Következõ számunk december 13-án jelenik meg! Honlapunkra BANNER elhelyezhetõ. Várjuk megrendelésüket!

Ingyenes kétheti lap 12 000 példányban

X. évfolyam 23. szám • 2012. november 29.

ÉRDI LAP A

P O L G Á R I

Ö S S Z E F O G Á S

L A P J A

Következõ számunk december 13-án jelenik meg! Honlapunkra BANNER elhelyezhetõ. www.erdilap.hu Várjuk megrendelésüket! [email protected]

2

X. évfolyam 23. szám • 2012. november 29.

ÉRDI LAP

Évkezdés a Marianumban

Ki érti ezt? Antimagyar

D

unának, Oltnak egy a hangja – írja Ady Endre, és József Attila így ragozza tovább: Árpád és Zalán, Werbõczi és Dózsa – török, tatár, tót, román kavarog e szívben... Folytathatnánk a sort svábbal, zsidóval, lengyellel, horváttal, ráccal stb., a végeredmény minden esetben magyar lesz, mert a Kárpát-medence hatalmas olvasztótégelyében minden nemzet megtalálhatta önazonosságát, és saját identitásának megtartása mellett lehetett ugyanakkor magyar. Ezért a magyar történelem, a magyar kultúra nem más kultúrák rovására, hanem azok mellett, azokkal kiegészülve, befogadva lett mára az, ami. Az Egyesült Államokban találunk valami ehhez hasonlót, ahol a mai napig õrzik eredetüket a különféle nemzetbõl származók, és ezzel együtt vallják magukat amerikainak. A mostani elnökválasztás kapcsán is láttuk, hallottuk, menynyire szeretik országukat, mennyire amerikaiak, függetlenül attól, hol jöttek világra. Talán Magyarország az egyetlen olyan, különös hely a világban, ahol állampolgárainak egy része tagadja azt, hogy magyar, tagadja azt, hogy a magyar kultúra létezik, hogy élnek magyarok a megcsonkított ország határain kívül, ahol az erdélyi magyart szõröstalpú románnak bélyegzik, ahol meséinket, mondáinkat kinevetik, ahol a honfoglaló magyarokról ellenségeiket, nem barátaikat, tisztelõiket idézik, ahol mindent megtesznek egyesek lakóhelyük (mert ez nem hazájuk) lejáratásáért. Elég az index fórumán írogató érdiek azon részének firkálmányait olvasgatni, akik magukat a civil meggyesek sorába sorolják, hogy plasztikus képet kapjunk a Kádár-érában felcseperedett (vagy cserepedett?), a langyos dagonyában jókat hempergõk lelkivilágáról, akik számára a mai napig nem léteznek határon túli magyarok, mert azok vagy tótok, vagy oláhok, de semmi közük hozzá, mert biztosan csak a pénzünket akarják. Az EU következõ hétéves költségvetésérõl szóló mostani vitában is a baloldal azért támadja Orbán Viktort, mert ki mer állni a magyar érdekekért. Ez 2004 és 2010 között nem volt divatban, ezért kaptunk némi üveggyöngyöket, most viszont a multik szolgálatába szegõdött megmondóemberek megpróbálnak megdolgozni a pénzükért, ezért átmentek antimagyarba.

A balliberális sajtó és a hitelesség

A

következõ címmel jelent meg egy cikk a balliberális sajtó egyik mintapéldányában: „A pápa elismerte, hogy tévedésen alapul a kereszténység”. Mi van? Mit ismert el? Ha tévedés, miért nem mondott le rögtön? Aztán, tovább olvasva a cikket: „XVI. Benedek pápa könyvében, mely Jézus Krisztus életével foglalkozik, leszögezte, a keresztény hit egy tévedésen is alapszik, amely nem más, mint a hibás idõszámításunk, mely 2012 éve kísért minket. A pápa szerint Jézus pár évvel korábban jöhetett világra, mint ahogy hiszik, jászlánál pedig nem voltak jelen ökrök, szamarak és egyéb állatok. ... A Jézus születésén alapuló naptárunk kezdetének számítását Dionysius Exiguus végezte, aki néhány évvel elcsúszott, így hibát ejtett számításában - írja XVI. Benedek pápa A názáreti Jézus címû könyvének harmadik kötetében”. Vagyis a bombasztikus cím nem más, mint egy tudatos, de véletlennek álcázott hazugság, mellyel a kereszténységbe akartak egy jó nagyot belerúgni – balliberális szokás szerint.

A demokrácia három ellensége

A

Marianum Érd egyetlen egyházi mûködtetési iskolája. Igazgatóját, Szalma Istvánt kérdeztem az új tanévrõl és a készülõ köznevelési törvényrõl. – A kormányt azzal vádolják baloldali és liberális körökbõl, hogy túlfinanszírozza az egyházi iskolákat, az önkormányzati iskoláknál jóval nagyobb összeget kapnak. Mi az igazság ebbõl? – A túlfinanszírozás természetesen csak vád, amit már megszoktunk. Eddig az állam feladatot finanszírozott, ugyanúgy, mint bármelyik más oktatási intézménynél. Azt a részt, amelyet az önkormányzatok tettek hozzá ehhez az összeghez, azt is az államtól kaptuk, úgy, hogy kiszámoltak az Állami Számvevõszéknél egy országos átlagot, és ezt tették hozzá a normatívához. Tehát voltak olyan iskolák, például a szegény szabolcsi régióban, amelyeknél többet kaptunk, és voltak olyanok, amelyeknél kevesebbet. – Az új köznevelési törvény életbe lépésével mi változik meg jövõ évtõl? – A köznevelési törvény alapján az egyházi iskolák oktatóinak a bérét is az állam fogja finanszírozni, ugyanúgy, mint az államiakét. Amit eddig kaptunk, az egyházi kiegészítõ támogatás, az mint fogalom is megszûnik a normatívával együtt. Az egyéb mûködés finanszírozása, a technikai személyzet bére és a fenntartás valamilyen támogatás alapján fog történni, de még nem tudjuk, hogyan. Valószínûleg megmaradnak az intézményekben a munkáltatói jogok, ez fontos kérdés számunkra. A sokszor nagy távolságban lévõ fenntartókkal problémát jelenthet a napi feladatok megoldása. Például a piarista rend fenntartásában van Kecskeméten, Mosonmagyaróváron, Sárospatakon, Szegeden, Budapesten stb. iskolájuk, ezeket nem lehet egy központból irányítani. Az állam által átvett iskoláknál ez racionálisabban mûködhet, egy tankerületben, pél-

ÉRDI LAP

A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19 MANAGER KFT. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Felelõs szerkesztõ: ORLAI SÁNDOR Szerkesztõség: 2030 Érd, Budai út 16-18. Telefon: 06-20/9205-496. E-mail: [email protected], Honlap: www.erdilap.hu ISSN 1589-9950 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ, Cím: 8200 - Veszprém, Házgyári út 12., Felelõs vezetõ: Horváth Gábor - ügyvezetõ igazgató Hirdetésfelvétel: 06-20/355-47-10, 06-20/543-81-68 e-mail: [email protected] ÉRDI LAP Ügyfélszolgálati Irodája a Budai út 16-18. szám alatt. Hirdetésfelvétel, apróhirdetések felvétele minden hétköznap: 8-tól 16 óráig. Telefon: 06-23/364-017, 06-20/355-47-10

Érdi Városi Polgárõr Egyesület 2030 Érd, Fûtõ u. 41. Macsotay Tibor elnök Fogadóórája minden pénteken 17-18 óra között. Ügyelet: 0-24 óráig 2030 Érd, Duna utca 84. Telefon: 06-23/374-459, 06-30/621-2580, 06-30-621-2596, 06-30-621-2579.

võ kezdeményezések alapján jöttek létre az egyházi iskolák, így például a Marianumot sem a püspökség alapította, hanem szülõi kezdeményezésre jött létre. Utána sok iskolát vett át az egyház, de ha az egész országot nézzük, az egyházak által mûködtetett iskolák a 10% alatt maradnak az öszszeshez képest. Rémhírkeltés és hazugság az az állítás, hogy lassan többségbe kerülnek az egyházi iskolák, de nyilván ezen az alapon lehet tiltakozni, aláírásokat gyûjteni stb. – Minden nyáron történik valami a Marianum életében, valamit mindig fejlesztenek. Az idén mivel gyarapodott az iskola? Hogyan indult az új tanév? – Nagyon jól indultunk, az idén a játszóteret korszerûsítettük. Volt az alapítványi támogatásból egy kis keretünk, és ebbõl csináltunk egy mászókát, amelynek igazából nem a játék a célja, hanem a testnevelési órákon kiegészítõ eszközként szolgál. A Marianumban egyébként is nagyon fontos a testnevelés, a sport. Addig is komolyan vettük, amíg nem volt rendes tornaterem, mert a folyosón is lehet tornaórát tartani. Támogatom a napi tornaórát is, meg fogjuk oldani, mert a gyerekek egészsége szempontjából ez nagyon fontos. ORLAI SÁNDOR

A Civil Összefogás közleménye

H

orváth Csaba, az MSZP alelnöke Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, 94 éve annak, hogy az elsõ köztársaságot kikiáltották, és azóta három olyan személy volt a történelemben, aki a demokrácia ellensége volt – és aki ugye négy, és mégis három: Horthy István, Horthy Miklós, Tisza István és „legújabban” Orbán Viktor. Nézzük csak elõször is a rövid mondatban megbúvó tudatlanságokat. Elõször Horthy Istvánt mondott, azt azonban még idõben sikerült kijavítania Miklósra. Tisza István viszont az említett idõpontban már halott volt, így nem lehetett ellenség, ha csak nem féltek haló poraitól. Hogy bõvebben is megvilágítsuk ezt a kijelentést, elõször számoljunk: 2012–94=1918. 1918-ban Károlyi Mihályék kiáltották ki az elsõ köztársaságot. Utánuk nemsokára jött a Kun Béla-féle kommunista rémuralom, de õk az MSZP szerint demokratikusak voltak. Ugyanúgy, mint Szálasiék, Rákosiék, Kádárék. Õk mindannyian a demokrácia nagy barátai voltak, amit az is bizonyít, hogy megannyi jó magyar embert likvidáltak, a zsidókat Auschwitzba deportálták vagy a Dunába lõtték, az egyházakat tönkretették, a történelmi családokat kitelepítették, az ÁVÓ és az ÁVH „demokratikusan” kínzott halálra ezreket és 1956 után is demokratikusan akasztottak százakat. Ha ez az MSZP demokrácia-felfogása, hát de adja Isten, hogy valaha ismét közelébe kerüljenek a kormányrúdnak, de egy szövetségesük se, mert a szocialisták eddig is le tudták darálni bármelyik velük szövetséget keresõ pártot, a szociáldemokratáktól az SZDSZ-ig bezárólag. Szép új világ vár ránk, ha Bajnaival, mint díszpitykével a csukaszürke szocialista zubbonyon, valahogy bele tudják hazudni újból magukat a hatalomba. VITRIO L.

dául Érden, több iskola van egymás közelségében. – Az oktatási részben lesz-e változás? – Elkészültek az új kerettantervek, a kötelezõ és választható tárgyak. Megmaradt a tíz százalékos intézményi keret, amelyrõl a tantestületek, helyi mûhelyek döntenek, de a kerettanterv kötelezõ lesz. A korábbi hírekkel ellentétben lesz katolikus kerettanterv, ami nem sokban különbözik az állami kerettantervtõl, de vannak olyan fontos kérdések, amelyeket az egyház másként tanít, például az élet mindenek feletti tisztelete az nálunk fontos tétel. Nálunk nem lehet pozitív szövegkörnyezetben említeni például az abortuszt. – Az utóbbi idõben sok önkormányzat adta át iskoláját az egyházaknak. A katolikusokhoz hány új iskola került? – Pontos információm nincs az országos történésekrõl. A Székesfehérvári Egyházmegye egyetlen iskolát vett át, de azt sem önkormányzattól, hanem egy szerzetesrendtõl. A Székesfehérvári Egyházmegyét Mária Terézia alapította 1777-ben, azóta tart fent oktatási és egyéb intézményeket. Voltak ugyan megkeresések, de csõdbe jutott iskolák felé nem nyitottunk. A 90-es évek elején jórészt alulról jö-

B

üszkék vagyunk arra, hogy a Békemenet mára Európa egyik legnagyobb civil kezdeményezésévé nõtte ki magát. A Békemenet mögött álló összefogás nélkül nem jöhetett volna létre az a figyelem felhívó akció, amelyet a napokban elindítottunk. Mi, a Békemenet résztvevõi és szervezõi kötelességünknek tartjuk, hogy felhívjuk a magyar emberek figyelmét arra, hogy a múlt erõi megpróbálnak visszatérni a magyar közéletbe. Az elmúlt napokban megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a Bajnai–Gyurcsány szövetség ott folytatja ténykedését, ahol 2010-ben abbahagyta. Semmit nem változtak, ismét politikai hazugságokat terjesztenek, hogy eltereljék a figyelmet szégyenletes múltjukról. Cinikus gyanúsítgatással megpróbálják befeketíteni a Békemenet mozgalmát. Visszautasítjuk a Bajnai–Gyurcsány szövetség újabb hazugságait és ahogy eddig, úgy a jövõben is eleget teszünk a civil szervezetekre vonatkozó törvényi kötelezettségeknek. Elfogadhatatlan ugyanakkor, hogy épp azok akarnak minket elszámoltatni, akik mind a mai napig nem számoltak el a magyar emberek felé és nem néztek szembe szégyenletes politikai múltjukkal. Az a szûk klikk támadja most a Békemenetet, amely néhány év alatt tönkretette az országot. A Gyurcsány – Baj-

Közvilágítás hibabejelentés (0–24 h): 06-40/201-023

nai szövetség súlyos adósságba verte a magyar embereket. Már a válság kirobbanását megelõzõen sok ezer milliárd forint hitelt vettek fel a mi nevünkben, minden magyar ember – saját akarata ellenére – 1,2 M Ft adósságot halmozott fel. Ennek következtében, mire a válság kitört, Magyarország véglegesen legyengült és adócsapdába került. Az ország eladósítása szégyenteljes gazdasági teljesítménnyel párosult. A szocialista szakértelem mítoszát alapjaiban rengeti meg, hogy a szocialista kormányok egy idõszakában 7%-kal csökkent a magyar gazdaság. Gyurcsány – Bajnai szövetség a felelõsséget az emberekre hárította. Megsarcolták a bérbõl és fizetésbõl élõket, a nyugdíjasokat és a gyermekes családokat. Velük fizettették meg kártékony kormányzásuk árát, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon neve a megszorítások szinonimájává vált. A civil társadalom képviselõjeként felszólítjuk a Gyurcsány – Bajnai szövetséget, számoljon el múltbeli tetteivel és hagyjon fel a sokszázezer civil alkotta Békemenet támadásával. Kampányunkat minden eddiginél idõszerûbbnek érezzük és folytatjuk annak érdekében, hogy Magyarország ne lehessen többé következmények nélküli ország. A CIVIL ÖSSZEFOGÁS ELNÖKSÉGE

Nem mi mondtuk... Nem Lehet Más

S

zegények. Kapnak hideget-meleget. Nem hallják a szövetség hívó hangjait, és ha hallják, leginkább befognák a fülüket. Nem közösködnek sem a sima modorú (bár illõen szerény és józan) felszámoló biztossal, ahogy a zavaros fejû facebookos kendermag termesztõ nyüzsgönccel (valami Juhász), vagy a derék, kiszolgált katonával. Esküszöm, ebbõl a nagy hármasból a katona a legelfogadhatóbb. Hogy mi legyen a még mindig izmos, síron túl is strapabíró MSZP-vel, az külön kérdés. A szövetségkötési kísérletek az indulásnál bukni látszanak. ... Kivel ülnek õk együtt ellenzékben, egy padsorban? A Ferivel? A zselézett hajú rapper párttitkárral, Attilánkkal? Mondhatjuk: azért politikusok, hogy önmagukkal is elszámoljanak. Hogy legelõször magukat tagadják meg. Hogy beismerjék: nem léphetnek ki a világból. Hogy Nem Lehet Más a Politika. Ez a kísérlet elbukott. (Buják Attila, nepszava.com – Amerikai Népszava) (A szerkesztõ megjegyzése: Ez a rovat természetesen csak arra szolgál, hogy megmutassa, mennyire nincs egységes baloldal, hogyan nyírják egymást, hogyan marakodnak a megszerzendõ koncért a balliberális önjelölt népvezérek.)

