Kompetencia és esélyegyenlőség

Kompetencia és esélyegyenlőség

füzet_jav_1.indd 1

2009.04.09. 12:39:56

A kiadvány A projektpedagógia alkalmazása hátrányos helyzetį tanulók integrált nevelésében címį pedagógus-továbbképzés hatására megindult módszertani innováció folyamatába nyújt betekintést. Az itt A kiadvány egy hosszú távú programfejlesztġ és megjelenġ esszéisztikus írások olyan tanítók, tanárok, programadaptációs folyamathoz kapcsolódó szakmai intézményvezetġk tollából származnak, akik aktívan részt vettek a képzésen, majd elindultak a programadaptáció rögös útján, és mįhelymunka egyik produktuma, a tevékenység-központú iskolák bekapcsolódtak annak az országos szakmai mįhelynek a munkájába, felé vezetġ út egyik állomása. Olyan pedagógusok írták, akik már ahol lehetġségük volt megosztani tapasztalataikat, ötleteiket, hosszabb-rövidebb ideje „úton vannak”, megtapasztalták az út kérdéseiket, kételyeiket „útkeresġ” pedagógustársaikkal. Mįhelymunkánk során az egyes intézmények szemléletesen bemutatták kihívásait, nehézségeit, örömeit, és van mesélnivalójuk az úton Az Utolsó Padból Program az elsġ olyan deszegregációs beavatkozás a a már megvalósult és a még tervezett projektjeiket, projektszerį lévġknek, az elindulóknak és a még várakozóknak. Hogy mi a Napjainkban a pedagógusokkal szemben hazánkban is elvárás, hogy közoktatásban, amikor enyhe fokban értelmi fogyatékosnak tevékenységeiket. Közösen újraértelmeztük a projektpedagógia közös a „mesélġkben”? Útjuk célja.a Olyan nyilvánított tanulók soron kívüli kontrollvizsgálatával a fogyatékosság fogalmát, lépésrġl lépésre átgondoltuk az általános módszertani képesek legyenek interkulturális programok alkalmazására, sajátosiskolai gyakorlat állapotának „megszįnését” kívánták igazolni. számba A programban elemeket, fogásokat, vettük független a szükséges erġforrásokat, megteremtése, — alkalmazkodva nemzeti hagyományok, európai amelyben és egyetemes értékek a helyi igényekhez, szakértġk bevonásával több mint 2000 az „kisegítġ iskolába” járó megvizsgáltuk egyes intézmények lehetġségeit és korlátait. Szakmai sajátosságokhoz, korlátokhoz és lehetġségekhez — a gyermek elsajátíttatására, miközben segítik tanulócsoportjuk fejlġdését, az második osztályos tanulómįhelyünknek ismételt szakértġi vizsgálatára mindvégig szerveskerült részétsor. képezte az integráció, inklúzió egyének és kultúrák közötti különbségek megértését, s fejlesztik a A kontrollként szervezett vizsgálatokon a tanulók 11%-a bizonyult saját cselekvésein, tevékenységein keresztül, másokkal problematikája. visszahelyezhetġnek a lakóhelye szerinti vagy a szülġ által választott tanítványaikban az együttmįködés, az elfogadás, a nyitottság együttmįködve jut az új ismeretek birtokába, sajátítja el a Elsġsorban pedagógusoknak ajánlom ezt a gyįjteményt. Minden többségi általános iskolába. Sem akkor, sem most — a program képességét. A Nemzeti Alaptanterv arra ösztönzi a pedagógusokat, pedagógusnak, aki elfogadó és befogadó; minden pedagógusnak, aki különbözġ készségeket, képességeket. utóéletét bemutató kiadvány összeállítása idején — nem minġsítjük a úgy gondolja, hogy tanulhat mások munkájából, tapasztalataiból, hogy diákjaikat ismertessék meg mind saját kulturális örökségünk visszahelyezettek számát soknak vagy kevésnek. Nem az volt a cél, ötleteibġl; minden pedagógusnak, aki már úton van, aki most indul, és jellemzġivel, mind pedig az egyetemes kultúra, az emberi civilizáció hogy minél többen — esetleg nem kellġen megalapozottan — (Karlowits-Juhász Orchidea) aki még várakozik. visszakerüljenek a többségi iskolákba, sokkal inkább célunk volt a tágan értelmezett eredményeivel is. Ez a kötet a Multikulturális Orchidea) társadalom, elsġsorban a pedagógusok figyelmét felhívni arra, hogy(Karlowits-Juhász a tartalmak, interkulturális nevelés címį tanártovábbképzés és a hozzá problémás tanulók kiszorítása a többségi intézményekbġl a gyermek kapcsolódó országos szakmai mįhely munkacsoportjainak írásaiból tanulási lehetġségeit s késġbb a munka világában lehetséges helyét és

szerepét is meghatározza. A visszahelyezett tanulók életének alakulását néhány megyében nyomon követték, mások iskolai elġrehaladásáról egy újabb szakértġi vizsgálat alkalmával tájékozódtak. Kötetünkben bemutatjuk azt a társadalmi környezetet, különösen a pedagógia világát, amelyben a programot megvalósítottuk, néhány adatot a kontrollvizsgálat eredményeibġl, s végül tanulói utakat, amelyek az Utolsó Padból Program nyomán másként alakultak, mint az várható volt. (Torda Ágnes)

A „pedagógiai folklórként” terjedġ gyakorlatok mellett a drámának ta val is foglalkoztak, iskolásan: ezt i helyzetį tanulók integrált nevelés tanfolyamok hallgatói. Tanítási dr nġtt pedig a közös játék során tan (akit nevezhetünk tanárnak, tanító zetġnek – mindegy, ez a lényegen részt a gyerekek tevékenységében mintáit, engedi, hogy személyiség vevġi, mint addig. A saját szerepjá vihet a játékba, viselkedésbeli és hat elġ, provokálhat, de akár fegy A több mint húsz helyszínen – a te tott képzés a tanítási drámába tör egyes dramatikus módszerek és te alkalmazására készítette fel a rész gyakorlást célzó tervezési munkái érdemes megmutatni másoknak, „ módszereket alkalmazó tanórák vá bġl adunk közre két válogatást: a és második füzetét. A játék segítségével tanítani lehet során a résztvevġk megkapják az e játék örömét – ezt kívánják lehetġ „dolgozatok”. A vázlatok, terveze képessége és értéke kiadványaink átalakításnak a szakmaisága, szaks eredetit is megnézzük.

készült. A képzés befejeztével az egyes intézmények bemutatták, hogyan valósítják meg iskolájuk napi gyakorlatában a tanultakat, mit építettek be a nevelési-oktatási folyamatba. Ebbġl ad ízelítġt a kötet, amely ötletekkel szolgál azoknak a pedagógusoknak is, akik nem vettek részt a programban, azonban a jövġben hasonló fejlesztésére vállalkoznának. (Dr. Torgyik Judit)

SZKC209_06

Kultúrák találkozása

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

kémia Ta nulói munk a f üze t

ÓVODAI NEVELÉS KOMPETENCIATERÜLET ELMÉLETI ALAPVETÉSEK

TANÍTÓI ÚTMUTATÓ

füzet_jav_1.indd 2

2009.04.09. 12:40:29

Kedves Kollégánk! Az Educatio Kht. kiemelt feladata az, hogy támogassa az iskolák, óvodák szakmai megújulását. Ezen belül különösen nagy szerepe van annak, hogy segítse a kompetencia alapú oktatás legújabb eszközrendszerének bevezetését az oktatási nevelési gyakorlatba, valamint az egyes intézmények törekvéseit az egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása érdekében. Közvetlen feladatunk, hogy hatékonyan segítsük az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében szolgáltatásokat igénylő intézmények szakembereinek és a szaktanácsadóinak a tájékozódását. Ebben a kiadványban rövid áttekintést szeretnénk adni programjainkról és kiadványainkról, amelyek segítséget nyújtanak Önnek és munkatársainak abban, hogy megteremtsék a kompetencia alapú oktatás feltételeit és biztosítsák az esélyegyenlőséget intézményeikben. Az óvodai-iskolai nevelésben, oktatásban kiemelt célunk az, hogy felkészítsük gyerekeinket, tanítványainkat az egész életet átfogó tanulásra. Ennek egyik fontos feltétele a kompetencia alapú oktatás meghonosítása, melynek során ismeret, készség és a személyiség attidűd oldalának kiegyensúlyozott, rendszerszerű fejlesztését valósítjuk meg a tanítási-tanulási folyamatban. Fontos feladat a sze mélyre szabott oktatás megvalósítása, amelyben differenciált programokra (a tehetséggondozástól a különböző típusú hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű fogyatékossággal élő tanulók neveléséig) van szükség. Kiemelt feladatunk az is, hogy a digitális kommunikáció korában minden gyerek birtokába jusson azoknak a készségeknek és ismereteknek, amelyekkel az IKT-eszközöket használni tudja, és ezzel segítse megvalósítani az egész életet átfogó tanulás egyéni útját. A Nemzeti Fejlesztési Terv Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Programjai keretében ezekhez a feladatokhoz kerestük a megoldást 2004 és 2008 között. Több száz innovatív pedagógus, szakértő és kutató közreműködésével olyan oktatási programcsomagok születtek, amelyek a külföldi példák mellett elsősorban a hazai tapasztalatokon és eredményeken alapulnak. Több mint száz iskolában, óvodában tesztelték az elkészült programcsomagokat, és további közel ötszáz intézményben már a kipróbálás, a helyi adaptációk készítésére vállalkoztak a kollégák. Az így létrejött eszközök rendszert alkotnak, közös pedagógiai elvekre épülnek, egymást kiegészítik, ezzel lehetőséget nyújtanak arra, hogy az iskola sokszínű feladatait és az óvoda színes világát egységes rendszerben, egységes pedagógiai kultúra alapján kezelhessük.

