Rácz Gabriella gyermekunkert.hu
[email protected] 1089 Bp. Orczy út 6. Mit is csinálok Én?
Nos, ismét Nekem szegezték a kérdést: - Végül is Te mivel foglalkozol, mi a szakmád, és mi az, amit Te konkrétan csinálsz az emberekkel? Aztán azt is hozzá tették: - Azt látjuk, hogy iszonyúan széles skálán mozogsz, de jó lenne, ha konkrétabban határoznád meg Magad, mert akkor egyértelműbben rajzolódnál ki (talán) mindenki számára.
Azért örülök minden alkalommal, amikor ezek a kérdések felvetődnek, mert sajnos a köztudatban még nem igazán terjedt el ez a szakma. Persze volt már olyan szülő, és több nyugalmazott tanár, akik egyértelműen felfedezték tevékenységemben a „gyermekvédelmist”, illetve a napközis tanárt, a fejlesztő pedagógust, az animátort stb. Azt fogalmazták meg, hogy tulajdonképpen nem csinálok mást, mint annak idején 20-30 évvel ezelőtt az iskolákban az arra szakosodott nevelő-tanárok. Ma pedig szinte minden osztályfőnök feladatává lett a széleskörű tájékoztatás, kirándulások, közösségi programok, egyéb projektek, ünnepek, kulturális programok, diák kezdeményezések tervezése, megszervezése és lebonyolítása.
1
Ezek a kritériumok (eredetileg) NEM szerves részei az oktatási (ismeretanyag átadási) program, azon belül a szaktanári feladatoknak. Természetes a nevelői kompetencia palettáján nem elhanyagolható, de a szakirányúság nem ebben az értelmezésben kell, hogy jelen legyen az oktatásban. *** Egy-két dolgot a helyére kell illeszteni, mert azt viszont Én látom, hogy mi és miért nem érthető egyesek számára.
Először tisztába kellene tegyük azt a tévhitet, hogy mindenki számára JÓL KELL, hogy látszódjon a személyem. Nem kell. Mégpedig azért nem, mert nem szólhatok mindenkihez. Nem tudok mindenki számára szimpatikus lenni, ezt kierőszakolni nem lehet, és nem is etikus. Szabadon dönthet bárki, és ezt tiszteletben kell tartani! Vannak bizonyos esetek, amelyek mondjuk így - Rám vannak írva. (A színházi és filmes szerepek is „ráíródnak” sok esetben a színészekre.) Ráadásul a mindenkit nem az alatt értem soha, hogy az egész univerzum, hanem mindenki, akit érint, érdekel stb...
Rácz Gabriella gyermekunkert.hu
[email protected] 1089 Bp. Orczy út 6. Vegyünk egy hétköznapi példát. Házi orvos: Mit is csinál a házi orvos? (Vagy mit nem?) 1. Ül, és értelmesen elmereng az ábrázatunkon a szemüvege felett, majd készségesen meghallgat minket, vagy ha nem vagyunk annyira közlékenyek, akkor a tudásából, tapasztalataiból merítve, azt felhasználva jut el a probléma okáig. (Sok esetben csak a tüneti kezelésig jut el) 2. Megvizsgál kívül-belül, kicsavarja kezünk-lábunk stb. 3. (Első alkalommal) kikérdez a múltunkat illetően (anamnézis). Az anamnézis felvétele során az orvos célja a beteg kórtörténetének, valamint jelen panaszainak megismerése és rögzítése, családi örökletes betegségekre (tudunk-e róla?), hajlamokra, gyógyszerérzékenység, élvezeti szerek használatára, életvitelére rámutatva/rákérdezve. 4. Megállapítja a megállapítani valót, amit általános belgyógyászként fel kell ismernie az adott pillanatra vonatkozóan, majd javall, illetve előír különböző vizsgálatokat (labor és tsai). Ha nincs konkrét meggyőződése, akkor elirányít egy szakosodott kollégájához. (traumatológus, sebész, nőgyógyász stb.) Nos a lépéseket a teljesség igényével írtam, mert az állapot meghatározza a továbbiakat. És valahol itt helyezkedek el a sorolásban. A különbségeket és
