Szám: 3-3/1-9/2016.
Jegyzőkönyv
Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2016. október 23-i ünnepi üléséről a Városháza nagytermében, Pécs, Széchenyi tér 1. II. em. 204. sz. alatt
Jelen vannak: Dr. Páva Zsolt, Girán János, dr. Őri László, Bognár László, dr. Csizmadia Péter, Decsi István, Deli Eszter, Fazekas Orsolya, Fogarasi Gábor, Grób Gábor, Gyimesi Gábor, Haász János, Hári József, Huba Csaba, dr. Juhászné dr. Müllner Marianna, dr. Keresztes László Lóránt, Kövesi Mária, Kővári János, dr. Kunszt Márta, Oszoli Dénes, Pál Miklós, Sztojkovics Éva, Tihanyvári Dóra, dr. Vicze Csilla Távollévő képviselők: Cserfainé dr. Kovács Ágnes Ilona, Erb József, Fodor Ibolya, dr. Gulyás Emil Jelen vannak továbbá: dr. Lovász István jegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, Csizi Péter országgyűlési képviselő, dr. Hoppál Péter országgyűlési képviselő, dr. Gál Zoltán hivatalvezető, Balogh László rendőr alezredes, Korontos Zoltán rendőrkapitányság vezető, Vetusinszki Balázs tűzoltó alezredes, Ábel György, Becker József, Boóz József, dr. Breuer Tamás, dr. Buzádí Tibor, Czukor Antal, Csikor András, Decleva Ferencné, Gróf Endre, dr. Jäger László, dr. Legányi Jenő, Magyar Márta, Nedeljkov Milan, Péterfia Zoltán, Répászky Ernő, Sólymos Gyula, dr. Ung Ferenc, dr. Vizi E. Szilveszter, Weinhardt Béla, Wittmer Antal, dr. Zsigmond András, dr. Debreczeni László, Halász Kinga és Brun Kornélia moderátor Halász Kinga: köszönti a megjelenteket, meghívott vendégeket. Elmondja, hogy a 2016-os esztendőt a Kormány az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról való méltó megemlékezés érdekében emlékévvé nyilvánította az 1728/2015. (X.08.) számú határozatával. Pécs város számára is kiemelten fontos, hogy az ’56-os eseményekkel kapcsolatos megemlékezések lebonyolítása eredményes és hasznos legyen mind a jelen, mind a jövő nemzedéke számára.
2 Dr. Páva Zsolt: köszönti a jelenlévő képviselőket, megjelent vendégeket, érdeklődő állampolgárokat, a városi televízió nézőit. Tekintettel az ünnepi közgyűlésre, megállapítja, hogy 24 fő képviselő van jelen, így az ülést határozatképessé nyilvánítja és megnyitja. A napirendre vonatkozó módosító javaslat nem lévén, szavazásra bocsátja az ünnepi közgyűlés napirendjét. Megállapítja, hogy a Közgyűlés egybehangzó 24 igen szavazattal az ülés napirendjét az alábbiak szerint fogadta el.
Napirend 1. Pécs város közgyűlésének nyilatkozata az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. jubileuma alkalmából Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester 2. Az ’56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából elismerő oklevelek és emlékérmek átadása 3. Szabadság díj kitüntetés átadása Napirend tárgyalása: 1. Pécs város közgyűlésének nyilatkozata az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. jubileuma alkalmából Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Halász Kinga: felolvassa a nyilatkozatot. Decsi István: külön köszönti a megjelent forradalmárokat, majd jelzi, az elhangzott nyilatkozattal méltó emléket kívánnak állítani a szabadságharc hőseinek, s tetteiknek. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólás hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést. Megállapítja, hogy a Közgyűlés egybehangzó 24 igen szavazattal az előterjesztést elfogadta és az alábbi határozatot hozta.
3
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 304/2016. (10.23.) sz. határ ozata Pécs város közgyűlésének nyilatkozatáról az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. jubileuma alkalmából A Közgyűlés az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi közgyűlésen az előterjesztésben megfogalmazott nyilatkozatot adja ki. Határidő: 2016. október 23. Felelős: Dr. Páva Zsolt polgármester Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző
Műsor Balázs Árpád: Két dal magyar költők verseire c. dalciklusának Tavaszi szeretők dala. Előadó: Nagy Johanna a PTE végzős magánének-művésztanár szakos hallgatója, zongorán kísér Horváth Attila, a PTE művészeti karának, zeneművészeti intézetének a művész-mester végzős hallgatója.
