mail:

Szabó István Általános Iskola

e-

8 3 7 2 Cserszegtomaj, Iskola u. 17. 83/531-041 Fax: 83/330-003 www.cserszegtomaj-oktatas.hu mail: [email protected]

" Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne..." Tamási Áron

1

TISZTELT OLVASÓ! ................................................................................................................................................................. 4 1. A KÖZSÉG TÖRTÉNETÉRŐL RÖVIDEN ......................................................................................................................... 5 1.1. A RÉGI ISKOLA, A RÉGI ISKOLAI ÉLET ................................................................................................................................... 5 2. INTÉZMÉNYI ADATOK ....................................................................................................................................................... 6 3. KÜLDETÉSNYILATKOZAT.................................................................................................................................................... 7 4. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................................................................................. 7 4.1. TANULÓK: ............................................................................................................................................................................ 7 4.2. NEVELŐK ............................................................................................................................................................................. 7 4.3. KÖLTSÉGVETÉSÜNK ALAKULÁSA: ........................................................................................................................................ 7 4.4. SZOCIÁLIS HÁTTÉR ............................................................................................................................................................... 8 4.5. TANULMÁNYI HELYZET ALAKULÁSA .................................................................................................................................... 8 5. AZ ISKOLA NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLJAI, FELADATAI .................................................................................... 9 6. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE ......................................................................................................................................... 19 6.1. KÉPZÉSI IDŐ ....................................................................................................................................................................... 19 6.2. ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOK.................................................................................................................................................. 19 6.3. A TANULÓI JOGVISZONY ..................................................................................................................................................... 26 6.3.1. A beiratkozás feltételei ............................................................................................................................................... 34 6.3.2. Magasabb évfolyamra lépés feltételei ........................................................................................................................ 34 6.3.3. Tanulói jogviszony megszűnése .................................................................................................................................. 34 6.4. TANTÁRGY- ÉS TANÓRASZERKEZET ................................................................................................................................... 34 7. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI FOLYAMATA ...................................................................................................................... 43 7.1. AZ ISKOLA ÉLET- ÉS MUNKARENDJE ................................................................................................................................... 43 7.1.1. Éves munkarend ......................................................................................................................................................... 43 7.1.2. Heti munkarend .......................................................................................................................................................... 43 7.1.3. Napi tanítási rend ....................................................................................................................................................... 43 7.2. IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATAINK ........................................................................................................................................ 43 7.2.1. A szociális hátrányok csökkentése .............................................................................................................................. 44 7.2.2. A közösségfejlesztés feladatai, tevékenységrendszere: ............................................................................................... 45 7.3. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAINAK RENDSZERE ...................................................................................................................... 45 7.3.1. Szervezeti hagyományaink .......................................................................................................................................... 45 7.3.2. Rendezvényeink. hagyományaink ............................................................................................................................... 45 7.3.3. Az iskolai környezet alakításának hagyományai ........................................................................................................ 47 7.3.4. A település és az iskola kapcsolatainak hagyományai................................................................................................ 47 8. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI - ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ............ 47 8.1. ELLENŐRZÉS ...................................................................................................................................................................... 47 8.2. AZ ÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI .............................................................................................................................. 47 ÉRTÉKELÉSÜNK SZEMLÉLETI ALAPJA ....................................................................................................................................... 49 A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI .............................................................................. 50 AZ OSZTÁLYZATOK SZEREPE:.................................................................................................................................................... 51 8.3. AZ OSZTÁLYZATOK BELSŐ TARTALMA ............................................................................................................................... 51 8.3.1. Magatartásból adott érdemjegy feltételei ................................................................................................................... 51 8.3.2. Szorgalmat minősítő osztályzat tartalma .................................................................................................................... 52 8.4. MÉRÉSEK ........................................................................................................................................................................... 52 8.5. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS.......................................................................................................................................................... 55 9. AZ ISKOLA KAPCSOLATAI ............................................................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 9.1. HIERARCHIA ..............................................................................................................HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 9.1.1. Egyéb megbízások ...................................................................................................................................................... 56 9.2. KAPCSOLATTARTÁS A TANULÓKKAL.................................................................................................................................. 56 9.3. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL ..................................................................................................................................... 56 9.4. SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ............................................................................................................................................... 57 2

9.5. KAPCSOLATTARTÁS A FENNTARTÓVAL .............................................................................................................................. 57 9.6. EGYÉB KAPCSOLATOK ........................................................................................................................................................ 57 10. A MEGVALÓSULÁS GAZDASÁGI FELTÉTELEI ....................................................................................................... 57 10.1. A PEDAGÓGUSOK KÉPZÉSE, TOVÁBBKÉPZÉSE ................................................................................................................... 57 10.2. TÁRGYI FELTÉTELEK JAVÍTÁSA ........................................................................................................................................ 58 10.3. ESZKÖZIGÉNY .................................................................................................................................................................. 58 11. FOGYASZTÓVÉDELEM ..................................................................................................................................................... 58 11.1. CÉLOK, FELADATOK .................................................................................................................................................... 59 11.2. A FOGYASZTÓVÉDELEM BEÉPÜLÉSE AZ EGYES TANTÁRGYAK TANÓRAI FOGLALKOZÁSAIBA ..................................................... 60 11.3. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK ..................................................................................................................................... 61 11.4. MÓDSZERTANI ELEMEK ...................................................................................................................................................... 61 12. A KÖRNYEZETI PROGRAM ............................................................................................................................................. 62 12.1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ..................................................................................................................................................... 62 12.1.1. A környezeti nevelés alapelvei .................................................................................................................................. 62 12.1.2. A környezeti nevelési célkitűzései ............................................................................................................................. 62 12.1.3. Törvényi háttér, szabályzók ...................................................................................................................................... 63 12.2. Konkrét célok............................................................................................................................................................... 64 A környezet hatásai. Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek ......................................... 68 A fogyasztói társadalom. A hulladék ............................................................................................................................ 68 A varázsszó: energia .................................................................................................................................................... 68 Kommunikáció ...................................................................................................................................................................... 73 Taneszközök .......................................................................................................................................................................... 73 Továbbképzés ....................................................................................................................................................................... 73 13. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................................. 74 Mottónk: ............................................................................................................................................................................... 74 EGÉSZSÉGESEN ÉLNI JÓ! ............................................................................................................................................................. 74 13.1. Az egészségnevelés területei ........................................................................................................................................ 74 13.2. Az egészségnevelés célja, hogy .................................................................................................................................... 74 13.3. Jogszabályi háttér........................................................................................................................................................ 74 13.4. Egészségfejlesztő iskola ............................................................................................................................................... 74 Segítő kapcsolatok színterei, kapcsolódási pontok ............................................................................................................... 76 14. MELLÉKLETEK ............................................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 14.1. ALAPÍTÓ OKIRAT .....................................................................................................HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 14.2. GRAFIKONOK ..........................................................................................................HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 14.3. HELYI KERETTANTERVEK ........................................................................................HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 14.4. A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS ÉRTÉKELŐLAPJAI ..............................................................HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

3

Tisztelt Olvasó! Szeretettel köszöntjük abból az alkalomból, hogy iskolánkat megismertethetjük Önnel! A Szabó István Általános Iskolában 8 évfolyamon tanulhatnak a diákok. A szakos ellátottság 100%. Csodás környezet, nagy, füvesített udvar veszi körül az iskola épületét. Az új tornateremben minden testnevelés órát meg lehet tartani, de az udvari sportpálya is a tanulók rendelkezésére áll. Délutánonként nemcsak a gyerekeknek, hanem a község lakóinak és minden érdeklődőnek módja van sportolni a tornateremben. A tanulóknak több lehetőségük van képességeik fejlesztésére: – az első osztálytól idegen nyelvet tanulnak a gyerekek, 7-8. osztályban már heti 4 órában – a 3. osztálytól számítástechnika szakkör várja az érdeklődőket a korszerűen felszerelt, Internet hozzáféréssel rendelkező informatika teremben, ahol megvalósul az „egy gyerek-egy számítógép” elv – az énekkar, az irodalom, a furulya, a tánc, az alkotóművészet, fafaragó szakkör minden tehetséges diáknak szereplési lehetőséget kínál – a keszthelyi Festetics György Zeneiskola kihelyezett tagozataként minden érdeklődő kisdiák képezheti magát – jól felszerelt, több mint 8000 kötetes könyvtár áll az önművelődésre igényes gyerekek rendelkezésére a hét minden napján – a honismereti órákon a község és az iskola történetével ismerkedhetnek a Palaczki Ferenc Emlékteremben Minden tanév tanulmányi kirándulással zárul, hazánk szép tájait ismerhetik meg tanulóink. Valamennyi 4. osztályosunk a tanév végén ingyenes erdei iskolában vesz részt. Minden érdeklődőt szeretettel várunk, kérdéseikre szívesen válaszolunk!

4

1. A község történetéről röviden Festői környezetben, a Balaton északnyugati partján, a Keszthelyi hegység lábánál található Cserszegtomaj, ez a szétszórt típusú, 18 négyzetkilométeren fekvő hegyközség. Már a legrégibb időktől kezdve lakott terület volt, szép kirándulóhelyünk, a Csókakő egyik barlangjában őskori csontvázat találtak. A vaskorból és a kora császárkorból urnatemetők, az avar korból pedig sírmezők kerültek a felszínre. A község szétszórt jellege a török időkre vezethető vissza. A lakosság kénytelen volt elmenekülni, s csak a szőlő megművelésével kapcsolatosan építettek ideiglenes „szálláshelyeket”, pincéket. A veszély elmúltával lassanlassan – főleg Keszthelyről – visszatelepültek a gazdák, s pincéjük mellé építették a házat. A község két része: Tomaj és Cserszeg. Ezek legtávolabbi házai között 7…8 km a távolság légvonalban is, hát még az utakon! Ez bizony nagy gondot okozott: eljutni az iskoláig. Ezért is volt sokáig két iskola, egyik Tomajon, a másik Cserszegen. A két rész hivatalosan 1846-ban egyesült, de a külön iskolai élet megmaradt 1958ig. Cserszegtomaj szülötte és iskolánk tanulója volt névadónk, Szabó István, a kétszeres József Attila-díjas író; itt élt és dolgozott hosszú ideig Vajkai Aurél, a híres néprajzkutató is. Mindketten a cserszegtomaji temetőben találtak örök nyugodalmat. A községünkben lévő Arborétum tulajdonosa Horváth Jenő, aki európai viszonylatban is ismert az örökzöldekkel kapcsolatos kutatásairól. Nyaranta, immár évek óta nemzetközi festőművész-alkotótábornak ad otthont iskolánk. A zsibongónk falait a tábor alkotóinak művei díszítik. Takács Ferdinánd helybeli festőművész galériája pedig mindenki előtt nyitva áll. Községünk nevezetességei között van a „Kútbarlang”, amelyet 1930-ban fedeztek fel kútásás közben. Világviszonylatban is híres, mivel őshévíz alakította ki. Azóta újabb barlangot is feltártak, ennek neve „Acheron”, itt élettani kutatásokat végeznek. Barlangkutató csoport is működik községünkben „Labirint” néven, melynek vezetője Takács Ferdinánd. Iskolánk könyvtárában megtalálható Cserszegtomaj története c. könyv, melyet iskolánk honismereti fakultációs csoportja készített el a Millecentenárium tiszteletére Kiss Erzsébet tanárnő vezetésével.

1.1. A régi iskola, a régi iskolai élet Szervezett iskolai oktatás községünkben csak az 1870-es évek elejétől létezik. Addig a gyerekek, elég kevesen, Keszthelyre jártak iskolába, tandíj ellenében, amit nehéz volt megfizetni. A rossz közlekedési viszonyok sem tették lehetővé, hogy minden gyerek iskolába járhasson. De jártak vándortanítók, akik hóeséstől jégcsapcsordulásig egy-egy falusi gazda házában írást, olvasást, számolást tanítottak. Ez az oktatási forma nem volt kötelező, de sokan éltek a lehetőséggel. 1868-ban a népoktatási törvény a falusi iskolák létesítését kötelezővé tette. 1870-ben a község akkori vezetősége határozatot hozott az önálló iskola létesítéséről. Úgy döntöttek, hogy az iskola községi, ne egyházi jellegű legyen. Fel is épültek az iskolák: 1872-ben Tomajon, 1874-ben Cserszegen. A helybeliek közmunkával járultak hozzá az építkezéshez, sőt az építőanyagot is hozták, ha a szükség úgy kívánta. Az iskolai irattár őrzi az első tanítók, Kozma János, Csonka József és Csákó János nevét. 1906-ban a tomaji iskola tanítója lett Polgár Jenő, aki 40 éven át vállalta ezt a szép, de küzdelmes, nehéz hivatást. Innen ment nyugdíjba 1946-ban. Jegyzeteit néhai Gyerák István tanító dolgozta fel, aki 1951-től 1961-ig tanított községünkben. Neki köszönhetjük, hogy ismerjük a régi iskola történetét. Az ő munkáját folytatta Palaczki Ferenc tanár úr, majd nyugdíjba vonulása után Kiss Erzsébet tanárnő gyűjtötte tovább az emlékeket, fotókat, régi tárgyakat a honismereti szobában. Legendás volt a Budai tanítóházaspár tevékenysége is, akik több mint húsz évig éltek és tanítottak itt. 1945-től a két iskola felső tagozatát a tomaji iskolában vonták össze. 1958 szeptember. 1-én új épületben kezdődött meg a tanítás. Megoldódott az utazás gondja is: a sáros utakat portalanították, a tanulók utaztatását a Zala Volán végzi. 1980-tól 1991-ig itt tanultak a Reziben lakó felső tagozatos gyerekek is. Az 1988/89-es tanévben felépült még két új tanterem, a könyvtár, a tanári szoba és az irodák a tantermek feletti tetőtérben. Mivel a Rezi felső tagozat hazaköltözött, az új tantermekből óvodát alakítottak ki a község lakóinak nagy örömére. Gond volt a testnevelés órák, a sportrendezvények megtartása, az udvaron, ill. eső esetén az emeleti zsibongóban tornáztak a gyerekek. 1996. március 15-én átadták az új tornatermet, a község lakosságának összefogásából született létesítményt, így ez a gond is megoldódott. 1997. október 23-án ünnepélyes keretek között került sor az iskola névadójára, ettől a naptól kezdve intézményünk neve: Szabó István Általános Iskola. 2006. óta a helyi óvoda is az intézmény része, 2007 szeptembertől 2012 szeptemberig pedig a rezi tagóvoda is ide tartozott, így nevünk most már Szabó István Általános Iskola és Óvoda lett. 2012. szeptember 1-től az egységes óvoda-bölcsőde indításával Szabó István Általános Iskola, Óvoda és Egységes Óvoda-bölcsőde. 5

2. Az intézmény adatai a szakmai alapdokumentum alapján: Az intézmény adatai: 1. Hivatalos neve: Tankerület megnevezése:

Szabó István Általános Iskola KLIK Keszthelyi Tankerülete

2. Székhelye:

8372 Cserszegtomaj Iskola utca 17.

3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye: 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapító jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32. 4. Típusa:

általános iskola

5. OM azonosító:

037532

6. Köznevelési és egyéb alapfeladata: 6.1. 8372 Cserszegtomaj, Iskola u. 17. 6.1.1. általános iskolai nevelés-oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 6.1.1.3. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 6.1.1.4. integrációs felkészítés 6.1.2. iskola maximális létszáma: 224 fő 6.1.3. iskolai könyvtár együttműködésben: települési illetőségű könyvtárral 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használati joga: 7.1. 8372 Cserszegtomaj, Iskola u. 17. 7.1.1. Helyrajzi száma: 15/2, 15/3 7.1.2. Hasznos alapterülete: nettó 1903 m² 7.1.3. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 7.1.4. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

6

3. Küldetésnyilatkozat A legfontosabb célunk, hogy a cserszegtomaji Szabó István Általános Iskola és Óvoda egy jól működő, szolgáltató intézmény legyen. Tantestületünk a tevékenysége során fontos feladatának tarja a 6-14 éves korú gyermekek személyiségfejlesztését, jó színvonalú nevelését-oktatását. Az iskolai életünk szervezése során szoros egységnek tekintjük a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek optimális összehangolását. Arra törekszünk, hogy tanulóink testileg, lelkileg egészségesen fejlődjenek. A tanulásszervezés során fontos feladatunknak tekintjük a tehetséggondozást és felzárkóztatást. Tanulóinkat igyekszünk felkészíteni az információs társadalom új igényeire és szükségleteire: számítógép használat, idegen nyelvtudás, könyvtárhasználat, állandó önművelés nélkül ma már nem boldogul senki a mindennapi életben. Ehhez szorosan kapcsolódó elkötelezettségünk, hogy tanítványainkat a káros szenvedélyek nélküli egészséges életmódra neveljük, amelyben a szabadidő hasznos eltöltése is fontos szerepet kap. Az új értékek és kihívások mellett fontosnak tartjuk a lakóhelyhez való kötődés kialakítását, valamint olyan viselkedési formák kialakítását, amelyekben a fegyelem, segítőkészség, udvariasság, idősek tisztelete kiemelkedő szerepet kap. Munkánk során számítunk a gyerekek, szülők, fenntartó, vagyis az iskola partnereinek támogatására, és segítő véleményére intézményünk működésével kapcsolatban. Alapvető célunk, hogy a nevelés-oktatási feladatainkat magas színvonalon végezzük, amelyhez folyamatosan keresni fogjuk az új és hatékony módszereket, megoldásokat. Az intézmény dolgozói elkötelezettek a minőségi oktató-nevelő munka iránt, fontosnak tartjuk az itt élő gyermekek és szüleik elvárásainak feltárását és kielégítését.

