A JApAN rAnmnAs
KrpRovoxAr;{,sa
A nemet-orosz flgntol az esemenyek az amerikai elkepzeresek szerint kisebb_nagrobb zokken6kke-t-#nyotodnak. Vessunk most egr pilrantast am".it a.., trizerrot is. M'yen probre_ mdkkal kuzd ebben zrz id6be" gazdas a* Az lg2g. nagr vdlsdgon mdrreg tiljutottak. evi ", "-.akai ilotort"., olyan h]atalmas terme_ lesi kapacit'sa arakuir: r.i, j;;t me-ghaladja orszagszrrrk_ segreteit' ElSterbe kerulnek "-"rv J Jd^rros t.rekvesek.az A_ piaci gondok de veszedelme" t oit rr..ns ;etentkezik .Alsiriban: Ja_ ill"u.o".k, A japiin gazdasdg jellemz6i erdeke megegrezik a nemet gazdasagevar. anyag-' es energiahiSny, rendkivul dinamikus ipari re;toae", kitrin6_ en kepzett u" regr"t mlr.tt _,r-.,"r.iio.,Ej,"rorr"l -TrT3iisan az elett€r' Nepenerr eretszinvoilarGa"". kicsi mindezek elrerftre meg sem kozeliti egreuln mds fe;lett-o."r?jilr.osainak igcnyszintj€t. Az orcso munkaer6, vatamint,..lnyt _ug?"Lalitdsa szinvonalu 6.ik rendkivuli verse-nfkepesscget. biztositja Lz amerikai Ez PsL'g pedig az amerikai expanzio komoly akaclalyat k€pezi. -r-vvvbvr' uz Bizonydra a Kedves orvaso orvassa e sorokat, esetleg azt hiszi' osszeteveszteJtti\ a;erenlet ""oa*o-" jap6n gazdasdgi kereskedelmi 6'apotokat a masoiit ;Iil;;i.ru er6ttiver. Nem,esnem szo sincs' sokan err6r 1zt.yo3djak, ho;;-; tortenelem nem ism€ui onma_ gat. Szilardan hisszuk, h"S, ig."lnr." meg azid6kozben bekovet_ kezett nagrar6nyu technikai f;;; dc tu d o tt vdl toztatni. Amerika es Japdn^€rdekelleniel"i "";" efp." termeszetukner fogva nem uj keletrlek' messze,,az e-rs6 vilaffiorut meger6z6 id6kre nyurik vissza' Az Egresrilt Allamok e";ap'an iup""ot.tiiiJfl.J,i -kt 19l8_ban igr nvilatkozik: A ket orszdg 6tt' erlelod. k";flik;; eseteben nincs tdmado' sem vedekezoicl. a tonniktusert egzar'nt felel6s kio es washington is. Az o""ro.o"ror" To_ zotts'g es a moszkvai^s?9vjet egrfittes -,agi Kozponti vegretrajto Bi_ ,irz"e" beszedeben lets' ,'aF," -l;-en "'tiiiporifita.orezeket "roro Lenin *::H,
":
#,i::l ff#:.?.H!,.il:::1
"ri"r..,rt
,,Onok tudjdk, hogr Japan es Amerika haboruja md.r teny. Ezt a hdborut 6vtizedeken at keszitettet ;iO
:B:Jn?",:g;J !*nt".",ft ise;itor,.hosr.ki;^t;l:;7,#il:f elmoidhuttiloin.
seget Lenin utoda is
tr3fli1ffi6 t68
haborujdrol. (Lehet,
ils,
a Szo{etunio 6s Nemetor_ el is mJndta,1""r mi nem
Mindezek ut6n nem meglep6, ha Amerika szuntelen azt latolgatta, hog'an tudnd elgdncsolni a japd.n gazdasdgot. Eglre vildgosabbd vdlik, hogl ez b6k6s uton nem meg. A kor politikai, t6rsadalmi, gazdasdgi dllapota mint a ndmetek eseteben szuksegize- csakugr, rfrvd tette a japanok szdmdra is az €lett6r kereses6t. A- grarmattarto hatalmak makacss6gla a b6k6s megolddst a japdnok sZamara sem tette lehet6v6. szomszddja a naglkiterJed6sfi, akkor meg nem olyan nagr nepsfrros6gfr Kina. Vele hagromdnyos bezdrk6zotts6.ga miatt sz6 sem lehetett normdlis kereskedelrni kapcsolatok ki6piteser6l. A kor szok6.sa szerint Japdrn is hdborrival tgrekezett magdnak kinai tertileteket szerezni, amellyel az iparinak szfiks6ges nyeresanyagokat legaldbb r6szben biztosithatta. Amerika el6n rendkivtil nagr koncepci6jri eln6k 6ll: Roosevelt. Zsid6 orientAltsega segiti abban, hogr ne csak a politik6ban, de gazdasdgi t6ren is k6pes legren sz6lesk6rfi koncepciok kidolgozdsdra 6s megval6sitdLs6ra. Ez a sok dimenzi6jrl egr6nis€g k6pes volt az dllam hatalmas termel6si kapacit6s6.t frgles politikai tranzakci6val Amerikanak nemcsak gazdas6gilag, hanem politikailag is vihgtdrtenelemben p6ratlan m6reto haszndra organizdlni. Elk6pzel6seiben a kor mordlis felfogisa egldltal6n nem zavarta. A nagr t6rt6nelmi 6s kulr ttrdlts mfilttal rendelkez6 eur6pai dllamok erkdlcsi normdit eg/szerfren flgrelmen kivirl hagrta. Szabad fogalmazasban ugr is mondhatn6nk: felrrlgta. Eur6pdban a feszfrlts6g n6ttdn-n6tt. A nemetek az angol es francia gazdas6€ eleven6be v6gtak, amelyet azok ugl sem tesznek zsebre. A kind.Llkoz6 alkalmat Amerik6nak is ki kell haszn6lni. Jor tu{ak, hogr a legutobbi lgo5-6s japdn-orosz hdbortbar\ az oroszok hozt6k a r
ll
il
szerint trirteniek' a hdboru megnveresenek lehetoseg€t akarattol reri rrieso;;-I",i";l az amerikai Amerikdnak is beTeil rep"ir. ffityl",y?16, hog, erdekeben tJa',ri""ror. "r,?"k gegrszerfrbb feradat, El pedig nem a Ie_ a" noo""""iti"t rr.-"o.al?. orJr.,i"ofo".uu ^i..s,u*,gondot. f,o"'., a.-"u!o ri; Id'} a, ti,-
TruXffiiltili
!i{:f' fi regnas,obblozadekJt,JL"JI"".;"ffJ jrT":t'"tJ,,:,:.rfi a kildtasok is iok. a_to.tZ"eJ"i .i,..L.i:r:-,J d6s kiprovotoaia"aru n""*".jt""tn.jl..""kl;;;;,;.s, l;upa., tdma_ jer, tus megszavutl a szena_ "ri lt.mado ;il.;; taboruba "rln"uil.,i.gn valo bEftpest. Amerika
illf ifilib::lt"H ::T*j13utasitan6 ;;
;*#,taran,
b6r
'T:"Jtr*;il1:.1:l:."1";::-"s:'TL:ffiY"H.o"',:i:.5,H:o; ::=1;;idi;ili."jtJl3?ii,'".".;3;J"T,?:ffi szan szenz6cios hir hozta nx1?",,1.#t*, rinba a)-amerikai'kozver._i"vr.
