Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella
[email protected] 2016. április 6.
Hasznos
Érinteni kívánt témák: Monetáris
rendszer
Pénzügyi
piacok
Pénzügyi
ellenőrzés
Tananyag: jegyzet és előadások és esetleges kiegészítések
Számonkérés: Zh
május 11-én – a zárthelyi felépítése hasonlít az első zh struktúrájához: tesztjellegű kérdések, rövid kifejtős kérdések
Pótzh
tervezett dátuma: május 25-én
Miről lesz szó?
Pénzügyi stabilitás
Pénzügyi közvetítés és funkciói
Monetáris hatóság feladatai
Monetáris politika Célrendszer
(EU)
Operatív cél(ok) Közbülső cél(ok) Végső cél
Központi bankok küldetése
Makrogazdasági stabilitás:
alacsony infláció, kibocsátás (GDP) stabil növekedése, alacsony munkanélküliség
Pénzügyi stabilitás:
a pénzügyi közvetítés zavartalan működése; pénzügyi pánikok, válságok megelőzése, illetve negatív hatásainak csillapítása
Stabilitás – eszközök Makrogazdasági stabilitás Monetáris politika: rövid lejáratú kamatlábakon keresztül befolyásolni a kiadásokat, a termelést/kibocsátást, a foglalkoztatást és az inflációt Pénzügyi stabilitás Likviditásnyújtás: likviditás, azaz rövid lejáratú hitelek nyújtása a pénzügyi közvetítőknek, illetve a piacoknak; végső mentsvár szerepkör Szabályozás és felügyelet: közvetítő rendszerbe vetett közbizalom megőrzése (visszahat a makrogazdasági stabilitásra is)
Forrás: Bernanke lecture I. 2012. http://www.federalreserve.gov/newsevents/lectures/the-aftermath-of-the-crisis.htm
Stabilitás – szoros összefüggés
Makrogazdasági vs. Pénzügyi stabilitás Elhúzódó,
lassú növekedés hitelportfóliók romlása, gyengülő profitabilitás pénzügyi instabilitás
Gyenge,
instabil pénzügyi szektor nem képes hatékonyan betölteni funkcióit (gazdaság finanszírozása, pénzügyi kockázatok kezelése) lassúbb növekedés makrogazdasági instabilitás
Pénzügyi stabilitás
2008-as válság: pénzügyi instabilitás
Megoldáskeresés
Makroprudenciális politika
Lakáspiaci buborék
Forrás: Bernanke lecturers II. 2012. http://www.federalreserve.gov/newsevents/lectures/the-aftermath-of-the-crisis.htm
Fed irányadó ráta
Tőkepiaci kitettség változása
Forrás: Leaven, L. – Ratnovski, L. and Tong, H.: Bank size and systemic risk. May 2014. IMF Staff Discussion Note, 8.p.
Pénzügyi közvetítés
Pénzügyi közvetítés és funkciói fizetési-
és elszámolási rendszerek működtetése
források
összegyűjtése és újraelosztása
erőforrások
átcsoportosítása
kockázatkezelés
információ
feldolgozás és -szolgáltatás
ösztönzési
problémák áthidalása
Kétszintű bankrendszer
Monetáris hatóság feladatai
Monetáris politika vitele
Pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása
Emisszió
Bankok bankja
Végső mentsvár funkció (LoLR): rövid lejáratú hitelek a szolvens, de illikvid intézmények számára, abból a célból, hogy a tömeges betétkivonás miatti veszteséget „kompenzálják”
Állam bankja
Nemzetközi tartalékok kezelése
Szabályozás
Felügyelet és felvigyázás
Egyéb
Monetáris politika
„A monetáris politika a monetáris hatóság által kitűzött célok és e célok elérését biztosító eszközök kombinációja.”
ld. Jegyzet 12.p.
Tudomány és művészet Számos befolyásoló tényező: adott gazdaság pénzügyi rendszerének fejlettsége gazdaság aktuális állapota kilátások
Hierarchikus célrendszer
Végső cél – elsődleges
Közbülső cél: nominális horgony, amely a piaci szereplők várakozásait orientálja („lehorgonyozza”), signal
Operatív célok: a monetáris politikai eszközökkel közvetlenül befolyásolható változók
Konvencionális gyakorlat
Inflációs célkövető rezsimek (Inflation targeting, IT) Végső
cél: árstabilitás
Közbülső Operatív
cél: Inflációs előrejelzés
cél: Rövid lejáratú kamatlábak befolyásolása
Végső cél
Antiinflációs politika: árstabilitás
A pénz semlegessége:
Hosszú távon az infláció kordában tartásával tarthatunk a fenntartható növekedés irányába
Rövid távon ellentmondás a változók között
Történelmi múlt:
USA – 1929-1933. közötti világválság nagy munkanélkülisége: kettős mandátumú modell
EU: világháborúk utáni hiperinfláció: hierarchikus célok
Inflációs célkövetés – alapelvek
Inflációs előrejelzés Hitelesség Piaci
szereplők várakozásainak formálása
(kommunikáció) Átláthatóság Elszámoltathatóság
Forrás: www.mnb.hu inflációs előrejelzés, 2014 ősz
Infláció alakulása – USA
Forrás: Bernanke lecture II. 16.p. www.federalreserve.gov
DE: válság sok szabályt felülírhat
Elöljáróban: válság felhívta a figyelmet arra, hogy az inflációs várakozások lehorgonyzása szükséges, de nem elégséges feltétele a makrogazdasági stabilitás megteremtésének, mert…
… a válság: pénzügyi instabilitás alacsony infláció mellett jött létre
Egyéb közbülső cél – pénzaggregátumok
1970-es és 1980-as évek
Sikeres példák (Németo., Svájc): a kommunikáció szerepe
Sikertelen példák (UK, Kanada, USA): kommunikáció hiánya
A rendszer feladásának okai: tőkepiacok liberalizációja, dezintermediáció és pénzügyi innovációk terjedése
ECB: kétpilléres mon. pol. stratégia: M3 éves növekedése 4,5%
Közbülső cél – árfolyam
Kis, nyitott országok esetében releváns – hitelesség visszaállítása, megőrzése Devizapiaci intervenció: A jegybank a devizapiacon hazai fizetőeszközt, vagy annak ellenében devizát vásárol például Árfolyamcél követése, Piaci zavarok enyhítése vagy Válságkezelés okán Problémák: fejlett tőkepiacok
Jegybanki intervenció Devizatartalékai terhére forintot vásárol a devizapiacokon, szűkítve ezzel a hazai pénz kínálatát, egyben felértékelődést eredményezve gyenge szél
középárfolyam
erős szél
Devizavásárlás révén bővíti a hazai pénz kínálatát a piacokon, leértékelődést eredményezve ezzel
Operatív cél
Rövid lejáratú kamatlábak befolyásolása
Bankközi kamatlábak jegybanki irányadó kamatláb (alapkamat)
Eszközrendszer Korábban közvetlen beavatkozások:
Pl: Hitelkontingensek
1980-tól Piaci alapú eszközök:
Kötelező tartalékok rendszere
Nyílt piaci műveletek: Végleges
értékpapír (outright) ügyletek
Értékpapír-visszavásárlási
(repó) ügyletek:
Aktív
repó: állampapír vásárlás, likviditás bővítése, pénzpiaci kamatok mérséklődése
Passzív
repó: állampapír eladása, likviditás szűkítése, pénzpiaci kamatok megemelkedése
Folyt. Köv. …
Eszközrendszer – piaci alapú eszközök folyt. köv.
Irányadóeszköz, hitel oldali rendelkezésre állás – kamatfolyosó
Nem konvencionális eszközök
Forrás: MNB statisztikák alapján saját szerkesztés
Transzmissziós mechanizmus
„Az a hatás-láncolat, amely során a jegybank monetáris politikai lépései (az alapkamat megváltoztatása) a piaci hozamokon és az árfolyamon keresztül a magánszektor fogyasztási és beruházási döntéseire, ezáltal végső soron az infláció alakulására hatnak.” (MNB)
Transzmissziós mechanizmus
Transzmissziós csatornák
Kamatláb csatorna
Eszközár csatorna: Részvényár
csatorna
Devizaárfolyam
csatorna
Hitelcsatorna
Várakozási csatorna
Kamatláb csatorna
Példa: Irányadó
ráta mérséklése
banki kamatlábak (hitel és betét) csökkenése beruházási kedv nő,hitelkereslet nő, mérsékli a megtakarítási hajlandóságot, fogyasztásra ösztönöz (akár jövőbeni jövedelmeink terhére, azaz hitelből)
aggregált kereslet nő áremelkedés/áremelések árszínvonal emelkedése
Részvényár csatorna
Példa (részvényár csatorna):
irányadó ráta mérséklése
rövid-, majd hosszú távú kamatlábak mérséklődése
elmozdulás a magasabb hozamot ígérő befektetések felé vállalati forrásbevonás a tőkepiacokról – beruházások emelkedése részvény árfolyamok növekedése, megtakarítók vagyona nő, fogyasztás nő aggregált kereslet nő áremelkedés/áremelések
árszínvonal emelkedése
Deviza árfolyam csatorna
Példa (devizaárfolyam csatorna):
irányadó ráta emelése
vonzza a befektetőket
az ország fizetőeszközének árfolyama erősödik exportőrök számára kedvezőtlen irányú változás, belső fogyasztás eltolódik az import termékek irányába (függ: helyettesíthetőség)
foglalkoztatottság csökken aggregált kereslet visszaesik árak stagnálnak, vagy csökkennek
árszínvonal mérséklődik
Köszönöm a figyelmet!
