Szám: 3-3/1-3/2015.
Jegyzőkönyv
Készül Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2015. február 26-ai üléséről a Városháza nagytermében, Pécs, Széchenyi tér 1. II. em. 204. sz. alatt Jelen vannak: dr. Páva Zsolt, Bognár László, Cserfainé dr. Kovács Ágnes Ilona, dr. Csizmadia Péter, Decsi István, Deli Eszter, Erb József, Fazekas Orsolya, Fogarasi Gábor, Girán János, Grób Gábor, dr. Gulyás Emil, Gyimesi Gábor, Haász János, Huba Csaba, dr. Juhászné dr. Müllner Marianna, dr. Keresztes László Lóránt, Kövesi Mária, Kővári János, dr. Kunszt Márta, Oszoli Dénes, Pál Miklós, Sztojkovics Éva, Tihanyvári Dóra, Vozár Pál Távollévő képviselők: dr. Őri László, Fodor Ibolya, Hári József Jelen vannak továbbá: dr. Lovász István jegyző, dr. Modrovits Sándor aljegyző, Paiger István a Tüke Busz Zrt. vezérigazgatója, dr. Nász László főosztályvezető-h. Dr. Páva Zsolt: köszönti a jelenlévő képviselőket, megjelent vendégeket, érdeklődő állampolgárokat, a városi televízió nézőit. Arra kéri a képviselőket, hogy kapcsolják be a szavazógépeket. Megállapítja, hogy a jelenlévő 25 fő képviselővel a közgyűlés határozatképes, és 13,00 órakor megnyitja az ülést. Tájékoztatja képviselőtársait arról, hogy a szavazásokra 10 mp áll rendelkezésre. Kéri, hogy szavazataikat ezen időtartam alatt szíveskedjenek megtenni. Megkérdezi, van-e javaslat a napirendhez? Dr. Keresztes László Lóránt: kérdéseket szeretne feltenni.
2 Dr. Kunszt Márta: kérdést szeretne feltenni a városi konzultáció, illetve a helyi kisvállalkozók támogatásnak tárgyában. Girán János: kéri a „A Pécsi Horvát Színház meglévő Anna u. 17. épületének átalakítása, felújítása és új épületszárnnyal való bővítése” tárgyú közbeszerzési eljárás megindítása című előterjesztés visszavonását. Oszoli Dénes: kéri a „Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 46/2009. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosítása” című előterjesztés visszavonását, tekintettel arra, hogy állami főépítész úrnak technikai észrevételei voltak az előterjesztéssel kapcsolatban. Dr. Páva Zsolt: kéri napirendre venni a „Személyi változás a Népjóléti és Sport Bizottságban” című előterjesztést. Elmondja továbbá, hogy dr. Őri László Alpolgármester úr betegsége miatt nincs jelen, így távollétében az előterjesztéseket a bizottsági elnökök fogják megtenni. További hozzászólás hiányában szavazást kér a „Személyi változás a Népjóléti és Sport Bizottságban” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 17 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. (Mötv.46. § (2) bek. a.) pontja alapján a képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági és kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, b.) pontja szerint zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, c.) pontja alapján zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az Önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.) (SZMSZ. 18. § (1) bek. alapján amennyiben az Mötv. 46. § (2) bekezdés c.) pontja szerinti napirendi pont megtárgyalásához zárt ülés tartása szükséges, erről a Közgyűlés minősített többséggel dönt.)
Kéri szavazzanak a napirendi sorról a módosításokra figyelemmel. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az ülés napirendjét az alábbiak szerint elfogadta. Kérdések: 1.) Dr. Kunszt Márta: - a városi konzultáció tárgyában - helyi kisvállalkozók tárgyában
3
2.) Dr. Keresztes László Lóránt: -
-
-
Pécs MJV Önkormányzata, illetve a pécsi bankfiókok szerint illetékes önkormányzati képviselők tájékozódtak-e a DRB Bank körül kialakult helyzet kapcsán? Az Otthon-melege programmal kapcsolatban kérdése az, hogy Pécs MJV Önkormányzata mit tudott tenni az ügyben, és milyen lépéseket terveznek annak érdekében, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Pécs távfűtéses lakásaiban élő lakóközösségek számára is nyisson meg pályázati lehetőségeket? Mikor várható előrelépés annak érdekében, hogy Patacson Kovács Béla szülőháza méltó állapotba kerüljön, és az önkormányzat meg kívánja-e hallgatni azon javaslatot, mely egy emlékhely kialakítására vonatkozott?
Zárt ülés napirendje, melyről 3-3/5-3/2015. szám alatt külön jegyzőkönyv készül:
1.)
A 2015. évi Várady Ferenc díj adományozása
2.)
A Pécs Város Kulturális Nagydíja – Le Grand Prix Culturel De La Ville De Pécs - kitüntetés adományozása
Nyílt ülés:
1.)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012.(II.24.) önkormányzati rendelet módosítása
2.)
Pécs Város közlekedésszervezési feladatainak ellátásáról, közlekedésszervező kijelöléséről szóló önkormányzati rendelet megalkotása
3.)
Az önkormányzati ingatlanok vagyoni jellegének megváltoztatásáról szóló 45/2011. (IX.27.) önkormányzati rendelet módosítása
4.)
Tüke Busz Zrt. Alapszabályának módosítása
5.)
Pályázat kiírása a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. ügyvezetői álláshelyének betöltésére
6.)
Ifjúsági Önkormányzat létrehozása
4 7.)
Személyi változás a Népjóléti és Sport Bizottságban
8.)
Az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok átalakításával kapcsolatos döntések
9.)
A Polgármesteri Hivatal átszervezésével kapcsolatos további döntések meghozatala
10.) Komplex számlavezetési szolgáltatás és folyószámla-hitel nyújtására irányuló közbeszerzési eljárás megindítása 11.) Alapítványok támogatása Polgármesteri keretből 12.) Az ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Alapítvány 08-8/1113-3/2014. számú támogatási szerződésének módosítása 13.) A Pécs, Vargha D. u. 2. sz. épületben lévő irodahelyiségre a Baranya Megyei Kormányhivatallal használati megállapodás megkötése 14.) A Pécsi Horvát Színház meglévő Anna u. 17. épületének átalakítása, felújítása és új épületszárnnyal való bővítése” tárgyú vállalkozási szerződés felmondásával kapcsolatos döntések meghozatala 15.) Lakhatási integrációt erősítő településrehabilitáció Hősök terén című és DDOP-4.1.2/B-13-2014-0005 számú projekt támogatási szerződésének módosítása 16.) Lakhatási integrációt erősítő településrehabilitáció Pécs-Somogy Bányatelepen és Rücker aknán című és DDOP-4.1.2/B-13-2014-0006 számú projekt támogatási szerződésének módosítása 17.) Lakhatási integrációt erősítő településrehabilitáció Pécsbányatelepen című és DDOP-4.1.2/B-13-2014-0004 számú projekt támogatási szerződésének módosítása 18.) Pécs, Kovácstelep csapadékvíz-elvezetési és útkorszerűsítési munkáinak finanszírozásához szükséges pénzeszköz átadása 19.) Elvi döntés a Tettye Forrásház Zrt. integrációs feladatainak előkészítéséről 20.) BIOKOM Nonprofit Kft-vel kötött felhalmozási célú támogatásról szóló megállapodás 2. számú módosítása 21.) "Benned a Létra" - TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0001 kódszámú projekt támogatási szerződésének 2. sz. módosítása 22.) Közfoglalkoztatással kapcsolatos döntések 23.) A Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. alapító okiratának módosítása
5
24.) Pécs Mária u. 18. és a Perczel u. 2. sz. alatti ingatlanok használatba adása a Horvát Színház részére 25.) A Pécs, Komlói u. 195. sz. alatti kultúrház haszonbérbe adása 26.) Pécs, Szabadság u. 23-25 sz. alatti tornaterem használatára kötött haszonbérleti szerződés módosítása 27.) Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás célú helyiségek 2015. évi működtetési és üzemeltetési költség-keretének megállapítása, valamint a Pécs Holding Zrt.-vel az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek üzemeltetésére kötött közfeladat-ellátási szerződés megkötése 28.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala Közbeszerzési Szabályzatának módosítása 29.) Polgármesteri beszámoló, beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről
Kérdések: Dr. Páva Zsolt: a mai Közgyűlést – tekintettel arra, hogy délelőtti ülésidő nem volt – a kérdésekkel kezdik, majd zárt üléssel folytatják a munkát és azt követően térnek rá a nyílt ülés napirendi pontjainak tárgyalására. Dr. Kunszt Márta: az első kérdés a helyi kisvállalkozók támogatásának tárgyában fogalmazódott meg. Fogadóóráján kereste fel több vállalkozó is azzal a panasszal, hogy bár évek óta kilincselnek a városban ajánlataikkal, nem találnak meghallgatásra. Többek közt az Euroaszfalt útjavításokban érdekelt, korszerű technológiát kínáló vállalkozás szeretné az örökké élő kátyú és csatorna fedlap problémákat korszerű megoldással Pécsnek is felajánlani. Elmondás alapján gyakorlatilag az összes szakembert és városházi érdekeltet felkeresték. Ugyancsak a Pécs Expo képviselője számolt be arról, hogy a híresztelések ellenére nem kaptak eddig támogatást a Várostól. Most szerettek volna először kérni. Csodálkozik az elutasításon, ugyanis 40 Mrd Ft-nak keresnek gazdát a városban. Polgármester úr kiírt egy kérdőívet, hogy milyen ötletekkel járulhatnak hozzá a városlakók a városvezetés munkájához, ugyanakkor a Pécs Expo projekt egy jól ismert projekt, mindenki tudja, hogy miről van szó, évtizedekig ment sikeresen, majd hosszú szünet után kétszer megrendezték. Nem nagy összegekkel szeretnék, ha a város hozzájárulna ehhez a dologhoz. Mégis el vannak utasítva. Ezek után kérdése az, akkor miben áll a helyi kis- és középvállalkozók támogatása Pécsett.
6 Dr. Páva Zsolt: a kérdésére egy általános és egy konkrét választ fog adniÁltalánosságban elmondhatja, hogy ő maga is figyelemmel kíséri a Városban a helyi kisvállalkozások szerepvállalását a tekintetben, hogy milyen arányban, illetve milyen módon tudnak részt venni az Önkormányzat által meghirdetett munkákból. Folyamatosan nő a pécsi kisvállalkozások száma az elnyert pályázatok szempontjából. 2009-hez képest majdnem duplájára nőtt a pécsiek lehetősége az idei esztendőre. A meghívásos pályázatoknál 8590%-ban helyi vállalkozásokat hívnak meg azon korlátok között, amelyet a közbeszerzési jogszabály lehetővé tesz. Úgy érzi, hogy egy nagyon kedvező tendenciát tapasztalhatnak mindannyian. Az Euroaszfalt Kft. valóban nem kapott megrendelést, melynek oka, hogy a Biokom Kft., amely a közterületek kezelője és gondozója, saját erőből egy saját belső egységet hozott létre, amelyiknek feladata a kátyúzás és az aszfaltmunkák elvégzése. Ezen tevékenység keretén belül a működési költség, vagy a ráfordítási költség fele a korábbinak. Jelentős megtakarítást tudtak elérni azzal, hogy nem kiszervezett módon történt ennek a munkának az ellátása. Az Expo ügyében a múltkor már megadta a rövid választ, melyet ismételni tud. Amikor a vállalkozók megkeresték azzal, hogy egy újraélesztését képzelik el az Exponak és szeretnék megvalósítani, akkor kifejezett kijelentésük az volt, hogy nem kérnek támogatást a projekthez, az első évet leszámítva, vagyis az induláshoz kell egy kis pénz. Ezt a kérésnek megfelelően meg is kapták. Dr. Kunszt Márta: a városi konzultáció tárgyában tenné fel a másik kérdését. Polgármester úrtól érdeklődik, hogy mennyibe kerül a városnak az a kérdőív, melyet a Város valamennyi háztartásába eljuttatott és melyben olyan kérdésekre keresi a választ, amelyekre valamennyi polgár igennel felel. Érdeklődik továbbá, mi a garancia arra, hogy Pécsett nagyszabású iparfejlesztésbe lehet kezdeni, hiszen eddig csak eltávoztak az ipari termelők a Városból, nem pedig érkeztek. Különösen sajátosnak tartja a második pont, a teljes foglalkoztatást vizionáló kérdést, részint mert több ezer munkavállaló vándorolt ki Európába városukból, mert bár akart, de nem tudott munkát szerezni. Kérdése az, milyen eszközökkel kívánja Polgármester úr elérni a teljes foglalkoztatottságot Városukba. Dr. Páva Zsolt: az első kérdésre a válasz az, hogy 4 M Ft-ba kerültek a kérdőívek és költségei. Az Önkormányzat finanszírozta a kiadás pénzügyi részét. További kérdéseire azt a választ tudja adni, hogy minden erőfeszítésükkel azon vannak, hogy Pécsett a helyi gazdaság megerősödjön. Ez nyilván együtt jár a munkahelyek gyarapodásával, hiszen a kettőt nem lehet különválasztani. Minden olyan eszközt, mely ebben az ügyben lehetőségként mutatkozik a következő időszakban, fejlesztési források, Európai Uniós pályázati lehetőségek, kihasználnak annak érdekében, hogy Pécsett a helyi gazdaság és munkaerő megerősödjön és javuljon. Ez egy nagyon nehéz feladat, mert a lehetőségeik korlátosak. Ő maga is kiemelt fontosságúnak tekinti, éppen ezért fontosnak tartja, hogy ebben az ügyben minden pécsi, ha tud és képes fejtse ki álláspontját. A kérdőív sokak számára nem tetsző, vagy nem megfelelő, igyekeztek a legközérthetőbb módon megfogalmazni a kérdéseket, hogy
7 ne legyen bonyolult, ezért az egyszerű szóhasználat, hogy mindenki félreértésmentesen tudja ezt a helyzetet értelmezni. Bízik abban, hogy sokan fognak választ adni a kérdőívre. Dr. Keresztes László Lóránt: az első kérdése a DRB Bank körül kialakult kaotikus és kétségbeejtő helyzettel kapcsolatos. Kérdése arra vonatkozik, hogy a Pécsi Önkormányzat tudott-e az ügyben külön, egyéb csatornákon keresztül tájékozódni, és tudott-e már olyan intézkedést tenni, amely által segítséget tud nyújtani a botrány érintettjeinek. Olvashatták a sajtóban, hogy a pécsi cégek és pécsi intézmények konkrétan nem érintettek, de nyilván nagyon sok pécsi magánszemély és pécsi vállalkozás érintett ebben a kérdésben, ezért javasolni is szeretné, hogy az Önkormányzat tegyen meg mindent, hogy az érintett pécsiek akár magánszemélyek, akár cégek kapják meg a lehető leggyorsabban a segítséget és a naprakész információkat. Hallhatták, hogy pl. a kertvárosi Lakásfenntartó is bajba került. Egy nagyon komoly és nagyon aktuális problémáról van szó, ezért is kérdezi, hogy mit tudott tenni az Önkormányzat eddig. Javasolja, hogy mindent tegyenek meg – hatáskörön túl is – annak érdekében, hogy a lehető leginkább tudják segíteni azokat, akik a súlyos problémában érintettek. Dr. Páva Zsolt: az önkormányzat megtett mindent, amit ebben a helyzetben meg kell tennie. A tegnapi nap folyamán egyeztetett a Lakásszövetkezet vezetőivel. A megfogalmazott kéréseiket, teljesítik. Ez konkrétan azt jelenti, hogy 3 hónap időtartamra moratóriumot kaptak a szolgáltatók felé a fizetés igénye alól. Amennyiben konkrét anyagi kérések lesznek a Szövetkezet részéről, azt teljesítik. Azokat az ügyfeleket, akiknek a számlája a Banknál van nyilvántartva és ügyfelei az Önkormányzatnak, vagyis segélyezettek, különféle szolgáltató cégeik által érintett fogyasztók, ha kifizetés történik a számlájukra, akkor ez rendhagyó módon, postai úton történik. És minden egyéb ügyben, melyben az Önkormányzat érintett, akár közvetett módon, maximális segítőkészséggel lépnek fel. Minden támogatást megadnak a rászorultak számára. Dr. Keresztes László Lóránt: a következő kérdése az új panelprogramra, az Otthon melege programra vonatkozik, melynek kapcsán már hozzászólt a Közgyűlés korábbi ülésén. Januárban ismerhették meg a kormányzat honlapján az általános feltételrendszert, mely az új panelprogram felhasználási lehetőségeiről szólt. Akkor szakemberek keresték meg, akik felhívták a figyelmét arra a veszélyre, hogy Pécs kimaradhat az új panelprogramból, tekintettel arra, hogy ún. megújuló, biomassza hátterű a távfűtés és jogszabályi háttér miatt nem értelmezhető a támogatási összeg kiszámítása, hiszen a CO2 kibocsátás csökkenése egy 0-val való szorzást eredményez ebben a helyzetben. Pécs mellet egyébként több más város is érintett. Akkor felhívták erre a veszélyre a figyelmet, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz fordultak kérve őket arra, hogy mire megjelenik a részletes pályázati útmutató addigra vegyék figyelembe ezeket az igényeket, hiszen Pécsen is óriási várakozás és óriási igény lenne a panelok ilyen jellegű energetikai felújítására vonatkozó pályázatra. Hétfőn megjelent a részletes pályázati útmutató, melyből látszik, hogy Pécset kihagyták az új panelprogramból.
8 Kérdése, mit tudott tenni az Önkormányzat ez ügyben, tett-e lépéseket, hogy lobbizzon Pécs érdekében, illetve milyen lépéseket tervez a kormány annak kapcsán, hogy ha ilyen helyzetbe kerültek a pécsi távfűtéses lakások, akkor mit tervez tenni az önkormányzat annak érdekében, hogy az illetékes tárca a lehető leggyorsabban kiírjon olyan pályázatokat, amelyek hasonló felújításokat céloznak. Dr. Páva Zsolt: a válaszát azzal kezdené, hogy nem csak panelról van szó. Ez társasházakat érintő felújítási program, ami szerinte jó irány, mert szélesíti a hozzáférés lehetőségét. Nemcsak a panelra koncentrál, hanem minden társasházi épületfajtára, ami ilyen tekintetben méltányosabb irányba viszi az egész támogatási rendszert, amelynek az első eleme volt a hétfőn megjelent pályázati kiírás. A kérdésre válaszolva azt mondhatja, hogy érdeklődtek az első tervezet megismerésekor. Az az ígéret született, hogy a tárca elképzelései szerint a pályázati kiírások az idén több ütemben – legalább 5-6 ütemben – lesznek kiírva különböző szempontoknak megfelelően. A későbbi kiírásokban Pécs számára a kizáró feltétel nem fog szerepelni. Úgy készülnek, hogy lesz energetikai, szigetelési programra további pályázati lépcső és forduló, amelyben Pécs már el tud indulni. Dr. Keresztes László Lóránt: tegnapi napon emlékeztek a kommunista diktatúrák áldozataira. A városvezetés Patacson, Kovács Béla szülőházánál helyezte el a megemlékezés koszorúját, melynek kapcsán, mint Patacson élő polgár szeretne kérdést feltenni. Évekkel ezelőtt az Önkormányzat megvásárolta Kovács Béla szülőházát és akkor felmerültek bizonyos tervek a hasznosítás kapcsán. A tervek között egy mini Terror Háza kialakítása szerepelt. Láthatják, hogy az épület annak ellenére, hogy civilek önkéntes munkával sokat dolgoztak rajta, próbálták a környéket, a telket rendbe tartani, az épület továbbra is romos állapotban van. Abban talán egyetértenek, hogy ez az állapot méltatlan Kovács Béla emlékéhez. Kérdése az, hogy áll az ügy, miket tervez a városvezetés annak kapcsán, hogy minél előbb méltó állapotba kerülhessen a ház. Születtek olyan javaslatok szemben a mini Terror Háza javaslattal, ami kifejezetten egy emlékhely kialakítására vonatkozik. Többen hozzászóltak és különböző internetes fórumokon lehetett látni, hogy a család tagjai is azt tartanák életszerűnek és megfelelőnek, hogy egy emlékházat alakítsanak ki. A kérdése arra is vonatkozik, hogy van-e nyitottság a városvezetés részéről, hogy konzultáljon akár a patacsi városrészben működő civil szervezetekkel, illetve minden érintettel, így a családtagokkal is a tekintetben, hogy leginkább olyan megoldás szülessen, ami megfelel ezen széleskörű elvárásoknak, igényeknek. Mikor számíthatnak arra, hogy ez a ház megfelelő és méltó állapotába kerül? Dr. Páva Zsolt: képviselőtársa kérdése teljesen aktuális egyrészt az időpont, másrészt az állapot miatt is. A felvetésével egyetért, azonban azért történt ennek a háznak a két évvel ezelőtti megvétele, mert akkor még rosszabb állapotban volt. Félő volt, ha az Önkormányzat nem lép közbe, akkor az épület teljes mértékben elenyésződik és azt a funkciót, amit gondoltak nem tudja betölteni. Egy emlékhely létrehozására gondoltak. Egy olyan emlékhelyet szeretnének ott kialakítani, ami egyrészt Kovács Bélának, mint politikusnak, és mint Pécs híressé vált politikusának állít emléket, és rajta keresztül a
9 kommunizmus áldozatainak is kíván adózni. A terv továbbra is él és létezik. Ott nem történt minden a terveik szerint, hogy abban bíztak, lesznek olyan pályázati források, melynek a felhasználásával ez az emlékhely néhány éven belül kialakítható. Ez a várakozásuk nem teljesült, így valóban ez a helyzet nem méltó sem Kovács Bélához, sem a városrészhez. Minden eszközzel azon vannak, hogy ez az állapot megszűnjön és valóban egy méltó emlékhely ki tudjon alakulni az egykori Kovács Béla épületben. Bejelenti, hogy a Közgyűlés zárt üléssel folytatja a munkáját.
Zárt ülés után:
Dr. Páva Zsolt: a nyílt ülés megkezdése előtt tájékoztatja a nyilvánosságot a Közgyűlés zárt ülésen hozott döntéseiről: 47/2015. (02.26.) sz. határozatában a 2015. évi Várady Ferenc díj adományozásáról döntött. 48/2015. (02.26.) sz. határozatában Pécs Város Kulturális Nagydíja kitüntetés adományozásáról döntött.
Nyílt ülés:
1.)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012.(II.24.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester
Dr. Páva Zsolt: tájékoztatásul elmondja, hogy a rendelet módosítása jogszabályi változások átvezetése miatt vált szükségessé. További hozzászólás hiányában szavazást kér a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 16 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 4/2015. (II.27.) sz. rendeletét Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012. (II.24.) sz. rendelet módosításáról.
10 A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete.
2.)
Pécs Város közlekedésszervezési feladatainak ellátásáról, közlekedésszervező kijelöléséről szóló önkormányzati rendelet megalkotása Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester
Dr. Páva Zsolt: bizonyára képviselőtársai tapasztalták, hogy az elmúlt évek során a városüzemeltetési feladatok ellátása sokkal koncentráltabban és jobb minőségben történt, mint korábban. Ennek okán az önkormányzat vezetése javasolja, az üzemeltetési területek kiegészítését a közlekedésszervezésével. A BIOKOM cégcsoporton belül egy Mobilitási Központot kívánnak létrehozni, amely koordinációs, szervezési, közlekedésszervezési feladatot lát el, melynek keretében meghatározza a szempontokat, amelynek alapján a szolgáltató ellátja a tevékenységét. Az előterjesztés 8 pontban sorolja fel azokat a tevékenységeket, amelyeket a BIOKOM Kft. ellát. Idetartozik a helyi menetrend kialakításától, a jegy és bérletértékesítésen át a forgalomirányítás. A finanszírozásra a BIOKOM a jogosult – mint közlekedésszervező – hiszen a bevételek oda folynak be. Az átalakulás egyik előnye, hogy a városüzemeltetési tevékenység tovább bővül. Példaként említi a néhány hete, a havazás miatt keletkezett zavarokat, amikor a cégek egymásra mutogattak, hiszen így a hasonló esetek elkerülhetők. Lesz egy közlekedésszervező, amely közfeladat-ellátási szerződést köt a Tüke Busz Zrt-vel, és a konkrét napi működés során operatív kapcsolat jön létre a két cég között. Hangsúlyozza, az előterjesztést hosszas egyeztetések előzték meg, az aggályos kérdéseket sikerült tisztázni, és végezetül elkészült a hatástanulmány, amit minden képviselőnek eljuttattak. Dr. Keresztes László Lóránt. az előterjesztésben Pécs egyik legfontosabb közszolgáltatásáról van szó. Polgármester úr utalt arra az intézkedés sorozatra, amelynek ez az átalakítás az egyik állomása. Korábban többször megfogalmazták a kritikát, hogy az átalakítások mögött nincsenek számításokat is tartalmazó hatástanulmányok. Az ilyen jelentős átalakítások akkor lehetnek sikeresek, ha valamennyi érintettet bevonják az előkészítésbe, akik a tapasztalatukat, szaktudásukat átadhatják. A Városfejlesztési és Kommunális Bizottság ülésén komoly vita alakult ki főként az előkészítés kapcsán. Sőt azt tapasztalta, hogy a kormánypárti képviselők sincsenek megfelelően tájékoztatva, hiszen a bizottsági elnök is utalt rá, hogy egy kicsit elhamarkodottnak érzi az előkészítés folyamatát. Az is elhangzott, hogy nem a végkifejlet szabályozási kereteit kifogásolják, hanem az előkészítést. Sokakat meglepett, amikor kiderült, hogy az előkészítésbe nem vonták be a közlekedési cég vezetőjét, és a dolgozói érdekképviseletet sem.
11 Javasolta a bizottságnak, hogy ne támogassa a mai közgyűlési tárgyalást. Megkérdezi, tulajdonképpen mi az oka a sürgősségnek? Javasolja az előterjesztés elnapolását. Polgármester úr hivatkozott az általános megállapításokra, a hatástanulmányra, amelyek arra utalnak, hogy szakmailag és gazdasági szempontból is jobb lesz ez a helyzet. Az a kérdése, ha nem készültek tanulmányok, akkor minek alapján lehet ezeket az állításokat felelősségteljesen megfogalmazni? Szerepel az előterjesztésben, hogy lehetőség nyílik a saját erőforrások kedvező felhasználására és a különböző források bevonására. Megkérdezi, mit kell ez alatt érteni, és milyen tanulmányok mutatják be ennek a részleteit? A b.) pontban pedig az olvasható, hogy konkrét energiahatékonysági kritériumok teljesítésével jár, és ez által kisebb környezetterhelő működést eredményez. Miben fog ez megnyilvánulni? A c.) pont szerint pedig az adminisztrációs terhek csökkennek. Milyen tételekkel és milyen mértékben csökkennek? Úgy véli, ezek általában megfogalmazott értékítéletek, nem látható mögötte a megalapozás. Több esetben példálózott már a Budapesti Közlekedési Központtal, ahol jelentős átszervezések voltak, és jogi problémák is felmerültek a megrendelő és a szolgáltató alanyai kapcsán. Akkor megkérdezte, hogy ezt elkerülik-e ebben az előterjesztésben, de nem kapott megnyugtató választ. Van egy további probléma, amelyre az érdekképviselet vezetője hívta fel a figyelmet, melyre vonatkozóan két módosító indítványt nyújtott be. Az egyik arra irányul, hogy a rendelettervezet 14. § (6) pontjában szereplő „közlekedésszervező jogosult a szolgáltató tevékenységét rejtett úton, illetve próbahasználat útján ellenőrizni.” megfogalmazás kerüljön ki a rendelettervezetből. Ugyanis a dolgozók ellenőrzése jogi és egyéb aggályokat vet fel, és Őri László alpolgármester úr is azt mondta, hogy nem látja szükségesnek. Van egy olyan mondat is, miszerint a „közlekedésszervező szolgáltató alkalmazottjának szabályszegő magatartás esetén jogosult a szolgáltatónál közszolgáltatási szerződésben meghatározott munkáltatói intézkedést kezdeményezni.” Felmerül a kérdés, hogy a megbízónak milyen alapja van munkajogi intézkedések kezdeményezésére? A megbízónak a szerződés alapján kell eljárni, ezért nem érti, és munkajogi szempontból is aggályosnak tartja ezt a megfogalmazást. Kéri Aljegyző úr véleményét ezen pont értelmezéséről, hogy nem ütközik-e magasabb szintű jogszabályokba. A javaslat részét képezi a repülőtérrel kapcsolatos intézkedés is, amely kapcsán már többször felvetődött, hogy idetartozik-e. Megkérdezi, mi indokolja, hogy ebbe a központba kerüljön a repülőtér? Ismételten kéri a napirendi pont elnapolását. Dr. Páva Zsolt: megjegyzi, az előkészítésre, és a megfontoltságra irányuló megjegyzéseket nem tartja megalapozottnak. Előterjesztőként nem támogatja az elnapolását, kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 5 igen szavazattal, 17 ellenszavazattal a napirendi pont elnapolására vonatkozó javaslatot nem fogadta el.
