Mátyás Király Gimnázium I Legyél Te is természettudós I Fonyód, 2014 I. Földrajz. Kísérletgyűjtemény

Mátyás Király Gimnázium I „Legyél Te is természettudós” I Fonyód, 2014 I

Földrajz Kísérletgyűjtemény

Földrajz Feladatlap 7. osztály

1

Földrajz 7. Tartalom osztály

Földrajz 7. osztály 1.­­ Csináljunk­esőt! .................................................................................. 2 2.

Hol folyik gyorsabban a folyó? ............................................................ 4

3.­­ A­havi­csapadékmennyiség­számítása ................................................ 6 4.­­ Hegyvidéki­növényzeti­övek................................................................ 8 5.­­ Hőmérséklet­számítások ................................................................... 10 6.­­ Hol­vannak­a­Földünkön­a­legnagyobb­hőmérsékletingások? ............ 12 7.

A futóhomok mozgása, formáinak bemutatása ................................. 14

8.­­ A­szél­hatása­a­Balaton­vizére.­A­hullámzás ...................................... 16 9.­­ A­szél­felszínformáló­tevékenysége .................................................. 18 10.­ A­tőzeges­és­a­barna­erdőtalaj­vizsgálata ......................................... 20 11.­ A­löszfalak­kialakulása­és­pusztulása ................................................ 22 12.­­A­Balaton­vizének­hatása­a­parti­mikroklímára ................................. 24 13.­­A­hőmérséklet­és­a­csapadék­változásának­hatása ­ ­ ­a­Balaton­vizére ............................................................................... 26

Szer­ző: Zentai Ildikó, Joó Tamás Lek­to­rál­ta:­ Dávid­János­főiskolai­docens A kísérleteket elvégezték és a fényképeket készítették: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok Készült a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0047 azonosító számú „Legyél Te is természettudós!” – Laborfejlesztés a fonyódi Mátyás Király Gimnáziumban Fe­le­lős­ki­adó:­Fonyód­Város­Önkormányzata A­tananyagot­a­felelős­kiadó­megbízása­alapján­a­KEIOK­Kft.­és­az­INNOBOND­Kft.­fejlesztette Szak­mai­ve­ze­tő:­Vá­mo­si­Lász­ló­la­bor­ve­ze­tő,­ Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium Természettudományos Labor Nyomdai­munkálatok:­VUPE­2008­Kft.,­Ka­pos­vár Fe­le­lős­ve­ze­tő:­Vuncs­Ri­ta­ Ki­adás­éve:­2014,­pél­dány­szám:­38­db

Földrajz 7. osztály

2

Zentai Ildikó

1.­Csináljunk­esőt! Emlékeztető,­gondolatébresztő A­víz­milyen­halmazállapotban­fordul­elő­Földünkön? Mi­a­víz­körforgásának­„motorja”? A­Föld­felszínének­területéből­mennyit­foglal­el­a­vízburok? Hogyan­csoportosíthatjuk­a­szárazföld­vizeit?

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ 250­W-os­infralámpa •­ víz •­ jégkockák

•­ domborzati­modell •­ főzőpohár

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1.­Öntsél­ kb.­ 2­ dl­ vizet­ a­ domborzati­ modell­ sík­ 4.­A­ modell­ melyik­ részén­ csapódott­ ki­ először­ a­ vízpára? részére! 2.­Tedd­rá­a­műanyag­tetőt,­majd­a­bemélyedésbe­ 5.­Mit­tapasztalsz? helyezzél jégkockákat! A fehér „sapkát” tedd rá 6. A felszín lejtése hogyan befolyásolja a lecsepea jégre! gő­víz­útját? 3. Az infralámpával kezdd el melegíteni a vizet kb. 20 percig!

Csináljunk­esőt!

3

Feladatlap

Földrajz 7. osztály

Mi­történt?­(a­tapasztalatok­rögzítése) 1. Gondolkozz! ­

a,­A­lámpa­szerepét­a­valóságban­mi­tölti­be?­ ........................................................................

­

b,­A­modell­jég­alatti­részén­jelennek­meg­először­a­vízcseppek.­Miért?­ .....................................

­

c,­Milyen­felszínformán­teszi­meg­a­víz­gyorsabban­az­utat?­ .....................................................

­

d,­A­hegységeket­szemléltető­modellről­hova­kerül­újra­a­lefolyó­víz?­ ........................................

­

e,­Melyik­éghajlati­elem­a­legjelentősebb­a­víz­különböző­halmazállapotainak­előfordulásában­Földünkön?­ ............................................................................................................................

2.­ Írj­I­(igaz),­vagy­H­(hamis)­betűt­az­alábbi­állítások­elé! ­

....­A­víz­körforgását­csak­az­adott­terület­éghajlata­befolyásolja.

­

....­A­víz­a­Földön­az­ősidő­korai­szakaszában­jelent­meg. .... A tengervíz -2 °C-on fagy be.

­

....­A­víznek­kisebb­a­fajhője,­mint­a­szárazföldnek.

­

....­A­víz­állandó­körforgásában­a­gravitációnak­is­szerepe­van.

­

....­A­felszínt­borító­növényzetnek­elhanyagolható­szerepe­van­a­víz­körforgásában.

­

....­A­víz­gyorsabban­melegszik,­illetve­hűl­le,­mint­a­szárazföld.

Felhasznált irodalom Saját­ötlet­alapján.

4

Földrajz 7. osztály

Zentai Ildikó

2. Hol folyik gyorsabban a folyó? Emlékeztető,­gondolatébresztő Mitől­függ­a­folyó­munkavégző­képessége? A­folyó­keresztmetszetén­belül­hol­a­leggyorsabb­a­víz­sebessége? Mit­nevezünk­sodorvonalnak?

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ kétféle­színű­habszivacs­darabok •­ mérőszalag •­ 3­stopperóra

•­ fényképezőgép •­ toll •­ jegyzetfüzet

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1. Sétáljunk ki a Fonyódi-árokhoz! Kísérletünket a 4. Három tanuló álljon a híd déli oldalára! Az egyik tanuló­a­fehér,­a­másik­kettő­a­világoszöld­habvasúti átjáró utáni hídon végezzük el. szivacs­darabokat­figyelje,­mikor­érnek­a­vízbe,­ 2.­A­ híd­ déli­ és­ északi­ oldala­ között­ mérd­ meg­ a­ és ekkor indítsa el a stoppert. Majd a híd észatávolságot! (Vigyázz a forgalomra!) ki­oldalán­az­árok­széle­és­a­közepe­fölött­álló­ 3. Három tanuló szórjon színes habszivacs daratanulók­ figyeljék­ meg,­ hogy­ mikor­ bukkan­ fel­ bokat­ a­ hídról­ a­ Balaton­ felé­ folyó­ árok­ vizéaz­általuk­figyelt­fehér,­illetve­világoszöld­színű­ be!­Vékony­hálóba­tegyél­néhány­fehér,­a­másik­ habszivacs­ darab.­ Hangosan­ kiáltsanak­ állj-t,­ kettőbe­ világoszöld­ habszivacs­ darabokat!­ Aki­ erre­társuk­állítsa­meg­az­időmérést. középen­ áll,­ az­ fehér,­ az­ árok­ széle­ felett­ álló­ 1-1­ tanuló­ világoszöld­ darabokat­ szórjon­ egy- 5.­Mennyi­idő­telt­el­a­különböző­színű­habszivacs­ darabok­vízbedobása­és­a­másik­oldalon­történő­ szerre a vízbe. 3 tanuló a stoppert indítsa el a megjelenése­között? vízbedobás pillanatában! (Kettő a híd északi oldalán áll, kettő a délin.) 6.­Mennyi­a­távolság? 7.­Mit­tapasztalsz?­A­vízfolyás­melyik­részén­jelent­ meg­először­a­habszivacs­darab?­Miért?

Hol­folyik­gyorsabban­a­folyó?

5

Feladatlap

Földrajz 7. osztály

Mi­történt?­(a­tapasztalatok­rögzítése) 1.­ Hány­méter­a­távolság­a­híd­É-i­és­D-i­oldala­között?­ .................. m 2.­ Mennyi­idő­múlva­jelent­meg­az­első­habszivacs­darab?­ ................ ­s.­Milyen­színű­volt?­ ............ 3.­ Hogyan­lehet­kiszámítani­a­folyóvíz­sebességét?­ ................ ­.­Mi­a­sebesség­mértékegysége?­ ..... 4.­ A­Balaton­felé­folyó­árok­melyik­részén­jelentek­meg­először­a­vízbe­szórt­darabkák?­Miért?­......... ........................................................................................................................................ 5.­ Számold­ki­a­sodorvonalban­folyó­víz­sebességét!­ .......... m/s.­Ismerd­fel­a­következő­fogalmakat! ­

a,­A­meder­keresztmetszetén­egységnyi­idő­alatt­átfolyó­vízmennyiség:­ ....................................

­

b,­A­folyó­vízszintjének­ingadozása:­ ......................................................................................

­

c,­A­folyó­vízszintmagasságát­mutatja:­ ..................................................................................

­

d,­A­folyó­ilyenkor­kilép­a­medréből:­ .....................................................................................

6.­ A­Fonyódi-árok­a­Nagy-berek­vizét­vezeti­le.­Milyen­tényezők­befolyásolhatják,­hogy­mennyi­víz­folyik­benne­a­Balaton­felé?­Írj­két­példát! 1. ................................................................ 2. ...................................................................

Felhasznált irodalom Saját­ötlet­alapján.

