Tisztelt Olvasó! Mint bizonyára Ön is tapasztalja, Fejér megye déli területén komoly társadalmi problémát jelent a munkanélküliség és az ebből fakadó megélhetési problémák. Az elmúlt időszak megszorító intézkedései tovább nehezítették a térség felzárkózásának lehetőségeit. Meggyőződésünk, hogy csak összefogással, támogatási lehetőség kihasználásával javíthatunk helyzetünkön. A foglalkoztatási paktum keretében feltárásra került a megye kistérségeiben rendelkezésre álló potenciális munkaerőigény, a munkaadók foglalkoztatási bővítési lehetőségei, valamint a képzési igények. A Fejér Megyei Önkormányzat célként tűzte ki a megye foglalkoztatási-képzési stratégiájának elkészítését, annak érdekében, hogy feltárjuk a fejlődés útjába álló akadályokat, megtaláljuk a kitörési területeket és olyan projekteket fogalmazzunk meg, melyek megvalósulása mérsékeli a térség leszakadását, és hozzájárul a helyi életkörülmények javításához. A projekt során a stratégia elkészítése újszerű megközelítésben történt, mivel a foglalkoztatottság növelésében érdekeltek széles körét sikerült bevonni. A stratégia dokumentumainak készítésével párhuzamosan történt a helyi szereplők együttműködési feltételeinek megteremtését célzó foglalkoztatási paktum, mint megállapodás előkészítése. Bízunk abban, hogy a paktum keretén belül megfogalmazott és támogatott helyi igényekre épülő projektek megvalósításának eredményeként a megye kistérségeiben élő munkanélküliek száma csökken, és ezáltal a megye lakóinak életminősége érezhetően javul.
Székesfehérvár, 2007. július 10. Tisztelettel: Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya
FEJÉR PAKTUM STRATÉGIÁJA Köszöntő 1. Partnerség bemutatása A foglalkoztatási paktumok tíz éve jelentek meg az Európai Unió tagállamaiban és ottani sikerük után beépültek a Strukturális alap, azon belül az Európai Szociális Alap támogatási rendszerébe. Ennek eredményeként a Fejér Paktum létrehozása is a ROP-3.2.1. programfejezetben elnyert uniós és hazai támogatásból valósult meg a Fejér Megyei Önkormányzat kezdeményezésére. A támogatási szerződéshez csatlakozó partnerek - a Közép Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Fejér Megyei Agrárkamara, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Sárbogárdi Többcélú Kistérségi Társulás, a Mezőföldi Többcélú Kistérségi Társulás, Aba Nagyközség Önkormányzata, az MSZOSZ Fejér Megyei Szervezete és az Európai Fejlesztési és Tájékoztatási Egyesület - arra vállaltak kötelezettséget, hogy foglalkoztatási partnerséget alakítanak ki A paktumban együttműködő szereplők célja, hogy partnerei foglalkoztatásfejlesztő projektjeinek sikerre vitelének segítségével hozzájáruljon a Dél-Fejér megyei térség foglalkoztatásának és életminőségének növeléséhez. Ennek érdekében a paktum szervezet lehetővé teszi a tagok egymásnak nyújtott szolgáltatásainak elérését, illetve bizonyos szolgáltatásokat maga is nyújt a paktumtagok számára. A paktum szervezet alapvető célja olyan hosszabb távú együttműködés kialakítása a partnerek között, amelynek révén foglalkoztatást növelő projektek kerülnek megvalósításra. A stratégiaalkotási folyamat során először a helyzetelemzés kistérségi adataiból levonható következtetéseket gyűjtöttük össze, és egy problémalistát hoztunk létre. A kistérségi munkaerőpiaci, foglalkoztatási és egyéb adatokat tartalmazó problémalistát a kistérségenként tartott stratégiaalkotó műhelymunkák során megvitattuk a helyi munkaerőpiaci szereplők képviselőivel. A fejlesztési projektek kapcsán vitaindítóul a regionális fejlesztési tanács által befogadott kistérségi fejlesztési projektekből indultunk ki, amelyet a műhelymunka résztvevői egészítettek ki ötleteikkel. A partnerség elmúlt két éves munkáját foglalja össze a Foglalkoztatási és Képzési Stratégia, amely egyrészt tájékoztatást nyújt a térség helyzetéről és nehézségeiről, ugyanakkor a kitörési pontok behatárolása által, valamint a közösen kidolgozott projektek következetes megvalósítása jelentősen javíthat a térség foglalkoztatási szintjén és ezáltal elősegítheti a térség jövedelemszerző képességeinek javulását is. 2. A regionális és megyei jellemzők Az elmúlt évtizedben végbement változások alapvetően átrajzolták az ország gazdaságának térszerkezetét. A változásokból „nyertesen” kikerülő térségek a nyugati országrész dinamikus fejlődési tengelyei – a Budapest – Győr – Mosonmagyaróvár – Sopron és a Budapest – Székesfehérvár – Balaton vonal – mentén helyezkednek el. E változások eredményeként a közép-dunántúli régió és ezen belül Fejér megye az ország gazdaságilag legfejlettebb térségei közé tudta felküzdeni magát, nem utolsó sorban adottságainak és termelési hagyományainak, munkakultúrájának, a humán erőforrások mennyiségi és minőségi kínálatának köszönhetően.