l?t:?:: 1J5,H:T eu1ie"s,ffi
""r"-t"'"it' r-h*.e.r,#;;ffiai
#"'*g""Jffi
nem ku_ asszony a
neki. A pan Am rrglay.G trl,.".?"ff i[THi.T:[:1.:#1",f ,$ ;. rv.""""-.,J',gato.t uat. kr'cson Ameria a, i"EiaJ'inar. -"{e' bot' keleti irdnvba. a.t.-.r, ;o.,,us z-an iort€nt Miami_ u"; Guinea-i Lae-ban-.A r..i".it.ro'nioo' "r"Li!ep,ii. "erriii r.- szat "lru, ," az rJj_ asr- icsenaes_oce_ .n ferett vort kijerorv., J:-i"?aiia'Jrr.rv*r "" ur-".,^,i."o1rli.r,a egr kis szigetecskeje vort tr*"ru",t.n.rv;:i"""rr ", -L lakaran, mindossze 3 km nosszri es r km s-zeles r"ri. 'b .it".i5.r rr.ai,."s"r"rzet neh6ny emberet odavezenyeltck, hogr,"Liiluo3r"r, uzemanvagot is a helvsri"rlJarffit olajat es r.. a e.ftres idejere 6t I o mass a ttl ru""u r,."o h aj ot i s . f, :rT;i.l:l1o "r"r.ito partj ai _ " "r,go Ameheek 1g37. julius 2-dn indultak eI_Lae-bor, de sohasem el kovetkezo cerpontlut"a. ertek sra-auiurin* repurSgep pasztazta 16 napon at a csend'::il:"3"1, -." n.g' -"eF.gr:ar.l."p?i#f.p ,o.,"".it, es szemervzetet' A.k<'tsegek + il'iro i.ferra rugtik, ,ii'a"r, nerktir. *"r1_?r:I'; ;;d;;;keztetessel -i" .-6'y "r"a_ iariir. noS/ a gep a tengerbe zuhant, ,i.S,"iala"a remenytelen. az us/et, Az elenk erdekr6desn ddk szulettek' Ann6l.i" t"tauil,li;;;ygry.l "-".itui?oriut"rrurryu.r, toiirruoro regen_ kapcsoratban talos korok melv hallg",a"t" r"ri.rfulr..t. xe, rJ-t.""r.i,i"to a hivasererte a titok reitarasit. pJ megki_ i.e;n"i tpitrilr es Fred Goerner dio-, es televizioripo:l:, g-gl_estol fugge{"",il Jgn_"gr-i
il,;iTo
aor."f;;d
d;;;
l7O
.r vildgkdruli
ut csak fed6n€v volt. Az igazi feladatuk az volt, hogr firivr:ljek meg hdny repul6terrel 6s mds hadiflottat kiszolgdlo letesitrrrri'nyel rendelkeznek a japd.rrok a Turk (Karolina)-szigiteken lev6 lr:rzison, tov6bbd annak felderitese, hogr az Egresult Alt*amok birtolurban l6v6 egrenlit6i szigetek leszdllds szempontjdbol milyen ,' kinyokkel es lehet6s6gekkel rendelkeznek. A kemrepfrl6t azonban szemelyzetdvel egrutt a japdnok elfogtrrk, r lr.' ezt nem hoztdk nyilvdnossdgra. A hdboru utan J.F.Dulles kulugyminiszter kornyezeteb6l szivarri.tt ki a hir, hogr-a japdn fegrverletetel utdn a szdvets6gesek a ja1r;rn csaszS.rt is a hdborris binos6k listdj6ra akartdk venni, deizt ll)pen Amerika akaddlyozta meg. A cs6sz6r ugranis kozdlte Truman .lrrokkel, amennyiben erre a perre sor kerul, nyibanoss6grahozzlil< ;r csaszS.ri legier6 fdhadisziilldsdn 6rzott Erhardt-dosszidt. s6t azt is kdzolt6k, Am6lia. Erhardt m€g €letben van, s a foglyuk. Az eredrnenyt isme4uk.(l) A n€metekhez hasonloan a japanok is megkis6rlik Amerikdval b6lics tdrgyal6sok utj6n rendezni nyersanyagbeszerz6si es egr6b ne_ Irezsegeiket. Az amerikaiak konoksdga azonban m6g az angoloken is Iriltesz. Roosevelt az Atlanti charta t6rgral6sa sordn megigcrte ohurchillnek, hogr az amerikai-japdn tdrryaldsokat illet6en m6g lcgaliibb h6rom honapig id6t huznak, vagsis, ,,orrukndl fogva vezetik ir jap5.nokat." Az amerikai kormdny belpolitikai okokbol nim tartotta r:elszerfinek magS.ra vdllalni a h6boru kezdem6nyez6set, ezert ugr
t7l
ril
rl
alkalmazta, hiszen az Egyesult Allamok amerikai teruletet a japdnok a csendes-oce6.ni szigetbirtokait szalltak meg egrmds utdn. Ez viszont alig volt tdbb artaflan legrcsi_ pesnel.
nem is vesz6lyeztett6k, csupan
Jap6n nyersanyagszuks6gletenek biztositdsa erdekeben meg az 1930-as evek elej€n elfoglaltl Eszakkeret-Kindt. ott fi; ;ahtt jelen_ t6s beruhdzdsokat eszkoz.lt. Ternyeres€t azonban nem tuata ,,legalizdlni". Kina nem vott hajlando belct kotni. M.tk;iilileg,eznunt<, hogr ez a terulet nem tudta megoldani a japan ipar nyersanyag es energiaelldtdsat. Neh6zsegei et-"netireg enyiultet. Ipari fejr6_ "s"k merteket]a dese utoler[e kordbbi problema'inak tt.*g grndjai azonban megoldhatailanok voltak.az Egresult Allamok ellen6re, aki m6r el6g nagr sullyal nehezedett a nepef nyakd.ra. Hosszas huza-vona utdn vegre lg+r. februdr kozepen megindultak az amerikai-japan targrarasok. Roosevelt €s Huu tb+t. ieuru dr 14_ en a Feher H'zban fogadta Nomura-t, Japdn -."tringtoni nagrkovet9t A beszelgetes tars/et kes6bb Rooseveft nagr huriorlrzen<et me_ selte el bardti kor6ben. Eml6keztetett rd, trogrLnaf. ia";l" ,,McKin_ ley amerikai elnok mindent elkovetett, t ogrEiter.il;" a triuorut spa_ nyolorsz6ggal, de megtortent egr olyan sz.rnyir eset, amit incides_ nek neveznek. Senki trogr a spanyolok valoban elsuly_ 1e1 lriaji, lyesztettek-e a Maine-_t, d9 rvrci
f rllr'\, :r f iirgral6sok siker6nek esdlye egy a hrlsz, az 6tven, vagir szAz , lllr rr'lrt:tt." lrrl;r j
lr'1ry jiirjurnak k6zbe; Kina fogadja el Japdn fennhat6s6gdt Eszakkelr'f l(rrra felett amit minteg tn 6ven 5.t de facto m5.r elismertek - fogadja lr,r czl Kina nem el, az Egresult Allamok vonja meg t61e a selirlst:{ct, amelyet az eppen Jap6n ellen haszndl fel. Roosevelt 6s Kor rojc jap6.n miniszterelnok folytasson tan6.cskozd.st Honoluluban. A t,rrriicskozS.snak tflzz6k a napirendj6re az Egresult Allamok 6s Ja; r. rr r kereskedelmi kapcsolatainak helyredllitas6t, Jap6n szabad hozz. j r r t as6.t a nyersanyagforrdsokhoz, JapAn r6sz6re t6rt6n6 hitelny0jt;rs lehet6sdg6t. (Tal6n nem drt, ha me$egrez-zik, hogr Japdn probk.rrrai napjainkban is hasonloak, kerdes, mikor lep fel az Egresult Al larmok ugranazokkal a moszerekkel?) Az amerikai korm6ny strat€gidja az id6 mirl6sdval tervszerfien borr.yolodnak. M5.r 1941. julius 25-€n megtiltotta a k6olaj kivitelet Japiinba €s befaryasztotta az Amerikival szemben fenn6llo, osszesen l3O milli6 dolldros Japdn kdvetelest. ,,Javitds" urugr6n lezilrtdk a l)anama-csatornd.t a jap6n hajok el6tt. Anglia 6s Holland-India k6vette az Egresult Allamok peldajat, uryancsak befagrasztotta a Jap5.n kdveteleseket, de a kereskedelmi kapcsolatokat is megszakitotta. Itt teh6t A,rnerika vezette osszehangolt akci6 folyik Japd.n ellen. Igaz, kds6bb az Egresult Allamok kfrlugrminiszteriuma - m6g nem enyhitett az embarg6n, ujl6tta eldrkezettnek a kenyertdr6s idej6t de csak oly mertekra engedelyezte a Japdnnal valo kereskedelmet, ben, hogr az export erteke azonos legren az import6val, minthogl a japan kdveteleseket z6roltdk. A jap6Ln kormS.nyban, a Szovjetuni6 tort6netirS.sival €s mi napi$ tart6 szuntelen progpagandS.jdval ellent6tben, csupan Matsuoka kulugrminiszter hajlott Oroszorszag megtdmaddsdra egr nemet szdvets6g kereteben. Igrekezete miatt le is v6ltottik. Az 1941. jtlius 16dn lemondott korm6Lnnyal 6 is tdvozott. fu ni kormd'nyban szinte csak 6 nem kapott helyet, eppen n€met orient6.ci6ja miatt. Japdn nem akarta 6s nem is akarhatta megtS.madni a Szovjetuni6t. Ez ellentmondott volna minden jtnan megfontoldsnak. Tokio legvonalban nag/on kdzel van a szo{et Vlagrivosztokhoz, s igr szovjet legitemad5.s ellen v€dhetetlen volt. Azon kivul egr Szovjetunio elleni hadj6rat nem juttathatta volna hozz6, Japd.nt az eget6en szuks6ges nyersanyagokhoz es olajhoz, amel5rnek forr6sai a deli tengerek t6rs€geben vannak. Mindezeken felul az Atlanti Charta targ/alasair6l 1941. augusztusban kiadott Roosevelt-Churchill deklar6ci6ban figrelmeztetr
173