2
azonosságokat megpróbálom jól és mindenek előtt közérthető módon érzékeltetni. Az általános orvoshoz hasonlóan, Nekem is meg van az általános képzettségem a pedagógia területét illetően. 37 tárgyat hallgattam az egyetemen és tettem ezekből kiváló eredménnyel záró vizsgát (pszichológia, művelődéstörténet, romológia, munkaerő-piaci ismeretek, testi-lelkiegészségnevelés-fejlesztés, diák sport, fejlődés-lélektan, játék pedagógiája és módszertana, általános pedagógia és didaktika, projekt pedagógia, pályázat és projektírás, neveléstörténet, egészség nevelés, egyházismeret, szociokulturális animáció, vizuális nevelés stb. - nem sorolom) A szakmai gyakorlatomat az egyik fővárosi általános iskolában végeztem, így nem csak gyakorló szülőként kerültem kapcsolatba gyerekekkel, fiatalokkal, hanem már hivatásszerűen is. Tehát végzettségemet tekintve ifjúságsegítő vagyok, és jelenleg egyéni nevelési tanácsadással, személyiségfejlesztéssel foglalkozom. Egyéni módszeremet már évekkel ezelőtt elkezdtem modellezni, de a végleges tematikáját 2015 évben sikerült általánosan kivitelezhetővé tenni. Ezen belül pedig személyre szabottan végzem a szükségszerű szaktanácsadást és fejlesztést. Most jönnek a különbségek, amelyek nagyon meghatározzák a
Rácz Gabriella gyermekunkert.hu
[email protected] 1089 Bp. Orczy út 6. tevékenységem eredményorientáltságát. -
-
-
segítő vagyok: Egy olyan személy a gyermek (szülő jelenlétében), fiatal, szülő(k) életében, akihez probléma esetén bizalommal fordulhatnak. fejlesztő vagyok: Aki megpróbálja kibontakoztatni a fiatalban lévő erőforrásokat, tehetséget, de legalábbis megmutatja (adott esetben megteremti) a lehetőségeket ehhez. Aki preventív beszélgetéseket folytat a fiatallal, illetve annak szülőjével. Korosztály: 8-35 évesek (hivatalosan meghatározott ifjúsági korosztály)
CÉL (minden esetben): A segített számára (legyen az gyermek, fiatal, szülő) jó értelemben feleslegessé válni! A segítségnyújtás formái: - Egyéni és (kis)közösségi Én elsődlegesen egyéni segítő beszélgetéseket folytatok. Természetesen nem zárkózom el a kiscsoportos beszélgetések elől sem, hiszen bizonyítottan ezeknek is meg van a jótékony hatása. A segítő beszélgetések lényege, hogy a kínos, szorongó állapotból kisegítsem az egyént. Irányított foglalkozásokon/beszélgetéseken keresztül segítek a rászorulóknak a pszichés problémáit, viselkedészavarát, valamint szociális gondjait és nehézségeit kezelni,
3
illetve megoldani, vagy arra közösen megoldási alternatívákat találni.
Tipikus problémák, amivel meg szoktak keresni: - gyerekek, fiatalok setében a „nem akar felnőni!” kérdése (elnyújtott gyermekkor – posztadoleszcencia jelenség) -
-
elhelyezkedési problémák önéletrajz és szakmai bemutatkozó írás önértékelési zavarok vagy túlzott önértékelés szülői elbizonytalanodás, kiegyensúlyozatlanság kommunikációs nehézségek (szövegértési problémák) viselkedészavar, indulatkezelési problémák deviáns viselkedés (alkohol, drog, öngyilkosság, kriminalitás, prostitúció) pszichés és testi betegségek hiperaktívitás (ADHD) fuggőségek (játék, alkohol, drog, stb.)
