MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT
KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM 2007-2013
2006. október 16.
2
TARTALOM
1
BEVEZETÉS..................................................................................................................4
2
HELYZETELEMZÉS ....................................................................................................5
3
STRATÉGIA................................................................................................................27
4.
PRIORITÁSI TENGELYEK ........................................................................................36
5.
PÉNZÜGYI TÁBLA (ELİZETES)..............................................................................60
6.
AZ EURÓPAI MEZİGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP ÉS AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAP INTÉZKEDÉSEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉS.......61
7.
AZ OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÓ RENDELKEZÉSEI ..............................62
8.
NAGY PROJEKTEK ...................................................................................................77
9.
PARTNERSÉGI MENETREND ..................................................................................78
3
1
BEVEZETÉS
A Közép-magyarországi régió operatív programja – az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódva – az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával 20072013 között megvalósuló fejlesztéseket tartalmazza. Kidolgozásának alapját egyrészt a régió 2007-2013-as idıszakra vonatkozó stratégiai terve, másrészt a kapcsolódó ágazati fejlesztési programok jelentik. A Közép-magyarországi régió (KMR) 2007-tıl - az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK számú Tanácsi Rendeletben (továbbiakban: Rendelet) meghatározott - 2. „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitőzés hatálya alá tartozik, az egy fıre jutó GDP értéke alapján. A régió 2006-ig az 1. „Konvergencia” célkitőzés alá esett, ezért ún. „phasing in” régióként, valamint az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeként speciális elbánásban részesül. A Közép-magyarországi régióban a társfinanszírozás 85%-os felsı határa, és a támogatható tevékenységek a „Konvergencia” régiókéhoz hasonló. Ugyanakkor a támogatás szintje a régióban fokozatosan csökkenve, 2011-re eléri a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitőzés átlagos, egy fıre jutó támogatásintenzitási szintjét. A csökkenı allokáció a régiónak juttatott EU-támogatások pénzügyi elkülönítését és megfelelı nyomon követését igényli. A Közép-magyarországi régióra önálló operatív program készül, amely integráltan tartalmazza a régió területén ERFA forrásokból megvalósuló ágazati és regionális fejlesztéseket. A Közép-magyarországi régió operatív programjához hat további operatív program kapcsolódik: - Az Államreform operatív program és a Végrehajtás operatív program szintén a régió ERFA forrásait terheli; - A Társadalmi megújulás operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program a régió ESZA forrású fejlesztéseit tartalmazza; - A Közlekedés operatív program és a Környezet és energia operatív program ad keretet a régió területén Kohéziós Alapból megvalósuló nagy közlekedési és környezetvédelmi projekteknek.
4
2
HELYZETELEMZÉS
2.1. KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÁLTALÁNOS HELYZETE A Közép-magyarországi régió általános földrajzi helyzete A Közép-magyarországi régió, Budapestbıl és Pest megyébıl álló területe 6.918 km2. A régió népessége 2005. január 1-jén 2.840.972 fı volt, ami az ország népességének 28 százalékát adta. A régió ásványkincsekben szegény, talajának termıképessége és a csapadékviszonyok nem elınyösek a mezıgazdaság számára. A régió helyzetét meghatározza Kárpát-medencei központi fekvése, ahol a középhegységi vonulatok, az Alföld, valamint a Duna határán fekszik. Ezek alakítják alapvetıen a közlekedési útvonalak fı irányait, amelyek a történelmi fejlıdés során kijelölték a térség központi szerepét. A régió meghatározó térszervezı ereje a régiót átszelı Duna, amely kiemelkedı jelentıségő ivóvízbázis, vízi szállítási és közlekedési útvonal, partjai üdülı és rekreációs, valamint lakóterületek. A két partját összekötı hidak és kompátkelık közlekedési valamint logisztikai fejlesztési csomópontok. A folyó lehetıséget kínál a vízi sportokat kedvelıknek is.
Településrendszer A Közép-magyarországi régió településrendszere három eltérı jellegő részre tagolható. Ezek a fıváros, a fıvárosi agglomeráció 80 települése, és a Pest megye fıvárosi agglomeráción 5
kívül esı területe. A központi szerep egyaránt megnyilvánul a népességkoncentráció, a gazdaság, az infrastruktúra, valamint a különbözı feladatú intézményrendszerek terén. Ennek hatására alakult ki a fıváros körül egy kiterjedt agglomerációs győrő, amelynek településszáma folyamatosan bıvül. A régió népességének túlnyomó része (86%) Budapesten és a budapesti agglomerációban él. A társadalmi-gazdasági átalakulás által felgyorsult szuburbanizáció többirányú szegregációt indított el. Egyrészt erısödik a fıváros belsı területeit érintı szegregáció, másrészt, mivel gyakran a vagyonosabb társadalmi csoportok hagyják el a várost, a társadalmi elkülönülés a város és a városkörnyéki területek között is jelentkezik; az agglomeráció északi és északnyugati részein. Megjelent a hátrányos helyzető társadalmi csoportok városból történı kiáramlása is, ami érinti a régió agglomeráción kívül esı településeit is. A régió városhálózatát a kisvárosok alkotják, amelyek többsége funkcióhiányos. A városok, illetve a nagyobb népességő települések a fıvárost megközelítı utak mentén találhatók, a fı közlekedési útvonalak közti területeken pedig falvas térségek jellemzıek. A fıvárosból kiinduló útvonalak mentén fekvı nagyobb települések (például Vác, Gödöllı, Szentendre, Cegléd) térszervezı hatása csak közvetlen környezetükre terjed ki, egymás közti kapcsolataik erısítését pedig a haránt irányú, összekötı közlekedési kapcsolatok hiánya gátolja. A Budapest környéki falvak sokszor felduzzadt népességük eredményeképp emelkednek városi rangra. A régió északi és nyugati részén, a középhegységi és dombvidéki területeken (Börzsöny, Visegrádi-hegység, Pilis-hegység) a kisfalvas településtípus dominál, míg a déli, alföldi jellegő területeken a nagyfalvak vannak túlsúlyban (Dabas térsége, Tápió-vidék). A 10 000 és azt meghaladó számú lakost számláló települések számának növekedése, a városi jogállású települések növekvı száma a régió fokozódó városiasodását jelzik. Ennek ellenére az alföldi területek mezıvárosai, valamint a felduzzadt agglomerációs települések történeti fejlıdésük okán gyakran falusi arculatot mutatnak.
6
A régión belüli fejlettségi különbségeket jellemzi, hogy amíg a fıváros fejlett szolgáltató szektorral rendelkezik, addig a régió egyes térségei alapvetı társadalmi problémákkal, gazdaságszerkezeti gondokkal küzdenek. A Közép-magyarországi régió térszervezı ereje – a fıvárosnak tulajdoníthatóan – átnyúlik a régió határain és olyan, többnyire nagyvárosi szerepkörrel rendelkezı városokat érint, mint Esztergom, Tatabánya, Székesfehérvár, Dunaújváros, Kecskemét és Szolnok. A régió gazdasági helyzete Budapest és agglomerációja az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége: 2004-ben az ország GDP-jének 44,5%-a származott a Közép-magyarországi régióból. Az egy fıre jutó GDP 2004-ben a régióban az országos átlag 159%-a, Budapesten 205%-a, Pest megyében 89%-a, (a megyék átlagához viszonyítva Budapesten 261%, Pest megyében 114%). A GDP 78%-át Budapest, 22%-át Pest megye adja. Az egy fıre jutó személyi jövedelemadó-alapot képezı jövedelem az országos átlag 125%-a volt (Budapest 133%, Pest megye 95%). A regionális GDP több mint háromnegyedét a tercier szektor termeli, ami az országos bruttó hozzáadott érték felét teszi ki, továbbá az alkalmazásban állók közel háromnegyedét foglalkoztatja. 2004-ben Budapesten foglalkoztatták a pénzügyi tevékenységeket végzık több, mint felét, a szállítás, posta és távközlési ágban dolgozók egyharmadát. Budapesten koncentrálódnak a gyógyszergyárak, a távközlés, IT és média vállalatai. A kedvezı helyzet fennmaradását biztosíthatja, hogy az egy lakosra jutó beruházások értéke Budapesten megközelíti az országos érték másfélszeresét (144%). A külföldi érdekeltségő vállalkozások 62%-a, a külföldi mőködıtıke 64%-a található a régióban a 2004-es adatok szerint, döntı hányaduk (86%) Budapesten. Ágazati megoszlását tekintve 2004-ben a külföldi tıke 14,5%-a a kereskedelem területére, 24,4 százaléka az ingatlan szektor és üzleti szolgáltatások területére, 26,3%-a az ipar, 1,2%-a az építıipar területére áramlott. 2003-ban az ipar a bruttó hozzáadott-értéket tekintve 18,5%-kal részesedett a régió GDPjébıl, ugyanakkor 32,6%-kal az ország ipari termelésébıl. A régió szerepe az ipari foglalkoztatás területén országos összehasonlításban is meghatározó, például a vegyiparban, a fa-, papír- és nyomdaiparban, valamint a gépiparban. A gépipar részesedése a feldolgozóipari foglalkoztatásban Budapesten 30, Pest megyében közel 40 százalék. A második legnagyobb foglalkoztató Budapesten a vegyipar, Pest megyében az élelmiszeripar. Az újonnan települt ipari beruházások jelentıs része az agglomerációs településeket választotta, ezért Budapesten az ipar fokozatos visszaszorulása figyelhetı meg. A Közép-magyarországi régió az ország összes mezıgazdasági termıterületének 7 százalékával rendelkezik, a mezıgazdasági szektor súlya 1% körüli, azonban az országos hozzáadott érték 10%-át termeli. A fıváros közelében, az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak, a távolabbi, elsısorban alföldi területeken pedig a hagyományos állattartás és szántóföldi növénytermesztési kultúrái. Országos viszonylatban kiemelkedı a régió zöldségés gyümölcstermesztése, valamint a tejtermelés.
7
Foglalkoztatás, munkanélküliség
Regisztrált munkanélküliek száma 2005 Egy adózóra jutó jövedelem az átlag százalékában 2003 Foglalkoztatottak a 15-64 éves férfi népességbıl 2001 Foglalkoztatottak a 15-64 éves nıi népességbıl 2001 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 2001 Vezetı, értelmiségi foglalkozásúak aránya (%) Egyéb szellemi foglalkozásúak aránya (%) Ipari, építıipari foglalkozásúak aránya (%)
Ország összesen
Ország Bp. nélkül
Budapest
Nem agglomeráció
Munkanélküliség, jövedelem és foglalkoztatás
Agglomeráció
A Közép-magyarországi régióban a foglalkoztatási szint 2004-ben 56,3% volt. A régió fejlett gazdasága hazai viszonylatban magas foglalkoztatottsági szintet biztosít, a munkanélküliség alacsonyabb az országos átlagnál. A gazdaság koncentrációja nyomán a foglalkoztatási helyzet az országos átlaghoz képest kedvezı. 2000 óta növekszik az aktív népesség száma, a foglalkoztatási arány hazai viszonylatban magas (Budapesten 58,1%, országosan 50,5%, 2004). Kiemelkedıen magas, 56,7% a szellemi foglalkozásúak aránya, s ugyancsak magas a költségvetési szervezeteknél dolgozók részaránya (37%). KözépMao. régió
435 778
411 930
23 848
10 611
10 571
45 030
110
100
153
129
96
140
58,8
57,2
66,1
64,6
58,3
64,6
47,5
45,8
55,1
51,7
44,6
52,9
40,9 20,5 20,3 31,5
41,6 17,8 18,5 34,7
38,0 31,0 27,4 18,9
31,3 22,1 22,8 29,7
41,1 13,0 17,4 37,2
37,0 26,7 25,1 23,7
Forrás: KSH
A munkanélküliségi ráta 2004-ben Budapesten 4,4%, Pest megyében 4,7%, erıs szezonális ingadozásokkal és jelentıs területi különbségekkel. Pest megyében a Ceglédi (7,5%), Dabasi (7,1%), Szobi kistérségek (6,0%) rendelkeznek a legmagasabb munkanélküliségi értékekkel. A regisztrált pályakezdı munkanélküliek száma 2001 óta folyamatosan növekszik, 2004. végén 2250 fı volt. Problémát jelent, hogy a munkaadók a pályakezdı munkavállalók esetében is elvárják az alapvetı gyakorlati ismereteket, egyes felsıfokú végzettséget igénylı pozíciók telítıdtek (jogász, közgazdász), valamint a közép- és felsıfokú képzési rendszer nem alkalmazkodik a munkaadók elvárásaihoz. Gyakorlatilag strukturális munkanélküliség alakul ki, hiszen Budapesten és az agglomerációban alig létezik szabad munkaerı az elérhetıség, a jövedelmek és az aktivitási hajlandóság jelenlegi szintjén, és bizonyos szakmákban óriási kereslet mutatkozik (villanyszerelı, fémmegmunkáló szakmák szinte mindegyike, elektromőszerész stb.).
8
A m u n kan él kü l i ségi r át a t er ü leti k ü lön bségei , 2004
Jel m agyar áz at Mu nk anél k üli ségi r áta, (%) 1-2 2-4 4-7
A Közép-magyarországi régióban a lakossági jövedelmek magas szintje tapasztalható. A régióban elért lakossági jövedelmeknek 70%-a Budapesten keletkezik, több mint ötöde az agglomeráció lakosait gazdagítja, az agglomeráción kívüli területekre kevesebb, mint 10% jut. A régión belüli hagyományos különbségek részben magyarázhatók a jövedelemtulajdonosok képzettségi szerkezetének eltérésébıl, részben a foglalkoztatási szerkezet következménye, de nem elhanyagolható a budapesti és vidéki munkahelyek bérszínvonala közötti, hagyományos 30% körüli eltérésbıl fakadó különbség sem. Demográfia A Közép-magyarországi régió népességszáma 2005. január 1-jén 2.840.972 fı volt, az ország népességének 28,1%-a. A természetes szaporodás és a vándorlás alakulása a KMR-ben (1990-2004) Születések Halálozások Természetes Bevándorlás Elvándorlás Vándorlási Népesség fogyás egyenleg változása Budapest 244459 405160 -160701 810183 915408 -105225 -265926 Agglomeráció 103923 110988 -7065 595286 442326 152960 145895 Pest megye 64911 86171 -21260 254148 215535 38613 17353 többi része KMR 413293 602319 -189026 1659617 1573269 86348 -102678 Adatok forrása: T-star, KSH
Budapesten a demográfiai folyamatok az országos mértéket többszörösen meghaladóan negatívak, nagyon erıteljes az elöregedés folyamata, soha nem látott mértékő az elvándorlás, elsısorban az agglomeráció településeire költözés. A természetes fogyás több mint 160 ezer fıs, az elvándorlás közel 105 ezer fıs negatív egyenleget eredményezett 1990 és 2004 között a fıvárosban. A város számára ez adóforintokban is megjelenı veszteség, hiszen az átlagosnál jóval módosabb és képzettebb csoportok tudják csak megfizetni az életmódváltás költségeit.
9
Jellemzı a belsı kerületek kiüresedése, a lakófunkciók helyett intézményi, gazdasági tevékenységek megtelepedése. A klasszikus downtown szerep terjedése utcáról utcára, kerületrıl kerületre halad. A fıváros ipari zónájában lévı barna és rozsdaövezetek költséges rekonstrukciója lassan halad, a gazdasági szuburbanizáció nem kedvez ezek megújulásának. Az agglomeráció elmúlt másfél évtizedének meghatározó folyamata a szuburbanizáció. A Budapestrıl kiköltözık elsıdleges célterülete az agglomerációs övezet. A kilencvenes évek közepétıl felfutó lakossági szuburbanizáció jóvoltából a népesség az 1990-es 567 ezer fırıl 2005-re 719 ezer fıre növekedett. Az agglomerációs övezet, az országos folyamatokkal szemben, fiatalabb korszerkezetővé vált, ugyanakkor jelen van az elöregedés is, de a beköltözı, zömében fiatalabb generáció növekvı súlya elfedi ezt a jelenséget. Sajátos megosztott/hasadt társadalmak alakultak ki az agglomeráció gyorsan növı falvaiban, ahol az elöregedı ıslakosság és a betelepülı módosabb középosztály gyökeresen eltérı életmódja konfliktusokat gerjeszt. A beköltözık tömegei miatt az egy évtizeddel korábban a létéért küzdı önkormányzati és egészségügyi intézmények szőkössé váltak, a szolgáltatási színvonaluk emelése is elvárt. Az erıltetett ütemben lezajlott infrastruktúra-építést követıen sajátos kontraszt figyelhetı meg az alulfinanszírozott önkormányzatok, a közösség szegénysége és a privát szféra gazdagsága között. A lakossági szuburbanizáció során az agglomerációba kitelepedett lakosság nem adja fel fıvárosi kötıdéseit, és ez a mobilitás növekedésével járt együtt. A tömegközlekedés nehézkessége a motorizált közlekedés felfutását eredményezte, ám a Budapesten belüli úthálózat nem alkalmas a megnövekedett forgalom elvezetésére. A közlekedés körül generálódó és súlyosbodó konfliktusok kezelése sürgıs és a fenntartható struktúrák felé elmozduló fejlesztéseket igényel. A mobilitás megnehezedése miatt megindult a visszaköltözés is, különösen azokról a területekrıl, ahol nincs kötöttpályás tömegközlekedés, hiányosak és nem megfelelıek az elérhetı szolgáltatások. Pest megyében az agglomeráción kívüli területeken a demográfiai folyamatok hajszálnyival kedvezıbbek, mint az országos átlag. A területre jellemzı az elöregedés, a természetes fogyás, és az utóbbi néhány év jótékony hatása következtében a vándorlás is pozitív egyenleggel zárt. A szuburbanizációt tápláló folyamatok lassan kifulladóban vannak, hiszen a fıvárosi ingatlanok értékesítésébıl származó jövedelembıl ma már komoly hitelek felvételével sem lehet az agglomeráció frekventált településein ingatlanhoz jutni. A fıvárosba történı napi ingázás az utak telítettsége és a közösségi közlekedés lassúsága miatt olyan idıráfordítást igényel, amit már kevésbé vállalnak a kiköltözık, nem is beszélve a 10 évvel ezelıttinél lényegesen kevésbé falusias környezetrıl és a városi életmódhoz tartozó kulturális, sport és szabadidı tevékenységek szők kínálatáról. Az agglomeráció településein egész utcák lakosai cserélıdtek le tíz év alatt, a lelkes építkezık visszaköltöztek a fıvárosba. A pilisvörösvári és a szentendrei térség telítıdni látszik, a parcellázható területek hiánya, a közlekedés nehézségei mellett már az utóbbi pár évben is erıteljesen csökkent a kiköltözések üteme. A Budapesten belüli szuburbanizáció fıleg a szabad területekkel rendelkezı pesti kerületekben vált fokozottabbá, ám a város határában épült lakóparkokról, új parcellázású területekrıl is tapasztalható a menekülés (pl. Helikopter-telep). A lakosság korösszetétele alapján a következı programozási idıszak kezdetére a fıvárosi lakosság további elöregedése prognosztizálható. Budapest a születéskor várható átlagos
10
élettartam tekintetében a jobb életesélyő területekhez tartozik (férfiak: 70,5 év, nık:77,4 év), Pest megyében ezek a mutatók némileg elmaradnak (férfiak: 69,1 év, nık: 77,05 év). Az öregedési index a régiókat tekintve a Közép-magyarországi régióban a legmagasabb (112,3%, a fıvárosban 145,5%). A halálozásokat tekintve, a fıvárosi és a pest megyei lakosság körében a leggyakoribb halálokok 2004-ben a keringési rendszeri betegségek (49,8%), daganatos betegségek (25,8%), emésztırendszeri betegségek (7,4%), morbiditás és mortalitás külsı okai (sérülések, mérgezések, balesetek, öngyilkosságok: 6,4%) és a légzırendszer betegségei (3,7%) voltak. A régió etnikai összetételének jelentıs elemét képezik a romák, akik nagyobb arányban Budapest belsı kerületeiben és Pest megye perifériális fekvéső településein fordulnak elı. A nemzeti kisebbségek közül német és szlovák csoportok elszórtan, szerbek Szentendre és Ráckeve térségében találhatók. Az Észak-Amerikából és Nyugat-Európából érkezett munkavállalók mellett magas a délkelet-európai bevándorlók száma. Humán tıke A Közép-magyarországi régióban Közép-Európában egyedülálló humántıke-koncentráció jött létre, amely a fizikai feltételekkel együtt Budapesten egy kimagaslóan fejlett központot hozott létre. A régió legfıbb versenytársainak (Bécs, Prága, Pozsony) fejlettsége már a csatlakozás elıtt lényegesen meghaladta a Konvergencia célkitőzés kritériumát. Hozzá kell tenni, hogy Budapest már a kilencvenes évek közepén is meghaladta az EU 15-ök átlagának 75%-át. Pest megye 1995-ben egyike volt a legkevésbé fejlett megyéknek, 2002-ben viszont már a negyedik helyre került a megyék rangsorában. Az egy lakosra jutó GDP összege (euro, vásárlóerı paritáson) Terület Budapest Pest KMR Magyarország EU 25 EU 15 Austria Wien Slovakia Bratislavský kraj CZ Praha
1995 13 664 5 489 10 902 7 550 15 233 16 869 19 430 28 090 6 782 14 371 10 663 19 574
1996 14 683 5 778 11 629 7 919 16 011 17 679 20 491 29 841 7 424 15 743 11 509 20 915
1997 15 949 6 617 12 701 8 519 16 856 18 570 21 088 30 413 7 961 17 239 11 741 22 468
1998 16 983 7 066 13 476 9 116 17 647 19 421 21 891 31 264 8 434 18 415 11 839 24 305
1999 18 571 7 833 14 708 9 732 18 523 20 369 23 212 33 202 8 740 19 045 12 171 25 689
2000 21 663 8 112 16 488 10 564 19 765 21 695 24 909 35 344 9 464 20 824 12 810 27 490
2001 23 389 10 099 18 314 11 549 20 495 22 463 25 087 35 832 10 009 22 812 13 530 30 661
2002 26 296 10 925 20 329 12 402 21 170 23 162 25 568 36 603 10 857 25 351 14 319 32 357
2003* 26 642 11 428 20 643 12 818
Forrás: EUROSTAT, *Nemzeti számlák 2002-2003, KSH
A Közép-magyarországi régióban a humán erıforrások koncentrációja egyedülállóan magas. Budapest a legnépesebb város a versenytársak közül, és a felsıfokú végzettségőek aránya is magasabb, mint Bécsben, Prágában vagy Pozsonyban. Budapesten és Pest megyében több mint félmillió felsıfokú és 1,2 millió középfokú végzettségő lakos él. A humán erıforrás hasznosításának gátja az alacsony aktivitás, ami az újonnan csatlakozott országokhoz viszonyítva legfeljebb a középmezıny aljára elengedı. A humán tıke felhasználása, 11
különösen a felsıfokú végzettségőeké, a Közép-magyarországi régióban alacsony: a felsıfokú végzettségőek közül csak 290 ezer fı (56,5%) folytat rendszeres jövedelemszerzı tevékenységet! Közép-magyarországi régió súlya az országban
Terület
Munka- Felsıfo- Felsıfokú Kettıs könyvvitelt vezetı Állandó vállalási kú vég- végzettségő Munka- Mőködı jogi vállalkozások korú zettségő foglalkoz- helyek személyiségő vállalkozások tatottak száma Bruttó hozzászáma népesség (fı) Jegyzett tıkéje száma adott értéke 2005 BM
Budapest
1 674 882
Pest megye KMR
1 135 657
2005 KSH 1 075 243
2001
2001
2001
2003
856 193
APEH Társasági adóbevallások T-Star adatai (milliárd Ft) 77 272 2 696 6 071 877 4 500
Népszámlálás 2001 393 679
742 680 109 434
222 298
67 128 281 999
1994
20 903
2003
1994
208 2 744
88
935
2 810 539
1 817 923
503 113
289 426
1 138 192
98 175
Magyarország 10 143 969
6 555 336
1 147 474
675 825
3 502 511
185 546
7 333 430
4 737 413
644 361
386 399 2 364 319
87 371
1 716
4 333
826 4 034
KMR %
27,7
27,7
43,8
42,8
32,5
52,9
62,9
67,0
53,9 57,4
Budapest %
16,5
16,4
34,3
32,9
24,4
41,6
58,4
46,2
49,0 47,5
OrszágKMR
2 904
2003
8 815
965 5 434
4 620 13 148
1 791 9 468
Mint a fenti táblázatból látható, a humán források hasznosítása a térségben mégis viszonylag sikeres, hiszen a gazdaság foglalkoztató képessége a legerısebb az országban, a lakosság vállalkozási aktivitsa magas, a régió, különösen Budapest tıkevonzása erıteljes.
2.2.