2. Az ’56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából elismerő oklevelek és emlékérmek átadása
Dr. Páva Zsolt: ünnepi beszédében elmondja, hogy 60 évvel ezelőtt Magyarországon a kommunista diktatúra által jéggé dermesztett nemzetből kitört a szabadság vágya. A forradalom órák alatt elsöpörte a zsarnokságot és a szabadság érzése átjárta a nemzetet. Ezekben a napokban a világ szíve Magyarországon dobogott. Stefan Zweig német író a negyvenes években novellafüzért írt Csillagórák címmel, melyben azokat a történelmi eseményeket örökítette meg, melyek nem várt hatással voltak a világ történéseire. Amennyiben az író 1956-ban még élt volna, egészen bizonyos, hogy az ’56-os szabadságharc és forradalom is szerepelt volna művében. Magyarország egy eszme, – a szabadság – mellett állt ki, s emelte fel a fegyvert. Az ’56-os lyukas zászló a szabadság szimbóluma volt. A magyar nemzet ebben a forradalomban, szimbolikus módon, 500 évvel a nándorfehérvári diadal után, a kommunista pogányok ellen vívta ki
4 szabadságát. A Világ közvéleménye óriási figyelemmel és szimpátiával fogadta a magyar forradalom hírét, mely Pécsett október 22-én vette kezdetét, hisz a diákparlament gyűlése indította el ezt a folyamatot. A forradalom élére az egyetemisták és a bányászok álltak, megalakultak a munkástanácsok, a nemzetőrség, az egyetemi zászlóalj. Fontosnak tartja megemlíteni, hogy Pécsett a forradalom vérontás és kegyetlenség nélkül zajlott. A város életében különleges szerepet játszott a november 4-e utáni időszak, hisz olyan mozgalom indult meg, amit a köznyelv Mecseki Láthatatlanok néven ismer. Ez a csoport még hetekkel a forradalom leverése után is, fegyverrel kezében, a Mecsek erdeiben partizán hadviselést folytatva vette fel a küzdelmet a szabadság fenntartásáért, bízva abban, hogy a világ megsegíti az országot és az ENSZ csapatok megjelennek. Bár ez nem így történ, kiállásuk példamutató, hisz Pécsett volt legtovább fegyver magyar kézben a forradalom után. A 60. évforduló kapcsán kiemelt szerepet szántak annak, hogy milyen módon lehet ezt a kevésbé ismert történetet a fiatalok számára átadni. Örömmel jelenti, 10.000 pécsi diák kapta meg a napokban erről a harcról szóló kötetet, melyet modern megközelítésben próbáltak meg a pécsiekhez közelebb hozni. Képregényt adtak ki a történetről, melyet avatott szerzők – Pozsgai Zsolt író, dramaturg és Sarlós Endre grafikus – készítettek. Elmondja még, hogy Pécs elsők között állított emléket a 40. éves évfordulóra. Farkas Ádám szobrászművész alkotása már 20 éve áll, a város egyik meghatározó pontján, a 48-as téren. Magyarország 20. századi történelme nem túl sikeres, hisz két vesztes háborút követően, egy barna és egy vörös diktatúra után méltó módon kivívta függetlenségét és szabadságát, noha csak 12 napra. Ez a 12 nap Magyarország renoméját komoly mértékben megemelte a világ szemében. Ez a történet arra volt lelkesítő példa, hogyha egy nemzet egyként felkel a kommunista zsarnokság ellen, van esélye a győzelemre. A magyar példa ’68-ban Csehszlovákiában, ’80-ban pedig Lengyelországban talált követőkre. E mozgalmak gyakran hivatkoztak az ’56-os magyar előzményekre. Róma egyik jeles futballklubjának a Lazionak egyik fontos szurkolói dalát 1956. novemberében írták. Ennek első sorát idézi: avanti ragazzi di Buda, avanti ragazzi di Pest. Előre budai fiúk, előre pesti srácok! Óriási megtiszteltetés, hogy az élő szemtanúkkal, résztvevőkkel most együtt ünnepelhetnek. Megköszöni nekik az akkori kiállást, Pécs városa ezt nem felejti el, emlékük örökké élni fog. Halász Kinga: megköszöni polgármester úr ünnepi szavait, felkéri polgármester urat és jegyző urat az emlékérmek átadására. Ábel György: a komlói Mélyfúró Vállalat munkásaként 20 évesen tagja lett a Pécs-Somogyi Nemzetőrségnek. A forradalom idején fegyveres szolgálatot teljesített. Cselekményeiért a megtorlás idején 5 hónapi börtönre ítélték. A forradalom emlékét és eszméit szívében máig megőrizte.