X. évfolyam 23. szám • 2012. november 29.

3

ÉRDI LAP

Mi lesz az iskoláinkkal? A

z érdi közgyûlés november közepei rendkívüli ülésén a következõ határozatot hozta: 1. Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyûlése a nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény 74.§ (4) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzat rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére, a saját tulajdonában álló - az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló - ingó és ingatlan vagyon mûködtetését nem képes vállalni. A Közgyûlés felkéri a Polgármestert, hogy a mûködtetési kötelezettség alóli mentesülésre irányuló kérelmet a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága részére nyújtsa be. 2. A Közgyûlés a közoktatási intézmények mûködtetésére vonatkozó nyilatkozattételrõl szóló 274/2012. (IX. 20.) határozatát visszavonja. A 2. pontban említett nyilatkozattétel ennek a döntésnek az ellenkezõje volt, vagyis a közgyûlés azt a szándékát fejezte ki, hogy saját üzemeltetésben óhajtja megtartani az oktatási intézményeit. Mi történt a két ülés között? Miért változott meg a döntés lényege? Kéri Mihály önkormányzati képviselõt, az Oktatási és Mûvelõdési Bizottség elnökét kérdeztem. – A közel egy hónappal ezelõtti döntés még nem volt kötelezõ érvényû, csupán egy szándéknyilatkozat. A most formálódó köznevelési törvényben két nagy változtatás történik. Az egyik a feladatellátás, vagyis maga az oktatás mindenképpen az állam kezébe kerül. A másik az intézmé-

nyek üzemeltetése. Itt a háromezer fõn aluli települések intézményei szintén állami kezelésbe kerülnek, a háromezer fõn felüliek közül pedig azok, akik úgy gondolják, hogy nincs elegendõ fedezetük az iskoláik mûködtetésére, felajánlhatják az államnak. Szeptemberben még mi is úgy gondoltuk, hogy nyugodtan vállalhatjuk az üzemeltetést, mert a törvény még csak akkor került a parlament elé, és nem tudhattuk még, hogyan fog alakulni a pénzügyi finanszírozás módja. Sajnos az eltelt idõ alatt nem születtek meg azok a döntések, amelyek megkönnyítették volna a dolgunkat. Több mint száz módosító indítványt adtak be a köznevelési törvényhez, ezért, mivel nem volt tudomásunk mindarról, ami történni fog az önkormányzatot illetõ ügyekben, felelõtlenség volna bemenni egy olyan utcába, aminek nem látjuk a végét. Lehet, hogy zsákutcába futunk. Úgy döntöttünk, hogy a lehetséges egyetlen olyan utat választjuk, amikor még késõbb visszakerülhet az ügy a közgyûlés elé, mert ebben az esetben a kormányzat megvizsgáljam indokolt-e a város részérõl az átadás, esetleg hozzájárulást ró ki ránk, ekkor azonban a közgyûlésnek döntenie kell, elfogadja-e a kormányzati döntést. Ha nem, akkor érvénytelenné lesz a lemondás, és nekünk kell végezni az üzemeltetést. Tulajdonképpen most úgy döntött a közgyûlés, hogy még nem dönt, mert nem ismeri a feltételeket. Azt is mérlegelni kell, hogy ezután csak minden választási évet követõ márciusban lehet felülvizsgálni és megváltoztatni az üzemeltetésrõl szóló döntést, vagyis leg-

közelebb 2015 márciusában, utána pedig öt évente. – Érden van néhány iskola, például a Batthyány vagy a Teleki, amelyeket feltétlenül fel kellene újítani, mégpedig ez milliárdos kiadás. Van-e, lehet-e az önkormányzatnak ennyi pénze az elkövetkezendõ idõben, illetve elvárható-e majd az államtól, hogy elvégezze a szükséges felújításokat? – Természetesen ez is befolyásolta a közgyûlés döntését. Azt látjuk, hogy az önkormányzatok feladatai csökkennek, egyfajta centralizáció megy végbe, ezért a pénzügyi lehetõségek is beszûkülnek. A felsoroltakon felül is vannak olyan intézmények, ahol szükségesek a felújítások, de jelen pillanatban se pénz, se paripa, se fegyver nincs a birtokunkban. – 2014-tõl három éves kortól kötelezõ lesz minden gyerek számára az óvoda, és az óvodai ellátás megmarad önkormányzati hatáskörben, mint kötelezõ ellátás. Érden jelenleg mintegy 1000-1200 óvodai hely hiányzik, és ennek a pótlása hatalmas feladatot jelent. Lesz-e erre pénzünk? – Ez eddig is önkormányzati feladat volt, az is maradt, és valószínûleg a város nem tud egy-két év alatt több milliárdot költeni. Az államnak kell erre pénzt áldozni, pályázatok útján kell biztosítani az új óvodák felépítéséhez szükséges összeget. Nagyon kevés olyan város van ma az országban, ahol ekkora az óvodahiány, mint nálunk, mert Érd fiatal város, növekvõ létszámmal, növekvõ gyerekszámmal. Ez örvendetes tendencia, még akkor is, ha együtt jár az óvodahiánnyal. ORLAI SÁNDOR

Adventi gyertyagyújtás A négy adventi vasárnapon 15 órakor ünnepélyes gyertyagyújtásra várjuk az érdieket a városközpontba, a Fõtéren felállított adventi koszorúnál. Az adventi mûsorok után egyházi képviselõk osztják meg ünneppel kapcsolatos gondolataikat és a város vezetõivel közösen gyújtják meg a gyertyát. December 2. 15 óra Vendégünk: T. MÉSZÁROS ANDRÁS polgármester, ERDÉLYI TAKÁCS ISTVÁN református lelkész és SZABÓ MIHÁLY görög katolikus parókus Karácsonyi énekek a Bukovinai Székely Népdalkör és a Rozmaring Német Nemzetiségi Kórus elõadásában 16 óra Betlehemes kerámia kiállítás nyílik a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban. A kiállítást megnyitja: Szedlacsek Emília igazgató

ANDRÁS országgyûlési képviselõ és HAJDU FERENC katolikus plébános Közremûködnek: a Kincses Óvoda Ófalusi Tagóvodájának óvodásai, a Betlehemest betanította Kesztler Sándorné, az Újvárosi Jézus Szíve templom zenei együttese és a Harmónia Vegyes Kar Közremûködik a Habilitációs Központ Csengettyû Együttese, Erényi Júlia és Király Ádám Megtekinthetõ a mûvelõdési központ elõtt felállított Betlehem. December 9. 15 óra Vendégünk: SEGESDI JÁNOS alpolgármester és LABOSSA PÉTER evangélikus lelkész Közremûködnek: a Rosenbrücke Német Nemzetiségi Énekkar, a Szirmok Nõi Kar, valamint az evangélikus gyülekezet tagjai December 16. 15 óra Vendégünk: DR. ARADSZKI

December 23. 15 óra Vendégünk: TÓTH TAMÁS alpolgármester, ANTUNOVITS ANTAL önkormányzati képviselõ, és DR. VASSNÉ BAKI ILONA református lelkészasszony Közremûködik az Élõvíz Dicsõítõ Csoport és az Érd- Parkvárosi Református Gyülekezet Énekkara A gyertyagyújtás után az Érdi Vigadó és a Szepes Gyula Mûvelõdési Központ munkatársai forralt borral és meleg teával várják a résztvevõket. A rendezvény támogatói: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Szepes Gyula Mûvelõdési Központ Kertbarát Köre, a Hudák Családi Pincészet és az Érdi Vigadó.

Székelyföld autonómiájáért A

Székelyföldért Társaság azzal a céllal jött létre, hogy minden törvényes eszközzel támogassa és ösztönözze a Székelyföld területi önrendelkezésének kivívásáért folytatott küzdelmet. Ezért tagjaink, a Magyarországon élõ székelyek lélekben együtt tesznek hitet a sepsiszentgyörgyi autonómiatüntetésen résztvevõkkel a székely autonómia fontossága mellett. Meggyõzõdésünk, hogy ezt a folyamatot már sem megállítani, sem visszafordítani nem lehet. Összefogással, hasonló célú helyi kezdeményezések sokaságának tudatos összehangolásával a sok kicsi csermely elõbb-utóbb patakokká, folyóvá, majd folyammá duzzad, ami elsöpri azokat is, akik csak a „saját malmukat” szeretnék meghajtani ezzel a vízzel. A Székelyföldért Társaság rendezvényeivel éppen a

székelyföldi autonómia törekvések tömegmozgalommá való válását szeretné elõsegíteni. Ezt a célt szolgálja az immár harmadik alkalommal kiírt Székelyföldért Labdarúgó Tornánk is, amelynek regionális selejtezõibe idén bevontuk a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta térségét. A selejtezõk során 10 helyszínen mintegy 1000 focista állt ki jelenlétével Székelyföld területi autonómiájának támogatása mellett. A 2012. december 1-2-án Diósdon megrendezendõ döntõn pedig 28 csapat, közel 300 lelkes játékosa és népes szurkolótábora bizonyítja az ügy iránti elkötelezettségét, a legnépszerûbb tömegsport nyelvén terjesztve a „sepsiszentgyörgyi gondolatot”. Hajrá székelyek! Hajrá Székelyföld! SZÉKELYFÖLDÉRT TÁRSASÁG

Mi a drága? V

alamely termék, vagy szolgáltatás árát az elõállítási költségeken túl az iránta megnyilvánuló kereslet szokta meghatározni. Természetesen nem elhanyagolható, sõt igen csak további meghatározó az is, hogy a keresett jószágból mennyi van. Ha van rogyásig, túl sokat nem lehet kérni érte. Ha viszont ritka, mint a fehér holló, vagyonokat lehet elkérni érte. Az értékek viszonylagosságáról leginkább nagyszüleink idejébõl maradtak fenn történetek, amikor a nagy világégés, a II. világháború után egy oldalszalonnáért egy-egy gyémántgyûrût sem sajnált az éhezõ városi ember. Drága volt-e az a darab szalonna, vagy sem? Mai eszünkkel biztosan, de akkor ott, abban a helyzetben nem a gyémántgyûrû volt a csereérték, hanem a gyûrû tulajdonosának, családjának az élete. Drága-e egy ember, vagy egy család életéért egy gyémántgyûrû? A minap arról folyt egy kisebb közösségben a vita, hogy mennyire drága városunkban az ivóvíz ára. Páran soknak tartották, megfizethetetlenül soknak. Nem beszélve arról, hogy mennyivel drágább lesz, ha még a csatornadíj is hozzá jön. Néhány évvel ezelõtt egy televíziós híranyagban, egy falusi riportban arról panaszkodott egy idõsebb hölgy, hogy a boltban már-már megfizethetetlenül drága a tojás. Aztán azt is gyakran hallani, hogy a háztartási hulladék elszállítása is egyre nehezebben megfizethetõ. Ráadásul várhatóan komoly áremelkedéssel kell szembenézniük a hulladékszállítást vezénylõ önkormányzatoknak, ha az eddigi módon kezelik ezt a tevékenységet. Azaz tonnánként tizenkétezer forint plusz költséget jelent a hulladék lerakása a lerakó telepeken. A világot járó emberek gyakran el szokták mondani, hogy jó néhány közelkeleti országban drágább az ivóvíz, mint a benzin. Afrika sok országában, a Száhel övezetben a falusi asszonyok, meg nagyobbacska gyerekek legfontosabb napi tevékenysége, hogy az akár tíz-húsz km távolságra lévõ egyetlen víznyerõhöz gyalogoljanak és vizet vigyenek haza a családjuknak. Persze, hogy igaz, távol vannak, mi közünk hozzá, nekünk itt és most kevés a pénzünk, nekünk itt és most drága az ivóvíz. Pár ezer évvel ezelõtt (ami csak visszafelé beláthatatlanul távoli, elõrefelé mai felgyorsult világunkban lehet, hogy csak pár évtized, és itt lesz) ott is bõven volt víz. A Földnek azon a táján is virágzó növényi vegetáció, dús füvû legelõk és erdõk voltak. Az emberek folyókban, tavakban fürödtek, halásztak. Pontosan egy magyar földrajzi felfedezõ Almássy László (róla szól „Az angol beteg” címû film) találta meg a Szahara eldugott barlangjaiban azokat a rajzokat, amelyek vidáman fürdõzõ embereket ábrázolnak. Vajon a jelenleg ott élõk számára mennyire lenne drága az a kiváló minõségû víz, ami egy csap elfordításával tetszõleges mennyiségben rendelkezésre állna? Bármit tehet vele. Fõzhet belõle ételt, órákig fürödhet benne, megtöltheti vele a kis-, vagy nagy kerti medencéjét, locsolhatja a kertjét, moshatja az autóját és leöblítheti vele, ahányszor csak akarja, a wc-jét. A természetes tisztaságú felszíni víz már nálunk is nagyrészt elfogyott. Csak a nagy mélységû karszt-, vagy ásványvizek (igaz ebbõl mérhetetlenül gazdagok vagyunk) nem igényelnek külön kezelést, a folyóinkból, tavainkból már nem lehet ivóvíz minõséget nyerni. Tisztítani, kezelni, fertõtleníteni kell. Vajon hány ember hallgatna arra, ha szépen kérné õket valaki, hogy ne pazarolja az ivóvizet? Valamennyien biztosan, de sokkal kevesebben, mint akik meg tudnák változtatni a tendenciát. A pénztárca viszont igen jó szabályozó eszköz. A drága dologgal óvatosan bánik az ember, vigyáz rá, megnézi van-e helyette valami más. Víz helyett? Persze, hogy nincs, a vizet nem lehet helyettesíteni, egy mértéken túl spórolni sem lehet vele. Vagy mégis? Az esõvíz teljesen ingyen érkezik (már ha érkezik), ha meg tudjuk fogni, teljesen tökéletes kerti locsolásra, autómosásra, még akár medence feltöltésre is. A fürdõ és mosóvíz alig szennyezetten megy az emésztõbe, majd késõbb a csatornába, azaz duplán megfizetjük az elszállítása árát. Pedig a wc leöblítésére teljesen tökéletes mind a kettõ. Azt biztosan kevesen tudják, hogy csak erre a célra, a háztartásokba érkezõ ivóvíz több mint 30%-át használjuk. Alig egy kicsi változtatással, alsó értékkel számolva is, akár 30-50%-ot tudna a legtöbb ember csak e két módszerrel – esõvíz megfogás, mosó és fürdõvíz újrahasznosítás – spórolni. Az ember már csak olyan, hogy nehezen mozdul, nehezen változtat. Kell az ösztöke is meg az érdekeltség is ahhoz, hogy mégis változtasson. Az ivóvízzel való gazdálkodás, ami hosszú távú stratégiai erõforrás gazdálkodása kell, hogy legyen Magyarországnak, soktényezõs feladat. Azon túl, hogy nemzeti irányítás alá kell vonni, kiszorítani errõl a területrõl a külföldi tulajdont, fontos, hogy az állam megteremtse azokat a feltételeket, törvényeket, amelyek az egyéni érdekeltségtõl az építéshatósági szabályozásig (az építési engedély része legyen a lakáson belüli többféle vízvezetékrendszer) gyökeresen megváltoztasson mindent. Ha sikerül jól csinálni már napjainkban is sokkal olcsóbbá válhat az ivóvíz használat és nem tesszük tönkre az utánunk jövõ nemzedékek életfeltételeit sem. Az a bizonyos, fentebb említett falusi asszony, aki a tojás drágaságára panaszkodott jól reprezentálta azt a folyamatot, hogy a falusiak is egyre kiszolgáltatottabbak az ilyen-olyan külsõ erõknek. Pedig nem nagyon van olyan porta, ahol, ne lehetne 8-10 tyúkot tartani, amelyek egyrészt jól tudnák hasznosítani a legtöbb konyhai hulladékot (kevesebbet kell a kukába dobi), másrész igazán ellenõrzött minõségû tojást produkálnának. Maguk a kertek is a család erõforrás tartalékai, ahol kora tavasztól, késõ õszig meg lehet termelni egy család számára a legtöbb zöldségfélét, de még a gyümölcsöt is. Senki és semmi nem akadályoz meg egyetlen kerttulajdonost sem, hogy hasznosítsa „birtokát”, és megteremtse részbeni, vagy teljes önellátásának a feltételeit. Ebben az esetben is más dimenzióba kerül a drágaság fogalma. Végezetül a keletkezõ hulladékkal kapcsolatban lassan próbáljuk elfelejteni a szemét szót, mint a semmire sem jó, haszontalan szinonimáját. A keletkezõ hulladék komoly nyersanyag és energiaforrás, meg kell becsülni és hasznosítani minden kilóját. Természetesen ezt már nem egyéni-, hanem régiószinten, hogy munkahelyeket teremtsen és hasznot hajtson a közösségnek. KOPOR TIHAMÉR

www.erdilap.hu • www.t-meszaros.hu • www.erdifidesz.hu www.erd.hu • www.erdicsatornazas.hu

