LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA. Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából. Készítette:

AZ ÉRKERTI LAKÓTELEP NAGYVÁROSIAS LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA

AKCIÓTERÜLETI TERV ÉAOP-5.1.1/B-09-1F-2011-0001

Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából

Készítette:

A tanulmány kidolgozásában résztvevő szakértők: Barabás Eszter, Komádi Mónika, Hajduné Májas Anikó, Róka László

2012. április

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv

TARTALOMJEGYZÉK 1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .......................................................................................................... 5 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6

2

A FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ÉS HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA ......................................... 5 AZ AKCIÓTERÜLETI CÉLKITŰZÉSEK, FEJLESZTÉSEK ÉS HATÁSOK ........................................................... 7 A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE ............................................................................................... 11 ÜTEMEZÉS ............................................................................................................................................ 11 PÉNZÜGYI TERV.................................................................................................................................... 13 AZ ELŐKÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ........................................................................................................ 14

A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE ....................................................................................................................................................... 15

3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ......................................................................................................................................... 17 3.1 3.2 4

AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ................................................................................................................. 17 A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ................................................................................................................ 20

HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................... 23 4.1 AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE ............................................................... 23 4.2 MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA .................................................. 25 4.3 AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA ............. 31 4.3.1 Demográfiai helyzet ........................................................................................................................ 31 4.3.2 Gazdasági helyzet............................................................................................................................ 31 4.3.3 Társadalmi helyzet .......................................................................................................................... 32 4.3.4 Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet ........................................................................................... 33 4.3.5 Jövedelmi helyzet ............................................................................................................................ 34 4.3.6 Környezeti állapot ........................................................................................................................... 35 4.3.7 Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte ........................................................ 36 4.3.8 Közbiztonság ................................................................................................................................... 37 4.4 AZ AKCIÓTERÜLET MŰSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA ................. 38 4.4.1 Közlekedés ....................................................................................................................................... 38 4.4.2 Közműhálózat értékelése ................................................................................................................. 38 4.4.3 Lakáshelyzet .................................................................................................................................... 39 4.4.4 Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota ...................... 40 4.4.5 Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis............................................................................... 42 4.5 FUNKCIÓELEMZÉS ................................................................................................................................ 43 4.6 TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE ..................................................................................................... 45 4.7 A TULAJDONOSI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOK FELTÉRKÉPEZÉSE .................................................... 47 4.8 PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE, INGATLANÁRAK BECSLÉSE .............................................. 49

5

FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK .......................................................................... 52 AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI, RÉSZCÉLJAI .................................................................... 52 A CÉLOK ILLESZKEDÉSE AZ OPERATÍV PROGRAMOK RENDSZERÉBE ..................................................... 58 AZ AKCIÓTERÜLET BEAVATKOZÁSAI.................................................................................................... 59 AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE ................................................................................................................................................. 60 5.5 BEAVATKOZÁSI TÍPUSOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ..................................................................................... 61 5.6 AZ ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT TARTALMA ........................................................................................................................................................ 64 5.6.1 Tevékenységek bemutatása .............................................................................................................. 64 5.1 5.2 5.3 5.4

5.6.1.1 A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása .................................................. 67 5.6.1.1.1 Nyírségi Civilház felújítása ............................................................................................................... 68 5.6.1.1.2 Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása ............................................................................................. 69 5.6.1.2 Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása ............................... 71 5.6.1.3 Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása ............................................ 73 5.6.1.4 Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása ................................................... 75 5.6.1.5 Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése ......................................................... 77 5.6.1.6 A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása ................................. 84 5.6.1.7 Az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft elemek ...................................................................... 86

MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda

2

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 5.6.1.7.1 Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program ................................................................................... 87 5.6.1.7.2 Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok ........................................................................................ 88 5.6.1.7.3 „Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok ............... 90 5.6.1.7.4 „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését segítő programok .................................................................................................................................................. 93 5.6.1.7.5 Városmarketing tevékenységek ......................................................................................................... 95 5.6.1.7.6 További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) ...................................................... 97 5.6.1.8 További kötelezően végrehajtandó, kiegészítő tevékenységek a pályázati előírásoknak megfelelően ... 99

5.6.2 5.6.3

Összefoglaló indikátor táblázatok ................................................................................................. 101 Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében ........................... 105

5.6.3.1 5.6.3.2

Konzorciumi partnerek ......................................................................................................................... 105 Támogatói csoport ................................................................................................................................ 110

5.6.4 A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok .............................................................. 111 5.7 A MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROJEKTEK A KÖZSZFÉRA FEJLESZTÉSEI NYOMÁN .... ........................................................................................................................................................... 112 5.8 A PÁLYÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ, DE AZON KÍVÜL A KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT TEVÉKENYSÉGEK AZ AKCIÓTERÜLETEN ........................................................................................................... 113 5.9 SZINERGIA VIZSGÁLAT ....................................................................................................................... 113 5.10 A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORT IGÉNYEIHEZ ...................................... 115 5.10.1 A lakosság ................................................................................................................................. 119 5.10.2 A vállalkozások ......................................................................................................................... 120 5.10.3 A civil szervezetek ..................................................................................................................... 122 5.11 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI ............................................................................... 124 5.11.1 Társadalmi-gazdasági hatások ................................................................................................. 124 5.11.2 Esélyegyenlőségi hatások.......................................................................................................... 125 5.11.3 Környezeti hatások .................................................................................................................... 125 5.11.4 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok ................................................................... 127 5.12 A KOCKÁZATOK ELEMZÉSE ................................................................................................................ 128 5.13 A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE........................................................ 133 5.14 LEZAJLOTT PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK .......................................................................................... 135 6

PÉNZÜGYI TERV ........................................................................................................................ 137

7

A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE.............................................................................. 140 7.1 AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA.......................................................... 140 7.1.1 A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei ............................................................... 140 7.1.2 Városfejlesztő Társaság működése Nyíregyházán ......................................................................... 140 7.1.3 Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony ................................................. 142 7.1.4 Kompetenciák, felelősségi körök ................................................................................................... 143 7.1.5 Intézményi együttműködés ............................................................................................................. 147 7.2 ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS ............................................................................................................. 150 7.2.1 Szervezeti terv................................................................................................................................ 150 7.2.2 Az üzemeltetés működtetés pénzügyi terve, forrásai ...................................................................... 150 7.2.3 Nyírségi Civilház épületének felújítása ......................................................................................... 151 7.2.4 Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása ........................................................................................ 153 7.2.5 Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása ........................ 155 7.2.6 Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása ........................................... 158 7.2.7 Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása ................................... 158 7.2.8 Városrész központ kialakítása, közterület rehabilitáció ................................................................ 161 7.2.9 A társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása ............................................ 164 7.2.10 Kapcsolódó soft tevékenységek ................................................................................................. 178

8

MELLÉKLETEK .......................................................................................................................... 179 KIVONAT NYÍREGYHÁZA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELETBŐL ....................................................................................................... 8.2 A SZAKHATÓSÁGI EGYEZTETÉS KERETÉBEN 2007. DECEMBER 10-ÉN FELKERESETT SZERVEZETEK LISTÁJA ........................................................................................................................................................... 8.3 A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI ......................................................................................... 8.1

8.3.1 8.3.2 8.3.3

179

182 184 Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről .......................... 184 A 2007 decemberében elvégzett lakossági kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai ...... 188 A 2007 decemberében elvégzett képviselői kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai ..... 189


3

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 8.3.4 A 2009. áprilisban elvégzett lakossági kérdőíves felmérés ........................................................... 190 8.3.5 A 2009. novemberben elvégzett lakossági kérdőíves felmérés ...................................................... 197 8.4 A LAKOSSÁGI FÓRUMOK DOKUMENTÁCIÓJA ...................................................................................... 206 8.4.1 A 2009. április 15-i lakossági fórum jelenléti íve és fotódokumentációja ..................................... 206 8.4.2 A 2009. december 9-i lakossági fórum jelenléti íve és fotódokumentációja .................................. 208 8.4.3 A 2011. február 17-i lakossági fórum jelenléti íve, fotódokumentációja és emlékeztetője ............ 211 8.5 A TÁMOGATÓI CSOPORTTAL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK .......................................................... 222 8.5.1 Jelenléti ív a támogatói csoport megalakulásáról ......................................................................... 222 8.5.2 Jegyzőkönyv a támogatói csoport alakuló üléséről ....................................................................... 223 8.5.3 Jelenléti ív a támogatói csoporthoz való csatlakozásról ............................................................... 225 8.5.4 Jegyzőkönyv a támogatói csoporthoz való csatlakozásról ............................................................ 226 8.5.5 Jelenléti ív és fotódokumentáció a támogatói csoport üléséről (2012. április 13.) ....................... 228 8.5.6 Emlékeztető a támogatói csoport üléséről (2012. április 13.) ....................................................... 230 8.6 A TÁRSASHÁZAKKAL VALÓ EGYEZTETÉS DOKUMENTÁCIÓJA ............................................................. 232 8.6.1 Jelenléti ív ..................................................................................................................................... 232 8.6.2 Emlékeztető ................................................................................................................................... 233 8.7 A VÁROSFEJLESZTŐ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA (2012.03.12.) ..................................................... 236 8.8 IGÉNYFELMÉRÉS ÉS KIHASZNÁLTSÁGI TERV ....................................................................................... 243 8.9 VÁROSI RENDEZVÉNYNAPTÁRAK ....................................................................................................... 263 8.10 TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK ÉS TÉRKÉPEK JEGYZÉKE .................................................................................. 274


4


1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A településhálózatban a megyei jogú városoknak kiemelt szerepük van, ezért a Regionális Operatív Programok Irányító Hatósága kiemelt eljárásrendben kezeli a megyei jogú városok városrehabilitációs célú fejlesztéseit. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) – a városfejlesztés kötelezően előírt dokumentuma – 2008 januárjában elkészült, azt a Közgyűlés elfogadta. Az IVS-ben a város stratégiai céljain túl kijelölésre kerültek azok az akcióterületek, amelyeken belül a város különböző célú fejlesztéseket kíván megvalósítani. Az elfogadott IVS öt akcióterületet határoz meg, melyek egyike az Érkerti akcióterület. Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása című szociális városrehabilitációs projektjavaslat a Kormány 1347/2011. (X.19.) számú határozatában foglaltak szerint akciótervi nevesítésre került. Az akcióterületi fejlesztések megvalósításához az ÉAOP-5.1.1/B konstrukció (kiemelt projekt) keretében biztosítható támogatás. Jelen tervezési dokumentum Nyíregyháza Megyei Jogú Város Érkerti akcióterületének rehabilitációjára vonatkozó, a két fázisból álló kiválasztás keretében a II. fázisban benyújtandó részletes Akcióterületi Terv (ATT). A dokumentumot a 2009-ben kiadott „Városfejlesztési Kézikönyv”, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által megjelentetett „Az akcióterületi terv módszertani szempontjai” elnevezésű módszertani útmutatók, valamint a „Tervezési felhívás és útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” című dokumentum alapján, azoknak teljes mértékben megfelelve dolgozta ki a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda.

A fejlesztési akcióterület kijelölése és helyzetének bemutatása

1.1

Az akcióterületi fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának átfogó, tematikus és városrészi célkitűzései megvalósuljanak. A fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása”. Az érkerti akcióterület kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: 

teljesítse az előírt feltételeket a szociális mutatók tekintetében;



kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, közterek és a magánerős beruházások miatt indokoltak; megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen;

 

funkcionális szempontból egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljon;



a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és a helyi civil szféra mobilizálásával.

A 0,31 km² kiterjedésű akcióterület Nyíregyháza belvárosától délnyugatra, a nagykörúton belül helyezkedik el, népessége a 2001. évi népszámlálás szerint 5708 fő, a jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint 5731 fő.


5


Az elsősorban nagyvárosias lakóövezeteket magában foglaló, a városi átlaghoz képest többnyire kedvezőtlenebb gazdasági, társadalmi jellemzőkkel rendelkező akcióterület teljesíti az előírt kritériumokat (a megadott mutatók közül a következőket). Indikátor típusa Alacsony gazdasági aktivitás Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben Munkanélküliség magas szintje Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben. Számítás: munkanélküliek száma/ (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 nap). Számítás: tartós munkanélküliek száma/ (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Szegénység és kirekesztettség magas szintje Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) A legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest A lakóépületek alacsony energiahatékonysága Rossz energiahatékonyságú épületekben található lakások aránya Feltételek:  1982. december 31. előtt épült, energiakorszerűsítés nem történt;  az 1983. január 1. után épült, eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein


Határérték a lakótelepeken

Érkert

min. 28%

32,50%

min. 10,5%

11,50%

min. 4%

4,50%

min. 10%

11,20%

városi átlag legalább 1,3-szorosa (városi átlag: 2012-ben: 24,99)

városi átlag 2szerese (51,91)

városi átlag max. 65%-a (városi átlag 2012-ben: 2,6)

A városi átlag 54,6%-a (1,42)

min. 50%

74,65%

6


Érkert városon belüli fekvése és megközelíthetősége kedvező: a városközpont közelsége relatíve javít a városrész intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátottságán, a többi városrészből való elérhetőséget az Érkert határvonalaként funkcionáló nagykörút, illetve a helyi buszjáratok biztosítják, a közeli vasút- és buszállomás pedig a városon kívülről érkezők számára is könnyen megközelíthetővé teszik a városrészt. Az épített környezet szempontjából a nagykörúttal körülhatárolt belvárosi területbe beékelődött lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll. A két ütemben (a ’60-as és a ’80-as években) megépített, szellősen telepített és zöldfelületekkel is elválasztott négy- és ötemeletes házak könnyedebb hangulatát az Érpatak főfolyása mellé és annak környékére telepített tízemeletes házak sora bontja meg. Lakótelep-jellegét enyhítik a házak közötti zöldfelületként funkcionáló terek. A városrész elsődleges szerepköre a lakófunkció. A városrész a településszerkezeti terv alapján nagyvárosias lakóterület, amelynek lakótelepi rehabilitációját a településrendezési terv is előirányozza. A terület infrastrukturális ellátottságára jellemző, hogy az aszfalt burkolatú utak és járdák elöregedettek, elhasználódtak, a megépítésük óta jelentősebb burkolat megerősítések nem történtek. Gondot okoz a parkolóhelyek hiánya, bár a háztömbök szerviz útjai mellett jelentős számú parkoló épült, azok nem képesek a megnövekedett számú személygépjárművek befogadására. A városrész zöldterületi rendszere hiányos, gyakorlatilag nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben. A zöldfelületen lévő sétányok elavultak. A VIII-as főfolyás (Érpatak) partján lévő zöldfelület rendezetlen, az jelenleg nem tölt be sem rekreációs, sem ökológiai funkciót. Az érkerti lakótelep közszolgáltatásokkal való ellátottsága összességében kedvezőnek mondható, az alapszolgáltatások köre teljes mértékben elérhető a lakosság számára. A lakosság és a civil szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások körét bővíti a lakótelepen működő Nyírségi Civilház, amelynek jelenléte hozzájárul nemcsak a városrész, hanem az egész megye szervezett civil bázisához. A közszolgáltatások minőségének emelését korlátozza az intézmények nem megfelelő műszaki állapota és hiányos infrastrukturális felszereltsége. Az érkerti lakótelepen viszonylag magas a bűncselekmények száma és alacsony a lakosság biztonságérzete. Ennek elsődleges oka a prostitúció és a hajléktalanság, ami alapvetően befolyásolja a lakosok közérzetét.

1.2

Az akcióterületi célkitűzések, fejlesztések és hatások

A felvázolt problémák, valamint az elsődleges célcsoportok, azaz a lakótelep és a város lakossága, a civil szervezetek és a vállalkozások részéről jelentkező fejlesztési szükségletek alapján az érkerti szociális városrehabilitáció átfogó célkitűzése a következő: „Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével”. Ezt az alábbi részcélok elérésével lehet megvalósítani: 1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával 2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával 4. A fenntartható fejlődést érvényesítése

és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek


7


A 2007-2013 közötti tervezési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve az érkerti lakótelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg (EAOP-2009-5.1.1/B konstrukció keretében). A célok eléréséhez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezi:  

 



Közösségi funkciót erősítő tevékenységek: Nyírségi Civilház épületének felújítása Közszféra funkciót erősítő tevékenységek: Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely felújítása Városi funkciót erősítő tevékenységek: Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakófunkciót erősítő tevékenységek: Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Az infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek: Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok „Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)

A pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések többsége 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlant, míg egy része magántulajdonú és állami tulajdonú ingatlanokat érint.


8


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.-16.

Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény VIII. számú főfolyás (Érpatak) Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épülete Akcióterületen lévő közterületek Társasházak


9

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Beavatkozás típusa

Projekt rövid leírása

Projektelem neve Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása

A Nyírségi Civilháznak és az Érkerti Rendőrőrsnek helyet adó épület (Damjanich u. 4-6.) külső-belső felújítása – tető hő- és vízszigetelés, homlokzat hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítás Az épület külső homlokzati hőszigetelése, a lapostető hőés vízszigetelése, a tornaterem nyílászáróinak és héjazatának cseréje Az épület külső homlokzatának hőszigetelése, nyílászáró csere, lapostető hő- és vízszigetelése Az épület külső homlokzati hőszigetelése, lapostető szigetelése Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem és az élelmiszerbolt É-i homlokvonala, É-ról a lakótömbök homlokzata által határolt sétány és környezete, K-i lezárása a gyalogos híd, Ny-i lezárása az Árpád utca);  Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség mögötti zöldfelület (a kiszolgáló út peremvonaláig), valamint az épületek közötti zöldfelületek rekonstrukciója;  Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D-i határa a Toldi. u. 62. és 64. számú ingatlanok közötti terület magasságában);  2 db játszótér (kicsinyek játszótere és több korcsoportos játszótér) kialakítása a Toldi u. 58. és 64. számú épületek előtti területen;  Kosárpálya kialakítása, sportpálya és parkoló felújítása (Toldi u. 66. számú ingatlan előtti járda és a patakpart közötti térrészen);  Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása;  A 10 emeletes lakótömbök nyugati homlokzata előtt futó járda és az épületek közötti kikötések kialakítása;  Hullámosított acéllemez áteresz-híd építése a Lehel utca folytatásában;  Vécsey köz - parkoló építése és járda felújítása a Vécsey Károly Általános Iskolától D-re;  Az Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (a közpark É-i végében található jelenlegi parkoló bővítése);  Toldi utca Érpatak partja, orvosi rendelő előtti terület, vegyes forgalmú út kialakítása. A Toldi utcai tízemeletes, iparosított technológiával épült társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából (10 darab épület) - a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő rendszerrel, a tető utólagos hő- és vízszigetelése 

ROP támogatással

Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése

A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása


10

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Beavatkozás típusa

Projekt rövid leírása

Projektelem neve

Az infrastrukturális, beruházási jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” tevékenységek

     

Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok „Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)

Az érkerti szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész komplex szociális, esztétikai és környezeti megújulása várható. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás) létrehozhatók a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság, valamint az itt működő civil szervezetek és vállalkozások komfortérzetét, növelik a településrész vonzerejét. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a település-szerkezet átfogó javításához. 1.3

A megvalósítás intézményi kerete

A projekt kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. A megvalósítás a projekt komplexitása miatt széleskörű partnerségben valósul meg (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság Érkerti Rendőrőrs, Nyíregyházi Lakásszövetkezet, érintett társasházak, soft elemek megvalósításában résztvevő partnerek), a támogatásban részesülő partnerek konzorciumot alkotnak. A projekt kialakítása és megvalósítása érdekében támogatói csoport létrehozására került sor a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, intézmények) részvételével. A megyei jogú városokkal szemben elvárás1, hogy városrehabilitációs projektjük végrehajtását városfejlesztő társaság közbeiktatásával valósítsák meg. Ezen elvárásnak Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy felel meg, hogy egy már cégjegyzékbe bejegyzett, 100%-os tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaság – a Nyíregyházi Ipari Park Kft. – alapító okiratát módosította a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok biztosítása érdekében, így a módosított korlátolt felelősségű társaság megfelel a városfejlesztő társasággal szemben támasztott szervezeti, társasági jogi feltételeknek. A konzorciumi partnerek közötti felelősségi viszonyt a konzorciumi megállapodás rögzíti. Az operatív kapcsolattartás, a kezdő és időközi munkamegbeszélések lebonyolítása, és a konzorciumi partnerek pontos, határidőre való teljesítésének nyomon követése a Városfejlesztő Társaság feladata lesz. A Társaság feladata a projekten kívül partnerek, potenciális partnerek és stakeholderekkel való kapcsolattartás is. A civil szervezetek bevonása intézményesített keretek között történik a városfejlesztést érintő projektek megvalósításánál. 1.4

Ütemezés

A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a 2012. szeptember 1-én kezdődik és lezárásuk 2013. év végéig, illetve a soft tevékenységek esetében 2014. év végéig megtörténik.

1

Irányadó útmutatók: Városfejlesztési kézikönyv (2009. január 28.) Tervezési Felhívás és Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz A Városfejlesztő Társaság létrehozását és működtetését segítő iránymutatás


11

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 2007.07.012009.12.31

I.

2010 II. III.

IV.

2011 I. II. III. Előkészítés

IV.

I.

2012 II. III.

IVS Előzetes Akcióterületi Terv (EATT) Akcióterületi Terv (ATT) 1. fázis benyújtásához szükséges dokumentumok, tervek 2. fázis benyújtásához szükséges dokumentumok, tervek Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások (műszaki ellenőr, nyilvánosság, könyvvizsgálat) Projektmenedzsment Közösségi funkció Nyírségi Civilház felújítása Közszféra funkció Érkerti Rendőrőrs felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely felújítása Városi funkció Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakó funkció Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok „Az én házam az én váram” – Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)


12

IV.

I.

2013 II. III.

IV.

I.

2014 II. III.

IV.


1.5

Pénzügyi terv

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról.

A tevékenység neve

Támogatás intenzitása (%)

Költségvetés megoszlása Partneri (társasházak Támogatás Önkormányesetében (Ft) zati önerő (Ft) lakossági) önerő (Ft)

Közösségi funkciók Nyírségi Civilház felújítása 85,00% 23 529 938 Közszféra funkciók Érkerti Rendőrőrs felújítása 85,00% 20 044 022 Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly 85,00% 72 764 166 Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi 85,00% 15 629 250 Telephely külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső 85,00% 20 584 621 Tagintézmény külső felújítása Városi funkciók Városrész-központ kialakítása az Érkertben, 85,00% 511 159 777 közterület-rehabilitáció Lakófunkciót erősítő tevékenység Toldi utcai 10 emeletes 70,00% 372 894 141 társasházak külső felújítása Kapcsolódó soft elemek Soft projektelemek 85,00% 105 604 000 Projekt előkészítés, menedzsment, tájékoztatás Projekt-előkészítés – tanulmányok, tervek, 85,00% 26 844 955 engedélyek Közbeszerzési költségek 85,00% 4 771 390 Területelőkészítés, 85,00% 16 235 000 ingatlanvásárlás Műszaki ellenőr 85,00% 10 114 915 Tájékoztatás 85,00% 2 114 740 Könyvvizsgálói díjak 85,00% 1 079 500 Projekt menedzsment 85,00% 12 750 000 Tartalék 85,00% 20 744 426 ÉAOP 5.1.1./B pályázat 79,84% 1 236 864 841 költségvetése összesen

A projekt bruttó költsége (Ft)

0

4 152 343

27 682 281

3 537 180

0

23 581 203

0

12 840 735

85 604 901

0

2 758 103

18 387 353

0

3 632 581

24 217 202

0

90 204 666

601 364 443

79 905 889

79 905 889

532 705 919

8 850 000

9 786 000

124 240 000

0

4 737 345

31 582 300

0

842 010

5 613 400

0

2 865 000

19 100 000

0 0 0 0 0

1 784 985 373 190 190 500 2 250 000 3 660 781

11 899 900 2 487 930 1 270 000 15 000 000 24 405 207

92 293 070

219 984 128

1 549 142 039

A pályázat pénzügyi tervének kiadási oldala a tervezői költségbecslések adataira épül. Külön szerepelnek benne az egyes tevékenységekre, az előkészítésre, a projektmenedzsmentre és az egyéb igénybevett szolgáltatásokra tervezett költségek az előzetes ütemezésnek megfelelően. A bevételi oldal legnagyobb tétele a pályázati támogatás. A saját forrásokat a konzorcium biztosítja, az Önkormányzat (mint konzorciumvezető) mellett az egyes konzorciumi tagok is vállalják a rájuk eső önrész biztosítását. A társasházak, lakásszövetkezet esetében megvalósul a tulajdonosok egyéni hozzájárulásainak egy számlán való összegyűjtése.


13


1.6

Az előkészítő tevékenységek

Nyíregyháza Város Önkormányzata 2006 nyarától tudatosan készül az érkerti lakótelep szociális városrehabilitációjának megvalósítására. Az előkészítés keretében különböző típusú tevékenységeket végzett el.

Szükségletfeltárás

Tevékenység Lakossági felmérés az Érkert lakótelepen a városrész rehabilitációjának tervezéséhez Városrehabilitációs kérdőívek

Tájékoztatás és nyilvánosság Stratégiaalkotás

Projektfejlesztés

Városfejlesztési fórumok Bencs-Program 2007-2013 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozása Végleges Akcióterületi Terv kidolgozása Támogatói csoport megalakítása, ülései Műszaki tanulmánytervek és tervezői költségbecslések készítése

Időszak 2006.07-2006.08. 2007.12-2007.12. 2009.04.-2009.11 2007-2011 2006 2007.09-2008.03. 2008.09-2011.02. 2012.02-2012.05. 2009.11.-2012.04. 2008.10-2009.12. 2012.02-2012.05.

A szociális városrehabilitációs projektjavaslat a Kormány 1347/2011. (X.19.) számú határozatában foglaltak szerint akciótervi nevesítésre került.


14


2

A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE

Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS)2 öt olyan fejlesztési akcióterületet jelölt ki a 2007-2013 közötti időszakra, amelyek esetében a városrehabilitáció reálisan megvalósítható.

Tiszavasvári út menti laktanyák

Örökösfö ldi lakótelep

Érkerti lakótelep

Huszártelep

Belváros és a Búza téri piac környéke

1. táblázat Nyíregyháza fejlesztési akcióterületei az IVS-ben Cél

Funkció

Célcsoport

Költségvetés (millió Ft)

Önkormányzati forrás (%)

A városmag élővé tétele a központi kereskedelmi és szolgáltatási funkcióinak megerősítésével

gazdasági, közösségi, városi, közszféra

a város és a környező települések lakosai, vállalkozói, turisták, befektetetők

4 873

11,3

lakó, közösségi, városi, közszféra

a Huszártelep lakossága

700

29,3


az érkerti lakótelep lakossága

800

20


az örökösföldi lakótelep lakossága

500

20

gazdasági, közösségi, városi, közszféra, lakó

a város és a környező települések lakosai, vállalkozói, befektetetők

10 596,2

kb. 5%

A Huszártelep társadalmigazdasági leszakadásának megállítása a lakókörnyezet és az életminőség átfogó és fenntartható javításával A megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével Az örökösföldi lakótelep élhetőbbé tétele a hiányzó közszolgáltatások kialakításával és a közösségi terek megújításával A Tiszavasvári út menti laktanyák területének gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból optimális hasznosítása

A város többi részének fejlesztését más pályázati programok keretében és saját erőből kívánja végrehajtani. Az elsőként fejlesztendő akcióterületként a belvárost jelölte ki az IVS, ezt követték a szociális városrehabilitáció területei. Az akcióterületi rangsor meghatározása a következő szempontok alapján történt: 

indokoltság, szükségesség: a fejlesztések időszerűsége, az érintett lakosság száma és szociális helyzete, a fejlesztések lakossági elfogadottsága;



hatások: a fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, valamint hatása a város egészére, a város lakófunkciójára;



finanszírozás és fenntarthatóság: támogatás megszerzésének esélye, önkormányzati sajáterő nagysága, bevonható magánforrások mértéke, létrehozott kapacitások fenntarthatósága.

Az IVS hosszú távú, átfogó célja – a településfejlesztési koncepció alapján – a következő:

2

http://www.nyirhalo.hu:1000/nyirhalo/fooldal/ivs.pdf


15


Stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaság megvalósítása és minőségi életkörülmények biztosítása A városrehabilitációs akcióterületi terv célrendszere ehhez teljes mértékben illeszkedik, hiszen a lakosság számára élhető, széleskörű szolgáltatásokat nyújtó városrészközpont kerül kialakításra intézmények, lakások és közterületek felújításával, valamint ESZA-típusú programok megvalósításával annak érdekében, hogy a beindult szegregációs folyamatok visszafordíthatók legyenek. Az Előzetes Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztések eltérő módon és különböző mértékben az összes középtávú, tematikus cél megvalósulásához hozzájárulnak. 2. táblázat Az EATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS középtávú céljaihoz Tematikus cél Illeszkedés Az Érkert északi része a vasúttal érkezők számára egyfajta kapu T1. A külső és belső szerepet tölt be, ezért fontos a lakótelep településképi illeszkedése. megközelíthetőség és Emellett kiemelten fontos a parkolókapacitás bővítése városi és elérhetőség javítása városrészi szinten egyaránt. T2. Fejlett és innovatív A helyi vállalkozói réteg elsősorban az érkerti lakosság szükségleteinek vállalkozói infrastruktúra kiszolgálására épül. A vállalkozók számára is fontos emiatt az Érkert kiépítése a stabil és diverzifikált vonzerejének növelése, hiszen így hosszú távon nagyobb vásárlóerővel gazdasági struktúra rendelkező lakosság célterületévé válhat a lakótelep. kialakításához Az Érkert esetében kétféleképpen jelenhet meg a humánerőforrásT3. A gazdaság igényeihez fejlesztés, egyrészt a közösségi terek bővítése helyszínt biztosíthat a illeszkedő humánerőforráskülönböző felnőttképzések, önképző körök számára, másrészt javítani fejlesztés kell a közoktatás infrastrukturális feltételeit. Az Érkerti lakótelep elsősorban lakófunkciót tölt be, ezért közvetlenül kevéssé hat a város interregionális szerepkörére. Közvetett módon T4. A(z inter)regionális azonban hatása több tényező szempontjából is kimutatható: a már szerepkör erősítése említett szomszédos vasútállomás révén, a térségi szinten is jelentős civilszervezetek jelenléte miatt, valamint annak köszönhetően, hogy kellemes lakókörnyezetet biztosít a városba beköltözni vágyók számára. T5. A fenntartható turizmus Az Érkerti lakótelep esetében nem beszélhetünk turisztikai kialakítása és Nyíregyháza adottságokról és funkciókról. Egyedül az Érpatak megújult környezete versenyképes turisztikai jelenthet majd kuriózumot a városrészt felkeresők számára. célterületté tétele T6. Kiegyensúlyozott Az érkerti épületek, közterek és zöldfelületek építészeti, energetikai és településszerkezet kialakítása esztétikai rekonstrukciójával jelentős mértékben javul a településkép és és az épített környezet védelme a városi környezet. A környezeti fenntarthatóság kétféleképpen jelenik meg az T7. A természeti és környezeti akcióterületen: egyfelől a lakóépületek energetikai korszerűsítésével állapot javítása, a környezeti jelentős mértékben csökken a városrész környezetterhelése, másfelől ártalmak csökkentése az Érpatak rekonstrukciója hozzájárul a zöldfelületek bővüléséhez és az élővízfolyások megőrzéséhez. T8. A lakosság egészségi Az energetikai korszerűsítés és a zöldfelületek fejlesztése preventív állapotának javítása és az módon hozzájárul a kedvezőbb környezeti feltételek csökkentéséhez és egészségügyi ellátórendszer ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulásához. fejlesztése T9. A magas szintű kultúra és a Az akcióterületen található Civilház a helyi lakosság fontos közösségi, közművelődés lehetőségeinek találkozási pontjává fejlődhet. Megfelelő ESZA típusú programokkal biztosítása erősíthetők a lakosok közti kötelékek és a helyi identitástudat. A kiválasztott akcióterületen végrehajtott fejlesztések az életminőség T10. A szociális biztonság növekedését eredményezik a lakótelep teljes népessége számára. A megteremtése szociális intézményfejlesztés segíti a társadalmi felzárkózást és kohéziót.

Az akcióterületi fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „V2. Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása”.


16


3

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA Akcióterület kijelölése

3.1

Nyíregyháza arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét tudja mozgósítani annak érdekében, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa – elősegítve ezáltal a városon belüli területi különbségek csökkenését. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térbelileg fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A városrehabilitációs akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Nyíregyháza teljes területét érinteni fogják. 1. térkép A nyíregyházi akcióterületek elhelyezkedése

Az érkerti akcióterület kijelölése során az alábbi – IVS-ben megfogalmazott – alapelveket vettük figyelembe: 

az akcióterület teljesítse legalább a minimálisan előírt követelményeket a szociális mutatók tekintetében;


17

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 

az akcióterület kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak;



az akcióterület megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen;



funkcionális szempontból az akcióterület egy egységet alkosson úgy, hogy esetlegesen a funkcióváltásra és -bővítésre is megfelelő helyszínt kínáljon;



a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke és a helyi civil szféra mobilizálásával. 2. térkép Az érkerti akcióterület


18

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 3. térkép Az érkerti akcióterület határai

Az érkerti akcióterületet az alábbi utcák határolják: Állomás tér – Huszár sor – Móricz Zsigmond utca – Szarvas utca – Vécsey köz – Vécsey utca – Toldi utca – Arany János utca. A város 275 km²-es területének 0,11%-án elterülő, 0,31 km² kiterjedésű akcióterület lakossága 2001-ben 5708 fő volt (a város 118 795 fős népességének 4,8%-a), ennek megfelelően népsűrűsége 18 412 fő/km2. A jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint a népesség 5 731 fő. Az akcióterületen történő városrehabilitációt elsősorban a városi környezet minőségi javítása és a társadalmi kohézió, valamint közvetett módon a gazdaságélénkítés motiválja különböző fejlesztési problémákon, illetve célokon keresztül, amelyek fontossági sorrendben az alábbiak: 

a társadalmi szegregáció leküzdése az élhetőbb, a kor színvonalának megfelelőbb és egészségesebb lakáskörülmények, lakókörnyezet megteremtése révén;



a helyi lakosságnak a szociális, oktatási-képzési, foglalkoztatási programok során megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi összetartozás, és a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez;



a minőségi közösségi terek vonzzák az embereket és a tevékenységeket, hozzájárulnak a társadalmi elköteleződés erősödéséhez, erősítik a kulturális tevékenységeket, gyarapítják a társadalmi tőkét, növelik a gazdasági teljesítőképességet, kiterjesztik a zöldfelületi elemek rendszerét;


19


a jó minőségű közösségi terek hozzájárulnak a zöldfelületi elemek növekedéséhez, a vandalizmus csökkenéséhez, a tisztább közterületekhez és a csapadékvíz megfelelő elvezetéséhez;



az egyes területek vegyes hasznosítása hozzájárul a helyi létesítmények elérhetőségéhez, növeli a személyes biztonságérzetet, csökkenti az autóhasználatot;



a lakosok megnövekedett adaptációs képessége hozzájárul a helyi közösségi összetartozáshoz;



helyi tudásbázis, készségbázis létének biztosítása, a helyi vállalkozások életképességének növelése a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez;



a helyi létesítményekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása;



az adott terület, városrész értékeinek bővítése;



a közösségi infrastruktúra vegyes használatának biztosítása;



az adott terület kihasználtságának fokozása;



a funkcionális sűrűség növelése a társadalmi kapcsolatok erősödése, a kulturális sokszínűség, valamint a hatékonyabb működtetés céljából;



megfelelő számú parkoló kialakítása a helykímélés, az intenzitásnövelés és az adottságok miatt. A jogosultság igazolása

3.2

Az érkerti akcióterület teljes mértékben megfelel a megyei jogú városok kiemelt városrehabilitációs projektjeivel szemben támasztott elvárásoknak. A „Tervezési felhívás és útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz” című módszertani útmutatóban az alábbi, az akcióterületek kijelölését meghatározó jogosultsági feltételek szerepelnek, amelyek mindegyikének eleget tesz az érkerti akcióterület: 

Az akcióterület teljes területe belterületen van.



Minden beavatkozás az akcióterületen történik és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak.



Jogosult egy akcióterület támogatásra, amennyiben a lakónépessége min. 1000 fő lakótelepek esetében (a 2001. évi népszámlálás alapján a lakosság száma 5708 fő).

Az alábbi táblázat igazolja, hogy a Tervezési útmutatóban megfogalmazott 6 indikátor közül legalább hármat teljesít az akcióterület. A projektfejlesztés időszakában az Előzetes Akcióterületi Tervben szereplő indikátorok értéke felülvizsgálatra került, amely alapján megállapítható, hogy az akcióterület továbbra is eleget tesz a jogosultsági feltételeknek.


20

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 3. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása az I. fázisban Határérték a Érkert lakótelepeken Alacsony iskolázottság (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a KSH, 17,3% min. 20% 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben Népszámlálás Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében KSH, 14,2% max. 14% alacsony volt 2001-ben Népszámlálás Alacsony gazdasági aktivitás (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya KSH, 32,5% min. 28% 2001-ben Népszámlálás A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi KSH, 52,5% min. 60% lakónépességen belül magas volt 2001-ben Népszámlálás Munkanélküliség magas szintje (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben KSH, 11,5% Számítás: munkanélküliek száma/ min. 10,5% Népszámlálás (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 nap) KSH, 4,5% min. 4% Számítás: tartós munkanélküliek száma/ Népszámlálás (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Szegénység és kirekesztettség magas szintje (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001KSH, 11,2% ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás min. 10% Népszámlálás volt Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az Önkormányzati 5,9% min. 8% akcióterületen (jelen időszakban) nyilatkozat Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres városi átlag városi szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi legalább 1,3átlag 1,8átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra Önkormányzati szorosa szorosa (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, nyilatkozat (városi átlag: (39,65) lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, 21,84) adósságcsökkentési támogatás) A legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony aránya a lakások Önkormányzati városi átlag n.a. számához képest nyilatkozat max. 65%-a Erősen leromlott környezet (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások Önkormányzati 40,35% min. 60% magas aránya nyilatkozat A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a KSH, 2,8% nem releváns lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben Népszámlálás Magas volt a maximum egyszobás lakások KSH, 6,3% nem releváns aránya a lakott lakásokon belül 2001-ben Népszámlálás A lakóépületek alacsony energiahatékonysága Rossz energiahatékonyságú épületekben található lakások aránya Feltételek:  1982. december 31. előtt épült, energiakorszerűsítés nem Önkormányzati n.a. min. 50% történt; nyilatkozat  az 1983. január 1. után épült, eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein Indikátor típusa

Jelmagyarázat:

Adatforrás

az akcióterület teljesíti a mutatószámot

Forrás: KSH Népszámlálás 2001, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata


21

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 4. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása a II. fázisban (2012) Határérték a Érkert lakótelepeken Alacsony iskolázottság (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a KSH, 17,3% min. 20% 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben Népszámlálás Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében KSH, 14,2% max. 14% alacsony volt 2001-ben Népszámlálás Alacsony gazdasági aktivitás (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya KSH, 32,5% min. 28% 2001-ben Népszámlálás A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi KSH, 52,5% min. 60% lakónépességen belül magas volt 2001-ben Népszámlálás Munkanélküliség magas szintje (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben KSH, 11,5% Számítás: munkanélküliek száma/ min. 10,5% Népszámlálás (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 nap) KSH, 4,5% min. 4% Számítás: tartós munkanélküliek száma/ Népszámlálás (munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Szegénység és kirekesztettség magas szintje (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001KSH, 11,2% ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás min. 10% Népszámlálás volt Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az Önkormányzati 5,9% min. 8% akcióterületen (jelen időszakban) nyilatkozat Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres városi átlag városi szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi legalább 1,3átlag 2átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra Önkormányzati szorosa szerese (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, nyilatkozat (városi átlag: (51,91) lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, 2012-ben: adósságcsökkentési támogatás) 24,99) A városi városi átlag átlag A legfeljebb 3 éves gépjárművek alacsony aránya a lakások Önkormányzati max. 65%-a 54,6%-a számához képest nyilatkozat (városi átlag (1,42) 2012-ben: 2,6) Erősen leromlott környezet (az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások Önkormányzati 40,35% min. 60% magas aránya nyilatkozat A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a KSH, 2,8% nem releváns lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben Népszámlálás Magas volt a maximum egyszobás lakások KSH, 6,3% nem releváns aránya a lakott lakásokon belül 2001-ben Népszámlálás A lakóépületek alacsony energiahatékonysága Rossz energiahatékonyságú épületekben található lakások aránya Feltételek:  1982. december 31. előtt épült, energiakorszerűsítés nem Önkormányzati 74,65% min. 50% történt; nyilatkozat  az 1983. január 1. után épült, eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panelcsomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspanelek belső részein Indikátor típusa

Jelmagyarázat:

Adatforrás

az akcióterület teljesíti a mutatószámot

Forrás: KSH Népszámlálás 2001, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata


22


4

HELYZETELEMZÉS Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése

4.1

A településrendezési terv a „lakótelepi karakterű” Érkertre vonatkozó részei alapján a következők mondhatók el az akcióterületről, amelynek fejlesztését a településszerkezeti terv is előirányozza: 

Az akcióterület jelentős része a nagyvárosias lakózóna (Ln) kategóriájába tartozik, amely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) alapján „sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál”.



Az akcióterület néhány utcája kisvárosias lakózóna (Lk), amelyek annyiban különböznek az előzőtől, hogy az épületmagasság nem haladja meg a 12,5 métert.



Az akcióterület egy része településközpont vegyes zóna (Vt), amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.



A lakótelep tengelye az Érpatak, amelynek besorolása közpark jellegű zöldsáv és jelentősebb vízfolyás, azaz a zöldterületek (Z) és a vízgazdálkodási területek (VG) előírásait kell rá alkalmazni.

Az akcióterület területhasználati kategóriáinak jellemzőit a Mellékletek tartalmazzák. Az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozása óta a tervezett fejlesztéseket figyelembe véve a következő módosítások történtek a helyi építési szabályzatban3: 

Nyíregyháza, Deák Ferenc utca 6462 hrsz.-ú ingatlan: A hatályos rendezési terv az ingatlant Kisvárosias lakózónába sorolja. Ahhoz, hogy a terület parkoló kialakítására legyen alkalmas szükségessé vált az ingatlan közterületté nyilvánítása. (Módosítás megindításáról szóló határozat száma: 122/2009. (XI.19.))



Az Érkerti közterületek rehabilitációja című pályázat kapcsán szükségessé vált a rendezési terv módosítása (Módosítás megindításáról szóló határozat száma: 14/2010. (II.25)) 

Parkoló felújítása a Toldi út 66. szám előtt: Az ingatlan besorolása Közpark zóna volt. A területet jelenleg is parkoló funkcióként hasznosítják, így a kialakult állapotnak megfelelően történt a terv javítása.

3

Forrás: NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 21/2007. (VI. 12.) KGY r e n d e l e t e Nyíregyháza 19/2005. (V. 5.) KGY rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának módosításáról és egységes szerkezetű szövegének megállapításáról (Egységes szerkezetben a 16/2008. (IV. 1.) KGY, a 17/2008. (IV. 1.) KGY, a 11/2009. (III.3.) KGY, 16/2009. (V.26.) KGY, a 29/2009.(IX.29.) KGY, a 36/2009.(XI.24.) KGY a 36/2009.(XI.24.) KGY, a 18/2010.(VI.29.), a 7/2011.(II.11.) a 28/2011.(VIII.26.), 41/2011.(XI.25.) és az 51/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelettel)


23






Hullámosított acéllemez áteresz híd építése a Lehet utca folytatásában. A tervezett híd és a szabályozási szélesség nem egyezett, ezért szükséges volt annak módosítása az elkészült terveknek megfelelően.

Nyíregyháza Érpataki VIII. számú főfolyás Arany János utcától délre eső, 13+974,7714+089,39 közötti szakasza: A csatorna ezen szakasza lefedésre kerül, így szükséges a szabályozási tervben közlekedési célú területként kijelölni.

4. térkép Az akcióterület a város szerkezeti tervén

A tervezett fejlesztések összhangban vannak a hatályos településrendezési eszközökkel.


24


4.2

Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása

A városrehabilitációs tevékenységgel érintett terület történeti előzményeit vizsgálva látható, hogy a vasút és a régi város közötti hajdani mocsaras legelő, az Érkert hosszú időn keresztül a város külső kertségének számított. Beépítése 1906 után kezdődött meg és mintegy 25 év alatt egy új városrész jött létre. 5. térkép Nyíregyháza rendezett tanácsú város térképe (1888)

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város településrendezési terve (2003)

Az akkor kialakult városkép 2 ütemben az 1960-as és az 1980-as években változott meg teljes mértékben a házgyári jellegű lakótelep kialakításával, azóta jelentősebb felújítás nem történt. Nyíregyháza az elmúlt időszakban számos városrehabilitációs jellegű projektet valósított meg, amelyeknek köszönhetően több városrész, épület, közterület megújulhatott.


25

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 5. táblázat Korábbi és folyamatban lévő városrehabilitációs projektek Nyíregyházán Igényelt Elnyert Beadás Pályázat megnevezése támogatás támogatás Saját erő ideje (Ft) (Ft) Pályázati konstrukció: HU2002/000-315.01.06. sz. PHARE program - Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése Cím: „Esély Centrum”: egykori laktanya hasznosítása a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének növelése érdekében

2003. november

712.496.520

712.496.520

79.166.280

Pályázati konstrukció: Regionális Fejlesztés Operatív Program 2.2.1. Városi Területek Rehabilitációja Cím: „Jósaváros közterületeinek rehabilitációja I. ütem”

2004. szeptember

300.015.000

300.015.000

33.335.000

Pályázati konstrukció: Regionális Fejlesztés Operatív Program 2.2.2. Városi Területek Rehabilitációja (barnamezős rehabilitáció) Cím: „A nyíregyházi Báthory I. és Vay Á. laktanyák hasznosítása – a Vay Á. laktanya ÉK-i részén lehatárolt beavatkozási terület és épületeinek rehabilitációja az esélyegyenlőséget növelő oktatási intézmények korszerű működési feltételeinek megteremtése érdekében.”

2005. május

1.034.973.094

1.034.973.094

115.000.000

Pályázati konstrukció: ÉAOP-5.1.1./B A megyei jogú városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslatai kidolgozása és megvalósítása Cím: „A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán”

2008. április

1.843.555.000

1.843.555.000 1.429.717.000

Az Érkerti akcióterületen több városrehabilitációs tevékenység is megvalósult az elmúlt évek folyamán.



A szelektív hulladékgyűjtés érdekében gyűjtőszigetek kerültek kialakításra, ahol a fehér üveg, a színes üveg, a PET palack és a papír hulladékok elkülönítve gyűjthetők. Az akcióterületen jelenleg 10 helyen található gyűjtősziget. Ssz. 1 2 3 4 5



6. táblázat Gyűjtőszigetek az Érkerti akcióterületen Cím Ssz. Cím Árpád u. 43. 6 Toldi u. 58-60. Árpád u. 64. 7 Toldi u.66. Árpád u.65. 8 Toldi u. ABC Árpád u.85-87. 9 Vécsey köz ABC Móricz Zs. u. 29-31. 10 Vécsey köz Trafik

Panel Program: Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának állami támogatása mellé Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata is társult, az Önkormányzati Minisztérium által kiírt pályázati feltételeket elfogadó ill. teljesítő jelentkező lakóközösségek részére támogatást nyújt. Érkertben az akcióterületen 23 lakóközösség vett részt a programban és vállalta épületében az utólagos hőszigetelési feladatok elvégzését és az épületgépészeti rendszerek energiatakarékos felújítását. A programban összesen 913 akcióterületi lakás érintett.


26


1 2

Pályázat beadása 2004 2006

3

2003

Ssz.

4 2008 5 2008 6 2003 7 2005 8 2008 9 2005 10 2003 11 2003 12 2008 13 2004 14 2003 15 2003 16 2003 17 2003 18 2002 19 2004 20 2008 21 2003 22 2008 Összesen: 3

2008

23 2008 Összesen:



7. táblázat Érkert akcióterületén panelprogramban résztvevő épületek Lakás- Felújítás bruttó Állami Önkormányzati Épület szám költsége támogatás támogatás Árpád u. 39. 18 19 689 000 6 563 000 5 249 087 Árpád u. 41. 18 20 679 000 6 893 000 Árpád u. 49-51. 30 13 098 788 4 366 263 4 366 263 (nyílászáró) Árpád u. 52-54 30 39 136 328 13 045 442 16 305 500 Árpád u. 57-59. 30 39 660 485 13 109 233 6 551 995 Árpád u. 60-62. 30 17 859 000 5 953 000 5 953 000 Árpád u. 61-63. 30 34 825 266 11 608 422 9 286 737 Árpád u. 77-79. 30 38 939 736 12 979 912 6 487 361 Árpád u. 85-87. 30 34 496 572 11 498 857 9 199 086 Damjanich u. 1-11. 88 68 409 051 22 803 017 22 803 017 Móricz Zs. u. 25-27. 30 10 847 500 3 615 833 3 615 833 Móricz Zs. u. 29-31. 30 43 113 122 14 371 041 7 085 520 Móricz Zs. u. 33-35. 30 15 840 638 5 280 213 4 223 114 Móricz Zs. u. 37-39. 30 18 815 400 6 271 800 6 271 800 Szarvas u. 109-111. 30 10 128 750 3 376 250 3 376 250 Toldi u. 65. 87 37 750 000 12 583 333 12 583 333 Toldi u. 66. 87 37 750 000 12 583 333 12 583 333 Toldi u. 67. 87 34 754 000 11 584 667 11 584 667 Toldi u. 79-83. 40 41 601 000 13 867 000 11 090 827 Toldi u. 85-89. 40 39 552 458 13 184 153 6 492 076 Toldi u. 91-93-95. 42 16 638 000 5 546 000 5 546 000 Vécsey köz 19. 16 18 503 760 6 167 920 2 983 960 883 652 087 854 217 251 689 173 638 759 Árpád u. 49-51. 30 20 780 524 6 926 841 (homlokzat) Árpád u. 56-58. 30 37 118 349 12 372 783 913 709 986 727 236 551 313 173 638 759

Nyitás Program: A Nyírtávhő Kft. műszaki és gazdasági megfontolások alapján 1996ban kidolgozta a „NYÍregyházi TÁvfűtési Szolgáltatások korszerűsítése” (röviden: „NYÍTÁS”) programot, amelyet a Közgyűlés 302/1996. (XI. 20.) számú határozatában elfogadott. A „NYÍTÁS” program keretén belül sor kerül a lakossági szekunder fűtőberendezés részleges átalakítására, mely radiátorszelep cserét, szükség szerint a radiátorkötések átalakítását, strangszabályozók beépítését, költségosztó készülékek elhelyezését tartalmazza. A beépített berendezések rendeltetésszerű használata során a lakóközösségek 10-25%-os hőenergia megtakarításokat tudtak elérni az elmúlt fűtési időszakokban. A program során sor kerül továbbá a hőközponti berendezések korszerűsítésére is, így rugalmasan és gazdaságosan elégíthetőek ki a változó fogyasztási elvárások. A korszerűsítés befejezéseként a lakóépületek külső homlokzatának termovíziós vizsgálatával hozzájárul a Kft. ahhoz, hogy a fogyasztók további energia-megtakarítást érhessenek el. Az Érkertben az akcióterületen 32 épületben összesen 1439 lakás vesz részt a programban. 8. táblázat Az érkerti akcióterületen „NYITÁS” programban résztvevő épületek Utca Házszámok Árpád u. 39. 41. 43. 49-51. 53-55. 57-59. 61-63. 65-67. 69-71. 73-75. 77-79. 81-83. 85-87. 89-91. 52-54. 56-58-. 60-62. 64-66. Móricz Zs. u. 25-27. 29-31. 33-35. 37-39. Szarvas u. 109-111. Toldi u. 56. 58. 60. 62. 64. 66. 68. 65. 69.


27




Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács decentralizált források felhasználására kiírt DEC-TEUT pályázati támogatásával 2006-ban az Érkertben felújításra kerültek az utak. Ebben a programban az akcióterületen a Deák Ferenc utca, Vécsey Károly utca, Árpád utca rekonstrukciója történt meg.



2007-2008-ban megvalósult a Deák Ferenc utca zöldfelületi felújítása. A járda és úttest közötti felhalmozódott föld nyesése, talajcsere, egységes fasor ültetése történt meg a Deák Ferenc utca Arany J. u.- Móricz Zs. u. közötti szakaszán



Az akcióterületen lévő játszóterek folyamatos karbantartása mellett az Árpád utca végén lévő játszótér teljesen felújításra került, oda az Európai Uniós normáknak megfelelő játszószerek telepítése valósult meg.

Az akcióterületen folyamatban:

az

alábbi

város-rehabilitációs

tevékenységek

vannak

jelenleg



ÉAOP-2007-3.1.4./B Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése pályázati felhívásra beadott „Közösségi közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése Nyíregyházán” projektet támogatásra érdemesnek ítélték. A fejlesztés keretében tervezett tevékenységek: buszmegállók infrastruktúrájának felújítása, új esőbeállók építése, forgalomirányítói és utasforgalmi épület felújítása, utas tájékoztatás javítása. Ebben a programban az akcióterületet érintően két-két autóbusz megállóhely rekonstrukciója történik meg az Állomás téren és a Szarvas utcán.



Előkészítés alatt áll az akcióterület déli részén a Nagykörút délnyugati szakaszának (Móricz Zsigmond utca és a Huszár sor négynyomúsításával) megépítése, mellyel bezárul a várost körbevevő nagykörút, kialakul egy gyorsforgalmat biztosító, tehermentesítő út. A fejlesztés feltétele a – jelenleg a Móricz Zsigmond utca túlsó oldalán található – Nyírségi Kisvasút telephelyének áthelyezése. A körút megépítésével és a barnamezős terület rendezésével értékes, funkcióváltásra alkalmas fejlesztési területek alakíthatóak ki.

A fentiek mellett az önkormányzat és az akcióterületen működő szervezetek több olyan pályázatot is benyújtottak, amelyek közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs elképzelésekhez és/vagy az akcióterülethez. A benyújtott pályázatok többsége nem infrastrukturális beruházás, hanem sokkal inkább humán jellegű fejlesztés, amelyek a szolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítását eredményezték. 9. táblázat Korábbi és folyamatban lévő projektek az akcióterületen Igényelt Elnyert Beadás Pályázat megnevezése támogatás támogatás ideje (Ft) (Ft) Civil Szolgáltató Központ működtetése 2005

Saját erő

2005

3.000.000

3.000.000

0

2005

4.993.100

3.100.000

0

2005

7.030.000

7.030.000

0

2005

39.469.488

39.469.488

0

Szociális asszisztens képzés

2005

7.034.997

7.034.997

0

ROP 3.2.1. FORTE Regionális modell értékű program a nonprofit foglalkoztatás fejlesztéséért

2005

3.150.000

3.150.000

0

Nemzeti Civil Alapprogram – Működési támogatás 2005 Felnőttképzési normatív támogatás szociálisgyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző képzéshez HEFOP 2.3.2. „Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok képezhetőségének és foglalkoztathatóságának javítása”


28


Civil Szolgáltató Központ 2006 Nemzeti Civil Alapprogram – Működési támogatás 2006 Nemzeti Civil Alapprogram – Nonprofit szolgáltatók szakmai tanulmányútja Sz-Sz-B megyébe Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens képzés Közösen együtt a civil társadalom előmozdításáért Nemzeti Civil Alapprogram -„A partneri együttműködés problémáinak kezelése” című tréning az Észak-Alföldi régió civil szervezeteinek részvételével Felkészülés a civilek a kistérségben, nyelvi és informatikai képzés HEFOP 1.3.1. „Újra a munka világában – 40 év feletti nők munkaerő-piaci reintegrációja” HEFOP-2.2.1. „Segítés a segítőknek” – szociális területen dolgozó szakemberek képzése a nyírbátori kistérségben Nemzeti Civil Alapprogram – Észak-alföldi Regionális Civil Tanácsadói Szolgálat Nemzeti Civil Alapprogram – Működési támogatás 2007

2006

Igényelt támogatás (Ft) 3.500.000

2006

6.997.280

3.500.000

0

2006

400.000

300.000

220.000

2006

2.612.500

2.612.500

0

2006

5.481.680

5.481.680

0

2006

1.330.000

1.100.000

0

2006

6.960.657

2.575.000

0

2006

30.016.022

30.016.022

0

2007

10.544.988

10.544.988

0

2007

6.996.650

6.996.650

0

2007

6.517.680

3.500.000

0

Civil Szolgáltató Központ működtetése 2007

2007

2.920.000

2.920.000

0

2007

200.000

200.000

0

2008

39.951.220

39.951.220

0

2008

6.946.388

3.400.000

0

Civil Szolgáltató Központ működtetése 2008

2008

4.000.000

4.000.000

0

Működési pályázat FVM

2008

4.4703.850

300.000

0

2008

7.000.000

7.000.000

0

2008

2.167.700

2.167.700

0

Pályázat megnevezése

Nemzeti Civil Alapprogram – Információs szolgáltató honlap kialakítása az Észak-alföldi Régió és Sz-Sz-B megyei civil szervezetek számára TÁMOP-1.4.1. Perifériáról a társadalombaszektorok összefogása a társadalmi esélyegyenlőségért Nemzeti Civil Alapprogram – Működési támogatás 2008

Nemzeti Civil Alapprogram – Észak-alföldi regionális Civil Tanácsadói Szolgálat Nemzeti Civil Alapprogram – Partnerségben a kistérségért


Beadás ideje

Elnyert támogatás Saját erő (Ft) 3.500.000 0

29

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 6. térkép Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen


30


Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása

4.3

Az Érkert az egyik legkisebb területű (0,31 km²), de az egyik legnagyobb népsűrűségű (18 412 fő/km²) városrész, amely a nagykörúton belüli terület néhány utcából álló délnyugati részét foglalja el. Az Érkert fekvése és megközelíthetősége kedvező: 

a városközpont közelsége relatíve javít a városrész intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátottságán,



a többi városrészből való elérhetőséget az Érkert határvonalaként funkcionáló nagykörút, illetve a számos helyi buszjárat biztosítja,



a közeli vasút- és buszállomás a városon kívülről érkezők számára is előnyössé teszi a városrész megközelíthetőségét.

4.3.1

Demográfiai helyzet

A város 247,46 km² területének 0,12%-án elterülő, 0,31 km² kiterjedésű akcióterület népessége a 2001. évi népszámlálás alapján 5708 fő. A város lakosságának 4,8%-a, az IVS-ben lehatárolt városrésznek pedig 69,9%-a lakik az érkerti akcióterület határain belül. A legfrissebb önkormányzati nyilvántartás szerint 5731 fő él az akcióterületen (118 874 fő Nyíregyházán), ezért az indikátor célértékének megállapításánál is ezt vesszük alapul. Az akcióterületen élő lakosság korcsoportos összetétele a városi átlagnál kedvezőbb, a munkaképes korú lakosság aránya magasabb, míg a fiatalok és az idősek aránya alacsonyabb itt, mint Nyíregyháza egészén. 1. ábra Az akcióterület és Nyíregyháza lakónépességének korcsoportos megoszlása 2001-ben (%)

15,4

15,5

15,7

17,1

Nyíregyháza

67,2 69,0 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

Forrás: KSH Népszámlálás

Jóllehet viszonylag magas a munkaképes korúak aránya, az öregedési index (99,4 időskorú/100 gyermekkorú) a városi átlaghoz (91,8 időskorú/100 gyermekkorú) képest mégis kedvezőtlen értéket mutat. A háztartások átlagos létszáma alacsony, ellenben magas az egyszemélyes (nyugdíjas) háztartások aránya.

4.3.2

Gazdasági helyzet

A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág szerinti megoszlásában – a városi tendenciáknak megfelelően – az Érkertben is a szolgáltatói ág dominál. Mindez megmutatkozik a – nagyrészt egyéni – vállalkozások esetében is: az összes városrész közül itt a legmagasabb a szolgáltatás jellegű ágazatokban tevékenykedő vállalkozások aránya (a


31


teljes lakótelepen 86,3%). A vállalkozássűrűség évek óta az Érkertben az egyik legalacsonyabb, ami azt is jelezheti, hogy a foglalkoztatottak többsége alkalmazotti státuszban van, illetve, hogy a dominánsan lakófunkciójú környezet nem biztosít megfelelő helyet és helyiséget a vállalkozások számára. A városrész részesedése a kiskereskedelmi üzletekből nem éri el azt az arányt, ami a népességszám alapján indokolt lenne. Ez elsősorban három tényezőnek tudható be: 

egyrészt az akcióterületi lakosság egy részének vásárlóereje csekély,



másrészt a közeli városmag kereskedelmi egységeinek köszönhetően nem épültek ki jelentős párhuzamos kapacitások,



harmadrészt a lakófunkciójú területek nagy kiterjedése miatt viszonylag alacsony a kiskereskedelmi üzletek számára megfelelő helyiségek száma.

A lakófunkció dominanciáját jelzi, hogy a kiskereskedelmi üzleteken belül magas az élelmiszerboltok aránya. Szintén a helyi lakosságra építenek a vendéglátóhelyek is, amelyek többsége az étterem kategóriába sorolható. Az akcióterület alacsony turisztikai vonzerejét és kapacitását jelzi, hogy szálláshely nem működik a lakótelepen. Az érkerti lakótelepen a KSH Nagyvárosok belső tagozódása című kiadványa alapján 708 vállalkozás található, amelynek 86,3%-a a lakosságot kiszolgáló szolgáltató szektorban tevékenykedik – ez is jelzi a városrész elsődleges lakófunkcióját. Az (építő)ipari vállalkozások aránya 12,4%, a mezőgazdasági vállalkozásoké pedig mindössze 1,3% – szemben a városi átlaggal, amely 15,7%, illetve 2,7%. Szintén eltérés mutatható ki az egyéni és társas vállalkozások megoszlása szempontjából: az előbbiek aránya az Érkertben csaknem 10 százalékponttal magasabb a városi értéknél (55,3%). Létszám-kategória alapján a KSH CÉG-KÓD-TÁR adatbázisa szerint az akcióterületen bejegyzett vállalkozások mindegyike 200 fő alatti foglalkoztatottal működik, ezek közül is mindössze egy építészeti vállalkozás rendelkezik több mint 100 alkalmazottal – a Ke-Víz 21 Zrt. ezzel az akcióterület legnagyobb foglalkoztatója, de természetesen munkavállalói nemcsak az akcióterületről, sőt nemcsak a városból kerülnek ki. Emellett a 10 fő feletti foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások száma is elenyésző (5 db), amely jól mutatja a vállalkozási struktúra előnytelen szerkezetét. A vállalkozások bevétele4 is hasonlóan alakul: nagytöbbségük 50 millió forint alatti árbevétellel rendelkezik. 11 vállalkozás árbevétele esik az 51-300 millió forint közötti kategóriába, további 3 árbevétele ennél is lényegesen nagyobb volt. A lakótelep-jellegű városrészekre jellemző, hogy a lakáscélú ingatlanok gyakran vállalkozások székhelyeként vagy telephelyeként is funkcionálnak (elsősorban az egyéni vállalkozók, illetve a kisebb társas vállalkozások számára).5 Emellett sokszor garázsokban vagy földszinti lakásokban üzemeltetnek üzlethelyiségeket, kínálnak különböző szolgáltatásokat. Ez előnytelen városképi szempontból, másrészt így legalább megoldható, hogy bizonyos szolgáltatások helyben elérhetők legyenek – még akkor is, ha a helyiségek nem minden esetben felelnek meg maradéktalanul az adott funkcióknak.

4.3.3

Társadalmi helyzet

A városrész lakóinak végzettség szerinti megoszlása többnyire megfelel a városi értékeknek. Érkert lakosságán belül folyamatosan csökken azok száma, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el, mivel több óvodai és általános iskolai feladat-ellátási 4

Az árbevételre vonatkozó adatok pillanatnyi állapotot tükröznek, ezek évről évre jelentős mértékben változhatnak, főként az akcióterületen viszonylag nagy számban lévő építőipari vállalkozások esetében. 5 Az ilyen vállalkozások működése szempontjából előnytelen, hogy azok a magánszemélyek, akik lakáscélú ingatlanába vállalkozás van bejelentve, helyi adó fizetésére kötelezettek.


32


hely is működik a városrészben, ahol kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az óvoda-, illetve tanköteles gyerekek mindenképpen bekerüljenek a nevelési-oktatási rendszerbe. Ennek ellenére még mindig a 15-59 év közötti lakosság 17,3%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az akcióterület 25 év feletti népessége körében a városi átlagnál alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya. 2. ábra A népesség végzettsége Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) 25 19,8 20

18,1 16,2

16,1

17,3 14,2

15 10 5 0 Nyíregyháza

Érkert városrész

Érkert akcióterület

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

Forrás: KSH Népszámlálás

Az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya összességében nőtt, azonban mivel számuk fokozatosan csökken, ezért abszolút értékben a tendenciák nem ilyen egyértelműek. Az érettségizettek számát tekintve 10 évvel ezelőtt oktatáspolitikai célként fogalmazódott meg, hogy a korosztály legalább 75%-a érettségit szerezzen, ezt az arányt a városrész már elérte. A városi tendenciáknak megfelelően abszolút értékben és arányaiban is növekszik az egyetemi, főiskolai diplomával rendelkezők aránya, de még így is csaknem 4 százalékponttal elmarad a városi átlagtól. A lakosság gazdasági aktivitását és szociális helyzetét a következő alfejezetek mutatják be.

4.3.4

Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a városrész helyzete gazdasági aktivitás szempontjából kedvezőnek tekinthető: a foglalkoztatottak aránya a népességhez viszonyítva itt az egyik legnagyobb (57,4%), míg a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a legkisebb (29,7%) Nyíregyháza városrészei közül. Ennek megfelelően a 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott száma is az érkerti lakótelepen az egyik legalacsonyabb. Szintén a munkaképes korosztály viszonylag magas arányának tudható be, hogy a háztartások 2/3-a rendelkezik foglalkoztatott személlyel. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók aránya (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak) viszonylag magas, 32,5%, meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárt.


33

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 10. táblázat Néhány szociális és munkaerő-piaci mutató Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) Érkerti Érkert Mutató megnevezése Nyíregyháza akcióterület városrész Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 29,7 39,9 45,4 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

10,1

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 57,4 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,6 Forrás: KSH Népszámlálás

9,7

13,3

56,6

51,8

38

35,5

Az akcióterületen a munkanélküliség magas szintje jellemző: mind a munkanélküliek aránya, mind a tartós munkanélküliek aránya meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárokat. A munkanélküliségi ráta 2001-ben az akcióterületen (11,5%) nagymértékben meghaladta a települési átlagot: az ÁFSZ adatai alapján 2001 decemberében városi szinten csak 4,27% volt a munkanélküliségi ráta, azonban az eltérés egyrészt az adatfelvétel idejének, másrészt módszerének tudható be. A városra jellemző munkaerő-piaci tendenciákat tükrözi, hogy az állástalanok közül csak minden negyedik-ötödik tartós munkanélküli, ennél az akcióterületi adatok némileg rosszabb képet mutatnak: a tartós munkanélküliek aránya 4,5% volt. 2008 végén az akcióterületen 286 fő munkanélkülit tartottak nyilván, a nyíregyházi munkanélküliek (4817 fő) 6%-a tehát érkerti lakos (miközben a város népességének 4.8%-a él itt). 4.3.5 Jövedelmi helyzet Az érkerti akcióterületen a szegénység és kirekesztettség magas szintje jellemző, a vonatkozó mutatók értéke meghaladja a szociális városrehabilitáció keretében megállapított jogosultsági értékhatárokat: 

Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt – ez az érték az akcióterületen 11,2%



Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (db) került kiosztásra (rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás)





az akcióterületen 2008-ban a városi átlag 1,8-szerese volt a mutató értéke (a városi átlag 21,84%, az érkerti átlag 39,65%),



míg 2012-ben a városi átlag 2-szerese volt a mutató értéke (a városi átlag 24,99%, az érkerti átlag 51,91%).

Az akcióterületen a legfeljebb 3 éves gépjárművek aránya alacsony a lakások számához képest, értéke a városi átlag 54,6%-a (a városi átlag 2012-ben: 2,6, míg az érkerti 1,42).

A szociális támogatások lakosságarányos számát figyelembe véve elmondható, hogy mind a szociális segélyben / támogatásban részesülők száma, mind a segélyek / támogatások összege meghaladja a városi átlagot.


34


Ezt támasztja alá az is, hogy az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatások száma (855 db) megközelíti a városi érték (10 983 db) 7,8%-át, miközben a népesség esetében az akcióterület részesedése csak 4,8%. 11. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője 2008-ban Ezer lakosra jutó Abszolút érték lakosságarányos érték Érkerti Érkerti Nyíregyháza Nyíregyháza akcióterület akcióterület Rendszeres szociális segélyben fő 1 200 142 10 25 részesülők száma Rendszeres szociális segély Ft 392 523 000 28 365 904 3 302 009 4 949 556 összege Lakásfenntartási támogatásban fő 4 233 280 36 49 részesülők száma Lakásfenntartási támogatás Ft 143 097 000 10 627 000 1 203 770 1 854 301 összege Rendszeres gyermekvédelmi fő 4 870 219 41 38 támogatásban részesülők száma Az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatások száma (rendszeres db 10 983 855 92 149 szociális segély, lakásfenntartási, rendszeres gyermekvédelmi, adósságcsökkentési támogatás) Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 12. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője 2012-ben Nyíregyháza Alanyi lakásfenntartási támogatás ADÓSSÁGHOZ Foglalkoztatást helyettesítő támogatás, bérpótló juttatás Normatív lakásfenntartási támogatás (NEM ADÓSSÁGHOZ) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendszeres szociális segély

db db db db db

450 2431 3590 5793 302

Érkerti akcióterület 71 331 419 354 33

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

4.3.6

Környezeti állapot

Az épített környezet szempontjából a nagykörúttal körülhatárolt belvárosi területbe beékelődött lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll. A két ütemben (a 60-as és a 80-as években) megépített, szellősen telepített és zöldfelületekkel is elválasztott négy- és ötemeletes házak könnyedebb hangulatát az Érpatak főfolyása mellé és annak környékére telepített tízemeletes házak sora bontja meg. Lakótelep-jellegét enyhítik a házak közötti zöldfelületként funkcionáló terek. Mindez már jelzi, hogy a városrész elsődleges szerepköre a lakófunkció. A városrész a településszerkezeti terv alapján nagyvárosias lakóterület, amelynek lakótelepi rehabilitációját a településrendezési terv is előirányozza. A lakótelep lakásállománya két szakaszban újult meg jelentősebben: a hatvanas és a nyolcvanas évek lakásépítésének köszönhető, hogy a második világháború előtt épült lakások aránya mindössze 5% körüli, továbbá, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások aránya mindössze 2,9%, ellenben helyi vagy országos műemléki védettség alatt álló épület nincs az akcióterületen.


35


A lakásállomány részletes bemutatását a Lakáshelyzet című alfejezet tartalmazza. A városrész zöldterületi rendszere hiányos (155 094 m²), gyakorlatilag nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben, jóllehet a parkfenntartásba bevont terület nagysága csaknem 18 hektár (177 975 m²), azonban ennek egy része a külterjesen kezelt területek kategóriájába tartozik. Ezen az állapoton nagymértékben javítana a városrész természetes szerkezeti elemét jelentő, sokszor szennyezett vizű Érpatak és rendezetlen környezetének megújítása, amely jelenleg nem tölt be sem rekreációs, sem ökológiai funkciót, ezzel szemben a környékét a városrész hiányos parkolási kapacitásának pótlására használja a lakosság. A rekreációs és közösségi funkciók megerősítését szolgálja a lakótelep 17 játszótere (6000 m²) és egy sportpályája. Az érkerti akcióterületen található az összes önkormányzati ingatlan több mint 1,7%-a, értékét tekintve azonban ennél nagyobb az akcióterület részesedése (2,9%). 13. táblázat Önkormányzati ingatlanok az érkerti akcióterületen Becsült érték Szám (db) Terület (m²) (ezer Ft) forgalomképes 39 27 178 853 434 korlátozottan forgalomképes 6 15 103 335 347 forgalomképtelen 17 174 226 2 472 214 lakások 145 7 515 734 090 intézmények 6 20 065 789 503 közterületek 18 178 039 2 020 983 egyéb 16 3 008 107328 Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter

A forgalomképes ingatlanok nagyobb része lakófunkcióval rendelkezik, ezek értéke 20%át teszi ki az összes akcióterületi ingatlan értékének. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok közül a bölcsőde, a 2 óvoda és az általános iskola műszaki állapota nem megfelelő (részletesen lásd a „Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota” alfejezetben).

4.3.7

Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte

Az érkerti lakótelep közszolgáltatásokkal való ellátottsága összességében kedvezőnek mondható, az alapszolgáltatások köre teljes mértékben elérhető a lakosság számára, néhány területen pedig speciális szolgáltatásokat is nyújtanak az intézmények (kivételt ez alól a centralizáltabban működő közigazgatás jelent). A városrész viszonylag kedvező fekvése miatt a közeli belvárosban egyébként is elérhető a közigazgatási, humán szolgáltatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatások széles köre. Az egészségügyi alapellátást egy gyógyszertár, illetve két orvosi rendelő 4-4 házi, illetve házi gyermekorvosa biztosítja, aminek köszönhetően kevés lakos jut egy orvosra (713,5 fő). A Drogambulancia a város egész lakossága számára nyújt speciális ellátást. Az akcióterületen egy általános iskola és két óvodai feladatellátási hely teszi elérhetővé a lakosság számára a közoktatást. A közszolgáltatások minőségének emelését korlátozza az intézmények nem megfelelő műszaki állapota és hiányos infrastrukturális felszereltsége. Viszonylag széles a szociális szolgáltatások köre, a személyes gondozást egy bölcsőde, egy gyermekjóléti telephely, egy szociális gondozóház és két idősek nappali intézménye biztosítja (utóbbiak férőhelye 62 fő). A lakosság és a civil szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások körét bővíti a lakótelepen működő Nyírségi Civilház, amelynek jelenléte hozzájárul nemcsak a városrész, hanem az egész megye szervezett civil bázisához. A Civilházat 2000 óta az Első Nyírségi


36


Fejlesztési Társaság működteti, infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési lehetőséget biztosítanak a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szerveznek, civil könyvtárat működtetnek, pályázati információkat, hírlevelet és megyei civil szervezeti regisztert (Civil Almanach) jelentetnek meg. 14. táblázat Az akcióterületen található közszolgáltató szervezetek Szolgáltatás típusa Intézmény neve Intézmény címe Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Vécsey köz 27. Tagintézmény Oktatás Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Árpád u. 52-58. Tagintézmény Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely Vécsey köz 29. Közművelődés KPVDSZ Művelődési Ház Szarvas u. 95. Nyírpazonyi Társulás Gyermekjóléti Központ Vécsey u. 15. Szociális szolgáltatások Őzike Bölcsőde Vécsey köz 31. Drogambulancia Árpád u. 41/a Fogorvosi Rendelőintézet Toldi u. 65/a Egészségügy Felnőtt- és gyermek körzeti orvosi rendelő Toldi u. 65/a Gyermek körzeti orvosi rendelő Vécsey köz 9. Érkert Gyógyszertár Toldi u. 51. Közbiztonság Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrse Damjanich u. 4-6. Arany Rózsakert Egyházközösség Vécsey u. 40. Egyházak Civil szervezetek Nyírségi Civilház Damjanich u. 4-6.

4.3.8

Közbiztonság

Az érkerti lakótelep Nyíregyháza azon területei közé tartozik, ahol viszonylag magas a bűncselekmények száma és alacsony a lakosság biztonságérzete. Ennek elsődleges oka a prostitúció és a hajléktalanság, ami – mivel az utcán „zajlik” – alapvetően befolyásolja a lakosok közérzetét. Ezt ellensúlyozza a kihelyezett 3 térfigyelő kamera (főként az Állomás tér környékén), valamint a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrse, ahol jelenleg 35 fő dolgozik (2007-ben 14 fő). 15. táblázat Közbiztonsági adatok 2008 MértékNyíregyháza egység Ismertté vált személy és vagyon elleni bűnesetek db 9 162 száma Bűnelkövetők száma db 10 228 Személyi sérüléssel járó közúti közlekedési db 428 balesetek száma

Érkerti akcióterület 244 130 5

Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az akcióterületen a bűnelkövetők száma 2007-ben 268 fő volt, ehhez képest nagymértékű javulást mutatnak a 2008-as adatok: 130 főre csökkent a bűnelkövetők száma, miközben a Nyíregyházán 2008-ban összesen több mint 10 200 bűnelkövetőt tartottak nyilván. Míg a megelőző években lakosságarányosan az Érkertben lényegesen több volt a bűnelkövető, mint városi szinten, addig 2008-ban ez a tendencia megfordult, az akcióterületi bűnelkövetők aránya a városi átlag harmada volt. Az ismertté vált személy és vagyon elleni bűnesetek száma 2008-ban 244 db volt, az akcióterület részesedése a városban elkövetett ilyen típusú bűncselekményekből 2,6% volt 2008-ban (ez az arány 2007-ben 6,7% volt).


37


A közbiztonság javulásához nagymértékben hozzájárul a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Érkerti Rendőrőrsének jelenléte az akcióterületen.

4.4 4.4.1

Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása Közlekedés

Az akcióterület déli és nyugati határoló szakasza a nagykörút, amelynek kiépítettsége azonban éppen ezen a szakaszon hiányos. A nagykörút délnyugati csomópontja balesetveszélyes, az útburkolat szélessége és állapota nem megfelelő. Mindez jelentős torlódást okoz az adott területen, valamint kismértékben hozzájárul ahhoz is, hogy az Érkert bizonyos észak-déli irányú utcái is egyfajta tranzitútként funkcionálnak. Emiatt egyes útszakaszok állapota nem megfelelő, valamint nehezíti a biztonságos közlekedést, hogy nincs kerékpárút a lakótelepen. 16. táblázat Az akcióterület néhány infrastrukturális jellemzője Érkerti Mértékegység akcióterület m 0 Kerékpárút hossza m 2 398 Gyűjtőutak hossza Kiszolgáló és lakóutak hossza m 2 720 Fizető parkolóhelyek száma db 0 Ingyenes parkolóhelyek száma db 1 140 Kerékpártárolók száma db 0 Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Jóllehet közvetlenül nem az akcióterület határain belül helyezkedik el, azonban mind városi, mind városrészi szinten meghatározó jelentőségű a közeli vasút- és buszállomás. Az Állomás tér gyakorlatilag Nyíregyháza egyik kapufunkciót betöltő területe, ezért is kiemelkedően fontos környezetének rendbetétele. Az akcióterület megközelíthetősége ennek köszönhetően helyi tömegközlekedéssel is viszonylag jó: a lakótelep belső részein buszmegálló nincs, de a határoló utcákon több buszjárat is megáll (Huszársor – 6, 20; Toldi utca – 7, 8, 8A, 18, 40; Arany János, Kígyó és Szarvas utcák – 12, 16, 24). Jelentős lakótelepi szintű problémaként jelentkezik a szűk parkolókapacitás (főként az esti időszakban), amelyet a lakosság az Érpatak partjának parkolási célú kihasználásával próbál ellensúlyozni.