5 Becker József: a forradalom idején sorkatonai szolgálatot teljesített. Forradalmi újság szerkesztéséért és terjesztéséért a megtorlás során izgatás vádjával 10 hónapi börtönbüntetésre ítélték. Az ötvenhatos közösség aktív tagjaként tevékenykedik. Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét és célkitűzéseit egész életében megőrizte. Boóz József: 1956 október 24-én részt vett Pécsett a Széchenyi téri nagy tüntetésen. Tevékeny szerepe volt a vörös csillagok leverésében a Megyeházáról és a Nádor szálloda homlokzatáról. Számos tüntetővel együtt a rendőrség letartóztatta. A rendszerváltás után jelentős szerepet vállalt a politikai foglyok erkölcsi és anyagi rehabilitációjában. Jelenleg a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) Országos Felügyelő Bizottságának elnöke, számos kitüntetés tulajdonosa. Dr. Breuer Pál: az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Munkástanács elnökeként tevékenykedett. A forradalom utáni megtorlás idején meghurcolták. A rendszerváltozás után megszervezője és rendkívüli aktivitású elnöke lett a Baranya Megyei Recski Szövetségnek. Az ’56-os forradalom emlékének és eszméinek hőséges megőrzője volt nemrég bekövetkezett haláláig. Dr. Buzády Tibor: a forradalom kitörésekor V. éves orvostanhallgató volt a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESZ) egyik képviselője lett a Baranya Megyei Munkások Nemzeti Tanácsában. A Pécsi Rádió ellenőrzésére delegálták. A szovjet invázió után november 11-én elhagyta az országot. Egyetemi tanulmányait a Londonban fejezte be. Az emigrációban hő maradt 1956 eszméihez. 2001-ben nyugdíjba menetelekor hazatért. Az ’56-os Diákparlament Társaság aktív tagja. Czukor Antal: a forradalom idején 18 éves diák volt. Megalakulásakor a Pécs-Somogyi Nemzetőrség tagja lett. November 7-én társaival megzavarta az alakuló MSZMP gyűlését. Izgatás vádjával 5 hónapi börtönbüntetésre ítélték. A pécsi ötvenhatos közösség példamutató, tevékeny résztvevője. Csikor Kálmán: az október 28-án létrejött Baranya Megyei Munkások Nemzeti Tanácsa kinevezte a Forradalmi Katonatanács parancsnokának. Parancsnokként biztosította a város rendjét és védelmét a forradalom napjaiban. A szovjetek november 4-i támadásakor a kilátástalan harc helyett tárgyalásokat kezdett és letette a fegyvert. E katonailag indokolt és helyes döntésével megmentette Pécs városát az anyagi pusztítástól és a véráldozatoktól. A megtorlás során perbe fogták és első fokon életfogytiglan, másodfokon 12 év börtönre ítélték. 1963-ban közkegyelemmel szabadult, 1988-ban hunyt el.