3 füzet_jav_1.indd 3

2009.04.09. 12:40:29

Kompetencia és esélyegyenlőség A fejlesztések fő irányai és eredményei: 1. kompetencia alapú pedagógiai rendszer elemeinek kidolgozása, melyben több mint 10 000 órányi tananyag áll rendelkezésre; 2. a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó pedagógusok és más szakemberek számára képzési programok, ajánlások, mérőeszközök, szakmai háttéranyagok kidolgozása; 3. a szociálisan hátrányos helyzetben élőkkel, különösen a roma tanulókkal foglalkozó pedagógusok és más szakemberek számára képzési programok, ajánlások, szakmai háttéranyagok kidolgozása; 4. A digitális kompetencia fejlesztésére módszertani segédanyagok, digitális taneszközök és rendszer, valamint IKT alapú pedagógus-továbbképzési programok kidolgozása és mindezek szakmai támogatása. Az eredmények alkalmazása, honosítása a közoktatási intézmények 10%-ában elindult. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv közoktatás-fejlesztési pályázatainak segítségével komoly lehetőség kínálkozik arra, hogy az innovációs folyamat tovább erősödjék. Jelen kiadványunk célja, hogy fejlesztéseink eredményeit az új felhasználók mielőbb áttekinthessék, s ezzel betekintést nyerjenek a tantermi munka szintjén zajló folyamatokba, a nevelés rendszerébe, továbbá, hogy az elmé lyültebb tájékozódás forrásait is bemutassuk Önnek. Budapest, 2009. március 31.

Visnyei Csaba ügyvezető


2009.04.09. 12:40:31

I. Kompetencia alapú pedagógiai rendszer Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. (elődje a suliNova Kht.) programfejlesztési központjának feladata 2004–2008 között a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1 intézkedés központi programjának megvalósítása volt. Az intézkedés keretében olyan oktatási programcsomagok, valamint tanár-továbbképzési és mentorképzési programok kerültek kidolgozásra, amelyek megfelelnek a kompetenciafejlesztés követelményeinek. A fejlesztési területeket a NAT kulcskompetenciákkal és az ÓNOAP-ban megfogalmazottakkal szoros ös�szefüggésben, hat kompetenciaterületen határoztuk meg: Óvodai nevelés kompetenciaterület Szövegértési-szövegalkotási kompetencia Matematikai kompetencia Idegen nyelvi kompetencia Életpálya-építési kompetencia Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák A felsorolt kompetenciaterületeken olyan oktatási programcsomagokat hoztunk létre, melyek teljes eszközrendszert nyújtanak a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez. A programcsomagok elemei különböző eszközökkel segítik a tanulás-tanítás folyamatát, így tartalmazzák a következőket: pedagógiai koncepciót, amely feltérképezi a programcsomag legfontosabb pedagógiai és más tudományos alapelveit, és a közoktatás tartalmi rendszereihez (például: NAT, érettségi követelmények) való kapcsolódási pontjait, módszertani sajátosságait, eszközrendszerét, iskolai felhasználhatóságát; programtantervet, amely a koncepcióban szereplő alapelvek gyakorlati irányú kifejtését tartalmazza; modulokat, azaz tanulási-tanítási egységeket, amelyek tartalmaznak oo rövid leírást a modul felhasználásának lehetőségeiről és feltételeiről; oo modulleírást, mely lépésről lépésre írja le az egymást követő tevékeny ségeket, az ajánlott munkaformákat és módszereket, differenciálási lehetőségeket, a felhasznált eszközöket és egyéb mellékleteket; 5 füzet_jav_1.indd 5

2009.04.09. 12:40:32

Kompetencia és esélyegyenlőség oo ajánlásokat, amelyek kiegészítik a modulban megjelenő tartalmakat, más bejárási útvonalakat kínálnak, kiegészítést tesznek a modulban javasolt értékelési formák differenciált használatához, illetve javaslatot adnak a helyi adaptációk elkészítéséhez; tanulói eszközrendszert, amely tartalmazza a hagyományos vagy digitális segédleteket, értékelési eszköztárat, amely fejleszti a tanulók önértékelését, motiválja részvételüket a tanulásban, és segítségével mérhető és ellenőrizhető az egyéni fejlődés. A programcsomagok moduláris felépítése szabadságot kínál az egyéni tervezéshez és a helyi adaptációk megvalósításához. Ez a rugalmas szerkezet és a pedagógus számára készült eszközkészlet hatékony támogatást ad ahhoz is, hogy az újszerű tanulásszervezési keretekben, például projektoktatásban, epochális rendszerű oktatásban, tantárgy-tömbösítéshez, témahetek szervezéséhez, műveltségterületi integráció megvalósításához is fel lehessen azokat használni. A programcsomagok három, egymást kiegészítő típusban (A, B, C) készültek. „A” típus: ez a programcsomagtípus az adott NAT műveltségi területhez tartalmilag szervesen kapcsolódó, a műveltségi terület (tantárgyak) feldolgozása során hasznosítható, kompetenciafejlesztő tananyagot tartalmaz. „B” típus: ez a programcsomagtípus az adott kompetenciát több műveltségi terület tanításának keretében, kereszttantervi módon támogatja, szaktárgyi órák témáinak feldolgozásával. „C” típus: ez a programcsomagtípus a tanórán kívüli nevelési-tanítási helyzetekhez kínál modulokat a kompetenciafejlesztés kereteiben (például a napközi, szakkörök, tehetséggondozás vagy a kollégiumi nevelés számára). A programcsomagok bevezetését segítik az akkreditált és az oktatási és kulturális miniszter által közzétett kerettantervek. (Lásd: Közlemény a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programjának központi programja keretében kifejlesztett kompetencia alapú oktatási programok kiadásáról szóló, 2007. november 7-én megjelent közlemény kiegészítéséről. 2008. június 30.) A programcsomagok intézményi alkalmazását, az adaptáció folyamatát tanártovábbképzési program, valamint mentorképzési program segíti. Ezekkel az 6 füzet_jav_1.indd 6

2009.04.09. 12:40:33

I. Kompetencia alapú pedagógiai rendszer elemekkel együtt válnak a kompetencia alapú oktatási programcsomagok teljes pedagógiai rendszerré. Az alábbiakban az egyes kompetenciaterületek mutatkoznak be.

Óvodai nevelés kompetenciaterület fejlesztése Az óvodában komplex nevelés folyik. A komplexitás új szemléletű megközelítése olyan tudástartalmakat, képességeket és attitűd elemeket, azaz kompetenciákat feltételez, amelyek kidolgozása szükségszerűvé vált a nevelés továbbfejlesztése érdekében. Az óvodai programcsomag tartalmi hátterét az óvodapedagógia kidolgozatlan területei adják: az óvoda-iskola átmenet problémaköre, a befogadó (inkluzív) pedagógia szűk körű alkalmazása, az érzelmi-erkölcsi nevelés háttérbe szorulása. További feladatot ró ránk, hogy a nevelés eszközei közül a játék kapja meg az őt megillető helyét, szerepét az óvodai nevelésben. Megváltoztak a családok elvárásai az óvodával szemben. Ezeknek a változásoknak a követésével nehezen tart lépést a pedagógusok képzése. A fenti feladatok megoldására kínálnak lehetőséget az óvodapedagógusok számára készült szakanyagok és a hozzájuk tartozó eszközrendszer. A kompetencia alapú óvodai programcsomag tartalmi jellemzői: Gyerekközpontúság Érvényes Helyi Nevelési Programhoz való illeszthetőség Moduláris jellegéből adódó rugalmas alkalmazás Képességfejlesztés, mint kiinduló pont Komplexitás Választhatóság A kompetencia alapú óvodai programcsomag módszertani jellemzői: Célja a személyiség holisztikus fejlesztése Épít a gyerek magával hozott tapasztalataira és tudására Előtérbe helyezi a tapasztalatba ágyazott képességfejlesztést Sokszínű feldolgozási módszert kínál Látásmódja rendszerszerű 7 füzet_jav_1.indd 7

2009.04.09. 12:40:33

Kompetencia és esélyegyenlőség Mindezek a jellemzők az alapelvek és pedagógiai alapvetések mentén érvényesülnek. Az alapelvek – megegyezően az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában megfogalmazottakkal – a fejlődő személyiséget körülvevő tiszteletet, szeretetet, megbecsülést, elfogadást jelentik. A pedagógiai alapvetések a gyermeki jogokat, szükségleteket, tevékenységformákat, nevelési célokat fogalmazzák meg. Érvényesítésük céljából a kidolgozás során figyelembe vettük: a magyar nemzeti kultúrát és hagyományait, a magyar óvodapedagógia progresszív eredményeit, az alapprogram irányelveit, a fejlődéslélektan tudományos megállapításait, a gyerek fejlődésének nyomon követését, az iskolára való alkalmasság képességstruktúráját és fejlettségi szintjeit. A programcsomag elméleti fejlesztési anyagokból és tárgyi fejlesztési eszközökből áll. Az elméleti fejlesztési anyagokat az Elméleti alapvetések és a Komplex Fejlesztési Tématerv ajánlások adják. Az Elméleti alapvetések egy általános szakmai koncepciót és a fent említett három kidolgozatlan fejlesztési területre vonatkozó pedagógiai koncepciót tartalmaz, valamint olyan szakmai írásokat, anyagokat, amelyek ezek feldolgozását, megértését segítik. A Komplex Fejlesztési Tématervek ajánlások, négy képességfajtára és három differenciálási szintre kidolgozottan. Az ajánlások tartalmai hozzájárulnak a gyerekek képességfejlesztéséhez, valamint a tevékenységek céljának, feladatának, módszereinek, eszközeinek, előzetes anyagainak, szervezeti kereteinek kiválasztásához. A tárgyi fejlesztési eszközök több kötetből álló, A világ befogadásának elérhetőségei című füzetsorozat és eszköztár. Egyes részei: Zenevarázs Bábjáték és Játék a bábokkal Meseládikó eszköztár Játszunk? Természetesen! Felfedezések a természetben Kiegészítő segédlet (további dráma- és mozgásos játékok, valamint példatár) Néphagyomány Játék, tánc, élet Játék, tánc, élet (DVD) Varázseszközök az óvodában ( ajánlások az érzelmi, erkölcsi kompetenciák fejlesztéséhez) Kóstolgató (gyermekirodalmi összeállítás) A gyermekek fejlődésének nyomon követése 8 füzet_jav_1.indd 8

