Mérés. 6. modul. Készítette: Köves Gabriella Cenkvári Györgyi ötletei alapján

Mérés 6. modul Készítette: Köves Gabriella Cenkvári Györgyi ötletei alapján

matemATIKA „c” – 2. ÉVFOLYAM – 6. modul: mérés

Mérés A modul célja

Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok A képességfejlesztés fókuszai

Tevékenység, saját aktivitás, sok mozgás segítségével konkrét mennyiségek közvetlen megtapasztalása különböző helyzetekben. Új információk beépülésének elősegítése az ismeretek meglévő rendszerébe. Mennyiségek becslésének reálisabbá tétele tapasztalatszerzéssel. Hosszúságok és űrtartalmak összehasonlításának, megmérésének, összegzésének, mennyiségek közti különbség megállapításának gyakorlása. Alkalmi és szabvány mértékegységek és mérőeszközök használata. Adatok rendszerezése A tapasztalatok és élmények társakkal való közös játékban történő értelmezése. 4x45perc 2. osztály második féléve B tipusú modulok, valamint a C tipusú elsö és második osztályos modulok. Mennyiségi következtetések, összehasonlítások Térbeli viszonyok hosszúságok, űrtartalmak, tömeg és idő becslése, mérése Rész-egész viszony észlelése Rendszerezés, összehasonlítás Olvasott, hallott szöveg értése Mozgásos élmények feldolgozása Páros, csoportos tevékenység Eszközhasználat fejlesztése Helyzetfelismerés alakítása

Ajánlás Sok feladat található a matematika tankönyvekben a mérések témakörből, de ennek ellenére ezek feldolgozása nem mindig elegendő az e témakörhöz kapcsolódó fejlesztési feladatok megoldásához. Szükséges, hogy a tanulók végezzenek becsléseket, tényleges méréseket, a mért adatokat rendszerezzék, hasonlítsák össze, elemezzék. Ebben a modulban legnagyobb súllyal a hosszúság mérés szerepel. Ezen a területen van a gyermekeknek a legtöbb tapasztalatuk. Ezután következik a tömeg és az űrtartalom mérése. A tömeg mérése egyelőre csak a tanulók saját testtömegéhez kapcsolódóan. Az űrtartalom becslésére az előzőeknél kevesebb tapasztalatuk van a gyermekeknek, főleg, ha a folyadéktároló edények alakja különböző. Az idő becslése még ennél is nehezebben megy, mert szubjektív tényezők befolyásolják. Ha jól érzem magam ,,gyorsan telik az idő” ha nem ,,lassan”. Nem kevésbé fontos a mért adatok lejegyzése, értékelése. Erre adunk most mintát a másodikos gyermek szintjének megfelelően. Törekedjünk annak megtapasztaltatására, hogy a mérés, tulajdonképpen, összehasonlítás.

Támogatórendszer A mérés témakörét közelebb hozza a gyerekekhez, ha rendszeresen végeznek összehasonlítást, becslést, mérést a környezetükben lévő tárgyakra valamint saját testméreteikre vonatkozóan. A technika és természetismeret tantárgyak megfelelő témaköreivel való kapcsolat figyelembe vétele elmélyíti a témakör feldolgozását.

Értékelés Folyamatosan figyelemmel kísérjük a különböző tapasztalatok feldolgozásának szintjét, következtetések helyességét, a megfigyelés pontosságát. Felmérjük az egyes tanulók csoportban betöltött szerepét, helyzetét, a társakkal való együttműködés képességét. A játék motiválóan hat a gyermekek tevékenységére. Minden tanulónk kapjon megerősítést, ha önmagához képest jól teljesített vagy támogatást, ha segítségre szorul.