Fejér megye a Közép-dunántúli régió egyik meghatározó gazdasági térsége, a humánerőforrás, az infrastruktúra, az innováció területén. Székesfehérvár és Dunaújváros az ipar országos meghatározói. A közlekedésben meghatározó M1, M7, M6, M8, Duna híd, a megyét Magyarország kiemelt földrajzi helyzetű megyéjévé emelte. A megye egészét vizsgálva megállapítható, hogy az hagyományosan a magyar ipar híradástechnikai, számítástechnikai és nehézipari központja. Az ipar mellett fejlett a megye mezőgazdasága és élelmiszeripara is, ami elsősorban a Mezőföld jó adottságain alapul. Jelentős idegenforgalmi vonzerőt jelentenek a Velencei tó rekreációs lehetőségei, Székesfehérvár műemlékei, a megye borvidékei (Mór, Etyek) valamint a Duna nyújtotta sportolási lehetőségek. 2.1. Vállalkozások száma, helyzete: A régióban a regisztrált társas vállalkozások mintegy 60 %-a 1-9 fővel gazdálkodik, régióban lévő számuk megközelíti a 25 ezret, ebből tízezer gazdálkodó Fejér megyében található. A nagy létszámú, 250 főt, illetve annál többet foglalkoztató társas vállalkozások száma a régióban 123, ebből a legtöbb /49/ Komárom-Esztergom megyében, míg a legkevesebb /31/ Veszprém megyében gazdálkodik. Működő vállalkozások száma Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Betéti Társaság Szövetkezet Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Külföldi érdekeltségű
2000 23 867 3 424 105 5 122 152 9 151 14 716 430
2001 24 792 3 726 114 5 588 147 9 918 14 874 423
2002 27 010 4 061 116 5 908 128 10 559 16 451 416
2003 27 321 4 501 112 6 013 113 11 069 16 252 406
2004 27 330 4 873 109 6 090 107 11 505 15 825 397
A gazdaság meghatározói a működű vállalkozások, melyek száma folyamatos növekedést mutat. A részvénytársaságok stagnáló és a szövetkezetek csökkenő száma mellett a kft-k és bt-k száma is folyamatosan növekszik. Örvendetes a társas vállalkozások számának 25 %-os növekedése 200 óta. A megye gazdaságának egyértelmű központja a dunaújvárosi kistérség, itt összpontosul a megyei vállalkozások több mint 60%-a. A nagyvállalatok jellemzően a nagyobb lakosságszámú településeken találhatóak. A többi kistérségre inkább a kisebb vállalkozások jellemzőek. A térségben az ipari és kereskedelmi vállalkozások száma magas. Összeg / 250_fő_felett_nagy_váll_alk
Összeg / 50249_fő_közép_váll_alk
Összeg / 5-49_fő_váll_alk
Összeg / ipar_építőipar
Összeg / mezőgazdaság
Összeg / váll_szám_250_fő_felett
Összeg / váll_szám_50-249_fő
Összeg / váll_szám_0-49_fő
év
megye
A megyei vállalkozások idősoros adatait mutatja az alábbi táblázat:
Fejér
2003 2004 2005
Végösszeg
44538 44899 45381 134818
178 55 183 50 165 46 526 151
2183 7978 2153 8062 2133 7987 6469 24027
14690 15095 15843 45628
14098 37494 13830 35712 12352 32486 40280 105692
Az adatokból a vállalkozások számát tekintve megállapítható, hogy folyamatosan növekszik az 50 fő alatti vállalkozások száma, illetve évek óta folyamatosan csökken a 250 fő feletti alkalmazotti létszámmal rendelkező nagyvállalatok száma. A két vállalattípus közti kategória a vizsgált idősávban összességében szintén csökkenést mutat. Az 50 fő fölötti alkalmazotti létszámmal rendelkező vállalkozások csökkenő trendjéhez igazodik a vállalati alkalmazottak számának csökkenése az említett vállalati kategóriákban. Foglalkoztatottsági szempontból nyugtalanító, hogy jelentős létszámbővülést az 50 fő alatti vállalattípus által foglalkoztatottak trendje sem mutat. A megyei gazdasági trendnek tükröződik a mezőgazdasági vállalkozások számának folyamatos csökkenésében, illetve az ipari és az építőipari cégek számának lassú növekedésében. A 2006-os év adatai szerint a szervezetek fő tevékenysége alapján a regisztrált vállalkozások 36,5 %-a az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatban tevékenykedik, 16,4 %-a a kereskedelem, javítás ágazathoz tartozik. Az ipari vállalkozások száma 3305 db, az építőipari tevékenységgel foglalkozóké magasabb, 4598, míg a mező-, erdő-, vad- halgazdálkodást folytatók száma 2056. 2.2. GDP, árbevétel alakulása, beruházás A gazdaság fejlettségének fokmérőjeként használt mutatók tekintetében a megye előkelő helyet foglal el a megyék rangsorában, még akkor is, ha a 2000 éves harmadik helyről 2004-re az ötödik helyre csúszott vissza az egy főre jutó GDP vonatkozásában. Ennek a visszaesésnek az oka külön vizsgálatot érdemelne. Mindenesetre az látható, hogy a szerves fejlődés gátja a kiemelkedő két pólus melletti 5 mezőgazdasági kistérség nem megfelelő fejlődése, a megfelelő munkaerő mennyiségi és minőségi hiánya, a fejlesztések összehangolásának hiánya. A régió/megye gazdasági helyzete az országos adatok tükrében:
Bruttó hazai termék (GDP) Egy lakosra jutó GDP EFt az országos átlag %-ában sorrend az előző alapján Az ipari termelés értéke és indexe
2000 664 927 1 557 120 3 1 843 594
2001 655 530 1 530 104 3 1 829 376
2002 672 452 1 569 94 4 1 606 654
2003 751 077 1 753 95 5 1 277 653
2004 849 802 1 982 98 5 1 376 413
2005
1 484 839
Előző év azonos időszaka = 100,0
133,7
98,5
92,1
80,6
102,3
110,9
Terület: Fejér megye Egy főre jutó GDP (1000 Ft) 2000. év
Ft1 567
2001. év
Ft1 530
2002. év
Ft1 569
2003. év
Ft1 747
2004. év
Ft1 982
3. A paktum lehatárolása A foglalkoztatási paktumban a megye két nagyvárosa (Székesfehérvár és Dunaújváros) valamint 5 kistérség vesz részt: a dunaújvárosi, az abai, az adonyi, az enyingi és a sárbogárdi kistérségek. A projekt megvalósulásának helye a megye, kiemelten a három hátrányos besorolású kistérsége: az abai, az enyingi és a sárbogárdi statisztikai kistérségek.
