KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2013

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ

Kidolgoztató:

2013.

MUNKAANYAG – NEM IDÉZHETŐ ÉS HIVATKOZHATÓ!

2013. június 20.

IMPRESSZUM Környezeti értékelés az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Megbízó:

Szakmai koordinátor:

Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft.

Témafelelős: Dr. Pálvölgyi Tamás

Szerzők: Dr. Csete Mária Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Környezetgazdaságtan Tanszék) Dr. Laki Ildikó MTA Szociológiai Kutatóintézet, (Homo Eocologicus Alapítvány) Máyer Zoltán Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület Dr. Pálvölgyi Tamás BME Fenntarthatósági Kompetencia Központ, (Env-in-Cent Kft.) Szabó Éva Enikő Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács Titkársága

OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

1


2013. június 20.

Tartalomjegyzék IMPRESSZUM .....................................................................................................................................1 Tartalomjegyzék .................................................................................................................................2 BEVEZETÉS ..........................................................................................................................................4 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA ...................................................................6 1.1. A környezeti értékelés kidolgozásának körülményei ................................................................6 1.1.1. Az SKV Környezeti Értékelés kidolgozásának és egyeztetésének szervezése ................................. 6 1.1.2. Kapcsolódás az OFTK tervezési folyamatához............................................................................. 7

1.2. A kidolgozás során tett javaslatok hatása a Koncepcióra ..........................................................7 1.2.1. Együttműködés a Kidolgozó és az SKV készítők között a Környezeti Értékelés kidolgozása során . 7 1.2.2. A szakhatósági és társadalmi egyeztetés során tett javaslatok hatása a Koncepcióra ................. 8 1.2.3. Az SKV javaslatok hatása a Koncepcióra .................................................................................... 8

1.3. Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába ..................................................8 1.3.1. A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója ............................................................................ 8 1.3.2. A környezet védelméért felelős szervek bevonása....................................................................... 8 1.3.3. Az érintett nyilvánosság bevonása ............................................................................................. 9 1.3.4. Vélemények és figyelembevételük módja ................................................................................... 9

1.4. A felhasznált adatok, információk megbízhatósága..................................................................9 1.5. Az alkalmazott módszertan bemutatása ................................................................................ 10 1.5.1. A módszertannal szemben támasztott követelmények és háttér ............................................... 10 1.5.2. Módszertan az OFTK fenntarthatósági értékeléséhez ............................................................... 11 1.5.3. Módszertan az OFTK környezeti teljesítményének értékeléséhez .............................................. 13

2. AZ ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA, KAPCSOLÓDÁSA MÁS STRATÉGIAI DOKUMENTUMOKHOZ ..............................................................15 2.1. A Koncepció céljai és tartalmának vázlatos ismertetése ......................................................... 15 2.2. Kapcsolódás területfejlesztési dokumentumokhoz ................................................................ 16 2.2.1. Kapcsolódás az Országos Területrendezési Tervhez .................................................................. 16 2.2.2. Kapcsolódás a megyei területfejlesztési dokumentumokhoz ..................................................... 18

2.3. Kapcsolódás környezetvédelmi dokumentumokhoz .............................................................. 19 2.3.1. Kapcsolódás a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz ............................................. 19 2.3.2. Kapcsolódás a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiához ................................... 22 2.3.3. Kapcsolódás az Országos Hulladékgazdálkodási Tervhez .......................................................... 23

2.4. Kapcsolódás fenntarthatósági dokumentumokhoz ................................................................ 24 2.4.1. Kapcsolódás a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiához ............................................ 24 2.4.2. Kapcsolódás a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához............................................................. 27

3. A KONCEPCIÓ FENNTARTHATÓSÁGI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA ...........................28 3.1. A Koncepció célrendszerének fenntarthatósági értékelése .................................................... 28 3.1.1. Jelentős, közvetlen pozitív fenntarthatósági hatású célok és beavatkozások ............................. 28 3.1.2. Bizonytalan vagy feltételesen negatív fenntarthatósági hatású OFTK célok és prioritások ......... 29

3.2. A Koncepció környezeti értékelése ........................................................................................ 32 3.2.1. Agrárgazdaság ........................................................................................................................ 33 3.2.2. Autó és járműipar.................................................................................................................... 35 3.2.3. Az ipar horizontális és átfogó fejlesztési szempontjai, gépipar, belkereskedelem ...................... 36 3.2.4. Egészségügy, egészségipar ...................................................................................................... 37 3.2.5. Élelmiszeripar .......................................................................................................................... 38 OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

2


2013. június 20.

3.2.6. Építő- és építőanyag ipar ......................................................................................................... 39 3.2.7. Foglalkoztatás ......................................................................................................................... 40 3.2.8. Katasztrófavédelem................................................................................................................. 41 3.2.9. KKV-k, befektetés ösztönzés..................................................................................................... 42 3.2.10. Klímapolitika és energiabiztonság .......................................................................................... 43 3.2.11. Környezetvédelem, természetvédelem ................................................................................... 45 3.2.12. Közlekedéspolitika, logisztika ................................................................................................. 47 3.2.13. Kulturális örökségvédelem ..................................................................................................... 50 3.2.14. Sport ..................................................................................................................................... 51 3.2.15. Szociálpolitika ....................................................................................................................... 51 3.2.16. Településfejlesztés, egészségügy ............................................................................................ 52 3.2.17. Turizmus ............................................................................................................................... 53 3.2.18. Vidékfejlesztés ....................................................................................................................... 54 3.2.19. Vízgazdálkodás...................................................................................................................... 55 3.2.19. Környezeti szempontú kockázat elemzés: a negatív hatású beavatkozások azonosítása.......... 56

3.3. A Koncepció végrehajtása során valószínűsíthető környezeti hatások .................................... 57 3.3.1. Levegőkörnyezetet érintő hatások ........................................................................................... 57 3.3.2. Hatások a felszíni és felszín alatti vizekre ................................................................................. 62 3.3.3. Hatások a talajra és a földtani közegre .................................................................................... 66 3.3.4. Az éghajlatváltozás megelőzésével és következményeivel kapcsolatos hatások ........................ 70 3.3.5. A környezeti katasztrófa-kockázattal kapcsolatos hatások ....................................................... 73 3.3.6. Természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területeket érintő hatások ....................... 76 3.3.7. Az erdőket érintő hatások ........................................................................................................ 83 3.3.8. Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások ............................................................ 89 3.3.9. A környezettudatosság várható alakulása ................................................................................ 93 3.3.10. A területhasználatra, térszerkezetre, területrendezésre gyakorolt hatások azonosítás ............ 96 3.3.11. A tájgazdálkodásra, a táji eltartó képességre gyakorolt hatások ............................................ 99 3.3.12. A természeti erőforrások megújulására, térbeli hasznosítására gyakorolt hatások................ 102 3.3.13. A települési környezetminőségre gyakorolt hatások ............................................................. 107

3.4. A Koncepció végrehajtásának hatása a környezeti konfliktusokra ........................................ 109 3.5. A Koncepció végrehajtásának átfogó hatása ........................................................................ 111 3.5.1. A végrehajtás kumulatív hatása ............................................................................................. 111 3.5.2. Valószínűsíthető környezeti konfliktusok a Koncepció végrehajtásának elmaradása esetén .... 112

4. JAVASLATOK A KONCEPCIÓ NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE ...........................114 4.1. A beavatkozások fenntarthatóbbá tételét szolgáló javaslatok (új intézkedések) ................... 114 4.2. A fellépő hatások mérséklését célzó "kompenzáló" beavatkozások ..................................... 116 5. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK AZ OFTK ÉS MÁS STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK SZÁMÁRA .............121 6. AZ OFTK MEGVALÓSÍTÁSI FELTÉTELRENDSZERÉNEK ÉS INDIKÁTORAINAK ÉRTÉKELÉSE .............123 KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................125 MELLÉKLETEK .................................................................................................................................135 1. melléklet. A fenntarthatóság felé való átmenet célrendszere – a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia alapján ......................................................................................................... 135 2. melléklet. Területpolitika és területfejlesztés fenntarthatósági értékrendje ........................... 137 3. melléklet. OFTK környezeti szempontból releváns beavatkozásai ........................................... 142 4. melléklet. OFTK fenntarthatósági értékelése .......................................................................... 149 5. melléklet. OFTK környezeti teljesítményértékelése ................................................................ 157 OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

3


2013. június 20.

BEVEZETÉS A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ELŐZMÉNYEI ÉS JOGI HÁTTERE

A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH), mint az „Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)” c. dokumentum (a továbbiakban Koncepció) felelős kidolgozója kezdeményezte a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) szerinti környezeti értékelés elkészítését és a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megbízásából, a Tervezéskoordinációért felelős Államtitkársággal együttműködésben készítette el az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) stratégiai vitaanyagát. 2012 decemberében a Kormány széleskörű szakmai konzultációt indított, melynek során a koncepcióalkotási folyamatba számos gazdasági, tudományos, szakmai és társadalmi szervezet véleménye épült be. A stratégiai környezeti vizsgálat folyamata 2013. május végén indult, várhatóan a Koncepció dokumentum és az arról készült SKV Környezeti Jelentés szakmai-, társadalmi- és közigazgatási egyeztetése várhatóan 2013 nyáron lezárul. A Koncepcióról ezt követően az Országgyűlés dönt és hoz majd határozatot. Az NTH a Rendelet 7 §( 1) - (6) bekezdéseiben foglaltak szerint benyújtotta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek (OKTVF) és más, környezet védelméért felelős szerveknek véleményezésre az SKV tervezet tematikáját. A jelen környezeti értékelés a tematikára érkezett vélemények szempontjainak figyelembevételével készült. A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT CÉLJA, TÁRGYA, JELLEGE

Az OFTK elkészítéséről a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. § a) és b) pontja, valamint a Kormány 1254/2012. (VII. 19.) Korm. határozata a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról rendelkezik. E jogi felhatalmazás alapján az OFTK egy átfogó, nemzeti fejlesztéspolitikai dokumentumban rögzíti az ágazati fejlesztési és a területfejlesztési célokat. A Koncepció az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg és kijelöli a 2014-2020-as fejlesztési időszak nemzeti, szakpolitikai súlypontjait. A Koncepció a fejlesztéspolitika eszközeivel elő kívánja segíteni azt a nemzetstratégiai és nemzetgazdasági fordulatot, amelynek révén hazánk és az itt élő emberek értékeire, OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

4


2013. június 20.

erőforrásaira alapozva a magyar társadalom és gazdaság válságos, kedvezőtlen folyamatai megfordíthatók, és a tartós gyarapodás jellemezheti Magyarországot. Az SKV eljárás a Koncepció kidolgozásának keretében kerül lefolytatásra. A stratégiai környezeti vizsgálat célja az, hogy a Koncepcióról – a környezeti hatásokon túl a gazdasági, társadalmi és fenntarthatósági vonatkozások figyelembe vételével, független, komplex, szisztematikus és átlátható értékelést biztosítva – segítséget nyújtson az OFTK környezeti és fenntarthatósági teljesítményének javításához. Az SKV tárgya a Koncepcióban megfogalmazott ágazati szakpolitikai és területpolitikai igények értékelése. Az SKV jellegét tekintve elsősorban javaslattevő eszköz, mely a Koncepcióval kapcsolatos beavatkozások környezeti hatását szándékozik értékelni és javítani. Megítélésünk szerint a Koncepció kidolgozásának nyílt tervezési folyamata megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy az SKV által feltárt javaslatokról érdemi döntések szülessenek, ugyanis az integrált SKV megközelítéssel mód nyílik a kidolgozással párhuzamos észrevételek (így az SKV javaslatok) azonosítására és a stratégia véglegesítése során történő figyelembevételére. SKV végső célja egy olyan környezeti értékelés összeállítása, amely végrehajtható javaslatokat tesz az ágazati fejlesztési és a területfejlesztési törekvések környezeti teljesítményének javítására és a fejlesztéspolitika terén fenntartható fejlődés érvényesítésére. Az NTH a Koncepció végső, kormány elé kerülő változata kialakításakor figyelembe veszi az SKV környezeti értékelés eredményeit és vállalja, hogy a stratégiát a környezeti jelentés és a partnerségi észrevételek összegzésével együtt nyújtja be a Kormány elé.


5


2013. június 20.

1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 1.1. A környezeti értékelés kidolgozásának körülményei 1.1.1. Az SKV Környezeti Értékelés kidolgozásának és egyeztetésének szervezése Az NGM az SKV kidolgozását és a folyamat lefolytatását független, az SKV témakörében és a fejlesztéspolitikában járatos szakértőkre bízta (SKV Munkacsoport), a munkacsoport tevékenységét az Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. koordinálja. Az SKV Panel tagjai átfogó szakterületi kompetenciákkal rendelkeznek, többek között a fejlesztéspolitika, ágazati szakpolitikák, biológia, környezetgazdaság, környezetértékelés, területfejlesztés, környezetpolitika, fenntartható fejlődés, klímavédelem területein. A társadalmi részvételi folyamatot a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezi. 1. táblázat. SKV munkacsoport tagjai a) SKV munkacsoport – OFTK kidolgozói Szakpolitikai felügyelet Tervezési, programozási szakértő (NTH képviselő)

Tipold Ferenc (NGM osztályvezető) Kígyóssy Gábor (NTH főosztályvezető-helyettes)

b) SKV munkacsoport –Független Értékelő Panel Fenntarthatósági, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, fejlesztéspolitikai szakértő Körrnyezetvédelmi, környezetértékelési, fejlesztéspolitikai szakértő Szociológiai, társadalmi-gazdasági értékelési szakértő Környezetvédelmi és iparfejlesztés értékelési szakértő Fenntarthatósági és klímapolitikai szakértő, SKV szakmai koordinátor Természetvédelmi, területfejlesztési és társadalmi egyeztetési szakértő

Dr. Csete Mária PhD., okl. műszaki menedzser , terület- és településfejlesztési szakértő (BME egyetemi docens) Dr. Kukely György PhD, okl. geográfus, Lotaringiai Műszaki Egyetem diplomás mérnök szakértő, (TERRA STUDIO Kft. cégvezető) Dr. Laki Ildikó PhD, szociológus, MTA Szociológiai Kutatóintézet munkatársa, (Homo Eocologicus Alapítvány) Mayer Zoltán (okleveles környezetmérnök, Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület titkára) Dr. Pálvölgyi Tamás PhD, okleveles meteorológus, egyetemi docens (Env-in-Cent Kft. ügyvezető igazgató) Szabó Éva Enikő okl. biológus, BME-Sorbonne diplomás EU település- és területfejlesztési szakértő (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkársága)


6


2013. június 20.

Az SKV kidolgozásának folyamata – a Koncepció és az SKV munkaterv NGM általi jóváhagyását követően – május közepén vette kezdetét; a Koncepció, elemezhető változatát az SKV munkacsoport szakértői május 13-án kapták meg1. 1.1.2. Kapcsolódás az OFTK tervezési folyamatához A Koncepció kidolgozásának, egyeztetésének és módosításának folyamata lényegesen befolyásolta az SKV munkatervét. A környezeti értékelés kidolgozását meghatározó fontosabb tényezők az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Az OFTK kidolgozásának feszített ütemterve jelentősen beszűkítette a jelen környezeti értékelés kimunkálására fordítható időt. Számos fontos részletkérdés (ezeket a jelen környezeti értékelésben külön jelezzük) tudományos igényességű, alaposabb elemzést igényelt volna, de idő hiányában ezek kivitelezésére nem volt mód. Különösen lényeges lenne többek között (bár ez nem az SKV feladata) a fenntarthatóság és a fejlesztéspolitika összefüggéseinek vizsgálata, a fogyasztói igények, életmód és szemlélet hosszú távú alakulásának elemzése, valamint az évtizedes időskálán előretekintő társadalmigazdasági forgatókönyvek megléte. 2. Mind a Koncepció kidolgozását, mind az ahhoz készülő SKV értékelést jelentősen megnehezíti, hogy a kapcsolódó ágazati stratégiák, koncepcionális tervdokumentumok eltérő szerkezetben, összehangolatlan célrendszerrel készülnek. A környezeti értékelés egyik lényeges feladata lenne az OFTK és más, kapcsolódó koncepcionális dokumentumok környezeti kölcsönkapcsolatainak feltárása, azonban, e koncepciók összehangolt tervezési elvei híján ez az értékelés legfeljebb részben készíthető el.

1.2. A kidolgozás során tett javaslatok hatása a Koncepcióra 1.2.1. Együttműködés a Kidolgozó és az SKV készítők között a Környezeti Értékelés kidolgozása során A Környezeti Értékelés kidolgozásának rövid időre szabott időtartama alatt folyamatos és intenzív szakmai párbeszéd folyt az SKV munkacsoport és a Koncepció kidolgozói között. A Koncepció végső kidolgozása során teljesült az SKV „együtt-tervezési” követelménye; azaz nem véglegesített, változtathatatlan szövegek utólagos értékelése folyt, hanem a Kidolgozónak lehetősége nyílott a környezeti és fenntarthatósági szempontok figyelembevételére. Az NTH nyílt és konstruktív hozzáállással segítette az SKV munkacsoport tevékenységét és – a jogszabályi kötelezettségeken messze túlnyúló – pozitív hivatali magatartás számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a környezeti értékelés elkészült.

1

A jelen környezeti értékelés megállapításai az OFTK azon változatára vonatkoznak, amelyet a Koncepció vitaanyagáról lefolytatott szakmai-társadalmi egyeztetés eredményeinek, javaslatainak átvezetésével készített az NTH. A hatósági és partnerségi egyeztetések során felmerült észrevételek figyelembe vételéről a 1.2.2. fejezetben számolunk be. Az SKV javaslatok figyelembevételének módját a Koncepció 2013. @-i változata alapján vizsgáltuk. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

7


2013. június 20.

1.2.2. A szakhatósági és társadalmi egyeztetés során tett javaslatok hatása a Koncepcióra E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra. 1.2.3. Az SKV javaslatok hatása a Koncepcióra E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra.

1.3. Az érintettek bevonása a környezeti értékelés kidolgozásába 1.3.1. A szakmai-társadalmi egyeztetés koncepciója A társadalmi részvétel szempontjából meghatározó jogi kereteket a Rendeleten kívül többek között az Aarhus-i és az Espoo-i egyezmények, illetve több magyar jogszabály adja meg, a tematika ezeknek a jogforrásoknak a követelményeire, illetve elveire épül. A társadalmi részvételi folyamatot – az SKV Értékelő Panel közreműködésével – az NTH szervezi. A társadalmi részvételi folyamat főbb tervezett elemei a következők: 









Információhoz való hozzáférés és a véleményezés biztosítása: A nyilvános dokumentumok az NTH honlapján érhetők el. A honlapon elérhetőek a munka aktuális jóváhagyott anyagai, ezekhez bárki, bármilyen szakaszban véleményt küldhet, amelyet az SKV Értékelő Panel szakértői megkapnak, és figyelembe vesznek. Külön kérésre a kulcsdokumentumokat papíron, vagy CD-n sokszorosítva, postai úton is eljuttathatók. Nyilvánosság tájékoztatása a sajtón keresztül: A Rendelet 8. § 5. bekezdése szerint a környezeti értékelés véleményezési felhívására az NTH sajtónyilatkozatot fog kiadni, illetve egy országos napilapban fizetett hirdetést tesz majd közzé. Közvetlen megkeresések: A legfontosabb szakmai, tudományos, érdekképviseleti és civil szervezeteket véleményük kikérése céljából közvetlenül is megkeressük a környezeti vizsgálat egyeztetési fázisában, illetve partnerségi műhelybeszélgetést szervezünk. Országos Környezetvédelmi Tanács, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács: Kezdeményezzük, hogy a környezeti értékelési dokumentumokat megtárgyalja az OKT és az NFFT. A beérkező vélemények figyelembevétele: A beérkezett véleményeket feldolgozzuk és a vizsgálat résztvevői figyelembe veszik a dokumentumok véglegesítésekor. A találkozón szóban felszólaló és bármilyen időben írásban észrevételt benyújtó írásos választ kap a véleményére.

1.3.2. A környezet védelméért felelős szervek bevonása E fejezet az SKV szakhatósági, minisztériumi egyeztetése után kerül megírásra.


8


2013. június 20.

1.3.3. Az érintett nyilvánosság bevonása E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra.

1.3.4. Vélemények és figyelembevételük módja E fejezet az SKV társadalmi egyeztetés után kerül megírásra.

1.4. A felhasznált adatok, információk megbízhatósága A környezeti értékelés legfőbb információs bázisa az OFTK volt, így az ebben foglalt adatok használata alapvetően meghatározza az értékelés megbízhatóságát is. A dokumentum egyes részei tartalmaznak forrás megjelöléseket, ám pontos hivatkozásokkal adós marad a Koncepció. Számos esetben egyáltalán nem találunk forrás megjelölést egyegy számadatra, így nehezen eldönthető, hogy mely adatok tekinthetők: 

hivatalos adatnak (pl. KSH, EUROSTAT adatok)



tudományos közleményekből, más szakpolitikai dokumentumokból átvett adatnak



a kidolgozók saját becslésének.

1. javaslat

Javasoljuk, hogy az OFTK véglegesítése során a felhasznált adatok és információk nyomonkövethető hivatkozással jelenjek meg (pl. lábjegyzetben), oly módon, hogy világosan elkülönüljön a szakirodalmi információ, a nemzeti és EU-s statisztikákból származó indikátorok és a Koncepció „saját” becslései.

Lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy, mind az OFTK, mind a környezeti értékelés egyes részleteinek (megállapításainak) bizonytalansága számottevően csökkenthető, ha egyes kulcskérdésekben (pl. gazdaságfejlesztés, területfejlesztés, vidékfejlesztés, foglalkozatás „zöld” kritériumai; zöldgazdaság-fejlesztési indikátorok és fenntarthatóság felé történő átmenet a területi (térségi) módszertani szempontjai) – autentikus tudományos műhelyek elemző munkák készülnének. A tudományos elemzési igényeket külön jelezzük.

monitoring rendszer, a tervezési összhangjának kivitelezésében – kutatóa környezeti értékelésben

Különösen fontosnak tartjuk, hogy olyan tudományos alapokon nyugvó módszertani fejlesztések induljanak, amelyek lehetővé tennék, hogy a fejlesztéspolitika fenntarthatóságát indikátorokkal – a szubjektív, szakértői értékelésnél kisebb bizonytalansággal – vizsgálhassuk.


9


2. javaslat

2013. június 20.

Javasoljuk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai – egységes, több ágazatra kiterjedő fókusszal – határozzanak meg olyan gazdaság- vidék- és területfejlesztési eredmény-indikátorokat, amelyek lehetővé teszik az fejlesztéspolitika szerepének objektív alapú megítélését a fenntarthatóság felé való átmenetben.

1.5. Az alkalmazott módszertan bemutatása 1.5.1. A módszertannal szemben támasztott követelmények és háttér Megközelítésünkben a fenntarthatósági és környezeti szempontú értékelés nemcsak „zöld tükör” (azaz nemcsak az OFTK környezeti, fenntarthatósági szempontú értékelésének, átvilágításának eszköze), hanem egyben „zöld motor” is (azaz az OFTK kidolgozását, végrehajtását és nyomon követését környezeti irányba befolyásoló erő). Ez akkor teljesíthető, ha az alkalmazott módszertan megvizsgálja, hogy a releváns fenntarthatósági és környezeti célok milyen mértékben integrálódnak a fejlesztéspolitikába. A vonatkozó jogszabályok2 figyelembevétele alapján a – környezeti integrációt is lehetővé tevő – módszertannak az alábbiakat kell biztosítania: 

elemzési támogatást kell nyújtania ahhoz, hogy az OFTK lehetővé tegye a megelőzés elvének következetes érvényesítését, a nem megelőzhető környezeti hatások mérséklését,



a tervezési folyamat környezeti, fenntarthatósági szempontú alternatívák, javaslatok kidolgozását és életciklus szemléletű elemzését,



a fejlesztéspolitikára jellemző környezeti problémák és értékek meghatározását, ezek jelentőségének elemzését a fejlesztéspolitikai törekvések szempontjából.



Az alkalmazott módszertan a GRDP kézikönyv3 alapján olyan elemzési-értékelési keretet alkot, amely feltárja, hogy a Koncepciónak milyen közvetlen, vagy közvetett kihatása lehet a környezetre, milyen környezeti változások várhatók a hatások következtében, milyen természetűek és kiterjedésűek a bekövetkező hatások, illetve van-e lehetőség megelőzni, vagy csökkenteni a várható jelentős károkat. Az elemzési-értékelési módszertan arra korábban kidolgozott 4 és alkalmazott5 - megközelítésre épít, hogy a

befolyásolását,

2

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról; 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról; 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i egyezmény kihirdetéséről 3 Handbook on SEA for Cohesion Policy 2007-2013, Greening Regional Development Programmes Network February 2006, Exeter, UK 4 Pálvölgyi T., Tombácz E. (2004) Módszertan a regionális fejlesztések stratégiai környezeti vizsgálatára. In: Strukturális alapok és fenntarthatóság. Magyar Természetvédők Szövetsége, 2004, Budapest 5 Fleischer T., Szlávik J., Baranyi R., Branner F., Nagypál N., Füle M., Kósi K. Pálvölgyi T., Princz-Jakovits T., Szlávik P. (2005) A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata. Közlekedéstudományi Szemle LV. évfolyam 2. szám, 47-55 Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai és Terv stratégiai környezeti vizsgálata (PriceWaterhouseCoopers Kft. és Env-in-Cent Kft. 2006) Halászati Operatív Terv stratégiai környezeti vizsgálata. (Env-in-Cent Kft. 2007) OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

10


2013. június 20.

fejlesztéspolitika stratégiai szintjét (céljait, célkitűzéseit) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk, míg a Koncepció konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk. 

Megjegyezzük, hogy a környezeti és fenntarthatósági teljesítményértékelés nem helyettesíti az objektív indikátorokon, monitoringon, modellezésen alapuló tudományos vizsgálatokat, viszont ráirányíthatja a figyelmet egyes elemzési, kutatási feladatok fontosságára.

1.5.2. Módszertan az OFTK fenntarthatósági értékeléséhez Az OFTK célrendszere világos és egyértelmű: jövőképet, átfogó fejlesztési célokat és specifikus célkitűzéseket, középtávú fejlesztési prioritásokat, továbbá horizontális szempontokat és alapelveket rögzít. Mivel az OFTK jövőképében és alapelveiben rögzített szempontokat a célrendszer és a prioritások elemei részletesen kifejtik, ezért az OFTK fenntarthatóságát az ez utóbbi kategóriák (azaz az átfogó és specifikus célok, prioritások) vonatkozásában vizsgáltuk. A Koncepció ily módon azonosított céljainak és prioritásainak fenntarthatóságát a következő módszerrel vizsgáltuk: 1. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia6 céljai alapján meghatároztuk a fenntarthatósági célrendszert (1. melléklet) E célrendszer megegyezik a Keretstratégia Függelékében („A nemzeti erőforrások állapota és az azokat meghatározó tényezők, valamint a lehetséges válaszintézkedések vázlatos áttekintése”) található táblázat Cél (Válasz) oszlopával. 2. Az OFTK céljai és prioritásai alapján meghatároztuk a Koncepció fenntarthatósági értékelésre lehatárolt célrendszerét: ÁTFOGÓ CÉLOK



Értékteremtő,foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés



Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom



Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme



Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

SZAKPOLITIKÁKBAN ÉRVÉNYESÍTENDŐ SPECIFIKUS CÉLOK



Versenyképes, innovatív hálózati gazdaság



Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság

Balaton Régió Fejlesztési Stratégia és Részletes Fejlesztési Terv stratégiai környezeti vizsgálata (VÁTI Kht. és Env-in-Cent Kft. 2008) Regionális Területfejlesztési Operatív Programok stratégiai környezeti vizsgálata (VÁTI Kht. és Env-in-Cent Kft. 2008) Nemzeti Energiastratégia stratégiai környezeti vizsgálata (Env-in-Cent Kft. 2011) 6 18/2013. (III.28.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

11


2013. június 20.



Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás



Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I



Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, romaintegráció



Jó állam: szolgáltató állam és biztonság



Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme

TERÜLETI SPECIFIKUS CÉLOK



Az ország makroregionális szerepének erősítése



A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat



Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése



Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése



Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés



Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása

PRIORITÁSOK, FEJLESZTÉSI TÉMATERÜLETEK



Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben



Innovatív gazdaságfejlesztés, versenyképessé



Elérhetőség, megújuló közösségi közlekedés és tranzitgazdasá



Életképes vidék, bővülő agrár- és élelmiszer-gazdaság, halászat



Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudástársadalom felé



Foglalkoztatás, tudástársadalom



Útban az energiafüggetlenség és –hatékonyság felé



Energia-hatékonyság, fenntartható erőforrás-gazdálkodás, klíma- és környezetvédelem



Népesedési és közösségi fordulat



Befogadó és gyarapodó társadalom



Gyermekvállalás ösztönzése, népesedési kihívások kezelése



Hatékony végrehajtás, jó állam



Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések ahelyi gazdaság bázisán



Területi integráció, területfejlesztés, városfejlesztés



Vidéki térségek, vidéki gazdaság és közösségek



Budapest és térsége fejlesztése



Kárpát-medencei, Duna-menti nemzeti és európai területi együttműködés

kis-

és

középvállalkozások,

stratégiai

ágazatok,

3. Az OFTK céljainak és prioritásainak a fenntarthatósági célrendszernek való megfelelését egy-egy standard hatásmátrixban vizsgáljuk, oly módon, hogy fenntarthatósági megfelelőséget minden egyes értékrend elemre -2 és +2 közötti értékekkel jellemezzük. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

12


2013. június 20.

2. táblázat. Értékelési pontrendszer 2 pont 1 pont 0 pont NR ? -1 pont -2 pont

A

amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen támogatja a szempont teljesülését amennyiben a beavatkozás gyengén, vagy közvetve támogatja a szempont teljesülését amennyiben a beavatkozás a összességében semleges hatást gyakorol a szempont teljesülésére ha a beavatkozás nem érinti a szempont teljesülését ha a beavatkozás hatása nem megítélhető amennyiben a beavatkozás gyengén, vagy közvetve veszélyezteti a szempont teljesülését amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen veszélyezteti a szempont teljesülését

fenntarthatósági

értékelés

nem

tekinthető

abszolút

fenntarthatósági

kinyilatkoztatásnak, és ennek alapján nem lehet „ítéletet” alkotni az OFTK fenntarthatósága fölött. Pusztán arra tekintjük alkalmasnak, hogy az OFTK célokat, mintegy relatív etalonhoz, a fenntarthatósági célrendszerhez „mérjük”. A fenntarthatósági értékelés eredményeit a 3.1. fejezetben mutatjuk be. 1.5.3. Módszertan az OFTK környezeti teljesítményének értékeléséhez Mint arra korábban utaltunk, az OFTK konkrétabb eszközrendszerét egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk, avégett, hogy képet nyerhessünk arról, hogy az intézkedések hogyan felelnek meg egy – a Nemzeti Környezetvédelmi Programon, és más környezetvédelmi stratégiai dokumentumokon alapuló – környezeti, környezetpolitikai szempontrendszernek. Az OFTK rendkívül szerteágazó, nehezen azonosítható eszközrendszert vázol fel; számos átfedő, esetenként ismétlődő, vagy ellentmondó (egymást gyengítő) fejlesztési irányt, fejlesztéspolitikai feladatokat (továbbiakban: beavatkozásokat) határoz meg. Elemzési szempontból különös nehézséget jelent, hogy számos beavatkozás túlzottan általános megfogalmazású, így ezek környezeti szempontú értékelése nem kivitelezhető. A környezeti teljesítményértékelés kidolgozása során – az OFTK készítőivel együttműködve – javaslatot tettünk az OFTK környezeti beavatkozásaira, melyet a 3. mellékletben mutatunk be.

szempontból

releváns

Az OFTK környezeti teljesítményét a következő módszerrel vizsgáljuk: 1. A releváns környezetpolitikai dokumentumok alapján7 meghatároztunk egy – az fejlesztéspolitikai beavatkozások értékelésére alkalmas - környezeti szempontrendszert (ld. 2. táblázat). A szempontrendszer figyelembe veszi a megelőzés, újrahasznosítás (újrahasználat), ártalmatlanítás környezetpolitikai prioritásait.

7

Harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program, Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

13


2013. június 20.

2. Az OFTK lehatárolt beavatkozásait összevetettük a környezeti szempontrendszerrel és a környezeti teljesítményt minden egyes intézkedésre -2 és +2 közötti értékekkel jellemeztük. (Az értékelési pontrendszer megegyezik a 2. táblázatban bemutatottal.) 3. Hasonlatosan a fenntarthatósági értékelésnél említettekhez, itt is megjegyezzük, hogy a „pontozásos” értékelés nem az egyes intézkedések környezeti teljesítményének általános megítélésére szolgál, hanem – a jelen tanulmány javaslattevő jellegének eleget téve - a negatív értékekkel azokra környezeti szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol az intézkedések részleteinek meghatározásánál a környezeti szempontokat határozottabban kellene megjeleníteni. Azaz a módszertan nem a „környezetbarát környezetkárosító” dimenzióban kívánja a beavatkozásokat elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely eszközöket, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani. A környezeti teljesítmény értékelés során alkalmazott szempontrendszer az alábbi: 3. táblázat. Környezeti teljesítmény értékelés szempontrendszere E1

A légszennyezés és zaj csökkentése, különösen a helyi levegőminőség javítása a hő- és villamos erőművek környezetében

E2

A globális légszennyező hatások (szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid kibocsátások) csökkentése, fosszilis energiahordozók alkalmazásának mérséklése

E3

Felszíni vizek védelme: a vizek jó ökológiai állapotának megőrzése, szennyvíz kibocsátások, vízkivételek mérséklése

E4

Felszín alatti vizek védelme, különösen a sérülékeny vízbázisok vonatkozásában

E5

Talaj és földtani értékek védelme: hulladék keletkezésének megelőzése és minimalizálása

E6

Natura 2000 és érzékeny természeti területek védelme, védett országos és helyi jelentőségű természeti területek oltalma, biológiai sokféleség megóvása

E7

Tájkép megóvása, táji értékek optimális hasznosítása, a beépítettség (zöldmezős) mérséklése

E8

Erdők természetvédelme: természetközeli fafaj faösszetételű erdők megtartása, zöldfelületek feldarabolódásának csökkentése

E9

Havária helyzetek elkerülése; energiaipari, szállítási szennyezési vészhelyzetek megelőzése, kockázat mérséklése

E10

Megújuló energiaforrások használata arányának növelése, komplex környezetgazdálkodási, ipari ökológiai rendszerek kialakítása

E11

Anyag- és energiatakarékosság növelése

E12

Emberi egészség védelme, toxikus anyagok kibocsátásának megelőzése, környezeti szempontú életminőség és az élelmiszer-biztonság növelése

E13

A környezettudatosság növelése, fenntartható fogyasztási szokások elterjesztése

E14

A környezetbarát közlekedési formák elterjesztése (gyalogos, vasút, közösségi közlekedés)

E15

Épített környezeti értékek javítása, kulturális örökség megóvása

E16

Környezetvédelmi infrastruktúra fenntartható fejlesztése: települési környezetminőség javítása, az élhető környezet feltételeinek megteremtése és javítása, a

E17

Környezetvédelmi K+F és innováció elősegítése

E18

Környezet-állapot monitoring és megfigyelés előmozdítása

E19

Határokon átterjedő környezeti hatások mérséklése (légszennyezés, vízszennyezés, hulladék)


14


2013. június 20.

2. AZ ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÁTTEKINTŐ BEMUTATÁSA, KAPCSOLÓDÁSA MÁS STRATÉGIAI DOKUMENTUMOKHOZ 2.1. A Koncepció céljai és tartalmának vázlatos ismertetése Az OFTK elkészítéséről a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/B. § a) és b) pontja, valamint a Kormány 1254/2012. (VII. 19.) Korm. határozata a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról rendelkezik. E jogi felhatalmazás alapján az OFTK egy átfogó, nemzeti fejlesztéspolitikai dokumentumban rögzíti az ágazati fejlesztési és a területfejlesztési célokat. A Koncepció az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg és kijelöli a 2014-2020-as fejlesztési időszak nemzeti, szakpolitikai súlypontjait. A Koncepció a fejlesztéspolitika eszközeivel elő kívánja segíteni azt a nemzetstratégiai és nemzetgazdasági fordulatot, amelynek révén hazánk és az itt élő emberek értékeire, erőforrásaira alapozva a magyar társadalom és gazdaság válságos, kedvezőtlen folyamatai megfordíthatók, és a tartós gyarapodás jellemezheti Magyarországot. Ennek kiemelten fontos eleme a nemzetgazdasági stabilitást és növekedést, valamint a társadalmi jólétet és felzárkózást egyaránt segítő gazdasági megújulás elősegítése, ennek keretében a hazai termelő gazdaság és a hazai vállalkozások megerősítése, külpiaci és belföldi versenyképességük javítása, a helyi gazdaság élénkítése. Másik fontos fejlesztési terület a gyarapodás társadalmi tényezőinek biztosítása, így a kutatás-fejlesztés, innováció, oktatás, felsőoktatás, szakképzés, munkakultúra javítása, továbbá a helyi közösségek segítése a helyi, térségi fejlesztési programok megvalósításában. Harmadik kiemelt terület a társadalmi létünket és gazdasági fejlődésünket biztosító természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az élővilág és tájaink sokszínűségének megőrzése, környezetünk védelme. Mindhárom fejlesztési területtel összefüggésben kiemelten fontos az ország térségi potenciáljainak kibontakoztatása, a kiegyensúlyozott térszerkezet biztosítása. Az OFTK részletesen vizsgálja a természeti erőforrások tartamos gazdálkodásával, a fenntarthatóság felé való átmenettel kapcsolatos szempontokat, melynek keretében a Koncepció többek között a következő kihívásokat és lehetőségeket azonosítja: 

Az erőforrások fenntarthatatlan használata, kikerülés nemzeti tulajdonból OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

15


2013. június 20.



Klímaváltozás, szárazodás, aszály, öntözés, áradások



Fokozódó beépítés, a mezőgazdaság kiszorul



Lakosság növekvő környezetterhelése, pazarló fogyasztói szokások beleértve az energiapazarlást is



Sokszínű tájjal és élővilággal, természeti értékekkel rendelkezünk.



Felszín alatti vízkészletünk tekintetében.



Az ország területének nagy részét mezőgazdasági termelésre alkalmas talaj fedi, melynek állapota kedvező.



Folyamatosan nő az erdők kiterjedése.



A gyors ütemben fejlődő környezeti infrastruktúra és a csökkenő ipari környezetterhelés következtében a környezeti állapot összességében kedvező.

kiemelkedő jelentőségű, különösen a

termálvizek

2.2. Kapcsolódás területfejlesztési dokumentumokhoz 2.2.1. Kapcsolódás az Országos Területrendezési Tervhez A területrendezési tervek feladata a területi folyamatok szabályozott keretek között tartása a káros folyamatok megelőzése, a kiegyensúlyozott területi fejlődés, a környezeti, táji, természeti és kulturális értékek védelme érdekében. A területrendezési tervek között legjelentősebb a tervhierarchia élén álló Országos Területrendezési Terv (OTrT) amely az ország egészére határozza meg léptéknek megfelelő mélységben a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet és az annak elérését szolgáló szabályokat, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az országos terv olyan keretterv, amelynek előírásai döntően az alacsonyabb szintű területrendezési (kiemelt térségi és megyei) terveken keresztül érvényesülnek. A 2013-ban felülvizsgálandó OTrT határozza meg az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat Az országos területfelhasználási kategóriák és övezetek mellett a törvény rögzíti a kiemelt térségi és megyei tervben megjelenítendő övezetek körét, illetve az azokhoz tartozó szabályokat is. Az OTrT – az övezetek megfelelő lehatárolása által – hozzájárulhat egy olyan területhasználati rendszer és infrastruktúra-hálózat kialakításához, amennyiben figyelembe veszi az OFTK-ban meghatározott térhasználati elvekből fakadó térszerkezet alakítási feladatokat, amely alkalmas arra, hogy fejlesztéspolitika által támogatott beavatkozások OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

16


2013. június 20.

az ország egyes térségeiben a lehetőségekhez mérten minimális negatív hatásokat okozzanak a környezeti-társadalmi-gazdasági rendszerben. Az OFTK egyértelműen a differenciált térszerkezet megvalósítása és fenntartása érdekében jelöl ki koncepcionális irányokat, célokat az ország különböző térségeire, külön nevesítve sajátos adottságú térséget illetve térségtípusokat. Mindemellett olyan térhasználati elveket fogalmaz meg, amelyek figyelembe veszik, sőt magukba integrálják a fenntartható fejlődést és a térségi környezeti szempontokat egyaránt. Az OFTK összhang megteremtésére törekszik az országos és megyei területrendezési tervezéssel egyaránt. Ez a térségek fenntartható fejlődésének, kiszámítható, és összehangolt fejlesztésének egyik tervezési záloga lehet. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. XXI. törvény a területrendezést kifejezetten az ország hosszú távú, a térszerkezet alakulását jelentősen befolyásoló koncepciók és programok (terület- és vidékfejlesztés, infrastruktúrafejlesztés, közlekedésfejlesztés) térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározásaként definiálja. Ezért is különösen fontos, hogy az OFTK-ban meghatározott területi tervezési összehangolási szempontok a érvényre juthassanak, és nemcsak országos, de térségi szinten egyaránt. Az OTrT 2013. évi módosítása, ideális esetben, reálisan támaszkodhat az Országgyűlés által elfogadott OFTK-ban megfogalmazott térhasználati elvekre, és biztosíthatja e tervezési dokumentumok összehangolt tervezési ciklusba történő rendezését. Kiemelt térségi tervezési üzenete az OFTK-nak, hogy a fejlesztéspolitika, a területfejlesztés azon területi céljai, térségei, amelyek az OTRT-ben nem szerepeltethetőek, megjelenhessenek a megyei és térségi területrendezési tervekben, területi érintettségétől függően. Az OFTK szerint megyei szinten – ideális esetben - a szabályozás teret kell engedjen azon OFTK szempontok, területi célok területrendezési szabályainak megalkotásához, amelyeket országos szinten nem lehet részleteiben szabályozni. Sajnos az OTrT törvény tervezetének módosítása egyelőre nem biztosítja azt a lehetőséget, hogy a megyei tervekben rendeleti hatállyal, a terület specialitásainak megfelelően bármely területfelhasználási kategóriára vagy övezetre vonatkozóan akár az országosnál szigorúbb, akár más szempontokat tartalmazó előírások, vagy az itt meghatározottakon túl más övezetek megjelenjenek. Ezáltal a fejlesztéspolitikában felértékelődő megyei tervezési szint a területrendezési tervhierarchiában továbbra is csak a tartalmi pontosításokra van kárhoztatva. 3. javaslat

Javasolt, hogy az OTrT aktuális módosítása tartalmazzon az OFTK-val összhangban olyan a megyei rendezési tervekre vonatkozó javaslatot, hogy a legyen lehetőség a megyéknek egyedi térszerkezeti szabályozást alkotniuk.


17


2013. június 20.

2.2.2. Kapcsolódás a megyei területfejlesztési dokumentumokhoz A megyei tervezési szint felértékelődése a 2014-2020-as fejlesztéspolitika egyik legfontosabb területfejlesztési változása az előző uniós fejlesztési ciklushoz képest. Mind a tervezési rendszer, mind az intézmény- és eszközrendszer vonatkozásában gyökeres átrendeződés történik a fejlesztési régiók irányából eltolódik a hangsúly a valódi intézményrendszerrel és közjogi felhatalmazással rendelkező megyék felé. AZ OFTK tervezésével párhuzamosan, annak eredményeire támaszkodva 2012-ben megindult az új megyei területfejlesztési koncepciók tervezése, amelyhez a tervezésért felkelős szaktárca és a fejlesztéspolitikáért felelős szaktárca egyaránt támogatott. Az OFTK a megyei pozicionáláson kívül megadja a fő megyei fejlesztési irányokat, mintegy tervezési mankót biztosítva a térségi tervezők számára. Az OFTK előírja, hogy a tervezési szerepkörükben megerősített megyei önkormányzatok – a szakpolitikai és területi koordináció térségi érvényre juttatása érdekében – aktívan vegyenek részt a térségi és helyi fejlesztések koordinálásában, elősegítésében és nyomon követésében egyaránt. Ezáltal a megyei tervezés egyfajta katalizáló szerepkört kap, ugyanakkor tervezéstámogató jellege is erősödhet. Ez elengedhetetlen területi fejlesztések jövőbeli pozitív szinergikus hatásainak kiaknázásához. A megyei tervezéskoordinációs szerep – a határmenti és megyéken átívelő speciális térségi fejlesztések megalapozásán túl – különösen felértékelődhet az olyan új típusú fejlesztéspolitikai eszközök kialakításának szakértői támogatásában, mint a közösségi szinten irányított várostérségi fejlesztések (CLLD), vagy az integrált területi beruházások (ITI) elősegítése. Az OFTK egyeztetési változatában lefektetett elképzeléseknek megfelelően – a környezeti értékelés készítésével egy időben – már a Kormány is kinyilvánította szándékát megyei jogú városok és Budapest esetében arra vonatkozóan, hogy a 2014-2020-as fejlesztési időszak eredményes megvalósítása érdekében integrált városfejlesztési programok kerüljenek kidolgozásra, amelyek az ITI-k megalapozásaként a térségek, városok és vonzáskörzetük adottságokhoz igazodó fejlesztését hivatottak tervezési oldalról megtámogatni. E tervezési szempontok érvényesítése és a fenntarthatósági keretstratégiák tervezési módszertanba történő bevezetése egyértelműen az egzakt megismerés és a programozás elvét figyelembe vevő, a fenntartható térségi tervezés irányába tett komoly szakpolitikai lépésnek tekinthetők.


18


2013. június 20.

2.3. Kapcsolódás környezetvédelmi dokumentumokhoz 2.3.1. Kapcsolódás a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz A harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program8 (továbbiakban NKP-3) a 2009-2014 időszakra határozza meg hazánk környezetpolitikai törekvéseit, kilenc tematikus akcióprogram tartalmazza a legfontosabb ágazati célokat és azok megvalósítását elősegítő intézkedéseket. Az OFTK-hoz való kapcsolódási pontok már az átfogó célok között is fellelhetők: mindhárom célterület összhangban van az OFTK 2030-ig terjedő átfogó céljaival: 

„A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése” a környezet-egészségügyi feltételek teljesüléséről, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra biztosításáról, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő arányáról szól. Ennek a célnak az elérését az OFTK 2. számú átfogó célterülete fedi le, mely hangsúlyozza a társadalmi megújulás és gyógyulás elősegítését, az egészséges életmód, a sport és a mozgás, az egészséges táplálkozás ösztönzését.



„Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése” a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásról, a természetes ökoszisztémák védelméről és a biodiverzitás csökkenésének megállításáról szól. Ezeket a célokat fogalmazza meg az OFTK 3. átfogó célkitűzése is, mely a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást, a környezeti elemek védelmét és az élővilág sokszínűségének megőrzését tűzi ki célul.



„A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése” a lakosság jóllétének növekedését célozza meg úgy hogy a környezeti terhelések ne növekedjenek. Ezzel összhangban kerültek megfogalmazásra az OFTK 3. átfogó célterülete, melyek az önellátást segítő családi gazdaságok megerősítését, a biztonságos élelmiszerellátást, a helyi gazdaságok és közösségek öngondoskodó erejének növelését állítja középpontba.

Az NKP-3 tematikus akcióprogramjai az OFTK-ban megfogalmazott specifikus célkitűzésekhez az alábbi módon kapcsolódnak: 1. TEMATIKUS AKCIÓPROGRAM

Ezen akcióprogram a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód elterjedéséről, környezettudatos termelésről és fogyasztásról, a turizmus környezeti hatásairól szól, kapcsolódik az OFTK: 

8

2. specifikus célterületével (belföldi turizmus erősítése), azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a turizmus fejlesztése, a természeti és kulturális vonzerők elérhetőségének fejlesztése számottevő környezeti terheléssel jár. Javasoljuk, hogy a 2. számú célterület megfogalmazása térjen ki a turizmus és a környezet kapcsolatrendszerének széleskörű megismertetésére a turizmussal foglalkozó gazdálkodó szervezetek között, kidolgozva és 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

19


2013. június 20.

alkalmazva egy, a turizmus környezeti, szociális és hosszú távú gazdasági hatásait integráltan vizsgáló monitoring és indikátor rendszert. 

Összhangban áll a 3. specifikus célterülettel (ökológiai gazdálkodás elősegítése, GMO mentesség megőrzése, helyi és magyar termékekkel kapcsolatos, fogyasztói tudatosság erősítése)



specifikus célterülettel (tudásgazdaság kiépítése, egyetemek, fejlesztése, szakképzés fejlesztése a stratégiai ágazatokban).

kutatóközpontok

2. TEMATIKUS AKCIÓPROGRAM

Ezen akcióprogram az ÜHG kibocsátások csökkentéséről, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásról szól, a 7. specifikus célkitűzések között jelenik meg (klímaváltozáshoz való alkalmazkodás), valamint a 3. területi specifikus célok között (Homokhátság és városok kedvezőtlen klímahatások elleni védekezés). 3. TEMATIKUS AKCIÓPROGRAM

Ezen akcióprogram a környezet és egészség témában fogalmaz meg célokat, összhangban áll a: 

2. specifikus célterülettel (egészségügyi ellátás és szolgáltatások javítása, prevenciós, rehabilitáció bővítése)



3. specifikus célterülettel (élelmezési és élelmiszerbiztonság, egészséges ivóvíz ellátás)


Ezen akcióprogram többek között kihangsúlyozza a településfejlesztést, a települési közszolgáltatások fejlesztését, összhangban áll: 

6. specifikus célterület (hatékony állam, a közellátási szolgáltatások megújítása)



3. specifikus célterülettel (egészséges környezeti feltételek biztosítása)



2. területi specifikus célkitűzéssel (működő kapcsolatokkal rendelkező településhálózat, vidék-város kapcsolatok erősítése)



3. területi specifikus célkitűzéssel (eltartóképességét saját értékei alapján megszervezni képes vidék fejlesztése)



5. területi specifikus célkitűzéssel (felzárkóztatás a lemaradó térségek számára)



6. területi specifikus célkitűzéssel (elérhető települések és szolgáltatások)


Ezen akcióprogram a biológiai sokszínűséget, a természet- és tájvédelmet tűzi ki célul összhangban áll: OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

20


2013. június 20.



3. Specifikus célkitűzéssel (vidéki táj- és természetvédelem)



7. Specifikus célkitűzésekkel(természeti erőforrások fenntartható használata, biológiai sokszínűség, táji értékek megőrzése



4. Terület specifikus célkitűzéssel (egyedi táji értékekkel rendelkező térségek integrált fejlesztése)


Ezen akcióprogram a fenntartható terület és földhasználatra fókuszál, összhangban van 

3. Specifikus célkitűzéssel (fenntartható agrár- és termelési szerkezet, ökológiai gazdálkodás elősegítése)



7. Specifikus célkitűzéssel (fenntartható erdőgazdálkodás, zöldgazdaság-fejlesztés, a talaj és az ásványkincsek fenntartható használata)


Ezen akcióprogram a vizeink védelmét és fenntartható használatát célozza meg kapcsolódik a 7. specifikus célkitűzéshez (vízbázisok védelme, ivóvízminőség javítása, tájgazdálkodáshoz illeszkedő vízgazdálkodás. 8. TEMATIKUS AKCIÓPROGRAM

Ezen akcióprogram a hulladékgazdálkodás területén fogalmaz meg célokat, nem jelenik meg az OFTK specifikus és területi célkitűzései között. 9. TEMATIKUS AKCIÓPROGRAM

Ezen akcióprogram a környezetbiztonság területére fókuszál összhangban van a 7. specifikus célkitűzéssel (környezetbiztonság növelése). Összességében megállapítható, hogy az OFTK és az NKP-3 célkitűzései összhangban állnak, a megfogalmazott célok egymást erősítve segítik a hatékony megvalósításukat. Azonban megfontolandó, hogy a hulladékok keletkezésének megelőzése, a hasznosítása és ártalmatlanítása is kerüljön be a célkitűzések közé. 4. javaslat

Javasoljuk, hogy a hulladékok keletkezésének megelőzése, a hasznosítása és ártalmatlanítása is kerüljön be a célkitűzések közé.


21


2013. június 20.

2.3.2. Kapcsolódás a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiához A 2011-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia a zöldgazdaság, az ökoinnováció, és a környezeti ipar fejlesztését, valamint az ezekhez hozzájáruló innovatív technológiák elterjesztését holisztikus szemlélettel kezelő tervdokumentum. Az NKIS a megelőzést helyezi az előtérbe, és ehhez olyan eszközöket rendel, mint az ökológiai tervezés, a környezettudatos gyártás, és termékek, az innovációk fizikai megvalósítása. Az NKIS célja, hogy úgy rendszerezze és egészítse ki a már meglévő stratégiai irányultságokat, eszközöket és intézkedéseket, hogy az ökoinnováció és azon belül a környezettechnológiai fejlesztés egyértelmű súlyponti területté válhasson. Alapelv, hogy az irányítás különböző szintjein a szakpolitikák kialakítása, a különböző stratégiák kidolgozása mindig legyen figyelemmel a környezettechnológiai innováció szerepére. Az NKIS formailag egy olyan keretstratégiához hasonlítható, amely a már meglévő kormányzati irányelvek, szakpolitikai célkitűzések, stratégiák szintéziseként kívánja szolgálni a környezettechnológia széleskörű alkalmazását, előremutató innovációját. Megvalósításának legfontosabb eszközei a szemléletformálás és oktatás, az adórendszer zöldítése, a zöld közbeszerzés és a támogatási rendszerek ésszerűsítése, környezetközpontú innováció és a monitoring, a következők figyelembevételével:

a



A jelenlegi adórendszerben nem érvényesülnek kellő mértékben az egyes tevékenységek környezetszennyezésnek költségei, így a valóságos költségeket nem tükröző árak alakulnak ki. A zöld adók alkalmazása ezen kívül bevételeket biztosít az állami és önkormányzati költségvetés számára, amelyekkel ösztönözhetőek a nehezen megtérülő környezetvédelmi innovációk.



A közbeszerzés szabályozása már ma is lehetőséget ad a közbeszerzési eljárásokban zöld szempontok érvényesítésére. Ennek érdekében olyan, a környezettudatos közbeszerzést elősegítő szakmai dokumentumok kidolgozására van szükség, amelyek elősegíthetik a környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényre juttatását a közbeszerzési eljárás során.



A támogatásoknál egyszerűsíteni kell a pályázati eljárást, gyorsítani az elbírálásokat és folyamatosan biztosítani kell az érdekeltek számára a megfelelő információkat a pályázati támogatási lehetőségekről. Az egyes szakterületi beavatkozások a következő témakörökben történnek: a.) Szennyezés-megelőzésre irányuló technológiai innovációk b.) Termékek környezetszempontú innovációja c.) Szolgáltatások innovációja d.) Szennyezéskezelési technológiai innováció OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

22


e.) A környezettechnológia eredményeinek szemléletformálással, oktatással

2013. június 20.

társadalmi

beágyazása

társadalmi

Az NKIS kapcsolódási pontjai az OFTK-val egyértelműen beazonosíthatók. A versenyképes, innovatív hálózati gazdaság (1. és 7. specifikus célkitűzés) fejlesztése, mely többek között a környezetvédelmi ipar bővítését, innovatív termékfejlesztést, kutatás és technológiai innováció fejlesztését vetíti elő számos iparágban támogatja a NKIS céljait és eszközeit. Szintén összhang fedezhető fel a 4. specifikus célkitűzés és az NKIS között, a tudásgazdaság kiépítése, az egyetemek, kutatóközpontok megerősítése, a szellemi innováció kibontakozásának kedvező háttér megteremtése mindkét dokumentum megvalósítandó céljai között szerepel. 5. javaslat

Javasoljuk az OFTK célrendszerében és fejlesztési irányok intézkedéseiben megjeleníteni, illetve a közbeszerzésekre vonatkozói intézkedéseket kiegészíteni az NKIS-ben megfogalmazottakkal, mely szerint a közbeszerzési eljárások elbírálásánál nagyobb hangsúlyt kapjanak a környezettudatos, szennyezés megelőzési technológiák és szolgáltatások.