4. Helyzetelemzés 4.1. Tanulók: Tanulólétszám: Osztályok száma: Napközis csoportok száma Tanulószobás cs. száma:

2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 118 123 124 124 141 144 151 8 8 8 8 8 8 8 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1

A jelenlegi létszámunk ideális. 8 tanteremben és a tornateremben az elhelyezés megoldott. Az átlagos osztálylétszám 18,875 fő.

4.2. Nevelők Pedagóguslétszám: tanár/óvónő Egyetemet végzett: Főiskolát végzett:

2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 16 16 16 16/4 15/7 14/9 14/9 2 14

2 14

2 14

2 18

2 20

2 21

2 21

A nevelők lelkesek, nyitottak az újra, továbbképzéseken vesznek részt. Négy nevelő felsőfokú oktatásinformatikus végzettségű, de a többiek is hasznosítják vagy a felkészülésben, vagy a tanórán a számítógépes ismereteiket. Szaktárgyi és egyéb továbbképzéseken is szívesen részt vesznek.

4.3. Költségvetésünk alakulása: Személyi kiadások: Járulékok: Dologi kiadások: Felhalmozási kiad.: Összesen:

2000 2001 20.798 e. Ft 22.651 e. Ft 8.094 e. Ft 8.429 e. Ft 12.075 e. Ft 8.780 e. Ft 4.436 e. Ft 0 Ft 45.403 e. Ft 39.860 e. Ft 2005(+ovi) 2006(+ovi)

2002 2003 2004 28.423 e. Ft 39.404 e. Ft 41.422 e. Ft 10.028 e. Ft 13.505 e. Ft 14.234 e. Ft 16.997 e. Ft 8.936 e. Ft 9.468 e. Ft 433 e Ft 0 Ft 0 Ft 55.881 e Ft 61.845 e. Ft 65.124 e. Ft 2007 2008 2009 7

Személyi kiadások: Járulékok: Dologi kiadások: Felhalmozási kiad.: Összesen:

51.783 e. Ft 16.048 e. Ft 10.035 e. Ft 934 e. Ft 78.800 e. Ft

69.639 e. Ft 21.578 e. Ft 14.366 e. Ft 2.739 e. Ft 108.322 e.Ft

(+2 ovi) 77.054 e. Ft 24.320 e. Ft 17.538 e. Ft 53.107 e. Ft 172.019 e.Ft

(+ 2 ovi) 92.317 e. Ft 30.600 e. Ft 20.805 e. Ft 2.158 e. Ft 145.880 e.Ft

(+ 2 ovi) 90.373 e. Ft 25.835 e. Ft 94.661 e. Ft 12.592 e. Ft 223.461 e.Ft

A bér a pedagógusok és a technikai dolgozók besorolási kategóriájának a minimumát, a pótlékokat és a túlmunka fedezetét tartalmazza. A dologi költségvetés a szinten tartást biztosítja. A több mint 40 éves épület állagának javítása folyamatos (fűtéskorszerűsítés, ablakok, ajtók cseréje, palacsere, vizesblokkok felújítása, járólapozás, stb.), a külső vakolat hőszigetelő javítása megtörtént. A felszerelés bővítése az adományok és az itt működő „Cserszegtomaji Iskoláért Alapítvány” segítségével, valamint pályázatok útján lehetséges.

4.4. Szociális háttér A felméréseink alapján a szülők nagy többségének ipari iskola a legmagasabb iskolai végzettsége, vagy legfeljebb érettségi. Szerencsére a munkanélküliség nem számottevő a szülők körében, bár mint létező gond, megfigyelhető. A családok kertes családi házakban élnek, nagy többségük rendezett anyagi körülmények között. Az egyre romló anyagi körülmények ellenére a szülők igyekeznek a gyerekektől távol tartani a gondokat. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók száma 25 és 35 között mozog. Nagyon fontos az állami gondozott gyermekekre való odafigyelés, s egyre több az elvált szülők miatt hátrányos helyzetbe került tanuló.

4.5. Tanulmányi helyzet alakulása 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010

Létszám magatartás Szorgalom közism.t. készségt. Matek Összátlag

118 4,08 3,94 3,57 4,28 3,45 3,93

111 4,24 3,99 3,72 4,44 3,70 4,03

115 4,06 4,03 3,71 4,50 3,69 4,09

112 4,42 4,14 3,85 4,49 3,80 4,11

118 4,35 4,13 3,88 4,55 3,72 4,17

123 4,33 4,05 3,82 4,56 3,76 4,14

TANULMÁNYI ÁTLAG

124 4,16 3,98 3,60 4,47 3,61 3,97

124 4,26 4,07 3,77 4,51 3,71 4,09

141 4,15 3,96 3,63 4,49 3,55 4,01

144 4,00 3,77 3,60 4,36 3,51 3,93

151 3,70 3,60 3,45 4,29 3,25 3,79

1991/92 1992/93

4,20

1993/94 1994/95

4,10

1995/96 4,00

1996/97

3,90

1997/98 1998/99

3,80

1999/2000

3,70

2000/2001 2001/2002

3,60

2002/2003

3,50

2003/2004 2004/2005

3,40

2005/2006 2006/2007

3,30

2007/2008 3,20 összátlag

2008/2009 2009/2010

8

A tanulmányi átlagok a tanulók képességeinek megfelelő eredményeket mutatják. A fő célunk továbbra is ennek a színvonalnak a megtartása, illetve javítása. A jó tanulók nálunk is jó eredményeket érnek el, a gyengébbek számára pedig a kisebb osztálylétszámok több felzárkózási lehetőséget kínálnak. A továbbtanulási helyzet alakulása Darázsi Istvánné és Polainé Birkás Ildikó pályaválasztási felelős adatai alapján: Gimn.: Szakközépi.: Szakmunkásk.: Szakiskola: Nem tanult t. 2000/2001 2 3 4 2 2001/2002 2 6 9 1 2002/2003 3 10 3 2003/2004 3 7 1 2 2004/2005 7 8 3 2005/2006 4 6 5 . 1 2006/2007 5 2 4 2007/2008 4 7 5 2008/2009 3 8 6 2009/2010 1 7 5 Mint a kimutatásból látszik, 8. osztályos tanulóink több mint fele érettségit adó középiskolában tanul tovább. Célunk ennek az aránynak a további megtartása, illetve esetleg javítása.

5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai /Beépítve valamennyi kompetencia - terület/ Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: Pedagógiai alapelvünk, hogy: iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat; alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra; pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; 9

a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át; iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; a nevelési - oktatási

folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket

támasztunk; a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét;

10

reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport; a

képesség-kibontakoztató

felkészítés

a

személyiségfejlesztés,

a

közösségfejlesztés

segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez.

Intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg: – A tanulók felkészítése a középiskolai tanulmányokra, általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás megvalósítása, korszerű ismeretek nyújtása. – A tanulók képességeinek megfelelő tehetségfejlesztés és felzárkóztatás biztosítása a pályaválasztás sikere érdekében. – Teljes körű személyiségfejlesztés (vallási és világnézeti semlegesség). – Egyetemes emberi értékek közvetítése. – A tanulók társadalmi beilleszkedésének segítése, demokráciára nevelés. – Személyiségfejlesztés a közösség nevelő erejének segítségével. – Egészséges életmódra nevelés. – Környezeti nevelés. A Támop 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik. A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása

11

Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is.( Országos kompetenciamérések , helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. Új tanulásszervezési eljárások, új módszertani ismeretek bevezetése az intézményben, a beiskolázási terv újragondolása. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesülnek azok a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. A www.sulinovadatbank.hu oldalon elérhető programtantervek adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. ( fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják. 12

Kiemelt célok: – Idegen nyelv oktatása a helyi igényeknek megfelelően (pl. idegenforgalom). – Cserszegtomaj történetének megismertetése, a múlt értékeinek közvetítése, a község hagyományainak ápolása. – A számítástechnika eredményeinek alapszintű elsajátíttatása, a továbbiakban bővíthető ismeretek nyújtása. – Testi nevelés a tanulók igényeinek megfelelő sportágakban, a tornaterem kihasználásával.

Kompetencia alapú oktatás intézményünkben a TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0158 számú projekt keretében megvalósítva Tartalmi elemek konkrét megfogalmazása A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai: 

a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése ,



kompetencia alapú oktatás elterjesztése.



A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása,

A



a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése,



a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése



az esélyegyenlőség érvényesítése



újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése



szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása



egyéni fejlesztési tervek készítése



digitális írástudás elterjesztése

kompetencia

alapú

oktatáshoz

kapcsolódó

tevékenységrendszer,

sikerkritériumok

meghatározása a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére vonatkozóan.



A kompetencia alapú oktatás implementációja

Tevékenységek

évfolyam

kompetenciaterület

Sikerkritérium

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag teljes tanórai

2. és 3.

szövegértés; szövegalkotás

Sikeres tanév végi bizonyítvány

1.o.

matematikai logika

Sikeres tanév végi 13

lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele

bizonyítvány Sikeres tanév végi bizonyítvány

5.o.

IKT

5.o.

Matematika informatika

5.o.

Technika

Sikeres tanév végi bizonyítvány

1.o. 2-3.o. 5.o. Minden évfolyam

Matematika Szövegértés IKT Fejlesztő foglalkozások

Sikeres tanév végi bizonyítvány

Minden évfolyam Minden évfolyam Tanévenké nt 1

Matematika, szövegértés

és

Sikeres tanév végi bizonyítvány

Sikeres tanév végi bizonyítvány

A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan.(Tanévre készített intézkedési tervek) Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését-oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása. (HH;HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése) A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere. A célok ütemezése.

Célok, indikátormutatók

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

Fenntarthatóság

Implementáció éve 2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

14

tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele

5

+

+

+

+

+

+

25

25

25

25

25

25

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi célrendszere. Az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása Az új tanulásszervezési eljárások intézményi célkitűzései. A NAT kompetenciaterületek fejlesztését az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása tovább erősíti, illeszkedik az oktatási programok implementációját támogató IKT taneszközök bevezetéséhez. A differenciálás iskolai lehetőségeinek cél és eszközrendszere.

A kompetenciafejlesztés fókuszai iskolában: személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció.

A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: 15

Módszertani elemek:  óvoda-iskola átmenet  hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás.  habilitációs és rehabilitációs tevékenység  az inkluzív nevelés  attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak  multikulturális tartalmak  tanórai differenciálás (heterogén csoport.)  kooperatív tanulás  a drámapedagógia eszközei  tevékenységközpontú pedagógiák eszközei  projektmunka (egyéni és csoportos)  prezentációs technikák  tanulói értékelési formák gazdagítása  módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek:  tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés  munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat  individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek:  páros munka  csoportmunka  játék  szerepjáték (drámapedagógia)  vita  kutató-felfedező módszer  kooperatív módszerek  projekt módszer.

16

A tanulásszervezés alapelvei:  differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése.  szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret.  motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia.

A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,amelynek a következők a megvalósulási formái: Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: Új ismeretanyag feldolgozása 17

Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható

Céljaink eléréséhez alkalmazott eljárások, melyeket alkalmazunk:

módszerek, szervezési módok

évfolyam 1

Tantárgytömbösítés Projektoktatás műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés három hetet meghaladó projekt megtervezés Témahét megtervezése moduláris oktatási programok megtervezése önálló intézményi innováció

2

3

4

5 + + +

6 +

7

8

+

+ +

+

+

+

Az alapfeladatok ellátása: 18

– A tanuláshoz szükséges egészséges környezet biztosítása. – Napközis és tanulószobai ellátás. – Iskolai étkeztetés biztosítása. – Hit- és vallásoktatáshoz a tárgyi feltételek biztosítása.

6. Az iskola képzési rendje 6.1. Képzési idő A Szabó István Általános Iskola és Óvoda tevékenységét a nyolcosztályos általános iskola keretei között látja el. Osztálytermi rendszerben folyik a tanítás, kivéve az informatika és a testnevelés tantárgyat, ill. felső tagozatban a technika tantárgyat.

A képzés szakaszai: Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő. szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá – a tanulók igényéhez igazodóan, a helyi tantervben meghatározottak szerint – az alapozó szakasz kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt–negyven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.

6.2. Életkori sajátosságok 6…10 éves kor A kisiskoláskor a személyiségfejlődés fontos szakasza. Ekkor alakul ki a gyermek önmagával kapcsolatos alap-beállítottsága. A nevelés alapozó jellegű ebben az életkorban, a családdal való együttműködésre törekedve szervezi a gyermekek egészséges testi, lelki és szellemi fejlesztésének feltételrendszerét. A 6…10 éves gyermek érzelmileg kiegyensúlyozott, érdeklődő, kapcsolataiban nyitott, aktív és tettre-kész. Mozgásigénye nagy. A játékban, a tanulásban és a munkában eredményre törekszik. Legtöbbször meg akar felelni a felnőttek elvárásainak. Világképe reális. Kíváncsi, közlési vágya erős. Fontos, hogy legyen alkalma élményeiről beszámolni. Emlékezete elsősorban cselekvéses tapasztalataihoz kötődik. Az életkori szakasz végén kezdődik meg a gondolkodás elvonttá válása. Az 1…4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt. Az iskola adjon teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának. Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Ehhez kapcsolódó feladataink: – A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. – A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ez által motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását. – Adjon mintát az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. – Alapozza meg a tanulási szokásokat. – Segítse a tanulási nehézségekkel küzdőket. – Tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket. – Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat.

19

10…14 éves kor A prepubertásban szélesednek a gyermek társas társadalmi tapasztalatai. Rendkívül fontossá válik számára a kortárs csoporthoz tartozás. Kialakul az egyéni érdeklődési irány. Nő az önállóság igénye, megkezdődik a szülőkről történő érzelmi leválás. Erős a gyermek igénye az önmegismerésre. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítás iránti elvárás. Gyors és lényeglátó megfigyelő, néha azonban hajlik a felületességre. Emlékezete megbízhatóbb és tartósabb lesz. Az 5…8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: – Folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. – Vegye figyelembe, hogy a 10…12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. – Vegye figyelembe, hogy 13…14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. – A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük. – A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra, a társadalomba való beilleszkedésre. – Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Ehhez kapcsolódó feladataink – A tanulókban azoknak a képességeknek és készségeknek a fejlesztése, amelyek a környezettel való harmonikus kapcsolatokhoz szükségesek. – A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségi élet során a tanulók önismeretének, együttműködési készségének, akaratának, segítőkészségének, empátiájának fejlesztése. – Olyan helyzeteket teremteni, amelyben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét. – Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. – A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai (1–8.évfolyam) fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; 20

az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket; az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció folyamatába;

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat; a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele; személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása; a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával; az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket; a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk; nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére; a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; C: a magatartásra ható módszerek: a.) ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret (pl: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…); írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés, alapítványi fenntartói, országos szintű elismerések; - osztályozás; jutalmazás). hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések) 21

A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak: labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút, ösztöndíj, tandíjmentesség…) b.) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, párhuzamos osztályba való áthelyezés, áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!), tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!) c.) gátlást kiváltó módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni): felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás; A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a következők lehetnek: - nyelvi (verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk): beszéd, beszélgetés (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos), interjú; - nem nyelvi (non verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki; a nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korholást) közleményeiket: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések, - szociális technikák (ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben), ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában, - technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés, - szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység;

A kompetencia-területek beépítése CÉLOK

FELADATOK

Tézisek, tényszerű megállapítások kijelentő mondatokban fogalmazva.

Mozgósító erejű, célok – felszólító mondatokban fogalmazva.

Konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk?

Azon folyamatok, eljárások, melyektől sikert várunk.

Alkalmazott módszerek, eszközök. Felsorolás.

Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint

Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

A modern

Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu

ALAPELVEK

A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.

ELJÁRÁSOK

személyközpo ntú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervez ési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

ESZKÖZÖK

A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

22

ALAPELVEK Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek folyamatos fejlesztése és szilárd alapkészségek kialakítása.

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban

CÉLOK A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák színtjének meghatározását szolgálják Minden kolléga helyezzen Differenciált nehézségű kiemelt hangsúlyt a feladatokkal, testreszabott kreativitás fejlesztésére és egyéni és csoportos a (belső) tanulási foglalkoztatással motiváció erősítésére! lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont.

Iskolánkban egy idegen nyelvet ( német) magas színvonalon oktatunk.

Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.

Igény szerint a 2. idegen nyelv választását biztosítjuk.

Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.

Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk. Az általános társadalmi modernizációt követve igyekszünk lépést tartani az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT –t.

FELADATOK A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.

A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában. Lehetőséget biztosítunk a tehetséges tanulók alapfokú nyelvvizsgájának megszerzéséhez..

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

A diagnosztikus , formatív és szummatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el.

Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal.

A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.

Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Jellemezze munkánkat Demokratikus alapokon Növeljük a tanulók aktív egyfelől a következetes álló, integratív tanár – részvételét igénylő követelés és igényesség, diák viszonyt alakítunk ki. ismeretszerzési módok másrészt a tanulók A tanítási órák légköre, arányát (megfigyelés, jogainak, emberi hangulata oldott, a kísérlet, új információs és méltóságának tiszteletben tanulók sikerorientált kommunikációs tartása, a velük szemben beállítódással dolgoznak, technikákat alkalmazó megnyilvánuló pedagógiai a pedagógus csak anyaggyűjtés, modellezés, tapintat, bizalom, facilitáló szorongásszintet szerepjáték, megértés, türelem, tart fenn. drámapedagógia stb.). igazságosság, segítőkészség! Akadályozzuk meg azt, A rászoruló gyermekeket Differenciált hogy a szocio - kulturális hatékony felzárkóztató foglalkoztatással, az hátrányok tanulási munkával segítjük. egyéni haladási ütemhez esélyegyenlőtlenséget igazított fejlesztő eredményezzenek! terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket! Minden pedagógus tanulja Tanórai keretben és azon A fejlesztő programok meg és alkalmazza a kívül megtanítjuk alkalmazásával lehetővé modern gyermekeinknek a tesszük minden tanulónak infokommunikációs számítástechnika alapjait, az egyéni tanulási utak technikákat, a az interaktív táblával érvényesítését. számítástechnikai folytatott oktatási informatikai eszközöket a metódust.. saját tantárgya oktatása során!

A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása

Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása minden pedagógus számára kötelező.

Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.

Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk..

23

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra! A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!

Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat! Az elemi szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza.

A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.

A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitűntetett kötelességének tekinti

Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!

A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. . Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád osztályfőnöki kerettantervét!/

Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét.

A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét!

Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási /döntési helyzetekben felelősen cselekedni.

Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntéseket.

Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat

A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben. Társas kapcsolatok fejlesztése.

Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat,

A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.

A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalomismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérésiellenőrzésiminőségbiztosítási programjának megfelelően..

Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés. Én és a másik.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.

ALAPELVEK Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át.

A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. /Lásd: a Nyíregyházi tantaervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika modul módszertani ajánlását!/ Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.

24

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport;

Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtatálják helyüket és boldogulásukat.

Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre

A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.

A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.

A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése. A releváns tudás kialakítása.

A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!

Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése

Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.

Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.

A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.

Differenciálás Kooperatív technikák Projektek

A kompetencia alapú oktatás bevezetése. Projektnapok szervezése lehetőség szerint.

A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása.

Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál..

Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása

ALAPELVEK

A hatékony tanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.

CÉLOK

Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!

Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. Juttassuk el a tanulókat a Szelektálni kell a realisztikus, azaz a tantárgyi tartalmak között mindennapi életben azon témakörök előforduló szituációkban hangsúlyosabb való alkalmazás megjenítésével, amelyek képességéhez! jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. A tanulási környezet Egyensúlyt kell találni az indítson aktív, konstruktív egyéni tanulás, a elsajátítási folyamatokat a felfedeztetés, a tanulókban! problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között.

Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

A beszédfejlesztés fő céljai: -interakció -összefüggő beszéd

Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban

Ajánlott nyelvi tevékenységek: -vázlatkészítés -életrajz írása -élménybeszámoló -üzenet -feljegyzés írása -történet tömörítése A cél, hogy a tanuló fő A legfontosabb feladat, Mindenféle szövegtípus vonalaiban képes legyen hogy a hétköznapi hallgatása és olvasása a megérteni a köznyelvi témákról szóló szövegeket megfelelő nyelvi szinthez beszédet, a legfontosabb megértse a tanuló. igazodva. információkat ki tudja Hosszabb szövegeket -hírműsor szűrni, tudjon követni hallva, olvasva a kívánt -filmrészlet részletesebb instrukciókat. információt megtalálja, -interjú Továbbá, hogy megértse a megértse. -történetek, mesék, közlésekben kifejezett -versek érzelmeket.

A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.

A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Növekedjen a tanuló Tudjon írni: kreatív íráskészsége, ezzel -üzeneteket képes lesz meglévő -feljegyzéseket ismereteit ötletesen, -életrajzot újszerűen, szokatlan -magánlevelet funkcióban használni. -egyszerű történéseket

A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

25

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A fejlesztő értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés, mely a tudás fontos mércéje.

A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.

Az értékelésnek fontos része legyen -az önértékelés -a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.

Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

A tanulók szöveges munkájának gyűjteménye.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos ISKOLAI feladatok A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások - egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését tehát három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. A személyiség jellege, kialakulása tehát az örökletes és környezeti hatások illetve ezek interakciójának, egymásra hatásának eredménye és ezek eredője. Az emberbe az adottságok, mint diszpozíciók jelennek meg, melyek génjeiben, azok kódjában benne van. A környezeti hatások – társadalom, nevelőintézmények, család – befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és milyen mértékben és miképpen valósul meg. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés - oktatás személyiségformáló hatása. Nevelési módszerek: olyan eljárások, amelyek a nevelési hatások irányításával és hatékonyságuk fokozásával érvényesítik személyiségformáló nevelő funkciójukat. A nevelő hatások forrásai a nevelési tényezők: a felnőtt tekintélyi személyek, a feladatok és a kortársi interakciók. a nevelési tényezőktől eredő nevelő hatásokat orientálják és optimalizálják a nevelési módszerek, de alkalmazásuk végső célja és eredménye a személyiség formálása. A nevelő hatások a tanulók tevékenységének folyamatában v. ehhez csatlakozva jelennek meg, így a nevelési módszerek is ebben a keretben kerülnek alkalmazásra. A fentieknek megfelelően a nevelési módszereket a neveléselméleti szakirodalom ált. v. hatásszervező, v. személyiségformáló funkciók alapján osztályozza, ill. gyakran vegyítve érvényesíti azt a két osztályozási szempontot. Ha a nevelési tényezőkkel, valamint az ösztönző - reguláló személyiségbeli képződményekkel koordináltan próbáljuk a nevelési módszerek főbb csoportjait meghatározni, akkor a következő főbb módszercsoportok állhatnak össze, a hatásszervező funkciók szerint: - a) közvetlen nevelési módszerek (a felnőtt tekintélyi személyek nevelő hatásainak orientálására); - b) közvetett nevelési módszerek (a feladatok és a kortársi interakciók nevelő hatásainak megszervezésére). Személyiségformáló funkciók szerint: - a) szokásformáló eljárások: 1. a beidegzés közvetlen módszerei (a követelés módszere; a gyakoroltatás módszere; a segítségadás módszere; az ellenőrzés módszere; az ösztönzés módszere); 2. a közösségfejlesztő és önfejlesztő feladatok megszervezésének módszerei (önkormányzati feladatok megszervezésének módszerei; a fizikai munkafeladatok megszervezésének módszere; a tanulmányi feladatok megszervezésének módszere); - b) a példakép-eszménykép formálásának módszerei: 1. a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei (az elbeszélés módszere; a tények és jelenségek bemutatásának módszere; a műalkotások bemutatása; személyes példaadás); 2. a modell-közvetítő kortársi interakciók megszervezésének módszerei (a nevelő személyes részvétele a közösségtevékenységében; pozitív csoportos és egyéni minták kiemelése a közösség életéből); - c) meggyőződés-formáló eljárások: 1. a tudatosítás közvetlen módszerei (előadás, magyarázat, beszélgetés; a tanulók önálló elemzőmunkája); 2. a felvilágosító interakciók megszervezésének módszerei (a közvetett felvilágosítás módszere; a vita módszere; drámapedagógiai módszerek). Nevelési stílus: A nevelés empirikus kutatásában és a nevelésről szóló ismeretterjesztő művekben gyakran használt kategória. Az optimális kombináció Baldwin szerint a magas szintű demokratizmus és a magas szintű kontroll, míg a legnegatívabb hatásúnak az erős kontroll és alacsony demokratizmus kombináció bizonyult. Nevelési tényezők: A következő szorosan vett nevelési tényezőket különböztethetjük meg: 1. a nevelő (a nevelők közössége); 2. a „nevelt” (a „neveltek” közössége); 3. a nevelő-nevelt viszony; 4. a nevelési tartalom: 26

1. a nevelő az a neveltek által elfogadott, kiképzett szakember, aki képes és kész a nevelési tartalom szakszerű közvetítésére; 2. a „nevelt” az a meghatározott életkorú, meghatározott adottságokkal (együttműködési és tanulási képességekkel) rendelkező egyén, aki az általa elfogadott nevelő irányításával és segítségével képes és kész a nevelő tartalom elsajátítására; 3. a nevelő-nevelt viszony a nevelők és a neveltek tartós együttműködésének szociális, pedagógiai és szociálpszichológiai alapja, amely feltételezi egyrészt a nevelési tartalom közvetítésének szándékát és képességét, másrészt a nevelési tartalom elsajátításának szükségletét és képességét, egyszersmind feltételezi a nevelők és a neveltek kölcsönös elfogadottságának és együttműködési készségének egy minimumát; 4. a nevelési tartalom az adott kultúrkör által mindenki számára szükségesnek tartott és előírt: a) képesség- és tulajdonságbeli követelmények; b) a kialakításukat szolgáló tevékenységek; c) az előbbiek összefüggését, kölcsönös megfelelését mérlegelő értékelési szempontrendszer. – A nevelő-nevelt viszonynak csupán szükséges, de nem elégséges feltétele a nevelő hivatalos megbízása. Ezt csak szerepének, személyiségének, stílusának elfogadtatásával teheti teljessé, érvényessé. A nevelt mindig alternatív módon reagál a nevelő szándékaira és tetteire, az alternatív reagálás legelső szakaszában dől el, hogy elfogadja-e v. elutasítja-e azokat. A tartósan elutasított nevelőnek nincs és nem is lehet nevelő (fejlesztő) hatása. A nevelési tartalom kérdése nem szűkíthető le a képzési tartalomra, a nevelési követelmények, a nevelőtevékenységek, a nevelési eredmények értékelése jóval szélesebb jelenségkör, mint ami a képzési tartalomba belefér. Az oktatás része, és nem kizárólagos tartalma a nevelésnek. nevelés, közösségi nevelés. A nevelő személyisége: alapvető jelentőségű az oktatás-nevelés ( oktatás nevelő hatása) keretein belül. pedagógus saját „személyiségével dolgozik”, így az állandó szociális készenlét állapotában kell lennie, miközben alig van lehetősége annak befolyásolására, hogy mikor, kiket és mire tanítson. Minden pillanat nevelési helyzet lehet, ahol elsősorban modellként hat, mint azonosulást felkínáló személy és példakép. Nemcsak az egyénekkel való bánásmódban, hanem a csoportfolyamatok kezelésében is jártasnak kell lennie. Az őt magát is erősen frusztráló szituációkban jó helyzetfelismerő, döntéshozó, konfliktuskezelő készségekről kell bizonyságot tennie, miközben fontos, hogy képes legyen az elfogadó, igazságos és szeretetteljes légkör biztosítására. A nevelő személyisége oly sokoldalúan fejlett, érett, minden tekintetben kifogástalan kell legyen, hogy sokak szerint a „jó tanár” meghatározása inkább tekinthető pozitív tulajdonságok felemelő gyűjteményének, mint valódi meghatározásnak. Bizonyos paradoxonok is nehezítik a meghatározást: egy tanár anélkül is jó pedagógus lehet, hogy modellként szolgálna, hogy érzelmileg közel kerülne tanítványaihoz (főleg felsőbb osztályokban), s lehet akkor is modell, ha ismeretátadó munkája nem felel meg az általános követelményeknek. Sok elmélet szerint a pedagógia eredményességét nem lehet egyetlen személyiségmodellhez kapcsolni, inkább a felvállalt szerepek, a tanár attitűdje fogja meghatározni sikerességét, hiszen minden nevelő és növendék viszonyát a két fél együttes részvétele határoz meg, s azokat egyedileg kell kimunkálni. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét felépíthetjük: a pedagógiai alapelvekből, célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből. /Az alapelvek megvalósítását szolgálják: a kitűzött célok elérése érdekében elvégzendő feladatok, az alkalmazott eljárások és eszközök./ A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat Nagy József nyomán az alábbi négy területre bonthatjuk: a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia)

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésr e törekszünk

Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában!

Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel.

Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében.

Igyekszünk

A fiataloknak legyen

Segítsük felfedezni és

Reális önértékelésre

Mind az alacsony, mind a

27

megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezeté t, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő viszonyát

áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!

Az életkori pszichikus Az egyes életkori sajátosságokhoz fejlődési szakaszok: alkalmazkodunk. latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)! A kompetencia-alapú Az iskola pedagógiai oktatás gyakorlata adjon teret: a részprogramjait is színes sokoldalú iskolai magába foglaló életnek, az egyéni és pedagógiai csoportos tanulásnak, programunk összejátéknak, munkának; állításánál elsődleges fejlessze a tanulók szempont a nevelés önismeretét, oktatás együttműködési személyiségfejlesztő készségét, eddze akaratát! hatásának érvényesítése, az esélyegyenlőség megteremtése.

fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! „A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.” Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban

késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását.

túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.

Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. Az értelem kiműveléséhez Kognitív képességek kapcsolódó tanulási fejlesztése: kognitív motívumok és tanulási rutinok (műveletek), módok, a megismerési kognitív kommunikáció, vágy fejlesztése, a játékproblémamegoldás, a szeretet és az alkotásvágy tanulási életforma fejlesztése, a tanulási kialakítása a pedagógusok teljesítmény optimalizáés szülők együttműködése lását segítő révén. személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.

A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk.

A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.

Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.

Az iskolai társas szituációk az iskolai / osztály közösség mindennapi életében „terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok).

Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.

Az iskolánkban folyó A pedagógus bánásmódja pedagógiai és nevelési stílusa legyen tevékenység alapja a szociál-integratív! tanuló, nevelő, szülő együttműködése

Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával.

Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.

Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk.

A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik. A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket

A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében.

Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelő hatások összehangolása.

A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása

Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák

A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.

A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.

Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.

Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát. A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.

A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.

28

felkészítjük a továbbtanulásra

kölcsönös alakítása.

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze: Fontos, az együttes élmény ereje, a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Tehát: a nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. Mivel a közösség egyénekből áll, az igazi közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai fejlődésével a közösség is fejlődik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség: család, iskola, egyház, baráti kör, sportkör, művészeti csoport, különböző egyesületek. Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője. Messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja: A közösség segítése az egyén fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: a család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: tanórák, tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (mint: napközi, kirándulások, ...) diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (mint: diák-önkormányzati munka), szabadidős tevékenység. Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának.

a) A tanórán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Az osztályközösséget:

– a közösségi érdek, a közös cél, a közös értékrend, és a tudat tartja össze. Az osztályközösség alapvető élet- és munkaközösség, kezdetben véletlenszerűen összeválogatott csoport. Legfontosabb cél valódi osztályközösség formálása, amely képes a közös cél érdekében közös értékrend elfogadására, és az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Megvalósításához több év kitartó, türelmes munkájára van szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedhetünk. a tanulás támogatása: (kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével), a tanulók kezdeményezéseinek támogatása, közvetlen tapasztalatszerzés segítése, közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvés bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével), a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése, a folyamatosság biztosítása, a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés, olyan nevelőkollektíva kialakítása, megtartása, mely egységes nevelői eljárásaival és összehangolt követeléseivel az egyes osztályokat vezeti és tevékenységüket koordinálni tudja, a különböző változatos munkaformákkal (pl. differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősségérzés erősítése.

29

b) Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei: Feladatok: nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, átgondolt játéktervek és a tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatokhoz elengedhetetlenek, a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti, ...) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzést.

c) A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógusirányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladatok: olyan közös érdekeken alapuló közös, konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség is, a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

d) A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:

A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. Ezeket a tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladatok: jó kapcsolatok kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel és e tevékenységet segítő külső szakemberekkel, olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése az önfegyelem fejlesztése, a társak és foglalkozásvezetők elfogadása, az együttműködés elfogadása, a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés, az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor és rétegspecifikus jellemzők figyelembevételével és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód, a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön, olyan erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést, olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére és hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. 30

Mind a négy terület sajátos formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: az egyén közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakításához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hogy megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal példaként járnak a diákok előtt. Ezért az iskolában a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a szülői munkaközösséggel és diákönkormányzattal egyeztetve határozta meg egyes pontjait (dől betűvel szedett) kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára.

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Tézisek, tényszerű megállapítások Kijelentő mondatokban fogalmazva.

Mozgósító erejű, operacionalizált célok – felszólító mondatokban fogalmazva.

Konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk?

Azon folyamatok, eljárások, melyektől sikert várunk. Mit alkalmazunk?

Alkalmazott módszerek, eszközök. Felsorolás.

A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!

Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével.

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása.

Megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét.

A kommunikációs – és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét!

Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat.

Az osztályfőnöki helyi tanterv megvalósításával és az ember – és társadalomismeret, etika tantárgyi modul oktatásával.

Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez.

Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását.

A középiskolai beiskolázásban az érettségit adó iskolatípus arányát 65

ALAPELVEK

%- ra növeljük

.

