MADARTAI* INTÉZET KÖNYVTARA leitári szem; A TERMESZÉT AZ ÁLLAT* ES NÖVÉNYKERT IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTI: RAITSITS EMIL DR

fcSA&YAR MADARTAI* I N T É Z E T KÖNYVTARA leitári s z e m ;

A TERMESZÉT AZ

ÁLLAT*

ES

N Ö V É N Y K E R T

I G A Z G A T Ó S Á G Á N A K

SZERKESZTI:

RAITSITS

EMIL

K Ö Z R E M Ű K Ö D É S É V E L

DR

K I A D J A g B U D A P E S T S Z É K E S F Ő V Á R O S Á L L A T . ÉS N Ö V É N Y K E R T J E ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE 6 PENGŐ — EGYES SZÁM Á R A 60 FILLÉR AZ ELŐFIZETÉSI DlJ: ÁLLAT. ÉS N Ö V É N Y K E R T B U D A P E S T , KÜLDENDŐ TELEFON: LIPÓT 918—73

17.-18. SZÁM

XXV. É V F O L Y A M

BAKCSÓ

FÉSZKE.

BALÁTA.TÓ.

1929. SZEPTEMBER 1 . - 1 5 .

(Földváry Miksa felvétele.)

FŐVÁROSI

Budapest Székesfőváros

Hirdető Vállalata IV., Kamermayer Károly =u. 5.

i

Hirdetöoszlopokra és táblákra. Villanyvilágítást! nagy oszlopokra és megállóhelyjelző oszlopokra. Gázreklámlámpákra. Napfény­ reklámpajzsokra.

^

BEKETOW* CIRKUSZ VÁROSLIGET Minden

*

TEL.: L. 919—35

este 8 órakor

fényes

előadás.

M i n d e n csütörtökön és szombaton délután 4 órakor családi és gyermekelőadás. H a ezen napok nem esnek ünnepnapra, úgy mindenki félhelyárakat fizet. M i n d e n v a s á r a é s ü n n e p n a p d é l u t á n 4 órakor ü n n e p i előadás. Gyermekek félhelyárakat fizetnek Minden előadásnál délután és este egyenlő műsor. M i n d e n h ó l«én ú j m ű s o r . tetet

WllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllNIIIIIIIIIIIIIM

R A T T I N G E R LAJOS AUTÓKAROSSZÉRIA, KOCSIGYÁRTÓíüZEM BUDAPEST, VII., THÖKÖLY ŰT 144. Telefon: Alapíttatott 1906

ÚJ ÉS HASZNÁLT KOCSIK BAKTAHON

J. 405—87

KUN SÁNDOR KÁTRÁNY, B U D A P E S T , IV., FERENC JÓZSEFsRAKPART

VEGYI TERMÉKEK 18. TEL.:

867-73

IVCUVCÍIUUCII kedvezőtlen i ^ időjárás esetében is a legkedvesebb szórakoztatást nyújtja. •£

Illllllllllim^

Pálmaházunk az örök tavaszt varázsolja a szemlélő elé. IIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIH

A természet csodáiban : s : gyönyörködni vágyók mindig érdekes látványosságot találnak állatkertünknek egész éven át nyitva tartott h e l y i s é g e i b e n .

A TERMÉSZET AZ

ÁLLAT*

ÉS

N Ö V É N Y K E R T

I G A Z G A T Ó S Á G Á N A K

SZERKESZTI:

RAITSITS — —

—— •

EMIL

K Ö Z R E M Ű K Ö D É S É V E L

DR

KI A U J A i B U D A P E S T S Z É K E S F Ő V Á R O S Á L L A T . É S N Ö V É N Y K E R T J E ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE 6 PENGŐ -

EGYES SZAM A R A 60 FILLÉR

AZ ELŐFIZETÉSI DIJ: ÁLLAT. ÉS N Ö V É N Y K E R T B U D A P E S T , KÜLDENDŐ TELEFON: LIPÓT 918—73

17.-18. SZÁM

XXV. É V F O L Y A M

A tyúktojás kémiai és fiziológiai tulajdonságai. í r t a : Kubacska

Béla.

1929 SZEPTEMBER 1.-15.

M á s kísérletek v i s z o n t a z t l á t s z a n a k t á m o g a t n i , h o g y a t ö b b generáción k e r e s z t ü l v é g z e t t párosítással (keresztezés, nemesítés) a h í m á l l a t o k jellemző toláshéj színét rögzíteni is lehet az i v a d é k o k b a n . A m u l t évtizedek baromfinemesítési tevékenysége ú g y idehaza, m i n t a külföldön is, egyik főcéljának t ű z t e ki a b a r n a , á l t a l á b a n a s ö t é t h é j ú t o j ó f a j t á k n a k a

A m a d a r a k t o j á s a t ö b b s z ö r ö s b u r o k b a n lévő sokszíkű (polylecithal) p e t e . A p e t é t k ö r ü l v e v ő b u r k o k , kívülről befelé haladva a következők : a tojáshéj (testa), a mészhártya (membrana testacea), a fehérje (albumén), a szíkhártya (membrana vitellina v a g y chalazifera), a sárgája (vittelus), s friss tojásnál, m e g t e r m é k e n y í t é s esetén e n n e k a t e t e j é n úszik szabadon a csirakorong v a g y kakashágás (cicatricula v a g y discus germinativus ) . A tojáshéj. A tojáshéj (testa), a t o j á s n a k k e m é n y , t ö r é k e n y legkülső b u r k a , m e l y a b e l s ő t a r t a l m a t n e m c s a k védi a k ü l b e l i a t á s o k ellen, h a n e m a r a j t a merőlegesen á t h a l a d ó póruscsatornácskák k ö v e t k e z t é b e n a z t oxigénnel ellátja. E p ó r u s c s a t o r n á c s k á k s z á m a t y ú k t o j á s b a n k b . 7000. R e n d k í v ü l fontos h i v a t á s u k v a n a k e l t é s a l a t t az e m b r y o fejlődése k ö z b e n . K í s é r l e t e k bizonyítják, h a a m é s z h é j a t (tojáshéjat) olajjal v a g y zsírral b e k e n j ü k , ú g y h o g y a p ó r u s c s a t o r n á c s k á k e l t ö m ő d n e k , az oxigén és a szénsavcirkuláció a k a d á l y o z á s a folytán az e m b r y o fejlődésközben elpusztul, megfullad. A bélsártól s z e n n y e z e t t tojás is h a s o n l ó kellemetlenséget okozhat, m i é r t is k e l t e t é s e l ő t t a s z e n n y e z e t t h é j ú t o j á s o k a t l a n g y o s alkoholos vízben m e g kell ó v a t o s a n mosni. A t o j á s h é j t v a g y m é s z b u r k o t a t á g és v a s t a g f a l ú tojástartó (isthmus) mirigyei v á l a s z t j á k el s a különböző m a d á r f a j t á k r a jellemző színt k a p . F e l ü l e t é t a külső finom cuticula teszi s i m á v á s az e b b e n foglalt festékszemcsék a d j á k a mészhéj színét. A k ü l ö n b ö z ő t y ú k f a j t á k keresztezésével élénken h a t u n k a tojáshéj színére is. M á r N A T H U S I U S H . (1867.) és K T J F F E R (1878.) följegyezték, h o g y a leghorn tojó t o j á s á n a k a színe n e m mészfehérségű, h a n e m b a r n á s azon eset­ ben, h a cochin k a k a s s a l párosodik. H O L D E F L E I S Z (1911.) pedig azt észlelte, h o g y a plymouth t y ú k tojásai fehérhéjúak lettek, m i k o r az leghorn k a k a s s a l p á r o s o d o t t . (Xénia-jelenség). Az ilyen i r á n y ú vizsgálatokból T S C H E R M Á K (1912.) t e h á t a z t a k ö v e t k e z t e t é s t v o n t a le, h o g y a p á r o s o d á s a l k a l m á v a l a h í m á l l a t o n d ó j á v a l bizonyos a n y a g o k j u t n a k a t o j ó m é s z h é j ­ k é p z ő mirigyeibe s eddig m é g ismeretlen m ó d o n idézik elő e jelenséget. D e ez n e m öröklődő tulajdonság, csak h ó n a p o k r a h a t ki a párosodás után. T S C H E R M Á K saját vizsgálatait k a n á r i t o j ó k k a l és m á s r o k o n é n e k e s m a d a r a k hímjeivel végezte s a z t t a p a s z t a l t a , h o g y a h í m f a j n a k (fajtának) jellemző tojás­ héjrajzolatai v o l t a k felismerhetők az i v a d é k o k tojásain. W A L T H E R szerint v i s z o n t a t o j á s n a g y s á g a és alakja s a mészhéj fényének öröklékenysége céljából v é g z e t t kísérletei nemleges e r e d m é n n y e l végződtek. ) 1

') DR SCHANDL JÓZSEF : Állatlenyészléstan. I. Budapest. 1925.

I. kép. A tyúktojás vázlatos képe. a) csirakorong vagy kakashágás; b) a fehér szikből álló rejtek (latebra); c) sárga szik ; d) peleszíkhártya ; e) tojásfehérje ; í) jégzsínor ; g) mészburokhártyák ; h) mészburok, tojáshéj ; í) légkamra.

kitenyésztését, mivel a tojáskereskedelemben ezeknek a t y ú k ­ f a j t á k n a k a tojásai előnnyel b í r n a k a fehérhéjú t o j á s o k k a l szemben, amelyekről az a hiedelem, h o g y k o n z e r v á l t , öreg és n e m friss, h a n e m m é s z b e n e l r a k o t t tojások. Ú j a b b a n m á r

2. kép. Különböző alakú tyúktojások. Bal szélen az alsó egy normális alakú tyúktojás.

külföldön és különösen A m e r i k á b a n ez a hiedelem m i n d i n k á b b elenyészik és a fehérhéjú t o j á s o k n a k m á r n e m r ó j á k fel a színt é r t é k c s ö k k e n t é s r e , m i ó t a a leghorn t y ú k f a j t a tenyésztése a n n y i r a elterjedt. E z a r e n d k í v ü l s o k a t és igen n a g y t o j á s o k a t t o j ó t y ú k u g y a n i s mészfehérhéjú t o j á s o k a t tojik. A tojások

k o r á t e z e k b e n az á l l a m o k b a n a h i v a t a l o s és kötelező s z á r m a z á s és d á t u m b é l y e g z ő k k e l ellenőrzik és ezáltal biztosítják a v e v ő ­ k ö z ö n s é g e t a z o k n a k a friss v o l t á r ó l . A t o j á s belső a n y a g á n a k az összetételére és t á p l á l ó é r t é k é r e azonban, m i n t a kémiai vizsgálatok bebizonyították, semmi befolyással sincsen a m é s z h é j színe. A h á z i s z á r n y a s o k t o j á s a i n a k a színét t ö b b e n v a d őseiktől ö r ö k l ö t t s a j á t s á g n a k t e k i n t i k .

3. kép. Az állott lojás átvilágított képében a levegőkamra nagy, a belsőrész homályos, kicsi és szabálytalan alakú, a tojásszéle is homályos és a sötétebb résztől nem élesen elhatárolt.

A ként legegyszerűbben úgy m u t a t h a t j u k ki, hogy a tojás­ fehérjét e z ü s t p é n z r e ö n t j ü k , m i k o r is a k é p z ő d ő ezüstszulfidtól a p é n z e n fekete folt t á m a d . H a t o j á s o s é t e l e k b e n h a g y j u k ezüst evőeszközeinket, a k k o r is b e k ö v e t k e z i k ez a jelenség, m e r t lúgokhal főzve, a k ö n n y e n b o m l ó fehérjékből a k é n lehasad sulfid a l a k j á b a n . A t o j á s b a n a fehérje t a r t a l m a z z a a vizet a l e g n a g y o b b m e n n y i s é g b e n , m i n t e g y 8 6 % - b a n . Zsír csak n u l l a k o m a század % - b a n fordul b e n n e elő, k i v é v e a t y ú k t o j á s t , a m e l y n é l a zsír 0 2 % . Nitrogéntartalmú a n y a g o t körülbelül 5 % - k a l k e v e s e b b e t t a r t a l m a z a fehérje, m i n t a sárgája. S ú l y r a n é z v e a fehérje az egész t o j á s s ű l v á n a k 5 7 % - á t teszi ki. A k ö z ö l t s z á m o k ű g v i t t , m i n t a l á b b is D R . C. F . L A N G W O R T H Y a m e r i k a i k é m i k u s elemzéseinek az e r e d m é n y e i . Házimadaraink tojásfehérjéi közül legnagyobb tápértékkel a tyúktojás fehérjéje bír. E b b e n t a l á l j u k m e g a zsírokat, a fehérjéket és a n i t r o g é n t a r t a l m ú a n y a g o k a t a r e l a t í v e leg­ nagyobb mennyiségben. Táplálkozás szempontjából a tojásban foglalt fehérjevegyületek b í r n a k a l e g n a g y o b b jelentőséggel, m i v e l az e m b e r i és az állati szervezet s z ö v e t e i n e k a fölépítésénél e z t igényli a l e g n a g y o b b m e n n y i s é g b e n . Melegítés, főzés e s e t é n a híg, k o c s o n y a s z e r ű tojásfehérje megalvad és ilyenkor j ö n

4. kép. A friss tojás átvilágított képében a levegőkamra kicsi, a belsőrész sötét, nagy és szabályos alakú, a tojás széle világos és a sötétrészlől élesen elhatárolt.

A t y ú k t o j á s h é j á n a k a s ú l y a az egész t o j á s s ú l y á n a k k ö r ü l ­ belül a 11 % - á t , a k a c s a t o j á s n á l a 1 4 % - á t teszi ki, a v a d m a d a r a k t o j á s a i n á l a z o n b a n j e l e n t é k e n y e n c s ö k k e n az igen v é k o n v m é s z h é j m i a t t . A tojáshéj l e g i n k á b b s z e r v e t l e n v e g y ü l e t e k b ő l áll. A t y ú k t o j á s h é j á t 9 3 ' 7 % - b a n , calciumcarbonat, 1'3%-ban szénsavas magnézia, 0 ' 8 % - b a n calciumphosphat és 4 2 % - b a n p e d i g szerves anyag a l k o t j a . A t o j á s h é j n a k n a g y szénsavas mész (calciumcarbonat) t a r t a l m a m i a t t szükségeíik b ő v e n t o j ó házimadaraink a mészben gazdag t a k a r m á n y o k a t és ezért a z á r t u d v a r o n t a r t o t t t o j ó t y ú k o k r a fejenként és n a p o n k é n t 2—3 gr takármánymészt (iszapolt kréta, »futor«) számítunk, h o g y az e g y e n s ú l y i á l l a p o t föl ne boruljon. A mészhártya. A m á s o d i k b u r o k a mészhártya (membrana testacea) a fehérjerétegen foglal h e l y e t és a z t k ö z v e t l e n ü l körülveszi. A p e t e v e z e t ő alsó részében, az isthmusba.ii k é p z ő d i k szintén. E h á r t y a a t o j á s t o m p a v é g é n k é t lemezre v á l i k széjjel és k ö z ö t t ü k a légkamra h e l y e z k e d i k el, m e l y m i n t e g y levegőreservoire m ű k ö d i k az e m b r y o fejlődése k ö z b e n . A l é g k a m r a legkisebb a k k o r , a m i k o r a t o j á s friss, idővel kiterjeszkedik az állás a l a t t és a régi, öreg t o j á s o k b a n a b e s z á r a d á s k ö v e t ­ k e z t é b e n a t o j á s belső t é r f o g a t á n a k a 2 5 — 5 0 % - á t is elfoglalja. A k e l t e t é s a l a t t a l é g k a m r a a l e g n a g y o b b k i t e r j e d é s é t a 18— 19-ik n a p o n éri el, a m i k o r az e m b r v o b a n a börlélekzést a tüdőlélekzés v á l t j a fel. A fehérje. A h a r m a d i k b u r o k a fehérje (albumén). A fehérje a m a d á r p e t e v e z e t é k é b e n t ö b b n y i r e b a l r ó l - j o b b r a h a l a d ó spirális rétegek­ b e n r a k ó d i k le a t o j á s s á r g á r a , a p e t e v e z e t ő n y á l k a h á r t y á j á n a k spirális lefutási redői k ö v e t k e z t é b e n . A tojásfehérjét is a p e t e ­ v e z e t ő mirigyei v á l a s z t j á k el. S ű r ű s é g e n e m egyforma, a m e n n y i ­ b e n a t o j á s s á r g a k ö r ü l i része h í g a b b , m i n t a mészhéj felé lévő. A k é m i a i v i z s g á l a t o k m e g á l l a p í t o t t á k , h o g y a tojásfehérjének szerves része n e m e g y n e m ű a n y a g , v a g y i s n e m egy fehérjéből áll, h a n e m n é g y b ő l és pedig az ovalbumin, conalbumin, ovomucin és ovomucoid fehérjékből. Legnagyobb mennyiségben az o v a l b u m i n m u t a t h a t ó k i . T a r t a l m a z a tojásfehérje kevés szénhydrátot, á s v á n y i a n y a g o k k ö z ü l konyhasót és m i n i m á l i s m e n n y i s é g b e n foszforsavat is. A fehérje t a r t a l m a z z a végül a t o j á s b a n előforduló ként is, a m i n e k a jelenlétére fejlődik az a l b u m i n b o m l á s a k o r a kénhydrogén gáz, s a foszforhydrogén-nel e g y ü t t okozzák a t o j á s kellemetlen, b ű z ö s >>záptojás« szagát.

5. kép. Különböző tyúktojások. I. Parlagi tyúk tojásai: 45—54 gramm. 11. Nemesitett parlagi tyúk tojásai: 55—63 gramm. III. Amerikai fehér Leghorn tyúk tojásai: 64—75 gramm. (Dr. Ébner Sándor és Dr. Lantos Lyka Antal felvétele.)

l é t r e a keménytojás. M a d a r a i n k tojásai közül e t e k i n t e t b e n egy k i v é t e l v a n , a bíbictojás, a m e l y n é l a fehérje m e g a l v a d á s a n e m k ö v e t k e z i k be. ) A m e g a l v a d á s csak 57 C° h ő m é r s é k l e t n é l i n d u l m e g , a d d i g v á l t o z á s t n e m észlelünk a fehérje a n y a g á b a n és 71 C°-nál a tojásfehérje m á r egész t ö m e g é b e n b e s ű r ű s ö d i k , a m e g a l v a d á s b e k ö v e t k e z e t t . H a a t o j á s t t o v á b b főzzük a v í z forráspontjáig, 100 C°-ig, a m e g a l v a d t fehérje egyre k e m é n y e d i k , konsziszteneiája ú. n. »szarúszerík lesz s túlfőzés e s e t é n m e g ­ repedezik a t o j á s h é j j a l e g y ü t t . A »lágytojás«, a okeménytpjásn, a okipuffadt tojása n é p i e s elnevezései m ö g ö t t t e h á t egy-egy hőmennyiség, különböző kalóriaértékek rejtőznek. A tojás­ fehérje k é s ő b b e n a l v a d m e g , m i n t a t o j á s s á r g á j a . 2

•') FR ZIMMERMANN ÁGOSTON : Fejlődéstan, Budapest, 1921,

A

szikhártya.