Egyéb, gyermeket rendszeresen problémák: -
-
is érintő, megjelenő
szülői alkalmatlanság kérdésének felmerülése stb. nevelői – szülői attitűd kifejlesztése egyedülállóság kérdése – nehézségek – megoldások válás, külön élés, párkapcsolati, társkapcsolati nehézségek
Rácz Gabriella gyermekunkert.hu
[email protected] 1089 Bp. Orczy út 6. reagálnának? Tény, hogy a - gyermekvállalás fogalom evidens használata már mindennapos. (alkalmasság, folyamat, eredmény) Rendszerben gondolkodás - munkaerő-piacon való érvényesülés (pozitív-negatív) - deviancia és függőségek (játék, alkohol, adrenalin, társfüggőség stb.) Azt hiszem, hogy a lényegét megfogalmaztam annak, amiben kérésre segítséget tudok nyújtani, illetve megtanítom Neked hogyan kell a 21. században gondolkodni. *** A vertikális látásmód megléte ma különösen időszerű, hiszen csak a felszínét meglátni a dolgoknak, ma már nem elegendő. Ezt horizontális, ha úgy tetszik kazuális tudásnak is hívják. Egy gyors, igaz nem teljes körű felmérés alapján az internetes álláshirdetések 30%-nál elvárás a rendszerszemlélet. Persze ezek egy része informatikai vagy műszaki munkakör, ahol a korábban hagyományosan is értelmezhető volt a rendszerszemlélet. Még azt gondolom, hogy a vezetői munkakörökben is gyakori elvárás. Azonban egyre több az adminisztratív vagy back office pozíció is, ahol ez alapkövetelmény. A lényege természetesen érthető. Mi lehet a munkáltató elvárása, amikor ezt írja a hirdetésbe? Lényeglátás? Gyors problémamegoldás? Hatékony működés? Ha megkérdeznénk a munkáltatókat, hogy mit értenek pontosan ez alatt vajon mit
4
“Meggyőződés, hogy a dolgok közötti kapcsolat vezet el a változáshoz” – John Blakey, coauthor of Challenging Coaching
A rendszerszemléletet először a fizikában alkalmazták a XIX. században. Egy ma is használatos definíció szerint, a rendszer egy bizonyos határon belül valamilyen cél érdekében együttműködő elemek halmaza. Pontosítom: egy csoport kölcsönható, egymással összefüggő vagy egymástól kölcsönösen függő elemek, amelyek része a komplex egésznek. Mind ehhez hogyan kapcsolható a gondolkodás? Hogyan “kell” rendszerben gondolkodni? A rendszerszemlélet nem csupán egyfajta látásmód, például látjuk a lényegi részeket, vagy képesek vagyunk kiemelni azt, amire szükségünk van, hanem egy újszerű
Rácz Gabriella gyermekunkert.hu
[email protected] 1089 Bp. Orczy út 6. gondolkodásmód. A jobb és a bal agyfélteke összehangolt működése. A racionális és asszociatív gondolatok összhangja.
Milyen típusú gondolkodásra lesz, illetve van szükség?
Mit jelent a jobb és a bal agyfélteke összehangolása? Hogyan érhető ez el?
A rendszerszemléletben gondolkodást és egy rendszerben a működés eredményét nagyban befolyásolja a jobb és bal agyfélteke kapcsolata vagy a kapcsolat hiánya.
Ha visszagondolunk történelmi időszakokra, akkor a korai filozófusokra, mint Platón, Szókratész és Arisztotelész, akkor megállapítható, hogy a logikus és vertikális gondolkodás fejlesztése volt a cél.
A középkor és reneszánsz idején, Kopernikusz és Galileo korában az analitikus gondolkodás visszaszorítása volt jellemző és nagyobb hangsúly helyeződött a jobb agyfélteke működésére. Az ipari forradalom idején már az információs forradalom és a tudásalapú gazdaság kapott hangsúlyt. De mi a jövő?
5
A laterális gondolkodás (Edward de Bono, 1970) egy ötletgeneráló és problémamegoldó technika, amelyben úgy hozunk létre ötleteket, hogy újszerűen tekintünk a meglévő dolgokra. Míg a logikus (vertikális) gondolkodás a kiválasztott ötletet előre viszi, addig az oldalirányú (laterális) gondolkodás új, friss ötleteket provokál vagy megváltoztatja a vonatkoztatási keretet. A leggyakrabban emlegetett példa: Egy irodaházban panaszkodtak, hogy túl lassú a lift. A vertikális gondolkodású megpróbálja gyorsítani a lift működését, míg a laterális gondolkodású megpróbálja “oldalirányba” terelni a figyelmet, zenét sugároz, reklámot helyez el – az észlelésünket befolyásolja. Milyen a XXI. századi rendszerszemléletű munkavállaló? Tulajdonképpen a tudomány és a művészetek keveréke pontosan leírja ezt a szemléletet. Amikor látunk egy zseniális műszaki megoldást vagy találmányt, ahol e kettő összeforr. Azok az emberek, akik ezzel látásmóddal rendelkeznek, egy olyan képességgel bírnak, hogy összekapcsolják a művészetet és a tudományt, ez az, ami
Rácz Gabriella gyermekunkert.hu
[email protected] 1089 Bp. Orczy út 6. megkülönbözteti a sikereseket az átlagosaktól.
A sikerre való törekvés első és legfontosabb kérdése a pontos látás. Megtanulni látni valójában mi van előttünk, hogy jobban megértsük a körülöttünk lévő világot és a problémánk lényegét.
Köszönöm, hogy elolvastad!
6