2009.04.09. 12:40:34

I. Kompetencia alapú pedagógiai rendszer A programcsomag egyes elemeiről bővebb tájékoztatás található a füzethez tartozó DVD-n. Az elméleti fejlesztési anyagok és a tárgyi fejlesztési eszközök együttesen adják a programcsomagot, a bennük lévő értékek összegződnek. Mindezt kiegészíti egy, a programcsomag bevezetéséhez, alkalmazásához, beválásának vizsgálatához, a gyermek fejlődésének nyomon követéséhez készült DVD. További információk: Labáth Ferencné [email protected] A programcsomag megtekinthető: http://sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=254

A Szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztése A szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlettségi színvonala meghatározza a tanulási képességet, az információk birtoklását, így alapvetően befolyásolja a társadalmi beilleszkedést, a felnőtt lét minőségét. Munkánkat meghatározó alapelvünk szerint a kompetencia fejlesztése a közoktatás egészét érintő feladat. Minden programunk a képességek kialakulásának különböző időigényével is számol, ezért a feladatok szintjén is meghatároztuk a differenciálási lehetőségeket. Összefoglalva, a fejlesztés alapelvei a következők: Differenciálás Tevékenységközpontúság Módszertani sokszínűség Változatos munkaformák Összhangban a többi kompetenciaterülettel A kompetenciaterületen létrejött programcsomagok száma: 8 (a táblázatban pirossal jelölve)

füzet_jav_1.indd 9

9

2009.04.09. 12:40:36


1–4. évfolyam Kezdő szakasz

„A” típus „B” típus Tantárgyhoz Különböző tantárgyi illesztett program területeken megvalósuló fejlesztés

„C” típus Tanórán kívüli fejlesztés

1. A magyar nyelv és irodalom tantárgyban megvalósuló fejlesztés

4. 1–6.évfolyam Báb-dráma

1. Természetismeret, Matematika

Ének-zene Rajz- és vizuális nevelés

2. 5–6. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgyban megvalósuló fejlesztés

3. Természetismeret, Történelem, Matematika Testnevelés Ének-zene Rajz- és vizuális nevelés

2. 7–12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgyban megvalósuló fejlesztés

5. Történelem,

Szakiskola 9–10. évfolyam

8. A magyar nyelv és irodalom tantárgyban megvalósuló fejlesztés

Óraszámok

Teljes évi óraszámra

Biológia, Földrajz, Fizika, Kémia

1–4. évfolyamon csak tanári útmutatók készültek: 1–20 perces egységek 5–12. évfolyamon tantárgyanként évi 2–6 tanítási órára, nyomtatott tanulói eszközök készültek

6. 7–9. évfolyam Médiaismeret 7. 9–12. évfolyam Irodalmi önképző

Évi 30 órára, 15 foglalkozásra


2009.04.09. 12:40:37

I. Kompetencia alapú pedagógiai rendszer „A” típus Kezdő szakasz: 1–4. évfolyam Jellemzői A program – tartalmának felfelé nyitott, többféle elágazási lehetőségnek utat engedő szabályozottságával – kedvez a gyakorlati felhasználásban a többféle módszertani eljárásrendszer alkalmazásának. A tanulási motiváltság fenntartása érdekében, a korai tanulási kudarcok megelőzésére elvárja a szükség szerint megnyújtott alapozó szakaszok beépítését a tanulás folyamatába. A gyermek egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód ösztönzésével növeli a sajátos nevelési igényű diákok együttnevelésének, eredményes fejlesztésének esélyeit. Kompetencia alapú tanulási stratégiát részesít előnyben, ezért – tekintettel a korosztály jellemzőire – a kezdő olvasás- és írástanításban kiemelt szerepet szán a cselekvéses tanulásnak. Legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve azok megvalósulását a program nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel: oo reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezeléséhez, oo minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében, oo megelőzhető a lemorzsolódás, elkerülhető a szegregáció. A diákok fejlesztéséhez javasolt tevékenységrendszer a tapasztalatszerzésre épülő megismerést, a kooperatív tanulási technikákat és az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztést generálja. Magyar nyelv és irodalom az 5–12. évfolyam számára Jellemzői Teljes lefedettség a magyartanításban (teljes évi óraszámra készült) Integrált magyar nyelv- és irodalomtanítási program: nem válik el egymástól az irodalom és a nyelv tanítása A szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztésének hangsúlyával készült program Tematikus fókuszok szerint strukturált tananyag Szintézis a 11–12. évfolyamon (kronológia megjelenése, igazodás a jelenlegi érettségihez) Cél: a jó olvasó 11 füzet_jav_1.indd 11

2009.04.09. 12:40:38

Kompetencia és esélyegyenlőség Mit jelent az integrált anyanyelv- és irodalomtanítás? Kiemelt cél a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztése mellett a kommunikációs képesség hatékony fejlesztése. Differenciált képességfejlesztést kínál a diagnosztikai mérések beépítésével. Induktív nyelvészeti kiindulópont jellemzi – irodalmi és nem irodalmi nyelvi tapasztalatokból indul ki. Időt hagy a tanulás során fellépő problémák feltárására, a feladatok megoldására, az egyéni utak kialakítására, gyakorlásra. Elősegíti az egyéni olvasási stratégiák kialakulását. A tananyagokban a műválasztás alapelve az intertextualitás, így a szövegek kiválasztásában érvényesül a lélektani-erkölcsi vagy eszmetörténeti szempont, a poétikai képesség fejlesztésének lehetősége, és az olvasó személyes szempontja. „B” típus Különböző tantárgyi területeken történő kompetenciafejlesztés 5–12. évfolyam A modulok beépíthetők az adott tantárgy tantervébe, hiszen az adott tantárgy tantervéhez igazodva készültek, a szaktanárnak nem kell feláldoznia egyetlen tanóráját sem, a szakóra ismeretanyagának speciális feldolgozásáról van szó. A feldolgozás módja a szövegértés-szövegalkotás fejlesztésére fókuszál. A modulleírásokban az adott ismeretanyagra építve lépésről lépésre követhetők a képességfejlesztés lehetséges fázisai. Várt eredmények: Fejlődik a különböző szövegtípusok és szövegformák olvasása, alkotása. A szaktanárok megtanulják a szövegértés-szövegalkotás fejlesztésének módszereit, és alkalmazni fogják a modulon túli órákon is. A diákok jobban megértik a tankönyvi szövegeket, tehát sikeresebben tudnak majd tanulni. „C” típus A tanórán kívüli fejlesztési területeken a programok 15x2 tanórára készültek. Lehetőséget biztosítanak az „A”, „B” típusú fejlesztés elmélyítésére, a kompetencia továbbfejlesztésére, a felzárkóztatásra, differenciálásra, a tehetséggondozásra. 12 füzet_jav_1.indd 12

2009.04.09. 12:40:38

I. Kompetencia alapú pedagógiai rendszer További információk: Kerner Anna [email protected] A programcsomagok megtekinthetők: http://sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=255

A matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai programcsomagok elsősorban a matematikai kompetenciát, mellette azonban kisebb-nagyobb mértékben a NAT mindegyik kulcskompetenciáját fejlesztik. Nagy hangsúlyt kap a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása, a tévedés és a vita lehetősége, a jó munkalégkör biztosítása, a gyakorlat közeli problémák megoldása. Az „A” típusú programcsomagok a tanórai fejlesztést szolgálják, a matematikai műveltségterület teljes egészét lefedik az általános iskola 1−8., a gimnázium és a szakközépiskola 9−12. évfolyamán, valamint a szakiskolák 9−10. évfolyamán. A „C” típusú programcsomagok formálják, alakítják a matematika iránti pozitív attitűdöt a tanórán kívüli (szabadidős, szakköri, napközis stb…) játékos tevékenységek körében. A modulok alkotóelemei A modul tanári része tartalmazza oo a modul célját, időbeosztását, oo a képességfejlesztés fókuszait, oo a javasolt módszereket, eszközöket, oo a tanulói feladatokat és azok megoldásait, oo az adott tanóra feldolgozásának a menetét. A modulleírások pontosan tartalmaznak minden utasítást, segédletet, háttérinformációt, szakirodalmat és eszközöket, amelyekre a tanárnak szüksége van a tanóra megtartása előtt és közben. A tanulói rész tartalmazza a feladatokat, feladatlapokat és elméleti összegezéseket. 13 füzet_jav_1.indd 13

2009.04.09. 12:40:39

Kompetencia és esélyegyenlőség A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. A legtöbb modulhoz tanári és tanulói eszközök kapcsolódnak: demonstrációs eszközök, feladatkártyák, kockák, dominók, triminók, játéktáblák, fóliáról vagy számítógépről kivetíthető segédanyagok, mérőlapok stb. A fejlesztés során sok új, különösen a térszemlélet fejlesztését segítő eszköz is készült. A magyar matematikatanításban először jelent meg az 1−12. évfolyamon végigvonuló összehasonlító geometria témaköre, és az ehhez szükséges Lénárt-féle gömbkészlet. A „B” típusú programcsomagok elsősorban az általános gondolkodási képességek fejlesztését célozzák meg más műveltségterületeken (Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember a természetben, valamint a Földünk és környezetünk) a meglévő tantárgyi ismeretek segítségével, és nem a tantárgyi ismeretek bővítését. Itt az elsődleges cél nem a tananyag megtanítása, hanem a rendszerező és kombinatív képesség, a deduktív és induktív gondolkodás fejlesztése az adott műveltségterületi (tantárgyi) ismeretek segítségével. Ezáltal természetesen a tantárgyi ismeretek is rögzülnek. A munkafüzet minden területen, minden évfolyamon öt modult tartalmaz, amelyek a legáltalánosabb tematikus területeket fedik le. A feladatsorok az óra bármelyik részébe beilleszthetők akár ráhangoló, akár ismétlő részként, akár gyakorlásként, és feldolgozhatók frontálisan, egyéni munkában, párban vagy akár csoportban. A „B” típusú programcsomagok tantárgyi és évfolyami bontása: Tantárgy

Évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12.

Környezetismeret

3., 4.

Természetismeret

5., 6.

Történelem

5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12.

Földrajz

7., 8., 9., 10.

