MAGYARHOMOROGI SZABÓ PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

MAGYARHOMOROGI SZABÓ PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015.

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja

2015.

TARTALOMJEGYZÉK I. PREAMBULUM.........................................................................................................................6 II. BEVEZETŐ...............................................................................................................................7 1. Az intézmény hitvallása ...........................................................................................................7 2. Helyzetelemzés: .......................................................................................................................7 3.Az intézmény nevelő-oktató munkájának alapelvei és céljai:...................................................8 3.1.Alapelvek: ..........................................................................................................................8 3.2. Általános, közös célok.......................................................................................................8 I. kötet A székhely általános iskola Nevelési Programja ......................................................10 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai..............................................11 1.1. Alapelveink .....................................................................................................................11 1.2. Céljaink, feladataink: ......................................................................................................11 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai...........................................12 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...............................................13 2.1. Céljaink ...........................................................................................................................13 2.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:........................................14 3. Közösségi neveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok........................................................17 3.1. Alapelveink .....................................................................................................................17 3.2. A közösségfejlesztés feladatai.........................................................................................17 4. A nevelő- oktató munka, a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés színterei tevékenységformái, eszközei......................................................................................................18 4.1. A tanítási óra ...................................................................................................................18 4.2. A tanítási órán kívüli tevékenységek ..............................................................................18 4.2.1. Hagyományőrző tevékenységek .........................................................................................19 4.2.2. Diákönkormányzat............................................................................................................19 4.2.3. Napköziotthoni, tanulószobai foglalkozás..........................................................................20 4.2.4. Diákétkeztetés...................................................................................................................20 4.2.5. Felzárkóztató, fejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások ....................................................20 4.2.6. Szakkörök, művészeti oktatás ............................................................................................20 4.2.7. Versenyek, vetélkedők, bemutatók .....................................................................................20 4.2.8. Iskolai sportkörök .............................................................................................................20 4.2.9. Osztálykirándulások..........................................................................................................20 4.2.10. Szabadidős foglalkozások................................................................................................21 4.2.11. Iskolai könyvtár ..............................................................................................................21 4.2.12. Hit- és vallásoktatás........................................................................................................21

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységünk ............................................21 5.1 Célok: ...............................................................................................................................21 5.2. A célok elérését az alábbi tevékenységi formák megvalósítása segítik: .........................21 5.2.1 Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése: ......................................21 5.2.2. A nem kötelező /választható/ tanórán tanulható tantárgyak tanulása:................................22 5.2.3. Tanórán kívüli lehetőségek................................................................................................22

6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .....................................................23 6.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: .............................................................23 6.2. Kapcsolatok .....................................................................................................................24 6.3. A gyermekvédelmi munkát szolgáló tevékenységek: .....................................................24

1


2015.

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók foglalkoztatását segítő program ....................................25 7.1. Célok: ..............................................................................................................................25 7.2. Beszédfogyatékos, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók foglalkoztatását segítő program ..................................................................................................................................25 7.2.1. A beszédfogyatékos tanuló: ...............................................................................................25 7.2.2. A részképesség zavarral küzdő tanulók: ............................................................................29

7.3. A célok elérését biztosító konkrét tevékenységi formák:................................................32 7.3.1. Felzárkóztató foglalkozások szervezése .............................................................................32 7.3.2. Differenciálás tanítási órán ..............................................................................................32

7.3.3. A hátrányos helyzetű tanulók napközis, tanulószobai foglalkozáson való részvétele .32 7.3.4. Nem szakrendszerű oktatás bevezetése 5-6. évfolyamon.....................................................32

8. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek .....................................................32 9. A szülő, a tanuló, iskola együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ......33 9.1. Nevelési alapelvek a IPR működtetésében......................................................................34 9.2. A szülőkkel való együttműködés formái.........................................................................34 10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő- és .........................................34 oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .........................................................34 HELYI TANTERV ......................................................................................................................36 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei ........................37 A 2013/14. tanév 1. és 5. osztályán bevezetve, majd 2016/17. tanévtől folyamatosan ........37 2013/2014. tanév tanórai foglalkozásai..................................................................................38 2014/2015. tanév tanórai foglalkozásai..................................................................................39 2015/2016. tanév tanórai foglalkozásai..................................................................................40 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ............................................................................................................................41 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: .................................................................42 3.1. Az 1-8. évfolyamra jellemző feltételek: ..........................................................................42 3.2. Magántanulók esetében: ..................................................................................................42 3. 3. Más intézményből az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei: .........................43 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája: .............................................43 4.1. A beszámoltatás célja és követelményei .........................................................................43 4.2. A beszámoltatás formái és minősítése .............................................................................44 4.3. A tanulók ellenőrzése ......................................................................................................44 4.4. A tanulók értékelése ........................................................................................................45 4.4.1. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az alsó tagozat évfolyamain a következőképpen történik:..........................................................................................................45 4.4.2. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az felső tagozat évfolyamain a következőképpen történik:..........................................................................................................46 4.4.3.Az írásbeli munkák minősítése:..........................................................................................47

4.5. A tanulók magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése .........................48 4.6. Az iskolai jutalmazások, elmarasztalások formái ...........................................................50 5. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ...................................................................................................................52

2


2015.

6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................................52 7. A helyi tantervben tervezett óraszámok ................................................................................53 8. A tanulói terhelés szabályai iskolánkban ...............................................................................53 8. 1. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai .....................................................53 8.2.Az órai írásbeli felelet (röpdolgozat): ..............................................................................53 8.3. A témazáró dolgozat: ......................................................................................................53 8.4. Az elmaradt dolgozatok pótlása: .....................................................................................54 8.5. A projekt és a témahét feladatai ......................................................................................54 9. Az otthoni (napközis, iskolaotthonos és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ................................................................55 10. Az átmenetek problémáinak pedagógiai segítése:................................................................55 Mellékletek1. Iskolánk környezeti nevelési programja..............................................................56 1.1. A program alapkövei .......................................................................................................57 1.2. Helyzetkép.......................................................................................................................58 1.3. Erőforrások......................................................................................................................59 1.4. Alapelvek, célok..............................................................................................................60 1.4.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok ..............................................................................60 1.4.2. Konkrét célok és feladatok ................................................................................................60

1.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek .............................................................................61 2. Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladataink .....................................................................68 2.1. Jogi háttér ........................................................................................................................68 2.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja....................................................................................68 2.3. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei ...................................................................68 2.4. Fogalmi tisztázások .........................................................................................................69 2.5. A fogyasztóvédelmi oktatás színtere az oktatásban: .......................................................70 3. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................71 3.1.Helyzetelemzés.................................................................................................................71 3.2. Célkitűzés ........................................................................................................................72 3.3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok....................................................................72 3.4. Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai.....................................................................72 3.5. Mindennapos mozgás lehetőségének megteremtése .......................................................73 3.6. Személyi higiéné .............................................................................................................73 3.7. Mentális egészség............................................................................................................74 3.8. Szexuális felvilágosítás ...................................................................................................74 4. Tevékenységi területek...........................................................................................................74 4.1. Tantárgyi ismeretek.........................................................................................................74 4.2. Osztályfőnöki órák tematikája ........................................................................................76 4.3 Szabadidős tevékenység ...................................................................................................77 5. Együttműködés.......................................................................................................................79 6. Kapcsolat a szülőkkel.............................................................................................................79 7. Pedagógusok...........................................................................................................................79 8. DROGSTRATÉGIA ..............................................................................................................79 8.1. Az iskola küldetése: ........................................................................................................79 8.2. Célok és célkitűzések megállapítása ...............................................................................80 8.3. Portfolió...........................................................................................................................80 8.4. Az új tevékenységi kör stratégiája...................................................................................81 8.5. A tervezést befolyásoló tényezők....................................................................................81 3


2015.

8.6. Lehetőségek és veszélyek................................................................................................81 8.7. A megvalósulás lépései ...................................................................................................82 8.8. Hatékonyságmérés, értékelés ..........................................................................................83 9. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei .83 9.1. A tanulók tájékoztatása ...................................................................................................83 9.2. A szülők tájékoztatása .....................................................................................................83 9.3. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:..............84 A tanulmányok alatti vizsgák .....................................................................................................87 Az intézménybe és magasabb évfolyamba lépés feltételei ........................................................88 Pedagógiai Program Szabó Pál Általános Iskola Körösszegapáti Általános Iskola Tagintézmény................................................................................................................................92 Bevezető .....................................................................................................................................93 Helyzetelemzés...........................................................................................................................96 I.A Körösszegapáti Általános Iskola Nevelési Programja ......................................................103 Az iskolánk által preferált értékrend ........................................................................................103 Alapelveink ..............................................................................................................................104 Céljaink ....................................................................................................................................105 Az iskolánk feladatai ................................................................................................................106 A fejlesztés általános követelményei az iskolában ..................................................................107 Értékelés ...................................................................................................................................107 Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása.......115 Az iskolai életet, a tehetség és a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek .................116 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................122 Környezeti és egészségnevelési program ..................................................................................123 1. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................................125 2. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................127 3. MINDENNAPOS TESTEDZÉS .............................................................................................128 4. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK A MÉRÉSE ...............................................................129 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................................134 A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ....................................................................................................................................136 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység ..........................................139 A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje......................................................................142 A szülők, a tanulók és az iskola partnerei kapcsolattartásának formái ....................................143 A tanulmányok alatti vizsgák ...................................................................................................145 Az intézménybe és magasabb évfolyamba lépés feltételei ......................................................146 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve .........................................148 II. A Körösszegapáti Általános Iskola Tagintézmény Helyi tanterve.................................150 Óraterv......................................................................................................................................150 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................151

4


5

2015.


2015.

I. PREAMBULUM Az intézmény hivatalos neve: Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola Székhelye: 4137 Magyarhomorog Mikszáth u. 6. Az intézmény típusa: általános iskola Telephelyei: az intézmény telephelyei

funkció általános iskola 1-8. évfolyam

Szabó Pál Általános Iskola Székhelye 4137 Magyarhomorog Mikszáth u. 6.

Körösszegapáti Általános Iskolai Tagintézmény 4135 Körösszegapáti Kossuth u. 48.

Biharugrai Általános Iskolai Telephelye 5538 Biharugra Damjanich tér 2.

általános iskola 1-8. évfolyam

általános iskola 1-4. évfolyam

Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény alapító okiratának száma, kelte: Az intézmény beiskolázási körzete: Magyarhomorog, Körösszegapáti, Biharugra, települések Az intézménybe a beiskolázási körzeten kívül következő településekről járnak be tanulók a szülők szabad iskolaválasztásának következtében: Zsadány, Körösnagyharsány, Körösszakál, Komádi, Mezősas, Berekböszörmény, Geszt Iskoláskorú tanulóink oktatására a székhely-és a telephely intézményeiben a következőképpen kerül sor: -

Magyarhomorog: 8 évfolyamos általános iskola évfolyamonként 1-1 önálló osztállyal, napközi otthonos ellátás biztosításával

-

Biharugra: általános iskolai nevelés 1-4. évfolyamon az évfolyamszintű létszámhatárok teljesülése esetén önálló, egyéb esetekben összevont csoport működtetésével működik az

6


2015.

általános iskolai ellátás. Jelenleg is, de előreláthatóan az elkövetkezendő években is csak összevont csoportot tudunk működtetni. -

Körösszegapáti: román nemzetiségi nyelvoktató,8 évfolyamos általános iskola, évfolyamonként 1-1 önálló osztállyal, napközi otthonos ellátást biztosítva.

II. BEVEZETŐ 1. Az intézmény hitvallása Értékrendszerünk forrása a magyar és egyetemes kultúra. Tudatosan vállalja a szabad gondolkodásra, cselekvésre nevelést. Határozott, érthető követelményeket támaszt, megengedő pedagógiai elkötelezettségű, humánpedagógiai szellemiségű. A személyiségpedagógiát preferálja, de számít a közösségi pedagógia kedvezőhatásaira is. Az iskolában a gyermek a főszereplő. A nevelés, a tanulás színtereit kiterjeszti az intézmények falain túlra is. Kielégíti a szülők azon elvárását, hogy gyermekeiket kulturált, esztétikus, jól felszerelt, gyermekközpontú iskolában, gyermekszerető, jól felkészült, empatikus pedagógus személyiségek oktassák, neveljék nyugalomban, biztonságban.

2. Helyzetelemzés: Minthogy a tanulók fejlődésének üteme egyenetlenné válik, differenciált óravezetéssel, egyéni képességfejlesztéssel, szakkörökkel, versenyekre való felkészítéssel, valamint a felzárkóztató foglalkozások hatékonyságának növelésével adhatunk nagyobb segítséget a továbbhaladásukhoz. A legsúlyosabb veszély, hogy egyre jobban fokozódik az iskolába járó gyerekek közötti esélyegyenlőtlenség. A család sok esetben nem képes biztosítani azokat a feltételeket, amelyek segíthetik, ösztönözhetik a gyerekeket a képességeknek megfelelő középiskolába való bejutására. Tanulóink egy része ingerszegény környezetből kerül az iskolába. Sem szülői elvárás, de még sok esetben igény sincs a képességnek megfelelő tanulmányi eredmény eléréséhez. Az iskolának kell felvállalnia a felzárkóztatást, a tudás igényének felkeltését, a viselkedéskultúra megalapozását és a tehetséges tanulók tehetséggondozását. Az iskolába kerülő gyerekek érdeklődése sokrétű. Lehetőségük van bekapcsolódni a tanítási órán kívüli tevékenységekbe, de néha hiányzik a választott dolog melletti kitartás és gyakran a szülő anyagi hozzájárulása.

7


2015.

Az értékek az iskolai évek előre haladásával átrendeződnek. Sokaknál közömbösség jelentkezik az iskolai munkával szemben. Ahol a család elvárásokat támaszt vagy a gyermek önmagának ismeri fel a ki a kiszakadás lehetőségét, ott az iskola mindent meg tesz a tanulók sikere érdekében. Ennek bizonyítható tényei a beiskolázási körzet kívülről, akár távolról is érkezők magas száma.

3.Az intézmény nevelő-oktató munkájának alapelvei és céljai: Az intézmény 1-8 évfolyamos, az alapműveltség közvetítését, az alapkészségek komplex fejlesztését célzó nevelési-oktatási intézmény. A nevelőtestület az alapműveltség korszerű módszerekkel történő közvetítése mellett az alábbi prioritásokat határozta meg.

3.1.Alapelvek: • • •

A gyermeki jogokat az egyéni fejlődési utakat tiszteletben tartó, gyermekközpontú pedagógia érvényesülése az intézményben, ahol életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően fejlődhetnek a tanulók képességei. Humánus bánásmód a tanulókkal, különösen a valamilyen szempontból, vagy komplex módon hátrányos helyzetű gyermekekkel. Esélykompenzációs tevékenység a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak, tanulásban történő akadályoztatásának csökkentése érdekében.

3.2. Általános, közös célok Minőségi általános iskolai nevelés-oktatás szolgáltatás kínálata általános iskoláiban: • • • • •

az esélyhátrányok kompenzációjával, az idegen nyelvoktatás színvonalas működtetésével, a szakos ellátottság és képzési kínálat kiteljesítésével, a versenyképesség növelésével, a rendelkezésre álló humánerőforrás és az oktatási infrastruktúra optimális kihasználására törekedve.

Az intézményeinkben a kötelező alapfeladat ellátásának megvalósítása során törekedni kell a költségtakarékosságra, az intenzív forrásfeltárásra. Közös fejlesztési projektek kimunkálása az oktatási infrastruktúra sokoldalú hasznosítására, a lakossági önképzés, önművelés, távoktatás működtetésére. A hátrányokból, fejlődési egyenetlenségekből fakadó lemaradások kompenzálása a pedagógiai szakszolgálat, a fejlesztő pedagógiai generálásával.

8


2015.

A pedagógiai gyakorlat olyan irányú fejlesztését tűztük ki célul, amely a hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását, különösen a roma és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók hátrányainak csökkentését, továbbtanulási esélyeik javítását szolgálja. Intézményünkben ismeretlen a szegregáció és a diszkrimináció. Iskolánkban a cigány és nem cigány gyermekek együttélése természetes, egymást egyenrangúnak tekintik. Intézményünkben részben állnak rendelkezésünkre olyan tárgyi feltételek, amelyek segítségével a gyerekekhez alkalmazkodó, hatékony oktatás megvalósítható lenne. Olyan stimuláló környezetet kívánunk nyújtani a gyerekeknek – akiknek ez otthon nem adatik meg, amely a továbbtanulás irányába tereli őket, és hatására a tanulás érdekessé, fontossá válik számukra. A hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikertelensége különböző problémák egymással összefüggő és egymásból építkező csokrára vezethető vissza. Ezek közé tartozik például a rossz szociális helyzet, a szülők aluliskolázottsága, az alkalmazott programok és pedagógiai módszerek alkalmatlansága. Ezen hátrányok leküzdésére, tompítására igyekszünk megoldást találni, programokat kidolgozni és végrehajtani. Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében: Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelésétoktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban előírthoz. Célunk továbbá: • időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét, • megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére, • elérni, hogy eredményesen befejezzék az általános iskolát, • sikeresen tudjanak középiskolát, piacképes szakmát választani.

9


I.kötet A székhely általános iskola Nevelési Programja

10

2015.


2015.

1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai 1.1. Alapelveink -

Az iskoláinkban folyó munka értékközpontú legyen. Célunk olyan értékek közvetítése, melyek alkalmasak arra, hogy az iskolából a tanulók szilárd erkölcsi alapokkal, a társadalom és az egyén számára hasznos ismeretekkel rendelkezve, tudást megbecsülve, az eredményekért tenni készen kerüljenek ki.

-

Hangsúlyozzuk a komplex személyiségfejlesztés felvállalását, tiszteletben tartva a tanulók személyiségét, figyelembe véve egyéni képességeiket, fejlődési ütemüket.

-

A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza, munka szeretetére és megbecsülésére kell nevelni.

-

Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit, kompetenciáit.

-

Fontosnak tartjuk az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás iránti igény kialakítását. Ezt szolgálja az iskola környezeti- és egészségnevelési programja.

-

Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek.

-

A diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják a velük szembeni elvárásokat. Szervezett formában gyakorolhatják döntési, véleményezési és javaslattételi jogaikat.

-

Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére, különleges gondozást alkalmazunk a sajátos nevelési igényű gyermekek megsegítésére.

-

Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakoztatásában.

-

Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében.

-

Közös felelősséget kívánunk kialakítani diákjainkkal és a szülőkkel az iskola értékeinek, hagyományainak, jó hírnevének megőrzéséért és továbbfejlesztéséért.

-

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bevonásával képesség-kibontakoztató Integrációs Pedagógiai Programot működtetünk.

1.2. Céljaink, feladataink:

-

Képességeikhez mérten jól felkészített tanulók kibocsátása, akik képesek a választott iskolában továbbtanulásra, ismereteik bővítésére. (Hasznosítható segítségnyújtással a középiskola kiválasztásához és a pályaorientációhoz).

-

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka során a tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogatnia kell az egyéni képességek kibontakoztatását.

11


2015.

-

Fontos, hogy a tanulók megismerjék az önálló tanulás technikáit, korszerű ismeretekkel, a mindennapokban alkalmazható tudásalapokkal, s ezek alkalmazásának képességével rendelkezzenek.

-

A kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás technikáinak megalapozása.

-

Célunk, hogy az iskolából kikerülő tanulók rendelkezzenek a társadalomba való beilleszkedéshez elengedhetetlen ismeretekkel, képességekkel.

-

A mindennapi élet megnyilvánulásaiban ismerjék és alkalmazzák az emberek közötti érintkezés, kapcsolattartás helyes formáit, normáit. Emberi kapcsolataikban a humánum, a kulturált magatartás, megjelenés és kommunikáció, udvariasság jellemezze őket.

-

Rendelkezzenek megfelelő felelősségtudattal. Kötelező és önkéntes, illetve a rájuk bízott feladatokat felelősségteljesen végezzék el.

-

Iskolánk, lakóhelyeink hagyományait ápolják, a jól kialakított hírnevét megőrizzék, ünnepeit megismerjék, átörökítsék.

-

Természeti környezetüket ismerjék meg és óvják, s így harmóniában éljenek a természettel.

-

Fontos a család, az idősek tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, mások szokásainak és tulajdonságainak tiszteletben tartására nevelés.

-

Gondoskodni kell a testi nevelésről.

-

A tanulók legyenek képesek idejüket önállóan és hatékonyan beosztani.

-

A tanulók önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket ismerve. Felkészítjük őket az esetleges kudarcok elviselésére is.

-

Támogatjuk a sajátos nevelési igényű, illetve tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók oktatásba való beintegrálását.

1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, szociokulturális különbözőségeire, a tanulók életkori sajátosságaira, értelmi fejlettségére, képességére, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek megfelelően: -

Az oktatás egyik fontos tervező eszköze az aktuális tanévre készült tanmenet.

-

Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához.

-

A tanulói munka értékelésének hozzáadott érték elvén kell működnie.

12


2015.

-

A komplex személyiség-fejlesztésben fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségnek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának.

-

Fontos:  a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása,  az IKT és a digitális tananyagok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatokban.

-

Módszerek:  a meggyőzés módszerei (magyarázat, példamutatás, példaképállítás, önértékelés, beszélgetés, tudatosítás stb.),  a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás stb.),  a motivált tanulásra és magatartásra ható ösztönző módszerek (elvárás, biztatás, elismerés, dicséret stb.).

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Kiindulópontunk, hogy a tanulóink közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiségük széles dimenzióiban írhatók le. Mivel alkalmazzuk az integrációs felkészítést, mely szerint együtt neveljük a képesség- kibontakoztató tevékenységben résztvevő tanulókat a nem hátrányos helyzetben lévő tanulókkal, ezért szükség van a nevelésben is a differenciálásra. A differenciálás mindenki számára az egyéni sajátosságoknak leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti. A nevelés célja közvetlenül a helyes tevékenység, a sokoldalúan fejlett harmonikus személyiség kialakítása. 2.1. Céljaink Olyan fiatalokká szeretnénk formálni tanulóinkat, akik egyesítik magukban az alábbi tulajdonságokat: -

humánus,

-

erkölcsös,

-

fegyelmezett,

-

életkorának, fejlettségének megfelelő szinten művelt,

-

kötelességtudó,

-

érdeklődő, nyitott,

-

kreatív, alkotó,

-

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

-

képes a problémák érzékelésére és megoldására,

-

gyakorlatias,

-

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

-

életkorának, fejlettségének megfelelő szinten van elképzelése a jövőjét illetően,

-

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban)

-

becsüli a tudást,

13


2015.

-

öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

-

ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

-

képes tudását továbbfejleszteni, önállóan ismereteket szerezni,

-

tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

-

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,

-

a mindennapi életben felhasználható, praktikus ismeretekkel, kompetenciákkal rendelkezik,

-

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: a családja és szűkebb közösségének értékeit, hagyományait nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet, lakóhelye értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

    

-

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és természeti környezetben,

-

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

-

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

-

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, így:  viselkedése udvarias,  beszéde kulturált,  társaival együttműködik,  szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,  képes szeretet adni és kapni, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

-

Intézményünk a személyiség és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, az beiskolázásban érintett Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálataival és civil szervezetekkel.

2.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: -

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása személyes példamutatással is.

-

A sajátos nevelési igényű maradványtüneteik kezelésére.

-

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, egyéni érdeklődésük, irányultságuk figyelembe vételével.

tanulóink

14

ismerjenek

kompenzáló

technikákat


2015.

-

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása.

-

Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

-

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

-

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése, a helyi hagyományok ápolása.

-

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

-

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

-

A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, az alkohol, a drog, a dohányzás káros hatásának megismertetése, a megelőzés fontosságának hangsúlyozása.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, lehetőségeket minden tanítási órán és tanórán kívüli tevékenység során ki kell használni, kapcsolni a tananyagok, foglalkozások témáihoz.

15


2015.

Az intézmény integrációs és képesség-kibontakoztató nevelő-oktató munkáját meghatározó célok és feladatok Célok

A magyar- és az egyetemes kultúra alapvető értékeit hordozó ismeretek elsajátítása a tanulók életkori sajátosságainak, képességeinek megfelelően.

Feladatok

Életkori sajátosságaiknak, egyéni adottságaiknak megfelelően fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit, (írás, olvasás, matematikai és kommunikációs készség) személyiségjegyeit. Sikeres tankötelezettség teljesítése. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a minimumkövetelmények sikeres elsajátítása, a fogyatékosságok eredményes javítása, szakértők (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) és a szülők közreműködésével.

Elemi műveltségbeli alapozás: biztonságos szakmai szóbeli A természetes gyermeki nyitottságra alapozva és írásbeli nyelvhasználat, fejlesztjük kreativitásukat, beszédkészségüket, alapvető és szakmai mozgáskultúrájukat, manuális készségeiket, vizuális képességek, készségek befogadóképességüket. elsajátíttatása. Önálló tanulásra szoktatás, az Segítséget nyújtunk számukra az önálló tanulási önművelés iránti igény technikák megismerésében. felébresztése. Személyiségfejlesztő programok Differenciált foglalkozások és a kooperatív tanulás segítségével a szociokulturális módszerének megismerése után a hátrányos helyzetű és hátrányok kompenzálása, a sajátos nevelési igényű gyermekek együtt, egy időben valamint az eltérő képességű történő fejlesztése. és a tehetséges gyerekek gondozása. Közösségi szerepek gyakorlása, közügyekben való Közéletiségre nevelés, közreműködés, véleménynyilvánítás, a közösségért toleranciakészség alakítása, érzett felelősség átérzése. Helyes értékítélet alapján a előítélet mentesség, másság elfogadása, szolidaritás, a kisebbség iránti multikulturális tartalmak. tolerancia.

16


2015.

A gyerekek munkakultúrájának megalapozása.

A kreatív, tevékenykedtető tanulás-tanítás révén az iskolai önkiszolgáló munka bővítésével játékosan munkára nevel. Az iskolába lépés kezdetétől megismertetjük a gyerekekkel a szellemi és a fizikai munka egyéni és társadalmi hasznát, kialakítjuk a közösségben végzendő munka szokásait.

Tehetséggondozás – művészeti nevelés.

Alkotó, értékteremtő, a személyiséget gazdagító tevékenységek elsajátítása.

Egészséges életmód kialakítása, testi-lelki egészség gondozása. Pályaorientációs tevékenység. Szülők bevonása az oktatónevelő munka hatékonyabbá tétele érdekében.

Mentálhigiénés programok keretében a gyerekekkel elsajátíttatjuk az egészséges életmód legfontosabb ismérveit. Minden tanulónkat képességeinek megfelelő szakmatanulásra igyekszünk orientálni. Igyekszünk piacképes szakmákat oktatni. Segítséget nyújtunk a tőlünk ezt kérő családok számára a családsegítő és kisebbségi önkormányzatok közreműködésével.

3. Közösségi neveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Gyermek és felnőtt egyaránt közösségben él, ebben a közegben kell megtalálnia a helyét. A közösségi (érzés) magatartás kialakításának legelső és legfontosabb színterei: család, óvoda, iskola, lakóhely. A közösségfejlesztés az óvodából az iskolába lépés pillanatától olyan beilleszkedési folyamatot jelent, amelyben a tanulók keresik és megtalálják helyüket, miközben folyamatosan alakítják környezetüket és önmagukat. A folyamatok célja az egyén és a társadalom, illetve a bennünket körülvevő környezet, világ közötti kapcsolat kialakítása. 3.1. Alapelveink -

Az iskolai közösségei csak akkor válhatnak a gyermek személyiségét formáló igazi tényezővé, ha összefogják a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, hiszen ezek egymással aktív kölcsönhatásban vannak.

-

A közösség váljék színterévé az egyéni tehetség kibontakoztatásának és fejlesztésének, amelyből az egyén erőt meríthet.

-

A közösség segítsen a tanulók esetleges problémáinak, konfliktusainak megoldásában is.

3.2. A közösségfejlesztés feladatai

17


2015.

-

A gyermek sajátos kapcsolatba kerül a közösséggel már az 1. osztálytól kezdődően. Feladat: Az iskola egyes közösségeinek kialakítása nevelői irányítással. Ez a nevelői irányítás az évek során a fejlődő közösségben egyre kisebb szerepet játszik. A beilleszkedés folyamatos figyelemmel kísérése, segítése minden életkorban.

-

A közösség légkörével, hangulatával, elvárásaival hasson ösztönzőleg a gyermekre! Érezze kötelességének a közösségért végzett munkát! Feladat: Olyan célokat tűzzenek ki maguk elé - nevelői segítséggel - , amelyért mindannyian tevékenykednek egyéni képességeik alapján! Az elvégzett munkát értékelni tudják.

-

Egyensúlyban kell tartani a közösség és a gyermek egyéni érdekeit, egyiket sem szabad eltúlozni a másik rovására. Feladat: Életkornak megfelelően aktív közösségi magatartást kell kialakítani úgy, hogy fogadja el mások véleményét. Legyen toleráns, tudja alárendelni egyéni céljait a közösség érdekeinek! Tisztelje a többség véleményét, azt érezze magáénak!

-

A felsőbb évfolyamokban irányított kisgyermekből önmagát és a közösséget értékelni, irányítani képes személyiséggé váljon! Feladat: Alakítsák ki egyéni arculatukat a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak megfelelően!

A legfontosabb, az összetartozást erősítő tevékenységek váljanak szokássá, szokásrendszerré!

4. A nevelő- oktató munka, a személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés színterei tevékenységformái, eszközei 4.1. A tanítási óra A nevelő-oktató munka fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba beilleszthető tanítási óra. -

A tanítási-tanulási tevékenységben a motivációnak központi szerepe van. Célja, hogy tanulóinkban felébresszük a tanulási kedvet és ezt végig fenn is tartsuk.

-

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden lehetséges esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket, szervezeti és munkaformákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését biztosítják.