4.4.2

Közműhálózat értékelése

Az akcióterületen található alap és középnyomású ivóvíz gerincvezetéki hálózat hossza közel 8 km. A terület ivóvíz gerincvezetéki hálózatának egy része Nyíregyháza közművesítésének első ütemében az 1960-as évek közepén, további részei pedig az 1970es évek első felében épült ki, a korszak vízépítési gyakorlatának megfelelően azbesztcement és acél csőanyag felhasználásával. Az alapnyomású hálózat kibővült az 1970-es évek második felében épült 10 emeletes házak vízellátást biztosító fokozott nyomású rendszerrel, acél csőanyag felhasználásával, közműfolyosóban vezetve. A gerincvezetéki hálózat életkora ennek megfelelően a 35-45 év, ami azbesztcement csőanyag várható élettartamát figyelembe véve 50-60%-os avultságot jelent. Az acél anyagú, földbe fektetett csőanyagoknál ez az avultsági mutató 80-90%-os, a közműfolyosóban vezetett acél anyagú csöveknél 60-70%.


38


Szükséges fejlesztések: 

A fentiek és a meghibásodási mutatók figyelembevételével a területre vonatkozóan az azbesztcement anyagú vezetékek tekintetében a bekötővezetékek cseréje, illetve a bekötés mellett a gerincvezeték kitakarás nélküli technológiával való rekonstrukciója javasolt.



Elkerülhetetlen a talajban vezetett acél anyagú csövek cseréje.



A Vécsey utcának a Toldi utca és Vécsey köz közötti szakaszán a hiányzó gerincvezeték kiépítése szükséges.

A területen 2001-től 2008-ig a Nyírségvíz Zrt. rekonstrukciós program keretében elvégezte az Árpád utcán a DN 300-as vezetékről lecsatlakozó bekötések cseréjét, az Árpád utca nyugati oldalán lévő négyemeletes házak közműfolyosón kívül vezetett gerincvezeték cseréjét, a Toldi utcán az Érpatak keleti oldalán futó vezeték és bekötések cseréjét. Az akcióterületi szennyvízcsatornák jelenlegi állapota kielégítő. Az Árpád utcai tömbbelsőkben megoldandó az épületek előtti vakaknák tisztító nyílásokká való átépítése. A területen található betoncsatornák rekonstrukciója 15 éven belül szükséges. A „Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetése és tisztítási programja” tartalmaz a területen belül hálózatbővítéseket és rekonstrukciós munkálatokat is, melyek a városrehabilitáció idejéig valószínűsíthetően elkészülnek. Az Érkerti akcióterület gázellátását megvizsgálva a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. megállapította, hogy néhány helyen szükséges az üzemelő gázelosztó rendszereken beavatkozás (acél vezetékek cseréje, tolózár akna kiváltása). Az Érkerti városrész kisnyomású hálózat betáplálási pontja a Toldi utcai körzeti szabályozó állomás, amely a Lehel u., Toldi u., Huszár soron található társasházak gázellátását biztosítja. Az ellátott lakások száma kb. 400 db. Az akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódva a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. tulajdonában lévő közműveken különböző ellenőrzési (vezetékek, illetve hőközpont) és kivitelezési (tereprendezés miatti átvezetések) munkálatokat kell elvégezni. Az Érkerti akcióterületen a közvilágítási fényforrások száma 469 db. A területen 8 db nyilvános távbeszélő-állomás található.

4.4.3

Lakáshelyzet

Az érkerti lakótelep alapvetően középmagas, iparosított technológiával épült házakból áll, ezek a négy- és ötemeletes házak, valamint 10 db tízemeletes ház két ütemben (a 60-as és a 80-as években) épültek. A második világháború előtt épült lakások aránya mindössze 5% körüli. Mindezek következtében az alacsony komfortfokozatú lakások aránya mindössze 2,9%. Az Érkerti akcióterületen 127 lakóépületben 2 327 db lakás található, a város teljes lakásállományának 4,6%-a. A lakóingatlanok átlagmérete városi szinten az Érkertben a legalacsonyabb (55 m²), ezzel párhuzamosan pedig városi viszonylatban kiemelkedően magas, 70%-os a kétszobás ingatlanok aránya.


39

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 3. ábra A lakóingatlanok megoszlása szobaszám szerint a városban és az Érkertben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

5,6 8,3

16,6 9,1

42,3

70

32 16,2 Érkert 3 szoba

2 szoba

Nyíregyháza 1 szoba

4- szoba

Az önkormányzati tulajdonú lakások száma az akcióterületen 128 db, itt található a nyíregyházi 2 001 db önkormányzati lakás 6,4%-a. 17. táblázat A lakásállomány adatai, 2008. MértékNyíregyháza egység Lakások száma db 50 269 Lakóépületek száma db 23 788 Önkormányzati tulajdonú lakások száma db 2 001 Az 5 szintnél magasabb lakóházak aránya % 0,25 Az 5 szintnél magasabb lakóházakban % 9,45 található lakott lakások aránya Forrás: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Érkerti akcióterület 2 327 127 128 7,87 40.35

A 2001-2006 közötti időszakban megtörtént néhány lakóház komplex fűtési-energetikai, valamint homlokzat- és födémszigetelési felújítása (lásd „Megelőző városrehabilitációs fejlesztések” fejezet), ám az épületek kora és szerkezeti állapota, valamint a felújítással nyerhető energia-megtakarítás egyaránt a lakótelep rehabilitációját sürgetik. Az érkerti akcióterületen a rossz energiahatékonyságú épületekben található lakások aránya 74,65% (2012). 4.4.4

Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota

A közcélú létesítmények közül az alábbiak vannak a legrosszabb műszaki állapotban, és szükséges felújításuk: 

Őzike Bölcsőde (Vécsey köz 31.): 2008-ban tetőhéjazat-csere történt 12 millió forint értékben, de teljes külső és belső felújítás szükséges az állagmegóvás és a fenntarthatóbb üzemeltetés érdekében.



Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény (Árpád u. 52-58.): Az óvoda 1980-ban épült, kétszintes épület, előregyártott vasbeton vázas szerkezettel. 2007-ben nyílászárócsere történt (90%-ban) 7 millió forint értékben, de homlokzati és födém hőszigetelés, valamint belső rekonstrukciók még szükségesek annak érdekében, hogy az épület hőtechnikai problémái megoldódjanak és az ellátás megfelelő körülmények között történjen.



Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely (Vécsey köz 29.): Az óvoda épülete 1965-ben épült, kétszintes, előregyártott vasbeton vázas szerkezettel. Az épületben és az épületen nagyobb felújítás a nyílászáró csere kivételével nem


40


történt, az épület épületfizikailag elavult, a mai energiahatékonysági szabványoknak nem felel meg, szükségszerű lenne a lapostető hő- és vízszigetelésének felújítása, homlokzat hőszigetelése. 

Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény (Vécsey köz 27.): 2005-ben egy nagyobb belső felújítást hajtottak végre 41,3 millió forintos költségvetésből, megújult az intézmény belső világító, a fűtési rendszere, a vizesblokkok, a nyílászárók. Emellett ugyanakkor szükségesek nagyobb felújítások. Az épületek külső szigetelése csökkentené az energiafelhasználást. A tornatermi szárny magastető héjazata, nyílászárói cserére szorulnak, a homlokzati hőszigeteléssel (5200 m2) a hőtechnikai problémák megoldódhatnának. A lapostetős épületrész (1060 m2) hőszigetelését és átfedését szükséges megoldani. Az udvari sportpálya (1140 m2) burkolata balesetveszélyes, újra aszfaltozása szükséges. A salakpálya (1250 m2) is felújításra szorul, a körülötte lévő terepet rendezni szükséges, megoldva a csapadékvíz elvezetését.



A Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs közös épülete (Damjanich u. 4-6): az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült, 2002-ben került a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam osztatlan, közös tulajdonába. Az épület földszintjén működik az Érkerti Rendőrőrs, emeletén pedig a Nyírségi Civilház. Az épület az építés óta nem volt még felújítva, a homlokzat, a nyílászárók hőhidasak, a fűtés gazdaságtalanul üzemeltethető. Elengedhetetlen az épület tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása.

A közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapotának javítását az Önkormányzat jelen akcióterületi fejlesztés keretében tervezi megvalósítani.


41


4.4.5

 

   

Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis

Erősségek Érkert fekvése és megközelíthetősége kedvező Az akcióterületen a városi átlagnál kissé magasabb munkaképes korú lakosság aránya Az akcióterület közbiztonsági helyzete javuló tendenciát mutat Az akcióterület közszolgáltatásokkal való ellátottsága kedvező A lakásállomány közművesítettsége megfelelő Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya alacsony

        

    

Lehetőségek Pályázati források a városrehabilitációra Civil szervezetek megerősödése, szerepének felértékelődése Növekvő befektetői érdeklődés a város és az akcióterület iránt Multifunkciós közösségi terek iránti igény növekedése



   


Gyengeségek Az akcióterületen a városi átlagnál alacsonyabb a fiatalok (0-14 évesek) aránya Alacsony vállalkozássűrűség Magas az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók aránya Az akcióterületen élők körében a városi átlagnál magasabb a munkanélküliség szintje Mind a szociális segélyezettek száma, mind a segélyek összege meghaladja a városi átlagot Az akcióterület zöldterületi rendszere hiányos, rendezetlen A parkolási lehetőségek szűkösek A lakóépületek rossz energiahatékonyságúak A közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények többsége rossz állapotú A kerékpáros közlekedés feltételei hiányoznak Veszélyek A fejlesztési források nem elegendőek a terület teljes rehabilitációjához és a hiányzó funkciók kiépítéséhez A gazdasági válság hatására csökkenő befektetői érdeklődés a terület iránt Népesség elöregedése, az inaktívak arányának emelkedése A hátrányos helyzetű csoportok arányának növekedése Más településrészek elszívó hatásának erősödése, elvándorlás

42


4.5

Funkcióelemzés

A funkcióelemzés keretében az akcióterületi terv számba veszi és elemzi az akcióterületen található funkciókat. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja be az akcióterületen található funkciókat (a Városfejlesztési Kézikönyvben található funkciócsoportok és funkciók szerinti bontásban), és azok hatókörét. A településszerkezeti és településhálózati sajátosságok miatt az Érkerti akcióterület elsősorban lakófunkciót tölt be. 18. táblázat Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre Funkciók

Nemzetközi / Országos

Megyei / Regionális

Gazdasági funkciók

Közlekedési, távközlési funkciók

 vasútállomás (az akcióterület közvetlen szomszédságában)

 Nyírségi Civilház  rendezvények Közösségi funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók

Humán szolgáltatási funkciók

 Szociális Gondozási Központ (az akcióterület közvetlen szomszédságában)

Mikroregionális  kiskereskedelmi üzletek  vendéglátó egységek (étterem, fagylaltozó)  szolgáltató ház  zárt közcsatorna-hálózat  közüzemi vízhálózat  taxi szolgáltatás  tömegközlekedés  parkolók  nyilvános telefon  játszóterek  sportpályák  park, zöldterületek  nyugdíjas klub  egyházközösség  rendőrség       

körzeti orvos (háziorvos) gyermekorvos fogorvos gyógyszertár bölcsőde óvodák (2 db) általános iskola

A funkciók számbavétele alapján az Érkerti akcióterület mikroregionális szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt, az akcióterületen megtalálható funkciók nagy részének hatóköre az akcióterületre és annak közvetlen környezetére terjed ki. A nevelési-oktatási funkciók szerinti vonzáskörzet az oktatási szintnek megfelelő: a bölcsődébe, óvodákba és általános iskolába elsősorban az akcióterületen és annak közvetlen környezetében élő gyermekek járnak. Hasonló az egészségügyi szolgáltatások vonzáskörzete is: az alap ellátási formákat elsősorban az akcióterület lakosai veszik igénybe. Noha az oktatási-nevelési intézmények száma megfelelő, állapotuk azonban korszerűtlen, felújításra szorulnak. A lakótelepi akcióterületen – annak jellegéből adódóan – számos funkció nem található meg, ezek közül az állami, hatósági, közművelődési funkciókat az itt élők a közeli belvárosban vehetik igénybe, míg például posta az akcióterület közvetlen szomszédságában található. Bár közvetlenül nem az akcióterület határain belül helyezkedik el, azonban regionális, városi, és akcióterületi szinten meghatározó jelentőségű a közeli vasút- és buszállomás. Az Érkerti akcióterület vonzáskörzete csupán a civil szolgáltatások esetében terjed ki az akcióterület és a város határain túlra. Az akcióterületen működő Nyírségi Civilház a megyei civil szervezetek számára kínál szolgáltatásokat: infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési lehetőséget biztosít a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szervez, civil könyvtárat működtet, pályázati információkat biztosít, hírlevelet és megyei civil szervezeti regisztert jelentet meg. Ugyanakkor a Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs


43


közös épülete korszerűtlen, nem biztosítja a szolgáltatások magas színvonalú ellátását, felújításra szorul. Az egyes funkciók sűrűségét vizsgálva megállapítható, hogy a közlekedési funkciókon belül nem megfelelő az akcióterület parkolóhelyekkel való ellátottsága, jelentős problémát jelent a szűk parkolókapacitás. Funkcióhiány azonosítható a közterületek, zöldfelületek minősége terén: a zöldterületi rendszer hiányos, nincs egységes, nagy kiterjedésű köztér vagy közpark a városrészben, (holott a parkfenntartásba bevont terület nagysága 177 975 m², azonban ennek egy része a külterjesen kezelt területek kategóriájába tartozik). Az előzőek alapján megállapítható, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának az érkerti akcióterület fejlesztésére meghatározott célkitűzése – a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a panellakások rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek, parkok és játszóterek rendezését, a parkolási gondok megoldását, valamint a közbiztonság javítását – összhangban van a funkcióelemzés eredményeivel. A funkcióelemzés keretében megállapított funkcióhiányok pótlására az akcióterületi terv lehetőségeket teremt: a szociális városrehabilitációs pályázat keretében a projektgazda ezen hiányosságok felszámolását tűzi ki céljául. A közszféra és közösségi funkciók fejlesztésének szükségességét igényfelmérés is alátámasztja, gazdaságos fenntarthatóságukat pedig a kihasználtsági terv mutatja be. Az igényfelmérés és kihasználtsági terv a Mellékletek részét képezi.


44


Tulajdonviszonyok értékelése

4.6

Az akcióterület ingatlanviszonyait – kiemelten kezelve az önkormányzati tulajdonú ingatlanállományt – 4.4.3 és a 4.8 fejezetek mutatják be részletesen. A pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések többsége 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlant érint, egy része állami illetve magántulajdon: 

a Damjanich u. 4-6. szám alatt található Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének tulajdonosai az Önkormányzat és a Magyar Állam,



VIII-as főfolyás (Érpatak) tulajdonosa a Magyar Állam,



A felújítandó lakóépületek magántulajdonban, illetve magán és önkormányzati közös tulajdonban vannak. 19. táblázat Az érintett akcióterületi ingatlanok tulajdonviszonyai

1.

2.

3.

Ingatlan Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely tagóvodája) Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény

Helyrajzi szám

Cím

Tulajdonviszony

6465/4

Vécsey K. köz 27.

önkormányzati

6465/2

Vécsey K. köz 29.

önkormányzati

6638

Árpád utca 52-58.

önkormányzati

4.

VIII. számú főfolyás (Érpatak)

6579

Érpatak csatorna

5.

Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épülete

6593/2

Damjanich út 4-6.

6.

Akcióterületen lévő közterületek

7.

Társasház

6580, 6592/40, 6521/20, 6463, 6464, 6624/1, 6578 6465/3 6521/5

8.

Társasház

6521/9

Toldi utca 58.

9.

Társasház

6521/11

Toldi utca 60.

10.

Társasház

6521/6

Toldi utca 62.

11.

Társasház

6521/7

Toldi utca 64.

12.

Társasház

6521/13

Toldi utca 66.

13. 14.

Társasház Társasház

6521/15 6593/4

Toldi utca 68. Toldi utca 65.

15.

Társasház

6593/8

Toldi utca 67.

16. 17.

Társasház Megvásárolni kívánt terület

6593/6 6462

Toldi utca 69. Deák F. u. 102.


Toldi utca Érkerti lakótelep közterület Toldi utca 56.

állami (kezelője: Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) önkormányzati és állami (önkormányzati rész üzemeltetője: Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, állami rész kezelője: SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság) önkormányzati magán és 14 db lakás önkormányzati magán magán magán és 19 db lakás önkormányzati magán magán magán és 2 db lakás önkormányzati magán és 1 db lakás önkormányzati magán magán és 1 db lakás önkormányzati magán

45

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 7. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai az akcióterületen

Az Érkerti akcióterületen a fejlesztéssel nem érintett ingatlanok között önkormányzati, magán és állami tulajdonú ingatlanok találhatóak. 

Az akcióterületen számos önkormányzati tulajdonú ingatlan található, ezek jellemzően közterületek és közintézmények (iskola, óvoda, bölcsőde), valamint kis számban önkormányzati lakások.



Az akcióterület nagy része a nagyvárosias lakózónába tartozik, ahol többségében magántulajdonú többlakásos lakóházak helyezkednek el, míg néhány utca kisvárosias lakózóna, szintén magántulajdonú lakóingatlanokkal.



Állami tulajdonú ingatlan a fejlesztéssel érintett VIII. számú főfolyáson és az Érkerti Rendőrőrs épületrészén kívül nem található az akcióterületen.



Az akcióterületen egy lakóház és udvara egyházi tulajdonban áll.


46

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 8. térkép Tulajdonviszonyok az akcióterületen

4.7

A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése

A városrehabilitációs pályázat tervezését és végrehajtását Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata végzi szoros partnerségben az érintett városi, illetve akcióterületi szervezetekkel. Az együttműködés az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakára egyaránt kiterjed. Az akcióterületi fejlesztés teljes életciklusában részt vesznek a fejlesztéssel érintett létesítmények üzemeltetői, fenntartói, a helyi civil szervezetek, és a társasházak tulajdonosai. Pontos feladataikat az alábbi táblázat részletezi. 20. táblázat Az akcióterületi fejlesztésben résztvevő partnerek feladata az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában Főbb feladatok a kiemelt projekthez kapcsolódóan Szervezet az előkészítésben a megvalósításban a fenntartásban  Érkerti Rendőrőrs  infrastrukturális és  Szabolcsfelújítása humán jellegű  Érkerti Rendőrőrs Szatmár-Bereg  részvétel a fejlesztési szükségletek üzemeltetése, megyei Rendőrbűnmegelőzési soft meghatározása az fenntartása főkapitányság elemek akcióterületen megvalósításában  NYÍRVV  elképzelések a  a cég – a 2003. évi  a megújított közterek Nyíregyházi fejlesztendő közterek CXXIX. törvény és parkok fenntartása, Városüzemeltető kialakításához szakmai előírásainak gondozása, az utcaés Vagyonkezelő és városképi betartásával – részt bútorok karbantartása,


47

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Szervezet Nonprofit Kft. 





 Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft.  TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft.  Nyírségvíz Zrt.  EON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.  Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság  Nyíregyházi Civil Fórum és annak tagjai  Soft elemek megvalósításába n résztvevő partnerek  Város-Kép Nonprofit Kft.

 Többlakásos társasházak tulajdonosai, lakásszövetkezeti házak







Főbb feladatok a kiemelt projekthez kapcsolódóan az előkészítésben a megvalósításban a fenntartásban szempontból vehet a közterek és szükség esetén javítáfejlesztési szükségletek parkok megújításában sa, pótlása, cseréje meghatározása, az  felújított önkormányzati akcióterületen található tulajdonú önkormányzati lakóingatlanok lakóingatlanok közötti fenntartása, rangsorolás felújítás karbantartása céljából  a cég hatáskörébe az akcióterületi vízi és tartozó közművek közvilágítási közművek fenntartása, állapotának értékelése, karbantartása, szükség a kapcsolódó fejlesztési esetén javítása, szükségletek, pótlása, cseréje lehetőségek feltárása a beruházáshoz szükséges közműfejlesztések tervezése, előkészítése az akcióterületi  a cégek – a 2003. évi közművek állapotának CXXIX. törvény és a értékelése, a 16/2006. MeHVM-PM  a cégek hatáskörébe kapcsolódó fejlesztési együttes rendelet tartozó közművek szükségletek, közműberuházásra fenntartása, lehetőségek feltárása vonatkozó előírásainak karbantartása, szükség a beruházáshoz betartásával – részt esetén javítása, szükséges közműfejvehetnek az pótlása, cseréje lesztések tervezése, akcióterületi előkészítése közműfejlesztésekben  rehabilitált Érpatak Érpatak  Érpatak állapotának mederrehabilitáció mederrehabilitáció, fenntartása, tervezése, előkészítése víztisztító karbantartása

 Nyírségi Civilház  infrastrukturális és  részvétel a soft elemek működtetése humán jellegű megvalósításában, a  rendezvények, fejlesztési szükségletek fejlesztés nyomonköveprogramok szervezése meghatározása az tésében a megújított akcióterületen  lakosság aktivizálása létesítményekben  a helyi társadalom folyamatos tájékoztatása az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás legfontosabb eseményeiről Nyíregyháza nyomtatott és elektronikus sajtótermékein keresztül  a fejlesztési szükségletek  a lakóingatlanok beazonosítása a felújítására  a felújított lakóingatlanokra vonatkozóan a lakóingatlanok vonatkozóan kivitelezés karbantartása  a projektbe bevont megszervezése lakóingatlanok esetében a tervezés

Az ingatlanfejlesztési szándékok felmérése keretében – az akcióterület funkcióiból adódóan – elsősorban a lakossági és közösségi jellegű beruházásokra célszerű figyelmet fordítani. Az üzleti célú fejlesztések szempontjából az akcióterületen működő kiskereskedelmi egységek tulajdonosainak beruházási, felújítási szándékai várhatóak a közterületek megújítása hatásaként.


48


A soft elemek megvalósításában a város maximálisan épít a helyi civil szférára: a civil szervezetekkel mind az önkormányzat, mind annak intézményei szorosan együttműködnek. Ezt jelzik többek között a Nyíregyházi Civil Koncepcióban foglaltak: 

a civil szervezetek aktívan részt vesznek az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában,



az önkormányzat rendszeresen támogatást nyújt civil szervezetek számára főként a szakbizottságok által működtetett pályázati alapok pénzügyi forrásaiból,



a civil szervezeteket bevonják a döntéshozatalba a Nyíregyházi Civil Fórum által delegált bizottsági tagokon keresztül.

Legfontosabb partner az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, amely a Civilházat működteti, és aktív kapcsolatot tart fenn a megyei, városi és akcióterületi civil szervezetekkel. A lakosság részéről várható egyrészt a fejlesztésekkel érintett társasházi tulajdonosok aktív együttműködése, másrészt a fejlesztések hatásaként hamarabb bekövetkezhet a tervezett lakossági fejlesztések kivitelezése, valamint az élénkülő közösségi életnek köszönhetően várható az akcióterületi lakosság aktívabb társadalmi részvétele is. A további együttműködési lehetőségekről és az egyes célcsoportok motiválhatóságáról, bevonhatóságáról a 45. táblázat nyújt részletes áttekintést. A partnerségi egyeztetések dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák.

4.8

Piaci igények, lehetőségek felmérése, ingatlanárak becslése

A piaci viszonyok elemzésénél egy olyan területre térünk ki részletesen, amely a fejlesztések szempontjából releváns: az ingatlanárak változásának tendenciájára és a fejlesztések következtében várható alakulására. Az akcióterületi ingatlanok többsége magántulajdonban lévő lakóingatlan. Az akcióterületi ingatlanok árainak értékelése a KSH Ingatlanadattárára, a kínálati árak statisztikai elemzésére, valamint ingatlanpiaci helyzetjelentésekre épül. Mivel az ingatlanpiaci adatok megbízhatósága több tényező miatt (pl. a rendelkezésre álló adatok módszertani jellemzői, reprezentativitása, hitelessége, összehasonlíthatósága) nem minden esetben megfelelő, ezért több forrást is felhasználtunk a folyamatok bemutatására. Azonban a legnagyobb adatbázist tartalmazó kiadvány, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Ingatlanadattár sem teljes körű, az abból nyerhető adatok messzemenő következtetések levonására nem alkalmasak, inkább csak tájékoztató jellegű megállapításokat lehet általuk tenni. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy csak olyan utcákra vonatkozó adatokat tartalmaz, ahol az ügyletek száma ingatlantípusonként legalább 3 volt. 21. táblázat Lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai az érkerti akcióterület utcáiban (Ft/m²) 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Állomás tér Arany János utca

n.a. 39

n.a. 42

n.a. 53

n.a. 70

n.a. 83

n.a. 115

n.a. 142

164 152

246 156

223 145

221 153

n.a. 164

Árpád utca Damjanich utca

36 31

34 n.a.

43 39

62 85

89 94

106 107

132 144

142 n.a.

133 51

134 150

146 143

150 160

Deák Ferenc utca Huszár sor

40 23

n.a. n.a.

62 n.a.

79 60

87 64

99 74

127 75

172 n.a.

178 n.a.

215 n.a.

171 209

198 n.a.

Lehel utca Móricz Zsigmond utca

n.a. 42

n.a. n.a.

n.a. 38

n.a. 73

n.a. 74

88 101

92 107

n.a. 119

n.a. 133

n.a. 124

n.a. 123

n.a. 152

Szarvas utca Toldi utca

42 33

n.a. 38

47 39

72 61

93 79

130 99

154 123

186 132

205 124

187 130

175 136

185 147


49

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 1997

1998

Vécsey köz

n.a.

Vécsey utca

40

Érkerti akcióterület Nyíregyháza

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

n.a.

61

n.a.

n.a.

105

130

171

n.a.

n.a.

177

194

n.a.

n.a.

91

117

108

188

178

186

186

131

184

36,2

38

47,8

72,6

86,7

103

129

157

157

166

162

170

41

41

48

71

93

113

147

175

172

174

175

187

Forrás: Ingatlanadattár 1997-2008, KSH

Összefoglalóan megállapítható, hogy az érkerti akcióterületen a lakások átlagos ára – a 2000. év kivételével – változó mértékben, 4,6-12,6%-kal elmarad a nyíregyházi átlagtól. Ennek oka elsősorban a lakások állapotában és az akcióterület szociális státuszában keresendő, amit a viszonylag előnyös elhelyezkedés sem képes ellensúlyozni. Az egyébként sem kedvező helyzetet tovább árnyalják azok az utcák, amelyek nem tartoznak teljes hosszukban az akcióterülethez, azonban nem lehet leválogatni az adatokat házszám szerint. Ezek jellemzően azok az utcák, amelyek a belváros irányában folytatódnak (pl. Szarvas utca, Deák Ferenc utca), így többnyire magasabb árakkal jellemezhetők az érkerti átlaghoz képest. Hasonlóak a különbségek a panellakások, illetve a többlakásos társasházakban található lakások ingatlanárai között az Érkert és Nyíregyháza viszonylatában is azzal a különbséggel, hogy az érkerti panellakások ára 2002-2004 között és 2007-ben kismértékben meghaladta a nyíregyházi átlagot. Szembetűnő azonban a panel és az egyéb társasházi lakások árai közötti – országosan is jellemző – különbség, amely leginkább 2003 óta követhető nyomon: 2008-ban egy ugyanakkora panellakásért 15-20%-kal fizettek kevesebbet. Ezért is nagyon fontos a házgyári technológiával épült lakások – minimálisan – energetikai korszerűsítése, mivel a nyílászárók cseréjével és hőszigeteléssel a tapasztalatok szerint az energiafelhasználás 40-60%-kal csökkenthető. Az így olcsóbb fenntartásúvá váló lakások piaci értéke is magasabb lesz. 4. ábra A panelépületek és a többlakásos társasházak lakásárainak változása az Érkertben és Nyíregyházán (Ft/m²)

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 panel - Érkert

34

33 68,5

panel - Nyíregyháza

34

35

69

123 139 147 126 127 145 149 91

114 134 139 133 133 138 161

többlakásos társasház - 36,6 37,7 48,8 74,9 96,4 107 128 159 180 171 164 166 Érkert többlakásos társasház Nyíregyháza

40

40


48

72

96

118 153 187 180 184 180 189

50


Általánosságban kijelenthető, hogy – az országos tendenciáknak megfelelően – a jelentős részben befektetési célra használt aránytalan lakástámogatási rendszer által teremtett konjunktúra megszűnt. A feltételek megváltozásával a kisbefektetők szabadulni igyekeznek az ilyen céllal vásárolt ingatlanjaiktól, így a kínálat meghaladja a keresletet. A városrészek közötti különbségek jelentősek, ami az árak mellett az értékesítések dinamikájában is megmutatkozik. Forgalmat jellemzően az egzisztenciájukat megteremtő első lakásvásárlók generálnak, akik számára – alacsonyabb árfekvésével – az Érkert is megfelelő kiindulási helyet jelenthet, de az akcióterületre összességében inkább az ingatlanpiaci stagnálás jellemző mind a forgalom, mind az árak tekintetében. Ezt a kedvezőtlen folyamatot ellensúlyozhatja a városrehabilitáció következtében előrejelezhető 5-10%-os áremelkedés (a rehabilitált közterek közelében fekvő és a felújított lakások esetében), amelyet jól példáz a jósavárosi lakótelep megújítása is, ahol a megújult települési környezet a kereslet fokozódását és az ingatlanárak emelkedését idézte elő. A nyíregyházi ingatlanpiac sajátossága, hogy a – bokortanyákkal és a város központi belterületétől viszonylag távol található, viszonylag különálló városrészekkel jellemezhető – településszerkezetnek köszönhetően a szuburbanizáció folyamata a közigazgatási határon belül megy végbe. Ez a szokásosnál nagyobb fokú rugalmasságot jelent a lakosság számára, ami miatt a városrészek vonzereje közötti különbségek az árakban is gyorsan érzékelhetőek. Az albérleti piac szempontjából az Érkert viszonylag kedvezőtlen helyzetben van: a keresletet elsősorban a főiskola generálja, amely a város északi részén, az Érkerttől viszonylag távol helyezkedik el. Emiatt az albérleti díjak némileg alacsonyabbak a jósavárosi vagy az örökösföldi árakhoz viszonyítva (2008. szeptemberi adatok alapján egy átlagos méretű, 1,5-2 szobás lakás díja 34-35 ezer forint körül mozog). Az akcióterületen élő lakosok fejlesztések iránti igényének felmérése a partnerségi egyeztetések (tájékoztatók, fórumok és kérdőíves felmérések) keretében történt meg (erről részletesebben lásd a Partnerségi egyeztetések című fejezetet.) A felmérések eredményei a Mellékletek között találhatóak.


51


5

FEJLESZTÉS CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai

5.1

Annak érdekében, hogy a szociális városrehabilitáció céljait meghatározzuk, elengedhetetlen a háttérben meghúzódó szükségletek és problémák beazonosítása. Erre lehetőséget kínál a problémafa, amely az akcióterület gyengeségeit rendezi logikai, ok-okozati összefüggésbe. A gyengeségek közti logikai kapcsolat egy központi problémában öltött testet a problémaelemzés során, ez pedig az, hogy az Érkert által nyújtott életminőség nem megfelelő a város többi részéhez képest, ez csökkenti a lakótelep vonzerejét, ami egy szociális spirálhoz, a hátrányosabb helyzetű lakosság koncentrációjához, szegregációhoz vezethet. Az okok sokfélék, de alapvetően három fő csoportba rendezhetők – erre reagálhatnak a tervezett beavatkozások. 

Egyrészt a közszolgáltatásokat nyújtó intézmény elavult műszaki állapota és hiányos infrastrukturális adottságai nem teszik lehetővé a magas színvonalú szolgáltatást, még akkor sem, ha egyébként a megfelelő képzettséggel és elhivatottsággal jellemezhető humán erőforrás rendelkezésre áll.



Másrészt a közterületek minőségi és mennyiségi mutatói több tekintetben nem felelnek meg azoknak a feltételeknek, amelyek a közterek multifunkcionalitását biztosítják (gondozott zöldfelületek, egyedi utcabútorok, Érpatak rehabilitációja stb.).



Ezekhez járulnak hozzá olyan szociális kimenetelű problémák, mint az iparosított technológiával épített lakóépületek leromlott állapota és a közbiztonság veszélyeztetettsége.

A városrehabilitációra irányuló projekt szükségességét tehát egyértelmű társadalmi igények, elvárások indokolják. Amennyiben az egyes projektelemek szükségességét vesszük figyelembe, akkor a társadalmi igényeken kívül az érintett intézmények 5.6 fejezetben bemutatott műszaki állapota és infrastrukturális felszereltsége is előtérbe kerül, ami az intézmények fenntarthatóságát is kedvezőtlenül befolyásolja. A jogszabályi kényszer elsősorban az akadálymentesítéssel kapcsolatban merül fel: a közintézményekben jelenleg sem a külső megközelíthetőség, sem a belső terek fizikai használata nem megoldott, valamint hiányzik az infokommunikációs akadálymentesítés is.


52

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 5. ábra Az akcióterület problémáit bemutató problémafa Az érkerti lakótelep által nyújtott életminőség nem megfelelő, emiatt a városrész attraktivitása csökken

Szociális konfliktusok és problémák megjelenése

Az érintett intézmények nem korszerűek

A közterületek alulhasznosítottak, nem működnek valódi közösségi térként

Magas üzemeltetési, fenntartási költségek

Egyes köztereknél jellemző a monofunkcionalitás, a közlekedési funkció dominanciája

Intézmények alacsony energiahatékonysága

Intézmények elavult műszaki állapota

Intézmények hiányos infrastrukturális felszereltsége

Rossz állapotú panelházak jelenléte

Hajléktalanság és prostitúció miatt nem megfelelő közbiztonság

Érpatak leromlott környezete, ami parkolóként funkcionál a szűk kapacitás miatt

Utcabútorok alacsony száma

Kevés és leromlott állapotú zöldfelület

A szociális városrehabilitáció célkitűzéseit a problémafa tükörképeként értelmezendő célfa segítségével ábrázoljuk. 6. ábra Az akcióterület fejlesztési céljait bemutató célfa Az érkerti lakótelep által nyújtott életminőség emelkedik, emiatt a városrész attraktivitása erősödik

Az érintett intézmények korszerűek

A szociális konfliktusok és problémák csökkennek

Az Érkert közterületei valódi közösségi térként működnek

Reális üzemeltetési, fenntartási költségek

A közterek többségénél jellemző a multifunkcionalitás

Az intézmények energiahatékonysága magas Intézmények műszaki állapota jó

Intézmények infrastrukturális felszereltsége magas

A panelházak egy része műszakilag megújul


A közbiztonság javul

Érpatak környezete megújul

Elegendő és jó minőségű utcabútor

A zöldfelület kiterjedése nő, minősége javul

53


Ezek alapján az érkerti szociális városrehabilitáció általános, átfogó célkitűzése a következőképpen fogalmazható meg: Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. Az Érkert esetében az alapvető célkitűzés a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a panellakások rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek, parkok és játszóterek rendezését, a parkolási gondok megoldását, valamint a közbiztonság javítását. Mindez hozzájárul a lakótelepi környezet oldásához, az egyre nagyobb mértékben jelentkező szociális problémák felszámolásához és a társadalmi kohézió erősödéséhez, ami által megakadályozható egy újabb szegregátum kialakulása. Mivel a városrész a belváros elérhető közelségében helyezkedik el, ezért olyan jellegű közszolgáltatások fejlesztésére célszerű hangsúlyt fektetni, amelyeket a lakossághoz a lehető legközelebb kell ellátni, vagyis a vegyes területhasználat csak az Érkert egyes részein szükségesek. A beavatkozások elsődleges célcsoportját a helyi lakosság alkotja, mivel azonban a városrész Nyíregyháza egyik kapuja, a vasútállomás mellett helyezkedik el, ezért közvetetten az ide érkezők is a fejlesztések haszonélvezőinek tekintendők. Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások egyik legfontosabb célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A város lakótelepein jellemző egyfajta népességcsere, amelynek eredményeként az Érkertben is lassan többségbe kerül az alacsonyabb társadalmi státuszú, csekély vásárlóerővel rendelkező lakosság. A lakótelep nagy részét lefedő akcióterület felértékelődéséhez olyan fejlesztések megvalósítása szükséges, amelyek elsősorban az életminőség és a lakókörnyezet javítását célozzák meg: 

A város korábbi panelrekonstrukciós tapasztalait felhasználva sor kerül a Toldi utcai lakóépületek közös részeinek felújítására és energetikai korszerűsítésére.



Jelenleg a növekvő motorizáció és a helyhiány miatt a lakótelep több pontján gondot okoz a parkolás. A probléma megoldásához emelni kell a parkolóhelyek számát elsősorban a lakások, valamint az önkormányzati és civil intézmények közelében.



A jelenleg elhanyagolt, de városszerkezeti szempontból nagy jelentőségű Érpatakot a város és a lakótelep részévé kell tenni úgy, hogy a lakossági véleményekkel ellentétben ne csak az Érpatak közelében élők, hanem az akcióterület teljes lakossága a fejlesztés haszonélvezője legyen. A mederrehabilitáció elvégzésével lehetővé válik egy sétány létrehozása térburkolat kialakításával és gyaloghíd építésével.



Az érkerti oktatási, szociális és rendészeti intézmények esetében egyrészt infrastrukturális fejlesztéseket kell végrehajtani, másrészt a szolgáltatások körét és


7. ábra Az Érpatak lakótelepi szakasza

54


minőségét bővíteni, javítani kell (többek között ESZA-típusú beavatkozások megvalósításával), ami lehetővé teszi a városrész központi funkcióinak megerősítését is. 

Az Érkert sajátossága Civilháznak köszönhetően a civil szervezetek nagyarányú és intenzív jelenléte. A projekt keretében kiemelt jelentősséggel bír a civil programok megvalósítása és a civil szervezetek közötti együttműködések bővítése, erősítése.

A fentieknek megfelelően a városrehabilitáció specifikus célja a magasabb minőségű lakókörnyezet és széleskörű szolgáltatások biztosítása a lakosság, a civil szervezetek és a vállalkozások számára intézmény- és közterület-fejlesztéssel. Az érkerti lakótelep köztereinek és zöldfelületeinek megújítása, az intézmények fizikai rekonstrukciója és tartalmi fejlesztése hozzájárul a (köz)szolgáltatások minőségének javulásához, a közösségi élet lehetőségeinek bővüléséhez. A komplex célkitűzés megvalósulásához az alábbi részcélok kapcsolódnak: 1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy a lakosság közvetlen életminősége javuljon azáltal, hogy az iparosított technológiával épült panelházak homlokzata, szigetelése, közös részei megújításra kerüljenek. Mindezek – a főként energetikai – korszerűsítések hozzájárulnak a költséghatékonyabb fenntartáshoz és a lakások értékének emelkedéséhez, ami megakadályozza az akcióterület társadalmi szegregációját. 2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése Az Érkertben számos közszolgáltatást nyújtó intézmény található, amelyek infrastrukturális fejlesztése, a szolgáltatások színvonalasabbá tétele a civil és a közszféra funkcióinak megerősítését szolgálja. A közszolgáltatások esetében egyrészt célkitűzés a középületek megújult külsővel történő ellátása, másrészt a szolgáltatási infrastruktúra, eszközpark korszerűsítése. Az esélyegyenlőségi követelményeket is maximálisan figyelembe vevő korszerűsítések nyomán az érintett intézmények által nyújtott – elsősorban oktatási és közösségi – szolgáltatások a lakótelep teljes lakossága számára könnyebben elérhetővé válik. A főként önkormányzati tulajdonú épületek – részben energetikai – korszerűsítése a fenntartási költségek csökkentésével az üzemeltetők gazdálkodását is javítja. A civil és közszolgáltatások korszerűsítését az akcióterületi fejlesztések közül az oktatási intézmények, valamint a Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs közös épületének megújítása szolgálja, amelyekhez ESZA-típusú tevékenységek kapcsolódnak. Az átfogó cél érdekében az akcióterületi beruházásokon túlmenően szükséges az olyan közösségi akciók támogatása, amely az érintett épületek használatbavételét, a városi életbe való bekapcsolását, ezáltal pedig a helyi közösségi identitást erősíti. 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával Az érkerti lakótelep közösségi funkcióinak és a helyi lakosság identitásának megerősítéséhez a meghatározó épületek rekonstrukciója mellett elengedhetetlen az akcióterület köztereinek megújítása is, amelyek elsősorban a városi funkciók bővítése és az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A közterek megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek sajátos arculatuk megteremtésével alkalmasak legyenek a városi identitás, a közösségi érzés erősítésére. A közterületek megújításához kapcsolódik a lakótelep közlekedési feltételeinek javítása útfelújítással és parkolók kialakításával. 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése


55


Az érkerti lakótelep átfogó fejlesztése a horizontális fenntarthatósági és esélyegyenlőségi célkitűzések eléréséhez is hozzájárul. Egyrészt a zaj- és légszennyezettségi szint csökkentése irányába hatnak 

a környezetbarát közlekedés feltételrendszerének javítását célzó intézkedések,



a városi zöldövezetek nagyarányú növelése a közterületek programján keresztül (a kialakított és/vagy megújított zöldfelületek),



valamint a közintézmények energiahatékonysági fejlesztése.

rekonstrukciós

Másrészt valamennyi beruházás az esélyegyenlőségi szempontok maximális figyelembevételével valósul meg, amelyek mind a fizikai környezet megfelelő kialakításában, mind a biztosított szolgáltatásokban megnyilvánulnak (intézmények energetikai korszerűsítése, akadálymentesítése, köztereken a zöldfelületek arányának növelése és minőségének javítása stb.).


56


Átfogó cél

22. táblázat Az akcióterületi fejlesztések átfogó céljának és részcéljainak indikátorai Mértékegység

Bázisérték (2008)

Célérték

Célérték elérésének időpontja

Forrás

output

ha

0

31

2014

Polgármesteri Hivatal

eredmény

fő

5 731

5 731

2014


hatás output

% db

0 0

75 10

2014 2014

Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal

output

db

0

870

2014


eredmény

GJ/év

0

9 718

2014


output

db

0

1

2014


output

db

0

3

2014


eredmény

db

0

1

2014


output

m²

0

18 116

2014


Felújított zöldfelület nagysága

output

m²

0

7 766

2014


Akadálymentesített önkormányzati intézmények száma az akcióterületen

output

db

0

1

2014


2014

Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Mutató megnevezése

Az érkerti lakótelepen a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével.

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészen Lakossági elégedettség Felújított lakóépületek száma Felújítással érintett lakások száma Támogatás eredményeként elért energiamegtakarítás Felújított civil és közintézmények száma Felújított oktatási intézmények száma A fejlesztés nyomán újonnan kialakított / megerősített köz-, közösségi és profitorientált szolgáltatások száma a projekt által érintett akcióterületen Rehabilitált közterek és parkok nagysága

1. Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával

Részcélok

Mutató típusa

Cél/részcél

2. A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése 3. Az Érkert közösségi funkcióinak erősítése a közterületek és zöldfelületek átfogó rehabilitációjával 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése

Levegőszennyezettség mértékének csökkenése


eredmény

%

0

57

2%


A célok illeszkedése az operatív programok rendszerébe

5.2

A 2007-2013 közötti költségvetési periódusra vonatkozó operatív programokat tekintve az érkerti lakótelep rehabilitációja az Észak-alföldi operatív program (ÉAOP) kiemelt projektjeként valósulhat meg. Ennek megfelelően elsősorban ezt a programot mutatjuk be a stratégiai célrendszer felépítését követve. A projekt az ÉAOP átfogó célkitűzését tekintve elsősorban a területi különbségek csökkentéséhez járul hozzá. Az ÉAOP specifikus céljai közül a projekt legerősebben az épített és természeti környezet állapotának javításához kapcsolódik: a fejlesztések a települési életminőség és a lakókörnyezet kedvező irányú befolyásolásával elősegíti a régió funkciógazdag városhálózatának kialakulását. A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítését a számukra biztosított szolgáltatások teszik lehetővé. A rehabilitáció legszorosabban az ÉAOP 5. prioritásához, a Térségfejlesztéshez kapcsolódik. Ezen belül a projekt közvetlenül illeszkedik az épített környezet minőségének javítása operatív célhoz, amely a vonzó, biztonságos, egészséges lakó- és munkahelyi környezet megteremtésére irányul. A városrehabilitációnak köszönhetően alapvetően megújul egy városrész épített környezete az ott található közintézményektől kezdve a köztereken át a társasházakig. Mindez pozitív hatást fejt ki a városrész társadalmi és gazdasági felzárkózására, amivel csökkenthetők a településen belüli különbségek. A beruházások által nemcsak az érkerti lakótelep vonzereje emelkedik, hiszen azok egész Nyíregyháza fejlődésére kedvező hatást fejtenek ki.

8. ábra Az ÉAOP illeszkedésvizsgálatban megjelenő célrendszere

Közvetett a kapcsolat a prioritás másik két operatív céljával (természeti környezet állapotának megóvása, fejlesztése, civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése): 

a városi zöldfelületek kialakítása indirekt módon javítja a település légszennyezettségi állapotát, egészségesebb életfeltételeket, valamint rekreációs lehetőségeket biztosít a lakosság és a turisták számára;



azzal, hogy a város több és jobb közösségi teret biztosít a város lakosságának, erősíti a civil öntudatot, a társadalmi önszerveződés formáit, valamint lehetőséget és helyszínt teremt számukra közösségi rendezvények szervezéséhez – elősegítve ezáltal a civil szféra erőteljesebb társadalmi szerepvállalását.

Az érkerti rehabilitáció végrehajtásához az ÉAOP-hoz kapcsolódó regionális akcióterveken belül az 5.1.1. konstrukció (Város- és településfejlesztési akciók) B komponense (Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések a megyei jogú városokban) nyújt támogatást. A támogatás alapvető célja az akcióterületek által érintett településrészek fizikai


58


megújítása és a társadalmi kohézió együttes erősítése, új, települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók megjelenése, a meglévő funkciók megerősítése, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a varos fejlődésébe. A lakótelep átfogó fejlesztésével a belváros közelében elhelyezkedő terület teljes mértékben bekapcsolódik a település vérkeringésébe – kibővítve a város rekreációs övezetét is funkcionális és térbeli szempontból egyaránt. A fenti célhierarchia mellett az ÉAOP külön fejezetet szán a régió gazdasági, társadalmi életében kiemelt szerepet játszó, térszervező erejű városhálózat fejlesztésének. A nyíregyházi városrehabilitáció több szempontból megfelel a regionális városfejlesztés deklarált alapelveinek: 

maximálisan figyelembe veszi a településszerkezet sajátosságait,



kiszolgálja a kistérség, valamint a tágabb vonzáskörzet településeit (a Nyírségi Civilház fejlesztésével),



valamint erőteljes szinergiát mutat a közszolgáltatások újjászervezésével, amely elsősorban kistérségi szinten próbálja koncentrálni a humán szolgáltatásokat.

A szociális városrehabilitáció a tervezett fejlesztések révén, valamint az érkerti lakótelepen jelentkező társadalmi problémák miatt az ÉAOP-on belül más prioritások, illetve az ÉAOP-on kívül más operatív programok intézkedéseihez, konstrukcióihoz, komponenseihez is illeszkedik, ami a további lehetséges támogatási források feltárása miatt kiemelten fontos, jóllehet ilyen komplex módon, az összes projektelemre kiterjedően más programból a projekt nem valósítható meg.

5.3

Az akcióterület beavatkozásai

Az alábbi fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, melyek megvalósításával a kitűzött célok elérhetők, és amelyeket az Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni – az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében. A beavatkozások projektek megvalósítását jelentik. Az akcióterületi beavatkozások kijelölésére a problémákra és a célcsoportok igényeire adható válaszok, valamint a város és az akcióterület adottságainak minél jobb hasznosítása alapján került sor. A beavatkozások kiválasztásának további feltétele volt, hogy – a fejlesztéspolitikai keretek lehetőségei között – feleljenek meg az akcióterület és a városfejlesztés céljainak. A. Városrehabilitációs célú állami támogatás keretében az önkormányzat és partnerei által megvalósítani tervezett fejlesztések: 

A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása



Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása



Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása



Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása









Kiegészítő, „soft” tevékenységek megvalósítása o Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program o Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok


59


o o o o

„Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)

B. Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán B1. A magánszféra akcióterületi fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó (pályázattal párhuzamosan megvalósuló) fejlesztései: 

Jelenleg nem ismert ilyen fejlesztés

B2. A magánszféra akcióterületi fejlesztéseket kiegészítő, indirekt fejlesztési elképzelései (az akcióterületi fejlesztések hatásaként) 

Jelenleg nem ismert ilyen fejlesztés

C. Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani (nem a ROP támogatott projekt része) 

Érpatak rehabilitációja

(A fenti vonal jelzi a ROP pályázathoz közvetlenül kapcsolódó és az azon túlmutató akcióterületi fejlesztések viszonyát.)

Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége

5.4

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi elvárt nem fejlesztési tevékenységek végrehajtását tervezi a városrehabilitáció kapcsán annak érdekében, hogy a – volumenét tekintve elsősorban beruházásokban realizálódó – fejlesztések hatékonysága növekedjen. 

Beépítési javaslat készítése: Az akcióterület kiemelt közterei esetében új beépítési javaslat készül a magánszféra esetleges befektetéseinek ösztönzése céljából. A konkrét épület-felújítások esetében fontos a szabályozási terv előírásainak betartatása a városképet zavaró beépítések elkerülése érdekében.



Műszaki támogatás: az Integrált Városfejlesztési Stratégiában és az Előzetes Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztési célok szempontjából feltárásra kerültek a módosítási szükségletek a településrendezési terv aktuális felülvizsgálatakor.



Beruházói igények egyeztetése: a városrész lakófunkciója miatt nem számít a magántőke elsődleges célterületének. Ettől függetlenül meg kell vizsgálni a magántőke bevonásának lehetőségét és az erre irányuló szándékokat, ami hozzájárulhat az önkormányzat által biztosítandó sajáterő összegének csökkentéséhez. Amennyiben ez megvalósul, célszerű anyagi hozzájárulást kérni a közterek tervezett rekonstrukciójához, mert a rehabilitáció értékesebbé teszi a környező ingatlanokat.



Városmarketing stratégia elkészítése: a célcsoport-orientált stratégia megalapozza a városrehabilitáció lakossági kommunikációs koncepcióját, amelynek célja egyrészt a városrehabilitációs tevékenységek elfogadottságának és ismertségének növelése a helyi társadalom körében, másrészt a megújított létesítmények minél nagyobb fokú kihasználtsága.


60


Kiskereskedelmi egységek tudatos vonzása az akcióterületre: az alapvetően lakófunkciójú akcióterületen elsősorban a helyi lakosság kiszolgálására fókuszáló kiskereskedelmi egységek működnek. Alapos felmérést követően meghatározhatók a hiányfunkciók a kereskedelmi-szolgáltatási területen. A jövőben arra kell törekedni, hogy a lakossági igények minél magasabb fokú kielégítése történjen meg az Érkertben. Ösztönző lehet a parkolási lehetőségek javítása, valamint a portálfelújítóknak a helyi adó visszatérítése.



Hatóságokkal való együttműködés a szakágazati elképzelésekkel való összhang megteremtése céljából: megvalósult a hatóságokkal való együttműködés projekt eredményes lebonyolítása érdekében. A városrehabilitáció előkészítése során megkeresett szakhatóságok listája a Mellékletek között található.



Lakossági konzultáció: a város – korábbi gyakorlatának és az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltaknak megfelelően – a városrehabilitáció előkészítése és megvalósítása során is kiemelt figyelmet fordít a civil szervezetek és a lakosság bevonására. A rendszeres konzultációra a hagyományos lakossági fórumokon kívül az online lakossági fórumok is lehetőséget teremtenek. A lakosság véleményének beépítését szolgálják a már megvalósított és tervezett kérdőíves felmérések is. A városrehabilitáció jellegének megfelelően kiemelt szerepet játszanak a város életében meghatározó civil szervezetek, az érintettek aktív bevonása érdekében támogatói csoport alakult.

Beavatkozási típusok és tevékenységek

5.5

A Városfejlesztési kézikönyv iránymutatásának megfelelően az akcióterületen tervezett vagy folyamatban lévő beavatkozások három kategóriába sorolhatók: 

az EAOP-5.1.1/B komponens keretében megvalósítandó tevékenységek;



magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások;



kapcsolódó, közszféra által megvalósítani kívánt fejlesztések (folyamatban lévő, illetve az akcióterületi fejlesztés következő ütemében tervezett beavatkozások).

Az érkerti akcióterület megújítása nem öncélú fejlesztések halmaza, hanem egymáshoz kapcsolódó és egymás hatásait kiegészítő beavatkozások sorozata, amelyek célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása az épületállomány és a közterek megújításával, valamint a közszolgáltatások fejlesztésével. A fejlesztéseket integráltan, logikus egymásra építésével kívánja a bevonandó partnerekkel szoros együttműködésben megvalósítani, oly módon, hogy azok további fejlesztések kiinduló, mozgató elemei lehessenek. A kijelölt beavatkozások – egymáshoz való térbeli és funkcionális kapcsolódásuk, szinergikus hatásuk révén – hozzájárulnak a helyzetelemzés során feltárt problémák megoldásához. Az alábbi térkép bemutatja az akcióterületet, valamint azon belül az egyes projektelemek elhelyezkedését, a fenti kategóriánként csoportosítva.


61

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 9. térkép Az akcióterületi beavatkozások, projektelemek megnevezése és elhelyezkedése

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása

A megvalósuló fejlesztések hozzájárulását az akcióterület specifikus céljaihoz, a tevékenységek megvalósítási feltételeit és tervezett időszakait következő GANTT diagram foglalja össze.


62


23. táblázat A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése (tájékoztatás céljából) Beavatkozás típusa

ROP támogatással

Magánforrással Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként

Projekt neve Nyírségi Civilház épületének felújítása Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása „Soft” tevékenységek Jelenleg nem ismert ilyen fejlesztési elképzelés

Érpatak rehabilitációja


Akcióterületi részcélhoz való hozzájárulás 2. és 4. részcél 2. és 4. részcél

Megvalósítás feltétele

nem építési engedély köteles

2. és 4. részcél


2. és 4. részcél


3. és 4. részcél

engedélyes terv, kiviteli terv

2. és 4. részcél -

3. részcél

1

2

3

nem építési engedély köteles nem építési engedély köteles

2. és 4. részcél

1. részcél

2010

nem építési engedély köteles programterv -

szükséges tervek, engedélyek

63

2011 4

1

2

3

2012 4

1

2

3

2013 4

1

2

3

2014 4

1

2

3

4


Az Észak-alföldi operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma

5.6 5.6.1

Tevékenységek bemutatása

Ebben e fejezetben részletesen bemutatjuk az érintett létesítmények jelenlegi helyzetét és az ott tervezett fejlesztéseket. A beavatkozások tervezése az alábbi szempontok figyelembevételével történt: 

a beavatkozások eredményeként létrejönnek az akcióterületen a fizikai kereteik minősége szempontjából megújult funkciók, közösségi szolgáltatások;



az akcióterületi fejlesztés lehetőségeihez mérten ösztönzi az egységes városkép kialakulását;



a fejlesztések illeszkednek a városképbe esztétikai-építészeti minőségük alapján;



a beavatkozások révén a jelenlegi állapothoz képest bővített szolgáltatások, a meglévő szolgáltatások kibővített területen, magasabb minőségben valósulnak meg, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, feladatkört tudjon ellátni;



tekintettel van a fejlesztés a természeti és épített értékek megóvására;



a fejlesztés során a projektgazda előnyben részesíti a meglévő, használatban lévő épületállomány átalakítását az új létesítmények kialakításánál;



a projekt nem okozza az alacsonystátuszú lakosság arányának növekedését az akcióterületen, és a város más területein sem járul hozzá az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez;



a pályázat megfelelően alátámasztva tartalmazza, hogy a fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és szociális szolgáltatások rendszeréhez való hozzáférés, és így biztosítottá válik számukra a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség.

Az egyes tevékenységek összefoglaló bemutatását a következő táblázat tartalmazza.


64

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 24. táblázat: Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról Tevékenység típusa

Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

Közösségi célú

Közszféra funkcióit erősítő

Lakás célú

Finanszírozó alap

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ESZA


Nyírségi Civilház felújítása

Érkerti Rendőrőrs felújítása


Városmarketing tevékenységek

Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program

Toldi utca, Damjanich utca, közterületek, Érpatak

Damjanich u. 4-6.

Damjanich u. 4-6.

Toldi u. 56. 58. 60. 62. 64. 66. 68. 65. 67. 69.

Felújított épületek, közterületek


6593/2

6521/5, 6521/9, 6521/11, 6521/6, 6521/7, 6521/13, 6521/15, 6593/4, 6593/8, 6593/6

Projekt neve

Projekt helyszíne

6580, 6592/40, 6521/20, 6462, 6463, 6465/3, 6464, 6624/1, 6578, 6579

hrsz

Projekt neve

Projekt helyszíne hrsz Projekt neve Projekt helyszíne hrsz

Projekt neve


6593/2

„Soft” tevékenység


Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok

Árpád u. 52-58.


6638 Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása

„Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok Felújított épületek, közterületek

Vécsey köz 29. 6465/2

„Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése


65

Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Nem támogatott

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Tevékenység típusa Finanszírozó alap Projekt helyszíne hrsz

Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

ERFA

ERFA

Közösségi célú

Közszféra funkcióit erősítő

Lakás célú

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ESZA Felújított épületek, közterületek

Vécsey köz 27. 6465/4

További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) Felújított épületek, közterületek

Projekt neve Projekt helyszíne hrsz


„Soft” tevékenység

66

Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Nem támogatott


Az alábbiakban áttekintést nyújtunk az érintett létesítmények jelenlegi állapotáról, a felmerült szükségletekről, a jövőbeli funkciókról, valamint az egyes tevékenységek főbb ismérveiről. A fejlesztések részletes műszaki leírását a pályázati dokumentáció tartalmazza.

5.6.1.1 A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása A Nyírségi Civilház épülete a vasútállomás közelében a város Érkerti lakótelepének központi részén található, négy- és tízemeletes panelházak környezetében. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült, az OTP Bank Rt. építtette egy nyíregyházi fióknak. Az épület 2002-ben került a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam osztatlan, közös tulajdonába, a földszint vagyonkezelője a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Az épület két részre osztása a valósan használt nettó alapterület alapján történt. 

Az épület földszintjét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a használatbavételkor saját igényeire átalakította és abban az Érkerti Rendőrőrs kapott helyett.



Az egész emeletet a Város kisebb átalakítás után a civil szervezetek rendelkezésére bocsátotta. A kéttulajdonú rész külön bejárata úgy lett megoldva, hogy a rendőrség használja az északi homlokzat közepén lévő régi főbejáratott, míg az emeleten lévő civil szervezetek egy másik ajtón keresztül a lépcsőházon keresztül jutnak fel az emeletre.

Az épület első emeletén 6 irodahelyiség, egy 50 fő befogadására alkalmas előadóterem, melegítőkonyha és mosdók találhatók. Az emelet hasznos alapterülete 365,28 m2. Az emeleti szint már meglehetősen lelakott, a beköltözés előtti felújításkor a régi burkolatokra PVC padlót, vagy padlószőnyeget ragasztottak, melyek már elhasználódtak. A szociális helységekben részben az eredeti mettlachi burkolat található, részben PVC-vel van leragasztva. A fali csempék és a szerelvények csak részlegesen voltak kicserélve. 9. ábra A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épülete


67


5.6.1.1.1 Nyírségi Civilház felújítása

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

25. táblázat A Nyírségi Civilház épületének felújítása Nyírségi Civilház épületének felújítása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)

Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. 6593/2 hrsz. Rendezett.  Önkormányzat tulajdona 54/100 arányban A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez:  Külső felújítás és belső átalakítás bővítés támogatható: Az akcióterület szociális kohéziójának és társadalmi kapcsolatainak erősítése érdekében non-profit információs, adatgyűjtő, kapcsolatépítő tevékenységet ellátó szolgáltató helyiségek, épületrészek kialakítása, felújítása, átalakítása Közösségi funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése. Felújított középület száma

output

db

1

A tevékenység keretében megvalósul a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása, melynek emeleti részén működik a Nyírségi Civilház (Nonprofit Szolgáltató és Képzési Központ). A fejlesztés keretében az épület külső-belső felújítása, a tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása valósul meg. A falak külső oldalára és a tetőre polisztirol hőszigetelés kerül. Az ablakok hőszigetelt üvegezésű műanyag szerkezetűre lesznek kicserélve. Az emeleti szinten a szociális blokkok teljes mértékben felújításra kerülnek. Mind a két szint átfestésre kerül. Az új bejárat úgy kerül kialakításra, hogy a két tulajdonrész továbbra is egymástól teljesen függetlenül használható legyen. A felújítással az épület teljes mértékben megközelíthetővé válik akadálymentesen, meg fog felelni a hőtechnikai előírásoknak, gazdaságosan lesz fűthető, részben klimatizált lesz és megszűnnek az egyre gyakoribb beázások. Helyi, kistérségi lakosság Civil szervezetek Vállalkozások Közintézmények Az akcióterületen, valamint Nyíregyháza és környéke egészén társadalmi igény van a civil szolgáltatások fejlesztésére, a kulturált szolgáltatási környezet kialakítására. A magasabb szintű szolgáltatások kialakításához elengedhetetlen az épület fizikai megújítása. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült. A homlokzati festés foltszerűen le van kopva, az építés óta nem volt még átfestve. A teljes homlokzat hőhidas, az új előírásoknak nem felel meg. A bejárati ajtók hagyományos fémszerkezetek egyrétegű üvegezéssel, melyek teljesen hőhidasak. Az ablakok fából készültek kétrétegű üvegezéssel, az üveg tisztítása céljából szétcsavarozható kivitelben. A homlokzati nyílászárók nem felelnek a mai kor követelményeinek, teljes mértékben cserére szorulnak. A lapos tető szigetelése már elöregedett,


68


Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

gyakran meghibásodik, ill. a belső levezetésű összefolyók könnyen eldugulnak és rendszeresen beázást okoznak. A tető hőszigetelése olyan rossz, hogy a nyári időszakban délutánra az emeleti helységek több mint o 30 C -ra melegszenek fel, télen pedig a fűtés gazdaságtalanul üzemeltethető. Az épület fűtése a városi TÁVHŐ hálózatáról van megoldva, az épület mellett lévő földszintes részben lévő hőközponton keresztül. 2013.03.01. 2013.08.31. 27 682 281

27 682 281 23 529 938 85,00

4 152 343 15,00

Tételes tervezői költségvetés és közbeszerzési kiírásra alkalmas műszaki dokumentáció Homlokzat színének egyeztetése a városi főépítésszel Közbeszerzés lebonyolítása, kivitelezés

5.6.1.1.2 Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása 26. táblázat Az Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Tevékenység neve Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Tevékenység gazdájának Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. 6593/2 hrsz. Rendezett.  Magyar Állam tulajdona 46/100 arányban (kezelője: SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság) A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez:  A települési biztonság megőrzéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó állami és civil szervezetek épületei közül az alábbiak felújítása: a rendőrség területi és helyi szervei (megyei rendőr-főkapitányság, valamint városi rendőrkapitányság, rendőrőrs) – amely révén a „közösségi típusú rendőrség” megerősödik az akcióterületen


69

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható

Közszféra funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése. Felújított középület száma

output

db

1

A tevékenység keretében megvalósul a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása, melynek földszinti részén működik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányság Érkerti Rendőrőrse. A fejlesztés keretében az épület külső-belső felújítása, a tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása valósul meg. A falak külső oldalára és a tetőre polisztirol hőszigetelés kerül. Mind a két szint átfestésre kerül. A földszinten kicserélésre kerülnek a homlokzati nyílászárók. Az új bejárat úgy kerül kialakításra, hogy a két tulajdonrész továbbra is egymástól teljesen függetlenül használható legyen. A felújítással az épület teljes mértékben megközelíthetővé válik akadálymentesen, meg fog felelni a hőtechnikai előírásoknak, gazdaságosan lesz fűthető, részben klimatizált lesz és megszűnnek az egyre gyakoribb beázások. Helyi, kistérségi lakosság Civil szervezetek Vállalkozások Közintézmények Az akcióterület lakossága körében egyértelmű igény jelentkezik a közbiztonság növelésére, amely nagyban befolyásolja az itt élők életminőségét. A magasabb szintű szolgáltatások kialakításához elengedhetetlen az épület fizikai megújítása. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült. A homlokzati festés foltszerűen le van kopva, az építés óta nem volt még átfestve. A teljes homlokzat hőhidas, az új előírásoknak nem felel meg. A bejárati ajtók hagyományos fémszerkezetek egyrétegű üvegezéssel, melyek teljesen hőhidasak. Az ablakok fából készültek kétrétegű üvegezéssel, az üveg tisztítása céljából szétcsavarozható kivitelben. A homlokzati nyílászárók nem felelnek a mai kor követelményeinek, teljes mértékben cserére szorulnak. A lapos tető szigetelése már elöregedett, gyakran meghibásodik, ill. a belső levezetésű összefolyók könnyen eldugulnak és rendszeresen beázást okoznak. Az épület fűtése a városi TÁVHŐ hálózatáról van megoldva, az épület mellett lévő földszintes részben lévő hőközponton keresztül. 2013.03.01. 2013.08.31. 23 581 203

23 581 203 20 044 022 85,00


70

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

3 537 181 15,00


5.6.1.2 Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Az önkormányzati intézmény mai külső megjelenési formáját többszöri hozzáépítések során kapta. Megalakulásakor – 1963-ban – 13 tanteremmel, konyhával, ebédlővel, tornateremmel, sportudvarral és szolgálati lakással épült. Ekkor a 12. sz. Általános Iskola nevet kapta. 1967ben, majd 1988-ban tovább bővült. 1990-ben vette fel Vécsey Károly nevét. Az iskola neve 2011-ben az intézményi átszervezések után Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézményre változott. 10. ábra A Vécsey Károly Általános Iskola

Az iskola több épületből áll, az „A” jelű épület 1963-ban épült, háromszintes, hagyományos szerkezetű épület 1988-ban bővítésre került a „B” jelű épülettel, melyben 12x24 m-es tornaterem található. A két épület 3431 m2 alapterületű. A „C” jelű épület kétszintes, hagyományos szerkezetű, 1967-ben épült, 376 m2 alapterületű. Az iskolában 23 osztályterem, 2 szaktanterem, 2 kiscsoportos szoba, egy fejlesztő szoba, 2 nevelői szoba, 5 iroda, 2 tornaterem, 4 szertár, egy könyvtárszoba, egy orvosi szoba, egy 100 fős étkező és a szükséges kiszolgáló helyiségek vannak. Az iskola jelenlegi 19 osztályába 433 tanuló jár, 11 napközis csoportban 276 tanuló van. A hátrányos tanulók száma 208 fő, a halmozottan hátrányos tanulók száma 57 fő.


71

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 27. táblázat A Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása projekt összefoglalása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső Tevékenység neve felújítása Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft)

Nyíregyháza, Vécsey köz 27. 6465/4 hrsz. Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Külső felújítás támogatható: Közoktatási-nevelési intézmények Közszféra funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása. A tevékenység konkrét célja, hogy az oktatási intézmény külső felújításával javuljon annak energiahatékonysága. Felújított középület száma

output

db

1

A tevékenység keretében megvalósul az épület külső homlokzati hőszigetelése, a lapostető hő- és vízszigetelése, a tornaterem nyílászáróinak és héjazatának cseréje A meglévő lapostetőszigetelés kavicsréteg és rögzítések felbontását, majd újra készítését kell elvégezni, páraszellőzők, tetőösszefolyók, lombkosarak cseréjével. Új lapostető hőszigetelés készül kőzetgyapot lemezzel. A tornatermi magastető héjazat műanyag bevonatú horganyzott acél cserepeslemezre lesz cserélve. A homlokzatokra új nikecell keményhablemez kerül, nemesvakolattal ellátva. Megtörténik a tornaterem régi acél szerkezetű homlokzati nyílászáróinak műanyag szerkezetűekre való cseréje. Helyi lakosság Közvetlen: akcióterület lakossága Közvetett: város lakossága Az iskola több épületből áll, az „A” jelű épület 1963-ban épült, háromszintes, hagyományos szerkezetű épület 1988-ban bővítésre került a „B” jelű épülettel, melyben tornaterem található. A „C” jelű épület kétszintes, hagyományos szerkezetű, 1967-ben épült. Korábban megújult az intézmény belső világító, fűtési rendszere, a vizesblokkok, a nyílászárók, azonban a külső felújítás halaszthatatlan. Az épületek külső szigetelése csökkenti az energiafelhasználást. A tornatermi szárny magastető héjazata, nyílászárói cserére szorulnak, a 2 homlokzati hőszigeteléssel (5200 m ) a hőtechnikai problémák 2 megoldódnak. A lapostetős épületrész (1060 m ) hőszigetelését és átfedését meg kell oldani. 2013.06.01. 2013.08.31. 85 604 901 85 604 901


72

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

72 764 166 85,00

12 840 735 15,00


5.6.1.3 Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Az óvoda 1980-ban épült, kétszintes épület. Az óvodában 4 foglalkoztató csoportszoba található, amelyek mindegyike rendelkezik gyermeköltözővel, mosdóval, emellett van egy tornaszoba, két iroda, nevelői szoba, és a szükséges kiszolgáló helyiségek. Az intézmény jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, kihasználtsága teljes. 11. ábra A Kincskereső Óvoda

Az udvari járdák balesetveszélyesek, ezért későbbi fejlesztések keretében ezek feltörése és új betonjárda építése (100 m2) indokolt. Az EU szabvány szerinti megfeleltetés, valamint az amortizáció indokolttá teszi az óvoda mind a négy csoportja udvari részének teljes körű felújítását, a játszószerek cseréjét, és ütésgátló burkolattal való ellátását (100 m2).


73

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 28. táblázat A Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása projekt összefoglalása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső Tevékenység neve felújítása Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében

Nyíregyháza, Árpád u. 52-58. 6638 hrsz. Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Külső felújítás támogatható: Közoktatási-nevelési intézmények Közszféra funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása. A tevékenység konkrét célja, hogy az oktatási intézmény külső felújításával javuljon annak energiahatékonysága. Felújított középület száma

output

db

1

A tevékenység keretében megvalósul a homlokzati nyílászáró csere befejezése (lépcsőházi portálok korszerű műanyagra történő cseréje), a 2 homlokzat és a födém (680 m ) hőszigetelése. A meglévő lapostetőszigetelés kavicsréteg és rögzítések felbontását, majd újra készítését kell elvégezni, páraszellőzők, tetőösszefolyók, lombkosarak cseréjével. Új lapostető hőszigetelés készül kőzetgyapot lemezzel. A homlokzatokra új nikecell keményhablemez kerül, nemesvakolattal ellátva. Megtörténik a lépcsőházi üvegfal régi acél szerkezetű homlokzati nyílászáróinak műanyag szerkezetűekre való cseréje. A beépülő nyílászárók a már korábban kicserélt nyílászárókkal megegyező kialakításúak és színűek lesznek, a homlokzati rendszer így egységes marad. A kazánházi nyílászárók felújításra kerülnek. Helyi lakosság Közvetlen: akcióterület lakossága Közvetett: város lakossága Az óvoda 1980-ban épült, jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, kihasználtsága teljes. Az épület előregyártott vasbeton vázas szerkezettel, B-30-as vázkitöltő falazattal épült, héjazata hagyományos kavicsolt bitumenes lemezfedés A homlokzati nyílászárók cseréje 2007 évben 90%-ban elkészült, a lépcsőházi portálok cseréjének kivételével. Szükséges a nyílászáró csere befejezése és az épület hőszigetelése. A felújítással az épület hőtechnikai problémái megoldódnak, energia megtakarítást eredményezve. 2013.06.01. 2013.08.31. 24 217 202 24 217 202 20 584 621


74

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

85,00

3 632 581 15,00


5.6.1.4 Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Az óvoda épülete1965-ben épült, kétszintes, összesen nettó 733 m2 alapterületű épület. 4 foglalkoztató csoportszobájának mindegyike rendelkezik gyermeköltözővel, mosdóval, van egy tornaszoba, továbbá két iroda, nevelői szoba, és a szükséges kiszolgáló helyiségek. Jelenleg 100 férőhellyel rendelkezik, melyek kihasználtsága teljes. 12. ábra A Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephelye

29. táblázat A Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása projekt összefoglalása Tevékenység neve Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Tevékenység gazdájának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban

Nyíregyháza, Vécsey köz 29. 6465/2 hrsz. Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez:


75

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség)

Külső felújítás támogatható: Közoktatási-nevelési intézmények Közszféra funkció ERFA A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása. A tevékenység konkrét célja, hogy az oktatási intézmény külső felújításával javuljon annak energiahatékonysága. Felújított középület száma

output

db

1

A tevékenység keretében megvalósul a lapos tető hő és vízszigetelésének felújítása, valamint a homlokzat hőszigetelése. A meglévő lapostetőszigetelés kavicsréteg és rögzítések felbontását, majd újra készítését kell elvégezni, páraszellőzők, tetőösszefolyók, lombkosarak cseréjével. Új lapostető hőszigetelés készül kőzetgyapot lemezzel. A homlokzatokra új nikecell keményhablemez kerül, nemesvakolattal ellátva. Helyi lakosság Közvetlen: akcióterület lakossága Közvetett: város lakossága Az óvoda 1965-ben épült, 100 férőhellyel rendelkezik, melyek kihasználtsága teljes. Az épület előregyártott vasbeton vázas szerkezetű, B-30 tégla vázkitöltő falazattal. A tető kavicsolt háromrétegű bitumenes lemezszigetelésű lapos tetővel, kehelyalapozással készült. Az épületen 2007 évben az egyesített szárnyú nyílászárók és az acélszerkezetű bejárati ajtók kicserélésre kerültek korszerű műanyag nyílászárókra (3 kamrás LOW-E kétrétegű üvegezés). Az épületben és az épületen nagyobb felújítás a nyílászáró csere kivételével nem történt, az épület épületfizikailag elavult, a mai energiahatékonysági szabványoknak nem felel meg, szükségszerű lenne a lapostető hő- és vízszigetelésének felújítása, homlokzat hőszigetelése. 2013.06.01. 2013.08.31.

18 387 353 18 387 353 15 629 250 85,00

2 758 103 15,00


76

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek


5.6.1.5 Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Érkert közterületeinek jellemzése A nagyrészt panelházakkal és az ún. beton-blokkos 4 emeletes épületekkel beépített terület megközelítésére és kiszolgálására épült utak, járdák állapota a 30-40 éves kort hűen tükrözik. Az aszfalt burkolatú utak elöregedettek, elhasználódtak, a megépítésük óta jelentősebb burkolat megerősítések nem történtek. A rendkívül nagy, és egyre növekvő – agresszív hatású – forgalom, az időjárási tényezők, valamint a fejlesztésekkel együtt járó közműépítések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az útburkolatok tönkrementek. Jellemzőek a burkolatokon a hossz-, és keresztirányú repedések, süllyedések. A süllyedéseket különféle technológiai módszerekkel már javították, de ezekkel homogén felületeket nem sikerül kialakítani. A burkolatokon évről-évre egyre több kátyú keletkezik. A burkolatok szélét megtámasztó szegélykövek szintén elöregedtek, töredezettek, egy részük megsüllyedt, így néhol vízelvezető funkciójukat sem tudják betölteni. 13. ábra Az Érkerti lakótelep járdáinak jelenlegi állapota

Hasonló képet mutat a járdák állapota. A területen túlnyomórészt aszfalt burkolatú járdák vannak, de ezeknek egy része nem a „szabványos” aszfaltjárda rétegrenddel épült. Jellemző a korábbi betonjárdák utólagos „vékonyaszfalttal” történő lezárása, melyek az idők során elkoptak, elhasználódtak. Nagyon sok helyen tányérszerű kikopások és mozaikszerű repedések vannak. Az útburkolat és a járda közötti zöldfelületbe ültetett fák gyökerei a járda aszfaltburkolatát helyenként felnyomta, mely igen balesetveszélyes. Bár a háztömbök szerviz útjai mellett jelentős számú parkoló épült, mégis feltűnő, hogy nem képes a megnövekedett számú személygépjármű befogadására. Különösen gondot okoz a Toldi utcán lévő orvosi rendelőbe érkező betegek parkolása, mert a rendelő épülete körül mindössze 4-5 autó tud egy időben parkolni. (A néhány száz méterre lévő gyógyszertár előtt mindösszesen 2 autó.) Erre a problémára megoldást jelent, ha további parkolók kerülnek kialakításra. Ugyanez a probléma igaz a Vécsey Károly Általános Iskola melletti területre, a Deák Ferenc utcán. Itt az iskola, óvoda és kiserdő által határolt területen további parkolók létesítése


77


szükséges. Az iskolai parkolás megoldására a tervek között szerepel egy magántulajdonú családi házas ingatlan megvásárlása. 14. ábra Gyalogos híd az Érpatakon keresztül a Lehel utca vonalán

Érkert zöldfelületeinek jellemzése A lakótelepen lévő gyepfelület átlagéletkora több mint 25 év, jelentős része ősgyep, amely növény összetétel nem felel meg a pázsit összetételének. A gyepfelület így teljes egészében felújításra szorul. A területen lévő fák életkora 25–50 év, több mint fele vágásérett (csavarfűz, nyárfa,) valamint a fák lombkoronája visszametszésre, ifjításra szorul. Az 1970es évek fásítási programjában a lakosság által elültetett fák nem tervszerűen lettek ültetve, közel a lakásokhoz, utakhoz, közművekhez, ezek miatt a területen szegély és aszfalt elnyomódások, közműsérülések találhatóak. A területen lévő cserjék nagy része (kb.60 %-a) teljes cserére szorul életkoruk és fajösszetételük miatt. A játszóterek többsége az 1970-es években készült, emiatt azok nem felelnek meg a mai biztonságtechnikai szabvány előírásainak. Egyedül az Árpád utcán lévő fajátszótér komplexum felel meg a jelenleg érvényben lévő előírásoknak, de az ott lévő játszószerek is – a folyamatos karbantartás ellenére – felújításra szorulnak. 15. ábra Az Érkerti lakótelep parkjainak jelenlegi állapota

A zöldfelületen lévő sétányok elavultak, mivel a lakótelep építésekor épültek, kerti szegélyei töredezettek, gyöngykavicsos részein lévő anyagzáró réteg elhasználódott, így jelentős a gyomnövények kinövése, amely jelentősen megnöveli a fenntartás költségeit. A sétányok nagy részét az ott élő lakosok nem is használják, mivel a zöldterületen rövidebb úton járnak, ezzel kitaposva a gyepfelületet, így felújításkor, tervezéskor ezen nyomvonalakat figyelembe kell venni.


78


A VIII-as főfolyás (Érpatak) partján lévő zöldfelület rendezetlen, a vízfelületet magról kelt fák szegélyezik, ez teljes egészében rendezésre és felújításra szorul. Az Érpatak a gyakori szennyezettsége miatt nem tölti be az egészséges zöldfelület funkcióját. A terület egészére jellemző, hogy a zöldfelület és parkolók közötti elzárás nem megoldott, így jelentős a parkoló autók miatt zöldfelület a kitaposása. A Toldi utcán lévő egyetlen szökőkút szocreál stílusban épült, esztétikailag és gépészetileg a mai kor igényeinek nem felel meg. Vízmélysége miatt fürdésre alkalmas, amit az ÁNTSZ nem tud megakadályozni. 16. ábra Az Érpatak jelenlegi állapota

Az alábbiakban bemutatjuk az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja keretében megvalósítani tervezett elemeket, melyek összköltsége 601 364 443 Ft.