Kémia

7., 10.

Fizika

8., 9., 11.

Biológia

8., 10., 12.

A bevezető – kezdő szakaszban a fentiektől eltérő „B” típusú kereszttantervi fejlesztések is készültek: olyan tanítói modulok, amelyek a Művészetek 1–2. év14 füzet_jav_1.indd 14

2009.04.09. 12:40:40

I. Kompetencia alapú pedagógiai rendszer folyamában elsősorban az alapkészségeket, a Testnevelés 1–4. évfolyamában a számolás-számlálás készséget, az Ember a természetben 1–2. évfolyamán, a Művé szetek 3. évfolyamán pedig a becslés-mérés készség fejlesztését támogatják. További információk: Pálfalvi Józsefné [email protected] A programcsomagok megtekinthetők: http://sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=256

Az Idegen nyelvi kompetencia fejlesztése Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésének programja a használható, eszközjellegű nyelvtudás megszerzésére irányul a személyiség fejlesztésén keresztül. Célja a kommunikatív kompetencia fejlesztése, mely hozzájárul a tanulók idegen nyelvi szituációkban való sikeres eligazodásához, valamint a kreatív és önkifejezésre képes személyiséggé válás formálásához. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése érdekében olyan oktatási anyagok kidolgozására került sor, amelyek célja többrétű: 1. elősegítik a korszerű, tevékenységekre épülő, tanulóközpontú idegennyelv-oktatás módszertanának megújítását, illetve megerősítését; 2. kereszttantervi megközelítésre és autentikus szövegekre épülő, kiegészítő tananyagokkal segítik a nyelvi és általános készségek együttes fejlesztését; 3. moduláris tananyagrendszerben, több nyelvi szinten kínál fejlesztési lehetőséget egy-egy korcsoporton belül. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére a nyelvtanulás kötelező szakaszában, 10–19 éves nyelvtanulók számára rugalmasan alkalmazható, modulrendszerű kiegészítő tananyagokat, míg a 6–10 éves nyelvtanulók számára teljes óraszámot lefedő akkreditált nyelvi programot kínálunk. A modulrendszerű kiegészítő tananyagok, a modulok általában 5–5 tanórát ölelnek fel. Felhasználásuk a tanmenet minimum 30%-ában ajánlott, de rugalmas alkalmazásuk révén felhasználásuk valójában kötetlen. A tananyagmodulok a NAT követelményeire támaszkodnak, az általános és nyelvi készségek együttes fejlesztését szolgálják, és olyan, a korosztály számára érdekes és motiváló témákkal foglalkoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy bármelyik helyi tantervbe és tanári tanmenetbe beilleszthetők legyenek. 15 füzet_jav_1.indd 15

2009.04.09. 12:40:41

Kompetencia és esélyegyenlőség Az idegen nyelvi tananyagok újszerűsége a módszertani tartalmakon túl, a korcsoportos bontásban és a nyelvi szintek gazdagságában rejlik. Korcsoport

Angol

6–8 éves nyelvtanulók számára

teljes nyelvi program teljes nyelvi program A1- nyelvi szinten A1- nyelvi szinten


teljes nyelvi program teljes nyelvi program A1- nyelvi szinten A1- nyelvi szinten


kiegészítő kiegészítő tananyagok tananyagok A1-, A1, A1-, A1, A1+ A1+ nyelvi szinteken nyelvi szinteken


Introductory phase Exploiting a story Topics and Activities

Introductory phase Exploiting a story Topics and Activities

Német

Francia —

Die ersten Studen Deutsch Themenbearbeitung Tipps und Ideen —

Die ersten Studen Deutsch Themenbearbeitung Tipps und Ideen

Story-time Creative Communication Projects in the language lessons

Märchen und Kinderreime Kreative Kommunikation Projekten in den Sprachstuden

kiegészítő tananyagok A1, A1+, A2, A2+ nyelvi szinteken

kiegészítő tananyagok A1, A1+, A2 nyelvi szinteken

Creative Communication Projects in the language lessons Internet in the language lessons

Kreative Kommunikation Projekten in den Sprachstuden Internet in den Sprachstunden

—

—


2009.04.09. 12:40:42

I. Kompetencia alapú pedagógiai rendszer Korcsoport

Angol

Német

Francia


kiegészítő tananyagok A1, A1+, A2, A2+, B1 nyelvi szinteken

kiegészítő tananyagok A1+, A2, A2+, B1 nyelvi szinteken

kiegészítő tananyagok A1, A1+, A2 nyelvi szinteken



Communication créative Projets en cours de langue Internet en cours de langue

kiegészítő tananyagok A2+, B1, B2 nyelvi szinteken

kiegészítő tananyagok A2, A2+, B1, B2, B2+ nyelvi szinteken

kiegészítő tananyagok A2, A2+, B1, B2, B2+ nyelvi szinteken



Communication créative Projets en cours de langue Internet en cours de langue


Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére és a kiemelt fejlesztési területek céljainak megvalósítására négyféle tananyagtípust különböztetünk meg a kiegészítő tananyagok között, amelyek a készségfejlesztés prioritását jelölik meg: MeseMondóka: szövegértés és szövegalkotás fejlesztése a célnyelvi gyermekirodalom anyagából merítve a 10–13 éves korosztálynak; Kreatív kommunikáció: beszédkészség fejlesztése kihívást jelentő tartalmak és tevékenységek, motiváló témák és szituációk segítségével a 10–19 éves korosztálynak; Projektek a nyelvórán: nyelvi készségek integrált fejlesztése projektmunkában a 10–19 éves korosztálynak; Internet a nyelvórán: az internet kínálta lehetőségek integrálása a nyelvtanulásban a 12–19 éves korosztály számára. A nem magyar anyanyelvű tanulók nyelvi fejlesztését a magyar mint idegen nyelvi programunk segíti. A 6–8, 10–11 és 14–15 éves kezdő nyelvtanulóknak készült bevezető programunk a tanulók közoktatásunkba való minél könnyebb és gyor17 füzet_jav_1.indd 17

2009.04.09. 12:40:43

Kompetencia és esélyegyenlőség sabb beilleszkedését segíti. Külön, a szövegértést-szövegalkotást kereszttantervi tartalmak segítségével fejlesztő ötletekkel támogatjuk azokat a nem magyar anyanyelvű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusokat, akik szaktárgyukon belül végzik a fejlesztést. Ehhez a szövegértés-szövegalkotás „B” típusú moduljait olyan ötletekkel egészítettük ki, amelyek lehetőséget adnak a nem magyar anyanyelvű vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók differenciált nyelvi fejlesztéséhez. További információ: Kuti Zsuzsa Idegen nyelvi kompetenciaterület [email protected] A programcsomagok megtekinthetők: http://sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=257

Az Életpálya-építési kompetenciák fejlesztése Célok Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. E kompetenciák megszerzés éh ez sok más mel lett a következő oldalon található táblázatban rend szerezett képes ségek, ismeretek és attidűdök fej lesztését tartjuk a legfontosabbnak: 18 füzet_jav_1.indd 18

2009.04.09. 12:40:44

I. Kompetencia alapú pedagógiai rendszer FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK

Önmeghatározás

Össze tevők

Képességek

Ismeretek

Attitűdök

Önellenőrzés Helyzetelemzés

Standardok Helyzetelemek: körülmények, magán és publikus helyzetek Szerepismeret

Önkontroll igénye Pl.: helyzetértékelés igénye, önelemzés igénye A szereppel való viszony deklarálása Pl.: szolidaritás, segítőkészség stb. Pl.: kudarctűrés, kitartás stb.

Szerep- és pozíciómeghatározás Kooperáció A saját teljesítőképesség becslése Normakövetés

Stratégiaalkotás

Önbemutatás

Alkalmazkodás

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás: közlő, elbeszélő, leíró, kapcsolatápoló szövegtípusokban

Tervezés: célmeghatározás útkeresés az utak közötti választás és a haladás módjának meghatározása a tevékenységek tartalmának tervezése a tevékenységek ütemezése

Cél- és feladatismeret A követelmények eléréséhez szükséges kompetenciák, tudások ismerete Normaismeret

Normatudatos magatartás Pl.: együttműködési készség, csoporttudat, saját szükségletek és igények kielégítésének késleltetni tudása Önérdek-érvényesítés Megnyilvánulási igény

A körülményekhez és/ vagy a partnerekhez való igazodás következményeinek ismerete adott helyzetben Önismeret Elbeszélő, leíró, kapcsolatápoló szövegtípusok ismerete Adott helyzet normáinak ismerete Adott helyzetben a saját pozíció ismerete Önbemutatás céljának ismerete Tervkészítés elemei, módja Céltudatosság Pontosság Időérzék


2009.04.09. 12:40:47

Kompetencia és esélyegyenlőség FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK

Stratégiamegvalósítás

Össze tevők

Képességek

Ismeretek

Attitűdök

Információkezelés

Adatgyűjtés, adatkezelés, feltételek és viszonyok összefüggése, információalkotás és átadás Szöveges információ esetén: lényegkiemelés, koherencia teremtés Az információszerzés és -átadás elektronikus eszköztárának alkalmazása A tervben szereplő célok, utak, eljárások ismerete

Önállóság igénye Kíváncsiság Okkeresés igénye

A terveknek megfelelő haladás Szükség esetén tervmódosítás Elemzés, értékelés

Céltudatosság Pontosság Időérzék Kontrolligény

A kompetenciamátrix természetesen csak listázza, és nem sorrendbe állítja a kompetenciaterületek domináns elemeit. Pedagógiai alapelvek Folyamatosság, rendszeresség. Az életpálya-építéssel kapcsolatos feladatvégzés nem lehet „kampánymunka”, a tanulók teljes iskolai előmenetelében, illetve a teljes tanévben folyik. Személyesség, differenciálás. Az életpálya-építést a pedagógus, illetve a munkába bekapcsolódó szakember a tanuló számára személyre szabottan fejleszti, figyelembe véve a tanuló életkorát, élethelyzetét, személyes képességeit, tudását, lehetőségeit, ambícióit. Esélyegyenlőség. A pedagógus arra törekszik, hogy a személyes gondoskodást minden tanuló szükségletei és igényei szerint megkapja. A pedagógus szerepe: kutatásvezető, tanácsadó. A pedagógus ebben a szerepben támogatást nyújt a tanuló önálló, heurisztikus ismeretszer zéséhez, igény szerint tanácsokat, információkat nyújt döntési helyzetekben. Ha kell, vitatkozik, érvel. Érveiben kerüli a tekintélyérveket. Tapasztalatszerzés lehetősége. A pedagógus olyan tanulási helyzeteket teremt, amelyben a tanuló kipróbálhatja önmagát, kellő próbálkozási (téve dési és korrekciós) lehetőséget kap. 20 füzet_jav_1.indd 20