t6k, s egrben provok6ltak Japdnt; amennyiben esr harmadik hatalom vdlik Jap5"n agressziojdnak celpontjdvri, az Egyesult Allamok segitseget nyujt neki. Ezt kdz6lt6k Nomura jap6n nagrkdvettel is. De N6metorszdLg szovjetuni6 elleni preventiv tdmaddsa utdn n6h6ny nappal is szintvallott Amerika, az oroszok megsegit€senek bejelentesevel. Japdn szamara ertelmeflen lett volna egr ellens6g helyett kett6vel kuzdeni. A szo{etunio ennek ellen6re azt 6llitja, h'ogr az amerikai uralkod6 korok mindent elkovettek, hogr Japdnt Oroszorszdgnak ugrasszdk. Ennek pont az ellenkez6je Lgazl A Szovjetuniot igrekeztek Japannak ugrasztani. Bizonyitesert nem is kell tulsagosan messze menni. Daviest is idezhetjuk: Brusszelb6l l9gg. januar l8-an kelt level6ben, amelyet Harr5r Hopkinsnak irt, iSr velekledik ,,koz6s erdeke a szovjetnek es korm5.n5runknak, hogy JapAn miatt a k6t hatalom - kordbbi egrmessal j6 viszonyban 5:lljon." De esetet- is emlithetn6nk. Davies maga irja le konyvdben: amint 1g37. 6prilis S-en a szovjetuni6b6l New Yorkba €rkezett, els6 utja House ezredeshez, wilson, els6 vildghdbonis amerikai elnok tandcsadoj dhoz vezetett, aki hosszasan fejtegeti: ,*{merikai szempontbol cseppet sem kozombds, a japdn kerd€s miatt is fontos, az orosz viszonyok megismer6se es ert6kel6se." Arr6l is tudunk, hogr churchill a japan t6maddst kovet6en arra akarta r6Lveni Rooseveltet, hogr a Szog'etuni6val indittassanak tamaddst Japdrr ellen. Meg kell mondanunk, churchillnek ez a terve nem a szovjetuni6 tiltakoziis6n, vasr a tdmadiis megtagaddsdn bukott meg. Ennek ellenere Anglia is egretertett Amerik6val abban, hogr nem szabad megengedni, hogr a tengelyhatalmak egenkent verj6k le ellenfeleiket. Eppen ez€rt ajapdnokat nemcsak, hogr nem ugrasztottdk a szovjetunio ellen, hanem ennek biztos elkerulese erdek€ben Amerika vdllalta, s6t csdbitotta 6ket egy sajat maga elleni tdmadS.sra. A japdnok ezt egy ideig igrekeztek elkerulni, de az amerikai kormd.Lny mindent elkovetett provokdldsukra. Az amerikai embargoval term6szetesen megszakadtak a Japdnnal folyo targraldsok is. Az Atlanti charta-ugdet megkot6ser6l hazaerkez6 Roosevelt m6r 1941. augusztus lz-lnjavasolta Nomurd.nak az amerikai-jap5.n targraldsok felujitdsdt. Konoje kormd.nya kapva kapott Roosevelt ajdnlatdn. De az amerikaiak arr6l churchillt - amint tajekoztattak csak az id6t hrlztak. Kul6nboz6 elvi jegrzekeket vdltottak, a Roosevelt-Konoje taldlkozobol nem lett semmi. Grew, az Egresult Allamok nagrkdvete sem erti korm6.nya magatartdsa.t. szeptember 29-6n figrelmezteti washingtont, ha nem kerul sor a taldlkoz6ra, a japdn korm6ny megbukik 6s katonai diktatrrra kerfrl hatalomra. Ez pedig az Egyesult Allamokkal val6 osszeutk6z6shez ve-
t74
zr'llrct. (Roosevelt eppen ezt v5.rta!) A tdbbszori sikertelen japAn kis6rlet utdn Grew keserCren irja napkrj:rban: ,,Az a kdrulm6ny, hogr Jap6n miniszterelndke figlelmen kiviil hagS minden p6ld5.t 6s hagyomanyt - mdrpedig ebben az or tartott kSlappal sz.iigban nag/on tisztelik 6ket - 6s hajlando k6zben rrrt:glelenni imerikai f6ldon, hogr talalkoz-z€k az Egresult Allamok clrrokevel, dnmagdban is fokm6r6je a korm6ny elsz6nts6rgS'nak, hory liikuszoboli azt az 6riasi k6rt, amelyet nagr 6s potenciS.lisan felb6szult orszdgunk elidegenit€se okozott. " A japdn kormdny azonban hidba mozgatott meg mindent, eredrrr6n5rtelen maradt az a tdrekv6se, hogr Roosevelt talillkozzilk Konojc-val. igr a iapan korm6ny tekintelye rohamosan csokkent, majd rniutan Roosevelt oktober 2-6n hivatalosan, de indokolds nelkul elrrtasitotta ataldlkozora tett javaslatot, oktober l6-en le is mondott. Amint Roosevelt tudomS.st szerzett rola, ket 6r6n 6.t tandcskozott Ilull. stimson 6s Knox miniszterekkel, Marshall tdbornokkal, stark tengemaryal 6s Harry Hopkins-szal' A tandcskoz6srol semmi sem szivargott ki. csupdn az a bejegyrzes ismeretes, amelyet stimson irt napl6jaban: ,,K6nyes probl6ma 6'll el6ttunk, ury kell ir6nyitani a diplom6.ciai ugreket, hogl Japdnnak ne legyen i$aza, hory els6nek 6 az els6 l€p6st." Ez ugtan eleg kovesse el az ostobas6got - terye meg neheznek ld.tszik, mivel Jap6.n igen alacsony szinten tartotta haderejet. Md.r szoltunk Davies 1938. junius 6-an kelt, a szovjetuniorol szolo osszefoglalo jelentesenek idevonatkozo adatairol. Davies szerint neki pedig igazdn elhihetjuk - Jap5.n katonai l6tsz6ma az - id6szakban csupdn 248.OOO f6. M6g Romdnia is megel6zi a id'zett maga 266.000 f6jevel. A szovjetunio 1.5OO.OO0 f6t sz6ml6l6 hadrerejer61 nem is besz6lve. Ez az dllapot t94l-ben sem v6ltozhatott lenyeg"sen. stanley Horubeck, az amerikai kulus/miniszt6rium tdvolkeleti ngy.t x.t foglalkozo f6tan6csosa 1941. tavaszdn jelenti a kormdnynak: ,Alland6an gondolni kell eS/ igen fontos tenyre - Jap6n nincs felkeszulve az Eryesult Allamok elleni hdborura." Az amerikai hirszerz6 hivatal uryancsak oktober 16-en esI memorandumot juttatott el a korm6nyhoz, amelyben kifejtik, a japdn kormdny bukdsa logikus kovetkezm6nye annak, hogy Tojeda kulugrminiszier nem tudta enyhiteni a Japdnra nehezed6 amerikai gazdasdgs' nyomdst. A japS.rr korm5ny lemondasdval az esemenyek felgrorsultak. Ket nap-mulva 18-en Hideko Todzso tdbornokot nevezik ki miniszterelnokke, aki a hadugi es belugn t6.rcdt is magdnak tartja fenn. A jaI l. oktober6ben ivasra 194 pan in koordinS.cios bizottsag az amerikai kihivasra arTa a meg6lla23-Arr Okt6ber uldsezik. nelkul szunet csaknem mar 175
pit6sra jutottak, hogr a jelenlegi helyzetb6l nincs mds kirit, csak a hdboru. De azt is felmertek, hogy az Egyesult Allamok katonai potencidlja 7-8-szorosa Japdn6nak. Ez6rt semmifele lehet6s6get nim lattak arra, hogr az usA fole kerekedjenek, akaratukat e megv6ltozott eszkdzdkkel rajuk kenyszeritsek. Vegkovetkeztetes: ryors hadjeratot kell inditani korlatozott celokkal. Ennek elenere a csdsz6rnd.l 1941. november S-en a titkos tandcs d.ltal megtartott ul€sen ury dontottek, meg egr utols6 kis€rletet kell tenni, vagyis folytatni kella tArgralasokat az Egyesult Allamokkal. Erre a c61ra iavaslataiknak k€t vd.ltozatdt dolgoztak ki, amelyet ,,A' 6s ,,B" tervnek neveztek el. Ha az USA november 25-ig egyiket sem fogadja el, akkor a koordindcios bizottsdg konkhlzioja szerinti hdbortlt meg kell inditani. ,,A" v6ltozat: Japdn eg5/etert azzal az elwel, hogl a csendes-ocednon es Kin6ban a nemzetkdzi kereskedelemben le kell mondani a megkilonboztetesr6l, ha ezt az elvet a vildg tobbi reszeben is elismerit. A jap6n kormiiny hajland6 nem b6viteni az onvedelmi ovezetet es szeretne elkerulni az europai hdboru kiterjedes6t a csendes-oceanra. JapALn 6s Kina bekekotese utdn a japdn csapatok 2s cvig Eszak-Kindban maradnak Mongolia hat6Lr5.n 6s Hajnan-sziget6n. Ha az Egresult Allamok elutasitja az ,,N' tervet, akkor at kell nyujtani a ,,El" tervet, amely aztan Amerika r€sz6r6l igazfun elfogadhat6 lett volna. igr hangzik: Japdn kotelezi mag5.t, hogr tartozkodik minden katonai rendszabaVtol annak fej€ben, hogy a vele folytatott kereskedelemben enyhitik az amerikai korlatoz6sokat. Tulajdonk6ppen itt mar a japdnok ugrszolvan semmit sem k€rtek, csupdn azt, hagrj6.k bekeben 6ket. Hiszen a kereskedelmi korl6toz6,sok enyhit6se aligha lehet tagadni, jogos igeny volt - amelyrSl semmire sem kotelezete Amerikat, legfeljebb egr pillanatnyi gesztusra, ami semmifele tartalmi erteket sem biztosit. De ha ezt az 6ket semmire sem kotelez6 kerest elfogadjdk, akkor lehetlen Japant haboruba vonni. Erre pedig az amerikai kormdnSmak okvetrenuk szuksege volt. A japan kulugrminiszt6rium az ,A" es ,,B" terv tdrgyaldsd.nak befejezesi hatdridejet 1941. november 25-ben 6llapitotta meg. Miut6n ugr tfint, hogr a ,,8" terwel Amerika eseileg egretert, a japdnok bizakodobbakka v6ltak es tovabbi negr napot enged€lyeztek Nomura nagrkovetnek a tdrgfald.sok befejez6sere. Termeszetesen ezeket a rejtjeles tdviratokat meg a feladdsuk napjdn megfejtett6k az amerikai hirszerz6 tisztek, majd Roosevelt €s Hull asztaldra tettek. Az elnok es kulugrminiszt6rium ujabb bizonyitekd.t kapta, hory az amerikai vAlasztol fugg, lesz-e, vaSr nem lesz h6borri a Csendes-ocednon es a Tdvol-Keleten. 176
a japdn ,,E}" tervet nemileg 5.tdolgozta, de csupdn n6hdny lerryegtelen m6dositd.ssal, amelyet Jap6.n minden bizonnyal el is foga
t{ull
lehetsegesnek tartotta, hogr november 24-6n vdlaszoljanak Japdnrrak.