2.3.3. Kapcsolódás az Országos Hulladékgazdálkodási Tervhez Jelenleg az Országgyűlés által 2002-ben elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv 9 van hatályban, mely a 2003-2008 időszakra fogalmaz meg célokat és kulcsterületeket a hulladékok keletkezésének megelőzésére, hasznosítására és ártalmatlanítására. Az új Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT-II) tervezetének elfogadása – mely 2009-2014 időszakra határozza meg a célokat és intézkedéseket – továbbra is várat magára, ezért a jelenleg hatályos OHT-val való kapcsolódásokat vesszük figyelembe. Mint fentebb kifejtettük, a hulladékgazdálkodás tématerülete nem szerepel sem az általános, sem a specifikus, illetve a területi specifikus célok között sem. A hulladékgazdálkodás jelentőségére való tekintettel javasoljuk, hogy ne csak a fejlesztési irányok és szakpolitikai feladatok szintjén, de már a célkitűzések között is kerüljenek megfogalmazásra a hulladékgazdálkodással kapcsolatos elképzelések. Az OFTK a kihívások és fejlődési esélyeinket meghatározó trendek, valamint a társadalmi ellentmondások bemutatásakor elemzi hazánk hulladékgazdálkodással kapcsolatos helyzetét, lehetőségeit, mely összhangban van az OHT megállapításaival. Az OHT céljai között többek között a hulladékok mennyiségének csökkentése, ezen belül is a veszélyes anyagok keletkezésének csökkentése és megfelelő kezelése szerepel. Az OFTK 4.8.1. fejezete (Környezetvédelem, természetvédelem, vízgazdálkodás) részletesen kitér a hulladékok mennyiségének csökkentését, az újrahasznosítást, az ártalmatlanítást, szelektív 9

110/2002. (XII.12.) OGY határozat OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

23


2013. június 20.

gyűjtést és csomagolási hulladékok csökkentését eredményező feladatokra. A területpolitikai fejlesztési feladatok fejezetei szintén tartalmaznak a hulladékgazdálkodásra vonatkozó intézkedéseket, melyek összhangban állnak az OHT-ban megfogalmazottakkal. Felhívjuk a figyelmet, hogy a feladatok és intézkedések összhangja ellenére az OFTK megvalósulása során a közlekedéspolitikához, a kulturális örökségvédelemhez, a turizmushoz, egyes vidékfejlesztési intézkedéshez, sport- és szabadidős tevékenységhez kapcsolódó beavatkozások (lásd környezeti teljesítmény értékelést) jelentős hulladékképződést, ezen belül az inert és veszélyes hulladékok arányának növelését eredményezhetik. 6. javaslat

Javasoljuk, hogy az OHT-II elfogadását követően az OFTK felülvizsgálata során vegyék figyelembe a 2009-2014 időszakra megfogalmazott hulladékgazdálkodási célokat.

2.4. Kapcsolódás fenntarthatósági dokumentumokhoz 2.4.1. Kapcsolódás a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiához Az Országgyűlés 2013. márciusában fogadta el a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát10 (NFFS) mely bemutatja a nemzeti erőforrások állapotát, rögzíti a jövőt "felélő" folyamatokat, bemutatja a szükséges irányokat és intézményrendszereket és feladatokat határoz meg a 2012-2024 közötti időszakra. Új szemlélet és irányok bevezetésével az NFFS zsinórmértéket jelent a készülő stratégiák és programok számára. (Mint azt a jelen tanulmány 1.2.2. fejezetében „Módszertan az OFTK fenntarthatósági értékeléséhez” részletesen kifejtettük, az OFTK fenntarthatósági értékeléséhez az NFFS célrendszerét használtuk.) A fenntartható fejlődés fogalma - 1987-től, amikor a Brundtland Bizottság 11 először vázolta fel a ,,Közös jövőnk'' című jelentésben - számos értelmezést és vitát gerjesztett a tudósok körében, de a többség által elfogadottak szerint a fenntarthatóság az emberiség folytonos megújulását, a jövőért érzett felelősség cselekvésekben testet öltő tudatos érvényesítését, a változó környezethez való alkalmazkodását jelenti, a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzését a jövő generációk számára. A fejlődés pedig az ebben az alkalmazkodásban bekövetkező javulást jelenti. A Keretstratégia a fenntartható fejlődés fogalmát ennél általánosabban használja, anélkül azonban, hogy tagadná az ökológiai korlátok elsőrendű fontosságát. Az NFFS-ben megfogalmazottak szerint az élő rendszerek változása csak addig lehet „fejlődés”, ameddig a rendszer teljesítményének növekedése úgy megy végbe, hogy a rendszer megújulásához szükséges erőforrások a 10 11

18/2013. (III.28.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága (1983) OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

24


2013. június 20.

növekedéssel legalább arányos mértékben állnak rendelkezésre. A gazdasági rendszerek törvényszerűségei pedig azt sugallják, hogy az igények sosem elégíthetők ki maradéktalanul, mert az emberi vágyak teljesíthetősége mindig az erőforrások korlátosságába, szűkösségébe ütközik. Az NFFS-ben újdonságként jelenik meg, hogy a fenntarthatóság hagyományos megközelítését kiegészíti a még meg nem született nemzedék jogainak érvényesítésére szolgáló eszközök bemutatásával: „A még meg sem születettek, vagyis a szavazati joggal még nem rendelkezők érdekeit úgy lehet megvédeni, hogy a most élők értékrendi, alkotmányos vagy más intézményi korlátokat állítanak önnön mozgásszabadságuk elé. Tisztázzák azokat a határokat, amelyeken túl bizonyos lépéseket nem tesznek, nem tehetnek meg, és hogy a kísértésnek ellen tudjanak állni, előre akadályokat gördítenek maguk elé.”12 A dokumentum kimondja, hogy a keretstratégiában foglalt, "a magyar nemzet hosszú távú sikeres fennmaradását célzó alapelveket és stratégiai célkitűzéseket" a jogalkotásban - többek között a költségvetés elfogadásakor - és a szakpolitikai stratégia- és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni. Új megközelítési módot jelent a fenntartható fejlődés erőforrásainak meghatározása is, a fogalom eredeti meghatározásához visszonyítva annak mindhárom pillérét13 fontosnak tartja, és egyenlő mértékben és részletesen tárgyalja a három erőforrást, kiegészítve a társadalmi dimenziót – a Magyarország esetében kiemelt fontosságú – emberi (humán) dimenzióval. Előremutató változást jelent a Keretstratégia abban, hogy nem ágazati szemléletben határoz meg célokat és feladatokat, hanem elsősorban a nemzeti erőforrásaink állapotának bemutatását, a jövő generációkat „eladósító” folyamatok azonosítását, valamint az erőforrások megfelelő karbantartását segítő intézményrendszer kialakítását vázolja fel, azaz a középpontba a közösségeket és az embert helyezi. A Keretstratégia nyíltan felvállalja, hogy a magyar nemzet jelenleg igen távol van attól az állapottól, ami kielégítené a fenntarthatóság követelményeit, ezért a fenntartható fejlődési pálya elérése fokozatosan, lépésről-lépésre valósítható meg, ennek megfelelően elsősorban azokra a területekre összpontosít, ahol valószínűleg a leghatékonyabban lehet a fenntarthatatlansághoz vezető okokat felszámolni, mérsékelni. Ennek figyelembe vételével az NFFS a fenntarthatóság felé való átmenet első lépcsőjét jelenti. Célrendszerét tekintve az NFFS a négy erőforráshoz rendelve mutatja be a fenntarthatóság elérendő céljait, melyek a következők:

12 13

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Kerettstratégia 3.1. fejezet A fenntarthatóság három pillére: természeti, gazdasági és társadalmi erőforrások OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

25


2013. június 20.

EMBERI ERŐFORRÁSOK

Cél a népességében stabil, egészséges, a kor kihívásainak megfelelő készségekkel és tudással rendelkező emberek alkotta, a kirekesztettséget fokozatosan csökkentő társadalom. Az OFTK céljaival összevetve megállapítható, hogy a 2. specifikus célkitűzéssel - mely a többek között a a gyermekvállalás ösztönzését, az egészséges életmód és az azt biztosító intézmények fejlesztését, bővítését fogalmazza meg – összhangban áll. Ugyan ez mondható el a a 3. specifikus célkitűzéssel kapcsolatban is, mely a vidéki térségek népességmegtartó erejét növelné úgy, hogy megerősíti a vidéki közösségeket, javítja életminőségüket. A tudás és a tehetség, kreativitás kibontakoztatása, az élethosszig tartó tanulás ösztönzése (4. specifikus célkitűzés), a képzési feltételek bővítése szintén összhangban áll az NFFS céljával. TÁRSADALMI ERŐFORRÁSOK

Cél a fenntarthatóságot támogató kultúra kialakítása, a fenntartható társadalom szempontjából pozitív értékek, erkölcsi normák erősítése, a közösség összetartozását és fennmaradását szolgáló attitűdök elterjesztése. Az OFTK 5. specifikus célkitűzése szoros összhangban áll a fent megfogalmazottakkal, mely a hagyományalapú társadalom, a nemzeti és közösségi értékalapú fejlesztések, a kulturális összetartozás fontosságát emeli ki. Szintén erős kapcsolódás figyelhető meg az OFTK 6. specifikus célkitűzéseivel, melyben a hatékony, szolgáltató állam a közigazgatás és a közszolgáltatás folyamataival kívánja támogatni a társadalom megerősödését, a bizalom, a közbiztonság, a környezetbiztonság, a klímabiztonság megteremtésével. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK

A környezeti eltartóképességet mint a gazdálkodás korlátját kell érvényesíteni. Cél az Európában egyedülálló fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megőrzése, az ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítésének megakadályozása, a talaj termőképességének fenntartása, a természetes területek beépítési sebességének csökkentése, az emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátásokat korlátozása, az ésszerű, beosztó gazdálkodás az ásványkincsekkel és az energiahordozókkal. Az OFTK 7. specifikus célkitűzése, mely a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodást, az ásványkincsek védelmét fogalmazza meg összhangban áll az NFFS céljaival. Azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy az OFTK egyes fejlesztési irányai, mint például az autó és gépipar fejlesztése, a mobilitási igények kiszolgálást felvállaló közlekedéspolitikai elképzelések vagy a turizmus bővítése nagy körültekintést igényel, mivel ezek az ágazatok jelentős környezetterhelést, a természeti erőforrások hanyatlását okozhatják. (lásd fejlesztési irányok értékelése)


26


2013. június 20.

GAZDASÁGI ERŐFORRÁSOK

Cél a fizikai tőke szelektív gyarapítása, a közösségi tőkejavak amortizációjának pótlása. Kiemelt feladat a vállalkozói réteg megerősítése, a hazai tőkebefektetések fokozatos növelése, külföldi kitettségünk csökkentése. Fontos a lokalizáció és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kihasználása közötti ésszerű arány megteremtése, a helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése. Összevetve az OFTK céljaival, az 1. specifikus célkitűzés valami a 3. specifikus célkitűzés összhangban áll az NFFS-el. Az NFFS-el való megfelelést részletesen vizsgáltuk a jelen tanulmány 2.4.1. fejezetében. 2.4.2. Kapcsolódás a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (továbbiakban NÉS) a 2008-2025 időszakra határozza meg Magyarország középtávú klímapolitikáját, mely három fő cselekvési irányt határoz meg: az energiafelhasználás, illetve az éghajlatváltozásért felelős gázok kibocsátásának csökkentése, növekedésük megelőzése; az éghajlatváltozás hatásai elleni védekezés, a következményekhez való alkalmazkodás; és az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítása, a klímatudatosság erősítése. Mivel a NÉS minden ágazatot és szektort érint, így céljainak beépítése az OFTK-ba is szükséges és kívánatos. Az OFTK helyzetértékelésében és a trendek bemutatásában jelentős hangsúlyt kap a klímaváltozással kapcsolatos problémák feltárása és az azokra adandó válaszok keresése. Helyesen állapítja meg, hogy a klímaváltozás az egyik legnagyobb környezeti kockázat, amely a lakosság életmódját, életfeltételeit érheti, hogy az éghajlat tartós megváltozása nem csak természeti jelenség, hanem számos gazdasági, társadalmi és környezeti következményekkel is jár. Rövid távú környezetstratégiai feladatként határozza meg a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás lehetőségeinek kidolgozását és alkalmazását. A célkitűzések között elsősorban a 7. specifikus célkitűzés foglalkozik a klímabiztonsággal és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással, de ehhez a célhoz kapcsolódnak a zöldgazdaság bővítésére, az energiatakarékosságra irányuló elképzelések is. A területi célok között is megjelenik a klímaváltozás hatásainak mérséklése, különösen a Homokhátság és a városi környezet vonatkozásában, melyek klíma kitettsége igen nagy. A fejlesztési feladatok között is megtaláljuk a klímaváltozás csökkentésének szándékát (energiatakarékosság, az energiahatékonyságot növelő alternatív építőanyagok és módok támogatása, alacsony szén-dioxid kibocsátású városi közlekedés, stb.) 7. javaslat

Javasoljuk, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatát követően az OFTK céljai és cselekvési irányai kerüljenek a NÉS-sel összehangolásra.


27


2013. június 20.

3. A KONCEPCIÓ FENNTARTHATÓSÁGI ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK FELTÁRÁSA 3.1. A Koncepció célrendszerének fenntarthatósági értékelése Jelen fejezetben az OFTK célrendszerét (ld. 1.2.2. fejezet) vizsgáljuk a fenntarthatóság szempontjából, melyhez a 1.2.2. fejezetben bemutatott módszertant és a 2. mellékletben összegezett fenntarthatósági célokat alkalmaztuk. Az OFTK céljait négy célterület alapján vetjük alá a fenntarthatósági értékelésnek: 1. Átfogó célok fenntarthatósági vonatkozásai 2. Szakpolitikákban érvényesítendő specifikus célok fenntarthatósági vonatkozásai 3. Területi specifikus célok fenntarthatósági vonatkozásai 4. Prioritások fenntarthatósági vonatkozásai Az alábbiakban e négy célterületen kitűzött célokat a következő csoportosításban vizsgáljuk: 

Bizonytalan fenntarthatósági hatású OFTK célok és prioritások



Jelentős, közvetlen pozitív fenntarthatósági hatású célok és beavatkozások Az OFTK célrendszerének fenntarthatósági értékelő mátrixát az 4. mellékletben mutatjuk

be. Hangsúlyozzuk, hogy a fenntarthatósági értékelés nem a célok általános megítélésére szolgál, hanem – a jelen tanulmány javaslattevő jellegének eleget téve - azokra a fenntarthatósági szempontokra (értékrend elemekre) hívja fel a figyelmet, ahol a célok megfogalmazásában a fenntarthatóság szempontjait határozottabban kellene megjeleníteni. 3.1.1. Jelentős, közvetlen pozitív fenntarthatósági hatású célok és beavatkozások A következő célok egyértelműen segítik a fenntarthatóság felé való átmenetet így az elérésüket támogató ágazati és területi eszközrendszert: 

Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom



Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme



Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás



Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet



Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése



Energia-hatékonyság, fenntartható erőforrás-gazdálkodás, klíma- és környezetvédelem OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

28




2013. június 20.

Hatékony végrehajtás, jó állam

8. javaslat

Javasoljuk, hogy az OFTK ex-ante értékelése keretében a fenntarthatóság felé való átmenetet egyértelműen segítő célok kerüljenek összevetésre az OFTK beavatkozási eszközeivel, avégett, hogy azokat az eszközöket, amelyek esetleg nem segítik e célok teljesülését, már a tervezési fázisban ki lehessen szűrni.

3.1.2. Bizonytalan vagy feltételesen negatív fenntarthatósági hatású OFTK célok és prioritások A következő OFTK célok nem egyértelműen támogatják a fenntarthatóság felé való átmentet, illetve lehetővé teszik olyan beavatkozási eszközök alkalmazását, amelyek negatív hatást jelenthetnek a fenntartható fejlődésre: 1. AZ ORSZÁG MAKROREGIONÁLIS SZEREPÉNEK ERŐSÍTÉSE

Nem egyértelmű, hogy e célkitűzés révén lehetővé válik-e: 

Versenyképes munkabérek biztosítása a kritikus elvándorlással rendelkező szakmákban?



A népesség-fogyás lelassítása?



Az idős emberek társadalmi együttműködésben való szerepe lehetőségének biztosítása?



Szolidáris társadalom?



Társadalmi szerkezet átrendeződése?



A fenntarthatóság szempontjából előnyös magatartásmintákat követő szervezetek (civil, szakmai, egyházi) támogatása?



A munkakörülményekkel való elégedettség, örömérzet növelése?



A múlt örökségének ápolása, az identitás megerősítése?



Természeti erőforrás felhasználási korlátok érvényesítése?



Termelési technológiai korlátok vagy termék szabványok érvényesítése?



A biodiverzitás, a talaj termőképessége, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások degradációjának megakadályozása?



A lokalizáció és a nemzetközi együttműködés egyensúlya: Vállalkozásoknak kedvező környezet kialakítása – párhuzamosan a külföldi befektetőknek adott különös kedvezmények leépítése?



A helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése?



A foglalkoztatottság növelése?



A korosztályos egyensúly fokozatos visszaállítása?



A foglalkoztatottság növelése?

9.

Javasoljuk, hogy az OFTK „Az ország makroregionális szerepének erősítése” célja OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

29


2013. június 20.

javaslat

vonatkozásában kerüljön kifejtésre, hogy milyen hatást gyakorol a helyi gazdaság erősítésére, a demográfiai, migrációs és foglalkoztatási folyamatokra, továbbá a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására.

10. javaslat

a) Vizsgálni kell, hogy a makroregionális szerep nem vezet-e elvándorláshoz és/vagy a hazai munkabérek csökkenéséhez? b) Komplex fenntarthatósági (élhetőségi települési) városi index kidolgozása szükséges

11. javaslat

Ki kell alakítani Magyarország nemzetközi tudásközpont szerepének intézményi feltételeit.

12. javaslat

Javasoljuk, hogy készüljön az NFFS figyelembevételével helyzetértékelő jelentés az OGY számára a bevándorlás lehetséges tendenciáiról, kockázatairól, majd az alapján készüljön – a Kárpát-medence egészének demográfiai folyamatait figyelembe vevő – hosszú távú migrációs stratégia. Ennek keretében Ki kell alakítani az éghajlati migrációval kapcsolatos bevándorlási politikát is.

2. ÉRTÉKTEREMTŐ, FOGLALKOZTATÁST BIZTOSÍTÓ GAZDASÁGI FEJLŐDÉS





A természeti erőforrások használatának megfelelő beárazása?



Környezetkímélő technológiák és földhasználati módok támogatása?







13. javaslat

Javasoljuk, hogy az OFTK „Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés” célja vonatkozásában kerüljön kifejtésre, hogy milyen hatást gyakorol a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására, a környezet- és természetkárosító folyamatok megakadályozására és a helyi gazdaság erősítésére.

14. javaslat

Javasoljuk, hogy a fenntarthatóság felé való átmenet előmozdítására készüljön értékelés és útmutató a hazai iparfejlesztési és befektetés-ösztönzési politika számára.

15. javaslat

Előnyt kell biztosítani a gazdaságfejlesztési támogatásokban a helyi gazdaság fejlesztésének. Ennek érdekében: a) Javasoljuk kidolgozni a helyi gazdasági kapcsolatok és a társadalmi kohézió fenntartható fejlesztésének szempontrendszerét és ezek összehangolt és monitorozott figyelembevételét a foglalkoztatás, a területfejlesztés, a vállalkozásfejlesztés és a vidékfejlesztés támogatási rendszereiben.


30


2013. június 20.

b) Javasoljuk, hogy a foglalkoztatási programok kialakítása és lebonyolítása során preferált támogatást élvezzenek a jelentős közösségi hasznosságú, környezet- és természeti erőforrás-kímélő tevékenységek. c) A foglalkoztatási kultúraváltást az állami és az üzleti döntéshozók számára indított célzott szemléletformálási programokkal is célszerű segíteni. 16. javaslat

Javasoljuk Zöldgazadaság-fejlesztési Stratégia kidolgozását.

3. ELÉRHETŐSÉG, MEGÚJULÓ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÉS TRANZITGAZDASÁG


A munkakörülményekkel való elégedettség, örömérzet növelése?






Környezetkímélő technológiák és földhasználati módok támogatása?






Az embert érő környezeti terhelés csökkentése?



A helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése?




17. javaslat

Javasoljuk, hogy az OFTK „Elérhetőség, megújuló közösségi közlekedés és tranzitgazdaság” célja – különösen a tranzitgazdaság vonatkozásában – kerüljön kifejtésre, hogy milyen hatást gyakorol természeti erőforrások fenntartható hasznosítására, a környezetkímélő technológiák és földhasználati módok elterjesztésére, az embert érő környezeti terhelés csökkentésére és a és a helyi gazdaság erősítésére.

18. javaslat

Javasoljuk, hogy a készüljön útmutató a "lokális hálózatosodás" gazdaságfejlesztési eszközeinek anyag- és energiatakarékos lehetőségeiről.

19. javaslat

Javasoljuk, kidolgozni a helyi gazdasági kapcsolatok fenntartható fejlesztésének szempontrendszerét, különös tekintettel a helyi erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra és a mobilitási igények mérséklésére. b) Ki kell dolgozni a tranzitgazdaság fejlesztésének fenntarthatósági kritériumait. c) Ki kell dolgozni a közlekedési externáliák beépítését az útdíjakba

Összességében megállapítható, hogy az OFTK célrendszere megfelelően támogatja a fenntarthatóság felé való magyarországi átmenetet. Ugyanakkor egyes célok esetében bizonytalan vagy negatív hatások is azonosíthatók, melyek megfelelő, kompenzáló


31


2013. június 20.

eszközökkel ellensúlyozhatók. A fenti témakör-specifikus javaslatok mellett az alábbi általános, átfogó javaslatokat tesszük a fenntarthatósági teljesítmény javítására: 20. javaslat

Javasoljuk, hogy készüljön Fenntartható Fejlődés Útmutató a közösség-építési célú gazdaság- és vidékfejlesztési programok kidolgozói számára. Ennek keretében ki kell alakítani a fenntarthatósággal kapcsolatos "jó fejlesztési gyakorlatok" adatbankját.

21. javaslat

Erősíteni kell a természeti erőforrásokkal kapcsolatos szemléletet és ismereteket az oktatásban és szakképzésben.

22. javaslat

Javasoljuk, hogy készüljön jogszabály és útmutató a térségi fenntartható fejlődési stratégiák készítésére, valamint a területi és települési tervek esetében stratégiai környezeti vizsgálat kidolgozására.

3.2. A Koncepció környezeti értékelése A jelen fejezetben az OFTK konkrétabb beavatkozásait (ld. 3. melléklet) vizsgáljuk a környezeti teljesítmény szempontjából, melyhez a 1.6.3. fejezetben bemutatott módszertant alkalmaztuk. Az OFTK mintegy 120 beavatkozását 19 intézkedés-csoportban vetjük alá a környezeti értékelésnek: 1. Agrárgazdaság 2. Autó és járműipar 3. Az ipar horizontális és átfogó fejlesztési szempontjai, gépipar, belkereskedelem, kreatív ipar 4. Egészségügy, egészségipar 5. Élelmiszeripar 6. Építő- és építőanyag ipar 7. Foglalkoztatás 8. Katasztrófavédelem 9. KKV-k, beruházás ösztönzés 10. Klímapolitika és energiabiztonság 11. Környezetvédelem, természetvédelem 12. Közlekedéspolitika, logisztika 13. Kulturális örökségvédelem 14. Sport 15. Szociálpolitika 16. Településfejlesztés, egészségügy 17. Turizmus OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

32


2013. június 20.

18. Vidékfejlesztés 19. Vízgazdálkodás Az alábbiakban e 20 intézkedés-csoportban kitűzött beavatkozásokat környezeti szempontból a következő csoportosításban vizsgáljuk: 

egyértelműen kedvező, a vizsgált környezeti elemek nagyobb részére releváns és jelentős hatású beavatkozások,



bizonytalan mértékű hatások, melyek intézkedésekkel számottevően javíthatók,



a Koncepcióban ismertetett általános szinten környezeti szempontból potenciálisan kedvezőtlennek mutatkozó beavatkozások,

környezeti

teljesítménye

megfelelő

Az OFTK környezeti teljesítményértékelő mátrixát a 5. mellékletben mutatjuk be. Hangsúlyozzuk, hogy az értékelés nem a beavatkozások általános környezeti megítélésére szolgál (hiszen annak eszköze a beruházások engedélyezési fázisban készülő környezeti hatástanulmány) hanem – a tanulmány javaslattevő jellegének eleget téve - azokra a szempontokra hívja fel a figyelmet, ahol a beavatkozások tervezése és a közöttük való választás során a környezeti hatások fokozott figyelembevétele kívánatos. 3.2.1. Agrárgazdaság A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



A természeti erőforrásokat és a biodiverzitást megőrző, a termőhelyi adottságokra építő területhasználat, termelési szerkezet és agrotechnika. A több lábon álló és az ökológiai gazdálkodás erősítése, GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása.



Az erdők egészségi állapotának megőrzése, az erdőtelepítések ütemének növelése a Nemzeti Erdőprogramban meghatározott 27%-os erdősültség érdekében, elsősorban az őshonos, illetve az adott erdészeti tájba illeszkedő fajok alkalmazásával. Őshonos fafajokból álló természetes vagy a természeteshez közel álló erdőtársulások megőrzése, területüknek a termőhelyi tényezők függvényében történő növelése. Az erdők környezeti, gazdasági és szociális szolgáltatásainak hosszú távon való biztosítása többcélú, tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodással. A fenntartható gazdálkodáshoz fűződő társadalmi érdekek és a tulajdonosi, ill. a gazdálkodói érdekek közötti összhang megteremtése.



A fenntarthatóság követelményeit teljesítő, a foglalkoztatást biztosító gazdálkodási formák, családi gazdaságok és társulásaik segítése. A középbirtokok szerepének a megerősítése, átlátható üzemszerkezeti szabályozás, a tulajdonlás és földhasználat közelítésének ösztönzése. A növénytermesztés-állattenyésztés egyensúlyának helyreállítása.


33




2013. június 20.

Az állam kezelésében lévő nemzeti földvagyon nemzetstratégiai célokat, közérdeket szolgáló felhasználása. A fiatalok gazdálkodóvá válásának, a helyben lakó gazdálkodók földhöz jutásának segítése.

E beavatkozások az OFTK agrárgazdaság beavatkozásainak „zöld” intézkedéseiként tekinthetők. B) BIZONYTALAN MÉRTÉKŰ HATÁSOK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEKKEL SZÁMOTTEVŐEN JAVÍTHATÓK



A hazai földtulajdon szerzés és használat elősegítése az uniós szabályozással összhangban lévő eszközökkel. A termőföld-kivonások korlátozása, a felhagyott területek újrahasznosítása.



A fenntarthatóság követelményeit teljesítő, a foglalkoztatást biztosító gazdálkodási formák, családi gazdaságok és társulásaik segítése. A középbirtokok szerepének a megerősítése, átlátható üzemszerkezeti szabályozás, a tulajdonlás és földhasználat közelítésének ösztönzése. A növénytermesztés-állattenyésztés egyensúlyának helyreállítása. Az állam kezelésében lévő nemzeti földvagyon nemzetstratégiai célokat, közérdeket szolgáló felhasználása. A fiatalok gazdálkodóvá válásának, a helyben lakó gazdálkodók földhöz jutásának segítése.



Halgazdálkodás támogatása, halgazdálkodásra épülő feldolgozás erősítése.



Kertészetek korszerűsítése, támogatása.



A klímaváltozás hatásainak mérséklése az öntözés fejlesztésével és széleskörű elterjesztésével, víztározóink öntözési célú hasznosításával, illetve a szárazságot, vagy más extrém időjárási körülményeket jobban viselő fajtaállomány alkalmazásával.

Ezen beavatkozások esetében a környezeti kockázatot az intenzív mezőgazdaság jelenti, mely a biotermesztés, ökogazdálkodás, környezetkímélő agrotechnika és a tájgazdálkodásnak megfelelő vízgazdálkodás stb. előnybe helyezésével ellensúlyozhatók. C) A KONCEPCIÓBAN ISMERTETETT ÁLTALÁNOS SZINTEN KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL POTENCIÁLISAN KEDVEZŐTLENNEK MUTATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK



–

D) JAVASLATOK A KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNY JAVÍTÁSÁRA

23. javaslat

A földprogramokhoz kapcsolódó fejlesztések esetén preferálni szükséges vegyszermentes termelést és az ahhoz szükséges beszerzéseket, képzéseket.

24. javaslat

Munkahelyteremtő beruházások, képzések keretében támogatni kell a regisztrált biogazdálkodók piacra jutását, vásárokon való megjelenését.


a

34


2013. június 20.

3.2.2. Autó és járműipar A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK

A motorizált közlekedés fejlesztésének nincs a környezetre egyértelműen kedvező hatású beavatkozása. B) BIZONYTALAN MÉRTÉKŰ HATÁSOK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEKKEL SZÁMOTTEVŐEN JAVÍTHATÓK



Elektromos járművek fejlesztésének támogatása. Beszállítói kör K+F tevékenységének, illetve klaszterprogramoknak a támogatása.

Ezen beavatkozások esetében a környezeti kockázatot az elektromos járművekhez szükséges villamosenergia elállításának környezeti externáliái jelentik. Törekedni kell a villamosenergia nem fosszilis alapú (megújulók, atomenergia) előállítására és az energiahatékonyság javítására. C) A KONCEPCIÓBAN ISMERTETETT ÁLTALÁNOS SZINTEN KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL POTENCIÁLISAN KEDVEZŐTLENNEK MUTATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK



Hazai fejlesztésű járműgyártás ösztönzése, támogatása. A kiemelt járműipari központok támogatása, további fejlesztések elősegítése. Járműipar szempontjából releváns logisztikai fejlesztések gyorsítása.



Beruházás-ösztönzés az adminisztrációs, adózási és ipari parki könnyítések, foglalkoztatás kereteinek rugalmasabbá tételével.

A járműgyártás támogatása – közvetetten – növeli a közlekedési igényeket, ezzel közlekedési eredetű környezeti problémákat. A járműgyártás hazai fejlesztése során törekedni kell a közösségi közlekedési járművek, illetve az energiatakarékos, környezetkímélő járművek gyártásának meghonosítására, továbbá a környezetbarát közlekedéssel kapcsolatos szemléletformálásra. D) JAVASLATOK A KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNY JAVÍTÁSÁRA

25. javaslat

Ki kell dolgozni a járműipar fenntartható fejlesztésének koncepcióját, melynek keretében támogatási kritériumokat kell meghatározni járműgyártás környezetkímélő ösztönzésére.

26. javaslat

A hazai járműgyártók részvételével széleskörű és tartós szemléletformálási programot javasolunk elindítani a környezetkímélő közlekedési módok elterjesztésére.

27. javaslat

Javasoljuk a közösségi közlekedési járműgyártás preferált támogatását.


35


2013. június 20.

3.2.3. Az ipar horizontális és átfogó fejlesztési szempontjai, gépipar, belkereskedelem A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



A kisvállalkozások verseny-hátrányának csökkentése, helyi kiskereskedelem, helyi piacok erősítése. Belföldi piacok védelme és helyi gazdaságfejlesztés segítése, helyi kereskedelmi rendszerek ösztönzése, erősítése. Szükséges a helyi termékek, a magyar termékek mikroszintű kereskedelmének, piacra jutásának támogatása, vagyis meg kell teremteni annak a jogi lehetőségét, hogy a legnagyobb beszerzők, az önkormányzati és kormányzati szereplők, illetve a gazdasági társaságok a közvetlen környezetükből vásárolhassanak.

A helyi gazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó beavatkozások egyértelműen jelentős környezeti teljesítménnyel jellemezhetők. A KKV-k ösztönzése során célszerű előnyt biztosítani a környezetkímélő, innovatív termelésnek, szolgáltatásnak. B) BIZONYTALAN MÉRTÉKŰ HATÁSOK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEKKEL SZÁMOTTEVŐEN JAVÍTHATÓK



Az ipari szereplők K+F+I tevékenységének támogatása.



A foglalkoztatottság bővítése azon gazdasági ágazatokban, amelyekben nagy tömegeknek munka biztosítható, mint pl. a járműipar, az elektronika, a textilipar, a logisztika, a turizmus, építőipar vagy a mezőgazdaság. A hazai KKV-k minél nagyobb részarányt tudjanak lefedni az ide települő multinacionális nagyvállalatok beszállítói hálózatából. Exportorientált tevékenységek fejlesztése, vállalkozások exporttevékenységének ösztönzése.



Fontos a gépipar célzott támogatása a meglévő kiemelt területeken: mezőgazdasági gépgyártás, célgép-gyártás, élelmiszeripari-, csomagolóipari gépgyártás, hűtéstechnika, energetikai gépek, stb. A filmipar, mint a kreatív gazdaság egyik kulcsiparágának további támogatása (KREATÍV IPAR) Ezen beavatkozások esetében a környezeti kockázatot az anyag- és erőforrásigényes

gazdasági tevékenységek – zöld szempontokat figyelmen kívül hagyó – fejlesztése jelenti. Elő kell segíteni, hogy az érintett ágazatok fejlesztése egy környezet- és erőforrás kímélő pályán valósuljon meg. C) A KONCEPCIÓBAN ISMERTETETT ÁLTALÁNOS SZINTEN KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL POTENCIÁLISAN KEDVEZŐTLENNEK MUTATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK



–


28. javaslat

A vállalkozásfejlesztéshez illetve munkahelyteremtéshez kapcsolódó eszközbeszerzések közül célszerű előnyben részesíteni azokat a projekteket, ahol a pályázó vállalja, hogy a régi eszközt, gépet lecseréli az újonnan beszerzett, hatékonyabb, környezetbarátabb


36


2013. június 20.

eszközre. 29. javaslat

Javasoljuk, hogy készüljön iparág-specifikus útmutató a dolgozók és a beszállítók környezettudatosságának mérésére és javítására.

30. javaslat

Előnybe kell helyezni a megújuló energiaforrásokat hasznosító, környezetvédelmi technológiai innovációt megvalósító, zöld munkahelyeket teremtő fejlesztéseket.

További javaslatokat ld. „KKV-k, beruházás ösztönzés” és a „Foglalkoztatás” alfejezeteknél. 3.2.4. Egészségügy, egészségipar A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



A határon átnyúló betegellátáshoz, az egészségügyi problémák (pl.: járványok, mentés katasztrófahelyzetekben, stb.) határon átnyúló összehangolt kezelése



A prevenció megerősítése a betegségmegelőzésre összpontosító, egészségtudatos társadalmat építő, hatékony programok alapján. Az egészség- és a környezet szoros összefüggésének felismerése és megjelenítése. Környezet- és egészségtudatosságra nevelés. Egészséges, egészségtudatos életmódra nevelés; a mindennapos testnevelés bevezetése és az ehhez szükséges feltételek korszerűsítése, megteremtése. A tömegsport megvalósítása az oktatás-nevelés világában (KÖZOKTATÁS) A határokon átnyúló egészségügyi problémák kezelése egyértelműen támogatja a

környezeti katasztrófa helyzetekre való felkészülést és az emberi egészség védelmét. Az egészségtudatosság javítása és az egészséges életmód hozzájárul a környezettudatos szemlélet, a természeti értékek tiszteletének kialakulásához. B) BIZONYTALAN MÉRTÉKŰ HATÁSOK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEKKEL SZÁMOTTEVŐEN JAVÍTHATÓK



Geotermikus energia egészségipari hasznosítása, ennek keretében termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítása. Ásványvíz- és gyógyvízpalackozás.



A természetes gyógytényezőkre és hagyományra, épülő egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a magyarországi egészségipar és egészségturizmus fejlesztése. Egészségügyi kapacitások fejlesztése a turizmusgazdasággal való összefüggés megteremtésével. Az egészségturizmushoz kapcsolódó minőségi (komplex) turisztikai kínálatfejlesztés.

Ezen beavatkozások esetében a környezeti kockázatot az egészségiparban hasznosítható természeti erőforrások (pl. termálvíz) túlhasználata, illetve a kapcsolódó turizmus felfutása jelenti. Elő kell segíteni a kisebb létesítmények fejlesztését, illetve a szelíd turizmushoz kapcsolódó egészségipari szolgáltatások elterjesztését. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

37


2013. június 20.

C) A KONCEPCIÓBAN ISMERTETETT ÁLTALÁNOS SZINTEN KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL POTENCIÁLISAN KEDVEZŐTLENNEK MUTATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK



–


31. javaslat

Javasoljuk, hogy induljon hosszú távú szemléletformáló program az egészségtudatos, fenntartható fogyasztási formák elterjesztésére.

32. javaslat

Javasoljuk, hogy a közmunkaprogramok támogatása során preferálják a parlagfű irtással kapcsolatos tevékenységeket.

33. javaslat

Az egészséges életmóddal, közösségi programokkal kapcsolatos pályázatok kiírása és értékelése során célszerű preferálni azokat a programokat, amelyeknél a szervezők a helyi zöld civil szervezeteket is bevonják.

34. javaslat

A támogatásoknál javasoljuk kötelezően előírni a használt termálvizek energetikai hasznosítását és visszasajtolását.

További javaslatokat ld. „Turizmus” és a „Sport” alfejezeteknél. 3.2.5. Élelmiszeripar A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



Az élelmiszerbiztonság magas szintű megteremtése és fenntarthatósága.



Az élelmiszerlánc lerövidítése, élelmiszer-önellátás, belső piacok visszaszerzése, fogyasztói tudatosság növelése. Törekedni szükséges a fenntartható fogyasztásra és termelésre: támogatni kell olyan szemléletformáló programok indítását, amelyek a nem fenntartható termelési és fogyasztási szerkezet, megoldások helyett felkeltik az új paradigmák iránt a lakosság érdeklődését. Növelni kell a fenntartható fogyasztási szokások elterjedtségét, erősíteni a fogyasztók tudatosságát. Támogatni szükséges az élelmiszer-önrendelkezés helyi szintű megvalósulását.



Hazai ellátásból fedezhető élelmiszer import visszaszorítása.



A termékek hozzáadott értékének és exportjuknak növelése. Jó minőségű, egészséges és biztonságos élelmiszerek előállítása. Az élelmiszer-előállítás és -kereskedelem irányának megváltoztatása a helyi-regionális-országos ellátás-export rangsor alapján haladva.

Az élelmiszer önellátás, az élelmiszerek szállítási igényeinek mérséklése, a tudatos fogyasztói szokások kialakítása közvetlenül és jelentősen hozzájárul a környezeti teljesítmény javításához.


38


2013. június 20.

B) BIZONYTALAN MÉRTÉKŰ HATÁSOK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEKKEL SZÁMOTTEVŐEN JAVÍTHATÓK



Feldolgozóipari kapacitások megőrzése, bővítése. Helyi feldolgozás erősítése, kisebb léptékű (családi) speciális feldolgozó kapacitások létrehozásának támogatása.

A feldolgozó kapacitások bővítése esetében a környezeti kockázatot az erőforrásigényes, környezetszennyező tevékenységek támogatása jelenti. Elő kell segíteni a feldolgozó kapacitások környezeti teljesítményének nyomonkövetését és a kisebb „öko-, karbon- és víz-lábnyommal” jellemezhető fejlesztések preferált támogatását. C) A KONCEPCIÓBAN ISMERTETETT ÁLTALÁNOS SZINTEN KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL POTENCIÁLISAN KEDVEZŐTLENNEK MUTATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK



–


35. javaslat

Javasoljuk a vállalkozás-ösztönzési, foglalkoztatási, vidékfejlesztési és az adópolitikák következetesen és összehangoltan támogassák az egészséges, minősített magyar élelmiszer piacra jutását.

36. javaslat

Javasoljuk az élelmiszeripari feldolgozó kapacitások környezeti teljesítményét mérő és nyomon követő módszertan kidolgozását és bevezetését.

3.2.6. Építő- és építőanyag ipar A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



Az energia-takarékossági célú lakóépület-felújításoknak prioritása. Az állami intézményrendszer infrastruktúrájának és az örökségállománynak védelme és karbantartása. A kulturális örökség fenntartásából, üzemeltetéséből, felújításából és hasznosításából fakadó feladatok támogatása.



A belső, helyi erőforrások (építőanyagok) használatának felkutatása és alkalmazása. A klímaváltozás hatását is kiemelten figyelembe vevő alternatív építőanyagok, építési módok kifejlesztése, a hagyományos építőanyagok felhasználásának támogatása, alacsony össz-energiafogyasztású épületek kifejlesztésének, építésének kiemelt támogatása. A környezetbarát építkezési technológiák és (az épületek teljes életciklusát tekintve) fenntartható építési technológiák ösztönzése, közegészségügyi feltételek figyelembevétele.



A használt építőanyagok újrahasznosítási feltételrendszerének és előírásainak kidolgozása. A 2012. július 31-i Uniós Közleményben kinyilatkoztatott célok kitűzése és konkretizálása az épületek energiateljesítményére és karbonszegény kibocsátására vonatkozóan.


39


2013. június 20.

Az épületek energetikai felújítása, az alternatív, innovatív építési termékek alkalmazása, az épített örökség védelme egyértelműen támogatja az erőforrástakarékosságot, a kulturális örökség megóvását és ezáltal a fenntartható építést. B) BIZONYTALAN MÉRTÉKŰ HATÁSOK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEKKEL SZÁMOTTEVŐEN JAVÍTHATÓK



A magyar építőanyag-gyártás kultúrájának megtartása, versenyképességének és technikai hátterének javításával. Az állam aktívabb szerepvállalása közvetlen építőipari megrendelések formájában.

Ezen beavatkozások esetében a környezeti kockázatot a hagyományos építési termékek előállításának (vagy importjának) erőforrás-igényessége és környezeti kibocsátásai jelentik, melyek a környezeti szempontú termék- és épületminősítési rendszerek elterjesztésével ellensúlyozhatók. C) A KONCEPCIÓBAN ISMERTETETT ÁLTALÁNOS SZINTEN KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL POTENCIÁLISAN KEDVEZŐTLENNEK MUTATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK



–


37. javaslat

Épületfelújításnál, -bővítésnél célszerű azon projektek támogatását preferálni, amelyek eredményeképpen a kötelező mértéken túlmutató épületenergetikai korszerűsítést végeznek, vagy napkollektorral illetve hőszivattyúval fosszilis energiahordozó felhasználást váltanak ki.

38. javaslat

Javasoljuk az építési termékek teljes életciklusához kapcsolódó fenntarthatósági kritériumok kidolgozását és a közbeszerzésekben való alkalmazását és ezen keresztül az erőforrás-takarékos (nyersanyag, energia, víz), környezetkímélő és karbon-szegény építőanyagipar preferált támogatását.

3.2.7. Foglalkoztatás A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



–




A szektorokon átívelő helyi, térségi foglalkoztatási együttműködéseket ösztönző partnerségek (foglalkoztatási paktumok) megerősítésének folytatása,a helyi gazdaság- és foglalkoztatás fejlesztés bevált példáinak disszeminálása. Fontos a helyi társadalmi szervezetek, a különböző térségi összefogások erősítése, a települések OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

40


2013. június 20.

gazdaságfejlesztési kezdeményezéseinek és összefogásának ösztönzése, az elvándorlás visszaszorítása. 

Munkaerő mobilitás ösztönzése. Szükséges a határon átnyúló munkaerő-migráció feltételeinek javítása, a határ menti foglalkoztatási térségek erősítése. Lényeges egy új szakmai diplomás munkavállaló réteg kinevelése,

Ezen beavatkozások esetében a környezeti kockázatot az anyag- és energia-intenzív gazdasági tevékenységekben megvalósuló foglalkoztatási fejlesztések, illetve a mobilitással járó közlekedési igények növekedése. E kockázatok a „zöld foglalkoztatási” formák kialakításával, a környezetvédelmi ipar preferált támogatásával ellensúlyozhatók. C) A KONCEPCIÓBAN ISMERTETETT ÁLTALÁNOS SZINTEN KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL POTENCIÁLISAN KEDVEZŐTLENNEK MUTATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK



–


39. javaslat

A mezőgazdasághoz, illetve feldolgozóiparhoz kapcsolódó munkahelyteremtő beruházásoknál, képzéseknél célszerű előnyben részesíteni azokat a projekteket, amelyek biogazdálkodási tevékenységeket, vagy biogazdálkodási képzéseket illetve kapcsolódó szemléletformálási, információszolgáltatási projektelemeket tartalmaznak.

40. javaslat

Vállalkozásfejlesztési, munkahelyteremtési beruházások, képzések esetén célszerű előnyben részesíteni azokat a projekteket, amelyek a) a környezetvédelmi iparban, megújuló- és energiahatékonysági iparban valósulnak meg. b) biztosítják a távolsági és helyi munkábajárás közösségi közlekedési feltételeit

41. javaslat

Javasoljuk kidolgozni a Zöld-Munkahely Fejlesztési Stratégiát (ennek részeként a munkaerő mobilitás "zöld" és erőforrás-kímélő feltételrendszerét) és ehhez kapcsolódó útmutatót a munkáltatói és munkavállalói szervezetek számára.

3.2.8. Katasztrófavédelem A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



A Kárpát-medence teljes vízgyűjtő területén egységes, a jellemző katasztrófa kockázat típusokat kezelő korai előrejelző és riasztó rendszer létrehozása.



A katasztrófavédelem tűzoltásra és műszaki mentésre specializált gépjárműállományának strukturális átalakítása, a beavatkozó képesség költséghatékony és magas szinten tartása.



Az ország teljes területi lefedettségét biztosító környezettudatos és energiatakarékos laktanya- és egyéb a munkakörülményeket javító beruházások végrehajtása. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

41


2013. június 20.

A katasztrófavédelemmel kapcsolatos monitoring-rendszerek, illetve az infrastruktúra fejlesztése (épületek, gépjárművek, műszaki infrastruktúra) egyértelműen segítik a környezeti katasztrófa helyzetek megelőzését, a felkészülést és a kárelhárítást. B) BIZONYTALAN MÉRTÉKŰ HATÁSOK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEKKEL SZÁMOTTEVŐEN JAVÍTHATÓK



–




–


42. javaslat

Javasoljuk felmérni egyes leszakadó térségek, kirekesztett társadalmi csoportok sérülékenységét a természeti és ipari katasztrófa helyzetekre. E felmérés alapján térség- illetve társadalmi csoport specifikus alkalmazkodási és felkészülési tervek, szemléletformálási eszközök kidolgozását javasoljuk.

3.2.9. KKV-k, befektetés ösztönzés A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



–




Helyi gazdaság, erősítése, fejlesztése.



Kisvállalkozói parkok létrehozásának támogatása. Mint fentebb említettük, ezen beavatkozások esetében is a környezeti kockázatot az

anyag- és energia-intenzív gazdasági tevékenységekben megvalósuló KKV befektetés ösztönzés jelenti. E kockázatok a „zöld KKV-ösztönzési” formák kialakításával, a környezetvédelmi ipar preferált támogatásával ellensúlyozhatók. C) A KONCEPCIÓBAN ISMERTETETT ÁLTALÁNOS SZINTEN KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL POTENCIÁLISAN KEDVEZŐTLENNEK MUTATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK



–


43. javaslat

A helyi termékekhez kapcsolódó munkahelyteremtő beruházásoknál és képzéseknél célszerű előnyben részesíteni azokat a projekteket, amelyek ökogazdálkodási rendszerek kialakításához vagy ökogazdálkodásból származó termékekhez


42


2013. június 20.

kapcsolódnak és amelyek hagyományos, kézműipari termékekre szakosodnak. 44. javaslat

Javasoljuk, hogy az adórendszer és a gazdaságfejlesztési támogatások kezeljék prioritásként a KKV-k környezetvédelmi és erőforrás-takarékossági innovációit.

3.2.10. Klímapolitika és energiabiztonság A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



Továbbra is támogatni szükséges a lakás- és házfelújítási programokat az energiahatékonyság, energia-megtakarítás fokozása érdekében. Támogatni szükséges az elavult ivóvízhálózat felújítására vonatkozó a lakás- és házfelújítási programokat. A költség-optimalizált intézkedések érdekében szükséges a helyettesítő új építést a korszerűsítés-felújítás fogalomkörébe vonni, hiszen esetenként nem a felújítás, hanem a helyettesítő új építés a gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldás. Támogatni szükséges a távhő rendszerek korszerűsítését, bővítését, újak építését. Középületek energetikai célú felmérése, megtervezése, felújítása, mely az energia-hatékonyság mellett munkahelyeket is teremtene.



Támogatni, ösztönözni kell az energiaszövetkezeteket, társulásokat, amelyek az alternatív energiaforrások felhasználására, a helyi okos hálózatok kiépítésre és ezek integrálására irányulnak. Az egyik kiemelt, elsődleges feladat az energiahatékonyság támogatása.



Szükséges a lakosság energiatudatosságának növelése, a lakossági energiatakarékos beruházások kivitelezésének támogatása.



El kell végezni a megújuló energiaforrások mennyiségi és szerkezeti felmérését, meg kell tervezni az alkalmazás menetrendjét, kapcsolódva a környezetvédelmi és agrárfejlesztési elképzelésekhez - a szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai és vidékfejlesztési szempontok figyelembevételével.



A klímapolitikát és energiabiztonságot regionális szinten koordináló szervezet létrehozása.



Erdőgazdálkodási fejlesztés az erdőterületek, erdei vízgyűjtők vízrendezésével, az erdők vízvisszatartó képesség javításával. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a szabad talajfelszín és növényborítottság növelésével. A természetközeli területek és a zöldfelületek terhére a jellemzően beépített területek (települési táj), valamint azon belül a burkolt felületek növekedésének lassítása, ész-szerű szinten tartása.



Az éghajlatváltozáshoz, a kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatások elleni védekezés az alkalmazkodóképesség javításával. Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázat-megelőzés és kezelés. Az épületenergetikai fejlesztések, a „smart cities” megoldások támogatása, az

éghajlatpolitika integrálása az energia- vidék-, foglalkoztatási-, vízgazdálkodási-, erdészetiOFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

43


2013. június 20.

stb. politikákba egyértelműen pozitív környezeti teljesítményű beavatkozások. Szintén jelentős és környezeti szempontból előnyös beavatkozásnak tekinthetők a beépítettség mérséklésével, a zöldfelületek bővítésével és az éghajlati alkalmazkodóképesség javításával kapcsolatos beavatkozások. B) BIZONYTALAN MÉRTÉKŰ HATÁSOK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEKKEL SZÁMOTTEVŐEN JAVÍTHATÓK



A energetikai célú növénytermesztés, a mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú felhasználása, erdei biomasszában lévő lehetőségek további kiaknázása hangsúlyos irány lehet, főleg a foglalkoztatás növelése érdekében, különösképpen a hátrányos helyzetű vidéki társadalmi csoportok számára, Mindez azonban nem szoríthatja háttérbe az élelmiszertermelést, ne vegye át az erdőgazdálkodás területeit, és ne alakuljanak ki monokultúrás térségek.

Komolyabb környezeti kockázatok jelennek meg az erdei biomassza (tűzifa) és az energetikai célú ültetvényeken termelt fásszárú biomassza hő- és villamos erőművekben történő alkalmazásánál. Erdei biomassza (tűzifa) lokális, decentralizált alkalmazása hőtermelésre sokkal kedvezőbb környezeti teljesítménnyel rendelkezik, noha ezesetben mutatkoztak – kisebb mértékű – negatív környezeti hatások, melyek környezeti teljesítménye azonban megfelelő – a helyi adottságok figyelembevételével kialakított – intézkedésekkel számottevően javíthatók. Mező- és erdőgazdasági melléktermékek decentralizált kisléptékű, helyi hőtermelésben történő alkalmazásának sem egyértelműen pozitívak a környezeti hatások, különösen a lokális légszennyező anyagok (pl. CO, NOx, por) kibocsátása, a levegőminőség javítása, az emberi egészség védelme és az élelmiszerbiztonság növelése szempontjából. E téren a környezeti teljesítmény megfelelő intézkedésekkel számottevően javítható. Például fontos lenne a talajerő-utánpótlás biztosítása végett a keletkező hamut visszajuttatni a talajba. C) A KONCEPCIÓBAN ISMERTETETT ÁLTALÁNOS SZINTEN KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL POTENCIÁLISAN KEDVEZŐTLENNEK MUTATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK



–


45. javaslat

Javasoljuk, hogy a hazai természeti erőforrások igénybevételére (különösen a megújuló energiahordozók hasznosítására) készüljön a térségi természeti adottságokat és társadalmi-gazdasági szükségleteket figyelembevevő kritérium-rendszer. A kritériumrendszer kidolgozása során meg kell vizsgálni, hogy a hazai természeti erőforrások igénybevételének fenntarthatósági kritériumai, korlátai (esetleg tiltásai) milyen hatás gyakorolnak a határon túli igénybevételekre és az importra.

46. javaslat

A biomassza energetikai hasznosítása során: a) A biomassza túlhasználatának elkerülésére a vidéki kistelepülések, a tanyás térségek


44


2013. június 20.

korszerű energiaellátását segíthetik elő a decentralizált energiaellátás kislétesítményei, amelyek feltétel nélkül megújuló erőforrások kombinálásával is működtethetők. Javasoljuk ezek támogatási rendszerének kidolgozását. b) Készüljön „pozitív lista” azokról a mezőgazdasági területekről, amelyek alkalmasak lehetnek energetikai ültetvény telepítésére és e lista értékelési szempontként kerüljön alkalmazásra. Készüljön környezeti szempontú (életciklus szemléletű, energiamérlegen alapuló) prioritási lista az energetikai ültetvények növényfajtáiról. c) Mivel az ültetvények öntözés és kemikália igénye jelentős, különös figyelmet kell fordítani a térség vízkészleteire és felszínalatti vízbázis sérülékenységére. 47. javaslat

Az éghajlatpolitikai intézményrendszernek fel kell ölelnie az alkalmazkodás és a felkészülés feladatainak összehangolását is, melynek keretében ki kell alakítani az éghajlati alkalmazkodás humán-egészségügyi intézményeit (pl. hőhullámokra való felkészülés)

48. javaslat

Ki kell dolgozni a hulladékminimalizáló épületfelújítás útmutatóját.

3.2.11. Környezetvédelem, természetvédelem A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



Területhasználati funkciók területi igényeinek minél kisebb termőfelület kieséssel járó harmonikus összehangolása, agroökológiai adottságokhoz igazodó földhasználat, a barna mezős beruházások szorgalmazása, az épített örökség védelme, műemléki érték alapú hasznosítása, fejlesztése. A termőhelyi adottságokra és a saját biológiai alapokra építő területhasználat, termelési szerkezet és agrotechnika kialakítása.



A lakosság egészségét károsító folyamatok fékezése, visszafordítása, a környezeti eredetű betegségteher mérséklése. A környezet-egészségügy felkészültségének javítása, a globális környezeti változásokból eredő problémák megfelelő kezelése. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése a környezeti nevelés, szemléletformálás, fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások, illetve a környezeti információkat biztosító rendszerek támogatásával."



Vállalkozások környezettechnológiai és környezeti innovációs tevékenységének és környezetközpontú fejlesztéseinek támogatása.



A gazdasági-társadalmi folyamatok térbeli szervezése során a környezet eltartó- és tűrőképességével való összhang biztosítása, természeti erőforrások értékvédelme, degradációjának megelőzése.



Az egyedi tájértékek és a kedvező tájkarakter-elemek megőrzése.



Idegenhonos inváziós fajok terjedésének visszaszorítása.



Az épített környezet és a zöldfelületi rendszer védelme, fenntartható, érték alapú hasznosítása, a települések harmonikusabb tájba illesztése.Támogatni szükséges a OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

45


2013. június 20.

szélsőséges hatásokat kiegyenlítő zöldfelületi rendszerrel bíró városszerkezetek létrejöttét. Zöldfelületek ökológiai értékének növelése. 

A mobilitás feltételeinek légszennyezés- és zajterhelés-csökkentő módon történő biztosítása. Zajterhelés csökkentése, zajvédelmi intézkedések támogatása."



A levegőminőség javítása a kibocsátások csökkentése révén (pl.: technológia fejlesztéssel), helyi légszennyezés csökkentése a kibocsátó források helyének gondos megválasztásával (lehetőleg már a területrendezés tervezése folyamán).



Több lábon álló és GMO-mentes gazdálkodás erősítése, az ökológiai gazdálkodás elterjesztése.



Talajaink mennyiségi és minőségi védelme, a talajok termőképességének megőrzése, szervesanyag-gazdálkodás, tápanyag utánpótlás.



Szükséges átalakítani a mezőgazdaság támogatási rendszerét, így szűkíteni kell azon tevékenységek körét, csökkenteni-megszűntetni támogatásukat, amelyek veszélyeztetik a diverzitást, és az erőforrásokat (termőtalaj, víz) nem a megújulás mértékén használják.



Felül kell vizsgálni, illetve több esetben fel kell számolni azokat a közvetlen és közvetett támogatásokat amelyek a természeti erőforrások fogyasztását növelik (pl.: energiaártámogatások).



Az évente képződő hulladék mennyisége folyamatosan csökkenjen. A képződő hulladék hasznosulása növekedjen, az újrafelhasználási célú hasznosítás részarányával együtt. A szelektív hulladékgyűjtés arányának és kiterjesztésének növelése. A maradék hulladék ártalmatlanításához szükséges kapacitások - egyes speciális technológiát igénylő hulladékok kivételével - az ország határain belül álljanak rendelkezésre. Csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése."



Az ipari szimbiózis lehetőségeinek feltárása és támogatása.



A bekövetkezett katasztrófák következményeinek hatékony enyhítése, elhárítása, veszélyes anyagok káros hatásainak kezelése, sugárbiztonság megteremtése, kármentesítés.