-

Kiemelten fontos feladatnak tekintjük a differenciálást, vagyis azt, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A pedagógusok a tanítási órán előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

- A tanítási órákat jellemezze az aktivitás és a fegyelem. Törekedünk arra, hogy semmi ne akadályozza a tanítás-tanulás eredményességét. 4.2. A tanítási órán kívüli tevékenységek

18


2015.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: 4.2.1. Hagyományőrző tevékenységek -

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: •

október 23-a, a megemlékezést iskolai keretben szervezzük

•

március 15-e évfordulóján a mindenkori 5.osztály készül a megemlékezésre, melyet települési szinten rendezünk meg.

•

Karácsonykor, a 7. és a 2. osztályosok készítik el és bonyolítják le az ünnepséget, mely intézményünk legnagyobb, reprezentatív ünnepe

•

A farsangi vidám, télbúcsúztató ünnepre a 3. és a 6.osztály kötelezően, mindenki más egyéni- és más csoportos jelenetekkel, műsorokkal készülhet

•

Anyák napja a település fenntartójával közös rendezvényünk, melyre a 4. és az iskolától nemsokára búcsúzó 8. osztály készül ünnepi műsorral .

•

megemlékezünk a magyar kultúra és a költészet napjáról. Lehetőség szerint az ünnepekhez tanulmányi kirándulás kapcsolódik

•

Fontos feladat iskolánk névadójának, Szabó Pál életének, írói munkásságának megismerése .A biharugrai temetőben lévő sírját ápoljuk, minden évben megkoszorúzzuk. Munkásságával kapcsolatos pályázatokat, vetélkedőket szervezünk, azokon részt veszünk. Az életéhez, környezetéhez fűződő emlékeket megtekintjük a Szabó Pál Emlékházban

- Vetélkedők, hagyománnyá vált rendezvények: Sportnap októberben Alsós mesemondó verseny Farsangi jelmezverseny Föld napja Vers- és prózamondó verseny a felső tagozatban Gyermekhét májusban vagy június hónap elején

4.2.2. Diákönkormányzat A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli szabadidős tevékenység segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A DÖK tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A DÖK megszervezi, megválasztja vezetését, megválasztja vezetőjét a 7-8. osztályosokból. Aktívan részt vesz a Házirend működtetésében Feladatuk: órák előtt, a szünetekben a rend, fegyelem öntevékeny elősegítése. Véleményüket a később érkezőkről, rendetlenkedőkről a rendszeres ügyeletesi megbeszéléseken elmondják, ezt a havi magatartásjegyek megállapításánál az osztályfőnökök figyelembe veszik. Értékelik a tanulmányi munka eredményességét, javaslatokat tehetnek a hatékonyságára. A DÖK segít az iskolaújság szerkesztésében, terjesztésében és az iskolarádió működtetésében.

19


2015.

4.2.3. Napköziotthoni, tanulószobai foglalkozás Feladata elsősorban a mindennapi felkészülés folyamatos biztosítása, írásbeli feladatok elvégzése, lehetőség szerint a megtanulandó tananyag kikérdezése, esetleges egyéni segítés. A szabadidő hasznos eltöltése érdekében kulturális munka- és sportfoglalkozások tartása, a mindennapi játékos foglalkozás biztosítása, a higiénikus étkezési szokások kialakítása. Intézményünk erőssége, vonzó ereje a szülők igényeinek megfelelő, feltétel nélküli napközis foglalkozások megszervezése.

4.2.4. Diákétkeztetés A napközis csoportba felvett tanulók napi háromszori étkezését biztosítja. A nem napközis tanulók számára – igény szerint – tízórait, ebédet biztosít. Évente megvizsgáljuk, lehetőség szerint részt veszünk az iskolatej és az iskola gyümölcs programban

4.2.5. Felzárkóztató, fejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék, lemaradók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik az óratervben meghatározott óraszámban és évfolyamokon.

4.2.6. Szakkörök, művészeti oktatás Jellegüket tekintve lehet művészeti, technikai, szaktárgyi, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola vezetősége dönt. A szakkör, művészeti oktatás megszervezését, vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója, vagy akár önálló művészeti oktatási intézmény is. Szervezhető szakkör, művészeti oktatás térítési díj hozzájárulással is (ruhák vásárlása, utazási költségek rendezvényekre, versenyekre).

4.2.7. Versenyek, vetélkedők, bemutatók Iskolánk minden tanév elején meghatározza, hogy mely versenyekre nevez be, illetve milyen versenyeket rendez az adott tanítási évben. Az iskolai forduló eredménye alapján a legtehetségesebbeket az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük. Célunk, hogy lehetőség szerint mindenütt megmérettessük tanulóinkat. Minél többen, minél többféle műveltség területen, versenyen szerezzenek rutint olyan helyzetben is, mikor tudása, képessége legjobbját kell, hogy megmutassa. Az intézmény törekedjen arra, hogy a versenyeztetés anyagi feltételeit biztosíthassa.

4.2.8. Iskolai sportkörök Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a mindennapi testedzés lehetőségét, valamint felkészíti a tanulókat a különböző versenyekre. A sportkör jellegét a tanévi munkatervben kell rögzíteni.

4.2.9. Osztálykirándulások Az iskola pedagógusai, a közösségfejlesztés, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente legalább egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a szervezéssel és a kirándulással felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A gyerekek fegyelmezetlen magatartása kizáró ok

20


2015.

lehet. A szorgalmi időben, tanítás nélküli munkanapra szervezett tanulmányi kiránduláson csak az iskola tanulói vehetnek részt. A felnőtt kíséretet az iskola pedagógusai biztosítják. Az intézmény használja ki a pályázati lehetőségeket, melyek ilyen típusú rendezvények lebonyolításához igényelhetők.

4.2.10. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház és múzeumlátogatások, táncos rendezvények, országjárás, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

4.2.11. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon hétfőn, szerdán, ill. szombati pihenőnapokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

4.2.12. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a helyi nevelő és oktató tevékenységtől függetlenül hit- és vallásoktatás szervezhető. Az ezen való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola biztosítja a foglalkozáshoz szükséges tantermet.

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységünk 5.1 Célok: -

a tanulók látókörének bővítése, az érdeklődés felkeltése, a tehetség kibontakoztatása,

-

a tanulási kedv felébresztése, fenntartása,

-

az egyéni képességek kibontakoztatása a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon,

-

az önművelés képességének fokozatos fejlesztése,

-

a szabadidő kulturált és hasznos eltöltése.

5.2. A célok elérését az alábbi tevékenységi formák megvalósítása segítik:

5.2.1 Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése: -

a tanórákon differenciálással, azaz a pedagógus órai nevelő- oktató munkája a legnagyobb mértékben igazodik a tanulók egyéni képességeihez, fejlettségéhez,

-

a csoportos és egyéni foglalkozások váltakoznak az órákon,

-

a házi feladatok differenciált adása,

-

ha lehetőség van a csoportbontásra, akkor fejlesztő és nívó csoportok létrehozása,

-

a nívó csoportban való tanulás lehetővé teszi a tehetségek széleskörű kibontakoztatását, segíti a középiskolai tanulmányokra való felkészítést, a tanulmányi versenyeken való helytállást, sikert 21

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja -

2015.

intézményünkben angol nyelvből nyelvvizsga előkészítőt szervezünk a szülők egyetértő támogatásával, azok számára, akik teljesítik a nívócsoport követelményeit

5.2.2. A nem kötelező /választható/ tanórán tanulható tantárgyak tanulása: A Helyi tantervben felsoroltak szerint.

5.2.3. Tanórán kívüli lehetőségek Tanulóinkat olyan foglalkozásokra irányítjuk, ahol képességeiket kibontakoztathatják: -

sportkörök, szakkörök,

-

versenyek, vetélkedők, bemutatók,

-

zenei művészetoktatás,

-

képzőművészeti oktatás,

-

iskolai könyvtár.

A tehetséggondozást segíti a szakiskolában és a középiskolában működtetett IPR program. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: • differenciált tanulásszervezés • kooperatív technikák • projektmódszer • tevékenységközpontú pedagógiák Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: • individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. • kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). Nő az önirányítás szerepe. • projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek különkülön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. •

Feltételek:

Tárgyi feltételek: - Iskolai könyvtár,

22


2015.

Fénymásolási lehetőség, Számítógép, mint fejlesztőeszköz, Videó, zenei anyagok, meghallgatásukhoz, megnézésükhöz szükséges eszközök, Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek(egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)

Személyi feltételek: o A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). o A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). o A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. o Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. o Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.

6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése, esetleges megoldása, illetve megfelelő segítség kérése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek. 6.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, koordinálása, segítése az intézményvezető helyettes feladata. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermekés ifjúságvédelmi munkáját, szükség esetén intézkedik. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: -

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

-

családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

-

a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

-

segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

-

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,

-

folyamatos kapcsolatot tart fenn az osztályfőnökökkel,

-

rendszeres fogadóórát tart fenn a tanulók és szülők részére.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére.

23


2015.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: -

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

-

meg kell keresni a problémák okait,

-

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

-

jelezni kell a felmerült problémát a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek.

6.2. Kapcsolatok A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: -

nevelési tanácsadóval

-

gyermekjóléti szolgálattal,

-

családsegítő szolgálattal,

-

polgármesteri hivatallal,

-

gyermekorvossal, iskolaorvossal,

-

logopédussal,

-

egyházzal,

-

rendőrséggel,

-

a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel.

6.3. A gyermekvédelmi munkát szolgáló tevékenységek: Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: -

a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások,

-

a tehetséggondozó foglalkozások,

-

a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

-

a pályaválasztás segítése,

-

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

-

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

-

a napközis és a tanulószobai foglalkozások,

-

az iskolai étkezési lehetőségek,

-

az egészségügyi szűrővizsgálatok,

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),

-

a szülőkkel való együttműködés,

24


2015.

-

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról,

-

ingyenes tankönyvellátás ( évente a testületi határozatok szerint)

Az IPR-be bevont tanulók esetén fontos szerepe van az osztályfőnöknek, aki folyamatos kapcsolatot tart a tanulókkal és a szülőkkel, a Gyermekjóléti- és Családsegítő Szolgálat munkatársaival.

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók foglalkoztatását segítő program A képesség-kibontakoztató tevékenység működtetése: egyéni fejlesztési terv alapján segíteni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. 7.1. Célok: -

Minél hamarabb felismerni a segítségre szoruló gyerekeket

-

Annak kiderítése, miből fakadnak a tanulási nehézségek.

-

Kideríteni, milyen mértékben hiányosak a tanulók ismeretei.

-

A fentiek ismeretében a szervezett foglalkozásokkal, tevékenységi formákkal a felzárkóztatás segítése.

7.2. Beszédfogyatékos, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók foglalkoztatását segítő program Célok: -

Annak kiderítése, miből fakadnak a tanulási nehézségek.

-

Kideríteni, milyen mértékben hiányosak a tanulók ismeretei.

-

A fentiek ismeretében a szervezett foglalkozásokkal, tevékenységi formákkal a felzárkóztatás segítése.

7.2.1. A beszédfogyatékos tanuló: Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafo-motoros és a vizuo-motoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együtt járórészképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig - minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak.

25


2015.

Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. A felismerés helyi pedagógusok, a diagnosztizálás szakember hiányában a térségi szakmai szolgáltató, fejlesztés utazó gyógypedagógus segítségével valósítható meg.

Az akadályozottság alábbiak szerint csoportosíthatók: -

megkésett beszédfejlődés,

-

diszfázia,

-

diszlália,

-

orrhangzós beszéd,

-

beszédritmus zavara (dadogás, hadarás),

-

diszfónia,

-

disarthria,

-

mutizmus,

-

diszlexia,

-

diszgráfia,

- súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar,vagy ezek halmozott előfordulása. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. A halmozottan beszédfogyatékos tanuló: A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Nem ritka a megkésett/akadályozott beszédfejlődés –hadarás-dadogás együttese. Az iskolai szakaszban ennek olvasás-, írászavar-kihatása is megmutatkozik. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor pl. a kiejtés javítását, javulását követően dadogás, hadarás lép fel. Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülő terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntő tényezője. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése: A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladata i iskolánkban

26


2015.

- Együttműködve az óvodával felismerni, megkezdeni a fogyatékosság fejlesztését -

A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget biztosítunk az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak.

-

A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekszünk a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.

-

A fejlesztés tudatos és tervszerű.

-

A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevételével történik.

-

A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek.

-

A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. Ezért a logopédiai foglalkozásokon a gyermekek általában 1-3 fős csoportokban vesznek részt.

-

A fejlesztéshez igényeljük a szülők támogató együttműködését.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai: A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése általában az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával - indokolt lehet. Pedagógiai célú rehabilitáció - Logopédiai egyéni és csoportos terápia. 1-4. évfolyamon logopédus végzi helyi szakember hiányában a szakszolgálat szervezésében. Logopédiai egyéni és csoportos terápia a leggyakoribb kórformák esetében A beszédfogyatékos tanulóink részt vesznek a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek.

a)

A beszédészlelés és beszédmegértés zavara

A beszéd-feldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés kérdéses, gátolt. Nagyon súlyos a zavar, ha a beszédfeldolgozás a gyermek, tanuló biológiai életkorához képest több mint 3 év, és a beszédfeldolgozás összes részfolyamatát érinti. A terápia célja:

27


2015.

Az elmaradott, illetőleg zavart beszédmegértés korrekciója, azaz az életkornak megfelelő folyamatműködés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése. A fejlesztés menetét meghatározó tényezők: az életkor, a beszédprodukció, a beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke, a következményes problémák jelenléte és mértéke (olvasási, helyesírási nehézségek). b)

Megkésett/akadályozott beszédfejlődés

Az ép értelmű és ép érzékszervű gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő beszédszinttől. A terápia célja: A nyelvi közlés többszintű összetevőjének (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli és írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív differenciált fejlesztése, amely specifikusan egyéniesített jellegű. A logopédiai terápia feladata: -

a beszédre irányuló figyelem fejlesztése,

-

a mozgások speciális fejlesztése,

-

az aktív és a passzív szókincs bővítése,

-

a beszédészlelés és - megértés fejlesztése,

-

a prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése.

c)

Dadogás

A beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás terápiája komplex (logopédiai, orvosi, pszichológiai), egyénre szabott terv alapján zajlik. A logopédiai terápia feladata: - a test és a beszédszervek laza izomműködésének kialakítása, - helyes légzéstechnika kialakítása, - cselekvéshez kötött beszédindítás, - relaxációs gyakorlatok, - mozgás- és ritmus koordináció fejlesztése, - a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása, - a beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés fejlesztése. d)

Hadarás

A beszéd súlyos zavara, melyre a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia és a szegényes szókincs jellemző. A hadaráshoz gyakran társul a könnyen elterelhető érdeklődés.

28


2015.

A logopédiai terápia feladata: - a figyelem fejlesztése, - beszédterápia, helyes légzéstechnika kialakítása, - mozgás- és ritmuskorrekció és –fejlesztés e)

Orrhangzós beszéd

Legsúlyosabb esetei az ajak- és szájpadhasadékok következtében alakulnak ki. A szájpadhasadékkal gyakran együtt jár az enyhe fokú nagyothallás. A beszédfejlődés, majd a mondatok megjelenése is késhet, azok hiányosak, diszgrammatikusak lehetnek. A logopédiai terápia feladata a nyelv minden szintjére kiterjedő beszéd-, illetve nyelvi fejlesztés. 7.2.2. A részképesség zavarral küzdő tanulók: A részképesség-zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet-együttese tartozik. A részképesség zavarral küzdő tanulók fejlesztési elvei iskolánkban: A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók különleges igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: -

az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,

-

a kudarctűrő-képesség növelése,

-

az önállóságra nevelés.

A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai: a) Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés.

29


2015.

Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: -

a testséma biztonságának kialakítása,

-

a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,

-

a vizuomotoros koordináció gyakorlása,

-

a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,

-

az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel,

-

az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,

-

a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

-

az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

-

az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

b) Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: -

az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,

-

a testséma kialakítása,

30


2015.

-

a téri relációk biztonsága,

-

a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,

-

a szerialitás erősítése,

-

segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

-

a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,

-

a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszaiban a helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. A döntéshez szakértői vélemény szükséges. A NAT alkalmazása A más fogyatékos tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A célok elérését biztosító konkrét tevékenységi formák: Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a más fogyatékosság jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermek-neurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógus által irányított pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.

Az Integrációs Pedagógiai Program működtetése segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: • • • •

Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák Projekt-módszer Tevékenységközpontú pedagógiák

31

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja •

2015.

Individuális tanulás

7.3. A célok elérését biztosító konkrét tevékenységi formák:

7.3.1. Felzárkóztató foglalkozások szervezése Az 1.-4. évfolyamokon magyar és matematika tárgyakból, tantárgyi, ill. fejlesztőpedagógiai korrepetálást szervezünk a sajátos nevelési igényű (dyslexia,, dysgrafia,, dyscalculia...) tanulók számára. Az alsóban megkezdett programot a felsőben is folytatjuk. A felzárkóztatás időkerete az óratervben meghatározottak szerint történik.

7.3.2. Differenciálás tanítási órán A gyengébb képességű tanulókkal való egyéni foglalkozás a tanórán. A lemaradók kevesebb, ill. más feladatokat kapnak.

7.3.3. A hátrányos helyzetű tanulók napközis, tanulószobai foglalkozáson való részvétele Itt a napközis nevelő segíti a házi feladatok megoldását, a felkészülést. Esetenként a gyengébb tanulók segítésére tanulópárokat szerveznek /jobb tanuló - gyengébb tanuló/.

7.3.4. Nem szakrendszerű oktatás bevezetése 5-6. évfolyamon Részletesen a 15. pontban meghatározottak szerint

8. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. Célunk: Segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális és kulturális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt vagy egyéb okokból hátrányos helyzetűek. Feladatunk: Biztosítani kell a képesség- kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulóink integrációs felkészítésben való részvételét. A különböző szociális- és kulturális helyzetű gyermekek együtt nevelkednek és azonos színvonalú oktatásban részesülnek. Ennek segítését az alábbi tevékenységek szolgálják: -

korrepetáló órák,

-

fejlesztő órák,

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkozás,

32


2015.

-

csoportbontás a nagy létszámú osztályokban,

-

a napközi otthonos és tanulószobai csoportok szervezése, motiválás, hogy a gyermek részesüljön benne,

-

a diákétkeztetés napi háromszori étkezést biztosít, térítésmentes tízórai osztása a második szünetben,

-

kedvezményes étkezési lehetőségek biztosítása,

-

a pedagógusok odafigyelő, személyes kapcsolattartása,

-

családlátogatások,

-

a továbbtanulás irányítása, segítése,

-

a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek,

-

az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,

-

szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal,

-

könyvtárunkból kölcsönözhető taneszközök biztosítása,

-

a DADA program biztosítása

-

pályázatokon részvétel,

-

továbbtanuláshoz helyi, országos Tehetséggondozó Program)

-

kapcsolattartás a Cigány Kisebbségi Önkormányzatokkal

-

roma koordinátor segítő tevékenysége, kapcsolattartása a helyi roma családokkal

-

együttműködés civil szervezetekkel (pl.: Polgárőrség)

támogatás

megszervezése

(pl.

Arany

János

Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások -

Kötelező tanórai foglalkozások

-

Választható tanórai foglalkozások időkerete terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozások  felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások  tanulmányi versenyek  sportkörök  sportversenyek  napközis és tanulószobai foglalkozások  felügyelet (tanítás kezdete előtt, szünetekben, étkezés ideje alatt, orvosi vizsgálatra kíséretkor)  szakkörök

-

Az iskolai könyvtár használata

-

A tankönyvtámogatásra jogosultak tankönyvellátása

9. A szülő, a tanuló, iskola együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

33


2015.

9.1. Nevelési alapelvek a IPR működtetésében • • • • •

szeretet kommunikáció bizalom elfogadás fegyelmezés

Cél: A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésében (az IPR működtetése során) A tanulóra ható nevelő hatások erősítsék egymást, a tanárok erőfeszítése hatékony és hatásos legyen. • A tanulócsoportra koncentráló tanári együttműködés lehetőségeinek feltárása, tervezése, kialakítása. • Az osztályban tanítók lehetőségeinek kidolgozása a tapasztalatcserére, közös tervezésre, problémamegoldásra. • Közösen dolgozni a nevelés érdemi feladatain. • Az adott gyermekről minél sokoldalúbb információ gyűjtése a gyermek egyéni fejlesztésének biztosítása érdekében.

9.2. A szülőkkel való együttműködés formái • •

Írásbeli tájékoztató 3 havonkénti esetmegbeszélések : szülő – tanuló – osztályfőnök

A tanulókkal való együttműködés formái alfejezet kiegészül: Az integrációs és a képesség-kibontakoztató intézményi programban részt vevő tanulókkal való kapcsolattartás formája a személyes kapcsolattartás mellett az „Egyéni előrehalási napló” vezetése, amelyben az egyéni fejlesztési tervben meghatározott célkitűzések és az abban meghatározottak teljesülése kerül rögzítésre.

10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő- és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke •

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

•

A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök

34


2015.

szolgálják: írásvetítő, diavetítő, vetítővászon, televízió, videómagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. •

A tanórai oktató és nevelő segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszköz jegyzék” alapján, tagintézményenként korábban elkészített tantárgyankénti jegyzék tartalmazza.

A hiányzó minimális taneszköz- és felszerelésjegyzékben szereplő dolgok folyamatosan kerülnek beszerzésre. Ezek teljesítésének határideje. 2008. augusztus 31. volt, de annak teljesítésére- központi források híján – nem kerülhetett sor. Az intézmény működése során keletkező jelzések, valamint a külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt tárgyi jellegű fejlesztések hiányosságok megszüntetésére kétféle irányban történhet fejlesztés: - pályázati lehetőségek felkutatásával, kihasználásával, - pénzszerző és egyéb támogatási akciók lebonyolításával. Az intézményben, a TÁMOP módszertani és tartalmi fejlesztéseit támogató infrastruktúrafejlesztésre van szükség, mégpedig egységes módon, ami biztosítja az eszközök által elérhető hozzáférést a fejlesztési eredményekhez az ország minden területén egyenletes eloszlásban. A digitális kompetencia, mint az egyik legfontosabb kulcskompetencia fejlesztéséhez szükséges oktatási környezet kialakítására törekszünk. Az IKT eszközfejlesztés eredményeként a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződik, és amely még hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. A cél, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. Az infrastruktúra fejlesztés hozzájárul az elektronikus mérés-értékelés, valamint az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez is. Az IKT fejlesztés legfontosabb eredményeként az IKT eszközellátással támogatott tanórák aránya növekszik, amely tanórákon minden diák külön-külön eszköz használatával tanul. A digitális kompetenciafejlesztés megvalósításának, fenntarthatóságának feltételeivel, azok megteremtésével, várható hatásaival iskolánk Informatikai stratégiája foglalkozik.

35


HELYI TANTERV

36

2015.


2015.

1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei A 2013/14. tanév 1. és 5. osztályán bevezetve, majd 2016/17. tanévtől folyamatosan Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Magyar választható Angol nyelv Angol választható Matematika Matematika választható Erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Környezetism./ Természetism. Fizika Kémia Kémia választható Biológiaegészségtan Biológia-eg.tan választható Földrajz Földrajz választható Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Informatika választható Technika és életvitel

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

7

7

6

6

4

4

3

4

-

-

1

1

1

1

1

0,5

1 4 -

1 4 -

1 4 -

2 1 4 -

3 3 1

3 3 1

3 3 1

3 3 1,5

1 -

1 -

1 -

1 -

1 2

1 2

1 2

1 2

1

1

1

1

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2 1 0,5 2

1 2 1

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

1 0,5

2 -

2 -

2 -

2 -

2 -

1 1

1 -

1 -

1 -

2 1

2 1

2 1

2 1

1 1

1 1 1

1 1 -

1 1 -

1

1

1

1

1

1

1

-

37

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja Technika és életvit. választható Testnevelés és s Osztályfőnöki Kötelező órák Választható óraszám Választható és kötelező órák száma összesen

2015.

-

-

-

-

-

-

-

0,5

5 23 2

5 23 2

5 22 3

5 24 3

5 1 25 3

5 1 25 3

5 1 28 3

5 1 28 3

25

25

25

27

28

28

31

31

2013/2014. tanév tanórai foglalkozásai Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Magyar választható Angol nyelv Angol választható Matematika Matematika választható Erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Ember-és társ.ism. választható Környezetism./ Természetism. Fizika Kémia Kémia választható Biológia Biológia választható Egészségtan Földrajz Földrajz választható Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Víz.kult.választh. Informatika Informatika választható Technika és életvitel Technika és életvit. választható Testnevelés és s

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

7

8

8

7

4

4

4

4

-

-

-

-

1

1

-

1

1 4 -

1 4 -

1 4 -

3 4 -

3 3 1

3 4 1

3 4 1

3 4 1

1 -

-

-

-

1 2

2

2

2

-

-

-

-

-

-

0,5

-

1

1

2

2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

1,5 1 0,5 1,5 0,5

1,5 1,5 0,5 1,5 0,5

-

-

-

-

-

-

1,5 0,5

0,5 1,5 0,5

2 -

1 -

1 -

1 -

1 1

1 0,5

1 -

1 -

2 1

1 1

1 1 1

2 1

1 1

1 1 -

1 1 -

1 1 -

1

1

1

1

1

1

1

1

-

-

-

-

-

-

-

-

5

5

3

3

5

5

3

3

38

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja Osztályfőnöki Könyvtárism. Kötelező órák Választható óraszám Választható és kötelező órák száma összesen

2015.

23 2

21 2

21 2

23 1

1 25 3

0,5 23 2

26 3

26 4

25

23

23

24

28

25

29

30

2014/2015. tanév tanórai foglalkozásai Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Magyar választható Angol nyelv Angol választható Matematika Matematika választható Erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Ember-és társ.ism. választható Környezetism./ Természetism. Fizika Kémia Kémia választható Biológia Biológia választható Egészségtan Földrajz Földrajz választható Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Víz.kult.választh. Informatika Informatika választható Technika és életvitel Technika és életvit. választható

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

7

7

8

7

4

4

4

4

-

-

-

-

1

1

-

1

1 4 -

1 4 -

1 4 -

3 4 -

3 3 1

3 3 1

3 4 1

3 4 1

1 -

1 -

-

-

1 2

1 2

2

2

-

-

-

-

-

-

0,5

-

1

1

2

2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

1,5 1 0,5 1,5 0,5

1,5 1,5 0,5 1,5 0,5

-

-

-

-

-

-

1,5 0,5

0,5 1,5 0,5

2 -

2 -

1 -

1 -

1 1

1 -

1 -

1 -

2 1

2 1

1 1 1

2 1

1 1

1 1 1

1 1 -

1 1 -

1

1

1

1

1

1

1

1

-

-

-

-

-

-

-

-

39

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja Testnevelés és s Osztályfőnöki Könyvtárism. Kötelező órák Választható óraszám Választható és kötelező órák száma összesen

2015.

5 23 2

5 23 2

5 21 2

3 23 1

5 1 25 3

5 1 0,5 23 2

5 26 3

3 26 4

25

25

23

24

28

25

29

30

2015/2016. tanév tanórai foglalkozásai Évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Magyar választható Angol nyelv Angol választható* Matematika Matematika választható Erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Ember-és társ.ism. választható Környezetism./ Természetism. Fizika Kémia Kémia választható Biológia Biológia választható Egészségtan Földrajz Földrajz választható Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Víz.kult.választh. Informatika Informatika választható* Technika és életvitel Technika és életvit. választható Testnevelés és s Osztályfőnöki

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

7

7

6

7

4

4

3

4

-

-

1

-

1

1

1

1

1 4 -

1 4 -

1 4 -

3 4 -

3 3 1

3 3 1

3 3 1

3 4 1

1 -

1 -

1 -

-

1 2

1 2

1 2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

1

2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2 1 0,5 2 -

1,5 1,5 0,5 1,5 0,5

-

-

-

-

-

-

1 0,5

0,5 1,5 0,5

2 -

2 -

2 -

1 -

1 1

1 -

1 -

1 -

2 1

2 1

2 1

2 1

1 1

1 1 1

1 1 -

1 1 -

1

1

1

1

1

1

1

1

-

-

-

-

-

-

-

-

5 -

5 -

5 -

5 -

5 1

5 1

5 1

5 -

40

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja Könyvtárism. Kötelező órák Választható óraszám Választható és kötelező órák száma összesen

2015.

23 2

23 2

22 3

23 1

25 3

0,5 25,5 2

28 3

26 4

25

25

25

24

28

27,5

31

30

* Intézményünk Biharugrai telephelyén oktatás szervezési okok miatt a választható tantárgy 1-3.osztályban Informatika tantárgy helyett Matematika, Angol választható tantárgy helyett Magyar nyelv és irodalom tárgy a választható.

2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket /tankönyv, munkafüzet, térkép stb./ használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek, vagy az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértésével kerülnek megrendelésre. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a pedagógusok javaslatára a nevelőtestület határozza meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt /szülői értekezleten/ tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése /lehetőleg a tanév kezdetéig/ a szülők kötelessége. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, - legyen a szerkezete áttekinthető, világos, - nyelvezete egyszerű, jól érthető, - szemléletes, ábráival, képeivel motiváló hatású, - munkáltatásra, önálló tanulásra jól használható, - segítse a különböző tanulási technikák elsajátításait, - kínáljon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, - segítse a gondolkodás kreatív fejlesztését, - tartalmazzon elegendő feladatot, - lehetőség szerint felmenő tankönyvcsaládokat választunk, - megfelelő árfekvésű legyen. Az iskola arra törekszik, hogy forrásai keretéből, illetve más támogatásból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskola számára. Az iskolai programhoz használandó tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket a pedagógusok választják ki, a szakmai munkaközösségek jóváhagyásával, az iskolaszék és a DÖK véleményének kikérésével. Az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás a jogszabályban meghatározott módon történik. 41


2015.