6 Decleva Ferenc: az 1956-os forradalom és szabadságharc idején megalakulásakor belépett a Nemzetőrségbe. Az ’56-os Szövetség Pécs városi elnökeként aktív tevékenységet végzett az ötvenhatosok érdekében. A pécsi 56-os közélet jeles szereplője volt, aki híven őrizte a forradalom emlékét és eszméit. Greguricz József: Az 1956-os forradalom kitörésekor a 26-os Autóközlekedési Vállalatnál dolgozott, mint gépkocsivezető. Tagja volt a vállalati Munkástanácsnak. A forradalom alatti tevékenységéért, forradalmi újság szerkesztéséért és terjesztéséért izgatás vádjával 10 hónapi börtönbüntetésre ítélték Gróf Endre: Tevékenyen részt vett az 1956-os forradalom pécsi eseményeiben. A megtorlás idején 4 hónapi börtönbüntetésre ítélték. A forradalom emlékéhez és eszméihez egész életében hő maradt. Az ’56os közélet aktív résztvevője. Hagyó Jenő: 1956. november 4-én Pécsett az Uránia Filmszínháznál összetűzésbe került egy Államvédelmi Hatóság (ÁVH) tiszthelyettesével, aki egy kézigránátot akart a tömeg közé dobni. Ő ezt közbelépésével megakadályozta. Cselekményéért 2 év 6 hónap börtönbüntetést kapott. Dr. Jäger László: az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésekor rendőr alhadnagyként szolgált. A forradalom idején semmilyen rendőri akcióban nem vett részt, november 4-e után megtagadta a szolgálatot, ezért őrizetbe vették és 10 hónapi vizsgálati fogság után lefokozták és leszerelték. A rendszerváltoztatás után rehabilitálták és alezredesi rendfokozatot kapott. Dr. Kertész Endre: a pécsi események során megválasztották az október 28-án megalakult Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa (BMMNT) elnökének. Mérsékelt politikájának és politikai tapasztalatainak köszönhetően Pécs városában erőszakos cselekmények és véráldozatok nélkül győzött a forradalom. A megtorlás során 1957-ben elsőrendű vádlottként meghurcolták, de végül felmentették. A forradalom alatti szerepvállalásának következményeit haláláig viselte. 1991-ben hunyt el. Dr. Legányi Jenő: a forradalom kitörésekor VI. éves szigorló orvos volt. Megalakulásától tagja volt az egyetemi Nemzetőr Zászlóaljnak. November 12-én három társával sebesültekért ment a Mecsekre. A Magyar Népköztársaság Államrendjének megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel vádjával kizárták az egyetemről. 1957 októberében a Pécsi Városi Bíróság a forradalom alatti cselekményeiért 1 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, továbbá 6 hónap rendőri felügyelet alá helyezték. Később a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát.
7 Magyar László: A Pécsi Tanárképző Főiskolán 1956-ban magyar-orosz szakos hallgató volt. Az október 22-i Diákparlamentre készülve társaival megfogalmazta a főiskolás ifjúság követelési pontjait. Ennek köszönhetően megválasztották a MEFESZ egyik titkárának. A forradalom napjaiban az ÁVH leszerelését végző Bizottságban, valamint a Baranya megyei Nemzeti Tanács Postaellenőrzési Bizottságában képviselte a MEFESZT. A forradalom leverése után 1957 márciusában 11 egyetemistával együtt letartóztatták, majd 6 hónapos kistarcsai internálást követően 9 hónap börtönbüntetésre ítélték. Emellett kizárták az ország összes felsőoktatási intézményéből. Nedeljkov Milan: A forradalom kitörésekor I. éves hallgató volt a Pécsi Pedagógiai Főiskolán. Az október 22-i Diákparlamenten megválasztották a MEFESZ egyik vezetőjének. Tagja volt az Egyetemi Nemzetőr Zászlóaljnak. 1957 márciusában 11 egyetemista társával együtt letartóztatták és a „Népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel vádjával 9 hónapra internálták Kistarcsára. Egyidejűleg kizárták az ország összes felsőoktatási intézményéből. 1991-ben megválasztották a Magyarországi Szerbek Demokratikus Szövetsége elnökének. Péterfia Zoltán: A forradalom kitörésekor I. éves joghallgató volt. Megalakulásakor belépett az Egyetemi Nemzetőr Zászlóaljba. A november 4-i szovjet támadáskor egységével együtt felment a Mecsekre, ahol megpróbáltak kapcsolatot teremteni a Mecseki láthatatlanok többi csoportjával. Hazatérése után társaival röplapokat gyártottak és terjesztettek a Kádárrezsim ellen. 