A paktum által lehatárolt térségben él a megye lakosságának 39,9 %-a él, az alábbi megoszlás szerint:
Kistérség Abai Adonyi Dunaújvárosi Enyingi Sárbogárdi 5 kistérség Fejér Megye
Terület km2 467 320 372 433 677 2269 4358
Terület % 10,72% 7,34% 8,54% 9,94% 15,53% 52,07% 100,00%
Lakónépesség fő 24068 24710 74341 21564 26116 170799 428332
Lakónépesség % 5,6% 5,8% 17,4% 5,0% 6,1% 39,9% 100,00%
Népsűrűség fő/km2 51,53 77,22 199,84 49,80 38,58 75,27 98,28
Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2006.
4. A paktumban részt vevő kistérségek főbb gazdasági és munkaerőpiaci jellemzői Az Abai kistérség A „Sárvíz Kistérség” Fejér megye közepén a Mezőföld kilenc községe szövetségével jött létre, Aba, Csősz, Káloz, Sárkeresztúr, Sárosd, Sárszentágota, Seregélyes, Soponya, Tác. Ezek a települések akkor valójában három statisztikai kistérséghez, a székesfehérvári-, a sárbogárdi-, és az enyingi kistérséghez tartoztak. 2004. január 01-én jött létre Abai Kistérség néven a fenti települések részvételével az új statisztikai kistérség. A térség úthálózata jó, vasúttal a Székesfehérvárt Sárbogárddal összekötő vonalon is megközelíthető. Bár a jelenlegi tömegközlekedés elsősorban a rendszeres autóbusz járatokra terelődött át, a vasútvonal jelenléte értékes adottság, különös tekintettel a börgöndi repülőtérre. Az Abai kistérség népességének alakulására Székesfehérvár közelsége pozitívan hat, a kistérség lakónépessége 24 068 fő (2006.01.01 KSH), ebből munkavállalási korú 15 379 fő. A kistérség településein a negatív szaporulatot a bevándorlások száma ellensúlyozza. A kistérség népessége 2000-2004 között 4,7%-kal nőtt, ami teljes egészében a pozitív belföldi vándorlási különbözetből (vizsgált időszakban 10,3 fő/év) adódott. Gazdasági aktivitás szerint a népesség 35,1%-a foglalkoztatott, 3,3%-a munkanélküli, 30%-a inaktív kereső és 31,7%-a eltartott (a lakónépesség arányában). A foglalkoztatottak 12,6%-a a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, 43,8%-a az ipar és építőipar, 43,6%-a a szolgáltatási ágakban dolgozik. A regisztrált vállalkozások száma 2005. december 31.-én 1309 volt, ebből 10 külföldi érdekeltségű, régiós viszonylatban is alacsony tőkeerejű -1,1 milliárd Ft saját tőkével, melynek 95%-a külföldi részesedés.. A régióban a legkisebb vállalkozási aktivitású kistérségek között tartják számon az Abait. A működő vállalkozások 73%-a egyéni vállalkozás (vélhetően nagy részük kényszervállalkozás). A vállalkozások 14%-a a mezőgazdaságban (ez az érték a régiós átlag feletti), 21%-a az iparban, építőiparban, 21%-a a kereskedelemben, 5%-a az idegenforgalom, vendéglátásban (a vendéglátóhelyek száma, és a térség vendégforgalma jelentősen a régiós átlag alatt van), a többi vállalkozás az egyéb szolgáltatási ágazatban tevékenykedik. Az Enyingi kistérség A megye déli részén a Mezőföld nyugati szélén elhelyezkedő kistérség, melyet kilenc település alkot: Dég, Enying, Kisláng, Lajoskomárom, Lepsény, Mátyásdomb, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy, Szabadhídvég. A kistérség földrajzi elhelyezkedése alapján – a Balaton közelsége, ipari centrumok elérhetősége – látszólag kedvező helyzetben van. Azonban annak ellenére, hogy a területet északnyugat-délkelet irányban átszeli a 64. sz. főút, északkeleten pedig érinti az M7 autópálya és a 70-es sz. főút, mégis perifériális helyzetben van. A megyei és az országos meghatározó térszerkezeti vonalak elkerülik, a 64.
