­A­nyálban­jelenlévő­lizozim­és­IgA­véd­a­kórokozóktól.­A­nyálban­megtalálható­a­ C-reaktív-fehérje­(CRP),­amely­koncentrációjának­növekedése­gyulladásra­és­szívbetegség­kockázatára­ utalhat. A fokozott stressz megemeli a nyál alfa-amiláz tartalmát.

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ mikroszkóp •­ tárgylemezek •­ fedőlemezek •­ kémcsövek •­ főzőpoharak •­ üvegbot •­ üvegtölcsér •­ szűrőpapír •­ hőmérő •­ 36-38­°C-os­vízfürdő

•­ fehér­csempelapok •­ indikátor-papír­(vagy­pH-mérő­műszer) •­ nyál-oldat •­ gyomor­és­vékonybél­metszetek •­ 1%-os­ecetsav •­ 5%-os­ferri-klorid­­ •­ 0,3%-os­NaCl-oldat •­ 1%-os­keményítő-oldat­ •­ Lugol-oldat •­ Fehling-reagensek

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1.­A­kapott­nyáloldatot­szűrd­át!­(Így megtisztul a ­ Helyezd­ a­ kémcsövet­ 36-38­ °C-os­ vízfürdőbe.­ laphámsejtektől, a széteső fehérvérsejtektől és 30­másodpercenként­(két-három­percen­át­vémirigysejtektől.) Mérd meg a szűrlet kémhatágezve) egy csepp oldatot üvegbot segítségével sát! tegyél­ fehér­ csempelapra,­ és­ végezd­ el­ a­ jód­ Vizsgáld­meg­mikroszkóppal­az­üledékben­mapróbát!­5-10­perc­múlva­pedig­végezd­el­a­Fehradt sejteket! ling-reakciót! Jegyezd fel a tapasztalatokat! 2.­A­ nyál­ sűrűn­ folyósságát­ (nagy­ viszkozitását)­ 5.­A szájüregben megkezdett emésztés a gyomor nyálkatartalma okozza. 1 ml nyálhoz adj néhány és vékonybél űrterében, illetve a bélhámsejtek csepp­1%-os­ecetsavat.­Szűrd­le­a­csapadékot!­ felszínén, az úgynevezett kefeszegélyben folyFigyeld meg a nyál állagának változását! tatódik. A vékonybél belső felszíne kb. 300 m2. A gyomortartalom hatására a vékonybél nyál3.­Mutasd­ki­a­nyál­rodanid­(tiocianát,­SCN)­tar-talkahártyájából felszabaduló hormon (villikinin) a mát!­­Adj­1­ml­nyálhoz­3%-os­ferri-klorid-oldabolyhok összehúzódását idézi elő. tot! Jegyezd fel a színváltozást! Mi keletkezik? Vizsgáld­meg­mikroszkóppal­a­tápcsatorna­egyes­ 4.­A­nyál­keményítőbontó­amilázt­tartalmaz.­2­ml­ részeiből­készült­metszeteket!­Készíts­rajzokat!­ nyálhoz­adj­pár­csepp­0,3%­NaCl-oldatot,­majd­ ­ Nevezd­meg­a­részeket! adj­hozzá­2­ml­1%-os­keményítőoldatot!

Macskanyelőcső

Vastagbél

7

Feladatlap

Biológia 11. osztály

Mi­történt?­(tapasztalatok,­rögzítése) 1. Mi termeli a nyálat? Sorold fel a mirigyeket! ............................................................................ Milyen kémhatást mértél? ..................................................................................................... Mi befolyásolhatja? .............................................................................................................. Milyen problémát okozhat a savasodás? .................................................................................. Milyen típusú sejtek építik fel a száj nyálkahártyáját? ............................................................... Minek a kimutatásában játszhatnak szerepet a száj nyálkahártyájának sejtjei? ............................ 2.­ Mi­a­nyálka­(mucin)­feladata? ............................................................................................... ­­­­Mi­történik­a­mucinnal­ecetsav­hatására? ................................................................................ ........................................................................................................................................ 3. FeCl3-oldat hatására mit tapasztaltál? Mit mutattál ki ezzel? ......................................................

........................................................................................................................................

4.­ Honnét­származik­az­amiláz­elnevezés? .................................................................................. ­

Mi­keletkezik­a­keményítőbontás­során? ................................................................................. Mit mutattál ki a Lugol-oldattal? ............................................................................................ Milyen változást tapasztaltál? ................................................................................................ Mit mutattál ki a Fehling-reakcióval? ...................................................................................... Írd a táblázatba a tapasztalt színváltozásokat! 30 másodperc után 60 másodperc után 90 másodperc után 120 másodperc után Lugol-oldat hatására bekövetkező változás

­

Mi­befolyásolja­az­enzim­működését? .....................................................................................

­

Hogyan­határoznád­meg­az­enzimreakció­sebességét?.............................................................. ........................................................................................................................................

5.­ Figyeld­meg­a­gyomorfalból­és­vékonybélfalból­készített­metszetek­mikroszkópos­képét!­ Milyen­változás­figyelhető­meg­a­belső­felületük­szerkezetében­a­szájnyálkahártya­hámsejtjeihez­képest? ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ bélbolyhok a vékonybélben a bélbolyhok külső sejtsora mikro-bélbolyhos hengerhám

a bélbolyhok belsejében vérerek, nyirokerek

kötőszövetes réteg a bélfal simaizom rétege

Felhasznált irodalom LÉNÁRD­Gábor­(1984):­Biológiai­laboratóriumi­vizsgálatok,­Budapest,­Tankönyvkiadó­pp.­177. ÁBRA:­saját­készítés

8

Biológia 11. osztály

Fejes Anikó

4.­Légzés­és­terhelhetőség Emlékeztető,­gondolatébresztő Felnőtt­embernél­a­tüdő­tömege­kb.­700­g,­a­léghólyagocskák­(alveolusok)­száma­300-900­millió.­Az­ alveolus­átmérője­kb.­250­mikrométer.­Az­összesített­légzőhám­felülete­átlagosan­100­m2. Egy­ levegővétel­ alkalmával­ körülbelül­ fél­ litert­ lélegzünk­ be,­ így­ évente­ nagyjából­ 7­ ezer­ köbméter­ levegőt­cserélünk.­A­tüdő­kapacitása­a­kor­előrehaladtával­csökken,­hetvenéves­korunkban­egy­lélegzetvétellel­éppen­feleannyi­levegőt­szívunk­be,­mint­húszévesen.­

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ fénymikroszkóp •­ légzőszervi­metszetek •­ légzőszervi­modellek •­ vérnyomást­mérő­készülék •­ főzőpoharak,­mérőhenger •­ 5­literes­befőttesüveg •­ egy­méteres­műanyagcső •­ üvegkád­vagy­műanyag­tál

•­ Ca(OH)2-oldat •­ fenolftalein­indikátor •­ alkoholos­filctoll •­ két­lufi­ •­ szigetelőszalag •­ műanyag­flakon­vagy­palack •­ gumidugók

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1.­ Végezz­társad­segítségével­terhelhetőségi­gyasegít.)­Töltsd­meg­vízzel,­csavard­rá­a­tetejét!­ korlatot!­Öt­percen­át­percenként­30­guggolást­ Tedd az üveget szájával lefelé állítva egy vikövetően­ mérd­ meg­ a­ társad­ vérnyomását­ és­ zet tartalmazó tálba! Csavard le tetejét a víz pulzusszámát!­Jegyezd­fel­az­értékeket!­Ezt­köalatt!­Illeszd­a­műanyagcsövet­az­üvegedényvetően­ kettő­ illetve­ három­ perc­ után­ ismételd­ be!­ Nézd­ meg­ az­ edényben­ levő­ víz­ állását!­ meg a mérést! A három mérés pulzusszámait Fújj­ levegőt­ a­ csövön­ át­ a­ befőttesüvegbe!­ add­össze!­Ez­lesz­az­A­érték.­ Nézd­meg­nyugalmi­és­erőltetett­be-­és­kilég2.­ Tegyél­ 1dl­ Ca(OH)2-oldatot­ egy­ főzőpohárba,­ zés után a térfogatváltozásokat! Jegyezd fel az cseppents hozzá alkoholos fenolftaleint! Üvegadatokat! csövön­át­fújj­bele­levegőt!­Mit­tapasztalsz? 4.­ Figyeld­meg­a­tüdő­működését­Donders-modell­ ­­ A­ rekeszizom­ (diafragma)­ nyugodt­ légzéskor­ segítségével! 1-2­cm-t­süllyed,­felülete­250­cm2,­így­a­mell- ­ Keményebb­ műanyagból­ készült­ palack­ alját­ kas­térfogata­fél­literrel­nő.­Nyugalomban­a­revágd­le!­A­szájához­és­az­aljához­rögzíts­szigekeszizom­ képes­ önmagában­ biztosítani­ a­ légtelőszalaggal­lufikat!­Húzd­lefelé­a­palack­alján­ cserét. A kilégzés nem igényel izommunkát. az­ összecsomózott­ lufit,­ majd­ engedd­ vissza!­ ­ Erőltetett­belégzéskor­és­erőltetett­kilégzéskor­ Figyeld­a­modell­működését! a rekeszizom mellett részt vesznek az izom- 5.­Vizsgáld­meg­mikroszkóp­alatt­a­légzőszervből­ munkában­a­hasizmok­és­a­bordaközi­izmok­is. készült­ metszeteket!­ Rajzold­ le­ a­ megfigyelé3.­ Állíts­ össze­ spirométert!­ Készíts­ félliteres­ beseidet! osztást­ egy­ befőttes­ üvegen!­ (A­ mérőhenger­

Macskatüdő

Légzés,­a­tüdő

9

Feladatlap

Biológia 11. osztály

Mi­történt?­(tapasztalatok,­rögzítése) 1.­A­pulzusszámokat­add­össze!­Ez­lesz­az­A­érték.­Számolj­indexet!­I­=­300×100/A­ ­ A­65­alatti­számérték­gyenge,­65­és­85­között­átlagos,­85­és­100­között­jó,­100­felett­kiváló. ................................................................................................................................................ ................................................................................................................................................ 2.­Mit­mutattál­ki­a­kilélegzett­levegőből? ........................................................................................... Milyen változást észleltél? Mivel magyarázod? .................................................................................. ................................................................................................................................................ ­ Fejezd­be­az­egyenletet!­Ca(OH)2+CO2= ......................................................................................... 3.­Mit­tudsz­a­légző­működésről?­A­rekeszizomnak­a­mellkas­mozgatásán­kívül­szerepe­van­még­a­hasüregi­ nyomás­emelésével­a­széklet-­és­vizeletürítésben­is.­A­kétéltűeknek­és­a­hüllőknek­is­van­rekeszizma,­de­ anatómiai­felépítése­és­feladata­sokban­eltérő.­A­rekeszizom­idege­a­nervus­phrenicus,­ami­a­nyaki­fonat­ negyedik­nyaki­szelvényéből­ered. ­ Mi­a­rekeszizom­alapvető­feladata? ................................................................................................. Mi­segíti­a­kétéltű­tüdejének­működését? ........................................................................................ ­ Sorold­fel­a­légzésszabályozás­felsőbb­idegi­központjait!­­­­ ................................................................................................................................................ ­Mekkora­a­nyugalmi­légzés­során­cserélt­levegő­mennyisége? ........................................................... Az­I.­grafikonon­az­A,­B­és­C­összege­mit­ad? .................................................................................. ­ Hogy­nevezzük­a­D-vel­jelölt­részt? ................................................................................................ Írd­le­a­kísérleted­során­mért­adatokat!­Értékeld­a­saját­eredményeidet! ............................................. 4.­Figyeld­a­Donders-modell­működését,­majd­válaszolj­a­kérdésekre! ­­­­A­légzőrendszerben­minek­felel­meg­a­palack­aljára­feszített­lufi?....................................................... Minek­felel­meg­a­palackba­belógatott­lufi? ...................................................................................... A légzés mely szakasza energia-igényes? ........................................................................................ Írj­példát­olyan­állatcsoportra,­ahol­éppen­fordított­az­energiaigény! ................................................... Mi a mellhártyák szerepe? ............................................................................................................. ­ Milyen­nyomásváltozások­zajlanak­a­tüdőben­be-­és­kilégzéskor? ....................................................... ................................................................................................................................................ Mit­jelöl­a­II.­grafikon­a­és­b­része? 5.­Rajzold­le­a­megfigyelt­szövetek­mikroszkópos­képét!­Írj­megnevezéseket­is!

