KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS az Országos Hulladékgazdálkodási Terv c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2013

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2020 c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ

Kidolgoztató:

2013.

MUNKAVÁLTOZAT! NEM IDÉZHETŐ ÉS HIVATKOZHATÓ!

2013. OKTÓBER 9.

IMPRESSZUM Környezeti értékelés az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Megbízó:

Szakmai koordinátor:

Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. Témafelelős: Dr. Pálvölgyi Tamás Szerzők: Dr. Bartus Gábor PhD. okl. vegyészmérnök egyetemi adjunktus

Dr. Békésné Dr. Minárovits Zsuzsanna környezetvédelmi szakjogász

Kálmán Rita okl. környezetmérnök

Kovács Ágnes okl. környezetmérnök

Kulcsár Katalin okl. környezetmérnök

Magai Zsolt okl. környezetmérnök

Dr. Pálvölgyi Tamás PhD, okl. meteorológus, egyetemi docens

Simon Andrea okl. környezetmérnök

Szabó Éva Enikő

Varga Ágota okl. vegyészmérnök

okl. biológus, település- és területfejlesztési szakértő

A jelen dokumentum hivatkozása: Pálvölgyi T., Bartus G., Békésné M. Zs., Kálmán R., Kovács Á., Kulcsár K., Magai Zs., Simon A., Szabó É.E. és Varga Á. 2013. Környezeti értékelés az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2020 Stratégiai Környezeti Vizsgálatához. Env-in-Cent Kft., Budapest OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

2


2013. OKTÓBER 9.

TARTALOMJEGYZÉK IMPRESSZUM .....................................................................................................................................2 TARTALOMJEGYZÉK............................................................................................................................3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ......................................................................................................................5 BEVEZETÉS ..........................................................................................................................................6 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA ...................................................................8 1.1. A környezeti értékelés kidolgozásának körülményei ................................................................8 1.1.1. Az SKV Környezeti Értékelés kidolgozásának és egyeztetésének szervezése ................................. 8 1.1.2. Kapcsolódás az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezési folyamatához ............................. 9

1.2. A kidolgozás során tett javaslatok hatása az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre ................9 1.2.1. Együttműködés a Kidolgozó és az SKV készítők között a Környezeti Értékelés kidolgozása során . 9 1.2.2. A szakhatósági és társadalmi egyeztetés során tett javaslatok hatása a Koncepcióra ............... 10 1.2.3. Az SKV javaslatok hatása a Koncepcióra .................................................................................. 10

1.3. Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába ................................................ 10 1.3.1. A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója .......................................................................... 10 1.3.2. A környezet védelméért felelős szervek bevonása..................................................................... 11 1.3.3. Az érintett nyilvánosság bevonása ........................................................................................... 11 1.3.4. Vélemények és figyelembevételük módja ................................................................................. 11

1.4. A felhasznált adatok, információk megbízhatósága................................................................ 11 1.5. Az alkalmazott módszertan bemutatása ................................................................................ 12 1.5.1. A módszertannal szemben támasztott követelmények és háttér ............................................... 12 1.5.2. Módszertan az Országos Hulladékgazdálkodási Terv fenntarthatósági értékeléséhez ............... 13 1.5.3. Módszertan az Országos Hulladékgazdálkodási Terv környezeti teljesítményének értékeléséhez ............................................................................................................................................... 15

2. AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2020 ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA ...............20 2.1. A Terv céljai és tartalmának vázlatos ismertetése .................................................................. 20 2.2. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv általános értékelése ................................................. 22 2.3. Kapcsolódás más stratégiai dokumentumokhoz .................................................................... 26 2.3.1. Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz és az Országos Területrendezési Tervhez ......................................................................................................... 26 2.3.2. Kapcsolódás az Új Széchenyi Tervhez és a Nemzeti Reform Programhoz ................................... 28 2.3.3. Kapcsolódás a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz és az Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiához ....................................................................... 31 2.3.4. Kapcsolódás a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiához és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához............................................................................................................................ 35 2.3.5. Kapcsolódás egyes ágazati stratégiákhoz................................................................................. 38

3. AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV FENNTARTHATÓSÁGI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA .............................................................................................................43 3.1. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv céljainak fenntarthatósági értékelése....................... 43 3.2. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv eszközeinek környezeti teljesítményértékelése ........ 48 3.3. Környezeti szempontú kockázat elemzés: a negatív hatású programelemek azonosítása ....... 51

OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

3


2013. OKTÓBER 9.

3.4. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtása során valószínűsíthető környezeti hatások ................................................................................................................................. 51 3.4.1. Levegőkörnyezetet érintő hatások ........................................................................................... 51 3.4.2. Hatások a felszíni és felszín alatti vizekre ................................................................................. 52 3.4.3. Hatások a talajra és a földtani közegre .................................................................................... 53 3.4.4. Az éghajlatváltozás megelőzésével és következményeivel kapcsolatos hatások ........................ 54 3.4.5. A környezeti katasztrófa-kockázattal kapcsolatos hatások ....................................................... 55 3.4.6. Természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területeket érintő hatások ....................... 56 3.4.7. Az erdőket érintő hatások ........................................................................................................ 57 3.4.8. Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások ............................................................ 57 3.4.9. A valószínűsíthető környezeti konfliktusok azonosítása ............................................................ 59 3.4.10. A környezettudatosság várható alakulása .............................................................................. 60 3.4.11. A területhasználatra, térszerkezetre gyakorolt hatások azonosítás ......................................... 61 3.4.12. A tájgazdálkodásra, a táji eltartó képességre gyakorolt hatások ............................................ 62 3.4.13. A természeti erőforrások megújulására, térbeli hasznosítására gyakorolt hatások.................. 63 3.4.14. A települési környezetminőségre gyakorolt hatások ............................................................... 64

3.5. Az Orszégos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásának átfogó hatása ................................ 64 3.5.1. A végrehajtás kumulatív hatása ............................................................................................... 64 3.5.2. Valószínűsíthető környezeti konfliktusok a Terv végrehajtásának elmaradása esetén ............... 65

4. JAVASLATOK AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE ..................................................................................................................................67 4.1. A beavatkozások fenntarthatóbbá tételét szolgáló javaslatok (új intézkedések)..................... 67 4.2. A fellépő hatások mérséklését célzó "kompenzáló" beavatkozások ....................................... 68 5. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK AZ OOSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ÉS MÁS STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK SZÁMÁRA ......................................................................................................71 5.1. Más stratégiai dokumentumokba illeszthető intézkedések .................................................... 71 5.2. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervbe illeszthető intézkedések ....................................... 71 5.3. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásához kapcsolódó intézkedések ............... 72 6. AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV MEGVALÓSÍTÁSI FELTÉTELRENDSZERÉNEK ÉS INDIKÁTORAINAK ÉRTÉKELÉSE .....................................................................................................75 KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ ..........................................................................................................76 MELLÉKLETEK ...................................................................................................................................77 1. melléklet. A fenntarthatóság felé való átmenet célrendszere – a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia alapján ........................................................................................................... 77 2. melléklet. Az OHT fenntarthatósági értékelése ......................................................................... 79 3. melléklet. Az OHT környezeti teljesítmény értékelése .............................................................. 95


4


2013. OKTÓBER 9.

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE BAT

legjobb elérhető technika

BEP

legjobb környezetvédelmi gyakorlat

EU

Európai Unió

Hgt

hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

HKI

Hulladék Keretirányelv

Ht

hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény

K+F

kutatás-fejlesztés

K+F+I

kutatás-fejlesztés-innováció

KFI Stratégia

Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs stratégia

KKV

kis- és középvállalkozás

KSH

Központi Statisztikai Hivatal

LE

lakosegyenérték

NAV

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

NÉS

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

NFFS

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia

NFFT

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

NKIS

Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia

NKP II

Második Nemzeti Környezetvédelmi Program

NKP-3

Harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program

NR

nem releváns

NRP

Nemzeti Reform Program

NVS

Nemzeti Vidékstratégia

OFTK

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

OGY

Magyar Országgyűlés

OHT

Országos Hulladékgazdálkodási Terv

OHÜ

Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

OKT

Országos Környezetvédelmi Tanács

OKTVF

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

OMP

Országos Megelőzési Program

OTrT

Országos Területrendezési Terv

SKV

stratégiai környezeti vizsgálat

ÚSzT

Új Széchenyi Terv

VM

Vidékfejlesztési Minisztérium


5


2013. OKTÓBER 9.

BEVEZETÉS A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ELŐZMÉNYEI ÉS JOGI HÁTTERE A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) közreműködésével, mint az „Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2020 (OHT)” c. dokumentum (a továbbiakban Terv) felelős kidolgozója ezúton kezdeményezi a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) szerinti környezeti értékelés elkészítését és a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását. Az elmúlt időszakban a hazai hulladékgazdálkodás terén számos jelentős változás történt. 2013. január 1-jével hatályba lépett a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht), a 98/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, más néven a Hulladék Keretirányelvet1 (a továbbiakban: HKI) átültetve és a magyar hulladékgazdálkodási ágazatot megújítva számos új fogalmat, elvet, célt és intézkedést vezetett be. A Ht. hatálybalépésével egyidejűleg szükségessé vált a teljes jogszabályi környezet megújítása, átláthatóvá tétele. A Ht. lehetővé tette a környezetvédelmi és közérdekűségi szempontok érvényesítését a teljes hulladékgazdálkodási tevékenység során. A közszolgáltatási díjszámítás terén a Ht. új díjmegállapítási modellt vezetett be, a Ht. az EU-s irányelvi célkitűzések megvalósításában is jelentős szerepet játszik. A lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése érdekében – mint hatékony gazdasági szabályozó eszközt – bevezette a hulladéklerakási járulékot, valamint a hulladékhierarchiának megfelelve a hulladékképződés megelőzésére és csökkentésére intézkedéseket fogalmazott meg. Ezen felül a Ht. szakmapolitikai célkitűzései között szerepel a rendelkezésre álló hasznosítási kapacitás minél több hulladékáram tekintetében történő növelése. A fenti célkitűzések megvalósítása azonban kizárólag hosszú távú stratégiai tervezés mellett képzelhető el, ehhez a jelenlegi hulladékgazdálkodási helyzet feltárása, az egyes célok pontos meghatározása, intézkedések megfogalmazása szükséges. A Ht. alapján a hulladékgazdálkodás országos tervezése az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a továbbiakban: OHT) és az ennek részét képező Országos Megelőzési Program (a továbbiakban: OMP) keretén belül valósul meg. A VM a Rendelet 7 §( 1) – (6) bekezdéseiben foglaltak szerint benyújtotta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek (OKTVF) és más,

1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/98/EK IRÁNYELVE a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről


6


2013. OKTÓBER 9.

környezet védelméért felelős szerveknek véleményezésre az SKV tervezet tematikáját. A jelen környezeti értékelés, a tematikára érkezett vélemények szempontjainak figyelembevételével készült.

A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT CÉLJA, TÁRGYA, JELLEGE A HKI előírja, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak egy vagy több hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük. A tervezési időszak – igazodva az Európai Unió pénzügyi tervezési időszakához – 7 évre módosult. Így az OHT, mint a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek és a Ht. céljainak elérését biztosító dokumentum, a következő 2014-től 2020-ig terjedő pénzügyi tervezési időszakra vonatkozó szakmapolitikai célokat és feladatokat is kijelöl. Az SKV eljárás az OHT kidolgozásának keretében kerül lefolytatásra. A stratégiai környezeti vizsgálat célja az, hogy a Tervről – a környezeti hatásokon túl a gazdasági, társadalmi és fenntarthatósági vonatkozások figyelembe vételével – független, komplex, szisztematikus és átlátható értékelést biztosítva segítséget nyújtson az OHT környezeti és fenntarthatósági teljesítményének javításához. Az SKV tárgya a Tervben megfogalmazott célkitűzések és feladatok értékelése. Az SKV jellegét tekintve elsősorban javaslattevő eszköz, mely a Tervvel kapcsolatos beavatkozások fenntarthatósági és környezeti hatását szándékozik értékelni és javítani. Megítélésünk szerint az OHT kidolgozásának nyílt tervezési folyamata megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy az SKV által feltárt javaslatokról érdemi döntések szülessenek, ugyanis az integrált SKV megközelítéssel mód nyílik a kidolgozással párhuzamos észrevételek (így az SKV javaslatok) azonosítására és a Terv véglegesítése során történő figyelembevételére. Az SKV végső célja egy olyan környezeti értékelés összeállítása, amely végrehajtható javaslatokat tesz az OHT környezeti teljesítményének javítására, valamint a hulladékgazdálkodás terén a fenntartható fejlődés érvényesítésére. Az VM és az OHÜ a Terv végső, kormány elé kerülő változata kialakításakor figyelembe veszi az SKV környezeti értékelés eredményeit és vállalja, hogy a stratégiát a környezeti értékelés és a partnerségi észrevételek összegzésével együtt nyújtja be a Kormány elé.


7


2013. OKTÓBER 9.

1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 1.1. A környezeti értékelés kidolgozásának körülményei 1.1.1. Az SKV Környezeti Értékelés kidolgozásának és egyeztetésének szervezése Az OHÜ az SKV kidolgozását és a folyamat lefolytatását független, az SKV témakörében és a hulladékgazdálkodásban járatos szakértőkre bízta (SKV Munkacsoport), a munkacsoport tevékenységét az Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. koordinálja. 1. táblázat. SKV munkacsoport tagjai a) SKV munkacsoport – OHT kidolgozói Szakpolitikai felügyelet Tervezési szakértő Tervezési koordináció

László Tibor Zoltán (Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettes) Tóth Szilvia (Vidékfejlesztési Minisztérium hulladékgazdálkodási referens) Kertész-Káldosi Zsuzsanna (Vidékfejlesztési Minisztérium hulladékgazdálkodási referens)

b) SKV munkacsoport –Független Értékelő Panel Környezetgazdasági, fenntarthatósági szakértő

Dr. Bartus Gábor PhD, okl. vegyészmérnök egyetemi adjunktus

Jogi, államigazgatási szakértő

Dr. Békésné Dr. Minárovits Zsuzsanna környezetvédelmi szakjogász

Hulladékgazdálkodási szakértő

Kálmán Rita okl. környezetmérnök


Kovács Ágnes okl. környezetmérnök

Környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási szakértő

Kulcsár Katalin okl. környezetmérnök


Magai Zsolt okl. környezetmérnök

Fenntarthatósági és klímapolitikai szakértő, SKV szakmai koordinátor

Dr. Pálvölgyi Tamás PhD, okl. meteorológus, egyetemi docens

Környezetvédelmi és iparfejlesztés értékelési szakértő

Simon Andrea okl. környezetmérnök

Természetvédelmi, területfejlesztési és társadalmi egyeztetési szakértő

Szabó Éva Enikő okl. biológus, település- és területfejlesztési szakértő

Környezetértékelési, környezetbiztonsági szakértő

Varga Ágota okl. vegyészmérnök

Az SKV Panel tagjai átfogó szakterületi kompetenciákkal rendelkeznek, többek között a hulladékgazdálkodás, fejlesztéspolitika, biológia, környezetgazdaság, környezetértékelés, területfejlesztés, környezetpolitika, fenntartható fejlődés, klímavédelem területein. A társadalmi részvételi folyamatot a Vidékfejlesztési Minisztérium szervezi. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

8


2013. OKTÓBER 9.

Az SKV kidolgozásának folyamata – az OHT és az SKV munkaterv VM általi jóváhagyását követően – szeptember elején vette kezdetét; a Terv elemezhető változatát az SKV munkacsoport szakértői szeptember 16-án kapták meg2. 1.1.2. Kapcsolódás az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezési folyamatához A Terv kidolgozásának, egyeztetésének és módosításának folyamata lényegesen befolyásolta az SKV munkatervét. A környezeti értékelés kidolgozását meghatározó fontosabb tényezők az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Az OHT kidolgozásának feszített ütemterve jelentősen beszűkítette a jelen környezeti értékelés kimunkálására fordítható időt. Számos fontos részletkérdés (ezeket a jelen környezeti értékelésben külön jelezzük) tudományos igényességű, alaposabb elemzést igényelt volna, de idő hiányában ezek kivitelezésére nem volt mód. Különösen lényeges lenne többek között (bár ez nem az SKV feladata) a fenntarthatóság és a hulladékgazdálkodás indikátor-alapú összefüggéseinek vizsgálata, a fogyasztói igények, életmód és szemlélet hosszú távú alakulásának elemzése, valamint a 2020-ig előretekintő társadalmi-gazdasági forgatókönyvek megléte. 2. Mind az OHT kidolgozását, mind az ahhoz készülő SKV értékelést jelentősen megnehezíti, hogy a kapcsolódó ágazati stratégiák, koncepcionális tervdokumentumok eltérő szerkezetben, összehangolatlan célrendszerrel készülnek. A környezeti értékelés egyik lényeges feladata lenne az OHT és más, kapcsolódó koncepcionális dokumentumok környezeti kölcsönkapcsolatainak feltárása, azonban, e koncepciók összehangolt tervezési elvei híján ez az értékelés legfeljebb részben készíthető el.

1.2. A kidolgozás során tett javaslatok hatása az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre 1.2.1. Együttműködés a Kidolgozó és az SKV készítők között a Környezeti Értékelés kidolgozása során A Környezeti Értékelés kidolgozásának rövid időre szabott időtartama alatt folyamatos és intenzív szakmai párbeszéd folyt az SKV munkacsoport és a Terv kidolgozói között. A Terv végső kidolgozása során teljesült az SKV „együtt-tervezési” követelménye; azaz nem véglegesített, változtathatatlan szövegek utólagos értékelése folyt, hanem a Kidolgozónak lehetősége nyílott a környezeti és fenntarthatósági szempontok figyelembevételére. A VM és az OHÜ nyílt és konstruktív hozzáállással segítette az SKV munkacsoport tevékenységét

2

A jelen környezeti értékelés megállapításai az OHT azon változatára vonatkoznak, amelyet a VM az OHÜ közreműködésével dolgozott ki és adott át 2013. szeptember 16-án az SKV készítőknek. A hatósági és partnerségi egyeztetések során felmerült észrevételek figyelembe vételéről a 1.2.2. fejezetben számolunk be. Az SKV javaslatok figyelembevételének módját az OHT 2013. @-i változata alapján vizsgáltuk.


9


2013. OKTÓBER 9.

és – a jogszabályi kötelezettségeken túlnyúló – pozitív hivatali magatartás számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a környezeti értékelés elkészült. 1.2.2. A szakhatósági és társadalmi egyeztetés során tett javaslatok hatása a Koncepcióra E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra. 1.2.3. Az SKV javaslatok hatása a Koncepcióra E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra.

1.3. Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába 1.3.1. A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója A társadalmi részvétel szempontjából meghatározó jogi kereteket a Rendeleten kívül többek között az Aarhus-i és az Espoo-i egyezmények, illetve több magyar jogszabály adja meg, a tematika ezeknek a jogforrásoknak a követelményeire, illetve elveire épül. A társadalmi részvételi folyamatot – az SKV Értékelő Panel közreműködésével – a VM és az OHÜ szervezi. A társadalmi részvételi folyamat főbb tervezett elemei a következők: 

Információhoz való hozzáférés és a véleményezés biztosítása: A nyilvános dokumentumok a Kormány honlapján érhetők el. A honlapon elérhetőek a munka aktuális jóváhagyott anyagai, ezekhez bárki, bármilyen szakaszban véleményt küldhet, amelyet az SKV Értékelő Panel szakértői megkapnak, és figyelembe vesznek. Külön kérésre a kulcsdokumentumok papíron, vagy CD-n sokszorosítva, postai úton is eljuttathatók.



Nyilvánosság tájékoztatása a sajtón keresztül: A Rendelet 8. § 5. bekezdése szerint a környezeti értékelés véleményezési felhívására a VM sajtónyilatkozatot fog kiadni, illetve egy országos napilapban fizetett hirdetést tesz majd közzé.



Közvetlen megkeresések: A legfontosabb szakmai, tudományos, érdekképviseleti és civil szervezeteket véleményük kikérése céljából közvetlenül is megkeressük a környezeti vizsgálat egyeztetési fázisában, illetve partnerségi műhelybeszélgetést szervezünk.



Országos

Környezetvédelmi

Tanács,

Nemzeti

Fenntartható

Fejlődési

Tanács:

Kezdeményezzük, hogy az OHT-t és a környezeti értékelési dokumentumokat megtárgyalja az OKT. 

A beérkező vélemények figyelembevétele: A beérkezett véleményeket feldolgozzuk és a vizsgálat résztvevői figyelembe veszik a dokumentumok véglegesítésekor. A találkozón szóban felszólaló és időben, írásban észrevételt benyújtó, írásos választ kap a véleményére.


10


2013. OKTÓBER 9.

1.3.2. A környezet védelméért felelős szervek bevonása E fejezet az SKV szakhatósági, minisztériumi egyeztetése után kerül megírásra. 1.3.3. Az érintett nyilvánosság bevonása E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra. 1.3.4. Vélemények és figyelembevételük módja E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra.

1.4. A felhasznált adatok, információk megbízhatósága A környezeti értékelés legfőbb információs bázisa az OHT volt, így az ebben foglalt adatok használata alapvetően meghatározza az értékelés megbízhatóságát is. A dokumentum egyes részei tartalmaznak forrás megjelöléseket, ám pontos hivatkozásokkal adós marad a Terv. Számos esetben egyáltalán nem találunk forrás megjelölést egy-egy számadatra, így nehezen eldönthető, hogy mely adatok tekinthetők: 

hivatalos adatnak (pl. KSH, EUROSTAT adatok)



tudományos közleményekből, más szakpolitikai dokumentumokból átvett adatnak



a kidolgozók saját becslésének.

1. javaslat

Javasoljuk, hogy az OHT véglegesítése során a felhasznált adatok és információk nyomonkövethető hivatkozással jelenjenek meg (pl. lábjegyzetben), oly módon, hogy világosan elkülönüljön a szakirodalmi információ, a nemzeti és EU-s statisztikákból származó indikátorok és az OHT„saját” becslései.

Lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy mind az OHT, mind a környezeti értékelés egyes részleteinek (megállapításainak) bizonytalansága számottevően csökkenthető, ha egyes kulcskérdésekben (pl. hulladékhierarchia fenntarthatósági kritériumai, a megelőzés, az újrahasznosítás és újrahasználat vidékfejlesztési, terület- és gazdaságfejlesztési összefüggései, a fogyasztás és a hulladék megelőzés kapcsolata stb.) – autentikus tudományos műhelyek kivitelezésében – kutató-elemző munkák készülnének. A tudományos elemzési igényeket a környezeti értékelésben külön jelezzük. Különösen fontosnak tartjuk, hogy olyan tudományos alapokon nyugvó módszertani fejlesztések induljanak, amelyek lehetővé tennék, hogy a hulladékgazdálkodás fenntarthatóságát indikátorokkal – a szubjektív, szakértői értékelésnél kisebb bizonytalansággal – vizsgálhassuk.


11


2013. OKTÓBER 9.

1.5. Az alkalmazott módszertan bemutatása 1.5.1. A módszertannal szemben támasztott követelmények és háttér Megközelítésünkben a fenntarthatósági és környezeti szempontú értékelés nemcsak „zöld tükör” (azaz nemcsak az OHT környezeti, fenntarthatósági szempontú értékelésének, átvilágításának eszköze), hanem egyben „zöld motor” is (azaz az OHT kidolgozását, végrehajtását és nyomon követését környezeti irányba befolyásoló erő). Ez akkor teljesíthető, ha az alkalmazott módszertan megvizsgálja, hogy a releváns fenntarthatósági és környezeti célok milyen mértékben integrálódnak a hulladékgazdálkodási szakpolitikába. A vonatkozó jogszabályok3 figyelembevétele alapján a – környezeti integrációt is lehetővé tevő – módszertannak az alábbiakat kell biztosítania: 

elemzési támogatást kell nyújtania ahhoz, hogy az OHT lehetővé tegye a megelőzés elvének következetes érvényesítését, a nem megelőzhető környezeti hatások mérséklését,



a tervezési folyamat környezeti, fenntarthatósági szempontú alternatívák, javaslatok kidolgozását és életciklus szemléletű elemzését,



a hulladékgazdálkodásra jellemző környezeti problémák és értékek meghatározását, ezek jelentőségének elemzését a fejlesztéspolitikai törekvések szempontjából.



Az alkalmazott módszertan a GRDP kézikönyv4 alapján olyan elemzési-értékelési keretet alkot, amely feltárja, hogy a Tervnek milyen közvetlen, vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti változások várhatók a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a bekövetkező hatások, illetve van-e lehetőség megelőzni, vagy csökkenteni a várható jelentős károkat. Az elemzési-értékelési módszertan arra korábban kidolgozott 5 és alkalmazott6 - megközelítésre épít, hogy a hulladékgazdálkodás stratégiai szintjét (céljait, célkitűzéseit) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk, míg a Terv konkrétabb eszközeit és feladatait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk.

befolyásolását,

3

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról; 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról; 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i egyezmény kihirdetéséről 4 Handbook on SEA for Cohesion Policy 2007-2013, Greening Regional Development Programmes Network February 2006, Exeter, UK 5 Pálvölgyi T., Tombácz E. (2004) Módszertan a regionális fejlesztések stratégiai környezeti vizsgálatára. In: Strukturális alapok és fenntarthatóság. Magyar Természetvédők Szövetsége, 2004, Budapest 6 Fleischer T., Szlávik J., Baranyi R., Branner F., Nagypál N., Füle M., Kósi K. Pálvölgyi T., Princz-Jakovits T., Szlávik P. (2005) A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata. Közlekedéstudományi Szemle LV. évfolyam 2. szám, 47-55 Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai és Terv stratégiai környezeti vizsgálata (PriceWaterhouseCoopers Kft. és Envin-Cent Kft. 2006) Halászati Operatív Terv stratégiai környezeti vizsgálata. (Env-in-Cent Kft. 2007) Balaton Régió Fejlesztési Stratégia és Részletes Fejlesztési Terv stratégiai környezeti vizsgálata (VÁTI Kht. és Env-in-Cent Kft. 2008) Regionális Területfejlesztési Operatív Programok stratégiai környezeti vizsgálata (VÁTI Kht. és Env-in-Cent Kft. 2008) Nemzeti Energiastratégia stratégiai környezeti vizsgálata (Env-in-Cent Kft. 2011)


12




2013. OKTÓBER 9.

Megjegyezzük, hogy a környezeti és fenntarthatósági teljesítményértékelés nem helyettesíti az objektív indikátorokon, monitoringon, modellezésen alapuló tudományos vizsgálatokat, viszont ráirányíthatja a figyelmet egyes elemzési, kutatási feladatok fontosságára.

1.5.2. Módszertan az Országos Hulladékgazdálkodási Terv fenntarthatósági értékeléséhez Az OHT célrendszere egyértelmű: a 3. fejezet „Célkitűzések, feladatok, intézkedések és támogatási lehetőségek az egyes hulladékáramok és egyes hulladékgazdálkodási tevékenységek szerint” c. táblázata átfogó célokat és szakterületi célkitűzéseket rögzít. (Ugyanakkor megjegyezzük, hogy az OHT egyéb – a célrendszer teljességéhez tartozó – stratégiai tervezési szempontokat nem tartalmaz.) A OHT ily módon azonosított átfogó céljainak és célkitűzéseinek fenntarthatóságát a következő módszerrel vizsgáltuk: 1. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia7 céljai alapján meghatároztuk a fenntarthatósági célrendszert (1. melléklet). E célrendszer megegyezik a Keretstratégia Függelékében („A nemzeti erőforrások állapota és az azokat meghatározó tényezők, valamint a lehetséges válaszintézkedések vázlatos áttekintése”) található táblázat Cél (Válasz) oszlopával. 2. Az OHT átfogó céljai és célkitűzései alapján meghatároztuk a Terv fenntarthatósági értékelésre lehatárolt célrendszerét (ld. 2. táblázat). 2. táblázat. Az OHT átfogó céljai és célkitűzései Átfogó célok 1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2.

Minden hulladékáram Hasznosítási arányok növelése Hulladékképződés csökkentése Elkülönített gyűjtés kialakítása és fejlesztése Oktatás, képzés, intézményrendszer, szemléletformálás, tájékoztatás Gyorsan aktualizálható, frissíthető környezeti nevelési tananyagok, segédletek és az állam által nyújtott támogatási rendszerek elérése. Pontos információkhoz való hozzáférés A hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása

Önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 3. 3.1. 3.2. 3.3.