79

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 30. táblázat Az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja – a pályázat keretében tervezett elemek Terület Leírás 1. terület: Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem és az élelmiszer bolt É-i homlokvonala, É-ról a lakótömbök homlokzata által határolt sétány és környezete, K- i lezárása a gyalogos híd, Ny- i lezárása az Árpád utca)  Parkosítás (nem tartalmazza a vízjáték építést, csak a burkolatbontást és díszburkolat készítést)  Közvilágítás (tartalmazza a meglévő lámpatestek bontását és újak kihelyezését) 2. terület: Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség mögötti zöldfelület (a kiszolgáló út peremvonaláig), valamint az épületek közötti zöldfelületek rekonstrukciója  Parkosítás 3. terület: Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D- i határa a Deák Ferenc utca 62. és 64. sz.- ú ingatlan közötti terület magasságában)  Parkosítás (tartalmazza a tereprendezést és rendezvénytér kialakítását)  Közvilágítás (tartalmazza a meglévő lámpatestek bontását és újak kihelyezését) 4. terület: 2 db játszótér (kicsinyek játszótere és több korcsoportos játszótér) kialakítása a Toldi u. 58. és 64. számú épületek előtti területen  Parkosítás (tartalmazza a tereprendezést és a felszerelések kihelyezését) 5. terület: Kosárpálya kialakítása, sportpálya felújítása  Parkosítás (tartalmazza a tereprendezést és a felszerelések kihelyezését) 6. terület: Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása  Parkosítás (tartalmazza a burkolatbontást és a díszburkolat készítését) 7. terület: A 10 emeletes lakótömbök nyugati homlokzata előtt futó járda és az épületek közötti kikötések kialakítása  Járdafelújítás, parkosítás  Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése  Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése 8.,12. Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (közpark északi végében található terület: jelenlegi parkoló bővítése)  Érpatak részleges lefedése új parkolók kialakítása céljából (műtárgy)  Vécsey u.-i parkoló átépítése és bővítése + Toldi u. átépítése (parkolók a patak fölött)  Parkosítás (tartalmazza a meglévő játszótér bontását)  Közvilágítás (tartalmazza a meglévő lámpatestek bontását és újak kihelyezését) 9. terület: Gyalogos híd építése az Érpatak fölött (Damjanich sétány meghosszabbításában) 11. terület:

Toldi utca Érpatak partja, orvosi rendelő előtti terület, vegyes forgalmú út kialakítása  Burkolatfelújítás, parkolók kialakítása  Parkosítás  Meglévő lámpaoszlopok bontása, új lámpatestek kihelyezése  Közvilágítási kábelek bontása és újak fektetése Hullámosított acéllemez áteresz- híd építése a Lehel utca folytatásában  Műtárgy építés  Vegyesforgalmú közlekedőfelület kialakítása Vécsey köz, parkoló építése és járda felújítása a Vécsey Károly Általános Iskolától Dre  Parkolók építése  Közvilágítás  Parkosítás Az ÉAOP-5.1.1/B (Érkert) pályázat keretén belül megvalósítani tervezett tételek összköltsége: 601 364 443 Ft


80

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 10. térkép A tervezett közterület-rehabilitáció területei


81


A következő táblázat összefoglalja az EAOP pályázat keretében megvalósítandó közterület-rehabilitáció legfontosabb jellemzőit. 31. táblázat A Városrész központ kialakítása tevékenység összefoglalása Városrész központ kialakítása, közterület-rehabilitáció Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)


Nyíregyháza, Toldi utca, Damjanich utca, Érkert közterületei 6580, 6592/40, 6521/20, 6462, 6463, 6465/3, 6464, 6624/1, 6578, 6579 hrsz.

Rendezett, a közterületek a konzorcium 100%-os tulajdonát képezik Érpatak: állami tulajdon, kezelője a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése. Felszíni (fizetős és ingyenes) nyílt parkolók bővítése és kialakítása parkolási koncepció alapján, valamint felújítása a rehabilitált közterületekhez kapcsolódóan. Közlekedési fejlesztések A közbiztonság és a közlekedésbiztonság javítását, a fejlesztés eredményeinek megőrzését szolgáló tevékenységek Városi funkció, közterületek fejlesztése ERFA A tevékenység célja Érkert köztereinek megújítása az élhető városrész megteremtése, az itt lakók életminőségének javítása érdekében. 2 Megújított közterületek nagysága output m 18 116 2 Megújított zöldfelület nagysága output m 7 766 Megújított parkolóhelyek száma output db 65 Létrehozott új parkolóhelyek output db 115 száma A tevékenység keretében Érkert közterületeinek megújítása valósul meg, ennek keretében tereprendezés, parkosítás, zöldfelület rekonstrukció, díszburkolatok készítése, rendezvénytér kialakítása, parkolók megújítása és kialakítása, új lámpatestek, közvilágítási kábelek elhelyezése az alábbi területeken: Damjanich sétány rekonstrukciója (D-ről a rendőrség, az Anno étterem és az élelmiszerbolt É-i homlokvonala, É-ról a lakótömbök homlokzata által határolt sétány és környezete, K-i lezárása a gyalogos híd, Ny-i lezárása az Árpád utca); Az Anno étterem, az élelmiszerbolt és a rendőrség mögötti zöldfelület (a kiszolgáló út peremvonaláig), valamint az épületek közötti zöldfelületek rekonstrukciója; Lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (a patakmeder koronaélétől a 10 emeletes lakótömbök előtt futó járdáig, É-i határa a Damjanich sétány meghosszabbításának vonala, D-i határa a Toldi. u. 62. és 64. számú ingatlanok közötti terület magasságában); 2 db játszótér (kicsinyek játszótere és több korcsoportos játszótér) kialakítása a Toldi u. 58. és 64. számú épületek előtti területen; Kosárpálya kialakítása, sportpálya és parkoló felújítása (Toldi u. 66. számú ingatlan előtti járda és a patakpart közötti térrészen); Patakparti sétány és a Deák Ferenc utcára bekötő gyalogút kialakítása; A 10 emeletes lakótömbök nyugati homlokzata előtt futó járda és az épületek közötti kikötések kialakítása; Hullámosított acéllemez áteresz-híd építése a Lehel utca folytatásában;


82

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Vécsey köz - parkoló építése és járda felújítása a Vécsey Károly Általános Iskolától D-re; Az Érpatak részleges lefedése és parkolóbővítés (a közpark É-i végében található jelenlegi parkoló bővítése); Toldi utca Érpatak partja, orvosi rendelő előtti terület, vegyes forgalmú út kialakítása. Helyi lakosság Civil szervezetek Vállalkozások Közintézmények Az érkerti akcióterület közterületei, zöldfelületei nem töltik be jelenleg rekreációs funkciójukat. Az utak, járdák állapota nem megfelelő, burkolatuk elhasználódott, a lakótelepen gondot jelent a parkolóhelyek nem elegendő száma. A zöldterület gyepfelületei, a cserjék és a fák elöregedettek, a játszóterek és a sétányok elavultak. Az Érpatak partján lévő zöldfelület rendezetlen, felújításra szorul, az Érpatak gyakori szennyezettsége miatt nem tölti be az egészséges zöldfelület funkcióját. Az érkerti lakótelep közösségi funkcióinak és a helyi lakosság identitásának megerősítéséhez elengedhetetlen az akcióterület köztereinek megújítása, amelyek elsősorban a városi funkciók bővítése és az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A közterek megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek sajátos arculatuk megteremtésével alkalmasak legyenek a városi identitás, a közösségi érzés erősítésére.




2013.03.01. 2013.10.31. 601 364 443 601 364 443 511 159 777 85,00

90 204 666 15,00

Engedélyezésre benyújtott műszaki dokumentáció és tételes tervezői költségvetés rendelkezésre ál Jogerős építési engedélyek Közbeszerzés lebonyolítása, kivitelezés


83


5.6.1.6 A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása A Toldi utcai 10 db tízemeletes épületben épületenként 87 db lakás található, összesen több mint 2300 lakóval. 17. ábra A felújítandó lakóházak

Ezekben az épületekben lakókról elmondható, hogy az akcióterület átlagához viszonyítva magasabb a munkanélküliség, nagyobb az inaktívak aránya. A dolgozók az alacsonyabb presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgoznak. 32. táblázat A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása projekt összefoglalása A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös Tevékenység neve részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és  Nyíregyházi Lakásszövetkezet (Toldi u.58. és Toldi u. 67. épületek)  Toldi u. 56. Társasház  Toldi u. 60. Társasház  Toldi u. 62. Társasház Tevékenység gazdájának megnevezése  Toldi u. 64. Társasház  Toldi u. 66. Társasház  Toldi u. 68. Társasház  Toldi u. 65. Társasház  Toldi u. 69. Társasház Nyíregyháza, Toldi u.56. 58. 60. 62. 64. 66. 68. 65. 67. 69. Tevékenység helyszíne

6521/5, 6521/9, 6521/11, 6521/6, 6521/7, 6521/13, 6521/15, 6593/4, 6593/8, 6593/6 hrsz.

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Rendezett, a konzorcium 100%-os tulajdona (Többlakásos társasházak és lakásszövetkezet)

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés,

A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak alapító okiratban/alapszabályban nem külön tulajdonként definiált elemeinek energiahatékonyság javításával egybekötött felújítása: Az épület fő strukturális elemeinek felújítása: tartószerkezeti elemek, tető, homlokzat, födémek felújítása, szigetelése Lakófunkciót erősítő ERFA Az Érkert által nyújtott életminőség javítása a lakásállomány megújításával. Felújított lakóépületek száma output db


10

84

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv mértékegység, célérték)




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége

Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

Elszámolható költségek nagysága (Ft)

Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft)

A tevékenység keretében megtörténik 10 db tízemeletes épület, iparosított technológiával épült társasházak és lakásszövetkezeti házak, közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontjából: a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő rendszerrel és a tető utólagos hő- és vízszigetelése. A tervezett hőszigetelő rendszer alapja a hangszigetelő, páraáteresztő és tűzálló ásványgyapot lap. A tűzálló hőszigetelésnek a 10 emeletes lakóépület homlokzat magassága miatt igen fontos szerepe van. A felújítások keretében tervezett tevékenység a tető utólagos hő- és vízszigetelése is. Helyi lakosság A Toldi utcán épült 10 emeletes toronyházak házgyári panelből készültek, amelyekben a 4 cm-es hőszigetelés nem elégíti ki az érvényes hőtechnikai előírásokat. A hőszigetelő képesség javítása csak hőszigetelő bevonatrendszer alkalmazásával biztosítható. A homlokzati hőszigetelő rendszerrel az egész épületben jelentős energiamegtakarítás érhető el, a homlokzatképzés időtálló, hosszú élettartamú lesz. A lakóközösségek részvételi szándékát közgyűlési határozatok támasztják alá. 2013.03.01. 2013.11.30. 532 705 919 Ebből: Toldi u. 56. Toldi u. 58. Toldi u. 60. Toldi u. 62. Toldi u. 64. Toldi u. 66. Toldi u. 68. Toldi u. 65. Toldi u. 67. Toldi u. 69. 532 705 919 372 894 141 Ebből: Toldi u. 56. Toldi u. 58. Toldi u. 60. Toldi u. 62. Toldi u. 64. Toldi u. 66. Toldi u. 68. Toldi u. 65. Toldi u. 67. Toldi u. 69. 70,00

52 865 950 52 685 934 52 690 059 52 754 757 53 290 924 53 191 808 53 197 944 53 748 409 54 179 031 54 101 103

37 006 164 36 880 154 36 883 041 36 928 330 37 303 647 37 234 265 37 238 561 37 623 886 37 925 321 37 870 772

159 811 778 Ebből:


85


Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Toldi u. 56. Toldi u. 58. Toldi u. 60. Toldi u. 62. Toldi u. 64. Toldi u. 66. Toldi u. 68. Toldi u. 65. Toldi u. 67. Toldi u. 69. Összesen: 30,00

Társasházak 7 929 893 7 902 890 7 903 509 7 913 214 7 993 638 7 978 771 7 979 692 8 062 261 8 126 855 8 115 166 79 905 889

Önkormányzat 7 929 893 7 902 890 7 903 509 7 913 213 7 993 639 7 978 772 7 979 691 8 062 262 8 126 855 8 115 165 79 905 889

15,00 – önkormányzati saját forrás 15,00 – társasházak lakóinak saját ereje Tételes tervezői költségvetés és kivitelezési ajánlatkérésre alkalmas műszaki dokumentáció Homlokzatok színének egyeztetése a városi főépítésszel Közbeszerzés lebonyolítása, kivitelezés

5.6.1.7 Az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft elemek Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása tervezett fejlesztései között az infrastrukturális, beruházási jellegű beavatkozások mellett számos kiegészítő („soft”) tevékenység megvalósítása is történik, melyek hozzájárulnak a tervezett célkitűzések eléréséhez, az akcióterület közösségi funkcióinak erősítéséhez. A tervezett soft tevékenységek az alábbiak: 

Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program



Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok



„Az én házam az én váram” – Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok



„Érkerti nyitott ajtók” – A cselekvőképességének fejlesztése



Városmarketing tevékenységek



További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap): a módszertani előírásoknak megfelelően Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a soft tevékenységekre fordított költségek minimum 50%-át, de legfeljebb 50 millió Ft-ot közvetett eljárásrend szerint használja fel.

lakosság

közösségi

kezdeményező

és

A tevékenységek részletezését a következő alfejezetek mutatják be, a tervezett tevékenységek szakmai tartalma, végleges köre a projektfejlesztés időszakában kerül pontosításra.


86


5.6.1.7.1 Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program 33. táblázat Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Első Nyírségi Fejlesztési Társaság

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az

Nyíregyháza, Érkerti akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os tulajdonában állnak Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek: Munkaerőpiaci beilleszkedést elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási programok Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA A foglalkoztatást javító programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Megvalósult munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program

output

db

5

Tervezett tevékenységek:  Toborzás, kiválasztás  Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő program - Munkaerő-piaci tréningek (munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák) - Klub-alkalmak (kötetlen formában beszélgetés munkáltatókkal, munkaügyi kirendeltség munkatársaival, önkormányzati dolgozókkal) - Digitális írástudás fejlesztése (alapvető számítástechnikai ismeretek, a számítógép és az internet szerepe az álláskeresésben) - Környezettudatos tréning (környezettudatos életmód, szemlélet kialakítása a fenntartható fejlődés érdekében) - OKJ-s szakképzettséget adó képzés  Képzési támogatás  Nyitó-, záró rendezvény, promóciós anyagok . Helyi lakosság Az érkerti városrészben élő regisztrált munkanélküliek, GYED-ről, GYES-ről visszatérő nők Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A város lakótelepein jellemző egyfajta népességcsere, amelynek eredményeként az Érkertben is lassan többségbe kerül az alacsonyabb társadalmi státuszú, csekély vásárlóerővel rendelkező lakosság. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez. 2012.09.01. 2014.12.31. 23 000 000


87

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

23 000 000 19 550 000 85,00

3 450 000 15,00

Programterv kialakítása, összeállítása Részletes specifikáció, tevékenységek végrehajtása

5.6.1.7.2 Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok 34. táblázat Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)


Nyíregyháza, Érkerti akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os tulajdonában állnak Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek Bűnmegelőzést elősegítő programok, bűnmegelőzés és közbiztonság erősítésével kapcsolatos képzési, szemléletformáló programok Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA Bűnmegelőzési program keretében megvalósuló akciók révén az érkerti akcióterület közbiztonságának növelése. Megvalósult bűnmegelőzési program

output

db

5

A tevékenység keretében bűnmegelőzési, közbiztonsági programok kerülnek megvalósításra. A célcsoportok vonatkozásában elsősorban az áldozattá válás megelőzése a cél, továbbá (az óvodás korosztályt kivéve) az elkövetővé válás elkerülése. A tevékenység keretében jelentős figyelmet fordítanak a minél szélesebb körű tájékoztatásra is a megtervezendő és elkészítendő


88




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében

szóróanyagok segítségével.  Az óvodáskorúaknál elsősorban a megfelelő viselkedési minták elsajátítása a cél játékos formában, míg az iskolásoknál ezen túlmenően már az elkövetővé válás megelőzése is előtérbe kerül.  A fiatalkorúak tekintetében mind a sértetté, mind az elkövetővé válás lehetőségeinek ismertetése az elsődleges cél. Korosztályuknál hangsúlyozottan megjelenik a kábítószer fogyasztás káros hatása, és jogi következményei. Részükre különböző szabadidős programok szervezése, előadások tartása, ill. az ismeretterjesztő tablók bemutatása a cél.  A nők védelme tekintetében elsősorban a családon belüli erőszak megjelenési formái, felismerési technikái és a segítségnyújtás lehetőségei kerülnek előtérbe, valamint jelentős figyelmet szentelünk az emberkereskedelem és prostitúció megelőzésére.  A hajléktalan ellátás lehetőségeinek népszerűsítésére, az érintettek megsegítésére, ill. a gyors segítségnyújtás fontosságára koncentrálunk.  Az idős, egyedül élők biztonságának fokozására, a segítségnyújtás lehetőségeire, vagyonvédelmükre és felvilágításukra fordítunk jelentős hangsúlyt. A fenti célok elérése és megvalósítása érdekében különböző szóróanyagok készítése, előadások tartása, rendezvények megszervezése valósul meg a kapcsolódó szemléltető eszközök beszerzésével. A veszélyeztetett korcsoportok információs tablókon keresztül kerülnek megszólításra: pl. telefonfülkékre, kiskereskedelmi egységekbe, buszmegállókra, gyógyszertárba, orvosi rendelőbe, iskolába kihelyezett figyelemfelhívó táblák, plakátok, szóróanyagok révén, melyek megtalálhatóak a segítő szervezetek, ahová fordulhatnak problémáikkal. Helyi lakosság Óvodások Általános Iskolások Időskorúak Nők Fiatalkorúak Hajléktalanok Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A bűnmegelőzés olyan társadalmi együttműködés, közösségi védelmi rendszer, amely az állam és intézményei irányításával, a polgárok önszerveződéseinek támogatásával, az adott jogrendszer keretein belül biztosítja a jogkövető többség életviszonyának óvását a törvénysértő magatartások bekövetkezése ellen. A megelőzés eszközeinek tekintjük mindazokat a társadalmi és jogi eszközöket, amelyek összhatásukban közvetve vagy közvetlenül alkalmasak a bűnözés okainak korlátozására, a sértetté vagy elkövetővé válás akadályozására. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez. 2012.09.01. 2014.12.31.

10 000 000 10 000 000 8 500 000


89

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

85,00

1 500 000 15,00


5.6.1.7.3 „Az én házam az én váram” - Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok 35. táblázat Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok „Az én házam az én váram” – A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző Tevékenység neve szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok Tevékenység gazdájának Gyermekjóléti Központ megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

Nyíregyháza, Érkerti akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os tulajdonában állnak Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek  Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, a helyi kötődést és büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés és az információ közzététele, különös tekintettel a fiatalabb generációkra  Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.) Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA A helyi identitást, közösségformálást erősítő programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Megvalósult komplex output db 10 közösségfejlesztő program A tevékenység keretében a fiatalok alternatív szabadidő-eltöltését, a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai integrációját és felzárkóztatását elősegítő programok, szülősegítő foglalkozások, valamint a helyi


90

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv közösségi terek birtokbavételét, az értékmegőrző „tulajdonosi” személet erősítését szolgáló programok valósulnak meg. Tervezett programok: Alternatív szabadidő eltöltés

Iskolai integráció

Szülősegítő programok

Közösségi terek birtokbavétele

I. ütem Érkerti nyári foglalkozások

Kedves Iskolám

Nevető Ünnepek

Resztoratív körök

Érkerti nyári foglalkozások

Resztoratív körök

Nevető Ünnepek

Komplex iskolai programok koprodukciós megvalósítása

Családkonzultáció

Játszótér-játéktár

Mediáció

Alma a fájától – egyesületinkubátor program

Családkonzultáció

Játszótér-játéktár

Önsegítő szülőcsoport

Az egyesületi programok támogatása, koprodukciós megvalósítása

II. ütem

 Érkerti nyári foglalkozások. Az érkerti gyermekek részére a nyár jelentős részére kiterjedő, heti húsz órás (5*4 óra) foglalkozás.  Nevető Ünnepek. Az év kiemelkedő ünnepeihez kapcsolódóan – főképpen a tanszünetekkel egybekötött ünnepekre koncentrálva – alternatív szabadidős programok megvalósítása, a megemlékezéssel, bensőséges ünnepléssel egybekötve.  Kedves Iskolám. Az Érkerti projekt keretében a bevont Vécsey Károly Ált. Iskolában integrációs programsorozat megvalósítása.  Resztoratív körök. Ezt a speciális konfliktuskezelési és közösségépítési irányzatot munkatársaink leginkább a gyermek- és fiatalkorúak iskolai reszocializációja kapcsán alkalmazhatnak, részben integrációs, részben bűnmegelőzési, konfliktuskezelési célzattal. A resztoratív gyakorlatok fejlesztik a gyermekek és szakemberek közötti kapcsolatokat, csökkentik a fegyelmezési problémákat és építik a közösséget.  Családkonzultáció. A családterápiával határos módszer elősegíti a résztvevő családok integritásának megerősödését, a konfliktuskezelő képességük javulását, és az önálló cselekvésre való képesség fejlesztését.  Mediáció. A közvetített konfliktuskezelés módszerét az egyes családokon belül kialakult ellentétek, megoldatlan konfliktusok rendezésére, valamint a családok és iskolai- vagy lakókörnyezetük közötti konfliktusok kezelésére alkalmazzuk.  Játszótér-játéktár. Utcai-játszótéri programsorozat a játszóterekjátékterek mind hatékonyabb kihasználása érdekében. A folyamat során nagy teret adunk a helyi kezdeményezéseknek, a fiatalok innovációinak is, melyet kölcsönözhető játéktár létesítésével kívánunk támogatni.  Alma a fájától – egyesület-inkubátor program. Érkerti ifjúságiszabadidős-kulturális egyesület létrehozása abból a célból, hogy a közösségi erőforrásokat bevonjuk a programok megvalósításába. Az alulról jövő kezdeményezések felkarolásával biztosított a kellő motiváció és alkotóerő. Az egyesület alakulását közösségfejlesztő szakember támogatja.  Komplex iskolai programok koprodukciós megvalósítása. Az I. ütemben kialakított intenzív együttműködésre építve komplex iskolai programok megvalósítása a Vécsey Károly Általános Iskola szakembereivel együttműködésben.  Önsegítő szülőcsoport. Az önsegítő szülőcsoport azon szülők számára


91



Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

nyújt közösségi élményt, természetes támogatórendszert, akik súlyos életvezetési problémákkal küszködnek, illetve gyermekeik deviáló magatartásával kapcsolatban kerülnek kilátástalan helyzetbe. A szülőcsoport rugalmas keretek között – más önsegítő csoportokhoz hasonlóan – hosszú távon fennmaradhat.  Az egyesületi programok támogatása, koprodukciós megvalósítása. Az I. ütemben megalakított ifjúsági egyesülettel közösen kidolgozott helyi programok megvalósítása. Az egyesület a későbbiekben saját pályázataiból tudja működtetni önmagát, miközben a nyíregyházi Gyermekjóléti Központ szakmai támogatásárára mindvégig számíthat. Helyi lakosság Hátrányos helyzetű gyermekek Hátrányos helyzetű szülők A területen élő, vagy másutt élő, de annak tereit használó fiatalok, fiatal csoportok Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez. 2012.09.01. 2014.12.31.

13 000 000 13 000 000 11 050 000 85,00

1 950 000 15,00



92


5.6.1.7.4 „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését segítő programok 36. táblázat Érkerti nyitott ajtók – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését segítő programok „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és Tevékenység neve cselekvőképességének fejlesztését segítő programok Tevékenység Szociális Gondozási Központ gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)


Nyíregyháza, Érkerti akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek a konzorcium 100%-os tulajdonában állnak Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek  Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.) Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA A helyi identitást, közösségformálást erősítő programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Megvalósult közösségfejlesztő output db 10 program Közösség, közös probléma, közös cselekvés – ezek a fogalmak a közösségi munka történeti gyökerei. Egy-egy azonos szomszédságban, lakóközösségben, városrészben élők közös érdekeinek megfogalmazása. Számos probléma, amely az egyén szintjén jelenik meg, megelőzhető lenne egy jól működő közösség kialakítása és működtetése révén. Az „Érkerti nyitott ajtók” program általános célja: egy hátrányos helyzetű településrészen lehetőséget teremteni elsősorban közösségek, a lakosság fejlesztését elősegítő feladatok ellátására, amely elsősorban a közösség, a lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztésére irányul. Célkitűzés: idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése – képzés, helyi kezdeményezések, életmód-programok, önszerveződő tevékenységek révén. Tervezett tevékenységek: KÉPZÉS Az élethosszig tartó tanulás alapját a rohamosan változó gazdaság megállás nélkül módosuló szükségletei jelentik. Megvalósulásának alapvető feltétele pedig az, hogy az érintettek egyéni szinten értsék meg és éljék meg a szemlélet lényegét, s legyenek birtokában a folyamatos változás, fejlődés és megújulni vágyás igényének és képességénekélethosszig. A tanulás, a képzés, a kíváncsiság az új ismeretekre – meghatározó elemei agyunk „karbantartásának”. Ebben a modulban a képzést a legszélesebb értelemben használjuk: a játéktól az ismeretterjesztésen át, a nyelvi fejlesztésen keresztül a versmondó műhelyig sokféle fejlesztést ide tartózónak vélünk. MENTÁLIS EGÉSZSÉG Egyes nagy népegészségügyi jelentőségű mentális zavarok gyakorisága meredek emelkedést mutat, és egyre nagyobb terhet jelent a közösségre:


93


Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

legmarkánsabb példa a depresszió, amely a WHO előzetes becslése szerint 2020-ra a második leggyakoribb egészségromlásért, és korai halálozásért felelős betegség lesz világszerte. Az életminőség, mint fogalom alatt sokszor csak az anyagi javak megszerzését értjük, pedig a jó életminőség fogalomkörébe az is beletartózik, hogy harmóniában vagyunk környezetünkkel, a körülöttünk lévő emberekkel, képesek vagyunk jó döntéseket hozni, el tudjuk érni céljainkat, tudunk krízishelyzeteket kezelni, problémákkal megküzdeni, tudjuk, miből nyerhetünk energiákat, melyekkel feltöltődhetünk. Ebben a modulban a lelki egészségvédelem mellett teret adunk a „ lélekerősítő” támogatásoknak is, mint a vallás, vagy az önsegítő csoportok, önismereti konfliktuskezelő tréningek. MOZGÁS Életelemünk a mozgás, melynek célja az egészség megőrzése, a betegségek gyógyítása, a test ellenálló képességének növelése. Mozgás nélkül nincs élet és minden élőlénynek szüksége van a mozgásra. Az emberi szervezet megfelelő fejlődéséhez, működéséhez jelentős mozgás szükséges. A technikai civilizáció fejlődésével azonban csökkent az elmúlt évtizedekben szerepe. A mai társadalmi életben a sport révén mozoghat /elsősorban/ az ember annyit és olyan intenzíven, ami egészsége szempontjából nélkülözhetetlen. A rendszeres testedzés, vagyis a sport erősíti a szervezet egyensúlya állapotát, vagyis az egészségét. Ma sportot /mozgást/ az életmód kötelező részének tartjuk. TÁPLÁLKOZÁS A táplálkozási szokások és tápanyagok minőségi – mennyiségi összetétele nagyban befolyásolja a szervezet jólétét, energia ellátottságát, kiegyensúlyozott működését. A WHO adatai szerint Európában a hét legfőbb egészségügyi kockázat közül hat a helytelen étrenddel és a mozgásszegény életmóddal függ össze. Az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód együttesen az elhízás és a cukorbetegség kialakulásának 60%-ban, a különböző rákbetegségek 35%-ban tehető felelőssé. Cél: radikálisan le kell győzni az örökölt, ránknevelt, elsajátított és megkedvelt, de káros és negatív étkezési szokásokat. Képzés Mentális Mozgás Táplálkozás egészség Ismeretterjesztő Életvezetési Baba- mamaReforméletmód tanácsadás. nagymama konyha napok. előadássorozat. torna. Játék. Tréningek. Gerinc torna, Zöldséggyógytorna. partik nagyszülők és unokák részére. Angol, németRelaxációs Passzív Egészséges nyelvleckék. technikák mozgásterápiák. táplálkozásmegtanítása. /masszás/ főzőtanfolyam. Stressz-gátló ter. Versmondó Bibliaolvasó Tánc – népi, Műhely Kalauz. modern. Önkéntes Szemléletformálás Jóga. Önkéntes segítők. – mentális segítők. egészség, hitélet. Helyi lakosság: idős emberek, idősödő generációk és hátrányos helyzetű emberek Széles körben elfogadott nézet, hogy a már kialakult betegségek kezelése egyre növekvő ráfordítás ellenére az esetek egy igen jelentős részében szerényebb mértékben járul hozzá az egészségi állapot megtartásához,


94



visszaállításához, mint a betegségek előidézésében legjelentősebb szerepet játszó környezeti ártalmak és az életmódbeli káros hatások időben történő, hatékony kivédése. Az idő előtti megbetegedések száma és súlyossága csökkenthető az egyéni és közösségi magatartás formálásával. A hatásos egészségfejlesztés tehát – betegség megelőző és egészségmegtartó jelentőségénél fogva – befektetés a jövő építésébe. Egyre inkább ismerjük fel Magyarországon is, hogy az állampolgárok öngondoskodó szerepére és a fokozott felelősségvállalására szükség van. Ebből adódóan az idősödő folyamat menedzselése nem más, mint a lehető legkorábbi életszakaszban kezdődő tudatos felkészülés az időskorra, egészséges életmóddal – táplálkozás, mozgás, képzés, mentális egészség megőrzése. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez. 2012.09.01. 2014.12.31.

13 000 000 13 000 000 11 050 000 85,00

1 950 000 15,00


5.6.1.7.5 Városmarketing tevékenységek Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az

37. táblázat Városmarketing tevékenységek Városmarketing tevékenységek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza, Érkerti akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek 100%os önkormányzati tulajdonban állnak Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek:


95

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége

Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek (ERFA típusú és ESZA típusú tevékenységek):  Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, a helyi kötődést és büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés (városmarketinghez, hagyományápoláshoz kapcsolódó kiadványok, holnaptartalom fejlesztése, éves program háttéranyagai) és az információ közzététele Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ERFA A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Hozzájárulás a részcélokhoz:  A közintézmények és közszolgáltatások körének bővítése, minőségének és működési hatékonyságának javítása, valamint a helyi civil bázis erősítése  A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése Városmarketing akciók száma

output

db

1

A városmarketing tevékenység hosszú távú célja a városrész image-ének pozitív formálása, az Érkerti városrész iránti pozitív attitűd erősítése. Tekintettel arra, hogy a városban további akcióterületeken is történnek fejlesztések, fontos, hogy a lakosság értesüljön ezeknek az eredményéről is. A várhatóan alkalmazandó eszközök köre legalább a következőkre terjed ki:  Közösségi információs portál: adatbázis alapú portál a beruházásról és az akcióterület közösségépítésére  1 db PR film forgatása a beruházás megvalósításáról, a főbb lépésekről  1 db 0,5 oldalas PR cikk megyei napilapban vagy TV kiadványban  3 db 0,5 oldal terjedelmű PR cikk megjelentetése hetilapban  A fejlesztés és a hozzá kapcsolódó városmarketing céljainak megfelelően elkészített reklámajándékok (pl. 2000 toll, 1400 kulcstartó, 1400 nyakpánt, 500 bögre) helyi lakosság részére  1 db online hirdetési kampány: google hirdetések elhelyezése tematikus oldalakon  Az akcióterületet és a fejlesztések városon és térségen belüli elhelyezkedését is bemutató várostérkép (kb. 2500 db)  1 db óriásplakát kihelyezése a közterület-rehabilitáció helyszínén Helyi, kistérségi lakosság Szolgáltató vállalkozások Civil szervezetek Potenciális befektetők, turisták Az érkerti lakótelepen a városrehabilitációs beavatkozások célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A városmarketing akciók a szociális célú városrehabilitációs projekt marketing szempontú támogatását kívánják megvalósítani abból a célból, hogy a helyi lakosság számára is demonstrálásra kerüljön, hogy van lehetőség a fejlődésre, amelyek tudatos tenni akarással meghozzák gyümölcsüket. Ily módon a városmarketing ösztönzőleg hathat majd a helyi szereplők tevékenységére is, amely rendkívül fontos a városrész hagyományos szerepköreinek megtartása, megerősítése és fejlesztése érdekében. 2012.09.01. 2014.12.31.


96

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

15 240 000 15 240 000 12 954 000 85,00

2 286 000 15,00

Koncepcionális terv Részletes specifikáció, szolgáltatók kiválasztása, városmarketing tevékenységek végrehajtása

5.6.1.7.6 További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) 38. táblázat További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

Nyíregyháza, Érkerti akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek 100%os önkormányzati tulajdonban állnak Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA és ERFA A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító programok révén az érkerti akcióterület közösségi funkcióinak erősítése. Mini projektek száma

output

db

25

A közvetett támogatások eljárásrend értelmében a közvetítő szervezet által kiírt egyszerűsített pályázati feltételek teljesítése esetén juthat támogatáshoz a címzett. Elsősorban az alábbi témákhoz kapcsolódhatnak mini projektek, azaz


97




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás

programok, rendezvények, konferenciák, szemléletformáló képzések, tájékoztatók, és ezek sorozatai:  a városok megújításába az érintett lakosság bevonását célzó akciók.  közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.).  munkaerőpiaci beilleszkedést és a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felzárkózását elősegítő tevékenységek, képzési, oktatási programok  helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók  integrált településfejlesztési tevékenységekhez (pl. parkosításhoz, játszóterek kiépítéséhez, parlagfű irtásához stb.) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének támogatása.  alternatív szociális, gyermekjóléti szolgáltatások kialakítása.  bűnmegelőzés és közbiztonság erősítésével kapcsolatos képzési, szemléletformáló programok. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a szociális városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az érkerti akcióterület komplex fejlesztéshez. A mini-projektek konkrét tartalma a pályázatok eredménye alapján kerül pontosításra. Közvetlen célcsoport: Címzettek (civil szervezetek) Közvetett célcsoport: a megrendezett programokon résztvevők, a szolgáltatásokat igénybe vevő helyi lakosság Az érkerti lakótelepen szükséges a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása, szociális típusú városrehabilitációs beavatkozások segítségével. A közvetett támogatási rendszer lehetővé teszi olyan pályázói körök bevonását a pályázati rendszerbe, amelyek a standard pályázati eljárások keretében nem, vagy csak nem hatékonyan lennének képesek támogatási forrásokhoz jutni olyan térítésmentes, a helyi közösség bevonását célzó kisebb közösségi programok (kulturális rendezvények, sportesemények, stb.) megvalósítására, amelyek erősítik a helyi társadalom kohézióját. Városrehabilitáció esetén fontos, hogy a pályázatokban meghatározott „soft” tevékenységek sikeresen, a helyi adottságok ismeretében, a helyi célcsoport igényeinek megfelelően, a helyi lakosságot mobilizálva valósuljanak meg, ennek érdekében a közvetett eljárásrend révén helyi civil és egyéb társadalmi szervezetek kerüljenek bevonásra. 2012.09.01. 2014.12.31.

50 000 000 50 000 000 42 500 000 85,00

7 500 000


98

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

15,00

Tervezett tevékenységek körének összeállítása, Működési Kézikönyv és mellékletei Közvetett eljárásrend alkalmazása Részletes pályázati felhívás és útmutató megjelentetése Címzettek kiválasztása, rendezvények megvalósítása

5.6.1.8 További kötelezően végrehajtandó, kiegészítő tevékenységek a pályázati előírásoknak megfelelően A beavatkozásokhoz kapcsolódó kötelezően végrehajtandó, kiegészítő tevékenységek az alábbiak: 

Akcióterületi Terv kidolgozása: Az Akcióterületi Terv célja, hogy megfelelő információval lássa el a döntéshozókat a projektjavaslat támogatására, módosításra vagy elutasítására vonatkozó döntés meghozatalához. Az Akcióterületi Terv kidolgozása két fázisból áll: az I. fázisban egy szűkebb tartalmú Előzetes Akcióterületi Tervet kellett benyújtani, a II. fázisban a részletesen kidolgozott végeleges Akcióterületi Tervet.



Műszaki tervek elkészítése: A projekt előkészítésének egyik legfontosabb eleme a műszaki tervek, dokumentációk, költségbecslések kidolgozása, engedélyeztetése. Ennek keretében a megbízott építészek:  Felmérik és egy műszaki leírás keretében bemutatják a fejlesztendő épületek, illetve közterek jelenlegi állapotát;  Javaslatokat fogalmaznak meg az épületek és közterek funkcióival kapcsolatosan;  Engedélyes terveket készítenek az egyes létesítményekről, amelyek alapján kidolgozzák a szükséges költségbecsléseket;  Lebonyolítják a szükséges engedélyeztetési folyamatokat;  A jogszabályi előírásoknak és a tervezett funkcióknak megfelelően kidolgozzák a kiviteli tervdokumentációt.



Közbeszerzési tevékenység: A projekt nagyobb volumenű tevékenységeihez kapcsolódó közbeszerzési eljárások a hatályos közbeszerzési törvény előírásainak megfelelő lefolytatásához szükséges külső közbeszerzési szakértő szolgáltatásainak igénybevétele az alábbi területeken:  közbeszerzési dokumentációk előkészítése,  a közbeszerzési eljárás lefolytatása a közzététellel és annak költségeivel együtt,  bírálati szempontrendszer kialakítása,  részvétel a bírálatban, ajánlattevők kiértesítése a döntésről,  szerződés előkészítése. A közbeszerzési eljárás lefolytatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai regionális


99


Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről dokumentum 37-46 §-nak való megfelelésre. 

Műszaki ellenőri tevékenység: A tevékenység célja, hogy a kedvezményezett érdekeinek szem előtt tartásával a projekt építési, bővítési, felújítási tevékenységeinek megvalósítása a hatályos jogszabályoknak és a pályázati útmutatónak megfelelően menjen végbe. A műszaki ellenőr a munkafázisokhoz kapcsolódó tervezési, építési, szerelési, üzemeltetési stb. tevékenységet a kivitelezés teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi. Ezen belül kiemelt figyelmet fordít  az engedélyköteles tevékenységnek, létesítménynek az engedélyező hatóságok által jóváhagyott (engedélyezett) műszaki dokumentáció szerint történő megvalósítására,  a vonatkozó jogszabályok, valamint a beruházó – tervező – kivitelező közötti szerződés betartására.



Könyvvizsgálói feladatok ellátása: A pályázathoz kapcsolódó pályázati útmutató az 50 millió forint feletti támogatási összeg esetén előírja külön könyvvizsgálat lebonyolítását, amelyhez külső szakértő szolgáltatásainak igénybevétele szükséges.



Nyilvánosság: A tájékoztatás és nyilvánosság biztosítását, valamint a beavatkozások helyi elfogadását, megfelelő végrehajtását és sikerét szolgáló tevékenységek az ÚSZT előírásai alapján.



Projektmenedzsment tevékenység: A tervezett fejlesztések projektmenedzsment feladataival az önkormányzati munkatársakkal aktív napi munkakapcsolatban együttműködő, de független, 100%-os saját tulajdonú városfejlesztő társaságát bízza meg az önkormányzat. A projektmenedzsment feladatokat a városfejlesztő társaság szakmailag felkészült és hasonló projektek lebonyolításában tapasztalt munkatársai látják el az önkormányzat kapcsolattartójával együttműködésben.



Tartalék: Az építés jellegű tevékenységekhez kapcsolódóan esetlegesen felmerülő, de előre nem látható tevékenységekre fordítható keret. Felhasználása a szakmai standardok alapján valamely előre nem látható esemény bekövetkezéséhez kötött. Ilyen esemény lehet pl. átlagosnál magasabb talajvízszint kezelése, eredményes régészeti feltárás miatt szükséges kutatás, stb. 39. táblázat Kötelezően megvalósítandó, kiegészítő tevékenységek költségei

A tevékenység neve Akcióterületi terv Tervezés Közbeszerzés Ingatlanvásárlás Műszaki ellenőr Könyvvizsgáló Tájékoztatás és nyilvánosság Projektmenedzsment Tartalék Kiegészítő tevékenységek összesen

Támogatás intenzitása (%) 85,00% 85,00% 85,00% 85,00% 85,00% 85,00% 85,00% 85,00% 85,00% 85,00%


Támogatás (Ft)

Önerő (Ft)

Összesen (Ft)

5 312 500 21 532 455 4 771 390 16 235 000 10 114 915 1 079 500 2 114 740 12 750 000 20 744 426

937 500 3 799 845 842 010 2 865 000 1 784 985 190 500 373 190 2 250 000 3 660 781

6 250 000 25 332 300 5 613 400 19 100 000 11 899 900 1 270 000 2 487 930 15 000 000 24 405 207

94 654 926

16 703 811

111 358 737

100


5.6.2

Összefoglaló indikátor táblázatok 40. táblázat A pályázat összefoglaló indikátortáblázata (a Tervezési felhívás és útmutató alapján szociális városrehabilitációra) Mutató neve

Mutató típusa (output/ eredmény)

Mértékegység

Célérték Bázis- Minimálisan elvárt elérésének érték célérték időpontja

Célérték a megvalósítási időszak végén

Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén

Mutató forrása

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

A pályázat kötelező indikátorai: A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Teremtett munkahelyek száma Teremtett munkahelyek száma nők Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek

Megőrzött munkahelyek száma

A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás Támogatással felújított lakóépületek száma

eredmény

db

0

0

2014

0

0

PH

output

fő

5731

1000

2014

5731

5731

PH

output

ha

0

-

2014

31

31

PH

eredmény

fő

0

-

2019

0

0

PH

eredmény

fő

0

-

2019

0

0

PH

eredmény

fő

0

-

2019

0

0

PH

eredmény

fő

321

-

2019

321

321

PH

eredmény

TJ/év

0

-

2019

10

10

PH

output

db

0

-

2014

10

10

PH


101

Az akcióterületen a pályázat benyújtása és a jelentéstétel között bejegyzett új telephellyel rendelkező vállalkozások Önkormányzati nyilvántartás alapján a projekt végrehajtás lezárásakor Alaptérkép alapján a megvalósítást követően Munkahelyek éves átlagos száma (tényérték) – Munkahelyek száma (bázisérték) „Indikátor mérési és célérték számítási útmutató” alapján A kedvezményezetteknél megtartott, vagy az újonnan teremtett munkahelyeken (álláshelyeken) foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma FTE-ben számítva

Önkormányzati nyilvántartás alapján Önkormányzati nyilvántartás alapján


Mutató neve

Támogatással felújított lakások száma Támogatással felújított önkormányzati bérlakások száma Új közösségi funkciók betelepedése a projekt által érintett településrészen


Mértékegység

output

db

0

-

output

db

0

eredmény

db

0

A pályázat további szakmai indikátorai: A projekt révén megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma) a projekt által érintett eredmény településrészen



Mutató forrása

2014

870

870

PH

-

2014

37

37

PH

-

2014

1*

0

PH


6 db

0

-

2014

2

0

-

2014

208

-

2014

Megnevezése:  óvoda  iskola  rendőrség  civilház  lakóépületek  közterek

6

PH

0

0

PH

170

170

PH

Létrehozott közösségi szintterületek nagysága

A szociális rehabilitáció akcióterületén az egy lakásra eső szociális segélyben (rendszeres szociális támogatások, pl. 2009ben RÁT, RGYK) részesülők lakásszámhoz viszonyított aránya a települési átlaghoz képest

eredmény

m

hatás

%


102

Mutató mérésének módszere és gyakorisága Önkormányzati nyilvántartás alapján Önkormányzati nyilvántartás alapján A fejlesztés eredményeként Újonnan betelepedő új funkciók, elérhetővé váló új szolgáltatások száma. Funkciók önkormányzati felmérése A fejlesztés eredményeként megerősített, minőségileg bővített funkciók, megőrzött szolgáltatások száma. Funkciók önkormányzati felmérése. A projekt keretében létrejövő közösségi célú épület épületszerkezetek által elfoglalt területtel növelt alapterülete, ide értve az új építés, átalakítás, bővítés eseteit.

Önkormányzati nyilvántartás alapján


Mutató neve

Az akció keretében képzési – foglalkoztatási programban részt vevők száma Felújított városrész száma


Mértékegység

output

fő

0

10

output

db

0

-



Mutató forrása


2014

15

15

PH

Önkormányzati nyilvántartás alapján

2014

1

1

PH

Helyszíni ellenőrzés, a projekt befejezését követően


* Az új funkció, szolgáltatás megnevezése: Szolgáltató iroda működtetése, amely a szociális célú városrehabilitációs projekt végrehajtását – annak megvalósulása idején – segíti 41. táblázat Tevékenységenkénti összefoglaló indikátortáblázat Tevékenység

Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Városrész központ kialakítása


Mutató forrása

1

1

PH

1

1

PH

Célérték Célérték a Báziselérésének megvalósítási érték időpontja időszak végén

Mutató neve

Mutató típusa

Mértékegység

Felújított középület száma

output

db

0

2014


output

db

0

2014


output

db

0

2014

1

1

PH


output

db

0

2014

1

1

PH

output

m

2

0

2014

18116

18116

PH

output

m

2

0

2014

7766

7766

PH

output

db

0

2014

65

65

PH

Megújított közterületek nagysága Megújított zöldfelület nagysága Megújított parkolóhelyek száma


103


A projekt-előrehaladási jelentésekből és az egyéb projekt dokumentációkból nyomon követhető, ellenőrzése egyszer szükséges, a megvalósítás végén


Tevékenység

A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása Soft tevékenységek Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági program „Az én házam az én váram” Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését segítő programok Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)

Mutató neve

Mutató típusa

Mértékegység

Létrehozott új parkolóhelyek száma

output

db

Felújított lakóépületek száma

output

db

output

output

Megvalósult munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Megvalósult bűnmegelőzési program

Célérték Célérték a Báziselérésének megvalósítási érték időpontja időszak végén


Mutató forrása

2014

115

115

PH

0

2014

10

10

PH

db

0

2014

5

5

PH

db

0

2014

5

5

PH

Megvalósult komplex közösségfejlesztő program

output

db

0

2014

10

10

PH

Megvalósult közösségfejlesztő program

output

db

0

2014

10

10

PH

Városmarketing akciók száma

output

db

0

2014

8

8

PH

Mini projektek száma

output

db

0

2014

25

25

PH


104


A projekt-előrehaladási jelentésekből és az egyéb projekt dokumentációkból nyomon követhető, ellenőrzése egyszer szükséges, a megvalósítás végén


5.6.3

Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében

A szociális városrehabilitációs projekt gazdája Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. Ez alapján az akcióterületi fejlesztés megvalósítása, és a Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás, a szabályosság biztosítása, valamint a projekttel kapcsolatos elszámolások is az Önkormányzat felelősségi körébe tartozik. Az érkerti szociális városrehabilitációs fejlesztéshez kapcsolódó legfontosabb, stratégiai döntéseket az önkormányzat képviselőtestülete hozza meg, egyeztetve a megvalósításban résztvevő konzorciumi partnerekkel (további kedvezményezettek), és egyéb érintett szervezetekkel, támogatásban nem részesülő partnerekkel. 5.6.3.1 Konzorciumi partnerek A támogatásban részesülő partnerek konzorciumot hoznak létre abból a célból, hogy az EAOP-2009-5.1.1./B konstrukció keretében pályázatot nyújtsanak be, és a pályázat támogatása esetén az abban foglalt pályázati célt közös együttműködéssel megvalósítsák. A konzorcium tagjai a pályázatban meghatározott célok megvalósításában a cselekvési és pénzügyi ütemtervnek, valamint a költségvetésnek megfelelően, konzorciumi megállapodás keretei között részt vállalnak. A támogatásban részesülő konzorciumi partnerek szerepét az alábbi táblázat foglalja össze. 42. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: Egyesület A partner által végzett tevékenységek teljes 23.000.000 összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést igen aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) 19.550.000 Biztosít-e önerőt? igen Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) 3.450.000 Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program vesz részt a projektben? Nyírségi Civilház felújítása Partner szerepe a tervezésben:  fejlesztési szükségletek beazonosítása  részvétel a soft elemek tervezése kapcsán összehívott megbeszéléseken  elképzelések megfogalmazása a soft tevékenység kidolgozásához Partner szerepe a végrehajtásban:  soft tevékenység megvalósítása  folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:  további fejlesztési szükségletek beazonosítása, soft programok szakmai támogatása  Nyírségi Civilház működtetése Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft)


Szociális Gondozási Központ Önkormányzati intézmény 13.000.000 igen 11.050.000 igen 1.950.000

105

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:

Partner szerepe a végrehajtásban:

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:



Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:


„Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése  fejlesztési szükségletek beazonosítása  részvétel a soft elemek tervezése kapcsán összehívott megbeszéléseken  elképzelések megfogalmazása a soft tevékenység kidolgozásához  soft tevékenység megvalósítása  folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során További fejlesztési szükségletek beazonosítása, programok szakmai támogatása Gyermekjóléti Szolgálat Önkormányzati költségvetési szerv 13.000.000 igen 11.050.000 igen 1.950.000 „Az én házam az én váram” – A helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülőprogramok  fejlesztési szükségletek beazonosítása  részvétel a soft elemek tervezése kapcsán összehívott megbeszéléseken  elképzelések megfogalmazása a soft tevékenység kidolgozásához  soft tevékenység megvalósítása  folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során További fejlesztési szükségletek beazonosítása, programok szakmai támogatása Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság Költségvetési szerv 33.581.203 (23.581.203+ 10.000.000) igen 28.544.022 (20.044.022+ 8.500.000) igen 5.037.181 (3.537.181 + 1.500.000)  Érkerti Rendőrőrs felújítása  Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok  fejlesztési szükségletek megfogalmazása  elképzelések megfogalmazása a közbiztonság javítását szolgáló beavatkozásokra

106

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Partner szerepe a végrehajtásban:

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:






részvétel az egyeztetéseken soft tevékenység megvalósítása saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken költségkalkulációhoz információk biztosítása folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt megvalósítása során Érkerti Rendőrőrs épületének üzemeltetése      

Nyíregyházi Lakásszövetkezet szövetkezet 106 864 965 Igen 74 805 475 Igen 16 029 745 Toldi u.58. és Toldi u. 67. épületek, lakásszövetkezeti lakások külső felújítása energiahatékonyság céljából  fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen  részvétel az előkészítő egyeztetéseken  kapcsolattartás az érintett lakókkal  saját erő biztosítása  részvétel az egyeztetéseken  folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal  együttműködés az önkormányzattal  szükséges információk biztosítása Toldi u.58. és Toldi u. 67. épületek üzemeltetése Toldi u. 56. Társasház társasház 52 865 950 Igen 37 006 164 Igen 7 929 893 Toldi u. 56. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából  fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen  részvétel az előkészítő egyeztetéseken  kapcsolattartás az érintett lakókkal  saját erő biztosítása  részvétel az egyeztetéseken  folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal  együttműködés az önkormányzattal  szükséges információk biztosítása Toldi u. 56. társasház épületének üzemeltetése

107

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:






Toldi u. 60. Társasház társasház 52 690 059 Igen 36 883 041 Igen 7 903 509 Toldi u. 60. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából  fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen  részvétel az előkészítő egyeztetéseken  kapcsolattartás az érintett lakókkal  saját erő biztosítása  részvétel az egyeztetéseken  folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal  együttműködés az önkormányzattal  szükséges információk biztosítása Toldi u. 60. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 62. Társasház társasház 52 754 757 Igen 36 928 330 Igen 7 913 214 Toldi u. 62. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából  fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen  részvétel az előkészítő egyeztetéseken  kapcsolattartás az érintett lakókkal  saját erő biztosítása  részvétel az egyeztetéseken  folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal  együttműködés az önkormányzattal  szükséges információk biztosítása Toldi u. 62. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 64. Társasház társasház 53 290 924 Igen 37 303 647 Igen 7 993 638 Toldi u. 64. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából  fejlesztési szükségletek beazonosítása az

108









akcióterületen részvétel az előkészítő egyeztetéseken kapcsolattartás az érintett lakókkal saját erő biztosítása részvétel az egyeztetéseken folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal  együttműködés az önkormányzattal  szükséges információk biztosítása Toldi u. 64. társasház épületének üzemeltetése     

Toldi u. 66. Társasház társasház 53 191 808 Igen 37 234 265 Igen 7 978 771 Toldi u. 66. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából  fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen  részvétel az előkészítő egyeztetéseken  kapcsolattartás az érintett lakókkal  saját erő biztosítása  részvétel az egyeztetéseken  folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal  együttműködés az önkormányzattal  szükséges információk biztosítása Toldi u. 66. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 68. Társasház társasház 53 197 944 Igen 37 238 561 Igen 7 979 692 Toldi u. 68. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából  fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen  részvétel az előkészítő egyeztetéseken  kapcsolattartás az érintett lakókkal  saját erő biztosítása  részvétel az egyeztetéseken  folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal  együttműködés az önkormányzattal  szükséges információk biztosítása Toldi u. 68. társasház épületének üzemeltetése

109

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:





Toldi u. 65. Társasház társasház 53 748 409 Igen 37 623 886 Igen 8 062 261 Toldi u. 65. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából  fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen  részvétel az előkészítő egyeztetéseken  kapcsolattartás az érintett lakókkal  saját erő biztosítása  részvétel az egyeztetéseken  folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal  együttműködés az önkormányzattal  szükséges információk biztosítása Toldi u. 65. társasház épületének üzemeltetése Toldi u. 69. Társasház társasház 54 101 103 Igen 37 870 772 Igen 8 115 166 Toldi u. 69. társasházi lakóépület külső felújítása energiahatékonyság céljából  fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen  részvétel az előkészítő egyeztetéseken  kapcsolattartás az érintett lakókkal  saját erő biztosítása  részvétel az egyeztetéseken  folyamatos kapcsolattartás az érintett lakókkal  együttműködés az önkormányzattal  szükséges információk biztosítása Toldi u. 69. társasház épületének üzemeltetése

5.6.3.2 Támogatói csoport Ebben a fejezetben rövid áttekintést adunk ez egyéb, előkészítést, megvalósítást támogató, de nem konzorciumi szintű partnerekről. A vonatkozó útmutatók értelmében szociális városrehabilitáció esetén kötelezettség a projekt kialakítása és megvalósítása érdekében széles körű „támogatói csoportot” létrehozni a projektben potenciálisan érdekelt, ahhoz kapcsolódni tudó szervezetek (civilek, intézmények) részvételével. A támogatói csoport létrehozására azért volt szükség, mert a szociális városrehabilitációs projekt elsősorban társadalmi értelemben nagyon összetett, és a projekt hatékonyságához


110


nagyban hozzájárul, ha minden érintett szereplő, aki a projekt komplexitásán javítani tud, szerepet vállal az előkészítésben és a megvalósításban. A támogatói csoport tagjai között vannak konzorciumi és nem konzorciumi partnerek. Az Érkert szociális városrehabilitációs program Támogató Csoportjának alakuló ülésén (a jelenléti ívet és a jegyzőkönyvet a Mellékletek tartalmazzák) a szervezetek képviseletében megjelentek kinyilatkozták, hogy az Érkert szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását támogatják, ennek érdekében megalakítják „Az Érkert szociális városrehabilitációs projekt Támogató Csoportját” (rövidítve ÉTCS). A támogatói csoport tagjai az alábbi szervezetek: 

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság Nyíregyháza, Damjanich u.4-6.



Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság, Nyíregyháza, Bujtos u. 2., Érkerti Rendőrőrs Nyíregyháza, Damjanich u.4-6



Felső-Tisza-vidéki Széchenyi u. 19.



Periféria Egyesület, Nyíregyháza, Eötvös u.1.



Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft., Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4.



Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény, Nyíregyháza, Vécsey köz 27.



Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely, Nyíregyháza, Vécsey köz 29.



Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény, Nyíregyháza, Árpád u. 5258.



Szociális Gondozási Központ, Nyíregyháza, Vécsey köz 2.



Gyermekjóléti Szolgálat, Nyíregyháza, Báthory u. 10.



Toldi utcai felújítandó lakóépületek lakóközösségei.

Környezetvédelmi

és

Vízügyi

Igazgatóság,

Nyíregyháza,

A Támogató Csoport működési rendjére vonatkozóan a tagok az alábbiakban egyeztek meg: 

a Támogató Csoport tevékenységének koordinálásával Első Nyírségi Fejlesztési Társaság operatív igazgatóját bízzák meg;



a Támogató Csoport legalább negyedévente tart megbeszéléseket;



a megbeszéléseket a Nyíregyháza MJV Önkormányzata hívja össze, amelyen tájékoztatást ad a projekt állásáról;



szükség szerint a koordinációs megbízott is kezdeményezheti a Támogató Csoport összehívását.

A Támogató Csoport a projektfejlesztési időszakban tovább folytatta működését, a tagok áttekintették a projekt aktuális helyzetét és egyeztették további feladataikat. A Támogató Csoport üléseinek dokumentációja (jelenléti ívek, emlékeztetők) a Mellékletek között található.

5.6.4 A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok Az alábbiakban az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódó, jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatokat ismertetjük.


111


5.7



A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok és területelőkészítési feladatok: A rendezési terven alapuló projektek végrehajtásához szükséges az önkormányzat, vagy fejlesztő társasága számára új területek megszerzése. A pályázat keretében tervezett parkoló megépítéséhez szükséges egy magántulajdonú ingatlan megvásárlása. A program keretében tervezett városrészközpont kialakítás (közterület rehabilitáció) során szükséges a 6462 hrsz-ú magántulajdonban lévő ingatlan megszerzése a Vécsey Károly Általános Iskolától Dre megvalósítani tervezett parkoló építés és járda felújítás (Vécsey Köz) okán. Az EATT kidolgozása óta eltelt időszakban a rendezési terv szükséges módosítása (közterületté nyilvánítás) megtörtént. (Módosítás megindításáról szóló határozat száma: 122/2009. (XI.19.)) Az ingatlan adás-vétele megtörtént, új tulajdonosa Nyíregyháza Megyei Jogú Város önkormányzata.



Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A településrendezési tervnek megfelelően vannak az önkormányzatnak útépítési és közműépítési feladatai, elsősorban a közterületrehabilitációhoz kapcsolódóan.



A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A zöldterületek, zöldfelületek kialakítása a közterületeken a közszféra által megvalósítandó feladatok sorába tartozik. A fejlesztendő, újonnan kiépítendő, vagy felújítandó területeket tételesen és az azokon elvégzendő fejlesztések tartalmát a közterület-rehabilitációs tevékenység műszaki dokumentációja tartalmazza.



Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A városfejlesztési akció végrehajtása során szükséges a helyi lakosság valós igényeinek kielégítése érdekében bizonyos közösségi szolgáltatásokat nyújtó, közcélú létesítmények rehabilitációja. A projekt keretében ilyen tevékenység a Nyírségi Civilház és az oktatási-nevelési intézmények felújítása. A tervezett fejlesztések tartósan fennmaradó, valós igényeken alapulnak.



Akadálymentesítés: A projekt keretében az önkormányzat feladata a felújítandó Nyírségi Civilház épületének akadálymentesítése.



Energiahatékonysági korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában: A tervezett fejlesztések minden infrastrukturális eleménél szem előtt tartott szempont az energiahatékonyság növelése Ez az önkormányzat által ellátandó feladat az alábbi tevékenységekhez kapcsolódik: o

Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása,

o

Oktatási intézmények (1 iskola és 2 óvoda) külső felújítása,

o

Lakóépületek energiahatékonysági felújítása (10 épület, 870 lakás).

A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

Az akcióterületen a városrehabilitációs fejlesztések hatásaként néhány további projekt megvalósítása várható a magánszféra részéről. Mivel ezek egyike sem tartozik a támogatható tevékenységek közé, ezért nem a pályázat keretében valósulnak meg, hanem attól függetlenül, de nagymértékben hozzájárulva az akcióterület további fejlesztéséhez. Jelenleg konkrét fejlesztési elképzelés nem azonosítható.


112


5.8

A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen

A városrehabilitációs projektelemeken túl az akcióterület fejlődéséhez egyéb fejlesztések is hozzájárulhatnak, melyek egy része magán az akcióterületen, más része az akcióterület közelében valósulhatnak meg. Az akcióterületen jelenleg megvalósítás alatt lévő kapcsolódó projekt az Érpatak rehabilitációja: a “Nyíri (46. sz.) belvízrendszer rehabilitációja [Érpatak (VIII. sz. főfolyás) természetközeli vízrendezése]” című projektet a FETIKÖVIZIG az ÉAOP 5.1.2/D konstrukció keretében valósítja meg. A projekt kezdete: 2010.01.01, befejezése: 2011.12.31. A projekt tartalma: Az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás első 18 km-es szakaszának illetve az érintett Nyíregyháza és Kótaj települések belvízvédelmének, biztonságos belvízelvezetésének biztosítása a főfolyás rehabilitációjával, természetközeli megoldások alkalmazásával a táji érték fokozásával. A projekt négy kiemelt munkafázisa: 

Szarvasszigeti (Nyíregyháza-Nyírszőlős) mederelfajulásos csatornaszakaszon természetközeli meder kialakítása elsősorban rőzsefonatos rézsű- és partvédelemmel.



Városképhez illeszkedő vízfolyásrendezés Nyíregyháza belterületén, mederburkolat cserével és rézsű- illetve padkarendezéssel a legkritikusabb szakaszokon.



Két hordalékfogó műtárgy felújítása.



Vízminőség-kárelhárítási hely kialakítása Nyíregyházán

A projekt 2011. december 31-én lezárult.

5.9

Szinergia vizsgálat

Az érkerti akcióterületen a pályázat keretében tervezett beavatkozások, a megelőző városrehabilitációs tevékenységek, és a kapcsolódó további beruházások egymással szinergikus kapcsolatban állnak, együttesen járulnak hozzá az akcióterület fejlődéséhez, a városközpont rehabilitáció átfogó célkitűzésének és részcéljainak eléréséhez. Az elmúlt évtizedben tudatosan zajlott a város és az akcióterület rehabilitációjához kötődő fejlesztési elképzelések megvalósítása, melyek célja a területileg kiegyensúlyozott fejlesztések megvalósítása, a lakosság életminőségének javítása volt. Az elmúlt években az önkormányzat több olyan pályázatot is megvalósított, amelyek a város infrastrukturális fejlődését segítették elő (pl. jósavárosi lakótelep rehabilitációja, egykori laktanyák átalakítása, belváros rehabilitációja) és közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs elképzelésekhez és/vagy az akcióterülethez. Az akcióterületen eddig megvalósult fejlesztések elsősorban infrastrukturális beruházások megvalósítását jelentették (nyílászárócserék, fűtéskorszerűsítés a lakóházakban, kisebb közterület fejlesztések) amelyek a városközpont arculatát jelentős mértékben javították, a lakosság számára hiánypótló, hasznos, és kézzelfogható eredményekkel jártak. (A korábbi városrehabilitációs fejlesztéseket a „Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása” című fejezet mutatja be részletesen.) A jelenlegi fejlesztési célok és tervezett beavatkozások többek között az infrastrukturális elmaradások további kezelését célozzák akcióterületi szinten egyaránt, ugyanakkor a szociális városrehabilitáció keretében nagy teret kapnak azok a kezdeményezések, amelyek a társadalmi fejlődést, a közszféra és magánszféra kapcsolatainak erősítését segítik elő.


113


A korábbi, a jelenlegi és a tervezett városfejlesztési célú beavatkozások szinergiája egy összefoglaló táblázat segítségével kerül bemutatásra. A táblázat alapján látható, hogy a megelőző, folyamatban lévő, és előkészítés alatt álló fejlesztések túlnyomó többsége hatással van egymásra, közöttük szinergikus hatások állapíthatóak meg.

Beavatkozás típusa

43. táblázat Az akcióterületi fejlesztések közötti szinergia Kapcsolódó fejlesztések (kapcsolódó fejlesztés sorszáma) SorA: B: Tevékenység szám alacsony közepes C: mértékű mértékű erős szinergia szinergia szinergia E1

Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen

E2 E3 E4 E5 E6 E7 P1 P2

ROP támogatással ÉAOP-5.1.1.B pályázat keretében megvalósítandó beavatkozások

P3 P4 P5 P6 P7

Szelektív hulladékgyűjtésgyűjtőszigetek Panel program NYITÁS program Útfelújítások (DEC-TEUT) Deák Ferenc utca zöldfelületi felújítása Játszótér felújítás Humán jellegű pályázatok a szolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítására Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása „Soft” tevékenységek

P5 E3 E2

P6 P6 P5 E6

P5

E5

P5 P1, P7

P5 P3, P4

P7

P2, P4

P7

P2, P3

P7

E7 P7

P1

E1, E4, E5, E6 P7, K1

P7

E2, E3

P2, P3, P4, P6

E7 P1, P5

A közszféra fejlesztése akcióterületi K1 Érpatak rehabilitációja P5 fejlesztés hatásaként A: alacsony mértékű, de érzékelhető szinergia B: közepes mértékű szinergia, a beavatkozások hozzájárulnak egymás eredményeinek megvalósulásához C: erős szinergia, egymást támogató fejlesztések

A beavatkozások egymással térbelileg is összefüggésben állnak, a felújítandó lakóépületek egymás szomszédságában találhatóak, és valamennyi érintett tízemeletes lakóépület a kialakítandó városrészközpont és az Érpatak szomszédságában helyezkednek el. A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épülete szintén a megújuló közterek közvetlen közelében található. A térbeli összefüggések térképes megjelenítését a „Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása” és a „Beavatkozási típusok és tevékenységek” című fejezetek tartalmazzák.


114


A megvalósult és tervezett beavatkozások együttesen járulnak hozzá az akcióterület fejlesztéséhez, együttesen olyan eredményeket érve el, amelyeket önmagukban – egyedi projektekként – nem lennének képesek elérni.

5.10 A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez A városrehabilitáció célcsoportjainak azonosítása elsősorban a három típusú projektelem – a lakóépület-felújítás, az intézményfejlesztés és a közterület-rekonstrukció – mentén történhet meg, emellett meghatározhatók a projektelemek által közvetetten és közvetlenül érintett célcsoportok is. 44. táblázat A projektjavaslat célcsoportjai Közvetlen célcsoportok Lakóépület-felújítás

 érintett épületek lakói  a beruházás környezetében élők  a környező ingatlanok tulajdonosai

Intézményfejlesztés

 a felújítandó intézmények szolgáltatásait igénybe vevők  a beruházás környezetében élők  a környező ingatlanok tulajdonosai

Köztér-rekonstrukció

 az érkerti lakosság  sportolók, kutyasétáltatók, autósok, kerékpárosok, a köztereken foglalkoztatottak  a felújítandó közterek környezetében elhelyezkedő vállalkozások

Közvetett célcsoportok

 a város teljes lakossága  egyéb helyi és térségi vállalkozások

A városrehabilitáció fő célszegmenseit az Érkert és a környező városrészek lakossága alkotja, akik mind a felújított intézmények szolgáltatásait igénybe vehetik, mind a kialakított közterek használóiként szóba jöhetnek. Az alábbi táblázat beavatkozásonként mutatja be a legfontosabb célcsoportokat, azt követően pedig szövegesen jellemezzük az egyes célcsoportok jellemzőit, elvárásait, problémáit a fejlesztésekkel kapcsolatosan. A célcsoportokkal történt egyeztetések dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák.


115


Tervezett beavatkozás

1.

2.

3.

4.

Nyírségi Civilház felújítása, Érkerti Rendőrőrs felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely felújítása

45. táblázat Az érintett célcsoportok bemutatása és rövid jellemzése beavatkozásonként Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés Bevonhatóság, motiválhatóság szempontjából  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés  A kivitelezés idejére gondoskodni kell átmeneti szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a Az elhelyezésükről működtetés során egyaránt intézményekben  Az intézményekben dolgozók munkakörülménye és ezáltal  Motiválhatóságuk a fejlesztések foglalkoztatottak a nyújtott szolgáltatások színvonala nagymértékben javul megtervezésében és a létesítmények fenntartásában magas  A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés megoldódnak szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a  A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek A beruházás működtetés során egyaránt környezetében kezelése elengedhetetlen  Bizonyos, az adott terület külső megjelenését élők  Az ingatlanok értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet javító beavatkozásokba bevonhatók (pl.  Könnyen igénybe tudják venni az intézmény homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés) szolgáltatásait  Az intézmények megújulásával és a szolgáltatások  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés A város teljes bővülésével a lakosság életminősége emelkedik szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a lakossága  A település épített környezetében jelentkező problémák működtetés során egyaránt csökkennek  Bevonhatósága a fejlesztésbe korlátozott  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés  A civil önszerveződések számára az intézmény szükséges különösen az előkészítés és a szolgáltatásokat, helyszínt és programokat egyaránt kínál, működtetés során annak érdekében, hogy a egyben a civil szervezetek is színesítik az intézmény célcsoport szükségleteinek megfelelő termeket, Civil szervezetek kínálatát előadókat alakítsanak ki, és hogy azok  A hiányzó közösségi és bérelhető helyiségek kihasználtsága is magas legyen rendelkezésre állásával a helyi civil szféra tovább erősödik  Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető  Rendszeres tájékoztatás és együttműködés  A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek szükséges különösen a kivitelezés és a  Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet A beruházás működtetés során környezetében  A fejlesztések miatt az akcióterületen megnövekedett  Bizonyos, az adott terület külső megjelenését lévő vállalkozások (gyalogos-)forgalomnak köszönhetően emelkedik a javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. vállalkozások bevétele is homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés)  Részt vehetnek a kivitelezésben  Rendszeres tájékoztatás és együttműködés Egyéb  Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása szükséges különösen a kivitelezés és a vállalkozások  A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak működtetés során  Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is Érintett célcsoportok


116

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Tervezett beavatkozás

Érintett célcsoportok

 A beruházás környezetében élők

    

A város teljes lakossága 5.




Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából A kivitelezés, illetve rendezvények idején konfliktusok jelentkezhetnek Az ingatlanok ára a fejlesztés miatt emelkedhet A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák megoldódnak A lakófunkciójú területek csökkenő tranzitforgalma iránti elvárás A közösségi terek nyújtotta rekreációs lehetőségek elsődleges haszonélvezői A közterületek megújulásával és közösségi terek kialakításával a lakosság életminősége emelkedik A települési környezetben jelentkező problémák megoldódnak

Civil szervezetek

 A civil önszerveződések számára a megújult közterek helyszínt biztosítanak programjaik számára, egyben a civil szervezetek is színesítik a lakótelep kulturális és szabadidős kínálatát

A beruházás környezetében lévő vállalkozások

 A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek  Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet  A fejlesztések miatt az akcióterületen (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is

Egyéb vállalkozások


 Részt vehetnek a kivitelezésben és a közterek programmal való megtöltésében egyaránt  Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása  A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is

117

Bevonhatóság, motiválhatóság

 Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a fenntartás során egyaránt  Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés)  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a fenntartás során egyaránt  Bevonhatósága a fejlesztésbe korlátozott  Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen az előkészítés és a fenntartás során  Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető  Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a fenntartás során  Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés)  Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges főként a kivitelezés és a fenntartás során  Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Tervezett beavatkozás

Érintett célcsoportok Felújított ingatlanok lakói, tulajdonosai, üzemeltetői

6.

Lakóingatlanok felújítása

Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából  A fejlesztés eredményeként alacsonyabb ingatlanfenntartási költségek jelentkezhetnek  Ingatlanjaik értéke ennek köszönhetően emelkedik  A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen

A nem felújított ingatlanok lakói, tulajdonosai

 Ingatlanjaik értéke a felújított ingatlanokhoz képest csökken  A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen

Vállalkozások

 Részt vehetnek a kivitelezésben  Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása

A város lakossága


 A jó minőségű lakások kínálata bővül  A település épített környezetében jelentkező problémák megoldódnak

118

Bevonhatóság, motiválhatóság

 Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés és a kivitelezés során  Motiválhatóságuk a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában magas  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés és a kivitelezés során  Fel kell tárni számukra a lehetséges pályázati forrásokat a lakások felújítására  Motiválhatóságukat a fűtési árak várható változásai befolyásolják  Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges a kivitelezés során  Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják  A fejlesztésbe közvetlenül nem vonhatók be


5.10.1 A lakosság A lakosság jelentősége a projekt előkészítését és megvalósítását tekintve abban rejlik, hogy a célcsoport szükségleteit, elvárásait, motivációit és céljait alapvetően figyelembe kell venni. Az azonban, hogy a lakosság egyes csoportjai milyen mértékben és milyen formában érintettek akár a kivitelezés, akár a fejlesztés konkrét eredményeinek használata tekintetében, számos tényezőtől függ: a földrajzi érintettségtől, különböző demográfiai mutatóktól vagy a köztérhasználat céljától. Lakossági célcsoportok földrajzi lehatárolás szerinti jellemzése A tervezett fejlesztések nem azonos mértékben és nem azonos szempontokból érintik a város lakosságát. A felújítandó objektumokban vagy azok közvetlen környezetében élők számára a fejlesztések többnyire egyértelmű előnyökkel járnak: az ingatlanok felértékelődése, a lakókörnyezet minőségének nagyságrendi javulása várható. Ezzel szemben a kivitelezés átmeneti kellemetlenségeket, térhasználati konfliktusokat eredményezhet. Emellett amennyiben egy területen jelentősebb forgalomcsillapítás vagy -elterelés következik be, úgy egyes ingatlanok elérhetőségi ideje hosszabbá válhat. Mindezek miatt a közvetlenül érintett lakosság esetében a folyamatos tájékoztatás és az alkalmanként konzultációs lehetőség (pl. lakossági fórumok szervezése) elengedhetetlen. Ha tágabb értelemben vizsgáljuk a város teljes lakosságát (2008. december 31-én 118 874 fő), a kép árnyaltabb: egyfelől javul az épített környezet, másfelől lesznek olyan csoportok, amelyek esetében a fejlesztésből származó kedvező eredményeket a negatív változások kiolthatják (pl. egyes városrészekben a lakóingatlanok értéke relatíve csökkenhet). A konfliktusok elkerülése érdekében célszerű az érintettekkel egyeztetve megoldásokat keresni a lehetséges problémákra. A környező települések lakosságának egy része tanulás, munkavállalás vagy bevásárlás céljából rendszeresen felkeresi Nyíregyházát (a napi ingázási adatok szerint 100 helyben lakó foglalkoztatottra 119,2 helyben dolgozó jut, az ingázók 5,5%-a más megyéből érkezik Nyíregyházára). Számukra a közterület-fejlesztések (Állomás tér és környéke) eredményezhetik a komfortérzet növekedését. Lakossági célcsoportok demográfiai lehatárolás szerinti jellemzése A város lakosságának egyes demográfiai csoportjai eltérő mértékben és a nap különböző időszakaiban használják az érintett épületek és közterek nyújtotta rekreációs és szórakozási lehetőségeket. A kor és a családi állapot szerinti megoszlás alapján napközben elsősorban az idősek és a kisgyermekes szülők a közösségi terek használói – délután kiegészülve a diákokkal, akik az esti és az éjszakai órákban is jelen vannak a lakótelep közterein, hétvégén pedig a kör tovább bővül a családokkal. A közterek funkcióival kapcsolatos elvárások az egyes csoportok esetében gyakran különbözőek: 

az idősek főként a nyugodt, csendes környezetet részesítik előnyben (a 60 év felettiek száma a városban 21 754 volt 2008-ban);



a kisgyermekes családok többnyire olyan aktív, sokrétű, biztonságos kikapcsolódási lehetőséget keresnek, amelyek kifejezetten a gyermekekre irányulnak, pl. játszótér, gyermekrendezvények, vásárlási lehetőség, családbarát illemhelyek (2008-ban a 0 és 14 év közötti korcsoportba 17 802-en tartoztak);



a fiatalok a közösségi tereket elsősorban találkozóhelyként használják, de jelentős szerepet töltenek be az esti, éjszakai rendezvények is – esetükben különösen fontos,


119


hogy a közterek, közparkok, közösségi létesítmények megfelelő és biztonságos szórakozási alternatívát jelentsenek a számukra (2008-ban 4 435 15-17 év közötti fiatal élt a városban). Az eltérő motivációk és célok valós vagy látens területhasználati konfliktusokhoz vezethetnek, amit úgy lehet feloldani, ha a különböző társadalmi csoportoknak megfelelő, multifunkcionális terek és zöldfelületek mellett olyan köztereket, helyiségeket is kialakítanak, amelyek egy-egy csoportra fókuszálnak (pl. játszótér, sportpálya stb.). Ezek a különböző funkciók ideális esetben a tér külső megjelenésében, berendezéseiben, utcabútoraiban is leképeződnek. Lakossági célcsoportok köztérhasználat szerinti jellemzése Az előbb bemutatott demográfiai csoportok (köz)térhasználati jellemzői mellett beazonosíthatók olyan további csoportok, amelyek speciális céllal és speciális igénnyel érkeznek a köztérre, közösségi létesítményekbe. Ezek egy része a terek rekreációs funkcióját használják ki (sportolók, kutyasétáltatók), más részük számára a tér „munkahelyként” funkcionál (művészek, kertészek, mozgóárusok, közmunkások). Mindkét esetben a közterek, közparkok megfelelő kialakítására és infrastrukturális felszereltségére kell hangsúlyt fektetni. A városi tér speciális használói az autósok és a kerékpárosok. 

Az autósok számára a közterek fejlesztése számos gyakorlati problémát okozhat abban az esetben, ha a forgalom elől elzárt területek helyett nem jelölnek ki megfelelő alternatív útvonalakat.



Egyes közterek és közparkok, főként azok, amelyek jelentős „átmenő” forgalmat is lebonyolítanak, lehetőséget nyújtanak a kerékpárosok biztonságos és elkülönített közlekedésére, kitiltásuk a gyalogos övezetekből, ahogyan ez néhány hazai városban megtörtént, semmiképpen sem célszerű.

Mindkét említett közlekedési eszköz számára elengedhetetlen a parkolóhelyek, illetve kerékpártárolók megfelelő számú kialakítása. 5.10.2 A vállalkozások Az érintett vállalkozások többsége helyileg, fizikai értelemben kötődik a megújítandó területekhez, így alapvetően befolyásolják a lakótelep jellegét, arculatát, hangulatát – részben szolgáltatásaik, részben az általuk működtetett üzlethelyiségek külső, fizikai adottságai révén. Ide tartoznak 

a helyi lakosság kiszolgálását végző szolgáltatók, kereskedők és vendéglátók,



a környező területek ingatlantulajdonosai, akik kiegészítő fejlesztéseket hajthatnak végre,



a potenciális ingatlanfejlesztők és befektetők, akik tőkéjük mobilizálásával hosszú távon hozzájárulhatnak az akcióterület felzárkóztatásához,



a társasházak fenntartásáért felelős vállalkozások, lakásszövetkezetek,



a közterületeket fenntartó Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. alapvető fontosságú a városi környezet és kiemelten a zöldfelületek minőségének javításában,



a reklámcégek, amelyek a minőségi hirdetőfelületek értékesítésével hozzájárulnak a közterek pénzügyi fenntarthatóságához,



továbbá az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások (hírlapárus, stb.).