4

ÉRDI LAP

X. évfolyam 23. szám • 2012. november 29.

A szennyvízcsatornázás folyamata M

inden építési munka türelmet és kitartást igényel azoktól, akik a várt eredményeket élvezhetik majd. A csatorna is ilyen "beavatkozás" a mindennapokba, de tervezhetõ, látható állomásokkal. Ahhoz, hogy a szennyvíz az ingatlanból megtisztítva a természetbe visszajusson (esetünkben a Dunába) több szakaszból álló ellenõrzött rendszer kiépítése szükséges. Térségünkben jelenleg is közel 100 helyen zajlik építkezés, mindenütt felforgatott utcákba szalad az ember, ám megnyugtató hír, hogy a tervezettnél gyorsabban halad a munka. A teljes rendszer kialakításáig és üzembe helyezéséig viszont sok lépés és sok munka vezet. Lássuk, hogy a folyamat milyen nagy és kisebb, a lakosságot érintõ szakaszokból áll, és mivel jár! Mérföldkövek a csatornázásban A legfontosabb lépés a szennyvíztisztító kapacitásának kibõvítése. Eredeti állapotában a tisztító képtelen lett

volna a teljes érdi, tárnoki és diósdi lakosság szennyvizének befogadására és megtisztítására, ezért volt szükség a bõvítésre. Ezután a tisztítóhoz vezetõ „érrendszer”, azaz a csatorna gyûjtõhálózat és az átemelõk kialakítása a legfontosabb. A tisztítóba az egyes utcákban kiépített csatorna-hálózatból a gyûjtõcsatornákon és az átemelõkön keresztül érkezik a szennyvíz. A harmadik lépés a bekötõvezetékek kialakítása. Az utcában végigvezetett gerincvezetékbe az egyéni bekötõvezetéken érkezik a szennyvíz. Ezek a telekhatáron belül maximum 1 méterig tartanak. Tisztítóakna tartozik hozzájuk, a csatornák végére pedig tisztítóidom kerül. Amikor a rendszer alkalmassá válik a fogadásra, ezekre a csatornákra kötik rá idõvel a házi szennyvízhálózatot. Az utolsó lépés a szerzõdéskötés az üzemeltetõvel, amely érdekeltségi egységenként történik majd. Mindezeket a folyamatokat természetesen hosszas egyeztetési, tervezé-

Készséggel válaszolnak a lakosoknak Az „Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program (KEOP-1.2.0/2F-2009-0001 projekt)” továbbra is az ütemtervnek megfelelõen halad. Az érintett lakosok véleménye mindenkinek fontos, esetleges csatornázással kapcsolatos kérdéseikre lehetõség szerint választ kell találni. Az Alispán utcai iroda ezt a feladatot látja el. Csatornázással kapcsolatos témákat több iroda is fogad Érden. Azt, hogy melyik témában, milyen elérhetõségekkel melyik iroda jelenthet megoldást alábbi anyagunkban összegezzük. A Csatornázási ügyfélszolgálati iroda (Érd, Alispán utca 4.) kezeli a csatornázással kapcsolatos összes ügyet (például a kivitelezés során felmerült problémák, károkozások, akadályok), egy téma, a pénzügyek kivételével. Ez utóbbiak esetén naprakész felvilágosítást, információt a Pénzügyi ügyfélszolgálati irodában (Érd, Szabadság tér 12.) az Érdi Csatornamû Vízgazdálkodási Társulat munkatársai adnak. Segítve a lakosoknak, például befizetésekkel kapcsolatos problémák kezelésében, eligazodásban. Az okmányirodai és anyakönyvi ügyek kivételével, sok egyéb önkormányzati téma mellett a csatorna házi bekötésével kapcsolatban a pályázatokat pedig az Önkormányzati ügyfélszolgálati irodában (Érd, Tesco) lehet intézni. A régi csatornahálózattal és vízügyekkel kapcsolatban felmerülõ kérdésekkel a Vízmûvek Ügyfélszolgálati Irodához (Érd, Felsõ utca 2.) kell fordulni. A kérdésekre a projekt résztvevõi, pénzügyi szakemberek és mérnökök adják a választ, így azok hitelesek és elsõ kézbõl érkezõ információk. A munkatársakat a nyitvatartási idõben személyesen, ezen kívül telefonon és e-mail-en keresztül lehet elérni. Csatornázási Ügyfélszolgálati Iroda Üzemeltetõ: Ügyintézési témakörök: Cím: Telefonszám: E-mail: Nyitva tartás:

Beruházás Minden csatornázással kapcsolatos ügy, kivéve a pénzügyeket. Érd, Alispán utca 4. 06-80/630-036, 06-23/223-061 [email protected] hétfõ: 13.00 - 18.30 szerda: 08.00 - 12.00 és 13.00 - 16.30

Üzemeltetõ: Ügyintézési témakörök:

Érdi Csatornamû Vízgazdálkodási Társulat Minden pénzügyi kérdés az érdekeltségi hozzájárulás befizetésével kapcsolatban (adatváltozás, adásvétel, tulajdonos váltás, OTP Ltp.-vel kapcsolatos ügyintézés, részletfizetési kérelmek, befizetés ellenõrzés). Érd, Szabadság tér 12. 06-23/521-340 06-23/521-345 [email protected], [email protected] hétfõ: 12.00 - 17.00, szerda: 10.00 - 13.00, csütörtök: 10.00 - 13.00

Pénzügyi Ügyfélszolgálati Iroda

Cím: Telefonszám: Fax: E-mail: Nyitva tartás:

Önkormányzati Ügyfélszolgálati Iroda Üzemeltetõ: Ügyintézési témakörök: Cím: Telefonszám: E-mail: Nyitva tartás:

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Hivatallal kapcsolatos minden ügy, kivéve okmányirodai és anyakönyvi ügyek. Érd, Budafoki út 2-4. (Tesco üzletsor) 06-23/522-301 [email protected] hétfõ - péntek: 08.30 - 12.00 és 13.00 - 16.00

Vízmûvek Ügyfélszolgálati Iroda Üzemeltetõ: Ügyintézési témakörök: Cím: Telefonszám: E-mail: Nyitva tartás:

Érd és Térsége Víziközmû Kft. Vízügyek, és régi csatornahálózat Érd, Felsõ utca 2. 06-23/521-751 [email protected] hétfõ: 08.00 - 20.00 kedd, szerda, csütörtök: 08.00 - 14.30 péntek: 08.00 - 11.00

Üzemeltetõ: Ügyintézési témakörök:

Érd Megye Jogú Város Önkormányzata Hivatallal kapcsolatos minden ügy, kivéve okmányirodai és anyakönyvi ügyek. Érd, Alsó u. 3. 06-23/522-365, 06-23/522-300 [email protected] hétfõ: 08.00 - 12.00 és 13.00 - 18.30 kedd, szerda, csütörtök: 08.00 - 12.00 és 13.00 - 16.30 péntek: 08.00 - 12.00

Önkormányzati Ügyfélszolgálati Iroda

Cím: Telefonszám: E-mail: Nyitva tartás:

si, engedélyeztetési, pályáztatási tárgyalási szakaszok elõzik meg. Ugyanígy a kivitelezés ideje alatt is történnek ilyen feladatok, a rendszer elindításakor és azt követõen pedig a helyreállítási, garanciális vállalások következnek. A szennyvízcsatorna a legmélyebben futó közmû A beruházás során mindenütt feltúrt utcákkal találkozhatunk. Szinte egy idõben kezdõdtek a feltárási, közmû áthelyezési, hálózatkialakítási munkák, így sok utat egyszerre bontottak fel. A kivitelezést több szempont is befolyásolja, tervezett menetrend szerint zajlik, de a helyszínen dolgozó társaságok át is szabhatják az ütemezésüket. Mindig ott zajlik építkezés, ahol adott a terelõút a forgalmi dugók elkerülésére. Lehetõség szerint a fõútvonalak bontása elõtt megépülnek a kiváltó mellékutcák csatornái és az utcák burkolatát is helyreállítják, de ahol nincs mód elterelésre, szakaszosan, félpályás lezárások mellett építkeznek. Mindezeket annak figyelembe vételével teszik, hogy a csatornát csak a befogadótól indulva lehet kiépíteni, tehát a legközelebbi, már meglévõ hálózathoz kell csatlakoztatni. Ennek megfelelõen az egyes vízgyûjtõkön elõször a nyomóvezetékek, majd a gyûjtõcsatornák épülnek ki az átemelõktõl indulva folyamatosan, végül a csatlakozó ágvezetékek következnek. A csatornák gerincvezetékével együtt épülnek ki a bekötõvezetékek is a telekhatárig, azért, hogy az utcákat majd, a minimum 4 hónapos konszolidációs idõszak lejárta után, helyreállítva átadják a forgalomnak. Elkezdõdött a munka – csatornázás az utcákban A témában korábban érkezett több kérdés is az ügyfélszolgálatra, amelyekre Simó Károly, az Érdi Csatornamû Társulat elnökhelyettese adott részletes választ. Mi a teendõje tehát az ingatlantulajdonosnak, mire számítsanak? „Mikor az utcába érkezik az építkezés, a kivitelezõknek kötelességük, hogy az érintett lakosok értesítést kapjanak a pontos kezdésrõl és arról, hogy a bekötés helyét illetõen kivel lehet egyeztetni. Az építés technológiájától függõen két eset lehetséges: ha a bekötõvezetékeket építik ki elõbb, azaz még a gerinccsatorna építése elõtt – beállnak az ingatlanra –, akkor valakinek otthon kell tartózkodnia és az ingatlanra beengednie az építõ csapatot. Ennek idõpontját célszerû az utcában a munkát irányító vezetõvel egyeztetni. Legtöbbször õ keresi meg az ingatlantulajdonosokat, de ha ez nem történne meg, érdemes felkeresni az egyeztetésre kijelölt személyt. Ha elõbb a gerinccsatornát építik ki, akkor csak utána következik a be-

A

házi szennyvízhálózat megterveztetése és kialakíttatása az ingatlantulajdonosok, a lakosság feladata. Az építést akkor kell elkezdeni, amint a kivitelezõ a tisztítóidomot a bekötõvezeték végén lévõ tisztítóaknában elhelyezte. A házi szennyvízhálózat gyakorlatilag a házból kivezetõ, már meglévõ szennyvízvezeték és a telekhatáron belüli, maximum 1 méterre elhelyezett tisztítóakna közötti részt jelenti. Egyes esetekben – ahol a terepviszonyok megkövetelik – ehhez átemelõt kell csatlakoztatni. Nagyon fontos a mûszaki átadás, hiszen ezt követõen az illetékes szervek értesíteni fogják az érintett ingatlantulajdonosokat arról, hogy mely dátumtól kezdve lehet rákötni a csatornahálózatra.

kötõvezetékek építése az egyes ingatlanokra, de az egyeztetést illetõen ugyanazt tudjuk tanácsolni. Ezeket követõen az utca még munkaterület, gyakran elõfordul, hogy sóder, föld, építési törmelék marad hátra – okkal. A következõ hetek-hónapok nehezek, mert a fellazult föld csapadékos idõben sáros és kátyús lesz, nehéz rajta közlekedni. Ennek tolerálásához sok türelem szükséges. Ebben az idõszakban zajlanak a különbözõ próbák, és ha valamiért nem jó a csatorna, akkor a brigád visszamegy javítani, pótolni. Ekkor már az ingatlantulajdonosok elkezdhetik a belsõ hálózat terveztetését; ha már az ingatlanon belül van a tisztítónyílás (csonk), akkor a kiépítést is. Amikor a próbák megtörténtek, következik a mûszaki átadásátvétel. Ez legjobb esetben is a csatorna fektetéstõl számított 3-4 hónap után történik meg, de a gyakorlat azt mutatja, hogy van olyan is, hogy egy év telik el a végleges úthelyreállításig. Amikor üzembe helyezik a csatornát, a lakosok írásos értesítést kapnak arról, hogy ráköthetnek a hálózatra. Ezt megelõzõen nem szabad rákötni,

mert az illegális használatnak számít! A belsõ hálózat kialakítást legkésõbb az értesítéstõl számított 90 napon belül el kell végeztetni, mert ennyi a türelmi idõ a talajterhelési díj tekintetében. Ami az utak helyreállítását illeti, senki se aggódjon, mert az építõ vállalat minden útpályát eredeti állapotában köteles visszaadni. Minden felbontott utat – legyen az földút vagy aszfaltozott – szigorú szabályok alapján állítanak helyre.”

X. évfolyam 23. szám • 2012. november 29.

IRKÁ-s könyvbemutató

Az alpolgármester naplójából…

Megérteni és megértetni

A

z utóbbi idõben mintha egyre több vélemény szólna az Európai Unió ellen. Mintha nem lenne szükségünk segítségre, támogatásra. Ez kicsit arra hasonlít, mint amikor félrelökik a segítõ kezet. Miért elgondolkodtató ez? Azért, mert tények bizonyítják, menynyi minden épült uniós segítséggel, mennyi munkahely létesült, mennyi ismeret megszerzéséhez járult hozzá az EU. Szinte nincs olyan magyar település, amely ne nyert volna a különbözõ pályázatokon uniós támogatást. Az országot járva lépten-nyomon találkozom uniós pénzek felhasználásával megvalósult beruházásokkal, új település-központokkal, csatorna- és ivóvízhálózat bõvítésével, építésével, gyermek és egészségügyi intézményekkel, utakkal, vasúttal, energia megtakarítási beruházásokkal, és nem teljes a felsorolás… Kétségtelen, az uniós pénzek felhasználása szigorú eljárásrendet követel a felhasználótól, de ez természetes. Ami nem természetes, az az, ha a közpénzek felhasználásával történõ beruházás vagy egyéb támogatások területén nem tartják be az elõírásokat. Talán nem felesleges, ha meggondoljuk, mi a célja az EU által biztosított kohéziós alapnak. Röviden a kohéziós alap az EU befektetése a növekedésbe és a munkahelyekbe. Az EU kohéziós politika nem segélyezési politika, a kohéziós fejlesztésekbõl minden tagország profitál. Nem kétséges, az Európai Unió tagjaként nagy lépést tett elõre hazánk az európai normatívák által szabályozott emberi magatartás, mûszaki és jogi szabályozás, szocializáció mellett a jóléti fejlesztések és beruházások területén. Mit értek ez alatt? A teljesség igénye nélkül néhány példával indokolva talán elfogadhatóbb lesz a véleményem. Közösségi létesítmények - városháza, vasút, iskola, stb. - megközelítését mindenki számára, rokkant, sérült, idõs, stb. számára is biztosítani kell, vagyis az uniós támogatással épült létesítményeknek eszerint kell épülnie. Az EU elõtérbe helyezi a minél nagyobb létszámú közösséget érintõ beruházásokat, valamint a környezetvédelmi beruházásokat. Csak olyan beruházásokat támogatnak, amelyek megfelelnek az európai környezetvédelmi normáknak. Jövõnk érdeke ez. Például támogatják a villamos vasút fejlesztését, mert ez nagy tömeget érint, és nem eredményez környezetre káros kibocsátást. Ilyen Érden a vasút fejlesztése. Kiemelten támogatják az egészséges élethez elengedhetetlen beruházásokat, Érden a Szakorvosi rendelõ fejlesztése, az ivóvízellátást és szennyvízelvezetést szolgáló beruházásokat, így Érden a csatornázási beruházás, a víz elvezetések megoldása Támogatják az energia megtakarítást és a megújuló energiát szolgáló beruházásokat. Támogatják a korszerû oktatást szolgáló beruházásokat és a hátrányos

5

ÉRDI LAP Nem is jutott mindenkinek szék, olyan sok érdeklõdõ, rokon, barát, ismerõs volt kíváncsi a három elsõkötetes alkotóra a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban. Olyan is akadt, aki csak úgy, l'art pour l'art jött el – feltöltõdni.