A " n e g y e d i k b u r o k aT szikhártya (membrana vitellina v a g y chalazifera). A s z i k h á r t y a a sziket, v a g y i s a tojássárgát (vittelus) veszi k ö r ü l . E z a s z í k h á r t y a egy secundaer (másodlagos) burok, m e l y e t h a á t s z a k í t u n k , a s á r g a rész kiömlik. I g e n finom á t l á t s z ó h á r t y a . E h á r t y a k é t végéről i n d u l n a k k i a s ű r ű b b , fehérjeszerű a n y a g b ó l álló, kötélszerűleg c s a v a r o d o t t jégzsinórok (chalazae). A jégzsinórok a s z i k h á r t y á t ó l a fehérjén k e r e s z t ü l e n n e k a felszínéig h a l a d n a k . A mész-

a p r ó g o l y ó c s k á k b ó l áll, m e l y e k egy t ö m ö t t , összefüggő egészet k é p e z n e k . A sárga sziket v é k o n y , l a z á b b r é t e g ű fehér szikek szaggatják meg, amelyek koncentrikus vékony körökben h e l y e z ő d n e k el a s á r g á j a belsejében. A t o j á s s á r g á j á b a n r e n d k í v ü l sok a n y a g o t lehet k é m i a i elemzéssel k i m u t a t n i . K ö r ü l b e l ü l 1 5 % - b a n t a r t a l m a z egy vitellin n e v ű fehérjefélét, 2 0 % - b a n palmitin-, stearinés oleinsavat, 0 ' 5 % - b a n festékanyagot, de k i m u t a t h a t ó benne t o v á b b á a lecitin, nuclein, phosphorsav, sók és v e g y ü l e t e k a l a k j á b a n pedig a calcium, magnézium, kálium és a vas. Vizet 4 4 1 % - t ó l , 49 7%-ig t a r t a l m a z a h á z i m a d a r a k tojássárgája, a faj s z e r i n t v á l t o z v a és pedig l e g k e v e s e b b e t a lúdtojás, leg­ t ö b b e t a gyöngytyúktojás. Zsír 31—36%, nitrogéntartalmú anyag 1 6 % v a n b e n n e . A sárgája a t o j á s egész s ú l y á n a k mintegy 32%-a.

*

6. kép. A légkamra kilerjeszkedése a keltés ideje alatt. 5—19 napos korban.

átvilágított képe. Középen a fejlő­ désnek nem indult tojássárgája.

szolgálnak. C s a v a r o d o t t s á g u k t a tojás s á r g á j á n a k a k ö r m o z g á s a és a p e t e v e z e t ő n y á l k a h á r t y á j á n a k a spirális lefutású redői okoz­ zák, mivel a jégzsinórok n e m k ö v e t i k a s á r g á j a forgását. A t o j á s vízszintes helyeződésénél u g y a n i s a csirakorong v a g y kakashágás (cicalricula v. discus germinativus) mindig a legmagasabb h e l y r e úszik s h a a t o j á s f o r g a t á s a k o r a s á r g á j a elfordul, a jégzsinór is k é n y t e l e n elforogni, h o g y a csirakorong a sárgája l e g m a g a s a b b részére kerüljön. R e n d k í v ü l nagyfontosságú t u l a j d o n s á g ez, ezen alapszik az e m b r y o fejlődése és a kelés sikere is ! A k o t l ó s t y ú k n a k , illetőleg a fészken ülő k e l t ő m a d a r a k n a k a t e s t m e l e g é t e z á l t a l u g y a n i s a fölszínen lévő (a fölszínre úszó l) k a k a s h á g á s a legközelebbről k a p j a m i n d i g , b á r h o g y a n forgassa is a fészken ülő m a d á r a t o j á s o k a t . A t o j á s ­ n a k m i n d e n h e l y z e t é b e n t e h á t a c s i r a k o r o n g a legszorosabb közelségébe úszik a z é l e t e t l é t r e h o z ó hőforrásnak, az anyatest melegének. H a pedig a s z í k h á r t y á h o z a peteszíken úszó csira­ k o r o n g m á r o d a t a p a d t , — a k á r azért, m e r t a m e g ü l t e t é s e l ő t t több napon keresztül nem forgattuk meg gondosan minden n a p a t o j á s o k a t , a k á r pedig azért, m e r t a keltés a l a t t a rossz k o t l ó n e m f o r g a t t a a z o k a t , v a g y a gépkeltetésnél a kezelő n e m j á r t el g o n d o s a n , — a k k o r a b b ó l a tojásból m á r csibe solia k i k e l n i n e m fog, m e r t a fejlődő csirakorong, az e m b r y o e l p u s z t u l t . H a a t o j á s t c s ú c s á r a á l l í t v a t a r t j u k t ö b b n a p o n á t és ilyen h e l y z e t b e n a k a r j u k kikelteni, u e g a t i v e r e d m é n y t k a p u n k , az e m b r y o elpusztul. Ilyen vertikális helyzetben ugyanis a cicatricula n e m helyeződik el a v i t t e l u s l e g m a g a s a b b p o n t j á n , h a n e m az o l d a l á n m a r a d , a m i b ő l S Z A K Á L L G Y U L A a r r a k ö v e t k e z t e t , h o g y a jégzsinórok a m é s z b u r o k h á r t y á v a l , a membrana testacea-valösszeköttetésben vannak. H E R T W I G R. vizsgálatai a l a p j á n a jégzsinórok szerepe a t o j á s s á r g á n a k a fölfüggesztésében áll s e z á l t a l az ü t ő d é s n e k és a r á z ó d á s n a k a m e g a k a d á l y o z á s á b a n m i n t e g y r ú g ó szerepet j á t s z a n a k . )

A fejlődő és a kifejlett szervezetre n é z v e a tojás é p p a k k o r a é l e t t a n i jelentőséggel bír, m i n t a tej. A t á p a n y a g o k a t a t o j á s t ö m é n y e b b a l a k b a n t a r t a l m a z z a , m i n t a t e j . A tej v í z t a r t a l m a 8 7 - 5 % , a t o j á s é p e d i g 6 5 5 % . A t o j á s b a n , m e l y a fejlődő m a d á r n a k é p p e n ú g y a kizárólagos t á p l á l é k á t képezi, m i n t a tej az emlős á l l a t o k i v a d é k a i n á l , m i n d a z o k a szerves és szervet­ len a n y a g o k előfordulnak, m e l y e k r e a fejlődéshez szükség v a n . Kell, h o g y a t o j á s b a n m i n d a z o k az a n y a g o k b e n n e legyenek, a m e l y b ő l a fiatal állati t e s t fölépül, m i v e l belőle fejlődik k i egy teljesen kész é.s egészséges állati szervezet, a csibe. E l l e n ­ kező e s e t b e n ez n e m k ö v e t k e z h e t n é k be, a tojásból csibe n e m fejlődhetnék. A szervezet kifejlett á l l a p o t á b a n ú g y a m a d a r a k ­ nál, m i n t az emlősöknél és az e m b e r n é l , a t o j á s illetőleg a t e j m á r a z é r t n e m j á t s z h a t i k a k k o r a szerepet és n e m szolgálhat a szervezetnek egyedüli t á p l á l é k á u l , m i v e l n i n c s e n e k b e n n ü k az egyes t á p a n y a g o k o l y a n a r á n y b a n és m e n n y i s é g b e n , m i n t a m i l y e n t a felnőtt e m b e r i és állati szervezet a t á p l á l k o z á s á r a megkíván. A z e m b e r i táplálkozásban a t o j á s a l k a l m a s összetétele, igen n a g y t á p l á l ó é r t é k e és ízletes v o l t a k ö v e t k e z t é b e n nagyon fontos szerepet játszik. E g y i k l e g k o n c e n t r á l t a b b t á p l á l é k u n k . Fehérjét, zsírt és k ü l ö n b ö z ő á s v á n y i a n y a g o k a t t a r t a l m a z . S z é n h y d r á t t a r t a l m a csekélysége m i a t t s z á m í t á s o n k í v ü l esik, d e e z t p ó t o l j á k a lisztek és e g y é b s z é n h y d r á t d ú s élelmicikkek h o z z á a d á s á v a l . Összetétele megközelíti a h ú s és a t ö b b i állati t e r m é k e k , a sajt, vaj és a t e j összetételét, az étkezésben a húst helyettesítheti is. H a kalóriaértékét vizsgáljuk, a z t látjuk, h o g y a m i n d e n n a p i é l e t b e n a t á p l á l é k o k k ö z ö t t az első helyen áll, a m e n n y i b e n k a l ó r i a é r t é k e a h ú s és a liszt k a l ó r i a é r t é k é t messze fölülmúlja. A l i s z t k i l o g r a m m - k a l ó r i a é r t é k e 3300, a f ő t t h ú s ehető részének k a l ó r i a é r t é k e 2260, u g y a n a k k o r a b e p á r o l t t y ú k t o j ás

3

A tojás sárgája. Az ö t ö d i k b u r o k és a t o j á s n a k a legbelső része a t u l a j d o n ­ k é n e m petesejt, a tojássárga (vittelus). A petefészekben indul fejlődésnek. K é t részét k ü l ö n b ö z t e t j ü k meg, m a g á t a t u l a j d o n k é p e n i sárgáját, a táplálószíket v a g y deutoplazmát és a csirakorongot v a g y kakashágást, a cicatriculát. A cicatricula a p e t e ­ s e j t n e k m e g n e m t e r m é k e n y í t t e t é s e esetén csak h a l v á n y , e l m o s ó d o t t a l a k b a n v a n jelen a p e t e s z í k b e n . A h í m i v a r ú m a d a r a k az egyszeri p á r z á s a l k a l m á v a l 15—20 p e t é t is m e g ­ t e r m é k e n y í t e n e k a kilo veit o n d ó v a l . A cicatricula a peteszik (tojássárga) k ö z e p é b e n lévő h o s s z ú k á s , p a l a c k a l a k ú fehér szikből lévő rejteken (latebra) s z a b a d o n úszik. A s á r g á j a r e n d ­ k í v ü l sok, s z a b a d s z e m m e l n e m l á t h a t ó , 25—100 [i n a g y s á g ú •'•) DR ZIMMERMANN ÁGOSTON : Háziállatok anatómiája. Budapest. 1923.

8. kép. A termékeny tyúktojás átvilágított képe a hétnapos embryóval.

9. kép. A házimadarak dr-alakú ondósejljei.

tojásai k ö z ü l legértékesebb a lúdtojás, a m i nyersen, héj n é l k ü l 1730 k a l ó r i á v a l bír, m í g a tyúktojás nyersen, héj n é l k ü l csak 1440 k a l ó r i á t t a r t a l m a z . O l c s ó b b s á g á n á l és á l t a l á n o s s á g á n á l fogva a z o n b a n a t y ú k t o j á s b ó l a k a l ó r i a e g y s é g e t k e v e s e b b p é n z é r t t u d j u k megszerezni, m i n t a l ú d t o j á s b ó l . M a g á b a n a t y ú k t o j á s b a n a fehérje kalóriaériéke 500, a sárgája kalóriaértéke p e d i g 3410, a m i elég szemléltetően m u t a t j a a s á r g a rész m a g a s t á p é r t é k é t . A főtt tojás t á p é r t é k e 100 kalóriá­ val több, m i n t a nyerstojásé.

Emészthetőségének vizsgálatánál a r r a az e r e d m é n y r e j u t o t t a k , h o g y a t o j á s fehérjéi és zsírjai e g y f o r m á n jól emészt­ h e t ő k . D R . R U B N E R berlini professzor a d a t a i szerint a kizárólag k e m é n y r e főtt tojással t á p l á l k o z ó férfi a tojás száraz a n y a g á n a k a 9 5 % - á t , a fehérjéknek a 9 7 % - á t e m é s z t e t t e meg, a m i n a g y o n k e d v e z ő e r e d m é n y . E b b e n az e s e t b e n a zsírja is h a s o n l ó é r t é k k e l e m é s z t ő d ö t t a k e m é n y t o j á s n a k . H a ellenben a férfit kizárólag h ú s o n t a r t o t t á k , a k k o r a h a s o n l ó a n jó é r t é k e k m e l l e t t a h ú s zsírja n e m e m é s z t ő d ö t t m e g o l y a n jól, m i n t az előbbi esetben. A nyerstojás és a lágytojás a hússal körülbelül egyenlő idő a l a t t e m é s z t ő d i k meg, a keménytojás valamivel későbben, mivel az e m é s z t ő n e d v e k j o b b a n h a t n a k a folyós és a félig folyós t á p l á l é k o k r a és így g y o r s a b b a n j u t t a t j á k ezeket felszívódásra a l k a l m a s á l l a p o t b a . E z t a k ö r ü l m é n y t veszik figyelembe a gyomorbetegek táplálkozásánál is. A tojásfehérjéből v e r t hab s o k k a l k ö n n y e b b e n és g y o r s a b b a n emésztődik, m i n t a n y e r s fehérje. M a g a a m e g e v e t t egy d a r a b lágy tojás 1—2 ó r a a l a t t távozik a gyomorból, e n n y i idő a l a t t t á v o z i k 100 g r a m m t e j is. E g y d a r a b keménytojás m á r csak 2—3 ó r a a l a t t , é p p e n így 200 g r a m m tej és 100 g r a m m m a r h a h ú s . E g y friss, telt, 56 g r a m m s ú l y ú t o j á s t á p é r t é k e 50 g r a m m k ö z é p k ö v é r m a r h a h ú s t á p ­ értékével egyenlő. A m e r i k á b a n s t a t i s z t i k á t v e z e t n e k arról, hogy a h á z t a r t á s o k m e n n y i t o j á s t f o g y a s z t a n a k . Az Egyesült-Államok kormányá­ n a k i)Bulletin
m á s o d i k k i a d á s is megjelent, m e l y b e n egyszerű közvetlen­ séggel elmeséli, h o g y 1515. é v b e n h o g y a n i s m e r k e d e t t m e g H i s p a n i o t a (Haiti) szigetén a T u m a t ü s k e (O p u n t i a) gyümölcsével. A m i n t a b e n s z ü l ö t t kísérőket l á t t a , hogy azok m i l y e n j ó é t v á g g y a l fogyasztják a nekik k e d v e s csemegét, ő is h o z z á l á t o t t és a z t ízletesnek t a l á l t a , m i r e a b b ó l a l a p o s a n bekebelezett. Az O p u n t i a t e r m é s e egy k á r m i n p i r o s festő­ a n y a g o t t a r t a l m a z , mely n e m c s a k a szájat, n y e l v e t és kezet, h a n e m á l t a l á b a n m i n d e n t , a m i vele érintkezésbe j u t pirosra festi. A z e m b e r szervezetén k e r e s z t ü l v o n u l v a s e m veszti el színét, sőt v é r p i r o s r a válik. Gonzalez az u t ó b b i t m a g á n t a p a s z ­ t a l v a , n a g y o n megijedt. V é g r e n d e l k e z e t t , m e r t a z t h i t t e , h o g y az összes erei m e g p a t t a n t a k és neki m e g kell halnia. Végre a z u t á n egyik kísérője m e g n y u g t a t t a és m e g é r t t e t t e vele, hogy m i t ő l s z á r m a z i k . E b b e n a k ö t e t b e n említi, h o g y az O p u n t i a a n y u g a t ­ indiai szigeteken n a g y o n elterjedt és n a g y m e n n y i s é g b e n előforduló n ö v é n y . I , á t t a ő k e t S a n J ü a n , Cuba, J a m a i k a s t b .

Kaktuszok. í r t a : Szilágyi

József, szfőv. k e r t é s z e t i felügyelő.

A m a i e m b e r n e m is t u d j a elképzelni, hogy ezelőtt nég3' és félszáz évvel, A m e r i k a felfedezése Colombus K r i s t ó f r a és társaira milyen hatással lehetett. A b b a n az időben, a m i k o r az o t t a n i n ö v é n y z e t a m a g a h a t a l m a s , é r i n t e t l e n p o m p á j á b a n t á r u l t a felfedezők b á m u l ó s z e m e elé : egy teljesen i s m e r e t l e n világ ismeretlen e m b e r ­ fajtákkal, á l l a t o k k a l és n ö v é n y z e t t e l . Milyen érzést v á l t h a t o t t ki a felfedezőkből az eléjük t á r u l ó 3 0 — 4 0 m m a g a s k a k t u s z - ő s e r d ő , a g i g a n t i k u s furcsa formájú, lombnélküli, s z á r k é p l e t e k k e l , tele t ü s k é s , h a t a l m a s n ö v é n y z e t . Még a g y e r m e k m e s é i b e n s e m fordult elő. H a s o n l ó érzése a m a i e m b e r n e k csak a k k o r lehetne, h a a m e s é k hétfejű s á r k á n y a i a m a g u k h a t a l m a s s á g á v a l v a l ó b a n életre kelnének. N e k ü n k m á r s e m m i s e m ú j , m i n d e n t természetesen f o g a d u n k és m á r n e m is c s o d á l k o z u n k s e m m i n sem. A m a i e m b e r leigáz, h a t a l m á b a k e r í t m i n d e n t . Ma m á r k e v é s az o l y a n kaktusz-féle, m e l y e t az e m b e r fel n e m fedezett volna. B á r nincsen b i r t o k u n k b a n írásbeli feljegyzés, d e n a g y o n valószerű, hogy A m e r i k a felfedezésekor j u t o t t a k az első k a k t u s z o k h o z z á n k az Óvilágba. Az első k a k t u s z l e í r á s 1535-ből m a r a d t r á n k a mexikói Gonzalez Hernandez de Oviedoy Vald.es (Waltér Kupper : D a s K a k t e e n b u c h ) í r á s á b a n »H y s t o r i e N a t ur ' a 1 y g e n e r á l d e 1 a s I n d i a s«. E b b ő l 1547-ben egv

1 2 3 4

Phyllocaclus hibr. grandiflorus Pilocereus hoppenstedtii Melocactus neryi Cephalocereus senilis

5 6 7 8 9

Echinocereus pectinatus var. rigidissima Opunlia aoracantha Mamillaria glochidiata Echinocactus hexaédrophorus Anhalonium Williamsü

szigeteken. C a r d o u e s név a l a t t á b r á t közöl a C e r e u s r ó l is (fáklya v a g y g y e r t y a k a k t u s z ) . N e v é t a s p a n y o l »C i r i o s«fáklya szótól n y e r t e . Azok a k a k t u s z o k , m e l y e k a X V I . század elején j u t o t t a k hozzánk, l e g t ö b b n y i r e gyógyszerészekhez és z á r d a k e r t e k b e k e r ü l t e k . A gyógyszerészek valószerűleg m i n t új és n e d v d ú s n ö v é n y e k e t g y ó g y s z e r ü l h a s z n á l t á k , a m i t m á r Gonzalez is m e g e m l í t az i n d i á n o k k a l k a p c s o l a t b a n , akik a t ö r ö t t l á b v a g y k é z g y ó g y í t á s á n á l az összezúzott O p u n t i a levelek p é p j é t a l k a l m a z t á k . A t e r m é s n e d v é t pedig az i n d i á n n ő k pirosítóul használták. A Melocactus első leírása és á b r á z o l á s a 1570-ben Mathias L'Obel-t&l származik, aki egy londoni gyógyszerésznél

l á t t a . E z a z u t á n újból megjelent 1576-ban Pena és L'Obel nyomán a i N o v a st ir p iu m a d v e r s a r i a «-ban. Vaupel f o r d í t á s á b a n ú g y írja le a n ö v é n y t , m i n t h a a t e r m é s z e t uborkából, d i n n y é b ő l és t ü s k é b ő l á l l í t o t t a v o l n a össze. I n n e n s z á r m a z i k a n e v e is. A M e l o c a c t u s b o r d á i s ü n h ö z hasonló 10—12 s u g á r a l a k b a n álló t ü s k e c s o m ó k k a l v a n n a k felfegyverezve. A Cereus részletes leírásával f e n t e m l í t e t t m u n k á b a n újból t a l á l k o z u n k . Az ezt k ö v e t ő időben, különösen b o t a n i k u s o k , már m i n d g y a k r a b b a n foglalkoznak a kaktuszfélék leírásával és ismertetésével. A X V I I . század elején m é g m i n d i g csak az Opuntia, Melocactus és Cereus ismeretes. I s m e r t e t ő i k : Clunius, Bauchin, Dodonaeus, k é s ő b b Hermann Tourneforí és Plumier. A m i n t a X V I I . s z á z a d b a n m i n d s ű r ű b b lett az érintkezés

m e s z t é s i r á n t . K ü l ö n ö s e n a b o t a u i k u s k e r t e k foglalkoztak azok t a n u l m á n y o z á s á v a l , d e m a g á n y o s o k is, a k i k k ö z ö t t első helyen volt Salm-Dyck herceg (1773—1869), a k i n e k félszázadon á t a n é m e t e k n é l a l e g g a z d a g a b b g y ű j t e m é n y e volt és a k a k ­ tuszok termesztését a kedvelők között bevezette. M á r 1827-ben megjelent egy rendszeres leírás, a m e l y b e n Link és Ottó az E c h i n o c a c t u s-t a M e 1 o c a c t u s-tól elválasztja. A k ö v e t k e z ő é v b e n m á r De Candolle í r á s á b a n első ízben t a l á l k o z u n k a k a k t u s z c s a l á d részletes ismertetésével, a m e l y b e n m á r 164 f a j t á t k ü l ö n b ö z t e t m e g . Salm Dyck csak 1834. é v b e n l é p e t t n y i l v á n o s s á g elé s a j á t rendszerével, a m i d ő n b í r á l a t o t g y a k o r o l t De Candolle m u n k á j á r a és r á m u t a t o t t a v i r á g o k szerinti új csoportosításra, a m i a z u t á n m á r egy t i s z t á b b r e n d s z e r alapjához v e z e t e t t . Az ő g o n d o l a t a i t v e t t e á t Pfeiffer dr. casseli orvos (1837) és az »E n u m e r a t i o