1. FOGLALKOZÁS Időterv: 45 perc Tanulásszervezés Változás

Lépések, tevékenységek (a mellékletekben részletesen kifejtve)

I. Ráhangolódás*, a játék előkészítése 1–2. Szín-cica

II. Az új tartalom feldolgozása* 3. Meserészlet hallgatás 4.

Lábnyommérés

Kiemelt készségek, képességek

Célcsoport A differenciálás lehetőségei

Munkaformák

Hosszúság becslése, alkalmi mértékegység alkalmazása, szabálykövetés

Minden gyerek

Csoport, egyéni

Szövegértés

Egész csoport

Frontális

Hosszúság becslése, Minden gyerek hosszúság mérése alkalmi vagy szabvány mérőeszközzel (arasz, centiméter)

Egyéni

Módszerek

Tevékenykedtetés

Beszélgetés Tevékenykedtetés

Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) Egyenesek a talajon, papír, ceruza

A. A. Milne: Micimackó Gyerekenként egy rajzlap, ceruza, vonalzó, mérőszalag

Tanulásszervezés Változás


I. Ráhangolódás*, a játék előkészítése 5–6. Kötélhúzás


Konkrét mennyiség megtapasztalása, hosszúságok összegzése, Alkalmi mérőeszköz hosszának meghatározása deciméterben, centiméterben



Minden gyerek

Munkaformák

Csoport

Módszerek

Tevékenykedtetés

Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) Kötél, melyet 2 deciméterenként jelöléssel látunk el (pl. szigetelő szalaggal) A kötél közepén a többitől eltérő jelölést alkalmazzunk. Táblázat Négyzetrácsos papír, ceruza a számoláshoz


A Modulvázlat melléklete Az alábbi részletes leírás célja elsősorban egyféle minta bemutatása. Nem lehet és nem szabad kötelező jellegű előírásnak tekinteni. A pedagógus legjobb belátása szerint dönthet a részletek felhasználásáról, módosításáról vagy újabb variációk kidolgozásáról.

A feldolgozás menete Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanítói tevékenység 1. Egymástól kb. 3 méter távolságra két párhuzamos egyenest húzunk a talajra. A játékosok az egyik vonal mentén helyezkednek el. Kiszámolóval eldöntjük, ki lesz a fogó. A fogó – szemben állva a többiekkel - mond egy szint. Amelyik játékos láthatóan viseli az említett szint „bántatlanul” átsétálhat a másik vonalhoz. Aki viszont nem, annak „szöknie” kell. Ha a fogó megfogja, megszabja, hány óriáslépést, tyúklépést, nyusziugrást, törpelépést kell megtennie. 2. A játék befejezése után a tanító leülteti a gyerekeket és megbecsülteti, hogy a két egyenes közti utat hány óriás-, tyúk-, törpe-, nyuszi. lépéssel tennék meg a tanulók. Saját becslését mindenki maga ellenőrzi.

Tanulói tevékenység A játék szabályának megfelelően Óriáslépés: amilyen nagyot csak tud lépni Tyúklépés: a lábujjait és a sarkát összeérintve lépeget Nyusziugrás: guggolásból ugrik, kéztámasszal Törpelépés: guggolva lépeget Minden tanuló kiválaszt egy lépésfajtát, és azt becsüli meg. A becslést rögzítik. Megmérik a távolságot. Összehasonlítják a becsült és a mért értéket.

II. Az új tartalom feldolgozása* 3. A tanító részletet olvas fel A. A. Milne Micimackó című könyvéből. (harmadik fejezet) „Egy szép téli napon, amikor Malacka éppen a havat söpörte el a házuk elől, ahogy véletlenül lenéz az ágak közül, ott látja Micimackót. Micimackó körbe-körbe járt, és nyilvánvalóan valami másra gondolt(…) – Halló – mondta Malacka-, mit csinálsz? – Vadászom – mondta Micimackó – Mire vadászol? – Lábnyomokra- mondta Micimackó rejtélyesen – Miféle lábnyomokra? – mondta Malacka, és lemászott hozzá. A fejezetet olvassuk végig, amíg kiderül, hogy a szereplők saját lábnyomaikat vizsgálgatták. 4. A tanító beszélgetést kezdeményez arról, hogy vajon a gyerekek megismernék-e saját lábnyomukat. Ha megismernék, mi alapján? Pl. kié milyen hosszú?