7

Települési szilárd hulladék Elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése A települési papír, műanyag, fém és üveg hulladék hasznosítását 2014-re összességében 35%-ra (NKP II.), 2020-ra 50%-ra kell növelni (HKI) Hulladékgazdálkodási életciklus elemzések alkalmazása, a környezeti szennyezések és a nyersanyag felhasználás csökkentése érdekében

18/2013. (III.28.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról


13

MUNKAVÁLTOZAT! NEM IDÉZHETŐ ÉS HIVATKOZHATÓ! 4. 4.1.

4.2. 4.3. 4.4.

2013. OKTÓBER 9.

A Ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap A szennyvíziszapban hasznosítható energia és növényi tápanyagok minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése, a talaj fokozott védelme. A szennyvíziszapok foszfortartalmának minél gazdaságosabb és hatékonyabb kinyerése. Az iszap mezőgazdasági kihelyezésével kapcsolatban a környezeti biztonság javítása, a talaj fokozott védelme érdekében. A 91/271/EGK Szennyvíz irányelvben foglalt határidős kötelezettségek teljesítése. Szennyvíziszap hasznosítás elősegítése

Gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 5. 5.1.

5.2. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 8. 8.1. 8.2. 9. 9.1.

9.2. 9.3.

Csomagolási hulladék A hasznosítás és anyagában hasznosítás növelése szükséges az Európai Unió által 2012-re meghatározott mértéken túl is, a települési szilárd hulladékon belüli elkülönített hulladékgyűjtést fokozni kell A vegyes települési hulladék haszonanyagot jelentő csomagolási hulladék tartalmának tovább kell csökkennie Gumiabroncs hulladék A gumiabroncsok lerakásának elkerülése Az újrahasználat előnyben részesítése, elősegítése, azaz az arra alkalmas gumiabroncsok újrafutózás útján történő hasznosítása A hulladékká vált gumiabroncsok teljes körű gyűjtése és hasznosítása Elemek, akkumulátorok Az elemekre és a hordozható akkumulátorokra vonatkozó gyűjtési kötelezettség 2014-es teljesítése Az átvett, visszavett elemeket, illetve akkumulátorokat teljes egészében, de típustól függően 50-75%-os hatékonysággal kell újrafeldolgozni 2009/603/EK bizottsági határozata alapján az adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer megújítása Elektromos és elektronikai berendezések Az elért és a 2012/19/EU irányelvben meghatározott 4 kg/fő/év gyűjtött mennyiség tartása Legkésőbb 2021-re (derogációs cél) a gyűjtésnek a kibocsátott mennyiség 65%-t el kell érnie Gépjárművekből származó hulladékok 2014. év végére az összes hulladékká váló jármű tömegarányát tekintve az újrahasználat és hasznosítás együttes arányának a 95%-ot, ezen belül az anyagában történő hasznosításának a 85%-ot, az energetikai hasznosításának a 10%-ot kell elérnie Vissza kell szorítani a szürke- és fekete átvevő – és bontó hálózatot Rendezni kell a jogszabályi kereteket az utolsó üzembentartó adó- és biztosítás-fizetési kötelezettség területén, kiemelten fontos az átmeneti kivonási kategória feltételrendszerének rendezése

Termelői felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 10. 10.1. 10.2. 10.3. 11. 11.1. 11.2. 12. 12.1. 13. 13.1. 14. 14.1. 15. 15.1.

Veszélyes hulladék A károsanyag-kibocsátás minimalizálása A veszélyes hulladék hasznosításának fokozása, fejlesztése A lakosság és a foglalkozásukból eredően esetlegesen kitett népességcsoportok szemléletformálása Azbeszthulladék Az azbesztet tartalmazó termékek eltávolítása és ártalmatlanítása Az azbeszt környezetre gyakorolt negatív hatásának megszüntetése Egészségügyi hulladékok, gyógyszerhulladék Elkülönített gyűjtés, hasznosítás Növényvédőszer hulladék és növényvédőszerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok, göngyölegek gyűjtési arányát tovább kell növelni Hulladékolajok A hulladékáram vonatkozásában felmerülő környezeti ártalmak csökkentése PCB/PCT A károsanyag-kibocsátás minimalizálása


14

MUNKAVÁLTOZAT! NEM IDÉZHETŐ ÉS HIVATKOZHATÓ! 16. 16.1. 16.2. 17. 17.1.

17.2. 17.3. 18. 18.1.

2013. OKTÓBER 9.

Egyéb, gazdasági tevékenységekből származó, nem veszélyes hulladék Hulladékkeletkezés csökkentése a korszerűbb ipari technológiák terjedésének előremozdításával, valamint gyártásoptimalizálással. Hasznosítási arányok növelése Építési-bontási hulladék 2020-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítésének, újrafeldolgozásának és az egyéb, anyagában történő hasznosításának tömegében minimum 70%-ra növelése Építési-bontási hulladék hasznosításából származó termék, anyag felhasználásának növelése Az építési-bontási hulladékból származó termékek versenyképessé tétele Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék és melléktermék biológiailag lebomló része – a hulladékhierarchiának megfelelően – elsősorban biológiai kezelésre kerüljön

Egyéb hulladékáramok 19. 19.1.

Biológiailag lebomló hulladék 2016. július 1-ig a hulladéklerakóba kerülő, biológiailag lebomló települési hulladék mennyiségét az 1995. évi szint 35%-ra szükséges csökkenteni

3. Az OHT átfogó céljainak és célkitűzéseinek a fenntarthatósági célrendszernek való megfelelését egy-egy standard hatásmátrixban vizsgáljuk, oly módon, hogy fenntarthatósági megfelelőséget minden egyes értékrend elemre -2 és +2 közötti értékekkel jellemezzük. 3. táblázat. Értékelési pontrendszer 2 pont 1 pont 0 pont NR ? -1 pont -2 pont

A

amennyiben a célkitűzés egyértelműen, közvetlenül és jelentősen támogatja a szempont teljesülését amennyiben a célkitűzés gyengén, vagy közvetve támogatja a szempont teljesülését amennyiben a célkitűzés a összességében semleges hatást gyakorol a szempont teljesülésére ha a célkitűzés nem érinti a szempont teljesülését ha a célkitűzés hatása nem megítélhető amennyiben a célkitűzés gyengén, vagy közvetve veszélyezteti a szempont teljesülését amennyiben a célkitűzés egyértelműen, közvetlenül és jelentősen veszélyezteti a szempont teljesülését

fenntarthatósági

értékelés

nem

tekinthető

abszolút

fenntarthatósági

kinyilatkoztatásnak, és ennek alapján nem lehet „ítéletet” alkotni az OHT fenntarthatósága fölött. Pusztán arra tekintjük alkalmasnak, hogy az OHT célokat, mintegy relatív etalonhoz, a fenntarthatósági célrendszerhez „mérjük”. A fenntarthatósági értékelés eredményeit a 3.1. fejezetben mutatjuk be. 1.5.3. Módszertan az Országos Hulladékgazdálkodási Terv környezeti teljesítményének értékeléséhez Mint arra korábban utaltunk, az OHT konkrétabb eszközrendszerét egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk, avégett, hogy képet nyerhessünk arról, hogy az intézkedések, feladatok hogyan felelnek meg egy – a Nemzeti Környezetvédelmi Programon, OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

15


2013. OKTÓBER 9.

és más környezetvédelmi stratégiai dokumentumokon alapuló – környezeti, környezetpolitikai szempontrendszernek. Az OHT eszközrendszerét a 3. fejezet „Célkitűzések, feladatok, intézkedések és támogatási lehetőségek az egyes hulladékáramok és egyes hulladékgazdálkodási tevékenységek szerint” c. táblázat „Feladatok” és „Intézkedések” oszlopai tartalmazzák. Elemzési szempontból különös nehézséget jelent, hogy számos feladat túlzottan általános megfogalmazású, így ezek környezeti szempontú értékelése nem kivitelezhető. A környezeti teljesítményértékelés kidolgozása során – az OHT készítőivel együttműködve – javaslatot tettünk e feladatok megfogalmazásának pontosítására. Az OHT feladatai és intézkedései alapján meghatároztuk a Terv környezeti teljesítményértékelésre lehatárolt eszközrendszerét (ld. 4. táblázat) 4. táblázat. Az OHT által meghatározott feladatok Átfogó célokhoz tartozó feladatok 1. 1.1. 2. 2.1. 2.2.

Minden hulladékáram Az általános célkitűzések megvalósítása a rendelkezésre álló jogi és gazdasági eszközökkel Oktatás, képzés, intézményrendszer, szemléletformálás, tájékoztatás Egymásra épülő környezeti nevelési tananyagok, segédletek és az állam által nyújtható támogatások (elvi, anyagi) rendszerének kidolgozása Az elméleti oktatás, nevelés kiegészítése interaktív tanulási, tanítási alkalmakkal

Önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Települési szilárd hulladék Elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kiépítése 2015-ig Újrahasználati központok kialakítása Életciklus elemzések módszertanának beépítése a hulladékgazdálkodási jogi szabályozásba A Ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap A szennyvíziszapok növényi tápanyagtartalmának kinyeréséhez szükséges jogszabályi, technológiai háttér megteremtése Az iszap mezőgazdasági kihelyezésével kapcsolatban a vonatkozó határértékek szigorítása 25.000 LE szennyezőanyag-terhelés feletti szennyvíztisztító telepeken a rothasztók kötelező kiépítése és a biogáz előállítás és hasznosítás kötelezővé tétele

Gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 6.2. 7. 7.1. 7.2. 8. 8.1. 8.2.

Csomagolási hulladék Betétdíjas rendszerek működtetésének támogatása 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszer felállítása Gumiabroncs hulladék A lerakási tilalmak folyamatos ellenőrzése és teljesítése A használt gumiabroncsok átvételének ösztönzése Elemek, akkumulátorok Gyűjtési és hasznosítási arány növelése Az adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer átalakítása az új európai szabályozásnak megfelelően Elektromos és elektronikai berendezések Az újrahasználat elősegítéséhez szükséges jogi eszközöket meg kell jeleníteni a termékdíjas és az ágazati szabályozásban Iparágfejlesztés (hulladék mennyiségének csökkentése, hasznosítási arány növelése)


16

MUNKAVÁLTOZAT! NEM IDÉZHETŐ ÉS HIVATKOZHATÓ! 9. 9.1.

9.2.

9.3.

2013. OKTÓBER 9.

Gépjárművekből származó hulladékok Hasznosítási kapacitások kialakítása (különösen egyes, gazdaságosan nem hasznosítható összetevők leválogatása – műanyag, üveg, gumi –, valamint a technológiai hulladékok energetikai hasznosítása) érdekében Az újrahasználat elősegítéséhez szükséges jogi eszközöket meg kell jeleníteni az ágazati szabályozásban. Elő kell mozdítani a másodlagos (reciklált) anyagokból készült termékek piacra kerülését, pl. zöld közbeszerzések rendszerének bevezetésével. Biztosítani kell a közlekedésbiztonsági szempontból kifogástalan állapotú, műbizonylatolt, számlával értékesített bontott alkatrészek térnyerését az ellenőrizetlen eredetű darabokkal szemben

Termelői felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 10. 10.1. 10.2. 11. 11.1. 12. 12.1. 12.2. 13. 13.1.

13.2. 14. 14.1. 14.2. 15. 15.1. 16. 16.1.

16.2. 17. 17.1.

17.2. 17.3. 17.4. 18. 18.1. 18.2.

Veszélyes hulladék A gyűjtési kapacitások fejlesztése Környezeti és egészségügyi tájékoztatás a veszélyes hulladék vonatkozásában Azbeszthulladék Felelősségi területek meghatározása az azbesztmentesítés vonatkozásában (pl. az azbeszttel kapcsolatos betegségek okozta halálozások megfigyelése és dokumentálása, EMMI) Egészségügyi hulladékok, gyógyszerhulladék A keletkező hulladékok típusának pontos meghatározása és elkülönített gyűjtése A meglévő rendszerek műszaki állapotának, valamint a tevékenység jelenlegi logisztikájának felmérése 2014-re Növényvédő szer hulladék és növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék A lejárt szavatosságú, illetve hulladéknak minősülő növényvédő szerek pontos felmérése és biztonságos ártalmatlanítása (POP Nemzeti Intézkedési Terv és Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv feladata); A történelmi hulladék problémáját rendezni kell Törekedni kell a növényvédő szer hulladékok újbóli felhalmozódásának megelőzésére Hulladékolajok A lakossági és kiskereskedelmi begyűjtési rendszer fejlesztése és az ezekhez kapcsolódó szemléletformáló kampányok lefolytatása El kell terjeszteni a regenerálás alkalmazását PCB/PCT A legjobb elérhető technikák (BAT-ok) és a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok (BEP-ek) alkalmazása Egyéb, gazdasági tevékenységekből származó, nem veszélyes hulladék Hasznosítási lehetőségekre irányuló kutatómunka támogatása, majd a kutatások eredményeinek, és az alkalmazható hasznosítási módoknak elérhetővé tétele (pl. kiadványokban való közlése) az ipari szereplők részére Vonatkozó jogszabályok szükség szerinti felülvizsgálata Építési-bontási hulladék Elkülönített bontás elterjesztése, hasznosító és kezelő kapacitások növelése, új végrehajtási rendelet kidolgozása, az építési-bontási hulladék hasznosítási arányának emeléséhez szükséges gazdasági és jogi eszközök megteremtése A meglévő szakági útmutatók felülvizsgálata, újak készítése A mélyépítési, vízépítési beruházásoknál a minimálisan kötelezően beépítendő építési-bontási hulladék hasznosításából származó termékre, anyagra vonatkozó előírás kidolgozása Az önkormányzati és országos beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések rendszerének (zöld közbeszerzés), illetve a bányászati tevékenységet terhelő járulékok felülvizsgálata. Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok Magas szintű kezelését biztosító infrastruktúra (kezelő létesítmények) kialakítása szükséges A mezőgazdasági és élelmiszeripari biológiailag lebomló hulladékból, melléktermékekből előállított komposztok mezőgazdasági felhasználásának elősegítése

Egyéb hulladékáramok 19. 19.1.

Biológiailag lebomló hulladék Hasznosító kapacitások kiépítése, szemléletformálás


17


2013. OKTÓBER 9.

Az OHT környezeti teljesítményét a következő módszerrel vizsgáljuk: 1. A releváns környezetpolitikai dokumentumok alapján 8 meghatároztunk egy – a hulladékgazdálkodási intézkedések értékelésére alkalmas – környezeti szempontrendszert (ld. 5. táblázat). A szempontrendszer figyelembe veszi a megelőzés, újrahasznosítás (újrahasználat), ártalmatlanítás környezetpolitikai prioritásait. 5. táblázat. Környezeti teljesítmény értékelés szempontrendszere E1 E2 E3 E4 E5 E6 E7 E8 E9 E10 E11 E12 E13 E14 E15 E16 E17 E18 E19 E20

A légszennyezés és zaj csökkentése, különösen a helyi levegőminőség javítása a hő- és villamos erőművek környezetében A globális légszennyező hatások (szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid kibocsátások) csökkentése, fosszilis energiahordozók alkalmazásának mérséklése Felszíni vizek védelme: a vizek jó ökológiai állapotának megőrzése, szennyvíz kibocsátások, vízkivételek mérséklése Felszín alatti vizek védelme, különösen a sérülékeny vízbázisok vonatkozásában Talaj és földtani értékek védelme Hulladék keletkezésének megelőzése és minimalizálása Natura 2000 és érzékeny természeti területek védelme, védett országos és helyi jelentőségű természeti területek oltalma, biológiai sokféleség megóvása Tájkép megóvása, táji értékek optimális hasznosítása, a beépítettség (zöldmezős) mérséklése Erdők természetvédelme: természetközeli fafaj faösszetételű erdők megtartása, zöldfelületek feldarabolódásának csökkentése Havária helyzetek elkerülése; energiaipari, szállítási szennyezési vészhelyzetek megelőzése, kockázat mérséklése Megújuló energiaforrások használata arányának növelése, komplex környezetgazdálkodási, ipari ökológiai rendszerek kialakítása Anyag- és energiatakarékosság növelése Emberi egészség védelme, toxikus anyagok kibocsátásának megelőzése, környezeti szempontú életminőség és az élelmiszer-biztonság növelése A környezettudatosság növelése, fenntartható fogyasztási szokások elterjesztése A környezetbarát közlekedési formák elterjesztése (gyalogos, vasút, közösségi közlekedés) Épített környezeti értékek javítása, kulturális örökség megóvása Környezetvédelmi infrastruktúra fenntartható fejlesztése: települési környezetminőség javítása, az élhető környezet feltételeinek megteremtése és javítása, a Környezetvédelmi K+F és innováció elősegítése Környezet-állapot monitoring és megfigyelés előmozdítása Határokon átterjedő környezeti hatások mérséklése (légszennyezés, vízszennyezés, hulladék)

2. Az OHT feladatait összevetettük a környezeti szempontrendszerrel és a környezeti teljesítményt minden egyes intézkedésre -2 és +2 közötti értékekkel jellemeztük. (Az értékelési pontrendszer megegyezik a 2. táblázatban bemutatottal.) 3. Hasonlatosan a fenntarthatósági értékelésnél említettekhez, itt is megjegyezzük, hogy a „pontozásos” értékelés nem az egyes intézkedések környezeti teljesítményének általános megítélésére szolgál, hanem – a jelen tanulmány javaslattevő jellegének eleget téve - a negatív értékekkel azokra a környezeti szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol az intézkedések részleteinek meghatározásánál a környezeti szempontokat határozottabban kellene megjeleníteni. Azaz, a módszertan nem a „környezetbarát -

8

Harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program, Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia


18


2013. OKTÓBER 9.

környezetkárosító” dimenzióban kívánja a beavatkozásokat elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely eszközöket, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani.


19


2013. OKTÓBER 9.

2. AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2020 ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA 2.1. A Terv céljai és tartalmának vázlatos ismertetése Korábban a 2003 és 2008 közötti időszakra a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 33.§-a a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Terv kidolgozását írta elő, amely a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénynek és a hulladékkal kapcsolatban a Hgt.nek megfelelően készült el. A Magyar Országgyűlés 110/2002. (XII. 12.) OGY határozatával elfogadta az OHT I.-et. A 2009-2012 tervezési időszakra vonatkozó OHT II. tervezete ugyan elkészült, de a dokumentum elfogadására nem került sor, így ez az időszak tulajdonképpen „lyukat” jelent a hazai hulladékgazdálkodás tervezésében, a kidolgozott dokumentumban foglalt kötelezettségek végrehajtása nem volt számon kérhető. Ennek részbeni feloldására az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2020 tartalmazza a 2003-2008 közötti időszak eredményeit, valamint helyzetértékelést az eltelt időszakra vonatkozóan. A dokumentum magában foglalja továbbá a 2020-ig terjedő szakmapolitikai célkitűzéseket, a szakterületi célok eléréséhez szükséges intézkedéseket. Fentiek mellett a hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 98/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, más néven a Hulladék Keretirányelv írja elő, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak egy vagy több hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük. Hazánkban a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény ülteti át az irányelvet a hazai jogi szabályozásba. A Ht. és annak végrehajtási rendeletei megteremtik a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek végzésének jogszabályi és egyben szakmai hátterét, biztosítva a környezetvédelmi és a lakossági szempontok érvényesülését. Az OHT célrendszerének alapját összhangban a HKI-vel és a Ht.-vel, a hulladékhierarchia rendszere képezi, amely előírja, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységek gyakorlása során meghatározott elsőbbségi sorrendet kell biztosítani. A megelőzés, mint az erőforrások használatának fenntartható és leghatékonyabb módja, az első helyet foglalja el. Ezt követi a hulladék újrahasználatra előkészítése, a hulladék újrafeldolgozása, a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint a hulladék ártalmatlanítása. A hulladékhierarchiában foglalt sorrendtől bizonyos hulladékáramok vonatkozásában el lehet térni, ha a választott megoldás az összességében legjobb környezeti eredményt biztosítja. Az életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzés OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

20


2013. OKTÓBER 9.

szabályainak megállapítására, valamint azon hulladékáramok meghatározására, melyeknél lehetőség van a hulladékhierarchiától való eltérésre a Kormány kapott felhatalmazást. A kormányrendelet még nem került kidolgozásra. Az OHT helyzetértékelése bemutatja hazánk hulladékgazdálkodásának jogszabályi hátterét, majd hulladékáramonként feltárja a jelenlegi helyzetet, a tapasztalt hiányosságokat, meghatározva az elérendő célokat, és a megvalósításhoz szükséges eszközöket, intézkedéseket. Azt OHT Cselekvési Programja tartalmazza annak célkitűzéseit, feladatait és intézkedéseit az egyes hulladékáramok és egyes hulladékgazdálkodási tevékenységek szerint. Az intézkedéscsomagok által elérni kívánt, adott beavatkozási területekhez kapcsolódó célokat a Cselekvési Program tartalmazza. Az OHT a HKI-ben meghatározott közösségi célkitűzéseknek megfelelően határozta meg céljait, illetve amelyik hulladékáramra nem tartalmaz konkrét előírásokat a HKI, ott nemzeti célkitűzések kidolgozására került sor vagy az adott hulladékáramra vonatkozó irányelvet vették figyelembe. A célok meghatározására sok esetben céldátum kitűzése nélkül került sor. Az OHT részét képezi az Országos Megelőzési Program (a továbbiakban: OMP), amely tartalmazza a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos célkitűzéseket. Ezeknek a célkitűzéseknek és intézkedéseknek a célja a gazdasági növekedés és a hulladékképződés által okozott környezeti hatások közötti összefüggés megszüntetése. Az OMP a megvalósulásának nyomon követhetősége érdekében általános és specifikus indikátorokat határoz meg, melyeket évente célszerű mérni. Az általános indikátorok a jövőkép és az átfogó célkitűzések megvalósulásának ellenőrzését, míg a specifikus indikátorok a Cselekvési Program által kitűzött célok elérését hivatottak szolgálni. Az OMP Cselekvési Programja mutatja be azokat a területeket, amelyek terén Magyarországnak lépéseket kell tennie a hulladékképződés megelőzésének előremozdítása és minél sikeresebb megvalósítása érdekében. A Cselekvési Program öt intézkedéscsomagban határozza meg azokat a beavatkozási területeket, amelyeket a 2014-2020-as időszakban kiemelten kell kezelni: 

Építési-bontási hulladék képződésének megelőzése;



Újrahasználat;



Zöld közbeszerzés;



Környezettudatos termelés és vállalati működés;



Szemléletformálás


21


2013. OKTÓBER 9.

2.2. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv általános értékelése A Környezeti Értékelés jelen munkarészében – az OHT Kidolgozójának kérésére – elemezzük és értékeljük az OHT-t, mint stratégiai tervdokumentumot. Mivel a tervdokumentum lektorálása, minőségbiztosítása túlnyúlik az SKV Rendelet által meghatározott értékelési szempontokon, így e fejezetben tett indikatív megállapításaink és ajánlásaink az SKV szempontjából kiegészítő jellegűek és elsősorban az OHT Kidolgozójának tervezési munkáját hivatott segíteni.

AZ OHT HELYZETELEMZÉSI MUNKARÉSZEINEK ÉRTÉKELÉSE Az OHT helyzetleírása különösen részletes és aprólékos – ezért a Terv szerkesztői minden elismerést megérdemelnek – a Terv döntő terjedelmi részét ez teszi ki. Erőssége a Tervnek az is, hogy a helyzetleíró rész előrejelzést is tartalmaz, az OHT bemutatja, hogy milyen helyzet alakulhat ki a jövőben, amennyiben nem történik további intézkedés, beavatkozás az adott területen. Ugyanakkor a helyzetleírás jellemzően csak naturáliában, műszakitechnológiai nyelven tartalmaz helyzetértékelést, elmarad az állapot természeti és társadalmi-gazdasági vonatkozásainak bemutatása. A helyzet közgazdasági-jóléti értékelésének elmaradása maga után vonja, hogy a hulladékos problémáink, kihívásaink nem lesznek összehasonlíthatóak, egybevethetőek más szakpolitikai területek problémáival és kihívásaival. A helyzetleírások rendkívül részletezőek, sok információt, adatot közölnek, ugyanakkor az információk, adatok értékelése néhány esetben nem pontos. Például az OHT 2.1.1 fejezet „Ártalmatlanítás” alfejezete ismerteti néhány európai ország lerakási arányát a települési szilárd hulladékok kezelésében, helyesen állapítva meg, hogy számos országban a lerakás aránya a magyarországinál lényegesen alacsonyabb. Ugyanakkor ebből nem következik feltétlenül, hogy Magyarországon is a lerakási aránynak ugyanolyan alacsonynak kell lennie, mint néhány más európai országban. A lerakási arányt ugyanis a hulladékkezelési módszerek egymáshoz viszonyított költség-aránya határozza meg, s ez nem azonos a különböző országokban.

AZ OHT CÉLKITŰZÉSEINEK ÉRTÉKELÉSE Az OHT valamennyi hulladékos területen megfogalmaz célokat, de ezek megadása esetenként további pontosításokat igényelnek. Számos esetben az OHT-ban szereplő célok nem eléggé konkrétan, fókuszáltan megfogalmazottak, más esetekben pedig a célokhoz a Terv nem rendel célértéket, indikátort. (A célokhoz kapcsolódó indikátorok leginkább ott jelennek meg, ahol a célérték a HKI rendelkezéseiből fakad.) Például a 2.4.1.3. fejezetben a célok felsorolása (Hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése) valódi célokkal kezdődik, de a OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

22


2013. OKTÓBER 9.

mennyiségi célkitűzés hiányzik. Nem derül ki az OHT-ból, hogy milyen mértékben (pl. mely település típusokra) szeretné kiterjeszteni a hazai elkülönített hulladékgyűjtő rendszer. Az OHT mintegy 140 célt tartalmaz. Mivel a Terv nem tartalmaz prioritásokat, nem végzett költség-haszon elemzést, kétséges, hogy ez a terjedelmes célrendszer vajon hatékony eligazítást, vezérfonalat adhat-e a szakágazat számára. A Terv nem ad útbaigazítást, hogy – a költségvetési korlátok figyelembevételével – mely célok megvalósítását tartja fontosabbnak és melyek ütemezhetők későbbre.

AZ OHT ESZKÖZEINEK ÉRTÉKELÉSE Az eszközök jelentős része – a célokhoz hasonlatosan – túlzottan általánosan jelennek meg a dokumentumban. Például a 2.4.2.4 részfejezet a 2. alpontja („Gazdasági eszközök”) esetében adókedvezmény és támogatás eszköz létezik, de „szankció” eszköz nincs a magyar közpolitikai rendszerben. Az eszköz megfogalmazásának tisztáznia kellene, hogy mit akarunk szankcionálni, milyen konkrét beavatkozással (pl. valamilyen büntetőjogi eszköz, bizonyos hulladékgazdálkodási bűncselekményekre). További probléma, hogy számos esetben az eszközök nem közpolitikai beavatkozásként kerültek megfogalmazásra, hanem a műszaki, technológiai, logisztikai tevékenységként, beruházásként szerepelnek. Véleményünk szerint a közpolitikai dokumentumban, közpolitikai eszközöket célszerű meghatározni, még akkor is, ha a közpolitikai eszköz egy műszaki, technológiai, logisztikai megoldás bevezetését, vagy nagyobb arányú megvalósítását célozza. Jellemzően a 2.4.2.4. részfejezet 4. alpontja („Szakterületi eszközök”) jól illusztrálja ezt: a technológiai innováció, a termékek vagy szolgáltatások innovációja nem közpolitikai eszköz, ugyanakkor források biztosítása az ilyen célú K+F+I pályázati alapokból, célzott adókedvezmény az ezeket szolgáló vállalati tevékenységekre már annak tekinthető.

AZ OHT VÉGREHAJTHATÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE Hiányzik a Tervből a célok elérésének, illetve az eszközök alkalmazásának feltételrendszere. A Terv nem tartalmaz információt arról, hogy az OHT tervezési időszakában (2020-ig) milyen pénzügyi források állhatnak majd rendelkezésre, mely eszközök alkalmazásának lesznek meg a személyi, tudásbeli, tárgyi, költségvetési feltételei. Véleményünk szerint az OHT keretében mindenképpen szükség lenne a következők becslésére: 

a központi költségvetésből rendelkezésre álló források;



az Európai Unió támogatási rendszeréből lehívható források;

a

hulladékgazdálkodási

feladatok


megvalósítására

23




a hulladékgazdálkodásban tevékenykedő közszolgáltatást végző, önkormányzati tulajdonú szervezetek, vállalatok fejlesztési forrásai;



piaci szereplők várható fejlesztési forrásai.