12 Felhívja képviselőtársai figyelmét az előterjesztés részét képező hatástanulmányra. Dr. Gulyás Emil: egyetért azzal, hogy a párhuzamosságokat meg kell szüntetni az operatív szolgáltatás terén, és ebből a szempontból a BIOKOM Kftbe történő beintegrálás indokolt, de nem ilyen mértékben. Azt kifogásolja, hogy egy új irányítói szint jön létre az apparátus és a Tüke Busz között, mert ez mindenképpen a hatékonyságot csökkenti. Attól tart, hogy ezzel az önkormányzati apparátusban kiürülnek ezek a feladatok, és nem lesz megfelelő tapasztalat és képzettség ahhoz, hogy az önkormányzat ténylegesen irányítsa ezt az egyik legfontosabb közszolgáltatást. Tisztában van vele, hogy az apparátus létszáma korlátok közé van szorítva, de mindenképpen helytelen ezeket az embereket elrejteni egy nonprofit kftbe. Így az önkormányzat irányítása formálissá, és kiszolgáltatottá válik. Dr. Kunszt Márta: az előterjesztés áttekintését követően azt a szlogent írta fel, hogy „szervezgetünk össze-vissza”. A BIOKOM Kft-ből nonprofit városüzemeltetőt alakítanak ki, később Városüzemeltetési Nonprofit Zrt-nek fogják elnevezni. Mintha már lett volna hasonló jellegű cég Pécsett, és akkor különböző indokok alapján összevonták mással. A tömegközlekedésnél hármas szervezetet hoznak létre, az önkormányzat, mint megrendelő, a közlekedésszervező – ami a BIOKOM Kft. leányvállalata – amely nagyon sok feladatot lát el. A tömegközlekedésre adott önkormányzati támogatásból fedeznie kell a tömegközlekedést, az útfelújítást, a karbantartást, és a repülőtéri utakat. A buszmegállók, pályaudvarok átkerülnek a közlekedésszervezőhöz. Feladata a menetrend kialakítása, a tömegközlekedés alap paramétereinek meghatározása, jegy és bérletbevétel kezelés, forgalomirányítás, közlekedésfejlesztési koncepció. Mi marad a Tüke Buszánál, amely a tömegközlekedést a gyakorlatban végrehajtó cég. Valójában csak a munkavállalók maradnak ott, mert csupán a buszok használati joga a vállalaté. Tulajdonképpen minden munkafolyamatot befolyásoló tényezőt egy külső szerv fog kooperálni. Véleménye szerint a BIOKOM Kft. sem jár sokkal jobban, mivel olyan feladathalmazt kap, amely a szűkös források mellett nagyon nehezen lesz kivitelezhető. Az előterjesztés szerint a számba vehető városüzemelési feladatok közül a nagyságát és az önkormányzati forrásigényét tekintve a helyi közösségi közlekedés a legjelentősebb. Ha ez így van, akkor az a kérdés, miért nem maradhat önálló terület? Vagy miért nem a legnagyobb céghez igazodnak? Gyimesi Gábor: kicsit csalódott, ugyanis amikor a cégstruktúra átszervezéséről kaptak egy tanulmányt, akkor a Mobilitás Központtal kapcsolatban arról volt szó, hogy Pécs teljes közlekedését kezeli. Ehhez képest a rendelettervezet 7. §-ban az olvasható, hogy közlekedésszervező feladaton túl taxiállomásüzemeltetési, parkolás üzemeltetési, behajtással kapcsolatos és integrált közlekedésirányítási szervezetként fog feladatokat ellátni. A rendelet többi része viszont csak a közösségi közlekedésre koncentrál. Most úgy tűnik, hogy ez a cég csak a Tüke Buszt fogja irányítani. Kicsit átgondolatlannak érzi a rendelettervezetet.
13 Különösnek tartja, hogy néhány helyen olyan részletekbe megy bele, amit véleménye szerint nem rendeletben kellene szabályozni, főként akkor nem, ha mindkét cég tulajdonosa a Pécsi Önkormányzat. Bízik abban, hogy ez így is marad, mert van néhány utalás arra, hogy egyszer eljön az idő, amikor valamilyen magánvállalkozó lép be, és ezt nagyon nem szeretnék. Egyébként örömmel veszi, hogy a környezetszennyezés paraméterként bekerül a rendeletbe, de ilyen kérdéseket az egymás közötti szerződésben kellene szabályozni. A rendelettervezetben az szerepel, hogy „A Közlekedésszervező jogosult a szolgáltató tevékenységét nyílt és rejtett úton próbahasználat útján is ellenőrzi.” Véleménye szerint ez komolytalanná teszi az egészet, ennek semmi értelme. Benyújtott egy módosító indítványt, mert szeretné, ha egy finomabb változatú szöveg kerülne be. Kővári János: néhány segítő észrevételt kíván tenni. Az ÖPE kezdetektől egyetért azzal, hogy a városüzemeltetés lehetőség szerint egy kézbe legyen. A felsorolt előnyök valóban jogosak, ebben semmi vita nincs. A végrehajtás módját azonban nem tartják kellően átgondoltnak. Az 5 oldalban megírt hatástanulmány nem nevezhető egy 5 milliárdos cég átszervezése hatásvizsgálatának, és gazdasági alátámasztó dokumentumnak sem. Azt írják, hogy az egyik gazdasági hatása a személyi költségek racionalizálása lesz, eszerint kevesebb lesz a szoftverek bérleti díja, a pénzszállítás, a takarítás költsége, jogi tevékenység, személyi gépjárművek számának csökkenése. Úgy véli, ez egy fél óra alatt elkészített anyag, nem egy hatásvizsgálat. A végén az olvasható, hogy a fenti hatásokból eredő megtakarítás 112 MFt. A tavalyi évben 1,9 Mrd forintot fizetett a költségvetés a tömegközlekedési cégnek, ez évben 1,2 Mrd forint lett beállítva, amely 700 MFt-tal kevesebb. Ha 112 MFt megtakarítható ezzel az intézkedéssel, akkor már csak 500 MFt-ot kell előteremteni a BIOKOM Kft-nek a tömegközlekedés működéséhez. Megkérdezi, mitől lesz jobb a menetrend kialakítása attól, hogyha egy olyan cég végzi, amely eddig még soha nem tette? Lehet, hogy inkább azt kellett volna megnézni, mitől nem működött eddig hatékonyan ez a dolog? Az előterjesztés szerint átvesznek néhány főt az új közlekedési központba. Ez esetben milyen személyi megtakarítások jelentkeznek? A buszbeszerzések folyamatában van a város a korábbi városvezetésnek köszönhetően, akik jutányos áron megváltak a buszoktól, és ennek következtében az Adóhivatal az elmaradt áfa befizetések miatt elárverezi a buszok egy részét. Nem biztos, hogy ezt a helyzetet úgy lehet megoldani, hogy kettéválasztják a közlekedésszervezést és a buszok beszerzését, működtetését. Ez kétfejűséget fog okozni. Összefoglalva, támogatják, hogy a városüzemeltetés keretei közé kerüljön a közlekedésszervezés úgy, hogy a műszaki, szakmai, pénzügyi feltételei biztosítottak, mert egyébként nagyobb baj lesz, mint ami most van. Ebben az anyagban erre most nem látnak garanciát. Megjegyzi, az Összefogás Pécsért Egyesület képviselői nem szavaztak az előterjesztés elnapolásáról, mivel valóban sürgető ez a feladat, de nem nevezhető egy előkészített előterjesztésnek.
14 Kéri, válaszoljanak arra, mitől lesz költséghatékonyabb ez a működés, eddig miért nem tudták oly módon kezelni a menetrendet, és az utasforgalmat, amitől költséghatékonyabb lett volna? Hogyan lehet összehangolni és finanszírozni a tömegközlekedést, a reptéri és a gyalogos közlekedést, amit most egy helyre kívánnak tenni? Oszoli Dénes: Keresztes Lóránt képviselőtársa rosszul emlékszik, mert nem tett olyan kijelentést a bizottsági ülésen, miszerint előkészítetlennek találja az előterjesztést. Az ellenzéki képviselők ott is javasolták az előterjesztés tárgyalásának elnapolását, de a bizottság nem fogadta el. Itt egy több lépcsős folyamatról van szó, az erre irányuló döntéseket a tavalyi évben hozták meg, és most ahhoz a szakaszhoz érkeztek, ami a közlekedésszervező kijelöléséről szól. Ezt követi a közfeladat ellátási, illetve a közszolgáltatás szerződés kialakítása. A szerződések előkészítése akkor kezdődhet meg, amikor a Közgyűlés döntött a közlekedésszervező kijelöléséről. Ha a szerződések kialakítása során felvetődne olyan észrevétel, amely szükségessé tenné a rendelet valamely pontjának módosítását, megítélése szerint akkor sem kellene megakasztani ezt a jól áttekinthető folyamatot. A bizottság ülésén a szakszervezeti vezető is szót kapott, aki azzal kezdte hozzászólását, hogy a felvázolt struktúrát megfelelőnek tartják. Ugyanis ez nem olyan, mint a budapesti. Az önkormányzatnak megmarad a felügyeleti lehetősége, viszont az átszervezés a szolgáltatót és a megrendelőt különválasztja. Mind a kettő szakcég, ugyanis a Közlekedésszervező cég a jelenlegi Tüke Busz Zrt-ből kerül ki. Ilyen értelemben jobban körvonalazódik, hogy a közfeladat ellátása önkormányzati feladat. A Tüke Busz Zrt-től eddig azt várták el, hogy a város felé is megfeleljen, illetve végrehajtsa a menetrendet. Ez válik most külön, jobban körvonalazódik, hogy ki utasítja a szolgáltatót a menetrend végrehajtására, és ki az, aki ellenőrzi és számon kéri szakmai szempontból. Továbbá az önkormányzat továbbra is bent marad, mint felügyelő, irányító és megrendelő szerv. Nem látja azokat a problémákat, amelyeket az ellenzék részéről felvetnek, és elhamarkodottnak sem találja az anyagot. Érdekesnek tartja, hogy alapvetően mindenki egyetért, ugyanakkor próbálnak valamilyen csapdát felfedezni. A hatástanulmány szerint gazdasági és személyi feltételek tekintetében is racionális eredmény várható az átszervezéstől. Az a kérdés, akkor mi a baj? Az igaz, hogy költséget jelent a város számára a közösségi közlekedés fejlesztése, mivel a buszcsere programban vannak, a fonódó hálózat kialakításával magasabb szintű szolgáltatást biztosítanak. Viszont ha a város törekszik a költségek csökkentésére, akkor nem érti, mi a probléma. Az átszervezés logikus, és a részletek kialakításával nincsenek elkésve. Dr. Modrovits Sándor: Keresztes képviselő úr felvetésére elmondja, nem tartja aggályosnak a 14. § (6) bekezdésének utolsó mondatát, hiszen ezt nem lehet a szövegkörnyezetből kiragadva értelmezni. A szövegkörnyezet pedig nem más, mint a közlekedésszervező ellenőrzési joga. Az intézkedés kezdeményezése nem jelent automatikus felelősségre vonást. Arról van szó, hogy a szolgáltatónak – mint a munkáltatónak – van utasítási joga a dolgozók felé. A közlekedésszervező – mint ellenőrzési jogkör gyakorló – felkéri a
15 szolgáltatót, mint munkáltatót, hogy utasítsa a dolgozóját a megfelelő magatartásra, a színvonalas szolgáltatásra. Dr. Keresztes László Lóránt. ezek szerint jól értelmezi, hogy ehhez az intézkedéskezdeményezéshez a megrendelőnek akkor is joga van, ha ez a mondat nem szerepel a rendeletben. A módosító javaslatait továbbra is fenntartja. Oszoli Dénes bizottsági elnök úr azt mondta, hogy a szakszervezeti vezetőnek nem volt kifogása az előterjesztés kapcsán. Személy szerint másként emlékszik, és megjelent egy közlemény is a szakszervezet elnöke részéről, amelynek az a címe, hogy „Nem számít sem a szakma, sem a dolgozók”. Ebben azt írja többek között, hogy „sem a Tüke Busz vezérigazgatóját, sem a dolgozókat nem vonták be a pécsi tömegközlekedés küszöbön álló átalakításába”. A másik mondat: „Megdöbbentő volt látni a bizottság ülésén, hogy a pécsi tömegközlekedés átalakítása mennyire előkészítetlen, az ellenzéki képviselők szakmai kérdései mennyire megválaszolatlanok maradtak” Vagyis a szakszervezet vezetője nem támogatóan nyilatkozott. A hatástanulmány elején a költségcsökkentések várható hatásairól van szó, miszerint a közlekedés szervezőjének, mint megrendelőnek és finanszírozójának érdeke a szolgáltatás minőségének és költséghatékonyságának ellenőrzése, szükség esetén a megfelelő szankciók alkalmazása, de úgy véli, ez eddig is így volt. A másik, ami egy ellentmondásra próbálja felhívni a figyelmet. Az eredeti előterjesztés hatásait vizsgáló rész b.) pontjában az szerepel, hogy a közösségi közlekedés hatékonyabb működése konkrét energiahatékonysági kritériumok teljesítésével jár, és ez által kisebb környezetterhelést jelentő működést eredményez. A hatásvizsgálat pedig arról szól, hogy elsősorban ez nem a célja, a kedvezőbb környezeti, egészségügyi hatások elérése, de várhatóan megvalósul. Úgy gondolja, hogy ez nem ad kellően szilárd alapokat a rendelet hatásait bemutató megállapításokhoz. Paiger István: bizonyára érdekesen fogadták, hogy az előterjesztés előkészítésében nem vettek részt. Viszont a közlekedéstechnikai, közlekedésszervezési és egyéb területen párhuzamosan folytak az előkészítések. A közlekedési cég vezetője, valamint a buszcsere program megvalósítójaként egyáltalán nem tartja problémásnak az előterjesztést. Teljes egészében egyetért Oszoli Dénes bizottsági elnökkel, aki úgy fogalmazott, hogy ez egy keret, a részletek kidolgozása ezután következik. Az idő sürget, hiszen elő kell készíteni a nyári menetrendet, ezzel párhuzamosan az utasszámlálások megalapozzák a következő vonalhálózat struktúra kialakítását is. Kéri a képviselőket, hogy támogassák az előterjesztést. Kővári János: úgy van, ahogy a vezérigazgató úr is mondja, hogy majd a feladat ellátási szerződésnél kell pontosítani a feladatokat. Ezzel együtt az optimizmusra akkor lát okot, ha ismert lesz, milyen megtakarítások jelentkeznek. Ha két helyen lesz a Közlekedési Központ, meg a tömegközlekedési cég, akkor mitől lesz kevesebb a takarítás? Mitől lesz kevesebb a pénzszállítási költség, ha két helyre kell szállítani?
16 Azt kellene látni, hogy a menetrend alakításával, a buszbeszerzésekkel, a hatékonyabb munkaerő használattal hogyan lehet megtakarításokat eszközölni. Ismételten elmondja, támogatják, hogy a városüzemeltetés keretei közé kerüljön a közlekedésszervezés úgy, hogy a feladatátadási szerződésben minden részletre pontosan ki kell térni, különös tekintettel a finanszírozásra. Oszoli Dénes: a szakszervezeti vezető média közleményét olvasta, de ez véleménye szerint elsősorban őt minősíti, hogy másképp fogalmazott ott, mint a bizottsági ülésen. Azt azonban el kell ismerni, hogy ugyan azt javasolta, amit Keresztes Lóránt képviselőtársa a módosító indítványában. Összességében viszont teljesen más hangvételű az a közlemény, mint ahogyan nyilatkozott az előterjesztésről. Erb József: alátámasztja bizottsági elnök úr szavait. Hofekker úr azt mondta, hogy „Voltaképpen semmi kifogásunk nem lehet a szakszervezet részéről az átalakítás kapcsán”. Utána természetesen szakszervezeti szempontból elkezdte bírálni a megállapodást. A harmadik szerződésnél lesz majd érdekes, hogy a szakszervezetnek milyen érdekérvényesítő problémái lehetnek. Egyébként pedig cáfolja azokat a rémhíreket, miszerint létszámleépítés fog bekövetkezni. Ugyan úgy mennek a buszok, és folytatódik a buszcsere program. Visszautasítja azokat a megjegyzéseket, amelyek arra irányultak, hogy az előkészítés nem volt megfelelő. Kővári János: megkérdezi, hogy a határozati javaslatban maradt-e az eredeti változat? Konkrétan az 5. pontra gondol, amelyben az szerepel, hogy „A Tüke Busz Zrt. kérje fel a BIOKOM Kft-t, hogy a 2015. március 1. napjától kezdődően június 30 napjáig terjedő időre a nyári menetrend felülvizsgálatát és az őszi menetrend felülvizsgálatát végezze el.” A bizottsági ülésen is felmerült a kérdés, hogy ezt hogyan tudják megtenni, ha nincs egyetlen szakember sem. A BIOKOM gazdasági igazgatója is azt nyilatkozta, hogy jelenleg nem felkészültek a menetrend összeállítására szakember hiányában. Oszoli Dénes: az előterjesztésben a feladatok vannak felsorolva, és ennek megfelelően lesz kialakítva a személyi struktúra. Kővári János: számára nem megnyugtató ez a válasz, hogyan készítse el a BIOKOM a március 1-vel induló tavaszi menetrendet, amikor jelenleg a mobilitási tevékenység területén egy fő áll rendelkezésre. A menetrend összeállításához sokféle szempontnak kell érvényesülni. Hol van ehhez a rendelkezésre álló munkaerő? Paiger István: tájékoztatja a jelenlévőket, hogy már létezik egy BIOKOM-os és egy Tüke Buszos részleg is. A menetrendet az ő szakembereik is kontrollálni fogják. Amennyiben a rendeletet elfogadja a Közgyűlés, néhány napon belül fel tud állni ez a csoport, illetve már megvan. Ha semmi nem változna, akkor is rendelkezésre áll a tavaly nyári menetrend. Tehát működőképes az egész konstrukció.
17 Oszoli Dénes: felhívja Kővári képviselőtársa figyelmét arra, hogy a határozati javaslat 5. pontja arra vonatkozik, hogy március 1- június 30. közötti időszakban kell felülvizsgálni a nyári menetrendet. Dr. Gulyás Emil: úgy érzi, beigazolódott, hogy a megbízott, illetve a megbízó gyakorlatilag végrehajtotta ezt a változtatást, amiről most szavaznak. Ha ez a változás megvalósul, akkor nem lesz beleszólásuk semmibe. Dr. Páva Zsolt: emlékeztet arra, hogy 2010-ben, amikor az önkormányzat elkezdte működését, akkor kiderült, hogy egy privát partner bevonásával történő részleges magánosítás és az ez alapján induló szolgáltatás nem váltotta be az elvárásokat. Túl azon, hogy a buszcsere program nem valósult meg, még a meglévő buszokat is eladták az önkormányzat engedélye nélkül. Ennek következtében 2011. év végére a pécsi tömegközlekedés szinte ellehetetlenült, és ekkor kellett kialakítani egy normálisan működő rendszert. Ennek többek között az volt a feltétele, hogy egy új szolgáltató, a Tüke Busz vegye át a szolgáltatást. Ez idő alatt a buszok 60 %-a kicserélődött, a régi, használhatatlan járművek kikerültek az állományból, újak, illetve használható, jó állapotú buszok kerültek a helyükbe. Ezek mind légkondicionáltak, a mozgássérültek által is használhatók, kedvezőbb fogyasztásúak. Mindeközben sikerült egy olyan menetrendet kialakítani, amely a fonódó hálózaton alapul, és a lakosság körében is népszerű. Ezek után az ellenzék képviselői a legdurvább kritikával illetik ezt a helyzetet, ezt kikéri minden pécsi nevében. Nem az a lényeg, hogy van-e hatástanulmány – egyébként van – hanem az, hogy a hónapokon keresztül folytatott előkészületeknek sikerült-e a megoldási modellt kialakítani. A riogatást és a méltánytalan vádakat kéri visszavonni, mert azok nem valósak. A hatástanulmányt készítő munkacsoport az idevonatkozó releváns jogszabályok figyelembe vételével állította össze. A tanulmány terjedelmének megítélése pedig szubjektív. Sokkal fontosabb, hogy ebből a rendszerből 120 MFt megtakarítást ki lehet hozni. Úgy gondolja, hogy az önkormányzat az elmúlt négy évben a Tüke Busz Zrtvel együttműködve megoldott minden feladatot, és így lesz ezután is, mert ez a szolgáltatás kiemelt fontosságú mindannyiuk számára. Gyimesi Gábornak elmondja, ezt a kérdést csak rendelettel lehet kezelni. Úgy véli, semmi olyan érdemi javaslat nem hangzott el ebben a vitában, ami miatt másként kellene megközelíteni ezt az irányt. Az Igazgató úr is elmondta, hogy ez a program szakmailag végrehajtható, és segíti a működést. Kővári János: ha a Polgármester úr nem így foglalja össze az előterjesztést, akkor nem kér szót. Ő pedig az ellenzék nevében kéri ki, hogyha a Polgármester úr kritikákat hall a Közgyűlésben, akkor azokat politikai hozzászólásnak minősítse. Ha egy ellenzéki párt, vagy egy egyesület felveti, hogy mi lesz annak az 500 MFt-nak a forrása, aminek a megtakarítását nem látják a hatásvizsgálatban, az nem politikai megközelítés, hanem felelős képviselői hozzáállás.
18 Itt tényekről beszélnek, 2014-ben 1,9 Mrd forint volt a közösségi közlekedés, az ez évi költségvetésben 1,2 Mrd forintot különített el a város, ez 700 MFt különbség. Ebből az anyagból nem derül ki, hogy ezt az összeget miből fogja előteremteni a Közlekedési Koordinációs Központ, vagy a BIOKOM. Dr. Páva Zsolt: ebben nem értenek egyet, de ezt a vitát nem kívánja folytatni. További hozzászólás nem lévén, elsőként Gyimesi Gábor módosító indítványáról kéri a szavazást, amely az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezést érinti. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 6 igen szavazattal, 17 ellenszavazattal a módosító javaslatot nem fogadta el. Szavazást kér Keresztes László Lóránt módosító javaslatáról, a 14 § (6) bekezdésére vonatkozóan, amely szintén az ellenőrzés elvetésére irányul. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 7 igen szavazattal, 16 ellenszavazattal a módosító javaslatot nem fogadta el. Szavazást kér Keresztes László második módosító javaslatáról, amely arra vonatkozik, hogy milyen módon jogosult a szervező cég a jogszabálysértő magatartás esetén intézkedést kezdeményezni. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 7 igen szavazattal, 16 ellenszavazattal a módosító javaslatot nem fogadta el. Szavazást kér a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 17 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal, és 2 tartózkodás mellett megalkotta az 5/2015.(III.16.) sz. rendeletét Pécs Város közlekedésszervezési feladatainak ellátásáról, közlekedésszervező kijelöléséről. Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. mellékletét képezi. Szavazást kér a rendelethez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 13 igen szavazattal, 6 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 49/2015. (02.26.) számú határozata Pécs Város közlekedésszervezési feladatainak ellátásával és a közlekedésszervező kijelölésével kapcsolatos feladatokról 1)
A Közgyűlés felkéri Pécs Megyei Jogú Város Jegyzőjét és a BIOKOM Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy a Közlekedésszervezőt kijelölő önkormányzati rendelet szerint Pécs Megyei
19 Jogú Város Önkormányzata, mint a közösségi közlekedésért felelős és a BIOKOM Nonprofit Kft. mint közlekedésszervező közötti – Pécs Város közlekedésszervezési feladatainak ellátásáról és az egyes vagyontárgyak (infrastruktúra) vagyonkezelésbe adásáról szóló – feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződést dolgozza ki hogy a Polgármester – jóváhagyásra - a Közgyűlés elé terjeszthesse.
2.)
3.)
Határidő: Felelős:
2015. április 15. Dr. Lovász István jegyző Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató Paiger István vezérigazgató
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Girán János alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató Paiger István vezérigazgató
A Közgyűlés felkéri a BIOKOM Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját és a TÜKE Busz Zrt. vezérigazgatóját hogy a közlekedésszervező kijelöléséről szóló önkormányzati rendelet szerint a közlekedésszervező és a menetrend szerinti helyi autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatás ellátására „közvetlen odaítéléssel” kiválasztott TÜKE Busz Zrt. közötti közszolgáltatási szerződést dolgozzák ki, hogy a Polgármester – jóváhagyásra - a Közgyűlés elé terjeszthesse. Határidő: Felelős:
2015. április15. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató Paiger István vezérigazgató
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Girán János alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató Paiger István vezérigazgató
A Közgyűlés felkéri Pécs Megyei Jogú Város Jegyzőjét, a BIOKOM Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját és a TÜKE Busz Zrt. vezérigazgatóját, hogy - a helyi menetrend szerinti autóbusszal történő személyszállítási közszolgáltatási feladatok teljesítése érdekében - készítsék elő, az Önkormányzat egyes tulajdonosi jogai gyakorlásának a közlekedésszervezőre történő delegálásáról szóló megbízási szerződést, hogy a Polgármester – jóváhagyásra - a Közgyűlés elé terjeszthesse.
20
4.)
5.)
Határidő: Felelős:
2015. április15. Dr. Lovász István jegyző Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató Paiger István vezérigazgató
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Girán János alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató Paiger István vezérigazgató
A Közgyűlés felkéri a BIOKOM Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy a társasági szerződésnek a Közlekedésszervező kijelölésére vonatkozó önkormányzati rendeletben, valamint e határozat 1.) és 2.) pontjaiban körülírt szerződésekben szereplő közlekedésszervezői feladatokkal történő kiegészítésére vonatkozó előterjesztést készítse elő, hogy a Polgármester – jóváhagyásra - a Közgyűlés elé terjeszthesse. Határidő: Felelős:
2015. május 31. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató Paiger István vezérigazgató
Kapják:
Girán János alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató
A Közgyűlés felkéri a menetrend szerinti helyi autóbusszal történő személyszállítási közszolgáltatást végző TÜKE Busz Zrt. vezérigazgatóját hogy a Közlekedésszervező által – a Közlekedésszervezőt kijelölő rendeletben és e határozat 1. és 2. pontjai szerinti szerződésekben ellátandó feladatok teljesítéséhez szükséges adatokat, információkat bocsássa a BIOKOM Nonprofit Kft. rendelkezésére és a közlekedésszervezői feladatok 2015. július 1.-től történő zökkenő mentes ellátása érdekében tegyen meg minden szükséges intézkedést. A TÜKE Busz Zrt. kérje fel a BIOKOM Nonprofit Kft.-t, hogy 2015. március 1. napjától kezdődően 2015. június 30. napjáig terjedő időre a nyári menetrend felülvizsgálatát és a 2015. szeptember 1.én hatályba lépő új menetrend kidolgozását végezze el. A feladat elvégzésnek költségeit a TÜKE Busz Zrt. biztosítja. Határidő: Felelős:
2015. március 1-jétől folyamatos Paiger István vezérigazgató Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató
Kapják:
Girán János alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató
21 Paiger István vezérigazgató 6.)
3.)
A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy vizsgálja felül - és amennyiben ez szükséges - terjessze a Közgyűlés elé, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletének módosítását, amely a közösségi közlekedésre szánt önkormányzati források megfelelő ütemezésével biztosítja a közfeladat ellátás folyamatos működését. Határidő: Felelős:
2015. június 30. Dr. Deákné Dr. Pap Krisztina főosztályvezető
Kapják:
Girán János alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Deákné Dr. Pap Krisztina főosztályvezető
Az önkormányzati ingatlanok vagyoni jellegének megváltoztatásáról szólóm45/2011. (IX.27.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Oszoli Dénes bizottsági elnök
Oszoli Dénes: a vagyonrendeletnek megfelelően abban kéri a Közgyűlés támogatását, hogy egy nagyobb, illetve három kisebb területrész kerüljön közlekedésjellegű forgalomképtelen besorolásba. A Városfejlesztési és Kommunális Bizottság 3 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést. Dr. Páva Zsolt: kiegészítés, hozzászólás hiányában szavazást kér a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, és 2 tartózkodás mellett megalkotta a 6/2015.(III.3.) sz. rendeletét az önkormányzati ingatlanok vagyoni jellegének megváltoztatásáról szóló 45/2011. (IX.27.) önkormányzati rendelet módosításáról. Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 3. sz. mellékletét képezi.
4.)
Tüke Busz Zrt. Alapszabályának módosítása
Előterjesztő: Girán János alpolgármester Girán János: ismerteti, hogy az előterjesztés két részből áll. Egy új FEB tag választásáról, illetve a Tüke Busz Zrt. Alapszabályában értelmezhetetlen mondat javításáról kell döntenie a Közgyűlésnek. A Társaság Felügyelőbizottságába a DDRF Zrt. Gelencsér Gyulát delegálja.
22 Kéri a Közgyűlés támogatását. Dr. Kunszt Márta: kérdése, hogy jól értelmezi-e a javított részt. A Tüke Busz Felügyelő Bizottsága adott esetben munkavállalói képviselő nélkül is működhet? Ha nem sikerül jelölni munkavállaló képviselőt, akkor is működhet a Felügyelő Bizottság? Girán János: igenlő választ ad. Dr. Kunszt Márta: előrebocsátja, így nem tudja támogatni az előterjesztést. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 14 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 4 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 50/2015. (02.26.) számú határozata a TÜKE BUSZ Zrt. alapszabályának módosítása 1.
A Közgyűlés úgy dönt, hogy hozzájárul a Dél –Dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt., mint a Tüke Busz Zrt. részvényese által a Társaság Alapszabályának 10.2. pontja alapján a Tüke Busz Zrt. Felügyelőbizottságába jelölt felügyelőbizottsági tag, Gelencsér Gyula megválasztásához 2016. december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra.
2.