a

b Spirométer modellezése

I. grafikon

II. grafikon

Donders-modell

Felhasznált irodalom ÁBRAHÁM-BENDE-MEGYERI­(1973):­Anatómia­–­Élettan,­Budapest,­Tankönyvkiadó­pp.­396-399. PERENDY­Mária­(1996):­Biológiai­vizsgálatok,­Budapest,­Nemzeti­Tankönyvkiadó­pp.­276-277. ÁBRA:­saját­készítés

10

Biológia 11. osztály

Fejes Anikó

5.­Emlősvese­boncolása Emlékeztető,­gondolatébresztő Az­emlősvese­(ren)­utóvese­típusú.­Páros,­babszem­alakú,­viszonylag­nagy,­vérbő­szerv.­Csúcsán­található­a­mellékvese­(glandula­suprarenalis).­Színe­általában­barnásvörös.­De­ha­vérrel­telt,­akkor­kékesbarna,­ha­vértelen,­akkor­inkább­sárgásbarna.­A­színe­fajonként­is­változhat.­A­sertésé­sárgásbarna,­ a­macskáé­sárgás­árnyalatú.­Kemény,­tömött­tapintatú.­A­két­vese­tömege­egymástól­eltérő,­felnőtt­ emberben­körülbelül­130-140­g,­sertésben­a­jobb­300,­a­bal­280­g­körüli.­Működési­egysége­a­nefron,­ kezdeti­szűrőegysége­a­vesetestecske.­Ez­kapcsolatban­áll­egy­artériás­hajszálér-gomolyaggal,­melyből­ passzívan­ szűri­ ki­ a­ fehérjementes­ vérplazmát.­ Az­ aktív­ visszaszívás­ (reabszorbció)­ és­ a­ kiválasztás­ (szekréció)­az­elvezető­csatorna­feladata.­A­vesetestecskék­száma­emberben­1­millió,­a­sertésben­1,5­ millió,­macskában­400­ezer.­A­vese­termeli­az­erythropoetin­hormont,­ami­serkenti­a­vörösvértestek­ képződését.­A­vese­részt­vesz­a­D-vitamin­képzésében­is.­

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ mikroszkópok •­ nagyító •­ tárgylemezek •­ fedőlemezek •­ a­veséből­készült­szöveti­metszetek

•­ vesemodellek •­ bonctál­ •­ bonckészlet •­ sertésvese

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1. Figyeld meg a vese alakját és színét! Milyen a 4.­Nyisd­fel­a­vese­burkát­ollóval,­majd­vágd­oldalról hosszában ketté! Keresed meg a vese szerkevese felülete? zetének­főbb­részeit­a­mellékelt­ábra­segítségé2.­A­vesét­hármas­burok­határolja.­A­középső­zsível!­­Figyeld­meg­a­vesemedence­alakját­és­belső­ ros­ tok,­ a­ belső­ vékony,­ laza­ szerkezetű­ capfelépítését!­ Keresd­ meg­ a­ veseszemölcsöket!­ sula­ fibrosa.­ Bonctűvel­ szúrd­ meg,­ majd­ emeld­ Bonctűvel­keresd­meg­a­szemölcs­szitaszerű­nyímeg a vesére tapadó burkot! Mit tapasztalsz? / lását!­Használj­nagyítót­vagy­sztereomikroszkópot Az­erősen­rögzülő­veseburok,­illetve­a­kéregben­ a­pontosabb­szerkezeti­megfigyeléshez! tapasztalható vérzések veseinfarktus tünetei lehetnek. Sertés veséknél a takarmány nem meg- 5.­Vágj­ki­egy­kis­darabot­a­kéreg­és­velőállomány­ határából!­ Nézd­ meg­ sztereomikroszkóp­ alatt!­ felelő­ minősége­ aminósav-mérgezéshez­ vezetEzt­követően­készíts­belőle­vékonyabb­metszetet,­ het,­ vagy­ gombatoxinok­ is­ okozhatnak­ hasonló­ bonctűvel­lazítsd­meg­a­szöveteket,­tedd­tárgyletüneteket./ mezre,­fedd­le,­nézd­meg­mikroszkóp­alatt!­Kész­ 3. Figyeld meg a vese homorú részét! Mi csatlakovesemetszeteket is vizsgálj meg mikroszkóp alatt! zik hozzá?

A­vese,­kiválasztás

Macska vese

11

Feladatlap

Biológia 11. osztály

Mi­történt?­(tapasztalatok,­rögzítése) 1.­Mi­jellemző­a­vese­alakjára? .................................................................................................. 2. Mi helyezkedik el a vese csúcsán? .......................................................................................... 3. Mit látsz a vese homorú részén? ............................................................................................ Mit látsz a vese felületén? ..................................................................................................... 4.­Mit­figyelsz­meg­a­vese­hosszmetszeti­képén?­Nevezd­meg­a­főbb­részeit! .................................. ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ ­ Hová­nyílik­a­veseszemölcs? ................................................................................................. ­ Mi­a­veseszemölcs­feladata? ................................................................................................. ­ Milyen­szerkezeti­részeket­figyelsz­meg­a­vese­mikroszkópos­képen? ......................................... ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ 5.­Jellemezd­a­nefron­feladatát! A nefron feladatai:

Hol játszódik le?

Energiaigényes?

Mi a célja?

szűrés (filtráció) visszaszívás (reabszorpció)

kiválasztás (szekréció)

Nefron artériás érgomolya

vesekehely

vesemedence

elvezető csatorna

Bowman-tok

artéria

Henle-kacs

gyűjtő csatorna

véna

vesepiramis

húgyvezető

vesevelő

elvezető csatorna (fala köbhám, belsejében kefeszegély)

vesekéreg mikroszkópos képe

glomerulus (érgomolyag)

Felhasznált irodalom FISCHER­Ernő­(1986):­Állatszervezettani­és­állatélettani­gyakorlatok,­Budapest,­Tankönyvkiadó­pp.­297. PERENDY­Mária­(1996):­Biológiai­vizsgálatok,­Budapest,­Nemzeti­Tankönyvkiadó­pp.­288-289. ÁBRA:­saját­készítés

12

Biológia 11. osztály

Fejes Anikó

6. A szív szerkezetének vizsgálata Emlékeztető,­gondolatébresztő A­szív­(cor)­kúp­alakú,­izmos­falú,­üreges­szerv.­A­férfiak­szíve­átlagosan­300-350­g,­a­nőké­250-300­ g.­A­felső­és­alsó­részét­egy­körbefutó­barázda­(koszorúbarázda)­választja­el,­ebben­haladnak­a­szív­ saját­erei.­A­szív­vázát­egy­rostporcos­gyűrű­alkotja.­Innen­erednek­felfelé­a­pitvarok,­lefelé­a­kamrák­ izomrostjai.­A­jobb­pitvarba­a­nagyvérkör­alsó­és­felső­üres­vénái­nyílnak.­A­bal­pitvarba­a­tüdőkből­friss­ vért­hozó­négy­tüdővéna­torkollik.­A­pitvarsövény­jobb­oldalán­ovális­mélyedés­van.­A­jobb­kamrából­ indul­ki­az­elhasznált­vért­szállító­tüdőartéria.­A­bal­kamrából­ered­az­aorta.­

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ összetett­fénymikroszkóp •­ sztereomikroszkóp •­ nagyító •­ tárgylemezek •­ fedőlemezek •­ a­szívből­készült­szöveti­metszetek

•­ erekből­készült­metszetek •­ bonctál­ •­ bonckészlet­(olló,­szike,­bonctű,­csipesz) •­ sertésszív •­ szívről­készült­képek,­szemléltető­ábrák •­ emberi­szívmodell

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1.­Végezz­külső­megfigyeléseket!­ Milyen a szív alakja? Keresd meg a szíven futó hosszanti és haránt irányú barázdát! Figyeld meg­ a­ ki-­ és­ bevezető­ ereket!­ Keresd­ meg­ a­ koszorúerek eredését! 2.­Figyeld­ meg­ szívet­ határoló­ szívburkot!­ Vágd­ fel! Majd távolítsd el! 3.­Először­vágd­fel­a­pitvart,­dugd­bele­az­ujjadat,­ nézd meg mennyire tágul! 4.­Ezután­ vágd­ a­ szívet­ hosszában­ ketté!­ Figyeld­ meg­belülről­a­pitvarokat­és­a­kamrákat!­ ­ Keresd­ meg­ az­ ezeket­ elválasztó­ szívsövényt!­ Nézd­meg­a­pitvarsövény­jobb­oldalán­levő­ovális­mélyedést!­Hasonlítsd­össze­a­kamrákat­határoló szívfalak vastagságát!

Szívboncolás

5.­Vágd­ fel­ a­ bal­ pitvar­ és­ bal­ kamra­ között­ levő­ falat!­Figyeld­meg­az­itt­levő­billentyű­szerkezetét! ­ Rajzold­le!­Nézd­meg­a­szívfali­eredését!­ ­ Hogyan­rögzülnek­a­kamra­falához­a­billentyűk? 6.­Keresd­meg­a­bal­kamrából­induló­aortát!­Vágd­ fel!­Figyeld­meg­a­benne­levő­billentyű­szerkezetét! 7.­Vágj­ki­a­szív­falából­egy­kis­részt,­próbálj­belőle vékony metszett készíteni! ­ Vizsgáld­meg­a­magad­készítette­metszetet­és­ a­ kapott­ kész­ szöveti­ metszeteket!­ Milyen­ részekből­ áll­ a­ szív­ fala?­ Mi­ jellemzi­ a­ szívizom­ szerkezetét? Készíts rajzokat!