sz. főúttól északra és délre belső perifériák alakulnak ki, amely fokozza a kistérség hátrányos helyzetét. A térségközpont, illetve a Balatonhoz viszonylag közel fekvő települések esélye lehet a szorosabb kapcsolódás az üdülőterülethez, amihez viszont a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére lenne szükség. A kistérség 9 települése a megye legkisebb települései közé tartozik. Az Enyingi kistérség népessége 2000-2004 között 1,6%-kal csökkent, a kistérség lakónépessége 21 564 fő (2006.01.01 KSH), ebből munkavállalási korú 13 847 fő. Gazdasági aktivitás szerint a népesség 35,2%-a foglalkoztatott, 3,8%-a munkanélküli, 32,3%a inaktív kereső és 28,6%-a eltartott (a lakónépesség arányában). A foglalkoztatottak 18,9%-a (a régiós átlag közel négyszerese) a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, 41,8%-a az ipar és építőipar, 39,2%-a a szolgáltatási ágakban dolgozik. A regisztrált vállalkozások száma 2005. december 31.-én 1466 volt, ebből 10 külföldi érdekeltségű, 1 milliárd Ft saját tőkével, melynek 94%-a külföldi részesedés. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (67) az Abaihoz, és Adonyihoz hasonlóan elmarad a régiós átlagtól. A működő vállalkozások 76,8%-a egyéni vállalkozás (vélhetően nagy részük kényszervállalkozás). A vállalkozások 24,3%-a a mezőgazdaságban (ez az érték a régiós átlag feletti), 18%-a az iparban, építőiparban, 17%-a a kereskedelemben, 6%-a az idegenforgalom, vendéglátásban (a vendéglátóhelyek száma, és a térség vendégforgalma jelentősen a régiós átlag alatt van), a többi vállalkozás az egyéb szolgáltatási ágazatban tevékenykedik. A Sárbogárdi kistérség A Sárbogárdi kistérség statisztikai mutatói alapján gazdaságilag és társadalmilag is elmaradott. A 91/2001. (VI.15.) számú a területfejlesztés kedvezményezett térségeiről szóló Korm. rendelet alapján a kedvezményezett kistérségek közé tartozik, valamint a 7/2003. (I.14.) számú Korm. rendelet szerint kistérségünkből 5 település kiemelten hátrányos helyzetű. A kistérségből 1 település (Igar) a Foglalkoztatási Hivatal által meghatározott az ország leghátrányosabb helyzetében lévő 516 település közé lett besorolva. A megye legritkábban és szétszórtan lakott területét a Sárbogárd Kistérséget 10 település alkotja: Alap, Alsószentiván, Cece, Hantos, Igar, Mezőszilas, Nagylók, Sárbogárd, Sáregres, és Vajta. A kistérség 10 települése közül mindössze 4 település lakossága 2000 fő feletti. Egyegy településen, illetve térségben az ott élők helyzetét, de a gazdasági fejlődés lehetőségeit is meghatározza az infrastruktúra kiépítettsége, mely a kistérségben rendkívül kedvezőtlennek ítélhető. A Kistérség földrajzi adottságait tekintve a Sárvíz- völgy mentén terül el, zömmel mély fekvésű területeken, minek következtében belvízveszélyes terület. A kistérség gazdasági fejletlenségéből adódóan az önkormányzatok kivétel nélkül forráshiányosak, s a megyében a kistérségben található a legtöbb „önhikis” önkormányzat. Gondokat okoz a közintézmények és közterületek karbantartása, ápolása, valamint az egyéb infrastrukturális fejlesztéshez kapcsolódó élőmunka igényes feladatok finanszírozása. A Sárbogárdi kistérség népessége 2000-2004 között 1,4%-kal csökkent, a kistérség lakónépessége 26 116 fő (2006.01.01 KSH), ebből munkavállalási korú 16 539 fő Gazdasági aktivitás szerint a népesség 32,9%-a foglalkoztatott, 4,7%-a munkanélküli, 32,9%a inaktív kereső és 29,5%-a eltartott (a lakónépesség arányában). A foglalkoztatottak 11,2%-a a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, 41,1%-a az ipar és építőipar, 47,7%-a a szolgáltatási ágakban dolgozik. A regisztrált vállalkozások száma 2005. december 31.-én 1664 volt, ebből 8 külföldi érdekeltségű, a KSH adatai szerint negatív saját tőkét mutattak ki összességében. A régióban a legkisebb vállalkozási aktivitású kistérségek között tartják számon a Sárbogárdit (1000 főre 63 vállalkozás jut). A működő vállalkozások 77,5%-a egyéni vállalkozás (vélhetően nagy részük kényszervállalkozás). A vállalkozások 17,4%-a a mezőgazdaságban (ez az érték magasnak számít a régióban), 15,7%-a az iparban, építőiparban, 21,9%-a a kereskedelemben,