A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Tüke Busz Zrt. soron következő közgyűlésén hozzájárul ahhoz, hogy a Társaság Alapszabályának 1. számú melléklet szerinti módosítását valamint a 2. számú melléklet szerinti módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát elfogadja.
3.
A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az írásbeli szavazás során a határozat 1. és 2. pontjai szerint adja le szavazatát. Felelős: Határidő:
azonnal Dr: Páva Zsolt polgármester
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Girán János alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Deákné Dr. Pap Krisztina főosztályvezető Paiger István vezérigazgató
23
5.)
Pályázat kiírása a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. ügyvezetői álláshelyének betöltésére
Előterjesztő: Kulturális és Köznevelési Bizottság Előadó: Bognár László bizottsági elnök Bognár László: ismerteti, hogy Rázga Miklósnak, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának a megbízása lejár, ezért szükséges egy új pályázat kiírása. Felhívja a képviselők figyelmét, hogy kiosztásban új pályázati felhívást kaptak kézhez, erről fog történni a szavazás. A pályázati felhívásban pontosításra került egy jogszabályi hivatkozás, miszerint a Pécsi Színház kiemelt minősítésű előadó művészeti szervezet. Az ennek való megfelelést a pályázati kiírásban szerepeltetni kell. Illetve a beérkezett pályázatokat majd egy szakmai bizottság fogja véleményezni. A szakmai bizottságba a fenntartó önkormányzat is 2 tagot delegálhat, dr. Őri László alpolgármester urat és - az ellenzékkel történt egyeztetés után Cserfainé dr. Kovács Ágnest javasolja. Kéri az előterjesztés támogatását. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, elsőként ügyrendi szavazást kér arról, hogy a nevekről egyben döntsenek. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 21 egybehangzó igen szavazattal az ügyrendi javaslatot elfogadta. Szavazást kér a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 20 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 51/2015. (02.26.) számú határozata pályázat kiírásáról a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. ügyvezetői álláshelyének betöltésére 1. A Közgyűlés pályázatot ír ki az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. ügyvezetői álláshelyének 2016. február 16. napjától történő ellátására. 2. A Közgyűlés a pályázati felhívást az Emberi Erőforrások Minisztériuma internetes oldalán, a Pécsi Hírekben, valamint a város internetes oldalán megjelenteti. 3. A Közgyűlés az ügyvezetői munkakör ellátására beérkező pályázatok véleményezésére az alábbi személyekből álló szakmai bizottságot kéri fel:
24
-
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által delegált két tag: dr. Őri László és Cserfainé dr. Kovács Ágnes a Színházművészeti Bizottság által delegált négy tag; az Emberi Erőforrások Minisztere által delegált egy tag; az Üzemi Tanács által delegált egy tag.
4. A Közgyűlés felkéri a Kulturális és Köznevelési Bizottságot, hogy a beérkezett pályázatokat véleményezze, és a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. ügyvezetőjének személyére tegyen javaslatot. Határidő: Felelős:
2015.05.30. Dr. Páva Zsolt polgármester
Kapják:
Dr. Őri László alpolgármester Dr. Maulné dr. Tóth Csilla főosztályvezető Dr. Halmosné Czigelédi Judit főtanácsos
(10 perc szünet)
6.)
Ifjúsági Önkormányzat létrehozása
Előterjesztő: Fogarasi Gábor képviselő Dr. Páva Zsolt: előzetesen elmondja, hogy a korábbi Közgyűlések egyikén Fogarasi Gábor képviselő úr már javasolta ezen előterjesztés tárgyalását. Ügyrendi szempontok miatt került a mai Közgyűlés témái közé. Fogarasi Gábor: ismerteti, hogy egy ifjúsági önkormányzatot szeretnének létrehozni, mert a fiatalság helyzetét ma Magyarországon, ezen belül Pécsett is kilátástalannak tartják. Sem a lakhatásuk, sem a megélhetésük nem biztosított, ezért sokan külföldre kényszerülnek vándorolni a puszta megélhetés miatt. Szeretnék, ha olyan szervezeti keret jönne létre, - jelen esetben egy ifjúsági önkormányzat - ahol az érintettek bevonásra kerülnek. Ahol az érintettek ezekre a problémákra személyesen felhívhatnák a figyelmet, sőt sok esetben megoldási javaslatokat is tudnának nyújtani és együttműködés alakulhatna ki. Emlékeztet arra, hogy a választási kampány során minden párt elmondta, hogy a fiatalok helyzetén szeretne javítani, aminek nagyon örül és egyetért vele, - megjegyzi, a Jobbik mindig is így gondolta. Azonban ezt a szavazatokból is szeretné látni, hogy mindenki valóban így gondolja, ezért névszerinti szavazást kér az előterjesztésről. Ezt azért tartja szükségesnek, hogy tudható legyen a következő kampányban kik azok a politikusok, akik most esetleg nem támogatják az előterjesztést, azzal kampányolnak, hogy a fiatalok lehetőségein próbálnak javítani.
25 A Jogi és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és a határozati javaslat 1. pontját támogatták, miszerint felkérik Jegyző urat, vizsgálja meg, hogy mik azok a jogi lehetőségek, amivel ez létrejöhet. A döntést elfogadta, de kéri, ha a fideszes többség is támogatja, hogy valamilyen időkorlátot szabjanak a vizsgálatra, nehogy a feledés homályába merüljön. Minden képviselőtől kéri az előterjesztés támogatását. Dr. Juhászné dr. Müllner Marianna: az elmondottakra reagálva ismerteti, hogy a Jogi és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést. A Bizottság első körben azt állapította meg, hogy ez az előterjesztés szakmailag kidolgozatlan, így alkalmatlan arra, hogy a mai Közgyűlésen döntéshozatalra kerüljön sor az Ifjúsági Önkormányzat felállításáról. Mindemellett a Bizottság azt is gondolta, hogy az előterjesztésnek szabad utat enged, annál is inkább az Mötv. alapvető rendelkezései között szerepel, hogy a helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogassa a lakosság önszerveződő közösségeit, működjön együtt e közösségekkel, biztosítsa a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt. Véleményük szerint ennek az alapvető alapelvnek is megfelel Fogarasi Képviselő úr indítványa, hogy a Közgyűlés gondolkodjon el azon, hogy az Ifjúsági Önkormányzat létrehozásában részt vegyen. Ismételten hangsúlyozza, hogy az előterjesztés szakmailag nincs kidolgozva annyira, hogy döntést lehessen hozni róla, illetőleg az előterjesztés indokolását sem tudja értelmezni. Mi köze van az Ifjúsági Önkormányzat létrehozásának ahhoz, hogy a fiatalok külföldre vándorolnak, illetőleg az indokolásba bekerült a pécsi demográfiai helyzet is. Úgy gondolja, alapvetően nem erről szól az előterjesztés. A Jogi és Ügyrendi Bizottság olyan álláspontot alakított ki és javasolja is a Közgyűlésnek elfogadásra, hogy a Közgyűlés kérje fel Jegyző urat, vizsgálja meg annak a jogi lehetőségeit, hogy milyen formában lehet Ifjúsági Önkormányzatot megalakítani. Vizsgálja meg, hogy ehhez esetleg szükség van-e az Önkormányzat SZMSZ-ének módosítására. Erre 2015. június vége határidőt javasolják Jegyző úrnak meghatározni. Indítványozza továbbá, hogy a Közgyűlés kérje fel Polgármester urat, hogy a településen működő gyermek és ifjúsági intézményekkel, szervezetekkel, esetleg diákönkormányzatokkal vegye fel a kapcsolatot és ezekkel a szervezetekkel együttesen legyenek kialakítva azok a jogi keretek, amit az önszerveződő csoportok szeretnének. A határidőt szintén 2015 júliusa lenne. Ezekkel a kiegészítésekkel támogatják az Ifjúsági Önkormányzat létrehozását. Fogarasi Gábor: arra a kérdésre kíván reagálni, hogy mi köze van az Ifjúsági Önkormányzatnak a pécsi fiatalok külföldre vándorlásához. Véleménye szerint van köze hozzá. Többek között a lakhatási kérdést veti fel. Bizottsági üléseken többször elmondta már, szorgalmazza, hogy olyan személyek, fiatalok juthassanak elsősorban önkormányzati lakásokhoz, akik az élet valamilyen oldalán, akár művészet, akár sport, akár tanulmányi eredményben kimagaslóak és ne ellenőrizhetetlen hátterű családok kapják. Az Ifjúsági Önkormányzat tagjai javaslatokat tehetnek pl. ezzel kapcsolatosan is. Ha Bizottsági elnök asszony által elmondottakat a Közgyűlés tudja támogatni, azt köszönik és várják Jegyző úr válaszát.
26 Dr. Páva Zsolt: kérdése, hogy Bizottsági elnök asszony javaslata Fogarasi Képviselő úr számára elfogadható? Fogarasi Gábor: jelzi, hogy az előterjesztés tartalmazza pl.: a Hallgatói Önkormányzattal való kapcsolatfelvételt. A kérdésre igennel válaszol. Vozár Pál: köszöni Bizottsági elnök asszony támogató hozzászólását, az ÖPE hasonlóan gondolja ezt a javaslatot. Fontosnak tartják, hogy Pécs közéletében a fiatalság is részt tudjon vállalni, ezért támogatandó javaslatnak gondolják. Hozzáteszi, abban is egyetértenek, hogy részleteiben nincs kidolgozva. Ha eljut addig az ügy, hogy a részletekről tudnak már beszélni, szívesen részt vesznek a folyamatban, mert további ötleteik vannak pl.: a képviseletre, életkorra vonatkozólag. Fogarasi Képviselő úr elég tág élethatárt szabott meg. 16 vagy 25 éves fiatal egy egészen más világban él, más dolgok foglalkoztatják őket. Véleményük szerint vagy két szekcióban érdemes gondolkodni, középiskolás korúakban és egyetemista korúakban vagy az alsó korhatárt 18 év fölé kellene emelni. Mindezekkel együtt fontosnak tartja és egyetért azzal, hogy belejátszik az ügyben Pécs demográfiai helyzete. Saját gyermekeiken látják, hogy elvágyódnak Pécsről és nem a pécsi egyetemeket válogatják a továbbtanulásnál, hanem igyekeznek minél messzebb kerülni, más helyeken boldogulni. Ez egy olyan negatív folyamat, ami hosszú évek óta tart. Ha a fiatalok magukénak érezhetik a várost, ha a közéletben ők is szerepet vállalhatnak, talán mindenfajta ideológiai, pártpolitikai színezettől mentesen, akkor sokkal nagyobb esélye van arra Pécs városának, hogy itt is maradnak. Az ÖPE támogatja azon javaslatot, hogy Jegyző úr járjon utána annak, hogy lehet létrehozni egy ilyen testületet. Dr. Gulyás Emil: teljes egészében egyetért Bizottsági elnök asszony érdemi javaslatával és véleményével. Azzal viszont nem ért egyet, hogy nincs köze Pécs jövőjéhez. Úgy gondolja, hogy a fiataloknak jövőképet kell mutatni. Néhány tíz évvel ezelőtt az egyetemi évfolyamokból többen maradtak Pécsett, mint ahány közülük pécsi volt. Ma sajnos csak néhány tucatnyi marad itt. Felveti azt is, hogy többeknek csak az állandó pécsi lakcímük marad meg, de közben külföldön élnek. Ha bármilyen jövőképet látnak és az Ifjúsági Önkormányzat munkájába be tudnak kapcsolódni, az már jelenthet olyan kötődést, hogy itt maradjanak. Úgy gondolja, fő szabálynak kellene lennie, hogy ne általában a politikát utálják, hanem be kellene vezetni a fiatalokat a politikába. Deli Eszter: a maga részéről, mint képviselő és mint az ifjúsági szakmában dolgozó szakember támogatja az Ifjúsági Önkormányzat létrehozását. Elmondja, hogy az ország számos városában példaértékűen működnek ezek az önkormányzatok. Egyetért abban, hogy nem szociális kérdésekkel kell foglalkoznia az Önkormányzatnak, hanem az életkori sajátosságokból eredő kérdésekre, illetve az aktív állampolgári részvételre való nevelésre kellene a hangsúlyt fektetni.
27 Dr. Keresztes László Lóránt: örömmel olvasta az előterjesztést. Az LMP is tapasztalja, hogy nagyon sok pécsi fiatal évek óta már nem pécsi fiatal. Ezek a fiatalok nem kapták meg a várostól a lehetőséget arra, hogy pécsiek maradhassanak és pécsiként itt alapíthassanak családot. Úgy gondolja, konkrétan olyan kérdéseket érintenek, amik a város sorsát, jövőjét határozzák meg. Ilyen szempontból maximálisan egyetért az előterjesztésben szereplő indokolásokkal. De egyetért Deli Eszter képviselővel is, hogy az Ifjúsági Önkormányzatnak nem ezekkel a kérdésekkel kell foglalkozni. Ugyanakkor azokkal a kérdésekkel, amivel tud foglalkozni és amilyen módon tud segíteni a fiataloknak, az a későbbiekben összefüggenek ezekkel a kérdésekkel. Örömmel veszi, hogy kialakul egyfajta konszenzus az ügy kapcsán és nem lepi meg az előterjesztés általános módja sem. Benne van az a fajta tüske is, ami nemrég az önszerveződés kapcsán a részönkormányzatok ügyében folytatott viták okoztak. Úgy érzi, azért került így megfogalmazásra, hogy a későbbiekben közösen lehessen olyan formára gyúrni, hogy rendelet formájában a Közgyűlés elé kerülhessen. Egyetért az elvi döntéssel, miszerint a Közgyűlés felkéri Jegyző urat a részletek kidolgozására, - hozzáteszi, továbbá a szakmában érintett szakemberek, érdekképviseleti szervezetek bevonásával ki lehet alakítani a legjobb keretet. Pozitívnak tarja, hogy egy ilyen fontos ügy kapcsán kialakul egy – megjegyzi, sajnos ritka – egyetértés a Közgyűlés soraiban. Dr. Kunszt Márta: az ötletet jónak tartja, de az Önkormányzat mikéntje és hatásköre az előterjesztésben meglehetősen elnagyolt, ezért egyetért azzal, hogy Jegyző úr dolgozza ki a részleteket. Több évtizedes felsőoktatási tapasztalatból mondja, hogy rendkívül nehezen megszólíthatók a közélet területén a fiatalok. Ha nincs igazán hatásköre egy ilyen szervezetnek, nincs bizonyos anyagi feltételrendszer a működtetéshez hozzárendelve, akkor ugyanúgy járnak, mint a kisebbségi önkormányzatokkal, hogy vannak, de az igazi funkciójuk nem látható. Nagy csodát az önkormányzat önmagában való létrehozásától nem vár, de ha valóságos feladatokat fogalmaznak meg és valóságos teendőket sorolnak mellé, akkor elképzelhetőnek tartja, hogy az a rettenetes közéleti passzivitás, ami a fiatalok körében tapasztalható, elmozdul a holtpontról. Erb József: a vita kapcsán többször is elhangzott a fiatalok külföldre vándorlása munkavállalás céljából. Úgy gondolja, amikor aláírásra került az Európai Unióhoz történő csatlakozás, ezt tudni lehetett. Magyarország kimaradt a 6070-es évek munkavállalói népvándorlásából, ellentétben az olaszokkal. Erre a példára mondja, hogy az Ifjúsági Önkormányzatnak többek között ezzel is kell foglalkozni. Azonban a külföldi munkavállalók 80%-a hazatér. Személyes példából mondja, hogy hasznos tapasztalatokkal és munkavállalói tudással érkeznek vissza. Úgy gondolja, senkinek nem válik kárára, viszont másképp kell viszonyulni hozzá. Nem ideges hangon mondani, hogy el lehet menni, ellenkezőleg várják vissza őket szeretettel és reméli minél jobb munkahelyekkel.
28 Decsi István: megállapítja, hogy elérkeztek egy olyan napirendhez, ahol minden hozzászóló pozitívan nyilatkozott és egy abszolút jó és fontos elképzelésről beszélnek. Bizottsági elnök asszony javaslatát a fidesz frakció is támogatja. Mindannyian szeretnék megszólítani a fiatalokat és nem csak megszólítani, hanem meghallgatni is őket. A közéleti szerepvállalást fontosnak tartják és ennek is köszönhető, hogy a fidesz frakcióban szép számmal vannak fiatalok, úgy ahogy az ellenzéki képviselők között is. Kunszt Márta képviselő asszonynak mondja, hogy egy szervezetnél van jelentős forrás, adott esetben döntési jogkör is (pl.: egyes hallgatói önkormányzatoknál) a közelmúltból is látható, nem jó irány. Bizottsági elnök asszony javaslatának megfelelően legyen kidolgozva alaposan a működési forma és a célt tartsák szem előtt, hogy meghallgassák és figyelembe vegyék a fiatalok véleményét is. Fogarasi Gábor: előterjesztőként mondja, hogy örül a teljes egyetértésnek. Nagyon jónak ítéleti az irányvonalat, hogy végre el lehet indulni, közösen tudnak foglalkozni és félre tudják tenni azt, hogy ki milyen pártzászló alatt ül a Közgyűlésben és külön örül, hogy ez most a Jobbiknak köszönhető ezen előterjesztés kapcsán. Az elmúlt évek tapasztalati alapján ismételten a név szerinti szavazást javasolja, hogy mindenki döntése megmaradjon az utókor számára. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, elsőként Fogarasi Gábor ügyrendi javaslatáról, a névszerinti szavazásról kéri a Közgyűlés döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 10 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és 10 tartózkodás mellett az ügyrendi javaslatot elutasította. Tekintettel arra, hogy Fogarasi Gábor képviselő úr, mint előterjesztő elfogadta dr. Juhászné dr. Müllner Mariann szóbeli kiegészítése során elmondott módosításokat, ezért Bizottsági elnök asszony által elmondott javaslatról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 52/2015. (02.26.) számú határozata Ifjúsági Önkormányzat létrehozásáról A Közgyűlés az Ifjúsági Önkormányzat megalakítását támogatja. 1.
A Közgyűlés felkéri a jegyzőt, vizsgálja meg annak jogi lehetőségét, hogy milyen formában lehet az Ifjúsági Önkormányzatot megalakítani és ehhez szükséges-e az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát módosítani.
29
2.
7.)
Határidő:
2015. június 30.
Felelős:
Dr. Lovász István jegyző
A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a településen működő gyermek és ifjúsági intézményekkel, szervezetekkel, diákönkormányzatokkal vegye fel a kapcsolatot az Ifjúsági Önkormányzat működési kereteinek együttes kialakítása érdekében. Felelős: Határidő:
2015. június 30. Dr. Páva Zsolt polgármester
Kapják:
Dr Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző
Személyi változás a Népjóléti és Sport Bizottságban
Előterjesztő: dr. Páva Zsolt alpolgármester Dr. Páva Zsolt: javasolja, hogy holnaputáni hatállyal Fodor Ibolya képviselő asszony bizottsági tisztségében betöltött szerepe érjen véget, illetve március 1. napjától Hári József lépjen a helyébe a Népjóléti és Sport Bizottságban. Fogarasi Gábor: örül a javaslatnak, mert az elmúlt idők eseményei miatt 4en jártak bizottsági ülésre. Voltak félreértések, mert az előterjesztéseket későn kapták meg. De ígéretet is kaptak arra vonatkozóan, hogy a jövőben ilyen nem lesz, és egyszerre tudják támogatni minden egyes téma napirendre vételét. Örül, hogy a helyzet ilyen szempontból megoldódik. Bár úgy gondolja, ez azt vetíti előre, hogy a legérdekesebb előterjesztések mostantól fognak érkezni, hogy feláll a 3-2-es rend. Dr. Gulyás Emil: egyetért az előterjesztéssel, de örült volna annak, ha már korábban megszületik. Még jobban örülne, ha nem azért történt volna, hogy mindig meglegyen a többség, hanem azért, hogy a személyi változásban érintett hölgy háttérbe szoruljon. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 53/2015. (02.26.) számú határozata személyi változásról a Népjóléti és Sport Bizottságban
30 1.
A Közgyűlés úgy dönt, hogy: Fodor Ibolya képviselőt 2015. február 28-ai hatállyal a Népjóléti és Sport Bizottságban betöltött tagságából visszahívja és helyére Hári József képviselőt 2015. március 1-jei hatállyal a Népjóléti és Sport Bizottság tagjává megválasztja.
2.
8.)
A Közgyűlés felkéri Dr. Lovász István jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Faludy Györgyi csoportvezető
Az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok átalakításával kapcsolatos döntések
Előterjesztő: dr. Páva Zsolt alpolgármester Dr. Páva Zsolt: ismerteti, hogy az előterjesztés három csomagban foglalkozik az önkormányzati cégek jövőbeni átalakításának kérdéseivel. Az első rész a Biokom Kft-t érinti. A Biokom Kft-hez egy korábbi döntés értelmében beolvadásra kerülne a Pécsi Temetkezési NKft. Ezen döntés véglegesítése és az ezzel kapcsolatos eljárások szabályozása, vagyonmérleg, vagyonleltár, okiratok módosítása indulna meg. A cég ügyvezetéséből cégvezetőnek Borbás Károly kinevezését javasolja. A második rész a nonprofit gazdasági társaságok közül a sporttal érintett cégekről szóló döntést tartalmazza, mely szerint beolvadnak a Pécsi Sport NKft-be. A harmadik rész pedig a Pécs Holding Zrt-t érinti. A Pécs Holding Zrt. tulajdonában lévő leánytársaságok közül az EUNet 2000 Közhasznú Kft 95,2% arányú része, az AIR-Horizont Pécs-Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Nkft. 74,67% arányú része, Pécs-Pogányi Repülőteret Működtető Kft. 58,82% arányú része, Pécsi Állatkert és Aquarium-Terárium Közhasznú Nkft. 1/1 arányú része, Pécs TV Kommunikációs Kft. 1/1 arányú része, Pécsi Kreatív Központ Kft. 1/1 arányú része az Önkormányzat tulajdonába kerül. Kéri az előterjesztés támogatását. Dr. Gulyás Emil: saláta előterjesztésnek gondolja, ami praktikussági szempontból lehet, hogy jó, de célszerűnek tartja elkerülni. Salátamegoldásba nem tartja elegáns megoldásnak belerakni személyi kérdést. A Pécs Holding Ztr. tőkeleszállítása kapcsán volt jelzése már a bizottsági ülésen is. Jogi szakértő javasolta ezt a technikai megoldást, de szívesen lát-
31 ná ezt a véleményt személyesen is, illetve az is elegendő számára, ha tudná, hogy van egy aláírt nyilatkozat arról, hogy a jogi szakértő vállalja érte a felelősséget. Dr. Páva Zsolt: kéri Jegyző urat, hogy a vita végén erre a felvetésre válaszoljon, mert fontos észrevételnek tartja. Kővári János: elejét szeretné venni annak, hogy rosszindulatú politikai hozzászólásnak titulálja Polgármester úr a hozzászólását, ezért az elején rögzíti, hogy nyilvánvaló a veszteségesen működő cégekkel kell kezdeni valamit. Ebben egyetért és abban is egyetért, hogy a városüzemeltetést egy kézbe kell vonni, mert hatékonyabban lehet működtetni, ha átláthatóbb egy rendszer. Az előterjesztés azonban sok kérdést vet fel benne, amire szeretne választ kapni és nem azt hallani, hogy politikai felvetések, amire nincs válasz. Válaszokat szeretne kapni a nyilvánosság számára. A Biokommal kapcsolatban olyan aggályok merültek fel benne, hogy milyen számítások vannak a mögött, hogy a Biokom felvállal olyan feladatokat, amelyek nyilvánvalóan nem önfenntartóak: tömegközlekedés, reptér működtetése, temetkezési feladatok. A felsorolt feladatok költségvetési támogatást igényelnek. Elég jelentős, közel 1,5-2 milliárd Ft értékben finanszírozta a költségvetés ezeket a tevékenységeket. Hozzáteszi, ez nem is volt elég a rentábilis működéshez. A Biokomtól a hulladékgazdálkodási tevékenységet az év során vagy a következő év elején elkülöníti a városvezetés, a tulajdonos. Ez a tevékenység az egyetlen olyan tevékenysége a Biokomnak, ami önfenntartó, de inkább nyereségesnek nevezhető a számok szerint. Ha a cég egyik nagyon fontos bevételi lábát elveszik, akkor hogyan fog újabb terheket felvállalni úgy, hogy ugyanakkor hiteltörlesztési kötelezettségei is vannak. Ezt a tömegközlekedési cégnél is meg akarta kérdezni, hogy ki fogja majd a tömegközlekedési társaság által felvett hiteleket a jövőben finanszírozni, ha nem lesznek bevételei a tömegközlekedési cégnek. Kérdése, a Biokom hogy fogja finanszírozni a városüzemeltetési feladatokat, hogy a városi költségvetésből nem tudják fedezni a kiadásokat és azt a lábat, amelyikből eddig a különbözetet fedezte a Biokom, azt kiveszik, elveszik a bevételi lehetőségeket és újabb kiadásokat terveznek oda. Véleménye szerint, gond lesz belőle. Kérdése továbbá, hogy mi lesz a hulladékgazdálkodással, hova fog kerülni. Girán János alpolgármester úrtól kérdezi, hogy hogyan gondolják a Biokomhoz kerülő feladatok finanszírozását. Dr. Páva Zsolt: a számviteli adatokból kiviláglik, hogy sem a temetkezés, sem a Biokom tevékenységei – kivéve a hulladékgazdálkodás - nem nyereséges. Képviselő úr által elmondottaknál bonyolultabb a dolog. Ismerteti, hogy van egy olyan szituáció, aminek a kimenetelét senki nem tudja. Az a kormány által többször deklarált szándék - és ebben már tett is lépéseket -, hogy létrejön egy nagy nemzeti közszolgáltató cég és a tevékenységi körének egy része lesz a hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés. Hogy ez a nemzeti közszolgáltató cég mikor kezdi meg működését, és ha meg is kezdi, akkor mikor kerül a tevékenységi körébe a hulladékkezelés portfólió, azt sen-
32 ki nem tudja. A mai tudásuk szerint erre idén nem fog sor kerülni. Legkorábban – ha semmi nem jön közbe – jövő év januárjába fog életbe lépni vagy csak azután. Ilyen értelemben eléggé bizonytalan a helyzet. Azt tudja megerősíteni, hogy a szándék létezik. A megvalósulás határideje, tartalmi eleme bizonytalan. Az Önkormányzatnak arra kell felkészülni, hogy legyen egy olyan cége, ahol a tevékenység jelen van, ahol van egy belső elkülönített egység, divízió, amelyik a hulladék portfóliót tartalmazza és az ezzel kapcsolatos tevékenység oda van koncentrálva, hogy ha a vélhetően bekövetkező állami döntés megszületik, akkor az átadási lehetőség készen álljon. Ha ez a helyzet bekövetkezik, akkor az Önkormányzatnak újra át kell gondolni az egész rendszert, hogy a hulladékgazdálkodás elvételével milyen módon tud működni a Biokom, a hulladékgazdálkodás megszűnésének hatása milyen befolyással van a cég működésére és akkor egy újabb előterjesztés keretében tárgyalni kell. Erről beszélni azért nem érdemes, mert sok mindent nem tudnak. Csak irányokat érzékelnek, hogy merre fog menni a folyamat, de pontos ismeretekkel nem rendelkeznek. Kéri Képviselő urat, hogy ilyen tekintetben reagáljon. Kővári János: megállapítja, hogy valószínű nem ugyanazok az adatok állnak a rendelkezésére a Biokom vonatkozásába a hulladékgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatban. Információi szerint azt a kb. 1,5 milliárd forintnyi költséget, amelyet városüzemeltetésre költött a Biokom nem tudta finanszírozni a város, ezért a Biokomnak meg kellett oldania, hogy a különbözetet valamilyen módon előállítsa, hiszen a városüzemeltetést végre kellett hajtani és annak fedezetét biztosítani kellett. Ebben az évben sem lesz máshogy. Egy korábbi bizottsági ülésen megkérdezte, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre idén a városüzemeltetésre, melyre azt a választ kapta, hogy kb. 900 millió Ft. Ez nem látszik soron, mert nem támogatásként, átvett pénzeszközként kapja a Biokom, hanem a dologi kiadások között van elrejtve. Már tavaly sem 900 millió Ft volt, hanem közel 1,5 milliárd Ft volt a városüzemeltetés költsége. Az előző napirendnél elmondta, hogy tavaly 1,9 milliárd Ft állt rendelkezésre a költségvetésben, most 1,2 milliárd Ft a közösségi közlekedésre. Ez 700 millió Ft különbség. A városüzemeltetés különbözete 500-600 millió Ft volt tavaly. A 700 millió Ft tavalyi különbözet most 1,3 milliárd Ft, aminek nem látszik a fedezete sem a város költségvetésében, sem a Biokomnál. Kéri Polgármester urat, ha tudja, hogy mi lesz a fedezete, mondja el. Ha nem lehet előre tudni mi a fedezet, akkor úgy gondolja, az nagy bátorságra vall. Meggondolatlan intézkedésektől, hitelek felvételétől óvja az Önkormányzatot. A repülőtérrel kapcsolatban is úgy tudja, hogy nem önfenntartó, 150-200 millió Ft körüli forrást szokott a Közgyűlés költségvetése átadni a reptér működtetésére. Dr. Páva Zsolt: kijelenti, hogy város Önkormányzata finanszírozni fogja. A korábbi évekhez hasonlóan megoldják. Az a felelős magatartás, amit tanúsít a kormány az önkormányzatok irányába, - ha baj van, akkor a segítő kéz soha nem marad el - ez most sincs másképp. Hangsúlyozza, hogy az átalakítások jelentős megtakarítással járnak. A közlekedési központ kialakítása 120 millió Ft megtakarítást jelent. Úgy véli, a