A RÉGIÓ VERSENYKÉPESSÉGÉT MEGHATÁROZÓ GAZDASÁGI TÉNYEZİK
2.2.1. Vállalkozások Az ezer lakosra jutó mőködı vállalkozások száma a régióban az országos átlag 180%-a, Budapesten több, mint kétszerese az országos értéknek, Pest megyében az átlaghoz hasonló (Budapest 232%, Pest megye 105%). A régióra az országos átlagnál is inkább jellemzı, hogy arányában kevés a középvállalkozás. A mőködı társas vállalkozások túlnyomó része 0-9 fıt foglalkoztató szolgáltató és kereskedı kisvállalkozás. A 250 fınél többet foglalkoztató vállalkozások aránya 0,2 százalék. A régióban 140 ezer egyéni vállalkozás van, melyek jelentısége, bevétele az esetek túlnyomó többségében elmarad a társas vállalkozásokétól. Az átlagot meghaladó számban találhatók egyéni vállalkozások az agglomeráción kívül esı területeken és az agglomerációhoz tartozó alföldi településeken. A mőködı vállalkozások gazdasági ág szerint, 2004 Régió / Ágazat Mezıgazdaság Ipar és építıipar Szolgáltatás 1,3 17,1 81,6 Közép-Magyarország 4,5 18,2 77,3 Ország összesen Forrás: KSH A kis- és középvállalkozások hatékonysága országszerte alacsony: a GDP-bıl való részesedésük csak 45%, annak ellenére, hogy ez a szektor a magángazdaságban
12
foglalkoztatottak 2/3-ának, azaz több mint másfélmillió embernek biztosít munkahelyet. A kis- és középvállalati szektor alacsony termelékenységének egyik fı oka, hogy a vállalkozások jelentıs hányada technológiailag elavult termelı-berendezésekkel, IKT eszközökkel és alkalmazásokkal rendelkezik, K+F kapacitásuk és innovatív tevékenységük is alacsony. Ennek ellenére a KKV-k az alacsony költségő alkalmazásokat már használják (könyvelıprogramok, internet, irodai szoftverek). Komolyabb fejlesztéseket ugyanakkor korlátozott tıkeerejük, alacsonyabb informatikai felkészültségük és alacsonyabb kockázatviselési szintjük miatt nem vállalnak, így a vállalati adatbázisok szétszórtak, az információk, a tudásbázis széttagolt, vállalatok közötti integrált, elektronikus üzleti rendszerek szinte csak a Magyarországra települt multinacionális cégek között fordulnak elı. 2.2.2. Kutatás – fejlesztés és innováció A rendszerváltás után a hazai kutatás-fejlesztés volumene jelentısen csökkent: 2004-ben a teljes K+F ráfordítás Magyarországon a GDP 0,9 %-a (1988-ban 2,3%), ez kevesebb, mint fele az EU-25 átlagának (1,9 %). A Közép-magyarországi régióban a GDP 1,4%-át fordítják K+F-re, míg a vidéki régiókban a 0,6%-ot sem éri el ez az arány. Az elmúlt években a régió súlya a K+F ráfordítások terén tovább nıtt. Budapest a K+F területén meghatározó szerepet tölt be Magyarországon. 2004-ben a kutatóhelyek közel fele, a K+F-létszám kétharmada, a doktori fokozattal rendelkezı kutatók 60%-a, a K+F ráfordítások 60,2%-a koncentrálódott Budapesten. A kutató-fejlesztık aktív keresıkhöz mért aránya Budapesten 3,2%. A budapesti agglomeráció súlya meghatározó az üzleti jellegő kutatásokban is, a ráfordítások 80%-a, a foglalkoztatottak 75%-a itt koncentrálódik. Budapesten és agglomerációjában a K+F dolgozók száma meghaladja a 17 ezer fıt, számuk 1997 és 2003 között 30%-kal növekedett. Az MTA doktorainak 72%-a a fıvárosi agglomerációban dolgozik. A kutatás-fejlesztési területek nagy részének a fıváros a fı kutatóbázisa, míg az agrártudományoké Gödöllı. A K+F szektor legfontosabb adatai, 2004 K+F ráfordítás (mFt) Kutatóhelyek száma K+F létszám (fı) Ebbıl kutató: Tudományos fokozattal rendelkezık száma K+F tevékenységek folytató vállalkozások száma (2002) K+F témák száma (db) Forrás: KSH
KözépMagyarország 116 692 1 255 27 217 17 535
Budapest 109 344 1 127 25 480 16 524
Pest megye 7 348 128 1 737 1 011
Magyarország összesen 181 525 2 541 49 615 30 420
Régió aránya (%) 64,3 49,4 54,9 57,6
6 416
6 076
340
10 962
58,5
1 335
1 175
160
1 886
70,8
12 497
11 593
904
22 612
55,3
A kutatóhelyi hálózatban a legjelentısebb szerepük a felsıoktatási intézményeknek és az MTA kutatóintézeteinek van. A kutatóintézetek jelentıs hányada azonban más állami
13
intézményekhez (pl. kormányzati szervek, KSH, Honvédség, egészségügyi intézmények stb.) tartozik, vagy magántulajdonban van. A vállalati K+F helyek K+F ráfordítása Magyarországon alacsony, részesedésük a K+F kiadásokból (38%) messze elmarad a fejlett európai országok 50-80% közötti arányától. Az ezer alkalmazottra esı vállalati kutatók számának aránya az EU átlagának 40%-a. A vállalati kutatóhelyeken dolgozó szakemberek száma 1996 óta kétszeresére nıtt, mely jellemzıen néhány ágazatra és nagyvállalatra koncentrálódik (gyógyszeripar, IT, távközlés, gépipar). Magyarországon 2003-ban az összes vállalkozás 19%-a volt innovatív1. Míg a legalább 250 fıt foglalkoztató szervezetek körében az innovatív vállalkozások aránya az átlag kétszerese, 41% volt, addig az 50 fı alatti szervezeteknél mindössze 17%. Az ipartól eltérıen a szolgáltatási szektorban a közepes (50–249 fıt foglalkoztató) vállalkozások innovativitása volt a legerısebb. Az iparban átlagosan 21,4% volt az innovatív cégek aránya. Kiemelkedı volt a vegyi anyagok és termékek gyártásával foglalkozó cégek innovativitása (45%), valamint a gép-, berendezésgyártóké (33,2%). A szolgáltató szektorban a pénzügyi tevékenység minden negyedik, a számítástechnikával, K+F-fel, illetve mérnöki tevékenységgel foglalkozóknál pedig minden harmadik újított. Az innovációs tevékenység csaknem fele (47%-a) kizárólag termék-innovációval volt kapcsolatos, az eljárás-innováció ennek alig több mint harmada. 2.2.3. Turizmus A Közép-magyarországi régió idegenforgalmi adottságai kedvezıek: Budapest történelmi épületei, gyógyvizei és a Dunakanyar jelentıs turisztikai vonzerıt jelentenek. A régió nemzetközi összehasonlításban egyedülállóan nagyszámú, bıviző, magas hıfokú termálvizet kínáló fürdıkkel rendelkezik. A Dunakanyar legfıbb vonzerejét természeti adottságainak változatossága, országos jelentıségő kulturális-történelmi nevezetességei, a vízi sportolási lehetıségek, a termálvíz, a természetjárás lehetısége és a fıváros közelsége jelenti. A ráckevei Duna körzete elsısorban a fıvárosi lakosság üdülıövezeteként mőködik. A régióban található a magyar kereskedelmi szálláshelyek 11%-a. Budapesten a kereskedelmi szálláshelyek 87%-a szálloda vagy panzió. A budapesti kereskedelmi szálláshelyi férıhely 83%-át (34 ezer férıhely) a szállodák adják. A budapesti szállodák közel fele (47%) három-és négycsillagos egységként mőködött. A fıváros kiemelkedı részesedést mondhat magáénak a minıségi (üzleti-, konferencia- és gyógyturizmus) turizmus terén (KSH, 2005). A régión belül elkülönül a fıváros és a Dunakanyar idegenforgalmi aktivitása, Pest megye kistérségeiben nagyon kevés szálláshely mőködik. Magyarországon 2004-ben összesen 22 millió vendégéjszakát regisztráltak, amibıl 18,9 milliót a kereskedelmi, 3,1 milliót pedig a magán szálláshelyeken töltöttek el. Az országban
1
A KSH definíciója szerint innovatív szervezetnek minısül az a vállalkozás, amely új vagy jelentısen korszerősített termékeket vezetett be a piacra, illetve szervezeti keretei között új vagy jelentısen továbbfejlesztett technológiát alkalmazott. Az is innovatív cégnek minısül, amely, bár nem tudott újdonsággal piacra lépni, korszerőbb technológiát bevezetni, de elkezdett ilyen jellegő tevékenységet, csak vagy idı hiányában nem tudta azt a vizsgált periódusban befejezni, vagy valamilyen oknál fogva kezdeményezése meghiúsult.
14
eltöltött vendégéjszakák 27,9, a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák 43,3 százaléka Budapesten realizálódott (KSH, 2005). 2.2.4. Információs társadalom Magyarországon 2005 végére az internet-elıfizetések száma meghaladta a 907 ezret, egy év alatt 22-kal növekedve.,Az elıfizetık 72%-a választotta a szélessávú, xDSL, vagy a kábeltévés csatlakozást. Az internet-elıfizetéssel rendelkezı háztartások aránya 20,1% volt. Az összes elıfizetés 29,1%-át a Közép-magyarországi régióban kötötték. 2005 Összes háztartás (%) Közép-magyarországi régió Budapest Magyarország
PC-ellátottság 47,2 48,4 38,8
Internet hozzáférés Szélessávú kapcsolat 29,1 17,1 31,4 18,8 20,1 10,1
A közösségi hozzáférésre a teleházak és az e-Magyarország pontok – bizonyos helyeken térítés ellenében - nyújtanak lehetıséget. A teleházak száma országosan 436, míg a régióban 42.
Közösségi I nternet hozzáfér ési pontok, 2006
Jelmagyarázat Intézményi ellátott ság Csak E-Magyarország pont Csak teleház Teleház és E-magyarország pont Egyiksem
A régióban mőködı 10 fınél többet foglalkoztató gazdasági szervezetek 84%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel, 55%-nak van honlapja, 19% használ belsı hálózatot és 12% rendelkezik integrált vállalatirányítási rendszerrel. Az információs eszközök használata a pénzügyi közvetítés és a villamosenergia-, gáz-, gız- és vízellátás ágakban a legmagasabb. A legalacsonyabb elterjedtséget az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás és a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágakban találjuk. A közigazgatási intézmények a 2004. évi országos adatok szerint szinte kivétel nélkül rendelkeznek számítógéppel, melyeknek 97%-a személyi számítógép. A helyi hálózat elsısorban az államigazgatásban, illetve a nagyobb települések önkormányzatainál elterjedt. Az internet-használat terén még mindig észrevehetı a kistelepülési önkormányzatok lemaradása a nagy intézményekkel szemben (90%, illetve 99% az elterjedtség), a különbség azonban gyorsan csökken. 15
Az internetet használó önkormányzatok aránya 93%-ra nıtt. Az önkormányzatok elsısorban ISDN (42%) és modemes (29%) kapcsolódást alkalmaztak, ugyanakkor az xDSL és vezeték nélküli kapcsolatok aránya – az ISDN és a modemes kapcsolatok rovására – egyaránt 10%kal emelkedett, és megközelítette a 20%-ot (xDSL), illetve a 12%-ot (vezeték nélküli). Az államigazgatási intézményekre a bérelt vonali kapcsolat jellemzı (59%). 2.2.5. Elérhetıségi környezet A Közép-magyarországi régió versenyképességét alapvetıen határozza meg a gazdasági fejlıdés nyugat-európai központjától való távolsága és a térség idıben számított elérhetısége, amit fıleg a közlekedési rendszerek infrastrukturális állapota határoz meg. Elsısorban a magisztrális (autópályák, gyorsvasutak és a légi) közlekedési rendszerek infrastrukturális hátterének és jármőállományának korszerősítése jelenthet lehetıséget a piacra jutás költségeinek csökkentésére. A belsı elérhetıségnek elsısorban a közszolgáltatásokat nyújtó térségközpontok elérhetısége során van jelentısége. A Közép-magyarországi régióban jelenleg is léteznek közlekedési szempontból hátrányos helyzetőnek tekinthetı települések, ahonnan a lakók számára jóval több idıt és költséget jelent a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, mint a többiek számára. A régió az ország sugaras szerkezető út- és vasúthálózata révén a legfontosabb hazai közlekedési csomópont. A közlekedésben betöltött szerepét jelzi, hogy a régióban három páneurópai közúti, vasúti és vízi közlekedési irány, és három további ág találkozik (helsinki folyosó). A fıváros határán 30 országos útvonal halad át. Ezek közül a 15 autópályán és fıúton koncentrálódik a régió napi forgalmának 75 százaléka. A sugárirányú elemek (ha nem is megfelelı kapacitással) rendelkezésre állnak, a forgalom célszerő lebonyolódását lehetıvé tevı, körirányú elemek kiépítése viszont hiányos. A délnyugati agglomerációs terület bonyolítja le a legnagyobb forgalmat, ennek jelentıs része nemzetközi és országos forgalom. Budapest környékének közúthálózata a fıvároson belüli hálózathoz hasonlóan sugárirányú, a kör- és harántirányú útvonalak hiánya itt fokozottan jelentkezik. Az agglomerációban tudatosan épített, folyamatos vonalvezetéső körirányú elem nincs, az ilyen igényő forgalom levezetése nehézkes és lassú, ebbıl következıleg gazdaságtalan és balesetveszélyes. A hálózat hiányosságai - a Duna-hidakat is beleértve - forgalmi nehézségeket okoznak, amelyek az életminıséget is jelentısen befolyásolják. Közúti közlekedés A Közép-magyarországi régió rendelkezik a leghosszabb gyorsforgalmi úthálózattal, ugyanakkor az összekötı utak kiépítése nem mindig szolgálja a kistérségi központok kedvezıbb elérését. Különösen a régió dél-keleti térségében okoz gondokat a haránt-irányú kapcsolatok hiánya. A fıvárosba irányuló célforgalom mellett a tranzitforgalom fokozottan terheli a térséget, amelynek forgalom-levezetési, kapacitásbeli problémákkal kell szembenéznie. Különösen súlyos gondokat okoz az autópályák mentén fekvı települések belsı úthálózatának rendkívüli terhelése. A Duna-hidak kapacitása nem elég a tranzit-forgalom és Budapest forgalmának átvezetésére. A közúti közlekedési hálózat kritikus pontjai a szintbeli közúti-vasúti keresztezıdések, mert 16
csökkentik az útvonalak átbocsátó képességét, és akadályozzák a közforgalmú közlekedési jármővek menetrendszerő közlekedését, valamint veszélyeztetik a közlekedés biztonságát is. A régióban a fıváros közelségébıl adódóan sajátos problémát okoz a szuburbanizáció mobilitási igényt növelı hatása. A napi munkába járáshoz szükséges utazási idı egyre növekszik, ezért a kis sebességő helyváltoztatási módok hátrányba kerültek. A szétszórtan épülı új bevásárlóközpontok, egyéb nagy vonzerıvel rendelkezı létesítmények is az autóhasználat kényszerét növelik, és csökkentik a közösségi közlekedés igénybevételének esélyét. Az átlagos napi forgalom a régióban jelentısen nagyobb az országosnál. Budapesten a belsı városrészek forgalma alig változott az elmúlt években, mert az úthálózat telített, a torlódások állandósultak. Pest megyében a közúthálózat 16,5%-a számít jó minıségőnek. Budapesten a belterületi utak 80%-a burkolt út, ezen belül azonban egyes külsı kerületekben a burkolt utak aránya 50-60% körül mozog, míg Pest megyében csak 40%. A személygépkocsi-ellátottság növekedését nem követte a közúton kívüli parkoló-felületek létesítése. A közterületeken várakozni kívánók csupán kb. 40-60%-a helyezhetı el szabályosan. Budapesten 28 P+R parkoló üzemel, ez hétköznap 4777 parkolóhelyet jelent, ebbıl csak 527 korszerő, ırzött. Számos parkoló nem rendelkezik megfelelı közösségi közlekedési kapcsolatokkal. A Budapestrıl kiinduló utazások 1%-a, a környékrıl kiinduló utazások 1,5%-a használja a P+R rendszert. Vasúti közlekedés A vasút területén nagy probléma a nem megfelelı pályaállapot, a vasúti létesítmények rossz mőszaki állapota, az alacsony kihasználtság és alacsony járatsőrőség, valamint az elavult jármőpark, ami a jelenleg turisztikai célú kisvasutak rendszerére is igaz. Budapest elıvárosi közlekedésében a vasút szerepe korlátozott, mivel jelenleg nem fokozható csúcsidıben a járatok száma. A 11 elıvárosi vasútvonal közül kettı nem villamosított. A kapacitások bıvítésére, az utas-szolgáltatások minıségének javítására mindegyik vonal esetében szükség van, csakúgy, mint a kapcsolódó (ráhordó) rendszerek kialakítása és a parkolási feltételek javítására. A városközpont és a repülıtér közötti vasúti-gyorsvasúti összeköttetés nem épült ki. További hiányosság, hogy nincs megteremtve az elıvárosi vasút-hálózat és a városi kötöttpályás rendszer egyes elemeinek összehangolása. A vízi közlekedés területén a Duna Helsinki folyosónak minısül, áruforgalma jelentékeny lehetne, azonban a fıváros feletti szakaszon a kis hajózási vízmélysége miatt csak a maximum 1500 tonnás hajók közlekedhetnek zavartalanul. A folyami hajózás versenyképességét rontja az elavult hazai hajópark, a gazdaságtalanul üzemeltethetı flotta és a korszerő kikötık hiánya. A vízi közlekedés térvesztésének ellenére, az utóbbi idıben a szállított áruk tömege 3,4 M tonnáról 4,05 M tonnára emelkedett, ezen belül a belföldi áruszállításé 806 ezerrıl 1,46 M tonnára nıtt. Az egyetlen nemzetközi igényeknek megfelelı kikötınk Budapest-Csepel. Ami a hazai légi közlekedést illeti, részesedése az áru- és személyszállításban nem változott jelentısen az elmúlt években. A Magyarországról induló légi útvonalak átlagos hossza csökkent, a célállomások köre bıvült. A hazai légitársaság repülıgépeinek kihasználtsági foka 48 %-ról több mint 65 %-ra növekedett. Az ún. diszkont légitársaságok megjelenésével
17
jelentıs forgalomnövekedés ment végbe, 2005-ben a repülıtér utasforgalma – 8 millió utast meghaladó, 25%-os mértékben nıtt. Közösségi közlekedés A közforgalmú közlekedés és az egyéni gépjármő-közlekedés aránya a budapesti lakosok napi utazásainál 60-40%, az összes utazásnál pedig 55-45%. A közforgalmú közlekedés részaránya az utóbbi két évtizedben folyamatosan csökkent (ez a tendencia minden valószínőség szerint folytatódni fog a következı években). A Budapest és környéke közötti közforgalmú közlekedési utazások 28%-t a BKV, 37%-t a MÁV és 35%-t a Volán járatai bonyolítják le. A közforgalmú utazások (szállított utasok) megoszlása Budapesten a következıképpen alakul: metró: 22%, busz: 41%, villamos: 32%, elıvárosi vasút: 4,5%. Figyelemre méltó, hogy a kötött pályán haladó közlekedési eszközök részesedése nem éri el a 60%-ot. A közösségi közlekedés legfontosabb problémái a viszonylag alacsony utazási sebesség, a kedvezıtlen átszállási lehetıségek (nem csak közösségi közlekedésen belül, de más eszközökkel is), a kiszámíthatatlan szolgáltatás (hosszú menetidı, pontatlanság a menetrendhez képest) különösen a nem-kötöttpályás közlekedési eszközökre vonatkozóan, és a kényelmetlen utazási körülmények. Hiányoznak az egyéni és a közösségi közlekedés közötti színvonalas kialakítású tömegközlekedési csomópontok. A Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozása megkezdıdött, a rendszer teljes körő megvalósulása vonzóbbá fogja tenni a közösségi közlekedést a fıváros vonzáskörzetében érintett mintegy 3,3 millió fıs lakosság számára. Kombinált szállítás és logisztika A Ro-La forgalom (közúti kamionok továbbítása vasúti kocsikon) az elmúlt tíz évben ötszörösére növekedett, a hazai közúti tranzitforgalom 8-9%-át ezen a módon szállítják keresztül Magyarországon. Ebben a rendszerben jelenleg hazánkban heti 65 kombinált vonat közlekedik mintegy 13 viszonylatban, de a fıváros térségében korszerő átrakó-terminál nincs. Ro-Ro (konténerek, kamionok dunai szállítása) keretében 2002-re 13 200 egységre nıtt a szállított mennyiség. A konténer forgalom a Csepeli Szabadkikötıben 2004-ben meghaladta a 131 ezer TEU-t (konténeregységet). A logisztikai szolgáltató központ (LSZK) olyan zárt, telepszerően elhelyezkedı szolgáltató vállalkozások, illetve szervezetek összessége, amely közös infrastruktúrára és információs hálózatra épülnek, és ahol az áruforgalmi szolgáltatásokon túlmenıen beszerzés és értékesítés, valamint értéknövelı tevékenységek is történik. Magyarországon a logisztikai tevékenység értéke becslések szerint a GDP 6%-át teszi ki. Budapest körzetében 3 mőködı logisztikai központ található (a BILK-en kívül a MAHART Csepeli Szabadkikötı, és a Harbour Park).
2.3.
HUMÁN INFRASTRUKTÚRA
2.3.1. ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRA A Közép-magyarországi régióban kiemelkedı helyzetben van a fıváros a közép- és felsıfokú végzettségőek körében. A 18 évesnél idısebb népesség 54,1%-a végzett középiskolát
18
Nem agglomeráció
Agglomeráció
(országosan: 38,4%), a felsıfokú végzettségőek aránya közel kétszerese az országos átlagnak (13,6%). Pest megye lakossága iskolai végzettség tekintetében az országos átlaghoz áll közelebb, a felsıfokú végzettségőek aránya elmarad az országostól is (11,7%). A perifériális helyzető kistérségekben élık iskolázottsági mutatói lényesen rosszabbak, a felsıfokú végzettségő lakosság aránya 6 százalék alatt van.
Végzettség / Térség 2001
Ország összesen
Ország Bp. nélkül
Budapest
Óvodások száma (fı) Általános iskolások száma (fı) Szakiskolai tanulók száma (fı) Szakközépiskolai tanulók száma (fı) Gimnazisták száma (fı)
-
-
47 813 119 645 15 758 55 795 50 625
65,0
62,2
77,6
71,2
56,7
73,3
16,3
13,1
30,5
18,6
8,6
24,8
Legalább középfokú végzettségőek a 20 évnél idısebb népességbıl (%) Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%)
25 044 14 642 61 517 39 516 4 240 3 731 6 937 6 434 9 873 4 087
Közép-Mao. régió
127 185 321 711 31 700 82 537 78 545
Forrás: KSH
A régióban az oktatási rendszerben résztvevı tanulók száma megváltozott. Budapesten a fiatalkorúak létszámcsökkenése jellemzı, míg - a szuburbanizáció következtében - Pest megyében alig változott az óvódások és általános iskolások száma. A szakiskolai oktatásban két és félszeresére növekedett a tanulók száma közel másfél évtized alatt. Az átalakulásban a gimnáziumi oktatás kapacitása nagyobb mértékben növekedett, mint a szakközépiskoláké. A felsıoktatásban az elmúlt évtizedben közel megháromszorozódott a hallgatók száma. Budapest egyértelmően az ország felsıfokú oktatási központja. 2005-ben a fıvárosban 35 önálló intézmény mőködött, több mint 70 karral. Budapest jelentısége még inkább kitőnik, ha figyelembe vesszük, hogy bizonyos szakokat, képzési irányokat csak itt indítanak az országban. Ez a kiemelkedı helyzet a hallgatói létszámban is megjelenik, az ország 225 ezer nappali tagozatos egyetemi, fıiskolai hallgatójából 100 ezer fı (az összlétszám 44%-a) a fıvárosban tanul. Budapest elınye ennél is nagyobb a tudományos minısítéssel rendelkezı oktatók terén, szerepe különösen a közgazdász, orvosi, mőszaki és a mővészeti képzésben jelentıs. A térség ilyen végzettséget adó intézményeiben tanul az összes hallgató több mint fele, és itt szerez diplomát a mezıgazdasági, természettudományi és jogtudományi képzésben részt vevık közel fele is. Az elmúlt évtizedben széles oktatási kínálat jött létre, az önkormányzati fenntartású intézményekben – elsısorban a fıvárosban – többféle iskolai modell, számos tanterv és oktatási módszer jelent meg. Az alapítványi és magániskolák mellett bıvült az egyházi oktatás is. A speciális nevelési igényő gyermekek, tanulók igényeinek kielégítésére többcélú intézmények mőködnek.
19
A 2004/2005. tanév adatai alapján a régióban 996 óvodaegység2 mőködött, ennek 82,8%-a önkormányzati fenntartású. A bölcsıdékben a 100 férıhelyre jutó beíratott gyermekek száma Budapesten 119,9 fı, Pest megyében ennél magasabb, 124 fı. A régió bölcsıdéi átlagosan 120%-os kihasználtsággal mőködnek. Az óvodáknál Budapesten kedvezıbb a helyzet, a 100 férıhelyre jutó beíratott gyermekek száma 94, Pest megyében 102 fı. Az általános iskolák (652) döntı többsége (82,7%) az önkormányzatok fenntartói körébe tartozik. Az intézményrendszer egészét érinti az épületek állagromlása, az oktatási infrastruktúra elavulása. Az agglomerációban jelentıs hiányok tapasztalhatók az óvodai és alapfokú oktatási intézményi ellátottságban, ugyanúgy, mint a meglévı intézmények infrastruktúrájának minıségében és a napközbeni gyermek- és idısellátás lehetıségeiben (pl. napközi, családi napközi). A beruházásokra, az épületek állagmegóvására fordított összegek visszaestek, aminek következtében az óvoda- és iskolaépületek 9,2 százaléka azonnali, 40 százaléka mihamarabbi felújításra szorul. A régióban, különösen az agglomerációban mintegy 170-180 közoktatási intézmény vár jelentısebb felújításra és/vagy bıvítésre. Az épületek állagának megóvása mellett a legsürgetıbb feladat azoknak a helyiségeknek a kialakítása, melyekkel – az oktatási intézmények kötelezı (minimális) eszközeirıl és felszereléseirıl szóló 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet értelmében – 2003. szeptember 1-ig valamennyi óvodának és iskolának rendelkeznie kellett volna, de amelyek közel harmaduknál még nem állnak rendelkezésre. A fıvárosi középiskolák tanulóinak közel 25%-a Pest megyébıl jár be, és a demográfiai trendeket, illetve a közoktatási rendszer átalakulását figyelembe véve a tendencia várhatóan tartós marad. A régióban számottevı kapacitással rendelkezik az iskolarendszeren kívüli (munkaerı-piaci) képzés intézményhálózata. Megkezdıdött a szakképzés intézményrendszerének átalakítása annak érdekében, hogy rugalmasabban tudjon alkalmazkodni a munkaerıpiac igényeihez. Jelenleg a képzés szerkezete a képzı intézmények adottságaihoz igazodva folyik, nincs összeköttetés a képzés, és a fiatalokat fogadó vállalkozások között. Jelenleg a 2004-2006-os Humán Erıforrás Fejlesztése Operatív Program keretein belül történik a szakképzés kísérleti modelljének kidolgozása, a területileg integrált szakképzı központok (TISZK) létrehozásával. A KMR területén Vácott és Cegléden folyik egy-egy TISZK megalapozása.
2.3.2. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Budapest kimagasló egészségügyi ellátottságának köszönhetıen a Közép-magyarországi régió mutatói országos viszonylatban az elsı helyen állnak. A régióban jelen vannak az országos intézmények, az egyetemi klinikák, a különbözı fenntartású rendszerben (önkormányzati, magán, vegyes tulajdonú) mőködı szakrendelık, kórházak és alapellátást biztosító intézmények. A tudomány-technológia fejlıdésével lépést tartó korszerő berendezések, gépek beszerzése nem biztosított, óriási gondot jelent a mőszerpark elavultsága, hiányossága. A kötelezıen bevezetett számítógépes adatnyilvántartás zökkenımentes mőködését nehezíti az elavult géppark, illetve gondot okoz, hogy egyes gépek nincsenek hálózatra kötve. Több szakorvosi rendelıintézetre jellemzıek a minimumfeltételeket alig biztosító építészeti körülmények, a szakrendelések zsúfoltsága. 2
Óvodaegység: önálló és többcélú intézménnyel egybeszervezett tagóvoda.
20
Az egészségügyi alapellátás 2004 / Térség
Budapest
Pest megye agglomeráció n kívüli területei
Agglomeráció
A régióban a fekvıbeteg-szakellátást 2004-ben 52 intézményben 26054 kórházi ágy, ebbıl Budapesten 22.361 biztosította. A járóbeteg-szakellátást Pest megyében 18, Budapesten 112 szakorvosi rendelıintézet biztosította. A háziorvosi, házi gyermekorvosi alapellátás keretében, 2004-ben az egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma Budapesten 1757 fı volt, Pest megyében 2449 fı.
Közép-Mao. Régió
Mőködı háziorvosok száma 12.31-én Egy háziorvosra jutó esetek száma Egy felnıtt korú lakosra jutó esetek száma Mőködı házi gyermekorvosok száma 12.31-én Egy házi gyermekorvosra jutó esetek száma Egy gyermekkorúra jutó esetek száma Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma Forrás: KSH
966 8118 5,5 343 4575 6,0
281 10559 5,2 121 7018 5,7
186 11743 6,6 58 7536 5,0
1433 9067 5,6 522 5470 5,8
1280
1788
1709
1438
/ Térség
Rendelési idıre jutó járóbeteg szakellátási esetek száma Egy lakosra jutó járóbeteg szakellátási esetek száma Összes mőködı kórházi ágyak száma Az elbocsátott betegek száma a kórházakban Egy betegre jutó ápolási napok száma Kórházi kapacitás kihasználása Forrás: KSH
Budapest
12,5 37,8 22463 779638 8,3 79,5
16,3 15,5 2598 64291 12,2 82,4
Pest megye agglomeráción kívüli területei
Járóbeteg szakellátás és fekvıbeteg ellátás 2004
Agglomeráció
Az agglomerációban a lakosság növekedési üteme mögött elmaradt az egészségügyi ellátórendszer kapacitásainak növekedése. A fekvıbeteg-ellátás mindössze néhány felújított részleg/intézmény esetében nyújt megfelelı ellátási körülményeket. A járóbeteg szakellátások köre és színvonala rendkívül változó, a körzetekhez tartozó településekrıl a szolgáltatások elérése sokszor nehézségekbe ütközik, gyakori a mőszerek nem megfelelı minısége, krónikus a helyzet a reumatológiákon, ahol többhetes, gyakran egyhónapos az elıjegyzés.
