M a g y a r madártan* intézet k ö n y v t á r a l e l t á r i szám
A Z
S TERMESZÉT ÁLLAT*
ÉS
N Ö V É N Y K E R T
I G A Z G A T Ó S Á G Á N A K
SZERKESZTI:
RAITSITS
EMIL
K Ö Z R E M Ű K Ö D É S É V E L
DR
K I A D J A I B U D A F E S T S Z É K E S F Ő V Á R O S Á L L A T . ÉS N Ö V É N Y K E R T J E ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE 6 PENGŐ -
EGYES SZÁM Á R A 60 FILLÉR
AZ ELŐFIZETÉSI DlJ: ÁLLAT. ÉS N Ö V É N Y K E R T B U D A P E S T , KÜLDENDŐ TELEFON: LIPÓT 918—73
XXV. É V F O L Y A M
2 1 . - 2 2 . SZÁM
1929. N O V E M B E R
1.-15.
kedvezőtlen jfct ^ időjárás esetében is a legkedvesebb szórakoztatást nyújtja. IIIIIIIIIHIIIHilllllllllEÍIIBEtlIH
Pálmaházunk az örök tavaszt varázsolja a szemlélő elé. IIIIIIIIIIIIIIHIIIIIH
:s:
A természet csodáiban
gyönyörködni vágyók mindig érdekes látványosságot találnak állatkertünknek egész éven át nyitva tartott h e l y i s é g e i b e n .
o
€3* ^CO^ €^
€^ €^ €^ €^ ^£3*
€^
€^ €^
^CO^ €^
€^ €^
m
| A budapesti Állat- és Növénykertben télen: | £3 ££
^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^
Jégpálya • szánpálya c s a t o l ó • buffet í j * melegedő zene •••• v*
§| | H D | n
^M&T * jftjfc * >tfirt''jaja* *_^^kT*&&á£
^MfeT
" JtrfE*
* Jlrt *
|
Ü
i | g i
0
Bérletjegyek ára egészévre:
&
Felnőtteknek . . . 12 P Tanulóknak és H gyermekeknek . 6 P I Köztisztviselőknek • 8 P § Köztisztviselők D gyermekeinek . 5 P g
^M^T " ÉlrfE* ^MLT ~jiri * jyfc' "jBufcf *JUL> IAA.
^BMfcf ^U^T *Ajt> •
^AA^ ^MLT ^Atf^T •jyk'
JUK.
U|JB» *jy^ ^u|^
ÖQÖÖÖÖQÖÖÖÖÖÖÖOQÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖOÖÖÖÖOÖÖÖÖOÖÖ
^MhT
A TERMÉSZET A Z
Á L L A T .
ÉS
N Ö V É N Y K E R T
I G A Z G A T Ó S Á G Á N A K
SZERKESZTI:
R A I T S I T S
EMIL
K Ö Z R E M Ű K Ö D É S É V E L
DR
K I A D J A . B U D A F E S T S Z É K E S F Ő V Á R O S Á L L A T . ÉS NÖVÉNYKERTJE ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE 6 PENGŐ — EGYES SZÁM Á R A 60 FILLÉR AZ ELŐFIZETÉSI D l j : ÁLLAT. ÉS N Ö V É N Y K E R T B U D A P E S T , KÜLDENDŐ TELEFON: LIPÓT 918-73
XXV. É V F O L Y A M
21.-22. SZÁM
A magyar barlangkutatás és jelentősége. Bizonyára bátran föltehetem, hogy az olvasók jórésze a hátborzongás bizonyos nemét érzi, valahány szor a barlang fogalmával találkozik. De nagyon kérem az olvasót, vegyen erőt magán s szenteljen most néhány percet azoknak a rejtelmes, misztikus, sötéten ásító, hátborzongató barlangoknak. Azt, hogy lényegében mi is a barlang, i t t — úgy-e — szükségtelen töviről-hegyire elmondanom. Hanem azt talán mégis jó lesz kiemelnem, hogy a barlang bizonyos gyűjtőfogalom jegye. H a tehát valaki azt kérdezné tőlünk, mi a barlang? — nem felelhetünk rá egyszerűen azzal : a barlang — barlang. Inkább azt kell válaszolnunk : a barlangfogalom körébe a termé szetes üregeknek olyan sok faja tartozik, hogy föl sorolni is sok. A hegységbe alig bemélyedő kő fülkétől s a sziklakapu-tól a föld gyomrába merőlegesen le vezető ördöglyuk-ig a nagyon sokféle alakú és irányú üregek általánosságban mind barlangoknak nevez hetők. Nagyon természetes, hogy ezután annak a kérdés nek kell következnie : hol is vannak barlangok Magyarországon ? Erre a kérdésre bizonyára önkénytelenül is hegyvidékeinkre kell gondolnunk. A hegyek közül is a mészkőből álló hegyvonulatokra. Az összes ismert kőzetek közül ugyanis a mészkő legalkalmasabb a barlangképződésre. Ritkábbak a barlangok dolomitos hegységben, még ritkábbak kősóban, gipszben, lég ritkábbak pedig a vulkáni eredetű kőzetekben, vagyis bazaltokban, andezitekben. S ha ezután a történelmi Magyaroszág hegyvidé keit számbavesszük, kiderül, hogy legnagyobb mészkő vonulataink Erdélyben, főként a Biharban, Erdélyi Erceshegységben, Szászvárosi havasokban, a RuszkaPojanában, Brassói havasokban, Gyergyóban és a Retyezát egyes nyúlványaiban vannak. Nagyon sok érdekesnél érdekesebb barlang van ezekben a tekin télyes mészkővonulatokban. Elrabolt Felvidékünkön legkivált a gömör-abauji mészkő-fensík, s ezenkívül a Bélai mészkőhavasok rejtegetnek igen sok jelentékeny barlangot. Igaz, az előbbinek legpompásabb s általában a világnak nagyságára nézve második barlangja, a Baradla, még
1929 N O V E M B E R
1.-15.
a trianoni határon innen került. De viszont a vele bizonnyal összefüggő, legújabban fölfedezett Hosszúszói óriásbarlang, amely méretek s általában rend kívüliségek tekintetében a világ legelső barlangjának ígérkezik, éppen a trianoni határ alatt alkotja eddig még főbb vonásaiban is alig ismert szövevényét. Szinte föltűnő körülmény, hogy a jelentős magas ságú és tömegű Kárpát-hegyvidéknek és a Király hágó környékének elcsatolása folytán úgyszólván tel jesen síkság jelleget öltött Csonka-Magyarország még sem maradt teljesen barlangok nélkül. Sőt egyenesen azt mondhatjuk, hogy a budapestkörnyéki és bükkhegységi barlangok azok, amelyeket a magyar barlang kutatás úttörői a tudomány közkincsévé tettek és a nemzetközi tudományosság érdeklődésének közép pontjába állítottak. Ennek az első pillanatra valóban különös jelen ségnek az az egyszerű magyarázata, hogy a csonka hazánkban maradt, domborzati szemszögből nem jelentékeny középhegységek kőzete is jórészt éppen mészkő s ennek egyenes velejárója, hogy megmaradt hegyeink is telve vannak barlangokkal. Elmondhatjuk tehát, hogy barlangjaink valósággal kézügybe esnek és szinte kínálva kínálják kincseiket. Hanem lássuk mármost, mit is nyújthatnak nekünk a barlangok? Vagyis : milyen tekintetben érdemes és szükséges kutatnunk a barlangokat? Hiva talosabb stilizálással úgy is kérdezhetnők: mik is tehát a barlangkutatás föladatai? A legislegelső föladat, a barlang turistasági föl tárása és hozzáférhetővé tétele. Ez mindenesetre együtt jár a barlang vidékének turistasági földolgo zásával is. Ösvények, utak vagy legalább út jelzések vezessék a közönséget a barlanghoz. Ez tehát a földrajz tudományába vágó tevékenység. De mindjárt a kutatások legelején a barlang földtani múltját is tisztáznunk kell. Mert nem elég ám csupán annyit tudnunk, hogy a barlangot a folydogáló víznek főként kémiai hatása, vagyis oldása hozza létre. Minden alaposabb további kutatás előtt lehetőleg pontosan meg kell állapítanunk, hogy az illető barlang a geológiai mult melyik időszakában képződött. Ennek földerítése főként azért elkerülhetetlen, mert így azt is meg tudjuk, vájjon lakhatott-e benne az ősember s lak hattak-e ősállatok?
A hozzáférhetővé vált barlang — mint a gyertya fény a pillét — seregestül vonzza magához a különféle szakbúvárokat. Botanikusok, zoológusok s talán még inkább őslény- és ősemberkutatók valóságos szenve déllyel vetik rá magukat egy-egy barlangra. Szinte azt mondhatnók : ezek a búvárok a barlang kilincsét egymás kezéből kapkodják ki. Nem egyszer az is megesik azután, hogy a tudo mányok bajnokain kívül a gyakorlat emberei is rávetik a szemüket egy-egy barlangra. Természetesen csak az olyanra, amelyekben valami gyakorlatilag hasznosít ható anyag található. Kitűnő példa erre a stíriai »Sárkány-barlang«, Mixnitz határában. Ebből az osztrák földmívelésügyi minisztérium évenként körülbelül 800 vasúti kocsirakomány fossilis denevérguánót szál lított el. 1920-tól 1927-ig ez a mennyiség legalább 5000 vagonra való anyagot tett ki. Í5 minthogy többé-kevésbé minden barlang magában álló földrajzi egység, természetes, hogy valamennyi barlang valóságos — egyéniség. Ez pedig egyfelől annyit jelent, hogy ahány barlang, annyi eredeti, új probléma, másfelől pedig érthetővé teszi a különböző szakbúvárok rajongásig fokozódó érdeklődését. Régibb időkben a barlangok nem ugyan a tudó sokat, hanem egyszerűen csak a kíváncsi embert vonzották. Egyes francia- és spanyolországi barlangok már a középkor irodalmában is szerepelnek. De itt nekünk sincs pirulásra okunk, mert Werner György már 1549-ben megjelent könyvében is fölemlíti hazánk néhány barlangját. Igaz másfelől, hogy ettől az időtől, vagyis a XVI. század első felétől a X I X . század elejéig, azaz teljes három évszázadon keresztül úgyszólván ügyet sem vetettek nálunk a barlangokra. Vass Imre gömörvármegyei földmérő volt az első, aki 1821—25-ig az Agg teleki-barlang akkor ismert és járható folyosóit pon tosan fölmérte. Sőt ugyanő 1829-ben már új átjárót is tört a barlangban. S míg Vass Imrét főként a barlan gok alaktani viszonyai érdekelték, Roth Samu lőcsei főreáliskolai tanár 1879-ben az óruzsini Nagy-barlang ban már a diluviális ősember tűzhelyeit is k u t a t t a és kimutatta. Még nagyobb, sőt valósággal korszakos jelentősége volt Hermán Ottó föllépésének. 1891-ben Miskolcon, a Szinva-patak árterén ugyanis egy csoda szép pattintott kőeszközt találtak. Hermán Ottó azon nal fölismerte ebben a diluviális ősember szakócáját — afféle minden célra alkalmas szúró-, vágóeszközét — és ezt »A miskolci faleolit-leleH című dolgozatában le is írta. Ma már szinte meg sem tudjuk érteni, miként történhetett az, hogy ennek a jellegzetes pattintott kőszerszámnak őskőkori származását kivétel nélkül minden akkori szakember kétségbevonta. Az osztrákok legjobb nevű régésze pedig ezt a kőszerszámot egye nesen — hamisításnak minősítette! Ilyen körülmények közt valóban nagy szerencsének mondható, hogy a miskolci lelet körül föllángolt iro dalmi háborúságban a csodálatosan tisztalátású, acélos akaraterejű és félelmetes tollforgató Hermán Ottó volt a lelet jelentőségének szószólója. Más, gyöngébb don gája tudós bizonnyal elvesztette volna bátorságát s ezzel önbizalmát, amivel egyúttal a magyar barlangés ősemberkutatás nekilendülése is — ki tudja meddig — várathatott volna magára. Mert a történeti igazság az, hogy ennek a miskolci kőszakócának bővebb s mindenki számára elfogad
ható igazolása céljából maga Hermán Ottó sürgette a hazai barlangok rendszeres kutatásának megkezdését. Ez volt az előzménye annak a nagyarányú tudományos akciónak, amely 1906—1918-ig valóságos diadal útnak mondható, amelyen Magyarország a barlangkutatás terén is a nyugati kultúrnemzetek színvonalára emelkedett. 1906-ban ugyanis maga a m. kir. Földtani Intézet veszi kezébe a barlangkutatás irányítását. A borsodi Bükkhegység Szeleta nevű barlangjának Kadic Ottokár főgeológus által végzett rendszeres ásatása volt a nyitány. Kadic ásatásainak a legvérmesebb remé nyeket túlszárnyaló eredményessége ellenére is meg történt, hogy az osztrákok ismét csak hamisítványok nak minősítették a szeletai pattintott kőszerszámokat. Végül azonban ezek a klasszikus tamások is beadták derekukat, mert meg kellett győződniök arról, hogy barlangjaink nem is sejtett gazdagságot rejtenek magukban. S a magyar irányadó körök is belátták, hogy ezeknek a tudományos kincseknek parlagon hevertetése nem volna méltó a magyar nemzethez. A Szeletában végzett kutatásokat tehát csak hamar követte a Bükkhegység egyéb barlangjainak fölásatása. Ezeknek a kutatásoknak támogatásában a Földtani Intézeten kívül már a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Miskolci Múzeum is alaposan kivette részét. Kadic-nak pedig Kormos Tivadarban s majd Hillebrand Jenőben akadt olyan szerencséskezű, élesítéletű és széleslátókörű munkatársra, aki csak hamar a magyar barlangkutató gárda élére küzdötte föl magát. A magyar barlangkutatásnak ebben az első, való sággal heroikus korszakában jóformán az összes akkor ismert barlangban megkezdődtek az ásatások. így a Bükkhegység barlangjai után az erdélyi barlangok, továbbá a Pilis-Gerecse hegység barlangjai is sorra kerültek. A kutatások jóformán minden esetben fényes eredménnyel jártak. H a nem is bukkantak mindenütt az ősember jellegzetes szerszámaira és egyéb nyomaira, akkor is eredményes volt a kutatás, mert vagy őskori állatmaradványok, vagy jelenkori, vagyis most élő, jellegzetes barlangi állatok és növények jutottak a kutatók birtokába. 1910 óta pedig a barlangokban összegyűlt foszforsavas mésztartalmú üledék iránt a mezőgazdaság is érdeklődni kezdett. Mily tragikum, hogy az immár európai hírnévre szert t e t t magyar barlangkutató gárdának 1919 óta csak Csonka-Magyarország barlangjaiban lehet tevé kenykednie. A magyar tudományosság azonban régi idők óta megszokhatta a mostoha viszonyokat. Különben pedig, mint már mondottam volt, a magyar barlangkutatás helyzete az ország megcsonkítása következtében sem jutott olyan reménytelen helyzetbe, mint oly sok más tudományág. Hiszen a Bükkhegység sok barlangjában éppen csakhogy megindult volt az ásatás. Ezt most folytatni lehet. Ezeken kívül pedig itt vannak a budai hegyvidék barlangjai; s eddig is alig tudunk valamit a Bakony barlangjairól. A magyar barlangkutatás tudományának itt vázolt fejlődésével karöltve haladt a tudományos gárda szer vezkedése is. 1910-ben ugyanis a Magyarhoni Földtani Társulat kebelében megalakult a Barlangkutató Bizott ság. Három év múlva ez Szakosztállyá fejlődött. Ennek helyébe viszont 1926-ban a Magyar Barlang kutató Társaság lépett, amelynek Cholnoky Jenő az elnöke és Kadic Ottokár a főtitkára.