2009.04.09. 12:40:48

I. Kompetencia alapú pedagógiai rendszer Együttműködés. Az együttműködés alapelve azt jelenti, hogy a tanulón kívül a pedagógus a munka során együttműködik a tanuló családjával, gondozó jával, illetve azokkal a szakemberekkel, akik várhatóan támogatást tudnak nyújtani a munkához. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésére 3 programcsomagtípust hoztunk létre: „A” típus: több műveltségterület tartalmain 45 perces tanórákon megjelenő modulokból álló programcsomag, amely az egyes műveltségterületek éves óraszámának legfeljebb 20-25% -át fedik le. „B” típus: magyar nyelv és irodalom, valamint matematika műveltségi területeken megjelenő, a tanórákból 15-20 percet igénylő, a tanórák aktuális tartalmához jól illeszthető, kereszttantervi modulokból álló programcsomag. Évfolyamonként és műveltségi területenként 18-18 modul készült. „C” típus: kötetlen tartalmakon, tanórán kívüli tevékenységekben (kézműves szakkör, tanulás tanulását segítő önképzőkör, iskolai vállalkozás, klub stb.) megjelenő, fejlesztési céljainkhoz jól illeszkedő tevékenységeket generáló, évfolyamonként 30 órát lefedő programcsomag. Bár a „C” típusú modulok tartalmai kötetlenek, sok esetben jól köthetők műveltségi területekhez. További információk: Farkas László [email protected] A programcsomagok megtekinthetők: http://sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=258

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák hosszú idő alatt, lassan kiala kuló attitűdökből és képességekből épülnek fel, s nagyon sokféle tartalmi terület ismeretelemeit olvasztják magukba. Formálódásuk nem kapcsolódik dominánsan az iskolához, különféle spontán hatások sokasága fejleszti őket, a célirányos és tudatos pedagógiai munka azonban nagymértékben hozzájárulhat megerősödésükhöz. A programfejlesztéshez kapcsolódó kutatások eredményeként a szociális kompetenciákat öt nagy kompetenciacsoportra bontottuk, majd ezeken belül határoztuk meg a pedagógiai munka során tudatosan fejlesztendő konkrét kompetenciákat. 21 füzet_jav_1.indd 21

2009.04.09. 12:40:49

Kompetencia és esélyegyenlőség Az öt fő terület: Önismerettel összefüggő kompetenciák Önszabályozás Énhatékonyság-érzés A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek Társas kompetenciák A szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületen alapfokon (1–6. évfolyam), illetve középfokon (7–12. évfolyam) három-három programcsomag készült. Műveltségterülethez kötődő „A” típusú programcsomagok 1–6. évfolyam „A1”: Én és a világ A programcsomagban a körülöttünk lévő világ törvényei, összefüggései, felfedezései kerülnek előtérbe. A programcsomag foglalkozásai a Nemzeti Alaptanterv (NAT) több műveltségterületéhez is kapcsolódnak. Az „A” programcsomagokban kerülnek legjobban előtérbe az ismeretszerzéshez szükséges kognitív kompetenciák. Ahogy itt kerül elő a legtöbb hagyományos értelemben vett tantárgyi is meret is. Azonban a hangsúly mégis az ismeretszerzés változatos lehetőségein, a tudás elmélyítésén és személyessé tételén van. A programcsomag célja a tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítése, a környezettudatos magatartás kialakítása. 7–12. évfolyam „A2”: Polgár a demokráciában A programcsomag moduljai egy-egy tantárgyhoz kötődnek (történelem, társadalomismeret, etika, kémia, fizika, biológia, osztályfőnöki óra stb.). A modu loknak a célja az, hogy segítsenek a gyerekeknek megtalálni a helyüket a társadalomban, felkészülhessenek arra, hogy felnőtt korukban önálló, jó döntéseket hozó, demokratikusan gondolkodó és cselekvő emberekké váljanak, akik ismerik jogaikat és kötelességeiket. A tanórákon olyan témákkal, tevékenységekkel találkoznak a diákok, amelyek mintául, segítségül szolgálnak későbbi életükben. Kereszttantervi „B” típusú programcsomagok 1–6. évfolyam „B1”: Én és a másik A programcsomag a hangsúlyt a társas kompetenciákra helyezi. A gyerekek kereszttantervi tartalmakon keresztül tanulják meg az együttműködés szabályait, előtérbe kerül az empátia, tolerancia, egymás iránti figyelem, konfliktusok kezelése, önállóság és szolidaritás. 22 füzet_jav_1.indd 22

2009.04.09. 12:40:49

I. Kompetencia alapú pedagógiai rendszer 7–12. évfolyam „B2”: Felkészítés a felnőtt szerepekre A programcsomag a családban élő gyerek és felnőtt, a közéleti ember, a munkát végző, egészségesen élő, önmagáért és másokért felelősséget viselő ember kompetenciáit fejleszti elsősorban. Szükség van erre, hiszen a felnőtt világban számos „szerepünk” van, amelyek mindegyikében helyt kell állnunk, méghozzá jól, ezt pedig a gyerekkorban kezdődő begyakorlás nagymértékben elősegíti. Tanórán kívüli „C” típusú programcsomagok 1–6. évfolyam „C1”: Az én dimenziói A teljes program alapkoncepciója szerint az önismeret, önbizalom és az alkotókészség megléte és fejlesztése alapozza meg a lényegi tanulást, befogadást. Tudjuk, hogy ezek a kompetenciák elengedhetetlen feltételei minden társas kompetenciának is. Mások elfogadása, a másokkal való együttműködés akkor lehetséges, ha önmagunkat elfogadjuk, és belső biztonságérzetünk megengedi, hogy nyitottakká váljunk társaink felé. Az iskolák ezen kompetenciák fejlesztésében képesek látványos sikereket elérni, de nem kevés példa van arra is, hogy nem veszik őket eléggé figyelembe. Mindez sokban függ attól, hogy milyen pedagógus személyiségek vannak egy tantestületben, milyen a légkör az iskolában. Ezen az esetlegességen kíván változtatni ez a programcsomag, amely az önismerettel, önszabályozással, énhatékonyság-érzéssel összefüggő kompetenciák és a kreativitás tudatos fejlesztésére törekszik. 7–12. évfolyam „C2”: Toleranciára nevelés A toleranciához kapcsolódóan a kompetenciák tudatos fejlesztése már indokolt ennél a korosztálynál, hiszen a gyerekek ekkorra már elegendő személyes kapcsolattal, tapasztalattal, ismerettel rendelkeznek ehhez. A különböző kultúrák, szubkultúrák, a másság megismerésének igénye, ezek nyitott megközelítése nem csupán cél, hanem egyszerre eszköz és módszer is. Ez a törekvés nemcsak a kulturális másság megismerésére terjed ki, hanem a mentális adottságokra, a testi jegyekre, tanulási-érdeklődési eltérésekre is, annak érdekében, hogy a tolerancia ne csupán tanult viselkedés legyen, hanem belső meggyőződéssé váljon mint a társadalmi együttélés és a demokratikus cselekvés feltétele. További információk: dr. Czike Bernadett [email protected] A programcsomagok megtekinthetők: http://sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=259 23 füzet_jav_1.indd 23

2009.04.09. 12:40:50

24

füzet_jav_1.indd 24

A* B** C*** A B C A Szövegértés Matematika Idegen nyelv A B C A B C A

B C Szoc. komp. A B C

A

* Az „A” típusú programcsomagok moduljai teljes, 45 perces tanórákon jelennek meg ** A „B” típusú programcsomagok moduljai 1 vagy 2 órásak, illetve az óra egy részében, kereszttantervi modulként jelennek meg *** A „C” típusú programcsomagok moduljai tanórán kívüli időszakban, (szakkör, önképzőkör stb.) jelennek meg. A táblázat részletes kifejtése a DVD-n található

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség Nat kulcskompetencia Kompetenciaterület Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Földünk, környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

A programcsomagok és a NAT 2007 kapcsolata

B C Életpálya A B C

A


2009.04.09. 12:40:51

II. Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése A következő oldalakon a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1 intézkedés „B” komponense keretében kifejlesztett, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelését támogató termékek, szolgáltatások rövid bemutatását olvashatják. Az inkluzív nevelést támogató eszközök rövid áttekintésével szeretnénk segítséget nyújtani a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelését folytató vagy arra felkészülni kívánó intézményeknek és munkatársaiknak. Ehhez tekintjük eszköznek a kompetencia alapú oktatáshoz készült programcsomagokat. Milyen termékekről van szó? 1. Egyéni szint (akkreditált pedagógus-továbbképzések az együttneveléshez szükséges pedagógusi kompetenciák elsajátításához) 2. Osztálytermi szint (az integrált oktatás know-how-ja – tanári eszközök, segédanyagok a kompetencia alapú programcsomagok SNI-szempontú adaptációjához, DVD-k, CD-k stb.) 3. Intézményi szint (szakértői támogatás, kiadványok) 4. Társadalmi szint (a befogadói attitűd növelése – képzések szülői csoportok, fenntartók, szakmacsoportok részére) Minden termék nyilvános, a www.sulinovadatbank.hu címen a programés módszertani adatbankból közvetlenül elérhető és letölthető, oktatási céllal használható. 25 füzet_jav_1.indd 25

2009.04.09. 12:40:56

Kompetencia és esélyegyenlőség Akkreditált pedagógus-továbbképzések az együttneveléshez szükséges pedagógusi kompetenciák elsajátításához

A program címe

Óraszám

Az alapítási és indítási engedély száma

A tanórai differenciálás megvalósításának lehetőségei a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában

30

OM 175/139/2005.