4,5%-a az idegenforgalom, vendéglátásban (a vendéglátóhelyek száma, és a térség vendégforgalma messze elmarad a régiós átlagtól), a többi vállalkozás az egyéb szolgáltatási ágazatban tevékenykedik. Az Adonyi kistérség A kistérség Fejér megye keleti részén, a Mezőföld dél-keleti szélén a Duna mentén található. 2004-ben jött létre, nyolc település összefogásával. Adony, Beloiannisz, Besnyő, Iváncsa, Kulcs, Perkáta, Pusztaszabolcs, Szabadegyháza. A területet három országos főútvonal is érinti, a 6-os sz. főút hosszanti irányban szeli át a kistérséget és gyakorlatilag hosszabb rövidebb csatlakozással valamennyi települést feltárja. A térségben 3 település 3000 fő feletti nagyközség Adony, Perkáta, Pusztaszabolcs. Ezek népessége 1990 óta mintegy 1,3 %-kal növekedett, a régi térségközpont Dunaújváros rovására. A kistérségen keresztül haladó M6os, és a határán folyó Duna jelentős gazdasági potenciált alapozhat meg. A kistérség népessége 2000-2004 között 4,2 %-kal nőtt, ami teljes egészében a pozitív belföldi vándorlási különbözetből (vizsgált időszakban 8,4 fő/év) adódott, mely Dunaújváros közelségére vezethető vissza (lásd fent). Lakónépessége 24 710 fő (2006.01.01 KSH), ebből a munkavállalási korú népesség 15 945 fő. Gazdasági aktivitás szerint a népesség 36,4%-a foglalkoztatott, 3,7%-a munkanélküli, 30,9%az inaktív kereső és 29,1%-a eltartott (a lakónépesség arányában). A foglalkoztatottak 8,4%-a a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, 47,5%-a az ipar és építőipar, 44,1%-a a szolgáltatási ágakban dolgozik. A regisztrált vállalkozások száma 2005. december 31.-én 1610 volt, ebből 13 külföldi érdekeltségű, 18 milliárd Ft saját tőkével, melynek 76%-a külföldi részesedés. A régióban a legkisebb vállalkozási aktivitású kistérségek között tartják számon az Adonyit. A működő vállalkozások 67,5%-a egyéni vállalkozás. A vállalkozások 6%-a a mezőgazdaságban, 24%-a az iparban, építőiparban, 20%-a a kereskedelemben, 5%-a az idegenforgalom, vendéglátásban (a vendéglátóhelyek száma, és a térség vendégforgalma jelentősen a régiós átlag alatt van), a többi vállalkozás az egyéb szolgáltatási ágazatban tevékenykedik. A Dunaújvárosi kistérség A kistérség Fejér megye keleti részén, a Mezőföld dél-keleti szélén a Duna mentén található, kilenc település alkotja: Baracs, Daruszentmiklós, Dunaújváros, Előszállás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Rácalmás. A területet három országos főútvonal is érinti, az M6-os és a 6-os sz. főút hosszanti irányban szeli át a kistérséget és gyakorlatilag hosszabb rövidebb csatlakozással valamennyi települést feltárja. Figyelembe véve, hogy a 6os sz. út Fejér megye egyik térszerkezeti fővonala megállapítható, hogy a közelében fekvő települések potenciális fejlődési lehetőség birtokában vannak. Ugyancsak érintik a térséget a 61. és 62. sz. főutak is. A távlati közútfejlesztési tervek is érintik a térséget, a tervezet s8-as út valamint a dunaújvárosi közúti híd is tovább javítja a jövőben a kistérség gazdasági lehetőségeit. A térségközpont Dunaújváros megyei jogú város, melynek vonzáskörzete főként dél-nyugati irányban terjed, melyet azonban a Duna híd keleti irányban bővít. Az M-6, a Duna és a Duna híd jelentős logisztikai centrum kialakítását biztosíthatja. A kistérség 9 települése a legnagyobb népsűrűségű kistérségek közé tartozik, amely jelentősen meghaladja az országos átlagot is. A Dunaújvárosi kistérség népességének alakulására jellemző, hogy a népesség aránya 20002004 között 3,1%-kal csökkent, ami a természetes népességfogyás mellett a negatív belföldi vándorlási különbözetből adódik. A kistérség lakónépessége 74 341 fő (2006.01.01 KSH), ebből munkavállalási korú 48 932 fő. Gazdasági aktivitás szerint a népesség 41,8%-a foglalkoztatott, 2,9%-a munkanélküli, 27,4%a inaktív kereső és 27,9%-a eltartott (a lakónépesség arányában). A foglalkoztatottak 5,5%-a a
mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, 47,1%-a az ipar és építőipar, 47,4%-a a szolgáltatási ágakban dolgozik. A regisztrált vállalkozások száma 2005. december 31.-én 8118 volt, ebből 39 külföldi érdekeltségű, 83 milliárd Ft saját tőkével, melynek 87%-a külföldi részesedés. A régióban a vállalkozási aktivitás a régiós átlagával azonosnak tekinthető. A működő vállalkozások 60,4%-a egyéni vállalkozás. A vállalkozások kevesebb, mint 2%-a a mezőgazdaságban, 18%a az iparban, építőiparban, 15%-a a kereskedelemben, 5%-a az idegenforgalom, vendéglátásban (a vendéglátóhelyek száma, és a térség vendégforgalma a régiós átlag alatt van), a többi vállalkozás az egyéb szolgáltatási ágazatban tevékenykedik. 5. Főbb foglalkoztatási mutatók Aktivitási arány, 15-64 éves népesség 80,0% 70,0% 60,0% Abai Adonyi Dunaújvárosi Enyingi Sárbogárdi Közép-Dunántúl Fejér Megye
50,0% %
40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%
2002
2003
Abai
2004
2005
60,0%
59,6%
48,0%
48,1%
Dunaújvárosi
64,9%
67,2%
72,0%
72,4%
Enyingi
69,3%
71,7%
70,2%
69,4%
Sárbogárdi
69,4%
71,4%
70,5%
70,8%
Közép-Dunántúl
61,8%
63,9%
62,1%
63,2%
Fejér Megye
62,3%
64,5%
62,2%
62,3%
Adonyi
Forrás:ÁFSZ/kistérségi, és szezonálisan kiigazított adatok
A régiós és megyei aktivitási érték egymáshoz közeli. A kistérségek közül az Abai és az Adonyi a megyei átlagérték alatti mutatóval rendelkeznek (ezek közül az Abai esetében több, mint 10% pont az eltérés!), míg a Dunaújvárosi (+10% pont), Sárbogárdi és Enyingi (+7-8% pont) kistérségek magasabbak.