A magyar barlangkutatás történetének rövid váz lata után bizonyára fölvetődik a kérdés, vájjon miben áll ezeknek a kutatásoknak különösebb jelentősége? Hogy a magyar barlangkutatás eredménye nem csupán egyszerű megismétlése vagy kibővítése az Európa többi országaiban végzett hasonló irányú munkálkodás eredményeinek, már az a föntebb hang súlyozott megjegyzés is sejtteti, hogy úgyszólván minden barlang valóságos egyéniség. Mert ebből egyenesen következik, hogy voltaképpen minden egyes barlang nyújthat valami új problémát. S ami az egyes barlang esetében áll, még inkább állhat egy olyan páratlanul jellegzetes földtani egység és egyéniség esetében, aminő földtani egység a történelmi Magyarország. Más helyütt bővebben is kifejtettem már, hogy hazánk földje mintegy 40 millió esztendő óta élesen kikülönült földtani egység, amely nagyon sok tekintetben elüt Európa minden más országától. S valóban ebben az esetben is így áll a dolog. Hazánk eddig á t k u t a t o t t barlangjainak nagy részéből olyan pattintott kőszerszámok kerültek elő, amelyeket az úgynevezett szolütréi kultúrába soroznak. Igen ám, csakhogy különösen a Hermán Ottó-barlang, a Szeleta- és a Pálffy-barlang szolütréi kőszerszámai ennek a típusnak legkezdetlegesebb formáit tüntetik föl. Ezek a kezdetleges típusú eszközök pedig teljesen összefüggő sorozatot alkotnak a Jankovich-barlang, a Puskaporos kő fülke s még néhány más barlang fej lettebb típushoz tartozó, de ugyancsak a szolütréi kultúra bélyegét magán viselő kőeszközökkel. S mint hogy viszont Európa többi részein kezdetleges szolütréi kőeszközöket nem találnak, ebből nyilván követ kezik, hogy a szolütréi kultúrának mintegy 25—30.000 év előtt Magyarország földjén ringott a bölcsője. De még ha — túlzottan szigorú kritikával boncolva az adatokat — lehetségesnek mondanók azt, hogy a szolütréi időben Európa nyugati felében is lehetett hasonló kultúrgócpont, s ha utóbb ezt a nyugati köz pontot csakugyan megtalálnák is, annyi föltétlenül bizonyos marad, hogy mintegy 30.000 év előtt Európa keleti és délkeleti területére a mai Magyarország földje sugározta a kultúrát. Es ez nem csekély jelentőségű megállapítása a magyar barlangkutatásnak. Mert hiszen minden két séget kizáró módon bizonyítja, hogy a földtani és földrajzi adottság ellenállhatatlan befolyást gyakorol az emberre. Még a természet erőit jobban ismerő és fölhasz náló mai emberre is, — hát még a diluviális ősemberre! ? Az őskőkori közművelődés kohójába tehát nagyon mély és tanulságos bepillantást nyerhetünk a magyar barlangok tanulmányozása révén. Viszont annál sajná latosabb, hogy a történelmi Magyarország földjén élt őskőkori emberfajokról még nagyon hézagosak az adataink. A csonkaország területén levő barlan gokból van ugyan néhány embercsont-leletünk, de ezek mind csak a felső diluvium emberfajait képviselik, amelyek tudvalevően már alig különböznek a mai fajoktól. Ezek közül a Balla-barlang-ból előkerült gyermekkoponya a legjelentékenyebb. Viszont a nap jainkban fölszínre került, nagyon érdekesnek ígérkező csillaghegyi ősemberlelet — amely egyébként nem barlangi lelet — ma még nincs részletesen földolgozva s itt tekintetbe nem vehető. A diluvium közepéig élt, úgynevezett neander völgyi típusú ősember maradványai eddig csak a Zágráb melletti Krapináról voltak ismeretesek. Annál nagyobb
volt tehát örömem, amikor Mailász József barátom Hátszeg vidéke egyik barlangjában végzett ásatásai eredményét földolgozásra nekem küldte el s a sok érdekes ősállati csont között egyetlen ősembercsontot is találtam. Mert jóllehet ez a kis csont sem volt egyéb, mint a jobbláb második ujjának első ujjperce, de viszont ez magában is annyira jellegzetes, hogy minden kétséget kizáróan csakis a neandervölgyi típusú ős embertől (Homo primigenius) való lehet. Mert bármily hihetetlenül hangzik, való, hogy a diluvium közepén élt emberfajok tetőtől-talpig különböztek a mai fajoktól, úgyhogy még lábujjuk egyetlen perce is elárulja őket. A jégkorszak előtt és alatt élt neandervölgyi típusú ősembernek Erdélyből való kimutatása azért is fontos, mert az ottani barlangokból Roska Márton által újabban gyűjtött moustiéri típusú pattintott kőesz közök megítélését sokan tévesnek minősítették. í m e tehát, lassan-lassan az ősemberfajok csont maradványai is megfelelő mennyiségben gyűlnek össze. Ezzel szemben az őskori emberek kortársairól, a nálunk akkor élt állatfajokról már az eddigi kutatások alapján is eleven képet rajzolhattunk. Degyen elég ezekről most csak annyit monda nunk, hogy a diluvium folyamán a mi földönkön többízben is nagyon megváltozott az állatvilág képe. A jégkor előtt őselefánt, orrszarvú, antilopok, nagy ragadozók, vadlovak, majmok s általában a mai Földközi-tenger melléki és észak-afrikai állatfajok tanyáztak nálunk. A zord éghajlat beköszöntével ezek mind eltűntek : délebbre húzódtak, vagy kipusztultak. Helyükbe az északi sarkkör állat- és növényvilága költözött. Meg kell ugyan jegyeznem, hogy csak Kárpát jainkat és a Biharhegységet födte örök hó és itt-ott jégár, Belső-Magyarország földje azonban jégmentes volt. De még ilyen viszonyok mellett is olyan zord volt az éghajlat nálunk, hogy az akkor barlangokban lakó emberőseink rénszarvasra, pézsma-tulokra, sarki rókára, havasi nyúlra s jegesmedve helyett barlangi medvére vadászhattak. Nagyon sok volt akkor nálunk a hófajd s más olyan madárfaj is, aminő ma csupán az északi tájakon honos. Hanem az ősidők állatvilágán kívül tanulságos az is, amely ma él barlangjainkban. Ezek közül — mint legmagasabb rendűeket — leg elsősorban a denevéreket kell említenem. De ezeknél is jóval érdekesebbek és tanulságosabbak azok az alsóbb rendű állatok : gőték, bogarak, rákok, férgek stb., amelyeken a barlangi sötétséghez való alkalmazkodás föltűnő. Ezek az állatok ugyanis rendszerint szín telenek, vagy nagyon fakó színűek és — vakok. A bar langi bogarak legújabb tanulmányozói : főként Csiki Ernő, Mallász József és a mult nyáron hirtelenül elhunyt Bokor őrnagy már sok olyan barlangi vak bogarat ismertettek, aminők a Földkerekség egyetlen más barlangjában sem találhatók, csak nálunk. S vájjon az abaligeti barlangból előkerült vak rák nagy port fölvert irodalmi vitájáról ki ne hallott volna? Degúj abban pedig Dudits Endre az Aggteleki barlang ban olyan nagyarányú, részletes és sok vonatkozásában új csapásokat jelző kutatásokat folytat, amelyek a modern barlangkutatás terén a külföld számára is példát mutatnak. Hogy cikkem túlságos hosszúságát elkerüljem, nem részletezhetem tovább a barlangok tanulmányozása során fölmerült s részben vagy egészben már tisztázott
egyéb adatok tömegét. í g y nem szólhatok a barlangok keletkezésének, az őket kitöltő agyagok képződésének kérdéséről, továbbá a jégbarlangokról, s ezek közül főként azokról, amelyek csak nyáron telnek meg jéggel, míg egész télen át jégmentesek.*) í m e , a tudományos kutatás világánál egészen másként föst a barlangok misztikus sötétsége, mint a romantikus elbeszélésekben. A barlangkutató igazán egy pillanatig sem ér rá a borzadásra gondolni s egy percig sem tétovázva, minél előbb iparkodik nemcsak a barlang üregébe bejutni s ennek végére járni, hanem a barlangot kitöltő üledékeknek is mélyére hatolni. S így sikerül azután azt a célt elérnie, hogy ember őseink őstörténelmének homályát a sötét barlangokban gyűjthető tudományos adatok fényével oszlassa el. Gaál István dr.
A pézsmatulokról. Az északi sarkvidék egyik legérdekesebb és amellett igen hasznos vadja a pézsmatulok (Ovibos moschatus), mely talán legjobban alkalmazkodott az ottani zord viszonyokhoz. Igénytelen, betegségektől mentes, az ember kivételével minden állattal szemben képes védekezni, télen is megtalálja táplálékát a hó alatt, húsa jóízű és bundája, bőre is értékes. Sajnos ez az állat, mely hajdan igen nagyszámban élt a sarkvidék közelé ben, ma már csak Amerika északi részén fordul elő szórványosan. Preble 0. Eduárd szerint, ki csak nemrég tért vissza az északamerikai sarkvidékről, hol az amerikai földművelésügyi minisztérium megbízásából végzett faunisztikai és florisztikai tanulmányokat, a pézsmatulok mai előfordulási helye északra és keletre fekszik azon vonaltól, melyet a Hudson-öböl mellett fekvő Fort Churchill-en keresztül húzhatunk a térképen a Sarki tengerbe ömlő Mackenzie nevű folyótorkolatáig. Egyik legérdekesebb emlősállatunknak is tekinthetjük, külseje olyan bizar, annyira meglepő, hogy aki egy szer láthatott ilyen állatot, nem felejti el egykönnyen. A pézsmatulok sűrű, hosszú, hullámos bundával takart, körülbelül 1 m 10 cm magas és 2 m hosszú törzse széles, lekerített csülkökkel ellátott rövid, vastag végtagokon nyugszik. Nyaka is rövid és vaskos, leber nyeg nélküli. Nagy és széles feje tompa arcorrirészben végződik. Szarvai középhosszúak és lapítottak, alapi részükkel csaknem takarják a homlokot. Eleinte a fejhez simulva kissé hátrafelé, majd oldalt és lefelé haladnak, végük pedig felfelé irányul. Az állat szőr takarója a szarvaknál kezdődő és a törzs két oldalán a lábvégig terjedő részén különösen hosszú, mintegy 60—70 cm hosszú hullámos szőrökből tevődik össze, lábait ellenben körülbelül 5 cm hosszú, tehát jóval rövidebb, amellett sima szőrzet borítja. A törzs szőrzete sötétbarna, a hasi tájékon sötétebb, mint a háton és a törzs két oldalán, a h á t közepén pedig rövid, sötét szürke színű szőrökből alkotott foltot, nyerget találunk. Az ajkak és az állkapocs fehér színűek, a lábak színe pedig a törzs színénél világosabb. A pézsmatulok bun dájának színeződése és egyéb bélyegek alapján újabban két pézsmatulokfajt különbözeteinek meg némelyek, a nyugati (Ovibos mackenzianus) és a keleti (Ovibos moschatus) fajt, sőt a keletit még négy alfajra is osztják. *) I l y e n r i k t a t í p u s ú j é g b a r l a n g o t Mailász József leg ú j a b b a n (1925) a R e t y e z á t b a n f e d e z e t t föl. R é s z l e t e s e b b leírása t e h á t tőle v á r h a t ó .
A hosszú, majdnem földet érő szőrzet dacára a pézsmatulok járása és viselkedése rögtön elárulja rokonságát a szarvasmarharasszal. A nyaktól a hát közepéig felpúposodó törzse a bölényre emlékeztet. Sűrű szőrzete megvédi a lakóhelyén nyáron előforduló megszámlálhatatlan légytől, nincs is ezért szüksége farokra és így ez — az elfagyás veszélye miatt is, — nagyon rövid. Anatómiai szempontból a juhval m u t a t néhány közös vonást, tudományos elnevezése is erre utal, sokkal több olyan jellegzetességet tüntet fel azonban, melyek a tulokra, illetőleg Preble szerint még talán leginkább a bölényre emlékeztetnek. Mikor nyugodt, nehézkesnek és kényelmesnek látszik, veszély esetén azonban ügyes és gyors. Otromba termete ellenére a kecskéhez hasonlóan mászik a sziklákra és ügyesen ugrik egyik szikláról a másikra. Sebesülés esetén nagy dühvel ront neki támadójának és jaj az elővigyázatlan vagy ügyetlen vadásznak, aki nem t u d o t t kitérni támadása elől. A pézsmatulok a sarkvidék megszámlálhatatlan mocsárral és tavacskával beszórt tundráját szereti. Nyáron a mocsarakban növő füvekkel, télen pedig zuzmókkal táplálkozik. A tehén május elején egy borjút el, melyet meleg és sűrű gyapjubunda takar. Az anya gondosan elrejti zuzmó- vagy fűhalmaz alá, ahol addig őrzi, míg követheti a csordát. A gyámol talan fiatal állatot felnőtt társai védelmezik ; veszély esetén ugyanis a csorda vénei — a pézsmatulkok 20—25 egyedből álló csordákban élnek — egy pillanat alatt gyűrűt alkotnak a fiatalok körül, egymásmellé állva és hatalmas szarvaikkal felfegyverkezett fejükkel kifelé fordulva. Ez az elhelyezkedés mindig eredményes a farkas ellen, de végzetes az emberrel szemben, mert ilyen csoportokban jó célpontot szolgáltatnak a vadász részére. A vadászok különben elsősorban járultak hozzá a faj eltűnéséhez. Minthogy bundájuk, bőrük és húsuk keresett cikknek bizonyult, a bölény kiirtása után sok indiánus az év egy részét rendesen Eszakkanada legjobban hozzáférhető részeiben töltötte el és onnan néhány év előtt teljesen kipusztították; az amerikai sarkvidék nyugati részén és a Hudsonöböltől északra pedig az eszkimók voltak a pézsma tulkok pusztítói. E rendszeres pusztításokhoz járultak azok, melyeket a kutatók szükségletei idéztek elő, ezek részére ugyanis sokszor a pézsmatulok volt a friss hús egyedüli forrása. A pézsmatulok húsa különben jóízű, pézsmaszaga, melytől az állat nevét kapta, legfeljebb párzás idejében érezhető nagyobb mértékben. Érdekes, hogy bár több, mint egy évszázada ismerik, a pézsmatulok legkésőbb került fogságba a szárazföldi emlősök között. Az első pézsmatulkokat 1899-ben fogták Clavering-szigetén (Grönland), ahonnan Norvégiába szállították, majd pedig a woburni állat kert (Anglia) részére eladták őket. 1902-ben NewYork állatkertje jutott egy példány birtokába, melyhez a következő években másokat is szereztek. 1903 óta Európa nagyobb fővárosainak állatkertjeibe is el kerültek. Képünk egy a hamburgi állatkertben most is látható kifejlődött pézsmatulkot ábrázol. Gondos tartás mellett az állatok egyideig bírják a fogságot, fogságban azonban nem szaporodnak. Tudtommal csupán New-York állatkertjében született 1927 szeptemberében két kis pézsmatulokborjú, de ezek is elpusztultak néhány nap alatt. Az állatkertekben található pézsmatulkok megszerzése természetesen nagy-
számú állat elpusztításával jár. Legjobb ugyanis, ha fiatal állatokat fognak meg, ami azonban csak a fel nőttek elpusztítása révén sikerül, mert ezek fiataljaikat halálukig védelmezik. Preble szerint az állatkertekben található minden egyes pézsmatulok csaknem 100 más életébe kerül. Ez érdekes és értékes állatok teljes kipusztításának a kanadai kormány újabban olymódon igyekszik gátat
hallatják messzehangzó kiáltásukat. Ilyen alkalommal anélkül, hogy a madarakat látnók, könnyen megkülön böztethetjük őket. Pávadarvaink annyira domesztikálódtak, hogy levetve minden félelmet, szabadban járnak a kertben és a közönségtől, többi szabadonjáró mada raink (ludak, pávák, gólyák) módjára kéregetnek is. Sajátságos táncszerű mozdulataik a másik fajéival közösek és a legcsekélyebb alkalommal is bemutatják ezeket. Noha a pávadarvak nemét nem t u d t a m ezideig megállapítani, úgy vélem, hogy mint a Balearica gibbericepsnél, itt is mindkét ivarú táncol. Különféle magvakon kívül szeretik a fehérkenyeret, továbbá rovarokat is keresgélnek és a füvet is tépegetik. Hogy a cikkem elején említett koronásdaruról (Balearica gibbericeps) is szóljak valamit, a »Természet« 1925-iki évfolyamában megjelent cikkemre való hivat kozással említem meg, hogy öreg marabunkkal való benső barátsága még ma is fennáll. /- p
A m . kir. á l l a t o r v o s i főiskola a n a t ó m i a i i n t é z e t é b ő l . ( I g a z g a t ó : Zimniermann Ágoston dr. n y . r. t a n á r . ) •••
Adatok a fóka bőrének szerkezetéről. (Öt képpel.) A hamburgi állatkert igen értékes és ritka állatja : a pézsmatulok. (Zweermann nyomán.)
vetni, hogy több védelmi területet létesített, melyekben csak bennszülöttek vadászhatnak és hogy szigorúan megtiltotta a pézsmatulokbőrökkel való kereskedést. A pézsmatulkok valóban megfizethetetlen értéket jelen tenek a sarkvidék részére annyival inkább, mert elszaporodásuk esetén bizonyos, hogy az amerikai sarkvidék fejlődésének fontos tényezőivé válnának. Reméljük, hogy a kanadai kormány óvintézkedései következtében a pézsmatulok elkerüli azon állatfajok sorsát, amelyeket a könyörtelen és meggondolatlan vadászás csaknem eltüntetett a föld színéről. Kieselbach Gyula dr.