2013. OKTÓBER 9.

állami

vagy

A Terv nem tartalmaz rendelkezést a végrehajtás nyomon követésére és értékelésére, ezt javasoljuk pótolni ahhoz, hogy az OHT megfeleljen a stratégiai irányítási Kormány rendelet 35.§-a követelményeinek.

AZ OHT KÖZGAZDASÁGI MEGALAPOZOTTSÁGA Ismereteink szerint az OHT megalapozásának keretében nem készült társadalmigazdasági, jóléti vizsgálat, közgazdasági elemzés, ily módon nem rendelkezünk információkkal az egyes hulladékgazdálkodási beavatkozások költségviszonyairól, társadalmi, jóléti hasznairól, és végső soron az egyes hulladékgazdálkodási törekvések közérdekűsége sem határozható meg. (Közgazdasági elemzés alapján lehetne például prioritási sorba állítani a különböző szakpolitikai intézkedéseket is.) Példaként említhető, hogy miközben az elmúlt két évtizedben a hulladékgazdálkodási politika középpontjában a települési szilárd hulladék kérdései álltak, addig a rendszerváltozás óta a magyar társadalom által átélni kényszerült három nagy környezetszennyezés (garéi dioxin-szennyezés, a Tisza cianid-mérgezése, a kolontári-devecseri vörösiszap-ömlés) mind az ipari hulladékkezelés hiányosságaiból eredt. Társadalmi-gazdasági, jóléti vizsgálat híján nem lehetséges választ adni arra, hogy a forrás-allokációk során milyen mértékben kell támogatni a települési szilárd hulladék kezelést és milyen mértékben az ipari katasztrófák megelőzését és a felkészülést az esetleges katasztrófa helyzetre. Megítélésünk szerint közgazdasági elemzés nélkül nem lehetséges: 

súlyozni az egyes részterületi problémák nagysága között (mi okoz nagyobb kárt: ha nem hasznosítjuk újra a gumiabroncsokat, vagy ha nem megfelelő technológiájúak a kórházi hulladékégetők, stb.);



rangsorba, prioritási sorba állítani a célokat;



választani az azonos cél elérésére irányuló különböző lehetséges eszközök között. Az OHT a hulladékgazdálkodást 18 „szegregátumra” bontja, ezek mindegyike „külön

életet él”, önálló problémái, céljai és eszközei vannak. Ezt az elkülönítést csak akkor lehet feloldani, s egy egységes, integrált, horizontálisan egyeztetett, összehangolt szakpolitikai stratégiát létrehozni, ha a részterületek összemérhetősége, összehasonlíthatósága a közgazdasági elemzés segítségével megtörténik.


24


2013. OKTÓBER 9.

AZ OHT ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE Az OHT nem határozza meg saját „stratégiai műfaját”, pedig ez a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Kormány rendelet szerint a stratégiai tervdokumentumok kötelező része. Megítélésünk szerint jelen állapotában az OHT leginkább Fehér Könyvként azonosítható, holott funkciója, hivatása szerint inkább szakpolitikai stratégiának (vagy programnak) kellene lennie. Az OHT-ből nem derül ki, hogy az egyes részterületi problémák milyen viszonyban állnak egymással, melyik hulladékos részterületi probléma jelent a társadalom számára nagyobb jóléti veszteséget, s melyek megoldása tekinthető leginkább közérdekűnek. A javasolt intézkedések prioritási sorrendje és költség-haszon viszonyai ismeretlenek, csakúgy, mint a költség-igények összevetése a várható költségvetési korlátokkal. Szintén nehézségeket jelent a hulladékos területek, részproblémák egymástól való elszigeteltsége, azaz, hogy a helyzetleírás – cél – eszköz vizsgálat szegmensenként történik, s a szegmensek elkülönült vizsgálata után nem következik minőségi szintézis, a szegmensek egymást követő felsorolását, a részterületek mennyiségi aggregálását kapjuk.

AJÁNLÁSOK AZ OHT TARTALMI ÉS SZERKEZETI MEGFELELŐSÉGÉNEK MEGTEREMTÉSÉHEZ 

Javasoljuk, az OHT átfogó tartalmi, szerkezeti átalakítását, avégett, hogy megfeleljen a 38/2012. Korm. rendeletbe foglalt valamelyik stratégiai tervtípusnak. A jelenlegi Tervet ki kell egészíteni azokkal a munkarészekkel, amik a szakpolitikai stratégia tartalmi követelményei közül a beavatkozások feltételeire (azaz a végrehajtás szervezésére) és a nyomon követésre, értékelésre vonatkoznak.



Módosítani javasoljuk a Terv struktúráját úgy, hogy az az elkülönített részstratégiák összessége helyett integrált, egységes stratégia legyen. Előbbiek érdekében érdemes az egyes hulladéktípusokra vonatkozó – egyébként rendkívül részletező és alapos – munkarészeket a mellékletbe elhelyezni.



Javasoljuk, hogy készüljön az OHT-hez közgazdasági, jóléti megalapozó elemzés.



Javasoljuk felülvizsgálni a célokat és az eszközöket, különös tekintettel megfogalmazások fókuszáltabbá tételére és a mérhető célértékek meghatározásra



Javasoljuk, hogy a szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételeit vázolja a Terv.



Javasoljuk olyan kulcsindikátor-rendszer kialakítását, amivel az OHT előrehaladása a nyilvánosság és a politikai intézményrendszer számára is világosan követhetővé válik.


a

25


2013. OKTÓBER 9.

2.3. Kapcsolódás más stratégiai dokumentumokhoz 2.3.1. Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz és az Országos Területrendezési Tervhez

ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ9 A 2005-ben még külön tervdokumentumként készült Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció megújításával és összevonásával egy olyan tervdokumentum született, mely megteremti a fejlesztéspolitikai és területfejlesztési célok közvetlen összehangolását. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban OFTK) az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy hosszú távú jövőképet határoz meg. Kijelöli a 20142020-as fejlesztési időszak nemzeti, szakpolitikai súlypontjait, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket. Az OFTK tervezetében a hulladékgazdálkodás tématerülete nem szerepel sem az általános, sem a specifikus, sem a területi specifikus célok között. A hulladékgazdálkodás jelentőségére való tekintettel lényeges, hogy ne csak a fejlesztési irányok és szakpolitikai feladatok szintjén, hanem már a célkitűzések között is kerüljenek megfogalmazásra a hulladékgazdálkodással kapcsolatos elképzelések. Az OFTK a kihívások és fejlődési esélyeinket meghatározó trendek, valamint a társadalmi ellentmondások bemutatásakor elemzi hazánk hulladékgazdálkodással kapcsolatos helyzetét, lehetőségeit. A stratégiai erőforrások nemzeti megőrzését, fenntartható használatát, a környezet védelmét szolgáló szakpolitikai törekvések bemutatása során az OFTK – az OHT átfogó célkitűzéseivel összhangban – részletesen kitér a hulladékok mennyiségének csökkentését, az újrahasznosítást, az ártalmatlanítást, a települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztését és a szelektív gyűjtés elterjedését eredményező feladatokra. Továbbá a hulladékok mennyiségének csökkentésére irányulóan az ipari szimbiózis lehetőségeinek feltárása és támogatása is megjelenik a fejlesztéspolitikai feladatok között, miszerint a gyártási folyamatban az egyik folyamat mellékterméke vagy a keletkező hulladék a másik folyamat alapanyaga lehet. 2. javaslat

9

Javasoljuk, hogy az OHT elfogadását követően az OFTK véglegesítése során vegyék figyelembe a 20014-2020 időszakra megfogalmazott hulladékgazdálkodási célokat.

A jelen SKV Környezeti Értékelés készítésének időszakában az OFTK társadalmi egyeztetése lezárult, közigazgatási egyeztetése folyamatban van. Kidolgozásáról a területfejlesztési politika megújításáról szóló 1526/2012. (XI. 28.) Korm. határozat, valamint az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról szóló 1254/2012. (VII. 19.) Korm. határozat rendelkezik.


26


2013. OKTÓBER 9.

ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV10 A területrendezési tervek között legjelentősebb a tervhierarchia élén álló Országos Területrendezési Terv (továbbiakban OTrT) amely az ország egészére határozza meg léptéknek megfelelő mélységben a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet, valamint az annak elérését szolgáló szabályokat. Az országos terv olyan keretterv, amelynek előírásai döntően a tervhierarchián keresztül a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben11 és településrendezési eszközökben érvényesülnek. A területrendezési tervek feladata a területi folyamatok szabályozott keretek között tartása a káros folyamatok megelőzése, a kiegyensúlyozott területi fejlődés, az erőforrások, valamint a környezeti, táji, természeti és kulturális értékek védelme érdekében. Mindemellett olyan térhasználati elveket fogalmaz meg, amelyek figyelembe veszik, sőt magukba integrálják a fenntartható fejlődést és a térségi környezeti szempontokat egyaránt. Az OTrT lényeges motívuma a környezeti fenntarthatóság alapelve, miszerint az OTrT egészét a környezet hosszú távú védelmének, a tájökológiai szempontú tervezésnek kell alárendelni. A terv célkitűzései között ezért fontos szerepet kap többek között a hulladékképződés alacsony szinten tartása, összhangban az OHT célkitűzéseivel. Ugyanakkor az OTrT és általában a terület- és településrendezés nem válhatott a fenntarthatóság érvényesítésének erős eszközévé: ad-hoc politikai vagy gazdasági érdekek gyakran átírják szabályozásaikat. E mögött az a metodikai probléma is meghúzódhat, hogy a területrendezés térképi ábrázolásait nem közösségi fejlesztési elgondolások jelölik ki. Az OHT szorgalmazhatja a területrendezési, területfejlesztési és hulladékgazdálkodási tevékenységek összehangolását, hiszen így lehet csak következetesen és hatékonyan érvényesíteni a területpolitika fenntarthatósági üzeneteit. Fontos, hogy a területi hulladékgazdálkodási tervek és annak részeként a területi megelőzési programok összhangban legyenek a vonatkozó területrendezési és területfejlesztési tervekben foglaltakkal. Ennek alapja, hogy a dokumentumok által vizsgált területek fedésben legyenek egymással. Jelenleg a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló kormányrendeletben megjelölt területek a Felügyelőségek illetékességi területét jelentik, míg a területrendezési tervek megyei szinten készülnek. Ez nagyban megnehezíti a két stratégiai dokumentum összehangolását, a végrehajtandó intézkedések teljesítését. Az OTrT-nek nem része a hulladékgazdálkodási tervezés, a hulladék megelőzés és a hasznosítás, csupán az ártalmatlanítást tartalmazza a hulladékártalmatlanító létesítmények

10 11

2008. évi L. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény módosításáról a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009 (IV.8.) Korm. rendelet értelmében


27


2013. OKTÓBER 9.

kapcsán. A hulladékgazdálkodás építményei közül az Ország Szerkezeti Tervén a veszélyeshulladék-ártalmatlanító létesítmények kerültek ábrázolásra országos jelentőségű hulladékgazdálkodási építményként, mivel az adott térségben növelik a környezeti kockázatot. A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a hulladékgazdálkodás tárgykörébe az országos elemeken túl a térségi hulladéklerakó hely tartozik. Hogy teljesebb képet kapjunk a hulladékkezelő létesítmények területi eloszlásáról, célszerű lenne elvégezni a területrendezési tervekben nem szereplő, egyéb hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységet végző infrastrukturális elemek beillesztését az Országos Területrendezési Tervbe, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekbe. E tervek felülvizsgálatakor szükséges a tervezett hulladékgazdálkodási létesítmények beépítése is. Az OTrT az OHT-val összhangban megfogalmazza, hogy az Európai Unió vonatkozó irányelvével harmonizáló hazai szabályozásnak megfelelően fokozatosan csökkenteni kell a biológiailag lebomló szerves anyag tartalmú hulladékok lerakókon történő elhelyezését. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programnak megfelelően 2014 után szennyvíziszap lerakón történő elhelyezésére szolgáló új depónia kialakítása nem várható. A Program elsődleges célja a tápanyagok természeti körfolyamatba való visszaforgatása, a szennyvíziszapok mezőgazdasági területen történő elhelyezése. A jövőben a mezőgazdasági felhasználás alternatívájaként az iszapok rekultivációs célú és ültetvényeken történő hasznosítását, valamint a városgazdálkodási (kertészeti) felhasználását tervezi preferálni a Program. Javasoljuk, hogy az OHT-ban jelenjen meg a szennyvíziszap e formában történő hasznosításának lehetősége. 3. javaslat

Javasoljuk, hogy az OTrT keretében, az Ország Szerkezeti Tervén jelenjenek meg a veszélyeshulladék-ártalmatlanítókon kívül található egyéb hulladékkezelő létesítmények.

2.3.2. Kapcsolódás az Új Széchenyi Tervhez és a Nemzeti Reform Programhoz

ÚJ SZÉCHENYI TERV12 A 2011. év januárjában közzétett Új Széchenyi Terv (továbbiakban ÚSzT) fogalmazza meg az ország jövőképét, és jelöli ki a gazdaság potenciális fejlesztési irányait, amelyeket az Európai Unió Kohéziós és Strukturális Alapjai és a hazai költségvetés finanszíroz. Az ÚSzT egyben a korábbi Új Magyarország Fejlesztési Terv újragondolása. Hét kitörési pontot és hozzájuk kapcsolódóan programokat jelöl ki, ennek érdekében alakítja át a fejlesztési

12

1163/2010. (VIII. 4.) Korm. Határozat az Új Széchenyi Terv előkészítéséről és az ezzel összefüggő feladatokról


28


2013. OKTÓBER 9.

programokon keresztül a hazai támogatáspolitikát is. Középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. Az OHT szempontjából nagy jelentőséggel bír, hogy a hét kitörési pont között kiemelt szerepet kapott a Zöldgazdaság-fejlesztési program, mely hangsúlyozza, hogy a zöldgazdaság a természeti környezettel, mint erőforrással a korábbi időszakokhoz képest sokkal hatékonyabban és takarékosabban gazdálkodik. Célterületei a zöldenergia, az energiahatékonyság, a zöldoktatás, foglalkoztatás és szemléletformálás, valamint a zöld K+F+I. A zöldenergia témaköre foglalja magába a Környezetipar, hulladékipar alprogramot. Az ÚSzT kiemelten foglalkozik a hazai környezetipar fejlesztésével, ezen belül is a hulladékgazdálkodással. Céljai megegyeznek az OHT céljaival, nagy hangsúlyt fektet a hulladékgazdálkodásra vonatkozó uniós követelmények teljesítésére. Azonban kiemelt célként jelenik meg a hazánkból eredő hulladékexport csökkentése, miszerint a hulladék anyag Magyarországon történő hasznosítása nem csak gazdasági szempontból lenne előnyös, hanem a munkahelyteremtés szempontjából is. Eszközként szerepel a pályázati rendszer fejlesztése, a hulladékbegyűjtő és -feldolgozó kapacitások bővítésének támogatása, valamint a betétdíj rendszer fejlesztése. Az ÚSzT szerint irányított támogatásokkal kell törekedni a magyar hulladékipar fejlesztésére, a hulladék újrahasznosításon alapuló termékek gyártására, elsősorban a nagy mennyiségben keletkező inert építési-bontási hulladékok és az ipari gyártási hulladékok (iszapok, pernyék stb.) fokozott mértékű kezelésének érdekében. A biogázban rejlő lehetőségekre – más stratégiai dokumentumokhoz hasonlóan – az ÚSzT is kiemelt figyelmet fordít, mind az energetika, mind a hulladékgazdálkodás szempontjából, összefűzve a két iparág ez irányú törekvéseit. A zöldenergia-fejlesztés célja ugyanis a hulladékból energia elv érvényesítése, a hulladékok energetikai célú felhasználása. Ennek következtében a mezőgazdasági eredetű szennyvíz, az állattartási hulladék, valamint a kommunális szennyvíziszap értékkel bíró vagyonnak tekinthető, hiszen a kezelésük során biogáz, azaz megújuló energiaforrás keletkezik. A biogáz előállítása révén keletkező zöldáram és zöldhő termelésében nagy potenciál rejlik, kiaknázásának folyománya a gazdaságosság mellett a foglalkoztatottság arányának növelése is lehet az ÚSzT elsődleges céljainak megfelelően. A biogázzal kapcsolatos célkitűzések az Európai Unió több tagállamának gazdaság-, város-, vidék- és regionális fejlesztési tervében szerepelnek. Az ÚSzT-ben a hulladékgazdálkodás, energiahatékonyság és energiatakarékosság, valamint a klímavédelem témaköre összekapcsolódik. Egyrészt a vonatkozó uniós vállalások könnyebb teljesíthetősége és a K+F+I folyamatok elősegítése érdekében, másrészt a zöld tudatformálás elősegítése miatt, mely a zöldgazdaság-fejlesztés alapja. Fontos ezeket a OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

29


2013. OKTÓBER 9.

terülteket átfogóan szemlélni az OHT-ban is, hiszen e stratégiai dokumentumok összehangolása a célok hatékonyabb elérését eredményezheti.

NEMZETI REFORM PROGRAM13 Az Európa 2020 Stratégia végrehajtása érdekében a tagállamok évente nemzeti reformprogramot alkotnak és ennek teljesülését folyamatosan monitorozzák. Ezen dokumentumokban mutatják be a tagállamok az Európai Tanács által megfogalmazott országspecifikus ajánlások teljesítése felé tett lépéseiket is. Magyarország Nemzeti Reform Programja (továbbiakban NRP) öt kulcsterületet azonosít: 

foglalkoztatás;



K+F+I;



klímaváltozás és energiahatékonyság;



oktatás;



szegénység. Az NRP tartalmazza e kiemelt területek célkitűzéseit szolgáló intézkedéseket, beszámol

az elmúlt év során elért eredményekről, valamint további intézkedéseket fogalmaz meg az Európai Bizottság Éves Növekedési Jelentésében szereplő prioritásoknak megfelelően. Ezek a prioritások a differenciált és növekedésbarát költségvetési konszolidáció végrehajtását, a pénzügyi (banki) szektor helyreállítását, a hitelezési feltételek normalizálását, a növekedést elősegítő reformokat, a válság társadalmi következményeinek leküzdését, valamint a közigazgatás modernizálását jelentik. Az Európai Bizottság által 2012. novemberben közzétett Éves Növekedési Jelentés a következő öt kiemelt prioritásra hívja fel a tagállamok figyelmét a nemzeti reform programjaik összeállítása során: 1. a differenciált és növekedésbarát költségvetési konszolidáció elősegítése; 2. a gazdaságra irányuló normális hitelezési tevékenység visszaállítása; 3. a növekedés és versenyképesség elősegítése a jelenben és a jövőben; 4. a munkanélküliség és a válság okozta társadalmi következmények megoldása; 5. a közigazgatás korszerűsítése. A növekedés és versenyképesség előmozdítása érdekében elsődlegesen az alábbi irányokba kell lépéseket tenni:

13

1061/2013. (II. 14.) Korm. határozat Magyarország 2013. évi Nemzeti Reform Programjának előkészítésével kapcsolatos feladatokról


30


2013. OKTÓBER 9.



innováció és új technológiák ösztönzése, az állami és magán K+F befektetések szintjének növelése,



munkaerőpiac és az oktatás szorosabb összekapcsolása,



üzleti környezet fejlesztése (egyszerűsítés, adminisztrációcsökkentés, munkaintenzív ágazatok akadályainak felszámolása),



zöldgazdaság lehetőségeinek kihasználása (kiszámítható szabályozási keret, új piacok, energiahatékonysági programok, munkahelyteremtés a hulladék- és vízgazdálkodás, újrahasznosítás terén)

A versenyképesség és növekedés előmozdítására irányuló prioritások közül az NRP Magyarország szempontjából egyebek mellett a hulladékgazdálkodás fejlesztését is különösen fontosnak és relevánsnak tartja. Az NRP meghatározó intézkedése tehát a hulladékhasznosítási kapacitások növelése. Tartalmazza a házhoz menő elkülönített gyűjtés kialakítására, gyűjtőpontok, gyűjtőudvarok létestésére való törekvést, valamint a biológiailag lebomló szerves hulladékok komposztálásának és/vagy biogáz előállításra történő felhasználásának elősegítését. Az egyik legprogresszívebb törekvés, mely az OHT-ban is megjelenik - az újrahasználati központok kialakítása, azaz a használt termékek átvétele és újrahasználatra történő felajánlása. Az intézkedés megvalósulása érdekében szükséges a meglévő feldolgozó-kapacitások korszerűsítése, új feldolgozó-kapacitások kiépítése, valamint a folyamatokat nyomon követő adatszolgáltatási informatikai rendszer kialakítása. Végrehajtásával előrelépés történhet különösen a munkahelyteremtés, és a gazdasági fellendülés, valamint az újrahasznosítás által a fenntartható nyersanyag-gazdálkodás terén. 2.3.3. Kapcsolódás a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz és az Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiához

HARMADIK NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM14 A harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP-3) adja Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét a 2009-2014 közötti időszakra, hosszú távú célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. Kilenc tematikus akcióprogram tartalmazza a legfontosabb ágazati célokat és azok megvalósítását elősegítő intézkedéseket, az OHT-hoz való kapcsolódási pont már az átfogó célok között is fellelhető. Az NKP-3 harmadik átfogó célterülete „A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése”, miszerint e három területen a fenntarthatóság felé való átmenet együttes

14

96/2009. (XII. 9.) OGY határozat a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról


31


2013. OKTÓBER 9.

támogatása biztosítja a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválását. E célterület magában foglalja többek között a fogyasztói magatartás megváltoztatását a fenntarthatóság jegyében, a fenntartható termelés megteremtése által eredményezett forrástakarékosságot (pl. anyaghasználat, újrahasználhatóság és tartósság tervezése, az anyagciklusok körfolyamattá zárása) és a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentését (pl. kibocsátások és hulladékok minimalizálása). A felsorolt elemek mindegyike fontos részét képezi az OHT-nak, a dokumentum több fejezetében fellelhetők. Azon speciális helyzetből kifolyólag, miszerint a 2009-2013-ig terjedő időszakra nem készült országos szintű hulladékgazdálkodási terv, az NKP-3 nyolcadik, hulladékgazdálkodásról szóló tematikus akcióprogramja az OHT „stratégiai elő dokumentumának” tekinthető, hiszen 2009-től kezdődően 2014-ig tematikusan fogalmaz meg hulladékgazdálkodási célokat és az azok megvalósításához szükséges intézkedéseket. Az NKP-3-ban megfogalmazott fő hulladékgazdálkodási célkitűzések a következők: 

Az évente képződő hulladék mennyisége 20%-kal csökkenjen (2014-ben ne keletkezzen 20 millió tonnánál több hulladék). E célkitűzés korábban teljesült, az évente képződő hulladék mennyisége 2009-ben sem haladta meg a célértéket. Az OHT átfogó céljai közt ennek ellenére kiemelt szerepet kap a hulladékképződés további csökkentése.



2014-re a képződő hulladék legalább 40%-a hasznosuljon. Az OHT átfogó célkitűzései közt szintén meghatározó a hulladék hasznosítási arányok növelése, az Európai Unió által támasztott elvárások teljesítése. A települési szilárd hulladékok tekintetében a hasznosítási arány 2011-ben 27% volt. A 2020-as 50%-os hasznosítási arány elérésének előfeltétele a hulladék megfelelő gyűjtése, valamint hasznosítók felé terelése. Ezt a célt segíti elő az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer felállítása 2015-ig a háztartásokban képződő üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék vonatkozásában, megteremtve ezáltal a nagyarányú, anyagában történő hasznosítás lehetőségét. A 2014-es 35%-os célkitűzés azonban tévesen – az NKP-2 szerint – szerepel az OHT-ban, módosítása szükséges az NKP-3-nak megfelelően.



2014-re az energetikai hasznosítás érje el a 10%-ot. Ezen NKP-3 céllal való összhangot meg kell teremteni, fontos ugyanakkor az OHT-ban foglaltak szem előtt tartása, miszerint elsődleges szempont a hulladékhasznosítás előtérbe kerülésének elősegítése és energetikai hasznosításra csak másként már nem hasznosítható hulladékok kerüljenek. A maradék hulladék ártalmatlanításához szükséges kapacitások – egyes speciális technológiát igénylő hulladékok kivételével – az ország határain belül álljanak rendelkezésre. Az OHT a maradék hulladékok tekintetében megfogalmazza ugyan, hogy megszüntetésük jogilag kötelező célkitűzés legyen 2020-ra, miszerint a hulladéklerakóban és hulladékégetőben történő ártalmatlanításukat meg kell szüntetni, illetve a hulladékképződés megelőzésére és az újrafelhasználásra vonatkozó célszámokat


32


2013. OKTÓBER 9.

kell bevezetni. Ez a célkitűzés azonban az OHT-ban csupán a települési hulladékok esetében jelenik meg, az NKP-3-nak megfelelően azonban minden hulladékáramra érvényessé kell tenni. Az NKP-3 hulladékgazdálkodási akcióprogramban megfogalmazott rövid- és középtávú célok és eszközök a megelőzés, hasznosítás és ártalmatlanítás területén a települési, illetve a gazdasági tevékenységek során képződő hulladékokra irányulnak és megfelelnek az OHT által felvázolt hulladékhierarchiának. Az NKP-3-ban a Kormányzat oldaláról szükséges intézkedéseknél megjelenik a „lerakási adó”, mely 2013-ban hulladéklerakási járulékként bevezetésre került és az OHT meghatározó eleme, továbbá lényeges példája az NKP-3-ban megfogalmazottak teljesülésének. 4. javaslat

Javasoljuk, hogy az OHT végrehajtási keretrendszere egyértelműen jelölje meg, hogy az egyes OHT célkitűzések és feladatok, mely NKP-3 célnak, intézkedésnek felelnek meg. A jelenleg kidolgozás alatt álló NKP-4 tervezése során célszerű fokozott figyelmet fordítani az OHT-val való összhang megteremtésére.

NEMZETI KÖRNYEZETTECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS STRATÉGIA15 A 2011-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (továbbiakban NKIS) a zöldgazdaság, az ökoinnováció, és a környezeti ipar fejlesztését, valamint az ezekhez hozzájáruló innovatív technológiák elterjesztését holisztikus szemlélettel kezelő tervdokumentum. Megvalósításának legfontosabb eszközei a szemléletformálás és oktatás, az adórendszer zöldítése, a zöld közbeszerzés és a támogatási rendszerek ésszerűsítése, a környezetközpontú innováció és a monitoring. Az NKIS az OHT-hoz képest erőteljesebben helyezi előtérbe a megelőzést, ehhez olyan eszközöket rendel, mint az ökológiai tervezés, a környezettudatos gyártás és termékek, az innovációk fizikai megvalósítása. Az NKIS célja, hogy úgy rendszerezze és egészítse ki a már meglévő stratégiai irányultságokat, eszközöket és intézkedéseket, hogy az ökoinnováció és azon belül a környezettechnológiai fejlesztés egyértelmű súlyponti területté válhasson. Alapelv, hogy az irányítás különböző szintjein a szakpolitikák kialakítása, a különböző stratégiák kidolgozása mindig legyen figyelemmel a környezettechnológiai innováció szerepére. Az NKIS megoldandó problémaként értékeli, hogy a hulladékképződés csökkenését többnyire a termelési szerkezet- és profilváltozás, és nem a meglévő technológiák korszerűsítése eredményezte. K+F és innovációs beruházások, fejlesztések szükségesek a hulladékszegény technológiák alkalmazásának, a gyártási maradékok visszaforgatásának, melléktermékek más technológiai folyamatban való felhasználásának növelése érdekében.

15

1307/2011. (IX. 6.) Korm. határozat a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiáról


33


2013. OKTÓBER 9.

Az OHT-ban több a hulladékgazdálkodást korszerűsítő, a környezetvédelmi kutatásfejlesztést és innovációt támogató feladat van, melyek az EU források hatékony felhasználásával teljesíthetők. A két dokumentum kapcsolódási pontjai egyértelműen beazonosíthatók, az NKIS-ben megfogalmazott hulladékgazdálkodási célok megegyeznek az OHT-ban foglaltakkal. Megvalósításukhoz szükséges eszköz a tudatformálás, hulladékbegyűjtő rendszerek fejlesztése, hulladékfeldolgozás, hulladékhasznosítás – technológiafejlesztés, termékfejlesztés, infrastruktúrafejlesztés. Az NKIS szerint a környezettechnológiai innovációk bevezetésének támogatására az egyik mód a gazdaság fenntartható anyaggazdálkodás felé való elmozdítás, ezen belül a hulladékhasznosítás fejlesztése. A hasznosítás területén várható jelentős fejlődés ösztöntői többek között: 

A nyersanyagok ára a kereslet növekedése és a készletek csökkenése miatt folyamatosan emelkedik, a kulcstechnológiák speciális igénnyel jelentkeznek a globális nyersanyagpiacon, ezért felértékelődnek az újrahasználati, hulladékfeldolgozási technológiák.