6

Földrajz 7. osztály

Zentai Ildikó

3.­A­havi­csapadékmennyiség­számítása Emlékeztető,­gondolatébresztő Akkor­keletkezik­csapadék,­ha­a­levegő­lehűl­és­a­vízgőz­a­levegőben­található­szemcsékre­folyékony­ víz formájában kicsapódik. Alapvetően­kétféle­csapadékot­különíthetünk­el,­a­talaj­menti­és­a­hulló­csapadékot.­Mondj­példát­ezekre! A­csapadék­mérésére­csapadékmérő­edényt­alkalmaznak,­a­mennyiségét­mm-ben­adják­meg.­A­csapadék­mennyisége­és­időbeni­eloszlása­fontos­jellemzője­egy­terület­éghajlatának.

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ internet •­ általános­iskolai­földrajzi­atlasz

•­ telepített­automata­meteorológiai­állomás •­ számológép

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 2. Keresd meg az interneten a fonyódi Sipos-hegyre telepített automata meteorológiai állomás adatait! 3.­Olvasd­le­a­grafikonról,­hogy­mértek-e­csapadékot az elmúlt 24 órában Fonyódon!

3. Keresd meg az interneten az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapját! ­ Nézd­meg­a­múlt­hónapban­a­napi­csapadékátlagokat­ a­ fővárosban!­ Jegyezd­ fel­ a­ feladatlap­ táblázatába!

A havi csapadékmennyiség számítása

7

Feladatlap

Földrajz 7. osztály

Mi­történt?­(a­tapasztalatok­rögzítése) 1. A táblázatba írd be az OMSZ honlapjáról leolvasott napi csapadékértékeket! ­

Mérőállomás­helye:­Budapest,­év,­hónap:­ ..............................................................................

2.­ Számítsd­ki­az­adott­hónap­összes­csapadékmennyiségét!­ ....................................................... ........................................................................................................................................ 3.­ Melyik­nap­volt­az­adott­hónap­legcsapadékosabb­napja?­ ...... Mennyit mértek ekkor: ....... mm-t. 4.­ Hány­nap­nem­esett­egyáltalán­az­adott­hónapban?­ ................ ­Megfelel-e­ez­a­sokéves­átlagnak, ­­ vagy­nagy­eltérést­mutat­attól? ............................................................................................. 5.­ Hasonlítsd­össze­az­adott­hónapot­az­atlaszod­mérsékelt­övezet,­valódi­mérsékelt­öv­nedves­kontinentális éghajlati terület éghajlati diagramjával! ...................................................................... ........................................................................................................................................ 6.­ Az­alábbi­állítások­elé­írd­oda­a­megfelelő­betűjelet!­A­harmat,­B­dér,­C­zúzmara,­D­hópehely,­E­ónos­ eső,­F­jégeső ­

....­a,­A­fűszálakon­a­reggeli­órákban­vízcseppenként­jelenik­meg.

­

....­b,­Késő­ősztől­kora­tavaszig­főleg­a­reggeli­órákban­jégkristályokként­válik­ki­a­talajközeli­növényeken.

­

....­c,­Általában­hatszögletű­jégkristály.

­

....­d,­Főleg­nyári­zivatarfelhőkből­keletkeznek,­óriási­károkat­okozhatnak­a­mezőgazdaságban.

­

....­e,­Szilárd­csapadékként­indul,­majd­megolvad,­a­hideg­talajra­érve­újra­megfagy.

Felhasznált irodalom Saját­ötlet­alapján.

Földrajz 7. osztály

8

Joó Tamás

4.­Hegyvidéki­növényzeti­övek Emlékeztető,­gondolatébresztő Az­Alpok­változatos­természeti­adottságai­jellegzetes­övezetességet­alakítottak­ki.­Felfelé­haladva­csökken­a­hőmérséklet,­vékonyabb­a­talaj,­kevesebb­a­tápanyag­tartalma,­több­a­csapadék.­A­hegylábi­füves­területeket­délen­mediterrán­keménylombú,­északon­lombos­erdők,­majd­fenyvesek,­törpefenyők,­ havasi­rétek,­végül­növényzet­nélküli,­gyakran­havas­csúcsok­követik.

Hozzávalók (eszközök, anyagok) Feliratos táblák: •­ északi­oldal •­ déli­oldal •­ füves­területek •­ keménylombú­erdők •­ lombhullató­erdők •­ tűlevelű­erdők •­ törpefenyők

•­ havasi­rétek •­ havas­csúcsok Feliratos nyilak •­ csökken­a­hőmérséklet •­ vékonyabb­a­talaj •­ növekszik­a­csapadék •­ iránytű

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1.­Készítsünk­a­terepasztal­közepén­egy­hegyet! 3.­Helyezzük­megfelelő­irányba,­a­hőmérséklettel,­ 2.­Állapítsuk­meg­iránytű­segítségével­az­É-i­és­a­ talajjal,­csapadékkal­kapcsolatos­nyilakat! D-i­oldalt,­tűzzük­ki­a­megfelelő­táblákat! 4.­Állítsd­ helyes­ sorrendbe­ a­ növényzeti­ öveket­ jelző­táblákat!

Hegyvidék

Feladatlap

9

Földrajz 7. osztály

Mi­történt?­(a­tapasztalatok­rögzítése) 1.­Mi­volt­a­növényzeti­övek­helyes­sorrendje? ............................................................................ ........................................................................................................................................ 2.­Mely­természeti­adottságok­befolyásolják­a­növényzet­övezetességét? ........................................ ........................................................................................................................................ 3.­A­tűlevelűek­miért­helyezkednek­magasabban­a­lombos­erdőknél? ............................................. ........................................................................................................................................

Felhasznált irodalom Jónás­Ilona–Kovács­Lászlóné–Vízvári­Albertné­(2005):­Földrajz­9.­Mozaik­Kiadó,­Szeged­ISBN­963­697­ 434­9

Földrajz 7. osztály

10

Zentai Ildikó

5.­Hőmérséklet­számítások Emlékeztető,­gondolatébresztő A­hőmérséklet­napi­járásának­az­oka­a­Föld­tengely­körüli­forgása.­Egy­adott­nap­hőmérsékleti­értékeit­ a­napi­középhőmérséklettel­és­az­adott­napon­mért­legalacsonyabb­illetve­legmagasabb­hőmérsékleti­ értékkel­ szokták­ jellemezni.­ Hogyan­ kell­ kiszámítani­ a­ napi­ középhőmérsékletet?­ Ehhez­ hányszor­ és­ hány­órakor­kell­mérni?­Milyen­eszközzel­és­milyen­körülmények­között­mérjük­a­hőmérsékletet?­Hogyan­számítjuk­ki­a­napi­ingás­értékét?­A­napi­középhőmérsékletekből­hogyan­tudjuk­kiszámítani­a­havi­ középhőmérsékletet?

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ internet •­ havi­adatsorok

•­ telepített­ automata­ meteorológiai­ állomás­ –­ a­ levegő­hőmérsékletét­mérő­műszer •­ számológép

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1. A telepített meteorológiai állomás adatait felhasználva­ olvasd­ le­ az­ előző­ napi­ hőmérsékleteket,­majd­töltsd­ki­a­feladatlap­táblázatát! 2.­Olvasd­ le,­ mikor­ mérte­ a­ műszer­ a­ legalacsonyabb­és­a­legmagasabb­hőmérsékletet!

3. Tanulmányozd az Országos Meteorológiai Szolgálat­adatait!­Az­előző­napon­hol­és­mikor­mérték­ a­ legalacsonyabb­ és­ legmagasabb­ hőmérsékletet­az­országban!­Hasonlítsd­össze­ezeket­ az adatokat a lakóhelyeden mért értékekkel! Használd az internetet!

Hőmérséklet,­napsugárzás,­légnyomás,­szélsebesség

11

Feladatlap

Földrajz 7. osztály

Mi­történt?­(a­tapasztalatok­rögzítése) 1.­ a)­Írd­be­a­táblázatba,­hogy­a­megadott­időpontokban­hány­oC-ot mértél! Mérés időpontja

1 óra

7 óra

13 óra

19 óra

Hőmérséklet C o

­

b)­Számítsd­ki­a­napi­középhőmérsékletet!­Írd­le­a­számítás­menetét!­....................................... ........................................................................................................................................

­

Napi­középhőmérséklet:­ ......................................................................................................

2.­ Olvasd­le­a­műszerről,­hogy­előző­nap­hány­órakor­mérte­a­legalacsonyabb­illetve­a­legmagasabb­ hőmérsékletet! Tmin = ...................................... oC­–­ot­mért­a­műszer­ ........................... órakor Tmax = ..................................... oC­–­ot­mért­a­műszer­ ........................... órakor ­

A­két­adatból­számítsd­ki­az­adott­nap­napi­hőingását!­ ............................................................

­

Az­Országos­Meteorológiai­Szolgálat­honlapján­nézd­meg,­hogy­ezen­a­napon­hol­és­mikor­mérték­a­ legalacsonyabb­és­legmagasabb­hőmérsékletet­az­országban! Tmin = .................... oC­–­ot­mért­a­műszer­ .............. ­időpontban­ ........................... településen Tmax = ................... oC­–­ot­mért­a­műszer­ .............. ­időpontban­ ........................... településen

­

Hasonlítsd­össze­az­adatokat­a­lakóhelyeden­mért­értékekkel!­Jelentős-e­az­eltérés?­ ...................

3.­ Készíts­hőmérsékleti­görbét­az­alábbi­adatok­segítségével!

Hónap

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

Havi középhőmérséklet oC

-1

0

5

8

12

17

VII. VIII. 21

23

IX.

X.

XI.

XII.

17

11

7

2

4.­ a)­Számítsd­ki­az­adatokból,­az­évi­középhőmérsékletet!­ ..................................................... oC ­

b)­Melyik­éghajlati­övre­jellemzők­a­táblázat­adatai?­ ...............................................................

Felhasznált irodalom Saját­ötlet­alapján.