1957 márciusában többedmagával letartóztatták és a kistarcsai internáló táborba került. Onnan hat hónap után szabadult, de még két évig rendőri felügyelet alatt volt. Egyetemi tanulmányait nem folytathatta, mivel kizárták az ország összes egyeteméről. Répászky Ernő: 1956 őszén III. éves hallgató volt a Pécsi Tanárképző Főiskolán. Az október 22-i Diákparlamenten beválasztották az MEFESZ 9 tagú vezetőségébe, valamint a Pécsi Egyetem című újság szerkesztő bizottságába. A Nemzetőrség megalakulásakor jelentkezett fegyveres szolgálatra és a 2. számú Egyetemi Zászlóalj tagja lett. A szovjet invázió reggelén, november 4-én az egész zászlóalj felment a Mecsekre, hogy fegyveres ellenállást tanúsítson a szovjetekkel szemben. Március 13-án 11 egyetemista társával együtt letartóztatták. Egy évre internálták Kistarcsára, majd Tökölre. Kizárták az ország összes felsőoktatási intézményéből. 1973-ig rendőri felügyelet alatt állt. Dr. Rozsos István: A nemeztőrség október 28-ai megalakulásakor Csikor Kálmán alezredes kinevezte az 1. számú Egyetemista Nemzetőr Zászlóalj parancsnokának. A 300 fős zászlóalj részt vett a város közrendjének és katonai védelmének biztosításában. A zászlóaljat a
8 november 4-én hajnalban bevonuló szovjet csapatok foglyul ejtették és lefegyverezték. 1957. márciusban 21 orvostanhallgatót állítottak Fegyelmi Bizottság elé. Mivel az egyetem nagytekintélyű professzorai kiálltak mellette, Rozsos István megrovás fegyelmi büntetésben részesült. Kiemelkedő szakmai pályát futott be a Kaposvári Kaposi Mór Megyei Kórház professzoraként. Sólymos Gyula: a forradalom kitörésekor 16 éves tanuló volt.1957 márciusában 23 fiatalkorú társával együtt tervezték a forradalom újbóli folytatását, a bebörtönzött pécsi forradalmárok kiszabadítását a megyei börtönből. Akciójukhoz a Mecseken elrejtett fegyverek beszerzését is tervbe vették. A csoportot árulás miatt letartóztatták, vezetőjüket halálra ítélték és kivégezték. Sólymos Gyula 14, majd jogerősen 10 év börtönbüntetést kapott. Az 1963-as amnesztiával szabadult. Tarr Tibor: tevékeny résztvevője volt az októberi pécsi tüntetéseknek. Részt vett a vörös csillag leverésében és végigélte a rendőrségi tömegoszlatásokat. 1957 tavaszán letartóztatták, 13 hónapra a tököli internálótáborba internálták. Szabadulása után még egy évig rendőri felügyelet alá helyezték. A forradalom alatti tevékenysége rányomta bélyegét egész további életére. Dr. Ung Ferenc: a forradalom kitörésekor IV. éves orvostanhallgató volt a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A MEFESZ delegáltja lett a sajtó és a Pécsi Rádió területén. Amikor október 28-án megalakult a Baranya Megyei Munkások Nemzeti Tanácsa, ő lett a MEFESZ képviselőjeként dr. Kertész Endre elnök titkára. November 4-én hajnalban nem tartózkodott a Városházán, így sikerült elkerülnie a letartóztatást és a Szovjetunióba történő deportálást. Illegalitásba vonult és miután tudomást szerzett arról, hogy mint a pécsi „ellenforradalom” egyik legaktívabb vezetőjét lázas igyekezettel keresi a rendőrség, január végén emigrált. Svédországban fejezte be orvosi tanulmányait és nyugdíjazásáig szakorvosként dolgozott. Az emigrációban jelentős aktivitást fejtett ki a magyar forradalom ügye mellett. Dr. Vizi E. Szilveszter: 1956 szeptemberében II. éves orvostanhallgató volt a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Részt vett az október 22-i Diákparlamenten. Megalakulásakor tagja lett az Egyetemi Nemzetőr Zászlóaljnak. A forradalom napjaiban élelmiszert vitt Budapestre a harcolóknak és a lakosságnak. A november 4-i szovjet támadáskor fogságba került a zászlóalj többi tagjával együtt. 1957 tavaszán kezdődött fegyelmi vizsgálatok elől a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemre ment, s ott szerzett diplomát 1961-ben. Csak a rendszerváltozás után bontakozhatott ki tehetsége. A Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, majd elnöke lett. Számos kitüntetésben részesült. A forradalomban való cselekvő részvétel árnyékát a Kádárkorszak idején csak kiemelkedő tudományos tevékenysége feledtette.
