MAGYARHOMOROGI SZABÓ PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA

MAGYARHOMOROGI SZABÓ PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA (4137 Magyarhomorog, Mikszáth u. 6.)

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2013.

Szabó Pál Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető ............................................................................................................................ 5. oldal Jogszabályok, rendeletek ......................................................................................... 5. oldal Az SZMSZ tartalmazza ........................................................................................... 6. oldal Az SZMSZ kiterjed ................................................................................................. 6. oldal Az SZMSZ mellékletét képező szabályzatok .......................................................... 6. oldal I. Az Alapító Okiratban foglaltak részletezése ........................................................... 7. oldal II. Az intézmények működésére vonatkozó szabályok .............................................. 18. oldal 1. Működés rendje ................................................................................................ 18. oldal 1.1. Általános iskola ......................................................................................... 18. oldal 1.2. Iskolaotthon, napközi otthon, tanulószoba ................................................ 20. oldal 2. Az intézményben foglalkoztatottak munkarendje ............................................ 21. oldal 2.1. A pedagógusok munkarendje .................................................................... 22. oldal 2.2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje ................................................................................................................... 23. oldal 2.3. Munkaidő nyilvántartás ............................................................................. 23. oldal 2.3.1. A munkaidő nyilvántartás tartalma ....................................................... 23. oldal 2.3.2. A munkaidő nyilvántartás vezetésének szabályai ................................. 26. oldal 2.3.3. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség .............................. 26. oldal 2.4. Az intézménybe járó tanulók munkarendje ............................................... 27. oldal 3. Az intézmény létesítményeinek használati rendje ............................................ 27. oldal 4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési – oktatási intézménnyel ...................................................................... 29. oldal 4.1. Általános iskola ......................................................................................... 29. oldal 4.2. Napközi otthon, tanulószoba ..................................................................... 29. oldal 5. Az intézmény vezetési szerkezete .................................................................... 30. oldal 5.1. Igazgató ..................................................................................................... 30. oldal 5.2. Tagintézmény-vezető................................................................................. 31. oldal 5.3. Igazgatóhelyettes (székhelyiskolánál) ....................................................... 31. oldal 5.4. A vezetők nevelési – oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ................................................................................................................... 31. oldal 5.5. Az igazgató, a tagintézmény-vezető, székhely általános iskola igazgatóhelyettese akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje .............. 31. oldal 5.6. A tagintézménnyel, telephellyel való kapcsolattartás rendje ..................... 32. oldal 6. Az intézmény közösségei ................................................................................. 33. oldal 6.1. Nevelőtestület ............................................................................................ 33. oldal 6.2. Szakmai munkaközösség ........................................................................... 34. oldal 6.3. Szülői szervezet ......................................................................................... 35. oldal 6.4. Diákönkormányzat..................................................................................... 35. oldal 6.5. Az osztályközösségek ................................................................................ 36. oldal 7. Az intézmény közösségei közötti kapcsolattartás formája és rendje ................ 37. oldal 7.1. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek ...................................... 37. oldal 7.2. A nevelőtestület és a tanulóközösségek, valamint a diákönkormányzat ... 37. oldal

2


Szervezeti és Működési Szabályzat

7.3. A vezetők és a szülői szervezet (közösség) ............................................... 38. oldal 8. Az oktató-nevelő munkával összefüggő kérdések ............................................ 38. oldal 8.1. Pedagógiai Program ................................................................................... 38. oldal 8.2. A pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei ............................................................. 38. oldal 8.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek ........................................... 39. oldal 8.4. Tanulók felvétele az intézménybe ............................................................. 40. oldal 8.5. Tanulók mentesítése .................................................................................. 41. oldal 8.6. Javító- és osztályozóvizsgák ...................................................................... 41. oldal 8.7. A tanulók mulasztásaira, azok igazolására vonatkozó rendelkezések ................................................................................................................... 42. oldal 8.8. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái ........................... 42. oldal 8.9. A tanulók jutalmazásának elvei és formái ................................................. 43. oldal 8.10. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei.................. 44. oldal 8.11. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és a működés rendje ................................................................................................................. 46. oldal 8.11.1. Napközis és tanulószobai foglalkozás ........................................... 47. oldal 8.11.2. Szakkörök ...................................................................................... 47. oldal 8.11.3. Iskolai sportkör .............................................................................. 48. oldal 8.11.4. Tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, sportvetélkedők ......................... 48. oldal 8.11.5. Az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény ........... 49. oldal 8.12. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok .............................................................................. 49. oldal 8.13. A mindennapi testedzés formái és rendje ................................................ 50. oldal 9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................ 50. oldal 9.1. Szervezése ................................................................................................. 51. oldal 9.2. Általános követelmények .......................................................................... 51. oldal 9.3. Ellenőrzésre jogosultak.............................................................................. 51. oldal 9.4. Az ellenőrzés területei ............................................................................... 51. oldal 9.5. Az ellenőrzés formái .................................................................................. 52. oldal 9.6. Általános iskola ......................................................................................... 52. oldal 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................. 53. oldal 11. Az intézményi védő, óvó előírások ................................................................ 54. oldal 11.1. Általános előírások .................................................................................. 54. oldal 11.2. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok ................................................................................................................. 54. oldal 11.3. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ............... 56. oldal 11.4. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok alapján ............................................................................... 57. oldal 11.5. Rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén szükséges teendők .......... 57. oldal 12. Külső kapcsolatok rendszere .......................................................................... 59. oldal

3



A fenntartóval való kapcsolat .................................................................. 59. oldal A település önkormányzatokkal való kapcsolat ...................................... 59. oldal A nemzetiségi önkormányzattal való kapcsolat ...................................... 60. oldal Más intézményekkel való kapcsolattartás ............................................... 61. oldal Az intézményt, tagintézményt támogató szervekkel való kapcsolattartás ............ ................................................................................................................. 61. oldal 12.6. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás ................................... 61. oldal 12.6. Az egészségügyi szolgálattal való kapcsolattartás .................................. 62. oldal 12.7. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása ..................... 63. oldal 13. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések ............................................................................... 63. oldal 14. Kiadmányozási (aláírási) jogkör .................................................................... 63. oldal 15. A dokumentumok nyilvánosságának rendje, a tájékoztatás formái, a tájékoztatás kérésének módja ............................................................................................. 63. oldal 16. A tankönyvellátás és kölcsönzés rendje ......................................................... 64. oldal III. Záró rendelkezések ................................................................................................ 64. oldal Záradékok ....................................................................................................................... 65. oldal Mellékletek ..................................................................................................................... 67. oldal 12.1. 12.2. 12.3. 12.4. 12.5.

4


Szervezeti és Működési Szabályzat BEVEZETŐ

Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdése és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 4. §-a alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé.  A Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) az alábbi jogszabályok, rendeletek alapján jött létre:  2011. évi CXC. törvény – A nemzeti köznevelésről szóló törvény és annak módosításai  229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  1993. évi LXXIX. törvény – A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései  többször módosított 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (R) és annak módosításai hatályos rendelkezései  2012. évi I. törvény – A Munka Törvénykönyve (Mt.) és annak módosításai  1992. évi XXXIII. törvény – A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) és annak módosításai  138/1992.(X.8.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (K.R.) és annak módosításai  1997. évi XXXI. törvény – A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény és annak módosításai  32/1997. (XI.05.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  243/2003. (XII.17.) kormányrendelet Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT) – módosítva a 202/2007. (VII.31.) kormányrendelettel  34/2008. (XII.12.) OKM rendelet a kerettanterv kiadásainak és jóváhagyásának rendjéről valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2001. (V.20.) OM rendelet módosításáról (KERETTANTERVEK)  2001. évi XXXVII. törvény – A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény  23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

5



 Az SZMSZ tartalmazza:  Az intézmény működésének általános szabályait, munkarendjét.  Az intézmény működésével kapcsolatos általános szabályokat, tudnivalókat.  Az intézmény vezetési szerkezetét.  Az intézményben folyó oktató, nevelő és közművelődési tevékenység belső ellenőrzésének rendjét.  Az intézmény részegységei hagyományainak ápolását.  A szülők és a nevelők kapcsolattartásának rendjét.  Az intézmény egészének a társadalmi környezetével való kapcsolattartásának rendjét.  Az intézmény egészének kapcsolata a települési gyermekjóléti szolgálatokkal.  Különféle záradékokat.

 Az SZMSZ kiterjed:  az intézményvezetésre;  a nevelőtestületre;  a tanulók közösségeire;  a nevelő-oktató munkát segítők körére;  egyéb alkalmazottak körére;  az iskolába járó tanulók szüleire (törvényes képviselőire).

 Az SZMSZ mellékletét képező szabályzatok: 1. sz.: Közalkalmazotti Szabályzat 2. sz.: Az intézmény házirendje 3. sz.: A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 4. sz.: Iratkezelési Szabályzat 5. sz.: Adatvédelmi Szabályzat 6. sz.: Tűzvédelmi Szabályzat 7. sz.: Munkavédelmi Szabályzat

Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra.

6


Szervezeti és Működési Szabályzat I. rész

AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE 1.

Az intézmény neve:

SZABÓ PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA

2.

Székhelye:

4137 MAGYARHOMOROG, MIKSZÁTH U. 6.

3.

Telephelyek neve, címe: Szabó Pál Általános Iskola Körösszegapáti Általános Iskola Tagintézménye rövid neve: Körösszegapáti Tagintézmény Körösszegapáti Általános Iskola Tagintézmény 4135 Körösszegapáti, Kossuth u. 48.

-

Szabó Pál Általános Iskola Biharugrai Általános Iskola Telephelye rövid neve: Biharugrai Iskola Biharugrai Iskolai Telephely 5538 Biharugra, Damjanich tér 2.

4.

Az intézmény beiskolázási körzete: Magyarhomorog, Biharugra és Körösszegapáti községek közigazgatási területe

5.

Az intézmény irányító szerve, székhelye:

6.

KLIK Berettyóújfalui Tankerülete 4100 Berettyóújfalu, Dózsa György út 15-17. Az intézmény fenntartója és székhelye: KLEBERSBERG Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10.14.

7.

OM azonosító:

031135

8.

Alapítás éve:

kb. 1957. Állami fenntartású intézmény: 2013. január 01-től.

9.

Az intézmény törzsszáma: 799656

10.

Típus szerinti besorolás: központi költségvetési szerv

11.

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: Nem önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait a KLIK Berettyóújfalui Tankerülete látja el.

12.

Jogszabály által előírt közfeladata: Általános iskolai nevelést biztosító köznevelési intézmény. Általános iskolai alapfokú oktatás.

7

Szabó Pál Általános Iskola 13.


Gazdálkodási jogköre: Nem önállóan működő, gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik Az intézmény költségvetését a KLIK Berettyóújfalui Tankerülete éves költségvetése keretében az igazgatóval egyeztetve hagyja jóvá.

14.

Ezzel összefüggésben a munkamegosztás és felelősségvállalás, valamint az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendjét – a KLIK mindenkor hatályos eljárásrendje rögzíti.

15.

Évfolyamok száma:

16.

Magyarhomorogon  általános iskolai nevelés 1-8. évfolyamon 8 osztályban Biharugrán  általános iskolai nevelés 1-4. évfolyamon 1 összevont osztályban

Körösszegapátiban  általános iskolai nevelés 1-8. évfolyamon, 8 osztályban Indítható napközis csoportok száma: Iskolaotthonos oktatás 1-4 évfolyam Magyarhomorogon 4 csoport Körösszegapátiban 4 csoport Napközi otthonos oktatás 1-8 évfolyam Körösszegapátiban 2 csoportban Magyarhomorogon 4 csoportban

17. 17.1.

17.2.

18.

Az intézménybe felvehető maximális létszámok: Általános iskolai létszámok: 1-4. évfolyamon: Magyarhomorogon Biharugrán Körösszegapátiban 5-8. évfolyamon: Magyarhomorogon Körösszegapátiban

100 fő 25 fő 70 fő 120 fő 70 fő

Iskolai tanulók utaztatása: Az oktatási intézménybe más településről bejáró tanulók, szervezett utaztatása Alaptevékenység szakágazati besorolása: 852010 Általános iskolai oktatás 1-4 évfolyam 852010 Általános iskolai oktatás 5-8 évfolyam 852012.1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon

8


Szervezeti és Működési Szabályzat Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon 852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai nevelése, oktatása: 1-4. évfolyam 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai nevelése, oktatása: 5-8. évfolyam 855911.1 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912.1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai napközi otthoni nevelés 855913.1 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai napközi otthoni nevelés Integrációs és képesség-kibontakoztató nevelés-oktatás a napközi otthoni nevelés tekintetében 855914.1 Általános iskoláskorú gyermekek tanulószobai nevelés 855915.1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulószobai nevelés 855916.1 Nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai tanulószobai nevelés Integrációs és képesség-kibontakoztató nevelés-oktatás 1-4 évfolyamon Integrációs és képesség-kibontakoztató nevelés-oktatás 5-8. évfolyamon 890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek, programok 852012.1

19. 1.

Alaptevékenységei: Általános iskolai oktatás



Általános iskoláskorú gyermekek nappali rendszerű iskolai oktatása, nevelése; az alapvető ismeretek nyújtása, képességek, jártasságok kialakítása és megalapozása. 8 önálló általános iskolai osztály két tagozaton szervezve  Alsó tagozat – 1-4. évfolyam  Felső tagozat – 5-8. évfolyam

2.1. Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon   

Általános iskoláskorú gyermekek nappali rendszerű iskolai oktatása, nevelése az 1-4. évfolyamon; az alapvető ismeretek nyújtása, képességek, jártasságok kialakítása és megalapozása, intézményi étkeztetésük. Iskolaotthonos oktatás az 1-4. évfolyamon Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon

9



Azon különleges helyzetben lévő sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon, integrált nevelésük, oktatásuk, akik– a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján –

    



 

hallássérült, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek; megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek; testi, érzékszervi, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek; tanulmányi kötelezettségüket a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik; nem sajátos nevelési igényű, de – a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságról szóló 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet 1. §ának (1) bekezdésében meghatározott – orvosi igazolás alapján tanulmányaikat magántanulóként folytató tanulók, akik részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni fejlesztést biztosít; a rehabilitációs bizottság a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 17. §-ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt és a visszahelyezett tanuló a tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdte meg, feltéve, ha az áthelyezés tanévében az oktatási és kulturális miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint szervezik meg az oktatását; folyamatos figyelemmel kísérését a rehabilitációs bizottság – a 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 13. §-ának (5)-(7) bekezdése alapján – rendelte el.

