1910 augusztus.
VIII. évfolyam, 8. szám.
~Il
.... -I.
~~
I
TE RVPALYAZATOK ~,. SZEF\KE5n'Ő'ALAP •I 1~1~1~1 ••·F"E}É~LA}05:É5 ••
ll
,~
,~:
,~
~·l\IT!E~·ICNAG 'EPITEjZ,EK'
A kolozsvári vigadó és város ház tervpályázata. Építési programm. 1. Az építés helye és módja. Az építendő városház-vigadó telektömbje részben a Mátyás-király-tér (a város főtere) délkeleti részében, részben a Deákferenc-utcában van, ahol jelenleg is a régi városház áll. Hozzátartozik a régi városház telkéhez a kétfelől tőszo mszédságában levő Deák-ferencutca 2. és Mátyás-király-tér 2. sz. alatti telek és a Mátyás-király-tér 3. sz. a. lévő ú. n. Simay-féle telek. Megemlítendő, hogy a Mátyás-király-téren áll a város történeti nevezetességű, góthstilű róm. kath. temploma 80 m. magas tornyával, magas főhajójával. A templom déli oldala képezi fadrusz monumentális Mátyás király szobrának hátterét. A tervező tehát arra is legyen figyelemmel, hogy az építendő városház a szép környezetbe beleiIIeszkedjék. A városház-vigadó elhelyezésére három eszme vetődött fel. a) Első megoldás alapján egy utca nyittatnék a helyszínrajzon feltüntetett telektömbön át és az utca két oldalán helyeztetnék el a város ház s a vigadó két épületben, és pedig a városház a Mátyás-király-tér felé eső telekrészen. A két épület esetleg áthídalásokkal kapcsolatba hozható egymással. A nyitandó utca szélessége 14 m. legyen. b) Második megoldás szerint a tervező szabadon álló épületet is tervezhet, még pedig a rendelkezésre álló telek két szélén, két egyenként 14 m. széles utca nyitása által. Ebben az esetben úgy a városház, mint a vigadó helyiségei egy épületben helyezendő k el, mikor is, ha a körülmények másképen nem engedilék, a város közgyűlési terméül a vigadó kisebbik terme szogálhat s a vigadó egyéb helyiségei (mint pl. a társalgó) bizottsági és tanácsülésteremül is felhasználhatók lennének. e) Harmadik eset, ha a tervező a városház-vigadó elhelyezését úgy oldja meg, hogy egyébként a szépészeti, célszerűségi és jövedelmezőségi szem-
pontok sérelme nélkül nem nyit külön utcát a telektömbön át, hanem megfelelő tágas kapubejáróval induló átjáró udvart tervez bazárszerű kiképzéssel. Mind a három felsorolt megoldás megbírálásával az épület jövedelmezősége mint egyik fő szempont tartandó szemelőtt. 2. Homlokzati Idugrások. Pillér-kiugrások a szabályozási vonalon túl meg ne halad ják az l'SO m.-t. 3. Stílus. Stílus tekintetében a tervező szabadon választhat és csak azt kell szemmel tartania, hogy az épület külseje városházhoz méltó monumentális kiképzést nyerjen. 4. Magassági méretek. Az épület magassága a netán tervezett toronyszerű kiképzéseken kivü l a három emelet magasságot meg nem haladhat ja. Az épület egész kiterjedésében a legmodernebb szigetelési móddal alápincézendő. A pince (alagsor) magassága padozaltól padozatig 3 m.-re veendő, továbbá világos, száraz és fűthető legyen . Az épület földszintes és emeletes helyiségei nek minimális magassága padozattól padozatig számítva 4'40 m. legyen. A földszinti hivatalos helyiségek padozata legalább l'SO m.-rel legyen az utca szint je fölött. S. Ftltés, világítás. Az egész épület részére központi fűtőtelepnek és a központi portalanító készüléknek megfelelő helyiségek is tervezendők. Világítás villamos lesz. 6. Épület flöltsége. A tervezett városház-vigadó építési költsége maximálisan és kereken 2,000.000 koronában állapíttatott meg, amely összegben a dísztermek, összes hivatalos helyiségek berendezése, bútorok kivételével, továbbá úgy a Mátyás-királytér felé eső díszesebb, valamint a többi összes üzleti nyílások a központi fútés, központi portalanítás, továbbá egy személyszállító lift költségei is benne vannak. Az üzlethelyiségek nyílásai akként képzendők ki, hogy külön kirakat-szekrényekre, portalékra szüksége ne legyen. Ez összegen felül
2 semmi körülmények között sem emelkedhetik a városház-vigadó költsége. Különös kilzötések. A költségek számításánál modern, szolid épftésmódot kell tekintetbe venni. Alkalmas helyen gondoskodni kell egy személyszállító (teherszállítással kapcsolatos) liftről. Az öszszes hivatalok a földszint felett a három emeletsorban helyeztetnének el, kivéve a rendőrség ügyeletes szolgálatára szükséges helyiségeket. A házmester lakása esetleg alagsorban helyezhető el, de megfelelő kapus-páholyról gondoskodni kell. A földszíntre különben boltok, esetleg vendéglő (kávéház, cukrászat) kerülnek. Közgyiilési helyiségek: nagyterem 200 m 2, kisebb (bizottsági) terem (társalgó, dohányzó, buffet) 100 m2, előtér ruhatárral mintegy 50 m2• Polgármesteri hivatal: iroda 36 m 2, fogadó 36 m 2, titkár 24 01 2, irnokok 34 m 2, előszoba 30 m2, tanácskozó terem 60 m2 • I. tanácsos: iroda 24 m2, fogadó 36 m2, fogalmazó 16 m 2, irnok 14 01 2, előszoba 16 m 2• II. tanácsos (gazdasági ügyosztály): iroda 30 m2, fogalmazó és irnok 20 01 2, gazdasági intézők 30 01 2, siketnémák irnokai 24 01 2, erdész, állatorvos 18 m 2, előszoba 10 01 2 • III. tanácsos (katonai ügyosztál;y): tanácsos 30 m 2, fogalmazó és irnok 20 m 2, irnokok (2 szoba) 50 m2, előszoba 10 01 2• Főjegyző: főjegyző 30 m2 , fogalmazó és irnokok 30 m 2, előszoba 10 01 2 • Tanácsi iktató és kiadó: 4 szoba a 30 01 2, 120 01 2 • Al1yakönyv: a hivatalvezető szobája 20 01 2 , házasságkötési terem 50 m2, irnokok 30 m2, irattár 20 01 2, előszoba 20 m2 • Arvaszélz: elnök 30 01 2, 2 ülnök (a 24 01 2) 48 m 2, jegyző és gyám 18+18 36 m 2, ülésterem 30 m2 , irnokok 30 m2 , irattár 28 m 2, előszoba 10m 2• Levéltár (tanácsi): levéltárnok szobája 20 01 2, irnokok 20 m2, levéltár 160 m2• (Ó-IevéJtárnak alagsorban megfelelő helyiség tervezendő mintegy 160 m2). Házi pénztár: főpénztárnok és ellenőr 30 m 2, páncél szoba 16 m2, 5 tisztviselő részére és a közönségnek 64 m 2• Adóhivatal: főnök 24 m2• a) könyvelési osztály: osztályvezető szobája 16 m2, 3 iroda (11 tisztviselőnek) 90 m 2, pénztár 54 m 2, b) behajtási osztály: osztályvezető szobája 16 m2, 2 iroda (5 tisztviselőnek) 50 m2, végrehajtók 24 m2, c) kivetési osztály: osztályvezető szobája 16 m2 , 2 iroda (7 tisztviselőnek) 70 m2, d) Iktató, kiadó, 1 iroda (2 tisztviselőnek) 20 01 2• Számvevó'ség: fŐ3zámvevő 24 m2, előszoba 10 m2, alszámvevő és számtisztek 24 m2, iktató, kiadó, gyakornok (3-4) 34 m2, tisztviselők (2-3) 24 m 2,
számfejtők 20 m2, levéltár 18 m2, irnokok (3 tiszt, 30 m 2• jövedélz: főnök 24 m 2, ellenőr 16 m2 , könyvel es 30 m2, pénztár 40 01 2, felvigyázók 30 m2• Orvosi Mvatal: főorvos 24 m2 orvosok (4) 30 m 2, kezelőszoba 26 m2, laborato;iurJl 30 m2, elő szoba 20 m2. R.endőrség: J. főkapitányi hivatal: főkapitány 24 m2, fogadószoba 28 1112 foaa!Jnazó 16 rJl2, iktató, kiadó, levéltár 30 m~, ir~oj{ 14 m2, elő szoba 10 m2• II. Kihágási osztdly: kapitány 30 m2, előszoba 30 m2 , mezórendőrség és cselédügy 30 m 2, ipa rügyek 18 m2 (lehetőleg közös előszobával), köZegészségügy, kórházügyek 30 1112, tüzrendésze!, építésügy 18 m 2, tárgyalószoba 24 w2• 2 III. Közigazgatási osztály: kapítány 18 w : 2 bejelentések 30 111 2, nyilvántartás 36 111 , tárgyal o 18 m2, prostitutionális nyilvántart. 24 m2, útlevélügy, munkás- és cselédnyilvántartás 16 m2• Községi bíróság: 2 iroda ÖS3zesell 42 m2, elŐ szoba 16 m2• IV. Bfíniigyi osztály: kapitány 18 m2, 3 tM"gyalószoba (a 16 m2) 48 m 2, toloncügyek tárgY 20 m 2 , kézi fogda (esetleg alagsorbtll1) 14 m2 , 2 előszoba összesen 24 m2, detektivek 20 m2, panaszfelvevő 18 m 2• II. Iktató, kiadó, levéltár: 4 teJ'em összesell 140 m2• 2 VI. Szdmosztály: 2 szoba (a 30 m2) 60 n1 , 2 1 szoba értéktárgyaknak 10m • VII. Ügyeletes szolgálat: 2 tiszti s7-oba (30+18~ 48 m 2, altiszti szoba 2 ágygyal 20 w2, legénység 1 szoba 8 ágygyal 40 m2, pihenőszoba az őr5zeme~ nek 14 m2, kézi fogda (esetleg aIagoorban) 18 w-· Alagsorban : ó-levéltár (rendőrségi) 60 m2, bOIlügyi leletek (gyüjtemény) 24 m 2• 2 Ügyészség: 3 helyiség 24+24+:24 = 72 111 , 1 előszoba 10 m2• viselő)
Mémöld hivatal és építési ügyosztály: főmérnök m 2, előszoba 16 m2, 4 szoba (8 IPérnök) a 30
30 m2 48 30 16
120 01 2, építőmester, útbiztos, rajZolók szobája m2 fénymérő3zoba 12 m 2 iktató irnoki szoba 01 2: építési ügyosztály 18' m2, s~ertár, irattár m 2• Vízvezetéki igazgatóság: igazgató 24 m2, 4 tisztviselőnek (2 szoba) 16+34 m 2 50 m2, biztosoknak 2 32 m2I irattár 14 m2I előszoba 10 111'): • (2-4) eayben b Köztisztaság : hatósági cselédszerző 30 n,-· Végül minden emeletsoron 4-5 rendes szolJ~ (mintegy 1000 m.) külön tervezendŐ a későbbI fejlődéstól igényelt tartalékul. A vigadó és városház helyiségeinek kapcsolatba hozatal a a választott megoldáshoz képest a tervezőre biza tik, csak az köttetik ki, hogy úgy a városház, mint a vigadó összefüggő helyiségei maguk-
3 ban is, tehát külön is használhatók legyenek, viszont, hogy a városbáz és vigadó, ha egy épületben belyeztetik, elócsarnoka és főlépcsőbáza közös legye n. A vigadó i rész földszint jén étterem és vendéglő (esetleg sörcsarnokkal kapcsolatosan) helyezendő el, hogya konyhája valamily módon a vigadó buffet-helyiségeivel kapcsolatos legyen. A vendéglő étterme mintegy 300 ember befogadására terveztessék. A szük,éges mellékhelyiségek megfelelő nagyságuak legyenek. Vigadó,' vigadói nagyterem 360 m2, kapcsolatos páholyok és folyosók nagysága és száma a tervező belálására biza ti k, kisterem 200 m2, ruhatár, társalgó, buffet. női és férfi-toilelte, foyer helyiségek nagyságát a nagy és kis vigadóterem befogadó helyiségéhez arányítva kell tervezni. A második megoldásnál, amidőn a vigadó és városház egy épüleibe kerülne, a vigadó kisterme úgy helyeztessék el, hogy egyúttal közgyűlési terem ül is szolgáljon, tehát a szükséges hivatalos helyiségekkel. Lépcsők, folyosók, árnyékszékek elosztásai a szükséghez mérten. A főlépcsőháznál megkívántatik, hogy ünnepélyesebb kiképzést nyerjen.
A bírálaU jegyzőflönyvből. Felvétetett 1910. július hó 21-én, jelen voltak alulíroltak. Elnök az ülést megnyitja és felszólítja Póczy Mihály főmérnök bizottsági tagot, hogy előadói jelentését tartsa meg. Előadó ezen megbizatámak eleget tesz és az egyes terveket részletesen ismerteti. A jelentés alapján a bizottság egyhangúlag elhatározza, hogy az • Esperanto", "Pax" és "Sz. F." jeligéj ű terveket a részletes bírálat tárgyává tenni nem kívánja. IndokoláslII a bizottság a következő ke t sorolja fel: Az "Esperanto" tervre vonatkozólag: tervező az összes traktusokat, mint folyosós dupla traktusokat képezi ki, miáltal a hivatalos helyiségek nagyrésze kedvezőtlen világítású. A tervezet egy€bként is súlyos szervi hibákat foglal magában. A" Pax" jeligéjű tervre vonatkozólag: a feladatot egy új utca nyilásával kísérti megoldani, ami merőben elhibázott, mivel a tervezett új utca nem a Szinház-utcának vezettetik. Az utcanyitás által a Mátyás-király-tér szép és befejezett zárt karakterét elvesztené. Az így megmaradó telek két sarkát a tervező letompítja és ezeken a sarkokon adja a két főbejárót Mátyás-térről a városházi, a Király-utca felől ped'g a vigadói bejáratot. Ezen elrendezésből folyólag a tervezet kardinális hibái a következők: Az épület főhomlokzata a mellékutcára kerűl.
A belső két főudvar szűkös méreW. Ugy ezek az udvarok, mint a harmadik is a környékező helyiségeket csak gyéren világítják meg. Az udvarokban kitolt lépcsőházak dőterei tulméretezetlek. A közgylílési és vigadói helyiségek zegzugosak, az egyes helyiségek egymásközötti kapcsolata, különösen a vigadói részen fonák. Ezen termek felett is hivatalos helyiségek terveztetlek, túlnagy mélységgel és sötét előterekkel. Az "Sz. F." jeligéj ű tervre vonatkozólag: Mátyástér felé előudvart tervez és egy háromnyílású át járót a Szin ház-utca felé. A középrészen földszinten két háromkarú lépcsőt rendez el, amelyek közös félemeleti pihenővel bírnak. Ezen lépcsőhöz vezet Mátyás-tér felől egy térpazarlással létesített előcsar nok, míg a Király-utca felől egy túlszűk előcsarnok a vigadói helyiségekhez, mindez a térpazarlás nincsen arányban az így nyert helyiségek értékével. Tervező a termek fölött kettős traktus t folyosóval rendez el, mely a középrészen hatos traktusig gyarapodik. Mindezt anélkül, hogya konstruktiv megoldás lehetőségével számolna. Ezen kiselejtezés után elnök fdolvassa a kereskedelemügyi miniszter ílr által kibocsátott tervpályázati szabályzatnak a további elbírálásra vonatkozó pontjait. Ezek alapján a bizottság az egyes tervekről véleményét a következőkben foglalja össze: "Salve" jeligéjű terv. Az egész telket beépíti és egy födött gyalogátjárót vezet a Mátyás-térről a Király-utca felé olyképpen, hogy ez az átjáró itt a Szin ház-utcába nyílik. Egyébként két egymástól teljesen független épületcsoportot tervez és pedig a Király-utca felé a vigadót, a Mátyás-tér felől való bejárattal a városházát, melynek a nagy belső átjáró udvarán kívül két elég tágas mellékudvara van. A városházi rész főbejárója a Mátyás-téri homlokzat közepében. Az itt elrendezett bejáró és vesztibül méretei aránytalanul szűkösek; jobb lett volna a bejáró két oldalán elhelyezett kapuszoba és diszpunibilis hely rovására itt egy megfelelő nagyságú és lehetőleg oszlopoktólmentes vesztibült létesíteni és a bejáró két oldalán fennmaradó két helyiséget üzleti célokra felhasználni. A Mátyás-téri homlokzatnak a bejáraItól balra eső részén üzlethelyiségek vannak. Teljesen elhibázott a rendőrség ügyeletes osztályának a Mályás-térre való elhelyezése a kaputól jobbra. A középlIdvarban elrendezett üzlethelyiségek az eléjük helyezett arkidok folytán hiányos világításúak. A földszint oldaltraktu ában elhelyezett árvaszék, helyesebben az emeletre lett volna teendő és helyébe valamely nagyobb forgalmú osztályt kelIeit volna helyezni. Ugyanez áll az itt elhelyezett orvosi osztályra is. A kereszltraktusok végében tervezett két melléklépcső elhelyezése jó, méretezésük szűkös.
4
D III III
I
·JIII~
MÁTYÁS-KIRÁLY-TÉRI HOMLOKZAT.
l. DÍJ. -
JELIGE: SALVE.
WACHTEL ELEMÉR ÉS RERRICH BÉLA, BUD,APEST.
TÁVLATI KÉP. I. DÍJ. -
JELIGE: SALVE.
WACHTEL ELEMÉR ÉS RERRICH BÉLA.
6
fÖLDSZINTI ALAPRAJZ.
I. EM. ALAPRAJZ.
I.
ofJ. -
JELIGE: SALVE.
WACHTEL ELEMÉR ÉS RERRICIl BÉLA, BUDAPEST.
7
II. EM. ALAPRAJZ.
III. EM. ALAPRAJZ. I. DIJ. -
JELIGE: SALVE.
HELYSziNRAJZ. WACHTEL ELEMÉ"R ÉS RERRICH BÉLA, BUDAPEST.
8
r:tn UJ
c..
..: cl ::J cl
..:~
..J
-UJ
cl
l: ~
'"o::o:: UJ
tn
-UJ
'":2:
-UJ
UJ ..J UJ ..J UJ f-
l:
U
..:
~
= = ==-:ID =
= =
=
=
..:
9
TÁVLATI KÉP.
II. DfJ. -
JELIGE: CORVIN-UDVAR.
ORBÁN fERENC, BUDAPEST.
10
fÖLDSZINTI ALAPRAJZ.
I. EMELETI ALAPRAJZ. II. Df]. -
JELrOE: CORVIN-UDVAR.
ORBÁN fERENC, BUDAPEST.
11
II. EM. ALAPRAJZ.
I
l
. ., ~
,.. l
T r l
f
III . EM. ALAPRAJZ.
Il. olJ. -
JELIGE: CORVIN-UDVAR.
ORBÁN fERENC, BUDAPEST.
12
=
~
(J)
l1.l
c.. -<
cl ::J ~
~
-< c.. (J) >-<
o
z
-< ai -< ~ (J)
-11.l
Z
-< I-< ....:I
o
N
>-< >-
....:I ....:I
-< Z cr:
O
I-<
c:?
~N g O
~
-.
CS
FŐHOMLOKZAT.
Ill. DfJ. -
JELIGE: KINCSES KOLOZSVÁR.
TORNALLYAY ZOLTÁN ÉS FÁBIÁN GÁSPÁR, BUDAPEST.
w
14
~::r1
.R
I
I .....,.. ;
. oo ...,~----I
l, ,
l
i ............
.
"....
FÖLDSZINTI ALAPRAJZ.
I. EM. ALAPRAJZ. lll. DÍJ. -
JELIGE: KINCSES KOLOZSVÁR.
TORNALLYAY ZOLTÁN, FÁBIÁN GÁSPÁR, BUDAPEST.
15
Il. EM. ALAPRAJZ.
Ill. EM. ALAPRAJZ.
III. DÍJ. -
JELIGE: KINCSES KOLOZSVÁR. .
TOR.NALLYAY ZOLTÁN ÉS FÁBIÁN GÁSPÁR., BUDAPEST.
o>
ATJA~ó-UDVAR HOMLOKZATA.
lll. DfJ. -
JELIGE: KINCSES KOLOZSvA~.
TO~NALLYAY ZOLTAN ÉS fÁBIÁN GÁSPÁR., BUDAPEST.
17
TÁVLATI KÉP. MEGVETT TER.V. -
JELIGE: MÁTYÁS FÖLDJÉN.
SZENDE ANDOR., BUDAPEST.
18
r.
EM. ALAPRAJZ.
JI. EM. ALAPRAJZ.
MEGVETT TERV. -
JELIGE: MÁTYÁS fÖLDJÉN.
SZENDE ANDOR, BUDAPEST.
19 A vigadó bejárata, foyerje, ruhatárai és öltöző i igen szépen és célszerűen vannak elhelyezve. Jól és szépen tervezte meg a tervező a vigadó földszintjén az éttermet és a kávéházat, udvari terraszokkal kapcsolatban. A vendéglő konyhája és mellékhelyisége i helyesebben az alagsor utcai részén lettek volna elhelyezendők. A vigadói díszlépcsőn kívül a közlekedést a vigadó emeleti részébe még két igen tágas és célszerííen elhelyezett lépcső közvetíti amely egyszersmind a vigadóterem és az éttermek, illetve kávéház között helyesebben adja meg a kapcsolatot. A vigadó fől ép esője az első emelet magas:;ágában tágas, két emeleten keresztül menő, szép arányú foyerben (társalgó) végződik, melynek egyik oldalán a vigadói nagyterem, másik oldalán a kisterem s ezzel kapcsolatban egy emeleti étterem van, monumentális összefüggésben elrendezve.Az étteremhez tágas tálaló csatlakozik. A két oldalt ehendezett lépcsők a karzatra vezetnek és pedig úgy a nagyterem, kisterem karzatokkal vannak ellátva, amelyeket a foyer szélességében átjáróhidak kötnek össze. A karzat eme elrendezése igen kedvező és mindhárom termet egymással intim összeköttetésbe hozza. Célszerűek a karzat magasságában elhelyezett székraktárak. A városház első emeletén a Mátyás-tér fe lől helyezi el a polgármesteri hivatalt és tanácstermet igen szép elrendezésben. A közgyűlési terem és mellékhelyiségei (dohányzó, büffé és társalgó) a II. emeleten van. Kár, hogy a tervező úgyszólván a karzat kedvéért kénytelen felvinni a városház főlépcsőjét a III. emeletre. Helyesebb lett volna az L emelet magasságától kezdődő melléklépcsőt a baloldali udvari traktus egy diszponibilis helyiségében elrendezni és azt a padlássorban műterem szerűleg ügyesen elrendezett mérnöki hivatal helyiségeihez végig felvezetni. A Mátyás-téri traktust tervező mint dupla traktust előtte elhelyezett folyosóval tervezi, ez az elrendezés a közgyíílési teremhez szükséges mélységből önként következik és így a másodviIágítású elő szobák az L és Il. emeleten nehezen küszöbölhetők ki, de helyes lett volna ezen előszobák folyosóra néző falait lehetőleg nagy nyílásokkal kinyitni. A városházi rész számára tervezett központi fíítés nincs célszeríí helyen, szénraktára kicsiny és a szén behordásáról tervező nem gondoskodott célszeríí módon. Általánosságban megjegyezzük, hogy az egyes adminisztrativ ügyosztályok részben áthelyezendők és legsúlyosabb kifogás alá esik a rendőrség ügyeletes osztályának a Mátyás-tér felé eső oldalon a legexponáltabb helyen való elrendezése. A tervezet komoly, érett művész munkája, a homlokzatok az alaprajzból szervesen fejlődnek és az épület rendeltetését jellegzetesen fejezik ki. K.ívá-
natos volna a városház főbejárását jobban kidomborítani és az átjáró út boltövnyílásától eltérő módon jellemezni. Költségek: Beépített köbtartalom 99.300 mS li 30 K-t számítva 2,979.000 K-t eredményez. "Corvin-udvar" jeligéjíí terv," Ulcai előudvar alkalmazásával az egész telket beépíti. A Királyutca felé nyíló széles háromnyílású, a Szinház-utca tengelye felé nyíló kocsi- és gyalogközlekedésre alkalmas átjáróval oldja meg a feladatot. Az átjáróval szimetrikusan van elrendezve egy be'ső .Rendőr ségi udvar". A courd honneurt alkotó keresz ttraktus az egész épülettömböt kétfelé osztja, melyek közül a Mátyás-tér felé fordított "U" alakú épülettömb a fogalmazási és reprezentácionális hivatalokat foglalja magában, míg a Király-utca felé néző "M" alakú épületrész nagyjából a kezelőhelyisége ket tartalmazza. földszinten a Mátyás-tér felé árkádokkal összekötött üzlethelyiségeket nyujt. Az átjáró bazár folytatásában mindkét oldalon üzlethelyiségek vannak elrendezve, melyek száma és alapterülete azonban nem áll arányban azzal az alapterülettel, mely a hozzájutást biztosítja azonkívül jövedelmezőségük is igen kérdéses. Kár, hogy az ügyeletes osztálynál a tisztiszobák a bejáró által a legénységi helyiségekWI el vannak választva. Az előudvar középpontjában van a közös városházi és vigadói díszlépcsőház. Az aláhajtóról gondoskodva van, de három szíík nyíláson s egy 7'SX 6 m. méretíí elötéren át (vesziibül?) kénytelen az egész közönség az emeleti helyiségek hez jutni. Ez a hiba még fokozódik azáltal, hogy ezen előtérből egy mindössze 5 m. széles lépcső vezet a főlépcső házba, mely ismét számos pillér és lépcsőaláfalazás által van eltagolva. A főlépcsőházon kívül 3 célszerííen elhelyezett lépcsőház közvetíti a közlekedést; célszerű let! volna a polgármesteri hivatalhoz az ott kezdődő lépcsőt már a földszinten elkezdeni. Az első emeleten a középrészt a vigadói és városházi közös helyiségek foglalják el. A nagy teremnek rövidebb oldalán van adva egy hármas bejárat, ami így célszeríítlen és nem kielégítő. A nagy- és kisterem egymástól két egymásra merőleges forgalmi vonal (főlépcsőház és keresztfolyosó) által el van szakítva, ami különösen a vigadói használat szempontjából hátrányos. Az önmagában monumentális lépcsőház a lépcsőnek a II. emeletre való felvezetése által hatásából veszít. Közös előtérből nyúlnak a férfi és női toiletlek, ami helytelen elrendezés. A folyosók a király-utcai traktus és középtraktus összemetsződése helyén minden emeletsoron sötétek. Általánosságban az ügyosztályok elhelyezése és az egyes helyiségek méretezése megfelelő, a számvevő ség azonban a II. emeleten, a rendőrségi kihágási osztály pedig az első emeleten lett volna célszerííb-
20 ben elhelyezhttő. A terv szerint "rendelkezésre" mindössze 172 m2 áll. Homlokzati kiképzése müvészi érzékre vall, különösen a tömegek elosztása kedvező és egyensúlyozott. A courd'honneur eszméje biztosítja ezt a kedvező homlokzati hatást, de viszont ugyanez eredményezi azon súlyos alaprajzi hibát, mi a nagytermek elhelyezésében mutatkozik. Igen sikerült a toronynak a kompozicióba való beleillesztése, noha alaprajzi zavarokat okoz. Költségek: Beépített köbtartalom 86.500 m3 a ::0 koronát számítva 2,595.000 K-t eredményez. "Kincses Kolozsvár lJ." jeligéjű terv. A telek jobb oldalán 14 m. széles utcát nyit, ezenkívül a Szinház-utca felé egy széles átjáró-udvart és a baloldali szomszéd felől egy kocsiáthajtót tervez. Az átjáró-út mentén üzlethelyiségek vannak és ebből az átjáróból szolgál az új utca felőli traktus közepén elhelyezett vigadóépület bejárata is. Alapvető hibája ennek a tervnek, amely különben igen ötletes s a vigadórész elrendezésében szép gondolattal bír az, hogya vigadó komplexum elhelyezése által az emeletekben a hivatalos helyiségek köröskörül való összeköttetését helyrehozhatlan módon megszakítja. Legjobban érezhető ez az I. emeleten, ahol a polgármesteri hivatal és a vele é~ a vigadóhelyiségekkel szép összefüggésben tervezett közgyülési terem mellett a fogalmazói hivatalok vannak, amelyek eg}más között való érintkezése a megszakítás folytán szinte lehetetlen. Kiemelendő ezen tervben a vigadóterem alatt elhelyezett étterem ötlete; a hivatalos helyiségek is igen jó és célszerű módon vannak elhelyezve. A homlokzatok modern irányzatú formanyelvükkel a mögöttük fekvő helyiségek rendeltetését jellegzetesen fejezik ki és általában kedvező hatásúak. A városháza főlépcsője felett tervezett torony az alaprajzokban feltüntetett falvastagságok mellett szerkezetileg meg nem áll. Költségek: Beépített köbtartalom 760.000 m 3 a 30 K-t számítva 2,280.000 K-t eredményez. "Mátyás földjén" jeligéjű terv. Az épületet két 14 m. széles utca nyításával teljesen szabadon állóan tervezi. Az ily módon rendelkezésre maradó terület meglehetősen szlik lett, aminek következtében a belső udvarok, különösen az udvari kereszttraktus hivatalos helyisége it csak gyéren világítják meg. A főbejárat a Mátyás-térről nyílik, egy a földszinten és I. emeleten keresztülmenő nagy csarnokba, amelynek villlgítása hiányos és amely tulzott dimenzióval kedvezőtlen térhatású és cél talan. Élénk ellentétben áll ezzel az ezt követő belső vesztibül, amely csak a földszint magasságával bír és igen sötét. A vesztibül tengelyében elhelyezett főlépcső az első emeleten a csupán az előcsarnokból világított és ehelyütt célszerűtlen
e1helyezésü ruhatárhoz vezet és folytatólag a II. emelet magasságában fekvő vigadóteremhez. Ez utóbbival csak igen laza kapcsolatban (1-1 oldalt a termek végében fekvő ajtó által) két kisebb termet tervez, amelyek közül az egyik közgyülési teremül szolgál. Az ehhez csatlakozó mellékhelyL ségek igen szlik méretűek. A termeknek külön előterük s megfelelő kényelmli mellékhelyiségeik nincsenek, egyenesen a lépcsőházból és a folyosókból nyílnak; az egész elrendezés elhibázott. A földszinten a bejárattól jobbra és balra elhelye· zett kávéház és étterem a kellő mellékhelyiséget nélkülözi; az alagsorban elhelyezett étterm i konyha magával az étteremmel sem lépcső, sem lift által összekötve nincs. Az új utcák mentén üzlethelyiségek terveztettek. A Király-utca felőli traktusban tervezett rendőrségi közigazgatási osztálya mellékbejárat által ketté van szelve. Az épület felső emeletsoraiban elhelyezett hivatalos helyiségek mindannyian megsínylik azt, hogy a tervező túlmély (6'80-7'20) traktusokat alkalmazott, minek következtében a hivatalos helyiségek, különösen a kisebb szobák, ha területileg programmszerűek is, teljesen használhatatlanok. Az épület arkitektonikus kiképzése monumentálisra törekszik, formái azonban némileg ridegek és komorak és aligha illeszkednének be a Mátyástér környezetébe. A tervezett torony jó hatást igér, alaprajzi elhelyezése azonban egészen szervetlen és önkényes. Költsége: Beépített köbtartalom 84.100 ma a 30 koronát számítva 2,523.000 K-t eredményez. A bíráló· bizottság szakvéleményének ezen összefoglalása az egyes bíráló-bizottsági tagoknak az előadói ismertetés kapcsán kifejlődött behatá eszmecseréjéböl szűrődött le. Megállapította a bíráló-bizottság, hogy a tervpályázaton beérkezett tervek között számos olyan találtatott, mely tartalmas eszmékben bővelkedik é, egy olyat, mely kivitelre lényeges változtatások nélkül alkalmas. Mindezek alapján a bíráló-bizott~ág egyhangúlag elhatározza, hogy az összes díjakat kiadja és két tervet megvásáról. Elnök elrendeli a névszerinti szavazást. Elnök a szavazás eredményét következőkben foglalja össze: I. díjat nyert 6 szavazattal 2 ellen a "Salve" jeligéjű V. számú pályaterv. II. díjat nyert egyhangú lag a "Corvin-udvar" jeligéjű II. számú pályaterv. III. díjat nyert 6 szavazattal 2 ellen a "Kincses Kolozsvár II." jeligéj ű IX. számú pályaterv. Elsősorban megvétetett 5 szavazaftal 3 ellen a "Mátyás földjén" jeligéj ű VII. számú pályaterv. Másodsorban megvétetett egyhangúlag a "Kincses Kolozsvár 1." jeligéj li Ill. számú pályaterv.
21 A jeligés levelek felbontatván, kitűnt, hogy az I. díjat Wachtel Elemér építész és Rerrich Béla építésztanár (Budapest), a II. díjat Orbán Ferenc építésztanár (Budapest), a III. díjat Tornallyay Zoltán építész, műegyetemi tanársegéd és Fábián Gáspár építész (Budapest) nyerték el. A megvásárolt tervek szerzői: Szende Andor építész (Budapest), Krticka Ferenc építész (Budapest).
Dr. Deák Albert s. k. Fellete Nagy Béla s. k. jámbor Lajos s. k. b. elnök. Kertész K. R.óbert s. k. Póczy Mihály s. k. Magyar s. k. Dr. Udrál/szlly László s. k. Merza Lajos s. k. Herz Béla s. k. b.
Folytatólagos
jegyző.
jegyzőkönyv.
Fölvétetett 1910 július hó 21-én d. u., jelen voltak alulírottak. Elnök az ülést megnyitja és felkéri a bírálóbizottság tagjait, adják elő javaslataikat arra nézve, hogy az első díjjal íutalmazott terv kivitel esetén miként volna módosítandó, úgy hogy az az összes követelményeknek megfeleljen. Kertész K. Róbert és Jámbor Lajos bíráI6-bizottsági tagok a "Salve" jeligéjü tervet tartjálb~gyedül a kivitelre alkalmasnak és előadják azon módosításokat, melyeknek végrehajtása után a terv kivitelre tökéletesen alkalmas és a kivitel egyszersmind gazdagságosabb is leend. Ezen módosításokat a bizottság jegyzője külön jegyzékbe foglalta össze. A bizottság a budapesti szakértők véleményéhez és a módosításokhoz minden tekintetben egyhangúlag hozzájárul t. Kertész K. Róbert bizottsági tag a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet és a Magyar Építészmüvészek Szövetsége nevében kívánatosnak és helyesnek jelzi, hogy az első díjat nyert terv szerzői a kivitellel megbizassanak. Elnök kijelenti, hogya maga részéről mindent el fog követni ebben az irányban. Elnök kifejezi köszönetét a bíráló-bizottsági tagoknak a bírálat munkájában való buzgó és lelkiismeretes részvételükért, kiilönösen a M. M. É.-E. és a M. É. SZ. kiküldötteivel szemben. Dr. Udránszky és dr. Deák bizottsági tagok szintén köszönetüket fejezik ki a budapesti kikűldöt teknek és örömüknek adnak kifejezést afölött, hogy a bíráló-bizottság laikus és műszaki tagjainak véleménye annyira összhangban volt. Jámbor Lajos a maga és Kertész K. Róbert nevében megköszöni az elnök szakavatott és tapintalos vezetését. Elnök az ülést bezárja.
AMagyjlr Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság székházának tervpályázatán megvett és mult számunkban közölt "Vaskapu" jeligéjű terv szerzői: Hajós Alfréd és Villányi János építészek. Boltkapuzatok tervezése Győrött. A győri építőiparosok által kirakatkapuzatok tervezésére kitűzött pályázatra 15 pályamű érkezett be, melyek közül az "Egy törekvő ifjú" jeligével ellátott tervezethez műleírás nem csatoltatott, azért a pályázatból ki kellett rekeszteni. Az iparművészek, építészek első csoport jából az első díjat a "Z. L. J. 1910." jeligéjíí pályamunka nyerte, melyet Nádor Lajos budapesti építész készített. A második díjat szintén Nádor Lajos nyerte el "Létjog" jeligével. Az asztalosiparral foglalkozók második csoportjáb6l "Arrabona" jeligével Stelzer Károly győri asztalos nyerte el az első díjat, a másodikat Pápay Béla győri asztalos "Csak el őre" pályaterve nyerte meg. Megvenni ajánlotta a bizottság az első csoportból a "Rába" (tervező Szilágyi Ferenc építész), a második csoportból pedig a "Kitartás" (tervező Pápay Béla asztalos), az "Egy törekvő ifjú" (tervező Vörös JellŐ fémipari szakiskolai tanul6) és a "Magyar ipari' (tervező Ungár Mór szobrász) jeligés tervezeteket. A füzesgyarmati elemi iskola terveire kiírt pályázat alapján összesen 15 pályamü érkezett be, amelyek közül a 800 koronás első díjat az "Északi világító" jeligéjíi terv szerzőjének, a 400 koronás második díjat a "Peregrinus I ' jeligéj ű terv szerző jének íté/(e oda a bizottság és javasolja, bogy az egyházközség az "Így gondoloml' jeligéjű tervet 100 kor.-ért megvásárolja. A jeligés levelek felbontatván, az első díj nyertese Lomjánszky István ésAlexi Gyula, a második díjat Magyar Vilmos budapesti építészek nyerték. A bíráló-bizottság egyhangú véleménye alapján dic3éretet nyert az "Erzsébet királynél' jeligéjű terv, az abban rejlő jó eszméért és az érdekesen megrajzolt homlokzatért. Ennek szerzője Kálny József pólai építész. Továbbá megdicsérték még a Zöld körben "A és BI' jeW tervet is. Tervpályázati
határidők:
szept. 30. A susáki erdőhivatali épület tervei. Benyujtandók a lll. kir. földmívelésügyi minisztériumnál. Első díj 2000 K, II. díj 1000 K, III. díj 600 K; okt. 1. Brassói ág. evang. gimnázium és reáliskola pályatervei. I. díj 2100 K, II. díj 1600 K, III. dij 1000 K ; old. 15. Puzsony város: kulturpalota tervei (600.000 kor.); díjak: 2000 €os 1000 kor.; okt. 25. Nyírbátori község ház tervei: I. díj 800 K, II. díj 500 K, HI. díj '300 K. Megvétel 200 K.
N
,~
~ ,~ ~
t.;:
~
HOMLOKZAT. BUDAI BÉRHÁZ.
TERVEZTÉK: LÖffLER SÁNDOR ÉS BÉLA.
23
HO.~lLOKZATRÉSZLET •
8UDAI BÉRHÁZ.
TE~VEZTÉK: LÖFFLER SÁNDOR ÉS BÉLA.
24
KAPU RÉSZLET.
BUDAI BÉRHÁZ.
TERVEZTÉK: LÖffLER SÁNDOR ÉS BÉLA.
25
LÉPCSŐ RÁCS.
BUDAI BÉRHÁZ.
TERVEZTÉK: LÖFFLER SÁNDOR ÉS BÉLA.
26
-
II -II.
1
-
-
,
FŐHOMLOKZAT. A BREZNÓBÁNYAI SZÁLLODA ÉS VIGADÓ.
TERVEZTÉK: FÜHRER MIKLÓS ÉS WANNENMACHER FÁBIÁN, BUDAPEST.
27
-------
FŐHOMLOKZAT.
A BREZNÓBÁNYAI SZÁLLODA ÉS VIGADÓ.
TERVEZTÉK: FÜHRER MIKLÓS ÉS WANNENMACHER FÁBIÁN, BUDAPEST.
~"~-'
28
•••
HOMLOKZA T~ÉSZLET. A BREZNÓBÁNYAI SZÁLLODA ÉS VIGADÓ.
TERVEZTÉK: fÜHRER MIKLÓS ÉS WANNENMACHER fÁBIÁN, BUDAPEST.'
29
...-
....--
--
,...
-
-
----~~--------
KAPUZAT. A BREZNÓBÁNYAI SZÁLLODA ÉS VIGADÓ.
TERVEZTÉK: FÜHRER MIKLÓS ÉS WANNENMACHER FÁBIÁN, BUDAPEST.
30
HALL. A B~EZNÓBÁNY AI SZÁLLODA ÉS VIGADÓ.
TE~VEZTÉK: FÜH~E~ MIKLÓS ÉS WANNENMACHE~ FÁBIÁN, BUDAPEST.
n
A BREZNÓBÁNYAI SZÁLLODA ÉS VIGADÓ.
n
NAGYTEREM.
TERVEZTÉK: fÜHRER MIKLÓS ÉS WANNENMACHER fÁBIÁN, BUDAPEST.
w ......
32 Bíráló-bizottság: a községi bizottság 3 tagja, a Magyar Mérnök- és Építész.Egylet és a Magyar Építőművészek Szövetségének 1-1 tagja, az igazságügyminisztérium és a nyíregyházi államépítészeti hivatal kiküldött l - l tagja; old. 31. Erzsébet-emlék bizottsága: elhelyező tervpályázat ; flOV. 14. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Yblpályázata: az egyesületi ház kapuja fölé üvegeresz; díj: Ybl-érem; flOV. 28. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet kispályázata: községház Kalotaszeg vidékére; díj: ezüstérem és 100 kor.; dec. 29. A debreceni egyházközség bérpalotájának tervei: r. díj 3500 K, ll. díj 1600 K, Ill. díj 900 K. Bíráló-bizottság: Dicsőfi József lelkész, elnök, Kovács József főgondnok, Vecsey Imre gondnok, Petz Samu müépítész, tanár, Kommer József építész az egyház meghívásából, Hoepfner Guidó
c
és Orth Ambrus rendes, Schulek János és Raichl Kálmán póttagok, mint a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet kiküldöttei; 1911 jan. 9. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet: Balaton partján kaszinó stb.; díj: a nagy aranyérem és 1200 kor.; febr. 28. Szolnok város polgármestere : csatornahálózat tervezése; díjak: 2000 kOL, 1500 kor. és 1000 kor.; márc. 1. Gyulai városház tervei: l. díj 2500 K, Il. díj 1500 K, III. díj J OOO K; márc. 20. Brassó város tanácsa: városbeépítő terv. Pályadíjak: 8000, 4000 és 2000 korona. A bíráló-bizotts1g tagjai: Brassó polgármestere, elnök, a városi főmérnök, Ney Béla min. tan., Palóczy Antal, lovag Schoell T. G . udv. tan. bécsi műegy. tanár, Krallter ferenc építész, würzburgi műszaki tanácsos, Barfesch Péter brassói építész.
o