Koronás- és pávadarvak. (Címlap-képünkhöz).
A címképünk baloldalán látható pávadarvakat (Balearica pavonina L.) állatkertünk 1927-ben kapta különféle hazai gázló- és mocsári madarakért cserébe a schönbrunni állatkertből. A jobboldalon ábrázolt koronás darvakat (Balearica gibbericeps Reich.) 1912-ben az akkori Német-Kelet-Afrikából kaptuk más érdekes állatokkal egyetemben. Sajnos ma, 17% évi fogság után csak egy hím él belőlük. Mivel a darvak költéséről és annak eredményeiről, valamint egyéb sajátságaikról már 1919-ben írtam e lap hasábjain s később ^Intimi tások a madárvilágbók c. cikkemben néhány megszívle lésre méltó élményt is közöltem, ezért most csak a pávadarvakra szorítkozom. A pávadarú nagyságra megegyezik a koronás daruval. Tollazata fekete, tulajdon képpeni dísze a korona, feketével kevert aranysárga, szárnyfedőtollai tiszta fehérek, a felsőkar evezői rozsdabarnák, csak az utolsók aranysárga színűek. Szigorúan véve a két faj hangja is különböző, amit legjobban akkor ítélhetünk meg, ha egymáshoz közel vannak és egyszerre egyik a másiktól ösztönöztetve
I r t a : Hasskó
Sándor
dr.
Az ember és az állatok bőre nemcsak köztakaróul, hőszabályozó- és érzékszervül szolgál, hanem a hozzá tartozó függelékekkel együtt olyan felépítést mutat, hogy abból az ember és az állat fajára is követ keztethetünk. A köztakaró kialakulása közben az előbbi célirányosságok mellett lén}'eges szerepet játszik továbbá az a körülmény is, hogy az állat milyen kör nyezetben tartózkodik. így például bár e jelenség nem minden esetben kifejezett, az állatok bőrének a vizsgálata közben azt tapasztalhatjuk, hogy az Amphibiumok közül az Urodelák bőre a fejlődés közben mindaddig, amíg ez állatok vízben tartóz kodnak, igen sok ofyan mirigyet tartalmaz, melyek az emlősök faggyú- és izzadságmirigyeitől lényegesen különböznek, később azonban, miután már életüknek javarészét szárazföldön töltötték, az említett mirigyek eltűnnek és a bőrben többé nem mutathatók ki. Hogy a víz, mint környezet, valóban nagy hatással van a benne élő állatok köztakarójának fejlődésére, melyhez az funkcionálisan is alkalmazkodik, az különösebb bizonyítást sem igényel, ha a halak bőrét, mint életüket kizárólag vízben töltő gerinceseket, a szárazföldi gerin ces állatokéval összehasonlítjuk. Ekkor már szabad szemmel is lényeges különbségeket találhatunk a két féle gerincesállat bőre között. Miután az emlősállatok közül a fóka is életének jelentékeny részét vízben tölti, abban a feltevésben, hogy a bőrében a környezet behatása miatt a száraz földi emlősökéhez viszonyítva elhatároló különbsége ket találok, a fóka bőrét histologiai tanulmányozás alá vettem. Ez állatok bőrének szövettani vizsgálatát indokolttá tette továbbá az a körülmény is, hogy az úszók bőrén, viszonyítva más testtájakéhoz, érdekes különbséget látni már makroszkóposán is. Az úszókon ugyanis, leginkább az ujj aknák megfelelően, de helyen ként feljebb is az egyébként az egész testen szőrrel fedett bőr fokozatosan elszőrtelenedik, úgyhogy az ujjakat sima bőr fedi, melynek legfelső rétege az emberi
tenyér finomabb ráncaihoz hasonló redoket alkot. E szőrtelen bőrszakasz tapintata sikamlós és a víziállatok bőrén levő nyálkához hasonló anyaggal van fedve. Vizsgálataim tárgyát a kaliforniai oroszlánfóka (Eumetopias californianus Less.) bőre képezte, mely állat a téli hideg következtébeni meghűléses tüdő gyulladás miatt pusztult el a székesfővárosi állat kertben és került az állatorvosi főiskola anatómiai intézetébe. E fóka bőrének hat testtájáról, úgymint úszó, ujjközötti, ujj-, szemhéj-, mell- és háti részletéből Zenker-íéle rögzítés és celloidinba való beágyazás után készítettem metszeteket, amelyeket haematoxylin-eosiunal, van Gieson-iéle pikro-fukszinnal, Calleja-íéle indigókarminnal és resorcinfukszinnal festettem meg. A bőr egyes részeinek fejlettségéről pedig mikrometerokulárral méreteket is vettem fel. Idegvégződéseket azonban nem tanulmányozhattam, minthogy friss, életmeleg anyag a vizsgálat céljaira nem állott rendelkezésemre. A fóka bőrének szövettani vizsgálatakor épen úgy, mint az már szabad szemmel is látható volt, meg különböztethetünk két részletet és pedig: a szőrrel fedett és a szőrtelen részletek sejtes felépítését. Az előbbihez tartozik az általam vizsgált bőrdarabkák közül a mell, hát és a szemhéj, az utóbbihoz pedig az úszó, ujj és az ujjak közötti bőr. A szőrtelen bőrrészekre általában jellemző, hogy úgy a hám, mint az irha erősen szemölcsös, mely szerkezet a legkifejezettebb az úszókon (lásd az 1. képen). E bőr darab epidermise igen fejlett, vastagsága eléri helyen ként az 1-5 f -^ is. A hám a szárazföldi emlősökéhez hasonlóan sokrétegű és azokéval nagyjában meg egyezik, így legalul látjuk az egysoros hengeres, de helyenként inkább köbalakú sejtekből álló stratum germinativum Malpighit, efölött az úszókon három négy, az ujj és az ujjközötti részleten két-háromsoros sejtrétegből álló, polygonális, kifejezetten nagy kerekmagvú sejtű stratum spinosumot, melynek sejtjei egy mással hálózatosán összefüggenek, majd ezután az átlagban négy sejtrétegből álló stratum granusolum következik, melyet a felülettel parallel irányban meg nyúlt sejtek alkotnak, ezek a legalsó sorban még polygonalisak, a felület felé azonban mindinkább orsóformát vesznek fel. Majd az epidermis széles rétegbe folytatódik, melyben kezdetben a sejtstructura még észrevehető s nagyjában lapos hámsejtekből áll, szerkezete azonban a felület felé mindinkább elmosódik, kezdetben a sejtek magja, majd később azoknak határai is eltűnnek. E réteg szarufestékekkel csaknem egyneműen festődik, de helyenként van Gieson szerint festve benne piros csíkokat találunk, melyek tehát atypusosak, minthogy e festéssel egységes sárga színt kellene kapnunk. A most vázolt rétegről tehát azt mondhatjuk, hogy benne a stratum lucidum a stratum corneummal egybefolyt, úgyhogy az epidermisben a stratum granulosum fölött közvetetlenül a stratum corneum helyeződik. A stratum corneum magában is igen fejlett, vastagsága helyenként a 805 mikront is eléri. Különben is az egész epidermis az irhába be nyomul, azt mondhatjuk, hogy a corium szemölcsein ül. A hám a felületen pedig nagyobb negyedkör alakú kiöblösödéseket, vagyis szekunder szemölcsöket képez, mely papillák a felületen több irhaszemölcsöt fognak közre (lásd az 1. képen). Az irha úgy az tiszó, ujj és ujjközötti bőrszakaszon igen jól fejlett és erősen papillázott. A stratum papillare szemölcseinek nagysága helyenként a 402-5 mikront is
eléri (lásd az 1. és 2. képen). E bőrszakasz mikrosz kópos képe hasonló tehát a szárazföldi gerinces állatok ajkának szöveti szerkezetéhez. Az irha minden egyes szemölcsébe capillaris nyomul és valószerű, hogy benne
m
1. kép. Papillák fóka úszójából.
m
m
gazdag ideghálózat is van, minthogy ez a szemölcsös bőr részeken általános jelenség. Az irha nagyrészben collagén rostokból, szabad kötőszöveti sejtekből áll s az előbbiek a felületesebb rétegben inkább a bőr felületével parallel haladnak, a mélyebb rétegben azonban harántfutó
2. kép. Papillák fóka ujjából, a serlegalakú bemélyedés a nyálkás mirigyek kivezető nyilasát tünteti fel.
rostokat is találunk. Az enyvadó rostok az irha szemöl cseibe ugyancsak benyomulnak, úgyhogy itt irányuk a felületre merőleges. A stratum papillare alatt levő vascularis réteg jól jellegzett, melyben a felülettől távolabb mind nagyobb és nagyobb vérerek futnak,
de azok kifejezett plexust nem alkotnak. Az irha reticularis rétege laza rostú kollagén kötőszövetből fel épített, mely fokozatosan a bőralatti kötőszövetbe megy át. A bőralatti kötőszövet a fókán általában zsírral
3. kép. Nyálkás mirigyek fóka ujjának irhájából. Az erős kötőszöveíi falú, köralakú képlel a mirigy kivezetőcsövének harántmetszele.
nagymértékben átszőtt. A vizsgált szőrtelen bőrrész letek közül az ujjon azonban csaknem hiányzik. A corium vázolt típusától eltér az ujjak irhájának szerkezete. I t t ugyanis a stratum papillare és vasculare határán, de az utóbbihoz legtöbbször közelebb, sokszor
4. kép. Fóka úszójónak hámiélege nagy nagyítással nézve. A pigmentszemecskék az elszarúsodott rétegben is jól észrevehetők.
pedig e rétegben csoportosan helyeződő mirigyvégkamrácskákat találunk, melyek kötőszöveti tokkal vannak körülvéve és szerkezetük megfelel a tubuloalveolaris mirigyek felépítésének (lásd a 3. képen). E mirigyek helyeződésében helyenként felületes és
mély réteget is különböztethetünk meg. A mirigyvégkamrácskák alacsony köbhámsejtekkel vannak bé lelve, melyek magva ovális vagy gömbölyű és a sejtek közepén foglal helyet. A sejtek plazmája haematoxylinnal lilásan, van Gieson szerint festve pedig sárgásán festődik, amiből arra következtethetünk, hogy minden valószerűség szerint mucinosus mirigyek. A mirigyek kivezetőcsöve is alacsony köbhámsejtekkel bélelt és csupán vaskos kötőszöveti tokkal vannak körülvéve, faluknak izomrétege nincs (lásd a 3 . képen). Akivezető csövek minden' valószerűség szerint az ujj bőré nek epidermisében található hámtasakokba nyílnak (lásd a 2. képen). Az ujjak bőrére jellemző még a többi bőrrétegtől eltérően, hogy az irha egy vékony kötő szöveti porchártya közvetítésével hyalin porcszigethez csatlakozik. Tehát mint látható, a szőrtelen bőrrészlet szer kezete meglehetősen különbözik a szárazföldi emlősök bőrének felépítésétől. Szembetűnő mindenekelőtt is az, hogy e bőr irhájában hiányoznak az izzadság- és faggyú mirigyek, valamint az izomelemek is. Ezenkívül az ujjak irhájában kétségtelen a víziélethez való alkalmazkodás következtében nyálkát elválasztó mirigyeket találunk, mely a szárazföldi emlősöknél nem igen fordul elő. Jellemző továbbá a szőrtelen bőrrészlet epidermisére, hogy a stratum luciduma nem különül el. Ezzel szemben a szőrrel fedett részeken a bőr szerkezete nagyjában hasonló felépítést mutat, mint a szárazföldi emlősöké. így mindjárt megállapítható az, hogy a hám sejtrétegei az előbbihez viszonyítva lényegesen vékonyab bak. A stratum germinativumot itt is egyrétegű hen geres, illetőleg köbhámsejtek alkotják, melyek az átlagban kétsoros stratum spinosum, illetőleg granulosumba mennek át, ez utóbbi azonban ugyancsak a stratum lucidum kihagyásával jóval vékonyabb, körülbelül 80—100 mikron vastagságú stratum corneumba folytatódik. Az irhát itt is nagyrészben kollagén rostok alkotják, a stratum papillare azonban csak mérsékelten fejlett, legkifejezettebb a szemhéjakon. A vascularis réteg alig tűnik elő, kis vérereket foglal magában. A reticularis réteget laza rostos kollagén kötőszövet alkotja. A szőrrel fedett bőrrészeken azonban az irha reticularis rétegében találjuk a szőrtüszőket, melyeket kifejezett kötőszöveti tok vesz körül. Magát a szőrpapillát pedig a hám említett rétegei borítják. A szőrszálat vékony cuticula fedi, ugyancsak kéreg- és velőállományát különböz tethetjük meg. A szőr kéregállományában nagyon sok barnásfekete pigmentszemecskék, illetőleg hosszant meg nyúlt, nagyjában csillagalakú melanophorát is találunk. Az ajak körüli bőr és a pofa irhájában csaknem tisztán szarúanyágból álló szőrképleteket találunk, ezek közül az irha erősebb kötőszöveti tokot alkot, melyben a külső gyökérhüvely és a túszotok között nagy vérüreg van, amiáltal szerkezetük megfelel a sinusos szőrök felépítésének. A szőrtüszők körül megtaláljuk a faggyúés izzadságmirigyeket is, mely utóbbiak minthogy a hám felületén szabad kivezető nyílásokat nem sikerült kimutatnom, éppen úgy, mint a háziállatok közül a kutyánál, a szőrtüszőkbe nyílnak. A szemhéj irhájában a tarsalis mirigyek kifejezettek. Az irhában a szőr tüszők kötőszöveti tokjának szomszédságában izom elemek is vannak, melyek a musculi arretcores pilorumnak felelnek meg. Ezeken kívül a szemhéjaknak, valamint a pofa szájfelőli részletének irhája igen sok harántcsíkos izomrosttal van átszőve.
