A H ALANDÓSÁG ALAK ULÁSA, HALÁLOKOK DR. M A R TO N ZO LTÁ N — PA LLÓ S EM IL Á ltalános halandóság M ag y aro rszág h alan d ó ság a a m ásodik v ilá g h á b o rú t m egelőző év ek b en az eu ró p ai országok között a közepesnél v alam iv el rosszabb, a n n a k ellen ére, hogy az 1920-as évek m agas halan d ó ság i sz in tjé n e k csökkenési ü te m e a h arm in c as évek fo ly am án m eg leh ető sen gyors volt. A m áso d ik v ilág h áb o rú fo ly am á n észlelt növekedés u tá n m á r kö zv etlen ü l a felszab ad u lás u tá n i év ek b en (1947— 1948) ism ét 11— 12% o-re csö k k en t a halandóság. Az ezt követő időszakban a halan d ó ság ja v u lá sa to v áb b ta rto tt az 1960-as évek közepéig, am ikor is e lé rte a 10% 0 k ö rü li érté k et.
A m eghaltak aránya 1000 lakosra átlagos életkora (2) (3)
Év 0) 1920 1930 1940 1950 1960 1965 1970 1973
21,3 15,5 14,3 11,4 10,2 10,7 11,6 11,8
Г ор изо нт ал ьн ая
H e a d in g :
графа:
(1) Y e a r ;
(1)
Г оды ;
(2)
Удельным
32,9 37,6 47,7 49,8 62,2 65,1 65,6 66,1 вес
у м ер ш и х
(2) r a t e p e r 1000 i n h a b i t a n t s ;
на
1000
жи те л ей ;
(3) a v e r a g e a g e ;
(3)
Средний
(4) o f t h e d e a d .
A m ú lth o z v iszo n y ítv a a ja v u lá s igen erő teljes, pl. az 1948-as n y e rs h alálozási a rá n y az 1911. év in ek csak a 41% -a. Az 1965-ös év tő l kezdve a n y e rs halálozási a rá n y lassú ü tem ű n öv ek ed ése vo lt észlelhető. A n ö v ek e d ést a népesség k o rö ssze téte léb en b e k ö v e tk e z e tt változások id ézté k elő.
D R . M’A R T O N
224
ZOLTAN
— P A L L Ó S E M IL
Év (1)
ö sszesen (2)
0— 14
15—39
40—59
60—X
1949 1960 1970 1973
100.0 100.0 100.0 100,0
24.9 25.4 21,1 20.0
38,8 36,8 37,0 37.5
24,7 24.0 24.8 24.5
11.6 13,8 17.1 18.0
éves
(3)
A lakosság kor sz e rin ti összetételén ek változása fé k ezte a n y ers halandósági arán y szá m o k ja v u lá sá t. A születési arán y szá m o k gyors csö k k en ésének k ö v etk eztéb en a korm egoszlás „ö reg eb b ” le tt és így a fia ta la b b koro sztály o k b an jelen tk ez ő h alandósági ja v u lá s kevésbé é re z te tte h atásá t. A 60 éves és id ő seb b ek n ek az össznépességhez v isz o n y íto tt a r á n y a a fe lsz ab ad u lást követő év tize d ek b en n a g y m é rté k b e n n ö v ek e d ett. T e k in te tte l az idősebb k o ro sztály o k m agas halan d ó ság ára, m in él „ö reg eb b ” egy népesség, a n n á l tö b b en h a ln a k m eg és a n y e rs halálozási arán y szám ily m ódon növekedik. H asonló jelen ség észlel hető m ásk ülönben, szám os fe jle tt eu ró p ai ország népesség ein él is. A népesség ö regedésének k ö v etk ez m én y e az is, hogy a m eg h a lta k átlagos k o ra eltolódott. M íg 1920-ban a m eg h a lta k átlagos ko ra 33 év volt, 1973-ban ez az é rté k m eg k étszerező d ö tt, vagyis 66 év le tt (1. sz. tábla). A halálozások g y ak o riság a az egyes életk o ro k b an re n d k ív ü l k ü lönböző. A halandóság az összes k o rc so p rto k a t érin ti, de nem m in den k o rc so p o rto t egyform án. Az ezer m egfelelő k o rú lak o sra ju tó halálozási a rá n y (a k o r sp ecifik u s halandóság) a 3. tá b la ta n ú sá g a szerin t, v alam e n n y i k o r cso p o rtb an csökkent. A jav u lás m é rté k e — az 1 éven a lu lia k a t nem tek in tv e, ahol a csökkenés je le n tő s — a k o r em elkedésével m ind kisebb, de m ég a 70 éves és idő seb b ek n él is közel 2 5 % -o t é rt el. A legnagyobb, m in te g y 80% -os csökkenés, az 1— 14 év eseknél k ö v et k ez ett be és közülük is elsősorban az 1— 4 év eseknél ja v u lt a h a landóság. M indezek a té n y e k a rra u taln ak , hogy a halan d ó ság jav u lása elsősorban a csecsem ő- és g y e rm e k k o rú a k h alan d ó sá g án ak szám o t tevő csökkenésének ere d m é n y e és így a h alan d ó ság jö vőbeni csök ken ése főleg az ö re g k o rú ak h alan d ó sá g án ak ja v ítá sá v a l érh ető el. Az é letk o r és n em sze rin ti h alálozási viszonyok v izsg ála tá n ak eg yik fo n tos eszköze a halandósági tábla. E lsősorban a halandósági táb la é letk o r sze rin ti halálozási v alószínűségei (qx ), és a v á rh a tó átlag o s é le tta rta m (e;j) alk alm as összefoglalóan a h alandósági viszo n y o k jellem zésére, időbeli és te rü le te n k é n ti v álto zásu k m érésére.
H A L A N D Ó S Á G ,
K o rc so p o rt
1948/1949
(1) 0 0— 4 5— 9 10—14 15—19 20—24 25—29 30—34 35—39 40—44 45—49 50—54 55—59 60—64 65—69 70—74 75—79 80—84 85—X
92,5 25,6 1,4 1,1 2Д 3,3 3,3 3,5 3,9 5,1 7,0 9,7 14,2 21,3 33,2 55,1 90,6 144,3 238,4
1. összesen
11,5
H e a d in g :
H A L Á L O K O K
225
I960
1970
1973
47,6 10,0 0,5 0,4 0,9 1Д 1,3 1,6 2,2 2,8 4,6 7,3 12,2 19,5 32.2 54,6 93,0 151,0 249,9 10,2
35,9 8,5 0,4 0,4 0,8 1,0 1,2 1,4 2,2 3,3 4,9 7,2 11,6 19,6 33,0 53,8 89,1 142,8 250,5 11,7
33,8 7,8 0,3 0,4 0,7 1,0 1Д 1,5 2,1 3,3 5,2 7,5 12,4 18,7 31,9 52,2 85,9 139,0 236,4 11,8
(1) A g e - g r o u p .
L a t e r a l t e x t : 1. T o t a l .
Az I. á b ra jól szem lélteti a h alan d ó sá g b an b eá llo tt ja v u lá st. A n ő k h alan d ó ság a n ag yobb m é rté k b e n ja v u lt m in t a férfiak é, am it az á b ra k é t v o n ala kö zti távolság m ér. Az átlag o s é le tta rta m az évek fo ly am á n fokozatosan növekszik, am i ú jab b jelző je a h alandóság állandó jav u lásá n ak . A növekedés azo n b an n em m in d e n k o ré v b en és nem m in d en időszakban azonos. Az 1948-tól 1959-ig ta rtó időszakban a n ö vekedés álta lá b a n nagyobb, m in t a köv etkező in te rv a llu m b a n . Ú gy tű n ik m in th a az 1948— 1959 k özötti id őszakban n ag y jáb ó l m á r k im e rü lt volna a le h etség es ja v u lá s m érté k e. M egvizsgálva a fé rfia k és nők egym áshoz v iszo n y íto tt h ala n d ó ság á t azt ta p a sz ta lju k , hogy a fé rfia k elhalálozási valószínűségei a nő k elh alálo zási v aló szín ű ség ein ek százalék áb an k o ré v e n k é n t v á l toznak. L áth ató , hogy a kü lö n b ség ek álta lá b a n — n ém ely k o rév n él pedig, így a 15, 20, 30-nál k ü lönösen — eg y re h a tá ro z o tta b b á v á l nak. T erm észetesen ez n em je le n ti azt, hogy a fé rfia k halan d ó ság a ro sszab b o d o tt v o ln a az elm ú lt év tized ek b en , h an e m csak azt, hogy a ja v u lá s kiseb b m érté k ű , m in t a nőknél. A fé rfia k és nők elh a lá lozási való szín ű ség ei 1948/49-ben jó v al közelebb á llta k egym áshoz, m in t 1972-ben.