Szívizom mikroszkópos képe

13

Feladatlap

Biológia 11. osztály

Mi­történt?­(tapasztalatok,­rögzítése) 1.­ Írd­le­a­megfigyeléseidet!...................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... Keresd­meg­a­szívhez­csatlakozó­ereket!­Nevezd­meg­az­ábra­részeit!­Jelöld­O2-vel­az­artériás,­CO2-vel a vénás vért!

c,

a, d,

b,

­ ­ ­ ­ ­

­

Mi­jellemzi­a­szívburkot­(pericardium)? ................................................................................................... Milyen a pitvarok fala? .......................................................................................................................... Minek­a­maradványa­a­pitvari­szívsövényen­levő­ovális­mélyedés? .............................................................. Hol­a­legvastagabb­a­szív­fala?­Miért? ..................................................................................................... Milyen­típusú­billentyűk­találhatók­a­pitvarok­és­kamrák­között? ................................................................ ......................................................................................................................................................... Milyen­felépítésű­a­kilépő­artériák­kezdeti­részénél­megtalálható­billentyű? .................................................. ......................................................................................................................................................... Mi jellemzi a szívfal szerkezetét? ............................................................................................................ ......................................................................................................................................................... Mi jellemzi a szívizom szerkezetét? ......................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... Milyen­különbségeket­látsz­a­simaizomhoz­képest?­Mi­ennek­az­oka?­ ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................

felső üres véna

aorta tüdővartéria tüdővéna

jobb pitvar zsebes billentyű

bal pitvar

vitorlás billentyű

jobb kamra

bal kamra

alsó üres véna

Felhasznált irodalom FISCHER­Ernő­(1986):­Állatszervezettani­és­állatélettani­gyakorlatok,­Budapest,­Tankönyvkiadó­pp.­293. PERENDY­Mária­(1996):­Biológiai­vizsgálatok,­Budapest,­Nemzeti­Tankönyvkiadó­pp.­281-283. ÁBRA:­saját­készítés

14

Biológia 11. osztály

Fejes Anikó

7. A vér alakos elemei Emlékeztető,­gondolatébresztő A­ vér­ mezodermális­ eredetű­ folyékony­ kötőszövet,­ mennyisége­ 70-80­ cm3/kg.­ Elsődleges­ szerepe­ a­ homeosztázis­fenntartása­és­szállítás.­A­légzési­gázok,­tápanyagok,­bomlástermékek­szállítása­mellett­ hormonokat­és­hőt­is­továbbít.­Szerepe­van­a­szervezet­védekező­mechanizmusaiban.­Az­emberi­vér­ pH-ja­7,38-7,42­közötti,­kémhatása­enyhén­lúgos.­Ezt­pufferrendszerek­szabályozzák.­A­leggyorsabban­ reagál­a­bikarbonát­puffer­(NaHCO3­és­H2CO3).­Emellett­működik­még­hemoglobin,­fehérje­és­foszfát­ puffer­is.­Elkülönítünk­légzési­és­metabolikus­acidózist.­

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ mikroszkóp •­ tárgylemezek,­fedőlemezek •­ kémcsövek •­ üvegbot •­ steril­tű,­vatta •­ szemcseppentő­ •­ keverő-pipetta­(Melangeur-pipetta) •­ desztillált­víz •­ lakmusz-papír­(vagy­pH-mérő­műszer)

•­ vérkészítmény •­ békavérkenet­tárgylemezen •­ 0,5%-os,­1%-os­és­3%-os­NaCl-oldat •­ Hayem-oldattal­ (0,5%­ NaCl,­ 2,5%­ Na2SO4,­ 0,025%­HgCl2­-­hipertóniás­oldat,­vörösvértesteket zsugorítja) •­ Türk-oldattal­(0,5%-os­ecetsav,­metilénkék­festék) •­ Bürker-kamra

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) ­ Az­ eritrocita­ általában­ sejtmagvas,­ kivéve­ az­ 1 mm3­vérében­kb.­4-8­ezer­fehérvérsejt­van.­A­ emlősöknél,­vagy­pl.­a­siklószalamandra-félékgranulociták­(mikrofágok)­átmérője­9-12­µm.­ nél.­ A­ sejtmag­ nélküli­ forma­ felületnövekedést­ A­neutrofilok­kisebb­idegen­anyagokat­kebelezeredményez.­ Az­ emberi­ vörösvérsejt­ átmérője­ nek­be.­Az­eozinofilek­és­a­bazofilek­allergiás­fo7,5­ µm.­ 1­ mm3­ vérben­ 5­ millió­ van.­ Szárazalyamatokban­szerepelnek.­A­monociták­(makrofágok) nagyobb idegen anyagokat fagocitálnak. nyag-tartalmának­90%-a­hemoglobin.­Az­O2 reA­nyirokszervekben­érő­limfociták­lehetnek­T-­és­ verzibilisen,­a­CO­irreverzibilisen­kötődik­hozzá.­ a­ B-nyiroksejtek.­ Ide­ tartoznak­ még­ a­ termé120­nap­után­a­lépben­esik­szét,­a­májban­bomszetes­ölősejtek­(natural­killer­cells). lik­le.­Bomlásterméke­a­bilirubin. 1. Készíts­ vérkenetet!­ Nézd­ meg­ mikroszkóp­ alatt!­ 3.­Végezz­fehérvérsejt-számlálást!­Egy­csepp­vért­ Hasonlítsd­össze­a­békavér­mikroszkópos­képével! hígíts­ tízszeresére!­ Egy-egy­ cseppet­ tegyél­ a­ 2. A­kapott­vérmintát­százszorosra­hígítsd­Hayem-olBürker-kamra­ fedőlemeze­ mellé,­ 20-20­ nagy­ dattal! A hígítást végezheted Melangeur pipettánégyzetben számolj! val. Alapos keverés után cseppents egy-egy csep- 4.­Önts­ egy-egy­ kémcsőbe­ 2­ ml­ desztillált­ vizet,­ pet­az­oldatból­a­Bürker-kamra­két­oldalára! 0,5%-os,­ 1%-os­ és­ 3%-os­ NaCl-oldatot!­ Fi­ 40-40­kis­négyzetben­számold­meg­a­vörösvérgyeld­ meg­ a­ változásokat!­ Egy-egy­ cseppet­ a­ sejteket! mintából mikroszkóp alatt is vizsgálj meg!

Békavér

Embervér

15

Feladatlap

Biológia 11. osztály

Mi­történt?­(tapasztalatok,­rögzítése) 1.­Milyen­különbséget­látsz­a­békavér­és­emberi­vér­között? .......................................................................... ......................................................................................................................................................... ­ Rajzold­le­a­mikroszkópban­látott­sejteket,­nevezd­meg­a­sejt-típusokat!

A Bürker-kamra egy különlegesen kiképzett tárgylemezekből álló számláló kamra, amelyeken ismert területű beosztás található. A fedőlemez felhelyezésével meghatározott magasságú réteg keletkezik és ezáltal a beosztásban elhelyezkedő folyadék térfogata ismert lesz. A kamra mélysége 0,1 mm, X=1/20×1/20=1/400 mm2, Y=1/5×1/5=1/25 mm2. A Bürker-kamra két, egymástól vájattal elválasztott négyzetes beosztást tartalmaz. Az X jelölésű négyzetekben számold a vörösvérsejteket, az Y jelölésű négyzetekben számold a fehérvérsejteket! 2.­ Számold­ki­a­vérmintában­levő­átlagos­vörösvérsejt-számot! ­ Először­40-40­kis­négyzetben­számold­meg­a­vörösvérsejteket!­Számolj­átlagot­(összegzés,­majd­osztás­80-nal)!­ Ezután­szorozd­fel­400­000-rel!­(1/4000­mm3­a­hasáb­térfogata,­1/100­a­hígítás­mértéke)­ ­ Írd­le­az­általad­kapott­adatot!­Értékeld!­(alacsony,­optimális,­stb.) ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... 3.­ Számold­ ki­ a­ fehérvérsejt-számot!­ 20-20­ nagy­ négyzetben­ számolj!­ A­ kapott­ átlagot­ szorozd­ meg­ 2500-zal!­ (1/250mm3­a­hasáb­térfogata,­és­most­1/10­a­hígítás) ­ Írd­le­az­általad­kapott­adatot!­Értékeld!­(alacsony,­optimális,­magas) ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... 4.­Mit­figyeltél­meg­a­desztillált­vízbe,­0,5%-os,­1%-os,­3%-os­NaCl-oldatba­helyezett­vércseppnél?­­Írd­a­tapasztalatokat­a­kémcsövet­ábrázoló­rajzok­alá! desztillátl víz vér

a. ................................... ...................................... ...................................... ...................................... ...................................... mikrofág (neutrofil granulocita) vörösvértest limfocitanyiroksejt mikrofág (bazofil granulocita)

0,5%-os NaCl-oldat vér

b. .............................. ................................ ................................ ................................ ................................

3%-os NaCl-oldat

1%-os NaCl-oldat

vér

vér

c........................... ............................ ............................ ............................ ............................

d. ................................... ...................................... ...................................... ...................................... ......................................

mikrofág (eozinofil granulocita) makrofág monocita -

vérlemezke

Bürker-kamra beosztása

Felhasznált irodalom ÁBRAHÁM-BENDE-MEGYERI­(1973):­Anatómia­-­Élettan;­Budapest,­Tankönyvkiadó­pp.­223-236. LISSÁK­Kálmán­(1975):­Élettani­gyakorlatok­és­bemutatások,­Budapest,­Medicina­Kiadó­pp.­37-38. ÁBRA:­saját­készítés

16

Biológia 11. osztály

Fejes Anikó

8. EKG, vérnyomás, szívritmus és vércukor mérése Emlékeztető,­gondolatébresztő A­szív­ingerképző­központja­a­szinusz-csomó.­Ritmusa­72­inger/perc.­A­jobb­pitvar­falában­található.­A­ sejtmembránja­inger­nélkül­depolarizálódik.­A­másodlagos­ingerképző­a­pitvar-kamrai­csomó­(AschoffTawara).­ Ritmusa­ 40­ inger/perc.­ Kissé­ jobb­ oldalt,­ a­ pitvar-kamrai­ határon­ van.­ A­ szív­ ingervezető­ rendszere:­His-köteg,­Tawara-szárak,­Purkinje-rostok.­A­szimpatikus­idegrendszer­gyorsítja­a­szívműködést,­a­koszorúereket­tágítja­az­adrenalin.­Paraszimpatikus­(nervus­vagus)­hatásra­a­szív­lassul,­a­ koszorúerek­szűkülnek,­a­neurotranszmitter­acetil-kolin­hatására.