Ugl tinik Hull id6zavarban volt, mert 24-ignem tudta a terwezetet cgreztetni az illetekes amerikai miniszterekkel 6s az elndkkel. Csak 25-en reggel kerfrlt ra sor Hull, Stimson 6s Knox egreztetes€re. Mdslel6ras tan6cskozds utan mindhdroman eStetCrtettek abban, hosr az amerikai javaslatokat 6t kell adni Jap6.nnak. Delel6tt I 6rakor mindhdrman a Feh6r H6zba siettek, hogr az eln6k jov6hary5.sat is etnyerjek. Roosevelt velemenye es vegs6 utasilAsa azonban minden bizonnyal hideg zuhanyk6nt erte 6ket. Az elnokn€l tartozkodott Marshall es Stark is. Ujabb m6.sf6l6r6s tan6cskozds folyt le, amelyrdl ugyszolv6.n semmi sem kerult nyilv6nossS.gra. A kes6Qbiekben sem jutottak a tdrten€szek egl€b adathoz, mint Stimson kibogozhatatlan naplojegtzete, miszerint Roosevelt az europai hdboruban val6 reszvetel terve helyett csupS,n az amerikai-japdn viszonnyal foglalkozott. Kijelentette:,,valoszinfrleg megtd"madnak bennunket a jap6Lnok, lehetseges, hogr legk6s6bb a kdvetkez6 hetf6ig (november 3O.) Mit tegyunk? Az a kerdes, hogran man6verezzunk, hogr az els6lov6st Japdn adja le, de ne sodorjuk magunkat nagy vesz6lybe. Ez nehdz feladat." A naplobejegrz6s rovid szovege na$/on is ellentmondo. Ha Roosevelt olyan biztos abban, hogr a japdnok megtdmadj5.k, m€gpedig viirhatoan egr h6ten belul, ug5/an mifele man6verez6s szukseges ahhoz, hogr az els6lovest a japdnok adj6.k le? A delel6tti katonai vezet6kkel folytatott tdrgral6s utdn nehdny ordval Roosevelt es Hull meghozta a h6.borus dont6st. Valoszinfr, hogr a tenyleges dont6st egredul az elnok hozta. Az el6zrn€nyek ismeretdben ez nyilvdnval6nak l5.tszik. Az iltaluk jelentektelenul modositott japan ,,8" tervet elvetettek. Helyette a kuluglminiszt6riumban nagr sietve egy tiz pontb6l 6.tlo terjedelmes programot dllitottak 6ssze. Az Egresult Allamok ebben a lenyeget leszfirve azt javasolta, hogr Japdn S.llitsa helyre az 1931. szeptember l8-a el6tti helyzetet, vagyis a jap6n katonai rendszabdlyok meghozalata el6tti S.llapotot. Mivel egretlen korS.bbi amerikai-jap6n tdrgralds sordn, de f6kent az 1941. evi tdrgyaldsok alatt az amerikai kormdny ezt soha nem k€rte, s6t korabbi felteteleik meg ser:n kdzelitettdk a tiz pontb6l allo program ez tulajdonkeppen ultimdtum volt a japdnok szam6ra. szigor6t
-
t77
Hull november 26-6n delutd.n ot orakor nyujtotta 6t az ultim6tu_ mot a japdn nagrkovetnek es helyettesenek. Nomura 6s Kuszuru, miutdn 5:tfutottak az iratot, szinte nem hittek a szemfiknek es 6r_ dekl6dtek a,,E}" terv irdnt. Hull kijelentette, hogr kezukben van a vd.lasz. Kumszu megiegrezte, hog[r az amerikai*valasz egyertelmfi a targ/alasok befejez6s6vel. Hull Kuruszu szerint liemeny ma_ -. radt, mint a k6szikla. Arnig az amerikaiak targralasokat szinlelve ,,ormkn6l fogva,, vezet_
t6k a japdnokat, addig 6k maguk november 24-€n,,vedelmi c6llal,, megszS.lltdk Holland-Guinedt. Az Egresult Allamokn.t, t" szuks6ge volt b6.,rmely amerikai orszd.gra vagr szigetre, azta 16 jellemz6 6rve_ l6ssel, a ,,koz6s vedelem" zilszlaja alatt Jfoglalta. Ez . tehetet_ lensegre itelt gr6ngebb Japd.rrnik volt ulos. ez 6 eset€ben "".t ez term6_ szetesen ,,agresszi6" volt. varyis amerikai felfogds szerint az - a er6sebb felnek minrren megengedett, semmi! -I\ren s/engcbbn"k gondolkodasmdd csak Rooseveltben cs aiozzd,hasonlo emberekben
foganhat megt A jap6n diplomdcia, bdr bizakodik, de granitja is Amerika k6tszi_ nfrseget. Toki6bol 1941. november l9-en a{abai tdviratot krildik ^t jlpa.t nagykovetsegekre "s9s (diplomS.ciai kapcsolataink€s misszi6khoz:,,Rendkivtili korulm6nyek megszakitdsa) 6s a nemzetk6zi hirkdzl6si hdlozat megszakad6sa eseten az aJlfJbi figrelmeztet6seket vesszuk be a Toki6b6l rdvidhull6.mon sugdrzott .r.!i iaoi*dsjelen_ t6sbe:
l.) Ha a jap6n-amerikai
kapcsolatok kerulnek veszelybe: Keleti
sz6l, es6. 2.) Ha a jap5.n-szovjet kapcsolatok: Eszaki sz6l, felh6sod6s. 3.) Ha a japd"n-angol kapcsolatok: Nyugati sz6l, derult id6. Az amerikai hirszerz6s olyan fontosnak tartotta ezt az informdciot,
li;rpitany viszont ugrancsak esku alatt azt vallotta, hogr ,,Eszaki szr'|, f-elh6s id5" ad5.st vette. A bizottsS.g nem tudta megallapitani, kir rr.k van igaza. Akinek az utasitds szerint tov6bbitania kellett a tAvrr irlot, egrszer0en letagadta, hogr volt ilyen tdvirat. A bizottsS'g el6sz.t:dte a titkos irattir dokument6ci6it is, de itt eg/ TOOI iktatosz6rrru okmdny hi6,nyzott. Nem neh6z kitaldlni, hory ezt a perdont6 bizonylatot kinek dllhatott drdekeben eltuntetni, kizdrolag a kormdnyrrirk, hiszen nem is kereste ezt az igen fontos iratot, s6t minden avaf
hogr minden ,,csoddval" (rejtjelfejt6) foglalkoz6 tagja kapott egr kis c€duld.t
€rz eg/es vari6ci6k jelentesevel. A jap6.n kulugrminiszterium december l-en utasitotta londoni, _ honkongi, szigapuri es manilai k6pviseletdt a rejtjeles tdvir6 gepek es a rejtjelkulcs megsemmisites6re. December 4-en chaltenhamben, Maryland dllamban a flotta r6di6lehallgatoi vett6k a .169 vdrt jelzest, amelyet rokiob6l londoni nagkovetseguknek tovd.bbitottak, mivel veluk mdr rejtjelesen nem lehetett €rintkezni. Meglott a, ,,sz6l-rejtjeles" ta"irat. saffort kapi_ tanyl946-ban az egresitett kongresszusi bizotts6g el6tt (aki a pearl Harbor-i t5.mad6s korulm6nyeit vizsg6.lta a s".rz6) esku alatt vallotta: ,,Nyugau szel, derul id6" 6s ,,Keleti -sz6l, es6 volt." Mc.conum
t78
179
PEARL I{ARBOR
Az amerikai