A terek vonalas infrastruktúráját alapvetően a közműszolgáltatók határozzák meg (pl. Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft., Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft.,


120


Nyírségvíz Zrt., E-On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.), amelyek a közművek – a megújítandó közterületek tervezett funkcióinak megfelelő – kiépítését és üzemeltetését végzik el. Emellett jól behatárolható vállalkozói szegmenst jelentenek a városrehabilitáció előkészítésében és megvalósításában résztvevő vállalkozások (Nyíregyházi Ipari Park Kft. mint városfejlesztési társaság, építészek, tervező és tanácsadó cégek, kivitelezők stb.). A többi érintett vállalkozás elsősorban a projekttel kapcsolatos PR- és marketingtevékenységben, a közterek és intézmények ismertségének növelésében játszhatnak jelentős szerepet, kiemelten a helyi média képviselői (pl. Város-Kép Nonprofit Kft., Kölcsey Televízió, www.nyiregyhaza.hu, www.nyirhalo.hu). Figyelembe kell venni, hogy az akcióterületen működő vállalkozások fontosak a lokális munkaerőpiac megerősítése szempontjából, ezért ilyen szempontból is megfelelő figyelmet kell fordítani az aktivizálásukra. A helyi kis- és középvállalkozások inkább a fejlesztések célcsoportjának tekinthetők, ugyanis a projekt eredményeként létrehozott/megújított kapacitások (közterek, szolgáltató házak stb.) fogyasztóiként jelennek meg. Partnerként is részt vehetnek a városrehabilitációban például saját üzlethelyiségeik, vendéglátóhelyeik felújításával. Esetükben a legfontosabb partnerségi eszköz a szükségleteik pontos felmérése, valamint a folyamatos tájékoztatás többek között a lehetséges pályázati forrásokról. Az akcióterületi kkv-k fő jellemzője, hogy a mozgósítható tőkéjük korlátozott, érdekérvényesítő képességük közepes. Fontos számukra a stabil, kiszámítható gazdasági környezet, a megfelelő irodák és üzlethelyiségek rendelkezésre állása, valamint a kereslet (pl. a kereskedelmi forgalom) növekedése. A projekt előkészítése és megvalósítása során a fentiek mellett célszerű azokra a vállalkozásokra is figyelmet fordítani, amelyek a fejlesztések potenciális vesztesei lehetnek. Ezek jellemzően azok a vállalkozások, amelyek kiesnek a lakosság tipikus haladási útirányaiból. A velük való egyeztetésre alkalmas lehet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, még akkor is, ha az abban való tagság jelenleg nem kötelező a vállalkozások számára (csak a kamarai regisztráció kötelező). Jóllehet a városrehabilitáció térbelileg koncentráltan, az érkerti lakótelep egy részén valósul meg, a beavatkozások hatóköre egyértelműen kiterjed az akcióterület határain túlra is. Ennek megfelelően a városrehabilitáció közvetett célcsoportjai közé sorolandóak általában a nyíregyházi vállalkozások (2009-ben 11 426 működő vállalkozás, illetve 2010-ben 23 955 regisztrált vállalkozás). Esetükben fontos felmérni fejlesztési és terjeszkedési szándékaikat. Ezt indirekt módon jelzi, hogy a nyíregyházi vállalkozások 2007 óta összesen csaknem 110 milliárd forint európai uniós támogatásban részesültek, ami – összehasonlítva a régió két másik megyeszékhelyével – kiemelkedő összeg (Debrecen: 59 milliárd forint; Szolnok: 12 milliárd forint). A nyíregyházi vállalkozások tőkeerőssége és foglalkoztatási kapacitása azért is fontos, mert az Érkert felzárkóztatásában az épített környezet megújítása mellett legalább akkora szerepet játszik a munkaerő-piaci (re)integráció. Ezt segíthetik a különböző foglalkoztatási és képzési célú soft elemek. A soft tevékenységek keretében olyan végzettségekhez és képességekhez juttathatóak az akcióterület lakosai, amelyek összeegyeztethetők a vállalkozások rövid- és középtávú szükségleteivel. A vállalkozások elérésének és aktivizálásának egyik kiemelt eszköze a célzott vállalkozói fórumok tartása. Ezek keretében 

tájékoztathatók eredményeiről,

a

vállalkozások



meghatározhatók azok a pontok, ahol bekapcsolódhatnak a városrehabilitáció folyamatába,



pontosan megismerhetők a vállalkozások különböző elvárásai és érdekei,



azonosíthatók azok a vállalkozások, amelyek szerepet városrehabilitáció hosszú távú eredményeinek fenntartásában.


a

városrehabilitáció

folyamatáról,

várható

játszhatnak

a

121


5.10.3 A civil szervezetek A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének jelentős formálói közé tartoznak. Véleményük a városrehabilitáció során tervezett fejlesztésekkel kapcsolatosan megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt egyik fő célcsoportját, a lakosságot képviselik. Számukra a fejlesztések részben megteremthetik azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek a közösségi szinten hasznos tevékenységük végzéséhez szükségesek. Nyíregyházán a www.birosag.hu honlap 2012. április 12-i adatai szerint összesen 1062 civil szervezet működött, amelyek közül 346 alapítvány. A nyíregyházi civil szervezetek nagy része kulturális, sport és szabadidős tevékenységekkel foglalkozik, de jelentős a szociális, az egészségügyi és az érdekvédelmi szervezetek jelenléte is. 18. ábra A nyíregyházi és az érkerti civil szervezetek fő működési területeinek megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nyíregyháza

Érkert

egészségügy

érdekképviselet

környezetvédelem

közbiztonság, polgárvédelem

kultúra

kutatás

oktatás

politika

sport és szabadidő

szociális szolgáltatások

egyéb

nincs adat

A nyíregyházi szervezetek 3,3%-a rendelkezik érkerti székhellyel. A 35 érkerti civil szervezet jellemzője, hogy nagyobb arányban található közöttük szociális, egészségügyi és politikai jellegű, mint ahogy azt a városi szintű megoszlás mutatja. Érdekképviseleti és véleményezési funkciójuk mellett a civil szervezetek a közterületek és az intézmények használóiként szerepet játszhatnak a közösségi terek tartalommal való megtöltésében. Ezek közül a legjelentősebb az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, amely a felújítandó Nyírségi Civilházat is működteti. A szervezet tevékenységi köre rendkívül széleskörű, a térségfejlesztéstől kezdve a foglalkoztatási programok megvalósításán át kiterjed a civil tanácsadásig és érdekképviseletig. A civil szervezetek egy további, elsősorban a közterek használatával szorosan összefüggő területen is aktívak, ez a közbiztonság és a bűnmegelőzés. (pl. polgárőrség). A szervezetek munkája több esetben kiegészül az ifjúságvédelemmel, ami a fejlesztendő objektumok szempontjából elsődleges területnek számít. A településfejlesztéssel foglalkozó egyesületeket, szervezeteket is célszerű bevonni az előkészítés és a megvalósítás folyamatába. A fentiek mellett a környezet- és természetvédelem az a terület, amely szintén szoros kapcsolatban áll a városrehabilitáció témakörével, elsősorban az Érpatak mederrehabilitációja és a zöldfelületek megújítása révén.


122


Nyíregyháza Megyei Jogú Város közgyűlése 2011 januárjában fogadta el Civil Koncepcióját, amely a civil társadalom szervezeteivel való együttműködés irányelveit rögzíti. A helyi önkormányzatokról szóló (jelenleg még hatályos) 1990. évi LXV. törvény 8. § (5) bekezdése értelmében „a települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel”. Mindez a Civil Koncepció szerint nagymértékben befolyásolhatja a város fejlődését is. A Civil Koncepció célja az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat hosszú távú megalapozása. Nyíregyházán a kapcsolat jellemzője a kölcsönösség: az egyoldalú támogatás helyett az önkormányzat a sokszínű együttműködés feltételeit teremti meg úgy, hogy közben tiszteletben tartja a szervezetek autonómiáját. A Civil Koncepció feladata a társadalmi párbeszéd tudatosítása, a civil szervezetek bevonása a döntéshozatali folyamatokba. A párbeszéd intenzitása elsősorban a szervezetek aktivitásán, teljesítményén múlik. Az önkormányzat nem tesz különbséget a civil szervezetek között, „kiemelt” partnere nincs. Az önkormányzat hivatala főállású civil referenst alkalmaz, akinek a feladata 

az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat adminisztratív és dokumentációs hátterének, naprakészségének biztosítása,



a civil szervezetek segítése abban, hogy javaslataik, kérdéseik, kéréseik a megfelelő formában és a megfelelő helyre eljussanak,

együttműködés a Nyíregyházi Civil Fórum működését segítő Nyírségi Civilházzal. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában lehetőség szerint szerződéskötés vagy megállapodás keretében törekszik a civil szervezetek közreműködésére. Az önkormányzat lehetőségei szerint támogatást nyújt a civil szervezetek működéséhez, pl. kedvezményes helyiséghasználatot biztosít. 

1999-ben civil kezdeményezésre jött létre a Nyíregyházi Civil Fórum 27 taggal, jelenleg 241 tagja van. A Fórum fő célja a helyi civil társadalom erősítése és a civil szervezetek közötti együttműködések fejlesztése által bekapcsolódás a város hosszú távú fejlődését meghatározó döntéshozatali folyamatokba. A Fórum feladatai: 

kölcsönös kapcsolat, érdemi együttműködés kialakítása, folyamatos fejlesztése

a civil szféra szereplői között,

a civil szféra és a helyi önkormányzat, annak testületei, intézményei között,

a civil szféra és a gazdasági élet szereplői között;



szervezett keretek biztosítása az önszerveződés, az állampolgári öntevékenység, az érdekérvényesítés, a társadalmi ellenőrzés megalapozásához, fejlesztéséhez;



a kölcsönös bizalomra és felelősségre épülő információcsere ösztönzése, a nyilvánosság szerepének fokozása, a helyi döntések előkészítésében, a határozatok végrehajtásában a közösségi támogatottság és a szerepvállalás erősítése.

A Fórum legalább negyedévente találkozik, ülései nyitottak és nyilvánosak. Nem bejegyzett szervezet, a csatlakozás bárki számára adott, a bejelentkezett szervezetek szavazati joggal rendelkeznek. A Civil Fórum alkalmas arra, hogy a szervezetek közötti, illetve a szervezetek és az önkormányzat közötti információáramlást biztosítsa. A Fórumon belül szakmai munkacsoportokat hoztak létre az egységes ágazati álláspontok kialakítására. Az egyik ilyen munkacsoport feladata a közgyűlés tevékenységének figyelemmel kísérése, a véleményezése és témajavaslatok összeállítása a közgyűlés munkarendjéhez. A Fórum előkészítéséről az Ügyvivő Tanács gondoskodik az elnök, az alelnökök, a Nyírségi Civilház képviselője, az önkormányzati szakterületi felelősök és a civil referens részvételével. Az önkormányzat vezetői évente legalább egy alkalommal részt vesznek a Civil Fórum ülésén,


123


illetve a Fórum vezetői személyes találkozót kezdeményezhetnek az önkormányzat vezetőivel a város lakosságát érintő tervek véleményezésével kapcsolatosan. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés nyilvánossága érdekében 

mindkét fél törekszik arra, hogy az együttműködésről beszámoljon a médiában is (többek között az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő Nyíregyházi Városkép Kft. médiumaiban),



az önkormányzat a város honlapján civil oldalt működtet, ahol megjelenést biztosít a helyi civil szervezetek számára.

5.11 A tervezett fejlesztések várható hatásai 5.11.1 Társadalmi-gazdasági hatások Az érkerti szociális városrehabilitáció hatásaként a városrész-központ funkció jelentős megerősödése várható. A közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás stb.) létrehozhatóak a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság és az itt működő vállalkozások, civil szervezetek komfortérzetét, valamint növelik a településrész vonzerejét. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a jobb és biztonságosabb települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a településszerkezet átfogó javításához. A társadalmi hatások hátterében elsősorban az intézmények felújítása áll. A Nyírségi Civilház felújításával egy olyan létesítmény jön létre, amely 

megfelelő munkakörülményeket teremt a foglalkoztatottak számára;



alkalmas rendezvények szervezésére;



lehetőséget teremt a civil önszerveződések megerősödésére.

Az Érkerti Rendőrőrs épületének felújításával egyrészt javulnak a foglalkoztatottak munkakörülményei, másrészt a rendészeti szerv jelenléte megerősödik az akcióterületen a kapcsolódó közbiztonsági, bűnmegelőzési programok révén. Az Érkerti Rendőrőrs és az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének köszönhetően erősödik a közszféra funkció, amely elsősorban a helyi lakosság igényeit elégíti ki. Mindez hozzájárul a lakosság településrészhez kötődő identitásának megerősödéséhez. Részben hasonló hatásokat idéz elő a közterek rekonstrukciója, ugyanis amellett, hogy helyszínt kínálnak különböző méretű és jellegű rendezvények számára, közösségi térként is funkcionálnak, amelyek alkalmasak a társadalmi kohézió megerősítésére. A városrészközpont megújult közterén számos program és rendezvény lebonyolítására nyílik majd lehetőség, melyeknek pozitív társadalmi továbbgyűrűző hatásuk van, pozitívan hatnak a helyi civil szerveződésekre. A helyi identitást erősítő rendezvények révén növekszik a városrészben a lokálpatriotizmus, Érkertet az itt lakók egyre inkább magukénak fogják érezni. A közösségi élet szempontjából is jelentős városrész-központ kialakítás hozzájárul Érkert társadalmi és gazdasági fellendüléséhez, aminek hatására mérséklődnek a kedvezőtlen társadalmi folyamatok. A tervezett kapcsolódó „soft” tevékenységek társadalmi hatása egyértelműen pozitív: a munkaerő-piaci beilleszkedést segítő programok, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítése, a bűnmegelőzési programok, a helyi lakosság kötődését, értékmegőrző szemléletét erősítő, közösségfejlesztő programok, valamint az idős emberek


124


és hátrányos helyzetű emberek életminőségének fejlesztése közösségformáló szerepet töltenek be, emellett emelik a helyi társadalom tudásszintjét és munkaerő-piaci adaptációs képességét is. A gazdasági hatások egyrészt a felújítandó intézmények és épületek energiahatékonyságának növekedéséhez, másrészt a felújított társasházak piaci értékének növekedéséhez, valamint a projekt keretein túli magánerős akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódnak. A felújított társasházak hozzájárulhatnak a jelenleg inkább stagnáló ingatlanpiac dinamizáláshoz, valamint újabb teret kínálhatnak a különböző profilú kis- és középvállalkozások megjelenésének, ami a városrész gazdasági diverzifikációjához is hozzájárul. A gazdasági és társadalmi – valamint részben a környezeti – hatások eredőjeként növekszik az Érkerti akcióterület attraktivitása, amely a szelektív elvándorlás csökkenésében is megmutatkozik. A kedvező folyamatoknak köszönhetően megerősödik a városrész térségi és gazdasági szerepköre. 5.11.2 Esélyegyenlőségi hatások Az intézmények és a közterek megújítása során szükséges kiemelt figyelmet fordítani az esélyegyenlőségi csoportok szükségleteire: 

A közterületek akadálymentesítése nemcsak a fogyatékossággal élők számára teszi lehetővé az érkerti létesítmények megközelíthetőségét és használatát, hanem a kisgyermekes szülők és az idősek számára is. Az akadálymentesség biztosításával olyan szolgáltatások is elérhetővé válnak a célcsoport számára, amelyeket korábban nem vagy csak segítséggel tudtak igénybe venni.



A kivitelezési munkálatok lehetőséget teremtenek arra, hogy hátrányos helyzetűek is bevonásra kerüljenek a megvalósításba közcélú, közhasznú és közmunka keretében – növelve ezáltal az érintett társadalmi réteg foglalkoztatottságát.



A fizikai környezet átalakítása mellett kiemelt figyelmet fordítunk a szolgáltatások szakmai fejlesztésére, tartalmi bővítésére is, amelynek több eszköze is van:

-

a megújult intézmények olyan programokat és foglalkozásokat kínálnak, amelyek részben vagy egészben esélyegyenlőségi csoportokat céloznak meg;

-

A Nyírségi Civilház emellett helyet biztosít különféle profilú civil szervezetek tevékenységére, amelyek között a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó szervezetek is fontos szerepet játszanak.

Mindezek a hatások hozzájárulnak a nagyobb mértékű társadalmi befogadáshoz és a helyi társadalom erősödő kohéziójához. 5.11.3 Környezeti hatások A kedvező környezeti hatások egy része az épületek fizikai megújításából fakad: az épületek átgondolt rekonstrukciójával kialakítható egy egységesebb, esztétikusabb településkép, és kiegyensúlyozottabbá tehető a lakótelep térszerkezete. Csökken az Érkert kihasználatlan vagy alulhasznosított közterületeinek száma, az újrahasznosított területek szervesen illeszkednek a városi szövetbe. Az egyes épületek energetikai rekonstrukciója (pl. homlokzatrekonstrukció, tetőszigetelés) jelentős energiamegtakarítást és ezáltal kedvezőbb emissziós értékeket eredményez, amely hosszú távon megmutatkozik a légszennyezettség csökkenő mértékében is. A közterek megújításával növekszik a város zöldterületeinek kiterjedése, valamint javul azok minősége és a növényzet összetétele. Mindez a fokozottabb transpiráció révén kedvezőbb városi mikroklímát is eredményezhet, valamint a növényzet oxigéntermelő és


125


széndioxid-megkötő képessége révén javítja a levegő minőségét is, ugyanis a légszennyező anyagok egy részét a fák lombtömege képes megkötni. A beavatkozások komplex környezeti hatásként a lakosság életminősége nagymértékben javulni fog. A pozitív környezeti hatások mellett szükséges figyelembe venni a negatív hatásokat is, amelyek bár jóval szerényebbek, időlegesen megzavarhatják a városlakók nyugalmát. 

A beruházás megvalósítása során a projekt közvetlen környezetében számolni kell a környezeti terhelés, elsősorban a légszennyezés, zajterhelés ideiglenes növekedésével, az építkezések hatásaként. Ennek minimalizálása érdekében csak olyan kivitelezők kerülhetnek kiválasztásra, akik a környezetet védő módszereket, technológiákat (környezetbarát eszközök alkalmazása, védőfal stb.) alkalmaznak a beruházás során.



A megújult közterek és parkok, valamint az új rendezvények időszakosan nagy számú látogatót vonzanak majd, így időnként a parkolóhelyek, valamint az utak túlzsúfolttá válhatnak.

A fejlesztések egyenlege azonban mindenképpen pozitív, és hosszú távon a beruházás következtében a környezetet negatívan befolyásoló tevékenységgel nem kell számolni. Összefoglalóan megállapítható, hogy az akcióterületen tervezett fejlesztések eredményeként az akcióterület vonzereje növekszik, ami emelkedő lakásárakhoz vezet. Ezáltal csökkennek a városon belül kirajzolódó társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek, amelynek finanszírozásához a helyi lakosság is hozzájárul a lakásfelújítások költségeinek egy részével. A megvalósításhoz szükséges költséggel szemben a városrehabilitáció közvetlenül nem eredményez jelentős bevételt az önkormányzat számára, azonban a pénzügyi eredményesség nem is tartozik – az akcióterület adottságai, illetve a fejlesztés jellege miatt nem is tartozhat – a program fő célkitűzései közé. Az érkerti beavatkozások pozitív előjelű gazdasági, társadalmi, környezeti egyenlege azonban a kedvező társadalmi folyamatoknak, az ingatlanállomány és a lakókörnyezet megújulásának, valamint a fűtésből származó emisszió csökkenésének az eredménye.


126


5.11.4 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok 46. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok Mutató neve

Fajlagos vízfelhasználás mértéke

teljes vízfelhasználás

termelés v. szolgáltatás egysége Fajlagos teljes energiafelhasználás energiafelhasználás mértéke termelés v. szolgáltatás egysége Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) Ártalmatlanításra kerülő Ártalmatlanításra hulladék arányának kerülő hulladék mértéke Összes hulladék mennyisége A kistérségben élők Kistérségben élő foglalkoztatottságának foglalkoztatottak mértéke száma A foglalkoztatottak száma A fenntarthatósággal Tudásmegosztásban kapcsolatos résztvevők száma tudásmegosztáson részt Össz munkavállalói vett munkavállalók létszám száma Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma Akadálymentesített épületek száma


Típus

Bázis érték

Minimálisan elvárt célérték

Célérték elérésének időpontja

Célérték a projekt megvalósítási időszak végén

Célérték a fenntartási időszak végén

3

eredmény

3825

3825

2014

3825

3825

fő

eredmény

321

321

2014

321

321

kWh

eredmény

457322

457322

2014

457322

457322

fő

eredmény

321

321

2014

321

321

t/év

eredmény

534,3

534,3

2014

534,3

534,3

t

eredmény

28,18

28,18

2014

28,18

28,18

t

eredmény

28,18

28,18

2014

28,18

28,18

fő

eredmény

297

297

2014

297

297

fő

eredmény

321

321

2014

321

321

fő/év

eredmény

0

264

2014

264

264

fő/év

eredmény

321

321

2014

321

321

db

eredmény

0

14

2014

14

14

db

output

0

1

2014

1

1

Mértékegység

m

127

Mutató forrása

Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal


5.12 A kockázatok elemzése Az érkerti lakótelep megújítására irányuló nyíregyházi szociális városrehabilitáció megvalósítását veszélyeztető kockázatok alapvetően két csoportra oszthatók: 

A megvalósítást akadályozó tényezőkre jellemző, hogy viszonylag csekély a bekövetkezésük valószínűsége, ellenben hatásuk a projekt megvalósítása szempontjából döntő jelentőségű. Az ilyen típusú kockázatok nagyobb része a pályázat előkészítési, tervezési folyamatára vonatkozik, amely kezelése elsődlegesen a város, másodsorban az általa igénybe vett szakértők és a pályáztató intézményrendszer hatáskörébe tartozik. A megvalósításhoz kapcsolódó többi kockázat megfelelő projektmenedzsment-tevékenységgel, körültekintő közbeszerzési eljárással megelőzhető. A megvalósítással kapcsolatosan a legnagyobb kockázat, hogy a város nem nyeri el a vissza nem térítendő támogatást.



A másik kategóriába a fenntartást veszélyeztető folyamatok tartoznak, amelyekben alapvető szerepet játszik az Érkert és szolgáltatásai iránti kereslet alakulása. A tendenciák egy részére – különösen a hazai és nemzetközi makrogazdasági-társadalmi folyamatokra – a város csak korlátozott befolyással bír, azonban a kockázatok jelentős része megfelelő marketingkommunikációval és a helyi társadalom aktivizálásával kezelhető.

A horizontális szemléletű kockázatok mindkét esetben ágazati megközelítésű kockázati területeket foglalnak magukban. A projekt kapcsán azonosításra került ágazati jellegű kockázatok a következők: 

Műszaki kockázatok: Ebbe a csoportba tartoznak az előkészítés, a kivitelezés kockázatai, a meghibásodások, valamint egyéb technikai jellegű károk. A városrehabilitáció keretében műszaki kockázatot jelenthet, hogy a kivitelező esetlegesen eltér a műszaki tartalomtól vagy ütemtervtől.



Jogi szempontok: A jogi kockázatok közé a kapcsolódó jogszabályi környezet, a szabványok, a kibocsátási határértékek változása, és a további jogszabályváltozásokból eredő tényezők sorolhatóak. Ilyen változás lehet például a közbeszerzési törvény módosulása. A projekt esetében ilyen változás volt a két fázis között, a projektfejlesztési időszak során az ÁFA mértékének növekedése, amely jelentős többletterhet jelent a projektgazdának, és a rendelkezésre álló tartalék keretet csökkenti.



Társadalmi szempontok: A társadalmi szempontú kockázatok közé a projekttel szembeni lakossági ellenállást, a közvélemény negatív megnyilvánulásait, illetve az általános társadalmi érdektelenséget sorolhatjuk. A szociális városrehabilitáció esetében nagyon fontos a társadalmi elfogadottság. Jelen fejlesztés előkészítése során nagymértékű társadalmi elfogadottság volt jellemző, azonban a megvalósítás és a fenntartás időszakában lehetséges, hogy egyes csoportok részéről csökken a támogatottság.



Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontok: Ebbe a kategóriába a díjfizetési hajlandóság, és az üzemeltetői, fenntartói kockázatok tartoznak. A szociális városrehabilitáció legnagyobb pénzügyi kockázatát a társasház felújításokhoz kapcsolódó lakossági önerő biztosítása jelentheti, amely alapos előkészítéssel és szervezéssel kiküszöbölhető. További kockázatot jelenthet a támogatási források időben történő és megfelelő mértékű rendelkezésre bocsátása, de ezek vélhetően nem következnek be.


128


Intézményi szempont: Az intézményi kockázatok körébe az új, konkurens szereplők megjelenése, a tervezett üzemeltetési struktúra változása, a közbeszerzés, valamint a közigazgatási átalakítás hatásai tartozhatnak. A fejlesztés tekintetében ilyen kockázati tényező felmerülése jelenleg nem várható.

A projekt esetében speciális kockázatot jelenthet az Érpatak részleges befedésének esetleges szennyezési, illetve árvízi kockázata. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk ezeket a kockázatokat, illetve kezelésük módját. Szennyezési kockázat Az Érpatakhoz kapcsolódó gyakori szennyezettséggel kapcsolatos problémák előttünk is ismertek. Dr. Konecsny Károly Nyíregyháza vízrajza és vízgazdálkodása című összefoglalójában az alábbi megállapítások szerepelnek az Érpatak kapcsán: „A főfolyások közül az Érpatak (VIII. sz. főfolyás) szennyezőanyag terhelése a legnagyobb, s vízminősége - különösen a vízfolyás alsóbb szakaszain - a legkedvezőtlenebb. Az oxigénháztartás mutatói közül az oldott oxigén mennyisége és az oxigén telítettség igen kedvezőtlen, gyakran tapasztalható súlyos oxigén hiányos állapot. A vízben igen nagy mennyiségben fordulnak elő szerves anyagok, melyek lebomlási folyamataihoz sok esetben, a vízben oldott oxigén teljes mennyisége elfogy. Az oxigénfogyasztás és biokémiai oxigénigény szempontjából a víz szennyezett, erősen szennyezett IV-V. osztályú. A tápanyagháztartás komponensei közül a különböző szervetlen nitrogénformák mennyisége alapján Újfehértónál még jó-tűrhető a vízminőség. Az alsóbb szakaszokon az oxidált nitrogénformák mennyisége csökken, a szennyvíz bevezetések miatt, az ammónium koncentráció 90 %-os gyakoriságú értéke tízszeresére emelkedik. A foszfor koncentrációk miatt a már fentebb is erősen szennyezett víz minősége Nyíregyháza város hatására tovább romlik. Az ortofoszfát ion koncentrációja Nyíregyháza alatt két nagyságrenddel haladja meg a tűrhető értéket. A mikrobiológiai mutatók közül a coliform baktériumok egyedszáma Nyíregyháza alatt több ezres nagyságrendű lesz, tehát a víz, erősen szennyezetté válik. A víz fekális baktériumokkal is erősen szennyezett. A szerves mikroszennyezők közül az ásványolaj származékok, a fenol és az anionaktív detergensek koncentrációi nagyságrendekkel megemelkednek a város alatti mérési szelvényben. A víz minősége e komponensek alapján tűrhető-erősen szennyezett kategóriákba sorolható. Az anionaktív detergensek maximum koncentrációja 2,5-szerese a IV. osztályú, szennyezett víz minőségi kategória határértékének. A szervetlen mikroszennyezők közül, kifogásolható a cink és a higany koncentrációja. A főfolyás vizének sótartalma magas, szennyezettnek tekinthető.” A fentieket is figyelembe véve kimondható, hogy egy összetett vízminőségi kérdésről van szó, amely fontos fenntartási, vízügyi és városüzemeltetési feladat, és amely túlmutat a parkoló építés beruházásán, és összhangban kell lennie a Víz Keretirányelv által kitűzött célokkal is. Ehhez igazodva a parkolóknál a tervezési keretek között a vízminőséggel, hordalékkal kapcsolatos feladatokat úgy kezeljük, hogy az épülő parkolókban a tervezett víznyelők ülepítő térrel rendelkező aknák lesznek, így a biztonságos vízelvezetés mellett, a csapadékvíz hordalékának megfogását, a csatornahálózat ellenőrizhetőségét és tisztíthatóságát is megoldják, további előnye, hogy kevésbé tömődik el, tehát üzembiztos.


129


Árvízi kockázat A lefedés a vízügy által előírt és jóváhagyott vízhozamra, az alábbi kialakítás szerint történt.

A lefedés szakaszán a fenékesés nagyobb, mint 1 ezrelék. 1 ezrelékes esésnél a 60 cm fenékszélességű 80 cm magasságú TB 60/126/80 jelű mederburkoló elem önmagában is 715 l/s vízhozamot képes elszállítani. A lapburkolattal ellátott mederrészek vízszállító kapacitása további ~4000 l/s-ot jelent. Amennyiben tehát ~4700 l/s vízmennyiség érkezik az Érpatakon, a vízszint akkor is csupán a burkolólapos kialakítás legfelső pontjáig ér. Ekkor az igénybevett vízszállító keresztmetszet további ~1,7 szerese még mindig szabadon rendelkezésre áll. Elmondható tehát, hogy nagyon nagy (akár havaria helyzetben előálló) vízmennyiség levezetésére is alkalmas a befedett rész. Emellett azt is fontos látni, hogy a teljes vízfolyás árvízkockázat kezelése szintén komplex feladat. A Európai Unió 2007/60/EK, az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvének az árvízkockázatok és az árvizek káros következményeinek csökkentése céljából jött létre, és amellyel kapcsolatos feladatok hazai megvalósítása jelenleg is zajlik, az előírt határidőkkel. Ettől függetlenül már korábban is volt olyan fejlesztés amely az árvízkockázat javítását, és a vízminőség-kárelhárítást is kezelte az Érpatakon. Ilyen például az Északalföldi Regionális Operatív Program keretében a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETI-VIZIG) „Nyíri (46. sz.) belvízrendszer rehabilitációja [Érpatak (VIII. sz. főfolyás) természetközeli vízrendezése], 2. forduló” című pályázata is. (Lásd 5.8. fejezet, kapcsolódó fejlesztések). A felmerülő kockázatok részletes bemutatását – bekövetkezési valószínűségét és hatását, kezelésének lehetséges módját – a következő táblázat foglalja össze.


130

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 47. táblázat A városrehabilitációt veszélyeztető kockázatok és lehetséges kezelési módjaik Kockázat megnevezése A pályázat szakmai tartalma nem éri el a kívánt minőséget. Nem tud a pályázó vissza nem térítendő támogatást bevonni a projekt megvalósításába.

Valószínűség (1-7)*

Hatás (1-7)*

Kockázatkezelés módja

 1

7

 

2

7

Hiányzik a projekt megvalósításához szükséges sajáterő.

1

7

A projekt előkészítése elhúzódik.

1

5

    

A megvalósításra vonatkozó kockázatok

 A helyi lakosság nem elég motivált a fejlesztésekben való részvételre.

 3

5

  A projekt engedélyezési eljárása elhúzódik.

2

Az elhúzódó közbeszerzési eljárás miatt csúszik a fejlesztések megvalósítása.

2

5

  

4

Nem az előírt műszaki tartalommal készül el az épület. Az indikátorok teljesítése nem lehetséges. A tartalék keret nem fedezi az esetlegesen felmerülő többletkiadásokat.

2

6

1

6

4

3

összes

Kiegyensúlyozott önkormányzati gazdálkodás Hitelfelvétel, magántőke bevonása A lakossági sajáterő bevonása érdekében rendszeres egyeztetések, tájékoztatók Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése a KSZ-szel Az érintett többlakásos társasházak részére rendszeres tájékoztatás nyújtása Folyamatos egyeztetés a projektelőkészítéstől a projekt lezárásáig a fejlesztendő ingatlanok lakóival, tulajdonosaival Támogatói csoport megalakítása és működtetése Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése Kompetens építészek és tervezők kiválasztása Folyamatos együttműködés az érintett hatóságokkal

összes

összes

lakóingatlanok felújítása

összes

összes



Részletes tanulmánytervek készítése az érintett épületek és közterületek állapotának alapos felmérésével

összes



Megfelelő referenciákkal rendelkező kivitelező kiválasztása A közbeszerzési felhívásban szigorú feltételek meghatározása

összes



Teljesíthető és mérhető indikátorok meghatározása

összes



Részletesen megtervezett, átgondolt műszaki tervek, tervezői költségvetések

összes



5

1

Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a szükséges dokumentumok előkészítésébe Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az IH-val

Megfelelő projektmenedzsment szervezet kialakítása A projekt-előrehaladási jelentések megfelelő elkészítése Folyamatos együttműködés a KSZ-szel

 A kivitelezés során előre nem látható műszaki problémák jelentkeznek.

összes

összes



2

Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a szükséges dokumentumok előkészítésébe Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az IH-val

Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése Közbeszerzési szakértő alkalmazása

4

 Az igényelt támogatási részlet átutalása időben csúszik.

Érintett tevékenység




131

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Kockázat megnevezése

A hasonló adottságú városrészek / intézmények konkurenciája tovább erősödik.

Valószínűség (1-7)*

Hatás (1-7)*

Kockázatkezelés módja

  4

3

 

A fenntartásra vonatkozó kockázatok

 Az energiaárak tovább emelkednek.

7

1

A csökkenő reáljövedelmek miatt a lakáspiac stagnál.

3

2

A lakosság folytatódó elvándorlása miatt csökken a kereslet a közösségi terek és szolgáltatások iránt. Sem a lakosság, sem a helyi civil szervezetek nem lesznek megelégedve a projekt eredményével. Nem sikerül aktivizálni a helyi lakosságot a szolgáltatások igénybevételére, a közösségi terek használatára.

 

 2

4

 

1

5

  

2

5

  

Az Érkert vonzereje továbbra sem erősödik.

Csökken a kereslet a közösségi létesítmények szolgáltatásai iránt

Fenntartási költségek jelentős mértékben emelkednek.

A megújított közterek állapota a gyakori rongálások miatt gyors ütemben romlik. Érpatak részleges befedésének szennyezési, illetve árvízi kockázata

2

4

 

2

5

Alternatív energiaforrások bevonása a távhőellátásba Korszerű, energetikailag hatékony technológiák alkalmazása A foglalkoztatottak szemléletváltása a közüzemi szolgáltatások ésszerű használatára vonatkozóan Rendvédelmi szervek és bűnmegelőzési civil szervezetek hatékony (együtt)működése Térfigyelő kamerák kihelyezése a leginkább veszélyeztetett köztereken



1

4

Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosok és közösségek aktivizálása, bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos megismerése Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos felmérése Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos felmérése





4

Megfelelő közösségi kínálat összeállítása a helyi lakosság igényeinek megfelelően A helyi identitást erősítő eszközök alkalmazása

Rendszeres kommunikáció és promóció az elérhető szolgáltatásokról, programokról

4

2

Rendszeres konkurenciaelemzés végzése Részletesen megtervezett és következetesen Civilház végrehajtott marketingkommunikációs fejlesztése, tevékenység oktatási intézmények Egyedi kínálati csomag összeállítása fejlesztése Szoros együttműködés az érdekelt szervezetekkel Korszerű, energetikailag hatékony lakóingatlanok és technológiák alkalmazása intézmények Környezettudatos energiafogyasztásra való felújítása ösztönzés Részletesen megtervezett és következetesen lakóingatlanok végrehajtott marketingkommunikációs felújítása tevékenység a városrész vonzerejének növelésére



 5

 

Érintett tevékenység

Átgondolt tervezés (biztonságos vízelvezetés tervezése)

összes

összes

összes

összes

közösségi helyszínek létrehozására, megújítására irányuló projektelemek

önkormányzati intézmények és közterek

közterek

közterek

* 1 – leggyengébb, 7 – legerősebb


132


5.13 A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a szociális városrehabilitáció keretében tervezett projektelemek időbeli ütemezését. A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a 2012. szeptember 1-én kezdődik és lezárásuk 2013. év végéig, illetve a soft tevékenységek esetében 2014. év végéig megtörténik.


133

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 48. táblázat A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve 2007.07.012009.12.31

I.

2010 II. III.

2011 IV. I. II. III. Előkészítés

IV.

I.

IVS Előzetes Akcióterületi Terv (EATT) Akcióterületi Terv (ATT) 1. fázis benyújtásához szükséges dokumentumok, tervek 2. fázis benyújtásához szükséges dokumentumok, tervek Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások (műszaki ellenőr, nyilvánosság, könyvvizsgálat) Projektmenedzsment Közösségi funkció Nyírségi Civilház felújítása Közszféra funkció Érkerti Rendőrőrs felújítása Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely felújítása Városi funkció Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Lakó funkció Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása Infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő „soft” elemek Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok „Az én házam az én váram” – Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok „Érkerti nyitott ajtók” – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztése Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)


134

2012 II. III.

IV.

I.

2013 II. III.

IV.

I.

2014 II. III.

IV.


5.14 Lezajlott partnerségi egyeztetések Az érkerti városrehabilitációs program előkészítése 2006 nyarán indult egy részletes lakossági kérdőíves felméréssel, amely a legfontosabb problémák és fejlesztési szükségletek felmérésére irányult. Az igényfelmérés 2007 decemberében a városi és városrészi funkciók fokozottabb figyelembevételével folytatódott a Nyíregyházi Napló közreműködésével: lakossági kérdőív kitöltésére volt lehetőség, amely elsődlegesen az egyes városrészek kihasználtságát és fejlesztési szükségleteit tárta fel. 2007 őszén kezdődött az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely a város fejlesztési irányai mellett meghatározza az egyes fejlesztési akcióterületek beavatkozásait is. Mivel az IVS-ben megjelenített szempontok alapján az akcióterületek prioritási sorrendjét tekintve a legfontosabb a belvárosi akcióterület megvalósítása volt, ezért ezt követően, 2008 szeptemberében indultak meg az érkerti városrehabilitáció részletes tervezési munkálatai az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával. Az IVS és az EATT nyilvánosságra hozatala nyilvános fórumok keretében megtörtént, a lakosság és a szakhatóságok tájékoztatása azóta is folyamatosan zajlik – részben a helyi média, részben fórumok segítségével –, és erre a tevékenységre a projekt teljes életciklusában szükség lesz. (Az IVS a város honlapján elérhető: http://www.nyirhalo.hu:1000/nyirhalo/fooldal/IVS.pdf) Az EATT kidolgozása keretében két kérdőíves felmérés zajlott az érkerti akcióterületen felmerülő igények és szükségletek felmérése céljából egyrészt 2009 áprilisában (a Nyíregyházi Naplóban megjelentetett és internet alapú kérdőívekkel), másrészt 2009 novemberében (a célcsoportokhoz direkt módon eljuttatott papíralapú kérdőívekkel).A kérdőíves felmérések eredményei alátámasztják a tervezett fejlesztések szükségességét. Mindezek mellett több, interaktív véleménynyilvánításra is lehetőséget teremtő egyeztető fórum is szervezésre került, ahol a városfejlesztési stratégia, valamint az akcióterületi fejlesztési célok, később pedig a konkrét fejlesztések kerültek bemutatásra. 

Az érkerti akcióterületen tervezett szociális városrehabilitációról, az annak keretében tervezett fejlesztésekről 2009. április 15-én került megrendezésre lakossági fórum az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.).



A következő lakossági fórum megrendezésére 2009. december 9-én került sor az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.), ahol már a konkrét fejlesztésekről és költségekről is információkat kaptak a résztvevők.



2011. február 17-én újabb lakossági fórum került megrendezésre az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.), mivel az EAOP-5.1.1.B konstrukció NFÜ általi 2010. évi felfüggesztése, majd újbóli megnyitása, valamint a tervezési útmutató módosítása miatt a projektjavaslat újbóli benyújtása vált szükségessé. A fórumon résztvevők részletes tájékoztatást kaptak a tervezett tevékenységekről, és javaslatokat fogalmaztak meg a tervezett közterület-rehabilitáció elemeivel kapcsolatosan.

A lakossági fórumok eredményeként megtörtént a tervezett fejlesztések újragondolása, és tervezett költségek ehhez igazítása, különös tekintettel a lakóépület felújítások és a közterület-rehabilitáció viszonylatában. A kérdőíves felmérések és lakossági fórumok mellett további partnerségi egyeztetések történtek az érintett civil szervezetek és további szervezetek, intézmények bevonásával: 

Támogatói csoport alakuló ülése 2009. október 28-án: a támogatói csoport alakuló ülésén a meghívott szervezetek képviseletében megjelentek kinyilatkozták, hogy az Érkert szociális városrehabilitációs projekt előkészítését, megvalósítását támogatják,


135


ennek érdekében megalakították „Az Érkert szociális városrehabilitációs projekt Támogató Csoportját” (rövidítve ÉTCS). Többlakásos társasházak közös képviselőivel való egyeztetés 2009. november 17-én: a megjelentek egyeztették az akcióterületen tervezett lakóépület felújítások feltételeit, és megállapodtak arról, hogy az érintett lakók bevonása érdekében a közös képviselők lakógyűléseket szerveznek. A megjelentek csatlakoztak a támogatói csoporthoz.  A támogatói csoport a projektfejlesztési időszakban is folytatta munkáját, a 2012. április 13-án megrendezett ülésen a résztvevők áttekintették a projekt aktuális helyzetét és a tagok feladatait. Ezeken a tájékoztató rendezvényeken a résztvevők véleményezhették és igényeik bemutatásával, és megfelelő alátámasztásával érdemben befolyásolhatták az akcióterületi fejlesztések végleges tartalmát. 

A kérdőíveket, a kérdőívek feldolgozásának eredményeit, a lakossági fórumok jelenléti íveit és a lezajlott egyeztetések dokumentációját (jelenléti ívek, jegyzőkönyvek) a Mellékletek tartalmazzák.


136


6

PÉNZÜGYI TERV

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról. 49. táblázat A tervezett fejlesztések összefoglaló költségvetése Költségvetés megoszlása A tevékenység neve

Támogatás intenzitása (%)

Támogatás (Ft)

Közösségi funkciók Nyírségi Civilház felújítása 85,00% 23 529 938 Közszféra funkciók Érkerti Rendőrőrs felújítása 85,00% 20 044 022 Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly 85,00% 72 764 166 Tagintézmény külső felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső 85,00% 15 629 250 felújítása Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény 85,00% 20 584 621 külső felújítása Városi funkciók Városrész-központ kialakítása az Érkertben, közterület85,00% 511 159 777 rehabilitáció Lakófunkciót erősítő tevékenység Toldi utcai 10 emeletes 70,00% 372 894 141 társasházak külső felújítása Kapcsolódó soft elemek Munkaerőpiaci beilleszkedést 85,00% 19 550 000 segítő program Bűnmegelőzési, közbiztonsági 85,00% 8 500 000 programok „Az én házam az én váram” Közösségfejlesztő gyermek-, 85,00% 11 050 000 ifjúsági- és szülő-programok „Érkerti nyitott ajtók” – Közösségi kezdeményező 85,00% 11 050 000 képesség fejlesztése Városmarketing tevékenységek 85,00% 12 954 000 További soft elemek közvetett eljárásrend szerint 85,00% 42 500 000 (programalap) Projekt előkészítés, menedzsment, tájékoztatás Projekt-előkészítés – tanulmányok, tervek, 85,00% 26 844 955 engedélyek Közbeszerzési költségek 85,00% 4 771 390 Terület előkészítés, 85,00% 16 235 000 ingatlanvásárlás Műszaki ellenőr 85,00% 10 114 915 Tájékoztatás 85,00% 2 114 740 Könyvvizsgálói díjak 85,00% 1 079 500 Projekt menedzsment 85,00% 12 750 000 Tartalék 85,00% 20 744 426 ÉAOP 5.1.1./B pályázat 79,84% 1 236 864 841 költségvetése összesen


Partneri (társasházak esetében lakossági) önerő (Ft)

Önkormányzati önerő (Ft)

0

4 152 343

27 682 281

3 537 181

0

23 581 203

0

12 840 735

85 604 901

0

2 758 103

18 387 353

0

3 632 581

24 217 202

0

90 204 666

601 364 443

79 905 889

79 905 889

532 705 919

3 450 000

0

23 000 000

1 500 000

0

10 000 000

1 950 000

0

13 000 000

1 950 000

0

13 000 000

0

2 286 000

15 240 000

0

7 500 000

50 000 000

0

4 737 345

31 582 300

0

842 010

5 613 400

0

2 865 000

19 100 000

0 0 0 0 0

1 784 985 373 190 190 500 2 250 000 3 660 781

11 899 900 2 487 930 1 270 000 15 000 000 24 405 207

92 293 070

219 984 128

1 549 142 039

A projekt bruttó költsége (Ft)

137


A fenti táblázat összefoglalóan mutatja be az egyes tevékenységek költségét, nem tartalmazza az horizontális költségek arányosítását az egyes tevékenységekre. A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása különböző funkciókhoz tartozik, itt a tevékenységekre jutó költségek alapterület arányosan kerültek megosztásra, 54:46 arányban. A pályázat keretében nem megosztható (85%-os támogatásintenzitású) költségek közé tartozik az ATT költsége, a projektmenedzsment költségek, a tájékoztatás és nyilvánosság költsége és a tartalékra elkülönített összeg. Az akcióterület fejlesztési költségei a tevékenységek jellegéből adódóan alapvetően négy fő csoportba sorolhatók be. Ezek a csoportok, valamint tartalmuk a következő módon alakul: 

Előkészítési költségek: Az előkészítés olyan dokumentumok, tervek kidolgozását jelenti, melyek egyrészt a vonatkozó útmutatók alapján kötelezőek (ide tartozik az Akcióterületi Terv kidolgozása), másrészt hatóságilag szükségesek a tervezett beruházások kivitelezéséhez. (ide tartoznak az engedélyezési, kivitelezési dokumentumok, egyéb műszaki tervek díjai).



Projektmenedzsment költségei: A projektmenedzsment költségek a Városfejlesztő Társaságra vonatkozó költségeket tartalmazzák.



Építési költségek: Az építési költségek magukban foglalják az épületek és közterek felújításához kapcsolódó költségeket. Ezek a költségek az akcióterületen a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújításával, 3 oktatási intézmény és 10 társasház külső felújításával, valamint az érkerti közterületek rehabilitációjával kapcsolatosan merülnek fel.



A megvalósításhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások költségei 3 kategóriába sorolhatók: 

projektmegvalósításhoz kapcsolódó szakmai szolgáltatások: ide tartozik beruházási jellegű tevékenységekhez szorosan kapcsolódó építési műszaki ellenőr költsége,



projektmegvalósításhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások: a különböző – pályázati útmutató vagy jogszabályok alapján – kötelező tevékenységekhez kapcsolódnak, ide tartoznak a könyvvizsgálói díjak, tájékoztatás és nyilvánosság biztosításához szükséges szolgáltatások, közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatban felmerülő költségek,



a soft tevékenységekhez kapcsolódó költségek: rendezvények lebonyolításának költségei, városmarketing költségek, valamint a programalapra elkülönített költségek.

A projekt megvalósítási időszaka három pénzügyi évet (2012-2014) érint. Ennek megfelelően a beruházási költségek tervezése is e három évet fogja át. A költségek egyes évek közötti megosztását a projekt ütemtervnek megfelelő előrehaladás során, a felmerülés időszaka határozza meg. A beruházási költségek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint projektgazda tekintetében a projekt keretében való ÁFA státusza miatt a bruttó költségtételek alkalmazásával kerültek tervezésre. A pályázat pénzügyi tervének kiadási oldala a tervezői költségbecslések adataira épül. Külön szerepelnek benne az egyes tevékenységekre, az előkészítésre, a projektmenedzsmentre és az egyéb igénybevett szolgáltatásokra tervezett költségek az előzetes ütemezésnek megfelelően.


138


A bevételi oldal legnagyobb tétele a pályázati támogatás. A saját forrásokat a konzorcium biztosítja, az Önkormányzat (mint konzorciumvezető) mellett az egyes konzorciumi tagok is vállalják a rájuk eső önrész biztosítását. A társasházak, lakásszövetkezet esetében megvalósul a tulajdonosok egyéni hozzájárulásainak egy számlán való összegyűjtése. A részletes pénzügyi számításokat a Mellékletek között található költség-haszon elemzés tartalmazza.


139


7

A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE

7.1 7.1.1

Az Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A Városfejlesztő Társaság létrehozásának körülményei

A megyei jogú városokkal szemben elvárás6, hogy városrehabilitációs projektjük végrehajtását városfejlesztő társaság közbeiktatásával valósítsák meg. Városfejlesztő Társaság létrehozását a városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához szükséges feladatok megoldása teszi indokolttá. A Városfejlesztő Társaságot létrehozó megyei jogú város, így Nyíregyháza Megyei Jogú Város is a városfejlesztő társaság működtetésével ezen feladatok ellátásához hatékonyabb, rugalmasabb és átláthatóbb piaci szemléletű menedzsmentet biztosít, egyúttal pedig ezen fejlesztő társaság egyidejűleg az önkormányzati költségvetés tehermentesítésére is képes. Mindezzel Nyíregyháza Megyei Jogú Város a középtávú lehetőségeket mérlegelve olyan forrás- és tervezési koordinációt valósít meg, amelynek révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetőek és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik azon túl, hogy a Városfejlesztő Társaság magántőke bevonására is alkalmas szervezet. A városfejlesztő társaság gazdasági társaság, létrehozására a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, míg a törvényességi felügyeleti, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárásra pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak. 7.1.2

Városfejlesztő Társaság működése Nyíregyházán

A fentieknek Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy felel meg, hogy egy már cégjegyzékbe bejegyzett, 100%-os tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát módosította a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok biztosítása érdekében. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyíregyházi Ipari Park Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.), mint gazdasági társaság alapító okiratát módosította úgy, hogy az összhangba kerüljön az elvárt szabályozással. A Nyíregyházi Ipari Park Kft. székhelye 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1., egyszemélyi alapítója Nyíregyháza MJV Önkormányzata, fő tevékenysége 68.20'08 Saját tulajdonú bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, törzstőkéje 11.000.000 Ft, amely teljes egészében pénzbeli betétből áll. A társaságnál felügyelő bizottság működik – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kötelezően. A gazdasági társaság alapító okirata – figyelemmel arra, hogy a társaság egyszemélyi tulajdonosa Nyíregyháza MJV Önkormányzata – a meghozott tulajdonosi határozatok alapján alkalmassá vált a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok teljesítésére. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezései értelmében a társaságnál sem működik taggyűlés, a taggyűlési hatáskörbe tartozó ügyekben a döntési jogkört az alapító, Nyíregyháza MJV Önkormányzata gyakorolja, alapítói határozatok formájában. Az alapító okirat módosítása tárgyában Nyíregyháza MJV Önkormányzatának olyan alapítói döntést magába foglaló képviselőtestületi határozatot hozott, mely alapítói határozat

6

Irányadó útmutatók: Városfejlesztési kézikönyv (2009. január 28.) Tervezési Felhívás és Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz A Városfejlesztő Társaság létrehozását és működtetését segítő iránymutatás


140


módosítja a Nyíregyházi Ipari Park Kft. 2008. február 4. napján egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát, az alábbiak szerint: Feltétlenül szükséges az alapító okiratban a társaság célját meghatározó rendelkezés módosítása oly módon, hogy a társaság célja a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott követelményeknek, feladatoknak és célkitűzéseknek megfelelően kerüljön meghatározásra. A társaság célja Nyíregyháza Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciója stratégiai céljainak – mely stratégiai célok alkotják az integrált városfejlesztési stratégiát – megvalósítása, ezen belül átfogó célként való megvalósítása a stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fenntartható módon fejlődő gazdaságnak, valamint biztosítása a minőségi életkörülményeknek. A fentieken belül a társaság középtávú tematikus céljai az alábbiak: 

a külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása,



fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához,



a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás-fejlesztés,



a(z inter)regionális szerepkör erősítése,



a fenntartható turizmus kialakítása és Nyíregyháza versenyképes turisztikai célterületté tétele,



kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme,



a természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése,



a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése,



a magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása,



a szociális biztonság megteremtése.

A városfejlesztő cég által ellátandó feladatok: 

az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása:



akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata,



gazdaságfejlesztési elemek integrációja,



a gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása,



fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel),



fenntartás koordinációja,



további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása



a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése),



a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében),


141


az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),



a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése),



az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele),



adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, az Irányító Hatósággal az érintett Közreműködő szervezettel, projekt partnerekkel, lakossággal, vállalkozókkal és a finanszírozásban résztvevő bankokkal),



az Akcióterületen projektmenedzsment:

megvalósuló

projektekkel

kapcsolatos

teljes

körű

o

a projekt megvalósulásának teljes körű adminisztratív feladatainak lefolytatása (elszámolások, dokumentációk elkészítése, beszerzése, felügyelete)

o

projekt végrehajtásához szükséges koordinációs feladatok ellátása

o

projekt költségek kontrollja

o

kockázatkezelések

o

változások menedzselése

o

projekt szerződéskötésének előkészítése, lebonyolítása

o

projekt időütemezés menedzselése

o

kapcsolattartás a támogató szervezettel, megvalósítókkal, Közreműködő Szervezettel, az önkormányzattal egyeztetetten

o

projekt menedzseléséhez kapcsolódó találkozók, workshop-ok szervezése

o

projekt lezárása, értékelése

o

kapcsolattartás a szállítókkal és a Közreműködő Szervezettel

o

a projekt belső monitoringjának megszervezése

o

tájékoztatási feladatok biztosítása.

A társaság cégjegyzékbe bejegyzett és az alapító okirat 8./ pontjában megnevezett jelenlegi ügyvezetője megfelel a városfejlesztő társaság vezetőjével szemben támasztott kritériumnak – melyek szerint ezen városfejlesztő társaság vezetőjének a városfejlesztési profilt kell képviselnie, ugyanakkor nem lehet vagyongazdálkodási, vagy üzemeltetési feladatokban érintett, és egyidejűleg a vezetőnek azon kritériumoknak is meg kell felelnie, miszerint ismeretekkel kell rendelkeznie műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, vagy közgazdasági területen. Az ügyvezetőt az alapító meghatározott időtartamra – melynek maximális időtartama 5 év – vagy határozatlan időtartamra is megbízhatja. A Nyíregyházi Ipari Park Kft. meglévő korlátolt felelősségű társaság alapító okiratának fentiek szerinti módosítását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, így a módosított korlátolt felelősségű társaság megfelel a városfejlesztő társasággal szemben támasztott szervezeti, társasági jogi feltételeknek. 7.1.3

Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony

A fentiek szerinti módosítással átalakított korlátolt felelősségű társaság – a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott feladatok megvalósítása céljából – megbízási szerződést köt az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Ez a szerződés megbízási


142


szerződés, mely szerződéstípusnak lényegi eleme, hogy a megbízott nem eredmény létrehozására, hanem gondos, a megbízó érdekeinek megfelelő képviseletre, eljárásra vállalkozik, tehát ez a szerződés nem eredmény, hanem gondossági kötelem. Ezen szerződéstípus alkalmazásával tehát a megbízási szerződés megkötésével a társaság meg tud felelni a Városfejlesztő Társasággal szemben támasztott azon kritériumnak, miszerint a társaság feladatait az Önkormányzat nevében és az ő számlájára végzi. A városfejlesztő társaságnak Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával megkötendő, fentiek szerinti megbízási szerződés vonatkozásában tekintettel kell lenni a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. számú törvény rendelkezéseire is. A megbízási szerződésbe valamennyi, az együttműködés keretében megvalósítani kívánt feladatot rögzíteni szükséges, a megvalósítani kívánt feladatok szerint szükséges a szerződés-szerű teljesítést ütemezni, a szerződés-szerű teljesítés esetére megállapított megbízási díjakat pedig az egyes ütemek teljesítéséhez kapcsolódóan kell kifizethetővé tenni, az egyes ütemek teljesítésigazolásával egyidejűleg. A Városfejlesztő Társaság és az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által megkötendő megbízási szerződésben szabályozza az alábbiakat: 

az önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlásának módját,



az akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozását,



a vagyongyarapítás nyereségének felhasználását,



az akcióterületi fejlesztések szabályozását,



a Városfejlesztő Társaság jogosítványait és kötelezettségeit,



az Önkormányzat jogosítványait és kötelezettségeit,



a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrást,



a vagyongazdálkodó és együttműködés módját.

üzemeltetésért

felelős

társasággal

való

esetleges

A fentiek egyidejű teljesítése esetén az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata teljesítheti a városfejlesztő társasággal szemben támasztott követelményeket oly módon, hogy megfelel a vonatkozó jogi szabályozásnak is. 7.1.4

Kompetenciák, felelősségi körök

A létrehozott Városfejlesztő Társaság szervezeti struktúrája, a működési rendszerben elfoglalt helye, és kapcsolatai úgy kerültek kialakításra, hogy az egyszerre szolgálja az Irányító Hatóság elvárásait, a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának érdekeit, és mindezekkel összhangban a megvalósítani kívánt városfejlesztési programok hatékony végrehajtását. A városfejlesztési programok megvalósítása, illetve az ehhez kapcsolódó támogatási források felhasználása érdekében a kedvezményezett Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata szerződést köt az Irányító Hatósággal. A kedvezményezett alapvető kötelezettsége a Városfejlesztési Társaság előírások szerinti megalapítása, működési feltételeinek biztosítása, valamint a Kft. működésének folyamatos ellenőrzése, és az önkormányzat érdekeinek érvényesítése. In house megbízási szerződés keretében megbízza a Társaságot a programok menedzselésével, és a rehabilitációs vagyonkezelési feladatok ellátásával. A társaság ezen elvárások szerinti működtetésének akkor tud leginkább megfelelni az önkormányzat, ha a rendszer szereplői részére megfelelő kompetenciákat alakít ki, a feladatok lehatárolását, és a számonkérés rendszerét a tevékenységek jellegéhez alakítja. Az Önkormányzat a Városfejlesztési Társaságot ugyan a belváros fejlesztési program keretében


143


hozta létre, de a társaság feladata az azt követően induló egyéb (köztük a jelenlegi) városfejlesztési programok menedzselése is. Az Önkormányzat képviselőtestülete mindenkor fenntartja magának a jogot arra, hogy állandó kontrollt gyakoroljon a fejlesztési programok vonatkozásában. Ennek megfelelően valamennyi stratégiai döntés meghozatala a testület joga és kötelezettsége, különös tekintettel az IVS és Akcióterületi Tervek, a rehabilitációs rendelet, pénzügyi tervek elfogadására, valamint az IH-val és más szervezetekkel történő kötelezettségvállalásokra. Az operatív döntések meghozatala, a feladatok folyamatos nyomon követése a polgármester és – rajta keresztül – a polgármesteri hivatal, és illetékes osztályainak feladata. Különösen fontos szerep hárul e tekintetben a Polgármesteri Kabinetre, a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztályra és a Főépítészre, akiknek alapvető feladata az IVS és Akcióterületi Tervek kidolgozása és folyamatos felülvizsgálata, a megvalósítás nyomon követése, valamint a városfejlesztési koncepcióval való összhangjának megteremtése. A Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály háromoldalú információáramlást biztosít a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat és a Városfejlesztési Társaság között. Operatív szinten ellenőrzi a Városfejlesztési Társaság munkáját és azonnali jelzéseket tesz a döntéshozó számára az esetleges szabálytalan működés kapcsán. Előterjesztéseket készít az önkormányzat számára a városfejlesztési programok megvalósításához, valamint a Városfejlesztési Társaság szakmai és pénzügyi beszámolóit előkészíti és beterjeszti a képviselő testület számára. Az önkormányzat számára fontos napi szintű operatív ellenőrzést a Kft. Felügyelő Bizottságán, illetve annak elnökén keresztül képes ellenőrizni oly módon, hogy az alapszabályban meghatározott értékhatáron túl az ügyvezető csak a Felügyelő Bizottság elnökének ellenjegyzése mellett hozhat döntéseket. Ezzel a módszerrel rugalmasan és fennakadás nélkül valósíthatóak meg a programelemek, de nem sérül a tulajdonosi kontroll sem. A napi operatív munka biztosíthatósága érdekében szükséges olyan bizottsági elnököt választani, aki megfelelő szakmai képességekkel és gyakorlattal rendelkezik, és beosztásánál fogva napi szinten képes részt venni a városrehabilitációs programok végrehajtásában. A Kft. formában működő társaság ügyvezetője egyetemleges felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartozik mind az IH, mind pedig a MJV Önkormányzata irányába. Az ügyvezető kiválasztása kapcsán tekintettel szükséges lenni mindazokra a képességekre, melyek a feladatok végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek. A szakmai gyakorlat megléte mellett fontos, hogy rendelkezzen pénzügyi, közgazdasági ismeretekkel, legyen projekt menedzsment tapasztalata és műszaki jártassága. Az ügyvezető szakmai munkáját pedig a társaságban alkalmazott szakemberek, valamint a vele szerződéses kapcsolatban álló szakmai szervezetek irányításán keresztül valósítja meg. A városfejlesztő társaságnál 2 fő asszisztens áll alkalmazásban, ők segítenek a megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott ügyvezetőnek a projektmenedzseri és a pénzügyi feladatok ellátásában, a műszaki és szociális/társadalmi feladatokat ellátó szakemberek szintén megbízási szerződéses viszonyban állnak a társasággal. 

Ügyvezető igazgató: feladata a társaság operatív irányítása, a munkáltatói jogkör gyakorlása, üzleti stratégia elkészítése, megvalósítása, új üzleti lehetőségek felkutatása, rendszeres beszámolás, jelentés a tulajdonos és a forrásgazdák (pl. IH, KSZ) felé, cégképviselet és kapcsolattartás a partnerekkel. Fentieken túl ellátja a folyamatban lévő programok esetében felmerülő projektmenedzseri és pénzügyi feladatokat is. Ennek során feladata a projekt elemeinek nyomon követése, az előrehaladási és fenntartási jelentések, illetve a kifizetés-igénylési dokumentáció összeállítása. Új projekt előkészítése, projekt dokumentáció elkészítésének koordinálása, összeállítása. A projektmenedzser felelős a Közreműködő Szervezet és a kiíró egyéb képviselői felé történő kapcsolattartásért is. Kompetenciák: felsőfokú


144


közgazdasági végzettség, minimum 5 év projekt menedzsment tapasztalat, műszaki jártasság, 1 idegen nyelv (angol vagy német) legalább középfokú, aktív ismerete. 

Műszaki menedzser: a projektek előkészítésében, a műszaki elemek kidolgozásában, ellenőrzésében, a megbízott tervezőkkel történő kapcsolattartásban játszik szerepet, ugyanakkor a tervek felülvizsgálata, esetleges átdolgozása során is szükséges a szakértelme. Szükség szerint kapcsolatot tart az érintett hatóságokkal, részt vesz a beruházások során összehívott kooperációkon és ellenőrzéseken. Kulcsszerepet játszik az Akcióterületen később megvalósuló fejlesztések kidolgozásában. A projektek megfelelő szintű előkészítéséhez és megvalósításához további műszaki szakértő közreműködésére is szükség lehet. Kompetenciák: felsőfokú műszaki végzettség és minimum 5 év hasonló területen szerzett gyakorlat.



Szociális munkatárs: legfőbb feladata a szociális városrehabilitációs pályázati programok „soft” projektelemeinek szakmai felügyelete, a bevont partnerek programjainak koordinálása, a velük való folyamatos együttműködés. További fontos szerepe van a Programalap felhasználása során szükséges pályáztatási rendszer kidolgozásában, a mini-projektek kiközvetítésében, azok tervszerű megvalósulásának ellenőrzésében. Kompetenciák: felsőfokú, szociális területen szerzett végzettség (lehet szociológus, szociális munkás, szociálpolitikus, esélyegyenlőségi szakértő, andragógus, néprajzos, pedagógus, vagy pszichológus), legalább 3 év szociális szférában szerzett tapasztalat, 1 idegen nyelv (angol vagy német) legalább középfokú, aktív ismerete.



Asszisztens: a Társaság titkársági és napi szintű ügyviteli feladatainak ellátása, az ügyvezető munkájának segítése, részvétel a jelentések készítésében, kifizetési kérelmek összeállításában, a projektekben résztvevő szakemberekkel és partnerekkel történő kapcsolattartásban, munkaszervezésben. Kompetenciák: középfokú végzettség, tárgyalóképes (angol vagy német) nyelvtudás.

A közbeszerzési, bonyolítói, műszaki ellenőri, könyvvizsgálói, jogi és kommunikációs feladatokat külső megbízások alapján látja el a szervezet. A Városfejlesztési Társaság a programok megvalósítása kapcsán több irányú beszámolási kötelezettséggel tartozik az IH, mind a Polgármesteri Hivatal, a Felügyelő Bizottság és Közgyűlés irányába. 

Az IH-val történő operatív kapcsolattartás keretében a rendszeres beszámolókon túl eleget tesz az IH soron kívüli információ igényének, valamint tájékoztatást ad a program megvalósítása kapcsán fellépő változtatásáról, egyeztet azok megvalósításnak lehetőségeiről.



A Közgyűlés számára negyedéves rendszerességgel pénzügyi és szakmai beszámolót készít a program megvalósításának állásáról, valamint azonnali jelzéssel él, amennyiben a stratégiai elemek megvalósításában változás áll elő.



A polgármester számára havi rendszerességű megvalósulási jelentést ad, illetve egyeztet mindazokban a kérdésekben, melyek a projektelemek megvalósítása szempontjából stratégiai jelentőséggel bírnak.



A Polgármesteri Hivatal kijelölt kapcsolattartójával napi szintű kapcsolatot tart, és egyeztet a programok megvalósítása kapcsán, leadja a Közgyűlés számára előterjesztendő beszámolókat, és tájékoztatja az IH-val történő kapcsolatok állásáról.



A Felügyelő Bizottság elnökével operatív kapcsolatot tart, egyeztet a programok megvalósításáról. A Felügyelő Bizottság elnöke szükség szerint tájékoztatja a polgármestert és a Közgyűlést a programban bekövetkezett stratégiai változásokról, engedélyt kér azok megvalósítására.


145


Az Ügyvezető személyesen, és munkaszervezetén keresztül napi kapcsolatot tart a kivitelezőkkel a feladatok végrehajtása érdekében, gondoskodik a fejlesztések szerződés szerinti műszaki tartalommal történő, időbeni végrehajtásáról, a teljesítmények igazolásáról, az elvégzett feladatok pénzügyi teljesítéséről. 19. ábra Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti ábrája

Felügyelő Bizottság Elnök FB tag 1. FB tag 2.

Polgármester Városfejlesztésért felelős alpolgármester Képviselőtestület Bizottságok:  Városstratégiai és környezetvédelmi  Szociális, egészségügyi és ifjúsági  Gazdasági és tulajdonosi  Jogi, ügyrendi és etikai

Projektpartnerek Konzorciumi partnerek 

 

Nyíregyháza Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Kabinet Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály Vagyongazdálkodási Osztály Főépítész

Operatív kapcsolattartás

Városfejlesztő Társaság Külső szakértők Könyvelő Közbeszerzési szakértő Műszaki ellenőr Lebonyolító Tervező (Kiviteli és engedélyes tervek) Jogi szakértő Kommunikációs szakértő

Ügyvezető Műszaki menedzser Szociális munkatárs Asszisztensek


In house közbeszerzés/ Megbízási szerződés

Operatív kapcsolattartás

Irányító Hatóság

Nyíregyháza MJV Önkormányzata

Szerződéskötés

SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei RendőrFőkapitányság Érkerti Rendőrőrs Társasházak, lakásszövetkezet Soft tevékenységek megvalósításába bevont partnerek

Egyéb partnerek 

Támogatói csoport tagok

Nyíregyházi Civil Fórum Elnök

146


A Városfejlesztő Társaság kritériumainak megfelelő korlátolt felelősségű társaság felügyelő bizottsága vonatkozásában megjegyzendő, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény vonatkozó rendelkezései értelmében a felügyelő bizottság ellenőrzi a gazdasági társaság működését, ezen ellenőrzési tevékenység gyakorlása során a felügyelő bizottság kontrollt is gyakorolhat a társaság ügyvezetője, illetőleg az általa meghozott döntések felett, ezáltal tehermentesítve az alapító Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatát, az ügyvezetői döntések feletti folyamatos ellenőrzés gyakorlásának kötelezettsége alól. A felügyelő bizottság jogkörének gyakorlása során pedig dönthet, hogy az ügyvezetői döntés jóváhagyása vonatkozásában kéri-e az alapító hozzájárulását, avagy sem. Ezen módszer alkalmazásával fenntartható a társaság folyamatos működése, ellenőrzésének lehetősége oly módon, hogy az operatív kontroll rugalmasan gyakorolható, tehát nem szükséges minden ügyvezetői döntés kontrolljaként az alapító önkormányzat képviselő testületét összehívni. A városfejlesztési programokban résztvevő szereplők ilyen jellegű együttműködése képes biztosítani a programok hatékony végrehajtását, az érintett szereplők érdekeinek érvényesülését, a város hosszú távú városfejlesztési elképzeléseinek és vagyongazdálkodásának megvalósítását. 7.1.5

Intézményi együttműködés

A Városfejlesztő Társaságnak működése során számos intézménnyel kell együttműködnie az Akcióterületi fejlesztések sikeres lebonyolítása érdekében. A Társaság egyik legjelentősebb feladata a forrásgazdával (jelen eseten a ROP IH-val és KSZ-el), később a támogatóval való operatív kapcsolattartás, mely magában foglalja a Nyíregyháza MJV Önkormányzat nevében való jelentési kötelezettségeknek való megfelelést is. Operatív munkakapcsolatot épít ki a Társaság a Polgármesteri Hivatal különböző osztályaival is; elsősorban a Polgármesteri Kabinettel, Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztállyal, a Vagyongazdálkodási Osztállyal, a Főépítésszel, amely egységekkel a tervezés és a megvalósítás, illetve az üzemeltetés során is szorosan együttműködik. A legszorosabb intézményi együttműködés a Társaság és a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály között alakul ki, hiszen a szakmai koordinációért az Önkormányzat és a Városfejlesztő Társaság között a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály a felelős. A tervezés, de főként a megvalósítás és a fenntartás időszakában stratégiai partnerként jelentkezik a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. Az együttműködés szabályozott formában jön létre, melyet az egyes projektelemekre is kiterjedően a várossal kötendő megbízási szerződés szabályoz. A projekt megvalósításába Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata több partnert kíván bevonni. A konzorciumi partnerek közötti felelősségi viszonyt a konzorciumi megállapodás rögzíti. Az operatív kapcsolattartás, a kezdő és időközi munkamegbeszélések lebonyolítása, és a konzorciumi partnerek pontos, határidőre való teljesítésének nyomon követése a Városfejlesztő Társaság feladata lesz. A Társaság feladata a projekten kívül partnerek, potenciális partnerek és stakeholderekkel való kapcsolattartás is. A civil szervezetek bevonása intézményesített keretek között történik a városfejlesztést érintő projektek megvalósításánál. Az Önkormányzat bevonja és rendszeresen tájékoztatja a Nyíregyházi Civil Fórumot minden, a város életét meghatározó fejlesztésnél. A Civil Fórum és az Önkormányzat közötti kapcsolattartásért városfejlesztési ügyekben a felelős alpolgármester a felelős. A Városfejlesztő Társaság az Önkormányzati beszámolókon túl köteles a Nyíregyházi Civil Fórum rendezvényein is tájékoztatást adni a projekt megvalósulásáról, illetve a következő akcióterületi fejlesztések tervezésénél a Civil Fórummal egyeztetni a tervezett projektelemekről, különös tekintettel az ESZA típusú soft projektelemekre.


147


Az alvállalkozókkal való napi szintű kapcsolattartás, szerződések előkészítése, a teljesítések ellenőrzése a Városfejlesztő Társaság feladata. A Társaság ugyancsak felelős a projekt megvalósulása során az úgynevezett kritikus út betartásáért, betartatásáért. Amennyiben ettől eltérését tapasztal az Önkormányzat, mint projektgazda felé, haladéktanul írásban jelentést készít és a beavatkozások lehetséges módozataira javaslatot tesz. 20. ábra Az intézményi és intézményközi együttműködések ábrája

Nyíregyháza MJV Önkormányzata

Irányító Hatóság

Projektpartnerek

Nyíregyháza Polgármesteri Hivatala

Projekten kívüli partnerek Támogatói csoport

Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft.

Városfejlesztő Társaság

Pénzügyi partnerek

Egyéb partnerek (befektetők, lakosság)

Alvállalkozók

A városrehabilitációs tevékenységek sikeres végrehajtásához külső szervezetek, szolgáltatók igénybevétele szükséges. A Városfejlesztő Társaság koordinálja a beszerzési eljárások keretében kiválasztott alábbi külső szakértői tevékenységeket:  Tervezés  Közbeszerzés  Műszaki ellenőrzés  Könyvvizsgálat  Építési tevékenység megvalósítása (kivitelező)  Tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása  Városmarketing tevékenységek ellátása A projekt megvalósításában közreműködő külső szervezeteket, szolgáltatókat a beszerzési szabályok figyelembe vételével, a szakmai alkalmasság alapján a projektmenedzsment team választja ki.


148

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 50. táblázat Külső szolgáltatásokat ellátó szereplőkkel szembeni szakmai elvárások Szakértő / Külső Képzettségi Szakmai gyakorlat Tapasztalati feltétel szolgáltató feltétel Tervezés Tervezői Legalább 5 év tervezési Tervezőként legalább 2 db jogosultság gyakorlat Európai Uniós forrásból finanszírozott projektben való részvétel Közbeszerzési Hivatalos Legalább 3 éves szakmai Közbeszerzési szakértőként szakértő közbeszerzési gyakorlat közbeszerzési legalább 2 db Európai Uniós tanácsadói eljárások lebonyolítása forrásból finanszírozott minősítés területén projektben való részvétel Műszaki ellenőr Jogosult műszaki Legalább a 244/2006 (XII.5.) Vezető tervezőként vagy ellenőri Korm. rendelet 2. melléklete műszaki ellenőrként szerzett szakvizsga szerinti besorolás tapasztalat Európai Uniós vagy forrásból finanszírozott Legalább 3 év szakmai projekt megvalósításában tapasztalat Könyvvizsgálat Könyvvizsgáló Legalább 3 év szakmai Könyvvizsgálóként szerzett engedély tapasztalat tapasztalat Európai Uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósításában Építési Kereskedelmi és Rendelkezik az alább Az elmúlt 3 évben kivitelező iparkamarai meghatározott szakmai rendelkezik összesen kivitelezői gyakorlattal rendelkező legalább három újépítési, regisztráció szakemberrel: vagy felújítási, vagy bővítési, - rendelkezzen legalább 5 vagy átalakítási éves szakmai tapasztalattal, referenciával, melyek közül: amelyet magasépítési vagy - legalább 1 db európai uniós mélyépítési beruházások vagy hazai támogatásból megvalósítása során szerzett valósult meg; Tájékoztatás és nyilvánosság

Felsőfokú végzettség

Városmarketing tevékenység

Felsőfokú végzettség

Legalább 1 éves szakmai gyakorlat Európai Uniós forrásból finanszírozott projekt tájékoztatás és nyilvánosság biztosításában Legalább 1 éves szakmai gyakorlat Európai Uniós forrásból finanszírozott projekt marketing tevékenységek megvalósításában

Legalább 2 db Európai Uniós forrásból finanszírozott projektben való részvétel Legalább 1 db Európai Uniós forrásból finanszírozott projektben való részvétel

A projekt megvalósításában közreműködő személyek és szervezetek a projekt megvalósítása időszakára az egymás közötti kapcsolattartás megkönnyítése érdekében kapcsolattartót, és egy helyettes kapcsolattartót jelölnek ki. Az egyes szervezetek kapcsolattartói lesznek felelősek a projekttel kapcsolatos információáramlás biztosításáért. A kapcsolattartók elsődlegesen írásban (e-mail, fax és levél útján), illetve telefonon tartják a kapcsolatot egymással. Annak érdekében, hogy a végrehajtás minél rugalmasabban történjen, a megvalósítás egyes fázisaiban résztvevők havonta legalább egy alkalommal személyesen is egyeztetnek a projekttel kapcsolatosan. A találkozót az Önkormányzat által kijelölt kapcsolattartó hívja össze. A szóbeli egyeztetésről feljegyzés vagy emlékeztető készül, amelyet a részvevők is megkapnak, illetve szükség esetén a KSZ részére is továbbításra kerül.


149


Üzemeltetés, működtetés

7.2

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának célja az, felújított létesítmények és közterek fenntartását, valamint az ott szolgáltatások hozzáférhetőségét hosszú távon is biztosítsa. A során megvalósuló egyes projektelemek működtetéséhez önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja. 7.2.1

hogy a létrehozott, illetve nyújtott magas színvonalú szociális városrehabilitáció szükséges forrást az

Szervezeti terv

A létrehozott/felújított épületek és közterek állapotának hosszú távú fenntarthatóságát a tulajdonos és a fenntartó/üzemeltető együttműködése garantálja. A támogatás kedvezményezettje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által vezetett konzorcium, amely mind a beruházás, mind a működtetés során a tulajdonosi jogok gyakorlója (az Érkerti Rendőrőrs kivételével). A tulajdonos felelős a felújításáért, karbantartásáért, viseli annak terheit, jogosult annak hasznaira. Ezeket a jogokat és kötelezettségeket az önkormányzat átruházhatja intézményeire vagy a tulajdonában lévő gazdasági társaságokra. 51. táblázat A.projekt tevékenységei és azok tulajdonosai, üzemeltetői Tevékenységi elem Tulajdonos Üzemeltető Nyíregyháza Megyei Jogú Első Nyírségi Fejlesztési Nyírségi Civilház épületének felújítása Város Önkormányzata Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Magyar Állam Megyei Rendőr-főkapitányság Városrész központ kialakítása, Nyíregyháza Megyei Jogú Nyíregyházi Városüzemeltető közterület rehabilitáció Város Önkormányzata és Vagyonkezelő Nonprofit Kft Móricz Zsigmond Általános Iskola Nyíregyháza Megyei Jogú Móricz Zsigmond Általános Vécsey Károly Tagintézmény felújítása Város Önkormányzata Iskola Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey Nyíregyháza Megyei Jogú Gyermekek Háza Déli Óvoda közi Telephely felújítása Város Önkormányzata Gyermekek Háza Déli Óvoda Nyíregyháza Megyei Jogú Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény felújítása Város Önkormányzata A társasházak és lakásszövetkezeti Társasházak Társasházak lakói házak közös részeinek felújítása Nyíregyházi Lakásszövetkezet

A megvalósításra vonatkozó szervezeti rendet az 5.6.3.1.„Konzorciumi partnerek” és a 7.1. „Akcióterületi menedzsment szervezet” fejezetek mutatják be.

7.2.2

Az üzemeltetés működtetés pénzügyi terve, forrásai

A fejlesztés tárgyát képező tevékenységek működési/működtetési költségei az Európai Uniós módszertani ajánlásoknak megfelelően három fő kategóriába sorolhatóak: 

Üzemeltetési költségek



Karbantartási, fenntartási költségek



Pótlási, felújítási költségek (későbbi évek beruházás jellegű költségei)

A fejlesztéssel érintett létesítmények esetében a jelenlegi adatokból és a megvalósítást követően létrejött kapacitásokból kiindulva jelenértéken becsülhetőek meg a várható működési bevételek és kiadások. A működési költségek között csak azok a kiadások kerülnek számbavételre, amelyek tényleges kiadással járnak. Tényleges kiadást nem jelentő tétel – mint amilyen az amortizáció – nem kerül figyelembe vételre. A szociális városrehabilitáció keretében tervezett akcióterületi fejlesztés esetében nem kerül sor új létesítmények kialakítására, épületek és közterületek felújítása valósul meg, ezek a


150


jelenleg is működő feladatok modernizálását célozzák. Az alábbiakban projektelemenként kerül bemutatásra a tervezett tevékenységek és szolgáltatások működése, az azokhoz kapcsolódó becsült kiadások és bevételek nagyságrendje, valamint a fenntartás szervezeti háttere.