33 többi döntés is megfelelő módon tudja alátámasztani a működésnek a költségvetési oldalát. Ezzel együtt nem állítja, hogy minden tisztán leírható és számokkal alátámasztható, egyetért abban, hogy sok a bizonytalanság, de úgy látja, hogy ez a költségvetés tartható lesz. Dr. Lovász István: a jogi szakértői vizsgálat elvégzésére vonatkozó kérdésre kíván válaszolni. Megerősíti Polgármester úr szavait, valóban voltak ilyen vizsgálatok, ami több konzultációt is jelentet. Amennyiben Képviselő úrnak írott anyagra is szüksége van, akkor annak előállítása nem ütközik akadályba. A hozzászólás alapján számára nem volt világos, hogy pontosan mire irányult, az üzletrészek tulajdon mozgásának jogcímére, vagy az előterjesztésben javasolt konkrét jogcím kapcsán a végrehajtás módjára. A tőkeleszállítás a társasági jogban rendelkezésre álló 3-4 tulajdon rendezési jogcím közül az egyik és véleménye szerint a legkézenfekvőbb. Képviselő úr is tudja, hogy régen a Gt-ben, most a Ptk-ban nagyon alaposan szabályozott eljárási rend. Egy, illetve két döntésben lehet a legfőbb szerv által elrendelni. Könyvszakértői vizsgálathoz kötött, illetve meghatározott nyilvánosság biztosítási eljárási elemeknek és az erre vonatkozóan rendelt határidőknek a betartása mellett. Úgy gondolja, konzultálva az ügyben eljáró jogi szakértővel is, hogy a cél elérésére alkalmas, bár kétségtelen, hogy nem a legrövidebb, de a legátláthatóbb eljárás, illetve választható jogcím. Megerősíti még egyszer, hogy voltak szakértői vizsgálatok, előkészített anyagról van szó. Kővári János: következő kérdése, mi indokolja azt, hogy a Közgyűlésnek most kell dönteni arról, hogy a Biokom igazgatóját felmenti állásából és kinevez helyette mást. Tegnap/tegnapelőtt Polgármester úr sikernek nevezte azt a 25 milliárd Ft-os eu-s forrásból megvalósult szelektív hulladékgyűjtési rendszert, ami kialakult az elmúlt két évben. Maga is úgy gondolja, hogy sikeres projekt volt és nagyon fontos volt a régió számára. Annál a cégnél, amely egy ilyen projektet úgy tud végrehajtani, hogy minden tekintetben szabályos volt, amely céget a sírból hoztak vissza a jelenlegi vezetői, amelyik cégnél számos – számvevőszéki, adóhivatali - vizsgálat volt és nem találtak semmilyen problémát – hozzáteszi, ami ritka egy ekkora cégnél, ahol ilyen szerteágazó tevékenység van, ekkora vagyon kezelése történik –, mi indokolja azt, hogy hirtelen, indoklás nélkül le kell váltani az igazgatót és helyére ki kell nevezni valakit, egy előterjesztési verzió szerint egy nem pécsi illetőségű személyt, Kántor Miklóst, a jelenlegi előterjesztés szerint pedig Borbás Károlyt, az Elszámolóház igazgatóját. Miért kell egy sikeres cég vezetőjét akkor leváltani, amikor egy újabb és nagyon komoly, összetett feladatot kell megoldani. Mi indokolja a jelenlegi igazgató leváltását és mi a kapkodás oka az új igazgató kinevezésénél? Dr. Páva Zsolt: nincs felhatalmazva arra, hogy nyilatkozzon az érintett személy távozása kapcsán. Az volt a kérés, hogy ne kommunikálják. Az új belépő személy kapcsán pedig teljesült az a kívánság, hogy pécsi polgár legyen. Kéri a válasz elfogadását. Kővári János: jelzi, hogy a dolog érdemi részére nem kapott választ. Mi indokolja azt, hogy egy sikeresen működő cég, egy rendkívül pozitív megítélésű gazdasági igazgatóját el kell küldeni? A legnagyobb átalakítás közepén
34 pedig egy új igazgatót kinevezni Borbás Károly személyében– hozzáteszi, akit tisztel és becsül – de át fogja –e látni a cég működését. Dr. Páva Zsolt: ismételten csak azt tudja válaszolni, hogy nincs felhatalmazása rá. Megállapodtak. Kővári János: úgy gondolta, ennyit megérdemelt Genczler István és szeretné megköszöni az ÖPE és minden képviselő nevében azt a munkát amit elvégzett, és kiállnak mellette. A következő témakörre, a Holdingra tér rá. Később lesz egy olyan előterjesztés, amiben 530 millió Ft igényről tárgyalnak a lakásgazdálkodási feladatokkal kapcsolatban a Holding részéről. Emlékezete szerint tavaly is vita volt arról, hogy mi kerül ennyibe. Kérdése, hogy a Holdingnál azokat a tevékenységeket, amik a bevétel növelését segítenék, hogy lehet erősíteni, mert úgy látják, hogy kapnak olyan új feladatokat ők is, amelyek nem feltétlen bevételt hoznak a számukra és tovább nehezíti a cég helyzetét. A társaságnak rendkívül sok adósságot kell törlesztenie, köszönhetően az egykori EXPO Center és egyéb hasonlóan „megfontolt beruházás” miatt, melyet még a szocialista városvezetés valósított meg. Kérdése, hogy ezek az intézkedések mennyiben segítik a Holding gazdálkodását? Dr. Páva Zsolt: a feltett kérdésre válaszolva elmondja, hogy ezen tevékenységek távozása jelentősen segíti a Holding működését, mert az a szándék, hogy egy tiszta profilú vagyongazdálkodó városi cégként működjön és a vagyongazdálkodást szó szerint értelmezve lássa el a működését, tehát ne csak értékesítsen, hanem vásároljon is ingatlanokat. Ilyen módon egy korszerű, a város igényeihez kapcsolódó rugalmas vagyongazdálkodás történjen meg a cég sikeres működése kapcsán. Kővári János: a PSN Zrt-hez apportálandó cégekkel kapcsolatosan kérdezi, hogy azok a bizonyos tanulmányok, amik előkészítették a céges átalakításokat, azok tényleg elég alaposak voltak? A nemzeti vagyonról szóló törvényben le van írva, hogy az önkormányzat gazdasági nonprofit társaságába nem apportálhatók azok a cégek, amikről már döntés született, hogy apportálódnak. Ez 4 hónap után derült ki? Ez idő alatt változott a jogszabály? Dr. Páva Zsolt: nem érti a kérdést, mert pont az ellenkezőjét tartalmazza az előterjesztés, mint amit Kővári Képviselő úr mond. Kővári János: az előterjesztésből idéz: „A fenti határozati pontok végrehajtásának előkészítése során megállapításra került, hogy jogi akadálya van a nonprofit formában működő cégeknek ezen társaságokban történő tulajdonszerzésének, mivel a nemzeti vagyonról szóló törvény /Nvtv./ 8. § (8) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: „Az a nonprofit gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együttesen legalább az e törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik - a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságot ide nem értve -, csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságban szerezhet részesedést, és csak olyan nonprofit gazdasági tár-
35 saságot alapíthat, amelyben többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik.” Ezen oknál fogva kell a korábbi döntést felülbírálni. Kérdése, ez miért most derül ki? Dr. Páva Zsolt: kéri Jegyző urat, hogy a döntés jogi hátterét világítsa meg. Dr. Lovász István: olyan döntési javaslatról van szó, ami szerint egy un. tulajdonosi joggyakorlás útján kerül az előterjesztésben felsorolt tagi részesedés a PSN Zrt. érdekeltségébe. A novemberi döntésben egy elvi irányt szabott meg a Közgyűlés. A tulajdonosi jogoknak az Önkormányzat érdekkörébe kerülő meghatározott módját, mint irányvonalat tűzte ki. Abbéli elkötelezettségét fejezte ki a testület, hogy a sport területen működő cégek egy kézbe kerüljenek. Ennek többféle megoldási módja lehet: közvetlen tulajdonláson, illetve a tulajdonosi jogok meghatározott módon való gyakorlásán egyaránt megvalósulhat. A döntési javaslat indokát a nemzeti vagyontörvény meghatározott passzusára visszavezethető okban kell keresni. Egy tulajdonosi joggyakorlás teljes körű módjáról van szó. Ismerteti, hogy a nemzeti vagyontörvény egy önálló bekezdésben pontosan kifejti, hogy milyen megoldások vannak. Tiltja a vagyonkezelésbe adást, - azonban az un. megbízáson alapuló teljes körű tulajdonosi joggyakorlás lehetséges és engedett megoldás. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólási igényt nem lát, kéri szavazzanak az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 16 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal és 4 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 54/2015. (02.26.) számú határozata Az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok átalakításával kapcsolatos döntésekről 1)
A Közgyűlés dönt a BIOKOM Nonprofit Kft. (Cg. 02-09-062862, 7632 Pécs, Siklósi út 52.) társasági szerződésének módosításáról a következők szerint: A Társasági szerződés 13.2. pontja az alábbi x) ponttal egészül ki: x) a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása; A Társasági szerződés TÖRZSTŐKE FELEMELÉSE, LESZÁLLÍTÁSA, AZ ÁTALAKULÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Cikk 19.5. pont helyébe a következő lép:
36 19.5. A Társaság átalakulására, egyesülésére, szétválására vonatkozó javaslat elbírálásáról a Taggyűlés egy alkalommal határoz. Ezen döntéshez a Társaság ügyvezetője az átalakuláshoz szükséges valamennyi okiratot előkészíti, és Taggyűlés elé terjeszti. Az átalakulási, egyesülési, szétválási javaslatnak tartalmaznia kell az erre vonatkozó tervet, amelyben az ülés napját legfeljebb hat hónappal megelőző, a vezető tisztségviselők által meghatározott időpontra - mint mérleg fordulónapra - vonatkozó, könyvvizsgáló által ellenőrzött vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltártervezet szerepelhet. A javaslat érdemi elbírálásáról a Taggyűlés ülés tartásával vagy írásbeli határozattal hozza meg a döntését. A döntés meghozatalánál figyelembe kell venni, hogy nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, csak nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve csak nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. A jelen társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a BIOKOM Nonprofit Kft. többször módosított és 2015.január 1. napján hatályos Társasági szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a folyamatban lévő átalakulási ügyekben is a jelen módosításnak megfelelően kell eljárni. 2.)
A Közgyűlés a BIOKOM Nonprofit Kft. Felügyelőbizottságába az Üzemi Tanács jelölése alapján a Ptk.3:125.§ (2) bekezdése szerint 2015. február 27. napjától 2016. december 31. napjáig terjedő határozott időre tagnak az alábbi személyeket nevezi ki a jelenleg érvényes díjazás mellett: Szegedi Róbertet, Szemerédiné Scheffer Máriát.
3.)
A Közgyűlés úgy határoz, hogy a BIOKOM Nonprofit Kft. soron következő taggyűlésén a Társaság jelenlegi cégvezetőjét, Genczler Istvánt cégvezetői tisztségéből a taggyűlés időpontjával visszahívja, és helyette cégvezetővé a taggyűlés időpontjától határozatlan időtartamra Borbás Károlyt nevezi ki.
4.)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése felhatalmazza a BIOKOM Nkft. taggyűlésén az Önkormányzat képviseletében eljáró személyt, hogy fogadja el az 1.-3.) pontban hozott döntések végrehajtáshoz szükséges határozatokat. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az írásbeli határozattal történő döntés esetén a határozat, valamint a társasági szerződés módosítás aláírására. Határidő: Felelős:
5.)
a társaság soron következő taggyűlése Dr. Páva Zsolt polgármester
Közgyűlés úgy dönt, hogy a 343/2014. (12.10.) számú határozat 4. pontját valamint 8. pontját hatályon kívül helyezi.
37 6.)
A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlásának átadásáról szóló megállapodásokat a Pécsi Városfejlesztési Nzrt.-vel a PEIK Zrt. tárgyában, a Sport Nzrt.-vel pedig a PMSC-Sport Kft., a PEAC Kézilabda Kft., a PVSK Marketing Kft., és a Pécsi Vízilabda Kft. tárgyában készítse elő és terjessze a Közgyűlés elé. A Közgyűlés úgy dönt, hogy a megállapodás tervezetekben kerüljön rögzítésre az is, hogy a tulajdonosi jog gyakorlásával megbízott társaság feladata - 90 napon belül – az érintett cégek tevékenységének alapos vizsgálatát követően, a Közgyűlés részére javaslatot tenni az üzletrészek értékesítésére, vagy a társaság fel-, illetve végelszámolásának kezdeményezésére, avagy annak megállapítása, hogy a társaság további működtetése szükséges. Határidő: Felelős: Kapják:
2015. 03. 31. Dr. Deákné dr. Pap Krisztina főosztályvezető Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző
7.)
A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. alaptőkéjét tőke kivonás címen a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken leszállítja, azzal, hogy a leszállítás bejegyzését követő elszámolás keretében, a bevont részvények fejében a Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban (Cg. 02-09-072428) fennálló: jegyzett tőke 3.000.000,-Ft., tulajdoni részesedés 3.000.000,-Ft., tulajdoni arány 100% üzletrész értéke és a saját vagyonból a kiadható üzletrész arányos része Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat alapító tulajdona lesz.
8.)
A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. alaptőkéjét tőke kivonás címen a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken leszállítja, azzal, hogy a leszállítás bejegyzését követő elszámolás keretében, a bevont részvények fejében a Pécs TV Kommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaságban (Cg. 0209-063381) fennálló: jegyzett tőke 218.500.000,- Ft, tulajdoni részesedés 218.500.000,- Ft tulajdoni arány 100% üzletrész értéke és a saját vagyonból a kiadható üzletrész arányos része Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat alapító tulajdona lesz.
9.)
A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. alaptőkéjét tőke kivonás címen a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken leszállítja, azzal, hogy a leszállítás bejegyzését követő elszámolás keretében, a bevont részvények fejében a Pécsi Kreatív Központ Korlátolt Felelősségű Társaságban (Cg. 02-09066283) fennálló:
38 jegyzett tőke 500.000,- Ft, tulajdoni részesedés 500.000,- Ft tulajdoni arány 100% üzletrész értéke és a saját vagyonból a kiadható üzletrész arányos része Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat alapító tulajdona lesz. 10.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. alaptőkéjét tőke kivonás címen a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken leszállítja, azzal, hogy a leszállítás bejegyzését követő elszámolás keretében, a bevont részvények fejében az EU Net 2000 Regionális Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban (Cg. 02-09-072379) fennálló: jegyzett tőke 62.800.000,- Ft, tulajdoni részesedés 59.800.000,- Ft tulajdoni arány 95,2 % üzletrész értéke és a saját vagyonból a kiadható üzletrész arányos része Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat alapító tulajdona lesz. 11.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. alaptőkéjét tőke kivonás címen a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken leszállítja, azzal, hogy a leszállítás bejegyzését követő elszámolás keretében, a bevont részvények fejében az AIRHORIZONT PÉCS-POGÁNYI REPÜLŐTÉR FEJLESZTÉSÉÉRT Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban (Cg. 02-09-074096) fennálló: jegyzett tőke 3.000.000,- Ft, tulajdoni részesedés 2.240.000,- Ft tulajdoni arány 74,7% üzletrész értéke és a saját vagyonból a kiadható üzletrész arányos része Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat alapító tulajdona lesz. 12.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. alaptőkéjét tőke kivonás címen a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken leszállítja, azzal, hogy a leszállítás bejegyzését követő elszámolás keretében, a bevont részvények fejében a Pécspogányi repülőteret működtető Korlátolt Felelősségű Társaságban (Cg. 02-09-065905) fennálló: jegyzett tőke 5.100.000,- Ft, tulajdoni részesedés 3.000.000,- Ft tulajdoni arány 58,8% üzletrész értéke és a saját vagyonból a kiadható üzletrész arányos része Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat alapító tulajdona lesz. 13.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő innovációs és Technológiai Fejlesztési Központ Nkft. 6,06% ará-
39 nyú törzsbetéthez igazodó üzletrészét a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt.-be névértéken apportálja. 14.) A Közgyűlés felkéri a Pécs Holding Zrt. vezérigazgatóját, hogy a 7. – 13. pontokba foglalt döntésének megfelelően készítse elő az Alapító okirat módosítását és azt terjessze a Közgyűlés elé.
9.)
Határidő: Felelős:
2015. 03. 31. Barna Béla vezérigazgató
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző érintett társaságok vezetői
A Polgármesteri Hivatal átszervezésével kapcsolatos további döntések meghozatala
Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: ismerteti, hogy az Ellátási Osztály tervezett átadása az önkormányzattól a Holdinghoz nem megvalósítható, mivel a NAV jogi állásfoglalása szerint az átadásnak ÁFA vonzata van, így ez plusz költséggel járna, Javaslata, hogy az Elszámolóház veszi át az Ellátási Osztály dolgozóinak többségét 17 főt, két fő pedig a Polgármesteri Kabinethez kerülne. Kéri a javaslata támogatását. Dr. Kunszt Márta: megjegyzi a feladatok megmaradnak, a létszámot csoportosítják át egy másik szervezetbe, valószínűleg azért, hogy az önkormányzat munkaadói létszáma csökkenjen. Ez csak papírforma. Dr. Gulyás Emil: elmondja, hogy célszerű lett volna előre megkérdezni az Adóhivatalt. Kővári János: kérdezi, hogy Borbás Károlyt, aki az Elszámolóház igazgatója és átkerül a Biokomhoz, ki helyettesíti majd az Elszámolóháznál Dr. Páva Zsolt: elmondja, hogy Borbás Károly jelenlegi helyettese veszi át a cégvezetést, az új helyettest az Elszámolóházon belül fogják kinevezni, amennyiben ez nem sikerül akkor nyilvános pályázat útján töltik be a munkakörét. További hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 17 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.
40 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 55/2015. (02.26.) számú normatív határozata a Polgármesteri Hivatal átszervezésével kapcsolatos további döntések meghozataláról 1.)
A Közgyűlés a 342/2014. (12.10.) számú normatív határozatát hatályon kívül helyezi.
2.)
A Közgyűlés az előterjesztésben foglaltak alapján a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését 2015. március 1-jei hatállyal akként módosítja, hogy az Ellátási Osztály szervezeti egységet megszűnteti, a feladatellátást a Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet (a továbbiakban: Elszámolóház) keretén belül biztosítja.
3.)
A Közgyűlés elrendeli a Polgármesteri Hivatal létszámának (267 fő) 17 álláshellyel való csökkentését, a létszámcsökkentésre vonatkozó döntés egyidejűleg az álláshelyek megszüntetését is jelenti.
4.)
A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal engedélyezett létszámát (engedélyezett álláshely) 2015. március 1 napjától 250 fő álláshelyben határozza meg.
5.)
A Közgyűlés ezzel egyidejűleg elrendeli az Elszámolóház álláshelyeinek 17 álláshellyel történő megemelését és az engedélyezett álláshelyeinek számát 2015. március 1 napjától 273.31 álláshelyben (létszámban) határozza meg.
6.)
A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal 2015. évi költségvetési előirányzatát az időarányos személyi jellegű kifizetések összegével összesen 39.736.575,-Ft-tal, azaz Harminckilencmillióhétszázharminchatezer-ötszázhetvenöt forinttal csökkenti és az Elszámolóház 2015 évi költségvetési előirányzatát ugyanezen összeggel megemeli.
7.)
A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy a költségvetési rendelet soron következő módosításának tervezetében az 5. és 6. pontban részletezett változásokat szerepeltesse.
8.)
A Közgyűlés felhatalmazza a munkáltatói jogkört gyakorló jegyzőt, valamint az Elszámolóház igazgatóját, hogy a munkavállalók további foglalkoztatására vonatkozó, az előterjesztés 1. számú melléklete szerinti megállapodást aláírják.
9.)
A Közgyűlés utasítja a jegyzőt és az Elszámolóház vezetőjét a létszám átcsoportosítással kapcsolatos munkáltatói intézkedések megtételére.
41
10.) A Közgyűlés az átkerülő személyi állomány által ellátott speciális, a Polgármesteri Hivatal működtetése kapcsán fontos szereppel bírófeladatra figyelemmel egyetért azzal, hogy a polgármester a jegyzőn keresztül, illetve a jegyző közvetlenül – az érintett személyre meghatározott módon – utasításokat adjon az Elszámolóház állományába kerülő közalkalmazottak számára a feladat meghatározását illetve a munkaidő beosztását illetően. 11.) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal 2015. március 1-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatát az előterjesztés 2. számú melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja. 12.) A Közgyűlés az Elszámolóház 2015. március 1-től hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatát az előterjesztés 3. számú melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja. 13.) A Közgyűlés az Elszámolóház alapító okiratát módosító okiratot az előterjesztés 4. számú melléklete szerinti tartalommal módosítja. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt az előterjesztéshez mellékelt Alapító Okiratot módosító okirat és az egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat (5. számú melléklet) aláírására. 14.) A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály főosztályvezetőjét, hogy az alapító okirat módosításának a Magyar Államkincstárnál vezetett nyilvántartáson történő átvezettetéséről gondoskodjon. 15.) Jelen normatív határozat a kihirdetése napján lép hatályba. Határidő: Felelős:
Kapják:
2015. március 1., a 7. pont tekintetében a költségvetési rendelet soron következő módosítása Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Modrovits Sándor aljegyző Faludy Györgyi humán-erőforrás csoportvezető Borbás Károly igazgató
A határozat melléklete a jegyzőkönyv 4. sz. melléklete.
42 10.) Komplex számlavezetési szolgáltatás és folyószámla-hitel nyújtására irányuló közbeszerzési eljárás megindítása Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: ismerteti, hogy akkor, amikor meghirdetetésre került az önkormányzat folyószámlájához kapcsolódó hitelfelvétel, ami 3,5 milliárd Ft hitel+bérhitel, akkor erre, csak egy bank volt jogosult, amelyik az önkormányzat folyószámláját vezeti. A folyószámlahitelhez csak az tudott ajánlatot tenni, aki jogosult a folyószámla vezetésére, ezért az OTP ajánlatát fogadták el. Most felmerült annak a lehetősége, hogy kb. 100 millió Ft megtakarítást hozhat, ha kiírják a folyószámla vezetéssel kapcsolatos közbeszerzést, amihez kapcsolódik egy újabb fajta hitel ajánlattétel. Mivel a szerződés felmondható, ha van kedvező ajánlat, akkor ezzel lehet élni, ha nem lesz, akkor marad a jelenlegi helyzet, ebben az esetben egy kicsit drágában tud az önkormányzat hitelhez jutni. Kéri a Közgyűlést, hogy támogassák a javaslatát. Kővári János: örömmel veszi, hogy van más lehetőség is hitelfelvételre, nemcsak a folyószámlát vezető OTP-től lehet hitelt felvenni, ezért támogatják az előterjesztést. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólás hiányában elsőként szavazást kér arról, hogy a határozati javaslatban szereplő személyekről együtt szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 20 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az ügyrendi javaslatot elfogadta. Dr. Páva Zsolt: kéri a szavazást az előterjesztés egészéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 17 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 56/2015. (02.26.) számú határozata komplex számlavezetési szolgáltatás és folyószámla-hitel nyújtására irányuló közbeszerzési eljárás megindításáról 1.)
A Közgyűlés a „Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és költségvetési szervei részére folyószámla-vezetési szolgáltatások nyújtása, cash-pool rendszer működtetése, továbbá folyószámlahitelkeret biztosítása” tárgyában közbeszerzési eljárást indít. A folyószámla hitelkeret összege 3.500.000 eFt. A Közgyűlés a Részvételi Felhívást és a Dokumentációt az előterjesztés 1. és 2. melléklete szerinti szövegezéssel jóváhagyja.
43 2.)
Az Önkormányzat kötelezettséget vállal a folyószámla vezetés költségeinek 2015. évtől kezdődően a mindenkori költségvetésbe, valamint a hitel tőke- és kamatterhei fedezetének beépítésére a 2015. évi költségvetésbe.
3.)
A hitelfelvétel indoka a Város 2015. évi költségvetésében várható, kötelező és nem kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló kiadási előirányzatok teljesíthetősége.
4.)
A jegyző megvizsgálta a folyószámla-hitelfelvétel szükségességét, valamint a törvényességi feltételek fennállását és megállapította, hogy a hitelfelvétel az önkormányzat működőképességét szolgálja, gazdaságilag indokolt, nem ellentétes az érvényes jogszabályi rendelkezésekkel, továbbá a likvid hitel felvételéhez a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Kormány előzetes engedélye nem szükséges, azonban a hitelkeret magasabb kihasználtsága esetén a visszafizetés jelentősebb anyagi terhet is jelenthet. Mivel a hitelszerződés éven túli kötelezettségvállalást nem tartalmaz, ezért a következő két év költségvetését érintő hatások bemutatása nem szükséges.
5.)
A Közgyűlés a közbeszerzési eljárás Bíráló Bizottság munkájában tagként való részvételre felkéri dr. Deákné dr. Pap Krisztina főosztályvezetőt, valamint Palanovics Ágnes osztályvezetőt. A Bíráló Bizottság eseti tagjai díjazásban nem részesülnek.
6.)
A Közgyűlés a számlavezető pénzintézettel való tárgyalás lefolytatására felkéri dr. Páva Zsolt polgármestert, Girán János alpolgármestert, dr. Csizmadia Péter bizottsági elnököt, Dr. Schepp Zoltán és Dr. Madár Péter pénzügyi tanácsadókat. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester Girán János alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Deákné dr. Pap Krisztina, főosztályvezető
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Girán János alpolgármester Dr. Csizmadia Péter bizottsági elnök Dr. Lovász István jegyző Dr. Deákné dr. Pap Krisztina főosztályvezető Dr. Schepp Zoltán és Dr. Madár Péter pénzügyi tanácsadó
44 11.) Alapítványok támogatása Polgármesteri keretből Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: előterjesztőként szóbeli kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 21 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 57/2015. (02.26.) számú határozata alapítványok Polgármesteri keretből történő támogatásáról 1.
A Közgyűlés a város 2015. évi költségvetéséről szóló 2/2015. (II.12.) önkormányzati rendelet 10. mellékletében jelölt Polgármesteri keret terhére jóváhagyja az alábbi alapítványok támogatását: a) az Alajos utcai Közművelődési Alapítvány részére 200.000 Ft összeget a szervezet 2015. évi működési kiadásainak költségeire.
2.
3.
b) a Jövő Közigazgatásáért Alapítvány részére 50.000 Ft összeget a Választások Magyarországon – 2014 című rendezvényen elhangzott előadások írásos összefoglalója kiadásának költségeire. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a támogatási szerződések aláírására. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi Főosztály vezetőjét, hogy a támogatási szerződésben foglaltak szerint - a költségvetési fedezet rendelkezésre állása esetén - gondoskodjon a támogatási összegek átutalásáról. Határidő: Felelős:
2015. március 31. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Deákné dr. Pap Krisztina főosztályvezető, Pénzügyi Főosztály Dr. Partos János főosztályvezető, Polgármesteri Kabinet
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Deákné dr. Pap Krisztina főosztályvezető, Pénzügyi Főosztály
45 Dr. Partos János főosztályvezető, Polgármesteri Kabinet
12.) Az ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Alapítvány 08-8/1113-3/2014. számú támogatási szerződésének módosítása Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Gulyás Emil: megjegyzi, több előterjesztésnél is előfordult, hogy akkor döntenek mikor az már lejárt, és visszamenőleges hatállyal hoznak döntést. Dr. Páva Zsolt: ebben az előterjesztésben elfogadja a kritikát, de, hogy tömegesen fordulnak elő ilyen előterjesztések, azt nem tartja valószínűnek. Kéri, Jegyző Urat, és munkatársait, hogy a továbbiakban legyenek figyelemmel a határidőkre az előterjesztéseknél. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 58/2015. (02.26.) számú határozata az ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Alapítvány 08-8/1113-3/2014. számú támogatási szerződésének módosításáról 1.
A Közgyűlés úgy dönt, hogy az ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Alapítvány 08-8/1113-3/2014 számú támogatási szerződésnek a támogatás felhasználási idejére és az elszámolásra vonatkozó 4. és 5. pontját az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal módosítja.
2.
A Közgyűlés felkéri Dr. Páva Zsolt polgármestert az előterjesztés melléklete szerinti szerződésmódosítás aláírására. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Partos János főosztályvezető
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Partos János főosztályvezető
46 13.) A Pécs, Vargha D. u. 2. sz. épületben lévő irodahelyiségre a Baranya Megyei Kormányhivatallal használati megállapodás megkötése Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: előterjesztőként szóbeli kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 21 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 59/2015. (02.26.) számú határozata a Pécs, Vargha D. u. 2. sz. épületben lévő irodahelyiségre a Baranya Megyei Kormányhivatallal használati megállapodás megkötéséről 1.)
A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat a Gyámhivatal 4 fő hivatásos gondnokai elhelyezése közfeladat céljára 2015. december 31-ig tartó határozott időtartamra ingyenesen a Baranya Megyei Kormányhivatal használatába adja a tulajdonát képező Pécs, Vargha Damján u. 2. szám alatti ingatlan 265,63 m² nagyságú ingatlanrészéből 1 db 17,82 m² nagyságú irodát.