3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: 3.1. Az 1-8. évfolyamra jellemző feltételek: - A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesíti. - A követelmények teljesítését a nevelők a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei, szöveges értékelése alapján bírálják el. - A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. - Ha a tanuló a tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. - Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az estben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 57.§ (1.) és (2.) értelmében a tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első - negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam ismétlését. - A második – nyolcadik évfolyamon magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette, az adott tantárgyból a tanítási órák 30%-áról hiányzott, magántanuló volt. - A magántanulók félévkor és év végén kötelesek osztályozóvizsgát tenni. Tantárgyak: 1-4.osztályosok: matematika, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret 5-6.osztályosok: matematika, magyar nyelv és irodalom, természetismeret, történelem 7-8.osztályosok: matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, biológia, fizika, földrajz, kémia Minden egyéb kérdésben 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet szerint járunk el.

3.2. Magántanulók esetében: Ha a tanuló szakértői vélemény alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai nevelésről és oktatásról – felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusról a szakértői • véleményben foglaltak szerint gondoskodunk. • Ha a tanuló a szülő kérése alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, a felkészítésről a szülő gondoskodik. A tanuló félévkor és év végén osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. A tanuló segítése érdekében az iskola havonta 42


2015.

egy délelőtt konzultációs foglalkozást biztosít a tanuló részére a szaktanárok segítségével.

3. 3. Más intézményből az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei: • • • •

Biztosítanunk kell az iskolaváltás lehetőségét, a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával. A tanuló átvételének nem lehet akadálya, ha más idegen nyelvet tanult, mint amit az intézményünkben oktatunk. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a törvényben előírt dokumentumokat kell bemutatni

4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája: 4.1. A beszámoltatás célja és követelményei A közoktatási szolgáltatásokban a minőség és hatékonyság, valamint a képességfejlesztés válik egyre hangsúlyosabb elemmé, ezért tantestületünk értékelési rendszerével is igyekszik ezt maximálisan megcélozni és ösztönözni. A nevelési programunkban megfogalmazott céljaink elérése érdekében egységes értékelési szempontsort állítottunk össze. a.,A beszámoltatás, értékelés feladata: -

A tanuló tisztában legyen az ismeretek elsajátításában és alkalmazásában elért eredményeivel

-

A pedagógus meggyőződjön munkája hatékonyságáról és a tanuló szorgalmáról

-

A teljesítmény, tudásszint és a követelmény viszonyának megállapítása

-

Jelezze a tanuló fejlődését és fejleszthetőségét

-

Tájékoztatás a szülők számára gyermekük teljesítményéről

b.,Legfontosabb jellemzői: -

Tárgyilagos, objektív legyen Igazságos legyen, mentes legyen az elfogultságtól, egyoldalúságtól Ösztönző hatású legyen Céljai és követelményei előre ismertek legyenek a tanulók és szüleik számára Folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő legyen Következetes és szakszerű legyen A megfelelő előkészítés nem maradhat el! 43


-

2015.

Igazodjon a helyi tantervnek az adott tantárgyon belül részletesen kidolgozott követelményrendszeréhez Tartalmilag és formailag alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz Önálló gondolkodásra serkentő legyen Támaszkodjon az önálló munkára, ösztönözze gyűjtőmunkára, könyvtári búvárkodásra, egyéni kutatásra a tanulót Használjuk ki a tanulók egyéni érdeklődését, késztessük vélemények és ellenvélemények felsorakoztatására A számonkérés mindig legyen szerves része a pedagógiai folyamatnak, ami ösztönzi a tanulót óráról órára való rendszeres felkészülésre, fejleszti önkifejező készségét, önismeretét és önkontrollját A kommunikációs készség fejlesztését nagyon fontosnak tartjuk, ezért ügyelni kell a szóbeli számonkérés megfelelő arányú alkalmazására (50-50 %) Ne legyen kampányszerű, büntető vagy megtorló jellegű! Egy napon csak nagyon indokolt esetben írhatnak két témazáró dolgozatot a tanulók. 5. és 6. órában csak akkor, ha más időpontban nincs ilyen órájuk az adott tantárgyból A beszámoltatást mindig kövesse értékelés. Írásbeli beszámoltatás esetén egy héten belül történjen meg.

4.2. A beszámoltatás formái és minősítése Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Szóbeli számonkérés: elsősorban alkalmazott módszerünk, mivel kiemelt célkitűzésünk a tanulók szóbeli kifejező készségének fejlesztése. A tantárgy sajátosságaihoz igazodóan többféle lehet: -

egy téma, tananyagrész kifejtése,

-

válaszadás kérdésekre,

-

kiselőadás,

-

páros, ill. csoportos véleményütköztetés,

-

óraközi aktív szereplés.

Írásbeli számonkérés: -

helyzetfeltáró – diagnosztizáló, melyet a nevelési-oktatási folyamat kezdetén alkalmazunk

-

fejlesztést segítő – melyet a folyamat közben, korrekciós céllal alkalmazunk

-

írásbeli felelet (röpdolgozat)

-

témazáró dolgozat – egy tanegység lezárásakor

-

év végi tudásszint felmérő dolgozat

A tanulók gyakorlati tevékenységének értékelése: Elsősorban az önálló tevékenység arányát és minőségét, a felhasznált módszerek kiválasztását és természetesen az eredményességet minősítjük. Törekedni kell a teljes objektivitásra. 4.3. A tanulók ellenőrzése

44


2015.

Alsó tagozat (normál tantervű és a sajátos nevelési igényű tanulók 1-4. évfolyam) -

Évente három felmérő megíratására kerül sor tantárgyanként •

év elején tájékozódó jellegű,

•

félév és év végén felmérő jellegű.

A félévi és az év végi felmérő érdemjegye (zöld színnel kerül bejegyzésre). -

Minden téma lezárásakor témazáró dolgozatot írnak a tanulók (piros színnel kerül bejegyzésre), az osztályzat értéke két szóbeli, vagy írásbeli feleletével egyenértékű.

-

Alkalmanként sor kerül írásbeli feleltetésre is, melynek osztályzata azonos a szóbeli felelet értékével.

Egy napon egynél több felmérő dolgozat megíratására nem kerülhet sor. Felső tagozat (normál tantervű tanulók) -

Év elején, ismétlés után, az előző év anyagából felmérőt írnak a tanulók magyar nyelv és irodalomból, matematikából, valamint idegen nyelvből. Eredménye teljes értékű osztályzatnak számít.

-

Minden téma lezárásakor témazáró dolgozatot írnak a tanulók. Az eredményre kapott osztályzat hangsúlyos, két szóbeli vagy írásbeli felelettel egyenértékű.

-

8. évfolyam második félévének végén ( június ) Magyar nyelv és irodalom, Matematika, Történelem, Idegen-nyelv, Földrajz, Biológia tantárgyakból belső vizsgát tesznek a tanulók. A vizsga eredményére osztályzatot kapnak, mely befolyásolja a tanév végi osztályzatot. A tanulónak lehetősége van az egész éves munkáját kijavítania.

4.4. A tanulók értékelése A nevelők, a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését az alapján végzik, hogy teljesítményük hogyan viszonyul iskolánk helyi tantervében előírt követelményéhez. Figyelembe veszik, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az előző értékelés óta.

4.4.1. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az alsó tagozat évfolyamain a következőképpen történik: -

Az első három évfolyamon és negyedik félévkor minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk

-

a 4. évfolyamon minden tantárgyból a második félévben érdemjegyekkel, év végén osztályzattal minősítjük munkájukat.

Az első három évfolyamon és negyedik félévig a tájékoztató füzet vagy értékelő lap segítségével negyedéves értékeléseket adunk az általunk összeállított szempontsor segítségével:

45


2015.

Érzelmi élet jellemzői: a) iskolai munkához való viszonya b) fegyelmezettség c) pedagógushoz való viszony d) az osztályban elfoglalt hely

-

A tanulást befolyásoló tényezők értékelése: a) figyelem b) emlékezet c) gondolkodás d) beszéd

-

Tanulási technikák fejlettségének értékelése: a) munkatempó b) a feladatmegoldáshoz nyújtott segítség c) taneszközök, segédeszközök használata d) önellenőrzés

-

Tantárgyi teljesítmény értékelése: Az egységes értékelés érdekében az alsó tagozatos munkaközösség elkészítette a szöveges értékelés szabályzatát. Az 3. számú melléklet tartalmazza. Ezt kell alkalmazni a negyedéves, féléves, háromnegyed éves és év végi értékeléseknél.

4.4.2. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az felső tagozat évfolyamain a következőképpen történik: Az 5.-8. évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen osztályzatokkal értékeli. A félévi és év végi osztályzatot az év közbeni érdemjegyek és tanulmányi munka alapján határozza meg. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: 5 (jeles), 4 (jó), 3 (közepes), 2 (elégséges), 1 (elégtelen). A tanulók előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak érdemjegyet kell szereznie. A tanuló által szerzett osztályzatokról a szülőt a pedagógus értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyvet az osztályfőnök havonta ellenőrzi, az esetleges hiányt pótolja. A 4. évfolyamon év végén, az 5-8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból kapnak érdemjegyeket a tanulók: A kötelező tanítási órák:

46


2015.

-

4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret/környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra/rajz, testnevelés, technika, idegen nyelv és informatika

-

5. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, informatika, tánc és dráma

-

6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, tánc és dráma, fizika

-

7. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, informatika, biológia, földrajz, fizika, kémia, ének-zene, rajz, technika, testnevelés

-

8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, informatika, biológia, földrajz, fizika, kémia, ének-zene, rajz és médiaismeret, technika, testnevelés

A tanuló félévi és év végi érdemjegyeit évközi teljesítménye és osztályzatai átlaga alapján kell megállapítani. A témazáró felmérések osztályzatait az érdemjegyek megállapításakor hangsúlyosabban vesszük figyelembe. A félév, tanév során írt összes felmérés átlaga legfeljebb egy jeggyel térhet el a félévi, év végi érdemjegytől.

4.4.3.Az írásbeli munkák minősítése: A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény

Érdemjegy

0-39 %

elégtelen (1)

40-59 %

elégséges (2)

60-74 %

közepes (3)

75-89 %

jó (4)

90-100 %

jeles (5)

A fentieken kívül az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulóknál figyelembe kell venni a tanórai aktivitást és a pozitív hozzáállást. Az értékelés mikéntjét elsősorban az dönti el, hogy a tanuló a számonkérés mely formájában képes tudását legjobban kifejteni. Az értékelésnél kiemelten figyelembe kell venni a tanuló önmagához képest történő fejlődését. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a továbbhaladás feltétele, a tantervi követelmények teljesítése, legalább 15 %-os szinten. Teljesítmény

Érdemjegy

0-14 %

elégtelen (1)

47

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja 15-34 %

elégséges (2)

35-45 %

közepes (3)

46-55 %

jó (4)

56-100 %

jeles (5)

2015.

Magasabb évfolyamba csak akkor léphet a tanuló, ha a tantárgyak esetében a minősítése legalább elégséges (2). 4.5. A tanulók magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésénél: példás, jó, változó és rossz osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén értékeli. A félévi és év végi osztályzatot az osztályfőnök a havi jegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének, minősítésének követelményei: Példás az a tanuló, aki: - szeretettel közelít társaihoz, kerüli a durvaságot - tiszteli és elismeri mások értékét - jóindulattal segíti társait, aki a közösségben elért helyzetével soha nem él vissza - ügyel környezete tisztaságára - szándékosan nem okoz kárt - szívesen vállal munkát közössége érdekében, öregbíti iskolája hírnevét - nem beszél csúnyán - képes kulturáltan fellépni saját és szűkebb környezete érdekében - betartja az illemszabályokat és a házirendet Jó az a tanuló, aki: - cselekedeteit a jóra vágyó hajlam vezeti, de időnként a körülmények eltérítik - igyekszik elkerülni a durvaságot - elismeri társai eredményeit, de ítéleteit az indulatok is befolyásolják - tiszteli a felnőtteket és társait - nem beszél csúnyán - feladatait becsülettel elvégzi, de önként ritkán vállal közösségi munkát - ügyel környezete rendjére, megjelenésére, ruházata nem kihívó - betartja az illemszabályokat és a házirendet

Változó magatartású az a tanuló, aki: - gyakran vét a házirend ellen, bár kellő motiváltsággal képes a helyes viselkedés normáinak a betartására - többször is durva társaival, de igyekszik helyrehozni hibás cselekedeteit 48


2015.

- társaival nem mindig van jó viszonyban, barátaival viszont segítőkész - környezete rendjéért semmit sem tesz - sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg - a viselkedési szabályokat csak úgy tartja be ha gyakran figyelmeztetik rá - ha feladattal bízzák meg elvégzi, ha nem is kellő figyelemmel - írásbeli figyelmeztetéssel rendelkezik Rossz a magatartású az a tanuló, aki: - nem tudja és nem is akarja betartani az iskola házi rendjét - szereti ha félnek tőle, visszaél fizikai fölényével - gyakran bosszantja társait, tanárait, a tanórai munkát szándékosan zavarja - szándékosan kárt okoz, rongál - környezetét szándékosan rombolja - többszöri írásbeli figyelmeztetésben részesült Az osztályzat megítélésekor a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges. A szorgalom értékelésének követelményei: Példás a szorgalma annak a tanulónak, aki: - képességeihez mérten szorgalmas - a tanítási órákra rendszeresen, jól felkészül - a tanítási órákon aktívan közreműködik, felszerelése hiánytalan - önműveléssel fejleszti tudását, plusztudását megosztja társaival - szívesen és aktívan részt vesz a tanórán kívüli programokban - jól felkészülve versenyeken öregbíti iskolánk hírnevét - aktív az osztály közösségi életében Jó a szorgalma, aki: - a képességeihez mérten általában szorgalmas - a tanórákra rendszeresen felkészül, s azokon általában aktív - felszerelése többnyire hiánytalan - a házi feladatát rendszeresen elvégzi, mulasztás esetén pótolja - önművelésében általában aktív - a tanórán kívüli programokban részt vesz - az osztály közösségi életében részt vesz Változó a szorgalma, aki: - gyakran hiányos felszereléssel jön iskolába - nem teljesíti képességei szerint kötelességeit - munkájában felületes - házi feladatát gyakran nem készíti el - önművelésével nem törődik - az osztály közösségi életében csak noszogatásra vesz részt Hanyag a szorgalma annak, aki: - kötelességeit nem teljesíti - felszerelése gyakran hiányos - házi feladatát gyakran nem készíti el - a rábízott feladatokat legtöbbször nem végzi el munkáját érdektelenség, igénytelenség és nemtörődömség jellemzi

49


2015.

A szorgalom elbírálásakor a felsorolt szempontok közül három együttes megléte szükséges. 4.6. Az iskolai jutalmazások, elmarasztalások formái Jutalmazások, dicséretek: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon részt vesz, - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesítheti. Dicsérő bejegyzést kaphat a tanuló, ha: -

vállalt feladatát (sportkör, szakkör, dekoráció, felelősi tevékenység stb.) rendszeresen és pontosan végzi. Félévente egy alkalommal kerül sor e feladat értékelésére,

-

helyi (iskolai) vetélkedőn részt vesz egy dicsérő bejegyzést kap, amennyiben 1-3. helyezést ér el. Két dicsérő bejegyzést kap,

-

körzeti versenyen való részvételért egy dicsérő bejegyzés jár, ha nem ért el 1-3. helyezést,

-

ünnepélyeken (iskolai, községi) való szereplésért egy dicsérő bejegyzést kap,

-

hasznos anyag gyűjtéséért egy dicsérő bejegyzést kap, illetve teljesítménytől függően + 1 dicséret adható. (A teljesítés mértékét minden évben az alsós és osztályfőnöki munkaközösség vezető határozza meg. A bejegyzéseket a napló mellett elhelyezett füzetbe kell beírni.)

Osztályfőnöki dicséret adható, ha: - a tanuló 5 dicsérő bejegyzéssel rendelkezik, - körzeti versenyen való 1-3. helyezés eléréséért, - megyei területi versenyen való részvételért, ha nem ért el 1-6. helyezést. - egyéb indokolt estben Igazgatói dicséretet kap a tanuló, ha: - három osztályfőnöki dicséretet kapott, - megyei területi versenyen 1-3. helyezést ért el, - megyei versenyen 1-6. helyezést ért el, - egyéb indokolt esetben Nevelőtestületi dicséretet kaphat a tanuló: -

ha a versenyek szintjeit teljesítve (iskolai, körzeti, megyei) jut el az országos versenyre,

-

tanév végén a záradékban meghatározottak szerint.

A nevelőtestületi dicséretet kapott tanulókat év végén oklevéllel és könyvvel jutalmazzuk.

50


2015.

Az országos versenyen való részvételért, illetve az elért eredményért járó dicséretet a verseny formájától, a résztvevők számától függően egyedi esetenként határozzuk meg a dicséret fokozatát. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a ballagáson, illetve a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Tanulóink éves, illetve 8 éves munkáját kívánjuk jutalmazni, különböző címek odaítélésével, melyről minden esetben a tantestület dönt. Elmarasztalások, büntetések - Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - a házirend előírásait megszegi, - igazolatlanul mulaszt, - vállalt feladatát nem vagy nem megfelelően teljesíti, - a tanítója, tanára által rábízott feladatot (pl. ügyelet) nem vagy nem megfelelően teljesíti, - bármely módon árt az iskola jó hírnevének, elmarasztalásban lehet részesíteni. A fentiekben leírtakért a tanuló elmarasztaló bejegyzést kaphat az ellenőrzőjébe szaktanárától, napközis nevelőjétől, osztályfőnökétől, az iskola pedagógusától. 5 elmarasztaló bejegyzés után osztályfőnöki figyelmeztetést kap a tanuló. 3 osztályfőnöki figyelmeztetés után osztályfőnöki intő jár. Az iskolai büntetések formái: Írásbeli

-

szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás.

Egyéb

az iskola által szervezett, a tanuló számára nem kötelező programtól való eltiltás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetésekor írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.

51


2015.

5. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Értékelés Az önálló tantárgyként szereplő moduloknál (hon- és népismeret, egészségtan ), valamint a testnevelés, ének, rajz tantárgyak a nevelőtestület határozata alapján szöveges értékelés mellett, érdemjeggyel történik.

6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban évente két alkalommal, ősszel és tavasszal mérjük fel tanulóink fizikai állapotát. Ennek alapján térképezzük fel az egyes készségek területén mutatkozó hiányosságokat. A felmérést az Oktatási Minisztérium dr F. Mérey Ildikó által összeállított „Hungarofit teszt”-je alapján végezzük. A mérések általános szempontjai: - a tanulók valamennyi tesztet testnevelési felszerelésben hajtják végre, - valamennyi tesztet tornateremben csúszásmentes padlón végeztetünk el, - a tesztek között a tanulók pihenhetnek, - a teszteket előre nem próbálhatják ki a tanulók, - a tesztre vonatkozó pontos utasítások ismertetése után ösztönözzük tanulóinkat a tesztek pontos, gyors, egyenletes végrehajtására.

Vizsgált tényezők A teszt leírása Értékelés (pontozás) Vállöv és karizmok erő- Fekvőtámaszban karhajlítás és Elvégzett szabályos állóképességének mérése nyújtás folyamatosan 30 mp-ig fekvőtámaszok száma Két kísérletből a jobb Vállés törzsizmok Tömött labda vetés két kézzel, fej eredmény számít cmdinamikus erejének mérése fölött hátra ben Hanyattfekvésből felülés és Hasizmok erőállóképesElvégzett szabályos visszaereszkedés folyamatosan 30 ségének mérése felülések száma mp-ig Két kísérletből a jobb Az alsó végtag dinamikus Helyből távolugrás eredmény számít cmerejének mérése ben Cooper teszt Elért eredmény Általános fizikai teherbíró 12 perc folyamatos futás m-ben képesség

52


2015.

7. A helyi tantervben tervezett óraszámok A helyi tantervünk az oktatási miniszter által 2000-ben kiadott kerettanterv továbbfejlesztett, a NAT-2003-hoz igazított (a 28/2000 (IX.21.) OM. rendelet mellékleteként kiadott kerettanterv NAT- 2003.) változata, kiegészítve a helyi sajátosságokkal. A helyi tanterv mellékletei: • •

az 1-4.évfolyam helyi tanterve, az 5-8. évfolyam helyi tanterve,

A tantervek egymásra épülnek. Tartalmazzák a Nemzeti Alaptanterv fejlesztési feladatainak rendszerét, - a törvénynek megfelelően a nevelés és oktatás célját, a tantárgyak rendszerét, az egyes tantárgyak témaköreit, a témakörök tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatokat. A helyi tanterv tantárgyakra és évfolyamokra bontja a NAT 2003. kiemelt fejlesztési feladatait és a tíz műveltségi terület fejlesztési feladatait.

8. A tanulói terhelés szabályai iskolánkban

8. 1. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai A tanév során osztályzattal értékeljük a tanulóink teljesítményét. - Az órai számonkérés  Az órai szóbeli felelet  A felelet értékű röpdolgozat  A témazáró dolgozat  projekt és a témahét feladatai - Szorgalmi feladatok, órai munka értékelése.

8.2.Az órai írásbeli felelet (röpdolgozat): A tanárnak lehetősége van arra, hogy felelet értékű röpdolgozatot írasson. A röpdolgozat kidolgozásánál a rendelkezésre álló idő maximum 20 perc lehet. A röpdolgozat célja, hogy a diákokat rendszeres tanulásra szoktassa, valamint az, hogy a tanár a továbbhaladás lehetőségéről tájékozódhasson. A röpdolgozatot nem szükséges előre bejelenteni.

8.3. A témazáró dolgozat:

53


2015.

A témazáró dolgozat a tanulóknak egy nagyobb témakör végére kialakuló tudását méri fel. A tanár törekedjék annyi témazáró dolgozatot íratni, ahány nagyobb témát a haladási terve (ütemterv) szerint megtanított. Mivel ez az ellenőrzési forma a diákoktól alaposabb szintű felkészültséget igényel, a tanár a témazárót nem írattathatja meg váratlanul. A több anyagrészből is álló érdemjegy nagyobb súllyal esik latba az év végi osztályzatok kialakításánál, átlagszámítás esetén dupla jegynek számít. A dolgozat időpontjának kitűzésekor az alábbi előírásokat kell betartania: - Az osztály egy napon nem írhat kettőnél több dolgozatot. - A dolgozatírás időpontját a tanár egy héttel korábban köteles a diákokkal közölni. - A megírt dolgozatokat a tanárnak a megírást követő egy héten belül kijavítva és értékelve (osztályozva) ki kell adnia. Az osztályzatot a diák kérésére szóban is köteles indokolni. - Ha a tanár egy hónap elteltével sem adja ki a kijavított dolgozatokat, az azokra adott  érdemjegyek elévülnek, azokat a tanár a naplóba nem írhatja be, az év végi osztályzat megállapításánál sem vehető figyelembe.  Az elévülés után a diákoknak joga van kérni az eredményeket.

8.4. Az elmaradt dolgozatok pótlása: Amennyiben a diák betegség, illetve egyéb hiányzás miatt nem írta meg a témazáró dolgozatot, akkor azt köteles pótolni a következő feltételek mellett: - A pótdolgozat azonos hosszúságú és témájú legyen, mint az eredeti volt. A tanár azonos időtartamot biztosítson, mint amit a többi diáknak biztosított a dolgozat megírására. - Amennyiben a diák hosszabb időn keresztül hiányzott és elmaradása felhalmozódott, úgy a tanár köteles megfelelő időt biztosítani az elmaradtak pótlására. - Az összefoglaló órát követő egy-két napos hiányzás esetén a témazáró bármikor pótoltatható. A beszámolók értékelésének részletesebb kifejtése az IMIP-ben szerepel.

8.5. A projekt és a témahét feladatai -

tanulói feladatok meghatározása: tevékenységek korlátai a témahét és a projekt esetében: a tevékenységhez kötött teljesítmény értékelése: a végzett munka súlya az év végi teljesítményben

54


2015.

9. Az otthoni (napközis, iskolaotthonos és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Céljuk az otthoni (napközis, iskolaotthonos és tanulószobai) gyakorlás, a tanórán elhangzott ismeretek felelevenítése és elmélyítése. Ezért az otthoni munka és annak elvégzése (írásbeli és/vagy szóbeli) napi rendszerességet igényel. A ráfordított idő nem haladhatja meg tantárgyanként alsó tagozaton a 15, felső tagozaton a 30 percet. Felső tagozaton alkalmanként hosszabb házi feladat is adható (pl.: házi dolgozat, tabló készítése, felkészülés kis előadásra), ám erre annyi időt kell adni (legalább 1 hét), amennyi a más tárgyakból is megkövetelt rendszeres tanulás mellett reálisan elvárható. Az évközi szünetekre csak szorgalmi feladat adható. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a tankönyvek, füzetek helyett a pszichikus-mentális-fiziológiai fejlődés más útját járják be inkább. A gyermekkor, serdülőkor tapasztalásait jelentő tevékenységeket végezzenek pl. sportoljanak, kiránduljanak, kapcsolódjanak ki. A témahéthez és a projekthez kapcsolódó otthoni tevékenységek elvei és korlátai: a gyermekek élettani sajátosságainak megfelelő feladatok.

10. Az átmenetek problémáinak pedagógiai segítése: A gyermekek életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe, óvodából az iskolába, alsó tagozatból a felsőbe, illetve az általános iskolából a középiskolába. A megváltozott körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni, fejlődésükben megtorpanás, zavar fordulhat elő. Fontos pedagógiai feladat, hogy a változásokra felkészítsük, az átmenetet megkönnyítsük a gyerekek számára. - Előkészítő foglalkozások az átjárhatóság biztosítására. - Szeretnénk hagyományt teremteni azzal, hogy évente többször is vendégül látjuk egy-egy foglalkozáson a környék óvodásait. - Az iskolai „Nyílt nap”-on lehetőséget nyújtunk a leendő első osztályosoknak és szüleiknek, hogy ismerkedhessenek az iskolában folyó munkával. - A tanévnyitóra érkező elsőseinket kis ajándékkal fogadjuk. - A szülői segítséget, együttműködést is igényelve tantermeink barátságos kialakítására törekszünk (élősarok növényekkel, állatokkal; pihenősarok párnákkal, matraccal, szőnyeggel; bábfal, stb.)

Az alsó és felső tagozat közti átmenetkor: -

rendszeressé tesszük a konzultációkat, a hospitálásokat a 4., 5. évfolyamokon tanítók között; folyamatosan egyeztetjük a tananyagot, illetve a követelményrendszert; a hátrányos helyzetű, gyenge képességű tanulóink számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk.

55


Mellékletek

56

2015.


2015.

1. Iskolánk környezeti nevelési programja 1.1. A program alapkövei Törvényi háttér Magyarország Alaptörvényének környezetvédelemmel kapcsolatos cikkejei: XX. cikk:

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) A (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint környezet védelmének biztosításával segíti elő. XXI. cikk:

(1)Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2)Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint helyreállítani, vagy a helyreállítás költségeit viselni. (3)Elhelyezés céljából tilos Magyarországon területére szennyező hulladékot behozni. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok: Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. ATermészetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek

57


2015.

felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvénycélja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program(a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok: 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”.

1.2. Helyzetkép Községeink a Dél-bihari, Sárréti kistérségekben Lakóhelyünk és környezetünk nagyon gazdag megóvandó természeti kincsekben. 58


2015.

Az Alföld ezen területén sok védett és védelemre érdemes terület található. Elsősorban mezőgazdasági terület, melyet mintegy ökológiai folyosó elválaszt a Sebes-Körös. Községeink külterületein több védett terület is található. Ezek gazdagsága számtalan. A magyarhomorogi Víztározó, mely a Hortobágyi Nemzeti Park vizes élőhelye és túzok költő területe mellett, a biharugrai tavak és a hozzáépített Madárvárta megfigyelőhely, mint a Körös-Maros Nemzeti Park értékes élő – és telelőhelye páratlan lehetőséget biztosít intézményeink számára. Számtalan élő- és elhagyott bánya tó, maga Sebes-Körös és a bele csatlakozó csatornák gazdag természeti értéket képviselnek oktatási és szabadidős programok lebonyolítására is. Ugyan akkor ezek valós veszély források elsősorban az egyedül idelátogató gyerekek számára. Sajnos, évente történnek fulladásos tragédiák. Ezek megelőzhetőek lettek volna, ha szépségük mellett veszélyforrásként is ismertetve lettek volna. Pedagógusaink számára a jövőben kiemelt feladatként kell megjelenjen ez irányú prevenciós tevékenység. Az úszásoktatás meg szervezése is segíthet a tragédiák megelőzésében. Az iskolák helye és épületei: Az iskola működése környezeti nevelés szempontjából Az iskolákban a környezeti nevelés mozzanatai több területen jelen vannak tanítási órákon, tanórán kívüli és szabadidős foglalkozásokon egyaránt. A pedagógusok törekszenek a mindennapi munkában a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel, az igényes környezet kialakítására. Ezt bizonyítják a továbbiakban meghatározott alapelvein, céljaink, feladataink. 1.3. Erőforrások Belső személyi erőforrások Pedagógus: - tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli, tanmenetéhez tartja magát - odafigyel példamutató magatartására - részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében stb. Diák: - részt vesz a környezeti nevelési programokon - magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását stb. Technikai dolgozók: - vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre (pl. terítés szépsége, madárodú készítés, szelektív hulladékgyűjtés, iskola külső belső díszítése, tisztántartása, stb.) Szülők: - erősítsék gyermekükben a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetít, vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben segítségüket kérjük.

Személyi erőforrások helyi önkormányzatok Magyarhomorog Fejlődéséért Alapítvány, Biharugrai Gyermekeiért Alapítvány 59


2015.

Csermely Természetvédő Egyesület, Vadásztársaságok Körös- Maros Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park Anyagi források állami források: pályázatok önkormányzat támogatása: táborozáshoz, utazáshoz egyéb bevételek: iskolai rendezvények, papírgyűjtés 1.4. Alapelvek, célok

1.4.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése.

1.4.2. Konkrét célok és feladatok -

Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.

-

Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. 60


2015.

-

A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést.

-

Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását.

-

Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását.

-

Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.

-

A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technikaéletvitel, történelem, nép és honismeret, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel.

-

A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret és a világlátó tantárgy keretében (ez iskolánkban egy speciális komplex tantárgy).

-

Konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret tantárgy keretében.

-

Ökológiai szemlélet kialakítása a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel.

-

A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek munkájába.