12

Földrajz 7. osztály

Zentai Ildikó

6. Hol vannak a Földünkön a legnagyobb hőmérsékletingások? Emlékeztető,­gondolatébresztő A­levegőt­a­napsugárzás­a­felszín­közvetítésével,­alulról­melegíti­fel.­A­felszín­hosszúhullámú­(infravörös)­sugárzást­bocsát­ki,­amelynek­egy­része­a­világűr­felé­távozik.­A­kisugárzott­energia­egy­részét­ a­ levegő­ vízgőz­ és­ CO2­ tartalma­ elnyeli­ és­ visszasugározza.­ Ez­ a­ légkör­ hővisszatartó­ képessége­ az­ üvegházhatás.­ Földünkön­ melyik­ éghajlati­ övben,­ illetve­ területen­ tud­ érvényesülni­ az­ üvegházhatás­ jelensége?­Miért?­Mit­jelent­a­napi­hőingás,­az­évi­közepes­ingás­és­az­abszolút­ingás?­Milyen­tényezők­ módosítják­a­levegő­felmelegedésének­mértékét?

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ földrajz­atlasz •­ internet

•­ számológép •­ 7.­o-os­földrajz­tankönyv­éghajlati­diagramjai

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1.­Vizsgáld­meg­a­tankönyvedben­és­a­földrajz­at- 2.­Keresd­ meg­ az­ atlaszodban­ Ojmjakon­ és­ Verlaszodban­ található­ trópusi­ és­ mérsékelt­ övehojanszk városát! Keress hozzájuk tartozó égzeti sivatagok éghajlati diagramját! Olvasd le hajlati­ diagramokat!­ Olvasd­ le­ az­ évi­ közepes­ ingást!­ Miért­ hívják­ őket­ „fagykatlanoknak”?­ mennyi­ az­ évi­ közepes­ ingás­ a­ térítői­ övben­ Elemezd­ földrajzi­ helyzetüket­ és­ az­ éghaj(trópusi­ sivatag),­ illetve­ a­ szélsőségesen­ szálat-módosító­tényezőket­az­atlaszod­alapján! razföldi­területeken­(mérsékelt­övezeti­sivata3.­Használd­az­internetet!­Keresd­meg,­hol­mérték­ gok).­ Keress az atlaszodban ilyen éghajlati területeeddig­Földünkön­a­leghidegebb,­illetve­a­legmaket! gasabb­hőmérsékletet!

Verhojanszk

Szubtrópusi éghajlat

13

Feladatlap

Földrajz 7. osztály

Mi­történt?­(a­tapasztalatok­rögzítése) 1.­ A­megfelelő­betűt­írd­a­meghatározások­elé!­A­–­napi­hőingás,­B­–­évi­közepes­ingás,­C­–­abszolút­ hőingás. ­

....­1.­A­legalacsonyabb,­illetve­a­legmagasabb­havi­középhőmérsékletek­különbsége.

­

....­2.­Az­egy­nap­alatt­mért­legalacsonyabb­és­legmagasabb­hőmérséklet­különbsége.

­

....­3.­Az­adott­helyen­az­eddig­mért­legalacsonyabb­és­legmagasabb­hőmérsékletek­közti­különbség.

2.­ Döntsd­el!­I­(igaz),­vagy­H­(hamis)! ­

....­a,­A­trópusi­sivatagok­éghajlatát­alapvetően­a­passzát­felszálló­ága­uralja.

­

....­b,­A­mérsékelt­övezetben­a­sivatagok­az­óceántól­való­nagy­távolság­és/vagy­az­elzártság­miatt­­ alakultak ki.

­

....­c,­A­sivatagokban­a­felhőzet­szinte­teljes­hiánya­miatt,­nappal­gyakorlatilag­akadálytalan­a

­

­

­

....­d,­A­legnagyobb­évi­közepes­hőingást­az­Antarktisz­állandóan­fagyos­területén­mérhetünk.

­

....­e,­A­sivatagokban­a­napi­hőingás­mértéke­az­50­°C-ot­is­meghaladhatja.

besugárzás,­éjszaka­pedig­a­kisugárzás.

3.­ Földünkön­eddig­mért­szélsőséges­értékek: ­

a,­legmagasabb­hőmérséklet:­ ................. ­°C;­hol?­ ............................. ;­mikor?­ ................... ;

­

b,­legalacsonyabb­hőmérséklet:­............... ­°C;­hol?­ ............................. ;­mikor?­ ................... ;

­

Számítsd­ki­a­Földünkön­mért­abszolút­ingást!­ .......................................................................

4.­ A­táblázat­alapján­rajzold­meg­a­hőmérsékleti­görbét!­Hasonlítsd­össze­az­atlaszoddal!­Melyik­éghajlatra­ismersz­rá?

Hónap Havi középhőmérséklet C o

­

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

18

22

25

26

30

35

VII. VIII. 36

34

Évi­csapadékösszeg:­76­mm

Felhasznált irodalom Szentirmainé­Brecsok­Mária:­Földrajz­7.­Celldömölk­2009­Apáczai­Kiadó.

IX.

X.

XI.

XII.

32

30

25

20

14

Földrajz 7. osztály

Joó Tamás

7. A futóhomok mozgása, formáinak bemutatása Emlékeztető,­gondolatébresztő A­Kiskunság­jellegzetes­felszínét­a­folyók­és­a­szelek­alakították­ki.­Az­Ős-Duna­sok­hordalékot­rakott­ le.­A­száraz­homokot­az­uralkodó­É-Ny-i­szelek­alakították­változatos­futóhomokformákba:­buckákba­és­ barázdákba.­Ezek­a­laza­homokképződmények­a­szelek­hatására­folyamatosan­változtatták­helyzetüket,­innen­ered­a­futóhomok­elnevezés.­Mozgásukat­akácerdőkkel,­gyümölcsösökkel,­szőlővel­állították­ meg.­A­lombkorona­csökkenti­a­szél­erejét,­a­gyökérzet­összefogja­a­talajszemcséket.

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ terepasztal,­száraz­homokkal •­ homok •­ lombos­fa,­bokor­makettek

•­ 5­cm­széles,­vizes­szövetcsíkok •­ hajszárító­és­iránytű

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1.­Az­iránytű­segítségével­állapítsuk­meg­az­É-Ny-i­ 4.­Az­ uralkodó­ szélirányra­ merőlegesen­ telepítsünk­fákat,­bokrokat! és­a­D-K-i­irányt! 2.­A­ kijelölt­ irányba­ készítsünk­ hosszanti­ homok­ 5.­A­nedves­szövet­csíkokkal­takarjuk­le­a­felszín­ dűnéket,­köztük­szélbarázdákat! 2/3-ad részét! 3. A hajszárító legkisebb fokozatával fújjunk a területre­É-Ny-ról!

A futóhomok mozgásának vizsgálata

Feladatlap

15

Földrajz 7. osztály

Mi­történt?­(a­tapasztalatok­rögzítése) 1.Hogyan­és­milyen­formák­alakultak­ki­a­Kiskunság­felszínén? ..................................................... ........................................................................................................................................

2.­A­futóhomokot­milyen­módon­lehet­megállítani?­ ..................................................................... ........................................................................................................................................

3.­Mit­tapasztaltál­a­homokfelület­fúvatásánál? ............................................................................ ........................................................................................................................................

4.­Mi­változott­a­lefedett­területen? ............................................................................................ ........................................................................................................................................

Felhasznált irodalom Jónás­Ilona–Kovács­Lászlóné–Vízvári­Albertné­(2005):­Földrajz­9.­Mozaik­Kiadó,­Szeged­ISBN­963­697­ 434­9

Földrajz 7. osztály

16

Zentai Ildikó

8.­A­szél­hatása­a­Balaton­vizére.­A­hullámzás Emlékeztető,­gondolatébresztő A­szél­a­Föld­felszínével­párhuzamosan­mozgó­levegő.­A­szelet­mindig­arról­az­égtájról­nevezzük­el,­ ahonnan­fúj.­A­szél­kialakulásának­oka­a­légnyomáskülönbség.­A­szél­mindig­a­magasabb­légnyomású­ (hidegebb­hőmérsékletű)­terület­felől­fúj­az­alacsonyabb­légnyomású­(melegebb­hőmérsékletű)­levegő­ felé. A­tenger­vagy­egy­nagyobb­tó­hullámzása­két­eltérő­sűrűségű­anyag­határán­jön­létre.­Ilyen­a­víz­és­a­ levegő­határfelülete.­A­hullámzás­látványa­tulajdonképpen­egy­érzéki­csalódás,­ugyanis­az­elmozduló­ vízrészecskék­egy­körpályán­mozognak,­miközben­olyan­benyomást­kelt­a­hullámvonal,­mintha­a­víz­ egész­tömege­előre­haladna.­

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ műanyagkád •­ víz •­ jegyzetfüzet

•­ internet •­ digitális­fényképezőgép •­ iránytű

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) ba­a­víz­mozgását!­Tapasztalsz-e­különbséget?­ 1.­Önts­félig­egy­műanyagból­készült­gyerekkádat­ Hol­látsz­tükörvizet,­enyhe­fodrozódást,­hullámvízzel!­Hajszárítóval­oldalról­fújd­a­vizet­először­ zást­ esetleg­ tarajos­ hullámzást?­ Jegyezd­ fel!­ alacsonyabb,­ majd­ magasabb­ fokozaton!­ Minek­ Működött-e­a­viharjelző? a­szerepét­töltötte­be­a­hajszárító?­Mit­modelleztél­ezzel­az­egyszerű­kísérlettel?­Mit­tapasztaltál? 5.­Nézd­ meg­ a­ mólók­ és­ a­ strand­ partját!­ Mivel­ védik­a­partokat­a­hullámzás­és­a­jég­ellen? 2.­Sétálj­le­az­aluljárón­keresztül­a­Balaton­partjá6.­Hova­építették­a­kikötőt?­Miért?­Készíts­róla­egy­ ra! 3.­Iránytűvel­ tájold­ be­ az­ É-i­ irányt!­ Nézd­ meg­ a­ egyszerű­rajzot! magasabb fák ágai merre hajolnak. Állapítsd 7.­Sétálj­ vissza­ a­ laborba,­ majd­ nézd­ meg­ az­ interneten a fonyódi Sipos-hegyre telepített aumeg­ a­ szél­ irányát!­ Jegyezd­ fel­ a­ jegyzetfüzetomata­mérőállomás­adatait,­hogy­a­kikötőben­ tedbe­ a­ pontos­ időpontot!­ Ha­ teljes­ szélcsend­ végzett szélméréskor milyen volt a hegy tetején van,­akkor­azt­írd­fel! a szél sebessége és iránya! 4.­Nézd­meg­a­kikötőben­a­két­móló­között­a­víz­ mozgását!­Nézd­a­mólótól­K-re­a­strand­irányá-

Hullámzás

17

Feladatlap

Földrajz 7. osztály

Mi­történt?­(a­tapasztalatok­rögzítése) 1.­ Jegyezd­fel­méréseid­eredményeit! ­

a,­A­szél­iránya­ ................... ­volt­a­kikötőben­...................hó ...................... nap ...... órakor.