2.)
A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az előterjesztéshez mellékelt használati megállapodás aláírására. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Deákné dr. Pap Krisztina főosztályvezető
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Csizmadia Péter bizottsági elnök Dr. Deákné dr. Pap Krisztina főosztályvezető
14.) A Pécsi Horvát Színház meglévő Anna u. 17. épületének átalakítása, felújítása és új épületszárnnyal való bővítése” tárgyú vállalkozási szerződés felmondásával kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: Girán János alpolgármester Girán János: ismerteti, hogy a tavalyi év tavaszán indult el a Horvát Színház átépítése, bővítése, amelyhez a magyar és a horvát kormány is forrásokat biztosított. A közbeszerzésen kiválasztott kivitelező, a határidők többszöri módosításával sem tudta megfelelő készültségi állapotba hozni az épületet.
47 Ezért szükséges volt megfelelő új kivitelezői megbízásról dönteni, hogy eredményesen befejeződhessen a projekt. A korábbi megbízási szerződés felmondásához kéri a Közgyűlés támogatását. Dr. Kunszt Márta: megjegyzi, az előterjesztésben szerepel, hogy a lakók panaszkodtak az építkezés közben felmerült zajra. Amennyiben folytatják az építkezést, akkor ez a probléma továbbra is fennáll. Kérdése, hogy mi a felújítás további menete, mert eddig 3 alkalommal került sor határidő módosításra. Girán János: megjegyzi, a zajhatás természetesen nem fog megszűnni, de nem mindegy, hogy milyen hosszan terheli a lakókörnyezetet. Ha határidőre befejezte volna a kivitelező a beruházást, akkor sokkal rövidebb ideig kellett volna a környék lakosságának a zaj és egyéb hatásokat elszenvedni, amely egyébként minden beruházás természetes velejárója. Az eljárás további menete szerint elszámolnak a kivitelezővel, és a megfelelő szakmai kapacitás bevonásával megállapítják, hogy melyek azok a hiányzó munkák, amiket a felújítás során el kell még végezni, és erre újabb közbeszerzést kell kiírni. Ezért kérte, hogy korábban a napirenden szereplő előterjesztését vegyék le a mai napirendről, mivel nincs meghatározva, hogy a fennmaradó munkálatok mennyibe kerülhetnek, ezért nem írható ki most közbeszerzési eljárás az új kivitelező kiválasztására. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 21 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 60/2015. (02.26.) számú határozata „A Pécsi Horvát Színház meglévő Anna u. 17. épületének átalakítása, felújítása és új épületszárnnyal való bővítése” tárgyú projekt építési kivitelezési munkái vonatkozásában létrejött vállalkozási szerződés felmondásáról 1. A Közgyűlés az előterjesztésben részletesen megfogalmazott indokok alapján az S és P 2004 Kft-vel a Pécsi Horvát Színház kivitelezése tárgyában megkötött Vállalkozási szerződés vonatkozásában az alábbi döntéseket hozza: a szerződés azonnali hatályú felmondását jóváhagyja; egy kölcsönösen elfogadott határidőre műszaki felmérést tűz ki az eddig elvégzett munkák vonatkozásában;
48 egy kölcsönösen elfogadott határidőre egyeztetést tűz ki, mely során megvitatják a pénzügyi és egyéb kötelezettségek esetleges átvállalását is; elszámol Vállalkozóval a fentieknek megfelelően. 2. A Közgyűlés megbízza a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.-t hogy a felmondott vállalkozási szerződéssel kapcsolatos elszámolást, illetve az ahhoz szükséges további döntéseket készítse elő. 3. A Közgyűlés megbízza a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.-t, hogy készítse elő a kivitelezési beruházás befejezéséhez szükséges építési vállalkozó kiválasztására szolgáló újabb közbeszerzési eljárás valamennyi dokumentumát, illetve a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges döntéseket. 4. A Közgyűlés megbízza a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.-t, hogy a felmondott vállalkozási szerződéssel kapcsolatos elszámolás ideje alatt, illetve az új vállalkozó kiválasztására szolgáló közbeszerzési eljárás ideje alatt gondoskodjon az érintett terület őrzéséről és állagmegóvásáról. A Közgyűlés jóváhagyja a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. ezen célok érdekében a jelen határozat meghozataláig tett cselekményeit. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Girán János alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Merza Péter vezérigazgató PvfZrt.
15.) Lakhatási integrációt erősítő településrehabilitáció Hősök terén című és DDOP-4.1.2/B-13-2014-0005 számú projekt támogatási szerződésének módosítása Előterjesztő: Girán János alpolgármester Girán János: hozzáfűzi, hogy technikai jellegű előterjesztésről van szó. A projekt zárásának határideje 06.30-ról 10.31-re módosul. Kéri az előterjesztés támogatását. Dr. Páva Zsolt: hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról.
49 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 61/2015. (02.26.) számú határozata a lakhatási integrációt erősítő településrehabilitáció Hősök terén című és DDOP-4.1.2/B-13-2014-0005 számú projekt támogatási szerződésének módosításáról 1.
A Közgyűlés úgy dönt, hogy jóváhagyja a Lakhatási integrációt erősítő települérehabilitáció Hősök terén című és DDOP-4.1.2/B13-2014-0005 azonosítószámú Támogatási Szerződés módosítását, mely alapján a projekt véghatárideje 2015. 06.30. napjáról 2015. 10.31. napjára módosul.
2.
A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármester Urat, hogy a Közreműködő Szervezet által elfogadott és összeállított Támogatási Szerződés Módosítást aláírja. Határidő: Felelős:
2015. június 29. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Merza Péter vezérigazgató
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Merza Péter vezérigazgató
16.) Lakhatási integrációt erősítő településrehabilitáció Pécs-Somogy Bányatelepen és Rücker aknán című és DDOP-4.1.2/B-13-20140006 számú projekt támogatási szerződésének módosítása Előterjesztő: Girán János alpolgármester Girán János: hozzáfűzi, hogy ez az előterjesztés is határidő módosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy az előző napirendi pontban szereplő projekt egy része. Az egész projekt befejezését egy újabb határidőben kívánják megállapítani. Kéri az előterjesztés támogatását Dr. Páva Zsolt: hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.
50 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 62/2015. (02.26.) számú határozata a Lakhatási integrációt erősítő településrehabilitáció Pécs-Somogy Bányatelepen és Rücker aknán című és DDOP-4.1.2/B-13-20140006 számú projekt támogatási szerződésének módosításáról 1.
A Közgyűlés úgy dönt, hogy jóváhagyja a Lakhatási integrációt erősítő települérehabilitáció Pécs-Somogy Bányatelepen és Rücker aknán című és DDOP-4.1.2/B-13-2014-0006 azonosítószámú Támogatási Szerződés módosítását, mely alapján a projekt véghatárideje 2015. 06.30. napjáról 2015. 10.31. napjára módosul.
2.
A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármester Urat, hogy a Közreműködő Szervezet által elfogadott és összeállított Támogatási Szerződés Módosítást aláírja. Határidő: Felelős:
2015. június 29. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Merza Péter vezérigazgató
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Merza Péter vezérigazgató
17.) Lakhatási integrációt erősítő településrehabilitáció Pécsbányatelepen című és DDOP-4.1.2/B-13-2014-0004 számú projekt támogatási szerződésének módosítása Előterjesztő: Girán János alpolgármester Girán János: elmondja, hogy ez az előterjesztés a 3. projekteleme az előző két napirendi pontban szerepeltnek. A javaslat ugyanaz a határidő módosítás. Kéri az előterjesztés támogatását. Dr. Páva Zsolt: hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 63/2015. (02.26.) számú határozata
51 a Lakhatási integrációt erősítő településrehabilitáció Pécsbányatelepen című és DDOP-4.1.2/B-13-2014-0004 számú projekt támogatási szerződésének módosításáról 1.
A Közgyűlés úgy dönt, hogy jóváhagyja a Lakhatási integrációt erősítő települérehabilitáció Pécsbányatelepen című és DDOP4.1.2/B-13-2014-0004 azonosítószámú Támogatási Szerződés módosítását, mely alapján a projekt véghatárideje 2015. 06.30. napjáról 2015. 10.31. napjára módosul.
2.
A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármester Urat, hogy a Közreműködő Szervezet által elfogadott és összeállított Támogatási Szerződés Módosítást aláírja. Határidő: Felelős:
2015. június 29. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Merza Péter vezérigazgató
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Merza Péter vezérigazgató
18.) Pécs, Kovácstelep csapadékvíz-elvezetési és útkorszerűsítési munkáinak finanszírozásához szükséges pénzeszköz átadása Előterjesztő: Girán János alpolgármester Girán János: ismerteti, hogy az előterjesztés a kovácstelepi városrész 22 utcáját érintő csapadékvíz elvezetés, az azt követő útrekonstrukció, valamint a PÉTÁV Kft. általi távhő vezeték rekonstrukció beruházásainak az összehangolását, és az ehhez szükséges források átadását jelenti a BIOKOM Kft. részére. Kéri az előterjesztés támogatását. Oszoli Dénes: tájékoztatja a Közgyűlést, hogy a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság 5 igennel egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Kiegészítést tesz arra vonatkozóan, hogy az előterjesztéshez kapcsolódó megállapodás szövege kiegészül azzal, hogy a rendelkezésre álló 60 millió Ft a kivitelezés I. ütemének biztosítja a forrását. A tervezési feladatok a teljes területre vonatkozóan történnek meg ebből a pénzből. Dr. Keresztes László Lóránt: örömmel fogadja, hogy megindul Kovácstelepen ezeknek a nagyon régóta fennálló problémáknak a részleges megoldása. Elmondja, hogy fontos lenne felmérni, hogy mennyibe kerülne ezen a területen a teljes probléma megoldás, valamint indokolt lenne, az ehhez szükséges források előteremtésének tervezése. Ugyanakkor fontos a lakosság tájékoztatása is, mert a lakosság könnyebben elfogadja a részleges megoldásokat,
52 ha látja, hogy a forrásokhoz mérten milyen ütemezésben számíthatnak egy teljes körű megoldásra. Dr. Kunszt Márta: tart attól, hogy az I. ütem elkészül és a II. ütemre már nem jut forrás. Girán János: hozzáfűzi, hogy Kovácstelepen most két városüzemeltetéshez kapcsolódó szolgáltatás együttes megoldása történik. A tervezés forrásbiztosítása mellett, a munka összehangolás is folyik. A korábban már elnyert források, és a TOP forrásokból rendelkezésre álló összegek lehetővé fogják tenni, hogy a csapadék problémák egy jelentős részét a város több városrészén is megoldják. Kővári János: szintén örömmel fogadja a csapadékvíz elvezetés problémájának megoldását. Javasolja, hogy készüljön ebben az évben csapadékvíz gazdálkodási terv a BIOKOM közreműködésével arra, hogy amennyiben a TOP-ból vagy más operatív programból finanszírozható pályázati lehetőségek lesznek, akkor ez felkészülten érje a Testületet. Legyen gazdálkodási terv a csapadékvíz felhasználására vonatkozóan is. Nemcsak az a baj, hogy a csapadékvíz megjelenik az utcákon, hanem az is, hogy nem hasznosítják a kommunális tevékenységekben pl: parkok vagy utak öntözésére. Erb József: elmondja, hogy Kovácstelepen a PÉTÁV vezetéképítése is több 100 millió Ft-os beruházás, ezért megalapozott a lakosság azon véleménye, hogy megindult egy folyamat, aminek a végén Kovácstelep összes problémája megoldódik. Pl. az Ürögi út és a déli összekötő út közötti út kiépítése is ide tartozik, aminek a garanciális javítása folyamatban van. Girán János: javasolja, hogy csapadékvíz gazdálkodási terv kidolgozásával még várjanak, mivel ehhez komoly infrastruktúra szükséges. Várják meg, míg a Top források allokációja végleges lesz. Majd abból látható, hogy lehetőség lesz-e addicionális infrastruktúra építés finanszírozására, vagy csak a jelenlegi lökésszerűen megjelenő vizek károkozása kompenzálható. Dr. Páva Zsolt: kérdezi Alpolgármester urat, hogy a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság javaslatáról mi a véleménye Girán János: válaszában elmondja, hogy a bizottság javaslatát támogatja. Kővári János: elmondja, hogy a javaslata azt a célt szolgálta, hogy ha megjelenik a víz, akkor ne tűzoltással kelljen foglalkozni, hanem legyen egy rendszere a csapadékvíz elvezetés problémájának. A terv akkor is jó, ha esetleg Uniós forrás nem lesz rá, mert valamilyen forrásból a csapadékvíz elvezetését meg kell oldani. Javaslatát fenntartja, hogy készüljön csapadékvíz gazdálkodási terv június 30-ig.
53 Dr. Keresztes László Lóránt: támogatja Kővári János javaslatát. A fejlesztési források rendelkezésre állása kapcsán javasolja, hogy aktív módon vegyen részt a város a véleményezési folyamatokban és próbálja úgy alakítani a források rendelkezésre bocsátását, hogy a későbbiekben megfeleljen a város igényeinek. Dr. Páva Zsolt: megjegyzi, hogy ez az, amit tesznek. Girán János: úgy gondolja, hogy a tervezés folyamata sokféleképpen érthető. Hangsúlyozza, hogy jelenleg sem tűzoltás folyik, hiszen mindenfajta forrásszerzésnek egyfajta tervezési munka a megelőző lépése. Mivel a tervezési munkák megtörténtek, ezért tudták azonosítani azokat a területeket, ahol szükséges a beavatkozás. Mondható az, hogy jelenleg is rendelkeznek egyfajta csapadékvíz gazdálkodási tervvel. Ha a tervet erőforrás gazdálkodás szempontjából nézik, akkor fenntartja korábbi álláspontját, mely szerint nézzék meg mi az, amire most tudnak forrásokat felhasználni. Az a terv, amely már kijelöli az infrastruktúrákat, meghatározza a technológiákat és tevékenységeket, amelyek a csapadékvíz hasznosítását praktikusan jelenthetik, komoly összegbe kerül, és jelenleg ezeket az összegeket is a klímaváltozás hatására kialakult időjárási helyzetek megakadályozására, illetve negatív hatásuk csökkentésére lehetne hasznosítani. Kővári János: egy csapadékvíz-gazdálkodási terv tartalmazhat a hegyoldal további beépítésére, erdőgazdálkodásra,- hogy milyen típusú erdőgazdálkodással lehet megelőzni a nagy mennyiségű csapadék vizek lezúdulását,- az építési engedélyek kiadására vonatkozó koncepciókat. Ha ezekkel nem foglalkoznak, akkor mindig haváriát kell majd kezelni. Szükséges lenne csapadékvíz-gazdálkodási terv, hogy minden fejlesztés, aminek a műszaki tervei megvannak, beleilleszkedjen egy városi csapadékvíz-gazdálkodási rendszerbe, hogy megelőzzék a további haváriát. Dr. Páva Zsolt: szavazást kér Kővári János módosító indítványáról, mely szerint készüljön csapadékvíz gazdálkodási terv június 30-ig. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 6 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és 12 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Dr. Páva Zsolt: szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról a Városfejlesztési és Kommunális Bizottsági módosítással. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 64/2015. (02.26.) számú határozata a Pécs, Kovácstelep csapadékvíz-elvezetési és útkorszerűsítési munkáinak finanszírozásához szükséges pénzeszköz átadásáról
54 1.
A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat a Pécs, Kovácstelep csapadékvíz-elvezetési és útkorszerűsítési munkáinak finanszírozásához a Város 2015. évi költségvetéséről szóló 2/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 12. melléklet II/B 1/15. sorában nevesített beruházási keretből bruttó 60,0 M Ft-ot a BIOKOM Nonprofit Kft.-nek átad.
2.
A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az előterjesztés mellékletében csatolt támogatási szerződést aláírja. Határidő: Felelős:
2015. március 31. Dr. Páva Zsolt polgármester Girán János alpolgármester Magay Miklós főosztályvezető
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Girán János alpolgármester Magay Miklós főosztályvezető Kőnig Ferenc közlekedési referens
19.) Elvi döntés a Tettye Forrásház Zrt. integrációs feladatainak előkészítéséről Előterjesztő: Girán János alpolgármester Girán János: ismerteti, hogy az előterjesztés elvi döntés, mely törvényi kötelezettségből eredő helyzetet kezel, és a várható rendelkezésekre is reagáló helyzetet készít elő, melynek során a Tettye Forrásház Zrt és a BARANYAVÍZ Zrt. egy fúziót hajtana végre, és mint egy jelentős megyei vízi közmű szolgáltató jelenne meg. Kéri az előterjesztés támogatását. Dr. Gulyás Emil: kérdése, hogy amennyiben az egyesülés megtörténik, az önkormányzatnak lesz-e meghatározó befolyása, hogy érdemben tudjon dönteni a legfontosabb kérdésekről. További kérdése, hogy a BARANYA-VÍZ Zrt. milyen áron szolgáltat, esetleg emelkedik-e a vízdíj, egyáltalán a BARANYA-VÍZ Zrt. érdekelt-e a fúzióban. Bizottsági ülésen a kérdéseire azt a választ kapta, hogy ez most csak egy elvi felhatalmazás, a kérdéseire a válasz a későbbiekben kerül beszerzésre. Úgy gondolja, hogy ezek az információk előre megszerezhetők. Dr. Kunszt Márta: kérdése, hogy a BARANYA-VÍZ Zrt. hajlandó-e az integrációra?
55 Dr. Keresztes László Lóránt: elmondja, hogy jól látható kormányzati szándék, hogy csökkenteni akarják a vízi-közmű szolgáltatók számát, integrálni akarják nagy szolgáltatókba. Nem tudható, hogy mi a végcél, a végére menynyi közműszolgáltató marad. Bizottsági ülésen elhangzott vezérigazgató Úrtól, hogy a Tettye Forrásház Zrt.-nek 217.000, a BARANYA-VÍZ Zrt-nek pedig 150.000-es értéket meghaladó a fogyasztói egyenértéke a szolgáltatási területen. A kettő integrációja, olyan helyzetet alakíthat ki, hogyha a jogszabályi környezet változik, akkor a kialakuló új szolgáltató meghaladja az előírt minimális szolgáltatói egységet. Kérdése, hogy mi a kormányzati szándék, mi a végcélja ezeknek az intézkedéseknek. Kővári János: kérdése, hogy kinek az érdeke a két vízi-közmű szolgáltató fúziója, és a hulladékgazdálkodás államosítása. A Pécsi Önkormányzatnak nem érdeke, hogy a hulladékgazdálkodást az állam átvegye, mert rentábilisan működik, komoly fejlesztésen ment keresztül. Nem érdeke a városnak, hogy a Tettye Forrásház Zrt. fuzionáljon egy megyei szolgáltatóval. Mivel a BARANYA-VÍZ Zrt. közel hasonló nagyságrendű fogyasztót hoz az egyesülésbe, nem fog többségi tulajdont adni a Tettye Forrásház Zrt.-nek, mert nem az az érdeke. Ebben az előterjesztésben arra ad felhatalmazást a Közgyűlés, hogy készítse elő az egyesülést a két cég. Az előterjesztésben nincs kiszámítva, hogy ez érdeke lenne a Pécsi Önkormányzatnak. Országgyűlési képviselőként tapasztalta, hogy számos település tiltakozott a regionális vízművek létrehozása ellen. Volt már állami vízszolgáltató Pécsett. Akkor azért kellett privatizálni a vízművet, mert nem tudta biztosítani a város megfelelő minőségű vízellátását. Ez akkor kényszer volt, hogy befektetőt kellett keresni, akik felújították, korszerűsítették, működtették a szolgáltatatást. Mivel ezt nem jól tették, ezért vissza kellett foglalni, ami sok pénzbe került, hogy önkormányzati tulajdon lehessen végre a cég. Erről most lemondanak, mert a kormány ezt akarja. A Tettye Forrásház Zrt. jól működik, fejlesztéseket hajt végre. Nem tudni, hogy gazdasági értelemben mi indokolja, hogy a fúzió létrejöhessen. Oszoli Dénes: tájékoztatja a Közgyűlést, hogy a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság 3 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellet az előterjesztést elfogadta. Megjegyzi, hogy meggyőzte és megnyugtatta, amit a bizottsági ülésen vezérigazgató Úrtól hallott, hogy egy ilyen fúzió a hatékonyságot növelheti, a szolgáltatás minőségét stabilizálja, és hosszútávon garantálhatja az alacsony szolgáltatási árszínvonalat. Véleménye szerint a jelenlegi helyzet az, ami elemzésre szorul, mert Pécstől 1-2 km-re a DRV szolgáltat, másik helyen egy paksi központú cég, a harmadik helyen a BARANYA-VÍZ Kft és a megyeszékhelyen több mint 200.000 fogyasztói egyenértékkel a Tettye Forrásház Zrt. Ennél logikusabbak a vezérigazgató Úr által elhangzottak, hogy egy ilyen fúzió során racionálisabb gazdálkodás, területi szervezés valósítható meg. Miért kellene megakadályozni az elvi döntés meghozatalát, hogy az integráció elvi körülményei tisztázhatóak legyenek.
56 Azt gondolja, hogy vezérigazgató Úr által elhangzott célok támogatandóak, ugyanakkor legyenek a részletkörülmények megvizsgálva, ismerjék meg a BARANYA-VÍZ mint szolgáltató elképzelését a fúzió kapcsán, és ezeknek az ismeretében tudnak majd döntéseket hozni Kéri a közgyűlést, hogy támogassa az előterjesztést. Dr. Keresztes László Lóránt: egyetért Kővári Jánossal abban, hogy egy ilyen fontos közszolgáltatásnál lényeges, hogy a döntési lehetőség helyben maradjon. Ismerni kellene a kormányzati szándékot. Ha a kormányzati szándék, egy olyan határon húzza meg a legkisebb ellátási területet, hogy annak a Tettye Forrásház Zrt. csak így tud megfelelni, akkor érdeke a Pécsieknek is, hogy itt maradjon ez a nagyon fontos szolgáltatás. Könnyen lehet, hogy a kormányzati szándék ellenében a fúzióval sem tudják helyben tartani ezt a nagyon fontos közszolgáltatást, akkor nincs értelme. Kérdezi, hogy a városvezetésnek szándéka-e azt az érdeket védeni, hogy ez a fontos közszolgáltatás önkormányzati kézben maradjon, és ellenébe menni annak, hogy állami kezelésbe kerüljön a pécsi víziközmű-szolgáltatás. Kővári János. ismerteti, hogy az első határozati pont, felhatalmazást ad arra, hogy egyeztetés történjen a két cég között. A második pont már arról szól, hogy a Tettye Forrásház Zrt. készítsen elő egy fúziót. Miért kell arra most utasítást adni, hogy Tettye Forrásház Zrt. készítse elő az egyesülését a két cégnek. Most még nem látható, hogy akarja –e az egyesülést a két cég. Anélkül, hogy nem lehet tudni, hogy a Tettye Forrásház többségi tulajdonban marad, nem szabad beszélni erről a dologról. Ha kisebbségi tulajdonba kerül a pécsi cég ebben a fúzióban, elveszett a pécsi érdek ebben a rendszerben. Az 1. határozati pont bőven elég arra, hogy felhatalmazást kapjon a cég a tárgyalásra. Dr. Keresztes László Lóránt: ügyrendi javaslatot tesz arra, hogy a 2. pont kerüljön ki a határozati javaslatból. Girán János: összeesküvés elméletet lát képviselőtársai részéről. Ismerteti, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény amit Kővári János is megszavazott, - és a végrehajtási rendelete, meghatározza azokat a lakosság egyenértékeket, hogy milyen cél felé történik a vízi közmű szolgáltatók integrációja. Abban az esetben, ha a két cég fuzionál, közel 400.000 lakossági egyenértékkel rendelkezik. Jelenleg 150.000 egyenértéknél van a határ, 300.000 fogyasztói egyenérték, ami cél lehet a későbbiekben. Ha ezt a fúziót megteszik, mindenképpen jobb pozícióba kerül a városi szolgáltató, abban az esetben, ha az integráció tovább folytatódik. Az integráció végén létrehozható azt a jelentős megyei szolgáltatót, amely komoly alkupozíciót jelenthet egy további integráció során. A törvényi folyamat és a kormányzati törekvés arra mutat, hogy mért gazdaságos rendszerek jöjjenek létre. Az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent a vízfogyasztás, a túlméretezett rendszerek úgy üzemeltethetőek gazdasá-
57 gosan, ha a mért gazdaságosság elvei és szempontjai érvényesülnek a szolgáltatás kialakítása során. Ezek a folyamatok hosszútávon szolgálják a város érdekeit is, mivel ez egy elvi döntés és egy felhatalmazást kap a Tettye Forrásház, hogy egy korábban elindult informális egyeztetést egy formális keretek között tovább folytathasson. Az összeesküvés elméletek nem biztos, hogy helytállóak. Pécs jó pozíciója érdekében kéri, hogy szavazzák meg az előterjesztést. Dr. Keresztes László Lóránt: megjegyzi, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet nem kötelezi a Tettye Forrásház Zrt., hogy egyesülést készítsen elő a másik céggel. Ezért kérdezte, hogy várható-e, hogy változik a jogszabályi környezet és emelkedik az a fogyasztói egyenérték szám, aminek meg kell felelni. Továbbra is kérdezi, hogy van –e feltett szándéka a pécsi városvezetésnek abban a tekintetben, hogy mindent megtegyen, hogy a közszolgáltatás az önkormányzatnál maradjon. Kővári János: megjegyzi, hogy nem azt szavazta meg, hogy 300.000 fogyasztói egyenértékszámú területek jöjjenek létre, hanem a 150.000 –t, ami Pécs érdekeit szolgálja. Miközben elvi felhatalmazásról van szó, elhangzott, Girán János alpolgármester Úr részéről, hogy történt már egyeztetés a cégekkel. Kérdezi, hogy van-e már egyeztetett álláspont vagy nincs, de akkor mire hatalmazzák fel a Tettye Forrásház Zrt. Dr. Gulyás Emil: a fő rezsicsökkentő elmondta, hogy előbb utóbb az egész országban egységes vízdíj lesz. Ha egységes vízdíj lesz, akkor ez azt jelenti, hogy egy vízközmű cég lesz. Úgy gondolja, hogy Pécs város lakosságának az lenne az érdeke, hogy ameddig lehet, tartsanak fenn saját vízművet, mert ebben a nagyságrendben gazdaságosan lehet szolgáltatni és álljanak ellen annak, hogy az országos nemzeti vízmű cég legyen. Girán János: természetes, hogy voltak egyeztetések. Ahhoz, hogy valamilyen előkészítést megtegyenek, nem kell felhatalmazás, ahhoz kell felhatalmazás, hogy a lényegi ügyekben továbblépjenek, ehhez kér az előterjesztés felhatalmazást. Gyimesi Gábor: az összeesküvés elméletre reagálva elmondja, ha beleírták volna, az előterjesztésbe, hogy már tárgyalásokat folytat a két szolgáltató, akkor sokkal kevesebb kérdés alakult volna ki az ellenzékben. Decsi István: úgy gondolja, hogy a témát már minden tekintetben körüljárták. Dr. Gulyás Emillel egyetért abban, hogy az cél, hogy ez a szolgáltatás itt maradjon helyben és az önkormányzat kezében, ennek érdekében kéri a szavazást.
58 Dr. Páva Zsolt: köztudott, hogy a Kárpát-medence Európa egyik legbővizűbb területe, itt áll rendelkezésre a legmagasabb szinten ivóvízkészlet, a következő generációk számára is. 5 évvel ezelőtt Magyarországon közel 300 vízszolgáltató működött, ugyanakkor a környező országokhoz képest itt volt a vízdíj a legmagasabb. Ezt követően 2010-től a FIDESZ kormány működése alatt a szolgáltatók száma lecsökkent 50-re.Ez a folyamat folytatódik. Ennek volt köszönhető, hogy rezsicsökkentés keretében a vízdíj jelentősen csökkent. Hozzáteszi, hogy a vízdíj szorzója tekintetében az országban lényeges a különbség, egy-egy szolgáltatónál, akár 6-szoros különbség is lehet. A kormány szándéka, hogy a vízszolgáltatók száma az országban 30 és 50 között legyen, ekkor a tarifákat lehet közelíteni egymáshoz, és a végén egységes víztarifa jöhet létre. A cél, hogy függetlenül a fogyasztó lakóhelyétől Magyarországon egységes és olcsó vízdíjtarifát kelljen fizetni. Véleménye szerint Dr. Keresztes László Lóránt felvetése értelmezhetetlen, mert nem lehet különbséget tenni, hogy magyar polgárként, vagy pécsi polgárként képviselje a fogyasztók érdekeit. Az, hogy országosan és nem lokális ügyként tekintenek a dologra nem mindegy, mert országos megítélés szempontjából az a tendencia, hogy a tarifák egységesek és alacsonyak legyenek. Azt az érdeket képviseli, hogy a fogyasztóknak jobb legyen, ebből a szempontból lényegtelen, hogy pécsiként vagy magyarként képviseli ezt az érdeket. Kővári János: egyetért Polgármester Úr véleményével, de felveti, hogy akkor miért nem ugyanannyi az iparűzési adó, a telekadó vagy az építményadó Pécsett, mint Debrecenben vagy Győrben. Azért, mert mások az adottságai az egyes településeknek. A vízár egységesítésének, a struktúra államosításának ára, van, mert az önkormányzatok el fogják veszíteni a befolyásukat saját cégükkel kapcsolatban. Véleménye szerint a nagy települési önkormányzatoknak a kormányzattal kezdeményezni kellene egy egyeztetést arra vonatkozóan, hogy az egyes településeknek, megyéknek, régióknak ugyanaz-e az érdekük ebben a folyamatban, mint az országnak. Egyetért Polgármester Úrral abban, hogy a külföldi közszolgáltatókat az öszszes közszolgáltatásból érdemes kivonni, de itt már nem erről van szó, a Tettye Forrásház az önkormányzat kezében van. Dr. Gulyás Emil: egyetért Polgármester Úrral abban, hogy mindenhol legyen olyan kedvező a vízdíj ára, mint Pécsett, de úgy gondolja, hogy innen már csak egy lépés, hogy legyen olcsó és egyforma mindenhol a kenyér ára is. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólás hiányában elsőként szavazást kér Dr. Keresztes László Lóránt módosító indítványáról, hogy a határozat 2. pontja törlésre kerüljön. Girán János: előterjesztőként nem támogatja. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 7 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellet a módosító javaslatot nem fogadta el.