12,4 10,9 993 27431 11,4 85,7
Közép-Mao. régió
12,9 28,1 26,54 871360 8,7 80,0
2.3.3. ESÉLYEGYENLİSÉG ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK A hátrányos helyzető csoportok közé tartoznak a megváltozott munkaképességőek, a speciális helyzető nık, a pályakezdık, a hajléktalanok, és a roma kisebbséghez tartozók. A megváltozott munkaképességő emberek háromnegyede inaktív, a fıvárosban védett munkahelyeken, célszervezetekben, illetve szociális foglalkozatókban 5500-6000 fı dolgozik a piaci bér töredékéért. A gyermekvállalás miatt a munkaerı-piacot elhagyó nık kevesebb, 21
mint felének van lehetısége arra, hogy visszatérjen korábbi munkáltatójához. A munkavállalást hátráltatja a leépült és kapacitáshiányos intézményrendszer (óvodák, bölcsıdék), illetve a gyerekintézmények nem megfelelı nyitva tartási ideje. Az országban kb. 200 ezer fı (KSH népszámlálás, 2000) tartozik a roma etnikumhoz, mintegy 10%-uk a Közép-magyarországi régióban él. Ebbıl Budapesten él a régió roma lakosságának 52,2%-a, Pest megyében 47,8%-a. A romák munkanélküliségi aránya országosan 40%-kal magasabb a lakosság többi részénél, munkanélküliségi rátájuk Budapesten 26%. A roma lakosság iskolázottsága alacsony, közel felüknek nincs befejezett általános iskolai végzettsége. A romák az átlagosnál nagyobb arányban élnek Budapest VII., VIII., IX. kerületében, valamint Pest megye Érd, Monor, Dány, Örkény, Tura településein, gyakran összefüggı területi zárványokként megjelenı rurális térségekben, szlömösödı városrészekben, emberi lakhatásra alkalmatlan telepeken. A romák születéskor várható átlagos élettartama átlagosan 10 évvel rövidebb, mint a nem roma lakosságé. A fıvárosban koncentrálódik a hajléktalanság. Napjainkban az ellátást igénylı otthontalanok száma a téli idıszakban 5-6 ezerre tehetı, míg hajléktalan otthonban 2915 tartós bentlakást biztosító férıhely áll rendelkezésre. Hiányoznak a hajléktalanságból kivezetı lakhatási megoldások (pl. támogatott albérlet, félutas házak). A fogyatékossággal élı emberek helyzetét, társadalmi részvételét nehezíti az akadálymentes környezet hiánya, akár a központi fenntartású, akár a megyei, akár a települési, térségi közigazgatást, közszolgáltatásokat vizsgáljuk. A fıvárosban 515 ezer fı részesül nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban, ebbıl 376 ezren töltötték be a nyugdíjkorhatárt. A 75 év felettiek 63 %-a egyedül él. Az idısek otthonában elhelyezettek körében a fekvıbetegek száma folyamatosan emelkedik, az otthonok lakóinak egyre növekvı hányada ápolásra szorul. A magányos, alacsony egzisztenciájú, gondozást igénylı idıs lakosság a fıvárosban és a szobi kistérségben az országos átlaghoz képest nagyobb arányban van jelen. A szociális alapellátás körében a szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás tartozik a normatívával támogatott szolgáltatások közé, a tízezer fınél népesebb településeken a jelzırendszeres segítségnyújtás megszervezése is kötelezı feladat. A szociális alapellátás, illetve egyéb szociális szolgáltatások kiépítettsége hiányos, különösen a speciális ellátást igénylı idısek gondozása megoldatlan. Az egészségügyi ellátórendszert terheli a krónikus állapotban lévı, kórházi ellátást nem, de egész napos szakfelügyelet igénylı idısek ápolásának gondja. A szociális ellátás fıbb ellátási formái, 2004
Megnevezés Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık aránya összesen (%) a) Szociális alapellátásban (étkezés és/vagy házi segítségnyújtás) részesülık aránya (%)a)
Budapest
Agglomeráció
Pest megye agglomeráción kívüli része
Középmagyarországi régió
10,6
10,5
9,6
10,4
4,8
3,3
3,3
4,3
22
Nappali ellátást nyújtó idısek klubjaiban ellátottak aránya (%)a) Nappali ellátást nyújtó idısek klubjainak kihasználtsága (%) Idıskorúak otthonaiban gondozottak aránya (%)a) Idıskorúak otthonainak kihasználtsága (%) Tartós bentlakásos és át-meneti elhelyezést nyújtó otthonokban gondozottak aránya (%)a) A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága (%) a)
2.4.
1,5
0,8
0,7
1,2
101,8
84,9
92,9
98,5
1,6
2,4
2,0
1,8
94,6
88,1
90,4
92,1
2,7
3,9
3,5
3,0
91,7
90,6
94,2
91,8
A 60 éves és idısebb állandó népesség száma alapján számítva.
TELEPÜLÉSI ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA
2.4.1. LEVEGİMINİSÉG A Közép-magyarországi régióban elsırendő levegıszennyezı a közlekedés, amely az ülepedı és szálló por, a nitrogénoxidok, az illékony szerves vegyületek és a szénmonoxid esetében jelentısen terheli a közlekedés által leginkább érintett területeket, a fıváros belsı részeit, és a fı közlekedési útvonalak mentén fekvı településeket. A közlekedési eredető légszennyezés okai között szerepel Budapest úthálózat-centrikussága, az agglomeráció felıl beérkezı közúthálózat nagyrészt 100-160% feletti kapacitás-kihasználtsága, és az ebbıl eredı forgalomtorlódások, az átmenı és célirányos teherforgalom nagy volumene, valamint a folyamatosan növekvı gépjármőállomány (~ 1 millió). A levegı kén-dioxid koncentrációjának alakulását leginkább az ipari tevékenység alakítja.
2.4.2. SZENNYVÍZ-ELVEZETÉS ÉS -KEZELÉS Pest megye 186 települése közül 132 rendelkezik valamilyen szintő szennyvíz-elvezetı rendszerrel, a csatornahálózatra kötött lakások aránya 2004-ben Pest megyében 52,5%. Budapesten 95%. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 99%; azonban a keletkezett szennyvíz több mint 10%-a mechanikai tisztítás nélkül, 66%-a biológiai tisztítás nélkül jut a Dunába. A Budapesten keletkezı, és közcsatornán elvezetésre kerülı mintegy 248 millió m3 szennyvíz jelentıs része tisztítatlanul folyik át a Dunán. Az agglomeráció területén és a Dunakanyarban a csatorna-hálózatba bekötött lakások aránya közelíti a vízvezetékhálózatba bekötött lakások arányát, míg a régió alföldi és északi területein csatornázottság hiányos, vagy teljesen hiányzik. A fıváros, mintegy 20.000 csatornázatlan területen lévı lakás csatornaellátása érdekében, 2010-ig valamennyi olyan közterületen kiépíti a szennyvízcsatornát, ahol a 26/2002. (II.27.) Kormányrendelet szerinti minimális beépítettség adott. A program 10 db átemelı telep, 60 km győjtıcsatorna és 400 km mellékgyőjtı csatorna létesítésével valósul meg. A jelenleg folyó elıkészítı munka adatai szerint a 74 Mrd Ft összegő beruházás Kohéziós Alap támogatással valósul meg.
23
A k ö z m û -e l l á t o t t sá g t e r ü l e t i k ü l ö n b sé g e i , 2 0 0 4
J e l m a gy a r á z a t K öz m û ol l ó: A csa t or n á zot t s ág és az iv óv íz -h ál óza t k i ép ít et t ségén ek k ü l ön bs ég e (%) - 33 34 - 66 67 - 10 0
2.4.3. VÍZBÁZIS-VÉDELEM A Közép-magyarországi régióban, de különösen az agglomeráció területén a vízmőtelepekre egyre nagyobb környezetterhelés nehezedik. A 219/2004 (VII. 21.) kormányrendeletben meghatározott szennyezıdés érzékenységi kategóriákba sorolás alapján Pest megyében 68 település található fokozottan érzékeny területen, 110 pedig érzékeny területen. 102 település nitrát-érzékeny területen fekszik.
2.4.4. HULLADÉK A régió hulladéktermelése az országos mennyiség közel az egyharmadát teszi ki, és nagysága évrıl-évre 2-3%-kal növekszik. Budapesten évente megközelítıleg 920.000 tonna kommunális hulladékot szállítanak el a háztartásoktól. Ebbıl a mennyiségbıl 200.000 tonna veszélyes hulladéknak minısül. 2006-ban a települési szilárd hulladék 50%-át ártalmatlanították égetéssel. A Pest megyében keletkezı hulladék több mint 70 települési lerakóban kerül deponálásra, a legtöbb telepet azonban csak egy település használja. A mőködı lerakók jelentıs része nem felel meg a mőszaki követelményeknek. Rendezetlen lerakóra a régió hulladékainak kb. 2%-a kerül. Az illegális hulladék-elhelyezés különösen a települések környezetében jelentıs probléma.
2.4.5. VÉDETT TERÜLETEK, TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETEK A Közép-magyarországi régióban a Nemzeti Parkok (2) és a Tájvédelmi Körzetek (11) összes területe 77.637 hektár. A fıvárosban 3500 hektár terület áll természeti oltalom alatt. A 81 helyi jelentıségő védett terület nagysága megközelíti a 12.000 hektárt, ebbıl a fıváros területén 522 hektár található, köztük történeti kertek. A településeken belül kialakított zöldfelületi rendszerek (parkok, történelmi kertek stb.) beépítése és minıségromlása különösen Pest megye területére jellemzı. Az elszigetelt természeti területek ökológiai hálózatba kapcsolása és fenntartása a Natura 2000 hálózat kialakítása során történik.
24
2.5.
A 2004-2006 IDİSZAK PROGRAMOZÁSI TAPASZTALATAI
Az 2004-2006 idıszakban Közép-Magyarország az NFT I-ben a konvergencia régiók közé tartozott. Fejlesztési céljainak elérését • a Gazdasági és Versenyképességi OP a beruházás-ösztönzés, a KKV-k fejlesztése, a K+F és az innováció elısegítése, az információs társadalom- és gazdaságfejlesztés; • Humánerıforrás-fejlesztési OP az aktív munkaerı-piaci politika, a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem, az egész életen át tartó tanulás, valamint a szociális, oktatási, egészségügyi infrastruktúra fejlesztésével; • az Agrár- és Vidékfejlesztési OP az élelmiszer-feldolgozás modernizálása, a vidéki térségek fejlesztésével; • A Környezetvédelem és Infrastruktúra OP a környezeti állapot és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével; • a Regionális Fejlesztési OP a turisztikai potenciál erısítésének, a térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztésének, valamint a humán erıforrás fejlesztés regionális szintő erısítésével segítette elı. A legtöbb ROP pályázat "A felsıoktatási intézmények és a helyi szereplık együttmőködésének erısítése" intézkedésre érkezett. A régióban benyújtott projektek átlagos támogatási igényét tekintve a "Városi területek rehabilitációja" címő intézkedés kapcsán mutatkozott a legmagasabb támogatási igény. A turisztikai fejlesztések kapcsán a rendelkezésre álló kereteket nem használták ki a várakozásoknak megfelelıen. Ez azzal is magyarázható, hogy az operatív programban rögzített kritérium szerint csak a fıvároson kívüli, turisták által rendszeresen látogatott, természeti és kulturális értékekben gazdag üdülı-körzetek és nemzeti parkok fejlesztésére kerülhetett sor. A Közép-magyarországi régió részesült a legnagyobb összegő támogatásban: számára az öt OP keretében közel 170 Mrd Ft-ot ítéltek meg, melynek több mint 70 százaléka jutott Budapestre. A HEFOP keretén belül a fıvárosi kedvezményezettek kapták legtöbb támogatást (72 Mrd Ft): míg Pest megye a GVOP keretében jutott a legtöbb (mintegy 16 Mrd forintnyi) fejlesztési támogatáshoz.
9%
5%
10%
34%
42% AVOP
GVOP
HEFOP
KIOP
ROP
3. ábra: A régióra jutó uniós támogatások OP-k szerinti megoszlása Az 1 fıre jutó (megítélt) uniós támogatási összeg
eFt
Az 1 fıre jutó (megítélt) uniós támogatási összeg országos átlaga 70 eFt, de ennek területi megoszlása erıs egyenlıtlenségeket mutat: miközben Budapesten ez a szám kismértékben meghaladja az országos átlagot, addig Pest megyében a megítélt uniós támogatások összege alig 40 eFt/fı, így a régió összesített átlaga (63 eFt) az országos átlag alatt maradt.
A Régióra jutó uniós támogatások OP-k szerinti megoszlása
80 70 60 50 40 30 20 10 0 Országos átlag
KözépMagyarországi Régió
Budapest
Pest megye
4. ábra: Az 1 fıre jutó (megítélt) uniós támogatás
25
2.6.
A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SWOT ELEMZÉSE
A SWOT-elemzés a helyzetelemzés elemeit belsı és külsı tényezıkre osztja fel, majd értékeli a régió versenyképességének javítása szempontjából.
Belsı Tényezık – Erısségek Budapest fıváros, régiójával együtt az ország és a Kárpát-medence nemzetközi jelentıségő gazdasági (pénzügyi, kereskedelmi, szolgáltatási) és társadalmi térszervezı ereje, közigazgatási központja A multinacionális vállalatok és külföldi mőködı tıke aránya kimagasló Kedvezı telephelykínálat a vállalkozások (pl. logisztika) számára A régióban koncentrálódik az ország K+F és innovációs potenciálja A foglalkoztatottak aránya és képzettségi szintje magas Koncentrált egészségügyi kapacitás a fıvárosban Aktív és fejlett civil szektor Kedvezı nemzetközi és országos megközelíthetıség (autópálya csomópont, reptér, kikötı) Nemzetközi közlekedési-szállítási útvonalak keresztezıdése Vonzó természeti adottságok (tájképi szépség, termálvízkincs, Duna) Épített környezett történelmi, kulturális gazdagsága
Külsı Tényezık – Lehetıségek Beutazó turizmus elsı számú célterülete a fıváros, jelentıs nemzetközi kereslet Nagy vásárlóerıvel rendelkezı belsı (lakossági, üzleti) piac Innováció-közvetítı szerep KeletDK-Európa felé
Belsı Tényezık – Gyengeségek régión belüli (Budapest-Pest megye) gazdasági fejlettségbeli különbségek nagyok, Duális gazdasági szerkezet, a multicégek és helyi vállalkozások együttmőködése gyenge KKV-k üzleti ismeretei, innovációs készsége, IKT eszközellátottsága, finanszírozási lehetıségei hiányosak Vállalkozások és kutatók közötti együttmőködés gyenge Minıségi turizmus feltételei hiányosak (pl. konferencia turizmus, fıvároson kívüli program- és szálláskínálat) A közintézmények, közterületek akadálymentesítése nem megoldott A hajléktalanság problémája a fıvárosban koncentrálódik A fıvárosi közúthálózat túlterhelt (parkolási kapacitások, külön-szintő csomópontok hiánya) A haránt-irányú közlekedési kapcsolatok és a mellékúthálózat szerkezeti és kapacitásbeli hiányosságai (pl. M0, Duna-hidak) A közösségi közlekedés minısége (elavult jármőpark, pontatlanság, túlzsúfoltság, hiányos átszállási kapcsolatok) nem megfelelı A vasút és a városi kötöttpályás rendszerek összeköttetése, elıvárosi vasúti közlekedés hiányos az agglomerációban A burkolt utak minısége az agglomerációban nem megfelelı A kerékpárút-hálózat hiányos a régióban Magas a lég-, zaj-, rezgés-, fényszennyezés a közlekedési tengelyek mentén A természeti értékek, zöldterületek, ivóvízbázis terhelése, károsodása fokozott a szuburbanizáció miatt Az illegális hulladéklerakók nagy száma a régióban Leromlott állapotú lakásállomány, közterületek a fıvárosban Külsı Tényezık – Veszélyek A regionális versenytársak (Bécs, Pozsony, Prága) erısödése A régión belüli egyenlıtlen gazdasági fejlıdés fokozódása A multinacionális vállalkozások és a helyi gazdaság tartós elszigeteltsége A fıváros népessége további öregedése, a munkaképes korúak arányának csökkenése A társadalmi szegregáció fokozódása (szlumosodás) A romák élethelyzetének megoldatlansága A képzett munkaerı elvándorlása Nyugat-Európába Az ingázók számának és utazási igényének növekedése Az egyéni közlekedés részarányának növekedése A
26
3
STRATÉGIA
3. 1. Jövıkép A régió hosszú távú, a 2007-2013-as tervezési perióduson túlmutató jövıképe a következıképpen fogalmazható meg: A Közép-magyarországi Régió, megtartva fejlıdési ütemét, Kelet-Közép-Európa egyik vezetı régiójává vált, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítve a Kárpátmedencei térség meghatározó gazdasági, társadalmi, kulturális szervezı erejévé fejlıdött. A régió az információs társadalom fejlesztésében kihasználta regionális versenyelınyét, és tevékeny részt vállal a vívmányok dél-kelet-európai közvetítésében. A tudásalapú emberi erıforrás- és gazdaságfejlesztés az üzleti szolgáltatásokra, a kutatás-fejlesztésre, a kulturális gazdaságra és a szabadidı gazdaságra koncentrál. A régió, mint kreatív hely, a minıség elvein nyugvó, élhetı lakó- és munkakörnyezetet biztosít az itt élık számára.
3.2 Átfogó cél A Közép-magyarországi régió versenyképességének növelése a fenntartható fejlıdés elvének érvényesítése mellett A régiónak, mint „kreatív helynek”, s egyben az ország társadalmi, gazdasági, kulturális hajtóerejének fejlesztése az ország egésze versenyképességének javítása érdekében szükséges. Az operatív program célja, hogy a fıváros adottságait kihasználva a Közép-magyarországi régió versenyképessége nemzetközi viszonylatban erısödjön a fenntarthatóság elvének érvényesítése mellett. A nagy vásárlóerıvel rendelkezı belsı piac, a nemzetközi cégek agglomerációban elhelyezkedı regionális központjai, az innováció-közvetítı szerep erısítése (Kelet-és Délkelet-Európa irányába) jelentik e szerepvállalás bázisát. További lehetıséget jelent a Duna turisztikai és közlekedési adottságainak kihasználása, és a termálvízkészlet megfelelı hasznosítása. Budapest Kelet-Közép-Európa regionális kulturális és kereskedelmi központjává válhat hosszú távon, a rendelkezésre álló fejlesztéspolitikai eszközök megfelelı felhasználásával. Rendkívül fontos cél, hogy a tudásalapú társadalom és tudásgazdaság fejlesztésére fókuszálás mellett, figyelembe véve a fıváros népességének elöregedı tendenciáját, a humán infrastruktúra, az elérhetıség fejlesztése és a környezet fejlesztése is kiemelt figyelmet kapjon. Egyúttal figyelembe kell venni a régióban zajló, területileg egyenlıtlen gazdasági fejlıdést, tudatában kell lenni annak, hogy a nagyvállalatok többségükben nem kapcsolódnak be a helyi gazdaságba, hogy a településeknek erısebbek a gazdasági, mint a környezetvédelmi érdekei. Pest megye és Budapest fejlettségi mutatóinak különbsége, a duális szerkezet jelenléte indokolja, hogy - teret adva a szubszidiaritás elvén alapuló harmonikus és fenntartható fejlıdésnek - összhangba kell hozni a méltányosságot, az ökológiai korlátokat és a versenyképességet. Az elmaradott területeket ösztönözni és segíteni kell abban, hogy a régióban összpontosuló, meglévı erısségeket kihasználva tudatosan kapcsolódjanak be a fenti cél megvalósításának hálózataiba, tekintettel a kistérségek sajátosságaira.
27
Javasolt indikátorok: Hatás indikátor: A Közép-magyarországi régió GDP/foglalkoztatott értékének változása (éves növekedés %) a 2004-2006 évek átlagához képest Kiindulási érték: Egy foglalkoztatottra jutó GDP (ezer Ft) átlagos változása a Középmagyarországi régióban 2000-2003 között (%) Célérték: (kidolgozás alatt) Adatforrás: KSH Mérési mód: A 2000-2003 évek egy foglalkoztatottra jutó GDP értékének átlagos növekedése összevetve a 2004-2013 évek egy foglalkoztatottra jutó GDP értékének változásával (kumulált %) Kontextus indikátor: A Közép-magyarországi régió GDP/fı érték alapján az EU tagállamok régiói között létrejövı rangsorban elfoglalt helyezésének változása 2006-hoz képest (rangszám) Kiindulási érték: A Közép-magyarországi régió GDP/fı érték alapján az EU tagállamok régiói között létrejövı rangsorban elfoglalt helyezése 2006-ban (késıbb elérhetı adat) Célérték: (kidolgozás alatt) Adatforrás: EUROSTAT Mérési mód: A Közép-magyarországi régió GDP/fı érték alapján az EU tagállamok régiói közötti rangsorban 2006-ban, illetve évente 2015-ig elfoglalt helyezésének 3.3. Specifikus célok 3.3.1. A régió nemzetközi versenyképességének fejlesztése Budapest nemzetközi viszonylatban potenciális növekedési metropolisz-térség, versenyképességének javítása egyidejőleg segíti elı meghatározó gazdasági területeinek további fejlıdését az európai gazdasági verseny kihívásainak megfelelve, a régió foglalkoztatottságának növekedését, figyelembe véve a fenntarthatóság szempontjait. A cél Budapest és térsége gazdaságszervezı szerepének hosszú távú stabilizálása, kapuvárosi szerepének megerısítése, tágabb nagyrégiójában, elsısorban Dél-Kelet-Európa irányába való innováció-közvetítı szerepének hangsúlyozása, a tudásipar, a high-tech iparágak, a magas hozzáadott értéket elıállító tevékenységek és a magasan kvalifikált munkaerı meglétébıl adódó elınyök kihasználásának ösztönzése, a humán tıke minıségének fenntartása és erısítése révén. A gazdaság és a kutatás kooperációján alapuló tudásbázis elemei, bár többnyire egymástól elkülönülten, mára kialakultak, ami - az országban egyedüliként - a fıvárosban lehetıvé teszi, hogy a beruházás-vezérelt gazdaság innováció-vezéreltté váljon. Így a cél elérése érdekében támogatni szükséges Budapest innováció-alapú fejlesztését, kiemelt pólus szerepének erısítését a tudásgazdaság szereplıinek (egyetemek, kutatóintézetek és a vállalati szféra) szoros együttmőködése révén, a hazai K+F bázisra alapozva, a nemzetközi színtéren megjelenı versenyképes, innovatív termékek létrehozásával. A tudásalapú gazdaság - a fıváros és térségének kutatás-fejlesztési és innovációs potenciáljára építve - erısítendı, fontos a tudásgazdaság szereplıi közötti együttmőködés ösztönzése, a gazdaság húzóerıinek és a K+F intézményeinek integrálása. A hangsúly a már meglévı intézmények minıségi fejlesztésére helyezıdik, amely együtt jár a gazdaság szerkezetváltásával és új, innovatív munkahelyek létrehozásával is. A kooperáció erısítése
28
megsokszorozza a tudásgazdaság teljesítményét, innovativitását, végsı soron a gazdaságot versenyképesebbé teszi. A tudásgazdaság hatékonyságának növelése lesz a jövıben a fejlıdés motorja, melyet a régióban elsısorban a biotechnológiai ágazat, a környezetgazdálkodás, a környezetbiztonság javítása, valamint az információs és kommunikációs technológiákra építve lehet megvalósítani Az egyetemek inkubációs jellegő támogatása, a kutató-helyek eredményeit hasznosítani kívánó, kezdı vállalkozások, valamint a kutatás-fejlesztés eredményeinek széles körő elterjesztése hozzájárul az innováció megkönnyítéséhez. A magyar kutatás-fejlesztési tevékenységet támogató, magasan fejlett infokommunikációs rendszerek és hálózatok kiépítése, valamint az e-gazdaság támogatása ugyancsak a növekedést szolgálja. A gazdaság fejlesztésének további feltétele a pénzeszközökhöz való hozzáférés biztosítása. A régió nemzetközi versenyképességének növeléséhez hozzájárul a régió magas hozzáadott értéket produkáló gazdasági szektorainak fejlesztése, mint például a kreatív és kulturális gazdaság, a környezetipar, az alkonygazdaság, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok erısítése. A természeti és kulturális értékek fenntartható fejlesztése, turisztikai célú hasznosításukkal jelentısen hozzájárul Budapest gazdasági teljesítményének növekedéséhez. A régió vonzerejét fokozó turisztikai attraktivitás szempontjából meghatározó a beutazó turizmus elsıszámú célterületének számító Budapest turisztikai kínálatának fejlesztése. A fıváros jó földrajzi helyzetébıl és a kulturális örökség gazdagságából fakadó relatív kedvezı versenypozíciójának megtartása érdekében szükséges a fıváros kiemelt turisztikai desztinációihoz kapcsolódó minıségi fejlesztések támogatása. Az ország versenyképességének erısítését szolgálják a régióban megvalósuló, magas hozzáadott értéket generáló, kiemelt jelentıségő kulturális fejlesztések is. A nemzetközi versenyképesség fokozásának fontos feltétele a régió elérhetıségének, a nemzetközi közlekedési és szállítási útvonalakhoz (TEN) való csatlakozásának fejlesztése. A gazdaság versenyképességének javításához elengedhetetlen a régió közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése. A hálózat hiányosságainak pótlására szükséges a haránt irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztése - a Duna-hidakat is beleértve. A közösségi közlekedés versenyképessége elsısorban a kötöttpályás rendszerek minıségi feltételeinek javítása, valamint a környezetkímélı szállítási lehetıségek fejlesztése révén biztosítható. A környezetileg fenntartható közlekedési módok térnyerése támogatása felöleli a tömegközlekedési létesítményeket, a mobilitási terveket, a csomópontok biztonságának növelését és a nem motorizált közlekedés egyéb létesítményeit. A fıvárosi metropolisz térség gazdasági szervezı erejének stabilizálása, nemzetközi versenyképességének erısítése érdekében a fejlesztéseket tehát a tudásalapú gazdaság, innováció és vállalkozóképesség orientált fejlesztésére, valamint a versenyképesség keretfeltételeinek, a külsı és belsı elérhetıség fejlesztésére kell fordítani.