31

A tehetség kibontakozását segítő tevékenység A tehetség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetséges gyerekek felfedezését, a tehetségek gondozását minden nevelő feladatának kell, hogy érezze. Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátíttatása, általános iskolai tanulók alap- és általános műveltségének biztosítása, az emelt szintű és speciális programok színvonalas oktatása mellett, fontos feladatának tartja a tehetséggondozást és a különböző színtű (iskolai, városi, megyei, regionális, országos és nemzetközi) tanulmányi, kulturális-és sportversenyekre való felkészítést, a versenyeztetést. 1. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszerei és szervezeti formái a tanítási órákon Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatói munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeikhez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E cél elérését a kötelező tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így- elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél- a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az idegen nyelv és az informatika oktatása iskolánkban kiemelt szerepet kap. – – –

Idegen nyelv: 1–3. évfolyamon a tanulók fakultatív tantárgyként tanulhatják, 4. évfolyamtól megkezdődik az idegen nyelv oktatása 5. évfolyamtól csoportbontással

– –

Informatika: 3. évfolyamtól szakköri formában tanulhatják a tanulók, 5-8. évfolyamon tanórán és szakköri keretben sajátíthatják el a tanulók az ismereteket, Tanórán kívüli lehetőségek A tehetség, a képesség kibontakozását az alábbi tevékenységek szolgálják: nem kötelező tanórán kívül tanulható tantárgyak tanulása, tehetséggondozó foglalkozások, iskolai sportkör, szakkörök: − az iskolai költségvetés által támogatott, − az iskolán kívüli tehetséggondozó, versenyek, bemutatók, vetélkedők (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), szabadidős foglalkozások egy része(pl. színház- és múzeumlátogatások), az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata nevelői felügyelettel. Felzárkóztatás A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás - felzárkóztató órák; -napköziotthon, tanulószoba felzárkóztató foglalkozások, a felzárkóztatásra utaltak részére, iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, egyéni vagy csoportos használata nevelői felügyelettel.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Beiratkozáskor a szülők jelzése alapján veszi nyilvántartásba a védőnő a tartósan beteg gyerekeket. Később, a kötelező vizsgálatok folyamán történik kiszűrésük az iskolaorvos révén. Gondozásuk több szakember együttesodafigyelését igényli. 32

Testnevelésből felmentésben részesülők: Az iskolai védőnő vizsgálata alapján szűri ki a felmentésre javasolt tanulókat. Orvosi szakrendelésre küldi őket, s a szakorvos szakvéleménye alapján 3 kategóriába sorolva kaphatnak felmentést. Az első kategóriába kerülnek a könnyített felmentésben részesülők. A második kategóriába tartozó tanulók gyógytestnevelésben részesülnek a tanórai foglakozás alól felmentettek. . A testnevelésen kívül, tanulási nehézséggel küzdő tanulóinkat már az alsó tagozatban kiszűrik nevelőink. Többen közülük végeztek tanfolyamot, ami alapján könnyen felismerik az ilyen problémával bajlódókat. A szülő kérelmére, a szaktanár véleménye alapján a Nevelési Tanácsadó Intézetébe tanácsoljuk. Különböző vizsgálatok, személyes beszélgetés után a Rehabilitációs Intézet szakemberei szakvéleményt adnak a gyermek jelenlegi állapotáról, s a szülőt is, iskolát is értesítik a teendőkről. Iskolánkban logopédus segíti a velük való foglalkozást. A leggyakrabban a szülőnek szól a Tanácsadó javaslata. Előfordul, hogy valamelyik tanulót a matematika vagy magyar nyelv tanulásának írásbelisége alól mentik fel. Ilyenkor a számonkérést a szóbeliség váltja fel. A Nevelési Tanácsadóval jó munkakapcsolatunk van. Évente ellenőrzik, mennyire fogadták el a szülők a tanácsot, megtartották -e a szükséges utasításokat. A Nevelési Tanácsadó segít a kiszűrésben, de a javasolt kiscsoportos foglalkozást finanszírozási okokból helyben nem tudjuk megoldani. Alsó tagozatban a differenciált képességek fejlesztésére minden osztályban biztosítjuk a korrepetálást. A tanórákon a differenciált munkavégzések is a tanulási kudarccal küzdő gyerekek felzárkóztatását segíti. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: a napközi otthon tanulószoba az iskolai könyvtár valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás irányítása, segítése A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Iskolánkban számszerűen alig mérhető, ha az enyhébb biológiai vagy pszichés károsodás miatt kialakult tanulási, beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdőket soroljuk ide. Osztályonként 2-3 tanuló van. Vannak, akik a család rendszertelen élete, a válás, a helytelen nevelési eljárások, elhanyagolás miatt lettek nehezen alkalmazkodóvá, s szorulnak osztályon belül a peremre. Az értelmi fejlettségük nem marad el társaikétól. A legnagyobb pedagógiai tapintatot ők igénylik. Mindennapi gyakorlatunkban sokszor találjuk megmagyarázhatatlannak a gyerek viselkedését. Ezt a megmagyarázhatatlan viselkedést, magatartást nevezhetjük magatartási zavarnak, magatartási nehézségnek. A másodlagos prevenció egyik legfontosabb színtere az iskola. A gyermekek viselkedésében történt változások, mint tünetek mögötti okok keresése minden pedagógus feladata. Ha ez nem sikerül, teljesítmény-, viselkedés-, kapcsolatzavar jelenik meg a gyermek életében. Ebből egyenesen következik, hogy az osztályfőnök és az iskola ifjúsági és gyermekvédelmi felelőse megelőzze, elhárítsa enyhítse a gyermek egészséges testi és személyiségfejlődését gátló tényezőket. Elsődleges feladatok: a gyermek személyiségének, családi hátterének, környezetének, baráti és társas kapcsolatának megismerése. Másodlagos feladatok: Családlátogatás szükség szerint, a családnak szükség szerinti segítő tanácsadás , figyelmeztetés, ellenőrzés. Segélykérelem kezdeményezése, környezettanulmánnyal reális döntés segítés. Annak segítése, hogy a szülők igénybe vehessék a : Családsegítő Központ A Nevelési Tanácsadó A Rehabilitációs Bizottság A gyermekpszichológus szolgáltatásait Szükség esetén javaslattétel a gyámhatóságnak védő-óvó intézkedés megtételére Kezdeményezés a bíróság felé gyermekelhelyezési ügyben. . A Nevelési Tanácsadó, a szülő kérelme, a nevelő véleménye alapján személyre szóló feladatokat határoz meg, szakvéleményt ad. 33

A foglalkozások tematikáját az iskola pedagógusai a Nevelési Tanácsadó szakemberei segítése, tanácsa alapján állítják össze.

6.3. A tanulói jogviszony A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. 6.3.1. A beiratkozás feltételei A beiratkozáshoz szükséges feltételek: – betöltött 6.életév, – legalább 1 óvodai év, – születési anyakönyvi kivonat, – óvoda javaslata alapján az igazgató döntése. 6.3.2. Magasabb évfolyamra lépés feltételei -

-

4-8. évfolyamon az előző évfolyam eredményes elvégzésének igazolása bizonyítvánnyal A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni vagy a szülő az évfolyamismétlést kezdeményezi 4-8. évfolyamon három vagy annál több tantárgyból elégtelen eredmény esetén a tanuló évfolyamot ismételni köteles 4-8. évfolyamon legfeljebb két tárgyból elégtelen eredmény esetén a javítóvizsga sikeres teljesítése Magántanulói jogviszony esetén az osztályozóvizsga sikeres teljesítése Egy tanévben több, mint 50 igazolatlan óra hiányzás a tanév ismétlését vonhatja maga után automatikusan Hosszú kórházi kezelés esetén (250 ig. óra/tanév) osztályozóvizsga sikeres teljesítése.

Tanév közben más iskolából érkezett tanuló esetében: – Iskolalátogatási igazolás. – Eltérő tantárgyfelosztási előzmények esetén különbözeti vizsga letételét kérheti az igazgató. 6.3.3. Tanulói jogviszony megszűnése Tanulói jogviszony megszűnik: – A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján. – Az utolsó évfolyam (8) elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján. – Súlyos fegyelmi vétség esetén tantestületi döntéssel másik iskolába való áthelyezéssel, melyet megelőz a másik iskola igazgatójával való megállapodás. – Fellebbezni a lakóhely szerinti illetékes jegyzőnél lehet.

6.4. Tantárgy- és tanóraszerkezet A táblázatban használt jelölések az alábbi tantervi változatokat jelentik: M1978 = a miniszter által kiadott 1978-as „régi”, központi tanterv, amennyiben a nevelőtestület élt azzal a lehetőséggel, hogy az 1998-ban elfogadott helyi tanterv helyett az 1999/2000. tanévtől a hetedik évfolyamtól visszatért ehhez a tantervhez; H1998 = az iskola által – a NAT alapján – készített 1998-tól érvényes első helyi tanterv; HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; HK2003 = a 2003. szeptemberétől – a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv, melyeket a nevelőtestület saját hatáskörben, a pedagógiai program módosítása nélkül vezethetett be; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján – esetlegesen a kerettantervek felhasználásával – elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv. 34

H2007 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján – esetlegesen a kerettantervek felhasználásával – elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv kiegészítése a 2008/2009

tanévtől

kezdve

a

nem

szakrendszerű

oktatás

bevezetésével.

A 2008/2009 tanévtől kezdve a 2006. évi LXXI törvény alapján az iskolákban az alapozó szakaszban (az 5.-6. évfolyamokon) a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének 25 %-ában végezzük az előírt nem szakrendszerű oktatást a tanulók igényeihez igazodva az 14.6 sz. melléklet szerint.

ÉVFOLYAM

TANÉV 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8. 9. 10. 11. 12. M1978 M1978 2003HK2003 HK2001 HK2001 H1998 HK2003 HK2001 HK2001 vagy HK2003 HK2001 HK2001 vagy 2004 H1998 H1998 2004H2004 HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK2001 2005 2005H2004 H2004 HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001 2006 2006H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 2007 2007H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 2008 2008H2004 H2004 H2004 H2004 H2007 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 2009 2009H2004 H2004 H2004 H2004 H2007 H2007 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 2010 2010H2004 H2004 H2004 H2004 H2007 H2007 H2007 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 2011 2011H2004 H2004 H2004 H2004 H2007 H2007 H2007 H2007 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 2012 2012H2004 H2004 H2004 H2004 H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 HK2003 HK2003 HK2003 2013 2013H2004 H2004 H2004 H2004 H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 HK2003 HK2003 2014 2014H2004 H2004 H2004 H2004 H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 HK2003 2015 2015H2004 H2004 H2004 H2004 H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 2016

H K 2001 Kötelező óraszámok: Tantárgy/évfolyam Magyar ny. és irodalom Történelem és áll .p. ism. Idegen nyelv (német) Matematika

1. 8

4+1

2. 8

4+1

3. 8

4. 7+1

4+0,5

3 3

5. 4+0,5+ 0,5M 2+0,5M 3 4

6. 4+0,5+ 0,5M 2+0,5M 3 3

7. 4

8. 4

2 3 3+0,5

2 3 3 35

Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki MODULOK Ember és társ. ism. etika Mozgókép és média ism. Összesen:

1

1

1 1,5 1 2,5

2

1 1,5 1 2,5

+1

+0,5+0,5 M

2

2+0,5M

1

1

2 1,5

1,5 1,5+0,5 M 1,5 1,5 1 1 1 2+1 1

2

2 2 1 2,5+0,5

1,5 1,5 1 2,5

1 1,5 1+0,5 2,5 1

1 1,5 1+0,5 2,5 1

1,5 1,5 1 1 1 2+1 1 1

20

20

22,5

22,5

25

25

27,5

1 27,5

A táblázatban a „+” jelöli a szabadon tervezhető órák számát, amelyek elosztása az alábbiak szerint történt: 1-2. osztály: heti 1 óra – matematika (alapozó tantárgy); 3. osztály: heti 1 óra – 0,5 matematika, – 0,5 testnevelés (mozgásigény); 4. osztály: heti 1óra – magyar nyelv és irodalom (alapozó tant.); 5. osztály: heti 2 óra – 1 informatika, – 0,5 magyar nyelv és irodalom, – 0,5 technika; 6. osztály: heti 2 óra – 0,5 informatika, – 0,5 matematika, – 0,5 technika; – 0,5 magyar ny. és irodalom, 7-8. osztály: heti 1 óra – 1 testnevelés; Választható óraszámok: Foglalkozás/évfolyam Német Testnevelés Edzés Énekkar Szakkörök Fakultáció Összesen:

1. 1 0,5 0,5

2. 1 0,5 0,5

2ó

2ó

3. 2

4.

5.

6.

7.

8.

0,25

0,5 1 0,5 0,25

2,25ó

2,25ó

0,5 2 0,25 3 0,5 6,25ó

0,5 2 0,25 3 0,5 6,25ó

2,5 0,25 3,5 2 8,25ó

2,5 0,25 3,5 2 8,25ó

Ezen kívül évfolyamonként szükséges hetente 2…2 óra a felzárkóztatás biztosításához.

H K 2004 Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom (+ tánc - dráma integr.) Történelem és áll.p.ism. Idegen nyelv (német) Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia

1. 8

2. 8

4

4

1

1

3. 7,5

4. 7

5. 4

6. 4

7. 3,5

8. 3,5

3,5 0,5 1,5

3 3 0,5 2

2 3 4 0,5 2

2 3 3 1 1,5

2 3 3 1

2 3 3 1

1,5 1,5

1,5 1,5 36

Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető

1 1,5 1 3

1 1,5 1 3

1,5 1,5 1 3

1,5 1,5 1 3

1 1,5 1 2,5 1

1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

1,5 1,5 1 0,5 0,5 2,5 0,5

0,5

0,5

22,5

25

1 25

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5 0,5 0,5

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 4

1 1 1,5 1 2,5 0,5

0,5 0,5 (magyar) (magyar) MODULOK

Ember és társ. ism., etika Egészségtan Hon- és népismeret Mozgókép és média ism. Összesen:

matematika Német magyar nyelv és irodalom informatika testnevelés Fizika Kémia történelem osztályfőnöki ÖSSZESEN:

0,5

20

1 0,5 0,5

20

20

22,5

22,5

KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ ÓRÁK: 1 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5

2

2

2

2

2

0,5 4

2,5

Ezen kívül évfolyamonként szükséges hetente 2…2 óra a felzárkóztatás biztosításához.

ÉVFOLYAMOK

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON AZ EGY-EGY TANULÓ SZÁMÁRA KÖTELEZŐ TANÓRÁK ÉS A TANULÓ ÁLTAL VÁLASZTHATÓ (NEM KÖTELEZŐ) TANÓRÁK MAXIMÁLIS HETI SZÁMA TANÉV 2003/2004

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

20 + 2 20 + 2 22,5 + 2 22,5 + 2 22,5 + 2 25 + 2 27,5 + 3 27,5 + 3 27,5 + 4 30 + 3 30 + 3 30 + 3

2004/2005

2005/2006

2006/2007

20 + 2 20 + 2 20 + 2 20 + 2 20 + 2 20 + 2 22,5 + 2 20 + 2 20 + 2 22,5 + 2 22,5 + 2 22,5 + 2 22,5 + 2 22,5 + 2 22,5 + 2 22,5 + 2 22,5 + 2 22,5 + 2 27,5 + 3 25 + 4 25 + 4 27,5 + 3 27,5 + 3 25 + 4 27,5 + 4 27,5 + 4 27,5 + 4 27,5 + 4 27,5 + 4 27,5 + 4 30 + 3 30 + 3 30 + 3 30 + 3 30 + 3 30 + 3 (A kerettantervekről szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet legutóbbi módosítása)

37

Hetes óraterv:

Hetes óraterv évfolyam Magyar nyelv és irod. Német nyelv Természetismeret Történelem Födrajz Matematika Fizika Kémia Biológia Technika Rajz Ének-zene Testnevelés Osztályfőnöki óra Fakultáció Tánc Honismeret Informatika Egészségtan Mozgókép és médiai. Etika korrepetálás összesen:

2009/2010 1. 9 0,5 1

2. 9 1 1

3. 8,5 2 2

4. 8 3 2

5. 4 3 2 2

6. 4,5 3 2 2,5

5

5

5

4

4

4

1 1 1 3

1 1 1 3

1 1 1 3 0,5

1 1 1,5 3 0,5

1 1,5 1 3 1

1 1 1 3 1

0,5 0,5 1

0,5 0,5 1 0,5

7. 4 3

8. 4 3

2 1,5 4 2 1,5 1,5 1 1 1 3 1 2

2 1,5 4 1,5 2 1,5 1 1 1 3 1 2

0,5 0,5 2 23,5

1 23

0,5 24,5 22,5+1,5+0,5 20+1,5+2K 20+2+1K 22.5+2+1K K

csoportbontás SNI és MBT

1 25

2

24,5 24+0.5 tesi

1,5

25,5

29 25+ 2 FAKU

22,5+3 1 2

29 25+ 2 FAKU

1 3

A tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak száma az előző rendelkezésben meghatározottaknál több lehet a következő esetekben: a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban (Kt. 52.§ (4) bekezdés); a szakiskolában szervezett felzárkóztató oktatásnál (Kt. 52. § (5) bekezdés); a sajátos nevelési igényű tanulók számára szervezett habilitációs, rehabilitációs foglalkozások esetében (Kt. 52. § (6) bekezdés); azoknak a többlet testnevelési óráknak a számával, melyeket az iskola a kötelezően előírt (heti három, illetve heti kettő és fél) órákon felül – a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére – a helyi tantervébe beépít. A tanulók választható tanórai foglalkozásai A tanulók saját döntésük alapján – a kötelező tanórai foglalkozásokon túl – választható tanórai foglalkozásokon is részt vehetnek. A választható tanórai foglalkozások számát a kerettantervekről szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 8. § (3) bekezdése határozza meg:

38

„A tanuló – minden tanuló részére kötelező, a tanuló által választott és szabadon választott – heti tanítási óráinak együttes száma az első-hatodik évfolyamon legfeljebb kettő, a hetedik-tizedik évfolyamon legfeljebb négy, a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon legfeljebb három, nemzeti-etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban, valamint a két tanítási nyelvű iskolai nevelésben, oktatásban az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon legfeljebb öt órával haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozásokra – a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3)–(5) bekezdésében – meghatározott időkeretet.” A rendelet további szövegéből kiderül, hogy az e bekezdésbe előírtak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni

-

a Kt. 52. § (6) bekezdése alapján szervezett habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat;

-

a Kt. 52. § (10) bekezdése alapján szervezett egyéni foglalkozásokat;

-

a Kt. 53. § (1)-(5) bekezdése alapján szervezett tanórán kívüli foglalkozásokat;

figyelmen kívül lehet hagyni -

az előírt óraszámot meghaladó testnevelési órákat;

-

egész napos (iskolaotthonos) tanítás esetén a napközis foglalkozásokat;

-

a nem állami, nem helyi önkormányzati iskolákban szervezett hitoktatás óraszámait.