Kakiuszkert. (Höltzel felvétele.)

az Újvilággal, a n n á l t ö b b és t ö b b kaktuszféle s z á r m a z o t t h o z z á n k . T e r m é s z e t e s e n m i n d i g m á s - m á s és új a l a k o k is i s m e r t é v á l t a k úgy, h o g y i n n e n k e z d v e szükségesnek l á t t á k a l a k j u k szerint c s o p o r t o k b a osztani őket. M í g végre a X V I I I . század első felében a n a g y s y s t e m e t i k u s : Linné a b o t a n i k u s o k ­ k a l a vezetést á t v e t t e és m e g a l k o t t a a n ö v é n y e k n o m e n ­ k l a t ú r á j á t , v a g y i s m i n d e n n ö v é n y t k é t n é v v e l n e v e z e t t m e g és pedig a f a j ( g e n u s ) és f a j t a (s p e c i e s) elnevezéssel. Természetesen, m i n t m i n d e n n a g y embernél, ő t sem h o n o r á l t á k a b o t a n i k u s o k , n e m i s m e r t é k el rendszerét, h a n e m a régi elnevezést h a s z n á l t á k . Linné rendszerének helyességére csak n é h á n y évtizeddel h a l á l a u t á n j ö t t e k rá. A francia P. De Candolle v o l t az első, aki Linné u t á n ezt az egész r e n d k í v ü l i sok a l a k b a n előforduló c s o p o r t o t sajátságos m ó d o n C a c t u s n é v alá sorolta. U t á n a pedig Haworth angol k a k t u s z t e r m e s z t ő , a k i n e k a b b a n az i d ő b e n a l e g g a z d a g a b b g y ű j t e m é n y e volt, 1819-ben m á r 6 f a j t á t k ü l ö n b ö z t e t meg. I d ő k ö z b e n a n é m e t e k k e z d t e k érdeklődni a k a k t u s z t e r -

D i a g n o s t i c a«-t az eddig i s m e r t leírások szerint, de Candolle n y o m á n k i a d t a , a m e l y b e n Martius és Zuccarini m ü n c h e n i b o t a n i k u s s a l m á r 324 e g y e d e t említ. Förster » H a n d b u c h d e r K a k t e e n k u n d e « című k ö n y v é b e n (1846) m á r 500 f a j t á t és t ö b b m i n t 200 v á l t o z a t o t ír le. 1858-ban Engelmann, aki A m e r i k á b a n t a n u l m á n y o z t a a k a k t u s z o k a t , g y ö n y ö r ű á b r á k k a l illusztrált m u n k á j á t a » C a c t a c e a e o f t h e B o u n d a r y«-t k i a d t a . 1892-ben Schumann t a n á r kezdeményezésére megalakult a tDeutsche K a k t e e n g e s e l l s c h a f t « és e n n e k k i a d á s á b a n , u g y a n c s a k Schumann szerkesztésében az egyesület h i v a t a l o s lapja : a » M o n a t s s c h r i f t für Kakteenk u n d e« megjelent. E z a folyóirat n e m c s a k a k a k t u s z t e r m e s z ­ téssel és ismertetéssel foglalkozott, h a n e m a s z á m o s t a g m e g ­ figyelései és szorgos k u t a t á s a i n y o m á n v i t á k és eszmecserék által a k a k t u s z t e r m e s z t é s t és f a j l a i s m e r e t e t ú g y s z ó l v á n t ö k é ­ letességig fejlesztette. E z a n n y i b a n bír n a g y fontossággal,

inert a k a k t u s z o k a t m i n t egyéb növényeket n e m lehet száraz á l l a p o t b a n h e r b á r i u m részére k o n z e r v á l n i , csak m i n t élő n ö v é n y e k s z o l g á l h a t n a k a t u d o m á n y o s v i z s g á l a t o k és a m e g ­ ismerés eszközéül. 1899-ben m e g j e l e n t Schumann könyve »G e s a m t b e s c h r e i b u n g d e r K a k t e e n « , a m e l y b e n m á r 670 f a j t a l e í r á s á v a l t a l á l k o z u n k , E z a k i a d á s időközben a l a p leírásaiból v e t t a d a t o k k a l b ő v í t v e és a r e n d s z e r j a v í t á s á v a l 1903. é v b e n végleg befejezve újból megjelent. A z ó t a m e g j e l e n t m á r t ö b b i l y i r á n y ú m ű , de v a l a m e n n y i Schumann nyomán, csupán bővített kiadásban. Kivétel a k é t a m e r i k a i Britton és Rose, a k i k különféle fajokat k e t t é ­ v á l a s z t o t t a k , v a g y ö s s z e v o n t a k . Az e m l í t e t t k é t szerző n e v e a l a t t j e l e n t m e g az eddig i s m e r t m i n d e n k ö z ö t t a legszebb m u n k a , g y ö n y ö r ű illusztrációkkal. A z o n b a n csak az a m e r i k a i a k

A k a k t u s z o k h a z á j a főképpen M e x i k ó és az ezt k ö r n y e z ő É s z a k - és D é l a m e r i k a t r o p i k u s á l l a m a i és szigetei. E z e n a v i d é k e n , ahol h ó n a p o k o n k e r e s z t ü l nincsen eső, i t t érzik jól m a g u k a t az oly sok n e d v e t t a r t a l m a z ó k a k t u s z o k . Az esős é v s z a k b a n teleszívják m a g u k a t vízzel és ezzel h ó n a p o k r a el v a n n a k l á t v a . A t e r m é s z e t bölcsen g o n d o s k o d o t t arról, h o g y a s z á r a z i d ő s z a k b a n n e d v d ú s t e s t ü k a szomjazó á l l a t o k m a r t a l é k a n e legyen, felfegyverezte ő k e t sokszor igen t e k i n t é l y e s n a g y s á g ú t ü s k é k k e l , a m e l y e k sok e g y e d n é l k ü l ö n ö s e n a l e g p u h á b b részt, a t e n y é s z c s ú c s o t v é d i k legjobban, m e r t fölötte r e n d s z e r i n t összeborulnak. M i n t szobai n ö v é n y e k m i n d n a g y o b b t é r t h ó d í t a n a k és m é l t á n , m e r t n á l u k n á l h á l á s a b b a k a t n e m t a l á l u n k . K i s

Csoportokban kihelyezett kaktusz félék és pozsgás növények. (Höltzel felvétele )

használják, n á l u n k m a is Schumann n o m e n k l a t ú r á j a szerint osztályozzák a kaktuszféléket. E. Schelle »K a k t e e n « című k ö n y v e (A. Fischer k i a d á s á ­ b a n T ü b i n g e n ) sok k é p p e l és fajta leírással. 1927-ik évben jelent meg. 1928-ban a Gartenschönheit kiadásában (Berlin) W. Kupper »D a s K a k t e e n b u c h« igen szép és sok ábrázolással, a t e r m e s z t é s és s z a p o r í t á s leírásával megjelent, ez igen jó k é z i k ö n y v . Még sok ily i r á n y ú m ű v e t l e h e t n e felsorolni, d e m i n d i d e g e n s z á r m a z á s ú . M a g y a r m u n k a ezideig csak egy ismeretes, Szabó Zoltán dr. k ö n y v e »A s z o b a i n ö v é n y e k é l e t e és g o n d o z áz á s a«. Megjelent 1928-ban a T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t k i a d á s á b a n . E n n e k a k ö n y v n e k a végén egy fejezet foglalkozik a k a k t u s z o k k a l és e g y é b pozsgás n ö v é n y e k k e l Maros Imre m . kir. főgeológus, a m a g y a r k a k t u s z k e d v e l ő k t á r s a s á g á n a k k ö z s z e r e t e t b e n álló elnökének leírásában, ki m a g a is szen­ vedélyes k a k t u s z g y ü j t ő .

helyen, igen sok félét h e l y e z h e t ü n k el és é p p e n furcsa alak­ j a i k k a l és g y ö n y ö r ű v i r á g j a i k k a l m i n d e n k o r érdeklődést k e l t e n e k . Víz, illetve ö n t ö z é s t e k i n t e t é b e n igénytelenek, c s u p á n levegőre és n a p f é n y r e v a n szükségük. A sok öntözéstől n a g y o n k ö n n y e n r o t h a d n a k . L o m b f ö l d b e n , h o m o k , a g y a g és mész h o z z á a d á s á v a l l e g j o b b a n fejlődnek. Az i m p o r t á l t k a k t u s z o k nevelése n a g y g o n d o t és k ö r ü l ­ t e k i n t é s t igényel. I g e n k e v é s százalék m a r a d csak é l e t b e n belőlük. Sokszor évekig elélnek és v i r á g z a n a k is g y ö k é r nélkül, v é g e r e d m é n y b e n mégis e l p u s z t u l n a k . E z é r t a j á n l a t o s n á l u n k , m a g r ó l n e v e l t és j ó g y ö k é r z e t t e l bíró n ö v é n y e k e t beszerezni, amelyek sokkal biztosabb eredménnyel nevelhetők. Lakásunk n a p o s fekvésű a b l a k a i b a n 6—16 C° h ő m é r s é k l e t m e l l e t t á t t e l e l n e k . N y á r o n á t (június—augusztus) p e d i g n a p o s h e l y e n kertekben nagyon tetszetős csoportokat képezhetünk, csupán a hosszú esőzéstől kell v é d e n ü n k .

A szójababolaj gyártása és finomítása. E. Holtzaszó) a babolaj gyártását a következőképpen i s m e r t e t i : »A szójababból a N é m e t b i r o d a l o m b a n kizárólag d a r á t — ő r l ö t t s z ó j a b a b - p o g á c s a — és o l a j a t g y á r t a n a k . Az e l ő m e l e g í t e t t és forgó h e n g e r e k k ö z ö t t f e l a p r ó z o t t szója­ b a b o t megfelelő k é s z ü l é k b e n — e x t r a k t e u r — benzinnel, v a g y m á s a l k a l m a s zsíroldószerrel z s í r t a l a n í t j á k . Sajtolással m á r csak e g y n é h á n y g y á r n y e r i az olajat, m e r t ennél az eljárásnál a p o g á c s á b a n m é g 4 — 5 % olaj v i s s z a m a r a d . Míg a zsíroldószerekkel t ö r t é n ő kezeléssel a m a r a d é k z s í r t a r t a l o m m i n t e g y 1%-ig csökkenthető.« Az említett, szerző vizsgálatai szerint a z s í r t a l a n í t o t t m a r a d é k f o n t o s a b b alkotórészeinek százalékos m e n n y i s é g e az a l á b b i : F e h é r j e 45. L e c i t h i n 18. Olaj 1. N e d v e s s é g 18. Nyers rost 7 5 0 . H a m u 6 5 0 . E z e n elemzési a d a t o k a z é r t igen értékesek, m e r t o l y a n n a g y ü z e m b ő l valók, a m e l y n a p o n t a m i n t e g y 250 q s z ó j a b a b o t dolgoz fel. N é g y h ó n a p a l a t t v e t t é k a v i z s g á l a t r a s z á n t m i n t á k a t . Külön elemezték meg a minden h ó n a p b a n v e t t átlagmintát s a fenti é r t é k e k azok á t l a g a i . A m e z ő g a z d a s á g m i n t é r t é k e s a b r a k t a k a r m á n y t értékesíti ezen fehérjedús m a r a d é k o t . Az olajat és a feloldott e g y é b a l k o t ó r é s z e k e t t a r t a l m a z ó zsíroldószert, a Miscellát l e p á r l á s n a k v e t i k alá. A v i s s z a m a r a d ó nyersolaj ü l l e p í t ő t a r t á n y o k b a kerül, ahol a fel n e m o l d o t t é s a b e l e j u t o t t szilárd alkotórészek lassan leüllepednek. Á l t a l á b a n n y á l k á s a n y a g o k b ó l és fehérjefélékből állónak t e k i n t i k az ülledéket. Az elemzés r é v é n k i d e r ü l t , h o g y a zsír­ oldószerekkel készült szójababolaj ülledéket főleg p h o s p h a t i d o k alkotják. Áz üllepítés á l t a l n a g y j á b ó l m e g d e r í t e t t n y e r s szójababolaj a finomítóba j u t , ahol a n á t r o n l ú g g a l kezelik és i l y m ó d o n m e g s z a b a d í t j á k a s z a b a d z s í r s a v a k t ó l , v a l a m i n t az ülledéka n y a g o k u t o l s ó n y o m a i t ó l . Vízzel v a l ó mosással t á v o l í t j á k el az o l a j b a n m é g lebegő s z a p p a n r é s z e c s k é k e t . E z u t á n a festő­ a n y a g o k e l t á v o l í t á s a és a z olaj színtelenítése céljából fehérítő­ földdel kezelik. E z u t á n s z ű r ő s a j t ó n b o c s á t j á k á t az o l a j a t a fehérítőföld elkülönítése céljából. Az olaj i n n e n a s z a g t a l a n í t ó ­ k é s z ü l é k b e j u t , a h o l t ú l h e v í t e t t vízgőzzel 150—180 fok Celsiusnál kezelik. E z á l t a l az olajban lévő í z t a d ó a l k o t ó ­ részeket, a m e l y e k m i n d e n valószínűség szerint a l d e h y d - e k és k e t o n o k , k ü l ö n í t i k el. Most újból s z ű r ő s a j t ó n eresztik á t az olajat, a m i k o r is fényes, t ü k r ö z ő , t i s z t a o l a j a t n y e r n e k . É t k e z é s i o l a j n a k ez m á r m o s t h a s z n á l h a t ó . V a g y pedig a m a r g a r i n g y á r a k n y e r s - a n y a g á u l . A s i l á n y a b b m i n ő s é g ű olajat, a m e l y e t a fehérítőföldből k ü l ö n í t e t t e k el, z s í r s a v v á dolgozzák fel. A finomítási eljárásnál k e l e t k e z e t t s z a p p a n b ó l is z s í r s a v a t g y á r t a n a k . E z u t ó b b i a k a t s z a p p a n g y á r t á s r a h a s z n á l j á k fel. A szójababolajgyártás m e l l é k t e r m é k e az ülledékolaj iszap. Az e m l í t e t t gyárban n a p o n t a m i n t e g y 30 q ü l l e d é k e t k a p n a k . E z megfelelő m ó d o n feldolgozva n a g y o n é r t é k e s pótlószer a m a r g a r i n g y á r t á s n á l . M i n t h o g y a z ezen ü l l e d é k b e n lévő p h o s p h a t i d o k a hevítésnél a m a r g a r i n t h a b z ó v á és m e g b a r n u l ó v á teszik. Azonfelül, m i n t e m u l g á l ó h a t á s ú a n y a g , a víz, illetve a lefölözött tej b e g y ú r á s á t elősegítik. Az e m l í t e t t iszapból s z i n t é n v e t t e k h e t e n k i n t m i n t á t és ezeket k ü l ö n - k ü l ö n megelemezték. Az i s z a p b a n m e g h a t á r o z t á k a t i s z t á t a l a n s á g o k , — a víz, a s z a b a d zsírsavak, a z el n e m szappanosítható alkotórészek, a p h o s p h a t i d o k és a p r o t e i n m e n n y i s é g é t . Mindezek százalékos m e n n y i s é g é n e k összegét a százból l e v o n t á k és o l a j n a k v e t t é k a különbséget. Az üllepítés a l k a l m á v a l n y e r t o l a j i s z a p m i n t á k á t l a g o s a n 2 2 % vizet, 6-80% s z a b a d zsírsavat, 4 8 6 7 % lecithin-t, 4 ' 0 7 % tisztátalanságot, 0 6 9 % nyers proteint, 1 0 8 % el n e m szappanosítható a l k o t ó r é s z t és 1 7 5 1 % k ö z ö m b ö s olajat t a r t a l m a z t a k . Az a b b a n v o l t t i s z t á t a l a n s á g o t p o r , a p r ó b b k ő z e t t ö r m e l é k e k és d a r a r é s z l e t e k a l k o t t á k . Az ü l l e d é k n e k — olajiszap — fontos és é r t é k e s alkotórésze a lecithin s a z el n e m s z a p p a n o s í t h a t ó p h y t o s t e r i n . Az előbbi előállítását is megkísérelték. Seifensiederzeitung 56. k ö t e t 14. füzet 112—113. l a p E. Holtz előzetesen i s m e r t e t e t t d o l g o z a t á h o z B. Rewald, u g y a n c s a k a Seifensieder Z e i t u n g - b a n C56. k ö t e t 18. füzet 156. lap) hozzászól. S o k a l j a az E. Holtz á l t a l t a l á l t — 18 5 4 % — lecithinmenyiséget, m o n d v á n , h o g y H. a d a t a i s z e r i n t a lecithintartalom meghaladná az olajtartalmat, miáltal olyan testtel állanánk szemben, amelyben majd kétszerannyi a lecithin, m i n t a t o j á s s á r g á j á b a n . P e d i g ez u t ó b b i a l e g d ú s a b b l e c i t h i n t a r t a l m ú a n y a g , a m e l y e t eddigelé i s m e r t ü n k . E z e n c s o d á l a t o s e r e d m é n y ú g y a d ó d o t t ki, h o g y a s z ó j a b a b b a n jelenlévő foszfor összes m e n n y i s é g é t , m i n d e n

t o v á b b i nélkül, lecithin-re s z á m í t o t t á k á t . Rewald részletes fejtegetéseivel a z t b i z o n y í t j a , h o g y a s z ó j a b a b b ó l a legjobb esetben csak 2 % lecithin n y e r h e t ő , a l e g t ö b b feldolgozott mandzsuriaiból átlagban csak 1 5 0 % . A Holtz á l t a l e l k ö v e t e t t h i b a a s z ó j a b a b d a r a elemzésénél is b e c s ú s z o t t . E z is t a r t a l m a z szerinte 1 8 % lecithin-t, h o l o t t a tényleges lecithintartalom hozzávetőleg mintegy csak 0 8 0 % , n é h a v a l a m i v e l t ö b b is, d e á t l a g o s a n alig 1 % . Rewald szerint a r e n d e s m i n ő s é g ű s z ó j a b a b d a r a , s z á m o s elemzés á t l a g a szerint, közelítőleg az a l á b b i ö s s z e t é t e l ű : F e h é r j e m i n t e g y 4 8 % , víz közel 1 2 % , zsír p l u s lecithin m i n t e g y 1 "50%, nyers rost mintegy 6%, h a m u mintegy 6 % s nitrogén-tőí mentes kivonható anyagok mintegy 2 6 5 0 % . W. E. dr.