kormdny lg4o. m6jus6ban ugr hatdrozott, hogr a csendes-ocedni fl ottat pearl Harboi-ban, allomZsoztatj6k. Ez.zer Fap_ csolatban o.Richardson tengernagr, a flotta p..rn"#oka fervildgosit5.st k6rt. stark haditenger6szeti vezerkari fbndknek 194o. lunius ??-6n kuldott terJedermes jelenteseben kifejtette, hog ilyeri tdvoli tdmaszponton csdkken a flotta harci kesz.irtet". e tTtotouen nem 6llnak rendelkezesre azok az eszk6z6k, amelyek ennyi haj6 kiszolg6ldsdra szuksegesek. szuks6g eseten grakortatilag te'treteiten a flotta mobilizdldsa. Eppen ez6rt az amerikii nyugati p-.rriactrn l6v6 tdmaszpontra javasorta a flottdt vezenyelni. stark igretertett vele. Meg is probdlt beszelni Roosevelttel, de az meg v6las2riis alig meltatta. Richardson lg4o. oktobereben washingtonban j6rt, etErte, hog5r az elnok fogadta. Katonai ervekkel probalt ,Z n.t ri, iog, u flottAt vez6_ nyelje vissza. Roosevelt hosszu, k6d6s magrar6zkodessal probalta leszerelni az okveteflenked6 tengernagrot. Richardson azonban elkovette azt a hib6t, hogr szemebe mondta az elnoknek, 6t nem gt6zte meg' s tov6.bbra is amellett van, hogr a flottdt vissza kell rendelni a Hawaii-szigetekr6l az amerikai partokhoz. Roosevelt feleslegesnek gondolta a tov6.bbi magyardzkod6st, 1941. janufur r2-En rev6ltotta Rixhardsont. Knox, haditengereszeti i.niniszt6r felvildgositotta: ,.A, beszelgetes sor5.n 6n megsertette az eln6k6t." Ezt kdvet-6en neveztek ki a Csendes-ocedni flotta parancsnokd.nak Kimmel tengernagrot. A t6_ maszpont parancsnoka tovdbbra is Short maradt. Ahhoz, hogr Roosevelt pearr Harbor-i mesterekedeset meg€rtsuk, el kell mondanunk, hogy a Hawaii-szigetek repur6terein 1941. december l7-en nevlegesen 3g4 repul6gep tartozkodott, de ezek kozul sok volt az elavult es meg t
meny joggal t6telezhette fel, ery amerikai t6madds veszely6t. A Hawaii-szigeten 6llomdsozott flotta 6s legier6 nagrs6.gdt a japdn hirszerzls pontosan ismerte, hiszen a szigeten igen sok jap6n szarmaz5.sri szem6ly elt, kozuluk nem eg5r eppen az amerikai hader6 szolg6'latdban dolgozott. A k6t orsz6g k6zott kidlesedett gazdas6gi ellent€tek ,,amerikai" megoldds6.nak modjdb6l is joggal kovetkeztethettek a japdnok egr amerikai t5.mad6Lsra. Francis B.Sayre amerikai Allamtitkarhelyettest6l a k6t vil6ghAbor0 kdzott nem is egrszer hallhattak: ,,Ha az 6ruk nem birnak 6.tlepni az orszagok kozotti hatdLrokon, akkor a hadseregek fognak dtl6pni." Az ismert amerikai magatartds ut5.n a japdnoknak nem igen lehettek illuzioi. A m6sik igen fontos teny, hogr afelduzzasztott tdmaszpont megfelel6 utd,rrp6tldsfurak hid.nydLval, valamint a nagl,,6cskavashalmaz" vedtelenul haryd.sdval, de m6g inkdbb a kirakatba helyezesevel tudatosan csdbitottdk is a japdnokat az olcso nagr gr6zelem es€lyevel egr katonai t6mad6sra. Csakury, mint a n6metek eset6ben, az els6 trtes ut6n a verekeddst 6k mdr nem hag{dk abba, amig teljesen szrSt nem ziz.zak Japdn gazdasdgi berendez6seit, hogr hosszu id6re kikapcsolj6k az amerikai expanzi6 utjab6l, s6t legr6zese ut6n kititn6 felvev5 piackent is levezeti az expanzio egr r6szet. Az amerikaihirszerz6k 194f . december 6-dn 12 €s 21 6ra koz6tt terjedelmes dokumentum megfejtes6t v6geztek. A japdn korm6'ny Hull november 26-i ultimSitumd.nak vdlaszat tovdbbitotta Nomura nagrkdvetnek. Kdz6ltek, hogl a dokumentum 6'tad6sanak id6pontj6t kul6n taviratban kozlik. A leforditott 13 pontot 2l ora 30 perckor Roosevelt m6r kezhez kapta. Az elnok dolgozoszobdj6ban tartozkodott ekkor Hopkins is. Roosevelt miut6.n Slorsan dtfutotta, igy szol: 5.tadta Hopkinsnak, aki egretertett vele' majd k6,,Ez h6boru"- 6shogr az Egresult Allamok nem tudja megelSzni az zolte: ,Nagr kar, ellenfelet, nem tud els6k6nt tdmadni, }:ogr ezzel megfossza a japanokat a vdratlan tdmad6s el6nyeit6l." Roosevelt bolintott es me$etehetjuk meg. Demokratikus 6s bekeszeret6 glrezte: "Nem, ezt nem nep vagyunk, es jo a hirnevunk." Rooseveltnek ez a cinizmusa is megfelel6 alapot ad minden pszichol6gidhoz €rt6 embernek, hogr jellem6t es gondolkoddsmodjdt kell5 m6don ert6kelje. A jap6'n kormSny ugl rendelkezett, hogr a haduzenetet washingtoni id6 szerint 1941. december 7-en 13 6rakor adjd.k dt. A t6madds id6pontjdt pedig 13 6ra 3O percre t]azt€kki. Ezzel biztositani kiv6ntAA, hogy a tdmaddst hadfizenet el6zze meg. Csakhogy az amerikai miut6.n minden japdn rejtjelezett tdviratot meg tudtak hirszerz6k idej6ben jelentett6k az elnoknek 6s kutugrminiszmindezt fejteni ismerve az amerikai kormdny fjabb keint6zked6s6t ternek. Eln6ke 181
lepcebe_csalja a japrit-rokat. Nomura 6s Kuruszu, hi6ba kerik Hull_t, 13 o_yakor fogadja 6ket. Hull azonban, hogr a japdnokat hadfogr uzenet nelkuli tS.maddssal is vddolni lehessen, c"at i+ ora 20 perc_ kor hajland6 fogadni a japdn diplomat6kat. A japdn t6mad6s pedig el6zetes terveknek megfelel6en amelyr6l Nomura 6s Kuruszu nem kapott tajlkoztatitst, t3 6ra 30 -perckoi megkezd6d6tt. A gepel6si k6_
sedelem, amellyel az amerikaiak NomuraEt kescset mzgrardnzlk, nem felel meg a valosdgnak. Hiszen bevalldLsuk szerint is iaadrkezesuk ut5.n meg 15 percig varakoztattak a japan diplomatdkat. B,dr az amerikai kormd.ny mar a haduzenet ,ret.l" el6tt is pontos tudomdssal birt a k€szul6 japdn tdmaddsrol, a pearl-Harbor-i tengeycsleti tamaszpont parancsnoksagat az osszes korszerfr es glors hirkdz-16 lehet6seg€t mell6zve a leglissubb modon ertesitette. A wes_ tern uni6n tdrsas6g kozons6ges kereskedelmi vonalain tovdibbitott eryszerft tdviratban tajekoztattak a t6maszpontot. A tdvirat terme_ szetesen neh6ny or6val a japdn tdmad6s utdn erkezett. A tdmadds id6pontjaban _ Hop- aligha veletlenul - Roosevelt €sszigokins bezdrkozott az elnok dolgoz6szobdj6ba. A telefon-kozpont ru utasit6st kapott, rr. h6borgassa az elnokot vasdinapi pihe_ lgrymcgis n€seben. F€l kett6 korul csengett a telefon. Roosevelt bosszusan vette fel., Knox hadugrminiszter telefon6lt, jelentette, _ amit en6lkul is tudtak hory a japdnok megtdmadtak pearl Harbor-t. Termeszetes, hogr- ezutan minden illetekest ertesitettek. Marshall tdbornok is megtaldlta a lehet6seget, hogr kdzveflenul felhivja a pearl Harbor-i t6.maszooltol A telefonkagyiou"., tiszt6n hallotta a ja_ piin bombak robbandsdt. Churchill elegedetten allapitja meg: ,*{mikor Jap5.n ratamadt az Egyesult Allamokra, gondjaink es kotelessegeink mindjd.rt nagyon leegrszerfisodtek. " Az_ amerikai nep nemzeti erzesenek felszitdsdra eppen 1941. de_ cember 7-€n az amerikai ujsagok elsd oldalon kozoGk, Knox hadusrminiszter 6ves besz6mol6jdt, amelyben egekig dics6itette az amerikai flottdt. Roosevelt pedig december g-i riaioueszedeben, minden id6k legnagrobb kdpmutatasaval, fAradtsdgot nem ismerve, igrekezett megfelel6 6rzelmi hulldmhosszra hang-lni az amerikai potgaro_ kat. ,,A legmelyebb meggr6z6d6ssel mondhatom, hogr sem ma, sem ezer Ev mflva egretlen amerikai sem fog m6st 6rezni, csak buszke_ seget hosszu dveken dt tanrisitott turelmunkkel es azon er6feszit€se_ inkkel kapcsolatban, amelyekkel b€ket akartunk teremteni a csendes-oce6.non. olyan bck6t, amely melto 6s igazsdgos minden orszdghoz, nagrhoz es kicsihez eglrardnt. Es sem ma, sem ezer ev mrilva egretlen becsuletes ember sem tudja elfojtani magd.ban a felhiboro-