A határokon átnyúló környezetvédelmi problémák esetében ösztönözni szükséges a tematikus határon átnyúló együttműködések alkalmazását.



A biológiai és táji sokféleség fenntartható használata, ex-situ védelmének megerősítése (génbank).



A településfejlesztés tudatosabbá tétele, a fejlesztés és a rendezés során a fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvényesítése, a települési értékek megőrzése, erősítése, azokon alapuló fejlesztések.



Belső téri levegőminőség javítása az újonnan épülő épületek megfelelő beltéri levegőminőségét biztosító minimum követelmények megfogalmazásával (építőanyagok, berendezési tárgyak, légtechnikai megoldások) illetve a lakosság figyelemfelkeltésével.



A biológiai és táji sokféleség megőrzése, mint prioritás beépítése a különböző hazai politikákba, tervekbe és programokba. A biológiai és táji sokféleség megőrzésének és helyreállításának elősegítése a védett természeti területeken belül és kívül." OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

46


2013. június 20.

Az OFTK környezetvédelmi beavatkozásai – egyetlen kivétellel – teljes és jelentős mértékben támogatják a Koncepció környezeti teljesítményének javítását. E beavatkozások tényleges megvalósulásának nyomonkövetése a Koncepció „zöld jellegének” záloga, ezen beavatkozások híján az OFTK környezeti és fenntarthatósági fókusza elvész. B) BIZONYTALAN MÉRTÉKŰ HATÁSOK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEKKEL SZÁMOTTEVŐEN JAVÍTHATÓK



Ésszerű ásványvagyon gazdálkodás megteremtése, a gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyagok tervszerű és környezetkímélő kiaknázása és hasznosítása

E beavatkozás esetében a környezeti kockázatot a gazdaságosan kitermelhető készletek és a természeti erőforrások fenntartható hasznosítása között felszülő ellentmondás jelenti, mely az ásványvagyon gazdálkodás fenntarthatósági szempontjainak kidolgozásával és alkalmazásával ellensúlyozhatók. C) A KONCEPCIÓBAN ISMERTETETT ÁLTALÁNOS SZINTEN KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL POTENCIÁLISAN KEDVEZŐTLENNEK MUTATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK



–


49. javaslat

Javasoljuk, hogy kerüljön kidolgozásra a magyarországi ásványvagyon-gazdálkodás fejlesztésének fenntarthatósági kritériumai.

3.2.12. Közlekedéspolitika, logisztika A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



A kerékpáros közlekedés részarányának növelése a nagyvárosokban a jelenlegi 2-3%-ról 10%-ra, a kis- és közepes településeken pedig 30%-ra; mintegy 2000 km kerékpárút megépítésével, valamint a kerékpározás népszerűsítésével és az úthálózat kerékpárosbarát fejlesztésével. Az egészségügyi ellátó intézmények, a köz- és felsőoktatási intézmények, a közgyűjtemények valamint a kutatóintézetek,a munkahelyek és a közigazgatási egységek közösségi és kerékpáros közlekedéssel való megközelítésének javítása.



Környezetbarát, energiatakarékos közlekedés, elektromos mobilitás térnyerésének elősegítése a hozzá kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúra kiépítésének támogatásával, népszerűsítésével és városi közösségi közlekedési tervek megújításával. Az alternatív (gyalogos, kerékpáros) és a közösségi közlekedési módok támogatása, a

motorizált és egyén közlekedési igények mérséklése, illetve az ezen beavatkozásokhoz OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

47


2013. június 20.

kapcsolódó szemléletformálás közvetlenül és jelentősen támogatja az OTFK környezeti teljesítményének javítását. B) BIZONYTALAN MÉRTÉKŰ HATÁSOK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEKKEL SZÁMOTTEVŐEN JAVÍTHATÓK



Vasúti közlekedés: A vasúti közlekedés javítása érdekében alapvető prioritás a vasúti főés mellékvonal-hálózat, valamint a regionális mellékvonalak és kiszolgáló létesítményeik korszerűsítése, egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása, megfelelő fenntartása. Kiemelt cél 2020-ra a TEN-T törzshálózat teherszállítási korridorokhoz kapcsolódó vonalain a hagyományos vasúti infrastruktúra átjárhatósági műszaki előírások szerinti fejlesztése a határokig. A vasúti személyi közlekedésben a kitűzött cél az átlagsebesség növelése, a nagyobb városok közötti összeköttetések kiépítése, minden megyeszékhely becsatolása a villamosított vasúthálózatba, valamint a vasúti szolgáltatás színvonalának emelése. Szükséges a vasúti pályaudvarok rekonstrukciója, a parkolási lehetőségek fejlesztése, a helyi közösségi közlekedés elérhetőségének biztosítása. A vasúti áruszállítás részarányának és teljesítményének növeléséhez a szállítási idők csökkentetése mellett a kombinált közlekedési módok speciális feltételeinek megteremtése a fő feladat.



Vízi közlekedés: A vízi közlekedés előnyeinek kihasználásához szükséges az elavult járműpark korszerűsítése, a hazai kikötőhálózat EU-normáknak megfelelő kialakítása, a kompok, révek fejlesztése, a teherhajózáshoz kapcsolódó logisztikai központok kedvező közúti és vasűti kapcsolatainak kiépítése.



Közösségi közlekedés: Az ország agglomerációiban az elővárosi közlekedési rendszerek, a funkcionálisan összetartozó térségeiben integrált közlekedési rendszerek fejlesztése. Szükséges a közösségi közlekedés akadálymentesítése, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának elvének érvényre juttatása. A helyi és helyközi közösségi közlekedés összehangolása,korszerűsítése, fejlesztése a környezetbarát és az alágazatok együttműködése (a járműpark, kiszolgáló létesítmények és az utastájékoztatás)révén kombinált közlekedési módok előtérbe helyezésével.



Útfelújítás: Térségi jelentőségi mellékúthálózatok fejlesztése. A közúthálózat átlagos burkolat-állapotának javítása érdekében 2020-ig mintegy 2400 km-t meghaladó 115 kN teherbírású útmegerősítés és főútfejlesztés szükséges.



Fenntartható szállítás, a tranzitgazdaság fenntarthatóság követelményeire tekintettel lévő fejlesztése. RO-LA rendszerek újraindítása, átfogó (infrastruktúrán és szervezésiszabályozási feladatokon alapuló) fejlesztése. Ezen beavatkozások esetében a kisebb mértékű környezeti kockázatot a vasúti, vízi és

közösségi közlekedési infrastruktúra fejlesztések és az útfelújítások nyersanyag- és energiaigénye, területfoglalása jelenti, melyek megfelelő intézkedésekkel ellensúlyozhatók.


48


2013. június 20.




KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS, ÚTÉPÍTÉS, HÍDÉPÍTÉS: A közúti közlekedés tekintetében a TEN-T hálózat hazai 50%-os kiépítettségét figyelembe véve gyorsforgalmi utak építése, illetve a gyorsforgalmúvá fejleszthető utak újabb ütemeinek tervezése-kivitelezése szükséges. A gyorsforgalmi úthálózati elemmel fel nem tárt, ilyennel nem rendelkező térségek, megyék mielőbbi bekapcsolása a hálózatba. A TEN-T hiányzó közúthálózati elemeinek, köztük az országhatárokig tartó hiányzó elemek megvalósítása. Meg kell kezdeni a főváros körüli M0 gyorsforgalmi út hiányzó szakaszainak építését. Törekedni szükséges a Budapest központú sugaras közúthálózat harántirányú fejlesztésére. Légi áruszállításhoz kapcsolódó közútfejlesztés. Kishatárforgalom szélesítése, kishatár-átkelők számának gyarapítása a határon átnyúló kapcsolatok erősítése,a munkaerő mobilitásának elősegítése érdekében. További dunai hidak építése.



A nemzetgazdaság érdekeit maximálisan támogató, a mobilitási igényekhez igazodó, közép- és hosszú távon önfenntartó légiközlekedési rendszer kialakítása.

A közúti közlekedés, légiközlekedés, útépítés, hídépítés támogatása – közvetetten – növeli a közlekedési igényeket, ezzel közlekedési eredetű környezeti problémákat. Ezen fejlesztések során törekedni kell a közösségi közlekedési infrastruktúra preferált támogatására, a „smart cities” megoldások elterjesztésére, továbbá a környezetbarát közlekedéssel kapcsolatos szemléletformálásra. D) JAVASLATOK A KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNY JAVÍTÁSÁRA

50. javaslat

Az útfelújítási fejlesztések támogatása során: a) Javasoljuk preferálni a kapacitást közvetetten sem növelő útfejlesztéseket. b) Aszfaltozással járó útfelújítás esetén gondoskodni kell a kerékpáros és gyalogos közlekedés biztosításához szükséges közlekedésbiztonsági fejlesztésekről. c) Az út- illetve járdafelújítási projektek közül célszerű előnyben részesíteni azokat, amelyeknél a projekt keretében a padka és a vízelvezető árok is felújításra kerül.

51. javaslat

Az alternatív közlekedési formákhoz kapcsolódó fejlesztések esetén a) A szelíd turisztikai attrakciók fenntartható közlekedési formákkal való elérhetőségének biztosítása érdekében célszerű előnyben részesíteni azokat a projekteket, amelyek lehetővé teszik a kerékpárok tömegközlekedési eszközökön történő szállítását (pl. kerékpár szállító vagonok biztosítása). b) Célszerű előnyben részesíteni a kerékpáros közlekedéshez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra - pl. kerékpártárolók, kerékpárutakhoz kapcsolódó táblák-, valamint a forgalomszervezéssel kapcsolatos fejlesztéseket.

52. javaslat

A közösségi közlekedési fejlesztéseket tartalmazó projektekbe minden esetben célszerű a lakosságot tájékoztató szemléletformáló projektelemeket integrálni a közösségi közlekedés népszerűsítése érdekében

53.

Javasoljuk egy útmutató kidolgozását a védettség alatt álló természetvédelmi OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

49


2013. június 20.

javaslat

területeket érintő útépítések, felújítások tervezésére és kivitelezésére.

54. javaslat

Ki kell dolgozni a környezetkímélő vizi infrastruktúra fejlesztés és használat koncepcióját, különös tekintettel a kikötőkre, logisztikai központokra és a hajózáshoz kacsolódó turisztikai attrakciókra.

3.2.13. Kulturális örökségvédelem A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



–




A turizmusba kapcsolódó épített örökségi helyszínek számának növelése az értékmegőrző és érték-kibontakoztató helyreállítás, bemutathatóvá tétel révén. Érték alapú, integrált, innovatív városrehabilitáció. Kulturális, műemléki érték alapú városrehabilitáció feltételeinek megteremtése.



Kulturális turisztikai programcsomagok létrehozása, a potenciális helyszínek és utak fejlesztése.



A kulturális örökség megőrzése, mint gazdasági és társadalmi erőforrás fenntartható fejlesztése, értékeinek kibontakoztatása, nagyközönség számára való hozzáférhetővé tétele. A világörökség és világörökség várományos területek értékeinek megőrzése, hozzáférhetővé tétele, erősítése. A kulturális örökségben rejlő fejlesztési potenciál kiaknázása.

Ezen beavatkozások esetében a környezeti kockázatot a kulturális desztinációk turisztikai hasznosításához kapcsolódó közlekedési igények, forgalom, területfoglalás, illetve ezek környezeti kibocsátásai jelentik, melyek a „szelíd turizmus” elterjesztésével bizonyos mértékben ellensúlyozhatók. C) A KONCEPCIÓBAN ISMERTETETT ÁLTALÁNOS SZINTEN KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL POTENCIÁLISAN KEDVEZŐTLENNEK MUTATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK



–


ld. a „Turizmus” alfejezetben.


50


2013. június 20.

3.2.14. Sport A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



A fedett és szabadtéri szabadidősport-infrastruktúra egyenlő esélyű hozzáférést és energiahatékonyságot biztosító megújítása.

A szabadidősport-infrastruktúra fejlesztése egyértelműen és jelentős mértékben segíti az emberi egészséggel kapcsolatos környezeti szempontokat és közvetve hozzájárulnak a környezet- és egészségtudatos szemlélet elterjesztéséhez. B) BIZONYTALAN MÉRTÉKŰ HATÁSOK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEKKEL SZÁMOTTEVŐEN JAVÍTHATÓK



Hazai rendezésű nemzetközi versenysport rendezvények számának növelése.



A stratégiai sportlétesítmények korszerűsítése és közösségi szabadidős használatra történő megnyitása.

Ezen beavatkozások esetében a környezeti kockázatot a sportlétesítmények hasznosításához kapcsolódó közlekedési igények, forgalom, területfoglalás, illetve ezek környezeti kibocsátásai jelentik, melyek a környezetkímélő sportrendezvény szervezés és létesítménygazdálkodás elterjesztésével bizonyos mértékben ellensúlyozhatók. C) A KONCEPCIÓBAN ISMERTETETT ÁLTALÁNOS SZINTEN KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL POTENCIÁLISAN KEDVEZŐTLENNEK MUTATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK



–


55. javaslat

Javasoljuk, hogy a közösségi sporttevékenységnél, rendezvényeknél a motorizált sportesemények ne kerüljenek támogatásra. Az egészséges életmódra nevelő, közösségi (sport)programok közül előnyben kell részesíteni a kerékpáros programokat, továbbá azokat, amelyek rendszeres programszervezéssel hozzájárulnak a helyi természetjárás elterjedéséhez.

56. javaslat

Ki kell dolgozni a sportrendezvények környezeti és fenntarthatósági minősítésének rendszerét.

3.2.15. Szociálpolitika A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



A szociális szolgáltatások és intézmények infrastruktúra-fejlesztése, hozzáférhetőségének javítása, ellátórendszerek összehangolt költséghatékony fejlesztése, hiánypótló intézmények és szolgáltatások létrehozása. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

51


2013. június 20.

A szociális célú épületek energetikai felújítása, az alternatív, innovatív építési termékek alkalmazása, az intézmények hatékony együttműködése egyértelműen támogatja az erőforrás-takarékosságot és a közlekedési igények mérséklését B) BIZONYTALAN MÉRTÉKŰ HATÁSOK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEKKEL SZÁMOTTEVŐEN JAVÍTHATÓK



–




–


57. javaslat

Ki kell dolgozni a közintézmények "zöldfelújítási" útmutatóját.

3.2.16. Településfejlesztés, egészségügy A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



Egészséges, biztonságos, a település és régió építészeti és táji értékeit hordozó, fenntartható, energiatakarékos és energiatudatos épített környezet követelményrendszerének kialakítása.



Integrált, innovatív, illetve kulturális érték alapú városrehabilitáció.



A települési táj, a beépített területek, a burkolt felületek növekedésének lassítása (A természetközeli területek és a zöldfelületek terhére a jellemzően beépített területek (települési táj), valamint azon belül különösen - az ökológiai, mikroklimatikus és környezet-egészségügyi szempontból egyaránt kedvezőtlen - burkolt felületek növekedésének lassítása, ésszerű szinten tartása) Zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése, zöldterületek növelése és minőségének javítása.

Az épületek energetikai felújítása, az alternatív, innovatív építési termékek alkalmazása, az épített örökség és a táji értékek védelme, valamit a zöldfelületek bővítése egyértelműen támogatja az erőforrás-takarékosságot, a kulturális örökség megóvását és ezáltal a fenntartható építést. B) BIZONYTALAN MÉRTÉKŰ HATÁSOK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEKKEL SZÁMOTTEVŐEN JAVÍTHATÓK



–


52


2013. június 20.




–


58. javaslat

Javasoljuk, hogy a települési környezetminőség javítása és az épített környezeti értékek javítása, kulturális örökség megóvása érdekében: a) az engedélyező hatóságok számára készüljön útmutató a térségi fenntarthatóságot javító energetikai és vállalkozásösztönzési fejlesztésekhez az örökségvédelmi szempontokat érvényesítő megvalósítás kritériumairól b) induljanak szemléletformáló kampányok a városvédő szervezetek bevonásával.

3.2.17. Turizmus A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



–




Tematikus termékfejlesztés, terméktervek, tematikus utak és termékláncok, kiemelt programok (egészségturizmus, kulturális-, vallási és örökségturizmus, aktív turizmus és altípusai, hivatásturizmus, ökoturizmus, nemzeti parki turizmus) fejlesztése. Az attrakciófejlesztés során a ténylegesen új, innovatív, kreatív megoldások, a helyi gazdaság élénkítéséhez való fokozottabb hozzájárulás, a területi különbségek és koncentráció mérséklésének preferálása.



Közlekedéspolitikával összhangban nagytérségi elérhetőség fejlesztése, turisztikai kiszolgáló infrastruktúra és szolgáltatásminőség fejlesztése.



Az épített örökség erőforrásként való használata a turizmusban, a művelődéstörténetileg hitelesen helyreállított és bemutatott objektumok számának erőteljes növelése. A fogyatékos személyek számára a turisztikai szolgáltatások, attrakciók akadálymentes, egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása.

Ezen beavatkozások esetében a környezeti kockázatot a turisztikai desztinációk hasznosításához kapcsolódó közlekedési igények, forgalom, területfoglalás, illetve ezek környezeti kibocsátásai jelentik, melyek a „szelíd turizmus” elterjesztésével bizonyos mértékben ellensúlyozhatók. C) A KONCEPCIÓBAN ISMERTETETT ÁLTALÁNOS SZINTEN KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL POTENCIÁLISAN KEDVEZŐTLENNEK MUTATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK



–


53


2013. június 20.


59. javaslat

Javasoljuk, a magyarországi turisztikai régiók turizmusfejlesztési stratégiáinak felülvizsgálatát az NFFS célkitűzései és beavatkozásai figyelembevételével, annak feltárása érdekében, hogy azok vajon mennyiben segíthetik elő a fenntarthatóság felé való átmenetet.

60. javaslat

Azokat a desztinációkat, rendezvényeket célszerű preferálni, amelyek a) biztosítják a helyszín közösségi vagy alternatív közlekedési eszközökkel (tömegközlekedéssel, kerékpárral, rendezvényjáratokkal) történő megközelítését. (ÚJ INT.) b) kisléptékű rendezvényként (pl. szelíd turizmus, gasztroturizmus) elősegítik a "termelj helyben", fogyassz helyben szemléletet, térségi értékek megismertetése révén ösztönözik a helyi termékek fogyasztását, helyi identitás erősítésen keresztül.(ÚJ INT.) c) Anyag- és energiatakarékos desztinációk és attrakciók fejlesztésére irányul d) elősegítik az ökoturizmust támogató kezdeményezéseket és az ehhez kapcsolódó szemléletformáló akciókat.

61. javaslat

Javasoljuk kidolgozni a „Zöld szálloda - zöld turizmus” preferált támogatási rendszerét és kapcsolódó Útmutató elkészítését.

3.2.18. Vidékfejlesztés A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



HELYI TERMELÉS: A vidék gazdaságának több lábra állítása, helyi, térségi gazdasági autonómia erősítése. Gazdaságfejlesztési műhelyek, szervezet- és kapcsolatrendszer kialakítása, erősítése. A helyi termelés, feldolgozás és fogyasztás összehangolása, a gazdasági tevékenységek, tranzakciók térségen belül tartása. A helyi termelői piacok és országos értékesítési hálózatok megteremtésének ösztönzése. Fontos a helyi termelés, feldolgozás és értékesítés összehangolására ösztönző rendszer kidolgozása. Lényeges a helyben termelt áruk és szolgáltatások helyi értékesítése adóvonzatainak átgondolása, erős csökkentése, esetleg adómentessé tétele, továbbá a bürokrácia terheinek mérséklése.

A helyi gazdaság erősítése – a korábban említett foglalkoztatási, gazdaság- és vállalkozásfejlesztési témájú javaslatok figyelembevételével – egyértelműen támogatja az OFTK környezeti teljesítményének javítását. B) BIZONYTALAN MÉRTÉKŰ HATÁSOK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEKKEL SZÁMOTTEVŐEN JAVÍTHATÓK



A vidék kulturális és épített örökségének megőrzése, helyreállítása, fenntartható fejlesztése, a turizmusba való bekapcsolása. A vidék és a turizmus (vidéki-, falusi-, tanyasi-, agro-, öko-, természetjáró-, lovas-, vadász-, vízi-, vízparti-, horgász-, kerékpáros-, kemping-, kulturális-,örökség-, rendezvény-, stb. turizmus) kapcsolatainak erősítése. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

54




2013. június 20.

A vidéki települések infrastrukturális fejlesztése, elérhetőség-javítás.

Ezen beavatkozások esetében a környezeti kockázatot a turisztikai desztinációk hasznosításához kapcsolódó közlekedési igények, forgalom, területfoglalás, illetve ezek környezeti kibocsátásai jelentik, melyek a „szelíd turizmus” elterjesztésével bizonyos mértékben ellensúlyozhatók. C) A KONCEPCIÓBAN ISMERTETETT ÁLTALÁNOS SZINTEN KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL POTENCIÁLISAN KEDVEZŐTLENNEK MUTATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK



–


ld. korábbi alfejezetekben. 3.2.19. Vízgazdálkodás A) EGYÉRTELMŰEN KEDVEZŐ, A VIZSGÁLT KÖRNYEZETI ELEMEK NAGYOBB RÉSZÉRE RELEVÁNS ÉS JELENTŐS HATÁSÚ BEAVATKOZÁSOK



Az EU Víz Keretirányelv intézkedési programja alapján a fenntartható vízkészletgazdálkodás megteremtése, komplex vízgyűjtő-fejlesztés, a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme (az ésszerű és takarékos vízhasználat elterjesztése, a vizek terhelésének csökkentése). A Víz Keretirányelv szerint 2015-ig a vizek "jó állapotának" elérése.



Ahol indokolt és lehetséges, ivóvíz kímélő technológiák alkalmazását kell bevezetni, növelni kell a kinyert vizek újrahasznosítását és tisztítását, csökkentve ezzel az ivóvíz kinyerésével kapcsolatos mennyiségi igényeket.



A szennyvízkezelés alapinfrastruktúrájának fejlesztése, az elmaradó derogációs kötelezettségek teljesítése, az elsivatagosodás csökkentése és megelőzése a kezelt szennyvíz ismételt felhasználásával. Természetközeli szennyvízkezelési módok és az egyedi kisberendezések használatának ösztönzése a kistelepüléseken és a gazdaságosan nem csatornázható településrészeken."



A vízgazdálkodáson belül a vízvisszatartás, -tározás feladatán túlmenően az árvízvédelmi védőképesség megtartása. Az árvizek és aszályok hatásának mérséklése. b) Az EU Víz Keretirányelv alapján az árvízi kockázatkezelési tervek 2015-ig.



A csapadékvíz elvezetés és tárolás fejlesztésének támogatása.



Az Ivóvízminőség-javító Program keretében az ivóvízellátó rendszerek rekonstrukciója. Támogatási program szükséges kifejezetten a közintézmények és a lakóépületek meglévő ólom ivóvíz vezetékeinek kiváltására, az elavult ivóvízhálózat felújítására vonatkozóan felújítási programokat szükséges kidolgozni és támogatni. Az OFTK vízgazdálkodási beavatkozásai teljes és jelentős mértékben támogatják a

Koncepció

környezeti

teljesítményének

javítását.

E

beavatkozások


tényleges 55


2013. június 20.

megvalósulásának nyomon követése a Koncepció „zöld jellegének” záloga, ezen beavatkozások híján az OFTK környezeti és fenntarthatósági fókusza elvész. B) BIZONYTALAN MÉRTÉKŰ HATÁSOK, MELYEK KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYE MEGFELELŐ INTÉZKEDÉSEKKEL SZÁMOTTEVŐEN JAVÍTHATÓK



–




–


62. javaslat

Az ivóvízminőség javítását célzó projektekbe célszerű szemléletformáláshoz kapcsolódó projektelemeket integrálni, amelyek hozzájárulnak a csapvíz minőségének a lakosság körében pozitívabb megítéléséhez valamint a takarékosabb vízhasználat elterjedéséhez.

63. javaslat

A belterületi vízrendezési projektek közül célszerű előnyben részesíteni azokat, amelyek a fejlesztés helyszíne révén hozzájárulnak szúnyoglárva kelőhelyek felszámolásához.

64. javaslat

Ki kell dolgozni az árvízi kockázatkezelési tervek és a természetvédelmi kezelési tervek összehangolását segítő útmutatót.

3.2.19. Környezeti szempontú kockázat elemzés: a negatív hatású beavatkozások azonosítása Mint fentebb bemutattuk, egyes beavatkozások a Koncepcióban ismertetett általános szinten környezeti szempontból hátrányosnak mutatkoztak; ezek: 4. táblázat. A negatív hatású beavatkozások azonosítása

Autó és járműipar

   

Hazai fejlesztésű járműgyártás ösztönzése, támogatása. A kiemelt járműipari központok támogatása, további fejlesztések elősegítése. Járműipar szempontjából releváns logisztikai fejlesztések gyorsítása. Beruházás-ösztönzés az adminisztrációs, adózási és ipari parki könnyítések, foglalkoztatás kereteinek rugalmasabbá tételével.



A közúti közlekedés tekintetében a TEN-T hálózat hazai 50%-os kiépítettségét figyelembe véve gyorsforgalmi utak építése, illetve a gyorsforgalmúvá fejleszthető utak újabb ütemeinek tervezése-kivitelezése szükséges. A gyorsforgalmi úthálózati elemmel fel nem tárt, ilyennel nem rendelkező térségek, megyék mielőbbi bekapcsolása a hálózatba. A TEN-T hiányzó közúthálózati elemeinek, köztük az országhatárokig tartó hiányzó elemek megvalósítása. Meg kell kezdeni a főváros körüli M0 gyorsforgalmi út hiányzó szakaszainak építését. Törekedni szükséges a Budapest központú sugaras közúthálózat harántirányú fejlesztésére. Légi áruszállításhoz kapcsolódó közútfejlesztés. Kishatárforgalom szélesítése, kishatár-átkelők számának gyarapítása a határon átnyúló kapcsolatok erősítése,a munkaerő mobilitásának elősegítése érdekében.

 Közlekedéspolitika, logisztika

   


56


 

2013. június 20.

További dunai hidak építése. A nemzetgazdaság érdekeit maximálisan támogató, a mobilitási igényekhez igazodó, közép- és hosszú távon önfenntartó légiközlekedési rendszer kialakítása.

3.3. A Koncepció végrehajtása során valószínűsíthető környezeti hatások 3.3.1. Levegőkörnyezetet érintő hatások Az életminőséget alapvetően meghatározza a levegő tisztasága, mivel ez az a környezeti elem, amely állandó jelleggel és a legközvetlenebb módon körbevesz minket, valamint „fogyasztása” előtti tisztítására (ill. ellenőrzésére) sincs általában olyan lehetőség, mint pl. ivóvíz vagy élelmiszerek esetében. A légszennyező anyagok közvetlenül veszélyeztetik az emberi egészséget, károsítják a vegetációt, romboló hatást fejtenek ki épített környezetünkre. A levegőszennyezés terhet jelent a gazdaságnak is, hiszen a fellépő költségeket fedezni kell (így pl.: egészségügyi költségek, csökkent mezőgazdasági termelés, épített környezetben bekövetkezett károsodások, szmogriadók korlátozó intézkedéseinek gazdasági kárai, stb.). Ebből látható, hogy társadalmi érdek a szennyezőanyagok kibocsátásának folyamatos csökkentése, a levegő minőségének javítása, és ahol az még nem szennyezett, tisztaságának megőrzése. Sajnos még korai halálozás-számban („premature dead”) is kifejezhető az egyik legfontosabb hazai légszennyező, a PM10 (szálló por) rövid távú koncentrációjának 50 μg/m3 napi átlagkoncentráció feletti növekménye 2005-2010 közötti időszakban nagyvárosainkban önmagában 283 fő halálához vezetett, az EU által is használt modellszámítások hazai adaptálási eredményei alapján. 14 Magyarország jelenleg - a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább Levegőt Európának elnevezésű programról szóló - 2008/50/EK irányelv alapján, PM10 határérték túllépés miatt (Budapest és agglomerációja, Miskolc Sajó-völgye, Szeged és Nyíregyháza zónákra15) kötelezettségszegési eljárás alatt, annak bírósági szakasza előtt van. Már csak emiatt is érdemes hangsúlyt fektetni a levegőminőségre, és ezen belül kiemelten a PM10 – PM2,5 helyzetre. A Magyar Kormány 1330/2011. (X.12) határozatával elfogadta a „kisméretű szálló por (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programját, melyben konkrét intézkedések fogalmazódtak meg az alábbi szegmensekre: közlekedés, ipar, mezőgazdaság, lakossági szektor, valamint horizontális intézkedések. Kiemelten fontos, hogy az ágazati és területi tervezésnél az OFTK céljai és intézkedései segítsék a PM10 csökkentési kormányhatározatba foglalt intézkedéseket.

14

Páldy A., Bobvos J., Beregszászi T., Szalkai M. (2013): A szálló por (PM10) rövid távú hatásainak egészségkockázata Magyarország nagyvárosaiban 2005-2010. között. Országos Környezetegészségügyi Intézet 15 Dobi B. (2013): A PM 10 Csökkentési Program és az első év eredményei. VM Környezetmegőrzési Főosztály. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

57


2013. június 20.

SZAKPOLITIKAI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK VÁRHATÓ HATÁSAI

Tekintettel a fentiekre, elsőként meg kell jegyezni, hogy az OFTK helyzetértékelő fejezetében (2.3.3) igen rövid, kevesebb mint egynegyed oldalt szentel a levegőkörnyezet ismertetésének. Ez túlzottan kis súlyú, a terület jelentőségéhez képest. Országon belüli regionális, lokális levegőminőségi helyzet sajnos nem kerül bemutatásra, habár az OFTK maga is, pl. a 4.8.1 fejezetben elismeri a közlekedés egyre jelentősebb levegőszennyező hatását. Mind a szakpolitikai fejlesztési irányokra, mind a területpolitikai irányokra jellemző, egyik legfontosabb kettősség és egyben „feszültség”, amely kockázatot és esetleg- regionálisan negatív hatást jelenthet a levegőkörnyezetre, hogy az OFTK számos helyen hangsúlyozza, hogy Magyarországnak „tranzitországként”, „logisztikai HUB”-ként képzeli el a jövőjét. Ez főként akkor ha a rendszerváltás óta jellemző tendenciaként, a közúti szállításban ölt testet elsődlegesen, vagy az utóbbi évek tendenciái szerint a légi szállításban, akkor - a közlekedési kibocsátások számottevő emelkedését hozhatja, az érintett főbb útvonalak és telephelyek mentén pedig levegőminőség romlást. Ezen ellentmondást célszerű feloldani, és amennyire csak lehetséges a tranzit és logisztikai fejlesztéseket i) környezetkímélő szállítási módok (vizi, vasúti) fejlesztésekkel kell segíteni, ii) intermodális, kombinált árufuvarozás vonzó infrastruktúráját megteremteni, hogy a közút mellett legalább részben így valósulhasson meg a szállítás, iii) megvalósítani a szállítási és logisztikai tevékenységek „szétterítését” a mostani, jellemzően koncentrált megjelenési formák helyett (amely pl. az ország gazdaságának és szállítási infrastruktúrájának hálózatos szerkezetűvé tételével oldható meg). A másik, általános jellegű törekvés, amely végigvonul a Koncepción a „hálózatos, többközpontú gazdaság” kialakítása, a mostani centralizált, főként Budapestre, Pest megyére, valamint kisszámú jelentős vidéki városra lokalizálódó gazdaság helyett. E törekvés – a többközpontú gazdaság, „szétterítés” – alapvetően levegővédelmi szempontból is pozitív; főként ha a fenti, közlekedési hatások is mérsékelhetők. Az egyik nagyhatású terület az építő- és építőanyagipar (4.2.7 fejezet). Ez nem csak levegővédelmi, de klímavédelmi és több egyéb szempontot (energetikát, importfüggőséget, foglalkoztatottságot, gazdaságélénkítést, stb.) is jelentősen meghatározó terület. Levegővédelmi szempontból kiemelendő például, hogy a fent hivatkozott PM10 kibocsátás jelentős részéért (~40%) a háztartási tüzelés a felelős; de a SO 2, CO, NOx kibocsátásban is jelentős szerepe van a háztartásoknak, különösen az utóbbi időben, amikor a gáztüzelésről sokan állnak vissza a szén- vagy fatüzelésre. Előnyös, de még hangsúlyosabb prioritássá kell tenni emiatt a lakóházak energia-takarékossági célú felújítását, jobb épületenergetikai tulajdonságú új épületek megvalósítását.


58


2013. június 20.

A közlekedéspolitikán (4.2.13) belül is számos pozitív fejlesztési irány található (pl. elektromobilitás, kerékpáros közlekedés, közösségi közlekedésfejlesztés, stb.), amelyek mind kifejezetten pozitívak levegővédelmi szempontból. Kockázatos ugyanakkor a légi áruszállítás fejlesztése, és az ehhez kapcsolódó, ezt segítő közúti infrastruktúrafejlesztés, ha ez nagyobb volumenben, esetleges „megaprojektekben” valósulna meg. A koncepció említi, de nem kellően hangsúlyosan, hogy a szükséges autópálya-építések esetében érdemes megfontolni az olcsóbb alternatívát, és egyes nyomvonalakon – a jövőben esetleg autópályává fejleszthető – autóutakat létrehozni. Itt példaként említhető az M6 autópálya déli (kb. Dunaföldvártól délre eső) szakasza, amely rendkívül kis kihasználtságú. Rendkívüli beruházási és fenntatási költségei mellett (vagy miatt?) sem tud érdemi forgalmat vonzani a lakott területeken áthaladó 6-os főútról. Nem említi továbbá az OFTK, hogy a formálódó európai alternatív üzemanyag hálózatok infrastruktúrák (elektromos, CNG, hidrogén) nyomvonalához igazodni kell(ene) a Magyarországon első lépésben telepítendő hasonló infrastruktúráknak, hogy a kihasználtság és az elérési helyek minél nagyobbak illetve folytonosak legyenek. A levegővédelemre jelentősebb hatást gyakorló terület még az energetika, amely a szakpolitikákon (4. fejezet) belül nem önállóan, hanem (4.8.2) „Klíma és energiabiztonság” alfejezetben szerepel. Pozitív és az építőiparral összhangban lévő első feladatként kerül említésre az energiahatékonyság támogatása, a megújuló energiaforrások alkalmazása, épületenergetikai fejlesztések. Különösen érdemes lenne azon technológiák fokozottabb terjesztése, amelyek az EU Stratégiai Energiatechnológiai Tervében is benne foglaltaknak, mert ezen – low-carbon és zéró- vagy alacsony kibocsátású - technológiákban látja az EU már 2020-as időtávban is a kívánatos fejlesztési irányokat. A turizmus és kapcsolódó tevékenységei sem mellékes levegőterhelő hatással bírnak. A Koncepció itt (4.2.6) fejezetben levegővédelmi szempontból kedvezően azt tartalmazza, hogy különösen az egészség-, az egészségügyi-, az öko-, az aktív-, a kerékpáros-, a kulturális-, és a falusi turizmus területén igyekszik fejleszteni. Az ilyen „szelíd” és területileg „szétterítettem” megvalósuló turizmusformákat, attrakciókat előnyben kell részesíteni a koncentrált, nagy energiaigényű, rövid időre, de nagy forgalmat vonzó „megaprojektekkel” szemben (pl. nagyléptékű csúszdaparkok, kaszinóvárosok). A szelíd és hálózatos turizmus segít a jó levegőminőség megőrzésében, míg a túlhasználatot generáló formák rontják azt, és hosszabb távon magának a turizmusnak a csökkenéséhez is vezethet. 65. javaslat

a) Időben előre kell hozni, és még magasabb prioritást kell adni minden olyan infrastrukturális vagy egyéb intézkedésnek, amely az ország Budapest centralizáltságát, ezáltal közlekedési terheltségét is oldja; pl. kelet-nyugati irányú gyorsforgalmi utak (M8, M9). b) A közlekedéspolitikában (4.3.12) hangsúlyosan meg kell jeleníteni és ki kell dolgozni az alternatív, alacsony vagy zéró kibocsátású meghajtási módok (CNG, elektromos, hidrogén) és kapcsolódó töltőinfrastruktúráik fejlesztését („road map” kidolgozása).


59


2013. június 20.

Ezeket első körben célszerű a tömegközlekedésben, a sűrűn lakott belvárosi területeken megvalósítani; majd hálózatos rendszerben és korridorok mentén fejleszteni.

TERÜLETPOLITIKAI IRÁNYOK ÉS TEENDŐK VÁRHATÓ HATÁSAI

A nagyszámú területpolitikai fejlesztési irány és teendő összességében és alapvetően inkább kedvezőnek tekinthető levegővédelmi szempontból, mivel a többközpontú térszerkezet (5.4.), összekapcsolt terek – elérhetőség és mobilitás (5.8), térszerkezeti és térhasználati elvek (5.9), természeti erőforrásainkat védő térszerkezet (5.2.4) és még néhány fejezet egyértelműen centralizáltság oldásának, a többközpontúságnak az irányába igyekszik hatni. Ezen általános megközelítés elsődlegesen Budapest és agglomerációjának közlekedési eredetű levegőterheltségét javítaná, az egyébként is fontos és problémás légszennyezők tekintetében (PM10, PM2,5, NOx). Ugyanakkor itt is feszítő ellenmondás és kockázat lehet, hogy a Koncepció egyidejűleg igen hangsúlyos eleme a makroregionális „HUB” szerep érvényesítése (5.3.1); kereskedelemben, közlekedésben, energetikában, tudomány-innováció területén. Utóbbiak semleges vagy esetleg pozitív hatásúak is lehetnek, de egy főként Budapest és agglomerációjára fókuszáló közép-európai vagy európai léptékű HUB szerep komoly levegőterhelő hatású lehet. A földrajzi „szétterítés” és az előző bekezdésben részletezett környezetkímélő megoldások alkalmazása mellett e fejlesztési irány káros hatásai csökkenthetők. Egyértelműen pozitívak és kívánatosak a fenntartható térszerkezetet biztosító harmonikus város-vidék kapcsolatot, a város szétterülésének megakadályozását, a kontrollálatlan városnövekedést, illetve a városkörnyéki települések egyfunkciós lakóövezetté vagy perifériává alakulásának megelőzését, a beépített területek összenövését megakadályozó intézkedések (5.4.1). Ezek főként Budapesten és agglomerációjában, valamint a nagyobb súlyponti városokban (pl. Pécs) és agglomerációjukban, továbbá Balaton parti településeknél kell és érdemes betartatni. A Koncepció – egyébként helyesen – a gazdaság többközpontúságát (5.2.2), a periférikus térségek bekapcsolását (5.2.6) célozza. Ez nyilván azt is jelenti, hogy az alacsonyabb levegőterheltségű területeken megnövekedő gazdasági tevékenységekkel és ezekre jellemző légszennyező anyag kibocsátásokkal kell majd számolni. Ez levegőminőségi szempontból nem lesz feltétlenül káros, mivel a helyi terhelhetőség általában jelentős sok vidéki területen. A hatások minimalizálása érdekében feltétlenül javasolt a helyi levegőterhelhetőség figyelembevétele az engedélyeztetések során és az Elérhető Legjobb Technika (BAT) szintjét képviselő technológiák telepítése. (Ennek érvényesítése kapcsán OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

60


2013. június 20.

vissza kell utalnunk a Környezetvédelmi Felügyelősége megerősítésének, és a légszennyezettségi mérőhálózat 16 fejlesztésének szükségességére.) Ezek nélkül nem őrizhető meg számos vidéki területen a meglévő jó levegőminőség. A Koncepció említi (5.4.1.2) fejezetben környezetbarát alternatív közlekedési eszközök fejlesztését, de méltatlanul kis terjedelemben, és nincs szó a hozzájuk szükséges (töltő) infrastruktúráról, pedig ezek többszörös hasznú intézkedések lennének. Javasolt megjeleníteni a koncepcióban az EU 2013-ban publikált, tiszta üzemanyag-infrastruktúra (COM(2013)18) és tiszta alternatív üzemanyagok európai stratégiája (COM(2013)17) közleményekben szereplő fejlesztési szükségszerűségeket: i) elektromos közlekedés, ii) CNG (komprimált földgáz), iii) hidrogén vonatkozásában. Fontos lenne, hogy ezen alternatív infrastruktúrák („nyomvonalai”) illeszkedjenek a nyugat-európában és néhány szomszédos országban meglévő infrastruktúrákhoz; pl. Bécsben, Grácban, Ljubjanában, Prága mellett már meglévő hidrogén töltőállomások működnek. A fejlődő közlekedési igények egy részét ilyen tiszta üzemanyagokkal lenne célszerű fokozatosan kielégíteni. Kiemelten jó példa lehet erre, a már tervezett, de meg nem valósult projekt a budai várban – és a belvároson át közlekedő buszok átállítása hidrogén üzeműre. Ilyen jellegű (kezdetben demo) projektek a frekventált belvárosi, turisztikai attrakciók közelében célszerű megvalósítani, mert zéró (lokális) légszennyező-anyag kibocsátással, és szinte nulla zajkibocsátással működnek. A levegőminőség nem csak a kibocsátások nagyságától, hanem lokális klimatikus viszonyoktól is függ(het), mint például átszellőzöttség, friss levegő áramlási csatornák megléte vagy éppenséggel ezek blokkoltsága a városokban. Ennek eklatáns negatív példája a budapesti Széna téren található (és a jelenlegi tervek szerint bontás előtt álló) nagyméretű, „szocreál” stílusú minisztériumi épület, amely a nyugatra található, kevéssé beépített és magas zöldövezeti aránnyal bíró területekről érkező tisztább légáramlatok útjában áll, gátolja az átszellőzést és a Széna téri rossz levegőminőség nem elhanyagolható okai közé tartozik. Az ilyen méretű épületek, amelyek a településrészek átszellőzését akadályozhatják főként nagyvárosokban valósulhatnak meg; kisebb városokban vagy településeken ez nem probléma. Ugyanakkor a „térszerkezeti és térhasználati elvek” (5.9) és „A területfejlesztés és területrendezés összehangolása” (5.10) fejezetekben e szempont nem jelenik meg. Javasolt a településrendezési tervek, és/vagy nagyméretű épületek konkrét építési engedélyezési folyamatába fontos mérlegelendő szempontként felvenni a település friss levegő csatornáira gyakorolt hatások vizsgálatát. 66. javaslat

16

Javasoljuk a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról szóló 1330/2011. (X.12) kormányhatározatban foglalt intézkedések hangsúlyos figyelembevételét minden területpolitikai fejlesztési irányban és a Koncepció megvalósítási programjaiban.

Az OLM fejlesztése 2013-2014-ben Svájci Hozzájárulásból megtörténik. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

61


2013. június 20.

3.3.2. Hatások a felszíni és felszín alatti vizekre A 2000-ben hatályba lépett Víz Keretirányelvben (2000/60/EK, továbbiakban VKI) előírt feladatok végrehajtása Magyarországra nézve is kötelező. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti vizek a VKI-ban meghatározott jó minőségi és mennyiségi állapotba kerüljenek. Ezt határozza meg a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program és a 2013 tavaszán társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Vízstratégia tervezete is. A jó állapot elérése érdekében a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terveket kell készíteni, amelyek a vizek állapotának jellemzése alapján meghatározzák a célállapot eléréséhez szükséges intézkedéseket. Magyarország felszíni vizeinek nem megfelelő állapotáért leggyakrabban a vizeket érintő szennyezések a természetes vízjárást és a mederformát megváltoztató beavatkozások, az esetenként nem fenntartható vízhasználat és területhasználat a felelős. A felszíni és felszín alatti vizeinket egyaránt érintő a legelterjedtebbnek tekinthető vízminőségi probléma a szerves anyagok, azaz a nitrogén és a foszfor túlzott mértékű megjelenése. A felszín alatti vizek állapotára nagy kockázatot jelentenek a felszínről beszivárgó szennyezések, főleg a nyílt karsztos területek a veszélyeztetettek. A hazai vízfolyásoknak csupán nyolc az állóvizeknek a tizenhét százaléka éri el a VKI által megfogalmazott jó ökológiai állapotot. A magyarországi felszíni és felszín alatti vizek minősége nagymértékben függ az országhatáron túli hatásoktól. Magyarország Európa árvizektől egyik leginkább veszélyeztetett országa, az árvízveszélyes területeken él a lakosság negyede, és a kockáztatott vagyonérték becslések szerint meghaladja a 5000 milliárd forintot. Az ország mezőgazdasági területeinek 40 %-a, a vasútvonalak 32 %-a százaléka fekszik árvízzel veszélyeztetett területen. Súlyos mezőgazdasági károkat tud okozni, elsősorban az Alföldi területeken a döntően belvizek leggyakrabban február-márciusban előforduló belvíz, amely akár több százezer hektárnyi földterületet is elönthet. A Duna-Tisza közén, elsősorban a Homokhátsági területeken az 1980-as évektől észlelték a talajvíz jelentős süllyedését (akár 2-3 métert is), amelynek okaként rétegvizek fokozódó kitermelése, az erdősítés, az öntözési célú hasznosítás és az éghajlati szárazodás említhető. Dunántúli-középhegységben karsztvízszint jelentős, akár 30 m-es süllyedése is megfigyelhető volt az 1990-as évekig. ennek oka döntően az ipari, bányászati és ivóvízcélú vízkivétel, de negyedrészt szintén az éghajlati szárazabbra fordulását említik a szakemberek. A drasztikus vízkivételek megszűntével megkezdődött a karsztvízszintek helyreállása. A felszín alatti vizekre készült mennyiségi értékelés alapján 185 víztestből mindössze 23 számít „nem jó” állapotúnak, míg 134 kapott „jó” minősítést, 28 pedig határeset. Kémiai minősítés alapján felszín alatti víztestek közül 40 db bizonyult gyenge kémiai állapotúnak.


62


2013. június 20.


A 4.2.3. Az ipar horizontális és átfogó fejlesztési szempontjai fejezetben nem esik szó, még említés szintjén sem, az innovatív, illetve környezetbarát energia- és anyagtakarékos iparági megoldások preferálásáról, a vizek mennyiségi és minőségi védelméről, a víztakarékos technológiai megoldások elterjesztéséről, pedig enélkül a nagy vízigényű húzó iparágazatok fejlesztése nem elképzelhető. A 4.2.6 Turizmus fejezetben a koncentráció mérséklésének preferálása, valamint a területi prioritások közt, a hagyományokra, egyedi kulturális értékekre alapozott örökségturizmus támogatása és az ökoturizmus, falusi turizmus preferálása a szemléletformáló hatásán keresztül közvetve pozitív hatású lehet a felszíni és felszín alatti vizek védelmére egyaránt. A Duna- és Tisza térség – vízi-, öko-, vadászturizmus típusainak fejlesztése, megfelelő akciókkal kiegészítve a vízzel kapcsolatos szemléletformálás aktív eszköze lehet. Az 4.2.7 Építő- és építőanyag ipar fejezetben a belső, helyi erőforrások (építőanyagok) használatának felkutatása és alkalmazása fenntarthatósági szempontból üdvözlendő, azonban ez nem járhat a vizek további terhelésével. A mintegy 750 működő bányaüzemben jelentős vízre gyakorolt hatások vannak, ennek lehetnek járulékosan pozitív, ugyanakkor erősen negatív hatásai is. Ennek területi hatásvizsgálat alá vonása és az új bányák létesítése során a térségi fenntarthatósági kritériumok meghatározása fontos eszköz lehet a vizek védelmében. A 4.2.13 Közlekedéspolitika fejezetben a vízi közlekedésben az elavult járműpark korszerűsítése, a hazai kikötőhálózat EU-normáknak megfelelő kialakítása, a kompok, révek fejlesztése elősegítheti a hajózás által okozott vízterhelés minimalizálását. Az úthálózat-fejlesztés negatív környezeti hatásainak kivédését említeni kellene, mert a téli útkarbantartás vizeket nem terhelő megoldásainak preferálása, illetve a vasúti nyomvonalak környezetbarát gyomirtásának előnybe részesítése a vízvédelem szempontjából fontos lehet. A 4.3.1 Egészségügy fejezetből hiányzik az EU normáknak megfelelő egészséges ivóvíz biztosítása célkitűzés. A 4.3.1 Egészségipar fejezet nagymértékben a termál- és gyógyvízkészletek geotermikus adottságok hasznosítására alapoz, ezért is szembeötlő, hogy nem jelenik meg e fejezetben az érintett vízkészletek aktív és passzív védelme, a térségi fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő, a szomszédos vízadó rétegek kimerülését, hozamcsökkenését nem okozó fürdőfejlesztések területi koordinációjának igénye. A 4.4.1 Vidékfejlesztés fejezet eléggé elnagyolt célokat tartalmaz ahhoz, hogy ezek vizekre gyakorolt környezeti teljesítménye, vagy hatása megítélhető lehessen. A vidék és a turizmus (többek közt a vízi-, vízparti turizmus kapcsolatainak erősítése szemléletformáló hatásán keresztül közvetve pozitív hatású lehet a felszíni és felszín alatti vizek védelmére. A 4.4.2 Agrárgazdaság fejezetben a termőföld-kivonások korlátozása, a felhagyott területek újrahasznosítása, valamint a természeti erőforrásokat és a biodiverzitást megőrző, a termőhelyi és táji adottságokra építő területhasználat, termelési szerkezet és agrotechnika kialakítása részcélok a felszíni és felszín alatti vizek védelme szempontjából is kulcsfontosságúak. A természetes vagy a természeteshez közel álló OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

63


2013. június 20.

erdőtársulások megőrzése, területüknek a termőhelyi tényezők függvényében történő növelése is hozzájárul a kiegyensúlyozott vízháztartási viszonyok kialakításához, a vízerózió csökkenéséhez. A klímaváltozás hatásainak mérséklése az öntözés fejlesztésével és széleskörű elterjesztésével, víztározóink öntözési célú hasznosításával részcél esetében fel kell hívni a figyelmet az öntözési rendszerek megújítására, fenntarthatósági, erőforrásgazdálkodási szempontjainak erőteljesebb figyelembe vételére. A 4.8 A stratégiai erőforrások megőrzésének, fenntartható használatának, a környezet védelmének szakpolitikai feladatai fejezetben a vízvédelmet közvetlenül szolgáló célkitűzések a Víz Keret Irányelv (VKI) alapján kerülnek igen részletesen bemutatásra. Javasolt ezen intézkedések a Koncepción belüli tervezési integrációja az ágazati fejlesztéspolitikai célkitűzésekbe, annak érdekében, hogy tervezés-metodológiailag is megalapozottabb legyen, hogy az OFTK alapján csak olyan fejlesztések legyenek támogathatók a jövőben, amelyek messzemenőkig figyelembe veszik a VKI-ban megfogalmazott mennyiségi és minőségi vízvédelmi szempontokat. A 4.8.2 Klímapolitika és energiabiztonság fejezetben is célszerű lenne szerepeltetni, a területi prioritások között, az egyes klímaváltozással szembeni sérülékeny térségek normális vízháztartásának fenntartása érdekében a víztározási, vízvisszatartási esetleges vízpótlási beavatkozások preferálását. Ez az előző fejezetben megjelenik, de ez kifejezetten klímavédelmi és alkalmazkodási célkitűzés is és nemcsak erdei vízgyűjtők vízrendezése részeként kéne szerepeltetni. Külön érdemes lenne kiemelni a vizes élőhelyek védelmét, mert ezek éghajlati kiegyensúlyozó szerepe az erdőkével vetekszik. A 4.8.3 Katasztrófavédelem fejezetben kitűzött célok közül a természeti katasztrófáktól fenyegetett térségekben az előrejelzési, monitoring és riasztórendszerek fejlesztése, az árvízvédelem határon átnyúló hálózatainak és együttműködéseinek biztosítása, valamint a bel-és külterületi vízrendezés feladatainak, és a vízfolyások karbantartásának hatékonyabb szervezése, finanszírozása hozzájárulhat a vizek jó állapotának fenntartásához. 67. javaslat

(a) Az ipar szakpolitikai fejlesztési céljai között szerepeljen vizek mennyiségi és minőségi védelme érdekében, a víztakarékos technológiai megoldások elterjesztése, különösen a nagy vízigényű húzó iparágazatok fejlesztése esetén. (b) Belső, helyi építőanyag-ipari erőforrások bányászata, és alkalmazása nem járhat a vizek állapotának veszélyeztetésével. Új bányaüzemek létesítésekor javasolt egy térségi fenntarthatósági kritériumrendszer szerint területi hatásvizsgálatot végezni. (c) Fel kell venni a részcélok közé a téli útkarbantartás környezetbarát megoldásainak preferálását, és a vasúti hálózatok környezetbarát gyomirtásának előnybe részesítését. (d) Biztosítani kell, hogy az egészségipari fürdőfejlesztések során ne okozzák a szomszédos vízadó rétegek kimerülését, hozamcsökkenését a vízkivételek. E szakterületen is fontos a térségi fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő területi koordináció, a jogszabályi, információgazdálkodási, monitoring háttér megerősítése. (e) Csak a kialakult birtokszerkezetet figyelembe vevő, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő víz- és energiatakarékos öntözőtelepek és rendszerek építése és


64


2013. június 20.

értéknövelő felújítása támogatandó.


A környezeti és természeti elemekre és rendszerekre pozitív hatással, kedvező következménnyel jár, ha a fejlesztéspolitikai beavatkozások a jövőben az OFTK-ban megfogalmazott az 5.2 Új területfejlesztési megközelítéseknek nevezett elvek szerint valósulhatnak meg. Az 5.2.4 Természeti erőforrásainkat védő térszerkezet és az 5.2.7 Autonóm térségek koncepcionális célkitűzései, a természeti erőforrások, így a felszíni és felszín alatti vizek fenntartható és helyben megvalósuló hasznosítását, közösségi, értékalapú védelmét irányozzák elő. Ez biztosíthatja a jó gazda gondossága alapján az erőforrások kiemelt védelmét. Környezeti szempontból előnyös, hogy az OFTK – előd dokumentumaihoz hasonló módon – fenntartja azon, víz által meghatározott hazai térségek (Balaton-térség, Dunatérség, Homokhátság, Tisza-völgy, Ormánság az 5.3.2 Duna térség fenntartható fejlesztése valamint az 5.5 Vidéki térségek megújulást biztosító fejlesztése és az 5.6.1 Balaton térség fejlesztése fejezetekben) kiemelt fejlesztéspolitikai státuszát, amelyek társadalmi, környezeti, gazdasági intézkedéseik során maximálisan figyelembe kell vegyék a víz nyújtotta adottságaikat. A vízre, mint helyi erőforrás-értékre alapozva cselekvéseiket a területfejlesztési, vízgazdálkodási, táj- és ökogazdálkodási szempontból is összehangoltan vihetik végbe. Ugyanígy megjelennek, kiemelt szempontként az 5.3.7 Határmenti és határon átnyúló fejlesztések célkitűzései között – az ágazati politikáknál a katasztrófavédelem céljai közt is szereplő – az országhatárhoz köthető folyóvizekhez kapcsolódó katasztrófavédelmi, vízgazdálkodási szakterületi együttműködési témák (felszíni és felszín alatti). Ezen nemzetközi együttműködések erősítése, további fenntartása egyértelműen pozitív területés szakpolitikai irány. Az 5.4.3 Budapesti metropolisztérség fejezetben a felszíni és felszín alatti vizek egészséghez és egészséges környezethez való hozzájárulásának növelése célkitűzés megfogalmazása ambiciózus, de részleteiben nincs kifejtve. így nem értelmezhető. Tervezési szempontból tartózkodni érdemes az ilyen jellegű megfogalmazásoktól. 5.4.1.3 Az energiafüggőség csökkentése és a klímavédelem alfejezetben nagyon hiányoznak a vízzel kapcsolatos célkitűzések, pedig a vizes területek a zöldfelületek mellet, a klímaváltozáshoz hatásainak enyhítésében, a helyi városi klímák kiegyensúlyozásában játszanak szerepet. Az 5.9.1.5 A klímaváltozás hatásai által legerősebben érintett övezetek, vízgazdálkodás alfejezet, helyesen állapítja meg, hogy integrált térségi programokra van szükség a Homokhátság és a Nyírség esetében a vízvisszatartás és biztosítás érdekében. Azonosítja a leginkább árvíz-veszélyeztetett térségeket (Sajó-Hernád völgye, a Felső- és KözépsőTiszavidék és a Körösök-vidéke), viszont nem szól a Duna menti területekről, ezt pótolni kell. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

65


2013. június 20.