59 Dr. Páva Zsolt: szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról Megállapítja, hogy a Közgyűlés 16 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodás mellet az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 65/2015. (02.26.) számú határozata elvi döntés a Tettye Forrásház Zrt. integrációs feladatainak előkészítéséről 1.
A Közgyűlés úgy dönt, hogy a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. Vezérigazgatója kezdjen tárgyalásokat a BARANYA-VÍZ Zrt.-vel annak megállapítása érdekében, hogy TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. és a BARANYA- VÍZ Zrt. lehetséges egyesülése elvi lehetőségének alapjai a BARANYA-VÍZ Zrt. részéről fennállnak-e.
2.
A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. készítse elő egy, Baranya megye jelentős részére kiterjedő szolgáltatási területtel rendelkező víziközmű-szolgáltató társaság létrehozását a TETTYE FORRÁSHÁZ Zrt. és a BARANYA-VÍZ Zrt. egyesülése révén, ennek keretében intézkedjen megfelelő könyvvizsgáló kiválasztásáról is. Határidő: Felelős:
Kapják:
2015. december 31. Dr. Páva Zsolt polgármester Sándor Zsolt vezérigazgató FORRÁSHÁZ Zrt. Dr. Páva Zsolt polgármester Magay Miklós főosztályvezető Sándor Zsolt vezérigazgató FORRÁSHÁZ Zrt.
TETTYE
TETTYE
20.) BIOKOM Nonprofit Kft-vel kötött felhalmozási célú támogatásról szóló megállapodás 2. számú módosítása Előterjesztő: Girán János alpolgármester Girán János: az előterjesztés azoknak a munkálatoknak a fedezetéről szól, amelyek a korábban említett csapadékvíz és távhő - vezeték rekonstrukciót szolgálják. Kéri az előterjesztés Közgyűlés általi támogatását.
60 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 21 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 66/2015. (02.26.) számú határozata a BIOKOM Nonprofit Kft.-vel kötött felhalmozási célú támogatásról szóló megállapodás 2. számú módosításáról 1.
A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat a Város csapadékvíz-elvezető hálózatának fejlesztése céljából a BIOKOM Nonprofit Kft.-vel megkötött felhalmozási célú támogatásról szóló megállapodást úgy módosítja, hogy a 26,27 M Ft támogatási összeget megemeli bruttó 60 M Ft-tal, valamint a 2015. 06. 30-i felhasználási határidő 2016. június 30-ra változik.
2.
A Közgyűlés úgy dönt, hogy a szerződés módosítás pénzügyi fedezete a Város 2015. évi költségvetéséről szóló 2/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 12. számú melléklete II/B/2/2 sora.
3.
A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, az előterjesztés 1. számú mellékletében csatolt szerződés módosítás aláírására. Határidő: Felelős:
2016. június 30. Dr. Páva Zsolt polgármester
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Magay Miklós csoportvezető
21.) "Benned a Létra" - TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0001 kódszámú projekt támogatási szerződésének 2. sz. módosítása Előterjesztő: Girán János alpolgármester Gyimesi Gábor: elmondja, akik az előző ciklusban képviselők voltak, talán emlékeznek rá, hogy számos aggályát fejezte ki a programmal kapcsolatban. Általában az ilyen pályázatok úgy szoktak megvalósulni, hogy felmutatnak egy területet, vagy embereket, akik óriási szegénységben vannak, aztán erre lehívnak pályázati pénzeket. Akkoriban dr. Hoppál Péter képviselőtársa megnyugtatta azzal kapcsolatban, hogy nem az adófizetők pénze. Szerinte ez az adófizetők pénze még akkor is, ha Európai Uniós támogatásról is van szó. Felmutatják a szerencsétlen sorsokat és erre egy pályázatot készítenek, aztán utána általában az történik, hogy elteszik a pénzt, és a szegény emberek ugyanolyan szegények maradnak. Utólag vegyes érzelmei vannak, mert bizonyos dolgok megvalósultak ebben a programban, de amit az előterjesztésben olvashatnak, hogy 20 fős válla-
61 lásból 2015 januárig mindösszesen 5 fő vállalás teljesült a foglalkoztatás tekintetében, ez megdöbbenti, és nagyon elkeseríti. Amikor ezzel a programmal kapcsolatban számos beszélgetés történt, akkor az ott élő emberek a problémáik között első helyen a munkalehetőség hiányát említették. Nincs módjuk a megélhetésüket megteremteni, ha nincs munkalehetőség. Nem tudnak elhelyezkedni, nem kapnak fizetést. Ebből a programból ez a rész nem teljesült. Pont a legfontosabb. Ha megnézi a program egész költségvetését, akkor a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja ebben a projektben 23 millió forintot kapott. A Türr István Képző-és Kutató Intézet 19,7 millió forinttal lett gazdagabb. A Khetanipe Egyesület 29,3 millió forintot kapott ebből a programból. Felhívja a figyelmet, hogy a Khetanipe Egyesület elnöke aztán el is indult a választáson ÖPE jelöltként a területen. A sok megvalósult dolog mellett azért két dolgot kiemelne. Az egyik, hogy az emberek részt vehetnek az ingatlan felújításában, amit Kővári János képviselőtársa akkoriban többször is elmondott. A másik a foglalkoztatás, ami nem valósult meg. Sajnálja az embereket, hogy a legsúlyosabb problémájuk az, hogy nekik hosszútávon munkájuk, megélhetésük legyen, mert abból tudnának építkezni, abból lehetne az ő integrációjukat elősegíteni és azzal tudnának a legjobban beilleszkedni a társadalomba, ha munkalehetőségük van, ha fizetésük van, ha megfelelő szinten el tudnak látni mindent, ami a környezetükkel kapcsolatos. Sajnálja, hogy a határidő módosítás ismét a Közgyűlés elé került, melyet természetesen meg fog szavazni. Dr. Kunszt Márta: képviselőtársához hasonló aggályai vannak. Arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a roma felzárkóztatási programoknál, akár Európai Uniós, akár kormányzati program, két dolog rendkívül fontos lenne, és nem látja soha megvalósulni. Az egyik, hogy hosszantartóak legyenek, mert a 3 éves, 5 éves projektek soha nem vezetnek sehova. A másik, hogy valóban azokhoz érjenek el a pénzek, akiket fel akarnak emelni. Ezeket sem nagyon látja megvalósulni. Aggódva nézi, hogy 5 embert foglalkoztattak, most kitolják a határidőt, hogy adjanak még arra lehetőséget, hogy majd a hiányzó 15-öt is foglalkoztassák. Mi a garancia arra, hogy az elkövetkezendő hónapokban meg tudják valósítani a határidő alatt, ha eddig nem sikerült. Úgy gondolja, hogy szigorúbb ellenőrzés kellene, vagy a tervezésbe kellene részletesebben ezeket a dolgokat kidolgozni, mert rengeteg uniós pénz beérkezett már és a magyar kormányzat is rengeteget fordított erre a problémára. Kővári János: elmondja, hogy ennél és a másik három pályázat kezdeténél ott volt, amelyek a keleti városrész több halmozottan hátrányos településrészén azt a célt tűzte ki, hogy emberhez méltó körülményeket biztosítsanak az ott élő embereknek. A pályázatban vállalt kötelezettségek, hogy teljesíthetőke vagy sem, az mindig a folyamat során derül ki. Abban egészen biztos, hogy nem 5 ember dolgozik György telepen. Ami az előterjesztésben olvasható, hogy 5 ember dolgozik, és azért kell meghosszabbítani a pályázatot, mert 20-at kell foglalkoztatni, butaság vagy szándékos csúsztatás. Le fogja kérni, hogy hány ember dolgozik. Ő maga legalább 15 embert tud a György telepiek közül, akik dolgoznak, de valószínűleg ennél sokkal többen.
62 A programok azért csúsznak, mert 3 hónapig semmi nem történt ezekben az ügyekben. Novemberben, amikor megnyerték a választásokat, az egyik első, legfontosabb dolga volt a városvezetésnek megszüntetni azt a csoportot a Referatúrán, akik ezt a projektet menedzselték. Meg tudja mutatni az akkori eredményeket, hogy azóta mi történik, nem tudja. Megjegyzi fél év alatt, egy év alatt olyan problémákat kezelni, amelyek generációk alatt halmozódtak fel tényleg nem lehet. Maga is közben járt az ügyben, hogy a következő EU-s forrás pályázati időszakban 4-5 éves projektek legyenek lehetőség szerint. Erre egyébként Czibere államtitkár úr azt az ígéretet tette, hogy amennyiben jogilag lehetséges lesz, hogy 4-5 éves projektek legyenek az eddigi 1-2 éves projektekhez képest, akkor Pécs keleti városrészi programjai eredményesen fognak tudni erre pályázni. Néhány hónappal ezelőtt még mindenki sikeres programnak tekintette, nem tudja, hogy mi történt azóta, hogy sikertelenné vált a program. Országos modellként emlegették. Ami a jövőt illeti, képviselőtársának igaza van, több évet kell ráfordítani egyegy ilyen településrészre, melynek a lehetősége meg is lesz. Visszautasítja a Jobbik politikáját, mely minden egyes alkalmat megragad arra, hogy a cigány embereket bántó megjegyzésekkel illesse. Ezek az emberek is, ha lehetőséget kapnak arra, hogy dolgozhassanak, tanulhassanak, figyelmet kapnak, akkor előrébb tudnak jutni. A György telepiek mellett másfél évet végigcsinált a folyamatban, a helyszínen, hogy azoknak az embereknek munkahelye legyen. Ő maga 20 munkahelyről tud, ami azóta létrejött és ott dolgoznak. Általánosítani és azt mondani, hogy ezeknek a programoknak semmi értelme nincsen, visszautasítandó. Decsi István: elmondja, hogy a 20 fő támogatott foglalkoztatás a projektből finanszírozott, vagyis nem azt jelenti, hogy 5 fő munkahely jött létre, hanem több. Az emberek dolgoznak csak nem a támogatott foglalkoztatási formában. Van még 15 főre lehetőség, hogy ebbe a támogatott formába kerüljenek be munkahelyre. Kunszt Márta képviselőtársának elmondja, hogy abban a 8 évben, ameddig a városvezetés tagja volt egyetlen egy sikeres programot nem tudnak felmutatni, ami a felzárkózást szolgálta volna. Oszoli Dénes: egyéni képviselője annak a területnek, ahol a program folyik, és cáfolni szeretné Gyimesi Gábor képviselőtársa hozzászólásában azt, hogy a program nem sikeres. Visszautasítja a hangulatkeltést. Ezek az emberek nem ugyanolyan szegények és nem ugyanolyan elkeseredettek, mint a program megkezdése előtt. Ezek az emberek foglalkozásokon vettek részt, a képzések során javultak a munkahelyhez való kompetenciáik, a piacon való elhelyezkedési lehetőségeik. A képzéseken lelkesen vettek részt, számukra nem csak az volt reménykeltő, hogy valamit kapnak, hanem önmagában véve az a foglalkozás és azok a közösségek, amik így kialakulhattak. Már javítottak a mentális körülményeiken. A programok során a fizikai körülmények is javulni fognak. A képzések során tanulmányi ösztöndíjat is kaptak ahhoz, hogy ezt az időszakot ténylegesen a tanulásra tudják fordítani, úgyhogy azt gondolja, hogy a pénzek nagy része erre ment el. A képzések során az oktatókat is ki kell fizetni, valamint az épületnek is van rezsiköltsége. Úgy gondolja, hogy ezt gondolja át képviselőtársa és próbálja elfogadni, hogy ezek az emberek kaptak valamit, amit megköszönnek és látják az eredményét az erőfeszítésnek.
63
Gyimesi Gábor: leginkább Kővári János képviselőtársától kérdezi azt, hogy jól hallja, amit mond, mert az előző hozzászólásában, hol érzékelte azt, hogy a Jobbik a cigány embereket akarja bántani. Kikéri magának az ilyen állításokat. Azt mondta el, hogy nagyon sajnálja, hogy a határidőt kitolja a közgyűlés, hogy ennek a 15 embernek legyen támogatott foglalkoztatása. Decsi képviselőtársának elmondja, hogy az előterjesztésből olvasta ki azokat a sorokat, melyekre reagált, mert, ha úgy van, hogy a foglalkoztatás az elvárt módon, teljes mértékben sikerült, csak nem támogatott módon, akkor az előterjesztést kellett volna úgy írni. Az előterjesztésben az van, hogy a 20 fős vállalásból 5 fős vállalás teljesült. Nagyon sajnálja azt, ha kevesebb embernek jut munka, mint amennyit ez a projekt vállal. Azt mondta el, az lenne jó, ha megélhetésük, munkahelyük és fizetésük lenne ezeknek az embereknek. Dr. Páva Zsolt: megjegyzi, ideje lenne befejezni a napirendi pont tárgyalását, mivel az indulatok kezdenek elszabadulni. További hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 67/2015. (02.26.) számú határozata "Benned a Létra" - TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0001 kódszámú projekt támogatási szerződésének 2. sz. módosításáról 1.
A Közgyűlés úgy dönt, hogy a „Benned a Létra!” - TÁMOP-5.3.611/1-2012-0001 sz. projekt megvalósítási határidejének 2015.05.31-ről 2015.10.31-re történő módosítását kezdeményezi a Közreműködő Szervezetként eljáró Emberi Erőforrások Minisztériuma TÁMOP-TIOP Közreműködő Szervezeti Feladatokat Ellátó Egészségügyi, Szociális és Felzárkóztatási Főosztálynál.
2.
A Közgyűlés felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármestert a Támogatási Szerződés 2. sz. módosításának aláírására a határozat 1. pontjában jelzett tartalommal. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Merza Péter vezérigazgató
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Őri László alpolgármester Dr. Merza Péter vezérigazgató Dr. Csaba Ders osztályvezető
64
22.)
Közfoglalkoztatással kapcsolatos döntések Előterjesztő: Sztojkovics Éva bizottsági elnök
Vozár Pál: elmondja, hogy az előterjesztéssel egyetértenek és az Összefogás Pécsért Egyesület meg is fogja szavazni. Most indul egy egy évre szóló közfoglalkoztatási program, START Közfoglalkoztatási Program március 1. napjával. Ennek keretében sok száz embernek fognak 1 éven keresztül munkát adni. Kétélű fegyver a közfoglalkoztatás egyrészt, segítséget nyújt sok száz nehéz sorsú embernek, másik oldalról viszont bebetonoz olyan fajta viselkedés mintát, melynek most látszanak a negatív hatásai. A közfoglalkoztatottak, akik a segély helyett erre a fajta foglalkoztatásra szocializálódnak, és azzal, hogy egy évre ebben a fajta foglalkoztatásban fogják alkalmazni, ezzel gyakorlatilag a továbblépési motivációjukat a nullára csökkentik. Ennek ellenére hasznos programnak és támogatandónak tartják. Úgy látszik, itt is kettős mérce kezd kialakulni, abban a tekintetben, hogy azok a civil szervezetek, akik közfoglalkoztatottakkal való munkát vállalják, korántsem részesülnek olyan támogatásban, mint a Város. Most derült ki, hogy azok a civil szervezetek, akik szeretnének közfoglalkoztatásban ilyen embereket alkalmazni, csak 70%-os támogatási intenzitással tudnák ezt megtenni. A tájékoztatás szerint azért, mert a Város szegény. Szükség lenne a 100%-os támogatottságra. Úgy gondolja, hogy ez a fajta kettős mérce nem jó irány. Több tucat, talán 100 fölötti közfoglalkoztatottnak adnak munkát civil szervezetek, szociális téren sokféle eloszlásban és fontos a munkájuk. Úgy gondolja meg kellene becsülni őket, hogy ugyanolyan mércével mérjenek és ugyanolyan támogatási intenzitással tudják megtenni, mint a Város. Dr. Gulyás Emil: álláspontja szerint, ha már van közfoglalkoztatás, akkor adjanak hozzá eszközt, ingót és ingatlant. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 68/2015. (02.26.) számú határozata a közfoglalkoztatással kapcsolatos döntésekről 1.
A Közgyűlés úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás és a hajléktalan közfoglalkoztatás programok keretében vállalt feladatai ellátására a Pécsi Városgondozási Nonprofit Kft.-vel - az előterjesztés 1. számú mellékletében foglalt szövegezéssel – kiegészített és egységes szerkezetbe foglalt közfeladat ellátási szerződést köt
65 2015. március hó 1. napjától 2016. február hó 29. napjáig terjedő határozott időre a Miniszterelnökség Támogatásokat Vizsgáló Irodája állásfoglalásának megérkezését követően. 2.
A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a Támogatásokat Vizsgáló Iroda állásfoglalásának megérkezését követően az egységes szerkezetbe foglalt közfeladat ellátási szerződést aláírja. Felhatalmazza továbbá, hogy a Támogatásokat Vizsgáló Iroda felhívására – ha ez szükséges - a szerződést a jogszabályi előírásoknak megfelelően kiegészítse.
3.
A Közgyűlés a használati szerződés 1. pontjában írt ingatlanokat a 7627 Pécs, Zöldellő utca 22. szám alatti 38302 hrsz.-ú és a 7627 Pécs, Zöldellő utca 24. szám alatti 38306 hrsz.-ú ingatlanokkal egészíti ki, melyeket a Pécsi Városgondozási Nonprofit Kft. használatába adja 2015.március hó 1. napjától 2016. február hó 29. napjáig. Felhatalmazza a Polgármestert, hogy a kiegészített és egységes szerkezetbe foglalt használati szerződést aláírja.
4.
A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat a Támasz Alapítvánnyal 2008.05.13-án a Pécs, Sport utca 4. szám alatti ingatlanra megkötött haszonkölcsön szerződés 8. pontját az alábbiakra módosítja: „Kölcsönadó hozzájárul ahhoz, hogy a Kölcsönvevő az ingatlant céljai megtartása mellett a Pécsi Városgondozási Nonprofit Kft. részére – az által folytatott 2015. évi START Munkaprogram, hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, valamint a hajléktalan közfoglalkoztatás program megvalósítása érdekében 2015.március hó 1. napjától 2016. február hó 29. napjáig – használatba adja. Kölcsönvevő az ingatlant további harmadik személy használatába, üzemeltetésbe egyébként nem adhatja. E rendelkezés megszegése esetén felelős mindazon kárért, amelyek e nélkül nem következtek volna be.” Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Páva Zsolt polgármester
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Őri László alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Deákné Dr. Pap Krisztina főosztályvezető Rádli Erzsébet ügyvezető
23.) A Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. alapító okiratának módosítása Előterjesztő: dr. Őri László alpolgármester
66 Bognár László: a Színház kérésre két vonatkozásban módosítanák az alapító okiratát, egyrészt a színház nemzeti minősítésű előadó művészeti szervezet működik és így 3 tagozatot tart fenn, a prózai tagozatot, a nagyhírű pécsi balett tagozatot és az opera tagozatot, melyek az alapító okiratban nem szerepelnek és célszerű beletenni. Másrészt szintén a Színház kérte, hogy a tagozatvezetők kinevezésére és felmentésére a Kulturális és Köznevelési Bizottság véleményének kikérését követően kerülhessen sor. Ezen két tekintetben módosulna a Színház alapító okirata. Kéri az előterjesztés Közgyűlés általi támogatását. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 69/2015. (02.26.) számú határozata a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. alapító okiratának módosításáról 1.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. alapító okiratát, az előterjesztés melléklete szerinti szövegezéssel, az alábbiaknak megfelelően módosítja: Az Alapító okirat 1.5. pontja a következők szerint egészül ki: „1.5. A társaság célja, feladata: A társaság célja, hogy Pécs városában megvalósítsa az alapító színházalapítással kapcsolatos elképzeléseit, tartsa fenn, szilárdítsa meg és terjessze ki a városban már eddig kialakult színházi életet, kultúrát. A társaság célja, hogy állandó társulatot hozzon létre, valamint meghívott művészekkel magas színvonalú színházi működést valósítson meg Pécsen. Célja továbbá, hogy biztosítsa a színházi műhelymunka lehetőségeit a produkcióra szerveződő művészeti alkotó közösségek számára. A társaság feladata a megszűnt Pécsi Nemzeti Színház intézmény feladatainak maradéktalan ellátása úgy, hogy működése során megőrizze és továbbvigye az 1895 óta fennálló Pécsi Nemzeti Színháznak a magyar színházi kultúrát formáló hagyományait, amely 1960-ban az Eck Imre által alapított Pécsi Balettel (A Pécsi Nemzeti Színház tánctagozata) és az 1961-ben alapított opera tagozattal bővült. A társaság feladata továbbá, hogy minél szélesebb közönségréteghez juttassa el azt a kétezer éves színházi kultúrát, amely folyamatosan örök megújulásban van, és ennek érdekében intenzív
67 közönségtoborzást végezzen, repertoárjával Pécs és vonzáskörzete lakosainak mind szélesebb körének érdeklődésére számot tartó produkciókat szerepeltessen, a fiatalabb generáció számára tegye vonzóvá és elérhetővé a színházi kultúrát, kiegészítő tevékenységeivel mihamarabb honosítsa meg azt a színházi életet, amely az ország korábban alapított színházai által nyújtott produkciók méltó versenytársává teszi a pécsi színjátszást. Az alapító az itt meghatározott célok elérése érdekében a társasággal közszolgáltatási szerződést kötött, és folyamatosan biztosítja a közszolgáltatási szerződésben vállaltakat, valamint kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a társaság meg tudjon felelni a költségvetési támogatások feltételeinek.” Az Alapító okirat az alábbi, új 1.6. ponttal egészül ki: „A társaság művészeti egységei (tagozatai): 1.6.1. Prózai tagozat 1.6.2. Pécsi Balett (tánctagozat) 1.6.3. Opera tagozat” Az Alapító okirat 1.6. pontjának számozása 1.7. pontra módosul Az Alapító okirat 7.9. pontja a következő, új 7.9.3. ponttal egészül ki: „7.9.3. a tagozatvezetők kinevezése és felmentése tárgyában hozott döntését köteles az alapító Kulturális és Köznevelési Bizottságával véleményeztetni”
2.
Az alapító okirat 7.9. pontjának folyamatos alszámozása a módosítás szerint változik. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. alapító okiratát jelen határozat első pontjának megfelelően módosító okirat aláírására. Határidő: Felelős:
azonnal Dr: Páva Zsolt polgármester
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Őri László alpolgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Deákné Dr. Pap Krisztina főosztályvezető Rázga Miklós ügyvezető
68
24.) Pécs Mária u. 18. és a Perczel u. 2. sz. alatti ingatlanok használatba adása a Horvát Színház részére Előterjesztő: Kulturális és Köznevelési Bizottság Előadó: Bognár László bizottsági elnök Bognár László: a Kulturális és Köznevelési Bizottság tegnap megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag támogatta azt. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 70/2015. (02.26.) számú határozata a Pécs, Mária u. 18. és a Perczel u. 2. szám alatti ingatlanok használatba adásáról a Pécsi Horvát Színház részére 1.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata folyamatosan, 2015. december 31. napjáig biztosítja a Pécsi Horvát Színház számára a 17274 helyrajzi számú, 896 m² területű Pécs Mária u. 18. szám alatti ingatlan és a Pécs, Perczel u. 2., 17493/A/8 hrsz alatti ingatlanból összesen 104,22 m² ingyenes használatát. 2.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat a Pécsi Horvát Színházzal az előterjesztés melléklete szerinti szövegezéssel használatbaadási megállapodást köt, és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Páva Zsolt
Kapják:
Dr. Páva Zsolt, Bognár László bizottsági elnök Dr. Csizmadia Péter bizottsági elnök Dr. Deákné dr. Pap Krisztina főosztályvezető, Vidákovics Szláven igazgató
25.) A Pécs, Komlói u. 195. sz. alatti kultúrház haszonbérbe adása Előterjesztő: Kulturális és Köznevelési Bizottság Előadó: Bognár László bizottsági elnök
69
Bognár László: a Kulturális és Köznevelési Bizottság tegnap megtárgyalta az előterjesztést és egyhangúlag támogatta azt. Dr. Gulyás Emil: bizottsági ülésen is elmondta, hogy tudomása szerint több helyi – kettő biztosan – egyesület a Szabolcsi térségből érdeklődött volna, illetve szerette volna ezt az épületet használatba venni, és hasznosítani kulturális célra. Úgy gondolja, hogy az az egyesület, ami amúgy is rendelkezik két ingatlannal, abban az esetben ha van egy széles hatáskörű szervezet és van egy a lakossághoz közelebb álló Szabolcsi Egyesület, amelyik szívesen hasznosítaná, megfontolandó lenne, hogy ők kapják meg. Javaslata az, hogy a döntésüket halasszák el és kíséreljék meg azt, hogy a másik két egyesületet is helyzetbe hozzák. Egyébként azt mondták, hogy nem tudtak erről a lehetőségről. Oszoli Dénes: ő maga nem tudott arról, hogy bárki más ilyen igénnyel élt volna. Egyedül a Béke Egyesülettel kapcsolatban tudtak erről tárgyalni. Meglévő Közművelődési Megállapodásuk. Úgy gondolja, hogy a Béke Egyesület, amely egy bányászegyesület megfelelően fogja gondját viselni az ottani emlékeknek, illetve a jelenleg kialakult klub életet tovább tudja biztosítani. Mint, helyi képviselőnek nincs tudomása ilyen jellegű igényről. Olyan igény volt valóban, ami Szabolcsban a Szent Mihály Házzal kapcsolatos. A Komlói út 195. sz. alatt ülésezett korábban a településrészi önkormányzat és a településrészi önkormányzat volt a fenntartója, vagyis a saját gazdálkodási keretéből fedezte az épület rezsijét. Nyilván megoldást kellett találni az új helyzetben. Az adott egyesület vállalta a másik két ház üzemeltetését is. Ez számukra garancia és referencia is egyben. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólás hiányában szavazást kér elsőként dr. Gulyás Emil javaslatáról, mely szerint egy újabb körben történjen egyeztetés a ház hasznosításáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 5 igen szavazattal, 14 ellenszavazattal és 3 tartózkodás mellett a javaslatot elutasította. Dr. Páva Zsolt: szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 20 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 71/2015. (02.26.) számú határozata a Pécs, Komlói u. 195. sz. alatti kultúrház haszonbérbe adásáról 1.
A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat 2015. március 1jétől határozatlan időre haszonbérbe adja a 37666/A/1 hrsz-ú, Pécs Komlói u. 195 sz. alatti 219 m2 nagyságú ingatlant a Bányá-
70 szok Érdekvédelmi Kulturális Egyesülete részére. 2.
A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az előterjesztés mellékletében foglalt haszonbérleti szerződés aláírására Határidő: Felelős:
2015. március 1. Dr. Páva Zsolt polgármester
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Bognár László bizottsági elnök Dr. Csizmadia Péter bizottsági elnök Dr. Deákné dr. Pap Krisztina főosztályvezető
26.) Pécs, Szabadság u. 23-25 sz. alatti tornaterem használatára kötött haszonbérleti szerződés módosítása Előterjesztő: Népjóléti és Sport Bizottság Előadó: Sztojkovics Éva bizottsági elnök Sztojkovics Éva: tájékoztatja képviselőtársait, hogy a Népjóléti és Sport Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és egyöntetűen támogatta azt. Dr. Gulyás Emil: elmondja támogatandó az előterjesztés, csak van egy olyan tornaterem, melyet úgy tudnak felújítani, hogy egy sportegyesület pályázik és így kerülnek majd általános iskolás gyermekek jobb körülmények közé. Az egész rendszernek látszik a hibája, hogy sport mutyin keresztül kell alapfeladatokat rendezni. Dr. Páva Zsolt: megérti képviselőtársa negatív észrevételét, de az egyik oldalon az a kifogás, hogy miért nem élnek kellő intenzitással a civil erő bevonásával. Most itt van egy előterjesztés, amely esetén meg az a probléma, hogy miért nem a városvezetés teszi meg ugyanezt. További hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 72/2015. (02.26.) számú határozata a Pécs, Szabadság u. 23-25. sz. alatti tornaterem használatára kötött haszonbérbe szerződés módosításáról 1.)
A Közgyűlés úgy dönt, hogy az Önkormányzat a Pécsi Kajak-Kenu Clubbal a Pécs, Szabadság u. 23-25. sz. alatti 18839 hrsz-ú ingat-
71 lan udvari részen található 247 m2 nagyságú tornaterem, valamint a mellette elhelyezkedő sportpálya használatára kötött szerződést a előterjesztés mellékletét tartalmazó szerződéssel módosítja, támogatva az ingatlan pályázatból történő felújítását, valamint hozzájárulását adja beruházás megvalósulását követő 10 évig történő ingatlan- használathoz. 2.)