Megfigyelések az őz téli etetésénél. Az 1928/29-iki szigorú és hosszantartó tél úgy az erdő-, mint a vadőri személyzetet nehéz feladat elé állította. Erdőnk a tengerszint felett 400—1164 m magas­ ságban fekszik. Az őzvad a magas hó miatt kényszerült az alacsonyabban fekvő és délrehajló erdőrészeket fel­ keresni. Ez valamennyire megkönnyítette annyiból munkánkat, mert a vad nem volt széjjelszóródva, az etetés és ellenőrzés is könnyebben volt keresztülvihető. Az állandó vadetetőházat csak a szarvasok tudták a nagy hó miatt megközelíteni. Az erdőrészletek faneme szerint háromféle élelemmel láttuk el a vadat, ú. m. jegenyefenyővel, erdészeti gyomfákkal és erdei szénával. Az öreg jegenyefenyőerdőkben állandóan friss fenyőket döntettem. Eltekintve attól, hogy a koros jegenyefenyőállományban elég gyakori a fagyöngy (Viscuni album), amely tudvalevőleg legkedvencebb falatja úgy az őznek, mint a szarvasnak, az időközben széldöntött fenyők nem bizonyultak elégnek a vad­ etetésre, azért túlkoros jegenyefenyők lettek rend­ szeresen döntve, amely fák kéregben maradtak leágazás nélkül. Az őzvad az összes egy- és kétéves, néhol idősebb ághajtásokat teljesen lekopasztotta. A döntött fák közül a hó annyira le volt taposva, mintha egy juhnyáj legelt volna ott. Egy másik védkerületben, ahol 500 kat. holdon csakis 25 éves lúcfenyőkultúra van, nem lévén jegenye­ fenyőnk, csakis a gyomfákat (kecskefűz, rezgő- és feketenyárfa stb.) nyújthattuk élelem gyanánt. A gyomfák a hó szintjén be lettek hajkolva és a hóra lehajlítva. I t t is az egész kérget tisztán lerágták. Ugyanitt szénát is adagoltunk, de azt nem igen fogyasztották. Egy harmadik védkerületben, nem tudni mi okból, amely védkerületet minden oldalról kiterjedt alpesi legelők és rétek környeznek, visszaszorult 8 db őz. A legelőkön és réteken tudvalevően sokkal magasabban feküdt a hó, mint az erdőben, azért nem tudtak az állomány zöméhez csatlakozni. I t t tisztán csak erdei szénával kárpótoltuk őket. De mint a jelek mutatták, igazán csak végső szükségben fanyalodtak a szénára, de ahol csak hozzáférhettek, a fiatalabb jegenyefenyő alsó ágait legelték le. Ilymódon az őzvadállományt sikerült annyira meg­ menteni, hogy csakis a fiatalokból 6% pusztult el. Ezek sem éhség, hanem a rókák garázdálkodása követ­ keztében mentek tönkre. Megvizsgáltam néhány ilyen széttépett őz gyomrát, amely tömve volt jegenyefenyőhajtásokkal. Fentiek szerint bátran állíthatom, hogy legmeg­ felelőbb a téli vadetetésre a jegenyefenyő hajtásai. 11. mérnök.

Rovalvezető : Kadic

Ottokár

dr.

A Balaton környékének természeti emlékei. Irta : Földváry

Miksa.

(Folytatás és vége.)

X. Tölgyek, cserfák. B á r m i l y e n szép legyen a l a k j á n á l és i m p o z á n s m é r e t e i n é l fogva egy-egy m a g á n y o s a n álló öreg fa, s o k k a l j e l e n t ő s e b b , t a n u l s á g o s a b b és a k u t a t ó n a k j ó v a l n a g y o b b a n y a g o t szol­ g á l t a t e g y ilyen e g y e d e k b ő l álló egész e r d ő t á j , jellemző állománykülönleges flórájával, f a u n á j á v a l . 1. I l y e n á l l o m á n y v o l n a a p e s t i k ö z p o n t i p a p n e v e l ő i n t é z e t t u l a j d o n á b a n levő, G a l a m b o k (Zalamegye) község h a t á r á b a n fekvő, ü z e m t e r v szerint k e z e l t »alsóerdei« g a z d a s á g i o s z t á l y á h o z t a r t o z ó 16. és 17. t a g , m e l y az erdőőri l a k és a kiscseri m a j o r k ö z ö t t t e r ü l el, m i n t e g y 30 k a t . h o l d k i t e r ­ jedésben. E z a t e r ü l e t g y e n g é n h u l l á m o s , m a j d n e m sík fekvésű ; t a l a j a h o m o k , a B a l a t o n t a D r á v a folyóval összekötő h o m o k ­ vonulathoz tartozik. E l s z ó r t a n és ligetesen m i n t e g y 50 d b 120—150 c m mell­ m a g a s s á g i á t m é r ő j ű , 200 éves t ö l g y és cser áll ezen a t e r ü l e t e n n y í r f a c s o p o r t o k k a l és égerrészletekkel t a r k í t v a , m e l y e k a d ú s , ü d e p á f r á n y s z ő n y e g e n állva v a l ó b a n festői szép l á t v á n y t nyújtanak. Az öreg fák egészségi á l l a p o t a u g y a n n e m kifogástalan, d e m é g életképesek s r e m é l h e t ő , h o g y t e r m é s z e t i e m l é k k é n t v a l ó kijelölésüket m e g fogják hálálni. 2. Az esztergomi f ő k á p t a l a n n a k T a p s o n y (Somogymegye) község h a t á r á b a n fekvő »merke-móricfai« g a z d a s á g i o s z t á l y á b a n t ö b b öreg tölgy és cserfa ; t o v á b b á u g y a n c s a k a f ő k á p t a l a n n a k S z e n y é r (.Somogymegye) h a t á r á b a n levő »szenyér-kisbükki<< gazdasági osztályában a marcali—tapsonyi-út mellett négy 180—190 c m m e l l m a g a s s á g i á t m é r ő j ű öreg tölgyfa v a n k i ­ jelölve t e r m é s z e t i e m l é k n e k . 3. Csurgó h a t á r á b a n , Csurgó n a g y k ö z s é g t u l a j d o n á b a n v a n e g y 480 c m m e l l m a g a s s á g i k e r ü l e t ű , 150 c m á t m é r ő j ű k o c s á n y o s tölgy, m e l y a s é t a k e r t é s z a k n y u g a t i s a r k á n a t ű z o l t ó ­ t o r o n y közelében az o r s z á g ú t m e l l e t t áll s m e l y n e k középső á g a k o r h a d n i kezd, e g y é b k é n t egészséges. Az egész törzs m a g a s s á g a m i n t e g y 13 m . , k o r a 300 é v . 4. A t t i l a f á j á n a k nevezi a göcseji n é p a z t a d e r é k k o c s á n y t a l a n tölgyet, m e l y K á m a h á z á n (Zalamegye) K n i p s z A n t a l bécsi lakos' p u s z t á j á n , a k a s t é l y m ö g ö t t i u d v a r o n áll s m e l y n e k m e l l m a g a s s á g i k e r ü l e t e 450 c m , á t m é r ő j e 150 c m , m a g a s s á g a 15 m . A fa szép k o r o n á j ú , t e r e b é l y e s ; 2 8 m m a g a s s á g b a n elágazódik, 5 m m a g a s s á g b a n 5 á g r a o s z l i k ; az á g v é g e k e n s z á r a d n i k e z d ; v i l l á m s u j t o t t a törzs. A göcseji n é p n a i v képzelete, m e l y a z idő és a t é r t e k i n ­ t e t é b e n n e m s o k a t t ö r ő d i k a s z á r a z t ö r t é n e l e m m e l , a z t regéli erről a fáról, h o g y a l a t t a e g y k o r m e g p i h e n t a n a g y h u n király, k i t a rácok o t t m e g t á m a d t a k és m a g á t A t t i l á t is a g y o n s ú j t o t t a v o l n a e g y feléje h a j í t o t t d á r d a , h a a v a s t a g fa t ö r z s e a z t fel n e m fogta v o l n a . E z é r t így szólt a fához a z »Isten ostora« h á l á b ó l : »Jóízüt a l u d t a m á r n y é k o d b a n , élj é r e t t e 500 e s z t e n d e i g ; é l e t e m e t m e g m e n t e t t e d , élj a z é r t m á s i k 500 e s z t e n d e i g . «

S a j n o s a h ú n k i r á l y n a k ez a j ó k í v á n s á g a n e m v a l ó s u l t m e g , m e r t a m a i »Attila fája« t a l á n ü k u n o k á j a a n n a k a tölgy­ n e k , m e l y e t a m o n d a a z e m l í t e t t dicsőséggel r u h á z fel. 5. A festő s z e m é b e n n a g y j e l e n t ő s é g ű H o h e n l o h e herceg soinogyszobi erdeje, m e l y k i f o g y h a t a t l a n t á r h á z a a szebbnél­ s z e b b t á j a k n a k és h á l á s t e r e a k u t a t ó t u d ó s n a k , b o t a n i k u s n a k és o r n i t h o l o g u s n a k e g y a r á n t . E r d é s z e t i s z e m p o n t b ó l igen érdekes a »Felső-erdő« m a g r ó l k e l t elegyes á l l o m á n y a , m e l y b e n tölgy, kőris, szil, j u h a r , h á r s , g y e r t y á n , éger v a n képviselve g y e r t y a s z á l e g y e n e s r e m e k törzsekkel. I g e n v á l t o z a t o s v e g y e s fafajit és k o r ú á l l o m á n y v a n a fásíegelőben, m e l y b ő l egy r e s e r v á t u m kijelölése n a g y o n k í v á n a t o s volna. .Most a z o n b a n csak a z öreg t ö l g y e k r ő l v a n szó, m e l y e k nagy számban találhatók az u r a d a l o m n a k különösen a k á p ­ t a l a n t ó l v á s á r o l t részében és p e d i g : a) A »Kismező« n e v ü erdőrészen cser, b ü k k és g y e r t y á n t á r s a s á g á b a n n é h á n y igen öreg k o c s á n y o s tölgy áll, m e l y e k e g y i k é n e k m e l l m a g a s s á g i k e r ü l e t e 595 cm., á t m é r ő j e 195 cm.; 4 m é t e r m a g a s s á g b a n c s a k n e m k é t egyenlő á g r a oszlik. M a g a s ­ sága 20 m é t e r ; t ö r z s e k ü l ö n ö s e n m e l l m a g a s s á g b a n a h ő s cincértől össze-vissza v a n r á g v a ; feljebb a z á g a k o n h a r k á l y k o p á c s o l t a l y u k a k s o k a s á g a l á t h a t ó . A cser-, b ü k k - és g y e r t y á n ­ á l l o m á n y k o r a l e g a l á b b 130 év ; a b e n n e s z ó r t a n álló k o c s á n y o s t ö l g y e k é t ö b b m i n t kétszerese. Az erdőrész fekvése sík, t a l a j a h o m o k ; keleti szélén kőrissel, nyírrel, égerrel v a n elegyítve, illetve ezek veszik fel fentiekkel s z e m b e n a v e z e t ő s z e r e p e t és igen szép e g y e n e s törzseket alkotnak. Ezen a keskeny vizenyős sávon t ú l m á r h o m o k b u c k a - h á t , r a j t a j ó n ö v é s ű erdei fenyővel. F e l e t t e é r d e k e s faten v é s z é t ; l é p t e n - n y o m o n v á l t o z i k és a csomoros, görcsös, ágas-bogas g y e r t y á n és t ö l g y - h a g y á s ­ f á k k a l b i z a r r k é p e t n y ú j t , a f e s t ő m ű v é s z n e k bőséges, h á l á s t e r e p . b) S z é p n ö v é s ű k o c s á n y o s t ö l g y áll K a s z ó - p u s z t á n , a z alerdészi l a k u d v a r á n . E n n e k m e l l m a g a s s á g i k e r ü l e t e 372 c m . , á t m é r ő j e 116 cm., a fa m a g a s s á g a 15 m é t e r , becsült k o r a 200 é v . E n n e k a f á n a k f e n t a r t á s a n e m c s a k semmiféle n e h é z ­ ségbe n e m ü t k ö z i k , h a n e m a z a z u r a d a l o m t u l a j d o n o s á n a k kifejezett k í v á n s á g á r a f e n t a r t a n d ó . XI. Bükkfa. Az i m é n t m á r e m l í t e t t e m , h o g y célszerűbb k i s e b b - n a g y o b b erdőrészleteket, f a c s o p o r t o k a t , ligeteket, é r d e k e s f l ó r a - t á j a k a t f e n t a r t a n i , m i n t egyes f á k a t , m e r t a z o k b a n a kísérő n ö v é n y z e t és o t t élő esetleg r i t k a állatfajok is m e g v é d h e t e k a p u s z t u l á s t ó l és t a n u l m á n y t á r g y á v á t e h e t ő k . Áll ez f ő k é n t a b ü k k r ő l , m e l y t e r m é s z e t é n é l fogva is t á r s a s á g o t k e d v e l ő fa és a m a g a fajtájabeliek m e l l e t t érzi m a g á t a legjobban. 1. Az e l ő b b m á r e m l í t e t t somogyszobi u r a d a l o m t e r ü l e t é n

10

Ití

Hanusz István ; Fűben, fában.

Öreg bükkök Festetics Kálmán gr. gyöngyöspusztai uradalmában. (Földváry Miksa felvétele.)

140—150 m é t e r t e n g e r s z i n t feletti m a g a s s á g b a n , h o m o k t a l a j o n áll egy g y e r t y á n n a l elegyes 120 éves igen szép b ü k k ö s . Az u r a d a l o m S o m o g y s z o b és K a s z ó - p u s z t a k ö z ö t t i ú t m e n t é n a »küvölgyi« t ó m e l l e t t álló 20 k a t . h o l d kiterjedésű b ü k k ö s b ő l egy megfelelő n a g y s á g ú r é s z t h a j l a n d ó t e r m é s z e t i e m l é k n e k kijelölni és á l l a n d ó a n f e n t a r t a n i , m i á l t a l a t u d o ­ m á n y n a k n a g y b e c s ű szolgálatot tesz. 2. N e m is a n n y i r a méreteinél, m i n t i n k á b b t e r m ő h e l y é n e k idillikus fekvésénél és az a h h o z fűződő b e t y á r - r o m a n t í k á n á l fogva híres fa P a t k ó B a n d i b ü k k f á j a a somogyszili erdőben. E z a b ü k k H u n y a d y K á r o l y é.s F e r e n c gróf erdejében, Sömogyszil község h a t á r á b a n a P a t k ó k ú t j a elnevezésű 5 forrás m e l l e t t ligetszerű k a t l a n o l d a l á n áll. A bővizű források k ö z ö t t a k a t l a n h ű s r e j t e k é b e n szívesen t a n y á z o t t a regényes h í r ű s o m o g y i b e t y á r és t a l á n u n a l m á b a n , t a l á n b e t y á r - b ü s z k e s é g b ő l belevéste n e v é t az öreg fa kérgébe, m e l y a z o n b a n n e m szívesen őrizte m e g ezt a k é t e s dicsőséget és é v e k m u l t á n b e f o r r a s z t o t t a a n é v b e v é s é s o k o z t a s e b h e l y e t úgy, h o g y az m a m á r ki n e m b e t ű z h e t ő . A t ö r z s k e r ü l e t e m e l l m a g a s s á g b a n 222 cm., á t m é r ő j e 70 cm., f a m a g a s s á g a 23 m é t e r , k o r a 200 év. E z a b ü k k n é h á n y f a j r o k o n á v a l e g y ü t t e g y é b k é n t igen v e g y e s t á r s a s á g b a n él e b b e n a bájos v ö l g y z u g b a n , m é g pedig tölgy, cser, szil, g y e r t y á n , j u h a r , a m e r i k a i dió, p l a t á n , v a d ­ gesztenye, nyír, luc-, erdei és vörösfenyő c s a t l a k o z o t t hozzá, m e l y e k igen szép fejlődést m u t a t n a k . Az u r a d a l o m n e m c s a k az e m l í t e t t P a t k ó - b ü k k ö t , h a n e m az egész k a t l a n t , forrásaival, a p r ó t a v á v a l és a kis erdőrészletet is fenn fogja t a r t a n i . 3. U g y a n c s a k t e r m é s z e t i e m l é k n e k kijelölt é.s á l l a n d ó a n f e n t a r t F e s t e t i c s Tasziló herceg Alsózsid község h a t á r á b a n a vállusi e r d ő g o n d n o k s á g »Rezi nagyerdő« n e v ű gazdasági o s z t á l y á b a n az ú g y n e v e z e t t »Daraberdő«-i v a d á s z h á z m e l l e t t 3 darab nagy bükkfát. XII. Hársfa. A D u n á n t ú l m i n d az erdőbirtokosok, m i n d az e r d ő t i s z t e k á l t a l á b a n ellenszenvvel viseltetnek a hársfa i r á n t . E n n e k o k á t a b b a n l á t o m , hogy a d u n á n t ú l i e r d ő k hársfái m a j d n e m k i z á r ó l a g sarjról e r e d t e k , m e l y e k egyrészt oly b u j á n és t ö m e g e s e n fej­ lődnek, h o g y az értékes, m a g r ó l n e v e l t faegyedek n ö v e k e d é s é t a k a d á l y o z z á k , m á s r é s z t m a g u k igen k o r á n , idő e l ő t t el­ s z á r a d n a k , m i k o r m é g alig é r t é k e s í t h e t ő k . A j ó növésű, erőteljes törzsű, szép koronájú, illatos virágú, é r t é k e s a n y a g o t s z o l g á l t a t ó h á r s f á n a k j o b b sorsot k í v á n n é k , a m i t e r m é s z e t e s e n csak m a g r ó l k e l t egyedeknél k ö v e t k e z h e t i k be. Sajnos, n á l u n k n e m c s a k az e r d ő b e n ü l d ö z ö t t fa a h á r s , h a n e m a k ö z t e r e k e n , u t a k m e n t é n , p a r k o k b a n s e m oly k e d v e l t , m i n t például N é m e t o r s z á g b a n , hol alig a k a d v á r o s v a g y község, melynek utcáin, terein o t t nem állana a történelmi múltú, legendás h á r s , m e l y e k e g y i k e - m á s i k a h i h e t e t l e n m é r e t e k e t m u t a t fel. I l y e n e k p é l d á u l : N e u s t a d t a. d. Kocher-ben Baireuth-ban Nürnberg-ben Alt-Landsberg-beu

10— 12 m k e r ü l e t ű 1226 « « 14'22 « « 11 06 « « falátható.

A t ö r t é n e l m i M a g y a r o r s z á g o n m é g csak volt n é h á n y k i v á l ó p é l d á n y , m i n t a híres zborói száz hársfa, a fogarasi, vörösk l a s t r o m i , bajmóci, pozsonyi h á r s a k s t b . M a és a c s o n k a h a z á b a n n e m s o k a t t a l á l u n k ; a B a l a t o n k ö r n y é k é n h a s o n l ó a n igen kevésre a k a d t a m . Egyike a jelentősebbeknek : 1. a zsigárdi Zrinyi-hársfa, m e l y B a t t h y á n y - S t r a t t m a n n László herceg zsigárdi erdejének 49. t a g j á b a n , 158 m tenger­ szint feletti m a g a s s á g b a n az ú. n. »Halas-tó« (usztató-rét) mellett, az erdőőri l a k közelében, a N a g y k a n i z s á r ó l H o s s z ú v ö l g y r e vezető közlekedési ú t m e n t é n elegyetlen 40 éves lúcfenyőállom á n n y a l ö v e z e t t e n áll egy az ő részére k i h a s í t o t t 80 négyszög­ öles r e z e r v á t u m o n . A fa mellmagassági k e r ü l e t e 770 cm, 5 m é t e r m a g a s s á g i g c s o n k a törzs, h o n n a n h á r o m n a g y á g b a n t e r ü l el. A "tövénél á l l a n d ó a n igen n é p e s h a n g y a c s a i á d t a n y á z i k , m e l y n e k k ü l ö n ­ böző eszközökkel v a l ó i r t á s a ezideig a k í v á n t e r e d m é n y r e n e m vezetett. E z a fa h a t a l m a s csonkatörzsével, zömök, rücskös a l k a t á ­ v a l igen k ü l ö n ö s l á t v á n y t n y ú j t .