A szőrrel fedett bőrrészek subcutisa a szemhéjak és a pofa kivételével, ahol az nem, illetőleg alig mutat ható ki, jól fejlett, zsírral átszőtt laza rostú kollagén kötőszövetből áll. Igen jellegzetes továbbá úgy a szőrtelen, mint a szőrrel fedett fókabőrre a pigmentatiója. A pigment csaknem kizárólag a hámsejtekben foglal helyet, az irhában csak elszórtan vannak soknyúlványú, csillag alakú sejtek, amelyek festéket tartalmaznak. A pigmentatió a legkifej ezettebb azonban szőrtelen bőrrésze-
A szőrrel fedett bőrrészlet csupán annyiban mutat érdekességet, amennyiben, miként az a szőrtelen darabon is tapasztalható, az epidermis stratum luciduma nem különül el. Az irhában azonban itt, úgy az izomelemeket, mint a faggyú- és az izzadságmirigyeket megtaláljuk, mely utóbbiak, mint a kutyánál, a szőrtüszőkbe nyílnak. A nyálkamirigyeket e bőrrészeken azonban nem sikerült kimutatnom, vagyis e bőrszakasz inkább a szárazföldi életnek megfelelően differenciálódott. Érdekes továbbá a fóka bőrének a pigmentációja is. A pigmentszemecskék, melyek morfológiailag a melaninnal megegyezők, úgy a szőrtelen, mint a szőrrel fedett területen nagy mennyiségben fordulnak elő és pedig csaknem kizárólag a hámsejtekben. A szemecskék a sejtekben a mag körül helyeződnek, azonban meg találhatók az elszarúsodott rétegben is és pedig a mag helyén, mely jelenségből arra következtethetünk, hogy a melanin a sejtmagból keletkezik. Irodalom
:
Brehm : Az á l l a t o k világa. V. k ö t e t . B u d a p e s t , 1929. Ellenberger : H a n d b u c h d e r v e r g l e i c h e n d e n m i k r o s k o p i s c h e n A n a t o m i e . Bd. I. Berlin, 1906. Plate : A l l g e m e i n e Zoologie u n d Abstammungslehre. J e n a , 1916. Zimmermann : Háziállatok anatómiája. II. kiadás. Buda p e s t , 1923. Zimmermann : F e j l ő d é s t a n . B u d a p e s t , 1922. 5. kép. A pigmentszemecskék immersiós nagyítással nézve. Jói előtűnik, amint azok a magnélküli sejtekben a sejtmag helyén foglalnak helyet.
ken. Az epidermis rétegei közül a legtöbb festéket a stratum granulosum tartalmazza, aránylag kevesebbet a stratum germinativum és a spinosum, illetőleg az elszarusodott réteg. A festék finom barnásfekete szemecskék alakjában van jelen, vagyis morphologiailag minden valószerűséggel melanin, a hámsejtekben e. szemecskék a mag körül helyeződnek egészen körülbelül a stratum lucidumnak megfelelő rétegig, itt a sejtek magja mind inkább elmosódik, majd pedig eltűnik, miközben a pigmentszemecskék mindinkább a sejtmag helyén talál hatók (lásd a 4. és 5. képen). E jelenség tovább foly tatódik a stratum corneumban, ahol bár helyenként a sejthatárok is elmosódtak, de a sejtmag helyén a pigmentszemecskék jól észrevehetők. A vázolt jelenség arra utal tehát, hogy a melanin a sejtmagból származik, bár újabban ezt a szövettenyész tés útján nyert eredményekkel nem tudták megerő síteni. (Schmidt.) Összefoglalás : Vizsgálataim eredményét a következőkben foglal hatom össze : A fóka bőrének szövettani felépítésében kétféle részletet különböztethetünk meg, úgymint a szőrtelen és a szőrrel fedett bőr szöveti szerkezetét. A szőrtelen bőrrészlet hámjára és irhájára jellemző, hogy nagymértékben papillázott, egyes szemölcsök nagy sága a 805 mikront is eléri. Az irhát nagyon vastag, száraz földi emlősök talpán lévő elszarúsodott réteghez hasonló vastagságú szarúréteg fedi. Az irhában sem faggyú, sem izzadságmirigyek nincsenek, ellenben az ujj irhá jában a szárazföldi emlősök bőrétől eltérően nyálkamirigyeket találunk, vagyis ez a bőrrészlet inkább a víziélethez alkalmazkodott.
Diluviális ember-koponyák a Csillaghegyen. Az óbudai Római-fürdő közelében, a Csillaghegy déli lejtőjén üzemben levő nagy téglagyár fejtési munkálatai közben embercsontra bukkantak a mun kások. Minthogy az aquincumi múzeum archeológusa, Nagy Lajos dr. több ízben fölkérte a gyár igazgatóságát, hogy az esetleg előkerülő régészeti érdekű leletek megkímélésére és beszolgáltatására hívja föl a munkások figyelmét, ezek valóban azonnal jelentést tettek a leletről. í g y történt, hogy mintegy 7—8 ember csont maradványai jutottak a gyárvezetőség szívességéből az aquincumi múzeum birtokába. A hegytető közelében fekvő lelőhely, a csontokat befogadó réteg minősége, valamint két, meglehetős ép koponyán futólagos vizsgálattal is megállapítható embertani jellegek arra indították Nagy Lajos dr.-t, hogy az érdekes lelet minden oldalról való kellő meg világítására a rokon tudományszakok búvárait is föl kérje, így történt, hogy ez év október 25-én valóságos kis tudományos expedíció indult ki a Csillaghegyre azzal a céllal, hogy a lelőhely földtani viszonyainak részleteit kifürkéssze s ha lehet, újabb ember-marad ványokat gyűjtsön. A helyszíni szemlén az expedíciót vezető Nagy Lajos dr.-on kívül a Földtani Intézet szakembereként Schréter Zoltán dr. főgeológus, a Nemzeti Múzeum részéről pedig Hillebrand Jenő dr., mint az ősembertan és e sorok írója, mint a rétegtan és őslény tan búvára, valamint az ifjú tudós nemzedék több érdeklődő tagja vett részt. A helyszín tüzetes bejárásá nak eredményeként megállapítást nyert, hogy a szóban forgó embercsontok valóban diluviális rétegben feküdtek. Kitűnt ez nemcsak a csontok fekvőhelyének mélységé ből, hanem a csontok színeződéséből is. Érdekes tám pontot nyújt ebben az irányban egy felsődiluviális (magdaléni) típusú pattintott kőpenge is, amelyet e sorok írója a lelőhelytől nem nagy távolságban talált.
A két legjobb megtartású koponyán, mint szembe tűnő jellegek, a koponya hosszúsága (dolichokephalia) a homlok hátranyomottsága s az állcsontok előrenyúlása (prognathia) első pillanatra megállapíthatók. Feltűnő továbbá a fogak épsége is. Mindezek a bélyegek jórészt azonosaknak mondhatók azokkal, amelyeket a Temze-torkolat közelében lelt, ú. n. galley-hilli, valamint a morva predmosti koponyákon láthatunk. Ez az emberfaj pedig az eddigi adatok szerint a diluvium végső szakában élt. Hogy ezeknek az ősmaradványok nak diluviális korához kétség ne férjen, még vegyi vizsgálatnak is alávetik. Tudnunk kell ugyanis, hogy a csontok régiségével arányban azok fluór-tartalma folyton növekszik. Való ugyan, hogy hazánkból már eddig is ismeretes volt néhány fiatal diluviumból származó embercsont —, a legnevezetesebb a Miskolc melletti Balla-barlangból napfényre került gyermek-koponya és egyéb csontok — de a csillaghegyi lelet érdekesség dolgában mindezeket fölülmúlja. A neandervölgyi ősember (Homo primigenius) maradványai az 1000 éves határokon belül csak a horvátországi Krapinán (1905), valamint legújabban (1923) a hunyadmegyei Olrábaponoron kerültek nap világra. Gaál István dr.
Az állatok alakulásáról szóló újabb kutatások. Bertalanffy Lajos dr. a »Kosmos« 1929. évfolyamá nak 8-ik füzetében »Neue Forschungen über die Formbildung der Tiere« címen az állatok alakulásáról szóló újabb kutatásokról értekezik. A szerző bevezető sorai ban írja, hogy az állati életfolyamat összesége közül egy sincs oly titokzatos fátyollal borítva, mint a csirasejt fejlődése. A megtermékenyített petesejt egy cseppnyi protoplasmájából majdnem felfoghatatlan módon a kész szervezetnek csodaszerkezete millió számú sejtjeivel, tulajdonságaival és ösztönösségeivel kifejlődik . . . Ennek az alapmisztériumnak és az utóbbi hatóereinek és okainak kikutatására egyetlen ú t a kísérletek révén vezethet eredményre. A fejlődési mechanikára vonatkozó biológiai kutatómódszer alap ját a 90-es években Roux W. alapozta meg. Ezen az úton az újabb kutatások terén a freiburgi zoológusok, Spemann H. és iskolája a jelentőségteljesebbek. Az utóbbi tudósok kutatásainak eredményét Bertalanffy a következőkben foglalja össze : Hogy az alábbiakban közölt kísérleteket megért hessük, a megtermékenyített egj^sejtű csirasejt első fejlődési fokozatait kell ismernünk. A csirasejt fejlő dése úgy indul meg, hogy a petesejt két részre oszlik. Az ilymódon keletkezett csirasejteket blastomeráknak (blastos-csha. és meros-iész) nevezik. A blastomeráknak mindegyike újból ketté oszlik és ez így mindegyikre vonatkozólag folytatódik, míg végül körülbelül 1000 sejtcsomó keletkezett, amely azután egy hólyaggá vagy golyóvá, az úgynevezett blastula-vá. (blastoscsirasejt, Waste/a-kisesirasejt) rendeződnek. Ez a hólyag betüremkedik, olymódon, mint a keztyű ujja, amelynek végét befelé húztunk. A fejlődésnek ezt az alakját gastrula (kisgyomor) néven jelölik. Ez úton keletkezett nyílás az ú. n. ősszáj. A sejtcsoportok betüremkedése révén egy külső és egy belső csiralemez keletkezik. A külső csiralemezből a fejlődés további
folyamán a bőr mirigyeivel, az érzékszervek és az egész idegrendszer; a belső csiralemezből a belek, tüdő, vesék stb. kelétkeznek. Az említett két csiralemez közé később egy harmadik, a középső csiralemez fej lődik, mely utóbbiból az izmok, kötőszövet, csont rendszer, véredények és az ivarszervek keletkeznek. Sok évvel ezelőtt Spemann egy oly kísérletet végzett, mely a mi nézőpontunkból kezdőpontnak tekinthető. A szalamandra petesejtjét abban a fejlődési szakban fejtette két felé, amikor a petesejt csak két blastomerából állott. Mindegyik szétválasztott blastomerából egy tökéletes szalamandra keletkezett. Ennek a kísérletnek alapján minden nehézség nélkül egy petesejtből, a megfelelő fejlődési fokon előidézett szétosztás után, két állat kifejlődése elérhető. Természetesen a kísérlet csakis akkor eredményes, ha az első blastomerák a szalamandrának leendő jobb vagy bal felének felelnek meg, ilyenkor két különálló szalamandra fejlődik ki. Ezzel szemben, ha az első kettéosztás olymódon követ kezik be, hogy mindkét első blastomera a felső és az alsó felet, egyszóval a szalamandrának hát- és hasi oldalának felelnek meg, úgy a háti részből egy tökéletes állat fejlődik, a hasioldal azonban idegrendszer nélkül marad. A szerző ehhez még azt is hozzáfűzi, hogy egy petéből nemcsak két szalamandra kifejlődését idézhetjük elő, hanem ezzel ellenkezőleg két petéből vagy csirasejtből azoknak egyesítésével egyetlen egy, részarányos helyzetben óriás csirasejt fejlődik ki. Sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak azok a kísérletek, amelyeket a csirasejt fejlődésének későbbi szakaszaiban hajtottak végre. Amint már tudjuk, írja Bertalanffy, a külső csiralemezből úgy az epidermis (kültakaró), mint az agyvelő keletkezik. Az agyvelő kezdetleges fejlődési alakja a medullarislemez és a csiralemeznek azt a részét, amelyből a medullarislemez keletkezik praesumtivus medullarislemsznek, hasonlóképpen azt a részt, amelyből az epidermis keletkezik praesumtivus epidermis-nek nevezzük. Spemann szalamandra csira sejteken a gastrulaidőszakban a külső csíralemez egyes részeit kicserélte. A gastrula azt a részét, amelyből később az epidermis keletkezik, a leendő agyvelő terü letére ültette át és fordítva. H a az átültetést a gastrulaképződés időszakában hajtották végre, úgy a praesum tivus epedermis az új átültetett helyen a medullaris lemez részévé, tehát a későbbi fejlődés folyamán agyvelő lesz és az átültetett praesumtivus medullaris lemez az epidermis egy részévé válik. A gastrula későbbi fejlődési időszakában végrehajtott átültetési kísérletek nél azonban már a praesumtivus epidernis a medullarislemezben epidermissé, a praesumtivus medullarislemez része az epidermisbe való átültetés után agy velővé, vagy ebből keletkezendő szervvé, például szemmé fejlődik. Ebben a fejlődési időszakban a külsöcsiralemez sejtcsoportjainak sorsa szigorúan meghatározott, vagyis »determinált«. H a az átültetést a gastrula különböző magasságából származó részecskéivel hajtják végre, úgy kitűnik, hogy egy-egy ilyen részecske annál később determinálódott, minél messzebb fekszik az »ősszájtól.« Ezek szerint a determináció az ősszáj ból indul ki és innen, mint »determinációs árama a gastrulára terjed el. Az utóbbi körülmény magyarázza, hogy miért nevezik az ősszájtájékot wrganizáló középpontiénak. Az ilyen átültetési kísérleteknél azonban mily módon biztosíthatjuk azt, hogy az átültetett rész kifejlődését figyelemmel kísérhessük? Egyszerűen az átültetésre két különböző fajú szalamandrát használunk
mint például a csikós és a tarajos szalamandrát, amelyek különbözők színezetükben. H a ily különböző állati részek egymással összenőnek, úgy valóságos »chimaera
kérdésre fog fényt deríteni, de még idők múlása után is, a csodás csirasejt nagyotalkotó parányi életszikrája emberileg kideríthetetlen misztériumba burkolt marad. A tudomány itt tanácstalanul áll és meghajtja fejét a teremtés felfoghatatlan csodája előtt. R F dr
Rovatvezető : Kadic
Oltokár
dr.
A madarak pusztulása a Nagy Sóstó mocsaraiban Észak-Amerikában. Észak-Amerikában, Utah-ban, a Nagy Sóstó meden céjében van egy óriási mocsár, amelyet a Bear folyó lát el vízzel. Vagy 15 év óta ennek a folyónak a vizét a környékbeli farmok a maguk céljaira felhasználják, úgyhogy a szóbanforgó mocsár nem kap elegendő vizet s emiatt nyaranta félig-meddig kiszárad, s az itt-ott megmaradó fenekek és pocsolyák vize az amúgyis sós területen oly telített sós és lúgos lesz, hogy ettől a madarak milliószámra pusztulnak. Utah állami vadászati és halászati felügyelőjének az állítása szerint 1921-ben több mint kétmillió vízivad pusztult itt el. Pearson, az AudubonSociety(a legnagyobb madár- és természetvédelmi szövetség) elnöke is sok ezer kacsa, liba, szárcsa és vízi, gázlómadárhullát talált itt ebben az elátkozott mocsárban. A madaraknak ez a pusztulása csak úgy érthető meg, hogy a költés idejében még a mocsár vize elég hígított s ekkor a madarakra nézve nem veszélyes. Később, mikor a fiatalok kikelnek s még nem annyira repülősek, hogy elhagyják e vizeket, azután meg a vedlő öregek se tudnak innen elmenni, ebben az időben már a nyári melegtől annyira csökkent a vízmennyiség, hogy a még megmaradt, rész már csaknem telített sóoldat. Ezt természetesen nem bírják ki a madarak s milliószámra pusztulnak. Az Egyesült-Államok Biológiai Kutató Intézete vizsgálatot indított újabban ez ügyben, épp az Audubon Society ösztönzésére, s ennek az eredménye egy t ö r vény* lett, amelyben csak a bevezető munkálatokra 350.000 dollárt szavaztak meg a Great Bear River Refuge, azaz a Great Bear folyó madármenhely céljaira. Nagyarányú töltésekkel feltartóztatják most az elfolyó vizet s arra törekszenek, hogy a mocsárterület vize nyár közepén se száradjon be és sűrűsödjék be egy sós-lúgos fertővé.