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ EKG-készülék •­ vérnyomást­mérő­készülék •­ fonendoszkóp­ ­ (régi­változata­a­sztetoszkóp) •­ fénymikroszkóp •­ metszetek­(szívizom­falából)

•­ szemléltető­ábrák,­képek,­EKG­felvételek •­ szívmodell •­ vércukrot­mérő­készülék •­ szőlőcukor •­ vércsoport-meghatározó­teszt •­ vércsoportokról­táblázat

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) A szívműködés elektromos aktivitása az egész testben elektromos erőtér-változásokat hoz létre. Ez az erőtér a szívciklus különböző fázisaiban változik. A testfelszín megfelelő pontjai között ez a feszültség elektródák és erősítő berendezés révén regisztrálható. A kapott görbét elektrokardiogramnak (EKG) nevezzük. Einthoven által bevezetett eljárás szerint a testfelszínre helyezett két elektród között fellépő potenciál különbséget regisztrálják. 1.­Készíts­EKG-t!­Fekvő­társadra­(két­csukló­és­bal­ lábszár)­rögzítsed­a­fémelektródokat­(fehér­bal­ kar,­piros­jobb­kar,­zöld­bal­láb,­fekete­földre).­ Csatlakoztassad­ a­ kábelvégeket­ a­ megfelelő­ elektróda­dugaszokba!­Üzembe­helyezés,­erősítés,­beállítás­után­készíts­felvételeket!­Vizsgáld­ normál­légzéskor,­lassú­légzéskor,­mély­légzéskor,­légzés­visszatartáskor!­ ­ Elemezd­a­kapott­ábrát! A vérnyomás a keringési rendszerben a vérnek az erek falára gyakorolt nyomóereje. Az aorta

fala rugalmas. A szív elernyedésekor a vérnyomást ezeknek az ereknek a rugalmassága tartja fenn. Így alakul ki a vérnyomás két értéke a szisztolés és diasztolés vérnyomás. 2.­Mérj­ vérnyomást!­ Ismételd­ meg­ a­ méréseket­ nyugalmi­ állapot­ után,­ egy-két­ perces­ mozgás­ után!­Milyen­különbségeket­tapasztalsz? A fonendoszkóp egy konkáv (homorú) lemezből és egy csőből áll, a végén két fülhallgató található. Ha a lemezt a testre helyezzük, az a csövön keresztül továbbítja a testben keletkező hangokat. 3. Figyeld meg a szívhangokat sztetoszkóppal! 4.­Mérj­vércukorszintet!­Evés­előtt,­majd­ismételd­ meg­egy-két­szőlőcukor­elfogyasztása­után! 5.­Nézd­ meg­ mikroszkóppal­ a­ szívizom­ metszeti­ képét! ­ Rajzold­le!­Hasonlítsd­össze­a­vázizommal! 6.­Vércsoport-meghatározó­teszt­segítségével­határozd meg a vércsoportodat!

EKG

17

Feladatlap

Biológia 11. osztály

Mi­történt?­(tapasztalatok,­rögzítése) 1.­ Elemezd­az­általad­mért­EKG-görbét!­Jelöld­be­rajta­a­P,­PQ,­QRS­és­T­szakaszokat! A P a pitvari hullám, a PQ az átvezetési idő a kamrára, QRS a kamrai hullám, a T a kamra repolarizációja.

P ST QRS

T U

A pitvari tachycardia során a szívfrekvencia akár 150/perc is lehet. Ennek­során­mit­figyelhetnél­meg­az­EKG-görbén? ................................................................... A szinusz bradycardia során 43/perc körüli frekvencia értéket is mérhetünk. ­ Mit­figyelnél­meg­az­EKG-görbén?.......................................................................................... A szinusz aritmia esetén kilégzésnél 75/perc, belégzésnél 90/perc frekvencia is mérhető. (Sportolóknál gyakori.) ­ Mit­figyelnél­meg­az­EKG-görbén?.......................................................................................... Pitvari fibrillációnál több apró frekvencia alakul ki. ­ Mit­látnál­az­EKG-görbén?..................................................................................................... A kamra tachikardia gyors, rendellenes szívösszehúzódásokat eredményez. Korábbi infarktus hegszövete okozhatja. ­ Mit­láthatsz­az­EKG-görbén? ................................................................................................. 2.­ Mit­jelent­a­vérnyomáskor­mért­magasabb­és­alacsonyabb­érték­(szisztolé­és­diasztolé)?­­­ ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ Írd le a mérési eredményeidet!.............................................................................................. ........................................................................................................................................ 3.­ Milyen,­a­szívben­történő­változást­mutat­a­fonendoszkóppal­hallott­mélyebb­és­magasabb­szívhang?­ ........................................................................................................................................ 4. Mekkora vércukorszinteket mértél? Mi az oka a változásnak?..................................................... ........................................................................................................................................ 5.­ Hasonlítsad­össze­a­szívizmot­a­vázizommal!........................................................................... ........................................................................................................................................ 6.­ Milyen­a­vércsoportod?­Ebből­adódóan­milyen­antigéned­és­antitested­lehet? .............................. ........................................................................................................................................ ­

Sinus tachycardia. Légzés visszatartása is eredményezheti a szív gyorsulását. Sinus bradycardia. Lassú szívműködés. Megfigyelhető sportolóknál, pajzsmirigy csökkent működésénél és mérgezésnél is lehet.

Kamra tachycardia és fibrilláció infarktust követő és megelőző állapotot jelez.

Felhasznált irodalom ÁBRAHÁM-BENDE-MEGYERI­(1973):­Anatómia­–­Élettan,­Budapest,­Tankönyvkiadó­pp.­274-288. ÁBRA:­saját­készítés

18

Biológia 11. osztály

Fejes Anikó

9.­Szabályozás,­idegrendszer Emlékeztető,­gondolatébresztő A­reflex,­mint­alapműködés,­a­reflexívben­épül­ki,­ennek­elemei­a­receptor­(ingert­ingerületté­alakítja),­ az­afferens­szár­(érző­neuron),­a­központi­kapcsolórendszer­(átkapcsoló-­vagy­interneuron),­az­efferens­szár­(mozgató­neuron)­és­az­effektor­(végrehajtó).­A­reflex­lehet­szomatikus­(bőr­és­izomeredetű)­ és­vegetatív­(szimpatikus­és­paraszimpatikus).­A­reflexek,­az­érző­és­mozgató­működések­változása­ betegségre­utaló­tünet­lehet.­Az­idegrendszer­központja­az­agy­és­a­gerincvelő.­A­környéki­részét­a­12­ pár­agyideg,­a­31­pár­gerincvelői­ideg­és­a­dúcok­képezik.­

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ fénymikroszkóp •­ illóolajok,­illatminták •­ toll •­ vatta •­ ízminták:­ ­ sós,­édes,­savanyú

•­ nyelvmodell •­ agymodell •­ gerincvelőmodell •­ transzparens­az­agyidegekről •­ kész­metszetek:­ ­ gerincvelőből,­agyvelőből,­nyelvből

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1.­ Vízszintesen­ fekvő­ társad­ fejét­ lassan­ hajtsd­ előre!­ Betegség esetén a térd és a csípő kissé behajlik. A társad kinyújtott lábát bokánál emeld­ meg!­ Betegség­ esetén­ a­ térd­ behajlik.­ (A­labor­melletti­orvosi­szoba­ágyán­vagy­egy­ szivacson végezzétek el a kísérletet!) 2. A szaglásvizsgálat során illatos anyagokat használj­(pl.­illóolajok)!­A­társad­csukja­be­a­szemét,­ ezután teszteld le az illatok érzékelését! 3.­ Kérd­ meg­ a­ társad,­ hogy­ takarja­ le­ az­ egyik­ szemét,­és­a­nyitott­szemével­nézzen­a­homlokodra!­Az­ujjaddal­kőrözz­40­cm­sugarú­kör­ mentén,­majd­egy­gyors­mozdulattal­az­ujjadat­ helyezd­ a­ nyitott­ szem­ látóterébe!­ Ha­ jól­ működik­a­reflex,­a­társad­becsukja­a­szemét. 4.­ Figyeld­meg­a­társad­fényre­és­sötétre­bekövetkező­pupillareflexét! 5. Kb.­60­cm­távolságból­tarts­egy­tollat,­kérd­meg­ a­ társadat,­ hogy­ fixálja­ a­ szemét­ a­ tollra!­ Figyeld­meg­a­szem­apró­reflexes­mozgását,­amivel a fej akaratlan elmozdulásait kompenzálja!

Nyúl­nyelv,­nyelvbimbók

6.­ A­ társad­ nézzen­ oldalra,­ te­ a­ másik­ oldalról­ közelíts­egy­vékony,­puha­vattaszálacskával­a­ szaruhártyája­felé!­(cornea-reflex) 7.­ Vidd­fel­egyenként­a­kikészített­ízmintát­a­társad­ nyelvfelületére!­ Rögzítsd­ a­ tapasztalataidat! 8.­ Kérd­meg­a­társad,­hogy­nyújtsa­ki­a­nyelvét!­ Az­a­jó,­ha­a­nyelvcsúcsnál­nincs­spontán­rángás. 9.­ Vízszintesen­húzz­át­egy­ceruzavéget­a­társad­ hasfalán!­ (A­ bőr­ felületét­ érintsd!)­ Ismételd­ meg­a­talpbőrén!­ 10.­Ülő­társad­keresztbe­tett­lábán­a­patella­(térdkalács) alatti részt enyhén üsd meg a kezed oldalával!­ (Ezt­ megismételheted­ a­ kar­ biceps­ és triceps izmán is!) 11.­Kérd­ meg­ a­ társad,­ hogy­ térdeljen­ rá­ egy­ székre,­ kezed­ oldalával­ mérj­ enyhe­ ütést­ az­ Achilles-ínra! Figyeld meg a talpát és lábfejét! 12.­Vizsgáld­ meg­ az­ előkészített­ mikroszkópos­ metszeteket! Készíts rajzokat!

Légzés

Nyelv

19

Feladatlap

Biológia 11. osztály

Mi­történt?­(tapasztalatok,­rögzítése) 1.­Ezzel­a­kísérlettel­a­tarkókötöttséget­vizsgáltad.­A­tarkómerevség­minek­a­jele­lehet?................... ........................................................................................................................................ 2.­Hányas­agyideg­a­szaglóideg? ............................................................................................... 3. Mely­agyidegek­épségét­lehet­vizsgálni­látótérvizsgálattal,­oculopalpebrális­(szemhéjzárás)­reflex­révén?­ ........................................................................................................................................ 4.­és­5.­Kísérletek­elemzése. III. szemmozgató agyideg (n. oculomotorius) feladatai a felső szemhéj emelése, szem felfelé fordítása, akkomodáció, pupilla szűkítése. Bénulásakor­(pl.­aneurizma­okozhatja)­milyen­változást­tapasztalhatunk? ........................................................................................................................................ IV. agyideg a sodorideg, lefelé és oldalra mozgatja a szemet.­A­IV.­agyideg­bénulásakor­milyen­változást tapasztalhatunk?........................................................................................................ ­ Melyik­a­harmadik­szemmozgató­ideg,­és­mi­a­feladata? ........................................................... Vestibulo-ocularis reflex – ha a fej jobbra fordul, a szemek balra fordulnak, hogy fixálják az eredeti képet (nystagmus-szemtekemozgás, lassú fázis), majd jobbra fordulnak, hogy az új képet fixálják (nystagmus, gyors fázis). ­ Melyik­az­érzőinformációt­beszállító­ideg? ............................................................................... ­ Hol­van­ennek­a­sejttestje? ................................................................................................... ­ Melyek­a­mozgatásban­részt­vevő­idegek? .............................................................................. V. agyideg a háromosztatú ideg (n. trigeminus). Az arc általános érző- és a rágóizmok motoros idege. VII. agyideg az arcideg (n. faciális): Az arc mimikai izomzatának általános motoros és a nyelv elülső kétharmadának ízérző idege, nyálmirigyek beidegzésében is szerepe van. Mit okozhat ezeknek az idegeknek a sérülése? ......................................................................................................... 6.­ Szaruhártyareflex­ elemzése.­ Cornea-reflex­ lényege,­ hogy­ a­ szaruhártyát­ érő­ ingerek­ hatására­ a­ szemhéjak­reflexesen­záródnak.­Mely­idegek­kellenek­a­működéséhez? ...................................... ........................................................................................................................................ 7. Mely agyidegek szállítják az íz-információkat?.......................................................................... ........................................................................................................................................ Sorold fel az alap ízeket! ...................................................................................................... 8.­Mi­a­feladata­a­következő­agyidegeknek? ­ Járulékos­ideg­(XI.­agyideg,­n.­accessorius)?........................................................................... ­ Nyelv­alatti­ideg­(XII.­agyideg,­n.­hypoglossus)?...................................................................... 9-11.­Milyen­típusú­reflexet­vizsgáltál? ....................................................................................... Mit tapasztaltál? .................................................................................................................. ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ 12.­Rajzold­le­a­füzetedbe­a­mikroszkópban­megfigyelt,­gerincvelőből­és­agyvelőből­készült­metszetek­ képét!­Nevezd­meg­a­főbb­részeiket!