9
Weinhardt Béla: 1956. november 4-én lefegyverzett egy ÁVH-s törzsőrmestert, aki a pécsi Uránia mozinál összeverődött tömeget fel akarta oszlatni. Az erőszakos dulakodást és az ÁVO-s lefegyverezését izgatás és fegyverrablás bűncselekménynek minősítették és 3 és fél év börtönbüntetést szabtak ki rá. A rendszerváltozás után megkapta a Hazáért és Szabadságért Emlékérmet és 2010-ben kitüntették a Hazáért Emlékéremmel. Az ’56-os közösségnek fáradhatatlan, segítőkész és aktív tagja. Wittmer Antal: mint nemzetőr 1956. november 3-án csatlakozott ahhoz a katonai alakulathoz, amelyet a város keleti határának védelmére rendeltek ki. Bár nem került sor fegyveres összeütközésre a Pécsre november 4-pén hajnalban betört szovjet csapatokkal, magatartása bátorságról és cselekvésre kész hazaszeretetről tett tanúbizonyságot. A november 4-ét követő szovjet megszállás idején a Vasasi Munkástanács megbízásából a bányász sztrájk idején élelmiszer szállítmányt vitt a budapesti sztrájkolóknak. Az ’56-os Szövetség aktív tagja. Zsigmond András: a forradalom kitörésekor, III. éves medikus volt a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Közreműködött a „Pécsi Egyetem” rendkívüli kiadásának szerkesztésében. Tagja lett a megalakult Nemzetőrségnek. Részt vett Nemes Alajos őrnagy, rendőrfőkapitány és Schafhauser főügyész letartóztatásában. A november 4-i szovjet támadás után Ausztriába emigrált, majd onnan Angliában került. 1961-ben megszerezte az orvosi diplomát és nyugdíjazásáig orvosként dolgozott. Szakmai karrierje kiemelkedően sikeres volt. Aktív tevékenységet folytatott az 1956-os forradalom és szabadságharc nagy-britanniai megismertetése terén. 1993-ban kinevezték Magyarország tiszteletbeli konzuljának Liverpoolban. Számos kitüntetés tulajdonosa, a Nemzetőrség tiszteletbeli dandártábornoka. Dr. Vizi E. Szilveszter: a kitüntettetek nevében köszönetet mond Pécs város vezetésének, és Pécs szabad polgárainak, hogy megemlékeznek 1956-ról, arról az eseményről, ami a világon, akkor a magyart kiemelkedő módon emlegette. Nem szabad elfelejteni, hogy 1956-ban volt egy pécsi nemzetőrség, és volt a Mecseki Hallhatatlanok társasága, akik példaképpen szerepeltek a világtörténelemben. 1956 igéje, hogy harcolni kell a szabadságért, - ahogy az elhangzott a mai szent misén is :„Verbum caro factum est” – „az ige testté lőn” - megvalósult. A pécsi nemzetőrség, a pécsi ellenállók, szabadságharcosok bebizonyították, hogy embernek lehet maradni az embertelenség körülményei között. 1956-ban győztek, amikor a zászlóból kivágták a címert, ugyanakkor NyugatEurópa értelmiségéből, a nyugati kommunista pártokból kitörölték azt az elgondolást, hogy Moszkvának valaha is igaza lesz. Erről az újságok nagyon
10 keveset írnak, pedig a Szovjet Birodalom bukásának ez volt a legelső jelensége. 1989-ben, 1956 eszmeisége megvalósult, szabadokká váltak. A latin közmondás szerint: „sine preteritis nulla futura”- „a múlt nélkül nincs jövő” - és a mába érő múlt, nem csak a jelenünket, hanem a jövőnket is meghatározza. Köszönetét fejezi ki Polgármester úrnak, és az önkormányzat valamennyi tagjának a megemlékezésért, és az ünnepi műsorért, majd a Magyarország Barátai Egyesület nevében átadja az „Én forradalmam - Visszaemlékezések 1956” című kötetet, ami a világban élő 56-os magyar szabadságharcosok visszaemlékezéseit tartalmazza.
Michelisz Norman a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tanulójának gitárműsora
3.