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon  A Körösszegapáti Általános Iskola 1-4. évfolyamában kisebbségi oktatás folyik, melynek sajátos célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése. Ennek érdekében a következőkre törekszünk:  a román nyelv szóbeli és írásbeli megértésének, illetve használatának kifejlesztésével az irodalmi román nyelv köznyelvi szinten történő elsajátítását elősegítsük;  a magyarországi román nemzetiség (elsősorban a helyi) népköltészetének, népzenéjének, néptáncainak, vallási kultúrájának, költészetének, irodalmának, zenéjének, képzőművészetének, szokásainak és hagyományainak megismertetésére és ápolására;  a történelmi hagyományok, a román nemzetiségi nyelvi kultúra, a hon- és népismeret oktatására;  a különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával a toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére;  Románia életének, kultúrájának, történelmének megismertetésére.  A kisebbségi nevelés és oktatás formája: Nyelvoktató kisebbségi oktatás hagyományos formában (32/1997.(XI.05.) MKM rendelete 2. számú melléklete)

10



A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás során a tanítás nyelve a magyar nyelv, a román nyelvet tanítási óra keretében az első osztálytól kezdve valamennyi tanuló – a kisebbséghez és a többséghez tartozóak együtt – sajátítja el az idegen nyelvek oktatására meghatározott tantervi követelmények és módszertani alapelvek szerint. A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként és a Nemzeti alaptanterv műveltségi területeibe integráltan folyik. Azoknak a tantárgyaknak az esetében, amelyekbe integrálódik a kisebbségi népismeret (elsősorban a román nyelv, a természetismeret, az ének-zene, a rajz, a technika, az irodalmon belül a dráma), a tantárgy szabadon felhasználható órakeretének 50 %-a erre fordítódik. A makrotanterv esetében csak utalások történtek egyes helyeken a kisebbségi népismeret oktatására. Mindennek pontos, konkrét órákra és anyagra való lebontását a mikrotanterv tartalmazza. Mindezek mellett tanórán kívüli tevékenység formájában is megjelenik az intézménynél a népismeret oktatása, melynek formái a hagyományőrző szakkör, a hon- és népismeret szakkör, a nemzetiségi gyermek néptánc-csoport. Valamennyi tanórán kívüli forma jó lehetőséget nyújt a román nyelv gyakorlására is a hagyományok felkutatása, megőrzése és átörökítése mellett. 



Integrációs és képesség-kibontakoztató nevelés-oktatás 1-4. évfolyamon A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét elősegítő integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés. Beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása az 1-4. évfolyamon a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján.

2.2. Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon  

Általános iskoláskorú gyermekek nappali rendszerű iskolai oktatása, nevelése az 5-8 évfolyamon; az alapvető ismeretek nyújtása, képességek, jártasságok kialakítása és megalapozása, intézményi étkeztetésük. Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon Azon különleges helyzetben lévő sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon, integrált nevelésük, oktatásuk, akik– a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján –

   

hallássérült, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek; megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek; testi, érzékszervi, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek; tanulmányi kötelezettségüket a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik;

11







nem sajátos nevelési igényű, de – a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságról szóló 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet 1. §ának (1) bekezdésében meghatározott – orvosi igazolás alapján tanulmányaikat magántanulóként folytató tanulók, akik részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni fejlesztést biztosít;  a rehabilitációs bizottság a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 17. §-ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt és a visszahelyezett tanuló a tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdte meg, feltéve, ha az áthelyezés tanévében az oktatási és kulturális miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint szervezik meg az oktatását;  folyamatos figyelemmel kísérését a rehabilitációs bizottság – a 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 13. §-ának (5)-(7) bekezdése alapján – rendelte el. Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon  A Körösszegapáti Általános Iskola 5-8. évfolyamában kisebbségi oktatás folyik, melynek sajátos célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése. Ennek érdekében a következőkre törekszünk:  a román nyelv szóbeli és írásbeli megértésének, illetve használatának kifejlesztésével az irodalmi román nyelv köznyelvi szinten történő elsajátítását elősegítsük;  a magyarországi román nemzetiség (elsősorban a helyi) népköltészetének, népzenéjének, néptáncainak, vallási kultúrájának, költészetének, irodalmának, zenéjének, képzőművészetének, szokásainak és hagyományainak megismertetésére és ápolására;  a történelmi hagyományok, a román nemzetiségi nyelvi kultúra, a hon- és népismeret oktatására;  a különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával a toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére;  Románia életének, kultúrájának, történelmének megismertetésére.  A kisebbségi nevelés és oktatás formája: Nyelvoktató kisebbségi oktatás hagyományos formában (32/1997.(XI.05.) MKM rendelete 2. számú melléklete A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás során a tanítás nyelve a magyar nyelv, a román nyelvet tanítási óra keretében az első osztálytól kezdve valamennyi tanuló – a kisebbséghez és a többséghez tartozóak együtt – sajátítja el az idegen nyelvek oktatására meghatározott tantervi követelmények és módszertani alapelvek szerint. A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként és a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeibe integráltan folyik. Azoknak a tantárgyaknak az esetében, amelyekbe integrálódik a kisebbségi népismeret (elsősorban a román nyelv, a történelem, a természetismeret, a földrajz, a biológia, az ének-zene, a rajz, a technika és életvitel, az irodalmon belül a dráma), a tantárgy szabadon felhasználható órakeretének 50 %-a erre fordítódik. A makrotanterv esetében csak utalások történtek egyes helyeken a

12







kisebbségi népismeret oktatására. Mindennek pontos, konkrét órákra és anyagra való lebontását a mikrotanterv tartalmazza. Mindezek mellett tanórán kívüli tevékenység formájában is megjelenik az intézménynél a népismeret oktatása, melynek formái a hagyományőrző szakkör, a hon- és népismeret szakkör, a nemzetiségi gyermek néptánc-csoport. Valamennyi tanórán kívüli forma jó lehetőséget nyújt a román nyelv gyakorlására is a hagyományok felkutatása, megőrzése és átörökítése mellett. Integrációs és képesség-kibontakoztató nevelés-oktatás 5-8. évfolyamon A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét elősegítő integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés. Beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása az 5-8. évfolyamon a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján.

3.

Általános iskolai napközi otthoni nevelés



Az általános iskoláskorú gyermekek napközi otthoni ellátása 1-8. évfolyamon, élelmezésük biztosítása. Iskolaotthonos oktatás 1-4. évfolyamon Sajátos nevelési igényű általános iskolai napközi otthoni nevelés Azon különleges helyzetben lévő sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, integrált nevelésük, oktatásuk, akik– a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján –

 

    



hallássérült, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek; megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek; testi, érzékszervi, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek; tanulmányi kötelezettségüket a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik; nem sajátos nevelési igényű, de – a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságról szóló 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet 1. §ának (1) bekezdésében meghatározott – orvosi igazolás alapján tanulmányaikat magántanulóként folytató tanulók, akik részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni fejlesztést biztosít; a rehabilitációs bizottság a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 17. §-ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt és a visszahelyezett tanuló a tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdte meg, feltéve, ha az áthelyezés tanévében az oktatási és kulturális miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint szervezik meg az oktatását;

13



 





folyamatos figyelemmel kísérését a rehabilitációs bizottság – a 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 13. §-ának (5)-(7) bekezdése alapján – rendelte el. Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai napközi otthoni nevelés  A Körösszegapáti Általános Iskola Napközi Otthonában kisebbségi oktatás folyik, melynek sajátos célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése. Ennek érdekében a következőkre törekszünk:  a román nyelv szóbeli és írásbeli megértésének, illetve használatának kifejlesztésével az irodalmi román nyelv köznyelvi szinten történő elsajátítását elősegítsük;  a magyarországi román nemzetiség (elsősorban a helyi) népköltészetének, népzenéjének, néptáncainak, vallási kultúrájának, költészetének, irodalmának, zenéjének, képzőművészetének, szokásainak és hagyományainak megismertetésére és ápolására;  a történelmi hagyományok, a román nemzetiségi nyelvi kultúra, a hon- és népismeret oktatására;  a különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával a toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére;  Románia életének, kultúrájának, történelmének megismertetésére.  A kisebbségi nevelés és oktatás formája: Nyelvoktató kisebbségi oktatás hagyományos formában (32/1997.(XI.05.) MKM rendelete 2. számú melléklete) A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás során a tanítás nyelve a magyar nyelv, a román nyelvet a foglalkozások keretében az első osztálytól kezdve valamennyi tanuló – a kisebbséghez és a többséghez tartozóak együtt – sajátítja el az idegen nyelvek oktatására meghatározott tantervi követelmények és módszertani alapelvek szerint. A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként és a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeibe integráltan folyik. Integrációs és képesség-kibontakoztató nevelés-oktatás a napközi otthoni nevelés tekintetében A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét elősegítő integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés. Beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók napközi otthoni nevelése a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján.

4.

Általános iskolai tanulószobai nevelés



Az általános iskoláskorú gyermekek tanulószobai ellátása 1-8. évfolyamon, élelmezésük biztosítása. Iskolaotthonos oktatás 1-4. évfolyamon Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulószobai nevelés Azon különleges helyzetben lévő sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, integrált nevelésük, oktatásuk, akik– a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján –

 

14







hallássérült, beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek;  megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek;  testi, érzékszervi, súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek;  tanulmányi kötelezettségüket a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik;  nem sajátos nevelési igényű, de – a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságról szóló 5/2003.(II.19.) ESzCsM rendelet 1. §ának (1) bekezdésében meghatározott – orvosi igazolás alapján tanulmányaikat magántanulóként folytató tanulók, akik részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni fejlesztést biztosít;  a rehabilitációs bizottság a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 17. §-ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt és a visszahelyezett tanuló a tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdte meg, feltéve, ha az áthelyezés tanévében az oktatási és kulturális miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint szervezik meg az oktatását;  folyamatos figyelemmel kísérését a rehabilitációs bizottság – a 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet 13. §-ának (5)-(7) bekezdése alapján – rendelte el. Nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai tanulószobai nevelés  A Körösszegapáti Általános Iskola tanulószobai foglalkozásain kisebbségi oktatás folyik, melynek sajátos célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése. Ennek érdekében a következőkre törekszünk:  a román nyelv szóbeli és írásbeli megértésének, illetve használatának kifejlesztésével az irodalmi román nyelv köznyelvi szinten történő elsajátítását elősegítsük;  a magyarországi román nemzetiség (elsősorban a helyi) népköltészetének, népzenéjének, néptáncainak, vallási kultúrájának, költészetének, irodalmának, zenéjének, képzőművészetének, szokásainak és hagyományainak megismertetésére és ápolására;  a történelmi hagyományok, a román nemzetiségi nyelvi kultúra, a hon- és népismeret oktatására;  a különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával a toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére;  Románia életének, kultúrájának, történelmének megismertetésére.  A kisebbségi nevelés és oktatás formája: Nyelvoktató kisebbségi oktatás hagyományos formában (32/1997.(XI.05.) MKM rendelete 2. számú melléklete) A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás során a tanítás nyelve a magyar nyelv, a román nyelvet a foglalkozások keretében az első osztálytól kezdve valamennyi tanuló – a kisebbséghez és a többséghez tartozóak együtt – sajátítja

15







el az idegen nyelvek oktatására meghatározott tantervi követelmények és módszertani alapelvek szerint. A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként és a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeibe integráltan folyik. Integrációs és képesség-kibontakoztató nevelés-oktatás általános iskolai tanulószobai nevelés tekintetében A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét elősegítő integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés. Beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók integrált tanulószobai nevelése a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján.

5.

Iskolai rendszeren kívüli nem szakmai oktatás



Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – tanulók érdeklődése, igényei és a szülők igényei szerint szervezhetők az alábbi szervezeti formában foglalkozások:  szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport;  tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, sportvetélkedők;  az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. Funkciói:  Tehetséggondozás, képességfejlesztés.  Tanulmányi és egyéb versenyekre való felkészítés.  Továbbtanulásra való felkészítés.  A település rendezvényein való közreműködés.  Hasznos munka végzése.



6.

Iskolai, diáksport tevékenység



Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – tanulók érdeklődése, igényei és a szülők igényei szerint szervezhetők az alábbi szervezeti formában sportfoglalkozások:  sportkör igény szerinti sportágakban;  tömegsport foglalkozások. Funkciói:  A szabadidő hasznos eltöltése.  Egészséges életmódra nevelés.  Versenyekre való felkészülés.  Tehetséggondozás.



20.

   

Kiegészítő tevékenység: Az intézmény alaptevékenységén túli szabad (szellemi és tárgyi) kapacitását hasznosító tevékenység formák. Nem lakóingatlan (helyiségek) bérbeadása. Rendezvények szervezése szabadidős szolgáltatás. Egyesületek, alkotó művelődési közösségek elhelyezése, folyamatos kapcsolattartás, közösségfejlesztő tevékenység.

16


   21.


Eszközök kölcsönzése Fénymásolás, sokszorosítás Helyiségek bérbeadása A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje: Az intézmény vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: 

Az állás pályáztatása

A pályáztatás nyilvánossága  nyilvános  A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatok elvégzésére köteles személy  KLIK Berettyóújfalui Tankerülete  A pályázati felhívás közzétételének helye és gyakorisága:  KSZK honlap – pályáztatás alkalmával egyszer  megyei napilap – pályáztatás alkalmával kétszer 



A vezetői megbízás

A vezetői megbízás adója  EMMI oktatásért felelős szakállamtitkára  A megbízás előtti egyéb eljárás: Véleményezési jogát gyakorolja  Magyarhomorog Községi Önkormányzat  Körösszegapáti Nagyközségi Önkormányzat  Körösszegapáti Román Nemzetiségi Önkormányzat  Biharugra Községi Önkormányzat  A megbízás időtartama  5 év 

22.

Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

23.

Vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jogok: Az intézmény által használt vagyon és a vagyon feletti rendelkezési jog, valamint az intézmény működése során keletkező vagyontárgyak feletti rendelkezési jog tekintetében a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló a 2012. évi CLXXXVII. törvény 12. §-ában meghatározattak az irányadóak. A rábízott vagyont az intézmény a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint köteles kezelni. A vagyoni állapotot az intézmény mindenkori leltára, értékét a mindenkori mérleg tartalmazza.

17



II. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1.

Működés rendje

1.1. Általános iskola Általános szabályok:  

Az iskolai tanév rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az ágazatot felügyelő miniszter állapítja meg.  Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni:  az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,  a szünetek időtartamát,  a megemlékezések, a nemzeti, a nemzetiségi, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját,  az évi rendes diákközgyűlés idejét,  a nevelőtestületi értekezletek időpontját.  Az iskolai tanítás nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.  Az iskolából tanítási idő alatt a gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el. A nyitva tartás rendje és a munkarend:  

  



Az iskola a szorgalmi idő alatt hétfőtől péntekig 700 órától 1700 óráig tart nyitva. Szombati napokon az iskola nyitva tartása a szervezett programokhoz igazodik. A tanítás kezdete: 800 óra A tanulóknak és minden első órát tartó nevelőnek ¾ 8-kor meg kell jelennie az iskolában. A nevelőknek a tanítási órája kezdete előtt 15 perccel meg kell jelennie az iskolában. A tanítási óra 45 perces. A tanítási órákat zavarni nem lehet. A közleményeket a tanítás megkezdése előtt vagy a szünetekben, valamint hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetésekben kell tudatni a tanulókkal. Ha az pedagógiailag indokolt, akkor az órák tömbösítve is megtarthatók. A tömbösített időfelhasználásra vonatkozó pedagógus igényeket az iskolavezetésnek a tanév nyitóértekezletét megelőzően egy héttel be kell jelenteni.

18

Szabó Pál Általános Iskola 







 



    


Ha az pedagógiailag – a magas osztálylétszám és a kisméretű szaktanterem miatt – indokolt, akkor az órák (informatika, matematika és idegen nyelvi tanítási órák) csoportbontással is megtarthatók. A csoportbontásra vonatkozó pedagógus igényeket az iskolavezetésnek a tanévet megelőző tanév záró értekezletén előre be kell jelenteni. A tanórák napi és heti vagy kéthetes elosztását az órarend tartalmazza, mely az éves óraterv szerint készülő tantárgyfelosztás felhasználásával készül el. Az óratervet a pedagógiai program tartalmazza. Magyarhomorogon és Biharugrán az óraközi szünetek időtartama:  A 2. szünet kivételével 10 perc.  A 2. szünet a tízórai szünet, mely 20 perces. Az intézményi étkeztetésben nem részesülő tanulók a tízóraijukat a tanteremben fogyasztják el. Körösszegapátiban az óraközi szünetek időtartama:  Az 1. és a 2. szünet kivételével 10 perc.  Az 1. és a 2. szünet a tízórai szünet, mely 15 perces. Az intézményi étkeztetésben nem részesülő tanulók a tízóraijukat a tanteremben fogyasztják el. A tanulók időjárástól függően az óraközi szünetekben a folyosókon, az udvaron vagy a tantermekben tartózkodnak. A tanítás időtartama alatt 700 órától 1330 óráig ügyeleti rendszer működik az iskolában. A pedagógusügyelet az órarend és a pedagógusok egyenletes terhelésének figyelembevétele alapján, minden tanév legelső napján készül el. Ezt segíti a tanulói ügyelet. A tanulói ügyeletet heti váltással a 7. és 8. osztály tanulói látják el az ügyeleti rend szerint. Az ügyeleti helyeket, a pedagógus ügyeletes és a tanuló ügyeletes feladatait az SZMSZ melléklete tartalmazza. A tanítási idő végén az utolsó órát tartó nevelő a tanulók távozását figyelemmel kíséri, és a tantermet bezárja. A tanulók a tanítási idő végén otthonukba vagy a napközis (tanulószobai) termükbe távoznak. Tanítási idő alatt a tanulók az iskola területéről csak osztályfőnöki vagy ügyeletes tanári engedéllyel távozhatnak el. Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul. Az iskola tanítási (őszi, téli, tavaszi, nyári, egyéb) szüneteiben csak a munkakörük szerint munkát végző dolgozók tartózkodjanak az iskolában. Az egy napnál hosszabb tanítási szüneteket a tanév nyitóértekezletén a tanév időrendi beosztásában rögzíteni kell. Az iskola alkalmazottainak munkarendje munkakörönként változik és azt az SZMSZ melléklete tartalmazza a megfelelő munkaköri leírások tevékenységi jegyzékével együtt.

19



1.2. Iskolaotthon, napközi otthon, tanulószoba Általános szabályok 



 









A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 53. § (3) bekezdése értelmében az iskola köteles – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére napközis foglalkozást szervezni a 10. évfolyam befejezéséig oly módon, hogy eleget tudjon tenni a szülők igényei szerint:  az iskolai felkészítéssel,  a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A foglalkozások megszervezésénél figyelembe kell venni az időkeretet, mely  az 1-4. évfolyamon napi 3,5 óra,  az 5-8. évfolyamon napi 2,5 óra, amely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. Az iskolaotthoni, napközi otthoni, tanulószobai ellátás iránti kérelmet elutasítani nem lehet. Az iskolaotthonos oktatás ideje alatt történik:  a tanítási órák megtartása,  az iskolai felkészítés,  a gyermek napközbeni ellátása. A napközi otthoni, tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik:  az iskolai felkészítés,  a gyermek napközbeni ellátása. Az iskolaotthonos oktatás, a napközi otthoni, tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. Az iskolaotthonba, a napközi otthonba, tanulószobára felvett tanuló távolmaradása csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, ha arra az ott dolgozó pedagógus engedélyt adott. Az iskolaotthonból, a napközi otthonból, tanulószobáról a tanulót csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el.

A nyitva tartás rendje és a munkarend:   

Az iskolaotthon a szorgalmi idő alatt hétfőtől péntekig 700 óra és 1700 óra között tart nyitva. A napközi otthon, tanulószoba a szorgalmi idő alatt hétfőtől péntekig a délutáni órákban tart nyitva. A napközi otthon, tanulószoba nyitva tartása a tanítási órákat követően kezdődik. A tanév nyitóértekezletén a tanév időrendi beosztásában a csoportok foglalkozásainak napi tól – ig időtartamát rögzíteni kell.

20


 

 





 



2.


Az iskolaotthonos oktatást, a napközi otthoni, tanulószobai ellátást a szülők a tanévet megelőzően az intézményvezetés által kiküldött nyilatkozat visszajuttatásával, tanév közben az igazgatónak, a tagintézmény-vezetőnek történő bejelentése útján kérhetik. Az iskolaotthonos oktatás, a napközi otthon, a tanulószobai indítható csoportjainak maximális számát az intézmény alapító okirata határozza meg. A csoportok szervezését meghatározó tényezők:  a tanulók életkora;  a tanulók létszáma;  a szülői kérelmek;  a hatékony pedagógiai munka végzéséhez szükséges feltétel biztosítása. A csoportok megszervezése az igazgató és a tagintézmény-vezető feladata. Az őszi, a téli, a tavaszi és a nyári szünetben az iskolaotthonos oktatás, a napközi otthon, tanulószoba nem működik. Tanítás nélküli munkanapokon az iskolaotthonos oktatás, a napközis, tanulószobai csoportok munkarendje az általános iskola munkarendjének megfelelően módosul. Az iskolaotthonos oktatásban résztvevő, a napközi otthonos, tanulószobás tanulók részére a napi háromszori étkezést a települési önkormányzatok által fenntartott és működtetett konyha biztosítja. Az iskolaotthonos oktatásban résztvevő, a napközi otthonos, tanulószobás (és menzás) tanulók a számukra a tanév legelső napján kidolgozott tízóraiztatási, ebédeltetési és uzsonnáztatási rend szerint vehetik igénybe az ebédlőt. A tízórai elfogyasztása az ebédlőben történik, de az beilleszkedik az általános iskola munkarendjébe (tízórai szünet illetve szünetek). Az iskolaotthonos oktatás munkarendjét, időbeosztását a tanév helyi rendjével egyszerre kell elkészíteni, mely a tanév időrendi beosztásának a melléklete. A napközis, tanulószobai munka első szakaszát az ebédelés, a levegőzés, a pihenés tölti ki. A tanulási idő kezdete és tartama csoportonként a nyitva tartás függvényében és az életkori sajátosságok figyelembevételével változik, melyet a tanév nyitóértekezletén a tanév időrendi beosztásában kell rögzíteni. Az uzsonnázás két részre oszthatja a tanulási időt, vagy követheti azt az életkori sajátosságok figyelembevételével.

Az intézményben foglalkoztatottak munkarendje

Az SZMSZ az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. A tanulók munkarendjét az SZMSZ mellékletében található Házirend tartalmazza. A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15.§-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16. és 17.§-a, a pedagógusok jogait és kötelességeit a 19. §-a rögzíti.

21



A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, mely összhangban van a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezéseivel. 2.1. A pedagógusok munkarendje A Közoktatási Törvény 16.§-a szerint „a nevelési- oktatási intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozásokkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.”



A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendjét az igazgató állapítja meg úgy, hogy figyelembe veszi a havi tanítási időkeret teljesíthetőségét.



A pedagógus konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőinek (igazgató, tagintézmény-vezető, igazgatóhelyettes) javaslatait az a tanórákra elkészített órarend függvényében.



A pedagógusa a tanítási, illetve foglalkozási órabeosztása szerinti idő előtt 15 perccel a munkahelyén köteles megjelenni. Az iskolában a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel köteles a pedagógus megjelenni a kijelölt helyen.



A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását és okának megjelölésével lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 700 óráig köteles jelenteni a közvetlen munkahelyi vezetőjének, hogy helyettesítéséről gondoskodni tudjanak.



Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól, a tagintézmény-vezetőtől kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra vagy foglalkozás elhagyására.



A foglalkozási tervtől, a tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás, tanóra elcserélését az igazgató, a tagintézmény-vezető engedélyezheti.



A pedagógus kérésére a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után járó (törvényileg biztosított) pótszabadság kiadását a szorgalmi időben az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető engedélyezi.



A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit, foglalkozási terveit a közvetlen munkahelyi vezetőjéhez eljuttatni, hogy a helyettesítő pedagógus biztosíthassa a gyermekek, a tanulók számára a foglakozási terv, a tanmenet szerinti előrehaladást.



A pedagógusok heti 2 órában, túlóradíj elszámolása nélkül a kötelező óraszámon felüli, a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres szabadidős foglalkozást tartanak.



Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusok megjelenése kötelező a rendezvény elejétől a végéig az alkalomhoz illő öltözékben.

22



2.2. A nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje



A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel összhangban – a közvetlen munkahelyi vezető állapítja meg az intézmény, a tagintézmény, a telephely zavartalan működése érdekében.



A törvényes munkaidő és a pihenőidő figyelembe vételével a közvetlen munkahelyi vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.  A takarítók az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető irányítása alatt dolgoznak.  Az intézményi vagyonműködtetők munkarendjének kialakítása és szabadságolásukat az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető feladata. Különös figyelmet kell fordítani a téli időszakban a hó eltakarítási feladatokra, a tavaszi, az őszi esetleges belvízvédelemre, illetve a nyári időszakban a karbantartási, felújítási, nagytakarítási munkálatokra. A tervezés és a feladatok megoldása fokozott rugalmasságot igényel a nem tervezhető, váratlan helyzetek és feladatok sokasága miatt.

2.3. Munkaidő nyilvántartás A nevelési oktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján szabályozni köteles a közoktatási intézményeire vonatkozó munkaidő nyilvántartás vezetésével kapcsolatos helyi rendet. 2.3.1. A munkaidő nyilvántartás tartalma



A munkaidő-nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tanítással lekötött és le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat:  a nevelési-oktatási intézményben,  a nevelési-oktatási intézményen kívüli ellátandó, illetve ellátható feladatokat.



A munkaidő-nyilvántartás vonatkozásában a tanítással le nem kötött munkaidő meghatározásakor tanításnak minősül:  a tanítási órák,  napközis foglalkozások helyettesítése.



Tanítással lekötött munkaidő:  kötelező óra teljesítése,  kötelező órába beszámítható tevékenységek,  elrendelt többlettanítás.



Tanítással le nem kötött munkaidő:  Intézményben ellátandó feladatok, ezen belül:  napközi, tanulószobai foglalkozások időtartama,  nem kötelező tanórai foglalkozások időtartama,

23



     





felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, az osztályközösségi program ideje, nem kötelező tanórai foglalkozás időkerete terhére szervezett foglalkozások (diákkör, szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport),  egyéb foglalkozások (tanulmányi, szakmai és kulturális versenyek, házi bajnokság, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap, más tanórán kívüli foglalkozások),  pedagógiai program szerinti osztály- vagy csoportfoglalkozások,  ügyviteli tevékenység,  részvétel a nevelőtestület munkájában, illetve más intézményi szervezet tevékenységében,  intézményi dokumentumok készítésével és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok, Intézményen kívül ellátható feladatok:  felkészülés a tanórákra, foglalkozásokra,  gyermekek tanulók értékelése,  tanórák, foglalkozások előkészítése,  egyes ügyviteli, nevelőtestületi illetve az intézmény egyéb szervezeteihez kapcsolódó – személyes közreműködést nem igénylő tevékenység,  az intézményi dokumentumok készítésével és felülvizsgálatával kapcsolatos egyes feladatok.