Tevékenység-központú pedagógiák alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében-oktatásában

30

OM 175/148/2005.

A projektpedagógia alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében-oktatásában

30

OM 175/138/2005.

A tanulók személyre szabott szöveges értékelése a speciális nevelési igényű tanulók integrált nevelésében

30

OM 175/137/2005.

Hatékony tanulómegismerési és segítő technikák, a pedagógiai diagnózis alkalmazási lehetőségei a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében

30

OM 175/147/2005.

Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében-oktatásában

30

OM 175/146/2005.

Drámapedagógiai eszközök alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében

30

OM 175/136/2005.

Kooperatív tanulási technikák alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében-oktatásában

30

OM 175/135/2005.

Az együttnevelés (integráló nevelés) elmélete és gyakorlata

120

OM 274/I/2004.


2009.04.09. 12:40:56

II. Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése Az osztálytermi munkát segítő eszközök a befogadó intézmény többségi pedagógusainak, gyógypedagógusainak A támogató eszközök teljes köréről részletesen tájékozódhat az Adaptációs mátrixban, amely fogyatékossági területenként haladva rövid summáriumokban összegezi a hatékony munka végzéséhez szükséges ismereteket és röviden bemutatja az adott kompetenciaterülethez készült összes kiadványt és egyéb segédanyagot. Keresse az Adaptációs kézikönyv 191–416. oldalán! Az adatbankban itt találja: http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=1063 1. Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez Az ajánlások 5 kompetenciaterülethez (szövegértés-szövegalkotás, matematikai, idegen nyelvi, életpálya-építési, szociális, életviteli és környezeti kompetenciák), valamint az óvodai neveléshez készültek, kompetenciaterületenként minden fogyatékossági területet lefedve [6×9 (esetenként 10) kiadvány]. Részletes ismertetőket a DVD-n talál, az Ajánlások teljes terjedelmükben itt érhetők el: http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=1063 2. Útmutatók sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez Módszertani intézményi útmutató (kapcsos könyv) Az egyes módszertani intézményeket, szervezeti felépítésüket, szakmai munkájukat, igénybe vehető szolgáltatásaikat mutatja be fogyatékossági területenként. Dokumentációs útmutató (kapcsos könyv) A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó dokumentumok értelme zésében, a gyerekek fejlődésével és fejlesztésével kapcsolatos dokumen táció vezetésében nyújt gyakorlati segítséget fogyatékossági területenként. Részletes ismertetőket a DVD-n talál, az Útmutatók teljes terjedelmükben itt érhetők el: http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=142 Sérülésspecifikus eszköztár (CD) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlsztése során szükséges speciális eszközök és használatukat bemutató sérülésspecifikus eszköztárak fogyatékossági területenként. Részletes ismertetőket a DVD-n talál, az Eszköztárak teljes terjedelmükben itt érhetők el: http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=3731


27

2009.04.09. 12:40:57

Kompetencia és esélyegyenlőség 3. Mintamodulok sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez (CD-ROM) A kompetencia alapú programcsomagok négy kompetenciaterületén (szövegértésszövegalkotás, matematikai, életpálya-építési, szociális kompetenciák) kiválasztott modulok SNI-szempontú feldolgozása, adaptálása az 1–2. évfolyamra. A mintegy 150 mintamodul tartalmazza az eredeti modulleírást és annak adaptációs javaslatát több fogyatékossági területre is mintát adva arra. Néhány mintamodult talál a CD-n, a teljes kínálat jelenleg feltöltés alatt, kísérje figyelemmel az adatbankot! 4. Egyéni fejlesztés – habilitációs és rehabilitációs tevékenységek (DVD-k, valamint fejlesztőfoglalkozás-tervek és óravázlatok könyv alakban) A kisfilmek integráló intézményekben rögzített tanórarészleteket, egyéni és kiscsoportos gyógypedagógiai és fejlesztőpedagógiai foglalkozásokat, tanórarészleteket tartalmaznak jó gyakorlatokat mutatva a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal végzett gyógypedagógiai, illetve fejlesztőpedagógiai eljárások, valamint a differenciáló pedagógia tanórai alkalmazására. A foglalkozástervek és óravázlatok könyv alakban is elérhetőek. Nézze meg a DVD-n található filmet az osztályon belüli gyógypedagógiai megsegítés módszereiről!

A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését támogató szolgáltatások intézményi szinten

Szaktanácsadói támogatás (adaptációs szakértői támogatás, folyamattanácsadói támogatás) Adaptációs kézikönyv. Gyakorlati útmutató együttnevelő intézmények számára az intézmény és a pedagógus meglévő tudásának aktivizálása, új keretekbe történő illesztése, az intézményi innovációk megvalósítása érdekében. Részletes ismertetőt a DVD-n talál, az Adaptációs kézikönyv teljes terjedelmében itt érhető el: http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=1063

28

Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához. Az együttműködésen keresztül abban a folyamatban kínál mindenki számára részvételt, amely szól a nevelő-oktató, fejlesztő,


2009.04.09. 12:40:58

II. Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése értékközvetítő, majd az új tudások megszerzésére és átadására kész, a változásokra érzékenyen reagáló pedagógusról, az innováció megvalósítására, befogadására nyitott szervezetről, a mindennapok intézményi működésébe ágyazott folyamatairól, valamint a jó gyakorlat teremtésének példáiról, lehetőségeiről. Részletes ismertetőt a DVD-n talál, az Útravaló teljes terjedelmében itt érhető el: http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=1063 Tovább az akadálypályán. Prevenciós lehetőségek a sajátos nevelési igényű tanulók középiskolai lemorzsolódásának és idő előtti elhagyásának megelőzésére. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelését támogató további háttéranyagokat, ismertetőket is talál a DVD-n!


2009.04.09. 12:41:01

30


minden kompetenciaterülethez készült



Nagyothalló

Pszichés fejlődés zavaraival küzdő1

Súlyos hallássérült

Négy kompetencia területhez (szövegértésszövegalkotás, matematikai, életpályaépítési, szociális kompetenciák) és kiválasztott modulokhoz készültek 1–2. évfolyamra

Mintamodulok sajátos neve Jó lési igényű gyakor gyermekek latok együtt neveléséhez

Jó gyakorlatok 3 területen: pedagógia, szervezet fejlesztés, tágabb társadalmi környeze tet érintő

Kézi köny vek, DVD-k

Egyéb

A közoktatásról szóló 1993. évi – többször módosított – LXIX. törvény 2008. évi változása szerinti elnevezéssel: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermek, tanuló.


Módszertani intézményi útmutató

Vak

Sérülésspecifikus eszközök

Minden fogyatékossági területhez készült minden típusú útmutató

Dokumentációs útmutató

1


Mozgáskorlátozott

Útmutatók sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez

Tanulásban akadályozott óvodai neveléshez nem készült


Gyengénlátó

Óvodai nevelés

idegen nyelvi kompetenciaterülethez nem készült

Szövegértésszövegalkotás


Matematikai kom petenciaterület

Értelmileg akadályozott

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

Beszédfogyatékos

Idegen nyelvi kompetencia terület


Életpálya-építési kompetencia terület

Autizmussal élő

SNI-gyermek

Ajánlások sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

Áttekintő táblázat az együttnevelést segítő eszközökről


2009.04.09. 12:41:02

III. Halmozottan Hátrányos helyzetű gyermekek oktatási integrációjának támogatása Az alábbi oldalakon a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1 intézkedés „A” komponense keretében kifejlesztett, a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyermekek integrált oktatásának elterjesztését és iskolai esélyegyenlőségük biztosítását támogató eszközeink, szolgáltatásaink, valamint a TÁMOP 3.3.1 kiemelt projekt keretében bővülő fej lesztéseink rövid bemutatását olvashatják. A szegregációmentes, befogadó oktatási környezet kialakítását és a sikeres együttnevelést támogató eszközök rövid áttekintésével szeretnénk segítséget nyújtani a hátrányos helyzetű, kiemelten a roma gyermekek, tanulók integrált nevelését folytató vagy arra felkészülni kívánó intézményeknek és munkatársaiknak. Milyen segítségre számíthatnak? 1. Az IPR bevezetését és alkalmazását támogató akkreditált pedagógus-továbbképzések, amelyek az együttneveléshez szükséges pedagógusi kompetenciák elsajátításához járulnak hozzá. 2. Tantermi gyakorlatot, módszertani adaptációt segítő kézikönyvek, multimédiás integrációs tudásbázis DVD. 3. A befogadó intézménnyé válást segítő stratégiai alapművek és szakértői, tanácsadói szolgáltatások. 4. A társadalmi környezet bevonását, érzékenyítését célzó továbbképzések. 1. Akkreditált pedagógus-továbbképzések a hátrányos helyzetű, kiemelten a roma gyermekek, tanulók együttneveléséhez szükséges pedagógusi kompetenciák elsajátításához Az iskolai integrációs pedagógiai program, az együttnevelés bevezetésének és kiépítésének támogatására 30 és 60 órás akkreditált tantestületi, gyakorlatorientált pedagógus-továbbképzéseink a következők: 31 füzet_jav_1.indd 31

2009.04.09. 12:41:03

Kompetencia és esélyegyenlőség A program címe

Az alapítási engedély száma

Óraszám

Hatékony együttnevelés az iskolában. Az integrációs felkészítéshez – illetve képesség kibontakoztató fejlesztéshez – szükséges pedagógiai és jogi ismeretek elsajátítása

OM 274/155/2004

30

Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében

OM 173/75/2005

30

A projektpedagógia alkalmazása hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésében

OM 173/83/2005

30

Drámapedagógia a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére (Bevezetés a tanítási drámába: felkészítés egyes dramatikus módszerek és technikák együttnevelési célú pedagógia alkalmazására)

OM 173/48/2005

60

Hatékony tanuló-megismerési technikák

OM 173/77/2005

30

A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére

OM 173/78/2005

30

Az árnyalt értékelés a gyakorlatban, mint a sikeres tanulás és az egészséges személyiségfejlődés feltétele