1.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórai keretek a) Hagyományos tanórai foglalkozások Magyar nyelv és irodalom A tanulók -

ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását

-

ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket)

-

ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását

-

legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre

-

erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük 61


2015.

tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére

A tanulókban -

alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség

-

növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával

-

fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével

Történelem A tanulók -

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet

-

tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására

-

ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete

-

legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül

-

értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében

Hon és népismeret A tanulók -

ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit

-

tárják fel Sárrét néprajzi kincseit

-

ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)

Idegen nyelv A tanulók -

váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével

-

legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit

-

tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit

-

legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni A tanulókban -

alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben

-

fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit

62


2015.

Matematika A tanulók -

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják

-

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával

-

tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni

-

logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön

-

tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait

-

váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására

-

ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni

-

Legyenek képesek reális becslésekre

- Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban -

alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás

-

alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket

Környezetismeret A tanulók -

ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal

-

ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében

-

Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit

-

Sárrét védett értékeit alaposan ismerjék és védjék ők is

Természetismeret A tanulók -

váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére

-

természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása;

-

környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése

-

ökológiai szemlélet fejlesztése

-

helyes környezeti attitűdök fejlesztése

-

értékrendjének helyes alakítása

-

környezettudatos gondolkodásának fejlesztése

-

felelősségérzetének fejlesztése

-

a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet alapos ismerete

63


2015.

Fizika A tanulók -

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára

-

ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)

-

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit

-

ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat

-

tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra

-

mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni

-

ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá

-

ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat

Kémia A tanulók -

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel

-

törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására

-

legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére

-

ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére

-

ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától

-

értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

Földrajz A tanulók -

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről

-

érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit

-

értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket

-

értsék meg, hogy a társadalom földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet

-

ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit

- ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban

64


2015.

-

a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény

-

alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére

-

fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség

Biológia A tanulók -

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit

-

ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet

-

ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket

-

legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően

-

ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat

-

legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére

-

sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat

A tanulókban alakuljon ki -

ökológiai szemléletmód

-

alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség

Egészségtan A tanulók -

ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait

-

sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat

- ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat -

ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására

-

segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában

-

segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében

Ének-zene A tanulók -

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát

-

ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait

-

fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban

-

vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét

-

tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek 65


2015.

fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni

Rajz és vizuális kultúra A tanulók -

ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát

-

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát

-

ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit

-

ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére

-

Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira

-

ismerjék a természetes alapanyagok használatát

-

legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak

-

legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni

-

legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően

-

ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését

-

tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre

-

kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket

Etika A tanulók -

legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák

-

tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni

-

mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban -

alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek

-

alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban

-

fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért

Technika és életvitel A tanulók -

ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket

-

ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait

-

értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit

-

ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást

-

sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket 66


2015.

-

ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit

-

sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait

-

ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát

-

ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat

-

ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit

-

sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban -

alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény

-

a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság

-

alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás

Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók -

legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni

-

legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására

-

ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket

-

használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre

-

futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket

-

rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen

-

szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket

-

ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait

-

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)

-

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével

-

a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit

Testnevelés A tanulók -

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket

67


2015.

-

győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve

-

legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében

-

értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes

-

igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek

- sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban -

tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását

-

alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására

-

segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását

2. Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladataink 2.1. Jogi háttér A parlament 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. E törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. A fogyasztóvédelmi törvény, valamint az EU jogharmonizáción alapján a közoktatási törvény 2003. évi módosításában is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (NAT 2003) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. 2.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. 2.3. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magában.

68


2015.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT 2003) Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. 2.4. Fogalmi tisztázások A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Ökológiai fogyasztóvédelem: Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelem veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: a., az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez b., a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz c., a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között d., a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez e., a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez f., az egészséges és elviselhető környezetben való élethez g., a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

69


2015.

2.5. A fogyasztóvédelmi oktatás színtere az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai. Technika: - áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika: - banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika: - mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák) Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák, szokások Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia: - génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia: - élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika: - elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem: - EU fogyasztói jogok, fogyasztástörtének és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények). Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Módszertani elemek A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása. Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel. Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel. Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése). Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés). Minden tantárgy integrációjában kiemelt figyelmet fordítunk a gazdálkodási ismeretek elsajátításában.

70


2015.

3. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A 2011/2012-es tanévtől intézményünk közoktatási társulás formájában látta el a magyarhomorogi, körösszegapáti, ill. a biharugrai tanulók oktatását, nevelését. A térségben lejátszódó intézményi társulások, a gyermeklétszám—csökkenés, a szülők iskolaválasztási lehetőségének eredményeként a Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola a térségben egyedülálló módon, gyűjtő intézményként végzi tevékenységét. A tanév minden tekintetben új feladatokat, kihívásokat állít az intézménnyel szemben.

3.1.Helyzetelemzés • Iskola orvosi szűrővizsgálat eredménye -túlsúlyos 17 fő -gerincferdüléses 9 fő -magas vérnyomásos 6 fő -hallásproblémás 4 fő -szemüveges 27 fő -lúdtalpas 34 fő -súlyos látászavar 2 fő -mozgásában korlátozott 1 fő • Tanulói ismeretek, attitűdök - Tantárgyakon belüli ismeretszerzés • Személyi feltételek - Ifjúságvédelmi felelős: - Drogügyi koordinátor: - Védőnő: - Iskolaorvos: - Fogorvos: - Családi. Közp. vez.: - Gyermekvédelmi fel.:

Amberboy- Kissné Ignácz Irma Tóth László Székelyné Tiszai Irén Dr. Ignáth Tamás Dr. Nováki Csaba Kácsándi Ferencné Karikáné Tóth Anikó

• Szülői attitűdök Családi háttér – a családok többsége rendezett, elfogadható anyagi körülmények között él, de elmondható, hogy a többség anyagiaktól függetlenül igényesen neveli gyermekét . Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére, a családi nevelést kiegészítve neveljük, szocializáljuk, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, hiszen az iskolai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül! Iskolánk nyitott, a szülők igényeinek megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy bármikor betekintést nyerjenek gyermekük iskolai életébe. Specialitás - Iskolánk 9 településről fogad tanulókat. Orvosi ellátásuk betegségük esetén a lakóhelyen történik (Geszt, Zsadány, Biharugra, Körösnagyharsány, Körösszakál, Komádi, Mezősas, Berekböszörmény, Magyarhomorog) 71


2015.

- A beiskolázás megyehatárokon is átnyúlik, ezért a kórházi és szakellátás is más központokra irányul (Debrecen-Berettyóújfalu ill. Gyula- Békéscsaba)

3.2. Célkitűzés Iskolánk célja, hogy tanulóinkban kialakítsuk az egészséges életmód iránti igényt. A tanulók képesek legyenek objektíven felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. Az egészség érték legyen számukra, utasítsák el a számukra károsat. Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével.

3.3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok • Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének. • Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket. • Nyújtsunk az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismereteket, mutassuk be a sokoldalú egészségvédő lehetőségeket. • Tanítsuk meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlunk, megtanítjuk a tanulókat megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítséggel példamutatással. Nélkülözhetetlen az egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése. • Motiváljuk, ösztönözzük a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is. • Segítsük mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és helyes döntések megvalósításában. • A napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a délelőtti megterhelő tanulás után 1 - 1 órát szabad levegőn töltsenek gyermekeink, tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztő mozgással és játékkal. • Fordítsunk figyelmet a helyes napirend és hetirend kialakítására.

3.4. Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai - Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása: napi ötszöri étkezés fontosságának ismertetése. - A kulturált étkezési szokások, az ízléses terítés, az étkezések rendjének kialakítása. - Az iskola háromszori étkezés lehetőségét biztosítja tanulói számára. - El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az iskolában étkezzenek. - Az étkezést biztosító saját konyhánk az életkornak, gyermekélelmezési normáknak megfelelően állítsa össze az étrendet. - Az egyes beteg gyermekek külön étkeztetésének a megoldása. 72


2015.

- Az "iskolatej akció" keretében tanulóinknak napi 2dl tejet biztosítunk. - A szülőkkel egyetértésben az iskolai büfé bezárásra került - El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen. Helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket, és kisebb mértékben fogyasszanak egészségtelen dolgokat: chips, cola, cukros üdítő

3.5. Mindennapos mozgás lehetőségének megteremtése - Heti 5 testnevelés óra; melynek keretében figyelmet fordítunk az elemi mozgások és játékok tanítására, gyakorlására, amelyek egyrészt sokoldalú mozgástapasztalatot biztosítanak ügyességük fejlesztésére, ugyanakkor hozzájárulnak fizikai képességeik életkoruknak megfelelő fejlesztéséhez, az egészséges életmód szokásainak megalapozásához, mozgásigényük felkeltéséhez, kielégítésükhöz és a sport megszerettetéséhez. - Fejlesztjük térbeli tájékozódó képességüket, egyensúlyérzéküket. - Az iskolai testnevelési óra keretében tartásjavító torna beiktatása. Az óra eleji bemelegítés 10 perce kiválóan alkalmas a tartásjavító tornabeiktatására. - Megalapozzuk az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitásszokásainak igényét. - Az órák szervezésénél figyelmet kell fordítani arra, hogy a tanulóknak sikerélménye legyen, így a mozgást örömmel végezzék. - Testnevelés órákon - lúdtalpas tanulóink magas létszáma miatt - elengedhetetlen a speciális gyakorlatok végzése. - A gyógytestnevelés bevezetése a felmérési adatok alapján (pl.scoliozis) , szükségszerűvé válhat, újra szervezést igényel, melyet már a 2006. évben sikeresen megvalósítottunk - Különös gondosságot igényel a tanórák megszervezése a tornaterem hiánya miatt. A rendelkezésre álló kultúrház korlátozott lehetőségeket biztosít, fokozott a sérülés és balesetveszély - A heti 3 kötelező testnevelés órán felül a gyerekek életkorának és érdeklődési körének megfelelő mozgáslehetőségek biztosításával teremtünk lehetőséget a „mindennapos testnevelésre”: - Futball - Atlétika - Játékos testmozgás napköziben - Tömegsport - Tánc - Az adott sportágban tehetséges tanulók versenyekre való felkészítése - Osztálybajnokságok rendezése - Körös-kupa, Felszabadulási-kupa a környező településeken hagyomány szerint - Túrák, kirándulások - Úszásoktatás megszervezése 4-5. osztályosok számára KLIK finanszírozásból - Pályázati- és egyéb források keresése további évfolyamok úszásoktatásához

3.6. Személyi higiéné - Tisztálkodás igényének kialakítása. - Helyes fogápolási technika elsajátítása - Fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén tanulóink fogászati kezelése. - A ruházat tisztántartásának igényének kialakítása.

73


2015.

- Az időjárásnak, évszaknak, napszaknak megfelelő öltözködési szokáskialakítása. - Váltó cipő használata az iskolában. - Az egészséges életmód elemi ismereteinek és helyes szokásainak megismertetése és gyakorlása. - A gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozásánakelemi szabályainak betartatása. - A káros élvezeti szerek /cigaretta, alkohol, kábítószerek / veszélyeinekés fogyasztásuk következményeinek megismertetése. - Szükség esetén egészségügyi szolgáltatások igénybevétele. (fogorvos,védőnő, iskolaorvos…)

3.7. Mentális egészség - A tanuló beilleszkedését segítő tevékenység az iskolai környezetbe aziskolai hagyományok felhasználásával és a diákönkormányzat közreműködésével. - Humánus, kellemes iskolai légkör fenntartása. - A megelőzés szempontjaira való összpontosítás. - Az oktató- és nevelőmunka során tanulóink megóvása a stressztől,monotóniától, szellemi túlterheléstől. - A lelkileg egészséges tanulók épségének megőrzése. - Fokozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése - (csonka családban élők, testi fogyatékosok, szexuális zaklatásnak, erőszaknak kitett gyerekek)- és folyamatos segítése. - A lelkileg sérült tanulóknak megfelelő segítségnyújtás – szakemberek bevonásával- újabb sérülésének megelőzése. - A más fogyatékkal élő, integráltan oktatott tanulókra való teljes odafigyelés. - Az egyén szintjén történő beavatkozási lehetőségek kiegészítése a különböző társas formációk (csoport, szervezet) szintjén való beavatkozással, a közvetlen befolyásolási módok kiegészítése közvetett befolyásolási módokkal. - Megfelelő felvilágosítás az egészségkárosító szerekről és ezek hatásairól. - Mintaadás a szabadidő helyes, kulturált eltöltéséhez. -A pedagógusok tájékozottsága a gyermekek családi- és mentális állapotáról

3.8. Szexuális felvilágosítás - Fel kell mérni a tanulók ismereteit a szexualitás témakörében. - Ismeretnyújtás a szex emberi életben betöltött szerepéről. - A tanulók tájékoztatása a nemi úton terjedő betegségekről, ezek megelőzési lehetőségeiről, valamint a betegségek következményeiről. - A fogamzásgátló módszerek megismertetése. - Szexuálhigiénia

4. Tevékenységi területek 4.1. Tantárgyi ismeretek 1. évfolyam: - Élő vagy élettelen (Az életjelenségek megismerése) - Az emberi test részei 74


2015.

- Érzékszerveink - Éljünk egészségesen! (Helyes napirend, egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás) - Hogyan tartom tisztán a testem? (tisztálkodási szokások, tisztálkodási eszközök, évszaknak megfelelő öltözködés) 2. évfolyam: - Az emberi test (testrészek, csontváz, izomzat) - Életjelenségek - Táplálkozz egészségesen! (táplálékcsoportok, a napi étrend összeállítása,étkezési kultúra) - Óvd az egészségedet! (egészséges életmód, helyes napirend, egészség,betegség, sportolás, tisztálkodás, fogápolás) - Érzékszerveink (az emberi érzékszervek védelmük, tisztántartásuk) 3. évfolyam: - Testünk (testünk felépítése, mérhető tulajdonságai, változásai, testünk működésének a megfigyelése) - Mozgás (a mozgás hatása életünkre, életjelenségeinkre) - Táplálkozás, fejlődés (egészséges táplálkozás, tápanyagok, élelmiszercsoportok, a táplálék útja, emésztés, helyes étkezési szokások) - A légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata) - Tisztálkodás - Betegségek és tüneteik (Láz, fájdalom, hányás, hasmenés, vérzés; a leggyakoribb fertőző betegségek) 6. évfolyam: - Az emberi test - A bőr - Bőrápolás és kozmetikumok - Mozgás és egészség - Az étel útja és átalakulása - Az egészséges táplálkozás - Légzés - A keringés és kiválasztása - Fiú és a lány - Káros szenvedélyek - Serdülőkori elváltozások, betegségek - Betegápolás elsősegélynyújtás a családban 8. évfolyam: - Hogyan épül fel a testünk? - Hogyan működik szervezetünk a kamaszkorban? - Az egészséges egész - Testünk építőkövei - Testünk külső és belső felszíne - Kötő és támasztószövetek - Az izomszövetek - A szervezet és a környezet határán - Veszélyben a bőr (bőr gombásodása, fejtetű, szemölcs, mitesszerek,pattanás, allergia) - Test és szépségápolás - A mozgásrendszer: az élő váz - A csont és a vázizom - Mozgásszervi betegségek, sérülések (gerincferdülés, bokasüllyedés ízületi gyulladás, rándulás, ficam, csontsérülések) - Amit a bőr és a mozgásszerviek elsősegélyről tudni kell

75


2015.

- Táplálékok és tápanyagok (fehérje, szénhidrát, zsír, vitaminok, ásványi anyagok, víz) - Az ésszerű és helyes táplálkozás - A táplálkozásokkal összefüggő számítások - A szájnyílástól a belekig - A belek alagútjain - Az emésztőrendszer betegségei (fogszuvasodás, gyomorrontás, bélfertőzések,bélférgek) - Az alkohol a légutak és a gázcsere - A légző mozgások és a légző rendszer betegségei (szénanátha, tüdőrák,nátha, torokgyulladás, mandulagyulladás, légcsőhurut, hörgőhurut,tüdőgyulladás) - A vér - A szív és az erek - A vérkeringés és a nyirokkeringés - Az immunrendszer - Vérzések és vérzéscsillapítások - Vigyázz a szívedre! (szívinfarktus, szívkoszorúér elzáródás, érelmeszesedés,trombózis, rizikófaktorok: elhízás, dohányzás, magas vérkoleszterin-szint, magas vérnyomás, testmozgás hiánya) - Nikotin-stop! - A kiválasztás - Az anyagcsere - Az idegsejtek felépítése és működése - Az életfolyamatok idegi szabályozása - A szem és a látás - A hallás és az egyensúlyérzékelése - A nyelv az orr és a bőr, mint érzékszervek - Érzékszerveink egészsége (kötőhártya-gyulladás, kancsalság, rövidlátás,távollátás, középfül-gyulladás, zajártalom) - Az idegrendszer felépítése és működése - A vegetatív idegrendszer - A velünk született reflexek - A tanult reflexek - Az agyműködés - Az idegrendszer elváltozásai, betegségei (agyrázkódás, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, elmebetegség, kimerülés, neurózis) - Mondj nemet a dogokra! - A hormonrendszer - A szabályozó rendszerek összehangolt működése - A férfi - A nő - A szexualitás - A fogamzás - A megtermékenyítéstől a fogamzásig - A születéstől a halálig - Nemi úton terjedő betegségek (AIDS, kandidózis, vérbaj kankó, nemi szervi herpesz)

4.2. Osztályfőnöki órák tematikája 5. osztály

76


2015.

Témakörök: Önismeret, én és helyem a környezetben 10 óra Egészség és biztonságos élet (egészségfejlesztés, bűnmegelőzés, erőszakmentes konfliktuskezelés) 10 óra Veszélyeztető tényezők 5 óra Környezetvédelem 2 óra Pályaorientáció 3 óra Közlekedésre nevelés 2 óra Aktuális feladatok 5 óra Összesen évente: 37 óra 6. osztály Önismeret, én és helyem a környezetben 7 óra Egészség és biztonságos élet 18 óra Környezetvédelem 2 óra Pályaorientáció 3 óra Közlekedésre nevelés 2 óra Aktuális feladatok 5 óra Összesen évente: 37 óra 7. osztály Önismeret, én és helyem a környezetben 3 óra Egészség és biztonságos élet 10 óra Környezetvédelem 2 óra Pályaorientáció 5 óra Közlekedésre nevelés 2 óra Etika 10 óra Aktuális feladatok 5 óra Összesen évente: 37 óra 8. osztály Önismeret, én és helyem a környezetben 7 óra Egészség és biztonságos élet 10 óra Környezetvédelem 2 óra Pályaorientáció 11 óra Közlekedésre nevelés 2 óra Aktuális feladatok 5 óra Összesen évente: 37 óra

4.3 Szabadidős tevékenység A napjuk nagy részét az iskolában töltik a gyermekek, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, regenerálódásra. Intellektuális képességeik mellett, arányosan fejleszthessék egyéb képességeiket, kreativitásukat. Választható tevékenységek révén biztosítjuk gyermekeink sokoldalú fejlődését, mivel a szabadidő töltési szokások döntően ebben a korban alakulnak ki. Ahhoz, hogy a szabadidő tartalmas eltöltésére készítsük fel őket, sokfajta szabadidős tevékenységek kínálunk számukra. Figyelembe vesszük a gyerekek életkorát, érdeklődését, nemenkénti különbségét. Arra törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások sokféle képességet fejlesszenek,lehetőséget adva arra, hogy a gyermekek minél többfajta foglalatosságot próbáljanak ki, s a választott tevékenységben elmélyülve megtalálják kikapcsolódásukat. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy a tanórákon tanultakkal összhangban legyen a délutáni elfoglaltság. Fontos, hogy

77


2015.

további művelődésre, önművelésre adjanak alkalmat, lehetőséget a délutáni szabadidős foglalkozások. Figyelemmel kísérjük az egyes gyermekek választását, a tevékenységekben való aktivitásuk jellegét. Segítjük és bevonjuk a szabadidős tevékenységekbe a visszahúzódó, peremhelyzetű gyerekeket. Elvünk, hogy a nevelői irányítás közvetett módon valósuljon meg, hogy a gyermekek szabadidejükben valóban szabadnak érezzék magukat. Iskolánkban a következő szabadidős tevékenységek közül választhatnak gyermekeink: Futball Kézilabda Kosárlabda Számítástechnika Angol - Zenei oktatás: Zongora Furulya Gitár - Művészeti iskola: Grafika Festészet Kézműves foglalkozás - Kerékpártúra - Színházlátogatás - Mozilátogatás - Versenyek, vetélkedők - Tanulmányi kirándulások - Természetvédő táborok Biharugrán - Erdei Iskola 4.4. Programokhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek - Iskolarádió és az iskolaújság: Segít az aktuális információk átadásában, ismeret szerzésben, figyelemfelkeltésben. - Faliújság: alkalmas arra, hogy az ügyes gyűjtőmunkákat, a jó feladatmegoldásokat a tanulók hosszabb ideig is tanulmányozhassák, mód nyílik az adott osztály egészségügyi témáinak problémáinak konkrét leírására. - Egészségnevelő plakátok kiválóan használhatók, mert jelentős információhordozók, s mozgósító hatásuk sem elhanyagolható. - Kiállítások: Az adott témához, a tanulók aktív részvételével rendezett kisebb-nagyobb kiállítások gazdagabb szemléltetést, és erős értelmi, érzelmi motivációt tesznek lehetővé. - DADA-program Berettyóújfalui Rendőrség Nyílt napja ( 7-8. osztály) - Megemlékezések: - Egészségügyi világnap (április 7.) - Nemzetközi Vöröskereszt-nap (május 8.) - Dohányzásmentes világnap (május 31.) - A véradók napja (november 27.) - AIDS elleni világnap (december 1.)

78


2015.

5. Együttműködés Feladataink még sikeresebb megvalósításához a következő partnereket nyújtanak segítséget: - Iskolaorvos - Védőnő - Fogorvos - Családsegítő központ - Vöröskereszt - Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete - Békés Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete - Nevelési Tanácsadó - Hajdú-Bihar Megyei Rendőrség - Békés Megyei Rendőrség - Drogprevenciós szakmai szervezet

6. Kapcsolat a szülőkkel Az iskola törekszik arra, hogy minél jobban megismertesse nevelési alapelveita szülőkkel. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái: - a szülői értekezletek - a fogadó órák - személyes beszélgetések Az iskola vezetése az Iskolaszékkel, a Szülői munkaközösséggel való együttműködésre, az általuk továbbított megvalósítható kívánalmak teljesítésére törekszik. Ezen szervezetekkel, a működési szabályzatukban meghatározott időközönként megbeszélést tart, ahol a múltra vonatkozó problémákat, tapasztalatokat megbeszélik, a jövőt illető elképzeléseiket pedig egyeztetik. Az iskola elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek és ezzel, mintegy példát mutassanak gyerekeiknek.

7. Pedagógusok A feladatok ellátására alkalmassá kell tenni az iskola pedagógusait. Számukra a nevelőtestületi továbbképzések keretein belül biztosítjuk a megfelelő alapismereteket. A továbbképzési tervben hangsúlyt fektetünk a speciális ismeretek elsajátítására (drogügyi koordinátor képzés, mentálhigiénés képzés)

8. DROGSTRATÉGIA 8.1. Az iskola küldetése: Az egészségprogram részeként a fiatalok kommunikációs- és cselekvési képességét javítani kell, életmódjukat, az értékekkel történő azonosulásukat – köztük az egészséges életmód iránti igényt - fokozatosan a pozitív mintákhoz kell formálni.

79


2015.

Ezen elvekből kiindulva szükséges megtanítani a fiataloknak, hogy hogyantölthetik el kulturált módon, tartalmasan szabadidejüket, választási lehetőségeket, mintákat bemutatva nekik. Az egészségprogram részét képezi az iskolai drog-prevenciós munka, amely keretében nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre. Szerencsésnek mondható, hogy településünk egésze drogmentesnek mondható. Sem iskolánk tanulói, sem iskolahagyott fiataljaink körében nem tudunk fogyasztókról. .Különös figyelmet kíván a bejáró tanulók helyzete. Folyamatos információ szerzés szükséges a másik 5 település megfelelő szerveivel. Az iskola leghatékonyabban a pozitív énkép fejlesztéséhez, a személyiség formálásához képes hozzájárulni, és e mellett precíz ismereteket tud közvetíteni. Ha a drog bármely típusa mégis megjelenne, azonnal ki kell szűrni a ténylegesen érintetteket, és a megfelelő segítő felé orientálni őket.

8.2. Célok és célkitűzések megállapítása Általános célok: − Az egészségügyi tudatosság kiépítése − Ismeretek közlése, pontosítása − Egyéni képességek, pozitív énkép kiteljesítése − A beállítódások és a magatartás megváltoztatása − Környezeti változtatások (fizikális és szociális) Konkrét célok: – Az iskolai drog-koordinátor kijelölése, feladatkörének pontos tisztázása – Rendszeres felmérések az egészségfejlesztő program keretein belül – Együttműködés kialakítása az iskola vezetésével és a tantestülettel - Együttműködés a beiskolázó települések megfelelő szerveivel – Pályázati lehetőségek felkutatása – Szülők tájékoztatása – Segítő kapcsolatok kiépítése – Egyéni segítségnyújtás – Diáksegítők felkutatása – A prevenció beépítése az osztályfőnöki munkába – Délutáni klub-foglalkozások szervezése – Az iskolaújság felhasználása a tájékoztatásban, a figyelem felkeltésében – Pedagógus továbbképzés Célkitűzések: – A vezetőség tájékoztatása a programról, a célok tudatosítása, források felkutatása, hálózatszervezés. – A program megismertetése és elfogadtatása a tanárokkal, a szülőkkel és a diákokkal, meggyőzés annak hasznosságáról, önkéntes segítők bekapcsolása a végrehajtásba.

8.3. Portfolió Fejlesztés

80


2015.

Fejleszteni szükséges az egész drog-prevenciós hálózatot. Ennek csak részelemei léteznek. Szakemberek bevonásával kell a hálózat kialakulását és működését biztosítani (egészségfejlesztő mentálhigiénikus, iskolaorvos, védőnő, szaktanárok, előadók stb.). Szintentartás A már meglévő külső kapcsolatokat meg kell tartani. Az érdeklődő és már eddig is, segítő diákokat továbbra is magunk mellett kell tartani. Megszüntetés Fel kell számolni az ad hoc jellegű programokat, tervezhető folyamatokat kínálva fel helyettük.

8.4. Az új tevékenységi kör stratégiája – A kitűzött cél elérése érdekében team-munka szükséges, melyben az iskola ez irányba elkötelezett pedagógusai összehangoltan együttműködnek. – Ki kell építeni azokat a külső kapcsolatokat, melyek lehetővé teszik,hogy az iskolai szakemberek kompetenciáját meghaladó feladatok megfelelő szakemberek bevonásával valósuljanak meg. – Támaszkodni kell más iskolák, segítő intézmények által elért eredményekre

8.5. A tervezést befolyásoló tényezők Külső környezet - Mind a szülők, mind az önkormányzat a Pedagógiai Program elfogadásával támogatják azokat az alapelveket, melyre a program épül. Azonban a gyerekek kortárs környezete gyakran a veszélyeztetettség alapjául szolgálhat. Belső környezet - Számolni kell forráshiánnyal. - Biztosítani kell az iskolai vezetőség támogatását a program megvalósításához (erkölcsi, szervezési, pénzügyi szempontból). - Ellenállás várható egyes szülők részéről (pl. legális drogok: alkohol, dohány), vagy a drogokról való beszélgetések foglalkozások nem keltik-e fel a tanulók figyelmét, ezért a programban részt vevő team tagjait fel kell készíteni a konfrontálásra, motiváltságukat minden lehetséges módon erősíteni szükséges.

8.6. Lehetőségek és veszélyek Lehetőségek A program konkrét céljai közül nagy valószínűséggel megvalósíthatók: – Az iskolai drog-koordinátor kijelölése, feladatkörének pontos tisztázása. – Folyamatos pályázás. – Vendégelőadók hívása az osztályfőnöki órákra. – A menedzsment tájékoztatása, továbbá erkölcsi támogatásuk biztosítása a programhoz. – A tanárok tájékoztatása a programról. – Segítők bekapcsolása. – Szülők tájékoztatása. – Délutáni klub-foglalkozások szervezése. 81


2015.

– Az iskolaújság felhasználása a tájékoztatásban, a figyelem felkeltésében. – Prevenciós előadásokon való részvétel Veszélyek A program megvalósulását szervezési, pénzügyi és tudati oldalról veszélyezteti néhány tényező: – A tantestület nem azonosul a program célkitűzéseivel, esetleg akadályozza azok megvalósítását. – A vezetőség aktív segítségnyújtása a hálózatszervezéshez, forrásfelkutatásához – A veszélyeztetettek számára a felvilágosító - nevelő tevékenységmegszervezése nem sikerül.

8.7. A megvalósulás lépései 1. A drog-probléma lehetőségének elfogadtatása az iskola vezetésével, a projekt benyújtása az iskolai vezetés számára. 2. Elfogadás esetén drog-koordinátor megbízása a program menedzselésével. 3. Team szervezése: – A témára fogékony, elkötelezett tanárok megnyerése, – Aktív diákok felkutatása, – Szülői támogatók keresése. 4. Külső segítők szervezése: – ÁNTSZ Berettyóújfalu Városi és Intézete – Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya – Hajdú- Bihar Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete – Családsegítő Központ – Nevelési Tanácsadó – Védőnő – Szakorvos – Média: - Rádió - Újság 5. Források feltárása: a) Pénzügyi források: – Más célról átcsoportosítható források feltárása. – Iskolai alapítvány lehetőségeinek feltárása. – Korábban is hasonló célra fordított források beépítése. b) Humán források: – Speciális, programhoz felhasználható ismeretekkel rendelkező iskolai dolgozók és diákok felkutatása. – Laikus segítők és diákok felkutatása, – Segítő szülők és egyéb nem szakemberek felkutatása. 6. Cselekvési terv készítése: – Az egyes lépések meghatározása. – A teendők sorrendjének meghatározása. – Az elvégzésükhöz szükséges források számbavétele. – A team és a segítők feladatának elosztása. – Az egyes feladategységekért felelős személyek kiválasztása,hatáskörük rögzítése. – A végrehajtási módozatok kidolgozása. – A határidők és a számonkérés módjának rögzítése.

