Iktatószám: SZ/71/00084-0009/2016 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
A Bárdi Autó Zrt. (1089 Budapest, Orczy u. 44-46.; adószám: 12229132-2-44, a továbbiakban: vállalkozás) által forgalmazott - Castrol Radicool NF márkajelzésű 90947 azonosító jelölésű szélvédőmosó folyadék, - LIQUI MOLY márkajelzésű 6903 azonosító jelzésű szélvédőmosó folyadék további forgalmazását a termékek címkéjén történő, a veszélyes keverékek használatával járó, különös kockázatot megjelölő, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondat (R mondat), illetve a veszélyes keverék biztonságos használatával kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabvány mondat (S mondat) feliratok feltüntetésének feltételéhez kötöm. Megtiltom továbbá a vállalkozás számára a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatását abban a tekintetben, hogy az általa forgalmazott, LIQUI MOLY márkajelzésű 6903 azonosító jelzésű szélvédőmosó folyadék termék tekintetében a kristályosodás kezdeti hőmérséklete (oC) vonatkozásában megtévessze a fogyasztókat. Ezen túlmenően a vállalkozás terhére 60 000 Ft, azaz Hatvanezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki.
2 INDOKOLÁS A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 2015. november 02. napján országos témavizsgálat keretében, mintavétellel egybekötött helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a vállalkozás által a 4400 Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 61. szám alatt üzemeltetett „Bárdi Autó" elnevezésű kereskedelmi egységben. A vállalkozást érintő megmintázott termékek az alábbiak voltak: - SHERON márkajelzésű - 20 Celsius fok azonosító jelzésű téli szélvédőmosó, - Castrol Radicool NF márkajelzésű 90947 azonosító jelölésű szélvédőmosó folyadék, - LIQUI MOLY márkajelzésű 6903 azonosító jelzésű szélvédőmosó folyadék. A termékek biztonsági adatlapjai és beszerzési bizonylatai a helyszínen nem álltak rendelkezésre. A Castrol Radicool NF márkajelzésű 90947 azonosító jelölésű szélvédőmosó folyadék vonatkozásában az alábbiak kerültek rögzítésre: A veszélyes keverékek használatával felmerülő veszély megjelölése és a veszély jelképe (szimbóluma), a veszélyes keverék használatával járó, különös kockázatot megjelölő, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondat (R mondat), illetve a veszélyes keverék biztonságos használatával kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabvány mondat (S mondat) feliratok magyar nyelven nem kerültek feltüntetésre. A LIQUI MOLY márkajelzésű 6903 azonosító jelzésű szélvédőmosó folyadék vonatkozásában az előzőekhez hasonlóan az alábbiak kerültek rögzítésre: A veszélyes keverék használatával felmerülő veszély megjelölése és a veszély jelképe (szimbóluma), a veszélyes keverék használatával járó, különös kockázatot megjelölő, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondat (R mondat), illetve a veszélyes keverék biztonságos használatával kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabvány mondat (S mondat) feliratok nem kerültek feltüntetésre. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma az NFH-EVL-950-2/2015; K-638/2015 iktatási számú vizsgálati jegyzőkönyvében megállapította, hogy a LIQUI MOLY márkajelzésű 6903 azonosító jelzésű szélvédőmosó
3 folyadék a kristályosodás kezdeti hőmérséklet (oC) követelményt nem elégíti ki, mivel a mérési eredmény szerint -28 + 1 oC. A termék címkéjén -30 oC szerepelt, a kiterjesztett mérési eredmény (-29 oC) - (-27 oC). Az alkalmazott vizsgálati módszerek az alábbiak voltak: MSZ 924:1982 kristályosodás kezdeti hőmérsékletének meghatározása MSZ 924:1982/1 M:1987 dermedéspont alapján 3.6 szakasz (visszavont szabvány) A laboratóriumi vizsgálat eredményére tekintettel a hatóságom kockázatértékelést végzett. A LIQUI MOLY márkajelzésű 6903 azonosító jelzésű szélvédőmosó folyadék termék esetében a hatóságom megállapította, hogy a termékre vonatkozó kristályosodás kezdeti hőmérséklete magasabb, mint a gyártó által megadott érték. A szélvédőmosó folyadék címkéjén -30 oC fagyáspont van feltüntetve, a mért érték -28+1 oC. A szélvédőmosó folyadék menet közben a szélvédő üvegére fagyhat, a látási viszonyok hirtelen romlása miatt baleset következhet be. A kockázatértékelés szerint a termék használata balesetveszély szempontjából kis kockázatot jelent a felhasználó számára. A feltárt tényállás alapján a vállalkozás terhére jogsértésként állapítottam meg, hogy az általa forgalmazott, Castrol Radicool NF márkajelzésű 90947 azonosító jelölésű szélvédőmosó folyadék, valamint a LIQUI MOLY márkajelzésű 6903 azonosító jelzésű szélvédőmosó folyadék termékek címkéjén, a veszélyes keverékek használatával járó, különös kockázatot megjelölő, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondat (R mondat), illetve a veszélyes keverék biztonságos használatával kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabvány mondat (S mondat) feliratokat nem tüntette fel magyar nyelven. Jogsértésként állapítottam meg továbbá a vállalkozás terhére, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mivel az általa forgalmazott, LIQUI MOLY márkajelzésű 6903 azonosító jelzésű szélvédőmosó folyadék tekintetében megtévesztette a fogyasztókat. A termék a kristályosodás kezdeti hőmérséklet (oC) követelményt nem elégíti ki, mivel a mérési eredmény szerint -28 + 1 oC. A termék címkéjén -30 oC szerepelt, a kiterjesztett mérési eredmény (-29 oC) - (-27 oC).