39

ÓRATERV 2013/2014-től 1. és 5.évfolyamtól felmenő rendszerben Tantárgy

Ssz.

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

össz.

1.

Magyar

7

7

6

6

4

4

3

4

41

2.

Idegen nyelv(angol)

0

0

0

2

3

3

3

3

14

3.

Matematika

4

4

4

4

3

3

3

3

28

4.

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

8

5.

Történelem

0

0

0

0

2

2

2

2

8

6.

Természetismeret

1

1

1

1

2

2

0

0

8

7.

Fizika

0

0

0

0

0

0

2

1

3

8.

Kémia

0

0

0

0

0

0

1

2

3

9.

Biológia-egészségtan

0

0

0

0

0

0

2

1

3

10.

Földrajz

0

0

0

0

0

0

1

2

3

11.

Ének-zene

2

2

2

2

1

1

1

1

12

12.

Dráma/Honismeret

0

0

0

0

1

0

0

0

1

13.

Vizuális kultúra

2

2

2

2

1

1

1

1

12

14.

Informatika

0

0

0

0

0

1

1

1

3

15.

Technika

1

1

1

1

1

1

1

0

7

16.

Testnevelés

5

5

5

5

5

5

5

5

40

17.

Osztályfőnöki

0

0

0

0

1

1

1

1

4

18.

összesen:

23

23

22

24

25

25

28

28

198

*

Szabadon tervezhető

2

2

3

3

3

3

3

3

3

1.

Magyar

1

1

1,5

1,5

2.

Matematika

1

1

1

1

3.

Dráma/Honismeret

4.

Kémia

5.

Biológia-egészségtan

6.

Földrajz

7.

Fizika

8.

Természetismeret

9.

Informatika

10.

Történelem

*

összesen:

**

1 1

1

1

6 1

1

1 0,5

0,5 0,5

0,5

0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

8

1

0,5 2

1

1 1

1

2

2

2

3

3

3

3

3

3

22

mindösszesen

25

25

25

27

28

28

31

31

220

egyéb órák

27

27

27

28

23

23

25

25

205

22,5

22,5

22,5

22,5

9

9

9

9

126

1

0,5

1,5

3

2

3

2

13

2

2

2

2

8

4

3

4

3

14

napközi/TSZ sportkör csoportbontás (nyelv/info) szakkör (pl.info, versmondó, íjászat, tánc, stb.) komp.alapú szakkör, felk.

2

2 40

fejlesztés (SNI/BTM)) angol felügyelet 16-17 óráig csoportbontás technika(fiú/lány)

1

1

1

1

1

1

2

2

10

0,5

1

1,5

1

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

8

2

2

2

2

8

1

1

2

énekkar IPR **

összesen:

1

1

1

1

1

1

1

1

8

27

27

27

28

23

23

25

25

205

mindösszesen: 52 52 52 55 51 51 56 56 425 CXC. törvény 27. § (5) bek. alapján: "Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékleteben meghatározott időkerete felett.” ***

korrepetálás

1

1

1

1

1

1

1

1

8

***

tehetséggondozás

1

1

1

1

1

1

1

1

8

Integrációs program a szociális hátrányok csökkentésére1 Intézményünkben a 2012/2013. tanévben kerül bevezetésre az integrációs és képesség-kibontakoztató program a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára. Célja: A szociális hátrányok csökkentésével az esélyegyenlőség lehetőségének biztosítása. A program legfontosabb megvalósítandó elemei a következők: 1. Az iskolába való bekerülés időszaka Olyan feladatokat kell megoldanunk, amelyek a különböző szociális és kulturális hátterű családokkal folytatott kommunikáció jellegét meghatározzák. Amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a családokat már az elején valóban partnerként kezeljük, igényeiket felmérjük, számba vegyük. Ilyenek: a küldő intézménnyel, az óvodával fenntartott szoros kapcsolat (hospitálás az óvónők és a tanítók között, esetmegbeszélések, közös továbbképzések), az iskola külvilág felé bonyolított kommunikációs formái: nyílt napok, iskola előkészítő programok, hívogató kiadványok, családi előkészítő programok. 2. Képességfejlesztő programok – képességkibontakoztatás Kiemelten az integrációt elősegítő (tantárgyi és nem tantárgyi) programoknak, módszereknek tekintjük a differenciálást, a tevékenység-központú oktatást, a komplex művészeti fejlesztést, a projektoktatást, a kooperatív technikákat, tanulmányi-, sport- és művészeti versenyekre való felkészítést és a versenyeket. Alkalmazásukkal lehetőségünk nyílik a teljes személyiség komplex fejlesztésére, az egyéni nyomon követésre, a szükséges fejlesztési irányok célszerű meghatározására, módosítására. Ezek az új technikák várhatóan új terepet (tanulnivalót és sikereket) jelentenek a gyerekeknek, sikert, megbecsülést hozhatnak az egyébként nehezen boldogulóknak. Sok esetben kiválthatják a hagyományos módon szervezett korrepetálást. 3. Tanulási – tanítási módszerek Integrációnk eredményessége érdekében kialakítjuk a csoportbontás, a gyermek-pedagógus, a gyermekgyermek közötti együttműködés minden lehetséges és szükséges formáját, az önálló és a kiscsoportos tanulási formákat (differenciáló, kooperatív technikák, projektmódszer, témanap, témahét, stb.) A tanulás, a tanítás, a tananyag az egyén és a közösség számára megélt, megtapasztalt, átlátható, ismeretanyagból kell hogy induljon (motiváltság). Nagy szerepet szánunk a helyi tantervünknek, taneszközöknek, tananyagoknak. 1

módosult a 2012. június 27-én kelt képviselő-testületi határozattal 41

4. Tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek A szervezett szabadidős programok a kulturális alaptechnikák, a művelődés (mint életforma), a közösségi értékek elsajátítását teszik lehetővé, ezek illeszkednek az iskolás tevékenységekhez. Nem kívánjuk kiszakítani a családból a gyerekeket, de alternatívát, lehetőséget szeretnénk mutatni. Jó lehetőségnek tekintjük a család, a környezet bevonására, megismerésére is. Ilyen lehetőséget képviselnek a művelődést, tanulást szolgáló kiegészítő programok, rendezvények; a teljes napközis program, a tanulószobai foglalkozások, valamint a különböző iskolai rendezvények. 5. Együttműködés Óriási erőforrásokat szabadíthat fel az együttműködés a szülői házzal, a gyermekjóléti szolgálattal, jól működő civil szervezetekkel, melyek segítségével mentori rendszer alakítható ki. A község civil szervezeteivel napi kapcsolatot alakítottunk ki, munkánkat kölcsönösen segítjük. 6. Az együttműködésen alapuló értékelési rendszer Értékelési rendszerünket folyamatosan fejlesztjük, korszerűsítjük. Új vonásának tekintjük, hogy a gyermek nevelésében érintettek bevonásával (család, gyerekek) sikeresen alakítunk ki olyan értékelő rendszereket, amelyek hatékonyan segítik, hatnak vissza a tanulási folyamatra (pl. napindító, -záró beszélgető kör, osztályzás melletti szöveges értékelés, egyéni fejlődési napló stb.) Az együttnevelés olyan értékeket, nehézségeket hoz a felszínre minden érintett esetében, melyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Mindezt azért tartjuk célravezetőnek, mert úgy gondoljuk, hogy az értékelés nem szűkíthető a tantárgyi osztályozásra, vagy nem fogalmazható meg a magatartás-szorgalom besorolásaival sem. 7. Műhelymunka Az egyes gyerekek, gyerekcsoportok nevelésében érintettek együttgondolkodása, a szakmai egyeztetés, az előre haladás szükséges és lehetséges útjainak tisztázása alapvető követelmény. A nevelőtestületet érintő, anyagi következményekkel is járó szakmai döntések meghozatala, pl. a továbbképzés irányainak meghatározása, a prioritások eldöntése is része az együttnevelést is jelentő szakmai vállalkozásnak, iskolafejlesztési folyamatnak. A 2012/2013. tanévben kezdődő integrációs program megfelelő szintű működésének egyik feltétele a tantestület módszertani megújulása. Munkánk hatékonyságának növelése érdekében az egész tantestület részt vesz ezeknek a tanulóknak a segítésében. Így biztosítani kívánjuk, hogy a tanári együttműködés, a kapcsolattartás formái, a problémakövetési technikák, valamint a további továbbképzési koncepció és annak tervei tükrözzék a megkezdett módszerek, tevékenységi formák hosszú távú érvényesülésének szándékát. 8. Az iskola falain túlmutató kezdeményezések A családokkal, a helyi környezettel, valamint a kapcsolódó intézményekkel (önkormányzat, civil szervezetek, középiskolák, családsegítő szolgálatok stb.) valódi partneri viszonyt ápolunk, és reményünk szerint integráló iskolánk a továbbiakban is jelentős szerepet nyer a település kulturális életében. Ezt az együttműködési rendszert a helyi társadalommal az együttnevelés elfogadtatása szempontjából elengedhetetlennek tartjuk. 9. A rendszerből való kilépés, továbblépés Biztosítanunk kell, hogy az adott gyermekkel, családjával kapcsolatos ismereteink, elért eredményeink iskolaváltás vagy továbbhaladás esetén ne vesszenek kárba. A fogadó iskola részére megalapozott, a gyermek további fejlesztését elősegítő információkat (fejlesztési terv, napló (a szükséges összegezésekkel és javaslatokkal) kell adnunk. 10. Belső szervezetek használata Az integrációt nagyon erősen tudják támogatni azok a belső szervezetek, illetve szabályzatok, amelyek a diákok, pedagógusok és szülők együttműködésének különböző formáit adják (pl. SZMSZ, diákönkormányzat, szülői munkaközösség, különböző szintű értekezletek). Fontos azonban, hogy ezek ne kiüresedett formák legyenek, hanem élő együtt-működési formái a különböző szereplők együttműködésének! Szükségszerű, hogy az integrációs nevelési tevékenységünk folyamatosan az ellenőrzés (vezetők, munkaközösségek, minőségbiztosítás) tárgykörébe tartozzon, továbbá értékelése a félévi és év végi testületi értekezleteken megtörténjék, időnként nevelési értekezlet anyagában megjelenjék. 11. Személyi, tárgyi feltételek Az integrációs célok szolgálatába állított szervezeti, iskolaszervezési feltételek, célirányos munkaerőgazdálkodás, valamint a folyamatos forrásteremtés szintén nem elhanyagolható területei az integrációs feltételek érvényesülésének. Módszertani repertoárunk bővítése érdekében a tantestület számára folyamatosan biztosítjuk a módszertani továbbképzéseket. Figyelemmel kísérjük a pályázati lehetőségeket, hogy céljaink elérését tárgyi feltételeink javításával is elősegíthessük. 42

12. Tananyag Elfogadva és elismerve a kisiskoláskori képességfejlesztés szükségességének elsődlegességét, vállalnunk kell a “közismereti dominancia” csökkentését. Fontosnak tartjuk, hogy az együtt élő kisebbség kultúráját eljuttassuk a többségi társadalomhoz tartozó gyermekekhez is. 13. Integrációs stratégia kialakítása Az integrációs felkészítést folyamatos feladatnak tekintjük, melynek elemei: A tanév elején a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók beazonosítása. Számukra az óvoda-iskola átmenet segítése. Képességeiknek megfelelő tanulmányi eredmények elérése minél hatékonyabb pedagógiai módszerek használatával Ezeknek a tanulóknak a felkészítése a sikeres továbbtanulásra. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése és fenntartása a – szülői házzal, – gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, – szakmai és szakszolgálatokkal, – középfokú oktatási intézményekkel, – civil szervezetekkel.

7. Az iskola pedagógiai folyamata 7.1. Az iskola élet- és munkarendje Az alábbi dokumentumok határozzák meg: – hatályos közoktatási törvény, – évenként kiadott miniszteri rendelet a tanév rendjéről, – Szervezeti és Működési Szabályzat, – házirend, – tantestületi döntés. 7.1.1. Éves munkarend A szorgalmi időszak: – szeptembertől júniusig az elfogadott, – munkaterv alapján konkrét programok, – Diákönkormányzat, Szülői Munkaközösség, – éves munkarendje alapján, – nyáron: festés, karbantartás, ügyelet. 7.1.2. Heti munkarend A heti munkarend az órarendben van rögzítve. 7.1.3. Napi tanítási rend A tanítási órák időtartama 45 perc, az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. Az óraközi szünetek 10 és 15 percesek. Csengetési rend: 1. óra: 8 órától – 8 óra 45 percig 2. óra: 8 óra 55 perctől – 9 óra 40 percig 3. óra: 9 óra 55 perctől – 10 óra 40 percig 4. óra: 10 óra 50 perctől – 11 óra 35 percig 5. óra: 11 óra 45 perctől – 12 óra 30 percig A kötelező tanítási órákon kívül igénybe vehető szolgáltatások Azok a tevékenységi formák, amelyek kiegészítik, „kiszolgálják”, segítik a helyi tanterv tananyagának elsajátítását, a követelmények teljesítését. 43

Célunk a szülők és a gyermek igényeinek minél szélesebb körű kielégítése. 1. Napközis csoportok, tanulószoba Alsó tagozatban szervezzük az igényeknek megfelelően. A hagyományos napköziben legfontosabb feladat a tanulási technikák elsajátíttatása, a tanórákra való maradéktalan felkészülés, valamint a szabadidő pontos eltöltése. Napközis nevelőink az iskola pedagógiai programjának megvalósításában tevékenyen részt vesznek. Tanulószobát szervezünk felső tagozatos tanulóink számára. Lehetőségük van a másnapi órákra való felkészülésre, betegség, hiányzás után felzárkózásra, korrepetálásra. Ez a forma sokat segített a gyerekek délutáni szabadidejének hasznos eltöltésére. Szakkörök: 2. Sportkörök 3. Zeneiskolai csoportok: jelentkezés alapján 4. Iskolai énekkar: 5-8. osztályból a nevelő javaslata alapján kiválasztással szerveződik. 5. Logopédia: a nevelők és a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján a logopédus által szervezett csoportok. 6. Társas tánc 7. Népi tánc 8. Felzárkóztatás, korrepetálás 9. Gyógytestnevelés: orvosi szűrés után 10. Könyvtár – Nyitva tartásával a törvényben előírt időkeretek között rugalmasan alkalmazkodik az intézmény igényeihez, biztosítja a szabadidő hasznos eltöltését.

7.2. Ifjúságvédelmi feladataink A mindenkor hatályos ifjúság- és gyermekvédelmi törvény alapján végezzük ezeket a feladatokat. Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról alapján fő feladataink: – A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért az intézmény vezetője felel, de köteles abban közreműködni valamennyi pedagógus. – Minden lehetőségünkre álló eszközzel segítséget nyújtunk a szülőnek ahhoz, hogy gyermekével megfelelően foglalkozzon és eleget tegyen a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeinek. – „Figyelő szolgáltatást” végzünk. – A rendszeres iskolába járás elmulasztása esetén az igazgatónak jeleznie kell a jegyző részére. – Nem nézhetjük tétlenül, hogy a tanulók közül akárcsak egy is éhezzen, vagy megfelelő ruházat nélkül járjon. – Fő eszközeink elsősorban pedagógiai eszközök; odafigyelés, törődés, segítségnyújtás. A napközis foglalkozások biztosítják a gyermekek napközbeni ellátását. – A nevelési tanácsadóval közösen együttműködünk a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatok ellátásában. (pl. kapcsolattartás, eljárás kezdeményezése, szolgáltatások összehangolása, rendszeres kapcsolattartás, stb.) – Együttműködünk az önkormányzat polgármesteri hivatalának gyermekvédelmi munkájában pénzbeli ellátás, a természetben nyújtott ellátási formák kezdeményezésével (tankönyv- és tanszerellátás, étkezési térítési díjkedvezmények átvállalása, stb.) – Szükség esetén a szülőt kötelezzük a napközis foglalkozás igénybevételére.