A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az előterjesztés 1. sz. mellékletében foglalt haszonbérleti szerződés módosítás aláírására. Határidő: Felelős:
2015. március 15. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Deákné dr. Pap Krisztina főosztályvezető
Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Sztojkovics Éva bizottsági elnök Dr. Csizmadia Péter bizottsági elnök Dr. Deákné dr. Pap Krisztina főosztályvezető
27.) Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás célú helyiségek 2015. évi működtetési és üzemeltetési költség-keretének megállapítása, valamint a Pécs Holding Zrt.-vel az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek üzemeltetésére kötött közfeladat-ellátási szerződés megkötése Előterjesztő: Népjóléti és Sport Bizottság Előadó: Sztojkovics Éva bizottsági elnök Sztojkovics Éva: tájékoztatja a Közgyűlést, hogy a Népjóléti és Sport Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, melyet egyöntetűen támogatott. Dr. Kunszt Márta: elmondja, hogy a költségvetési tételek között szemet szúrt, hogy rendkívül magas a bevételekből a feladat ellátásra fordítandó összeg. Kérdése az, nem lehetne-e kevesebb ez az összeg, hiszen nyilván akkor a szociális lakásbérlőknek a helyzetét nehezíti. Sztojkovics Éva: képviselőtársa a múltkoriban a lakbérekkel kapcsolatban tett fel kérdést, melyre azt a választ kapta, hogy amennyiben valaki kérelmet nyújt be, hogy nem tudja fizetni a számára megállapított lakbért, akkor átkerül a szociális lakbért fizetők körébe. Úgy gondolja, hogy az előterjesztésben szereplő összegek alaposan át lettek vizsgálva, hosszú heteken keresztül minden részletében át lettek tekintve. Úgy gondolja, hogy nincs benne kivetnivaló, s nem lehet több pénzt lehúzni az összegből. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról.
72 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 17 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 73/2015. (02.26.) számú határozata az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás célú helyiségek 2015. évi működtetési és üzemeltetési költség-keretének megállapításáról, valamint a Pécs Holding Zrt.-vel az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek üzemeltetésére közfeladat-ellátási szerződés megkötéséről 1.
A Közgyűlés a Pécs Holding Zrt. által az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások és nem lakás célú helyiségek működtetési és üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó 2015. évi feladatellátás keretszámát az alábbiak szerint állapítja meg, melyet a Város 2015. évi költségvetési rendeletében e feladatellátáshoz 530.700e Ft főösszeget kell szerepeltetni.
2.
A feladatellátáshoz kapcsolódó keretszám az alábbi költségelemekre biztosít fedezetet a közfeladat-ellátási szerződés 4.9 pontja alapján: Feladat-ellátási díj 89.000e Ft Üzemeltetési költség 50.000e Ft Karbantartás, felújítás 163.800e Ft Társasházi költségek 146.144e Ft Felszámított áfa 81.756e Ft Mindösszesen: 530.700e Ft
3.
A Közgyűlés úgy dönt, hogy a Pécs Holding Zrt.-vel az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek üzemeltetésére 2013.október 15. napján megkötött közfeladat-ellátási szerződést közös megegyezéssel megszünteti, és ugyanezen tárgyban a 3. számú melléklet szerinti tartalommal új Közfeladat-ellátási szerződést köt.
4.
A Közgyűlés az előterjesztés 3. sz. mellékletében csatolt szerződés – a Támogatásokat Vizsgáló Iroda válaszában esetlegesen javasolt formai módosításokkal történő átvezetés utáni – aláírására felhatalmazza a Polgármestert. Határidő: Felelős:
értelem szerint Dr. Páva Zsolt Polgármester Dr. Deákné Dr. Pap Krisztina főosztályvezető Barna Béla vezérigazgató Pécs Holding Zrt.
Kapják:
Tisztségviselők Dr. Deákné Dr. Pap Krisztina Főosztályvezető Magay Miklós Főosztályvezető
73 Varga-Pál Józsefné csoportvezető Barna Béla vezérigazgató Pécs Holding Zrt.
28.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala Közbeszerzési Szabályzatának módosítása Előterjesztő: dr. Lovász István jegyző Dr. Páva Zsolt: az előterjesztő szóbeli kiegészítést nem kíván tenni, hozzászólási igényt nem lát, szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 18 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 74/2015. (02.26.) számú határozata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala Közbeszerzési Szabályzatának módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala Közbeszerzési Szabályzatának módosítását az előterjesztés 1. melléklete szerinti szövegezéssel jóváhagyja. Felhatalmazza Dr. Páva Zsolt polgármestert és Dr. Lovász István jegyzőt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala módosítással egységes szerkezetbe foglalt közbeszerzési szabályzatát 2015. március 1. napjával kiadja. Határidő: Felelős:
2015. március 1. Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző
Kapják:
Dr. Páva Zsolt Polgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Modrovits Sándor aljegyző Dr. Csizmadia Péter a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke
29.) Polgármesteri beszámoló, beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről
74 Előterjesztő: dr. Páva Zsolt polgármester Vozár Pál: a START Közmunkaprogram keretében most sikerül nyertest nyilvánítani egy közbeszerzési eljárásban, amiben 14 M Ft-ot fognak elkölteni, miközben a START Közmunkaprogram holnap véget ér. Dr. Páva Zsolt: további hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztéshez tartozó határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 17 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 75/2015. (02.26.) számú határozata polgármesteri beszámoló, beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről A Közgyűlés a beszámolót az alábbiak szerint fogadja el: a Polgármester 2015. évi szabadsága ütemtervét az előterjesztés 1. sz. melléklete szerinti tartalommal; A Főosztályok lejárt határidejű határozatokra adott jelentését az előterjesztés 2. sz. mellékletében foglaltak alapján; a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 38, 39, 40, 41, 42, 47, 48, 50, (02.11.) sz. határozatát az előterjesztésben foglaltak alapján; a Kulturális és Köznevelési Bizottság 15, 16, 17/2015. (02.11.) sz. határozatát az előterjesztésben írtak szerint; a Városfejlesztési és Kommunális Bizottság 13/2015. (02.11.) sz. határozatát az előterjesztésben írtak szerinti tartalommal. Kapják:
Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Lovász István jegyző Dr. Modrovits Sándor aljegyző Dr. Deákné Dr. Pap Krisztina Dr. Maulné Dr. Tóth Csilla Dr. Horváth Endre főosztályvezető Magay Miklós főosztályvezető
75 Dr. Páva Zsolt: több napirendi pont nem lévén, megköszöni a Testület munkáját és az ülést 18.15 órakor bezárja.
k.m.f.
Dr. Páva Zsolt s.k. polgármester
Dr. Lovász István s.k. jegyző
76 1.sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet módosításáról
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában és 109. § (4) bekezdésében, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontjában, a 13. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. CXCVI. törvény 7. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a – forgalomképes – nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és a bérlők részére történő elidegenítéséről szóló 44/2005. (XI.29.) önkormányzati rendeletben, az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 14/2006. (IV.29.) önkormányzati rendeletben, a lakótelkek kedvezményes értékesítéséről szóló 20/2001. (V.5.) önkormányzati rendeletben, a közterületek használatáról szóló 31/2008. (X.15.) önkormányzati rendeletben, és a Pécs Város környezetkímélő forgalmi rendjéről, a fizetőparkoló-helyek működtetéséről, valamint a várakozási díjakról szóló 49/2011. (X.29.) önkormányzati rendeletben, a közterületek burkolatának felbontásáról és a közúton folytatott munkálatokról szóló 16/2012. (III.23.) önkormányzati rendeletben szabályozott, és az előzetes kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjéről szóló belső szabályzatban és a Támogatási Szabályzatban meghatározott eljárásokra.” 2. § Az Ör. 2. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) Kedvezmény nyújtása: a vagyontárgy tulajdonjogának a rendelet 10. § (2) és (3) bekezdés szerint meghatározott forgalmi értéknél alacsonyabb értéken történő átruházása vagy hasznosítása. Ide kell érteni vagyontárgynak a becsült forgalmi értékével megegyező, de a 27. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak mellőzésével történő átruházását, vagy hasznosítását is.”
77 3. § Az Ör. 6. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A 6. § (1) bekezdés c) pontja szerinti vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítése addig áll fenn, amíg ezek közvetlen önkormányzati közfeladat és hatáskör ellátását, vagy közhatalom gyakorlását szolgálják. (4) A 6. § (1) bekezdés c) pont 1. és 4. alpontja szerinti vagyontárgyakat biztosítékul adni, vagy egyéb módon megterhelni kizárólag önkormányzati hitelfelvétel biztosításához lehet.” 4. § (1) Az Ör. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép. „(1) Az önkormányzat vagyonát az Nvtv. 10. § (1) bekezdésében foglaltkövetelmények betartásával a számvitelről szóló törvény és az Áhsz. 30. §-ában meghatározott előírásoknak megfelelően a tulajdonosi jogok gyakorlója tartja nyilván. A nyilvántartási adatok – a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatok kivételével – nyilvánosak.” (2) Az Ör. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak 4. § - 7. § szerinti tulajdoni besorolása és minősítése vagy ezek megváltoztatása az alábbiak szerint történik: a) az 5. § (1) bekezdés b) pontja és a 6. § (1) bekezdés c) pontja szerinti törzsvagyoni körbe tartozó és a rendelet 1. és 2. mellékletében felsorolt vagyontárgyak esetében a Közgyűlés e rendelet módosításáról rendeletet alkot, b) az a) pontban foglalt minden más vagyontárgy esetében a Közgyűlés külön rendeletet alkot.” (3) Az Ör. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A vagyonelemek besorolásának törvényi változtatása, valamint a (4) bekezdés a) és b) és pontjában meghatározott esetekben a vagyontárgy új minősítését a vagyon-nyilvántartáson és – ingatlanvagyon esetén – az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartáson a változtatást elrendelő jogszabály hatályba lépésétől számított 5 napon belül át kell vezetni.” 5. § Az Ör. 9. §-a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 91. § (2) és a Mötv. 110. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének megfelelően a vagyon állapotról az éves zárszámadáshoz kapcsoltan az Önkormányzat vagyonkimutatást készít, amelyben a saját és az intézményei vagyonát mutatja be. (7) A vagyonkimutatást az Önkormányzat az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 30. §-a és 5. melléklete szerinti tartalommal készíti el.” 6. § (1) Az Ör. 22. § (2) és (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Megállapodással létrejövő – a Ptk. 5:145. §-ában meghatározott földhasználati jog kivételével – használati, vezeték- és telki szolgalmi jogot alapító megállapodások megkötése során az (1) bekezdésben meghatározott módon kell eljárni.
78 (3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő – nem forgalomképtelen – ingatlan esetén a Ptk. 5:145. §-ában meghatározott földhasználati jog alapításáról, valamint az önkormányzati ingatlanra – kivéve a közterületet és a Pécsi Építési Szabályzat (a továbbiakban: PÉSZ) szerint közlekedési célra fenntartott területet – építés esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt.” (2) Az Ör. 22. § (4) bekezdése a következő l), m) és n) ponttal egészül ki: [A Polgármester dönt:] „l) bérleti jog átruházásáról a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság javaslata alapján, m) az Önkormányzat üzleti vagyonának minősülő ingatlanon szobor vagy egyéb műalkotás elhelyezéséről az Oktatási és Kulturális Bizottság javaslata alapján, n) az Önkormányzat székhelyére ellenérték fejében történő székhely, telephely bejegyzéséhez tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról.” 7. § Az Ör 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „23. § (1) A Közgyűlés dönt ingyenesen önkormányzati vagyon a) tulajdonjogának – bármilyen jogcímen – történő átruházásáról, csak törvényben meghatározott esetekben és az Nvtv. 13. § (2) – (13) bekezdése és 14. §-ában foglalt szabályok betartásával, b) hasznosítási jogának természetes személy és az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezetek részére történő átengedéséről, vagyonkezelő jogának, az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b) és c) alpontjában meghatározott szervezetek részére történő létesítéséről – kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatással való ellátása, valamint ezen feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából – az Nvtv. 11. §-ában és a Mötv. 109. §-ában meghatározott feltételek betartásával. (2) A Közgyűlés jogosult kedvezmény nyújtásával – külön törvényben meghatározott értékhatár alatti értékű – önkormányzati vagyon a) tulajdonjogát bármilyen jogcímen átruházni, az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezetek részére, az Nvtv. 13. § (1) és (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint, b) hasznosítási jogát természetes személy és az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezetek részére átengedni. (3) a Polgármester dönt az olyan kiselejtezett tárgyi eszközök tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, amelyek a közfeladat ellátásához már nem szükségesek. (4) Az (1) – (3) bekezdésben meghatározott vagyoni juttatások nyújtására csak akkor kerülhet sor, ha az új tulajdonos vagy használó a vagyoni juttatással kapcsolatban felmerülő, az Önkormányzatot terhelő ÁFA összegét tartozás-átvállalás jogcímén megfizeti. (5) Az Önkormányzat az (1) bekezdésekben felsorolt személyek részére a vagyontárgyait a (2)–(3) bekezdésben meghatározott módon abban az esetben engedheti át, ha a vagyoni juttatásban részesülő a) legalább 20 új munkahelyet létesít, vagy b) a város érdekeit szolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi,szociális és sporttevékenységet folytat, vagy c) közhatalmi, közbiztonsági, vagy védelmi feladatot lát el, vagy
79 városfejlesztési feladatot végez, vagy nemzetiségi önkormányzatok céljait valósítja meg, vagy a környezet és természet védelmére irányuló beruházást végez. (6) Az (1) – (5) bekezdés alapján a vállalkozások részére nyújtott vagyoni juttatásoknak minden esetben meg kell felelniük az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU rendeletében foglalt szabályoknak.” d) e) f)
8. § Az Ör. a 24. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A költségvetési rendelet hatálya alá tartozó költségvetési szervek és az önkormányzat behajthatatlan követeléseinek, kintlévőségeinek törléséről (leírásáról) a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság dönt. A behajthatatlanság tényét és mértékét hitelt érdemlően igazolni kell.” 9. § (1) Az Ör 32. § (3) bekezdés a) pont 16. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „16. a társasági szerződésben (alapító okiratban) meghatározott értékhatár felett a társasági vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hitel és kölcsön felvételéről, hitel és kölcsön meghosszabbításáról és valamennyi egyéb szerződésről, jogügyletről, melyről a döntést a társasági szerződés (alapító okirat) a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utalja.” (2) Az Ör 32. § (3) bekezdés b) pont 17. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „17. a társasági szerződésben (alapító okiratban) meghatározott értékhatár felett a társasági vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hitel és kölcsön felvételéről, hitel és kölcsön meghosszabbításáról és valamennyi egyéb szerződésről, jogügyletről, melyről a döntést a társasági szerződés (alapító okirat) a társaság legfőbb szervének hatáskörébe utalja.” (3) Az Ör. 32. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) a Közgyűlés jogosult a 100 %-ban önkormányzati tulajdonú, önkormányzati feladatot ellátó társaságaival a tulajdonosi jogok gyakorlásáról – az azonos vagy hasonló önkormányzati feladat ellátását szolgáló társasági tulajdonrészei tekintetében – egyedi megállapodást kötni. A megállapodás nem terjedhet ki a (3) bekezdésben meghatározott döntési kérdésekre.” 10. § Az Ör. a) 3. § (4) bekezdésében a „közvetlenül önkormányzati közfeladat ellátását” szövegrész helyébe „közvetlenül kötelező önkormányzati közfeladat ellátását”, b) 4. § (1) bekezdésében a „vagy és nemzetgazdasági” szövegrész helyébe az „és nemzetgazdasági”, c) 5. § (1) bekezdésében a „kiemelt jelentőségű vagyontárgyak” szövegrész helyébe a „kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyontárgyak”, d) 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „ilyennek minősített” szövegrész helyébe az „ilyen vagyonelemnek minősített”, e) 6. § (1) bekezdés 5. pontjában az „önkormányzati” szövegrész helyébe a „nemzeti”,
80 f) 5. alcímében az „5. Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár” szövegrész helyébe az „5. Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár és vagyonkimutatás”, g) 22. § (4) bekezdés a) pontjában a „fellebbezési jogról lemondásról szövegrész helyébe a „fellebbezésről és a fellebbezési jogról való lemondásról”, h) 24. § (5) bekezdésében az „a jogosult” szövegrész helyébe az „a (4) bekezdésben meghatározott értékhatárok szerint, az ott meghatározott döntési hatáskört gyakorló”, az „illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy”, i) 25. § (1) bekezdésében a „bármely vagyontárgy” szövegrész helyébe a „bármely vagyontárgy és vagyoni értékű jog”, j) 26. § (1) bekezdésében „előzetes egyetértését tartalmazó határozata” szövegrész helyébe az „előzetes egyetértését tartalmazó állásfoglalása” k) 27. § (4) bekezdés a) pontjában az „a Mötv. 108/A. §-ában” szövegrész helyébe az „a Mötv. 108/A. §–109. §-ában”, l) a 28. § (2) bekezdésében az „Adatvédelmi törvény” szövegrész helyébe a „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény”, m) az Ör. 31. § (4) bekezdésében a „megterheléséről” szövegrész helyébe a „22. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakon kívüli megterheléséről, n) az Ör. 32. § (3) bekezdés a) pont 13. alpontjában az „a telephely meghatározásának kivételével” szövegrész helyébe az „a telephely meghatározásának, valamint adminisztratív jellegű adatokban bekövetkező változások kivételével”, o) az Ör. 32. § (3) bekezdés b) pont 1. alpontjában az „a telephely meghatározásának kivételével” szövegrész helyébe az „a telephely meghatározásának, valamint adminisztratív jellegű adatokban bekövetkező változások kivételével” szöveg lép. 11. § Az Ör. 34. §-a, a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) E rendeletnek az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Rend6.) módosított 1. § (2) bekezdését, 2. § (11) bekezdését, 6. § újonnan beiktatott (3) és (4) bekezdését, 8. § (1) és (4) bekezdését és újonnan beiktatott (5) bekezdését, 9. § újonnan beiktatott (6) és (7) bekezdését, 22. § (2) és (3) bekezdését, módosított (4) bekezdés d) pontját és beiktatott l) m) és n) pontját, 23. §-át, 24. § (7) bekezdését, 32. § (3) bekezdés a) pont 16. alpontját, b) pont 17. alpontját és (8) bekezdését, valamint a Rend6. 10. § a)-o) pontjai szerinti szövegrész módosításokat a Rend6. hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.” 12. § Hatályát veszti az Ör. a) 2. § (15) bekezdése, b) 11. § (2) bekezdésében „a következő évre tervezett” szövegrész, c) 11. § (3) bekezdésében „az éves költségvetésről szóló rendelet koncepciójának megalkotásáig” szövegrész, d) 24. § (4) bekezdésében a „(a továbbiakban együtt: jogosult)” szövegrész.
81 13. § Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. 14. § (1) A Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013. (V.22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete és 2. melléklete a melléklet szerint módosul. (2) Az SZMSZ a) 20. § (1) bekezdésében az „a Polgármesteri Hivatal főosztály besorolású szervezeti egysége” szövegrész helyébe az „a Polgármesteri Hivatal főosztály és osztály besorolású szervezeti egysége”, b) 1. melléklet táblázata A:33 mezőjében és a 2. melléklet 4. táblázat A:25 mezőjében a „Ptk. 155. §-ában” szövegrész helyébe a „Ptk. 5:145. §-ában”, c) 1. melléklet táblázata A:34 mezőjében a „fellebbezési jogról lemondásról szövegrész helyébe a „fellebbezésről és a fellebbezési jogról való lemondásról”, d) 1. melléklet táblázata A:51 mezőjében a „megterheléséről” szövegrész helyébe a „11/2012.(II.24.) Ör. 22. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakon kívüli megterheléséről”, e) 2. melléklet 4. táblázat B:3 mezőjében a „az Önkormányzat mindenkor hatályos éves költségvetési rendelete” szövegrész helyébe az „a 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet 24. § (7) bekezdése” szöveg lép. 15. § Hatályát veszti a) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 42/2005. (XI.29.) önkormányzati rendelete 4. § (14) bekezdése és 14/A. alcíme. b) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közterületek használatáról szóló 31/2008. (X.15.) önkormányzati rendeletének 6. § (1) bekezdés e) pontjában a „részönkormányzat” szövegrész, c) az SZMSZ 3. melléklet 8. sora.
Dr. Páva Zsolt s.k. polgármester
Záradék: Megalkotta: Közgyűlés 2015. február 26-i ülésén. Kihirdetve: 2015. február 27. napján.
Dr. Lovász István s.k. jegyző
82 melléklet a 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelethez 1. Az SZMSZ 1. melléklet táblázata a következő 109 -112. sorral egészül ki: (1.)
A
B
(a Polgármesterre átruházott közgyűlési hatáskör megnevezése)
(a hatáskör átruházást tartalmazó önkormányzati rendelet megnevezése)
Dönt bérleti jog átruházásáról a Pénzügyi és 11/2012. (II.24.) Ör. 22. § 109. Gazdasági Bizottság javaslata alapján. (4) bek. l) pontja Dönt az Önkormányzat üzleti vagyonának minősülő ingatlanon szobor vagy egyéb 110. műalkotás elhelyezéséről az Oktatási és Kulturális Bizottság javaslata alapján. Dönt az Önkormányzat székhelyére ellenérték fejében történő székhely, telephely 111. bejegyzéséhez tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról. Dönt az olyan kiselejtezett tárgyi eszközök 112. tulajdon-jogának ingyenes átruházásáról, amelyek a közfeladat ellátásához már nem szükségesek.
11/2012. (II.24.) Ör. 22. § (4) bek. m) pontja 11/2012. (II.24.) Ör. 22. § (4) bek. n) pontja 11/2012. (II.24.) Ör. 23. § (3) bekezdése
2. Az SZMSZ 2. melléklet 2. táblázata a következő 48. sorral egészül ki: (1.)
48.
A
B
(a Népjóléti és Sport Bizottságra átruházott közgyűlési hatáskör megnevezése)
(a hatáskör átruházást tartalmazó önkormányzati rendelet megnevezése)
Dönt az Önkormányzat által haszonbérleti, SZMSZ 4. § (2) bekezdése haszonkölcsön szerződéssel egyházi és civil szervezetek számára átadott ingatlanok vonatkozásában az átvett vagyonnal való gazdálkodásról szóló beszámolók elfogadásáról.
3. Az SZMSZ 2. melléklet 4. táblázata a következő 23. sorral egészül ki: (1)
23.
A
B
(a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságra átruházott közgyűlési hatáskör megnevezése)
(a hatáskör átruházást tartalmazó önkormányzati rendelet megnevezése)
Dönt ötszázezer forint feletti, de ötmillió forintot a 11/2012.(II.24.) Ör. 24. meg nem haladó követelés esetén a kötelezett § (5) bekezdése részére legfeljebb 1 évig terjedő halasztott fizetés vagy legfeljebb 5 évre szóló részletfizetés engedélyezéséről.
4. AZ SZMSZ 2. melléklet 4. táblázat 25. sora helyébe a következő sor lép: (1)
A
B
(a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságra átruházott közgyűlési hatáskör megnevezése)
(a hatáskör átruházást tartalmazó önkormányzati rendelet megnevezése)
83 25.
Dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő – nem 11/2012. (II.24.) Ör. 22. forgalomképtelen – ingatlan esetén a Ptk. 5:145. § (3) bekezdése §-ában meghatározott földhasználati jog alapításáról, valamint az önkormányzati ingatlanra – kivéve a közterületet és a Pécsi Építési Szabályzat (a továbbiakban: PÉSZ) szerint közlekedési célra fenntartott területet – építés esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról.
84 2.sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5/2015. (III.16.) önkormányzati rendelete Pécs Város közlekedésszervezési feladatainak ellátásáról, közlekedésszervező kijelöléséről
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 18. pontjában, valamint a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 22. § (1) bekezdésében meghatározott feladatköreiben eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya 1. §
A rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának – e rendeletben meghatározott – helyi közösségi közlekedési feladatai ellátásáért felelősre, a feladat ellátására kijelölt Közlekedés szervezőre és a belső szolgáltatókra. 2. Értelmező rendelkezések
2. §
E rendelet alkalmazásában: 1. Menetrendi év: adott naptári év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. 2. Ellátásért felelős: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. 3. Közlekedésszervező: BIOKOM Nonprofit Kft., amely a vasúti és közúti személyszállítási szolgáltatásokról, valamin az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007 október 23-i 1370/2007/EK rendelet(a továbbiakban:1370/2007/EK rendelet) alkalmazásában illetékes hatóságnak minősül. 4. Belső szolgáltató: TÜKE Busz Zrt.
3. Közlekedésszervező kijelölése, a kijelölés céljai 3. § (1)
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Személyszállítási tv.), továbbá a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti helyi közösségi közlekedési közfeladatai közül – e rendelet 6. § - 7. §-ában
85 meghatározott feladatai ellátására – a BIOKOM Nonprofit Kft.-t, mint közlekedésszervezőt (a továbbiakban: Közlekedésszervező) jelöli ki a 8. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra. (2)
A Közlekedésszervező által történő feladatellátással elérni kívánt célok: a) a vasúti és közúti személyszállítási szolgáltatásokról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK rendelet (a továbbiakban: 1370/2007/EK rendelet) alkalmazását szolgáló közlekedésszervezési és közszolgáltatási rendszer létrehozása, valamint működtetése, amely professzionális közlekedésszerve-zőből és a hatékony üzemeltetőkből álló struktúrát jelent, b) a közösségi közlekedés integrált szemléletű tervezésének és szervezésének a többi közlekedési módot is figyelembe vevő megvalósítása, egységes közlekedéspolitika kialakítása, c) a közlekedésre fordítható erőforrások összességében legkedvezőbb felhasználása, a társadalmi igényekre, a városszerkezeti adottságokra, az energiahatékonyságra, fenntart-hatóságra és környezetvédelemre, valamint a biztonságra is tekintettel, d) műszaki fejlesztési, szolgáltatásfejlesztési és hatékonyságjavítási célok elérése, e) a regionális szinten is együttműködő, integrált szolgáltatást nyújtó közösségi közlekedési rendszer kiépítésének előmozdítása és működtetése, az érintett partnerekkel együttműködve, g) a műszaki eszközökkel, járművekkel és az infrastruktúrával kapcsolatos igények egységes szemléletű megfogalmazása és képviselete, beépítése a közszolgáltatási szerződésbe, h) az egységes értékesítési és tájékoztatási rendszer megvalósítása a közösségi közlekedés és a parkolás területén, i) közös irányítás révén egységes szemléletű közlekedési és üzemeltetési rendszer kialakítása. 4. A Közlekedésszervező működésének területi határai
4. §
A Közlekedésszervező e rendelet szerinti feladatainak ellátásával kapcsolatos működésének területi határa, Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási határa. 5. A Közlekedésszervező feladatai
5. §
(1) A közlekedésszervezői feladatok ellátásának részletes szabályait, a feladatok pénzügyi és teljesítményi korlátait – e rendeletben meghatározott feltételek alapján – az Ellátásért felelős és a