F i a t a l k o r á b a n b i z o n y á r a l á t t a a n a g y Z r í n y i Miklóst, kitől n e v é t is k a p t a . 2. A zborói világhíres száz h á r s f á r a e m l é k e z t e t ő hársfasor vezet S ü m e g r ő l a v e s z p r é m i p ü s p ö k s é g s a r v a l y i erdejébe, a szépfekvésű, bővizű s a r v a l y i forráshoz, m e l y h á r s a k n a k fen­ t a r t á s á t az u r a d a l o m elsőrendű kötelességének m o n d o t t a . 3. Zichy Béla gróf örököseinek lengyeltóti-i u r a d a l m á b a n a »Csalogányi erdő« m e n t é n h ú z ó d ó k e d v e s r é t szélén friss forrás m e l l e t t t e r e b é l y e s k é t hársfa áll, m e l y n e k f e n t a r t á s á t n e m c s a k az u r a d a l o m , h a n e m a t e r m é s z e t e t k e d v e l ő L e n g y e l t ó t i község lakossága is e g y e t é r t e l m ű e n k í v á n j a . 4. A híres keszthelyi helikoni ü n n e p é l y e k a l k a l m á v a l , m e l y e ­ k e t F e s t e t i c s G y ö r g y gróf 1817. é v t ő l 1819. évig é v e n k é n t r e n d e z e t t s m e l y e k e n az a k k o r i idők legjelesebb írói, m i n t Kisfaludy S á n d o r , Berzsenyi, H o r v á t h Á d á m , D u k a i T a k á c s J u d i t s t b . v e t t e k részt, a beszédek, s z a v a l a t o k , dalok u t á n n a g y k ö l t ő k e m l é k é r e és t i s z t e l e t é r e f á k a t ü l t e t t e k . E z e k e t a f á k a t azok, k i k »a szociális t e r m e l é s b e n rejlik a jólét« h a n g z a t o s elvet h i r d e t t é k , k ö n y ö r t e l e n ü l és k e g y e l e t e t sértően k i v a g d o s t á k . Az i r o d a l m i nevezetességű fák h e l y é b e a régi helikoni ü n n e p s é g e k c e n t e n n á r i u m a a l k a l m á v a l az 1920. é v b e n a b a l a t o n ­ m e n t i f ü r d ő p a r k b a n K e s z t h e l y v á r o s lelkes közönsége 16 d b hársfát ültetett abban a reményben, hogy ezeket öregségükben n e m fogja az a gyászos végzet érni, m i n t elődeiket. XIIT. Különféle fák. Még n é h á n y n a g y o b b m é r e t ű fáról k í v á n o k e helyen m e g ­ emlékezni. 1. A b ü k k f á r ó l í r t részben e m l í t e t t e m , h o g y a somogyszili u r a d a l o m »marosdi« erdejében ö t forrásos k a t l a n b a n igen vegyes fafajú á l l o m á n y v a n ; t ö b b e k k ö z ö t t egy r e n d k í v ü l i szép növésű lucfenyő, m e l y n e k k e r ü l e t e 232 cm, á t m é r ő j e 70 cm. F e n t a r t á s á t az u r a d a l o m biztosítja. 2. B a t t h y á n y - S t r a t t m a n n László hercep, zsigárdi erdejében az A) g a z d a s á g i osztály 48. t a g j á b a n 200 m t e n g e r s z í n t feletti magasságban futóhomokbuckán öt d a r a b törpefenyő módjára elterülő erdei fenyő áll, m e l y e k 45 5 c m m e l l m a g a s s á g i á t m é r ő m e l l e t t 80 éves k o r b a n c s u p á n 5—6 m é t e r m a g a s a k . S á t o r s z e r ű e n szétborúló k o r o n á j u k , kigyódzó, girbe-görbe ágaik b i z a r r k ü l s ő t kölcsönöznek e z e k n e k a f á k n a k . Fentartásuk n e h é z s é g b e n e m ü t k ö z i k , hisz ú g y s e m l e h e t n e a z o k a t levágás esetén értékesíteni. 3. Az alsoki v o l t lírbéresek erdejében Alsók (Somogy-m.) község h a t á r á b a n , az e r d ő é s z a k n y u g a t i h a t á r s z é l é n áll egy fekete nj'árfa, m e l y n e k m e l l m a g a s s á g i k e r ü l e t e 466 cm, át­ mérője 146 c m ; m a g a s s á g a 25—26 m, egészséges, s z é p n ö v é s ű fa. 4. Lőrincz Mihály csurgói szőllejében az »Öreghegy«-dűlőben l á t h a t ó egy berkenyefa, m e l y n e k ág t a l á n t ö r z s m a g a s s á g a 3 m, f a m a g a s s á g a 18 m, mellmagassági k e r ü l e t e 290 cm, á t ­ mérője 92 cm. E g y e n e s , s z a b á l y o s növésű, egészséges fa, mely­ nek becsült k o r a 160 év. M i n t különlegesség figyelemreméltó és é r d e m e s t e r m é s z e t i e m l é k n e k kijelölni. XIV. A Baláta-tó. A K i s - B a l a t o n m e l l e t t a B a l á t a - t ó az a r e z e r v á t u m , m e l y ki n e m a p a d ó forrása a t ö r e k v ő t e r m é s z e t t u d ó s e r e d m é n y e s k u t a t á s a i n a k és a m e l y r e a külföldi előtt is m é l t á n b ü s z k é k lehetünk. A t ó k ö r n y é k é n e k b é k é s m a g á n y á b a n lelki felfrissülést és á r t a t l a n ö r ö m ö k e t t a l á l a lelkes t e r m é s z e t b a r á t és bőséges z s á k m á n y b a n részesül a p a s s z i o n á t u s v a d á s z . A z o n b a n t e r m é s z e t v é d e l m i t e r ü l e t t é v a l ó kijelölése u t á n m a g á n a t a v o n p u s k a l ö v é s n e k n e m s z a b a d eldörrenie és a l á t o ­ g a t ó k s z á m á n a k is minél a l a c s o n y a b b n a k kell lennnie, m e r t csak így v a n b i z t o s í t v a az állat- és n ö v é n y v i l á g o t t élő számos, különleges és r i t k a képviselőinek b é k é s és z a v a r t a l a n fejlődése, szaporodása. A Baláta-tó tulajdonosának, Hohenlohe hercegnek erdőés t e r m é s z e t s z e r e t e t e a legfőbb biztosíték ezen k í v á n a l o m telje­ sülésének és m i n d e n k o m o l y t e r m é s z e t t u d ó s b i z t o s a n s z á m í t h a t arra, h o g y a somogyszobi u r a d a l o m b a n szívesen l á t o t t v e n d é g lesz.

Ezzel m á r m e g is m o n d t a m , hogy S o m o g y v á r m e g y é n e k ezen természeti kincse, a B a l a t o n k ö r n y é k é n e k n a g y é r t é k ű rezervátuma, a Kis-Balatonnak nem érdemtelen versenvtársa hol t a l á l h a t ó . E z a 302 k a t . hold kiterjedésű t ó a S o m o g y s z o b községhez t a r t o z ó K a s z ó - p u s z t a mellett fekszik, m i n t e g y 160 m tenger­ szint feletti m a g a s s á g b a n , b u j a növésű, szép szálas égeresektől körülvéve. A t a v a t csak csapadékvíz és talajvíz táplálja, mely u t ó b b i a p a r t o k m e n t é n számos forrás a l a k j á b a n jelentkezik. A t ó vize elég sekély, a l e g n a g y o b b vízmélység 5—6 m é t e r r e tehető. A c s o k o l á d é b a r n a víz az e l m ú l t n y á r o n a n n y i r a m e g a p a d t és a fehér t a v i rózsa a n n y i r a elterjedt, hogy a csónak m á r n e m is a vizén ringott, h a n e m sikongva csúszott a rengeteg sok lapos levél lemezén, m e l y n e k egyike-másika m á r n e m t a l á l v a helyet a víz színén, á g a s k o d v a h i m b á l ó d z o t t a levegőben. Mondják, h o g y azelőtt t ö b b volt a síkvíz, m o s t igen le­ szállott a víz t ü k r e és a t ó l a s s a n k i n t elnádasodik. E n n e k o k á t az u t ó b b i évek a l a t t t a p a s z t a l t t a r t ó s n y á r i szárazságon kívül kétségtelenül a b b a n a k ö r ü l m é n y b e n kell keresni, hogy a m u l t

Szürke gém a fészken. Baláta-tó. (Földváii Miksa felvétele.)

évben k i á s o t t vízlevezető á r o k megszabja a vízszint felső h a t á ­ r á t , í g y a z t á n aligha fog újból b e k ö v e t k e z n i az a régi állapot, m i k o r a B a l á t a - t ó t ö b b m á s , az u r a d a l o m t e r ü l e t é n m é g meglévő t ó v a l összefüggésben volt. Délkeleti i r á n y b a n m a m é g a Bojszat ó v a l függ össze. Mivel az előbb e m l í t e t t á r k o n k í v ü l m á s lefolyása nincsen és m i n t h o g y az u r a d a l o m t u l a j d o n o s á t ó l t á v o l áll az a gondolat, h o g y a B a l á t a - t a v a t lecsapolja, a vízszint k i s e b b - n a g y o b b i n g a d o z á s á t ó l e l t e k i n t v e n e m kell a t t ó l t a r t a n i , hogy az a n n y i r i t k a n ö v é n y - és állatfajnak biztos o t t h o n t n y ú j t ó t ó b e l á t h a t ó időn belül m e g s z ű n n é k .

Z s o m b é k o k külföldön n e m igen v a n n a k , sőt m é g s z a v u k sincsen erre a fogalomra, h a n e m a m a g y a r »Zsombék« elnevezést használják a külföldi b o t a n i k u s o k is, •— m i g n á l u n k , főként az Alföldön igen sok volt, m e l y e k a z o n b a n a l á p o k lecsapolásával m i n d i n k á b b k e v e s b e d t e k , t e h á t m á r ebből a s z e m p o n t b ó l is megérdemli a B a l á t a - t ó a t e r m é s z e t v é d e l m i t e r ü l e t t é való sür­ gős kijelölést. A zsombékok t á r s a s á g á b a n igen érdekes és jellemző n ö v é ­ n y e k élnek. M a g y a r P á l a B a l á t a - t ó zsombékjai k ö z ö t t a ritkább n ö v é ­ n y e k egész s o r á t t a l á l t a , ú. n. Caldesia parnassifolia, C o m a r u m p a l u s t r e v. v i l i , L u d i v i g i a palustris, G e n t i a n a p n e u m o n a n t h e , S p a r g a n i u m m i n i m u m , Calamagrostis canescens, Schoenop l e c t u s B a l a t a e s t b . A z s o m b é k o k o n t ú l tömegesen lépnek fel P o t a m o g e t o n n a t a n s , H y d r o c h a r i s m o r s u s v a n a e , a szép n a g y fehér virágú Castaila a l b a és a s á r g a U t r i c u l a r i a vulgáris ; kisebb s z á m b a n v a n n a k P o t a m o g e t o n g r a m i n e u s és c s a k n e m az egész B a l á t a - t ó b a n és a szomszédos k i s e b b B o j s z a - t ó b a n tömegesen l á t j u k a víz felszíne a l a t t az A l d r o v a n d a vesiculosa-t, m e l y e t i t t először dr. Boros Á d á m t a l á l t m e g és m e l y n e k ez a t ó csonka h a z á n k egyedüli t e r m ő h e l y e . Dr. Boros leírása szerint az A l d r o v a n d a összezáruló levél­ lemezeivel megfogja a r o v a r o k a t és a z o k k a l táplálkozik. Ez a húsevő növény azonban nemcsak táplálkozásánál fogva, h a n e m m á s életjelenségei m i a t t is érdekes. A víz színe a l a t t lebeg ; sem gyökere, sem t e r m é s e nincsen s s z a p o r o d á s a úgy történik, hogy egy-egy g a l y a c s k a az a n y a n ö v é n y r ó l leválik és önálló életet kezd. Az igen r i t k a és k é n y e s A l d r o v a n d á n k í v ü l a B a l á t a - t ó b a n m é g m á s különleges n ö v é n y is él, így a tőzegeper ( C o m a r u m palustre), m e l y ezenkívül csak a lecsapolás a l a t t álló és fel­ p a r c e l l á z o t t bátorligeti (Szabolcs megye) őslápon fordul elő, h o n n a n valószínűleg e l ő b b - u t ó b b ki fog p u s z t u l n i ; t o v á b b á a Caldesia parnassifolia, m e l y a B a l á t á n k í v ü l csak a R é t y i N y í r e n él u g y a n c s a k az A l r o v a n d á v a l e g y ü t t . Az e l m o n d o t t a k a b o t a n i k u s o k féltő a g g o d a l m á n a k kétség­ telen a l a p o s s á g á t és a t ó lecsapolásának mellőzését illető jogos k í v á n s á g á t teljesen igazolják, miről — h á l a I s t e n n e k — nincs is szó. D e az ornithológusok és t e r m é s z e t b a r á t o k is k ö z b e l é p n é n e k ilyen szerencsétlen t e r v m e g v a l ó s í t á s á v a l szemben, m e r t a B a l á t a - t ó sok v í z i m a d á r n a k á l l a n d ó és biztos fészkelő helye, m i n t a szürke gémnek, b a k c s ó n a k , Íbisznek, vízi t y ú k n a k , szár­ csának, tőkés-, csörgő-, cigányrécének s t b . A t ó közepe t á j á n levő és síkvíztől k ö r ü l v e t t g é m t a n y á n oly h i h e t e t l e n s z á m b a n fészkelnek a gémek, h o g y t a v a s s z a l ü r ü l é k ü k t ő l egészen fehérek a fészkek a l a t t r o s k a d o z ó fűzfák és a k i ö k l e n d e z e t t kígyó- és b é k a m a r a d v á n y o k t ű r h e t e t l e n bűzzel töltik be a levegőt. F e k e t e gólya n e m s z o k o t t i t t fészkelni, de v o n u l á s k o r m i n ­ dig megjelenik. E z év s z e p t e m b e r h ó elején is t a r t ó z k o d o t t v a g y 25 d a r a b a Bojsza-tó k ö r n y é k é n . E g y i k n y á r i vadrécelesen Csitri n e v ű spániel k u t y á m egy j ó k o r a n a g y s á g ú mocsári t e k n ő s b é k á t a p p o r t i r o z o t t k i a bolhási tóból. Mivel i t t a t e k n ő s b é k á t senki s e m t e n y é s z t e t t e , világos, h o g y az is őshonos és különleges állatja e n n e k az érdekes t ó vidéknek, m e l y ilyen f o r m á n ritka, szép és. érdekes n ö v é n y - és állatvilágával m i n d e n k é p e n m é l t ó lesz a neki s z á n t szerepre és m e g fogja állani h e l y é t a B a l a t o n k ö r n y é k é n kijelölt és ki­ jelölendő legjelentősebb t e r m é s z e t i emlékek k ö z ö t t is. 1 8

J e l e n i s m e r t e t é s e m végére é r t e m u g y a n , a z o n b a n n e m fejezem be azt a m u n k á t , m e l y e t a n a g y természet, a szívemhez n ő t t m a g y a r erdő és a m i g y ö n y ö r ű B a l a t o n u n k t e r m é s z e t i és n e m z e t i kincseinek f e l k u t a t á s a , m e g m e n t é s e és f e n t a r t á s a érdekében m a g a m r a vállaltam.

M i n d a z o n á l t a l ez a k ö r ü l m é n y n e m zárja ki a z t a törekvést, h o g y a B a l á t a - t ó t e r m é s z e t v é d e l m i t e r ü l e t t é kijelöltessék, a m i ellen — t u d o m á s o m szerint — az u r a d a l o m kifogást n e m tesz. A t a v a t szegélyező füzest és égerest befelé nagyszerű zsombékos v á l t j a fel, m e l y n e k f ő á l l o m á n y á t a Carex H u d s o n i - i alkotja, »Egy sásfajnak h a t a l m a s , t ö b b évtizedes v a g y m é g idősebb, oszloposán kiemelkedő g y e p e . « Mivel a zsombék igen lassan nő, é v e n k i n t alig n é h á n y millimétert, a B a l á t a - t a v a t benépesítő z s o m b é k o k pedig 1 — iy m . m a g a s s á g o t is elérnek, ebből ezeknek a z s o m b é k o k n a k igen m a g a s k o r á r a kell k ö v e t k e z t e t n i .

A r r a k é r e k m i n d e n k i t , k i n e k lelke hasonló érzelmektől és törekvésektől v a n áthatva, hogy ebben a munkálkodásban k ö z r e m ű k ö d j é k minél n a g y o b b lelkesedéssel, önzetlen b u z g a ­ l o m m a l és p i l l a n a t n y i késedelem nélkül a r r a gondolva, hogy a m i ezen a t é r e n elveszett, az soha t ö b b é visszahozható n e m lesz.

" Dr. Boros Ádám : A zsombék. Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1924. évf. 1-4. szám.

Dr. Boros Ádám: A húsevő Aldrovanda újabb hazai termőhelye. Terroés/.eltúdományi Közlöny, 1924. évf.

17

2

18

:0=0=3==0=C 0

0 0=0=0=0=0=

VEGYESEK-

látott. H a négy kölyke közül kettőt elvettek mellőle, az nem nyugtalanította, de hogyha a harmadikat is elcipelték, úgy a mezei pocokanya nyugtalankodni kezdett és kölyke kereséséhez fogott. E sorok ismertetője anyakutyáknál tapasztalta, hogy ezek is kölykeiket addig keresik, míg azoknak nyöszörgését, sivítását hallják, de azonnal megnyugszanak, amikor kölykeiket nem hallják, vagy nem érzik. Kölykeiket csak abban az esetben keresik, ha az egész almot eltávolítják. H a a magasabbrendű kutya nem tud számolni, nem csodálkozhatunk azon, hogy erre a rágcsálók sem képesek. Raitsits dr.

tt=o=o=o=o.0—0—c-^?==o==c==o==^= Tudnak a rágcsálók számolni? Mohr E. (Hamburg) a »Der Zoologische Garten« 1929. I. 331. oldalán Kittreige (Jl. of Mammalogy, 9, p. 251—252; 1928) észleléséről írt közleményét ismerteti : Egy nyárfa törzsében egy repülőmókus (Glaucormys abrinus) köly­ keit szoptatta. Amikor a nyárfát kivágták, az anya­

A majomtórsasáfí az őszi napsütésen is a közönséget mulattatja.

mókus egyik kölykét a másik után egy szomszédos fára cipelte. Öt kölykét már biztonságba helyezte, de azért újból mégegyszer visszatért, hogy meggyőződjék, vájjon a vackában maradt-e még kölyök. Kittredge azon csodálkozott, hogy az anyaállat úgylátszik nem tudta kölykeinek számát. Az említett angol folyó­ iratban (p. 255—256) Hall R. egy Peromyscus leucopus anyaállatot figyelt meg, mely négy kölykét átköltöz­ tette és azután még ijedten keresgélt, bár összes kölykei már egy vacokban mind együtt voltak. Egyszóval ez az állat sem tudott számolni. Moler E. a mezei pocok-ná\ (Microtus arvalis) hasonlóan tapasztalta, hogy a rág­ csálók nem tudnak számolni, mert az anyaállat addig gyűjtötte össze kölykeit, míg csak egyet is kinn futni

{Hölzel felvétele.)