A

helyzetû népesség felzárkóztatását szolgáló beruházásokat, tevékenységeket. Érden a Vörösmarty Gimnázium fejlesztése., óvodáink bõvítése, korszerûsítése. Kérdezem, lehet nem egyet érteni az uniós alapelvekkel? Úgy gondolom, egyetlen gondolkodó ember sincs, aki azt mondaná, nem ért egyet. Most pedig, 2012 végén az Európai Tanács elnöke azt javasolja, hogy csökkentsék a befizetéseket, és ennek kapcsán a kohéziós alap összegét a 2014-2020-as költségvetésben. A tárgyalások még nem hoztak eredményt, 2013 januárjában folytatódnak. Nem kétséges, Magyarországnak elemi érdeke, hogy az alapból elérhetõ támogatások összege több legyen, mint az elnök által javasolt 18 milliárd euró. Magyarország esélyeit növeli, hogy a legtöbb tagország is fontosnak tartja a kohéziós alap keretösszegének növelését. Magyarország fejlettségi szintje várhatóan 2020-ra sem éri el az EU tagországok egy fõre esõ GDP átlagának 75 százalékát, vagyis a kohéziós politika szerint a kevésbé fejlett régiókra vonatkozó prioritást élvez. Ez azt jelenti, hogy jelentõs összegeket hívhat le a kohéziós alapból, amely hatalmas lehetõség hazánk tovább fejlõdésére. Ne feledjük, hazánk nagy problémája többek között a cigány kisebbség felzárkóztatása, amely különös érdeke Európának is! A cigány fiatalokat elsõsorban tanulási lehetõséghez, az idõsebbeket pedig munkalehetõséghez kell juttatni. Nem vitás, a cigányság hátrányos helyzetének felszámolására alapvetõ a jó kormánypolitika, de a megvalósításhoz elengedhetetlenek a pénzeszközök, vagyis a cigányság felzárkóztatása uniós támogatás nélkül nem valósítható meg. Végül szólnom kell egy olyan alapelvrõl, amely talán sokak számára nem ismert. A kohéziós politika alapelve az is, miszerint csak olyan befektetés támogatható, amelyet a támogatott örömmel fogad. Egyértelmûen ésszerû ez az elvárás. Ne toljuk hát el magunktól a segítõ kezet, hanem fogjuk meg szorosan! Ne feledjük az örök bölcsességet, ezer hûvös jó tanácsnál többet ér egyetlen segítõ kéz… TÓTH TAMÁS

Az Érdi Vigadó programjából December 8-án 20,00 órától - 04 óráig

Mikulás bál Többféle menüsor és kitûnõ italok választhatók Kemencés ételek • Tombola éjfélkor Zene: Székely György és zenekara Meghívott vendégmûvészek színesítik a mûsort. Jegyár: 4,000 Ft/fõ

December 31-én 21,00 órától - reggelig

BUÉK! Mindenkinek! Disznótoros, töltött káposzta, korhelyleves, lencse, virsli, pezsgõ, pálinka, sör, bor, minden szinten - szinte minden! Mûsor: Zene, tánc, szórakozás, tombola és buli, tûzijáték! Jegyár: 7,200 Ft/fõ Jelentkezés: [email protected], tel.: 06-23-360-143

z Erdélybõl származó Fazekas Major Gizella Csihold a szikrát! c. könyvét Fazekas István (véletlen névrokonság!) költõ, a Halom Kiadó vezetõje mutatta be: „a szerzõ nem tündökölni és világot hódítani akar ezekkel a versekkel, hanem használni és értéket közvetíteni az olvasóknak.” Talán az ragadja meg az embert legjobban, ahogyan aggódik a családjáért, szétesõ hazájáért. A féltés, az anyai fájdalom, az elrománosodás okozta rettegés szép példáját mutatták az elhangzott versek. Móczár Csaba nagy tehetség. Szenvedélyes, elsöprõ, erõteljes. Az Elfoglalt verssorok címû kötete arról tanúskodik, hogy egyedi, különleges irodalmi eszközök vannak a birtokában. Tudatos szerzõ, mély olvasottság, mûveltség és intelligencia jellemzi. Számtalan irodalmi pályázatot nyert már. Amikor egyik legjobb versét meghallottuk Kauczky Armand elõadásában, még a lélegzetünket is visszafojtottuk. Somfai István fedezte fel Csabát évekkel ezelõtt, és tette közzé elsõ verseit a Poly-Art kiadványaiban. Most is õ beszélgetett vele. Nagy Sándor egyénisége azért kiemelendõ, mert példaértékû, ahogyan fel tudott állni a betegségébõl. Mûveivel az élet iránti alázatra tanít. „A családi tragédiák és betegségek szorító érzéseitõl a versírásban és a gobelinkészítésben talált menedéket és némi örömöt.” Hatvanéves lettem c. könyvét a Poly-Art Alapítvány kurátora, Somfai István mutatta be. „Míg Móczár Csaba nem áll messze attól, hogy valódi költészetet teremtsen, Nagy Sándor verseinek megrendítõ õszintesége és egyszerûsége a fontos.” A bensõséges ünnepség hangulatához sokan járultak hozzá: Násztor Eszter (egy százhalombattai kisiskolás) somogyi népdalok eléneklésével, a battai Kõrösi Csoma Sándor és AMI Orff Kamarazenekara pedig egy szívszorítóan gyönyörû hegedûszóló-

Az Irka-est közönsége

Móczár Csaba édesanyjával val (Násztorné Réczey Éva) és három kisdiák (Pásztor Dorina, Rados Georgina, Kõvári György) xilofonjátékával. Végezetül a Forrás Néptáncegyüttes két tagja (Tallér Tamara és Kasparek Pál) szilágysági táncot adott volna elõ, ha le tudtuk volna játszani a CD-t. De nem tudtuk – szerencsére. Ugyanis így Násztorné Éva és tehetséges leánykája, Eszter olyan fergeteges népdalcsokrot szolgáltatott a tánco-

soknak, hogy vastapsot kaptak mindannyian. Jobb talpalávaló volt, mint a gépi zene. A klubvezetõ meg büszkén zsebelte be a gratulációkat, a dicséreteket. Hogyne, az IRKÁ-sok megint remekeltek (a kötetekbõl õk olvasták fel a mûveket), iskolájának diákjai és kreatív ének-zene tanára pedig elvarázsolta a közönséget. DARÓCI LAJOSNÉ klubvezetõ

A nemzetközi Lions mozgalom A

Lions Clubok Nemzetközi Szövetségét, Melvin Jones alapította 1917-ben az Egyesült Államokban. A jószolgálat nemes eszméjének teljesítése eredményezte, hogy a Lions mozgalom ma 206 országban van jelen, 46 000 klubban mintegy 1,35 millió tagja van, és a világ legnagyobb klub alapon szervezõdõ jószolgálati szervezete. A Lions egyben az egyik leghatékonyabban mûködõ jótékonysági szervezet. A Lionok jelszava: Szolgálunk. Röviden bemutatjuk mivel foglalkozik a Lions Mozgalom A látás védelme Tevékenységünk alapját a látás védelme, azaz a látáskárosodások megelõzése valamint a vakok és gyengénlátók segítése jelenti. Ennek érdekében különbözõ programok keretében szemvizsgálatokat, szemszûréseket szervezünk. Segítség a gyermekeknek A jószolgálati munkában kiemelt szerep jut a gyermekeknek. Amikor csak lehetõségünk nyílik rá, ruhával, élelemmel, könyvekkel, különféle eszközökkel, színházi elõadások megtekintésének lehetõségével, nyaraltatással és külföldi diákcsere programok-

gálati munkába. A világon ma már 140 országban mintegy 4700 LEO klub mûködik, 144 000 aktív fiatallal. Magyarországon 4 LEO klubban mintegy 100 fiatal ismerkedik a jószolgálattal, szervezi saját programjait és segíti a lionok akcióit. Kiemelkedõ ifjúsági programunk a Békeposzter nemzetközi rajzpályázat.

ban való részvétellel segítjük azokat, akiktõl mindezt megtagadta a sors. Támogatás a rászorulóknak A tagok elsõsorban saját környezetünkben cselekednek, elvégre ott ismerik a legpontosabban kinek és milyen módon lehet a leghatékonyabban segíteni. Programjaink között szerepel a hátrányos helyzetûek, a betegek, a gyerekek és idõsek támogatása is, ami jelentheti a nehéz életkörülmények kellemesebbé tételét, élelmiszergyûjtést, kulturális programok szervezését. Felkészítjük a fiatalokat Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a fiatalokat is bevonjuk a jószol-

A világ legjobb civil szervezete A nagy tekintélyû Financial Times amerikai napilap 2007-ben 445 cégóriás szakembereinek szavazata alapján 34 nemzetközi jószolgálati szervezetet állított rangsorba. A Lions Clubok Nemzetközi Szövetségének alapítványa, a Lions Clubs ekkor nyerte el a világ legjobb nem állami (civil) szervezetének megtisztelõ címét. A kitüntetõ címet többek között azzal érdemelte ki, hogy a jószolgálatra összegyûjtött adományok teljes összegét, azaz az adományok 100%-át eljuttatja a rászorulókhoz. „Lion tagként szeretném elmondani, hogy mennyire büszke vagyok sikereitekre. Ez életem egyik legörömtelibb kapcsolata.” (Jimmy Carter, volt amerikai elnök nyilatkozata) A következõ számokban ismertetjük az Érdi Lions Klub tevékenységét.

6

X. évfolyam 23. szám • 2012. november 29.

ÉRDI LAP

A bor filozófiája Közelítések Hamvas Béla gondolkodásához – 17. „A bort én csak egyik legmagasabb kegyelmi aktusként tudom megérteni. A bor felold. Van borunk. Az átkozott sokkot fel tudjuk oldani. A bor visszahozza eredeti életünket, a paradicsomot, és megmutatja, hová fogunk érkezni a végsõ világünnepen.” Mi is az a sokk, amit fel kell magunkban oldani? Saját téves, rossz magatartásunk irritál bennünket, erre keresünk gyógyírt. Azt írja Hamvas, hogy vannak bornépek és vannak pálinkanépek. A magyarokat a bornépek közé sorolja. „A bornépek nem világtörténeti, hanem aranykori hagyományban élnek. Ez a magatartás a bor egyik leglényegesebb alkotóelemének, az idillolajnak a következménye. A borországok és a borvidékek mind idillikusak. Sétálj az arácsi és a csopaki szõlõkben, menj fel a Badacsonyra vagy a Szentgyörgy hegyre, a Somlóról nem is szólva, barangolj a kiskõrösi vagy a csengõdi kertek között, és minderrõl kétségtelen tapasztalatot fogsz tudni szerezni.” Megkülönbözteti a síkvidéki és a hegyi borokat. Leginkább a hegyi bort kedveli, aminek szõlõje víz mellett termett. Úgy gondolja, hogy a borok lényüket a társas ivásban tárják föl leginkább, kivétel a somlói, ami a magányos ember itala, sõt, egyenesen az aggastyáné! Elmélyülten, elcsendesülten szabad csak inni. „Mámoranatómiám fõtétele: minden mámor gyökere a szerelem. A bor folyékony szerelem, a drágakõ kristályosodott szerelem, a nõ az élõ szerelemlény. Ha még hozzáteszem a virágot és a muzsikát, akkor tudom, hogy ez a szerelem színekben ragyog és énekel és illatozik és él és megehetem és megihatom.” Öreg korára szeretné megírni a magyar borok kimerítõ katalógusát. A legfontosabb borokat azért „A bor filozófiájában” is sorra veszi és vázlatos, de nagyon hangulatos megjegyzésekkel látja el õket. Lássuk páldának a csopakit. „Volt idõ, hogy egész télen csak csopakit ittam, egy kis sárgásrózsaszín pezsgõ italt, amely bámulatra méltó arányér-

zékével állt az édeskés és a savanykás között. Mértéke, úgy vettem észre, pont három és fél deci volt. Kísérletet tettem másokkal is, és nem volt ember, akinél ne vált volna be. Ebbõl a borból három és fél deci! Ilyen a csopaki. Ilyen egzakt, kétszer kettõ négy bor ez.” A bor szertartástanában azzal foglalkozik, hogy melyik bor mellé milyen harapnivaló illik. A legegyszerûbb borágy: hús, kenyér és friss zöld. A többi csak ennek a variációja. Aztán a sajtok következnek és a dió. A húsok közül a halat ajánlja leginkább, lehet fõtt, sült, füstölt vagy szárított, a hal a bor ízébõl semmit nem nyel el. Rozskenyér vagy fokhagymás lángos arácsi borral, kell ennél több? Mikor igyunk, és mikor ne? „Nyáron alkonyatkor a lugasban

szentgyörgyhegyit inni, ez az élet nagy ünnepélyes pillanatai közé tartozik. Ilyenkor az asztalt le kell takarni sárga vagy rózsaszín abrosszal, a vázába virágot kell tenni… és egészen nagy költõt kell olvasni.” Az egész írást finom humor és nagy bölcsesség hatja át, igazán léleküdítõ olvasni. Álljon itt búcsúzásként a könyv utolsó néhány sora: „Minden lélek egésznek születik és egészségét nem vesztheti el. Légy okos, szerezd vissza az egészségedet. A gyógyszer bárhol kapható. Igyál! Amit kínálok, a tisztaság olaja, a mámor olaja. Igyál, a többit majd hozza a bor.” (Az idézetek Hamvas Béla: A bor filozófiája címû könyvébõl valók) BAKA GYÖRGYI