Kicsiny Magyarország elámul Amerika gazdag ságán és áldozatkészségén. H á t ha még ismernék és tudnák, hogy hány ezer ilyen, sőt még nagyobb madár rezervátum van még az Unióban s hány millió dollárt ad évente az állam e területeknek a fenntartására? Nem kell hinni azonban, hogy Amerika ez óriási anyagi áldozatokat csak szentimentális természetrajon gásból teszi. Ó nem! A gyakorlatias Amerika nagyon jól tudja, hog3^ az ennél a területnél évenként elpusztuló pár millió madárnak, főkép kacsa, libának, vadgazdaság szempontjából milyen értéke van. Egyszerű számítás megmutatja, hogy az a pár millió darab értékes vad megéri a Refugium létesítését és a beruházási költségeket. Azonban nem lehet azt sem elvitatni az amerikaiak tól, hogy etikai vagy esztétikai momentumokat egyáltalán nem vesznek figyelembe óriási, mireánk európaiakra s különösen magyarokra szinte elképzel hetetlen arányú természetvédelmi mozgalmaikban. Úgylátszik, mintha most akarnák mindazt jóvátenni, amit őseik nagyon is anyagias, önző gondolkozásukból kifolyólag annak idején az őstermészeten elkövettek. Emlékezzünk csak vissza az amerikai bölény, vándor galamb stb. kiirtására. Az igazságot azonban nem hallgathatjuk el. A bölény utolsó mohikánjainál már észretértek az amerikaiak s most már ismét ezres csordáik vannak belőle. Most azután a természetvédelem minden ágában oly bámulatos lépésekkel haladnak előre s annyi áldozatot hoznak e célra, hogy a messze, de nagyon messze elmaradt Európa nem tud hova lenni a bámu lattól. Dr. Nagy Jenő
A
tengeri
madarak
pusztulása
a
motorolajtól.
Az újabb időkben egyre jobban terjed az olajmotorok használata a hajóknál. Ez azonban egy igen nagy veszedelem a tengeri madarakra nézve. Ugyanis a felhasznált olaj maradványa nagy mennyiségben jut a tengerbe, úgyhogy helyenként, ahol nagy a hajó forgalom, dacára a tenger végtelenségének, mégis erősen be van szennyezve a tenger víztükre. Ez olaj maradékok helyenként nagy területet boríta nak be s az itt úszkáló vízimadarak tollazata egészen átitatódik ettől a bűzös kátrányszerű folyadéktól. Az eredménye ennek az lett, hogy az úszómadarak, sirályok, lomviák (tengeri búvárfélék) stb. tollazata elveszti eredeti zsírtartalmát, s ezzel a tollazat vízhatlansága is megszűnik. Most már a hideg tengervíz a testtel érintkezik s a madár elgyengül, bukni sem tud s éhen elpusztul. Az Északi, Keleti tenger és a nyugat európai partokon, de még Amerikában is 1000 és 1000 számra vetik ki a hullámok az olaj maradéktól feketére mázol ódott félholt vagy már holt madarakat. Ez ellen a legújabb madárveszedelem ellen már nemzetközi ankét-ek is igyekeztek orvoslást találni. Anglia és Amerika már meg is tiltották hajóiknak az olaj maradékoknak a parttól 5400 m-es sávban való kiürítését. A technika is segítségére sietett a madárvilágnak. Megalkotta a »Separator« nevű készüléket, amely arra való, hogy az olaj maradékból kivonja a még éghető anyagot, s ezt még felhasználhatják, s ami kevés visszamarad, az már nem oly veszélyes a madarakra nézve.
1926-ban Amerika egy nemzetközi konferenciát hívott össze, amelyen szakemberek megfelelő szabályo kat dolgoztak ki, amelyeket akkor Amerika az összes parti államoknak elküldött elfogadás végett. Sajnos, idáig még nem feleltek az összes érdekelt államok s erre Amerika ligy gondolkozva, hogy ezt a kérdést csak az összes államok beleegyezésével lehet megoldani, sértve érezve magát s lemondott a további lépésekről. Ezt a szomorú tényt, amit az illetékes államtitkár nak az amerikai Audubon Sociéty-hez — a legnagyobb természetvédelmi egyesület — intézett levele jelentett be, az egész világon nagy megdöbbenéssel fogadták, mert íme egy pár állani nemtörődömsége miatt oly nemzetközi természetvédelmi egyezmény létrejötte hiú sult meg, amely nélkül pedig tengerpartjaink madár világa — amely pedig életet varázsol a végtelen tenger élettelen síkjára — lassú pusztulásra van ítélve! Dr. Nagy Jenő
ft^=8=-0~0—C—C—0-=C=O=ö=3=3:
•VEGYESEK* Állattani szakülés. A kir. magy. Természettudo mányi Társulat állattani szakosztálya f. évi november hó 8-án t a r t o t t a 304. szakülését, ez alkalommal először a Magyar Nemzeti Múzeum állattári osztályának újonnan átalakított tágas üléstermében, Csiki Ernő, a M. Nemzeti Múzeum állattára igazgatójának elnöklete alatt, ki megnyitójában melegen üdvözölte az ülésen résztvett Nádler Herbertet, a székesfővárosi Állatkert igazgatóját. Az első előadó, Dudich Endre dr. egyetemi m. tanár, a tihanyi biológiai kutatóintézetben rákokon végzett mikroszkópi polarizációs vizsgálatait ismertette vetített képek kapcsán. Utána dr. báró Fejérváry Géza Gyida egyetemi m. tanár t a r t o t t vetített képek kíséreté ben hosszabb előadást a Málta szigetcsoport föld- és állatvilágáról, melyet a máltai kormány meghívására tanulmányozott, erre a célra két kisebb hajót is bocsá tottak rendelkezésére. Végül dr. Soós Lajos múzeumi osztályigazgató két magyarországi Clausiliida-csiga rendszertani helyéről értekezett. Az ülést barátságos vacsora követte a Posch-vendéglőben. 10.000 esztendős bánya a Miskolc melletti Avason. A m i s k o l c v i d é k i , r e n d k í v ü l i sikerrel j á r ó b a r l a n g k u t a t á s o k k a p c s á n n a g y o n sokszor föl k e l l e t t v e t ő d n i e a n n a k a k é r d é s n e k , vájjon a barlangokat lakó ősemberek h o n n a n szerezték p a t t i n t á s ú t j á n k é s z í t e t t k ő í z e r s z á m a i k : szakócáik, v a k a r ó i k , pengéik, fúróik s t b . s t b . n y e r s a n y a g á t . A z t u g y a n m á r eddigi k u t a t á s a i k a l a p j á n is t u d t á k a s z a k e m b e r e k , h o g y a miskolci A v a s - h e g y lejtőin ki-ki b u k k a n a felsőmiocénkori t ű z k ő v e s k é p z ő d m é n y egy-egy részlete, s f ő k é n t a déli o l d a l o n m a is s z a b a d o n h e v e r n e k egyes chalcedon, opál, tűzkő, hidrokvarcit, s e g y é b , ezekhez h a s o n l ó k ő z e t d a r a b o k , de a m i s k o l c v i d é k i b a r l a n g o k b ó l n a p f é n y r e k e r ü l t őskori p a t t i n t o t t eszközök közelebbi v i z s g á l a t a mégis v a l ó s z í n ű v é t e t t e , h o g y a szolütréi k o r s z a k e m b e r e m á s t ű z k ő ves e l ő f o r d u l á s o k a t is i s m e r t . A m u l t (1928.) é v őszén a Miskolci M ú z e u m vezetőségé n e k Gálfy I g n á c n a k és Leszih A n d o r n a k k e z d e m é n y e z é s é r e a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m Hillebrand J e n ő t k ü l d ö t t e ki a viszonyok megállapítására. A foganatosított ásatások meg lepő e r e d m é n n y e l j á r t a k . Az A v a s - h e g y t e t e j é n , — k ö r ü l b e l ü l 100 m - n y i r e a S z i n v a m a i színtje fölött, s a fölszín a l a t t m i n t e g y 4 m mélységben — a tűzkőpadok hajdani bányászatának kétségtelen bizonyítékaira b u k k a n t a k . H a t á r o z o t t a n meg volt á l l a p í t h a t ó , h o g y a d i l u v i u m v é g é n e k ő s e m b e r e a fölszínről
h a t o l t a m é l y b e , s így t ö r t e á t a t ű z k ö v e s k ő p a d o t . S m i n t h o g y a b á n y á b a n t ö b b ezer félig-meddig elkészült, k i n a g y o l t p a t t i n t o t t kőeszköz, r e n g e t e g »műhelyhulladék«, és t ö r ő k ő k e r ü l t napfényre, k é t s é g t e l e n n é v á l t , h o g y i t t valóságos m ű h e l y is volt a d i l u v i u m végén. A dolog t e r m é s z e t é b e n rejlik, h o g y egyfelől a b á n y á s z á s m ű v e l e t e , illetőleg e n n e k j á r a t a i és t á r n á i , másfelől a m ű h e l y ben t a l á l t b á r n a g y m e n n y i s é g ű , de n e m t í p u s o s kidolgozású p a t t i n t o t t kőeszköz-anyag nagyon megnehezítik a kor pontos m e g á l l a p í t á s á t . D e c s e r é p e d é n y e k teljes h i á n y a , v a l a m i n t a h a j d a n i j á r a t o k a t k i t ö l t ő a g y a g k é t s é g t e l e n diluviális jellege eléggé t á j é k o z t a t a b b a n a t e k i n t e t b e n , h o g y a miskolci A v a s o n n e m neolitikus, h a n e m paleolitikus b á n y á s z a t n y o m a i r a b u k k a n t a k . S h a ezt a m e g á l l a p í t á s t a f o l y a m a t b a n levő t o v á b b i k u t a t á s o k is megerősítik, e l m o n d h a t j u k , h o g y az eddig i s m e r t legrégibb — l e g a l á b b is 10.000 e s z t e n d ő v e l ezelőtti — b á n y a m ű v e l é s M a g y a r o r s z á g t e r ü l e t é n v á l t ismeretessé. G J dr Az arzén- és az ólomtartalmú permetezöszerek nyomainak eltávolítása az alma és a körte felszínéről. K á r o s r o v a r o k i r t á s á r a és e l p u s z t í t á s á r a , iij a b b a n E u r ó p á b a n is, k ü l ö n b ö z ő méregtartalmú permetezőelegyeket s oldatokat alkalmaznak. Az É s z a k a m e r i k a i E g y e s ü l t - Á l l a m o k b a n 1927-ben 1400 v a s ú t i k o c s i r a k o m á n y árzénes p e r m e t e z ő s z e r t és p o r o z ó s z e r t hasz n á l t a k fel. A megelőzőleg e m l í t e t t elegyek s o l d a t o k főleg ólmot, a r z é n t és rezet, illetve ezen e l e m e k n e k b i z o n y o s sóit t a r t a l m a z z á k . Ú g y a z ólom-, m i n t az a r z é n - és a rézvegyületei, a r á n y l a g m á r csekély m e n n y i s é g b e n is, az e m b e r i szervezetre n é z v e k á r o s á r t a l m a s h a t á s ú a k . Az o l y a n g y ü m ö l c s állandó fogyasztása, a m e l y n e k h é j j á csak n y o m o k b a n t a r t a l m a z z a e m e mérgező h a t á s ú v e g y ü l e t e k e t , h e v e n y - és i d ü l t m é r g e z é s t , v a g y l e g a l á b b is egészségügyi z a v a r o k a t , o k o z h a t . A v o n a t k o z ó i r o d a l o m b a n i s m é t e l t e n felmerült a k é r d é s , v á j j o n az á r z é n t a r t a l m ú védekezőszerekkel k e z e l t almafa g y ü m ö l c s e m é r g e z ő h a t á s ú v á válik-e? E g y ismeretlen szerző 24 angol, a m e r i k a i és k a n a d a i g y ü m ö l c s ö s ö k b ő l s z á r m a z ó , a l m a m i n t á t vizsgált m e g kémiailag. E z e n m i n t á k k ö z ü l tizenegy á r z é n m e n t e s v o l t és csak négy m i n t á n v o l t az á r z é n m e n n y i s é g e m e g h a t á r o z h a t ó . V i z s g á l a t a i n a k végső e r e d m é n y e szerint a g y ü m ö l c s ö n t a l á l t réz- és ó l o m m e n n y i s é g e o l y a n csekélynek b i z o n y u l t , h o g y s e m m i jelentősége s e m lehet. Mindenféle mérgezés ellen az a l m a m e g h á m o z á s a b i z t o s v é d e l m e t n y ú j t , de n e m o k o z h a t v e s z e d e l m e t a h é j j á v a l e g g y ü t t elfogyasz t o t t sem. Az E g y e s ü l t - Á l l a m o k b a n óriási m e n n y i s é g b e n h a s z n á l j á k az ólom- és az a r z é n - bizonyos v e g y ü l e t e i t a gyümölcsfák k á r t e v ő i n e k p u s z t í t á s á r a . U g y a n o t t , az oregon-i m e z ő g a z d a s á g i kísérletei á l l o m á s o n , Hartmann és Robinson k e r e s t e k v a l a m i n ő o l y a n oldószert, amellyel ellehetne t á v o l í t a n i a g y ü m ö l c s felszínén t a l á l h a t ó m é r e g n y o m o k a t . E r r e a célra a negyed, illetve a k é t százalékos s ó s a v a t t a l á l t á k n a g y o n a l k a l m a s n a k . Még pedig azért, m e r t olcsó, h a t á s a biztos, n e m o x y d á l s használat után könnyen eltávolítható. Az előzőleg m e g n e v e z e t t e k k é s ő b b i v i z s g á l a t a i k folya m á n m e g á l l a p í t o t t á k a z t is, h o g y a h i g i t o t t sósav n e m c s a k az arzén-, h a n e m az ólom-, a réz- és a m é s z v e g y ü l e t e i t is leoldja a g y ü m ö l c s felszínéről s ezen kezelés u t á n a s a v utolsó n y o m a i n a k az e l t á v o l í t á s á r a , vízzel v a l ó öblögetés elégséges n e k b i z o n y u l t . A j e l z e t t célra felhasznált híg sósav a g y ü m ö l c s e l t a r t h a t ó s á g i m i n ő s é g é t s e m befolyásolja kedvezőtlenül. A g y ü m ö l c s felszínéről az á r z é n t a r t a l m ú védekezőszer n y o m a i t n á t r o n l ú g segítségével is l e t u d t á k o l d a n i . D e s e m a réz-, s e m a mész vegyületeit. A lúg a g y ü m ö l c s e l t a r t h a t ó s á g i minőségét t ö b b é - k e v é s b é k e d v e z ő t l e n ü l befolyásolta. Mások is kísérleteztek oly i r á n y b a n , a m i n t a z t Robinson és Hartmann m e g t e t t é k . A m é r e g n y o m o k e l t á v o l í t á s á r a száraz eljárással, kefélés, dörzsölés, p r ó b á l k o z t a k m e g . E z e n eljárás n e m b i z o n y u l t h a t á s o s n a k . Áz i m é n t e m l í t e t t kísérleteknél a különböző, a méreganyag eltávolítására ajánlott, eljárásokat is t a n u l m á n y o z t á k s azonfelül a z t is, m i n d e n egyes eljárás m i n ő befolyással v a n a kezelt g y ü m ö l c s e l t a r t h a t ó s á g á r a . Hartzell és Willcoxon ólomárzeuátos permetezésben részesült a l m a f á k t e r m é s é n m e g h a t á r o z t á k az a r z é n t a r t a l m a t . 47 egyes a l m a m i n t á t elemeztek meg, a m e l y e k Y o n k e r s - b e n — New-York állam — termettek. A megvizsgált alma kg-ján á t l a g 0'173 m g á r z é n t r i o x i d volt. A k g - o n k é n t t a l á l t l e g n a g y o b b m e n n y i s é g 0'704 m g volt. A l e g u t ó b b m e g n e v e z e t t k é t szerző 1