­

b,­A­fenti­időpontban­a­Sipos-hegyen­telepített­automata­mérőállomás­ ............................ irányú ........................ sebességű­szelet­mért.

2. Használd az atlaszodat! 3.­ A­víz­mozgását­illetően­mit­tapasztaltál?­Húzd­alá­a­megfelelőt! ­

a,­A­vizsgált­időpontban­a­két­móló­között:­tükörvíz­–­fodrozódás­–­hullámzás­–­tarajos­hullámzás­ volt.

­

b,­A­strand­területén­a­mólótól­K-re:­tükörvíz­–­fodrozódás­–­hullámzás­–­tarajos­hullámzás­volt.

4.­ A­fonyódi­móló­a­Balaton­leghosszabb­mólója.­Miért­építenek­mólókat­a­Balatonon?­ .................... ........................................................................................................................................ 5.­ Hova­építették­a­kikötőt?­Miért­kell­kotorni­a­kikötők­medrét?­ .................................................. ........................................................................................................................................ 6.­ Hogyan­védik­a­partot­a­hullámzás­és­a­jég­pusztító­munkájával­szemben?­ ................................ ........................................................................................................................................ 7.­ A­Balaton-parton­sok­helyen­mesterségesen­kiépített­partszakaszokat­látunk.­Ez­miért­nem­előnyös­ a­tó­vizének­tisztulása­szempontjából?­Nézz­utána,­hol­találunk­természetes­fövenyes­strandokat! ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ 8.­ A­viharjelzés­milyen­időszakban­működik­a­Balatonon?­ ............................................................ ........................................................................................................................................

Felhasznált irodalom Saját­ötlet­alapján.

Földrajz 7. osztály

18

Zentai Ildikó

9.­A­szél­felszínformáló­tevékenysége Emlékeztető,­gondolatébresztő A­szél­felszínalakító­tevékenysége­elsősorban­a­száraz­és­a­növényzet­nélküli­területekre­jellemző­A­szél­ –­a­szállított­kőzettörmelék­méretétől­függően­–­görgetve,­ugráltatva­és­lebegtetve­mozgatja­a­homokot. Melyik­kőzet­a­legalkalmasabb­arra,­hogy­a­szél­elszállítsa?­Milyen­éghajlati­területekről­tanultál,­ahol­ nagyon­intenzív­a­szél­munkája?­Keress­az­atlaszodban­konkrét­földrajzi­helyeket!

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ terepasztal •­ homok •­ hajszárító

•­ vizeskancsó •­ víz •­ habszivacs­válaszfal

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1. A habszivacs darabbal válaszd ketté a terepasz- 4.­Kezd­el­fújni­a­száraz­oldalon­levő­homokot­előtal homokját! ször­alacsony,­majd­magas­fokozaton­a­hajszá2. A terepasztal egyik oldalára jól kiszárított horítóval!­Először­tartsd­messzebb,­majd­közelebb­ a­hajszárítót!­Mit­tapasztalsz? mokot helyezzél kb. 10 cm magasságban! 3.­A­ másik­ asztalfélen­ levő­ homokot­ locsold­ meg­ 5.­Ismételd­meg­az­előbbi­kísérletet­a­terepasztal­ másik oldalán is a vizes homokkal! Mit tapaszvízzel­úgy,­hogy­tapadjon­össze! talsz?­Mi­lehet­a­különbség­oka?

A szél felszínformáló tevékenysége

19

Feladatlap

Földrajz 7. osztály

Mi­történt?­(a­tapasztalatok­rögzítése) 1. Húzd alá a helyes megoldást! ­

a,­Könnyen­mozgatja­a­szél:­­­mészkő­­­homok­­­lösz­­­gránit

­

b,­A­szél­az­apróbb­/­nagyobb­szemcsenagyságú­kőzeteket­tudja­jól­mozgatni.

­

c,­A­szél­a­sivatagi­/­óceáni­éghajlaton­végez­jelentős­felszínalakító­tevékenységet.

­

d,­A­homokszemcsék­kialakításában­jelentős­szerepet­játszik­a­nagy­napi­hőingás­/­fagyhatású­

­­­­­­­­aprózódás. ­

e,­Minél­nagyobb­/­kisebb­a­szél­sebessége,­annál­nagyobb­méretű­anyag­elszállítására­képes.

­

f,­Ha­a­szél­ereje­nő­/­csökken,­hordalékát­lerakja.

2.­ Nevezz­meg­legalább­két­homokvidéket­hazánkban! 1 ................................................................. 2 .................................................................

3.­ Mit­jelent­a­„mezővédő­erdősáv”?­Hol­alkalmaznak­ilyet­hazánkban?­Milyen­növényeket­ültettek­ide? ........................................................................................................................................

4.­ Keresd­meg­az­atlaszodban­az­alábbi­sivatagokat!­A­mérsékelt­övezeti­sivatagok­mellé­M,­a­forró­ övezeti­sivatagok­mellé­F­betűt­írjál!­Melyik­kontinensen­helyezkednek­el? Szahara: ................................................ Atacama: ........................................................... Góbi: ..................................................... Kara-kum: .......................................................... Kizil-kum: ..............................................­Namíb-sivatag:­ ................................................... ­

Nagy-medence:­....................................... Takla-Makán: ......................................................

5.­ Milyen­ különbséget­ tapasztaltál,­ amikor­ a­ száraz­ illetve­ a­ nedves­ homokot­ fújtad­ a­ hajszárítóval?­ Minek­a­szerepét­töltötte­be­a­hajszárító? ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................

Felhasznált irodalom Saját­ötlet­alapján.

20

Földrajz 7. osztály

Zentai Ildikó

10.­A­tőzeges­és­a­barna­erdőtalaj­vizsgálata Emlékeztető,­gondolatébresztő A­talaj­a­földkéreg­legfelső­termékeny­rétege.­Termékenységét­a­humusztartalom­adja.­Az­elpusztult­ élőlények­ maradványai­ a­ talajban­ bomlanak.­ Minél­ sötétebb­ a­ talajok­ színe,­ annál­ gazdagabbak­ humuszban.­A­talajok­kialakulásában­az­éghajlat­és­a­természetes­növényzet­játssza­a­fő­szerepet,­így­a­ talajok­is­övezetes­elrendeződést­mutatnak.­Például­a­mérsékelt­övezet­óceáni­és­nedves­kontinentális­ éghajlatának­legjellemzőbb­talaja­a­barna­erdőtalaj.­A­tőzeges­talajok­viszont­az­adott­éghajlati­területen­belül­csak­ott­fordulnak­elő,­ahol­lápos­területek­vannak,­vagy­a­közelmúltban­csapolták­le­őket.

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ tőzeges­talaj •­ barna­erdőtalaj •­ sztereo­mikroszkóp •­ víz

•­ 2­állvány­mindkét­végén­nyitott­üvegcsővel •­ 2­kémcső •­ 2­üvegkád •­ 2­porceláncsésze

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 10­percet,­majd­mérd­meg­a­kádban­összegyűlt­ 1. Mérj ki 200 g-ot egy porceláncsészébe mindevíz mennyiségét! Melyik talaj tartotta magában gyik­ talajból,­ majd­ vizsgáld­ meg­ őket!­ Melyikjobban­a­vizet? nek­milyen­a­színe? 2. Morzsolj át egy keveset az ujjaddal a kétféle ta- 4. Mindkét talajmintából tegyél egy keveset kémlajmintából!­Melyik­fogta­meg­jobban­a­kezedet? csőbe!­Önts­rájuk­egy­kevés­vizet!­Mit­tapasz3.­Vizsgáld­meg­melyik­mennyi­vizet­ereszt­át­azotalsz?­A­talaj­melyik­alkotóját­mutattad­ki­ezzel­ nos­idő­alatt!­Mérj­ki­100­g-ot,­majd­tedd­egya­kísérlettel? egy­ állványon­ levő,­ egyik­ végén­ gézzel­ lezárt­ 5.­Vizsgáld­ meg­ sztereo­ mikroszkóppal­ a­ talajüvegcsőbe!­ Finoman­ öntsél­ rájuk­ 50­ ml­ vizet­ mintákat!­ Melyiknek­ nagyobban­ a­ szemcséi?­ úgy,­hogy­a­minták­alá­üvegkádat­tegyél!­Várj­ Látsz-e­bennük­apró­élőlényeket?

Barna­erdőtalaj

Tőzeges­talaj

21

Feladatlap

Földrajz 7. osztály

Mi­történt?­(a­tapasztalatok­rögzítése) 1.­ Melyik­talajminta­színe­sötétebb­és­miért?­ .............................................................................

2.­ Melyik­fogta­meg­jobban­a­kezedet?­......................................................................................