Foglalkoztatási arány, 15-64 éves népesség 80,0% 70,0% 60,0% Közép-Dunántúl Fejér Megye Abai Adonyi Dunaújvárosi Enyingi Sárbogárdi
50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%
2002
2003
2004
2005
Közép-Dunántúl
58,6%
60,7%
58,5%
59,2%
Fejér Megye
58,4%
60,9%
58,1%
58,3%
Abai
54,4%
54,5%
Adonyi
43,6%
43,7%
Dunaújvárosi
60,8%
63,4%
68,0%
68,2%
Enyingi
62,1%
64,7%
61,8%
62,0%
Sárbogárdi
61,4%
64,0%
62,2%
62,4%
Forrás:ÁFSZ/kistérségi, és szezonálisan kiigazított adatok
A Közép-dunántúli régióban és a Fejér megyében a 15-64 éves népességen belüli foglalkoztatottak aránya egymáshoz hasonlóan alakult 2002-2004 között. A 2003 évhez képest az azt követő években mind a régiós, mind a Fejér megyei adatok kedvezőtlenebb képet mutattak, azonban 2005-ben a Fejér megyei foglalkoztatási arány jelentősen (0,9% ponttal) eltér a régiós értéktől. A Dunaújvárosi kistérség növekvő foglalkoztatottsági adatai a város utóbbi időszakban érzékelhető gazdasági fejlődésével áll összefüggésben. Az Abai, és nagyobb arányban az Adonyi kistérségek mutatói jelentősen elmaradnak mind a régiós, mind a megyei átlagtól.
Munkanélküliségi ráta, 15-64 éves népesség 14,00%
12,00%
10,00%
Közép-Dunántúl Fejér Megye Abai Adonyi Dunaújvárosi Enyingi Sárbogárdi
8,00%
6,00%
4,00%
2,00%
0,00%
2002
2003
2004
2005
Közép-Dunántúl
5,13%
4,95%
5,74%
6,32%
Fejér Megye
6,25%
5,56%
6,63%
6,48%
Abai
9,34%
8,58%
Adonyi
9,22%
9,11%
5,57%
5,57%
5,79%
Dunaújvárosi
6,21%
Enyingi
10,37%
9,70%
11,98%
10,58%
Sárbogárdi
11,49%
10,37%
11,71%
11,85%
Forrás:ÁFSZ/kistérségi, és szezonálisan kiigazított adatok
A régiós és megyei adatok között -az ezidáig vizsgált aktivitási és foglalkoztatási rátától eltérően- a munkanélküliségi ráta (munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktívakhoz képest) tekintetében figyelemre méltó eltérés található. 2002-2004 között Fejér megyében lényegesebb magasabb (~1% ponttal) volt ez a mutató, mint a Közép-dunántúli régióban. 2003-tól kezdődően a munkanélküliségi ráta növekedése figyelhető meg a megyei adatok tükrében. Az egyes kistérségek vonatkozásában azonban már árnyaltabb képet kapunk. A munkanélküliségi ráta az Enyingi, és a Sárbogárdi kistérségekben lényegesen magasabb (1011% körüli), mint a megyei átlag. A két kistérség közül 2005-ben az Enyingiben lényeges csökkenés volt tapasztalható (1,4% pontos). Ebben a két kistérségben az aktivitási ráta a megyei átlag értékhez közeli, a foglalkoztatási arány az átlag feletti. Ezek mellett az értékek mellett a viszonylag magas munkanélküliségi ráta azt jelentheti, hogy a két térség a foglalkoztatásba bevonható, és munkavállalási hajlandósággal rendelkező népességgel rendelkezik, ami visszavezethető az elmúlt 15 évben lezajlott foglalkozásszerkezeti változásokra. A rendelkezésre álló munkaerő-potenciál valószínűleg visszavezethető a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának jelentős csökkenésére a két, döntően agrárjellegű térségben A fenti két kistérségen kívül az Abai, és az Adonyi munkanélküliségi rátája is hátrányosabb képet mutat a megyei átlagnál. Azonban itt ehhez még hozzájön a népesség alacsony aktivitása is. 6. Minden kistérségre jellemző problémák Bejárás, közlekedés Minden kistérségben kiemelkedő jelentőségű problémaként fogalmazódtak meg a közlekedéssel, a bejárással kapcsolatos nehézségek. A vélemények összecsengtek abban, hogy a helyi közlekedési szolgáltató nem a munkaidőhöz igazítja a közlekedési járatait, illetve rosszul szervezi a közlekedési viszonylatokat (pl. a dunaújvárosi ipari parkba eljutni csak a helyi városi buszokkal lehet, a távolsági buszok nem érintik). A helyzetet több kistérségben súlyosbította a vasúti szárnyvonalak felszámolása. A közlekedési viszonylatok, illetve
kapcsolódások kapcsán ugyancsak közös problémaként merült fel a megyei közlekedési rendszer centrikussága, amely sok esetben kifejezetten nehézzé teszi a kistérségek egymáshoz közeli kisebb településeinek együttműködését, illetve a közlekedési kapcsolatok nem támogatják a kistérségek egymás közötti összeköttetését. Pályázat Közös problémaként fogalmazódott meg a pályázati forrásbevonás elégtelensége, amelyet az önerő, vagy a profi pályázatírói gárda hiányából, esetleg a pályázatok megfelelő tartalommal való feltöltöttségéből vagy mindhárom okból fakadt. A pályázatok írása, illetve megvalósítása kapcsán jelentős nehézséget jelent a kistérségek számára a szakértő menedzsment kapacitás hiánya. Ez a probléma a vállalkozókat, a kisebb településeket és a többcélú kistérségi társulásokat sújtja. Demográfia Ugyancsak közös problémaként fogalmazható meg a demográfiai tendenciák alakulása, illetve a kistérségek