82


2015.

8.8. Hatékonyságmérés, értékelés A program megvalósulásának fázisait követő rendszer kidolgozása • Tudatosságvállalás szintjének mérése: − Kérdőív, interjú, egyéni megfigyelés, − Érdeklődés felmérése. • Ismeret- vagy attitűdváltozás: − Kérdőív, felmérés (összehasonlítás a tevékenység előtti felmérések eredményeivel vagy referenciacsoporttal), − Beszélgetések érintettekkel, − Valós élethelyzetekhez való alkalmazkodás vizsgálata megfigyeléssel. • Magatartásváltozás: − Cselekedetek megfigyelése, − Időszakos „leltár” magatartásformáról és attitűdváltozásról. Értékelés – Egyéni: feladatonként önértékelés. – Team szintű: félévenként szóban és írásban. – Intézményi szintű: évenként szóban és írásban.

9. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 9.1. A tanulók tájékoztatása A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

-

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül,

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az SZMK vezetőségével. 9.2. A szülők tájékoztatása A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább évente kétszer, illetve a feladatok ütemezése szerint a szülői munkaközösség választmányi ülésén,

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein,

A tanulót és a tanuló szüleit tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzetben keresztül írásban) tájékoztatják. 83


2015.

9.3. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében, abban az esetben, ha a közvetlen, személyes eljárástól várhatunk megoldást. Szülői értekezlet Évente 2 alkalommal októberben és februárban. Feladata: -

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

-

a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

-

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

Fogadóóra Évente két alkalommal ősszel és tavasszal. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Évente két alkalommal, az őszi és tavaszi időszakban. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével, az SZMK vezetőségével. A szülőkkel, tanulókkal való együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei: -

Az első osztályosoknak a beiratkozás után legyen közös szülői értekezlet, ahol az igazgató tájékoztatást ad és bemutatja az osztályfőnököket.

84


2015.

A tanévnyitó ünnepély után – új osztályfőnök esetén – rövid bemutatkozást szolgáló szülői értekezlet tartása.

Évente egy alkalommal az osztályok szervezzenek kötetlen osztályprogramot, ahová a szülőket is meghívják, erről már tanév elején tájékoztassák a szülőket. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS AZ ISKOLA PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola tagintézmény-vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola tagintézmény-vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a tagintézmény-vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolai szülői munkaközösséggel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola tagintézmény-vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola ragintézmény-vezetője legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok: A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkatervévenként határozza meg. •

•

Családlátogatás Célja: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Célja: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. Feladata a szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

85


2015.

 •

•

•

•

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola tagintézmény-vezetője felé. Fogadóóra Célja: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap Az iskolában tanulók szüleinek Célja: a szülők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. A leendő első osztályosok szüleinek Célja: az intézmény kínálata, bemutatása munka közben, ismerkedés a leendő elsős tanító nénikkel. Iskolai honlap Célja: a szülők, érdeklődők naprakész információkat szerezhessenek az iskola tanórai és tanórán kívüli rendezvényeiről különböző programokról, a gyermekeket érintő eseményekről, feladatokról, lehetőségekről, és igényei szerint tevékeny részesei lehessenek ezeknek. Írásbeli tájékoztató Formája: a szokásos módon elhelyezett fontosabb információk közzététele a faliújságokon vagy a szülőnek címzett levélben a minél többirányú figyelemfelhívás céljából. Az iskolában tanulók szüleinek Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A leendő elsősök szüleinek Feladata: a szülők részletes tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, pedagógiai hitvallásáról, szervezeti formáiról, a nevelő-oktató munka mindennapjairól.

Kapcsolattartás az IPR keretében Az Integrációs Pedagógiai Program szerinti képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésben résztvevő tanulók esetében: • A felkészítésben részt vevő tanuló egyéni fejlesztési terv alapján történő haladását, fejlődését háromhavonként értékelni kell, melyre meg kell hívni  a tanulót,  a szülőt,  az ifjúságvédelmi felelőst,  indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét, valamint részt vesz rajta  az osztályfőnök,  az intézmény vezetője,  az IPR menedzsment egy tagja (ha nem esik egybe az intézményvezetővel).

86

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja • •

•

2015.

Az értékelésről jegyzőkönyvet, vagy feljegyzést kell készíteni, azt alá kell íratni valamennyi résztvevővel, s amennyiben a szülő nem volt jelen az értékelésen, meg kell azt küldeni számára. A háromhavonta történő értékelés szempontjai:  valóságos eredmények és hiányosságok feltárásra kerüljenek,  ok-okozati összefüggések felderítése,  fejlődési irány kijelölésre kerüljön,  további szakemberek bevonásának szükségességéről szülessen döntés. A 3 havonta történő szöveges értékelés előzményeként értékelő esetmegbeszélésre kerül sor, melynek menete:  mentori beszámoló az integrációs programban résztvevők konkrét helyzetéről, problémáiról,  tanítók, fejlesztő pedagógus, ifjúságvédelmi felelős, szakmai beszámolók, családgondozók összefoglalói (az érintett szakembereket, szülőket meg kell hívni),  eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye),  megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség szerint egyéni fejlesztési tervként).

A tanulmányok alatti vizsgák Az osztályozó-, javítóvizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok.

1.

Osztályozóvizsga

Osztályozó vizsgát tehet a tanuló: • ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól; • ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget; • ha igazolt és igazolatlan hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget ad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára; • ha felkészültségről független vizsgabizottság előtt ad számot. Az osztályozó vizsga időpontját a tagintézmény-vezető jelöli ki. Az osztályozóvizsga előírásai: • Az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni. • Tagjai: tanító, szaktanár, munkaközösség-vezető, tagintézmény-vezető. • Az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni. • A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja. • Jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll. • Az osztályzatot a bizottság állapítja meg.

2.

Javítóvizsga

Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki 2-8. évfolyamon a tanév végén egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

87


2015.

A javítóvizsgák előírásai: • A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. A bizottság tagja: tanító, szaktanár, osztályfőnök, tagintézmény-vezető. • A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. • A javítóvizsga időpontja: augusztus 25-31. között lehetséges. • Az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell. • A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és a tagintézmény-vezető írja alá. • A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították. • Amennyiben más helységbe költözik, új iskolájában is tehet javítóvizsgát. A vizsga eredményét az iskolatávozási bizonyítványon jelzi a vizsgáztató iskola. • A javítóvizsga nem ismételhető. Azt a tanulót, aki az osztályozó- illetve javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna.

Az intézménybe és magasabb évfolyamba lépés feltételei 1.

Az intézménybe lépés feltételei:

• Az iskola 1. évfolyamára lépés feltétele a beiskolázásra előírt törvényi követelmények teljesülése (életkor, iskolaérettséget igazoló szakvélemény). • Az 1. osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben hatodik életévét május 31-ig betöltse, és megfelelő fejlettségi szintet, az iskolaérettséget elérje. • Vitás esetekben a szülő kéréssel fordulhat az intézmény vezetőjéhez, melyet az igazgató szakértői segítséggel mérlegel. • Az 1. évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;  a gyermek lakcímkártyáját;  a gyermek TAJ-kártyáját;  a szülő személyi igazolványát;  a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, és/vagy a Nevelési Tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét;  az 1. évfolyam ismétlése esetén az iskolai előkészítésről kiadott bizonyítványt. 2.

Az iskola felsőbb évfolyamaira való belépés feltételei:

• A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével az intézmény fogad más településről is tanulókat (beiskolázási körzetén kívülről érkezőket). A belépés feltételei: – megfelelő életkor; – érvényes iskolai bizonyítvány; – a szülő nyilatkozata arról, hogy iskolánkba kívánja járatni gyermekét. • A 2-8. évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  tanuló anyakönyvi kivonatát;  a tanuló lakcímkártyáját;  a tanuló TAJ-kártyáját;  szülő személyi igazolványát. • A 2-8. évfolyamba történő felvételnél be kell adni az iskolába: 88


2015.

 az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiadott iskolaváltoztatási lapot. • A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket az előző iskolájában nem tanult. • A belépést követően az esetleges hiányok pótlására félév vagy 3 hónap haladékot kap a tanuló. A felzárkóztatás a szaktanár irányításával történik. A speciális tantárgyak pótlására fél év áll rendelkezésre. A fenti időszak alatt a tanuló teljesítményét csak szövegesen értékeljük. • A belépő tanuló köteles részt venni a felzárkóztató foglalkozásokon. A felzárkóztató időszak végén a szaktanár írásban értesíti a szülőt az eredményességről, illetve az eredménytelenségről. A tanulói teljesítmény és képességfeltételek meglétének vizsgálata a szaktanár feladata. 3.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei:

A továbblépés szempontjából az a meghatározó, hogy a tanuló az előírt követelményeket az egyes tantárgyakból teljesíti, vagy nem teljesíti. Amennyiben a tanuló a tantárgyi követelményeket nem teljesíti, a nevelőtestület döntése alapján a tantárgyak számától függetlenül javítóvizsgára kell kötelezni. Elmarasztaló értékelés esetén: A lemaradásról a szülőt a szaktanár köteles írásban (a tájékoztató füzet útján) tájékoztatni még időben a félév végét, illetve az év végét megelőzően. Ilyenkor a felzárkóztatás érdekében korrepetálás szervezhető, melyen a tanulónak kötelező részt venni. Bukás:

félévkor

a követelmények teljesítése év végéig korrepetálás módja: órarendi, egyéni

év végén

a követelmények teljesítése augusztus 30-ig korrepetálás módja: minimum 3 alkalommal segítségnyújtás a felkészüléshez

Javítóvizsga:

beszámolás szóban és írásban

Döntés:

szaktanárokból álló bizottság feladata

Amennyiben a tanuló minden tantárgy követelményeit teljesíti, a nevelőtestület döntése alapján az évfolyamot lezáró bizonyítványt kap, és ez biztosítja a magasabb évfolyamba lépést. A végbizonyítvány kiadásának a feltétele: a követelmények teljesítése. A következő iskolafokozatra való lépés feltételeinek (végbizonyítvány) hiánya esetén: évfolyamismétlés.

89


2015.

Az 1. évfolyamon a köznevelési törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. A 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tenni, ha:  az iskola igazgatója felmentette tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben 250 óránál többet hiányzott;  magántanuló volt. Amennyiben a tanuló az előírt követelményt előbb teljesíti, szaktanári vélemény és szülői engedély alapján osztályfokot ugorhat. A továbblépés szempontjából a teljesítményt értékelni szükséges, melynek módja: Szóbeli – írásbeli:

Cselekvésbe ágyazott: informatika

magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv (román, angol), román népismeret, erkölcstan, környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, fizika, kémia, ének, vizuális kultúra, informatika testnevelés, ének, technika, vizuális kultúra,

Egyes tantárgyakból előbb teljesített követelmény esetén a szaktanár – nevelőtestületi egyeztetéssel – biztosítja az egyéni továbbhaladást. A tantárgyi évfolyamváltáshoz szülői engedély szükséges. Amennyiben a követelményeket a tanuló korábban teljesítette, lehetősége van a következő tanév tananyagának elsajátítására. Ebben az esetben az adott tanév tanóráinak látogatása alól felmentést kap. A számára irányadó a következő tanév követelményeinek elsajátítása. Az évfolyamváltás a szülő kérésére, a szaktanár javaslata alapján, az iskolavezetés döntésének megfelelően, az intézményi lehetőségek függvényében történik. Az évfolyamugrás tényét a tanuló törzslapja és bizonyítványa megjegyzés rovatában kell dokumentálni. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK ISKOLAI TERVE

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában a településen dolgozó védőnő közreműködésével, segítségével rendhagyó egészségnevelési foglalkozások formájában valósítjuk meg. A tematika 18 foglalkozásra tervezett. A foglalkozások célja: • a tanulók ismerjék meg:

90

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja 

•

•

2015.

a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét,  az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget,  az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését,  az alapvető életműködések legfőbb zavarait,  az újraélesztés ABC -jének értelmét,  az elsősegélynyújtás általános szabályait. sajátítsák el:  az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást,  az alapvető életműködések zavarainak felismerését,  az újraélesztés ABC -jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket,  a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat,  a segélyhívás helyes módját. legyenek képesek:  a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil oldalfekvés önálló létesítését,  a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására,  a szájból-orrba befúvásos lélegezetés elvégzésére,  egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására,  ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására,  balesetet szenvedettek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére.

91


2015.

Pedagógiai Program

Szabó Pál Általános Iskola Körösszegapáti Általános Iskola Tagintézmény

92


2015.

Bevezető „A fiatalok tökéletes nevelése szabadságszerető hazában kötelesség” (gróf Széchenyi István)

A megújulást napjaink társadalmi és gazdasági ellentmondásokkal, problémákkal terhes időszakában nehezíti az, hogy az intézmények tárgyi körülményei nehezen biztosíthatók, a pedagógusok körében – a társadalmi megbecsülés elégtelensége miatt – végbement bizonyos kontraszelekció, az alapfokú oktatási intézményekbe kerülő gyermekek, pedig jelentős esélykülönbséggel kezdik meg tanulmányaikat. Az indulási hátrányok az ember biológiai értékének csökkenésére, a családi szocializáció hátrányosságaira, valamint a családok értékrendjének, anyagi viszonyainak elégtelenségére vezethetők vissza. A gyermekek szocializációjában a család mellett az alapfokú oktatási intézményeknek kiemelt szerepe van. Általános iskolai tagintézményünk a székhely általános iskolával sorosan együttműködik, azonban szakmailag önálló tagintézmény. A székhely iskola és a tagintézmény egymás tevékenységét kölcsönösen segítve igyekszik a kihívásoknak megfelelni. Pedagógia Programunk a jelenlegi intézményi struktúra működőképes elemeinek megőrzését, továbbfejlesztését tűzi ki, s megpróbálja prognosztizálni középtávon az iskola fejlesztési lehetőségeit. Pedagógia Programunk egységes rendszerben gondolkodik, mely rendszer elemei folyamatosan mozgásban vannak, egymásra épülnek, feltételezik és kiegészítik egymást. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy: • a tanítás tartalmai, módszerei és szervezeti formái a gyermekek életkorára, fejlettségükre szabottan kerüljenek megfogalmazásra; • a gyermekek megtanulhassák azt, hogyan lehet értékes, boldog emberré válni; • egy kiszámíthatóbb, gyermek-közelibb, harmonikusabb fejlesztési program valósuljon meg a nevelés-oktatás integrációjában; • megerősödhessen a kliensközpontúság az oktatási intézmény szolgáltatásaiban. Ehhez szükséges az intézményhasználók (az általános iskolás korosztály), a települési önkormányzat és a szolgáltatást nyújtó szakalkalmazottak (tanítók, tanárok, pedagógiai munkát segítők, adminisztratív és technikai dolgozók) folyamatos, napi együttgondolkodása, együttműködése a közösség valódi érdekeinek, értékteremtésének megvalósításához.

93


2015.

A Körösszegapáti Általános Iskola Tagintézmény bemutatása: Az intézmény Körösszegapáti település közigazgatási területén életvitelszerűen tartózkodó általános iskoláskorú gyermekei részére az iskoláztatási lehetőségeket. Székhely intézménye a Szabó Pál Általános Iskola Magyarhomorog. Az általános iskolánkban – a gyermek a főszereplő és határozott, tisztázott követelményeket támasztunk velük szemben. A tanítást, mint a gyermek tanulását szolgáló tevékenységet értelmezzük. Az értékrendszerünk forrása a magyar, a román nemzetiségi és az egyetemes kultúra. Tudatosan vállaljuk a szabad gondolkodásra és cselekvésre nevelést. Őrizzük és ápoljuk a hagyományokat, tevékenyen részt veszünk a falu közéletében. Meghatározó jelentőségű az iskola egésze szempontjából, hogy román nemzetiségiek lakta településen működik. Az iskola alaptevékenysége: • Az általános iskoláskorú gyermekek iskolai oktatása, nevelése; az alapvető ismeretek nyújtása; készségek, képességek, jártasságok kialakítása és megalapozása. • Az általános iskoláskorú gyermekek napközi otthoni, tanulószobai ellátása; élelmezésük biztosítása. • A Körösszegapáti Általános Iskolában román kisebbségi oktatás folyik hagyományos formában, melynek sajátos célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése. Ennek érdekében a következőkre törekszünk:  a román nyelv szóbeli és írásbeli megértésének, illetve használatának kifejlesztésével az irodalmi román nyelv köznyelvi szinten történő elsajátítását segítsük elő;  a magyarországi román nemzetiség (elsősorban a helyi) népköltészetének, népzenéjének, néptáncainak, vallási kultúrájának, költészetének, irodalmának, zenéjének, képzőművészetének, szokásainak és hagyományainak megismertetésére és ápolására;  a történelmi hagyományok, a román nemzetiségi nyelvi kultúra, a hon- és népismeret oktatására;  a különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával a toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére;  Románia életének, kultúrájának, történelmének megismertetésére. A kisebbségi nevelés és oktatás formái: Általános Iskola → Nyelvoktató kisebbségi oktatás hagyományos formában (17/2013.(III.1.) EMMI rendelet 4. melléklet) A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás során a tanítás nyelve a magyar nyelv, a román nyelvet tanítási óra keretében az első osztálytól kezdve valamennyi tanuló – a kisebbséghez és a többséghez tartozóak együtt – sajátítja el az idegen nyelvek oktatására meghatározott tantervi követelmények és módszertani alapelvek szerint. A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként és a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeibe integráltan folyik. Azoknak a tantárgyaknak az esetében, amelyekbe integrálódik a kisebbségi népismeret (elsősorban a román nyelv, a történelem, társadalomi és állampolgári ismeretek, a hon- és 94


2015.

népismeret, a környezetismeret, a természetismeret, a földrajz, a biológia, az ének-zene, a vizuális kultúra, a technika, életvitel és gyakorlat, az irodalmon belül a kapcsolódó román irodalom), a tantárgy szabadon felhasználható órakeretének 50 %-a erre fordítódik. A makro-tanterv esetében csak utalások történtek egyes helyeken a kisebbségi népismeret oktatására. Mindennek pontos, konkrét órákra és anyagra való lebontását a mikro-tanterv tartalmazza. Mindezek mellett tanórán kívüli tevékenység formájában is megjelenik az intézménynél a népismeret oktatása, melynek formái a hagyományőrző szakkör, a hon- és népismeret szakkör, a nemzetiségi gyermek néptánc-csoport. Valamennyi tanórán kívüli forma jó lehetőséget nyújt a román nyelv gyakorlására is a hagyományok felkutatása, megőrzése és átörökítése mellett. • Integrációs és képesség kibontakoztató nevelés-oktatás: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét elősegítő integrációs képesség-kibontakoztató felkészítés szervezése. • Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása, integrált nevelésük-oktatásuk. • Az intézményben folyó általános iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságának növelése, a korosztályi közművelődési programok adta lehetőségek kihasználása a gyermekek testi és szellemi fejlődése érdekében. Az iskola kiegészítő tevékenysége: • Az intézmény alaptevékenységén túli szabad (szellemi és tárgyi) kapacitását hasznosító tevékenység formák. Az iskola egyéb tevékenysége: • • • • • •

Helyiségek bérbeadása Fénymásolás, sokszorosítás Fax használta Internet használata Nyomtatás, számítógéphez kapcsolódó egyéb szolgáltatások Tanfolyamok szervezése (nemzetiségi, számítástechnika, angol)

A Körösszegapáti Általános Iskola Tagintézmény földrajzi működési területe: Körösszegapáti község (Körösszegapáti és Körmösd-puszta) község közigazgatási területe. A Körösszegapáti Általános Iskola Tagintézmény beiskolázási körzete: Körösszegapáti község közigazgatási területe, de igény szerint fogad más helyről is tanulókat. Az oktatási intézmények képzési ideje és szakaszai: a)

Általános Iskola • 8 önálló általános iskolai osztály két tagozaton szervezve;  bevezető szakasz: 1., 2. osztály;  kezdő szakasz: 3., 4. osztály;  alapozó szakasz: 5., 6. osztály;  fejlesztő szakasz: 7., 8. osztály; • a tanulók felvételét a tankötelezettség szabályozása szerint a Köznevelési törvény 45. §-a és az SZMSZ tartalmazza; 95


2015.

• az oktatás a bevezető és kezdő szakaszban kisfelmenő rendszer szerint történik (l. és 2. osztály, 3. és 4. osztály 2-2 nevelő kétévenként váltja egymást); • az alapozó és fejlesztő szakaszban, mind az osztályfőnöki munkában, mind pedig a tantárgyakat illetően nagyfelmenő rendszerben történik az oktatás; • az általános iskolában általában 8 tanév az iskoláztatás; • a 8. tanév végén a tanulók az általános iskola befejezéséről végbizonyítványt kapnak. b) Napközi Otthon, Tanulószoba: • vegyes összetételű napközis/tanulószobai csoportok szerveződnek létszámtól függően; • a tanulók felvételét a napközi otthonba, a tanulószobai foglakozásra a SZMSZ szabályozza. Az iskola rendelkezésére álló ingatlanok: Iskola épülete (Körösszegapáti, Kossuth u. 48.) 1. Főépület – 3 tanterem, fejlesztő szoba, tároló helyiségek 2. Napközi – 1 tanterem, vizesblokkok,raktárhelyiségek, (ebédlő, konyha és kiegészítő helyiségei, irodák) 3. Összeépített rész – 1 tanterem, nevelői szoba, kiegészítő helyiségek 4. Tetőtér – 4 tanterem (1 közülük nyelvi labornak és számítástechnikai teremnek kialakítva), kiegészítő helyiségek, vizes blokkok 5. Tornaterem – nagyterem, öltözők, szertár, vizesblokkok, kiegészítő helyiségek Az iskolai információk, hírek megjelentetése: • Hirdetőtáblák: - felhívások - hírek - eredmények • Szórólapok • Körösszegapáti település honlapja (www.korosszegapati.hu) • Videó anyagok minden fontos eseményről • Nyíltnapok • Szaktárgyi versenyek • Sportversenyek • Egyéb versenyek • Kulturális bemutató • Néptánc bemutató • Nemzetiségi programok

Helyzetelemzés 1.

A településünk: Körösszegapáti község Hajdú-Bihar megyében a Bihari térségben található, a leghátrányosabb helyzetű kisközségek közé tartozik. Meghatározó, hogy két megyeszékhely (Debrecen és Békéscsaba) között majdnem középen helyezkedik el, mely tőlük igen távol esik. Apró falvak veszik a települést körbe. Az adottságok, a problémák a környező településeken hasonlóak. A község lélekszáma 1.100 fő alatt van, mely fokozatosan csökkenő tendenciát mutat.

96


2015.

A lakosság egy része román nemzetiségű, amely indokolja a falu nemzetiségi identitás megőrzésére való törekvéseit. A községben a települési önkormányzat mellett Román Nemzetiségi Önkormányzat is tevékenykedik. Nem fenntartóként ugyan, de figyelemmel kíséri a nemzetiségi feladatok megoldását. Körösszegapátihoz tartozik közigazgatásilag egy – tőle kb. 7 km-re fekvő – kis tanyai település, Körmösdpuszta. A községre jellemző az elöregedés. Alacsony a születések száma. Ez alapvetően meghatározza az alapfokú oktatási intézmények, így az általános iskola további sorsát. A be-, illetve az elvándorlás nem annyira jellemző, mint inkább az, hogy a középfokú vagy felsőfokú tanulmányaikat befejező fiatalok ritkán jönnek vissza a szülőfalujukba. Tendenciaként megfigyelhető, hogy több család áttelepült a szomszédos Romániából, de ez jelentősen nem befolyásolja sem a falu lélekszámát, sem pedig az iskola tanulólétszámát. A lakosság iskolázottságát tekintve a nagy többség szakmunkás, illetve érettségizett. Vannak szép számmal, akik csak az általános iskolát végezték el, vagyis sajnos jelentős a maximum 8 általános végzettséggel rendelkezők száma. Kevesen rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. A falu legnagyobb munkáltatója az önkormányzat (igazgatásban, oktatásban, egészségügyben, szociális ágazatban, illetve a közmunkaprogramban dogozók). Ipari üzem nincs. A családok megélhetését túlnyomó többségben a mezőgazdaságból származó jövedelem biztosítja. Jövedelemforrásként szerepel egyes családoknál a tartós munkanélküliek rendszeres szociális járadéka vagy a közmunkaprogramban való részvétel miatt a minimálbér vagy annak időarányos, illetve a családi pótlék és esetenként az alkalmi munkából származó jövedelem. Sok olyan család van, ahol az egyik szülő – esetenként mind a kettő –munkanélküli. Megfigyelhető a fiatalkori (pályakezdő) munkanélküliség. A családok életstílusa, jövedelmi viszonyai, műveltségi szintje, művelődési igényei változóak. Az értelmiségi réteg kis létszámú, anyagi helyzete változó, befolyása a községek életében és az oktatásban, művelődésben meghatározó. 2.

A Körösszegapáti Általános Iskola Tagintézmény feltételeiről: ⇒ Személyi feltételeink: a.) Az általános iskola 8 évfolyamos, 8 önálló osztállyal működő román nemzetiségi nyelvet oktató intézmény.

Főállású dolgozók száma:

18 fő

• ebből

11 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 1 fő

– pedagógus: – pedagógiai asszisztens – oktatási asszisztens – iskolatitkár: – gazdasági, pénzügyi és munkaügyi ügyintéző – takarító: – karbantartó

• ebből:

97


végzettség tanító tanító szakkollégiummal tanító és óvodapedagógus tanár (egy szakos főiskolai tanári és tanítói diploma) tanár (2 egy szakos főiskolai tanári, tanítói diploma szakkollégiummal) tanár (két szakos főiskolai diploma) tanár (két szakos egyetemi diploma) tanár (kettő + egy szakos főiskolai diploma) óvodapedagógus egyéb felsőfokú szakközépiskolai érettségi szakmunkás (használja is bizonyítványát) szakiskolai általános iskolai

• • • • •

2015.

2 2 1 1

pedagógus munkakörben foglalkoztatva 2 2 1 1

1

1

2 1 1 1 1 1 3 1 1 -

2 1 1 -

fő

ebből szakvizsgázott pedagógus: ebből nemzetiségi nyelv oktatására képzett pedagógus: ebből valamilyen szinten beszéli a nemzetiségi nyelvet: ebből alapfokú (angol) nyelvvizsgával rendelkező pedagógus: ebből felsőfokú (angol vagy román) nyelvvizsgával rendelkező pedagógus:

2 fő 2 fő 5 fő 2 fő 2 fő

A tanulólétszám csökkenő tendenciájú. Az előzetes vizsgálódások szerint folyamatos lesz a csökkenés a kimenő és a bejövő létszámok közötti különbség miatt annak ellenére, hogy a belépő létszámnál a stagnálás dominál. b.) A napközi otthon (tanulószoba)két tagozat szerint szerveződő csoporttal működhet. Főállású dolgozók száma: • ebből pedagógus:

- fő - fő

A napközit (tanulószobát) igénylő tanulók száma az utóbbi évek adatait figyelembe véve a tanulólétszámnak a 60 %-a fölött alakul, ami örvendetes tény, de az intézmény költségvetése nehézségek árán tudta finanszírozni a működtetést. Fontosnak tartjuk az egész napos iskola előkészítése érdekében a napközis csoportok a folyamatos működtetését mindkét tagozaton. c.) Általános Iskolánkba járó gyermekek családjában zömmel két gyerekről gondoskodnak. Vannak egy gyermekes, valamint három, illetve több gyermekes családok is. Tapasztalatok szerint a gyermekekkel az édesanyák foglalkoznak többet. Jellemző, hogy a szülők gyermekeiktől magasabb végzettséget, teljesítményt várnak el, mint amivel Ők rendelkeznek. A gyermekek otthoni körülményei általában megfelelőek, bár mindkét véglet felé vannak eltérések.

98


2015.

Az iskolában vannak (egyre növekvő számban) hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és esetenként veszélyeztetett gyermekek. Intézményünkön belül a hátrányosság, veszélyeztetettség okait az alábbiakban jelöljük meg:  csonka család;  alacsony jövedelmi viszonyok, megélhetési gondok a családban;  sokgyermekes család;  súlyos betegség a családban;  rokkant szülő;  túlzott alkoholfogyasztás a családban;  művelődési igénytelenség;  ingerszegény környezet. Az óvodából hozzánk került gyermekek általában iskolaérettek. Az óvodai nevelés akkor éri el célját, ha az óvodából kilépő gyermekek zökkenőmentesen szokják meg az iskolai életet és a követelményeknek személyiségzavar nélkül képesek eleget tenni. Ezért csak azokat a gyermekeket iskolázzuk be, akik várhatóan valóban alkalmasak lesznek az iskolai követelmények teljesítésére, sikerük lesz a tanulásban. Törekszünk az iskolánkba bekerülő gyermekek közül kiszűrni a tanulási zavarokkal küszködőket és gondot fordítunk ezek prevenciójára, időben kérve ehhez a Nevelési Tanácsadó segítségét. Általános iskolásaink között vannak gyenge képességű, nehezebben haladó, illetve logopédiai kezelésre szoruló gyermekek. Itt is törekszünk arra, hogy a Nevelési Tanácsadó segítségét igényeljék mindazon szülők, akiknek gyermeke problémákkal küszködik – valamilyen okból nehezen halad, nehezen nevelhető. Meggyőző munkánk nem igazán eredményes. 5 év átlagát tekintve az iskolából kikerülő valamennyi tanuló továbbtanul valamilyen középfokú oktatási intézményben. A 8. osztályosok:  20 %-a gimnáziumban,  40 %-a szakközépiskolában,  30 %-a szakmunkásképzőben,  10 %-a szakiskolában tanul tovább. A hitéletet a faluban a református és az román ortodox templomok, valamint a baptista imaház szolgálják. Az iskolának jó kapcsolata van a református, az ortodox és baptista lelkészekkel, akik a hitoktatásról gondoskodnak. d.) A napközis konyha (fenntartója a Körösszegapáti Nagyközségi Önkormányzat) a Körösszegapátiban intézményes nevelésben részesülő gyermekek (óvodások és iskolások) részére biztosítja az élelmezést napi háromszori étkezés (tízórai, ebéd, uzsonna) formájában. Az étkeztetést igénylők napi háromszori étkeztetése az iskola épületében lévő ebédlőben történő kiszolgálással valósul meg. A településen egyedül meleg ételt a napközis konyha biztosít. Ezért szükség esetén innen történik az óvodások és a lakosságnak a szociális étkeztetése, valamint a vendégétkeztetés is.