VOTIN JÓZSEF: Múló napok hordaléka – 9. Írni annyit tesz, mint válogatni és elhallgatni. A naplóban, ahogy a versben is, megengedheti magának az ember, hogy hosszú csendet tartson, hogy félbehagyjon egy szót. Jean Guitton 2012., november utolsó szombatja Két-három napja nincs kedvem kimozdulni a lakásból. Jószerivel még az udvarra sem, fáért. Csak álldogálnék, hátamat a cserépkályhának támasztva és néznék ki az ablakon a vigasztalan szürkeségbe. A ködszitálásban még az árnyékok sem látszanak. A félhalott falevelekrõl itt-ott cseppenõ cseppek csak hallhatóvá teszik a csöndet. Egyedül vagyok a házban. Alszik a kutya, alszanak a macskák. Majd felélénkülnek, ha feleségem hazaér. Elviselhetõ így ez a magány, mert csak átmeneti, mert nem végleges. Néha eszembe jut, mit is tennék, ha egyedül maradnék. Ha nem énnekem érne elõbb véget ez a halálos kaland, az életem. Bekapcsolom a rádiót, Ravel Bolerója szól. Hozzá Tóth Árpád szavaival duruzsol a kályhában meg-megroppanó fahasábok lobogásával az Õszi chanson: „Õsz húrja zsong / jajong, busong / a tájon / s ont monoton / bút konokon / és fájón”… Paul Verlaine ötven évvel fiatalabb volt, mint én most, amikor húsz évesen ezt a verset írta. Százötven éve. Ma már az elsõ négy sorát sem tudom franciául. Pedig kedveltem. Elfelejtettem. November a szellemjárások évadja. A felbukkanó kósza emlékeké. A boleró nemrég elvesztett barátaimhoz vezet, ahol a konyha falán nem a „Ki az urát szereti, jó ebédet fõz neki” volt olvasható, hanem, Fruzsina lányuk emléke szerint, Weöres Sándor Bolerója: „Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk, / a párás ég

alatt mind indulunk a pusztaságon át / a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk, / olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomunkba lép, /végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad /… ahogyan a harangok konganak, mind ballagunk / mindig másként a csillagok mögött, a puszta körfalán, / ahányan végre így együtt vagyunk, mind elmegyünk.” Manapság a korombeliek halálát vesszük természetesnek. Senki nem csodálkozik, ha a hetven-, nyolcvanéves emberek kiállnak a sorból. Sõt! Korunk embere büszkélkedik azzal, hogy tovább él, mint a régiek: a várható életkor hosszabb lett. Verlaine pl. 52 évesen halt meg. Elõtte, a középkorban és még az újkorban is, évszázadokig még rövidebben alakult az átlagéletkor. De tényleg hosszabb a modern ember élete, mint a középkor emberéé volt? Szemlélet kérdése. A mindinkább általános felfogás szerint az élet 7080-90 év – és azután vége. Eltemetik, elhamvasztják, porait falfülkébe zárják, vagy szétszórják a szélbe. Így van ez, mióta Európa kiokosodott népei és vezetõi megtagadják az európaiság keresztény gyökereit. Szerintük a régiek a ma várható átlagos élettartam harmadát, vagy negyedét élték csak meg. Csakhogy: õk jól tudták, hogy (keresztény hitük tanítása szerint) a rövid földi élet csak bevezetése, csak elenyészõen rövid elõzménye a rájuk váró örökéletnek. *** Most, a különféle áltudományos és ismeretterjesztõnek álcázott híresztelések keltette világvége várás hónapjában megsokasodnak a halál közeli élményekrõl és az ideig-óráig „odaát” voltak élményeirõl szóló beszámolók. Felélénkültek az asztrológusok, a numerológusok, a látók és a jósok, az angyalkák hívõi – és persze, a reinkar-

náció hirdetõi mellett a maják õsi jóslatainak magyarázói. Holott nincs is maja jóslat, csak a mostani idõszakra vonatkozó, kõkorongba vésett naptárciklusuk fejezõdik be idén. Az év vége után mi is új naptárt akasztunk a falra, vagy teszünk az íróasztalra. Igaz, nem hieroglifákkal teli kõkorongot. Hiába bizonyítják a képzett és hozzáértõ szakemberek, régészek és más tudósok, hogy a szóban forgó naptár ciklusának vége nem jelenti a világ végét – falra hányt borsó minden gyõzködés. A butaság-babonaság sötét köde mindent belep. A „tudáskor emberei” jó néhányan tántoríthatatlanul várják és hirdetik a 3 hét múlva bekövetkezendõ világvégét. Még a Bibliát is belekeverik a zagyva jövendöléseikbe. Igazat kell adnom a gimnáziumi tanáromnak, aki azt mondta egykor, hogy „az ember képes megközelíteni a végtelent – de csak a butaságban”. 2012., november 25. Kilátástalan idõ, mondtam tegnap. S ma is kilátástalan dolgok jutnak eszembe. Vagy legalább is olyasmik, amiknek az eredményére, elismerésére szinte nincs remény. Mint az asszonyok házimunkája. Az évek multával (fogytával?) egyre inkább csodálattal és együttérzéssel figyelem az anyák, az asszonyok tevékenységét. Nemcsak a monotonitás, az egyre ismétlõdõ, újra és újra elvégzendõ feladatok, a fõzés-mosás-takarítás gályarab-szerû, vagy taposómalom, avagy mókuskerék jellegû tevékenységeinek sora, hanem a látszólagos eredménytelenség, az elismerés általános és teljes hiánya számomra elviselhetetlenné tenné. És az, hogy ráadásul éveken, évtizedeken, egy életen át így dolgozni. Dolgoznak az emberek általában, sokszor

futószalag mellett, azonos munkafázist ismételve, gépiesen, vagy mint a bányász, vagy a falusi ember, szinte beláthatatlan nagyságú, erejét meghaladó feladatnak gyürkõzve. De a végén: az eredmény mérhetõ, látható. A norma teljesítve, a ház áll, a ruha kész, a termés learatva. De mi marad a mindennapi reggeli, a gyereknek, embernek csomagolt tízórai, vagy a vasárnapi ebéd után? Semmi. Illetve: mosatlan edények halmaza. A mosogatás után: nyoma sincs a lakomának. Kimostad a zoknit, a ruhát, felmostál, porszívóztál, megmostad az ablakokat? Senki meg nem köszöni. Holnap újra kezdheted, mintha semmit sem csináltál volna. Elfogadják, elvárják, rossz esetben megkövetelik és még csak meg sem becsülik. És mindezt sok-sok asszony a napi munkahelyi munka után, a bevásárlás, a cipekedés és a háztartás ellátásának filléres gondjai mellett, egész életében így csinálja. Nem tisztelhetjük eléggé asszonyainkat, a feleségeket, anyákat. Felfoghatatlan, megérthetetlen, ugyanakkor csodálatos számomra a kitartásuk, a fáradt fáradhatatlanságuk. A gondoskodásuk, amely az alapját adja, életben tartja végül is az egész társadalom mûködését. Minden köszönetet, minden megbecsülést megérdemelnek. Megérdemelnének. Tudom, mit beszélek. Fiatal házasként megpróbáltam elérni a háztartási rezsimunkák, ha nem is fele-fele arányú, de legalább is kiegyensúlyozottabb megosztását. Nem kellett sokkal több egy hónapnál és visszasülylyedt minden a régi rendbe, az egyoldalú teherelosztás visszaállt. Annyi munkahelyi elfoglaltságom akadt… Ugyanakkor feleségem a munkahelyén, munkaidejében több munkakört látott el, többet is keresett nálam. Ma is többet tesz az otthonunkért, mint én.

X. évfolyam 23. szám • 2012. november 29.

Dr. Jankovics Marcellre emlékezve

Tárlatvezetés „A Kárpát-medence tudományos feltárói” címû kiállításon – 1.

Tetõtér: Érd természeti képének kiállítása és az érdi õsember Az Európai Uniótól pályázat útján nyert pénzbõl került 2011-ben korszerûsítésre az épület két szárnya és valósulhatott meg a tetõtér kiállítási, közmûvelõdési és, múzeumpedagógiai célú hasznosítása. A tetõtérben került elhelyezésre az Érd természeti képét bemutató kiállítás. Ebbõl az Érd-tétényi fennsík geológiáját bemutató tárló és a világhírû érdi õsemberi telep diorámája van készen, míg a táj növény és állatvilágának bemutatása még a jövõ feladata. (Idõszaki kiállításként jelenleg a Magyar László kalandos életét és Angolát bemutató néprajzi jellegû kiállítást tekinthetik meg itt az érdeklõdõk.)

November 12-én volt 63 éve, hogy életét vesztette a magyar tudomány egyik legsokoldalúbb alakja – az ügyvéd, író és utazó – dr. Jankovics Marcell. Jogi és politikai pályafutása mellett rendszeresen jelentek meg nyomtatásban irodalmi alkotásai. Elméleti munkássága mellett gyakorlott hegymászóként is elismerést szerzett magának hazánkban és az országhatárokon túl egyaránt.

J

A

Budai-hegységhez sorolható Érdi fennsíkon terül el a város kerületeinek túlnyomó része, bár Újtelep a Mezõföldhöz, míg Érdliget egy része a Tétényi síkság Érd-tétényi öblözete nevû ártéri területhez azaz az Alföldhöz tartozik. Ezért az érdeklõdõk kiállításunkon mindenekelõtt a fennsík geológiai szerkezetét bemutató szelvényt tanulmányozhatják. Megfigyelhetõ, hogy milyen régen, hány millió éve, mibõl milyen rétegek keletkeztek és ezek milyen vastagságban helyezkednek el egymás fölött. Az itt jellemzõ ún. szarmata mészkõ például 12-14 millió éves és tengeri kagylók, csigák üledékébõl jött létre. Körülbelül 50 méter vastag réteget alkot. Több helyütt bányászták, de mészkõ bánya a környéken ma már csak Sóskúton mûködik. Ez a kõzet házak építõanyagául szolgál. Számos budapesti középületet is építettek belõle. (pl. citadella, operaház, parlament stb.), de az érdi török minaret is belõle készült. A 15-16 millió éves, jobb minõségû lajtamészkõ csak kevés helyen bukkan településünkön a felszínre pl. a Szidónia-barlangnál. Az Ófalu feletti Kakukk-hegynek illetve a Duna felett Sánc hegynek, Attila várnak nevezett dombsor agyag rétege - amit valaha téglagyár dolgozott fel - a kiédesedõ Pannon-tenger üledékeibõl keletkezett 6-7 millió éve. A környék jóval fiatalabb, szél által szállított, pár százezer éves jégkorszaki löszrétegének vékony leplét már szinte teljesen eltüntette az idõjárás és a földmûvelõ ember évszázadokon át tartó hatása. Ilyet a Duna mentén csak Dunaföldvár és Paks környékén találhatunk vastagabb rétegekben. A szarmata mészkõ fennsíkot vágja át a Fundoklia-völgy, Érd „Grand Kanyonyja”.. A Fundoklia elnevezés perzsa szó, török közvetítéssel kerülhetett ide és mogyoróbokrost jelent. A karsztos aszóvölgy tektonikai törés és folyóvízi erózió révén keletkezett, tehát téves gleccservölgynek tartani. A jégkorszakban nem voltak környékünkön gleccserek. A völgy több mint 30 védett növényfaja (pl. tavaszi hérics, árvalányhaj) és színpompás gyurgyalagjai révén is védett terület s ma már - a Környezetvédõ Egyesületnek és Kállayné Szerényi Júliának köszönhe-

7

ÉRDI LAP

tõen.- tanösvény is vezet nevezetességei között. Az õsember, azaz a neandervölgyi faj 50-60 ezer évvel ezelõttre tehetõ vadásztáborának nyomait 1962-ben lelkes érdi lokálpatrióták találták meg a parkvárosi Fundoklia-völgyben, Patyi Vilmos figyelemfelhívása után elõször Jovicza Ignác tanár vizsgálta meg az itt talált pattintott kõeszközöket és állatcsontokat, amelyekbõl az 1963. augusztus 20-án Ófaluban nyitott kis helytörténeti kiállításán be is mutatott néhányat. (Ez a kiállítás azonban sajnos tíz év múlva a bezárás sorsára jutott.) A lelet együttest ugyanakkor a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei, Gáboriné Csánk Veronika régész és Kretzoi Miklós paleontológus (õslénykutató) professzor vették gondozásba és dolgozták fel. Az anyag egy része az 1983-ban Érden Földrajzi Gyûjteményt alapító Balázs Dénes geográfus jóvoltából visszakerült városunk múzeumába és megvetette a késõbbi helytörténeti kiállítás gondolati eszméjét és alapját. Az itteni õsemberhez hasonló korúak és kultúrájúak pl. a Bükkben lévõ Suba-lyuk leletei és a tatabányai Szelim-barlang leletei. Az érdi õsemberi telep a középsõ-paleolit moustérien kultúra egyik legjelentõsebb elõfordulási helye. Az érdi vadász zsákmányállatait tanulmányozva kiderült, hogy fõleg a barlangi medvére specializálódott. Elõfordult a vadászott fajok között több más jégkorszaki állat, mint a gyapjas orrszarvú, hiéna, rénszarvas, jégkori vadló, de a mamut is. Találtak a régészek egy hústároló vermet, ahol az õsemberek 7 tonnányi húst raktározhattak. Tûzhelynyomokat is sikerült kimutatni. Az õsember eszközeire a kvarcit kavicsból, csontból, fából kialakított pengeszerû kaparó, vágó szerszámok és dárdák voltak jellemzõek. Az érdi õsembert bemutató dioráma érdi preparátorok, Sipos György és fia, Sipos Máté munkáját dicséri. KOVÁCS SÁNDOR

ankovics Marcell 1874. november 3-án református családban látta meg a napvilágot a Somogy megyei Gárdospusztán. A középiskola elvégzése és a Pozsonyban tett érettségi után, jogi tanulmányokat folyatott Pozsonyban és Budapesten, majd a sikeres vizsgákat követõen, 1900ban ügyvédi oklevelet szerzett. Már egyetemi évei alatt is nagy hatással volt gondolkodásmódjára és világszemléletére távoli rokona, Kossuth Lajos, kinek felesége, Meszlényi Teréz nagyapjának nõvére volt. Az ifjú Jankovics emlékezetes pillanatokat tölthetett „Turinban,” a számûzetésben élõ politikus környezetében, számos olyan élményt szerezve, mely késõbb meghatározta életét. Az egyetem befejezése után Pozsonyban, a számára mindig kiemelten fontos városban, kezdte meg ügyvédi gyakorlatát, majd nyitott önálló irodát. Talán a Torinóban eltöltött nyarak hatására, Jankovics Marcell már egészen fiatalon élénk közéleti szerepet vállalt. Elõször városának ügyvédi kamarájának volt a titkára, majd kétszer választották a füleki választókörzet országgyûlési képviselõjévé. Elsõ alkalommal 1905-ben a Függetlenségi és 48-as Párt tagjaként, majd egy esztendõvel késõbb már függetlenként kapott bizalmat a választóktól. Korának törvényhozásának jellegzetes alakjának tartották számon aki, életpályája ismeretében nem meglepõ módon, mindig hû volt Kossuth gondolkodásához és szemléletéhez, és ennek a Parlamentben gyakran hangot is adott. A nagy háborút követõ összeomlás Pozsonyban érte, és az anyaországtól való elszakítás nagy hatással volt rá. A történelmi napokra így emlékezett Húsz esztendõ Pozsonyban címmel 1939-ben megjelent életrajzi ihletésû kötetében: „Csak egy bizonyos: Pozsonyban senki sem akart csehszlovák lenni. Sem a bourgeois-ák, sem a marxisták, sem magyarok sem németek. A város szlovák munkássága, mert hiszen nagyon kevés pozsonyi szlovák intelektüel volt, még nem tudta mit akar. Én merem állítani, hogy nem gondolt államalakításra, hanem csak kenyérre és fontosabb volt neki az apa, a férj és fiú hazatérése a háborúból, mint a történelmi idõk.[…] elõször is egyedül maradtunk, egész Magyarország. És egyedül maradtunk mi pozsonyiak is- a mi szép Pozsonyunk.[…] Azután nem maradt más hátra, - egypáran megkezdtük az apró munkát. Rendet raktunk az utcákon. Mindennap órákat töltöttem az állomáson, hogy az átvonuló katonák ellátásáról gondoskodjam a város nevében.” A két világháború között a csehszlovákiai magyar irodalmi élet vezetõ alakjaként, a Szlovenszkói Magyar Közmûvelõdési Egyesület elnöke volt. Számos nagysikerû irodalmi alkotás fûzõdik a nevéhez, mely korának egyik legolvasottabb szerzõi közé emelte. Mûvei közül kiemelkedik Egy évszázad legendái (1940) címû családregénye, melyben két évszázadon át mutatja be az egymást követõ nemzedékek történetét, az általuk átélt történelmi változásokkal és a magyar történelem sorsfordító eseményeivel egyetemben. A jogi, politikai valamint az irodalmi pálya mellett, életében a legnagyobb szerepet a hegyek, az alpinizmus játszotta. Már fiatal diákkorában járt az Alpokban; még alig volt 16 éves, amikor megmászta a Piz Morteratsch (3754 m), Ortler (3902 m), Wetterhorn (3703 m), Strahlegg (3351 m) és Breithorn (4171 m) csúcsokat. Az élmények hatására, ha tehette úgyszólván minden szabadidejét az Alpok és Dolomitok sziklavilágában töltötte, az alpesi világ elkötelezett kutatója lett, és nagy gondot fordított arra, hogy ismereteit az olvasókkal, érdeklõdõkkel megossza „mint a legnagyobb földi hatalmasságnak, a természetnek igénytelen, de hûséges íródeákja.” Könyveiben, Úttalan utakon (1903), Sasfészek (1906), Az Alpesek (1911), és cikkeiben nagyon sok hívet szerzett a hegyi világnak, és ez nagyon fontos volt számára. Egy alkalommal, Az Alpesek elõszavában, így írt errõl: „S