7.2.3

Nyírségi Civilház épületének felújítása

A Nyírségi Civilház fenntartója Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, üzemeltetője az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság. Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság kiadásai a megvalósítandó programok költségeiből, a fenntartási, működési költségekből, a személyi jellegű kiadásokból és egyéb kiadásokból tevődnek össze. A ráfordítások legnagyobb részét a pályázatokhoz kapcsolódó igénybe vett szolgáltatások, (oktatás, szakmai szolgáltatások) teszik ki. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az egyesület bevételei fedezik. A jelenlegi bevételek az alábbi elemekből tevődnek össze: legjelentősebb részét a kapott támogatások és pályázati bevételek és az alaptevékenység bevételei jelentik, emellett a tagdíjak és egyéb bevételek képezik. A bevételek nagysága döntően az előre nem tervezhető módon elnyert pályázati támogatásoktól függ. A Nyírségi Civilház felújítását követően a bevételek és kiadások infláció mértékű növekedése várható. Az épület felújítása az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését eredményezi, amely a fűtés költségének csökkenésében nyilvánul meg: a fűtési alapdíj változatlansága mellett a felújítást követő első teljes évben fűtési díj 30%-os csökkenése prognosztizálható. Az üzemeltető egyesület nonprofit szervezetként a tevékenysége során keletkezett eredményt az alapító okiratban és az alapszabályban megfogalmazott cél szerinti tevékenységekre fordítja. A megvalósulást követően a tevékenység fenntartását, tervszerű karbantartását az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg. A Nyírségi Civilház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 2010 2011* 2012* 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1.Tagdíj 2 925 000 3 030 000 2 990 000 1.2. Kapott támogatások 57 990 000 30 736 932 20 460 000 1.3. Alaptevékenység bevétele 36 999 000 73 377 559 1 000 000 2. Egyéb bevételek 13 462 000 23 824 807 2 044 180 Összesen 111 376 000 130 969 298 26 494 180 Kiadások (Ft) 2010 2011* 2012* 1. Üzemeltetési költségek 1.1.Anyagjellegű ráfordítás 86 518 000 108 515 712 12 029 760 Fűtés 1 158 855 1 042 562 1 300 000 Világítás 521 193 387 820 550 000 Telefon 778668 904308 Szemétszállítás 67024 50278 Kisebb karbantartások anyag költségei 215 050 228 780 1.2. Személyi jellegű ráfordítás 17 992 000 19 971 340 14 142 420 1.3. Egyéb ráfordítások 4 224 000 50 789 322 000 Összesen 108 734 000 128 537 841 26 494 180 * Megjegyzés: 2011. évi adatok 1-3. negyedév alapján elkészített és közgyűlés által elfogadott pénzügyi beszámoló, 2012. évi adatok a közgyűlés által elfogadott 2012. évi pénzügyi terv alapján


151

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 52. táblázat A Nyírségi Civilház működésének előzetes pénzügyi becslése Nyírségi Civilház felújítása Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1.Tagdíj 1.2. Kapott támogatások 1.3. Alaptevékenység bevétele 3. Egyéb bevételek Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1.Anyagjellegű ráfordítás 1.1.1.1 Fűtés 1.1.1.2. Világítás 1.1.2. Személyi jellegű ráfordítás 1.1.3. Egyéb ráfordítások Összesen Eredmény

2010 4,9% 2010

2 925 000 57 990 000 36 999 000 13 462 000 111 376 000 2010

86 518 000 1 158 855 521 193 17 992 000 4 224 000 108 734 000 2 642 000

2011 3,8% 2011

2012 4,2% 2012

2013 3,0% 2013

2014 3,0% 2014

3 030 000 2 990 000 3 079 700 30 736 932 20 460 000 21 073 800 73 377 559 1 000 000 1 030 000 23 824 807 2 044 180 2 105 505 130 969 298 26 494 180 27 289 005 2011*

2012*

2013

0


0

2016 2,9% 2016

2017 2,9% 2017

2018 2,8% 2018

2019 2,8% 2019

2020 2,7% 2020

2021 2,7% 2021

2022 2,7% 2022

2023 2,6% 2023

2024 2,6% 2024

2025 2,6% 2025

2026 2,6% 2026

2027 2,6% 2027

2028 2,5% 2028

2029 2,5% 2029

2030 2,5% 2030

3 172 091 3 267 254 3 362 004 3 459 502 3 556 368 3 655 947 3 754 657 3 856 033 3 960 146 4 063 110 4 168 750 4 277 138 4 388 344 4 502 440 4 615 001 4 730 376 4 848 636 21 292 263 21 931 030 22 567 030 23 221 474 23 871 676 24 540 082 25 202 665 25 883 137 26 581 981 27 273 113 27 982 214 28 709 751 29 456 205 30 222 066 30 977 618 31 752 058 32 545 860 1 060 900 1 092 727 1 124 416 1 157 024 1 189 421 1 222 725 1 255 738 1 289 643 1 324 463 1 358 900 1 394 231 1 430 481 1 467 673 1 505 833 1 543 479 1 582 066 1 621 617 2 168 671 2 233 731 2 298 509 2 365 166 2 431 390 2 499 469 2 566 955 2 636 263 2 707 442 2 777 835 2 850 059 2 924 160 3 000 189 3 078 194 3 155 148 3 234 027 3 314 878 27 693 924 28 524 742 29 351 959 30 203 166 31 048 855 31 918 223 32 780 015 33 665 075 34 574 032 35 472 957 36 395 254 37 341 531 38 312 410 39 308 533 40 291 246 41 298 528 42 330 991 2014

108 515 712 12 029 760 12 390 653 1 042 562 1 300 000 1 339 000 387 820 550 000 566 500 19 971 340 14 142 420 14 566 693 50 789 322 000 331 660 128 537 841 26 494 180 27 289 005 2 431 457

2015 3,0% 2015

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

12 348 621 12 719 080 13 087 933 13 467 483 13 844 573 14 232 221 14 616 491 15 011 136 15 416 436 15 817 264 16 228 513 16 650 454 17 083 366 17 527 533 17 965 722 18 414 865 18 875 236 965 419 994 382 1 023 219 1 052 892 1 082 373 1 112 679 1 142 722 1 173 575 1 205 262 1 236 599 1 268 750 1 301 738 1 335 583 1 370 308 1 404 566 1 439 680 1 475 672 583 495 601 000 618 429 636 363 654 181 672 499 690 656 709 304 728 455 747 395 766 827 786 764 807 220 828 208 848 913 870 136 891 890 15 003 693 15 453 804 15 901 965 16 363 121 16 821 289 17 292 285 17 759 177 18 238 674 18 731 119 19 218 128 19 717 799 20 230 462 20 756 454 21 296 122 21 828 525 22 374 238 22 933 594 341 610 351 858 362 062 372 562 382 994 393 717 404 348 415 265 426 477 437 566 448 942 460 615 472 591 484 878 497 000 509 425 522 161 27 693 924 28 524 742 29 351 959 30 203 166 31 048 855 31 918 223 32 780 015 33 665 075 34 574 032 35 472 957 36 395 254 37 341 531 38 312 410 39 308 533 40 291 246 41 298 528 42 330 991 0

0

0

0

0

0

0

0

152

0

0

0

0

0

0

0

0

0


7.2.4

Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása

Az Érkerti Rendőrőrs épületrészének tulajdonosa a Magyar Állam, üzemeltetője a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Az üzemeltetéshez az intézmény rendelkezik a szükséges eszközökkel és humán erőforrásokkal, a jelenlegi foglalkoztatottak száma 35 fő. Szervezeti változtatást a tevékenység végzése nem indokol. A megvalósítandó tevékenység hosszú távú fenntartása intézményi háttér szempontjából biztosított. A fejlesztés keretében megtörténik az épület külső-belső felújítása, a tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítás. A Rendőrőrs üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségei jelenleg éves szinten mintegy 140 millió Ft-ot tesznek ki. Az épület felújítása az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését eredményezi, amely a fűtés költségének csökkenésében nyilvánul meg: a fűtési alapdíj változatlansága mellett a felújítást követő első teljes évben fűtési díj 30%-os csökkenése prognosztizálható. A felújítások következtében a karbantartási költségek mértéke is csökken. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az Érkerti Rendőrőrs bevételei fedezik. A Rendőrőrs jelenlegi bevételei két nagyobb részből tevődnek össze: igazgatási szolgáltatási díjak, működési bevételekből és költségvetési támogatásból, ezek jelenleg nagyságrendileg 140 millió Ft-ot tesznek ki, és a pályázat megvalósítását követő években a bevételek kiadásokkal arányos növekedése várható. Az Érkerti Rendőrőrs üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Igazgatási szolgáltatási díjak, működési bevételek 2. Egyéb bevételek 2.1. Pénzeszközátvétel költségvetési szervtől 2.2. Költségvetési támogatás Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. Papír, nyomtatvány 1.1.2. Hajtó-, kenőanyag 1.1.3. Szakmai anyagok 1.1.4. Egyéb szolg. (posta, szemétszáll.) 1.1.5.Egyéb anyagbeszerzés 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Munkabér 1.2.2. Munkaadókat terhelő járadékok 1.2.3. Víz-, és csatorna 1.2.4. Áramdíj 1.2.5. Fűtés (alapdíj, melegvíz, víz és csat.díj) 1.2.5. Fűtés díja 1.2.6. Távközlési díjak 2. Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek 2.1.1. Gépek, berendezések karbantartása 3. Pótlási költségek 3.1. Kis értékű tárgyi eszköz beszerzés Összesen


2010

2011

2012

631 457

655 702

492 487

12 597 030 2 717 260 100 000 126 971 622 136 481 535 152 961 152 140 200 109 139 854 497 153 553 639 2010 2011 2012

500 670 1 590 699 516 549 1 647 873 5 147 608

311 457 2 172 908 177 511 1 417 391 578 121

563 129 3 654 399 185 825 1 547 058 1 669 919

99 510 222 103 370 451 111 175 764 26 867 760 27 910 022 30 017 456 131 510 137 449 145 971 1 330 974 1 129 648 1 199 686 1 205 055 527 766 639 494 683 527 644 768 693 923 509 957 547 485

940 588

812 968

1 372 854

116 678 115 321 189 831 140 200 109 139 854 497 153 553 639

153


53. táblázat Az Érkerti Rendőrőrs működésének előzetes pénzügyi becslése Érkerti Rendőrőrs felújítása Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Igazgatási szolgáltatási díjak, működési bevételek 2. Egyéb bevételek 2.1. Pénzeszközátvétel költségvetási szervtől 2.2. Költségvetési támogatás Összesen

2010 4,9% 2010

2011 3,8% 2011

1.2.3. Víz-, és csatorna 1.2.4. Áramdíj 1.2.5. Fűtés (alapdíj, melegvíz, víz és csat.díj) 1.2.5. Fűtés díja 1.2.6. Távközlési díjak 2. Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek 2.1.1. Gépek, berendezések karbantartása 3. Pótlási költségek 3.1. Kis értékű tárgyi eszköz beszerzés Összesen Eredmény

2013 3,0% 2013

2014 3,0% 2014

2015 3,0% 2015

2016 2,9% 2016

2017 2,9% 2017

2018 2,8% 2018

2019 2,8% 2019

2020 2,7% 2020

2021 2,7% 2021

2022 2,7% 2022

2023 2,6% 2023

2024 2,6% 2024

2025 2,6% 2025

2026 2,6% 2026

2027 2,6% 2027

2028 2,5% 2028

2029 2,5% 2029

2030 2,5% 2030

631 457

655 702

492 487

500 000

515 000

530 450

545 833

561 662

577 389

593 556

609 582

626 040

642 943

659 660

676 811

694 408

712 463

730 987

749 262

767 993

787 193

12 597 030 126 971 622 140 200 109

2 717 260 136 481 535 139 854 497

100 000 152 961 152 153 553 639

100 000 163 613 920 164 213 920

103 000 168 200 601 168 818 601

106 090 173 246 619 173 883 159

109 167 178 270 771 178 925 771

112 332 183 440 624 184 114 618

115 478 188 576 961 189 269 828

118 711 193 857 116 194 569 383

121 916 199 091 258 199 822 756

125 208 204 466 722 205 217 970

128 589 209 987 324 210 758 856

131 932 215 446 994 216 238 586

135 362 221 048 616 221 860 789

138 882 226 795 880 227 629 170

142 493 232 692 573 233 547 528

146 197 238 742 580 239 619 764

149 852 244 711 144 245 610 258

153 599 250 828 923 251 750 514

157 439 257 099 646 258 044 277

Kiadások (Ft) 2010 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. Papír, nyomtatvány 500 670 1.1.2. Hajtó-, kenőanyag 1 590 699 1.1.3. Szakmai anyagok 516 549 1.1.4. Egyéb szolg. (posta, szemétszáll.) 1 647 873 1.1.5.Egyéb anyagbeszerzés 5 147 608 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Munkabér 99 510 222 1.2.2. Munkaadókat terhelő járadékok

2012 4,2% 2012

2011

2012

2013

2014

311 457 2 172 908 177 511 1 417 391 578 121

563 129 3 654 399 185 825 1 547 058 1 669 919

500 000 3 700 000 300 000 1 500 000 2 000 000

2015

2015

2015

2015

2015

2015

2015

2015

2015

2015

2015

2015

2015

2015

2015

2015

515 000 3 811 000 309 000 1 545 000 2 060 000

530 450 3 925 330 318 270 1 591 350 2 121 800

545 833 4 039 165 327 500 1 637 499 2 183 332

561 662 4 156 300 336 997 1 684 987 2 246 649

577 389 4 272 677 346 433 1 732 166 2 309 555

593 556 4 392 312 356 133 1 780 667 2 374 223

609 582 4 510 904 365 749 1 828 745 2 438 327

626 040 4 632 699 375 624 1 878 121 2 504 161

642 943 4 757 781 385 766 1 928 830 2 571 774

659 660 4 881 484 395 796 1 978 980 2 638 640

676 811 5 008 402 406 087 2 030 433 2 707 244

694 408 5 138 621 416 645 2 083 225 2 777 633

712 463 5 272 225 427 478 2 137 388 2 849 851

730 987 5 409 303 438 592 2 192 961 2 923 947

749 262 5 544 535 449 557 2 247 785 2 997 046

767 993 5 683 149 460 796 2 303 979 3 071 972

787 193 5 825 227 472 316 2 361 579 3 148 772

103 370 451

111 175 764

119 569 534

123 156 620

126 851 319

130 530 007

134 315 377

138 076 208

141 942 341

145 774 785

149 710 704

153 752 893

157 750 468

161 851 980

166 060 132

170 377 695

174 807 515

179 177 703

183 657 146

188 248 574

26 867 760 131 510 1 330 974

27 910 022 137 449 1 129 648

30 017 456 145 971 1 199 686

32 283 774 150 350 1 235 676

33 252 287 154 860 1 272 746

34 249 856 159 506 1 310 928

35 243 102 164 131 1 348 945

36 265 152 168 891 1 388 065

37 280 576 173 620 1 426 931

38 324 432 178 482 1 466 885

39 359 192 183 301 1 506 490

40 421 890 188 250 1 547 166

41 513 281 193 332 1 588 939

42 592 626 198 359 1 630 252

43 700 034 203 516 1 672 638

44 836 235 208 808 1 716 127

46 001 977 214 237 1 760 746

47 198 029 219 807 1 806 525

48 377 980 225 302 1 851 689

49 587 429 230 935 1 897 981

50 827 115 236 708 1 945 430

1 205 055 693 923

527 766 683 527 509 957

639 494 644 768 547 485

669 558 585 028 580 000

689 676 280 812 597 400

710 366 289 236 615 322

730 967 297 624 633 166

752 165 306 255 651 528

773 226 314 830 669 771

794 876 323 646 688 525

816 338 332 384 707 115

838 379 341 359 726 207

861 015 350 575 745 814

883 401 359 690 765 206

906 370 369 042 785 101

929 935 378 637 805 514

954 114 388 482 826 457

978 921 398 582 847 945

1 003 394 408 547 869 143

1 028 478 418 761 890 872

1 054 190 429 230 913 144

940 588

812 968

1 372 854

1 000 000

1 030 000

1 060 900

1 091 666

1 123 324

1 154 778

1 187 111

1 219 163

1 252 081

1 285 887

1 319 320

1 353 622

1 388 816

1 424 926

1 461 974

1 498 523

1 535 986

1 574 386

116 678 140 200 109

115 321 139 854 497

189 831 153 553 639

140 000 164 213 920

144 200 168 818 601

148 526 173 883 159

152 833 178 925 771

157 265 184 114 618

161 669 189 269 828

166 196 194 569 383

170 683 199 822 756

175 291 205 217 970

180 024 210 758 856

184 705 216 238 586

189 507 221 860 789

194 434 227 629 170

199 490 233 547 528

204 676 239 619 764

209 793 245 610 258

215 038 251 750 514

220 414 258 044 277

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


154


7.2.5


A Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény tulajdonosa és fenntartója Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata. A Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény esetében megvalósuló külső felújítás egyrészt városképi szempontok miatt bír jelentőséggel, másrészt az épület külső homlokzati hőszigetelése, a lapostető hő- és vízszigetelése, a tornaterem nyílászáróinak és héjazatának cseréje az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenésével is jár. A Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény üzemeltetési és karbantartási költségei jelenleg éves szinten – személyi jellegű (és ahhoz kapcsolódó) kiadásokkal együtt – 240 millió Ft-os nagyságrendet tesznek ki. A felújítás eredményeként bekövetkező energiaigény csökkenés várhatóan 15%-os költségmegtakarítást eredményez (alapdíj és hődíj összegéből számítva) a jelenlegi értékekhez képest, a felújítást követő első teljes évtől kezdődően. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az intézmény bevételei fedezik, amelyek két részből tevődnek össze: alaptevékenységből származó bevételekből és önkormányzati támogatásból (közel 90%). A fejlesztések megvalósulását követően a fenntartást, a tervszerű karbantartást az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg. Szervezeti változtatást a tevékenység végzése nem indokol. A megvalósítandó tevékenység hosszú távú fenntartása intézményi háttér szempontjából biztosított. A Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 2010 2011 2012 1. Fő tevékenységből származó bevételek Tanulók étkezési térítési díj befizetés 7 156 968 7 519 210 8 464 000 Alkalmazottak étkezési térítési díj elszámolás 2 803 571 29 680 0 Tanulmányi versenyek nevezési díja 138 441 99 220 0 Étkezés rezsihez kapcs. ÁFA visszatérülés 3 985 000 4 573 000 3 979 000 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Helyiségek bérbeadása 4 345 408 3 220 357 3 071 000 Diákigazolvány, tájékoztató pótlás bev. 123 665 173 686 0 Továbbszámlázott közüzemi szolg. bevétele 1 358 234 610 294 1 801 000 3. Egyéb bevételek Felügyeleti szervtől kapott támogatás 211 536 727 205 817 888 239 085 000 Átvett működési célú pénzeszköz vállalkozástól 0 84 649 0 Útravaló ösztöndíj - műkc.c. pénzeszköz átvétel 0 204 000 127 000 Előző évi alulfinanszírozás miatti pénzm. Vissza 13 268 330 13 054 000 0 Tanulóknak "sulialma" program könyvviteli elsz. 1 532 860 1 213 390 0 Összesen 246 249 204 236 599 374 256 527 000


155

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Kiadások (Ft) 2010 2011 2012 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek Kommunikációs szolgáltatások (telefon) 770 919 296 230 305 000 Számítástechnikai programok nyomonkövetési díja 228 575 272 100 283 000 Vásárolt élelmezés (tanulók és alkalm) 36 592 905 41 231 891 48 198 000 Szállítási szolgáltatás (diáksporttal kapcs.) 662 211 311 955 88 900 Víz- és csatornadíj 1 287 306 1 555 380 2 668 000 Postaköltség 97 583 119 269 48 000 Szemétszállítás és megsemmisítés 464 000 341 654 660 000 ELAMEN felé továbbszámlázott közüzemi 1 705 696 785 291 1 801 000 Pénzügyi szolgáltatás díja (OTP.) 436 782 222 766 0 Rehabilitációs hozzájárulás 1 103 000 1 657 000 2 026 000 Természetbeni hj. kifizetői adója 1 236 275 316 945 633 000 Belföldi kiküldetés 0 34 016 10 000 Reprezentáció 0 18 734 15 000 Számlás óraadói díj 0 160 000 0 Késedelmei kamat kiadás (vízdíj) 0 293 251 0 Üzemanyag beszerzés (téves ei) 0 0 670 560 Irodaszer, nyomtatvány beszerzés 906 901 858 551 435 610 Könyv, folyóirat beszerzés 642 404 179 240 164 850 Szakmai anyag beszerzés 430 545 329 104 165 100 Gyógyszer, vegyszer beszerzés 0 27 734 15 000 1.2. Állandó költségek Rendszeres és nem rendsz. személyi jutt. 137 997 042 131 475 749 136 868 000 Bérjárulékok 35 849 763 35 026 229 36 616 000 Távhő- melegvíz hődíja 11 065 356 10 916 590 13 417 000 Őrzés, védelem 0 305 500 2 725 000 2. Karbantartási költségek Épület felújítás kiadása 1 328 441 0 4 000 000 Karbantartási anyag beszerzés 483 870 191 871 193 040 Tisztító és takarítószer beszerzés 870 553 651 056 402 590 Épület karbantartás, kisjavítás 1 408 365 749 063 825 500 Berendezések, gépek karbantart. kisjav. 689 068 453 193 477 520 Tűzoltókészülékek felülvizsgálata 193 029 191 113 57 150 Rovarírtás kiadása 143 040 50 000 0 3. Pótlási költségek Ügyviteli, számitástechnikai eszköz besz. 1 102 811 0 0 Tanulóknak tankönyv beszerzés 996 607 849 000 762 460 Kisértékű tárgyi eszköz (berendezés, felszerelés) 2 736 746 1 257 018 1 012 190 Munkaruha, védőruha beszerzés 156 190 149 520 69 850 4. Egyéb Külterületen élő tanulók bérlettérítése 711 824 785 504 887 000 Tanulók étkezési térítési díj hátralék elengedés 373 845 679 972 0 Tanulóknak "sulialma" program ellenértéke 1 532 860 1 213 390 0 Tanulók jutt.- ösztöndíj, versenyek díja, ajándék 616 128 470 497 127 000 ÁFA befizetési kötelezettség 1 222 000 2 173 000 0 Összesen 246 042 639 236 599 374 256 627 320


156

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 54. táblázat A Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény működésének előzetes pénzügyi becslése Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek Tanulók étkezési térítési díj befizetés Alkalmazottak étkezési térítési díj elszámolás Tanulmányi versenyek nevezési díja Étkezés rezsihez kapcs.ÁFA visszatérülés 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Helyiségek bérbeadása Diákigazolvány, tájékoztató pótlás bev. Továbbszámlázott közüzemi szolg. bevétele 3. Egyéb bevételek Felügyeleti szervtől kapott támogatás

2010 4,9% 2010

2011 3,8% 2011

2012 4,2% 2012

2013 3,0% 2013

2014 3,0% 2014

2015 3,0% 2015

2016 2,9% 2016

2017 2,9% 2017

7 156 968 2 803 571 138 441 3 985 000

7 519 210 29 680 99 220 4 573 000

8 464 000 0 0 3 979 000

8 717 920 0 0 4 098 370

8 979 458 0 0 4 221 321

9 248 841 0 0 4 347 961

9 517 058 0 0 4 474 052

9 793 052 0 0 4 603 799

10 067 258 0 0 4 732 705

10 349 141 0 0 4 865 221

10 628 568 0 0 4 996 582

10 915 539 0 0 5 131 490

11 210 259 0 0 5 270 040

11 501 726 0 0 5 407 061

11 800 770 0 0 5 547 645

12 107 590 0 0 5 691 884

12 422 388 0 0 5 839 873

12 745 370 0 0 5 991 709

13 064 004 0 0 6 141 502

13 390 604 0 0 6 295 039

13 725 369 0 0 6 452 415

4 345 408 123 665 1 358 234

3 220 357 173 686 610 294

3 071 000 0 1 801 000

0 3 163 130 0 1 855 030 0 241 550 203

0 3 258 024 0 1 910 681 0 245 479 204

0 3 355 765 0 1 968 001 0 252 843 580

0 3 453 082 0 2 025 073 0 260 176 044

0 3 553 221 0 2 083 800 0 268 221 149

0 3 652 711 0 2 142 147 0 275 217 341

0 3 754 987 0 2 202 127 0 282 923 427

0 3 856 372 0 2 261 584 0 290 562 360

0 3 960 494 0 2 322 647 0 298 407 543

0 4 067 427 0 2 385 359 0 306 464 547

0 4 173 180 0 2 447 378 0 314 432 625

0 4 281 683 0 2 511 010 0 322 607 873

0 4 393 007 0 2 576 296 0 330 995 678

0 4 507 225 0 2 643 280 0 339 601 566

0 4 624 413 0 2 712 005 0 348 431 206

0 4 740 023 0 2 779 805 0 357 141 987

0 4 858 524 0 2 849 300 0 366 070 536

0 4 979 987 0 2 920 533 0 375 222 300

0 127 000

0 130 810

0 134 734

0 138 776

0 142 801

0 146 942

0 151 056

0 155 286

0 159 479

0 163 785

0 168 207

0 172 580

0 177 067

0 181 671

0 186 395

0 191 241

0 196 022

0 200 922

0 205 945

13 268 330 13 054 000 0 1 532 860 1 213 390 0 246 249 204 236 599 374 256 527 000

0 0 259 515 463

0 0 263 983 422

0 0 271 902 924

0 0 279 788 109

0 0 288 401 964

0 0 295 963 219

0 0 304 250 190

0 0 312 464 945

0 0 320 901 498

0 0 329 565 839

0 0 338 134 551

0 0 346 926 049

0 0 355 946 126

0 0 365 200 725

0 0 374 695 944

0 0 384 063 343

0 0 393 664 926

0 0 403 506 550

211 536 727 205 817 888 239 085 000

Átvett müködési célú pénzeszköz vállalkozástól

0

Útravaló ösztöndíj-mükc.c.pénzeszköz átvétel

0

Előző évi alulfinanszírozás miatti pénzm. Vissza Tanulóknak "sulialma" program könyvviteli elsz. Összesen

84 649 204 000

Kiadások (Ft) 2010 2011 2012 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek Kommunikációs szolgáltatások (telefon) 770 919 296 230 305 000 Számítástechikai programok nyomonkövetési díja 228 575 272 100 283 000 Vásárolt élelmezés (tanulók és alkalm) 36 592 905 41 231 891 48 198 000 Szállítási szolgáltatás (diáksporttal kapcs.) 662 211 311 955 88 900 Víz- és csatornadíj 1 287 306 1 555 380 2 668 000 Postaköltség 97 583 119 269 48 000 Szemétszállítás és megsemmisítés 464 000 341 654 660 000 ELAMEN felé továbbszámlázott közüzemi 1 705 696 785 291 1 801 000 Pénzügyi szolgáltatás díja (OTP.) 436 782 222 766 0 Rehabilitációs hozzájárulás 1 103 000 1 657 000 2 026 000 Természetbeni hj.kifizetői adója 1 236 275 316 945 633 000 Belföldi kiküldetés 0 34 016 10 000 Reprezentáció 0 18 734 15 000 Számlás óraadói díj 0 160 000 0 Késedelmei kamat kiadás (vízdíj) 0 293 251 0 Üzemanyag beszerzés (téves ei) 0 0 670 560 Irodaszer, nyomtatvány beszerzés 906 901 858 551 435 610 Könyv, folyóirat beszerzés 642 404 179 240 164 850 Szakmai anyag beszerzés 430 545 329 104 165 100 Gyógyszer, vegyszer beszerzés 0 27 734 15 000 1.2. Állandó költségek Rendszeres és nem rendsz. személyi jutt. 137 997 042 131 475 749 136 868 000 Bérjárulékok 35 849 763 35 026 229 36 616 000 Távhő- melegvíz hődíja 11 065 356 10 916 590 13 417 000 Őrzés, védelem 0 305 500 2 725 000 2. Karbantartási költségek Épület felújítás kiadása 1 328 441 0 4 000 000 Karbantartási anyag beszerzés 483 870 191 871 193 040 Tisztító és takarítószer beszerzés 870 553 651 056 402 590 Épület karbantartás, kisjavítás 1 408 365 749 063 825 500 Berendezések, gépek karbantart. kisjav. 689 068 453 193 477 520 Tűzoltókészülékek felülvizsgálata 193 029 191 113 57 150 Rovarírtás kiadása 143 040 50 000 0 3. Pótlási költségek Ügyviteli, számitástechnikai eszköz besz. 1 102 811 0 0 Tanulóknak tankönyv beszerzés 996 607 849 000 762 460 Kisértékű tárgyi eszköz (berendezés, felszerelés) 2 736 746 1 257 018 1 012 190 Munkaruha, védőruha beszerzés 156 190 149 520 69 850 4. Egyéb Külterületen élő tanulók bérlettérítése 711 824 785 504 887 000 Tanulók étkezési térítési díj hátralék elengedés 373 845 679 972 0 Tanulóknak "sulialma" program ellenértéke 1 532 860 1 213 390 0 Tanulók jutt.- ösztöndíj, versenyek díja, ajándék 616 128 470 497 127 000 ÁFA befizetési kötelezettség 1 222 000 2 173 000 0 Összesen 246 042 639 236 599 374 256 627 320 Eredmény

206 564

0

-100 320

2013

2014

2015

2016

2018 2,8% 2018

2017

2019 2,8% 2019

2018

2020 2,7% 2020

2019

2021 2,7% 2021

2020

2022 2,7% 2022

2021

2023 2,6% 2023

2022

2024 2,6% 2024

2023

2025 2,6% 2025

2024

2026 2,6% 2026

2025

2027 2,6% 2027

2026

2028 2,5% 2028

2027

2029 2,5% 2029

2028

2030 2,5% 2030

2029

2030

314 150 291 490 49 643 940 91 567 2 748 040 49 440 679 800 1 855 030 0 2 086 780 651 990 10 300 15 450 0 0 0 448 678 169 796 170 053 15 450 0 140 974 040 37 714 480 13 819 510 2 806 750

323 575 300 235 51 133 258 94 314 2 830 481 50 923 700 194 1 910 681 0 2 149 383 671 550 10 609 15 914 0 0 0 462 139 174 889 175 155 15 914 0 145 203 261 38 845 914 10 916 590 2 890 953

333 282 309 242 52 667 256 97 143 2 915 396 52 451 721 200 1 968 001 0 2 213 865 691 696 10 927 16 391 0 0 0 476 003 180 136 180 409 16 391 0 149 559 359 40 011 292 11 244 088 2 977 681

342 947 318 210 54 194 606 99 961 2 999 942 53 972 742 115 2 025 073 0 2 278 067 711 755 11 244 16 866 0 0 0 489 807 185 360 185 641 16 866 0 153 896 580 41 171 619 11 570 167 3 064 034

352 892 327 438 55 766 250 102 859 3 086 940 55 537 763 636 2 083 800 0 2 344 131 732 396 11 570 17 355 0 0 0 504 011 190 735 191 025 17 355 0 158 359 581 42 365 596 11 905 702 3 152 891

362 773 336 606 57 327 705 105 740 3 173 375 57 092 785 018 2 142 147 0 2 409 767 752 903 11 894 17 841 0 0 0 518 124 196 076 196 373 17 841 0 162 793 650 43 551 833 12 239 061 3 241 172

372 931 346 031 58 932 881 108 700 3 262 229 58 691 806 998 2 202 127 0 2 477 240 773 985 12 227 18 341 0 0 0 532 631 201 566 201 872 18 341 0 167 351 872 44 771 284 12 581 755 3 331 925

383 000 355 374 60 524 068 111 635 3 350 309 60 275 828 787 2 261 584 0 2 544 126 794 882 12 557 18 836 0 0 0 547 012 207 008 207 322 18 836 0 171 870 372 45 980 109 12 921 462 3 421 887

393 341 364 969 62 158 218 114 649 3 440 768 61 903 851 164 2 322 647 0 2 612 817 816 344 12 896 19 345 0 0 0 561 781 212 598 212 920 19 345 0 176 510 872 47 221 572 13 270 342 3 514 277

403 961 374 823 63 836 490 117 745 3 533 669 63 574 874 146 2 385 359 0 2 683 363 838 385 13 245 19 867 0 0 0 576 950 218 338 218 669 19 867 0 181 276 666 48 496 554 13 628 641 3 609 163

414 464 384 569 65 496 239 120 806 3 625 544 65 227 896 874 2 447 378 0 2 753 130 860 183 13 589 20 383 0 0 0 591 950 224 015 224 354 20 383 0 185 989 859 49 757 465 13 982 986 3 703 001

425 240 394 567 67 199 141 123 947 3 719 808 66 923 920 192 2 511 010 0 2 824 712 882 548 13 942 20 913 0 0 0 607 341 229 839 230 188 20 913 0 190 825 596 51 051 159 14 346 543 3 799 279

436 297 404 826 68 946 319 127 170 3 816 523 68 663 944 117 2 576 296 0 2 898 154 905 494 14 305 21 457 0 0 0 623 132 235 815 236 172 21 457 0 195 787 061 52 378 489 14 719 553 3 898 060

447 640 415 352 70 738 923 130 476 3 915 753 70 448 968 664 2 643 280 0 2 973 506 929 037 14 677 22 015 0 0 0 639 333 241 946 242 313 22 015 0 200 877 525 53 740 330 15 102 262 3 999 410

459 279 426 151 72 578 135 133 869 4 017 562 72 280 993 850 2 712 005 0 3 050 817 953 192 15 058 22 587 0 0 0 655 956 248 237 248 613 22 587 0 206 100 340 55 137 578 15 494 921 4 103 395

470 761 436 804 74 392 589 137 215 4 118 001 74 087 1 018 696 2 779 805 0 3 127 088 977 022 15 435 23 152 0 0 0 672 355 254 442 254 828 23 152 0 211 252 849 56 516 018 15 882 294 4 205 980

482 530 447 725 76 252 403 140 646 4 220 951 75 939 1 044 163 2 849 300 0 3 205 265 1 001 448 15 821 23 731 0 0 0 689 164 260 804 261 199 23 731 0 216 534 170 57 928 918 16 279 351 4 311 129

494 593 458 918 78 158 713 144 162 4 326 475 77 838 1 070 267 2 920 533 0 3 285 397 1 026 484 16 216 24 324 0 0 0 706 393 267 324 267 729 24 324 0 221 947 524 59 377 141 16 686 335 4 418 907

0 198 831 414 668 850 265 491 846 58 865 0 0 0 785 334

0 204 796 427 108 875 773 506 601 60 630 0 0 0 808 894

0 210 940 439 921 902 046 521 799 62 449 0 0 0 833 161

0 217 057 452 679 928 205 536 931 64 260 0 0 0 857 322

500 000 223 352 465 806 955 123 552 502 66 124 0 0 0 882 185

229 606 478 849 981 867 567 972 67 975 0 0 0 906 886

236 035 492 257 1 009 359 583 875 69 879 0 0 0 932 279

242 408 505 548 1 036 612 599 640 71 765 0 0 0 957 450

248 953 519 197 1 064 600 615 830 73 703 0 0 0 983 301

255 674 533 216 1 093 345 632 458 75 693 0 0 0 1 009 850

262 322 547 079 1 121 772 648 902 77 661 0 0 0 1 036 107

269 142 561 303 1 150 938 665 773 79 680 0 0 0 1 063 045

276 140 575 897 1 180 862 683 083 81 752 0 0 0 1 090 684

283 320 590 871 1 211 564 700 843 83 878 0 0 0 1 119 042

290 686 606 233 1 243 065 719 065 86 058 0 0 0 1 148 137

297 953 621 389 1 274 142 737 042 88 210 0 0 0 1 176 841

305 402 636 924 1 305 995 755 468 90 415 0 0 0 1 206 262

313 037 652 847 1 338 645 774 355 92 675 0 0 0 1 236 418

1 042 556 71 946 0 913 610 0 0 130 810 0 259 515 463

1 073 832 74 104 0 941 018 0 0 134 734 0 263 983 422

1 106 047 76 327 0 969 249 0 0 138 776 0 271 902 924

1 138 123 78 540 0 997 357 0 0 142 801 0 279 788 109

1 171 128 80 818 0 1 026 280 0 0 146 942 0 288 401 964

1 203 920 83 081 0 1 055 016 0 0 151 056 0 295 963 219

1 237 630 85 407 0 1 084 557 0 0 155 286 0 304 250 190

1 271 046 87 713 0 1 113 840 0 0 159 479 0 312 464 945

1 305 364 90 082 0 1 143 913 0 0 163 785 0 320 901 498

1 340 609 92 514 0 1 174 799 0 0 168 207 0 329 565 839

1 375 465 94 919 0 1 205 344 0 0 172 580 0 338 134 551

1 411 227 97 387 0 1 236 683 0 0 177 067 0 346 926 049

1 447 918 99 919 0 1 268 837 0 0 181 671 0 355 946 126

1 485 564 102 517 0 1 301 826 0 0 186 395 0 365 200 725

1 524 189 105 182 0 1 335 674 0 0 191 241 0 374 695 944

1 562 294 107 812 0 1 369 066 0 0 196 022 0 384 063 343

1 601 351 110 507 0 1 403 292 0 0 200 922 0 393 664 926

1 641 385 113 270 0 1 438 375 0 0 205 945 0 403 506 550

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


157


7.2.6

Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása

A Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely esetében megvalósuló külső felújítás egyrészt városképi szempontok miatt bír jelentőséggel, másrészt a tető- és homlokzatszigetelés az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenésével is jár. Az óvoda üzemeltetési és karbantartási költségei jelenleg éves szinten – személyi jellegű (és ahhoz kapcsolódó) kiadásokkal együtt – 54 millió Ft-os nagyságrendet tesznek ki. Az óvoda dolgozóinak száma 14 fő. A felújítás eredményeként bekövetkező energiaigény csökkenés várhatóan 15%-os költségmegtakarítást eredményez (alapdíj és hődíj összegéből számítva) a jelenlegi értékekhez képest, a felújítást követő első teljes évtől kezdődően. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az intézmény bevételei fedezik, amelyek két részből tevődnek össze: alaptevékenységből származó bevételekből és önkormányzati támogatásból (közel 85%). A fejlesztések megvalósulását követően a fenntartást, a tervszerű karbantartást az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg. Szervezeti változtatást a tevékenység végzése nem indokol. A megvalósítandó tevékenység hosszú távú fenntartása intézményi háttér szempontjából biztosított. A Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 2010 2011 1. Fő tevékenységből származó bevételek 5 995 600 5 983 680 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek 2 689 750 2 618 400 3. Egyéb bevételek (fenntartói hozzájárulás) 45 559 650 45 597 000 Összesen 54 245 000 54 199 080 Kiadások (Ft) 2010 2011 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek (vízdíj, telefon, tűzvédelmi, szemétszállítás) 14 824 050 14 911 680 1.2. Állandó költségek (bérköltség, járulék) 38 989 650 38 967 400 2. Karbantartási, pótlási költségek 431 300 320 000 Összesen 54 245 000 54 199 080

7.2.7

2012 5 985 000 2 619 000 44 122 900 52 726 900 2012

13 250 900 39 156 000 320 000 52 726 900


A Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény esetében megvalósuló külső felújítás egyrészt városképi szempontok miatt bír jelentőséggel, másrészt a tető- és homlokzatszigetelés, valamint a nyílászárók cseréje az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenésével is jár. Az óvoda üzemeltetési és karbantartási költségei jelenleg éves szinten – személyi jellegű (és ahhoz kapcsolódó) kiadásokkal együtt – 55 millió Ft-os nagyságrendet tesznek ki. Az óvoda dolgozóinak száma 14 fő. A felújítás eredményeként bekövetkező energiaigény csökkenés várhatóan 15%-os költségmegtakarítást eredményez (alapdíj és hődíj összegéből számítva) a jelenlegi értékekhez képest, a felújítást követő első teljes évtől kezdődően. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az intézmény bevételei fedezik, amelyek két részből tevődnek össze: alaptevékenységből származó bevételekből és önkormányzati támogatásból (aránya 93%). A fejlesztések megvalósulását követően a fenntartást, a tervszerű karbantartást az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg. Szervezeti változtatást a tevékenység végzése


158


nem indokol. A megvalósítandó tevékenység hosszú távú fenntartása intézményi háttér szempontjából biztosított. A Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 2010 2011 2012 Fő tevékenységből származó bevételek 2 650 000 2 599 000 2 770 000 Egyéb bevételek 1 228 000 965 800 1 233 000 Fenntartói hozzájárulás 53 852 200 51 933 600 48 710 000 Összesen 57 730 200 55 498 400 52 713 000 Kiadások (Ft) 2010 2011 2012 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek (vízdíj, telefon, tűzvédelmi, szemétszállítás) 15 978 100 15 374 300 15 191 690 1.2. Állandó költségek (bérköltség, járulék) 41 596 500 39 968 500 37 375 210 2. Karbantartási, pótlási költségek 155 600 155 600 146 100 Összesen 57 730 200 55 498 400 52 713 000


159

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 55. táblázat A Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely működésének előzetes pénzügyi becslése

Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek 3. Egyéb bevételek (fenntartói hozzájárulás) Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.2. Állandó költségek ebből fűtés egyéb 2. Karbantartási költségek Összesen

14 824 050 14 911 680 38 989 650 38 967 400 2 311 405 36 655 995 431 300 320 000 54 245 000 54 199 080

2010 4,9% 2010

2011 3,8% 2011

2012 4,2% 2012

2013 3,0% 2013

2014 3,0% 2014

2015 3,0% 2015

2016 2,9% 2016

2017 2,9% 2017

2018 2,8% 2018

2019 2,8% 2019

2020 2,7% 2020

2021 2,7% 2021

2022 2,7% 2022

2023 2,6% 2023

2024 2,6% 2024

2025 2,6% 2025

2026 2,6% 2026

2027 2,6% 2027

2028 2,5% 2028

2029 2,5% 2029

2030 2,5% 2030

5 995 600

5 983 680

5 985 000

6 164 550

6 349 487

6 539 971

6 729 630

6 924 790

7 118 684

7 318 007

7 515 593

7 718 514

7 926 914

8 133 014

8 344 472

8 561 428

8 784 025

9 012 410

9 237 720

9 468 663

2 689 750

2 618 400

2 619 000

2 697 570

2 778 497

2 861 852

2 944 846

3 030 246

3 115 093

3 202 316

3 288 778

3 377 575

3 468 770

3 558 958

3 651 491

3 746 430

3 843 837

3 943 776

4 042 371

4 143 430

4 247 016

45 559 650 45 597 000 44 122 900 45 446 587 54 245 000 54 199 080 52 726 900 54 308 707

46 363 452 55 491 435

47 754 355 57 156 178

49 139 232 58 813 708

50 564 269 60 519 305

51 980 069 62 213 846

53 435 511 63 955 833

54 878 269 65 682 641

56 359 983 67 456 072

57 881 702 69 277 386

59 386 627 71 078 598

60 930 679 72 926 642

62 514 877 74 822 734

64 140 263 76 768 125

65 807 910 67 453 108 78 764 097 80 733 199

69 139 436 82 751 529

70 867 921 84 820 317

2010

2011

Eredmény

0

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

9 705 380

2030

13 250 900 39 156 000 2 408 484 36 747 516 320 000 52 726 900

13 648 427 40 330 680 2 480 739 37 849 941 329 600 54 308 707

14 057 880 41 094 067 2 108 628 38 985 440 339 488 55 491 435

14 479 616 42 326 889 2 171 887 40 155 003 349 673 57 156 178

14 899 525 43 554 369 2 234 871 41 319 498 359 813 58 813 708

15 331 611 44 817 446 2 299 683 42 517 763 370 248 60 519 305

15 760 896 46 072 334 2 364 074 43 708 261 380 615 62 213 846

16 202 202 47 362 360 2 430 268 44 932 092 391 272 63 955 833

16 639 661 48 641 144 2 495 885 46 145 259 401 836 65 682 641

17 088 932 49 954 454 2 563 274 47 391 181 412 686 67 456 072

17 550 333 51 303 225 2 632 482 48 670 742 423 828 69 277 386

18 006 642 52 637 109 2 700 927 49 936 182 434 848 71 078 598

18 474 814 54 005 673 2 771 151 51 234 522 446 154 72 926 642

18 955 159 55 409 821 2 843 201 52 566 620 457 754 74 822 734

19 447 994 56 850 476 2 917 124 53 933 352 469 655 76 768 125

19 953 641 58 328 589 2 992 969 55 335 619 481 867 78 764 097

20 452 482 59 786 803 3 067 793 56 719 010 493 913 80 733 199

20 963 795 61 281 473 3 144 488 58 136 985 506 261 82 751 529

21 487 889 62 813 510 3 223 101 59 590 410 518 918 84 820 317

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

56. táblázat A Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény működésének előzetes pénzügyi becslése Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Egyéb bevételek Fenntartói hozzájárulás Összesen

2 650 000 2 599 000 2 770 000 1 228 000 965 800 1 233 000 53 852 200 51 933 600 48 710 000 57 730 200 55 498 400 52 713 000

Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.2. Állandó költségek ebből fűtés egyéb 2. Karbantartási, pótlási költségek Összesen

15 978 100 15 374 300 41 596 500 39 968 500 3 129 435 36 839 065 155 600 155 600 57 730 200 55 498 400

Eredmény

2010 4,9% 2010

2011 3,8% 2011

2010

2012 4,2% 2012

2011

0

2013 3,0% 2013

2012

0

2014 3,0% 2014

2 853 100 1 269 990 50 171 300 54 294 390 2013

2015 3,0% 2015

2 938 693 1 308 090 51 071 873 55 318 656 2014

2016 2,9% 2016

3 026 854 1 347 332 52 604 030 56 978 216 2015

2017 2,9% 2017

3 114 633 1 386 405 54 129 547 58 630 584 2016

2018 2,8% 2018

3 204 957 1 426 611 55 699 303 60 330 871 2017

2019 2,8% 2019

2020 2,7% 2020

3 294 696 3 386 947 1 466 556 1 507 619 57 258 884 58 862 133 62 020 135 63 756 699 2018

2019

2021 2,7% 2021

3 478 395 1 548 325 60 451 410 65 478 130 2020

2022 2,7% 2022

3 572 311 1 590 130 62 083 598 67 246 040 2021

2023 2,6% 2023

3 668 764 1 633 063 63 759 855 69 061 683 2022

2024 2,6% 2024

3 764 152 1 675 523 65 417 612 70 857 286 2023

2025 2,6% 2025

3 862 020 1 719 087 67 118 470 72 699 576 2024

2026 2,6% 2026

3 962 432 1 763 783 68 863 550 74 589 765 2025

2027 2,6% 2027

4 065 455 1 809 641 70 654 002 76 529 099 2026

2028 2,5% 2028

4 171 157 1 856 692 72 491 006 78 518 855 2027

2029 2,5% 2029

4 275 436 1 903 109 74 303 281 80 481 827 2028

2030 2,5% 2030

4 382 322 1 950 687 76 160 863 82 493 872 2029

4 491 880 1 999 454 78 064 885 84 556 219 2030

15 191 690 37 375 210 3 260 871 34 114 339 146 100 52 713 000

15 647 441 38 496 466 3 358 697 35 137 769 150 483 54 294 390

16 116 864 39 046 795 2 854 893 36 191 902 154 997 55 318 656

16 600 370 40 218 199 2 940 540 37 277 659 159 647 56 978 216

17 081 781 41 384 526 3 025 815 38 358 711 164 277 58 630 584

17 577 152 42 584 678 3 113 564 39 471 114 169 041 60 330 871

18 069 312 43 777 049 3 200 744 40 576 305 173 774 62 020 135

18 575 253 45 002 806 3 290 364 41 712 441 178 640 63 756 699

19 076 785 46 217 882 3 379 204 42 838 677 183 463 65 478 130

19 591 858 47 465 765 3 470 443 43 995 322 188 417 67 246 040

20 120 838 48 747 340 3 564 145 45 183 195 193 504 69 061 683

20 643 980 50 014 771 3 656 813 46 357 958 198 535 70 857 286

21 180 724 51 315 155 3 751 890 47 563 265 203 697 72 699 576

21 731 423 52 649 349 3 849 439 48 799 910 208 993 74 589 765

22 296 440 54 018 232 3 949 524 50 068 708 214 427 76 529 099

22 876 147 55 422 706 4 052 212 51 370 494 220 002 78 518 855

23 448 051 56 808 274 4 153 517 52 654 757 225 502 80 481 827

24 034 252 58 228 481 4 257 355 53 971 126 231 140 82 493 872

24 635 108 59 684 193 4 363 789 55 320 404 236 918 84 556 219

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


160


7.2.8

Városrész központ kialakítása, közterület rehabilitáció

Az érkerti közterületek fejlesztése, mint városi funkció fejlesztéseként megvalósuló tevékenységek megvalósítási helyszíneinek mindegyike Nyíregyháza Megyei Jogú Város Város Önkormányzatának tulajdonában van. A fenntartási és üzemeltetési cél az, hogy a belváros megújított közterületei – a rendszeres karbantartásnak és tisztításnak köszönhetően – hosszú távon is alkalmasak legyenek a közösségi, közlekedési, rekreációs funkciók ellátására úgy, hogy lehetőség szerint ugyanannyi ráfordítással magasabb szolgáltatási színvonalat tudjon az adott közterület képviselni. A közterület rehabilitációs projektek megvalósítása után a kialakított zöldfelületek, burkolatok fenntartása rendszeres gondozást igényel. Az útfelújítási projektelemek, a megújult burkolatok a megvalósítást követően karbantartást igényelnek. A közterületek üzemeltetését, karbantartását a NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. (100%-os önkormányzati tulajdonú társaság) látja el, ehhez a Társaság rendelkezik a szükséges eszközökkel és humán erőforrásokkal. A NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. tevékenységénél meghatározó a Nyíregyháza várossal kötött közszolgáltatási, vagyonkezelési szerződésben foglaltak végrehajtása. Az Önkormányzat az éves költségvetési rendeletében határozza meg azt az összeget, amelyet az Önkormányzat a Társaságnak a közszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellentételezéseként biztosít. A Társaság foglalkoztatottainak száma 240 fő. A Társaság árbevételének jelentős részét a város költségvetésében meghatározott feladatok jelentik, így a városüzemeltetés teljes vertikuma, a lakóingatlan és egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiségek kezelésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok. Piaci bevételei a vásárok és piacok árbevételéből származnak. Az akcióterületi fejlesztésekkel kapcsolatosan a Társaság tevékenységei közé tartozik az útkezelés (utak, hidak, járdák, kerékpárutak karbantartása és üzemeltetése), valamint a zöldfelületek fenntartása (zöldfelület fenntartás, közterületi és parki fák fenntartása, növényvédelem, játszótér karbantartás). A zöldfelület fenntartási feladatokat évről-évre folyamatosan csökkenő önkormányzati finanszírozás mellett kell megoldania a Társaságnak. A közterületekkel kapcsolatos legfontosabb tevékenységek a következők: 



Útkezelési és üzemeltetési feladatok – szilárd burkolatú utak (aszfalt, beton), járdák sétányok üzemeltetése, karbantartása, takarítása:  Üzemeltetés (pl.utak víztelenítése, korlátok pótlása, javítás, jelzőtáblák pótlása)  Karbantartás (pl kátyúzás, hidak javítása, ellenőrzése, út és járda hibaelhárítás, jelzőtáblák kihelyezése, burkolatjel festése, hézagkiöntés)  Takarítás, síktalanítás (síktalanítás, takarítás, szegélyezés, mosatás, locsolás, seprési hulladék elszállítása, megsemmisítése) Zöldfelület fenntartás:  Parkfenntartás (gondozás, öntözés)  Utcai és parki fák fenntartása (kivágás, gallyazás)  Növényvédelem (utcai sorfák, parki fák, cserjék növényvédelmi munkái)  Játszótér karbantartás (játszótéri berendezések javítása, karbantartása, festése)


161

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Akcióterületi utak, járdák üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Szilárd burkolatú utak 1.2. Járdák, sétányok Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. Szilárd burkolatú utak üzemeltetése 1.1.2. Járdák, sétányok üzemeltetése 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Szilárd burkoaltú utak üzemeltetése 1.2.2. Járdák, sétányok üzemeltetése 2. Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek 2.1.1 Szilárd burkolatú utak karbantartása 2.1.2 Járdák, sétányok karbantartása 2.2. Állandó költségek 2.2.1. Szilárd burkolatú utak karbantartása 2.2.2. Járdák, sétányok karbantartása Összesen

2011 4 965 300 2 958 300 2 007 000 4 965 300 2011 2 836 485 1 701 891 798 741 903 150 1 134 594 532 494 602 100 2 128 815 1 277 289 976 239 301 050 851 526 650 826 200 700 4 965 300

Akcióterületi zöldfelületek, játszóterek üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 1. Önkormányzati hozzájárulás 1.1. Zöldfelület-fenntartás, utcai és parki fák fenntartása, növényvédelem 1.2. Játszótér Összesen Kiadások (Ft) 1. Közvetlen költségek 1.1. Üzemeltetés-fenntartás Zöldfelület-fenntartás, utcai és parki fák fenntartása, növényvédelem 1.2. Karbantartás Játszótér 2. Közvetett költségek Összesen

2011 356 000 185 000 541 000 2011 683 900 412 350

271 550 120 000 803 900

A városrész rehabilitációja kapcsán az üzemeltetési, fenntartási, karbantartási feladatokra fordítandó kiadások számottevően nem növekednek. A NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft.által végzendő közszolgáltatási feladatok körét és az azok ellátásáért az Önkormányzat által nyújtandó ellentételezés (kompenzáció) feltételeit éves közszolgáltatási szerződés rögzíti.


162

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 57. táblázat A városrész központ kialakítása működésének előzetes pénzügyi becslése Városrész központ kialakítása, Érpatak környezetének rendezése Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Szilárd burkolatú utak 1.2. Járdák, sétányok 1.3. Zöldterület fenntartás, játszóterek 2. Egyéb bevétel Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. Szilárd burkolatú utak üzemeltetése 1.1.2. Járdák, sétányok üzemeltetése 1.1.3. Zöldfelület-fenntartás, utcai és parki fák fenntartása, növényvédelem 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Szilárd burkoaltú utak üzemeltetése 1.2.2. Járdák, sétányok üzemeltetése 1.2.3. Zöldfelület-fenntartás közvetett költsége 2. Karbantartási, pótlási költségek 2.1. Változó költségek 2.1.1 Szilárd burkolatú utak karbantartása 2.1.2 Járdák, sétányok karbantartása 2.1.3. Játszótér karbantartás 2.2. Állandó költségek 2.2.1. Szilárd burkolatú utak karbantartása 2.2.2. Járdák, sétányok karbantartása Összesen Eredmény

2011 3,8% 2011

2012 4,2% 2012

2 958 300 2 007 000 541 000 262 900 5 769 200

2013 3,0% 2013

3 082 549 2 091 294 563 722 273 942 6 011 506

2014 3,0% 2014

3 135 798 2 127 420 498 000 354 000 6 115 218

2015 3,0% 2015

3 229 872 2 191 243 512 940 364 620 6 298 675 2014

2016 2,9% 2016

3 326 768 2 256 980 528 328 375 559 6 487 635

3 423 244 2 322 432 543 650 386 450 6 675 776 2016

2018 2,8% 2018

3 522 518 2 389 783 559 416 397 657 6 869 374 2017

2019 2,8% 2019

3 621 149 2 456 697 575 079 408 791 7 061 716 2018

2020 2,7% 2020

3 722 541 2 525 484 591 181 420 237 7 259 444 2019

2021 2,7% 2021

3 823 050 2 593 672 607 143 431 584 7 455 449 2020

2022 2,7% 2022

3 926 272 2 663 701 623 536 443 237 7 656 746 2021

2023 2,6% 2023

4 032 281 2 735 621 640 372 455 204 7 863 478 2022

2024 2,6% 2024

4 137 121 2 806 748 657 021 467 039 8 067 929

4 244 686 2 879 723 674 104 479 182 8 277 695 2024

2026 2,6% 2026

4 355 048 2 954 596 691 631 491 641 8 492 915 2025

2027 2,6% 2027

4 468 279 3 031 415 709 613 504 424 8 713 731 2026

2028 2,5% 2028

4 584 454 3 110 232 728 063 517 539 8 940 288 2027

2029 2,5% 2029

4 699 066 3 187 988 746 264 530 477 9 163 795 2028

2030 2,5% 2030

4 816 542 3 267 688 764 921 543 739 9 392 890 2029

4 936 956 3 349 380 784 044 557 333 9 627 712

2012

2013

798 741 903 150

832 288 941 082

846 666 957 335

872 066 986 055

898 228 1 015 637

924 277 1 045 090

951 081 1 075 398

977 711 1 105 509

1 005 087 1 136 463

1 032 224 1 167 148

1 060 094 1 198 661

1 088 717 1 231 024

1 117 023 1 263 031

1 146 066 1 295 870

1 175 864 1 329 563

1 206 436 1 364 131

1 237 803 1 399 599

1 268 749 1 434 589

1 300 467 1 470 453

1 332 979 1 507 215

412 350

429 669 0 554 859 627 388 125 040

455 000

532 494 602 100 120 000

564 444 638 222 127 000

468 650 0 581 377 657 369 130 810

482 710 0 598 819 677 090 134 734

496 708 0 616 184 696 725 138 642

511 113 0 634 054 716 930 142 662

525 424 0 651 807 737 004 146 657

540 136 0 670 058 757 641 150 763

554 719 0 688 149 778 097 154 834

569 697 0 706 729 799 105 159 014

585 079 0 725 811 820 681 163 308

600 291 0 744 682 842 019 167 554

615 898 0 764 044 863 911 171 910

631 911 0 783 909 886 373 176 380

648 341 0 804 291 909 419 180 966

665 198 0 825 202 933 064 185 671

681 828 0 845 832 956 390 190 312

698 874 0 866 978 980 300 195 070

716 346 0 888 653 1 004 808 199 947

976 239 301 050 271 550

1 017 241 313 694 282 955

1 034 813 319 118 270 000

1 065 857 328 692 278 100

1 097 833 338 552 286 443

1 129 670 348 370 294 750

1 162 431 358 473 303 298

1 194 979 368 510 311 790

1 228 438 378 829 320 520

1 261 606 389 057 329 174

1 295 669 399 561 338 062

1 330 652 410 350 347 189

1 365 249 421 019 356 216

1 400 746 431 965 365 478

1 437 165 443 196 374 980

1 474 532 454 719 384 730

1 512 869 466 542 394 733

1 550 691 478 206 404 601

1 589 458 490 161 414 716

1 629 195 502 415 425 084

650 826 200 700 5 769 200

678 161 209 129 6 011 506

689 875 212 745 6 115 218

710 571 219 127 6 298 675

731 888 225 701 6 487 635

753 113 232 247 6 675 776

774 953 238 982 6 869 374

796 652 245 673 7 061 716

818 958 252 552 7 259 444

841 070 259 371 7 455 449

863 779 266 374 7 656 746

887 101 273 566 7 863 478

910 166 280 679 8 067 929

933 830 287 976 8 277 695

958 110 295 464 8 492 915

983 021 303 146 8 713 731

1 008 579 311 028 8 940 288

1 033 794 318 803 9 163 795

1 059 638 326 773 9 392 890

1 086 129 334 943 9 627 712

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

163

2023

2025 2,6% 2025

2011


2015

2017 2,9% 2017

2030


7.2.9

A társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása

A tevékenység keretében megtörténik 10 db tízemeletes, iparosított technológiával épült épület (társasházak és lakásszövetkezeti házak) közös részeinek felújítása: a homlokzat utólagos hőszigetelése kőzetgyapotos hőszigetelő rendszerrel és a tető utólagos hő- és vízszigetelése. A felújítandó társasházak és lakásszövetkezeti házak magántulajdonban vannak, üzemeltetőjük 2 épület esetében a Nyíregyházi Lakásszövetkezet, 8 társasház esetében maga a társasház. A társasházak üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségei épületenként változóak, nagyságrendileg 6-8 millió Ft-ot tesznek ki évente épületenként, amelynek nagy részét a közüzemi díjak, takarítás, lift üzemeltetés költsége teszi ki. A társasházak és lakásszövetkezeti házak a működési-fenntartási költségeiket saját bevételeikből fedezik, melynek legnagyobb tételét a közös költség befizetések jelentik, éves szinten épületenként 6-7 millió Ft-os nagyságrendben, ezt egészítik ki közös helyiségek bérleti díjából származó bevételek. A működéshez, üzemeltetéshez kapcsolódó bevételek és kiadások nagyságrendje nem fog változni a felújítás hatására. A felújítások révén – a tető- és homlokzat szigetelés eredményeként – nő az érintett épületek energiahatékonysága. Az épületek hőszigetelése várhatóan az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését eredményezi, amely azonban nem jelenik meg a lakóházak költségvetésében, mivel a fűtésszámlát közvetlenül a lakók fizetik. A megtakarítás a társasházak lakóinál jelentkezik, így társasházi szinten az üzemeltetési költségeiben jelentős változás nem várható. Az épületek megújult homlokzata nem igényel fenntartási hozzájárulást Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről. Toldi u.58. szövetkezeti lakóépület üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Közös költség üzemeltetési része 1.2. Közös költség felújítási alapképzés 2. Egyéb bevételek 2.1. Felújítási alap egyéb bevétele 2.2. Üzemeltetés egyéb bevétele Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. Szemétszáll+konténer 1.1.2.Vízdíj 1.1.3. Villany 1.1.4. Fűtés 1.1.5. Anyagvásárlás+egyéb ktg. 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Használati díj 1.2.2. Tartalékalap 2. Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek 2.1.1.Karbantartás épületre 2.1.2. Lift karbantartás 2.2. Állandó költségek 2.2.1. Bankköltség 2.2.2. Biztosítás 3. Felújítási alap felhasználása Összesen


2010 5 692 072 4 766 524 925 548 675 674 663 339 12 335 6 367 746 2010 3 664 598 2 557 798 1 196 181 -8 842 826 343 213 761 330 355 1 106 800 928 800 178 000 993 559 529 927 47 741 482 186 463 632 72 240 391 392 734 845 5 393 002

2011 5 774 314 4 848 766 925 548 1 211 160 1 109 395 101 765 6 985 474 2011 3 640 116 2 482 716 1 146 402 36 837 712 500 263 152 323 825 1 157 400 980 400 177 000 1 081 802 590 642 46 096 544 546 491 160 72 240 418 920 1 104 198 5 826 116

2012 6 207 916 5 282 368 925 548 382 000 382 000 0 6 589 916 2012 3 973 208 2 561 208 1 179 360 254 848 800 000 0 327 000 1 412 000 1 032 000 380 000 1 309 160 818 000 50 000 768 000 491 160 72 240 418 920 0 5 282 368

164

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Toldi u.67. szövetkezeti lakóépület üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Közös költség üzemeltetési része 1.2. Közös költség felújítási alapképzés 3. Egyéb bevételek 3.1. Felújítási alap egyéb bevétele 3.2. Üzemeltetés egyéb bevétele Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. Szemétszáll+konténer 1.1.2.Vízdíj 1.1.3. Villany 1.1.4. Fűtés 1.1.5. Anyagvásárlás+egyéb ktg. 1.1.6. Bér + járulék 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Használati díj 1.2.2. Tartalékalap 2. Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek 2.1.1.Karbantartás épületre 2.1.2. Lift karbantartás 2.2. Állandó költségek 2.2.1. Bankköltség 2.2.2. Biztosítás 3. Pótlási költségek 4. Felújítási alap felhasználása Összesen

2010 7 191 268 6 358 048 833 220 389 279 124 800 264 479 7 580 547 2010 5 520 676 4 450 956 1 254 585 95 099 1 140 036 396 544 364 560 1 200 132 1 069 720 928 800 140 920 1 202 464 740 272 28 549 711 723 462 192 72 240 389 952 862 817 245 765 8 293 914

2011 7 468 702 6 635 482 833 220 277 282 67 500 209 782 7 745 984 2011 5 263 696 4 142 380 1 243 358 169 514 1 142 558 26 000 268 080 1 292 870 1 121 316 980 400 140 916 1 192 260 702 540 0 702 540 489 720 72 240 417 480 822 510 1 141 500 8 909 686

2012 6 115 588 5 282 368 833 220 78 000 48 000 30 000 6 193 588 2012 4 956 371 3 615 646 1 300 632 202 716 1 000 000 0 256 000 856 298 1 340 725 1 032 000 308 725 1 189 720 700 000 0 700 000 489 720 72 240 417 480 292 286 0 6 928 097

Toldi u.56. társasház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) Fő tevékenységből származó bevételek Bérleti díj Összesen Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Áramdíj Vízdíj Karbantartási költségek Összesen

2010 7 570 293 1 044 264 8 614 557 2010 4 965 333 1 236 367 85 758 634 848 6 922 306

2011 9 220 768 1 113 423 10 334 191 2011 5 456 504 1 296 734 134 358 358 075 7 245 671

2012 10 500 000 1 200 000 11 700 000 2012 6 000 000 900 000 120 000 400 000 7 420 000

Toldi u.60. társasház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Társtulajdonosok befizetései 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek 2.1. Bérleti díj 3. Egyéb bevételek 3.1. Bank kamat 3.2. Támogatások (pályázati, önkormányzati) 3.3. Egyéb bevételek Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Közüzemi díjak Villany díj Víz és csatornadíj Távhő


2010 6 789 090 6 789 090

2011 6 907 305 6 907 305

2012 7 286 400 7 286 400

342 725 342 725 1 289 501 6 821 1 000 000 282 680 8 421 316 2010 6 544 990 3 036 557 989 534 50 447 69 474

371 250 371 250 160 789 21 854 0 138 935 7 439 344 2011 5 442 919 2 932 396 735 939 166 387 0

274 260 274 260 5 883 336 25 000 0 5 858 336 13 443 996 2012 10 642 700 2 891 500 800 000 200 000 0

165

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Szemét szállítás Biztosítási díj 1.2. Személyi jellegű költségek Munkabér Járulékok Közös k. díj Könyvelői díj 1.3.Egyéb üzemeltetési-kezelési költségek Bankköltség Posta ktg Hitelkamat/hitelvisszafizetés Rovarirtás Pályázati/OTP LTP felújítás Könyvvizsgálat Jelzálog bejegyzés, végrehajtási ktg Egyéb ktg 2. Karbantartási költségek Liftkarbantartás, javítások, ÉMI felülvizsgálatok Tisztítószer, felmosó, seprű, Izzó, fénycső Tüzivízvezeték javítás és nyomáspróba, jegyzőkönyv/ellenőrzés Műanyag nyílászáró Villanyszerelési, javítási munkák Kaputelefon javítás, zárjavítás Egyéb javítás Összesen

1 121 426 805 676 1 775 979 792 604 212 000 417 000 354 375 1 732 454 155 305 48 155 108 706 98 750 1 127 025 25 000 51 410 118 103 1 216 192

1 408 680 621 390 1 860 168 844 168 241 000 415 000 360 000 650 355 148 043 15 770 100 556 138 250 0 0 162 890 84 846 795 556

1 200 000 691 500 1 932 800 1 037 040 110 000 420 000 365 760 5 818 400 230 000 40 000 2 208 400 140 000 3 000 000 0 120 000 80 000 757 000

502 092 52 150

544 412 26 708

550 000 30 000

131 375 333 000 25 625 12 500 159 450 7 761 182

0 0 85 896 75 925 62 615 6 238 475

12 000 0 75 000 50 000 40 000 11 399 700

Toldi u.62. társasház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek (Bérleti díj) 3. Egyéb bevételek 3.1. Kamat 3.2. Visszautalt áramdíj Összesen Kiadások (Ft) Víz- és csatornadíj (méretlen) Közös víz- és csatornadíj Közös áram Szemétszállítás és edénybérlet Takarítás és takarítószer Karbantartás Közös tulajdon biztosítása Egyéb költségek (banki-postai ktg., stb.) Felvonó karbantartás Felvonó kezelés Képviseleti díj Felújítás Összesen

2010 6 621 433

2011 7 650 605

2012 7 714 064

945 321 29 405 29 405

1 061 867 91 296 66 010 25 286 8 803 768 2011 281 528 95 870 1 026 110 1 339 505 927 330 413 794 138 060 501 923 603 032 326 772 947 520

1 040 000 40 000 40 000

6 601 444

6 837 170

7 596 159 2010 50 256 197 127 1 129 018 1 736 172 866 520 423 492 133 992 355 877 521 101 326 772 943 653 272 300 6 956 280

8 794 064 2012 400 368 187 920 1 101 000 1 358 994 939 600 490 680 138 000 304 000 626 400 326 772 963 436

Toldi u.64. társasház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek (Bérleti díj) 3. Egyéb bevételek 3.1. Kamat 3.2. Biztosítási kártérítés 3.3. Visszautalt áramdíj Összesen


2010 6 964 371

2011 7 185 108

2012 7304143

780 650 127 502 91 693 33 300 2 509 7 872 523

694 234 107 981 91 775 12 500 3 706 7 987 323

695000 80 000 80 000

8 079 143

166

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Kiadások (Ft) Víz- és csatornadíj (méretlen) Közös víz- és csatornadíj Közös áram Szemétszállítás és edénybérlet Takarítás és takarítószer Karbantartás Közös tulajdon biztosítása Egyéb költségek (banki-postai ktg., stb.) Felvonó karbantartás Felvonó kezelés Képviseleti díj Felújítás Összesen

2010 0 172 869 962 643 1 302 128 918 720 387 198 133 992 298 132 585 291 281 880 951 972 575 565 6 570 390

2011 75 776 86 148 942 821 1 302 128 974 400 314 721 404 860 342 752 596 300 284 480 951 972

2012 75 000 104 400 977 726 1 357 149 981 360 490 680 472 142 294 500 610 740 296 496 965 422

6 276 358

6 625 615

Toldi u.66. társasház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1 Közös költségek 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek 2.1. Bérleti díj 3. Egyéb bevételek 3.1. Lakók befizetése felújításra 3.2 Kamatok 3.3 Visszatérítések (víz, villany) Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. Közös vízdíjak 1.1.2. Közös áramdíjak 1.1.3. Közös fűtésdíjak 1.1.4. Szemétszállítás 1.1.5. Felvonó üzemeltetés 1.1.6. Számlavezetési díjak 1.1.7. Egyéb agyagok, szolgáltatások 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Takarítás 1.2.2. Épületbiztosítás 1.2.3. Közös képviselő 1.2.4. Járulékok 2. Karbantartási költségek 2.1.Közös helyiségek karbantartása Összesen

2010 5 513 336 5 513 336

2012 6 474 000 6 474 000

192 000 192 000 803 697 743 722 21 777 38 198 6 509 033 2010 5 240 642 3 266 674 492 000 983 212 0 1 126 944 449 577 146 696 68 245 1 973 968 969 500 367 988 600 000 36 480 362 206 362 206 5 602 848

192 000 192 000 1 196 000 996 000 100 000 100 000 7 862 000 2012 6 091 640 3 890 000 650 000 1 100 000 80 000 1 200 000 600 000 160 000 100 000 2 201 640 1 020 000 435 840 600 000 145 800 500 000 500 000 6 591 640

Toldi u.68. társasház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Társasházi közös költség 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek 2.1. Közös helyiség bérleti díj 3. Egyéb bevételek 3.1. Egyéb bevételek 3.2. Lakás takarékpénztári kifizetés Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. Házmester vállalkozói díja 1.1.2. Banki költségek


2010 6 282 010 6 282 010

2011 6 350 680 6 350 680

333 180 333 180 1 507 037 1 507 037

359 467 359 467 5 782 943 711 318 5 071 625 12 493 090 2011 5 967 093 1 950 155 680 466 162 632

8 122 227 2010 6 770 100 3 781 826 1 038 000 153 141

167

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 1.1.3. Képviseleti díj 1.1.4. Egyéb anyagköltségek 1.1.5. Lakás takarékpénztári megtakarítás 1.1.6. Házmester lakás költsége 1.1.7. Házmester munkabér 1.1.8. Házmester munkabér járulékai 1.1.9. Könyvelés költsége 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Áramdíj 1.2.2. Víz + csatornadíj 1.2.3. Szemétszállítás díja 1.2.4. Fűtésdíj 1.2.5. Egyéb költségek 2. Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek 2.1.1. Szennyvíz rendszer javítása 2.1.2. Egyéb karbantartás 2.2. Állandó költségek 2.2.1. Felvonó karbantartás 3. Pótlási költségek Összesen

634 380 138 960 721 800 1 095 545

2 988 274 1 815 168 139 637 1 016 999 16 470 836 749 269 735 82 825 186 910 567 014 567 014 0 7 606 849

317 190 59 367 259 500 212 100 50 000 208 900 4 016 938 1 490 425 236 580 1 013 665 108 650 1 167 618 565 209 102 759 102 759 462 450 462 450 2 741 386 9 273 688

Toldi u.65. társasház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Társtulajdonosok befizetései 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek 2.1. Bérleti díj 3. Egyéb bevételek 3.1. Bank kamat 3.2. Támogatások (pályázati, önkormányzati) 3.3. Egyéb bevételek Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Közüzemi díjak Villany díj Víz és csatornadíj Szemét szállítás Biztosítási díj 1.2. Személyi jellegű költségek Munka bér Járulékok Étkezési jegy és járulékai Közös k. díj Könyvelői díj 1.3.Egyéb üzemeltetési-kezelési költségek Bankköltség Hitelkamat Rovarirtószer Egyéb adók Könyvvizsgálat Jelzálog bejegyzés, végrehajtási ktg, ügyvédi díj Egyéb ktg 2. Karbantartási költségek Liftkarbantartás, javítások, ÉMI felülvizsgálatok Tisztítószer, felmosó, seprű, Izzó, fénycső Szennyvíz csatorna javítás, duguláselhárítás Villanyszerelési, ajtó javítási munkák Egyéb javítás Összesen


2010 6 134 382 6 134 382

2011 6 729 870 6 729 870

2012 7 400 000 7 400 000

303 000 303 000 267 445 129 750 137 695 0 6 704 827 2010 4 902 343 2 414 196 764 967 146 646 1 121 426 381 157 1 691 000 565 500 143 000 180 000 450 000 352 500 797 147 156 723 152 497 72 500 58 552 25 000 204 450 127 425 597 651 460 026 37 055 36 450 35 365 28 755 5 499 994

374 468 374 468 105 621 24 645 0 80 976 7 209 959 2011 4 790 392 2 591 254 988 180 42 587 1 132 462 428 025 1 611 270 488 270 144 000 169 000 450 000 360 000 587 868 165 813 0 150 000 17 000 25 000 108 120 121 935 679 988 420 575 48 270 48 000 44 330 118 813 5 470 380

360 000 360 000 25 000 25 000 0 0 7 785 000 2012 4 920 470 2 750 000 1 000 000 100 000 1 200 000 450 000 1 731 770 660 000 46 000 169 000 480 060 376 710 438 700 180 000 0 150 000 23 250 25 000 0 60 450 830 000 500 000 62 000 0 0 268 000 5 750 470

168

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Toldi u.69. társasház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek Közös költség 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Bérbeadás Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek Lift, felülvizsgálat Szemétszállítás Villanyáram Vízdíj Tisztitószer, anyagvásárlás Rovarírtás Egyéb 1.2. Állandó költségek Munkabér és járulékai Ügyintézés Biztosítás LTP 2. Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek Karbantartás, javítás 2.2. Állandó költségek Lift karbantartás Kaputelefon karbantartáa Összesen


2010 6 300 000 6 300 000 300 000 300 000 6 600 000 2010 5 560 000 3 250 000 100 000 1 400 000 1 150 000 320 000 150 000 30 000 100 000 2 310 000 1 200 000 420 000 240 000 450 000 1 036 000 600 000 600 000 436 000 400 000 36 000 6 596 000

169

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 58. táblázat A társasházak, lakásszövetkezeti házak működésének előzetes pénzügyi becslése

Nyíregyházi Lakásszövetkezet (Toldi u.58. épület) Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Közös költség üzemeltetési része

2010 4,9% 2010

2011 3,8% 2011

2012 4,2% 2012

2013 3,0% 2013

2014 3,0% 2014

2015 3,0% 2015

2016 2,9% 2016

2017 2,9% 2017

2018 2,8% 2018

2019 2,8% 2019

2020 2,7% 2020

2021 2,7% 2021

2022 2,7% 2022

2023 2,6% 2023

2024 2,6% 2024

2025 2,6% 2025

2026 2,6% 2026

2027 2,6% 2027

2028 2,5% 2028

2029 2,5% 2029

2030 2,5% 2030

5 692 072

5 774 314

6 207 916

6 394 153

6 585 978

6 783 557 6 980 281 7 182 709 7 383 825 7 590 572 7 795 517 8 005 996 8 222 158 8 435 934 8 655 268 8 880 305 9 111 193 9 348 084

9 581 786

9 821 331 10 066 864

4 766 524

4 848 766

5 282 368

5 440 839

5 604 064

5 772 186 5 939 580 6 111 827 6 282 959 6 458 881 6 633 271 6 812 369 6 996 303 7 178 207 7 364 841 7 556 327 7 752 791 7 954 364

8 153 223

8 357 053

2. Egyéb bevételek 2.1. Felújítási alap egyéb bevétele 2.2. Üzemeltetés egyéb bevétele Összesen

925 548 675 674 663 339 12 335 6 367 746

925 548 1 211 160 1 109 395 101 765 6 985 474

925 548 382 000 382 000 0 6 589 916

953 314 393 460 393 460 0 6 787 613

981 914 405 264 405 264 0 6 991 242

1 011 371 1 040 701 1 070 881 1 100 866 1 131 690 1 162 246 1 193 627 1 225 855 1 257 727 1 290 428 1 323 979 1 358 402 1 393 721 1 428 564 1 464 278 1 500 885 417 422 429 527 441 983 454 359 467 081 479 692 492 644 505 945 519 100 532 596 546 444 560 651 575 228 589 609 604 349 619 458 417 422 429 527 441 983 454 359 467 081 479 692 492 644 505 945 519 100 532 596 546 444 560 651 575 228 589 609 604 349 619 458 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7 200 979 7 409 808 7 624 692 7 838 183 8 057 652 8 275 209 8 498 640 8 728 103 8 955 034 9 187 865 9 426 749 9 671 845 9 923 312 10 171 395 10 425 680 10 686 322

Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. Szemétszáll+konténer 1.1.2.Vízdíj 1.1.3. Villany 1.1.4. Fűtés 1.1.5. Anyagvásárlás+egyéb ktg. 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Használati díj 1.2.2. Tartalékalap 2. Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek 2.1.1.Karbantartás épületre 2.1.2. Lift karbantartás 2.2. Állandó költségek 2.2.1. Bankköltség 2.2.2. Biztosítás 3. Felújítási alap felhasználása Összesen

2010 3 664 598 2 557 798 1 196 181 -8 842 826 343 213 761 330 355 1 106 800 928 800 178 000 993 559 529 927 47 741 482 186 463 632 72 240 391 392 734 845 5 393 002

2011 3 640 116 2 482 716 1 146 402 36 837 712 500 263 152 323 825 1 157 400 980 400 177 000 1 081 802 590 642 46 096 544 546 491 160 72 240 418 920 1 104 198 5 826 116

2012 3 973 208 2 561 208 1 179 360 254 848 800 000 0 327 000 1 412 000 1 032 000 380 000 1 309 160 818 000 50 000 768 000 491 160 72 240 418 920 0 5 282 368

2013 4 092 404 2 638 044 1 214 741 262 493 824 000 0 336 810 1 454 360 1 062 960 391 400 1 348 435 842 540 51 500 791 040 505 895 74 407 431 488 0 5 440 839

2014 4 215 176 2 717 186 1 251 183 270 368 848 720 0 346 914 1 497 991 1 094 849 403 142 1 388 888 867 816 53 045 814 771 521 072 76 639 444 432 0 5 604 064

2015 4 341 632 2 798 701 1 288 719 278 479 874 182 0 357 322 1 542 931 1 127 694 415 236 1 430 554 893 851 54 636 839 214 536 704 78 939 457 765 0 5 772 186

2027 5 982 987 3 856 751 1 775 919 383 759 1 204 666 0 492 407 2 126 236 1 554 020 572 217 1 971 376 1 231 771 75 292 1 156 480 739 605 108 781 630 824 0 7 954 364