7.2.1. A szociális hátrányok csökkentése A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk: – Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése. – Drog- és bűnmegelőzési programok. – Mentálhigiénés programok. – Pályaorientációs tevékenység. – Táborozások, kirándulások. 44

– Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon. – Motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön. – Kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel (nevelési tanácsadó, pedagógiai intézet, családsegítő szolgálat, GYIVI, stb.). – Tankönyvtámogatás: minden gyermek ingyenesen jut a tankönyveihez a fenntartó támogatásával 7.2.2. A közösségfejlesztés feladatai, tevékenységrendszere: – – – – – –

Az osztályközösségek kialakításában fontos szerepe van az óvodából együtt érkezett gyermekek meglévő kapcsolatrendszerének, mely alapja az életkoruknak megfelelő szociális beilleszkedésnek Az osztályfőnök szerepe meghatározó e kis közösségek alakításában, legmeghatározóbban az alsó tagozaton, hisz ott még naponta több órán át együtt vannak a tanító nénivel, de természetesen az 5-8. évfolyamon is fontos koordináló szerepe van az osztályfőnöknek Az egy osztályban tanító nevelők egységes követelményrendszere, közösségformáló ereje szintén minden tanórán megjelenik, s ugyanígy fontos, hogy kapcsolatban legyenek egymással és az osztályfőnökkel, megbeszéljék az osztályt érintő kérdéseket A tanórákon a csoportmunkák révén is épül a közösség, kihasználva a versenyzés iránti igényeket A tanórákon kívüli foglalkozásokon (szakkör, énekkar, napközi, stb. ) kötetlenebb formában valósul meg mindez, de a közös játék, tanulás szintén erős összetartó erő A kirándulások, túrák, séták, közös szereplések a különböző rendezvényeken a legerősebb közösségteremtő formák, melyeket itt, a kis létszámaink miatt igazán jól ki tudunk használni.

7.3. Az iskola hagyományainak rendszere 7.3.1. Szervezeti hagyományaink A Diákönkormányzat működik az iskolában a tanulói demokrácia színtereként. Az ügyeleti feladatokban, rendezvények (pl. „KI MIT TUD?”) szervezésében vesznek részt aktívan a gyerekek, iskolaújságot adnak ki, papírgyűjtést szerveznek. Az iskolatörténeti napló, a honismereti szoba kincsei a múlt emlékeit őrzik. Külső kapcsolataink: – óvodával: évente kölcsönös látogatások, – egyházakkal (hittanoktatás), – középiskolákkal a felvilágosítás és a sikeres pályaválasztás érdekében tartjuk a kapcsolatot – a Szülői Munkaközösség segíti az itt folyó oktató-nevelő munkát. 7.3.2. Rendezvényeink, hagyományaink Jutalomkirándulás minden tanév végén 1 nap fürdés minden kitűnő és jeles tanulónak, sikeres versenyzőnek az osztályfőnök javaslata alapján (ingyenes busz utazási költség és belépőjegy egy fürdőbe). Tanulmányi versenyek, amelyen részt vehetnek tanulóink: - szaktárgyi versenyek (iskolai, területi, megyei és országos forduló): Alsó tagozat: Szépíró verseny Helyesírási verseny Illyés Gyula versmondó verseny Szövegértő verseny Gergely-napi Művészeti Fesztivál Tantárgyi versenyek Képzőművészeti verseny Vass Albert vers-és prózamondó verseny Népdaléneklési verseny Szavaló verseny Képzőművészeti verseny Mezei futóverseny Bendegúz Nyelvész Verseny Magyar nyelv és irodalom: 45

Szép Magyar Beszéd Verseny Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny József Attila Megyei Versmondó V. Bendegúz Nyelvész Verseny Szövegértő Verseny Matematika: Csokonai Alapműveleti Verseny Nemzetközi Kenguru Verseny Zrínyi Ilona Matematika Verseny Newton Kupa Varga Tamás Matematika Verseny Történelem: KEREKEMESE történelem tanulmányi verseny Biológia: megyei biológia verseny Fizika: Newton Kupa Öveges József Fizika Verseny Megyei Fizika Verseny Kémia: Hevesy György kémia verseny Földrajz: Less Nándor Országos Földrajz Verseny Teleki Pál Földrajz-Földtan Verseny Informatika: Newton Kupa Megyei szám.techn.alkalmazó verseny Testnevelés és sport: Diákolimpia asztalitenisz Diákolimpia lábtoll-labda Diákolimpia atlétika Diákolimpia kis iskolák sportversenye Diákolimpia mezei futóverseny Országos lábtoll-labda verseny Országos lábtoll-labda verseny (Újszász Kupa) Országos lábtoll-labda verseny (Királyi Pál Kupa) Íjászat: Teremíjászkupa Történelmi Minősítő Verseny (2* egy tanévben) Örömíjász verseny 3-D vadászíjász verseny(2* egy évben) Idegen nyelvi versenyek: Kenguru Angol-Német Ny. és Orsz.ism. V. London Bridge angol tesztverseny Angol nyelvű drámafesztivál Természetismeret: Herman Ottó Verseny Kaán Károly Term. és Környi. Verseny Egyéb: Megyei Közlekedési Verseny K and H pénzügyi verseny Modern tánc: Magyar Látványtánc Szöv. versenye Dunántúli Táncverseny I. Dunántúli Táncverseny II. Connector táncfesztivál Iskolai szintű rendezvényeink: – ünnepélyes tanévnyitó, – emléktúra a Pákozdi csata évfordulóján, – október 23. és március 15. megünneplése, – Mikulás-ünnepség és bál, – Karácsonyi ünnepség, – farsangi jelmezes felvonulás és bál, – nyílt nap, – „KI MIT TUD?” – Anyák napi műsor, – Madarak Fák Napja, kirándulás, – alsós, felsős kirándulás, – gyereknapi rendezvény, 46

– ünnepélyes ballagás és tanévzáró. 7.3.3. Az iskolai környezet alakításának hagyományai Az iskolai környezet alakítása: – az osztálytermek dekorálása az osztályfőnök irányításával történik a jó ízlés és az oktató szándék szem előtt tartásával, – minden osztályteremben elhelyezünk egy címert, – a faliújság minden tanulónak fontos információkat közvetít, a tanulmányi verseny eredményeit közli, – az udvar, a virágoskert gondozása közös ügyünk. 7.3.4. A település és az iskola kapcsolatainak hagyományai A községi rendezvényeken (pl. szüreti felvonulás, öregek napja, stb.) szerepelnek a tanulóink, községi ünnepeket rendezünk az iskolában (pl. október 23., március 15.). 7.3.5. Szociális szolgáltatások – Ingyenes tankönyv minden tanulónak – Ingyenes buszbérlet a Volán járatára – Ingyenes erdei iskolai tábor minden 4. osztályosnak – Távolabb lakóknak iskolajáratként működik a község kisbusza – Kedvezményes étkezés

8. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési - értékelési rendszere Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere

8.1. Ellenőrzés Ki végezhet ellenőrzést? – Vezetők, szakértő. Kit ellenőrizhet? – Pedagógusokat, technikai dolgozókat, tanulókat. Mikor? – Tanév rendjéhez kötött ellenőrzési pontokon, tevékenység befejezésekor, esetleg közben. Mit ellenőriz? – Intézményműködést (szakszerűség, törvényesség, takarékos gazdálkodás, adminisztráció, gazdálkodási ügyviteli tevékenység, helyettesítések, túlórák vezetése, bizonylatolás, stb.). – Pedagógiai tevékenységet (tantárgyfelosztás, munkabeosztás, órarend, tantervek, tanmenetek, tanórák, tanórán kívüli tevékenységek, iratok vezetése, jegyzőkönyvek, stb.). Hogyan, milyen módszerrel? – Folyamatos adatszolgáltatás elemzése, adatellenőrzés, beszámoltatás, óralátogatás, dokumentumok ellenőrzése

8.2. Az értékelés általános jellemzői Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:  A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik,  Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül- a 47

témazáró dolgozaton kívül - csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:  Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamint gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  A többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.  A nevelők a tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott- fejlődött-e vagy hanyatlott- az előző értékeléshez képest. Iskolánkban fontosnak tartjuk szem előtt tartani azt a tényt, hogy a tanuló önmagához képest hogyan teljesített. A másodiknyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.  Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.  A második- nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.  Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL  A szöveges értékelés és az osztályzatok közti átváltás módja:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT: 5  JÓL TELJESÍTETT: 4  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT: 3  FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL: 2, 1 A szöveges értékelésnél az értékelés tartalmi szempontjai megegyeznek az érdemjeggyel történő osztályozás elveivel (ld.15.3. melléklet) Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük ( 15.3. sz. melléklet) A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik- nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A negyedik- nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:  Jeles (5),  Jó (4),  Közepes (3),  Elégséges (2),  Elégtelen (1). A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

48

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0- 30 % 31- 50 % 51- 75 % 76- 90 % 91- 100 %

Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik- nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:  Negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.  Ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.  Hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.  Hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika.  Nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika. A tánc- és dráma modult a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül értékeljük. A hon- és népismeret-, az etika-, az egészségtan- és a mozgókép- és médiaismeret tantárgyi modult külön értékeljük. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

AZ

ISMERETEK

SZÁMONKÉRÉSÉNEK

Diagnosztikus mérés: valamely osztályfokra történő belépéskor, továbblépéskor, tanárváltáskor az előzetes ismeretek szintjének megállapítására, helyzetmérésre- feladat meghatározó jelleggel végzünk. Ezeket nem osztályozzuk, a teljesítményeket pontszámokban vagy százalékokban kifejezve értékeljük. Formatív mérés: a tanulási folyamat követésére időben rendszeresen, tervszerűen elosztott gyakorisággal végezzük (röpdolgozat, szóbeli és írásbeli egyéni feleletek, osztályfeleltetés, kísérlet, megfigyelés, gyűjtőmunka, kiselőadás). Szummatív mérés: lényege, hogy az adott populációban minden tanuló talál önmaga számára megoldható feladatokat (alapkövetelmények, törzsanyag).

Értékelésünk szemléleti alapja Folyamatosan rendszeresen összevetjük a tanulók fejlődéséről nyert adatokat a fejlődésük iránt támasztott követelményekkel. Az ellenőrzés nem szorítkozik csupán az ismeretek és készségek értékelésére, folyamatosan értékeljük tanulóink képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését, nemcsak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást osztályozzuk. Figyelembe vesszük a tanulók fejlődésének jellemző vonásait, élettani sajátosságait. Fontosnak érezzük, hogy az érdemjegyek, osztályzatok ne csupán kinyilatkoztatott ítéletként lebegjenek a tanulók előtt, szóban is megbeszéljük, hol hibáztak, miben, mi lehet a hibák oka, mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében.

49

A tanulói teljesítmények értékelésének, minősítésének formái Az érdemjegy visszajelentő, informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye, és tükrözi a tantárgyi attitűdöt is. A tanulók minimálisan félévente legalább négy érdemjegyet kapnak, amelyből egy érdemjegy otthoni munkát értékel és minősít. (szorgalmi feladat, kutató munka, kiselőadás). Az érdemjegyek és az osztályzatok tartalma: Tények, leírások, fogalmak, szabályok, összefüggések, törvények, szóbeli és írásbeli számonkérések, Kísérletek, manuális tevékenységek megítélése, Kiselőadások tartalmi minősítése, Szorgalmi feladatok, egyéni kutatások, feladatmegoldások minősítése, Vitakészség, véleménynyilvánítás megítélése, Tantárgyi attitűd mérlegelő megítélése. Az értékelés módjai: – a szülők és a diákok igényeinek megfelelően a folyamatos értékelés dominál, melyben nagyobb arányban van jelen a szóbeli feleletek értékelése, – a motiváció erősítése, az aktivitás növelése érdekében a külön feladatok teljesítését pozitívan értékeljük, – az értékelés nem lezárt, hanem előremutató – tanulóinkat félév végén legalább négy érdemjegy alapján értékeljük osztályzattal. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: – első osztályban év közben és év végén szöveges értékelés; – a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél, a többi évfolyamon: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az érdemjegyek, osztályzatok megállapítása során: Figyelembe vesszük az adott tantárgyban mutatott többletmunkáját Érdemjegyet csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására adunk, amelyekre a követelmények vonatkoznak. A tanulók helytelen viselkedése, kötelességteljesítésének elmulasztása miatt elégtelen osztályzatot nem adunk A füzetrendet a tantárgyi értékelésnél figyelembe vesszük A házi feladatot az órán feladott anyag gyakorlásának tekintjük, emiatt nem osztályozzuk (kivéve gyűjtőmunka, megfigyelés, kísérlet, kutatás, kiselőadás, szorgalmi feladatok, rendszerező munkák) A kiegészítő anyag elsajátítását szaktanári dicsérettel honoráljuk, de az emelt óraszámú csoportokban a követelmények részét képezik a kiegészítő anyag bizonyos elemei Nem adunk féljegyeket (törtjegyeket) A félévi, év végi osztályzatok az évi összteljesítményt értékelik, és nem feltétlenül az évközi érdemjegyek középarányosaként jelennek meg. Az érdemjegyek, osztályzatok osztálykönyvi bejegyzésének módozatai:        

Felmérők, témazárók, feladatlapok: Témaközi felmérések: Szóbeli feleletek: Gyűjtőmunkák: „Szorgalmi feladatok”: Kiselőadások: Félév végi osztályzatok: Év végi osztályzatok:

piros tintával kék tintával kék tintával zöld tintával zöld tintával zöld tintával kék filccel piros filccel 50

Az osztályzatok szerepe: A félévi és év végi érdemjegyének megállapításánál: Kiemelt szerepe van: a témazáró dolgozatoknak Meghatározó: témaközi felmérések, szóbeli, írásbeli feleletek, Beszámíthatók: attitűdjegyek, szorgalmi feladatok, gyűjtőmunkák

8.3. Az osztályzatok belső tartalma JELES (5): Aki ismeri a tananyagot és az általunk meghatározott követelményeknek megfelel; ismeri, érti, tudja, alkotó módon alkalmazza azt, előadásában, pontosan, szabatosan fogalmaz, írásában hasonlóképpen, definíciói lényegre törőek; alsó tagozatban 2…5, illetve felső tagozatban 5…10 percig összefüggően tud beszélni a feladatáról; bátran mer kérdezni és problémát felvetni JÓ (4): Ugyanaz, mint fenn, de akinek apró bizonytalanságai vannak, hiányos az előadásmódja (szóban és írásban is). KÖZEPES (3): Ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan dolgozni; csak tanári segítséggel képes feladatát megoldani, mondatonként felel tanári kérdezésre. ELÉGSÉGES (2): Csak a tantárgyi minimumot tudja; hiányos ismeretekkel rendelkezik, a fogalmakat esetleg visszaadja, de a gyakorlatban már nem tudja alkalmazni; csak kérdésekre válaszol egy-egy szóval, félmondattal. ELÉGTELEN (1): A minimumot sem tudja, nem teljesíti az alapvető követelményeket Mindig fontos felülvizsgálni, hogy megfelelő módszert alkalmaztunk-e arra, hogy az elégtelen legalább elégségessé váljék.

8.3.1. Magatartásból adott érdemjegy feltételei MAGATARTÁS Aktivitás-példamutatás A közösségi célokkal való azonosulás, közösség érdekeinek figyelembevétele, a munkában való részvétel Hatása a közösségre Törődés társaival Házirend betartása Viselkedés hangneme Fegyelmezettség

PÉLDÁS Igen jó, nagy fokú Igen jó, Élen jár Pozitív Gondos, segítőkész Betartja, arra ösztönöz Kifogástalan Nagyfokú

JÓ Közepes

VÁLTOZÓ Gyenge

Ellene nem vét, aktívan részt vesz

Ingadozó, közömbös

ROSSZ Negatív vagy romboló Szemben áll, érdektelen

Befolyást nem gyakorol Segítőkész

Nem árt

Negatív

Betartja Kívánnivalót hagy maga után Megfelelő

Ingadozó

Közömbös, gátló Részben tarja be Sokat vét ellene Udvariatlan, nyegle Gyenge

Durva, goromba Elégtelen 51

8.3.2. Szorgalmat minősítő osztályzat tartalma SZORGALOM Tanulmányi munkája Munkavégzés Ált tantárgyi munkavégzés Önálló munkavégzés Többlet feladatot vállal-e? Munkabeosztás: – önellenőrzés – önálló munkavégzés Tanórán kívüli információk felhasználása

PÉLDÁS Igényes Kitartó, pontos, megbízható Mindent elvégez

JÓ Figyelmes Kevésbé pontos

VÁLTOZÓ Ingadozó Rendszertelen

Ösztönzésre dolgozik Keveset Jó

Önállótlan

Előfordul

Ritkán

Igen Igen jó

Igen, sokszor rendszeresen

Ritkán Közepes

HANYAG Hanyag Megbízhatatl an Feladatait nem végzi el Nem Gyenge vagy nincs Egyáltalán nem

8.4. Mérések Tudásszint felmérése. Októberben DIFER mérés az 1. osztályban. Félévkor a mindenkori 2. és 4. osztályban, év végén a mindenkori 1. és 3. osztályban készségszint-mérést végzünk: – matematikából, – helyesírásból, – szövegértő olvasásból, az év közbeni tudásszint-méréseken kívül. Tanév végi belső felmérések: – olvasásmérés minden évfolyamon, – alapműveletek 5…8. osztályban, – 8. évfolyam végén: magyar, történelem, matematika. Szükség esetén külső méréseket alkalmazunk. Országos kompetenciamérés május végén a 4., 6. és a 8. osztályban. A tudás mérése mellett a szülők körében közvélemény-kutatást, a tanulók között attitűd-mérést tervezünk a bevezetés után 3 évenként, a tapasztalatokat felhasználva a továbblépéshez, a változtatásokhoz, e program módosításához, melyhez kétévenkénti felülvizsgálat szükséges.

IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését.

52

Lehetőségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummatív értékelési

eljárások

alkalmazása a tanulók

teljesítményének,

tudásszintjének mérésére számítógéphez

kapcsolható

audio-vizuális

és/vagy multimédia

eszközök

(projektor,

hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban aktív tábla, szavazógépek alkalmazása. csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) 1.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet Az kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projektmódszer elterjesztése Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése. Az alapozó időszak elnyújtása. Fejlesztő értékelés bevezetése A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.

53

1.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység. A tehetséggondozás

és

felzárkóztatás

módszereiben a

megújuló

tanulásszervezési

eljárások

alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). projektmódszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek: Tárgyi feltételek: - Iskolai könyvtár,digitális tananyaggyűjtemény - Számítógép, mint fejlesztőeszköz, - Videó, zenei anyagok, - Variálható tanteremberendezés a csoportfoglalkozásokhoz 54

- Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek(egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltételek: o A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. o A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban. o A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás. o Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. o Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez. 1.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyék az intézmények a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. A nem szakrendszerű oktatást kiegészíti a kompetencia alapú oktatás bevezetése a szakrendszerű oktatás kereteiben,

illetve

az

alapozó

és

bevezető

szakaszhoz

kapcsolódó

Támop

3.1.4

projekt

tevékenységrendszere: Önálló innováció a múzeumokkal, közművelődési intézményekkel és civil szervezetekkel való együttműködés kialakítása területén. Az együttműködés támogatja a tanórán kívüli ismeretszerzést, illetve az informális tanulás elterjesztését. Az IPR rendszert bevezető intézményektől jó gyakorlatok átvétele az együttnevelés megvalósítására, a képesség kibontakoztató programok alkalmazására. A referencia intézményi hálózatban együttműködés kialakítása az IPR működtetésére, fejlesztésére. 8.5. Minőségbiztosítás Iskolánk részt vesz a minőségi team vezetésével a COMENIUS minőségirányítási program I. szakaszában. Első feladat: – minőségbiztosításra való ráhangolódás. A vezetőkben, munkatársakban tudatosuljon, hogy az intézmény tevékenysége szolgáltatás, amely szolgáltatásnak számos érdekeltje van. Valamennyi dolgozó törekedjen az intézmény által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó vélemények megismerésére. Az intézményi működés folyamatos, tudatos fejlesztése legyen olyan feladat, amelynek sikeres végrehajtásához elengedhetetlen az elkötelezett vezetés, és a kollégák aktív részvétele és segítő támogatása. Valósuljon meg a kis lépésekben történő folyamatos fejlesztés. Második feladat: – stratégiai terv elkészítése. 55

Nyitott önértékelés. Az érdekelt felek azonosítása. Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése, elemzése. Célmeghatározás, intézkedési terv. Korrekciós terv készítése és megvalósítás

9. Az iskola kapcsolatai

igazgató intézményi tanács

igazgatóhelyettes

iskolatitkár

alsós munkaközösség-vezető

felsős munkaközösség-vezető

alsós nevelők

felsős nevelők

technikai dolgozók

9.1.1. Egyéb megbízások Az iskolában előforduló egyéb megbízások: – napközis csoportvezető, – tanulószoba vezetője, – DÖK patronáló tanár, – gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, – osztályfőnökök, – tűzvédelmi felelős, – munka- és balesetvédelmi felelős, – közlekedési felelős, – tankönyv felelős, – iskolatörténeti napló vezetője (foto), – pályaválasztási felelős.

9.2. Kapcsolattartás a tanulókkal Kapcsolat a DÖK tagjain keresztül: – ügyelet megszervezése (közszolgálat), – iskolaújság rendszeres megjelentetése, – kulturális bemutatók, – iskolarádió beindítására is van igény.

9.3. Kapcsolattartás a szülőkkel Az iskola pedagógiai programjának egy-egy példánya a község mindkét nyilvános könyvtárában bárki számára hozzáférhető lesz a fenntartói elfogadás után. 56

Évente rendszeresen 2 alkalommal tartunk szülői értekezletet és ezzel egy időben fogadóórákat. A 8. osztályosok szüleinek külön pályaválasztási szülői értekezletet szervezünk. A szülői munkaközösség saját munkarendje szerint segít az itt folyó tevékenységben. A Mikulás-bál, a Karácsonyi ünnepség, a farsangi bál, a gyereknapi rendezvények fő támogatója. Nyílt nap keretében fogadjuk az érdeklődő szülőket tanórákon is. A leendő első osztályosoknak és szüleiknek külön tájékoztató keretében van módjuk megismerkedni az iskolával, a tankönyvekkel, a tanító nénivel.

9.4. Szakmai együttműködés A Zala Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadóival rendszeresen egyeztetünk a szakmai munka tartalmi kérdéseivel kapcsolatban. Problémás esetekben a Keszthelyi Nevelési Tanácsadó nevelőivel működünk együtt. Cserszegtomaj erdélyi testvértelepülése, Dálnok. Az ottani Darkó Jenő Általános Iskola igazgatójával és tantestületével szoros kapcsolatot ápolunk. Minden évben hagyományos cseretáborozást szervezünk a nyári szünetben, amelyen mindkét iskolából 10-10 tanuló és 2-2 nevelő vesz részt. Ennek a tábornak az útiköltségét és az étkezést, valamint a programok költségét ingyenesen biztosítjuk. (Kb.450 000 Ft/tanév) A szőcei „FEJ-KÉZ-LÁB” tábor évek óta a hagyományos tanév végi erdei iskola színhelye a mindenkori 4. osztályosok számára. Ennek részvételi díja 2013-ban 23 000 Ft/fő, kb. 460 000 Ft/tanév. A Cserszegtomajon megrendezendő lábtoll-labda edzőtábor (6 nap, 15 fő részvételével) költsége 2013-ban 300 000 Ft/tanév A TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntartási időszakában a szakmai megvalósítás költségei: Programok Költségek Témahét Iskola 20 000 Ft Nyílt napok Iskola 25 000 Ft Színház látogatások Keszthely 8 000 Ft Táncpanoráma Keszthely 2 000 Ft Kirándulások Budapest 32 000 Ft Kirándulások Keszthely 8 000 Ft

9.5. Kapcsolattartás a fenntartóval Fenntartóval a kapcsolattartás formái: – információcsere szóban és írásban, – éves beszámolók, – egyeztetés gazdasági és szakmai kérdésekben.

9.6. Egyéb kapcsolatok A szakmai munka fejlesztése érdekében az iskola egyéb szervezetekkel, intézményekkel is kapcsolatot tart: – középiskolák és szakképző iskolák, – pedagógus érdekvédelmi szervezetek, – a „Cserszegtomaji Iskoláért Alapítvány” – Darkó Jenő Általános Iskola Dálnok.

10. A megvalósulás gazdasági feltételei A gazdasági megvalósuláshoz folyó áron történő finanszírozásra lesz szükség.

10.1. A pedagógusok képzése, továbbképzése A kerettantervek bevezetése a pedagógusok egy részének szakmai-módszertani továbbképzését teszi szükségessé. 57

10.2. Tárgyi feltételek javítása A legfontosabb feladatok: – állandó karbantartás – udvar tereprendezése, – szabadtéri játékok, padok felújítása.

10.3. Eszközigény A helyi kerettanterv bevezetésének feltétele, hogy az egyes tantárgyak oktatásához szükséges szemléltető- és egyéb eszközök rendelkezésre álljanak. Ehhez az iskola jelenlegi eszközállományát évente a szükségleteknek megfelelően kell fejleszteni. (Eszközfejlesztési terv alapján, pályázatok segítségével is.) Külön fejlesztést igényel a számítástechnika oktatásának eszközparkja. Az Internet, a modern szövegszerkesztők és táblázatkezelők oktatása állandó programfrissítéseket tesz szükségessé. A sportszerek felújítása, javítása, mezek beszerzése szintén minden évben feladat.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az intézményekben, a TÁMOP módszertani és tartalmi fejlesztéseinek disszeminációját támogató infrastruktúrafejlesztésre van szükség, mégpedig egységes módon, ami biztosítja az eszközök által elérhető hozzáférést a fejlesztési eredményekhez az ország minden területén egyenletes eloszlásban. Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a közoktatási intézmények számítógép-állományának korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. Az IKT eszközfejlesztés eredményeként a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződik, és amely még hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. A cél, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. Az infrastruktúra-fejlesztés hozzájárul az elektronikus mérés-értékelés, valamint az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez is. Tevékenységek az IKT fejlesztés eredményeként: 1:1 arányú IKT eszközellátással támogatott tanórák aránya növekszik, amely tanórákon minden diák külön-külön eszköz használatával tanul.

A tanárok és a diákok gépei egyazon hálózathoz csatlakoztatása a legfontosabb célkitűzés. Az internetelérés biztosítása az intézmény minden tantermében, valamint olyan tanári vezérlő és diák kliens rendszer megléte, amely biztosítja a pedagógus

58

részére az egyes diákgépek lezárását (képernyő és/vagy billentyűzet), a diákgépek hálózati korlátozását, illetve bármely gép képének átvételét és megosztását)

11. Fogyasztóvédelem 11.1. CÉLOK, FELADATOK A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. A fogyasztóvédelmi oktatás során a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására fektetünk hangsúlyt. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényegesnek tartjuk: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése 59

az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme. Fontosnak ítéljük továbbá a fogyasztás során: a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. Megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontosnak tartjuk, hogy az általános iskola befejezésekor a diákjaink értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon való felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladékés szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

11.2. A fogyasztóvédelem beépülése az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba a következőképpen épülnek be a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái 60

Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai, tantárgy-közi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz)

11.3. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

11.4. Módszertani elemek Úgy tartjuk, akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás A készségfejlesztésnek tartalmazni kell: az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokás-alakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segítünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva 61

ismereteket gyűjtetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontosnak véljük, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

12. A környezeti program 12.1. A környezeti nevelés 12.1.1. A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. A környezeti nevelés tartalma - a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak.

12.1.2. A környezeti nevelési célkitűzései -

az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben Az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. E harmonikus együttélés eredményeként alakult ki a szerves (organikus) kultúra. a FÖLD egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés Rendszerszemléletre nevelés A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása A problémákra válaszokat is keressenek a tanulók. Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. A globális összefüggések megértése A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek globális problémákká szövődnek össze. Legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása Környezetünk minősége, gazdagsága létminőségünknek egyik alapvető meghatározója. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése 62

-

Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem.

12.1.3. Törvényi háttér, szabályzók

A természet- és környezetvédelem jogi szabályozása Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:

8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg. Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól) A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:

Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. A környezetegészség kultúrája megelőzés alapelvű, célja a környezet és az egyén (valamint közösségei) harmóniája a társadalom és a fenntartható fejlődés érdekében. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. (2004. márciusában megszigorították ezt a törvényt.) Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.” (Tegyük hozzá a tanároké sem.) A társadalmi részvétel és tudatosság erősítése fejezetben a következőket olvashatjuk. A környezetvédelmi ismeretek és az ökológiai szemlélet minden állampolgár és „minden szakma számára elengedhetetlen a fenntartható fejlődés irányába való előrelépés igénye miatt”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztésére. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, 63

természetvédelmi oktatásban. A készülő Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Herman Ottó Terv vitái most zajlanak. Ebben várhatóan a környezeti nevelés jelentőségének megfelelő teret nyer. Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását. A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelőségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. „ A NAT általános és részletes követelményrendszerét áthatja a környezetorientáltság. Az oktatási kormányzat a NAT alapelveit, az azokat továbbvivő kiemelt közös követelményeket megerősítette, így elérhető, hogy a tanulmányait befejező fiatal demokratikus gondolkodású lesz, ismeri, szereti hazáját, Európát, a világot, egészséges életre képes, környezettudatos magatartású, kommunikatív és különös adottságainak megfelelő pályaválasztásra képes legyen. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégiába foglalta azt. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált Biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási kell, azok Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

12.2. Konkrét célok

Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: falusi kisiskola vagyunk, családias környezetben, minden gyermek kertes családi házban él. Célok: tudatos környezetvédelmi nevelés, szelektív hulladékgyűjtésre szoktatás, értékeink megőrzése, esztétikus környezet kialakítása 12.3. Tevékenység, feladat: Nagy forgalom Közlekedési biztonság növelése A kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló

Zaj: Csökkentése - fák, cserjék ültetése

Szemét Tiszta, egészséges környezet - szeméttárolók sűrítése - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem, PET ) - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata

Az iskolabelső Tiszta, meghitt környezet megteremtése - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, 64

- portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés - lábtörlők alkalmazása

Energia-felhasználás Takarékos fűtésre átállás megtörtént - nyílászárók cseréje megtörtént

Világítás Egészséges, takarékos - neonok cseréje energiatakarékos izzókra megtörtént

Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz biztosítása, vízfogyasztás csökkentése - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók alkalmazása

Csatorna A csatorna karbantartása - ecetsav, moss- szóda, Szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása

Iskolaudvar Tanítás, pihenés, felüdülés helye legyen - növények gondozása, pótlása, fajátékok, gyógynövények, madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása

Udvar, sportpálya Biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása megtörtént

Iskolatej akció - folyamatos a fenntartó támogatásával

Az iskola eszközellátottsága A tanítás-nevelés élmény-központúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése – egészséges személyiség - a tantermekben írásvetítő, TV, videó és számítógép - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltető-anyagok - digitális fényképezőgép, konyhai eszközök, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár a cél

65

12.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 12.4.1. A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán: Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben, való eligazodásban, és felkelti a vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Természetszerűen fogadják el a tanító magatartását, viselkedését, utasításait, véleményét. A tanulók környezeti nevelését hatékonyan segíti: - a tiszta környezet (beleértve a mellékhelyiségek, az iskolaudvar állapotát is) - a mozgásigény kielégítése - a szétválogató hulladékgyűjtés (elemek, papír,) napi gyakorlata - állatok, növények gondozása az osztályteremben - a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése; kirándulások szervezése az élő természet és az épített környezet szépségének átélésére stb. - a családdal való közös programok szervezése

Környezetismeret 1. osztály -

Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. A megfigyelés során a víz megjelenési formáinak felismerése Részvétel a helyben hagyományos ünneplésben Érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával.. Séta az iskola közelében Madarak megfigyelése

2. osztály -

A tulajdonságok megtapasztalása

-

Kitaláló játékok: letakart tárgyak felismerése tapintás alapján; élelmiszerek felismerése ízlelés alapján; hangszerek hangjának felismerése, különböző zörejeknek az azonosítása a zajkeltő tárggyal Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak A 8-9 éves gyerek helyes napirendjének kialakítása. Természeti értékeink szépségének felfedeztetése

-

3. osztály -

Könyvtári órák. Előzetes feladatok „búvárkodásra” enciklopédiákból, határozókból Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására. Palánták nevelése különböző feltételek között: fény, víz, talaj megvonása, talaj szennyezése Az ember szerepe a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában Megfigyelések, mérések. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítás a társakéval.

4. osztály -

Jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. Elhasznált elemek, papír, PET elkülönített gyűjtése az osztályban Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között.

Rajz és vizuális kultúra 1. osztály - Rácsodálkozás a természet szép látványára. - Díszítés. A környezet szépítése

2. osztály 66

-

Élőlények ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Konstruálás talált tárgyakból

3-4. osztály -

A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása

Technika és életvitel 1-2. osztály -

Ismerkedés az anyagokkal, pl.: agyag, homok, fa, termések, levelek, szalma, nád. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel. Összefüggések felismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az anyagok alakítása során.

3. osztály -

A környezet tárgyainak anyagai és eredetének megismerése. Környezetbarát fogyasztási szokások, hulladékkezelés, víztakarékosság

4. osztály -

A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban

Magyar nyelv és irodalom 1. osztály

- Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. 2. osztály -

A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése.

3. osztály -

A szereplők cselekedeteinek, érzelmeinek, tulajdonságainak megfigyelése. Kérdések és válaszok megfogalmazása.

4. osztály -

Érzelmek, emberi kapcsolatok, fölismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésében.