lakosságának elöregedése, a munkaképes korú lakosság számarányának csökkenése. Helyi gazdaság A kistérségekben alacsony létszámú kistelepülések jellemzőek, a vállalkozások azonban nagyobb városokban koncentrálódnak – Fehérvár, Dunaújváros centrális szereppel bír, amelyet tovább erősít a sugaras tömegközlekedési rendszer. A kisebb településeken érzékelhetően gyenge a kiskereskedelmi hálózat, hiányzik a húsüzlet, a könyvesbolt stb.) A kistérségek közös jellemzője, hogy a kisebb települések, illetve a falvak foglalkoztatási képessége alacsony, a helyi ipar munkaerőfelszívó hatása elégtelen. Különösen alacsony a foglalkoztatási potenciál az agráriumban. A termelőszövetkezetek szétesését követően kialakuló mezőgazdasági vállalkozások jóval kevesebb számú munkavállalót alkalmaznak, illetve ebben a szektorban sok az idénymunka, valamint a feketemunka. A kistérségek gyenge gazdasági erejét tovább gyengíti a nagyobb települések munkaerőelszívó hatása (Adony Bp. felé, a dunaújvárosi kistérség Dunaújváros felé). A foglalkoztatás növekedését gátolja a foglalkoztatási célú nonprofit bázisok hiánya. Iparfejlesztési stratégia hiánya a kistelepülések vonatkozásában (cél: kisvállalkozási övezetek kialakítása) 7. Kitörési pontok, stratégiai célterületek a) Helyben történő foglalkoztatás növelése gazdasági beruházások támogatása A paktum számára kulcsfontosságú feladat a vidék önellátásának elősegítésére jövedelemszerző képességének ösztönzése és ezáltal a térség megtartó szerepének növelése. Ennek a kitörési pontnak a fontosságát igazolja a kistérségek népmozgalmi adatai is, amelyek a kisebb települések ingázó munkavállalóinak fokozatos elvándorlását mutatják. A tendencia megállításának egyik legfontosabb eszköze a helyben történő munkahelyteremtés lehet. Olyan összetett feladat ez, amely a hagyományos vállalkozásélénkítésen, a befektetetési lehetőségek közvetítésén túl a helyi sajátságokra épülő új megoldásokat karol fel. Ilyen terület a mezőgazdasági termékekre és hulladékra, valamint a geotermikus energiára alapuló energiatermelés, a magas szaktudást igényelő biotermékek előállítása és értékesítése, ill. a térség turisztikai potenciájának növelését. b) Mobilitás, közlekedési hátrányok leküzdése
A paktumban érintett kistérségek foglalkoztatási hátrányainak egyik fontos kitörési pontjakét a közlekedési hátrányok leküzdését határoztuk meg. A kevés munkalehetőséget nyújtó kisebb települések munkavállalóinak jelentős része a megye nagyobb településein (Dunaújváros, Székesfehérvár) és a megyén kívül fekvő Budapesten lévő vállalatoknál dolgozik, sokan naponta ingáznak. A helyi buszközlekedési viszonylatok rugalmatlansága, illetve a közlekedési szolgáltatók monopolhelyzete valamint a vasúti közlekedési viszonylatok leépülése miatt a bejárás feltételeinek javítása kulcskérdés a paktumban részt vevő kistérségek számára. b) Rugalmas foglalkoztatási keretek kialakítása Az ingázás fentebb leírt nehézségeiből és a helyben történő foglalkoztatás erősítéséből fakadóan is fontos kitörési pontot jelenthet a térség számára a foglalkoztatási keretek rugalmasabbá tétele, amely könnyebbé tenné a nagyobb városokban lévő ipari üzemekben való munkavállalást és megkönnyíthetné a helyi vállalkozások számára munkavállalók alkalmazását. c) Képzések révén a gazdaságilag aktív népesség arányának növelése A gazdaságilag inaktívak magas számarányából fakadóan a térség foglalkoztatási helyzetképének javulása jelentős mértékben függ ezen réteg munkához jutásától, aminek leghatékonyabb eszköze a gazdaság által értékelt szakmai tudás, amit szakmai képzés/továbbkézés révén szerezhet meg. A megfelelő szakmai rész-, illetve továbbképzés eredményeképpen a gazdaságilag inaktívak száma jelentősen csökkenhet. e) Pályázati forrásbevonás növelése A paktumban lévő kistérségek pályázati forráslehívó képességének javítása a régió fejlődésének egyik legfontosabb feltétele, mivel a pályázati támogatások meghatározó jelentőségű forrásokat jelentenek a fentebb felsorolt valamennyi prioritás megvalósításakor. A kitörési pontok alapján a konzorcium az alábbi stratégiai célterületek kerülteket határozta meg: • Helyi gazdaság erősítése • A vidék energetikai függetlenségének elősegítése • Konkrét, foglalkoztatást növelő helyi beruházások • Turisztika kiemelt fejlesztése • Rugalmas foglalkoztatási formák • Szakképzés, felnőttképzés • Pályázati aktivitás, illetve sikeresség növelése • Paktum szolgáltatások 8. Fejlesztési projektek listája Sárvíz Kistérség 1. Sárvíz Technológiai Park, Aba Nagyközség Önkormányzata (kidolgozó: Farkas Zoltán) 2. Aba-Ófalu Ökoturisztikai és Kulturális Központ, Aba Nagyközség Önkormányzata (kidolgozó: Farkas Zotán) 3. Kárpátia Park, Tác Önkormányzat, (kidolgozó: Farkas Zoltán) 4. Dél Kapuja Termálfürdő, Aba Nagyközség Önkormányzata (kidolgozó: Farkas Zotán) 5. Családi napközi hálózat kialakítása, Sárvíz Többcélú Kistérségi Társulás (kidolgozó: Farkas Zoltán)