Vadászati Útmutató. A Magyar Vadászat és Vad­ gazdaság Évkönyve (VI. évfolyam, 1929/1930.) Most jelent meg Nagy Tászlónak, a »Hubertus« Országos Magyar Vadászati Védegylet igazgatójának a vadászati szakkörökben annyira közkedvelt munkája : a »Vadászati Útmutató«. Mint az előző évfolyamok, ez a kötet is csupa gyakorlati útmutatást tartalmaz a vadászat sokágú ismeretköréből és különösen értékes része a közel 300 oldalas könyvnek vadászatjogi része, amely a különféle vadászterületekre vonatkozó jogszabályokat és joggyakorlatokat ismerteti. Ezek a jogszabályok egybegyűjtve sehol nincsenek s így az Ú t m u t a t ó e része nemcsak a vadászközönségnek, hanem a jogászok-

nak és közigazgatási hatóságoknak is jó szolgálatot tesz. Tartalma : Krónika. Vidiczky János dr. : Vadász­ területek. Magyary Géza dr. : Mit eszik a hasznos vad? Ötvös Balázs : A ragadozó mérgezése. Aujeszky László dr. : Észrevételek a téli időjárás hatásáról az élő­ szervezetekre, különös tekintettel a vadállomány hideg­ bírására. Őry Sándor : A gereznák és a lőtt vad szak­ szerű kezelése. Kovacsics Mátyás : Vadkonyha. — Vadásztársaságok címtára. A »Vadászati Útmutató« megrendelhető a szerzőnél, Budapest, VIII., Szigony-u. 34. sz., a fegyver- és könyvkereskedésekben. A Cuprex nevezetű tetüirtószer. Merck E. világhírű chémiai gyára, D a r m s t a d t b a n , h o z t a forgalomba a zöldszínű Cuprexk é s z í t m é n y t . M i n t h o g y az ilyen színű a l k a l m a z á s a fehér tollú, illetve szőrű á l l a t o k n á l bizonyos s z e m p o n t o k b ó l n e m felelt meg, a g y á r v í z t i s z t a s á g ú •— színtelen — Cuprex-et is g y á r t . E sorok írója m i n d k e t t ő t i s m e r t e t t e m á r l a p u n k h a s á b j a i n . (A Ter­ mészet 1927. évi 23. k ö t e t 5—6. s z á m 45. l a p . 1928. évi 24. k ö t e t 7'8. s z á m 6 4 — 6 5 . lap.) 1

Az e m l í t e t t g y á r n e m r é g i b e n a d t a ki szokásos ) évi jelen­ tését. E b b e n a Cuprex-xe. v o n a t k o z ó l a g , t ö b b e k k ö z ö t t , az a l á b b i a k o l v a s h a t ó k : A színtelen Cuprex h a t á s a u g y a n o l y a n , m i n t a zöldszínűé. Igazolják ezt az A. I'önkénnel, Daxenberger, Belun, Tretrop és ú j a b b a n a G. Loewenslein á l t a l v é g r e h a j t o t t kísérletek. A Cuprex-xel k ö z v e t l e n ü l é r i n t k e z ő t e t v e k 12 perc, b o l h á k h á r o m és fél perc m ú l v a t ö n k r e m e n n e k . A Cuprex gőzeiben t e t v e k 20, b o l h á k 10 perc m ú l v a p u s z t u l t a k el. K ö z v e t l e n b e h a t á s r a a t e t v e k petéi ö t p e r c e n belül a n n y i r a k á r o s o d t a k , h o g y m á r ki n e m k e l h e t t e k . U g y a n i l y e n v o l t a Cuprex h a t á s a a kiköltési hőmérsékletnél. Azaz u g y a n a z o n feltételeknél, m i n t a m i n ő k a h a j r a h ú z o t t g u m m i s a p k a a l a t t uralkodnak. Loewenslein úgy felnőttekkel, v a l a m i n t iskolásgyermekek­ kel v é g z e t t kísérleteinél a z t t a p a s z t a l t a , h o g y a Cuprex a z összes t e t ű t l e n í t é s r e szolgáló szereket felülmúlja. Az első ízben forgalomba h o z o t t Cuprex zöld színe egyébként, a m i n t ezt L o e w e n s t e i n t a p a s z t a l t a , bizonyos k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t nem hátrány, minthogy a nemtörődöm hajlamú embereket a r r a k é s z t e t i , h o g y n é g y ó r a eltelte u t á n v é g r e h a j t s á k az előírt fejmosást. 2

N. Froboese ) a Cuprex-et és a hozzája hasonló készít­ m é n y e k e t a baromfi élősdijei elleni k ü z d e l e m b e n ajánlja h a s z n á l a t r a . A zöldszínű k é s z í t m é n y h e l y e t t ajánlja a szín­ telent. A l k a l m a z á s a ü v e g b ő l k é s z ü l t porlasztókészülék segítségé­ vel t ö r t é n j é k . A kezelésre s z á n t állat l á b a i t ú g y rögzítjük, h o g y az állat feje lefelé lógjon. E z u t á n a p o r l a s z t ó hegyével b e p e r m e t e z z ü k m i n d a m a helyeket, ahol az élősdiek t a r t ó z k o d n i s z o k t a k . N é h á n y n a p o s baromfinál ú g y h a s z n á l j u k a szert, hogy e b b e ü v e g b o t o t m á r t u n k s az állat fejét, a s z á r n y a k a l a t t és a végbélnyilás k ö r ü l vele é r i n t j ü k . H a é v e n t e kétszer i s m é t e l j ü k ezen kezelést s igen g o n d o s a n t i s z t á n t a r t j u k az ólat, élősdimentes á l l a p o t b a n m e g t a r t h a t j u k az egész baromfi­ állományt. 3

E. Lamaisch ) s z e r i n t a kifejlett baromfi — tyúk — egészen 25 g-ig terjedő m e n n y i s é g ű egyes a d a g o t elbír. A jelzett szermennyiséget, legfeljebb k é t ízben, az egész tollazat közé permetezzük. Egészséges kifejlett k u t y á k n á l n e m kell a t t ó l t a r t a n i , hogy a Cuprex a l k a l m a z á s a k á r t okoz. Még a lenyalás sem okoz mérgezési t ü n e t e k e t . C s u p á n fiatal és b e t e g állatoknál i n d o k o l t a n a g y o b b m é r v ű elővigyázat. M i n d e n k i l o g r a m m n y i t e s t s ú l y r a tíz k ö b c e n t i m é t e r t s z á m í t v a s a t e s t egész felületén elosztva, egészséges k u t y á k m i n d e n t o v á b b i n é l k ü l e l b í r t a k ilyen m e n n y i s é g e t . A macska azonban — amint ez ismeretes — nagyon érzékeny és ezért Cuprex-xel egyáltalán nem kezelhető. Windisch

Rikárd

dr.

') E. Merck-s Jahresbericht. 1927. évi 41. kötet 100—101. lap. ) Froboese : Deutsche landwirtschaftliche Geflügelzeitung 1927 No. 37. Seite 776. ) Lamaisch: Tierárztliche Rundschau 1928. évi I. füzet 3. lap.

2

:t

Magyar Kutyafajták Törzskönyve. Állatorvosi Főiskola poliklinikája. Budapest, VII., István-út 2. ••• Telefon : József 308—30. • ••

Országos Magyarkutya Kiállítás eredménye 1929 május hó 5-én. (Folytatás.)

Gubancsosszőrű őspulik : Nőstények kohók osztálya. I. Pet­ tendi Bugri. M K T . Pl. I I . 264. ( P e t t e n d i C s i m b o k - P e t t e n d i Csintalan). (Teny. és t u l . : Kenessey István Lajos.) Kitűnő o s z t á l y z a t t a l I. díj és Martosi Mórocz Dénes úr tiszteletdíja. Kanok fiatal osztálya : I. Pettendi Csapodár. M K T . P l . II. 196. ( P e t t e n d i C s i m b o k - P e t t e n d i Csintalan). (Teny. : Kenessey István Lafos, t u l . : Kissné Tomanovits Viola.) K i t ű n ő o s z t á l v z a t t a l I. díj és Kállay Erzsébet ú r n ő tisztelet­ díja. I I . Pettendi Ámor. M K T . Pl. I I . 261. ( P e t t e n d i CsimbokP e t t e n d i Csintalan.) (Teny. és t u l . : Kenessey István Lajos.) K i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I I . díj és M K T . plaketje. Nőstények fiatal osztatva : I. Pettendi Csalfa. M K T . Pl. H . 197. ( P e t t e n d i Csimbok-Pettendi Csintalan.) ( T e n y . : Kenessey István Lajos t u l . : Kissné Tomanovits Viola.) K i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I. díj és dr. Raitsits Emiiné ú r n ő tiszteletdíja, v a l a m i n t m i n t a legjobb »Pettendi« t e n y é s z t é s ű pulinak Kenessey István Lajos ú r tiszteletdíja. I I . Pettendi Ali Baba. M K T . Pl. I I . 263. (Győztes 1925. S z o l g a - P e t t e n d i Tücsök.) (Teny. és t u l . : Kenessey István Lajos.) K i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I I . díj és a M a g y a r K u t y a f a j t á k T ö r z s k ö n v v é n e k tiszteletdíja. I I I . Pettendi Ara. M K T . Pl. I I . 262. ( P e t t e n d i Csimbok-Pettendi Csintalan. (Teny. és t u l . : Kenessey István Lajos.) Kitűnő o s z t á l v z a t t a l I I I . d í j a t és Bloss Ottóné ú r n ő tiszteletdíja. IV. Pettendi Hamislány Ténsasszony n e m jelent meg. Kanok érett osztálya : I. Huncut Felvidék. M K T . Pl. I. 60. (Tul. : Szent-Iványi Ferenc.) K i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I. díj és Pfeifer Lenke ú r n ő tiszteletdíja. I I . Barcza Bodri. M K T . P b I I . 268. (Csatlós Ördögárok-Széplaki Fecske. (Tul. : Nindl János gyógyszerész.) K i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I I . díj és ifj. Kellner Ernő ú r tiszteletdíja. I I I . Kunsági. Csinos. M K T . Pl. I. 167. (Győztes Schwarz Sobri-Csivogó.) Tul. : Kissné Tomanovits Viola.) K i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I I I . díj és Blau Pálné ú r n ő tiszteletdíja. I V . Kadét. M K T . Pl. I I . 259. (Tul. : berniczei Kmoskó Gyula.) K i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I V . díj és Rónay Györgyné ú r n ő tiszteletdíja. Pettendi Csintalan Fiú n e m jelent meg. Nőstények érett osztálya : I. Győztes 1928. Pettendi Vica. M K T . Pl. í . 141. ( P e t t e n d i Csimbók-Schwarz Zsazsa.) (Teny. és tul. : Kenessey István Lafos.) K i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I. d í j a t és a M K T . tiszteletdíja, m i n t a legjellegzetesebb őspuli vitéz jékei Jékey Sándor úr tiszteletdíja és Győztes 1929. cím. Kanok idős osztálya : I. Pettendi Csimbók. M K T . Pl. I. 26. (Győztes B o b y - G y ő z t e s Cinka.) (Teny. és t u l . : Kenessey István Lafos.) K i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I. díj és Radványi Istvánné ú r n ő tiszteletdíja. I I . Bánáti Mufurc. M K T . Pl. I. 131. (Győztes Gavallér Á l l a t k e r t - P i k ó Felvidék.) T e n y . : Titsch József. Tul. : Állatkert.) K i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I I . díj és MKT. p l a k e t j e . Delibetyár Állatkert n e m jelent meg. Nőstények idős osztálya : Örökösgyőztes Anikó Állatkert n e m jelent meg. Gondozottszőrű pulik : Kanok kölyök osztálya : I . Ezüst Dúc. M K T . Pl. I I . 235. ( P u t y k ó - Á l l a t k e r t - P u f i Pici Mezőtúr.) (Teny. : Martosi Morocz Dénes. Tul. : Révész Beláné.) K i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I. díj és Rafna Antalné úrnő tiszteletdíja. I I . Betyárvilág Sobri. M K T . Pl. I I . 218. ( B á n á t i Mufucr-Zsazsa.) (Teny. : Rajna Antalné. Tul. : özv. Molnár Józsefné.) Kitűnő o s z t á l y z a t t a l I I . díj, a M a g y a r K u t y a f a j t á k T ö r z s k ö n y v é n e k plaketje és Gellén úr tiszteletdíja. I I I . Betyárvilág Gavallér. Muki. M K T . Pl. I I . 219. ( B á n á t i Mufurc-Zsazsa.) (Teny. : Rajna Antalné. T u l . : Fedák Béláné.) Kitűnő osztályzattal I I I . díj és M K T . plaketje. Nőstények kölyök osztálya : I. Betyárvilág Pöttöm. M K T . Pl. I I . 222. ( B á n á t i Mufurc-Zsazsa.) (Teny. és t u l . : Rajna Antalnlé.) K i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I . díj és özv. Kovács Sándorné ú r n ő tiszteletdíja. Pettendi Puszi n e m j e l e n t meg.

Ezüst Dúc, Betyárvilág Sobri és Betyárvilág Gavallér.

Kanok fiatal osztálya : I . Bodri. M K T . P l . I I . 258. (Tul. : gróf Károlyi Fruzsina.) K i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I . díj és Kenessey István Lafos ú r tiszteletdíja. Kanok érett osztálya : I . G y ő z t e s 1928. Gazdag Állatkert. M K T . P l . I. 136. ( A n o n y m u s - G y ő z t e s A n i k ó Állatkert.) (Teny. : Állatkert. T u l . : dr. Hamary Géza.) K i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I . d í j , Győztes 1929. c í m és Kissné Tomanovits Viola ú r n ő tiszteletdíja. I I . Ezüst Barát. M K T . P l . I . 122. (Tul. Franki Frigyes.) K i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I I . díj és a M a g y a r K u t y a ­ fajták T ö r z s k ö n y v é n e k tiszteletdíja. I I I . Fiaskó Állatkert. M K T . P l . I . 118. (Pajtás-Fidi.) ( T e n y . : Állatkert. Tul.: Nestlinger Margit.) N a g y o n j ó o s z t á l y z a t t a l I I I . díj és a M K T . plaketje. Nőstények érett osztálya : I . Zsazsa. M K T . P l . I . 108. (Bodri-Fidi.) (Tul. : Rafna Antalné. J K i t ű n ő osztályzattal I. díj és gróf D.Orsay Ede ú r tiszteletdíja. I I . Gondos Buksi Állatkert. M K T . Pl. 1.137. ( A n o n y m u s - G y ő z t e s A n i k ó Állatkert.) (Teny. : Állatkert. T u l . : dr. Benke Imre.) K i t ű n ő o s z t á l y z a t t a l I I . díj és Blau Pálné ú r n ő tiszteletdíja. I I I . Puli. M K T . Pl. I I . 237. (Tul. : Nádor Oszkárné.) Nagyon jó osztálvzattal I I I . díj és M K T . p l a k e t j e . Törpe Pulik : Nőstények érett osztálya : Tószegi Buksi nem jelent meg. A s ö t é t s z i n ű p u l i k t e n y észcsoportjai k ö z ü l az első díjat Mayer János földművelésügyi m i n i s z t e r ú r t i s z t e l e t d í j á v a l Pettendi Bugri, Pettendi Ara, Pettendi Ali Baba, Pettendi Csapodár, Pettendi Ámor, Pettendi Csalfa, Győztes 1928—1929. Pettendi Vica és Pettendi Csimbók révén n y e r t e m e g . A I I . d í j a t dr. Rejtő Sándor ú r t i s z t e l e t d í j á v a l az »Állatkertn t e n y é s z t e l e p Fiaskó ÁllatkertG y ő z t e s 1928—1929. Gazdag Állatkert és Gondos Buksi Állatkert révén érdemelte meg.

c s u p á n a z é r t n e m l e t t győztes, m e r t a kiállítás lezárása előtt k ö z v e t l e n ü l a v a s ú t i szállítás u t á n k e r ü l t b í r á l a t alá. A ki­ állítások u t á n rövidesen az igen é r t é k e s s a t u l a j d o n o s á n a k n a g y o n k e d v e s Epping Pitman s z o p o r n y i c á b a esett, melyveszedelmes betegség k ö v e t k e z m é n y e k é n t , d r ó t s z ő r ű foxterrier k ö z t e n y é s z t é s ü n k n a g y k á r á r a , elpusztult. Lelke-s egyesületi t a g u n k a t ez a súlyos csapás r e m é l j ü k n e m k e d v e t l e n í t e t t e el teljesen a d r ó t s z ő r ű foxterrier t e n y é s z t é s t ő l . E g y e s ü l e t i t a g j a i n k áldozatkészségét jelzi a legjobban, h o g y a g y o m o r b é l g y u l l a d á s b a n a n y á r f o l y a m á n elhullott Rápislant Pátria i s m e r t d r ó t s z ő r ű t e n y é s z a n y a t u l a j d o n o s a Taubinger Margit úrnő, n a g y veszteségének p ó t l á s á r a á l d o z a t o k á r á n Kleist Anna n e v e s n é m e t o r s z á g i d r ó t s z ő r ű foxterrier t e n y é s z t ő t ő l m e g v á s á r o l t a , Kainit von der Burg D . F . S T . G. 22706, M F T . V I . 1226. s z á m ú egyéves d r ó t s z ő r ű foxterrier a p a á l l a t o t , m e l y n e k pedigreéjében az a p a i ágon Ch. K r o b o r o H u m t s m a n , Ch. Crackley S e n s a t i o n , Ch. B a r r i n g t o n Bendigo, Ch. L a p w o r t h W i r e b o y , Ch. B a r r i n g t o n Bridegroom, Ch. W i r e b o y of P a i g n t o n , Ch. C o m m e n S c a m p of N o t t s . Ch. Olcliffe T e a Rose. Az a n y a i ágon D e r b y g y ő z t e s K ö n i g s k i n d v o n d e r Burg. Ch. E p p i n g E x t r é m é , Ch. E p p i n g E s t h e r , Ch. Crackley Sensation, Ch. B a r r i n g t o n Bridegroon, Ch. Cromwell B á n t a m , Ch. W i r e b o y of P a i g n t o n n e v e s foxterrierek szere­ pelnek. Az új d r ó t s z ő r ű foxterrier i m p o r t r é v é n d r ó t s z ő r ű t e n y é s z t é s ü n k feljavítását v á r j u k .

A kotorékvadászat c. alatt megjelent könyv vezérfonalat nyújt minden kezdő kotorékebtenyésztőnek és kotorékvadásznak arra, hogy kutyáját miképpen taníthatja és használhatja vadászatoknál. Irodalmunkban első összefoglaló magyar­ nyelvű könyv első fejezetében a kotorékokat ismerteti, másodikban a dúvadakat és azok életmódját, harmadik fejezetében pedig a kotorékebeket. A könyv főrésze a negyedik fejezet, amely a vadászatról szól, főképpen a borz, róka és vadmacska vadászatról, ezzel kapcso­ latban a különböző munkatípusú kutyákat, a lakott kotorék felismerését, a vadászat legalkalmasabb idő­ pontját, a szükséges felszereléseket stb. tárgyalja. Külön fejezet foglalkozik a fiatal kutyák betanításával és a kotorékversenyékkel. Függelékben az összes hazai kotorékkutyatenyésztők névsorát közli. A könyv terjedelme 170 oldal, 67 képpel és 3 táblá­ zattal. Ára fűzve 8, kötve 10, műnyomópapíron dísz­ kötésben 15 P. Kapható minden könyvkereskedésben. A magyar foxterriertenyésztők és a magyar tacskó­ tenyésztők egyesületének tagjai, valamint a hivatásos vadászok a szerzőtől (József Ákos Lenti, Zala m.) 10% kedvezménnyel rendelhetik meg. Fizethető két részletben is.