OM 173/55/2005

30

Tanórai differenciálás a gyakorlatban – az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszerei, mint a sikeres integráció egyik feltétele

OM 173/73/2005

30

Multikulturális tartalmak és interkulturális nevelés: az iskolai kultúra és környezet átalakítása a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítására

OM 173/57/2005

30

Professzionális tanári kommunikáció integráló iskolai környezetben

OM 173/74/2005

30

A tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására való felkészítés, – olyan pedagógiai elvek, módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják

OM 173/76/2005

30


2009.04.09. 12:41:04

III. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek... Az iskolák által már jól ismert továbbképzéseken túl – az ÚMFT TÁM OP 3.3.1 „Oktatási esélyegyenlőség és integráció” című kiemelt projektben – további képzések kifejlesztésére, bővítésére kerül sor. Az integrációs pedagógiai keretrendszer (IPR) működtetését segítő továbbképzések új képzésekkel egészülnek ki: óvodai IPR képzés célja, hogy a 2007-től már az óvodákban is elérhető integrációs támogatás felhasználása megfelelő szakmai támogatás mellett történhessen. középiskolai IPR képzés célja hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanu lók lemorzsolódásának veszélye csökkenjen és minél nagyobb arányban legyenek sikeresek az érettségit adó képzési formákban. integrációra érzékenyítő (IPR-Light) képzés azon iskolák számára ajánljuk, amelyek egyelőre alacsonyabb arányban oktatnak halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. A képzés kifejlesztésének és megvalósításának célja, hogy érzékenyítsen, és megoldási utat kínáljon a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikertelenségének mérséklésére. A TÁMOP pályázati konstrukcióiban nyertes, közoktatási intézményekben a mindennapi, együttnevelő, komplex pedagógiai gyakorlat elterjedését, az integrációs módszertanok sikeres adaptációját szélesebb szakmai tudással rendelkező mentorok segítik a jövőben. Az integrációs módszertanok sikeres adaptációjához mentoraink egyszerre több területen nyújtanak majd segítséget. Az integrált módszertani területek: 1. tanórai differenciálás, kooperatív tanulás, árnyalt értékelés alkalmazása 2. projektpedagógia és a tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása 3. hatékony tanuló-megismerési technikák, és drámapedagógia alkalmazása 2. A tantermi gyakorlatot, az IPR eszközelemek adaptációját segítő módszertani segédanyagok, kézikönyvek, multimédiás integrációs tudásbázis DVD Az IPR tanulást-tanítást segítő eszközelemeinek komplex alkalmazásáról, továbbfejleszthető gyakorlatokról tájékozódhatnak. Olyan tanulásszervezési, metodikai eljárásokat, eszközöket ismerhetnek meg, amelyek rugalmas felhasználást, alkalmazást kínálnak. 33 füzet_jav_1.indd 33

2009.04.09. 12:41:05

Kompetencia és esélyegyenlőség A legfontosabb támogató eszközök: Az IPR eszközelemek komplex adaptációját segítő gyakorlatgyűjtemény A gyakorlatgyűjtemény a tevékenységközpontú módszerek alkalmazására való felkészülést, az IPR eszközelemek intézményi adaptációját, a képzők, mentorok felkészítését, a tanácsadók tevékenységét és a pedagógusok napi együttnevelő gyakorlatát támogatja. Az IPR tanulást-tanítást segítő eszközelemeinek komplex alkalmazására mintát és továbbfejleszthető gyakorlatokat tartalmazó gyűjtemény projekttervei elsősorban a 10–14 éves korosztály heterogén csoportban való együttneveléséhez kínálnak olyan eljárásokat, eszközöket, amelyek tantárgyi tartalmakra, de a tanórán kívüli tevékenységekre is adaptálhatók. Alkalmasak a tantárgyi – és önálló tanulói képességek, a szociális–együttműködési–elfogadási – kompetenciák fejlesztésére, a multikulturalitás közvetítésére. Olyan tanulásszervezési, metodikai eljárásokat tartalmaznak, amelyek rugalmasan felhasználhatók, kisebb, önálló és komplex egységekben is alkalmazhatók, helyi szinteken továbbfejleszthetők. Közvetlenül elérhető: http://www.educatio.hu/images/download/hefop/project_2/TKP_ Eszkoztar.pdf Integrációs pedagógiai műhelyfüzetek Az integrációs pedagógiai műhelyfüzetek az IPR eszközrendszerének mindennapi alkalmazásához, az együttnevelés mószertani eljárásainak megvalósításához adnak ötletet, adaptációs alapot. Élményeiket és tapasztalataikat osztják meg Önökkel a programelemeket már kipróbáló intézmények és pedagógusok. Közvetlenül elérhetőek: http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=1033 Integrációs tudásbázis az együttneveléséhez (interaktív DVD)

34

Integrációs tudásbázis címmel multimédiás, az integrációs felkészülést, az IPR intézményi továbbfejlesztését támogató, gyakorlatorientált, interaktív, 2 egységből álló digitális tudástárat fejlesztettünk („Az integrációs program és a társadalmi környezet” és „Az integrációs pedagógiai módszertan”). A tudásbázis tematikus elrendezéssel, kulcsszavas kereséssel, menürendszerrel támogatja a mindennapi együttnevelés alkalmazását, fejlesztését. Segítséget nyújt az integrációban résztvevő szereplőknek, szervezeteknek, az intézményfenntartóknak, pedagógusoknak, szülőknek, tanácsadóknak és szakértőknek,


2009.04.09. 12:41:05

III. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek... hogy miképpen lehet az esélyegyenlőséget megteremteni a pedagógiai folyamatban, illetve hogyan lehet az egyenlő esélyeket biztosítani, azaz, hogyan lehet az iskolát inkluzívvá alakítani. Közvetlenül elérhető: http://www.educatio.hu/hefop_projektek/projekt_7 Pedagógus-továbbképzési kézikönyvek: Az IPR bevezetését és kiépítését támogató akkreditált pedagógus-továbbképzési kézikönyvek tartalmi, elméleti háttereivel és a tanórákon is alkalmazható gyakorlataival nyújtanak szakszerű segítséget a napi inkluzív pedagógiai folyamatok tervezeséhez és megvalósításához. Közvetlenül elérhetőek: http://www.educatio.hu/hefop_projektek/projekt_2 3. Intézményi innovációt segítő stratégiai alapművek és különböző szakértői, tanácsadói szolgáltatások Stratégiai alapművek: A módszertani, elméleti és stratégiai alapművek mint hiánypótló szakirodalom valamennyi, az integrált oktatásban érintett szereplőt: pedagógust, fenntartót, szülőt egyaránt megszólítanak. Modellek, esetek, sikerek ismertetésével mutatnak be követhető példákat, lehetőségeket az együttnevelést felvállaló intézményeknek és támogató környezetüknek. Közvetlenül elérhetőek: http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=4849 Szakértői, tanácsadói szolgáltatások integrációs szakértői támogatás A közoktatási intézményekben az együttneveléshez szükséges jogi és pedagógia feltételek kialakításában, fejlesztésében, a folyamatok értékelésében töltenek be szerepet. régiós irodavezetők 7 régióban tartják a kapcsolatot az intézményekkel és intézményfenntartókkal, pedagógiai, szakmai és társadalmi szervezetekkel. Közreműködnek az integrációs neveléshez szükséges információk megosztásában, programkoordinációban.


35

2009.04.09. 12:41:06

Kompetencia és esélyegyenlőség esélyegyenlőségi szakértők A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szegregációmentes oktatását támogatják azáltal, hogy az intézményfenntartók számára segítik az esélyegyenlőtlenség okainak feltárását, megoldásuk tervezését és végrehajtási folyamatát. 4. A társadalmi környezet számára kifejlesztett továbbképzések, amelyek célja a befogadói attitűd növelése A társadalmi környezet érzékenyítését, az integráció melletti elkötelezettséget erősítő képzések az iskola partneri, támogató rendszerének kiépítését, működését segítik. A települési, kistérségi, regionális együttműködéseket, érdekérvényítést mozdítják elő, a szociális és gyermekjóléti szolgálatok, a média képviselői, a helyi döntéshozók, civil szervezetek, az iskolák környezetében lévő egyéb intézmények, a szociális szféra, a kisebbségi önkormányzatok képviselőinek bevonásával. A képzés hivatalos neve

Akkreditációs engedély szám Óraszám

Diszkriminációmentes közoktatás: a kisebbségi önkormányzatok és civil szerveztek szerepe és lehetőségei

PL-0871

30

Romák megjelenítése a médiában – szakmai kurzus újságírók számára

PL-0994

30

Integrált iskola – támogató környezet

PL-1043

30

A szociális szakma eszközei a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének támogatására

PL-1099

30

IV/5/2006

30

Fenntartói kötelezettségek: egyenlő bánásmód a közoktatásban

Közvetlenül elérhető: http://www.educatio.hu/hefop_projektek/project_3


2009.04.09. 12:41:07

III. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek... 5. Extracurriculáris programok és fejlesztések támogatása A tanodákban folyó pedagógiai munka tartalmi, tárgyi, egységes feltétel- és követelményrendszerének fejlesztését, fenntartatását segítjük a tanodákban dolgozó pedagógusok képzésével és a tanodai nevelőmunka minőségfejlesztését támogató szakértői rendszerrel. A tanodákban folyó nevelő munka hatékonyságának és a szükséges beavatkozások, fejlesztések meghatározásának segítésére egységes alap-elvárás rendszer, tanoda-standard áll rendelkezésre. A standard a tanodák minőségbiztosítási rendszere, amely szabályozza a működésük tárgyi és szakmai feltételeit. Közvetlenül elérhető: http://www.educatio.hu/images/download/hefop/project_5/Tanoda_ sztenderd.pdf