2028 6 132 562 3 953 170 1 820 317 393 352 1 234 783 0 504 718 2 179 392 1 592 870 586 522 2 020 661 1 262 566 77 174 1 185 392 758 095 111 501 646 594 0 8 153 223

2029 6 285 876 4 051 999 1 865 825 403 186 1 265 653 0 517 335 2 233 877 1 632 692 601 185 2 071 177 1 294 130 79 103 1 215 026 777 047 114 288 662 759 0 8 357 053

2030 6 443 023 4 153 299 1 912 471 413 266 1 297 294 0 530 269 2 289 724 1 673 509 616 215 2 122 957 1 326 483 81 081 1 245 402 796 474 117 146 679 328 0 8 565 980

974 744

1 159 358

1 307 548

1 346 774

1 387 178

1 428 793 1 470 228 1 512 865 1 555 225 1 598 771 1 641 938 1 686 270 1 731 800 1 776 826 1 823 024 1 870 422 1 919 053 1 968 949

2 018 173

2 068 627

2 120 343

1.2. Közös költség felújítási alapkézés

Eredmény


2016 4 467 539 2 879 863 1 326 091 286 555 899 533 0 367 684 1 587 676 1 160 397 427 278 1 472 041 919 772 56 221 863 552 552 268 81 228 471 040 0 5 939 580

2017 4 597 098 2 963 380 1 364 548 294 865 925 619 0 378 347 1 633 718 1 194 049 439 669 1 514 730 946 446 57 851 888 595 568 284 83 583 484 701 0 6 111 827

2018 4 725 816 3 046 354 1 402 755 303 122 951 537 0 388 941 1 679 462 1 227 482 451 980 1 557 142 972 946 59 471 913 475 584 196 85 924 498 272 0 6 282 959

2019 4 858 139 3 131 652 1 442 032 311 609 978 180 0 399 831 1 726 487 1 261 852 464 635 1 600 742 1 000 189 61 136 939 052 600 553 88 330 512 224 0 6 458 881

2020 4 989 309 3 216 207 1 480 967 320 022 1 004 591 0 410 626 1 773 102 1 295 922 477 181 1 643 962 1 027 194 62 787 964 407 616 768 90 715 526 054 0 6 633 271

2021 5 124 020 3 303 044 1 520 953 328 663 1 031 714 0 421 713 1 820 976 1 330 912 490 064 1 688 349 1 054 928 64 482 990 446 633 421 93 164 540 257 0 6 812 369

2022 5 262 369 3 392 226 1 562 019 337 537 1 059 571 0 433 100 1 870 142 1 366 846 503 296 1 733 935 1 083 411 66 223 1 017 188 650 523 95 679 554 844 0 6 996 303

170

2023 5 399 190 3 480 424 1 602 632 346 313 1 087 120 0 444 360 1 918 766 1 402 384 516 382 1 779 017 1 111 580 67 945 1 043 635 667 437 98 167 569 270 0 7 178 207

2024 5 539 569 3 570 915 1 644 300 355 317 1 115 385 0 455 914 1 968 654 1 438 846 529 808 1 825 271 1 140 481 69 712 1 070 769 684 790 100 719 584 071 0 7 364 841

2025 5 683 598 3 663 759 1 687 052 364 555 1 144 385 0 467 767 2 019 839 1 476 256 543 583 1 872 728 1 170 133 71 524 1 098 609 702 595 103 338 599 257 0 7 556 327

2026 5 831 372 3 759 017 1 730 915 374 034 1 174 139 0 479 929 2 072 355 1 514 639 557 716 1 921 419 1 200 557 73 384 1 127 173 720 862 106 025 614 838 0 7 752 791

8 565 980

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Nyíregyházi Lakásszövetkezet (Toldi u. 67. épület) Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Közös költség üzemeltetési része

2010 4,9% 2010

2011 3,8% 2011

2012 4,2% 2012

2013 3,0% 2013

2014 3,0% 2014

2015 3,0% 2015

2016 2,9% 2016

2017 2,9% 2017

2018 2,8% 2018

2019 2,8% 2019

2020 2,7% 2020

2021 2,7% 2021

2022 2,7% 2022

2023 2,6% 2023

2024 2,6% 2024

2025 2,6% 2025

2026 2,6% 2026

2027 2,6% 2027

2028 2,5% 2028

2029 2,5% 2029

2030 2,5% 2030

7 191 268

7 468 702

6 115 588

6 299 056

6 488 027 6 682 668 6 876 466 7 075 883 7 274 008 7 477 680 7 679 577 7 886 926 8 099 873 8 310 470 8 526 542 8 748 232

8 975 686

9 209 054

9 439 280

9 675 262

9 917 144

6 358 048

6 635 482

5 282 368

5 440 839

5 604 064 5 772 186 5 939 580 6 111 827 6 282 959 6 458 881 6 633 271 6 812 369 6 996 303 7 178 207 7 364 841 7 556 327

7 752 791

7 954 364

8 153 223

8 357 053

8 565 980

3. Egyéb bevételek 3.1. Felújítási alap egyéb bevétele 3.2. Üzemeltetés egyéb bevétele Összesen

833 220 389 279 124 800 264 479 7 580 547

833 220 277 282 67 500 209 782 7 745 984

833 220 78 000 48 000 30 000 6 193 588

858 217 80 340 49 440 30 900 6 379 396

883 963 910 482 936 886 964 056 991 049 1 018 799 1 046 306 1 074 556 1 103 569 1 132 262 1 161 701 1 191 905 82 750 85 233 87 704 90 248 92 775 95 373 97 948 100 592 103 308 105 994 108 750 111 578 50 923 52 451 53 972 55 537 57 092 58 691 60 275 61 903 63 574 65 227 66 923 68 663 31 827 32 782 33 732 34 711 35 683 36 682 37 672 38 689 39 734 40 767 41 827 42 914 6 570 778 6 767 901 6 964 170 7 166 131 7 366 783 7 573 052 7 777 525 7 987 518 8 203 181 8 416 464 8 635 292 8 859 809

1 222 895 114 479 70 448 44 030 9 090 164

1 254 690 117 455 72 280 45 175 9 326 509

1 286 057 120 391 74 087 46 304 9 559 671

1 318 209 1 351 164 123 401 126 486 75 939 77 838 47 462 48 649 9 798 663 10 043 630

Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. Szemétszáll+konténer 1.1.2.Vízdíj 1.1.3. Villany 1.1.4. Fűtés 1.1.5. Anyagvásárlás+egyéb ktg. 1.1.6. Bér + járulék 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Használati díj 1.2.2. Tartalékalap 2. Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek 2.1.1.Karbantartás épületre 2.1.2. Lift karbantartás 2.2. Állandó költségek 2.2.1. Bankköltség 2.2.2. Biztosítás 3. Pótlási költségek 4. Felújítási alap felhasználása Összesen

2010 5 520 676 4 450 956 1 254 585 95 099 1 140 036 396 544 364 560 1 200 132 1 069 720 928 800 140 920 1 202 464 740 272 28 549 711 723 462 192 72 240 389 952 862 817 245 765 8 293 914

2011 5 263 696 4 142 380 1 243 358 169 514 1 142 558 26 000 268 080 1 292 870 1 121 316 980 400 140 916 1 192 260 702 540 0 702 540 489 720 72 240 417 480 822 510 1 141 500 8 909 686

2012 4 956 371 3 615 646 1 300 632 202 716 1 000 000 0 256 000 856 298 1 340 725 1 032 000 308 725 1 189 720 700 000 0 700 000 489 720 72 240 417 480 292 286 0 6 928 097

2013 5 105 062 3 724 115 1 339 651 208 797 1 030 000 0 263 680 881 987 1 380 947 1 062 960 317 987 1 225 412 721 000 0 721 000 504 412 74 407 430 004 292 286 0 7 127 171

2014 5 258 214 3 835 839 1 379 840 215 061 1 060 900 0 271 590 908 447 1 422 375 1 094 849 327 526 1 262 174 742 630 0 742 630 519 544 76 639 442 905 292 286 0 7 332 218

2015 5 415 960 3 950 914 1 421 236 221 513 1 092 727 0 279 738 935 700 1 465 046 1 127 694 337 352 1 300 039 764 909 0 764 909 535 130 78 939 456 192 292 286 0 7 543 416

2016 5 573 023 4 065 491 1 462 452 227 937 1 124 416 0 287 851 962 835 1 507 533 1 160 397 347 135 1 337 740 787 091 0 787 091 550 649 81 228 469 421 292 286 0 7 753 699

2017 5 734 641 4 183 390 1 504 863 234 547 1 157 024 0 296 198 990 757 1 551 251 1 194 049 357 202 1 376 535 809 917 0 809 917 566 618 83 583 483 034 292 286 0 7 970 080

2018 5 895 211 4 300 525 1 546 999 241 115 1 189 421 0 304 492 1 018 499 1 594 686 1 227 482 367 204 1 415 078 832 595 0 832 595 582 483 85 924 496 559 292 286 0 8 185 058

2019 6 060 277 4 420 939 1 590 315 247 866 1 222 725 0 313 017 1 047 017 1 639 337 1 261 852 377 486 1 454 700 855 907 0 855 907 598 793 88 330 510 463 292 286 0 8 406 055

2020 6 223 904 4 540 305 1 633 253 254 558 1 255 738 0 321 469 1 075 286 1 683 600 1 295 922 387 678 1 493 977 879 017 0 879 017 614 960 90 715 524 246 292 286 0 8 625 127

2021 6 391 950 4 662 893 1 677 351 261 431 1 289 643 0 330 149 1 104 319 1 729 057 1 330 912 398 145 1 534 314 902 750 0 902 750 631 564 93 164 538 400 292 286 0 8 850 114

2022 6 564 532 4 788 791 1 722 640 268 490 1 324 463 0 339 063 1 134 135 1 775 741 1 366 846 408 895 1 575 741 927 124 0 927 124 648 616 95 679 552 937 292 286 0 9 081 175

2023 6 735 210 4 913 300 1 767 428 275 471 1 358 900 0 347 878 1 163 623 1 821 911 1 402 384 419 526 1 616 710 951 230 0 951 230 665 480 98 167 567 313 292 286 0 9 309 686

2024 6 910 326 5 041 045 1 813 381 282 633 1 394 231 0 356 923 1 193 877 1 869 280 1 438 846 430 434 1 658 744 975 962 0 975 962 682 783 100 719 582 064 292 286 0 9 544 139

-713 367 -1 163 702

-734 509

-747 776

-761 440

-775 515

-789 529

-803 949

-818 275

-833 003

-847 602

-862 596

-877 994

-893 223

-908 847

-924 878

-941 325

2016 2,9% 2016

2017 2,9% 2017

2018 2,8% 2018

2020 2,7% 2020

2021 2,7% 2021

2023 2,6% 2023

2024 2,6% 2024

2025 2,6% 2025

2026 2,6% 2026

1.2. Közös költség felújítási alapkézés

Eredmény

Toldi u. 56. Társasház Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 2. Egyéb bevételek Bérleti díj Összesen

2010 4,9% 2010

2011 3,8% 2011

2012 4,2% 2012

2013 3,0% 2013

7 570 293

9 220 768 10 500 000 10 815 000 0 1 044 264 1 113 423 1 200 000 1 236 000 8 614 557 10 334 191 11 700 000 12 051 000

2014 3,0% 2014

2015 3,0% 2015

2019 2,8% 2019

2022 2,7% 2022

2025 2026 2027 2028 2029 2030 7 089 994 7 274 334 7 463 467 7 650 053 7 841 305 8 037 337 5 172 113 5 306 588 5 444 559 5 580 673 5 720 190 5 863 194 1 860 529 1 908 903 1 958 534 2 007 498 2 057 685 2 109 127 289 981 297 521 305 256 312 888 320 710 328 728 1 430 481 1 467 673 1 505 833 1 543 479 1 582 066 1 621 617 0 0 0 0 0 0 366 203 375 724 385 493 395 131 405 009 415 134 1 224 918 1 256 766 1 289 442 1 321 678 1 354 720 1 388 588 1 917 882 1 967 746 2 018 908 2 069 381 2 121 115 2 174 143 1 476 256 1 514 639 1 554 020 1 592 870 1 632 692 1 673 509 441 625 453 107 464 888 476 510 488 423 500 634 1 701 872 1 746 120 1 791 520 1 836 308 1 882 215 1 929 271 1 001 337 1 027 371 1 054 083 1 080 435 1 107 446 1 135 132 0 0 0 0 0 0 1 001 337 1 027 371 1 054 083 1 080 435 1 107 446 1 135 132 700 535 718 749 737 436 755 872 774 769 794 138 103 338 106 025 108 781 111 501 114 288 117 146 597 197 612 724 628 655 644 372 660 481 676 993 292 286 292 286 292 286 292 286 292 286 292 286 0 0 0 0 0 0 9 784 687 10 031 489 10 284 709 10 534 519 10 790 575 11 053 032 -958 200

2027 2,6% 2027

-974 848

2028 2,5% 2028

-991 912

2029 2,5% 2029

-1 009 402

2030 2,5% 2030

11 139 450 11 473 634 11 806 369 12 148 754 12 488 919 12 838 608 13 185 251 13 541 253 13 906 866 14 268 445 14 639 425 15 020 050 15 410 571 15 811 246 16 206 527 16 611 690 17 026 982 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 273 080 1 311 272 1 349 299 1 388 429 1 427 305 1 467 270 1 506 886 1 547 572 1 589 356 1 630 679 1 673 077 1 716 577 1 761 208 1 807 000 1 852 174 1 898 479 1 945 941 12 412 530 12 784 906 13 155 668 13 537 183 13 916 224 14 305 878 14 692 137 15 088 824 15 496 223 15 899 124 16 312 502 16 736 627 17 171 779 17 618 245 18 058 701 18 510 169 18 972 923

Kiadások (Ft) Üzemeltetési költségek Áramdíj Vízdíj Karbantartási költségek Összesen

2010 4 965 333 1 236 367 85 758 634 848 6 922 306

2011 5 456 504 1 296 734 134 358 358 075 7 245 671

2012 6 000 000 900 000 120 000 400 000 7 420 000

2013 6 180 000 927 000 123 600 412 000 7 642 600

2014 6 365 400 954 810 127 308 424 360 7 871 878

2015 6 556 362 983 454 131 127 437 091 8 108 034

2016 6 746 496 1 011 974 134 930 449 766 8 343 167

2017 6 942 145 1 041 322 138 843 462 810 8 585 119

2018 7 136 525 1 070 479 142 730 475 768 8 825 503

2019 7 336 348 1 100 452 146 727 489 090 9 072 617

2020 7 534 429 1 130 164 150 689 502 295 9 317 577

2021 7 737 859 1 160 679 154 757 515 857 9 569 152

2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 7 946 781 8 153 397 8 365 385 8 582 885 8 806 040 9 034 998 9 260 872 9 492 394 9 729 704 1 192 017 1 223 010 1 254 808 1 287 433 1 320 906 1 355 250 1 389 131 1 423 859 1 459 456 158 936 163 068 167 308 171 658 176 121 180 700 185 217 189 848 194 594 529 785 543 560 557 692 572 192 587 069 602 333 617 391 632 826 648 647 9 827 519 10 083 034 10 345 193 10 614 168 10 890 137 11 173 280 11 452 612 11 738 928 12 032 401

Eredmény

1 692 251

3 088 520

4 280 000

4 408 400

4 540 652

4 676 872

4 812 501

4 952 063

5 090 721

5 233 261

5 374 559

5 519 672

5 668 704


171

5 816 090

5 967 308

6 122 458

6 281 642

6 444 965

6 606 089

6 771 241

6 940 522

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Toldi u. 60. Társasház Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Társtulajdonosok befizetései 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek 2.1. Bérleti díj 3. Egyéb bevételek 3.1. Bank kamat 3.2. Támogatások (pályázati, önkormányzati) 3.3. Egyéb bevételek Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Közüzemi díjak Villany díj Víz és csatornadíj Távhő Szemét szállítás Biztosítási díj 1.2. Személyi jellegű költségek Munka bér Járulékok Közös k. díj Könyvelői díj 1.3.Egyéb üzemeltetési-kezelési költségek: Bankköltség Posta ktg Hitelkamat/hitelvisszafizetés Rovarirtás Pályázati/OTP LTP felújítás Könyvvizsgálat Jelzálog bejegyzés, végrehajtási ktg Egyéb ktg 2. Karbantartási költségek Liftkarbantartás, javítások, ÉMI felülvizsgálatok Tisztítószer, felmosó, seprű, Izzó, fénycső Tüzivízvezeték javítás és nyomáspróba, jegyzőkönyv/ellenőrzés Műanyag nyílászáró Villanyszerelési, javítási munkák Kaputelefon javítás, zárjavítás Egyéb javítás Összesen Eredmény

2010 4,9% 2010

2011 3,8% 2011

2012 4,2% 2012

2013 3,0% 2013

2014 3,0% 2014

2015 3,0% 2015

2016 2,9% 2016

2017 2,9% 2017

2018 2,8% 2018

2019 2,8% 2019

2020 2,7% 2020

2021 2,7% 2021

7 730 142 7 962 046 8 192 945 8 430 541 8 666 596 8 909 261 9 149 811 9 396 856 7 730 142 7 962 046 8 192 945 8 430 541 8 666 596 8 909 261 9 149 811 9 396 856

2022 2,7% 2022

2024 2,6% 2024

2025 2,6% 2025

2026 2,6% 2026

2027 2,6% 2027

2028 2,5% 2028

2029 2,5% 2029

2030 2,5% 2030

6 789 090 6 789 090

6 907 305 6 907 305

7 286 400 7 286 400

7 504 992 7 504 992

342 725 342 725 1 289 501 6 821

371 250 371 250 160 789 21 854

274 260 274 260 5 883 336 25 000

282 488 282 488 174 863 25 750

1 000 000 282 680 8 421 316

0 0 138 935 5 858 336 7 439 344 13 443 996

0 149 113 7 962 343

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 153 587 158 194 162 782 167 503 172 193 177 014 181 794 186 702 191 743 196 728 201 843 207 091 212 475 218 000 223 450 229 036 234 762 8 201 213 8 447 250 8 692 220 8 944 295 9 194 735 9 452 187 9 707 396 9 969 496 10 238 672 10 504 878 10 778 005 11 058 233 11 345 747 11 640 736 11 931 755 12 230 049 12 535 800

2010 6 544 990 3 036 557 989 534 50 447 69 474 1 121 426 805 676 1 775 979 792 604 212 000 417 000 354 375

2011 2012 5 442 919 10 642 700 2 932 396 2 891 500 735 939 800 000 166 387 200 000 0 0 1 408 680 1 200 000 621 390 691 500 1 860 168 1 932 800 844 168 1 037 040 241 000 110 000 415 000 420 000 360 000 365 760

2013 5 597 329 2 978 245 824 000 206 000 0 1 236 000 712 245 1 990 784 1 068 151 113 300 432 600 376 733

2014 5 765 249 3 067 592 848 720 212 180 0 1 273 080 733 612 2 050 508 1 100 196 116 699 445 578 388 035

2015 5 938 206 3 159 620 874 182 218 545 0 1 311 272 755 621 2 112 023 1 133 202 120 200 458 945 399 676

2016 6 110 414 3 251 249 899 533 224 883 0 1 349 299 777 534 2 173 271 1 166 064 123 686 472 255 411 266

2017 6 287 616 3 345 535 925 619 231 405 0 1 388 429 800 082 2 236 296 1 199 880 127 273 485 950 423 193

2018 6 463 670 3 439 210 951 537 237 884 0 1 427 305 822 485 2 298 913 1 233 477 130 836 499 557 435 043

2019 6 644 652 3 535 508 978 180 244 545 0 1 467 270 845 514 2 363 282 1 268 014 134 500 513 544 447 224

2020 6 824 058 3 630 967 1 004 591 251 148 0 1 506 886 868 343 2 427 091 1 302 251 138 131 527 410 459 299

2021 7 008 308 3 729 003 1 031 714 257 929 0 1 547 572 891 788 2 492 622 1 337 411 141 861 541 650 471 700

2022 7 197 532 3 829 686 1 059 571 264 893 0 1 589 356 915 866 2 559 923 1 373 522 145 691 556 275 484 436

2023 7 384 668 3 929 258 1 087 120 271 780 0 1 630 679 939 679 2 626 481 1 409 233 149 479 570 738 497 031

2024 7 576 669 4 031 419 1 115 385 278 846 0 1 673 077 964 111 2 694 769 1 445 873 153 365 585 577 509 954

2025 7 773 662 4 136 236 1 144 385 286 096 0 1 716 577 989 178 2 764 834 1 483 466 157 353 600 802 523 213

2026 7 975 778 4 243 778 1 174 139 293 535 0 1 761 208 1 014 896 2 836 719 1 522 036 161 444 616 423 536 816

2027 8 183 148 4 354 116 1 204 666 301 167 0 1 807 000 1 041 283 2 910 474 1 561 609 165 642 632 450 550 773

2028 8 387 727 4 462 969 1 234 783 308 696 0 1 852 174 1 067 316 2 983 236 1 600 649 169 783 648 261 564 543

2029 8 597 420 4 574 543 1 265 653 316 413 0 1 898 479 1 093 998 3 057 817 1 640 665 174 027 664 468 578 656

2030 8 812 355 4 688 907 1 297 294 324 323 0 1 945 941 1 121 348 3 134 262 1 681 682 178 378 681 079 593 123

290 962 290 962 180 109 26 523

299 691 299 691 185 513 27 318

308 382 308 382 190 892 28 110

317 325 317 325 196 428 28 926

326 211 326 211 201 928 29 736

335 344 335 344 207 582 30 568

344 399 344 399 213 187 31 393

353 698 353 698 218 943 32 241

9 650 571 9 650 571

2023 2,6% 2023

363 247 363 247 224 855 33 112

9 901 485 10 158 924 10 423 056 10 694 056 10 972 101 11 246 404 11 527 564 11 815 753 9 901 485 10 158 924 10 423 056 10 694 056 10 972 101 11 246 404 11 527 564 11 815 753 372 692 372 692 230 701 33 972

382 382 382 382 236 699 34 856

392 324 392 324 242 853 35 762

402 524 402 524 249 167 36 692

412 990 412 990 255 646 37 646

423 314 423 314 262 037 38 587

433 897 433 897 268 588 39 552

444 745 444 745 275 302 40 540

1 732 454 155 305 48 155 108 706 98 750 1 127 025 25 000 51 410 118 103 1 216 192

650 355 148 043 15 770 100 556 138 250 0 0 162 890 84 846 795 556

5 818 400 230 000 40 000 2 208 400 140 000 3 000 000 0 120 000 80 000 757 000

628 300 236 900 41 200 0 144 200 0 0 123 600 82 400 779 710

647 149 244 007 42 436 0 148 526 0 0 127 308 84 872 803 101

666 563 251 327 43 709 0 152 982 0 0 131 127 87 418 827 194

685 894 258 616 44 977 0 157 418 0 0 134 930 89 953 851 183

705 785 266 116 46 281 0 161 983 0 0 138 843 92 562 875 867

725 547 273 567 47 577 0 166 519 0 0 142 730 95 154 900 392

745 862 281 227 48 909 0 171 181 0 0 146 727 97 818 925 603

766 000 288 820 50 230 0 175 803 0 0 150 689 100 459 950 594

786 682 296 618 51 586 0 180 550 0 0 154 757 103 171 976 260

807 923 304 627 52 979 0 185 425 0 0 158 936 105 957 1 002 619

828 929 312 547 54 356 0 190 246 0 0 163 068 108 712 1 028 687

850 481 320 673 55 769 0 195 192 0 0 167 308 111 538 1 055 433

872 593 329 011 57 219 0 200 267 0 0 171 658 114 438 1 082 874

895 281 337 565 58 707 0 205 474 0 0 176 121 117 414 1 111 029

918 558 346 342 60 233 0 210 817 0 0 180 700 120 467 1 139 916

941 522 355 000 61 739 0 216 087 0 0 185 217 123 478 1 168 413

965 060 363 875 63 283 0 221 489 0 0 189 848 126 565 1 197 624

989 187 372 972 64 865 0 227 026 0 0 194 594 129 729 1 227 564

502 092

544 412

550 000

566 500

583 495

601 000

618 429

636 363

654 181

672 499

690 656

709 304

728 455

747 395

766 827

786 764

807 220

828 208

848 913

870 136

891 890

52 150

26 708

30 000

30 900

31 827

32 782

33 732

34 711

35 683

36 682

37 672

38 689

39 734

40 767

41 827

42 914

44 030

45 175

46 304

47 462

48 649

0 12 000 0 0 85 896 75 000 75 925 50 000 62 615 40 000 6 238 475 11 399 700

12 360 0 77 250 51 500 41 200 6 377 039

12 731 13 113 13 493 13 884 14 273 14 673 15 069 15 476 0 0 0 0 0 0 0 0 79 568 81 955 84 331 86 777 89 207 91 704 94 180 96 723 53 045 54 636 56 221 57 851 59 471 61 136 62 787 64 482 42 436 43 709 44 977 46 281 47 577 48 909 50 230 51 586 6 568 350 6 765 401 6 961 597 7 163 484 7 364 061 7 570 255 7 774 652 7 984 567

15 894 0 99 335 66 223 52 979 8 200 151

16 307 0 101 917 67 945 54 356 8 413 355

16 731 0 104 567 69 712 55 769 8 632 102

17 166 0 107 286 71 524 57 219 8 856 536

17 612 0 110 076 73 384 58 707 9 086 806

18 070 0 112 937 75 292 60 233 9 323 063

18 522 0 115 761 77 174 61 739 9 556 140

18 985 19 459 0 0 118 655 121 621 79 103 81 081 63 283 64 865 9 795 043 10 039 920

1 200 869

1 585 304

1 632 863 1 681 849 1 730 623 1 780 811 1 830 674 1 881 932 1 932 745 1 984 929

2 038 522

2 091 523

2 145 903

2 201 696

2 258 941

2 317 673

2 375 615

2 435 005

131 375 333 000 25 625 12 500 159 450 7 761 182 660 134

2 044 296


172

2 495 880

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Toldi u. 62. Társasház Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek (Bérleti díj) 3. Egyéb bevételek 3.1. Kamat 3.2. Visszautalt áramdíj Összesen Kiadások (Ft) Víz- és csatornadíj (méretlen) Közös víz- és csatornadíj Közös áram Szemétszállítás és edénybérlet Takarítás és takarítószer Karbantartás Közös tulajdon biztosítása Egyéb költségek (banki-postai ktg., stb.) Felvonó karbantartás Felvonó kezelés Képviseleti díj Felújítás Összesen Eredmény

Toldi u. 64. Társasház Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek (Bérleti díj) 3. Egyéb bevételek 3.1. Kamat 3.2. Biztosítási kártérítés 3.3. Visszautalt áramdíj Összesen

2010 4,9% 2010

2011 3,8% 2011

2012 4,2% 2012

2013 3,0% 2013

6 621 433

7 650 605

7 714 064

7 945 486

8 183 850 8 429 366 8 673 818

945 321 29 405 29 405 0 7 596 159

1 061 867 91 296 66 010 25 286 8 803 768

1 040 000 40 000 40 000 0 8 794 064

1 071 200 41 200 41 200 0 9 057 886

1 103 336 1 136 436 1 169 393 1 203 305 1 236 998 1 271 634 1 305 968 1 341 229 1 377 442 1 413 255 1 450 000 1 487 700 1 526 380 1 566 066 1 605 218 1 645 348 1 686 482 42 436 43 709 44 977 46 281 47 577 48 909 50 230 51 586 52 979 54 356 55 769 57 219 58 707 60 233 61 739 63 283 64 865 42 436 43 709 44 977 46 281 47 577 48 909 50 230 51 586 52 979 54 356 55 769 57 219 58 707 60 233 61 739 63 283 64 865 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9 329 622 9 609 511 9 888 187 10 174 944 10 459 843 10 752 718 11 043 042 11 341 204 11 647 416 11 950 249 12 260 956 12 579 741 12 906 814 13 242 391 13 573 451 13 912 787 14 260 607

2010 50 256 197 127 1 129 018 1 736 172 866 520 423 492 133 992 355 877 521 101 326 772 943 653 272 300 6 956 280

2011 281 528 95 870 1 026 110 1 339 505 927 330 413 794 138 060 501 923 603 032 326 772 947 520 0 6 601 444

2012 400 368 187 920 1 101 000 1 358 994 939 600 490 680 138 000 304 000 626 400 326 772 963 436 0 6 837 170

2013 412 379 193 558 1 134 030 1 399 764 967 788 505 400 142 140 313 120 645 192 336 575 992 339 0 7 042 285

2014 424 750 199 364 1 168 051 1 441 757 996 822 520 562 146 404 322 514 664 548 346 672 1 022 109 0 7 253 554

2016 450 180 211 300 1 237 982 1 528 075 1 056 501 551 728 155 169 341 822 704 334 367 428 1 083 303 0 7 687 824

2017 463 235 217 428 1 273 884 1 572 389 1 087 140 567 729 159 669 351 735 724 760 378 083 1 114 719 0 7 910 771

2018 476 206 223 516 1 309 552 1 616 416 1 117 580 583 625 164 140 361 584 745 053 388 669 1 145 931 0 8 132 272

2019 489 540 229 774 1 346 220 1 661 675 1 148 872 599 967 168 736 371 708 765 915 399 552 1 178 017 0 8 359 976

2020 502 757 235 978 1 382 568 1 706 541 1 179 892 616 166 173 292 381 744 786 594 410 340 1 209 823 0 8 585 695

2021 516 332 242 350 1 419 897 1 752 617 1 211 749 632 802 177 971 392 052 807 832 421 419 1 242 489 0 8 817 509

2022 530 273 248 893 1 458 234 1 799 938 1 244 466 649 888 182 776 402 637 829 644 432 798 1 276 036 0 9 055 582

2023 544 060 255 364 1 496 148 1 846 736 1 276 822 666 785 187 528 413 105 851 215 444 050 1 309 213 0 9 291 027

2024 558 205 262 004 1 535 048 1 894 751 1 310 019 684 121 192 404 423 846 873 346 455 596 1 343 252 0 9 532 594

2025 2026 2027 2028 2029 2030 572 719 587 609 602 887 617 959 633 408 649 244 268 816 275 805 282 976 290 051 297 302 304 734 1 574 959 1 615 908 1 657 922 1 699 370 1 741 854 1 785 401 1 944 015 1 994 559 2 046 418 2 097 578 2 150 018 2 203 768 1 344 080 1 379 026 1 414 881 1 450 253 1 486 509 1 523 672 701 908 720 158 738 882 757 354 776 288 795 695 197 406 202 539 207 805 213 000 218 325 223 783 434 866 446 173 457 773 469 218 480 948 492 972 896 053 919 351 943 254 966 835 991 006 1 015 781 467 441 479 595 492 064 504 366 516 975 529 899 1 378 177 1 414 009 1 450 774 1 487 043 1 524 219 1 562 325 0 0 0 0 0 0 9 780 441 10 034 733 10 295 636 10 553 027 10 816 852 11 087 274

639 879

2 202 324

1 956 894

2 015 601

2 076 069 2 138 351 2 200 363

2 264 174

2 327 570

2 392 742

2 457 346

2 523 695

2 591 835

2 659 222

2 728 362

2 799 300

2 872 081

2 946 755

2019 2,8% 2019

2020 2,7% 2020

2021 2,7% 2021

2022 2,7% 2022

2023 2,6% 2023

2024 2,6% 2024

2025 2,6% 2025

2026 2,6% 2026

2027 2,6% 2027

2013 3,0% 2013

2014 3,0% 2014

2014 3,0% 2014

2015 3,0% 2015

2015 437 493 205 345 1 203 092 1 485 009 1 026 726 536 179 150 796 332 189 684 484 357 073 1 052 773 0 7 471 160

2016 2,9% 2016

2015 3,0% 2015

2016 2,9% 2016

2017 2,9% 2017 8 925 358

2017 2,9% 2017

2018 2,8% 2018 9 175 268

2018 2,8% 2018

2019 2,8% 2019 9 432 176

2020 2,7% 2020 9 686 845

2021 2,7% 2021

2022 2,7% 2022

2023 2,6% 2023

2024 2,6% 2024

2025 2,6% 2025

2026 2,6% 2026

2027 2,6% 2027

2028 2,5% 2028

2029 2,5% 2029

2030 2,5% 2030

9 948 389 10 216 996 10 482 638 10 755 186 11 034 821 11 321 727 11 616 092 11 906 494 12 204 156 12 509 260

3 020 424

2011 3,8% 2011

2012 4,2% 2012

6 964 371

7 185 108

7304143

7 523 267

7 748 965 7 981 434 8 212 896 8 451 070 8 687 700 8 930 955

780 650 127 502 91 693 33 300 2 509 7 872 523

694 234 107 981 91 775 12 500 3 706 7 987 323

695 000 80 000 80 000 0 0 8 079 143

715 850 82 400 82 400 0 0 8 321 517

737 326 759 445 781 469 804 132 826 647 849 794 872 738 896 302 920 502 944 435 968 990 994 184 1 020 033 1 046 554 1 072 718 1 099 536 1 127 024 84 872 87 418 89 953 92 562 95 154 97 818 100 459 103 171 105 957 108 712 111 538 114 438 117 414 120 467 123 478 126 565 129 729 84 872 87 418 89 953 92 562 95 154 97 818 100 459 103 171 105 957 108 712 111 538 114 438 117 414 120 467 123 478 126 565 129 729 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 8 571 163 8 828 298 9 084 318 9 347 764 9 609 501 9 878 567 10 145 288 10 419 211 10 700 530 10 978 744 11 264 191 11 557 060 11 857 543 12 165 840 12 469 985 12 781 735 13 101 279

2010

9 419 738

9 674 071

2029 2,5% 2029

3 173 333

2010 4,9% 2010

9 172 091

2028 2,5% 2028

3 095 935

2030 2,5% 2030

9 925 596 10 183 662 10 448 437 10 720 096 10 998 819 11 273 789 11 555 634 11 844 525

Kiadások (Ft) Víz- és csatornadíj (méretlen) Közös víz- és csatornadíj Közös áram Szemétszállítás és edénybérlet Takarítás és takarítószer Karbantartás Közös tulajdon biztosítása Egyéb költségek (banki-postai ktg., stb.) Felvonó karbantartás Felvonó kezelés Képviseleti díj Felújítás Összesen

0 172 869 962 643 1 302 128 918 720 387 198 133 992 298 132 585 291 281 880 951 972 575 565 6 570 390

2011 75 776 86 148 942 821 1 302 128 974 400 314 721 404 860 342 752 596 300 284 480 951 972 0 6 276 358

2012 75 000 104 400 977 726 1 357 149 981 360 490 680 472 142 294 500 610 740 296 496 965 422 0 6 625 615

2013 77 250 107 532 1 007 058 1 397 863 1 010 801 505 400 486 306 303 335 629 062 305 391 994 385 0 6 824 383

2014 79 568 110 758 1 037 270 1 439 799 1 041 125 520 562 500 895 312 435 647 934 314 553 1 024 216 0 7 029 115

2019 91 704 127 652 1 195 490 1 659 419 1 199 933 599 967 577 300 360 092 746 767 362 533 1 180 445 0 8 101 303

2020 94 180 131 099 1 227 768 1 704 224 1 232 331 616 166 592 887 369 815 766 930 372 321 1 212 317 0 8 320 038

2021 96 723 134 639 1 260 918 1 750 238 1 265 604 632 802 608 895 379 800 787 637 382 374 1 245 050 0 8 544 679

2022 99 335 138 274 1 294 962 1 797 494 1 299 775 649 888 625 335 390 054 808 903 392 698 1 278 666 0 8 775 385

2023 101 917 141 869 1 328 631 1 844 229 1 333 570 666 785 641 594 400 196 829 934 402 908 1 311 911 0 9 003 545

2024 104 567 145 558 1 363 176 1 892 179 1 368 242 684 121 658 275 410 601 851 513 413 384 1 346 021 0 9 237 637

2025 107 286 149 342 1 398 618 1 941 376 1 403 817 701 908 675 390 421 277 873 652 424 132 1 381 018 0 9 477 816

2026 110 076 153 225 1 434 982 1 991 852 1 440 316 720 158 692 950 432 230 896 367 435 159 1 416 924 0 9 724 239

2027 2028 2029 2030 112 937 115 761 118 655 121 621 157 209 161 139 165 168 169 297 1 472 292 1 509 099 1 546 827 1 585 497 2 043 640 2 094 731 2 147 099 2 200 776 1 477 764 1 514 708 1 552 576 1 591 390 738 882 757 354 776 288 795 695 710 967 728 741 746 960 765 634 443 468 454 554 465 918 477 566 919 672 942 664 966 231 990 387 446 473 457 635 469 076 480 803 1 453 764 1 490 108 1 527 361 1 565 545 0 0 0 0 9 977 069 10 226 496 10 482 158 10 744 212

Eredmény

1 302 133

1 710 965

1 453 528

1 497 134

1 542 048 1 588 309 1 634 370 1 681 767 1 728 856 1 777 264

1 825 251

1 874 532

1 925 145

1 975 198

2 026 554

2 079 244

2 133 304

2 188 770


2015 81 955 114 081 1 068 388 1 482 993 1 072 359 536 179 515 922 321 808 667 372 323 989 1 054 943 0 7 239 988

2016 84 331 117 389 1 099 371 1 526 000 1 103 457 551 728 530 884 331 141 686 726 333 385 1 085 536 0 7 449 948

2017 86 777 120 793 1 131 253 1 570 254 1 135 457 567 729 546 280 340 744 706 641 343 053 1 117 017 0 7 665 997

2018 89 207 124 176 1 162 928 1 614 221 1 167 250 583 625 561 576 350 284 726 427 352 659 1 148 293 0 7 880 644

173

2 243 490

2 299 577

2 357 066

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Toldi u. 66. Társasház Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1 Közös költségek 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek 2.1. Bérleti díj 3. Egyéb bevételek 3.1. Lakók befizetése felújításra 3.2 Kamatok 3.3 Visszatérítések (víz, villany) Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. Közös vízdíjak 1.1.2. Közös áramdíjak 1.1.3. Közös fűtésdíjak 1.1.4. Szemétszállítás 1.1.5. Felvonó üzemeltetés 1.1.6. Számlavezetési díjak 1.1.7. Egyéb agyagok, szolgáltatások 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Takarítás 1.2.2. Épületbiztosítás 1.2.3. Közös képviselő 1.2.4. Járulékok 2. Karbantartási költségek 2.1.Közös helyiségek karbantartása Összesen Eredmény

2010 4,9% 2010

2012 4,2% 2012

2013 3,0% 2013

2014 3,0% 2014

2015 3,0% 2015

2016 2,9% 2016

2017 2,9% 2017

2018 2,8% 2018

2019 2,8% 2019

2020 2,7% 2020

2021 2,7% 2021

9 748 762 9 748 762

2028 2,5% 2028

2029 2,5% 2029

2030 2,5% 2030

192 000 192 000 803 697 743 722 21 777 38 198 6 509 033

192 000 192 000 1 196 000 996 000 100 000 100 000 7 862 000

197 760 197 760 1 231 880 1 025 880 103 000 103 000 8 097 860

203 693 203 693 1 268 836 1 056 656 106 090 106 090 8 340 796

209 804 215 888 222 149 228 369 234 763 241 102 247 611 254 297 260 909 267 692 274 652 281 793 289 120 296 348 303 757 311 351 209 804 215 888 222 149 228 369 234 763 241 102 247 611 254 297 260 909 267 692 274 652 281 793 289 120 296 348 303 757 311 351 1 306 901 1 344 802 1 383 801 1 422 547 1 462 379 1 501 863 1 542 413 1 584 058 1 625 244 1 667 500 1 710 855 1 755 337 1 800 976 1 846 001 1 892 151 1 939 454 1 088 356 1 119 918 1 152 396 1 184 663 1 217 834 1 250 715 1 284 485 1 319 166 1 353 464 1 388 654 1 424 759 1 461 803 1 499 810 1 537 305 1 575 737 1 615 131 109 273 112 442 115 702 118 942 122 272 125 574 128 964 132 446 135 890 139 423 143 048 146 767 150 583 154 348 158 207 162 162 109 273 112 442 115 702 118 942 122 272 125 574 128 964 132 446 135 890 139 423 143 048 146 767 150 583 154 348 158 207 162 162 8 591 020 8 840 159 9 096 524 9 351 227 9 613 061 9 872 614 10 139 174 10 412 932 10 683 668 10 961 443 11 246 441 11 538 848 11 838 858 12 134 830 12 438 201 12 749 156

2010 5 240 642 3 266 674 492 000 983 212 0 1 126 944 449 577 146 696

2012 6 091 640 3 890 000 650 000 1 100 000 80 000 1 200 000 600 000 160 000

2013 6 274 389 4 006 700 669 500 1 133 000 82 400 1 236 000 618 000 164 800

2014 6 462 621 4 126 901 689 585 1 166 990 45 320 1 273 080 636 540 169 744

2015 6 656 500 4 250 708 710 273 1 202 000 46 680 1 311 272 655 636 174 836

2020 7 649 505 4 884 821 816 230 1 381 312 53 643 1 506 886 753 443 200 918

2021 7 856 042 5 016 712 838 268 1 418 607 55 092 1 547 572 773 786 206 343

2022 8 068 155 5 152 163 860 901 1 456 910 56 579 1 589 356 794 678 211 914

2023 8 277 927 5 286 119 883 285 1 494 789 58 050 1 630 679 815 340 217 424

2024 8 493 153 5 423 558 906 250 1 533 654 59 559 1 673 077 836 539 223 077

2025 8 713 975 5 564 571 929 813 1 573 529 61 108 1 716 577 858 289 228 877

2026 8 940 538 5 709 250 953 988 1 614 441 62 697 1 761 208 880 604 234 828

2027 9 172 992 5 857 690 978 791 1 656 416 64 327 1 807 000 903 500 240 933

68 245 1 973 968 969 500 367 988 600 000 36 480 362 206 362 206 5 602 848

100 000 2 201 640 1 020 000 435 840 600 000 145 800 500 000 500 000 6 591 640

103 000 2 267 689 1 050 600 448 915 618 000 150 174 515 000 515 000 6 789 389

106 090 2 335 720 1 082 118 462 383 636 540 154 679 530 450 530 450 6 993 071

109 273 112 442 115 702 118 942 122 272 125 574 2 405 791 2 475 559 2 547 351 2 618 676 2 691 999 2 764 683 1 114 582 1 146 904 1 180 165 1 213 209 1 247 179 1 280 853 476 254 490 066 504 277 518 397 532 912 547 301 655 636 674 650 694 214 713 652 733 635 753 443 159 320 163 940 168 694 173 418 178 273 183 087 546 364 562 208 578 512 594 710 611 362 627 869 546 364 562 208 578 512 594 710 611 362 627 869 7 202 863 7 411 746 7 626 687 7 840 234 8 059 760 8 277 374

128 964 2 839 330 1 315 436 562 078 773 786 188 030 644 822 644 822 8 500 863

132 446 2 915 992 1 350 953 577 254 794 678 193 107 662 232 662 232 8 730 386

135 890 2 991 808 1 386 078 592 263 815 340 198 128 679 450 679 450 8 957 376

139 423 3 069 595 1 422 116 607 662 836 539 203 279 697 115 697 115 9 190 268

143 048 3 149 404 1 459 091 623 461 858 289 208 564 715 240 715 240 9 429 215

146 767 3 231 288 1 497 027 639 671 880 604 213 987 733 837 733 837 9 674 375

150 583 154 348 158 207 162 162 3 315 302 3 398 185 3 483 139 3 570 218 1 535 950 1 574 348 1 613 707 1 654 050 656 302 672 710 689 528 706 766 903 500 926 087 949 239 972 970 219 550 225 039 230 665 236 432 752 916 771 739 791 033 810 809 752 916 771 739 791 033 810 809 9 925 909 10 174 056 10 428 408 10 689 118

906 185

1 270 360

1 308 471

1 347 725

1 388 157 1 428 413 1 469 837 1 510 993 1 553 300 1 595 240

1 638 311

1 682 545

1 726 292

1 771 175

1 817 226

1 864 474

1 912 950

174

9 501 718 9 501 718

2027 2,6% 2027

7 074 315 7 279 470 7 490 574 7 700 310 7 915 919 8 129 649 7 074 315 7 279 470 7 490 574 7 700 310 7 915 919 8 129 649


9 260 933 9 260 933

2026 2,6% 2026

6 868 267 6 868 267

2019 7 448 398 4 756 399 794 771 1 344 997 52 233 1 467 270 733 635 195 636

9 026 251 9 026 251

2025 2,6% 2025

6 668 220 6 668 220

2018 7 245 523 4 626 847 773 124 1 308 363 50 810 1 427 305 713 652 190 307

8 797 515 8 797 515

2024 2,6% 2024

6 474 000 6 474 000

2017 7 048 175 4 500 824 752 066 1 272 727 49 426 1 388 429 694 214 185 124

8 574 576 8 574 576

2023 2,6% 2023

5 513 336 5 513 336

2016 6 849 538 4 373 979 730 870 1 236 858 48 033 1 349 299 674 650 179 907

8 349 149 8 349 149

2022 2,7% 2022

9 992 481 10 242 293 10 498 351 9 992 481 10 242 293 10 498 351

2028 9 402 317 6 004 132 1 003 261 1 697 827 65 935 1 852 174 926 087 246 957

1 960 774

2029 9 637 375 6 154 236 1 028 343 1 740 272 67 583 1 898 479 949 239 253 131

2 009 793

2030 9 878 309 6 308 092 1 054 051 1 783 779 69 273 1 945 941 972 970 259 459

2 060 038

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Toldi u. 68. Társasház Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek

2010 4,9% 2010

2011 3,8% 2011

2012 4,2% 2012

2013 3,0% 2013

2014 3,0% 2014

2015 3,0% 2015

2016 2,9% 2016

2017 2,9% 2017

2018 2,8% 2018

2019 2,8% 2019

2020 2,7% 2020

2021 2,7% 2021

2023 2,6% 2023

2024 2,6% 2024

2025 2,6% 2025

2026 2,6% 2026

2027 2,6% 2027

2028 2,5% 2028

2029 2,5% 2029

2030 2,5% 2030

6 282 010 6 282 010

6 350 680 6 350 680

6 617 409 6 617 409

333 180 333 180 1 507 037 1 507 037

359 467 359 467 2 011 318 711 318

374 565 374 565 741 193 741 193

Összesen

8 122 227

1 300 000 8 721 465

0 7 733 167

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7 965 162 8 204 116 8 450 240 8 695 297 8 947 460 9 197 989 9 455 533 9 710 832 9 973 025 10 242 297 10 508 596 10 781 820 11 062 147 11 349 763 11 644 857 11 935 978 12 234 378 12 540 237

Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. Házmester vállalkozói díja 1.1.2. Banki költségek 1.1.3. Képviseleti díj 1.1.4. Egyéb anyagköltégek 1.1.5. Lakástakarékpénztári megtakarítás 1.1.6. Házmester lakás költsége 1.1.7. Házmester munkabér 1.1.8. Házmester munkabér járulékai 1.1.9. Könyvelés költsége 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Áramdíj 1.2.2. Víz + csatornadíj 1.2.3. Szemétszállítás díja 1.2.4. Fűtésdíj 1.2.5. Egyéb költségek 2. Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek 2.1.1. Szennyvíz rendszer javítása 2.1.2. Egyéb karbantartás 2.2. Állandó költségek 2.2.1. Felvonó karbantartás 3. Pótlási költségek Összesen

2010 6 770 100 3 781 826 1 038 000 153 141 634 380 138 960 721 800 1 095 545

2011 5 967 093 1 950 155 680 466 162 632 317 190 59 367

102 759 462 450 462 450 2 741 386 9 273 688

2012 5 508 665 1 323 016 0 169 463 330 512 61 860 0 270 399 221 008 52 100 217 674 4 185 649 1 553 023 246 516 1 056 239 113 213 1 216 658 588 948 107 075 0 107 075 481 873 481 873 0 6 097 613

2013 5 673 925 1 362 706 0 174 546 340 427 63 716 0 278 511 227 638 53 663 224 204 4 311 219 1 599 614 253 912 1 087 926 116 610 1 253 158 606 616 110 287 0 110 287 496 329 496 329 0 6 280 542

2021 7 036 171 1 706 218 0 218 546 426 242 79 778 0 348 718 285 022 67 190 280 722 5 329 953 2 002 845 317 918 1 362 171 77 964 1 569 055 759 532 138 088 0 138 088 621 444 621 444 0 7 795 704

2022 7 226 148 1 752 286 0 224 447 437 751 81 932 0 358 134 292 717 69 005 288 301 5 473 862 2 056 922 326 502 1 398 950 80 069 1 611 419 780 040 141 817 0 141 817 638 223 638 223 0 8 006 188

2023 7 414 028 1 797 846 0 230 283 449 133 84 062 0 367 445 300 328 70 799 295 797 5 616 182 2 110 402 334 991 1 435 323 82 151 1 653 316 800 321 145 504 0 145 504 654 817 654 817 0 8 214 349

2024 7 606 792 1 844 590 0 236 270 460 810 86 248 0 376 999 308 136 72 639 303 488 5 762 203 2 165 272 343 701 1 472 641 84 286 1 696 302 821 129 149 287 0 149 287 671 842 671 842 0 8 427 922

2025 7 804 569 1 892 549 0 242 413 472 791 88 490 0 386 801 316 148 74 528 311 378 5 912 020 2 221 570 352 637 1 510 930 86 478 1 740 406 842 479 153 169 0 153 169 689 310 689 310 0 8 647 048

2026 8 007 488 1 941 755 0 248 716 485 084 90 791 0 396 857 324 368 76 466 319 474 6 065 732 2 279 330 361 806 1 550 214 88 726 1 785 657 864 383 157 151 0 157 151 707 232 707 232 0 8 871 871

2027 8 215 682 1 992 241 0 255 182 497 696 93 151 0 407 176 332 801 78 454 327 780 6 223 442 2 338 593 371 212 1 590 519 91 033 1 832 084 886 857 161 237 0 161 237 725 620 725 620 0 9 102 539

2028 8 421 075 2 042 047 0 261 562 510 138 95 480 0 417 355 341 121 80 415 335 975 6 379 028 2 397 058 380 493 1 630 282 93 309 1 877 886 909 028 165 268 0 165 268 743 761 743 761 0 9 330 103

2029 8 631 601 2 093 098 0 268 101 522 892 97 867 0 427 789 349 649 82 426 344 374 6 538 503 2 456 984 390 005 1 671 039 95 642 1 924 833 931 754 169 399 0 169 399 762 355 762 355 0 9 563 355

2030 8 847 391 2 145 426 0 274 803 535 964 100 314 0 438 484 358 391 84 486 352 984 6 701 966 2 518 409 399 755 1 712 815 98 033 1 972 954 955 048 173 634 0 173 634 781 413 781 413 0 9 802 439

-552 223

1 635 553

1 684 620 1 791 131 1 844 865 1 898 366 1 953 419 2 008 115 2 064 342 2 120 079 2 177 321

2 236 109

2 294 248

2 353 898

2 415 100

2 477 892

2 542 317

2 605 875

2 671 022

2 737 798

1.1. Társasházi közös költség 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek 2.1. Közös helyiség bérleti díj 3. Egyéb bevételek 3.1. Egyéb bevételek 3.2. Fundamenta lakástakarékpénztári kifizetés

Eredmény

2 988 274 1 815 168 139 637 1 016 999 16 470 836 749 269 735 82 825 186 910 567 014 567 014 0 7 606 849 515 378

259 500 212 100 50 000 208 900 4 016 938 1 490 425 236 580 1 013 665 108 650 1 167 618 565 209 102 759

6 815 931 7 020 409 7 231 021 7 440 721 7 656 502 7 870 884 8 091 268 8 309 733 8 534 095 6 815 931 7 020 409 7 231 021 7 440 721 7 656 502 7 870 884 8 091 268 8 309 733 8 534 095

2022 2,7% 2022

385 802 385 802 763 429 763 429


397 376 397 376 786 332 786 332

2014 5 788 170 1 403 588 0 179 783 350 640 65 628 0 286 866 234 468 55 273 230 930 4 384 583 1 647 602 261 529 1 120 564 64 135 1 290 752 624 815 113 596 0 113 596 511 219 511 219 0 6 412 985

409 297 409 297 809 922 809 922

2015 5 961 816 1 445 695 0 185 176 361 159 67 597 0 295 472 241 502 56 931 237 858 4 516 120 1 697 030 269 375 1 154 181 66 059 1 329 475 643 559 117 004 0 117 004 526 556 526 556 0 6 605 375

421 166 421 166 833 410 833 410

2016 6 134 708 1 487 620 0 190 546 371 633 69 557 0 304 041 248 505 58 582 244 756 4 647 088 1 746 244 277 187 1 187 652 67 975 1 368 030 662 222 120 397 0 120 397 541 826 541 826 0 6 796 931

433 380 433 380 857 579 857 579

2017 6 312 615 1 530 761 0 196 072 382 410 71 574 0 312 858 255 712 60 281 251 854 4 781 853 1 796 885 285 225 1 222 094 69 946 1 407 703 681 427 123 888 0 123 888 557 539 557 539 0 6 994 041

445 515 445 515 881 591 881 591

2018 6 489 368 1 573 623 0 201 562 393 118 73 578 0 321 618 262 872 61 969 258 906 4 915 745 1 847 198 293 212 1 256 313 71 905 1 447 118 700 507 127 357 0 127 357 573 150 573 150 0 7 189 875

457 989 457 989 906 275 906 275

2019 6 671 070 1 617 684 0 207 206 404 125 75 638 0 330 624 270 232 63 704 266 155 5 053 386 1 898 919 301 422 1 291 489 73 918 1 487 638 720 121 130 923 0 130 923 589 198 589 198 0 7 391 191

470 355 470 355 930 745 930 745

2020 6 851 189 1 661 362 0 212 801 415 037 77 680 0 339 550 277 528 65 424 273 341 5 189 827 1 950 190 309 560 1 326 360 75 914 1 527 804 739 564 134 458 0 134 458 605 106 605 106 0 7 590 753

483 055 483 055 955 875 955 875

8 764 516 8 764 516

8 992 393 8 992 393

9 226 196 9 226 196

9 466 077 9 466 077

9 712 195 9 712 195

9 964 712 10 213 829 10 469 175 10 730 905 9 964 712 10 213 829 10 469 175 10 730 905

496 097 496 097 981 684 981 684

508 996 508 996 1 007 207 1 007 207

522 230 522 230 1 033 395 1 033 395

535 808 535 808 1 060 263 1 060 263

549 739 549 739 1 087 830 1 087 830

564 032 564 032 1 116 113 1 116 113

175

578 133 578 133 1 144 016 1 144 016

592 586 592 586 1 172 617 1 172 617

607 400 607 400 1 201 932 1 201 932

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Toldi u. 65. Társasház Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Társtulajdonosok befizetései 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek 2.1. Bérleti díj 3. Egyéb bevételek 3.1. Bank kamat 3.2. Támogatások (pályázati, önkormányzati) 3.3. Egyéb bevételek Összesen

2010 4,9% 2010

2011 3,8% 2011

2012 4,2% 2012

2013 3,0% 2013

2014 3,0% 2014

2015 3,0% 2015

2016 2,9% 2016

2017 2,9% 2017

2018 2,8% 2018

2019 2,8% 2019

2020 2,7% 2020

2021 2,7% 2021

2022 2,7% 2022

2023 2,6% 2023

2024 2,6% 2024

2025 2,6% 2025

2026 2,6% 2026

2027 2,6% 2027

2028 2,5% 2028

2029 2,5% 2029

2030 2,5% 2030

6 134 382 6 134 382

6 729 870 6 729 870

7 400 000 7 400 000

7 622 000 7 622 000

7 850 660 7 850 660

8 086 180 8 086 180

8 320 679 8 320 679

8 561 979 8 561 979

8 801 714 8 801 714

9 048 162 9 048 162

9 292 462 9 292 462

9 543 359 9 543 359

9 801 030 9 801 030

10 055 856 10 055 856

10 317 309 10 317 309

10 585 559 10 585 559

10 860 783 10 860 783

11 143 164 11 143 164

11 421 743 11 421 743

11 707 286 11 707 286

11 999 968 11 999 968

303 000 303 000 267 445 129 750

374 468 374 468 105 621 24 645

360 000 360 000 25 000 25 000

370 800 370 800 25 750 25 750

381 924 381 924 26 523 26 523

393 382 393 382 27 318 27 318

404 790 404 790 28 110 28 110

416 529 416 529 28 926 28 926

428 191 428 191 29 736 29 736

440 181 440 181 30 568 30 568

452 066 452 066 31 393 31 393

464 272 464 272 32 241 32 241

476 807 476 807 33 112 33 112

489 204 489 204 33 972 33 972

501 923 501 923 34 856 34 856

514 973 514 973 35 762 35 762

528 362 528 362 36 692 36 692

542 100 542 100 37 646 37 646

555 652 555 652 38 587 38 587

569 544 569 544 39 552 39 552

583 782 583 782 40 540 40 540

137 695 0 6 704 827

0 80 976 7 209 959

0 0 7 785 000

0 0 8 018 550

0 0 8 259 107

0 0 8 506 880

0 0 8 753 579

0 0 9 007 433

0 0 9 259 641

0 0 9 518 911

0 0 9 775 922

0 0 10 039 872

0 0 10 310 948

0 0 10 579 033

0 0 10 854 088

0 0 11 136 294

0 0 11 425 838

0 0 11 722 909

0 0 12 015 982

0 0 12 316 382

0 0 12 624 291

Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Közüzemi díjak Villany díj Víz és csatornadíj Szemét szállítás Biztosítási díj 1.2. Személyi jellegű költségek Munka bér Járulékok Étkezési jegy és járulékai Közös k. díj Könyvelői díj 1.3.Egyéb üzemeltetési-kezelési Bankköltség Hitelkamat Rovarirtószer Egyéb adók Könyvvizsgálat Jelzálog bejegyzés, végrehajtási ktg, ügyvédi díj Egyéb ktg 2. Karbantartási költségek Liftkarbantartás, javítások, ÉMI felülvizsgálatok Tisztítószer, felmosó, seprű, Izzó, fénycső Szennyvíz csatorna javítás, duguláselhárítás Villanyszerelési, ajtó javítási munkák Egyéb javítás Összesen

2010 4 902 343 2 414 196 764 967 146 646 1 121 426 381 157 1 691 000 565 500 143 000 180 000 450 000 352 500 797 147 156 723 152 497 72 500 58 552 25 000

2011 4 790 392 2 591 254 988 180 42 587 1 132 462 428 025 1 611 270 488 270 144 000 169 000 450 000 360 000 587 868 165 813 0 150 000 17 000 25 000

2012 4 920 470 2 750 000 1 000 000 100 000 1 200 000 450 000 1 731 770 660 000 46 000 169 000 480 060 376 710 438 700 180 000 0 150 000 23 250 25 000

2013 5 068 084 2 832 500 1 030 000 103 000 1 236 000 463 500 1 783 723 679 800 47 380 174 070 494 462 388 011 451 861 185 400 0 154 500 23 948 25 750

2014 5 220 127 2 917 475 1 060 900 106 090 1 273 080 477 405 1 837 235 700 194 48 801 179 292 509 296 399 652 465 417 190 962 0 159 135 24 666 26 523

2015 5 376 730 3 004 999 1 092 727 109 273 1 311 272 491 727 1 892 352 721 200 50 265 184 671 524 575 411 641 479 379 196 691 0 163 909 25 406 27 318

2016 5 532 656 3 092 144 1 124 416 112 442 1 349 299 505 987 1 947 230 742 115 51 723 190 026 539 787 423 579 493 281 202 395 0 168 662 26 143 28 110

2017 5 693 103 3 181 816 1 157 024 115 702 1 388 429 520 661 2 003 700 763 636 53 223 195 537 555 441 435 863 507 586 208 264 0 173 554 26 901 28 926

2018 5 852 509 3 270 907 1 189 421 118 942 1 427 305 535 239 2 059 803 785 018 54 713 201 012 570 993 448 067 521 799 214 096 0 178 413 27 654 29 736

2019 6 016 380 3 362 493 1 222 725 122 272 1 467 270 550 226 2 117 478 806 998 56 245 206 640 586 981 460 613 536 409 220 090 0 183 409 28 428 30 568

2020 6 178 822 3 453 280 1 255 738 125 574 1 506 886 565 082 2 174 650 828 787 57 764 212 220 602 830 473 049 550 892 226 033 0 188 361 29 196 31 393

2021 6 345 650 3 546 519 1 289 643 128 964 1 547 572 580 339 2 233 365 851 164 59 324 217 950 619 106 485 821 565 766 232 136 0 193 446 29 984 32 241

2022 6 516 983 3 642 275 1 324 463 132 446 1 589 356 596 009 2 293 666 874 146 60 925 223 834 635 822 498 939 581 042 238 403 0 198 670 30 794 33 112

2023 6 686 424 3 736 974 1 358 900 135 890 1 630 679 611 505 2 353 301 896 874 62 509 229 654 652 353 511 911 596 149 244 602 0 203 835 31 594 33 972

2024 6 860 271 3 834 135 1 394 231 139 423 1 673 077 627 404 2 414 487 920 192 64 135 235 625 669 314 525 221 611 649 250 962 0 209 135 32 416 34 856

2025 7 038 638 3 933 822 1 430 481 143 048 1 716 577 643 716 2 477 264 944 117 65 802 241 751 686 717 538 876 627 552 257 487 0 214 572 33 259 35 762

2026 7 221 643 4 036 102 1 467 673 146 767 1 761 208 660 453 2 541 673 968 664 67 513 248 037 704 571 552 887 643 868 264 181 0 220 151 34 123 36 692

2027 7 409 406 4 141 041 1 505 833 150 583 1 807 000 677 625 2 607 756 993 850 69 268 254 486 722 890 567 262 660 609 271 050 0 225 875 35 011 37 646

2028 7 594 641 4 244 567 1 543 479 154 348 1 852 174 694 565 2 672 950 1 018 696 71 000 260 848 740 962 581 444 677 124 277 826 0 231 522 35 886 38 587

2029 7 784 507 4 350 681 1 582 066 158 207 1 898 479 711 930 2 739 774 1 044 163 72 775 267 369 759 486 595 980 694 052 284 772 0 237 310 36 783 39 552

2030 7 979 120 4 459 448 1 621 617 162 162 1 945 941 729 728 2 808 268 1 070 267 74 594 274 053 778 474 610 879 711 404 291 891 0 243 243 37 703 40 540

204 450 127 425 597 651

108 120 121 935 679 988

0 60 450 830 000

0 62 264 854 900

0 64 131 880 547

0 66 055 906 963

0 67 971 933 265

0 69 942 960 330

0 71 900 987 219

0 73 914 1 014 861

0 75 909 1 042 263

0 77 959 1 070 404

0 80 064 1 099 305

0 82 145 1 127 887

0 84 281 1 157 212

0 86 473 1 187 299

0 88 721 1 218 169

0 91 028 1 249 841

0 93 303 1 281 087

0 95 636 1 313 115

0 98 027 1 345 942

460 026 37 055 36 450 35 365 28 755 5 499 994

420 575 48 270 48 000 44 330 118 813 5 470 380

500 000 62 000 0 0 268 000 5 750 470

515 000 63 860 0 0 276 040 5 922 984

530 450 65 776 0 0 284 321 6 100 674

546 364 67 749 0 0 292 851 6 283 694

562 208 69 714 0 0 301 344 6 465 921

578 512 71 735 0 0 310 082 6 653 433

594 710 73 744 0 0 318 765 6 839 729

611 362 75 809 0 0 327 690 7 031 241

627 869 77 856 0 0 336 538 7 221 085

644 822 79 958 0 0 345 624 7 416 054

662 232 82 117 0 0 354 956 7 616 287

679 450 84 252 0 0 364 185 7 814 311

697 115 86 442 0 0 373 654 8 017 483

715 240 88 690 0 0 383 369 8 225 938

733 837 90 996 0 0 393 336 8 439 812

752 916 93 362 0 0 403 563 8 659 247

771 739 95 696 0 0 413 652 8 875 728

791 033 98 088 0 0 423 994 9 097 621

810 809 100 540 0 0 434 593 9 325 062

Eredmény

1 204 833

1 739 579

2 034 530

2 095 566

2 158 433

2 223 186

2 287 658

2 354 000

2 419 912

2 487 670

2 554 837

2 623 818

2 694 661

2 764 722

2 836 605

2 910 356

2 986 026

3 063 662

3 140 254

3 218 760

3 299 229


176

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Toldi u. 69. Társasház Projektes változat Infláció Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek Közös költség 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek Bérbeadás Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek Lift, felülvizsgálat Szemétszállítás Villanyáram Vízdíj Tisztitószer, anyag vásárlás Rovarírtás Egyéb 1.2. Állandó költségek Munkabér és járulékai Ügyintézés Biztosítás LTP 2. Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek Karbantartás, javítás 2.2. Állandó költségek Lift karbantartás Kaputelefon karbantartáa Összesen Eredmény

2010 4,9% 2010

2011 3,8% 2011

2012 4,2% 2012

2013 3,0% 2013

2014 3,0% 2014

2015 3,0% 2015

2016 2,9% 2016

2017 2,9% 2017

2018 2,8% 2018

2019 2,8% 2019

2020 2,7% 2020

2021 2,7% 2021

2022 2,7% 2022

2023 2,6% 2023

2024 2,6% 2024

2025 2,6% 2025

2026 2,6% 2026

2027 2,6% 2027

2028 2,5% 2028

2029 2,5% 2029

2030 2,5% 2030

6 300 000 6 300 000

6 539 400 6 539 400

6 814 055 6 814 055

7 018 476 7 018 476

7 229 031 7 445 902 7 661 833 7 884 026 8 104 779 8 331 712 8 556 669 8 787 699 9 024 967 9 259 616 9 500 366 7 229 031 7 445 902 7 661 833 7 884 026 8 104 779 8 331 712 8 556 669 8 787 699 9 024 967 9 259 616 9 500 366

300 000 300 000 6 600 000

311 400 311 400 6 850 800

324 479 324 479 7 138 534

334 213 334 213 7 352 690

344 240 354 567 364 849 375 430 385 942 396 748 407 460 418 462 429 760 440 934 452 398 464 161 476 229 488 611 500 826 513 347 526 180 344 240 354 567 364 849 375 430 385 942 396 748 407 460 418 462 429 760 440 934 452 398 464 161 476 229 488 611 500 826 513 347 526 180 7 573 270 7 800 468 8 026 682 8 259 456 8 490 721 8 728 461 8 964 129 9 206 161 9 454 727 9 700 550 9 952 764 10 211 536 10 477 036 10 749 439 11 018 175 11 293 629 11 575 970

2010 5 560 000 3 250 000 100 000 1 400 000 1 150 000 320 000 150 000 30 000 100 000 2 310 000 1 200 000 420 000 240 000 450 000 1 036 000 600 000 600 000 436 000 400 000 36 000 6 596 000

2011 5 771 280 3 373 500 103 800 1 453 200 1 193 700 332 160 155 700 31 140 103 800 2 397 780 1 245 600 435 960 249 120 467 100 1 075 368 622 800 622 800 452 568 415 200 37 368 6 846 648

2012 6 013 674 3 515 187 108 160 1 514 234 1 243 835 346 111 162 239 32 448 108 160 2 498 487 1 297 915 454 270 259 583 486 718 1 120 533 648 958 648 958 471 576 432 638 38 937 7 134 207

2013 6 194 084 3 620 643 111 404 1 559 661 1 281 150 356 494 167 107 33 421 111 404 2 573 441 1 336 853 467 898 267 371 501 320 1 154 149 668 426 668 426 485 723 445 618 40 106 7 348 233

2014 6 379 906 3 729 262 114 747 1 606 451 1 319 585 367 189 172 120 34 424 114 747 2 650 645 1 376 958 481 935 275 392 516 359 1 188 774 688 479 688 479 500 295 458 986 41 309 7 568 680

2015 6 571 304 3 841 140 118 189 1 654 645 1 359 173 378 205 177 283 35 457 118 189 2 730 164 1 418 267 496 393 283 653 531 850 1 224 437 709 133 709 133 515 304 472 756 42 548 7 795 741

2016 6 761 871 3 952 533 121 616 1 702 630 1 398 589 389 172 182 425 36 485 121 616 2 809 339 1 459 397 510 789 291 879 547 274 1 259 946 729 698 729 698 530 247 486 466 43 782 8 021 817

2017 6 957 966 4 067 156 125 143 1 752 006 1 439 148 400 458 187 715 37 543 125 143 2 890 810 1 501 719 525 602 300 344 563 145 1 296 484 750 860 750 860 545 625 500 573 45 052 8 254 450

2018 7 152 789 4 181 037 128 647 1 801 062 1 479 444 411 671 192 971 38 594 128 647 2 971 752 1 543 767 540 319 308 753 578 913 1 332 786 771 884 771 884 560 902 514 589 46 313 8 485 575

2019 7 353 067 4 298 106 132 249 1 851 492 1 520 868 423 198 198 374 39 675 132 249 3 054 961 1 586 993 555 447 317 399 595 122 1 370 104 793 496 793 496 576 607 528 998 47 610 8 723 171

2020 7 551 600 4 414 155 135 820 1 901 482 1 561 932 434 624 203 730 40 746 135 820 3 137 445 1 629 842 570 445 325 968 611 191 1 407 097 814 921 814 921 592 176 543 281 48 895 8 958 696

2021 7 755 493 4 533 337 139 487 1 952 822 1 604 104 446 359 209 231 41 846 139 487 3 222 156 1 673 847 585 847 334 769 627 693 1 445 088 836 924 836 924 608 165 557 949 50 215 9 200 581

2022 7 964 891 4 655 737 143 253 2 005 548 1 647 415 458 411 214 880 42 976 143 253 3 309 154 1 719 041 601 664 343 808 644 640 1 484 106 859 521 859 521 624 585 573 014 51 571 9 448 997

2023 8 171 978 4 776 786 146 978 2 057 692 1 690 247 470 330 220 467 44 093 146 978 3 395 192 1 763 736 617 308 352 747 661 401 1 522 692 881 868 881 868 640 824 587 912 52 912 9 694 671

4 000

4 152

4 326

4 456

4 590

4 728

4 865

5 006

5 146

5 290

5 433

5 579

5 730

5 879


177

9 747 375 10 000 807 10 260 828 10 517 349 10 780 282 11 049 790 9 747 375 10 000 807 10 260 828 10 517 349 10 780 282 11 049 790

2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 8 384 450 8 602 446 8 826 109 9 055 588 9 281 978 9 514 027 9 751 878 4 900 982 5 028 408 5 159 146 5 293 284 5 425 616 5 561 257 5 700 288 150 799 154 720 158 743 162 870 166 942 171 116 175 393 2 111 192 2 166 083 2 222 402 2 280 184 2 337 189 2 395 618 2 455 509 1 734 194 1 779 283 1 825 544 1 873 008 1 919 834 1 967 829 2 017 025 482 558 495 105 507 978 521 185 534 215 547 570 561 259 226 199 232 080 238 114 244 305 250 413 256 673 263 090 45 240 46 416 47 623 48 861 50 083 51 335 52 618 150 799 154 720 158 743 162 870 166 942 171 116 175 393 3 483 467 3 574 038 3 666 963 3 762 304 3 856 361 3 952 770 4 051 589 1 809 593 1 856 643 1 904 916 1 954 443 2 003 305 2 053 387 2 104 722 633 358 649 825 666 720 684 055 701 157 718 685 736 653 361 919 371 329 380 983 390 889 400 661 410 677 420 944 678 598 696 241 714 343 732 916 751 239 770 020 789 271 1 562 282 1 602 902 1 644 577 1 687 336 1 729 520 1 772 758 1 817 076 904 797 928 321 952 458 977 222 1 001 652 1 026 694 1 052 361 904 797 928 321 952 458 977 222 1 001 652 1 026 694 1 052 361 657 486 674 580 692 119 710 114 727 867 746 064 764 716 603 198 618 881 634 972 651 481 667 768 684 462 701 574 54 288 55 699 57 147 58 633 60 099 61 602 63 142 9 946 732 10 205 347 10 470 686 10 742 924 11 011 497 11 286 785 11 568 954 6 032

6 189

6 350

6 515

6 678

6 845

7 016


7.2.10 Kapcsolódó soft tevékenységek A projekt időtartama alatt megvalósuló programok, akciók vonatkozásában nem áll fenn fenntartási kötelezettség a projekt megvalósítási időszakot követően, ugyanakkor a projekt megvalósítási időszakát végigkísérik a „soft” tevékenységek. A tervezett programok városrehabilitációs programon túli további működtetése igény esetén pályázati forrásokból és szükség esetén önkormányzati támogatással is megvalósulhat. A működtetéssel kapcsolatos költség-haszon elemzést a Mellékletek tartalmazzák.


178


8 8.1

MELLÉKLETEK Kivonat Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló rendeletből

Kivonat Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 19/2005.(V. 5.) KGY rendeletből az akcióterület építési használati övezeteire vonatkozóan 7 LAKÓZÓNA (L) 6. § (1) Nagyvárosias lakózóna (Ln) a) A terület jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, továbbá kivételesen - szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóház, valamint ahhoz kapcsolódó, épület alatti üzemanyagtöltő helyezhető el. c) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos építési telek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés 10 m széles sávban biztosítható. d) A zóna területén meglévő épület szintráépítéséhez az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyt kell benyújtani. Az elvi építési engedélyezési terv Önkormányzati tervtanácsi véleményezésre kötelezett. (2) Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A terület jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen - szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A zóna területén elhelyezhető rendeltetési egységek (r. e.) számát a telek területének (m2) „x”-el való elosztása utáni, lefelé kerekített egész szám adja. „x” értéke: - 7,50 m építménymagasságig: 60 m2/r.e 7

Forrás:

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 21/2007. (VI. 12.) KGY r e n d e l e t e Nyíregyháza 19/2005. (V. 5.) KGY rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának módosításáról és egységes szerkezetű szövegének megállapításáról (Egységes szerkezetben a 16/2008. (IV. 1.) KGY, a 17/2008. (IV. 1.) KGY, a 11/2009. (III.3.) KGY, 16/2009. (V.26.) KGY, a 29/2009.(IX.29.) KGY, a 36/2009.(XI.24.) KGY a 36/2009.(XI.24.) KGY, a 18/2010.(VI.29.), a 7/2011.(II.11.) a 28/2011.(VIII.26.), 41/2011.(XI.25.) és az 51/2011.(XII.16.) önkormányzati rendelettel)


179


- 9,50 m építménymagasságig: 50 m2/r.e - 12,50 m építménymagasságig: 40 m2/r.e d) A lakások és a hozzájuk tartozó gépjármű tárolók egy rendeltetési egységnek számítanak. e) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés – az építés helyét kivéve – 10 m széles sávban biztosítható. VEGYES ZÓNÁK 7. § (1) Településközpont vegyes zóna (Vt) a) A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magában foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen - lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, valamint ahhoz kapcsolódó, épület alatti üzemanyagtöltő, helyezhető el. KÖZPARK ZÓNA (Z) 12. § (1) A közparkok céljára kijelölt területen a terület min. 50%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak, szökőkutak létesíthetők. (2) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, köztéri szobor, gyermekjátszótér, nyilvános WC) helyezhető el. (3) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (4) A zóna területén épület újonnan nem helyezhető el. (5) A területen a) terepszint alatti garázsok közpark vagy köztér területén elhelyezhetők, melyeket legalább 50 cm földtakarással kell ellátni, b) a terepszint alatti garázsok földtakarással együtt is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedhetnek a terepcsatlakozás fölé. c) A terepszint alatti garázsok vagy parkolók részére építési telket kell kialakítani. A garázs fölötti zöldterületet közterületként kell kezelni. VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG) 16. § (1) Vízfelülethez, vízfolyáshoz kötődő vízgazdálkodási zóna (VGf) a) A területbe - az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, - az állóvizek medre és parti sávja,


180


- a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, tartoznak. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad: a. egyéni horgásztanyák csak a kezelő hozzájárulásával építhetők. b. Az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az új építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.


181


8.2

A szakhatósági egyeztetés keretében 2007. december 10-én felkeresett szervezetek listája 1) Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 4002 Debrecen, Pf.: 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. 2) Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14., 4401 Nyíregyháza, Pf.: 246. 3) ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kirendeltsége 4400 Nyíregyháza, Árok u. 41., 4401 Nyíregyháza, Pf.: 119. 4) BM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Erdő sor 5. 5) Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóság SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Kirendeltsége 4400 Nyíregyháza, Hatzel tér 10. 6) Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. 7) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Iroda 4025 Debrecen, Piac u. 79. II. emelet 8) Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága 4024 Debrecen, Sumen u. 2. 9) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal 4400 Nyíregyháza, Báthory u. 13. 10) Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága Nyíregyházi Erdőfelügyeleti Osztály 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 35. 11) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 1. 12) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényegészségügyi és Talajvédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33., 13) Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály 1885 Budapest, Pf.: 25. 14) Nyíregyháza Rendőrkapitányság 4400 Nyíregyháza, Stadion u. 5. 15) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésügyi és Településfejlesztési Főosztály 1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1. 16) Miskolci Bányakapitányság 3527 Miskolc, Soltész Nagy K. u. 5. 17) Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatóság 1675 Budapest, Pf.: 41. 18) Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Debreceni Igazgatóság


182


4025 Debrecen, Hatvan u. 43., 4001 Debrecen, Pf.: 230. 19) Honvédelmi Minisztérium Katonai Légügyi Hivatal Légiforgalmi és Repülőtér Felügyeleti Osztály 1885 Budapest, Pf.: 25. 20) Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Regionális Kirendeltség 4400 Nyíregyháza, Egyház u. 13-15. 21) IRM Határőrség Nyírbátori Igazgatósága Határrendészeti Osztály 4300 Nyírbátor, Bocskai u. 2-4. 22) Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala 1066 Budapest, Teréz krt. 38.


183


A kérdőíves felmérések eredményei

8.3 8.3.1

Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről

Összefoglaló a 2006 nyarán készített érkerti kérdőíves felmérés eredményeiről (200 kérdőív = háztartások 7%-a) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának „Bencs Programja” és Integrált Városfejlesztési Stratégiája tartalmazza a városban 2007-2013 közötti időszakban megvalósítandó fejlesztéseket, amelyek között szerepel az Érkert városrész rehabilitációja is. A városrész rehabilitációjának megtervezésében kiemelt szerepet játszik az érkerti lakosság lakókörnyezetéről alkotott véleménye, amelynek megismerése egy kérdőíves felmérés keretében 2006. július-augusztus hónapban történt meg. Az interjúkat és az értékelést az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság készítette Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából. A felmérés célja a lakótelepen élők jelenlegi lakótelepi problémáinak megismerése és a jövőbeli rehabilitációjával kapcsolatos elképzeléseinek vizsgálata volt. A felmérés földrajzi területe a véglegesen kijelölt akcióterületnél valamelyest nagyobb, az Arany János u. – Állomás tér – Huszár sor – Móricz Zsigmond u. – Virág u. – Kígyó u. által határolt belső tömbre terjed ki. A kérdezőbiztosok az adatfelvételt a városrészben élő személyek lakásán végezték. A felmérés reprezentativitását biztosítja, hogy a lakótelep minden utcájában található lakások 2%-a került be a mintába. A kutatásban megkérdezettek 39%-a (78 fő) férfi, 61%-a (122 fő) pedig nő. A válaszadók életkori eloszlásánál az 51 év feletti korcsoport aránya emelkedik ki. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a felmérések legnagyobb részt napközben történnek, ilyenkor pedig az idősebb korosztály tartózkodik otthon. Az iskolai végzettséget tekintve a megkérdezettek 3,5%-ának nincs meg az alapfokú iskolai végzettsége. Ezzel szemben a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 80%, akik közül 31 fő rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Mivel a városrész lakótelep jellege megkérdőjelezhetetlen, ezért nem meglepő, hogy az itt lakók 83%-a társasházban lakik. Főként a 3 emeletnél magasabb épületek dominálnak. A lakásokban a válaszadók kétharmada tulajdonosként él. A lakókörnyezetükkel kapcsolatos elégedettséget az érkerti lakók jelentős része (86%) elégedett lakókörnyezetével, az emberek szeretnek az Érkertben élni (átlag 3,155). A költözéssel kapcsolatos kérdésnél válaszadók 57%-a gondolja úgy, hogy az elkövetkező két évben nem fog elköltözni a környékről, 24,5% ellenben szeretne máshová költözni. Ennek a legfontosabb oka, hogy az elköltözni vágyók jelentős része albérlő (42,5%), viszont saját tulajdonú lakást szeretne vásárolni. Emellett az okok között szerepelt a biztonságosabb és kellemesebb környék utáni vágy is. A következő kérdések a lakótelepen előforduló problémákra és megoldásokra kérdeztek rá. A válaszadók egy 1-től 4-ig tartó skála alapján adták válaszaikat. Átlagértékek alapján a lakótelepi lakosok legsúlyosabb problémának a hajléktalanok jelenlétét tartják (3,42). Főként az Árpád és a Damjanich utca lakóinak jelent nagy gondot. Ezt követik a járdák és utak állapota, a munkalehetőség hiánya, illetve az utcai prostitúció (az értékek 3,33 és 3,23 között mozognak). Fontos problémaként merült még fel az elhanyagolt, szemetes közterületek, a játszóterek rossz állapota, az utcákon fellépő kábítószer-fogyasztás, valamint a biztonságérzet hiánya (2,90 és 2,59 közötti értékek). A lakosság véleménye szerint ezen az állapoton javítana, ha az önkormányzat elvégezné a közterületek teljes felújítását, új járdákat létesítene, valamint továbbra is támogatást nyújtana az épületek fizikai állapotának felújításához. Erre a beavatkozásra a válaszadók szerint a Szarvas és Virág utca közötti résznek, a Toldi utcának, valamint az Árpád és Damjanich utca környékének van legnagyobb szüksége. Erősítené az itt lakók biztonságérzetét, ha térfigyelő kamerákat helyeznének ki. Fontos lenne, hogy az önkormányzat támogatást nyújtson a hátrányos helyzetű családok speciális problémáinak kezelésére. Az alappopuláció 95,5%-a szerint fontos az akadálymentesítés megvalósítása a lakótelepen (átlag 3,74). A lakosok a közterület-fejlesztés szempontjából fontos feladatnak tartják az új fák/növények telepítését, elsősorban a Nagykörút mellett, az Állomás környékén, az Arany János utcán, az Érpatak


184

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv partján, valamint a játszóterek és egyéb utak környékén. Emellett további utcabútorok kihelyezését is szeretnék az itt élők. A válaszadók 46,5%-a szerint a parkolási problémák megszüntetésének a legjobb eszköze egy parkolóház megépítése lenne a lakótelep mellett, 39,5% szerint pedig mélygarázs építése a legjobb megoldás a lakótelepen belül. Parkolási problémák főként az állomás és a víztorony közelében valamint az érkerti rendőrőrs környékén jelentkeznek. Az Érpatak felújításának megítélése vegyes. A válaszadók legnagyobb aránya (36%) szerint az egész lakóterületen élők közérzete javulna. 20,5% szerint csak a Toldi, Deák és az Árpád út lakóit érintené a rehabilitáció. 13,5% meglátása szerint a közvetlenül a patak mellett élőknek lenne jó ez a beruházás, 11,5% gondolja csak azt, hogy az egész városrészen jelentkezne pozitív hatás. A válaszadók a felsorolt lehetőségek közül a legfontosabb beavatkozásnak a járdák, utak felújítását tartják (átlag 8,4 és 7,47). Ezután következik a lakóépületek felújítása (6,25), majd pedig a patakpart rekonstrukciója (5,89). Utolsó helyen a nagykörút melletti zöldfelület kialakítása található, a lakótelep lakói előtérbe helyezik a városrész infrastrukturális fejlesztését. Nagykörút mellett zöldfelületek kialakítása

3,99

Platánsor megújítása

4,65

Közösségi tér kialakítása

4,01

Patakpart felújítása

5,89

Járdák felújítása

8,4

Utak felújítása

7,47

Lakóépületek és környezetük felújítása

6,25

Iskolák, óvodák környezetének megújítása

5,45 4,83

az Állomás tér rekonstrukciója

0

2

4

6

8

10

A sportolási lehetőségeket tekintve a lakosok 76,5%-a bizonyos mértékig elégedett volt, ezzel szemben a válaszadók 7%-a egyáltalán nem. A legtöbb megkérdezett szerint új sportpályákat szükséges építeni (átlag 3,66), valamint az Érpatak melletti terület átalakítása is megoldhatja ezt a problémát (átlag 3,355). Jelentős számú ott lakó szerint elég lenne a jelenlegiek felújítása, modernizálása (átlag 2,905). Hatékony megoldásnak tartják az új sportolási formák számára megfelelő pályák kialakítását, főként a fiatalok körében rendkívül népszerű és elterjedt gördeszka, görkorcsolya sportok gyakorlásához szükséges speciális pályák építését (átlag 2,98). 35 fő szeretné, ha uszoda is lenne a városrészben. A lakosok egy része akár személyesen is hajlandó részt venni a lakótelepen beinduló felújításban. Elsősorban a kulturális/szociális intézmények szolgáltatásainak igénybevételében, illetve a felújítási tervek, elképzelések véleményezésében, továbbá viszonylag magas a zöldterületek, közösségi terek gondozásában való részvételi hajlandóság is. A megkérdezetteknek lehetőségük volt javaslatokat tenni a felmerült problémák kezelésére. Tematikáját tekintve 7 kulcsterület merült fel az alábbi táblázatnak megfelelően. Probléma / javaslat Köztisztaság, parkosítás Hajléktalanok elhelyezése Közlekedés, utak javítása Közbiztonság erősítése, járőrözés Prostitúció kitiltása Sportolási lehetőség bővítése Csapadékvíz, szennyvíz elvezetése

Említések száma 46 34 30 20 16 11 6

Legtöbbször köztisztasággal, parkosítással kapcsolatos ötleteket adtak a válaszadók. Néhány ezek közül a teljesség igénye nélkül: 

Több szeméttároló kuka


185

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv            

Betontömb elszállítása a Deák F. utcáról és a mellett lévő fa kivágása (allergia miatt) Szennyvíz és csapadékvíz elvezetése (Jósa A. és Vécsey köz) Érpatak (rossz szagot áraszt) rendbetétele, kotrása, fű lekaszálása Galambpiszok eltakarítása Közterületek gyakoribb takarítása (Fűnyírás után szemét van, a kukából a szél kifújja a szemetet, a buszmegálló tele csikkel, kevés a szemétgyűjtő) Az utcabútorok elhanyagoltak Játszóterek körülkerítése fa kerítéssel, a kutyák kizárása céljából Toldi u. játszótér helyén egy EU szabványoknak megfelelő játszótér létesítése Nagykörút mellett széles zöldfelület lésítése. Virágosítás, fásítás a parkokban (lakosság bevonásával) Állomás téren padokkal ellátott park kialakítása Szökőkutak építése

A hajléktalanok elhelyezésével kapcsolatban néhány észrevétel:   

Hajléktalanszálló átköltöztetése A hajléktalanok és ingyenélők ellátásának csökkentése, és motivációjának növelése álláskeresésre és állástalálásra Fokozott ellenőrzés és gondozás a hajléktalanság megszüntetése érdekében

Közlekedéssel kapcsolatos javaslatok:             

az utak, járdák felújítása Az Almatároló környékének felújítása, forgalomjelző rendőrlámpa segítésével Fessék fel a zebrát a rendőrségnél a parkolók közötti részen és a boltok előtt Buszmegállónál zebra létesítése Állomás tér rendezése (életveszélyes a közlekedés) Jobb tömegközlekedési kapcsolat biztosítása más városrészekkel (Sóstófürdő, Örökösföld, Borbánya, Oros) A Nagykörút teljes befejezése sokat segítene a lakókörnyezet rendbetételén Kerékpárút – összeköttetés a belvárossal Körforgalom a Simai útnál (a kamionok elterelése) Buszmegállóba utcabútort Több parkolót Sűrűbb buszjáratok és korábban (pl. 4 – 4,30) Érpatak lefedése és parkoló ill. út alakítása a területén

Közbiztonsággal kapcsolatos javaslatok:      

Határozottabb rendőri jelenlét, intézkedés, több járőrözés, éjszakánként is A lakosságot éjszaka zaklató romák megfékezése Éjszaka zajosak a motorosok, sok a csavargó és hajléktalan az utcán, a hajléktalanok a lépcsőházban telepednek meg Térfigyelő kamerák felszerelése, különösen a boltok környékén továbbá a Toldi utcára Közvilágítás bővítése (kiserdő) Fekete piac eltüntetése

Prostitúció jelenlétével kapcsolatos javaslatok:  

Prostituáltak kitiltása Türelmi zóna kijelölése a városban

Sportolási lehetőségekre tett javaslatok:          

Toldi u. focipálya bővítése Kosárlabdapálya, kosárpalánk Ping-pong asztalok Futópálya konditerem küzdősportok gyakorlásához hely kerékpár és gördeszka pálya kerékpárút teniszpálya uszoda


186

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Összességében elmondható, hogy kevés áttörő ötlet született a kérdőíves felmérésből, csak azt lehet érzékelni, hogy a lakók az önkormányzatra hagyatkoznak, és tőle várják a segítséget még a saját épületük vonatkozásában is. Rendszerint ugyanazokra a problémákra, megoldandó feladatokra helyezték a hangsúlyt az egymást követő kérdéseknél: a köztisztaság javítására, a járdák és utak felújítására, további zöldfelületek kialakítására és a közbiztonság javítására. A korlátozott pénzügyi források ellenére van olyan belső potenciál a lakótelepen, amelyre mindenképpen érdemes odafigyelni, ez pedig maguk a lakosok és a bennük rejlő aktivitás. Viszonylag jelentős arányban állították magukról a lakók, hogy hajlandóak lennének együtt gondolkodni, együtt dolgozni az önkormányzattal a lakótelep sorsának jobbításáért. Természetesen az együttműködésre pozitív választ adóknak csak egy töredéke vonható be valóban a fejlesztésekbe, de még ez a töredék is nagy erőt képviselhet, és megerősítheti az egyelőre még fellelhető lakótelepi identitástudatot.


187


8.3.2

A 2007 decemberében elvégzett lakossági kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai

Nyíregyháza Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kidolgozásában jelentős szerepet játszott a lakosság véleményének megismerése és beépítése a dokumentumba. Az Érkerttel kapcsolatos lakossági véleményekre vonatkozóan az alábbi főbb megállapítások tehetők. Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései között csak elvétve jelenik meg az érkerti lakótelepre vonatkozó fejlesztés. Főként egész Nyíregyházát érintő általános fejlesztések jelentek meg, mindössze az állomás felújítása jelent meg, mint az Érkerthez kapcsolható fejlesztés. Hasonló jelenség – az általános érvényű fejlesztési szükségletek dominanciája – figyelhető meg az elkövetkezendő 5 évre vonatkozóan is. Legtöbbször közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési javaslatokat tettek a válaszadók (út- és járdafelújítás, kerékpárút-hálózat bővítése). Fontos feladatnak tartják új parkolók létesítését, akár mélygarázs formájában is. A közösségi terek esetében kiemelték a játszóterek korszerűsítését. Közszolgáltatásokat tekintve elsősorban a tömegközlekedési viszonyok javítása jelent meg, emellett közvilágítással és csatornázással kapcsolatos javaslatok is érkeztek. Kifejezetten az Érkertre vonatkozóan a lakótelep általános fejlesztése, a panelprogram további folytatása és a Nagykörút délkeleti szakaszának kiépítése jelent meg a válaszok között. A válaszadóknak alkalmuk nyílt arra, hogy városrészenként jelöljenek meg néhány általuk leginkább szükséges fejlesztést. A válaszadók az Érkert esetében gyakorlatilag minden területen szükségesnek ítélik a fejlesztéseket. A lakosság által legfontosabb feladat a lakótelep általános megújítása, valamint a közterek és parkok fejlesztése. Az érkerti lakótelep élhetőségét javíthatja még a középületek felújítása és a parkolási lehetőségek bővítése. A kérdőívet kitöltőknek lehetőségük volt a városrészek rangsorolására a fejlesztési szükséglet szempontjából. Az Érkert többször is megjelent a második és harmadik helyen, ami elsősorban annak tudható be, hogy a városrehabilitáció során már érintett Jósavárost követően ez a legrégebbi és a legrosszabb infrastrukturális és társadalmi helyzetben lévő lakótelep Nyíregyházán. A beérkezett kérdőívek alapján összességében elmondható, hogy a lakosok tisztában vannak a városban eddig történt fejlesztésekkel. Rendre szinte ugyanazok a fejlesztési irányvonalak jelentek meg a következő évekre vonatkozóan, melyek elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseket és az épületfelújításokat emelték ki. A megkérdezettek válaszai alapján az Érkert további fejlesztésekre vár – elsősorban a lakótelepi környezet átfogó megújítása céljából.


188


8.3.3

A 2007 decemberében elvégzett képviselői kérdőíves felmérés Érkertre vonatkozó javaslatai

A beérkezett kérdőívek alapján ágazatonként a következő fejlesztések megvalósítása szükséges:     

Az oktatással kapcsolatban a képviselők az iskolák felszereltségére, az oktatók megbecsülésére, illetve a szakképzés átszervezésére hívták fel elsősorban a figyelmet. Az egészségügyi és szociális ellátást illetően az alapellátás tárgyi feltételeinek javítására helyeznék a hangsúlyt. Kiemelték az idősotthonok szerepét és fontosságát, hálózatuk bővítését. Népesedéspolitikai szempontból a nagycsaládosok lakáshoz jutásának elősegítését és a fiatal, képzett szakmunkások letelepedésének ösztönzését emelték ki. A tömegközlekedés és a közlekedési infrastruktúra esetében a buszmenetrend újragondolását, villamos vonal bevezetését, fedett megállók építését, valamint több parkolási lehetőség kialakítását szorgalmazzák. A városképpel, közterekkel és környezetvédelemmel kapcsolatos javaslatok között kiemelendő a fásítás, virágok ültetése, körforgalmak parkosítása, több játszótér és park kialakítása.

A képviselőknek lehetőségük nyílt arra, hogy a felsorolt lehetőségek közül városrészenként jelöljék meg az általuk leginkább szükségesnek tartott fejlesztést. Az Érkert esetében legtöbbször a szociális ellátórendszer fejlesztése, az utak, járdák állapotának javítása, illetve a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása fordult elő. Fontos feladat a parkolási és tömegközlekedési feltételek javítása, valamint a közterületek javítása. A képviselők maguk is megfogalmazhattak konkrét fejlesztési javaslatokat, melyek az egyes városrészek jövője szempontjából elengedhetetlenek. Az érkerti lakótelep esetében a parkok, közterületek, az utak és a járdák felújítása szerepelt a legfontosabbak között. Emellett fontos tényező a Nagykörút fejlesztésének befejezése, a panelprogram folytatása, illetve a közbiztonság javítása. A felmérés eredményeit összegezve elmondható, hogy a vizsgált városrész a képviselők szerint a fejlesztendő területek közé tartozik. Véleményük szerint elsősorban az infrastrukturális fejlesztések folytatása, valamint a környezetvédelem szempontjából a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek javítása a követendő irányvonal.


189


8.3.4

A 2009. áprilisban elvégzett lakossági kérdőíves felmérés VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

Tisztelt Hölgyem, Uram! Jelen kérdőív fontos eszköze Nyíregyháza Érkert városrész fejlesztésére vonatkozó Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával kapcsolatos kutatásnak. A kérdőíves felmérés célja olyan aktuális információk gyűjtése Érkert városrészre vonatkozóan, amelyek a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. A válaszok figyelembevételével kerülnek véglegesítésre a fejlesztés tartalmi elemei. A kérdőíves felmérés 2009. április 15-től 2009. április 30-ig tart. Együttműködésére mindenképpen számítunk, hiszen a helyi lakosság tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehet releváns a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. A gyorsabb feldolgozás érdekében arra kérjük, hogy lehetőség szerint elektronikus úton töltse ki a kérdőívet, amely az alábbi címen érhető el: www.megakom.hu/erkert Amennyiben nincs lehetősége a kérdőív elektronikus továbbítására, akkor a kitöltött kérdőívet a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.) elhelyezett gyűjtődobozba is bedobhatja 2009. április 30-ig. 1. Ön Nyíregyháza Érkert városrészben lakik? (Kérjük, húzza alá!)

Igen

Nem

2. Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából legjelentősebb fejlesztések? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 3. Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? Nevezze meg a 3 legfőbb problémát! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 4. Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb, legjelentősebb fejlesztései az Érkertben? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 5. Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti városrészben? (Kérjük, jelölje meg!) kiváló jó elfogadható rossz Utak, utcák állapota Járdák állapota Parkolási lehetőségek a városrészben Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Egészségügyi intézmények műszaki állapota Egészségügyi ellátás színvonala Oktatási intézmények műszaki állapota Oktatás színvonala Szociális létesítmények műszaki állapota Szociális ellátás színvonala Kulturális és szabadidős lehetőségek a


190

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv városrészben Sportolási lehetőségek a városrészben Parkok, közterek aránya a városrészben Parkok, közterek állapota Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége Vállalkozási feltételek a városrészben Munkahelyek száma Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége Kereskedelmi szolgáltatások színvonala Hulladékgyűjtés szervezettsége Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése A városrész közúti megközelíthetősége A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége 6. Kérjük jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésekre! igen nem Közterületek fejlesztése A zöldfelületek állapotának javítása, parkok felújítása Játszóterek felújítása Érpatak környezetének rendezése Parkolási lehetőségek bővítése Utak, járdák állapotának javítása Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Képzési, oktatási programok szervezése Egészségmegőrző programok szervezése 7. A felsoroltakon kívül milyen egyéb fejlesztéseket tart indokoltnak a városrészben?

8. Személyes adatok - Neme (kérjük, karikázza be): Férfi - Legmagasabb iskolai végzettség (Kérjük, húzza alá!) Általános iskola

Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány

Középiskolai érettségi

Nő Egyetemi, főiskolai oklevél

Egyéb: …………………………

- Életkor: ………. év - Foglalkozási kör (Kérjük, húzza alá az Önre legjellemzőbb válaszlehetőséget!) Köztisztviselő

Közalkalmazott

Fizikai foglalkozású alkalmazott

Szellemi foglalkozású alkalmazott

Vállalkozó

Nyugdíjas

Diák

Egyéb: ……………………

9. Egyéb észrevételek, javaslatok:

Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult az Érkerti városrész fejlesztéseinek megtervezéséhez!


191


A felmérés eredményei Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából legjelentősebb fejlesztések? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! Nyíregyháza Érkert városrész elmúlt öt év legfontosabb fejlesztésének a válaszadók többsége a rendőrőrs fejlesztését tartotta. Emellett említésre került a játszótér fejlesztés, parkolók felújítása, valamint a panelprogram. A válaszadók nagy része szerint nem történt fejlesztés ebben a városrészben. Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései (súlyozással) Nagykörút déli szakaszának kisajátítása Környezet tisztán tartása Fásítás Utak építése Szelektív hulaldékgyűjtés Orvosi rendelő Nem tudom Kutyák kitiltása Visszafejlődés Autópályák megközelíthetősége Panelprogram Parkolók felújítása Játszótér fejlesztés Nem volt Rendőrőrs fejlesztés 0

2

4

6

8

10

12

14

Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? Nevezze meg a 3 legfőbb problémát! A kérdőívet kitöltők véleménye szerint a városrész legfontosabb és leginkább sürgető feladatként jelentkező problémája a meglévő utak, járdák rossz állapota. Ez a terület messze kiemelkedik a problémák közül. Ehhez kapcsolódóan a parkolási gondok, parkolók hiánya is problémát jelent. A válaszadók szerint az Érkert a városon belül elhanyagolt terület, jellemző a prostitúció. Ezek mellett további problémák is megfogalmazódtak, többek között például, hogy a szelektív hulladékgyűjtés csak a városrész egyes területein érhető el, rossz közbiztonság, a középületek, oktatási intézmények és a lakótömbök fizikai állapota nem megfelelő. Érkerti városrész legsúlyosabb problémái (súlyozással) Közvilágítás Kulturális lehetőségek hiánya Kukázók jelenléte Szolgáltatások hiánya Gyalogátkelőhely hiánya Középületek leromlott állapota Felújítatlan lakótömbök Bolthálózat, pékség/ papír-írószer hiánya Az oktatási intézmények műszaki állapota Túlzott autó forgalom a Huszár soron, kamion forgalom Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés Nagykörút déli szakaszának kétsávosítása A Deák Ferenc utca egyirányúsítása, fekvő rendőr elhelyezése Parkosítás Játszóterek, sportpályák hiánya Rossz közbiztonság Szelektív hulladékgyűjtés csak egyes részeken van Prostitúció Elhanyagolt városrész Parkolási problémák Járdák, utak rossz állapota

0


5

10

15

20

25

30

35

40

192



193

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb fejlesztései az Érkerti városrészben? Nevezzen meg hármat! A válaszadók által a következő öt évben fontosnak tartott fejlesztések infrastrukturális jellegűek: kiemelt szerepet kapott a válaszok között az utak és járdák felújítása, valamint a parkolási lehetőségek bővítése. A javasolt fejlesztések között megjelentek a közterületeken (játszóterek, közterek, sportolásra alkalmas területek, zöldterületek), valamint a közszolgáltatások terén (középületek, bölcsőde, iskola) szükséges fejlesztések.

A következő 5 év legfontosabb fejlesztései (súlyozással) Közlekedési rend helyreállítása Körút déli részének kiépítése Utak takarítása Közbiztonság javítása Vécsey közi iskolának nagyobb udvar biztosítása Szelektív hulladékgyűjtés Gyalogátkelőhely létesítése a Nagykörúton Szennyvíz és csapadékvíz-elvezető rendszer 6-os busz járatainak sűrítése Kamion forgalom elterelése Iskola felújítása Nagykörút déli szakaszának szélesítése Középületek felújítása Bölcsőde visszaállítása Szolgáltatások bővítése Munkahelyteremtés Közterület helyreállítása (padok) Sportolásra alkalmas terület kialakítása Lakótömbök felújítása, panelprogran Játszóterek helyreállítása Zöld terület kialakítása, rendben tartása Parkolás bővítése Járdák, utak javítása 0

5

10

15

20

25

30

Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti városrészben? (Kérjük, jelölje meg!) A városrész különböző adottságainak megítélése a válaszadók véleménye alapján változó:  A legjobbnak a közmű infrastruktúra hálózatot kiépítettségét és műszaki állapotát, valamint a hulladékgyűjtés szervezettségét és a szelektív hulladékgyűjtési rendszer működését tartják.  Kedvező véleménnyel vannak a közszolgáltatásokról (egészségügy, oktatás), valamint a közúti és tömegközlekedéses megközelíthetőségről.  Inkább negatív vélemény tükröződik az infrastrukturális állapot (utak, járdák), a kulturális és szabadidős tevékenységek, lehetőségek, valamint a munkahelyek számát illetően.  A többi tényezőnél a pozitív és negatív válaszok többnyire egyensúlyban vannak.


194


Különböző adottságokkal való elégedettség A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége A városrész közúti megközelíthetősége Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése Hulladékgyűjtés szervezettsége Kereskedelmi szolgáltatások színvonala Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége Munkahelyek száma Vállalkozási feltételek a városrészben Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége Parkok, közterek állapota Parkok, közterek aránya a városrészben Sportolási lehetőségek a városrészben Kulturális és szabadidős lehetőségek a városrészben Szociális ellátás színvonala Szociális létesítmények műszaki állapota Oktatás színvonala Oktatási intézmények műszaki állapota Egészségügyi ellátás színvonala Egészségügyi intézmények műszaki állapota Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Parkolási lehetőségek a városrészben Járdák állapota Utak, utcák állapota

Kiváló

Jó

Elfogadható

Rossz

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Kérjük, jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésekre! A kérdőívet kitöltők a városrészben tervezett valamennyi fejlesztést – utak, járdák, zöldfelületek állapotának javítását, a közterületek fejlesztését, oktatási intézmények és panel lakóházak felújítását, különböző programok szervezését – szükségesnek tartják, a felsorolt tevékenységek támogatottsága 95-100%-os.

Tevékenységek szükségessége Egészségmegőrző programok szervezése Képzési, oktatási programok szervezése Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése Utak, járdák állapotának javítása Parkolási lehetőségek bővítése Érpatak környezetének rendezése Játszóterek felújítása A zöldfelületek állapotának javítása, parkok felújítása Közterületek fejlesztése 0%

10% 20% 30% 40%

50% 60% 70% 80% 90% 100% Igen


Nem

195

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv A fent felsoroltakon kívül lehetőség nyílt más fejlesztések megfogalmazására. A válaszadók véleménye szerint szükséges lenne továbbá a Deák Ferenc utca egyirányúsítására, a patakon keresztül gyalogos hidak építésére, valamint sportolási lehetőségek biztosítására. Válaszadók neme Nő Férfi

50 % 50 %

Válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége Egyetemi, főiskolai oklevél Középiskolai érettségi Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány

53 % 37 % 10 %

Válaszadók életkora (betöltött évek alapján) 20-24 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79

15 % 20 % 15 % 15 % 15 % 20 %

Válaszadók foglalkozási köre Diák Közalkalmazott Szellemi foglalkozású alkalmazott Vállalkozó Nyugdíjas


16 % 16 % 16 % 5% 47 %

196


8.3.5

A 2009. novemberben elvégzett lakossági kérdőíves felmérés

ÉRKERT – VÁROSFEJESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Jelen kérdőív fontos eszköze Nyíregyháza Érkert városrész fejlesztésére vonatkozó Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával kapcsolatos kutatásnak. A kérdőíves felmérés célja olyan aktuális információk gyűjtése Érkert városrészre vonatkozóan, amelyek a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. A válaszok figyelembevételével kerülnek véglegesítésre a fejlesztés tartalmi elemei. Együttműködésére mindenképpen számítunk, hiszen a helyi lakosság tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehet releváns a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. Kérjük a kitöltött kérdőívet 2009. november 30-ig jutassa el a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.) vagy a Nyírségi Civilházban (Damjanich u. 4-6.) elhelyezett gyűjtődobozba. Együttműködését köszönjük! 1. Ön Nyíregyháza Érkert városrészben lakik? (Kérjük, húzza alá!)

Igen

Nem

2. Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából legjelentősebb fejlesztések? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 3. Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? Nevezze meg a 3 legfőbb problémát! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 4. Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb, legjelentősebb fejlesztései az Érkertben? Nevezze meg a 3 legfontosabb fejlesztést! 1. …………………………………………………………………………………………………………….. 2. …………………………………………………………………………………………………………….. 3. …………………………………………………………………………………………........................... 5. Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti városrészben? (Kérjük, jelölje meg!) Kiváló Jó ElfogadRossz ható Utak, utcák állapota Járdák állapota Parkolási lehetőségek a városrészben Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia) Egészségügyi intézmények műszaki állapota Egészségügyi ellátás színvonala Oktatási intézmények műszaki állapota Oktatás színvonala Szociális létesítmények műszaki állapota Szociális ellátás színvonala Kulturális és szabadidős lehetőségek a városrészben Sportolási lehetőségek a városrészben


197

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Parkok, közterek aránya a városrészben Parkok, közterek állapota Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége Vállalkozási feltételek a városrészben Munkahelyek száma Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége Kereskedelmi szolgáltatások színvonala Hulladékgyűjtés szervezettsége Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése A városrész közúti megközelíthetősége A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége 6. Kérjük jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésekre! Nagyon Nem Fontos Szükséges fontos fontos Közterületek fejlesztése A zöldfelületek állapotának javítása, parkok felújítása Játszóterek felújítása Érpatak környezetének rendezése Parkolási lehetőségek bővítése Utak, járdák állapotának javítása Nyírségi Civilház felújítása Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése Ifjúsági és szabadidős programok szervezése Képzési, oktatási programok szervezése Egészségmegőrző programok szervezése 7. A felsoroltakon kívül milyen egyéb fejlesztéseket tart indokoltnak a városrészben?

8. Személyes adatok - Neme (kérjük, karikázza be): Férfi - Legmagasabb iskolai végzettség (Kérjük, húzza alá!) Általános iskola

Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány

Középiskolai érettségi

Nő Egyetemi, főiskolai oklevél

Egyéb: …………………………

- Életkor: ………. év - Foglalkozási kör (Kérjük, húzza alá az Önre legjellemzőbb válaszlehetőséget!) Köztisztviselő

Közalkalmazott

Fizikai foglalkozású alkalmazott

Szellemi foglalkozású alkalmazott

Vállalkozó

Nyugdíjas

Diák

Egyéb: ……………………

Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult az Érkerti városrész fejlesztéseinek megtervezéséhez!


198


A felmérés eredményei Beérkezett kérdőívek száma: 237 db 1. Ön Nyíregyháza Érkert városrészben lakik? A válaszadók 86%-a az Érkerti városrészben lakik. 3% Igen

11%

Nem Nem válaszolt

86%

2. Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt évben a legfontosabb, Érkert fejlődése szempontjából legjelentősebb fejlesztések? (3 válasz volt adható) A nyitott kérdésre a válaszadók szabadon válaszolhattak, az általuk legfontosabbnak tartott 3 fejlesztés megnevezésével. Az értékelés a hasonló válaszok homogén csoportokba való rendezésével történt. A válaszadók szerint a legfontosabb fejlesztések között szerepel a közbiztonság növekedése (válaszadók 29%-a), a lakások, parkolók, utak felújítása, azonban a kérdőívet kitöltők közel 7%-a szerint semmilyen fejlesztés nem történt. Az elmúlt öt év legfontosabb fejlesztései

Közbiztonság javítása, Érkerti Rendőörs fejlesztése,… Játszótér felújítás Lakásfelújítás Parkoló kialakítása Útfelújítás, aszfaltozás Orvosi, gyerekorvosi rendelő felújítása MÁV állomás és környékének felújítása Nem volt fejlesztés Szelektív hulladékgyűjtés Parkosítás, tisztaság Hajléktalan nappalimelegedő lebontása Járda felújítás Buszmegállók felújítása Hídépítés, felújítás Óvoda felújítás Nyírségi Civilház létrehozása ABC Fekvőrendőr kihelyezése Iskola felújítás Digihálózat kiépítése Csatorna tisztítás Almatároló Érpatak szabályozása Folyóparton fűnyírás Épület felújítások 0,0

28,7 19,4 19,0 12,7 11,4 10,1 7,2 6,8 5,9 5,9 5,1 3,8 1,7 1,3 0,8 0,8 0,8 0,8 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

%


199

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 3. Az Ön véleménye szerint jelenleg melyek az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái? (3 válasz volt adható) A nyitott kérdésre a válaszadók szabadon válaszolhattak, az általuk legfontosabbnak tartott 3 probléma megnevezésével. Az értékelés a hasonló válaszok homogén csoportokba való rendezésével történt. A válaszadók a legsúlyosabb problémának a parkolóhelyek alacsony számát tartják (a válaszadók 35%-a tartja ezt problémának), de jelentős azok száma is, akik az utak, járdák, közterek és a lakóházak rossz állapotát, valamint a közbiztonság helyzetét tartják. Az Érkerti városrész legsúlyosabb problémái

Kevés parkolóhely Utak állapota Közbiztonság, bűnözés Lakóházak állapota Járdák állapota Játszóterek hiánya, rossz állapota Elhanyagolt parkok Parkosítás hiánya Közvilágítás nem megfelelő OTP megszűnése Hajléktalanak jelenléte Köztisztaság Folyópart elhanyagoltsága Rendőrhiány Guszev közelsége Kutya piszok Prostitúció Köztér rendezés Munkanélküliség Romák nagy száma Csapadékvíz- és szennyvíz elvezető rendszer Iskola felújítás Rossz közlekedési viszonyok Óvoda felújítása Kevés sportolási lehetőség Szabadidős lehetőségek hiánya Autóbuszállomás állapota Italózó egységek késói nyitvatartása Körút folytatása Posta, postaláda hiánya Bölcsőde felújítása Kerékpárút hiánya Kóbor kutyák Telefonfülkék megújítása Bevásárló központ hiánya Zsúfolt óvodai-iskolai-bölcsődei csoportok Akadálymentesítés hiánya Környezetvédelem

35,4 29,1 24,9 22,4 17,7 16,0 10,1 10,1 7,2 6,3 6,3 5,5 4,2 3,4 3,4 3,4 3,4 3,4 3,0 2,5 2,1 1,7 1,7 1,3 1,3 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

%


200

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 4. Melyek lennének Ön szerint a következő öt év legfontosabb, legjelentősebb fejlesztései az Érkertben? (3 válasz volt adható) A nyitott kérdésre a válaszadók szabadon válaszolhattak, az általuk legfontosabbnak tartott 3 fejlesztési szükséglet megnevezésével. Az értékelés a hasonló válaszok homogén csoportokba való rendezésével történt. A válaszadók 33%-a a legfontosabb fejlesztések között a lakóházak felújítását jelölte meg, emellett fontosnak tartják a parkolók bővítését, az utak, járdák, parkok megújítását és a közbiztonság növelését. A következő öt év legfontosabb fejlesztései Panelházak, lakóházak felújítása Parkolók bővítése, felújítása Utak felújítása Játszótér felújítás, bővítés Parkok megújítása Járdák felújítása Közbiztonság javítása Folyópart rendbe tétele Zöldterület növelés Térfigyelő rendszer bővítése Sportolási lehetőségek biztosítása Közterület fejlesztése Rendőrörs fejlesztése Kutyasétáltatásra kijelölt hely Közvilágítás korszerűsítése Köztisztaság Iskola bővítése, felújítása Gyalogátkelőhely létesítése Épületek megújítása Bevásárló üzlet létesítése OTP fiók visszahelyezése Munkahelyek létesítése Kultur központ kialakítása Közlekedési helyzet javítása Körforgalom építés Közösségi tér kialakítása Bűnmegelőzés Szociális bolt kialakítása Rendőrlámpa létesítése Polgárőrség Körút befejezése Környezetvédelem Kerékpárút építés Fekvőrendőr elhelyezése Könyvtár fejlesztés Civilház létesítése Közlekedési lámpa kihelyezése Kóbor kutyák eltávolítása Kispiac kialakítása Hajléktalanoknak létesítmény Életszínvonal fejlesztése Csatorna javítása

33,3 30,4 24,5 23,6 19,8 16,0 7,2 7,2 5,1 3,8 3,8 3,8 3,4 3,0 2,1 2,1 2,1 2,1 2,1 2,1 1,7 1,7 1,7 1,7 1,3 1,3 1,3 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

%


201

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 5. Véleménye szerint az alábbiakban felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet az Érkerti városrészben? Zárt kérdések kerültek felhasználásra a városrész funkcionális szerkezetét vizsgáló kérdés esetén. A válaszadók véleménye szerint a városrész különböző adottságai változóak: legkedvezőbbnek a városrész közúti és tömegközlekedéssel való megközelíthetőségét, a közmű infrastuktúra kiépítettségét és az egészségügyi intézmények állapotát tartják. A kérdőívet kitöltők legrosszabbnak a munkahelyekkel való ellátottságot, a kulturális, szabadidős és sportolási lehetőségeket, a parkolási lehetőségeket és az utak, járdák infrastrukturális állapotát ítélték.. Különböző adottságokkal való elégedettség A városrész tömegközlekedéssel való megközelíthetősége

49,6

A városrész közúti megközelíthetősége

35,7

54,3

Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése

30,2

Hulladékgyűjtés szervezettsége

34,8

Kereskedelmi szolgáltatások színvonala

42,6

Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége

32,0 41,9

Vállalkozási feltételek a városrészben

30,1

Kulturális és szabadidős lehetőségek a városrészben

8,1

55,2 32,2

43,4

19,2 7,1

43,0 47,3

32,6

21,4

71,0

24,4

Szociális ellátás színvonala

67,5

31,9

Szociális létesítmények műszaki állapota

52,4

24,6

Oktatás színvonala

24,5

Egészségügyi ellátás színvonala

14,6

63,1 50,5

Oktatási intézmények műszaki állapota

9,7

40,6

13,2

Sportolási lehetőségek a városrészben

7,4

43,8

25,7

Parkok, közterek aránya a városrészben

15,8

75,4

14,2

Parkok, közterek állapota

20,7

48,6

20,0

Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra, stb.) elérhetősége

11,7 39,1

11,2 42,7

Egészségügyi intézmények műszaki állapota

59,5 44,7

Közmű infrastruktúra kiépítettsége (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia)

31,4 47,4

12,8

33,2

28,9

9,9

46,6

43,5

Utak, utcák állapota

9,9

44,8

45,3

kiváló


jó

2,7

5,3

53,5

Járdák állapota

0%

3,2

5,6

59,6

Parkolási lehetőségek a városrészben

6,3

63,3 51,4

Közmű infrastruktúra műszaki állapota (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia)

5,5

43,9

42,4

Munkahelyek száma 4,1

6,3

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

elfogadható

rossz

202

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 6. Kérjük jelölje meg, hogy Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésekre! A tervezett fejlesztések iránti igényt vizsgálva megállapítható, hogy azok mindegyikét nagyon fontosnak, fontosnak vagy szükségesnek tartja a válaszadók jelentős többsége (80-100%-a). A legszükségesebbnek a megkérdezettek a panel lakóházak hőszigetelését, valamint a bűnmegelőzési programok szervezését ítélik, de emellett az utak, járdák, közterek fejlesztése is kiemelt fontosságú. Fejlesztések szükségessége

Bűnmegelőzést elősegítő programok szervezése

61,5

Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő szemléletformáló akciók szervezése

29,2

Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő képzési, oktatási programok szervezése

34,0

32,4

Ifjúsági és szabadidős programok szervezése

23,6

25,7

37,3

32,5

67,1

Oktatási intézmények felújítása, hőszigetelése

30,2

Nyírségi Civilház felújítása

16,6

Utak, járdák állapotának javítása

50,4

Parkolási lehetőségek bővítése

51,2

Érpatak környezetének rendezése

21,9 36,6

20,5

40,7

A zöldfelületek, parkok felújítása

42,4 35,4 25,3

40,5 0%

11,5 18,9

34,1 35,7

45,1

Közterületek fejlesztése

10,5

29,3

47,3

Játszóterek felújítása

8,8

30,2

34,8

Panel lakóházak közös részeinek felújítása, hőszigetelése

Nagyon fontos

28,8

16,4 20,4

35,7 38,1

17,4 19,1

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Fontos

Szükséges

Nem fontos

7. A felsoroltakon kívül milyen egyéb fejlesztéseket tart indokoltnak a városrészben? A válaszadók szabadon megjelölhettek egyéb, általuk fontosnak tartott fejlesztéseket is a városrészre vonatkozóan, ezek az alábbiak (a válaszok számának sorrendjében):

Bankfiók telepítése Közbiztonság megerősítése Parkolási feltételek javítása Munkahelyteremtés Zöldségpiac Járdák felújítása Játszótér bővítés Körút befejezése, fejlesztése A Simai út és Móricz Zs. u. kereszteződésének korszerűsítése, rendőrlámpa vagy körforgalom kiépítésével Közvilágítás javítása Panelházak felújítása Sportolási lehetőség kialakítása Útfelújítás


203


Zöldterület növelés Bevásárló központ létesítése Fásítás Kerékpárút kiépítése Kulturális, szabadidő centrum létrehozása Kutyasétáltatás kijelölt helyen Rendőrség épületének felújítása Környezettudatosság 30-60 év közötti embereknek munkalehetőség biztosítása A Móricz Zs. út bővítése (4 sáv) és legalább egy zebra a buszmegálló közelében A Nyírségi Civilház környékének rendezése Átmenő forgalom csökkentése Fiatalok számára megszervezett előadások Késő esti rendőri jelenlét Padok kihelyezése a parkokba Patakparti sétány kialakítása Szociális bolt kialakítása Térfigyelő kamerák létesítése Utak takarítása Oktatási intézmények színvonalának emelése Kereskedelmi egység létrehozása Érpatak lefedése Óvoda, bölcsőde felújítása, bővítése Polgárőrség felállítása Útba igazító táblák kihelyezése

8. Személyes adatok A válaszadók demográfiai jellemzői: Neme: Nő Férfi

60 % 40 %

Legmagasabb iskolai végzettség: Általános iskola Szakiskolai, szakmunkásképző bizonyítvány Középiskolai érettségi Egyetemi, főiskolai oklevél

8,1 % 28,1 % 42,5 % 21,3 %

Életkor: 15-19 év 20-24 év 25-29 év 30-39 év 40-49 év 50-59 év 60-69 év 70-79 év 80-89 év

0,9 % 3,1 % 8,4 % 24,2 % 12,8 % 27,3 % 15,4 % 5,7 % 2,2 %

Foglalkozási kör: Diák Fizikai foglalkozású alkalmazott Közalkalmazott

1,3 % 19,4 % 15,2 %


204

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Köztisztviselő Nyugdíjas Szellemi foglalkozású alkalmazott Vállalkozó Egyéb

5,5 % 29,1 % 16,5 % 2,5 % 10,5 %


205


8.4 8.4.1

A lakossági fórumok dokumentációja A 2009. április 15-i lakossági fórum jelenléti íve és fotódokumentációja


206


A 2009. április 15-i lakossági fórum fotódokumentációja


207


8.4.2

A 2009. december 9-i lakossági fórum jelenléti íve és fotódokumentációja


208



209



210


8.4.3

A 2011. február 17-i lakossági fórum jelenléti íve, fotódokumentációja és emlékeztetője


211



212



213



214



215

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Emlékeztető

Lakossági fórum „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című pályázati program kapcsán Helyszín: Vécsey Károly Általános Iskola (Vécsey köz 27.) étterme Időpont: 2011. február 17. 17:00 Résztvevők: mellékelt jelenléti ív szerint Kósa Tímea alpolgármester asszony köszöntötte a megjelenteket, felvázolta a megrendezésének okát, majd átadta a szót Tormássi Géza önkormányzati képviselő úrnak.

fórum

Tormássi Géza úr bemutatta a projekt előkészítésében résztvevő szakembereket, majd felkérte Barabás Esztert (MEGAKOM Tanácsadó iroda), hogy tartsa meg előadását. Barabás Eszter bemutatta a projekt előzményeit, az akcióterületet, a program tervezett elemeit, illetve kitért arra, hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy a korábban (2010. januárban) benyújtott pályázatot a közeljövőben újra be kell nyújtani (az előadás nyomtatott változata az emlékeztető mellékleteként csatolva). Breuer András (Via Futura Kft.) tervező kiemelte, hogy a cége 2009. őszén – nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként – kapta meg az érkerti rehabilitációhoz kapcsolódó tervezési feladatokat. A közterületek fejlesztése/rendezése mellett fontos feladat volt a közlekedési kapcsolatok fejlesztése és a parkolási lehetőségek bővítése. Az engedélyes tervek elkészítése kb. egy évvel ezelőtt zárult le egyrészt számos szakági tervező bevonásával, másrészt az önkormányzat szakembereivel egyeztetve. Egyik legfőbb eleme a tervezésnek a közterületek rehabilitációja, így átadta a szót Kaposi Nórának (tervező). Kaposi Nóra (S-tér Kft.) elmondta, hogy ők készítették a tájépítési terveket. Áttekintő térképvázlat segítségével mutatja be a tágabb tervezési területet, illetve a pályázati programban szereplő szűkebb elemeket is. Kiemelte az Érpatakon átívelő gyalogos híd és vegyes forgalmú híd, illetve a játszóterek és a sportpályák létesítését/felújítását. (Az előadás nyomtatott változata szintén jelen emlékeztető mellékleteként található.) Tóth Attila pályázatkezelő referens vette át a szót azért, hogy bemutassa azokat a projektelemeket, amelyek a benyújtott pályázatban a közterület-rehabilitáció keretében szerepeltek. A kivetített térkép segítségével felvázolt elemek: Damjanich sétány rekonstrukciója (parkosítás, vízjáték építés, burkolatépítés, közvilágítás), lakótelepi közpark parkosított részének kialakítása (rendezvénytér kialakítása, parkosítás, medence már nincs benne), több korcsoportos játszótér létrehozása, kosárlabdapálya kialakítása, sportpálya felújítása, patakparti sétány kialakítása a deák F. utcára való átkötéssel, a Vécsey közben parkolóépítés, hullámosított acéllemez híd építése a Lehel utca folytatásában, a terület É-i oldalán lévő parkoló felújítása/bővítése és az Érpatak részleges lefedése, amely szintén a parkolóhelyek bővítését célozná. Breuer András elmondta, hogy az Árpád u. folytatásában egy vegyes forgalom áteresztésére alkalmas műtárgy, illetve ettől D-re a Lehel u. folytatásában szintén egy vegyes forgalom áteresztésére alkalmas műtárgy létesülne (gépjárművel és gyalogosan is). A terület É-i végében található parkoló jelenleg 40-50 gépkocsi parkolási lehetőségét biztosítja (leromlott burkolat), a tervek megvalósulásával itt 68 db gépjármű elhelyezése válik lehetségessé. A Toldi u. É-i végében a pataklefedéssel együtt 47 db új parkoló létesülne. A Vécsey közben tervezett parkoló kialakításával pedig 43 db parkolóhely valósulna meg. Kaposi Nóra elmondta, hogy a korábban tervezett pergola kikerült a projektből (lakossági egyeztetés eredményeként). Kósa Tímea alpolgármester asszony javasolta, hogy próbáljuk rendezett mederbe terelni a kérdések feltevését és az azokra adott válaszokat, így arra kérte a résztvevőket, hogy akinek kérdése van, legyen kedves bemutatkozni, majd a kérdését feltenni, amire a szakértő kollegák megpróbálnak


216

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv választ adni. Ezek előtt kérte, hogy a programban szereplő panelfelújítások és az ún. „panelprogram” jelenlegi támogatási arányait (az összehasonlítás miatt) beszéljék meg. Molnárné Hevér Katalin erre reagálva közölte, hogy 2002 óta ő készítette a panelprogram nagyjából 80 %-át. Nagyon örül, hogy ebben a programban csak 15% lakossági saját erő szükséges, mivel a panelprogramban jelenleg már 50% a lakossági hozzájárulás aránya, sőt bizonyos esetekben (ha nincs önkormányzati társfinanszírozás), akkor akár 67%. Vinnai Győző országgyűlési képviselő úr kiemelte, hogy a teljes szociális városrehabilitációs program megvalósítása kiemelkedő lépés lenne az érkertiek számára, továbbá megjegyzendő, hogy az igények mentén alakult/alakul a program elemeinek kidolgozása. Ezen felül azt is látni kell, hogy az elmúlt időszak pályázatait egy kicsit át kellett strukturálni a gazdaságfejlesztési programok irányába, tehát nagy érték az ilyen pénztárcakímélő programok megvalósíthatósága. Gincsai Jánosné a Damjanich u.-i társasház közös képviselője kiemelte, hogy ők már egyszer megvívták a harcukat azért, hogy a vízjáték lehetőleg ne valósuljon meg az épületük előtt, viszont a fűzfák kivágását mindenképpen szeretnék elkerülni. A vízjátékra költendő pénzt az épületük és az óvoda közötti járda felújítására kellene fordítani (taps). Kósa Tímea közölte, hogy Dr. Kovács Ferenc polgármester úr – korábban - a kérdéstől függetlenül is kiemelte számára, hogy a vízjáték megépítési költségén felül számításba kell venni annak fenntartási költségét is, így annak elmaradását támogatni tudja. Azzal is egyetért, hogy minden talpalatnyi zöldfelületre szükség van a lakótelepeken, arra kérte a tervezőket, hogy ez a rész kerüljön átalakításra a projektben. Kaposi Nóra: természetesen a burkolat felújításra kerül, és a kivágni tervezett fák helyére is pótlás kerülne. Kósa Tímea: akkor vágjunk ki fát, ha az mindenképpen indokolt, tehát ha elöregedett vagy balesetveszélyes, és akkor is pótolva (megfelelő méretben) a kivágott egyedeket. Ami menthető, azt pedig hagyjuk meg. Breuer András: a kiviteli terv esetében ezen kérésekre ki lehet térni. Gincsai Jánosné azt javasolta, hogy a fák kivágása előtt várják meg, hogy a pótolt egyedek megmaradnak-e, és csak ezt követően vágjanak. Kósa Tímea azt kérte, hogy e kérdéskör a tervezés során mindenképpen kapjon hangsúlyt és kerüljön egyeztetésre a városi főkertésszel. Názon Gyula jelezte, hogy írásban oda fogja adni a véleményét, de pár szóban elmondja azt. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a patak lefedésre kerüljön. Semmi előnyt nem hoz, nem lesz plusz parkoló, és nem lesz meg a kezelési technológiája. A rendőrség előtti két nagyon szép fenyőfa mindenképp maradjon meg, maradjon el a helyére tervezett lábmosó (vízjáték). A pavilonokat felesleges lebontani, vagy a bejáratukat átforgatni. Arról hallani sem akarunk, hogy vegyes használatú út alakuljon ki a Toldi utcán az orvosi rendelő előtt, mert két gyereket ütöttek el a közelmúltban. Miskolcon és Szegeden tudnak egy dolgot, azaz hogy 16 cm-es vastagságban kell hőszigetelni a házakat ahhoz, hogy az E kategóriából az A-ba kerüljenek. Amit a tervező mond, az hazugság. Bencsik Mihály egy nyugdíjas néni megbízásából kérdez, 15 % lesz-e a lakosság hozzájárulása, vagy 20, esetleg 50? Tóth Attila közölte, hogy a tervezési útmutató szigorúan szabályozza a projektelem tekintetében a hozzájárulás arányait, e szerint pedig a lakossági hozzájárulás maximális aránya lehet a 15 %, a pályázati támogatás 70%, így értelemszerűen önkormányzati saját erőként újabb 15%-kal számolhatunk. Kósa Tímea szintén kiemelte, hogy 15%-os önkormányzati és 15%-os lakossági saját erő szerepel a programban. Ha ez a későbbiekben másként alakul, akkor át kell értékelni. Az önkormányzat szempontjából a panelházak felújítása, az iskola, a két óvoda és a rendőrség/Civilház közös


217

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv épületének felújítása élvez prioritást, nem pedig a parkfelújítás. Azonban ha márciusig nem nyújtjuk be a pályázatot, annál kisebb az esélyünk arra, hogy e fejlesztési pénzt lehívjuk. E fórum kapcsán pedig a legfontosabb, hogy a helyi lakosság magáénak érzi-e a projektet. Ha a lakók nem akarják, akkor a városnak nincs felesleges 200 milliója a beruházásra. Pokoraczki Jánosné (fagyizó üzemeltetője) egyetért azzal, amit az alpolgármester asszony elmondott. Olyan létesítmények kerüljenek kialakításra, amelyek kihasználhatóak és lehetőség szerint a zöldfelületek aránya ne csökkenjen. A pataklefedés és a díszmedence megvalósítását újra át kellene gondolni. Gáspárné Gabulya Éva kérdezte, hogy a tíz emeletes házak között lévő lépcsők felújítása része-e a programnak, mivel azok annyira rossz állapotúak, hogy az már balesetveszélyes. Kérjük a „mozgólépcsők” megszüntetését! Sipos Vilmos (Toldi u. 60.) kiemelte, hogy a parkolási lehetőségek hiánya megköveteli a sürgős lépéseket, mivel este 5 óra után érkezve szinte lehetetlen parkolóhelyet találni a lakótelep körbejárásával is. Ha lefedjük a patakot, ha nem, akkor is szükség volna 50-60 parkolóhely kialakítására, még ha – szerencsétlen esetben - a zöldfelület kárára is. Tóth Attila a tíz emeletes házak között lévő lépcsők kapcsán felvetett kérdésre jelezte, hogy a tágabb tervezési programnak része volt a házak közötti terület felújítása, azonban a pályázatba nem került be, mint megvalósítandó projektelem, egyrészt a tervezett pénzügyi keret szűkössége okán, másrészt pedig azért, mert a házak alatt/között a távhővezetékek (és egyéb közművek) elhelyezésére szolgáló közműalagút fut, amelynek kiváltása jelentősen növelné a költségeket. A felszínt érintő – egyszerűbb – beavatkozásoknak viszont sem tervezői, sem kivitelezési szinten nincs akadálya. Szilvási János (Toldi 90.) kérdezte, hogy milyen közlekedési kényszer indokolja azt, hogy közút épül a terület D-i végén? Nem látja értelmét a Lehel utcai híd megépítésének, csak akkor, ha a Körút forgalmát kell kivezetni, mert jelenleg is meg lehet közelíteni a körutat a csatorna mindkét oldaláról. Veres István (főépítész) közölte, hogy az indokolja az átvezetést, hogy a lakótelep D-i részéről a Körút felé az egyszerűbb kijárást biztosítsa, mivel jelenleg rendkívül zavaró a garázssor mentén a szűk keresztmetszetű szervízúton való kétirányú haladás a balesetveszély miatt. Átláthatatlan, kényszerközlekedést eredményez. Ezzel a híddal ezt a balesetveszélyes kényszerközlekedést lehet kiiktatni. Torma József (Toldi 69.) kérdezte, hogy az újbóli pályázatbeadás mennyiben befolyásolja a korábban beadott pályázatot, milyen újabb dokumentumok kellenek? Kiemelte továbbá, hogy az újabb hidak kiépítése az átmenő forgalom további növekedéséhez vezet, ami az itt lakók elleni bűncselekmény. Meg kell szüntetni az átmenő forgalmat, mert a balesetveszély nagy, mivel a lakóházak kijárata és az úttest között 3 méter a távolság. Nincsenek gyalogos átkelőhelyek. Milyen tevékenység folyik a Civilházban? Túl sokat költünk a programból ennek az épületnek a felújítására (taps). Tóth Attila közölte, hogy minden érintett közös képviselővel újra fel fogja venni a kapcsolatot, hogy a módosult adatlap és mellékletei kapcsán a partnerek részéről szükséges dokumentumokat beszerezze. Kósa Tímea javasolta, hogy amennyiben lehetséges, olyan lakógyűlésekre kerüljön sor, ahol a lakók újból kinyilatkoztatják, hogy akarják ezt a beruházást, tisztában vannak a feltételeivel, illetve a saját erő összegével. Lehetőleg ne 5-6 lakó döntsön az egész lépcsőház sorsáról, tehát a lakók is buzdítsák a lakótársaikat a részvételre. Volosinovszki László (Toldi 56.) közös képviselő úgy látja, hogy a kuratóriumi tagokat (közös képviselőket) kihagyták a mostani egyezkedésekről. Ez a pályázat egyszer már nyert, megbeszéltük a szigetelés anyagát, eldöntöttük a kőzetgyapot alkalmazását. Mai technika szerint már lehetséges ugyanolyan tűzálló képességű nikecellt feltenni, ami viszont tömegre sokkal kisebb és jóval olcsóbb. Másrészt, ha a kőzetgyapot véletlenül kivitelezés közben beázik, akkor a kőzetgyapot nedves, dohos lesz, soha nem szárad ki. Ha a folyó egyik partján lehet parkolni, akkor miért nem lehet parkolni a másik oldalon? Ott lehetne beültetni fákat és „fűköveket”, ahol 50-100 parkolót lehet csinálni, nem kell lefedni több 10 vagy 100 millió forintért a folyót, ami utána büdösödik, algásodik, ezt mindenki tudja. A kutyasétáltatót pedig meg kellene szüntetni, a helyén pedig parkolót építeni (taps).


218

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Vinnai Győző kiemelte, hogy ő még támogatási szerződést nem látott. Ez a program az IVS-nek része, azonban a jelen pályázat nem jutott el a döntési fázisig, így a szerződés aláírásáig, tehát még nem nyert! Ő már a korábbi fórumon is kiemelte, hogy ha lehetőség van rá, akkor azon lesz, hogy ez a program megvalósuljon. Azt látni kell, hogy ilyen volumenű beruházások a közeljövőben nem várhatóak, ki kellene használni azt a lehetőséget, hogy a városrészre 1,4 milliárd forintot költhetünk. Korábban bírálta is a rehabilitációs programokat, hiszen véleménye szerint előbb a gazdaságot kell megerősíteni, csak azt követően kövekre fordítani a pénzt. Jogos az érkertiek igénye, mert rászorul a városrész a fejlesztésre, mivel a lakásokra is folyamatosan költeni kell ahhoz, hogy ne pusztuljanak le menthetetlenül (taps). Volosinovszki László kérte, hogy egy pontos dátumot jelöljünk meg arra vonatkozóan, hogy mikor várható a megvalósítás. Minden lakóközösség belátta, hogy előtakarékoskodni kell ahhoz, hogy a saját erőt biztosítani tudják, viszont sokakban felmerült, hogy meddig kell fizetniük az LTP-t, amikor nem is biztos a megvalósítás sikere. Minden közös képviselőnek és minden lakónak fontos, hogy részt vegyen a lakógyűlésen, mert ha valamelyik lakó kiesik, akkor a többieknek kell fedezni a kiesők hitelrészét is. Tormássi Géza válaszul közölte, hogy akkor fog elkezdődni, ha ez a pályázat március 31-én beadásra kerül, és minél kevesebb módosítást kell eszközölni a programban. Nem érinti az egész területet, viszont újabb lehetőségeket generál. Más területeken olyan gondokkal szembesülünk, hogy összedől az emberek háza a belvíz miatt, nem pedig a felújításról gondolkodnak. Közlekedéssel kapcsolatos kérdések: aki el akar jutni az Arany János utcáról a Móricz Zs. utcára, az nem az Érkerten keresztül teszi. Pokoraczki Jánosné kérdezte, hogy miért nem lehetett ezt a fórumot korábban megszervezni, ha ilyen kevés az idő? Názon Gyula kérte, hogy a megvalósítás terveit kellene bemutatni! Kósa Tímea válaszul közölte, hogy azért most kerül sor erre a fórumra, mert egy hete készült el a város ez évi költségvetése, korábban senki nem tudhatta, hogy sikerül-e a szükséges önerőt biztosítani. Most viszont már ki lehet jelenteni, hogy erre a programra rendelkezésre áll 208 millió forint önkormányzati önerő, ami sok más településrész esetén – még ha ez sovány vigasz is – nincs meg. A tervek kapcsán azt javasolta, hogy Tóth Attilát keressék a pályázattal kapcsolatos bármilyen kérdésekkel, illetve ha esetlegesen a tervekbe kívánnak betekinteni, akkor is. Az LTP hitel kapcsán nagyon jogos a felvetés, egyetért azzal, hogy a lakos feleslegesen ne fizessen. A tervezett határidők tekintetében: amennyiben sikerül összeállítani a pályázati dokumentációt, ezt követően kerül sor a mindenkori hiánypótlásokra, tehát legkorábban szeptemberben lehet pozitív támogatói döntés. Ezt követően indulhat meg a közbeszerzés folyamata, amivel kapcsolatosan mindenki tisztában van annak időigényével és esetleges buktatóival. A fizikai megvalósítás – optimistán nézve - 2012 tavasza előtt nem indulhat el. A partnerek kapcsán korábban fennálló párbeszédek ezután is meg fognak történni, sőt ennek bővítése, szélesítése indokolt. Lehetőség szerint ne csak a közös képviselők, hanem az érdeklődő lakók is vegyenek részt az egyeztetéseken, azok, akik építő jelleggel kívánnak a program mellé állni (taps). Ezt követően a résztvevők legnagyobb része felállt és elhagyta a termet. Egyéb felvetett problémák: A lakótelepen szükséges lenne postaládák kihelyezésére! Pásztorné Balázs Mária (Toldi u. 52.) kérte, hogy egy pici szökőkút legyen a területen, legyen kézzel nyomható ivókút, illetve ha le lesz fedve a patak, akkor magasvíz idején hogyan lesz megoldva a probléma? Ezen felül szeretné, ha nem szűnne meg a jelenlegi játszótér sem.

Az emlékeztetőt összeállította: Tóth Attila pályázatkezelő referens


219



220



221


8.5 8.5.1

A Támogatói csoporttal kapcsolatos dokumentumok Jelenléti ív a támogatói csoport megalakulásáról


222


8.5.2

Jegyzőkönyv a támogatói csoport alakuló üléséről


223



224


8.5.3

Jelenléti ív a támogatói csoporthoz való csatlakozásról


225


8.5.4

Jegyzőkönyv a támogatói csoporthoz való csatlakozásról


226



227


8.5.5

Jelenléti ív és fotódokumentáció a támogatói csoport üléséről (2012. április 13.)


228



229


8.5.6

Emlékeztető a támogatói csoport üléséről (2012. április 13.) EMLÉKEZTETŐ

Tárgy: „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása” című pályázati program Támogatói Csoportjának üléséről Helyszín: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Bencs terem Időpont: 2012. április 13. Résztvevők: a mellékelt jelenléti ív szerint Tóth Attila, a Pályázatok és Projektmenedzsment Referatúra pályázatkezelő referense köszöntötte a megjelent tagokat, majd tekintettel a legutóbbi találkozó óta eltelt hosszú időre, rövid bemutatkozást kért mindenkitől. Jelezte, hogy a Támogatói Csoport vezetője az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság igazgatója, amely intézménynél azonban személyi változás van folyamatban, és mivel még nem történt meg az új igazgató kinevezése, így a jelenlegi csoportülést a Pályázatok és Projektmenedzsment Referatúra szervezte meg. Ezt követően elkezdte prezentációját, melyben kitért a projekt előzményeire, az első forduló sikerére, a pályázati konstrukció hátterére, annak országos tapasztalataira, majd projektelemenként részletesen bemutatta a programot. Ennek során – a felmerülő kérdésekre válaszolva – tisztázásra került, hogy a tavalyi évben történt, intézményeket érintő racionalizálás során a program kapcsán érintett két óvoda és egy általános iskola már az új hivatalos nevén szerepelhet a második fordulós dokumentációban. A Vécsey Károly Tagintézmény (iskola) vonatkozásában Kindruszné Stefán Erika jelezte, hogy a főépület nyílászárói már cserélve lettek, erre reagálva Tóth Attila közölte, hogy a nyílászárócsere kizárólag a tornaterem épületét érinti. A közterület-rehabilitációs elem kapcsán Versényi László kérdésére reagálva T.A. közölte, hogy az érintett vízügyi szervezetekkel a pataklefedés egyeztetése még az első fordulót megelőzően lezajlott, sőt a hatóság javaslatai hatására módosult a korábban tervezett lefedési technika. A program tényszerű bemutatását követően kitért a részletes projektjavaslat kidolgozásához szükséges feltételekre (pénzügyi fenntarthatóság részletes bemutatása, indikátorok pontosítása, a pataklefedés kockázatainak bemutatása, parkolási koncepció készítése, menedzsment tagjainak részletes bemutatása, stb.). A prezentáció végén felsorolásra került a projektben résztvevő partnerek részéről a 2. fordulós dokumentációhoz benyújtani szükséges mellékletek listája, kiemelve azokat az eseteket, amely szervezetek esetében személyi változások is történtek az egy évvel korábbi állapothoz képest. A szintén a partnerek részéről szükséges mellékletek kapcsán azt irányozták elő a jelenlévők, hogy április közepéig indokolt lenne a fontosabb nyilatkozatok és programtervek összeállítása és aláírása. Tóth Attila kiemelte, hogy az ÁFA-törvény módosítása miatt szükséges a tervezői költségbecslések módosítása, hiszen azok még 25%-os ÁFA-val kerültek kiadásra. Ráadásul az Irányító Hatóság szabályozása értelmében azon projektek esetében, ahol van tartalékkeret, ott annak terhére lehet a megnövekedett költségeket elszámolni, és csak annak kimerülése esetében lehet ÁFA kompenzációt kérni és alkalmazni.


230


Lengyel János közös képviselő jelezte, hogy esetükben a Fundamentánál fizetett lakásfelújítási megtakarítást ebben az évben szükséges elkölteni. Erre reagálva T.A. közölte, hogy a közelmúltban kiállított nyilatkozat mintájára van lehetőség újabb kiadására, amely segíthet a pénzügyi intézetnél történő ügyintézésben. Szathmáry Imre aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy ha a panelházak felújítását egy kivitelezővel kívánják megvalósítani, akkor félő, hogy ilyen volumenű munkára nem lehet helyben megfelelő céget találni. Versényi László megjegyzésére reagálva Molnárné Hevér Katalin (tervező) kiemelte, hogy a társasházak képviselőit mindenképpen indokolt lesz bevonni a közbeszerzési eljárásba, hiszen az ő ismereteik fontosak lesznek a kiírás részletezéséhez (van-e tároló helyiség, villamosenergia használata, színek meghatározása, stb.). Kovács János kérdésére válaszolva a tervező közölte, hogy a műszaki tartalom vonatkozásában nincs változás a korábbi állapothoz képest, tehát marad a kőzetgyapot felhasználásával történő szigetelés. Versényi László kérte, hogy – lehetőség szerint – a közbeszerzési kiírás nyújtson lehetőséget arra, hogy esetlegesen az ajánlattevők a meghatározott vastagságú szigeteléstől jobb műszaki paraméterekkel rendelkezőt is ajánlhassanak, és ezt esetleg értékelési szempontként is alkalmazni lehetne. Barabás Eszter kérte a társasházak képviselőit, hogy adjanak információt arra vonatkozóan, hogy házanként van-e fűtés a közös helyiségekben, illetve az esetlegesen tervezett hitelfelvétel részleteiről.

Az emlékeztetőt összeállította: Tóth Attila pályázatkezelő referens


231


8.6 8.6.1

A társasházakkal való egyeztetés dokumentációja Jelenléti ív


232


8.6.2

Emlékeztető


233



234



235


8.7

A Városfejlesztő Társaság alapító okirata (2012.03.12.)


236



237



238



239



240



241



242


Igényfelmérés és kihasználtsági terv

8.8

IGÉNYFELMÉRÉS ÉS KIHASZNÁLTSÁGI TERV A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítása

BEVEZETÉS Nyíregyháza város szociális városrehabilitációs program keretében kívánja az Érkerti akcióterületet fejleszteni. Az akcióterületi fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának átfogó, tematikus és városrészi célkitűzései megvalósuljanak. A fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, Érkertre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása”. A fejlesztés megvalósításához igénybe venni kívánt ÉAOP-5.1.1.B pályázati konstrukció tervezési útmutatójának C.9 pontja értelmében mind az előzetes, mind a végleges Akcióterületi Tervnek tartalmaznia kell a projekt részeként megvalósuló beruházásokra vonatkozó igényfelmérést és kihasználtsági tervet a módszertan által elvárt tevékenységek esetében és a megfogalmazott tartalommal. Jelen dokumentum a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének felújítására vonatkozó igényfelmérés és kihasználtsági terv, amely „Az akcióterületi terv módszertani szempontjai” című útmutató előírásai szerint került kidolgozásra.

AZ IGÉNYFELMÉRÉSBEN ÉRINTETT PROJEKTELEMEK BEMUTATÁSA Az igényfelmérés és kihasználtsági terv a pályázati útmutató alapján a következő funkciókra és fejlesztésekre terjed ki: Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása 

Közösségi funkció: Nyírségi Civilház épületrészének felújítása



Közszféra funkció: Érkerti Rendőrőrs épületrészének felújítása

A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épülete (összesen 708 m2) a vasútállomás közelében a város Érkerti lakótelepének központi részén található, négy és tíz emeletes panelházak környezetében. Az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült, az OTP Bank Rt. építtette egy nyíregyházi fióknak. Az épület 2002-ben került a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Állam osztatlan, közös tulajdonába, a földszint vagyonkezelője a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság. Az épület két részre osztása a valósan használt nettó alapterület alapján történt. 

Az épület földszintjét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a használatbavételkor saját igényeire átalakította és abban az Érkerti Rendőrőrs kapott helyett (a valósan használt alapterület 46 százaléka).



Az egész emeletet a Város kisebb átalakítás után a civil szervezetek rendelkezésére bocsátotta (a valósan használt alapterület 54 százaléka).

A kéttulajdonú rész külön bejárata úgy lett megoldva, hogy a rendőrség használja az északi homlokzat közepén lévő régi főbejáratot, míg az emeleten lévő civil szervezetek egy másik ajtón keresztül a lépcsőházon keresztül jutnak fel az emeletre Az emeleti szint szerkezetileg teljesen megegyezik a földszinttel, mindössze a lépcsőházi résznél van eltérés. A lépcső melletti szélső sávban a földszinten fedett előtér van kialakítva. A földszinti rész alapterülete 324 m2, az emeleti rész alapterülete 384 m2. Az épület első


243


emeletén 6 irodahelyiség, egy számítástechnikai eszközökkel felszerelt terem, egy 50 fő befogadására alkalmas előadóterem, melegítőkonyha és mosdók találhatók.

IGÉNYFELMÉRÉS Az igényfelmérés körülményei, folyamata, kezdete és befejezése Az igényfelmérés első forrását az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság által 2006-ban gyűjtött primer információk jelentették, amelyek a Civil Szolgáltató Központban regisztrált szervezetek megkérdezésével kerültek összegyűjtésre. A vizsgálathoz szükséges információkat a Társaság írásbeli megkérdezés útján, strukturált kérdőív segítségével szerezte be. Az érkerti városrehabilitációs program előkészítése 2006 nyarán indult egy részletes lakossági kérdőíves felméréssel, amely a legfontosabb problémák és fejlesztési szükségletek felmérésére irányult. Az igényfelmérés 2007 végén a városi és városrészi funkciók fokozottabb figyelembevételével folytatódott a Nyíregyházi Napló közreműködésével: decemberben lakossági kérdőív kitöltésére volt lehetőség, amely elsődlegesen az egyes városrészek kihasználtságát és fejlesztési szükségleteit tárta fel. 2007 őszén kezdődött az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása, amely a város fejlesztési irányai mellett meghatározta az egyes fejlesztési akcióterületek beavatkozásait is. Ezt követően 2008 szeptemberében indultak meg az érkerti városrehabilitáció részletes tervezési munkálatai az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozásával. Ennek keretében két kérdőíves felmérés zajlott az érkerti akcióterületen felmerülő igények és szükségletek felmérése céljából egyrészt 2009 áprilisában (a Nyíregyházi Naplóban megjelentetett és internet alapú kérdőívekkel), másrészt 2009 novemberében (a célcsoportokhoz direkt módon eljuttatott papíralapú kérdőívekkel). Mindezek mellett több, interaktív véleménynyilvánításra is lehetőséget teremtő egyeztető fórum is szervezésre került, ahol a városfejlesztési stratégia, valamint az akcióterületi fejlesztési célok, később pedig a konkrét fejlesztések kerültek bemutatásra. Az érkerti akcióterületen tervezett szociális városrehabilitációról, az annak keretében tervezett fejlesztésekről 2009. április 15-én 17:00 órától került megrendezésre lakossági fórum az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.). A következő lakossági fórum megrendezésére 2009. december 9-én került sor az akcióterületen, a Vécsey Károly Általános Iskolában (Vécsey köz. 27.), ahol már a konkrét fejlesztésekről és költségekről is információkat kaptak a résztvevők. A 2011. február 17-én megtartott lakossági fórumon az eltelt időszakban bekövetkezett változásokat tárgyalták meg a résztvevők, és mivel adminisztratív okok miatt újból be kellett nyújtani a pályázati dokumentációt, így lehetőség volt további javaslatok beépítésére. Az igényfelmérés keretében személyes mélyinterjú is készült a Nyírségi Civilház vezetőjével. Az igényfelmérés további eszközét jelentették a megrendezett tájékoztató rendezvények – támogatói csoport alakuló ülése 2009. október 28-án, többlakásos társasházak közös képviselőivel való egyeztetés 2009. november 17-én –, amelyeken a résztvevők véleményezhették és igényeik bemutatásával, és megfelelő alátámasztásával érdemben befolyásolhatták az akcióterületi fejlesztések végleges tartalmát. 2011 őszén az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság mint konzorciumi partner kérdőíves felmérést végzett a tervezett soft programjának célcsoportja körében. Célcsoport elemzés


244


Az igényfelmérés célcsoportjai az akcióterület fejlesztés célcsoportjaival azonosíthatóak. A célcsoport meghatározás a főbb célkitűzések és a hozzájuk kapcsolódó projektelemek mentén történt. Meghatározásra kerültek a fejlesztések által közvetlenül és közvetetten érintett célcsoportok is. Nyírségi Civilház



  Érkerti Rendőrőrs

  

Közvetlen célcsoportok a felújítandó intézmény szolgáltatásait igénybe vevő Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei civil szervezetek az akcióterület lakossága az intézményben foglalkoztatottak a beruházás környezetében élő lakosság a környező ingatlanok tulajdonosai az intézményben foglalkoztatottak

       

Közvetett célcsoportok az észak-alföldi régióban illetve más régiókban működő civil szervezetek határon túli magyar civil szervezetek, lakosság, önkormányzatok, intézmények a város teljes lakossága egyéb helyi és térségi vállalkozások a beruházás környezetében élő lakosság a környező ingatlanok tulajdonosai a város teljes lakossága egyéb helyi és térségi vállalkozások

Érintett célcsoportok jellemzői: Érintett célcsoportok

Az intézményekben foglalkoztatottak

Civil szervezetek

A beruházás környezetében élők

A város teljes lakossága

Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából  A kivitelezés idejére gondoskodni kell átmeneti elhelyezésükről  Az intézményekben dolgozók munkakörülménye és ezáltal a nyújtott szolgáltatások színvonala nagymértékben javul  A civil önszerveződések számára az intézmény szolgáltatásokat, helyszínt és programokat egyaránt kínál, egyben a civil szervezetek is színesítik az intézmény kínálatát  A hiányzó közösségi és bérelhető helyiségek rendelkezésre állásával a helyi civil szféra tovább erősödik

 A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák megoldódnak  A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen  Az ingatlanok értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet  Könnyen igénybe tudják venni az intézmény szolgáltatásait  Az intézmények megújulásával és a szolgáltatások bővülésével a lakosság életminősége emelkedik  A település épített környezetében jelentkező problémák csökkennek


Bevonhatóság, motiválhatóság  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt  Motiválhatóságuk a fejlesztések megtervezésében és a létesítmények fenntartásában magas  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen az előkészítés és a működtetés során annak érdekében, hogy a célcsoport szükségleteinek megfelelő termeket, előadókat alakítsanak ki, és hogy azok kihasználtsága is magas legyen  Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt  Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés)  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt  Bevonhatósága a fejlesztésbe

245

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Érintett célcsoportok

A beruházás környezetében lévő vállalkozások

Egyéb vállalkozások

Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából  A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek  Az üzlethelyiségek értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet  A fejlesztések miatt az akcióterületen megnövekedett (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is  Részt vehetnek a kivitelezésben  Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása  A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is

Bevonhatóság, motiválhatóság korlátozott  Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a működtetés során  Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés)  Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a működtetés során  Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják

A felújítandó objektumokban vagy azok közvetlen környezetében élők számára a fejlesztések többnyire egyértelmű előnyökkel járnak: az ingatlanok felértékelődése, a lakókörnyezet minőségének nagyságrendi javulása, a közbiztonság erősödése várható. Ezzel szemben a kivitelezés átmeneti kellemetlenségeket, térhasználati konfliktusokat eredményezhet. Emellett amennyiben egy területen jelentősebb forgalomcsillapítás vagy elterelés következik be, úgy egyes ingatlanok elérhetőségi ideje hosszabbá válhat. Mindezek miatt a közvetlenül érintett lakosság esetében a folyamatos tájékoztatás és az alkalmanként konzultációs lehetőség (pl. lakossági fórumok szervezése) elengedhetetlen. Ha tágabb értelemben vizsgáljuk a város teljes lakosságát (2008-ban 118 580 fő, 2010-ben 117 852 fő), a kép árnyaltabb: egyfelől javul az épített környezet, másfelől lesznek olyan csoportok, amelyek esetében a fejlesztésből származó kedvező eredményeket a negatív változások kiolthatják (pl. egyes városrészekben a lakóingatlanok értéke relatíve csökkenhet). A konfliktusok elkerülése érdekében célszerű az érintettekkel egyeztetve megoldásokat keresni a lehetséges problémákra. A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének jelentős formálói közé tartoznak. Véleményük a városrehabilitáció során tervezett fejlesztésekkel kapcsolatosan megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt egyik fő célcsoportját, a lakosságot képviselik. Számukra a fejlesztések részben megteremthetik azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek a közösségi szinten hasznos tevékenységük végzéséhez szükségesek. Nyíregyházán a www.birosag.hu honlap 2012. április 12-i adatai szerint összesen 1062 civil szervezet működött. A nyíregyházi civil szervezetek nagy része kulturális, oktatási, sport és szabadidős tevékenységekkel foglalkozik, de jelentős a szociális és az érdekvédelmi szervezetek jelenléte is. A nyíregyházi szervezetek közül minden 20. érkerti székhellyel rendelkezik. Az érkerti civil szervezetek jellemzője, hogy nagyobb arányban található közöttük szociális és oktatási jellegű, mint ahogy azt a városi szintű megoszlás mutatja. Érdekképviseleti és véleményezési funkciójuk mellett a civil szervezetek a közterületek és az intézmények használóiként szerepet játszhatnak a közösségi terek tartalommal való megtöltésében. Ezek közül a legjelentősebb az Első Nyírségi Fejlesztési Társulás, amely a felújítandó Nyírségi Civilházat is működteti. A szervezet tevékenységi köre rendkívül széleskörű, a térségfejlesztéstől kezdve a foglalkoztatási programok megvalósításán át kiterjed a civil érdekképviseletig. A civil szervezetek egy további, elsősorban a közterek használatával szorosan összefüggő területen is aktívak, ez a közbiztonság és a bűnmegelőzés. (pl. polgárőrség). A


246


szervezetek munkája több esetben kiegészül az ifjúságvédelemmel, ami a fejlesztendő objektumok szempontjából elsődleges területnek számít. A településfejlesztéssel foglalkozó egyesületeket, szervezeteket is célszerű bevonni az előkészítés és a megvalósítás folyamatába. A fentiek mellett a környezet- és természetvédelem az a terület, amely szintén szoros kapcsolatban áll a városrehabilitáció témakörével, elsősorban az Érpatak mederrehabilitációja és a zöldfelületek megújítása révén. A nyíregyházi civil szervezetek megoszlása a fő tevékenységük szerint kulturális

182

sport

174

szociális

105

egészségügyi

71

érdekképviselet

57

oktatás

34

környezetvédelem

20

politikai

16

közbiztonsági, polgárvédelmi

16

kutatási

7

szabadidős, hobbi

6

egyéb

288

nincs adat

86 0

50

100

150

200

250

300

350

A módszertani útmutatók által előírt speciális igényfelmérések célcsoportjai a fenti – az akcióterületi fejlesztés – célcsoportjának további specifikálásával kerültek meghatározásra, melyet a következő táblázat foglal össze: Funkció / Tevékenység Közösségi funkció Nyírségi Civilház

Közszféra funkció Érkerti Rendőrőrs

Közvetlen igényfelmérési célcsoport

Becsült létszám

Akcióterület lakossága Akcióterület civil szervezetei

5731 fő

Akcióterület lakossága

5731 fő

Közvetett igényfelmérési célcsoport

Becsült létszám

Város lakossága

118 580 fő

Város lakossága

118 580 fő

35 db

Az igényfelmérés módszertana Kérdőíves felmérések A kérdőíves felmérések első körében (2006-ban) az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság által kidolgozott strukturált kérdőívek postai úton, elektronikusan, illetve személyesen (rendezvényeken, fórumokon) kerültek a megkérdezettekhez. A kérdőívek visszaérkezésének végső időpontja 2006. július 18. volt. A kérdőívek a Civil Szolgáltató Központnál regisztrált szervezetekhez került kiküldésre postai úton. A vizsgálattal elért nonprofit szervezetek száma, a minta nagysága 590. Ez a Szabolcs-Szatmár-Bereg


247


megyében működő nonprofit szervezetek 27,6%-a (2134 szervezet, forrás: KSH Jelentés 2003). A kutatás során alkalmazott minta nem tekinthető reprezentatívnak, a kapott adatokból levont következtetések fenntartásokkal alkalmasak az összes civil szervezetre vonatkoztatott általánosítások megfogalmazására. A további kérdőíves felméréseket (2009) Nyíregyháza Megyei Jogú Város megbízásából a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda végezte. A kérdőíves felmérések célja olyan aktuális információk gyűjtése volt Érkert városrészre vonatkozóan, amelyek a lakosság által kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat tükrözik. 