Indikátorok: Eredmény indikátor: A külföldi tıkebefektetések növekedése a régióban székhellyel rendelkezı vállalkozások jegyzett tıkéjét tekintve a 2000-2003 évek átlagában (%) Kiindulási érték: Egy foglalkoztatottra jutó külföldi tıkebefektetések (ezer Ft) átlagos értéke a Közép-magyarországi régióban 2000-2003 között (%) Célérték: (kidolgozás alatt) Adatforrás: KSH Mérési mód: A 2000-2003 évek egy foglalkoztatottra jutó külföldi befektetés értékének (ezer Ft) átlagos növekedése összevetve a 2004-2013 évek egy foglalkoztatottra jutó külföldi befektetés értékének (ezer Ft) változásával (%)
29
3.3.2. A régió belsı kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése A cél a hozzájárulás a régió belsı kohéziójának erısítéséhez és a kiegyensúlyozottabb térszerkezet kialakításához, valamint a régió fıvároson túli városainak fejlesztése, alközpontokként megerısítése. Kiemelt figyelmet kap a harmonikusan és fenntartható módon mőködı agglomerációs rendszer megteremtése, az agglomerációs települések fizikai összenövésének megakadályozása. A régió 31 városának jelentıs része az agglomerációban található, cél, hogy ezek a települések képesek legyenek környezetük számára egyrészt a közszolgáltatási funkciókat biztosítani, másrészt a helyi gazdasági aktivitást növelni, és foglalkoztatási lehetıségeket kínálni. A régió városhálózatának további kisvárosai esetén is fontos, hogy környezetükre kiterjedı térszervezı hatásuk erısödjön. A harmonikusabb térszerkezethez hozzájárul az érintett települések és településrészek illetve szervezetek intézményesült együttmőködésének megteremtése, valamint a helyben történı munkavégzés ösztönzése. Cél a régión belüli fejlettségi különbségek csökkentése, a leszakadó aszódi, nagykátai, ceglédi, monori és szobi kistérségek felzárkóztatása, a vidéki térségek gazdasági sokféleségének támogatása is. Kiemelt figyelmet kap a Közép-magyarországi régió belsı fejlettségi különbségei kapcsán a regionális versenyképesség javítása, a helyi gazdasági kezdeményezések támogatása, a régión belüli fejlettségi különbségek csökkentése a Pest megyei területek részleges felzárkózásának megvalósítása érdekében. Pest megye perifériális területei egészen más módon fejlesztendı területek, mint a metropolisz térség. Ennek eszközei elsısorban a fejlett üzleti tanácsadáshoz való hozzáférés, a beszállítóvá válás és hálózatos együttmőködés kialakítása, valamint a termeléshez szükséges infrastruktúra elemeinek kiépítése. A KKV-k jövedelemtermelı képességének javítása terén a régióban területi preferenciák bevezetése indokolt. Az elmaradott kistérségek kis és közép-vállalkozásainak versenyképessége azon vállalkozások támogatásával növelhetı, melyek termelı tevékenységet folytatnak, és fejlesztéseik nyomán a foglalkoztatás további bıvítése várható. A Közép-magyarországi régióban jelenleg is léteznek közlekedési szempontból hátrányos helyzetőnek tekinthetı települések, ahonnan a lakók számára jóval több idıt és költséget jelent a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, mint a többiek számára. Számukra a közösségi közlekedés viszonylatainak és jármőveinek korszerősítése, illetve a települési összekötı utak állapotának és hálózatának javítása szükséges. A belsı elérhetıség mellett fontos kihasználni a határ menti kapcsolatokban rejlı lehetıségeket. A cél elérése érdekében kiemelt figyelmet kap a régió vonzerejének fenntartható fejlesztése, a turisztikai attraktivitás fokozása és a vonzó természeti-táji környezet kialakítása. A KözépMagyarországi régió versenyképességének növelése hosszú távon csak a fenntarthatóság, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, a természeti és táji értékek megırzésével és fejlesztésével biztosítható. Mind a fıváros és agglomerációja, mind a régió további térségei vonatkozásában kiemelt figyelmet kíván az élhetı környezeti feltételek biztosítása, a környezetvédelem és a növekedés közötti együttmőködés erısítése. A környezetvédelmi beavatkozások sorában a fejlesztéseket a környezetgazdálkodási rendszerek elımozdítására, a tiszta technológiák KKV-k körében történı elterjesztésére és a szennyezett területek rehabilitációjára kell koncentrálni. Mind Pest megye, mind Budapest természeti és kulturális értékeinek fenntartható fejlesztésénél kiemelt szempont az érintett térségek megújulása és a fejlesztések munkahelyteremtéshez való hozzájárulása. Pest megye
30
természetvédelmi fejlesztéseit komplex természetvédelmi és tájvédelmi programok kialakításával, ill. a Budapest körüli zöld győrő megmaradt részeinek rehabilitációjával lehet megvalósítani. A természeti és kulturális értékek fenntartható fejlesztése, turisztikai célú hasznosításukkal a régió, elkülönítetten Budapest és Pest megye gazdasági teljesítményének növekedéséhez is hozzájárul. Pest megyében a turisztikai vonzerıvel rendelkezı helyeken (pl. Dunakanyar, Gödöllı és térsége, a Ráckevei (Soroksári) Duna üdülıkörzete stb.) a megfelelı turisztikai termékkínálat kialakítása a cél. Ennek érdekében elsısorban a turisztikai vonzerejük kiaknázásához kapcsolódó turisztikai infrastruktúra fejlesztése indokolt. A Közép-magyarországi régió humán közszolgáltatási szektorának fejlesztése jelentıs mértékben hozzájárul a régió belsı kohéziójának megteremtéséhez, miközben az - emberi erıforrások minıségének javításával - a gazdaság versenyképességének, ezáltal a tartós növekedésnek, az aktivitás növelésének is meghatározó tényezıje. A munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének fokozása az oktatás és képzés gazdasággal való kapcsolatának erısítése révén valósítható meg. A humán erıforrásba való beruházás növelése a jobb oktatás és szakképesítés révén nagymértékben növeli a minıségi képzettséggel rendelkezı aktív munkavállalói létszámot. A foglalkoztatottság növelése érdekében fontos a munkaerı-piaci részvételt támogató szolgáltatások, a felnıttképzés, szakképzés, elsısorban a térségi integrált szakképzı rendszerének piaci igényeknek megfelelı fejlesztése. A felsıoktatás terén a mőszaki és természettudományi karok fejlesztése járul hozzá a tudásgazdaság erısítéséhez. A minıségi élet, a foglalkoztatásban való hosszú idejő bent maradás érdekében az egészségügyi ellátás és a szociális védelmi rendszerek korszerősítése, infrastrukturális feltételeinek fejlesztése meghatározó. Budapesten az ellátottsági mutatók messze országos átlag felettiek, az ellátás minıségi javítása, a járóbeteg-szakellátás és fekvıbeteg ellátás magasabb szintő biztosításával kíván a program hozzájárulni a humán erıforrásba való befektetéshez. A közszolgáltatások elérhetıségét, minıségi javítását, az alapellátást biztosító intézmények integrált fejlesztése, kistérségi, mikrotérségi, multifunkcionális centrumok kialakítása biztosíthatja a leghatékonyabban. Az integrált központok legalapvetıbb (szociális, gyermekjóléti, oktatási, kulturális stb.) szolgáltatásait a kistérség, mikrotérség lakosságának szükségletei függvényében kell meghatározni. Az alapellátást nyújtó közszolgáltatások fejlesztése elsısorban a funkcióhiányos agglomerációs övezetben és a hátrányos helyzető kistérségekben indokolt. Ez kiterjed a közoktatási infrastruktúrára, az alapellátást nyújtó szociális és egészségügyi infrastruktúrára. A bentlakást nyújtó intézmények esetében a fejlesztések alapvetıen nem a férıhelyek bıvítésére, hanem a korszerőbb ellátási formák elterjesztésére, a nagy létszámú intézmények kiváltására, korszerősítésére irányulnak. A belsı elérhetıségnek elsısorban a közszolgáltatásokat nyújtó térségközpontok elérhetısége során van jelentısége. A gyermekek, fiatalok sikeres társadalmi integrációja érdekében szükség van olyan közösségi terekre, játszóterekre stb., ahol értelmes és tartalmas szabadidıs programok szervezhetık, és a devianciák megelızése már a legkorábbi életszakasztól megvalósulhat. A Közép-magyarországi régió település-hálózata, városi térségei fejlesztésének a versenyképesség növelését, valamint a gazdaságilag legerısebb fıváros mellett a városi hálózat további szereplıinek megerısítését, és ezáltal harmonikusabb fejlıdését kell szolgálnia. A térségszervezı szerepet játszó városok meghatározott részén megvalósuló integrált település-rehabilitációs akciók támogatása hozzájárul a gazdasági és társadalmi szempontból hátrányos helyzető településközpontok és településrészek vonzó környezetének kialakításához. A fejlesztések során a harmonikus térszerkezet érdekében megvalósítandó a települések identitást erısítı fejlesztéseinek támogatása is.
31
A funkciómegosztáson alapuló fenntarthatóan harmonikus térszerkezet fejlesztése és a régió belsı kohéziójának javítása érdekében tehát a fejlesztéseket a periférikus térségek elérhetıségének javítására, a régió turisztikai vonzerejének fejlesztésére, a természeti és táji környezet védelmére, a humán közszolgáltatások, ellátórendszerek fejlesztésére, továbbá a városok és települések megújítására kell koncentrálni.
Javasolt indikátorok: Eredmény indikátor 1.: A Közép-magyarországi régió kistérségei és települései között mért jövedelemkülönbség-csökkenés mértéke 2004-2013 közötti idıszakban (%) Kiindulási érték: Egy foglalkoztatottra jutó bruttó jövedelem (ezer Ft) átlagos értéke a Középmagyarországi régióban 2003-ban települések és kistérségek szintjén Célérték: (kidolgozás alatt) Adatforrás: KSH Mérési mód: Egy foglalkoztatottra jutó bruttó jövedelem (ezer Ft) 2003-ban a Középmagyarországi régióban a települések és kistérségek szintjén mért értéke összevetésre kerül súlyozott relatív szórás módszerével az aktuális év értékével, majd a változás értéke (%) képezi az eredményt. Eredmény indikátor 2.: A Közép-magyarországi régió kistérségeiben és településein székhellyel rendelkezı vállalkozások bruttó hozzáadott-értéke között mért növekedés mértékének változása 2004-2013 közötti idıszakban (évekre kumulált %) Kiindulási érték: Egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott-érték (ezer Ft) átlagos értéke a Közép-magyarországi régióban 2000-2003 között a települések és kistérségek szintjén Célérték: (kidolgozás alatt) Adatforrás: KSH Mérési mód: A Közép-magyarországi régióban a településeken és kistérségekben székhellyel rendelkezı vállalkozások által megtermelt, egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott-érték (ezer Ft) 2000-2003 között mért átlaga összevetésre kerül (a súlyozott relatív szórás módszerével) az aktuális év értékével. Eredmény indikátor 3.: A Közép-magyarországi régió kistérségeiben és településein mért munkanélküliség mértékének változása 2004-2013 közötti idıszakban (évekre kumulált %) Kiindulási érték: Közép-magyarországi régióban 2000-2003 között a települések és kistérségek szintjén vett regisztrált munkanélküliségi átlagos értéke (%) Célérték: (kidolgozás alatt) Adatforrás: OMMK Mérési mód: A Közép-magyarországi régióban a településeken és kistérségekben a munkanélküliségi ráta (%) 2000-2003 években mért értékének átlaga összevetésre kerül (a súlyozott relatív szórás módszerével) az aktuális év értékével. A specifikus célok megvalósítása érdekében az operatív program az alábbi prioritások megvalósítását tőzi ki célul: − A tudásalapú gazdaság fejlesztése − A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése − A régió vonzerejének fenntartható fejlesztése − A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése − Városi-települési infrastruktúra megújítása
32
3.4. Horizontális politikák érvényesítése -
Környezeti, társadalmi, gazdasági fenntarthatóság biztosítása
-
Esélyegyenlıség: területi és társadalmi kohézió erısítése
-
Regionális együttmőködés ösztönzése
3.5. Területi dimenzió -
Városi dimenzió érvényesülése
-
Vidéki térségek revitalizációja: elmaradott kistérségek
-
Területi fókuszok:
A ciklusban rendelkezésünkre álló források felhasználásánál érvényesíteni kell a területiség és decentralizáció elvét, meghatározva a régió azon fejlesztési pólusait, sávjait, földrajzi területeit, amelyeket elınyben részesítünk a fejlesztések során. Budapest Fejlesztési Pólus Pest megyei periférikus kistérségek A Közép-Duna-völgy komplex fenntartható fejlesztésének sávja M0 győrő menti fejlesztési sáv, mint agglomerációs „interface” Turisztikai termál klaszter által érintett területek Duna-Tisza közi homokhátság (régióközi együttmőködés)
3.6. Koherencia Kapcsolódó keretstratégiák: − CSG − ÚMFT − Közép-magyarországi régió 2007-13-as Stratégiai Terve és Operatív Programja − Budapest középtávú fejlesztési programja − Pest megyei területfejlesztési stratégia − Budapest Fejlesztési Pólus program Kapcsolódó operatív programok: - Az ESZA típusú Társadalmi megújulás és a Államreform operatív programok; - A Közlekedés operatív program, valamint a Környezet és energetika operatív program a régió Kohéziós Alap projektjeivel; - Az ERFA alapú Elektronikus közigazgatás operatív program és a Végrehajtás operatív program.
33
3.7. Ex-ante és SKV Az ex-ante értékelés az operatív programot a keretstratégiák (OFK, ÚMFT) célrendszerével koherens anyagként értékelte, amelyben a belsı konzisztenciát, az ágazati és regionális fejlesztések összehangolását erısíteni kell. Az SKV elsısorban a helyzetértékelésre vonatkozó megállapításokat tartalmaz, kiemelve a régió országos viszonyrendszerbe helyezésének, az agglomerációs jellemzık (ingázás, funkciómegosztás, együttmőködés, stb.), a helyi foglalkoztatás, és a népességmegtartó képesség megjelenítésének fontosságát.
34
A Közép-magyarországi régió célrendszere Átfogó cél
Specifikus célok Prioritások
A Közép-magyarországi régió versenyképességének növelése a fenntartható fejlıdés elvének érvényesítése mellett A régió nemzetközi versenyképességének fejlesztése
1. A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése
Mőveletek
A K+F és innováció fejlesztése, eredményeinek elterjesztése
KKV-k fejlesztése, technológiai modernizációjuk ösztönzése
2. A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése
A régió vonzerejének fejlesztése
A régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése
A turisztikai vonzerı fejlesztése
A régió külsı elérhetıségét javító közlekedési infrastruktúra fejlesztése
Természetvédelem, természeti környezet rehabilitációja és revitalizációja
Modern üzleti környezet fejlesztése
KKV-k pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésének fejlesztése A régió specifikus gazdasági elemeinek fejlesztése
A régió belsı kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése
A közösségi közlekedés mőködési feltételeinek javítása
Alternatív, környezetkímélı közlekedési módok térnyerésének támogatása
Környezetvédelmi szolgáltató rendszer fejlesztése
4. A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése
5. Városi és települési területek megújítása
A munkaerı-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése
Akcióterületi rehabilitáció
Felsıoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése
Barnamezıs területek megújítása
Egészségügyi intézmények infrastruktúra fejlesztése A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
Települési központok fejlesztése az identitást erısítı funkciók elıtérbe helyezésével
A lakossághoz közeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése
Helyi gazdasági kezdeményezések Közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése
Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése
35
4.
PRIORITÁSI TENGELYEK
4.1. A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése A prioritástengely céljai: 1. A kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erısítése a régióban, hogy Magyarország gazdasága a tudás alapú gazdaság irányában alakuljon át 2. A régió területén mőködı vállalkozások mőködési hatékonyságának javítása a versenyképességük fokozása érdekében A prioritási tengely elsısorban az „A régió nemzetközi versenyképességének fejlesztése” specifikus célhoz járul hozzá, de elısegíti a régión belüli kohézió erısítését is a KKV-k és az üzleti szolgáltatások támogatása révén. A prioritási tengely a tudásalapú társadalom innováció és vállalkozásorientált fejlesztéséhez az alábbi beavatkozási irányok támogatásával kíván hozzájárulni: – A K+F és innováció fejlesztése, eredményeinek elterjesztése – Kis- és középvállalkozások fejlesztése, technológiai modernizációjának ösztönzése – Modern üzleti környezet fejlesztése – KKV-k pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésének fejlesztése – A régió specifikus gazdasági elemeinek fejlesztése – Helyi gazdasági kezdeményezések Javasolt (eredmény) indikátorok: 1. A régióban megtermelt bruttó hozzáadott-érték növekedése (%) 2. A régióban létrejövı termelı beruházások értékének növekedése (%) 3. Regionális hatókörő vállalatközpontok számának változása (%)
A K+F és innováció fejlesztése, eredményeinek elterjesztése Ez az intézkedés támogatja a régió versenyképességét erısítı, a gazdaságban hasznosuló, alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést, a vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek közötti szoros kutatás-fejlesztési célú és innovációs együttmőködést, a vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzését (vállalati kutatás és vállalti kutatóhely létrehozásának támogatása), valamint az innovatív vállalkozások fejlıdését segítı innovációs és technológiai központok, inkubátorok, illetve hídképzı intézmények és technológiatranszfer irodák létrehozásának, és kezdeti mőködtetésének segítését. Az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti innovációs, piacorientált kutatási és technológiai együttmőködések ösztönzése (konzorciumi együttmőködésben - vállalkozás, egyetemek, kutatóintézetek - megvalósuló kutatási projektek) kutatási központok fejlesztése, megerısítése, technológiai és termékfejlesztési módszerek létrehozása révén kiemelt feladat. Szintén különösen fontosnak tartjuk a technológia-intenzív, innováció-orientált spin-off és start-up vállalkozások segítését. Az intézkedés részeként a Budapest Fejlesztési Pólus Program a helyi, innovatív vállalatok és szakmai szervezetek, kutató-fejlesztı bázisok, és oktatási-képzési intézmények alkotó együttmőködését ösztönzi.
36
A tudásbázis három pillére – a felsıfokú oktatás, a K+F tevékenységek, valamint a gazdaság húzóágazatai – a fıvárosban koncentrálódik. Budapesten, illetve a Közép-magyarországi régióban a gazdaság és a kutatás kooperációján alapuló tudásbázis elemei – bár többnyire egymástól elkülönülte – mára kialakultak: a szükséges küszöbértéket már átlépte a budapesti tudásgazdaság mérete. Az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalatok közötti együttmőködést erısíteni, a tudásgazdaság szereplıi közötti együttmőködést ösztönözni, a gazdaság húzóerıit és a K+F intézményeit integrálni kell. A kooperáció erısítése megsokszorozza a tudásgazdaság teljesítményét, innovativitását, végsı soron a gazdaságot versenyképesebbé teszi. A Budapest Fejlesztési Pólus Program a helyi, innovatív vállalatok és szakmai szervezetek, kutató-fejlesztı bázisok, és oktatási-képzési intézmények alkotó együttmőködését ösztönzi egy olyan modellben, amely globálisan is piacképes termékek és szolgáltatások egész sora révén növeli a gazdaság hazai és nemzetközi versenyképességét. A fejlesztési pólus akkor tudja gazdaságdinamizáló hatását kifejteni, ha szektoriális fókusza minél több más terület számára nyújt kapcsolódási lehetıséget. Amennyiben a megfelelı intézményi koordináció megvalósul, a dél-budapesti terület európai léptékben is jelentıs innovációs térséggé válhat, amely szoros együttmőködésben és munkamegosztásban tevékenykedik a Közép-magyarországi és a többi régió tudásközpontjaival, illetve egységesen képviseli egy metropolisz térség innovációs potenciálját. A Budapest Fejlesztési Pólus horizontális programokat, és három olyan stratégiai irányt jelölt ki, melyek keresletvezérelt programjainak támogatása prioritást élvez a régió innovációs stratégiájának megvalósítása során: IKT pólus (Információs társadalom technológiái), Medipólus (Orvoslás, biotechnológia), Ökopólus (Környezetipar és megújuló erıforrások).
Kis- és középvállalkozások fejlesztése, technológiai modernizációjának ösztönzése A Közép-magyarországi régió adottságait kihasználva továbbra is indokolt a kis- és középvállalkozások fejlesztése. A méretükbıl fakadó hátrányok (például nehezebb információhoz és forráshoz jutás), és az elégtelen vállalkozói ismeretek miatt a kis- és középvállalkozások szorulnak rá leginkább a támogatásra, mindemellett innovációs és alkalmazkodási készségük magas lehet. A Közép-magyarországi régióban adottak a fejlesztés "alanyai": az országos átlagnál nagyobb vállalkozás-sőrőség, az élesebb verseny "kitermeli" a növekedésre képes kis- és középvállalkozásokat. A hazai vállalkozások jelentıs hányada technológiailag elavult termelı-berendezésekkel, IKT eszközökkel és alkalmazásokkal rendelkezik, termelıkapacitásuk javarészt a privatizáció során szerzett berendezésekbıl áll. A vállalkozásoknál (különösképpen a KKV-knál) alkalmazott elavult mőszaki technológiai színvonal javításának érdekében komplex vállalkozásfejlesztési projektek keretében ösztönözzük a fejlıdıképes és komoly növekedési potenciállal rendelkezı vállalkozások külpiaci érvényesülését, beszállítóvá válását elısegítı, innovációs, adaptációs képességének erısítését célzó technológiai korszerősítést. Az üzleti kapcsolatok, folyamatok elektronikus útra terelése néhány év múlva már nem lehetıség, hanem minimális elvárás lesz az információs gazdaságban. Éppen ezért a mővelet keretében a vállalati szervezetfejlesztés és korszerő folyamat-menedzsment hatékonyságának növelését is célul tőztük ki. A globális munkaerı piaci folyamatok figyelembevételével szintén prioritást élvez a potenciális munkavállalók vállalkozóvá válásának elısegítése, amely az
37
alkalmazkodóképesség és a kulcskompetenciák fejlesztésén túl a régió magas vállalkozói aktivitásának utánpótlását is szolgálja. A Közép-magyarországi régió adottságait kihasználva továbbra is indokolt a kis- és középvállalkozások fejlesztése. A méretükbıl fakadó hátrányok (például nehezebb információhoz és forráshoz jutás) és az elégtelen vállalkozói ismeretek miatt a kis- és középvállalkozások szorulnak rá leginkább a támogatásra, mindemellett innovációs és alkalmazkodási készségük magas lehet. A Közép-magyarországi régióban adottak a fejlesztés "alanyai": az országos átlagnál nagyobb vállalkozás-sőrőség, az élesebb verseny "kitermeli" a növekedésre képes kis- és középvállalkozásokat. A hazai vállalkozások jelentıs hányada technológiailag elavult termelı-berendezésekkel, IKT eszközökkel és alkalmazásokkal rendelkezik, termelıkapacitásuk javarészt a privatizáció során szerzett berendezésekben testesül meg. A vállalkozásokban (különösképpen a KKVknál) alkalmazott elavult mőszaki technológiai színvonal javításának érdekében, komplex vállalkozásfejlesztési projektek keretében ösztönözzük a fejlıdıképes és komoly növekedési potenciállal rendelkezı vállalkozások külpiaci érvényesülését, beszállítóvá válását elısegítı, innovációs, adaptációs képességének erısítését célzó technológiai korszerősítést. Az intézkedés keretében a régióspecifikus tevékenységek (pl. kreatív iparágak, környezetipar, alkonygazdaság) prioritást élvezhetnek a pályázatok elbírálása során.
Modern üzleti környezet fejlesztése E mővelet keretében a vállalkozások mőködési környezetének fejlesztése támogatható, a versenyképességük javítása, és a Nemzeti Akcióprogramban megfogalmazott szabályozási intézkedések kiegészítése céljából. Annak ellenére, hogy a régióban koncentrálódnak az üzleti szolgáltató tevékenységek, és az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások színvonala országos viszonylatban Budapesten a legfejlettebb, szükséges az üzleti szolgáltatások további fejlesztése ahhoz, hogy a régió az európai városhálózatban megırizze versenyképes pozícióját. Ennek megfelelıen kiemelten támogatandó a vállalkozási inkubáció feltételeinek javítása, az üzleti szolgáltatási kapacitások kialakítása és bıvítése. A vállalatok letelepítésében, a külföldi befektetések vonzásában és beágyazódásuk elısegítésében jelentıs szereppel bír a térségi, üzleti infrastruktúra (telephelyfejlesztés, IT, fizikai infrastruktúrafejlesztés) kiépítettsége. Vonzó üzleti telephelyek létesítéséhez elengedhetetlenül szükséges az ipari parkok, alapinfrastruktúrájának és szolgáltatásai színvonalának javítása. A kis- és közepes mérető, induló, vagy már mőködı vállalatok versenyképességének támogatása céljából az ipari parkok esetében is kiemelt szempont a vállalkozások általános mőködési feltételeinek javítása tanácsadással, szolgáltatásokkal. Ennek figyelembe vételével célul tőzzük ki a telephelyek és iparterületek (különösen az ipari parkok) infrastrukturális- és szolgáltatás-fejlesztését, a parkokban inkubációs-, vállalkozásfejlesztési és innovációs központok létrehozását, hatékony mőködésének erısítését, valamint a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásaik színvonalának javítását. Kiemelt feladat az ipari területek környezetvédelmi jellegő tevékenységének támogatása a környezeti- ill. energia-hatékonyság jegyében, elsıdlegesen a barnamezıs területeken. E
38
beavatkozás keretében nyílik lehetıség a vállalkozások környezetvédelmi szimbiózisának, együttmőködésének támogatására a környezeti hatékonyság növelése érdekében (pl. egy üzem hulladék-hıjére épülı másik üzem, mezıgazdasági hulladékokra, trágyára épülı biogáztermelı üzem), illetve specializált Környezeti Ipari Parkok kialakítására és fejlesztésére barnamezıs területeken (hulladékhasznosítók koncentrált együttmőködése, pl. hulladékválogató + feldolgozó stb.). Külön beavatkozási terület szolgálja a logisztikai infrastruktúra „kerítésén belüli”, környezetbarát fejlesztését is. Támogatható a logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése, a szolgáltatásbıvítéshez kapcsolódó telephelyfejlesztés, és a logisztikai központ által igénybe vehetı szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódó beruházás. Szintén kiemelten fontos erıs ipari és szolgáltatási hátterő kompetencia központok létrehozása, továbbfejlesztése. Különösen olyan területeken lényeges ez, amelyek alkalmasak az ipari komparatív elınyök fokozott realizálására, ahol legalább kelet-közép-európai léptékő koncentrált FDI bázisú iparágak, strukturált áruláncolatok, beszállítás-igényes tevékenységek jöttek létre. Ahol a piaci pozíció és a versenyképesség biztosítása nagyobb léptékő szakági szegmensekben kényszeríti ki a vállalkozások innovációs célú együttmőködését, közös K+F projektek generálását, az alvállalkozói beszállítói hálózatok fejlesztését. Szükséges a vállalatok megfelelı információval való ellátása, számukra üzleti tanácsadás nyújtása. A vállalkozások beindításához, és fejlıdéséhez szükséges vállalatvezetési, üzleti ismeretek elsajátítása rendkívüli fontossággal bír a kis- és középvállalkozások számára hatékonyságuk növelése, túlélési, növekedési esélyeinek javítása érdekében. A vállalkozások általános felkészültségének javítása és a fejlıdésükhöz szükséges információhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a már létezı vállalkozás-fejlesztési intézményrendszerre építve, annak átalakításával és megerısítésével kialakul egy olyan intézményi hálózat, amely területi alapon képes a vállalkozások mőködéséhez szükséges ismeretek, képességek átadására és - többek között a fejlesztési forrásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos - információk nyújtására.