3. Írd be a táblázatba mérési eredményeidet! Talajfajta

Átengedett víz (ml)

Tőzeges talaj Barna erdőtalaj Az adatok alapján tehát a ..................................­talajnak­nagyobb­a­vízmegkötő­képessége.

4.­ A­kémcsövekbe­tett­talajminták­tetejére­öntött­víz­minek­a­jelenlétét­mutatta­ki­a­talajban?­Mit­tapasztaltál?­ ......................................................................................................................... ........................................................................................................................................

5.­ Az­alábbi­megállapítások­elé­tegyél­„I”­betűt­ha­igaz,­„H”-t­ha­hamis! ­

....­a,­A­Nagy-berek­legjellemzőbb­talaja­a­barna­erdőtalaj.

­

....­b,­A­tőzeges­talaj­humuszban­nagyon­gazdag.

­

....­c,­A­füves­puszták­jellemző­talaja­a­barna­erdőtalaj.

­

....­d,­A­növények­a­talajból­vízben­oldott­ásványi­anyagokat­vesznek­fel.

­

....­e,­A­talaj­vízáteresztő­képességét­a­talaj­szerkezete­és­összetétele­határozza­meg.

­

....­f,­A­jó­virágföld­tömött­szerkezetű.

­

....­g,­Az­agyagos­talaj­könnyen­átengedi­a­vizet.

­

....­h,­Tőzeges­talajok­találhatók­a­Hanságban.

6.­ Mi­a­mocsár­jele­a­térképen?­Keress­az­atlaszodban­három­olyan­területet,­ahol­a­tőzeges­talajok­ jellemzők!­ ......................................................................................................................... ........................................................................................................................................ 1. .......................................... 2. .......................................... 3. ..........................................

Felhasznált irodalom Saját­ötlet­alapján.

22

Földrajz 7. osztály

Zentai Ildikó

11.­A­löszfalak­kialakulása­és­pusztulása Emlékeztető,­gondolatébresztő A­lösz­hazánkban­a­jégkorszak­idején­keletkezett­az­eljegesedési­periódusokban.­Lisztfinomságú­világos­sárga­színű­kőzet. Melyik­kőzetcsoportba­tartozik­a­lösz?­Jellemezd­a­kőzetet­a­szemmel­látható­tulajdonságai­alapján! Hol­találhatók­hazánkban­löszvidékek? A­gazdasági­élet­mely­területein­hasznosítható­a­lösz?­Mondj­néhány­példát!

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ lösz •­ „löszbaba” •­ sztereo­mikroszkóp •­ nagyító •­ digitális­fényképezőgép

•­ jegyzetfüzet •­ sósav •­ cseppentő •­ tálca

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1.­Vizsgáld­ meg­ a­ löszt­ először­ szabad­ szemmel,­ 5.­Mit­ tapasztalsz,­ mi­ történik­ folyamatosan­ a­ löszfallal?­Készíts­néhány­fényképet! majd utána nagyítóval! Figyeld meg a tulajdon6.­A­terepen­vizsgálódva­jegyezd­fel,­hogy­milyen­ ságait,­majd­jegyezd­le­őket! súlyos­ következményei­ vannak,­ illetve­ lehet2.­Cseppents­ a­ löszre­ sósavat,­ majd­ figyeld­ meg­ mi­történik! nek,­ ha­ tovább­ csúszik.­ Ez­ a­ folyamat­ milyen­ okokra­vezethető­vissza? 3.­Indulj­el­a­laborból­a­fonyódi­löszfal­terepen­való­ megtekintésére!­(Menj­át­az­aluljárón,­majd­vé- 7.­Készíts­ fényképeket­ arról,­ hogyan­ próbálják­ megakadályozni,­ hogy­ a­ löszfal­ a­ főútra­ omolgig­a­kiépített­járdán!­Vigyázz­a­forgalomra!) jon! 4.­Sétálj­végig­a­löszfallal­párhuzamosan­kb.­500­ m-t.­ Becsüld­ meg,­ hány­ méter­ magas­ lehet­ a­ legmagasabb pontja!

„Löszbaba”

Löszfal­Fonyódon

23

Feladatlap

Földrajz 7. osztály

Mi­történt?­(a­tapasztalatok­rögzítése) 1.­ Az­alábbi­felsorolásból­húzd­alá­azokat,­amelyek­a­löszre­jellemzőek! ­

a:­színe­fakósárga,­b:­nedvesen­könnyen­gyúrható,­c:­színe­sötét,­d:­benne­apró­lyukak­láthatók,­e:­ sósav­hatására­pezseg/nem­pezseg,­f:­könnyen/nehezen­morzsolható.

2.­ A­lösz­a­ ....................................................................................­kőzetek­csoportjába­tartozik. 3.­ Ha­igaz­„I”,­ha­hamis­„H”­betűt­írj­a­megállapítások­elé! ­

....­a,­A­löszös­alapkőzetben­kiváló­mezőségi­talajok­keletkeznek.

­

....­b,­A­csapadék­szerepe­elenyésző­a­löszfalak­omlásában.

­

....­c,­A­gravitáció­alapvetően­fontos­a­löszfal­elmozdulásában.

­

....­d,­Belső-Somogy­és­a­Nyírség­löszvidék.

­

....­e,­Balatonföldváron,­Balatonkenesén­és­Fonyódon­löszfalak­szakadnak­le­a­Balaton­medencéjébe.

­

....­f,­A­löszben­található­apró­lyukak­az­egykori­fűszálak­nyomai,­amelyek­közé­lerakódott­a­szél­

­­­­­­­­­­­­által­szállított­finom­por. ­

....­g,­A­löszfalakon­található­növényzet­teljes­mértékben­meggátolja­a­löszfal­omlását.

­

....­h,­A­löszfal­peremére­épített­épületek­biztonságban­vannak.

4.­ Mit­tapasztaltál­a­terepen? ­

Az­ 500­ m-es­ sétád­ alatt­ hány­ helyen­ láttál­ olyan­ emberi­ beavatkozást,­ amivel­ próbálják­ a­ löszfal­ további­omlását­megakadályozni?­Melyek­ezek? ........................................................................................................................................

5.­ A­fal­magasabb­peremein­jól­látszanak­a­fák­gyökerei.­Mi­lehet­ennek­az­oka?­............................ ........................................................................................................................................ 6.­ Miért­veszélyes­a­löszfal­alá,­illetve­a­peremére­építkezni?­ ....................................................... ........................................................................................................................................ 7.­ Melyik­közlekedési­ágazat­működésében­lenne­óriási­probléma,­ha­még­jobban­leszakadna­a­fonyódi­ löszfal?­ ............................................................................................................................. ........................................................................................................................................

Felhasznált irodalom Saját­ötlet­alapján.

Földrajz 7. osztály

24

Zentai Ildikó

12.­A­Balaton­vizének­hatása­a­parti­mikroklímára Emlékeztető,­gondolatébresztő A­tengerek,­az­óceánok­és­a­tavak­vizét­a­napsugarak­melegítik­fel. A­víznek­nagyobb­a­fajhője,­mint­a­szárazföldnek,­ami­azt­jelenti,­hogy­1­°C-kal­való­hőmérséklet­emelkedéséhez­általában­2-3-szor­több­hő­szükséges,­mint­a­szárazföld­esetében. Mit­jelent­a­víz­hűtő-fűtő­hatása?­Melyik­évszakban­melyik­érvényesül? Mi­a­parti­szél?

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ szenzoros­hőmérő •­ íróeszköz •­ jegyzetfüzet •­ internet

•­ vízhőmérő •­ műholdas­helymeghatározó­műszer­ ­ (GPS-készülék)

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1.­Jegyzetfüzetünkbe­írjuk­fel­méréseink­időpont- 3.­Ezek­ után­ haladjunk­ a­ partra­ merőlegesen­ D-i­ irányba­ és­ kb.­ 50­ méterenként­ mérjük­ meg­ a­ ját:­hónap,­nap,­óra! levegő­ hőmérsékletét!­ Végezzük­ el­ a­ mérése2.­Szenzoros­ hőmérővel­ mérjük­ meg­ először­ a­ ket­500­m-es­távolságig!­(A­távolság­mérésénél­ fonyódi­ móló­ végén­ a­ levegő­ hőmérsékletét,­ használhatsz­GPS­műszert.) majd a móló kezdeténél! Minden mérésnél árnyékoljuk­ le­ a­ hőmérőt!­ Mérjük­ meg­ a­ víz­ hő- 4.­Mérd­meg­a­hőmérsékletet­a­parttól­1­km­távolmérsékletét is! ságban­is!­Mit­tapasztalsz?

Badacsony

25

Feladatlap

Földrajz 7. osztály

Mi­történt?­(a­tapasztalatok­rögzítése) 1.­ Jegyezd­fel­a­táblázatba­méréseid­eredményeit! móló vége móló eleje 50 m 100 m 150 m 200 m 250 m 300 m 350 m 400 m 450 m 500 m

1 km

2.­ Mit­tapasztaltál­méréseid­során?­Hogyan­változik­a­hőmérséklet­a­parttól­való­távolodás­során?­ ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ 3.­ A­víz­hőmérséklete:­­......................­°C,­a­levegő­hőmérséklete­a­móló­elején­ ..................... °C. ­

A­víz­hűtő,­vagy­fűtő­hatása­érvényesült?­ ..............................................................................

­

Ha­ellentétes­évszakban­végeznéd­a­kísérletet,­akkor­mit­tapasztalnál?­ ..................................... ........................................................................................................................................

4.­ Ha­nyáron­délelőtt­nagy­melegben­kisétálsz­a­móló­végére­mit­tapasztalsz,­honnan­fúj­a­szél?­Húzd­ alá!­A­part­felől­/­a­víz­felől.­Miért? ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ ­

Ha­egy­forró­napot­követő­napnyugta­után­sétálsz­ki­a­mólóra,­mit­tapasztalsz?­ ........................................................................................................................................