226
D R . M A R T O N Z O L T A N — P A L L Ó S E M IL
H A L A N D Ó S Á G ,
F érfi
A halandósági tábla éve
0
h a l á l o k o k
N6 (3)
(2)
55
63,2 69,6 72,1 72,6
55,8 58,6 59,9 60,2
21,2 21,5 22,3 22,7
(4)
58,8 65,2 66,5 66,9
Г ор изо нт ал ьн ая гр а фа : в о зр а с те . . . лет.
H e a d in g :
5. A
15
évesek
1948/49 1959/60 1969/70 1972
В
0
60
15
(1)
(4 )
227
fé r fia k
(1)
52,4 54,8 54,7 54,9 (1)
15,8 15,3 15,2 15,6
Годы
таблицы
с ме ртн ос ти ;
(2 )
Мужчины;
Ж енщины;
(3 )
Year of the life ta b le ; (2) M ales; (3) F em ales; (4) years old.
h a la n d ó s á g a Смертность
a nők му жчин
e lh a lá lo z á s i v a ló s z ín ű s é g e in e k в
п р оц ент ах
от вероятностей
смерти
s z á z a lé k á b a n
женщин
M a le m o r t a l i t y i n t h e p e r c e n t a g e o f t h e f e m a l e p r o b a b i l i t y o f d e a t h
Életkor (év) (1)
1948/49
0 5 10 15 20 30 40 55 60
123,8 112,4 109,1 104,6 118,9 129,2 151,3 150,3 142,7
1959/60
1969/70
1972
évek b en (2) 121,5 117,9 172,4 185,4 216,2 168,2 131,3 172,8 163,1
119,5 181,8 148,1 256,3 293,5 244,2 198,3 171,6 189,1
126,6 129,7 164,0 191,2 270,0 246,7 183,6 172,5 177,3
H e a d i n g : (1) A g e (year); (2) in the years.
A h alan d ó ság i tá b lá k kih alási re n d jé n e k á b rá in (II. ábra) jól k ifeje zésre j u t a h alan d ó ság n ak a fe lszab ad u lás óta ta rtó k ö v etk eze tes jav u lása. F ig y e lem re m éltó, hogy a ja v u lá s — a m it a gö rb ék egym áshoz v iszo n y íto tt táv o lság a m é r — m á r az első k o ré v b en je le n tő s és a következő k o rra l eg y re k ife je z e tte b b é válik. Az idősebb k o rb a n a jav u lás lelassul. A h alan d ó ság i v iszonyok ja v u lá sá t a k ih alási re n d m ed ián kora (valószínű éle tk o r = az a kor am ely n e k b etö ltéséig az élv eszü lö ttek f e l e m eghal) is jó l jellem zi. É rté k e a század forduló óta m a jd n e m m eg k étszerező d ö tt. A fe l szab ad u lás u tá n ez az é letk o r hossza to v áb b tolódik a m agasabb életk o ro k felé, m ég p edig a nő k n él jelen tő seb b e n , m in t a fé rfia k n á l.
228
D R . M 'A R T O N Z O L T Á N — P A L L Ó S E M I L
H A L A N D Ó SÄG,
1900/01 1. F é r f i 2. N ő
3 9 ,2 4 0 ,8
H A L Á L O K O K
1948/49
1969/70
6 8 ,3 7 2 ,6
7 1 ,2 7 5 ,3
229
1972 7 1 ,8 7 6 ,9
L a t e r a l t e x t : 1. M a l e s ; 2. F e m a l e s .
A h alan d ó ság reg io n ális k ü lö n b ség ei az egyes te rü le te k n ép e s ség én ek eltérő k o rö sszetételére, k u ltu rá lis, egészségügyi e llá to ttsá gára, stb. v ez e th e tő k vissza. A m ásodik v ilág h áb o rú elő tt a v árosok nép esség én ek h ala n d ó sága vo lt a legnagyobb. A felszab ad u lás u tán , a tá rsa d a lm i-g a z d a sági válto záso k k ö v etk ez téb en fellépő n ag y népességm obilitás, v á n do rlás m e g fia ta líto tta a v árosok k o rs tru k tú rá já t, és a rra v ezetett, hogy m a m á r a váro sok halan d ó ság a k edvezőbb m in t a községeké.
1. 2. 3. 4.
B udapest V árosok Községek Országos В ерт икальн ая
граф а:
1.
1948/49
1960
1 0 ,2 1 2 ,4 1 1 ,6 1 1 ,5
1 0 ,0 9 ,7 1 0 ,4 1 0 ,2
Б уд а п е ш т;
2.
Го р о да ;
1973
1970
1 2 ,8 1 0 ,2 1 2 ,4 1 1 ,8
1 2 ,3 1 0 ,2 1 2 ,1 1 1 ,6 3.
Села;
4.
С тр а н а
в
целом.
L a t e r a l t e x t : : 1. B u d a p e s t ; 2. T o w n s ; 3. V i l l a g e s ; (4) C o u n t r y t o t a l .
A m e g h a lta k átlagos k o rá n a k v izsg ála ta is azt m u ta tja , hogy a váro si népesség idősebb k o rb a n h a l m eg, m in t a községek lakos sága. (V árosban 62, fa lu n 60 év az e lh a lta k átlagos kora.) K o ré v ek és n em ek sz e rin t vizsgálva a rég ió k halan d ó ság át, m eg á llap íth ató , hogy a községek fé rfi lak o sain a k h alan d ó ság a 15 éves k o rtó l 40 éves k o rig lén y eg esen — á lta lá b a n 0 , 4 % 0- kel — m eg h a la d ja a v áro si fé rfi népesség h alan d ó sá g át. A 40— 80 éves korok k ö zö tt m á r a v áro so k fé rfi n ép esség én ek h alan d ó ság a rosszabb v a lam ivel, m in t a fa lu n lakó fé rfiak é . Az idősebb k o rb an , 80 éven felül, ú jra a községek fé rfi lak o sain a k h alan d ó sá g a a m agasabb. M ás a női népesség h a la n d ó sá g á n a k v áltozása. A 19 éves kortól kb. 30 éves korig, a h alan d ó ság n a g y o b b á ra azonos szinten, foko zato san n ö v ek ed ik . A to v áb b i k o ré v ek b en a községek női nép essé g én ek h alan d ó ság a rosszabb, m in t a v áro si nőké.