Dr. Jankovics Marcell egyszerre örömmel tapasztaltam, hogy igazságokat kell megírnom, szép és erõs igazságokat, mert akadtak nálam erõsebbek, kik nem csak olvasták a könyvet, hanem mikor letették azokat a lapokat, melyek valamit az örök ifjúság megoldásáról regéltek, csak azért tették le, hogy kezükbe vegyék a vándorbotot, és megnézzék önmaguk, hogy mi lehet az, mi a lelket ennyire elbûvöli. És én elégedett voltam nagyon, ez a legnagyobb siker, az apostolok sikere.” Az öt nyelven németül, olaszul, franciául, szlovákul és angolul kiválóan beszélõ tudós nagy népszerûségnek örvendett külföldön is. Életében gyakran keresték fel kortárs hegymászók, hogy tapasztalatairól kérdezzék és tanácsokat kérjenek tõle. De ismereteit nem csak a szakma számára tartogatta, a publikációkon kívül számtalan egyetemi és ismeretterjesztõ elõadáson tárta az érdeklõdök elé. Irodalmi és aktív hegymászó munkásságán kívül a turista közéletben is szerepet vállalt. Számos betöltött tisztsége közül talán a legfontosabb volt számára, hogy az 1918-ban alakult Magyar Hegymászók Egyesületének elsõ elnöke lehetett, kilenc esztendõn át. A közel egy évtized elsõ két évében párhuzamosan az MHE vezetése mellett a Magyar Turista Szövetség társelnökei tisztjét is ellátta 1920-ig. Hegymászásainak kedvelt színhelyén, a Dolomitokban ma sem feledkeznek meg róla. A természeti szépségeirõl híres üdülõváros, Cortina d' Ampezzo közelében fekvõ festõien szép település Auronzo di Cadore, ahol Jankovics Marcell számos alkalommal járt, és indult innen útnak a környezõ csúcsok meghódítására. Az itt élõ lakosok napjainkban is ápolják emlékét a híres magyarnak, aki városuk hírnevét elvitte a nagyvilágba. Szabó Katalin a Trivenetói OlaszMagyar Kulturális Társaság és Massímo Cassagrande a Club Alpino Italiano vezetõjének lelkes szervezõmunkájának eredményeként a helyi városháza konferenciatermében Dr. Kubassek János a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója tartott elõadást az olasz honban nagy népszerûségnek örvendõ magyarról 2012 augusztusában. A szép számmal megjelent közönség soraiban, a helyi történészek és a Dolomitok kutatói mellett, helyet foglalt olyan érdeklõdõ is, akinek a nagypapája még Jankoviccsal együtt járta a környezõ hegyeket. A magyar hegymászó egyik mászásának útvonalán, a korabeli ruházatot viselve és korabeli segédeszközöket használva, jutottak fel a közelben levõ hegycsúcsra, a helyi hegyimentõ csoport tagjai, akik a mászásról egy rövidfilmet készítettek. A nagy sikerû elõadást követõen a városka fõterén mintegy kétezer ember elõtt mutatták be ezt az alkotást, melyet az érdeklõdök nagy élvezettel és érdeklõdéssel nézték végig, majd kérdéseket tettek fel az alkotóknak. Az ismeretterjesztõ film, amely emléket állít az 1947 novemberében elhunyt a sokoldalú magyar tudósnak, hazánkban is látható lesz, mégpedig elõször Érden a Magyar Földrajzi Múzeumban az elkövetkezõ Múzeumok Éjszakáján. STENCINGER NORBERT

8

X. évfolyam 23. szám • 2012. november 29.

Az olvasás öröme A

z olvasás és a könyvek utáni vágy nem születik meg magától senkiben sem, ennek felébresztése, ápolása és fejlesztése a szülõk a család aztán a tanítók, tanárok kezében van. Érdi buszozásaim közepette felfigyeltem egy hosszú hajú lányra, aki nemcsak a tömegközlekedési eszközökön olvas, de még gyaloglás közepette is láttam könyvvel a kezében. Egyik nap megszólítottam, nagyon érdekelt, honnan ez a nagy olvasási kedv, a könyvek iránti szeretette. Meglepõdött, majd az éppen akkor olvasott könyv bûvöletébõl, átlépett a valóságba, elmosolyodott és csak annyit mondott „szeretek olvasni”. Mivel látta ez kevés számomra egy komoly beszélgetés alakult ki közöttem és Kocsis Tímea, Érden lakó, hosszú hajú és állandóan könyvet olvasó lány között. – Melyik volt az elsõ könyv amit olvastál? – Mielõtt olvasni kezdtem volna, mint minden gyermeknek, nekem is édesanyám lefekvés elõtt olvasott meséket. Imádtam ezeket hallgatni. Aztán az elsõ könyv amit olvastam a Nagy mesekönyv volt. El kell mondanom, az olvasásom kezdete, nem öröm olvasás volt, mint utólag kiderült amiatt mert diszlexiás vagyok, így aztán Mamám felügyelete alatt olvastam mindennap. Óvodás és elsõs koromban még Tárnokon laktunk, nagyon szerettem ott, majd Érdre költöztünk és a Gárdonyi Géza Általános Iskolába jártam a nagyszerû Patyi Erzsébet tanítónõhöz, aztán Burger Kornélia, Dobosné Nagy Andrea (történelem) és Csontos Éva (matematika) tanárnõim azok, akiket sohasem fogok elfeledni. Az olvasás szeretetéhez Kocsis nagymamám is hozzá járult, mert mindig olyan könyveket kaptam tõle, melyek nagyon jók voltak, Erich Kastner: A két Lotti címû könyvét már élvezettel olvastam és meséltem el neki boldogan így aztán folyamatosan kaptam tõle a jobbnál jobb könyveket. Majd Budapestre jártam a Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskolába és Bereczki Magdolna tanárnõ tovább kalauzolt a történelem érdekességeiben, felkeltette a kíváncsiságom a régi korok iránt. A buszozás, vonatozás alatt mindig olvastam, mert máskülönben rosszul lettem volna, de így az olvasás elvette a figyelmem az utazásról. A Fõiskolára könyvtára tankönyvek és szakkönyvek mellett érdekes olvasnivalóval is ellátott. A Dunaújvárosi Fõiskola gazdálkodási szakát végeztem el, és ekkor már a csoporttársaim is ajánlottak könyveket, itt ismerkedtem meg Vavyan Fable mûveivel. – Kik a kedvenc íróid? – Nagyon sok van. Mielõtt felsorolnám õket,fontosnak tartom elmondani, hogy bizonyos szakaszok vannak az ember életében, például gyermekkorban nagyszülõk, szülõk, tanítók, tanárok akik ajánlják a könyveket,aztán vannak költõk írók akiket megszerettünk olvasás közben, és az õ mûveiket többször is elolvassuk, életünk során. Amit sokszor hallok, hogy a kötelezõ olvasmányok nem jók, nem olvassák el a diákok, én azok közé tartoztam akik elolvastam ezeket a könyveket is, és így szerettem meg Csokonai Vitéz Mihály, Petõfi Sándor és Ady Endre költészetét valamint Gárdonyi Géza,Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Jókai Mór, Karinthy Frigyes és Õrkény István mûveit. Elolvastam Kosztolányi Dezsõ: Édes Anna és Pacsirta címû regényeit is, de azok annyira felkavartak, hetekig a hatásuk alatt voltam, de rossz értelemben, egy ideig elvették a nyár örömét, most néhány év után is futkorászik a hideg rajtam. Aztán Fekete István, Rejtõ Jenõ, Vavyan Fable, Agatha Christie, Claire Kenneth, J. K. Rowling, Amanda Quick, Kresley Coke, Julia Quinn és még jó néhányan, vannak akiket mindig nagy örömmel olvasok. – A könyvespolcodon kitõl van a legtöbb könyved? – Vavyane Fable írónõtõl, mint

tudjuk ez írói állnév, igazi neve Molnár Éva. Szeretem, mert vagy megpróbálja elfeledtetni a mindennapi gondokat, vagy megpróbál ráismertetni önmagunkra, vagy kalandos mesékbe röpít át bennünket, színes, veszélyes, mindenesetre egy érdekes világba. Történetei lebilincselõek, a vége felõl nézve logikusak, nagyon fogékony a mindenkori aktualitások iránt és az évek múltával is helytálló. Igyekszem minden könyvét megvenni, a régieket antikváriumokból próbálom beszerezni, akárcsak a Rejtõ Jenõ könyveket, mert azokat is gyûjtöm. Köztudott, hogy õ is írói álnevet használt P. Howard és Gibson Lavery néven jelentek meg könyvei. Claire Kenneth, Amerikába emigrált, magyar írónõ, eredeti neve Kölcsey Kende Klára, az õ könyveit is nagyon szeretem. Gyûjtöm még Amanda Quick könyveit is, õ is több írói álnéven ír, eredeti neve Jayne Ann Krentz. Miért éppen ezeket olvasom, úgy gondolom azért, mert talán így tudom elviselni a körülöttem lévõ világot, ezekben a könyvekben,a jó ,jónak is tud maradni, a gonoszak megkapják általában megérdemelt büntetésüket. A kedvenc szerzõim varázsa a humorukban áll, a nem túl szép dolgokat is feldolgozhatóvá teszi egy kis nevetés. Elvégeztem a fõiskolát, van munkám, de munkát találni és azt megtartani egy fiatal lánynak nem egyszerû. Mostanában egyre többet beszélnek a munka értékérõl, de a gyakorlatban igazán még nem érzékelem, de már annak is örülök, hogy aki tisztességesen dolgozik nem nevetik ki, mert sajnos ilyen idõszak is volt. A könyveim az olvasás ahol jól is tudom érezni magam, sajnos Érden is mikor gyalogolok, összefirkált utcanév táblákat látok, autóbusz menetrendeket, s szinte örülhetek, hogy még vannak, mert jó néhányat, össze is zúztak mindez számomra felfoghatatlan. Az aluljárók borzalmasak, pedig már jó néhányszor újból festették a csúnya trágár beszéd, kiabálás az utcán megrázóak, ezért kellenek a könyvek, hogy erõt adjanak. Nézek televíziót, hallgatok rádiót és internetezem is, a filmek néha kölcsönhatásban vannak a könyvekkel például Jane Austen: Büszkeség és balítélet címû könyvét többször feldolgozták, de a BBC változata a kedvencem. Tudom volt egy idõszak amikor azt hitték a filmek ki fogják szorítani a könyveket, az olvasást a szórakozás területérõl, én nem hiszek ebben. Az igazi szórakoztató irodalmat, a csendes elgondolkodtató olvasás örömét szerintem egyik sem helyettesítheti. – Az olvasáson kívül, mit kedvelsz még? – Szeretek kerékpározni és úszni is. Az idén édesanyámmal és barátainkkal részt vettünk az Érd Körbe kerékpározáson a leghosszabb távon, tény a végére elfáradtunk, de nagyon jól éreztük magunkat. Tárnokra is többször átkerékpározzunk, a friss levegõ, a mozgás mind testileg, lelkileg felfrissítenek. Jó dolog a kertes ház, madarak hangját is lehet hallani, de az olvasás az ami igazán magával ragad. Kocsis Tímea az olvasás élményeirõl, kedvenc íróiról és könyveirõl olyan szeretettel, érzelemmel beszélt, mint gondolom azok az emberek akik gyerekkorában körül vették õt és meséltek neki, vagy könyveket adtak a kezébe. Benedek Elek írta a következõt: „Valamint a házat is alulról kezdik építeni, azonképpen a magyar irodalom olvasóközönségének nevelését is alul, a gyermekeknél kell kezdeni.” Kocsis Tímea esetében teljesen helytálló Benedek Elek gondolata. A napjainkban megjelenõ könyvek mennyisége, példányszáma cáfolja azt, hogy féltenünk kellene a könyvet az olvasást, addig meg mindenképpen optimisták kell legyünk, míg a hosszú hajú érdi lányhoz hasonlók lesznek. FEKETEGYARMATI SÁNDOR

ÉRDI LAP Don-kanyar 2. – Kárpátaljától Belgrádig Alig negyed századdal az elsõ világháború fogalommá vált nagy csatái, Galícia, Doberdó, Isonzó után újabb nagy csata helyszíne került a magyar köztudatba. Don-kanyar, a 2. magyar hadsereg hõsi helytállásának és mérhetetlen szenvedéseinek helyszíne, egyben sok ezer katona végsõ nyughelye. Közeledve a nagy doni harcok 70. évfordulójához, öt részbõl álló, fõként magyar levéltári forrásokon alapuló cikksorozat igyekszik megvilágítani az események politikai és katonai hátterét, emléket állítva mindazoknak a magyar katonáknak, akik a második világháború harcaiban életüket vesztették. Magyarország semlegességének megõrzése érdekében gróf Teleki Pál maga vette kézbe az ország irányítását és megalakította második kormányát.(1939.február 16- 1941.április 3.) 1938. március 14-én Szlovákia kikiáltotta függetlenségét, másnap Németország bekebelezte Cseh-Morvaországot, Magyarország pedig néhány nap alatt visszaszerezte Kárpátalját. Utóbbi révén létrejött a régóta vágyott magyar-lengyel határ. Egy hónappal késõbb azonban Hitler már Lengyelország ellen készült. A Führer a brit diplomáciát igyekezett meggyõzni, hogy az próbálja területi engedményekre bírni a lengyel kormányt. Az angolok és a franciák azonban katonai támogatást ígérve ellenállásra bíztatták a lengyeleket. Lengyelország függetlenségét más irányból is veszély fenyegette. "A németektõl szabadságunkat féltjük, az oroszoktól pedig a lelki üdvösségünket" -mondták a lengyelek, utalva a Lengyelországra leselkedõ kettõs veszedelemre. 1939 nyarán az angolok és a franciák eredménytelen tárgyalásokat folytattak a szovjet kormánnyal. A tárgyalások során a szovjetek közölték az esetleges megállapodás árát, ami Finnország, a balti államok, Lengyelország keleti része, Románia, Bulgária, Isztambul, valamint a Boszporusz és a Dardanellák környékének szovjet érdekszférába vonását jelentette. A nyugatiak a lengyel és a török területeket illetõen fenntartásokkal voltak, valójában azonban nem is törekedtek megállapodásra. Ezzel szemben gyorsan egyességre jutottak a németek és a szovjetek. Mindkét fél egyetértett Lengyelország fölosztásában, s bár a befolyási övezeteket némileg elnagyoltan jelölték ki, érvényesülhettek a szovjet érdekek. 1939. augusztus 23-án Moszkvában Vjacseszlav M. Molotov külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop külügyminiszter aláírták a szovjet-német megnemtámadási egyezményt és titkos záradékát. Sztálin úgy emlékezett, hogy Magyarország is a szovjet övezethez került, ami az elõzmények ismeretében nem is lett volna nagy meglepetés. 1939. szeptember 1-jén a Lengyelország elleni német támadással megkezdõdött a második világháború. Szeptember 3-án Anglia és Franciaország hadat üzentek Németországnak, de hatékony segítséget sem akkor, sem késõbb nem adtak a lengyeleknek. A német támadáshoz csatlakozott Szlovákia is. A német és a szlovák kormány is engedélyt kért a magyar kormánytól magyar vasútvonalak használatára, Teleki azonban a történelmi magyar-lengyel barátságra hivatkozva határozottan visszautasította a kérést. Szeptember 17-én a szovjet hadsereg hátba támadta a lengyeleket, akiknek ellenállása kilátástalanná vált. Teleki utasítására a magyar hatóságok

biztosították mintegy 80 ezer lengyel számára, hogy Magyarországra meneküljenek, elkerülve ezzel a német vagy szovjet fogságot. A volt magyar-lengyel határ magyar-szovjet határ lett, s bár a magyarszovjet diplomáciai kapcsolatok is rendezõdtek, a magyar fél korántsem volt elégedett a kialakult helyzettel. A semlegességre törekvõ Magyarországnak eddig csak a német megszállástól kellett tartania, most azonban

us 26-án ultimátumban követelte Romániától Besszarábia és Bukovina átadását, amit a magyar és bolgár területi követelésektõl is tartó román kormány Dél-Bukovina kivételével végre is hajtott. Erdély miatt magyar-román háború fenyegetett, az ekkor már a Szovjetunió elleni támadást fontolgató Hitlernek azonban szüksége volt a magyar és a román nyersanyagokra. 1940. augusztus 30-án ismét németolasz döntés eredményeként Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. Miután a románok átadták Dél-Dobrudzsát Bulgáriának, Németország garantálta Románia határait. Szovjet szempontból mindez azt jelentette, hogy Románia, Bulgária és Magyarország nem a Szovjetunió, hanem Németország érdekszférájába került. Ezt az is megerõsíteni látszott, hogy mindhárom ország csatlakozott a Németország, Japán és Olaszország által szeptember 27-án aláírt Háromhatalmi egyezményhez, ami elvben Kelet-Ázsiában japán-, Európában pedig német-olasz hegemóniát biztosított. A tengelyhatalmak helyzetét nehezítette, hogy Angliát még nem gyõzték le. Sztálini tisztában volt azzal, hogy