KKV-k pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésének fejlesztése A bankok számára túl kicsi hitel- és számlaforgalom miatt a KKV-k számára folyósítandó hitelezés még mindig túl kockázatos, a szektor tıkéhez jutása nehézkes. A KKV-k megerısítése érdekében az egyik legfontosabb lépés a megfelelı pénzügyi eszközök biztosítása, a vállalkozások, kiemelten a KKV-k finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése. E célok elérése érdekében, a beavatkozás keretében megteremtıdnek a bankrendszeren kívüli deregulált (mikro-) finanszírozás, és a gyors növekedésre képes vállalkozások tıkefinanszírozásának feltételei, valamint kiemelt szerepe lesz a pénzügyi konstrukciókhoz kapcsolódó tanácsadásnak is. Mindemellett a bankrendszeren belüli - meglevı és jövıbeli hitelfinanszírozás (hitelgarancia, támogatott kamatozású hitelek) feltételei is javulnak.
A régió specifikus gazdasági elemeinek fejlesztése Napjaink gazdasági versenyképességének fenntartásában és növelésében egyre hangsúlyosabb és fontosabb szerephez jutnak a szinergiákat hatékonyan kiaknázni képes regionális és/vagy
39
iparági gazdasági együttmőködések és hálózatok, illetve az ún. klaszterek. Az együttmőködési hálózatok megerısödésével felgyorsul a gazdaság fejlıdése, létrejön a gazdaság kiegyensúlyozott szerkezete. A nagyvállalatok, a kis- és középvállalkozások, illetve a magánszféra és a közszféra szereplıi közötti sőrő kapcsolati rendszerekkel klaszterek formálódhatnak az ipar különbözı ágazataiban. A feladat az együttmőködések kialakítása, fejlesztése a különbözı szférák között, ami egyrészt kommunikációs és szervezési tevékenységeket, másrészt fizikai infrastruktúra-fejlesztéseket jelent: a hálózati együttmőködések kialakításának elısegítésén túl a klasztermenedzsmentek által nyújtott szolgáltatások körének bıvítését, illetve a nem technológiai inkubátorházak fejlesztését is támogatjuk. Cél a kreatív iparágak és - az ehhez szorosan kapcsolódó - kulturális gazdaság kínálati feltételeinek javítása. A kreatív iparágak jelentısen hozzájárulnak a városok versenyképességéhez azáltal, hogy egyedi termékeket állítanak elı. A kölcsönös tanulás, szinergia, kreativitás, innováció iránti igényükkel kvalifikált munkaerıt hoznak létre, valamint más fejlett gazdasági ágakat is vonzanak (pl. turizmus, üzleti szolgáltatások). A kreatív iparágak azon tevékenységek, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni. A kreatív ipart 12 szektor alapján határoztuk meg, ezek a következık: elektronikus és nyomtatott sajtó, reklám- és hirdetési ipar, film és videó, szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés, építészet, könyvkiadás, zene, elıadó-mővészet, képzımővészet, iparmővészet, formatervezés és divattervezés, mővészeti és antik piac, valamint a kézmővesség. Ezekben a szektorokban a régió szerepe az egész ország, esetleg a tágabb térség gazdaságának ellátása, kiszolgálása magas minıségi színvonalú és széles választékú megoldásokkal. A kreatív (szerzıi jogi) iparágakban rejlı lehetıségeket tudatosítani szeretnénk, ösztönözzük az iparág érintettjeinek együttmőködését, erısítjük a kreatív város – kreatív régió imázst. Egyablakos rendszerben specifikus üzleti támogató szolgáltatásokat kívánunk nyújtani a kreatív vállalkozások részére. Kreatív Alap néven létrehozunk egy olyan pénzügyi alapot, amely önálló projektek és kreatív pályázati alapok kiegészítı jellegő finanszírozását szolgálja. Támogatjuk az épületek kreatív inkubációs helyként való hasznosítását, a kulturális intézmények rekonstrukcióját és új funkcióinak kialakítását. Forrásokat rendelünk a programkínálat fejlesztéséhez, valamint ösztönözzük az országos vagy nemzetközi jelentıségő kreatív/kulturális rendezvények régióba vonzását. A beavatkozás keretében a kreatív iparágak speciális igényeit kielégítı humánerıforrás-fejlesztési programok indítására is lehetıség nyílik. A nemzetközivé váló gazdaságban egyre fontosabb szerephez jutnak a nagyvárosi térségek külsı kapcsolatai, nem csak a szőkebb környezetükkel, hanem a világ távolabbi városaival is. A nemzetközileg is versenyképes térséggé válás kritériumai között megkülönböztetett szerepet tölt be a gazdaság: a külföldrıl érkezı termelési tényezık jelenléte, a gazdasági cserekapcsolatok, a város árut, munkaerıt, információt és fıleg tıkét exportáló tevékenysége, a nemzetközi közlekedési és telekommunikációs rendszerhez való közvetlen kapcsolódás. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok ösztönzése kiválóan szolgálja mind a régió kis- és középvállalkozások exportpotenciáljának növelését (a meglévı vállalkozásfejlesztési szervezetek szolgáltatásait kiegészítve), mind pedig a régió tudásközpontjainak bekapcsolását a nemzetközi vérkeringésbe. A nemzetközi kapcsolatok erısítése keretében hatékony tudásés technológiatranszfer valósulhat meg. Az elérhetıség és a helyi minıségi munkaerı-kínálat, a régió-specifikus iparágak, illetve a kutatás-fejlesztés és üzleti szolgáltatások tervezett
40
fejlesztésének külföldi tıkét is vonzó erejét pedig érdemes egy komplex és integrált befektetést ösztönzı csomaggal is kommunikálni, erısíteni, illetve kihasználni.
Helyi gazdasági kezdeményezések A helyi gazdasági kezdeményezések elsısorban a helyi gazdaság fejlıdéséhez szükséges és az adottságokhoz alkalmazkodó sajátos eszközökkel segítik elı a helyi/térségi gazdaság fejlıdését. Ennek során beavatkozások történnek a következı eszközökkel: Kis- és középvállalkozások együttmőködési hálózatainak megvalósítása hálózati együttmőködés kialakításának/ klaszterek fejlesztésének támogatásával (kutatások és tanulmányok készítése, rendezvények tartása, tanulmányutak és tapasztalatcsere támogatása, specifikus tanácsadási és képzési szolgáltatások igénybevétele, honlap fejlesztés),klasztermenedzsment által nyújtott szolgáltatások fejlesztése, illetve körének bıvítése (információk megosztása és tanácsadás nyújtása, rendezvények és képzési programok szervezése, mentoring, közös értékesítési és beszerzési akciók lebonyolítása, közös K+F kezdeményezések támogatása, piackutatás és megvalósíthatósági tanulmányok készítése, együttmőködési ötletek kidolgozása, innovatív termelési és hatékonysági együttmőködések támogatása, termékek piacra jutásának segítése, beszállítói kapcsolatok fejlesztése, adatbázisok és közös integrált információs rendszerek fejlesztése) Vállalkozóvá válás támogatása a vállalkozói kultúra fejlesztésével, információ és tanácsadási szolgáltatásokkal, szociális vállalkozások támogatásával, hátrányos helyzető célcsoportok számára specifikus képzésekkel, új vállalkozás indításának támogatásával. A vállalkozói kultúra fejlesztése: információ és tanácsadás nyújtása a vállalkozással, mint karrierlehetıséggel kapcsolatban a közép- és felsıfokú oktatásban; olyan specifikus kezdeményezések ösztönzése, amelyek új vállalkozások kifejlıdéséhez vezetnek (pl. diákvállalkozási programok), vállalkozói ismeretek beépítése az oktatási tananyagokba; az oktatási és vállalkozói szféra együttmőködésének támogatása a vállalkozói lét népszerősítése céljából, a régió legsikeresebb vállalkozóinak és vállalkozásainak promóciója; információ és tanácsadás nyújtása vállalkozások alapításával kapcsolatban magánszemélyek részére, a meglévı vállalkozásfejlesztési intézmények szolgáltatásainak integrálásával; a nagy növekedési potenciállal bíró vállalkozások részére nyújtandó „mentorprogram” kezdeményezések támogatása, ún. szociális vállalkozások támogatása: akkreditált üzleti támogató szolgáltatások és tanácsadás nyújtásának támogatása, valamint a szociális vállalkozásokat támogató hálózatok létrehozásának ösztönzése. A vállalkozásokban való szélesebb körő részvétel támogatása: nık, romák, fogyatékkal élık, fiatalok és 50 éven felüli magánszemélyek részére specifikus képzések és modell-értékő projektek, valamint új vállalkozások indításának támogatása tıkealapon keresztül. A vállalkozóvá válás támogatása a vidéki és elmaradottabb területeken vehetı igénybe. A Pest megyei kistérségek lakosságmegtartó és relatív versenyképességet szolgáló fejlesztései között fontos a telephelyfejlesztés. A kistérségi Gazdaságfejlesztı Ipari Parkok telephely- és szolgáltatásfejlesztése keretében megvalósulhat az ipari park bıvítéséhez kapcsolódó, ipari betelepítésre alkalmas területek kialakítása, az alapinfrastruktúrák kiépítésével, szolgáltatásbıvítéshez kapcsolódó telephelyfejlesztés (+barnamezıs beruházások esetén meglévı épületek újrahasznosítási célú felújítása, korszerősítése), az ipari parkok betelepült
41
vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése, a régió/térség ipari parkjainak összefogása, a parknak az együttmőködés központjává történı felfejlesztése, az ipari parkok és ipari park címmel nem rendelkezı területek összefogása inkubátorházak bıvítése, szolgáltatásainak fejlesztése. A Kistérségi Gazdaságfejlesztı Ipari Park a kistérség fejlesztésére kiemelt figyelmet fordító, a mikro-, kis-, és középvállalkozásokat legjobban bevonó, azok elırelépését segítı park. A Pest megyei aszódi, ceglédi, monori, nagykátai, szobi kistérségeiben ezek létrejöttét kell elısegíteni, míg a többi ipari park esetében az Integrátori Ipari Parkká válás elısegítése szükséges a szolgáltatások fejlesztésén keresztül. A vállalkozási inkubáció terén elınyben kell részesíteni az inkubátorházon belüli kapcsolatokat fejlesztı projekteket, melyeknek célja a bérlı vállalkozások által közösen megvalósított fejlesztés. Támogatni kell, hogy az inkubátorházakban részfoglalkozású vagy fıállású innovációs menedzserek segítsék a bérlı vállalkozások tudásigényes fejlesztéssel kapcsolatos információ- és tıkeigényének kielégítését. Az inkubátorházak mint intézmények és a bérlık körében is ösztönözni kell a minıségbiztosítási rendszerek és a környezetbarát termelés rendszereinek elterjesztését. A támogatás javasolt célterületei az aszódi, ceglédi, monori, nagykátai, szobi kistérségek. A támogatási jogosultságra vonatkozóan további megkötések szükségesek aszerint, hogy • A térségben székhellyel vagy telephely rendelkezik a vállalkozás; • mennyi ideje folytat termelı vagy szolgáltató tevékenységet; • termelı vagy szolgáltató tevékenységet folytat-e; • hány fıt és milyen képezettséggel foglalkoztat; • üzleti kapcsolatai alapján beszállítói háttérrel rendelkezik-e; Jogi személyiségû KKV-k kist érségi megoszlása, 2004
Jelmagyarázat
100 lakosra jutó vállalkozás 1 2 3 4- 5
A helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések intézkedés lehatárolási elve: Az OP lehatárolási elvnek, a helyi gazdaságfejlesztés erısítése érdekében a helyi hatás-nem helyi hatás elvének érvényesítését tekinti. A helyi gazdasági kezdeményezések
42
beavatkozásból csak Budapest közigazgatási határán kívül esı fejlesztések valósulhatnak meg. A lehatárolás figyelembe veszi a versenysemlegesség elvének érvényesítését. A leginkább helyi kötıdéső vállalkozások fejlesztésérıl a döntések helyben születhetnek meg. A tevékenység szerinti megosztás egyben lehetıvé teszi a tevékenység jellegének legmegfelelıbb konstrukció kidolgozását, a helyi döntési szint pedig az ellátás kiegyensúlyozottságát is figyelemmel tudja kísérni. Ennek megfelelıen a beavatkozás keretében sor kerülhet: Az alapvetıen helyi piacra dolgozó kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások támogatásaira, a vállalkozások együttmőködését támogató konstrukciókra, klaszterek kialakításának elısegítésére. A KKV-k számára a minıség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatására, a KKV-k kialakulását támogató inkubációs szolgáltatások létrehozására, illetve a vállalkozói tanácsadás, és információ ellátás a helyben kiépülésére, intézményrendszerre alapozva.
Horizontálisan kezelt területek Az alábbi két terület érvényesítése az egyes intézkedésekbe beépített beavatkozási területként szolgálja az Operatív Program fı célkitőzéseit. Az infokommunikációs technológiák és a vállalati humánerı-források fejlesztése a versenyképesség növelése szempontjából kiemelt jelentıségő területek, azonban csak akkor érhetı el fenntartható eredmény e területeken, ha a fejlesztések integráns részét képezik a vállalkozások fejlesztési elképzeléseinek. A gazdaság területén a vállalatok közötti elektronikus kapcsolatok, illetve azok belsı informatizáltságának, az IKT szektor termelékenységének fejlesztése az információs társadalom kiépítésének hangsúlyos eleme. Az elektronikus gazdaság, az IKT lehetıségek kihasználásának és elterjedésének támogatása közvetlenül hozzájárul a gazdasági versenyképesség erısítéséhez. Ezen belül az erısen innovatív IKT különösen jelentıs hatást gyakorol az innováció minden formájának megerısödésére és az ipari/ szolgáltató szektorok kompetitív elınyeinek kiaknázására. Az elektronikus gazdaság helyzetét Magyarországon elsısorban a vállalatközi elektronikus kapcsolatok (elektronikus kereskedelem) igen alacsony szintje, a vállalati informatizáltság – különösen a KKV-k körében – gyengesége, az elektronikus/hálózati folyamatok (pl. elektronikus oktatás) használatának csekély mértéke jellemzik. A produktív szektor versenyképességének tartós javítása érdekében elengedhetetlen, hogy a tudásalapú gazdaság elemei szervesen integrálódjanak a vállalkozások mőködésébe. Ennek megfelelıen az IKT szektorhoz kapcsolódó vállalati fejlesztések, mint horizontális eszköz a projektek részeként, elszámolható költségként, az egyes beavatkozási területekbe építve jelenik meg. Mivel a vállalatok fejlıdésének kulcseleme, hogy megfelelı mennyiségő és minıségő humán erıforrás álljon rendelkezésre, a “Vállalati humánerıforrás fejlesztése” intézkedés célja, hogy lehetıséget teremtsen a vállalati fejlesztések megvalósításához szükséges ismeretek, kompetenciák megszerzésére és bıvítésére. A versenyképesség humánerıforrás és szervezeti hátterének megteremtése bizonyos kulcskompetenciák (pl. idegen nyelvek ismerete, IT felhasználói ismeretek, kommunikációs, konfliktuskezelési technikák), valamint a vállalkozási ismeretek alapvetı - és a gyakorlatban használható - szintjének meglétét feltételezi. Cél az egyén és a szervezet ismereteinek, kompetenciáinak növelése tanácsadás, illetve képzések formájában.
43
Az egész életen át tartó tanulásnak és képzésnek a vállalati kultúra részévé kell válnia. A gazdaság fejlesztése nem különülhet el a régió komplex fejlesztésétıl, hiszen a humán erıforrás, a környezet, a közlekedés állapota alapvetıen befolyásolja a versenyképességet. Hatékony gazdaságfejlesztés csak e tényezık összehangolt és együttes fejlesztése mellett lehetséges.
44
4.2 A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése A prioritási tengely céljai: – A régió versenyképességének elısegítése az elérhetıségi szők keresztmetszetek oldásával – A haránt irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztése – A közösségi közlekedés alternatív közlekedési módjai kihasználhatóságának elısegítése A prioritási tengely elsısorban „ A régió nemzetközi versenyképességének fejlesztése” specifikus cél megvalósulását segíti elı az elérhetıség, a közlekedési kapcsolatok mennyiségi és minıségi javításával. A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztéséhez a prioritástengely az alábbi beavatkozási irányok támogatásával kíván hozzájárulni: – A régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése – A régió külsı elérhetıségét javító közlekedési infrastruktúra fejlesztése – A közösségi közlekedés mőködési feltételeinek javítása – Alternatív, környezetkímélı közlekedési módok térnyerésének támogatása
A régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése A régió nemzetközi versenyképességét jelentısen befolyásolja a közúthálózatának minısége, és áteresztı-képessége. A régión belüli közlekedési kapcsolatok topológiája és áteresztıképessége alapvetıen meghatározza a Pest megyei kistérségek közép- és nagyvállalkozásokhoz kapcsolódó beszállítóvá válását, valamint az alacsony aktivitással rendelkezı térségek munkavállalóinak bekapcsolását a régió vérkeringésébe. A haránt irányú közlekedési kapcsolatok kiemelten fontosak, hiszen a túlterhelt szakaszok kiváltásával hozzájárulnak a hatékony közlekedéshez, így a régió versenyképességéhez, illetve egyes térségek régión belüli elérhetıségének javításához. A prioritás keretében támogatandó a települési elkerülı utak építése, kistérségi-települési és városon belüli harántoló közlekedési kapcsolatok fejlesztése, mellékúthálózat fejlesztése, a települések belsı, szerkezeti jelentıségő földútjainak szilárd burkolattal való ellátása, a kistérségek közlekedési kapcsolatát elısegítı hidak (pl. Ipoly-hidak) építése, kistérségi, települési kapcsolatok javítását célzó új közösségi közlekedési viszonylatok kialakítása, tervezése.
A régió külsı elérhetıségét javító közlekedési infrastruktúra fejlesztése A régió nemzetközi versenyképességét alapvetıen meghatározza a régió elérhetısége. A régió külsı elérhetıségét javító, nemzetközi és országos jelentıségő – nem Kohéziós Alapból finanszírozott - közlekedési beruházások e beavatkozásból kerülnek megvalósításra. A regionális fejlesztéseknél a TEN vonalakhoz csatlakozó közutak fejlesztése történik, kiegészítve a régió területére érkezı, és ágazati forrásokkal támogatott fejlesztéseket. Ez teszi lehetıvé a közlekedéspolitikában megfogalmazott hálózati fejlesztési elv régiós célokkal összehangolt megvalósítását.
45
A közösségi közlekedés mőködési feltételeinek javítása A munkaerı mobilitásának biztosításához építeni kell a régió erısségeire, így például a közösségi közlekedés még mindig viszonylag kedvezı részesedésére a modal-split-bıl, és a fıváros közösségi közlekedési hálózati lefedettségére. Ugyanakkor a közösségi közlekedés a kevéssé feltárt területekrıl, vagy a közúti torlódások miatt, sok esetben nem jelent valós alternatívát az egyéni közlekedéssel szemben. Ennek megváltoztatása megteremtené a lehetıséget a lakosság számára a racionális közlekedési döntések meghozatalára. A Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) valamennyi fázisának következetes megvalósítása és mőködésbe lépése a közösségi közlekedés térnyerését segíti elı. A prioritás keretében támogatandó a BKSZ mőködése, a kistérségi közlekedési szövetségek létrehozása, a közlekedési rendszerek elektronizálása, az utasforgalom kiszolgálásának és tájékoztatásának fejlesztése, forgalomirányítási rendszerek fejlesztése, a forgalomtechnikai eszközök fejlesztése, a jármőpark modernizálása, bıvítése a vonalfelújítással egyidejőleg, a P+R, B+R parkolók létesítése, a parkolási feltételek javítása különösen a kötöttpályás tömegközlekedési hálózat mentén és az intermodális csomópontokban, az intermodális csomópontok kialakítása, fejlesztése, átszállási kapcsolatok javítása, illetve az akadálymentesítés érdekében végrehajtott közlekedésfejlesztés.
Alternatív, környezetkímélı közlekedési módok térnyerésének támogatása A régió versenyképességéhez, és a lakosság mobilitási igényének kiszolgáláshoz – a közúti közlekedés mellett – szükség van alternatív, környezetkímélı közlekedési módok biztosítására is. Ezek a rendszerek kiegészítik a közúti és közösségi közlekedés által kínál lehetıségeket, és nagy mértékben hozzájárulnak a közlekedés okozta környezetterhelés csökkentéséhez. A kerékpáros, és vízi közlekedés jelentıs tartalékokkal rendelkezik mind turisztikai, mind közlekedési szempontból. A prioritás keretében támogatandó a kerékpárutak, kerékpárforgalmi hálózatok és kapcsolódó infrastruktúra tervezése, építése, Duna, mint személyhajózási közlekedési folyosó kihasználtságának növelése az ökológiai szempontok figyelembevételével (kikötık fejlesztése, mederviszonyoknak megfelelı jármőpark személyforgalmi hajók korszerősítése beszerzése, a folyó és a part-menti települések szerves kapcsolatának biztosítása), illetve a régió kisvasútjainak fejlesztése (vágány- és gördülı állomány korszerősítése, szolgáltatásbıvítés, utas-tájékoztatás és információ-szolgáltatás fejlesztése).
46
4. 3. A régió vonzerejének fejlesztése A prioritási tengely céljai – A régió turisztikai versenyképességének fejlesztése – A régió természeti örökségének megırzése, rehabilitációja és megújítása fenntartható hasznosítást elısegítı fejlesztésekkel A prioritási tengely mind a „régió nemzetközi versenyképességének fejlesztése”, mind a „régió belsı kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése” specifikus célhoz hozzájárul. A régió vonzerejének fejlesztése prioritási tengely keretében a turizmus, szabadidı- és sportgazdaság fejlesztése és a természetvédelem, természeti környezet rehabilitációja, a környezetvédelmi szolgáltató-rendszer fejlesztése beavatkozási irányok támogathatók.
Javasolt (eredmény) indikátor: 1. A fejlesztések által közvetlenül érintett (lakó és látogató) népesség (fı) 2. A régióban a turisták által eltöltött vendégéjszakák száma (külföldi/belföldi, Budapest/Pest megye)
A turisztikai versenyképesség fejlesztése A turizmus, szabadidı- és sportgazdaság szolgáltatásainak mennyiségi és minıségi fejlesztésére egyaránt szükség van valamennyi, a régióban jelentıs turisztikai motivációs területen, melyek az alábbiak: − Kulturális és épített örökségi helyszínekre épülı turizmus − Gyógyvíz- és termálvíz-kincsünkre épülı turizmus (termál győrő, Budapest tradicionális fürdıvárosi jellegének helyreállítása a történelmi gyógyfürdık hálózatának felújításával) − Vízi- és ökoturizmus − Egészségturizmus − Üzleti és konferencia turizmus − Gasztronómia és borkultúra − Falusi-tanyai turizmus − Kulturális-örökségi és vallási turizmus − Ifjúsági turizmus − Sport és szórakoztató programok − Aktív turizmus (kerékpározás, természetjárás, erdei ösvények, bemutatóhelyek, arborétumok, lovaglás, horgászat, vadászat, Duna-part, hajózás, golf). A turizmus fejlesztése érdekében a régión belül azonosításra kerültek azok a kisebb régiók/térségek, amelyek akár mint önálló desztinációk is megjeleníthetıkké válhatnak az érdeklıdık számára: − Budapest, mint önálló célterület − Dunakanyar települései (figyelembe véve a bal part településeit is) − Gödöllı és térsége − Ráckeve és térsége
47
− A Duna-Ipoly Nemzeti Park által lefedett települések és területek − Tápió-vidék és Cegléd Budapest turisztikai kínálata nemzetközi vonzerıvel rendelkezik, azonban a fıváros jó földrajzi helyzetébıl és a kulturális örökség gazdagságából fakadó relatív kedvezı versenypozíciójának megtartása, illetve erısítése érdekében szükség van a turisztikai attrakciók és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére, azaz komplex, élményszerő turisztikai termékek kialakítására. A város szimbólumaiként is megjelenı mőemlékek (kiemelten a világörökség helyszínek múzeumok) és a rendezvények alapjait jelentı kulturális intézmények rekonstrukciói (Zeneakadémia, színpadok) a fıváros vonzerejének, turisztikai szerepének erısítése érdekében fognak megvalósulni. A mőemlék gyógyfürdık rehabilitációjával kialakul Budapest fürdıvárosi arculata, egyúttal megvalósul a turisták által látogatott terek, sétányok, vasútállomások, pályaudvarok, parkolók környezetének rendezése, meglevı Duna hidak felújítása (Szabadság- és Margit-híd) A fıvároson kívüli beavatkozásokra Pest megye kiemelt turisztikai célterületei (Dunakanyar települései, Gödöllı és térsége, Ráckeve és térsége, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Tápió-vidék és Cegléd) gazdasági teljesítményének növelése, turisztikai kínálatának javítása és a régió természeti és kulturális örökségének fenntartható turisztikai fejlesztése érdekében van szükség. A turisztikai vonzerıfejlesztés a kapcsolódó infrastruktúrával lehetıvé teszi a kulturális örökség és a természeti adottságok attrakcióvá fejlesztését (pl. mőemlék-helyreállítás, múzeumi funkció, tematikus utak, ökoturisztikai látogatóközpontok, tanösvények). Ehhez kapcsolódik a programkínálat és szolgáltatások fejlesztése (a marketinget is beleértve), melynek célja a vonzerık/termékek turisztikai hasznosításának lehetıvé tétele, illetve magas színvonalú biztosítása (elsısorban termékekhez kapcsolódó szolgáltatások, vendéglátás, termék-specifikus szálláshelyfejlesztés).
Környezetvédelmi szolgáltató rendszer fejlesztése A „régió környezetvédelmi szolgáltató rendszerének fejlesztése” intézkedés az egyedi és természet közeli szennyvíztisztító technológiák, kisközösségek (kerület- és településrészek, tanyák, vállalkozások, gazdaságok) számára való telepítését és alkalmazását, a települési és térségi szennyvíz-elvezetés és kezelés infrastrukturális körülményeinek javítását és alternatív energetikai beruházásokat támogatnak. Támogatandó a 2000 lakosegyenérték alatti agglomerációk és települések szennyvíz-kezelése vegyes mőszaki megoldásokkal, a természet közeli szennyvíz-tisztítás és szakszerő egyedi szennyvíz-elhelyezés kislétesítmények elınyben részesítésével az Egyedi Szennyvíz-kezelési Nemzeti Megvalósítási Program részeként. Megvalósul az ár- és belvíz elleni védekezés, a belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés, valamint a kármegelızı felszíni vízelvezetés. Sor kerül a zöld-pont irodák hálózatának bıvítésére, továbbá regionális környezetinformatikai központok, környezeti adattárházak létrehozására, környezetbiztonság feladatait támogató monitoring és informatikai fejlesztésekre, a települések mőködését, kiépített vonalas infrastruktúrát, közintézményeket veszélyeztetı földtani veszélyforrások pl. Dunamagaspartok veszély-elhárítására és megelızésére. Vizeink mennyiségi és minıségi védelme kiemelten fontos a regionális jelentıségő vízbázisvédelmi területeken (a vizek további szennyezésének megakadályozása). Ehhez kacsolódóan
48
valósulnak meg hidromorfológiai szempontból kockázatos víztestek kockázatosságát ellensúlyozó intézkedések; meder rehabilitáció; holtágak (pl. Duna holtágai), vízpótlásának és vízminıségének javítása, rehabilitációja;, vizeink további szennyezésének megakadályozása (felhagyott bányák/meddık rekultivációja, szennyezett területek kármentesítése stb.); vízvisszatartás, vízpótlás, vízvisszatáplálás a vizek mennyiségi védelme érdekében (a NAVT beavatkozásokkal összhangban). Vízvisszatartást szolgáló fejlesztések a Homokhátság területén valósulhatnak meg.