r82
,l.rsl cs a borzalom 6rz6s6t azz.al az orvt6.madS,ssal kapcsolatban, .rrrrr'f-yet Jap6.6 katonai dikt6torai kdvettek el a b6ke zdszlaja alatt, rt: lyet kul6n megbizottai kdzottirnk hordoztak. " Arnint l5.tjuk, Hitler 6s Gdbbels hoz.zdk€pest tehets6gtelen koklerek ,rrr
voltak a n6pd,mitdsban. Ncm v6letlen, hogr amikor 1945. szeptember lo-en amerikai tijsiigirok faggatt6k Todzso-t, jap6n eglkori miniszterelndk6t arrol, lrrigr ki i"t"tO" a h6boru kirobbantdsaert, igr vdlaszolt: "6ndk a qy6ztesek" 6s most megnevezhetik a felel6s6ket. De 6tszAz, vag{ ezer cv mrilva a tortenOszek m6sk6nt it€lhetik meg." (El6g volt ehhez lrusz ev is!) A v6delem grengesege miatt term6szetesen azonnal lev6ltottdk a timaszpont parancsnokdt shortot es flottaparancsnokat Kimmelt. A kongresszusban suttogtdk, hogl nem drtana kivizsg6lni a peld6tlan katasztr6fa okait. Roosevelt azonban, elebe vdg az esemenyeknek. December l6-6n ottagu vizsg5.Llo bizottsdgot nevez ki. Tagiai, csupa korm6nnyal szoros kapcsolatban 5,116 szem6ly. Uglan mit vdrhatlak a k6tked6k t6luk? O.Roberts a legfels6bb biros6g elnokhem5r regota amellett kardoskodott, a bizotts6g vezetoje lyettese megalakitdsaert. (l's vilagkormany Lgr hory haborot kell inditani jap6n a vildguralomrat$vezetfsre a €s m6g ezek sutott6k rd Hitlerre kozmondds: ma$Iar a ,,Ki mint 61, is igaz rds b6lyeg6t. Ez esetben ugr itel.") A vizsgalo bizottsa$ a megfejtett japdn rejtjelers okmdnyokat el sem olvasta' sok fontos tanut meg sem hallgatott' ig' nem lehet csod6lkozni, hogl a korm6nyt v€dte meg, es a tamaszpont parancsnokait marasztalta el. A jelent€st Roosevelt jovdhagrta, majd 1942. janu6r 24-6n nyilv6nossdgra hozt6k. Ezzel Short es Kimmel nebt€z helyzetbe kerfrlt. A hadugr-, 6s tenger6szeti miniszter kdvetelte t6luk, kerjek a nyugdijaztatS.sukat. A kormany ir6nyit6s6val pedig valosagos lajtohadjarat indult ellenuk. -Der6k" amerikai polgS.rok az orszag minden resz€b6l felh6borodott levelekkel zaklattdk 6ket. Egresek mcg att6l sem riadtak vissza, hogr esetleg sajat kezukkel v€gezzenek a,,meltaflan" parancsnokokkal. Mdrcius l-el mindkett6juket nyugdijba kiildtek azzal, hogr ha k6s6bb a ,,biztonsdg" lehet6v6 teszi, hadbirosdg ele kerulnek. Ezzel hallgatdsra is itelt6k 6ket. Mondani is felesleges, a ket parancsnokot sohisem 6llitott6.k hadbir6sag ele, nehogy megv€dhess6k magukat. Pedig ha btn6sok, ilyen mulasztas6rt aligha uszhattS,k volna me$. Az 1944. 6vi v6.laszt6.sok sor6n a Pearl Harbor-i katasztr6fdval kapcsolatban es/re naglobb el6gedetlenseg mutatkozott a Robertsbizottsd,g k6vetkeztet6sei miatt. Majd a hadugri-, 6s tengereszeti mi183
niszterium adott ki utasit6st es/ njabb, de titkos vizsgdlatra, amely161 1944. december l-en csup6.n egr r6vid k6zlem6nyt adtak ki: ,,A jelenleg dsszegrirjt6tt bizonyit€kkal semmi esetre sem teszik szfiks6gess6, hogr pert inditsanak a hadsereg biirmely tisztje ellen." A r6gi k6tked6k helyebe ujak l6pnek, akik esetenkent olyan befoly6rssal rendelkeznek, hogr k6pesek rljabb vizsgdlat kik6nyszerit6s6re. Emlit6st erdemel, a tobb mint husz ev mrlltdn, 1962. v6gen ujabb okm6nygrCrjtemdny nyilvdnossdgra hozdsa. Kimmel a grujtemeny osszeS.llit6ihoz irt level6ben keseriren panaszolta, noha 6rdekelt volt, sohasem engedt6k meg neki, hogr atn6zhesse a haditenger6szeti miniszteriumban es a Feher HAzban 6rz6tt pearl Harbor-ral kapcsolatos iratokat. ,,Nincs k6ts6g afel6l, irja Kimmel - hogra Mr.Roosevelt tudott a japdnok terv6r6l, hogr-meg akarjak tdmadni flott6t Pearl Harbor-ban. A tervezett tdmadds id6pontjdt is ismerte es szdndekosan titkolta el a Hawaii-szigetek parancsnokaitol, hogr a t6mad6s megtortenjek. (Ha Kimmelnek ez a v6lem6nye, ugran mit mondhatnak a japdnok?) O.Lyttelton angol iparuggi miniszter m6r 1g44. jrlnius6ban kijelentette az amerikai kereskedelmi kamara grcrles6n tartott beszedeben: -Amerika annyira provokdlta Jap6.nt, hogr a jap6nok k6nytelenek voltak megtdmadni Pearl-Harbor-t. " A Hawaii-szigetek elleni tamad6s titkainak felderites6re az arnei,kaiak 6sszesen nyolc vizsgdlatot inditottak es fejeztek be. A teljes anyag neg5rven kotetet tesz ki. Ennek ellenere Charles A.Beard megallapitja: 'Az ugrre vonatkozo tobb ezer okmiiny, amelynek letezese16l tudunk, szigorian titkos maradt. Hogr mit fednek fel, ha valamikor napvilS.gra kerulnek, az olvaso is, a t6rt6nesz is csak taldlgathatja." Minden esetre a sok irat kes6bb felfedend6 titkaihoz nem kell nagr rem6nyeket ffrzni. Az amerikaiak es a gr6ztes hatalmak 6ltal ellen6rz6tt tdrtenetirds a japS,rrok szapuldsS.ra es binosseg€nek bizonyit6sdra annyi val6tlansdgot es dsszefuggeseib6l kiragadott japan illet6kesek 5.ltal ezeket al6tdmasztott,,megmyilvdnul6.st" osszehordott, hogl ez mdr szinte nem fokozhat6. Ha ezekre vonatkozoan tartalmazndnak tovdbbi adal6kot, akkor szuksegfelen lenne a zdrol6suk. Nem lehet kets6ges, hogr ezek a h6t pecs6t alatt 6rzott okmdnyok a hivatalos tdrtenelmi verzi6 cdfolatS.t tartalmazzak. Az eddig nyilv6nossdgra kerult 6rdekelt 6s autentikus szerepl6k - publik6.ci6i, ezekben tort6nt- elsz6l6sai, de egres esem€nyek k6s6bbi alakuldsai alapjdLn m6ris kikdvetkeztethet6 az igazseg, amelyet Amerika legf6bb szdvetsegese sem tud mAr elkend6zni. A szovjet Jakovlev a Pearl-Harbor rejtelye c. 1960-as evekben irt 184
6s szdnalmas
nyakatekert l\{}nvvcben az esem6nyek kapcsdn tq"" az Egyesul! 41"*"I i hogy bizonygatni, rrr'rlrrn ismet aztigirefuszik terelni' Erzi igNrekezett I'r'szirl6 jap5.n ,t.""ia"f SzovleiuniO^ellen a tetelt nem ezt " ,;Ha .rz,,rrban ervei tartniliru"""gaie" igy forytatja.