1
2
3
4
6
0
7
' Vesd Ö3sze Árzéntartalmú szerek használata a növényvédelemben. Dr. Terényi Sándor. Természettudományi Közlöny 61. kötet 319—323 és 348—352. Természettudományi Közlöny 58. kötet 1926. évfolyam 591—592. lap. U. o. 59 kötet 1927. évfolyam 467—468. lap. U. o. 1927. évfolyam 697—699. lap. U. o. 60. kötet 1928. évfolyam 499. és a 733. lapon. :
2
v i z s g á l a t a i t f o l y t a t v a , ez a l k a l o m m a l az ó l o m á r z e u á t o s eleggyel k e z e l t a l m a f á k t e r m é s é t m e g v i z s g á l v a , m e g h a t á r o z t á k az a l m á n t a l á l h a t ó ólom- és á r z é n m e n n y i s é g é t is. A m e g v i z s g á l t g y ü m ö l c s kg-ja á t l a g 0 9 1 2 m g fémes ó l m o t t a r t a l m a z o t t . Á t a l á l t l e g n a g y o b b m e n n y i s é g 1 '80 m g volt. Az egy k g g y ü m ö l csön á t l a g o s a n t a l á l t á r z é n t r i o x i d m e n n y i s é g e 0'Ö99 m g v o l t . A talált legnagyobb mennyisége 0 193 mg. 1903-ban az á r z é n m é r g e z é s e k k e l foglalkozó b i z o t t s á g , az egy k i l o g r a m m élelmiszerben m e g e n g e d h e t ő á r z é n m e n n y i s é g h a t á r á u l l 429 mg-ot állapított meg. Az a l m á n és a k ö r t é n levő, á r z é n t a r t a l m ú , illetve m é r g e z ő h a t á s ú p e r m e t e z ő a n y a g n y o m o k e l t á v o l í t á s á r a , 1927-ben a w a s h i n g t o n - i kísérleti állomáson v é g e z t e k részletes és terjedel m e s kísérleteket. B e s z á m o l v a ez u t ó b b i a k e r e d m é n y é r ő l közlik, h o g y a m é r e g t a r t a l m ú védekezőszerrel p e r m e t e z e t t g y ü m ö l c s m e g t i s z t í t á s á r a a j á n l o t t s z á r a z - és n e d v e s t i s z t í t á s r a szolgáló gépek h a t é k o n y s á g á t e g y m á s s a l ö s s z e h a s o n l í t o t t á k . E z e n gépek e g y i k é t - m á s i k á t a j e l e n t é s b e n i s m e r t e t i k és á b r á j á t is közlik. A száraz ú t o n t ö r t é n ő t i s z t í t á s á l t a l á n o s s á g b a n n e m csökkentette a méreg maradékmennyiségét a megengedett h a t á r , illetve m e n n y i s é g alá o t t , ahol k e t t ő n é l t ö b b p e r m e t e z é s t a l k a l m a z t a k . Vagyis egy font g y ü m ö l c s b e n 0'01 g r a i n á r z é n t r i o x i d . (Egy font a n n y i m i n t 453'60 g r a m m . E g y t r o y g r a i n (!!) egyenlő 64'7990 mg-al.) M e g h a t á r o z t á k a m e g n e m t i s z t í t o t t g y ü m ö l c s ö n (tizenegy féleség a l m á n ) levő á r z é n m e n n y i s é g é t . E z u t ó b b i m e n n y i s é g e f o n t o n k é n t 0 0 1 5 — 0 0 7 5 g r a i n k ö z ö t t i n g a d o z o t t , az á t l a g 0-032 g r a i n v o l t . A nedves úton megtisztított a l m a fontján az á r z é n t r i o x i d m e n n y i s é g e 0'007 és 0'015 grain k ö z ö t t i n g a d o z o t t , az á t l a g 0 011 g r a i n volt. A száraz úton megtisztított a l m á k n á l az á t l a g 0'021 és 0 027 k ö z ö t t i n g a d o z o t t , m í g az á t l a g 0'024 g r a i n volt. A p e r m e tezett gyümölcs megtisztítására ajánlott különböző eljárásokat Jonathán almán tanulmányozták. Leghatásosabbnak bizonyult a h í g í t o t t s ó s a v v a l t ö r t é n ő p e r m e t e z ő t i s z t í t ó eljárás. Bizonyos sejtek falain a r z é n - és a sav o k o z t a perzseléseket észleltek az o l y a n t i s z t í t ó eljárásoknál, ^amelyeknél t i s z t í t ó f o l y a d é k b a k e l l e t t m á r t a n i a g y ü m ö l c s ö t . Ú g y a t i s z t í t á s r a való, m i n t az öblögetőfolyadékot g y a k r a n k e l l e t t v á l t o z t a t n i , m e r t a k é k penész s p ó r á i és az á r z é n t r i o x i d m e n n y i s é g e m e g l e h e t ő s e n felszaporodott ezekben. A m e g t i s z t í t o t t g y ü m ö l c s n e k m é g n e d v e s á l l a p o t b a n v a l ó elcsomagolása a h ű t ő h á z b a n e l t a r t o t t a k o n a r o m l á s m e g i n d í t á s á r a csekély, v a g y semmiféle b e h a t á s s a l s e m v o l t . A közönséges m ó d o z a t o k k ö z ö t t e l t a r t o t t a k o n a r o m l á s j e l e n t é k t e l e n n ö v e k e d é s é t észlelték. Delicious, R o m é és W i n e s a p a l m á k o n , h a m u t a t k o z o t t is k ü l ö n b s é g a súly veszteségben, az j e l e n t é k t e l e n volt, lígy a h ű t ő h á z b a n , m i n t a közönséges m ó d o n e l t a r t o t t a k o n , a s z á r a z o n és a s a v segítségével m e g t i s z t í t o t t a k k ö z ö t t . A közönséges m ó d o n e l t a r t o t t a k o n n a g y o b b s ú l y v e s z t e s é g e t észleltek, m i n t a h ű t ő h á z a i k o n , befolyásolta ezt a levegőbeli nedvesség t a r t a l o m n a k f e n n t a r t o t t m é r v e . S e m a s z á r a z o n v a l ó ledörzsölés, s e m a s a v v a l t ö r t é n ő t i s z t í t ó eljárás n e m v o l t e m l í t é s r e m é l t ó befolyással a v a r a s s á g k e z d e t é r e v a g y a belső e l r o m l á s r a n é z v e . Windisch Richárd dr. -
-
-
8
-
-
-
-
A Burnusz nevű mosószer. A Németbirodalomban megjelenő háztartási- és háziasszonyi lapokban már évek óta hirdetnek fenti elnevezésen mosószert, amelynek hatóalkotórésze a hasnyálmirigy erjesztője, enzymája, a pankreatin. Az ezen enzymát tartalmazó készítménynek az a sajátsága, hogy elbontja és oldha tóvá változtatja a fehérjeféléket. Ezért a fehérneműhöz tapadt, s az ezek által beburkolt fehérjenemű anyagok (vér, genny és másféle fehérjék) a szappannal utólag történő mosásnál könnyebben eltávolíthatók.* Heermann az állami anyagvizsgáló intézetben ezen mosó szerrel részletes és kiterjedt vizsgálatokat végzett, hogy megállapíthassa minő hatást gyakorol ez a rostra. Kitűnt a kísérleteiből, hogy a Burnusz nevű mosószer, még ismételt használat esetén is, egyáltalán nem támadja meg a gyapotrostot, tehát minden aggodalom nélkül használható. Minthogy a lenrost mosó- és fehérítőhatású szerekkel szemben hasonlóképpen viselkedik mint a gyapot,
3
4
5
6
7
8
Experiment Station Record 59. kötet 836—837. lap. * Fortschrittsberichte der Chemiker Zeitung III. kötet 1929. 125, lap,
a szerző arra következtet, hogy a Burnusz használata a lenvásznat szintén nem károsítja. Ezen mosószert a 283-923. szánni németbirodalmi szabadalom védi. Az említett erjesztőn (enzymán) kívül a készítmény sóda bikárbonát (Nátrium hydrokárbonát) és mosó szódát (Nátrium karbonát) tartalmaz. Windisch Rikárd dr. A Schleich-féle márványszappan. Ezen szappan jellegzetes sajátsága, hogy a kezet a legtökéletesebben megtisztítja és egyidejűleg fertőtleníti is. Összetétele az alábbi : Víz 13%, káliszappan 10%, viaszszerű túlzsírosító alkotórészek 5 % , glycerin 1%, márványpor 7 1 % . Ez utóbbi mennyiséget a különbség alapján határozták meg. A Schleich-féle márványszappant különösen az orvosok kedvelik. Tényleg megállapították, hogy az ezen szappannal történő kézmosás a kezek tökéletes sterilizálását eredményezi. Minthogy ezen szappan használatánál kefére nincsen szükség, ez igen nagy előny, mert a kefe hosszabb időn át történő használatánál már többé nem csiramentes eszköz. Windisch Rikárd dr.
Zur Erinnerung an die schöne Tage in Budapest am 4—8. Október 1929. Gewidmet dem lieben Freunde Professor Dr. Emil von Raitsits. Ungarland, Du schönes I and, Du stolze Perle am Donaustrand O möge Gott Dir wieder gebén Bald Deiner altén Grenzenland, Dazu auch Glück und Gottes-Segen Für heute und auch immer Dar Du wunderschönes Ungarland Budapest, am 4. Október 1929. Dein Nilk. W. Jardon. v
Fordítás M a g y a r o r s z á g ! T e szép o r s z á g ! Dunapartnak büszke gyöngye! I s t e n a d n á vissza n é k e d , H a m a r régi ő r v i d é k e d ! Szerencsét és I s t e n á l d á s t A d j o n m a és m i n d ö r ö k r e ! T e csodásszép M a g y a r o r s z á g !
Jardon.
A M. F. T. E. őszi Kotorékversenye Budapesten 1929 október 6-án. M a g y a r o r s z á g , T e szép F ö l d ! D u n a p a r t i igaz G y ö n g y !
A Vashegy-csoport geológiája. í r t a : Benda László múzeumi őr Szombathely, 1929. Bölcsészetdoktori értekezés a Királyi Magyar Pázmány Péter Tud. Egyetem Földtani intézetében készült 62 oldalnyi terjedelemben, 4 térképpel, 6 geológiai szelvénnyel és 7 szövegközi ábrával. A geológia kérdéseivel foglalkozó olvasóink figyelmét az értékes könyvre felhívjuk. A vasvármegyei múzeum ásvány- és őslénytárának kiad ványai közül kaphatók : A vasvármegyei múzeum természetrajzi osztályának évi jelentése az 1928. évről és a baltavári őslénytani ásatások 70 éves története 1856—7926. í r t a : *//. Benda László múzeumi őr. A „MAGYAR FOXTERRIERT E N Y É S Z T Ő K EGYESÜLETE" (Állalorvosi Főiskola poliklinikája, VII., Istvén-út 2. sz. József 308-30)
HIVATALOS ÉS S Z A K K Ö Z L E M É N Y E I Rovatvezető: újvári Cseh Ödön.
A
Magyar Foxterriertenyésztők Egyesületének nagy kotorékversenye 1929 október 6-án. Anagykotorékversenyújvári Cseh Ödön, egyesületünk alelnökének foxterriertenyésztői 25 éves évfordulója jegyében zajlott le. A neves foxterriertenyésztő 25 éves jubileumi ünneplése mellett a nagy versenyek fényét növelte Jardon Nikolaus Wilhelm müncheni kotorékbíró megjelenése, ki Németország legelismertebb kotorékfoxterrier bírája. A bajor bíró megérkezése után hamarosan szívébe zárta hazánkat, miről meg érkezése napján este írt és az alábbiakban eredeti és magyarra szabadon fordított vers szövege bizonyít a legjobban :
Magyarország és a csodás, összehasonlíthatatlan Budapest. A kontinensen látott városok közül Buda pest gyakorolta reám a legmélyebb benyomást. Mily gyönyörű kép, ha az ember a Szent István-szoborról a városra, a Dunára lenéz. I t t e büszke nemzet tör ténete az ember előtt feléled és újra csodálja az ember e nemzet hősiességét, mellyel a múltban és a jövőben a reákényszerített szolgaságból a Kárpátok sziklái között tanyázó sasokhoz hasonlóan a magasba tör. Az ott átélt napok nekem feledhetetlenek maradnak, miként feledhetetlenek maradnak az ott újonnan szer zett barátaim is. Midőn a budapesti Magyar Foxterrier Tenyésztők Egyesületének elnöke Raitsits Emil dr. tanár engem felszólított a versenybíróság átvételére, úgy örültem mint gyermek, ki az első utazása előtt áll. Minden várakozásomat felülmúlta azonban az egyesület tagjai nak az a fáradozása, hogy köztüktartózkodásomat kedvessé tegyék. A Magyar Foxterrier Tenyésztők Egyesületének és vele az egész magyar kynologiának csak szerencsét lehet kívánni, hogy oly ember mint Raitsits áll az élén, ki állandóan arra törekszik mindent jól csinálni és minden kinek kedvére cselekedni. Rövid ottlétem alatt azt a szilárd meggyőződést nyertem, hogy az elnök az igazi ember, igazi helyén. Csak kívánatos volna, hogy az összes fajták az ő vezetése alatt eggyé tömörüljenek. Az egész magyar kynológia csak nyerne ezáltal. Ezúttal összes magyar barátaimnak ismételten kifejezem legszívélyesebb köszönetemet az élvezett vendéglátásért és minden jó és szépért, melyet nekem oly nagy mérvben juttattak. Hála illeti a verseny összvezetőségét is a szép együttműködésért, mert csak úgy volt lehetséges ezt a munkát — 44 jelentés dacára — 1 nap alatt elvégezni. Azt hiszem, hogy a díjkiosztás a résztvevők megelé gedésére történt és a szép tiszteletdíjaknak a nyerők csak örülhettek. Ez alkalommal nem mulaszthatom el, az egyesület által ajándékozott szép emléktárgyat mégegyszer megköszönni.
Újvári Cseh Ödön úr, az egyesület elnöke 1929 október 6-án ünnepelte 25 éves tevékenységének jubi leumát, mely alkalomból a szépségverseny zsűrijét iátta el. A szépségversenyen látott kutyák minden versenyen felül állottak és különösen Bernthaller úr által bemuta tott símaszőrű fajta képezett klasszist. Hogy Magyarországon a kutyák borzra idomíttat nak, igen helyesen van, mert azok ezáltal nem válnak egyoldalúakká. Ismételten láttam rókákra igen jól dolgozó kutyákat, melyek azonban borzra egyáltalán nem voltak használhatók, mert erre nem voltak idomítva. Mint bírótársak Szikszay Béla vkszt. százados, Ollinger János és Zeiss János urak működtek, ez utóbbi nak még a jegyzőkönyv vezetéseért is külön elismerés jár. Ugyanúgy elismerés illeti Hufnagel és Schütz kotorékmestereket. ÍV. W. Jardon, München.