I.

VII. VIII. IX. X.

szürkeállomány

II. III. IV. V. VI.

fehérállomány

csigolyaközti dúc

XII.

XI.

gerincvelői ideg

Felhasznált irodalom ÁBRAHÁM-BENDE-MEGYERI­(1975):­Anatómia­–­Élettan,­Budapest,­Tankönyvkiadó­pp.­504-580. PERENDY­Mária­(1996):­Biológiai­vizsgálatok,­Budapest,­Nemzeti­Tankönyvkiadó­pp.­291-294. ÁBRA:­saját­készítés

20

Biológia 11. osztály

Fejes Anikó

10. A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer hatása Emlékeztető,­gondolatébresztő A­vegetatív­idegrendszer­szabályozza­a­belső­ szervek­működését.­Az­ érzékelő­receptorok­a­zsigerek­ falában­vagy­a­bőrben­(főleg­fájdalom,­meleg-hideg)­helyezkednek­el.­Az­efferens­ágban,­a­központi­ idegrendszerben­egy­központi­vegetatív­neuron­van­(gerincvelő­oldalsó­szarvában,­és­a­III.,­VII.,­IX.­és­ X.­agyideg­motoros­magva),­ami­a­környéki­dúcokban­átkapcsol­egy­vegetatív­mozgatóra.­­A­vegetatív­ idegrendszer­rostjai­hálózatos­csoportosulást,­fonatokat­(plexusokat)­alkotnak­a­mellüregben,­a­hasüregben­és­a­medencében.­(plexus­cervicalis,­brachialis,­lumbalis,­sacralis)

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ mikroszkóp •­ metszetek­ •­ gerincvelő­ metszete,­ kisagy­ kérgi­ rész,­ nagyagy­kérgi­rész­szöveti­metszete •­ vérnyomást­mérő­műszer

•­ fonendoszkóp •­ vércukrot­mérő­műszer •­ EKG-készülék •­ kóla­vagy­tea

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1.­Vizsgáld­ meg­ a­ szimpatikus­ és­ a­ paraszimpatikus hatás jeleit! Mérd meg a társad vérnyomását,­szívpulzusát,­vércukrát,­illetve­EKG-t­is­ készíthetsz!­Ez­lesz­az­alapállapot. ­ Ezt­ követően­ végeztess­ a­ társaddal­ mozgás-gyakorlatokat,­ például­ felállás­ és­ leülés­ öt­ percen­át,­majd­mérd­meg­a­vérnyomását,­hallgasd­ meg­ a­ szívhangokat,­ illetve­ EKG-t­ is­ készíthetsz! ­ Ez­ után­ kérd­ meg­ a­ társadat,­ hogy­ üljön­ le,­ csukja­ be­ a­ szemét,­ vegyen­ mély­ lélegzetet,­ lassan­ fújja­ ki­ a­ levegőt,­ és­ pihenjen­ néhány­ percig,­ezt­követően­ismételd­meg­a­méréseket!­ ­ Végül­kérd­meg,­hogy­igyon­pár­deci­kólát,­majd­ újra­mérd­meg­a­vérnyomását,­szívpulzusát­és­ a­ vércukorszintjét!­ Hasonlítsd­ össze­ az­ adatokat,­készíts­belőle­táblázatot!

2.­Vizsgáld­meg­a­következő­szöveti­metszeteket:­ gerincvelő­ keresztmetszeti­ képe,­ kisagykéreg,­ nagy-agykéreg.­Növeld­a­nagyítást!­Keresd­meg­ a­következő­részeket:­ ­ -­gerincvelő­szürkeállománya,­hátulsó­és­elülső­ szarv,­ ­ -­gerincvelő­fehérállománya,­hátulsó,­oldalsó­és­ elülső­kötegek;­ ­ -­ elülső­ szarv­ multipoláris­ mozgató­ neuronjai,­ hátulsó­szarv­megnyúlt­idegsejtjei; -­ nagyagykéreg­ háromszög­ alakú­ piramissejtjei,­ szabálytalan­alakú,­többféle­szerkezetű­szemcséssejtek,­agykéreg­felületi­részén­nagyobb­mennyiségben­levő,­kicsi,­soknyúlványú­gliasejtek;­ ­ -­ kisagykéreg­ egy­ sorban­ elhelyezkedő,­ 2-3­ dendrit-csokorral­rendelkező­Purkinje-sejtjei.­ Készíts rajzokat a füzetedbe! Írj megnevezéseket is!

Macskagerincvelő

Macskakisagy

21

Feladatlap

Biológia 11. osztály

Mi­történt?­(tapasztalatok,­rögzítése) Stressz esetén a szervezet dopamin szintje megugrik. A dopaminnak szerepe van a motivációban és feltehetően a jutalmazásban, de ide kapcsolhatók a függőségek (addikciók) is. Ha magas a szintje kialakulhat tic, Tourette-szindróma, skizofrénia. Hiánya esetén Parkinson-kór alakulhat ki. A szerotonin szintén fokozza a noradrenalin kibocsátást. Nagyobb mennyisége eufóriát okozhat, hiánya migrénes és depressziós tünetekben mutatkozhat. Az endorfin fehérjék a gerincesek agyalapi mirigyében, hipotalamuszában termelődnek stressz során, fájdalmi, izgalmi, erőltetett fizikai hatásra. Boldogsághormonnak is nevezik. A stimuláló szerek, mint pl. a koffein, a nikotin és az amfetamin is fokozza az adrenalin felszabadulását, ezek különböző mértékű függőségeket és károsodást okozhatnak a szervezetben. 1.­A­kísérletben­tapasztaltak­és­a­mellékelt­szövegek­alapján­fejezd­be­a­hiányos­mondatokat!­ ­ A­vegetatív­idegrendszer­két­fő­része­a­­.............................­,­.............................…­­idegrendszer. ­ A­szimpatikus­rendszer­felkészíti­a­szervezetet­a­.........................................................­Hatására­ a­szívritmus­...................,­a­bőrben­és­a­belekben­levő­artériák­.............................,­a­vázizmok­ erei­.............................­és­a­vérnyomás­­............................,­így­­több­vér­kerül­a­vázizmokba,­ agyba,­szívbe.­Megfigyelhető­a­pupilla­...............­és­a­verejtékmirigyek­...............................működése.­A­vércukor-szint­..................­A­gerincvelőben­levő­szimpatikus­központ­a­­...................­ szarvban­van,­a­..............................­kezdődik­és­a­2.­ágyéki­szegmentumig­tart.­Az­elülső­gyökéren­át­kilépő­axonok­a­gerinc­melletti­........................................­futnak,­itt­átadják­az­ingerületet­ a­­...................................................,­ezek­húzzák­össze­a­bőrben­levő­érfal­simaizomzatát,­ez­az­ oka,­hogy­hideg­hatására­a­bőr ............................................................................................. Az autonóm idegrendszer paraszimpatikus részének feladata a szervezet .................................... állapotának­megőrzése.­­A­szívritmus­...............................,­a­pupillák­.....................................,­ a bélperisztaltika .............................. ­ Központi­neuronjai­az­agytörzsben­és­a­gerincvelő­.............................­szelvényeiben­helyezkednek­ el.­A­szimpatikus­idegrendszer­ingerület-átvívő­anyaga­a­szerveknél­a­.................................…,­a­ paraszimpatikus­ idegrendszernél­ az­ ­ .........................................­ Az­ izgató,­ stimuláló­ anyagok,­ mint­ a­ ......................................................................­ ­ ingerlik­ a­ szimpatikus­ ganglionokat,­ és­ az­adrenalin,­dopamin,­szerotonin­szintet­növelhetik. 2.­Töltsd­ki­a­táblázatot! példa

receptor helye

bevezető afferens ág

központban történő feldolgozás

kivezető efferens ág

végrehajtó effektor neve

hideg érte a kézbőrt

hátsó gyökér szürke állomány hátsó szarv fehér állomány szürke állomány elülső szarv elülső gyökér

Purkinje-féle sejtek

Felhasznált irodalom ÁBRAHÁM-BENDE-MEGYERI­(1973):­Anatómia-Élettan,­Budapest,­Tankönyvkiadó­pp.­568-580. PERENDY­Mária­(1996):­Biológiai­vizsgálatok,­Budapest,­Nemzeti­Tankönyvkiadó­pp.­254-256. ÁBRA:­saját­készítés

22

Biológia 11. osztály

Fejes Anikó

11. Az endokrin rendszer Emlékeztető,­gondolatébresztő Az­endokrin­szabályozásnál­a­biológiailag­aktív­anyag­(hormon)­a­testfolyadék­(vér,­vérnyirok)­révén­jut­ el­a­célsejthez.­A­parakrin­szabályozásnál­a­sejt­közötti­tér­közvetít.­Autokrin­szabályozásról­beszélünk,­ ha­a­hormont­termelő­sejt­saját­magára­hat­vissza.­A­vízoldékony­hormon­a­sejtfelszíni­receptorhoz­ kötődik,­és­egy­másodlagos­hírvivő­közvetítésével­enzimaktivitást­változtat­(pl.­adrenalin,­inzulin).­A­ lipidoldékony­hormon­bejut­a­sejtbe,­és­ott­kapcsolódik­a­receptorhoz,­majd­a­sejtmagba­jutva­a­génműködésre­fejti­ki­hatását,­ezzel­új­fehérjék­átírását­indukálhatja­(pl.­nemi­hormonok).­

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ fénymikroszkóp •­ sztereomikroszkóp,­nagyító •­ mikroszkópos­metszetek: ­ agyalapi­ mirigy,­ pajzsmirigy,­ csecsemőmirigy,­ mellékvese,­hasnyálmirigy,­petefészek,­here •­ agy­keresztmetszeti­modellje