Természetvédelem, természeti környezet rehabilitációja Ez az intézkedés komplex természetvédelmi, tájvédelmi és vízgazdálkodási programok megvalósítását (patakok, vízfolyások, ártéri erdık és lápterületek védelme), egy terület, egy élıhely és annak ökoszisztémája védelmét és a biotóp hálózat elemei közötti kapcsolatok helyreállítását, a vízbázis-védelmi területek bekapcsolásával és védelmük fokozásával jelenti. A beavatkozás különösen preferált térsége a Budapest körüli hajdani zöldgyőrő megmaradt egységeinek újraélesztése (Budapest közigazgatási határától légvonalban kb. kétszer 10 km-es sáv). A természeti környezet rehabilitációját szolgálják a vonalas létesítmények természet- és tájromboló (károsító) hatásának mérséklését szolgáló beruházások is. Ennek keretében kerül sor elektromos vezetékek természetbarát kialakítására, átalakítására, biztonságosabbá tételére (madárvédelmi, tájvédelmi stb. célból), közlekedési infrastruktúra (út, vasút) természetbarát átalakítására, vízlevezetı csatornarendszer (és kapcsolódó mőtárgyak) természetbarát átalakítására, költségvetési intézmények által üzemeltetett erdei iskolák infrastrukturális fejlesztéseire. A természeti értékek fenntartható védelme és hasznosítása érdekében a prioritás támogatja a környezetvédelmi, természetvédelmi fejlesztési tervek, programok társadalmasítását. A civil szféra bevonásával jelentıs hatások jönnek létre a környezettudatos nevelés, oktatás, illetve az aktív, operatív környezet- és természetvédelem terén, ezltal fokozható a lakosság bevonása a környezeti problémák megoldása terén is. A közösségi jelentıségő és védett természeti értékek revitalizációja a természeti örökség (Duna, Nemzeti Parkok, tájvédelmi körzetek, kultúrtájak) megújítása és a hozzá tartozó használati infrastruktúra (látogatóközpontok, parkerdei, lovas, vízisport és kerékpáros szolgáltatások, valamint termék-specifikus szálláshelyek) fejlesztése révén valósul meg. A beavatkozások fı irányait a Nemzeti Parkok és tájvédelmi körzetek ökoturisztikai célú látogathatóságához szükséges feltételek megteremtése, tanösvények, látogatóközpontok, és ezekhez kapcsolódóan ökoturisztikai szálláshelyek fejlesztése (pl. menedékházak), valamint a kultúrtájak régészeti, építészeti értékeinek megırzése, bemutathatóságához szükséges feltételek megteremtése, hagyományos gazdálkodási formák támogatása jelentik. Sor kerül a győjteményes kertek élıhely-rekonstrukciójára és védett történeti kertek megırzésére és helyreállítására is. A szennyvízberuházások elırehaladása (fıvárosi szennyvíztisztító mő 2009-re tervezett átadása, dél-budai szennyvíztisztító mő üzembe helyezése), kiugróan pozitív változást eredményezhetnek a jelenlegi állapothoz képest, elısegítve jelentıs rehabilitációs programok beindítását, (pl. Ráckevei-Soroksári Duna-ág), a hozzá kapcsolódó turisztikai és gazdasági fejlesztésekkel együtt. A Duna és környezetének elıtérbe helyezett kezelése során a
49
Dunakanyar Kiemelt Üdülı Körzet Komplex Fejlesztésének egyik sarokköve a Víz Keretirányelvben foglaltak teljesítése, továbbá a régió Duna szakasza teljes térségének és a régió további vízfelületeinek (Pl. Rákos-patak) fejlesztése, rehabilitációja. A természetvédelem, mint a prioritás egyik kiemelt területe, segítséget kíván adni az e területen mőködı szervezetek komplex, integrált programjainak (vízbázis védelem, biotóp hálózat, települési zöldfelület megújítás, ligetek, erdık telepítése stb.) megvalósításában, a települések, kerületek, kistérségek természeti értékmegırzı céljaik elérésében.
50
4.4. A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése A prioritási tengely céljai: A régió közszolgáltatási szektorának, intézményrendszerének fejlesztése a munkaerı-piaci szervezetek mőködési hatékonyságának javításával, a humán erıforrások minıségi erısödéséhez hozzájáruló közoktatási, szakképzési, felsıoktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése révén. A prioritási tengely elsısorban a „A régió belsı kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése ” célhoz járul hozzá. A régió humán közszolgáltatási intézményrendszerének fejlesztése prioritási tengely keretében az alábbi beavatkozási irányok támogathatók: – Munkaerı-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése – A felsıoktatási infrastruktúra fejlesztése – Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése – A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése – A lakossághoz közeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése – Közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése – Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése
Munkaerı-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése A munkaerı-piaci részvétel növeléséhez a gazdaság igényeihez igazodó képzés-szerkezetre és a kereslet és kínálat összehangolását eredményesen segítı eszközökre van szükség. A munkaerıpiac folyamatos változása új típusú szolgáltatásokat vár a képzési rendszertıl, az Állami Foglalkoztatási Szolgálattól (ÁFSZ) és a szociális szolgáltatásoktól is. Az infrastrukturális fejlesztéseknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy ezek a munkaerı-piaci részvételt segítı rendszerek magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtsanak, rugalmasabban alkalmazkodjanak a gazdaság igényeihez és megteremtsék azoknak a strukturális reformoknak a fizikai feltételeit, amelyek szükségesek az ország versenyképességének javításához és a foglalkoztatás bıvítéséhez.
Regionális képzési hálózatok: a szakképzés és a felnıttképzés infrastruktúrájának fejlesztése A fejlesztés célja a munkaerı-piaci elvárásokhoz rugalmasan alkalmazkodó szakképzési és felnıttképzési rendszer kialakítása, és a képzéshez való hozzáférés javítása. Ehhez egyrészt folytatni kell a Térségi Integrált Szakképzı Központok (TISZK) létrehozását és a TISZKekben részt vevı intézmények infrastrukturális feltételeinek megteremtését/javítását, másrészt a – NUTSII szinten mőködı - regionális képzı központok bázisán, a TISZK-ek bevonásával ki kell alakítani a szak- és felnıttképzés regionális hálózatát. A fejlesztésekhez ESZA és ERFA finanszírozású intézkedésekre egyaránt szükség van. A TISZK létrehozásához kapcsolódó infrastrukturális beruházás - annak érdekében, hogy a megfelelı fizikai környezetet a gyakorlatorientált és moduláris képzéshez egyaránt rendelkezésre álljon - magában foglalja a központi képzıhely létrehozását és az azokban résztvevı szakképzı intézmények fejlesztését. Emellett a 2004-2006 közötti idıszakban létrejövı TISZK-ekben résztvevı, de a fejlesztésekbıl közvetlenül nem részesülı szakképzı
51
intézmények fejlesztését is támogatni kell. A szakképzési infrastruktúra fejlesztésének eredménye, hogy javul az oktatási és képzési rendszer minısége, valamint növekszik a hatékonysága, ezáltal nı a versenyképes tudáshoz és készségekhez való hozzáférési lehetıség, valamint könnyebbé válik a munkaerıpiacra való belépés. A különbözı, állami fenntartású vagy finanszírozású, szakképzést és/vagy felnıttképzést folytató intézményeket - a kapacitások hatékonyabb kihasználása és a régió gazdaságának igényeihez igazodó képzés-kínálat kialakítása érdekében - regionális képzı központok bázisán, regionális képzési hálózatokká kell szervezni. A hálózat mőködésének irányításában részt vesznek a térség gazdasági szereplıinek képviselıi (munkáltatói, munkavállalói szervezetek, kamarák és más érdekképviseletek). Meg kell teremteni a hálózat mőködtetéséhez, a regionális képzési koordinációhoz szükséges infrastrukturális feltételeket, és a központokat alkalmassá kell tenni mindazon új funkciók ellátására, amelyek a regionális szintő feladatok ellátásához szükségesek (képzıktıl független vizsgaellenırzés rendszere, képzık képzése, módszertani fejlesztések stb.)
Az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális és informatikai feltételeinek megteremtése Az álláskeresést ösztönzı és segítı szolgáltatásokat a regisztrált munkanélkülieken túl mindenkire fokozatosan ki kell terjeszteni, aki munkavállalási korú, munkaképes, de munkajövedelem hiányában – és rászorultsága okán – valamilyen szociális ellátásban részesül. Ez a cél a szociális szolgáltató-rendszerrel való szoros együttmőködés és egy integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer kialakítása, valamint az ezt támogató szabályrendszerek átalakításával érhetı el. A szolgáltató-rendszer fejlesztésével biztosítani kell, hogy az álláskeresık és inaktívak minél több információt és személyre szabott segítséget kapjanak, a szolgáltatások kellıen rugalmasak és mindenki számára hozzáférhetıek legyenek. 2007-tıl országosan megkezdıdik egy olyan integrált rendszer kiépítése, amely biztosítja, hogy az aktív korúaknak állástalanság – és az ezzel összefüggı jövedelemhiány – okán nyújtott ellátások és szolgáltatások rendszere összehangoltan mőködjön. Ebben az elsı lépésnek az álláskeresésnek, a munkavállalási lehetıségek mérlegelésének kell lennie. Az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítása az ügyfélkör jelentıs bıvülését fogja eredményezni (a jelenlegi évi 1 millió fıs ügyfélforgalom akár meg is duplázódhat). Ahhoz, hogy az ÁFSZ a növekvı ügyfélkörbıl fakadó feladatokat magas színvonalon, eredményesen és hatékonyan tudja ellátni, szükséges a megfelelı technikai és infrastrukturális háttér megteremtése. Az integrált rendszer kialakításához ESZA és ERFA finanszírozású fejlesztésekre egyaránt szükség van. Az ERFA finanszírozású fejlesztések két fı eleme: a fizikai infrastruktúra és az informatikai infrastruktúra fejlesztése. Ez utóbbi elem a munkaügyi és a szociális szolgáltató-rendszer intézményeire egyaránt kiterjed. (Az ESZA finanszírozású elemeket az EMEROP tartalmazza.) Az integrált rendszer eredményes mőködéséhez – az új szolgáltatási modell kiterjesztése keretében – az összes munkaügyi kirendeltségen elérhetıvé kell tenni az önálló álláskeresést segítı öninformációs rendszereket azért, hogy megfelelı kapacitás álljon rendelkezésre a munkaerı-piaci integrációhoz nagyobb segítséget igénylı emberek számára a személyre szabott szolgáltatások biztosítására. Az új irodai elrendezési modell, a szolgáltatási modellnek megfelelıen, az öninformációs rendszereket helyezi a középpontba, amelyek nyílt információs tér kialakítását igénylik. Cél az, hogy a szolgáltatási modell infrastrukturális feltételeinek megteremtése az összes kirendeltségen és térségi központban megtörténjen. Annak érdekében, hogy sor kerülhessen az épületek megfelelı átalakítására, azok teljesíteni tudják bıvülı funkcióikat, szükséges a bérleti állományban lévı ingatlanok megvásárlása. A
52
fejlesztéseknek ki kell terjedniük a munkaügyi szervezet regionális struktúrájának kialakítására is. A tervezési idıszak végére el kell érni, hogy mindenki ugyanahhoz a szolgáltatáshoz és információhoz jusson hozzá, az álláskeresı vagy a munkaadó helyétıl függetlenül. Az adatrendszerek összekapcsolásával megsokszorozódnak a kapacitások, pontosabbá válik az aktív és passzív eszközök elszámolása és nyomon követése, átláthatóbbak lesznek a munkaerı piaci szolgáltatások. Ki kell építeni az ÁFSZ bázisán egy közös belépési pontot (egyablakos rendszert). Ennek feltétele egy olyan egységes informatika adatbázis létrehozása, amelyben lehetıvé válik a szociális (hosszabb távon a társadalombiztosítási) és a munkanélküli ellátásban részesülı aktív korúak nyomon követése, és amely hozzáférhetı a rendszer minden pillére számára.
A felsıoktatási intézmények infrastruktúra-fejlesztése Az intézkedés, az egyetemek kutatás-fejlesztési alapinfrastruktúra-kapacitásainak fejlesztése révén, hozzájárul a felsıoktatás és a gazdaság közötti kapcsolat erısödéséhez, elısegítve a regionális tudásközpont létrejöttét. (de kicsoda?) Az adminisztratív és irányítási, valamint informatikai rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, a folyamatmenedzsment intézményi támogatása, valamint elektronikus tartalomfejlesztés keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztések eredményeképpen megteremtıdik a bolognai folyamat és a bergeni nyilatkozat kihívásaiból eredı költséghatékonysági és minıségi elvárásoknak megfelelı, információs technológiával támogatott modern egyetemi adminisztráció. Megszületnek az objektív teljesítménymérést, hatékonyabb irányítást, valamint a megalapozottabb tervezést lehetıvé tévı vezetıi információs rendszerek, létrejön az elektronikus erıforrás- és korszerő informatikai szolgáltatásmenedzsment. A gazdálkodási, tanulmányi, ingatlangazdálkodási és kutatásfejlesztési területek integrálására, együttes kezelésére képes technológiai, informatikai megoldások támogatása nélkülözhetetlen. Az „innovációs potenciál erısítését szolgáló, a kutatás-fejlesztéshez szükséges, valamint a modern tanulási környezet megteremtését célzó infrastrukturális fejlesztések” mővelet keretében megvalósul a felsıoktatás és a gazdaság világa közötti kapcsolatok erısítése, az alkalmazott, és vállalati kutatás-fejlesztési tevékenységekhez szükséges alapkutatási tevékenységek ösztönzése és támogatása (különösen a versenyképességet szolgáló mőszaki, természet- és társadalomtudományok területén), kutatói hálózatok, egyetemi tudományos mőhelyek, regionális tudásközpontok létrehozásának elısegítése, és az Európai Technológiai Intézethez tartozó tudásközösségek létrehozásának támogatása. Ennek keretében sor kerül épület-felújításokra, fejlesztésekre, korszerősítésekre, olyan multifunkcionális, IKT-technológiával felszerelt szolgáltató terek kialakítására, amelyek egyszerre teszik lehetıvé a magas színvonalú képzést, kutatást, valamint a rekreációt, illetve növelik a felsıoktatás közösségi szolgáltatási, közösségszervezési, turisztikai célra (pl. konferenciaturizmus) is felhasználható kapacitásait. Az innovációs szempontból nem megfelelıen ellátott intézményekben növelni kell az elıadók, szakszemináriumi termek, központi könyvtárak, információs központok, karrierirodák, számítógép- és egyéb laborok technikai-mőszaki színvonalát, ahol indokolt mennyiségét, tekintettel az energiatakarékos építészeti technológiákra, környezetvédelmi szempontokra, valamint az akadálymentesítésre.
53
Egészségügyi intézmények infrastruktúra-fejlesztése A hatékony ellátási struktúra (struktúraváltás) érdekében szükséges a kórházak modernizációja tömbösítéssel, a mőködés feltételeinek korszerősítésével, és az egynapos beavatkozások és a sürgısségi betegellátás fejlesztésével. A regionális szakellátási központok létrehozása és fejlesztése keretében megvalósul a diagnosztikai- és szőrıközpontok fejlesztése és a korszerő regionális onkológiai hálózat kialakítása. Az egészségügyi rehabilitáció rendszerének fejlesztése a regionális rehabilitációs központok kialakítására koncentrál. Tervezett intézkedések: rendelıintézet-fejlesztés, egynapos sebészet kialakítása Érden, a szigetszentmiklósi kistérségi multifunkcionális (egészségügyi, szociális, kulturális, oktatási) centrum kialakítása, Fıvárosi Önkormányzat Szent Imre Kórház területi vezetı kórházzá történı komplex átalakítása, a Kelet-Pest megyei szubrégió integrált egészségügyi ellátása (Flór Ferenc Kórház). A lakossághoz közeli ellátások járóbeteg-szakellátási formáinak fejlesztése történik a régió ellátási szempontból hátrányos helyzető térségeiben.
A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A fejlesztésekkel korszerő szociális és gyermekvédelmi intézményrendszert szándékozunk kiépíteni a régióban, amelyek elemei a speciális és hátrányos helyzető, sérülékeny társadalmi csoportok (hajléktalan és fogyatékos emberek, pszichiátriai és szenvedélybetegek, átmeneti gondozásban, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülı gyermekek, idıs emberek stb.) ellátásainak korszerősítése, helyzetük és esélyeik javítása érdekében. Ez alapvetı jelentıségő az aktivitás növelésében, a méltó életkörülmények megteremtésében. A fejlesztésekben prioritást élvez a nagy létszámú bentlakásos intézmények kiváltása, kis létszámú otthonszerő szolgáltatások létesítése, korszerő lakhatási formák megteremtése. A felszabaduló épületek bıvítik fenntartóik számára a piaci célú hasznosítás lehetıségeit, különösen a szociális és gyermekvédelmi ellátás céljára alkalmatlan kastélyépületek esetében A fogyatékossággal élı emberek számára a komplex rehabilitáció intézményes kereteit a viszonylag kis létszámú igénylıre tekintettel regionális szinten szervezıdı rehabilitációs centrumok (Regionális Önálló Életvitel Központ) kialakításával célszerő megoldani, a többi régióhoz hasonlóan.) Szintén fontos a KMR-ben lévı országos hatáskörő intézmények akadálymentesítése.
Lakossághoz közeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése A szociális és gyermekjóléti ellátórendszer mőködésének modernizációja Az információs hálózati technológiák egyedülálló lehetıséget kínálnak e széttagolt rendszer mőködésének hatékonyabbá, gazdaságosabbá tételéhez. Ehhez szükséges a jelenleg rendkívül széttagolt adatvagyon kezelését, az adminisztráció harmonizálását, az intézményi együttmőködéseket, azaz a szolgáltatások összehangolását lehetıvé tevı szabványok, alkalmazások kialakítása. Folytatni kívánjuk a nagy létszámú bentlakásos intézmények hazai forrásokból megkezdett kiváltását, kis létszámú, otthon szerő szolgáltatások létesítését.
54
A támogatandó fejlesztések fı irányai a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási intézmények fejlesztése, rekonstrukciója, a mőködésükhöz alapvetıen szükséges technikai eszközök, gépek, berendezések modernizálása, a gyermekek napközbeni ellátásnak fejlesztése, különös tekintettel a bölcsıdehiányos térségekre, valamint a törvényi kötelezettséggel rendelkezı, 10 ezer lakos feletti településekre. Fontos az idıskorúak számára többféle ellátást nyújtó, integrált rendszerek kialakítása, fejlesztése, valamint a szociális gazdaság infrastruktúra-fejlesztésének megvalósítása (szociális és képzési intézmények épületeinek felújítása) elsısorban a hátrányos helyzető munkanélküliek bevonásával. A Pest megyei területek lakossághoz közeli alapellátásának fejlesztése érdekében a cél a többfunkciós, kulturális funkciókkal is rendelkezı Kistérségi Közösségi Központok (KKK) létrehozása. A régió esetében kiemelt célcsoportok a fogyatékossággal élı emberek (az egész régióban), a hajléktalan emberek (elsısorban a fıvárosban).
Közoktatási intézmények infrastruktúra-fejlesztése A közoktatási intézmények jelenlegi infrastrukturális állapota nagymértékben hátráltatja a közoktatásban folyó modernizációs törekvések gyors elterjedését, általában az ESZA típusú intézkedések megvalósítását. Ezért feltétlenül szükséges a közoktatási infrastruktúra célirányos fejlesztése, különös tekintettel az agglomeráció településeire, és az olyan közoktatási intézményekre, ahol magas a hátrányos helyzető gyerekek száma. Támogatandó ezen belül az iskolák (alapfokú, középfokú intézmények), óvodák, bölcsıdék épületének felújítása, átépítése, kapacitásuk bıvítése építéssel, kistérségi, illetve ezen belüli mikrotérségi integrált közoktatási hálózatok létrehozása, tanórán kívüli, a lakóhelyi társadalmi közösség számára felkínált tevékenységek helyszíneinek építése, felújítása, rekonstrukciója, bıvítése, modernizációja (pl. tornaterem, uszoda, klubhelyiség-könyvtár, színházterem, konyha, étkezı, informatikai szoba, internet) és az intézmények udvarának felújítása, a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése (pl. bútorok, készségfejlesztı eszközök, szemléltetı eszközök, sajátos nevelési igényő gyerekek, diákok képzését biztosító eszközök), informatikai berendezések, eszközök (hardver, szoftver) beszerzése, hálózatfejlesztés, meglevı közintézmények törvényi kötelezettség alapján megvalósítandó akadálymentesítése, települési és mozgó könyvtárak fejlesztése és mővelıdési házak hálózatának fejlesztése az 1000-5000 fı közötti településeken.
Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése A régióban tervezett közcélú infokommunikációs fejlesztések célja a régióban található helyi − kormányzaton kívüli − közigazgatási intézmények elektronikus fejlesztése. Noha a régió a versenyképességi célterület alá esik, az itt található közigazgatási szervek még nem tudtak megfelelı választ találni az ebbıl fakadó új kihívásokra. A régióban található közigazgatási intézmények belsı, illetve szervek közötti infokommunikációs, elektronikus közigazgatási fejlesztéseinek támogatásával egységes szabványokon alapuló, integráltan mőködı, a helyi szolgáltatási igényekhez illeszkedı döntéstámogatási informatikai rendszerek kialakítását lehet megvalósítani.
55
4. 5. Városi és települési területek megújítása A prioritási tengely célja: A városi életminıség növelése a fizikai környezet minıségének javításával, és a települési vonzerı növelésével. A prioritási tengely a „A régió belsı kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése” célhoz járul hozzá. Javasolt (eredmény) indikátor: 1. A fejlesztések által közvetlenül érintett (lakó) népesség (fı)
Javasolt(output) indikátorok: -
A megújított fıvárosi közterületek nagysága (ha) A megújított fıvárosi barnamezıs területek nagysága (ha) A megújított Pest megyei városok közterületeinek nagysága (ha) Felújított közcélú épületek száma és befogadóképessége (fı) Megrendezett kulturális események résztvevıinek száma (fı) Akadálymentesített épületek száma (db.)
A prioritási tengely, a városi életminıség növelése érdekében, tevékenységeit egyrészrıl város-rehabilitációs akciók keretében a régió szociális krízisterületeinek (lakótelepek, belvárosi leromlott városrészek stb.) integrált (fizikai és társadalmi) megújítása, a régióban található felhagyott iparterületek és katonai létesítmények fizikai rehabilitációjára és funkcióváltásának elısegítésére koncentrálja, másrészrıl pedig a prioritás támogatja a városi területekre hosszabb távú fejlesztési stratégiák és tervek készítését.
Akcióterületi rehabilitáció A koncentráltan megnyilvánuló gazdasági, szociális és környezeti települési problémák orvoslása új gazdasági, kulturális, szociális és közösségi funkciók kialakulását és a meglévı funkciók megerısítését szolgálja, mely nemcsak az érintett település, hanem a környezı térség életére is kihat. A beavatkozás elsısorban a fıváros területén integrált, szociális típusú város-rehabilitációs programot kíván megvalósítani. Az akcióterületi lehatárolás vonatkozhat egyrészrıl leromlással fenyegetett lakótelepekre, másrészrıl pedig leromlott városi lakóterületekre (belvárosi jellegő beépítésre, szegregált lakóterületre – pl. cigánytelepre). A célterületek kiválasztása az Urban közösségi kezdeményezés kibıvített indikátorrendszere alapján készül, a lakótelepeken meghatározó a lakás ingatlanpiaci értéke, alacsony iskolai végzettség, szegénység és kirekesztettség magas szintje, erısen leromlott környezete, munkanélküliség. A leromlott városi területeken meghatározó az erısen leromlott környezet, az alacsony iskolai végzettség, a lakás ingatlanpiaci értéke és a munkanélküliség. Az akcióterületi beavatkozások tartalmazzák a többlakásos lakóépületek beruházásainak támogatását, hogy minél korábbi beavatkozásokkal megelızhetı legyen a rossz státuszú lakótelepek késıbbi gettóvá válása. Nem engedélyezett lakáscélú támogatás olyan területeken, ahol a felújítás hatására várhatóan túlzottan nagy mértékő értéknövekedés következne be. Csak olyan integrált város-
56
rehabilitáció esetében alkalmazható lakóépület-felújítási támogatás, amely már kifejezetten leromlott, vagy a jövıben várhatóan leromló területeket céloz meg, ahol a lakóépület felújítás csak minimális értéknövekedést eredményez. Budapesten szükséges a leromlással fenyegetett lakótelepek mellett a leromlott városi lakóterületek rehabilitációja is. Az akcióterületi rehabilitáció keretében fizikai beruházások, pl. közterületek kialakítása, felújítása – beleértve a közmő hálózatot, közintézmények felújítását, bıvítését (amennyiben új, a rehabilitáció céljait elısegítı közösségi programokhoz kapcsolódik), közösségi helyiségek kialakítását, kulturális, sport és szabadidıs létesítmények felújítását, bıvítését az akcióterületeken, több lakásos lakóépületek közös részeinek felújítását mind önkormányzati, mind társasházi, mind pedig lakásszövetkezeti épületek esetében, tanulmányok, kiviteli tervek készítését a jelenlegi és a késıbbi rehabilitációs szakaszokhoz kapcsolódóan - jelenti a fı támogatási tevékenységet. Az integrált város-rehabilitáció keretében a fizikai beruházásokat szociális típusú tevékenységek egészítik ki, pl. bőnmegelızés, közbiztonság-erısítés, hátránykompenzáló oktatási programok (óvodától a felnıttképzésig) kialakítása, ifjúsági és szabadidıs programok kialakítása, munkaerı-piaci beilleszkedést elısegítı tevékenységek, családsegítı szolgáltatás, a helyi kis és középvállalkozások tevékenységét erısítı programok, inkubáció, közösségépítés, társasházak, lakásszövetkezetek szakmai mőködésének segítése tanácsadási rendszeren keresztül, mely beavatkozásokat a 15%-os ESZA átjárhatóság terhére lehet megvalósítani. Az integrált város-rehabilitáció hatékonyságát a helyi partnerek bevonásával elkészített város-rehabilitációs terv szolgálja.
Barnamezıs területek megújítása A mővelet egyedi kármentesítési tevékenységeket támogat, ahol a funkcióváltás érdekében (lakó, kereskedelmi, pihenı, vagy kulturális intézményi terület) szükséges a kármentesítési tevékenység elvégzése. A Közép-Magyarországi régióban a rendszerváltozás utáni kényszerően gyors gazdasági struktúraváltás miatt még mindig jelentıs számban fordulnak elı barnamezıs területek. Az üres laktanyák és nagyobb, felhagyott, vagy alig mőködı ipartelepek rehabilitációja nagymértékben hozzájárul funkcióváltásukhoz és hasznosításához. Tudatos várospolitikai beavatkozással, a barnamezıs beruházások elınyben részesítése nélkül továbbra is folytatódhat a szennyezett területek fennmaradása, e területek leértékelıdése és a zöldmezıs beruházások meghatározóvá válása. A beavatkozás a barnamezıs területek (felhagyott, vagy alig mőködı ipartelepek, üres laktanyák) környezeti kármentesítését, újrahasznosítását és funkcióváltását támogatja, olyan új funkciók megjelenését ösztönzi (pl. közösségi-, kulturális-, ipari-, adminisztratív-, turisztikai-, kereskedelmi funkciók), melyek szervesen illeszkednek a települések szerkezetéhez és biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot. A fejlesztések megvalósításában a települési önkormányzat aktív részvétele szükséges.