Kotorékversenyről bírálati jelentés. 1. Fiatalok versenye rókára: 1. és kitűnő : Gonosz Orlov (Kisbill P e r u n — J u d i t P e r u n ) . T e n y .és t u l . Gözsy Gyula. A fiatal k a n jól veszi a k o t o r é k o t , jó h a n g g a l fekszik a r á c s előtt, m a j d h ú z á s u t á n a v a d a t a m á s o d i k k a t l a n b a űzi, h o n n a n a 8. p e r c b e n az első k a t l a n b a u g r a t j a s o t t a 14. p e r c b e n t i s z t a torokfogással fogja. II. és kitűnő : Ravasz Fiú ( B a k o n y i R é m — R a g y o g ó P á t r i a ) . T u l . : Hufnagel György. I g e n jól veszi a k o t o r é k o t , h a n g j a a rács előtt kissé gyenge volt, r á c s h ú z á s u t á n a r ó k á t a v é g k a t l a n b a űzi s n y i t á s k o r torokfogással fog. I g e n d e r e k a s m u n k a . III. és igen jó: Bicskás Sátán (Magnus P e r u n — P e g g i e B a l a t o n ) . T e n y és tul. : gr. Keglevich Péter. J ó l fekszik a r á c s előtt, m a j d a r ó k á t a vég k a t l a n b a űzi s o t t a 8. p e r c b e n fogja, de elereszti s az első k a t l a n b a u g r a t j a , hol idejét k i u g a t t a . I g e n jó m u n k a , kár, h o g y a k u t y a h a n g j a n e m elég erős és t i s z t a . IV. és igen jó: Pallos Perun (Magnus P e r u n — E x t r a P e r u n ) . I g e n jó h a n g g a l fekszik a r á c s előtt, m e l y n e k felhúzása u t á n a r ó k á t — á l l a n d ó fogási kísér letek k ö z ö t t — a v é g k a t l a n b a űzi, hol b á r rosszul, de fog a 8. percben. A m a g á t k i s z a b a d í t ó r ó k á t az első k a t l a n b a ugratja, i t t a z o n b a n m á r n e m ér el t o v á b b i e r e d m é n y t a m a g á t szívósan v é d ő erős v a d d a l szemben. V. és igen jó: Cyprus Luborec (Magnus P e r u n — M o h r a P e r u n ) . J ó h a n g g a l fekszik a r á c s előtt, m a j d h ú z á s u t á n a v a d a t a v é g k a t l a n b a űzi, hol idejét kiugatja. N y i t á s k o r n e m fog. K i u g a t ó m u n k á n a k igen jó. E b b e n a k u t y á b a n sok a jó t u l a j d o n s á g s a téli s z a b a d b a n i m u n k a előnyére fog v á l n i s j ö v ő é v b e n m i n t h e v e s t á m a d ó t l á t h a t j u k viszont. Igen jó munkát v é g e z t e k m é g : Gábor Orlov és Bakter Sátán. Mind a 7 k u t y a u g y a n a r r a a v a d r a v e r s e n y z e t t , h o g y a fiatalok m u n k á j á n a k e g y ö n t e t ű s é g e e l b í r á l h a t ó legyen. A versenyző fiatal foxterrierek m a j d n e m e g y e n é r t é k ű m u n k á t végeztek, illetve m u t a t t a k . 2. Érettek versenye rókára : I. és kitűnő : Ali Orlov (Godiger Lanzersferud—Mila P e r u n ) . T e n y . és t u l . : Gözsy Gyula. Ali a z o n n a l veszi a k o t o r é k o t s az erős v a d a t a z o n n a l a v é g k a t l a n b a űzi, hol jó torokfogással fog s 3 p e r c eltelte u t á n se e n g e d t e el. I g e n jó h a n g ú k u t y a . I I . és igen j ó Árgus Orlov (fenti a l o m t e s t vére). T e n y . és t u l . : Gözsy Gyula. Á r g u s u g r a t á s r a j e l e n t v e . Az erős és a k u t y á k a t szívesen t á m a d ó v a d a t Á r g u s a v é g k a t l a n b a űzi, o t t u g r a t n i a k a r s ezért a r ó k a m ö g é k ü z d i be m a g á t . A r ó k a t á m a d s egy m á s t kölcsönös orrfogással fogják, m a j d e g y m á s t eleresztve, a r ó k a az első k a t l a n b a szorítja a t e r r i e r t , i t t Á r g u s m e g y á t t á m a d á s b a s á l l a n d ó fogási kísérletek k ö z ö t t , igen jó hanggal, a v é g k a t l a n b a szorítja a r ó k á t . I g e n j ó k i u g a t ó m u n k a . és igen jó; Matador Hurrah (Ch. D u n s o c h r e — M a t a d o r Colette). T e n y . : Bernthaller Béla, t u l . : Zeiss János. E kissé n a g y k a n n a k nehéz v o l t a k o t o r é k o t venni, d e m a g á t a s z o r o s a b b helyeken sikeresen á t k ü z d v e , a v é g k a t l a n b a h á t r á l ó r ó k á t — b á r n é m i t á v o l s á g o t t a r t v a — igen j ó h a n g g a l u g a t j a . N y i t á s k o r fog. Igen jó kiugató munka, mely a természetben eredményes lett volna. Jó munkát m u t a t o t t b e m é g Erdész Orlov. Ali Orlov és Árgus Orlov m u n k á j á t a t e r m é s z e t b e n Jardon út személyesen t a p a s z t a l t a s e k é t k i v á l ó m u n k a k u t y a h a s z n á l h a t ó s á g r ó l í r t v é l e m é n y é t egy k ü l ö n cikk k e r e t é b e n a d j u k olvasóink szíves t u d o m á s á r a .
3. Idősek versenye rókára : I. és kitűnő : Wharfeside Sheilla (Ch. N e w m a r k e t H a r d N u t Spicy N a h n e ) T u l . : Fenczik Jenő dr. U g r a t á s j e l e n t v e . K i v á l ó a n veszi a k o t o r é k o t s a v a d a t a v é g k a t l a n b a űzi. I n n e n a r a b i á t u s és hevesen v é d e k e z ő erős r ó k á t — h a s o n l ó a n m i n t P ö s t y é n b e n a b o r z o t — u g r a t j a . E k i v á l ó s z u k á h o z Fenczik b a r á t u n k n a k g r a t u l á l u n k . / / . és igen jó : Black Boy Helmec (Ch. A r c h i m e d e s — M a r y v. Teufesburg). T u l . : Gutfreund Árpádné, A k u t y a igen j ó h a n g g a l derék k i u g a t ó m u n k á t végzett, m e l y k o m o l y esetben e r e d m é n y r e is v e z e t e t t volna. III. Mohra Perun ( J u p v. O b e r h a r z — F r u s k a P e r u n ) . T u l . : Hiller Albert. N a g y t á m a d ó k é p e s s é g ű és igen b á t o r k u t y a . Hevessége folytán a z o n b a n m i n d i g rossz fogással végez (kölcsönös orrfogás), ezért k a p a díjazásnál rossz helyet. T e r m é s z e t b e n az ilyen foxterrier 100 eset közül 99-ben u g r a t j a a r ó k á t . B á t o r s á g a és ereje k e d v e l t v a d á s z t á r s s á teszi. Sajnos, a díjazásnál azt kell tekin t e t b e venni, a m i t a k k o r m u t a t . 4. Fiatalok versenye borzra. /. és kitűnő : Pallos Perun. I g e n jól veszi a k o t o r é k o t , j ó h a n g g a l a v é g k a t l a n b a űzi a b o r z o t s o t t az 5. p e r c b e n fogja. Igen d e r e k a s m u n k a . II. és kitűnő : Gábor Orlov. J ó k o t o r é k v é t e l u t á n a v é g k a t l a n b a űzi a b o r z o t , j ó h a n g g a l t a r t j a , m a j d n y i t á s k o r erőteljesen fogja. és igen jó: Gonosz Orlov. I g e n jól v e t t e a k o t o r é k o t s n a g y o n jó h e l y z e t b e n , jó h a n g g a l , igen szép k i u g a t ó m u n k á t végzett. I l y m u n k a a t e r m é s z e t b e n mindig e r e d m é n y e s s z o k o t t lenni. 5. Érettek versenye borzra. I. és kitűnő : Ali Orlov. E z a k u t y a példája a m e g b í z h a t ó m u n k á s n a k , m i n t r ó k á r a ú g y i t t is jól v e t t e a k o t o r é k o t . A 2. p e r c b e n m á r a v é g k a t l a n e l ő t t dolgozik, h o g y a 8. p e r c b e n k i t ű n ő torokfogással végezze b e f e l a d a t á t . II. és kiváló : Ragyogó Pátria. J ó k o t o r é k v é t e l u t á n a v é g k a t l a n b a ű z ö t t borz előtt j ó h a n g g a l és szorosan fekszik. Á l l a n d ó fogáskísérletei csak a n y i t á s k o r sikerültek, m i k o r nyakszirtfogással végzett. J ó v a d á s z munka, és igen jó: Árgus Orlov. J ó l indult, a b o r - z o t a v é g k a t l a n b a űzi, á l l a n d ó fogáskísérletek k ö z ö t t t a r t j a a v a d a t s a k k b a n . N y i t á s k o r fog. J ó m u n k a k u t y a . IV. Matador Princesse. 6. Idősek versenye borzra. I. és kiváló : Stropp Rabiat. ( L u m p v. W a l d e n s t e i n — L e d a R a b i a t ) . T u l . : Fenczik Jenő dr. A k u t y a r ö v i d h a n g a d á s u t á n az első k a t l a n b a n t a l á l t v a d a t f ü l t ö v ö n fogj a és k i h ú z z a . Az erősen t a r t o t t v a d a t e r ő s z a k k a l l e h e t e t t c s a k elvenni. II. és kiváló : Black Boy Helmec. J ó k o t o r é k v é t e l u t á n a v a d a t a 29. p e r c b e n fültőfogással fogja. D e r e k a s m u n k a . 7. Jókuthy Sándor Emlékverseny rókára. I. és kiváló : Matador Princesse. T u l : Zeiss János. A vég k a t l a n b a ű z ö t t r ó k á t , szorosan e l ő t t e fekve jó h a n g g a l t a r t j a , m a j d a 14. p e r c b e n oldaltorokfogással végzi a v e r s e n y é t . Matador Hurrah többszöri kotorékelhagyás u t á n levétetett, Ali és Á r g u s Orlov n e m i n d u l t a k . 8. Egyesületi nagyverseny borzra. I. és igen jó : Erdész Orlov (Godiger L a n z e r s f e r u d — A s r a Orlov). T u l . és t e n y . : Gözsy Gyula. A k u t y a az első k a t l a n b a n t a l á l t v a d a t a v é g k a t l a n b a szorítja, hol á l l a n d ó fogási kísérletek k ö z ö t t , n e m elég jó h a n g g a l , idejét k i u g a t t a . T e r m é s z e t b e n k e d v e l t m u n k a . Stropp Rabiat : a v é g k a t l a n b a n t a l á l t v a d a t n é m á n fojtotta. ( J a r d o n k ü l ö n megjegyzése : H a a t e r r i e r a t e r m é s z e t b e n dolgozik, e l t ű n i k a k o t o r é k b a n s n é h a ó r á k i g n e m k e r ü l elő — k ö z b e n a v a d á s z a g y o n f a g y o t t — v é g r e elő bújik. Mi t ö r t é n t ? A v a d széjjeltépve, a k o t o r é k összedúlva. Ily t e r m é s z e t ű k u t y a n e m h a s z n á l h a t ó s ezt a v é l e m é n y e m m i n d e n v a d á s z e m b e r osztani fogja. (Fenczik b a r á t o m , t ö l t s d m e g a Manlicher-Schönaueredet!) J a r d o n ú r v é l e m é n y é h e z hozzáfűzni v a l ó n k nincsen. C s u p á n a z t j e g y e z z ü k i t t meg, h o g y a k u t y a n é h a igen gyenge h a n g o t ad. K é r d é s , v á j j o n u t ó d a i r a is á t ö r ö k l í t i a n é m á n f o j t á s k á r t é k o n y t u l a j d o n s á g á t . ) 1928. évi születésű k u t y á k kotorékderbyjében i n d u l t 6 fox t e r r i e r k ö z ü l 2 i n d u l t . I. h e l y e n k i v á l ó m u n k á v a l Pallos Perun v é g z e t t . A 10. p e r c b e n fültőfogást m u t a t o t t be, a v a d a t erősen t a r t o t t a . Bakter Sátán j ó m u n k á t v é g z e t t , b á r g y e n g e h a n g g a l töltötte, némi távra a vadtól, a versenyidőt. M a g y a r o r s z á g i t e n y é s z t é s ű k u t y á k Államdíját Bernthaller Béla »Matador« t e n y é s z e t é b ő l s z á r m a z ó Matador Princesse nyeri, t u l a j d o n o s a Zeiss János. Kotorékbajnok c í m e t n y e r t : Gözsy Gyuláné »Pallos Perum foxterrierje. A bírálók : M ü n c h e n , 1929. o k t ó b e r 20. B u d a p e s t , 1929. o k t ó b e r 2. Nikolaus W. Jardon m . p . Szikszay Béla s. k.
MIUJSAG AZ-A'LLATÍ
KEBTBEN?
BUDAPEST FŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYE
Budapest, 1929.
XVI. évfolyam. 21.—22. szám.
KIADJA: B U D A P E S T F Ő V Á R O S ÁLLAT- ÉS N Ö V É N Y K E R T J E
A z állat- é s növénykert igazgatóságának közreműködésével szerkeszti: R
RAITSITS EMIL D -
November 1.—15.
Megjelen mint az „A TERMÉSZET" :o: :o: :o: melléklapja :o: :o: :o:
A berlini indiai elefánt születéséről. Nemrégiben hagyta el a német sajtót Eipper Pál: )>Tierkinder« című könyv, melyben a rozmárkölyökről, a törpe ló vérmérsékletéről, a fiatal »Abu Markub-ről, a borjúfókaárváról, fiatal emberszabású majmokról, a keeskeantilopgidáról, a ragadozók ifjú korá ról, a galléros pávián gyermekszobájá ról, a fiatal szarvasról, a kéttülkű orrszarvú csemetéről, a fehérszakállú gnu borjúról, az uhu fiókáról, a rézusmajom atyai kötelességéről, az új szülött tarándszarvasről, a háládatlan hattyúfiókáról, a fiatal törpe vízilóról, a tigriskölykékről, a mandrillcsemetéről és a tevéről színes elbeszéléseket ad közre. Az elbeszélések, illetőleg meg figyelések közül minket közelebbről az a leírás érdekel, melynek címe : Egy elefánt született. Érdekes közle ményében a többek között azt írja, hogy a több mint 20 hónapig tartó áldottállapot alatt a berlini állatkert vezetőségének legnagyobb gondja az volt, hogy miként lehetne a fiatal elefánt világrajötténél segítségül lenni. A mi állatkertünk vezetősége szintén nagy izgalommal várja a fiatal elefánt esetleges világrajöttét. Ez okból Szultán elefántunktól elválasztottan éli most már napjait Zseni elefántunk. Halljuk azonban most a szerzőt, hogy a berlini állatkertben mivel vég ződött a nagy várakozás. A berlini
állatkert elefántházában levő ápolót álmából mult év szeptember 19-éről 20-ára virradóan az indiai elefánttehén hangos trombitálása felzavarta. Az ápo lónak egyebet sem kellett tenni, mint az elefántanya boldogságától teljes jelentését tovább adni, hogy egy kis elefánt a legnagyobb csendben, minden feltűnés nélkül napvilágra jött. A kis elefántcsemete már az első napon rövid ideig saját lábán állott. A való ságos törpeelefánt fejét lóbálta és a szőrös gömbölyded testét anyjának oszlopszerű végtagjaihoz támasztotta. A kis elefánt azonban a nap legnagyobb részét a szalmán feküdve hortyogással átaludta, ilyenkor az anyaállat széjjel terpesztett elülső lábakkal átlépte és ilyen helyzetben ingaszerűen mozgó ormányával védőhelyzetet foglalt el. Ormányával csemetéjét végigtapo gatta és óvatosan egy pár szénát vetett az alvó csemetéjére. A legtöbb ember azt gondolná, hogy a fiatal elefánt ormányával szopja az anyatejet. Ez azonban nagyon téves, hozzá nem értő felfogás. Szopás idejében a kis elefánt föláll és anyjának elülső két lába között levő csecsbimbót, amelyet életének első napjain már elér, fogatlan szájával ajkai közé veszi s így szíjjá a bőséges anyatejet. A berlini újszülött elefántnak magas sága 80 cm volt. és a fejét és a világos
szürke hátát fekete merev sörteszerű szőrzet borította. Az anyaelefánt, mihelyt egy ember közeledett feléje, csemetéjét féltve, nagy dühhel őrizte. Ez okból kettős kerítéssel tartották távol a látogatóközönséget. Az álnok ságot, ravaszságot és mondhatni rossz indulatot eláruló tekintetű csemete gyorsan fejlődött és hamarosan pajzánkodással töltötte el idejét. 6, illetve 8 hét múlva fejlődése szembetűnőbb volt. Ebben a korban súlya kb 2 mázsát nyomhatott. A kis elefánt életének első napjain már jelezte, hogy valósá gos játékos manóvá lesz és nemcsak az anyjával, hanem a környezetével, amit csak elérhet, mulatságos játékot fog űzni. Igen érdekes Eipper-nek az a megfigyelése is, amikor az anya állat ivott a fiatal csemete rögtön a vödör mellett termett és a vízbe levegőt fújt, bugyborékolásszerű hangot hal latva. A vizet felszívni eleinte nem tudta. A fiatal csemete később az anyját utánozva a vízivást is meg akarta tanulni, de eleinte ormányát oly ügyetlenül és lassan emelte fel, hogy eközben a felszívott víz mind szerteömlött. A tél alatt a kis elefánt az elefántházban órákhosszat játszado zott : legszívesebben hempergett és éles trombitaszerű hangot hallatott. Amint a tavasz közeledett és ennek levegője azajtó hasadékain beáramlott, az elefánt
csemete ormánya végét a nyíláshoz szorította. Amint azonban az elefánt ház kapui megnyíltak és az elefánt csemete kiléphetett volna a tavaszi szabad levegőre, a napvilág és a szabad ság annyira elrémítette és megijesztette az elefántocskát, hogy az hosszú ideig minden csalogatás, anyai nógatás elle nére belső ketrecét el nem hagyta. Egyik reggelen mégis bátorságot vett és a külső kifutóba lépett oly termé szetes módon, mintha azt már régen megszokta volna. Kinn a külső ketrec ben a homokban fagolyóval játszado zott, legelgetett, akácfaleveleket tép desett és esetlen testével vígan fut kározott. A déli órákban hemperegve homokfürdőzött. A mókás elefántocska első életéve végén hatalmasan kifejlő dött és »Kalifa« néven a berlini látogató közönség kedvence lett. Bárcsak állatkertünk is hasonló örömteljes gyarapodásban részesülne! R. dr.