(Folytatása következik.)

Jelentés a vadászfoxterrierek munkaeredményéről. j m 0 M; £>:

'

\ \

•

A „MAGYAR F O X T E R R I E R . T E N Y É S Z T Ő K EGYESÜLETE" (Állatorvosi Főiskola poliklinikája. VII.. István-út 2. sz. Józsel 308 -30)

Ml Mi .

HIVATALOS ÉS S Z A K K Ö Z L E M É N Y E I Rovatvezető: újvári Cseh Ödön.

Drótszőrű foxterrier-import. A Magyar Foxterrier Tenyésztők Egyesületének tavaszi k i á l l í t á s á r a é r k e z e t t m e g Schuler Tery ú r n ő Angliából i m p o r t á l t és az angol d r ó t s z ő r ű f o x t e r r i e r t e n y é s z t ő k egyesülete t i t k á r á n a k , Simonds ú r n a k t e n y é s z t é s é b ő l s z á r m a z ó Epping Pitman M F T . V. 1169. d r ó t s z ő r ű foxterrier k a n . Az elsőrangú t e n y é s z á l l a t r ö v i d e g y m á s u t á n k é t kiállításon szerepelt, az u t ó b b i n Scapineli gr. bíró ítélete a l a p j á n C h a m p i o n B u d a p e s t 1929. c í m e t n y e r t e . A Magyar Foxterrier Tenyésztők Egyesületének kiállításán

K ö z t u d o m á s ú , h o g y a Magyar Foxterrier Tenyésztők Egyesülete m i n d e n m ó d o t és a l k a l m a t m e g r a g a d , h o g y a fajta­ t i s z t a foxterrierjeink a megfelelő kiképzés folytán igazi wadászfoxterrierekkén legyenek. E z e n a t é r e n m e g c s o n k í t o t t h a z á n k b a n e g y e s ü l e t ü n k n e k íiÓbudai vadászfoxterriert tenyésztők társaságán a v a d á s z f o x t e r r i e r kiképzésével első h e l y e n áll. Az a l á b b i a k b a n o l v a s h a t j u k a lelkes t á r s a s á g egyik t a g j á n a k a t e r m é s z e t e s k o t o rékozás egyik sikerben d ú s n a p j á r ó l szóló h i v a t a l o s j e l e n t é s é t : I s m é t József k i r á l y i herceg, t á b o r n a g y ú r őfelsége pilis­ csabai k e d v e s e r d ő t e r ü l e t é n e k v o l t u n k vendégei, m o s t az egyszer a falu déli részén levő erdőségbe v i t t u t u n k . A fővadász m á r előre figyelmeztetett, h o g y k e m é n y m u n k á n k lesz. N o m a j d elválik, h o g y k e d v e s foxijaink m i k é p p e n b í r n a k megbir­ kózni a n e h é z t e r e p p e l és a n a g y borzcsaláddal, m e r t csak ilyenről l e h e t szó, a m i t a h i h e t e t l e n n a g y t e r ü l e t e n l e t a r o l t kukoricás bizonyított. Ó b u d a i t á r s a s á g u n k 9 s i m a és 2 d r ó t s z ő r ű foxival v o n u l t fel. Az e l k ö l t ö t t reggeli u t á n m á r erős n a p s ü t é s b e n i n d u l t u n k el a falun k e r e s z t ü l a jó falusiak l e g n a g y o b b b á m u l a t á r a , m e r t n e m m i n d e n n a p i dolog a n n y i szép »foxi gugyáh egyszerre m e g b á m u l h a t n i , n o m e g , b e n n ü n k e t hírből, a tavalyi évben

•ü

Zsákmányolt 14 darab borzról is ismernek. Szinte félelmetesen, b á m u l j á k k u t y á i n k a t . . . ujjal m u t a t n a k hol az egyik, hol a m á s i k k u t y á r a . . . a g y e r e k e k n e k viszont a barnafejű Csillag­ hegyi Dalia tetszik . . . a n ő k n e k viszont a borzas d r ó t ­ szőrűek. Félórai gyaloglás u t á n m e g é r k e z t ü n k az erdő szélére, i t t kissé m e g p i h e n t ü n k , hogy á l l a t j a i n k k a l m e g p i h e n v e indul­ h a s s u n k neki a kissé l a n k á s erdőnek. 10 p e r c n y i gyaloglás u t á n szerencsésen m e g é r k e z t ü n k a szép szálerdőbe. K u t y á i n k a t a b o r z t a n y á t ó l messze k i k ö t ö t t ü k , h á t i z s á k j a i n k a t és szer­ s z á m a i n k a t l e r a k t u k és t e r e p s z e m l é t t a r t o t t u n k , h o g y a h a g y o m á n y o s k u p a k t a n á c s r a összedugjuk fejünket. Egysé­ gesen megállapítjuk, hej, bizony i t t n a g y o b b családról v a n szó, m e r t m i n d e n ü t t a fű a sok heveréstől teljesen l e t a p o s o t t és t ö b b i r á n y b a n jól m e g j á r t c s a p á k v a n n a k , m e r t a borz k o t o r é k á h o z mindig u g y a n a z t az u t a t használja. A k o t o r é k szájánál h i h e t e t l e n m e n n y i s é g ű k i h o r d o t t h o m o k t e r ü l e t . . . szép m u n k a . . . v a n v a g y négy fuvarra való. A k é t b ú v ó l y u k e g y m á s t ó l vagy 30 m é t e r n y i r e v a n . Vájjon e g y ü v é tartozik-e? N e m s o k a t t a n á c s k o z t u n k , egyik l y u k o n elsőnek Csúcs­ hegyi Viola (Baby), a m á s i k o n pedig az újonc, de t ű z p r ó b á t k i t ű n ő e n kiálló Csúcshegyi Dalia (Koma) bújik . . . Szigeti, Miiller, Ollinger, ifj. Hufnagel, Zeiss, Ziegler és Zaborsiczky t a g t á r s a i n k a földre h a s a l v a h a l l g a t ó z n a k a t e r e p e n elosztva. fiRókavár lovagunka, polgári néven Hufnagel György pedig egy csőre f o r r a s z t o t t telefonhallgatóval hallgatja le a t e r e p e t . K í n o s percek m ú l n a k . . . h a l o t t i csend. Végre a telefonnal egész h a l k a n »Rókavár lovaga felfedezi Csúcshegyi Viola u g a t á s á t . T o v á b b figyelünk s végre felfedezzük Csúcshegyi Dalia u g a t á s á t is. D e a k e t t ő m á s i r á n y b a n u g a t . . . és e g y m á s t ó l 15 m é t e r ­ n y i r e . . . mélyen, d e n a g y o n mélyen, a n n y i r a , hogy s z a b a d füllel n e m hallani s e m m i t . Összenézünk, csak »Rókavár lovagi töri m e g a csendet . . . : »itt k e m é n y m u n k á n k lesz!« Az idő m ú l i k . . . E l m ú l i k egy ó r a . . . A földalatti t á m a d á s o k helyzete n e m változik . . . t a r t s z a k a d a t l a n u l . Végre másfélórai k ü z d e l e m u t á n Cs. Dalia bújik elsőnek k i . . . szinte m e g r o h a n j u k . . . m i n t h a a z t a k a r n á n k kérdezni . . . m i líjság o d a l e n t ? . . . Dalia csak n é m á n törölgeti h o m o k o s s z e m é t és n y a l o g a t j a vérző o r r á t . Borz, állapítjuk m e g e g y ö n t e t ű e n , m e r t a k u t y a erős orr­ sérülése csak b o r z k a r m o k t ó l s z á r m a z h a t i k . H a m a r egy m á s i k k u t y á t . E z m á r bújik is. Matador Hurrah a k ü z d e l e m h e z fog. Cs. Viola frontján a helyzet m o s t m e g v á l t o z o t t , alig hogy Dalia e l h a g y t a a k o t o r é k o t . . . h a l o t t i csend lett. N e m halljuk Viola h a n g j á t sehol sem, u g y a n í g y Hurrah sem jelentkezik. Végre Hurrah a m á s i k k o t o r é k szájánál kibújik sérülés nélkül. Ú g y látszik m á s c s a t o r n á b a t é v e d t . U g y a n a z o n a helyen m o s t Csúcshegyi Bobby bújik és Hurrah á l t a l j á r t c s a t o r n á b a b ú j v a előbbi l y u k n á l kijött. Most újra Cs. Dalia bújik és rövid s z ü n e t u t á n m á r halljuk erős u g a t á s á t , t á m a d á s á t , d e h i h e t e t l e n mélyen, sőt erre Viola is jelentkezik éles u g a t á s á v a l . N a , m o s t m á r n y u g o d t a n n e k i k e z d h e t ü n k a kiemelési m u n k á l a t o k n a k . Gyuri bácsi » R ó k a v á r lovag«-ja teszi m e g az első k a p a v á g á s t és félórai k e m é n y m u n k a u t á n m á r j ó 1 5 m é t e r n y i r e v a g y u n k a felszíntől és m é g m i n d i g m é l y e n u g a t n a k a k u t y á k . N e m m a r a d m á s h á t r a , m i n t t o v á b b á s n i . . . folyik is serényen a m u n k a . . . v a g y egy órai m u n k a u t á n ismét csend lesz . . . s m á r j ö n is ki a Dalia véresre h a r a p o t t lábbal. H a m a r a Cserkész Kölyköt u t á n a . . . kínos v á r a k o z á s kelet­ kezik . . . i s m é t végigkeressük a t e r e p e t , d e h i á b a , s e m m i jelzés . . . s e m m i u g a t á s sem hallszik. K í s é r ő hölgyeink a m u n k a h e l y t ő l n e m messzire p i h e n t é k k i a s é t a f á r a d a l m a i t és e l s z o m o r o d v a figyelték m u n k á n k a t , d e hiába, ő k sem s e g í t h e t n e k . . . D e mégis, Dalia tulajdonos­ nője, Ollingerné s z a b a d füllel meghallja az a l a t t u k u g a t ó k u t y á ­ k a t . . . h a l l g a t ó v a l megfigyeljük, tényleg k ö z v e t l e n a hölgyek a l a t t t á m a d n a k a k u t y á k , ú g y l á t s z i k i t t v a n a borz utolsó k a t l a n j a , i t t t á m a d j a Viola és Kölyök a v a d a t . Ú j r a neki az ásásnak, m e r t a jelek szerint ez az utolsó k a t l a n . . . egy órája folyik a m u n k a . . . a k i á s o t t föld t o r o n y ­ m a g a s s á g r a n ő . . . az izgalom t e t ő p o n t r a hág, m e r t a k u t y a ­ u g a t á s m i n d erősebben hangzik, k ö z e l e d ü n k a véghez. Leg­ főbb ideje, m e r t m á r lassan r e á n k k e z d s ö t é t e d n i . E g y s z e r r e csak b e s z a k a d az ásó a l a t t a föld . . . m e g v a n a c s a t o r n a . . . m á r m o z o g is a p u h a h o m o k . . . s az üregből Kölyök s u t á n a Viola k i d u g j a a fejét. A k u t y á k a t k i e m e l t ü k és a c s a t o r n a feltárásához k e z d t ü n k , h o g y t i s z t a k é p e t n y e r j ü n k . N e m k e l l e t t s o k a t dolgozni, a k i á s o t t c s a t o r n á v a l szemben v a n a k a t l a n és b e n n e a v a d . A k a t l a n s z á j á t Gyuri bácsi kibővíti, h o g y a k u t y á k k ö n n y e b b e n t u d j a n a k dolgozni. E z is m e g v a n m á r , k é t k u t y a is elfér e g y m á s m e l l e t t . Megy is r á Viola, Kölyök, Kincsem és Bobby, r ö v i d m u n k a u t á n m á r h ú z z á k is

egyesült erővel a borzot kifelé. Gyúrt bácsi egy ügyes fogással elkapja a borz f a r k á t s m á r r ö p ü l is ki a r a j t a csüngő k u t y á k k a l e g y ü t t . F e n n a k u t y á k a t csak nehezen t u d j u k a borzról levenni. A borz az elkészített h á t i z s á k b a kerül. M i a l a t t m i fenn a s z a b a d í t ó m u n k á t végezzük, »Rókavár lovagunka kíváncsi volt, hogy v a n - e m é g v a l a m i b e n n a k o t o r é k b a n . . . bele­ néz . . . h á t egy h a t a l m a s borzzal találja m a g á t szemben . .. h a m a r egy k u t y á t . . . kiáltja és m á r r ö p ü l is egyszerre Viola, Hurrák és Ragyogó . . . A k ü z d e l e m n e m t a r t sokáig és a borz a t ú l e r ő n e k enged, szépen j ö n kifelé. E z is elérte sorsát. E g y ­ k e t t ő r e b e n n v a n a h á t i z s á k b a n . K é t borz, szép z s á k m á n y ! ! ! D e alig fújjuk ki m a g u n k a t , m á r ú j a b b m u n k a . . . a k a t l a n b ó l előbújik egy h a t a l m a s borz és igyekszik a k i á s o t t l y u k b ó l kifelé m e n e k ü l n i . Szerencsére a l y u k n a g y o n m e r e d e k és mély, így n e m t u d elmenekülni. E z pedig egyszerűen k u t y a ­ segítség nélkül k e r ü l a zsákba. H á r o m . I t t k e z d a dolog m á r g y a n ú s l e n n i . . . ezt a k a t l a n t k u t y á k k a l kell v é g k é p m e g ­ tisztítani, g y o r s a n be m é g a sértetlen Cs. Bobbyt, Hurráht, Ragyogó Pátriát, negyedórái m u n k a u t á n a negyedik borz is k é n y t é l e n volt k a t l a n j á t elhagyni és a k i l a k o l t a t á s t eltűrni. N é h á n y p i l l a n a t m ú l v a ő is v a l a m e l y i k h á t i z s á k b a n ficánkol és szeretne kiszabadulni. A k e m é n y m u n k a végeztével t a r t s u n k csak szemlét ered­ ményünkön. A z s á k m á n y négy d a r a b borz, k ö z ü l ü k k e t t ő öreg, k ö r ü l ­ belül 70 cm hosszú, s ú l y u k 22 k g és 4—5 évesek lehetnek, k é t d a r a b kisebb, 60 cm hosszú 12 k g és körülbelül k é t ­ évesek. O . . . A vadászfoxterrierek munkája : I. Cserkész Kölyök. M F T . I. 35. t u l . Hufnagel György. K i t ű n ő e n bújik, a v a d a t a z o n n a l h a n g o s u g a t á s s a l t á m a d j a és súlyos szemsérülése ellenére s e m tágít, b á r szeme k é s ő b b teljesen b e d a g a d t , egy szemmel is á l l a n d ó a n t á m a d , a l k a l o m k o r pedig fog. S z i m a t j a k i t ű n ő . Ö s s z m u n k á j a kitűnő I . Sérülése : Súlyos sebek az a j k a k o n és az i n y h ú s o n , m i n e k k ö v e t k e z t é ­ ben k é t fogát el k e l l e t t t á v o l í t a n i . Siilyos k a r m o l á s a szem a l a t t , m i t ő l az egész szem b e d a g a d t . T ö b b k a r m o l á s a fülön. I I . Csúcshegyi Viola. M F T . I V . 933. t u l . Hufnagel György. K i t ű n ő e n bújik, a v a d a t a z o n n a l u g a t á s s a l t á m a d j a és súlyos sérülése ellenére sem h a g y j a el a k o t o r é k o t . S z i m a t j a k i t ű n ő . Ö s s z m u n k á j a kitűnő I I . Sérülései : m a r á s i seb az állkapocs a l a t t . Az o r r á n és a l á b á n k a r o m t ó l s z á r m a z ó sebek. I I I . Ragyogó Pátria. M F T . I I . 322. t u l . Szigeti Zoltán. A k i t á r t k a t l a n b a n a v a d a t szépen t á m a d j a . T á m a d á s a : n a g y o n jó. Sérülése: Bal l á b o n erős h a r a p á s és füléből egy darabka a küzdelemben ottmaradt. I V . Matador Hurráh. M F T . I I I . 626. t u l . Zeiss János. K i t ű n ő e n bújik, d a c á r a , hogy Cs. Dalia u t á n bújik, a v a d a t n e m t a l á l j a m e g . A s z a b a d d á t e t t k a t l a n b a n a v a d a t teljes erővel t á m a d j a . Ö s s z m u n k á j a nagyon fó. Sérülése a p r ó b b k a r m o l á s o k a fejen. V. Csúcshegyi Dalia. M F T . I V . 949. t u l . Ollinger János. K e z d ő létére, m e r t ez volt a m á s o d i k m u n k á j a , k i t ű n ő e n bújik. Főleg m á s o d i k bújása, a m i k o r a k o t o r é k tele v o l t h á n y v a h o m o k k a l s neki kellett, h o g y beleférjen, ezt a m u n k á t k i t ű ­ nően végezte. A v a d a t m e g t a l á l v a a z o n n a l h a n g o s u g a t á s s a l t á m a d j a . E r ő s sebesülése u t á n a k o t o r é k o t kétszer e l h a g y t a , d e ez kezdő létére r o v á s á r a n e m í r h a t ó . S z i m a t j a k i t ű n ő . Ö s s z m u n k á j a nagyon fó. Sérülése : j o b b l á b o n m a r á s i seb, o r r a a l a t t súlyos m é l y k a r m o l á s . V I . Csúcshegyi Bobby. M F T . I I I . 486. t u l . Müller István. K i t ű n ő e n bújik, a v a d a t n e m találja, a k é s ő b b k i t á r t k a t l a n b a n szépen t á m a d . Ö s s z m u n k á j a jó. vitéz József kir. herceg t á b o r n a g y ú r Őfensége, a Magyar Foxterrier Tenyésztők Egyesülete elnökének felterjesztésére és kérelmére a vadászfoxterrier t e n y é s z t é s serkentésére szolgáló tiszteletdíjat a d o m á n y o z o t t azzal a kikötéssel, h o g y azzal a piliscsabai v a d á s z t e r ü l e t e n az 1929. év f o l y a m á n legkiválóbb természetes k o t o r é k m u n k á t teljesítő foxterrier t u l a j d o n o s a j u t a l m a z t a s s á k , b e é r k e z e t t h i v a t a l o s jelentés a l a p j á n . A ter­ mészetes k o t o r é k o z á s t e r é n Hufnagel György, a tiRókalovaga címmel k i t ü n t e t e t t egyesületi t a g u n k oCserkész Kölyöka fox­ terrier k u t y á j a v i t t e el ezidén a b a b é r t és ez a l a p o n vitéz József kir. herceg t á b o r n a g y ú r Őfensége tiszteletdíját n a g y o n megérdemelte. Az »Óbudai v a d á s z f o x t e r r i e r t t e n y é s z t ő társaság« 1926. évtől kezdődőleg a t e r m é s z e t e s kotorékozással b e h a t ó a n foglal­ kozik és az e m l í t e t t idő a l a t t a t e r m é s z e t e s k o t o r é k b a n ú g y r ó k á r a , m i n t b o r z r a a k ö v e t k e z ő k u t y á k t ű n t e k k i : Cserkész Kölyök, Péterhegyi Kató, Csúcshegyi Viola, Csúcshegyi Dalia, Ragyogó Pátria, Matador Hurráh és Csúcshegyi Bobby.

MIUjSAG AZALLAT* KEBTBEN?

BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYE

Budapest, 1929.

XVI. évfolyam. 17.—18. szám.

KIADJA: B U D A P E S T F Ő V Á R O S ÁLLAT- É S N Ö V É N Y K E R T J E

Az állat- é s növénykert igazgatóságának közreműködésével szerkeszti:

A müncheni geo-zoo.