2009.04.09. 12:41:08


2009.04.09. 12:41:12

IV. A digitális kompetencia fejlesztése Az eLearning Igazgatóság az Educatio Kht. szakmai szervezeti egysége, a Sulinet Prog- TANULJUNK MÁSKÉPPEN! ramiroda utódszervezete. A tevékenységi területünk alapvetően az info-kommunikációs technológia (IKT) alapú módszertani, taneszköz, valamint eLearning szolgáltatás fejlesztésére és biztosítására koncentrálódik: IKT alapú módszertani fejlesztés Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) tartalommenedzsment keretrendszer fejlesztése és üzemeltetése digitális taneszköz, tananyag fejlesztése és a fejlesztés támogatása IKT alapú pedagógus továbbképzési programok alapítása és szakmai támo gatása hagyományos és a Kempelen Farkas Digitális Könyvtár fejlesztése és üzemeltetése Elektronikus Információ Szolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program koordinátora Európai Innovatív Iskolahálózat magyar koordinátoraként szakmai projektek lebonyolítása hazai és nemzetközi eLearning projektekben való részvétel, tartalom- és tanulás-menedzsment rendszerek adaptálása, fejlesztése és üzemeltetése

IKT alapú módszertani fejlesztés Feladatunk az digitális/IKT kompetencia fejlesztés területének kidolgozása, valamint az ehhez kapcsolódó digitális taneszköz fejlesztés, és pedagógus-továbbképzés. A digitális tananyag-fejlesztések főként a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) már működő tananyag adatbázisához illeszkednek. Az SDT-be kerülnek azok a hazai és nemzetközi tananyagok is, amelyek elősegítik a hatékony tudásátadás és -befo-


39

2009.04.09. 12:41:14

Kompetencia és esélyegyenlőség gadás folyamatát. Az SDT tartalomkezelési szolgáltatásaival a tanórai és tanórán kívüli fejlesztési tevékenységeket is hatékonyan tudja támogatni. A digitális tartalomszolgáltatás mind a közoktatás, mind a felsőoktatás egyik kie melt célja, a korszerű tanítási-tanulási módok eszköze. A tartalmak közreadásának számos, nemzetközileg elismert ajánlása, szabványa létezik; ez szolgálja a platformok közti adatcserét, az adatok kinyerhetőségét, és garantálja a hosszú távú felhasználhatóságot. A „suliNova Adatbank” tartalmainak beillesztése a Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtárba (http://www.tankonyvtar.hu) is ezt a célt szolgálja: a programcsomagok dinamikus adatbázisba illesztése, a tartalmak metaadatokkal, tárgyszavakkal való ellátása, a kereshetőség, továbbá az átjárhatóság biztosítása az SDT-, valamint a jövőben egyéb rendszerek/tartalomgazdák felé. Az IKT területtel foglalkozó pedagógusoknak a http://ikt.sulinet.hu oldal nyújt segítséget: tanmenetek, pedagógiai információk, IKT oktatási program, digitális taneszközök különböző műveltségterületekhez, tantárgyakhoz és évfolyamokhoz kapcsolódóan. Közvetlen segítséget az [email protected] címen keresztül nyújtunk a szakmai szolgáltatóknak és a pedagógusoknak.

Sulinet Digitális Tudásbázis (http://sdt.sulinet.hu) A Sulinet Digitális Tudásbázis oktatási tartalommenedzsment rendszer (Learning Content Management System – LCMS) és digitális taneszköz adatbázis tervezése 2003-ban indult. Az SDT egyik fő eleme az Educatio Kht. IKT kompetenciafejlesztési rendszerének. A 2006/2007-es tanévben a Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül nagymértékben bővült az SDT taneszköz tára, amelyet az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a következő hét évben is továbbfejlesztünk. Jelenleg az SDT több mint 11 000 db tanórai foglalkozásnyi digitális tartalmat és összességében több mint 1 000 000 db önállóan is felhasználható és gyűjteménybe foglalt tananyagelemet tartalmaz. Az SDT az iskolák helyi oktatási környezetéhez, a konkrét tanítási-tanulási célokhoz, a célcsoport fejlesztési igényeihez szabadon igazítható, s egyben a módszertani megújulás eszköze is lehet. Az SDT kínálta tartalmak tanórai felhasználás céljából szabadon szerkeszthetőek és bővíthetőek, így kiválóan felhasználhatók a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben egyaránt. 40 füzet_jav_1.indd 40

2009.04.09. 12:41:14

IV. A digitális kompetencia fejlesztése A tartalom mellett az SDT új funkciókkal, és eLearning/eTanulás szolgáltatásokkal is bővült, amelyek – hitünk szerint – jobban segítik a rendszer felhasználását. Az SDT-rendszer legfontosabb szolgáltatásai: előadás-szerkesztő SDT lejátszó privát terület kezelése SDT tananyagszerkesztő könyvjelző fórum fogalomkereső, kulcsszavas kereső Az SDT 2007-ben a nemzetközi Comenius EduMedia Pecsét és a különálló Comenius EduMedia Érem eLearning díját kapta meg (http://www.comeniusaward.net/). A kitüntetést a 40 éve multimédiával, képzési technológiával és médiadidaktikával foglalkozó tudományos szervezet, a GPI (Gesellschaft für Pedagogik und Information e.V.) hozta létre, amely kitüntetés ma a multimédiás termékek egyik legrangosabb európai elismerésévé vált. 2007-ben az SDT elnyerte a legrangosabb hazai eLearning díj, a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ, http://www.matisz.hu) által kiadott eFestival 2007. innovációs különdíját. 2008-ban az SDT elnyerte az Európai Multimédia Szövetségek Egyezménye (EMMAC, www.emmac.org) által minden évben kiadott Európai E-Kiválóság 2008. díj ezüst fokozatát. A Díjat az EMMAC tagjai évente adják ki az eAccelerator támogatásával (http://www.seal-of-excellence.org). 2008-ban az SDT elnyerte a Magyar Minőség Társaság és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által közösen kiadott Magyar Minőség Díj 2008-at és a Magyar Minőség Társaság által kiadott Magyar Minőség eOktatás 2008. Díjat.

Sulinet Digitális Tudásbázis: http://sdt.sulinet.hu


2009.04.09. 12:41:27

Kompetencia és esélyegyenlőség IKT alapú továbbképzések Az Educatio Kht. eLearning Igazgatósága a HEFOP tapasztalatai alapján folyamatosan gondozza, frissíti (képzési programokat alapít, indít, szakmailag támogat) az IKT alapú pedagógus-továbbképzéseket, amelyek célja a modern szemléletű, konstruktív pedagógiai módszereket, tanítás-tanulási módokat előtérbe helyező, azt kiemelten alkalmazó pedagógusok felkészítése a megváltozott oktatási elvárásokra, helyzetekre. Az alapítás/indítás folyamatát teljes egészében végigvezetjük, a képzés tematikájának kidolgozásától a dokumentációk beadásán át a képzések megtartásáig és adminisztrálásáig. Az általunk alapított képzéseket modulrendszerben (egymásra épülve, ill. szintekre tagolva) kiajánlva, saját és külső helyszínen is lebonyolítjuk. Amennyiben ÚMFT pályázati vagy egyéb szerződéses keretben egy továbbképzési program indítási engedélyének átadása megtörténik, a képzők képzését is biztosítjuk. Az IKT kompetenciafejlesztést célul kitűző pedagógusoknak a jövőben – a munka adott szakaszától függően – több szakértő is rendelkezésére fog állni. A pályázatok megírásának időszakában az IKT helyzetelemző szaktanácsadó, a végrehajtás alatt intézményi szinten az IKT folyamat-szaktanácsadó, a pedagógusok gyakorlati támogatásánál pedig az IKT mentor szaktanácsadó segítségét vehetik igénybe.


2009.04.09. 12:41:31

A gyerekek véleményéből: „Tetszett a program, mert fejlesztette a kreativitást, szélesítette a látókört.” „Kezdem megérteni, miért fontos a matematika.” „Az órákon jó volt a hangulat, szórakoztató volt és közben még tanultunk is.” „Így pedig megtudtuk, hogy mással is jó együtt dolgozni, nemcsak a barátainkkal. Megtanultunk odafigyelni egymásra.” „Az SDT, az szerintem sokkal kényelmesebb. Még otthon is hozzáférünk a tananyaghoz, és hogyha kell, akkor feladatokat is tudunk megoldani az interneten.” Egy szülő véleménye: „A gyerekek nem azt mondták otthon, hogy képzeld mama, jött egy gyerek, akinek nincs keze, hanem azt, hogy képzeld mama, jött egy kislány, aki a lábával tud írni.” A pedagógusok véleményéből: „A képesség fókuszok három szintre történő lebontását kiválóan tudtuk használni a differenciáláshoz, a gyermek fejlődésének nyomon követéséhez és ebből következően az iskolára való alkalmasság megítéléséhez.” „Az eddigi gyakorlatban az alapozó szakaszra nagyon rövid idő jutott, az elvégzendő feladatokhoz szakmai segítséget nem kaptunk. A tanítói gyakorlatban nem volt ennyire tudatos az alapozó időszak tervezése, szervezése.” „Újszerűsége leginkább gondolkodásformáló szerepében van. A tanártól, diáktól másfajta szemléletet, gondolkodást igényel.” „Sokkal használhatóbb tudást nyújt, más tanulókhoz képest sokkal nagyobb az aktív tudásuk azoknak a tanulóknak, akik ezzel a programmal dolgoznak.” „Nagy előrelépés, hogy az életpálya-építés fogalma bekerült a közoktatásba, valamint a felhasználható órakeretbe.” „Számomra szakmai kihívást jelent az idegen nyelvi programcsomag alkalmazása. Változatosabbá lehet tenni a nyelvoktatást ezekkel a módszerekkel, a tanulók lelkesek, motiváltak, megtanulnak együtt dolgozni, színesek a módszerek, jól lehet a különböző képességeket fejleszteni.”


2009.04.09. 12:41:31

Jelen kiadvány a 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció kiemelt projekt keretében készült. Projekt száma: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Projekt megnevezése: 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002) Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. További kedvezményezett: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. A kiadványban szereplő fotográfiák szerzői: Horrillo i Riola Pintér Márta Demjén Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság

ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 [email protected] • www.nfu.hu

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Felelős kiadó: Visnyei Csaba ügyvezető 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: (06-1) 477-3100 Fax: (06-1) 477-3136 e-mail: [email protected] Internet: www.educatio.hu


2009.04.09. 12:41:32

Kompetencia és esélyegyenlőség

Recommend Documents