­

Húzd­alá!­Ebben­az­időszakban­a­part­felől­/­víz­felől­fúj­a­szél.

­

Miért?­ ............................................................................................................................... A jelenség neve : ...............................................................................................................

5.­ Hasonló­ jelenség­ játszódik­ le­ a­ kontinensek­ DK-i­ partvidékén.­ A­ szárazföld­ és­ a­ tengervíz­ eltérő­ felmelegedése okozza a ..................­szelet.­Nyáron­a­ ............ ­felől­fúj­a­ .........................­felé, ­

télen­fordítva.­Ezért­a­ ............................................ évszak a csapadékos.

6.­ Ha­jégolvadáskor­megyünk­a­partra­sétálni,­mit­tapasztalunk­és­miért?­ ..................................... ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................ 7.­ Ősszel­már­sok­helyen­reggelente­fagy­az­országban,­de­a­Balaton­mellett­általában­később.­Mi­az­ oka?­ ................................................................................................................................. ........................................................................................................................................ ........................................................................................................................................

Felhasznált irodalom Saját­ötlet­alapján.

Földrajz 7. osztály

26

Zentai Ildikó

13.­A­hőmérséklet­és­a­csapadék­változásának­ hatása­a­Balaton­vizére Emlékeztető,­gondolatébresztő A­Balaton­vizének­hőmérsékletét­alapvetően­a­külső­hőmérséklet­határozza­meg.­Mivel­a­víznek­nagyobb­a­fajhője,­mint­a­szárazföldnek,­ezért­a­víz­és­a­levegő­hőmérsékletében­legtöbbször­jelentős­ eltéréseket­tapasztalunk.­Mikor­érvényesül­a­hűtő,­illetve­a­fűtő­hatás?­A­magas­hőmérséklet­nyáron­ fokozza­a­tó­vizének­párolgását,­így­csökken­a­vízszintje.­Ezt­a­folyamatot­hogyan­befolyásolja­a­csapadék?­Mit­jelent­a­vízállás?­A­Balaton­vízszintjének­szabályozásában­mi­a­szerepe­a­Sió-csatornának?­

Hozzávalók (eszközök, anyagok) •­ jegyzetfüzet •­ vízhőmérő •­ szenzoros­hőmérő

•­ digitális­fényképezőgép •­ internet

Mit­csinálj,­mire­figyelj?­(megfigyelési­szempontok,­végrehajtás) 1.­Vizsgáljuk­ meg­ a­ Balaton­ vizének­ tulajdonsá- 4.­Sétálj­át­a­kikötőbe­a­vízmércéhez,­olvasd­le­a­ gait­a­pillanatnyi­időjárási­helyzetben!­5­perces­ tó vízállását és jegyezd fel! sétával­ eléred­ a­ kikötőt.­ Menj­ az­ aluljárón­ ke- 5.­Menj­vissza­a­laborba­és­nézz­utána­az­Interneresztül! ten,­ hogy­ az­ elmúlt­ 20­ évben­ mikor­ volt­ kritikusan­alacsony,­illetve­nagyon­magas­a­Balaton­ 2. Írd fel a jegyzetfüzetedbe a napi dátumot! A vízszintje! strandnál­ könnyen­ meg­ tudod­ mérni­ a­ víz­ hő6.­Mérd­ meg­ az­ épület­ előtt­ a­ hőmérsékletet­ ármérsékletét.­Jegyezd­fel! 3.­Mérd­meg­a­levegő­hőmérsékletét­is!­Mennyi­az­ nyékban! Tapasztalsz–e eltérést a vízparton eltérés­a­levegő­és­a­víz­hőmérséklete­között? mért­hőmérséklethez­képest?

Fonyódi­kikötőnél­lévő­vízmérce

27

Feladatlap

Földrajz 7. osztály

Mi­történt?­(a­tapasztalatok­rögzítése) 1.­ Jegyezd­fel­méréseid­eredményeit!­A­mérés­időpontja:­ ............................................................ ­

a,­Balaton­vizének­hőmérséklete­partközelben:­ ......................................................................

­

b,­Levegő­hőmérséklete­a­vízparton:­ .....................................................................................

­

c,­Levegő­hőmérséklete­a­labor­épülete­előtt:­.........................................................................

2.­ Mekkora­különbséget­mértél­a­levegő­és­a­víz­hőmérséklete­között?­ .................................... °C. ­

Melyik­volt­a­melegebb?­ ......................................................................................................

­

Miért?­ ...............................................................................................................................

3.­ Mennyi­volt­a­Balaton­vízállása­a­mérés­idején?­ ...................................................................... 4.­ Hogyan­szabályozzák­a­Balaton­vízszintjét?­ ............................................................................ ........................................................................................................................................ 5.­ Nézd­meg­az­interneten,­mikor­volt­a­Balaton­vízszintje­kritikusan­alacsony­az­elmúlt­20­évben!­ Mennyi­volt­akkor­a­vízállás? ........................................................................................................................................ ­

Milyen­következményei­voltak­a­nagyon­alacsony­vízállásnak?­Sorolj­fel­néhány­példát!­ ............... ........................................................................................................................................

­

Mikor­volt­a­Balaton­vízállása­a­legmagasabb­az­elmúlt­20­évben?­Hány­cm­volt­ekkor­a­vízállás?­ ........................................................................................................................................

­

Mennyi­volt­az­évi­csapadék?­ ...............................................................................................

­

Milyen­következményekkel­járt?­ ........................................................................................... ........................................................................................................................................

6.­ Az­édesvíz­hány­°C-on­fagy­meg?­Érvényes-e­ez­a­Balaton­jegének­kialakulására­is?­ ................... ........................................................................................................................................ ­

Milyen­tényezők­befolyásolják­a­levegő­hőmérsékletén­kívül­az­édesvíz­befagyását?­ .................... ........................................................................................................................................

7.­ Milyen­időjárási­körülmények­szükségesek­a­tó­vízén­a­„tükörjég”­kialakulásához? ........................................................................................................................................ 8.­ Nézz­utána­az­interneten,­hogy­mi­a­rianás?­Miért­veszélyes? .................................................... ........................................................................................................................................

Felhasznált irodalom Saját­ötlet­alapján.

Működési szabályzat A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak­a­gya­kor­lat­ve­ze­tő­ta­nár,­a­la­bo­ráns,­il­let­ve­a­ gya­kor­la­ton­részt­ve­vő­ta­nu­lók­tar­tóz­kod­hat­nak. 2.­ A­ te­rem­ben­ tar­tóz­ko­dó­ va­la­men­­nyi­ sze­mély­ kö­teles­be­tar­ta­ni­a­tűz­vé­del­mi­és­mun­ka­vé­del­mi­elő­írásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a mun­ka­te­rü­le­tü­ket,­ majd­ a­ gya­kor­lat­ve­ze­tő­ ta­nár­ átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5.­ A­gya­kor­la­ton­részt­ve­vők­az­ál­ta­luk­oko­zott­ká­rért­ anya­gi­fe­le­lős­sé­get­vi­sel­nek. 6.­ Tás­kák,­ ka­bá­tok­ tá­ro­lá­sa­ a­ la­bo­ra­tó­ri­um­ elő­te­rének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz­hoz­ha­tó­be. 7.­­ A­ la­bo­ra­tó­ri­um ­ i­ fog­lal­ko­zás­ so­rán­ fel­me­rü­lő­ problé­má­kat­(meg­hi­bá­so­dás,­bal­eset,­ron­gá­lás,­stb.)­a­ gya­kor­lat­ve­ze­tő­ ta­nár­ a­ la­bor­ve­ze­tő­nek­ je­len­ti­ és­ szük­ség­sze­rint­köz­re­mű­kö­dik­an­nak­el­há­rí­tá­sá­ban­ és­a­jegy­ző­könyv­fel­vé­tel­ében. Mun­ka­vé­del­mi­és­tűz­vé­del­mi­elő­írá­sok­ a laboratóriumban Az­ aláb­bi­ elő­írá­sok­ min­den­ sze­mély­re­ vo­nat­koz­nak,­ akik­ a­ la­bo­ra­tó­ri­um­ban­ és­ az­ elő­ké­szí­tő­ he­lyi­ség­ben­ tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal­iga­zol­ják,­az­azok­meg­sze­gé­sé­ből­ere­dő­bal­ese­tekért­az­il­le­tő­sze­mélyt­ter­he­li­a­fe­le­lős­ség. 1.­ Va­la­men­­nyi­ta­nu­ló­nak­kö­te­le­ző­is­mer­ni­a­kö­vet­kező­esz­kö­zök­he­lyét­és­mű­kö­dé­sét: ­ –­Gáz­csap­ok,­víz­csap­ok,­elekt­ro­mos­kap­cso­lók ­ –­Porraloltó­ké­szü­lék,­vész­zu­hany ­ –­El­ső­se­gély­nyúj­tó­fel­sze­re­lés ­ –­El­szí­vó­be­ren­de­zé­sek ­ –­Vegy­sze­rek­és­se­géd­anyag­ok 2.­ A­gya­kor­la­to­kon­kö­te­le­ző­egy­be­gom­bol­ha­tó­la­borkö­peny­ vi­se­lé­se,­ me­lye­ket­ a­ ta­nu­lók­ hely­ben­ ve­het­nek­ igény­be.­ Kö­peny­ nél­kül­ a­ mun­ka­ nem­ kezd­he­tő­el. 3.­ A­ hos­­szú­ ha­jat­ a­ bal­eset­ el­ke­rü­lé­se­ vé­gett­ ös­­sze­ kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5.­ A­ ta­nár­nak­ je­len­te­ni­ kell,­ ha­ bár­mi­fé­le­ rend­kí­vü­li­ ese­mény­kö­vet­ke­zik­be­(sé­rü­lés,­ká­ro­so­dás).­Bármi­lyen,­ szá­munk­ra­ je­len­ték­te­len­ ese­ményt­ (karmo­lás,­ pre­pa­rá­lás­ köz­ben­ tör­tént­ sé­rü­lés­ stb.),­ to­xi­kus­ anya­gok­kal­ va­ló­ érint­ke­zést,­ bal­ese­tet,­ ve­szély­for­rást­(pl.­meg­la­zult­fog­la­lat,­ki­ló­gó­ve­zeték)­szin­tén­je­lez­ni­kell­a­ta­nár­nak. 6.­ A­ na­gyobb­ ér­té­kű­ mű­sze­rek­ ki/be­ kap­cso­lá­sá­hoz­ kér­jük­ a­ la­bo­ráns­ se­gít­sé­gét.­ Ezek­ fel­so­ro­lá­sa­ a­ mellékletben található. 7.­ A­ ma­ró­ anya­gok­ és­ tö­mény­ sa­vak/lú­gok­ ke­ze­lése­ ki­zá­ró­lag­ gu­mi­kesz­tyű­ben,­ vé­dő­szem­üveg­ben­ tör­tén­het.­Ha­ma­ró­anya­gok­ke­rül­nek­a­bő­rünk­re,­ azon­nal­ tö­rül­jük­ le­ pu­ha­ ru­há­val,­ majd­ mos­suk­ le­ bő­csap­víz­zel. 8.­ Mér­ge­ző,­ma­ró­fo­lya­dé­kok­pi­pet­tá­zá­sa­csak­du­gat­tyús­pi­pet­tá­val­vagy­pi­pet­tá­zó­lab­dá­val­tör­tén­het. 9.­ A­ kí­sér­le­ti­ hul­la­dé­ko­kat­ csak­ meg­fe­le­lő­ mó­don­ és­ az­ar­ra­ki­je­lölt­he­lyen­sza­bad­el­he­lyez­ni.­A­ve­szélyes­hul­la­dé­ko­kat­(sa­va­kat,­lú­go­kat,­szer­ves­ol­dósze­re­ket­stb.)­gyűj­tő­edény­ben­gyűjt­sük.­Vegy­szermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt láng­gal,­me­le­gí­tés­sel­va­ló­mun­ka. ­ –­A­ gáz­égő­ be­gyúj­tá­sá­nak­ a­ me­ne­te:­ 1;­ tűz­veszé­lyes­ anya­gok­ el­tá­vo­lí­tá­sa,­ 2;­ a­ ki­vé­te­li­ hely­