Kárpátalja elõterében megjelentek a szovjet hadosztályok. Teleki külpolitikai kötéltáncra kényszerült, amelynek során elvei érdekében idõnként a vakmerõségtõl sem riadt vissza. 1939. november 30-án a Szovjetunió hadüzenet nélkül megtámadta Finnországot, amelyre lehetõséget a Molotov-Ribbentrop paktum biztosított. Finnország Magyarországhoz hasonlóan semlegességre törekedett, ezt azonban egyetlen nagyhatalom sem volt képes garantálni. A Népszövetség agresszornak nyilvánította a Szovjetuniót és kizárta tagjai sorából. A keményen harcoló finnek a Finnországgal baráti, sõt rokoni kapcsolatokat ápoló Magyarországon széleskörû támogatásra számíthattak. Teleki lehetõvé tette, hogy egy magyar önkéntes zászlóalj titokban Finnországba utazzon a finnek támogatására. A németek kezdettõl fogva tudtak a zászlóalj szervezésérõl, azonban a franciák és az angolok indiszkréciója miatt a szovjetek is tudomást szereztek róla. 1940 tavaszán a német csapatok megszállták Dániát és Norvégiát, majd nagy nyugati offenzívájuk során vereséget mértek az angol és francia csapatokra, s június 22-ére megszállták Franciaország nagy részét és a Benelux államokat. Hitler békét ajánlott Angliának, Winston Churchill azonban bízva az USA támogatásában elutasította azt. A szovjet kormány júni-

a szovjet-német érdekközösség aligha tartható fent sokáig. 1940 szeptemberében a szovjet vezérkar elkészítette a Németország elleni támadás tervét, amely Finnországgal és Romániával a korábbi konfliktusok miatt, mint Németország természetes szövetségeseivel számolt. Magyarország szintén Németország szövetségesei között szerepelt, dacára annak, hogy nem voltak területi követelései a Szovjetunióval szemben, a Teleki féle semlegességi koncepció szerint pedig az országnak nem lett volna szabad belépnie a nagyhatalmak háborújába. 1940 novemberében Molotov Berlinbe látogatott, ahol Hitlerrel folytatott tárgyalásai során egyértelmûvé vált, hogy Németország a továbbiakban nem támogatja a Szovjetunió területszerzõ terveit, december 19-én pedig Hitler utasítást adott a Szovjetunió elleni támadó háború, a Barbarossa-terv kidolgozására. 1940 végére az erõsödõ német és szovjet nyomás miatt a Teleki-kormány nehéz helyzetbe került. A relatíve önálló magyar külpolitika demonstrálását is szolgálta a gróf Csáky István külügyminiszter által Belgrádban 1940.december 12-én aláírt jugoszláv- magyar szerzõdés, amely jugoszláv kívánságra "örökbarátsági"jelzõt kapott. PERGER ANTAL

Kemeri Nagy Imre

A Klauzál Gábor Társaság közhasznú civil egyesület meghívja Önt és kedves Családját a KLAUZÁL GÁBORRÓL szóló elsõ érdi megemlékezésre. Idõpont: 2012. december. 1. szombat 15.00 óra Helyszín: Magyar Földrajzi Múzeum, 2030 Érd, Budai út 4. emeleti elõadóterem 15.00-15.10 Megnyitó: T. Mészáros András Érd Megyei Jogú Város Polgármestere Mit köszönhet hazánk Klauzál Gábornak” vetített képes elõadás 15.10-16.00 „M Klauzál életének és eredményeinek a bemutatásával a reformkortól, az 1848-as minisztériumon át a kiegyezésig. Elõadó: Dr Dobos Károly a Klauzál Gábor Társaság elnöke

X. évfolyam 23. szám • 2012. november 29.

9

ÉRDI LAP

Sakk: Gyõzelem Szentendrén Folytatódtak a Pest megyei Szuper csoport küzdelmei.

K

ét azonos erõsségû csapat összecsapását hozta a Szentendre SE – Érdi VSE mérkõzés. Eleinte a hazaiak álltak jobban, de másfél óra alatt kiegyenlítõdtek az erõviszonyok. Egy gyors vereséget, Holtság István gyõzelmét és Varga József döntetlenjét hozta ez az idõszak. Késõbb Sinka Csaba, majd Horváth Péter is döntetlennel állhatott fel a tábla mellõl. Horváth Kálmán gyõzelmét újabb hazai siker követte, így maradt az egyenlõ állás. Négy óra játék után Schaum Béla is gyõztesen állhatott fel a tábla mellõl, viszont pár perc múlva a 10. táblán a szentendreiek könyvelhették el az 1 pontot. A 9. táblán csapatunk legidõsebb tagja Völgyi Ferenc gyötörte legtovább az ellenfelét, akit 5 órás küzdelemben feladásra késztetett, megszerezve a csapatgyõzelmet. A végeredmény: Szentendre – Érd 4,5-5,5 Jelenleg az Érdi VSE a 6. helyen áll 9 ponttal. Továbbra is várjuk a sakkozást kedvelõket az Ercsi út-i sporttelepen minden vasárnap 10.30-14.00 –ig. HPL

Tisztelt Mozgássérült Betegeink! Intézményünk Felsõ utcai bejárata mozgássérült betegek számára, különösen esõs idõben nehezen megközelíthetõ, ezért javasoljuk, hogy az Alsó utcai kapun hajtsanak be az Intézmény új épülete elõtti belsõ parkolóba. A régi és az új épületet összekötõ folyosó a Szent Klára gyógyszertár felõli oldalról akadálymentesen megközelíthetõ. A folyosó ajtaja egy kerekes székbõl is elérhetõ nyomógombbal nyitható. A folyosón jobbra fordulva találhatók a liftek, amikkel el tudják érni a Kartonozót, ill. az igénybe venni kívánt rendelést. Dr. Kõszegi Gábor fõigazgató, Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény

KELL EGY JÓ CSAPAT! Az ÉTV-ÉRDI VSE NÕI KÉZILABDA SZAKOSZTÁLYA szeretettel várja utánpótlás csapataiba

a kézilabda iránt érdeklõdõ lányokat. Jelentkezés és érdeklõdés: 2000-és fiatalabbak, szivacs-kézilabda KISGERGELY CSILLA, Tel.: 06 30 554-29-56 97-98-99-as korosztály OLÁHNÉ BALOGH TÜNDE, Tel.: 06 20 527-05-11 94-95-96-os korosztály HAVRIL KÁROLY, Tel.: 06 20 343-17-78

Hirdessen az Érdi Lapban! Nyomtatott és elektronikus formában megjelenésünk, példányszámunk biztosítja a városban, illetve a kistérségekben az ÖN hirdetésének legminimálisabb összegét, mely szerint az ÖN hirdetése egy olvasó elérésére akár 50 fillérjébe sem kerül! Ingyenesen elkészítjük hirdetését!

Hirdetésfelvétel: Nagy Gábor: 06 20 355-4710. Ügyfélszolgálati irodánk: Érd, Budai út 16-18, Tel/Fax: 06 23 364-017. www.erdilap.hu [email protected] Már 10 éve az olvasókért és az Érdiekért… Kedves Érdi Polgárok! Várjuk Önöket az Összefogás Egyesület székházában (Alsó u. 8.) minden csütörtökön 18 órától. Találkozhatnak önkormányzati képviselõkkel, a város vezetõivel, a polgári oldal aktivistáival, tájékozódhatnak a város életérõl. A Fidesz Érdi Szervezete

Felhívás Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata kézmûves kereskedõk jelentkezését várja a Városi

Karácsonyi Vásárra (helyszín: Érd, Fõtér, sétálóutca) Jelentkezni Krasznai Tímeánál lehet, telefon: 06 30 625 8006 A vásár december 15-24. között tart.

Kézilabda: Idegenben lõtt góllal ment tovább a Metz Metz Handball – ÉTV-ÉRDI VSE: 32 – 26 Elsõ igazán komoly ellenfelünkkel találkoztunk az EHFkupában. A francia Metz elleni elsõ mérkõzésen Budaörsön, a mérkõzést végig vezetve, hatalmas iramban nyertünk. Mindkét félidõ utolsó pár percében két-két gólt hoztunk az ellenfelen, így összesen 37-31 arányban gyõztünk. Mivel a Gorodnichanka elleni párharc mindkét összecsapását hazai pályán játszhattuk, ez volt történetünk elsõ nemzetközi kupameccse külföldön.

N

agy meccsre és továbbjutásra készültek a franciák, a 4500 fõs csarnokban minden szurkolót felszereltek a megfelelõ hangulatkeltõ eszközökkel. Ugyan a meccs prospektusában a reklámok mellett csak a játékosok felsorolására futotta és még ebben a kiadványban is Erdi Budapest néven emlegettek minket, minden nézõ kapott felfújható szurkolói rudat (tudják), meg ilyesmiket. A felvezetõ meccset egy negyedosztályú férfi találkozó jelentette amelyen nagyon magabiztosan nyertek a sárga-kék hazaiak. Az elsõ percekben az zajlott a pályán, amit a hazaiak szerettek volna, nem tudtuk megállítani a nagy lendülettel érkezõ franciákat. Ugyanúgy, ahogyan egy hete hazai pályán, 5 perc után ébredtünk 4-1-nél, és 5-5-nél egyenlítettünk, majd átvettük a vezetést. Janurik Kinga állt az érdi kapuban, mûködött a védekezésünk, ritkán talált rést francia játékos. Az elmúlt hét tapasztalatait felhasználva, jóval szorosabban õrizték Elezt, így viszont a beállósunk, Kisfaludy Anett kerülhetett újra és újra könnyen helyzetbe. Jó játékkal, magabiztosságunkkal elnémítottuk a több, mint 3000-es francia tömeget, csak az érdiek hangjától zengett a csarnok. Hazai játékost még csak véletlenül sem küldtek ki két percre az ellenféltõl, látványos lökésekért is csak

szabaddobások jártak. Sokáig 7-10-en állt az eredmény, összesítésben 9 gólos elõnnyel mentünk. Nagyszerûen kézilabdáztunk, Rác Sándor pedig csak kereste a jó megoldást, de hiába forgatta a csapatát, sehogy sem találta. Elezt állították ki a 22. percben, emberelõnyben egy gólra felzárkózott a metzi csapat. Amit elterveztünk, megvalósítottuk - nem tudott átrohanni rajtunk az ellenfél, a legtöbb alkalommal remekül rendezõdtünk vissza. A félidei döntetlen állással õriztük az otthon szerzett hat gól különbséget, és már csak harminc perc volt a párharcból. Ezen a mérkõzésen sokkal jobban mûködtek a védelmek mindkét oldalon, így az biztossá vált, hogy maximum 5 gólos vereség "fér bele" és jelent még továbbjutást. De szerencsére, ez szóba sem került, sokkal inkább úgy tûnt, hogy az lehet a kérdés, kettõs gyõzelemmel sikerül e továbbjutnunk... Minden arra utalt, hogy a jól játszó érdi csapat magabiztosan juthat a legjobb 16 közé az EHF-kupában. Tizennyolc tizennyolcig fej-fej mellett haladtak a csapatok, majd a félidõ közepén nekünk sikerült újítani. Elképesztõen védekeztünk, és okosan támadtunk. Három zsinórban szerzett góllal, 18-21-re vezettünk - Kovács Anna átlövéseinél többször is szerencsénk volt és a kapusról pattantak be a labdák. Majd az utolsó 14 percben... Elõbb Kisfaludy kiállítása után 2 perc alatt egyenlítettek a hazaiak, és nyolc perccel a vége elõtt már 25-23-ra vezettek. A spanyol átlövõ Ortega jött lendületbe, mi elszórtuk a labdákat, 4:2-es védekezésre váltott a francia csapat, amivel nem tudtunk mit kezdeni. A lendületbe jövõ franciák rohamai ellenére volt tartásunk, Balog Beáta szerzett nagyon fontos gólokat, igyekeztünk tartani a labdákat és sokáig támadni. Jól sikerült ölni az idõt, hiába jött Kovács Anna kiállítása, ezzel együtt is 5 perccel a vége elõtt 26-25-re ment a Metz,

sokkal jobban álltunk összesítésben. Az utolsó néhány percben viszont hatalmas feltámadást indított a hazai csapat, mi pedig nem bírtuk. Zsinórban öt gólt szerzett a Metz, amivel 31-25-nél már õk álltak továbbjutásra (elõször a meccsen), két perccel a vége elõtt. Hiába volt esélyünk még az utolsó fél percben is - 32-26-nál eredménytelenül támadtunk, kapuralövésig sem jutott az utolsó akciónk. A legjobb harminckettõ között búcsúztunk az európai kupaporondtól. Nehéz továbblépni. Fájdalmasan alakult a metzi mérkõzés végjátéka. Sokan azt mondták, hogy ha már az elején ellépett volna a francia csapat és simán nyer, az egy dolog. Így viszont... Nem volt egyszerû megemészteni a kiesést. Eltékozoltuk az esélyünket. Az utolsó néhány perc sokkja rányomta a bélyegét nem csak az aznapi rövid hazaútra, vagy a vacsorára, a másnapi buszút is komoran telt. Véget ért számunkra az EHF-kupa. Egy könnyû ellenfélen átléptünk itthon a Gorodnichanka személyében, a Metz viszont 120 perc alatt, úgy hogy õk játszhatták a második mérkõzést hazai pályán, kiharcolta a továbbjutást ellenünk. Egy gólon múlhat - hangoztatta Szabó Edina már az elsõ mérkõzés elõtt és igaza lett. Egy kapufán, egy meg nem adott gólon, egy kiállításon, egy rossz ítéleten, egy döntésen. Apró dolgokon dõlt el, ami azt jelzi, hogy mégiscsak ott a helyünk Európában. Nem lógtunk ki a mezõnybõl, akár kaphattunk volna papíron sokkal gyengébb ellenfelet ebben a fordulóban és szerencsésebb sorsolással akár tovább is menetelhettünk volna. De a mi utunk sosem a legegyszerûbb, mégcsak nem is a legrövidebb, viszont mindenképp a jó irányba tart. Az irány, az európai kézilabdázás elitje, amelyhez lépcsõfok az EHFkupa, amelyhez még sok olyan találkozóra van szükség, mint a Metz elleni.