A nyilvántartásba történő bejegyzés alapja, és az egyeztető ellenőrzés során felhasználható dokumentumok:  A tanítással lekötött munkaidő bejegyzésének alapja:  a tantárgyfelosztás,  órarend,  foglalkozási terv,  a kötelező órába beszámító tevékenységek ellátására vonatkozó feladatellátási terv,  a többlettanítás elrendelése,  helyettesítési napló.  A napközi, tanulószoba foglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja:  a tantárgyfelosztás,  órarend,  foglalkozási terv,  a tanítással le nem kötött munkaidőben ellátandó tevékenységekre vonatkozó feladat-ellátási terv,  helyettesítési napló.  Nem kötelező tanórai foglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja:  az adott tevékenységre vonatkozó foglalkozási napló,

24

















 a vonatkozó feladat-ellátási terv,  osztályközösségi program esetén a programról szóló rövid leírás. Nem kötelező tanórai foglalkozás időkerete terhére szervezett foglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja:  a tantárgyfelosztás,  órarend,  e tevékenységekre vonatkozó feladat-ellátási terv,  foglalkozási napló,  versenyek, bajnokságok dokumentációi,  diáknapra vonatkozó munkaidő beosztás. Pedagógiai program szerinti osztály- vagy csoportfoglalkozással töltött munkaidő bejegyzésének alapja:  pedagógiai program,  tantárgyfelosztás,  foglalkozási napló,  a foglalkozással kapcsolatos dokumentációk. Ügyviteli tevékenységgel, a nevelőtestület munkájában való részvétellel, az intézmény szervezeteihez kapcsolódó tevékenységgel, valamint az intézményi dokumentációval kapcsolatos feladatok ellátásával töltött munkaidő bejegyzésének alapja:  munkaköri leírásban meghatározott feladatok,  nevelőtestület munkaprogramja, értekezletei, döntései, előterjesztései,  intézményi szervezetek munkaprogramja, értekezletei, döntései, előterjesztései,  intézményi dokumentációk elkészítésének, felülvizsgálatának terve,  az elkészült, felülvizsgált intézményi dokumentumok. Órákra és foglalkozásokra történő felkészüléssel és előkészítéssel töltött idő bejegyzésének alapja:  tantárgyfelosztás és órarend,  foglalkozási napló,  óravázlat. Tanulók, gyermekek értékelésével töltött idő bejegyzésének alapja:  napló,  dolgozatok. Ügyviteli tevékenységgel töltött idő bejegyzésének alapja:  munkaköri leírásban meghatározott feladatok,  feladat-ellátási tervben meghatározott feladatok,  ügyviteli tevékenység dokumentuma. Egyéb az oktatási intézménnyel kapcsolatos feladatok ellátásával töltött idő bejegyzésének alapja:  a feladatok meghatározására vonatkozó terv,  a feladat ellátására vonatkozó dokumentum.

25



2.3.2. A munkaidő-nyilvántartás vezetésének szabályai



A munkaidő-nyilvántartást személyenként külön-külön kinyomtatott lapon kell vezetni a Nyilvántartási lap szerint.



A személyenként vezetett lapon az adatokat naponta rögzíteni kell a következő bontásban:  összes tanítással lekötött munkaidő,  összes tanítással le nem kötött munkaidő,  munkaidő összesen.

2.3.3. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség



A nyilvántartás vezetésével kapcsolatban felelősség terheli:  a Magyarhomorogi Iskola igazgatóhelyettesét,  a Körösszegapáti Iskola tagintézmény-vezetőjét;  a pedagógusokat,  a nem pedagógus munkakörben dolgozókat.



A nyilvántartás vezetésével kapcsolatban felelősek feladatai:  A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos szervezési feladatok ellátása.  Az adat és információáramlás rendjének meghatározása.  A nyilvántartás vezetésének szükségességéről, valamint az információszolgáltatási kötelezettségről nevelőtestületi értekezleten, illetve egyéb formában tájékoztatja a közalkalmazottakat.  A nyilvántartás tartási helyének kijelölése.  Felméri a nyilvántartás szükségletet, és kinyomtatja a megfelelő mennyiségű lapot.  A közalkalmazottak részére a nyilvántartó lap átadása – a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos kötelezettségre vonatkozó nyilatkozat egyidejű átadásával.  A nyilvántartások legalább heti 1 alkalommal történő egyeztető jellegű ellenőrzése a rendelkezésre álló nyilvántartások, adatok és információk alapján.  A havi időkeret teljesítésével kapcsolatos összesítés ellenőrzése és az ellenőrzés megtörténtének igazolása.  Amennyiben az egyeztető jellegű ellenőrzése során eltérést tapasztal, a közalkalmazott bevonásával a nyilvántartásban kétséges adat helyességéről meggyőződik és a munkaidő nyilvántartást, vagy az egyeztetés alapjául szolgáló dokumentumot javítja, illetve javításának szükségességét jelezze.  Hó végi jelentési kötelezettség megtétele a fenntartónak.



A közalkalmazottak által ellátandó feladatok:  A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos előírásokat megismerése és betartása.  A nyilvántartásnak a kijelölt tartási helyen tartása, onnan csak a napi bejegyzések beírásának időtartamára viszi el.

26





A lapra naponta beírja a tanítással lekötött munkaidő, valamint a tanítással le nem kötött munkaidő és az összes munkaidő teljesítését a nyilvántartásban szereplő jogcímek szerint. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatban felelősek kérésére együttműködik a nyilvántartással kapcsolatos esetleges tévedések, elírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekből fakadó eltérések kiigazításában.

2.4. Az intézménybe járó tanulóknak munkarendje



Az intézményi rendszabályokat a Házirend tartalmazza, mely az SZMSZ mellékletét képezi.



A Házirend a gyermekek, a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását foglalja magában.



A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek.



Az elfogadott egységes Házirend tagintézményenként kiegészíthető annak figyelembevételével, hogy a módosítás nem lehet sem szellemiségében, tartalmában ellentétes az alapdokumentummal. A kiegészítéseket a tagintézmények vezetői tehetik meg.



A házirendet – melyet az intézmény igazgatója készít el – véleményezik a diákönkormányzatok valamint a szülői szervezetek, és a nevelőtestület fogadja el.



Felülvizsgálata évenként kötelező október 15-ig.

3.

Az intézmény létesítményeinek használati rendje

Az intézmény egyenlő hozzáférést biztosít a gyermekek számára a helyiségek és az eszközök használatához.  Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a gyermekeket is erre nevelje.  Az épületek foglalkoztatóinak, osztálytermeinek, egyéb termeinek, folyosóinak, közlekedőinek, azok dekorációjának megóvása a helyileg odatartozó valamennyi dolgozó feladata és kötelességük, hogy a mindennapi munkájukkal a gyermekeket is erre neveljék. A dekorációk elkészítése:  osztálytermek esetén a helyileg odatartozó osztályfőnök és szaktanárok, napközis csoportvezető együttes feladata;  egyéb (fent nem említett) helyiségek esetében az intézményvezetés és a nevelőtestület együttes feladata.  Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A gyermekek által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A kár felmérése az iskola területén az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető feladata és utána a kártérítés részleteinek szülővel, gondviselővel történő tisztázása szintén az ő hatáskörükbe tartozik. 

27



 Minden audiovizuális eszközt, oktatási szemléltetőeszközt, illetve egyéb nagyobb értékű eszközt átvételi elismervényen vesznek át a dolgozók az intézmény vezetőtől. Az átvételt aláírók teljes anyagi felelősséggel tartoznak elszámolni.  Az osztálytermeket, tornatermet, foglalkoztatókat a tanítási órák, a foglalkozások befejezése után be kell zárni, melynek felelőse a tanítási órát, a foglalkozást tartó nevelő.  Az iskola épületét és kapuit a nyitvatartási idő végén, de legkésőbb 18 órakor be kell zárni. Ennek felelőse az épületet takarító takarítónő.  Minden helyiség zárása előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról, a fűtés megfelelő hőmérsékletre történő beállításáról.  Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, értékéről köteles elszámolni.  A nyelvi – informatikai laborban csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak gyermekek. A terem és a benne lévő gépek használatáért, a terem zárásáért az ott tanítási órákat, foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A nyelvoktatást, illetve a számítógép-használat oktatását a nyelvi – informatikai laborban csak megfelelő végzettségű pedagógus (szakember) végezheti gyermekek vagy más korosztály részére egyaránt.  A tornateremben csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak gyermekek. Csak külön megállapodás szerint felelősséget vállaló személy felügyelete mellett használhatják a tornatermet kívülálló személyek. A tornaterem, annak kiegészítő helyiségei és a benne levő eszközök használatáért, a terem zárásáért, a takarékos energiafelhasználásért az ott tanítási órát, foglalkozást tartó pedagógus, illetve a külön megállapodás szerint felelősséget vállaló személy a felelős.  Az intézmény egészében használt kulcsokról nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza, hogy kinek hová van kulcsa.  Az intézmény nyitva tartása alatt az épületekben idegen személy csak az intézmény valamely dolgozójának kíséretében tartózkodhat figyelembe véve e szabályzatban a megfelelő intézményegység működési rendjénél leírtakat.  A tanuló az intézmény területét a tanulási idő alatt csak valamely pedagógus engedélyével hagyhatja el.  Az iskola udvarán testnevelési foglalkozást, órát, szabadidős foglalkozást lehet tartani, illetve jó idő esetén azok ott kerüljenek megtartásra. Jó idő esetén a foglalkozás, a tanítás előtt a gyülekezés az udvaron történhet, és a szüneteket az udvaron lehet tölteni. Az udvar tisztaságának megóvása minden gyermek és dolgozó kötelessége.  A nevelői szobák a pedagógusok óraközi pihenésének, az órákra, foglalkozásokra való felkészülésének a színtere, az osztály-dokumentumok tárolási helye. A tanári szobákban tanuló és az iskolához nem tartozó külső személy csak pedagógus jelenlétében tartózkodhat. A tanári szobákat utolsóként elhagyó nevelő (a nap bármely szakában) köteles azt bezárni.  Az iskolák épületeiben tilos. Az intézmény egész területén – még az udvarokon, illetve az épületek előtt is tilos a dohányozás a hatályos jogszabályok értelmében.

28



 Az intézményhez nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről létrejött megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az intézmény munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.  Az intézményhez tartozó helyiségek bérbeadására az igazgató, illetve a tagintézményvezető adhat engedélyt, köthet bérleti szerződést. A helyiségek bérbeadása bérleti díj megfizetése ellenében történik, melynek mértékét minden évben a költségvetés készítésével egy időben az adott évre meg kell határozni. A bérleti díjat a fenntartó állapítja meg, melyről az intézmény vezetőjét írásban értesíti. 4.

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési – oktatási intézménnyel

4.1. Általános iskola Az iskolával jogviszonyban nem állók iskolába lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet:  Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az iskolában a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. Ezekben az időpontokban az iskola dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet.  Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat:  az iskolában a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az iskola nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az iskolába;  minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az iskolában tartózkodni.  Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:  a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor;  a meghívottaknak az iskola valamely rendezvényén való tartózkodáskor. 4.2. Napközi otthon, tanulószoba Az iskolával jogviszonyban nem állók napközi otthonba, tanulószobába (intézménybe) lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet:  Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet.  Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat:

29




5.


 az intézményben a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe;  minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:  a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor;  a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Az intézmény vezetési szerkezete

5.1. Igazgató: 

 





Az intézmény élén magasabb vezetőként igazgató áll, aki vezetői munkáját a tagintézmény-vezetők  a Körösszegapáti Általános Iskola tagintézmény-vezetőjének,  a Biharugrai Általános Iskolai Telephely vezetőjének közreműködésével végzi. Az igazgató és a tagintézmény-vezető jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a nemzeti köznevelési törvény állapítja meg. Az igazgató ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Az igazgató átruházhatja:  az intézmény képviseletét bármilyen ügyben a tagintézmény-vezetőre, az igazgatóhelyettesre, illetve az általa kijelölt személyre, aki az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja;  a munka közvetlen irányítását és ellenőrzését  a tagiskola esetében a tagintézmény-vezetőnek,  iskolai telephely esetében a telephely vezetésével megbízott személynek,  a technikai és adminisztratív munkakört ellátók esetében az általa megbízott pedagógusnak. Az igazgató helyettesítése:  Az igazgatót akadályoztatása esetén a tagintézmény-vezető vagy az igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti. A helyettesítés – az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozó ügyek kivételével – általános jellegű.  Az igazgatót akadályoztatása esetén – amennyiben a tagintézmény-vezető, illetve az igazgatóhelyettes is akadályoztatva van – az általa megbízott, az intézményben határozatlan időre kinevezett teljes munkaidős pedagógus teljes felelősséggel helyettesíti. A helyettesítés – az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozó ügyek kivételével – általános jellegű.

30



 Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkörgyakorlásra külön intézkedés ad felhatalmazást. 5.2. Tagintézmény-vezető   

A vezető beosztás ellátásával megbízott tagintézmény-vezető vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett végzi. A tagintézmény-vezető az igazgató közvetlen munkatársa, a vezetői teendők ellátásával az igazgató bízza meg. A tagintézmény-vezető vezetői megbízása – mint az általános iskolai tagintézmény egyszemélyi felelős vezetője – kiterjed mindazokra a tanügy-igazgatási, pedagógiai, gazdálkodási feladatokra, amelyeket hatáskörébe utal az igazgató, a fenntartó, és amelyeket a jogszabály ír elő.

5.3. Igazgatóhelyettes (székhely általános iskolánál)   

A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett végzi. Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, a vezetői teendők ellátásával az igazgató bízza meg. Az igazgatóhelyettes vezetői megbízása az általános iskolai székhelyintézmény tekintetében kiterjed mindazokra a tanügy-igazgatási, pedagógiai, gazdálkodási feladatokra, amelyeket hatáskörébe utal az igazgató, a fenntartó, és amelyeket a jogszabály ír elő.

5.4. A vezetők nevelési – oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 

 

Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési – oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje a következő: igazgató  munkanapokon 8 órától 16 óráig tagintézmény-vezető  munkanapokon 8 órától 16 óráig igazgatóhelyettes  munkanapokon 8 órától 16 óráig Amennyiben a vezető(k) nem tartózkodnak az intézmény területén, úgy gondoskodni kell a helyettesről, illetve az elérhetőségről halaszthatatlan ügy esetén. A vezető távollétében az intézményben tartózkodó (szervezett foglalkozást, rendezvényt tartó) pedagógus (esetenként külső személy) tartozik felelősséggel az intézményért.