l'uird.juk el, akkor , .,iik azzalvddolj dk
#il;fi
;rten[nk t'ottt^t az amerikaiakkal'
dobta Jap6'n ele' hogy -sz5'ndekosan 6.s az amenriiry.e hogy legren , s;rleteknek cserrae"-Jceani flott6''t' igasszintiszta a ez Bizony' " r rltai n6pet U.t"soaor-f,L"""-" ftaUot"ta"' az kormdnyok amerikai
i?"""""ritt'
sirg! B5.rhogy t" tg'";l)""t " tt"denkori politikdt kikozmetikdzni' gazsag megkerul€se*i t totuUeli amerikai ftot*-V felel6ss6ge nem menthet6' I t.osevelt c" - .-"rift"i 6llom5'ny6't a vdraltanul ert A tamaszpon. p^,.""""oftuit 6L egdsz A japdn {tott1 es legier6 liimadds term6szetesen er6sen meSzavarta' learatta' Az amerikai hader6 sarr varaflan tamadas ili"J"" "fO"VeI szenvedett' mig a japdnok lat bevall6s szerint ;Atf; t"sztescget volt' Roosevelt es a kormdny krokodil-sr"..ncs€tlen vesztes6ge mindossze SS fO szul6k, felesegek es grerkonnyekkel sa3narx"o"zJl. sirattdk, akkor m€g nem sejrnekek, kik meghJ-iizzatartozoikat ellenseg' hanem tulajdon kormS'nvuk tettek, hogy azok "#;;;;; osszeszorult sziwel zar6ndokol dldozatai. Az amerikai nep mai napig h6s vedelmeben" elesetten -akad-e a Hawaii-srig.t.x'"lut'li i* "@;itik koztuk olyan' aki tudja' alusszak Orok ehul",.^"fti"t" t"dni' elnokuk politikajanak Aldozatai' hogr ezek a derek "-U"tLt "^:"t nem el6gedett meg azzal' b.gr A h'boru Uefe;ezesJtiatt noo"""elt vesztette €letet es galad praktikdi tor.J"riJten tobb tizmilli6 "mb". gdlkotathasson' hogy tovS'bb hogr kiszemelt etleife-leii porig alazza' 6?. Miut6'n a legl6zott 6'llavezet m6dszert a tortenelemben paratlan elfogatta azokvezet6it €s veszmok lakoss agat afi"6ilg ;iry9-torte' brinos" fogalmS't' Tea torv€nyszeket ult reiJttutlr
sZreemettepohardt.Ery.pirri".l5lfff kivegzese zest v6ltott ki az ellenfelek
"?T,l""ltt*:::""ntilI?i; de nyilv5'n jol felelndkukkel, munkatarsai sem 6rtettek eglet ebben a Mac Arthur Tirvol-Keleti szofogott erdekukbe"""lr"-.if"7k eztek. ir h6borus birnosok megbuntevetseges fOp**"""ott te"OUU igr -a a visszataszito v olt az az tes.nek roo""rr"rti iJtttti"a; aiorl"s zdmomr elv,hograhdborubanlegl6zottorszi|politikaivezet6itbuntetojogi. s"zerint azok, akik igy jartak el' lag felel6ssegre voniak. v?temenyem 185
I I
megsertett€k a buntet6jog alapelveit. " A tokioi per ut6,,n kdzvetlenul J.Keenan amerikai f6uglesz sajtota_ jekoztatot tartott. Arrl a k6rdesre, hogr miert nem alftlJtt6k bii6sdg ele a japan csdsz6Lrt, igr vdlaszolt: t6bb jogalap lett volna birosag elE Allitani sztdlint, mint Hirohitot. Amiko. -egrokorryodve megk€r-dez_ t6k, hogr miert, ezt mondta: ,,agressziv haboruk tervezeseert 6s kirobbantdsdert, ugy-anazon vad alapjdn amelyet rokioban a japan habords bfrnosok ellen emeltek." (Neki pedig igazdnelhihetjnklj Todzsot, Jap5.n volt miniszterelnoket is haldlra itcltek. Az itelethir_ detes es kiv€gz€s kozdtti id6 alatt terjeclelmes politikai vegrendeletet irt, amelyet a mai napig az Eglesult Allamok titkos archivum6ban 6riznek, meg hivatalos amerikai t6rt6neszek sem juthatnak hozz6,. (ugran miert nem?) A Pearl Harbor-i jap6.rr td.mad6s resztvev6i kozul a sors kulonos szeszelye folytan a kes6bbi h6borus id6szakot nehdnyan tuleltek. A h6boru utdLn 1961. december ll-en csuicsi Hara lapan tengernagy igr nyilatkozott G.Prange amerikai professzornat<. ,,ez amerikai kormiinynak ki kell tuntetnie bennunket , az6rt amit tettunk. mert hatottunk az amerikaiak erzeseire, 6s harcra lelkesitettuk 6ket. Lelektani szolgdlatot tettunk 6noknek." Az amerikaiak meg is fogadtdk a tanacsot. Genda altdbornagrot resztvett a pearl Harbor_i td._ - akimint maddsban 1962. tavaszdn, amikor japan legier6k parancsnoka nyugdrllom6nyba vonult, az amerikai Szolgdlati Erdemrenddel tuntettek ki. Hitler f6 ellensdgenek Anglidt tartotta, hisz Europdban teljes gaz_ dasdgi kibontakozdsdban a francidkon is messze tul 6 auaatyozta. Nemetorszdg tulajdonkeppen addig nem dllt utjriba az amerikai expanzionak. M€g az Atlanti charta ald.irasa utd.n is ugr tekintette Amerik6t, mint aki imperialista politikaj aval az angolvilagbirodalom megszerzesere, de legalabbis fellazitasdra torekszik. Az Atlanti charta igen er6teljes es hatdrozott lepes is volt ebben az irdnyban. Az Anglia elleni hdboru v€gs6 kimenetel6ben ezt a tenyt meg el6nyosnek is tartotta. Elk€pzel6se szerint ajapan szovetseges kepel lesz Amerika er6forr6.sait megbenitani, s ezzer az Anglianak, tesotu pedig a szo{etunionak igert kolcsonberleti szdllitdsokat mivel a japdnokkal maga is hS.borut visel nem tudja, vagy csak- jelentektelen mert6kben kepes teljesiteni. -Jap6n kezdeti bdmulatos sikerei igazolni l6tszottak Hifler szdmitdsait. A nemetek azonban nem tudtak kell6keppen felmerni az amerikai termel6 kapacitdst. Japdn a sajdt b6zisa es Amerika kozott lev6 nagy tdvols6,g miatt figrelemmel a kor szdllitds-technikai szinvonald.ra, valamint a lapdnok S/enge utdnp6tlasi lehet6segeire, csak az Amerikdn kivuli szigeteken tudtd.k 186
.rrrrrak termelesi utdnp6tlAsS.t csokkenteni. Az ipari termeles tulnyorrrrireszt azonban mageban az Eglesult Allamokban folyt, ahol a hdlror-f t megel6z6en megfelel6 nyersanyagkeszleteket halmoztak fel,
srit a nyersanyagok termelesenek nagr r6sze is onnan szdrmazik. A rrerikdnak nem volt Angliahoz, Franciaors zdg,hoz, vagr Spanyolorszaghoz hasonlithat6 grarmatbirodalma. A kitfin6en szersrezett es oszt6nz6tt amerikai ipart a harmincas r:vek mS.sodik feleben a tultermel6si vdlsdg jelei fenyegett6k. Amerika is kereste az expanzio levezet€sere szogdl6 lehet6segeit. Rendkivul kapora jott a n€met dletter kitS.gitS.sdra irdnyulo energikus hitleri l'cllep6s. Egrel6re nincs r5. bizonyitek, de nem jdrunk messze az igazsegtol, ha feltetelezzuk, Rooseveltek, ahogy a jogdszok mondanak, legaldbbis ,,rdutal6 magatartdst" mutattak a nemet kormdny fele a vildggazdasag ujrafelosztasanak szuksegess6ge irS.nydban. Minden esetre nem lep6dhetnenk meg tulsdgosan, ha erre vonatkoz6 dokumentumok kerulndnk el6 a titkos archivumokb6l. A harmadik birodalom vezet6it6l a vil6gh6boru meginditds6nak indokol5.s6.t eszokok alapjS,n a mai napig sem ismerjuk minden r6szlet6ben. A korabeli propaganda anyag nem szolgdlja a tdrgyilagos kovetkeztetesek alapj5.t, hisz az nyilvanval6an csak a n6met tdmegek lelektani megdolgozasdt szolgS.lta. A nurnbergi per anyagat csak a gy6ztesek publikdLl6sbol ismerjuk. Hory mi mindent mondtak ott el a fogs6.gba ejtett vezet6k, abb6l csak annyit tudunk, amit a gr6ztesek sajdt okfej tesuk ald.tdmasztS.sS.ra osszef uggeseib6l kiragadva alkalmasnak tartottak kozolni. A per teljes anyaga a mai napig nincs nyilvdnosr
sdgra lrozva.