Térségi vízgazdálkodási tervek készítése vagy felkészítése a változó vízgazdálkodási adottságokra célkitűzés harmonizál a VKI-ban meghatározott célokkal. Az 5.9 Térszerkezeti és térhasználati elvek fejezetből nagyon hiányzik a vizek által meghatározott Magyarország esetében különösen releváns, a térségi vízgazdálkodáshoz (VKI-hoz) igazodó, és fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő integrált vízgazdálkodási rendszerek előtérbe helyezése a gazdaságfejlesztési tevékenységek során. 68. javaslat

(a) A felszíni és felszín alatti vizek egészséghez és egészséges környezethez való hozzájárulásának növelése célkitűzés Budapesti metropolisztérség fejezetben értelmezhetetlen, mint cél, ezért ezt újra kell fogalmazni. (b) Belső, helyi építőanyag-ipari és egyéb nyersanyagok bányászata, és alkalmazása nem járhat a talaj és rétegvizek olyan mértékű bolygatásával, vagy kitermelésével, amely visszafordíthatatlan károkat okoz. Figyelembe kell venni a térségi fenntarthatósági, gazdaságossági, környezet- és természetvédelmi kritériumokat. (c) Meg kell jeleníteni a klímavédelmi részfejezetekben a vizes élőhelyek klímaingadozás kiegyenlítésében betöltött szerepét, ezek védelmét, rekreációs hasznosítását. (d) A klímavédelmi fejezetben pótolni kell Duna menti árvizes területek azonosítását, és ezekre integrált térségi programokat kell indítani. (e) Új térhasználati elvként kell megjeleníteni térségi vízgazdálkodáshoz (VKI-hoz) igazodó, a területi fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő integrált vízgazdálkodási rendszerek előtérbe helyezését a gazdaságfejlesztési tevékenységek során.

3.3.3. Hatások a talajra és a földtani közegre A talaj védelme, ésszerű és fenntartható használata az emberi életminőség javításának és az ökoszisztémák fennmaradásának egyik feltétele. A talajfelszín és az alapkőzetek a mezőgazdasági termelés alapvető erőforrásaként és az ipari beruházások telephelyeként, valamint építőipar színtereként a gazdaság alapvető működési feltételeként is értelmezhetők, ezért a földhasználat minden formája esetén a talajvédelem különösen fontos. Fejlesztési beavatkozások erőteljesen hatnak e közegre, ugyanakkor a természeti környezetben az élővilág is hasznosítja és függ tőle. Speciális szerepe van a települési környezetben, az építmények, az infrastruktúra, és egyéb műszaki létesítmények befogadójaként, ugyanakkor a talaj a zöldterületek alapjaként a rekreációt és esztétikai élményt biztosít, ezáltal a turisztikai vonzerő egyik fontos tényezője Magyarország talajait tekintve unikális helyzetben van, mivel az egy főre jutó termelésre alkalmas föld nagysága szerint az európai országok közül a legmagasabb mutatóval bír. A termőföld az ország kiemelkedően fontos természeti erőforrása is egyben. A magyarországi talajok állapotát meghatározó fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok jók, OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

66


2013. június 20.

a teljes talajpusztulást okozó talajkárosodások mértéke viszonylag csekély, a hazai talaj minőségi állapota országosan és nemzetközi összehasonlításban is kedvező. Az ország területének mintegy 95%-át adó négy művelési ág adja (szántó, erdő, kivett területek és gyep), az összes terület 80-85 %-án mezőgazdasági művelés folytatható, s majdnem a felén szántóföldi termelés folyik. Mivel a hazai mezőgazdasági művelésben döntően az intenzív módszerek az uralkodóak, fokozott figyelemmel kell lenni a vegyszerhasználatra (kémiai szennyezés), a szerves anyag utánpótlásra (biológiai kimerülés), valamint a talaj fizikai roncsolódásának megelőzésére. A természeti tényezők is veszélyeztethetik a talajokat. Az erózió az ország területének 40%-át érintheti. A vízerózió az Észak-Magyarországon, valamint a Dunántúl egyes érzékeny, domb- és hegyvidéki területein okozhat talajpusztulást. A szélerózió a kevésbé kötött talajú, homokos alföldi térszíneket veszélyezteti. A savanyodás elsősorban a Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, és az Alföld délkeleti részén, míg a másodlagos szikesedés az Észak-Alföldön okozhatnak károkat. SZAKPOLITIKAI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK VÁRHATÓ HATÁSAI

A 4.2.3. Az ipar horizontális és átfogó fejlesztési szempontjai fejezetben megjelenik a területi prioritások közt az ipari válságtérségek fejlesztése, illetve az egykori telephelyek újraiparosítása. A barnamezős területek újbóli bevonása, az elszennyezett, vagy roncsolt talajok helyreállításával pozitív hatású lehet. A 4.2.6 Turizmus fejezetben koncentráció mérséklésének preferálása, valamint a területi prioritások közt a hagyományokra, egyedi kulturális értékekre alapozott örökségturizmus támogatása és az ökoturizmus, falusi turizmus preferálása a szemléletformáló hatásán keresztül közvetve pozitív hatású lehet a talaj és földtani közeg esetében. A 4.2.7 Építő- és építőanyag ipar fejezetben a belső, helyi erőforrások (építőanyagok) használatának felkutatása és alkalmazása fenntarthatósági szempontból jónak tűnhet, azonban ez nem járhat a talaj és a földtani közeg kizsákmányolásával, túlzott mértékű roncsolásával, ezt mindenképp említeni kellene részcél esetében. A területi prioritások közt említi a Koncepció a lakásépítés területi kontrollját, a túlzott beépítettség megakadályozását, az infrastrukturális beruházásokkal való összhang megteremtését, e célkitűzések a talajok védelme szempontjából üdvözlendők. A 2.8 Logisztika fejezet nagyarányú területhasználatot is befolyásoló fejlesztésekről ír, ezek azonban – nem ideális esetben - tovább erősíthetik a jó minőségű mezőgazdasági területek művelésből történő kivonását és a beépített területek növekedését. Hangsúlyozni kellene a telep-helykiválasztási aspektusok esetében a talajvédelmi, területhasználati szempontok érvényesítését. A 4.2.13 Közlekedéspolitika fejezet természetesen nagy ívű közúthálózatfejlesztéseket irányoz elő, amelyek jelentős területeket vonhatnak ki a művelt területekből. Nem szól az úthálózat-fejlesztés negatív környezeti hatásairól, illetve nem említi a téli útkarbantartás környezetbarát megoldásainak preferálását, vagy a vasúti hálózatok OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

67


2013. június 20.

környezetbarát gyomirtásának előnybe részesítését. Így kissé egyoldalú e fejezet. A 4.4.1 Vidékfejlesztés fejezet eléggé elnagyolt célokat tartalmaz ahhoz, hogy ezek környezeti teljesítménye, vagy hatása megítélhető lehessen. Az a részcél, ami a föld és birtokpolitika rendezését tűzi ki, roppant kevés információt ad a téma megítéléséhez. Nem mindegy ugyanis, a talaj és földvédelem szempontjából, hogy milyen nagyságú termőterületeken, milyen intenzitással és milyen formában folyik a termelés. Ha az ország fejlesztési koncepciója – ismerve az elfogadott Vidék- és agrárstratégiát – erre nézve nem tud ajánlást megfogalmazni, az nem helyes. A 4.4.2 Agrárgazdaság fejezetben a termőföld-kivonások korlátozása, a felhagyott területek újrahasznosítása, valamint a természeti erőforrásokat és a biodiverzitást megőrző, a termőhelyi és táji adottságokra építő területhasználat, termelési szerkezet és agrotechnika kialakítása részcélok a talaj és földvédelem szempontjából kiemelkedően fontosak, figyelembe vételük elsődleges, hangsúlyozásuk miatt a felsorolás elejére illene kerülniük. A természetes vagy a természeteshez közel álló erdőtársulások megőrzése, területüknek a termőhelyi tényezők függvényében történő növelése is hozzájárul a talaj megőrzéséhez, kiváltképp az eróziónak kitett területeken. A klímaváltozás hatásainak mérséklése az öntözés fejlesztésével és széleskörű elterjesztésével, víztározóink öntözési célú hasznosításával részcél esetében fel kell hívni a figyelmet az öntözési rendszerek megújítására, fenntarthatósági, erőforrás-gazdálkodási szempontjainak erőteljesebb figyelembe vételére. A 4.8 A stratégiai erőforrások megőrzésének, fenntartható használatának, a környezet védelmének szakpolitikai feladatai munkarészben rengeteg, a talajvédelmet közvetlenül és közvetve szolgáló célkitűzés szerepel, kérdés, hogy ezek a Koncepcióban lefektetett egyéb fejlesztéspolitikai, a területhasználatot érintő célkitűzésekkel összeegyeztethetők-e. Kiemelésre érdemes a földtani környezetbe történő beavatkozást érintő, az ésszerű ásványvagyon gazdálkodás megteremtése, a gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyagok tervszerű és környezetkímélő kiaknázása és hasznosítása célkitűzés, amely viszont az ipari fejezetekben nem szerepel, pedig ez inkább ágazati szakpolitikai (bányászati) célkitűzés, amelynek környezetvédelmi, fenntarthatósági kritériumai is vannak. 4.8.2 Klímapolitika és energiabiztonság részterület esetében üdvözlendő a természetközeli területek és a zöldfelületek terhére a jellemzően beépített területek (települési táj), valamint azon belül a burkolt felületek növekedésének lassítása, ész-szerű szinten tartása célkitűzés, ez közvetlenül is szolgálja a talajvédelmet. 69. javaslat

(a) Új ipari. logisztikai telephelyek létesítése ne feltétlenül járjon a jó minőségű mezőgazdasági területek művelésből történő kivonásával és a beépített területek növekedésével. E térségi fenntarthatósági szempontokat nevesítse a Koncepció! (d) A föld és birtokpolitika rendezés túl általános részcél. Az OFTK-nak „fejlesztéspolitikai véleményvezérként”, a hazai elfogadott stratégiák alapján, a termőföld állapotát döntően befolyásoló célkitűzéssel kapcsolatban részletesebben kéne nyilatkoznia. (e) Meg kell határozni az agrárpolitikai célkitűzések közözz pontosan, hogy mit ért a


68


2013. június 20.

fejlesztéspolitikai föld és birtokpolitika rendezése alatt, mert ekkor lehet megítélni, annak talajokra, földtani közegre, termőföldre gyakorolt hatását.


Környezeti szempontból kockázatos az a fejlesztési elképzelés – attól függően, hogy milyen fejlesztési értékrend mentén valósul meg – hogy a városfejlesztés térségi kapcsolatainak erősítése során a városok már meglevő és piacképes ipari, logisztikai funkcióit tovább erősítő gazdaságfejlesztés valósuljon meg, összhangban a fővárosi agglomeráció ipari és barnamezős területeinek fejlesztésével, az agglomerációs gyűrűn belüli kapcsolatrendszerre, munkamegosztásra épülő klaszterek, beszállítói hálózatok kialakítása révén. Ezek ugyanis mind növelhetik a talajterhelést, a közlekedési zsúfoltságot, a zöldterületek csökkenése révén a földtani közeg is sérülhet. Ezek az elképzelések, némileg ellentétben állnak város szétterülés megakadályozása, a zöldfelületek hálózatba szervezése és minőségi bővítése, az ökológiai funkciójú területek visszaszorulásának elkerülése és a beépített területek összenövésének megakadályozása célokkal. Egyértelműen pozitív hatású, kedvező környezeti és természeti következménnyel jár, amennyiben a fejlesztéspolitikai beavatkozások a Koncepcióban lefektettetett 5.2 Új területfejlesztési megközelítéseknek nevezett elvek szerint rendezhetők, különösen igaz ez az 5.2.4 Természeti erőforrásainkat védő térszerkezet és az 5.2.7 Autonóm térségek koncepciójára, mivel ezek mind figyelembe veszik a természeti erőforrások fenntartható használatát és helyi hasznosítását, közösségi, értékalapú védelmét. Az 5.3.2 Duna térség fenntartható fejlesztése célkitűzés messze túlmutat az erőforrásvédelmen, de mint a folyam egységes fejlesztési környezete kiemelten foglalkozik Duna menti térségek természeti értékeinek védelmével, az erőforrások fenntartható hasznosításával. Az 5.3.7Határmenti és határon átnyúló fejlesztések környezetvédelmi, vízgazdálkodási és alternatív közlekedésfejlesztési elképzelései (vízi közlekedés), kerékpárutak a talajvédelem szempontjából hasznosak, erőforrás-kímélők, ráadásul egységes kezelést kívánnak meg a határon átnyúló problémák megelőzésében és kezelésében egyaránt. Az 5.4 Többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat fejezetben egyértelműen leteszik a voksot a tervezők a talajvédelmi szempontok mellett, amikor a város szétterülésének megakadályozása, a szabadterületek, és zöldfelületek hálózatba szervezése (zöld gyűrű) és minőségi bővítése, az ökológiai funkciójú területek további visszaszorulásának elkerülése és a beépített területek összenövésének megakadályozása célokat kitűzik. 5.4.3 Budapesti metropolisztérségről írott fejezetben szintén kiemelt szempont a egészséges környezet megteremtése, értékeink megőrzése, a sokszínű területhasználat és a hatékony működésű városszerkezet megteremtése. Az 5.5 Vidéki térségek megújulást biztosító fejlesztése fejezetben a táj, a természeti értékek és OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

69


2013. június 20.

erőforrások védelme és fenntartható használata, az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése, a környezetminőség javítása az egyik fő üzenet és a környezeti, gazdasági és társadalmi problémákkal meghatározott Homokhátság, Tisza-völgy, Ormánság és Cserehát komplex fejlesztése estén alapvető a táji rendszer működőképességének biztosítása, valamint a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése az ökológiai kritériumok maximális figyelembevétele mellett. Ha a fejlesztéseket erre alapozzák, akkor biztosítható a talajok, földtani értékek védelme, ha azonban a természeti táji értékekben rejlő potenciál hasznosítása csak másodlagos, akkor a fejlesztések komoly kockázati tényezőket is hordozhatnak a perifériális térségek gyenge alkalmazkodóképessége miatt. Az 5.6.1 Balaton térség fejlesztése esetében a további beépítések megakadályozása, a tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, az eróziós és deflációs hatások mérséklése (magaspart és pincevédelem) közvetlenül is a talajok, és a földtani értékek védelmét szolgálják, és ezek egyértelműen a fő bevételi forrást hozó turisztikai fejlesztésekre is pozitív hatású beavatkozások. Kiváló talaj és földtani erőforrás-védelmi és hasznosítási célkitűzéseket határoztak meg a tervezők az 5.9 Térszerkezeti és térhasználati elvek fejezetben. A hosszú távú térségi ásványvagyongazdálkodási koncepciók kialakításán keresztül területfejlesztési szempontból mielőbb szükséges felülvizsgálni az ásványvagyon-gazdálkodás lehetőségeit és korlátait a fenntarthatósági és gazdálkodási jellegű szabályozás tekintetében egyaránt, különösen a leginkább terület igénybevétellel járó külszíni bányászati tevékenységgel kitermelhető ásványvagyon tekintetében, míg az ércek tekintetében térségi szinten is meg kell vizsgálni a másodlagos kitermelés környezetbarát lehetőségeit. 70. javaslat

Az OFTK végrehajtása során javasoljuk megvizsgálni, hogy a városok közötti térszerkezeti kapcsolatok intenzifikálása és a városok szétterülésének megakadályozása, a zöld és ökológiai funkciójú területek megtartása, minőségi bővítése, milyen tervezési eszközökkel hangolható össze. Területi hatásvizsgálatokat kell készíteni.

3.3.4. Az éghajlatváltozás megelőzésével és következményeivel kapcsolatos hatások Az éghajlatváltozás a magyar társadalmat, nemzetgazdaságot fenyegető, cselekvésre kényszerítő kockázat. A sokoldalú elemzések alapján az elkövetkező évtizedekben várhatóan jelentős mértékben megváltozó hőmérséklet- és csapadékviszonyok, az évszakok lehetséges eltolódása, egyes szélsőséges időjárási jelenségek erősödése és gyakoriságuk növekedése veszélyezteti természeti értékeinket, vizeinket, az élővilágot, erdőinket, a mezőgazdasági terméshozamokat, építményeinket, lakókörnyezetünket, a lakosság egészségét és életminőségét egyaránt. Az ENSZ egyik tudóscsoportja azt állapította meg, hogy a klímaváltozás a biológiai sokszínűségre, azaz az élővilág fajgazdagságára gyakorolt hatása szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

70


2013. június 20.

Pozitív, hogy a klímaváltozással és az ebből fakadó következményekkel a Koncepció már a megalapozó fejezetekben is, azaz a „2. Kihívások és fejlődési esélyeinket meghatározó trendek” több alfejezetében foglalkozik (pl. 2.3.1, 2.3.4). Implicit módon a „3. fejlesztéspolitikai és területpolitikai célkitűzések” fejezeten belül utal erre, az energiafüggetlenség- és hatékonyság (3.3.3) valamint a horizontális szempontok (3.4.1) alfejezeteken belül is. Fontos megjegyezni, hogy a levegőkörnyezetet érő hatások (SKV 3.3.1. fejezet) és az éghajlatváltozással kapcsolatos hatások, valamint ezek megelőzését, a kibocsátások csökkentését érintő megfontolások, intézkedések sokszor szorosan összefüggenek, együtt járhatnak. Így például energiahatékony és/vagy Elérhető Legjobb Technika (BAT) szintjének megfelelő és/vagy úgynevezett low-carbon technológiák általában egyszerre hasznosak a hagyományos légszennyezőkkel szembeni küzdelemben, és az üvegházgázokkal szemben is. Így a javasolt megoldások, intézkedések is átfedhetnek e területek között. SZAKPOLITIKAI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK VÁRHATÓ HATÁSAI

Az OFTK szakpolitikai fejlesztései összességében enyhén pozitív hatást hozhatnak mind az ÜGH kibocsátások tekintetében (mitigáció), mind az alkalmazkodás (adaptáció) tekintetében. Számos fejlesztési irány explicit módon a klímavédelmet, annak mitigációs és/vagy adaptációs elősegítését szolgálja, így egyértelműen pozitív hatásúak: energiatakarékossági célú lakóépület-felújításoknak prioritása; célok kitűzése az épületek energiateljesítményére és karbonszegény kibocsátására vonatkozóan; a klímaváltozás hatását is kiemelten figyelembe vevő alternatív építőanyagok, építési módok kifejlesztése, alacsony összenergiafogyasztású épületek kifejlesztésének, építésének kiemelt támogatása. (4.2.7); az egyik kiemelt, elsődleges feladat az energiahatékonyság támogatása; el kell végezni a megújuló energiaforrások mennyiségi és szerkezeti felmérését, meg kell tervezni az alkalmazás menetrendjét, távhőrendszer korszerűsítése, lakossági energiatakarékosság (4.8.2). A pozitív példák még sorolhatóak lennének. A tíz nemzetgazdaságilag kiemelt ágazat mellé (4.2.3) horizontális jelleggel, megjelölésre került a környezetipar, amelyet kitörési pontként említ a Koncepció. Ez alapvetően pozitív hatású lehet a klímavédelemre (is), de csak akkor érvényesül e pozitív hatás ténylegesen, ha elsődlegesen megelőző jellegű, anyag- és energiahatékony (ún. folyamatba integrált) környezetvédelmi megoldások terjedését jelenti, és nem csővégi megoldásokat. Utóbbiak sokszor tovább növelik az anyag- és energiaáramokat, és ezáltal a lokális környezeti javulást – éppen ÜHG kibocsátáson keresztül - a globális környezetre terhelik át. Ami klímavédelem szempontjából kockázatot, negatív hatást jelenthet, az a Koncepció azon törekvése, hogy regionális logisztikai HUB szerepet szán Magyarországnak (4.2.8: szó OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

71


2013. június 20.

szerint: „a magyar gazdaság számára az egyik legfontosabb kitörési pont lehet”). Ez számottevő közlekedési ÜHG kibocsátással járhat, miközben a közlekedés jelenleg is a 2-3. legnagyobb ÜHG kibocsátó szektor, és a legdinamikusabb növekedést is mutatja. Ugyanakkor a negatív hatás minimalizálható, vagy esetleg elkerülhető abban az esetben, ha e cél a Koncepcióban is helyenként leírt módon valósul meg. Ilyen megoldások például: a vasút és a közúti rá-, elhordás keretein belül teremti meg a jövő fenntartható közösségi közlekedését; a gördülőállomány korszerűsítésének támogatása, vonalak villamosítása (energiafelhasználás csökkentése); autópálya-építés olcsóbb alternatívájaként egyes nyomvonalakon gyorsforgalmi utak megvalósítása indokolt; környezetbarát, energiatakarékos közlekedés, elektromos mobilitás térnyerésének elősegítése. Az adaptáció kérdéskörét tekintve az OFTK szakmapolitikai fejlesztési irányai meglehetős alaposságot, és viszonylagos teljeskörűséget mutatnak. Számos helyen megjelennek ezek a Koncepcióban, pl. a Nemzeti Erdőprogramban meghatározott 27%-os erdősültség elérése (4.4.2); a klímaváltozás hatásainak mérséklése az öntözés fejlesztésével és széleskörű elterjesztésével, víztározóink öntözési célú hasznosításával, illetve a szárazságot, vagy más extrém időjárási körülményeket jobban viselő fajtaállomány alkalmazásával; területi és szektorális klíma-alkalmazkodási hatástanulmányok, hatásvizsgálatok készítése (4.8.2). Talán az egyedüli hiányosság e téren, hogy a közoktatási fejezetben (4.5.4) és felnőttképzésben (4.5.5) nem szerepel a klíma-, energia- és környezettudatosság valamint a klímavédelem adaptációs vonatkozásai. 71. javaslat

A környezetipar (4.2.3) nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű, kitörési pontként történő azonosításánál, ki kell bővíteni azzal, hogy elsődlegesen a megelőző jellegű, folyamatba-integrált környezetvédelmi megoldások előnybe részesítése a cél. (És nem a csővégi megoldásoké.)


Az éghajlatváltozás kapcsán a mitigációt érintő intézkedéseknek a területpolitika oldaláról kisebb a relevanciája, hiszen az ÜHG gázok - hosszú légköri tartózkodási idejük miatt – globális szennyezők, azaz nagyjából mindegy hogy hol bocsátják ki őket. Ettől függetlenül a területpolitikai (5) fejezet is megfogalmaz számos olyan fejlesztési irányt, amelyek pozitív hatásúak a klímavédelemre (bár véleményünk szerint ezek némelyike inkább a fejlesztéspolitikai részbe tartozna): klímabarát építészeti megoldások előnyben részesítésének támogatása; környezetbarát és hatékony, energiatakarékos távfűtő rendszerek fejlesztése, távhőrekonstrukció; adók, pénzügyi ösztönzők és beruházások alkalmazása a városi klímavédelem érdekében; klímabarát, alacsony szén-dioxid kibocsátású, OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

72


2013. június 20.

versenyképes és biztonságos városi tömegközlekedés kialakítása, a gyalogos és a kerékpáros közlekedés előtérbe helyezése. Az adaptáció tekintetében a Koncepció területpolitikai fejezete összességében megfelelőnek mondható, számos ponton felmerül e téma, bár esetenként csak általános jellegű „hivatkozásként” és kevésbé konkrét cselekvési irányokkal. Önálló – bár, csak negyedik szintű – alfejezet (5.4.1.3) „Az energiafüggőség csökkentése és a klímavédelem” foglalkozik kifejezetten a klímavédelem kérdésével. Érdemes volna a klímavédelmi kérdéskört, és a területfejlesztés tekintetében az adaptációs vonatkozásokat, egy magasabb szintű, horizontális jellegű fejezetként tárgyalni (pl. az 5.2 fejezeten belül), amely némileg több konkrétumot fogalmazna meg. Klímaváltozás kapcsán a hazai területi érintettséget is meghatározza az OFTK, konkrétan és általánosabb lehatárolással, valamint az érintett szektorok szintjén is. Konkrétan és leginkább érintett „Nagykanizsa-Budapest-Tokaj vonaltól délre húzódó országrész, míg az aszály szempontjából a Duna-Tisza-közi Homokhátság és a Tiszántúl valamint Észak-Magyarország alacsonyabb területei” (5.9.1.5). Általános jellegű lehatárolásban: „A klímaváltozás alapvető okai és következményei nagyrészt a városi térségekben összpontosulnak” (5.4.1). Szektorális lehatárolásban: „A várható hatások elsősorban az agráriumot érintik, de az energiaellátás, a műszaki infrastruktúra, az egészségügy és a szociális ellátórendszer is érintett” (5.4.1). Mindez a Koncepció dicsérendő részét alkotja. Szintén helyesen állapítja meg a Koncepció, hogy (5.4.1.3) „a klímaváltozás hatásaira koncentráló megközelítésmód és az alkalmazkodóképességet célzó intézkedések egyben lehetőséget is teremtenek az alternatív gazdasági növekedésre és a környezettudatosság növelésére”. Ez fontos szemléletbeni kérdés, ugyanis ha ilyen lehetőségként – és nem csak fenyegetettségként – tekint ugyanis a Koncepció a klímavédelemre, akkor a fejlesztéspolitikai fejezetben is megfogalmazott nemes célkitűzések (pl. környezeti ipar fejlesztése, energiahatékony épületek, stb.) még összességében pozitív eredményt is hozhatnak össztársadalmi és –gazdasági szinten, egymást hatásait erősíthetik, megtartva vagy esetleg javítva a környezet állapotát. 3.3.5. A környezeti katasztrófa-kockázattal kapcsolatos hatások A katasztrófa olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket oly módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az


73


2013. június 20.

állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli17. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának fokozása, a katasztrófavédelmi szervezetrendszer erősítése, a katasztrófavédelmi intézkedések eredményességének növelése érdekében jött létre, amelynek irányadónak kell lennie a koncepció ágazati és területpolitikai célkitűzése során. A természeti rendszerekben (talaj, víz, levegő) okozott károk; a kialakult környezetterhelés, -szennyezés; az erózió; az árvizek; a belvizek; az éghajlatváltozás hatására bekövetkező szélsőséges, extrém időjárási események például az aszály és a szárazság; a földrengések; erdőtüzek; szélviharok; földcsuszamlások; valamint a természetben bekövetkező havária helyzetek és bármilyen egyéb csapást természeti katasztrófának minősítenek. A környezeti katasztrófák elhárítása és következményeik sikeres felszámolása az ország biztonságának egyik kiemelt kulcseleme, hiszen ezek az épített környezetben és az emberi egészségben is súlyos károkat tudnak okozni. SZAKPOLITIKAI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK VÁRHATÓ HATÁSAI

A Koncepció fokozott figyelmet szentel a környezeti katasztrófa helyzetek kialakulásának megakadályozására, hatásainak mérséklésére. A természeti katasztrófáktól fenyegetett térségekben az előrejelzési, monitoring és riasztórendszerek működési feltételeinek biztosítása, a veszélyelemezési, kockázatértékelési módszerek bevezetése, fejlesztése, a védelmi rendszerek megerősítése, a szomszédos országokkal való együttműködés erősítése kiemelten előirányozza a környezeti kockázatok megelőzését. A katasztrófavédelemmel kapcsolatos monitoring-rendszereken túl a védelmi infrastruktúra fejlesztése (épületek, gépjárművek) is egyértelműen segítik a környezeti katasztrófa helyzetek megelőzését, a felkészülést és a kárelhárítást. A környezetre veszélyt jelentő iparral rendelkező térségekben a települési védelmi intézkedési tervek elkészítése és végrehajtása, valamint a katasztrófavédelmi rendszerek karbantartása és fejlesztése elősegítheti az esetleges természeti katasztrófa során kialakuló káros hatásokat. A vegyipar támogatottságával a veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordozza a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát, amelyek káros következményekkel járhatnak a környezeti elemekben. A kockázatok felmérését, a veszélyes áruszállítás nyomon követését, a feltételezhető súlyos balesetek bekövetkeztekor

17

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

74


2013. június 20.

jelentkező hatások meghatározását, valamint a szükséges üzemi megelőző intézkedések megtételét a lakosság és a környezet védelmének érdekében meg kell tenni. A határon átnyúló betegellátáshoz, az egészségügyi problémák (pl. járványok, mentés katasztrófahelyzetekben, stb.) határon átnyúló összehangolt kezelése egyértelműen támogatja a környezeti katasztrófa helyzetekre való felkészülést és ezáltal az emberi egészség védelmét. Az egészségiparban hasznosítható természeti erőforrások (pl. termálvíz) túlzott, nem fenntartható használata, illetve a hozzá kapcsolódó turisztikai fejlesztések azonban környezeti károkat, katasztrófákat okozhatnak a természeti környezetben. Biztonságos energiaellátás feltételeinek megteremtése, az energiahatékonyság, energiatakarékosság az épületek felújítása során, a távhő rendszerek korszerűsítése, a lakosság energiatudatosságának növelése elősegítheti az energiabiztonság elérését. Azonban a mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú felhasználása, a biomassza túlzott hasznosítása, valamint a veszélyes hulladékok nem megfelelő ártalmatlanítása káros környezeti hatásokat (pl. légszennyezés) okozhatnak, ezáltal veszélyeztetve a természetet és az emberi egészséget is. Az árvízvédelem határon átnyúló hálózatainak kialakítása teljes mértékben a környezetbiztonság fokozását és a környezeti kockázatok megelőzését szolgálja. A környezetbiztonság szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírhatnak továbbá a talajok kármentesítése, a földtani közeg és a felszín alatti vizek szennyezésektől való megóvása, illetve a már szennyezett területek, barnamezős területek rehabilitációja, a károk felszámolása és mérséklése, ezek figyelembevétele elkerülhetetlen az infrastruktúra fejlesztések esetében. A klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében, valamint az élelmiszerbiztonság tekintetében a koncepció célul tűzi ki az öntözés fejlesztését és széleskörű elterjesztését, víztározóink öntözési célú hasznosítását, illetve a szárazságot, vagy más extrém időjárási körülményeket jobban viselő fajtaállomány alkalmazását, a zöldfelületek bővítését, a veszélyeztetett felszíni víztestek rehabilitációjának támogatását. A koncepció e kockázat megelőzési és kezelési módokon túl az alkalmazkodás figyelembevételét is hangsúlyozza. Azonban az erdőtelepítések ütemének növelése és az éghajlatváltozás hatására bekövetkező változások előirányozzák az évről évre egyre többször kialakuló erdőtüzek kialakulását és nagyobb mértékű károsító hatását is. 72. javaslat

(a) Javasolt a különböző társadalmi csoportok (pl. fiatalok, idősek, fogyatékkal élők), sérülékenységét felmérni az esetlegesen bekövetkező természeti és ipari katasztrófa helyzetekre. (b) Javasolt az infrastruktúrák tervezése, fejlesztése, valamint támogatása során a fenntarthatóság mellett a környezetbiztonság és kockázatkezelés szempontjait is figyelembe venni.


75


2013. június 20.


A határok és a határmenti területek együttműködése egyrészt lehetőséget biztosít a szomszédos országok gazdasági, infrastrukturális rendszereihez való kapcsolódásra, a határon belüli és túli lakosság közötti kapcsolatok ápolására, másrészt környezetbiztonsági szempontból is kiemelt jelentőségű egy-egy természeti katasztrófa bekövetkezése esetében. A környezeti ártalmak csökkentéséhez és az optimális erőforrás-gazdálkodáshoz járulnak hozzá az energetikai, hulladékkezelési rendszerek működésének határon átnyúló összehangolását célzó együttműködések is. A Homokhátság környezetbiztonsági szempontból kiemelten veszélyeztetett terület, ahol kitűzött célok, a megváltozott éghajlati feltételekhez alkalmazkodó gazdálkodási formák elterjesztése, a vízgazdálkodási problémáinak átfogó rendezése és a belvízrendszerek felülvizsgálata mérsékelhetik a természeti katasztrófák káros hatásait. A Balaton, a Tisza és a Duna térségben a Koncepció kiemelt figyelmet a folyó és a felszíni vizek mennyiségi-minőségi megőrzésére, a tájgazdálkodásra és a fenntartható ár- és belvízvédelemre, valamint a fokozott környezeti terhelés megelőzése, csökkentése érdekében a vízellátás, hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, zajvédelem, levegőminőségvédelem területén környezettechnológiai fejlesztésekre, amelyek megvalósulása esetén csökkenthetők a környezeti katasztrófák kedvezőtlen hatásai. A vidéki és aprófalvas térségekben az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével és az agrárium átalakításával (pl. kistermelők számára is gazdaságos öntözési megoldások támogatása, szárazságtűrő növények, ellenálló fajták elterjesztése, helyi feldolgozása) kívánják megoldani a klímaváltozás elleni védekezés elősegítését, ezzel segítve a környezeti katasztrófák elkerülését. 73. javaslat

(a) Javasolt a térségek sérülékenységét felmérni az esetlegesen bekövetkező természeti és ipari katasztrófa helyzetekre. (b) Javasolt a veszélyeztetett térségekben élők környezet-egészségügyi felkészítése a környezeti katasztrófák kialakulására, az élet- és vagyonvédelemmel kapcsolatos szemlélet és ismeretek terjesztése érdekében

3.3.6. Természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területeket érintő hatások Magyarország növényzet-alapú természeti tőke indexe 9,9%, ami a természetes ökoszisztéma-szolgáltatások 90% körüli elvesztését jelzi. (Czúcz et al., 2008) 18 Az ország területének csupán 0,6%-át fedi természetesnek tekinthető növényzet (MÉTA)19, mely értékek megőrzésében kulcsszerepet játszanak a természetvédelmi oltalom alatt álló és 18

Czúcz B., Molnár Zs., Horváth F., Botta-Dukát (2008) The natural capital index of Hungary Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.): 161-177. 19 MÉTA Program http://www.novenyzetiterkep.hu/?q=magyar/node/53 OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

76


2013. június 20.

Natura 2000 területek. A védett természeti értékek, az élőhelyek csökkenése és fragmentálódása, csökkenti a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodás lehetőségét. Az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja (1600/2002/EC)20 kiemelt területként kezeli a biológiai sokféleség témakörét. A 2011-ben elfogadott EU Biodiverzitás Stratégia 2020 fő célkitűzése, hogy 2020-ig meg kell állítani a biodiverzitás csökkenését és az ökoszisztémaszolgáltatások további romlását, melyben kiemelt szerepet játszhatnak a természetvédelmi oltalom alatt álló területek. Magyarországon a Natura 2000 területek nagysága mintegy 1 millió 950 ezer hektár, 39%-uk már meglévő védett területeket foglal magába. A Natura 2000 területek egy összefüggő európai ökológiai hálózat részei, Magyarországon az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Korm.Rend. szabályozza a Natura 2000 területek kijelölési eljárását, a területekre vonatkozó előírásokat. Az OTrT országos ökológiai hálózat övezete magába foglalja a kijelölt hazai Natura 2000 területeket. Európa megmaradt természetes és természetközeli élőhelyei rendszerének (EECONET21) része a magyar ökológiai hálózat is. Az országos ökológiai hálózat területe 2012ben az ország területének 36%-át tette ki.22 Az ökológiai hálózat legnagyobb összefüggő területei az Alföld északkeleti részén, valamint a Kiskunságban, továbbá a Dunántúli- és Északi-középhegység, az Őrség és a Mecsek területén találhatók. Magyarország védett területeinek jelenlegi kiterjedése egy 2006-ben kezdődő folyamat eredménye, mivel az országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek az ország területének 8,8%-át tettéki ki, ami napjainkra 9,2%-ra emelkedett. A védett természeti értékek hazánkban mozaikosan helyezkednek el, a legnagyobb kiterjedésű kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló területek a hegyvidékeken, a nagyobb folyók mentén, valamint az Őrség, Hortobágy, Hanság és a Kiskunság területén találhatók (VÁTI, 2012)23. SZAKPOLITIKAI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK VÁRHATÓ HATÁSAI

A Koncepcióban a szakpolitikai és ágazati fejlesztési irányok között megtalálhatók a különböző szintű természetvédelmi oltalom alatt álló, védett területek megőrzésének jelentősége. Az OFTK aláhúzza miszerint a természeti értékek a területi fejlesztés számára is alapvetően meghatározóak. A takarékos és átgondolt területhasználatot pedig a legfontosabb térhasználati elvek egyikeként jelöli meg a dokumentum. 20

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32002D1600:EN:NOT European Ecologocial Network 22 VÁTI (2012): Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálata. Környezeti vizsgálat és területi hatásbecslés. (Egyeztetési anyag) Budapest, p267 23 VÁTI (2012): Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálata. II. kötet. Megalapozó munkarészek. (Egyeztetési anyag) Budapest, p133 21


77


2013. június 20.

A szakpolitikai fejlesztési irányokon belül a gazdaságfejlesztési prioritások közül egyértelműen a 4. pontban szereplő (4.1. fejezet, 40. ábra) aktív rekreáció és turizmus kibontakoztatásának elképzelése rejtheti magában a legtöbb kockázatot, mégpedig az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra és turizmusfejlesztés gyakorlati megvalósítása tekintetében. A megfelelő környezeti nevelés, szemléletformálás tompíthatja ezt a negatív hatást. Továbbá a 7. pontban megjelenő (4.1. fejezet) többfunkciós agrár- és élelmiszergazdaság területi vonatkozású esetleges következményei is negatívan érinthetik a vizsgált területeket. A versenyképes, innovatív és hálózati gazdaság megvalósításának szakpolitikai feladaton belül (4.2. fejezet, 132.o.) az egyes részterületekhez kapcsolódó fejlesztéspolitikai elképzelések és területi prioritások közül az alábbiak érinthetik leginkább a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területeket: 

Az ipari horizontális és átfogó fejlesztési szempontok közül (4.2.3., 136.o.), a 10 kiemelt iparág esetében a turizmusfejlesztésben rejlik kockázat, léphet fel negatív hatás, ill. kérdéses az iránya.



Az autó és járműipar fejlesztéspolitikai prioritásai (4.2.4., 137.o.) közül az elektromos járművek fejlesztésének támogatása járhat egyértelműen pozitív hatással.



A turizmus (4.2.6., 138.o.) esetében az öko- és aktív turizmus, ill. a különféle tematikus utak esetében kérdéses lehet a hatás iránya, melyet a fenntartható térhasználat alapelvének érvényesítése segíthet a megfelelő irányba terelni; a turizmus területi prioritásainak (4.2.6., 140.o.) tekintetében a határon átnyúló turisztikai útvonalak meghatározása rejti magában a legnagyobb kockázatot, akárcsak a táji és természeti értékekben gazdag térségek-értékek hozzáférhetővé tétele.



A közlekedéspolitika (4.2.13., 150.o.) tekintetében a fejlesztéspolitikai feladatok közül a környezetbarát, energiatakarékos közlekedés, elektromos mobilitás térnyerésének elősegítése általánosságban pozitívan hathat a vizsgált területekre.

A gyógyító Magyarország (4.3., 153.o.) szakpolitikai feladatai közül az egészségügy (4.3.1., 153.o.) kapcsán a környezet- és egészségtudatosságra nevelés hatása egyértelműen pozitívnak tekinthető. Az életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás (4.4., 157.o.) megvalósításának szakpolitikai feladatai közül a vidékfejlesztés (4.4.1., 157.o.) fejlesztéspolitikai feladatainak tekintetében a vidék és turizmus kapcsolatainak erősítése (öko-, természetjáró-, lovas-, vízi-, horgász-, kerékpáros-, kemping stb. turizmus) hordozhat negatív hatást magában. Az agrárgazdasági (4.4.2., 159.o.) fejlesztéspolitikai feladatok közül a felhagyott területek újrahasznosítása, a területi prioritások tekintetében pedig a táji adottságokhoz igazodó termelési szerkezet és gazdálkodási rendszerek erősítése, tájközpontok létesítése járhat pozitív hatással.


78


2013. június 20.

A kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I elérésének (4.5., 161.o.) szakpolitikai feladatai közül a kreatív ipar (4.5.3., 164.o.) területi prioritásainak megvalósítása, különös tekintettel a térségi imázsra hatással lehet a vizsgált területekre, de a hatás iránya és erőssége egyértelműen nem lehatárolható. A szakképzés és felnőttképzés (4.5.5., 167.o.) fejlesztéspolitikai feladatai közül általánosan és egyértelműen pozitív hatással jár a távoktatás előtérbe kerülése. Az

értéktudatos

és

szolidáris,

öngondoskodó

társadalom,

romaintegráció

megvalósításának (4.6., 171.o.) szakpolitikai feladatai közül a nemzetpolitika (4.6.6., 183.o.) területi prioritásai közül pozitív hatással járhat a Kárpát-medence fenntartható fejlődését elősegítő, együttműködésre, a közös tapasztalatok megosztására irányuló elképzelés, mely pozitív hatással járhat a határmenti természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területek esetében. A jó állam (4.7., 187.o.) szakpolitikai feladatai közül a társadalmi konzultációhoz (4.7.2., 188.o.) kapcsolódó területpolitikai prioritásai közül a szigorúan helyi jelentőségű, érdekeltségű kérdések eldöntésében a helyi lakosság interakción alapuló bevonásának elősegítése hatásának megítélése nem egyértelmű. A településfejlesztés (4.7.4., 189.o.) területi prioritásai közül a lakásépítés területi kontrollja és az infrastrukturális beruházásokkal történő összehangolása járhat pozitív hatással. A legtöbb pozitív hatás a stratégiai erőforrások megőrzésének, fenntartható használatának, a környezet védelmének szakpolitikai feladatainak (4.8., 191.o.) esetében detektálható. A környezetvédelem, természetvédelem, vízgazdálkodás (4.8.1., 191.o.) fejlesztéspolitikai feladatai közül a legerősebb pozitív hatással a biológiai és táji sokféleség megőrzésének és helyreállításának elősegítése a védett természeti területeken kívül és belül, a biológiai és táji sokféleség megőrzése mint prioritás beépítése a különböző hazai politikákba és programokba, valamint a területi prioritások közül a területfoglalás és a zöldmezős beruházások korlátozása jár. Továbbá pozitív hatást fejthet ki a fejlesztés politikai feladatok közül: 

a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése és a környezeti nevelés;



a gazdasági-társadalmi folyamatok térbeli szervezése során a környezet eltartó- és tűrőképességével való összhang biztosítása;



a természeti erőforrások értékvédelme, degradációjának megelőzése;



a táji sokféleség kataszterszerű nyilvántartása;



idegenhonos inváziós fajok terjedésének visszaszorítása;



mobilitás feltételeinek légszennyezés- és zajterhelés csökkentő módon történő biztosítása;


79




2013. június 20.

valamint a területi prioritások közül a barnamezős területek hasznosításának előtérbe helyezése, a környezetbarát és minőségi turizmus fejlesztése. A klímapolitika és energiabiztonság (4.8.2., 195.o.) fejlesztéspolitikai feladatai közül a

legjelentősebb pozitív hatással a természetközeli területek és a zöldfelületek terhére a jellemzően beépített területek növekedésének lassítása járhat. További pozitív hatással járhat az éghajlatváltozáshoz, a kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatások elleni védekezés az alkalmazkodóképesség javításával, valamint a területi és szektorális klímaalkalmazkodási hatástanulmányok, hatásvizsgálatok készítése a területi prioritásokhoz kapcsolódóan. A katasztrófavédelem (4.8.3., 196.o.) fejlesztéspolitikai feladatai közül a tűzoltással kapcsolatos beavatkozó képességének és lefedettségének javítása járhat pozitív hatással a vizsgált területek esetében. 74. javaslat

(a) A helyi lehetőségekre építő foglalkoztatási lehetőségek javítását célzó fejlesztéspolitikai célkitűzés esetében javasoljuk a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területekhez kötődő lehetőségek feltárását. (b) Ágazati iparstratégiák készítése esetén javasoljuk a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területekre gyakorolt potenciális kockázatok felmérését. (c) Turizmusfejlesztési elképzelések kapcsán javasolt a lehetséges negatív externáliákkal kapcsolatos figyelemfelkeltés, környezeti nevelés és oktatás előtérbe helyezése. (d) A térségi vidékfejlesztési programok megvalósítása során célszerű a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területek bevonhatósáságát is figyelembe venni. (e) Javasoljuk az IKT életminőség javításához való hozzájárulás hatékonyságának növelése érdekében az IKT eszközök természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területek szolgálatába állítását, a környezeti nevelés, szemléletformálás érdekében.


Az OFTK területpolitikai irányok és teendők (5. fejezet, 198.o.) tekintetében számos kapcsolódási pont detektálható a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területek tekintetében. Az új területfejlesztési megközelítés (5.2., 199.o.) alapelvei közül egyértelműen pozitív hatással jár a természeti erőforrásinkat védő térszerkezet (5.2.4., 200.o.) kialakítása. A periférikus térségek országos társadalmi-gazdasági rendszerbe történő becsatolása esetén (5.2.6., 201.o.) a helyi erőforrásokra alapozott fejlesztés előtérbe helyezéséből adódó hatások iránya nem egyértelműen meghatározható a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területek vonatkozásában, akárcsak az autonóm térségek (5.2.7., 201.o.) OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

80


2013. június 20.

kialakítása esetében. A város és vonzáskörzete mint funkcionális alapegység (5.2.9., 203.o.) a várostérségek fejlesztési szempontjai közül kiemelendő a várostérségi települések által közösen kialakított és megvalósított fejlesztések, melyek a térség egészének javát szolgálják. Magyarország makroregionális szerepének erősítése (5.3, 206.o.) kapcsán a Kárpátmedencei együttműködés (5.3.4., 208.o.) esetében a fejlesztéspolitikai feladatok közül a közlekedési infrastruktúra Kárpát-medence szintű összehangolt fejlesztésére való törekvés jár kockázattal, amennyiben az nem tartja szem előtt a különféle negatív környezeti externáliák csökkentésének szükségességét. A természetvédelmi, környezetvédelmi együttműködések fokozása pozitív hatást fejthet ki. A határmenti és határon átnyúló fejlesztések közül (5.3.7.) akár negatív hatással is járhat a turisztikai desztinációk fejlesztése a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területek esetében. A környezeti és infrastrukturális hálózatok összekapcsolása pozitív (optimális erőforrás-gazdálkodáshoz való hozzájárulás) és negatív hatással (természetvédelmi értékek összehangolt hasznosítása, növekvő látogatószám) egyaránt járhat. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat (5.4., 213.o.) esetében, a fenntartható térszerkezetet biztosító harmonikus város-vidék kapcsolat (5.4.1.1., 213.o.) vonatkozásában pozitív hatással jár a városok szétterülésének megakadályozása és az ökológiai funkciójú területek további visszaszorulásának elkerülése. A fenntartható és kompakt városszerkezet kapcsán (5.4.1.2., 214.o.) a fenntartható mobilitás és a barnamezős területek előnyben részesítése fejthet ki pozitív hatást. A budapesti metropolisztérség kapcsán (5.4.3., 220.o.) kockázatos a potenciális MEGA-va válás hatása a vizsgált területekre. A belső (5.4.4., 224.o.) és a külső (5.4.5., 226.o.) városgyűrűk esetében is kockázatot jelent egyes kitörési pontok megvalósítása egy-egy adott város esetében. A vidéki térségek megújulást biztosító fejlesztése (5.5., 233.o.) a vidéki térségek fenntartható fejlődésének biztosítása (5.5.1., 233.o.) egyértelműen pozitív hatást fejt ki a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területek esetében. A speciális táji, környezeti problémákkal, adottságokkal rendelkező vidéki térségek fejlesztési feladatai (5.5.3., 236.o.) esetében pozitív hatással járhat a táji körülmények és az ökológiai kritériumok figyelembe vétele. A kiemelt felzárkóztatást igénylő vidéki térségek esetében (5.5.4., 237.o.) például a Cserehát (5.5.4.1., 237.o.) és Ormánság (5.5.4.2., 238.o.) vonatkozásában kockázatot rejt magában a turizmus fejlesztése, és a desztinációk elérhetőségének javítása egyaránt. A kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése esetében (5.6., 240.o.) a Balaton-térség fejlesztéséhez (5.6.1., 240.o.) kapcsolódó turisztikai fejlesztések (pl. szezon meghosszabbítása, fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése, tematikus utak kialakítása) hatásainak iránya nem egyértelmű a vizsgált terület tekintetében, a térség OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

81


2013. június 20.

további beépítésének megakadályozása egyértelműen pozitív hatású. A Balaton-térség fejlesztésével kapcsolatban megfogalmazott alapvető cél (240.o.) pozitív és negatív hatásokat egyaránt előrevetíthet. A különleges táji értékekkel, rekreációs funkciókkal bíró övezetekkel (5.6.2., 241.o.) kapcsolatban megfogalmazott fejlesztési irányok többsége pozitív hatású, melyek közül kiemelendő a fenntartható turizmusfejlesztés, az időben és térben koncentrált vendégforgalom szétterítése és a fokozott környezeti terhelés megelőzése, ill. környezettechnológiai fejlesztésekkel annak kezelése. A területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés (5.7., 244.o.) esetében a leszakadó térségek, perifériák felzárkóztatása (5.7.1., 245.o.) fejlesztési irányai közül a közlekedési infrastruktúra, a térségi lakosság mobilitásának javítása negatív hatással is járhat, hasonlóan az ipari válságterületek (5.7.2., 245.o.) fejlesztési elképzeléseihez. A környezeti nevelés és a környezettudatosság formálása mindkét esetben pozitív hatással járhat. Az összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása (5.8., 250.o.) a társadalmi és gazdasági célok megvalósulásának elősegítését emeli ki, mégpedig rugalmas, gyorsan alkalmazkodó hálózatok kialakításával. A rugalmasságot elsősorban az alternatív útvonalak és közlekedési módok biztosítják. Az alternatív útvonalak esetében a hatás iránya nem azonosítható egyértelműen. Kiemelkedően fontos a közlekedési rendszerek fenntarthatóságának biztosítása, mely a negatív környezeti hatások minimalizálására való törekvése előremutató. A térszerkezet és térhasználati elvek (5.9., 255.o.) közül kiemelendő, hogy a természeti értékek egyértelműen meghatározóak a területi fejlesztések számára is, mely pozitív hatásként értelmezhető. A turisztikai értékek és adottságok (5.9.1.7., 262.o.) kapcsán pozitív hatással járhat a megfogalmazott követelmények betartása, akárcsak a térhasználati elvek (5.9.2.1., 263.o.) közül a takarékos és átgondolt területhasználat. Az alábbi részletes tér- és területhasználati elvekhez (5.9.2.2., 264.o.) pozitív hatások köthetők: 

zöldmezős fejlesztések helyett barnamezős;



fejlesztések helykiválasztásánál prioritást élvez a környezetét nem terhelő helyszín;



fejlesztések során a védett természeti megközelíthetőségét nem szabad korlátozni;



fejlesztések nem bátoríthatják a közutakon kívüli gépjárműmozgást;



fejlesztések nem darabolnak fel egységes ökológiai rendszereket;



valamint a fejlesztések megvalósítása nem növelheti a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájak, kiemelt táji értékekkel rendelkező területek állandó lakóilletve üdülőnépességét, a területen áthaladó tranzitforgalmat.

értékek

nyilvános


elérhetőségét,

82


75. javaslat

2013. június 20.

(a) Javasoljuk az autonóm térségek fenntarthatóság felé való átmenettel kapcsolatos kölcsönkapcsolatainak feltárását, különös tekintettel a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területekre. (b) Javasoljuk a tanyás térségek átfogó fejlesztési programjának és cselekvési tervének elkészítése során a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területekre gyakorolt hatások értékelését. (c) Javasoljuk, a klímaváltozás hatásaival szemben leginkább sérülékeny (5.9.1.5., 60.ábra) térségek összevetését a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területekkel.

3.3.7. Az erdőket érintő hatások Az erdőgazdálkodás fenntarthatósági indikátorai alapján megállapítható (Somogyi, 2009)24, hogy az európai erdőgazdálkodásra jellemző az erőforrások, elsősorban a faanyag mennyiségének növekedése, ezzel párhuzamosan emelkedik ezen erőforrások egy főre eső fogyasztása is, az erdők egészségi állapota nem kedvező, a biológiai sokféleség megőrzésének hatékonysága romló tendenciát mutat. Az EU Biodiverzitás Stratégia 2020 25 c. dokumentum harmadik fő célterületeként szerepel az mező- és erdőgazdaság biodiverzitáshoz való hozzájárulásának javítása, melyet a megvalósítás egyik kulcsának tekintenek. Az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja (1600/2002/EC)26 szerint tovább kell fejleszteni az erdők védelmére vonatkozó intézkedéseket és fenntartható erdőgazdálkodást kell megvalósítani. A 2014-20-as programozási időszakra az EU vidékfejlesztési politikájának hat prioritása között szerepel többek között a mezőgazdaságtól és az erdőgazdálkodástól függő ökoszisztémák megőrzése és javítása. Magyarországon 20,7%-os az erdősültség aránya, így hazánkban ez a második legnagyobb területű művelési ág a szántót követően. A hazai 820 ezer ha védett területből 349 ezer ha erdő (Solymosi, 2011) 27. Magyarországon az őshonos fafajok részaránya 63%, ami európai viszonylatban is kedvezőnek minősíthető. Az egyedi jogszabállyal védett természeti területeken belül külön kategóriát képeznek az erdőrezervátumok, ahol a természetes növényvilág 45%-a él. A természetvédelmi oltalom alatt álló erdők teszik ki a védett természeti területek 45%-át, melyek elsődleges rendeltetése a természetvédelmi törvény 32.§ (1) szerint védelmi, miszerint ezeken a területeken a gazdálkodási érdekekkel

24

Somogyi Z. (2009): A fenntarthatóság mérése az erdőgazdálkodásban. Gazdálkodás Agrárökonómiai Tudományos Folyóirat, 53. évf. 3. sz., pp. 233-245 25 http://ec.europa.eu/environment/nature/info/pubs/docs/brochures/2020%20Biod%20brochure%20final%20 lowres.pdf 26 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32002D1600:EN:NOT 27 Solymos R.(2011): Az erdők éve 2011! – Nemzetközi összefogás az erdőkért. Gazdálkodás Agrárökonómiai Tudományos Folyóirat, 55. évfolyam 2. sz., pp.130-142 OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

83


2013. június 20.

szemben a természetvédelminek van elsődlegessége. 2011-ben 63 darab 9436 ha (védőterületekkel együtt) kiterjedésű erdőrezervátum volt hazánkban. 28 Magyarországon 2001-2004 között került kidolgozásra a Nemzeti Erdőprogram 20062015 (NEP, 2004)29, melyet a 1110/2004. sz. Kormányrendeletben fogadtak el a 2006-2015 közötti időszakra vonatkozóan. A NEP alapvető célkitűzései között szerepel a természetközeli stabil30 ökoszisztémák és a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás szükségessége, mely összhangban áll a nemzetközi törekvésekkel. A Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 (NVS, 2012)31 kiemeli az erdőgazdaság környezeti fenntarthatóságban és biológiai sokféleség megőrzésében betöltött szerepét. A hazai erdők területe növekszik, természeti állapota javul. SZAKPOLITIKAI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK VÁRHATÓ HATÁSAI

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció agrárgazdasághoz kapcsolódó fejlesztéspolitikai célkitűzései között szerepel az erdők egészségi állapotának megőrzése mellett az erdőtelepítések ütemének növelése a Nemzeti Erdőprogramban meghatározott 27%-os erdősültség elérése érdekében, elsősorban az őshonos, illetve az adott erdészeti tájba illeszkedő fajok alkalmazásával. Az OFTK kiemeli az erdők környezeti, gazdasági és szociális szolgáltatásainak hosszú távon történő biztosításának jelentőségét, mely fenntartható (tartamos) erdőgazdálkodás eszközeivel megvalósítható. Az OFTK szakpolitikai fejlesztési irányok (4. fejezet, 129.o.) tekintetében számos kapcsolódási pont detektálható az erdőkkel kapcsolatban. A szakpolitikai fejlesztési irányokon belül a gazdaságfejlesztési prioritások közül egyértelműen a 4. pontban szereplő (4.1. fejezet, 40. ábra) aktív rekreáció és turizmus kibontakoztatásának elképzelése rejtheti magában a legtöbb kockázatot, mégpedig az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra és turizmusfejlesztés gyakorlati megvalósítása tekintetében. A megfelelő környezeti nevelés, szemléletformálás tompíthatja ezt a negatív hatást. A versenyképes, innovatív és hálózati gazdaság megvalósításának szakpolitikai feladaton belül (4.2. fejezet, 132.o.) az egyes részterületekhez kapcsolódó fejlesztéspolitikai elképzelések és területi prioritások közül az alábbiak érinthetik leginkább az erdőket:

28

VÁTI (2012): Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálata. II. kötet. Megalapozó munkarészek. (Egyeztetési anyag) Budapest, p133 29 http://erdo.kormany.hu/download/9/5a/20000/Nemzati%20Erdőprogram%20a%2020062015%20közötti%20időszakra.pdf 30 Stabil abban az értelemben, hogy emberi segítség nélkül is, vagyis önállóan képesek ellenállni a legkülönfélébb abiotikus károsításoknak és biotikus károsítóknak, illetve károsodás esetén képesek minél gyorsabb és teljesebb regenerálódásra. 31 Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 „a magyar vidék alkotmánya”, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2012, p135 (http://videkstrategia.kormany.hu/download/4/37/30000/Nemzeti%20Vidékstratégia.pdf) OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

84


2013. június 20.



A foglalkoztatás (4.2.1., 132.o.) fejlesztéspolitikai feladatai közül a helyi, térségi foglalkoztatási együttműködések pozitív hatást fejthetnek ki az erdők károsításának csökkentésével összefüggésben.