[• H Í R E K •1 Látogatás a bölényparkban. Folyó hó 11-én Nádler Herbert igazgató, Cerva Károly felügyelő és e sorok írója »Manci« bölény törzstehén betegsége miatt a visegrádi m. kir. bölényparkba ki rándult. A zuhogó eső még hangulato sabbá tette a késő őszi erdőt. »Miska« bölénybikánk, valamint Boitzenburg grófjától vásárolt és vérfrissítést szol gáló »Schatten«, most »Jenő« nevű európai bölénybikánk, továbbá az anyai örömök előtt álló »Vilma« bölény tehenünk és »Szegfű« előhasi üsző bölényünk az esős időjárást fel sem véve a meleg ősz friss hajtásait legelészte. Mind a négy értékes állat legkitűnőbb formában jó táplált. Ezekkel szemben »Manci« törzstehenünk leromlása fel tűnő volt. Az egyébként betegnek nem látszó, körülbelül 24 éves bölény köze lebbi vizsgálatát a sorok írója közvet lenül, minden kényszereszköz vagy lekötés nélkül hajtotta végre. A száj üreg vizsgálatánál kiderült, hogy a fogak az idős korral elvárhatóan tel jesen lekopottak. Ezért az öreg bölény
tehén a fokozott rágást megkívánó szálastakarmányt nem szívesen eszi, abban válogatós. Külső vizsgálattal gümőkor nem volt megállapítható. A tuberkulinos szempróba negatívnak bizonyult. A bélsár mikroszkópos vizs gálata sem derített ki oly kóros elválto zásokat, amelynek alapján a lesoványodás értelmezhető lett volna. Megvénült bölény tehenünk ezentúl korpás ivósat, főtt rizst kap erőbeli állapotának javítá sára. Az említetteken kívül a lesová nyodott »Mancn bölény még naponta három tojást is kap. Nem zárható ki, hogy az esetleges anyasággal járó nagyobb anyagforgalom okozza a rossztápláltságot. A magzatfejlődés foko zottabb táplálást és megfelelő mennyi ségű vitamint tartalmazó (Pekk-)tápszer adagolását tette kívánatossá. A bölények borjázása rendszerint május és június hónapokban tapasztalható. Ezzel szemben előfordul azonban, hogy a bölény bor jak állatkertekben vagy vadaskertekben a téli hónapokban jönnek a világra. Tekintettel arra, hogy az európai bölényeknél az idős bikák a násznapok után remete életet folytatnak, továbbá nehogy az új szülött bölényekben a bika kárt tegyen, a bika elkülönítése szükségessé válik. Állatkertünkben élt »Boci« nevű előhasi üszőbölény nyolc éves korában hozta legelső borját a világra így nem csodál kozhatunk azon, hogy a hét éves »Szegfű« bölényünk csak most került a tenyészállatok sorába. Az európai bölényeknél tapasztalható mérsékelt szaporodóképesség egyik oka annak, hogy az európai bölények állománya oly gyorsan nem gyarapodik. R. E. dr. Vapiti szarvasbikánk agancsát nem fűrészelték le. Eddig az állatkerti szokás szerint a teljesen kifejlődött és már érzéktelen agancsokat a szarvasok, dámvadak és őzek koponyájáról le fűrészelték. Tették ezt azért, mert dühé ben az agancsos bika a velük együtt élő társait nem egyszer felnyársalta. Nadler Herbert, állatkertünk igazgatója a vapitiszarvasok kifutóját megfelelő kerítéssel oly módon alakította át, hogy a bika díszes agancsa hatalmas méreteivel a kerítés résein nem tud
keresztülbujni, de ezzel szemben a háreméhez tartozó szarvastehenek és növendékszarvasok kényük-kedvük szerint az egyik kifutórészből a másikba közlekedhetnek. Abban az esetben, ha netalán a bika egyikre vagy másikra felbőszülve neki támadna, a megtáma dott bármelyik rés között keresztül bújva védett helyre menekülhet. Ily berendezés mellett vapitiszarvasunk díszes koronája, a hatalmas agancsa fején maradt. Fókáink néhány napig gyengélkedtek. A tavaszi hónapokban hűtőházunkba Északról szállított és ott elraktározott fagyasztott tengeri halakból éltek fókáink. November havának elején már ezt a fagyasztott halat nem szívesen fogyasztották el és fókáinkon a gyomor és belek hurutos megbetegedése volt észlelhető. A hűtőházakban tartott halak etetését csökkenteni kellett. Néhány napi koplalás után élő édesvízi halakat bocsájtottak be a fókató me dencéjébe. A vízben úszkáló halakra azután a fókáink elképzelhető virgonc sággal vadásztak. A vízalatti úszás közben a vízmedencében hatalmas hullámokat verve étrendjük megvál toztatását szolgáló édesvízi halakat egyhamar felhabzsolták. A forróégövi madaraink teleltetése. A forróégövi vízimadaraink összefogdozása végett szükségessé válik az állatkerti nagytó lecsapolása. Az idén a meleg ősz folytán a tó lecsapolása november elején vette kezdetét. Az ilymódon szárazföldre jutott madarak összefogdosása kellő elővigyázattal végrehajtható és a befogás a száraz talajon kevesebb veszélyeztetéssel jár. Az összefogdosott madarak az új madárházba kerülnek, mely a teljes benépesítés után a látogatóközönség részére is megnyílik. Tigriskölykek születtek. Xaxa nős ténytigrisünk Emir hatalmas hím királytigrisünk után három tigriskölyket hozott a világra. Az anya és kölykei teljesen elzárt ketrecben elkülönítve, nyugalmas családi örömökben élnek. Az újszülötteket csakis megszokott ápolójuk közelítheti meg. A feltétlen nyugalom biztosítása miatt senki sem tekintheti meg tigriseinket. A kiadásért felelős:
R A I T S I T S E M I L dr.
3
S z á l k á s s z ő r ű t a c s k ó k A évesek, nem pedigrések, de e l s ő r a n g ú duvadirtó, patkányfogó és hajtókutyék kaphatók. Németh Jenő Pápa, Földművesiskola.
K a i n i t v. d. Burg. A p j a : Ch Kroboro H u n t s m a n . Derbysiegerin A z a p r ó h i r d e t é s minden s z a v a 10 fillér. A legkisebb hirdetés e g y s z e r i m e g j e l e n é s e 1 p e n g ő .
Anyja:
Königskind
v. d. Burg. Tenyésztő: Frau v. Kleist Amalienhof Német ország. Tulajdonos: Taubin-
Előfizetési v a g y hirdetési díj Állatkert Budapest, VI., küldendő.
ger Margit Budapest, Csepreghy-utca 2. szám.
C s a k i s v á l a s z b é l y e g b e k ü l d é s e e s e t é n felelünk Természettudományi Közlöny. Szerkeszti: Ilosvay Lajos közre működésével Gombocz Endre és Szabó-Patay József. Szerkesztő ség és k i a d ó h i v a t a l : Budapest, VIII., Eszterházy-u. 16. „Magyar Foxterrier-Tenyésztők E g y e s ü l e t e " Budapest, Állat orvosi főiskola poliklinikája, VII., Rottenbiller-utca 23—25. Telefon : József 308—30. Magyar T a c s k ó - T e n y é s z t ő k E g y e s ü l e t e Budapest, VII. ker., István-út 2. Állatorvosi főiskola poliklinikája József 308—30. Hivatalos órák hétfőn és csütörtökön 17—18 órák között. O r s z á g o s M a g y a r R e n d ő r k u t y a E g y e s ü l e t új hivatalos helyi s é g e : V., Vadász-utca 31., II. em.
Magyar Kutyafajták T ö r z s k ö n y v e Budapest, VII., István-út 2. Állatorvosi főiskola poliklinikája József 308—30. Hivatalos órák lörzskönyvezés végeit hétfőn és csütörtökön 17—18 órák között. Elsőrangú patkányfogó kertben.
foxterrier
kölykek kaphatók a z Állat
Komondor-, puli-, pumi- és kuvasz-kölykek á l l a n d ó a n kaphatók a z Állatkertben. Magyar D o b e r m a n n o s o k titkári hivatala Budapest, VIII., Baross utca 77. Telefon : József 4 1 3 - 7 8
Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek Szövetsége Budapest, VII., István-út 2. Telefon : József 308—30
T é v e d , ha azt hallja, hogy a z Állatkert a z őszi és téli napokon nem látogatható. Állatkertünk a látogatóközönségnek sok látványosságot nyújt. A kotorékvadászat. í r t a : József Ákos (Lenti, Z a l a k a p h a t ó a szerzőnél és minden könyvesboltban.
megye),
Aki elsőrangú pumi tenyészállatot óhajt beszerezni, a z vásárolja meg örökösgyőztes Finom Fürtös Rózsi Hortobágyot. Fodor P á l : A k a n á r i s z á r m a z á s a , K a p h a t ó minden könyvesboltban.
tenyésztése
Dr. Raitsits E m i l : A k a n á r i betegségei K a p h a t ó minden könyvesboltban.
és
és azok
kiképzése.
gyógyítása.
N a d l e r H e r b e r t : Cserkészeten és lesen Nagy-Magyarországon. Érdekfeszítő vadászati elbeszélések 80 eredeti fényképfel vétellel. K a p h a t ó minden könyvesboltban és a k i a d ó n k b a n .
Magyar g o m b á s k ö n y v e k é s k é p e k . Szerkeszti: Szemere László. Gombéskönyv kezdőknek : 250 leírás, 50 színes kép : 11'20 P. Gombáskönyv h a l a d ó k n a k : III kötetben 2000 leírás, 75 kép. G o m b a k é p e k : 100 színes á b r a . Árak : vészonkötésben 10—10 P. Levelezőlapok 1 sor. 25 drb 3 P. Teljes tájékoztató i n g y e n ! Budapest, II. ker., H e r m á n Ottó-út 15. Állatkertünk
látványossága a forróégövi
madarak
háza.
Elsőrangú pumi kölykek k a p h a t ó k a z Állatkertben. S h e t l a n d p o n y csődörcsikó, igen kezes, k a p h a t ó az Állatkertben.
K u v a s z k ö l y k e k kaphatók : Rónai telep címen.
Györgyné
Kerepes, Helvécia
Kutyakiképző iskola. Elvállalom kutyák kiképzését és ver senyekre való előkészítését. Rosszul nevelt kutyák kitanítását és gondozását penzióba. Virrasztó Károly szakképzett oktató, Tépiósáp. Komondorkölykek kaphatók a z Állatkertben. A p r ó r á g c s á l ó k a t köszönettel fogad az Állatkert. M i n d e n előfizetőnk szerezzen egy új előfizetőt lapunkra.
T h a r - k e c s k e b a k eladó az Állatkertben. 1 h ó n a p o s , elsőrendű szülőktől s z á r m a z ó fekete puli n ő s t é n y kölykek k a p h a t ó k dr. Benke Imre Budapest, Vili., Baross utca 50. alatt. Győztes 1928., 1929. Finom Fürtös Rózsi Hortobágy puminőstény és Sabaria Győztes Előd Hortobágy után s z á r m a z ó két kölyök eladó. C í m : Magyar Kutyafajták Törzskönyve, VII., István-út 2.
A kiadásért f e l e l ő s : RAITSITS EMIL dr.
'iuiminiiiiinniiiimiiiiÉMim . WTTTnT^rTTr^TiTjTTn^^TrT^^TTmTTTnTTT SM
iiiiiiiiiNiiiiiiiiiiiiiittriirinii
TTIIIIIIIIMiniHIIIIIIIIIIIMil.TJ
Budapest Székesfőváros
Hirdető Vállalata
1
Hirdetöoszlopokra és táblákra. Vlllanyvilágltású nagy oszlopokra és megálfóhelyjelző oszlopokra. Gázreklámlámpákra. Napfény reklámpajzsokra.
IV., Kamermayer Károly -.a. 5.
O.
A k i a z Állat= é s N ö v é n y k e r t b e é r k e z i k , A gyomra ellen nagyot vétkezik, Ha nem a SZIKLAsvendéglőben iszik é s étkezik. Tulajdonosi PfneisI Frigyes
g KUN S Á N D O R BUDAPEST FERENC JÚZSEF-RAKP. 18.
Különleges kuiyafelszerelések
OLBRICHNÁL I I FESTÉK, KENCE, KÁTRÁNY, VEGYI TERMÉKEK, ZSIRADÉKÁRŰ j Budapest, V I , Teréz-körút 6 I Telefon: 2 8 0 - 4 4 Teleíon: 845—11, 867—73
L O P Ó S
G Y U L A
Fizessen elő
»A T E R M É S Z E T « s r e
szabadalmazott iskolapadok, iskolai bútorok, atlétikai s p o r t c i k k e k , t o r n a s z e r e k , j á t é k ; szerek é s játéktér berendezések gyára BUDAPEST, III., B É C S I . Ú T Árjegyzéket
85. TELEFON: Ó. 6 2 5 - 0 5
és k ö l t s é g v e t é s t
Kiadóhivatal:
felszólításra küldök.
ZIMMER
HADERER EMIL É S TSA m a 3
festéke, lakké é s vegyitermékek gyára BUDAPEST, IX., MESTER-U. 9. ~ T E L E F O N : JÓZSEF 338—87. (Legkisebb mennyiségeket is kiszolgáltatunk.)
AZ ELISMERT
HEIMsFELE
PÉKSÜTEMÉNY
az egész Állatkert területén kapható Főüzlet: Heim Lajos,VI ,Szondy-u. 96'a. Tel.: 152—41. Fiókok: VI.,Teréz-körút 4. <+* IV., Petőfi Sándor-u. 9.
Félévre 3 pengő. * Budapest, V I . kerület,
0 9 $
Állatkert
FERENC
H A L K E R E S K E D E L M I R.»T. BUDAPEST KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK T . : A. 8 5 4 - 4 8 FIÓKÜZLETEK : V., Gróf Tisza Isrván=ufca 10. T.: A. 8 1 6 - 7 9 , VII., Rákócziit 9 0 . IRODA: VIII., Horánszky=utca 19. I. em. Telefon: J. 3 3 5 - 3 9
R A T T I N G E R LAJOS AUTÓKAROSSZÉRIA, KOCSIGYÁRTÓsUZEM B U D A P E S T , VII., T H OKOLY-ÚT 144. Telefon: Alapíttatott 1906
ÚJ ÉS HASZNÁLT KOCSIK RAKTÁROK
Budapest székesfőváros házinyomdája 1929 — 12030
J. 405—87