Szabadság díj kitüntetés átadása
Brun Kornélia: ismerteti, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Szabadság díjat alapított a 60. évforduló tiszteletére. „Szabadság Díj” annak a polgárnak, polgárok közösségének, jogi személynek, egyéb szervezetnek adományozható, aki, vagy amely szabadságszeretetét az 1956-os forradalom és szabadságharc eszmeiségének megőrzésében, ápolásában – a társadalmi, a kulturális, vagy a tudományos élet bármely területén megnyilvánuló, kimagasló tevékenységével kifejezte. A közgyűlés döntése szerint 2016 évben a díjat dr. Debreczeni László kapja. Dr. Debreczeni László 1934-ben született Kaposváron, a Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett.1952-ben kezdte meg tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1956. október 22-én az egyetemi ifjúság a diákparlament elnökévé választotta, majd az Orvosi Egyetemi Nemzetőr zászlóalj tagja lett. Az október 23-i forradalomban játszott szerepe miatt, 1957 márciusában letartóztatták, internálták, majd 1958-ban, 3 és fél év börtönbüntetésre ítélték.1959-ben amnesztiával szabadult, de tanulmányait nem folytathatta, mert kizárták az ország összes egyeteméről. Börtönbeli éveiről „Egy medikus barangolása börtönországban” címmel írt, mely kötet mára már az 5. kiadásnál tart. Szabadulása után segédmunkásként, tolmácsként, majd kutatóasszisztensként dolgozott. 1964-ben fejezhette be tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen.
11 Szakmai munkáit a komlói szénbányáknál kezdte üzem és bányamentő orvosként, majd a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál volt üzemorvos, 1989től üzemi főorvos. A rendszerváltozás után az állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tisztifőorvosa, 1992-től, 2002 évi nyugdíjazásáig a Baranya Megyei Intézet helyettes vezetője volt.1990 és 1994 között Pécs MJ. Város Önkormányzata képviselőjeként tevékenykedett. 1987-ben a Bányászszolgálati érdemérem arany fokozatával tüntették ki. A „Nagy Imre” érdemrend, a „Szabadság hőse” kitüntetés, és a „Magyar Érdemrend Lovagkeresztje” birtokosa. Dr. Debreczeni László a pécsi 56-os események első napjától kezdve részt vett a forradalomban. Olyan eszméként küzdött, mint a szabadság, a nemzeti függetlenség, a demokrácia. Világos célokért küzdöttek társaival, tetteiket áthatotta a nemzeti egység, az emelkedett erkölcs, a szolidaritás. Dr. Debreczeni László a pécsi események vezéralakja volt, életútja mindenki számára például szolgálhat. Dr. Debreczeni László egykori pécsi forradalmár részére a Közgyűlés az 1956-os forradalom és szabadságharc eszmeiségének megőrzésében és ápolásában, továbbá a társadalmi, a kulturális élet területén végzett tevékenysége sikeres életpályája elismeréseként a „Szabadság díjat” adományozza. Dr. Debreczeni László: értékrendjét Petőfi Sándor: Szabadság, Szerelem című versében megfogalmazott értékrenddel egyezőnek vallja. Véleménye szerint a szabadság olyan, mint a levegő, ha benne vagyunk, öntudatlanul mélyet lélegzünk belőle, de a hiánya az egyik legnagyobb hiány. Elmondása szerint életében sokszor érezte a szabadság fullasztó hiányát. Köszönetét fejezi ki Polgármester úrnak és a képviselőknek, hogy elsőként megkaphatta ezt a megtisztelő kitüntetést. Nem mindig volt könnyű útja, amíg idáig elért, de fogadja, hogy ezentúl igyekszik hű maradni azokhoz az értékekhez, amik eddigi életét vezérelték. Befejezésül Déri Tibor: Ítélet nincs című könyvéből a szabadság himnuszát idézi: „Szabadság, mindenemet feltettem reád. Neked köszönhetem minden sikertelenségemet, minden bukásomat, de minden győzelmemet is. Te tettél engem olyan keménnyé, aki puha és széteső vagyok. Te tanítottál meg a szánalomra az elnyomottak, a szenvedők iránt. Te fordítottad arcomat az elesettek felé, és ha van valami nemesség, valami ragyogás az életemben, neked köszönhetem. Szabadság nem tudok nélküled élni. A te jegyedet akarom viselni, amíg utolsót dobban a szívem.” Dr. Páva Zsolt: örömét fejezi ki, hogy méltó, és emelkedett módon tudtak megemlékezni 1956 nagyszerű eseményéről, és a kerek évfordulóról. Kívánja, hogy sok ilyen ünnep legyen még, amikor nem a vitatkozás, az ellentétes szempontok, hanem az egyetértés és a konszenzus kerül előtérbe.