Az ipari horizontális és átfogó fejlesztési szempontok közül (4.2.3., 136.o.), a 10 kiemelt iparág esetében a turizmusfejlesztésben rejlik kockázat, léphet fel negatív hatás, ill. kérdéses az iránya az intenzívebb erdő használat feltételezhető növekedése kapcsán.



Az autó és járműipar fejlesztéspolitikai prioritásai (4.2.4., 137.o.) közül az elektromos járművek fejlesztésének támogatása járhat általánosságban pozitív hatással az erdők egészségi állapotával összefüggésben.



A turizmus (4.2.6., 138.o.) esetében az öko- és aktív turizmus, ill. a különféle tematikus utak esetében kérdéses lehet a hatás iránya, melyet a fenntarható térhasználat alapelvének érvényesítése segíthet a megfelelő iránybe terelni; a turizmus területi prioritásainak (4.2.6., 140.o.) tekintetében a határon átnyúló turisztikai útvonalak meghatározása rejti magában a legnagyobb kockázatot, akárcsak a táji és természeti értékekben gazdag térségek-értékek hozzáférhetővé tétele.



A közlekedéspolitika (4.2.13., 150.o.) tekintetében a fejlesztéspolitikai feladatok közül a környezetbarát, energiatakarékos közlekedés, elektromos mobilitás térnyerésének elősegítése általánosságban pozitívan hathat a vizsgált területekre. A gyógyító Magyarország (4.3., 153.o.) szakpolitikai feladatai közül az egészségügy

(4.3.1., 153.o.) kapcsán a környezet- és egészségtudatosságra nevelés hatása egyértelműen pozitívnak tekinthető az erdők tekintetében. Az életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás (4.4., 157.o.) megvalósításának szakpolitikai feladatai közül a vidékfejlesztés (4.4.1., 157.o.) fejlesztéspolitikai feladatainak tekintetében a vidék és turizmus kapcsolatainak erősítése (öko-, természetjáró-, lovas-, vízi-, horgász-, kerékpáros-, kemping stb. turizmus) hordozhat negatív hatást magában. Az agrárgazdasági (4.4.2., 159.o.) fejlesztéspolitikai feladatok közül a felhagyott területek újrahasznosítása járhat pozitív hatással, egyértelműen erős pozitív hatás detektálható az erdők egészségi állapotának javítása és a 27%-os erdősültség elérése esetében, akárcsak az őshonos fafajokból álló természetes vagy természeteshez közel álló erdőtársulások megőrzése, valamint az erdők környezeti, gazdasági és szociális szolgáltatásainak hosszú távú biztosítása, többcélú, tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodással. A kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I elérésének (4.5., 161.o.) szakpolitikai feladatai közül a szakképzés és felnőttképzés (4.5.5., 167.o.) fejlesztéspolitikai feladatai közül általánosan és egyértelműen pozitív hatással jár a távoktatás előtérbe kerülése. Az

értéktudatos

és

szolidáris,

öngondoskodó

társadalom,

romaintegráció

megvalósításának (4.6., 171.o.) szakpolitikai feladatai közül a társadalmi felzárkózás (4.6.2., OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

85


2013. június 20.

173.o.) fejlesztéspolitikai feladatai közül pozitív hatással járhat a szociális gazdaság fejlesztése, helyi szociális gazdasági programok, szervezetk kialakításának ösztönzése, erősítése az erdők esetében. A jó állam (4.7., 187.o.) szakpolitikai feladatai közül a társadalmi konzultációhoz (4.7.2., 188.o.) kapcsolódó területpolitikai prioritásai közül a szigorúan helyi jelentőségű, érdekeltségű kérdések eldöntésében a helyi lakosság interakción alapuló bevonásának elősegítése hatásának megítélése nem egyértelmű az erdők, erdőrezerátumok vonatkozásában. A településfejlesztés (4.7.4., 189.o.) területi prioritásai közül a lakásépítés területi kontrollja és az infrastrukturális beruházásokkal történő összehangolása járhat pozitív hatással. A legtöbb pozitív hatás a stratégiai erőforrások megőrzésének, fenntartható használatának, a környezet védelmének szakpolitikai feladatainak (4.8., 191.o.) esetében detektálható. A környezetvédelem, természetvédelem, vízgazdálkodás (4.8.1., 191.o.) fejlesztéspolitikai feladatai közül a legerősebb pozitív hatással a biológiai és táji sokféleség megőrzésének és helyreállításának elősegítése a védett természeti területeken kívül és belül, a biológiai és táji sokféleség megőrzése mint prioritás beépítése a különböző hazai politikákba és programokba. Továbbá pozitív hatást fejthet ki a fejlesztés politikai feladatok közül: 

a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése és a környezeti nevelés;



a gazdasági-társadalmi folyamatok térbeli szervezése során a környezet eltartó- és tűrőképességével való összhang biztosítása;



a természeti erőforrások értékvédelme, degradációjának megelőzése;



a táji sokféleség kataszterszerű nyilvántartása;



idegenhonos inváziós fajok terjedésének visszaszorítása;



mobilitás feltételeinek légszennyezés- és zajterhelés csökkentő móndon történő biztosítása;



a területi prioritások közül a területfoglalás és a zöldmezős beruházások korlátozása;



valamint a területi prioritások közül a barnamezős területek hasznosításának előtérbe helyezése, a környezetbarát és minőségi turizmus fejlesztése. A klímapolitika és energiabiztonság (4.8.2., 195.o.) fejlesztéspolitikai feladatai közül a

legjelentősebb hatással az erdei biomasszában lévő lehetőségek további kiaknázása jár, amihez pozitív hatás társulhat leginkább. Az erdőgazdálkodási fejlesztéssel kapcsolatos feladatok erős pozitív hatást eredményezhetnek. További pozitív hatással járhat az éghajlatváltozáshoz, a kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatások elleni védekezés az alkalmazkodóképesség javításával kapcsolatos fejlesztéspolitikai feladat. A területi prioritásokhoz kapcsolódóan míg a területi és szektorális klíma-alkalmazkodási OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

86


2013. június 20.

hatástanulmányok, hatásvizsgálatok készítése pozitív hatással járhat, addig a saját térségi energiarendszerek kialakítása némi kockázatot hordoz magában az erdők kapcsán. A katasztrófavédelem (4.8.3., 196.o.) fejlesztéspolitikai feladatai közül a tűzoltással kapcsolatos beavatkozó képességének és lefedettségének javítása járhat pozitív hatással a vizsgált területek esetében. TERÜLETPOLITIKAI IRÁNYOK ÉS TEENDŐK VÁRHATÓ HATÁSAI

Az OFTK területpolitikai irányok és teendők (5. fejezet, 198.o.) tekintetében számos kapcsolódási pont található az erdők vonatkozásában. Az új területfejlesztési megközelítés (5.2., 199.o.) alapelvei közül egyértelműen pozitív hatással járhat a természeti erőforrásinkat védő térszerkezet (5.2.4., 200.o.) kialakítása. A periférikus térségek országos társadalmi-gazdasági rendszerbe történő becsatolása esetén (5.2.6., 201.o.) a helyi erőforrásokra alapozott fejlesztés előtérbe helyezéséből adódó hatások iránya nem egyértelműen meghatározható az erdők vonatkozásában, akárcsak az autonóm térségek (5.2.7., 201.o.) kialakítása esetében. Magyarország makroregionális szerepének erősítése (5.3, 206.o.) kapcsán a Kárpátmedencei együttműködés (5.3.4., 208.o.) esetében a fejlesztéspolitikai feladatok közül a közlekedési infrastruktúra Kárpát-medence szintű összehangolt fejlesztésére való törekvés jár kockázattal, amennyiben az nem tartja szem előtt a különféle negatív környezeti externáliák csökkentésének szükségességét. A természetvédelmi, környezetvédelmi együttműködések fokozása pozitív hatást fejthet ki. A környezeti és infrastrukturális hálózatok összekapcsolása pozitív (optimális erőforrás-gazdálkodáshoz való hozzájárulás) és negatív hatással (természetvédelmi értékek összehangolt hasznosítása, növekvő látogatószám) egyaránt járhat. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat (5.4., 213.o.) esetében, a fenntartható térszerkezetet biztosító harmonikus város-vidék kapcsolat (5.4.1.1., 213.o.) vonatkozásában pozitív hatással jár a városok szétterülésének megakadályozása és az ökológiai funkciójú területek további visszaszorulásának elkerülése. A fenntartható és kompakt városszerkezet kapcsán (5.4.1.2., 214.o.) a fenntartható mobilitás és a barnamezős területek előnyben részesítése fejthet ki pozitív hatást. A budapesti metropolisztérség kapcsán (5.4.3., 220.o.) kockázatos a potenciális MEGA-va válás hatása a vizsgált területekre. A belső (5.4.4., 224.o.) és a külső (5.4.5., 226.o.) városgyűrűk esetében is kockázatot jelent egyes kitörési pontok megvalósítása egy-egy adott város esetében az erdők vonatkozásában. A vidéki térségek megújulást biztosító fejlesztése (5.5., 233.o.) a vidéki térségek fenntartható fejlődésének biztosítása (5.5.1., 233.o.) egyértelműen pozitív hatást fejt ki az erdők esetében. A speciális táji, környezeti problémákkal, adottságokkal rendelkező vidéki OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

87


2013. június 20.

térségek fejlesztési feladatai (5.5.3., 236.o.) esetében pozitív hatással járhat a táji körülmények és az ökológiai kritériumok figyelembe vétele. A kiemelt felzárkóztatást igénylő vidéki térségek esetében (5.5.4., 237.o.) például a Cserehát (5.5.4.1., 237.o.) és Ormánság (5.5.4.2., 238.o.) vonatkozásában kockázatot rejt magában a turizmus fejelsztése, és a desztinációk elérhetőségének javítása egyaránt. A Cserehát esetében a megújuló energia alapú térségfejlesztés szerepel az elképzelések között, mely alapvetően biomasszán alapulhat, ami kockázatot jelenthet az erdők vonatkozásában. A fejlesztési elképzelések mind a Cserehát, mind az Ormánság esetében aláhúzza az erdősítés és az erdőgazdaságon alapuló gazdaság fejlesztés szerepét, mely alapvetően pozitív hatású. A kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése esetében (5.6., 240.o.) a Balaton-térség fejlesztéséhez (5.6.1., 240.o.) kapcsolódó turisztikai fejlesztések (pl. szezon meghosszabbítása, fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése, tematikus utak kialakítása) hatásainak iránya nem egyértelmű az erdők esetében, a térség további beépítésének megakadályozása egyértelműen pozitív hatású. A Balaton-térség fejlesztésével kapcsolatban megfogalmazott alapvető cél (240.o.) pozitív és negatív hatásokat egyaránt előrevetíthet. A különleges táji értékekkel, rekreációs funkciókkal bíró övezetekkel (5.6.2., 241.o.) kapcsolatban megfogalmazott fejlesztési irányok többsége pozitív hatású, melyek közül kiemelendő a fenntartható turizmusfejlesztés, az időben és térben koncentrált vendégforgalom szétterítése és a fokozott környezeti terhelés megelőzése, ill. környezettechnológiai fejlesztésekkel annak kezelése. A területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés (5.7., 244.o.) esetében a leszakadó térségek, perifériák felzárkóztatása (5.7.1., 245.o.) fejlesztési irányai közül a közlekedési infrastruktúra, a térségi lakosság mobilitásának javítása negatív hatással is járhat, hasonlóan az ipari válságterületek (5.7.2., 245.o.) fejlesztési elképzeléseihez. A környezeti nevelés és a környezettudatosság formálása mindkét esetben pozitív hatással járhat az erdők vonatkozásában. Az összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása (5.8., 250.o.) a társadalmi és gazdasági célok megvalósulásának elősegítését emeli ki, mégpedig rugalmas, gyorsan alkalmazkodó hálózatok kialakításával. A rugalmasságot elsősorban az alternatív útvonalak és közlekedési módok biztosítják. Az alternatív útvonalak esetében a hatás iránya nem azonosítható egyértelműen. Kiemelkedően fontos a közlekedési rendszerek fenntarthatóságának biztosítása, mely a negatív környezeti hatások minimalizálására való törekvése előremutató. A térszerkezet és térhasználati elvek (5.9., 255.o.) közül kiemelendő, hogy a természeti értékek egyértelműen meghatározóak a területi fejlesztések számára is, mely pozitív hatásként értelmezhető. Az erdőterületek térségi szemléletével külön alfejezet (5.9.1.3., OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

88


2013. június 20.

257.o.) foglalkozik, mely kiemeli, hogy az erdők jelentősége jóval nagyobb azok puszta gazdasági szerepénél. A fenntartható erdőgazdálkodási módszerek elterjesztése és a sokoldalú funkciók támogatása a legjelentősebb pozitív hatás, akárcsak az erdőgazdálkodás térségi szemléletének erősítése. Kiemelendő miszerint az erdő által szolgáltatott megújuló energiahordozókat csak települési, legfeljebb kistáji léptékben, és lehetőleg közösségi használatban szabad kiaknázni. A turisztikai értékek és adottságok (5.9.1.7., 262.o.) kapcsán pozitív hatással járhat a megfogalmazott követelmények betartása, akárcsak a térhasználati elvek (5.9.2.1., 263.o.) közül a takarékos és átgondolt területhasználat. Az alábbi részletes tér- és területhasználati elvekhez (5.9.2.2., 264.o.) pozitív hatások köthetők: 

zöldmezős fejlesztések helyett barnamezős;



fejlesztések helykiválasztásánál prioritást élvez a környezetét nem terhelő helyszín;



fejlesztések során a védett természeti megközelíthetőségét nem szabad korlátozni;



fejlesztések nem bátoríthatják a közutakon kívüli gépjárműmozgást;



fejlesztések nem darabolnak fel egységes ökológiai rendszereket;



valamint a fejlesztések megvalósítása nem növelheti a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájak, kiemelt táji értékekkel rendelkező területek állandó lakóilletve üdülőnépességét, a területen áthaladó tranzitforgalmat.

értékek

nyilvános

elérhetőségét,

3.3.8. Az emberi egészséget és életminőséget érintő hatások A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlennek mondható, hazánk jelenlegi gazdasági-társadalmi fejlettsége önmagában nem indokolja ezt az alacsony szintet. Az egyik legszembetűnőbb indikátor a születéskor várhat élettartam, mely ma Magyarországon messze elmarad az EU tagállamoktól. Azok a kedvezőtlen hatások, melyek a rossz egészségügyi állapot következtében a társadalom egészét érintik ismertek és sürgető beavatkozásokat igényel. Ezek közül a hatások közül feltétlenül meg kell említenünk: csökkenő demográfiai adatok, hátrányos munkaerő-piaci megkülönböztetések (korlátozott munkaképesség), társadalombiztosítási kiadások növekedése, családok anyagi helyzetének romlása, stb. A krónikus, nem fertőző betegségek jelentős részéért életmódbeli szokások, tényezők felelősek. Ezek közé tartoznak a dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, fizikai inaktivitás. A kiemelten nagy egészségterhet jelentő betegségeket vizsgálva, szoros összefüggés állapítható meg a fent említett tényezők és a szív-és érrendszeri, valamint daganatos betegségek között, melyek hazánkban a vezetik a halálozási statisztikákat. Az egészségi állapot környezeti kockázati tényezői között a legjelentősebbek az ivóvíz helyenként rossz minősége és a levegő kémiai és biológiai szennyezettsége (por ill. pollenek). OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

89


2013. június 20.

Az egészséges életmód elterjesztését segítő intézkedések, a betegségek megelőzését szolgáló beavatkozások az elmúlt években elkészült országos tervek és programok hangsúlyos elemét képezik. Említhetnénk – a teljesség igénye nélkül – a Nemzeti Vidékstratégiát, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát , Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát, a Semmelweis Tervet, valamint a Wekerle Tervet. Az elmúlt időszak szabályozási háttere szintén támogatást nyújt az egészségmegőrzés és a betegségek megelőzése vonatkozásában. Nagy jelentőséggel bír a 2012. január 1-jétől alkalmazott a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásnak egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényt módosított formájának hatályba lépése. A törvény módosítás alapvető célja a lakosság fokozottabb védelme a dohányzás egészségkárosító hatásaival szemben, így a legtöbb változást a dohánytermékek fogyasztásának korlátozása terén hozza. SZAKPOLITIKAI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK VÁRHATÓ HATÁSAI

Az egészséggel kapcsolatos szolgáltatások fejlesztése, az egészségipar a magyar gazdaság egyik kitörési pontja, a nemzetgazdaság szempontjából is kiemelkedő terület. Ez magába foglalja az egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, a gyógy-turizmust, az egészségturizmus és az egészségipar. A magas hozzáadott értéket képviselő, egészséges, jó minőségű élelmiszerek előállítása amellett, hogy piaci stratégiai kérdés, egészségi szempontból is nagy jelentőséggel bír. A tartós fenntartható gazdasági növekedés egyik záloga és egyben jelentős társadalmigazdasági erőforrás a lakosság jó egészségi állapota. A helyzetértékelésből egyértelműen kiolvasható, hogy számos beavatkozás, fejlesztési intézkedés megtételére van szükség. Alátámasztva ennek fontosságát a szerzők már az átfogó és szakpolitikai célok megfogalmazásánál egyaránt megjelenítik az egészséges és megújuló társadalom, a Gyógyító Magyarország vízióját. Ezek a célok közvetett és közvetlen módon egyaránt pozitívan befolyásolják az egészség megtartását, a népesség gyarapodását, a környezettudatos gondolkodás elterjesztését és a szegénység enyhítését (lásd fenntarthatósági értékelés mátrix). A 4.2.6. fejezet (Turizmus) fejlesztési feladatai között számos elképzelés szerepel, mely alapvetően támogatja az emberi egészség megőrzését és a betegségek megelőzését. Ehhez járulnak hozzá az egészség-, az egészségügyi-, az öko-, az aktív-, a kerékpáros-, a kulturális-, és a falusi turizmus területén kínálkoznak fejlődési lehetőségek. Azonban a turisztikai vonzerő további fejlesztése és a közlekedéspolitikával összhangban nagytérségi elérhetőség fejlesztése, turisztikai kiszolgáló infrastruktúra kialakítása számottevő zaj és légszennyezési terhelést, a hulladékok és szennyvíz keletkezésének növekedését eredményezhetik. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

90


2013. június 20.

A gyógyító és gyógyuló Magyarország megvalósítását szolgáló szakpolitikai törekvések - 4.3. fejezet - fejlesztési elképzelések vizsgálatát követően megállapítható, hogy negatív környezeti hatással egyik sem terheli a természeti erőforrásokat. A gyógyturizmus fejlesztése és az egészségipari fejlesztési elképzelések helyi szinten időlegesen okozhatnak a levegőminőségben és a talaj állapotában némi romlást, de ezek a beruházások befejeztével megszűnnek és hosszú távon a szolgáltatások minőségi emelkedése ellensúlyozza a fenti hatásokat. A gyógyító Magyarország, egészséges társadalom fejlesztési feladatai lehetőséget teremtenek az egészség megőrzése, helyreállítása és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi különbségeinek csökkentéséhez. Az egészségtudatos életmód elterjesztése szintén szerepel a feladatok között, mely a megelőzés révén nemcsak társadalmi, de gazdasági előnyökkel is jár. Azonban hiányzik az EU normáknak megfelelő egészséges ivóvíz biztosítására vonatkozó feladat megfogalmazása. A gyógy-turizmus, az egészségipar lehetőségeinek kiaknázása, összekapcsolása a turizmus fejlesztéssel nemcsak a társadalom egészségi állapotának javításához vezet, de bővülő külkapcsolatokat, az ország pozitív megítélését, a kapcsolódó szolgáltató szektor felemelkedését is elősegíti. Azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy termál- és gyógyvízkészletek geotermikus adottságok hasznosítására vonatkozó részeket az érintett vízkészletek aktív és passzív védelmének kidolgozásával együtt kellene megvalósítani, figyelembe véve a fenntarthatósági kritériumokat, a szomszédos vízadó rétegek kimerülésének illetve hozamcsökkenésének kockázatát. A 4.4.1. fejezetben a vidékfejlesztési feladatok között szerepel a vidéki népesség egészségügyi ellátásának fejlesztése is, mely elsősorban az aprófalvas és leszakadó térségek vonatkozásban kulcsfontosságú. A 4.4.3. fejezet az élelmiszergazdaság és élelmiszeripar vonatkozásában a jó minőségű, egészséges és biztonságos élelmiszerek előállításával nagymértékben hozzájárul az egészség megőrzéséhez. A 4.5.4. fejezet a közoktatás segítségével az egészséges, egészségtudatos életmódra nevelés megvalósításával járul hozzá a társadalom egészségi állapotának javításához. A sport szerepének erősítése az egészségmegőrzésben, a mozgáskultúra fejlesztésében a 4.6.5. fejezet része, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a rendszeresen sportolók aránya növekedjen, elmozdulva így a jelenleg elégtelennek mondható 7%-os arányról. A 4.7.4. fejezet, mely a településfejlesztés feladatait mutatja be a települési táj, a beépített területek, a burkolt felületek növekedésének lassítását, valamint azon belül különösen - az ökológiai, mikroklimatikus és környezet-egészségügyi szempontból egyaránt kedvezőtlen - burkolt felületek növekedésének lassítását, ésszerű szinten tartását célozza meg, melynek közvetlenül is pozitív egészségügyi hatásai vannak, nemcsak az egészséges környezethez való hozzáférés, de a rekreáció, a rehabilitáció területén is. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

91


2013. június 20.

A 4.8.1. fejezetben a környezetvédelmi, természetvédelmi feladatok mindegyike közvetlenül vagy közvetve támogatja a megfogalmazott egészségpolitikát. Kiemelnénk a lakosság egészségét károsító folyamatok fékezésére, visszafordítására, a környezeti eredetű betegségteher mérséklésére irányuló beavatkozásokat, valamint a környezet-egészségügy felkészültségének javítására, a globális környezeti változásokból eredő problémák megfelelő kezeléséra vonatkozó fejlesztési feladatokat. Kiemelt jelentőséggel bír a klímaváltozás okozta kedvezőtlen hatások csökkentése és a lehetséges alkalmazkodási lehetőségek kiaknázása. Összességében megállapítható, hogy a legtöbb egészségügyet érintő fejlesztéspolitikai feladatnál nem mutatható ki releváns környezeti hatás. Az egyéb ágazati fejlesztési feladatok értékelése során megállapítható, hogy döntő többségük támogatja a társadalom egészségi állapotának növelésére irányuló törekvéseket, közvetett negatív hatás az autóipart érintő fejlesztések és a nem élelmezési célú növénytermesztés jelenthetnek. 76. javaslat

A termál- és gyógyvízkészletek hasznosítását célzó megvalósítási tervek elkészítésénél javasoljuk figyelembe venni az NKP-III (és a 2014-től érvénybe lépő NKP-IV) és a Fenntartható Fejlődési Keretstratégia ide vonatkozó ajánlásait.


A társadalom egészségügyi állapotában egyértelműen kimutatható a területi dimenzió, melyet jól jellemez, hogy az országon belüli, az egészségi állapot tekintetében jelen lévő társadalmi egyenlőtlenségek következtében egyes társadalmi csoportok között a várható élettartam 4-6 év eltérést is mutat. A kutatások szerint egyre inkább fokozódnak az egészségügyi különbségek Nyugat- és Kelet-Magyarország között. A hátrányosabb BorsodAbaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád Megye területén élőket jellemzi leginkább ez a megállapítás. Az egészségi állapotban jelentkező egyenlőtlenségek okai közé sorolhatjuk a gazdasági fejletlenséget, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés alacsony szintjét, az egészségtudatosság, a felvilágosítás és megelőzés alacsony szintjét. A különböző földrajzi területek egészségügyi szükségleteit az ellátási igényeket kielégítő forrásokat figyelembe vevő szükséglettérkép kapacitástervezési rendszer kiépítése javíthatja az ellátás biztonságát és elérhetőségét. Szintén ezt a célt szolgálja a településhálózati és vonzáskörzeti sajátosságokat figyelembe vevő ellátórendszer szervezésére irányuló feladatok. 4.3. fejezet Egészségügyi és szociális szolgáltatások terén tapasztalható területi különbségek mérséklése, különös tekintettel a perifériák egészségügyi ellátásának fejlesztése.


92


2013. június 20.

3.3.9. A környezettudatosság várható alakulása A rendszerváltozást követően a társadalomban folyamatosan nyomon követhető a környezeti érékekkel szembeni érzékenység növekedése, a környezettudatos viselkedési formák elterjedése. Azonban még messze állunk az Európai Unióban tapasztaltaktól és a hazai releváns tervekben megfogalmazott kívánatos állapottól. Az OFTK helyzetértékelésében ez a megállapítás köszön vissza. Felhívja a figyelmet, hogy míg a magyar társadalom értékrendjében az anyagi jólét megszerzése kiemelt helyen szerepel, a környezet minőségének, szolgáltatásainak értékelése nem megfelelő súlyú. Bár számos kezdeményezés tapasztalható az elmúlt 10-15 évben (környezeti nevelés megjelenés az oktatásban, környezetvédelmi kommunikáció erősödése a médiában, civil szervezetek szemléletformáló tevékenysége, a készülő tervek és programok kivétel nélkül külön fejezetet szentelnek a szemléletformálás illetve a fenntartható fejlődés hangsúlyozására) ezek hatékonyságát nagyban csökkentik a fogyasztás növekedésére ösztönző eszközök (főleg a média által közvetített reklámok és az általuk bemutatott viselkedési minták) térnyerése. Szintén a környezettudatosság ellen hatnak a takarékosság és a mértékletesség, mint érték háttérbe szorulása. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság következtésen a társadalom jelentős része rákényszerül ezeknek a magatartási formáknak az alkalmazására, de félő, hogy a válság kezelésére hozott intézkedések egy része, mely a gazdaság beindításának zálogát a növekvő fogyasztásban látja, visszaszorítja a kedvező folyamatok beindulását. A környezeti ügyek relevanciájának megítélésében a magyar társadalom véleménye megegyezik az EU átlaggal, ahol első helyen áll a klímaváltozás, míg kisebb jelentőséget tulajdonítanak a biodiverzitás csökkenésének és a fenntartható fogyasztási szokások előtérbe helyezésének. A lakosság jelentős része csak azokkal a környezeti problémákkal szembesül, melyeket a média kiemelten kezel és sajnos kevésbé érzékeny saját lakóhelyének környezeti problémái iránt. A természeti erőforrásaink megóvása valamint, a fenntartható fejlődés elveinek alkalmazása érdekében még nagyon sok tennivaló vár a döntéshozókra és a társadalom egészére. SZAKPOLITIKAI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK VÁRHATÓ HATÁSAI

A ránk váró feladatok jelentőségének megfelelően az OFTK már az átfogó célok között is megfogalmazza a „Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme” fontosságát, melyet a fenntarthatósági értékelés részleteiben is megvizsgál. Az egyes szakpolitikai fejlesztési területek integrálják a környezettudatosság növelését célzó feladatokat, külön fejezet nem foglalkozik ezzel a témával. A fejlesztési feladatok értékelésénél megállapítható, hogy a legtöbb beavatkozás követtett vagy közvetlen módon támogatja a környezettudatosság növelését. Az alábbiakban felsoroljuk


93


azokat a szakterületeket, ahol a megfogalmazott környezettudatosság növekedését segítik: 

Agrárgazdaság



Élelmiszeripar, élelmiszergazdaság



Építő- és építőanyag-ipar



Klímapolitika és energiabiztonság



Környezet- és természetvédelem, vízpolitika

2013. június 20.

feladatok

egyértelműen

a

Kiemelt jelentőségű, hogy a következő fejlesztéspolitikai feladatoknál kellő hangsúly essen a környezeti szemléletformálásra: 

 

Ésszerű ásványvagyon gazdálkodás megteremtése, a gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyagok tervszerű és környezetkímélő kiaknázása és hasznosítása Az ipari szimbiózis lehetőségeinek feltárása és támogatása Energetikai célú növénytermesztés, a mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú hasznosítása


A környezettudatosság fontosságának felismerése a területi célok között is megjelenik (Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése). A területi egyenlőtlenségek mérséklése a környezettudatosság területén is kívánatos, a hátrányos helyzetű települések, a gazdaságilag leszakadó társadalmi csoportok és területek esetében ennek különös jelentősége van. A helyi értékek megóvása, a környezetbarát életvitel kialakítása a legtöbb esetben nem pénz kérdés, a helyben élők szemléletén, a kapott információk, jó példák elfogadásán és alkalmazásán múlik. A helyi programok és tervek kidolgozásánál fontos szempont a közösség bevonása a tervezésbe, mely erősítheti a patrióta szemléletet és ezáltal a közösség környezeti értékeinek megóvását. Jó példának tekinthetők a vízgazdálkodás és az erdőgazdálkodás területén már alkalmazott helyi értékek, környezetbarát szemlélet beépítése a területi, helyi programokba és kommunikációba. Szintén ide sorolható a helyi élelmiszerek, termékek előállítása és fogyasztása, a családi gazdaságok előtérbe helyezése, a helyi gazdasági együttműködések fejlesztése. SZAKPOLITIKAI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK VÁRHATÓ HATÁSAI

A ránk váró feladatok jelentőségének megfelelően az OFTK már az átfogó célok között is megfogalmazza a „Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme” fontosságát, melyet a fenntarthatósági értékelés részleteiben is megvizsgál. Az egyes szakpolitikai fejlesztési területek integrálják a környezettudatosság OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

94


2013. június 20.

növelését célzó feladatokat, külön fejezet nem foglalkozik ezzel a témával. A fejlesztési feladatok értékelésénél megállapítható, hogy a legtöbb beavatkozás követtett vagy közvetlen módon támogatja a környezettudatosság növelését. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a szakterületeket, ahol a megfogalmazott környezettudatosság növekedését segítik: 

Agrárgazdaság



Élelmiszeripar, élelmiszergazdaság



Építő- és építőanyag-ipar



Klímapolitika és energiabiztonság



Környezet- és természetvédelem, vízpolitika

feladatok

egyértelműen

a

Kiemelt jelentőségű, hogy a következő fejlesztéspolitikai feladatoknál kellő hangsúly essen a környezeti szemléletformálásra: 

Ésszerű ásványvagyon gazdálkodás megteremtése, a gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyagok tervszerű és környezetkímélő kiaknázása és hasznosítása



Az ipari szimbiózis lehetőségeinek feltárása és támogatása



Energetikai célú növénytermesztés, a mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú hasznosítása


A környezettudatosság fontosságának felismerése a területi célok között is megjelenik (Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése). A területi egyenlőtlenségek mérséklése a környezettudatosság területén is kívánatos, a hátrányos helyzetű települések, a gazdaságilag leszakadó társadalmi csoportok és területek esetében ennek különös jelentősége van. A helyi értékek megóvása, a környezetbarát életvitel kialakítása a legtöbb esetben nem pénz kérdés, a helyben élők szemléletén, a kapott információk, jó példák elfogadásán és alkalmazásán múlik. A helyi programok és tervek kidolgozásánál fontos szempont a közösség bevonása a tervezésbe, mely erősítheti a patrióta szemléletet és ezáltal a közösség környezeti értékeinek megóvását. Jó példának tekinthetők a vízgazdálkodás és az erdőgazdálkodás területén már alkalmazott helyi értékek, környezetbarát szemlélet beépítése a területi, helyi programokba és kommunikációba. Szintén ide sorolható a helyi élelmiszerek, termékek előállítása és fogyasztása, a családi gazdaságok előtérbe helyezése, a helyi gazdasági együttműködések fejlesztése.


95


2013. június 20.

3.3.10. A területhasználatra, térszerkezetre, területrendezésre gyakorolt hatások azonosítás A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény meghatározza, hogy a területfejlesztés és a területrendezés célja a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, a főváros és a vidék, a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális megnyilvánuló – jelentős különbségek mérséklése, valamint az ország településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése.

városok és a közötti – az feltételekben térszerkezete,

A területhasználat, a térszerkezet, valamint a területrendezés szempontjából kiemelt országos hatáskörű dokumentum a 2013-ban felülvizsgálatra kerülő Országos Területrendezési Terv. E dokumentum határozza meg az ország szerkezeti tervét, az ország teljes területére vonatkozóan a területhasználati kategóriákra és övezetekre vonatkozó jövőképet, az infrastruktúra térbeli rendjét és ezek elérését szolgáló szabályokat, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Magyarország területhasználatát és térszerkezetét mind gazdasági, mind társadalmi, mind környezeti szempontból is befolyásolhatják a Koncepcióban megjelenő célkitűzések, fejlesztési irányok. A jelenlegi térszerkezet több neuralgikus töréspontot is mutat, amelyek kiküszöbölésére több szakpolitikai és területpolitikai fejlesztést irányoz elő a koncepció, mind rövid, mind hosszú távon. SZAKPOLITIKAI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK VÁRHATÓ HATÁSAI

A területi felzárkózást, a területi versenyképesség, valamint az életminőség egyenlőtlenségeinek mérséklését irányozza elő a közlekedési ágazat egy-egy célkitűzése például a nagytérségi elérhetőség javítása érdekében a transzverzális irányú úthálózat fejlesztése a dunántúli és alföldi régiók, illetve az ország északi és déli részei között, a megyeszékhelyek és mikrotérségi központok elérhetőségének javítása, zsáktelepülések összekötő útjainak megépítése. Ezek megvalósulása esetén egyes térségek gazdasági pozíciója és népességmegtartó ereje is növekedhet, azonban a Koncepcióban és az OTrTben, továbbra is a fővárosba és a centrumokba való eljutást preferálják a közútfejlesztések, ezáltal módosító hatással vannak a területhasználatra, a természeti adottságokra és az élőhelyek fragmentációjára is. A gépipari centrumok, logisztikai központok, ipari parkok, műszaki létesítmények, energiarendszerek létrehozása, különösen a hátrányos helyzetű, perifériális térségekben csökkentik a rendelkezésre álló mezőgazdasági területeket, ezáltal növelik a beépítettséget is, így a területhasználatban negatív változásokat okozhatnak. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

96


2013. június 20.

Az agrárgazdaság, az élelmiszeripar ágazataiban a fenntartható, értékmegőrző térhasználati alapelvek érvényesítése a cél. Kiemelten a helyi és táji adottságokhoz igazodó termelési szerkezet (területhasználati funkciók területi igényeinek minél kisebb termőfelület kieséssel járó harmonikus összehangolása, agroökológiai adottságokhoz igazodó földhasználat, a barna mezős területek hasznosítása zöldterületekkel szemben) és a gazdálkodási rendszerek erősítése a fejlesztési irány. A kulturális örökségvédelem, valamint a turisztikai koncentráció csökkentése is magában hordozza a fenntarthatósági irányba történő elmozdulás elősegítését. A helyi megújuló energiaforrások használata előnyösebb lehet a területhasználat szempontjából, mert részben kiválthatják azokat az infrastrukturális beruházásokat, amelyek költségesek és jelentős mértékben környezet átalakítóak is, például olyan térségek esetében, ahol az hagyományos módon nem megoldható. Tehát a hagyományos tájhasználathoz illeszkedő területhasználati rendszer környezetkímélőbb és gazdaságosabb is. 77. javaslat

Az infrastruktúra, a közlekedéshálózat, a településhálózati fejlesztések esetében javasolt, hogy a fejlesztések megvalósulását területi terhelhetőségi vizsgálat előzze meg.


A koncepció külön fejezetben (5.1.) mutatja be a térszerkezeti jövőképet, amelyben egy komplex stratégiai térszerkezeti víziót irányoz elő, kiemelten az ágazati fejlesztések területi összehangolása és az eltérő adottságú térségek eredményes fejlesztése érdekében. Ennek következtében kijelöli a beavatkozási térségtípusokat és térszerkezeti elemeket, megadja a városias és vidékies terek fejlesztési prioritásait, valamint kiemeli a mobilitás, a térhasználati elvek és az ágazati területi orientáció fontosságát. A fentieken túl funkcionális térségeket is kijelöl, ahol egy-egy nemzeti szinten is jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti feladat ellátása a meghatározó. A fenntarthatóbb térszerkezet fejlesztéspolitika alábbi célkitűzései:

megvalósulását

eredményezhetik

a

Koncepció



a városok és várostérségek fenntarthatósága és fenntartható fejlesztése (5.4.1) pl. szabadterületek, és zöldfelületek hálózatba szervezése (zöld gyűrű) és minőségi bővítése



város-vidék együttműködésének elősegítése a Nemzeti Agrárstratégiával összhangban



vidéki térségekben egészséges és biztonságos élelmiszer előállítás és –ellátás, megélhetés, kedvező életfeltételek és életminőség biztosítása a vidéki népesség számára, valamint a táj, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata, a vidéki munkaerő, különösen az értelmiség megmaradásának és megtelepedésének támogatása, valamint vidéki gazdaság helyi gazdaságfejlesztése (5.5.1)


97


2013. június 20.



az periférikus térségek foglalkoztatási környezettudatosság formálása (5.7.1)



az autónom térségekben és a nemzetiségek által lakott térségekben a helyi erőforrásokon (pl. helyi közösség fejlesztés) alapuló fejlődés kialakítása érdekében nagyobb hangsúly fektetése a külső erőforrásokkal szemben



határon átnyúló együttműködések támogatása (Visegrádi együttműködési térség, Kárpát-medencei együttműködés a határon túli magyarlakta térségek)



Balaton térségben a települési együttműködés és egységes elvek mentén zajló fenntartható városfejlesztés



Duna térség lehetőségeinek kihasználása és megőrzése, fenntartható vízgazdálkodás kialakítása



különleges táji értékekkel, rekreációs funkciókkal bíró övezetek tájformáló, tájképi értékű településkép és kulturális értékek védelme és megőrzése (5.6.2.)



valós térszerveződéseket követő beavatkozási alapegységek és a területi középszint (megyék) kijelölése

problémáinak

kezelése,

egészség-

és

A Szabad Vállalkozási Zónák kijelölése, speciális gazdaságösztönző rendszerük kialakítása (5.7.2.) során a gazdasági szempontok az ehhez szükséges infrastruktúra-fejlesztés kerülnek előtérbe, így ezen övezetekben kis mértékű káros hatások érhetik a területhasználatot. Területhasználat szempontjából kedvezőtlen hatásokat eredményez a jelenleg is fokozódó beépítés és a települések összenövése Budapesten és agglomerációs térségében, amelynek eredményeként sérül a területhasználat (ritkul az ökológiai-rekreációs hálózat, károsodik a táji és kulturális örökség), a lakó és termelő-szolgáltató funkciók kedvezőtlenül keverednek, hiányoznak a valós települési központok. Ezt kompenzálandó kitűzött cél az agglomerációs települések fizikai összenövésének megakadályozása, azonban ennek módjai kidolgozatlanok. Területhasználati szempontból kedvező hatások várhatóak a kiemelt termőterületeken a tájfenntartó mezőgazdaság, térségi szemléletű ásványkincs-gazdálkodás, valamint a térségi erdőgazdálkodás előtérbe kerülésével. (5.9) A koncepció legfontosabb térhasználati elvének egyike a takarékos és átgondolt területhasználat, amely környezeti szempontból kiemelt jelentőségű. Ilyen célokat testesít meg például az ökológiai szempontból jelentős területek (vizes élőhelyek, gyepek, erdők stb.) megőrzése, a barnamezős területeken kitűzött beruházások előnybe helyezése a zöldterületekkel szemben, valamint a termőföld védelme is, amelyek a területhasználat természetességét javítják. A Koncepció az OTrT-hez hasonlóan ösztönzi a lokális adottságoknak legmegfelelőbb terület felhasználás alkalmazását.


98


2013. június 20.

3.3.11. A tájgazdálkodásra, a táji eltartó képességre gyakorolt hatások A Természetvédelmi törvény32 6. § (1) bekezdése alapján a táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek. A táj megőrzése, a táji örökségvédelem kiemelt fontosságú Magyarországon, különösen a tekintetben, hogy hozzájárul az egyén és a társadalom jólétéhez, életminőségéhez. Közös érték, hiszen természeti, tudományos, történelmi és esztétikai jelentősége is van. A tájgazdálkodásnál fontos, hogy egy adott területen a gazdálkodás, fejlesztés úgy valósuljon meg, hogy az összhangban legyen a társadalmi, gazdasági, környezeti változásokkal és az a tájban ne okozzon káros hatásokat, azaz az adott terület megmaradjon a saját, természeti és természetközeli állapotában, ezzel megőrizve az egyedi tájkaraktert és értékeket. A tájgazdálkodás úgy is megvalósulhat, hogy az a természeti, kulturális táji értékeket erőforrásként, fenntartható módon hasznosítja. Ezek jelennek meg a Természetvédelmi törvényben, valamint a 2000. október 20-án kelt döntés értelmében az Európai Tájegyezményben33 is. Az egyezmény legfontosabb alapelve a társadalmi igényeken, gazdasági tevékenységeken és a környezet kiegyensúlyozott kapcsolatán alapuló fenntartható fejlődés elérése és kiemelt célja, hogy elősegítse a tájak védelmét, kezelését és tervezését. SZAKPOLITIKAI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK VÁRHATÓ HATÁSAI

Kiemelten kedvezőtlen, negatív hatások érhetik a tájat, az élőhelyek feldarabolását és az ökológiai hálózat sérülését okozhatja a logisztikai, árukereskedelemi útvonalak, újabb intermodális csomópontok, P+R parkolók, kerékpár utak építése, a perifériás területek jobb megközelítése és a jobb elérhetőség érdekében tett közúton történő közlekedési infrastruktúra fejlesztések. Magyarországon számos feltáratlan tájrészlet található, amelyek érzékenységére és terhelhetőségére kiemelt figyelmet kell fordítani egy-egy közlekedési hálózat fejlesztés során, hiszen kiemelt jelentőségű természeti, kulturális értékkel is rendelkezhetnek. A tájgazdálkodás erőforrásai közül a tájképi értékeket kedvezőtlenül érinthetik a nem megfelelően elhelyezett, a helyi táji karaktert nem hordozó létesítmények pl. ipari parkok, bányaterületek. E mellett akár a nem megfelelően kialakított turisztikai kiszolgáló infrastruktúra fejlesztések is hozzájárulhatnak a tájkép leromlásához. Mindemellett az 32 33

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 2007. évi CXI. Törvény az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

99


2013. június 20.

autóipar ágazati céljai és az egészségiparban hasznosítható természeti erőforrások pl. a termálvíz túlzott, nem fenntartható használata is környezeti kockázatot jelent az adott tájképben. A táji értékek megőrzésére egyértelműen pozitív hatással vannak a Koncepcióban meghatározott agrárgazdasági, kulturális örökségvédelmi, élelmiszeripari, területfejlesztési, környezetvédelmi, valamint a turizmus bizonyos szegmensei által meghatározott fejlesztési irányok. Az agrárgazdasági szakpolitika az erdők telepítése során elsősorban az őshonos, illetve az adott erdészeti tájba illeszkedő fajok alkalmazását, valamint a táji, termőhelyi adottságokhoz igazodó termelési szerkezet és gazdálkodási rendszerek erősítését, tájközpontok létesítését célozza meg. Az élelmiszergazdaság, -ipar és a kulturális örökségvédelem a földrajzi eredetvédelem, táji, helyi minősítési és védjegy rendszerek kialakítását célozza meg a vidéki térségekben, amely elősegítheti a tájfenntartó gazdálkodási módok, a tájspecifikus élelmiszertermékek és hungarikumok fejlesztését. A településfejlesztés és építésügy a táji értékeket hordozó épített környezet kialakítását irányozza elő, valamint biztosítja a sajátos, tájegységre jellemző házilagos felhasználásra szánt, speciálisan hazai, alternatív építőanyagokat. A turisztikai célok között szerepel a táji és természeti értékekben gazdag térségek hozzáférhetővé tétele, amely kedvezőtlen hatással is járhat egy-egy túl népszerű desztináció esetében, azonban a tájidentitás és térség-specifikus jelleg további erősítése is kiemelt célja a turisztikai fejlesztéseknek. A környezetvédelem megcélozza a táji sokféleség kataszterszintű nyilvántartását (a tájak számbavétele, a tájakra gyakorolt hatások elemzése, a tájak állapotának monitoringja, a változások nyomon követése), az egyedi tájértékek és a kedvező tájkarakter-elemek megőrzését, valamint az idegenhonos inváziós fajok terjedésének visszaszorítását is. Ezek mellett a védett természeti területeken belül és kívül is a biológiai és táji sokféleség megőrzésének és helyreállításának elősegítését, a fenntartható használatát, ex-situ védelmének megerősítését (génbank) szorgalmazza, valamint előirányozza e prioritás beépítését a különböző hazai politikákba, tervekbe és programokba. A fenntartható vízgazdálkodás során folyamatosan fejlődő szakmai tudás, valamint a fenntarthatóság társadalmi értékrendbe való bekerülésével tovább erősödhet a tájképi elemek és az élővilág sokféleségének megőrzése. Ezzel a vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása is megvalósulhat. 78. javaslat

A műszaki infrastrukturális beruházások, létesítmények, közlekedési hálózatok kialakítása során javasolt olyan terület igénybevétele, amely természetvédelmi, tájvédelmi


100


2013. június 20.

szempontból kevésbé jelentős, kiemelt oltalom alatt nem álló terület, illetve alkalmazni kell a tájba, környezetbe illeszthető építészeti, vonalvezetési megoldásokat (rejtett vezetékhálózatok, tájépítészeti megoldások stb.)


Az Koncepció célkitűzései között szerepel, hogy a legjelentősebb természeti adottságaink és értékeink a területi tervezés és a fejlesztéspolitika számára is megkerülhetetlen, fontos minőségi tényezők. A területpolitikai irányok között a tájképi értékek megőrzése szempontjából kedvező hatások várhatóak a speciális táji, környezeti problémákkal, adottságokkal rendelkező vidéki térségek, a különleges táji értékkel, rekreációs funkciókkal bíró övezetekben, a Balaton, a Tisza völgy, a Homokhátság és a Duna térség fejlesztése esetében. Ezekben a térségekben táji értékekre, tájkarakterre alapozott térségfejlesztés, a térségek sajátos gazdasági profillal történő fejlesztése a cél. Ilyen fejlesztések például a vízgazdálkodási problémák átfogó rendezése; a tájhasználat és a gazdálkodás összhangját megteremtő gazdálkodási rendszerek, agrotechnikai módszerek; népességmegtartást és tájfenntartást biztosító agrár- és élelmiszergazdaság működésének biztosítása, bővítése; a speciális táji körülményeknek megfelelő korszerű technológiák használatának elősegítése, tájfenntartó tanyasi gazdaságok megmaradása, tájgazdálkodási rendszerek megvalósítása.

piacra

jutásának

segítése;

ártéri

Jelentős, a tájban bekövetkező káros hatásokkal kell számolni a nagy területigényű infrastruktúra fejlesztések, valamint a többközpontú elérhetőséget javító közlekedési fejlesztések esetében is. E létesítmények közvetetten akadályozhatják, nehezíthetik a tájra alapozott gazdasági tevékenységek eredményességét (pl. falusi, szelíd turizmus, ökoturizmus) is, továbbá befolyásolhatják az adott terület mikroklimatikus adottságait is. A kompakt településszerkezet kialakítása szempontjából a barnamezős területeken (használaton kívüli ipari területek) történő beruházások előnyben részesítése a városi és zöldmezős területekkel szemben előnyös a tájvédelem szempontjából. A tanyás térségekben klímaváltozás elleni védekezés elősegítése az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével és az agrárium átalakításával (pl. szárazságtűrő növények elterjesztése) megvalósítható, azonban a területhasználatba történő változás a táji értékekre is kedvezőtlen hatással járhat. Tájfenntartó mezőgazdaság érdekében az intenzív gazdálkodás és a környezeti meghatározottságú, extenzív termelés ideális egyensúlyát kell megtalálni. A vidéki, tanyás térségekben az elnéptelenedett nagyszámú ingatlanok felmérése és ezek megfelelő hasznosítására irányuló fejlesztések a tájképben kedvező hatásokat érhetnek el. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

101


79. javaslat

2013. június 20.

A művelési ág változtatás, más célú földhasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével valósuljon meg.

3.3.12. A természeti erőforrások megújulására, térbeli hasznosítására gyakorolt hatások A természeti erőforrások sokszínűsége miatt fejlesztéspolitikai értékelésük megkívánja egyfajta csoportosításukat. Egy átfogó fejlesztési koncepcióban való megjelenítésük történhet típusonként, szakpolitikánként, felhasználásuk, azaz gazdasági-társadalmi hasznosítási formájuk szerint, de a legcélravezetőbb, ha az egyes fejlesztési prioritások, célkitűzések mentén azonosításra kerülnek a természeti erőforrások készleteit, állapotát befolyásoló fejlesztési intézkedések, ezek haszna, vagy terhelése. A természeti erőforrások védelme és fenntartható használatának elősegítése, meghatározza mind az EU-s, mind a hazai stratégiai elképzeléseket. Az Európai Unió átfogó 2020-ig tartó költségvetési időszakra szóló EU 2020 stratégiája 34 az „Erőforrás-hatékony Európa” megteremtését irányozza elő, s ennek érdekében célul tűzi ki a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését. E célkitűzéseket az EU-s stratégia hazai leképezése a Nemzeti Reform Program is átveszi. A Bizottság 2001-ben kiadta „Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve”35 című közleményét is, amelyben a természeti erőforrások és ökoszisztéma szolgáltatások fejezet foglalkozik az ökoszisztéma-szolgáltatások, a biológiai sokféleség, az ásványi nyersanyagok és fémek, a víz, a levegő, a földterületek és talajok, valamint a tengeri erőforrások helyzetével. A dokumentum azonosítja az ezeket leginkább hasznosító ágazatokat is, mint az agrárgazdaság és élelmiszer-feldolgozás, az építésgazdaság, a kitermelőipar, vagy a közlekedés- és infrastruktúrafejlesztés. Az Európai Bizottság 2011. október 12-i javaslata közös agrárpolitika (CAP) tízpontos reformtervében is hangsúlyos szerepet kap a természeti erőforrások fenntartható hasznosítása. A Bizottság javaslatot tesz arra, hogy a közvetlen agrárkifizetések 30%-át a természeti erőforrások fenntartható kiaknázásának támogatására használják fel. Külön nevesítik a növénytermesztés diverzifikációját, az állandó legelők fenntartását, a víztározók kialakítását és a táj és a talajok megőrzését. A 2011-ben elfogadott hazai Nemzeti Vidékstratégia természeti erőforrások és értékek megőrzése, az azokkal való felelős, fenntartható gazdálkodást, mint nemzetbiztonsági feladatokat nevesíti, valamint a hazai agrár- és élelmiszergazdaság

34 35

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. (COM(2010) 2020 p.7) COM (2011) 571 OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

102


2013. június 20.

versenyképességi tényezői között azonosítja a versenyképességhez szükséges természeti erőforrások, kiemelten a talaj és a vízbázisok mennyiségét, jó állapotának fenntartását. A 2009-ben elfogadott III. Nemzeti Környezetvédelmi Program átfogó céljai közt szerepel a természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése. Program arról is szól, hogy a környezet-terhelések között az egyik a természeti erőforrás igénybevétel, amelynek során fokozott figyelemmel kell lenni a természeti értékek, ökoszisztémák védelmére, az életközösségek működőképességének megőrzésére, a biodiverzitás csökkenésének megakadályozására. A Nemzeti Energiastratégia36 a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és az energiafüggőség oldását irányozza elő. A célok elérése érdekében az erőforrás-hasznosítást erősen befolyásoló intézkedéseket nevesít, mint az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiák részarányának növelése, valamint a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamos energiatermelésben. A Nemzeti Energiastratégia alapján elkészült a hazai ásványvagyon készletgazdálkodásáról és hasznosításáról szóló cselekvési terv, amely bemutatja az ásványi nyersanyagok és földtani elemek potenciálját és célul tűzi ki az energiahordozó ásványi nyersanyagok kitermelésének a társadalmi és gazdasági érdekek mellett a fenntartható fejlődés és használat elveinek érvényesítését. A terv a természeti erőforrások egyenrangúságát, nemzetgazdasági szempontból indokolt hasznosítását és védelmét is előirányozza. A 2013 tavaszán elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia a négy alapvető erőforrás egyikeként nevesíti a természeti erőforrásokat és azok helyzetét, valamint a rájuk vonatkozó célokat az egyes nemzetstratégiai jelentőségű kérdéskörökön belül tárgyalja, pl. az élelmezés-, energia- és környezetbiztonság. SZAKPOLITIKAI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK VÁRHATÓ HATÁSAI

A 4.2.2 Gazdasági versenyképesség prioritás előirányozza a helyi erőforrások fokozottabb használatát, ami ha fenntartható módon történik, akkor a térség jövőjébe történő befektetésnek tekinthető, de ha nem szerepel a célban az, hogy milyen erőforrások és milyen típusú, mértékű fokozott használatát tartalmazza a javaslat, akkor e cél ellentétes lehet a természeti erőforrások védelmével. A 4.2.3. Az ipar horizontális és átfogó fejlesztési szempontjai fejezetben megjelenik a területi prioritások közt az ipari válságtérségek fejlesztése, az egykori telephelyek újraiparosítása. A barnamezős területek újbóli bevonása, a zöldmezős beruházások helyett előnyös a természeti erőforrások védelme szempontjából. A 4.2.6 Turizmus fejezetben koncentráció mérséklésének preferálása, valamint a területi prioritások közt a hagyományokra, egyedi kulturális értékekre alapozott örökségturizmus 36

77/2011 (X. 14.) OGY határozat OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

103


2013. június 20.

támogatása, valamint az ökoturizmus, falusi turizmus preferálása a szemléletformáló és értéknövelő hatásán keresztül közvetve pozitív hatású lehet a természeti erőforrások védelmére és értékként történő kezelésére. Az 4.2.7 Építő- és építőanyag ipar fejezetben a belső, helyi erőforrások (építőanyagok) használatának felkutatása és helyben történő alkalmazása fenntarthatósági szempontból támogatandó, azonban ez nem okozhat helyreállíthatatlan negatív hatásokat más természeti erőforrásokra vonatkozóan. A 2.8 Logisztika és a 4.2.13 Közlekedéspolitika fejezet nagyarányú területhasználatot is befolyásoló fejlesztésekről ír, ezek azonban – nem ideális esetben - tovább erősíthetik a jó minőségű mezőgazdasági területek művelésből történő kivonását és a beépített területek növekedését. A föld és talajok erősen korlátozottan megújuló-képességű erőforrások, amelyek védelmét fokozottan biztosítani kell. A 4.2.14 Vagyongazdálkodás fejezetből teljes egészében hiányoznak az állami tulajdonban lévő természeti erőforrások. Ezt a fejezetet ki kell egészíteni. A 4.4.1 Vidékfejlesztés és az 4.4.2 Agrárgazdaság nem hangsúlyozza kellő mértékben a természeti erőforrások hasznosításának fenntarthatósági szempontjait, pedig ez az agrár- és vidékfejlesztés haza stratégiája szerint is ez az alapja a termelési potenciál jobb, eredményesebb kiaknázásának. Az agrárgazdaság fejezetben megjelennek olyan védelmi kritériumok, mint a termőföld-kivonások korlátozása, a felhagyott területek újrahasznosítása, a természeti erőforrásokat és a biodiverzitást megőrző, a termőhelyi és táji adottságokra építő területhasználat, termelési szerkezet és agrotechnika kialakítása, valamint a természetes vagy a természeteshez közel álló erdőtársulások megőrzése, területüknek a termőhelyi tényezők függvényében történő növelése, de ezek hasznosításának fenntarthatósági aspektusait is be kéne építeni s részcélok közéé. A föld és birtokpolitika rendezése részcél önmagában nem értelmezhető, nem mindegy a természeti erőforrások hasznosítása, megújulóképességük biztosítása szempontjából, hogy milyen nagyságú termőterületeken, milyen intenzitással és milyen formában folyik a mezőgazdálkodás. A 4.4.3 Élelmiszergazdaság, élelmiszeripar fejezetből teljes mértékben hiányoznak a természeti erőforrások védelmére vonatkozó szempontok, ezt pótolni kell. A 4.7.4 Településfejlesztés, építésügy fejezetben megfogalmazott célok, mint az integrált, innovatív, illetve kulturális érték alapú városrehabilitáció, a települési táj, a beépített területek, a burkolt felületek növekedésének lassítása és a zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése, zöldterületek növelése és minőségének javítása mind pozitívan hathat a települések természeti erőforrásainak állapotára. A 4.8 A stratégiai erőforrások megőrzésének, fenntartható használatának, a környezet védelmének szakpolitikai feladatai munkarészben rengeteg, erőforrás-védelmi célt sorolnak fel a tervezők, ezeket más fejezetek célkitűzéseibe integrálni kellene. Fontos, hogy ezek a célkitűzések az OFTK-ban lefektetett egyéb fejlesztéspolitikai, a területhasználatot érintő célkitűzésekkel összeegyeztethetők legyenek. 4.8.2 Klímapolitika és energiabiztonság részterület esetében üdvözlendő a természetközeli területek és a zöldfelületek terhére a OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

104


2013. június 20.

beépített területek és a burkolt felületek növekedésének lassítása, ész-szerű szinten tartása célkitűzés. Pozitív és fenntarthatósági szempontból jó az a cél, hogy az energetikai célú növénytermesztés, a mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú felhasználása, erdei biomasszában lévő lehetőségek további kiaknázása megtörténjen, de csak úgy, hogy ezek nem szoríthatják háttérbe az élelmiszertermelést, nem szűkíthetik az erdőgazdálkodás területeit, és nem járhatnak az egybefüggő monokultúrás térségek kialakításával. 80. javaslat

(a) A versenyképesség érdekében a helyi erőforrások használatának csak a térségi fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő fokozása elfogadható, ezt nevesíteni kell a részcélban. (b) Meg kell határozni a fenntartható és erőforrás-kímélő iparpolitika elveit és iparágankénti területi hatásvizsgálatok elvégzése javasolt, a természeti erőforrások hasznosítására gyakorolt hatások feltérképezése céljából (c) Ki kell egészíteni az állami tulajdonban lévő földek, ásványkincsek vízkészletek, energiahordozók, erdők, védett területek, mint értékes hazai természeti erőforrások vagyonkataszteri felmérésének javaslatával a vagyonpolitika fejezetet, valamint meg kell határozni, hogy ezen állami javak hasznosítására a fenntarthatósági kritériumrendszert kell kidolgozni, a jogszabályi, gazdálkodási, monitoring és támogatáspolitikai eszközök alkalmazásának megalpozásához. (d) Meg kell határozni az agrárpolitikai célkitűzések között pontosan, hogy mit ért a fejlesztéspolitika föld és birtokpolitika rendezése alatt, mert ekkor lehet megítélni, annak természeti erőforrásokra gyakorolt hatását. (e) Az Élelmiszergazdaság, élelmiszeripar fejezetből teljes mértékben hiányoznak a természeti erőforrások védelmére vonatkozó szempontok, ezt pótolni kell.


Az 5.2.4 Természeti erőforrásainkat védő térszerkezet bekezdés a természeti erőforrásokra vonatkozó főbb tervezői kívánalmakat írja le. Azt az ambiciózus tervezői elvárást fogalmazzák meg az alkotók, hogy az OFTK olyan ajánlásokat, szempontokat is fogalmazzon meg, amelyekkel orientálni lehet a szakpolitikákat és a természeti erőforrásokat használókat, hogy a fenntarthatóságra és megújulóképességre tekintettel használják az erőforrásokat. Ez azonban csak akkor lehet célravezető, ha egységesen minden szakpolitikára nézve, ugyanakkor célorientáltan és fókuszáltan történik meg. Sok esetben azonban hiányoznak ezek az ajánlások, vagy hiányosan jelennek meg. Ebből a szempontból koherencia zavar van az egyes fejezetek közt. Egyértelműen pozitív hatású, kedvező környezeti és természeti következménnyel jár, amennyiben a fejlesztéspolitikai beavatkozások a Koncepcióban lefektettetett 5.2 Új területfejlesztési megközelítéseknek nevezett elvek szerint rendezhetők, különösen igaz ez az 5.2.4 Természeti erőforrásainkat védő térszerkezet és az 5.2.7 Autonóm térségek koncepciójára, mivel ezek mind figyelembe veszik a természeti erőforrások fenntartható használatát és helyi hasznosítását, közösségi, értékalapú védelmét. Az 5.3.2 Duna térség fenntartható fejlesztése célkitűzés messze OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

105


2013. június 20.

túlmutat az erőforrásvédelmen, de mint a folyam egységes fejlesztési környezete kiemelten foglalkozik Duna menti térségek természeti értékeinek védelmével, az erőforrások fenntartható hasznosításával. Az 5.3.7Határmenti és határon átnyúló fejlesztések környezetvédelmi, vízgazdálkodási és alternatív közlekedés-fejlesztési elképzelései erőforráskímélők, egyben egységes kezelést kívánnak meg a határon átnyúló természeti erőforrások kezelésében és védelmében egyaránt. Az 5.4 Többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat és az 5.4.3 Budapesti metropolisztérség fejezetben a városok szétterülésének megakadályozása, a szabadterületek, és zöldfelületek hálózatba szervezése (zöld gyűrű) és minőségi bővítése, az ökológiai funkciójú területek további visszaszorulásának elkerülése és a vizek, talajok, ökoszisztémák megőrzését területi integritását szolgáló célkitűzések. Az 5.5 Vidéki térségek megújulást biztosító fejlesztése fejezetben a táj, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata, az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése, a környezetminőség javítása mind hatékony természeti erőforrás védelmi szakpolitikát meghatározó üzenet. A környezeti, gazdasági és társadalmi problémákkal meghatározott térségtípusok, azaz a Homokhátság, Tisza-völgy, Ormánság és Cserehát komplex fejlesztése estén alapvető a táji rendszer működőképességének biztosítása, valamint a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése az ökológiai kritériumok maximális figyelembevétele mellett. Ha a fejlesztéseket erre alapozzák, akkor biztosítható a természeti erőforrások védelme és ezek helyi értékteremtő potenciáljának kiaknázása. A természeti táji értékekben rejlő potenciál hasznosítása azonban mindig elsődleges kell legyen, mert enélkül a fejlesztések komoly kockázati tényezőket is hordozhatnak magukban a perifériális térségek gyenge alkalmazkodóképessége miatt. Az 5.6.1 Balaton térség fejlesztése esetében a további beépítések megakadályozása, a tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, az eróziós és deflációs hatások mérséklése (magaspart és pincevédelem) mind a páratlan nemzeti kincsként azonosított balatoni táj természeti erőforrásainak védelmét szolgálják, és e célok érdekében foganatosított intézkedések a turisztikai potenciát is meghatározó fejlesztéseket alapozhatnak meg. Az 5.9.1 Természeti erőforrásainkat védő térszerkezet kialakítása fejezet azonosítja azokat a szakpolitikai részterületeket, ahol fokozott figyelemmel kell eljárni a természeti erőforrások védelme, térbeni integritásának megőrzése érdekében. A Koncepció ambiciózus célkitűzéseket határoz meg a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, az ásványkincs-gazdálkodás és vízgazdálkodás területén. E célkitűzések azonban csak akkor érhetik el céljukat, ha a versenyképességi, gazdaságfejlesztési célkitűzéseket nem helyezi előtérbe ezekkel szemben. A helyes megközelítés az kell legyen, hogy az erőforrás-védelmi célkitűzéseket integrálni kell az egyéb fejlesztéspolitikai célkitűzésekbe, úgy hogy azok ne gátolják, hanem elősegítsék térségeink fejlődését, ugyanakkor biztosítsák a korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrások kiaknázása során azok megújulóképességének fenntartását, és hosszú távú rendelkezésre állását. Az 5.9.2 Térhasználati, területhasználati elvek, ajánlások fejezet legfontosobb természeti erőforrások védelmére vonatkozó üzenete OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

106


2013. június 20.

a takarékos és átgondolt területhasználat. Ez magába foglalja a termőföld védelmét, az ökológiai szempontból jelentős területek (vizes élőhelyek, gyepek, erdők stb.) megőrzését, a kihasználatlan beépített területek, barnamezők jobb kihasználását, a természetes erdőtársulások védelmét, az egységes ökológiai rendszerek fragmentációjának tilalmát. 81. javaslat

Össze kell hangolni a Koncepcióban a természeti erőforrásokra vonatkozó térségi és ágazati célkitűzéseket és a fenntartható térhasználati elveket a versenyképességi, iparfejlesztési, a városok funkcióbővítését előirányzó, valamint az agrárium fejlesztését kitűző célokkal, annak érdekében, hogy valóban ne egymást keresztező, vagy antagonisztikus hatások, hanem szinergikus, a térségek integrált fejlődését biztosító fejlesztések valósuljanak meg.

3.3.13. A települési környezetminőségre gyakorolt hatások A települések környezetminőségét leginkább meghatározó tényezők, a közlekedés által okozott környezetszennyezés, zaj és rezgésártalom mértéke, a levegőszennyezés, a környezeti elemekben (talaj, víz, levegő) történő változások, a hulladék mennyisége, a szennyvízelvezetés és –tisztítás mértéke, zöldterületek nagysága, ivóvízbázisok állapota, árvíz, belvíz hatásai, az épített és táji környezet, a lakossági környezettudatosság, valamint az energiatakarékossági intézkedések. A települések környezeti elemeire vonatkozó előírásokat tartalmaznak a 22/2013. (II. 1.) Korm. rendelet egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról (201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről), 233/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendeletmódosításáról; a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet, az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK Irányelve – a Víz Keretirányelv (VKI), Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, Nemzeti Közlekedési Stratégia, Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014; valamint a Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 is.


A Koncepció törekvései, kiemelten a környezetvédelem beavatkozási céljai jelentős mértékben támogatják a települési környezetminőség javítását, ugyanakkor néhány ponton kockázatok, káros hatások mutathatók ki, amelyek megfelelő szabályozói környezettel mérsékelhetők.


107


2013. június 20.

A településeken tervezett turisztikai kiszolgáló infrastruktúra és szolgáltatásminőség fejlesztésével további területfoglalás, növekvő forgalom és növekedő közlekedési igények léphetnek fel, amelyek károsak a települési környezeti elemeire. A közszolgáltatások fejlesztése és a települések elérhetőségét javító közlekedési fejlesztések területfoglalása következtében szintén nő a migráció, a lakosság száma megnövekedik, ezáltal nagyobb környezetterhelés (pl. település szilárd hulladék növekedése) várható a belterületekben. A járműgyártás, a gépipar támogatása, valamint a munkaerő mobilitás ösztönzése közvetetten növeli a közlekedési igényeket, ezzel közlekedési eredetű környezeti problémákat okoz a települések területén, kiemelten levegőminőségi problémákat és a zajterhelést okozva. Környezet- és egészségtudatosságos életmódra nevelés hozzájárul a környezeti szemlélethez, amellyel nagymértékben elősegíti a települések élő emberek környezetcsökkentő tevékenységét. Az élelmiszer önellátás, az élelmiszerek szállítási igényeinek mérséklése, a tudatos fogyasztói szokások kialakítása közvetlenül és jelentősen hozzájárul a települések környezeti teljesítményének javításához. Azonban a feldolgozóipari kapacitások bővítésével előfordulhatnak környezeti kockázatok (talajszennyezés, levegőminőség romlás stb.) a településeken. Az energiahatékonysági, energiatakarékossági célú épület felújítások, a távhő rendszerek korszerűsítését, bővítését támogató célok, a zöldfelületek növelése, barna mezős beruházások szorgalmazása, valamint az alternatív építési anyagok, termékek alkalmazása egyértelműen pozitív hatással van a települések mikroklímájára, környezeti elemeire és támogatja az erőforrásokkal való takarékosságot is. Azonban Magyarország energiahordozóinak ismeretében az önerőre támaszkodó erőforrás-felhasználás, valamint a megújuló energiák (biomassza) használatának fokozása a helyi, közösségi energiatermelő- és ellátó rendszerek elterjedésével a szálló por kibocsátását és egyes légszennyező anyagok lokális koncentrációját növeli a települések területén. 82. javaslat

Javasolt a környezetvédelem ágazatánál figyelembe venni szelektív hulladékgazdálkodás arányának növekedésén túl a hulladékok lerakásával, ártalmatlanításával, újrahasznosításával, feldolgozásával kapcsolatos további fejlesztéseket, különösen a veszélyes és az egészségügyi hulladékok esetében.


A területpolitika célkitűzései között a települések sajátosságainak megfelelő fejlesztések szerepelnek. Pozitív hatással van a települési környezetminőségére a beépített területek összenövésének megakadályozása, természetes szellőzést biztosító zónák kijelölése, a városszerkezet tagolása, a zöldfelületek bővítése, a tiszta közterületek kialakítása is. Környezetbarát és hatékony, energiatakarékos távfűtő rendszerek fejlesztése, valamint a városi tömegközlekedés kialakítása, a gyalogos és a kerékpáros közlekedés előtérbe OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

108


2013. június 20.

helyezésével kiemelten kedvező hatással bírnak a települések levegőminőségére és a zajcsökkentésre. Helyi munkaerőpiaci programok megvalósítása, infrastrukturális fejlesztések, a település oktatási és képzési lehetőségeinek fejlesztése, valamint közösségfejlesztő kulturális és társadalmi programok további közlekedési igényeket okoznak a települések életében, amelyek további környezetszennyező hatásokkal járnak. A helyi gazdaság megerősödése például a Szabad Vállalkozási Zónák esetében károsan hathat a települések környezetterhelésére, növekvő beépítettséggel, zaj kibocsátással járhat. Ezek megfelelő szabályzói, területhasználati korlátokkal elkerülhetőek. Az olyan települések, amelyek a belső gyűrűbe tartoznak és kiemelt húzóágazatai az autóipar, gépipar, a járműgyártás, a vegyipar például Tatabánya, Esztergom, Székesfehérvár, Dunaújváros, Jászberény kiemelten káros hatások érhetik a települési környezetminőséget mind levegőszennyezettség, mind a zajterhelés, hulladékterhelés terén. A külső gyűrű településeinél, például Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Debrecen a feldolgozóipar, az élelmiszeripar fejlesztése dominál, amelyek kevésbé jelentenek negatív hatásokat a környezet minőségére. A Balaton térség településein és a turisztikai vonzerővel rendelkező településeken a kiemelt turisztikai célkitűzések miatt idényjelleggel káros környezetminőségi változás várható a talajban, a felszíni vizekben, valamint számottevően több hulladék keletkezhet és zajterhelés történhet. 83. javaslat

Javasolt a települési belterületeken megszűnt barnamezős iparterületek rehabilitációjának támogatása és e területen olyan beruházás megvalósítása, amely nem jár a település környezeti elemeiben káros következménnyel. (b) Javasolt a belterületi vízrendezés, illetve csapadékvíz elvezetésének infrastrukturális fejlesztése, valamint hasznosításának célkitűzése, a megfelelő tájképvédelmet és a települési környezeti elemeket figyelembe véve. Ehhez kapcsolódóan egységes települési vízrendezési tervek kialakítása, illetve felülvizsgálata szükséges. (a)

3.4. A Koncepció végrehajtásának hatása a környezeti konfliktusokra Magyarország kimagaslóan rendelkezik olyan erőforrásokkal, amelyek a társadalom megújulásában, értékteremtő gazdasági fejlesztésében szerepet játszanak. A Koncepció súlypontozott területei közé tartozik azon specifikus célkitűzések meghatározása, amelyek a társadalom és a gazdaság egészének, valamint minden ágazatnak, térségi és helyi szereplőnek szól.


109


2013. június 20.

A területi koncentráció legfőbb pontja a főváros és agglomerációja, mely erőteljesen megterheli a főváros különböző területeit (infrastruktúra, környezet). A környezeti tényezőkön túl a területhasználat kérdésköre sem elhanyagolandó, hiszen az főváros és agglomerációja szinte egy megaváros képét mutatja, amelyet inkább csak igénybe veszünk, használunk, de kevésbé foglalkozunk a fenntarthatóságával. Ugyanilyen súlyos a gazdasági oldalról történő megközelítése, e koncentráció által az ország többi megyéjének népességmegtartó ereje gyengül, a vándorlások következtében a súlypontok minden tekintetben pólusokat képeznek. A fejlesztési terv specifikus célkitűzései közé tartoznak azok a fejlesztési súlypontok, amelyekre középtávú fejlesztési feladatok épülhetnek. A 3.2.2.1. Versenyképes, innovatív hálózati gazdaság elvei mögött a magyar gazdaság újra-pozícionálása áll. A gazdasági beruházások révén egyfelől gazdasági versenyképesség növelése, másfelől a foglalkoztatás ösztönzése, harmadrészt a megélhetés, jó életminőség és környezeti fenntarthatóság biztosítható. A fejlesztési tervek hosszútávú megoldásra váró feladatai közé tartozik a vidékfejlesztés kérdésköre. Az életképes vidék társadalmi-gazdasági hatásai vitathatatlanok, egyrészről a munkaerő-piaci, másrészről a természeti értékek kihasználását illetően. A vidék gazdasági életének aktívabbá tétele egyben a foglalkoztatottak körének bővítését is magával hozza, ez nem csak a közösségek erősítésében, hanem a vidéki népesség életminőségének javításában is meghatározó szereppel bír. A Megtartó vidék Magyarország fejezethez kapcsolódóan két beavatkozási terület csatolható: 

A város-vidék kapcsolatának megteremtése. A vidéki értékekre és a vidék infrastruktúrájára történő alapozás, mely erősíti a helyben élők tartós letelepülését és megtartását, a helyi gazdaságok kialakítását, a lakosok földprogramok beindításában történő megjelenését.



A természeti erőforrások fenntartható használatára épülő életképes agrár- és élelmiszergazdaság, a foglalkoztatást, valamint a fenntarthatóságot biztosító agrárterület. A társadalmi-gazdasági környezeti hatások esetében nem hagyható figyelmen kívül az a

már meglévő potencia, mely a tudás- és kreatív tőkére épül. A Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek célkitűzés célja a nemzeti kreatív képességeinkre, tudásforrásainkra épülő értékteremtés. Emögé felsorakoztatható a gazdasági és társadalmi megújulást és megélhetést biztosító képzési rendszer kialakítása, a fejlesztésekhez szükséges innovációs környezet kialakítása. A beavatkozásra ez esetben két területen van szükség: OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

110


2013. június 20.



egyfelől a tehetség és kreativitás itthoni kibontakoztatására, az innovációk ösztönzésére, a K+F tevékenység támogatására, valamint a különböző gazdasági és állami szereplők hathatós együttműködésére.



Az oktatás és képzés területén az európai tendenciákhoz való igazodás, elsősorban a gazdaság és környezet viszonyának függvényében. A hatékony működésben elengedhetetlen a szakképzés, felnőtt- és felsőoktatás piaci igényekre épülő képzéseinek megvalósítása, ennek illeszkedése a különféle iparágakhoz.

A koncepció kiemelten megoldásra váró társadalmi kérdéseit vitatja az Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, romaintegráció fejezet. A hazai környezeti viszonyok gazdasági alapjai közé sorolható a szolidaritáson alapuló, felelős és elkötelezett társadalom. Elodázhatatlan a roma helyzet megoldása, a területi szegregátumok, társadalmi különbségek felszámolása, a kisebbség gazdasági életbe történő bevonása. Ehhez szükséges megtartani a hagyományalapú társadalmat, megteremteni a területi és közösségi alapú fejlesztéseket. A többségi társadalom szintjén a hatékony működést az integráció különféle formái biztosítják, a társadalmi felelősségvállalás, a társadalmi környezeti, fogyasztói és pénzügytudatosság elterjedésének elősegítése. Mindennek hátterét a Jó állam: szolgáltató állam és biztonság fejezetben foglaltak tartalmazzák. Egy stratégiailag vezérelt fejlesztéspolitika nélkülözhetetlensége, megújulásra képes állami működés elősegítése, valamint a közszolgáltatások professzionálisabb megújulásának szükségessége. Az állami szintű feladatok ellátása minden esetben a területek összehangolását és a szükséges beavatkozások megvalósítását jelentik. A koncepció speciális területei közé tartozik a stratégiai erőforrások megőrzésére irányuló, fenntartható használatot figyelemmel kísérő tartalmak sora. A területi-társadalmi viszonyok legfontosabb elemét a természeti erőforrások fenntarthatóságának kérdése, a zöldgazdaság bővítése, a környezetvédelmi ipar fejlesztése, a megújuló energia térségi szintű fenntartható hasznosítása, valamint a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás adhatja.

3.5. A Koncepció végrehajtásának átfogó hatása 3.5.1. A végrehajtás kumulatív hatása Az OFTK – intézkedései révén – több területen is kedvező hatással lesz a környezetre és ezek közül – optimális esetben – lesznek egymás hatását erősítő, pozitív szinergikus hatások, ugyanakkor előrevetíthetők negatívak is. A Koncepció jelenlegi formájában a levegő minőségére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának volumenére összességében kismértékű pozitív hatást gyakorol, különösen az energiatakarékossággal, a megújuló


111


2013. június 20.

energiahordozók használatával összefüggésben, ugyanakkor negatív hatások azonosíthatók, pl. a járműgyártással és a közúti közlekedéssel összefüggésben.

is

A felszíni és felszín alatti vizekre, valamint a talajok, a termőföld és a földtani közeg állapotára összességében bizonytalan hatású (pozitív és negatív hatásokkal egyaránt járó) az OFTK. Közvetett pozitív hatásokkal számolhatunk a termőhelyi adottságokra építő földhasználat, ökogazdálkodás, katasztrófavédelem területein, ugyanakkor az intenzív mezőgazdasági tevékenységek, a termálvizek visszasajtolás nélküli hasznosítása, a turizmus és a közúti közlekedés fejlesztése potenciális kockázatokat jelenthet. Az élővilágra (ezen belül kiemelten az erdőkre) és táji értékek megóvására az Koncepció összességében enyhén pozitív hatást gyakorol,. különösen az erdők egészségi állapotának megőrzése, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajtaállomány alkalmazása terén. Ugyanakkor a fizikai térben megvalósuló beruházások (építések, bányászat) jelentős területigénnyel, táji erőforrások igénybevételével járnak, melyek az SKV javaslatok figyelembevételével hatásosan ellensúlyozhatók. A Koncepció egyértelműen pozitív hatású az emberi egészségre és a környezetbiztonságra. A katasztrófavédelem eszközállományának és beavatkozó képességének javítása mérsékli a környezeti kockázatokat, az egészségipar fejlesztése a környezetkímélő mezőgazdaság, az egészséges élelmiszerek és ivóvíz előállításával és fogyasztásával kapcsolatos beavatkozások hozzájárulnak az emberi egészség védelméhez, a: toxikus anyagok kibocsátásának megelőzéséhez és az élelmiszer-biztonság növeléséhez. A Koncepció „feltételesen” pozitív hatás gyakorol a környezettudatosságra. A helyi gazdaság erősítése, az anyag- és energiatakarékos technológiák elterjesztése kedvező hatást gyakorol a környezettudatosságra, hasonlóan a megújuló energiahordozók elterjesztése is elősegíti a környezet- és energiatudatos szemlélet kialakulását. E kedvező hatások azonban csak akkor jelentkeznek, ha átfogó, több ágazatra kiterjedő „összkormányzati” kampány indul a takarékos, értékvédő, pazarlást „elitélő” értékrend és életvitel népszerűsítésére. 3.5.2. Valószínűsíthető környezeti konfliktusok a Koncepció végrehajtásának elmaradása esetén A Koncepció hangsúlyos elemei az erőforrás-hatékonyság javítása, valamint a helyi gazdaság előtérbe helyezése. Az OFTK végrehajtásának elmaradása visszavetné a fenntartható fejlesztéspolitika felé való átmenetet, elmaradna az egyébként elérhető környezeti terhelések és igénybevételek csökkenésében megvalósuló előnyök. Lényeges, hogy e beavatkozások elmaradása elodázná a természeti erőforrásokkal (pl. energia, víz, termőterület stb.) kapcsolatos szemléletváltást, az energia-fogyasztói, közlekedési igények, mint elsődleges hajtóerők kedvezőbb alakulását. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

112


2013. június 20.

Az OFTK jelentős lépéseket irányoz elő a közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése, az ökológiai gazdálkodás elterjesztése, az egészségtudatos társadalom kialakítása terén. Ezen célok és beavatkozás elmaradása nem biztosítaná a fejlesztéspolitika közérdekűségét és nem tenné lehetővé a Koncepció társadalmi elkötelezettségének megvalósítását.


113


2013. június 20.

4. JAVASLATOK A KONCEPCIÓ NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE 4.1. A beavatkozások fenntarthatóbbá tételét szolgáló javaslatok (új intézkedések) 5.

9.

Javasoljuk az OFTK célrendszerében és fejlesztési irányok intézkedéseiben megjeleníteni, illetve a közbeszerzésekre vonatkozói intézkedéseket kiegészíteni az NKIS-ben megfogalmazottakkal, mely szerint a közbeszerzési eljárások elbírálásánál nagyobb hangsúlyt kapjanak a környezettudatos, szennyezés megelőzési technológiák és szolgáltatások. Javasoljuk, hogy az OFTK „Az ország makroregionális szerepének erősítése” célja vonatkozásában kerüljön kifejtésre, hogy milyen hatást gyakorol a helyi gazdaság erősítésére, a demográfiai, migrációs és foglalkoztatási folyamatokra, továbbá a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására.

10- a) Vizsgálni kell, hogy a makroregionális szerep nem vezet-e elvándorláshoz és/vagy a hazai munkabérek csökkenéséhez? b) Komplex fenntarthatósági (élhetőségi települési) városi index kidolgozása szükséges 11. Ki kell alakítani Magyarország nemzetközi tudásközpont szerepének intézményi feltételeit. 16. Javasoljuk Zöldgazdaság-fejlesztési Stratégia kidolgozását. 18. Javasoljuk, hogy a készüljön útmutató a "lokális hálózatosodás" gazdaságfejlesztési eszközeinek anyag- és energiatakarékos lehetőségeiről. 20. Javasoljuk, hogy készüljön Fenntartható Fejlődés Útmutató a közösség-építési célú gazdaságés vidékfejlesztési programok kidolgozói számára. Ennek keretében ki kell alakítani a fenntarthatósággal kapcsolatos "jó fejlesztési gyakorlatok" adatbankját. 21. Erősíteni kell a természeti erőforrásokkal kapcsolatos szemléletet és ismereteket az oktatásban és szakképzésben. 22. Javasoljuk, hogy készüljön jogszabály és útmutató a térségi fenntartható fejlődési stratégiák készítésére, valamint a területi és települési tervek esetében stratégiai környezeti vizsgálat kidolgozására. 25. Ki kell dolgozni a járműipar fenntartható fejlesztésének koncepcióját, melynek keretében támogatási kritériumokat kell meghatározni járműgyártás környezetkímélő ösztönzésére. 26. A hazai járműgyártók részvételével széleskörű és tartós szemléletformálási programot javasolunk elindítani a környezetkímélő közlekedési módok elterjesztésére. 29. Javasoljuk, hogy készüljön iparág-specifikus útmutató a dolgozók és a beszállítók környezettudatosságának mérésére és javítására. 31. Javasoljuk, hogy induljon hosszú távú szemléletformáló program az egészségtudatos, fenntartható fogyasztási formák elterjesztésére. 36. Javasoljuk az élelmiszeripari feldolgozó kapacitások környezeti teljesítményét mérő és nyomon követő módszertan kidolgozását és bevezetését. 38. Javasoljuk az építési termékek teljes életciklusához kapcsolódó fenntarthatósági kritériumok kidolgozását és a közbeszerzésekben való alkalmazását és ezen keresztül az erőforrástakarékos (nyersanyag, energia, víz), környezetkímélő és karbon-szegény építőanyagipar preferált támogatását. 45. Javasoljuk, hogy a hazai természeti erőforrások igénybevételére (különösen a megújuló energiahordozók hasznosítására) készüljön a térségi természeti adottságokat és társadalmiOFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

114


2013. június 20.

gazdasági szükségleteket figyelembevevő kritérium-rendszer. A kritérium-rendszer kidolgozása során meg kell vizsgálni, hogy a hazai természeti erőforrások igénybevételének fenntarthatósági kritériumai, korlátai (esetleg tiltásai) milyen hatás gyakorolnak a határon túli igénybevételekre és az importra. 48. Ki kell dolgozni a hulladékminimalizáló épület-felújítás útmutatóját. 49. Javasoljuk, hogy kerüljön kidolgozásra a magyarországi ásványvagyon-gazdálkodás fejlesztésének fenntarthatósági kritériumai. 54. Ki kell dolgozni a környezetkímélő vizi infrastruktúra fejlesztés és használat koncepcióját, különös tekintettel a kikötőkre, logisztikai központokra és a hajózáshoz kacsolódó turisztikai attrakciókra. 56. Ki kell dolgozni a sportrendezvények környezeti és fenntarthatósági minősítésének rendszerét. 57. Ki kell dolgozni a közintézmények "zöldfelújítási" útmutatóját. 61. Javasoljuk kidolgozni a „Zöld szálloda - zöld turizmus” preferált támogatási rendszerét és kapcsolódó Útmutató elkészítését. 62. Az ivóvízminőség javítását célzó projektekbe célszerű szemléletformáláshoz kapcsolódó projektelemeket integrálni, amelyek hozzájárulnak a csapvíz minőségének a lakosság körében pozitívabb megítéléséhez valamint a takarékosabb vízhasználat elterjedéséhez. 64. Ki kell dolgozni az árvízi kockázatkezelési tervek és a természetvédelmi kezelési tervek összehangolását segítő útmutatót. 68. (a) A felszíni és felszín alatti vizek egészséghez és egészséges környezethez való hozzájárulásának növelése célkitűzés Budapesti metropolisztérség fejezetben értelmezhetetlen, mint cél, ezért ezt újra kell fogalmazni. (b) Belső, helyi építőanyag-ipari és egyéb nyersanyagok bányászata, és alkalmazása nem járhat a talaj és rétegvizek olyan mértékű bolygatásával, vagy kitermelésével, amely visszafordíthatatlan károkat okoz. Figyelembe kell venni a térségi fenntarthatósági, gazdaságossági, környezet- és természetvédelmi kritériumokat. (c) Meg kell jeleníteni a klímavédelmi részfejezetekben a vizes élőhelyek klímaingadozás kiegyenlítésében betöltött szerepét, ezek védelmét, rekreációs hasznosítását. (d) A klímavédelmi fejezetben pótolni kell Duna menti árvizes területek azonosítását, és ezekre integrált térségi programokat kell indítani. (e) Új térhasználati elvként kell megjeleníteni térségi vízgazdálkodáshoz (VKI-hoz) igazodó, a területi fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő integrált vízgazdálkodási rendszerek előtérbe helyezését a gazdaságfejlesztési tevékenységek során. 69. (a) Új ipari. logisztikai telephelyek létesítése ne feltétlenül járjon a jó minőségű mezőgazdasági területek művelésből történő kivonásával és a beépített területek növekedésével. E térségi fenntarthatósági szempontokat nevesítse a Koncepció! (d) A föld és birtokpolitika rendezés túl általános részcél. Az OFTK-nak „fejlesztés-politikai véleményvezérként”, a hazai elfogadott stratégiák alapján, a termőföld állapotát döntően befolyásoló célkitűzéssel kapcsolatban részletesebben kéne nyilatkoznia. (e) Meg kell határozni az agrárpolitikai célkitűzések közözz pontosan, hogy mit ért a fejlesztéspolitikai föld és birtokpolitika rendezése alatt, mert ekkor lehet megítélni, annak talajokra, földtani közegre, termőföldre gyakorolt hatását. 71. A környezetipar (4.2.3) nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű, kitörési pontként történő azonosításánál, ki kell bővíteni azzal, hogy elsődlegesen a megelőző jellegű, folyamatba-integrált környezetvédelmi megoldások előnybe részesítése a cél. (És nem a csővégi megoldásoké.)


115


2013. június 20.

72. (a) Javasolt a különböző társadalmi csoportok (pl. fiatalok, idősek, fogyatékkal élők), sérülékenységét felmérni az esetlegesen bekövetkező természeti és ipari katasztrófa helyzetekre. (b) Javasolt az infrastruktúrák tervezése, fejlesztése, valamint támogatása során a fenntarthatóság mellett a környezetbiztonság és kockázatkezelés szempontjait is figyelembe venni. 74. (a) A helyi lehetőségekre építő foglalkoztatási lehetőségek javítását célzó fejlesztéspolitikai célkitűzés esetében javasoljuk a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területekhez kötődő lehetőségek feltárását. (b) Ágazati iparstratégiák készítése esetén javasoljuk a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területekre gyakorolt potenciális kockázatok felmérését. (c) Turizmusfejlesztési elképzelések kapcsán javasolt a lehetséges negatív externáliákkal kapcsolatos figyelemfelkeltés, környezeti nevelés és oktatás előtérbe helyezése. (3) A térségi vidékfejlesztési programok megvalósítása során célszerű a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területek bevonhatósáságát is figyelembe venni. (4) Javasoljuk az IKT életminőség javításához való hozzájárulás hatékonyságának növelése érdekében az IKT eszközök természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területek szolgálatába állítását, a környezeti nevelés, szemléletformálás érdekében. 77. Az infrastruktúra, a közlekedéshálózat, a településhálózati fejlesztések esetében javasolt, hogy a fejlesztések megvalósulását területi terhelhetőségi vizsgálat előzze meg. 78. A műszaki infrastrukturális beruházások, létesítmények, közlekedési hálózatok kialakítása során javasolt olyan terület igénybevétele, amely természetvédelmi, tájvédelmi szempontból kevésbé jelentős, kiemelt oltalom alatt nem álló terület, illetve alkalmazni kell a tájba, környezetbe illeszthető építészeti, vonalvezetési megoldásokat (rejtett vezetékhálózatok, tájépítészeti megoldások stb) 79. A művelési ág változtatás, más célú földhasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével valósuljon meg. 81. Össze kell hangolni a Koncepcióban a természeti erőforrásokra vonatkozó térségi és ágazati célkitűzéseket és a fenntartható térhasználati elveket a versenyképességi, iparfejlesztési, a városok funkcióbővítését előirányzó, valamint az agrárium fejlesztését kitűző célokkal, annak érdekében, hogy valóban ne egymást keresztező, vagy antagonisztikus hatások, hanem szinergikus, a térségek integrált fejlődését biztosító fejlesztések valósuljanak meg. 82. Javasolt a környezetvédelem ágazatánál figyelembe venni szelektív hulladékgazdálkodás arányának növekedésén túl a hulladékok lerakásával, ártalmatlanításával, újrahasznosításával, feldolgozásával kapcsolatos további fejlesztéseket, különösen a veszélyes és az egészségügyi hulladékok esetében.

4.2. A fellépő hatások mérséklését célzó "kompenzáló" beavatkozások 8.

Javasoljuk, hogy az OFTK ex-ante értékelése keretében a fenntarthatóság felé való átmenetet egyértelműen segítő célok kerüljenek összevetésre az OFTK beavatkozási eszközeivel, avégett, hogy azokat az eszközöket, amelyek esetleg nem segítik e célok teljesülését, már a tervezési fázisban ki lehessen szűrni. 12. Javasoljuk, hogy készüljön az NFFS figyelembevételével helyzetértékelő jelentés az OGY számáraa bevándorlás lehetséges tendenciáiról, kockázatairól, majd az alapján készüljön – a Kárpát-medence egészének demográfiai folyamatait figyelembe vevő – hosszú távú migrációs


116


2013. június 20.

stratégia. Ennek keretében Ki kell alakítani az éghajlati migrációval kapcsolatos bevándorlási politikát is. 13. Javasoljuk, hogy az OFTK „Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés” célja vonatkozásában kerüljön kifejtésre, hogy milyen hatást gyakorol a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására, a környezet- és természetkárosító folyamatok megakadályozására és a helyi gazdaság erősítésére. 14- Javasoljuk, hogy a fenntarthatóság felé való átmenet előmozdítására készüljön értékelés és útmutató a hazai iparfejlesztési és befektetés-ösztönzési politika számára. 15. Előnyt kell biztosítani a gazdaságfejlesztési támogatásokban a helyi gazdaság fejlesztésének. Ennek érdekében: a) Javasoljuk kidolgozni a helyi gazdasági kapcsolatok és a társadalmi kohézió fenntartható fejlesztésének szempontrendszerét és ezek összehangolt és monitorozott figyelembevételét a foglalkoztatás, a területfejlesztés, a vállalkozásfejlesztés és a vidékfejlesztés támogatási rendszereiben. b) Javasoljuk, hogy a foglalkoztatási programok kialakítása és lebonyolítása során preferált támogatást élvezzenek a jelentős közösségi hasznosságú, környezet- és természeti erőforráskímélő tevékenységek. c) A foglalkoztatási kultúraváltást az állami és az üzleti döntéshozók számára indított célzott szemléletformálási programokkal is célszerű segíteni. 19. Javasoljuk, kidolgozni a helyi gazdasági kapcsolatok fenntartható fejlesztésének szempontrendszerét, különös tekintettel a helyi erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra és a mobilitási igények mérséklésére. b) Ki kell dolgozni a tranzitgazdaság fejlesztésének fenntarthatósági kritériumait. c) Ki kell dolgozni a közlekedési externáliák beépítését az útdíjakba 23. A földprogramokhoz kapcsolódó fejlesztések esetén preferálni szükséges a vegyszermentes termelést és az ahhoz szükséges beszerzéseket, képzéseket. 24. Munkahelyteremtő beruházások, képzések keretében támogatni kell a regisztrált biogazdálkodók piacra jutását, vásárokon való megjelenését. 27. Javasoljuk a közösségi közlekedési járműgyártás preferált támogatását. 28. A vállalkozásfejlesztéshez illetve munkahelyteremtéshez kapcsolódó eszközbeszerzések közül célszerű előnyben részesíteni azokat a projekteket, ahol a pályázó vállalja, hogy a régi eszközt, gépet lecseréli az újonnan beszerzett, hatékonyabb, környezetbarátabb eszközre. 30. Előnybe kell helyezni a megújuló energiaforrásokat hasznosító, környezetvédelmi technológiai innovációt megvalósító, zöld munkahelyeket teremtő fejlesztéseket. 32. Javasoljuk, hogy a közmunkaprogramok támogatása során preferálják a parlagfű irtással kapcsolatos tevékenységeket. 33, Az egészséges életmóddal, közösségi programokkal kapcsolatos pályázatok kiírása és értékelése során célszerű preferálni azokat a programokat, amelyeknél a szervezők a helyi zöld civil szervezeteket is bevonják. 34. A támogatásoknál javasoljuk kötelezően előírni a használt termálvizek energetikai hasznosítását és visszasajtolását. 35. Javasoljuk a vállalkozás-ösztönzési, foglalkoztatási, vidékfejlesztési és az adópolitikák következetesen és összehangoltan támogassák az egészséges, minősített magyar élelmiszer piacra jutását. 37. Épületfelújításnál, -bővítésnél célszerű azon projektek támogatását preferálni, amelyek eredményeképpen a kötelező mértéken túlmutató épületenergetikai korszerűsítést végeznek, vagy napkollektorral illetve hőszivattyúval fosszilis energiahordozó felhasználást váltanak ki. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

117


2013. június 20.

39. A mezőgazdasághoz, illetve feldolgozóiparhoz kapcsolódó munkahelyteremtő beruházásoknál, képzéseknél célszerű előnyben részesíteni azokat a projekteket, amelyek biogazdálkodási tevékenységeket, vagy biogazdálkodási képzéseket illetve kapcsolódó szemléletformálási, információszolgáltatási projektelemeket tartalmaznak. 40. Vállalkozásfejlesztési, munkahelyteremtési beruházások, képzések esetén célszerű előnyben részesíteni azokat a projekteket, amelyek a) a környezetvédelmi iparban, megújuló- és energiahatékonysági iparban valósulnak meg. b) biztosítják a távolsági és helyi munkába járás közösségi közlekedési feltételeit 41. javasoljuk kidolgozni a Zöld-Munkahely Fejlesztési Stratégiát (ennek részeként a munkaerő mobilitás "zöld" és erőforrás-kímélő feltételrendszerét) és ehhez kapcsolódó útmutatót a munkáltatói és munkavállalói szervezetek számára. 42. Javasoljuk felmérni egyes leszakadó térségek, kirekesztett társadalmi csoportok sérülékenységét a természeti és ipari katasztrófa helyzetekre. E felmérés alapján térség- illetve társadalmi csoport specifikus alkalmazkodási és felkészülési tervek, szemléletformálási eszközök kidolgozását javasoljuk. 43. A helyi termékekhez kapcsolódó munkahelyteremtő beruházásoknál és képzéseknél célszerű előnyben részesíteni azokat a projekteket, amelyek ökogazdálkodási rendszerek kialakításához vagy ökogazdálkodásból származó termékekhez kapcsolódnak és amelyek hagyományos, kézműipari termékekre szakosodnak. 44. Javasoljuk, hogy az adórendszer és a gazdaságfejlesztési támogatások kezeljék prioritásként a KKV-k környezetvédelmi és erőforrás-takarékossági innovációit. 46. A biomassza energetikai hasznosítása során: a) A biomassza túlhasználatának elkerülésére a vidéki kistelepülések, a tanyás térségek korszerű energiaellátását segíthetik elő a decentralizált energiaellátás kislétesítményei, amelyek feltétel nélkül megújuló erőforrások kombinálásával is működtethetők. Javasoljuk ezek támogatási rendszerének kidolgozását. b) Készüljön „pozitív lista” azokról a mezőgazdasági területekről, amelyek alkalmasak lehetnek energetikai ültetvény telepítésére és e lista értékelési szempontként kerüljön alkalmazásra. Készüljön környezeti szempontú (életciklus szemléletű, energiamérlegen alapuló) prioritási lista az energetikai ültetvények növényfajtáiról. c) Mivel az ültetvények öntözés és kemikália igénye jelentős, különös figyelmet kell fordítani a térség vízkészleteire és felszínalatti vízbázis sérülékenységére. 47. Az éghajlatpolitikai intézményrendszernek fel kell ölelnie az alkalmazkodás és a felkészülés feladatainak összehangolását is, melynek keretében ki kell alakítani az éghajlati alkalmazkodás humán-egészségügyi intézményeit (pl. hőhullámokra való felkészülés) 50. Az útfelújítási fejlesztések támogatása során: a) Javasoljuk preferálni a kapacitást közvetetten sem növelő útfejlesztéseket. b) Aszfaltozással járó útfelújítás esetén gondoskodni kell a kerékpáros és gyalogos közlekedés biztosításához szükséges közlekedésbiztonsági fejlesztésekről. c) Az út- illetve járdafelújítási projektek közül célszerű előnyben részesíteni azokat, amelyeknél a projekt keretében a padka és a vízelvezető árok is felújításra kerül. 51. Az alternatív közlekedési formákhoz kapcsolódó fejlesztések esetén a) A szelíd turisztikai attrakciók fenntartható közlekedési formákkal való elérhetőségének biztosítása érdekében célszerű előnyben részesíteni azokat a projekteket, amelyek lehetővé teszik a kerékpárok tömegközlekedési eszközökön történő szállítását (pl. kerékpár szállító vagonok biztosítása).


118


2013. június 20.

b) Célszerű előnyben részesíteni a kerékpáros közlekedéshez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra - pl. kerékpártárolók, kerékpárutakhoz kapcsolódó táblák-, valamint a forgalomszervezéssel kapcsolatos fejlesztéseket. 52. A közösségi közlekedési fejlesztéseket tartalmazó projektekbe minden esetben célszerű a lakosságot tájékoztató szemléletformáló projektelemeket integrálni a közösségi közlekedés népszerűsítése érdekében. 53. Javasoljuk egy útmutató kidolgozását a védettség alatt álló természetvédelmi területeket érintő útépítések, felújítások tervezésére és kivitelezésére. 55. Javasoljuk, hogy a közösségi sporttevékenységnél, rendezvényeknél a motorizált sportesemények ne kerüljenek támogatásra. Az egészséges életmódra nevelő, közösségi (sport)programok közül előnyben kell részesíteni a kerékpáros programokat, továbbá azokat, amelyek rendszeres programszervezéssel hozzájárulnak a helyi természetjárás elterjedéséhez. 58. Javasoljuk, hogy a települési környezetminőség javítása és az épített környezeti értékek javítása, kulturális örökség megóvása érdekében: a) az engedélyező hatóságok számára készüljön útmutató a térségi fenntarthatóságot javító energetikai és vállalkozásösztönzési fejlesztésekhez az örökségvédelmi szempontokat érvényesítő megvalósítás kritériumairól b) induljanak szemléletformáló kampányok a városvédő szervezetek bevonásával. 63. A belterületi vízrendezési projektek közül célszerű előnyben részesíteni azokat, amelyek a fejlesztés helyszíne révén hozzájárulnak szúnyoglárva kelőhelyek felszámolásához. 65. a) Időben előre kell hozni, és még magasabb prioritást kell adni minden olyan infrastrukturális vagy egyéb intézkedésnek, amely az ország Budapest centralizáltságát, ezáltal közlekedési terheltségét is oldja; pl. kelet-nyugati irányú gyorsforgalmi utak (M8, M9). b) A közlekedéspolitikában (4.3.12) hangsúlyosan meg kell jeleníteni és ki kell dolgozni az alternatív, alacsony vagy zéró kibocsátású meghajtási módok (CNG, elektromos, hidrogén) és kapcsolódó töltőinfrastruktúráik fejlesztését („road map” kidolgozása). Ezeket első körben célszerű a tömegközlekedésben, a sűrűn lakott belvárosi területeken megvalósítani; majd hálózatos rendszerben és korridorok mentén fejleszteni. 67. (a) Az ipar szakpolitikai fejlesztési céljai között szerepeljen vizek mennyiségi és minőségi védelme érdekében, a víztakarékos technológiai megoldások elterjesztése, különösen a nagy vízigényű húzó iparágazatok fejlesztése esetén. (b) Belső, helyi építőanyag-ipari erőforrások bányászata, és alkalmazása nem járhat a vizek állapotának veszélyeztetésével. Új bányaüzemek létesítésekor javasolt egy térségi fenntarthatósági kritériumrendszer szerint területi hatásvizsgálatot végezni. (c) Fel kell venni a részcélok közé a téli útkarbantartás környezetbarát megoldásainak preferálását, és a vasúti hálózatok környezetbarát gyomirtásának előnybe részesítését. (d) Biztosítani kell, hogy az egészségipari fürdőfejlesztések során ne okozzák a szomszédos vízadó rétegek kimerülését, hozamcsökkenését a vízkivételek. E szakterületen is fontos a térségi fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő területi koordináció, a jogszabályi, információgazdálkodási, monitoring háttér megerősítése. (e) Csak a kialakult birtokszerkezetet figyelembe vevő, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő víz- és energiatakarékos öntözőtelepek és rendszerek építése és értéknövelő felújítása támogatandó. 73. (a) Javasolt a térségek sérülékenységét felmérni az esetlegesen bekövetkező természeti és ipari katasztrófa helyzetekre. (b) Javasolt a veszélyeztetett térségekben élők környezet-egészségügyi felkészítése a környezeti katasztrófák kialakulására, az élet- és vagyonvédelemmel kapcsolatos szemlélet és ismeretek terjesztése érdekében OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

119


2013. június 20.

80. (a) A versenyképesség érdekében a helyi erőforrások használatának csak a térségi fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő fokozása elfogadható, ezt nevesíteni kell a részcélban. (b) Meg kell határozni a fenntartható és erőforrás-kímélő iparpolitika elveit és iparágankénti területi hatásvizsgálatok elvégzése javasolt, a természeti erőforrások hasznosítására gyakorolt hatások feltérképezése céljából (c)Ki kell egészíteni az állami tulajdonban lévő földek, ásványkincsek vízkészletek, energiahordozók, erdők, védett területek, mint értékes hazai természeti erőforrások vagyonkataszteri felmérésének javaslatával a vagyonpolitika fejezetet, valamint meg kell határozni, hogy ezen állami javak hasznosítására a fenntarthatósági kritériumrendszert kell kidolgozni, a jogszabályi, gazdálkodási, monitoring és támogatáspolitikai eszközök alkalmazásának megalapozásához. (d) Meg kell határozni az agrárpolitikai célkitűzések között pontosan, hogy mit ért a fejlesztéspolitika föld és birtokpolitika rendezése alatt, mert ekkor lehet megítélni, annak természeti erőforrásokra gyakorolt hatását. (e) Az Élelmiszergazdaság, élelmiszeripar fejezetből teljes mértékben hiányoznak a természeti erőforrások védelmére vonatkozó szempontok, ezt pótolni kell. 83. a) Javasolt a települési belterületeken megszűnt barnamezős iparterületek rehabilitációjának támogatása és e területen olyan beruházás megvalósítása, amely nem jár a település környezeti elemeiben káros következménnyel. (b) Javasolt a belterületi vízrendezés, illetve csapadékvíz elvezetésének infrastrukturális fejlesztése, valamint hasznosításának célkitűzése, a megfelelő tájképvédelmet és a települési környezeti elemeket figyelembe véve. Ehhez kapcsolódóan egységes települési vízrendezési tervek kialakítása, illetve felülvizsgálata szükséges.


120


2013. június 20.

5. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK AZ OFTK ÉS MÁS STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK SZÁMÁRA Az OFTK véglegesítése során, illetve más stratégiai dokumentumok vonatkozásában az alábbi intézkedéseket javasoljuk: 1. Javasoljuk, hogy az OFTK véglegesítése során a felhasznált adatok és információk nyomonkövethető hivatkozással jelenjek meg (pl. lábjegyzetben), oly módon, hogy világosan elkülönüljön a szakirodalmi információ, a nemzeti és EU-s statisztikákból származó indikátorok és a Koncepció „saját” becslései. 2. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai – egységes, több ágazatra kiterjedő fókusszal – határozzanak meg olyan gazdaság- vidék- és területfejlesztési eredmény-indikátorokat, amelyek lehetővé teszik az fejlesztéspolitika szerepének objektív alapú megítélését a fenntarthatóság felé való átmenetben. 3. Javasolt, hogy az OTrT aktuális módosítása tartalmazzon az OFTK-val összhangban olyan a megyei rendezési tervekre vonatkozó javaslatot, hogy a legyen lehetőség a megyéknek egyedi térszerkezeti szabályozást alkotniuk. 4. Javasoljuk, hogy a hulladékok keletkezésének megelőzése, a hasznosítása és ártalmatlanítása is kerüljön be a célkitűzések közé. 6. Javasoljuk, hogy az OHT-II elfogadását követően az OFTK felülvizsgálata során vegyék figyelembe a 2009-2014 időszakra megfogalmazott hulladékgazdálkodási célokat. 7. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatát követően az OFTK céljai és cselekvési irányai kerüljenek a NÉS-sel összehangolásra. 17. Javasoljuk, hogy az OFTK „Elérhetőség, megújuló közösségi közlekedés és tranzitgazdaság” célja – különösen a tranzitgazdaság vonatkozásában – kerüljön kifejtésre, hogy milyen hatást gyakorol természeti erőforrások fenntartható hasznosítására, a környezetkímélő technológiák és földhasználati módok elterjesztésére, az embert érő környezeti terhelés csökkentésére és a és a helyi gazdaság erősítésére. 59. Javasoljuk, a magyarországi turisztikai régiók turizmusfejlesztési stratégiáinak felülvizsgálatát az NFFS célkitűzései és beavatkozásai figyelembevételével, annak feltárása érdekében, hogy azok vajon mennyiben segíthetik elő a fenntarthatóság felé való átmenetet. 60. Azokat a desztinációkat, rendezvényeket célszerű preferálni, amelyek a) biztosítják a helyszín közösségi vagy alternatív közlekedési eszközökkel (tömegközlekedéssel, kerékpárral, rendezvényjáratokkal) történő megközelítését. (ÚJ INT.) b) kisléptékű rendezvényként (pl. szelíd turizmus, gasztroturizmus) elősegítik a "termelj helyben", fogyassz helyben szemléletet, térségi értékek megismertetése révén ösztönözik a helyi termékek fogyasztását, helyi identitás erősítésen keresztül.(ÚJ INT.) c) Anyag- és energiatakarékos desztinációk és attrakciók fejlesztésére irányul d) elősegítik az ökoturizmust támogató kezdeményezéseket és az ehhez kapcsolódó szemléletformáló akciókat. 66. Javasoljuk a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról szóló 1330/2011. (X.12) kormányhatározatban foglalt intézkedések hangsúlyos figyelembevételét minden területpolitikai fejlesztési irányban és a Koncepció megvalósítási programjaiban.


121


2013. június 20.

70. Az OFTK végrehajtása során javasoljuk megvizsgálni, hogy a városok közötti térszerkezeti kapcsolatok intenzifikálása és a városok szétterülésének megakadályozása, a zöld és ökológiai funkciójú területek megtartása, minőségi bővítése, milyen tervezési eszközökkel hangolható össze. Területi hatásvizsgálatokat kell készíteni. 75. (a) Javasoljuk az autonóm térségek fenntarthatóság felé való átmenettel kapcsolatos kölcsönkapcsolatainak feltárását, különös tekintettel a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területekre. (b) Javasoljuk a tanyás térségek átfogó fejlesztési programjának és cselekvési tervének elkészítése során a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területekre gyakorolt hatások értékelését. (c) Javasoljuk, a klímaváltozás hatásaival szemben leginkább sérülékeny (5.9.1.5., 60.ábra) térségek összevetését a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területekkel. 76. A termál- és gyógyvízkészletek hasznosítását célzó megvalósítási tervek elkészítésénél javasoljuk figyelembe venni az NKP-III (és a 2014-től érvénybe lépő NKP-IV) és a Fenntartható Fejlődési Keretstratégia ide vonatkozó ajánlásait.


122


2013. június 20.

6. AZ OFTK MEGVALÓSÍTÁSI FELTÉTELRENDSZERÉNEK ÉS INDIKÁTORAINAK ÉRTÉKELÉSE Alapvetően pozitív tervezésmetodikai szempontból, hogy a koncepció, megalapozottnak tekinthető és indikátorokkal bőven ellátott helyzetképen alapul. Többnyire 2010-es az egységesen alkalmazott vonatkozási időszak, de a trendek esetében 20 éves időszakok a jellemzők. Hiányoznak azonban az egyes nagy rendszereket és azok folyamatait integráltan bemutató komplex mutatók és ezek változásának értékelése. egyedül a KSH társadalmi, gazdasági elmaradottságot települési szinten meghatározó mutatója szerepel. Hiányoznak a célokhoz rendelhető program és célindikátorok (eredmény és hatásmutatók), teljesen hiányoznak a területi hatásértékelésre alkalmazható mutatókörök, valamint az értékelés szempontjából kiemelten fontos környezeti komplex mutatók. A célzottabb, hatékonyabb, a visszacsatolást lehetővé tevő monitoring és értékelési rendszer kialakításának szükségessége megjelenik a megvalósítás feltételrendszeréhez kapcsolódó célkitűzések között. Egy ilyen átfogó rendszer kialakítása, fenntartása, fejlesztése, és a tervezési folyamatokba történő integrációja nagyban segítheti a fejlesztéspolitikai beavatkozások környezetre gyakorolt hatásainak modellezését, (mind a várható, mind a tényleges kiváltott, s akár területi szinten is értelmezhető hatások értékelését). Történtek erre vonatkozóan már szakpolitikai előkészületek a területfejlesztési szakma korábbi állami tervezési műhelyeiben (pl. a területi értékelések rendszerének kialakítása, a T-MER rendszer kialakítása, a TEiR információs rendszerbe integrálva, vagy a támogatáspolitikai, vagy ágazati fejlesztések területi hatásértékelési módszertanainak kifejlesztése), de ezek komplett megvalósítása, bevezetése elmaradt. Ezek nélkül azonban a területfejlesztési eredmények, valamint a fejlesztéspolitikai ágazati és különösen a horizontális beavatkozások nehezen értékelhetők, illetve összefüggéseiben nem elemezhetők. Jó és fontos javaslat tehát az egységes fejlesztéspolitikai monitoring rendszer kialakítása, erre törekedni is kéne, de ennek alapfeltétele lenne, hogy bizonyos kulcsmutató-kört már az OFTK is lehatároljon, illetve alkalmazzon – így jó példával szolgáljon. A koncepció nem tesz kísérletet arra, hogy meghatározzon egy olyan keretrendszert, amelyben azonosíthatóvá tehetné a környezeti folyamatokat befolyásoló társadalmi, gazdasági hajtóerőket, az ezek által okozott terheléseket és ezek volumenét, környezeti állapot alakulását és annak változásának irányait, a változások következtében kialakuló várható hatásokat, valamint az ezekre adott társadalmi, gazdasági válaszokat és OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

123


2013. június 20.

mindezeket leíró mutató köröket. E mutatók meghatározása esetében nagy kihívás, a minél részletesebb területi felbontás, hiszen a területi felbontás alapján le is lehet határolni az alkalmazandó indikátorokat. Ehhez azonban elengedhetetlen annak azonosítása, hogy mely mutatók milyen területi szinten állíthatók elő, illetve milyen nagyságrendű, milyen jellegű folyamatokra jellemzőek. A szabályozási környezet kialakítása esetében környezeti szempontból legfontosabb tézis, hogy az OFTK kimondja, olyan jogszabályi környezet megteremtése a cél amely biztosítja, hogy csak olyan fejlesztéspolitika valósulhasson meg amely figyelembe veszi a természeti erőforrások, az épített környezet, a kulturális örökség védelmének és fenntartható hasznosításának szempontjait, valamint az emberi egészség megőrzésének fontosságát. Nyilván naivitás azt gondolni, hogy e deklarációtól ez így is történik majd, de ezek, az alkotmányos jogokból fakadó tézisek a fejlesztéspolitika környezetorientáltságát kell biztosítsák. A hazai és az európai uniós fejlesztések összehangolásával, a támogatási rendszerek egyszerűsítésével és átláthatóságának biztosításával, megcélozható egy pénzügyileg is fenntartható, a területi és horizontális szinergiákat figyelembe vevő támogatáspolitikai rendszer kialakítása, amely az intézményrendszer racionalizálásával és a pénzügy-politikai és adópolitikai ösztönzők célzott alkalmazásával elősegítheti a környezeti és fenntarthatósági szempontok erősebb érvényesülését. Ez jót tehet az alulról jövő kezdeményezéseket és helyi fejlesztési célokat integráló helyi gazdaságnak, a kisléptékű környezetbarát technológiák és fejlesztések előtérbe helyezésének és elterjesztésének. Mindezek megvalósítása azonban megfelelő ösztönzők, monitoring és értékelési rendszer kialakítása és tartós alkalmazása, valamint, az intézményrendszer felkészítése, átalakítása nélkül elképzelhetetlen. Az országos és térségi, valamint helyi tervezés összhangjának megteremtése, az eltérő térségi tervezési fókuszok meghatározásának igénye nem teljesíthető a tervezési rendszer átalakítása nélkül, valamint a szakpolitikai és területi tervezés koordinációjának intézményi kereteinek erősítése nélkül. E lépések elmaradása, erősen gátolhatja a térségileg integrált fejlesztési programok kialakítását és megvalósítását is. Az OFTK egyik legfontosabb, fenntarthatósági szempontból üdvözlendő tervezési üzenete, hogy az un. fenntartható keretstratégiák kellene, hogy meghatározzák a helyi és térségi fejlesztési terveket, amely tervezési javaslatnak külön aktualitást ad, hogy immár van az Országgyűlés által elfogadott igazodási pont, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, amely e keretstratégiák nemzeti szintű tervezési vezérfonala lehet.


124


2013. június 20.

KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ A STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ELŐZMÉNYEI, TÁRGYA ÉS CÉLJA A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH), mint az „Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)” c. dokumentum (a továbbiakban Koncepció) felelős kidolgozója hivatalosan kezdeményezte a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) lefolytatását és a környezeti értékelés elkészítését. Az SKV tárgya a Koncepcióban megfogalmazott ágazati szakpolitikai és területpolitikai igények értékelése. Az SKV jellegét tekintve elsősorban javaslattevő eszköz, mely a Koncepcióval kapcsolatos beavatkozások környezeti hatását szándékozik értékelni és javítani. Az SKV eljárás a Koncepció kidolgozásának keretében kerül lefolytatásra. Energiastratégiához készült SKV végső célja egy olyan környezeti értékelés összeállítása, amely végrehajtható javaslatokat tesz az ágazati fejlesztési és a területfejlesztési törekvések környezeti teljesítményének javítására és a fejlesztéspolitika terén fenntartható fejlődés érvényesítésére.

AZ SKV KIDOLGOZÁSÁNAK ÉS EGYEZTETÉSÉNEK SZERVEZÉSE Az NTH az SKV kidolgozását és a folyamat lefolytatását független, az SKV témakörében és a fejlesztéspolitikában járatos szakértőkre bízta (SKV Munkacsoport), a munkacsoport tevékenységét az Env-inCent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. koordinálja. A társadalmi részvételi folyamatot a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezi.

A KIDOLGOZÁS SORÁN TETT JAVASLATOK HATÁSA A STRATÉGIÁRA A társadalmi egyeztetést követően kerül megírásra.

AZ ÉRINTETTEK BEVONÁSA A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁBA ÉS VÉLEMÉNYEZÉSÉBE A társadalmi egyeztetést követően kerül megírásra.

AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN BEMUTATÁSA Az elemzési-értékelési módszertan arra korábban kidolgozott és alkalmazott - megközelítésre épít, hogy az OFTK stratégiai szintjét (céljait, célkitűzéseit) egy fenntarthatósági értékrendhez viszonyítjuk, míg a Koncepció konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk. Ennek keretében: 

Meghatároztuk a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia37 céljai alapján a fenntarthatósági célrendszert A fenntarthatósági célrendszer természetesen nem tekinthető abszolút fenntarthatósági kinyilatkoztatásnak, és ennek alapján nem lehet „ítéletet” alkotni a fejlesztéspolitika fenntarthatósága fölött. Pusztán arra tekintjük alkalmasnak, hogy a célokat, mintegy relatív etalonhoz, ehhez „mérjük”. Az OFTK céljainak a fenntarthatósági értékrendnek való megfelelését egy-egy standard hatásmátrixban vizsgáltuk.



A Koncepció konkrétabb eszközeit és beavatkozásait egy környezeti teljesítményértékelési sémában vizsgáljuk, avégett, hogy képet nyerhessünk arról, hogy az intézkedések hogyan felelnek meg egy - a Nemzeti Környezetvédelmi Programon, és más környezetvédelmi stratégiai dokumentumokon alapuló környezeti, környezetpolitikai szempontrendszernek. (A szempontrendszer figyelembe veszi a megelőzés, újrahasznosítás (újrahasználat), ártalmatlanítás környezetpolitikai prioritásait.) Megjegyezzük, hogy a módszertan nem a „környezetbarát - környezet károsító” dimenzióban kívánja a beavatkozásokat elhelyezni, hanem egy analitikus javaslattevő eszköz, amely konkrét útmutatást kíván nyújtani, hogy mely eszközöket, milyen vonatkozásban javasoljuk módosítani.

KAPCSOLÓDÁS MÁS STRATÉGIAI DOKUMENTUMOKHOZ Vizsgáltuk a OFTK viszonyát a Országos Területrendezési Tervhez, mely ország egészére határozza meg léptéknek megfelelő mélységben a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet és az annak elérését szolgáló szabályokat. Az OFTK egyértelműen a differenciált térszerkezet megvalósítása és fenntartása érdekében jelöl ki koncepcionális irányokat, célokat az ország különböző térségeire, külön 37

18/2013. (III.28.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

125


2013. június 20.

nevesítve sajátos adottságú térséget illetve térségtípusokat. Mindemellett olyan térhasználati elveket fogalmaz meg, amelyek figyelembe veszik, sőt magukba integrálják a fenntartható fejlődést és a térségi környezeti szempontokat egyaránt. Az OFTK összhang megteremtésére törekszik az országos és megyei területrendezési tervezéssel egyaránt. A megyei területfejlesztési dokumentumok vonatkozásban az OFTK a megyei pozicionáláson kívül megadja a fő megyei fejlesztési irányokat, mintegy tervezési mankót biztosítva a térségi tervezők számára. A megyei tervezéskoordinációs szerep – a határmenti és megyéken átívelő speciális térségi fejlesztések megalapozásán túl – különösen felértékelődhet az olyan új típusú fejlesztéspolitikai eszközök kialakításának szakértői támogatásában, mint a közösségi szinten irányított várostérségi fejlesztések (CLLD), vagy az integrált területi beruházások (ITI) elősegítése. Elemeztük az OFTK kapcsolódását a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz. Az OFTK-hoz való kapcsolódási pontok már az NKP-3 átfogó célok között is fellelhetők: mindhárom NKP célterület összhangban van az OFTK 2030-ig terjedő átfogó céljaival. Az NKP-3 tematikus akcióprogramjai az OFTK-ban megfogalmazott specifikus célkitűzésekhez megfelelően kapcsolódnak. Vizsgáltuk a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiával (NKIS) való összhangot, mely a zöldgazdaság, az ökoinnováció, és a környezeti ipar fejlesztését, valamint az ezekhez hozzájáruló innovatív technológiák elterjesztését holisztikus szemlélettel kezelő tervdokumentum. Az NKIS kapcsolódási pontjai az OFTK-val egyértelműen beazonosíthatók. A versenyképes, innovatív hálózati gazdaság (1. és 7. specifikus célkitűzés) fejlesztése, mely többek között a környezetvédelmi ipar bővítését, innovatív termékfejlesztést, kutatás és technológiai innováció fejlesztését vetíti elő számos iparágban támogatja a NKIS céljait és eszközeit. Szintén összhang fedezhető fel a 4. specifikus célkitűzés és az NKIS között. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv kapcsán megállapítható, hogy az OFTK-ban a hulladékgazdálkodás kis hangsúllyal jelenik meg, a hulladékgazdálkodás tématerülete nem szerepel sem az általános, sem a specifikus, illetve a területi specifikus célok között sem. Részletesen vizsgáltuk a Koncepció kapcsolódását a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiához, melynek eredményeit a fenntarthatósági értékelésben mutattuk be. Végül elemeztük a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával (NÉS) való viszonyt, melynek legfőbb megállapítása, hogy a felülvizsgálat alatt álló NÉS alkalmazkodási és dekarbonizációs céljait és eszközeit össze kell hangolni az OFTK-val.

A KONCEPCIÓ ÁTFOGÓ KÖRNYEZETI HATÁSAI Az OFTK – intézkedései révén – több területen is kedvező hatással lesz a környezetre és ezek közül – optimális esetben – lesznek egymás hatását erősítő, pozitív szinergikus hatások, ugyanakkor előrevetíthetők negatívak is. A Koncepció jelenlegi formájában a levegő minőségére és az üvegházhatású gázok kibocsátásának volumenére összességében kismértékű pozitív hatást gyakorol, különösen az energiatakarékossággal, a megújuló energiahordozók használatával összefüggésben, ugyanakkor negatív hatások is azonosíthatók, pl. a járműgyártással és a közúti közlekedéssel összefüggésben. A felszíni és felszín alatti vizekre, valamint a talajok, a termőföld és a földtani közeg állapotára összességében bizonytalan hatású (pozitív és negatív hatásokkal egyaránt járó) az OFTK. Közvetett pozitív hatásokkal számolhatunk a termőhelyi adottságokra építő földhasználat, ökogazdálkodás, katasztrófavédelem területein, ugyanakkor az intenzív mezőgazdasági tevékenységek, a termálvizek visszasajtolás nélküli hasznosítása, a turizmus és a közúti közlekedés fejlesztése potenciális kockázatokat jelenthet. Az élővilágra (ezen belül kiemelten az erdőkre) és táji értékek megóvására az Koncepció összességében enyhén pozitív hatást gyakorol,. különösen az erdők egészségi állapotának megőrzése, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajtaállomány alkalmazása terén. Ugyanakkor a fizikai térben megvalósuló beruházások (építések, bányászat) jelentős területigénnyel, táji erőforrások igénybevételével járnak, melyek az SKV javaslatok figyelembevételével hatásosan ellensúlyozhatók. A Koncepció egyértelműen pozitív hatású az emberi egészségre és a környezetbiztonságra. A katasztrófavédelem eszközállományának és beavatkozó képességének javítása mérsékli a környezeti kockázatokat, az egészségipar fejlesztése a környezetkímélő mezőgazdaság, az egészséges élelmiszerek és ivóvíz előállításával és fogyasztásával kapcsolatos beavatkozások hozzájárulnak az emberi egészség védelméhez, a: toxikus anyagok kibocsátásának megelőzéséhez és az élelmiszer-biztonság növeléséhez. A Koncepció „feltételesen” pozitív hatás gyakorol a környezettudatosságra. A helyi gazdaság erősítése, az anyag- és energiatakarékos technológiák elterjesztése kedvező hatást gyakorol a környezettudatosságra, hasonlóan a megújuló energiahordozók elterjesztése is elősegíti a környezet- és energiatudatos szemlélet kialakulását. E kedvező hatások azonban csak akkor jelentkeznek, ha átfogó, több ágazatra kiterjedő „összkormányzati” kampány indul a takarékos, értékvédő, pazarlást „elitélő” értékrend és életvitel népszerűsítésére. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

126


2013. június 20.

AZ OFTK-HOZ FŰZÖTT SKV JAVASLATOK 1 Javasoljuk, hogy az OFTK véglegesítése során a felhasznált adatok és információk nyomonkövethető hivatkozással jelenjek meg (pl. lábjegyzetben), oly módon, hogy világosan elkülönüljön a szakirodalmi információ, a nemzeti és EU-s statisztikákból származó indikátorok és a Koncepció „saját” becslései. 2

Javasoljuk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai – egységes, több ágazatra kiterjedő fókusszal – határozzanak meg olyan gazdaság- vidék- és területfejlesztési eredményindikátorokat, amelyek lehetővé teszik az fejlesztéspolitika szerepének objektív alapú megítélését a fenntarthatóság felé való átmenetben.

3.

Javasolt, hogy az OTrT aktuális módosítása tartalmazzon az OFTK-val összhangban olyan a megyei rendezési tervekre vonatkozó javaslatot, hogy a legyen lehetőség a megyéknek egyedi térszerkezeti szabályozást alkotniuk. Javasoljuk, hogy a hulladékok keletkezésének megelőzése, a hasznosítása és ártalmatlanítása is kerüljön be a célkitűzések közé. Javasoljuk az OFTK célrendszerében és fejlesztési irányok intézkedéseiben megjeleníteni, illetve a közbeszerzésekre vonatkozói intézkedéseket kiegészíteni az NKIS-ben megfogalmazottakkal, mely szerint a közbeszerzési eljárások elbírálásánál nagyobb hangsúlyt kapjanak a környezettudatos, szennyezés megelőzési technológiák és szolgáltatások. Javasoljuk, hogy az OHT-II elfogadását követően az OFTK felülvizsgálata során vegyék figyelembe a 2009-2014 időszakra megfogalmazott hulladékgazdálkodási célokat. Javasoljuk, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatát követően az OFTK céljai és cselekvési irányai kerüljenek a NÉS-sel összehangolásra.

4. 5.

6. 7. 8.

Javasoljuk, hogy az OFTK ex-ante értékelése keretében a fenntarthatóság felé való átmenetet egyértelműen segítő célok kerüljenek összevetésre az OFTK beavatkozási eszközeivel, avégett, hogy azokat az eszközöket, amelyek esetleg nem segítik e célok teljesülését, már a tervezési fázisban ki lehessen szűrni. 9. Javasoljuk, hogy az OFTK „Az ország makroregionális szerepének erősítése” célja vonatkozásában kerüljön kifejtésre, hogy milyen hatást gyakorol a helyi gazdaság erősítésére, a demográfiai, migrációs és foglalkoztatási folyamatokra, továbbá a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására. 10- a) Vizsgálni kell, hogy a makroregionális szerep nem vezet-e elvándorláshoz és/vagy a hazai munkabérek csökkenéséhez? b) Komplex fenntarthatósági (élhetőségi települési) városi index kidolgozása szükséges 11. Ki kell alakítani Magyarország nemzetközi tudásközpont szerepének intézményi feltételeit. 12. Javasoljuk, hogy készüljön az NFFS figyelembevételével helyzetértékelő jelentés az OGY számáraa bevándorlás lehetséges tendenciáiról, kockázatairól, majd az alapján készüljön – a Kárpát-medence egészének demográfiai folyamatait figyelembe vevő – hosszú távú migrációs stratégia. Ennek keretében Ki kell alakítani az éghajlati migrációval kapcsolatos bevándorlási politikát is. 13. Javasoljuk, hogy az OFTK „Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés” célja vonatkozásában kerüljön kifejtésre, hogy milyen hatást gyakorol a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására, a környezet- és természetkárosító folyamatok megakadályozására és a helyi gazdaság erősítésére. 14- Javasoljuk, hogy a fenntarthatóság felé való átmenet előmozdítására készüljön értékelés és útmutató a hazai iparfejlesztési és befektetés-ösztönzési politika számára. 15. Előnyt kell biztosítani a gazdaságfejlesztési támogatásokban a helyi gazdaság fejlesztésének. Ennek érdekében: OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

127


2013. június 20.

a) Javasoljuk kidolgozni a helyi gazdasági kapcsolatok és a társadalmi kohézió fenntartható fejlesztésének szempontrendszerét és ezek összehangolt és monitorozott figyelembevételét a foglalkoztatás, a területfejlesztés, a vállalkozásfejlesztés és a vidékfejlesztés támogatási rendszereiben. b) Javasoljuk, hogy a foglalkoztatási programok kialakítása és lebonyolítása során preferált támogatást élvezzenek a jelentős közösségi hasznosságú, környezet- és természeti erőforráskímélő tevékenységek. c) A foglalkoztatási kultúraváltást az állami és az üzleti döntéshozók számára indított célzott szemléletformálási programokkal is célszerű segíteni. 16. Javasoljuk Zöldgazdaság-fejlesztési Stratégia kidolgozását. 17. Javasoljuk, hogy az OFTK „Elérhetőség, megújuló közösségi közlekedés és tranzitgazdaság” célja – különösen a tranzitgazdaság vonatkozásában – kerüljön kifejtésre, hogy milyen hatást gyakorol természeti erőforrások fenntartható hasznosítására, a környezetkímélő technológiák és földhasználati módok elterjesztésére, az embert érő környezeti terhelés csökkentésére és a és a helyi gazdaság erősítésére. 18. Javasoljuk, hogy a készüljön útmutató a "lokális hálózatosodás" gazdaságfejlesztési eszközeinek anyag- és energiatakarékos lehetőségeiről. 19. Javasoljuk, kidolgozni a helyi gazdasági kapcsolatok fenntartható fejlesztésének szempontrendszerét, különös tekintettel a helyi erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra és a mobilitási igények mérséklésére. b) Ki kell dolgozni a tranzitgazdaság fejlesztésének fenntarthatósági kritériumait. c) Ki kell dolgozni a közlekedési externáliák beépítését az útdíjakba 20. Javasoljuk, hogy készüljön Fenntartható Fejlődés Útmutató a közösség-építési célú gazdaságés vidékfejlesztési programok kidolgozói számára. Ennek keretében ki kell alakítani a fenntarthatósággal kapcsolatos "jó fejlesztési gyakorlatok" adatbankját. 21. Erősíteni kell a természeti erőforrásokkal kapcsolatos szemléletet és ismereteket az oktatásban és szakképzésben. 22. Javasoljuk, hogy készüljön jogszabály és útmutató a térségi fenntartható fejlődési stratégiák készítésére, valamint a területi és települési tervek esetében stratégiai környezeti vizsgálat kidolgozására. 23. A földprogramokhoz kapcsolódó fejlesztések esetén preferálni szükséges a vegyszermentes termelést és az ahhoz szükséges beszerzéseket, képzéseket. 24. Munkahelyteremtő beruházások, képzések keretében támogatni biogazdálkodók piacra jutását, vásárokon való megjelenését.

kell

a

regisztrált

25. Ki kell dolgozni a járműipar fenntartható fejlesztésének koncepcióját, melynek keretében támogatási kritériumokat kell meghatározni járműgyártás környezetkímélő ösztönzésére. 26. A hazai járműgyártók részvételével széleskörű és tartós szemléletformálási programot javasolunk elindítani a környezetkímélő közlekedési módok elterjesztésére. 27. Javasoljuk a közösségi közlekedési járműgyártás preferált támogatását. 28. A vállalkozásfejlesztéshez illetve munkahelyteremtéshez kapcsolódó eszközbeszerzések közül célszerű előnyben részesíteni azokat a projekteket, ahol a pályázó vállalja, hogy a régi eszközt, gépet lecseréli az újonnan beszerzett, hatékonyabb, környezetbarátabb eszközre. 29. Javasoljuk, hogy készüljön iparág-specifikus útmutató a dolgozók és a beszállítók környezettudatosságának mérésére és javítására. 30. Előnybe kell helyezni a megújuló energiaforrásokat hasznosító, környezetvédelmi technológiai innovációt megvalósító, zöld munkahelyeket teremtő fejlesztéseket.


128


2013. június 20.

31. Javasoljuk, hogy induljon hosszú távú szemléletformáló program az egészségtudatos, fenntartható fogyasztási formák elterjesztésére. 32. Javasoljuk, hogy a közmunkaprogramok támogatása során preferálják a parlagfű irtással kapcsolatos tevékenységeket. 33. Az egészséges életmóddal, közösségi programokkal kapcsolatos pályázatok kiírása és értékelése során célszerű preferálni azokat a programokat, amelyeknél a szervezők a helyi zöld civil szervezeteket is bevonják. 34. A támogatásoknál javasoljuk kötelezően előírni a használt termálvizek energetikai hasznosítását és visszasajtolását. 35. Javasoljuk a vállalkozás-ösztönzési, foglalkoztatási, vidékfejlesztési és az adópolitikák következetesen és összehangoltan támogassák az egészséges, minősített magyar élelmiszer piacra jutását. 36. Javasoljuk az élelmiszeripari feldolgozó kapacitások környezeti teljesítményét mérő és nyomon követő módszertan kidolgozását és bevezetését. 37. Épületfelújításnál, -bővítésnél célszerű azon projektek támogatását preferálni, amelyek eredményeképpen a kötelező mértéken túlmutató épületenergetikai korszerűsítést végeznek, vagy napkollektorral illetve hőszivattyúval fosszilis energiahordozó felhasználást váltanak ki. 38. Javasoljuk az építési termékek teljes életciklusához kapcsolódó fenntarthatósági kritériumok kidolgozását és a közbeszerzésekben való alkalmazását és ezen keresztül az erőforrástakarékos (nyersanyag, energia, víz), környezetkímélő és karbon-szegény építőanyagipar preferált támogatását. 39. A mezőgazdasághoz, illetve feldolgozóiparhoz kapcsolódó munkahelyteremtő beruházásoknál, képzéseknél célszerű előnyben részesíteni azokat a projekteket, amelyek biogazdálkodási tevékenységeket, vagy biogazdálkodási képzéseket illetve kapcsolódó szemléletformálási, információszolgáltatási projektelemeket tartalmaznak. 40. Vállalkozásfejlesztési, munkahelyteremtési beruházások, képzések esetén célszerű előnyben részesíteni azokat a projekteket, amelyek a) a környezetvédelmi iparban, megújuló- és energiahatékonysági iparban valósulnak meg. b) biztosítják a távolsági és helyi munkába járás közösségi közlekedési feltételeit 41. javasoljuk kidolgozni a Zöld-Munkahely Fejlesztési Stratégiát (ennek részeként a munkaerő mobilitás "zöld" és erőforrás-kímélő feltételrendszerét) és ehhez kapcsolódó útmutatót a munkáltatói és munkavállalói szervezetek számára. 42. Javasoljuk felmérni egyes leszakadó térségek, kirekesztett társadalmi csoportok sérülékenységét a természeti és ipari katasztrófa helyzetekre. E felmérés alapján térség- illetve társadalmi csoport specifikus alkalmazkodási és felkészülési tervek, szemléletformálási eszközök kidolgozását javasoljuk. 43. A helyi termékekhez kapcsolódó munkahelyteremtő beruházásoknál és képzéseknél célszerű előnyben részesíteni azokat a projekteket, amelyek ökogazdálkodási rendszerek kialakításához vagy ökogazdálkodásból származó termékekhez kapcsolódnak és amelyek hagyományos, kézműipari termékekre szakosodnak. 44. Javasoljuk, hogy az adórendszer és a gazdaságfejlesztési támogatások kezeljék prioritásként a KKV-k környezetvédelmi és erőforrás-takarékossági innovációit. 45. Javasoljuk, hogy a hazai természeti erőforrások igénybevételére (különösen a megújuló energiahordozók hasznosítására) készüljön a térségi természeti adottságokat és társadalmigazdasági szükségleteket figyelembevevő kritérium-rendszer. A kritérium-rendszer kidolgozása során meg kell vizsgálni, hogy a hazai természeti erőforrások igénybevételének fenntarthatósági kritériumai, korlátai (esetleg tiltásai) milyen hatás gyakorolnak a határon túli igénybevételekre és az importra. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

129


2013. június 20.

46. A biomassza energetikai hasznosítása során: a) A biomassza túlhasználatának elkerülésére a vidéki kistelepülések, a tanyás térségek korszerű energiaellátását segíthetik elő a decentralizált energiaellátás kislétesítményei, amelyek feltétel nélkül megújuló erőforrások kombinálásával is működtethetők. Javasoljuk ezek támogatási rendszerének kidolgozását. b) Készüljön „pozitív lista” azokról a mezőgazdasági területekről, amelyek alkalmasak lehetnek energetikai ültetvény telepítésére és e lista értékelési szempontként kerüljön alkalmazásra. Készüljön környezeti szempontú (életciklus szemléletű, energiamérlegen alapuló) prioritási lista az energetikai ültetvények növényfajtáiról. c) Mivel az ültetvények öntözés és kemikália igénye jelentős, különös figyelmet kell fordítani a térség vízkészleteire és felszínalatti vízbázis sérülékenységére. 47. Az éghajlatpolitikai intézményrendszernek fel kell ölelnie az alkalmazkodás és a felkészülés feladatainak összehangolását is, melynek keretében ki kell alakítani az éghajlati alkalmazkodás humán-egészségügyi intézményeit (pl. hőhullámokra való felkészülés) 48. Ki kell dolgozni a hulladékminimalizáló épület-felújítás útmutatóját. 49. Javasoljuk, hogy kerüljön kidolgozásra a magyarországi ásványvagyon-gazdálkodás fejlesztésének fenntarthatósági kritériumai. 50. Az útfelújítási fejlesztések támogatása során: a) Javasoljuk preferálni a kapacitást közvetetten sem növelő útfejlesztéseket. b) Aszfaltozással járó útfelújítás esetén gondoskodni kell a kerékpáros és gyalogos közlekedés biztosításához szükséges közlekedésbiztonsági fejlesztésekről. c) Az út- illetve járdafelújítási projektek közül célszerű előnyben részesíteni azokat, amelyeknél a projekt keretében a padka és a vízelvezető árok is felújításra kerül. 51. Az alternatív közlekedési formákhoz kapcsolódó fejlesztések esetén a) A szelíd turisztikai attrakciók fenntartható közlekedési formákkal való elérhetőségének biztosítása érdekében célszerű előnyben részesíteni azokat a projekteket, amelyek lehetővé teszik a kerékpárok tömegközlekedési eszközökön történő szállítását (pl. kerékpár szállító vagonok biztosítása). b) Célszerű előnyben részesíteni a kerékpáros közlekedéshez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra - pl. kerékpártárolók, kerékpárutakhoz kapcsolódó táblák-, valamint a forgalomszervezéssel kapcsolatos fejlesztéseket. 52. A közösségi közlekedési fejlesztéseket tartalmazó projektekbe minden esetben célszerű a lakosságot tájékoztató szemléletformáló projektelemeket integrálni a közösségi közlekedés népszerűsítése érdekében. 53. Javasoljuk egy útmutató kidolgozását a védettség alatt álló természetvédelmi területeket érintő útépítések, felújítások tervezésére és kivitelezésére. 54. Ki kell dolgozni a környezetkímélő vizi infrastruktúra fejlesztés és használat koncepcióját, különös tekintettel a kikötőkre, logisztikai központokra és a hajózáshoz kacsolódó turisztikai attrakciókra. 55. Javasoljuk, hogy a közösségi sporttevékenységnél, rendezvényeknél a motorizált sportesemények ne kerüljenek támogatásra. Az egészséges életmódra nevelő, közösségi (sport)programok közül előnyben kell részesíteni a kerékpáros programokat, továbbá azokat, amelyek rendszeres programszervezéssel hozzájárulnak a helyi természetjárás elterjedéséhez. 56. Ki kell dolgozni a sportrendezvények környezeti és fenntarthatósági minősítésének rendszerét. 57. Ki kell dolgozni a közintézmények "zöldfelújítási" útmutatóját. 58. Javasoljuk, hogy a települési környezetminőség javítása és az épített környezeti értékek javítása, kulturális örökség megóvása érdekében: OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

130


2013. június 20.

a) az engedélyező hatóságok számára készüljön útmutató a térségi fenntarthatóságot javító energetikai és vállalkozásösztönzési fejlesztésekhez az örökségvédelmi szempontokat érvényesítő megvalósítás kritériumairól b) induljanak szemléletformáló kampányok a városvédő szervezetek bevonásával. 59 Javasoljuk, a magyarországi turisztikai régiók turizmusfejlesztési stratégiáinak felülvizsgálatát az NFFS célkitűzései és beavatkozásai figyelembevételével, annak feltárása érdekében, hogy azok vajon mennyiben segíthetik elő a fenntarthatóság felé való átmenetet. 60. Azokat a desztinációkat, rendezvényeket célszerű preferálni, amelyek a) biztosítják a helyszín közösségi vagy alternatív közlekedési eszközökkel (tömegközlekedéssel, kerékpárral, rendezvényjáratokkal) történő megközelítését. (ÚJ INT.) b) kisléptékű rendezvényként (pl. szelíd turizmus, gasztroturizmus) elősegítik a "termelj helyben", fogyassz helyben szemléletet, térségi értékek megismertetése révén ösztönözik a helyi termékek fogyasztását, helyi identitás erősítésen keresztül.(ÚJ INT.) c) Anyag- és energiatakarékos desztinációk és attrakciók fejlesztésére irányul d) elősegítik az ökoturizmust támogató kezdeményezéseket és az ehhez kapcsolódó szemléletformáló akciókat. 61. Javasoljuk kidolgozni a „Zöld szálloda - zöld turizmus” preferált támogatási rendszerét és kapcsolódó Útmutató elkészítését. 62. Az ivóvízminőség javítását célzó projektekbe célszerű szemléletformáláshoz kapcsolódó projektelemeket integrálni, amelyek hozzájárulnak a csapvíz minőségének a lakosság körében pozitívabb megítéléséhez valamint a takarékosabb vízhasználat elterjedéséhez. 63. A belterületi vízrendezési projektek közül célszerű előnyben részesíteni azokat, amelyek a fejlesztés helyszíne révén hozzájárulnak szúnyoglárva kelőhelyek felszámolásához. 64

Ki kell dolgozni az árvízi kockázatkezelési tervek és a természetvédelmi kezelési tervek összehangolását segítő útmutatót. 65. a) Időben előre kell hozni, és még magasabb prioritást kell adni minden olyan infrastrukturális vagy egyéb intézkedésnek, amely az ország Budapest centralizáltságát, ezáltal közlekedési terheltségét is oldja; pl. kelet-nyugati irányú gyorsforgalmi utak (M8, M9). b) A közlekedéspolitikában (4.3.12) hangsúlyosan meg kell jeleníteni és ki kell dolgozni az alternatív, alacsony vagy zéró kibocsátású meghajtási módok (CNG, elektromos, hidrogén) és kapcsolódó töltőinfrastruktúráik fejlesztését („road map” kidolgozása). Ezeket első körben célszerű a tömegközlekedésben, a sűrűn lakott belvárosi területeken megvalósítani; majd hálózatos rendszerben és korridorok mentén fejleszteni. 66. Javasoljuk a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról szóló 1330/2011. (X.12) kormányhatározatban foglalt intézkedések hangsúlyos figyelembevételét minden területpolitikai fejlesztési irányban és a Koncepció megvalósítási programjaiban. 66. Javasoljuk a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról szóló 1330/2011. (X.12) kormányhatározatban foglalt intézkedések hangsúlyos figyelembevételét minden területpolitikai fejlesztési irányban és a Koncepció megvalósítási programjaiban. 67. (a) Az ipar szakpolitikai fejlesztési céljai között szerepeljen vizek mennyiségi és minőségi védelme érdekében, a víztakarékos technológiai megoldások elterjesztése, különösen a nagy vízigényű húzó iparágazatok fejlesztése esetén. (b) Belső, helyi építőanyag-ipari erőforrások bányászata, és alkalmazása nem járhat a vizek állapotának veszélyeztetésével. Új bányaüzemek létesítésekor javasolt egy térségi fenntarthatósági kritériumrendszer szerint területi hatásvizsgálatot végezni.


131


2013. június 20.

(c) Fel kell venni a részcélok közé a téli útkarbantartás környezetbarát megoldásainak preferálását, és a vasúti hálózatok környezetbarát gyomirtásának előnybe részesítését. (d) Biztosítani kell, hogy az egészségipari fürdőfejlesztések során ne okozzák a szomszédos vízadó rétegek kimerülését, hozamcsökkenését a vízkivételek. E szakterületen is fontos a térségi fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő területi koordináció, a jogszabályi, információgazdálkodási, monitoring háttér megerősítése. (e) Csak a kialakult birtokszerkezetet figyelembe vevő, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő víz- és energiatakarékos öntözőtelepek és rendszerek építése és értéknövelő felújítása támogatandó. 68. (a) A felszíni és felszín alatti vizek egészséghez és egészséges környezethez való hozzájárulásának növelése célkitűzés Budapesti metropolisztérség fejezetben értelmezhetetlen, mint cél, ezért ezt újra kell fogalmazni. (b) Belső, helyi építőanyag-ipari és egyéb nyersanyagok bányászata, és alkalmazása nem járhat a talaj és rétegvizek olyan mértékű bolygatásával, vagy kitermelésével, amely visszafordíthatatlan károkat okoz. Figyelembe kell venni a térségi fenntarthatósági, gazdaságossági, környezet- és természetvédelmi kritériumokat. (c) Meg kell jeleníteni a klímavédelmi részfejezetekben a vizes élőhelyek klímaingadozás kiegyenlítésében betöltött szerepét, ezek védelmét, rekreációs hasznosítását. (d) A klímavédelmi fejezetben pótolni kell Duna menti árvizes területek azonosítását, és ezekre integrált térségi programokat kell indítani. (e) Új térhasználati elvként kell megjeleníteni térségi vízgazdálkodáshoz (VKI-hoz) igazodó, a területi fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő integrált vízgazdálkodási rendszerek előtérbe helyezését a gazdaságfejlesztési tevékenységek során. 69. (a) Új ipari. logisztikai telephelyek létesítése ne feltétlenül járjon a jó minőségű mezőgazdasági területek művelésből történő kivonásával és a beépített területek növekedésével. E térségi fenntarthatósági szempontokat nevesítse a Koncepció! (d) A föld és birtokpolitika rendezés túl általános részcél. Az OFTK-nak „fejlesztés-politikai véleményvezérként”, a hazai elfogadott stratégiák alapján, a termőföld állapotát döntően befolyásoló célkitűzéssel kapcsolatban részletesebben kéne nyilatkoznia. (e) Meg kell határozni az agrárpolitikai célkitűzések közözz pontosan, hogy mit ért a fejlesztéspolitikai föld és birtokpolitika rendezése alatt, mert ekkor lehet megítélni, annak talajokra, földtani közegre, termőföldre gyakorolt hatását. 70. Az OFTK végrehajtása során javasoljuk megvizsgálni, hogy a városok közötti térszerkezeti kapcsolatok intenzifikálása és a városok szétterülésének megakadályozása, a zöld és ökológiai funkciójú területek megtartása, minőségi bővítése, milyen tervezési eszközökkel hangolható össze. Területi hatásvizsgálatokat kell készíteni. 71. A környezetipar (4.2.3) nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű, kitörési pontként történő azonosításánál, ki kell bővíteni azzal, hogy elsődlegesen a megelőző jellegű, folyamatba-integrált környezetvédelmi megoldások előnybe részesítése a cél. (És nem a csővégi megoldásoké.) 72. (a) Javasolt a különböző társadalmi csoportok (pl. fiatalok, idősek, fogyatékkal élők), sérülékenységét felmérni az esetlegesen bekövetkező természeti és ipari katasztrófa helyzetekre. (b) Javasolt az infrastruktúrák tervezése, fejlesztése, valamint támogatása során a fenntarthatóság mellett a környezetbiztonság és kockázatkezelés szempontjait is figyelembe venni. 73. (a) Javasolt a térségek sérülékenységét felmérni az esetlegesen bekövetkező természeti és ipari katasztrófa helyzetekre. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

132


2013. június 20.

(b) Javasolt a veszélyeztetett térségekben élők környezet-egészségügyi felkészítése a környezeti katasztrófák kialakulására, az élet- és vagyonvédelemmel kapcsolatos szemlélet és ismeretek terjesztése érdekében 74. (a) A helyi lehetőségekre építő foglalkoztatási lehetőségek javítását célzó fejlesztéspolitikai célkitűzés esetében javasoljuk a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területekhez kötődő lehetőségek feltárását. (b) Ágazati iparstratégiák készítése esetén javasoljuk a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területekre gyakorolt potenciális kockázatok felmérését. (c) Turizmusfejlesztési elképzelések kapcsán javasolt a lehetséges negatív externáliákkal kapcsolatos figyelemfelkeltés, környezeti nevelés és oktatás előtérbe helyezése. (3) A térségi vidékfejlesztési programok megvalósítása során célszerű a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területek bevonhatósáságát is figyelembe venni. (4) Javasoljuk az IKT életminőség javításához való hozzájárulás hatékonyságának növelése érdekében az IKT eszközök természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területek szolgálatába állítását, a környezeti nevelés, szemléletformálás érdekében. 75. (a) Javasoljuk az autonóm térségek fenntarthatóság felé való átmenettel kapcsolatos kölcsönkapcsolatainak feltárását, különös tekintettel a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területekre. (b) Javasoljuk a tanyás térségek átfogó fejlesztési programjának és cselekvési tervének elkészítése során a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területekre gyakorolt hatások értékelését. (c) Javasoljuk, a klímaváltozás hatásaival szemben leginkább sérülékeny (5.9.1.5., 60.ábra) térségek összevetését a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000 területekkel. 76. A termál- és gyógyvízkészletek hasznosítását célzó megvalósítási tervek elkészítésénél javasoljuk figyelembe venni az NKP-III (és a 2014-től érvénybe lépő NKP-IV) és a Fenntartható Fejlődési Keretstratégia ide vonatkozó ajánlásait. 77. Az infrastruktúra, a közlekedéshálózat, a településhálózati fejlesztések esetében javasolt, hogy a fejlesztések megvalósulását területi terhelhetőségi vizsgálat előzze meg. 78. A műszaki infrastrukturális beruházások, létesítmények, közlekedési hálózatok kialakítása során javasolt olyan terület igénybevétele, amely természetvédelmi, tájvédelmi szempontból kevésbé jelentős, kiemelt oltalom alatt nem álló terület, illetve alkalmazni kell a tájba, környezetbe illeszthető építészeti, vonalvezetési megoldásokat (rejtett vezetékhálózatok, tájépítészeti megoldások stb) 79. A művelési ág változtatás, más célú földhasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével valósuljon meg. 80. (a) A versenyképesség érdekében a helyi erőforrások használatának csak a térségi fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő fokozása elfogadható, ezt nevesíteni kell a részcélban. (b) Meg kell határozni a fenntartható és erőforrás-kímélő iparpolitika elveit és iparágankénti területi hatásvizsgálatok elvégzése javasolt, a természeti erőforrások hasznosítására gyakorolt hatások feltérképezése céljából (ci) Ki kell egészíteni az állami tulajdonban lévő földek, ásványkincsek vízkészletek, energiahordozók, erdők, védett területek, mint értékes hazai természeti erőforrások vagyonkataszteri felmérésének javaslatával a vagyonpolitika fejezetet, valamint meg kell határozni, hogy ezen állami javak hasznosítására a fenntarthatósági kritériumrendszert kell kidolgozni, a jogszabályi, gazdálkodási, monitoring és támogatáspolitikai eszközök alkalmazásának megalapozásához. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

133


2013. június 20.

(d) Meg kell határozni az agrárpolitikai célkitűzések között pontosan, hogy mit ért a fejlesztéspolitika föld és birtokpolitika rendezése alatt, mert ekkor lehet megítélni, annak természeti erőforrásokra gyakorolt hatását. (e) Az Élelmiszergazdaság, élelmiszeripar fejezetből teljes mértékben hiányoznak a természeti erőforrások védelmére vonatkozó szempontok, ezt pótolni kell. 81. Össze kell hangolni a Koncepcióban a természeti erőforrásokra vonatkozó térségi és ágazati célkitűzéseket és a fenntartható térhasználati elveket a versenyképességi, iparfejlesztési, a városok funkcióbővítését előirányzó, valamint az agrárium fejlesztését kitűző célokkal, annak érdekében, hogy valóban ne egymást keresztező, vagy antagonisztikus hatások, hanem szinergikus, a térségek integrált fejlődését biztosító fejlesztések valósuljanak meg. 82. Javasolt a környezetvédelem ágazatánál figyelembe venni szelektív hulladékgazdálkodás arányának növekedésén túl a hulladékok lerakásával, ártalmatlanításával, újrahasznosításával, feldolgozásával kapcsolatos további fejlesztéseket, különösen a veszélyes és az egészségügyi hulladékok esetében. 83. a) Javasolt a települési belterületeken megszűnt barnamezős iparterületek rehabilitációjának támogatása és e területen olyan beruházás megvalósítása, amely nem jár a település környezeti elemeiben káros következménnyel. (b) Javasolt a belterületi vízrendezés, illetve csapadékvíz elvezetésének infrastrukturális fejlesztése, valamint hasznosításának célkitűzése, a megfelelő tájképvédelmet és a települési környezeti elemeket figyelembe véve. Ehhez kapcsolódóan egységes települési vízrendezési tervek kialakítása, illetve felülvizsgálata szükséges.


134


2013. június 20.

MELLÉKLETEK 1. melléklet. A fenntarthatóság felé való átmenet célrendszere – a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia alapján E1.1 NÉPESSÉG (EMBERI ERŐFORRÁS, 1. RÉSZ)



C1.1 A párkapcsolatokhoz és a családhoz kapcsolódó értékek támogatása (nevelés, intézmények)



C1.2 Versenyképes munkabérek biztosítása a kritikus elvándorlással rendelkező szakmákban



C1.3 A népesség-fogyás lelassítása



C.1.4 Bevándorlási politika kialakítása



C1.5 Az idős emberek társadalmi együttmű-ködésben való szerepe lehetőségének biztosítása

E1.2 TUDÁS (EMBERI ERŐFORRÁS 2. RÉSZ)



C1.6 Minőségi oktatás



C1.7 Az oktatásban töltött idő növelése



C1.8 Az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése



C1.9 A tudás jobb hasznosítása a társadalomban és a gazdaságban



C1.10 A fenntarthatóság értékeinek és gyakorlatának megjelenése az élethosszig tartó tanulás teljes folyamatában

E1.3 EGÉSZSÉG (EMBERI ERŐFORRÁS 3. RÉSZ)



C1.11 Egészségtudatos magatartásminták kialakítása



C1.12 A krónikus nem fertőző megbetegedések számának csökkentése



C1.13 Halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózás

E1.4 SZEGÉNYSÉG, KIREKESZTETTSÉG – TÁRSADALMI KOHÉZIÓ (EMBERI ERŐFORRÁS 4. RÉSZ)



C1.8 Az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése;



C1.14 Szolidáris társadalom



C2.1 Társadalmi szerkezet átrendeződése



C4.6 A foglalkoztatottság növelése

E2 TÁRSADALMI ERŐFORRÁSOK



C2.1 Társadalmi szerkezet átrendeződése OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

135


2013. június 20.



C2.2 Jó példák megjelenítése a közvélemény előtt



C2.3 A fenntarthatóság szempontjából előnyös magatartásmintákat követő szervezetek (civil, szakmai, egyházi) támogatása



C2.4 A bizalom infrastruktúrájának erősítése



C2.5 A munkakörülményekkel való elégedettség, örömérzet növelése



C2.6 A múlt örökségének ápolása, az identitás megerősítése

E3 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK



C3.1 Természeti erőforrás felhasználási korlátok érvényesítése;



C3.2 Termelési technológiai korlátok vagy termék szabványok érvényesítése



C3.3 A természeti erőforrások használatának megfelelő beárazása



C3.4 Környezetkímélő technológiák és földhasználati módok támogatása



C3.5 A biodiverzitás, a talaj termőképessége, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások degradációjának megakadályozása



C3.6 Az embert érő környezeti terhelés csökkentése

E4.1 VÁLLALKOZÓI TŐKE, INNOVÁCIÓ, FOGLALKOZTATÁS (GAZDASÁGI TŐKE 1. RÉSZ)



C4.1 A lokalizáció és a nemzetközi együttműködés egyensúlya: Vállalkozásoknak kedvező környezet kialakítása – párhuzamosan a külföldi befektetőknek adott különös kedvezmények leépítése;



C4.2 A helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése



C4.3 A bizalom infrastruktúrájának megerősítése a gazdaságban



C4.4 A vállalkozásra nehezedő terhek csökkentése



C4.5 Az innovációs ráfordítások növelése



C4.6 A foglalkoztatottság növelése

E4.2 MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY (GAZDASÁGI TŐKE 2. RÉSZ)



C4.7 Prudens költségvetési gazdálkodás megteremtése



C4.8 A korosztályos egyensúly fokozatos visszaállítása


136


2013. június 20.

2. melléklet. Területpolitika és területfejlesztés fenntarthatósági értékrendje A. TÖREKVÉS A TÉRSÉGI AUTONÓMIÁRA A1 A TÉRSÉG BELSŐ ERŐFORRÁSAINAK FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSA a) Erőforrások védelme Egy térség területi rendszerében erőforrásnak minősül minden közvetlen anyagi vonatkozásokkal (vagyon és jövedelmi viszonyokkal) összefüggésbe hozható társadalmi, gazdasági, környezeti erőforrás: Ásványkincsek, abiotikus megújuló energiahordozók (szoláris, vízenergia és geotermikus energia), biomassza produkció, termőterületek, kulturális és természeti örökség, termeléshez és szolgáltatáshoz szükséges tudás, munkaerő, infrastruktúra. b) Erőforrások folyamatos feltárása A kor kihívásaihoz és technológiai színvonalához igazodva a térség erőforrásainak folyamatos számbavétele, új erőforrás potenciálok azonosítása és hasznosítás (pl. megújuló energiák kinyerése, új ásványkincs-vagyon feltárása, a vidékies térségek felértékelődő rekreációs potenciáljának hasznosítása, a hagyományos termelési rendszerekkel előállított termékek iránti kereslet növekedésével e rendszerek újjáélesztése). c) Erőforrások hasznosításának hatékonyságnövelése A2. STABIL ÉS KIEGYENSÚLYOZOTT KÜLSŐ ERŐFORRÁS FELHASZNÁLÁS a) Törekvés a külső erőforrások igénybevételének minimalizálására: A térségi stabilitást és a globális gazdaság káros következményeihez (térségi adottságoktól független termelési rendszerek: idegen nyersanyagokkal vagy idegen munkaerővel történő termelés vagy hatalmas méreteket öltő mobilizáció) való hozzájárulás minimalizálását szolgálja a külső erőforrásoknak csak indokolt mértékben való igénybevétele. b) Termelj helyben, fogyassz helyben ösztönzése c) Tudatos fogyasztás (térség adottságaihoz, esetleg hagyományaihoz illesztett magatartásformák ösztönzése a globális fogyasztói elvárásokkal szemben) d) A mindenkori aktuális térségi adottságokra épülő, a térség erőforrásait hasznosító a térség gazdaságának és társadalmának igényeit szolgáló gazdasági termelés ösztönzése e) A térségen belüli pénzügyi erőforrásokat és döntéshozatalt igénylő befektetések preferálása. Ha a befektetések nem külső, hanem belső erőforrásokra támaszkodnak, a befektetésekkel kapcsolatos döntések nem a térségen kívül születnek meg, így sokkal nagyobb esélye van a térség adottságaihoz illeszkedő, a térség erőforrásait fenntartható módon hasznosító termelésnek. f) Törekvés a más térségekkel való stabil és kiegyensúlyozott erőforrásáramra. Ha a más térségekkel fennálló gazdasági és társadalmi kapcsolatok kiszámíthatóvá, tervezhetővé vállnak, ha a kölcsönösség jelét mutatják, azaz amikor a térségek képesek szolgáltatni egymás számára, munkamegosztást kialakítani egymás között. (Pl. egy központi, kritikus tömeget megjeleníteni képes térség gondoskodik egy periférikusabb térség humánerőforrásának képzéséről, cserébe a periférikus térség természet közeli termelési módokkal előállított termékeket nyújt, vagy egy térség társadalma számára más térségekben találhatók a népszerű rekreációs helyszínek, de a stabilitás miatt ismerik a rekreációs térség társadalmát, így kulturális gazdasági kapcsoltok is kialakulhatnak, ismeri a környezetét, így mint a sajátját óvja.) A3. A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK ÁLTAL GERJESZTETT FOLYAMATOK ÉS ÁRAMOK MINÉL TARTÓSABBAN A TÉRSÉGEN BELÜL TARTÁSA a) Jövedelemáramlás és tőke minél hosszabban a térségen belül tartása. A megtermelt jövedelmek, lehetőleg a térségen belül kerüljenek elköltésre, illetve a térségből származó tőke lehetőleg a térségen belüli befektetésekbe vándoroljon. Természetesen olyan befektetésekbe, melyek a térség erőforrásait fenntartható módon hasznosítják, illeszkednek a térségi adottságokhoz. A térségi gazdaság stabilitásához járul hozzá, ha jövedelemkiáramlás mérsékelt. , ill. ha a befektetések nem külső, hanem belső erőforrásokra támaszkodnak, a befektetésekkel kapcsolatos döntések nem a térségen kívül születnek meg. b) A tudás és az információáramlás minél hosszabban a térségen belül tartása. A térség tudása a térségben hasznosuljon, itt váljon erőforrássá, ne más térségekben, miáltal erőforrás veszteséget okozna. Ha a tudást át tudják adni a térségen belüli szereplők egymásnak, és az információk csak akkor hagyják el a térséget, ha OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

137


2013. június 20.

már a lehető legjobban hasznosulnak, akkor ez megvalósulhat. Pl. a térség oktatásában részt vevők a térség fiatal generációnak adják át a tudást (ezáltal nagyobb garanciát kap az is, hogy ez a tudás tartalmazni fogja a hely-specifikus ismereteket, a helyi környezeti-társadalmi rendszerek működésével kapcsolatos ismereteket és helyi értékek iránti felelősséget is). Nne kelljen máshol hasznosítani ismereteiket, vagy a térség képzett termelőereje, a térségben tudja hasznosítani ismereteit, itt végezzen munkát, itt váljon erőforrássá a tudása, vagy az helyben kialakult innováció, először helyben hasznosuljon, csak aztán más térségben, hiszen így válhat igazi versenyképességet jelentő erőforrássá. c) Az anyagáramok minél hosszabban a térségen belül tartása. A helyi vagy nem helyi erőforrásokon alapuló termelést követően a térség terményei és termékei minél később minél feldolgozottabb módon hagyják el a térséget. d) Az energiaáramok minél hosszabban a térségen belül tartása. Az térségből származó energia minél nagyobb mértékben a térségben hasznosuljon, a térség energiaellátását minél nagyobb mértékben más térségek erőforrásai nélkül, a helyi adottságokhoz illeszkedő módon elégítse ki. e) A térség gazdasági szereplői és társadalma közötti kapcsolatok erősítésének és sűrítésének ösztönzése. A gazdasági szereplők egymásközti és a társadalommal való kapcsolatainak elmélyítése lehetővé teszi a térségen belüli kereskedelem és munkaerő piac kibontakozását, bátorítja az erőforrások térségen belüli áramlását, valamint a térségi társadalmi és gazdasági igényekhez igazított szolgáltatás, termelés és fogyasztói kultúra kialakulását. A4 AUTONÓM KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSHOZATAL a) A térség saját közösségi döntéshozatali kompetenciáinak növelése. Fenntartható térség nincs, ha az adott térségnek nincs bizonyos fokú döntéshozatali kompetenciája saját közügyeinek, társadalmi és gazdasági folyamatainak szabályozása felett. A térség döntéshozatal felelőssége csak saját kompetenciájáig terjed. A térségi fenntarthatóság egyik komoly gátja Magyarországon az erősen centralizált hazai területi döntéshozatalban és adminisztrációban a térségek kompetenciái nagyon szűkek. Csak központilag (miniszteriális szinten) vannak jelen együttesen a forráseszközök és a jogszabály alkotási eszközök. Ráadásul a magyarországi gazdasági a központi szint kompetenciáit is erősen korlátozza. A régiók (RTOP gazdák) kompetenciái csak a fejlesztéspolitikára terjednek ki, e területen viszont jelentős forrásokkal rendelkeznek. Saját forrásaik feletti döntési kompetenciájuk némileg kontrollált központilag, és területükön saját forrásaiknál jóval jelentősebb ágazati döntések alapján kiosztott ágazati források is felhasználásra kerülnek. Területmenedzsmentben betöltött szerepük jelentéktelen. b) A térségen belüli egyes közösségek döntéshozatali kompetenciáinak harmonikus növelése. A térségi szintek alatt, a településekben jelenik meg újra érdemi menedzsmenti kompetenciákkal rendelkező szint. A települések forrás eszközei ugyan korlátozottak, de jogszabály alkotási kompetenciái meglehetősen tágasak.

B. MÁS TÉRSÉGEK IRÁNTI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS B1.PROBLÉMÁK HELYBEN VALÓ KEZELÉSE a) Térség határán átlépő káros anyag kibocsátás minimalizálása b) Térség határian kívüli társadalmi problémák előidézésének elkerülése c) Más térségek társadalmainak fenntartható életmódjának bátorítása d) Térség határian kívüli gazdasági problémák előidézésének elkerülése B2. MÁS TÉRSÉGEK KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSI KOMPETENCIÁI CSORBÍTÁSÁNAK ELKERÜLÉSE B3. ANYAGÁRAMOK CIKLUSAINAK TÉRTSÉGEN BELÜL VALÓ ZÁRÁSA a) Energiaáramok, termékek és termények (biomassza) életciklusai térségen belül záródjanak A természetes és fenntarthatón táji ökorendszerekhez hasonlóan lehetővé kell tenni, hogy a térségen belüli anyagmozgás minél inkább egy térségen belüli körforgásban valósuljon meg. Az anyag körforgása lehetővé teszi Az anyag és energiaáramok térségen belüli a térség társadalmát arra is készteti, hogy önmaga oldja meg a saját produktumainak újra feldolgozásának ill. hulladékának elhelyezésének problémáját, azzal ne más térségeket terheljen. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

138


2013. június 20.

C. A TÉRSÉG MEGÚJULÓ KÉPESSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA C1. A TÁRSADALOM MEGÚJULÓ KÉPESSÉGÉNEK TÉRSÉGI BIZTOSÍTÁSA a) A demográfiai megújulás képessége. A kivándorlás vagy a produktivitás csökkenése miatt elöregedő térségek társadalmi pályának elkerülése. b) A generációk harmonikus térbeli egymás mellett élésének biztosítása. Ne alakuljanak ki a térségek között vagy a térségen belül generációk szerint szegregált közösségek. c) A generációk közötti igazságos és funkcionális munkamegosztás lehetőségének biztosítása. A generációk találják meg szerepüket a térségi társadalmi munkamegosztásban, ne legyenek jelen a térségben „eltartottnak” mondott funkciót vesztett generációk (pl. idősek tapasztalatátadásának biztosítása, családi vagy közösségi keretben részvállalás a gyereknevelésben, fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása, fiatal munkavállalóknak lehetőség biztosítása). d) A térség erőforrásainak megőrzése a jövő generációk számára a jelen generációi által e) A nemzedékek közötti tudás és kultúra átadásának biztosítása. Ne szakadjanak meg az életviteli, kulturális, közösségi életmódbeli, termelési ismeretek átadásának láncolata a térségben. Legyen legalább aki ismeri a térség hagyományait, termelési módjait, az ez irányú örökségét összesen, még ha ezek már nem is folytathatók a gyakorlatban. C2. KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYOS INNOVÁCIÓ FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA a) Az új kulturális teljesítmények létrejöttének folyamatos biztosítása. b) Az új technológiai és tudományos eredmények létrejöttének biztosítása. c) Az új technológiai és tudományos eredmények alkalmazásának biztosítása. Ez nem csak a térségben létrejött innovációt jelenti, hanem minden kurrens adaptálandó ismeretet.

D. FENNTARTHATÓ TÉRHASZNÁLAT D1 ZÖLDMEZŐS FEJLESZTÉSEK HELYETT BARNAMEZŐS TERÜLETHASZNÁLAT a) A fejlesztések helykiválasztásánál prioritást kell élveznie, a termő, ill. kulturális értéket képviselő lakóterület igénybevételét nem érintő, környezetét nem terhelő helyszínnek. b) Fejlesztés csak abban az estben helyezhető el termő, ill. kulturális értéket képviselő lakóterület igénybevételével, ha nincs más alternatívája. c) A természetes erdőtársulások nem vagy csak nagyon korlátozott léptékben képesek megújulásra, területük igénybevétele a fejlesztések során nem pótolható, áthelyezhető. D2 KÖZKINCSEK, KÖZÉRDEKŰ LÉTESÍTMÉNYEK, RENDEZVÉNYEK HOZZÁFÉRHETŐSÉGE a) A fejlesztések során a közkincsek nyilvános elérésének, megközelítésének, megszemlélésének lehetőségét nem szabad korlátozni. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek korábban elzárt területek hozzáférését teszik lehetővé. Közkincsnek minősül: természetes folyó és állóvizek partjainak, erdőterületek, hegycsúcsok, szigetek, a fényszennyezéstől mentes éjszakai égbolt, kilátópontok, védett természeti és kulturális értékek (kiv. szigorú természetvédelem alá vont területek). Korlátozásnak minősül, ha a fejlesztések következtében a nem motorizált közlekedéssel a színhelyek megközelítése jelentősen leromlik, a szükséges idő növekedik, vagy ha a fogyatékkal élők hozzáférési lehetőségei nem javulnak a fejlesztések során b) A fejlesztések nem bátoríthatják a közutakon kívüli gépjárműmozgást, mely egyébként is szigorú kontroll alatt tartandó. Az ilyen jellegű szabadidős tevékenységek csak korlátozott kiterjedésű és kijelölt területeket érinthetnek, a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájak, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területeken nem végezhetők. c) A fejlesztések megvalósítása során nem támogatható az igényekhez igazodó tömegközlekedési eszközökkel nem látogatható új létesítmények, rendezvények megvalósítása. d) Nem támogatható olyan fejlesztés, mely a társadalom fogyatékkal élő csoportjainak a létrejövő új létesítmények, rendezvények látogathatóságát nem teszik lehetővé, ill. a meglévő attrakciók hozzáférését nem javítják. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

139


2013. június 20.

D3. ADMINISZTRATÍV ÉS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKMEGŐRZÉST SZOLGÁLÓ TÉRSZERVEZÉSE a) A fejlesztések nem darabolhatnak fel egységes ökológiai rendszereket és kultúrtájakat, társadalmi csoportok településterületét (pl. nemzeti kisebbség). b) A fejlesztések nem csökkenthetik az érintett területek nemzeti kisebbségeinek lakónépességen belüli arányát (kiv. az etnikai szegregációoldó kezdeményezések). c) A közigazgatási átszervezésre irányuló fejlesztések nem csökkenthetik az érintett területek nemzeti, etnikai kisebbségeinek arányát a lakónépességen belül. d) A fejlesztések megvalósítása nem növelheti a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájak, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területek állandó lakónépességét, a területen áthaladó tranzit forgalom mennyiségét. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek ez utóbbit csökkentik. e) A fejlesztések megvalósítása nem eredményezhet ugrásszerű, és a helyi lakónépességet sokszorosan meghaladó üdülőnépesség megjelenését a természeti és környezeti szempontból érzékeny tájakon, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező területeken. f) A fejlesztések megvalósítása nem akadályozhatja a határon túli magyarság, ill. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek anyaországgal, ill. határon túli nemzettesttel való kapcsolatának fenntartását, ill. azok kibontakozását. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek ezt erősítik. g) A fejlesztések (kombinált közlekedésre irányuló fejlesztések) megvalósítása nem növelheti többszörösére a lakott területeken, természeti és környezeti szempontból érzékeny tájakon, kiemelt táji értékekkel (természeti és kulturális) rendelkező térségekben a koncentrált parkolási igényeket. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek ez utóbbit csökkentik. D4 A TÁRSADALOM KÖZELEBB HOZÁSA A HELYI KÖRNYEZETÉHEZ a) A biomassza, mint megújuló energiaforrás használata csak kisléptékű autonóm energiagazdálkodási rendszerekben támogatható. Ez az energiaforrás csak akkor tekinthető megújulónak, ha felhasználása a népességhez közel történik, átlátható és nyomon követhető az újratermelése és a felelősség teljes fenntartható használata. b) A fejlesztéseknek szolgálniuk kell a területtel rendelkező magántulajdon gondozása iránti felelősség tudatosítását. c) A fejlesztéseknek szolgálniuk kell a szűkebb helyi környezet értékeinek megismerését és tudatosítását (mi hogyan és miért valósult meg). d) A mező- és erdőgazdálkodásban a természetközeli gazdálkodási gyakorlatot, mint fenntartható gazdálkodási módszereket kell támogatni és azt a lakosság számára megismerhetővé tenni. D5. AZ UTAZÁSI IDŐ CSÖKKENTÉSE ÉS KULTURÁLT HASZNOSÍTÁSA a) A fejlesztések megvalósítása nem hathat a térségek lakosságának rendszeres közlekedési idejének és távjának növelése irányában (beleértve a nem motorizált, pl. gyalogos és kerékpáros közlekedést is). A fejlesztések így nem növelhetik a napi városi munka- és lakóhely közötti ingázás idejét, távolságát (kiv. új munkahelyek létesítése). b) A munkahelyteremtő fejlesztések helykiválasztásában prioritásként meg kell jelennie, a minél rövidebb munkába járási időnek is. c) A fejlesztéseknek nem szabad akadályozni a településen belüli nem motorizált (gyalogos, kerékpáros) ingázás lehetőségét. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek az akadályok felszámolását segítik. d) A közlekedési fejlesztéseknek segítenie kell, hogy a népesség (különösen agglomerációs és vidéki) helyben ki nem elégíthető szükségletei időben és távolságban rövidülő utazási kényszerrel tehesse meg, melynek fejlesztésén belül:  Elsődleges prioritással bír a nem motorizált gyalogos és kerékpáros közlekedés, illetve a központi funkcióknak az ilyen formában elérhető hatótávolságon belüli kialakítása; OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

140

MUNKAANYAG – NEM IDÉZHETŐ ÉS HIVATKOZHATÓ!   

2013. június 20.

Másodlagos prioritással bír a tömegközlekedés fejlesztése (valódi az igényekhez igazodó szolgáltatásként); Harmadlagos prioritást jelent a kombinált (parkolj és utazz) rendszerek fejlesztése; Csak utolsó sorban jelenhet meg az egyéni motorizált közúti közlekedési lehetőségek fejlesztése.

e) A motorizált tömegközlekedés-fejlesztésen belül kiemelt prioritással bír:  a gyalogos-kerékpárosközlekedés vasúttal (városon kötöttpályás, elektromos és gázüzemű is) vagy vízi közlekedéssel (másodsorban busszal) kombinált rendszerei (állomások megközelíthetősége: járható út, közvilágítás; kiszolgáló helyiségek; kerékpártárolás; kerékpárszállítás);  a vasúti (városon kötöttpályás, elektromos ill. gázüzemű is) belül és vízi közlekedésfejlesztés, valamint a vasút-busz, hajó-busz kombinált közlekedés. f) A fejlesztések nem csökkenthetik az utazással töltött idő kulturális és szociális célú kihasználásának lehetőségeit. Prioritást kell, hogy élvezzenek azok a fejlesztési alternatívák, melyek növelik ezeket a lehetőségeket. D6. AZ ÁRUSZÁLLÍTÁS KÁROKOZÁSÁNAK MÉRSÉKLÉSE a) Az országon áthaladó tranzit áruszállítás szervezésére irányuló fejlesztés csak a vízi, a vasúti és a kombinált közlekedési formák használatára irányulhat. b) Az országon területét cél vagy kiinduló állomásnak tekintő áruszállítás szervezésére irányuló fejlesztésben prioritást kell, hogy élvezzen a vízi, a vasúti és a kombinált közlekedési formák használata. c) A regionális és nemzetközi közúti közlekedési folyosók kiépítése során minden esetben sorrendi prioritást kell élvezni a tervezett elkerülő szakaszok kiépítésének.


141


2013. június 20.

3. melléklet. OFTK környezeti szempontból releváns beavatkozásai AGRÁRGAZDASÁG a) A természeti erőforrásokat és a biodiverzitást megőrző, a termőhelyi adottságokra építő területhasználat, termelési szerkezet és agrotechnika. A több lábon álló és az ökológiai gazdálkodás erősítése, GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása. b) Az erdők egészségi állapotának megőrzése, az erdőtelepítések ütemének növelése a Nemzeti Erdőprogramban meghatározott 27%-os erdősültség érdekében, elsősorban az őshonos, illetve az adott erdészeti tájba illeszkedő fajok alkalmazásával. Őshonos fafajokból álló természetes vagy a természeteshez közel álló erdőtársulások megőrzése, területüknek a termőhelyi tényezők függvényében történő növelése. Az erdők környezeti, gazdasági és szociális szolgáltatásainak hosszú távon való biztosítása többcélú, tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodással. A fenntartható gazdálkodáshoz fűződő társadalmi érdekek és a tulajdonosi, ill. a gazdálkodói érdekek közötti összhang megteremtése. c) A termőföldvagyon védelme, a hazai földtulajdon szerzés és használat elősegítése az uniós szabályozással összhangban lévő eszközökkel. A termőföld-kivonások korlátozása, a felhagyott területek újrahasznosítása. d) Halgazdálkodás támogatása, halgazdálkodásra épülő feldolgozás erősítése. e) Kertészetek korszerűsítése, támogatása. f) A fenntarthatóság követelményeit teljesítő, a foglalkoztatást biztosító gazdálkodási formák, családi gazdaságok és társulásaik segítése. A középbirtokok szerepének a megerősítése, átlátható üzemszerkezeti szabályozás, a tulajdonlás és földhasználat közelítésének ösztönzése. A növénytermesztés-állattenyésztés egyensúlyának helyreállítása. Az állam kezelésében lévő nemzeti földvagyon nemzetstratégiai célokat, közérdeket szolgáló felhasználása. A fiatalok gazdálkodóvá válásának, a helyben lakó gazdálkodók földhöz jutásának segítése. g) A klímaváltozás hatásainak mérséklése az öntözés fejlesztésével és széleskörű elterjesztésével, víztározóink öntözési célú hasznosításával, illetve a szárazságot, vagy más extrém időjárási körülményeket jobban viselő fajtaállomány alkalmazásával.

AUTÓ ÉS JÁRMŰIPAR a) Hazai fejlesztésű járműgyártás ösztönzése, támogatása. A kiemelt járműipari központok támogatása, további fejlesztések elősegítése. Járműipar szempontjából releváns logisztikai fejlesztések gyorsítása. b) Beruházás-ösztönzés az adminisztrációs, adózási és ipari parki könnyítések, foglalkoztatás kereteinek rugalmasabbá tételével. c) Elektromos járművek fejlesztésének támogatása. b) Beszállítói kör K+F tevékenységének, illetve klaszterprogramoknak a támogatása.

AZ IPAR HORIZONTÁLIS ÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSI SZEMPONTJAI, GÉPIPAR, BELKERESKEDELEM, KREATÍV IPAR

a) A foglalkoztatottság bővítése azon gazdasági ágazatokban, amelyekben nagy tömegeknek munka biztosítható, mint pl. a járműipar, az elektronika, a textilipar, a logisztika, a turizmus, építőipar vagy a mezőgazdaság. A hazai KKV-k minél nagyobb részarányt tudjanak lefedni az ide települő multinacionális nagyvállalatok beszállítói hálózatából. Exportorientált tevékenységek fejlesztése, vállalkozások exporttevékenységének ösztönzése. b) Fontos a gépipar célzott támogatása a meglévő kiemelt területeken: mezőgazdasági gépgyártás, célgépgyártás, élelmiszeripari-, csomagolóipari gépgyártás, hűtéstechnika, energetikai gépek, stb. b) A filmipar, mint a kreatív gazdaság egyik kulcsiparágának további támogatása (KREATÍV IPAR) c) Az ipari szereplők K+F+I tevékenységének támogatása. d) A kisvállalkozások verseny-hátrányának csökkentése, helyi kiskereskedelem, helyi piacok erősítése. Belföldi piacok védelme és helyi gazdaságfejlesztés segítése, helyi kereskedelmi rendszerek ösztönzése, erősítése. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

142


2013. június 20.

Szükséges a helyi termékek, a magyar termékek mikroszintű kereskedelmének, piacra jutásának támogatása, vagyis meg kell teremteni annak a jogi lehetőségét, hogy a legnagyobb beszerzők, az önkormányzati és kormányzati szereplők, illetve a gazdasági társaságok a közvetlen környezetükből vásárolhassanak.

EGÉSZSÉGÜGY, EGÉSZSÉGIPAR a) A természetes gyógytényezőkre és hagyományra, épülő egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a magyarországi egészségipar és egészségturizmus fejlesztése. Egészségügyi kapacitások fejlesztése a turizmusgazdasággal való összefüggés megteremtésével. Az egészségturizmushoz kapcsolódó minőségi (komplex) turisztikai kínálatfejlesztés. b) A prevenció megerősítése a betegségmegelőzésre összpontosító, egészségtudatos társadalmat építő, hatékony programok alapján. Az egészség- és a környezet szoros összefüggésének felismerése és megjelenítése. Környezet- és egészségtudatosságra nevelés. Egészséges, egészségtudatos életmódra nevelés; a mindennapos testnevelés bevezetése és az ehhez szükséges feltételek korszerűsítése, megteremtése. A tömegsport megvalósítása az oktatás-nevelés világában (KÖZOKTATÁS) c) A határon átnyúló betegellátáshoz, az egészségügyi problémák (pl.: járványok, mentés katasztrófahelyzetekben, stb.) határon átnyúló összehangolt kezelése d) Geotermikus energia egészségipari hasznosítása, ennek keretében termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítása. Ásványvíz- és gyógyvízpalackozás.

ÉLELMISZERIPAR a) Feldolgozóipari kapacitások megőrzése, bővítése. Helyi feldolgozás erősítése, kisebb léptékű (családi) speciális feldolgozó kapacitások létrehozásának támogatása. A termékek hozzáadott értékének és exportjuknak növelése. Jó minőségű, egészséges és biztonságos élelmiszerek előállítása. Az élelmiszerelőállítás és -kereskedelem irányának megváltoztatása a helyi-regionális-országos ellátás-export rangsor alapján haladva. b) Hazai ellátásból fedezhető élelmiszer import visszaszorítása. c) Az élelmiszerlánc lerövidítése, élelmiszer-önellátás, belső piacok visszaszerzése, fogyasztói tudatosság növelése. Törekedni szükséges a fenntartható fogyasztásra és termelésre: támogatni kell olyan szemléletformáló programok indítását, amelyek a nem fenntartható termelési és fogyasztási szerkezet, megoldások helyett felkeltik az új paradigmák iránt a lakosság érdeklődését. Növelni kell a fenntartható fogyasztási szokások elterjedtségét, erősíteni a fogyasztók tudatosságát. Támogatni szükséges az élelmiszerönrendelkezés helyi szintű megvalósulását. d) Az élelmiszerbiztonság magas szintű megteremtése és fenntarthatósága.

ÉPÍTŐ- ÉS ÉPÍTŐANYAG IPAR a) A magyar építőanyag-gyártás kultúrájának megtartása, versenyképességének és technikai hátterének javításával. Az állam aktívabb szerepvállalása közvetlen építőipari megrendelések formájában. b) A belső, helyi erőforrások (építőanyagok) használatának felkutatása és alkalmazása. A klímaváltozás hatását is kiemelten figyelembe vevő alternatív építőanyagok, építési módok kifejlesztése, a hagyományos építőanyagok felhasználásának támogatása, alacsony össz-energiafogyasztású épületek kifejlesztésének, építésének kiemelt támogatása. A környezetbarát építkezési technológiák és (az épületek teljes életciklusát tekintve) fenntartható építési technológiák ösztönzése, közegészségügyi feltételek figyelembevétele. c) Az energia-takarékossági célú lakóépület-felújításoknak prioritása. Az állami intézményrendszer infrastruktúrájának és az örökségállománynak védelme és karbantartása. A kulturális örökség fenntartásából, üzemeltetéséből, felújításából és hasznosításából fakadó feladatok támogatása. d) A használt építőanyagok újrahasznosítási feltételrendszerének és előírásainak kidolgozása. A 2012. július 31-i Uniós Közleményben kinyilatkoztatott célok kitűzése és konkretizálása az épületek energiateljesítményére és karbonszegény kibocsátására vonatkozóan.


143


2013. június 20.

FOGLALKOZTATÁS a) Munkaerő mobilitás ösztönzése. Szükséges a határon átnyúló munkaerő-migráció feltételeinek javítása, a határ menti foglalkoztatási térségek erősítése. Lényeges egy új szakmai diplomás munkavállaló réteg kinevelése. b) A szektorokon átívelő helyi, térségi foglalkoztatási együttműködéseket ösztönző partnerségek (foglalkoztatási paktumok) megerősítésének folytatása,a helyi gazdaság- és foglalkoztatás fejlesztés bevált példáinak disszeminálása. Fontos a helyi társadalmi szervezetek, a különböző térségi összefogások erősítése, a települések gazdaságfejlesztési kezdeményezéseinek és összefogásának ösztönzése, az elvándorlás visszaszorítása.

KATASZTRÓFAVÉDELEM a) A Kárpát-medence teljes vízgyűjtő területén egységes, a jellemző katasztrófa kockázat típusokat kezelő korai előrejelző és riasztó rendszer létrehozása. b) A katasztrófavédelem tűzoltásra és műszaki mentésre specializált gépjárműállományának strukturális átalakítása, a beavatkozó képesség költséghatékony és magas szinten tartása. c) Az ország teljes területi lefedettségét biztosító környezettudatos és energiatakarékos laktanya- és egyéb a munkakörülményeket javító beruházások végrehajtása.

KKV-K, BERUHÁZÁS ÖSZTÖNZÉS a) Helyi gazdaság, erősítése, fejlesztése. b) Kisvállalkozói parkok létrehozásának támogatása.

KLÍMAPOLITIKA ÉS ENERGIABIZTONSÁG a) Továbbra is támogatni szükséges a lakás- és házfelújítási programokat az energiahatékonyság, energiamegtakarítás fokozása érdekében. Támogatni szükséges az elavult ivóvízhálózat felújítására vonatkozó a lakás- és házfelújítási programokat. A költség-optimalizált intézkedések érdekében szükséges a helyettesítő új építést a korszerűsítés-felújítás fogalomkörébe vonni, hiszen esetenként nem a felújítás, hanem a helyettesítő új építés a gazdaságos és tartós minőséget hozó megoldás. Támogatni szükséges a távhő rendszerek korszerűsítését, bővítését, újak építését. Középületek energetikai célú felmérése, megtervezése, felújítása, mely az energia-hatékonyság mellett munkahelyeket is teremtene. b) Támogatni, ösztönözni kell az energiaszövetkezeteket, társulásokat, amelyek az alternatív energiaforrások felhasználására, a helyi okos hálózatok kiépítésre és ezek integrálására irányulnak. b) Az egyik kiemelt, elsődleges feladat az energiahatékonyság támogatása. c) A energetikai célú növénytermesztés, a mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú felhasználása, erdei biomasszában lévő lehetőségek további kiaknázása hangsúlyos irány lehet, főleg a foglalkoztatás növelése érdekében, különösképpen a hátrányos helyzetű vidéki társadalmi csoportok számára, Mindez azonban nem szoríthatja háttérbe az élelmiszertermelést, ne vegye át az erdőgazdálkodás területeit, és ne alakuljanak ki monokultúrás térségek. d) Szükséges a lakosság energiatudatosságának növelése, a lakossági energiatakarékos beruházások kivetelezésének támogatása. e) El kell végezni a megújuló energiaforrások mennyiségi és szerkezeti felmérését, meg kell tervezni az alkalmazás menetrendjét, kapcsolódva a környezetvédelmi és agrárfejlesztési elképzelésekhez - a szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai és vidékfejlesztési szempontok figyelembevételével. f) A klímapolitikát és energiabiztonságot regionális szinten koordináló szervezet létrehozása. g) Erdőgazdálkodási fejlesztés az erdőterületek, erdei vízgyűjtők vízrendezésével, az erdők vízvisszatartó képesség javításával. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a szabad talajfelszín és növényborítottság növelésével. A természetközeli területek és a zöldfelületek terhére a jellemzően beépített területek (települési táj), valamint azon belül a burkolt felületek növekedésének lassítása, ész-szerű szinten tartása.


144


2013. június 20.

h) Az éghajlatváltozáshoz, a kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatások elleni védekezés az alkalmazkodóképesség javításával. Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázat-megelőzés és kezelés.

KÖRNYEZETVÉDELEM, TERMÉSZETVÉDELEM a) Területhasználati funkciók területi igényeinek minél kisebb termőfelület kieséssel járó harmonikus összehangolása, agroökológiai adottságokhoz igazodó földhasználat, a barna mezős beruházások szorgalmazása, az épített örökség védelme, műemléki érték alapú hasznosítása, fejlesztése. A termőhelyi adottságokra és a saját biológiai alapokra építő területhasználat, termelési szerkezet és agrotechnika kialakítása. b) A lakosság egészségét károsító folyamatok fékezése, visszafordítása, a környezeti eredetű betegségteher mérséklése. A környezet-egészségügy felkészültségének javítása, a globális környezeti változásokból eredő problémák megfelelő kezelése. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése a környezeti nevelés, szemléletformálás, fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások, illetve a környezeti információkat biztosító rendszerek támogatásával. c) Vállalkozások környezettechnológiai és környezeti innovációs tevékenységének és környezetközpontú fejlesztéseinek támogatása. d) A gazdasági-társadalmi folyamatok térbeli szervezése során a környezet eltartó- és tűrőképességével való összhang biztosítása, természeti erőforrások értékvédelme, degradációjának megelőzése. e) Az egyedi tájértékek és a kedvező tájkarakter-elemek megőrzése. f) Idegenhonos inváziós fajok terjedésének visszaszorítása. g) Az épített környezet és a zöldfelületi rendszer védelme, fenntartható, érték alapú hasznosítása, a települések harmonikusabb tájba illesztése.Támogatni szükséges a szélsőséges hatásokat kiegyenlítő zöldfelületi rendszerrel bíró városszerkezetek létrejöttét. Zöldfelületek ökológiai értékének növelése. h) A mobilitás feltételeinek légszennyezés- és zajterhelés-csökkentő módon történő biztosítása. Zajterhelés csökkentése, zajvédelmi intézkedések támogatása. i) A levegőminőség javítása a kibocsátások csökkentése révén (pl.: technológia fejlesztéssel), helyi légszennyezés csökkentése a kibocsátó források helyének gondos megválasztásával (lehetőleg már a területrendezés tervezése folyamán). j) Több lábon álló és GMO-mentes gazdálkodás erősítése, az ökológiai gazdálkodás elterjesztése. k) Talajaink mennyiségi és minőségi védelme, a talajok termőképességének megőrzése, szervesanyaggazdálkodás, tápanyag utánpótlás. l) Szükséges átalakítani a mezőgazdaság támogatási rendszerét, így szűkíteni kell azon tevékenységek körét, csökkenteni-megszűntetni támogatásukat, amelyek veszélyeztetik a diverzitást, és az erőforrásokat (termőtalaj, víz) nem a megújulás mértékén használják. m) Felül kell vizsgálni, illetve több esetben fel kell számolni azokat a közvetlen és közvetett támogatásokat amelyek a természeti erőforrások fogyasztását növelik (pl.: energiaár-támogatások). n) Ésszerű ásványvagyon gazdálkodás megteremtése, a gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyagok tervszerű és környezetkímélő kiaknázása és hasznosítása o) Az évente képződő hulladék mennyisége folyamatosan csökkenjen. A képződő hulladék hasznosulása növekedjen, az újrafelhasználási célú hasznosítás részarányával együtt. A szelektív hulladékgyűjtés arányának és kiterjesztésének növelése. A maradék hulladék ártalmatlanításához szükséges kapacitások - egyes speciális technológiát igénylő hulladékok kivételével - az ország határain belül álljanak rendelkezésre. Csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése. p) Az ipari szimbiózis lehetőségeinek feltárása és támogatása. q) A bekövetkezett katasztrófák következményeinek hatékony enyhítése, elhárítása, veszélyes anyagok káros hatásainak kezelése, sugárbiztonság megteremtése, kármentesítés. r) A határokon átnyúló környezetvédelmi problémák esetében ösztönözni szükséges a tematikus határon átnyúló együttműködések alkalmazását. s) A biológiai és táji sokféleség fenntartható használata, ex-situ védelmének megerősítése (génbank). OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

145


2013. június 20.

t) A településfejlesztés tudatosabbá tétele, a fejlesztés és a rendezés során a fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvényesítése, a települési értékek megőrzése, erősítése, azokon alapuló fejlesztések. u) Belső téri levegőminőség javítása az újonnan épülő épületek megfelelő beltéri levegőminőségét biztosító minimum követelmények megfogalmazásával (építőanyagok, berendezési tárgyak, légtechnikai megoldások) illetve a lakosság figyelemfelkeltésével. v) A biológiai és táji sokféleség megőrzése, mint prioritás beépítése a különböző hazai politikákba, tervekbe és programokba. b) A biológiai és táji sokféleség megőrzésének és helyreállításának elősegítése a védett természeti területeken belül és kívül.

KÖZLEKEDÉSPOLITIKA a) KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS, ÚTÉPÍTÉS, HÍDÉPÍTÉS:A közúti közlekedés tekintetében a TEN-T hálózat hazai 50%-os kiépítettségét figyelembe véve gyorsforgalmi utak építése, illetve a gyorsforgalmúvá fejleszthető utakújabb ütemeinektervezése-kivitelezése szükséges. A gyorsforgalmi úthálózati elemmel fel nem tárt, ilyennel nem rendelkező térségek, megyék mielőbbi bekapcsolása a hálózatba. A TEN-T hiányzó közúthálózati elemeinek, köztük az országhatárokig tartó hiányzó elemek megvalósítása. Meg kell kezdeni a főváros körüli M0 gyorsforgalmi út hiányzó szakaszainak építését. Törekedni szükséges a Budapest központú sugaras közúthálózat harántirányú fejlesztésére. Légi árúszállításhoz kapcsolódó közútfejlesztés. Kishatárforgalom szélesítése, kishatárátkelők számának gyarapítása a határonátnyúló kapcsolatok erősítése,a munkaerő mobilitásának elősegítése érdekében. g) További dunai hidak építése. b) VASÚTI KÖZLEKEDÉS A vasúti közlekedés javítása érdekében alapvető prioritás a vasúti fő- és mellékvonalhálózat, valamint a regionális mellékvonalak és kiszolgáló létesítményeik korszerűsítése, egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása, megfelelő fenntartása. Kiemelt cél 2020-ra a TEN-T törzshálózat teherszállítási korridorokhoz kapcsolódó vonalain a hagyományos vasúti infrastruktúra átjárhatósági műszaki előírások szerinti fejlesztése a határokig. A vasúti személyi közlekedésben a kitűzött cél az átlagsebesség növelése, a nagyobb városok közötti összeköttetések kiépítése, minden megyeszékhely becsatolása a villamosított vasúthálózatba, valamint a vasúti szolgáltatás színvonalának emelése. b) Szükséges a vasúti pályaudvarok rekonstrukciója, a parkolási lehetőségek fejlesztése, a helyi közösségi közlekedés elérhetőségének biztosítása. A vasúti áruszállítás részarányának és teljesítményének növeléséhez a szállítási idők csökkentetése mellett a kombinált közlekedési módok speciális feltételeinek megteremtése a fő feladat. c) VÍZI KÖZLEKEDÉS: A vízi közlekedés előnyeinek kihasználásához szükséges az elavult járműpark korszerűsítése, a hazai kikötőhálózat EU-normáknak megfelelő kialakítása, a kompok, révek fejlesztése, a teherhajózáshoz kapcsolódó logisztikai központok kedvező közúti és vasűti kapcsolatainak kiépítése. d) A nemzetgazdaság érdekeit maximálisan támogató, a mobilitási igényekhez igazodó, közép- és hosszú távon önfenntartó légiközlekedési rendszer kialakítása. e) KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS: Az ország agglomerációiban az elővárosi közlekedési rendszerek, a funkcionálisan összetartozó térségeiben integrált közlekedési rendszerek fejlesztése. Szükséges a közösségi közlekedés akadálymentesítése, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának elvének érvényre juttatása. A helyi és helyközi közösségi közlekedésösszehangolása,korszerűsítése, fejlesztése a környezetbarát és az alágazatok együttműködése (a járműpark, kiszolgáló létesítmények és az utastájékoztatás)révén kombinált közlekedési módok előtérbe helyezésével. f) A kerékpáros közlekedés részarányának növelése a nagyvárosokban a jelenlegi 2-3%-ról 10%-ra, a kis- és közepes településeken pedig 30%-ra; mintegy 2000 km kerékpárút megépítésével, valamint a kerékpározás népszerűsítésével és az úthálózat kerékpáros-barát fejlesztésével. b) Az egészségügyi ellátó intézmények, a köz- és felsőoktatási intézmények, a közgyűjtemények valamint a kutatóintézetek,a munkahelyek és a közigazgatási egységek közösségi és kerékpáros közlekedéssel való megközelítésének javítása. g) Környezetbarát, energiatakarékos közlekedés, elektromos mobilitás térnyerésének elősegítése a hozzá kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúra kiépítésének támogatásával, népszerűsítésével és városi közösségi közlekedési tervek megújításával. h) ÚTFELÚJÍTÁS: Térségi jelentőségi mellékúthálózatok fejlesztése. A közúthálózat átlagos burkolat-állapotának javítása érdekében 2020-ig mintegy 2400 km-t meghaladó 115 kN teherbírású útmegerősítés és főútfejlesztés szükséges.


146


2013. június 20.

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM a) A turizmusba kapcsolódó épített örökségi helyszínek számának növelése az értékmegőrző és értékkibontakoztató helyreállítás, bemutathatóvá tétel révén. Érték alapú, integrált, innovatív városrehabilitáció. Kulturális, műemléki érték alapú városrehabilitáció feltételeinek megteremtése. b) Kulturális turisztikai programcsomagok létrehozása, a potenciális helyszínek és utak fejlesztése. c) A kulturális örökség megőrzése, mint gazdasági és társadalmi erőforrás fenntartható fejlesztése, értékeinek kibontakoztatása, nagyközönség számára való hozzáférhetővé tétele. A világörökség és világörökség várományos területek értékeinek megőrzése, hozzáférhetővé tétele, erősítése. A kulturális örökségben rejlő fejlesztési potenciál kiaknázása.

LOGISZTIKA a) Fenntartható szállítás, a tranzitgazdaság fenntarthatóság követelményeire tekintettel lévő fejlesztése. RO-LA rendszerek újraindítása, átfogó (infrastruktúrán és szervezési-szabályozási feladatokon alapuló) fejlesztése.

SPORT a) Hazai rendezésű nemzetközi versenysport rendezvények számának növelése. b) A stratégiai sportlétesítmények korszerűsítése és közösségi szabadidős használatra történő megnyitása. c) A fedett és szabadtéri szabadidősport-infrastruktúra egyenlő esélyű hozzáférést és energiahatékonyságot biztosító megújítása.

SZOCIÁLPOLITIKA a) A szociális szolgáltatások és intézmények infrastruktúra-fejlesztése, hozzáférhetőségének javítása, ellátórendszerek összehangolt költséghatékony fejlesztése, hiánypótló intézmények és szolgáltatások létrehozása.

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, EGÉSZSÉGÜGY a) Egészséges, biztonságos, a település és régió építészeti és táji értékeit hordozó, fenntartható, energiatakarékos és energiatudatos épített környezet követelményrendszerének kialakítása. b) Integrált, innovatív, illetve kulturális érték alapú városrehabilitáció. c) A települési táj, a beépített területek, a burkolt felületek növekedésének lassítása (A természetközeli területek és a zöldfelületek terhére a jellemzően beépített területek (települési táj), valamint azon belül különösen - az ökológiai, mikroklimatikus és környezet-egészségügyi szempontból egyaránt kedvezőtlen burkolt felületek növekedésének lassítása, ésszerű szinten tartása) Zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése, zöldterületek növelése és minőségének javítása.

TURIZMUS a) Tematikus termékfejlesztés, terméktervek, tematikus utak és termékláncok, kiemelt programok (egészségturizmus, kulturális-, vallási és örökségturizmus, aktív turizmus és altípusai, hivatásturizmus, ökoturizmus, nemzeti parki turizmus) fejlesztése. Az attrakciófejlesztés során a ténylegesen új, innovatív, kreatív megoldások, a helyi gazdaság élénkítéséhez való fokozottabb hozzájárulás, a területi különbségek és koncentráció mérséklésének preferálása. b) Közlekedéspolitikával összhangban nagytérségi elérhetőség fejlesztése, turisztikai kiszolgáló infrastruktúra és szolgáltatásminőség fejlesztése. c) Az épített örökség erőforrásként való használata a turizmusban, a művelődéstörténetileg hitelesen helyreállított és bemutatott objektumok számának erőteljes növelése. A fogyatékos személyek számára a turisztikai szolgáltatások, attrakciók akadálymentes, egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása.


147


2013. június 20.

VIDÉKFEJLESZTÉS a) A vidék kulturális és épített örökségének megőrzése, helyreállítása, fenntartható fejlesztése, a turizmusba való bekapcsolása. A vidék és a turizmus (vidéki-, falusi-, tanyasi-, agro-, öko-, természetjáró-, lovas-, vadász-, vízi-, vízparti-, horgász-, kerékpáros-, kemping-, kulturális-,örökség-, rendezvény-, stb. turizmus) kapcsolatainak erősítése. b) HELYI TERMELÉS: A vidék gazdaságának több lábra állítása, helyi, térségi gazdasági autonómia erősítése. Gazdaságfejlesztési műhelyek, szervezet- és kapcsolatrendszer kialakítása, erősítése. A helyi termelés, feldolgozás és fogyasztás összehangolása, a gazdasági tevékenységek, tranzakciók térségen belül tartása. A helyi termelői piacok és országos értékesítési hálózatok megteremtésének ösztönzése. Fontos a helyi termelés, feldolgozás és értékesítés összehangolására ösztönző rendszer kidolgozása. Lényeges a helyben termelt áruk és szolgáltatások helyi értékesítése adóvonzatainak átgondolása, erős csökkentése, esetleg adómentessé tétele, továbbá a bürokrácia terheinek mérséklése. c) A vidéki települések infrastrukturális fejlesztése, elérhetőség-javítás.

VÍZGAZDÁLKODÁS a) Az EU Víz Keretirányelv intézkedési programja alapján a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése, komplex vízgyűjtő-fejlesztés, a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme (az ésszerű és takarékos vízhasználat elterjesztése, a vizek terhelésének csökkentése). A Víz Keretirányelv szerint 2015-ig a vizek "jó állapotának" elérése. b) Ahol indokolt és lehetséges, ivóvíz kímélő technológiák alkalmazását kell bevezetni, növelni kell a kinyert vizek újrahasznosítását és tisztítását, csökkentve ezzel az ivóvíz kinyerésével kapcsolatos mennyiségi igényeket. c) SZENNYVÍZ: A szennyvízkezelés alapinfrastruktúrájának fejlesztése, az elmaradó derogációs kötelezettségek teljesítése, az elsivatagosodás csökkentése és megelőzése a kezelt szennyvíz ismételt felhasználásával. Természetközeli szennyvízkezelési módok és az egyedi kisberendezések használatának ösztönzése a kistelepüléseken és a gazdaságosan nem csatornázható településrészeken. d) A vízgazdálkodáson belül a vízvisszatartás, -tározás feladatán túlmenően az árvízvédelmi védőképesség megtartása. Az árvizek és aszályok hatásának mérséklése. Az EU Víz Keretirányelv alapján az árvízi kockázatkezelési tervek 2015-ig. e) A csapadékvíz elvezetés és tárolás fejlesztésének támogatása. f) IVÓVÍZ: Az Ivóvízminőség-javító Program keretében az ivóvízellátó rendszerek rekonstrukciója. Támogatási program szükséges kifejezetten a közintézmények és a lakóépületek meglévő ólom ivóvíz vezetékeinek kiváltására, az elavult ivóvízhálózat felújítására vonatkozóan felújítási programokat szükséges kidolgozni és támogatni.


148

2013. június 20.

MUNKAVÁLTOZAT! NEM IDÉZHETŐ ÉS HIVATKOZHATÓ!

4. melléklet. OFTK fenntarthatósági értékelése Fenntarthatósági értékelés szempontrendszere: C1.8

C1.9

Egészség

Szegénység

C1.10 C1.11 C1.12 C1.13 C1.8

C1.14 C2.1

Átfogó célok Értékteremtő,foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelmealapozott, fenntartható Térségi potenciálokra térszerkezet

Szakpoltikákban érvényesítendő specifikus célok Versenyképes, innovatív hálózati gazdaság Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás


149

C4.6

A foglalkoztatottság növelése

C1.7

Társadalmi szerkezet átrendeződése

C1.6

Szolidáris társadalom

amennyiben a beavatkozás gyengén, vagy közvetve veszélyezteti a szempont teljesülését amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen veszélyezteti a szempont teljesülését

C1.5

Az oktatásban töltött idő növelése Az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése A tudás jobb hasznosítása a társadalomban és a A fenntarthatóság értékeinek és gyakorlatának megjelenése Egészségtudatos magatartásminták kialakítása A krónikus nem fertőző megbetegedések számának Halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz Az oktatási rendszer szelektivitásának csökkentése

-2 pont

C1.4

Minőségi oktatás

-1 pont

Tudás

C1.3

Az idős emberek társadalmi együttmű-ködésben való

NR ?

C1.2

Bevándorlási politika kialakítása

0 pont

C1.1

A párkapcsolatokhoz és a családhoz kapcsolódó értékek Versenyképes munkabérek biztosítása a kritikus

1 pont

amennyiben a beavatkozás egyértelműen, közvetlenül és jelentősen támogatja a szempont teljesülését amennyiben a beavatkozás gyengén, vagy közvetve támogatja a szempont teljesülését amennyiben a beavatkozás a összességében semleges hatást gyakorol a szempont teljesülésére ha a beavatkozás nem érinti a szempont teljesülését ha a beavatkozás hatása nem megítélhető

A népesség-fogyás lelassítása

Népesség 2 pont

2013. június 20.


4. melléklet. OFTK fenntarthatósági értékelése (folyt.) Fenntarthatósági értékelés szempontrendszere: C1.8

C1.9

C1.10 C1.11 C1.12 C1.13 C1.8

C1.14 C2.1

Területi specifikus célok Az ország makroregionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása


150

C4.6


C1.7


C1.6

Szegénység


C1.5

Egészség


-2 pont


C1.4

Minőségi oktatás

-1 pont

C1.3


NR ?

C1.2

Tudás


0 pont

C1.1


1 pont



Népesség 2 pont

2013. június 20.



C1.9

C1.10 C1.11 C1.12 C1.13 C1.8

C1.14 C2.1

PRIORITÁSOK: Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben Innovatív gazdaságfejlesztés, kis- és középvállalkozások, stratégiai ágazatok, versenyképessé Elérhetőség, megújuló közösségi közlekedés és tranzitgazdaság Életképes vidék, bővülő agrár- és élelmiszergazdaság, halászat

PRIORITÁSOK: Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudástársadalom felé Foglalkoztatás, tudástársadalom

PRIORITÁSOK: Útban az energiafüggetlenség és -hatékonyságfelé Energia-hatékonyság, fenntartható erőforrásgazdálkodás, klíma- és környezetvédelem OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

151

C4.6


C1.7


C1.6

Szegénység


C1.5

Egészség


-2 pont


C1.4

Minőségi oktatás

-1 pont

C1.3


NR ?

C1.2

Tudás


0 pont

C1.1


1 pont



Népesség 2 pont

2013. június 20.



C1.9

C1.10 C1.11 C1.12 C1.13 C1.8

C1.14 C2.1

PRIORITÁSOK: Népesedési és közösségi fordulat Befogadó és gyarapodó társadalom Gyermekvállalás ösztönzése, népesedési kihívások kezelése Hatékony végrehajtás, jó állam

PRIORITÁSOK: Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések ahelyi gazdaság bázisán Területi integráció, területfejlesztés, városfejlesztés Vidéki térségek, vidéki gazdaság és közösségek Budapest és térsége fejlesztése OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

152

C4.6


C1.7


C1.6

Szegénység


C1.5

Egészség


-2 pont


C1.4

Minőségi oktatás

-1 pont

C1.3


NR ?

C1.2

Tudás


0 pont

C1.1


1 pont



Népesség 2 pont

2013. június 20.


4. melléklet. OFTK fenntarthatósági értékelése (folyt.) Fenntarthatósági értékelés szempontrendszere: Társadalmi erőforrások

NR ? -1 pont -2 pont


Gazdasági erőforrások

C2.1 C2.2 C2.3 C2.4 C2.5 C2.6 C3.1 C3.2 C3.3 C3.4 C3.5 C3.6 C4.1 C4.2 C4.3 C4.4 C4.5 C4.6 C4.7 C4.8

Átfogó célok Értékteremtő,foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelmealapozott, fenntartható Térségi potenciálokra térszerkezet

Szakpoltikákban érvényesítendő specifikus célok Versenyképes, innovatív hálózati gazdaság Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás


153

Prudens költségvetési gazdálkodás megteremtése A korosztályos egyensúly fokozatos visszaállítása

0 pont

Természeti erőforrások


1 pont


Társadalmi szerkezet átrendeződése Jó példák megjelenítése a közvélemény előtt A fenntarthatóság szempontjából előnyös A bizalom infrastruktúrájának erősítése A munkakörülményekkel való elégedettség, örömérzet A múlt örökségének ápolása, az identitás megerősítése Természeti erőforrás felhasználási korlátok Termelési technológiai korlátok vagy termék szabványok A természeti erőforrások használatának megfelelő Környezetkímélő technológiák és földhasználati módok A biodiverzitás, a talaj termőképessége, valamint az Az embert érő környezeti terhelés csökkentése A lokalizáció és a nemzetközi együttműködés egyensúlya: A helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése A bizalom infrastruktúrájának megerősítése a gazdaságban A vállalkozásra nehezedő terhek csökkentése Az innovációs ráfordítások növelése

2 pont

2013. június 20.







Területi specifikus célok Az ország makroregionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása


154


0 pont



1 pont



2 pont

2013. június 20.







PRIORITÁSOK: Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben Innovatív gazdaságfejlesztés, kis- és középvállalkozások, stratégiai ágazatok, versenyképesség Elérhetőség, megújuló közösségi közlekedés és tranzitgazdaság Életképes vidék, bővülő agrár- és élelmiszergazdaság, halászat

PRIORITÁSOK: Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudástársadalom felé Foglalkoztatás, tudástársadalom

PRIORITÁSOK: Útban az energiafüggetlenség és -hatékonyságfelé Energia-hatékonyság, fenntartható erőforrásgazdálkodás, klíma- és környezetvédelem OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

155


0 pont



1 pont



2 pont

2013. június 20.






PRIORITÁSOK: Népesedési és közösségi fordulat Befogadó és gyarapodó társadalom Gyermekvállalás ösztönzése, népesedési kihívások kezelése Hatékony végrehajtás, jó állam

PRIORITÁSOK: Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések ahelyi gazdaság bázisán Területi integráció, területfejlesztés, városfejlesztés Vidéki térségek, vidéki gazdaság és közösségek Budapest és térsége fejlesztése OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

156


0 pont




1 pont



2 pont

2013. június 20.


5. melléklet. OFTK környezeti teljesítményértékelése

1 pont 0 pont NR ? -1 pont -2 pont


Környezeti teljesítmény értékelés szempontrendszere E1

E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19

Légszennyezés és zaj csökkentése, levegőminőség A globális légszennyező hatások csökkentése Felszíni vizek védelme: a vizek jó ökológiai állapotának Felszín alatti vizek védelme, különösen a sérülékeny Talaj és földtani értékek védelme: hulladék megelőzése Natura 2000 és ÉTT védelme, fenntartható haszn., védett Tájkép megóvása, táji értékek optimális hasznosítása, a Erdők természetvédelme: természetközeli faösszetételű Havária helyzetek elkerülése; energiaipari, szállítási Megújuló energiaforrások használatának növelése Anyag- és energiatakarékosság növelése Emberi egészség védelme: toxikus anyagok kibocsátásának A környezettudatosság növelése, fenntartható A környezetbarát közlekedési formák elterjesztése (gyalogos, Épített környezeti értékek javítása, kulturális örökség környezetvédelmi infrastruktúra fenntartható fejleszt.: Környezetvédelmi K+F és innováció elősegítése Környezet-állapot monitoring és megfigyelés előmozdítása Határokon átterjedő környezeti hatások mérséklése

2 pont

Agrárgazdaság a) A természeti erőforrásokat és a biodiverzitást megőrző, a termőhelyi adottságokra építő területhasználat, termelési szerkezet és b) Az erdők egészségi állapotának megőrzése, az erdőtelepítések ütemének növelése a Nemzeti Erdőprogramban meghatározott c) A termőföldvagyon védelme, a 27%-os hazai földtulajdon szerzés és használat elősegítése az uniós szabályozással összhangban lévő eszközökkel. d) Halgazdálkodás támogatása, halgazdálkodásra épülő feldolgozás erősítése. e) Kertészetek korszerűsítése, támogatása. f) A fenntarthatóság követelményeit teljesítő, a foglalkoztatást biztosító gazdálkodási formák, családi gazdaságok és társulásaik segítése. g) A klímaváltozás hatásainak mérséklése az A öntözés fejlesztésével és széleskörű elterjesztésével, víztározóink öntözési célú hasznosításával, illetve a


157

2013. június 20.


5. melléklet. OFTK környezeti teljesítményértékelése (folyt.)




E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19


2 pont

Autó és járműipar a) Hazai fejlesztésű járműgyártás ösztönzése, támogatása. A járműipari központok támogatása, b)kiemelt Beruházás-ösztönzés az adminisztrációs, adózási és ipari parki könnyítések, foglalkoztatás kereteinek rugalmasabbá tételével. fejlesztésének c) Elektromos járművek támogatása. Beszállítói kör K+F tevékenységének, illetve

Az ipar horizontális és átfogó fejlesztési szempontjai, gépipar, belkereskedelem

a) A foglalkoztatottság bővítése azon gazdasági ágazatokban, amelyekben nagy tömegeknek munka biztosítható, mint pl.célzott a járműipar, az elektronika, a b) Fontos a gépipar támogatása a meglévő kiemelt területeken: mezőgazdasági gépgyártás, célgép-gyártás, élelmiszeripari-, csomagolóipari c) Az ipari szereplők K+F+I tevékenységének támogatása. d) A kisvállalkozások verseny-hátrányának csökkentése, helyi kiskereskedelem, helyi piacok erősítése. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

158

2013. június 20.


5. melléklet. OFTK környezeti teljesítményértékelése (folyt.) 1 pont 0 pont NR ? -1 pont -2 pont



E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19


2 pont

Egészségügy, egészségipar a) A természetes gyógytényezőkre és hagyományra, épülő egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a magyarországi egészségipar és b) A prevenció megerősítése a egészségturizmus betegségmegelőzésre összpontosító, egészségtudatos társadalmat építő, hatékony c) A határon átnyúló betegellátáshoz, az egészségügyi problémák (pl.: járványok, mentés katasztrófahelyzetekben, stb.) határonhasznosítása, átnyúló d) Geotermikus energia egészségipari ennek keretében termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítása. Ásványvíz- és

Élelmiszeripar

a) Feldolgozóipari kapacitások megőrzése, bővítése. Helyi feldolgozás erősítése, kisebb léptékű feldolgozó kapacitások b)Hazai (családi) ellátásbólspeciális fedezhető élelmiszer import visszaszorítása. c) Az élelmiszerlánc lerövidítése, élelmiszerönellátás, belső piacok visszaszerzése, fogyasztói tudatosság növelése. d) Az élelmiszerbiztonság magas szintű megteremtése és fenntarthatósága.


159

2013. június 20.






E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19


2 pont

Építő- és építőanyag ipar a) A magyar építőanyag-gyártás kultúrájának megtartása, versenyképességének és technikai hátterének javításával. b) A belső, helyi erőforrások (építőanyagok) használatának felkutatása és alkalmazása. A hatását is kiemelten figyelembe c) klímaváltozás Az energia-takarékossági célú lakóépületfelújításoknak rioritása. Az Aállami intézményrendszer infrastruktúrájának d) használt építőanyagok újrahasznosítási feltételrendszerének és előírásainak kidolgozása. A 2012. július 31-i Uniós Közleményben

Foglalkoztatás

a) Munkaerő mobilitás ösztönzése. Szükséges a határon átnyúló munkaerő-migráció feltételeinek javítása, a határ b) A szektorokon átívelő helyi, menti térségifoglalkoztatási foglalkoztatási együttműködéseket ösztönző partnerségek (foglalkoztatási paktumok)


160

2013. június 20.






E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19


2 pont

Katasztrófavédelem a) A Kárpát-medence teljes vízgyűjtő területén egységes, a jellemző katasztrófa kockázat típusokat kezelő korai előrejelző éstűzoltásra riasztó rendszer b) A katasztrófavédelem és műszaki mentésre specializált gépjárműállományának strukturális átalakítása, beavatkozó képesség c) Az ország teljes területialefedettségét biztosító környezettudatos és energiatakarékos laktanya- és egyéb a munkakörülményeket javító

KKV-k, beruházás ösztönzés

a) Helyi gazdaság, erősítése, fejlesztése. b) Kisvállalkozói parkok létrehozásának támogatása.


161

2013. június 20.






E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19


2 pont

Klímapolitika és energiabiztonság a) Továbbra is támogatni szükséges a lakás- és házfelújítási programokat az energiahatékonyság, energia-megtakarítás fokozása b) Támogatni, ösztönözni kell azérdekében. energiaszövetkezeteket, társulásokat, amelyek az alternatív energiaforrások felhasználására, c) A energetikai célú növénytermesztés, a a helyi mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú felhasználása, biomasszában lévő lehetőségek d) Szükséges a erdei lakosság energiatudatosságának növelése, a lakossági energiatakarékos beruházások kivetelezésének e) El kell végeznitámogatása. a megújuló energiaforrások mennyiségi és szerkezeti felmérését, meg kell tervezni az alkalmazás menetrendjét, kapcsolódva f) A klímapolitikát és energiabiztonságot regionális a szinten koordináló szervezet létrehozása. g) Erdőgazdálkodási fejlesztés az erdőterületek, erdei vízgyűjtők vízrendezésével, az erdők vízvisszatartó képesség javításával h) Az éghajlatváltozáshoz, a kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatások elleni védekezés az alkalmazkodóképesség javításával. OFTK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT : KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS EGYEZTETÉSI VÁLTOZATA

162

2013. június 20.





E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19


2 pont

Környezetvédelem, természetvédelem a) Területhasználati funkciók területi igényeinek minél kisebb termőfelület kieséssel járó harmonikus összehangolása, agroökológiai adottságokhoz b) A lakosság egészségét károsító folyamatok fékezése, visszafordítása, a környezeti eredetű betegségteher c) Vállalkozásokmérséklése. környezettechnológiai és környezeti innovációs tevékenységének és környezetközpontú fejlesztéseinek támogatása. d) A gazdasági-társadalmi folyamatok térbeli szervezése során a környezet eltartó- és tűrőképességével való összhang biztosítása, e) Az egyedi tájértékek és a kedvező tájkarakterelemek megőrzése. f) Idegenhonos inváziós fajok terjedésének visszaszorítása. g) Az épített környezet és a zöldfelületi rendszer védelme, fenntartható, érték alapú hasznosítása, a települések tájba h) A mobilitásharmonikusabb feltételeinek légszennyezésés zajterhelés-csökkentő módon történő biztosítása. Zajterhelés csökkentése, intézkedések i) A levegőminőség javításazajvédelmi a kibocsátások csökkentése révén (pl.: technológia fejlesztéssel), helyi légszennyezés csökkentése a kibocsátó


163

2013. június 20.






E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19


2 pont

Környezetvédelem, természetvédelem (folyt.) j) Több lábon álló és GMO-mentes gazdálkodás erősítése, az ökológiai gazdálkodás elterjesztése. k) Talajaink mennyiségi és minőségi védelme, a talajok termőképességének megőrzése, szervesanyag-gazdálkodás, tápanyag utánpótlás. l) Szükséges átalakítani a mezőgazdaság támogatási rendszerét, így szűkíteni kell azon tevékenységek körét, csökkenteni-megszűntetni m) Felül kell vizsgálni, illetve több támogatásukat, esetben fel kell számolni azokat a közvetlen és közvetett támogatásokat amelyek agazdálkodás természeti erőforrások n) Ésszerű ásványvagyon megteremtése, a gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyagok környezetkímélő o) Az évente képződőtervszerű hulladék és mennyisége folyamatosan csökkenjen. A hulladék hasznosulása növekedjen, p)képződő Az ipari szimbiózis lehetőségeinek feltárásaazés támogatása. q) A bekövetkezett katasztrófák következményeinek hatékony enyhítése, elhárítása, veszélyes anyagok káros hatásainak kezelése, sugárbiztonság


164

2013. június 20.






E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19


2 pont

Környezetvédelem, természetvédelem (folyt.) r) A határokon átnyúló környezetvédelmi problémák esetében ösztönözni szükséges a tematikus határon átnyúló együttműködések alkalmazását. s) A biológiai és táji sokféleség fenntartható használata, ex-situ védelmének megerősítése (génbank). t)A településfejlesztés tudatosabbá tétele, a fejlesztés és a rendezés során a fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvényesítése, a u) Belső téri levegőminőség javítása az újonnan épülő épületek megfelelő beltéri levegőminőségét biztosító minimum v) A biológiai és tájikövetelmények sokféleség megőrzése, mint prioritás beépítése a különböző hazai politikákba, tervekbe és programokba.

Közlekedéspolitika

a) KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS, ÚTÉPÍTÉS, HÍDÉPÍTÉS: A közúti közlekedés tekintetében a TEN-T hálózat hazai 50%-os kiépítettségét figyelembe véve b) VASÚTI KÖZLEKEDÉS: A vasúti közlekedés javítása érdekében alapvető prioritás a vasúti fő- és mellékvonal-hálózat,


165

2013. június 20.






E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19


2 pont

c) VÍZI KÖZLEKEDÉS:A vízi közlekedés előnyeinek kihasználásához szükséges az elavult járműpark korszerűsítése, a hazaiérdekeit kikötőhálózat EU-normáknak d) A nemzetgazdaság maximálisan támogató, a mobilitási igényekhez igazodó, középés hosszú távonKÖZLEKEDÉS: önfenntartó légiközlekedési e) KÖZÖSSÉGI Az ország agglomerációiban az elővárosi közlekedési rendszerek, a funkcionálisan f) A kerékpáros közlekedés részarányának növelése a nagyvárosokban a jelenlegi 2-3%-ról 10%ra,Környezetbarát, a kis- és közepesenergiatakarékos településeken pedig 30%-ra; g) közlekedés, elektromos mobilitás térnyerésének elősegítése a hozzá kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúra h) ÚTFELÚJÍTÁS: Térségi jelentőségi mellékúthálózatok fejlesztése. A közúthálózat átlagos burkolat-állapotának

Kulturális örökségvédelem

a) A turizmusba kapcsolódó épített örökségi helyszínek számának növelése az értékmegőrző és érték-kibontakoztató helyreállítás, bemutathatóvá b) Kulturális turisztikai programcsomagok létrehozása, a potenciális helyszínek és utak fejlesztése. c) A kulturális örökség megőrzése, mint gazdasági és társadalmi erőforrás fenntartható fejlesztése, értékeinek kibontakoztatása, nagyközönség


166

2013. június 20.





E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19


2 pont

Logisztika a) Fenntartható szállítás, a tranzitgazdaság fenntarthatóság követelményeire tekintettel lévő fejlesztése.

Sport

a) Hazai rendezésű nemzetközi versenysport rendezvények számának növelése. b) A stratégiai sportlétesítmények korszerűsítése és közösségi szabadidős használatra történő megnyitása. c) A fedett és szabadtéri szabadidősportinfrastruktúra egyenlő esélyű hozzáférést és energiahatékonyságot biztosító megújítása.

Szociálpolitika

a) A szociális szolgáltatások és intézmények infrastruktúra-fejlesztése, hozzáférhetőségének javítása, ellátórendszerek összehangolt

Településfejlesztés, egészségügy

a) Egészséges, biztonságos, a település és régió építészeti és táji értékeit hordozó, fenntartható, energiatakarékos és energiatudatos épített b) Integrált, innovatív, illetve kulturális érték alapú városrehabilitáció. c) A települési táj, a beépített területek, a burkolt felületek növekedésének lassítása (A természetközeli területek és a zöldfelületek terhére


167

2013. június 20.






E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19


2 pont

Turizmus a) Tematikus termékfejlesztés, terméktervek, tematikus utak és termékláncok, kiemelt programok (egészségturizmus, kulturális-, vallási és b) Közlekedéspolitikával összhangban nagytérségi elérhetőség fejlesztése, turisztikai kiszolgáló infrastruktúra és szolgáltatásminőség c) Az épített örökség erőforrásként való fejlesztése. használata a turizmusban, a művelődéstörténetileg hitelesen helyreállított és bemutatott objektumok

Vidékfejlesztés

a) A vidék kulturális és épített örökségének megőrzése, helyreállítása, fenntartható fejlesztése, a turizmusba való bekapcsolása. A vidék b) HELYI TERMELÉS: A vidék gazdaságának több lábra állítása, helyi, térségi gazdasági autonómia erősítése. fejlesztése, c) A vidéki települések infrastrukturális elérhetőség-javítás.


168

2013. június 20.






E2

E3

E4

E5

E6

E7

E8

E9

E10

E11

E12

E13

E14

E15

E16

E17

E18

E19


2 pont

Vízgazdálkodás a) Az EU Víz Keretirányelv intézkedési programja alapján a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése, komplex vízgyűjtő-fejlesztés, b) Ahol indokolt és lehetséges, ivóvíz kímélő a technológiák alkalmazását kell bevezetni, növelni kell a kinyert vizek újrahasznosítását és c) SZENNYVÍZ: A szennyvízkezelés alapinfrastruktúrájának fejlesztése, az elmaradó derogációs kötelezettségek d) A vízgazdálkodáson belül a vízvisszatartás, tározás feladatán túlmenően az árvízvédelmi védőképesség megtartása. Aztárolás árvizek és aszályok e) A csapadékvíz elvezetés és fejlesztésének támogatása. f) IVÓVÍZ: Az Ivóvízminőség-javító Program keretében az ivóvízellátó rendszerek rekonstrukciója.


169

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció c. dokumentum STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ Kidolgoztató: 2013

Recommend Documents