Erőforrástakarékos és hulladékszegény technológiák segítségével versenyképesebb termékek állíthatók elő.



A környezettudatosodó fogyasztói igény piacot teremt a környezetkímélő termékeknek és technológiáknak. Az NKIS az alábbi innovációkat foglalja magában a hulladékgazdálkodással kapcsolatban:



hulladékszegény technológiák innovációja;



a termékek tervezésénél a hulladékkezelési szempontok figyelembevétele;



hulladékkezelésre irányuló innováció;



termék- és energia-előállítás mezőgazdasági, élelmiszeripari hulladékból; Az NKIS által javasolt specifikus hulladékgazdálkodási eszközök a következők:



Termékdíj rendszer fejlesztése: elősegíteni a termékdíjas termékekből keletkezett hulladékok anyagában történő hasznosítására vonatkozó EU által előírt célértékek teljesítését



A környezeti elemek szennyezésének csökkentését, megelőzését és azok állapotának helyreállítását segítő technológiák fejlesztése, innovációja: tudatos terméktervezés és a további felhasználásra alkalmatlan hulladékok keletkezésének csökkentése



Innovatív termékek/szolgáltatások figyelembevétele

tervezésénél

a

hulladékkezelési


szempontok

34


2013. OKTÓBER 9.

Az NKIS hangsúlyt fektet továbbá az építési-bontási hulladék hasznosítására, az anyagfelhasználás optimalizálása által az építés során keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére, a mezőgazdaságon belül a zöldséghulladék hasznosítására. Az NKIS szerint biomasszából fedezhető lenne a hazai energiaigény 40–45%-a, amennyiben beleszámítjuk az alapanyagok közé az élelmiszergyártás hulladékait és melléktermékeit, valamint a szennyvizet és szennyvíziszapot is. A jövő energiafelhasználása szempontjából fontos, hogy az OHT vizsgálja a biomassza hasznosításának és energiaforrásként való felhasználásának lehetőségeit. 5. javaslat

Javasoljuk, hogy az OHT keretében – az EU-s és hazai innovációs források optimális felhasználása érdekében – készüljön hulladékgazdálkodási K+F+I program, mely többek között az erőforrástakarékos és hulladékszegény technológiák, valamint az újrahasználati, hulladékfeldolgozási technológiák innovációs láncának megerősítésére irányulhat.

6. javaslat

Az OHT keretében nagyobb figyelmet kell fordítani a háztartási hulladék szerves frakciójából gyűjtés és komposztálás útján előállítható biogázra is, mely szintén kiváló energiaforrás, ehhez az elkülönített gyűjtés megfelelő színvonalának biztosítására van szükség.

2.3.4. Kapcsolódás a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiához és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához

NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETSTRATÉGIA16 Az Országgyűlés 2013. év márciusában fogadta el a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát (továbbiakban NFFS), mely bemutatja a nemzeti erőforrások állapotát, rögzíti a jövőt "felélő" folyamatokat, bemutatja a szükséges irányokat és intézményrendszereket, valamint feladatokat határoz meg a 2012-2024 közötti időszakra. Új szemlélet és irányok bevezetésével az NFFS zsinórmértéket jelent a készülő stratégiák és programok számára. Az NFFS a fenntarthatóság felé való átmenet első lépcsőjét jelenti. Az NFFS-ben újdonságként jelenik meg, hogy a fenntarthatóság hagyományos megközelítését kiegészíti a még meg nem született nemzedék jogainak érvényesítésére szolgáló eszközök bemutatásával. A dokumentum kimondja, hogy a keretstratégiában foglalt, "a magyar nemzet hosszú távú sikeres fennmaradását célzó alapelveket és stratégiai célkitűzéseket" a jogalkotásban - többek között a költségvetés elfogadásakor - és a szakpolitikai stratégiaés programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni.

16

18/2013. (III.28.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról


35


2013. OKTÓBER 9.

Új megközelítési módot jelent a fenntartható fejlődés erőforrásainak meghatározása is, a fogalom korábbi meghatározásához viszonyítva annak mindhárom pillérét 17 fontosnak tartja, és kiegyensúlyozott mértékben és részletesen tárgyalja a három erőforrást, kiegészítve a társadalmi dimenziót – a Magyarország esetében kiemelt fontosságú – emberi (humán) dimenzióval. Előremutató változást jelent az NFFS abban, hogy nem ágazati szemléletben határoz meg célokat és feladatokat, hanem elsősorban a nemzeti erőforrásaink állapotának bemutatását, a jövő generációkat „eladósító” folyamatok azonosítását, valamint az erőforrások megfelelő karbantartását segítő intézményrendszer kialakítását vázolja fel, azaz a középpontba a közösségeket és az embert helyezi. (Mint azt a jelen Környezeti Értékelés 1.5. „Az alkalmazott módszertan bemutatása” fejezetében részletesen kifejtettük, az OHT fenntarthatósági értékeléséhez az NFFS célrendszerét használtuk.) 7. javaslat

Mind az OHT, mind a készülő NKP-4, továbbá a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energiastratégia szempontjából kiemelkedő jelentősége van a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek energetikai hasznosításával, ezen technológiák környezeti, társadalmi-gazdasági vonzataival kapcsolatos elemzéseknek. Javasoljuk, hogy készüljön életciklus szemléletű elemzés a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok energetikai hasznosítására, alkalmazásuk fenntarthatósági kritériumainak meghatározására.

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA18 A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (továbbiakban NÉS) a 2008-2025 időszakra határozza meg Magyarország középtávú klímapolitikáját, megállapítása szerint az éghajlatváltozás a magyar nemzetgazdaságot fenyegető, cselekvésre kényszerítő kockázat 19. A NÉS három fő cselekvési irányt állapít meg: 

az energiafelhasználás, illetve az éghajlatváltozásért felelős gázok kibocsátásának csökkentése, növekedésük megelőzése;



az éghajlatváltozás hatásai elleni védekezés, a következményekhez való alkalmazkodás;



az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítása, a klímatudatosság erősítése.

Mivel a NÉS kiemelten ágazatközi és össztársadalmi keretrendszer, minden gazdasági ágazatot és társadalmi csoportot érint, ezért a vonatkozó stratégiai célokat, feladatokat szükséges az OHT-ba is integrálni. A NÉS az alacsonyabb széntartalmú gazdaság felé való átmenet egyik legfontosabb területeként jelöli meg a hulladékgazdálkodást. Ezt szem előtt

17

A fenntarthatóság három pillére: természeti, gazdasági és társadalmi erőforrások 29/2008. (III.20.) OGY Határozat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról 19 A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint új Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia készül, mely kidolgozásának végső fázisában tart. A SKV Környezeti Értékelés jelen egyeztetési változatának kidolgozása során az új NÉS még nem állt rendelkezésre, így szempontjai nem kerülhettek figyelembevételre. 18


36


2013. OKTÓBER 9.

tartva a NÉS külön fejezetben foglalkozik a hulladékokkal és a következő stratégiai célokat jelöli meg: 

Eszközöket, módszereket kell kidolgozni a hulladékok alternatív energiaforrásként történő hasznosítás bővítésére, valamint a környezetkárosító és ezért a klímaváltozást erősítő kibocsátás visszaszorítására.



Ki kell dolgozni a hulladékgazdálkodás megfelelő módját a legmagasabb energiaigényű termékek nagyarányú újrahasznosítása érdekében. Ehhez szükséges a lehetőségek feltérképezése, és a megfelelő közgazdasági ösztönzők vagy jogi megoldások alkalmazása (pl. betétdíj) annak érdekében, hogy az energiafelhasználás ezekben az ágazatokban visszaszorítható legyen.



A lakossági hulladékban is nagy arányban szereplő papír és üveg gyűjtésének további kiterjesztését felvilágosítással és gazdasági eszközökkel ösztönözni kell, szükséges ezeknek – az elsősorban hulladékgazdálkodás körébe tartozó – feladatoknak az éghajlatpolitikai oldalról történő támogatása, illetve a prioritások éghajlat-politikai szemléletű újragondolása.



A hulladékgazdálkodás és a biomassza-hasznosítás közös területét jelenti az (elsősorban városi) élelmiszer eredetű hulladékok biogáz célú hasznosítása, amelynek fő problémája a begyűjtési rendszer megszervezése.

Bár az OHT helyzetértékelésében megjelenik a NÉS, mint a magyar klímapolitika alapdokumentuma, annak tartalmi elemeit, célrendszerét és eszközeit nem integrálja. Az OHT-ban fontos a klímaváltozás megelőzésének és a dekarbonizációnak nagyobb mértékű hangsúlyozása, hiszen a NÉS megvalósítása is csak akkor lesz sikeres, ha minden érintett figyelembe fogja venni a klímavédelem szempontjait rövid és hosszabb távú döntései során, ennek pedig kiemelt területe a hulladékgazdálkodás. Az éghajlatváltozás kockázatának mérséklését alapvetően az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésével lehet elérni. Ennek érdekében a kibocsátások hathatós és tényleges mérséklése szükséges a hulladékgazdálkodás terén, a lakossági és kommunális szektorra fókuszálva. Szükséges kiemelni, hogy a hulladékok hasznosítása és az újrahasználat fontos eszköze az éghajlatpolitikának, mivel ezáltal jelentős mennyiségű energia takarítható meg, illetve ez az egyik módja a technológiai eredetű kibocsátások csökkentésének. A hulladékszegény termékek előnyben részesítése, a hulladékok újrahasznosítása tehát az energiatakarékosság révén közvetetten hozzájárul a dekarbonizációhoz. Az üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentésére számos lehetőség kínálkozik a hulladékgazdálkodás terén is. A NÉS az éghajlatváltozás és a hulladékgazdálkodás szempontjából egyaránt előnyös elemnek tekinti a biogázüzemeket, melyek alkalmasak a mezőgazdasági és az élelmiszeripari hulladék anyagok OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

37


2013. OKTÓBER 9.

feldolgozására, átalakítására és semlegesítésére csökkentve a légkör felmelegedéséhez intenzíven hozzájáruló metán mennyiségét. 8. javaslat

Javasoljuk, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatának keretében az OHT céljai és cselekvési irányai kerüljenek a NÉS-sel összehangolásra.

2.3.5. Kapcsolódás egyes ágazati stratégiákhoz

NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA20 A magyar energiapolitika kereteit a Nemzeti Energiastratégia jelöli ki, melynek célja a nemzeti energia- és klímapolitika közötti összhang megteremtése, a gazdasági fejlődés és a környezeti szempontok összehangolása és az energiapiaci szereplők által elfogadható jövőkép kialakítása. Az Energiastratégia útmutatóként kíván szolgálni hazánk hosszú távú energia ellátásának biztosításához és klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez. Az Energiastratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket. Céljai, célterületei az alábbiak: energia ellátásbiztonság, versenyképesség növelése, fenntartható energiagazdálkodás, energiahatékonyság és energiatakarékosság, megújuló energiaforrások, regionális infrastruktúra platform, új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszer. A fenntartható fejlődéshez a hulladékgazdálkodás nemcsak a hulladékok káros hatásainak elkerülését biztosító intézkedésekkel, hanem a természeti erőforrások egy részének kiváltásával, helyettesítésével is hatékonyan járulhat hozzá. Ezzel egy irányba mutat az Energiastratégiának azon törekvése, miszerint a hulladékokat is bevonja az energiatermelésbe. Így a hulladékgazdálkodás és az energetika – és ebből kifolyólag az OHT és az Energiastratégia is – több stratégiai ponton kapcsolódik. Az Energiastratégia – csakúgy, mint az OHT – egyértelműen kijelenti, hogy a hasznosítás nélküli deponálás nem fenntartható, cél a hulladékok lerakótól való eltérítése, mivel azok értékes földterületet foglalnak el, veszélyeztetik az ivóvízkészletet és az élővilágot. A hulladékok hasznosításának egyik módja az energetikai hasznosítással egybekötött hulladékégetés, melyről szakmai körökben ellentétesek az álláspontok, ma hazánkban egy hulladékhasznosító mű esetleges létesítése társadalmi ellenállásba ütközik. Az Energiastratégia fejlett országokbeli jó példákra reflektál és a szigorú technológiai, környezetvédelmi normáknak megfelelve megoldhatónak tartja az éghető települési hulladékok e módon való kezelését. A keletkező energia révén nem megújuló

20

77/2011. (X. 14.) OGY határozat a Nemzeti Energiastratégiáról


38


2013. OKTÓBER 9.

energiahordozók felhasználása váltható ki. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy az energetikai hasznosítás csak abban az esetben támogatható, ha az adott hulladékfrakciónak a feldolgozása, illetve alapanyagként történő visszavezetése a termelési folyamatokba nem lehetséges. Az Energiastratégia megítélése szerint Magyarország nem használja ki megfelelő mértékben megújuló energia potenciálját többek között a biomassza, biogáz hasznosítás területén, ennek megoldására a közeljövőben törekedni kell. Mivel a települési szerves hulladék biomasszának tekinthető, energetikai hasznosítása a megújuló energiaforrások részarányához adódik. Ezzel pedig hozzájárul az Európai Uniós kötelezettségek sikeresebb teljesüléséhez. A fenntarthatóság és energiahatékonyság kritériumainak megfelelően a lokális energetikai felhasználásra kell törekedni, többek között biomassza erőművekben, illetve biogáz telepeken. 9. javaslat

A mezőgazdasági és hulladék alapú megújuló energiahordozók alkalmazása során – a környezetvédelmi engedélyeztetés részeként – életciklus elemzést is tartalmazó fenntarthatósági elemzést szükséges készíteni. A kommunális hulladékalapú energiatermelés esetén vizsgálni és alátámasztani szükséges, hogy a felhasznált energiahordozó anyagában (költséghatékony módon) nem hasznosítható.

NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA21 A Nemzeti Vidékstratégia (továbbiakban NVS) a fenntarthatóságot, az életképes agrár- és élelmiszertermelést és a vidéki élet értékeit állítja a középpontba. A 2012-2020 közötti időszakra kijelöli az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit, alapelveit, valamint rögzíti az azok elérését biztosító végrehajtási kereteket. Legfontosabb területei a foglalkoztatás növekedése, a kiegyensúlyozott és sokszínű mező- és erdőgazdálkodás, termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés és élelmiszerpiacok helyreállítása, a helyi energiatermelés, a vidék helyi közösségeinek megerősödése, a népesedési mutatók javulása, valamint a természeti rendszerek és a biológiai sokféleség megőrzése. Megvalósításának hangsúlyos, rövid távú feladatait az NVS végrehajtási programja, a Darányi Ignác Terv tartalmazza. Az NVS átfogó céljának elérése – vagyis a vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása – érdekében öt stratégiai célt fogalmaz meg: 1. Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése 2. Sokszínű és életképes agrártermelés 3. Élelmezési és élelmiszerbiztonság 4. A vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése 5. A vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása

21

1074/2012. (III. 28.) Korm. határozat a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásával összefüggő feladatokról


39


2013. OKTÓBER 9.

Az NVS 43 nemzeti stratégiai és 8 térségi programot nevesít, a kitűzött célokat hét terület mentén kívánja elérni, a hulladékgazdálkodás a Vidéki környezetminőség javításán belül jelenik meg. A hulladékgazdálkodás tevékenységei a vidék életének minden területét érintik, közvetlenül kapcsolódnak a vidék gazdasági, társadalmi és környezeti elemeihez, folyamataihoz. A hulladék értékként való kezelése meghatározza az NVS törekvéseit, eszerint olyan anyag ne váljon hulladékká, mely melléktermékként, alap- vagy másodnyersanyagként hasznosítható lenne. Célkitűzései megfelelnek a hulladékhierarchia prioritásainak és összhangban vannak az OHT-ban foglaltakkal. Mindkét dokumentum hangsúlyozza az illegális hulladéklerakás megelőzésének és megszüntetésének, valamint a szelektív gyűjtés házhoz menő gyűjtésként való megszervezésének fontosságát. Emellett az NVS kiemeli, hogy a hulladékká vált anyagok visszaforgatását a keletkezés helyéhez a lehető legközelebb szükséges végezni, valamint szorgalmazza korszerű települési hulladékkezelési létesítmények kiépítését. A korszerű települési hulladékgazdálkodás megteremtéséhez vezető út alapja a települési hulladékok lerakótól történő eltérítése és minél nagyobb mértékű újrahasznosítása. Az NVS a szerves hulladékokra vonatkozóan is tartalmaz ez irányú célkitűzést, a biológiai úton lebomló növényi melléktermékek és hulladékok lerakásának korlátozásával teremtené meg a decentralizált (a házi, közösségi és települési) komposztálás létrejöttét. Ehhez szükséges a komposztok minőségbiztosítási rendszerének fejlesztése valamint alkalmazásuk ösztönzése. Az NVS-ben prioritásként szerepel továbbá a biogázt előállító és felhasználó létesítmények kialakításának szükségessége, mely elősegítené a helyi erőforrásokra és rendszerekre támaszkodó energiaellátás kialakulását, a vidék kiszolgáltatottságának csökkentését. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok és melléktermékek esetében mindkét dokumentum jelentős környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási célokat fogalmaz meg, az NVS-ben azonban az állati eredetű hulladékok hasznosításának további lehetősége merül fel. Az NVS ezen hulladékoknak – megfelelő kezelés után – a sertés- és baromfitakarmányozásban való felhasználhatóságát kezdeményezné az Európai Unió felé, mivel ez a törekvés a fehérjeimport és a hulladékártalmatlanítás költségeinek megtakarítása által növelné a versenyképességet, ugyanakkor a távoli földrészekről szállított szója-mennyiség jelentős részét kiváltaná. Célszerű lenne ezen törekvés átvezetése az OHT-ba. Az NVS hulladékgazdálkodási céljai a talajvédelmi és ásványi nyersanyag-gazdálkodási programban is megjelennek a szervesanyag-gazdálkodás fejlesztése (zöldhulladékból készült komposztok, fermentátumok, szennyvíziszap elhelyezése, minőségi kritériumainak


40


2013. OKTÓBER 9.

felülvizsgálata) és a hulladékhasznosításból eredő ásványi nyersanyag megtakarítási lehetőségek kihasználása kapcsán. 10. javaslat

A vidékgazdaságnak fontos megújulási területét képezheti a kisléptékű, változatos megoldású megújuló energiaellátás. A mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok helyi energetikai hasznosítása élvezzen előnyt az energetikai ültetvények energiahordozóival szemben. E preferenciákat a támogatási prioritásokban, szükség esetén jogszabályi módosításokkal is érvényesíteni kell.

NEMZETI KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA22 A Kormány 2013. év júniusában fogadta el a „Befektetés a jövőbe: Nemzeti kutatásfejlesztési és innovációs stratégia 2020” c. dokumentumot (továbbiakban KFI Stratégia), amely 2020-ig tekinti át a kutatás-fejlesztési és innováció terén tervezett intézkedéseket. A KFI Stratégia fő célkitűzése, hogy az évtized végére Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 1,8%-ára növekedjenek, továbbá olyan környezet jöjjön létre, amelyben a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, valamint az innovatív ötleteket megvalósító vállalkozások, vállalatok és közszféra-szervezetek egyaránt fejlődni és növekedni tudjanak. Kiegészítő célkitűzésként jelenik meg, hogy 2020-ra a vállalkozások GDP-arányos K+F ráfordítása 1,2%ra növekedjen. A KFI Stratégia azonosítja a K+F+I főbb magyarországi problématerületeit, melyek a tudás előállítás, a tudás felhasználás és a tudás áramlás folyamatai. Ebből kifolyólag három prioritási tengelyt határoz meg: 1. nemzetközileg versenyképes tudásbázisok, amelyek megalapozzák a gazdasági és társadalmi fejlődést, 2. hazai és nemzetközi szinten hatékony tudás- és technológia- transzfer együttműködések előmozdítása 3. a korszerű tudományos és technológiai eredményeket intenzíven hasznosító, illetve innovatív vállalatok, valamint a közszféra. A KFI Stratégia specifikus célkitűzéseket fogalmaz meg a tudásbázisok fejlesztésére, az intenzívebb tudásáramlás erősítésére és a tudásalkalmazását segítő eszközökre irányulóan. Ágazati irányokat azonban nem ad meg, mivel kockázatosnak ítéli, ha a politika és az állam jelöli ki a jövő innovatív húzóágazatait. A

kutatás,

fejlesztés

és

innováció

a

hosszú

távú

fenntartható

növekedés

megvalósításának egyik legfontosabb tényezője, a nemzeti innovációs rendszer egészének fellendítése hozzájárul a nemzetgazdaság versenyképességének növekedéséhez, valamint fenntartható tudásgazdasággá alakulásához. A fenntartható tudásgazdaságot a KFI Stratégia

22

A Kormány 1414/2013. (VII. 4.) Korm. határozata a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013–2020) elfogadásáról


41


2013. OKTÓBER 9.

környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt fenntarthatónak tekinti. A társadalmi fenntarthatóság a humán és társadalmi tőkével kapcsolatos feladatokra, míg a gazdasági fenntarthatóság elsősorban a makrogazdasági egyensúly fenntartásának követelményére utal. A környezeti fenntarthatóság tekintetében – összefüggésben a gazdasági növekedéssel – kiemelt szerepet tulajdonít az ún. zöld gazdaság térnyerésének. Az OHT 2.3. K+F+I c. fejezete jelöli ki a hulladékgazdálkodás területén megvalósítandó kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenységek irányát, pl. hulladékszegény technológiák fejlesztése, hulladékok minél szélesebb körének melléktermékként történő felhasználása terén. A hulladékáramok közül az elektromos és elektronikai, az épületbontási és zöld hulladékokat emeli ki. 11. javaslat

Javasoljuk, hogy az adórendszer és a gazdaságfejlesztési támogatások kezeljék prioritásként a KKV-k környezetvédelmi és erőforrás-takarékossági innovációit.

12. javaslat

Az OHT K+F+I-re irányuló célkitűzéseinek megfogalmazása és magvalósítása során vegyék figyelembe a KFI Stratégiában foglaltakat.


42


2013. OKTÓBER 9.

3. AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV FENNTARTHATÓSÁGI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA 3.1. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv céljainak fenntarthatósági értékelése Jelen fejezetben az OHT célrendszerét (ld. OHT 3. fejezet, illetve a jelen anyag 2. táblázata) vizsgáljuk a fenntarthatóság szempontjából, melyhez az 1.5.2. fejezetben bemutatott módszertant és az 1. mellékletben összegezett fenntarthatósági célokat alkalmazzuk. Az értékelés alapján a kitűzött célokat fenntarthatósági szempontból a következő csoportokba soroljuk: 

A vizsgált fenntarthatósági szempontok több elemét közvetlenül támogató, pozitív hatású célok.



A vizsgált fenntarthatósági szempontokat közvetetten támogató, pozitív hatású célok.



Bizonytalan hatású célok, melyek fenntarthatóságra gyakorolt hatása egyértelműen nem ítélhető meg.



A vizsgált fenntarthatósági szempontok nagyobb részére nem releváns célok Az értékelés során a fenntarthatósági szempontrendszer (a Nemzeti Fenntartható

Fejlődési Keretstratégia célrendszere) egyes elemeit az OHT szempontjából nem tartottuk relevánsnak, ezeket az elemeket feltüntettük az értékelő mátrixban, de az értékelés nem terjed ki ezekre a szempontokra, melyek a következők: 

A párkapcsolatokhoz és a családhoz kapcsolódó értékek támogatása (nevelés, intézmények)



A népesség-fogyás lelassítása



Bevándorlási politika kialakítása



Az idős emberek társadalmi együttműködésben való szerepe lehetőségének biztosítása



Az oktatásban töltött idő növelése



Az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése



A munkakörülményekkel való elégedettség, örömérzet növelése



A múlt örökségének ápolása, az identitás megerősítése



A korosztályos egyensúly fokozatos visszaállítása


43


2013. OKTÓBER 9.

Az OHT célrendszerének fenntarthatósági értékelő mátrixát a 2. mellékletben mutatjuk be. Itt is megjegyezzük, hogy a fenntarthatósági értékelés nem a célok általános megítélésére szolgál, hanem – a jelen Értékelés javaslattevő jellegének eleget téve - azokra a fenntarthatósági szempontokra (célokra) hívja fel a figyelmet, ahol a célok megfogalmazásában a fenntarthatóság szempontjait határozottabban kellene megjeleníteni.

A VIZSGÁLT FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK TÖBB ELEMÉT KÖZVETLENÜL TÁMOGATÓ, POZITÍV HATÁSÚ CÉLOK



2.1. Gyorsan aktualizálható, frissíthető környezeti nevelési tananyagok, segédletek és az állam által nyújtott támogatási rendszerek elérése, pontos információkhoz való hozzáférés



3.3. Hulladékgazdálkodási életciklus elemzések alkalmazása, a környezeti szennyezések és a nyersanyag felhasználás csökkentése érdekében 4.1. A szennyvíziszapból hasznosítható energia és növényi tápanyagok minél nagyobb arányú kinyerése és visszaforgatása, a környezeti kockázatok csökkentése, a talajok fokozott védelme. A szennyvíziszapok foszfortartalmának minél gazdaságosabb és hatékonyabb kinyerése.



4.2. Az iszap mezőgazdasági kihelyezésével kapcsolatban a környezeti biztonság javítása, a talajok fokozott védelme érdekében.



7.1. Az elemekre és a hordozható akkumulátorokra vonatkozó gyűjtési kötelezettség 2014-es teljesítése.



7.2. Az átvett, visszavett elemeket, illetve akkumulátorokat teljes egészében, de típustól függően 50-75%-os hatékonysággal kell újrafeldolgozni.



9.2. Vissza kell szorítani a szürke- és fekete átvevő – és bontó hálózatot.



9.3. Rendezni kell a jogszabályi kereteket az utolsó üzembentartó adó- és biztosításfizetési kötelezettség területén, kiemelten fontos az átmeneti kivonási kategória feltételrendszerének rendezése.



10.1. A károsanyag-kibocsátás minimalizálása.



10.3. A lakosság és a foglalkozásukból eredően esetlegesen kitett népességcsoportok szemléletformálása.



15.1. A károsanyag-kibocsátás minimalizálása (PCT/PCB).

Amennyiben az alább ismertetett javaslatok beépülnek az OHT tervezési folyamatába, a fenti OHT célok egyértelműen és közvetlenül fogják segíteni a fenntarthatóság felé való átmenetet.


44


2013. OKTÓBER 9.

13. javaslat

Javasoljuk, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos környezet-egészségügyi ismeretek témakörében induljon országos lakossági tájékozató kampány, továbbá ezen ismeretek épüljenek be az iskolai és iskolán kívüli oktatási-képzési tananyagok, segédletek tematikáiba. A tájékoztató kampány kiemelt célterületének javasoljuk a gumiabroncs égetés és a lejárt gyógyszerek nem megfelelő kezelés egészségkárosító hatásairól szóló ismeretek terjesztését.

14. javaslat

Javasoljuk, hogy az OHT-ban előirányzott szemléletformálási feladatok végrehajtásába a szakmai és civil szervezetek, egyházak, helyi közösségek minél nagyobb mértékben kerüljenek bevonásra. A helyi kampányok lebonyolításában vegyenek részt a közmunka programban és az oktatási rendszerben meglévő önkéntes munka programba jelentkezők.

15. javaslat

Javasoljuk kkv-k részére támogatási (pályázati) lehetőségek kidolgozását a hulladékgazdálkodás területén életciklus elemzések kidolgozására, szoftverek beszerzésére és alkalmazására.

16. javaslat

Javasoljuk az átvett és visszavett elemek és akkumulátorok újrafelhasználását elősegítő hazai vállalkozás(ok) létrejöttének és fejlesztésének támogatását.

17. javaslat

Javasoljuk a szennyvíziszapból kinyert növényi tápanyagok helyi felhasználását, a műtrágya kiváltásának egyik alternatív lehetőségeként.