5.6. Az igazgató, a tagintézmény-vezető, a székhely általános iskola igazgatóhelyettese akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 

A nevelési – oktatási intézmény igazgatója, tagintézmény-vezető, székhely általános iskola igazgatóhelyettese köteles gondoskodni arról, hogy akadályoztatásuk esetén a:  vezetői,  vezető-helyettesi.

31





Ha egyértelművé válik, hogy  az intézmény igazgatója, a tagintézményének vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az általa megbízott, az intézményben határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel rendelkező teljes munkaidős pedagógusnak kell ellátnia.  a székhely általános iskola igazgatóhelyettese a szükséges vezető-helyettesi intézkedéseket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezető-helyettesi feladatokat az általa megbízott beosztott tanítónak vagy tanárnak kell ellátnia. Az igazgató, a tagintézmény-vezető, a székhely általános iskola igazgatóhelyettese helyettesítésére vonatkozó további előírások:  a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg az igazgató, a tagintézmény-vezető, a székhely általános iskola igazgatóhelyettese helyett,  a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a helyettesítés elrendelésekor írásban vagy a a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott,  a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.  A helyettesítés rendje: A vezető megnevezése, A helyettesítő megnevezése akit helyettesíteni kell Igazgató Igazgatóhelyettes (székhely általános iskola)

Tagintézmény-vezető

 Igazgatóhelyettes  Tagintézmény-vezető  Az igazgató által megbízott tanító vagy tanár.  Az igazgatóhelyettes által megbízott tanító vagy tanár.  Az igazgató által megbízott tanító vagy tanár.  Az igazgatóhelyettes által megbízott tanító vagy tanár.  A tagintézmény-vezető által megbízott tanító vagy tanár.

5.7. A tagintézménnyel, telephellyel való kapcsolattartás rendje   

Az intézménynek a tagintézménnyel, telephellyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetőnek és valamennyi vezetőnek (igazgatóhelyettesnek) is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy:

32





 

6.

az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva a tagintézményt, telephelyet, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti;  az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény, telephely is megfelelő hangsúlyt kapjon. A tagintézmény, a telephely vezetői kötelesek minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. A kapcsolattartás formái:  személyes megbeszélés, tájékoztatás;  telefonos egyeztetés, jelzés;  írásos tájékoztatás;  értekezlet;  a tagintézmény, telephely ellenőrzése, stb. Az intézmény közösségei

6.1. Nevelőtestület  A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a nemzeti köznevelési törvény 70. §-a tartalmazza.  A nevelőtestület jogköréből átruházott feladatokat az SZMSZ II. részének 7.3. pontja tartalmazza.  A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart, melyeken az intézményt érintő legfontosabb nevelési, oktatási, módszertani és időszerű kérdések kerülnek napirendre. A nevelőtestület rendes értekezletei a havonkénti munkaértekezletek, az osztályozó értekezletek, a tanév nyitó-záró értekezlet, a félévzáró értekezlet, nevelési értekezletek. A nevelőtestület értekezleteit az igazgató, tagintézmény-vezető hívja össze és témától függően az igazgató, a tagintézmény-vezető vezeti le. Havonkénti munkaértekezlet:  Feladata az aktuális nevelési és szervezési feladatok, problémák megbeszélése.  Az igazgató és a tagintézmény-vezető, illetve a különféle felelősök tájékoztatást adnak az előző hónapban történt, illetve a következő hónapban várható eseményekről, tevékenységekről, eredményekről.  Az igazgató a tagintézmény-vezetővel és az igazgatóhelyettessel minden hónap utolsó hétfőjének délutánján vezetői megbeszélést tart.  A munkaértekezletekről jegyzőkönyv készül. Osztályozó értekezlet:  Évente kétszer: félévkor és a tanév végén.  Feladata a magatartás, a szorgalom és a külalak elbírálása; az év végén felsőbb osztályba lépés, javítóvizsgára vagy osztályismétlésre utalás.  Résztvevői tanítók, tanárok. Vezeti az igazgató és a tagintézmény-vezető.

33

Szabó Pál Általános Iskola  




Az osztályfőnök beszámol osztálya helyzetéről, munkájáról. A tanuló tantárgyi értékeléséről, érdemjegyeiről, félévi és tanév végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus; magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása után és javaslatainak alapján az osztályfőnök dönt. Amennyiben a tanuló magatartása és szorgalma minősítésekor vita merül fel, nyílt szavazással kell eldöntenie a nevelőtestületnek a minősítést. Szavazategyenlőség esetén az igazgató, illetve távollétében az igazgatóhelyettes szavazata dönt. A tagintézményben szavazategyenlőség esetén a tagintézmény-vezető, illetve távollétében az osztályfőnök szavazata dönt.

Az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető szükség esetén – a tanítási időn kívülre – rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést is tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. A nevelőtestület rendes és rendkívüli értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv-vezető személyét az igazgató, a tagintézmény-vezető illetve távollétükben javaslatukra a nevelőtestület határozza meg. 6.2. Szakmai munkaközösség  Szakmai munkaközösség hozható létre az intézményben dolgozó legalább három azonos tantárgycsoportot, illetőleg azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezésére.  A szakmai munkaközösség vezetői megbízásakor figyelembe veszi a nevelőtestület véleményét.  A szakmai munkaközösség feladatai:  gondozza a munkaközösség területéhez tartozó tantárgyakat, és javaslatot tesz azok eredményességének ellenőrzésére és továbbfejlesztésére;  javaslat a NAT követelményeinek helyi alkalmazására;  javaslat a kerettanterv előírásainak helyi alkalmazására;  javaslat a nemzetiségi oktatás irányelveinek megvalósítására;  javaslat a helyi tantervek ésszerű alkalmazására;  javaslat kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, módszerekre;  javaslat központi alternatív programok választására, helyi alkalmazására;  javaslat a választható órakeret és a tanórán kívüli foglalkozások programjaira;  helyi tantervek, helyi programok ellenőrzése és véleményezése;  egységes követelményrendszer biztosítása;  dönt az iskolai tanulmányi versenyek megrendezéséről;

34

Szabó Pál Általános Iskola  


véleményezési jogkörének gyakorlása a szakterületének minden olyan kérdésében, amelyekben a nevelőtestületnek véleményező jogköre van; megszervezi és lebonyolítja a munkaközösség által gondozott tantárgyak tanulmányi versenyeit.

6.3. Szülői szervezet  A szülői szervezet létrehívását a nemzeti köznevelés törvény 73. §. (1) bekezdése szabályozza. A szülők szándéka szerint valamennyi telephelyen (intézményegységben) működik szülői szervezet.  A szülői szervezet működésének részletes szabályait a nemzeti köznevelési törvény 73. § (6) bekezdése értelmében külön jogszabály állapítja meg. 6.4. Diákönkormányzat  A diákönkormányzat működésével kapcsolatos tudnivalókat a nemzeti köznevelési törvény 48. §-a határozza meg. A Szabó Pál Általános Iskolába két diákönkormányzat működik: Magyarhomorogon és Körösszegapátiban.  A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az adott település nevelőtestülete hagyja jóvá, melyet a jóváhagyás után az SZMSZ-hez kell csatolni.  A nevelőtestület véleményezi a diákönkormányzat vezetése alatt álló Gyermekközösség működéséhez szükséges anyagi eszközök felhasználását.  A tanulókat a diákönkormányzatot segítő tanárok (1-1 diákönkormányzatot segító tanár tevékenykedik Magyarhomorgon, illetve Körösszegapátiban) képviseli a nevelőtestületi értekezleteken és valamennyi őket érintő kérdések megbeszélésekor.  Az adott tanítási évben egyszer diákközgyűlést kell tartani Magyarhomorogon illetőleg Körösszegapátiban, amelynek időpontját az igazgató (Magyarhomorog) illetőleg a tagintézmény-vezető (Körösszegapáti) és a diákönkormányzatok elnökei közösen döntenek el.  A diákközgyűlésen jelen vannak az iskola tanulói és a nevelőtestület tagjai.  A diákközgyűlés napirendi pontjait az igazgató (Magyarhomorog) illetőleg a tagintézmény-vezető (Körösszegapáti) és a diákönkormányzatok elnökei közösen döntik el.  A közgyűlés levezető elnöke mindkét általános iskolában a diákönkormányzat munkáját segítő tanár.  A közgyűlés előtt 10 nappal a tanulói kérdéseket írásban kell megkapnia az igazgatónak vagy a tagintézmény-vezetőnek. A válaszadásra a közgyűlésen kerül sor.  A diákönkormányzat képviselőinek megválasztása a közgyűlésen történik.  Az iskolai diákönkormányzat az alábbi ügyekben gyakorol: a.) döntési jogkört:  diákönkormányzati tájékoztatási rendszer;

35



 

egy tanítás nélküli munkanap programja; iskolai tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió, stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízása;  saját működésének kérdéseiről, hatáskörei gyakorlásáról és a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról;  diákönkormányzatot segítő nagykorú személy felkérése, megbízása a diákönkormányzat képviseletével;  iskolaszéki képviselők megválasztása. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a nemzeti köznevelési törvény 48. § (4) bekezdése szerint:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt;  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt;  ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;  a házirend elfogadása előtt. 6.5. Az osztályközösségek



Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak.



Az osztályközösségek diákjai a tanórák, foglalkozások túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják.



Az osztályközösség, mint az adott iskola diákönkormányzatának legkisebb egysége megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt.



Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt feladatainak ellátásáért a hatályos jogszabályok értelmében pótlék illeti meg.



Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:  Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét.  Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit az életkori sajátosságokat maximálisan figyelembe véve.  Együttműködik az osztály diákbizottságával.  Segíti az osztály közösséggé kialakulását.  Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, óráikat látogathatja.  Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fent az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. logopédus, pszichológus, gyermekvédelmi felelős, napközis nevelő, szakkörvezető).  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

36

Szabó Pál Általános Iskola   



   

    

7.


Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, a tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációs munkát, stb.). Saját hatáskörében – indokolt esetben – évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának. Igazolja a gyermekek hiányzásait. Gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a hiányzó érdemjegyeket.

Az intézmény közösségei közötti kapcsolattartás formája és rendje

7.1. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 

A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát az igazgató, a tagintézmény-vezető, a igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők szervezik.

7.2. A nevelőtestület és a tanulóközösségek, valamint a diákönkormányzat A diákönkormányzat megalkotja saját Szervezeti és Működési Szabályzatát, melyet a nevelőtestület hagy jóvá és az intézményi SZMSZ mellékletét képezi.  A nevelőtestület véleményét, illetőleg a jóváhagyással kapcsolatos döntéseket az igazgató közli a diákönkormányzat (felnőtt vagy tanuló) képviselőjével.  A diákönkormányzat döntést hozó értekezletére az igazgatót, a tagintézményvezetőt meghívhatja, illetőleg az igazgató, a tagintézmény-vezető azon részt vehet.  A diákönkormányzat – a segítő tanár (vagy szülő) támogatásával – a gyermekeket érintő ügyekben az igazgatóhoz, a tagintézmény-vezetőhöz fordulhat. 

37

Szabó Pál Általános Iskola 


A tanulók szervezete véleménynyilvánításának a fóruma az iskolagyűlés, melynek összehívását az igazgató, a tagintézmény-vezető vagy a diákönkormányzat képviselője (felnőtt vagy tanuló) kezdeményezheti, ha azt indokoltnak tartják.

7.3. A vezetők és a szülői szervezet (közösség)   

  

8.

Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hoznak létre. Az igazgatónak, a tagintézmény-vezetőnek feladata a szülői szervezettel való együttműködés. Az iskolai szülői munkaközösség és a nevelőtestület között az igazgató (Magyarhomorog és Biharugra) illetőleg a tagintézmény-vezető (Körösszegapáti) tartja a kapcsolatot a szülői szervezet vezetőin keresztül. Az osztályok szerinti szülői munkaközösségekkel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot. A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. A szülőkkel való közvetlen kapcsolat formái lehetnek:  nyílt napok;  szülői értekezletek;  fogadó órák;  családlátogatások.

Az oktató–nevelő munkával összefüggő kérdések

8.1. Pedagógiai Program:  Az általános iskola a Nemzeti Alaptanterv és Körösszegapátiban a Nemzeti, etnikai kisebbségek általános iskolai oktatásának irányelvei alapján készített pedagógiai program szerint dolgozik.  A pedagógiai program elkészítéséről, tartalmáról és a pedagógiai programhoz kapcsolódó kérdésekről a nemzeti köznevelési törvény 26. §-a intézkedik.  A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és meghatározza érvényességének időtartamát.  A pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásával lép életbe.  A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. 8.2. A pedagógusok nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkre való kijelölésének, megbízásának elvei:  A pedagógusok munkaköri kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait a nemzeti köznevelési törvény, az intézmény működéséről szóló miniszteri rendelet, a nevelési és oktatási tervek, a 138/1992.(X.8.) Korm.r. és azoknak módosításai, az SZMSZ, valamint a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza.  A nevelő-oktató munkával összefüggő teendők ellátására bármely pedagógus megbízható önkéntes jelentkezés és megállapodás vagy kijelölés alapján.  A megbízást az igazgató vagy a tagintézmény-vezető adja és vonja vissza.