Mindenesetre meg a gondosan megszirrt anyagb6l is lehet egr-ket elgondolkoztato kovetkeztet6st levonni. A f6 oka nyilvdnvaloan az els6 vil6Lghdboru utani balkezes, onz6 rendez6s. De ez csak az europai kontinensen 6rdekelt resztvev6k eset6ben igaz. Japdn es az Egresult Allamok hdborujara term6szetesen nem ervenyes. Ezt amerikai erdekek robbantottdk ki. Bdr ha figyelembe vesszuk, hogy a n6metorosz, valamint a japdn-amerikai hdboru kitoresere eg{azorr 6vben, s6t f6l6ven belul kerult sor, akkor alig marad ketsegunk afel6l, hogr a n6met-orosz hdboru kitorese mdgdtt is amerikai erdekek huzodnak meg. Ha meg azt is szdmitdsba vesszuk, hogr a JapS.nnal szemmeg ben tuler6ben lev6 Egresult Allamok a japdn tdmadds ut6n ellendre is a nemeteket ajiinlata es sz5.mit6 udvarias Churchill - a saj5.t ,,vetartotta a f6 ellensegnek es a Szovjetunio megsegitds6t delmi" hdborrija el6 sorolta, akkor a maradek k6telyeink is eloszlanak. Amerika mindent megtett a hdbonl minel nagrobb kiterjed6se 6r-
r87
dekeben. A konkurensek a harcok idei6re a gazdasdgi versenyb6l, a kereskedelmi tevekenysegb6l kdnyszeiiren kikapcsoi6anat, rr."-6t,amelamely oldalon rS.szorulnak az amerikai szdllitasokra, amely az rikai expanzi6nak uj lehet6sdgeket biztosit. A hdboru v6gcn pedigaz 6let-hal6l harcban kimerult szerepl6ket gr6zteseket 6s legr6zolteket aldvetheti gazdasigi hatalmdnak. -Ezzel sajdt kenye-kedve szerint- 6rdekeinek legmegfelel6bben alakithatja et a vilrggazdas6g strukturdj6t, biztositva az amerikai gazdasfug h6boru utd.ni tart6s konjunktrirajdt. Ahhoz, hogr ezt elerje, nyilvdnvalo Allandoan a h6.bori ut6er6n kell tartsa a kez6t, en6lkul egr ilyen vildgot 6tfog6 tranzakci6 ered_ mdnyesen nem bonyolithato le. Ez pedig csak akkor lehetesges, ha maga is bel6p a h6boruba. Bdrmilyen hatalma is van az ehofnek, a hdboru elfogadtatdsa a n6ppel neh6z. Ez nem is csoda, hisz b6rki a legegrszerfrbben ervelhet azzal szemben. Amerik6t a hadvisel6 felektdl val6 nagr tdrvolsdga, azok akci6itol eleve megv6di. A ki6pitett hatalmas ipari komplexumok elpusztitds6.nak vesz€lye nem ienyegeu. Haboruba valo belep6se eset6n az uzlett 6letben fizikailag is es mord.lisan is elpuhult n6penek egr reszet katonaruhaba keltltoztetni es bizony a tdvoli frontokra is ki kell kfrldeni. Mindezek ellen6re a rendkivul fejlett es rohamosan tov6bbfejlitd6 japan konkurencidt le kell t6rni. Az eddigi tapasztalatok egr6rtilmfr v6laszt adtak arra, hogr ez b6kes gazdasdgi verseny r1tj6n leheteilen. A ket orszdg mfrszaki-technologiai fejl6dese az id6 fuggv6ny6ben a japdnok javS.ra n6. Hdboruban legr6zni a japanokat sokkal egrszeribb. A nagr tdvolsdg szdm6ra nem jelent akaddlyt, hisz titkos szdvetsegese a szorl'etunio kozeli szomsz6dja Japdnnak, emberrel is grdzi, csupan a fejlett haditechnikai felszerel6st kell rendelkezesere bocs6.tani. A szovjetunio pedig megbizhato eszklz az Eryesult Allamok kezeben, err6l sztdlin az 1938-as nagr tisztogat6si akcioival, a nemetek, vagr Jap5.n esetleges,,otodik hadoszlop6.nak" kiirtasdval mar meggr6zte a vilagkapitalizimus fellegvardt. Kockdzat teh6t nincs, csup6'n a cs6be kell hrizni a veszedelmes versenvlarsat. Japdn nepessdge csak egr hatoda az amerikai-szovjet szovetsegnek. Nyersanyag 6s energiabdzisa pedig meg sem kozeliti a ket nary orsz6,gbt.lgaz, ajapAn katona tobbszorosen ert6kesebb alkat, mint az amerikai vagr az orosz, de vegs6 soron ez sem a hatalmas triler6t, sem katonai-technikai szS.mbeli foldnyt nem tudja ellensrilyozni. Az amerikai n6p hdboniba k6nyszerit6s6re pedig az amerikai kormdnynak m6r el6dei altal kipr6b6lt recept dllt rendelkez6sere ki kell provokdlni egr jap6n t6mad6.st. Kell6 gazdasdgi fojtogatds -ut6n ez nem l6.tszik megoldhatatlannak.
r88
,fapdn t6rbecsal6s6.n5.Ll is eredm6nyesen alkalmazta Amerika Japrrn onfel6rt€kel6senek elv6t. Itt ugran nem 5.tmeneti szovetsdgre It'ptettek vele a Szovjetuniot, amint azt N6metorszdg eseteben tett6k, Irunem 1941. dprilis l3-5.n 6t €we szol6 szovjet-japdn semlegess6gi szerz6d6st iratnak alit az oroszokkal. Azzal, hogt a japS.nok biztositva erezhettek a hatukat a Szovjetunio fel5l, megnovelt6k a jap6'nok temadasba vetett bizalm6t 6s b5.tors6rgdt. Uglanakkor a Szovjetunio hatdt is biztositott6.k egy n6met-orosz h6borri eset6re, amelynek l6trejott6t Amerika, de a rovidl6Lto Anglia 6s Franciaorszdg is bele€pitette Nemetorsz6g katonai le5y6z6senek tervebe. Az amerikai elnok terve sikerrel jArt. JapS'n 1941. december 7-en megtemadta a csaleteknek feltdlalt Hawaii-szi$eteken levS Pearl Harbor-i amerikai tamaszpontot. Roosevelt kdz}:ez kapta azt a h6n ahitott urugyet, amellyel az amerikai n6pet h6boms S.ldozatokra k€nyszerithette. A beke hiveinek nem maradt semmi 6we az eln6k hdborus terveinek megakaddlyozasata. Roosevelt es a kormS'ny javaslatara az amerikai szenatus es k6pvisel6hitz masnap 1941. december 8-6Ln jov6Lhagrta a Jap6,n elleni haduzenetet. Annak ellenere, hogr m6r kordbban is k6vettek el hdborrls cselekmenyeket NemetorszAg ellen, neki nem uzentek hadat. Cordell Hull igr emlekezik err6l: ,,Beszdltfrnk arrol is (Roosevelt 6s a korm6ny nehdny ta$a december 7-en este 8 6ra 30 perckor a Feher H6Lzban), ne uzenjunk-e hdborut a tobbi tengelyhatalomnak is. Biztosra vettuk azonban, hogy N6metorszdg meguzeni a h6borut nekunk. Berlin es Tokio tdviratv6ltasdb6I pontosan ertesultunk r6la, hogr megegrezes tortent ebben a k6rdesben a ket korm6.ny kozott. Elhatdroztuk tehdt, hory dtengedjuk a kezdem€nyez€st a haduzenet kuldes6ben Hitlernek 6s Mussolininak." ime ism6t az a cinikus modor es magatart6s, mint amikor a japdnokat ,,ormkndl fogva" vezettek es bevallottan hiztdk az id6t a japdn-amerikai tSLrglaldsok soran. A Berlin es Tokio t6viratvdlt6s5.val kapcsolatos Hull visszaeml6kezessel kapcsolatban nagron furcs6nak tfrnik, hogr Paul Schmidt, Hitler es a nemet kulu$rminiszterium vezet6 tolmacsa nem tud az idlzett tavirahraltdsrol, de a berlini japdn nagrkovettel tort6nt esetleges ilyenirS,rryir me$dllapoddsrol sem tesz emlit6st.
189