A VIZSGÁLT FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOKAT KÖZVETETTEN TÁMOGATÓ, POZITÍV HATÁSÚ CÉLOK 

1.1. Hasznosítási arányok növelése



1.2. hulladékképződés csökkentése



1.3. Elkülönített gyűjtés kialakítása és fejlesztése



2.2. A hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása



3.1. Elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése



3.2. A települési papír, műanyag, fém és üveg hulladék hasznosítását 2014-re összességében 35%-ra (NKP II.), 2020-ra 50%-ra kell növelni (HKI)



4.3. A 91/271/EGK Szennyvíz irányelvben foglalt határidős kötelezettségek teljesítése.



4.4. Szennyvíziszap hasznosítás elősegítése



5.2. A vegyes települési hulladék haszonanyagot jelentő csomagolási hulladék tartalmának tovább kell csökkennie



6.1. A gumiabroncsok lerakásának elkerülése



6.3. A hulladékká vált gumiabroncsok teljes körű gyűjtése és hasznosítása



8.1. Az elért és a 2012/19/EU irányelvben meghatározott 4 kg/fő/év gyűjtött mennyiség tartása


45


2013. OKTÓBER 9.



8.2. Legkésőbb 2021-re (derogációs cél) a gyűjtésnek a kibocsátott mennyiség 65%-t el kell érnie



9.1. 2014. év végére az összes hulladékká váló jármű tömegarányát tekintve az újrahasználat és hasznosítás együttes arányának a 95%-ot, ezen belül az anyagában történő hasznosításának a 85%-ot, az energetikai hasznosításának a 10%-ot kell elérnie



10.2. A veszélyes hulladék hasznosításának fokozása, fejlesztése



11.1. Az azbesztet tartalmazó termékek eltávolítása és ártalmatlanítása



11.2. Az azbeszt környezetre gyakorolt negatív hatásának megszüntetése



12.1. Elkülönített gyűjtés, hasznosítás



13.1. A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok, göngyölegek gyűjtési arányát tovább kell növelni



14.1. A hulladékáram vonatkozásában felmerülő környezeti ártalmak csökkentése



16.1. Hulladékkeletkezés csökkentése a korszerűbb ipari technológiák terjedésének előremozdításával, valamint gyártásoptimalizálással.



16.2. Hasznosítási arányok növelése



17.1. 2020-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítésének, újrafeldolgozásának és az egyéb, anyagában történő hasznosításának tömegében minimum 70%-ra növelése



17.2. Építési-bontási hulladék hasznosításából származó termék, anyag felhasználásának növelése



17.3. Az építési-bontási hulladékból származó termékek versenyképessé tétele



18.1. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék és melléktermék biológiailag lebomló része elsősorban biológiai kezelésre kerüljön

Amennyiben az alább ismertetett javaslatok beépülnek az OHT tervezési folyamatába, a fenti OHT célok fenntarthatósági teljesítménye számottevően javítható: 18. javaslat

Javasoljuk célzott foglalkoztatási programok indítását a hulladékok hasznosítására és újrahasználatára szakosodott kis- és középvállalkozások számára.

19. javaslat

Javasoljuk az elromlott elektromos és elektronikai berendezések vonatkozásában helyi újrahasználati központok létrehozásának ösztönzését.

20. javaslat

A szolidáris társadalom erősítése érdekében javasoljuk élelmiszerbank létrehozásának ösztönzését, mely a szavatossági időn belül, de csökkent minőségi tulajdonságokkal rendelkező élelmiszerek eljuttatását koordinálná a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok részére.


46


2013. OKTÓBER 9.

21. javaslat

Javasoljuk, hogy a hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása során kerüljenek bevonásra a szociális bolthálózatok.

22. javaslat

Felül kell vizsgálni a meglévő hulladékgazdálkodási szabványokat és műszaki irányelveket, mely során fel kell tárni a hulladékok újrahasználatának és hasznosításának további lehetőségeit, továbbá ki kell térni az egészségügyi kockázatok további csökkentésére is.

23. javaslat

Az autóbontók szakképzési tananyagaiba javasoljuk a hulladékká váló járművek bontásának környezeti és egészségügyi hatásainak beépítését.

24. javaslat

Javasoljuk a releváns közbeszerzési pályázatoknál előnybe részesíteni a nem veszélyes építésibontási hulladék újrahasználatának és anyagában történő hasznosításának elterjesztését.

BIZONYTALAN HATÁSÚ CÉLOK, MELYEK FENNTARTHATÓSÁGRA GYAKOROLT HATÁSA EGYÉRTELMŰEN NEM ÍTÉLHETŐ MEG

A következő OHT célok a Terv jelenlegi kidolgozási szintjén nem ítélhetők meg egyértelműen, illetve ellentétes hatásaik révén bizonytalan, hogy milyen mértékben támogatják a fenntarthatóság felé való átmenetet: 

5.1. A hasznosítás és anyagában hasznosítás növelése szükséges az Európai Unió által 2012-re meghatározott mértéken túl is, a települési szilárd hulladékon belüli elkülönített hulladékgyűjtést fokozni kell



6.2. Az újrahasználat előnyben részesítése, elősegítése, azaz az arra alkalmas gumiabroncsok újrafutózás útján történő hasznosítása



19.1. 2016. július 1-ig a hulladéklerakóba kerülő, biológiailag lebomló települési hulladék mennyiségét az 1995. évi szint 35%-ra szükséges csökkenteni

A VIZSGÁLT FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK NAGYOBB RÉSZÉRE NEM RELEVÁNS CÉLOK 

7.3. 2009/603/EK bizottsági határozata alapján az adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer megújítása

Megjegyezzük, hogy a fenntarthatósági értékelés során a fenntarthatóság felé történő átmenetet hátráltató, kedvezőtlen hatású OHT célt nem találtunk.


47


2013. OKTÓBER 9.

3.2. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv eszközeinek környezeti teljesítményértékelése Jelen fejezetben az OHT feladatait (ld. OHT 3. fejezet, illetve jelen Értékelés 4. táblázata) vizsgáljuk a környezeti teljesítmény szempontjából, melyhez a 1.5.3. fejezetben bemutatott módszertant alkalmazzuk. Az OHT környezeti teljesítményértékelő mátrixát a 3. mellékletben mutatjuk be. Itt is hangsúlyozzuk, hogy az értékelés nem a feladatok általános környezeti megítélésére szolgál (hiszen annak eszköze a beruházások engedélyezési fázisban készülő környezeti hatástanulmány) hanem – a tanulmány javaslattevő jellegének eleget téve - azokra a szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol a feladatokhoz kapcsolódó intézkedések tervezése és a közöttük való választás során a környezeti hatások fokozott figyelembevétele kívánatos. Az értékelés alapján az OHT-ben kitűzött feladatokat és a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket környezeti szempontból a következő csoportokba sorolhatjuk: 

a vizsgált környezeti elemek nagyobb részére releváns és kedvező hatású OHT feladatok,



bizonytalan, illetve jelenleg nem megítélhető hatású OHT feladatok, melyek környezeti teljesítménye megfelelő intézkedésekkel számottevően javítható illetve értékelhetővé válik,



vizsgált környezeti elemek nagyobb részére releváns hatást nem gyakorló feladatok

A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS KEDVEZŐ HATÁSÚ FELADATOK 

2.1. Egymásra épülő környezeti nevelési tananyagok, segédletek és az állam által nyújtható támogatások (elvi, anyagi) rendszerének kidolgozása



2.2. Az elméleti oktatás, nevelés kiegészítése interaktív tanulási, tanítási alkalmakkal



3.1. Elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kiépítése 2015-ig



4.1. A szennyvíziszapok növényi tápanyagtartalmának jogszabályi, technológiai háttér megteremtése



4.2. Az iszap mezőgazdasági kihelyezésével kapcsolatban a vonatkozó határértékek szigorítása



4.3. 25.000 LE szennyezőanyag-terhelés feletti szennyvíztisztító telepeken a rothasztók kötelező kiépítése és a biogáz előállítás és hasznosítás kötelezővé tétele



5.1. Betétdíjas rendszerek kiépítése



5.2. 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszer felállítása



6.1. A lerakási tilalmak folyamatos ellenőrzése és teljesítése



6.2. A használt gumiabroncsok átvételének ösztönzése

kinyeréséhez


szükséges

48


2013. OKTÓBER 9.



7.1. Gyűjtési és hasznosítási arány növelése



8.1. Az újrahasználat elősegítéséhez szükséges jogi eszközöket meg kell jeleníteni a termékdíjas és az ágazati szabályozásban



8.2. Iparágfejlesztés (hulladék mennyiségének csökkentése, hasznosítási arány növelése)



9.1. Hasznosítási kapacitások kialakítása (különösen egyes, gazdaságosan nem hasznosítható összetevők leválogatása – műanyag, üveg, gumi, olaj –, valamint a technológiai hulladékok energetikai hasznosítása) érdekében



9.2. Az újrahasználat elősegítéséhez szükséges jogi eszközöket meg kell jeleníteni az ágazati szabályozásban. Elő kell mozdítani a másodlagos (reciklált) anyagokból készült termékek piacra kerülését, pl. zöld közbeszerzések rendszerének bevezetésével.



9.3. Biztosítani kell a közlekedésbiztonsági szempontból kifogástalan állapotú, műbizonylatolt, számlával értékesített bontott alkatrészek térnyerését az ellenőrizetlen eredetű darabokkal szemben



10.1. A gyűjtési kapacitások fejlesztése



10.2. Környezeti és egészségügyi tájékoztatás a veszélyes hulladék vonatkozásában



11.1. Felelősségi területek meghatározása az azbesztmentesítés vonatkozásában (pl. az azbeszttel kapcsolatos betegségek okozta halálozások megfigyelése és dokumentálása, EMMI)



12.1. A keletkező hulladékok típusának megfelelő elkülönített gyűjtése



13.1. A lejárt szavatosságú, illetve hulladéknak minősülő növényvédő szerek pontos felmérése és biztonságos ártalmatlanítása (POP Nemzeti Intézkedési Terv és Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv feladata); A történelmi hulladék problémáját rendezni kell



13.2. Törekedni kell a növényvédő szer hulladékok újbóli felhalmozódásának megelőzésére



14.2. El kell terjeszteni a regenerálás alkalmazását



17.1. Elkülönített bontás elterjesztése, Hasznosító és kezelő kapacitások növelése, új végrehajtási rendelet kidolgozása, Az építési-bontási hulladék hasznosítási arányának emeléséhez szükséges gazdasági és jogi eszközök megteremtése



17.3. A mélyépítési, vízépítési beruházásoknál a minimálisan kötelezően beépítendő építési-bontási hulladék hasznosításából származó termékre, anyagra vonatkozó előírás kidolgozása



17.4. Az önkormányzati és országos beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések rendszerének (zöld közbeszerzés), illetve a bányászati tevékenységet terhelő járulékok felülvizsgálata


49


2013. OKTÓBER 9.



18.2. A mezőgazdasági és élelmiszeripari biológiailag lebomló hulladékból, melléktermékekből előállított komposztok mezőgazdasági felhasználásának elősegítése



19.1. Hasznosító kapacitások kiépítése, szemléletformálás

BIZONYTALAN, ILLETVE JELENLEG NEM MEGÍTÉLHETŐ HATÁSÚ FELADATOK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEKKEL SZÁMOTTEVŐEN JAVÍTHATÓK, ILLETVE ÉRTÉKELHETŐVÉ VÁLNAK



1.1. Az általános célkitűzések megvalósítása a rendelkezésre álló jogi és gazdasági eszközökkel



3.3. Életciklus elemzések módszertanának beépítése a hulladékgazdálkodási jogi szabályozásba



3.2. Újrahasználati központok kialakítása



14.1. A lakossági és kiskereskedelmi gyűjtési rendszer fejlesztése és az ezekhez kapcsolódó szemléletformáló kampányok lefolytatása



16.1. Hasznosítási lehetőségekre irányuló kutatómunka támogatása, majd a kutatások eredményeinek, és az alkalmazható hasznosítási módoknak elérhetővé tétele (pl. kiadványokban való közlése) az ipari szereplők részére



16.2. Vonatkozó jogszabályok szükség szerinti felülvizsgálata



17.2. A meglévő szakági útmutatók felülvizsgálata, újak készítése



18.1. Magas szintű kezelését biztosító infrastruktúra (kezelő létesítmények) kialakítása szükséges /biológiai kezelés/

Amennyiben az alább ismertetett javaslatok beépülnek az OHT tervezési folyamatába, a fenti OHT feladatok környezeti teljesítménye számottevően javítható: 25. javaslat

Meg kell vizsgálni, hogy az elkülönített hulladékgyűjtési rendszerhez kapcsolódó szállítási tevékenységek környezeti és gazdasági szempontból hogyan optimalizálhatók.

26. javaslat

Javasoljuk, hogy az OHT végrehajtása során készüljön elemző-értékelő tanulmány az egészségügyi hulladékok újrahasználati lehetőségeiről (pl. újra pelenka), szem előtt tartva a közegészségügyi szabályok által támasztott költségeket is.

27. javaslat

Javasoljuk, hogy az új építésű hulladékhasznosító üzemek környezetvédelmi engedélyeztetése során készüljön kockázatértékelés tűzbiztonság szempontjából.

28. javaslat

Javasoljuk, hogy a csomagolási hulladékok hasznosítási arányának növelésére irányuló hasznosítási kapacitások kiépítése során vegyék figyelembe a keletkező hulladékok mennyiségének területi eloszlását.


50


2013. OKTÓBER 9.

A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS HATÁST NEM GYAKORLÓ FELADATOK 

7.2. Az adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer átalakítása az új európai szabályozásnak megfelelően



12.2. A meglévő rendszerek műszaki állapotának, valamint a tevékenység jelenlegi logisztikájának felmérése



15.1. A legjobb elérhető technikák (BAT-ok) és a legjobb környezetvédelmi gyakorlatok (BEP-ek) alkalmazása;

3.3. Környezeti szempontú kockázat elemzés: a negatív hatású programelemek azonosítása Az OHT nem tartalmaz egyértelműen negatív hatású feladatot.

3.4. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtása során valószínűsíthető környezeti hatások 3.4.1. Levegőkörnyezetet érintő hatások Az OHT Cselekvési Programban az egyes hulladékáramoknál meghatározott feladatok végrehajtása a légszennyezés csökkenését többnyire közvetve támogatja. A veszélyes és nem veszélyes hulladék keletkezés megelőzésével, az elkülönített gyűjtési rendszerek fejlesztésével és a minél nagyobb arányú újrahasznosításra való törekvéssel csökken az égetésre kerülő hulladékok mennyisége, ezzel a levegőbe kibocsátott szennyező anyagok mennyisége is. A hulladékok gyűjtési rendszerének kialakításakor és fejlesztésekor nagy hangsúlyt kell fektetni a különböző gyűjtőjáratok útvonalainak és a hulladékkezelő központok elhelyezkedésének optimalizálására, a közúti közlekedésből származó légszennyező anyagok kibocsátásának visszaszorítása érdekében. A biológiailag lebomló hulladék házi és közösségi komposztálásának elterjesztésével kevesebb biológiailag lebomló hulladék kerül a lerakókba, ezáltal csökken a hulladékban lévő szerves anyagok bomlása során keletkező, légszennyezést okozó depóniagáz mennyisége. Ha zöldhulladék házi és közösségi komposztálása és visszaforgatása a keletkezés helyén történik, akkor a szállítás okozta légszennyezéssel sem kell számolni. A szennyvíztisztító telepeken (25.000 LE szennyezőanyag-terhelés felett) a rothasztók kötelező kiépítése és a biogáz előállítás és hasznosítás kötelezővé tételének energetikai


51


2013. OKTÓBER 9.

jellegű előnye mellett az iszap szerves anyagának részbeni lebomlásával megszűnik a bűz, mint szaghatással járó légszennyezés. A rekultiválatlan hulladéklerakók, mint diffúz szennyezőforrások vehetők figyelembe. Levegőszennyezést a takaratlan felület kiporzása (szálló és ülepedő por), illetve a bomlás során a hulladéktestből diffundáló depóniagázok okozhatnak. A rekultivációs programok folytatásával a légszennyezés ezen formája csökken és végül megszüntetésre kerül. Az egészségügyi hulladék termikus úton történő ártalmatlanításával a legtöbb egészségügyi hulladék típus ártalmatlanítható, a módszer hátránya, hogy a keletkező füstgázok kezelést igényelnek. A füstgáztisztítás során a szilárd és gáz halmazállapotú szennyezők leválasztása történik (porleválasztás, adszorpció, füstgázmosás), amelyek során keletkező hulladékok további kezelése lehet szükséges. A nem-égetéssel történő egészségügyi hulladék ártalmatlanítás előnye, hogy az égetők sokat vitatott kibocsátásaival szemben, itt a hulladékok kezelése hermetikusan zárt kezelőtérben történik, így a levegőbe nincs káros anyag kibocsátás, és fertőtlenítést követően lakossági jellegű nem veszélyes hulladékot kapunk, ami lerakással is ártalmatlanítható. Levegővédelmi szempontból, szemben a hulladékhierarchiában meghatározott kezelési sorrenddel, a lerakás jobb, mint az égetés. A bontási tevékenység során az építési-bontási hulladék hasznosítás megvalósítása érdekében az elkülönített bontás (amely során a bontott anyagok egy része újrahasználható marad) elterjesztése is a Cselekvési Program egyik feladata. Ennek a levegőminőségre gyakorolt hatása pozitív, mert a bontási területen csökken a kiporzás és ezzel a levegőbe kerülő szálló por koncentrációja is, emellett az újrahasználat miatt csökken az felhasznált nyersanyag igény, így az építési alapanyagot biztosító bányák, téglagyárak stb. levegőterhelő hatásai is csökkennek. 29. javaslat

Javasoljuk a hulladékgyűjtő járatok szállítási útvonal optimalizációs vizsgálatát levegő- és zajszennyezés szempontból.

3.4.2. Hatások a felszíni és felszín alatti vizekre Az OHT által kitűzött célok teljesülésével a felszíni és felszín alatti vizeinket egyaránt érintő vízminőségi problémák (a szerves anyagok, nitrogén és a foszfor túlzott mértékű megjelenése) csökkenthetőek a környezetre ártalmas anyagok (pl. műtrágya) kiváltásával, a komposzt és a szennyvíziszap komposzt alkalmazásával. Ugyanakkor megoldatlan probléma jelenleg a használt, háztartási sütőolajok nem megfelelő kezelése, amely tavakba, folyókba jutva a természetes vizek felszínén úszva meggátolja az oxigén bejutását, így csökkentve a vizek oldott oxigén tartalmát.


52


2013. OKTÓBER 9.

A Ht. alapját képező hulladékhierarchia előírja, ha a hulladék keletkezésének megelőzése bizonyos körülmények között nem lehetséges, akkor a lehető legtöbb hulladék esetében kell alkalmazni az újrahasználatot. Az újrahasználatot azonban a hulladékhierarchia szerint meg kell, hogy előzze az újrahasználatra való előkészítés, (pl. tisztítás, javítás) amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen. A hasznosítás a megelőzést és az újrahasználatot követi a hulladékhierarchiában. Egyik alapfeltétele, hogy a technológiákba bekerülő hulladékok minél nagyobb tisztasági fokkal kerüljenek be, ezért kulcsfontosságú és elsődleges, a hulladékáramok keletkezési helyhez kötött szelektív gyűjtése, vagy a nagyobb erőráfordítással megvalósítható, megfelelő szintre történő utólagos tisztítása-válogatása, melyekre az OHT kiemelten fordít figyelmet. Az

újrahasználati

és

a

hasznosítási

technológiák

vízfelhasználással

és

szennyvízkeletkezéssel járnak. Célszerű megvizsgálni adott hulladékok esetében, hogy a mosási, tisztítási technológia, vagy a gyártási technológia igényel nagyobb vízfelhasználást. Az OHT céljainak teljesülésével a jövőben csökkenés várható az ártalmatlanításra, lerakásra kerülő hulladékok mennyiségében, további előkezelési, hasznosítási műveletek, technológiák, -kapacitások bevezetésével, elterjedésével. A régi, felhagyott, bezárt lerakók folyamatos rekultiválása és monitorozása, valamint az előírásoknak megfelelő új lerakók létesítésének köszönhetően a hulladéktestből a felszín alatti vízbe jutó szennyeződések lehetősége, és a lerakókból származó csurgalékvizek nem terhelik majd a környezetet, így csökken a felszíni, felszín alatti víz szennyeződésének kockázata. 30. javaslat

Javasoljuk, hogy az OHT határozzon meg feladatot a használt háztartási és vendéglátó ipari sütőolaj begyűjtésére és újrahasznosítására.

31. javaslat

Javasoljuk az újrahasználati, hasznosítási műveletek, technológiák vízigényének felmérését, szembeállítását a termék gyártása során felhasznált víz mennyiségével (vízlábnyom-vizsgálat).

3.4.3. Hatások a talajra és a földtani közegre A talaj állapotának romlása nemcsak az élővilágot és a termesztési feltételeket, hanem a mezőgazdaság versenyképességét is hátrányosan érintheti, azonban az OHT által kitűzött célok megvalósításával közvetett és közvetlen pozitív hatás váltható ki a talaj és földtani közegre. A HKI előírja, hogy a települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-ig 35%-ra kell csökkenteni. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

53


2013. OKTÓBER 9.

Részben az európai uniós kötelezettségnek való megfelelés okán az OHT a hulladékgazdálkodási rendszer (és az ehhez kapcsolódó kutatás és innováció) területén célul tűzte ki a zöld hulladék gyűjtését és a komposztok felhasználását elősegítő rendszerek fejlesztését. Szükséges a házi és közösségi komposztálás elterjesztése, a komposztáló és biogáz üzemek létesítése, a komposztok minőségbiztosítási rendszerének kialakításával egyidejűleg. A jelenleg lerakásra kerülő biológiailag lebomló szerves anyagok hasznosítók felé terelésével remek talajerő-javító anyagot (komposzt) kapunk, amellyel kiváltható a környezetre kockázatos műtrágya felhasználás. Ezen felül a biológiailag lebomló hulladékból - környezetvédelmi követelményeket kielégítő módon - biogáz vagy biodízel állítható elő, amely több szempontból is előnyös lehet, mivel gazdasági szempontból értékesíthető termék jön létre. Az

illegális

hulladéklerakók

felszámolásával

és

a

bezárt

hulladéklerakók

rekultiválásával megakadályozható a környezetre káros anyagok talajba szivárgása. A hulladéklerakási járulék bevezetésével a szennyvíziszap lerakása is nehezebbé válik, ezért a szennyvíziszap energiatartalmának kinyerése után komposztként a hulladéklerakón takarórétegként lerakási járulék megfizetése nélkül elhelyezhető. A szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználhatóságához szükséges határértékek szigorítása a szennyvíziszap, illetve a szennyvíziszap komposztok által okozott környezeti kockázatok csökkentését és a termőföld fokozott védelmét szolgálja. A határértékeknek megfelelő szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt felhasználásának előnye, hogy a műtrágyákhoz képest jelentősen olcsóbban, de hatékonyságában azzal megegyezően pótolja a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat. 32. javaslat

Az építési-bontási hulladékok hasznosításával kapcsolatban a mélyépítési, vízépítési beruházásoknál meg kell határozni a minimálisan kötelezően beépítendő, bontási tevékenységből származó termék, anyag mennyiségét. Az intézkedésnek köszönhetően a csökkenő nyersanyag kitermelés (pl. kavics) megóvja a talaj és földtani közeget.

3.4.4. Az éghajlatváltozás megelőzésével és következményeivel kapcsolatos hatások Az OHT-ben ugyan nem szerepel kiemelt helyen a klímaváltozás várható hazai hatásainak mérséklése, vagy az azokhoz való alkalmazkodás, illetve a klímatudatosság növelése, azonban mivel ezek több szálon is kapcsolódnak a környezeti hatások csökkentésére tervezett lépésekhez, számos esetben tetten érhetők az éghajlatváltozás megelőzésével és következményeivel kapcsolatos hatások mérsékléséhez is hozzájáruló tervezett intézkedések, teendők. Az országos, illetve regionális hatókörű hulladéktároló (gyűjtőközpont, feldolgozómű, lerakó, átrakó, stb.) pontok optimalizálásával mérsékelhető a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyisége. A szennyvíztisztító telepeken (25.000 LE szennyezőanyag-terhelés felett) OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

54


2013. OKTÓBER 9.

a rothasztók kötelező kiépítése és a biogáz előállítás, hasznosítás kötelezővé tételével egy energetikailag hasznosítható másodlagos tüzelőanyagot nyerünk. A biogáz gázmotorba juttatásával villamos és hőenergia nyerhető ki. A villamos energia a hálózatba is táplálható, a hőenergia lokálisan (pl. épületfűtésre, melegvíz-előállításra) felhasználható. A biogáz előállítással és hasznosítással kiválthatók a fosszilis energiahordozók és megakadályozható az üvegházhatást okozó gázok légkörbe jutása. 33. javaslat

A beruházások során előtérbe kell helyezni a biogáz hasznosításon alapuló kisléptékű (<20 MW) megoldásokat, továbbá a biogáz hasznosítást követően keletkező maradék iszap trágyaként történő hasznosítását.

3.4.5. A környezeti katasztrófa-kockázattal kapcsolatos hatások Az OHT a környezeti katasztrófa kockázattal kapcsolatban alapvetően a veszélyes hulladékok vonatkozásában határoz meg célokat. Hazánkban, az OHT veszélyes hulladékkal kapcsolatos helyzetelemzésében foglaltak szerint a vörösiszapot leszámítva a veszélyes hulladék képződésében 2006-ig egy gyenge, de folyamatos emelkedés volt tapasztalható, majd különösen 2008-ra egy drasztikus csökkenés következett be. Ez a csökkenés sajnos nem a különböző hasznosítási eljárások bevezetésének következménye, hanem sokkal inkább a gazdasági válság hatásának tudható be. A 2009-2011 időszakban erős ingadozás tapasztalható. Az OHT átfogó célként határozta meg a veszélyes hulladék vonatkozásában, hogy azok mennyiségét csökkenteni szükséges. A veszélyes hulladékok keletkezésének csökkenése összességében csökkenti az ezekkel kapcsolatos környezeti katasztrófa helyzetek kialakulásának kockázatát. Az OHT szerint Magyarországon jellemző, hogy jelenleg mind az égető, mind a lerakó kapacitás meghaladja a hazai igényeket. Tekintettel arra, hogy hasznosítás irányába szükséges a hazai hulladékgazdálkodásnak elmozdulni, várható, hogy egyes lerakó, illetve égető művek be fognak zárni, ezzel csökkennek a lokális környezeti kockázatok ezen létesítmények környezetében, azonban a hasznosítás arányának növelése új hasznosítók létesítését, vagy a meglévők kapacitásának bővítését igénylik, ami ezek környezetében lokális kockázat növekedést jelenthet majd. A hulladékkal kapcsolatos környezeti katasztrófa kockázat értékelésénél figyelmet kell fordítani a szennyezett területek kármentesítésére. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program célrendszerét vázolja a Terv, mellyel ez a folyamat megkezdődött, a katasztrófák kockázata szempontjából ez feltétlenül pozitív változást eredményez majd. Az OHT helyzetelemzése külön említi a 2010-ben történt vörösiszap katasztrófát. Az ipari katasztrófa tanulságai közül kiemelendő, hogy a mentés után a fő hangsúly a megelőzésre OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

55


2013. OKTÓBER 9.

került, és újjászervezték a polgári védelmet. A veszélyes anyagok szállítására és a veszélyes üzemekre is ma már új jogszabályok vonatkoznak. A veszélyes hulladék keletkezés és nyomon követés vonatkozásában az új jogszabályi környezet nagyobb rálátást biztosít a veszélyes hulladékáramokra. Az OHT céljai közt szerepelteti, hogy a történelmi hulladék problémáját rendezni kell, mert jelentős környezeti kockázatot jelent. A lejárt szavatosságú, illetve hulladéknak minősülő növényvédő szerek pontos felmérése és biztonságos ártalmatlanítása feladatként szerepel a POP Nemzeti Intézkedési Tervben és a Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Tervben is. Törekedni kell a növényvédő szer hulladékok újbóli felhalmozódásának megelőzésére. A termelőnél esetlegesen megmaradó növényvédő szer hulladékokat a környezetre biztonságos módon kell ártalmatlanítani. 3.4.6. Természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területeket érintő hatások Az ország területének csupán 0,6%-át fedi természetesnek tekinthető növényzet, mely értékek megőrzésében kulcsszerepet játszanak a védett területek. A védett természeti értékek, az élőhelyek csökkenése és fragmentálódása, csökkenti a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodási lehetőségeket. Az illegális hulladéklerakás főként a veszélyes hulladékok esetében veszélyt jelenhet és kedvezőtlenül befolyásolhatja az élővilágot. Az illegális hulladéklerakás hangsúlyozottabb szankcionálása elősegíti a természetvédelmi oltalom alatt álló területek, az erdőterületek, nem lakott területek védelmét is. A szankcionáló intézkedések között a legfontosabbak az illegális lerakás büntetése, melyre vonatkozóan a későbbiekben a termelési hulladékok körében a környezetre való ártalmasság figyelembevételével külön büntetési kategóriákat is lehet képezni. Fontos a megfelelő mennyiségi kritériumok előírása, a jelenlegi kritériumok folyamatos aktualizálása és szigorítása. Az OHT-ben bemutatott intézkedések legtöbb esetben pozitívan érintik a védett természeti területeket. Ilyen tervezett intézkedések például: a környezeti ártalmak csökkentése, környezettudatos magatartás, zöldgazdaság erősítése. A lerakók számának csökkentésével a bezárt létesítmények rekultiválásra kerülhetnek, és újra növénytakaró lepheti be a területet. A kármentesítési feladatok fontosságának rangsorolásában – a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista szerint – továbbra is a következő prioritások állnak: 

emberi egészség védelme



a vizek – ezen belül is az ivóvíz ellátást biztosító felszín alatti vizek – védelme



a terület újrahasznosítás és a talajok védelmét szolgáló barnamezős fejlesztések



a természetvédelmi oltalom alatt álló ökoszisztémák helyreállítását segítő kármentesítési feladatok ellátása.