Testnevelés 1–4. évfolyam -

Séták, szánkózás, hó-csata, hóemberépítés. Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök. A mozgás örömének átélése, a szabad levegőn való tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása

Ének-zene 1–4. osztály -

Dalos játékok előadása. Éneklés szöveggel emlékezetből. Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása. Időjárásra, időjárás-változásra, évszakokra, természetre utaló mondókák. 67

12.4.2. A felső tagozatban az egyes tantárgyakba beépítve jelentkezik. Osztályfőnöki óra Egy osztályterembe való belépéskor már ránézésre látszik annak hangulata, atmoszférája. Tükröződik valami a benne élő közösségről, abból, ahogyan a tanulók saját maguknak teremtett környezetükben élnek –teremdíszítés, természetes anyagok használatával. A fogyasztói társadalom problémái: táplálkozási szokások, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciók is kiegészíthetik és összefűzhetik az egyes szaktárgyakat.

5. évfolyam -

saját környezetünk, gondos kialakítása, ápolása és védelme.

6. évfolyam - A környezet hatásai. Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek -

A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk a természet értékeit.

7. évfolyam - A fogyasztói társadalom. A hulladék 8. évfolyam - A varázsszó: energia Testnevelés A tanulók - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében! - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes!

Magyar nyelv és irodalom A tanulók: - ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket! - érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során! - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását! - törekedjenek az anyanyelv védelmére! - sajátítsák el a médiák elemzésének technikáit! - Ismerjék meg a kultúrált vita technikáját, szabályait. A tanulókban: - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával - fejlesszük az egyén és a közösség kapcsolatát a drámajátékok segítségével!

Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet! - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására! - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete! - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében! 68

Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével! - legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit! - állampolgári felelősségtudata fejlődjön! A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben! - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit!

Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják! - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával! - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni! - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön! - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait! - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására! - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni! - Legyenek képesek reális becslésekre! - Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni! A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás! - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket!

Fizika A diákok - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását. - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat! - ismerjék annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni! A tanulók - tudják megfogalmazni, megadni a környezeti változások fizikai magyarázatát! - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosítását! - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat! - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit - a természettudományos ismeretek alapján a környezeti erőforrásokat felelősséggel használó, tetteinek következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá nevelődjenek!

69

Földrajz A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről! - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit! - ismerjék meg a világ globális problémáit! - ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit!

Kémia A tanulók - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására! - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatár, az eredmények értelmezésére! - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait!

Biológia -

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit! ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet! ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket! - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat! - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére! - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat! A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód!

Ének-zene A tanulók: - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait! fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban! - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni!

Etika A tanulók - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni! - mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk!

Rajz és vizuális kultúra A tanulók: - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát! - legyenek képesek a műalkotásokat környezetnevelési szempontoknak megfelelően elemezni! - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezetnevelési témaköröknek megfelelően!

70

12.4.3. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskolai napközi Amikor a tanulók befejezik a tanórákat: étkeznek, pihennek, játszanak, tanulnak- sokféle kapcsolatba kerülnek tárgyakkal, egymással, eszközökkel, energiával és az életfeltételeikkel. A napköziben az élet teljessége játszódik a gyerekek életszükségletei alapján, születnek életviteli-magatartási döntések. Helyet kell, hogy kapjanak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok, ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések.

Játékok -

Érzékelést fejlesztő Szituációs Stimulációs Drámajáték

Kézműves foglalkozások, látogatások -

múzeum szeméttelep hulladékégető szennyvíztisztító természetvédelmi terület

Vetélkedők Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára.

Pályázatok Újságkészítés – Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ha van rendszeresen kiadott iskolaújság, mindig adjunk lehetőséget, a diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére

Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken Pl. Hazai országos környezeti versenyek Általános iskola 5–6. évfolyam Verseny Általános iskola 7–8. évfolyam

Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Herman Ottó Országos Biológia Verseny

Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés A papírhulladék, a szárazelem, alumínium dobozok és a PET- flakonok gyűjtése

Jeles napok -

márc. 22- Víz világnapja április 11.- Költészet napja Április 22. föld napja Május 8.- Nemzetközi Vöröskereszt Napja május 29.- Kihívás napja Október 1.- Zenei Világnap Október 31.- Takarékossági világnap

Iskolán kívüli foglalkozások Terepi Erdei iskola Nagyobb lehetőséget kapnak a személyközi kapcsolatok, az önálló kezdeményezésű környezetfeltáró és/vagy környezetjavító programok.

71

Tábor A más környezetbe került gyerekek nemcsak a környezeti tájékozódást, a környezet értékelésének és tapasztalásának módozatait gyakorolják, hanem az eltérő, szokatlan környezeti helyzethez való alkalmazkodást, a harmónia és összhang megtalálásának kísérleteit. A gyerekek kezdeményezései, önállósodó feladatvállalása, az együttes élmények szokásformáló ereje teszik ezeket a helyzeteket környezetpedagógiai szempontból igazán hatékonnyá.

Tanulmányi kirándulás Ajánlott együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek -

Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása. Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás. Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása. Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása. Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése. Páros munka: tényanyag gyűjtése és jegyzetelés. Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Információrögzítés együttműködéssel. Csoportos asszociációs feladatok. Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással). Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében. Tesztkészítés, tesztértékelés. Követelmények megfogalmazása. Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel. Adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása társas munkamegosztásban. Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása. Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában. Vélemények, gondolatok társítása posztereken, „tacepaokon”. Könyvtári, adattári kutatás, „cédulázás”, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás. Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása. Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása csoportosan.

A fejlesztés központú tantervi szemlélet megkívánja, hogy helyi tanterveinkben, egymásra építve tervezzük meg a tanulói képességek fejlesztésének folyamatát, az elsajátítandó tananyagot, valamint a tevékenységek körét.

Résztvevők Belső Tanulók, tanárok, technikai dolgozók

Külső Önkormányzat, szülők, lakosság, civil szervezetek

Az iskolai környezet A példamutató iskolai környezet tényezői -

termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása növények, élősarok anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés

72

-

gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése szelektív hulladékgyűjtés pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása

12.5. Minőségbiztosítás / minőségirányítás (mérés, értékelés, sikerkritériumok) A környezeti nevelés sajátos értékelési formái: Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével.

- Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. - Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai:

- Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg.

Kommunikáció

Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolarádió, diákparlament

Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, szülői faliújság, szülői értekezletek, SzMK-megbeszélések, szórólapok a lakóknak, helyi újság, önkormányzati nyílt ülések, elektronikus levelek, faxok, levelek

Taneszközök

Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Víz-és talajvizsgáló készlet, savas eső felfogó tartály, mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux. Elsősegélykészlet alapvető anyag: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extra- nagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötöző-tekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz. Applikációs képek: Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek.

Továbbképzés

Belső: Nevelési értekezletek, tanfolyamok

Külső: Kerületi, fővárosi, országos konferenciákon (TKTE, KOKOSZ, MKE, MBT) rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel

73

13. Az egészségnevelési program Mottónk: Egészségesen élni jó! "Az egészségre ügyelni az élet legnagyobb nehézsége." Platon

13.1. Az egészségnevelés területei Az egészséges életmód, életszemlélet az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülnie. Az egészséges életmódra nevelés integrálva beépül valamennyi tantárgy anyagába.

13.2. Az egészségnevelés célja, hogy -

a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezõket, azok veszélyeit. el kell érni, hogy az egészségéért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. értse az egészséges testtartás, a mozgás fontosságát az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepét tudja a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepének fontosságát az egészségnevelésben kerülje a szenvedélybetegségeket alakítson ki egészséges tanulási környezetet legyen jó a természethez való viszonya, az egészséges környezet jelentőségét tartsa fontosnak az életmódbeli problémák kialakulásában szerepet játszó okokat ismerjék fel, mint pl. a lelki élet kiegyensúlyozatlanságát, a megoldatlan kapcsolatrendszeri zavarokat, a konfliktuskezelési problémákat. - értsék, hogy az egészség nem jelenti mechanikusan a betegség hiányát, hanem egy olyan állapotot, amikor az egyén a környezetével biológiai, szellemi és társas értelemben egyaránt harmóniában van S ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzése, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására.

13.3. Jogszabályi háttér 2003. évi LXI. tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról 48. § 3. bek. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 3. a 96/2000. (XII. 11.) Országgyűlési határozattal kiadott „nemzeti Stratégia a kábítószer- fogyasztás visszaszorítására” 4. A 1036/2003. (IV. 12.) Kormány határozata 96/2000. Országgyűlési Határozat rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. a 46/ 2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Tv. 7. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV tv. 38. § (1) és (2) bek. 8. az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 9. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. 1. 2.

13.4. Egészségfejlesztő iskola Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezzel párhuzamosan együttműködik a helyi egészség fejlesztő programokkal, szakemberekkel. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének.

Az egészségfejlesztő iskola feladata -

Az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetése, portalanítása A tanulók életkori igényének megfelelő berendezés (tanulópadok mérete) 74

-

korszerű világítás ülésrend folyamatos változtatása iskolatáska súlya az alsó tagozatban részképességi zavarok felöli folyamatos tájékozódás és ezzel kapcsolatos feladatok megfogalmazása minden gyermek, minden nap vegyen részt a testmozgásban minden testnevelés órán legyen gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna a testnevelés tananyagban a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása minden testmozgási alkalom, óra örömöt és sikerélményt jelentsen az eltérő adottságú tanulók körében is érvényesüljenek személyiségfejlesztő hatásai a teljes testmozgás programban játékokat és táncot is tartalmazzon

Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek -

Hagyományos felvilágosítás Rizikócsoportos megközelítés (túlsúlyos személyek, allergiás diákok, hanyagtartásos, gerincferdüléses tanulók) kortárs oktatás alkalmazása (Szexuális kultúra, dohányzás, alkohol, drog, disco problémák) Plakátkészítés, faliújság Az egészségneveléssel, foglalkozó cikkekkel tegyük szebbé iskolánk környezetét szervezzünk kirándulásokat tegyük rendszeressé a testmozgást tantárgyakba integrálódó egészségfejlesztés szemlélete legyen általános a pedagógusok körében továbbképzése való részvétel, legalább 1 pedagógus képzése a mentálhigiénés alapprogramban Az egészségmegőrzés főbb kérdéseit a tanulókkal osztályszinten szituációs játékokkal, vetélkedők formájában, problémamegoldó, öntesztelő módszerekkel dolgozzuk fel.

A program értékelése Tanévben egyszer átfogó értékelést végezzünk, majd határozzuk meg a még teljesítendő feladatokat. Készíthetünk rövid és hosszú távú programot.

A program főbb témakörei: Mentálhigiénés lét értékei: Önismeret; lelki egészség. Személyi-, környezeti és intim higiéné. Káros, függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkohol és egyéb drogok, lehetséges disco-ártalmak), HIV/AIDS megelőzés,

Családi életre nevelés: (biológia, technika, osztályfőnöki óra, egészségtan tantárgy tanórai keretében) Párkapcsolati kultúra. A család a társadalom életének alapegysége A gyermek nélkül nincs jövő, a gyermekvállalás felelőssége, a nemzet népesség számának alakulása. Mostohacsalád jellemzői, a válás gyermekekre ható hátrányos következményei Családi kötelékek, összetartozás, az idősek- betegek ápolása, támogatása.

Testi fejlődéssel kapcsolatos egészségnevelési programok Mozgástevékenység A gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség, Ezek az elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetők lennének, azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Célunk az, hogy a gyerekeknek életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejődésük elengedhetetlen feltétele. Lehetőségeik:

Testnevelés órák Minden évfolyamon biztosítani a heti 3 órát

Tömegsport foglalkozások Alsó tagozatos tanulóink részére hetente 1 órában

Tartásjavító torna beiktatása Az iskolai testnevelési óra keretében. Az óra eleji bemelegítés 10 perce kiválóan alkalmas a tartásjavító gyakorlatok elvégzésére. A napközis foglalkozások tematikájába is beépíthető 75

Túrázás Igény szerint alsó/ illetve felső tagozatban működik

Napközis sport heti 1 órában, használják sportmozgásra

a tornatermet

Erdei iskola program A 4. évfolyam tölt el erdei környezetben 3-5 napot, melynek költségeit az önkormányzat vállalja a pályázati lehetőségeken felül.

Táborok Igény szerint szerveződnek, költsége pályázati, illetve családi támogatással.

Biztonság megőrzése -

Közlekedésbiztonságra nevelés Elsősegélynyújtás (szakköri keretben is) KRESZ-oktatás, baleset-megelőzés,

Egészséges táplálkozásra nevelés, -

iskolai étkezés – jól képzett szakember, az élelmezésvezető - állítja össze a heti menüt gyümölcs-napok iskolatej akcióban részt veszünk

Higiénés magatartásra nevelés -

Always-program 6.osztályban biológia, egészségtan óra keretében Blend-a Med fogápolási program alsó tagozatban, természetismeret órán kiemelt, mindennapos tevékenység a napközi életében (fogmosás, kézmosás)

Segítő kapcsolatok színterei, kapcsolódási pontok

Szülők, a család Kapcsolattartás a nyílt napon, a szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon

Szülői Munkaközösség A problémák és aktualitások megbeszélésének színtere az SZM értekezlet

Iskolaorvos, védőnő Iskola-egészségügyi feladatokat az „egészségügyről szóló 1997. évi CLIV tv. 38. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza - A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak - Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. - Közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban

Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítők ÁNTSZ megyei intézetének egészségfejlesztési szakemberei Rendvédelmi szervek -

Kapcsolat a Rendőrkapitányság ifj. véd. munkatársaival, helyi rendőrre, polgárőrökkel Bűnmegelőzési program Tanári továbbképzések tartása Közlekedési témájú előadások tartása osztályfőnöki órákon

76

Irodalomjegyzék Budayné Kálóczi Ildikó, Sára Endréné: Rácsodálkozás a természetre. A helyi értékek jelentősége a környezeti nevelésben. 1994 TKTE Gulyás Pálné (szerk.): Környezetvédelmi oktatás szakérői tevékenység elméleti és gyakorlati megalapozása. 1998, TKTE. Havas Péter (szerk.): A környezeti nevelés gyökerei Magyarországon. 1996, Körlánc-Infogroup. Havas Péter: Környezeti nevelés Európában. 1999, Körlánc. Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata 1998, Raabe Kárász Imre: Ökológiai és környezetvédelmi alapismeretek. 1990, Typotex Kft. Kerettantervi útmutató a környezeti nevelés helyi szintű tervezéshez (szerk.) Czippán Katalin (Internet: www.konkomp.hu) Kökény Mihály - Dura Gyula: Környezet-egészségügy Ezredforduló 2002/4 szám Közoktatási törvény 2003. OM Legány András (szerk.): Környezeti nevelés a táborban. Réce-füzetek 2. 1993, Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Lehoczky János: Hasznoskönyv. 1997, Környezetgazdálkodási Intézet. Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. 1998, Raabe. Nagyné Horváth Emília: Egészségtan Helyi kerettanterv. Apáczai Kiadó 2001 Sípos Imréné: Iskolavezetés és környezeti nevelés. 1998, Körlánc. Módszertani segédanyag a Pedagógiai Program felülvizsgálatához, módosításához (Összeállította: Tompáné Balogh Mária.- Pauz-Westermann Könyvkiadó Kft. Celldömölk)

Nemzeti alaptanterv, MKM, 1995. Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervei, OM, 2000. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (1999. évi LXVIII. törvény a módosításról). Módszertani segédanyag a pedagógiai program felülvizsgálatához, módosításához, Celldömölk, 2001. A pedagógiai programok felülvizsgálatának tervezete, Nyíregyháza, 2000. A kerettantervek alkalmazása Budapest, OM, 2000. Minőségfejlesztési kézikönyv I. /csatos könyv/ Budapest, OM, 2000. Fürstné dr. Kólyi Erzsébet és munkacsoportja Nevelési és képzési program a 6-16 éves tanulók számára, Budapest, 1997. Nevelési és képzési program a 10-14, ill. a 10-16 éves tanulók számára, Budapest, 1996. Pőcze Gábor–Trencsényi László: Pedagógiai Program – Hogyan? NAT-TAN, Budapest, OKI 1996. Szebenyi Péter: Hogyan készítsünk helyi tantervet? Miskolc, BAZ Megyei Pedagógiai Intézet, 1994. Gyerák István tanító dolgozata a régi iskoláról. Iskolánk története. Cserszegtomaj története. Az iskolai irattár dokumentumai.

77

A cserszegtomaji Szabó István Általános Iskola helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése: A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák:

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+1,5

4. évf. 6+1,5 2

Idegen nyelvek Matematika

4+1

4+1

4+1

4+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1+0,5

1+0,5

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5 0

Informatika Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf. 4

6. évf. 4

7. évf. 3+1

8. évf. 4

3

3

3

3

3+1

3+1

3+1

3+1

Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

2

2+1

2

2+1

Természetismeret

2

2+1

Fizika

2

1,5+0,5

Kémia

1+0,5

1,5

2

1+0,5

1+0,5

2

1

1

1

1

1

1

1

0+1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

0

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika

Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Honismeret Vizuális kultúra Informatika

1 1+1

78

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

3

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

79

Változat A változat B változat B változat A változat A változat A változat