86 Közlekedésszervező tartalmazza.
közötti
feladat-ellátási
szerződés
Az Ellátásért felelős a Közlekedésszervezővel a feladat ellátására az (1) bekezdés szerint megkötött szerződéssel egyidejűleg (annak részeként), az átadott közösségi közlekedési feladatok ellátásához szükséges vagyontárgyaira (infrastruktúra) nézve a közlekedés szerevező részére ingyenes vagyonkezelői jogot létesít Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: vagyon-rendelet) 15. § – 21. §-ában és a 4. mellékletében foglalt rendelkezések szerint. 6. § (1) A Közlekedésszervező 3. § (1) bekezdés szerinti kijelölése a következő feladatok ellátását foglalja magában: 1. a helyi menetrend szerinti közösségi közlekedési személyszállítás megszervezése és biztosítása a lehető legmagasabb színvonalon az utazási igények és a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek figyelembevételével, 2. javaslattétel a helyi, tömegközlekedési közszolgáltatás tervezési alapparamétereinek, valamint az alapellátás mértékének meghatározására az Ellátásért felelős részére, 3. a helyi személyszállítási közszolgáltatások ellátására, helyi személyszállítási közszolgáltatásnak az Önkormányzat közigaz-gatási határán kívülre történő kiterjesztésére, valamint, a regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatás közös működtetési feltételeinek biztosítása érdekében megállapodás megkötése a közlekedésért felelős miniszterrel, az Önkormányzat előzetes jóváhagyásával, 4. a közszolgáltatási feladatok és az azokkal összefüggő követelmények meghatározása adott területre (területrészre, hálózatra, vonalcsoportra, vonalra vagy járatra), a szolgáltatóval szemben, ennek keretében a közösségi közlekedési hálózat és menetrend meghatározása, 5. a Belső szolgáltató személyszállítási közszolgáltatási szerződés megkötésével történő megbízása, tevékenysége folyamatos figyelemmel kísérése, a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése, a helyi személyszállítási közszolgáltatás közszolgáltatási szerződés szerinti ellentételezése, 6. a Belső szolgáltató kiválasztása esetén a Közlekedésszervező köteles költség-felülvizsgálati módszertant kidolgozni. A Közlekedésszervező gondoskodik a 8. § (4) bekezdés 6.a) c), e), és f) pontjában felsorolt indikátorok számítási mód-szertanának, 6.b) d) pontjában megjelölt mutatószám számítási módszertanának, (2)
87 g) pontjában megjelölt részarány számítási módszertanának kidolgozásáról és a bázisadatok felméréséről. a Belső szolgáltató személyszállítási közszolgáltatási tevékenységének, fejlesztéseinek, valamint fejlesztésnek nem minősülő beruházási tevékenységeinek összehangolása, koordinálása, a helyi személyszállítási közszolgáltatás ellátására vonatkozó menetrendi koncepciók kidolgozása, közforgalmú menetrend készítése, közzététele a személyszállítási közszolgáltatás elkülönített megjelenítésével, a személyszállítási üzletszabályzat, valamint a díjszabás elkészítése, hatósági jóváhagyatása, valamint közzététele a feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződés éves mellékletének részeként, az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásoknak az utazók számára – a technológiai, műszaki és költségvetési lehetőségek között – összehangolt, egységes feltételek mellett hozzáférhető szolgáltatási rendszer kialakításában való közreműködés, az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése, valamint az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott éves összevont jelentés elkészítése a társaság felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év május 31. napjáig az Ellátásért felelős részére, a személyszállítási közszolgáltatási menetrendek egységes egyeztetési eljárásáról szóló miniszteri rendelet szerinti eljárásokban való részvétel, javaslattétel a személyszállítási közszolgáltatások díjainak, a pótdíjaknak és a díjalkalmazási feltételeknek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezményeknek szerződés keretében történő megállapítására az Ellátásért felelős részére, a közlekedési szolgáltatók általi sztrájk esetére a Közlekedésszervező iránymutatása mellett kidolgozott, a még elégséges szolgáltatásokra vonatkozó menetrendtervezet jóváhagyása, az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése és annak végrehajtása, az előre tervezett utas-tájékoztatás megvalósítása és a szolgáltatók tájékoztatási feladatainak elrendelése, a rendkívüli utas-tájékoztatási feladatok végrehajtása és a szolgáltatók kötelezése a szükséges tájékoztatási feladatok ellátására, a menetrend megtartását kizáró esemény esetén a tömegközlekedési forgalmi rend meghatározása, menetrendi és utas tájékoztatási intézkedések megtétele, az 6.c)
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
88 intézkedések rendjének meghatározása, ennek keretében az előre látható ideiglenes tömegközlekedési forgalmi változások elrendelése, rendkívüli és előre nem tervezhető esetekben a tömegközlekedési forgalmi rend meghatározása, továbbá a szolgáltatók kötelezése a rendkívüli tömegközlekedési forgalmi rend és menetrend betartására, 18. a jegy- és bérletértékesítés, a jegy- és bérletellenőrzés, valamint a bevételek beszedése, ideértve az ezekhez szorosan kapcsolódó, jogszabályban előírt egyéb feladatokat is, 19. a szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénylése, 20. a Személyszállítási tv. 33. § (6) bekezdésében meghatározott, támogatás igénybevételére nem jogosító jegy- és bérleteladások darabszám, érték és kedvezményes díjtípus szerint a támogatásra jogosító jegy- és bérleteladásoktól elkülönítve történő nyilvántartása, 21. sztrájk és rendkívüli akadályoztatás esetére a jegyek és bérletek kölcsönös elfogadását érintő együttműködés általános kereteit meghatározó megállapodás megkötése, az Ellátásért felelős előzetes jóváhagyásával, más ellátásért felelősökkel, továbbá saját működési körében a Közlekedésszervezővel közvetlen szerződéses viszonyban nem álló közszolgáltatókkal, 22. a bevételek és kiadások jogszabályoknak megfelelő nyilvántartása, a kötelező és az önként vállalt feladatok számviteli elhatárolás szabályainak rögzítése, belső számvitelében elkülö-nített nyilvántartás vezetése a feladatellátási és vagyonkezelési szerződéshez kapcsolódó eszközökről és forrásokról, bevételekről és ráfordításokról a számvitelről szóló jogszabályoknak megfe-lelően, 23. javaslattétel az autóbusszal végzett külön célú menetrend szerinti szolgáltatóra vonatkozó járati engedély kiadását szabályozó rendeletalkotás körében a Személyszállítási tv. 42. § (3) (4) bekezdés szerinti feltételekre, továbbá az ilyen tárgyú önkormány-zati rendelet betartásának ellenőrzése, 24. a helyi közforgalmú autóbusz-megállóhelyek és állomások üzemeltetése, továbbá a Személyszállítási tv. 3. § (1) – (2) bekezdése alapján az együttműködési kötelezettség teljesítése, 25. a tömegközlekedési forgalomirányítási feladatok ellátására folyamatos szolgálat biztosítása, 26. elektronikus alapú jegy- és bérletértékesítési és ellenőrzési rendszer kialakításához szükséges előkészítő feladatok ellátása, kialakítása, működtetése és fejlesztése, 27. javaslattétel Pécs közlekedésfejlesztési koncepciójára, a mindenkori költségvetési és támogatási lehetőségek figyelembe-vételével, tekintettel műszaki szükségszerűségekre, a környezeti, a közlekedéspolitikai
89 célokra, a megvalósítandó fejlesztések és beruházások prioritására, 28. az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek fokozatos megteremtése és megkövetelése a közforgalmú menetrend alapján végzett személyszállításban részt vevő járműveken, továbbá a pályaudvarokon, az állomás és a megállóhely személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló részében. (2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok esetében a Közlekedésszervező a feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint közreműködőt vonhat be. 6. A Közlekedésszervező egyéb feladatai 7. §
A Közlekedésszervező az Ellátásért felelőssel e rendeletben és az en-nek alapján készült feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződésben meghatározott közlekedésszervezési feladatokon túl közútkezelési, taxiállomás-üzemeltetési, parkolás üzemeltetési, forgalmi behajtással kapcsolatos és integrált közlekedésirányítási szervezetként egyéb közlekedési feladatokat is ellát, az erre vonatkozó külön megállapodás alapján. 7. A feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződés tartalma
8. § (1)
Az 5. § szerinti feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződés tartal-mazza: a) az e rendeletben a Közlekedésszervező részére átadott és az önként vállalt közösségi közlekedési feladatokat (teljes részletességgel), b) a helyi közösségi közlekedési szolgáltatással szembeni (3) – (11) bekezdés szerinti követelményeket, c) a Közlekedésszervező döntési jogköreivel, annak gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat, d) az Ellátásért felelőssel közös döntési jogkörök gyakorolásának a módját, e) az átadott feladat finanszírozás részletes szabályait, f) a szakmai felügyeltre vonatkozó szabályokat, g) a regionális, vagy más ellátásért felelőssel, vagy közszolgáltatóval való együttműködés kereteit, h) az 5. § (2) bekezdés szerint az Ellátásért felelőstől vagyonkeze-lésbe kapott vagyontárgyakat és az azokkal kapcsolatos feladatokat, i) a Belső szolgáltató kiválasztására és a Közlekedésszervezőnek a vele kötendő szerződés lényeges tartalmi elemeire vonatkozó szabályokat.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződés a felek által történt aláírás napjától számított 10 éves határozott időtartamra szól.
90 (3)
Amennyiben a feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződés időtarta-mából 3 év, vagy ennél kevesebb év van hátra a szerződés lejártáig, akkor a szerződés lejártáig terjedő tervezési időszakokra az Ellátásért felelős gördülő tervezéssel meghatározza a Közlekedésszervező által biztosítandó helyi közösségi közlekedési szolgáltatással szemben támasztott fő mennyiségi és minőségi követelményeket.
(4)
Mennyiségi és minőségi követelmények, indikátorok: a) a teljes hasznos személyszállítási férőhely-kilométer teljesítmény, b) utas-elégedettségi index, c) a közösségi közlekedés járművei által okozott maximális környezetszennyezés, a kibocsátott káros anyagok mennyiségéből képzett mutatószám, d) a közösségi közlekedés baleseti és biztonsági statisztikai adataiból képzett mutatószám, e) a közösségi közlekedési szolgáltatást jogosulatlanul igénybe ve-vők statisztikai aránya, f) az akadálymentesen hozzáférhető szolgáltatások arányát mutató index.
(5)
A feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződésben az Ellátásért felelős a (4) bekezdés a) pontja szerinti teljes hasznos személyszállítási férőhely-kilométer teljesítményt rendeli meg, és ezzel összhangban felhatalmazza a Közlekedésszervezőt a szolgáltatókkal a közszolgáltatási szerződések megkötésére, legfeljebb a (2) bekezdésben foglalt időtartamra, valamint ezen időtartamnak az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (4) bekezdés szerinti legfeljebb 50%-kal történő meghosszabbítására. Ettől eltérő időtartam megállapítására csak az Ellátásért felelős külön engedélye alapján kerülhet sor. A (4) bekezdés a) pontja szerinti teljes hasznos személyszállítási férőhely-kilométer az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdésének i) pontja szerinti paraméternek minősül.
(6)
A Közlekedésszervező által a (4) bekezdés szerint megrendelt közszolgáltatások ellentételezéséhez és a Közlekedésszervező működéséhez szükséges, jegy- és bérletbevételekből és egyéb bevételekből nem biztosított forrásokat az Ellátásért felelős a feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződés keretében biztosítja.
(7)
A (6) bekezdés szerinti forrásátadás módját és ütemezését, a feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződés éves melléklete szabályozza, e rendelet 12. §-a szerint.
(8)
A (4) bekezdés a) pontjában foglalt indikátor az éves mellékletekben legfeljebb 5%-kal térhet el a szerződésben az adott évre vonatkozóan megállapított mértéktől.
(9)
A (4) bekezdés c) – f) pontjában foglalt indikátorok gördülő tervezéssel történő felülvizsgálatára évente, az éves melléklet elfogadása keretében kerül sor.
91 (10) A Közlekedésszervező köteles évente független szakmai szervezet bevonásával elkészíttetni a (4) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálatot, legalább 100, legfeljebb 300 fős reprezentatív minta alapján. A vizsgálatnak a különböző szolgáltatók és a Közlekedésszervező feladatkörébe tartozó szolgáltatásokra, feladatokra is ki kell terjednie. (11) A feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződésben rendelkezni kell az ellátásért felelős (6) bekezdés szerinti forrásbiztosításának késedelmes teljesítése esetén követendő eljárásról. 9. § (1) A Közlekedésszervező az Ellátásért felelőssel kötött feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződése és az abban foglalt indikátorok alapján, a vonatkozó jogszabályok betartásával a helyi közösségi közlekedési szolgáltatásokra közszolgáltatási szerződést köt. (2) A helyi közösségi közlekedési szolgáltatásokra a közszolgáltatási szerződéseket a Közlekedésszervezőnek olyan tartalommal kell megkötnie, hogy a 8. § (4) bekezdés szerinti mennyiségi és minőségi mutatók teljesülése biztosított legyen és a szolgáltatókat ezen mutatók minél magasabb színvonalú teljesítésére a ösztönözzék. (3)
Arra az esetre, ha a mennyiségi és minőségi mutatók nem vagy nem szerződésszerűen teljesülnek, a Közlekedésszervező köteles gondoskodni a közszolgáltatási szerződésben a megfelelő szankciók kikötéséről szükség esetén azok érvényesítéséről.
(4)
A (2) bekezdés szerinti közszolgáltatási szerződésben a Közlekedés-szervező, a közlekedési szolgáltatás teljesítésével kapcsolatos egyéb feltételeket is meghatározhat. 8. A Közlekedésszervező döntési jogkörei
10. § (1)
A Közlekedésszervező döntési jogkörei különösen: a) a 8. § (4) bekezdés a) pontja által meghatározott kereten belül a járatok Személyszállítási tv. 2. § 23. pontja szerinti menetrendjének meghatározása, b) a 8. § (4) bekezdés által meghatározott keretek között az alapvető szolgáltatási jellemzők meghatározása, minőségi paraméterek és minimumkövetelmények beállítása, minőségi és hatékonysági ösztönző rendszerek kialakítása, c) a járműparkkal és az infrastruktúrával kapcsolatos egységes műszaki és szolgáltatási elvárás-rendszer kidolgozása, a műszaki szolgáltatási szintek meghatározása, d) Belső szolgáltató kijelölése esetén az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (2) bekezdése szerinti ellenőrzési és irányítási jogkörök gyakorlása, azt ellátásért felelős és a Közlekedésszervező közötti megállapodásban foglaltak szerint.
92 (2)
A Közlekedésszervező (1) bekezdés szerinti jogköreit írásban, önállóan, a költséghatékonyságot, a forgalombiztonságot és a közlekedéspolitikai célkitűzéseket szem előtt tartva gyakorolja.
(3)
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti döntési jogkör gyakorlása során az érintettek előzetes tájékoztatása és véleményük kikérése a Közlekedésszervező feladata. Végleges hálózatmódosulás esetén, vagy az adott viszonylat kapacitását lényegesen befolyásoló menetrendi változás esetén a Közlekedésszervező köteles kikérni az érintettek véleményét oly módon, hogy a módosításra vonatkozó javaslatát 60 nappal a tervezett bevezetés előtt elkészíti és közzéteszi honlapján legalább 14 napig tartó véleményezés céljából.
(4)
A Közlekedésszervező a véleményezési időszak lezárását követően a véleményeket értékelve dönt a módosítások bevezetésről. A bevezetéséről szóló döntést legalább 30 nappal a bevezetés napját megelőzően kell meghozni és közzétenni. A közzététel a Közlekedésszervező honlapján történik.
(5)
A Közlekedésszervező köteles olyan rendszert kialakítani, melynek segítségével bárki az általa meghatározott járatok esetében értesítést kérhet a véleményezésre bocsátott, továbbá a bevezetésre kerülő forgalmi változásokról.
(6)
A véleményezési eljárást elhagyni vagy a határidőket csökkenteni csak akkor lehet, ha azt rendkívüli helyzet, ideiglenes forgalmi változás vagy előre nem tervezhető esemény indokolja. A Közlekedésszervező az erre vonatkozó indoklását köteles közzétenni honlapján. 9. Az ellátásért felelős és a Közlekedésszervező megosztott döntési jogkörei
11. § (1)
A Közlekedésszervező feladatait – a (2) – (4) bekezdésben meghatáro-zott kivételekkel – önállóan látja el.
(2)
A Közlekedésszervező által alkalmazott személyszállítási közszolgál-tatások díjait, pótdíjakat, és a díjalkalmazási feltételeket, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezményeket a feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződés melléklete tartalmazza. A megállapított díjak, feltételek és jogkövetkezmények legkorábban a szerződésmódosítás aláírását követő 35. naptól alkalmazhatóak és azokat legkésőbb a bevezetést megelőző 30. napon a közlekedésszervező a honlapján köteles közzétenni.
(3) A Közlekedésszervező a viteldíjakra vonatkozó árkorrekcióval, a tarifarendszer ésszerűsítésével kapcsolatban javaslatot tesz az ellátásért felelős részére. A Közlekedésszervező legalább évente, üzleti tervének benyújtásakor értékeli az alkalmazott
93 tarifarendszert és javaslatot tesz annak esetlegesen szükséges módosítására. (4)
A Közlekedésszervező a helyi menetrend szerinti autóbusszal történő személyszállításra vonatkozó – az általa készített – menetrendeket, (ideértve járat megszüntetését, új járat indítását) azok életbe léptetése előtti 30 nappal az Ellátásért felelős Városfejlesztési és Kommunális Bizottságával köteles jóváhagyatni. Ezen jóváhagyás hiányában, az adott időszakra kidolgozott menetrend nem lép életbe.
(5)
Az autóbusszal végzett külön célú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltató tevékenységét – a Személyszállítási tv. 42. § (3) bekezdése és a 49. § (3) bekezdés c) pontja szerinti külön rendeletben foglaltak és a kiadott járati engedélyekben foglaltak betartását – a Közlekedésszervező ellenőrzi. Az ellenőrzés során tapasztaltakat a Közlekedésszervező jegyzőkönyvben rögzíti, amelynek egy példányát az Ellátásért felelős részére a jegyzőkönyv felvételét követő 15 napon belül a szükséges intézkedések megtétele céljából átad. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a Közlekedésszervező írásba foglalt álláspontját is. 10. A közlekedésszervező finanszírozása
részére
átadott
feladatok
12. § (1)
Az Ellátásért felelős az átadott feladatok ellátásához szükséges forrá-sokat a feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződés szerint, a 8. § (4) bekezdésében megjelölt, az 1370/2007/EK rendeletben foglaltak alapján bocsátja a Közlekedésszervező rendelkezésére, melybe beletartoznak a közszolgáltatások ellentételezéséhez és a Közlekedés-szervező működéséhez szükséges, jegy- és bérletbevételekből, továbbá egyéb bevételekből nem biztosított források is. Az átadott feladatok pénzügyi és teljesítménykorlátait, valamint az ágazati feladatok számviteli elkülönítésének szabályait a feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződés tartalmazza.
(2)
A 8. § (8) bekezdése szerinti éves melléklet a feladat-ellátási és vagyon-kezelési szerződés szerint határozza meg az adott naptári évre vonatkozóan, menetrendi időszakonként a 8. § (4) bekezdés a) pontja szerinti férőhely-kilométer volument és a b) – f) pont szerinti további minőségi és mennyiségi mutatók által meghatározott szolgáltatási szintet, valamint az ezek teljesítéséhez szükséges forrásátadás mértékét.
(3) Az éves mellékletet az Ellátásért felelős és a Közlekedésszervező legkésőbb tárgyév május 31-ig, a Közlekedésszervező adott naptári évre szóló üzleti tervével egyidejűleg fogadja el, a feladatellátási és vagyonkezelési szerződésben meghatározott részletszabályoknak megfelelően.
94 (4)
A Közlekedésszervező előzetes közlekedési ágazati üzleti tervét – amely előzetes eredménytervét és főbb gazdálkodási és tevékenységi adatait tartalmazza – tárgyévet megelőző év november 15-ig nyújtja be az Ellátásért felelős részére. Az előzetes üzleti terv a következő évi költségvetési koncepció készítésének alapjául szolgál.
(5)
A költségvetési rendelet elfogadását követően a Közlekedésszervező tárgyév március 15-ig benyújtja az adott évre vonatkozó javaslatát és üzleti tervét, valamint javaslatát a feladatellátási és vagyonkezelési szerződés éves mellékletére vonatkozóan.
(6)
A Közlekedésszervező számára a források átadása az éves melléklet alapján, havonta előfinanszírozással történik. Indokolt többlet előfinanszírozási igény esetére követendő eljárás szabályait a közfeladat-ellátási és vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni. Az átvett forrásokkal a Közlekedésszervező ágazati, valamint kiadás és bevétel szerinti megosztásban, negyedévente elszámol, a feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződés szerinti ütemezésben és tartalommal.
(7)
A Közlekedésszervező a közszolgáltatási szerződések nem megfelelő teljesítése miatt érvényesített követeléseit, az így elért megtakarításokat a 8. § (4) bekezdés szerinti minőségi mutatók javítására, azok teljesülését ösztönző intézkedésekre fordítja. Az így keletkezett többletforrásokról a Közlekedésszervező az Ellátásért felelős számára a feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint évente beszámol.
(8)
A Közlekedésszervező az 6. § (1) bekezdés 3. és 21. pontja szerinti megállapodásokból befolyó, valamint a (7) bekezdés szerinti bevételeit forrásigényének számítása során figyelembe kell venni. 11. A közlekedés szervező szakmai felügyelete
13. § (1) A Közlekedésszervező tevékenységét az Ellátásért felelős felügyeli. A Közlekedésszervező – e rendelet szerinti körben hozott – döntéseit az Ellátásért felelős megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. Az Ellátásért felelős a szakmai felügyelet körében legalább évente egy alkalommal értékeli a Közlekedésszervező tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit. (2)
Az Ellátásért felelős a felügyelet körében jogosult a Közlekedésszervező által az egyes feladatokhoz kapcsolódóan érvényesíteni kívánt költségek indokoltságát, megalapozottságát megvizsgálni, észrevételt tenni, külső szakértő vagy könyvvizsgáló bevonásával vizsgálatot folytatni.
(3) A Közlekedésszervező feletti szakmai felügyelet gyakorlásának érdekében a Közlekedésszervező
95 a) bármely közszolgáltatási szerződés megszüntetése, b) a tömegközlekedési hálózat 60 napot meghaladó időtartamú módosítása, c) járat megszüntetése, új járat indítása, d) a 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti döntési jogkör gyakorlása, e) a feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződésben megjelölt továb-bi körben a tervezett döntéseiről azok meghozatalát legalább 60 nappal megelőzően tájékoztatja az Ellátásért felelős önkormányzatot. A tájékoztatásnak a döntést megalapozó minden lényeges körülményre ki kell terjednie. (4)
Az Ellátásért felelős a tervezett döntéssel kapcsolatos álláspontjáról 30 napon belül tájékoztatja a Közlekedésszervezőt.
(5)
Ha az Ellátásért felelős a tervezett döntéssel nem ért egyet, egyeztetést kell tartani. Az egyeztetést a tervezett döntés, intézkedés meghozatalát legalább három munkanappal megelőzően le kell zárni.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti egyeztetés nem vezet eredményre, a (3) bekezdés szerinti döntést a Közlekedésszervező nem hozhatja meg. (7) Ha a döntés jellege előreláthatólag nem teszi lehetővé a (3) – (5) bekezdés szerinti határidők betartását, a Közlekedésszervező a tervezett döntésről – az eset összes körülményei alapján megállapított határidő tűzésével – tájékoztatja az Ellátásért felelőst. A tájékoztatásnak a döntés sürgősségére vonatkozó indokolást is tartalmaznia kell. Ha az Ellátásért felelős a kitűzött határidőn belül nem tájékoztatja a Közlekedésszervezőt a tervezett döntéssel kapcsolatos álláspontjáról, úgy a Közlekedésszervező önállóan dönt, és tájékoztatja az Ellátásért felelős döntéséről és a megtett intézkedésekről. Az Ellátásért felelős ezekben az esetekben a döntést megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. (8) A feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződésben meghatározott, azonnali intézkedést igénylő esetekben a Közlekedésszervező soron kívül, önállóan dönt és döntéséről utólag tájékoztatja az Ellátásért felelőst. Az Ellátásért felelős ezekben az esetekben a döntést megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. 12. A Közlekedésszervező kötelezettségei a területileg érintett ellátásért felelősökkel és a közszolgáltatókkal történő együttműködés terén
96 14. §
(1)
A Közlekedésszervező a feladatok ellátása során köteles együttműködni az ellátásért felelős önkormányzattal. továbbá a helyi személyszállí-tással érintett utak tulajdonosaival, kezelőivel.
(2) A Közlekedésszervező köteles a közszolgáltatási szerződés odaítélésekor a vonatkozó ágazati jogszabályoknak megfelelően eljárni. (3)
Amennyiben a Közlekedésszervező belső szolgáltatót bíz meg az egyes közszolgáltatásokkal, akkor annak költségeit, működését teljes körűen, az üzleti tervezéstől a költségekkel való elszámolásig köteles nyomon követni, felügyelni, ellenőrizni, költségeinek megalapozottságát vizsgálni.
(4) A Közlekedésszervező jogosult és köteles a belső szolgáltató által érvényesíteni kívánt költségek indokoltságát, megalapozottságát megvizsgálni, szükség esetén megkérdőjelezni, külső szakértő vagy könyvvizsgáló bevonásával vizsgálatot folytatni. (5)
A Közlekedésszervező köteles az általa megrendelt szolgáltatások mennyiségét és minőségi színvonalát rendszeresen ellenőrizni. A Közlekedésszervező jogosult a szolgáltató tevékenységét nyílt és rejtett úton, továbbá próbahasználat útján is ellenőrizni. A Közlekedés-szervező a szolgáltató alkalmazottjának szabályszegő magatartása esetén jogosult a szolgáltatónál a közszolgáltatási szerződésben meghatározott munkáltatói intézkedést kezdeményezni.
(6)
A Közlekedésszervező köteles a folyamatos és fenntartható működés feltételeit a közszolgáltatási szerződésekben megfelelő gazdálkodási paraméterek útján biztosítani.
15. § (1)
A Közlekedésszervező tevékenysége során az e rendelet szerinti kötelezettségeinek folyamatosan köteles eleget tenni.
(2)
A Közlekedésszervezőnek a tevékenység ellátása során rendelkeznie kell a) az átvett feladatok ellátásához szükséges ügyfélszolgálati és – szükség szerint – ügyeleti feladatokat ellátó személyzettel, b) az átvett feladatok ellátásához szükséges nyilvántartási rendszer-rel, c) a feladatok ellátásához szükséges képzettséggel rendelkező, megfelelő létszámú szakember-állománnyal.
(3)
A Közlekedésszervező köteles az általa ellátott feladatok ellátásában érintett hatóságokkal együttműködni és a rendelkezésére álló adatokat a hatóságoknak átadni. 13. Záró és átmeneti rendelkezések
16. § (1) E rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba. (2) A rendeletben foglalt szabályok mindenben megfelelnek a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az
97 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak. 17. § (1) A 12. § (3) bekezdésében foglaltakat előízben a 2016. évi üzleti terv benyújtásakor kell alkalmazni. (2) A 13. § (2) bekezdés szerinti éves melléklet a feladat-ellátási és vagyonkezelési szerződés megkötésének évében 2015. július 1 – 2015. december 31. közötti időszakra határozza meg a férőhelykilométer és a további minőségi és mennyiségi mutatók által leírt szolgáltatási szintet. (3)
E rendelet hatálybalépését követően a TÜKE Busz Zrt. által korábban kibocsátott jegyek 2016. június 30-ig, míg a bérletek a lejáratukig érvényesek. A jegyek és bérletek elfogadásának részletes szabályait, az abból származó bevételek egymás közötti elszámolásának módját, közszolgáltatási szerződés tartalmazza. A bérletek és a jegyek elfogadásának szabályait a TÜKE Busz Zrt. és a Közlekedésszervező a honlapjukon, valamint az utazó közönség széles köre számára elérhető helyeken és fórumokon közzéteszi 2015. június 15-ig.
Dr. Páva Zsolt s.k. polgármester
Dr. Lovász István s.k. jegyző
Záradék: Megalkotta: a Közgyűlés a 2015. február 26-i ülésén. Kihirdetve: 2015. március 16-án.
98
3.sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6 /2 015 . ( III. 3. ) ö nko rmá nyzati re ndele te az önkormányzati ingatlanok vagyoni jellegének megváltoztatásáról szóló 45/2011. (IX.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzati ingatlanok vagyoni jellegének megváltoztatásáról szóló 45/2011. (IX.27.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) a következő 3/N. §-sal egészül ki: „3/N. § Az önkormányzat forgalomképes vagyonaként nyilvántartott pécsi 35001 hrsz-ú, 2801 m² nagyságú, kivett ipartelep megnevezésű ingatlan közterület megnevezéssel forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül.”
2. §
Az Ör. a következő 3/O. §-sal egészül ki: „3/O. § Az önkormányzat forgalomképes vagyonaként nyilvántartott pécsi 51277 hrsz-ú, 4 m² nagyságú, kivett beépítetlen terület megnevezésű ingatlan közterület megnevezéssel forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül.”
3. §
Az Ör. a következő 3/P. §-sal egészül ki: „3/P. § Az önkormányzat forgalomképes vagyonaként nyilvántartott pécsi 51275 hrsz-ú, 40 m² nagyságú, kivett beépítetlen terület megnevezésű ingatlan közterület megnevezéssel forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül.”
4. §
Az Ör. a következő 3/Q. §-sal egészül ki: „3/Q. § Az önkormányzat forgalomképes vagyonaként nyilvántartott pécsi 51360/2 hrsz-ú, 118 m² nagyságú, kivett beépítetlen terület megnevezésű ingatlan közterület megnevezéssel forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül.”
5. §
Az Ör. a következő 3/R. §-sal egészül ki: „3/R. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonaként nyilvántartott pécsi 01417 hrsz-ú, 2880 m² nagyságú, kivett közút megnevezésű ingatlan – a 2011. évi CLXXXIX. törvény 101. §-a szerinti jogügylet megkötése érdekében – forgalomképes vagyonnak minősül.”
99
6. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Dr. Páva Zsolt s.k. polgármester
Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2015. február 26-i ülésén. Kihirdetve: 2015. március 3-án.
Dr. Lovász István s.k. jegyző
100
4.sz. melléklet a 55/2015. (02. 26.) sz. határozat melléklete
A Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellátási Osztály szervezeti egység munkaköreinek létszám szerinti alakulásáról ELLÁTÁSI OSZTÁLY
Munkakörök
Létszámcsökkentés előtti engedélyezett létszám
Ellátási Osztály osztályvezetője Ellátó Csoport Rendezvényszervező Ügykezelő Kézbesítő Telefonközpontos Gondnoksági Csoport Műszaki ügyintéző Nyomdász Gépkocsivezető Karbantartó Nyomdai kisegítő
1 fő
Létszámcsökkentéssel és álláshely megszüntetéssel érintett munkakörök száma -1 fő
1 fő 2 fő 3 fő 2 fő
-1 fő -2 fő -3 fő -2 fő
1 fő 1 fő 5 fő 2 fő 1 fő
-1 fő -1 fő -5 fő -2 fő -1 fő
Létszámcsökkentés után engedélyezett létszám
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