56


2013. OKTÓBER 9.

A Natura 2000 területek és országos vagy helyi védettségű területek állapotának és területi lefedettségének megőrzésére vonatkozó törekvések tekintetében, a megújuló természeti erőforrások felhasználásának és előállításának támogatásához kapcsolódó környezeti hatások iránya a legtöbb esetben pozitív vagy semleges irányú. 34. javaslat

Javasoljuk, hogy az OHT határozzon meg feladatot a természetvédelmi oltalom alatt álló területek kármentesítésére (pl. illegális hulladéklerakók).

3.4.7. Az erdőket érintő hatások Az erdőterületeken az illegális hulladéklerakások jelentik az egyik legszembetűnőbb problémát. Az OHT több hulladékáramnál kiemelten kezeli az illegális hulladéklerakás felderítésére, felszámolására vonatkozó intézkedéseket, például: a nem legális lerakás gyakoribb ellenőrzése, az ilyen hulladék elhelyezés szigorúbb büntetése, amelynél a lerakott hulladékok környezetre való veszélyességét is figyelembe veszik. Ennek a célnak az elérését segítheti a környezetvédelmi ismeretek beépítése az oktatásba, a szemléletformáló, elkülönített hulladékgyűjtést támogató kampányok, amelyek a zöld szemléletmód szélesebb körű elterjesztésével, a veszélyes hulladék nem megfelelő kezeléséből eredő veszélyek ismertetésével elősegíthetik az illegálisan elhelyezett hulladékmennyiség csökkenését. Bár az erdő besorolású területeken nem létesülhet hulladéklerakó, ilyen létesítmények sokszor a lakott települések határában épültek fel, akár erdőterületek közelében, szomszédjában. A lerakók számának csökkentésével a bezárt létesítmények rekultiválásra kerülhetnek, és növénytakaró lepheti be a területet, amely később erdőterületté is válhat. A hulladékok elkülönített gyűjtésével és hasznosításával több alapanyag felhasználása mérséklődhet, ilyenek például a fa alapú nyersanyagok, amelyekből kevesebbre lehet szükség az újrahasznosított papír előállítás, és a hulladék energetikai célú hasznosításának elterjedtebbé válásával. 35. javaslat

Javasoljuk, hogy a faipar és az erdészet szakmai szervezeteinek részvételével készüljön a gyártók számára útmutató a fa alapú hulladékok, melléktermékek felhasználásának lehetőségeiről.

3.4.8. Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások A hulladékok keletkezésének megelőzésével a hulladék életminőséget és egészséget befolyásoló hatásai is csökkennek. A hulladékkeletkezés részben az életminőséget befolyásolja, az illegálisan elhelyezett hulladékok esztétikai és egyéb (pl. bűz) hatásai miatt. Még legális keretek között megvalósuló hulladékkezelés esetén is előfordul, hogy a negatív hatások eljutnak az emberi közösségekig (pl.: lerakónál a szél a bűzhatást a lakott területek felé sodorhatja). Az életminőséget érintő hatások kapcsán is elmondható, hogy az OHT OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

57


2013. OKTÓBER 9.

elsődleges átfogó céljaként nevesített hulladékképződés visszaszorítás egyértelműen pozitív hatást gyakorol a terv céljainak megvalósulása esetén az életminőségre. Az emberi egészség szempontjából a veszélyes hulladékok jelentik a kritikus pontot. Bizonyos veszélyes hulladékok közvetlen módon is jelentős mértékben befolyásolják az emberi egészséget. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatban általánosságban és az egyes hulladékáramok vonatkozásában is az OHT a károsanyag-kibocsátás minimalizálását támogatja, mely közvetlenül pozitívan befolyásolja az emberi egészséget. Főként lokálisan, a hulladékégetők közelében, de globálisan is, jelentős pozitív változás várható a hulladékégetés visszaszorításával, mely az OHT gerincét képező hulladékhierarchiában az egyik legkevésbé támogatott ártalmatlanítási módszer. A károsanyag-kibocsátás csökkentését az egyszer majd hulladékká váló termékek összetevőinek gyártó általi helyes megválasztása útján is támogatja az OHT célrendszere. Az OHT kiemelten foglalkozik az azbeszt hulladékkal, mely hulladékáram vonatkozásában céljai között szerepelteti többek között, hogy ezen hulladéktípus okozta halálozásokról felmérés készüljön. Az azbesztmentesítés, az azbesztet tartalmazó termékek eltávolítása és ártalmatlanítása, mint az OHT célja, pozitív hatású az emberi egészségre, csökkenti az azbeszt által okozott megbetegedések kockázatát.


58


36. javaslat

2013. OKTÓBER 9.

Javasoljuk az azbeszt-mentesítés témakörében a) Készüljön Cselekvési Terv a hazai épületállomány azbeszt-mentesítésére, melynek végrehajtása lehetőség szerint Európai Uniós források felhasználásával történjék. b) Készüljön műszaki előírás és útmutató az azbeszt mentesítés környezett- és egészségkímélő technológiáiról, illetve az azbeszt helyettesítésének költséghatékony és természeti erőforrástakarékos lehetőségeiről. c) induljon célzott K+F tevékenység az azbesztpala lerakáson kívüli ártalmatlanítási módszereinek kidolgozására.

3.4.9. A valószínűsíthető környezeti konfliktusok azonosítása A környezeti konfliktusok kialakulásának forrásai lehetnek az érintettek érdekeinek ütközése, a hiányos és félrevezető információk, az információk különböző értelmezése, az eltérő tudás és a környezeti és egyéb kockázatok eltérő megítélése. A konfliktushelyzetek feloldhatók a megfelelő tájékoztatással, megelőzhetőek a társadalom környezeti szemléletformálásával. A hulladékhasznosítás számos környezetvédelmi és gazdasági előnnyel jár, a másodnyersanyagok felhasználásával csökken a termelés anyag- és energiafelhasználása, csökken az ártalmatlanítandó hulladék mennyisége és ezáltal mérséklődik a környezet hulladékkal való terhelése. Azonban a hulladékhasznosítással járó tevékenységek és az új létesítmények létrehozásának társadalmi megítélése, az esetleges környezetterhelés miatt nem minden esetben egyértelműen pozitív, ezért fontos a társadalom megfelelő tájékoztatása és szemléletformálása, ami az OHT-ban meghatározott célkitűzések teljesítésével megvalósulhat. A hulladékok kezelésénél a Ht-ben meghatározott hulladék hierarchiát kell követni, mely bizonyos hulladékáramok tekintetében környezeti konfliktusok kialakulását eredményezi. Jó példa erre az egészségügyi hulladékok speciális helyzete. Az egészségügyi hulladékok keletkezésének megelőzése, mint elsődleges prioritás a hulladékgazdálkodás szempontjából kedvező, míg közegészségügyi szempontból épp az egyszer használatos eszközök alkalmazása tekinthető a modern egészségügyi ellátó rendszer csúcsának. A hulladék hierarchiát csak a közegészségügyi kockázatok figyelembevételével lehet alkalmazni, ami a hulladékgazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket némiképp beszűkíti. A hulladék újrafeldolgozásának előfeltétele a hulladékok anyagfajtánkénti elkülönített gyűjtése, ami nehézségekbe ütközik pl. egy infúziós szerelék, vagy egy injekciós tű és fecskendő szétszerelése a hulladékgyűjtésnél nem megengedett a tűszúrásos balesetek kockázatának elkerülése érdekében (Tanács 2010/32/EU Irányelve) és utólagos válogatásra sincs lehetőség a közegészségügyi kockázatok miatt.


59


2013. OKTÓBER 9.

A Ht. ezen konfliktus feloldására lehetőséget biztosít a hulladékhierarchia sorrendjétől való eltérésre, amennyiben az adott hulladékkezelés során más szempontok (veszélyesség, közegészségügyi indok) figyelembevétele jobban indokolt. 37. javaslat

Javasoljuk, hogy az önkormányzatok lakossági tájékoztató tevékenységébe (pl. honlap, ügyfélszolgálat „forró vonal” stb.) hangsúlyosabban épüljenek be az új hulladékgazdálkodási beruházásokról, hulladékkezelő létesítmények telepítéséről, hulladékgyűjtési rendszerekről szóló információk.

3.4.10. A környezettudatosság várható alakulása Az OHT a 2.2 fejezetében áttekinti a társadalom környezettudatosságának jelenlegi helyzetét, az eddig hozott intézkedéseket és az általuk elért eredményeket. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése és a fenntartható fejlődés ismereteinek érdekében a Cselekvési Programban fogalmaz meg célkitűzéseket és intézkedéseket a társadalom környezettudatos életmódjának képzéssel és a fenntartható életvitelre való neveléssel történő fejlesztésére. A környezeti oktatás és nevelés elsődleges célterülete a közoktatás, egy olyan tudáslánc felépítésével, amely hatékony információs és együttműködési rendszert teremt az óvodától a felsőoktatásig, illetve a felnőttképzésig, a megfelelő környezetállapot kialakításában és megőrzésében és a fenntartható fogyasztási minták alkalmazásában. A fenntartható fejlődés ismereteinek integrálásával a meglévő oktatási rendszerekbe (alap-, közép és felsőfokú) elérhető, hogy a felnövekvő nemzedék elsajátítsa a környezettudatos szemléletet és képes legyen azt a mindennapi életben, a döntéseiben alkalmazni és érvényesíteni. Hogy ez a szemlélet átadható legyen, szükséges az oktatási intézmények minden környezeti hatásra kiterjedő és gyorsan aktualizálható oktatási anyaggal, segédletekkel, taneszközökkel, kiadványokkal történő ellátása. Az elméleti képzést ki kell, hogy egészítse, a gyakorlati képzés interaktív tanulási, tanítási alkalmakkal, valamint a részvétel az oktatási intézményeken kívüli, környezetvédelmi szemléletformálás elősegítésére szervezett, nagy tömegeket mozgósító kampányokon, rendezvényeken, kiállításokon. Ezeknek a programoknak a célja, hogy a hulladékhierarchiának megfelelően a lakosság számára is általánossá váljék a hulladékképződés megelőzésére való törekvés, az elkülönített hulladékgyűjtés szemlélete és mindennapi gyakorlata, az illegális hulladéklerakás megelőzése. A környezeti szemléletformálás hatékonyságának fontos feltétele a megfelelő információhoz jutás. Ebben jelentős szerepe kell, hogy legyen a közmédiának, azzal hogy folyamatosan a célcsoportokhoz igazítva, tájékoztatást nyújt a környezet állapotáról, a


60


2013. OKTÓBER 9.

hulladékképződés megelőzés és az elkülönített hulladékgyűjtés lényegéről, értelméről, környezetünk védelméről és épségének megőrzéséről. Az OHT intézkedéseiben foglalkozik egy környezeti nevelési klaszter létrehozásának lehetőségével, mely szerveződés szakmai tanácsadó, véleményező és koordináló szerepet tölthetne be a környezeti nevelés, fenntarthatóság, a lakossági szemléletformálás szakmai szempontjainak megjelenítésében a jogszabály-előkészítés, egyeztetés, tárcaközi koordinációk során. A klaszterben képviseltetné magát minden olyan szervezet, gazdasági társaság, melyek tevékenyen részt vesznek a környezetvédelmi szemléletformálásban, nevelésben. A Cselekvési Programban az egyes hulladékáramokra vonatkozó átfogó célokhoz rendelt és megvalósítani kívánt feladatok mindegyike közvetve, vagy közvetlenül támogató jellegű a környezettudatosság növelésére és a fenntartható fogyasztási szokások elterjesztésére. 38. javaslat

Javasoljuk, hogy az OHT több munkarészében, egymással részben átfedő jelleggel szereplő szemléletformálási és környezettudatossági tevékenységek egységes Hulladékgazdálkodási Szemléletformálási Cselekvési Program formájában kerüljenek kialakításra.

3.4.11. A területhasználatra, térszerkezetre gyakorolt hatások azonosítás A hazai hulladékgazdálkodási rendszer hulladékhierarchiának való megfeleltetéséhez szükség van a hulladékok minél nagyobb arányú újrahasznosítására, különösen az anyagában történő hasznosítására és a hulladéklerakóktól való eltérítésére. Az újrahasznosítás alapvető feltétele a hasznosítható összetevők elkülönített gyűjtése, melyek anyagában történő hasznosításával kevesebb hulladék kerül a lerakókra ezzel növekszik a meglévő lerakók élettartama, következésképpen kevesebb új területet kell lerakó céljára igénybe venni. A meglévő lerakók rekultivációjának kérdését, a lerakás visszaszorítását az OHT célrendszere kiemelten támogatja, területhasználatra.

amely

pozitív

hatást

jelent

megvalósulás

esetén

a

A hulladék keletkezésének megelőzését és a keletkező hulladék ártalmatlanításra kerülő (lerakás vagy égetés) mennyiségének csökkentését szolgálják majd az OHT céljai között tervezett újrahasználati központok, amelyek már meglévő telephelyen, hulladékudvarok területén kerülnének kialakításra a tervek szerint, így nincs szükség újabb területek igénybevételére. Mivel ez a célkitűzés nem igényel a meglévőn túli területhasználatot, de csökkenti a lerakásra (illegális vagy legális) kerülő hulladékok mennyiségét, így közvetlenül és közvetve is pozitív hatású a területhasználat szempontjából.


61


2013. OKTÓBER 9.

Az OHT céljaival összhangban megépülő válogatóüzemek telepítésénél is a helyszín kiválasztása során előnyben kell részesíteni azokat a már meglévő regionális központokat – jellemzően a sűrűn lakott és erősen iparosodott területeket –, ahol koncentráltan nagy mennyiségű és viszonylag alacsony szennyezettségű hasznosítható hulladék keletkezik. A felhagyott/bezárt lerakók rekultivációját minden esetben célszerű összehangolni a terület új használati funkciójával. A rekultivált területen a területhasználati korlátozások feloldása után kialakíthatók a hulladékkezelési célokat szolgáló létesítmények (átrakó állomások, komposztáló telepek, válogatóművek és/vagy hulladékgyűjtő udvarok) a tájba illesztés feltételeinek figyelembevételével. A rekultiváció után a megfelelő növényzet telepítésével is biztosítható a racionális területhasználat elve. A keletkező hulladékok elkülönített gyűjtésének fejlesztése és a hulladék újrahasznosításra való törekvés, a betétdíjas rendszer bevezetés, az elkülönítetten bontott építési-bontási hulladékáram lakosságtól történő hulladékudvar hálózat jellegű gyűjtése, a gumiabroncsok átvételének ösztönzése, a nem szabályszerűen működő autóbontók visszaszorítása a társadalom számára elősegíti a hulladékok környezetkímélő kezelését, így csökkentve az illegális hulladékrakást és az azok által generált területhasználatot. Az OHT fent említett céljainak megvalósulása a területhasználatra összességében pozitív hatást gyakorol. 39. javaslat

Javasoljuk, hogy az újrahasználati központok, hulladékkezelő létesítmények fejlesztése, kiépítése új területet ne vegyenek igénybe. Amennyiben a kiépítéshez mégis szükség van új területhasználatra, az ne vezessen a térszerkezet további mozaikosodásához.

3.4.12. A tájgazdálkodásra, a táji eltartó képességre gyakorolt hatások Az illegális hulladéklerakás egyik legjelentősebb környezeti hatása a hulladékok tájidegen jellege miatt létrejött tájszerkezet romboló hatás. Az OHT célrendszerében kiemelten szereplő szelektív hulladékgyűjtés és hulladékkal kapcsolatos szemléletformálás preventív jelleggel segít az illegális hulladéklerakók további térnyerésének megakadályozásában. A már meglévő illegális hulladéklerakók felszámolásának egyik eszközeként jelöli meg az OHT a hulladékelhagyás, illetve az illegális hulladéklerakás felderítését, felszámolását, amely a terv szerint hatékonyabbá tehető közmunka bevonásával. A tájgazdálkodás szempontjából az OHT-ben szereplő, az illegális hulladéklerakással kapcsolatos megelőzési és felszámolási intézkedések egyaránt pozitív hatásúak. Az illegális lerakás mellett a legálisan üzemeltetett hulladéklerakóknak is van tájromboló hatása. Az OHT céljai közt szerepel, hogy folytatni kell a felhagyott/bezárt OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

62


2013. OKTÓBER 9.

települési lerakók rekultivációs programját, amelyhez támogatási forrásokat szükséges biztosítani. Emellett a még üzemelő lerakóktól való hulladékeltérítés céljával került bevezetésre az OHT helyzetelemző részében ismertetett hulladéklerakási járulék, amely a tervek szerint az újrahasznosítás irányába tereli az egyébként lerakásra szánt hulladékáramokat. A hulladékok újrahasznosítása emellett megteremti annak lehetőségét, hogy a fosszilis eredetű nyersanyagok helyett másodnyersanyagként újrahasznosított anyagokat használjanak fel a gyártási folyamatok során. Ez lecsökkenti az igényt a tájsebeket okozó felszíni bányászat iránt, ezáltal közvetett módon hozzájárul a táj megőrzéséhez. A hulladékból származó komposztanyagok felhasználása csökkenti a lerakásra kerülő biológiailag bomló hulladékhányadot, emellett talajjavító szerepet is betölt, így pozitív hatása kettős tájgazdálkodási szempontból. A talaj eltartó képessége természetes úton is javítható komposztált anyagok segítségével, ezzel csökkenthető a felhasznált mesterséges növényvédő és talajjavító szerek mennyisége. A jó minőségű komposzt eredményesen használható a növények tápanyagellátásához és számos előnyével a legjobb választás a talaj, és a környezet minősége szempontjából is. 40. javaslat

Javasoljuk, hogy az Európai Tájegyezmény célkitűzéseinek figyelembevételével az OHT fogalmazzon meg feladatot az illegális, illetve felhagyott hulladéklerakók okozta tájsebek felszámolására.

3.4.13. A természeti erőforrások megújulására, térbeli hasznosítására gyakorolt hatások Az OHT az Európai Uniós Hulladék keretirányelv céljaival összhangban a hulladékhierarchia érvényesítését elsődleges céljának tekinti. A hulladékhierarchia elsődleges prioritása a hulladékok keletkezésének megelőzése, azonban a természeti erőforrások megőrzése szempontjából jelentősebb szerepe van az újrahasználatnak és az anyagában történő hasznosításnak, melyekkel az OHT szintén kiemelten foglalkozik, mint a hulladékhierarchián keresztül támogatott hulladékkezelési módszerekkel. Az újrafeldolgozás és az anyagában történő hasznosítás által az újrafeldolgozott hulladékok másodnyersanyaggá válva a fosszilis eredetű alapanyagok helyébe léphetnek. Az OHT megfogalmaz célokat az újrahasználati központok létesítése vonatkozásában, mely célok a hasznosító létesítmények létrehozása mellett pozitív hatást eredményeznek a természeti erőforrások megőrzésére és megújulására. Az OHT a fentiek mellett, összhangban a HKI-ben foglaltakkal, kiemelten foglalkozik az újrahasználat

és

újrahasznosítás

előfeltételeként

az

elkülönített


hulladékgyűjtés 63


2013. OKTÓBER 9.

kiterjesztésével és széles körű alkalmazásával. Ez szintén pozitív hatású, tekintetbe véve azt, hogy az elkülönített gyűjtés nélkül sem az újrahasználat, sem pedig az anyagában történő hasznosítás nem megvalósítható. Az OHT célkitűzéseinek alapját képező hulladékhierarchia elvét követve az ártalmatlanítás mértékét minimálisra csökkentve elérhető, hogy a hulladékártalmatlanítási technológiák természeti erőforrásokra gyakorolt negatív hatásai megszűnjenek vagy kismértékűre csökkenjenek. 41. javaslat

Javasoljuk, hogy a nemzeti K+F+I stratégia és támogatási rendszer keretei között kiemelt hangsúllyal jelenjenek meg a nem megújuló erőforrások kiváltására szolgáló technológiák kidolgozása és elterjesztése.

3.4.14. A települési környezetminőségre gyakorolt hatások A hulladékhasznosító kapacitások megerősödése növelheti a települések környezetterhelését, befolyásolva a településképet is a növekvő beépítettséggel. A helyi hasznosító kapacitás növelése a zaj és a szálló por kibocsátás és egyes légszennyezőanyagok lokális koncentrációját növelheti. Mindemellett a hulladéklerakók és égetők számának csökkenése az ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiségének csökkenése miatt több település környezetminőségét javítja. Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer kiépítésével, a házhoz menő hulladékgyűjtés szélesebb körű elterjesztésével a szelektív hulladékgyűjtő szigetek környéke rendezettebbé válhat így javítva a városképet. A hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztésével és az illegális hulladéklerakás hangsúlyozottabb szankcionálásával az illegálisan elhelyezett hulladékhalmok számának csökkenése előrelépést jelent a települési környezet fejlesztésében. 42. javaslat

Az elkülönített bontás széleskörű elterjesztéséhez javasoljuk útmutató, tervezői segédlet kiadását a bontás mellett az építési munkálatok elvégzéséhez is, amely hozzájárulhat a településkép javításához.

3.5. Az Orszégos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásának átfogó hatása 3.5.1. A végrehajtás kumulatív hatása Az OHT – intézkedései révén – több területen is kedvező hatással lesz a környezetre és ezek közül – optimális esetben – lesznek egymás hatását erősítő, pozitív szinergikus hatások. A Terv jelenlegi formájában a levegő minőségére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának volumenére összességében kismértékű pozitív hatást gyakorol, különösen a szennyvíztelepi biogáz hasznosítás, illetve a gyűjtési, hasznosítási arányok növelésével OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

64


2013. OKTÓBER 9.

összefüggésben. Ugyanakkor potenciális helyi légszennyezéssel kell számolni az építési tevékenységgel járó hulladékgazdálkodási fejlesztések, illetve a hulladék és a melléktermékek szállítása terén. A felszíni és felszín alatti vizekre, valamint a talajok, a termőföld és a földtani közeg állapotára összességében egyértelműen pozitív hatásokkal számíthatunk; különösen az elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek kiépítése, a szennyvíziszapok műtrágya-pótlóként történő hasznosítása, az iszapok mezőgazdasági kihelyezésével kapcsolatos határértékek szigorítása, az elemek, akkumulátorok, valamint a gépjárművekből származó hulladékok és veszélyes hulladékok gyűjtési és hasznosítási arányának növelése terén. Az élővilágra (ezen belül kiemelten az erdőkre) és táji értékek megóvására a Terv megvalósulása szintén pozitív hatást gyakorol. A települési szilárd hulladékok elkülönített gyűjtési rendszerének fejlesztése, az illegális hulladéklerakási tevékenységek visszaszorítása (különösen roncs gépjárművek, gumiabroncsok, építési/bontási hulladékok, veszélyes hulladékok vonatkozásában) hozzájárulnak az ökoszisztéma szolgáltatások megóvásához és a táji értékek javításához. A Terv egyértelműen pozitív hatású az emberi egészségre. A hulladék megelőzés, az újrahasználat és újrahasznosítás (különösen a veszélyes hulladékok területén), az illegális hulladéklerakás visszaszorítása mérséklik a környezeti kockázatokat és a környezetegészségügyi ártalmakat és veszélyhelyzeteket. Az OHT kiemelkedően pozitív hatást gyakorol a környezettudatosságra. Az oktatással, képzéssel kapcsolatos intézményrendszer megerősítését, a szemléletformálási, tájékoztatási teendőket a Terv átfogó célként, a hulladékgazdálkodás teljes tevékenységi spektrumát átható szempontként kezeli, melyet az OHT eredményességének alapfeltételeként jelöli meg. Ugyanakkor a Terv esetenként általános megfogalmazásokat tartalmaz az egyes hulladékgazdálkodási szakterületeken alkalmazható szemléletformálási tevékenységről, melyek az SKV javaslatok figyelembevételével pontosíthatók. 3.5.2. Valószínűsíthető környezeti konfliktusok a Terv végrehajtásának elmaradása esetén A Terv hangsúlyos elemei az erőforrás-hatékonyság javítása (melyet a hulladékok újrahasználatával és újrahasznosításával szándékozik elérni), valamint a szemléletformálás előtérbe helyezése. Az OHT végrehajtásának elmaradása visszavetné a fenntarthatóság felé való átmenetet, elmaradnának az egyébként elérhető környezeti terhelések és igénybevételek csökkenésében megvalósuló előnyök. Lényeges, hogy az OHT végrehajtásának elmaradása elodázná a természeti erőforrásokkal kapcsolatos szemléletváltást, a fogyasztói szokások és igények, mint elsődleges hajtóerők kedvezőbb alakulását. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

65


2013. OKTÓBER 9.

Az OHT jelentős lépéseket irányoz elő az emberi egészség és az ökoszisztémaszolgáltatások védelme, illetve szennyező fizet elv gyakorlati megvalósítása terén is. Ezen célok és intézkedések elmaradása nem biztosítaná a hulladékgazdálkodás közérdekűségét és nem tenné lehetővé a Terv társadalmi elkötelezettségének megvalósítását.