•­ agymodellek •­ nyúl­vagy­sertésagy­ •­ bonctál •­ bonckészlet •­ hormontermelő­szervekről­képek

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1.­Vizsgáld­meg­az­agyalapi­mirigy­szerkezetét­a­ kapott képek és modellek alapján! Keresd meg a modellen a tobozmirigyet is! 2.­Mikroszkópos­ metszeten­ figyeld­ meg­ a­ pajzsmirigy­ szerkezetét,­ keresd­ meg­ a­ hámsejtekkel­(mirigysejtekkel)­körülvett­kis­hólyagokat,­ ahol­fehérjéhez­kötve­a­tiroxin­tárolódik!­ 3. Keresd meg a képen a mellékpajzsmirigyet és a­csecsemőmirigyet­(thymus)!­Figyeld­meg­az­ elhelyezkedését! 4.­Nézd­meg­a­hasnyálmirigy­szöveti­szerkezetét­ mikroszkóp alatt! ­ Keresd­meg­azokat­a­kicsi,­beágyazott­sejtcsoportokat­ (Langerhans-insula),­ ahol­ az­ inzulin­ termelése­történik!­ 5.­Figyeld­meg­a­mellékvese­mikroszkópos­képét!­

Keresd­ meg­ a­ kéregállományt­ és­ a­ különböző­ sejtcsoportjait!­ Hasonlítsd­ össze­ a­ mellékvese­ kéreg-­és­velőállományának­arányát! 6.­Keresd­meg­a­here­szöveti­képén­a­herecsatornákat­és­a­köztük­levő­tesztoszteront­termelő­ sejteket!­ Nézd­ meg­ a­ petefészek­ tüszős­ szerkezetét! ­ Figyeld­meg­az­ovális,­szabálytalan­alakú­sárgatestet! 7.­Vizsgáld­ meg­ a­ bonctálon­ előkészített­ (nyúl-­ vagy­ sertés-)­ agyat,­ keresd­ meg­ rajta­ az­ agyalapi mirigyet és a tobozmirigyet! Óvatosan vágd­ fel­ hosszában­ (szagittális­ metszés),­ keresd az adott mirigyek kapcsolódási helyét! ­ Készíts­ a­ megfigyeléseidről­ vázlatos­ rajzokat,­ egészítsd ki megnevezésekkel is!

Sertéspajzsmirigy

Macskamellékvese­kéreg-­és­velőállománya

23

Feladatlap

Biológia 11. osztály

Mi­történt?­(tapasztalatok,­rögzítése) Töltsd­ki­a­táblázat­hiányzó­részeit! Hormontermelő szerv neve

Hormon neve

Az agyalapi mirigy elülső lebenye (hipofízis)

1........................... 2............................ 3........................... 4........................... 5........................... 6........................... 7. melanocita stimuláló hormon

A hipotalamusz

8. oxitocin

(a hipofízis hátulsó

lebenye a raktár)

Hormon anyaga

Hormon feladata 1. növekedés 2. tejelválasztás 3. tüsző serkentése 4. sárgatest serkentése 5. mellékvese-kéregre hat 6. pajzsmirigyre hat 7. pigmentáció, lipolízis, faggyútermelés

peptid

................... 9........................... ............................. 10. melatonin

aminosavszármazék

11........... ..............

....................

T obozmirigy

8. ................................... ...................................... 9. víz visszaszívás a a vese gyűjtőcsatornáiból

12. kalcitonin

peptid

11. anyagcsere lebontó folyamatainak fokozása 12.................................... .......................................

13. parathormon

peptid

13 ..................................

Mellékpajzsmirigy Mellékvesekéreg

Mellékvesevelő

.................... aminosavszármazék

17. adrenalin Hasnyálmirigy Langerhans-sejtek

peptid 18......................... 19......................... ..

Here

idegrendszer

11........................... ............................... 12. a vér magas kalc ium-szintje a vér alacsony kalc ium-szintje

17. szimpatikus hatás

+ 14. vér Na csökken 15. és 16. ................. ............................... 17. szimpatikus idegrendszer

18. vér glükóz szintjét csökkenti 19. glükóz raktárak mozgósítása

18........................... .............................. 19........................... ..............................

14................................... 15. szénhidrát raktározása 16...................................

LH

szteroid

21. tesztoszteron

.............................. .............................. .............................. ..............................

10..................................... .... fény ........................................... idegrendszer

Pajzsmirigy

14. aldoszteron 15......................... 16. androgén hormon

Mi szabályozza a termelését?

20................................... Petefészek tüsző

22......................... ....................

Petefészek sárgatest

21.........................

ivari jellegek, méhnyálkahártya megújulása terhesség előkészítése

21. FSH 22...........................

pajzsmirigy mellékpajzsmrigy i mellékvese petefészek here

agyalapi mirigy

Felhasznált irodalom LISSÁK­Kálmán­(1975):­Élettani­gyakorlatok­és­bemutatások,­Budapest,­Medicina­Kiadó­pp.­154-155. PERENDY­Mária­(1996):­Biológiai­vizsgálatok,­Budapest,­Nemzeti­Tankönyvkiadó­pp.­286-287. ÁBRA:­saját­készítés

24

Biológia 11. osztály

Fejes Anikó

12.­A­hólyagszem­boncolása Emlékeztető,­gondolatébresztő Az­emlős­hólyagszemének­nagy­része­az­embrionális­fejlődés­során­az­agyhólyagból­fejlődik­ki.­Külső­ rostos­burka­az­ínhártya­(sclera),­kollagénrostjai­nem­homogének.­Elülső­része­a­szaruhártya­(cornea)­ átlátszó,­óraüvegszerű­fénytörő­közeg,­ezen­nincs­védő­kötőhártya.­Az­ínhártya­alatt­van­az­érhártya,­ ennek­oldalsó­folytatása­a­simaizomból­álló­sugárizom,­ami­függesztő­rostok­révén­a­szemlencse­domborúságát­állítja­ be,­és­a­ csarnokvizet­termeli.­Az­érhártya­elülső­folytatása­a­szem­színét­adó­ írisz,­ az­itt­levő­körkörös­simaizmokkal­határolt­nyílás­a­pupilla.­A­szem­belsejét­bélelő­fátyolszerű­hártya­a­ retina,­melynek­fontos­részei­a­vakfolt­(macula­coeca),­ahol­a­látóideg­lép­ki,­és­a­sárgafolt­(macula­ lutea),­ebben­van­a­látógödör,­az­éleslátás­helye.­A­retina­több­rétegből­áll,­melyek­közül­a­külső­egy­ pigmentréteg,­alatta­helyezkednek­el­a­fényérzékelő­pálcikák­és­színlátó­csapsejtek,­majd­a­bipoláris­ sejtek,­a­horizontális­sejtek,­az­Amakrin-sejtek­és­legbelül­a­látóideget­képező­ganglionok­(dúcsejtek)­ következnek.­

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ összetett­fénymikroszkóp •­ sztereomikroszkóp •­ nagyítók •­ tárgylemezek •­ fedőlemezek •­ mikroszkópos­metszetek­

•­ képek­a­retina­szerkezetéről •­ bonctál­ •­ bonckészlet­(olló,­szike,­bonctű,­csipesz) •­ sertés-­vagy­marhaszem •­ képek,­ábrák­a­hólyagszem­felépítéséről

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1.­Figyeld­meg­a­szem­alakját,­külső­szerkezetét!­ 2.­Az­ínhártya­rostos­fehér­hártya,­hátul­a­látóideg­ rostjai­ kötegenként­ fúrják­ át.­ Keresd­ meg­ az­ ínhártyán tapadó szemmozgató izmok tapadási helyét! 3. Keresd meg a látóideg kilépési helyét! 4.­Vágd­körül­óvatosan­a­szaruhártyát!­Mit­figyelsz­ meg? Melyik hártya található a szaruhártya alatt?­Mi­található­a­közepén? 5.­A­ szemlencse­ átlátszó,­ bikonvex­ lencse.­ Vágd­ fel­a­szivárványhártyát!­Emeld­ki­a­szemlencsét!­ Figyeld meg a lencse szerkezetét és a felszíneit! Hol­domborúbb?­ ­ Mik­rögzítik­a­szemben?­

6.­Hosszában­vágd­fel­teljesen­a­szem­falát­képező­ burkokat!­Mi­tölti­ki­a­szem­belsejét?­Mi­jellemzi­ az anyagát? 7.­Távolítsd­el­a­szem­belső­anyagát!­Nézd­meg­a­ szem hátsó fali részét! Mit találsz a belsejében? Mi jellemzi a szerkezetét? 8.­Nézd­ meg­ nagyítóval­ a­ szem­ belsejét­ bélelő­ hártyát! Mit látsz rajta? 9.­Metsz­ le­ egy­ darabot­ a­ hártyából,­ nézd­ meg­ mikroszkóp alatt! ­ Nézd­meg­a­kapott­elektronmikroszkópos­képeket,­keresd­meg­a­receptor-sejteket!­ ­ Vizsgáld­ meg­ az­ ideghártya­ alatt­ elhelyezkedő­ érhártyát! Mi az oldalsó folytatása?

Szemboncolás

25

Feladatlap

Biológia 11. osztály

Mi­történt?­(tapasztalatok,­rögzítése) 1.­Milyen­a­szem­alakja,­külső­szerkezete? ............................................................................................ 2.­Hány­szemizom­tapad­a­szem­felületéhez,­és­mi­a­feladatuk? .............................................................. ................................................................................................................................................... Sorold fel a szemmozgató idegeket és szerepüket! ............................................................................. ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... 3.­Mit­figyelsz­meg­a­látóideg­és­a­szem­kapcsolódásában?­Hányas­ideg­a­látóideg­és­honnan­ered?­ ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... 4. Mi található a szaruhártya alatt? Mi jellemzi ennek szerkezetét? ................................................................................................................................................... 5.­Jellemezd­a­szemlencsét! ................................................................................................................ 6.­Mi­tölti­ki­a­szemet? ....................................................................................................................... 7-9.­Különítsd­el­a­retina­rajzán­a­sárgafoltot,­a­vakfoltot­és­az­ereket!

1............................ 4.................................... 2..................................... 3.............................

ínhártya

érhártya

sugárizom

dúcsejtek

sárgafotl

Amakrin sejtek

szemlencse

kétnyúlványú idegsejtek üvegtest receptorsejtek (csap és pálcika) sejtmagvas része és fényérzékenyrésze

szaruhártya vakfolt - látóideg szivárványhártya

pigmentet tartalmazó sejtek

ideghártya (retina)

A retina szerkezete

Felhasznált irodalom PERENDY­Mária­(1996):­Biológiai­vizsgálatok,­Budapest,­Nemzeti­Tankönyvkiadó­pp.­296-298. ÁBRA:­saját­készítés

Biológia 11. osztály

26

Jegyzet

............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................

Feladatlap Jegyzet

27

Biológia 11. osztály

............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................