gáz­csap­já­nak­ el­zá­rá­sa,­ 3;­ a­ fő­ gáz­csap­ ki­nyi­tá­sa,­ 4;­ az­ égő­ le­ve­gő­sze­le­pé­nek­ szű­kí­té­se,­ 5;­ a­ gyu­fa­ meg­gyúj­tá­sa,­6;­a­ki­vé­te­li­hely­gáz­csap­já­nak­ki­nyitása és a gáz meggyújtása . ­ –­A­kém­csö­ve­ket­sza­ka­szo­san­me­le­gít­jük,­az­edény­ száját soha ne irányítsuk személyek felé. ­ –­Tűz­ve­szé­lyes­ anya­go­kat­ ne­ tart­sunk­ nyílt­ láng­ kö­ze­lé­ben.­ Az­ ilyen­ anya­go­kat­ tar­tal­ma­zó­ üve­geket­tart­suk­le­zár­va,­és­egy­szer­re­csak­kis­men­­nyisé­get­tölt­sünk­ki. ­ –­Ne­tor­la­szol­juk­el­a­ki­já­ra­ti­aj­tót,­és­az­asz­ta­lok­ kö­zöt­ti­te­ret. ­ –­Az­ elekt­ro­mos,­ 230­ V-ról­ mű­kö­dő­ be­ren­de­zé­seket­csak­a­ta­nár­elő­ze­tes­út­mu­ta­tá­sa­alap­ján­szabad­hasz­nál­ni.­Ne­nyúl­junk­elekt­ro­mos­be­ren­de­zések­hez­ned­ves­kéz­zel,­a­fe­lü­let,­me­lyen­elekt­ro­mos­ tár­gyak­kal­kí­sér­le­te­zünk,­le­gyen­min­dig­szá­raz. – Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúl­ni,­bur­ko­la­tát­meg­bon­ta­ni­ ­ –­A­ meg­hi­bá­so­dást­ je­lent­sük­ a­ gya­kor­lat­ve­ze­tő­ ta­nár­nak,­a­ké­szü­lé­ket­pe­dig­a­há­ló­za­ti­csat­la­ko­zó­ kihúzásával áramtalanítsuk. ­ –­Eset­le­ges­tűz­ke­let­ke­zés­ese­tén­a­la­bo­ra­tó­ri­um ­ ot­ a­ta­nu­lók­a­tanár­ve­ze­té­sé­vel­a­ki­je­lölt­me­ne­kü­lé­si­ útvonalon hagyhatják el. 11.­Mun­ka­he­lyün­kön­ tart­sunk­ ren­det.­ Ha­ bár­mi­lyen­ rend­el­le­nes­sé­get­ ta­pasz­ta­lunk,­ azt­ je­lent­sük­ a­ gya­kor­la­tot­ve­ze­tő­ta­nár­nak. Rö­vid­ em­lé­kez­te­tő­ az­ el­ső­se­gély-nyúj­tá­si­ te­endők­ről­ Vegy­sze­rek­hasz­ná­la­ta­min­dig­csak­a­vegy­szer­biz­tonsá­gi­adat­lap­ja­sze­rint­tör­tén­het.­Az­el­ső­se­gély-nyúj­tá­si­ el­já­rá­so­kat­a­gya­kor­lat­ve­ze­tő­ta­nár­vég­zi. Tűz­vagy­égé­si­sé­rü­lés­ese­tén ­ –­Az­égő­tárgyat­azon­nal­el­olt­juk­al­kal­mas­se­gédesz­kö­zök­kel­(víz,­ho­mok,­porraloltó,­pok­róc,­stb.).­ Elekt­ro­mos­tü­zet­víz­zel­nem­sza­bad­ol­ta­ni.­ ­ –­Víz­zel­ nem­ ele­gye­dő­ szer­ves­ ol­dó­sze­rek­ tü­zét­ tilos vízzel oltani! ­ –­Az­égé­si­se­bet­ne­mos­suk,­ne­érint­sük,­ne­ken­jük­ be,­ha­nem­csak­szá­raz­géz­lap­pal­fed­jük­be.­Ki­sebb­ sé­rü­lés­nél­(zárt­bőr­fe­lü­let­nél)­a­sebet­hosszan­(20­ perc)­vízzel­hűtsük,­hasz­nál­ha­tók­még­az­Irix­vagy­ Naksol­sze­rek. Mér­ge­zés­ese­tén – Ha bőr­re­ ke­rült:­ szá­raz­ ru­há­val­ fel­itat­juk,­ majd­ bő­víz­zel­le­mos­suk. ­ –­A­bőr­re,­il­let­ve­test­be­ke­rü­lő­kon­cent­rált­kén­savat­nem­sza­bad­víz­zel­le­mos­ni,­vagy­hí­gí­ta­ni,­mert­ felforrósodik és égési sérüléseket okoz – Ha szembe jutott:­ bő­ víz­zel­ ki­mos­suk­ (szem­zuhany),­ majd­ 2%-os­ bór­sav­ ol­dat­tal­ (ha­ lúg­ ke­rült­ a­ szem­be)­ vagy­ NaHCO3­ ol­dat­tal­ (ha­ sav­ ke­rült­ a­ szem­be)­ öb­lí­tünk­ és­ a­ szem­öb­lö­ge­tő­ kész­le­tet­ használjuk. – Ha belélegezték:­friss­le­ve­gő­re­vis­­szük­a­sé­rül­tet.­ – Ha szájüregbe jutott:­a­vegy­szert­ki­köp­jük,­és­bő­ víz­zel­öb­lö­ge­tünk.­ Se­be­sü­lés­ese­tén ­ –­A­se­bet­nem­mos­suk­víz­zel,­ha­nem­eny­hén­ki­véreztetjük. ­ –­A­ se­bet­ kö­rül­ fer­tőt­le­nít­jük­ a­ bal­ese­ti­ szek­rényből­ vett­ al­ko­ho­los­ jód­ol­dat­tal,­ majd­ tisz­ta­ és­ la­za­ géz­kö­tést­he­lye­zünk­rá.­Ki­sebb­sé­rü­lé­sek­nél­seb­tapaszt alkalmazunk. Áram­ütés­ese­tén­ ­ –­Fe­szült­ségmen­te­sí­tünk,­ a­ bal­ese­test­ le­fek­tet­jük,­ pi­hen­tet­jük­ és­ a­ se­be­it­ la­za­ géz­kö­tés­sel­ lát­juk­ el.­ Amennyi­ben­ az­ áram­ütés­ a­ szí­vet­ is­ le­ál­lí­ta­ná,­ azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Balesetvédelem, balesetelhárítás 1. A laboratóriumba belépni, illetve ott munkát végezni csak szaktanári felügyelet mellett szabad! 2. A balesetmentes és eredményes munka legfontosabb biz­ tosítéka a fegyelem. A tanulókísérleti órák munkaszabá­ lyainak pontos és fegyelmezett betartásával magunk és társaink egészségét és életét is óvjuk. 3. Mindegyik tanulókísérleti órára lelkiismeretesen fel kell készülnünk. Addig ne kezdjünk a kísérleti munkához, míg a szük­sé­ges­esz­kö­zö­ket­anya­go­kat­elő­nem­ké­szí­tet­tük,­ s­ az­ el­vég­zen­dő­ fel­ada­to­kat­ tö­ké­le­te­sen­ át­ nem­ ta­nul­ mányoztuk. 4. Az elő írá so kat, uta sí tá so kat pon to san tart suk be, s tar­ tózkodjunk minden egyéni elgondolás engedély nélküli megvalósításától! 5. Munkahelyünkön csendben dolgozzunk, helyünket csak indokolt esetben hagyjuk el, ne­za­var­juk­tár­sa­ink­mun­ káját! 6. A laboratóriumban vászon munkaköpeny viselete köte­ le ző! Mű anya got tar tal ma zó mun ka kö peny vi se lé se tűz­ veszély miatt tilos! Ne viseljünk laza, lógó ruházatot, hajunkat kössük fel, nehogy véletlen balesetet okozzanak! 7. A tanulókísérleti órákra csak az odatartozó könyveket, füze­ teket vigyük magunkkal. Élelmet, táskát, kabátokat vagy egyéb felszerelést ezekre az órákra bevinni nem szabad. 8. Az egyes la bo ra tó ri um i kí sér le tek hez elő írt egyé ni vé dő­ esz kö zök hasz ná la ta kö te le ző! A nem tel jes ér té kű fel sze­ reléseket ki kell cserélni! 9. A vegyszerek használatában körültekintéssel járjunk el! A laboratóriumban min­den­ vegy­szer­ mé­reg­nek­ te­kin­ ten­dő!­ Min den vegy szer rel kel lő óva tos ság gal bán junk, ismerjük meg fizikai és kémiai tulajdonságait, kezelésé­ nek és ártalmatlanításának szabályait! 10. Bi zo nyos ese tek ben vé dő kesz tyű vi se le te kö te le ző. Mér­ ge ző, ma ró ha tá sú anya gok kal va ló mun kát csak kesz­ tyű ben vé gez zünk! A tö mény sa vak, lú gok hí gí tá sá nál az elő írá so kat pon to san tart suk be! 11. Gyú lé kony ol dó sze re ket tar tal ma zó anya go kat, esz kö zö­ ket szárítószekrényben szárítani tilos! 12. Mű kö dés ben lé vő hő for rást (Bunsen­égőt, bor szesz égőt) ne hagyjunk felügyelet nélkül, és használat után azonnal zárjuk el! 13. A pontos és gyors tanulókísérleti munka alapfeltétele a rend és a tisztaság! A rendetlen, hanyag tanuló társai munkáját is gátolja, ezért fokozottan kell ügyelni a rend és a tisz ta ság meg őr zé sé re. Ennek érdekében: a.) A hasz ná la ton kí vü li edé nye ket azon nal mos suk el, öblítsük ki s tegyük szárítóra, majd a helyükre! b.) A vegy sze res edé nye ket min dig lás suk el cím kék kel, amelyeken legyen feltüntetve a vegyszer neve, képle­ te, mi nő sé ge, az ol da tok kon cent rá ci ó ja! c.) A vegy szer hasz ná la ta után az üve get min dig a sa ját dugójával zárjuk be! A kivett dugót az felével soha ne he lyez zük az asz tal ra! (Az asz talt pisz kol ja, a vegy szer szen nye ző dik.) d.) A la bo ra tó ri u mi mun ka so rán ke let ke ző mel­lék­ter­ mékeket, hulladékot csak az arra kijelölt edénybe