Németországban a legtöbb állatkert hasonló sorsra jutott. Magyar állat­ kertünk a megpróbáltatás napjain is a főváros tanácsának áldozatkészsége alapján helyét megállotta. Látszólag helyesen jegyzi meg Heck, a müncheni állatkert tervezője, hogy az állatkert oly üzem, melynek télen abból a pénz­ összegből kell megélnie, amelyet a nyár folyamán keresett. A valóság azonban másként áll. Az időjárás viszontag­ ságaitól függő állatkerti nyári bevételek nem lehetnek sohasem elegendőek a hosszú téli fenntartási költségek fede­ zésére. Az állatkertek ugyanis nép­ művelés szolgálatában állanak és ilyen alapon a belépődíjakat oly alacsonyra kell szabni, hogy az állatkerteket a nagy tömegek családostul, gyermekes­ tül, minden lényeges anyagi áldozat nélkül látogathassák. Az ily alacsonyra szabott belépődíjak végeredményben nem halmozódnak fel oly nagy összegre, mint amilyen egy állat- és növénykert fenntartásához és megfelelő színvonalon való tartásához feltétlenül szükséges. Ez alapon a köznek elsőrangú köteles­ sége ily kultúrintézmény fenntartásá­ nak támogatása.

(Tierpark

Hellabrunn.)

Az állat- és növénykertek helyzete a földünkön sehol sem rózsás. Különö­ sen az európai állatkertek fenntartása nagy áldozatokkal jár. Ehhez, sajnos, hozzájárult az a körülmény, hogy a nagyközönség figyelme az állatkertek­ ről elterelődött. Általános tapasztalat az, amíg vala­ melyik állatkert újonnan felépült, az újdonság varázsával egy ideig nagy látogatottságnak örvend. Amint az újdonság varázsa csökken, fokozatosan kevesbedik a látogatóközönség száma is. A látogatóközönség számának csök­ kenéséhez a testnevelés fokozatos fejlő­ dése is nagyban hozzájárul. A nagy­ városok lakói, akiknek legkedvezőbb alkalmuk volna állatkertjeik látoga­ tására, nagyrészben szabad idejüket a turisztikának szentelik. A forró nyári hónapokon a vízisportnak és a strandolásnak hódolnak úgy, hogy a városok­ ból nagy tömegek vonulnak el a szabad természetbe. A különböző sportok és ezek közül különösképpen a labdarúgó­ játék a nagyközönségünk nagyrészének figyelmét állandóan leköti, úgyhogy az állatkertek másodrendű látványosságra süllyedtek. Ez a tény nem magyar különlegesség, hanem világszerte álta­ lános jelenség. Münchenben tizenegyéves fennállása után az 1922-ik évben az állat­ kert kapuit az infláció miatt bezárni kellett, mind ahogy abban az időben

RAITSITS EMIL D«-

A külföldi állatkerteket, amint már mondottam, a háborús és az ezt követő viszonyok a tönkszélére juttatták. így a müncheni állatkertet is bezárták. Ezzel a látványossággal is kevesebb lett München. Az állatokat elkótya­ vetyélték, az állatházakat és férő­ helyeket lerombolták és magát az állatkertet is hamarosan elfeledték.

Szeptember 1.—15.

Megjelen mint az „A TERMÉSZET" :o: :o: :o: melléklapja :o: :o: :o: Nem mindenki nyugodott meg a müncheni állatkert megszüntetésében. Ezen a téren Baumgartner kereskedelmi tanácsos mindent elkövetett, hogy egy ríj állatkert megalapozását elősegítse. Az 1928-ik évben úgynevezett p r o p a ­ ganda év« révén óhajtották az új állatkert megalapozását megerősíteni. A propaganda sikerrel végződött. Humor városi tanácsnok elnöklete alatt rész­ vén ytársaság alakult, mely lépésről­ lépésre fogja fejleszteni a müncheni állatkertet. Az állatkerti részvénytár­ saság kereskedelmi szakértője és igaz­ gatója Schrembs lett. Az első évben félmillió ember látogatta az állatkertet és az ilymódon összegyűlt bevétel nemcsak a fenntartást biztosította, hanem a további beruházásokra is megadta a lehetőséget. A fenntartási költségek a bevételek­ nek igen lényeges részét emésztik fel. H a pl. egy 4—500 pengő értékű antilop vagy szarvas évi eltartását vesszük figyelembe, úgy az napi 1 pengő fenn­ tartási költség mellett egy év alatt oly összeget emészt meg, amilyen nagy az állat tulajdonképpeni értéke. Egy év után ugyanennek az állatnak értéke az eredeti marad és így a fenntartási költség mindenesetre a bevételnek, amúgy is túlterhelt számlája rovására esik. Ily körülmények között az állat­ kertek jövedelmező üzemeknek egy­ általán nem mondhatók. Ott, ahol lelkes adományozók a nagy látványos­ ságot nyújtó állatokat is az állatker­ tekbe díjmentesen juttatják, mint azt

a gyarmatokkal szorosabb viszonyban álló államok állatkertjeiben tapasz­ taljuk, az állatkertek fenntartása sok­ kal kedvezőbb helyzetben van. A müncheni állatkertet, bár az új •bállatkert részvénytársasága megalapozta, mégis céljának elérése csakis a város támogatásával volt lehetséges. Mün­ chen városa az állatkert céljára szol­ gáló területet díjmentesen bocsátotta rendelkezésére és Hörburger G. városi tanácsnok közreműködésével az állandó pártfogást biztosította. A müncheni állatkertben élő állatokat nem rendszertanilag csoportosították, mint ahogy az a régebbi állatkertekben tapasztalható, hanem a nagyközönség­ nek a vadállatokat olymódon óhajtják bemutatni a lehetőség szerint, ahogyan azok a szabad természetben élnek. Körülbelül 26 évvel ezelőtt, amikor Haggenbeck Károly Stellingenben az úgynevezett »állatparadicsomák beren­ dezte, nem volt tekintettel az állatok származási helyére, hanem az egy és ugyanazon életfeltétellel bíró állato­ kat, mint pl. a növényevőket, egy csoportba tartotta. így egy kifutóba került az indiai zebu, az amerikai láma, az afrikai zebra, antilop és strucc a szarvasokkal, kecskékkel és juhokkal. Volt azonban az északi földrésznek külön csoportosított látványossága, ahol a magas északi régiókból szár­ mazó jegesmedvék, tarándszarvasok, rozmárok az európai barnamedvével, amerikai bizonnal,a kaliforniai oroszlán­ fókával és a délisarkról származó elefántfókával és pinguinekkel egy csoportban látszólag egységes képet alkottak. Az állatkertek berendezése és beosztása a természettudományok haladásával fejlődik és érthető, hogy az 1850-es évben épített állatkert más képet mutat, mint amelyik az 1900-ik évben épült. A München melletti Hellabrunnban új onnan berendezett állatkert természetesen az eddigi állatkertektől még inkább eltér. A müncheni hellabrunni állatkert a Hagenbeck-íéle mllatparadicsomn be­ rendezés elvei mellett az »állatföldrajzn elrendeződés képét tárja a szemlélő elé. Ilymódon Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália stb. állatvilága

külön-külön csoportokban látható. Különálló a ))háziállatkerk, ahol az egyes népfajok háziállatai külön-külön csoportokban élnek. A háziállatoknak külön csoportban való bemutatása magában véve a népszerű oktatás eredményességét nagyon növeli, mert így megtudja a látogató, hogy a tevé­ ket, lámákat, bivalyokat s más házi­ állatokat az egyes népek tenyésztik és ezeket nem a vadonból fogják be. Az új állatkert alkotója, Heck a ))háziállatkertteh kapcsolatban vmintaállattenyeszetekéin,)) mintatehénistállókak, »minta kecskeistállókak, vmintasertésistállókak stb. óhajt berendezni. A müncheni állatkert ))Európan cso­ portjában erősen kidomborítják a német nemzeti jelleget. Az Isar folyó egyik ága vonul az állatkerten végig, amelyen mernek vízimadarak tanyáz­ nak. A mémet ősidőszakok, a régmúlt Németország állatvilágát a bölények képviselik. A mérnek szarvas, dámvad és őz külön-külön csoportokban él meg­ felelő nagyságú, mondhatni természetes területen. A vadnyulak, üregi nyulak, fácánok, foglyok és fajdok egy csoport­ ban élnek. A zergéket a régebbi tartás­ móddal ellenkezően, fás, bokros, árnyas helyen és nem mesterséges sziklákon mutatják be. Az ilyen tartásmóddal volt elérhető, hogy a legöregebb zerge 15 évvel ezelőtt került fogságba. A müncheni ^állatkerti propagandannapon berendezett diorámakiállítás is látható, amelyben a tervezett állatkerti csoportosítások állatföldrajzi termé­ szetes viszonyokat utánzó modellekben láthatók, továbbá hasonló diorámaszerű elrendeződésben oly állatfajok kerülnek bemutatásra, nem kitömött állapotban, hanem művészi modellek­ ben, amelyek a rabságban való életet nem bírják és végül a már kihalt állatok modelljei a megfelelő korszakok környezetében, ametyek mindegyikét a müncheni állatkert jövedelmezősége (?) szerint fokozatosan természetes nagy­ ságban az állatkert területén beren­ dezni fognak. Ázsia állatvilága : Hátsóindia, Mandzsúria, Szibéria, Japán stb. állat­ jaival külön-külön csoportban látható. Külön mutatja be Észak-Amerika állat­

világát a bizonnal az élen. Grönland fókáival, tarándszarvasaival és északi madarakkal szerepel. A Tűz földet a pinguin-tenyésztelep képviseli. A Pampas képe tárul elénk a guanakokkal, nandukkal, a pampasnyulakkal stb. Afrika állatvilágát a flamingókkal, íbiszekkel és afrikai récékkel benépesí­ tett, lígynevezett ))Nílus-park mutatja be, ettől nem messze zebracsorda, antilópcsoport, gnucsalád, marabu­ csoport stb. teszi változatossá a müncheni állatkert képét. Az új állat­ kertnek legszebb látványossága : a )>Nagy majomor szaga. Ausztrália állat­ világa • szintén együttlátható kengurui­ val, emujával, kazuárjával és más madaraival. Az afrikai, európai, indiai, ázsiai, amerikai háziállatok csoportjai mellett a törpeháziállatok (törpezebu, kecske, juh, szamár, tyúkok stb.) együttese egészíti ki az állatkert képét. A müncheni állatkert megalapozója igen kedvező körülmények között fo­ gott az új állatkert berendezéséhez, mert az eddig felépült állatkertek célszerűtlenségeiből és hiányaiból sokat tanulhatott. A mi magyar állatkertünk helyes­ irányú fejlesztését az ágyú bömbölése, a forradalmak rombolása és végül meg­ csonkítottságunk nyomorúsága meg­ akasztotta ! Dr. Raitsits Emil ny. rk. tanár.

Ismertető előadások az állatkertben. Az Állat- és Növénykert igazgatósága a székesfőváros tanácsának hozzájáru­ lásával a tanulóifjúság részére az állat­ kerti mozgószínház helyiségében 1929 szeptember 23-tól október 15-ig bezá­ rólag Hubert Károly szfőv. polg. isk. tanár közreműködésével : »A hangyák élete« címen, álló képekkel kísért ismeretterjesztő, előadást rendezett. Az előadások hétköznapokon 9., 10 és 11 órakor kezdődtek és azok mind­ egyikén 19 növendék vett részt. Az előadás díja az állatkerti belépő­ díjjal együtt személyenként 20 fillér, a pálmaház, akvárium és díszhalkiállítás, amennyiben ezeket is megtekintették, külön 10—10 fillér volt. Szegénysorsú tanulók részére a szfőv. VII. ügyosz­ tálya díjtalan belépőjegyeket enge­ délyezett. A kiadásért

felelős;

R A I T S I T S E M I L dr.

3

S z á l k á s s z ö r ű tacskók A évesek, nem pedigrések, de elsőrangú duvadirtó, patkányfogó és hajtókutyák kaphatók. Németh Jenő Pápa, Földművesiskola.

Kainit v. d. Burg. A p j a : Ch. Kroboro Huntsman. Derbysiegerin A z apróhirdetés minden s z a v a 10 fillér. A legkisebb hirdetés egyszeri m e g j e l e n é s e 1 pengő.

Anyja:

Königskind

v. d. Burg. Tenyésztő: Frau v.KIeist Amalienhof Német­ ország. Tulajdonos: Taubin-

Előfizetési v a g y hirdetési díj Állatkert Budapest, VI., küldendő.

ger Margit Budapest, Csepreghy-utca 2. szám.

Csakis v á l a s z b é l y e g b e k ü l d é s e e s e t é n felelünk Természettudományi Közlöny. Szerkeszti: llosoay Lajos közre­ működésével Gombocz Endre e's Szabó-Patay József. Szerkesztő­ ség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Eszterházv-u. 16. „Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesülete" Budapest, Állat­ orvosi főiskola poliklinikája, VII., Rottenbiller-utca 23—25. Telefon: József 3 0 8 - 3 0 . Magyar T a c s k ó - T e n y é s z t ő k Egyesülete Budapest, VII. ker., István-út 2. Állatorvosi főiskola poliklinikája József 308—30. Hivatalos órák hétfőn és csütörtökön 17—18 órák között. O r s z á g o s Magyar Rendőrkutya Egyesület új hivatalos helyi­ sége: V., Vadász-utca 31., II. em.

T é v e d , ha azt hallja, h o ^ y az Állatkert az őszi és téli napokon nem látogatható. Állatkertünk a látogatóközönségnek sok látványosságot nyújt. A kotorékvadászat. Irta: József Ákos (Lenti, Z a l a kapható a szerzőnél és minden könyvesboltban.

megye),

Aki elsőrangú p u m i tenyészállatot óhajt beszerezni, az vásárolja meg örökösgyőztes Finom Fürtös Rózsi Hortobágyot. Fodor P á l : A kanári s z á r m a z á s a , Kapható minden könyvesboltban.

tenyésztése és

Dr. Raitsits Emil: A k a n á r i betegségei és azok Kapható minden könyvesboltban.

kiképzése.

gyógyítása.

Magyar Kutyafajták T ö r z s k ö n y v e Budapest, VII., István-út 2. Állatorvosi főiskola poliklinikája József 308—30. Hivatalos órák (örzskönyvezés végett hétfőn és csütörtökön 17—18 órák között.

Nadler Herbert: Cserkészeten és lesen Nagy-Magyarországon. Érdekfeszítő vadászati elbeszélések 80 eredeti fényképfel­ vétellel. Kapható minden könyvesboltban és a kiadónkban.

Elsőrangú patkányfogó kertben.

Spániel kölyökkutyát venne dr. Török Sándor Aréna-út 84.

foxterrier kölykek kaphatók az Állat­

Komondor-, puli-, pumi- és kuvasz-kölykek állandóan kaphatók az Állatkertben. Magyar Dobermannosok titkári hivatala Budapest, VIII., Baross­ utca 77. Telefon: József 413—78

Kitűnő

patkányfogó

Pedigrés Airdale terrier kölykök eladók. Zsigmond-utca 6. sz. III. em. 36., telefon Automata 540—19.

kaphatók

az

Állatkertben.

Nézze meg mindenki az Állatkertünkben a kétlülkű o r r s z a r v ú t . Állatkertünk

Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek S z ö v e t s é g e Budapest, VII., István-út 2. Telefon : József 308—30

foxterrierek

Budapest, VII..

látványossága a forróégövi

madarak

háza.

Elsőrangú pumi kölykek kaphatók az Állatkertben. Shetland pony csődörcsikó, igen kezes, kapható a z Állatkertben. Thar-kecske bak eladó az Állatkertben.

Kutyakiképző iskola. Elvállalom kutyák kiképzését és ver­ senyekre való előkészítését. Rosszul neveli kutyák kitanítását és gondozását penzióba. Virrasztó Károly szakképzett oktató, Tápiósáp. Komondorkölykek kaphatók az Állatkertben. Apró rágcsálókat köszönettel fogad az Állatkert. Minden előfizetőnk szerezzen egy új előfizetőt lapunkra.

Angol agár olcsón k a p h a t ó : Harbach mihály, Vörösmarty-utca 8.) címen.

Gyuláné

(Rákosszent­

Győztes 1928., 1929. Finom Fürtös Rózsi Hortobágy puminőstény és Sabaria Győztes Előd Hortobágy után s z á r m a z ó két kölyök eladó. C í m : Magyar Kutyafajták Törzskönyve. VII., István-út 2.

A kiadásért f e l e l ő s : RAITSITS EMIL dr.

ZIMMER FERENC

Á l l a t o r v o s i és gazdasági c i k k e k

H A L K E R E S K E D E L M I R.«T. BUDAPEST KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK T.: A. 8 5 4 - 4 8 FIÓKÜZLETEK: V., Gróf Tisza Isiván.utca 10. T.: A. 816-79, VII., Rákóczimt 9 0 . IRODA: VIII., Horánszky.utca 19. I. em. Telefon: J. 3 3 5 - 3 9

VEGYIPARI GYÓGYÁRUK, KÖTSZEREK, GUMMlARÚK, MENTŐSZEKRÉNYEK, FÉNYKÉPÉSZETI CIKKEK

Lengyel „ M E D V E " d r o g é r i a BUDAPEST, VIII., BAROSS.TÉR 2 2 . ^

TELEFON t J. 1 6 - 6 4

SGHRE1ER BELAl ' Kereskedelmi Részvénytársaság

Budapest, VII., Izabella-u. 34.

V E S Z és E L A D

Különleges kutyafelszerelések

mindennemű szálas* és szemestakarmányt, őrleményféléket, gabonaneműeket.

OLBRICHNÁL

Budapest, VI., Teréz-körút 6 Telefon:

Telefon: József 438-49 és 320-52

L O P Ó S

G Y U L A

szabadalmazott iskolapadok, iskolai bútorok, atlétikai s p o r t c i k k e k , t o r n a s z e r e k , j á t é k : szerek é s játéktér berendezések gyára BUDAPEST, III., B É C S I . Ú T 85. TELEFON: Ó. 6 2 5 - 0 5 Á r j e g y z é k e t és k ö l t s é g v e t é s t felszólításra küldök.

*

4

1

\

280-44

Fizessen elő

»A

TERMÉSZET«*re

Félévre 3 pengő. * K i a d ó h i v a t a l : Budapest, V I . kerület,

Állatkert

Laczkóné Littmann Erzsébet államilag képesített okleveles

z e n e t a n á r ELŐKÉSZÍT A ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS MAGÁN VIZSGÁIRA

A k i az Állat* é s N ö v é n y k e r t b e é r k e z i k , A gyomra ellen nagyot vétkezik, Ha nem a SZIKLAsvendéglöben iszik és étkezik.

Magánórák! VII., ik

Csoporttanitás! Damjanich;" tea Telefon: 418—24.

26 a #

A FOXTERRIER«EGYESÜLET TAGJAI 20°/ KEDVEZMÉNYBEN RÉSZESÜLNEK N

Tulajdonos: Pfneisl Frigyes

AZ ELISMERT

HEIM'FÉLE PÉKSÜTEMÉNY AZ EGÉSZ ÁLLATKERT TERÜLETÉN KAPHATÓ Főüzlet: Heim Lajos.VI .Szondy-u. 96/a. Tel.: 1 5 2 - 4 1 . Fiókok: VI..Teréz-körút 4. ^ IV., Petőfi Sándor-u. 9.

HADERER EMIL ÉS TSA festéks, lakk: é s vegyitermékek gyára

BUDAPEST, IX., MESTER-U 9. ~ TELEFON: JÓZSEF 3 3 8 - 8 7 . (Legkisebb mennyiségeket is kiszolgáltatunk.)

Budapest székesfőváros házinyomdája 1929 — 9792