Sárbogárdi kistérség 6. Ökológiai mezőgazdasági képzés, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Társaság (kidolgozó: Ács Sándorné) 7. Helyi értékesítései rendszerek kidolgozása – Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Társaság (kidolgozó: Ács Sándorné) 8. Ökológiai mintagazdaság fejlesztési terv - Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Társaság (kidolgozó: Ács Sándorné) 9. Sárbogárdi Kistérség multifunkcionális egészségügyi központ kialakítása, Sárbogárdi Kistérségi Társulás, FMÖ (kidolgozó: Sebestyén Zoltán) 10. Vállalkozói inkubátor ház Sárbogárdon, Sárbogárdi Kistérségi Társulás (kidolgozó: Sebestyén Zoltán) Mezőföldi kistérség 11. Batthyány kastély projekt, Enying Város Önkormányzata, (kidolgozó:Csényi Ildikó) 12. Dégi Mákföld Natúrpark (Bozót patak projekt), Dégi Mákföld Park Természetvédelmi Egyesület, (kidolgozó: Csényi Ildikó) 13. Termálfürdő és gyógyszálló építése, Lajoskomárom polgármesteri hivatal (kidolgozó: Macher Pál polgármester) Dunaújvárosi/Adonyi kistérség 14. Munkáltatók rehabilitációs foglalkoztatási akkreditációjának elősegítése, Dunaújváros MJV (kidolgozó: Kárpáti Gábor Fehér János, Buday Attila, Petróczi Ferenc) 15. Kistérségi munkaerő-mérleg létrehozása és frissítése, Dunaújváros város önkormányzata (kidolgozó:Kárpáti Gábor) 16. Pályázati partnerség építése, Dunaújváros város önkormányzata, MSZOSZ, (kidolgozó: Fehér J, Kárpáti G) 17. Önkormányzati köztisztviselők és kistérségi munkaszervezetek alkalmazottjainak munkaerő-piaci képzése, Dunaújvárosváros MJV (kidolgozó: Kárpáti Gábor) 18. Foglalkoztatási célú településmarketing fejlesztése – befektetői ingatlankataszter, Dunaújváros MJV (kidolgozó: Kárpáti Gábor) 19. „Mikulásfalva” beszállítói projekt , Nagykarácsony Polgármesteri Hivatal (kidolgozó: Réz István polgármester) Fejér Megyei Önkormányzat 20. Falusi turizmus fejlesztése, Fejér Megyei Önkormányzat, (kidolgozó:Kelemen Tas) 21. Megújuló energiák tájékoztató központ, Fejér Megyei Önkormányzat, (kidolgozó: Kelemen Tas) 22. Vajtai gyógyfürdő komplex beruházás, Fejér Megyei Önkormányzat kidolgozó: Kelemen Tas (FMÖ) Vajta 23. Hazatérés, értelmiségi fiatalok foglalkoztatása fejér megye hátrányos helyzetű térségeiben, Fejér Megyei Önkormányzat (kidolgozó: Kelemen Tas) 24. Gyógypedagógiai központ kialakítása, Fejér Megyei Önkormányzat kidolgozó: Várnagy Lilla) 25. Humán Szolgáltató Központ kialakítása, Fejér Megyei Önkormányzat kidolgozó: Várnagy Lilla) Partnerek:
26. Pályázatok sikerességének, illetve sikertelenségének elemzése, Székesfehérvár MJV, FMKIK, (kidolgozó: Petrás Éva, Szabó S. András) 27. Szociális gazdasági szolgáltatások terjesztése, MSZOSZ, (kidolgozó: Fehér János) 28. Innovációs menedzsment – ETE, (kidolgozó: Gere János) 29. Foglalkoztatási Menetrend Szövetség létrehozása –MSZOSZ/Dunaújváros (kidolgozó: Fehér János, Kárpáti Gábor)
• • •
Függőben: Baracs (Behán nevű céggel (acélszerkezet) való együttműködés lovasturizmus) és a polgármester – Kárpáti G Fejér megyei - Székesfehérvár városi közös új könyvtár, kidolgozó: FMÖ Roma foglalkoztatás - Roma Diplomások Országos Szövetsége (Oláh József)
Forráslista:
1. A KSH magyar munkaerő-felmérése, amely a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel a 15-74 évesek körében, valamint a KSH statisztikai évkönyvei, és a kistérségek társadalmi gazdasági helyzetére vonatkozó, 2006 évi Közép-dunántúli kiadványa. 2. A KSH kistérségek társadalmi és gazdasági helyzetére vonatkozó, 2006 évi Középdunántúli kiadványa. 3. Állami Foglalkoztatási Szolgálat idősoros adatai a regisztrált munkanélküliek számáról és megoszlásáról, valamint a foglalkoztatottak összetételéről. 4. Az ÁFSZ honlapjáról, a Statisztikák menüpontben letölthető, az ILO meghatározásának megfelelõ munkanélküliségi és foglalkoztatottsági becslések és elõrejelzések, kistérségi és szezonálisan kiigazított adatok. (http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_statisztika_kistersegi) Ezek a letölthető munkaerő-piaci adatok és kimutatások nagy segítséget jelentenek abban, hogy az ÁFSZ, és a KSH által szolgáltatott, különböző tartalmú adatokat egységesen értelmezhetővé, és elérhetővé teszik az ILO ajánlásainak megfelelő bontásban, a 16-64, illetve a 15-74 éves korosztály tekintetében egyaránt. 5. Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. (VÁTI Kht.) - Kistérségi helyzetképek 2006.