gyűjt­sük!­ Ne­ dob­junk­ szi­lárd­ anya­got­ a­ le­fo­lyó­ba,­ ki­ön­tő­be!­Az­ol­dó­sze­re­ket­faj­tán­ként­az­er­re­ki­je­ lölt (halogénmentesen, illetve halogéntartalmú) gyűj­tők­be­gyűjt­sük­önt­sük! e.) A kí sér let vé gén meg ma radt mé rő ol da to kat ne önt sük vis sza ab ba az edény be ame lyik ből ki vet tük! (Pon tat­ lan ná vál ná nak mé rő ol da ta ink.) f.) A gya kor lat vé gez té vel el len őriz zük, hogy a vil lany, gáz, víz csapjai el vannak­e zárva, majd hozzuk rendbe munkahelyünket! g.) Mos sunk több ször ke zet a la bo ra tó ri u mi gya kor la tok so rán és a la bo ra tó ri um ból va ló tá vo zás előtt! 14. Tanulónak a vegyszerraktárba belépni tilos!

Elsősegély

15. Bal­eset­el­há­rí­tás­–­el­ső­se­gély­nyúj­tás! a.) A bal eset ve szélyt és a bal ese tet mindig ko mo lyan kell venni! A legkisebb sérülést is azonnal jelenteni kell a ta nu ló kí sér le ti órát ve ze tő szaktanárnak! b.) Tűz ese tén a meg fe le lő ol tá si mó dot al kal maz zuk! Fémtüzeket csak homokkal, szerves oldószeres tü­ze­ket­tűz­ol­tó­ké­szü­lék­kel,­ne­víz­zel­olt­sunk! c.) Ha ru há za tunk, vagy ha junk meg gyul lad, ti los sza lad­ gálni! Álljunk zuhany alá, vagy köpenybe burkolózva zár juk el a le ve gőt a tűz től! d.) Ki sebb sé rü lés ­ vá gás, zú zó dás ­ ese tén a seb kör nyé két mossuk le alkohollal vagy benzinnel, majd kössük be ste ril kö tö ző szer rel, hogy a szen nye ző dés től meg óv juk! e.) A sav­­és­lúg­ma­rá­so­kat­elő ször szá raz ru há val le tö­ röljük, majd bő­ víz­zel­ le­mos­suk, és kis töménysé­ gű kö zöm bö sí tő ol dat tal –­ sav­ ese­tén­ 2%­os­ nátri­ um­hidrogén­karbonáttal,­ lúg­ ese­tén­ 1%­os­ eset­ savoldattal­–­is leöblítjük, végül a sebet bekötjük. f.) A szem mechanikai sérülésekor mutatóujjunkat il­ lesszük a sérült szem alsó szemhéjára, és enyhe nyomás­ sal akadályozzuk meg a szemgolyó legkisebb mozgását is! Ezt kö ve tő en azon nal for dul junk or vos hoz to váb bi se gít sé gért! Ha sav vagy lúg jut a sze münk be, ak kor elő­ ször 1%­os nát ri um­klo rid ol dat tal, majd ezt kö ve tő en sav­ma­rás­es­tén­2%­os­bó­rax­ol­dat­tal­(Na2B4O7),­lúg­ ma­rás­ese­tén­2%­os­bór­sav­ol­dat­tal­(H3BO3) öblöges­ sük szemünket, majd azonnal menjünk orvoshoz! g.) Gázmérgezés esetén ­ az orvosi segítség megérkezé­ sé ig ­ a mér ge zet tet friss le ve gő re vis szük, és nyu ga­ lomba helyezzük. Szén­monoxid vagy kén­hidrogén gázzal történt mérgezés esetén mesterséges légzést al kal maz zunk. Ha a mér ge zést tü dő ron cso ló gá zok okoz zák (Cl2, Br2, HCl, nitrózus gá zok stb.) mes ter sé­ ges légzést alkalmazni nem szabad! h.) Áramütés ese tén a gya kor lat ve ze tő ta nár a köz pon ti kap cso ló val elő ször áram ta la nít, és csak ez után nyúl­ ha tunk a sé rült höz. Friss le ve gő re vis szük, mes ter sé­ ges lég zést al kal maz zunk, és gon dos ko dunk mi előb bi or vo si se gít ség ről!

A lefolyóba önthető, illetve oda nem önthető anyagok A vizet nem veszélyeztető anyagok etanol, kálium­szulfát, hidrogén­peroxid, magnézium­karbonát, kalcium­karbonát, magnézium­klorid, kalcium­klorid, nátrium­ klorid, kalcium­szulfát, nátrium­szulfát, kálium­klorid

A vizet és az élővilágot veszélyeztető anyagok ammónia, klorátok, anilin, naftalin, fenol, nikkelvegyületek, formaldehid, nitritek, klór

A vizet gyengén veszélyeztető anyagok ace tal de hid, han gya sav (hí gí tott), ali fás szén hid ro gé nek, hid­ ro xi dok (hígí tott Ca­, Na­), butanol, jo di dok, dietiléter, kar­ ba mid, ecet sav (hí gí tott), me ta nol, fluoridok (K­, Na­, NH4­), nitrátok, etil­acetát, propanol, foszfátok, szervetlen savak (hí gí tott), gyű rűs szén hid ro gé nek, (nem aro más), szul fi tok

A vizet és az élővilágot különösen veszélyeztető anyagok akrilnitril, kadmiumvegyületek (oldékony), arzenátok, arze­nitek, kromátok, benzol, szén­tetraklorid, cianidok, 1,1,1­triklórmetán, ezüst­nitrát, triklóretén, hidrazin, tet­ ra­klórmetán (klo ro form), hi gany, hi gany ve gyü le tek

Kedves Diákok! A természettudományos laboratóriumi órák keretében a TÁMOP 3.1.3.-11/22012-0047 számú „Legyél te is természettudós!” Laborfejlesztés a fonyódi Mátyás Király Gimnáziumban című pályázat programjában vesztek részt. A fejlesztés a pályázó Fonyód Város Önkormányzata és a KLIK Fonyódi tankerületének konzorciuma valamint a Mátyás Király Gimnázium összefogásával, s nem utolsó sorban az Európai Unió támogatásával valósult meg. Fő célunk a természettudományos tantárgyak, így a kémia, fizika, biológia és földrajz érdekes jelenségeinek bemutatása, s általuk a világ és a természet törvényeinek, működésének a megismertetése. A kísérletgyűjteményt tanáraitok állították össze számotokra, és ők is fognak bevezetni benneteket a laboratóriumi munkába, a világszínvonalú kísérleti eszközök helyes használatába. Bízunk benne, hogy az itt megtanultak és megtapasztaltak sok élményt nyújtanak számotokra és továbbgondolásra, továbbtanulásra ösztönöznek majd benneteket. A Gyakorlatokhoz jó munkát kívánunk!