Települési központok fejlesztése az identitást erısítı funkciók elıtérbe helyezésével A beavatkozás olyan városközpont-megújítást kíván elısegíteni, amelynek célja a városközpontok gazdasági, kulturális és egyes települések esetében, kistérségi központi funkcióinak erısítése. A mővelet kifejezetten városi és települési központok újjáélesztését célozza. Ebbıl fakadóan a támogatások földrajzi célterületei településközpontok, településrész-központok, kerületközpontok.
57
A mővelet ösztönzi a helyi önkormányzatok innovatív település-rehabilitációs akcióit, új gazdasági, közösségi és szociális funkciók megjelenését, és a meglévı funkciók megerısítését, kulturális, turisztikai értékek feltárását, kiskereskedelmi funkciók erısítését, vonzó városi környezet kialakítását, mely ösztönzi a további magánberuházásokat, kistérségi szolgáltató funkciók infrastrukturális hátterének megteremtését, összhangban a kistérségi társulások feladataival, innovatív város-rehabilitációs gyakorlatok elterjesztését a régióban. Támogatandó a fogyatékkal élı emberek társadalmi részvételének és rehabilitációs rendszerének fejlesztése, hozzáférési esélyeik növelésére, a helyzetüket nehezítı fizikai és kommunikációs akadályok lebontása. Az akadálymentesítéshez, egyenlı esélyő hozzáféréshez kapcsolódó fejlesztések eredményeként a közszolgáltatások és az ügyfélszolgálat rendszere elérhetıvé, használhatóvá válik a fogyatékkal élı emberek számára. Ennek megvalósulását segíti az akadálymentesítés, ami a fogyatékkal élı személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló törvény elvárásainak is megfelel. A fejlesztések megvalósításában kiemelt figyelmet szentelünk a megyei, valamint térségi hatáskörő közigazgatási és közszolgáltatási intézmények akadálymentesítésének.
58
4.6. Technikai segítségnyújtás Cél: az operatív program hatékony, szabályszerő és eredményes lebonyolításának elısegítése
Indikátorok: A monitoring bizottság mőködésének gyakorisága Az EU Tanács 1083/2006/EK Rendelet 46. cikke szerint az alapokból lehetıség nyílik az operatív programok elıkészítési, menedzsment, monitoring, értékelési, tájékoztatási és ellenırzési tevékenységeinek finanszírozására, beleértve az alapok megvalósításához szükséges adminisztratív kapacitás megerısítését. A technikai segítségnyújtás keretek egyrészt a központi Végrehajtás operatív programban, másrészt az egyes operatív program technikai segítségnyújtás prioritásában kerülnek tervezésre. A két forrás közötti elhatárolás kialakítása során kiindulópontként az ÚMFT koncentrációja, központi tervezése és végrehajtása, de mindenek elıtt a jogi és eljárásrendi környezet erıs egységesítése szolgál. Az ÚMFT megvalósítása intézményrendszerének kulcsfeladatai, a központi szintő feladatok – a tervezés és a végrehajtás koordinációja, irányító hatóságok, monitoring rendszer, tájékoztatás és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek stb. - egyetlen szervezetben kerülnek összevonásra. Az Irányító Hatóságok elsısorban az operatív program céljainak elérése szempontjából stratégiai jelentıségő döntések elıkészítésére illetve végrehajtására, illetve a közremőködı szervezetek munkájának külsı, mintavételes, illetve rendszerellenırzésére koncentrálnak. Az EK jogszabály által is elıírt ellenırzést és az igazolási tevékenységet továbbra is horizontális szervezetek (igazoló és ellenırzı hatóság) látják el. Az egyes OP-k lebonyolításának technikai-operatív feladatait az irányító hatóságtól kapott megbízás alapján a közremőködı szervezetek végzik. A fentiekhez igazodva ÚMFT megvalósításához kapcsolódó, program és projekt szintő tevékenységek lebonyolítását támogató technikai segítségnyújtás keretek döntı része a központi Végrehajtás operatív program keretében kerül tervezésre. Az OP technikai segítségnyújtás prioritása a központi Végrehajtás programtól eltérı, az OP végrehajtását segítı tevékenységeket tevékenység-csoportokat támogat, kiemelten: OP végrehajtását érintı tanulmányok, elemzések; A központi Végrehajtás OP-ból nem finanszírozott OP szintő tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek. A fenti megosztás következtében: az ÚMFT végrehajtásához egy koncentrált, hatékonyan felhasználható, egységes pénzügyi és menedzsment eszközt rendelünk; a technikai segítségnyújtás források egységes felhasználása során növekszik az átláthatóság; az ÚMFT technikai segítségnyújtás céljainak teljesülése határozottabban biztosítható egy erre hivatott, Végrehajtás OP-ban; az OP-k végrehajtásának technikai-adminisztratív költségei kellı rugalmassággal kezelhetık.
59
5.
PÉNZÜGYI TÁBLA (ELİZETES)
Az operatív program pénzügyi keretét meghatározza, hogy a strukturális alapokból (ERFA, ESZA) a Közép-magyarországi régióban maximálisan 1860,4 millió euró, azaz 493,0 milliárd Ft társfinanszírozás használható fel (2004-es árakon 265Ft/euró), ami a 15%-os nemzeti hozzájárulással kiegészülve (85%-os társfinanszírozási aránnyal számolva) összesen 580,0 milliárd Ft-ot jelent. Ebbıl a Közép-magyarországi operatív programra a végleges döntéstıl függıen 418 – 451 milliárd forint áll rendelkezésre.
Megjegyzés: a régió ERFA keretét terheli a Elektronikus közigazgatás OP és a Végrehajtás OP. A régió ESZA forrásai a Társadalmi megújulás OP és az Államreform OP keretében kerülnek felhasználásra.
Prioritási tengelyek szerinti indikatív forrásallokáció Prioritási tengelyek A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése A régió vonzerejének fejlesztése A humán közszolgáltatások intézmény-rendszerének fejlesztése Városi és települési területek megújítása Összesen
Aránya (%) 28,00 25,84 12,01 19,34 14,81 100,00
Évenkénti indikatív forrásallokáció 2007-2013 Évek/prioritások Összesen (%)
60
Együtt 100,00
2007 34,73
2008 26,78
2009 18,83
2010 10,88
2011 2,93
2012 2,93
2013 2,93
6. AZ EURÓPAI MEZİGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP ÉS AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAP ÁLTAL FINANSZÍROZOTT INTÉZKEDÉSEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉS Az FVM által koordinált Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (NAVT) egyrészt a már említett országos koncepciókra (OFK, OTK) másrészt az Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) épül. A Közép-magyarországi Regionális Operatív Program (KMOP) és a NAVT közötti kapcsolatot az biztosítja, hogy az agrárágazat és a Régió stratégiai céljai közül közösek a versenyképesség növeléséhez, a természeti erıforrások, a környezeti értékek megırzéséhez, azok fenntartható hasznosításához kapcsolódó célok. A célok konkrét kapcsolódása az operatív program tervezése során az egyes intézkedések közt létrehozandó komplementaritásban jelenik meg. Az együttmőködésnek a különbözı források egymásra épülését, az összekapcsolható fejlesztések koherens, összehangolt megvalósítását kell szolgálnia. A kettıs támogatás elkerülése érdekében a támogatási területeket egyeztetetten le kell határolni. Alapvetı cél – az átfedés-mentes lehatároláson felül – az egyes fejlesztési irányok egymást kiegészítı és erısítı kapcsolatrendszerének kialakítása. A koherencia elsıdleges záloga az alapszolgáltatások fejlesztésével, a turizmus és a mikro-vállalkozások fejlesztéssel, a vidéki épített örökségvédelemmel, a megújuló energiaforrásokkal, vállalkozói infrastruktúrafejlesztéssel, hálózatos együttmőködésekkel kapcsolatos, valamint a konkrét regionálisan kiemelt térségekhez köthetı fejlesztési irányokkal való összhang kialakítása. Kapcsolódó intézkedések: Turizmus és szabadidı gazdaság fejlesztése a régió adottságaira építve (kulturális-, egészség-, aktív-, stb. turizmussal kapcsolatos fejlesztések, szálláshelyek bıvítése stb.) Kulturális gazdaság fejlesztése Hálózati együttmőködésen alapuló, és/vagy komplex üzleti szolgáltatási kapacitás kialakításának, bıvítésének támogatása – a térségi alapon, helyi piacon értékesítı, szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások részére Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése Környezetipar fejlesztése Környezetvédelmi szolgáltató rendszer fejlesztése (szennyvíztisztítás, hulladékgazdálkodás, alternatív energetika) Természetvédelem, természeti környezet rehabilitációja Települési központok, közterületek fejlesztése az identitást erısítı funkciók elıtérbe helyezésével
61
7. AZ OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÓ RENDELKEZÉSEI 7.1 MENEDZSMENT 7.1.1 Stratégia és koordináció A Kormány fejlesztéspolitikával kapcsolatos döntés-elıkészítı, javaslattevı, koordináló szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT). A FIT az OP végrehajtása tekintetében a Kormány számára javaslatot dolgoz ki és állást foglal az operatív programok, a támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakítása, valamint az e témakörben indokolt szabályozás tekintetében. A FIT ezek mellett összehangolja az EU és hazai forrásból megvalósítani tervezett fejlesztéseket, összehangolja az ÚMFT, a Nemzeti Akcióprogram, a Fenntartható Fejlıdés és a Nemzeti Agrár- Vidékfejlesztési Terv stratégiai tervezésével kapcsolatos feladatokat, véleményezi az operatív programokat. Kijelölt tagjai révén a FIT szakmai felügyeletet gyakorol az operatív programok végrehajtása felett. Az ÚMFT tervezésének, programozásának, értékelésének és végrehajtásának összehangolásáért, valamint az operatív programok tervezésének, programozásának és megvalósításának koordinációjáért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felel. Az NFÜ felel továbbá a 1083/2006/EK tanácsi rendelet 27. cikk 4. bekezdés g) pontjában foglaltaknak megfelelıen az Operatív Programok közötti, valamint az Operatív Programok, az Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) közötti, továbbá ezeknek az Európai Beruházási Bank és Európai Beruházási Alapból, illetve egyéb pénzügyi eszközökbıl származó támogatások koordinációjáért. Az NFÜ nemzeti jogszabályban meghatározott mechanizmusoknak megfelelıen biztosítja mind a fent említett források tervezésének, mind pedig azok felhasználásának összhangját, melynek során maximális mértékig figyelembe veszi az állami támogatásokra vonatkozó szabályozást. A koordináció egyaránt vonatkozik a stratégiai célok, beavatkozási területek és a pályázati kiírások tekintetében a kölcsönös tájékoztatásra és információcserére, a monitoring bizottságokban és munkacsoportokban való kölcsönös részvételre, valamint a végrehajtás eszközeiben az összhang és átjárhatóság megteremtésére.
7.1.1.1 Koordináció fórumai és mechanizmusai A külsı és belsı (OP-k közötti) koordináció legfıbb eszköze a Kormány, valamint a Kormány tanácsadó testületeként létrejött Nemzeti Fejlesztési Tanács, melynek tagjai a miniszterelnök, a regionális fejlesztési tanácsok képviselıi, a Gazdasági és Szociális Tanács delegáltjai, a miniszterelnök által felkért szakértık, valamint meghívottként a FIT tagjai. A koordináció további fórumát jelentik a Monitoring Bizottságok, amelyben megfigyelıi státuszban helyet kapnak az EMVA és EHA végrehajtásával foglalkozó szervezetek képviselıi. Az operatív programok egymás közti, valamint az egyéb támogatási eszközökkel való tartalmi koordinációját az operatív programok tervezési-végrehajtási részleteit tartalmazó akciótervek biztosítják. Az akcióterveket – a Kormány keretjellegő döntése alapján – az NFÜ véglegesíti. A koordináció mechanizmusai tehát egyaránt vonatkoznak a stratégiai célok, beavatkozási területek, pályázati kiírások stb. tekintetében történı kölcsönös tájékoztatásra és információcserére, a monitoring bizottságokban, munkacsoportokban való kölcsönös részvételre, végrehajtás eszközeiben történı összhang és átjárhatóság megteremtésére, így pl. a monitoring információs rendszerek közötti átjárhatóság biztosítására.
62
7.1.1.2 A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) koordinációs feladatai Az NFÜ felel az ÚMFT egészének megvalósításával kapcsolatos tevékenységek végrehajtásáért, különös tekintettel a következıkre:
koordinációs
az ÚMFT-szintő értékelési feladatok ellátása,
az ÚMFT-t és a több operatív programot érintı kérdések tekintetében az Európai Bizottsággal való kapcsolattartás,
az ÚMFT és az OPk általános eljárásrendjének szabályozása,
az egységes monitoring és informatikai rendszer kifejlesztése, mőködtetése, folyamatos továbbfejlesztése,
az ÚMFT megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozása, továbbá és az ÚMFT egészére vonatkozó tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése,
szervezetfejlesztés (pl. képzések biztosítása, tananyagok fejlesztése),
az ÚMFT végrehajtásában résztvevı intézmények számára egységes pályázati ügyfélszolgálat kialakítása és mőködtetése.
7.1.2 Irányító Hatóság (IH) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felelıs valamennyi operatív program irányító hatósági funkcióinak ellátásért. Az IH-k a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló szervezeti egységeként mőködnek. A végrehajtás irányításának ezen koncentrációja elısegíti az OP-k végrehajtása közötti koordináció hatékonyságának növelését, a tapasztalatcserét (amely az eljárásrendek egységesítése miatt még inkább felértékelıdik), az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, valamint a feladatszervezés racionalizálását.
7.1.2.1 Az irányító hatóság helye A 1083/2006/EK rendelet 59. cikk (1) a) pontjának megfelelıen az Operatív Program Irányító Hatósági feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belüli erre a feladatra kijelölt szervezeti egység illetve egységek látják el. Az OP IH feladatainak ellátásában – jellemzı módon a horizontális, több OP-t érintı feladatok tekintetében – részt vesznek az NFÜ további szervezeti egységei is.
7.1.2.2 Feladatköre és felelıssége A 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében foglaltaknak megfelelıen az irányító hatóság felelıs az operatív programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történı irányításáért és végrehajtásáért, és különösen a következıkért:
Koordinálja a felelısségi körébe utalt operatív programok és kapcsolódó dokumentumok tervezését. Ennek keretében létrehozza és az érintett tárcák/régiók és szakértık részvételével mőködteti a Tervezési Operatív Bizottság albizottságaiként az Operatív Program Tervezési Koordinációs Bizottságot.
Biztosítja, hogy a finanszírozásra kiválasztott mőveletek összhangban álljanak az operatív programra alkalmazandó feltételekkel, valamint a vonatkozó közösségi és nemzeti szabályoknak végrehajtásuk teljes idıtartama alatt megfeleljenek.
63
64
Biztosítja az operatív program minden egyes mőveletének számviteli nyilvántartását számítógépes formában nyilvántartó és tároló rendszer naprakész adatokkal való feltöltését, valamint azt, hogy a pénzügyi ellenırzéshez, monitoringhoz, ellenırzéshez és értékeléshez szükséges végrehajtási adatok győjtése megtörténjen.
Biztosítja, hogy a kedvezményezettek és a mőveletek végrehajtásába bevont egyéb szervezetek – a nemzeti számviteli szabályok sérelme nélkül – vagy külön számviteli rendszert, vagy a mővelettel kapcsolatos valamennyi ügylet számára megfelelı számviteli kódot alkalmazzanak.
Jóváhagyja a pályázati kiírásokat és a támogatási szerzıdésmintákat; jóváhagyja projektjavaslatokról szóló döntéseket.
Befogadja és ellenırzi a KSz-ek által készített forráslehívásokat, hitelesítési jelentéseket.
Biztosítja, hogy az operatív programok értékelései a vonatkozó közösségi rendelkezésekkel összhangban történjenek, az operatív programot érintı értékelési tevékenységekben közremőködik.
Eljárásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy a megfelelı ellenırzési nyomvonal biztosításához elıírt valamennyi, költség- és ellenırzési dokumentumot a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelıen megırizzék.
Biztosítja, hogy az Igazoló Hatóság a költségekkel kapcsolatban igazolás céljából folytatott eljárásokról és vizsgálatokról valamennyi szükséges információt megkapja.
Mőködteti az operatív program monitoring bizottságát, és biztosítja az ehhez szükséges dokumentumokat annak érdekében, hogy a monitoring bizottság az operatív program végrehajtásának minıségét – figyelemmel annak konkrét céljaira – felügyelhesse.
Felel az éves és záró végrehajtási jelentések elkészítéséért, valamint – a monitoring bizottság általi jóváhagyásukat követıen – a Bizottsághoz történı benyújtásukért.
A Bizottság részére átadja a nagyprojektek értékeléséhez szükséges információkat.
Koordinálja az operatív program végrehajtására vonatkozó többéves részletes programozási-végrehajtási dokumentum (akcióterv) kidolgozását és módosítását.
Ellenırzi az operatív program végrehajtására vonatkozó akcióterv(ek) formai és módszertani követelményeinek teljesítését, biztosítja a konzisztenciát az operatív programok tartalmával, valamint képviseli a programok szabályossági és végrehajthatósági szempontjait.
Javaslatot tesz az operatív program módosítására.
Az operatív program végrehajtását folyamatosan nyomon követi, a megvalósítást monitoring indikátorok segítségével méri, valamint a szükséges beavatkozásokat megteszi.
Felügyeli a felelısségi körébe utalt programok végrehajtását, biztosítja azok szabályosságát, ennek érdekében megteszi a szükséges beavatkozásokat.
Ellenırzi és értékeli a program közremőködı szervezeteit, kezeli a rendszerszintő szabálytalanságokat.
Az operatív program(ok)kal kapcsolatos ügyek tekintetében az Európai Bizottság illetékes fıigazgatóságával/aival kapcsolatot tart.
Részt vesz az ÚMFT egészére, illetve a felelısségi körébe utalt operatív programra vonatkozó tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatainak ellátásában és ügyel az ezzel kapcsolatos követelmények betartására.
Ellenjegyzi a végrehajtásra vonatkozó többéves programozási dokumentumokat.
Kezeli az operatív program megvalósításának technikai segítségnyújtási keretét.
A végrehajtás megfelelı adminisztratív, pénzügyi és technikai feladatait végzı Közremőködı Szervezetek (továbbiakban: KSZ) tekintetében közremőködik a következı feladatok ellátásában:
Szakmai felügyeletet gyakorol a KSZ OP végrehajtásával kapcsolatos tevékenységei vonatkozásában.
A felelısségi körébe utalt KSz-ekkel feladat-ellátási szerzıdést köt és biztosítja, hogy a KSz szolgáltatásaiért cserébe teljesítményalapú finanszírozásban részesüljön.
Jóváhagyja a KSz OP-források felhasználásával kapcsolatos belsı eljárásrendjét.
Rendszeresen ellenırzi és értékeli a KSz tevékenységét.
7.1.3 Közremőködı szervezetek 7.1.3.1 A közremőködı szervezetek feladatai Az operatív programok végrehajtásában az irányító hatóság által delegált feladatokat közremőködı szervezetek látják el. A KSz egy vagy több prioritás tekintetében különösen az alábbi feladatokat látja el:
Az Irányító Hatóság által meghatározott követelményeknek megfelelıen éves munkatervet készít, amely tartalmazza a pályázatok meghirdetésének és beadási határidejének tervezett dátumait, a kötelezettségvállalásra, támogatási szerzıdések megkötésére és kifizetésre vonatkozó éves irányszámokat.
Befogadja és értékeli a projekt javaslatokat, az irányító hatósággal történt megállapodásnak megfelelıen szükség szerint bíráló bizottságokat állít fel és mőködtet, amennyiben ezt az Irányító Hatóság a közremőködı szervezetre delegálta.
Vizsgálja a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások teljesítését, valamint ellenırzi, hogy a mőveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett költségei valóban felmerültek, és a közösségi és nemzeti szabályokkal összhangban állnak.
Megköti és módosítja a támogatási szerzıdéseket.
Nyomon követi a projektek megvalósítását, elvégzi a támogatások kifizetését, lebonyolítja az ellenırzéseket, feltárja és jelenti a szabálytalanságokat.
Folyamatosan rögzíti az adatokat az egységes monitoring informatikai rendszerben, valamint biztosítja az adatbázis naprakészségét és megbízhatóságát.
Közremőködik a pályázati kiírások és támogatási szerzıdések elkészítésében az IH-val és a szakminisztériumokkal együttmőködésben.
Az operatív program és annak részleteit tartalmazó akcióterv és az éves munkaterv megvalósításában történt elırehaladásról negyedévente beszámolókat készít, amely tartalmazza a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat is.
mintáinak
65
7.1.3.2 KSz-ek minısítése, kiválasztása és finanszírozása Az operatív program végrehajtásában közremőködı szervezetek az intézményes-szakmai felkészültségét elıre rögzítı, objektív szempontrendszer alapján mérı minısítési rendszer keretében kerülnek kiválasztásra. A feladat tényleges delegálásának elıfeltétele, hogy a Közremőködı Szervezet a minısítés során a feladat elvégzéséhez szükséges szervezeti feltételek, erıforrások, és szakmai kompetenciák meglétérıl bizonyítottan számot adjon. A végrehajtás hatékonyságának biztosítása érdekében, a Közremőködı Szervezetek teljesítménye rendszeresen értékelésre kerül. Az OP lebonyolításban résztvevı Közremőködı Szervezet rendeletben kerül kijelölésre. A program hatékony végrehajtása érdekében egyes támogatási konstrukciók esetében egyedi döntés alapján közvetítıként gazdasági társaságok, kereskedelmi bankok, civil szervezetek ill. egyházak is bevonhatók.
7.1.4 Stratégiai irányítás és eszközei 7.1.4.1 Tartalmi irányítás: Akciótervek Az ÚMFT és az operatív programok részletes tartalmát és annak operatív programok közötti, valamint egyéb támogatási eszközökkel történı koordinációját a 2007-13-as programidıszakban az ún. akciótervek rögzítik. Az akciótervek tartalmazzák a támogatási konstrukciókat és az azokhoz kapcsolódó információkat az egy operatív programra, vagy annak egy vagy több prioritására vonatkozóan. Az akcióterv tartalmazza elsısorban:
a támogatási konstrukciók részletes bemutatását legalább 2 évre;
az operatív program ill. prioritás(ok) megvalósításának bemutatását és ütemezését a teljes programozási idıszakra;
a támogatási konstrukció részletes indoklását (beleértve a konstrukció célját, az elvárt számszerő eredményeket, a korábbi hasonló konstrukciók tapasztalatainak bemutatását, a konstrukció kapcsolódását a tervezési dokumentumokhoz ill. ágazati/regionális stratégiákhoz, valamint a megvizsgált szakmai alternatívákat stb.). Az akciótervek sarokpontjait – a tervezett ütemezését, költségvetését, célrendszerét és célcsoportjait, valamint a pályázat nélkül megvalósítandó projektek, és a nagyprojektek listáját – a Kormány hagyja jóvá. Az akcióterv ennek alapján történı részletes kidolgozása és véglegesítése az irányító hatóságok feladata
7.1.5 Az OP lebonyolítása során használt eljárások A végrehajtás hatékonyságának és eredményességének növelése, valamint átláthatóságának további elısegítése érdekében szükséges a végrehajtási folyamatok egységesítése és egyszerősítése. Az OP végrehajtás során az allokációs döntések meghozatala az alábbi eljárások mentén folyik:
66
Nagyprojekt: Olyan ERFA vagy KA finanszírozású projekt, melynek összköltsége meghaladja az 50 millió eurót (környezetvédelem területén a 25 millió eurót), és amely mőszaki-gazdasági szempontból nem bontható önálló részekre. Ezen projektek indikatív listáját az operatív program is tartalmazza.
Központi projekt: A projekt kiválasztás olyan esete, amikor a kedvezményezett állami vagy önkormányzati szervezet és a projektet az akcióterv tartalmazza. Elsısorban azon projektek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek megvalósítása a gazdaságra, a társadalomra, a térszerkezetére stb. jelentıs hatást gyakorolnak (pl. autópálya építés).
Egyfordulós nyílt pályázat: Olyan pályázatos projekt-kiválasztási eljárástípus, amely során kizárólag részletes projekt-javaslat kerül benyújtásra.
Kétfordulós pályázat: Olyan pályázatos projekt-kiválasztási eljárástípus, amely során elıször elızetes projekt-javaslat, majd – amennyiben az alapján indokolt a projektjavaslat részletes kidolgozása – részletes projekt-javaslat kerül kidolgozásra.
7.2 MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS 7.2.1 Monitoring 7.2.1.1 Monitoring Bizottság Feladat- és hatásköre: Az operatív program Monitoring Bizottság felelısségi körébe tartozó feladatokat – különös tekintettel a végrehajtás eredményességére és minıségére – a 1083/2006/EK rendelet 65. cikke tartalmazza:
az operatív program jóváhagyásától számított hat hónapon belül megvizsgálja és jóváhagyja a finanszírozott mőveletek kiválasztási kritériumait, és jóváhagyja ezen kritériumoknak a programozási igények szerinti bármely felülvizsgálatát;
az irányító hatóság által benyújtott dokumentumok alapján rendszeres idıközönként felülvizsgálja az operatív program konkrét céljainak megvalósítása felé tett elırelépést;
megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen az egyes prioritási tengelyek mentén kitőzött célok elérését, valamint az értékeléseket;
megvizsgálja és jóváhagyja az éves és záró végrehajtási jelentéseket, valamint az évente aktualizált értékelési tervet;
tájékoztatást kap az éves ellenırzési jelentésrıl vagy a jelentésnek az operatív programra vonatkozó részérıl, valamint a jelentés vizsgálatát követıen vagy a jelentés említett részére vonatkozóan a Bizottság által tett esetleges észrevételekrıl;
az Irányító Hatóságnak javasolhatja az operatív program bármely olyan felülvizsgálatát vagy vizsgálatát, amely elısegíthetné az alapok célkitőzéseinek elérését, illetve a program irányításának javítását, a pénzügyi ellenırzést is beleértve;
megvizsgálja és jóváhagyja az alapokból származó hozzájárulásról szóló bizottsági határozat tartalmának módosítását célzó javaslatokat.
Összetétele: A 1083/2006/EK rendelet 64. cikkében foglaltaknak megfelelıen az operatív program Monitoring Bizottságának összetétele az alábbiak szerint alakul: A Monitoring Bizottság elnöke a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület OP-ért felelıs tagja. A Monitoring Bizottság tagjai:
67
az Irányító Hatóság,
az OP végrehajtásában érintett szakminiszterek delegált képviselıje,
az OP végrehajtásában érintett közremőködı szervezetek,
a pénzügyminiszter delegált képviselıje,
az érintett regionális fejlesztési tanácsok delegált képviselıje,
egy önkormányzati szövetség delegált képviselıje,
egy környezetvédelmi civil szervezet delegált képviselıje,
az Országos Érdekegyeztetı Tanács munkavállalói és munkáltatói oldalának egy-egy képviselıje,
a romákat, a fogyatékossággal élı embereket és a nık és férfiak esélyegyenlıségét képviselı egy-egy civil szervezet delegált képviselıi,
az érintett szakmai és társadalmi szervezetek egy-egy delegált képviselıje.
Tanácsadói minıségében részt vesz:
saját kezdeményezésére vagy a monitoring bizottság kérésére a Bizottság egy képviselıje;
azon operatív programok esetében, amelyekhez az EIB vagy az EIF hozzájárul, az EIB és az EIF egy-egy képviselıje;
állandó meghívottként az EMVA és az EHA végrehajtásáért felelıs szervezet egy képviselıje.