66


2013. OKTÓBER 9.

4. JAVASLATOK AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE 4.1. A beavatkozások fenntarthatóbbá tételét szolgáló javaslatok (új intézkedések) 1. Javasoljuk, hogy az OHT véglegesítése során a felhasznált adatok és információk nyomonkövethető hivatkozással jelenjenek meg (pl. lábjegyzetben), oly módon, hogy világosan elkülönüljön a szakirodalmi információ, a nemzeti és EU-s statisztikákból származó indikátorok és az OHT„saját” becslései. 4. Javasoljuk, hogy az OHT végrehajtási keretrendszere egyértelműen jelölje meg, hogy az egyes OHT célkitűzések és feladatok, mely NKP-3 célnak, intézkedésnek felelnek meg. A jelenleg kidolgozás alatt álló NKP-4 tervezése során fokozott figyelmet célszerű fordítani az OHT-val való összhang megteremtésére. 5. Javasoljuk, hogy az OHT keretében – az EU-s és hazai innovációs források optimális felhasználása érdekében – készüljön hulladékgazdálkodási K+F+I program, mely többek között az erőforrás-takarékos és hulladékszegény technológiák, valamint az újrahasználati, hulladékfeldolgozási technológiák innovációs láncának megerősítésére irányulhat. 7. Mind az OHT, mind a készülő NKP-4, továbbá a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energiastratégia szempontjából kiemelkedő jelentősége van a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek energetikai hasznosításával, ezen technológiák környezeti, társadalmi-gazdasági vonzataival kapcsolatos elemzéseknek. Javasoljuk, hogy készüljön életciklus szemléletű elemzés a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok energetikai hasznosítására, alkalmazásuk fenntarthatósági kritériumainak meghatározására. 8. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatának keretében az OHT céljai és cselekvési irányai kerüljenek a NÉS-sel összehangolásra. 11. Javasoljuk, hogy az adórendszer és a gazdaságfejlesztési támogatások kezeljék prioritásként a KKV-k környezetvédelmi és erőforrás-takarékossági innovációit. 12. Az OHT K+F+I-re irányuló célkitűzéseinek megfogalmazása és magvalósítása során vegyék figyelembe a KFI Stratégiában foglaltakat. 13. Javasoljuk, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos környezet-egészségügyi ismeretek témakörében induljon országos lakossági tájékoztató kampány, továbbá ezen ismeretek épüljenek be az iskolai és iskolán kívüli oktatási-képzési tananyagok, segédletek tematikáiba. A tájékoztató kampány kiemelt célterületének javasoljuk a gumiabroncs égetés és a lejárt gyógyszerek nem megfelelő kezelés egészségkárosító hatásairól szóló ismeretek terjesztését. 14. Javasoljuk, hogy az OHT-ban előirányzott szemléletformálási feladatok végrehajtásába a szakmai és civil szervezetek, egyházak, helyi közösségek minél nagyobb mértékben kerüljenek bevonásra. A helyi kampányok lebonyolításában vegyenek részt a közmunka programban és az oktatási rendszerben meglévő önkéntes munka programba jelentkezők. 15. Javasoljuk kkv-k részére támogatási (pályázati) lehetőségek kidolgozását a hulladékgazdálkodás területén életciklus elemzések kidolgozására, szoftverek beszerzésére és alkalmazására. 16. Javasoljuk az átvett és visszavett elemek és akkumulátorok újrafelhasználását elősegítő hazai vállalkozás(ok) létrejöttének és fejlesztésének támogatását. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

67


2013. OKTÓBER 9.

18. Javasoljuk célzott foglalkoztatási programok indítását a hulladékok hasznosítására és újrahasználatára szakosodott kis- és középvállalkozások számára. 20. A szolidáris társadalom erősítése érdekében javasoljuk élelmiszerbank létrehozásának ösztönzését, mely a szavatossági időn belül, de csökkent minőségi tulajdonságokkal rendelkező élelmiszerek eljuttatását koordinálná a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok részére. 21. Javasoljuk, hogy a hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása során kerüljenek bevonásra a szociális bolthálózatok. 30. Javasoljuk, hogy az OHT határozzon meg feladatot a használt háztartási és vendéglátó ipari sütőolaj begyűjtésére és újrahasznosítására. 31. Javasoljuk az újrahasználati, hasznosítási műveletek, technológiák vízigényének felmérését, szembeállítását a termék gyártása során felhasznált víz mennyiségével (vízlábnyom-vizsgálat). 32. Az építési-bontási hulladékok hasznosításával kapcsolatban a mélyépítési, vízépítési beruházásoknál meg kell határozni a minimálisan kötelezően beépítendő, bontási tevékenységből származó termék, anyag mennyiségét. Az intézkedésnek köszönhetően a csökkenő nyersanyag kitermelés (pl. kavics) megóvja a talaj és földtani közeget. 33. A beruházások során előtérbe kell helyezni a biogáz hasznosításon alapuló kisléptékű (<20 MW) megoldásokat, továbbá a biogáz hasznosítást követően keletkező maradék iszap trágyaként történő hasznosítását. 34. Javasoljuk, hogy az OHT határozzon meg feladatot a természetvédelmi oltalom alatt álló területek kármentesítésére (pl. illegális hulladéklerakók). 35. Javasoljuk, hogy a faipar és az erdészet szakmai szervezeteinek részvételével készüljön a gyártók számára útmutató a fa alapú hulladékok, melléktermékek felhasználásának lehetőségeiről. 37. Javasoljuk, hogy az önkormányzatok lakossági tájékoztató tevékenységébe (pl. honlap, ügyfélszolgálat „forró vonal” stb.) hangsúlyosabban épüljenek be az új hulladékgazdálkodási beruházásokról, hulladékkezelő létesítmények telepítéséről, hulladékgyűjtési rendszerekről szóló információk. 38. Javasoljuk, hogy az OHT több munkarészében, egymással részben átfedő jelleggel szereplő szemléletformálási és környezettudatossági tevékenységek egységes Hulladékgazdálkodási Szemléletformálási Cselekvési Program formájában kerüljenek kialakításra. 41. Javasoljuk, hogy a nemzeti K+F+I stratégia és támogatási rendszer keretei között kiemelt hangsúllyal jelenjenek meg a nem megújuló erőforrások kiváltására szolgáló technológiák kidolgozása és elterjesztése.

4.2. A fellépő hatások mérséklését célzó "kompenzáló" beavatkozások 2. Javasoljuk, hogy az OHT elfogadását követően az OFTK véglegesítése során vegyék figyelembe a 20014-2020 időszakra megfogalmazott hulladékgazdálkodási célokat. 3. Javasoljuk, hogy az OTrT keretében, az Ország Szerkezeti Tervén jelenjenek meg a veszélyeshulladék-ártalmatlanítókon kívül található egyéb hulladékkezelő létesítmények. 6. Az OHT keretében nagyobb figyelmet kell fordítani a háztartási hulladék szerves frakciójából gyűjtés és komposztálás útján előállítható biogázra is, mely szintén kiváló energiaforrás, ehhez az elkülönített gyűjtés megfelelő színvonalának biztosítására van szükség. 9. A mezőgazdasági és hulladék alapú megújuló energiahordozók alkalmazása során – a környezetvédelmi engedélyeztetés részeként – életciklus elemzést is tartalmazó OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

68


2013. OKTÓBER 9.

fenntarthatósági elemzést szükséges készíteni. A kommunális hulladékalapú energiatermelés esetén vizsgálni és alátámasztani szükséges, hogy a felhasznált energiahordozó anyagában (költséghatékony módon) nem hasznosítható. 10. A vidékgazdaságnak fontos megújulási területét képezheti a kisléptékű, változatos megoldású megújuló energiaellátás. A mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok helyi energetikai hasznosítása élvezzen előnyt az energetikai ültetvények energiahordozóival szemben. E preferenciákat a támogatási prioritásokban, szükség esetén jogszabályi módosításokkal is érvényesíteni kell. 17. Javasoljuk a szennyvíziszapból kinyert növényi tápanyagok helyi felhasználását, a műtrágya kiváltásának egyik alternatív lehetőségeként. 19. Javasoljuk az elromlott elektromos és elektronikai berendezések vonatkozásában helyi újrahasználati központok létrehozásának ösztönzését. 22. Felül kell vizsgálni a meglévő hulladékgazdálkodási szabványokat és műszaki irányelveket, mely során fel kell tárni a hulladékok újrahasználatának és hasznosításának további lehetőségeit, továbbá ki kell térni az egészségügyi kockázatok további csökkentésére is. 23. Az autóbontók szakképzési tananyagaiba javasoljuk a hulladékká váló járművek bontásának környezeti és egészségügyi hatásainak beépítését. 24. Javasoljuk a releváns közbeszerzési pályázatoknál előnybe részesíteni a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatának és anyagában történő hasznosításának elterjesztését. 25. Meg kell vizsgálni, hogy az elkülönített hulladékgyűjtési rendszerhez kapcsolódó szállítási tevékenységek környezeti és gazdasági szempontból hogyan optimalizálhatók. 26. Javasoljuk, hogy az OHT végrehajtása során készüljön elemző-értékelő tanulmány az egészségügyi hulladékok újrahasználati lehetőségeiről (pl. újra pelenka), szem előtt tartva a közegészségügyi szabályok által támasztott költségeket is. 27. Javasoljuk, hogy az új építésű hulladékhasznosító üzemek környezetvédelmi engedélyeztetése során készüljön kockázatértékelés tűzbiztonság szempontjából. 28. Javasoljuk, hogy a csomagolási hulladékok hasznosítási arányának növelésére irányuló hasznosítási kapacitások kiépítése során vegyék figyelembe a keletkező hulladékok mennyiségének területi eloszlását. 29. Javasoljuk a hulladékgyűjtő járatok szállítási útvonal optimalizációs vizsgálatát levegő- és zajszennyezés szempontból. 36. Javasoljuk az azbeszt-mentesítés témakörében a) Készüljön Cselekvési Terv a hazai épületállomány azbeszt-mentesítésére, melynek végrehajtása lehetőség szerint Európai Uniós források felhasználásával történjék. b) Készüljön műszaki előírás és útmutató az azbeszt mentesítés környezet- és egészségkímélő technológiáiról, illetve az azbeszt helyettesítésének költséghatékony és természeti erőforrás-takarékos lehetőségeiről. c) Induljon célzott K+F tevékenység az azbesztpala lerakáson kívüli ártalmatlanítási módszereinek kidolgozására. 39. Javasoljuk, hogy az újrahasználati központok, hulladékkezelő létesítmények fejlesztése, kiépítése új területet ne vegyenek igénybe. Amennyiben a kiépítéshez mégis szükség van új területhasználatra, az ne vezessen a térszerkezet további mozaikosodásához. 40. Javasoljuk, hogy az Európai Tájegyezmény célkitűzéseinek figyelembevételével az OHT fogalmazzon meg feladatot az illegális, illetve felhagyott hulladéklerakók okozta tájsebek felszámolására.


69


2013. OKTÓBER 9.

42. Az elkülönített bontás széleskörű elterjesztéséhez javasoljuk útmutató, tervezői segédlet kiadását a bontás mellett az építési munkálatok elvégzéséhez is, amely hozzájárulhat a településkép javításához. 43. Javasoljuk, hogy az OHT Cselekvési Programja keretében készüljön intézményfejlesztési terv, amely, többek között kitér: a) hulladékgazdálkodási jogérvényesítési feladatok hatósági (Környezetvédelmi Felügyelőségek, rendőrség, NAV stb.) megerősítésére b) a szemléletformálási, oktatási-képzési teendők szakmai koordinációjára (hulladékgazdálkodási oktatóközpont”) c) szakmai, módszertani feladatok összehangolására („módszertani központ”) d) szakértői hálózat kiépítésére.


70


2013. OKTÓBER 9.

5. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK AZ OOSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ÉS MÁS STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK SZÁMÁRA 5.1. Más stratégiai dokumentumokba illeszthető intézkedések Más stratégiai dokumentumok vonatkozásában az alábbi intézkedéseket javasoljuk: 2. Javasoljuk, hogy az OHT elfogadását követően az OFTK véglegesítése során vegyék figyelembe a 2014-2020 időszakra megfogalmazott hulladékgazdálkodási célokat. 3. Javasoljuk, hogy az OTrT keretében, az Ország Szerkezeti Tervén jelenek meg a veszélyeshulladék-ártalmatlanítókon kívül található egyéb hulladékkezelő létesítmények. 8. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatának keretében az OHT céljai és cselekvési irányai kerüljenek a NÉS-sel összehangolásra. 11. Javasoljuk, hogy az adórendszer és a gazdaságfejlesztési támogatások kezeljék prioritásként a KKV-k környezetvédelmi és erőforrás-takarékossági innovációit. 15. Javasoljuk kkv-k részére támogatási (pályázati) lehetőségek kidolgozását a hulladékgazdálkodás területén életciklus elemzések kidolgozására, szoftverek beszerzésére és alkalmazására. 18. Javasoljuk célzott foglalkoztatási programok indítását a hulladékok hasznosítására és újrahasználatára szakosodott kis- és középvállalkozások számára. 23. Az autóbontók szakképzési tananyagaiba javasoljuk a hulladékká váló járművek bontásának környezeti és egészségügyi hatásainak beépítését. 24.-Javasoljuk a releváns közbeszerzési pályázatoknál előnybe részesíteni a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatának és anyagában történő hasznosításának elterjesztését. 41. Javasoljuk, hogy a nemzeti K+F+I stratégia és támogatási rendszer keretei között kiemelt hangsúllyal jelenjenek meg a nem megújuló erőforrások kiváltására szolgáló technológiák kidolgozása és elterjesztése.

5.2. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervbe illeszthető intézkedések Az OHT véglegesítése során az alábbi intézkedéseket javasoljuk figyelembe venni: 1. Javasoljuk, hogy az OHT véglegesítése során a felhasznált adatok és információk nyomonkövethető hivatkozással jelenjek meg (pl. lábjegyzetben), oly módon, hogy világosan elkülönüljön a szakirodalmi információ, a nemzeti és EU-s statisztikákból származó indikátorok és az OHT„saját” becslései. 4. Javasoljuk, hogy az OHT végrehajtási keretrendszere egyértelműen jelölje meg, hogy az egyes OHT célkitűzések és feladatok, mely NKP-3 célnak, intézkedésnek felelnek meg. A jelenleg kidolgozás alatt álló NKP-4 tervezése során fokozott figyelmet célszerű fordítani az OHT-val való összhang megteremtésére. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

71


2013. OKTÓBER 9.

6. Az OHT keretében nagyobb figyelmet kell fordítani a háztartási hulladék szerves frakciójából gyűjtés és komposztálás útján előállítható biogázra is, mely szintén kiváló energiaforrás, ehhez az elkülönített gyűjtés megfelelő színvonalának biztosítására van szükség. 12. Az OHT K+F+I-re irányuló célkitűzéseinek megfogalmazása és magvalósítása során vegyék figyelembe a KFI Stratégiában foglaltakat. 30. Javasoljuk, hogy az OHT határozzon meg feladatot a használt háztartási és vendéglátó ipari sütőolaj begyűjtésére és újrahasznosítására. 34. Javasoljuk, hogy az OHT határozzon meg feladatot a természetvédelmi oltalom alatt álló területek kármentesítésére (pl. illegális hulladéklerakók). 38. Javasoljuk, hogy az OHT több munkarészében, egymással részben átfedő jelleggel szereplő szemléletformálási és környezettudatossági tevékenységek egységes Hulladékgazdálkodási Szemléletformálási Cselekvési Program formájában kerüljenek kialakításra. 43. Javasoljuk, hogy az OHT Cselekvési Programja keretében készüljön intézményfejlesztési terv, amely, többek között kitér: a) hulladékgazdálkodási jogérvényesítési feladatok hatósági (Környezetvédelmi Felügyelőségek, rendőrség, NAV stb.) megerősítésére b) a szemléletformálási, oktatási-képzési teendők szakmai koordinációjára (hulladékgazdálkodási oktatóközpont”) c) szakmai, módszertani feladatok összehangolására („módszertani központ”) d) szakértői hálózat kiépítésére.

5.3. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásához kapcsolódó intézkedések 7. Mind az OHT, mind a készülő NKP-4, továbbá a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energiastratégia szempontjából kiemelkedő jelentősége van a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek energetikai hasznosításával, ezen technológiák környezeti, társadalmi-gazdasági vonzataival kapcsolatos elemzéseknek. Javasoljuk, hogy készüljön életciklus szemléletű elemzés a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok energetikai hasznosítására, alkalmazásuk fenntarthatósági kritériumainak meghatározására. 9. A mezőgazdasági és hulladék alapú megújuló energiahordozók alkalmazása során – a környezetvédelmi engedélyeztetés részeként – életciklus elemzést is tartalmazó fenntarthatósági elemzést szükséges készíteni. A kommunális hulladékalapú energiatermelés esetén vizsgálni és alátámasztani szükséges, hogy a felhasznált energiahordozó anyagában (költséghatékony módon) nem hasznosítható. 10. A vidékgazdaságnak fontos megújulási területét képezheti a kisléptékű, változatos megoldású megújuló energiaellátás. A mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok helyi energetikai hasznosítása élvezzen előnyt az energetikai ültetvények energiahordozóival szemben. E preferenciákat a támogatási prioritásokban, szükség esetén jogszabályi módosításokkal is érvényesíteni kell. 13. Javasoljuk, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos környezet-egészségügyi ismeretek témakörében induljon országos lakossági tájékozató kampány, továbbá ezen ismeretek épüljenek be az iskolai és iskolán kívüli oktatási-képzési tananyagok, segédletek tematikáiba. A tájékoztató kampány kiemelt célterületének javasoljuk a gumiabroncs égetés és a lejárt gyógyszerek nem megfelelő kezelés egészségkárosító hatásairól szóló ismeretek terjesztését. OHT STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT: KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

72


2013. OKTÓBER 9.

14. Javasoljuk, hogy az OHT-ban előirányzott szemléletformálási feladatok végrehajtásába a szakmai és civil szervezetek, egyházak, helyi közösségek minél nagyobb mértékben kerüljenek bevonásra. A helyi kampányok lebonyolításában vegyenek részt a közmunka programban és az oktatási rendszerben meglévő önkéntes munka programba jelentkezők. 16. Javasoljuk az átvett és visszavett elemek és akkumulátorok újrafelhasználását elősegítő hazai vállalkozás(ok) létrejöttének és fejlesztésének támogatását. 17. Javasoljuk a szennyvíziszapból kinyert növényi tápanyagok helyi felhasználását, a műtrágya kiváltásának egyik alternatív lehetőségeként. 19. Javasoljuk az elromlott elektromos és elektronikai berendezések vonatkozásában helyi újrahasználati központok létrehozásának ösztönzését. 20. A szolidáris társadalom erősítése érdekében javasoljuk élelmiszerbank létrehozásának ösztönzését, mely a szavatossági időn belül, de csökkent minőségi tulajdonságokkal rendelkező élelmiszerek eljuttatását koordinálná a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok részére. 21. Javasoljuk, hogy a hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása során kerüljenek bevonásra a szociális bolthálózatok. 22. Felül kell vizsgálni a meglévő hulladékgazdálkodási szabványokat és műszaki irányelveket, mely során fel kell tárni a hulladékok újrahasználatának és hasznosításának további lehetőségeit, továbbá ki kell térni az egészségügyi kockázatok további csökkentésére is. 25. Meg kell vizsgálni, hogy az elkülönített hulladékgyűjtési rendszerhez kapcsolódó szállítási tevékenységek környezeti és gazdasági szempontból hogyan optimalizálhatók. 26. Javasoljuk, hogy az OHT végrehajtása során készüljön elemző-értékelő tanulmány az egészségügyi hulladékok újrahasználati lehetőségeiről (pl. újra pelenka), szem előtt tartva a közegészségügyi szabályok által támasztott költségeket is. 27. Javasoljuk, hogy az új építésű hulladékhasznosító üzemek környezetvédelmi engedélyeztetése során készüljön kockázatértékelés tűzbiztonság szempontjából. 28. Javasoljuk, hogy a csomagolási hulladékok hasznosítási arányának növelésére irányuló hasznosítási kapacitások kiépítése során vegyék figyelembe a keletkező hulladékok mennyiségének területi eloszlását. 29. Javasoljuk a hulladékgyűjtő járatok szállítási útvonal optimalizációs vizsgálatát levegő- és zajszennyezés szempontból. 31. Javasoljuk az újrahasználati, hasznosítási műveletek, technológiák vízigényének felmérését, szembeállítását a termék gyártása során felhasznált víz mennyiségével (vízlábnyom-vizsgálat). 32. Az építési-bontási hulladékok hasznosításával kapcsolatban a mélyépítési, vízépítési beruházásoknál meg kell határozni a minimálisan kötelezően beépítendő, bontási tevékenységből származó termék, anyag mennyiségét. Az intézkedésnek köszönhetően a csökkenő nyersanyag kitermelés (pl. kavics) megóvja a talaj és földtani közeget. 33. A beruházások során előtérbe kell helyezni a biogáz hasznosításon alapuló kisléptékű (<20 MW) megoldásokat, továbbá a biogáz hasznosítást követően keletkező maradék iszap trágyaként történő hasznosítását. 35. Javasoljuk, hogy a faipar és az erdészet szakmai szervezeteinek részvételével készüljön a gyártók számára útmutató a fa alapú hulladékok, melléktermékek felhasználásának lehetőségeiről. 36. Javasoljuk az azbeszt-mentesítés témakörében a) Készüljön Cselekvési Terv a hazai épületállomány azbeszt-mentesítésére, melynek végrehajtása lehetőség szerint Európai Uniós források felhasználásával történjék.


73


2013. OKTÓBER 9.

b) Készüljön műszaki előírás és útmutató az azbeszt mentesítés környezett- és egészségkímélő technológiáiról, illetve az azbeszt helyettesítésének költséghatékony és természeti erőforrás-takarékos lehetőségeiről. c) induljon célzott K+F tevékenység az azbesztpala lerakáson kívüli ártalmatlanítási módszereinek kidolgozására. 37. Javasoljuk, hogy az önkormányzatok lakossági tájékoztató tevékenységébe (pl. honlap, ügyfélszolgálat „forró vonal” stb.) hangsúlyosabban épüljenek be az új hulladékgazdálkodási beruházásokról, hulladékkezelő létesítmények telepítéséről, hulladékgyűjtési rendszerekről szóló információk. 39. Javasoljuk, hogy az újrahasználati központok, hulladékkezelő létesítmények fejlesztése, kiépítése új területet ne vegyenek igénybe. Amennyiben a kiépítéshez mégis szükség van új területhasználatra, az ne vezessen a térszerkezet további mozaikosodásához. 40. Javasoljuk, hogy az Európai Tájegyezmény célkitűzéseinek figyelembevételével az OHT fogalmazzon meg feladatot az illegális, illetve felhagyott hulladéklerakók okozta tájsebek felszámolására. 42. Az elkülönített bontás széleskörű elterjesztéséhez javasoljuk útmutató, tervezői segédlet kiadását a bontás mellett az építési munkálatok elvégzéséhez is, amely hozzájárulhat a településkép javításához.


74


2013. OKTÓBER 9.

6. AZ ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV MEGVALÓSÍTÁSI FELTÉTELRENDSZERÉNEK ÉS INDIKÁTORAINAK ÉRTÉKELÉSE Az OHT számos jogalkotási feladatot határoz meg, ugyanakkor a jogérvényesítés (azaz a meglévő jogszabályok betartatásának megerősítése) terén ez már nem mondható el. Az OHT nem tartalmaz intézményfejlesztési tervet, nem derül ki egyértelműen, hogy hulladékgazdálkodás területén elburjánzott fekete- és szürkegazdaság felszámolása terén a környezetvédelmi hatóságok, a nyomozó és rendészeti szervek, települési önkormányzatok illetve az adóhatóság között milyen kívánatos feladatmegosztás vázolna fel. Szintén nem tartalmaz az OHT konkrét elképzelést arról, hogy a szemléletformálással, oktatás-képzéssel kapcsolatos feladatokban milyen intézmények, szervezetek kapnának szerepet. A hulladékgazdálkodás szerteágazó tématerületein számos útmutatóra, tervezési segédletre, szakmai irányelvekre van szükség, ezek jelentőségét a Terv is aláhúzza és számos SKV javaslat is kapcsolódik ezek konkrétabb megfogalmazásához. Ugyanakkor a Terv adós marad azon intézmény(ek) megnevezésével, amelyek módszertani támogatást nyújthatnának az OHT végrehajtásában érintett gazdasági szereplőknek. Kívánatos lenne egy olyan szakmai/szakértői hálózat létrehozása, amely alkalmas a különböző hulladékgazdálkodási szakterületek közötti szakmai információ csere kialakítására, a jó gyakorlatok kölcsönös megismertetésére. 43. javaslat

Javasoljuk, hogy az OHT Cselekvési Programja keretében készüljön intézményfejlesztési terv, amely, többek között kitér: a) hulladékgazdálkodási jogérvényesítési feladatok hatósági (Környezetvédelmi Felügyelőségek, rendőrség, NAV stb.) megerősítésére b) a szemléletformálási, oktatási-képzési teendők szakmai koordinációjára („hulladékgazdálkodási oktatóközpont”) c) szakmai, módszertani feladatok összehangolására („módszertani központ”) d) szakértői hálózat kiépítésére.


75


2013. OKTÓBER 9.

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra.


76


2013. OKTÓBER 9.

MELLÉKLETEK 1. melléklet. A fenntarthatóság felé való átmenet célrendszere – a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia alapján E1.1 NÉPESSÉG (EMBERI ERŐFORRÁS, 1. RÉSZ) 

C1.1 A párkapcsolatokhoz és a családhoz kapcsolódó értékek támogatása (nevelés, intézmények)



C1.2 Versenyképes munkabérek biztosítása a kritikus elvándorlással rendelkező szakmákban



C1.3 A népesség-fogyás lelassítása



C.1.4 Bevándorlási politika kialakítása



C1.5 Az idős emberek társadalmi együttműködésben való szerepe lehetőségének biztosítása

E1.2 TUDÁS (EMBERI ERŐFORRÁS 2. RÉSZ) 

C1.6 Minőségi oktatás



C1.7 Az oktatásban töltött idő növelése



C1.8 Az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése



C1.9 A tudás jobb hasznosítása a társadalomban és a gazdaságban



C1.10 A fenntarthatóság értékeinek és gyakorlatának megjelenése az élethosszig tartó tanulás teljes folyamatában

E1.3 EGÉSZSÉG (EMBERI ERŐFORRÁS 3. RÉSZ) 

C1.11 Egészségtudatos magatartásminták kialakítása



C1.12 A krónikus nem fertőző megbetegedések számának csökkentése



C1.13 Halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózás

E1.4 SZEGÉNYSÉG, KIREKESZTETTSÉG – TÁRSADALMI KOHÉZIÓ (EMBERI ERŐFORRÁS 4. RÉSZ) 

C1.8 Az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése;



C1.14 Szolidáris társadalom



C2.1 Társadalmi szerkezet átrendeződése



C4.6 A foglalkoztatottság növelése

E2 TÁRSADALMI ERŐFORRÁSOK 

C2.1 Társadalmi szerkezet átrendeződése


77


2013. OKTÓBER 9.



C2.2 Jó példák megjelenítése a közvélemény előtt



C2.3 A fenntarthatóság szempontjából előnyös magatartásmintákat követő szervezetek (civil, szakmai, egyházi) támogatása



C2.4 A bizalom infrastruktúrájának erősítése



C2.5 A munkakörülményekkel való elégedettség, örömérzet növelése



C2.6 A múlt örökségének ápolása, az identitás megerősítése

E3 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK 

C3.1 Természeti erőforrás felhasználási korlátok érvényesítése;



C3.2 Termelési technológiai korlátok vagy termék szabványok érvényesítése



C3.3 A természeti erőforrások használatának megfelelő beárazása



C3.4 Környezetkímélő technológiák és földhasználati módok támogatása



C3.5 A biodiverzitás, a talaj termőképessége, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások degradációjának megakadályozása



C3.6 Az embert érő környezeti terhelés csökkentése

E4.1 VÁLLALKOZÓI TŐKE, INNOVÁCIÓ, FOGLALKOZTATÁS (GAZDASÁGI TŐKE 1. RÉSZ) 

C4.1 A lokalizáció és a nemzetközi együttműködés egyensúlya: Vállalkozásoknak kedvező környezet kialakítása – párhuzamosan a külföldi befektetőknek adott különös kedvezmények leépítése;



C4.2 A helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése



C4.3 A bizalom infrastruktúrájának megerősítése a gazdaságban



C4.4 Vállalkozásösztönzés, zöld gazdaságfejlesztés



C4.5 Az innovációs ráfordítások növelése



C4.6 A foglalkoztatottság növelése

E4.2 MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY (GAZDASÁGI TŐKE 2. RÉSZ) 

C4.7 Prudens költségvetési gazdálkodás megteremtése



C4.8 A korosztályos egyensúly fokozatos visszaállítása


78


2013. OKTÓBER 9.

2. melléklet. Az OHT fenntarthatósági értékelése Fenntarthatósági értékelés szempontrendszere: C1.7

C1.8

C1.9

Egészség

Szegénység

C1.10 C1.11 C1.12 C1.13 C1.8

C1.14 C2.1

Átfogó célok 1. Minden hulladékáram 1.1. Ha s znos ítás i a rá nyok növel és e 1.2. Hul l a dékképződés cs ökkentés e 1.3. El kül önített gyűjtés ki a l a kítás a és fejl es ztés e

2. Oktatás, képzés, intézményrendszer, szemléletformálás, tájékoztatás 2.1. Gyors a n a ktua l i zá l ha tó, fri s s íthető környezeti nevel és i tana nya gok, s egédl etek a zláaldékká l a m á lvá tall tnyújtott támoga tás ok 2.2. és A hul termékek újra ha s zná l ha tó ös s zetevői nek el kül önítés e, ja vítás a és i s métel t


79

C4.6

A foglalkoztatottság növelése

C1.6

Társadalmi szerkezet átrendeződése

Tudás C1.5

Az oktatásban töltött idő növelése Az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése A tudás jobb hasznosítása a társadalomban és a A fenntarthatóság értékeinek és gyakorlatának megjelenése az Egészségtudatos magatartásminták kialakítása A krónikus nem fertőző megbetegedések számának Halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz Az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése

-2 pont

amennyiben a beavatkozás gyengén, vagy közvetve veszélyezteti a szempont teljesülését amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen veszélyezteti a szempont teljesülését

C1.4

Minőségi oktatás

-1 pont

C1.3

Bevándorlási politika kialakítása Az idős emberek társadalmi együttműködésben való szerepe

NR ?

C1.2


0 pont

C1.1

A párkapcsolatokhoz és a családhoz kapcsolódó értékek Versenyképes munkabérek biztosítása a kritikus

1 pont

amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen támogatja a szempont teljesülését amennyiben a beavatkozás gyengén, vagy közvetve támogatja a szempont teljesülését amennyiben a beavatkozás a összességében semleges hatást gyakorol a szempont teljesülésére ha a beavatkozás nem érinti a szempont teljesülését ha a beavatkozás hatása nem megítélhető

Szolidáris társadalom

Népesség 2 pont


2013. OKTÓBER 9.

2. melléklet. Az OHT fenntarthatósági értékelése (folyt.) Fenntarthatósági értékelés szempontrendszere:

0 pont NR ? -1 pont -2 pont

amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen támogatja a szempont teljesülését amennyiben a beavatkozás gyengén, vagy közvetve támogatja a szempont teljesülését amennyiben a beavatkozás a összességében semleges hatást gyakorol a szempont teljesülésére ha a beavatkozás nem érinti a szempont teljesülését ha a beavatkozás hatása nem megítélhető amennyiben a beavatkozás gyengén, vagy közvetve veszélyezteti a szempont teljesülését amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen veszélyezteti a szempont teljesülését

C2.1

C2.2

C2.3

C2.4

C2.5

C2.6

C3.1

C3.2

C3.3

C3.4

C3.5

C3.6

C4.1

C4.2

C4.3

C4.4

C4.5

Átfogó célok 1. Minden hulladékáram 1.1. Has znos ítás i arányok növelés e 1.2. Hulladékképződés cs ökkentés e 1.3. Elkülönített gyűjtés kialakítás a és fejles ztés e

2. Oktatás, képzés, intézményrendszer, szemléletformálás, tájékoztatás 2.1. Gyors an aktualizálható, fris s íthető környezeti nevelés i tananyagok, s egédletek az állam által támogatás ok 2.2 és A hulladékká váltnyújtott termékek újrahas ználható ös s zetevőinek elkülönítés e, javítás a és is mételt


80

C4.6

C4.7

C4.8

Prudens költségvetési gazdálkodás megteremtése A korosztályos egyensúly fokozatos visszaállítása

1 pont

Gazdasági erőforrások

Társadalmi szerkezet átrendeződése Jó példák megjelenítése a közvélemény előtt A fenntarthatóság szempontjából előnyös A bizalom infrastruktúrájának erősítése A munkakörülményekkel való elégedettség, örömérzet A múlt örökségének ápolása, az identitás megerősítése Természeti erőforrás felhasználási korlátok Termelési technológiai korlátok vagy termék szabványok A természeti erőforrások használatának megfelelő Környezetkímélő technológiák és földhasználati módok A biodiverzitás, a talaj termőképessége, valamint az Az embert érő környezeti terhelés csökkentése A lokalizáció és a nemzetközi együttműködés egyensúlya: A helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése A bizalom infrastruktúrájának megerősítése a gazdaságban Vállalkozásösztönzés, zöld gazdaságfejlesztés Az innovációs ráfordítások növelése

2 pont

Természeti erőforrások


Társadalmi erőforrások


2013. OKTÓBER 9.

2. melléklet. Az OHT fenntarthatósági értékelése (folyt.) Fenntarthatósági értékelés szempontrendszere: C1.7

C1.8

Egészség C1.9

Szegénység

C1.10 C1.11 C1.12 C1.13 C1.8

Önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 3. Települési szilárd hulladék 3.1. El kül önített hul l a dékgyűjtés i rends zerek fejl es ztés e 3.2. A tel epül és i pa pír, műa nya g, fém és üveg hul l a dék ha s znos ítá s á t 2014-re ös s lzes s égében 35%-ra (NKP 3.3 Hul a dékga zdá l kodá s i él etciII.), kl us2020-ra 50%el emzés ek a l ka l ma zá s a , és a környezeti s zennyezés ek és a nyers a nya g

4. A Ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap 4.1. A s zennyvízi s za pba n ha s znos ítha tó energi a és növényi tá pa nya gok mi nél na gyobb nyerés ezda éssvi s s za forga tá s aével ,a 4.2. a Azráinyú s za pkimezőga á gi ki hel yezés ka pcs ol a tba n a környezeti bi ztons á g s a , a ta l a jok fokozott védel me fogl a l t 4.3. ja a vítá 91/271/EGK Szennyvíz i rá nyel vben ha tá ri dős kötel ezetts égek tel jes ítés e. 4.4. Szennyvízi s za p ha s znos ítá s el ős egítés e


81

C1.14 C2.1

C4.6


C1.6



Tudás C1.5


-2 pont

C1.4

Minőségi oktatás

-1 pont

C1.3


NR ?

C1.2


0 pont

C1.1


1 pont



Népesség 2 pont


2013. OKTÓBER 9.


NR ? -1 pont -2 pont


C2.2

C2.3

C2.4

C2.5

Természeti erőforrások C2.6

C3.1

C3.2

C3.3

C3.4

C3.5

Gazdasági erőforrások C3.6

C4.1

C4.2

C4.3

C4.4

C4.5

Önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 3. Települési szilárd hulladék 3.1. El kül önített hul l a dékgyűjtés i rends zerek fejl es ztés e 3.2. A tel epül és i pa pír, műa nya g, fém és üveg hul l a dék ha s znos ítá s á t 2014-re s égében 35%-ra (NKP 3.3. ös Huls lzes a dékga zdá l kodá s i él etciII.), kl us2020-ra 50%el emzés ek a l ka l ma zá s a , és a környezeti s zennyezés ek és a nyers a nya g fel ha s zná l á s

4. A Ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap 4.1. A s zennyvízi s za pba n ha s znos ítha tó energi a és növényi tá pa nya gok mi nél na gyobb a ráinyú nyerés ezda éssvi s s za forga tá s aével ,a 4.2. Az s za pkimezőga á gi ki hel yezés ka pcs ol a tba n a környezeti bi ztons á g ja 91/271/EGK vítá s a , a ta l aSzennyvíz jok fokozott védel me fogl a l t 4.3. a i rá nyel vben ha tá ri dős kötel ezetts égek tel jes ítés e. 4.4. Szennyvízi s za p ha s znos ítá s el ős egítés e


82

C4.6

C4.7

C4.8


0 pont

C2.1


1 pont



Társadalmi erőforrások 2 pont


2013. OKTÓBER 9.


C1.8

C1.9

C1.10 C1.11 C1.12 C1.13 C1.8

C1.14 C2.1

Gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 5. Csomagolási hulladék 5.1. A ha s znos ítás és a nya gá ba n ha s znos ítás növel és e s züks éges a z Európa i Uni ó á l tal tározott túl i s , a 5.2. 2012-re A vegyesmegha tel epül és i hulmértéken l a dék ha s zona nya got jel entő cs oma gol á s i hul l a dék tartal má na k tová bb kel l

6. Gumiabroncs hulladék

6.1. A gumi a broncs ok l era ká s á na k el kerül és e 6.2. Az újra ha s zná l a t el őnyben rés zes ítés e, el ős egítés e, a za z a z a rra a l ka l ma s futózá s útjáok n történő 6.3. gumi A hulal abroncs dékkáok váújra l t gumi a broncs tel jes körű gyűjtés e és ha s znos ítás a


83

C4.6


C1.6

Szegénység


C1.5

Egészség


-2 pont


C1.4

Minőségi oktatás

-1 pont

C1.3

Tudás


NR ?

C1.2


0 pont

C1.1


1 pont



Népesség 2 pont


2013. OKTÓBER 9.




C2.1

C2.2

C2.3

C2.4

C2.5

C2.6

C3.1

C3.2

C3.3

C3.4

C3.5

C3.6

C4.1

C4.2

C4.3

C4.4

C4.5

Gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 5. Csomagolási hulladék 5.1. A ha s znos ítás és a nya gá ba n ha s znos ítás növel és e s züks éges a z Európa i Uni ó á l tal tározott túl i s , a 5.2. 2012-re A vegyesmegha tel epül és i hulmértéken l a dék ha s zona nya got jel entő cs oma gol á s i hul l a dék tartal má na k tová bb kel l

6. Gumiabroncs hulladék

6.1. A gumi a broncs ok l era ká s á na k el kerül és e 6.2. Az újra ha s zná l a t el őnyben rés zes ítés e, el ős egítés e, a za z a z a rra a l ka l ma s futózá s útjáok n történő 6.3. gumi A hulal abroncs dékkáok váújra l t gumi a broncs tel jes körű gyűjtés e és ha s znos ítás a


84

C4.6

C4.7

C4.8


1 pont



2 pont





2013. OKTÓBER 9.


C1.8

C1.9

C1.10 C1.11 C1.12 C1.13 C1.8

C1.14 C2.1

7. Elemek, akkumulátorok 7.1. Az el emekre és a hordozha tó a kkumul á torokra vona tkozó gyűjtés i ezetts 2014-es tel jes ítési lel etve 7.2. kötel Az á tvett, vi ég s s za vett el emeket, a kkumul á toroka t tel jes egés zében, de tól függően 50-75%-os ha tékonys á gga 7.3. típus 2009/603/EK bi zotts á gi ha tároza ta a l a pjá nl a z a da ts zol gá l tatás i és nyi l vá ntartás i rends zer megújítás a

8. Elektromos és elektronikai berendezések

8.1. Az el ért és a 2012/19/EU i rá nyel vben megha tározott 4 kg/fő/év gyűjtött mennyiőbb s ég 2021-re tartás a (derogá ci ós cél ) a 8.2. Legkés gyűjtés nek a ki bocs á tott mennyi s ég 65%-t el kel l érni e


85

C4.6


C1.6

Szegénység


C1.5

Egészség


-2 pont


C1.4

Minőségi oktatás

-1 pont

C1.3

Tudás


NR ?

C1.2


0 pont

C1.1


1 pont



Népesség 2 pont


2013. OKTÓBER 9.




C2.1

C2.2

C2.3

C2.4

C2.5

C2.6

C3.1

C3.2

C3.3

C3.4

C3.5

C3.6

C4.1

C4.2

C4.3

C4.4

C4.5

7. Elemek, akkumulátorok 7.1. Az el emekre és a hordozha tó a kkumul á torokra vona tkozó gyűjtés i ezetts 2014-es tel jes ítési lel etve 7.2. kötel Az á tvett, vi ég s s za vett el emeket, a kkumul á toroka t tel jes egés zében, de tól függően 50-75%-os ha tékonys á gga 7.3. típus 2009/603/EK bi zotts á gi ha tároza ta a l a pjá nl a z a da ts zol gá l tatás i és nyi l vá ntartás i rends zer megújítás a


8.1. Az el ért és a 2012/19/EU i rá nyel vben megha tározott 4 kg/fő/év gyűjtött s ég 2021-re tartás a (derogá ci ós cél ) a 8.2. mennyi Legkés őbb gyűjtés nek a ki bocs á tott mennyi s ég 65%-t el kel l érni e


86

C4.6

C4.7

C4.8


1 pont



2 pont





2013. OKTÓBER 9.


C1.8

C1.9

Egészség

Szegénység

C1.10 C1.11 C1.12 C1.13 C1.8

C1.14 C2.1

9. Gépjárművekből származó hulladékok 9.1. 2014. év végére a z ös s zes hul l a dékká vá l ó já rmű tömega rá nyá t teki ntve a z znál lsazorítani t és ha saznos ítás együttes 9.2. újra Vi s sha za skel s zürkeés fekete á tvevő – és bontó há l óza tot 9.3. Rendezni kel l a jogs za bá l yi kereteket a z utol s ó üzembentartó a dó- és bi ztos ítás fi zetés i kötel ezetts ég terül etén, ki emel ten

Termelői felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 10. Veszélyes hulladék 10.1. A ká ros a nya g-ki bocs á tás mi ni ma l i zá l á s a 10.2. A ves zél yes hul l a dék ha s znos ítás á na k fokozá s a , fejl es ztés e 10.3. A l a kos s á g és a fogl a l kozá s ukból eredően es etleges en ki tett népes s égcs oportok s zeml él etformá l á s a


87

C4.6


C1.6



Tudás C1.5


-2 pont

C1.4

Minőségi oktatás

-1 pont

C1.3


NR ?

C1.2


0 pont

C1.1


1 pont



Népesség 2 pont


2013. OKTÓBER 9.




C2.2

C2.3

C2.4

C2.5


C3.1

C3.2

C3.3

C3.4

C3.5


C4.1

C4.2

C4.3

C4.4

C4.5

9. Gépjárművekből származó hulladékok 9.1. 2014. év végére a z ös s zes hul l a dékká vá l ó já rmű tömega rá nyá t teki ntve a z újra znál lsazorítani t és ha saznos ítás együttes 9.2. Vi s sha za skel s zürkeés fekete á tvevő – és bontó há l óza tot 9.3. Rendezni kel l a jogs za bá l yi kereteket a z utol s ó üzembentartó a dó- és bi ztos ítás fi zetés i kötel ezetts ég terül etén, ki emel ten

Termelői felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 10. Veszélyes hulladék 10.1. A ká ros a nya g-ki bocs á tás mi ni ma l i zá l á s a 10.2. A ves zél yes hul l a dék ha s znos ítás á na k fokozá s a , fejl es ztés e 10.3. A l a kos s á g és a fogl a l kozá s ukból eredően es etleges en ki tett népes s égcs oportok s zeml él etformá l á s a


88

C4.6

C4.7

C4.8


0 pont

C2.1


1 pont





2013. OKTÓBER 9.


C1.8

C1.9

Egészség

Szegénység

C1.10 C1.11 C1.12 C1.13 C1.8

C1.14 C2.1

11. Azbeszthulladék 11.1. Az a zbes ztet tartal ma zó termékek el távol ítás a és á rtal ma tla nítás a . 11.2. Az a zbes zt környezetre gya korol t nega tív ha tás á na k megs züntetés e

12. Egészségügyi hulladékok, gyógyszerhulladék 12.1. El kül önített gyűjtés , ha s znos ítás

13. Növényvédőszer hulladék és növényvédőszerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék 13.1. A növényvédő s zerrel s zennyezett cs oma gol óa nya gok, göngyöl egek gyűjtés i a rá nyá t tová bb kel l növel ni


89

C4.6


C1.6


Tudás C1.5


-2 pont


C1.4

Minőségi oktatás

-1 pont

C1.3


NR ?

C1.2


0 pont

C1.1


1 pont



Népesség 2 pont


2013. OKTÓBER 9.




C2.1

C2.2

C2.3

C2.4

C2.5

C2.6

C3.1

C3.2

C3.3

C3.4

C3.5

C3.6

C4.1

C4.2

C4.3

C4.4

C4.5

11. Azbeszthulladék 11.1. Az a zbes ztet tartal ma zó termékek el távol ítás a és á rtal ma tla nítás a . 11.2. Az a zbes zt környezetre gya korol t nega tív ha tás á na k megs züntetés e

12. Egészségügyi hulladékok, gyógyszerhulladék 12.1. El kül önített gyűjtés , ha s znos ítás

13. Növényvédő szer hulladék és növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék 13.1. A növényvédő s zerrel s zennyezett cs oma gol óa nya gok, göngyöl egek gyűjtés i a rá nyá t tová bb kel l növel ni


90

C4.6

C4.7

C4.8


1 pont



2 pont





2013. OKTÓBER 9.


C1.8

C1.9

Egészség

Szegénység

C1.10 C1.11 C1.12 C1.13 C1.8

C1.14 C2.1

14. Hulladékolajok 14.1. A hul l a déká ra m vona tkozá s á ba n fel merül ő környezeti á rtal ma k cs ökkentés e

15. PCB/PCT 15.1. A ká ros a nya g-ki bocs á tás mi ni ma l i zá l á s a

16. Egyéb, gazdasági tevékenységekből származó, nem veszélyes hulladék 16.1. Hul l a dékkel etkezés cs ökkentés e a kors zerűbb i pa ri technol ógi á k terjedés ének l , va növel l a mi nt 16.2. el Haőremozdítás s znos ítás i aárávanyok és e


91

C4.6


C1.6


Tudás C1.5


-2 pont


C1.4

Minőségi oktatás

-1 pont

C1.3


NR ?

C1.2


0 pont

C1.1


1 pont



Népesség 2 pont


2013. OKTÓBER 9.




C2.2

C2.3

C2.4

C2.5


C3.1

C3.2

C3.3

C3.4

C3.5


C4.1

C4.2

C4.3

C4.4

C4.5

14. Hulladékolajok 14.1. A hul l a déká ra m vona tkozá s á ba n fel merül ő környezeti á rtal ma k cs ökkentés e

15. PCB/PCT 15.1. A ká ros a nya g-ki bocs á tás mi ni ma l i zá l á s a

16. Egyéb, gazdasági tevékenységekből származó, nem veszélyes hulladék 16.1. Hul l a dékkel etkezés cs ökkentés e a kors zerűbb i pa ri technol ógi á k terjedés ének l , va növel l a mi nt 16.2. el Haőremozdítás s znos ítás i aárávanyok és e


92

C4.6

C4.7

C4.8


0 pont

C2.1


1 pont





2013. OKTÓBER 9.


C1.8

C1.9

C1.10 C1.11 C1.12 C1.13 C1.8

C1.14 C2.1

17. Építési-bontási hulladék 17.1. 2020-i g a nem ves zél yes építés i -bontá s i hul l a dék újra ha s zná l a tra történő el őkési -bontá zítés ének, újra fel dol s áítá naská ból és a z 17.2. Építés s i hul l a dék hagozá s znos s zá rma zó termék, a nya g fel ha s zná l á s á na k és i -bontá s i hul l a dékból s zá rma zó 17.3. növel Az építés termékek vers enyképes s é tétel e

18. Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok 18.1. A mezőga zda s á gi és él el mi s zeri pa ri hul l a dék és mel l éktermék bi ol ógi a i l a g l eboml ó rés ze – a hul l a dékhi era rchi á na k

Egyéb hulladékáramok

19. Biológiailag lebomló hulladék 19.1. 2016. júl i us 1-i g a hul l a dékl era kóba kerül ő, bi ol ógi a i l a g l eboml ó tel epül és i hul l a dék mennyi s égét a z 1995. évi s zi nt 35%-ra


93

C4.6


C1.6

Szegénység


C1.5

Egészség


-2 pont


C1.4

Minőségi oktatás

-1 pont

C1.3

Tudás


NR ?

C1.2


0 pont

C1.1


1 pont



Népesség 2 pont


2013. OKTÓBER 9.




C2.2

C2.3

C2.4

C2.5


C3.1

C3.2

C3.3

C3.4

C3.5


C4.1

C4.2

C4.3

C4.4

C4.5

17. Építési-bontási hulladék 17.1. 2020-i g a nem ves zél yes építés i -bontás i hul l a dék újra ha s zná l a tra történő őkési -bontás zítés ének, újra fel dol s áítás na ká ból és a z 17.2. el Építés i hul l a dék hagozá s znos s zá rma zó termék, a nya g fel ha s zná l á s á na k és ei -bontás i hul l a dékból s zá rma zó 17.3. növel Az építés termékek vers enyképes s é tétel e

18. Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok 18.1. A mezőga zda s á gi és él el mi s zeri pa ri hul l a dék és mel l éktermék bi ol ógi a i l a g l eboml ó rés ze – a hul l a dékhi era rchi á na k


19. Biológiailag lebomló hulladék 19.1. 2016. júl i us 1-i g a hul l a dékl era kóba kerül ő, bi ol ógi a i l a g l eboml ó tel epül és i hul l a dék mennyi s égét a z 1995. évi s zi nt 35%-ra


94

C4.6

C4.7

C4.8


0 pont

C2.1


1 pont





2013. OKTÓBER 9.

3. melléklet. Az OHT környezeti teljesítmény értékelése

1 pont 0 pont NR ? -1 pont -2 pont


OHT környezeti szempontból releváns végrehajtási eszközei

Környezeti teljesítmény értékelés szempontrendszere E1

E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19

E20

Légszennyezés és zaj csökkentése, levegőminőség A globális légszennyező hatások csökkentése Felszíni vizek védelme: a vizek jó ökológiai állapotának Felszín alatti vizek védelme, különösen a sérülékeny Talaj és földtani értékek védelme Hulladék keletkezésének megelőzése és minimalizálása Natura 2000 és ÉTT védelme, fenntartható haszn., védett Tájkép megóvása, táji értékek optimális hasznosítása, a Erdők természetvédelme: természetközeli faösszetételű Havária helyzetek elkerülése; energiaipari, szállítási Komplex környezetgazdálkodási, ipari Anyag- és energiatakarékosság növelése Emberi egészség védelme, toxikus anyagok A környezettudatosság növelése, fenntartható A környezetbarát közlekedési formák elterjesztése (gyalogos, Épített környezeti értékek javítása, kulturális örökség környezetvédelmi infrastruktúra fenntartható fejleszt.: Környezetvédelmi K+F és innováció elősegítése Környezet-állapot monitoring és megfigyelés előmozdítása Határokon átterjedő környe-zeti hatások mérséklése

2 pont

Átfogó célok 1. Minden hulladékáram 1.1. Az á ltalá nos célkitűzés ek megva lós ítás a a rendelkezés re á lló jogi és ga zda s á gi es zközökkel

2. Oktatás, képzés, intézményrendszer, szemléletformálás, tájékoztatás

2.1. Egymá s ra épülő környezeti nevelés i tana nya gok, s egédletek és a z á lla m nyújthaoktatás tó támoga tás ok (elvi, 2.2. áAzltal elméleti , nevelés kiegés zítés e intera ktív tanulá s i, tanítás i a lka lma kka l

Önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 3. Települési szilárd hulladék 3.1. Elkülönített hulla dékgyűjtés i rends zer kiépítés e 2015-ig


95


2013. OKTÓBER 9.

3. melléklet. Az OHT környezeti teljesítményértékelése (folyt.)



OHT környezeti szempontból releváns végrehajtási eszközei


E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19

E20


2 pont

3.2. Újra ha s zná l a ti központok ki a l a kítás a 3.3. Él etci kl us el emzés ek móds zertaná na k beépítés e a hul l a dékga zdá l kodá s i jogi s za bá l yozá s ba

4. A Ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap

4.1. A s zennyvízi s za pok növényi tápa nya gtartal má na k ki nyerés éhez jogs zazda bá lsyiá,gitechnol ógi a i 4.2. sAzzüks i s zaéges p mezőga ki hel yezés ével ka pcs ol a tba n a 4.3. vona tkozó ha tárértékek s zi gorítás a

Gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 5. Csomagolási hulladék 5.1. Betétdíja s rends zerek ki építés e 5.2. 2015-i g el kül önített hul l a dékgyűjtés i rends zer fel á l l ítás a


96


2013. OKTÓBER 9.




OHT környezeti szempontból releváns végrehajtási eszközei 6. Gumiabroncs hulladék


E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19

E20


2 pont

6.1. A l era ká s i til a l ma k fol ya ma tos el l enőrzés e és tel jes ítés e 6.2. A ha s zná l t gumi a broncs ok á tvétel ének ös ztönzés e

7. Elemek, akkumulátorok 7.1. Gyűjtés i és ha s znos ítás i a rá ny növel és e 7.2. Az a da ts zol gá l tatás i és nyi l vá ntartás i rends zer á tal a kítás a a z új európa i s za bá l yozá s na k megfel el ően


8.1. Az újra ha s zná l a t el ős egítés éhez s züks éges jogi es zközöket meg kel l a termékdíja s és a z á ga za ti 8.2. jel Ipaeníteni rá gfejl es ztés (hul l a dék mennyi s égének cs ökkentés e, ha s znos ítás i a rá ny növel és e)


97


2013. OKTÓBER 9.





E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19

E20


2 pont

OHT környezeti szempontból releváns végrehajtási eszközei 9. Gépjárművekből származó hulladékok 9.1. Ha s znos ítás i ka pa ci tás ok ki a l a kítás a (kül önös en egyes , ga zda s á gos a n haha s znos tó ős ösegítés s zetevők 9.2. nem Az újra s znáítha l a t el éhez s züks éges jogi es zközöket meg kel l jelztos eníteni z á ga 9.3. Bi ítaniakel l aza ti s za bá l yozá s ba n. közl ekedés bi ztons á gi s zempontból ki fogá s tal a n á l l a potú,

Termelői felelősségi körbe tartozó hulladékáramok 10. Veszélyes hulladék 10.1. A gyűjtés i ka pa ci tás ok fejl es ztés e 10.2. Környezeti és egés zs égügyi tájékoztatás a ves zél yes hul l a dék vona tkozá s á ba n


98


2013. OKTÓBER 9.




OHT környezeti szempontból releváns végrehajtási eszközei 11. Azbeszthulladék


E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19

E20


2 pont

11.1. Fel el ős s égi terül etek megha tározá s a a z a zbes ztmentes ítés vona tkozá s á ba n (pl . az a zbes zttel

12. Egészségügyi hulladékok, gyógyszerhulladék

12.1. A kel etkező hul l a dékok típus á na k el kül önített gyűjtés e 12.2. A megl évő rends zerek műs za ki á l l a potána k, va l a mi nt a tevékenys ég jel enl egi l ogi s ztiká já na k fel mérés e

13. Növényvédő szer hulladék és növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék

13.1. A l ejá rt s za va tos s á gú, i l l etve hul l a dékna k mi nős ül ő növényvédő s zerek pontos mérés e és s zer 13.2. Törekedni kel l fel a növényvédő hul l a dékok újból i fel ha l mozódá s á na k megel őzés ére


99


2013. OKTÓBER 9.




OHT környezeti szempontból releváns végrehajtási eszközei 14. Hulladékolajok


E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19

E20


2 pont

14.1. A l a kos s á gi és ki s keres kedel mi begyűjtés i rends zer fejl es ztés e és a z ka pcs ol ódó 14.2. ezekhez El kel l terjes zteni a regenerá l á s a l ka l ma zá s á t

15. PCB/PCT 15.1. A l egjobb el érhető techni ká k (BAT-ok) és a l egjobb környezetvédel mi gya korl a tok (BEP-ek) a l ka l ma zá s a

16. Egyéb, gazdasági tevékenységekből származó, nem veszélyes hulladék

16.1. Ha s znos ítás i l ehetős égekre i rá nyul ó kutatómunka támoga tás a , ma jd a ok eredményei nek, és ég az 16.2. kutatás Vona tkozó jogs za bá l yok s züks s zeri nti fel ül vi zs gá l a ta


100


2013. OKTÓBER 9.

3. melléklet. Az OHT környezeti teljesítményértékelése (folyt.) Környezeti teljesítmény értékelés szempontrendszere 1 pont 0 pont


OHT NR ? környezeti szempontból releváns -1 pont amennyiben a beavatkozáseszközei gyengén, vagy közvetve végrehajtási -2 pont

veszélyezteti a szempont teljesülését amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen veszélyezteti a szempont teljesülését

E1

E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19

E20


2 pont

17. Építési-bontási hulladék 17.1. El kül önített bontá s el terjes ztés e, Ha s znos ító és kezel ő ka pa ci tá s ok növel ésévő e, új végreha jtá s i rendel et 17.2. A megl s za ká gi útmuta tók fel ül vi zs gá l a ta , úja k kés zítés e 17.3. A mél yépítés i , vízépítés i beruhá zá s okná l a mi ni má l i s a n kötel ezően beépítendő i -bontá s i hul dékzá gos 17.4. építés Az önkormá nyza ti ésl aors beruhá zá s okhoz ka pcs ol ódó közbes zerzés ek rends zerének (zöl d

18. Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok 18.1. Ma ga s s zi ntű kezel és ét bi ztos ító i nfra s truktúra (kezel ő l étes ítmények) ki a l a kítá szda a s züks olsógi a ipa ri 18.2. A mezőga s á gi éges és él/bi el mi zeri bi ol ógi a i l a g l eboml ó hul l a dékból , mel l éktermékekből el őá l l ított


19. Biológiailag lebomló hulladék 19.1. Ha s znos ító ka pa ci tá s ok ki építés e, Szeml él etformá l á s


101



2013. OKTÓBER 9.

102

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS az Országos Hulladékgazdálkodási Terv c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2013

Recommend Documents