4 A vállalkozás a fenti kereskedelmi gyakorlat alapján jelentősen megnehezíti a fogyasztó számára az áru valós megítélését az áru hőmérséklet-változásra történő kristályosodása tekintetében, melynek ismerete a fogyasztó ügyleti döntésének meghozatalakor lényeges, meghatározó lehet. Fentiek alapján megállapítást nyert tehát, hogy a vállalkozás - mint a termék forgalmazója - az alábbiakban hivatkozott jogszabályi előírásokat sértette meg: A Pftv. 3. § (1) bekezdése szerint csak biztonságos és az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő termék hozható forgalomba, forgalmazható, üzemeltethető, vagy bocsátható a fogyasztók és felhasználók rendelkezésére. Az Európai Parlament és a Tanács a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK r. 2. cikkének 6. pontja értelmében forgalmazó az a természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, a gyártón és az importőrön kívül, aki forgalmazza a terméket. A Pftv. 2. §-ának 6. pontja szerint forgalmazó: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 6. pontjában meghatározott természetes vagy jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ideértve az értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára akár ingyenesen, akár ellenérték fejében rendelkezésre bocsátó természetes vagy jogi személyt, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot. A Pftv. 3. § (3) bekezdése szerint az importőr és a forgalmazó nem hozhat forgalomba és nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos. A Pftv. 4. § (1) bekezdése szerint a termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni: a) a termék alapvető ismérvei, különösen összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások, b) a terméknek más termékre, valamint az egészségre és környezetre gyakorolt - az együttes használat során ésszerűen várható - hatásai, c) a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója,
5 hulladékkezelési vagy más tájékoztatója, d) a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett - különösen a gyermek- és az időskorú, valamint a fogyatékkal élő - fogyasztókra. A Pftv. 8. § (2) bekezdése szerint a gyártó köteles a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni. Az azonosító jelölésnek olyannak kell lennie, hogy az alapján a termék pontosan beazonosítható legyen. A termék azonosító jelölése lehet a termék típus-, tétel-, modell- vagy sorozatszáma, vagy más egyedi jelölése, amely megfelel ezen bekezdés követelményeinek. A Pftv. 13. § (2) bekezdése alapján a forgalmazó a termék forgalmazása előtt köteles meggyőződni arról, hogy a terméken elhelyezték a jogszabály által előírt megfelelőségi jelölést és egyéb jelöléseket, mellékelték hozzá a jogszabály által előírt megfelelőséget igazoló dokumentumot, és amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, a használati és kezelési útmutatót, valamint arról, hogy a gyártó és az importőr eleget tett a 8. § (2) és (3) bekezdésében és a 11. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A Pftv. 13. § (3) bekezdése szerint, ha a gyártó a 8. § (5) bekezdésében vagy az importőr a 11. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nem tett eleget, akkor azt a forgalmazó köteles pótolni. A (4) bekezdés szerint a forgalmazó a terméket addig nem forgalmazhatja, amíg meg nem győződött arról, hogy a termék megfelel az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusoknak, e törvény előírásainak és más jogszabályoknak. A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 6/2013. Korm. r.) 3. § (1) bekezdése alapján egy termék biztonságosságát jogszabály, uniós jogi aktus vagy a jogszabállyal összhangban álló szabvány határozza meg. A termékek csomagolásának időpontjában hatályos, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 17. § (2) bekezdésének d) és e) pontjai szerint a feliratot (címkét) külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a tevékenység során alkalmazott valamennyi csomagolási egységen rögzíteni kell. A felirat (címke) magyar nyelven jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmazza
6 d) a veszélyes keverék használatával járó különös kockázatokat megjelölő, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondatokat (R mondat); e) a veszélyes keverék biztonságos használatával kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondatokat (S mondat). A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdése szerint tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. § (2) bekezdése szerint tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, •a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és •b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ez által a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. § (3) bekezdés: A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §). Az Fttv. 6. § (1) bekezdése értelmében megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: b) az áru lényeges jellemzői, így különösen bg) az adott célra való alkalmassága, a használatától várható eredmények, előnyei. Az Fttv. 9. § (1) bekezdése értelmében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll.
7
Kelt: Nyíregyháza, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