Működési szabályzat A­la­bo­ra­tó­ri­u­mi­mun­ka­rend­je 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak­a­gya­kor­lat­ve­ze­tő­ta­nár,­a­la­bo­ráns,­il­let­ve­a­ gya­kor­la­ton­részt­ve­vő­ta­nu­lók­tar­tóz­kod­hat­nak. 2.­ A­ te­rem­ben­ tar­tóz­ko­dó­ va­la­men­­nyi­ sze­mély­ kö­teles­be­tar­ta­ni­a­tűz­vé­del­mi­és­mun­ka­vé­del­mi­elő­írásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a mun­ka­te­rü­le­tü­ket,­ majd­ a­ gya­kor­lat­ve­ze­tő­ ta­nár­ átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5.­ A­gya­kor­la­ton­részt­ve­vők­az­ál­ta­luk­oko­zott­ká­rért­ anya­gi­fe­le­lős­sé­get­vi­sel­nek. 6.­ Tás­kák,­ ka­bá­tok­ tá­ro­lá­sa­ a­ la­bo­ra­tó­ri­um­ elő­te­rének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz­hoz­ha­tó­be. 7.­­ A­ la­bo­ra­tó­ri­um ­ i­ fog­lal­ko­zás­ so­rán­ fel­me­rü­lő­ problé­má­kat­(meg­hi­bá­so­dás,­bal­eset,­ron­gá­lás,­stb.)­a­ gya­kor­lat­ve­ze­tő­ ta­nár­ a­ la­bor­ve­ze­tő­nek­ je­len­ti­ és­ szük­ség­sze­rint­köz­re­mű­kö­dik­an­nak­el­há­rí­tá­sá­ban­ és­a­jegy­ző­könyv­fel­vé­tel­ében. Mun­ka­vé­del­mi­és­tűz­vé­del­mi­elő­írá­sok­ a­la­bo­ra­tó­ri­um­ban Az­ aláb­bi­ elő­írá­sok­ min­den­ sze­mély­re­ vo­nat­koz­nak,­ akik­ a­ la­bo­ra­tó­ri­um­ban­ és­ az­ elő­ké­szí­tő­ he­lyi­ség­ben­ tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal­iga­zol­ják,­az­azok­meg­sze­gé­sé­ből­ere­dő­bal­ese­tekért­az­il­le­tő­sze­mélyt­ter­he­li­a­fe­le­lős­ség. 1.­ Va­la­men­­nyi­ta­nu­ló­nak­kö­te­le­ző­is­mer­ni­a­kö­vet­kező­esz­kö­zök­he­lyét­és­mű­kö­dé­sét: ­ –­Gáz­csap­ok,­víz­csap­ok,­elekt­ro­mos­kap­cso­lók ­ –­Porraloltó­ké­szü­lék,­vész­zu­hany ­ –­El­ső­se­gély­nyúj­tó­fel­sze­re­lés ­ –­El­szí­vó­be­ren­de­zé­sek ­ –­Vegy­sze­rek­és­se­géd­anyag­ok 2.­ A­gya­kor­la­to­kon­kö­te­le­ző­egy­be­gom­bol­ha­tó­la­borkö­peny­ vi­se­lé­se,­ me­lye­ket­ a­ ta­nu­lók­ hely­ben­ ve­het­nek­ igény­be.­ Kö­peny­ nél­kül­ a­ mun­ka­ nem­ kezd­he­tő­el. 3.­ A­ hos­­szú­ ha­jat­ a­ bal­eset­ el­ke­rü­lé­se­ vé­gett­ ös­­sze­ kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5.­ A­ ta­nár­nak­ je­len­te­ni­ kell,­ ha­ bár­mi­fé­le­ rend­kí­vü­li­ ese­mény­kö­vet­ke­zik­be­(sé­rü­lés,­ká­ro­so­dás).­Bármi­lyen,­ szá­munk­ra­ je­len­ték­te­len­ ese­ményt­ (karmo­lás,­ pre­pa­rá­lás­ köz­ben­ tör­tént­ sé­rü­lés­ stb.),­ to­xi­kus­ anya­gok­kal­ va­ló­ érint­ke­zést,­ bal­ese­tet,­ ve­szély­for­rást­(pl.­meg­la­zult­fog­la­lat,­ki­ló­gó­ve­zeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6.­ A­ na­gyobb­ ér­té­kű­ mű­sze­rek­ ki/be­ kap­cso­lá­sá­hoz­ kér­jük­ a­ la­bo­ráns­ se­gít­sé­gét.­ Ezek­ fel­so­ro­lá­sa­ a­ mellékletben található. 7.­ A­ ma­ró­ anya­gok­ és­ tö­mény­ sa­vak/lú­gok­ ke­ze­lése­ ki­zá­ró­lag­ gu­mi­kesz­tyű­ben,­ vé­dő­szem­üveg­ben­ tör­tén­het.­Ha­ma­ró­anya­gok­ke­rül­nek­a­bő­rünk­re,­ azon­nal­ tö­rül­jük­ le­ pu­ha­ ru­há­val,­ majd­ mos­suk­ le­ bő­csap­víz­zel. 8.­ Mér­ge­ző,­ma­ró­fo­lya­dé­kok­pi­pet­tá­zá­sa­csak­du­gat­tyús­pi­pet­tá­val­vagy­pi­pet­tá­zó­lab­dá­val­tör­tén­het. 9.­ A­ kí­sér­le­ti­ hul­la­dé­ko­kat­ csak­ meg­fe­le­lő­ mó­don­ és­ az­ar­ra­ki­je­lölt­he­lyen­sza­bad­el­he­lyez­ni.­A­ve­szélyes­hul­la­dé­ko­kat­(sa­va­kat,­lú­go­kat,­szer­ves­ol­dósze­re­ket­stb.)­gyűj­tő­edény­ben­gyűjt­sük.­Vegy­szermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt láng­gal,­me­le­gí­tés­sel­va­ló­mun­ka. ­ –­A­ gáz­égő­ be­gyúj­tá­sá­nak­ a­ me­ne­te:­ 1;­ tűz­veszé­lyes­ anya­gok­ el­tá­vo­lí­tá­sa,­ 2;­ a­ ki­vé­te­li­ hely­

gáz­csap­já­nak­ el­zá­rá­sa,­ 3;­ a­ fő­ gáz­csap­ ki­nyi­tá­sa,­ 4;­ az­ égő­ le­ve­gő­sze­le­pé­nek­ szű­kí­té­se,­ 5;­ a­ gyu­fa­ meg­gyúj­tá­sa,­6;­a­ki­vé­te­li­hely­gáz­csap­já­nak­ki­nyitása és a gáz meggyújtása . ­ –­A­kém­csö­ve­ket­sza­ka­szo­san­me­le­gít­jük,­az­edény­ száját soha ne irányítsuk személyek felé. ­ –­Tűz­ve­szé­lyes­ anya­go­kat­ ne­ tart­sunk­ nyílt­ láng­ kö­ze­lé­ben.­ Az­ ilyen­ anya­go­kat­ tar­tal­ma­zó­ üve­geket­tart­suk­le­zár­va,­és­egy­szer­re­csak­kis­men­­nyisé­get­tölt­sünk­ki. ­ –­Ne­tor­la­szol­juk­el­a­ki­já­ra­ti­aj­tót,­és­az­asz­ta­lok­ kö­zöt­ti­te­ret. ­ –­Az­ elekt­ro­mos,­ 230­ V-ról­ mű­kö­dő­ be­ren­de­zé­seket­csak­a­ta­nár­elő­ze­tes­út­mu­ta­tá­sa­alap­ján­szabad­hasz­nál­ni.­Ne­nyúl­junk­elekt­ro­mos­be­ren­de­zések­hez­ned­ves­kéz­zel,­a­fe­lü­let,­me­lyen­elekt­ro­mos­ tár­gyak­kal­kí­sér­le­te­zünk,­le­gyen­min­dig­szá­raz. – Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúl­ni,­bur­ko­la­tát­meg­bon­ta­ni­ ­ –­A­ meg­hi­bá­so­dást­ je­lent­sük­ a­ gya­kor­lat­ve­ze­tő­ ta­nár­nak,­a­ké­szü­lé­ket­pe­dig­a­há­ló­za­ti­csat­la­ko­zó­ kihúzásával áramtalanítsuk. ­ –­Eset­le­ges­tűz­ke­let­ke­zés­ese­tén­a­la­bo­ra­tó­ri­um ­ ot­ a­ta­nu­lók­a­tanár­ve­ze­té­sé­vel­a­ki­je­lölt­me­ne­kü­lé­si­ útvonalon hagyhatják el. 11.­Mun­ka­he­lyün­kön­ tart­sunk­ ren­det.­ Ha­ bár­mi­lyen­ rend­el­le­nes­sé­get­ ta­pasz­ta­lunk,­ azt­ je­lent­sük­ a­ gya­kor­la­tot­ve­ze­tő­ta­nár­nak. Rö­vid­ em­lé­kez­te­tő­ az­ el­ső­se­gély-nyúj­tá­si­ te­endők­ről­ Vegy­sze­rek­hasz­ná­la­ta­min­dig­csak­a­vegy­szer­biz­tonsá­gi­adat­lap­ja­sze­rint­tör­tén­het.­Az­el­ső­se­gély-nyúj­tá­si­ el­já­rá­so­kat­a­gya­kor­lat­ve­ze­tő­ta­nár­vég­zi. Tűz­vagy­égé­si­sé­rü­lés­ese­tén ­ –­Az­égő­tárgyat­azon­nal­el­olt­juk­al­kal­mas­se­gédesz­kö­zök­kel­(víz,­ho­mok,­porraloltó,­pok­róc,­stb.).­ Elekt­ro­mos­tü­zet­víz­zel­nem­sza­bad­ol­ta­ni.­ ­ –­Víz­zel­ nem­ ele­gye­dő­ szer­ves­ ol­dó­sze­rek­ tü­zét­ tilos vízzel oltani! ­ –­Az­égé­si­se­bet­ne­mos­suk,­ne­érint­sük,­ne­ken­jük­ be,­ha­nem­csak­szá­raz­géz­lap­pal­fed­jük­be.­Ki­sebb­ sé­rü­lés­nél­(zárt­bőr­fe­lü­let­nél)­a­sebet­hosszan­(20­ perc)­vízzel­hűtsük,­hasz­nál­ha­tók­még­az­Irix­vagy­ Naksol­sze­rek. Mérgezés esetén ­ –­Ha­ bőr­re­ ke­rült:­ szá­raz­ ru­há­val­ fel­itat­juk,­ majd­ bő­víz­zel­le­mos­suk. ­ –­A­bőr­re,­il­let­ve­test­be­ke­rü­lő­kon­cent­rált­kén­savat­nem­sza­bad­víz­zel­le­mos­ni,­vagy­hí­gí­ta­ni,­mert­ felforrósodik és égési sérüléseket okoz ­ –­Ha­ szembe jutott:­ bő­ víz­zel­ ki­mos­suk­ (szem­zuhany),­ majd­ 2%-os­ bór­sav­ ol­dat­tal­ (ha­ lúg­ ke­rült­ a­ szem­be)­ vagy­ NaHCO3­ ol­dat­tal­ (ha­ sav­ ke­rült­ a­ szem­be)­ öb­lí­tünk­ és­ a­ szem­öb­lö­ge­tő­ kész­le­tet­ használjuk. ­ –­Ha­belélegezték:­friss­le­ve­gő­re­vis­­szük­a­sé­rül­tet.­ ­ –­Ha­szájüregbe jutott:­a­vegy­szert­ki­köp­jük,­és­bő­ víz­zel­öb­lö­ge­tünk.­ Se­be­sü­lés­ese­tén ­ –­A­se­bet­nem­mos­suk­víz­zel,­ha­nem­eny­hén­ki­véreztetjük. ­ –­A­ se­bet­ kö­rül­ fer­tőt­le­nít­jük­ a­ bal­ese­ti­ szek­rényből­ vett­ al­ko­ho­los­ jód­ol­dat­tal,­ majd­ tisz­ta­ és­ la­za­ géz­kö­tést­he­lye­zünk­rá.­Ki­sebb­sé­rü­lé­sek­nél­seb­tapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén ­ –­Fe­szült­ségmen­te­sí­tünk,­ a­ bal­ese­test­ le­fek­tet­jük,­ pi­hen­tet­jük­ és­ a­ se­be­it­ la­za­ géz­kö­tés­sel­ lát­juk­ el.­ Amennyi­ben­ az­ áram­ütés­ a­ szí­vet­ is­ le­ál­lí­ta­ná,­ azon­na­li­ új­ra­élesz­tés­re­ van­ szük­ség.­ Ér­te­sít­jük­ az­ iskolaorvost.