5. A tanító két csoportra osztja a gyerekeket és felsorakoztatja őket a kötélhúzáshoz. A jelölések segítségével megoldható, hogy mindkét csapat első játékosa ugyanolyan távolságra helyezkedjen el a kötél közepétől. Fordulónként változzanak a csoportok. (Pl.: fiúk – lányok, ajtó felöl ülők – ablak felöl ülők, stb.) Az egységet a tanító határozza meg a fordulók elején. (Pl.: az első játékos öklének szélessége, egy adott fonaldarab hossza, egy tetszőleges színes rúd hossza lehet az egység)


A gyerekek először eldöntik, hogy melyik mértékegységet célszerű használni a becsléshez, majd megbecsülik a talpuk hosszát. A mérőegység lehet szabványos, vagy alkalmi. A becsült értéket ráírják a rajzlapra. Megfordítják a rajzlapot, rálépnek és körbe rajzolják a talpukat. Szükség szerint segítséggel – rá kell jönniük, hogy hol kell elvégezni a mérést. (A nagylábujjtól a sarokig) Mérésük eredményét összehasonlítják a becsült értékkel. A kötélhúzás a szokásos módon történik, azonban minden „forduló” után meg kell állapítani, hogy a győztes csapat első játékosának keze, hány egységgel került előre. (Az egységet a tanító határozza meg a fordulók elején. )


1. A mérési adatok táblázatba rendezése. A csoport szintjétől, illetve a tanító céljától függően az alkalmi eszközzel mért hosszúságokat meghatározhatjuk deciméterben, illetve centiméterben. (Közelítő értékekben számoljunk.)

1. forduló Alkalmi mérőeszköz

Egy mérő eszköz ennyi centiméter Egy mérő eszköz ennyi deciméter A győztes csapat első játékosának keze, ennyi egységgel került előrébb.

A másik lehetőség az, hogy a mért távolságokat nem fejezzük ki szabványmértékegységekkel, hiszen a választott mértékegységeket fel lehet osztani kisebb egyenlő részekre. A gyerekek tegyenek javaslatot hogy a választott mértékegységeket hogyan lehet felosztani kisebb mértékegységekre. Pl.: az öklünk 4 egyenlő részre osztjuk az ujjainknak megfelelően. A fonaldarabot könnyen felezhetjük, negyedelhetjük, nyolcadolhatjuk, stb. A tetszőleges színesrudat azonos hosszúságú rudakkal szőnyegezve kaphatunk kisebb egységeket.

A győztes csapat első játékosának keze, ennyi centiméterrel került előrébb. A győztes csapat első játékosának keze, ennyi deciméterrel került előrébb.

2. forduló

…

2. FOGLALKOZÁS Időterv: 45 perc Tanulásszervezés Változat


I. Ráhangolódás, a játék előkészítése 1–3. Mennyit fogy a gyertya?

II. Az új tartalom feldolgozása 4–8. Útvonalterv követése, hosszúságmérés

9–10.

Talicskázás



Munkaformák

Módszerek

Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak)

Becslés, Minden gyerek Hosszúság megmérése, konkrét mennyiség megtapasztalása, hosszúságok különbségének megállapítása

Páros

Tevékenykedtetés

Gyertyák (tartóval), mérőszalag

Térbeli tájékozódás, Minden gyerek szövegértés, mozgáskoordináció, hosszúság becslése, összehasonlítás, hosszúság megmérése, Tapasztalatszerzés a tört rész fogalmára

Egyéni, frontális

Tevékenykedtetés, vita

Konkrét mennyiség Minden gyerek megtapasztalása mozgásos tevékenység során

Páros

Tevékenykedtetés

Padlóra ragasztott/ rajzolt négyzetrács, útvonaltervek, saját jel minden gyereknek (pl. monogramjukkal ellátott papírpötty) Méterrúd


10



A feldolgozás menete

Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanítói tevékenység 1. Szervezzünk párokat. A foglalkozás elején páros munkában mérőszalaggal megmérjük számos különböző méretű és típusú gyertya hosszát. Az adatokat jegyezzük le táblázatba. A gyertyákat meggyújtjuk, és biztonságos helyre állítjuk.