38



 A megbízás, kijelölés általános elvei:  megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség az adott területen;  szervezőkészség, rátermettség, megújulási készség;  az önkéntesség elve és a feladat-ellátási kötelezettség összeegyeztetése;  az arányos terhelés figyelembevétele.  Főbb megbízások:  igazgatóhelyettes  kijelölés alapján;  telephely-vezető  kijelölés alapján;  osztályfőnök  kijelölés alapján;  munkaközösség-vezető  nevelőtestület véleménye alapján megbízással;  diákönkormányzatot segítő tanár  felkérés és megbízás;  gyermekvédelmi felelős  megállapodással;  szakkörvezető  megállapodással;  sportkörvezető  megállapodással;  munkavédelmi felelős  megállapodással;  tűzvédelmi felelős  megállapodással. 8.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek:  A nemzeti köznevelésről szóló törvény 70. § (1) bekezdése értelmében a nevelésioktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve a nevelőtestület és e § szabályozza, hogy mely esetekben rendelkezik döntési, véleményező, illetve javaslattevő jogkörrel.  A nevelőtestület jogkörei a következők:  Döntési jogkör:  a pedagógiai program elfogadása;  az SZMSZ elfogadása;  a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása;  a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;  a továbbképzési program elfogadása;  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;  a házirend elfogadása;  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;  a tanulók fegyelmi ügyei;  az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma;  jogszabályban meghatározott más ügyek.  Véleménynyilvánítási jogkör vagy javaslatételi jogkör a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

39



8.4. Tanulók felvétele az intézménybe:  Az iskolai felvételről az iskola igazgatója (Magyarhomorog és Biharugra) illetőleg tagintézmény-vezetője (Körösszegapáti) dönt a vonatkozó jogszabályok szerint.  Iskola:  A tanulóknak a felvételéről a tankötelezettség szabályozása szerint kell eljárni, melyet a nemzeti köznevelési törvény 45. §-a tartalmazza.  Az első osztályosok felvételéről az óvodai szakvélemény alapján az igazgató dönt.  A tanuló felsőbb évfolyamokra történő felvételénél – az egyedi körülmények mérlegelése alapján – az igazgató dönt.  Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról az Oktatási Hivatal véleménye alapján az igazgató dönt.  Az igazgató, illetőleg a tagintézmény-vezető feladata beiratkozáskor, beiskolázáskor, távozáskor:  Az első osztályosok esetében az óvodai szakvélemény, illetve a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján dönteni az iskolába való felvételről. A döntésről a szülőt tájékoztatni kell, közölve az első osztályba történő beiratkozás idejét és helyét.  Más iskolából való átiratkozás esetében, illetve az iskolából való távozáskor a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adminisztrációs feladatok elvégzése.  A továbbtanulásért felelős pedagógus kijelölése (minden tanévben aktuálisan a 8. osztály osztályfőnöke), munkájának segítése.  A továbbtanuláshoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok elvégzése.  A tanulói jogviszony megszűnéséről a nemzeti köznevelési törvény 53. §-a intézkedik.  Iskolaotthon, napközi otthon, tanulószoba:  Az iskolaotthonos oktatásba, napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei:  a közoktatásról szól 1993. LXXIX. törvény 53. § (3) bekezdése értelmében az iskola köteles – szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére iskolaotthonos oktatást, napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni iskolaotthon esetében a negyedik , napközis, illetve tanulószobai foglalkozás esetében a nyolcadik évfolyam befejezéséig,  az iskolaotthonos oktatást oly módon kell megszervezni, hogy a szülő igényei szerint eleget tudjon tenni:  a tanórákkal;  az iskolai felkészítéssel;  a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak.  a napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy a szülő igényei szerint eleget tudjon tenni:  az iskolai felkészítéssel;

40



 a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak.  A foglalkozások megszervezésénél figyelembe kell venni, hogy a napközis, illetve tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez általában  az 1-4. évfolyamon napi 3,5 óra az intézményi időkeret;  az 5-8. évfolyamon napi 2,5 óra az intézményi időkeret;  amely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermekek napközben ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel.  A kérelmek elbírálásakor figyelembe kell venni azt, hogy az iskolaotthon oktatás csoportjai, a napközis, tanulószobai csoportok a szülők igényeinek megfelelően kerüljenek kialakításra.  Az iskolaotthonos oktatásban való részvétel, a napközis ellátás, illetve a tanulószobai ellátás iránti kérelmet elutasítani nem lehet. 8.5. Tanulók mentesítése: 



Az igazgató (Magyarhomorog és Biharugra), a tagintézmény-vezető (Körösszegapáti) a szaktanár javaslata alapján dönt az egyes tanulók bizonyos tantárgyak alóli felmentéséről, illetve a teljes felmentésről magántanulói jogviszony kérelmezése esetén. A tantárgyi felmentések esetei:  Testnevelés tantárgy esetében orvosi igazolással lehet részleges vagy teljes felmentést kérni, amit ekkor meg kell adni.  Más iskolából érkezett tanuló indokolt esetben az idegen nyelv(ek) osztályzása alól egy félévre felmentést kaphatnak.  Az idegen nyelv(ek) tanulása alól a pedagógiai szakszolgálat javaslata alapján időszakos, illetve végleges felmentés adható.  Más tantárgyakból felmentés csak egyedi elbírálás és a jogszabályokban meghatározott módon adható.

8.6. A javító- és osztályozóvizsgák  Az osztályozóvizsga szükségességéről a nevelőtestület véleményének kikérése, a körülmények mérlegelése után a igazgató dönt.  A tanuló amennyiben nem teljesítette a tantárgy(ak) tantervi követelményeit a tanév során, úgy javítóvizsgát köteles tenni a tanév végén a nevelőtestület határozata alapján.  A javító- és osztályozóvizsgák – főigazgató által kijelölt – időpontjáról és a vizsgák követelményeiről az osztályfőnök értesíti a tanulókat és a szülőket.  A korrepetálási lehetőségekről az év végi bizonyítvány kiosztásakor történik a szülők és a tanulók tájékoztatása.  A javítóvizsgára a jelentkezés a bizonyítvány benyújtásával történik meg.  A vizsgabizottság kijelölése a főigazgató feladata.  A vizsgabizottság elnöke az igazgató (Magyarhomorog és Biharugra), a tagintézményvezető (Körösszegapáti), tagja a vizsgáztató tanár (tanító) és egy azonos szakos pedagógus, aki a jegyzőkönyvet is vezeti.

41



 A javító- és osztályozóvizsgákról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a vizsgabizottság minden tagja aláír.  A vizsga eredményének kihirdetése a bizonyítvány kiosztásával egyidejűleg történik.  Ha a tanuló a javító-, illetve a tanév végi osztályozóvizsgán nem jelenik meg, és a távolmaradását nem igazolja, akkor a sikertelenül zárt osztályt megismételni köteles. Erről a szülőt értesíteni kell.  Ha a tanuló az osztályozóvizsgán nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja, a szülőt értesíteni kell a mulasztásról és az újabb időpont kijelöléséről. 8.7. A tanulók mulasztásaira, azok igazolására vonatkozó rendelkezések:  

 

   



A tanulók hiányzási lehetőségeiről, az igazolásukról a házirendben tájékoztatni kell a szülőket, a tanulókat. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolai foglalkozásokról (betegség, hivatalos idézés, stb.). A mulasztás okát ez esetben is jelezni kell. Ha a bejelentés elmarad, az osztályfőnök intézkedik a mulasztás okának a felderítéséről. A távolmaradást a szülő kérésére legfeljebb 3 tanítási napra, illetőleg tanévenként 3 alkalommal egy-egy tanítási napra az osztályfőnök engedélyezi. Az iskolai tanítástól 3 napnál hosszabb idejű távolmaradás engedélyezéséről az igazgató (Magyarhomorog és Biharugra), a tagintézmény-vezető (Körösszegapáti) az osztályfőnök véleményének meghallgatásával dönt. Kivételesen indokolt esetben egy-egy tanítási óráról való távolmaradásra a szaktanár is adhat engedélyt. Egy tanévben betegség esetén a távolmaradást a szülő 3 tanítási nap időtartamra igazolhatja. Ezt meghaladó hiányzás esetén orvosi igazolás szükséges. Igazolni kell a tanítási órákról történő előzetes engedélykérés nélküli távolmaradást is. A szülői igazolás módja a tájékoztató füzetbe való bejegyzés. A szülő a tájékoztató füzet útján kéri a távolmaradás engedélyezését is. A mulasztás igazolását a tanulónak a távolmaradást követő első napon az osztályfőnöknek be kell mutatnia. Az igazolatlan hiányzás következményei:  A többszörös igazolatlan mulasztást az osztályfőnöknek be kell jelenteni az igazgatónak (Magyarhomorog és Biharugra), a tagintézmény-vezetőnek (Körösszegapáti), aki lefolytatja ilyen esetben a nemzeti köznevelési törvény által meghatározott az eljárást a tanulókkal, illetve a szüleikkel szemben, illetve hivatalból jelzéssel él és eljárást kezdeményez az igazolatlanul mulasztó tanuló esetében az illetékes Járási Hivatalnál a hatályos jogszabályoknak megfelelően és gyermekjóléti szolgálat felé.

8.8. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái 

A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon:  a személyét,  a tanulmányait érintő kérdésekről.

42









A pedagógusok és az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető feladata arról gondoskodni, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit. A tájékoztatás formái:  szóbeli tájékoztatás,  írásbeli tájékoztatás. A tájékoztatás a tájékoztatás tartalmának, jellegének megfelelően történhet:  közösen,  egyénileg. A tanulóval kapcsolatban tájékoztatást adhat:  az igazgató,  a tagintézmény-vezető,  az igazgatóhelyettes,  a nevelőtestület,  a szaktanár,  osztályfőnök,  oktató-nevelő munkát végző pedagógus.

8.9. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 

A tanulók jutalmazásának elvei  Jutalom különböző szempontok figyelembevételével adható.  Kiemelt szempontok a jutalmazáskor:  tanulmányi eredmény,  szorgalom,  magatartás,  sportteljesítmény,  kulturális teljesítmény,  közösségi teljesítmény.  A tanulmányi eredménnyel kapcsolatban jutalmazható:  az osztályon, iskolán belül kiemelkedő tanulmányi eredmény,  a különböző szintű tanulmányi versenyen elért jó eredmény.  A szorgalommal kapcsolatban jutalmazható:  az osztályon, iskolán belül kiemelkedő szorgalom.  A magatartással kapcsolatban jutalmazható:  a követendő, helyes, példamutató közösségi magatartás.  A sportteljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható:  az iskolán belül kiemelkedő sport eredmény, illetve tevékenység,  a különböző szintű sportversenyeken elért jó eredmény.  A kulturális teljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható:  az iskolán belül, illetve az iskolához kapcsolódóan az iskola jó hírnevének megőrzéséhez hozzájáruló, példamutató, kiemelkedő, kulturális élet területén elért eredmény, illetve tevékenység.

43











 

A közösségi teljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható:  az osztályon, iskolán belül kiemelkedő közösségi tevékenység,  az iskolán kívül, de az iskola nevéhez kapcsolódóan annak jó hírnevét ápoló, növelő, kiemelkedő közösségi tevékenység.  Jutalom egy-egy időszak eredményes munkájáért, vagy valamely kiemelkedő teljesítményért adható.  Ha a tanuló a tanítási szünetben elismerésre méltó cselekedetet hajt végre, a tanítás megkezdése után jutalomban részesíthető.  A kiemelkedő eredményt elért tanulók jutalmazása a közösség előtt történik. A jutalmazás történhet:  egyedileg (tanulónként),  csoportosan adott közösség, illetve osztály számára. A tanulók elismerésének fokozatai és alkalmai: a.) Szaktanári (szóbeli vagy írásbeli) dicséret – az év közben elért teljesítményhez kapcsolódik. b.) Osztályfőnöki (szóbeli vagy írásbeli) dicséret – az osztályközösség előtt a jó közösségi munkáért, példás magatartásért és szorgalomért adható. c.) Igazgatói, tagintézmény-vezetői (szóbeli vagy írásbeli) dicséret adható:  minden tantárgyból elért kimagasló eredményért;  tanulmányi versenyen, kulturális és sportvetélkedőn az iskola jó hírét növelő I. – II. helyezésért. d.) Nevelőtestületi (szóbeli vagy írásbeli) dicséretről a huzamosabb ideig tartó példamutató kötelezettségteljesítés, kiváló tanulmányi eredmény elismeréseként a nevelőtestület dönt, amelyet félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba be kell jegyezni. A nevelőtestületi dicséretet a tanévzáró ünnepségen jutalomkönyv átadása mellett ismertetni kell. e.) Diákönkormányzati (szóbeli vagy írásbeli) – az év közben tanúsított kimagasló közösségi teljesítményért, az iskola jó hírnevének növeléséért. Közösségnek is adhatók (szóbeli vagy írásbeli) dicséretek: A jó közösségi összefogást, a kiváló eredménnyel végzett munkát a nevelőtestület részesítheti elismerésben. Az elismerés formájáról a nevelőtestület az adott közösségre szabottan a körülmények figyelembe vételével dönt. Az írásbeli dicséret mellé jutalom is adható. A jutalmazás formái:  egyén esetében tárgyjutalom, mely elsősorban könyv;  közösség esetében tárgyjutalom, illetve jutalomkirándulás vagy egyéb kulturális, sport, stb. tevékenységhez kapcsolódó anyagi kedvezmény (pl.: belépőjegy juttatás, stb.).

8.10. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 

A tanulók (gyermekek) fegyelmi felelősségével kapcsolatos eljárásnál alapvetően figyelembe kell venni a nemzeti köznevelésről szóló törvény 58. §-át.

44


 










Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán vagy tanórán kívül, az iskolán belül vagy az iskolán kívül megszegik, vagyis az iskolai közösség normáit sértő magatartást tanúsítanak, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni. A fegyelmező intézkedés és fegyelmi büntetés nevelési eszköz. Alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait, a terhére rótt kötelességszegés súlyát, a fokozatosság elvét – melytől minden esetben el lehet térni – valamint a tanuló magatartását, végzett munkáját. A büntetés nem lehet megalázó, megtorló. A testi fenyítés szigorúan tilos. A fegyelmi büntetés a nemzeti köznevelési törvény 58. §-ában foglaltaknak megfelelően alkalmazható. A fegyelmező intézkedések okai:  Iskolában, iskolai rendezvényen, kiránduláson tanulóhoz méltatlan viselkedés.  Társai testi épségének veszélyeztetése.  Szándékos rongálás. (Vétlen rongálás esetén a jogszabályban előírt kártérítést kell alkalmazni.)  Tanulói kötelességek folyamatos megszegése (késések, felszerelések otthonhagyása, stb.)  Egyéb A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: a.) szóbeli figyelmeztetés:  szaktanári (napközis nevelői);  ügyeletes tanári;  osztályfőnöki;  igazgatói. b.) írásbeli intés:  osztályfőnöki intés;  igazgatói intés. c.) írásbeli megrovás:  osztályfőnöki megrovás;  igazgatói megrovás. Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata, s ez az osztályban tanító nevelők, a nevelőtestület tagjai véleményének figyelembe vételével történik. A bejegyzés a tájékoztató füzetbe a fegyelmező intézkedéstől függően lehet a feladata:  az osztályfőnöknek;  a szaktanárnak;  az ügyeletes tanárnak;  az igazgatónak. A tájékoztató füzetbe beírt bejegyzést a szülővel láttamoztatni kell. A szóbeli figyelmeztetés okai lehetnek:  szaktanári:

45


 



 


 a tantárgy tantervi követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt  ügyeletes tanári:  a tanítás előtt vagy az óraközi szünetekben történt fegyelmezetlenség miatt  osztályfőnöki:  a tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése és a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt  tagintézmény-vezetői:  a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetés ellenére továbbra is halmozottan jelentkező kötelezettségszegése és a házirend megsértései, igazolatlan mulasztások miatt  igazgatói:  a tanuló igazgató, osztályfőnöki figyelmeztetés ellenére továbbra is halmozottan jelentkező kötelezettségszegése és a házirend megsértései, igazolatlan mulasztások miatt Írásbeli intés, illetve írásbeli megrovás szóbeli figyelmeztetést követően adható, kivéve, ha a cselekmény súlya az azonnali intés, megrovás alkalmazását teszi szükségessé. Az írásbeli intés és az írásbeli megrovás okai mindazok a cselekmények lehetnek, amelyek az osztályfőnöki vagy tagintézmény-vezetői, igazgatói szóbeli figyelmeztetés okaiként szerepelnek, de súlyuk szigorúbb megítélést kíván. Az igazgatói, a tagintézmény-vezetői írásbeli intést és az igazgatói, a tagintézményvezetői írásbeli megrovást – a körülmények mérlegelésével – a nevelőtestület bármely tagja, elsősorban azonban az osztályfőnök kezdeményezheti. Ha a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésben az iskolának szándékosan kárt okoz, ez esetben a Ptk. szerint kell eljárni. Vétkes és súlyos kötelességszegés  Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást kell lefolytatni.  A fegyelmi eljárás eredményeképpen írásbeli határozattal lehet a fegyelmi büntetést kiszabni.  Az kiszabott fegyelmi büntetés formái:  megrovás,  szigorú megrovás,  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása,  áthelyezés másik osztályba vagy iskolába,  eltiltás az adott iskolában a tanév lefolytatásától,  kizárás az iskolából.

8.11. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és a működés rendje: 

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – tanulók érdeklődése, igényei és a szülők igényei szerint szervezhetők az alábbi szervezeti formában foglalkozások:  a napközis, tanulószobai foglalkozás;

46



 szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport (a továbbiakban szakkör);  iskolai sportkör;  tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, sportvetélkedők;  az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény.  A foglalkozások szervezésének feltétele megfelelő létszámú jelentkező és szakmailag hozzáértő, a munkát vállaló pedagógus vagy külső szakember.  Az intézményvezető engedélyével térítéses szakkörök is működhetnek az intézményben, ha arra megfelelő létszámú jelentkező van és szakmailag hozzáértő, a munkát vállaló pedagógus vagy külső szakember biztosított.  Az iskola által az adott tanítási évben ténylegesen szervezett tanórán kívüli foglalkozások formáit az éves munkaterv tartalmazza. 8.11.1. Napközis és tanulószobai foglalkozás A napközis és tanulószobai foglalkozás jellemzőit az SZMSZ külön fejezetei (1.2.; 4.2.; 8.4.) ismertetik. 8.11.2. Szakkörök  Jellemzői:  a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek;  a vezetőket az intézmény igazgatója, tagintézmény-vezetője bízza meg;  a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek;  a foglalkozásokról naplót kell vezetni;  a vezetését az intézmény pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézmény vezetőjének engedélyével.  Az iskola a szakkörök meghirdetésekor az intézmény pedagógiai programjában meghatározottakat tartja szem előtt.  A szakköri foglalkozásokra a tanév első hetében lehet jelentkezni a szakkörvezetőknél.  A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető a nevelőtestület véleményének meghallgatásával az igazgató dönt.  Amennyiben a tanulók száma 8 fő alá esik a foglalkozás rendszeres résztvevőit illetően, úgy intézkedni kell a foglalkozás megszüntetéséről.  A szakköri foglalkozások szeptember 2. hetében kezdődnek el.  A szakköri foglalkozások időtartama heti 1 óra (45 perc), vagy heti 2 óra (2x45 perc).  A foglalkozásokat a délutáni foglalkozások rendje szerinti időben kell megtartani. A délutáni foglalkozások rendjét a foglalkozások vezetői véleményének meghallgatása után a tagintézmény-vezető (Körösszegapáti), illetve az igazgatóhelyettes (Magyarhomorog és Biharugra) készíti el.

47



8.11.3. Iskolai sportkör  Jellemzői:  a többi foglalkozástól elkülönül,  a tanulók részvétele a sportköri foglalkozásokon önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt,  a foglakozásokról naplót kell vezetni.  A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a tanítók, a testnevelő tanár, vagy külső szakember szervezi a szorgalmi év során.  A sportkör vezetőjét a főigazgató bízza meg. A megbízást elvállalók szakmailag és pedagógiailag felelősek a sportkör működéséért.  A sportkör vezetői az éves munkára foglalkozási tervet dolgoznak ki, amelyet a főigazgató hagy jóvá a tanév harmadik hetében.  A foglalkozásokat a délutáni foglalkozások rendje szerinti időben kell megtartani. A délutáni foglalkozások rendjét a foglalkozások vezetői véleményének meghallgatása után a tagintézmény-vezető (Körösszegapáti), az igazgatóhelyettes (Magyarhomorog és Biharugra) készíti el.  Amennyiben a tanulók száma 8 fő alá esik a foglalkozás rendszeres résztvevőit illetően, úgy intézkedni kell a foglalkozás megszüntetéséről. 8.11.4. Tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, sportvetélkedők  Jellemzői:  e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik,  a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve az iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket,  az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg.  A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő része a tanév rendezvénynaptárának. A tanév rendezvény-naptárát a diákönkormányzat vezetője készíti el a nevelőtestület, a tanulók véleményének meghallgatása után minden év szeptemberének 3. hetéig. A rendezvénynaptár tartalmazza a szervezés feladatait és felelőseit.  A területi és magasabb fordulókra továbbjutott tanulókat bármilyen verseny esetében a főigazgató, az igazgató – a verseny idejére – mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól.  A tanulók az intézményen kívüli szervezet, egyesület, más intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni. Amennyiben a részvétel esetenként a tanítási órák alóli mentesítést igényli, azt az igazgató, a tagintézmény-vezető engedélyezheti.

48



8.11.5. Az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvények  Jellemzői:  az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását,  az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről.  az iskolán kívüli, önköltséges tanórán kívüli programok csak pályázati forrásból, vagy a szülők közössége által megszavazott költségvállalással szervezhető meg. 8.12. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok   

 

 





Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az intézményi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a rendezvények időpontját és szervezési felelősét a tanév helyi rendezvényterve tartalmazza. Az intézményi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, rendezvényeket alapvetően meghatározza, hogy a Körösszegapáti Általános Iskolánk román nemzetiségiek lakta településen működik, amely román nemzetiségi nyelvet oktató általános iskola. A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének:  megőrzése,  növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestületek feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei:  ünnepségek,  ünnepi rendezvények,  egyéb kulturális versenyek,  egyéb sportversenyek,  egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok, stb.). Az intézmény hagyományai érintik:  az intézmény ellátottjait (gyermekeket, tanulókat),  a felnőtt dolgozókat,  a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény:  jelkép használatával (zászló, jelvény, stb.),

49



 tanulók, gyermekek ünnepi viseletével,  az intézmény belső dekorációjával.  A nevelőtestületek feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.  A székhely és a tagintézmény, a telephely hagyományainak, hagyományos rendezvényeinek felsorolását az SZMSZ-hez csatolt külön melléklet részletezi. 8.13. A mindennapi testedzés formái és rendje 







Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái:  a kötelező tanórai foglalkozások,  a nem kötelező tanórai foglalkozások,  a tanórán kívüli foglalkozások,  az iskolai sportköri foglalkozások. A mindennapi testedzést úgy kell szervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban testmozgás, sportolás lehetősége. A mindennapi testedzés megszervezésénél a nemzeti köznevelési törvény 4. számú mellékletében az osztályok létszámhatárára vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozásokon.

9.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje



A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési – oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az intézményben folyó munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzések során felmerülő hibák feltárása időben megtörténjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. Az ellenőrzések tapasztalatait a pedagógusokkal, az érintett dolgozókkal egyénileg meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározása mellett – összegezni és értékelni kell az érintett dolgozók részvételével tartott megbeszéléseken, értekezleteken.





 

50



9.1. Szervezése  A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézmény igazgatója a felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén.  Az ellenőrzéshez, mérésekhez az ellenőrzést végzők tervet készítenek, ütemezik azokat. Előre értesítik a terv alapján az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék.  A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. 9.2. Általános követelmények  A belső ellenőrzés segítse elő az intézmény feladatkörének minél teljesebb kielégítését.  Az ellenőrzések során a NAT követelményeinek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól.  A belső ellenőrzés segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, az intézményi tulajdon védelmét.  A belső ellenőrzés legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze.  Az ellenőrzés támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is.  Az ellenőrzés segítse elő a vezetői utasítások végrehajtását.  Az ellenőrzés járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a takarékossághoz és a gazdaságosabb működéshez. 9.3. Ellenőrzésre jogosultak     

az igazgató; a tagintézmény-vezető; az igazgatóhelyettes; a munkaközösség-vezetők; szaktanárok, tanítók, osztályfőnökök a saját csoportjaikon, szaktárgyaikon, illetve saját osztályukon belül.

9.4. Az ellenőrzés területei      

pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése; időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések; az intézményegységek feladat-ellátásának ellenőrzése; a tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések ellenőrzése; írásos dokumentumok ellenőrzése tanulói munkák, mérések ellenőrzése.

51



9.5. Az ellenőrzés formái     

óraellenőrzés (látogatás); foglalkozások ellenőrzése (látogatás); beszámoltatás; eredményvizsgálatok, felmérések; helyszíni ellenőrzések.

9.6. Általános iskola 





 



A pedagógiai munka ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:  Fogja át a pedagógiai munka egészét.  Segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását.  A tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére.  Támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását.  A szülői közösség és a diákönkormányzat észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását.  Biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát.  Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását.  Hatékonyan működjön a megelőző szerep. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult:  az igazgató;  a tagintézmény-vezető;  az igazgatóhelyettes;  a szakmai munkaközösség-vezető(k). A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatók a szakmai munkaközösségek. A szakmai munkaközösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái  szóbeli beszámoltatás;  írásbeli beszámoltatás;  értekezlet;  óralátogatás;  foglalkozás látogatás;  speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az igazgató, a tagintézmény-vezető, az igazgatóhelyettes és a szakmai munkaközösség-vezető(k) a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet.

52

Szabó Pál Általános Iskola 10.


A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles.  Az egészségügyi ellátás:  az iskolaorvos;  a védőnő;  együttes szolgáltatásából áll.  Az egészségügyi ellátásban közreműködik még:  a fogorvos és a fogászati asszisztens.  Az egészségügyi ellátás rendje: 



Iskolaorvosi szolgáltatás:

Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye Az ellátás nyújtása során annak a háziorvosnak a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatásnyújtás



Magyarhomorog

Iskolaorvosi szolgáltatás Biharugra

Körösszegapáti

Háziorvosi Szolgálat Magyarhomorog

Háziorvosi Szolgálat Biharugra

Háziorvosi Szolgálat Körösszegapáti

Teljes

Teljes

Teljes

Az egészségügyi ellátás éves munkatervében meghatározottak szerint Egészségház Magyarhomorog

Egészségház Biharugra

Egészségház Körösszegapáti

Dr. Ignáth Tamás

Dr. Kiss Ferenc

Dr. Papp Péter János

Védőnői szolgáltatás:

Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatásnyújtás

Védőnői szolgáltatás Biharugra

Körösszegapáti

Védőnői Szolgálat Magyarhomorog

Védőnői Szolgálat Biharugra

Védőnői Szolgálat Körösszegapáti

Részmunkaidős

Részmunkaidős

Részmunkaidős

Magyarhomorog

Az egészségügyi ellátás éves munkatervében meghatározottak szerint Egészségház Magyarhomorog

Egészségház Biharugra

Egészségház Körösszegapáti

Székelyné Tiszai Irén

helyettesítéssel ellátva

Pap Eszter Edina

53




Iskolafogászati ellátás:

Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye Az ellátás nyújtása során annak a fogorvosnak a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatásnyújtás

11. 11.1.


Magyarhomorog

Iskolafogászati szolgáltatás Biharugra Körösszegapáti

Dr. Nováki Bt. Komádi

nincs

Qualident Bt. Körösszegapáti

Teljes

Eseti

Teljes

Az egészségügyi ellátás éves munkatervében meghatározottak szerint Fogorvosi Rendelő Komádi

----

Fogorvosi Rendelő Körösszegapáti

Dr. Nováki Csaba

Dr. Fábián Zoltán

Dr. Jenei Balázs

Az intézményi védő, óvó előírások Általános előírások  A tanulókkal

 

az iskolai tanév,

  

az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírások,

szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás, stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat.  Védő-óvó előírás: a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,

a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása.  A védő-óvó előírásokat a gyermek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni.  Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.  A házirendekben kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 11.2.