Balesetvédelem, balesetelhárítás 1. A laboratóriumba belépni, illetve ott munkát végezni csak szaktanári felügyelet mellett szabad! 2. A balesetmentes és eredményes munka legfontosabb biz­ tosítéka a fegyelem. A tanulókísérleti órák munkaszabá­ lyainak pontos és fegyelmezett betartásával magunk és társaink egészségét és életét is óvjuk. 3. Mindegyik tanulókísérleti órára lelkiismeretesen fel kell készülnünk. Addig ne kezdjünk a kísérleti munkához, míg a szük­sé­ges­esz­kö­zö­ket­anya­go­kat­elő­nem­ké­szí­tet­tük,­ s­ az­ el­vég­zen­dő­ fel­ada­to­kat­ tö­ké­le­te­sen­ át­ nem­ ta­nul­ mányoztuk. 4. Az elő írá so kat, uta sí tá so kat pon to san tart suk be, s tar­ tózkodjunk minden egyéni elgondolás engedély nélküli megvalósításától! 5. Munkahelyünkön csendben dolgozzunk, helyünket csak indokolt esetben hagyjuk el, ne­za­var­juk­tár­sa­ink­mun­ káját! 6. A laboratóriumban vászon munkaköpeny viselete köte­ le ző! Mű anya got tar tal ma zó mun ka kö peny vi se lé se tűz­ veszély miatt tilos! Ne viseljünk laza, lógó ruházatot, hajunkat kössük fel, nehogy véletlen balesetet okozzanak! 7. A tanulókísérleti órákra csak az odatartozó könyveket, füze­ teket vigyük magunkkal. Élelmet, táskát, kabátokat vagy egyéb felszerelést ezekre az órákra bevinni nem szabad. 8. Az egyes la bo ra tó ri um i kí sér le tek hez elő írt egyé ni vé dő­ esz kö zök hasz ná la ta kö te le ző! A nem tel jes ér té kű fel sze­ reléseket ki kell cserélni! 9. A vegyszerek használatában körültekintéssel járjunk el! A laboratóriumban min­den­ vegy­szer­ mé­reg­nek­ te­kin­ ten­dő!­ Min den vegy szer rel kel lő óva tos ság gal bán junk, ismerjük meg fizikai és kémiai tulajdonságait, kezelésé­ nek és ártalmatlanításának szabályait! 10. Bi zo nyos ese tek ben vé dő kesz tyű vi se le te kö te le ző. Mér­ ge ző, ma ró ha tá sú anya gok kal va ló mun kát csak kesz­ tyű ben vé gez zünk! A tö mény sa vak, lú gok hí gí tá sá nál az elő írá so kat pon to san tart suk be! 11. Gyú lé kony ol dó sze re ket tar tal ma zó anya go kat, esz kö zö­ ket szárítószekrényben szárítani tilos! 12. Mű kö dés ben lé vő hő for rást (Bunsen­égőt, bor szesz égőt) ne hagyjunk felügyelet nélkül, és használat után azonnal zárjuk el! 13. A pontos és gyors tanulókísérleti munka alapfeltétele a rend és a tisztaság! A rendetlen, hanyag tanuló társai munkáját is gátolja, ezért fokozottan kell ügyelni a rend és a tisz ta ság meg őr zé sé re. Ennek érdekében: a.) A hasz ná la ton kí vü li edé nye ket azon nal mos suk el, öblítsük ki s tegyük szárítóra, majd a helyükre! b.) A vegy sze res edé nye ket min dig lás suk el cím kék kel, amelyeken legyen feltüntetve a vegyszer neve, képle­ te, mi nő sé ge, az ol da tok kon cent rá ci ó ja! c.) A vegy szer hasz ná la ta után az üve get min dig a sa ját dugójával zárjuk be! A kivett dugót az felével soha ne he lyez zük az asz tal ra! (Az asz talt pisz kol ja, a vegy szer szen nye ző dik.) d.) A la bo ra tó ri u mi mun ka so rán ke let ke ző mel­lék­ter­ mékeket, hulladékot csak az arra kijelölt edénybe

gyűjt­sük!­ Ne­ dob­junk­ szi­lárd­ anya­got­ a­ le­fo­lyó­ba,­ ki­ön­tő­be!­Az­ol­dó­sze­re­ket­faj­tán­ként­az­er­re­ki­je­ lölt (halogénmentesen, illetve halogéntartalmú) gyűj­tők­be­gyűjt­sük­önt­sük! e.) A kí sér let vé gén meg ma radt mé rő ol da to kat ne önt sük vis sza ab ba az edény be ame lyik ből ki vet tük! (Pon tat­ lan ná vál ná nak mé rő ol da ta ink.) f.) A gya kor lat vé gez té vel el len őriz zük, hogy a vil lany, gáz, víz csapjai el vannak­e zárva, majd hozzuk rendbe munkahelyünket! g.) Mos sunk több ször ke zet a la bo ra tó ri u mi gya kor la tok so rán és a la bo ra tó ri um ból va ló tá vo zás előtt! 14. Tanulónak a vegyszerraktárba belépni tilos!

Elsősegély

15. Bal­eset­el­há­rí­tás­–­el­ső­se­gély­nyúj­tás! a.) A bal eset ve szélyt és a bal ese tet mindig ko mo lyan kell venni! A legkisebb sérülést is azonnal jelenteni kell a ta nu ló kí sér le ti órát ve ze tő szaktanárnak! b.) Tűz ese tén a meg fe le lő ol tá si mó dot al kal maz zuk! Fémtüzeket csak homokkal, szerves oldószeres tü­ze­ket­tűz­ol­tó­ké­szü­lék­kel,­ne­víz­zel­olt­sunk! c.) Ha ru há za tunk, vagy ha junk meg gyul lad, ti los sza lad­ gálni! Álljunk zuhany alá, vagy köpenybe burkolózva zár juk el a le ve gőt a tűz től! d.) Ki sebb sé rü lés ­ vá gás, zú zó dás ­ ese tén a seb kör nyé két mossuk le alkohollal vagy benzinnel, majd kössük be ste ril kö tö ző szer rel, hogy a szen nye ző dés től meg óv juk! e.) A sav­­és­lúg­ma­rá­so­kat­elő ször szá raz ru há val le tö­ röljük, majd bő­ víz­zel­ le­mos­suk, és kis töménysé­ gű kö zöm bö sí tő ol dat tal –­ sav­ ese­tén­ 2%­os­ nátri­ um­hidrogén­karbonáttal,­ lúg­ ese­tén­ 1%­os­ eset­ savoldattal­–­is leöblítjük, végül a sebet bekötjük. f.) A szem mechanikai sérülésekor mutatóujjunkat il­ lesszük a sérült szem alsó szemhéjára, és enyhe nyomás­ sal akadályozzuk meg a szemgolyó legkisebb mozgását is! Ezt kö ve tő en azon nal for dul junk or vos hoz to váb bi se gít sé gért! Ha sav vagy lúg jut a sze münk be, ak kor elő­ ször 1%­os nát ri um­klo rid ol dat tal, majd ezt kö ve tő en sav­ma­rás­es­tén­2%­os­bó­rax­ol­dat­tal­(Na2B4O7),­lúg­ ma­rás­ese­tén­2%­os­bór­sav­ol­dat­tal­(H3BO3) öblöges­ sük szemünket, majd azonnal menjünk orvoshoz! g.) Gázmérgezés esetén ­ az orvosi segítség megérkezé­ sé ig ­ a mér ge zet tet friss le ve gő re vis szük, és nyu ga­ lomba helyezzük. Szén­monoxid vagy kén­hidrogén gázzal történt mérgezés esetén mesterséges légzést al kal maz zunk. Ha a mér ge zést tü dő ron cso ló gá zok okoz zák (Cl2, Br2, HCl, nitrózus gá zok stb.) mes ter sé­ ges légzést alkalmazni nem szabad! h.) Áramütés ese tén a gya kor lat ve ze tő ta nár a köz pon ti kap cso ló val elő ször áram ta la nít, és csak ez után nyúl­ ha tunk a sé rült höz. Friss le ve gő re vis szük, mes ter sé­ ges lég zést al kal maz zunk, és gon dos ko dunk mi előb bi or vo si se gít ség ről!

A lefolyóba önthető, illetve oda nem önthető anyagok A vizet nem veszélyeztető anyagok etanol, kálium­szulfát, hidrogén­peroxid, magnézium­karbonát, kalcium­karbonát, magnézium­klorid, kalcium­klorid, nátrium­ klorid, kalcium­szulfát, nátrium­szulfát, kálium­klorid

A vizet és az élővilágot veszélyeztető anyagok ammónia, klorátok, anilin, naftalin, fenol, nikkelvegyületek, formaldehid, nitritek, klór

A vizet gyengén veszélyeztető anyagok ace tal de hid, han gya sav (hí gí tott), ali fás szén hid ro gé nek, hid­ ro xi dok (hígí tott Ca­, Na­), butanol, jo di dok, dietiléter, kar­ ba mid, ecet sav (hí gí tott), me ta nol, fluoridok (K­, Na­, NH4­), nitrátok, etil­acetát, propanol, foszfátok, szervetlen savak (hí gí tott), gyű rűs szén hid ro gé nek, (nem aro más), szul fi tok

A vizet és az élővilágot különösen veszélyeztető anyagok akrilnitril, kadmiumvegyületek (oldékony), arzenátok, arze­nitek, kromátok, benzol, szén­tetraklorid, cianidok, 1,1,1­triklórmetán, ezüst­nitrát, triklóretén, hidrazin, tet­ ra­klórmetán (klo ro form), hi gany, hi gany ve gyü le tek

Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/22012-0047 számú „Legyél te is természettudós!” Laborfejlesztés a fonyódi Mátyás Király Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Fonyód Város Önkormányzata és a KLIK Fonyódi tankerületének konzorciuma valamint a Mátyás Király Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A Gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk!