p
Készült 4. - - ~ *
73
t *
junms •
r
?
-
' .IL
Szerk,
d c
n y o r s
m o d o r ú b a n —
t o
v a g y »
e j n y e ,
p j n v o ,
!
s ^ r g á l o r n n m l ,
e r ö v d ,
k e d v v e l
¿s
k i t a r t á s s a l
k u z r t -
i
p
SZARVASI ÚJSÁG Első évfolyam. 1877.
. 0
n
p n n
4 0 - l k szám.
r líeteiikint
egyszei\
vasáruap.
E g y évre, helyben házhoz hordva, dékre postán küldve . . , 5 Félévre . . . . . . . , , 2 Negyedévre . . . . . . . 1
Az eltifizetési pénfcok, ugy a lap szellemi részét illetfí közlemények a szerkesztőhöz S % a r v a s r a czinwendfík. i ««ts» Szerkesztői s kiadói hivatal: S z a r v a s o n , Vár megyeházutcza, 1797. szám.
Egyes szám ára 10 kr
Szarvas, október 14.
S l i r d - e t é s e l s : ca.i3sv: 5 ki\ Egy bárom luisábos petitsor vagy viHáromszori liírtlet^saél •4 frt. Nagyobb twrjedelniü, u^yszintín tübbizbeli hirdetések a legolcsóbb árért. 00 v J .v B «lyogilloték, inmrtcii hirdetés után 30 kr. 25 „ A nyilttór sora 25 kr. Hirdetések felvétetnek Szán ason, a szerkesztői s Idítdí)!)-^ vauiban Budapesten 63 Bécsben minden. hirdetési irodálr,n
k
nagy veszély esetén eji'eledimk a kisebbre gondolni. Ma minden ember feszült íiO«Telemmel V : Az ország fővárosa, daczára a fényen kiséri a muszka hadsereg mozdulatait, a hátornyú palotáknak, sugár utaknalc pazar beren- ; ború esélyeit; de kevés ügyeimet fordit e puszdezésű mulatóhelyeknek, sok tekintetben szomo- I titó belső bajokra. Hallatszanak ugyan panaszok, keservesek rú elmélkedésre szorítja a .szemlélődő embert, Minden uívza sarkon, — s nem kell gondolni és elszomorítók, de hát (inid hoc ad tantam mintha a legelőkelőbb uiezák e részben ki- sitim ? ! Vádolják a kormányt, mért gvötri vételek volnának, láthatni, kiaszott arezu férfi- oly nagy adóval a munka hiányban szenveakat, a pálinkniwistól elbusult tekintettel, nő- dő iparost, az időjárás által tönkretett gazdát, ket karjaikon beteg kisdedeikkel, kik könyö- kisbirtokost, s a nyoloz gyermekkel megáldott rögve hívják fél maguk iránt a szánalmat és csekély jövedelmű uri proletárt. Yádolják a esedeznek pár krajozárért. Az- öngyilkosság sta- külföldet, a muszka ezárt, az angol liberális tisztikája évről évre nagyobb arányokaírniutat meetinget valamint a közeli években fejünk s nem lehet állítani, hogy az éjjeli tolvaj- felett elviharzott krachot melynek árnyéka lások, 'betörések kevesebbszer íoednlnak elő, még most is sötétlik jövőnk előtt. Vádolják sőt némi keserűséggel luftározotíán kijelentiíc, mint az előző években. A megyék egymásuhogy az emberek egyenként és egészben vétán folyamodnak a statárai 11 iránt, s a rabve megromlottak s hol az eírves taa'ok romlógyilkosságok nem ritka újdonságok., A közlottakj hogy lehetne az e g é s z ép?! bátorság országszerte, a fővárostól kezdve a Midőn ilyképen az emberiséget sujtoló legutolsó faluig meg van ingatva. csapásokat megragadván, azokat mintegy kényE kórtünetek fölötte veszélyes jellegűek, szeritik hogy vállaljanak magukra mindenért ¡5 a társadalmi életet alapjában megrendítők. minden felelősséget, egészen elfeledik ott keSajnos, de az emberi természet gyarlóságá- resni a hibákat a hol azok valóban és kétból kimagyarázható sajátságunk, hogy igen ségtelenül vannak t i. magokban,
Fájdalom ez a mi proleratismusunk indító oka két rövid szócskában foglalható össze: ázsia természetű indolentia és dühös vágyódásunk ugy élni, mint sokkal gazdagabb embertársaink, Kétségtelen, hogy nemzet gazdasági helyzetünk az utolsó 80 év alatt igen igen kedvezőtlenül fejlődött. Vagy legalább a föntebb emiitett kél tulajdonság mellett a jelen állapotra szükségkép el kellett jutnunk. 1848 ellőtt, midőn .Magyarország Európa éléskamrája volt, s midőn a nyerészkedő vállalkozási hajlam nem csikarta ki áldott földjéből a termő képességet, kevés munkával sokat lehetett előállitani. Az az mondjuk szabatosan: aránylag sokat. Mert az erkölcsök, daczára, hogy szelídek nem voltak, de a partriarchalis romlatlanság íománezát nem veszitbtték el. Volt pazarló akkor is elég, de az a pazarlás egészen másnemű volt mint a mostani. Lassan lassan kezdtünk belépni a müveit európai nemzetek társaságába. A régi vad magyar szokások, s fájdalom a régi jó magyar erkölcsök nagyrészét elvesztettük. Az átmeneti korszak legborzasztóbb nehézségei ma még teljes erejökben fennállanak. A. magyar társadalom nagy része még mindig nem elég érett arra nézve