DR. M A RTO N
230
Z O L T Á N — P A L L Ó S E M IL
A halandósági viszonyok részleteseb b v izsg álata azt is k im u ta tja , hogy a városi fé rfia k közül tö b b en é rik el a 65 éves kort, m in t a fa lv a k b an lakó fé rfiak . Az öreg k o rb a n — 65 éven felü l — a községek fé rfi lak o sain ak to v áb b élése jobb, m in t a városiaké. A v á ro sb an élő nők továbbélési re n d je szü leté sü k tő l kezdve, m in d en k o r év b en jobb, m in t a fa lv a k b a n élő női népességé. Ö sszefoglalóan m eg állap íth ató , hogy M agyarország h alan d ó sá g á n a k a k é t v ilág h áb o rú közötti időszakban észlelt csökkenése, az el m ú lt év tized ek b en to v áb b fo ly tató d o tt. L egnagyobb m é rté k b e n a csecsem ő és a g y e rm e k k o ri arán y szá m esett, az idősebb k o ro sztá ly o k n ál a ja v u lá s ü tem e lassú b b lett. A felsz ab ad u lást követő szociális-gazdasági változások, a tá rs a dalm i átréteg ző d és és az ezzel e g y ü ttjá ró fo g lalk o ztato ttság kiszé lesedése, v a la m in t a n épesség belső vándorm ozgalm a, m ind olyan tényezők, am ely ek d ö n tő en b efo ly áso lták a h alan d ó ság jelenlegi sz in tjé n e k k iala k u lá sá t és m eg h atá ro zz ák eg y ú ttal, jövőbeni a la k u lásán a k te n d e n c iá it is. Halálokok A h á b o rú befejezése u tá n e lte lt 30 év fo ly am án a halálokok, illetv e a h alál a la p já u l szolgáló o k o k 1 ö sszetételéb en azok a v á lto zások, am ely ek a II. V ilá g h á b o rú t m egelőző h arm in c as év ek b en is észlelh ető k v o ltak m ár, lén y eg esen nagyobb m é rté k b e n tovább fo ly tató d tak . E változások h a tá sá ra , am ely ek elsősorban az o rv o stu d o m ány, az egészségügyi ellátás és a közegészségügyi viszonyok fe j lődésével h o zh ató k szoros összefüggésbe, a la k u lt ki a fe n t m á r vázolt k o rsp ecifik u s halan d ó ság (1., 3. sz. tábla), am ely végső soron az e lh a lta k és a népesség k o rö sszetételéb en alapos változásokhoz v e zetett. 8. A z elhaltak korcsoport szerinti m egoszlása (°/0-ban)
Ev(ek) átlaga
0
1— 14
1948— 1949 1959— 1960 1969— 1970 1973
16.7 7.3 4.6 4,3
15— 59
60— és +
éves (2)
(1)
4.5 1.9 0.9 0.8
28,8 21.5 18.2 17,4
50,0 69.3 76,3 77,5
ö sszes (3) 100,0 100,0 100,0 100,0
h a l a n d ó s á g
,
h a l á l o k o k
231
A n eg y v en es évek v égén az e lh a lta k több m in t egyötöd része 15 év en alu li g y erm e k ; k ü lönösen m agas az összhalálozáson b elü l a csecsem ők ré sz a rá n y a (16,7%), a 60 évesek és idősebbek viszont m indössze csak fe lé t k ép v iselik az e lh altak n a k . Az 1973. évi k o r cso p o rt m egoszlásban a 15 éven aluli g y e rm e k e k öt százalékkal sze rep e ln e k az elh a lta k között, a csecsem ők ré sz a rá n y a csupán 4,3 százalék, ezzel szem ben a 60 évesek és idősebbek részesedése igen jelen tő sen m egnövekedve, m ajd n em eléri a 80 százalékot. A lig n e g y ed század n y i idő a la tt a k isg y erm ek e k sú ly a eg y h ato d ára, a cse csem őké eg y n eg y ed ére csö k k en t az összhalálozásban, u g y a n a k k o r a 60 év esek és idősebbeké jó v al több m in t felév el n ö v e k e d e tt meg. B ár az előző részek b en fo g lalk o ztu n k m á r azzal, hogy a fé rfia k halan d ó ság a m en n y iv el rosszabb m in t a nőké, speciális haláloki vo natk o zásai m ia tt itt is szükségesnek látszik rö v id en v isszatérn i e k érd ésre. 1973-ban a nők n y ersh alan d ó ság i a rá n y a 13 százalékkal vo lt alacsonyabb, m in t a férfiak é. É rd em es felfig y e ln i arra, hogy m ég a n ők h alan d ó ság a m in d en k o rc so p o rtn ál — sok esetb en igen je le n tő se n — csö k k ent a neg y v en es évi adatokhoz viszonyítva, n y ers h alan d ó ság i a rá n y u k m égis 4,2 százalékkal m ag asab b 1973ban, m in t 1948— 49 év ek b en volt. A fé rfia k n á l viszont, ahol csupán a 65 éves k o rig ja v u lt — m egközelítően sem olyan m é rté k b e n azon ban, m in t a n ő k n él — a k o rc so p o rt-h alan d ó sá g és azon tú l m in d en k o rc so p o rtn ál ro sszab b o d o tt 1948— 1949-hez képest, a n y e rs h a la n dósági a rá n y csak 1,6 százalékkal m agasabb 1973-ban. Az a k ö rü lm én y , hogy a 60 éves és idősebb népesség körében a n eg y v en es év ek v égén k ia la k u lt 14,5 százalékos női tö b b le t a m eg fig y elési időszak a la tt 34,3 százalék ra n ö v e k e d e tt és e tö b b le t az átlag o n b elü l a halálozások szem p o n tjáb ó l különösen je le n tő s 75 éves és idősebb k o rcso p o rto k n ál jó v al m e g h a la d ja a 60— 100 százalékot is, m ag y arázza a sú ly a rá n y o k n a g y m é rv ű eltolódásából eredő fen ti jelleg ű v áltozásokat. N y ilvánvaló, hogy a halálozások szám szerű a lak u lá sa m ellett m á r 30 év v el ezelő tt is a h alálokokra, k ü lönösen a leg g y ak rab b an h a lá lt okozó b eteg ség ek re — m ai elnevezéssel a vezető h alálo k o k ra — v o n atkozó in fo rm ác ió k sza b tá k m eg elsődlegesen azokat az egészségügyi és társa d alo m p o litik ai fela d ato k at, célkitűzéseket, a m e ly e k e t ahhoz, hogy a népesség egészségi állap o táb a n ja v u lá s k ö v et kezzék be és viszonylag n o rm ális k o rö ssze tételű halan d ó ság a la k u l jo n ki, v ég re k e lle tt h a jta n i, m eg k e lle tt valósítani. H ogy v aló jáb an m ily e n h ih e te tle n n eh ézségekkel állta k szem ben a h áb o rú u tá n köz v e tle n ü l az egészségügyi irá n y ító szerv ek és m ily e n n ehéz fe la d a to k a t o ld o ttak m eg csak ak k o r tu d ju k m egfelelően érté k eln i, ha ism e rjü k az in d u lás p á r éves id ő szak án ak főbb halálozási jelleg ze tességeit. 1945-ben az év első n eg y e d éb en m ég súlyos h á b o rú d ú lta o r szág re n d k ív ü li halálozási esem én y ei é rth e tő e n n em n y ú jth a tn a k m egfelelő a d a to k a t a halálozások összehasonlító vizsgálatához. A h á b o rú s id ő szak b an és a h á b o rú t k ö zv e tle n ü l kö v ető en a n y ilv á n ta r táso k v ezetése re n d k ív ü li m ódon m eg n eh e zü lt és hián y o ssá vált, m ég
232
D R . M A R T O N Z O L T Á N — P A L L Ó S E M IL
azt sem tu d tá k rö g zíten i sok ese tb e n ki hol és m ik o r h a lt m eg, nem azt, hogy m ib en h a lt m eg az év folyam án. A tö m eg síro k b a jó fo rm án szá m o latlan u l te m e tté k el a bom bázások és egyéb h áb o rú s cselek m én y ek szétro n cso lt áldozatait, ą szem élyazonosítás elvégzésének lehetősége és m in d en fé le haláloki b izo n y lat k iállítá sa nélkül. 211 320 h a lo tta t n y ilv á n ta rtu n k így is 1945-re vonatkozóan, h a landósági a rá n y sz á m o t azonban nem közlünk, m e rt a kock ázatn ak k ite tt népesség szám át n em ism e rjü k . A zt tu d ju k azonban, hogy 28 600 volt a csecsem ő h alo ttak szám a, a fe n ti összhalálozásnak 13,5 százaléka és azt is tu d ju k , hogy az élv esz ü lö ttek közül m in d en h a to d ik m eg h alt anélkül, hogy m eg érte volna az első szü leté sn a p ját. B ár érd em leges haláloki feldolgozás é rth e tő e n nem áll re n d elk ezé sü n k re , fe ltételezh ető , hogy az elh a lta k m egközelítően fele háb o rú s cselek m én yek áldozata le h e te tt, a csecsem ők zöm e pedig ezen tú l m en ő en h ián y o s táplálkozás, ille tv e gondozás k ö v etk ez téb en h a lt el.2 A n ép v á n d o rlás k o rab eli éle tk ö rü lm é n y e k k ed v eztek a fertőző b e teg ség ek elterje d ésén e k , já rv á n y o k k ia la k u lá sá n a k ; és 13 389 sze m ély — a fe n ti összes n y ilv á n ta rto tt e lh a ltn a k 6,3 százaléka — tbc m ia tt h a lt meg. 1946-ban a h áb o rú u tá n i első te lje s békés évben a halálozások szám a az előző évhez k ép e st je le n tő se n (36% -kal) visszaesett, össze sen 135 490 elh alálo zást je le n te tte k , a csecsem ő h alo ttak szám a 19 700 v o lt és b á r ré s z a rá n y u k az összhalálozásban e m elk e d ett (14,5% -ra), h alan d ó ság u k lén y eg esen csökkenve 116 ezrelék volt. Ez évben m á r csak m in d en k ilen ced ik élv esz ü lö tt h a lt m eg egy éven aluli korban. É rd em es m egjegyezni, hogy az összes e lh a lta k 53 százaléka férfi volt. H aláloki feldolgozás is k ész ü lt m á r az 5. rev ízió n á te se tt rész letes N em zetközi H aláloki N év jeg y zék 3 a la p já n fé rfi-n ő és összevont k o rcso p o rto k sze rin ti m eg b o n tásb an . Mi vo lt a fő jelleg zetesség e 1946-ban és a k ésőbbiekben m ajd az ö sszehasonlítás tá rg y á t képező 1947— 1948-ban a halálokok a la k u lásán a k ? E lsődlegesen az jellem ezte ezekben az év ek b en m ég a halálo k o k alak u lá sát, m egoszlását, hogy az aggság, öregkor és egyéb, k ó rism év el n em id e n tifik á lh a tó állap o to k igen m agas ré szará n y b an fo rd u lta k elő az összhalálozáson belül. 1946-ban a besorolások több m in t egynegyed része tö rté n t ily en bejeg y zések alap ján , de m ég 1947— 1948 évek átlag á b an is m ajd n em e lé rté k a 24 százalékot. Ez a k ö rü lm én y igen m eg n eh e zíti a h alálokok alak u lá sán ak é rd em le ges összehasonlító vizsg álatát, m ég azoknál a b etegségeknél, b e te g ség csoportoknál is k ö rü lte k in tő e n kell eljárn i, ahol a m aival azonos ta rta lm ú k a te g ó riá k a t té te le z ü n k fel. B etegség á lta l n em azo n o síth ató osztályozási csoportok, így a tü n e te k , aggság, ö reg k o r és egyéb rosszul m e g h atá ro zo tt állapotok (m in t pl. a d eb ilita s congenita, éretlen ség ) a fe l nem ism ert b e te g ségek, illetve állap o to k g y ű jtő h ely e, a rá n y u k b a n b e k ö v e tk e z e tt v á l 2 A f o l y ó i r a t e s z á m á b a n a c s e c s e m ő h a l á l o z á s 30 é v e s a l a k u l á s á v a l k ü l ö n t a n u l m á n y fo g la lk o z ik . A z á tf e d é s e k e lk e r ü lé s e m i a tt e c ik k k e r e t é b e n é p p e z é r t c s a k a le g s z ü k s é g e s e b b v o n a tk o z á s o k b a n é r i n tjü k e z t a té m á t. 3 A 6. r e v í z i ó u t á n e l n e v e z é s e B e t e g s é g e k N e m z e t k ö z i O s z t á l y o z á s a (B N O ) .
h a l a n d ó s á g
,
h a l á l o k o k
233
tozások n in csen e k sem m iféle m ódosító h atássa l az összhalandóságra, m iv el g y ak o risá g u k csökkenése a betegségek, betegségi csoportok k iseb b -n a g y o b b m é rv ű em elk ed ésév el já r eg y ü tt. Ez a látszólagos em elkedés k ü lö n ö sen azoknál a b eteg sé g ek n él le h e t igen jelentős, am ely e k n él a k órism ézés lehetősége a m ú lth o z k ép e st m eg n ö v ek e d e tt és a k o rsz erű b b vizsgáló eljáráso k k ö v etk ez téb en (pl. a d ag a n ato k n ál) p o n to sab b á vált. H ogy m ily e n jelen tő s m é rté k b e n ja v u lt a h alálo k i b ejegyzések m inősége az elm ú lt 30 év folyam án, m i sem b iz o n y ítja jobban, m in t az a tén y , hogy 1973-ban betegséggel n em k ifeje zh ető bejegyzések ré sz a rá n y a 0,1 százalék v o lt csupán, a csecsem ő h alo ttak n ál a k.m .n. éretlen ség p edig alig h áro m százalék. Ez az igen je le n tő s jav u lás an n a k a k ö v etk ezetes m u n k á n a k az ered m én y e, am ely e t az elm ú lt idő szak b an a halálo ki bejeg y zések m in ő ség én ek a m eg ja v ítá sá ra fo rd íto ttu n k . B á rm e n n y ire d u rv á n to rz ítja is az összképet 1946-ban az a kö rü lm én y , hogy a h alálokok neg y ed része n em h asz n álh ató fe l é r té kelésre, a m egoszláson b elü li n ag y ság ren d ek , a főbb ten d e n c iá k m eg ism erése céljáb ó l m égis in d okolható a fe n n m a ra d ó rész vizsgálata. M iu tán a BNO egyes betegségi fő cso p o rtjai a 6. revízió óta jelen tő s ta rta lm i válto záso k o n m e n te k keresztü l, a fő cso p o rto k at összehason lítá s ra fe lh a szn áln i n em célravezető. C sak oly an k a te g ó riá k a t é rd e m es fig y elem b e v en n i, am ely ek ta rta lm ila g m eg egyeznek vag y n a g y jáb ó l azonosak a jelen leg h asz n áltak k al. E zt fig y elem b ev év e a 9. tá b lán á llíto ttu k össze a vezető h alálo k o k a t 1946 évre vonatkozóan. A 10 vezető h alálo k h alálo zásain ak szám a 1946-ban az összhalálo zásn ak csu pán 57,5 százaléka. A n a g y sá g re n d b e n tov áb b i 15,6— 10,0 százezrelék közötti h alan d ó ság ú érelm eszesedés, nem m eningococcus okozta a g y h á rty ag y u llad ás, d iftéria , sérv és b élelzá ródás, g y o m o r- és n y om bélfekély, v a la m in t gyilkosság, em berölés esetszám aiv al e g y ü tt is csak 62,6 százalékot k ap u n k . M e g á lla p íth a t ju k , hogy a h á b o rú u tá n i évek h alálo k i m ego szlásának egyik je l lem ző v o n ása a h alálokok n a g y m é rv ű szétaprózódása. Az elm ú lt 30 év fo ly am án a h alálokok m egoszlását é rin tő igen jelen tő s k o n cen tráló d ási fo ly am a t za jlo tt le. A m in t a későbbi tá b láb an lá tju k m ajd, 1973-ban az összhalálozásnak 65 százaléka az első h áro m vezető h alálo k i cso p rtb a halm ozódik és a 10 vezető h a lálok e g y ü tt p edig igen m agas ará n y b a n , 87 százalékkal szerepel az összhalálozásban. E zt a n a g y m é rv ű k o n ce n tráló d ási fo ly am a to t m a gy arázza az a k ö rü lm én y , hogy a népesség elöregedésével p á rh u z a m osan m in d in k á b b m eg n ö v ek e d ett a sú ly a a halálo zásb an az idő seb b ek és ö re g k o rú a k specifikus halálo k ain ak . A h alálo k o k ö sszetételén ek ala k u lá sá ra 1946-ban m ég erősen rá n y o m ta a b ély eg é t a fertőző beteg ség ek dom ináló szerepe. A v e zető h alálo k o k k ö zö tt a m ásodik, illetv e h a rm a d ik h e ly e n álló in f lu en za és tü d ő g y u lla d ás (az 5. revízió sz e rin t a fertőző b eteg ség ek hez ta rto z ta k ) és tb c u tá n igen m agas v o lt m ég a d ifté ria h a la n dósága 13,7 százezrelékkel; viszonylag m agas v o lt a szifilisz (7,6), a
D R . M 'A R T O N Z O L T Á N — P A L L Ó S E M I L
234
v érm érg ezés (5,7), a h astífu sz (5,5), a te ta n u sz (5,4), a v érh as (4,8), a szam árk ö högés ( 3 ,3 ) és az orb án c h alan d ó ság a ( 2 ,6 % 0oo); elő fo rd u lt a k iü téses tífu sz (1,6), a s k a rlá t (1,1), a k a n y a ró (0,6), a g y e rm e k b én u lás és a m a lária (0,2— 0,2 % 000) halandósága. Л felso ro lt beteg ség ek az e lm ú lt időszak fo ly am án v é g re h a jto tt k ö v etk ezetes prevenció (védőoltások) és nagy h atá sú (a n tib io tik u m o k és cb em o th erap iás) g y ó g yszerek alk alm az ására vagy te lje s felszám o lá sra k e rü lte k vagy lén y eg esen kisebb sú lly al sze rep e ln e k m a m á r a h alan d ó ságban. 1973-ban az in flu en z a és tü d ő g y u lla d ás (jelenleg a 8. revízió sz e rin t a lég ző ren d szeri beteg ség ek h ez tarto zik ) 17,5, a tb c 16,0 és a szifilisz 0,6 százezrelék halan d ó ság i é rté k k e l az 1946. é v in ek 11,4, 12,0, illetv e 10,9 százaléka csupán. A d ifté ria és a h a s tífu sz egy-egy, a szam árköhögés pedig m indössze öt esetb en fo rd u lt elő a halálozások között, a k iü téses tífu sz t és m a lá riá t m á r k ez d et ben, a g y e rm e k p a ra líz ist pedig a h a tv a n a s év e k re m á r te lje se n fe l szám oltuk, de a többi fel nem so ro lt fertőző betegség is csak igen alacsony h alan d ó ság g al szerep el (pl. a te ta n u sz 0,4 százezrelékkel csu p án 7,4 százaléka az 1946. évinek). 9. A vezető halálokok 1946-ban Г л а вн ы е
причины
смерти
в
1946 г.
M e g h a lta k B e te g s é g
(h a lá lo k ) (1)
1. Szívbetegségek 2. Influenza, tüdőgyulladás 3. Tuberkulózis 4. R osszindulatú daganat 5. A gyérbetegség 6. összes baleset 7. H asm enés és b élh u ru t 8. öngyilkosság 9. V esegyulladás és nephrosis 10. B ronchitis, tüdőtágulat és asztm a /оризонтальна я графа: (1) Бо л е зн и (п р и ч и ны у м ер ш и х ; (4 ) Умерш ие на 100 ты с. жи телей. 4. 7.
Верти ка льн ая Зл о к а ч е с т в е н н ы е Понос и кат а р
szám a (2)
részza rán y a (3)
20 944 13 478 12 050 10 071 7 302 4 972 3 398 2 144 2 038 1 464 смерти);
232,0 149,3 133,5
15,5 9,9 8,9 7,4 5,4 3,7 2,5
(2 )
ará n y a 100 ООО la k o s ra (4)
111,6
1.6
80.9 55,1 37,6 23,8
1.5
22.6
1,1
16,2
Ч ис ло
ум ерших ;
(3)
Доля
графа: 1. С е р д е чн ы е боле зни ; 2. Гр ипп , воспаление л е г к и х ; 3. Т у б е р к у л е з ; 6. Все не счастные слу иаи ; о п у х ол и ; 5. Артериальное заб о л ев ан ие м озг а; 10. Б р о н х и т . 9. Воспа ле ние почки и н е ф р о з; киш ечн ика ; 8. С а м оу би й ств о;
A h asm en és és b é lh u ru to s m egbetegedésekkel, m iv el különleges sze rep e t já ts z o tta k a m ú ltb a n a csecsem ők halálo zásáb an p á r so r b an k iem elten foglalkozunk. E beteg ség ek az 5. revízió sze rin t az
H A L A N D Ó S Á G .
H A L Á L O K O K
235
em észtő ren d szer b etegségeihez ta rto z ta k , je len leg a 8. revízió sze rin t a fe rtő ző b eteg ség ek h ez tarto z n ak . A fe n ti táb lá b a n lá tju k , hogy 1946-ban a 10 v ezető halálok között a h asm en és és b é lh u ru t 3400 h a lá le se tte l és m agas, 36,7 százezrelék halan d ó ság g al a h e te d ik h e ly en áll. E b eteg ség ek h alan d ó ság a n é h á n y év a la tt je le n tő se n csök k en v e az e lm ú lt időszakban nem okozott kü lönösebb p ro b lém á t; 1973-ban m á r csak 217 esetben okoztak elhalálozást, h alan d ó ság u k pedig igen alacsony érté k k el, 2,1 százezrelékkel az 1946. év in ek csu p án 5,7 százaléka. A fertő ző betegségek, ezeken b elü l is elsősorban a csecsem őket és a k isg y erm ek e k et leg in k áb b v eszély eztető heveny, já rv á n y o s fe r tőző b eteg ség ek h alan d ó sá g án ak igen je le n tő s csökkenése az elm ú lt 30 év a la tt n a g y m é rté k b e n m eg n ö v elte e k o rc so p rto k b an a tú lélés valószínűségét. A 10. táb lá b a n ö ssze állíto ttu k az 1973. évi ad a to k a la p já n a vezető h alálo k o k so rre n d jé t. Az összeállítás az érelm eszesedés k i v ételév el a BNO speciális В jeg y zék e sz e rin t tö rté n t, a teljesség k i egészítése céljáb ó l a tá b lá b a n alu l közö ljü k m ég a В jeg y zék sze rin ti 10. h alálo k o t is. Az érelm eszesedés (440) k iem elése u tá n teljes В jeg y zék sze rin ti felso ro lást k a p u n k azzal a m ódosítással, hogy az 5— 10. h ely en álló halálokok m in d e g y ik é t egy helyezéssel felje b b so ro lju k és 10. h e ly re fe lk e rü l így a m ájzsu g o ro d ás (B37). A kö v etk ező k b en a 10. táb lá b a n szereplő 1973. évi vezető h a lálokok időbeli a la k u lá sá t 25 év tá v la tá b a n , 1947— 1948 évek átlag é rté k e iv e l ö sszeh aso n lítva vizsgáljuk. A szív b eteg ség ek (B25— B29) az összehasonlítás a la p já t képező év ek b en is az első h ely en á llta k a vezető halálo k o k között, sú ly u k azo n b an az összhalálozásban lén y eg esen kisebb volt, m in t n a p ja in k ban. Az összhalálozáson b elüli 16,1 százalékos ré sz a rá n y u k az elm ú lt év ek fo ly am án 31,5 százalékra, halan d ó ság i a rá n y u k pedig a b ázis év ek ad ataih o z k é p e st 89 százalékkal em elk e d ett. 1973-ban e b etegségi csoporton b elü l legnagyobb ré sz a rá n n y a l (63,4% -kal) az isch aem ias szívbetegségek (B28) sze rep e ln e k ; az összes szívbetegség m ia tt elh a lta k 87 százaléka 60 éves és idősebb, a nő k ré sz a rá n y a (50,2% ) m in im ális m é rté k b e n m eg h ala d ja a f é r fiak ét, a fé rfia k h alandósági a rá n y a (383,4) azonban 5,5 szá zalék k al m agasabb, m in t a nőké (363,3%ooo)A ro sszin d u latú d ag a n ato k (B19) a neg y v en es évek végén v i szonylag alacsony ré s z a rá n n y a l (9,8° ц-kal) m á r a m ásodik h ely en sze rep e ln e k a v ezető h alálokok so rre n d jé b e n . S ú ly u k az összhalálo zásb an az e lm ú lt időszak a la tt igen jelen tő sen , m a jd n e m k étsze resé re m eg n ö v ek ed v e h alan d ó sá g u k 90,3 százalékos em elk ed ését okozta. Ezen átlag em elk ed ésen b elü l a fé rfia k rá k h alan d ó ság a 117, a nőké 68 százalék k al em elk e d ett. M ég a n eg y v e n es év ek b en a nők rá k h a lan d ó ság a 8,6 százalékkal m ag asab b v o lt m in t a férfiak é, addig 1973b an a fé rfia k é 18,8 százalékkal m e g h a la d ja a nőkét. A rá k h alálo záso n b elü l az e lm ú lt 25 év fo ly am án legnagyobb m é rté k b e n a tü d ő rá k halan d ó ság a e m e lk e d e tt; 1973-ban 37,0 száz ezrelék h alan d ó ság a öt és félszerese az 1947— 1948 évek á tla g á n a k ;
D R . M 'A R T O N Z O L T A N
236
— P A L L O S E M IL
a fé rfia k n á l a tü d ő rá k h alan d ó ság a m egelőzve a g y o m o rrá k ét, 60,8 százezrelék kel az első rá k h alálo k . A ro sszin d u latú d a g a n a to k n a k a h alálo zásb an igen n a g y m é rté k b e n m e g n ö v e k e d e tt jelen tő ség e k ü lö n ösen a fé rfia k n á l, elsődlegesen a tü d ő rá k h alan d ó sá g án ak fe n t v á zolt igen n a g y a rá n y ú em elk ed ésév el függ össze.
Десять
основных
причин
T h e te n leading causes
смерти
в
oif death
1973
I.
in
1973 M e g h a lta k
H a lá lo k m e g n e v e z é s e (je g y z é k s z á m m a l) ( 1)
szám a (2)
ré sz a rá n y a % ( 3)
a rán y a 100 000
la k o sra ( 4)
1. Szívbetegségek B25—B29 38 916 2. R osszindulatú daganatok, a nyirok és a vérképző szövet daganatai is B19 23 888 3. A gyérbetegség B30 17 224 4. Érelm eszesedés 440 7 837 5. összes balesetek BE47, BE48 5 745 6. Öngyilkosság BE49 3 845 7. P erin atalis m ortalitás okai B43, B44 3 478 8. Bronchitis, tü d ő tág u lat és asztm a B33 2 596 1 828 9. Influenza és tüdőgyulladás B31, B32 10. T uberkulózis B5, B6 1 667 11. Egyéb 16 345 12. Az érelm eszesedés nélkül a 10. halálok 13. M ájzsugorodás B37 1 501 22 678 11. Egyéb
31,5
373,0
19,4 14,0 6,4 4,7 3,1
229,0 165,1 75,1 55,1 36,9 33,3 24.9 17,5 16,0 156,7
18,4
14,4 217,4
123 366
100,0
1182,6
14. összesen ( 2)
Гор изо нт ал ьн ая Число у м ер ш и х ;
2,8 2,1
1,5 1,3 13,2 1,2
графа: ( 1 ) Н а и м е н о в а н и е причин смерти (с: номеро м, ук а з а нн ы м ( 3 ) Д о л я у м ер ш и х ( % ) ; ( 4 ) Умерш ие на 100 ты с. жи телей.
на
с п и ск е );
Az ag y érb eteg ség ek (B30), am ely e k n ek zöm e agyvérzés, a n e g y v en es év ek b en csupán 6,5 százalék ré sz a rá n n y a l m ég az ötödik h e ly en szerepel, a vezető h alálo k o k között. H alandósága az e lm ú lt idő szak fo ly am án szin tén igen je le n tő se n (107% -kal) em elk ed ett. 1973b an ag y é rb eteg sé g m ia tt e lh a lta k 54,4 százaléka nő volt, halan d ó ság a a n ő k n él (174) 12 százalékkal m agasabb, m in t a fé rfia k n á l (156% ooo)Az érelm eszesed ésn ek (440), am e ly e t a BNO részletes jegyzéke a la p já n ik ta ttu n k a táb láb a , ré sz a rá n y a az összhalálozásban az
H A L A N D Ó S Á G ,
h a l á l o k o k
237
1947— 1948 év ek á tla g á b a n igen alacsony, m indössze 1,0 százalék. H alan d ó ság a az elm ú lt időszakban m ajd n em h atszo ro sára em elk e d ett, így sú ly a lén y eg esen m eg n ö v ek e d ett a halálozásban. 1973-ban az érelm eszesed és m ia tt elh a lta k 54,5 százaléka nő volt, a nők h a lan d ó sága (79,3) 12,2 százalék k al m agasabb, m in t a fé rfiak é (70,7%ooo)- Az érelm eszesedésnek, m in t h alálo k i b ejeg y z ésn ek szép ség h ib ája az aggság, öregkorhoz hasonlóan, hogy n agyon g y ak ran ta k a rn a k el v ele sp ecifik u san m eg h atá ro zh a tó b etegségeket. E zt az é rté k elésk o r m in d en esetb en fig y elem b e kell venni. Az összes b alese tek (BE47, BE48) a В jeg y zék ran g so ro lása sze r in t (a k éső b b iek n él is csak ezt vesszük figy elem be) a negyedik vezető halálok. A n eg y v en es évek végén viszonylag alacsony, 2,8 százalék ré s z a rá n n y a l szerep el a vezető halálokok között. S ú ly a az elm ú lt időszak a la tt jó v al több m in t m ásfé lsz ere sére n ö v e k e d e tt az összhalálozáson belül, halan d ó ság a 1973-ban 63 százalékkal m ag a sabb, m in t 1947— 1948 év ek b en volt. A b aleset-ö sszetev ő k közül a m otoros já rm ű b a le s e te k sú ly a 11,4 százalék ró l 30,3 százalék ra em e lk e d e tt a m egfigyelési időszak fo ly a m án. H alan d ó ság a is igen je le n tő se n em elk ed ett, m ég a m egjelölt n eg y v en es év ek á tla g á b a n százezer lakos közül csupán négy h a lt m eg ilyen b alese t m iatt, addig 1973-ban több m in t négyszerese, 17 h a lt meg. A b alese tek en b elü l legnagyobb sú lly al (39,5% -kal) 1973-ban is a b alese tsz erű esések szerepelnek. R észa rán y u k a n eg y v en es év ek b en m ég csak 16,2 százalék, h alan d ó sá g u k az elm ú lt időszak a la tt m ajd n em n ég y szeresére — 21,7 százezrelék re — em elk ed ett. N ap ja in k b a n a m otoros já rm ű b a le se te k h alan d ó sá g át 28 százalékkal h a la d ja m eg a b alese tsz erű esések halandósága. 1973-ban a b alese t m ia tt e lh a lta k 62 százaléka férfi, a fé rfia k b aleseti h alan d ó ság a (70,6) m a jd n e m h á ro m n e g y ed év e l m agasabb, m in t a nőké (40,6 százezrelék). K ülönösen m agas a fé rfia k tú lsú ly a a m otoros já rm ű b a le se te k n é l (76%), a b alese tsz erű eséseknél v i szont jelen tő s a női tö b b let (61% ). A fé rfia k h alan d ó ság a a m otoros já rm ű b a le se te k n é l 26,8, a nőké 7,8, a b alese tsz erű esések n él a nők halan d ó ság a 25,6, a fé rfia k é pedig 17,7 százezrelék. A b alese tsz erű esések le g g y ak rab b an az idősebb k o rú a k n á l okoznak elhalálozást, 1973-ban az esések m ia tt e lh a lta k 90 százaléka volt 60 éves és idő sebb (a n ő k n él 97, a fé rfia k n á l 80% ). F o rd íto tt a h e ly z e t a m otoros já rm ű b a le se te k n é l, ahol 1973-ban az e lh a lta k 72 százaléka v o lt 60 év esn él fia ta la b b (a fé rfia k n á l 76, a n ő k n él 61% -a). Az öngyilkosság (BE49) a m ásik nem te rm é sz etes halálo k 1973b an v iszo n y lag eléggé m agas ré s z a rá n n y a l (3,1% -kal) az ötödik: h e ly e n álló vezető halálok. A n eg y v en es évek v égén is a vezető h a lá l okok k ö zö tt ta lá lju k k é t százalék ré sz- és 24,2 százezrelék h a la n dósági a rá n n y a l. Lassú, fo lyam atos em elkedés u tá n 1973-ban h a lan d ó ság a 52,5 százalékkal m ag asab b szin ten van, m in t a n egyvenes év ek b en volt. M iu tán az öngyilk o sság n ak k ü lö n iro d alm a v an h a zán k b an , epidem iológiai k érd ések k e l itt n em foglalkozunk, csu p án a h alálo zásu k főbb jellem ző it é rin tjü k .
238
DR. M ARTON
ZOLTAN
— P A L L O S E M IL
Az öngyilkosok zöm e — 70 százaléka — 1973-ban fé rfi volt; m ég százezer fé rfi közül 53, addig u g y a n a n n y i nő közül csak 22 le tt öngyilkos az év folyam án. A fé rfia k öngyilkossági halan d ó ság a m ajd n em m ásfélszeresév el m agasabb, m in t a nőké. 1973-ban az összes öngyilkosok 38,4 százaléka 60 éves és idősebb, ez az a rá n y a n ő k n él sokkal m agasabb, 48,6 százalék, a fé rfia k n á l viszont csak 34 százalék. E lgondolkoztató, hogy m á r a 14 éven a lu lia k is 13 esetb en k ö v ettek el öngyilkosságot. A p e rin a ta lis m o rta litá s okai (B43, B44), am ely e k az ú jsz ü lö tte k első éle th e té b e n b ek ö v e tk e zett halálo záso k ra vonatk o zn ak , 1973-ban az összes csecsem ő h alo ttak 73 százalék át k ép v iselv e a vezető h a lá l okok k ö zö tt a h ato d ik h e ly e n állnak. 1948-ban az összhalálozáson belü li sú ly u k viszonylag m ég igen m agas (7,0 százalék), a csecsem ő h a lo tta k k özött viszont csak 41 százalékban fo rd u ln a k elő. Az 1000 élv esz ü lö ttre szá m íto tt h alan d ó sá g u k az 1948. évi 39-ről az elm ú lt időszak a la tt 25-re csökkent. Az a k ö rü lm én y , hogy 1973-ban m ég a h alálozások szám a 48, addig a halan d ó ság i a rá n y é csak 36 száza lék k al alacsonyabb, m in t 1948-ban volt, a n eg y v en es év igen m agas élv eszü letési a rá n y á v a l (21,0% o) függ össze. 1973-ban a fiú ú jsz ü lö tte k h alan d ó ság a e k ate g ó riá b a n 38,2 százalékkal m ag asab b volt, m in t a leányoké. A b ro n ch itis, tü d ő tá g u la t és asztm a (B33) a vezető halálokok k ö zö tt 1973-ban a h e te d ik h ely en szerepel. R észa rán y a az 1947— 1948 évek á tla g á b a n m indössze 1,3 százalék az összhalálozáson belül. 1973-ban h alan d ó ság a m a jd n e m 63 százalékkal m agasabb, m in t a n eg y v en es év ek b en (15,3) volt. Az összetevők közül a b ro n c h itis és a tü d ő tá g u la t eg y fo rm án 44— 44 százalékkal fo rd u lt elő 1973-ban e betegségi csoportban, h alan d ó ság u k is így eg y fo rm án 10,9— 10,9 százezrelék, az asztm áé csupán 3,1. A fé rfia k halan d ó ság a 34,4, több m in t k étsze rese a női halan d ó ság n ak . Az in flu en z a és tü d ő g y u lla d ás (B31, B32), am ely m in t halálok a n eg y v en es évek végén m ég igen jelen tő s sz e re p e t já tsz o tt a h a lá lozásban, 1973-ban m á r csak a n y o lcad ik vezető halálok. 1947— 1948 évek á tlag á b an 8,8 százalék rész- és 107,4 százezrelék halandósági a rá n n y a l a tbc u tá n k ö v etkezve m ég a n eg y ed ik vezető halálok. M ind kiv áló bb új g y ó g yszerek a lk alm az ásán a k h a tá s á ra halandósága az elm ú lt időszak fo ly am án igen jelen tő sen csö k k en t és 1973-ban m á r csak 16,3 százaléka v o lt a neg y v en es évekének. E k ateg ó rián belül, am ely n e k a tü d ő g y u lla d ás 61 százaléka volt 1973-ban, a f é r fia k h alan d ó ság a (19,5) k e re k egyn eg y ed év el m agasabb, m in t a nőké (15,6%ooo). A tu b erk u ló z is (B5, B6) a m eg jelö lt n eg y v en es év ek b en m ég 9,3 százalék rész és 113,3 százezrelék igen m agas h alandósági a rá n y n y a l a vezető halálo k o k között a szívbetegségek és a ro sszin d u latú d ag a n ato k u tá n a h a rm a d ik h ely en állt. 1973-ban a В jeg y zé k sze rin t m á r csak a k ilen ced ik vezető halálok. H agyom ányos rég i sú ly á t a h alan d ó sá g án ak m e re d ek csökkenése u tá n m á r az ö tv en es évek közep ére elv esztette. H alandósága 1973-ban csu p á n 14,1 százaléka a neg y v en es évek halan d ó ság án ak .
H A L A N D Ó S Á G ,
H A L Á L O K O K
239
A tb c h alálozások zöm ét — több m in t h áro m n e g y ed ré szét — a lég ző ren d szeri g ü m ő k o r (B5) okozza. E k ateg ó ria halan d ó ság a 1973-ban százezer lak o sra szám ítv a 12,2, ezen b elü l a nők h a la n dósága lén y eg esen alacso n y ab b szin ten (6,5) a fé rfia k h alan d ó sá g á n ak (18,3) csu p án 36 százaléka. Az aláb b i g ra fik o n o n e g y ü tt á b rá z o lju k a tbc és a rák h alan d ó ság n em ek sz e rin ti alak u lá sát. A n ag y jáb ó l u gyanazon szin trő l kiin d u ló v o n alak jól sze m lé ltetik a k é t b etegség e llen tétes alak u lá sát, v a la m in t a fé rfia k -n ő k h alan d ó ság b eli különbözőségeit.
III. A tbc- és rákhalandóság alakulása n em e k szerint (100 000 lakosra szám ítva)
Динамика
смертности
т уб ерк ул езо м
и
ра ко м
п оп
полу
Т . В . — a n d c a n c e r -m o r ta lity f p e r 100 000 i n h a b i t a n t s )
(н а
100
тыс.
жителей)
by sex
A m ájzsu g o ro d ás (B37) az érelm eszesedés elh ag y ása u tá n 1973b an a В jeg y zé k sz e rin t a 10. vezető halálok. A n eg y v en es év ek b en nem ta lá lju k a v ezető halálokok között, sú ly a rá n y a m indössze 0,3 százalék v o lt 4,2 százezrelék h alan d ó ság i a rá n n y a l. 1973-ban m ind rész-, m in d h alan d ó sági a rá n y a je le n tő se n m agasabb m in t a m ú lt idő szak b an volt. A fé rfia k h alan d ó ság a 1973-ban 19,9 százezrelék, több m in t k étsze rese a női h alan d ó sá g n ak (9,2% ooo).
240
D R . M 'A R T O N
ZOLTAN
— P A L L O S E M IL
Végső soron a k iem elt h alálo k o k fe n ti rövid összehasonlító vizs g á la ta a la p já n a következő m eg állap ításo k v o n h ató k le. A halálokok jelen k o ri m egoszlását, ö ssze té te lét elsődlegesen a csecsem ők és k is g y erm e k ek halálo zásáb an b ek ö v e tk e z e tt kedvező irá n y ú változások e red m én y ezték . E k o rc so p o rto k n ál — főleg a m ú ltb a n dom ináló fe r tőző és h ev e n y en te ra lis b eteg ség ek felszám olás, ille tv e n ag y m érv ű v isszaszo rítása k ö v etk ez téb en — a halan d ó ság igen je le n tő se n csök k en t, am i a v á rh a tó átlagos é le tta rta m fokozatos m eghosszabbodá sához v ez etett. E fo ly am a t te rm é sz etes k ö v e tk e z m é n y e k é n t a h a lá lozásban m in d in k á b b e lő térb e k e rü lte k azok a betegségek, am elyek az idősebb ko rú ak , illetv e az öreg ek h a lá lá t okozzák, így e b e te g ségek n a p ja in k b a n m á r igen je le n tő s ré szét képezik az összhalálo zásnak. K edvezőtlen jelenség, hogy ezek m e lle tt az idült, elfaju lással já ró b eteg ségek m e lle tt a n em term é sz etes halálokok — baleset, ö ngyilkosság — sú ly a is je le n tő se n m eg n ö v ek e d ett az elm ú lt időszak folyam án.
ДИНАМ ИКА
С М Е РТ Н О С Т И , ПРИЧИНЫ
СМ ЕРТИ
(Резюме) В год ы п ер ед в т о р о й м и р о в о й во й н о й с м е р т н о с т ь н а с е л е н и я В е н г р и и б ы л а н е м н о ж к о вы ш е с р ед н е й с м е р т н о с т и е в р о п е й с к и х с т р а н . С м е р т н о с т ь д о с т и г а е т вы с о к о г о у р о в н я — 2 5 п/оо — во в р е м я в т о р о й м и р о в о й в о й н ы , но с н и ж а е т с я до 11 — 12" оа у ж е в год ы н е п о с р е д с т в е н н о после о с в о б о ж д е н и я . С 1 9 6 5 г. н а б л ю д а е т с я м е д л е н н ы й р о ст о б щ е г о к о э ф ф и ц и е н т а с м е р т н о с т и . П о в ы ш е н и е в ы з ы в а е т с я и з м е н е н и я м и в о з р а с т н о й с т р у к т у р ы н а с е л е н и я . С д в и г с р ед н е го в о з р а с т а умерш их тож е я в л я ется последствием «старения» населения. И з м е н е н и е с м е р т н о с т и к а с а е т с я всех в о з р а с т н ы х гру п п , но не в о д и н а к о в о й мере. С а м о е б о л ь ш о е у л у ч ш е н и е п о к а з ы в а е т с я у м л а д е н ц е в и у дет ей в в о з р а с т е 1— 14 лет. где с м е р т н о с т ь с н и з и л а с ь п о ч т и на 8 0 % . С м е р т н о с т ь ж е н щ и н у м е н ь ш и л а с ь в б о л ь ш е й м ере, по с р а в н е н и ю с м у ж ч и н а м и . С р е д н я я п р о д о л ж и т е л ь н о с т ь ж и з н и п о с теп ен н о у в е л и ч и в а е т с я , что т о ж е у к а з ы в а е т на п о с т о я н н о е у л у ч ш е н и е с м е р т н о с т и . В п е р и о д 1 9 4 8 — 1 9 5 9 гг. р ост в о о б щ е выш е, чем в с л е д у ю щ и й п р о м е ж у т о к в рем ен и . В е р о я т н о с т и с м е р т и м у ж ч и н и ж е н щ и н б ы л и б л и ж е о д н а к д р у г о й в 1 9 4 8 / 4 9 гг., чем в 1 9 7 2 г. У в е л и ч е н и е в е р о я т н о г о п о з р а с т а т а б л и ц с м е р т н о с т и х о р о ш о х а р а к т е р и з у е т у л у ч ш е н и е с м ер тн о сти . Р е г и о н а л ь н ы е р а з н и ц ы с м е р т н о с т и и л л ю с т р и р у ю т п р е о б р а з о в а н и я , и м евш и е м есто в н а с е л е н и я х г о р о д о в и сел. В г о д ы н е п о с р е д с т в е н н о после о с в о б о ж д е н и я см е р т н о с т ь го р о д о в б ы л а вы ш е, чем с м е р т н о с т ь н а с е л е н и я сел. В н а с т о я щ е е вр е м я у ж е с м е р т н о с т ь г о р о д о в н и ж е , по с р а в н е н и ю с селам и . В г о р о д а х б о л ь ш е м у ж ч и н д о с т и г а е т в о з р а с т а 6 5 л ет, чем в селах. П о р я д о к д о ж и т и я в г о р о д а х ж е н щ и н л у ч ш е в к а ж д о м в о з р а с т н о м го д у , н а ч и н а я с р о ж д е н и я , чем у ж е н ск ог о н а с е л е н и я , ж и в у щ е г о в се лах. В Будапеш те в годы перед освобож дением уровень смертности тож е сни з и л с я и б ы л н и ж е с р е д н е й с м е р т н о с т и с т р а н ы . Н а ч и н а я с 1 9 6 0 - ы х го д ов с у в е л и ч е н и е м с м е р т н о с т и р е з к о с н и з и л о с ь ч и с л о ж и в о р о ж д е н и й и т а к и м сп о со бом е с т е с т в е н н ы й п р и р о с т Б у д а п е ш т а п о к а з а л о т р и ц а т е л ь н у ю в ел и ч и н у . П р и р о ст н а с е л е н и я б ы л о бес пе чен т о л ь к о м и г р а ц и о н н ы м д в и ж е н и е м . М и г р а " и я о к а з а л а б о л ь ш о е в л и я н и е на с т р у к т у р у н а с е л е н и я по в о з р а с т у и полу. П о д д е й с т в и е м э т и х ф а к т о р о в о б щ и й к о э ф ф и ц и е н т с м е р т н о с т и в Б у д а п е ш т е стал х уж е, чем в сел ах и б ы л г о р а з д о вы ш е ср е д н е й с м е р т н о с т и с т р а н ы . И з короткого сравнительного исследования причин смерти м ож но сделать сл е д у ю щ и е в ы в о д ы . Т е п е р е ш н и е р а с п р е д е л е н и е и с о с т а в п р и ч и н с м е р ти б ы л и в ы з в а н ы п р е ж д е всего б л а г о п р и я т н ы м и и з м е н е н и я м и с м е р т н о с т и м л а д е н ц е в и
h a l a n d ó s á g ,
h a l á l o k o k
241
м а л е н ь к и х детей . В э т и х в о з р а с т н ы х г р у п п а х — г л а в н ы м о б р а з о м б л а г о д а р я л и к ви д ац и и или больш ему со кращ ен и ю п р еоблад аю щ и х в прош лом ин ф екц и он ных и о с т р ы х к и ш е ч н ы х з а б о л е в а н и й — с м е р т н о с т ь с н и з и л а с ь в б о л ь ш о й мере, что с п о с о б с т в о в а л о п о с т е п е н н о м у п р о д л е н и ю с р е д н е й п р е д с т о я щ е й ж и з н и . К а к е с т е с т в е н н о е п о с л е д с т в и е э т о г о п р о ц е с с а в с м е р т и все б о л ь ш е и б о л ь ш е п р о д в и г а л и с ь на п е р е д н и й п л ан б о л е з н и , в ы з ы в а ю щ и е с м е р т ь п о ж и л ы х и л и с т а р ы х л и ц , та к и м сп о со б о м в н а с т о я щ е е в р е м я э ти з а б о л е в а н и я п р е д с т а в л я ю т собой у ж е очень з н а ч и т е л ь н у ю д о л ю о б щ е й с м е р т н о с т и . Н е б л а г о п р и я т н ы м я в л е н и е м с ч и т а е т с я , что н а р я д у с э т и м и х р о н и ч е с к и м и б о л е з н я м и , к о т о р ы е с о п р о в о ж д а ю т с я в ы р о ж д е н и е м , т а к ж е и у д е л ь н ы й вес н е е с т е с т в е н н ы х п р и ч и н с м е р т и — н е с ч а с т н ы х сл у ч а ев , с а м о у б и й с т в — р е з к о у в е л и ч и л с я з а п р о ш л ы й пери од.
M O R T A L IT Y , C A U S E S O F D E A T H S u m m a ry
M ortality in H ungary in th e years preceeding W orld W ar II w as so m ew hat w orse th a n the average am ong E uropean countries. The high level — 25 p er m ille — developed during W orld W ar II decreased in the years im m ediately after the liberation to 11—12 p er mille. From 1965 on a slow rise can be observed in the crude death rate. The cause of th is rise can be found in the changes of th e ag e -stru c tu re of the population. An oth er con sequence of th e „ageing" of the population is the h igher average age at death. Change of m ortality refers to each age-group, b ut not n ot to th e sam e extent. Im provem ent is the greatest am ong infants and those aged 1—14 years being nearly 80 p er cent. M ortality of fem ales b etter im proved th an th a t of males. A verage life span has been gradually grow ing indicating also the im provem ent of m ortality. The increase w as g rea ter in th e period betw een 1948 and 1959 th a n in the follow ing interval. P robabilities of d eath for m ales an d fem ales w ere n ea rer to each other in 1948/49 th a n in 1972. The increase of life expectancy in life tables excellently characterizes th e im provem ent of m ortality. Regional differences in m ortality reflect th e changes tak en place in the populations of tow ns and villages. In the years follow ing th e liberation m o rtality w as higher in tow ns th an th a t of ru ra l populations. R ecently the m o rtality is b etter in tow ns th an in villages. In tow ns m ore m en survive to th e age of 65 th a n in villages. S urvival of fem ales living in tow n is b etter in each y ea r from b irth on than th a t th e ru ra l fem ale population. Also in B udapest, in th e years follow ing th e lib eratio n the level of m ortality decreased and it w as b etter th a n th e natio n al average. From 1960 on sim ultaneously rose m ortality and decreased the n u m b er of b irth s bringing aboul the situation th a t n a tu ra l increase of B udapest becam e negative. P o p u lation increase is solely due to net m igration. M igration had a g reat influence on th e com position of the population by age and sex. The consequence of the effect of these factors is th a t the crude death rate of B udapest is even worse th a n th a t of villages and m uch higher th an th e national average. From a brief com parision of causes of death th e follow ing conclusions can be draw n. T he p resent d istribution of deaths by causes is th e resu lt of favourable changes tak en place in the m o rtality of in fan ts an d children. In these age-groups in consequence of th e term ination or forcing back infectious and acute en teral diseases dom inating m ainly in the p ast m o rtality signifi cantly decreased leading to th e gradual lengthening of th e average expectation of life. As a n a tu ra l consequence of this process, in m ortality those diseases are com ing into prom inence w hich cause th e d eath of th e old, th u s such causes of d eath rep resen t a significant sh a re am ong all causes of death. An unfav o u rable phenom enon, how ever, can be observed, i.e. beside these chronic and degenerating diseases th e w eight of n o n -n atu ral causes of death — acci dents, suicide — significantly increased during th e la st period.