A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok  Az intézmény igazgatójának, tagintézmény-vezetőjének a feladata, hogy ellenőrizze:  hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető;  hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet;

54













 





hogy az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák: villamos köszörűgép, barkácsgép, faesztergálásra, faipari szalagfűrész, körfűrész, kombinált gyalugép, szalagfűrészlap, hegesztőkészülék, valamint a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök;  hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: villamos fúrógép, barkácsgép (a következő tartozékokkal: korong, és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong), törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. „pillanat”-forrasztópáka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép, stb.); segédmotoros kerékpár szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); kerti gépek szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló);  hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos gyermek esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az igazgató, a tagintézmény-vezető feladata. A pedagógusok feladata, hogy:  haladéktalanul jelezzék az igazgató, a tagintézmény-vezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzéséért az intézményvezető a felelős,  gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az intézmény nem pedagógus alkalmazottainak feladata, hogy a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a tanulók biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják, stb. Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanuló biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes

55




 







11.3.


foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:  az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,  a házirend balesetvédelmi előírásait,  a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  a tanulmányi kirándulások, túrák előtt.  közhasznú munkavégzés megkezdése előtt.  rendkívüli események után. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat elvégzése előtt, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a balesti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor a követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni, a pedagógusnak visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, informatika) és gyakorlati oktatást vezető pedagógusok baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Az igazgató, a tagintézmény-vezető az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén  A tanuló felügyeletét ellátó pedagógusnak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket:  a sérült gyermeket, tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,

56





minden tanulóbalesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az igazgatónak, a tagintézmény-vezetőnek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi pedagógusnak is részt kell vennie.  A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.  Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az igazgatónak, a tagintézmény-vezetőnek ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 11.4.

A tanulóbalesetekkel jogszabályok alapján:

kapcsolatos

intézményi

feladatok

a

magasabb

 A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.  A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a balesetet szenvedett tanuló törvényes képviselőjének (szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az intézményben meg kell őrizni.  A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.  Az intézmény igény esetén biztosítja a szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 11.5.

Rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén szükséges teendők  Rendkívüli eseménynek számít különösen:  a tűz,  az árvíz,  a földrengés,  a bombariadó,  egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.  Rendkívüli esemény, bombariadó, stb. esetén a Tűzvédelmi Szabályzat alapján kell eljárni.  A tűzriadó tervben meg kell határozni:  a rendkívüli esemény jelzéseinek módjait,  a dolgozók, a tanulók riasztásának rendjét,

57







 



a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság – értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése),  az intézmény helyszínrajzát,  az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival). Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről. Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomására jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az igazgatót, a tagintézmény-vezetőt. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az igazgató, a tagintézmény-vezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Az igazgató, a tagintézmény-vezető feladatai a rendkívüli helyzetekre való felkészülés idején:  meghatározza a katasztrófa-, a tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intézmény katasztrófavédelmi szabályzatában, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását.  gondoskodik a tűzvédelmi előírások érvényre juttatásáról, az intézmény tűzvédelmi szabályzatának, annak részeként tűzriadó tervének kiadásáról, az intézmény épületei kiürítésének évenkénti gyakoroltatásáról.  elrendelés esetén kidolgoztatja az intézmény veszélyeztetettségének megfelelő veszély-elhárítási terveket, és azt egyezteti az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi szervével.  teljesíti a katasztófavédelmi törvény 21.§-ában meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét.  végrehajtja a rendelet 12§. (3) és (4) bekezdésében meghatározott, intézményére vonatkoztatható feladatokat.  együttműködik a felkészülés, a védekezés, a kárfelmérés, valamint a katasztrófa következményeinek felszámolása és helyreállítása során a katasztrófavédelem területi szerveivel, az intézmény működési helye szerint illetékes polgármesterrel, továbbá a minisztérium ágazati védekezési munkabizottságával.  közreműködik a katasztrófavédelmi törvény 17. §. d) és 20.§. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok végrehajtásában, a megyei védelmi bizottság elnökének, illetve a polgármesternek az élet és az anyagi, kulturális javak védelme érdekében kiadott intézkedései szerint.

58





elősegíti az intézmény pedagógusainak, tanulóinak polgári védelmi felkészítését.  közreműködik az intézmény dolgozóinak a település polgári védelmi besorolása szerinti egyéni védőeszközökkel történő ellátásában, illetve óvóhelyi védelmét szolgáló fenntartói, hatósági intézkedés megvalósításában, szükség szerint a hatósági elrendelésen alapuló kitelepítés, kimenekítés végrehajtásában.  elősegíti a rendelkezésre álló épületek, anyagok és eszközök felhasználását a katasztrófa elleni védekezés szükségleteinek megfelelően.  Az igazgató, a tagintézmény-vezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti:  az érintett hatóságokat,  a fenntartót,  a szülőket;  megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók védelmét, biztonságát szolgálják.  A rendkívüli esemény miatt kieső időt pótolni kell a nemzeti köznevelési törvény előírásai szerint. 12.

Külső kapcsolatok rendszere

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: 1. az egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel:  a fenntartóval – a Berettyóújfalui Tankerülettel;  a települési önkormányzatokkal;  a kisebbségi önkormányzatokkal;  az intézményt támogató szervezetekkel;  a gyermekjóléti szolgálattal;  az egészségügyi szolgáltatóval; 2. egyéb közösségekkel; 3. az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival; 4. a település egyéb lakosaival. 12.1.

A fenntartóval – a Berettyóújfalui Tankerülettel – való kapcsolat 1.

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: I. az intézmény átszervezésére, megszüntetésére; II. az intézmény tevékenységi körének módosítására; III. az intézmény nevének megállapítására; IV. az intézmény munkáltatói – pénzügyi – gazdálkodási tevékenységére (elsősorban jogviszony létesítésre, jogviszony-módosításra, jogviszony megszüntetésre, a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre, stb.);

59



az intézmény ellenőrzésére:  tanügyi feladatok, gazdálkodás, működés törvényessége szempontjából;  szakmai munka eredményessége tekintetében;  az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységére;  a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében; VI. az intézményben folyó szakmai munka értékelésére szakértő véleményének bekérése útján. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: a. a Pedagógiai Programja módosítása, b. az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái:  szóbeli tájékoztatás adása,  írásbeli beszámoló adása,  egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,  speciális információszolgáltatás az intézmény munkaügyi – pénzügyi – gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

V.

2.

3.

12.2.

A települési önkormányzatokkal való kapcsolat  Az intézmény és a települési önkormányzatok kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:  az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,  az intézmény tevékenységi körének módosítására.  A kisebbségi önkormányzatokkal való kapcsolattartás formái:  szóbeli tájékoztatás adása,  írásbeli beszámoló adása,  egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,  speciális információszolgáltatás az intézmény szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

12.3.

A kisebbségi önkormányzatokkal való kapcsolat  Az intézmény és a kisebbségi önkormányzatok kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:  az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,  az intézmény tevékenységi körének módosítására.  Az intézmény és a kisebbségi önkormányzatok kapcsolata eseti:  az intézmény SZMSZ-e és annak módosítása,  a Pedagógiai Programja tekintetében.

60



 A kisebbségi önkormányzatokkal való kapcsolattartás formái:  szóbeli tájékoztatás adása,  írásbeli beszámoló adása,  egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,  speciális információszolgáltatás az intézmény szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 12.4.

Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás  Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki.  A kapcsolatok lehetnek:  szakmai,  kulturális,  sport  egyéb jellegűek.  A kapcsolat formái:  rendezvények,  versenyek.  A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jelegétől függően alakulhat.  A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi szempontból is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor.

12.5.

Az intézményt (tagintézményt) támogató szervezetekkel való kapcsolattartás  Az intézményt (tagintézményt) támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy  a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény (tagintézmény) anyagi helyzetéről,  az intézmény (tagintézmény) támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről,  az intézmény (tagintézmény) a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége, stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.  Az igazgató, a tagintézmény-vezető feladata, hogy az intézmény, tagintézmény, telephely számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.

12.6.

A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás  Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a:  gyermekjóléti szolgálatokkal,  gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más:  személyekkel,

61


 







 

12.7.


 intézményekkel,  hatóságokkal. Az intézményben a gyermekvédelmi feladatok ellátása valamennyi pedagógus feladata. A gyermekvédelem kiemelt feladatai közé tartozik:  az iskolai gyermekvédelmi felelősnek;  az osztályfőnöknek;  a napközis, tanulószobai csoportvezetőnek;  az igazgatónak;  a tagintézmény-vezetőnek;  az igazgatóhelyettesnek;  telephely-vezetőnek. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat a gyermekvédelmi törvény előírásainak figyelembe vételével látja el az intézmény valamennyi pedagógusa. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása közben szoros kapcsolatot tartunk fenn:  a települések védőnőivel;  a települések gyermekjóléti szolgálataival;  az önkormányzati hivatalok gyámügyi előadóival;  az önkormányzati hivatalok szociális feladatokkal foglalkozó előadóival;  az iskolaorvosokkal;  jegyzőkkel. Az intézmény segítséget kér az illetékes gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálatokkal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:  a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,  esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,  a gyermekjóléti szolgálatok címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,  előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás  Az intézmény a tanuló mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg, melyek a háziorvosi, a védőnői és a fogorvosi szolgálat.  Az egészségügyi szolgáltatókkal az intézménynek, tagintézménynek, telephelynek folyamatos kapcsolata van.  A kapcsolattartás részletes formáját, módját szerződésben, az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni.

62

Szabó Pál Általános Iskola 12.8.


Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása  Egyéb közösségek, melyekkel megvalósul a kapcsolattartás:  egyházak (református, román ortodox, baptista gyülekezetek),  civilszervezetek,  vállalkozók.  Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős.  A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.

13.

Egyéb jogszabály által szabályozandó szabályozható – kérdések



A pedagógiai szakszolgáltatást:  gyógytestnevelést,  logopédiai szolgáltatást,  konduktív szolgáltatást a berettyóújfalui József Attila Általános Iskola, EPSZ Pedagógiai Szakszolgálata biztosítja. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételeinek szabályozását önálló szabályzat tartalmazza.



– de más szabályozásban nem

14.

Kiadványozási (aláírási) jogkör

 

A KLIK kiadmányozási utasításában meghatározottak szerint. Az intézmény bélyegzőjét használhatják:  igazgató;  tagintézmény-vezető (tagintézményét);  iskolatitkár (az adott iskoláét);  osztályfőnökök (az adott általános iskoláét) bizonyítványok, naplók, anyakönyvek, tájékoztató füzetek hitelesítése esetén;  megbízott személy megbízás alapján vásárlások, ügyintézések esetén. A bélyegzőt átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívüli bélyegzőket el kell zárni. Az intézménynél használt bélyegzők lenyomatait a melléklet tartalmazza.

  15.

A dokumentumok nyilvánosságának rendje, a tájékoztatás formái, a tájékoztatás kérésének módja



Az intézmény köteles valamennyi alapdokumentumát nyilvánosságra hozni. Ezek a következők:  alapító okirat,  pedagógiai program,  szervezeti és működési szabályzat,  házirend,

63

Szabó Pál Általános Iskola 


éves munkaterv.



A nyilvánosságra hozatal módja: A dokumentumok megtekinthetőek az igazgatói, a tagintézmény-vezetői, az igazgatóhelyettesi irodákban, a nevelői szobákban munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen dokumentumokat az intézmény területéről egyik településen sem szabad kivinni, kivéve jóváhagyás vagy szakértői vizsgálat esetén.



A dokumentumokba betekintést nyerhet:  a fenntartó erre feljogosított képviselője,  külső szakmai szervezet megbízott, felkért szakértője,  az intézmény valamennyi dolgozója,  előzetes engedély alapján főiskolai, egyetemi hallgatók kutatómunka céljából,  az intézménnyel jogviszonyban álló tanulók szülei előzetes időpont egyeztetés után,  a diákönkormányzat választott képviselői, vezetői- a szülői szervezet választott képviselői, vezetői.



Az iskolával jogviszonyban álló tanuló szülőjének (törvényes képviselőjének) jogában áll a gyermeke értékelését tartalmazó osztálynaplóba az osztályfőnök (szaktanár) az intézmény igazgatója, tagintézmény-vezetője, igazgatóhelyettese jelenlétében betekinteni – fogadóórán vagy előzetesen egyeztetett időpontban.



Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, melyek az SZMSZ-től függetlenül módosíthatóak.

16.

A tankönyvellátás és kölcsönzés rendje

Az eljárást a tankönyvellátásról és a kölcsönzés rendjéről szóló szabályzat részletezi. III. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület fogadja el.



Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.



Az SZMSZ a fenntartó elfogadó határozatának dátumával lép életbe, mellyel egyidejűleg hatályát veszti:  A Szabó Pál Általános Iskola és Óvoda 2011. szeptember 01-én kelt Szervezeti és Működési Szabályzata és annak mellékletei.

64



ZÁRADÉKOK

A Szabó Pál Általános Iskola (4137 Magyarhomorog, Mikszáth u. 6.) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁ-t az intézmény nevelőtestülete egyhangúlag a …………………………………… megtartott ülésén elfogadta. Magyarhomorog, ……………………………... Kóti Balázs igazgató

A Magyarhomorogi Tagintézmény Diákönkormányzata a Szabó Pál Általános Iskola (4137 Magyarhomorog, Mikszáth u. 6.) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁ-t a ……. év ………………. hónap ……. nap ülésén véleményezte és elfogadását támogatja. Magyarhomorog, ....................................... ..................................... DÖK képviselő

65



ZÁRADÉKOK

A Körösszegapáti Tagintézmény Diákönkormányzata a Szabó Pál Általános Iskola (4137 Magyarhomorog, Mikszáth u. 6.) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁ-t a ……. év ………………. hónap ……. nap ülésén véleményezte és elfogadását támogatja. Körösszegapáti, ....................................... ..................................... DÖK képviselő

A Körösszegapáti Román Nemzetiségi Önkormányzat a Szabó Pál Általános Iskola (4137 Magyarhomorog, Mikszáth u. 6.) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁ-t a ……. év ………………. hónap ……. nap ülésén véleményezte és elfogadását támogatja. Körösszegapáti, ....................................... ..................................... elnök

A Magyarhomorogi Szabó Pál Általános Iskola (4137 Magyarhomorog, Mikszáth u. 6.) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT-át a fenntartó jóváhagyta. Beretyóújfalu, ………………………….

………………………… tankerületi igazgató

66



MELLÉKLETEK

67

MAGYARHOMOROGI SZABÓ PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA

Recommend Documents