Tanulói tevékenység Gyertyák 1. A gyertya becsült hossza (cm) Gyertya kezdeti hossza (cm) Ilyen magas rész fog leégni (cm) Ilyen magas rész fog maradni (cm) Ilyen magas rész égett le (cm) Ilyen magas rész maradt meg (cm) Ilyen magas rész fogyott el (cm)

2.

3.

4.

…

2. Becsüljük meg, hogy a foglalkozás végére melyik gyertyából mekkora szakasz fog leégni. Írjuk le a fogyásuk szerinti sorba őket! 3. A foglalkozás végén ismét megmérjük a gyertyákat, megállapítjuk, mennyit „fogytak”.

A gyermekek kitöltik a táblázat ide vonatkozó részét. A gyermekek kitöltik a táblázat ide vonatkozó részét. Hasonlítsuk össze a becsült és a mért értékeket! Számítsuk ki a leégett darab magasságát! Rendezzük magasságuk fogyása szerinti sorba őket!

II. Az új tartalom feldolgozása 4. Szigetelőszalaggal négyzetrácsot ragasztunk a padlóra (ha nem lehetséges, csomagolópapírra rajzolunk). A négyzetek oldalai kb. egy gyermeklépésnyiek legyenek. 5. A vonalakon kell végighaladni úgy, hogy minden lépés hossza egy négyzetoldallal egyenlő. Pl. „lépj előre hármat, jobbra négyet, hátra egyet”. 6. A játékosoknak írásban megadott útvonalterv szerint kell haladni. Pl. „lépj előre hármat, jobbra négyet, hátra egyet” Pl. „lépj előre négyet, balra hármat, hátra egyet” stb. Mindenkinek azonos lépésszáma legyen (itt nyolc). 7. Távolságok becslése, mérése.

11


Minden gyermek a rácshoz áll, és elvégzik az utasítássort. A gyerekek kalapból (dobozból) húzzák ki az útvonalterveket, valamint azt is, hogy hányadiknak indulnak. Azonos időben 2-3 játékos is mozoghat, piros koronggal jelöljük honnan indulnak. Amikor mindenki megérkezett, saját monogrammukkal látják el az érkezési pontot, majd a pálya szélére mennek. Megbecsülik, hogy kinek a jele lehet a legmesszebb a kezdőponttól (légvonalban). A becslésüket jelzik a táblázatban. Méréssel ellenőrzik becslésük helyességét, oly módon, hogy zsinórt feszítenek ki a kezdőpont és a számításba jöhető jelek közé, elvágják a zsinórt, és mérőszalaggal lemérik a hosszát. A tanult számkörtől függően mérhetünk méterben, deciméterben vagy centiméterben. A nem kerek mérőszámok meghatározására használjuk a 3 méter és egy kicsi, 3 méter és egy fél, egy kicsi híján 3 méter, stb. kifejezéseket.

12

matemATIKA „c” – 2. ÉVFOLYAM – 6. modul: mérés 8. Táblázat kitöltése, elemzése. Beszéljük meg: Hogyan lehetséges, hogy ugyanannyi lépéssel nem ugyanolyan messzire jutottak. Vajon ugyanakkora utat tettek meg? (igen)

A gyermekek kitöltik a táblázat ide vonatkozó részét. Tanulók monogramjai BB CC

AA Ennyi lépést tett meg

8

…

8

Becslés: ekkora utat tett meg Mérés ekkora utat tett meg 9. A gyerekek segítségével méterrúddal lemérjük a terem hosszabbik oldalát (csak azt a részt ahol nincsenek bútorok). Méterenként teszünk egy jelölést. A jelölt távolság 5–10 cm legyen. 10. A csoportot párokba rendezzük. Az első fordulóban az egyik gyer- A párok talicskázva (egyik gyermek keze a földön van, a lábát a másik fogja és mek a talicska, a másodikban a másik. így haladnak) teszik meg a kijelölt távolságot, többször is haladhatnak odavissza, ameddig bírják. Közben számolják hány métert tettek meg.