A 2009. áprilisi felmérés alapvetően egy internetes oldalon (www.megakom.hu/erkert) elhelyezett, online kérdőív segítéségével történt. A kérdőív kidolgozása, illetve a válaszok fogadása és feldolgozása egy speciálisan ilyen célra fejlesztett szoftver segítésével történt. Azon válaszadók számára, akik valamely okból nem tudták interneten kitölteni a kérdőívet, lehetőség volt nyomtatott formátumú kérdőívek leadására is – a kérdőív megjelent a Nyíregyházi Naplóban is –, amelyek begyűjtését Nyíregyháza Megyei Jogú Város szervezte meg.



A 2009. novemberi felmérés a célcsoportokhoz – az érkerti oktatási intézményekbe járó gyermekek szüleihez, az érintett többlakásos társasházak lakóihoz, a Civilház szolgáltatásit igénybe vevőkhöz – direkt módon eljuttatott papíralapú kérdőívek segítségével zajlott.



A 2011 őszén lezajlott kérdőíves felmérés célja az érkerti lakosok képzési szükségleteinek felmérése volt – kapcsolódva a szociális célú városrehabilitációs projekthez és a Nyírségi Civilházhoz. A felmérést az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság folytatta le: 100 db kérdőívet osztottak ki a Kincskereső Óvodában és a Vécsey Károly Általános Iskolában, valamint lakosokat kérdeztek meg közterületen. (visszaérkezési ráta 37%).

A kérdőívek kitöltése önkéntes és anonim volt. A kérdőívek egyaránt tartalmaztak zárt és nyitott kérdéseket. Nyitott kérdésekre a koncepcionális és stratégiai tervezés elősegítésére szolgáló kérdések esetén válaszoltak a megkérdezettek. Ezek a kérdések a városrész fejlődésével kapcsolatos jövőképet, az elmúlt és elkövetkező időszak legfontosabbnak ítélt fejlesztéseit vizsgálták spontán (listákkal nem irányított) kérdésfeltevéssel. A kérdőíves felmérés biztosította a válaszadók számára, hogy kötöttségek nélkül, minden egyéb tényező (pl. pénzügyi feltételek megléte, műszaki megvalósíthatóság megítélése) figyelmen kívül hagyásával, szabadon mondhassák el véleményüket. A nyitott kérdések kiértékelése az egyes kérdésekre érkezett hasonló vagy megegyező válaszok homogén csoportokba rendezésével történt. A legfontosabbnak ítélt fejlesztésekre vonatkozó kérdések esetén az értékelés a válaszok súlyozásával történt. Az első legfontosabbnak ítélt fejlesztések 3-szoros, a második 2szeres, a harmadik egyszeres súllyal kerültek összeszámolásra. Zárt kérdések kerültek felhasználásra a város funkcionális szerkezetét vizsgáló, illetve a fejlesztések közötti prioritási sorrend meghatározását szolgáló kérdések esetén. A válaszok kiértékelése a jelölések összeszámításával, majd az adott kérdésre választ adók összes számához viszonyított arány meghatározásával történt. Az ily módon összegyűlt vélemények iránymutatást nyújtottak a városfejlesztés irányainak meghatározásához. Az igényfelmérésben fontos szerepe volt a kérdőíves felméréseknek, mivel a helyi lakosság tapasztalatai, elképzelései, ismeretei nélkül nem lehet releváns a helyi igényeknek megfelelő fejlesztések előkészítése. A módszer alkalmazását az indokolta, hogy a kérdőíves felmérések révén széles körben meg lehet ismerni a válaszadók fejlesztési igényeit, javaslatait, és ezzel párhuzamosan véleményeztetni lehet a fejlesztési elképzelések realitását, megfelelőségét. A módszer alkalmazásának további indoka, hogy a kérdőívek segítségével a lakosság sokkal nagyobb


248


része elérhető és megszólítható, mint más eszközökkel, ráadásul a kitöltésre rendelkezésre álló hosszabb időintervallum miatt azok is véleményt nyilváníthatnak, akik a fórumokon és egyeztetéseken egyéb elfoglaltságuk, vagy anonimitásuk megőrzése miatt nem vettek részt. Fórumok, találkozók A lakossági fórumok, egyeztető megbeszélések strukturálatlan csoportos interjú módszerével zajlottak. A megrendezett fórumokon prezentáció keretében kerültek ismertetésre a városfejlesztés tervezett irányai, az akcióterületi fejlesztés elemei, majd lehetőséget kaptak a résztvevők kérdések, észrevételek, vélemények, és fejlesztési igények megfogalmazására. A csoportos interjú alkalmazását az indokolta, hogy a résztvevők első kézből – a város polgármesterétől, a városi főépítésztől, a terület önkormányzati képviselőjétől és városfejlesztési szakértőktől – kaptak információkat a tervezett fejlesztésekről. A meghívottak azokból a célcsoportokból kerültek ki, akiket az egyes fejlesztések megvalósítása közvetlenül vagy közvetve érint. Ily módon a legkompetensebb és legérintettebb célcsoportok igényeinek megismerésére nyílt lehetőség, azonnali, közvetlen kérdések és válaszok formájában. Interjú A Nyírségi Civilház vezetőjével készített személyes mélyinterjú kérdéskörei szorosan kapcsolódtak a fejleszteni kívánt létesítményhez, annak fejlesztési szükségleteire és tervezett kihasználtságára irányultak. A módszer alkalmazását az indokolta, hogy így a fejlesztési igényekről közvetlen információk, konkrét adatok megismerésére és a fejlesztések révén várható eredmények konkretizálására nyílt lehetőség.

Az igényfelmérés eredményeinek összegzése Az Érkerti lakótelepen határozott társadalmi igény jelentkezik az akcióterület fejlesztésére. Ez az igény egyértelműen visszatükröződik az itt élő lakosság és a civil szervezetek körében végzett kérdőíves felmérések eredményeiben is. Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság által 2006-ban végzett felmérés a Civil Szolgáltató Központban regisztrált szervezetek megkérdezésével zajlott. A szervezetekhez eljuttatott 590 darab kérdőív 19,32 %-a (114 darab) érkezett vissza. (Ez a visszaérkezési arány megfelelőnek mondható, figyelembe véve, hogy a felmérési szakasz a nyári időszakra esett, valamint azt hogy a postai úton eljuttatott kérdőíves vizsgálatok visszaérkezési arányai gyakran alacsonyabbak más vizsgálatokénál.) A vissza nem küldött kérdőíveket nem az érdektelenséggel vagy a válaszmegtagadással azonosítjuk, hanem a kérdőív kitöltésének, visszaküldésének idő- és költségigényével. Ezért nem számolunk a kapott adatok jelentős torzulásával a válaszmegtagadás miatt, sokkal inkább az elért szervezetek véletlen részmintájának tekintjük a visszaküldő civil szervezetek számát.) A primer információk gyűjtése során visszaérkezett 114 db kérdőív mindegyike értékelhető volt, a kérdésekre minden esetben egyértelmű válaszok születtek. A kérdőívet kitöltő 114 Szabolcs-SzatmárBereg megyei szervezet 43%-a szociális, 20,2%-a oktatási-nevelési, 16,6%-a kulturális területen tevékenykednek. A válaszadók aránya azonos (3,5%) az ifjúsági, környezet- és természetvédelmi, sport, közrend- és közlekedésbiztonsági és szolgáltatási tevékenységet végző szervezetek körében. A település- és vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek aránya 2,7%.


249


A primer információgyűjtés részét képezte a megyei civil szervezetek információ forrásának felmérése. A megkérdezett szervezetek a számukra nyújtott képzési lehetőségekről – forrását tekintve – leginkább a Nyírségi Civilháztól értesülnek. Meghatározó forrása még az információknak a sajtó, ahonnan az országos, civil társadalmat érintő programokról értesülnek a szervezetek. Az információk formáját tekintve az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság civileknek szóló, nyomtatott hírleveléből, a Civil Hírnökből értesülnek ezekről a lehetőségekről. A felmérés rámutat arra, hogy a civil hírlevél az egyik legmeghatározóbb információforrása a megkérdezett szervezeteknek. A kérdőív kitért a szervezetek infrastruktúrájának felmérésére, arra, hogy a szervezetek milyen technikai környezetben, milyen eszközökkel végzik tevékenységüket. A válaszok alapján megállapítható, hogy a szervezetek 65%-a rendelkezik irodával a megyében, de csupán a megkérdezettek egyötöde rendelkezik saját irodával. Magas a bérelt irodával rendelkező szervezetek aránya (45%), melyek szintén nagy anyagi terhet róhatnak a civilekre, abban az esetben, ha piaci árat kénytelenek fizetni az irodáért. Meglepő eredmény, hogy a szervezetek több mint egyharmada nem rendelkezik irodával, így feltételezhető, hogy foglalkoztatottjaik számára nem tudják megfelelően biztosítani a munkavégzéshez szükséges feltételeket. A Civil Szolgáltató Központ a jelenleg meglévő kapacitásának erejéig biztosít a nonprofit szervezetek számára – a piaci ár töredékéért – irodabérleti lehetőséget. Szükséges lenne a Civilház bővítésével további irodahelységeket is kialakítani, annak érdekében, hogy a forráshiánnyal küzdő, aktív és fejlődő szervezetek számára lehetőség nyíljon megfelelő és szükséges irodai munkakörnyezet kialakítására. A Nyírségi Civilház egyéb szolgáltatások mellett kedvezményes árú fénymásolással, Internet használati lehetőséggel is segíti a szervezeteket. Az eredmények azt mutatják, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak a fenntartását és továbbfejlesztését igénylik a szervezetek, hiszen még mindig nem rendelkeznek a megfelelő technikai eszközökkel saját kereteik között. A 2009. évi lakossági kérdőíves felmérések és a megrendezett lakossági fórumok, egyeztető megbeszélések eredményei azt mutatják, hogy van igény a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs épületének megújítására, valamint ehhez kapcsolódóan a közbiztonság növelésére. A 2011 őszén lefolytatott kérdőíves felmérés eredményei azt mutatják, hogy a helyi lakosok fontosnak tartják a Civilházban szervezett munkaerő-piaci programok megvalósítását. Különösen szakmai jellegű továbbképzésekre tartanának igényt, amely arra utal, hogy meglévő szakképzettségük és a munkaerő-piac által kínált lehetőségek nincsenek összhangban egymással, de viszonylag nagy volt azok száma is, akik nyelvtanulási lehetőségeket keresnek. A városrehabilitáció keretében tervezett fejlesztések – köztük a Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épületének megújításának – szükségességét tehát egyértelmű társadalmi igények, elvárások indokolják. A társadalmi igényeken kívül az érintett intézmények műszaki állapota és infrastrukturális felszereltsége is a fejlesztés szükségességét támasztja alá, ami az intézmények fenntarthatóságát is kedvezően befolyásolja. A tervezett fejlesztésekhez hasonló funkciók az akcióterületen és vonzáskörzetében A fejlesztendő épület funkcióihoz hasonló, vagy azonos funkciót ellátó intézmények az akcióterületen belül és annak közvetlen vonzáskörzetében nem találhatóak. Hasonló funkció az akcióterületen kívül, a városon belül: 

Nyírségi Civilház: Nyíregyházán és környékén hasonló funkciót lát el az Esélyek Háza és Esély Centrum, amelyek a Civilház tevékenységi köréhez viszonyítva kiegészítő szolgáltatást kínálnak, célcsoportjaik elsősorban nem a civil szervezetek, hanem a hátrányos helyzetű illetve a fogyatékkal élő lakosság.


250




Érkerti Rendőrőrs: a városban működik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőrfőkapitányság (Bujtos u. 2.) és a Nyíregyháza Rendőrkapitányság (Stadion u. 1-5.). Az Érkerti Rendőrőrsön kívül nem működnek további rendőrőrsök a városban.

Megállapítható, hogy a fent megnevezett intézmények nem egymás szolgáltatások, programok tekintetében, hanem kiegészítő programot kínálnak.

riválisai

a

Az akcióterületen és vonzáskörzetében jelenlévő és a fejlesztés által megjelenő közösségi szolgáltatások elemzése A funkcióelemzés keretében az akcióterületen található funkciók és azok hatókörének számbavételére kerül sor. A településszerkezeti és településhálózati sajátosságok miatt az Érkerti akcióterület elsősorban lakófunkciót tölt be. Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre Funkciók

Nemzetközi / Országos

Megyei / Regionális

Gazdasági funkciók

Közlekedési, távközlési funkciók

 vasútállomás (az akcióterület közvetlen szomszédságában)

 Nyírségi Civilház  rendezvények Közösségi funkciók Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók

Humán szolgáltatási funkciók

 Szociális Gondozási Központ (az akcióterület közvetlen szomszédságában)

Mikroregionális  kiskereskedelmi üzletek  vendéglátó egységek (étterem, fagylaltozó)  szolgáltató ház  zárt közcsatorna-hálózat  közüzemi vízhálózat  taxi szolgáltatás  tömegközlekedés  parkolók  nyilvános telefon  játszóterek  sportpályák  park, zöldterületek  nyugdíjas klub  egyházközösség  rendőrség       

körzeti orvos (háziorvos) gyermekorvos fogorvos gyógyszertár bölcsőde óvodák (2 db) általános iskola

A funkciók számbavétele alapján az Érkerti akcióterület mikroregionális szinten mutatja a legnagyobb funkcionális koncentrációt, az akcióterületen megtalálható funkciók nagy részének hatóköre az akcióterületre és annak közvetlen környezetére terjed ki. Az Érkerti akcióterület vonzáskörzete csupán a civil szolgáltatások esetében terjed ki az akcióterület és a város határain túlra. Az akcióterületen működő Nyírségi Civilház a megyei civil szervezetek számára kínál szolgáltatásokat: infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési lehetőséget biztosít a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szervez, civil könyvtárat működtet, pályázati információkat biztosít, hírlevelet és megyei civil szervezeti regisztert jelentet meg. Ugyanakkor a Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs közös épülete korszerűtlen, nem biztosítja a szolgáltatások magas színvonalú ellátását, felújításra szorul. Az előzőek alapján megállapítható, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának az érkerti akcióterület fejlesztésére meghatározott célkitűzése – a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja a panellakások rekonstrukcióját, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közterek,


251


parkok és játszóterek rendezését, a parkolási gondok megoldását, valamint a közbiztonság javítását – összhangban van a funkcióelemzés eredményeivel. A célcsoportok által megfogalmazott igények szerint szükséges az akcióterület funkcióinak megerősítése annak érdekében, hogy elérhetővé váljanak az akcióterületre és a városra vonatkozóan megfogalmazott jövőképek. Fejlesztendő létesítmények szükségességének indokoltsága A Nyírségi Civilház és az Érkerti Rendőrőrs közös épülete korszerűtlen, az előre gyártott vasbeton vázas épület kb. 30 éve épült. A homlokzati festés foltszerűen le van kopva, az építés óta nem volt még átfestve. A teljes homlokzat hőhidas, az új előírásoknak nem felel meg. A bejárati ajtók hagyományos fémszerkezetek egyrétegű üvegezéssel, melyek teljesen hőhidasak. Az ablakok fából készültek kétrétegű üvegezéssel, az üveg tisztítása céljából szétcsavarozható kivitelben. A homlokzati nyílászárók nem felelnek a mai kor követelményeinek, teljes mértékben cserére szorulnak. A lapos tető szigetelése már elöregedett, gyakran meghibásodik, ill. a belső levezetésű összefolyók könnyen eldugulnak és rendszeresen beázást okoznak. A tető hőszigetelése olyan rossz, hogy a nyári időszakban délutánra az emeleti helységek több mint 30 Co-ra melegszenek fel, télen pedig a fűtés gazdaságtalanul üzemeltethető. Az épület fűtése a városi TÁVHŐ hálózatáról van megoldva, az épület mellett lévő földszintes részben lévő hőközponton keresztül. Az emeleti szint már meglehetősen lelakott, a beköltözés előtti felújításkor a régi burkolatokra PVC padlót, illetve padlószőnyeget ragasztottak, melyek már elhasználódtak. A szociális helységekben részben az eredeti mettlachi burkolat található, részben PVC-vel van leragasztva. A fali csempék és a szerelvények csak részlegesen voltak kicserélve. A Nyírségi Civilház épületrészének felújítása akcióterület közösségi funkcióit, míg az Érkerti Rendőrőrs épületrészének felújítása az akcióterület közszféra funkcióit erősíti. A fejlesztés hozzájárul az akcióterületen a közösségi terek fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez, elősegíti a lakosság közösségi kapcsolatrendszerének, a civil hálózatok működésének erősödését, illetve a közbiztonság növekedését. Az Érkerti akcióterület fejlesztésének alapvető célkitűzése a lakótelep kedvező elhelyezkedésére építve a városrész vonzerejének növelése a nagyvárosias lakókörnyezet minőségi megújításával, ami magában foglalja többek között az épületek felújítását, a közszolgáltatások színvonalának emelését és a közbiztonság javítását. Mindez – a tervezett egyéb fejlesztések megvalósításával – hozzájárul a lakókörnyezet megújításához, az egyre nagyobb mértékben jelentkező szociális problémák felszámolásához és a társadalmi kohézió erősödéséhez.

KIHASZNÁLTSÁGI TERV Az igényfelmérés eredményeinek figyelembe vétele Az akcióterületen, valamint Nyíregyháza és környéke egészén társadalmi igény van a civil szolgáltatások fejlesztésére, a kulturált szolgáltatási környezet kialakítására. A magasabb szintű szolgáltatások kialakításához elengedhetetlen az épület fizikai megújítása. Az épület bővítésére, azaz új helyiségek kialakítására az igényfelmérés alapján nincs szükség.


252


Ön szerint Érkert városrészben szükség van-e az alábbi típusú fejlesztésre? Nyírségi Civilház felújítása

Nem fontos 20%

Nagyon fontos 17%

Fontos 20% Szükséges 43%

Forrás: Kérdőíves felmérés, 2009. november Az Érkerti Rendőrőrs fejlesztésének szükségességét alátámasztja, hogy a kérdőíves felmérés keretében 2009 novemberében megkérdezettek a harmadik legsúlyosabb problémaként jelölték meg a közbiztonság helyzetét, a bűnözést (a válaszadók 25%-a tartja ez problémának). A következő öt év legfontosabb fejlesztései között a válaszadók 7,2%-a közbiztonság növelését, további 3,4%-a a rendőrőrs fejlesztését látná legszívesebben. A tervezett fejlesztés keretében az épület tető hő- és vízszigetelése, homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, távfűtés korszerűsítése, épületgépészeti felújítása valósul meg. Funkció Közösségi funkciót erősítő – Nyírségi Civilház épületrészének felújítása Közszféra funkciót erősítő – Érkerti Rendőrőrs épületrészének felújítása Helyszín: Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. 6593/2 hrsz A létesítményben végzett tevékenységek Nyírségi Civilház A Nyírségi Civilházat az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság működteti 2000. február 17-e óta. A Civilház infrastrukturális szolgáltatásokat, tanácsadást, képzési lehetőséget biztosít a megyei szervezeteknek, kistérségi fórumokat szervez, civil könyvtárat működtet, pályázati információkat biztosít, hírlevelet és megyei civil szervezeti regisztert (Civil Almanach) jelentet meg. Fő tevékenységek: 

Civil szervezetek számára biztosított szolgáltatások



Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének segítése



Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és kapcsolódó szolgáltatások



Felnőtt és egyéb oktatási tevékenység



Környezet- és természetvédelem


253




Érdekvédelem

Rendezvények programok száma jelenleg: 

Évente minimum 4 civil fórum



Képzések heti rendszerességgel (intenzív képzések mindennap)



Egyéb konferenciák, műhelytalálkozók megbeszélések átlagban havonta 1-2 alkalommal Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság költségvetése, 2008.

Kiadások Munkabér, járulékok Személyi kiadások (útiktg) Fenntartási, működési költség Egyéb kiadások Megvalósítandó programok Összesen

ezer Ft 13.525 924 13.000 5.224 26.313 58.986

Bevételek Tagdíj Kapott támogatások, pályázati bevételek Alaptevékenység bevétele Egyéb bevétel Vállalkozói tevékenység bevétele Összesen

ezer Ft 2.990 51.658 9.054 122 0 63.824

Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság költségvetése 2009 év. (október 31-i állapot) Kiadások Munkabér, járulékok Személyi kiadások (útiktg) Fenntartási, működési költség Egyéb kiadások Megvalósítandó programok Összesen

ezer Ft 13.850 813 13.017 28 35.589 63.297

Bevételek Tagdíj Kapott támogatások, pályázati bevételek Alaptevékenység bevétele Egyéb bevétel Vállalkozói tevékenység bevétele Összesen

ezer Ft 2.990 45.249 12.496 41 0 60.776

A Nyírségi Civilház üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 2010 2011* 2012* 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1.Tagdíj 2 925 000 3 030 000 2 990 000 1.2. Kapott támogatások 57 990 000 30 736 932 20 460 000 1.3. Alaptevékenység bevétele 36 999 000 73 377 559 1 000 000 2. Egyéb bevételek 13 462 000 23 824 807 2 044 180 Összesen 111 376 000 130 969 298 26 494 180 Kiadások (Ft) 2010 2011* 2012* 1. Üzemeltetési költségek 1.1.Anyagjellegű ráfordítás 86 518 000 108 515 712 12 029 760 1.1.1 Fűtés 1 158 855 1 042 562 1 300 000 1.1.2. Világítás 521 193 387 820 550 000 1.2. Személyi jellegű ráfordítás 17 992 000 19 971 340 14 142 420 1.3. Egyéb ráfordítások 4 224 000 50 789 322 000 Összesen 108 734 000 128 537 841 26 494 180 * Megjegyzés: 2011. évi adatok 1-3. negyedév alapján elkészített és közgyűlés által elfogadott pénzügyi beszámoló, 2012. évi adatok a közgyűlés által elfogadott 2012. évi pénzügyi terv alapján Az Egyesület nonprofit szervezetként a tevékenysége során keletkezett eredményt az alapító okiratban és az alapszabályban megfogalmazott célszerinti tevékenységekre fordítja. Érkerti Rendőrőrs Fő tevékenységek: 

Bűnmegelőzés


254




Közrend, közbiztonság, belső rend biztosítása

Az akcióterületen és vonzáskörzetében a fejlesztés által megjelenő új szolgáltatások, tevékenységek: 

Fejlesztett bűnmegelőzési szolgáltatás



Térfigyelő kamerázott területek növekedése Az Érkerti Rendőrőrs üzemeltetés-működtetésének jelenlegi adatai Bevételek (Ft) 1. Fő tevékenységből származó bevételek 1.1. Igazgatási szolgáltatási díjak, működési bevételek 2. Egyéb bevételek 2.1. Pénzeszközátvétel költségvetési szervtől 2.2. Költségvetési támogatás Összesen Kiadások (Ft) 1. Üzemeltetési költségek 1.1. Változó költségek 1.1.1. Papír, nyomtatvány 1.1.2. Hajtó-, kenőanyag 1.1.3. Szakmai anyagok 1.1.4. Egyéb szolg. (posta, szemétszáll.) 1.1.5.Egyéb anyagbeszerzés 1.2. Állandó költségek 1.2.1. Munkabér 1.2.2. Munkaadókat terhelő járadékok 1.2.3. Víz-, és csatorna 1.2.4. Áramdíj 1.2.5. Fűtés (alapdíj, melegvíz, víz és csat.díj) 1.2.5. Fűtés díja 1.2.6. Távközlési díjak 2. Karbantartási költségek 2.1. Változó költségek 2.1.1. Gépek, berendezések karbantartása 3. Pótlási költségek 3.1. Kis értékű tárgyi eszköz beszerzés Összesen

2010

2011

2012

631 457

655 702

492 487

12 597 030 2 717 260 100 000 126 971 622 136 481 535 152 961 152 140 200 109 139 854 497 153 553 639 2010 2011 2012

500 670 1 590 699 516 549 1 647 873 5 147 608

311 457 2 172 908 177 511 1 417 391 578 121

563 129 3 654 399 185 825 1 547 058 1 669 919

99 510 222 103 370 451 111 175 764 26 867 760 27 910 022 30 017 456 131 510 137 449 145 971 1 330 974 1 129 648 1 199 686 1 205 055 527 766 639 494 683 527 644 768 693 923 509 957 547 485

940 588

812 968

1 372 854

116 678 115 321 189 831 140 200 109 139 854 497 153 553 639

Célcsoportok Funkció / Tevékenység Közösségi funkció Nyírségi Civilház

Közszféra funkció Érkerti Rendőrőrs

Közvetlen célcsoport Akcióterület lakossága

Becsült létszám 5 731 fő

Civil szervezetek (megyei hatókörrel működő civil szolgáltató központ)

650 regisztrált szervezet

Humánerőforrás programok Nyíregyháza és térsége lakossága számára

140.000 fő

Akcióterület lakossága


5 731 fő

Közvetett célcsoport

Becsült létszám

Város lakossága

118 580 fő

Város

118 580 fő

255

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Funkció / Tevékenység

Közvetlen célcsoport 





Iskolák, óvodák: gyermekkorúak, fiatalkorúak (potenciálisan fenyegetett réteg) Művelődési Ház: felnőttek, kisnyugdíjasok, munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek Sok szórakozóhely: munkanélküliek (közrend, közbiztonság szempontjából szemmel tartott célcsoport)

Becsült létszám

Közvetett célcsoport lakossága

Becsült létszám

Tervezett éves szintű kihasználtság bemutatása Nyírségi Civilház épületének felújítása A Nyírségi Civilház épületének jelenlegi kihasználtsági szintje 50% körüli, mely az épület teljes felújítását követően 60%-ra emelhető. A fennmaradó idősávban tervezett használati lehetőségek között fórumok, klubok, képzések szervezése szerepel az üzemeltető elképzelései között. A dolgozók jelenlegi létszáma 4 fő, ennek emelését nem tervezik. A Nyírségi Civilházban irodával rendelkező, itt működő szervezetek:8 

Első Nyírségi Fejlesztési Társaság – üzemeltető (irodák, kis tárgyaló, számítástechnikai terem, előadóterem, közös helyiségek – összesen 396 m2, fűtött légköbméter 1098,49 lm3),



Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége – bérlő (48 m2 alapterületű irodahelyiség, fűtött légköbméter 132 lm3),



Inspi-Ráció Egyesület – bérlő (27,83 m2 alapterületű irodahelyiség, fűtött légköbméter 78,20 lm3),



AlterEgo Észak-kelet Magyarországi Szenvedélybetegségeket Megelőző Egyesület és a Fiatal Fejlesztők Egyesülete – bérlő (46,32 m2 alapterületű irodahelyiség, fűtött légköbméter 131,09 lm3).

A Civilházban működő civil szervezetek által kínált programok köre nagymértékben függ az elérhető és megszerzett pályázati támogatásoktól. Mivel a szervezetek többsége jelentős pályázati tapasztalattal rendelkezik, ezért a jövőben is várható a már működő programok fenntartása, illetve újak beindítása. Két iroda jelenleg kihasználatlan (24,64 m2 – 69,96 lm3, 27,46 m2 – 77,61 lm3), ezek hasznosítására több konkrét elképzelés van: 

8

Szolgáltató iroda a szociális célú városrehabilitáció megvalósításának támogatására: a szociális célú városrehabilitációs projektekkel szemben elvárás, hogy az akcióterületen egy olyan szolgáltató irodát működtessen, amely segíti a projekt végrehajtását. Ez az iroda lakossági tájékoztató feladatokat lát el, helyszínt biztosít a „soft” elemekről való tájékoztatáshoz, toborzáshoz, a szociális célú projektelemek előkészítéséhez és megvalósításához a bevonás helyszínéül szolgál. A Civilház egyik jelenleg kihasználatlan irodája ehhez megfelelő helyszínt kínál, a szolgáltatást a városfejlesztési társaság feladatait is ellátó Nyíregyházi Ipari Park Kft. fogja biztosítani.

A szervezetek céljainak és tevékenységének részletes bemutatását a Mellékletek tartalmazzák.


256




Közvetett eljárásrend keretében megvalósuló projektek: az irodák a közvetett támogatásból megvalósuló projekteket végrehajtó szervezeteknek nyújthatnak megfelelő helyszínt. A mini-projektek elbírálásánál előnyt jelentő értékelési szempontot jelenthet, hogy a Civilház helyiségeit vegyék igénybe, és hogy a megvalósítást követően is fenntartsák programjaikat. Ezek a feltételek hozzájárulnak a Civilház kihasználtságának hosszú távú biztosításához.



Bérbeadási szándék: A Nyírségi Civilház a tervezett felújítást követően is – a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően – civil szervezetek és oktatási intézmények részére kíván helyiségeket bérbeadni.

A tervezett fejlesztések keretében megvalósuló akadálymentesítés segítségével a fogyatékkal élők és civil szervezeteik számára is biztosíthatóak lesznek a Civilház szolgáltatásai. A tervezett rendezvények, programok száma a tervek szerint évi 6-10 alkalomra növekszik. A kihasználtság növeléséhez hozzájárul a tervezett új szolgáltatás, tevékenység: álláskereső klub működtetése az érkerti lakosság számára. A Nyírségi Civilház fenntartója Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, üzemeltetője az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság. Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság ingyenes tanácsadást is nyújt civil szervezetek részére különböző témákban (minden nap 10 és 12 óra között, előzetes bejelentkezést követően):     

hétfő – könyvelési, adózási tanácsadás, kedd – pályázati tanácsadás, szerda – informatikai tanácsadás, csütörtök – jogi tanácsadás, péntek – civil szervezet alapítása, működtetése.

Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság kiadásai a megvalósítandó programok költségeiből, a fenntartási, működési költségekből, a személyi jellegű kiadásokból és egyéb kiadásokból tevődnek össze. A ráfordítások legnagyobb részét a pályázatokhoz kapcsolódó igénybe vett szolgáltatások, (oktatás, szakmai szolgáltatások) teszik ki. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az egyesület bevételei fedezik. A jelenlegi bevételek az alábbi elemekből tevődnek össze: legjelentősebb részét a kapott támogatások és pályázati bevételek és az alaptevékenység bevételei jelentik, emellett a tagdíjak és egyéb bevételek képezik. A bevételek nagysága döntően az előre nem tervezhető módon elnyert pályázati támogatásoktól függ. A Nyírségi Civilház felújítását követően a bevételek és kiadások infláció mértékű növekedése várható. Az épület felújítása az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését eredményezi, amely a fűtés költségének csökkenésében nyilvánul meg: a fűtési alapdíj változatlansága mellett a felújítást követő első teljes évben fűtési díj 30%-os csökkenése prognosztizálható. Az üzemeltető egyesület nonprofit szervezetként a tevékenysége során keletkezett eredményt az alapító okiratban és az alapszabályban megfogalmazott cél szerinti tevékenységekre fordítja. A megvalósulást követően a tevékenység fenntartását, tervszerű karbantartását az önkormányzat saját forrásaiból valósítja meg. Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása Az Érkerti Rendőrőrs tervezett fejlesztéséhez kapcsolódóan – az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft tevékenység révén – az akcióterületen és vonzáskörzetében fejlesztett bűnmegelőzési szolgáltatás válik elérhetővé.


257


Az Érkerti Rendőrőrsnél a jelenlegi alkalmazotti létszám 35 fő (Parancsnok: 1 fő, Közalkalmazott: 4 fő, Bűnügyi állomány: 10 fő, Közrendvédelmi állomány: 20 fő). Az Érkerti Rendőrőrs épületrészének tulajdonosa a Magyar Állam, üzemeltetője a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. Az üzemeltetéshez az intézmény rendelkezik a szükséges eszközökkel és humán erőforrásokkal. Szervezeti változtatást a tevékenység végzése nem indokol. A megvalósítandó tevékenység hosszú távú fenntartása intézményi háttér szempontjából biztosított. A Rendőrőrs üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségei jelenleg éves szinten mintegy 140 millió Ft-ot tesznek ki. Az épület felújítása az üzemeltetés energiaszükségleteinek csökkenését eredményezi, amely a fűtés költségének csökkenésében nyilvánul meg: a fűtési alapdíj változatlansága mellett a felújítást követő első teljes évben fűtési díj 30%-os csökkenése prognosztizálható. A felújítások következtében a karbantartási költségek mértéke is csökken. A működés-fenntartás költségeihez szükséges forrásokat az Érkerti Rendőrőrs bevételei fedezik. A Rendőrőrs jelenlegi bevételei két nagyobb részből tevődnek össze: igazgatási szolgáltatási díjak, működési bevételekből és költségvetési támogatásból, ezek jelenleg nagyságrendileg 140 millió Ft-ot tesznek ki, és a pályázat megvalósítását követő években a bevételek kiadásokkal arányos növekedése várható.

MELLÉKLETEK A Nyírségi Civilházban működő szervezetek bemutatása Első Nyírségi Fejlesztési Társaság (ENYFT) Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság egyesület formájában működő szervezet, amely Nyíregyháza és a környező 11 település összefogásával 1993-ban alakult, jelenleg 18 tagot számlál. Az 1998 óta közhasznú szervezet 2003 -tól Akkreditált Felnőttképzési Intézményként is működik. Az Egyesület fő küldetése a települések összefogásával, koordinálásával azon feladatok ellátása, amelyeket önállóan, szűkös anyagi helyzetükből kifolyólag nem képesek megvalósítani. Célul tűzték ki a tagtelepülések és a régióban működő civil szervezetek esélyegyenlőségének, közös érdekképviseletének megteremtését, a partnerség kialakulását a három szektor (állam, civil, piac) között. Hálózati partnerek, tagságok: proHáló Hálózat, Civil Szolgáltató Központok Hálózata, Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége, Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, Kistérségi Fejlesztő Szervezetek Országos Szövetsége, Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesülete. Az ENYFT fő tevékenysége a következő:          

Humán erőforrás fejlesztése, képzése, Nyírségi Civilház működtetése, a megyei civil szektor fejlesztése, Szociálpolitikai feladatok ellátása, Európai uniós projektek megvalósítása, Nemzetközi kapcsolatok kialakítása és fejlesztése, Foglalkoztatáspolitikai programok, Turizmusfejlesztés, Koncepciók kidolgozásában részvétel, Vállalkozásfejlesztési program, Publikációk és információs kiadványok megjelentetése.


258


AlterEgo Észak-kelet Magyarországi Szenvedélybetegségeket Megelőző Egyesület Az Egyesület 1997-ben jött létre azzal a céllal és küldetéssel, hogy közhasznú tevékenységével elősegítse és támogassa az Északkelet-magyarországi régió drogprevenciós, gyógyító és utógondozó munkáját. Ma már kiemelt feladatának tekinti az egészségfejlesztés közösségi megvalósítását, hazai és nemzetközi jó gyakorlatok, tapasztalatok átadását, az itt élők életminőségének javítását és a helyi társadalom fenntartható fejlődését biztosító fejlesztések kidolgozását, megvalósítását, értékelését. Az Egyesület az alábbi tevékenységeket végzi: Szakmai koordináció:   

A 2001-ben megalakult városi Kábítószer Egyeztető Fórum koordinációs feladatainak ellátása A drogprevenció területén folyó programok összehangolása, más szervezetekkel való együttműködés révén Nemzetközi kutatási, módszertani fejlesztő programokba való bekapcsolódás, hazai szakemberek részvételének elősegítése

Drogprevenció és kockázatcsökkentés:      

Az Ifjúsági Szolgáltató Központban szervezett állandó szolgáltatások fiatalok részére Party-szerviz - különböző rendezvényekhez kötődő információs szolgáltatás és tanácsadás Olvéj Zultra és más iskolai programok, csoportfoglalkozások Speciális kiadványok, Prevenciós szemléletű képeslapok kiadása Értékorientált kulturális, prevenciós szemléletű elérési programok Együttműködés más szervezetekkel, nemzetközi kapcsolatok

Képzések: 

Kortárs- és felnőttképzések

Inspi-Ráció Egyesület (IRE) Az IRE a fenntartható fejlődés társadalmi feltételeinek megteremtésért dolgozik. Legfontosabb célja a helyi, alulról szerveződő közösségek és ezek hálózatainak segítése, fejlesztése annak érdekében, hogy egy önszerveződő, tudatos, érdekeit érvényesíteni tudó, együttműködő, sokszínű civil társadalom alakuljon ki. Mindezt a szervezetfejlesztés és közösségfejlesztés módszereivel, együttműködés és képzések szervezésével valósítják meg. Az Egyesület az alábbi tevékenységeket végzi:          

Közösségi elvű szervezetfejlesztés, hálózatfejlesztés, szektorközi kapcsolatok fejlesztése, Csoportos döntéshozási folyamatok levezetése, facilitálás, Érdekegyeztetés, mediálás, Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, Tudományos tevékenység, kutatás, Környezetvédelem, Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, Munkareőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és kapcsolódó szolgáltatások, Közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások.


259


Az Egyesület az elmúlt időszakban is számos képzési, szervezetfejlesztési, közösségfejlesztési, stratégiai és egyéb önkéntes programot valósított meg. A jövőben az alábbi programok megvalósítását tervezik: 













Mikóházi fenntarthatósági terv: a projekt célja a Polyán Egyesület és az önkormányzati döntéshozók közötti bizalom növelése, egy érték alapú közös jövőkép kialakítása és a Mikóházi fenntartható falu program közös tervezése a helyi aktív lakosok bevonásával. Belső szervezetfejlesztő képzés: nem elég egy szervezetnél külső tanácsadóval szervezetfejlesztést végezni, hanem képessé kel tenni a vezető(ke)t arra, hogy felismerjék a problémákat, azonosítsák és kezeljék azok okait. A projekt keretében civil szervezeti vezetők képzését kívánjuk megvalósítani annak érdekében, hogy képessé váljanak szervezetükben a fejlesztői vezetői funkciót ellátni. Önkéntesek fogadásának segítése: az önkéntesek fogadása során a fogadó szervezetek, találkoznak olyan problémákkal, amiket nem tudnak sikeresen megoldani, ezért az önkéntesekkel való munkában nehézségek adódnak. Ezért szükséges konzultációs lehetőség biztosítása, amely során személyre/szervezetre szabottan feltárhatók a problémák okait, és felvázolhatók a megoldási lehetőségek. Nagy projektek generálása és vezetése: a civil szervezetek nagy része még nem áll készen jelentősebb projektek előkészítésére, lebonyolítására, az együttműködésben zajló munkára. Nincsenek kidolgozott rendszereik, amelyek segítik átlátni a projektet, az abban folyó tevékenységeket, a pénzügyeket. Nem ismerik a közös tervezés, megbeszélések megfelelő lebonyolításának módszereit. Mindezek miatt olyan képzés sorozatot kívánnak lebonyolítani, amelyben a résztvevők képessé válnak az együttműködésre, nagy projektek tervezésére, megvalósítására, partnerségben való munka közben a megfelelő kommunikációra. Vezetői klub: a tervek között szerepel a civil szervezetek vezetőinek egy olyan terepet biztosítani, ahol a vezetéssel kapcsolatos kérdéseket, problémákat meg tudják beszélni. A klub vezetői szervezetfejlesztők lesznek, akik egyrészt a moderálásban segítenek, másrészt olyan ismereteket visznek be, ami alapján a szervezetek céljait a fenntartható fejlődéshez tudják illeszteni. Gazdálkodással kapcsolatban komplett képzési csomag: az akkreditált civil gazdálkodás képzést kívánják országos szinten meghirdetni, kiegészítve más, a forrásteremtéssel kapcsolatos képzésekkel (pénzügyi adminisztráció, marketing, adományszerzés). Szervezetfejlesztés Erdélyben: a tervek között szerepel Erdélyben civil szervezetek fejlesztése olyan módon, hogy közben helyi fejlesztők képzése is folyik (a megvalósítás helyi partner együttműködésével történik).

Fiatal Fejlesztők Egyesülete 2011-ben alakult Egyesület azzal a céllal és küldetéssel jött létre, hogy a mindennapi nehéz gazdasági és természeti helyzetben hozzájáruljon a környezeti, társadalmi, emberi értékek megőrzéséhez, védelméhez, és olyan innovatív fejlesztéseket hajtson végre a régióban, amelyek tovább erősítik a fenntartható fejlődés alapeszméit. Az Egyesület közhasznú tevékenységét az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régiók területén fejti ki. Az FFE minden időben szem előtt tartja a más civil szervezetekkel való együttműködést, a jó kapcsolatok kialakítását, az állandó és kölcsönös támogatást együttműködő partnereivel. Az Egyesület célja, hogy   

védje a természeti értékeket, környezettudatos közösségfejlesztést valósítson meg, környezeti nevelést, kutatást, tanácsadást folytasson,


260


a gyermek és ifjúsági korosztályt a természet megismerésére, szeretetére és védelmére nevelje,  hasonló profilú hazai, külföldi és nemzetközi szervezetekkel kapcsolatot teremtsen, és velük az együttműködést kialakítsa,  egészséges életmódra neveljen, egészségmegőrző programokat szervezzen és valósítson meg. Az Egyesület a célját kiemelten azzal kívánja elérni, hogy a lakosok körében környezettudatos felvilágosító és önkéntes munkákat, kirándulásokat, táborokat szervez és vezet. Tudományos ismeretterjesztést végez, illetve támogatást ad a céljai elérését segítő más szervezeteknek és magánszemélyeknek, kiadványokat szerkeszt és ad ki a természeti és épített értékek megismertetése és megkedveltetése érdekében. Az Egyesület folyamatos kapcsolatot tart az önkormányzattal annak érdekében, hogy az önkormányzat is fordítson kellő figyelmet a környezet védelmére. Az Egyesület támogatja a helyi oktatási-nevelési intézmények és civil szervezetek környezetvédelmi kezdeményezéseit, programjait. 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége A Szövetség 1995-ben alakult, 1998 óta közhasznú. Tevékenységének fontos része a korosztály szervezettségének előmozdítása, a nyugdíjas életforma korszerű átszervezése. Nagy hangsúlyt kap a szabadidő hasznos eltöltése, egyéni és közösségi bekapcsolódás a helyi közéletbe, az önmegvalósítás feltételeinek elősegítése. A Szövetség tagja a NYOSZnak, amelyen keresztül az Idősügyi Tanács munkájához is kapcsolódnak. Regionális együttműködési megállapodásuk van a Hajdú-Bihar megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szövetségekkel. Fogyasztóvédelmi előadásokat tartanak segítve a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, és az érdekérvényesítést, panaszirodát működtetnek a hét minden napján, és fogyasztóvédelmi rovatot működtetnek a Nyugdíjasélet újságban. A Békéltető Testületben delegáltjuk van. Az élethosszig való tanulás elkötelezettjeiként továbbítjuk a tagszervezetek felé a meghirdetett képzéseket, és maguk is tanfolyamokat, tanácsadásokat szerveznek. A Szövetség szakmai képzésekkel támogatja, hogy minden egyesületnél legyen művészeti csoport. A szellemi frissesség megtartása érdekében bátorítják tagjaikat, hogy írjanak tudósításokat az újságunkba. Főbb rendezvények: Képezze magát regionális konferencia, Idősek akadémiája, Alkotó nyugdíjasok mesterkurzusa, kézműves foglalkozások szervezése, Irodalmi pályázat, részvétel országos versenyeken, népdalkörök továbbképzése. Nagy figyelmet fordítanak a tagok egészségmegőrzésére a betegségmentes évek számának növelése érdekében (senior sportprogramok, megyei sportverseny, kirándulások, túrák, egészségügyi előadások szervezése). Az újságukban rendszeresen olvashatóak az Egészségvédő Egyesület cikkei Kapcsolódtak a NYOSZ környezetvédelmi programjához (energiatakarékossági és ökoprogramok, előadások szervezése, ökoturizmus megismerése, közös hulladékgyűjtés szervezése, izzócsere akció, újságcikkek). A megyében működő nyugdíjas egyesületeket összefogó, mozgósító rendezvényeket szerveznek, amelyek előkészítésében részt vesznek a helyi nyugdíjasok. Ezek a rendezvények lehetőséget adnak a közös gondolkodásra, a nemzedékek között megbúvó ellentétek feloldására, a nyugdíjasok tekintélyének, megbecsülésének növelésére. A munkát 7 fős elnökség koordinálja 2 alkalmazott segítségével. A zökkenőmentes működéshez elengedhetetlenek a kéthetente megtartott elnökségi ülések. A fő bevételi forrásokat a helyi és országos pályázati támogatások jelentik. Az iroda minden nap 9- 16 óráig tart nyitva, amely során az alábbi napi feladatokat látják el: fogyasztóvédelmi tanácsadás, méltányossági nyugdíjemelésben való segítségnyújtás, szociális tanácsadás,


261


könyvelésben való segítségnyújtás, üdülés, kirándulás szervezése, bírósági bejegyzéssel, változásokkal kapcsolatos ügyintézés.


262


8.9

Városi rendezvénynaptárak

Rendezvények 2010 időpont március 01.

program neve Fiatal tehetségek bemutatása: kötetbemutatók

március 0331.

Hajdú Mónika fotókiállítás

március 10 – április 03.

H. Németh Katalin művésztanár kiállítása

március 1415.

Megemlékezések az 1848/49-es szabadságharcról Baetz Piroska (Németország) képzőművész kiállítása

március 18 április 06. március 18 április 17.

március 1922.

Nyíregyházi Művészeti Hetek hagyományos rendezvénysorozat koncertekkel, előadásokkal, programokkal 12. Országos Zeneiskolai Zongoraverseny

helyszín Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Pál Gyula Terem, Nyíregyháza, Vay Á. krt. 18. Nyíregyháza Kossuth tér, Petőfi tér, 48-as sírkert Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum, Nyíregyháza, Szabadság tér 9. Kodály Zoltán Általános Iskola Nyíregyháza, Vay Á. krt. 18. Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16.

március 2021.

Táncgála

március 18 április 25.

Prof. Kőnig Frigyes Dr. habil, DLA, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora kiállítása Thália az archívumban Színháztörténeti beszélgetés és kiállítás Hegedűs Endre Liszt-díjas zongoraművész zongoraestje

Városi Galéria Nyíregyháza, Selyem u. 12.

Cseh Napok „Kóstoljuk meg Csehországot” címmel cseh gasztronómiai- és sörfesztivál Megyei Pedagógiai Napok nyitó hangversenye

Nyíregyháza, Kossuth tér

március 29.

Fitnesz gála

Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16.

március 29 április 02.

Húsvéti készülődés a húsvéti locsolkodásra készülve minden nap a

Sóstói Múzeumfalu NyíregyházaSóstógyógyfürdő, Tölgyes u.

március 22. március 23.

március 2528.

március 26.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Nyíregyháza, Széchenyi u. 4. Kodály Zoltán Általános Iskola Nyíregyháza, Vay Á. krt. 18.

Vikár Sándor Zeneiskola Nyíregyháza, Kürt u. 5-11.


szervező Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 42/598-888 [email protected] Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 42/598-888 [email protected] Városi Galéria 42/408-720 [email protected] Polgármesteri Hivatal 42/524-524 [email protected] Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 42/598-888 [email protected] Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum 42/411-822 [email protected]

Vikár Sándor Zeneiskola 42/504-346 [email protected] Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet 42/411-411 [email protected] Városi Galéria 42/408-720 [email protected] Sz-Sz-B. Megyei Levéltár 42/414-313 [email protected] Filharmónia Kelet-Magyarország Nonprofit Kft. 30/399-7934 [email protected] Polgármesteri Hivatal 42/524-524 [email protected] Vikár Sándor Zeneiskola 42/504-346 [email protected] Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet 42/411-411 [email protected] Sóstói Múzeumfalu 42/500-552 [email protected]

263

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv időpont

március 31.

április 02.

április 03. április 05.

április 12.

április 13.

április 16.

program neve helyszín hagyományos tojásdíszítési 1. módok kerülnek bemutatásra az érdeklődőknek Szerelmeim - Illyés Péter Móricz Zsigmond Megyei és előadóestje Városi Könyvtár Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Tankcsapda Koncert Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16. Népek zenéje - Cantemus Kórusbérlet: A cseh géniusz

Kodály Zoltán Általános Iskola Nyíregyháza, Vay Á. krt. 18. Falusi Húsvét Sóstói Múzeumfalu a néptáncosok által előadott Nyíregyházahúsvéti locsolkodás országos Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. népművészeti kirakodó 1. vásárral egészül ki A Költészet Napja Móricz Zsigmond Megyei és vendégek: Dévai Nagy Városi Könyvtár Kamilla előadóművész, Nyíregyháza, Szabadság tér Mohai Gábor televíziós 2. bemondó, előadóművész Az ördög hegedűsei Kodály Zoltán Általános Jávorka Sándor-hegedű, Iskola Jávorka Ádám-cselló, Falvai Nyíregyháza, Vay Á. krt. 18. Katalin-zongora Deák Bill Gyula és a Piramis Bujtosi Szabadidő Csarnok Plus közös koncertje és Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16.

április 17-18.

Tavaszi növénykiállítás és vásár

április 23.

Művészetoktatás SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Napja a Vikár Sándor Zeneiskola tanárainak és a megye zeneiskolák tanárinak közös hangversenye A Szabolcs Néptánc Együttes Gálaműsora fennállásuknak 53. évfordulója alkalmából 2009. évi képzőművészeti ösztöndíjasok: Gabulya Márta keramikus, Horváth János festőművész, Z. Erdei Anna grafikusművész tárlata

április 25.

szervező

Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 42/598-888 [email protected] Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet 42/411-411 [email protected] Nyíregyházi Cantemus Kórus 42/508-708 [email protected] Sóstói Múzeumfalu 42/479-704, 42/500-552 [email protected] Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 42/598-888 [email protected]

Filharmónia Kelet-Magyarország Nonprofit Kft. 30/399-7934 [email protected] Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet 42/501-898 [email protected] Tuzson János Botanikus Kert Tuzson János Botanikus Kert Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. 42/599-414 [email protected] Vikár Sándor Zeneiskola Vikár Sándor Zeneiskola Nyíregyháza, Kürt u. 5-11. 42/504-346 [email protected]

Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza, Bessenyei tér 13.

Szabolcs Néptánc Egyesület 20/562-7962 [email protected]


Városi Galéria 42/408-720 [email protected]

Sóstói Múzeumfalu NyíregyházaSóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1.

Sóstói Múzeumfalu 42/479-704, 42/500-552 [email protected]

május 01.

Majális a Sóstói Múzeumfaluban hagyományos, egész napos folklórprogram, májusfaállítás, a természet megújulásának, a tavasz beköszöntének ünnepi eseménye Majális

Nyíregyháza, Bujtos Városliget

május 01.

Kertvárosi Majális

Nyíregyházi Vasutas Sport

Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum 42/411-822 [email protected] Váci Mihály Kulturális, Művészeti

április 29 május 30.

Majálisok május 01.


264


május 29.

Szőlőskerti majális és gyermeknap

helyszín Club Nyíregyháza, Tiszavasvári út 4. Sportpálya Nyírszőlős, Kollégiumi út

május 10.

Európai találkozó – komolyzenei koncert

Evangélikus templom Nyíregyháza, Luther tér 1.

május 14-16.

Városnapi Rendezvénysorozat "Nyíregyháza gyökerei" Múzeumi Világnap az 1970-es évek óta az évnek van egy napja, amelyen külön figyelem fordul a múzeumok felé Szépkorúak Országos Sporttalálkozója

Nyíregyháza, Kossuth tér belváros

május 18.

május 21-22.

május 22.

május 24.

május 28-29.

program neve

Sóstói Múzeumfalu NyíregyházaSóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. Városi Stadion Nyíregyháza, Sóstói út 24/a.

"Hetedhatár Legjobb Kis Matematikusa" nemzetközi matematika verseny döntője

Nyíregyházi Főiskola Nyíregyháza, Sóstói u. 31/b 'C' épület Pünkösd a Sóstói Múzeumfalu Múzeumfaluban Nyíregyházapünkösdi királynéválasztás, a Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. pünkösdi király - már nem 1. teljesen hagyományos lovas ügyességi verseny keretében való kiválasztása Nagy Sportág Választó Városi Stadion Nyíregyháza, Sóstói út 24/a.

május 29-31.

Magyarország Azerbajdzsán női kézilabda EB selejtező


május 30.

Hősök napi megemlékezés

Nyíregyháza, Hősök tere

június augusztus

Nyíregyházi Nyár

Szabadtéri Színpad Nyíregyháza, Benczúr tér 22.

június 03 július 04.

Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész kiállítása


június 03-05.

KeletExpo 2010. Regionális Kiállítás és Vásár

június 03-06.

81. Ünnepi Könyvhét

június 06.

Megemlékezés a Holocaust áldozatairól

Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16. Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Nyíregyháza, Holocaust emlékmű

június 11.

Az Iserlohni Rézfúvós Együttes koncertje

Vikár Sándor Zeneiskola Nyíregyháza, Kürt u. 5-11.

június 11-13.

21. Kelet-magyarország Kupa Nemzetközi Ejtőernyős

Nyíregyháza, Repülőtér


szervező és Gyermekcentrum 42/411-822 [email protected] Nyírszőlősi Közművelődési Színtér 42/470-016 Martinovszky István 30/488-4132 [email protected] Polgármesteri Hivatal 42/524-524 [email protected] Sóstói Múzeumfalu 42/479-704, 42/500-552 [email protected] Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. 42/403-182 [email protected] Kis Vakond Tanodája 42/595-374 [email protected] Sóstói Múzeumfalu 42/479-704, 42/500-552 [email protected]

Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. 42/403-182 [email protected] Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet 42/411-411 [email protected] Nyíregyházi Városvédő Egyesület 42/400-187 [email protected] Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum 42/408-700 [email protected] Városi Galéria 42/408-720 [email protected] Expo East Kft. 42/420-025 [email protected] Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár 42/598-888 [email protected] Polgármesteri Hivatal 42/524-524 [email protected] Vikár Sándor Zeneiskola 42/504-346 [email protected] Nyírségi Ejtőernyős Klub 30/248-8803, 20/777-9037

265


helyszín

program neve Verseny 3. KISÖK Kupa - Kisebbségi Önkormányzatok találkozója

Városi Stadion Nyíregyháza, Sóstói út 24/a.

június 19.

Street Art Fesztivál

Nyíregyháza, belváros

június 19.

7. Sky Travel Kupa Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városok találkozója

Városi Stadion Nyíregyháza, Sóstói út 24/a.

június 23.

Szent Iván éj a magyar néphagyományból már jórészt kikopott, ám az észak-európai és a szláv népeknél mai napig jelentős nyárkezdő ünnep elevenedik meg ezen az éjszakán Tér-Zenélünk


június 12.

június 25 augusztus 13. június 27 július 04.

20. Főiskolai női és férfi kézilabda VB

június 28 július 02.

Tündérek Éjszakája

július augusztus kéthetente péntek esténként 20:30-tól július 03-04.

Sóstói Színházi Esték 2010. részletes program: http://www.barbizon.hu

Senior Magyar Atlétikai Bajnokság

július 08 Nyíregyháza képzőművészei augusztus 29. - csoportos tárlat Nyári hangulat címmel július 10-11. 25. Nemzetközi Rádiós Tájékozódási Futó Bereg Kupa

július 15-24.


Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum 42/411-822 [email protected] Bujtosi Szabadidő Csarnok Bujtosi Szabadidő Csarnok és és Megyei Sportintézet Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16. 42/411-411 [email protected] Tuzson János Botanikus Kert Tuzson János Botanikus Kert Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. 42/599-414 [email protected] Hotel Barbizon Hotel Barbizon Nyíregyháza42/476-784 Sóstógyógyfürdő, Szódaház [email protected] u. 14. Városi Stadion Nyíregyháza, Sóstói út 24/a. Városi Galéria Nyíregyháza, Selyem u. 12. Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium Nyíregyháza, Városmajor út 4. Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16.

Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. 42/403-182 [email protected] Városi Galéria 42/408-720 [email protected] Városi Rádióklub Sportegyesület Nyíregyháza 70/338-0064 [email protected]

július 29 48. Ejtőernyős Magyar augusztus 01. Nemzeti Bajnokság

Nyíregyháza, Repülőtér

július 31.


Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet 42/411-411 [email protected] Nyírségi Ejtőernyős Klub 30/248-8803 20/777-9037 [email protected] Sóstói Múzeumfalu 42/479-704 42/500-552 [email protected]

Sóstó Parkfürdő Nyíregyháza-

Nyíregyházi Vasutas Sport Club 42/315-255

augusztus 06-08.

EVACS 2010 Veterán Atlétikai Európa Bajnokság

szervező [email protected] Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. 42/403-182 [email protected] Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum 42/411-822 [email protected] Nyírsuli Nyíregyházi Sportszolgáltató Nonprofit Kft. 42/403-182 [email protected] Sóstói Múzeumfalu 42/479-704, 42/500-552 [email protected]

Hírös lakodalom a több éven keresztül felidézett nyírségi lakodalmat az idén más tájegység lakodalmas játékai váltják fel Ökölvívó Nemzetközi Sóstó Kupa


266


program neve Jósavárosi Napok

augusztus 13-15.

augusztus 15-22.

8. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál és Karvezetői Mesterkurzus

augusztus 20.

Gálakoncert

augusztus 19-22.

4. Nemzetközi Ejtőernyős Fesztivál

Szent István napi ünnepségek augusztus 20. Szent István napi ünnepség

helyszín Sóstógyógyfürdő, Berenát u. 1-3. Jósavárosi Művelődési Ház Nyíregyháza, Május 1. tér 10/a.

szervező [email protected]

Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum 42/411-822 [email protected] Kodály Zoltán Általános Nyíregyházi Cantemus Kórus Iskola 42/508-708 Nyíregyháza, Vay Á. krt. 18. [email protected] Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16. Nyíregyháza, Repülőtér Nyírségi Ejtőernyős Klub 30/248-8803 20/777-9037 [email protected]


Polgármesteri Hivatal 42/524-524 [email protected] Sóstói Múzeumfalu 42/500-552 [email protected]

augusztus 20. Kenyérünnep a gabonacsépléstől az őrlésen keresztül az új kenyérig kísérhetik végig a gabona útját az érdeklődők augusztus 20. Szent István napi hangverseny

Sóstói Múzeumfalu NyíregyházaSóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. Református templom Nyíregyháza, Kálvin tér 11.

Pro Archi Egyesület 42/315-784 [email protected]

augusztus 21. KGST-party e napon 200 körüli, ma is üzemben tartott veterán, keleti gyártmányú autó és motor vonul fel és tart látványos bemutatót augusztus VIDOR Fesztivál - a 27 Vidámság és Derű szeptember Országos 04. Seregszemléje Közép-Európa legnagyobb ingyenes világzenei fesztiválja, az egyik legjelentősebb hazai összművészeti rendezvénysorozat augusztus Milotai Gábor Nemzetközi 28-29. Sportlövő Verseny


Sóstói Múzeumfalu 42/500-552 [email protected]

szeptember 01-30. szeptember 11. szeptember 02 - október 03. szeptember 17-18.

Móricz Zsigmond Színház Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza, Bessenyei tér 42/432-267 13. [email protected] belváros

Városi Lőtér Nyíregyháza, Stadion u. 7.

37. Nyírségi Ősz Gyümölcskarnevál

Nyíregyháza, belváros

Kárpáti Tamás festő- és grafikusművész kiállítása


Kóstolja meg Magyarországot! népi ételek, agráripari termékek nemzetközi seregszemléje, amelyeket a közönség végigkóstolhat



Nyíregyházi Polgári Lövész Egyesület 42/432-022 Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum 42/408-700 [email protected] Városi Galéria 42/408-720 [email protected] Sóstói Múzeumfalu 42/479-704 42/500-552 [email protected]

267

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv időpont szeptember 18.

szeptember 18-19. szeptember 23-24. október 07 november 14. október 15.

október 21.

október 22.

október 22.

október 30.

november 13.

november 18 - 2011. január 09. november 20.

november 2021

december 0123.

december 0123.

december 10.

szervező Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum 42/411-822 [email protected] Őszi növénykiállítás és vásár Tuzson János Botanikus Kert Tuzson János Botanikus Kert Nyíregyháza, Sóstói út 31/b. 42/599-414 [email protected] 17. Nemzetközi Levéltári Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Napok - konferencia Megyei Levéltár Levéltár, Széchenyi u. 4. Nyíregyháza, Széchenyi u. 4. 42/414-313 [email protected] Válogatás Barabás Miklós Városi Galéria Városi Galéria képzőművész anyagából Nyíregyháza, Selyem u. 12. 42/408-720 [email protected] A fehér bot világnapja Móricz Zsigmond Megyei és Móricz Zsigmond Megyei és Városi Magyarországon élő Városi Könyvtár Könyvtár látássérült írók, költők Nyíregyháza, Szabadság tér 42/598-888 országos találkozója 2. [email protected] Krúdy-nap Krúdy Gyula Art Mozi és Krúdy Gyula Art Mozi és Megemlékezés Krúdy Gyula Rendezvénycentrum Rendezvénycentrum születésének évfordulójáról Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 42/408-700 25. [email protected] Kárpátia Koncert Bujtosi Szabadidő Csarnok Bujtosi Szabadidő Csarnok és és Megyei Sportintézet Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16. 42/411-411 [email protected] Megemlékezés az 1956-os Vikár Sándor Zeneiskola Polgármesteri Hivatal forradalom és Nyíregyháza, Kürt u. 5-11 42/524-524 szabadságharc 54. [email protected] évfordulójáról Nemzetközi Súlyemelő Zrínyi Ilona Gimnázium Nyíregyházi Vasutas Sport Club Utánpótlás Csapatverseny Nyíregyháza, Széchenyi u. 42/315-255 29-33. [email protected] Márton-napi vigasságok Sóstói Múzeumfalu Sóstói Múzeumfalu az új bor és a libákból Nyíregyháza42/479-704 készült ételek kóstolása,téli Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 42/500-552 asszonyi munkák 1. [email protected] bemutatása, tanítása Wilhelm Károly aradi Városi Galéria Városi Galéria képzőművész kiállítása Nyíregyháza, Selyem u. 12. 42/408-720 [email protected] Szabolcs Kupa Nemzetközi Sóstói Parkfürdő Nyíregyházi Vasutas Sport Club Utánpótlás Úszóverseny Nyíregyháza42/315-255 Sóstógyógyfürdő, Berenát u. [email protected] 1-3. Teremcross nemzetközi Bujtosi Szabadidő Csarnok Bujtosi Szabadidő Csarnok és verseny és Megyei Sportintézet Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16. 42/411-411 [email protected] Ünnepváró rendezvények Váci Mihály Kulturális, Váci Mihály Kulturális, Művészeti Művészeti és és Gyermekcentrum Gyermekcentrum 42/411-822 Nyíregyháza, Szabadság tér [email protected] 9. Lakókörzeti Művelődési Házak Karácsonyi Forgatag Nyíregyháza, Kossuth tér Nyíregyházi Városüzemletető és Vagyonkezelő Kft. 42/548-460 42/402-004 [email protected] 3. Retro Fesztivál Bujtosi Szabadidő Csarnok Bujtosi Szabadidő Csarnok és és Megyei Sportintézet Megyei Sportintézet Nyíregyháza, Géza u. 8-16. 42/411-411 [email protected] program neve Civilek a Térre

helyszín Nyíregyháza, Kossuth tér


268

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv időpont program neve december 12. Adventi hangverseny

helyszín Evangélikus templom Nyíregyháza, Luther tér 1.

december 17. Városi karácsonyi hangverseny

Római katolikus társszékesegyház Nyíregyháza, Kossuth tér 4 december 19. Aranyvasárnapi hangverseny Református templom Nyíregyháza, Kálvin tér 11. 2011. január 01.

Újévi Koncert



szervező Krúdy Gyula Art Mozi és Rendezvénycentrum 42/408-700 [email protected] Polgármesteri Hivatal 42/524-524 [email protected] Pro Archi Egyesület 42/315-784 [email protected] Vidéki Kulturált Ifjúságért Egyesület 30/911-6449 [email protected]

269

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Rendezvények 2011 időpont március 05.

település NyíregyházaSóstógyógyfürdő Nyíregyháza

április 16.

rendezvény Tél temetés - a Nyírség Táncegyüttes tagjaival Korzózzunk a nagyvilágban! Utazási Börze és Kiállítás Nyíregyházi Művészeti Hetek tanári koncertje Nyílt hétvége a Cantemus műhelyében Filmzene-est 2011.

április 18-24.

Húsvéti készülődés

április 24.

Zenés áhítat - orgonakoncert

NyíregyházaSóstógyógyfürdő Nyíregyháza

április 25.

Falusi húsvét

április 30 - május 01. május 01.

Tavaszi növénykiállítás és vásár

május 14.

Múzeumok Majálisa


május 15.


Nyíregyháza

május 18.

Múzeumi Világnap

Nyíregyháza

május 18.

Múzeumi Világnap

június 10-12.

június 12.

Családi Nap és Tündérek Éjszakája Gasztronómiai Utazás Szabolcsban, Szatmárban és Beregben Nyírségi Vágta


június 13.

Pünkösd

június 18.

június 19.

Múzeumok Éjszakája: Múzsák és Démonok időszaki kiállítás Édes élet II. - Kopcsik Lajos Oscar-díjas mestercukrász időszaki kiállítása Zenés áhítat - orgonakoncert

június 23.

Szent Iván-éj

július 17.



augusztus 06. augusztus 20.

Földesi lakodalom a Sóstói Múzeumfaluban Szent István Napi Hangverseny


augusztus 20.

Kenyérünnep

augusztus 21.



augusztus 26 szeptember 03.

VIDOR Fesztivál - a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje

Nyíregyháza

augusztus 2728.

12. Huszártalálkozó

Nyíregyháza

március 19-20. március 24. április 13-17.

június 11.

Majális


Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza


helyszín Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Korzó Üzletközpont, Nagy Imre tér 1. Vikár Sándor Zeneiskola, Kürt u. 5-11. Kodály Zoltán Általános Iskola, Vay Á. Krt. 18. Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum, Szabadság tér 9. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Evangélikus templom, Luther tér 1. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Tuzson János Botanikus kert, Sóstói u. 31/b. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Jósa András Múzeum, Benczúr tér 21. Evangélikus templom, Luther tér 1. Jósa András Múzeum, Benczúr tér 21. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Tuzson János Botanikus kert, Sóstói u. 31/b.

Nyíregyháza NyíregyházaSóstóhegy NyíregyházaSóstógyógyfürdő Nyíregyháza

Kemecsei út

Nyíregyháza

Evangélikus templom, Luther tér 1. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1.

Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Jósa András Múzeum, Benczúr tér 21.

Evangélikus templom, Luther tér 1. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Református templom, Kálvin tér 11. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Evangélikus templom, Luther tér 1. Móricz Zsigmond Színház, Bessenyei tér 13. belváros Jósa András Múzeum, Benczúr tér 21.

270

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv időpont szeptember 1718. szeptember 17.

rendezvény Őszi növénykiállítás és vásár

település Nyíregyháza

Kóstolja meg Magyarországot!

szeptember 18.



szeptember 2223. október 01 november 15. október 16.

18. Nemzetközi Levéltári Napok

Nyíregyháza

Múzeumok Őszi Fesztiválja

Nyíregyháza

Zenés Áhítat - orgonakoncert

Nyíregyháza

október 21.

Krúdy és kora emlékhangverseny

Nyíregyháza

október 22.

Hidas Frigyes: Te de um koncert

Nyíregyháza

november 05.

Nyíregyháza

november 12.

Benkó Dixieland Band koncert – In Memoriam Louis Armstrong Márton Napi Vigasságok

november 27 december 17. december 01-23. december 01.

Advent a Jósa András Múzeumban Karácsonyi forgatag Jósa András Múzeum Napja

december 09-10.

4. Retro Fesztivál és Luca-napi Pálinka Ünnep

Nyíregyháza

december 18.

Aranyvasárnapi karácsonyi hangverseny

Nyíregyháza


NyíregyházaSóstógyógyfürdő Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza

helyszín Tuzson János Botanikus kert, Sóstói u. 31/b. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Evangélikus templom, Luther tér 1. Sz-Sz-B. Megyei Levéltár, Széchenyi u. 4. Jósa András Múzeum, Benczúr tér 21. Evangélikus templom, Luther tér 1. Vikár Sándor Zeneiskola, Kürt u. 5-11. Római Katolikus Társszékesegyház, Kossuth tér 4. Kodály Zoltán Általános Iskola, Vay Á. krt. 18. Sóstói Múzeumfalu, Tölgyes u. 1. Jósa András Múzeum, Benczúr tér 21. Kossuth tér Jósa András Múzeum, Benczúr tér 21. Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet, Géza u. 816. Református templom, Kálvin tér 11.

271

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Rendezvények 2012 Nyíregyháza április 9. Húsvéti sokadalom Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. május 1. Majális a Sóstói Múzeumfaluban Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. május 18. Múzeumi Világnap Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. május 18-20. Városnapi programsorozat Kossuth tér május 27. Pünkösd a Múzeumfaluban Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. június 2011/12. tanév utolsó hete Tanévzáró strand-party a Parkfürdőben Parkfürdő, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Berenát u. 1-3. június 22-23. Sóstói könnyűzenei fesztivál Tófürdő, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Blaha L. stny. 1. június 23. Szent Iván-éj Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. július 21. Úszó és repülő alkalmatlanságok versenye és Tóparty bogrács-party Csónakázó tó és a tó melletti Krúdy sétány, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő július-augusztus Szabadtéri Nyár Szabadtéri Színpad, Benczúr tér 22. július 20-21. Gasztrofesztivál Sóstógyógyfürdő augusztus Sóstói nemzetközi vízilabda gála és boksz gála Parkfürdő, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Berenát u. 1-3. augusztus 4. Hírös lakodalmak (sváb lakodalom) Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. augusztus 16-21. 9. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál Kossuth tér, Kodály Zoltán Általános Iskola, Nyíregyháza, Vay Á. krt. 18., Bujtosi Szabadidő Csarnok, Nyíregyháza, Géza u. 8-16. augusztus 17-19. SóstóSer Fest Parkfürdő, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Berenát u. 1-3. augusztus 20.


272

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv Kenyérünnep a Sóstói Múzeumfaluban Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. augusztus 24-szeptember 1. VIDOR Fesztivál Móricz Zsigmond Színház, Bessenyei tér 13., belváros szeptember 15. Kóstolja meg Magyarországot! Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. szeptember 15. Sóstói Bendő-fenő Fesztivál Csónakázó tó és Krúdy sétány, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő október 20-21. Nyíregyházi Krúdy Napok Nyíregyháza művészeti intézményei november 10. Márton napi vígasságok Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Tölgyes u. 1. november 27-december 31. Évbúcsúztató rendezvénysorozat

A szociális városrehabilitációs projekt keretében 2013-2014-ben megvalósítani tervezett tevékenységek a megvalósítást megelőző években nem szerepeltek a város rendezvénynaptárban.


soft

273


8.10 Táblázatok, ábrák és térképek jegyzéke 1. táblázat Nyíregyháza fejlesztési akcióterületei az IVS-ben ............................................................................... 15 2. táblázat Az EATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS középtávú céljaihoz ................................................... 16 3. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása az I. fázisban ............................................................................ 21 4. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása a II. fázisban (2012) ................................................................. 22 5. táblázat Korábbi és folyamatban lévő városrehabilitációs projektek Nyíregyházán ........................................ 26 6. táblázat Gyűjtőszigetek az Érkerti akcióterületen ............................................................................................. 26 7. táblázat Érkert akcióterületén panelprogramban résztvevő épületek ............................................................... 27 8. táblázat Az érkerti akcióterületen „NYITÁS” programban résztvevő épületek ................................................ 27 9. táblázat Korábbi és folyamatban lévő projektek az akcióterületen ................................................................... 28 10. táblázat Néhány szociális és munkaerő-piaci mutató Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) ........................................................................................................................ 34 11. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője 2008-ban ...................................................................... 35 12. táblázat Az akcióterület néhány szociális jellemzője 2012-ben....................................................................... 35 13. táblázat Önkormányzati ingatlanok az érkerti akcióterületen ........................................................................ 36 14. táblázat Az akcióterületen található közszolgáltató szervezetek ..................................................................... 37 15. táblázat Közbiztonsági adatok 2008 ............................................................................................................... 37 16. táblázat Az akcióterület néhány infrastrukturális jellemzője .......................................................................... 38 17. táblázat A lakásállomány adatai, 2008. .......................................................................................................... 40 18. táblázat Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre ...................................................................... 43 19. táblázat Az érintett akcióterületi ingatlanok tulajdonviszonyai ...................................................................... 45 20. táblázat Az akcióterületi fejlesztésben résztvevő partnerek feladata az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában ................................................................................................................................. 47 21. táblázat Lakóingatlanok átlagos négyzetméterárai az érkerti akcióterület utcáiban (Ft/m²) ......................... 49 22. táblázat Az akcióterületi fejlesztések átfogó céljának és részcéljainak indikátorai ........................................ 57 23. táblázat A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése (tájékoztatás céljából) ............................... 63 24. táblázat: Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról ......................................................................... 65 25. táblázat A Nyírségi Civilház épületének felújítása .......................................................................................... 68 26. táblázat Az Érkerti Rendőrőrs épületének felújítása ....................................................................................... 69 27. táblázat A Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény külső felújítása projekt összefoglalása............................................................................................................................................... 72 28. táblázat A Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény külső felújítása projekt összefoglalása 74 29. táblázat A Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely külső felújítása projekt összefoglalása ....... 75 30. táblázat Az érkerti lakótelep közterület-rehabilitációja – a pályázat keretében tervezett elemek ................... 80 31. táblázat A Városrész központ kialakítása tevékenység összefoglalása............................................................ 82 32. táblázat A többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti házak közös részeinek felújítása projekt összefoglalása............................................................................................................................................... 84 33. táblázat Munkaerőpiaci beilleszkedést segítő program .................................................................................. 87 34. táblázat Bűnmegelőzési, közbiztonsági programok ......................................................................................... 88 35. táblázat Közösségfejlesztő gyermek-, ifjúsági- és szülő-programok ............................................................... 90 36. táblázat Érkerti nyitott ajtók – A lakosság közösségi kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését segítő programok.......................................................................................................................................... 93 37. táblázat Városmarketing tevékenységek .......................................................................................................... 95 38. táblázat További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) ..................................................... 97 39. táblázat Kötelezően megvalósítandó, kiegészítő tevékenységek költségei ..................................................... 100 40. táblázat A pályázat összefoglaló indikátortáblázata (a Tervezési felhívás és útmutató alapján szociális városrehabilitációra) ................................................................................................................................. 101 41. táblázat Tevékenységenkénti összefoglaló indikátortáblázat ........................................................................ 103 42. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása .............................................................................................. 105 43. táblázat Az akcióterületi fejlesztések közötti szinergia .................................................................................. 114 44. táblázat A projektjavaslat célcsoportjai ........................................................................................................ 115 45. táblázat Az érintett célcsoportok bemutatása és rövid jellemzése beavatkozásonként .................................. 116 46. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok ............................................................ 127 47. táblázat A városrehabilitációt veszélyeztető kockázatok és lehetséges kezelési módjaik .............................. 131 48. táblázat A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve ..................................................................... 134 47. táblázat A tervezett fejlesztések összefoglaló költségvetése .......................................................................... 137 50. táblázat Külső szolgáltatásokat ellátó szereplőkkel szembeni szakmai elvárások ........................................ 149 51. táblázat A.projekt tevékenységei és azok tulajdonosai, üzemeltetői ............................................................. 150


274

Az érkerti lakótelep nagyvárosias lakókörnyezetének minőségi megújítása Akcióterületi Terv 52. táblázat A Nyírségi Civilház működésének előzetes pénzügyi becslése........................................................ 152 53. táblázat Az Érkerti Rendőrőrs működésének előzetes pénzügyi becslése ..................................................... 154 54. táblázat A Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény működésének előzetes pénzügyi becslése ...................................................................................................................................................... 157 55. táblázat A Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephely működésének előzetes pénzügyi becslése . 160 56. táblázat A Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézmény működésének előzetes pénzügyi becslése .................................................................................................................................................................... 160 57. táblázat A városrész központ kialakítása működésének előzetes pénzügyi becslése .................................... 163 58. táblázat A társasházak, lakásszövetkezeti házak működésének előzetes pénzügyi becslése ......................... 170

1. ábra Az akcióterület és Nyíregyháza lakónépességének korcsoportos megoszlása 2001-ben (%) ................... 31 2. ábra A népesség végzettsége Nyíregyházán, az érkerti városrészben, illetve az érkerti akcióterületen 2001-ben (%) ................................................................................................................................................................ 33 3. ábra A lakóingatlanok megoszlása szobaszám szerint a városban és az Érkertben ......................................... 40 4. ábra A panelépületek és a többlakásos társasházak lakásárainak változása az Érkertben és Nyíregyházán (Ft/m²) .......................................................................................................................................................... 50 5. ábra Az akcióterület problémáit bemutató problémafa ..................................................................................... 53 6. ábra Az akcióterület fejlesztési céljait bemutató célfa ...................................................................................... 53 7. ábra Az Érpatak lakótelepi szakasza ................................................................................................................. 54 8. ábra Az ÉAOP illeszkedésvizsgálatban megjelenő célrendszere ...................................................................... 58 9. ábra A Nyírségi Civilház és Érkerti Rendőrőrs közös épülete .......................................................................... 67 10. ábra A Vécsey Károly Általános Iskola ........................................................................................................... 71 11. ábra A Kincskereső Óvoda.............................................................................................................................. 73 12. ábra A Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi Telephelye ........................................................................ 75 13. ábra Az Érkerti lakótelep járdáinak jelenlegi állapota ................................................................................... 77 14. ábra Gyalogos híd az Érpatakon keresztül a Lehel utca vonalán ................................................................... 78 15. ábra Az Érkerti lakótelep parkjainak jelenlegi állapota ................................................................................. 78 16. ábra Az Érpatak jelenlegi állapota ................................................................................................................. 79 17. ábra A felújítandó lakóházak .......................................................................................................................... 84 18. ábra A nyíregyházi és az érkerti civil szervezetek fő működési területeinek megoszlása .............................. 122 19. ábra Nyíregyházi Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság szervezeti ábrája .................................... 146 20. ábra Az intézményi és intézményközi együttműködések ábrája ..................................................................... 148

1. térkép A nyíregyházi akcióterületek elhelyezkedése .......................................................................................... 17 2. térkép Az érkerti akcióterület ............................................................................................................................ 18 3. térkép Az érkerti akcióterület határai ............................................................................................................... 19 4. térkép Az akcióterület a város szerkezeti tervén ............................................................................................... 24 5. térkép Nyíregyháza rendezett tanácsú város térképe (1888) ............................................................................ 25 6. térkép Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen ............................................................. 30 7. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai az akcióterületen .................................... 46 8. térkép Tulajdonviszonyok az akcióterületen...................................................................................................... 47 9. térkép Az akcióterületi beavatkozások, projektelemek megnevezése és elhelyezkedése .................................... 62 10. térkép A tervezett közterület-rehabilitáció területei ........................................................................................ 81


275

LAKÓKÖRNYEZETÉNEK MINŐSÉGI MEGÚJÍTÁSA. Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából. Készítette:

Recommend Documents