99


2015.

e.) Az intézmény személyi feltételei jónak mondhatók. A jelenlegi összetétel biztosítékot kínál a színvonalas nevelő-oktató munkához. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni az alábbiakat: • a szakvizsgázott pedagógusok számát növelni kellene; • nincs informatika szakos általános iskolai tanárunk (a tantárgy oktatása a székhely iskolából kirendelt szakos tanárral megoldott); • nincs rajz szakos általános iskolai tanárunk (a tantárgy oktatása a székhely iskolából kirendelt szakos tanárral megoldott); • nincs ének szakos általános iskolai tanárunk (a tantárgy oktatása a székhely iskolából kirendelt szakos tanárral megoldott); • nincs technika szakos általános iskolai tanárunk (a tantárgy oktatása a székhely iskolából kirendelt szakos tanárral megoldott). Szinte minden pedagógusunk rendelkezik valamilyen speciális tanfolyami végzettséggel. Nevelőtestületünk tagjai fontosnak tartják a folyamatos önképzést, továbbképzést, melyek intézményi támogatása a Továbbképzési Szabályzatban meghatározottak szerint történik. A támogatásnak az anyagiak szabnak korlátot. A belső szakmai továbbképzéseket egyeztetett éves terv szerint igyekszünk megszervezni, ezekre igény van. Elsősorban a pedagógiai szakszolgáltatók kedvezményes esetenként térítésmentes szolgáltatásait vesszük igénybe. A második vagy további diploma megszerzése iránti igény szintje alacsony, melynek okai elsősorban anyagiakra, a törvényi előírások korlátaira (nyelvvizsga) és időhiányra vezethetők vissza. Az intézmény a lehetőségekhez képest támogatja a továbbtanulási igényeket. ⇒ Tárgyi feltételeink:  Épületeink, különböző célokat szolgáló termeink állaga megfelelő. Karbantartásuk, frissítő meszelésük évente általában megtörténik. Ez az állagmegóváshoz elegendő, de szükség lenne a régi épületrészek felújítására (iskola főépület külső tatarozása, csatornarendszer és a vizesblokkok felújítása – bővítése, ...) valamint a főépület tetőterének beázása miatt a tetőjavítására (cserép, takarófólia, ereszdeszkázat cseréje).  Színvonalas nyelvoktatás feltételei biztosítottak egy 16 fős fix telepítésű nyelvi laborral, melynek berendezése (16 db helyi hálózatba kötött és internet hozzáféréssel rendelkező számítógép) teljes egészében alkalmas arra, hogy benne a számítástechnikai szaktanteremként is funkcionáljon.  Szükség lenne az asztali számítógépek, laptopok, interaktív táblák számának növelésére (még legalább 4 kellene) és a az interaktív tananyagok számának növelésére.  Tetőtéri tantermeink felszereltsége korszerű a többi tantermünk, foglalkoztatóink felszereltsége átlagos és eszközparkjuk, illetve bútorzatuk igazodik a funkciójukhoz, de ez folyamatos korszerűsítésre szorul.  Tornatermünk mérete és felszereltsége teljes egészében megfelelő a kistelepülésünk igényeinek, de a rendszeres (több mint tízéves) használata miatt

100


2015.

folyamatos belső karbantartásra szorul a nagyterem és az öltőzők, valamint vizesblokkok helyiségei.  Szemléltető eszközellátottságunk megfelelő, azonban nem rendelkezünk mindennel, amit a minimális eszköz- és felszerelési jegyzék előír. Fontossági sorrend felállításával, átgondolt tervezéssel folyamatosan fel kellene tölteni a felszereléseket és taneszközöket a törvényi előírásoknak megfelelően.  Egyéb technikai eszközellátottságunk jó szinten van, bár folyamatos karbantartásuk, korszerűsítésük és bővítésük állandó feladatként jelentkezik.  Az egész intézmény fűtéskorszerűsítése megtörtént. Helyiségeink egyedi termosztáttal felszerelt radiátorokkal felszereltek. Kétféle, egymást kiegészítő fűtési móddal biztosított az iskola helyiségeiben a megfelelő hőmérséklet.  A tanulók kinti elfoglaltságainak, testmozgásuknak, játékaiknak biztosít megfelelő teret az iskola udvara. Az udvaron játszótér van kialakítva, mely folyamatos karbantartást, felújítást és bővítést feltételez. Az iskolai sportolásnak színteret biztosít a normálméretű bitumen kézilabda pálya az iskola udvarán, mely bitumenborítása sürgős felújításra szorul.  Az intézmény egész területén folyamatos tennivalókat jelent a mindenkori szép, tiszta, esztétikus környezet megteremtése. ⇒ Egyéb: A Körmösdpusztáról, illetve a szomszédos településekről naponta bejáró gyermekek be-, illetve hazautazása iskolabuszokkal megoldott, melynek költségeit teljes egészében a fenntartó fedezi. 3. Kapcsolatok A települési önkormányzattal való kapcsolattartásban korrekt munkakapcsolatra törekszünk, melyben az évek során kialakított rendszeres és együttműködő formák a meghatározóak. Mindennapi munkakapcsolat valósul meg a község Román Nemzetiségi Önkormányzatával. A szülőkkel való kapcsolattartás megújítására a Szülői Munkaközösség hivatott. Ez nemcsak szerkezetében kell, hogy újszerűvé váljon, hanem tartalmi munkájában, az iskolai élet nyitottabbá válásában, tervszerűségében, a kapcsolat tevékenységrendszerében is bővüljön. A szülőkkel való kapcsolattartás formái:

- szülői értekezlet - személyes találkozások - nyíltnap - fogadó óra - kötetlen együttlétek

Szakmai kapcsolatok kiépítésére és együttműködésre törekszünk a hozzánk hasonló gondokkal küszködő környékbeli iskolákkal. A nemzetiségi nyelvoktatás összeköt bennünket négy bihari községgel – ahol szintén folyik román nyelvoktatás – Körösszakállal és Bedővel, Furtával, Pocsajjal. A hasonló adottságok arra ösztönöznek bennünket, hogy a már eddig kiépített kapcsolatainkat tovább bővítsük. Az iskolák együttműködésében főszerepet vállalunk az alábbiak szerint: 101


2015.

⇒ szakmai napok szervezése (ezeknek célja a közös gondok, a közös problémák megbeszélése, a nemzetiségi nyelvoktatásból adódó feladatok áttekintése, tapasztalatcsere): - vezetői megbeszélések az igazgatók, a tagintézmény-vezetők részére; - tapasztalatcserék a nemzetiségi nyelvet oktató pedagógusok részére. ⇒ gyermekek találkozóinak a szervezése: • művészeti találkozó; • kulturális találkozó; • román mesemondó verseny (iskolánként és osztályonként 2-2 fő részvételével); • román versmondó verseny (iskolánként és osztályonként 2-2 fő részvételével); • Ki tud többet? vetélkedő (komplexen a nemzetiséghez kapcsolódóan földrajz, történelem, irodalom, ének-zene, képzőművészet, hagyományok tekintetében); • közös kirándulások a nemzetiségi települések tanulóinak a részvételével Romániába (pl. Nagyvárad, Biharfüred és környéke, Békás-szoros és környéke); • a költségek kímélése érdekében a bihari nemzetiségi települések tanulóinak közös utaztatása a Békés megyei nemzetiségi rendezvényekre (művészeti találkozók, fesztiválok, versmondó verseny, mesemondó verseny, hagyományőrző versenyek, sportkupák); • az intézményünknél adottak a személyi és a tárgyi feltételek ahhoz, hogy román alapfokú nyelvvizsga letételére előkészítő tanfolyamokat szervezzünk, melyen való részvételt – érdeklődés esetén – más településeken tanulóknak is biztosítjuk. Szakmai kapcsolatok:

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet (Debrecen) OKTADOR Pedagógiai Szolgáltató Intézet Bihari Iskolaszövetség (Biharkeresztes) A román nemzetiségi iskolák igazgatói munkaközösségén belüli minden iskolával Magyarországi Országos Román Nemzetiségi Önkormányzat Oktatási Bizottsága Nevelési Tanácsadó (Berettyóújfalu)

102


2015.

I.A Körösszegapáti Általános Iskola Nevelési Programja „... veszélyesebb, nehezebb, mint a csillagjárás, olyannak szeretik, amilyen ... ha szeretik változni fog ..... ez a nevelés” I.

(Ancsel Éva)

Az iskolánk által preferált értékrend „Nem a holnapi napra készítjük fel a gyermekeket, hanem az élet egészére.” (Ancsel Éva)

• • • • • • • • • • • •

A teljesítmény és az ember komplex személyiségének tisztelete. Munkafegyelem, tanulási fegyelem. Műveltségre, informáltságra való törekvés. Erkölcsiség, lelkiismeret, felelősség. Demokratizmus, beavatottság. Illem, kommunikáció. Magyarság, mint nemzeti örökség. A másság elfogadása, tolerancia. A román nemzetiségi kultúra, mint hagyomány. Testi, lelki egészség, derű, vidámság. Esélyegyenlőség. Rend, tisztaság, esztétikus környezet.

103


2015.

Alapelveink „mindig én a pedagógus viszonyulok a gyermekhez, az ő életkorához – a viszonyulás, az önfeladás a másik kedvéért – a felnőtt lehetősége – az én fontosságom abban van, hogy szolgálom és kiszolgálom – autonóm individualitását, amelyet még maga sem ismer (bár próbálgat) és igyekszem hozzásegíteni, hogy azzá lehessen aki” (Vekerdy Tamás)

Alapelv csak az lehet, amelyet mindannyian, kivétel nélkül elfogadunk. • Intézményünkben mindenki azért dolgozik, hogy iskolásaink emberi minősége pozitív irányba változzon. • Szabályainkkal szemben követelmény, hogy a többség által elfogadható, érthető, teljesíthető, az emberi érdekeket szolgáló legyen. • Helyi nevelési rendszerünk lényege: az intézménybe járó gyermekek elfogadása, a központi, országos feladatok helyi megoldásának megtalálása. • Intézményünkben mindenki adaptív pedagógiai logikával dolgozik, mely szerint minden fejlesztésnek – így a személyiségfejlesztésnek is – a valós helyzetekből kell kiindulnia. • A pedagógus szakma fokmérője a fejlesztő motívumok megtalálása, az aktivitás életre keltése, fenntartása, a differenciák felismerése és kompenzálása. • Életkori sajátosságoknak, egyéni fejlettségnek megfelelő testkultúra kialakítása (életfeltételek, testápolás, tiszta környezet, napirend) az egészséges kulturált életmód igénye. A lelki egészség szükségességének tudatosítása. Az intézményi „örömforrások” növelése. • Kölcsönös tiszteletre és szeretetre törekszünk a kapcsolatépítés során. • A gyermeki felelősségvállalás – önmagáért, társaiért, tetteiért – kialakítása pedagógiai szemléletváltást kíván. • A személyes példa, az illem, a magatartási és erkölcsi normák elsajátításával mérsékelni kell a szociális különbségeket. • Az esélyegyenlőség biztosítása – az eltérő képességű és szociális helyzetű gyermekeink együttnevelésének-oktatásának maradéktalanul megvalósítása. • Nagyobb teret kell biztosítanunk az alapismeretek alkalmazásának, a gyakorlati intelligencia fejlesztésének – a kulturális alaptechnikák teljesítményképesebb elsajátítása, az „eszköztudás” tartományának gyarapítása, mélységének fokozása. • A személyiségfejlesztés folyamatában legfontosabb partner a szülő. A pedagógus, mint szakember találja meg a lehetőséget a hatékonyabb együttműködésre. • A nevelés-oktatás „tárgya” a gyermek. Fontos fokozni az egymás tiszteletén alapuló harmonikus tanár – diák, gyermek – felnőtt viszonyt. • Értékítéleteink tárgya a konkrét tett vagy a feladatmegoldás. Az értékelés személyre szóló, a követelmények ismeretében kiszámítható legyen. • Az intézmény alapfunkcióiból a személyiségfejlesztő, a szocializációs, a képességfejlesztő rangsort tartjuk megvalósíthatónak.

104


2015.

Céljaink „Ha embert látunk a gyermekben, emberré tudjuk nevelni!” (Hermann Alice)

1.

Az iskola általános céljai: • A továbbtanulást biztosító szilárd ismeretek kialakítása a tanulók készségeinek, képességeinek fejlesztése, személyiségük kibontakoztatása érdekében. Megfelelő motivációval sikerélmény biztosítása. • Az önálló ismeretszerzés, a tanulás módszereinek elsajátítása. • A társadalmi értékrendnek megfelelő kommunikációs normák kialakítása. • Tehetséggondozás, egyéni fejlesztés, személyiségfejlesztés a szociális háttér figyelembevételével. • Nemzeti értékeink közvetítése. • Az egészséges életmód iránti igény kialakítása. • A szülői házzal való kapcsolattartás megerősítése.

2.

Az iskola stratégiai céljai: • Képességek differenciált fejlesztése a gyermek fejlettségéhez igazodóan (tehetséggondozás és/vagy felzárkóztatás). • Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. • Szociokulturális hátrányok mérséklése, az esélykompenzáció elősegítése pedagógiai eszközökkel. • Kreativitás fejlesztése.

3.

Az iskola eredménycéljai: • Eredményes pályaorientáció Döntőképesség kialakítása (a szülői ház segítségével). Ismerje meg az őt érdeklő szakmák, iskolatípusok alapvető jellemzőit, elvárásait. Tárgyi motiváció. Nyíltnapokon való részvétel támogatása. • Magatartás és viselkedés: Az alapvető ismeretek rögzítése, a helyes normarendszer elmélyítése, alkalmazása. • Alkotóvá nevelés, pedagógiai és tanulói alkotás: Pedagógiai és tanulói pályázatokon való részvétel. Célja, hogy a pedagógusok és a tanulók az érdeklődésüknek megfelelő területen bontakoztathassák ki tehetségüket.

4.

Az iskola működési célja: • Kulturált iskolai környezet fenntartása: Rend, tisztaság. Tantárgyi és aktuális tantermi, helyiségi dekoráció készítése. Környezetrendezés – környezetgondozás épületen kívül és belül az iskola területén. Takarékosság és az eszközök rendeltetésszerű használata, megóvásuk. • Tanulói érdekvédelem: Diákönkormányzat tevékenységén és az osztályfőnök munkáján keresztül érvényesül. • Szakmai kompetenciák hasznosítása: 105


2015.

A pedagógusok szakképzettségüknek, tehetségüknek és érdeklődésüknek megfelelően tudják hasznosítani tudásukat. • A pedagógusok önművelési lehetőségeinek megteremtése: Az iskola anyagi feltételeinek figyelembevételével biztosítja a pedagógusok önképzését, és anyagilag, erkölcsileg támogatja azt. Az intézmény céljait figyelembe véve tanulmányi szerződést, megállapodást kötünk és biztosítjuk a járulékos jogokat.

Az iskolánk feladatai „Kettős úton halad az emberi élet, Egyik a gyakorlat, másik az elmélet.” (Arany János)

Az elvárásokhoz igazodóan a gyermekközpontú iskola megerősítése, az élet gyakorlatiasságára nevelés fokozása, a partnerkapcsolatok hatékonyságának növelése (szülő – pedagógus, pedagógus – tanuló, szülő – gyermek) érdekében az alábbiak lehetnek iskolánk feladatai: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

A tanulók képességeit, készségeit alakítsa, fejlessze, alapozza meg az élethosszig tartó tanulást. Nyújtson a tanulóknak szilárd, biztos ismereteket. A tanuló sajátítsa el az önálló ismeretszerzés, a tanulás módszereit. A társadalmilag szükséges, a továbbtanulást biztosító ismeretek megtanítása a tanulóknak. A gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása. Neveljen a munkában fegyelmezettségre, kitartásra és önállóságra. A tehetséges tanulók továbbfejlesztése. A tanulók komplex, az egyéni adottságokhoz, képességekhez alkalmazkodó fejlesztése. Alakítsa a tanulókban az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáit és helyes formáit. Alakítsa a tanulókban az igényt az egészséges életmód iránt. Közvetítse a tanulóknak a nemzeti kultúrát. Segítse a tanulók önismeretének kialakulását. Alakítsa ki az igényt az önképzésre. Segítse elő a tanulók társadalmi beilleszkedését. Közvetítse a tanulóknak a társadalmilag elfogadott értékeket. Készítse fel a tanulókat a közművelődésben, ezek intézményeiben való részvételre. Ismertesse meg a tanulót a szabadidő hasznos eltöltésének módjaival. Egész napos (szociális) ellátás biztosítása a tanulóknak a nyitva tartás szerint. A pedagógiai eszközeivel csökkentse a tanulók szociális hátrányait. A tanulók családi életre történő felkészítése. Készítse fel a tanulót, hogy az alapvető munkavállalói készségekre. Készítse fel a tanulókat a termelési ismeretekre, a háztartásökonómiai ismeretekre. A tanulók sajátítsák el a szakmai ismereteket. Készítse fel a tanulókat a közéletben, politikai életben való részvételre.

106


2015.

A fejlesztés általános követelményei az iskolában "Ne kelljen állandóan szabályozni a gyermeket, tudjon működni az ember, élje meg a sikereket, ez fogja tovább motiválni" (Piaget)

(A részletes, konkrét követelmények a helyi – tantárgyi programokban, tantervekben fogalmazódnak meg.) • A NAT-ban leírt követelményszintet tartjuk intézményünkben általában teljesíthetőnek, a gyorsabban fejlődő gyermekek számára ezen túl 20 – 25 %-os „helyi” tudást kívánunk biztosítani. • Azon tanulók számára, akik jelentős szociális, művelődési műveltséghátránnyal érkeztek iskolánkba, szükséges felzárkóztatásuk, mivel a továbbhaladáshoz szükséges kommunikációs, gondolkodási és szomatikus képességeket birtokolniuk kell. • A továbbhaladás feltétele az alapismeretek szilárd elsajátításának biztosítása. Ez a tanulók továbbtanulási lehetőségei érdekében kiemelt követelményünk. • Az eszköztudás tartományának gyarapítása, mélységének fokozása szükséges, hogy valamennyi tantárgyban alkalmazható képességszerű (szövegértési, fogalmazási, jelölések értelmezése, jegyzetelési technikák, stb.) tudások, gondolkodási műveletekkel használhatóvá váljanak. • A tanulói önállóság fejlesztése érdekében a felelősségvállalás fokozott mértékének biztosítása és elvárása valamennyi növendéktől. • A gyermekek, a diákok önbizalmát növelő sikeres tanulási helyzetek, eredményorientált tanulási tapasztalatok biztosítását kell megteremtenünk minden foglalkozáson. • Az iskolában a szorongásmentes légkör biztosításával a sikerélmény-szerzés lehetőségét kell biztosítani, melynek alapja a harmonikus együttműködés a vezetés – a pedagógus, a pedagógus – pedagógus, a pedagógus – diák, az iskola és iskolahasználók, a fenntartó és környezetünk között.

Értékelés 1.

Célja: Átfogó, az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés, az önértékelési képesség kialakítása, s ezen belül az önálló tanulásra való képesség és igény kialakítása.

2. Alapelvek az értékelésben: ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

Objektív, érvényes, megbízható. Folyamatos és kiszámítható. Konkrét, érthető, támaszkodjon a pozitívumokra. Igazságos, méltányos és „egybehangzó”. Sokoldalú és változatos. Személyre szóló, a fejlődésben megtett utat figyelembe vevő. Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének. A helyes önértékelést segítő. Serkentsen további erőfeszítésre.

107


2015.

∗ Tartsa életben az egészséges munkakedvet. ∗ Az értékelési rendszer – a tantárgyi követelményrendszer – a pedagógiai program részeként nyilvános. 3. Mit értékelünk? 1. a tanuló tanulmányi eredményének minősítése 2. a tanuló magatartásának minősítése 3. a tanuló szorgalmának minősítése 4. Az értékelés mikéntje, rendszeressége: Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen (román és angol) nyelv (a 2-8., illetve 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: • a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik – az érdemjegy kék színnel kerül beírásra az osztálynaplóba; • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak – az érdemjegy piros színnel kerül beírásra az osztálynaplóba; • a tanuló minden egyéb tevékenységét értékelő érdemjegy zöld színnel kerül beírásra az osztálynaplóba. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrizhetik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egyegy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – többször is sor kerülhet írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer felelnie kell szóban a tantárgy lehetőségeihez mérten: • az ének-zene, a vizuális kultúra, az informatika, a technika tantárgyakból félévente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva; • a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az 1. évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

108


2015.

 A 2-8. évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjeggyel minősítjük.  Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően lehet: KIVÁLÓAN MEGFELELT JÓL MEGFELELT MEGFELELT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL  A 2. évfolyam év végén, valamint a 3-8. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A 3-8. évfolyamon a félévi és a 2-8. évfolyamon az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: 2-4. évfolyam teljesítmény 0-25 % 26-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %

5-8. évfolyam teljesítmény 0-33 % 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A 2. évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a 3-8. évfolyamon a félévi értesítőben (a tájékoztató füzet útján) és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:  2. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, román nyelv, román népismeret, erkölcstan vagy hittan, matematika, környezetismeret, informatika, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés 109


2015.

 3. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, román nyelv, román népismeret, angol nyelv, erkölcstan vagy hittan, matematika, környezetismeret, informatika, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés  4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, román nyelv, román népismeret, angol nyelv, erkölcstan vagy hittan, matematika, környezetismeret, informatika, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés  5. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, román nyelv, román népismeret, angol nyelv, erkölcstan vagy hittan, matematika, természetismeret, informatika, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés  6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, román nyelv, román népismeret, angol nyelv, erkölcstan vagy hittan, matematika, természetismeret (biológia-földrajz, fizika-kémia), informatika, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés  7. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, román nyelv, román népismeret, angol nyelv, erkölcstan vagy hittan, matematika, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés  8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, román nyelv, román népismeret, angol nyelv, erkölcstan vagy hittan, matematika, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika, ének-zene, vizuális kultúra, technika, testnevelés A magatartás értékelése és minősítése az iskolában az 1-8. évfolyamon az alábbiak szerint történik: példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2) Minden évfolyamon a tanulók magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli a nevelőtestület véleményét figyelembe véve. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. A tanulók magatartásának minősítése: A minősítés az életkori sajátosságok figyelembevételével fejezi ki az intézmény közösségeihez, azok tagjaihoz való viszonyt. (Felelősségtudat, önállóság, közért végzett tevékenység, hangnem, segítőkészség, viselkedés.) A minősítés azonos alapelvek alapján valósul meg osztályközösségi, iskolai szinten.

110


2015.

Példás:  a házirendet megtartja, annak megtartását társaitól is megkívánja, példája pozitívan hat;  elfogadja az intézménynek, mint közösségnek a deklarált és valóságos értékvilágát;  megnyilvánulásaiban kulturált hangnemet használ, társaival és a felnőttekkel való kapcsolatában tisztelettudó, udvarias;  képességeit alkotó módon, pozitívan használja fel, vállalt feladatait, megbízásait felelősségtudattal látja el;  a közösségi munkában aktív, segíti társait az iskolai élet különböző területein;  az értékelt időszakban nem volt igazolatlan mulasztása;  példás viselkedésével elősegíti az új mikroközösségek kialakítását önmegvalósításhoz, az értékminőségek vállalásához;  fegyelmezettsége nagyfokú, megbízható, pontos, segítőkész. Jó:        

a házirendet betartja; tevékenységével, magatartásával segíti a közösséget; tanulmányi és közösségi munkában aktív, megbízható; az értékelt időszakban legfeljebb két esetben merült fel kifogás magatartásával kapcsolatban; az intézmény értékvilágának elfogadása hiányos; részt vesz az osztályközösség életében a rábízott feladatokat elvégzi, viselkedése ellen általában nincs kifogás; nevelőivel, társaival, szüleivel szembeni magatartása kívánni valót hagy maga után; fegyelmezettsége megfelelő, általában pontos, segítőkész.

Változó:  a házirend ellen vét;  társaival, nevelőivel szemben tanúsított magatartása kifogásolható, nem udvarias, nem tisztelettudó;  az őt körülvevő környezet esztétikumának, rendjének megtartására fel kell hívni a figyelmét;  képességeit nem hasznosítja, megbízatásait, közösségi munkáját csak ösztönzésre végzi el;  az iskolába és az órára késve érkezik, mulasztását nem tudja igazolni;  az értékvilág elfogadása esetleges, a másodlagos közösségben csak vonakodva tevékenykedik, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel;  fegyelme ingadozó, munkája pontatlan, nem segítőkész. Rossz:  a házirend ellen tudatosan, rendszeresen és súlyosan vét;  társaival, nevelőivel szemben erősen kifogásolható a viselkedése, tiszteletlen, udvariatlan, durván beszél, verekszik;  képességeit bomlasztó tevékenységre használja fel;  felelősséget sem társai, sem közössége iránt nem érez, nem vállal;  a közösségi munkából kivonja magát;  az intézmény értékrendszerét elutasítja, a másodlagos közösségek fejlődését hátráltatja, viselkedésével rossz példát mutat társainak;

111


2015.

 fegyelmezetlen, megbízhatatlan, közös munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt az intézmény hírnevének. A szorgalom értékelése és minősítése az iskolában az 1-8. évfolyamon az alábbiak szerint történik: példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2) Minden évfolyamon a tanulók szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli a nevelőtestület véleményét figyelembe véve. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. A tanulók szorgalmának minősítése: A minősítés az egyéni képességek alapján – a körülmények mérlegelésével – kifejezi a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. Példás:  a tanórákra való felkészülését a rendszeresség, magas fokú kötelességtudat és a pontosság, megbízhatóság jellemzi;  óra alatt kitartóan, érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó;  a feladatok végzésében önálló, rendszeres, önellenőrzése nagyon jó;  tehetségéhez mérten vesz részt a csoportmunkában és önállómunkában. Munkája eredményes, társai munkáját is elősegíti, munkatempója állandó;  önművelése rendszeres és többirányú;  szorgalmával példát mutat, serkent, ellenérzést nem kelt társaiban;  írásbeli munkáinak külalakjára az esztétikum, az igényesség jellemző;  érdeklődése a tanórán kívüli információkra is kiterjed, azok felhasználása rendszeres. Jó:    

tanulmányi munkája lelkiismeretes; tanórákra való felkészülése rendszeres, de nem alapos, érdeklődése nem állandó; óra alatt figyel, spontán aktivitással vesz részt; a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni;  írásbeli munkáinak külalakja megfelelő;  ösztönző hatásokra önállóan dolgozik, önellenőrzése jó;  a tanórán kívüli információk felhasználása esetleges. Változó:

112

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja         

2015.

óra alatt figyelme ingadozó, hullámzó aktivitást mutat; tanórákra való felkészülése rendszertelen; feladatait felszólításra, ellenőrzés mellett végzi el; érdeklődése szűk körű, megmarad az iskolai tananyag keretein belül ritkán tapasztalható aktív irányulás; önművelése rendszertelen, információit csak esetenként használja fel; írásbeli munkájának külalakja változó képet mutat; tanulmányi munkája ingadozó, munkavégzése rendszertelen; önállótlan, önellenőrzése közepes; szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire.

Hanyag:        

a szorgalom teljes hiánya jellemzi; feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi; az órai munkában passzív; a tanultakat nem akarja alkalmazni; figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el; nem hajlandó önálló munkavégzésre, önellenőrzése gyenge vagy nincs; kötelességtudata nincs; negyed-, illetve háromnegyedévkor figyelmeztetést, félévkor és év végén elégtelen osztályzatot kapott valamelyik tantárgyból.

5. Az értékelés közlésére használt dokumentumok: – tájékoztató füzet – napló – anyakönyv – bizonyítvány – értékelőlap 6. A tanulók jutalmazása: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. A jutalom legyen  megérdemelt, serkentő hatású, fejlesztő;  arányban a teljesítménnyel;  kiemelkedő teljesítményért adható;  egyént, csoportokat és osztályközösségeket is lehet jutalmazni. A jutalmazás formái:  dicséret

113


2015.

 oklevél  könyvjutalom  jutalomkirándulás A jutalmazás fokozatai: • • • • • •

osztályfőnöki (szóbeli, írásbeli) dicséret szaktanári (szóbeli, írásbeli) dicséret napközis nevelői (szóbeli, írásbeli) dicséret igazgatói (szóbeli, írásbeli) dicséret nevelőtestületi dicséret (a magatartás az adott hónapban csak példás lehet) diákönkormányzati (szóbeli, írásbeli) dicséret

Az egyes tanévek végén, valamint a 8 éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 7. A tanulók büntetése: Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a házirend előírásait megszegi,  vagy igazolatlanul mulaszt,  vagy bármilyen módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. A büntetés legyen  megérdemelt;  arányban a szankcionált cselekedettel;  célja a felelősségtudat erősítése. Büntetési, fegyelmezési fokozatok: • osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés • osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés • szaktanári figyelmeztetés – esetén csak változó magatartású lehet az értékelt abban a hónapban • osztályfőnöki intés • osztályfőnöki megrovás – esetén csak változó magatartású lehet az értékelt az adott hónapban • igazgatói szóbeli figyelmeztetés • igazgatói írásbeli figyelmeztetés – esetén csak rossz magatartású lehet az értékelt a félév során • igazgatói intés • igazgatói megrovás • fegyelmi eljárás – esetén csak rossz magatartási jegyet kaphat az értékelt a félév során Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

114


2015.

Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesek:  Legfontosabb funkció a tanórán feldolgozott tananyag gyakoroltatása (készség, képesség, ismeretek megszilárdítása).  Az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra, tanítási szünetek idejére) nem kapnak házi feladatot.  Az 5-8. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére a szokásos mennyiségen túli feladatokat nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli feladatként.  A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

115


2015.

Az iskolai életet, a tehetség és a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek 1.

A közösségi élet megszervezése:

1.1. Egész napos iskola, napközi otthon, tanulószoba: • Feladata: a tanulás tanítása, egyéni és kiscsoportos korrepetálás, felkészülés a következő nap tanítási óráira. • A tanulók szabadidejének hasznos eltöltését célozza a kulturális, sport, játék tevékenység, az értékteremtés és a hagyományőrzés. • A jelentkezés a napközi otthonba, a tanulószobára írásban történik minden tanévet megelőzően augusztus hónapokban az iskolavezetés kérdőívén. • Résztvevők köre:  Egész napos iskola: felmenő rendszerben kerül bevezetésre az 1. és az 5. osztályban a 2013/2014-es tanévtől kezdődően.  Napközi otthon, tanulószoba: az I. csoportban a bevezető és kezdő szakasz tanulói (2-4. osztály) a II. csoportban az alapozó és fejlesztő szakasz tanulói (6-8. osztály) • A Körmösdpusztáról, illetve más településről bejáró tanulók az iskolabusz indulásáig vesznek részt a foglalkozásokon (amennyiben napközisek). 1.2. Szakkörök: • Funkciói: Tehetséggondozás, képességfejlesztés. Tanulmányi és egyéb versenyekre való felkészítés. Továbbtanulásra való felkészítés. Az intézmény rendezvényein való közreműködés. Hasznos munka végzése. • Résztvevők köre: Önkéntes jelentkezés alapján. Tanári javaslat alapján. Szülői kérelemre. • Működési feltételek: Egy tanuló – szülői engedéllyel – két szakkör (igazgatói engedéllyel és szülői beleegyezéssel esetleg három) tevékenységében vehet részt. A szülői engedély tartalmazza, hogy a szülő vállalja a szakköri napokon a tanuló másnapi felkészülésének ellenőrzését. A jelentkezés egy tanévre szól. A tanulók szakkörbe való felvételekor figyelembe kell venni a szaktanár javaslatát is.

116


2015.

A szakkörből kimaradni a szülő kérésére – a szaktanár véleményezési és javaslati joga mellett – az igazgató engedélyével lehet. A szakköri foglalkozásokon történő mulasztás igazolására ugyanazok irányadóak, mint a tanórai mulasztások esetében. A szakköröket minden tanévben szeptember első hetében kell meghirdetni. A szakkörök működésüket minden tanév szeptemberének második hetében kezdik meg. • A szakkörök típusai: a.) tárgyi jellegű: • középiskolára előkészítő magyar nyelvből 8. osztályosok részére • középiskolára előkészítő matematikából 8. osztályosok részére • honismereti • igény szerint b.) művészeti jellegű: • néptánc • nemzetiségi • hagyományőrző • igény szerint c.) egyéb: • igény szerint • Szervezeti felépítés: A szakköröket tanító vagy szaktanár vezeti. Jellegétől függően külső szakértő is vezethet szakkört. A szakköri munkáról a szakkör vezetője haladási és mulasztási naplót vezet, melyet havonta a tagintézmény-vezető ellenőriz. 1.3. Sportkör: • Funkciói: A szabadidő hasznos eltöltése. Egészséges életmódra nevelés. Versenyekre való felkészülés. Tehetséggondozás. • Működési feltételek: A sportkör tömegsport foglalkozások keretében és sportcsoportokban működik, csoportvezetők irányításával. A tömegsport korcsoportonként, a sportcsoportok sportáganként és nemenként szerveződnek. • Jelentkezés: A tanulók önkéntes jelentkezése alapján, szülői engedéllyel. • A sportkör foglalkozásairól a csoport vezetője sportnaplót vezet, melyet a tagintézményvezető havonta ellenőriz. 1.4. Diákönkormányzat: A Diákönkormányzat az iskolai tanulóinak a közössége. Célja:

– a tanulók érdekeinek képviselete, – véleménynyilvánítás a diákokat érintő kérdésekben, – szabadidős programok szervezése,

117


2015.

– véleménynyilvánítás, javaslattétel közművelődési programokra. A Diákönkormányzat vezető testületét – a Diáktanácsot – az iskola tanulói választják. Működése: A Diákönkormányzat az osztályközösségek által választott és delegált Diáktanács vezetésével működik. Az osztályközösségek 1-1 képviselőt küldenek 3. osztálytól 8. osztályig a Diáktanácsba. A Diákönkormányzat munkáját egy Diákönkormányzatot segítő pedagógus segíti. 2. Tehetséggondozás, képesség-kibontakoztatás területei: A tehetséggondozás, képességfejlesztés alapja az élethosszig tartó tanuláshoz szilárd ismeretek kialakítása a tanulók készségeinek, képességeinek fejlesztése, az önálló ismeretszerzés, a tanulás módszereinek elsajátítása. A tehetséggondozás, képességfejlesztés történhet:    

tanórán, tanórán kívüli foglalkozáson (szakkörök), versenyeken való részvétellel (azokra való felkészülés alkalmával), pályázatokon való részvétellel (azok elkészítése közben).

2.1. Versenyek: A kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók különböző versenyeken, bemutatókon vehetnek részt. Ezek: – iskolai szintű, – külső intézmény által szervezett: kistérségi, térségi, megyei, nemzetiségi, országos versenyek. A versenyeken a tanulók a szaktanár javaslata alapján önként vesznek részt. A versenyekre való felkészítés és a versenyeken való részvétel biztosítása a szaktanár feladata. A versenyek típusai: • iskolai versenyek: a.) tantárgyi tanulmányi versenyek iskolai fordulói; b.) művészeti szemle; c.) sportversenyek; d.) egyéb: mesemondó verseny; versmondó verseny; román mesemondó verseny; román versmondó verseny; Diákönkormányzat által szervezett versenyek.

118


2015.

• külső intézmények által szervezett versenyek: a.) tanulmányi versenyek; b.) sportversenyek; c.) művészeti jellegű versenyek; d.) egyéb. A versenyek nevezési díjait a versenyekre való utazás költségeit a versenyeken résztvevő tanulók szülei finanszírozzák. A nemzetiségi versenyekre való utaztatás költségei az iskola költségvetését terhelik, de esetenként (főként csoport esetében) költségeinek fedezésére külső szponzorok és a települési, illetve a helyi Román Nemzetiségi Önkormányzat segítségét igényelni szükséges. A tanítási időt érintő versenyek esetében a felkészítő tanár 3 nappal a verseny előtt köteles jelezni, hogy a tanuló milyen tanítási órákról mulaszt. A felkészítő (kísérő) pedagógus helyettesítését a tagintézmény-vezető szervezi meg a leg költségtakarékosabb módon. 2.2 Pályázatok: A pályázatokról a tanulókat tájékoztatjuk, melyen korlátozás nélkül részt vehetnek és a szaktanár segítségét kérhetik. 3.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program:

A tanulási nehézségekkel küzdő tanuló felzárkóztatása történhet: • • • • • •

egyéni haladási ütemnek megfelelő tanórai csoportban; korrepetáláson; nyelvből felmentett tanulók számára nyelvi óra alatt; órarenden kívül (napközi otthoni foglalkozás, kiscsoportos foglalkozás); a községi könyvtár látogatása, a könyvtáros segítségnyújtásának igénybevétele útján; öntevékeny csoportokba való bekapcsolódással.

A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatásának programját minden pedagógus egyénre szabottan dolgozza ki. Egyéb lehetőségek a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára: • szülőkkel kialakított közvetlen kapcsolat; • Nevelési Tanácsadó; • iskolaérettségi vizsgálat; • logopédiai foglalkozás; • fejlesztő órák, foglalkozások; • a tanköteles korú gyermekek számára rendezett programok. 4.

A magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók helyzetének javítását szolgáló programok:

A szociális hátrányok leküzdésére igénybe vehető szolgáltatások: • Nevelési Tanácsadónál vizsgálat kezdeményezése a magatartászavarokkal küzdő gyermekek esetében. • Osztályfőnöki munka.

119


2015.

• Gyermek- és ifjúságvédelem. • Játszóház. • A szülők közreműködésével szervezett, tartott rendezvények. A „Mindenki valamiben tehetséges” elv hatékony eszköz a beilleszkedési zavarok leküzdéséhez. A szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás a problémák közös megoldását szolgálja. 4.1. Gyermek- és ifjúságvédelem az iskolánkban Célja: A gazdasági és társadalmi működések zavarai miatt (munkanélküliség, alacsony bérek), a személyes sorscsapások (betegség, rokkantság, stb.), vagy az egyes személyek életvezetési hibáinak (jövedelem rossz beosztása) következtében ellátatlan, hátrányos helyzetű gyermekek megóvására irányuló feladat. Fő feladata: • A preventív gyermekvédelem. Ennek teljesítése érdekében a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése. • A pedagógiai tevékenység keretében biztosítani kell minden gyermek részére a fejlődéshez szükséges feltételeket, s a gyermek képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához a lehetőségeket, mely segíthet a családi, vagyoni helyzeténél fogva kialakult hátrányok leküzdésében. Olyan légkört kell teremteni, ami kizárja, hogy bármelyik gyermek, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység magában foglalja:  Az ENSZ által deklarált egyezményben foglalt gyermeki jogok védelme és érdekképviselete.  A gyermekek hozzájutását a jogaik gyakorlásához, szükséges információkhoz.  Családdal, szülőkkel való kapcsolattartás.  Gyermekszervezetek, diákönkormányzatok létrejöttének segítése.  A család anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés, tanszerellátás biztosítása.  A gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása.  A fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekek részére felmentésük esetén heti 10 órában történő otthoni képzés lehetősége. Gyermekvédelmi feladatok: 1. Az intézményben a gyermekek, tanulók nevelése, oktatása a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján történik. 2. A nevelő-oktató munka keretében gondoskodunk:  a ránk bízott gyermekek, tanulók felügyeletéről,  a nevelés-oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről,  a gyermek- és tanulóbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről,  a gyermekek és tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről (évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálat),  az általános iskolában a tanulók fizikai állapotának méréséről.

120


2015.

Felderítjük a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzik segítve ezzel a pedagógusok ilyen irányú tevékenységét. A tagintézmény-vezető felelős a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: • A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek felmérése, nyilvántartása. • Pedagógusok, szülők, gyermekek jelzése a velük folytatott beszélgetések alapján megismert veszélyeztetett gyermekeknél – veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismerni a gyermek családi környezetét. • Tájékoztatja a gyermekeket, szülőket milyen problémával hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, és milyen intézményen kívüli gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. • Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető tényező esetén kezdeményezi, hogy a tagintézmény-vezető értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot, Gyámhatóságot. • A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz esetmegbeszéléseken. Elsődlegesen a gyermekek személyiségfejlesztésére és a prevencióra fekteti a hangsúlyt korunk veszélyforrásait (drog, alkohol, dohányzás, stb.) szem előtt tartva. Az intézményben a gyermekek és a szülők által jól látható helyen közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények (Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, Gyermekek átmeneti otthona) címét, illetve telefonszámát. 4.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociális hátrányok és beilleszkedési zavarok valamint a tanulási nehézségek leküzdését segítő tevékenységünk során törekszünk:     

a tehetség felismerésére és gondozására, az esélykompenzációra, a továbbtanulás és pályaválasztás hatékony irányítására, az egészséges életmód naponkénti tennivalóira, viselkedéskultúra fejlesztésére.

Ennek formái beépülnek a gyermekek egész napos iskolai tevékenységbe.

121


2015.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai programunk a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokra épül. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink • a különböző szintű adottságaikkal, • az eltérő mértékű fejlődésükkel, • az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, • egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, • szervezett ismeretközvetítéssel, • spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben személyiségüket.

bontakoztassák

ki

Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magába, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, az összefüggések feltárása megalapozza a tanulók: • műveltségét • világszemléletük, világképük formálódását • társas kapcsolatát • eligazodásukat saját testükön, lelki világukban • tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A pedagógiai program összeállításánál figyelembe vettük, hogy olyan követelményeket határozzunk meg, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Fontosnak tartjuk, hogy iskolánk pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: • a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának. • fejlessze tanulóink önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat. • járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik kialakításához. Pedagógiai programunk alapja olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos más fóruma is. Személyiségjegyek fejlesztése:      

önismeret, önértékelés fejlesztése – pályaorientáció önbecsülés – önkritika – önbizalom viselkedési normák elsajátítása, alkalmazása kommunikációs képességek fejlesztése jellem, személyiségformálás az egyensúly, a harmónia megteremtése

A szocializáció fejlesztése:     

tanulási technikák megtanítása művelődés, önművelés praktikus ismeretek elsajátítása szabadidő igényes eltöltése hagyományápolás

Szokásrendszerek alakítása: 122

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja  

2015.

szokások alakítása egészséges életmódra nevelés

A kompetencia alapú oktatás személyiségfejlesztéssel kapcsolatos tartalmi elemei:

• • • • • • • • • • • •

a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a tanulói motiváció fejlesztése érdekében a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása, és az iskola változatos, gazdag fejlesztő programkínálata közti összefüggések felvázolása a tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemlélet hangsúlyozása a kompetencia alapú oktatás és a tanulók tanulási folyamatban garantálható sikerességének kapcsolata az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetenciaalapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével olyan tanulásirányítási módok alkalmazása, amelyben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is a tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása (műveltségterület tantárgybontás nélküli oktatás személyiségfejlesztő, és képességfejlesztő lehetőségei) a játékszeretet fejlesztése révén az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárával az informális tanulás lehetősége a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatában az alkotó jellegű feladatok rendszeressé válása, a személyiség fejlődéséhez az együttműködés (projektek, csoportmunka és pármunka szervezeti formák) hangsúlyos alkalmazása az iskolai következetes, reális a tanulói teljesítményértékelése kapcsán jelentősen átalakul a tanulók önértékelése, és inkább a tanulási folyamat értékelésére, illetve afejlesztő értékelésre helyeződik a hangsúly a számonkérés elsődleges szempontja nem az ismeretközpontúság, hanem a mindennapi élethelyzetekhez való alkalmazkodás és helytállás az egyéni képességek figyelembe vétele, a differenciált terhelés, illetve a terhelés képességekhez való igazítása

Környezeti és egészségnevelési program Alapelvek, célok Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése, a testi – lelki egészség megőrzése. Az iskola hitvallása „A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a

123


2015.

természet része. Az általa okozott természeti – környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni szeretnénk. Felhívjuk a tanulók figyelmét a „fenntartható fogyasztás” jelentőségére és szerepére. Hosszú távú pedagógiai célok

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése helyes fogyasztói magatartás kialakítása, fogyasztói kultúra fejlesztése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

Konkrét célok és feladatok        

természeti környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése (környezeti, egészségi, kulturális) helyi célok megfogalmazása (öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladékgyűjtés, egészségesebb táplálékok fogyasztása az iskolában, energiatakarékosság) lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás lehetséges módjai) az épített környezet védelme hagyományok védelme (család – iskola – település – nemzet szinteken) a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése a család és az iskola közelítése

124

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja           

2015.

legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése, védőnői szűrővizsgálatok és felvilágosító alkalmak támogatása fogápolási ismeretek, iskolafogászati szűrővizsgálat támogatása az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőinek megismertetése a tanulók számára a mindennapi testedzés biztosítása (testnevelés tanórák és sportkörök) a napköziben (tanulószobán) játékos, egészségfejlesztő testmozgás biztosítása osztálykirándulások takarékoskodás vízzel és energiával az iskola zöldebbé tétele – virágültetés és gondozás (virágfelelősök) szelektív hulladékgyűjtés (papír, PET palack, szárazelem) lehetőség szerint részvétel környezetvédelmi vetélkedőkön, rendezvényeken a tantárgyi koncentrációs lehetőségek folyamatos felülvizsgálata és alkalmazása

Szempontok az alkalmazott módszerek kiválasztásához ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗

alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez az érzelmeken át hassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttműködésen is alapuljanak változatosak legyenek: egyéni, páros, kooperatív és kiscsoportos munkák tanévenként egy iskolai projekt legyen bennük több játékos elem

1.

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

A környezeti nevelés általános célja:  Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát.  Megalapozni a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten egyaránt, amely váljon a gyermekek életvitelét meghatározó alapelvvé.  Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt.  Bekapcsolódni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.  Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása.  Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés.  Képessé tenni arra, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása során.  Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség:  az emberiség közös öröksége,  a környezet minőségének közös fenntartása és javítása,  általános emberi egészségvédelem,  az ökológiai egyensúly fenntartása,  a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása, 125


2015.

 minden egyes ember hozzájárulása a környezetvédelméhez,  képessé válni e területen is az élethosszig tartó tanulásra. Környezeti nevelés feladatai: 1. Környezetbarát attitűdöket, szokásokat alakítunk ki a tanulókban. 2. A természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítünk. 3. Segítjük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését. Környezeti nevelés színterei: • Általános iskolai nevelés tanítási órákon (hon- és népismereti tevékenység) • Általános iskolai nevelés tanítási órákon kívül (hon- és népismereti tevékenység) • Tanulmányi séták, kirándulások, kézműves foglalkozások egy-egy ünnephez vagy jeles naphoz kötötten, nyári táborok, versenyek • Környezetvédelmi akciók (szelektív hulladékgyűjtés) szervezése Környezeti nevelési programunk alapelvei: • • • • • • • •

Fenntartható fejlődés. A kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések. A helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései. Alapvető emberi szükségletek. Emberi jogok. Demokrácia. Elővigyázatosság. Biológiai és társadalmi sokféleség.

Jövőképünk: Környezettudatos állampolgárrá váljanak a tanulók. Ennek érdekében ki kell alakítani bennük:  a környezettudatos magatartást és életvitelt,  a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,  a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránt felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,  a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését,  rendszerszemléletet,  tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését,  az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a tanulókban:        

alternatív, problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, szintetizálás és analizálás, problémaérzékenység, integrált megközelítés, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,

126

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja     

2015.

vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció és médiahasználat, konfliktuskezelés és megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés, értékelés és mérlegelés készsége.

A környezeti nevelés értékelése: 1. Pedagógusok környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárásokkal:  szakmai hozzáértés;  környezettudatosság;  felkészültség;  együttműködésre törekvés;  sokoldalú személyes tapasztalatszerzési lehetőség és kommunikációs helyzet biztosítása;  egyéni és kooperatív tanulás formáinak illetve a differenciálás lehetőségeinek biztosítása képességek fejlesztésekor. 2. A gyermekek környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: • Egyes gyermekek esetében:  az intézményi cél- és értékrendszer megvalósulása;  a szociális képességek alakulása;  a beállítódások és értékorientáció fejlődése;  a csoporthelyzet megismerése;  a konfliktuskezelés módjai. • Közösségek esetében:  a csoportviszonyok alakulása;  a közvélemény, a morális gondolkodás változása;  az informális kapcsolatrendszerek alakulása;  a tevékenységi rendszer megismerése.

2.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Célmeghatározás:  A család mellett az iskola az egészségfejlesztés kiemelkedő színtere.  Kedvező irányba változzon az intézményi légkör.  Növekedjék a születéskor várható élettartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség.  Az egészséges életmód gyakorlásának lehetősége (közétkeztetés, mindennapi testedzés, stressz-mentes környezet).  A hátrányos helyzetű gyermekek családtagjai számára is lehetőséget biztosítani az egészséges életmód elemeinek elsajátítására.  Az itt dolgozók számára az intézmény váljék egészséges munkahellyé. Az emberi egészség rizikófaktorainak megismertetése: • • • • •

dohányzás alkoholfogyasztás drogfogyasztás táplálkozás aktív testmozgás hiánya 127


2015.

• egészségtelen környezet (allergének) • mentális betegségek • AIDS Megvalósítás stratégiai irányai:  Prevenció fejlesztése.  Gyermekkori elsődleges és másodlagos prevenció fejlesztése.  Javaslattétel a közétkeztetés fejlesztésére – az egészséges táplálkozás alapelveinek alkalmazására (minden csoportos étkeztetésben legyen mindennap úgynevezett zöldválaszték).  Mindennapi egészségfejlesztő testmozgás és sportolás lehetőségének és feltételeinek megteremtése.  A gyermekek biológiai allergénekkel való megismertetése.  Mentális zavarok elsődleges megelőzése, a lelki betegségekhez és a lelki élet zavaraihoz kapcsolódó előítéltek, tévhitek folyamatos leépítése.  Az egészségnevelés részeként családi életre nevelési ismeretek oktatása elősegítve a gyermekek értékrendjének, személyiségének fejlődését, felelős szexuális és drogelkerülő magatartás kialakítása. Az egészségnevelési program várható eredményei:  Az egészség és az egészségfejlesztés szempontjai a mindennapi élet részévé válnak, javul az egészségtudat és a tudatos választás képessége.  Az egészségfejlesztési program hatékonysága nő.  Az esélyegyenlőség elve a mindennapi élet színterein az egészség, az egészségfejlesztés tekintetében is érvényesül.  Az egészségi állapot javul, az egészségi állapotban meglévő társadalmi, demográfiai szempontok szerinti egyenlőtlenségek mérséklődnek.  Az egészségi kapacitás hasznosítása javul.

3.

MINDENNAPOS TESTEDZÉS

Iskolánk tantestülete fontos célkitűzésének tartja tanulóink egészségének védelmét, az egészséges életmód, életszemlélet kialakítását és a betegségek megelőzését a testnevelés és a sport által. Nem kérdés, hogy a civilizációs ártalmak ellensúlyozására a rendszeres testmozgás jótékony hatással van. Ezért biztosítani kell a tanulóknak a mindennapi testmozgás lehetőségét. Intézményünkben minden gyermek számára minden iskolai osztályban igyekszünk biztosítani a mindennapi testedzés, az egészségfejlesztő testmozgás lehetőségét. A mindennapi testedzés formái • Az iskolában órarendbe iktatottan a törvényi előírásoknak megfelelően (testnevelési órák) vannak. A testnevelés órákat testnevelés szakos tanár és az alsó tagozatban tanítók irányítják. Minden osztálynak lehetősége van minden testnevelés órát tornateremben tartani. • A testnevelés órákon kívül szervezett sportfoglalkozásokat (sportköri foglalkozásokat, tömegsportot) és néptáncolást kínálunk fel a tanulóknak, melyen való részvételi szándékukat a tanulóknak jelezniük kell a tanév elején és ezt a pedagógus foglalkozási naplókban dokumentálja.

128


2015.

Sportköri foglalkozásokat labdarúgás (fiú) és kézilabda (lány) sportágakban indítunk. Az alsó tagozatban a labda ügyességfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt. Akiket nem az előbbi sportágak érdekelnek, azok más játékokkal, életmód-sportágakkal elégíthetik ki mozgásigényüket és a tömegsport foglalkozásokon, házibajnokságokban is részt vehetnek. A napközis (iskolaotthonos) csoportokban a délelőtti tanulási idő után adódik lehetőség elsősorban a szabadban (sportudvar, sportpálya, iskolai játszótér) végzett mozgásaikra. Ezeket az alsó tagozatos és felsős napközis nevelők irányítják. Esetenként a mozgáslehetőségeket néptánc is kiegészítheti.

4.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK A MÉRÉSE

• Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása alapul szolgál az egyéni és közösségi fejlesztő programok elkészítéséhez. • A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére – Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) • A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a tájékoztató füzeten keresztül a szülők tudomására hozzák. • A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése.) Kiinduló helyzet: A tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: Térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: Az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények pontszámmá alakítása: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám

1.

2.

3.

4.

5. évfolyam

129

6.

7.

8.

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,18 1,21 1,24 1,27 1,30 1,33 1,36 1,39 1,42 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,61

1,10 1,13 1,16 1,19 1,22 1,25 1,28 1,31 1,34 1,37 1,40 1,43 1,45 1,48 1,52 1,56 1,58 1,62 1,66 1,70 1,74

1,23 1,26 1,29 1,30 1,34 1,37 1,40 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,72 1,76 1,80 1,84 1,87

1,34 1,37 1,40 1,43 1,46 1,49 1,52 1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 ,82 1,85 1,89 1,94 1,98

1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,97 2,01 2,05 2,09

1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,07 2,11 2,15 2,19

2015. 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12 2,16 2,20 2,24 2,28

1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,96 1,99 2,02 2,05 2,08 2,11 2,14 2,17 2,20 2,24 2,28 2,32 2,36

6.

7.

8.

1,38 1,14 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02

1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,71 1,77 1,80 1,83 1,87 1,91 1,95 1,99 2,03 2,07

1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02 2,05 208 2,11

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

0,97 1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,19 1,22 1,25 1,29 1,32 1,35 1,39 1,41 1,44 1,47 1,50 1,54 1,57 1,61

1,08 1,11 1,14 1,17 1,20 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35 1,38 1,41 1,44 1,48 1,50 1,53 1,57 1,60 1,64 1,68 1,72

1,17 1,20 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35 1,38 1,14 1,44 1,48 1,50 1,53 1,57 1,60 1,64 1,67 1,70 1,74 1,78 1,81

4.

5. évfolyam 1,24 1,31 1,27 1,34 1,30 1,37 1,34 1,40 1,38 1,43 1,41 1,45 1,44 1,48 1,47 1,51 1,50 1,54 1,53 1,57 1,56 1,60 1,59 1,63 1,62 1,66 1,65 1,69 1,68 1,72 1,71 1,76 1,74 1,80 1,77 1,80 1,80 1,88 1,84 1,92 1,88 1,96

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése.)

130


2015.

Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: A tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkótartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejüket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az

1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkótartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

évfolyam 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 74

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

évfolyam 16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77

3. feladat:

131


2015.

HANYATFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése.) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: A tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: A tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: A szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 100

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

évfolyam 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 98

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

32 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 8 93 98

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

évfolyam 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 78 80 85

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94

132


2015.

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS ÉS -NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése.) Maximális időtartam:

lányok 2 perc

fiúk 4 perc

Kiinduló helyzet: Mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: A tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: A szünet szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 34 35 36

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

évfolyam 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 32 33 34

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

évfolyam 1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

133

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja 14

12

13

14

15

16

17

2015. 18

19

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0-11 12-22 23-33 34-43 44-52 53-63

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. A család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek a közösségi nevelés területei. Legfontosabb célunk Olyan valódi közösséget formálni, amely képes • a közös értékrendet kialakítani, elfogadni és eszerint működni; • közös célt megfogalmazni és annak érdekében működni; • az egyén véleményalkotó, vélemény-nyilvánító képességét fejleszteni; • a másságot elfogadtatni, együtt érző, harmonikus embertársi kapcsolatokat kialakítani. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei  

a tanórák ∗ szaktárgyi órák ∗ osztályfőnöki órák tanórán kívüli foglalkozások ∗ napközi, tanulószoba ∗ séta, kirándulás ∗ szakkörök ∗ diákönkormányzati munka ∗ szabadidős tevékenység

Feladataink a közösségfejlesztéssel kapcsolatban   

Minden tanuló ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához nélkülözhetetlenek. Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsa el azokat az ismereteket, tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. 134

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja         

2015.

Legyen nyitott és megértő a különböző szokások, kultúrák, vallás és a másság iránt. Váljon érzékennyé a környezet állapota iránt. Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyen jellemző rá a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés. Tudjon társaival, és a felnőttekkel adott témáról anyanyelvén szabatosan kommunikálni. Ismerje meg a leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőket és ezek elkerülési módjait. Kapjon kellő mennyiségű ismeretet a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Tanuljon meg tanulni. Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére. Az azonos érdeklődésű közösségek erősítése (témahét, projektek, stb.).

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok A tananyag elsajátítása, a tanulás tanítása  segítse a tanulók kezdeményezéseit,  járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez,  a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és a társadalmi környezettel,  biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére,  mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet,  ösztönözzön a környezet hagyományainak feltárására, ápolására,  alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezetkímélő magatartás meghatározó alapelv,  ösztönözze a tanulókat abban, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményalkotás és kifejezés álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában,  adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére,  fejlessze a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,  fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre,  adjon átfogó képet a munka világáról,  a változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzését. (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny)  a tanulás támogatása  tanulók együttnevelésének tudatos megszervezése a 11/1994. MKM rendelet 39. § D és E pontja alapján  kölcsönös segítségnyújtás  közösségi ellenőrzéssel  tanulmányi- és munkaerkölcs erősítésével A tanórán kívüli közösségfejlesztés színterei

• • • •

a diákönkormányzati munka a szakkörök az egésznapos nevelés szabadidős tevékenységei napközi 135


• •

2015.

tanulószoba séta, kirándulás

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai

• • •

a közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, az együttműködés megalapozása, fejlesztése a közösségi magatartás erősítése sokoldalú és változatos tevékenységformák biztosításával (irodalmi, zenei, képzőművészeti, kézműves, kulturális foglalkozások) képességeik, szociális motívumaik (szociális kompetenciájuk) fejlesztése, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzatok a tanulók önirányító közösségei, melynek keretében a tanulók pedagógus irányítóval együtt intézik saját ügyeiket. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladata:  Olyan közös és konkrét célok kijelölése, amelyek összhangban vannak az egyéni érdekekkel.  Hagyományokon alapuló közösségi tevékenységek fejlesztése.  A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése.  Esztétikai élményeket nyújtó tevékenységek szervezése.  A közösség érdekeit szolgáló, tevékenységre késztető tevékenységek szervezése.  Olyan közösség fejlesztése, mely büszke saját sikereire, s amely értékeli más közösségtől megkülönböztető tulajdonságait.  A kötelességek és jogok érvényesítése a közösség életében.  Indokolt esetben iskolagyűlés összehívása.

A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.

2.

A nevelőtestület minden tagjának feladata  legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát,  a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése,  szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát,  az iskolai, a települési érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni. A pedagógusok feladatai • A pedagógusok általános működési feladatait (ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok ... stb.) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. • Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori tanulói létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan 136


3.