mat nem láttam, Ő M-on lakott, mi a. távol X . megyében, a kis székvárosban, hová atyámat mint megyei alispánt hivatalos foglalkozása köté, vagy mig anyám élt, a nyári hónapokon át az Ö — X . megyében fekvő birtokán. Minden évben meglátogatott bennünket Gyuri bácsi, de én egy szüreten láttam utoljára, akkor tizenegy éves lehettem körülbelül, aztán külföldre küldött atyám s hosszabb időre, mint a szünnapok, honnan csak tarmlnuinyaim befejezése után tértem haza. Tíz év tenger idő, addig a gyermekből férfi, a férfiből agg lesz, vájjon rám ismernek-e, és a kis Krzsi és L u i z a — bátyám g3'ermelcei— milyen nagy lányok lehetnek már, Luiza három-négy évvel idősebb v o l t j n i n t én komoly tudákokos serdülő lány, midőn utolszor láttam. Erzsike velem egy korú. Időközben Ők is elveszték anyjukat s most Gyuri bácsi egy távolas elszegényiilt rokona özveg}Zongorynó vezette a háztartást s pótolta az anyátlan lánykáknál az anya helyét, A megnevezett ¡szállodához érve, mely a főváros egyik legnépesebb utczájában feküdt, a portástól tudakozódtam György bátyámék után s kellő fölvilágosítást nyerve kopogtam az ajtón. „Szabad" hangzék stentori hangon, belülről, melyben bátyám rég nem hallott hatalmas hangjára ösmertem. Beléptem. Az öreg ur óriási füstöt fújva hatalmas törökpipájából, fürkészve nézett rám, májd hangos hahotával borult nyakamba. „Pál az ördögbe is — kiáltott szíves őszinte jó szivü, dc nyers modorában — te vagy, ejnye, ejnye,
| hogy nyakunkra nőnek a -gyerekek» alig ismertem I rád, s ha arezodnak nincs meg az a határozott csa| ládi jellege, mely messziről elárul, hogy Tarnay [ vagy, bizony, bizony azt kérdezem hirtelen. . . ki1 hez legyen szerencsém. „Édes jó bátyám szóltam j kezét ajkaimhoz vonva" — — j „Semmi teketória, csak hogy itt vagy fiu, ejny e, 1 ejnye — és letuszkolt egy székre szájamba egy I illatos regáliát dugva — hallottam atyádtól, hogy \ jó tanuló gyerek voltál, s most itt vagy, lapnál dolgozol, sok szép versed, czikked olvastam, a lányok minden szépirodalmi lapra rákötik magukat a mibe firkálsz, mindegyikre képtelen vagyok ! prenumerálni, mert meg nem maradnék tölők, meg j a vén Julcsa nénitől sem a ki azt állítja, hogy í te vagy a Tornay család büszkesége, csillaga; te 1 leendő koszorús költő te" és fejemet szeretettelje1 sen végig simogatta. Ez volt rokoni ajkon az első elismerő, habár , túldicsérő és túlbecsülö-szózat is, mely füleimet j érte, többi rokonaim végtelen haszontalan pályának j tartották 4 költői pályát és nem egyszer hallék j olyasmit, hogy jobb ha fölakasztom magam, mintha j verset irok, s hogy a poéták mit haszontalan rajongó ! f é l b o l o n d emberek, képzelhető tehát hogy I mennyi szomorít előítélettel, mennyi rosz akarattal 1 kellett küzdenem, hánj^szor daczolnom a balítélet átka ellen, hogy tövises pályámon egyedül az ihlet| ség' szent lángjától lelkesítve előre törhessek. Még j akkor szárnyaim nem voltak meglankadva s vas\ szorgalommal, erővel, kedvvel és kitartással küzd-
lEEogrsrebn. ö s : m . e x Í r e d / t e r n .
m e g
IMIelajnieveű/*)
,
[„Széttépett bilincsek" c/Jnűi regényből ] A regény első fejezete. — Gröf Vay Saroltától —
I I j f
Május volt, hogy hányadika, azt bizon már ; nem tudnám kellő biztonsággal megállapítani, arra I azonban tisztán emlékszem, hogy igen hűvös idők { jártak, mert az akkor divatozó Talmát mindig j vállamon czipeltem. Epen reggeliztem, midőn ina- i som egy levelet hozott be. Atyámtól jött és tu: dósított benne, hogy Tarnay György bátyám, atyám fivére — a fővárosban időzik leányaival, kit meglátogatni el ne mulasszak; van pedig szálva I Itt és ittj s található leginkább a délelőtt óráiban, j Órámra néztem, épen tizet mutatott. Gyorsan öltözkedéshez kezdtem s pár pillanat alatt sálonképessé tettem magam. Tiz éve körülbelül, hogy György nagj'bátyá_ 1 *) E kiváló teheitaégii fiatal irdntí, ki lapunkat is | megtisztelé szíves kíJzromilktf (lésével, egy nagyobb szabást!, 1 kószülöben levő regényéből toll 0 részletet,— melynek gördülékeny stylje s eorreet j öl lom fostése az egdsmek sikerült voltára etiged köveik ehetni. A szollemos irónö. ígéretét bir- , juk, hogy lapunkat gyakrabban fölkeresi boeses dolgozataival, j Szerk.
bogy föl tudja fogni, miszerint: munka nélktíl ina már mogólni nem lehet. Szeretünk művelteknek látszani (s itt esak is látszatnál maradunk) a szó legmodernabb érteimében, követjük a divat logbalgább hóbortjait, örült fényűzésben és haszontalan pazarlásban nincs másunk de még azon elv gyakorlati alkalmazá áig mm jutottunk el, hogy a 'okozott fogyasztást (különösen ha imprnductio) csakis fokozott munkával lehet egyensúlyozni, R sorok 1: ójának számtalanszor volt alkalma {de kinek no lett volna) tapasztalatokat szerezni a fenntebb elmondottak igazságáról. Különösen kisebb vidéki városokban, tisztelett a kivételeknek] a több oldalú oktalan fényűzés minden fogalmat meghalad, s ki ne ösmerne ma is aránylag koldus falusi gavallérokat, kik nem is tartanák magukat „ur"nak, ha a czigányoknak ötös bankót nem adnak. ?! A legutóbbi statistikai congressu>s vendégei között volt egy szellemdus frauczia, ki ilyen fonna nyilatkozatot tett rólunk: a magvarok szeretnek e g y k e v e s e t dolgozni, s azután j ó s o k a t mulatnií Pedig édes magyarom, jó volna meggondolni hogy mi következik mindebből? Ivem más mint hogy a népek versenyében a sereghajtó díszes tisztségét fogjuk viselni s nemzetgazdaságilag teljesen tönkre megyünk. Hogy az ily népnek minő kilátásai vannak más tekintetben, arról mindenki alkothat magának képzeletben egy képet. Dc az a kép vidám, derült soha nem lehet! E — v. K —Ív.
nnndenüttt, hol a közügyek megkívánták a polgár áldó zatkész kozrenm nlal 1 ását, 1 el kos pártolója vol t d ra inden nemesebb eszmének, mely akOzjé felvirágzását ezéloztn. barátságának melegéről mindannyiunknak van egy egy kedves ernlvke. Közelében, családi körében saivjóstfgának mennyi t amijeiét tapasztal ők! Fél lánya volt ő irma pntriarclialis családfőknek, kik egyenes jellemükkel, vonzé narálsítgukkal a társas élet jé irányu fójlődéséiiek vezérei Szoktak lenni, Knyhitsö a .szolé csaUd fiíjdalinát a mély küzrészvét, mely a megboldogult végtisziességén, e hé 12-ikén oly impozáns mérvben nyivánult. A «vászon esetről kiadott családi jelentés ekként szél: Idősb Bakay Dániel né, szül, Ponyiczky Mária s gyermekei : ICaroIin, Tóth Sánmelné, Mária férjével Mikléssy Jánossal s gyermekeik: Elemér, Ilma» Jolán ós Ferenez; Dániel, nőjével szül. Axman Irmával* s gyermekeik ; Etelka és Paul in ; Emma, férjé vol (Ír1 Laurovics Jánossal s gyermekeik; Zoltán és Ilka: Sándor, Gyula Géza, Irén, főijével Rusz Jánossal és Pál, ugy számos rokonaik nevében is mélyen szomorodott szívvel tudatják forrón szeretett férje, atyolr, nngyatyok és ipjok idősb .Bakay Dánielnek főlyó évi oetober hé 1 0-én reg geli o érakor életének 07-ik, boldog házasságuk $8-ik 1 évében, agv és t?l l o w i l h l l i ^ n történt hirtelen elhunytát. A boldogultnak hult tetemei f, hó 12-én d. u, I 3 órakor fognak a szarvasi ev. ó-temetube Örök nyugai lomm (étetni. Áldás lengjen emléke felett! A szarvasi termény és állat kiállitás tegnap vette kezdetét a Ponyiczky Pál ur kertjeben berendezőit helyiségben. Kiválé gazdasági állatokat állítottak ki Gróf Mitrovszkv Yladimir, II VTenkheim Viktor nagybirtokosok, s Povazsay, és D.rrabos szarvasi gnzdálc. A tevménykiállitás körül is élénk részvétel tapasztalható. E nemben igen szép pvoluktumok láthatok Zlinszky István, Benczúr Sándor urak s míg számosak részéről. Mindenesetre megérdemli e kiállitás, hngy közönségünk részéről, minél tömegesebben látogntfassék. A kiállitás eredményét^ s részletes leirását jövő számunk hozza.
szevdgók voltak; szóval az első előadás megerősité ama jó hirt, moly e társulatot szentesi működése folytán nálunk megelőzte. A máiodik előadás tárgyát Szigligeti „Yid" czimü történelmi drámája ké~ pezé, mely bizonyára a sáros idő folytán — kis számú közönség előtt folyt le A czimszerepet Vnjdafy meglepő routinnal tölté be; drámai emelkedettség és hév szempontjából ki kell emebutnk Völgyiné játékát. Figyelemreméltó drámai tehetségnek mutatkozik — ez előadáshói indulva ki — Vajdafiné s Arányi is, kik szerepüket mindrégig, fokozatos hévvel ailták. Ivár, hogy ahatást folytonosan zavarta a hangos súgás1 mely reméljíik többször nem fog ismétlődni, kivált ha szerepét lelki jól hetaniílja, a mi tudvalevőleg nem a szinm űvészet nék, hanem a színészetnek igen elemi kívánalma. Tegnap az „Ördög párnája" adatott, mely előadásról s a következőkről is a jövő számunkban megkezd endő rendes heti színi rovatunkban emlékezünk meg. Kost egyelőre csak a közönség figyelmét hivjuk fel e jól szervezett színtársulatra, mely az eddigi jelekből ítélve, a pártolást megérdemli. — Az őszi vásár javában áll városunkban. Az egésznek jellege lanyhának mondható. A kereslet leginkább sertésekre irányult, melyek közül a sóványak igen olcsón keltek:; sovány éves malaczok páK, ja 18—20 írton kelt, a félhizottak fontja 22—24 kron, ellenben az egész hizottak fontja 27—28 kron adatott. A mi. a marha-vásárt illeti, e részben csekély forgalom volt észlelhető Szombaton és igy vásár legélénkebb napján. Egypár egy éves tinó 26 frtól 30-jg; egypár negyedfatinó 1G0—200 frtig; Fejős telién 50—100 frtig; munkás ökrök párja 250 — 3oa-ig adatott. A lóvásár egészen jelentéktelen volt, Nagyobbára silány munkás lovak hajtattak ki, valamire való ló alig találtatott a vásárban. — Termények közit] főleg káposz tára irányult a kereslet, melynek 100-a Szombaton 5—B frtig vétetett.
Halálozás. Városunk társasélet ének egvik alkotó clleme, egy a kortársak szeretetétől,az ifjabbak tiszte leletéi, kürnyczett férfiú tőrt meg az örök nyugalom ölébe. Idősb Bakay Dánlel váratlan elhunyta e hé lóikén, mély részvétet keltett városunkban, hol öt mindenki tisztelte, becsülte. Ott láték az ő tisztes alakját
bemagát először közönségUnknekTóth E:le „Falu rószsza u czimű ismeretes ffcjpszimnuvélJen. Az első előadás telt ház előtt általános tetszés közt folyt le. A főbb szerepeket Völgyi (Göndör Sándor), Völgyiné (Bátki Tercsi), Kovácsiesné (Finum Rózsi), Vajdali ^Feledi), Vajdnfiné (Boriska) és Kovácsis (Gonosz Pista), töltötték be s ugy ők valamint a mellékszereplők élénken és összevágélag adták" szerepüket. Ozene ezigány-primás szerepében — leszámítva a túlzásig vitt hajíongás.t — Arányi igen ügyesen mozgott. A mi az énekrészeket illeti Völgyi s Kovácsiesné elég kellemes hanggal rendelkeznek arra, hogy a jobbnál-jobb magyar népdalokat élvezetesen adják elő. A kardalok ösz-
Adóügy. Békésmegye törvényhatósága közigazgfttási bizottságnak folyó hó S-án tartott ülésében elhatároztatott, hogy az igazolatlanul hátralékban maradt adók nz 1870. évi XV. t. m C>2. §-a értelmében Gyula városában a polgármester, illetőleg a mulasztó közegek, Békés város, Eiulrőd és Füzes-Gyavmat községekben az elöljárók költségén fognak hehnjtatni. A megyei szolgabiráknak pedig kijelentetett, hogy a mennyiben az adóhehnjtás körüli teendőkben észlelt mulasztásokat Itt nap alatt nem igazolják, az egyúttal kimondott felelősség reájuk nézve is életbe lép. Továbbá a csabai és orosházi járás szolgabirái felelősségre vonattak, hogy íiz adófelügyelönél bejelentett némely elemi csapásnak az odófelügyelő által elrendelt helyszíni felvételét és megbecslését elmulasztották. Tárgyaltatott végre több község határában előfordult
tem meg a nehézségekkel, „Szép, — kezeié újra báty ám — de bár csak jönnének azok a lányok ; hogy öle is láthatnának, elmentek vásárolni^Julcsa nénivel, mert mindig ezerféle vásárolni valójuk van, csak pénzzel győzze őket az ember." Egyszerre vMám nevetés, lárma csendült meg a folyosón, ruhasuhagás női léptek lőnek hallhatók .s négy hölgy lépett a szobába. Meglepetve álltak meg az ajtónál mid fin atyjokat egy idegen ifjúval látták beszélgetni, de a meglepetés csakhamar örömteljes fölkiáltásokká változott át. midőn Gyurka bácsi megfogva kezemet eléjük vezetett s tréfás k o m o l y s á g g a l szólt: „Van szerencsém hölgyeim önöknek bemutatni Tarnay Pál urat, a költőt, kinek verseiért: annyira rajongnak s kit most személyesen van alkalmunk bámulni és csodálni". Ezután egyenként nevezé meg a nőket. Ez itt Julcsa néni. mutatott a jó afezu Öreg mntrónára — özvegy Zongoryné kedves rokonom, ez ittl.uiza, emez Erzsi s ez itt gyámleányom Andornaky Melanteu .Soha eszményibb alakot költői agy nem teremtett, művészi ecuet vászonra ne ni varázsolt, Délczeg termetén megfeszült az ujabb divat követelményeinek megfelelő vörös knezkás drappszin séta toilette, nagy sötét szemei hallgatva is beszéltek s dus Fürtri kiszabadulva a Fra-dia vnló kalap alóli göndör csigákban árnyaiák be homlokát. Valami végtelen báj, végtelen elegáne/.ia omlott éi az egész alakon, mely megbűvölt, megigézett s alig bírtam a szokásos üdvözletet s banális bóknkíii! kihebegni, Ennyire. még nő sohasem hnott rám. szivem egy édes delejes érzés árasztá el,
hogy nemsokára helyet adjon a szerelem örök tiszta hatalmas lángjainak. E perezben éreztem, hogy ; férfi sorsa a nő, s hogy az én életem e naptól kezdve And'jrnaky Melanie kezeibe van letéve. I Luiza és Erzsi csinos szőke lányok voltak, s 1 Aliza különösen v é g t e W szellemeius és élezés a 1 társalgásban. Néhány perez múlva már oly kedélyesen fecsegtünk, mint re.^i jó ösmerősök. Melanie is közzénk ült, csevegett, vig' volt s különösen bátyám két árva szóhoz sem hagyott jutni, jóformán addig míg m e r nem Ígértem, hogy nemsokára meglátogatom Őket M—or, és az egész ny arat velők 1 töltöm, Mily könnyű, mily édes volt ez igéret midőn , IMelanie csilUg-szemeibe nézve, azokból meleg deI rüs fény sugárzott felém. Sokat beszélgettünk* mondta, hogy nevem már rég ösmerös előtte, Gyuri bácsiék sokat emlegettek, s hogy több költetné1 nyeimet olvasta, s tettszettek neki. Oh ti szegény kigúnyolt, félreértett verseim, te édes, szeretett mu! zsám, hogy áldottalak e perezben benneteket. R ö vid időn már oly elfogulatlanul beszélgettünk mintI ha gyermekkori játszó társak lettünk volna, s midőn Gyuri bácsi unszolására, hogy ne czimezgessülc eccymást, keresztnevemen szólított s az első „édes Pál" ellebbent bibor ajkairól, olyan szépnek, de olyan szépnek találtam eddig ki nem álhatott, végtelen közönségesnek tartott keresztnevemét, hogy , még1 azt a papot is szerettem volna össze-vissza 1 csókolni a ki valahol, messze egy rongyos kis falu , még rongyosabb romladozó templomában sok hó*
kusz-póktisz mellett illően megkenve homlokomat hamuval, megajándékozott vele. Aradozásaimból, Gyuri bácsi vert föl, k i az ebécl irlöt eljöttnek vélve családjával együtt lehitt az étkező hel^nségbe* Már pedig* az első rendű hotel zsúfolt étterme etn~ ber-emlékezet ét? nem olyan hely, rnely alkalmas volna regényes ábrándok; a lótó-futó ^pinczérek kiknek könyörögni kelle, h o ^ szíveskedjenek az embert nyakon nem önteni a sült zsirosievével, aztán a sarokban politizáló, vagy az időjárást 5zidó szélsőbaloldali képviselők, nyugtalanul „zahlen-^'t kiabáló vendégek, az ételek rosszaságát, va'^y dráv»sáfí'át szidó „jó falusiak 1 ' mind nem az a mi az emberi lélekben álmokat volna képes kelteni. Dc hát nem azért voltam én ifjú, és még- hozzá poéta, hogy itt is n? tudtam volna ábrándozni, rajongni, szeretni — iqfenszére4ui, mart az a néhány óra, mit vele tölték s bele néztem mélyen örvénylő varázsfény ü sötét szemeibe s magamba lélekzém édes ajkának szavait az a pillanat mig\a lépcsőkön mellette menve lekísértem őket s együtt helyett foglalánk egy gömbölyű sarokasztalnál tökéletesen elépf volt nekem arra, hogy megszeressem Melaniet s-soha se feledj vm el nemes vonású halovány arczáfc, nagy^ sötét szóméit s utánozhatlan bájjal, szívig ható dallamos hangon csevegő rózsás ajkait, oh I mennyi keservet, mennyi álmatlan éjszakát, mennyi epedés^ okoztak nekem később cz örökre feíedhetlen szép szemek. Ebéd alatt Gyuri bácsinak czimborája akad, Báró ITéthárs}', nag^f >sportsman és lvires udvarló
Különfélék.
Völgyi György színtársulata o hé 7-én mutatta
elemi csapások miatti adóelengedés ős la.nra vezetendő végre lia jtási ügy.
ingat- | Szabó Pál, Herbert Alajos, Megele Bertalan, Sóvári Pé- ; TürOk Szt. Miklósi ekekovács gyárából külömter, Baranyai József, Bokor Mihály, Sánta (Tábor, Kis böző nagyságban G drb. eket Károly, Back Gusztáv és Sz. Kis Mátyás. Vettük a „Zalai Közlönyt szerkesztőjének. Simon A versenyre kijelölt helyen erős szánt ásu agya1-ször bemutattatott 2 drb. Kukoricza morzsoló Zsigmond tihanyi apát úrhoz intézett nyílt levelét egy gos földben, és az ég csatornainak megemlése mellett Göndöcs Benedek és Back Gusztáv által. » B a l a t on o g y l e t " alakítása «gyében. A nyílt levéllegkellemetlenebb és legalkalmatlanabb illőben a kisér ből átvesszük a következő érdekes részletet: MagyarA kukoricza morzsoló 2 gép között Göndöcs Be- j let miudainellet megtartatott, melynek eredményéhez ország örömmel emlegeti a Balatont, e magyar tengert nedek által kiállított gép találtatott általában jobbnak , képest a nagyobb róvó eset igénylő ITorvard-féle mélvide.elszomorodva gondol a művelt ember arra, hogy ez tő ekének munlcá;ja kif()gAstalaunak t igy rendeltetése a Balaton, még ív tudomány mai színvonalán álló isme- czélszerűebnek s a gazdaságnál alkalmasabbnak, azon rnnmVrr™ it,-.^ i , , ,, . . . , ezéljának teljesen megfelelőnek, de különösen az ugarJ in egj egy zessel, hogyM a sulykerék ha nagyobb Tlenne . _ x . ° t-. .. , * retek bírásának elnyerhetésére felmérve, niegméry« n ,, r. , . . . ,, , * lási munkák végzésére kiváMlag alkalmasnak találtanincs: ami történt, az felületes. Sze.nnek, szívnek szép annak lendítése sokkal könyebben eszközöltetnék s így tott, mindamellett a gyengébb erővel rendelkező gazegészségi szempontbél hasznos a gyönyörű fürdőhely, kevesebb erővel ugyanazon munkaerőt volna képes daközönségénél minden jósága mellett is vajmi csekély de a szórakozásra vágyó léleknek rendszeres és kényelelőidézni, kilátás van, hogy pártolásra találaud, egy felől a, magos mes kirándulás is okvetlen szükséges «na már, ennek A második Back Gusztáv tulajdonát képező gép | ^szerzési ár, másfelől > rovóerőnek mértéken tuli bővében van a vidék, de szervezve, alkalmazva, nincs használat által anyira elavult, hogy a felett a bizottság ; igénybevétele végett Az a gondolat, az a tudat, hogy évszázadok, sőt évezredek műkincsein taposuu k e liajda n 11 agy törté ne ti neve' bírálatot nem mondott. A többi szántó ekék közül, habár a Strobel-féle zetességü helyen, sxép, de fáj, hogy nincs gyűjteménye Göndöcs Benedek kukoricza morzsolója a közön- ezen kedvezőtlen időben is kielégítő munkát telj esitett az érdekes találni ányolcnak nincs rendszeres ásatás, ku- ség figyelmébe ajánltatván, dicsérő oklevéllel tűntette- Mindamellett Lábossy János gyárából készült ekéknek tatás stb. Kellemes ugyan, az időtöltés legnagyobb részf szilárd szerkezetük s olcsóságuk, kitűnő jó s aránylag ben, de a kor igénye többét kíván; azért mindezek (elő2- szor bemutattatott 2 Backer-féle Rosta. Gróf ! könyü és biztos járásuk és rendszeres tiszta munkájukmozdítására, a kies fürdő emelésére óhajtandó volna kai mit ezen a szántásra kedvezőtlen esős időben véWenckheim Frigyes és Göndöcs Benedek által. egy B a 1 a to .n e g y 1 e t" alakítása, ugy mint a „ Kárgeztek a jelen volt gazda-közönség és bíráló bizottság A gabona közönséges megtisztítására mindkét pát egylet- alakült Felsőmagyarországon. E nagyhordmegelégédését teljes mérvben kiérdemelték és a velők erejű egylet első teendője volna tagjai számára ingyen gép igen alkalmasnak találtatott, de miután többféle versenyezett Stróbel-fóle eke felett határozott előnyt könyvtárt létesíteni, Magyarország valamennyi lapját rosta ez alkalommal nem mutattatott be az elsőség vívtak ki, ezen G drbban bemutatott 4 számú jeles ekék k fürdői idény alatt járatni, a tihanyi lakhoz lépt-sőt, a legjelesebbikének találtattak a 3 sz. a, b, ekék, ezek meghatározható nem volt annyival inkább is miután remetelakhoz kikötő t lét esiteni, a Bal atont felméret ni j után az 1-ső 4-ik és 2-ik számúak következtek, melyek egy és ugyanazon gyárból kerültek ki. kirándulásokat rendezni, ásatásokat eszközölni, sat. sat. ért midőn készítőjük Lábossy János Török Sz. miklósi SzéYal a fürdői .vendégek szellemi szórakozását tudo3-szor bemutattatott 3 drb. Trieur.^1) Egy Pereke-kovács részére a dicsérő oldovélnek az ^egylet nevémányos eszközökkel elumozditani, ;a vendégek kényelnoletféle Gróf Wenekheim Antalué által. 2) Egy Walben i kiadomÁnyozását elhatározta, egyidejűi dg mindenmét lehetőleg megszerezni. .A tagok alapítók s párto. lcó Sámuel-féle maga a készítő által és végre 3) Egy rendű gazdaközönségnek figyelmét felhívja s azoknak lókból állanának, kik az egylet által nyújtandó s szerMayer-féle, a b.-gvulai földész társulat által. a Lábassy-féle ekék olcsosságuk és czélszerűségüknél zendő előnyben részesülnének s az egylet minden egyos fogvás használatba Tételét a legmelegebben ajánlja. Határozott előnnyel a Gróf Wenkheim Antalué évi beléletének mííködéséről \liszes évkönyvet kapnáVégül megemlitendőnek találtatott miszerint egyleti Pernolet fele gépe bir. nak, mi által a szellemi kapocs a kies 'fürdő vendegei elnök Beliczay István részéről csupán mégflgyelés és közt évről évre szilárdulást nyerne s az egyleti tagok Fölényt gyakorol ez a másik kettő fölött annyival : s z e m r e v é t e l y é g B t t b e m u t a t o t t nagyobb [szabású Wicsaládjai már mint i s m e r ő s h e 1 y r e é r k e z n é- is inkább, miután ezen Trieur a konkolyon és vadborsón (íats m 1 J i é l y i t ő ekéveli sikeres kísérletnek a folyton e k m e g , — B á t o r li L a j o s , a „Zalay fcj/.lö.iy" kival a tokos és apró szemű bnzát külön igen szépen f nosan tartó esőzésen kívül, az időnek késő liajlása is felelős szerkesztője, „ Adatok Zalamegye Törtüuuiehoz" kiválasztja. útjában állott. czimű havifü^et szerkesztőkiadója. ()zv. Gróf Wenkheim Antalué Trieuija dicsérő 5-ször bemutattatott három szárnyú llovarg féle t ---a oklevéllel tüntettetik ki. vasfogas Lábassy lános Török szt.miklósi ekekovács Walkó Sámuel saját készitményü gépe a kisebb saját gyárából. gazdaságnál igen czélszerüen alkalmazhatónak találtatott s a közönségnek különösen olcsósága végett figyelEzen a nagy gazda közönség részéről általánosan A békésmegyei gazdasági egylet, 1877. mébe ajánl tátik. Iíoward féle 3 szárnyú vak korona mint c/élszevű ja-
Gazdászat-, ipar- és kereskedelem.
év október 8-án tartott gazdasági gépek kiállításának J e g y
«ököiiyvc,
A bíráló bizottság Ormos János elnöklete alatt következőleg alakult meg: Kiiment Gyula, Kövér László, Gobóczy Károly, Bázel István, Paradevser Lajos, — hajdan, míg t. i. az az átkozott köszvény és nagyon is gyérülő fürtéi nem emlékeztették azon örök igazságra, hogy minden ínulandó a földön. aztán annyira belem elégedtek ,Kisbér", „ 7 sil:ó u , „Kincsem" s több más ..lóurak" és „lóasszons ságok dicséretébe, Julcsa néni és a lányok pedig az étlap megválasztásába, hogy kisebb gondjuk is n a gyobb volt, mint arra ügyelni, váljon milyen pillantásokat Vetünk miegymásra Melanieval. R á é r tem neki magyarázni a szerelmet, s míg a borjuszelet elkészült, egész értekezést tartottam neki az érzelmek minémüségről, azok rögtöni támadásáról delejes vonzalmakról s más efféle épületes tárgyakról, megkérdezve egyszersmind nem haragudna e ha egy szép nyári napon betoppanók M—ra, hová Gyu ri bácsiék meghívtak s hová mióta Melanie szép szemeibe néztem mind inkább nagyobb kedvet éreztem a gözszárnyain lerepülni. Három napig tartott ez a boldog, gondtalan élet; ez alatt árnyává szegődtem Gyuri bácsiéknak, velők mentem sétálni, velők ebédeltem, este színházba mellet tök vettem jegyet, s szörnyen élveztem á „Trapezunti herczegnő" dallamait, melyeket suhancz koromba nyári szünidőkkor a m i kis színkörünkben, hol ctak a füst volt nagyobb mint a me/ h u s z o n ö t s z ö r hallgattam már Második napon már teljesen tisztában voltam. Szerettem Meleniet, először életemben igazán, mélyen forrón, s örömmel Jrapasztalám, hogy ő is szi-
Walkó Sámuel Trieurje (saját készítmény) szinvitásokkal ellátott és szilárdan kiállított gazdassági ie dicsérő oklevelet nyert. i eszköz már csak jutányos áránál fogva is a gazdakö4-szer bemutattatott 9 drb. eke. Gróf Wenkheim í n s é g n e k figyelmébe ajánlani a biráló dizottság részéFrigves kigyósi gazdaságáról egy Howard és egy- , r ö i m é lténak találtatott. Strobel-féle eke. Beliczay István egyleti elnök részé- i 0-szor bemutattatott egy Alban féle szórró vetőről 1 drb. Vidatsféle mélyítő elce és végi'e Lábossy i vesen van velem, örül ha jövök, szóval nem egészen idegen hozzám. E tapasztalás noldoggá tett Eü*y gyanitlan órán, midőn p á r per ezre egyedül voltunk, megvallani neki, hogy szeretefri; elpirul; és mosolygott ; azt mondá, hogy a költők mind igen ábrándos, rajongó nmberek s nem lehet ne, k i k mindent hinni ; mindazon által egy versem mit hirtelen irónnal firkáltam, eltette s nevetve meg, hogy majd megmutatja M—on, ha addig változni találnának mostani nézeteim. Még elmentem velők egy unalmas soiree-ra is, Lengei tanácsosékhoz, végig ettem az irgalmatlan hosszú vacsorát, meghallgattam Hermin kis asszony énekét s szörnyen féltettem Melaniet Terebesy Pistától ki szőke szakálával és nefelejcsszemeivel nagy rombolást vitt végbe e#y bogárszemű menyecske szív tiláu'ában, ki talán féltékenységi keserűségből játszotta olyan busán a „Be szomorú ez az élet én nékem "áriáját, észrevéve Pistája szán cl okait Melanie körül, kinek azonban becsületemre mondom, s mint később féltékenységi lázam elvonultával megtud tani soha sem tetszettek a szőke emberek, a Terebesy szerenegére s az énszerencsémre, ki mikor ezt megtudám meglehetős büszkén simítottam végig sötét hajamat Negyednap este kikisertem őket a pálya udvarba, Gyuri bácsi és a többiek vacsorálni mentek, m á r mí akkor olyan magas fokán voltunk a szellemi exthazisnak, hogy valódi megvetéssel utasítók visza a meghívást, quelle idee — — hát én menjek
és egyem prózai beafsteakat és pöröljek a meleg sort hozó apró íiczkóvai most, midőn már alig pár perczem van Melanie szemeiben, a su^árokkal telt talánj^os sötét menyben g}*öny örköd ni, jamais. — leültem vele szemközt egy náddal fonott székre s beszéltem a viszontlátásról, boldog ifjúság! a válás peremeiben a viszontlássál foglalkozik — egyszerre hangos csöngetés, lótás, futás riasztett föl, G3*uri bácsiék az étkezést végezve rohantak csomagjaikhoz általános búcsúzás csókolódzás no már Gyuri bácsi és én köztem t iM megh ivásrk M—ra, részemről! erős ígéretek, hogy elmegyek s aztán még egy kézszorítás, egy lopott csók Melanie linóm szarvasbőr keztyübe bujtatott piczi kezére és Vége volt mindennek. A mozdony fütyölt, sípolt, harangoztak s aztán megidünlt a vonat lassan, ovatosan döczögve, majd sebesen, mindig sebesebben, végre kiért az indóházból s én azon vettem magam észre, hogy mindenki eltávozott s én egyedül állok a perronon és bámul >k a messzeségbe, ki a sötét égbe azok után az eltávozott tündöklő csillagok után.