I. Ráhangolódás, a játék előkészítése 1. Buborékfújás, számlálás meghatározott ütemre 2.

13

Időtartam becslése



Időmérés előkészítése

Minden gyerek

Időmérés előkészítése, időérzék fejlesztése

Minden gyerek


Munkaformák

Csoport, egyéni Frontális, egyéni

Módszerek

Tevékenykedtetés Tevékenykedtetés

Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) Buborékfújó eszközök, Óra

14

matemATIKA „c” – 2. ÉVFOLYAM – 6. modul: mérés Tanulásszervezés

Változat


II. Az új tartalom feldolgozása Víz-adogatós játék 4–10. (motivációs, hangulatteremtő jelleggel)



Űrtartalom becslése, Minden gyerek mérése alkalmi és szabvány eszközzel, mozgáskoordináció fejlesztése, űrtartalmak összehasonlítása, a különbség megállapítása, tapasztalatszerzés a tört rész fogalmára, adatok rendszerezése

Munkaformák

Páros, csoportos, frontális

Módszerek

Tevékenykedtetés, megfigyelés

Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) 1 cl-es mérőpohár, 1dl-es mérőpohár, Minden párnak azonos méretű pohár vagy bögre, Kisebb alkalmi mérőeszköz (kupak), Táblázatok, Négyzetrácsos papír és ceruza a számoláshoz

Tanulásszervezés Változat


11–13. Különböző alakú edények űrtartalmának becslése, mérése

15



Űrtartalmak becslése, Minden gyerek összehasonlítása, megmérése, adatok rendszerezése, megfigyelőképesség fejlesztése, csoportmunka alkalmazása


Munkaformák

Csoport, frontális, egyéni

Módszerek



Különböző formájú edények, szám vagy betűkártyák, Táblázatok, Papír, ceruza, szabvány mérőedények, víz

16


A feldolgozás menete Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanítói tevékenység 1. Kis csoportokat alakítunk. Figyeljünk arra, hogy minden csoporttag fújjon buborékot! A vízbe sampont, vagy folyékony szappant keverve a buborékfújáshoz alkalmas anyagot kapunk. 2. Idő mérése 3. A tanító javaslata alapján megpróbálják óra nélkül megmondani meddig tart egy perc. A tanító figyeli az órát. A tanító tovább vár egy percnél; utólag mondja meg, kik voltak a legpontosabbak.

Tanulói tevékenység A csoportok tagjai közül egy buborékot fúj, a többiek hangosan számolnak, amíg a buborék a levegőben van. Igyekeznek az ének órán tanult mérő tempóját követni. Minden gyermek feláll. Figyelik az órát, és egy perc múlva leülnek. Aki úgy érzi, hogy eltelt egy perc, az feláll.

II. Az új tartalom feldolgozása* 4. A tanító párokba szervezi a csoportot. Minden pár kap egy 2 dl körüli űrtartalmú műanyag poharat vagy bögrét, és egy nagyobb kupakot, Becslés valamint egy műanyag poháron jelöljük meg meddig ér 1 dl folyadék. Ezeket használjuk mérőeszközként. A gyermekek megbecsülik a Ennyi kupak víz fér a pohárpoharak űrtartalmát, és a becsült értékeket beírják a táblázatba. ba

1. pár

Párok 2. pár 3. pár

…

Ennyi deciliteres a pohár

5. A gyermekek megmérik a poharak űrtartalmát, és a mért értékeket beírják a táblázatba.

Mérés Ennyi kupa víz fér a pohárba Ennyi deciliteres a pohár

Párok 1. pár

2. pár

3. pár

…

6. A tanító elmondja a játék szabályát: körben állva úgy kell egymásnak átadni a bögrét, hogy minél kevesebb víz lötyögjön ki. Adott jelre (taps, fütty, stb.) meg kell állni, és az adogatás irányát megváltoztatni. (Legyünk körültekintőek a helyszín megválasztásakor!) A bögrét úgy töltsük meg, hogy a vízoszlop teteje és a bögre teteje között 1 cm távolság legyen. 7. A tanító egyre gyakrabban ad jelet, és készteti irányváltoztatásra a játékosokat. 8. Az adogatás befejeztével a tanulók megbecsülik mennyi víz maradt a pohárban.

A gyermekek kört alakítanak. Ha sokan vannak alakíthatnak több kört is.

Becslés

1. pár


…

1. pár


…

Ennyi kupak víz maradt a pohárba Ennyi deciliter víz maradt a pohár 9. M egmérik a megmaradt víz mennyiségét. Használjuk a hétköznapi életben megszokott ,,tört kifejezéseket”. Pl.: egy deciliter és egy kicsi, egy deciliter és egy fél, egy és fél deciliter, majdnem egy deciliter, stb. Ösztönözzük a gyerekeket az 1 centiliteres mérőeszköz használatára! A megmaradt víz mennyiségét mérjük meg 1 centiliteres mérőeszközzel is. (Ha nem áll rendelkezésünkre hasonló mérőeszköz használhatunk megközelítőleg 1 dl-es alkalmi mérőeszközt is.)

Mérés Ennyi kupak víz maradt a pohárba Ennyi deciliter víz maradt a pohár Ennyi centiliter víz maradt a pohár Ennyi kupak víz lötyögött ki Ennyi centiliter víz lötyögött ki

10. Szervezhetünk több fordulót a feltételek változtatásával. Pl.: legyenek Minden fordulóban végezzük el a becslést, mérést, számítást, és az adatok üres poharak, növelve a poharak számát. lejegyzését.

17


18

matemATIKA „c” – 2. ÉVFOLYAM – 6. modul: mérés 11. Különböző formájú edényeket állítunk sorba és ellátjuk azokat szám – vagy betűkártyákkal. Becsüljük meg az edények űrtartalmát! A becsült értékeket mindenki beírja a saját táblázatába. 12. Párokat vagy kis csoportokat alakítunk, a gyerekek választhatnak, hogy melyik szabvány mérőeszközt használják. A mért adatokat is beírják a táblázatba. Minden csoport egy-két edény űrtartalmát méri meg.

A tanulók megbecsülik az edények űrtartalmát, majd a jelek szerint meghatározzák a sorrendet.

1. üveg

Üvegek 2. üveg 3. üveg

Becslés (dl) Becslés (cl) Mérés (dl) Mérés (cl) Minden csoport egy-két edény űrtartalmát méri meg. A csoportok mérési eredményeiből kialakítjuk a végső sorrendet.

…



I. Ráhangolódás*, a játék előkészítése 1. Beszélgetés a hosszúságmérésről, a magasságmérés technikájáról. II. Az új tartalom feldolgozása* 2. A magasságok megmérése a megbeszélt technika alapján.



Munkaformák

Módszerek

(mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak)

Magasság mérésének előkészítése

Minden gyerek

Frontális

Beszélgetés, bemutatás

Könyv, szalag

Térbeli viszonyok megtapasztalása, Magasságmérés

Minden gyerek

Páros

Tevékenykedtetés

Minden gyermeknek egy könyv, és egy szalag Centiméteres beosztású mérőeszköz A már lemért szalag A már lemért szalag

3–4.

Magasság mérése alkalmi eszközzel Magasság becslése, mérése szabvány eszközzel

Mennyiségi következ- Minden gyerek tetés, térbeli viszonyok megtapasztalása, hosszúság becslése

Páros, egyéni


5–6.

Oszlopdiagram készítése, elemzése

Adatok rendszerezése, Minden gyerek mennyiségi következtetés, térbeli viszonyok megfigyelése

Frontális

Tevékenykedtetés, megfigyelés, megbeszélés

19

Eszköz


20

matemATIKA „c” – 2. ÉVFOLYAM – 6. modul: mérés Tanulásszervezés

Változat



7–8.

Csípőbőség mérése alkalmi eszközzel

Térbeli viszonyok megtapasztalása

9–10.

Csípő szélességének becslése, mérése szabvány Mennyiségi következeszközzel tetés, térbeli viszonyok becslése


Munkaformák

Minden gyerek

Egyéni

Tevékenység

Minden gyerek

Egyéni


Tevékenykedtetés, megfigyelés, megbeszélés vita Megbeszélés

11.

Oszlopdiagram kiegészítése, elemzése


Önálló, frontális

12.

A tömegünk megmérésének előkészítése

Térbeli viszonyok Minden gyerek megfigyelése Térbeli viszonyok Minden gyerek becslése, térbeli viszonyok megtapasztalása

Frontális

13–14. A mérés becslése, elvégzése

Módszerek

Önálló

Tevékenykedtetés

Eszköz (mellékletben: a feladatok, gyűjtemények, tananyagtartalmak) Minden gyermeknek egy szalag Centiméteres beosztású mérőeszköz a már lemért szalag A már elkészült diagram, a lemért fonal Fürdőszoba mérleg Fürdőszoba mérleg, Minden gyereknek egy korong

Tanulásszervezés Változat


15.

A becsült és a mért érték összehasonlítása

16–17. Diagram elkészítése, elemzése

18.

21

Összefüggés keresése a tömeg és a magasság között


Térbeli viszonyok érzékelésének fejlesztése


Munkaformák

Módszerek

Minden gyerek




Megbeszélés, Összehasonlítás Tevékenykedtetés, megfigyelés, megbeszélés, vita

Térbeli viszonyok elemzése


Megbeszélés, Vita


Minden gyerek


002.jpg fájl nyomtatott változata. A már elkészített korongok A már elkészített diagramok

22



A feldolgozás menete Ráhangolódás, a feldolgozás előkészítése Tanítói tevékenység Tanulói tevékenység 1. B eszéljük meg, mivel mérhetnénk meg a magasságunkat. Beszéljük A gyermekek ötleteket adnak, hogy mivel és hogyan mérhetnék meg a meg, mutassuk be a magasságmérés technikáját. (a mérendő gyermek magasságukat. a falhoz áll, sarkait szorosan a falnak támasztja, a másik gyermek egy könyvet tesz társa fejére úgy, hogy közben a könyv a fallal is érintkezik, miközben a gyermek tartja azt. Hívjuk fel a figyelmet a könyv és a fal helyzetére. A falnál álló gyermek ezután ellép a faltól, és megméri milyen távol van a talajtól a könyv.) II. Az új tartalom feldolgozása 2. M inden gyermek kapjon egy, a magasságánál hosszabb papír csíkot, vagy szalagot. A lányok és a fiúk különböző színűt. Ezzel fogják megmérni a gyermekek a magasságukat. Alakítsunk párokat, végeztessük el a mérést. Biztassuk a gyermekeket a pontos munkavégzésre. 3. Becsüljük meg a szalag hosszát centiméterben. 4. Határozzuk meg centiméterben a szalag hosszát. 5. K észítsünk a szalagokból oszlopdiagramot. A további feladatok tartalmaznak oszlop-diagram készítést, elemzést. Ezt a tevékenységet tegyük függővé a gyermekcsoport érdeklődésétől.

Párok alakítása, a mérés elvégzése. Mindenki akkora darabot tép le a szalagból, amekkora ő maga. Mindenki írja a szalagjára a nevét

A becsült értéket írják a szalagra! Magasság meghatározása centiméterben. Mindenki írja a szalagjára a magasságát centiméterben megadva. A becsült és a mért értéket különböző színnel írják. Blue Tech-kel, vagy valami más ideiglenes ragasztóval rögzítsük a szalagokat a falra függőlegesen úgy, hogy az egyik vége a talajt érintse.

6. O lvassuk le a diagramról ki a legmagasabb, legalacsonyabb, kik azonos magasságúak, ki a legmagasabb a lányok közül, fiúk közül, stb. Jelöljük be a magasságértékeket. Olvassunk le összetartozó értékpárokat. Kik azok, akik pont 1 méter magasak? Kik azok, akik magasabbak, alacsonyabbak, mint 1 méter? Ki, és hány centiméter magas, a legmagasabb, legalacsonyabb gyermek, stb?

7. B eszéljük meg, hol a vállunk? Osszunk ki fonaldarabokat, és ezzel mérje meg mindenki a saját vállát, majd vágja le a fonalat a megfelelő helyen. 8. Becsüljük meg a lemért fonalak hosszát, jegyezzük le egy lapra! 9. M érjük meg a fonal hosszát. 10. A lemért fonaldarabot Blue Tech-kel mindenki rögzítse a már meglévő diagramban a saját szalagjára úgy, hogy az egyik vége a talajt érintse. 11. A 6. ponthoz hasonló kérdéseket tegyünk fel. Olvassuk le a diagramról, kinek a legszélesebb, legkeskenyebb, kinek azonos széles a csípője, kié a legszélesebb, legkeskenyebb a lányok közül, a fiúk közül, stb. Jelöljük be az értékeket a táblázatba. Olvassunk le összetartozó értékpárokat. Kiknek pont 30 centiméter széles a válla? Kik azok, akiknek 30 centiméternél szélesebb, keskenyebb a válla, stb? 12. E lőveszünk egy fürdőszoba mérleget, és beszélgetést kezdeményezünk a mérleg használatáról, működéséről. 13. O sszunk ki mindengyermeknek egy korongot, vagy kb. 1×1 cm-es négyzetlapocskát. A lányoknak pirosat, a fiúknak kéket. Ha színes papírból vágjuk ki mind a két oldala azonos színű lesz. Becsülje meg mindenki a saját tömegét, és írja a korong egyik oldalára ceruzával.

23


A mérés elvégzése, a fonal méretre vágása. Becslés lejegyzése. Mérés lejegyzése. A diagram kiegészítése. A gyermekek önállóan lejegyeznek egy adatot. A lejegyzés után megbeszélik a választ. Írásban válaszolnak a következő kérdésre, megbeszélik, stb.

A gyermekek elmondják tapasztalataikat. Becslés elvégzése, a becsült érték lejegyzése.

24


14. A mérés elvégzése. Mérje meg mindenki a saját tömegét, és írja a korong másik oldalára tollal. 15. Beszéljük meg, kinél tér el a legnagyobb, legkisebb mértékben a becsült és a mért érték. Beszéljük meg, hogy a becslést akkor tartjuk nagyon jónak, ha például 5 kilónál nem nagyobb az eltérés, jónak, ha például 10 kilónál nem nagyobb az eltérés. A becslés gyakorlásával az értékeket lejjebb és lejjebb szoríthatjuk. 16. M utassuk be a diagramot. A mellékletből nyomtatható (002.jpg) Minden gyermek a vízszintes tengelyhez odaírja a nevét. Ne féljünk a tengely szó használatától, de közben mutassuk mit értünk ezen. Ezután a tanuló egy korongot helyez el az oszlopban. Mutassunk egy példát. ,,Ha 42 kiló vagyok, akkor ide írom a nevem, és fölfelé lépegetve, a „42” sorába elhelyezem a korongomat. A táblázat akkora legyen, hogy a korongok elférjenek két egymás melletti osztás között.

A mérés elvégzése, a mért érték lejegyzése.

17. A diagram elemzése a már megszokott módon (6., 11. pont) Olvassuk le, kinek a legnagyobb, legkisebb a tömege, olvassuk le azt is, hogy a lányok közül ill. a fiúk közül kinek a legnagyobb, legkisebb a tömege. Figyeljünk arra, hogy ne sértsük meg érzékenységükben a gyerekeket! Olvassunk le összetartozó értékpárokat. Kik pontosan 40 kilogrammosak? Kik azok, akik 30 kilogrammnál nehezebbek, hányan vannak, stb?

18. N ézzük meg, hogy találunk-e valamilyen összefüggést a tömeg és a magasság között. Vajon aki a legmagasabb, annak a legnagyobb a tömege? Akik 30 kilogrammosak, vajon ugyanolyan magasak is? Akik ugyanolyan magasak, azok egyenlő tömegűek is? Stb.

A gyermekek a diagramokat elemezve válaszolnak a kérdésekre. A gyermekek tesznek fel hasonló kérdéseket, vagy figyelnek meg összefüggéseket.

Mérés. 6. modul. Készítette: Köves Gabriella Cenkvári Györgyi ötletei alapján

Recommend Documents