Te képes vagy változtatni az életeden? a feszes bõr is látványosan a figyeled a híreket, bimegjelenik, ami manapság zonyára hallottad már, a férfiaknak és a nõknek is hogy a méltán sikeressé vált egyaránt fontos. Végül, de Oread Speedfitness Stúdió nem utolsó sorban a sport egy még exkluzívabb helyre és az esetleges verseny felköltözött a hónap közepén, készülési idõszakban jeezzel ünnepelvén egy éves lentõs eredményjavulást születésnapjukat! lehet vele elérni, és mi lePersze még mindig sokan hetne jobb bizonyíték erre, vannak, akik nem tudják homint hogy a hazai olimpiva rakni a speedfitness fokonjaink is a speedfitnesst galmát. Engedd meg, hogy választották? most egy pár szóban összeMa Magyarországon az foglaljuk. Ha esetleg ismeösszes stúdió alkalmanred már, akkor is érdemes átolvasni, ha pedig még nem ként kéri el a szolgáltatás költségét, ami akár hatismered, akkor mindenfélevanezer forint környékén képpen olvass tovább! is mozoghat 10 alkalom A speedfitness a német esetén. Az Oread Speedfitgyártmányú miha bodytech ness Stúdió ellent mond gép magyarországi kizárólaminden általánosan eltergos forgalmazója. A gép jedt fizetési elvnek, és korelektromos impulzusokkal látlan bérletekkel várja segíti használóját elérni a kíminden régi, jelenlegi és vánt célokat, mindössze heti új vendégét. Havi harminc 2-3 15 perces edzéssel. Ezt az ezer forintért Te is részese elektro stimulációs technilehetsz a speedfitness sikekát már az orosz ûrkutatás is Az új Oread Speedfitness Stúdió reinek annyiszor, amennyialkalmazta, és az innovációs szer idõdbe belefér, és ha ez forradalom hatására most még nem lenne elég, szakképzett okleveles táplálkozási már a magán személyek részére is elérhetõvé vált. Alapjában véve három területen alkalmazzák sikere- tanácsadó is a rendelkezésedre áll, aki segít fogyókúrád, sen a speedfitnesst. Elsõként a rehabilitáció terén értek tömegnövelésed és a betegséged elleni harcban, vagy el nagy eredményeket vele. Több kutatás is bizonyítja, csak épp megtanít az egészséges étkezés alapelveire. hogy szinte verhetetlen derék-és hátfájdalmak kezeléséHa még mindig nem elég az információ, vagy csak ben, az inkontinencia panaszainak enyhítésében és a különbözõ sérülések vagy szülés utáni felépülésben. A má- szeretnél idõpontot egyeztetni, hívd a 0620 41 33 600-as sodik terület, ahol az eredmények megmutatkoztak, az telefonszámot! Oread Speedfitness Stúdió az alakformálás területe, ahol a centik lefaragása mellett

H

10

ÉRDI LAP

X. évfolyam 23. szám • 2012. november 29.

Deltás sikerek novemberben

A Delta nõi csapata

A

Közép-magyarországi régiós bajnokság második fordulója gyermek korosztályban november 10-n zajlott, Szigetszentmiklóson. Két mérkõzést játszottak a Deltások, az elsõt mindjárt a házigazda Miklósiak, míg a második meccsük Göd csapata ellen volt. Az elsõ mérkõzésekre még mindig nehezen hangolódnak rá a lányok, ezért kicsit szorosabbá tették maguknak a mérkõzést. Nehezen pörgött a fogaskerék az elsõ játszmában, ami a pontokon is meglátszott, azonban a játszma második felétõl, már a Deltás lányok irányítottak. Ez így maradt a második szettre is. A harmadik játékrészben a cserejátékosok is több lehetõséget kaptak. Tudjuk jól, hogy csereként pályára lépni nem könnyû feladat ez érzõdött is a játékon, de végül is sikerült hozni a harmadik szettet is, így 3-0-ra megnyerték a mérkõzést. Már a bemelegítésnél látszott, hogy a Göd ellen nehezebb dolguk lesz az Érdieknek. A játék során ez be is bizonyosodott. Hosszú labdameneteket, nagy ütésváltásokat, szép mentéseket láthatott a Szigetszentmiklósi közönség, akik fõleg az iskola tanulói voltak, de az igazgató úr is dicsérõ szavakkal illette a mérkõzést. A második szett szorosabb végeredményt hozott, mint az elsõ, de ez is Deltás sikerrel ért véget, ami teljesen megtörte a Gödiek lendületét. Így a harmadik szettben nem kiengedve ugyan, de mégis felszabadultabb játékot mutatva hozták a meccset 3-0 arányban. Gratulálunk a kettõs gyõzelemhez! A következõ fordulót december 9-n vasárnap hazai pályán, Érden az Érdligeti Általános Iskolában (Túr u. 57) játsszák.

November 18-n vasárnap a felnõtt csapatnak volt két mérkõzése Gödöllõn, két gödöllõi csapat ellen. Az egyik csapat a gödöllõi egyetem a másik az NB II-s csapat volt. Az elsõ mérkõzést az egyetemi gárda ellen játszották. Az elsõ szettben 20-20-ig fej-fej mellett mentek a csapatok, majd a szett végén a Deltások jobban koncentráltak és szép játékkal hozták a játékrészt. A folytatásban jó nyitásokkal ragadták magukhoz a vezetést az érdiek és pontos erõteljes támadásokkal biztosították elõnyüket, ami a harmadik felvonásban is megmaradt végig. Ez meghozta az elsõ mérkõzés sikerét, 3-0 arányban a Deltás lányok nyertek. A második meccsen az NB II-s gárda ellen léptek pályára. Az elsõ felvonásban porszem került a gépezetbe, egy-két pontatlan támadás és rossz szerva és máris az ellenfél vezetett. Nem sikerült ledolgozni a hátrányt, így 10-ra a Gödöllõiek nyerték az indító játszmát. Buday Balázs edzõ rendet tett a fejekben a folytatásra és máris fordult az eredmény, kiegyenlítettek a Deltások. A harmadik játszmában megint elõkerültek a ponterõs nyitások, Gál Vivien, Zombori Dorka és Ábrám Orsolya jeleskedtek ebben. Ostorházi Maya és Gál Wanda irányításával Dudás Dorka és Ostorházi Noémi támadásait szélrõl nem tudták hatástalanítani. Ez az összefogó csapatmunka meghozta eredményét és a Gödöllõt lehengerelve 3-1 arányban megnyerték a második meccset is. Így 6 mérkõzés után, 3 vesztes 3 gyõztes mérkõzéssel a hátuk mögött, a tabella második helyén állnak a Deltás lányok. További sok sikert és szép folytatást! Hajrá Delta! Hajrá Érd!

Sudoku

Rendelõ: Érd, Orchidea u. 6. Telefon: 375-879 Rendelési idõ: Hétfõ, kedd, szerda, péntek: de. 8–10, du. 15–18-ig, csütörtök: de. 8–10-ig www.drszegedi_mlap.hu [email protected]

KONYHABÚTOROK KÉSZÍTÉSE Telkész Bt. Ádám Ferenc BÚTORASZTALOS

06/30-9893 523 • www.edax.hu/adambutor

Megfejtésként hat betût kérünk! Azt, amelyik az ábra színezett négyzetébe kerül. Beküldendõ levelezõlapon névvel és címmel az alábbi címre: Kurusa József, 2030 Érd, Emma u. 5/a fsz. 1. Elõzõ számunk megfejtése a ''KIHÍVÁS" A három leggyorsabb beküldõnk: 1. Kissné, Érd 2. Tóth Jenõ, Érd 3. Veres Éva, Érd Gratulálunk nekik! Õk részt vesznek a sorsoláson!

Dr. Szegedi László állatorvos

Szennyvízszállítás 24 órán belül A SZIPPANTHAT Konzorcium tagja Miért fizetné ki az egész fuvart, ha nem kell! Fizessen m3-enként! Az autóinkon ezt is ellenõrizni tudja, korrekt szintjelzõ berendezésen

Tevékenységeink: Szennyvízszállítás, duguláselhárítás, csatornatisztítás nagynyomású WOMA gépkocsival, szennyvízaknák nagynyomással való átmosása, tisztítása. Veszélyeshulladék szállítása: autómosók, olajos iszap, konyhai zsírfogók.

„Sudoku” játékunk szerkesztõje

Fülöp 2004 Csatornatisztító Kft. Telefon: (23) 377-062, 06-30 9-540-003

X. évfolyam 23. szám • 2012. november 29.

11

ÉRDI LAP HIRDETÉSFELVÉTEL:

Nagy Gábor: 06-20-543-8168, 06-20-355-4710, e-mail: [email protected] • Tel./Fax: 06-23-364-017 Érdi Lap Ügyfélszolgálat: 2030 Érd, Budai út 16-18. (Központi Kávéház épületében) SZOLGÁLTATÁS • Cserépkályha, kandalló, kemenceépítés, átrakás. Hujber László +36 30 394-4246. • Tûzifa kemény hasított eladó! 11.500 Ft/m3 (1mx1mx1m ömlesztve) 4 m3 rendelése esetén a kiszállítás díjtalan. Tel: 06-70/425-3900, 06-20/351-63-60. • Építõipari vállalkozó kömûves munkákat vállal: falazás, vakolás, térkõ lerakása, gipszkartonozás, dryvit szigetelés, régi házak felújítása, nyilászárók cseréje. KEDVEZÕ ÁRAKKAL! GARANCIÁVAL! Több mint 35 éve az építõiparban! Tel.: 06 30 212-5483. • VILLANYSZERELÕ Érdrõl érdieknek. Kisebb munkákat is vállalok. Pálfi Zoltán Tel: 06-30 9476 036. • Duguláselhárítás non-stop, garanciával, bontás nélkül, díjtalan kiszállás. Vízvezeték szerelés, gyorsszerviz. Nyugdíjas és nagycsaládos kedvezmény! Tel: 06-20-317-3363. • MIKULÁS Érden és közeli környékén a legolcsóbban házhoz megy. Elõzetes egyeztetéssel. Érd.: 06 20 517-3937, 06 70 625-9388. • Költöztetés, teherfuvarozás, garanciával! Bútorszállítás, házhoz szállítás bel- és külföldön. Mizsei István 06 30 200-1426, www.mizseifuvar.hu. • Beépített szekrények, konyhabútorok, kiegészítõk beépítése, javítása. Hétvégén is! Tel: 06-30-517-0013. • Csókás vízvezeték szerelõ. Szerelések, javítások, dugulás elhárítás falbontás nélkül R-600-as géppel. 06-30-2411-343. • Mûanyag és fa nyílászárók karbantartása, javítása, átalakítása korszerûsítése utólagos hõ-, hang és por elleni szigeteléssel. Ingyenes felméréssel. Alternatív megoldás ablakcsere helyett. Bakos István, 06-306872302. • Kõmûves munkákat, burkolást, javítást, kerítést, térburkolást azonnali kezdéssel korrekt áron vállalok. Tel.: 06 30 2320-338. • Duguláselhárítás, víz, gáz, központifûtés-szerelés, WC-k, mosdók, tartályok, szifonok cseréje, ázások, csõtörések megszüntetése. Megbízhatóan garanciával. Tel: 06-20-491-5089. • Redõny, reluxa, szúnyogháló rendszerek beszerelése, javítása garanciával. Egy darabért is kimegyünk! Hétvégén is! Tel: 06-30-245-1151, 06-23375-111. • SZIPPANTÁS! TO-NO Bt. várja megrendelésüket! Megbízható, udvarias személyzet, pontos munkavégzés! Tel: 06/23-363-166 vagy 06/20-9220-246. • SZENNYVÍZ - CSATORNA KIÉPÍTÉS ÉS RÁKÖTÉS!!! Tervezéssel, engedélyeztetéssel, garanciával, KEDVEZMÉNYES ÁTEMELÕ RENDSZEREK. csatornabekotes.blogspot.com. 06-23-361-464,06-30-9956217. A hirdetés felmutatója 5000 Ft kedvezményt kap! EGÉSZSÉGÜGY • Svédmasszázs, FLABéLOS (alakformálás), Cellulit masszázs, Sheavaj Parkvárosban. Gondoljon idejében a Karácsonyra, adjon masszázsbérletet szeretteinek! www.sved-masszazs.info , Fényezõ u. 128. 06(20)808-1007 (erotikamentes)

ÁLLÁS • Diósdi forgalmas szépségszalonba kozmetikust és masszõrt keresünk. Érd.: 06 20 911-2045. • Fiatal, precíz, önállóan dolgozni tudó hidegburkolót alkalmaznék. Tel.:06 30 9547-198. • Érdi irodába értékesítõi területre érettségizett, üzleti kommunikációban jártas munkatársat keresünk(nem házalás jellegû). Fényképes önéletrajzokat az [email protected] várjuk. MUNKÁT VÁLLAL • Egyetemi végzettségû magyar- történelem- társadalom- és állampolgári ismeretek szakos középiskolai tanárnõ részmunkaidõs vagy óraadói állást keres Érden és környékén vagy dél-budai középiskolában. [email protected], 06 20 371-7346. • Erdélyi lány karácsonyi takarítást vállal. Tel.: 06 70 511-7504. INGATLANT KÍNÁL, KERES • Érden kiépített környezetben a Cankó utcában 800 m2 építési telek reális áron eladó.Tel.: 06 20 9648-629. • 47 m2 felújított lakás Százhalombattán a városközpontban eladó. Irányár: 8.5 millió forint. Tel.: 06 70 381-5382. • Érdi ingatlanok az interneten ingyenes hirdetéssel: www.erdi-ingatlanok.hu.

EGYÉB • Régi dunyhákat, párnákat veszek magas áron. Tel.: 06 20 221-0716. • Megunt, kidobásra szánt könyveit elszállítom. Nem vagyok kereskedõ. Tel.: 06 20 956-4084.

AUTÓ • Autófelvásárlás azonnali készpénzfizetéssel! Állapottól függetlenül 0-18 éves korig hitelkiegyenlítéssel is. Kérésre házhoz megyünk. NON-STOP Tel.: 06 30 682-1390.

TÁRSKERESÉS • Társközvetítõ iroda fényképes adatbázissal, diszkréten, hogy önnek is legyen társa! Azonnali ügyintézéssel, személyre szabott segítséggel várjuk irodánkban! Tel: 06-30-217-5151.

A BARÁTKOZZUNK nyugdíjas klub továbbra is várja az érdeklõdõket, minden hónap utolsó KEDDJÉN a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban 15 órától. Klubvezetõ: Péter Tamásné (Emõke).

KÉSZÜLJÖN AZ ÜNNEPEKRE! Ajándékozza meg otthonát HIDEGET IS KIZÁRÓ black out függönyökkel. Ön kiválasztja - mi elkészítjük.

Nálunk olcsóbb! Érd, Riminyáki út 79. Nyitva tartás: H-P: 9-18 óráig, SZOMBAT: 9-12 óráig Tel.: 06-30/227-4494 Tájékozódjon FACEBOOK oldalunkon: Méteráru, rövidáru, lakástextil. web: www.fuggonybolterd.hu

KIADÓ INGATLAN - kínál, keres • Kiadó! Érden, jó helyen 40 m2-es kis ház. Házasok vagy barátok jelentkezzenek. Ugyanitt szép szoba kiadó fiatalembernek vagy lánynak. Érdeklõdni: 06 70 776-2885 • Albérletet keres nyugdíjas férfi. Tel.:06 20 9938324 • Érd-parkvárosban, frissen felújított, 3 szobás, 90 m2-es ház, bútorozva, parkosított telken, parkolási lehetõséggel, igényes, nemdohányzó bérlõnek, dec. 1-jétõl hosszú távra is kiadó. Reális ár! Jó közlekedés! Tel.: 06 20 9646-267, E-mail: [email protected]. OKTATÁS • Villamosipari, villanyszerelõ szakmát tanuló diákok figyelem! Korrepetálást tartok: szakmai ismeretekbõl, elektrotechnikából, szakrajzból, mérésekbõl a Tusculánumban. 1 500.-Ft/ óra. Jelentkezni lehet: 06 70 546-3703 RÉGISÉG • Készpénzért vásárolok régi könyveket, antik tárgyakat, öreg rádiót, képeslapot, jelvényt, kitüntetést, porcelánt, katonai emléktárgyakat. Huszár Károly 06 20 388-8983. • Magas áron vásárolok mindennemû régiséget, varrógépet, írógépet, bundákat, könyveket, hanglemezeket, bútorokat, festményeket, órákat, porcelánokat, kerámiákat, réz-bronz tárgyakat, ezüstnemüket, pénzérméket, hagyatékot is! Díjtalan kiszállás értékbecslés! Mihály Zsuzsanna 06 20 3651042.

Megjelentetés száma (ahányszor a hirdetést kéri): …………….. Töltse ki a kupont nyomtatott, olvasható betûkkel, majd vágja ki a szelvényt! A kivágott hirdetési kupont és a rózsaszínû utalvány ellenõrzõ szelvényét tegye borítékba és küldje el címünkre: Érdi Lap Ügyfélszolgálat, 2030 Érd, Budai út 16-18. Lapzártánk a megjelenést megelõzõ hét péntek 16.00 óra. A hirdetés ára 20 szóig 1400 Ft + áfa, majd szavanként 100 Ft + áfa. Keret, vastagon szedés: 300 Ft + áfa. A szerkesztõség a számlát postán juttatja el Önhöz. Ehhez kérjük, adja meg a nevet, címet, amire a számlát ki tudjuk állítani:

12

ÉRDI LAP

X. évfolyam 23. szám • 2012. november 29.

Tervezés, anyagbiztosítás, kivitelezés