CKKXX»1
Behuttelwork féle (i lóerejá cséplő és 4 Mcrojíi locmobill, de a folytonos essős idő miatt gyakorlati alkalmazásba nem vétethetett. JSzon cséplőgépnek gazdatiszti hiteles kiroir tátás szerint egy napi munka ereje 80 zsák huza v. 120 zs. árpa vagy 160 zsák zab cséplésre terjed — kifogástalanul dolgozik — ára 2000 f.it.
vetögép, özv. Gróf Wenkheim Antalné .Benedeki gaz£)zen a térfog nagyságához képest könyü járású és czélszerü szerkezetű vétó' gép mely csak 2 ló vagy ökör vonóevőt igényel, mindamellett 30 hold szórva vetésére képesített, ára 95 írt, ennek különösen nagyobb gazdas^oknáli alkalmazásba vétele nemcsak a vetőmagvak egyenlő szórása de a végett itt kttlönösbbeu ajánlható, hogy általa szeles Llőben is a vetés czélszerüen eszközölhető. 7-szer bemutattatott özv. Gróf Wenkheim Antalné benedeki gazdasága részéről egy Clayton és
e
w a
Alólirott vari szerencséin a nagyérdemű közönséeriesiteni; hogy helyben a
X
jutányos X tatásom által a
valamint
X
pontos kiszolgál-
X X
pártfogásába ajánlva maradok
támogatását
a 11. é. közönség kegyes
Szarvason, 1877. évi szeptember hóban
X
tisztelettel
#X
•
!
*
Alólirott bátor vagyok tisztelettel a nagyérdemű közönséget értesíteni, miszerint az itteni piaezon D D e á / i n Z f g X i & ö z ux házában dúsan berendezett
X X
*3>
T E T
£
tisztelettel
X X
<2r
w
CS
25
£
1»
U. i. ICülönösen ajáninaiom: legjobb minőségű C'uba, Arany-Jáva és Mocca-káv óimat, Liptai túrót, Gróji sajtot és szalámit.
X
•P
fűszer-, festék-, csemege-, papir-, diszmü-, norinbergi- és rövid-áru nyitottam. — Üzletemet u g y rendeztem be, h o g y a magasabb igényeknek is megfeleljen, s tisztelt megbízóim minden kívánat i t a legnagyobb megelégedésükre s a íegjután>osabb árak mellet kielégithe-sem. Midőn az emiitett körülményt a nagyérdemű közönség szíves fegyelmébe ajánlanám, reményiem, hogy becses megbizásaik által ifjú váltalatom támog itást nyerend. A nagyérdemű közönség kegyes; p á r t f o g á s á t k é r v e maradok
n. é. közönség megelégedését, s bi-
zalmát minden tekintetben kiérdemeljem. Yállalatom
siP
X
nyitottara, mely Tálalatom által igyekezetein oda irányul, hogy
\
Azá.jt
Hllhúlyiie
es
X X
)
p i a c K í i x e l é -
u g r.
f
X
X
I t l a s k ó
s
X X • : 9,
Ö
özr.
Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos
0 U K 0 S tT Á N OS.
X
& X
- G r ó f V a y S a r o l t a úiMgynok, iW-Babat. ; A booses UüMemónyt köszönettel vottom. Mui tárczánk hoai za, Magán levelet írtam. | — D o n gi urnák Dobreczen, A kívánt számok el1 mentek. Megtisztelő fel hívásának mielább elegót teszek, j — B r a u n Zs. urnák, Budapest A közlemény megI jött. Hát I n o z é d y mit csinál ? Írhatna valamit
jegyzette:
/ r
x:
i
fii #
A közeledő Alólirott raktárt tart tart gyászszer tart-usokhoz
és
való készletekből. Raktárában mindenkor
ajánlja a nagyérdemű t. cz. közönségnek
legjobb és legolcsóbb posztó és gyai)jaszövetek bevásárlási for-
e r c a -
és
kaphatók
I l n l i o i » o r s ó k ,
úgyszintén szemfeclelek, s minclon a gyászszertartás-
rásán! hírneves
hoz tartozó készletek, RAKTÁRÁT
tTSJ™
^
Baithazár
József
„
legnagyobb választékban a legújabb b el- és külföldi kabát ós naddenkor
áron
rágnak való szövetek — valamint mindennemű Pervien-, Doskiu-, TiiíFel-, Lórién-, katonai és bőrruháknak való szövetek clusan felszerelt készlete található,
egy igen díszes, kevéssé használt, fehér porczellán-
T. megyék, veternegyletek ós tűzoltó intézetek röszőre .szükséglendo pöszté-szííllitasolc a legpontosabban é szközOltetnek. M i n t á k n y i l a t k o z a t t a l : bérmeutescü beküldetnek és a legesekélyeb b megbiziís is legpontosabban teljesíttetik,
Azon urak, kik a feiitnevezett ezég részére mérsékelt jutalékdij mellett működni akarnak, becses ezimök megküldésére kéretnek*
atiyagból gyártott, 194 centimetcr magasságú, belül ílttö' szétszedhető
!
r P Tuclakozddások e lapok kiadÓhivalához mtézendök.
Nyomatott Szita Géza könyvnyomdájában. Szarvason,