7.2.1.2 Monitoring információs rendszer leírása – indikátorok és adatgyőjtés A pályázók és a támogatást igénybevevık által szolgáltatott adatok a monitoring információs rendszerbe, az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) továbbfejlesztett változatába kerülnek. A rendszer elkülönült adatbázissal és hardware infrastruktúrával végzi majd az adatgyőjtést és továbbítást, valamint a végrehajtás támogatását, az ÚMFT informatikai kiszolgálását. A rendszer képes adatot szolgáltatni a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer és az Európai Bizottság részére. A 2007-13-as programozási idıszakban alapkövetelmény, hogy a pályázók és a támogatást igénybe vevık adatszolgáltatási kötelezettségeiknek minden támogatási forma esetében lehetıleg elektronikusan tegyenek eleget. Az informatikai rendszer valós idejő adatokat szállít a megvalósítási rendszer minden egyes szintjérıl, valamint elektronikus kommunikációs eszközként szolgál az Európai Bizottság és Magyarország között. Az információs rendszerben lévı adatok pontosak és naprakészek, hiszen a napi irányítási feladatok ellátásának szükséges részét képezi az információs rendszer használata. A monitoring indikátorok kezelésén túl ez az érintett szervezet jelen rendszer adataira támaszkodva készíti el az egységesített dokumentumot, ami a program mőködéséhez szükséges.
7.2.2 Értékelés 7.2.2.1 Értékelési terv Az OP-k értékelése ÚMFT szinten biztosított koordináció mentén, szisztematikus rendszerben, értékelési terv mentén történik. Az értékelési terv biztosítja az értékelések
68
elvégzésére való felkészülést, a külsı és belsı értékelı kapacitásokkal való hatékony gazdálkodást, valamint az értékelések összehangolásában rejlı lehetıségek kihasználását. Az OP értékelési terve 3 éves kitekintésben készül, évente felülvizsgálatra, illetve kiegészítésre kerül a folyamatos értékelési rendszer jellegébıl adódóan. Az OP értékelési tervét az OP IH – az értékelés ÚMFT szintő koordinációját biztosító szervezeti egységgel egyetértésben – terjeszti az OP Monitoring Bizottsága elé, amely azt évente jóváhagyja. Az értékelési terv a végrehajtás 2015-ig terjedı idıszakára vonatkozóan elıre tervezett értékeléseket, illetve a folyamatos értékelés rendszerében évente kiválasztásra kerülı értékeléseket is tartalmaz. Az értékelési terv az alábbi értékeléseket tartalmazza:
OP ex-ante értékelése (2006);
OP stratégia és végrehajtás rendszerének félidei felülvizsgálata (2009-2010);
OP utólagos értékelése (2015-2016);
akciótervek éves operatív értékelése (2008, 2010, 2012, 2014);
akciótervek utólagos értékelése (2009, 2011, 2013, 2015);
akciótervek és egyedi beavatkozások, nagyprojektek OP célok megvalósulásához való hozzájárulásának elızetes értékelı vizsgálata (2006, 2008, 2010);
7.2.2.2 A folyamatos értékelés kiválasztási mechanizmusa Az elıre tervezett (átfogó, stratégiai) értékelések mellett az ÚMFT egységes értékelési terve évrıl-évre kiegészül az akciótervekhez kapcsolódó értékelésekkel, amelyekre az OP IH tesz javaslatot a monitoring bizottsággal egyetértésben. Az értékelési terv keretében értékelést kell indítani:
az akcióterv azon mőveletei esetében, amelyek végrehajtása során a végrehajtási ütemtervben meghatározott indikátor-értékektıl 10-20%-osnál nagyobb eltérés mutatkozik;
az akcióterv mőveleteihez kapcsolódó I. NFT-ben megvalósított intézkedés(ek) tapasztalatainak összegyőjtésére;
az innovatív, hazai végrehajtási elızménnyel nem rendelkezı mőveletek lezárása után 2 évvel a végrehajtás tapasztalatainak összegyőjtésére, valamint a hatásmechanizmusok feltárására;
2009-tıl kezdıdıen évente prioritásonként legalább 1 mővelet szándékolt és nem szándékolt hatásainak utólagos értékeléssel történı felmérésére.
Az értékelési tervtıl függetlenül ad-hoc értékelés indítása indokolt a végrehajtás rendszerében (KSZ, IH) felmerülı elıre nem látható igények, valamint a Monitoring Bizottság igényei alapján.
7.2.2.3 Értékelés menedzsment Az értékelés horizontális, ÚMFT szintő koordinációját biztosító szervezeti egység:
Elıkészíti és lefolytatja az elıre tervezett, átfogó stratégiai értékeléseket;
Biztosítja a rendszerszerően lebonyolított értékelések egységességét és az értékelési terv betartatását;
Elıkészíti és lefolytatja a több OP-t érintı kérdésekben lefolytatott értékeléseket;
forrásait, módszertani
69
Elıkészíti és lefolytatja az innovatív, hazai elızményekkel nem rendelkezı mőveletek értékelését.
Az OP irányító hatósága: Az IH az OP prioritásainak számával megegyezı számú humán értékelı kapacitást tart fenn az értékelésekhez kapcsolódó menedzsment feladatok elvégzésére, amely
felelıs az OP és a hozzá kapcsolódó akciótervek és mőveletek értékeléséhez kapcsolódó feladatok elvégzéséért, az ÚMFT értékelési tervének OP-t érintı részeinek megvalósulásáért;
koordinálja, fejleszti és ösztönzi az OP-hoz kapcsolódó értékelési tevékenységet;
felelıs az OP és a hozzá kapcsolódó akciótervek és mőveletek értékeléséhez kapcsolódó feladatok elvégzéséért, az ÚMFT értékelési tervének OP-t érintı részeinek megvalósulásáért;
javaslatot tesz az ÚMFT 3 éves értékelési tervéhez;
biztosítja az értékelések becsatornázását;
gondoskodik az OP értékelési indikátorok adatainak elıállításáról és monitoring információs rendszerben való tárolásukról;
kétévente, az akciótervek indikátorainak célértékeit;
indokolt esetben az OP értékelési tervében nem szereplı értékeléseket indít a mőveletekhez kapcsolódóan, azok végrehajtásának támogatására.
eredményeinek
lezárásakor
tervezésbe
felülvizsgálja
és
az
végrehajtásba
OP
való
prioritásszintő
7.3 PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENİRZÉS 7.3.1 Igazoló Hatóság – feladatai 7.3.1.1 Az Igazoló Hatóság felépítése A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásainak megvalósítására szolgáló operatív programok igazoló hatósága a Pénzügyminisztérium. Az igazoló hatósági feladatok ellátása az elızı programozási idıszak kifizetı hatósági szervezetére és gyakorlatára épül. Az Igazoló Hatóság a következı feladatokat látja el:
70
átutalások fogadása az Európai Bizottságtól;
a költségnyilatkozatok és átutalás igénylések elkészítése, igazolása és benyújtása a Bizottsághoz;
annak igazolása, hogy a költségnyilatkozat pontos, megbízható számviteli rendszerekbıl származik, és ellenırizhetı bizonylatokon alapul, továbbá, hogy az igazolt költségek megfelelnek az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak, és a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozás céljából kiválasztott, valamint a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelı mőveletek tekintetében merültek fel;
igazolás céljából az ellenırzési hatóság által vagy annak hatáskörében elvégzett valamennyi ellenırzés eredményének figyelembevétele;
az átutalások fogadására szolgáló kincstári számlák forgalmáról, a követelésekrıl és a kötelezettségekrıl számviteli nyilvántartás vezetése;
a visszafizetendı, valamint az adott mővelethez történı hozzájárulás egészének vagy egy részének visszavonásából eredı összegek nyilvántartása;
az adott pénzügyi évre, valamint a következı pénzügyi évre vonatkozó, elırelátható átutalási igénylésekkel kapcsolatos ideiglenes elırejelzések megküldése az Európai Bizottság részére minden évben legkésıbb február végéig.
7.3.2 Pénzügyi irányítás szabályai 7.3.2.1 Az IH felelıssége:
Az Irányító Hatóság felel az Operatív Programnak a megbízható pénzügyi gazdálkodás elvével összhangban történı irányításáért és végrehajtásáért.
Az IH a kedvezményezettek elszámolásainak befogadását, feldolgozását és ellenırzését közremőködı szervezetre – amennyiben van KSZ - delegálja.
Az IH a delegált feladatok ellátását folyamatosan nyomon követi.
Az IH biztosítja, hogy igazolás céljából az igazoló hatóság kellı információval rendelkezzen az operatív program végrehajtása során felmerült költségekkel kapcsolatban folytatott eljárásokról, továbbá a közremőködı szervezet hitelesítési jelentésének ellenjegyzésével nyilatkozik az igazoló hatóság felé az általa delegált feladatokat ellátó közremőködı szervezet által alkalmazott eljárások uniós és hazai elıírásokkal való összhangjáról. Az irányító hatóság gondoskodik a költségnyilatkozat és a kapcsolódó hitelesítési jelentés igazoló hatóság részére történı benyújtásáról.
7.3.2.2 A KSz felelıssége:
A közremőködı szervezet felelıs az irányító hatóság által delegált feladatok uniós és hazai elıírásokkal összhangban való ellátásáért.
A közremőködı szervezet gondoskodik az Operatív Program keretében jóváhagyott projektek uniós és hazai elıírásokkal összhangban történı végrehajtásának ellenırzésérıl.
A közremőködı szervezet gondoskodik a kedvezményezett elszámolásainak befogadásáról, feldolgozásáról és folyamatba épített ellenırzésérıl, valamint kockázatelemzés alapján helyszíni ellenırzés lefolytatásáról, és az elvégzett ellenırzéseknek hitelesítési jelentésben való összegzésérıl az irányító hatóság és az igazoló hatóság tájékoztatása céljából. A KSz gondoskodik a támogatásoknak kedvezményezettek részére történı kifizetésérıl.
7.3.3 Kedvezményezett részére történı kifizetés folyamata A kedvezményezett a projekt megvalósítása során keletkezett számláit az elırehaladási jelentéssel együtt rendszeres idıközönként benyújtja a közremőködı szervezethez. A közremőködı szervezet az elszámolásokat pénzügyileg, tartalmilag és formailag ellenırzi, a kockázatelemzés alapján készített ellenırzési tervnek megfelelıen helyszíni ellenırzést is végezhet.
71
A KSz a jóváhagyott elszámolások alapján a támogatások kedvezményezettek részére történı kifizetésérıl. Az elvégzett ellenırzések eredményérıl hitelesítési jelentésben tájékoztatja az irányító hatóságot és az igazoló hatóságot. A kedvezményezett részére kifizetendı támogatás uniós részét az irányító hatóság a központi költségvetésbıl megelılegezi, majd a rendelkezésre álló elıfinanszírozási forrásból és a késıbbi idıközi kifizetésekbıl az igazoló hatóság az irányító hatóság részére megtéríti.
EURÓPAI BIZOTTSÁG az Alapok kifizetései (előfinanszírozás, időközi kifizetések, végső egyenleg kifizetés)
Kifizetési kérelem, költségnyilatkozat, költségigazoló nyilatkozat
IGAZOLÓ HATÓSÁG
Hitelesítési jelentés
OPERATÍV PROGRAM IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG
az Alapok hozzájárulásainak utólagos átutalása
Hitelesítési jelentés
Támogatás átutalása a központi költségvetésből (uniós rész megelőlegezése)
KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZET Támogatás kifizetése
Számlák, bizonylatok
KEDVEZMÉNYEZETT 7.3.4 Az Európai Uniós támogatások ellenırzése 7.3.4.1 Pénzügyi irányítás és ellenırzés (kontroll) Az irányító hatóság, az igazoló hatóság és a közremőködı szervezet kialakítja és mőködteti a pénzügyi irányítás és kontroll rendszerét. A pénzügyi irányítás és kontroll rendszerének biztosítania kell, hogy a szervezetek tevékenysége szabályszerő és megfelelıen szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen, az információk pontosak és megfelelı idıben rendelkezésre álljanak. A tervezés, pályáztatás, pénzügyi lebonyolítás, számvitel, ellenırzés és monitoring feladatait funkcionálisan el kell különíteni, ezen feladatok megfelelı szabályozásáról a vonatkozó belsı szabályzatokban gondoskodni kell. Az irányító hatóság, az igazoló hatóság és a közremőködı szervezet gondoskodik az ellenırzési nyomvonal, a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési szabályzat kialakításáról és az esetleges változások haladéktalan átvezetésérıl. A pénzügyi lebonyolítás során az irányító hatóságnak, illetve a közremőködı szervezetnek gondoskodnia kell a kifizetéseket megelızı dokumentum alapú, valamint a – kockázatelemzés alapján történı – helyszíni ellenırzések lefolytatásáról. Ennek keretében ellenırizni kell a programok, illetve projektek támogatási szerzıdéseknek megfelelı fizikai és pénzügyi elırehaladását, valamint azt, hogy a benyújtott számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat összhangban van a pályázatra vonatkozó döntéssel és a szerzıdéses feltételekkel, a fizikai és teljesítmény mutatószámok teljesítésével, a közbeszerzésre vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályokkal.
72
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetıje, az irányító hatóság vezetıje és a közremőködı szervezet vezetıje – minden évben, jogszabályban meghatározott tartalommal és határidıre – köteles nyilatkozni az általa mőködtetett irányítási és kontroll rendszerek megfelelı mőködésérıl.
7.3.4.2 Az Ellenırzési Hatóság feladata, felelıssége Az Ellenırzési Hatóság az irányítási és ellenırzési rendszerek hatékony, eredményes és gazdaságos mőködésének biztosítására kijelölt horizontális-koordinatív feladatokat ellátó szervezet, amely mőködésében független az irányító hatóságtól, az igazoló hatóságtól és a közremőködı szervezetektıl. Az Ellenırzési Hatóság delegálhatja az ellenırzések elvégzését más közigazgatási vagy piaci szervezetekre, de biztosítani köteles, hogy az ellenırzéseket a megfelelı nemzetközi ellenırzési standardok és harmonizált módszertan szerint végezzék. Az Ellenırzési Hatóság az operatív program keretében nyújtott támogatások hatékony, eredményes, átlátható és szabályszerő felhasználásának támogatása érdekében kialakítja, és folyamatosan továbbfejleszti az európai uniós alapok ellenırzése hazai jogszabályi és módszertani hátterét, valamint minıségértékelés keretében figyelemmel kíséri és vizsgálja a folyamatba épített ellenırzéseket, valamint a rendszer- és mintavételes ellenırzéseket végzı szervezetek vonatkozásában a jogszabályok, módszertani útmutatók, nemzetközi ellenırzési standardok alkalmazását és végrehajtását. Ennek kapcsán:
koordinálja az irányítási és ellenırzési rendszerek felállításának értékelésérıl szóló vizsgálat, jelentés, vélemény („akkreditáció”) elkészítését, illetve gondoskodik az eredmények összegzésérıl és a Bizottság felé történı megküldésérıl.
gondoskodik a nemzeti ellenırzési stratégia, valamint az éves beszámolási kötelezettségek (éves ellenırzési jelentések és vélemények) elkészítésérıl és teljesítésérıl, valamint a Bizottsággal a szükséges egyeztetési eljárások lefolytatásáról.
gondoskodik a rendszer- és mintavételes ellenırzések elvégzésérıl, a nemzeti ellenırzési stratégia teljesülésének, az ellenırzési jelentések elkészítésének és kapcsolódó intézkedési tervek folyamatos nyomon követésének koordinálásáról.
gondoskodik a részleges zárásról szóló nyilatkozatok, valamint a zárónyilatkozatok elkészítésérıl, a Bizottsággal szükséges egyeztetési eljárások lefolytatása.
folyamatosan kapcsolatot tart a Bizottsággal, illetve annak ellenırzést végzı vagy módszertan alkotó intézményeivel az ellenırzési módszertanok kialakítása, az ellenırzések eredményeinek kicserélése, valamint az ellenırzési rendszer fejlesztése érdekében.
7.3.4.3 A rendszer- és mintavételes, valamint a zárónyilatkozatok kiadásához kapcsolódó ellenırzéseket végzı intézmény feladata, felelıssége Az Ellenırzési Hatóság a rendszer- és mintavételes, a zárónyilatkozat kiadásához kapcsolódó ellenırzések végzését, a részleges lezárásról szóló nyilatkozatok és a zárónyilatkozatok tervezetének elkészítését, az ellenırzési stratégia tervezetének összeállítását és folyamatos aktualizálását, továbbá a Bizottság felé történı éves beszámolási kötelezettségek elıkészítését a Kormányzati Ellenırzési Hivatalra delegálja és szükség esetén külsı ellenırzési kapacitások bevonásával ellátatja az ellenırzések végrehajtását.
73
7.4 INFORMÁCIÓ ÉS NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA 7.4.1 Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések A hazai és közösségi jogszabályi követelmények figyelembevételével az NFÜ felel az ÚMFT és az operatív programok tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó feladatainak ellátásáért, különös tekintettel a következıkre:
A potenciális kedvezményezettek, gazdasági és szociális partnerek tájékoztatása a támogatások nyújtotta lehetıségekrıl. Ezen belül kiemelt szerepet kap a potenciális pályázók hatékony mozgósítása, a jól megalapozott projektgeneráló tevékenység és a pályázati lehetıségek megismertetése.
A közvélemény tájékoztatása arról a szereprıl, amelyet az Európai Unió betölt a fejlesztések megvalósításában. Ennek során a kommunikáció az uniós társfinanszírozással megvalósuló tevékenységek eredményeinek bemutatására koncentrál.
A tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek megvalósítása mind az intézményrendszer szereplıi (NFÜ, közremőködı szervezetek) mind pedig a kedvezményezettek részérıl kötelezettségekkel jár. Az ÚMFT egészére vonatkozó általános, illetve az operatív programokhoz kötıdı kommunikációs tevékenységeket, partnerségi akciókat a központi szinten szükséges megszervezni. A közremőködı szervezetek helyi szintő, a pályázatok meghirdetéséhez, a támogatási lehetıségek megismertetéséhez kapcsolódó kommunikációs feladatokat (konferenciák, tanácskozások, információs napok és egyéb, a participációra épülı akciók szervezése), valamint adatgyőjtést és adatszolgáltatást végeznek. A kedvezményezettek az NFÜ által kiadott arculati kézikönyv és útmutató alapján, kötelezı jelleggel végzik saját projektjük megismertetését a lehetı legszélesebb körben. A tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos teendık megvalósítására vonatkozóan a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelıen az NFÜ ÚMFT egészére vonatkozóan egységes Kommunikációs Tervet készít, amely meghatározza a vonatkozó intézkedések célját, üzenetét, végrehajtásuk stratégiáját, tartalmát, a megcélzott társadalmi és gazdasági csoportokat, az intézkedések hatékonyságát mérı értékelési kritériumokat, az intézkedések ajánlott költségvetését, azok várható idıbeli ütemezését, valamint a megvalósításért felelıs adminisztratív egységeket és azok kötelezettségeit. Fıbb területek:
74
Támogatási lehetıségek megismertetése, pályázók hatékony mozgósítása, projektgenerálás A fejlesztési források sikeres és eredményes felhasználásához nélkülözhetetlen a lehetséges kedvezményezettek hatékony mozgósítása, a támogatási lehetıségek megismertetése. E területeken különösen aktív, hatékony és koncentrált, a jól behatárolható célcsoportokra (a potenciális kedvezményezettek körének különbözı szegmenseire) fókuszáló kommunikációra van szükség.
A tárfinanszírozással megvalósuló fejlesztési programok eredményeinek bemutatása A megvalósult projektek bemutatása a strukturális alapok hazai felhasználásának sikerességét hirdeti, egy gyorsan és lendületesen fejlıdı Magyarország képét tudatosítja a közvéleményben, az Európai Unió imázsát erısíti, valamint – a jó példa elvén – ösztönzıleg hat a potenciális pályázók körére.
Partnerség A partnerség elvének alkalmazásával kapcsolatos módszertani feladatok – partnerségi stratégia, partnerségi akciók, partnerségi beszámolók – ellátása a társadalmi egyeztetés kapcsán, a kiemelt partnerekkel történı kapcsolattartás és a partnerek szakmai együttmőködésekbe történı bevonása, valamint a partnerség elvének alkalmazásával kapcsolatos stratégia és beszámolók elkészítése a magyar Kormány és az EU Bizottság részére rendkívüli fontosságú.
Ügyfélszolgálat Kiemelt feladata az intézményrendszernek a lehetséges és már nyertes pályázókkal való kapcsolattartás. Ez az intézményrendszer szolgáltató jellegének erısítése szempontjából, valamint az átláthatóság szempontjából hangsúlyos terület. Ennek megfelelıen központi és helyi szinten is szükséges az ügyfél-tájékoztatási és információs feladat egységes rendszerben történı ellátása. Az egységes ügyféltájékoztatási rendszer fı elemei: internetes pályázó-tájékoztató felület, online és telefonos ügyfélszolgálat mőködtetése (Contact Center), a közremőködı szervezetek információs tevékenységének koordinálása, az információk áramlását koordináló belsı információs rendszer kialakítása és mőködtetése.
7.5 HORIZONTÁLIS
ELVEK ESÉLYEGYENLİSÉG
–
KÖRNYEZETI
FENNTARTHATÓSÁG
ÉS
A horizontális elvek (vagyis a nemek közötti egyenlıség, a fogyatékos emberek számára akadálymentes hozzáférés biztosítása, a megkülönböztetés tilalma és a környezeti fenntarthatóság) érvényesítésére egyszerre kell ügyelni az OP keretében támogatott valamennyi projekt, illetve a lebonyolításban résztvevı intézmények tevékenységének vonatkozásában (1. dimenzió), valamint – s ez az 1. dimenzióval egyenrangú fontosságú – a kedvezményezett és a lebonyolító intézményrendszer szervezeti szintjén (2. dimenzió). Az elsı dimenzió érvényesítését a projektjavaslatokra vonatkozó, a horizontális elvekre koncentráló értékelési szempontok, valamint a projekttámogatási, monitoring és ellenırzési funkciók specializáltsága biztosítja. A 2. dimenzió a kedvezményezett esetében szintén a pályázaton keresztül erısíthetı (elsısorban a pályázatba, majd a támogatási szerzıdésbe foglalt önkéntes intézkedésekkel, melyek a pályázat elbírálása során többletpontot jelenthetnek); a lebonyolító intézmények szintjén pedig a pozitív államigazgatási eljárások alkalmazásának megerısítése, illetve az ilyen irányú kötelezettségek közremőködı szervezettekkel kötött megbízási – együttmőködési - közhasznúsági szerzıdésekbe való foglalása révén biztosítható. Az OP végrehajtásában résztvevı intézmények esélyegyenlıséggel és fenntarthatósággal kapcsolatos feladatait és kötelezettségeit a mőködési kézikönyvek tartalmazzák majd; az elvégzendı tevékenységek kivitelezése központilag lesz koordinálva, az egyes intézmények horizontális politikáért felelıs munkatársainak aktív közremőködésével.
7.6 AZ ELEKTRONIKUS ADATKÖZLÉSRE BIZOTTSÁG ÉS A TAGÁLLAM KÖZÖTT
VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A
Az Európai Bizottság fejlesztés alatt álló SFC2007 rendszere a Bizottság elvárásai szerint elektronikus adatszolgáltatás alapján mőködik. Az informatikai rendszer két különbözı módon érhetı el a tagországok intézményei számára (honlapon keresztül – Web Application,
75
illetve közvetlenül a tagállami rendszerrel elektronikus kapcsolaton keresztül – Web Service). A rendszerhez akár az egyik módszer használatával, akár a két módszer kombinálásával is lehet kapcsolódni. A rendszerben az egyes OP komponensek szintjéig kell megjeleníteni a rendelet mellékleteiben kötelezıen megjelölt adatokat. Azon adatok esetében, melyek szerepelnek az EMIR-ben, a Bizottság által megadott specifikációnak megfelelıen biztosítjuk az adatfeltöltést. Azokat az adatokat, amelyek rögzítése nincs elıírva az EMIR-ben (duplikált adatkezelés elkerülésére) közvetlenül a felelıs központi intézmények kulcsfelhasználói (úgy mint központi koordináció, igazoló hatóság és ellenırzési hatóság) viszik fel az SFC-be. A rendszerrel kapcsolatos teendıkért felelıs tagállami szervezet (Member State Organisation – MSO) a hazai jogszabályoknak megfelelıen az NFÜ, így a tagállami összekötı (MS Liaison), illetve az „MS System Owner”, a technikai kérdésekért felelıs tagállami személyt is szintén az NFÜ állományából kerül kijelölésre
7.6.1 Az adatszolgáltatás rendje Az adott adatra vonatkozóan adatszolgáltatás módja attól függ, hogy a két kapcsolódási módszer közül melyiken keresztül szolgáltatnak a kijelölt intézmények adatot:
amennyiben az adatokat a honlap felületen keresztül töltik fel az SFC2007 rendszerbe, a fentiekben megbízott intézmények (központi koordináció, igazoló hatóság és ellenırzési hatóság) erre leoktatott kulcsfelhasználói feltöltik adatokkal a szervezetük hatáskörébe tartozó táblákat az ott kért formában, hibátlanul, illetve verifikálják azokat.
amennyiben az adatokat a közvetlen elektronikus kapcsolaton keresztül küldi meg a tagállami rendszer a SFC2007 rendszerbe, a fentiekben megbízott intézmények (központi koordináció, igazoló hatóság és ellenırzési hatóság) erre jogosított kulcsfelhasználói a tagállami rendszerbe töltik fel az adatokat, majd verifikálják és küldik meg azokat az SFC2007-nek.
Az ezzel megbízott intézmények (központi koordináció, igazoló hatóság és ellenırzési hatóság) feladata – függetlenül az adatok rögzítésének módjától – az adatok közvetlen és hibátlan feltöltése a rendszer(ek)be olyan módon, hogy mind a számára megszabott határidık betartására kerüljenek, mind az ı jelentéséhez kapcsolódóan más intézmények által végzendı adatszolgáltatás megvalósulhasson az arra megszabott határidın belül. A dokumentumok továbbításának idıpontja azok rendszerbe történı feltöltésének idıpontja. A dokumentumok csak akkor számítanak elküldöttnek a Bizottság számára, ha annak érvényesítése megtörtént a rendszerben az erre felhatalmazottak által. A Rendszer tartós elérhetetlensége esetén, különösen, ha az információ leadására megfogalmazott határidı betartását ez az elérhetetlenség fenyegeti, a tagország papír alapú dokumentum formájában továbbítja a Bizottság számára az információkat a vonatkozó jogszabályban megadott formátumban. Az elérési probléma elmúltával a tagország, illetve a kijelölt illetékes szervezet elvégzi pótlólag az információk rendszerbe (SFC2007) történı feltöltését. Ilyen esetben a dokumentumok megküldésének hivatalos dátuma a papír alapú dokumentumok megküldésének dátuma.
76
8. NAGY PROJEKTEK Az 50 millió euro feletti nagyprojektekre vonatkozó ágazati és regionális javaslatok értékelése, a projektek kiválasztása folyamatban van.
77
9. PARTNERSÉGI MENETREND
A Közép-magyarországi operatív program alapjául szolgáló regionális, fıvárosi és Pest megyei fejlesztési programok kiterjedt partnerségi egyeztetés révén alakultak ki. A régiós és ágazati fejlesztéseket integráltan kezelı Közép-magyarországi operatív program társadalmi vitája során nagy hangsúlyt kell fektetni a regionális és ágazati partnerekkel, gazdasági szereplıkkel, civil szervezetekkel folytatott egyeztetésre, fejlesztési igényeik, javaslataik megismerésére és figyelembe vételére.
78