2015.

mértékben határozza meg az nevelési-oktatási általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, a tanulói létszámmal arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. • Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja. • Tételesen:  a tantervek végrehajtása;  a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása;  a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat (pl.: helyettesítés, ügyelet);  a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval – szülővel – kollégával – vezetővel egyaránt;  az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik;  a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll;  a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi;  a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz;  a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi;  a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről;  kulturált viselkedés, öltözködés (ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása) – ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés. Az osztályfőnökök feladatai • Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. • Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. • Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti. • Felelős vezetője az osztálya közösségének. • Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. • Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. • Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. • Felelős osztályterme dekorációjáért, rendjéért, tisztaságáért. • Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel. • Osztályozó értekezleteken itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét. • Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére.

137

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja • • • •

• • • • •

• • • • •

2015.

Gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra. A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel. A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. Szorosabb kapcsolattartásra törekszik a veszélyeztetett tanulók esetében tanév elejétől a gyermekvédelmi felelőssel együtt. Esetkonferenciát kezdeményez akkor, ha az igazgató, a szaktanárok és ő maga szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülői- gondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt. Új osztályában a tanév végéig ajánlott minden szülővel személyesen felvennie a kapcsolatot, melynek alkalmait köteles a haladási naplóba rögzíteni. Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart. Havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzetjegyeit. A tájékoztató füzetben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vettéke. Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről illetve bejegyeztetéséről. A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik. Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportkörbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja. A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét. Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül.

138


2015.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenység „Hogy az embert minden tekintetben nevelni tudjuk, meg kell őt ismernünk minden tekintetben.” (Usinszkij) Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: Iskolánk speciális helyzetéből adódóan az átlagosnál magasabb a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, illetve vannak magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulóink is. Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegye iskolánk a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszeres felzárkóztatását. Ennek érdekében a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. A kudarcok csökkentésére irányuló tevékenységnek sokoldalúnak kell lennie.

1.

Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: 1. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló 2. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló 3. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló 2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. 3. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A program elemei alsó tagozaton • • • • • • • • •

A Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálata alapján megfelelő irányú beiskolázás, állandó kapcsolattartás a Szakszolgálattal. A tanulási nehézség, mint probléma korai felismerése (bemeneti komplex pszichológiai és pedagógiai mérés). Tanítók, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus egyéni és kiscsoportos fejlesztő tevékenysége. Csoportra és egyénre szabott fejlesztő program kidolgozása és alkalmazása a tantárgyak tanmenetébe építve. Osztályon belüli differenciálás. A csoportos, páros és egyéni munkaformák előtérbe állítása. Tanulópárok kialakítása (jobb képességű – nehezebben haladó), egymás segít. Az állandó pozitív megerősítés (jutalmazás) szerepe. Felzárkóztatás korrepetáláson (speciális feladatok, fejlesztő eszközök, játékok, számítógép segítségével).

A program elemei felső tagozaton • • • •

A 4. osztályból 5. osztályba való átmenet megkönnyítése (hospitálás, követelmények összehangolása. Értelmi, érzelmi és akarati tényezők számbavétele. Önismeretre nevelés. A másság elfogadására nevelés.

139

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja • • 1.1.

2015.

Az osztályban tanító pedagógusok team- munkája. Tanárok, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus egyéni és kiscsoportos fejlesztő tevékenysége. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése

A sajátos nevelési igényű tanulókat (tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos, hallássérült, testi fogyatékos és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési és tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók) a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján egyéni fejlesztési terv alapján neveljük. Számukra a foglalkozásokat intézményen belül igyekszünk biztosítani. Ehhez a személyi és tárgyi feltételeket igyekszünk megteremteni és azokat folyamatosan fejleszteni. 1.2.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló

A magatartászavaros és nehezen nevelhető gyerekek az érzelmi-akaratisérültek közé tartoznak, akiknél az érzelmi, akarati élet zavart szenved. Tünetek, tünetcsoportok megállapítása: • Agresszív (a környezet felé forduló magatartászavar: rendbontás, nyugtalanság, hazudozás, bántalmazás, stb…) • A szociális fejlődés zavarai (kapcsolatteremtés, alkalmazkodás, beilleszkedési problémái) • Regresszív (önmagára vonatkoztatva: visszahúzódó, passzív, szorongó, félénk, érzékeny, auto-agresszív) • Szorongások, félelmek, önértékelési zavarok • A kognitív, motoros, figyelmi funkciók zavarai, teljesítményromlás, észlelési elégtelenség A magatartási rendellenesség okainak feltárása: • Környezeti (családi, iskolai okok) • Organikus (idegrendszeri: szakember segítségének igénybevétele) • A lefolyás dinamikájának vizsgálata:  Akut (azonnali, közvetlen segítséget igényel)  Krónikus (hosszabb távú célokhoz feladatok kijelölése, azok rendszeres értékelése, újabb célok, feladatok kitűzése) A megoldás lehetőségei: • Kisebb fokú (a pedagógus maga megoldja) • Középsúlyos (pszichopedagógiára van szükség) • Súlyos (a pszichiátria hatáskörébe tartozik) • Azon tanulók számára, akik beilleszkedési- és magatartászavarral küzdenek, külön program keretében kompenzáló, korrekciós lehetőségeket biztosítunk. Alsó tagozaton:  Prevenció – óvodai kapcsolattartás (a gyerekek megismerése még az első tanév előtt)  Az óvoda – iskola közti könnyű, zökkenőmentes átmenet biztosítása  Egyéni bánásmód alkalmazása a magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknál (játékosság, pozitív megerősítés dominanciája)  Rugalmas óravezetés a tanulók igényeinek megfelelően (szünetek, lazító gyakorlatok közbeiktatása)

140


2015.



A tanóra és szabadidős tevékenységek arányos elosztása az egyenletes terhelés érdekében a nap folyamán  Szakemberek segítségének igénybevétele (gyermekvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus, stb…)  A szülők bevonása, a problémák közös megbeszélése, megoldása. Felső tagozaton:  A 4. osztályból 5. osztályba való átmenet megkönnyítése  A negatív személyiségtulajdonságok visszaszorítása  A pozitív személyiségtulajdonságok kialakítása  Társas- közösségi tevékenységek megszervezése  Önismeretre nevelés  A fejlődés értékelése, új célok meghatározása  Csoportmunkában, differenciált tevékenykedtetés  Mentálhigiénés konfliktuskezelési program kidolgozása és alkalmazása. 1.3.

A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Iskolánkban a felzárkóztatás mellett a tehetséggondozásnak kiemelt szerepet kell kapnia. Tanulóink nagy része hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő. A velük való foglalkozás jelentős erőfeszítéseket követel az itt dolgozó pedagógusoktól. Ebben a nehéz helyzetben különös gondot kell fordítanunk arra, hogy tehetséges tanítványaink – környezeti és szociális adottságaik miatt – nehogy elkallódjanak. A sok problematikus tanuló mellett kiemelt figyelmet követelnek ők is. Tehetséggondozó programunknak lehetővé kell tennie, hogy kiemelkedő képességű tanulóink speciális adottságai felszínre kerüljenek. A tehetséggondozás feladatai iskolánkban: • Az optimális fejlődés feltételeinek megteremtése, működtetése (hogy minden tanuló eljuthasson adottságai lehetőségeinek legfelső határáig). • A folyamatosság biztosítása alsó- és felső tagozatban egyaránt. • A tehetség felismerése:  Tehetséges gyerek az, aki erősen motivált, könnyen és gyorsan tanul, átlagon felüli teljesítményekre képes, kreatív; egy-egy tantárgyból (speciális tehetségű) minden tantárgyból (általánosan jó intellektusú).  A korai felismerés meghatározó fontosságú. A kiemelkedő képességűek (megfelelő foglalkoztatás hiányában) gyakran visszafejlődnek, sérülnek, kirekesztődnek.  A korai felismerés szakértelmet, körültekintést kíván. • A tehetség felismerésének eszközei:  Konzultáció az óvónőkkel az iskolába lépés előtt  Szoros együttműködés a Nevelési Tanácsadó munkatársaival (tanácsadás, mérések, tesztek, szűrések) • A felismert tehetség fejlesztése: Tanórán:  Osztályon belüli differenciálás  A választható tanórán tanulható tantárgyak tanulása  Képességek szerinti csoportok létrehozása (a tanulók aktuális felkészültsége alapján szerveződő, nyitott, átjárható csoportok)  Gyorsítás+ dúsító program (a tananyag gyorsabb elvégzése, a fennmaradó időben dúsító program)

141


2015.



Gazdagítás és elmélyítés (nem több ismeret elsajátítása, hanem önállóságot, kreativitást igénylő feladatok végzése) Tehetséggondozó órákon: Osztályonkénti önképző körök, ahol a jó képességű tanulók aktív módon felkészülhetnek a tanulmányi versenyekre, gimnáziumi felvételi vizsgákra. Szabadidőben:  Gazdag szakkörválaszték  Az iskolai, megyei, regionális és levelezős versenyek (fontos személyiségfejlesztő hatásuk van: egészséges versenyszellem, önértékelés, sportszerűség, kudarctűrés)  Napközis, tanulószobás, szabadidős foglalkozások, ahol a gyerekek „kipróbálhatják” magukat  Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata  A továbbtanulás segítése, kapcsolat a középiskolákkal.

A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskolánk tanulói diákönkormányzatot alakítanak. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok figyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait. A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van iskolavezetés és nevelőtestület felé. A diákönkormányzat tisztségviselői: • Gyermekvezetők:  osztályonként egy-egy osztálytitkár  az önkormányzat gyermekvezetője, aki minden alkalmon képviseli az intézmény diákközösségét • Felnőtt vezető:  önkormányzat vezetője A gyermekvezetők véleményét, javaslatát, észrevételeit a felnőtt vezető továbbítja a nevelőtestülethez. A diákönkormányzat működése: • A Diáktanács havonta tart megbeszélést a soros feladatokról. • Döntési joga van:  a diákság közösségi életének tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. • Egyetértési joga van:  a házirend kialakításában,  az SZMSZ diákokat érintő kérdéseiben,  a tanulók fegyelmi és jutalmazási szabályzatának kialakításában. • Véleményezési joga van:  a tanév rendjének meghatározásában,

142


• •

2015.

 a szabadidős, tanórán kívüli programok szervezésében, lebonyolításában,  meghirdetett versenyek, pályázatok értékelésben,  a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, büntetésében. Javaslattevő joga van:  minden, a diákok jogait és kötelességeit érintő kérdésekben. A diákönkormányzat feladata és jogköre néhány területen az ellenőrzés és értékelés is. Ezek a következők:  tanulói ügyelet  védnökségi munka  osztályönkormányzatok tevékenysége.

A szülők, a tanulók és az iskola partnerei kapcsolattartásának formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola tagintézmény-vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola tagintézmény-vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a tagintézmény-vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolai szülői munkaközösséggel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola tagintézmény-vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola ragintézmény-vezetője legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok: A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkatervévenként határozza meg. •

•

Családlátogatás Célja: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Célja: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. Feladata a szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

143


2015.

    

•

•

•

•

a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola tagintézmény-vezetője felé. Fogadóóra Célja: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap Az iskolában tanulók szüleinek Célja: a szülők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. A leendő első osztályosok szüleinek Célja: az intézmény kínálata, bemutatása munka közben, ismerkedés a leendő elsős tanító nénikkel. Iskolai honlap Célja: a szülők, érdeklődők naprakész információkat szerezhessenek az iskola tanórai és tanórán kívüli rendezvényeiről különböző programokról, a gyermekeket érintő eseményekről, feladatokról, lehetőségekről, és igényei szerint tevékeny részesei lehessenek ezeknek. Írásbeli tájékoztató Formája: a szokásos módon elhelyezett fontosabb információk közzététele a faliújságokon vagy a szülőnek címzett levélben a minél többirányú figyelemfelhívás céljából. Az iskolában tanulók szüleinek Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A leendő elsősök szüleinek Feladata: a szülők részletes tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, pedagógiai hitvallásáról, szervezeti formáiról, a nevelő-oktató munka mindennapjairól.

Kapcsolattartás az IPR keretében Az Integrációs Pedagógiai Program szerinti képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésben résztvevő tanulók esetében: • A felkészítésben részt vevő tanuló egyéni fejlesztési terv alapján történő haladását, fejlődését háromhavonként értékelni kell, melyre meg kell hívni  a tanulót,  a szülőt,  az ifjúságvédelmi felelőst,

144


2015.



• •

•

indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét, valamint részt vesz rajta  az osztályfőnök,  az intézmény vezetője,  az IPR menedzsment egy tagja (ha nem esik egybe az intézményvezetővel). Az értékelésről jegyzőkönyvet, vagy feljegyzést kell készíteni, azt alá kell íratni valamennyi résztvevővel, s amennyiben a szülő nem volt jelen az értékelésen, meg kell azt küldeni számára. A háromhavonta történő értékelés szempontjai:  valóságos eredmények és hiányosságok feltárásra kerüljenek,  ok-okozati összefüggések felderítése,  fejlődési irány kijelölésre kerüljön,  további szakemberek bevonásának szükségességéről szülessen döntés. A 3 havonta történő szöveges értékelés előzményeként értékelő esetmegbeszélésre kerül sor, melynek menete:  mentori beszámoló az integrációs programban résztvevők konkrét helyzetéről, problémáiról,  tanítók, fejlesztő pedagógus, ifjúságvédelmi felelős, szakmai beszámolók, családgondozók összefoglalói (az érintett szakembereket, szülőket meg kell hívni),  eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye),  megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség szerint egyéni fejlesztési tervként).

A tanulmányok alatti vizsgák Az osztályozó-, javítóvizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok.

3.

Osztályozóvizsga

Osztályozó vizsgát tehet a tanuló: • ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól; • ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget; • ha igazolt és igazolatlan hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget ad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára; • ha felkészültségről független vizsgabizottság előtt ad számot. Az osztályozó vizsga időpontját a tagintézmény-vezető jelöli ki. Az osztályozóvizsga előírásai: • Az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni. • Tagjai: tanító, szaktanár, munkaközösség-vezető, tagintézmény-vezető. • Az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni. • A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja. • Jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll. • Az osztályzatot a bizottság állapítja meg.

4.

Javítóvizsga

145


2015.

Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki 2-8. évfolyamon a tanév végén egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A javítóvizsgák előírásai: • A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. A bizottság tagja: tanító, szaktanár, osztályfőnök, tagintézmény-vezető. • A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. • A javítóvizsga időpontja: augusztus 25-31. között lehetséges. • Az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell. • A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és a tagintézmény-vezető írja alá. • A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították. • Amennyiben más helységbe költözik, új iskolájában is tehet javítóvizsgát. A vizsga eredményét az iskolatávozási bizonyítványon jelzi a vizsgáztató iskola. • A javítóvizsga nem ismételhető. Azt a tanulót, aki az osztályozó- illetve javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna.

Az intézménybe és magasabb évfolyamba lépés feltételei 4.

Az intézménybe lépés feltételei:

• Az iskola 1. évfolyamára lépés feltétele a beiskolázásra előírt törvényi követelmények teljesülése (életkor, iskolaérettséget igazoló szakvélemény). • Az 1. osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben hatodik életévét május 31-ig betöltse, és megfelelő fejlettségi szintet, az iskolaérettséget elérje. • Vitás esetekben a szülő kéréssel fordulhat az intézmény vezetőjéhez, melyet az igazgató szakértői segítséggel mérlegel. • Az 1. évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;  a gyermek lakcímkártyáját;  a gyermek TAJ-kártyáját;  a szülő személyi igazolványát;  a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, és/vagy a Nevelési Tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét;  az 1. évfolyam ismétlése esetén az iskolai előkészítésről kiadott bizonyítványt. 5.

Az iskola felsőbb évfolyamaira való belépés feltételei:

• A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével az intézmény fogad más településről is tanulókat (beiskolázási körzetén kívülről érkezőket). A belépés feltételei: – megfelelő életkor; – érvényes iskolai bizonyítvány; – a szülő nyilatkozata arról, hogy iskolánkba kívánja járatni gyermekét. • A 2-8. évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

146


• • •

•

2015.

 tanuló anyakönyvi kivonatát;  a tanuló lakcímkártyáját;  a tanuló TAJ-kártyáját;  szülő személyi igazolványát. A 2-8. évfolyamba történő felvételnél be kell adni az iskolába:  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiadott iskolaváltoztatási lapot. A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket az előző iskolájában nem tanult. A belépést követően az esetleges hiányok pótlására félév vagy 3 hónap haladékot kap a tanuló. A felzárkóztatás a szaktanár irányításával történik. A speciális tantárgyak pótlására fél év áll rendelkezésre. A fenti időszak alatt a tanuló teljesítményét csak szövegesen értékeljük. A belépő tanuló köteles részt venni a felzárkóztató foglalkozásokon. A felzárkóztató időszak végén a szaktanár írásban értesíti a szülőt az eredményességről, illetve az eredménytelenségről. A tanulói teljesítmény és képességfeltételek meglétének vizsgálata a szaktanár feladata.

6.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei:

A továbblépés szempontjából az a meghatározó, hogy a tanuló az előírt követelményeket az egyes tantárgyakból teljesíti, vagy nem teljesíti. Amennyiben a tanuló a tantárgyi követelményeket nem teljesíti, a nevelőtestület döntése alapján a tantárgyak számától függetlenül javítóvizsgára kell kötelezni. Elmarasztaló értékelés esetén: A lemaradásról a szülőt a szaktanár köteles írásban (a tájékoztató füzet útján) tájékoztatni még időben a félév végét, illetve az év végét megelőzően. Ilyenkor a felzárkóztatás érdekében korrepetálás szervezhető, melyen a tanulónak kötelező részt venni. Bukás:

félévkor

a követelmények teljesítése év végéig korrepetálás módja: órarendi, egyéni

év végén

a követelmények teljesítése augusztus 30-ig korrepetálás módja: minimum 3 alkalommal segítségnyújtás a felkészüléshez

Javítóvizsga:

beszámolás szóban és írásban

Döntés:

szaktanárokból álló bizottság feladata

Amennyiben a tanuló minden tantárgy követelményeit teljesíti, a nevelőtestület döntése alapján az évfolyamot lezáró bizonyítványt kap, és ez biztosítja a magasabb évfolyamba lépést. A végbizonyítvány kiadásának a feltétele: a követelmények teljesítése. 147


2015.

A következő iskolafokozatra való lépés feltételeinek (végbizonyítvány) hiánya esetén: évfolyamismétlés. Az 1. évfolyamon a köznevelési törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. A 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tenni, ha:  az iskola igazgatója felmentette tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben 250 óránál többet hiányzott;  magántanuló volt. Amennyiben a tanuló az előírt követelményt előbb teljesíti, szaktanári vélemény és szülői engedély alapján osztályfokot ugorhat. A továbblépés szempontjából a teljesítményt értékelni szükséges, melynek módja: Szóbeli – írásbeli:

Cselekvésbe ágyazott: informatika

magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv (román, angol), román népismeret, erkölcstan, környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, fizika, kémia, ének, vizuális kultúra, informatika testnevelés, ének, technika, vizuális kultúra,

Egyes tantárgyakból előbb teljesített követelmény esetén a szaktanár – nevelőtestületi egyeztetéssel – biztosítja az egyéni továbbhaladást. A tantárgyi évfolyamváltáshoz szülői engedély szükséges. Amennyiben a követelményeket a tanuló korábban teljesítette, lehetősége van a következő tanév tananyagának elsajátítására. Ebben az esetben az adott tanév tanóráinak látogatása alól felmentést kap. A számára irányadó a következő tanév követelményeinek elsajátítása. Az évfolyamváltás a szülő kérésére, a szaktanár javaslata alapján, az iskolavezetés döntésének megfelelően, az intézményi lehetőségek függvényében történik. Az évfolyamugrás tényét a tanuló törzslapja és bizonyítványa megjegyzés rovatában kell dokumentálni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában a településen dolgozó védőnő közreműködésével, segítségével rendhagyó egészségnevelési foglalkozások formájában valósítjuk meg. A tematika 18 foglalkozásra tervezett. A foglalkozások célja: 148

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja •

•

•

2015.

a tanulók ismerjék meg:  a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét,  az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget,  az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését,  az alapvető életműködések legfőbb zavarait,  az újraélesztés ABC-jének értelmét,  az elsősegélynyújtás általános szabályait. sajátítsák el:  az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást,  az alapvető életműködések zavarainak felismerését,  az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket,  a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat,  a segélyhívás helyes módját. legyenek képesek:  a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil oldalfekvés önálló létesítését,  a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására,  a szájból-orrba befúvásos lélegezetés elvégzésére,  egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására,  ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására,  balesetet szenvedettek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére.

149


2015.

II. A Körösszegapáti Általános Iskola Tagintézmény Helyi tanterve Óraterv 1.

Az óratervek bevezetésének ütemezése: N→

a módosított NAT, valamint az OM által kiadott (2004-ben) kerettantervek szerinti helyi tantervvel folyik az oktatás

K→

a 2012-ben elfogadott NAT és kerettanterv (2013-ben bevezetett) szerinti helyi tantervvel folyik az oktatás

Tanév 2013/14. 2014/15. 2015/16. 2016/17. 2.

1. oszt. K K K K

2. oszt. N K K K

3. oszt. N N K K

4. oszt. N N N K

5. oszt. K K K K

6. oszt. N K K K

7. oszt. N N K K

8. oszt. N N N K

Tananyag-szerkezet: Nevelőtestületünk felkészültsége, tapasztalatai és szakmai eszközeink a hagyományos tantárgyak tanítását teszik lehetővé, ezért az ismeretkörök integrálásának a lehetőségével élünk. Önálló tantárgyként tanítjuk:            

minden évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tárgyat, melybe integráljuk a könyvtárhasználatot és drámát, valamint a művészetek ideillő részét; minden évfolyamon a román nyelvet; minden évfolyamon a román népismeretet; minden évfolyamon matematikát; minden évfolyamon erkölcstant vagy hittant (igény szerint); minden évfolyamon informatikát (kiemelten számítógép-kezelői ismereteket); minden évfolyamon ének-zenét, melybe integráljuk a művészetek ideillő részét és néphagyományt, illetve a román nemzetiségi népismeret ének-zenéhez kapcsolódó részére is kitérünk; minden évfolyamon a vizuális kultúrát, melybe integráljuk a mozgóképkultúrát és médiaismeretet, valamint a művészeteknek ebbe a tárgykörbe illő részét; minden évfolyamon a technikát, mely tartalmazza magasabb évfolyamokon az életvitelt, a háztartástant, a gyakorlati ismereteket és a pályaorientációt; minden évfolyamon testnevelést, melynek része a testi egészség, az egészséges életmódra nevelés; a 3-8. évfolyamon angol nyelvet; a 5-8. évfolyamon a történelem tárgyat, melybe integráljuk a társadalmi és gazdasági, valamint az állampolgári ismereteket, illetve kitekintünk a román nemzetiség történelmére; 150

Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola pedagógiai programja  

2015.

az 5. évfolyamon a hon- és népismeretet; a környezetismeretet 1-4. évfolyamon, a természetismeretet 5-6. évfolyamon, melybe integráljuk a környezeti nevelést, környezetvédelmet; a 7-8. évfolyamon a biológiát és egészségtant, melybe integráljuk az emberismeretet; a 7-8. évfolyamon a földrajzot, melybe környezeti nevelést és környezetvédelmet integrálunk, valamint hangsúlyozottabban oktatjuk a szomszédos Románia földrajzi ismereteit; a 7-8. évfolyamon a kémiát, melybe integráljuk a környezeti nevelést, környezetvédelem egy részét; a 7-8. évfolyamon a fizikát, melybe integráljuk a környezeti nevelés egy részét.

   

Kereszttantervek: ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ 3.

hon- és népismeret, néphagyomány; kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz; környezeti nevelés; környezetvédelem; kommunikációs kultúra; testi és lelki egészség; tanulás tanítása; pályaorientáció.

Óraterv: a.) kötelező órakeret: a melléklet tartalmazza b.) szabadon tervezhető órakeret: a melléklet tartalmazza c.) egyesített óraterv: a melléklet tartalmazza

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) és néhány tantárgyból (testnevelés, technika, vizuális kultúra) egyéb eszközöket is használunk a tananyag feldolgozásához. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges tanulói taneszközöket a pedagógusok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév elején szülői értekezleteken tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése minden tanév szeptember 15-ig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásakor a következő szempontokat vesszük figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. • Olyan eszközök szükségesek, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Új taneszköz használatát csak nagyon indokolt, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A tankönyvek kiválasztásakor a következőket vesszük figyelembe:

151


2015.

◊ Maradéktalanul tartalmazza a NAT minimumkövetelményeinek eléréséhez szükséges ismereteket. ◊ Feleljen meg intézményünk célrendszerének. Ennek érdekében biztosítsa a képességfejlesztés sokoldalú lehetőségeit. ◊ Feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek:  szerkezete legyen világos, egyszerű,  motiváljon, keltse fel a gyerek érdeklődését,  szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen, kerülje az idegen kifejezéseket, szavakat,  ábrái, betűméretei, szerkesztése segítse az önálló ismeretszerzést,  ösztönözzön ismétlésre, rendszerezésre,  adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre,  adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra. ◊ Piktogramjai, jelrendszere legyen azonos valamennyi évfolyamon. ◊ Méretében kézbe vehető, borítója érdeklődést keltő, színes és tartós. ◊ Legyen több évig használható, és ára elérhető. ◊ Egy tankönyvcsaládhoz azonos elvek alapján készüljenek mérőlapok. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetéséből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Működtetjük a tartós tankönyvrendszert. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulóink ingyenesen használhatják a tankönyveket.

152


2015.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

• A Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el. • A Pedagógiai Program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. • A Pedagógiai Program a fenntartó elfogadó határozatának dátumával lép életbe, mellyel egyidejűleg hatályát veszti:  A Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola 2013. 09. 01-jén kelt Pedagógiai Program és annak mellékletei.

153


2015.

ZÁRADÉKOK A Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola (4137 Magyarhomorog Mikszáth u. 6.) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT az intézmény nevelőtestülete egyhangúlag a 2015. április 16-án megtartott ülésén elfogadta.

Magyarhomorog, 2015. április 16. Kóti Balázs igazgató

A Magyarhomorogi Tagintézmény Szülői Szervezete a Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola ( 4137 Magyarhomorog Mikszáth u.6.) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a 2015. április16. ülésén véleményezte és elfogadását támogatja. Magyarhomorog, 2015. április 16. ……………………………… elnök

A Körösszegapáti Tagintézmény Szülői Szervezete a Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola ( 4137 Magyarhomorog Mikszáth u.6.) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a 2015. április16. ülésén véleményezte és elfogadását támogatja. Körösszegapáti, 2015. április 16. ……………………………… elnök A Magyarhomorogi Tagintézmény Diákönkormányzata a Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola ( 4137 Magyarhomorog Mikszáth u. 6.) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a 2015. április16. ülésén véleményezte és elfogadását támogatja. Magyarhomorog, 2015. április 16. ……………………………… DÖK képviselő

154


2015.

A Körösszegapáti Tagintézmény Diákönkormányzata a Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola ( 4137 Magyarhomorog Mikszáth u. 6.) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a 2015. április16. ülésén véleményezte és elfogadását támogatja. Körösszegapáti, 2015. április 16. ……………………………… DÖK képviselő

A Körösszegapáti Nemzetiségi Önkormányzat a Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola ( 4137 Magyarhomorog Mikszáth u. 6.) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a 2015. április 16. ülésén véleményezte és elfogadását támogatja. Körösszegapáti, 2015. április 16. ……………………………… elnök

A Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola (4137 Magyarhomorog Mikszáth u. 6. ) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a fenntartó jóváhagyta. Berettyóújfalu,…………………………. ………………………………. tankerületi igazgató

155


2015.

ZÁRADÉK

Alulírott Kóti Balázs a Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola igazgatója nyilatkozom, hogy iskolánk Pedagógiai Programja

- a körösszegapáti tagiskola a román nemzetiségi oktatásból adódó 8.000.000. Ft éves költségeken túl többletkiadást nem tartalmaz.

Magyarhomorog, 2015. április 16.

Kóti Balázs igazgató

156


2015.

Pedagógiai program kiegészítése A Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola csatlakozik a KLIK Berettyóújfalui Tankerülete által 2014/2015-ös tanévben bevezetésre került mérési rendszerhez. Az első alkalommal 1. 3. és 5. osztályban végezzük el, majd folyamatosan felmenő rendszerben minden évfolyam is csatlakozik a méréshez. A mérés célja: A tanulói és tanári teljesítmény mérése, tudásszint és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési lehetőségek megállapítása, feladatok kijelölése. A méréseket intézményünkben két fő mérési rendszergazda koordinálja. 2015/2016-os tanévben Magyarhomorogi székhely intézményben Turbucz Annamária matematika és földrajz szakos tanár, Körösszegapáti Tagintézményben Karap Józsefné mentorpedagógus tanító végzi. Mérések eredményéről folyamatos tájékoztatást kapnak a mérésben érintettek szülei és a pedagógusok. Az eredmények javulása érdekében egyéni fejlesztési tervet állítunk össze, melyet a vissza mérések alapján aktualizáljuk. A mérések forrásigénye 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint, amelyet intézményünk költségvetésében tervezni kell.

Záradék

A Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola nevelőtestülete egyhangúlag elfogadta a csatlakozási szándékot és aktívan részt kíván venni a mérésekben.

Magyarhomorog, 2015. december 12. …………………………………. tantestület nevében

157


2015.

Alulírott Kóti Balázs a Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola igazgatója nyilatkozom, hogy a Pedagógiai Programunk mérési rendszer bevezetésével kapcsolatos költségigénye 200.00 Ft-ot, azaz Kettőszázezer forintot nem haladja meg.

Magyarhomorog, 2015. december 12.

…………………………… Kóti Balázs igazgató

A Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola Pedagógiai Programjának kiegészítését a fenntartó jóváhagyta.

Berettyóújfalu, ……………………

…………………………….. Kapornai Judit tankerületi igazgató

158

MAGYARHOMOROGI SZABÓ PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents