Kolozsvártt, szeptember 1O 13ik napjain TARTOTT JEGYZÖKÖNYVE SZERKESZTETTE SZÁSZ GERŐ, egyházk. jegyző. KOLOZSVARTT,

AZ ERDÉLYI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET Kolozsvártt, 1892. szeptember 1O—13ik napjain TARTOTT

KÖZGYŰLÉSÉNEK

JEGYZÖKÖNYVE SZERKESZTETTE

SZÁSZ GERŐ, egyházk. jegyző.

KOLOZSVARTT, NYOMATOTT A „KÖZMŰVELŐDÉS", RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (EV. REF. KOLLÉGIUM) KYOMDÁJÁBAN.

1892.

103922

Első ülés, szeptember 10-én d, e. Elnök:

Báró BánffyDezső, fögondnoh.

Jegyző:

Szász Gerő,

közjegyző.

Főtiszt, püspök, Szász Domokos, aa.-nak buzgó, istennek áldását, segedelmét kérő imája után 1. Elnök, Báró Bánffy Dezső, aa. az idei egyházkerületi közgyűlést a következő és jegyzőkönyvre vétetni határozott beszéddel nyitja meg: Főtisztelelü és méltóságos egyházkerületi közgyűlés I Egy lejárt év után, szerencsés vagyok, ismét üdvözölhetni a tisztelt közgyűlést; üdvözölhetni azon reménynyel, hogy a megkezdendő tanácskozásokat szerencsés leendek békés egyetértéssel vezethetni; vezethetni pedig anyaszentegyházunk, egyházkerületünk érdekeinek szolgálatára és javára. Biztat a remény, miszerint a lejárt év munkássága és az elért eredmény áldásos gyümölcseit meghozandja és hogy a munkát vezetők, a munkát végezők a birálátra jogosult főtiszteletü és méltóságos egyházkerületi közgyűlés megelégedését kinyerni, szerencsések lehetnek. Nem tartozik hatáskörömbe, részletezni a végzetteket, bárha én is egyike voltam azon munkásoknak, kik hivatalos hatás- és munkakörükből kifolyólag, szolgálni az anyaszentegyház ügyeit és érdekeit, hivatottak voltak; egyike vagyok azoknak, kik most az eredmény feletti bírálatot várjuk, kik az elismerést reméljük. A főtiszteletü, méltóságos püspök ur évi jelentése, a méltóságos állandó igazgató-tanács kimerítő általános jelentése és többnemü előterjesztései egész képét nyújtják a végzett munkának, hosszú sorozatát a megoldott kérdéseknek, melyek közül mintegy kidomborodik azon fényes anyagi eredmény, melyet elértünk tőkénk gyümölesöztetésének ujabb rendszerével, minek folytán, egyfelől, egészen uj tőkék állanak már is rendelkezésünkre; másfelől, az évi szükségletek fedezésére tetemesen nagyobb összegeket fordirhatunk. A lefolyt év fontos eseményei között első helyen kell a zsinatról is megemlékezni; ennek működése ugyan még nincs teljesen beíejezve és az alkotott törvények még nem nyerték meg legmagasabb kegyurunk, 5 Felsége, a koronás király, szentesítését; de minden két. l*

séget kizárólag, legrövidebb időn ez is megnyeretvén, az ujjon alko tott és a tapasztalat tanácsolta módositásokkal ellátott egyházi egyetemes törvényeink által b'ztcsitott előnyök felhasználásával, ujabb lendületnek néz elé egyházi életünk. Hinni akarom ezt, mert mig azokban gondoskodva van az egyetemes egész ev. ref. magyar egyház öntudatos, egységes tömörüléséről és ezzel biztosítva van t,z erő kifelé; addig biztosítva van különösen erdélyi ev. ref. egyházkerületünknek, tekintettel hosszas külön állásunkra *s ennek folytán kifejlődött sajátos viszonyainkra, azon szabad mozgás joga és előnye, melyre szükségünk van, ha termé-zetes alapon nyugva, biztos fejlődést akarunk elérni. Végre, főtiszteletü és méltóságos egyházkerületi közgyűlés, még egy eseményt akarok felemlíteni, egy lélekemelő ünnepélyről akarok szólani, melyen a méltóságos püspök úrral együtt magam, is egyházkerületünk több tekintélyes világi és egyházi férflának kíséretében részt vettem. A legközelebbi napokban Komáromban lefolyt ünnepélyekről szollók A dunántúli egyházkerület főgondnoka, Tisza Kálmán főgondnokságának 2ö-ik évfordulóját ünnepelte.. Nyert szives meghi vás folytán, ott voltunk mi i s ; elmentünk oda, d e n e m p o l i t i k á t c s i n á l n i , még nem is egyházi politikát; n e m a z é r t , h o g y k e s z t y ű t d o b j u n k , v a g y t a l á n meg s e m i z e n t h a r e z r a e l f o g a d j u k a k i h í v á s t . Elmentünk, tiszteletünknek és ragaszkodásunkn a k kifejezést adni azon férfiú iránt, ki vallásunk törvények által biztosított jogainak védelme érdekében, vakmerőén bátor volt, s z e m b e s z á l l a n i a h a t a l o m m a l , de ki m i d ő n a h a t a l m a t m a g a k e z e l t e , e l é g b ö l c s és k ö r ü l t e k i n t ő volt, a z t s o h a felek e z e t i é r d e k b ő l k i n e m h a s z n á l n i . Ki v a l l á s a , h i t e érd e k é b e n s o h a sem f e l e d k e z e t t m e g arról, hogy mi a h a z a é r d e k e , ki m i n d i g m i n t „ m a g y a r " t e t t habár m i n t r e f o r m á t u s e r e z e t t is. Ez érzelmek hatása alatt vet tünk részt a komáromi ünnepélyekben, ez érzelmekkel, e felfogással találkoztunk ott is, ily szempontokbtíl kiindulva éltettük az érdemekben megőszült, de erőben még ifjú 25 éves főgondnokot. Bizunk abban, hogy erőben, erélyben meg nem csökkenve, még számos éveken által lesz anyaszentegyházunk érdekeinek szolgálatában, egyházi életünk vezére, bölcs körültekintésével iránytünk, mely megmutatja az utat a feltornyosult hullámok verése között sajkánknak, hogy zátonyra ne jussunk, hogy a nagyobb hajók felvert árja el ne sodorjon. Az ülést ezennel megnyitom. 2 . Elnök aa a rendes szokás szerint, e gyűlésünk tartamára segéd-jegyzőkül felkéri Vas Tamás, Petri Atór, Bodor Géza és Kovács Dániel aait.

Közgyűlésünk nevezett aait e gyűlés tartamára seg^d-jegyzőkül kinevezi. 3 Olvastatik az egyházkerületi közgyűlés tagjairól az Igazg.I'anács ál al összeállított következő

Uévsor: Ajtai Gyula Antos István * Apáthy Péter * Bakcsi Sándor Balogh György * Balogh Karoly Balogh József Baló László * Barcsay Béla * Bartha Lajos Partha Miklós Bartha Sándor Bartha .'ános * Bartha Zsigmond * Bartalus János * Bartalus Sámuel * Bari Zsigmond * Eánffy Dezső br. * Bánffy Ernő br. Bánffy György gr. * Bánffy Jenő br. Bánffy Miklós gr. * Bedőházi János * Benedek Dénes * Benedek Sámuel Benke István * Benkő Lajos * Benkő Sámuel Berényi János * Bethlen Bálint gr. * l'ethlen Gábor gr. Hethlen Géza gr. * Bethlen Pál gr. * Bihari Sándor * Bedő Ferencz . * Biró András

* Bod Károly * Bod László * Bodor Antal Bodor Domokos * Bodor Géza * Bodor János * Bodor Tivadar dr. Bodor Zsigmond * Bocz Sámuel * Borosnyai Béla dr. * Both István dr. * Botka Károly * Csathó János Császár Bálint * Osia György * Csiki Károly Csongrádi Kálmán Csősz János Czakó József * Csejdi István Csűrös Pál Damokos Albert * Darvay Lajos Deák Gerő * Deák József * Deák Lajos * Deési Gyula * Dénes József * Dómján István * Domokos Antal Donáth József id. * Dósa Dénes * Dósa Klek * Dósa Gábor * Dull László * Elekes Károly

* Elekes Viktor Éltető Albert * Erese Miklós JTarnos Dezső dr. Fejérvári Jenő * Fejérvári Károly Félegyházi Antal Fogarasi Albert * Fogarasi Béla * Földes György * Gaál Gyula Gál István * Garda József Gencsi Sándor * Geréb Márton * Gidófalvy István dr. * Gombás József Gönczi János * Gönczi Lajos Gyarmathy Ferencz * Gyarmathy Miklós * Gyarmathy Zsigmond * Gyárfás Albert Gyárfás Domokos Gyárfás Endre * Györffy Pál br. * Györké János Gyulai Gábor Hegedűs István dr. * Hegedűs János * Hegedűs Lajos Hegedűs Sándor * Hegyi Sándor * Herepei Gergely * Herepei Károly Horváth Gáspár Horváth Gyula * Horváth József Horváth Mihály * Hóry Béla * Havas Gyula dr. Illyés Károly

Illyés Lajos * Inczédy Sámuel * Incze Gerő JTancsó Lajos * Janó Albert * Jánosi Gábor * Józsa Zsigmond * K a b o s Ferencz Karácson Mózes Kassai F. Ignácz * Kemény Béla br. Kemény Domokos br. Kemény György br. Kemény László br. Kemény Kálmán br. * Kelecsényi Károly Kelemen János * Kerekes József Kerekes Sándor Keresztes Eduárd * Keszegh József * Kincs Gyula * Kiss Albert * Kiss Károly Kiss Mózes Kispál Sándor Knöpfler Elek * Kolosvári Sándor dr. Koncz József * Koós Ferencz Kovács Albert Kovács Dániel * Kovács Dénes * Kovács Elek * Kovács Gyula Kovács István Kovács Károly * Kovács Ödön dr. '' Kövér András * Kuun Géza gr. Kuun István gr. Kuun Kocsárd gr.

* JLakatos Sámuel Lányi Sándor * Lázár István * Lázár Mihály László Ignácz :;: Lénárt József Lészay Gyula * Lészay Ferencz id. Lészay László dr. Lészay Lajos * Lőrincz Gyula Lőrinczy György * Magyarosi István * Makkai Domokos Málík József * Márkus János * Menyhárt András Mezei Albert * Mezei Ödön dr. * Mihály Pál * Mihálcz Elek * Molnár Albert * Molnár Lajos * Muzsnai Károly * Musznai Pál Jfagy Benedek * Nagy Domokos * Nagy József * Nagy Lajos, esperes * Nagy Lajos, főgondnok * Nagy Lajos, tanár Nagy Lajos, képviselő * Nagy László * Nagy Pál * Nagy Sándor * Nagy Sámuel * Olasz Gyula * P a p István * Parádi Kálmán * Páll Károly * Pállfy Mózes * Pánczél Károly * Pergő Márton

* * * *

Petri Mór Péter Antal Péter Károly Pogány György Pogány Károly

* Ravasz János * Rákosi Lajos Réthy Lajos Réz Farkas Róth Pál * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Sándor János, lelkész Sándor János, tanár Sándor József Sárkány Ferencz Sárkány Lajos dr. Schilling Ottó Schilling Rudolf Sebesi Ákos Simó Lajos Simon Ferencz Solymosi Endre Sombori Lajos Somkereki Miklós Somogyi Jenő Somodi István Szabó Pál Szabó Sámuel Szacsvay Sándor Szakács Mózes Szalánczy Lőrincz Szarvady Pál Szathmári Ákos Szász Béla dr. Szász Domokos Szász Gerő Szász Károly, püspök Szász Károly, lelkész Szász Károly, dr. ifj. Székely Bendegúz dr. Székely Gergely Székely János, ig. tanácsos Székely János, lelkész

8 * Székely Sámuel Szikszay Lajos * Szilágyi Farkas * Szilágyi Gyula Szilvássy Sándor Sylveszter Dávid Sylvester Domokos * Tarsoly Gábor * Tavaszy József Teleky Domokos gr. Tiraár Károly * Todorffy Domokos * Tokaji Aladár * Tokos Sándor Tóth Zsigmond * Török István dr. * Újvári Cz. József üjvárossi József Ugrón János * Valler József * Várkonyi Endre

Váró Ferenez * Vas Tamás * Vályi Gábor dr. * Vályi Gyula dr. * Veress <ándor * Vincze Ödön * Viski Pál * Vitus Lajos Wass Ádám gr. * Wass í'éla gr. Wesselényi Béla br. Wesselényi Miklós br. * V
A *-gal jelzettek a közgyűlésen jelen vannak.

A megjelent tagok számából kitűnvén, hogy a közgyűlés határozat-képes, elnök aa. a szervezeti törvény 4-ik fejezete értelmében, a gyűlést megalakultnak jelenti ki. 4- Igazolás rendjén, elnök aa. jelenti, hogy udvarhelyi egyházmegyénk egyházkerületi képviselője Kádár Domokos aa. lemondván, a törvényesen elrendelt választás utján megválasztatott Bedő Ferenez, peteki lelkész aa. kinek megválasztatása törvényesen hajtatván végre, az Igazg. Tanács által igazoltatott; ezzel kapcsolatosan jelenti, hogy görgényi egyházmegyénk rendes főjegyzője, Henter Pál aa. e közgyűlésen való megjelenésben akadályozva lévén, az egyházm. közgyűlés kéri, hogy helyette, Tavaszi József, aljegyző aa. ez időszerint ismertessék el a kerületi közgyűlés tagjául. Közgyűlésünk Bedő Ferenez aa-nak megválasztását tudomásul veszi, az igazolást helybenhagyja; Tavaszi József, aát. pedig e közgyűlésünkén a görgényi egyházmegye részéről rendes tagjául ismeri el, mint helyettes jegyzőt 5. Az Igazg. Tanács jelenti, hogy n.-sajói egyházmegyénkben esperessé megválasztatott Musnai Károly sz.-cegői pap, jegyzővé Csejdi

István, eomkereki pap aa.; sepsii egyházmegyénkben esperessé megválasztatott Zágoni Pál, n.-borosnyói; jegyzővé Yén Mihály, bikfalvi lelkész aai. Közgyűlésünk e választásokat tudomásul veszi és az uj egyházi hivatalosok felesketését elrendeli. 6 Nagysajói egyházmegyénk újonnan választott esperese, Musmii Károly, jegyzője, Csejdi István, sepsi egyházmegyénk újonnan választót esperese, Zágoni Pál, jegyzője, Vén Mihály az esküt ünnepélycsen leteszik. Fgyházkerületi közgyűlésünk újonnan választott egyházi hivatalosainknak erőt, buzgóságot, kitartást kivan, hogy sikerrel, eredményesen munkálhassák istennek országát 7. Az Igazg. Tanács ajánlattal terjeszti fel a zilahi kollégium elöljáróságának folyamodását, melyben kéri, hogy intézetükhez miniszterileg kinevezett dr. Benkő Gábor, dr. Németh Gyula, Székely Töhötöm és Hosszú Lajos, rendes tanárokat, a közgyűlés rendes tagjaiul ismerje el. Közgyűlésünk, az előzmények után, a kérést méltányosnak tartván, és meg lóvén győződve, hogy nevezett tanár aai. mint eddig, ezután is az egyházi közügyek iránt ügyszeretetet, buzgóságot fognak tanúsítani: a zilahi kollégium kérését teljesiti és dr. Benkő Gábor, dr. Németh Gyula, Székely Töhötöm és Hosszú Lajos aait. közgyűlésünk rendes tagjaiul ismeri el. 8. Olvastatik az Igazg. Tanácsnak e közgyűlésünk tárgysorozatát illető J a v a s l a t a . Elfogadtatik. 9. Elnök aa. jelenti, hogy mélt. br. Kemény György, mélt. Antos István és mélt Horváth Mihály aai. részint egészségi, részint családi, vagy más elfoglaltatásaik miatt, e közgyűlésünkén, sajnálatukra, nem jelenhetnek meg. Közgyűlésünk sajnálattal nélkülözi buzgó munkaitársainkat; de igazolt távol-maradásukat tudomásul veszi 10. Elnök aanak. a házszabályok d. pontja értelmében tett ajánlatára, közgyűlésünk kinevezi a következő bizottságokat: 1. A k é r v é n y e k á t v i z s g á l á s á r a és e l ő t e r j e s z t é s é r e : Zeyk Gábor, Bihari Sándor, Somkereki Miklós, éá ifj. Szász Károly. : 2. I n d í t v á n y o k á t v i z s g á l á s á r a és e l ő t e r j e s z t é s é r e : Mezei Albert, Geréb Márton, Bartha Lajos. 3. S é r e l m i ü g y e k á t v i z s g á l á s á r a és e l ő a d á s á r a : Nagy Sámuel, gr. Wass Béla, Deézsi Gyula,, Bodor Géza» ;

10 4. Az lg. T a n á c s évi J e l e n t é s é n e k megvizsgálás á r a : Gyarmatai Zsigmond, Váró Ferencz, Elekes Károly, Lénárd József, Kincs Gyula, 5. Az 1893, évi e g y h á z k e r ü l e t i k ö l t s é g v e t é s megv i z s g á l á s á r a és e l ő t e r j e s z t é s é r e : Vályi Gyula, Zágoni Pál, Szilágyi Gyula. 6. A s z a v a z a t o k b e s z e d é s r e : Sárkány Ferencz, Menyhárd András, Elekes Yiktor, Koncz József, Balogh Károly, Musnai Károly, Lázár István. 7. A királyhágón túli testvér-egyházkerületek jegyzőkönyveinek áttanulmányozására és jelentés-tételre, az 1803. évre való működési hatáskörrel: Gr. Bánffy György, Török István, Péter Károly. 11. Elnök aa. jelenti, hogy az érszentkirályi egyház folyamodik, lelkésze, Péntek Ferencz aa.-nak felfüggesztése ellen. Kiadatik a sérelmi bizottságnak. 12. Elnök aa. a Házszabályok 6. pontja értelmében jelzi, hogy az 1893. évre való működési hatáskörrel a következő bizottságok lesznek megválasztandók: a) Az Igazg. Tanács ügykezelésének megvizsgálására h á r o m tagú; b) Az egyházkerületi számadások megvizsgálására h á r o m tagú; c) Az egyházkerületi közpénztár megvizsgálására három tagú ; d) A theologiai tanárjelölő bizottságba egy tag. Későbben meghatározandó időre, közgyűlésünk a választásokat elrendeli. 13. Tárgysorozat rendjén, elnök aa. felkérésére, püspök aa. olvassa következő évi Jelentését. Nagyméltósága Báró, Elnök ü r ! Istentől megáldott esztendőrűl teszem meg örömteli jelentésemet. Istentől megáldottnak mondom, mert meggyőződésem az, hogy ez év, melyDek zárkörét e közgyűlésünk képezi, a magyar prot. egyház, s abban a mi egyházkerületünk történetének évlapjain fénylő betűkkel leend följegyezve, mint a békés fejlődésnek, a belső erőgyűjtésnek, a jövendők számára uj alapok lerakásának kiváló mértékben gazdag esztendeje. Azon főbb mozzanatok, melyeket jele»tésem rendén föltüntetni fogok, ez állításom igazolásának ékesen szóló bizonyitékai lesznek. Mindenek előtt, azonban, teljesitnem kell az alattvalói hála és hódolat kedves kötelességét dicsőségesen uralkodó felséges királyunkkal szemben, kinek megkoronáztatása 25-ik évfordulatát is ez évben ünnepelte meg a mélyen átérzett hála, a felséges trón iránt táplált törhetlen hűség, 8 a rajongó szeretet legbensőbb érzelmeitől áthatott szívvel a magyar nemzet, s azzal egy testet alkotva, egy leiektől éltetve, a mi egyházunk is. Megnyiltak templomaink, zengett a dicsének, föl szállt a hálafohász, s az evangéliumi ige gyönyörű nyelvén magasz -

11 taltuk a seregek urát, a királyok-királyát, ki kegyelmének nagy gazdagságából, dicső uralkodónkat hozzánk küldötte, számunkra megtartotta, hogy hatalmas jogara alatt viruljon a kéke, s annak ölén mély gyökereket verhessen, dus lombokat hajthasson a hit és lelkiismeret szabadságának ég felé emelkedő élőfája, s koronája. Dicsőitettük, s dicsőitjük most is benne, nemcsak a bölcs, alkotmány-hű koronás királyt, de a könyörülő szivü jó atyát is, ki kegyelmessógének olajos korsóját mindig kezében tartja, s juttat abból enyhítő, s üdítő cseppeket a lesújtottak és szükölködők számára. Irgalmasságának ajtaja, valahányszor zörgettünk rajta, megnyílt; ez évben is négy egyházközségünk : S z e d e r j e s , iskola-építésre, B o g d á n d és V a j d a - H u n y a d templomaik megújítására 100 — 100 frtot, és Oláh-TJjfalu ugyan e czélra 200 frt legfelsőbb segélyt nyertek, s ha e sorozat most aránylag csekély, egyedüli oka az, hogy kevesen zörgettek, mert a mi királyunk jelszava az, mi a Krisztusé : kérjétek és megadatik. Áldjuk jóságos nevét! Jól esik nekem, hogy lelkem tekintete a Felséges király ulán azon férfiú felé fordulhat, kit a nemzetnek, az azt képviselő törvényhozó testületnek bizalma a legmagasabb méltóság, a képviselőház elnöki székébe hivott el, s a király kitüntető kegye is körül ölelt. Az a fény, mely a nemzet bizalmából, s a királyi kegy sugaraiból, halántékait köri ti, beragyogja a mi egyházkerületünket is, mert az a férfiú, a mi sorainkból emelkedett föl, sőt első sorban, a szó legmélyebb értelmében, magunkénak büszkén valljuk, s e magas méltóságú egyházi törvényhozó testület elnöki székében örömmel szemléljük, mint bölcs vezérünket, nagy erősségünket. Igazgató Tanácsunk élén, kötelességemnek tartam, magasra emelkedése, s legfelsőbb kitüntetése legelső pillanataiban, tiszteletteljesen üdvözölni őt, de ugy vélem, helyesen cselekszem, ha erre alkalmat nyitok a főtiszt, közgyűlésnek is, s bizonynyal mindnyájunk nevében szólok, midőn e feletti örömünknek e helyen is kifejezést adok, s hálásan ismerem el, hogy ő nagymélt. megsokasodott teendői daczára, nem lankadó buzgalommal, folyton teljesiti főgondnoki nehéz tisztét, s nekem is, erőtlenségemben, most is éppen oly hű segitő társam, mint vala eddig. Isten tartsa, Isten áldja meg a mi kegyelmes Urunkat! Bár a letűnt egyházi év legutolsó pillanataiban történt, de fontosságát, emelkedett voltát, s a jövőre bizonynyal kiható jelentőségét tekintve, elsőrangú, s örömteli esemény volt azon jubiláris ünnep, melyet a dunántúli egyházkerület, s azzal együtt egyetemes egyházunk, az evang. testvérekkel karöltve, a közelmúlt napokban, Komáromban szentelt, lerovandó elismerését és háláját, azon nagy érdemü férfiúval szemben, ski nemcsak azon egyházkerületnek, de egész prot. anyaszentegyházunknak vezérlő szelleme. E férfiú, T i s z a K á l m á n , ki egyetemes egyházunk érdemekben gazdag, agg nestora, br. V a y

12 Miklós mellett, sorainkban az elsők közt, a legelső; egyetemes egyházunk horizonján, a hanyatló nap nyomába lépő, erejének, fényének egész teljességében tündöklő. A. jubiláris ünnepen egyházkerületünket nagy számú világi, s egyházi férfiakból egybesereglett diszes küldöttség képviselte. Lelki szükségét éreztük annak, hogy manifesztáljuk mi is hálánkat azon férfiú iránt, ki azon sajátos helyzetnek, mely az ordélyi egyházkerületnek a létrejött unió kötelékében részébe jutott; azon magas rendű érdekeknek, melyeknek a mi egyházkerületünk, nehéz viszonyok közepette, szolgálatában áll, bölcs szó-szólója, hatalmas védelmezője, a minek a közelmúltban is, számtalan bizonyítékait láttatta. Méltó arra, hogy rá mindig hálás tisztelettel gondoljunk, érette Istenhez esd ékeljünk. Jubiláris ünnepélye, bár a közelmúltnak kiváló eseménye, de azon örvendetes mozzanatoknak, melyek egyetemes egyházunk életében felmerültek, mégis csak egy részlete. Az egyes ember, bármily nagyérdemű, mégis csak múló tünemény az anyaszentegyháznak végnélküli, örökkétartó életében. Ennek folyamából is jeleznem kell egy oly eseményt, mely új alapokat vető, új korszakot alkotó jelentőséggel bir. Ez a mi egyetemes zsinatunk, mely a törvényszabta 10 év letelte után, decz. 6-án kezdé meg, s azóta két ülésszakban folytatta törvényhozói működését Nem erezhetem hivatva magamat, e működésről, e helyen, akár biráló, akár magasztaló szavakat hallatni; feladata leend azt a jövendő időknek, melyeknek tűzpróbáján át kell mennie. Szorítkozom csupán annak jelzésére, hogy a zsinat törvényhozási intézkedései folytán, azon helyzet, melyet egyházkerületünk, az unió kötelékében, az első 10 év alatt elfoglalt, lényeges, s részben igen mélyreható átalakuláson megy át. Eddigi s most még hatályban levő törvénykönyvünk 9. §-ában biztosított autonomikus jogkörünk, némileg szűkebb korlátok közé lett szorítva, a mennyiben a zsinati képviselők választására nézve, a zsinatpresbiteri elv ránk is kötelezővé lett. Ennél azonban, még sokkal mélyebbre ható azon átalakulás, melynek egyházkerületünk belélete elébe néz az újonnan alkotott papválasztási törvény folytán, mely az eddigiektől különböző alapelveken nyugszik. Lehet, hogy e miatt egyházkerületünk beléletében nem csekély mérvű nehézségek, tán még zavarok is merülnek föl, de ezektől nem szabad visszadöbbennünk, s ha tán az egyetemes törvényhozás némely intézkedése, egyházkerületünk történelmi fejlődésének követelményeivel ellentétben állónak is látszik, egyéni meggyőződésünkkel nem megegyező, de azért engedelmességgel kell meg. hajolnunk azok, előtt, s keresni utját-módját a nehézségek leküzdésének, az akadályok elhárításának. Nem szabad, megingani azon meggyőződésünknek, hogy azon erő, mely az egyes egyházkerületeknek egy egyetemes egyházzá tömörülésében rejlik, sokkal nagyobb, magasabb értékű, s

13 a m i egyházkerületünkre nézve is sokkal több áldást hozó, mint a minő sulylyal bir azon áldozat, melyet az unió fentartása, s hova-tovább mind szilárdabb, bensőbbé tétele érdekében egy, vagy más tekintetben hoznunk kell. Ha szabad, e kifejezéssel élnünk: a nyereség s veszteség számlája ránk nézve igen kedvező, s igy egyetemes egyházunk törvényhozó működését csak a legbensőbb örömmel üdvözölhetjük. Anyaszentegyházunk dicső épületének fundamentuma uj szegeletkövekkel erősittetik, s megvihatatlan védbástyák emelkednek föl. E felséges munkára, a mennyiben közös érdekünk, egyidejűleg rávetették kezüket a királyhágóntuli evang. testvérek is, s a közös czélra törekvésnek, az érdekek egységének, s az együttérzésnek gyönyörű megnyilatkozása vala nem csak azon hálaünnep, melyet az 1791-iki alaptörvényünk százados emlékére együtt szentelénk, hanem még inkább azon mélyreható törvényhozási munkásság is, melyet ők is folyamatba indítottak, s mely zsinatunk befejező ülésszakában, a két zsinat kiküldöttjeinek érintkezései, s megállapodása folytán betetőzésre vár. A két testvér egyetemes egyház, egymással kezet íogva, erejét egyesítve, s együtt küzdve, az evangéliumi szellemnek, a liberális eszméknek, a felvilágosodásnak és haladásnak oly falánkszát fogja képezni, melynek diadala felől nincs ok kételkednünk. Igaza van a testvér-egyház egyik vezérférflának (Radó Kálmán) „a századok kerekeit nem lehet visszafelé forgatni." Föltenni sem lehet, hogy Magyarország törvényhozása, s az annak kebeléből kiemelkedő alkotmányos kormány, vállalkozzék ez áldatlan munkára, s engedve a „hegymögi" ellenséges áramlatoknak, hűtlen legyen azon liberális szellemhez, mely a magyar törvényhozás múltját s előhaladó irányát kiválóan jellemzi. Meggyőződésem az, hogy azon fekete pontok, melyek nemzetünk láthatárán, a közelmúlt időkben feltűntek, nem fognak vihart rejtő felhőkké nőni, s a felekezetközi béke megzavarására a ,.Pax" jelszó alatt megindult kísérletek, csak kísérletek maradnak. De, ha a fekete pontokból vihar tör is elő, az is csak múló lesz, s még jobban megtisztítja a levegőt. Magyar protestáns egyházunk már sokkal nagyobb viharokat diadaimasan élt át, P túléli ezt is, mert ereje ma nagyobb, mint volt valaha, s a magyar állam beléletében< oly tényező, melylyel feltétlenül számolni kell! Különben is, a támadás éle első sorban nem is mi ellenünk, hanem a magyar állam jogrendje, a törvényhozás souverainitása ellen irányul s van azokban elég erő arra, hogy a táraadást visszaverjék. A magyar nemzet liberális közvéleménye is hatalmas szövetséges társuk. Ezeket büntetlenül provokálni, csak ideig-óráig lehet. Nem aggódva, nem kételkedve, fordítsuk hát inkább tekintetünket a fekete pontok helyett a fénylőkre. Ilyen a zsinati végzések között az is, mely Debreczenben egy teljes bölcsészeti karnak és tanár-képezdének, s Kolozsvártt a tudomány-egyetemmel lehető kap-

14 csolatban egy theol. fakultásnak felállítását, s fentartását, az egyetemes egyház közérdekében állónak jelentette ki, s midőn egyfelől fölhívta az első sorban érdeklett egyházkerületeket e tárgyban részletes előterjesztés kidolgozására, másfelő), az egyetemes érdekű kettős czélnak nemcsak szellemi, de anyagi támogatását is kilátásba helyezte. Hogy az előkészület minő munkáját végezte az lg. Tanács, közkézen forgó jelentésében föl van tüntetve, s a részletes tárgysorozat rendén a főtiszt, egyházkerületi közgyűlésnek alkalma nyílik, nemcsak bepillantani az előkészület eddig végzett munkájába, de egyszersmind megállapítani a zsinathoz intézendő fölterjesztés körvonalait is. Előre is fölhiva e nagyfontosságu kérdésre a főtiszt, közgyűlés becses figyelmét, ezúttal csak két észrevételre szorítkozom. Egyik az, hogy a zsinati kijelentés által, megszűnt ez a kérdés egyházkerületünk kebli kérdése lenni, s az egyetemes egyház közös érdekének magaslatára emelkedett föl, s igy egészen uj stádiumba lépett, mely a terv megvalósításának, s egyszersmind békés megoldásának útját egyengeti. Másik az, hogy lg. Tanácsunk a kérdés előzetes tárgyalása rendén szerzett tapasztalatai folytán, s tekintettel a főtiszt, közgyűlésnek 1889. 62. sz. a. kelt végzésében elfoglalt álláspontjára, s adott utasítására, a czél megvalósitása érdekében, számításon kivül hagyva a Bethlen főiskola anyagi hozzájárálását, uj erőforrások létrehozására törekedett, s az előkészület munkájában a fősulyt most is erre fekteti. Ugy vélem, hogy Igazgató Tanácsunk e törekvése által egyházkerületünk jól felfogott érdekének tesz szolgálatot, mert ma tán inkább, mint valaha, imminens érdekünk elhárítani gondos igyekezettel minden akadályt, mely útját állhatja a békés fejlődésnek, s megzavarhatná az összhangot azon egyetértő, működésben, mely, tekintve a mi erőtlenségünket, a nagyobb szabású alkotások mulhatlan föltétele. Lehet, hogy az eszme teljes diadalát én nem érem meg; más lesz a magvető, más az ar?tó, de boldognak vallom magamat, hogy az eszme előharczosa lehettem, s lehetek, a mig élek. Fénylő, a könyörület szellemétől sugárzó zsinatunknak azon végzése is, melylyel egy egyetemes jellegű papi özvegy-, árvái gyámintézetnek felállítását sürgős szükségnek jelentette ki, s utasította a konventet ennek haladéktalan létre hozására. E végzéssel ez a kérdés is egészen uj, s közeli megoldással biztató stádiumba lépett, mert a humánus czél érdekében, az egyes kerületek ereje egyesítésének termékeny elvét proklamálta. Ennek folytán, e^y ily gyámintézet megalapítása s fentartása többé nem a mi egyházkerületünk kebli feladata, melynek megoldásáfa, magunkra hagyatva, különben is erőtlenek volnánk. Addig is, azonban, mig az egyetemes életbe léphet, kötelességünknek ismerjük, a segély új meg új forrásait kutatni, s nyitni föl, hogy az özvegyek s árvák, ha kevéssel is, de töb-

15 bet kapjanak, mint eddig. Azon jelentékeny tőke-többletből, mely az lg. Tanácsnak, a közelmúltban jó sikerrel keresztül vitt pénzügyi miveletei folytán s mely meghaladja a 100,000 frtot, létrejött, s rendelkezés alatt áll, egy részt, mint állandó alapot, e czélra is fordítni kell. A humánus kérdés külön előterjesztés tárgyát fogja képezni. Az özvegyek s árvák mellett azonban igyekeztünk gondot forditni a munka nagy terhét hordozó papjaink s tanítóink helyzetének javításán is. Segély-forrásaink, Istennek hála, folyton gyarapodnak. Első sorban és ismételten hálás érzülettel kell megemlékeznem egyetemes konventünkről, mely az orsz. segély-alapból ez évben is, missiói czéljainkra nekünk juttatott legtöbbet. Ékesen szóknak a számok. Folyósitva lett részünkre 6150 frt, melyből 5950 frt állandó segély. A tiszántúli kerület, mely a mi kerületünknél kétszerte nagyobb, 5730 frtot, a többiek még sokkal kevesebbet kaptak. Ezen kivül kaptak még szűkölködő papjaink s egyházközségeink 4730 frt ideiglenes segélyt is. Igyekeztünk, gyarapitni a segélyforrásokat kerületünk kebelében is. Az lg. Tanács jelentéseiből kitűnik, hogy a papi s tanítói dijlevelek hosszú sora lett emelkedő javadalommal megerősítve; központi segély-alapjaink az uj tőketöbbletből is nyernek némi gyarapodást, s lesz erre gondunk ezután is. Elkészült e tekintetben az összes szükségletek kimutatása, s a konvent utján föl lett terjesztve a zsinathoz, melynek egyik legfontosabb feladata lesz az állemsegély fölemelése érdekében szavának, erejének egész súlyát mérlegbe vetni. Ennek be is kell következni, mert a magyar állam konsolidációjának, a magyar nemzeti politikának elsőrangú követelményei közé tartozik, az eddiginél nagyobb mérvben nyújtani segitő jobbot annak a prot. egyháznak, mely az elmúlt századokban kipróbált hűsége, önfeláldozó készsége által a magyar állam fennállhatásának, belső megerősödésének, a magyar nemzet kulturális küldetésének egyik első rangú tényezőjévé küzdötte föl magát. Az állam sorsát intéző férfiaknak, a prot. egyház helyzetével, s annak követelményeivel számolni kell, s én nem is kételkedem abban, hogy az a közeljövőben meg fog történni. Addig is, azonban, mint eddig, nyitva kell tartanunk és sokasitnunk az önsegély forrásait. A vallásos buzgóság és hazaszeretet mélyéből, mint a tengerből a drága gyöngyök, kerültek elő eddig is az egyéni áldozatkészség legértékesebb kincsei. Ez az év egyházkerületünkben e tekintetben is termékeny, áldott év vala. Fénylő adatokkal igazolja ezt egyfelől lg. Tanácsunk jelentése, mely az uj alapítványoknak és adományoknak gazdag sorát tünteti föl, holott abban p. o. a kolozsvári theol. fakultás javára a közelmúltban tett, s több ezernyi értéket képviselő alapítványok s adományok nagy része nincs elősorolva; másfelől, igazolják az én jelentésem mellékletei. Ezekből

16 is szolgálok néhány jellemző adattal, melyek mind azt bizonyítják, hogy egyházkerületünkben a vallásos buzgóság áldozatkészsége folyton növekvő. Egyházi építkezésekre kerekszámban 155 ezer frt. fordittatott, 31 ezer írttal több, mint az előző évben. A kegyadományok összege (szorgalmi jövedelem, persely-pénz, stb.) meghaladja a 103 ezer frtot. Kepeváltási alapunk: 63 ezer frttal gyarapodott, s most már megközeliti a 900 ezer frtot, Ha éhez hozzá számítjuk, a részben ugyan e czélra szolgáló bor- és magtárakat, melyeknek értéke meghaladja a 240 ezer frtot, akkor az alapok együttvéve oly tekintélyes összeget képeznek, hogy közelgőnek látom az időt, midőn az egyházkerületünk központi erejének mérlegbe vetésével, legalább a terménybeli kepe teljes megváltása lehető lesz. Behatóan foglalkozom egyházkerületünknek ez egyik elsőrangú életkérdésével, s talán sikerülni is fog, megtalálni annak nyitját. Népingási adataink is kedvezők. Született összesen 15,460 gyermek; 1187-el több, mint az előző évben. Meghaltak 11,297-en, s igy e czimen a lélekszám szaporodása 4163. Szaporodtak egyházunk hívei áttérés utján is, mert hozzánk jöttek 324-en, 109-el többen, mint az előző évben, s elpártoltak tőlünk 202-en, 8 igy a tényleges gyarapodás 128 lélek. Elemi oktatásunk fontos ügye is hová-tovább mind nagyobb lendületet nyer. E kérdés tanügyi előadónk munkakörébe tartozik, s ő annak hivatott, s valóban méltó képviselője, s munkása. Én hát csak összesített adatokra szorítkozom, igazolásául annak, hogy a haladás e téren is észlelhető. Statisztikai adataink szerint ugyanis, a tankötelesek száma 62,059-re emelkedett föl; 3604-el többre, mint az előtt. Ebből tényleg iskolába járó 47,828, s igy az emelkedés itt is 2082. Felekezeti iskoláink száma 439; 9-el több, mint eddig volt. Felekezeti tanítónk van 456, s ezen kivül, még 18 állomás vár betöltésre. Állami iskola — fájdalom — ez évben igen kevés jött létre. Miután az állam pénzügyi egyensúlya helyre van állítva, a közeljövőben tán megszűnik az a meddőség, mely e tekintetben a közelmúlt éveket szomorúan jellemzé. Mi kálvinisták, kik első sorban magyar hazafiaknak valljuk magunkat, a legbensőbb örömmel üdvözöljük, ha az állam, az elemi oktatás terén, mentői nagyobb tért foglal el, mert a izüklátkörü felekezeti aggályoknak háttérbe kell vonulniok ott, hol a magyar állam, s nemzet érdekéről van szó. Annyival is inkább, mert az országos törvény biztosit minket arról, hogy vallásos érdekeink az állami iskolákban integritásuk egész teljességében megóvhatok. Rövid vonásokban bár, számot kell adni sgyéni sáfárkodásomról is. Hiában tagadnám, ez, hova tovább szűkebb térre szorul. Időm, 8 hanyatló erőm túlnyomó részét, az egyházkerület központi kormány-

17 zásának hova-tovább mind nagyobb arányokat öltő munkaköre veszi igénybe, Igaz, hogy e téren kiváló képzettségű, s buzgalmu segítőtársaim környeznek engem, kik nagy mérvbea pótolják erőtlenségemet, s biztosítják a sikert. Ennek daczára azonban, a központi kormányzás, ujabb meg ujabb akcziók folyamatba indítása, s legközelebbről, a theol. fakultás létrehozhatásának előkészületei, erőfeszítései, a kiváló óvatosságot igénylő pénzügyi miveletek nehézségei, a püspöki hivatalnak, szorosabb értelemben vett, külön kötelességei, s ezek mellett még a közelmúltban ismételve előfordult egésségi fogyatkozásaim, annyira rám nehezülnek, hogy sokkal ritkábban vagyok képes az egyházkerület különböző vidékeire kiszállani, mint a hányszor óhajtanám, s tán kötelességem is volna. Templomszentelést csak egyet végezhettem, holott, most is 8 uj templom vár felszentelésre, melyek közül — ha Isten segit — még ez évben 3 — 4-et elvégzek. Az az egy is, azonban, melyről szólék, kiváló fontosságú, mert ez a brassói. Ott, az egyházközség, a kerület, s az egyetemes egyház erejének egyesítésével, ugy hitíelekezeti, mint nemzeti érdekeink szempontjából, nagy jelentőségű alkotás jött létre, s több mint egy fél század óta vajúdó kérdés jutott megoldásra. Azon magas küldetésü egyházközség jövendőjének biztosítása, a hozott nagymérvű áldozatok értékesítése, első rendű érdekünk lévén, kötelességemnek tartam, javaslatot tenni, s a tárgysorozat rendén alkalma nyilik a közgyűlésnek, ez ügyben- is, döntő szavát hallatni. Önkint értendő, hogy a zsinati, konventi, Baldácsi, domestikai stb. ülésekben folyton részt vettem. Kiszállottam személyesen S.-SzentGyörgyre is, egyházkerületünk kiváló jelességü számvevőjével együtt, s ott a „Mikó kollégium" igen fontos, függő kérdéseinek rendezésében, részt vettem. A kollégium nagyszabású kiépítése, s egyszersmind teljes gymnasiummá emelkedése befejezéshez közelit, s az lesz az ujabb idők legíelségesebb alkotásainak egyike. Kem tehetem, hogy e helyen, meg ne emlékezzem hálás elismeréssel gr. C s á k y Albin miniszterről, ki éles pillantással fölismervén azon tanintézetünk kulturális missióját, az állandó segélyen kivül, a kiépítéshez szükséges, s még fedezetlenül maradott, több, mint 30 ezer írtnak folyósításáról kötelező ígéretet tett, s így lg. Tanácsunk az összeget bizton előlegezhette. A Mikó kollégium történetének évlapjain, a nagy alapító és Sepsi Szt.-György városa mellett, az ő neve is el nem múló fényben fog tündökölni. Bejártam a görgényi egyházmegyében Toplicza völgyét is, újonnan szervezett körlelkészségünk egész területét. Most már ott is, az eddig részünkről elhagyatott vidéken uj élet jelei láttatnak. Jódon, s legközelebbről Uván egjesek vallásbuzgalma imaházakat emelt, s Topliczán is megindult az akczió egy uj templom építésére. Az uj kör2

18 lelkésznek előző helyén is tanúsítót t buzgalmától, s főleg azon vidék nemesszivü patronusaitól, a br Bánffy és br. Kemény családoktól, s egyes buzgó hiveiuktől, sok jót lehet ott várni. Theol. akadémiánkat kétszer látogattam meg, másodszor a közelmúlt napokban, vezetve a papi szigorlatot A konventi szabályzat értelmében, most tartatott először a' második lelkészképesitő vizsga és pedig kedvező eredménynyel. TheoL magántanári vizsgát ketten tettek és pedig kitűnő sikerrel, tiszt. N a g y Károly és tiszt. J a n c s ó Sándor akadémita papjelölt aíiai, Jövendőjükhez legszebb reményeket köthetjük ,s ha továbbra is haladaak megkezdett pályájukon, a theol. tudományos képzettség jeles bajnokaivá emelkednek föl. Készükre a „venia docendi" megadása, a konventi szabályzat szerint a főtiszt, közgyűlés jogkörébe tartozván, ez külön előterjesztés tárgyát fogja képezni. Az esperesi, s jegyzői karbói, ez évben Isten egyet sem szólított magához, s valamennyien elismerésre méltó nemes buzgalommal teljesitik tisztüket. Sok hálával tartozom nekik, mert hű segítő társaim. Személyváltozás azonban még is történt. Választás utján be lettek töltve a n.-sajói és sepsi egyh. megyék esperesi és jegyzői hivatalai. A megválasztottakat —- kik esküjöket már le is tették — meleg szeretettel üdvözlöm, s működésükre Isten áldását kérem. Nem is fog az hiányzani, mert méltók rá. Még is kell, 8 ezt nehéz szívvel teszem, egy pillantást vetnem a halál birodalmába. Megjelenik előttem, e pillanatban, megdicsőült alakja br. B á n f f y Zoltánnak, marosi egyházmegyénk, s vásárhelyi kollégiumunk érdemdús főgondnokának. Siratom benne hazánk s anyaszentegyházunk hű fiát, kedves barátomat, s nemes szivü jóakarómat. Ritkulnak körülettem sorai azoknak, kiket nagyrabecsültem, szerettem. De hiszem., tudom, hogy Iá? ni fogom újra őket. Addig is áldom emiéköket, s közöttük szivem mélyéből a nemes báróét! Jelentésemet be is végzem, megköszönve a főtiszt, közgyűlésnek türelmes figyelmét, s ajánlva magamat továbbra is sokszor tapasztalt jó indulatába. Fohászom csak egy, s mindig ugyanaz. Áldja meg az Isten hazánkat s abban anyaszentegyházunkat! Közgyűlésünk a mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatott Jelentést jegyzőkönyvbe vétetni határozza; főtiszt, püspök aa.-nak buzgó, nem lankadó, majdnem az önfeláldozásig menő munkálkodásáért, őszinte, meleg köszönetet szavaz. 14. Olvastatik az Igazg. Tanácsnak évi, valamint pótjelentése. Méltóságos és Főtiszteletü Egyházkerületi közgyűlés! Egyházi törvényeink 91. §-nak ri) pontjában előszabott kötelességünkhez hiven, van szerencsénk a lefolyt egyhkerületi év neveze-

19 tesebb mozzanatait, egyházi életünkkel kapcsolatos eseményeket és saját működésünket főbb vonásokban bemutatni s ez alkalommal előre is jelezni, hogy a letűnt egyházkerületi év, egyetemes egyházunkra nézve, a nagyszabású munkálatok s egyházkerületünkre nézve a zavartalan békés fejlődés s a szellemi és anyagi gyarapodás áldásos éve volt. 1. Mindjárt első helyen kell megemlékeznünk, főtiszteletü egyházkerületi Közgyűlés, egy, nemcsak egyházkerületünket, vagy egyetemes egyházunkat, hanem szeretett édes hazánk egészét mélyen érdeklő ünnepélyről, dicsőségesen uralkodó /. Ferencz József, apostoli királyunk 25 éves koronázási jubileumáról. Az ünnepély nagy jelentőségét s annak méltó fénynyel történt lefolyását, közgyűlésünk minden egyes tagja jól ismervén, igazgatótanácsunk e helyen csak azt jelenti, hogy az ő Felsége előtti tisztelgésben főtiszteletü Püspök aa. is részt veit ^ s hogy ezen nagy napot hálaadó isten-tisztelet tartás és emlékünnepélyek rendezése által minden egyes egyházközségünk és iskolánk is megünnepelte. Ünnepet ültünk a Király és Nemzet között létrejött kiegyezés negyedszázados évfordulóján s a kiegyezési alkotmány negyedszázados vívmányai fölött, melynek áldásos hatását egyetemes egyházunk is bő mértékkel élvezi, bizonyságául annak, hogy a mit Király és Nemzet együtt akarnak: Isten áldása van azon. 2. A magyarországi reformált egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő gyűléséről, az egyetemes zsinatról szólunk második helyen. A mint már a múlt évi főt. egyházkerületi közgyűlés elé terjesztett jelentésünkben is jeleztük., a legfelsőbb királyi engedély arra, hogy mindkét hitvallású evangélikusok egy időben, 1891. deczember hó 5-én, Budapesten egyetemes zsinatot tarthassanak, megadatott. Ezen legfelsőbb engedély alapján egyetemes zsinatunk a fent jelzett napon összeült, br. Vay Miklós főgondnok és Kun Bertalan püspök korelnökök, később mint megválasztott elnökök vezetése alatt megalakult s egyházalkotmányunk szervezetének nagy munkáját tárgyalás alá vette. Mielőtt azonban ig. tanácsunk a zsinat eddig lefolyt két ülésszakának munkálatát nagyban és egészben érintené, a magyarországi ágostai hitvallásuakkal együttesen megtartott 100-dos emlék-ünnepély lefolyásáról kell röviden jelentenünk. A két testvér-fel ékezet, már eleve megegyezett volt abban, hogy a közcsen érdeklő ügyekben leendő könnyebb határozhatás, valamint a magyarországi két .testvér evangélikus felekezet szabad vallásgyakorlatát biztosító s közjogi helyzetét szabályozó 1790/91-ki XXVI. t. ez. keletkezésének százados ünnepét együttesen leendő megünnepelhetés czéljából egyszerre s egy helyen nyitja meg zsinati üléseit. 2*

20 Az 1790/91. XXVI. t. ez. százados ünnepének megtartása s berendezése iránti intézkedéssel mind a két felekezet egyetemes konventje a saját és az egyházkerületek elnökségeit bizta meg, kik is az 1891. nov. 2-án Budapesten tartott ülés alkalmával az ünnepély sorrendjét megállapították, az elnöki megnyitó beszéd tartására br. Vay Miklós legidősebb ev. ref, főgondnok, a társelnökségre Karsay Sándor legidősebb evangélikus püspök, az ünnepélyes emlék-beszéd megtartására pedig dr. Győry Elek az evang. egyetemes egyház világi főjegyzője kéretett föl. Az ünnepélyes istentiszteletek decz. hó 6-án, mindkét felekezet részéről külön-külön, de a testvér-felekezetek zsinatai által választott s az ág. hitvallásuak részéről Karsay Sándor püspök ésRadó Kálmán felügyelő urak, a református részről pedig Papp Gábor püspök és br. Bánffy Dezső főgondnok urak elnöklete alatt kiküldött nagyszámú képviselők jelenlétében tartatott meg. Mindkét isteni-tisztelet a kiszabott rendben s az ájtatos közönség benső részvéte mellett ment végbe. Az isteni tiszteletek végeztével mindkét zsinat tagjai együttes ülésre gyűltek össze, melyen br. Vay Miklós világi eluek úr, nagy tetszéssel fogadott beszédével, az ünnepélyes ülést megnyitván, dr. Győry Elek adta elő nagyszabású emlékbeszédét. Végre az egész ünnepélyes napnak mély és maradandó benyomásai megörökítésére, mindkét zsinat elhatározta, hogy az ünnepély lefolyásáról szóló jelentés, az összes beszédek kinyomatásával, egy külön füzetben kiadassék s a prot. közönség között szétosztassék, a protestáns öntudat emelése s a két testvér-felekezet közötti szoros Összetartás szilárdítására. Ezen határozat azután végre is hajtatván, az emlékfüzetek 344 példánya egyházkerületünk részére is megküldetett, melyeket ig. tanácsunk kollégiumaink, espereseink és népesebb egyházközségeink között teljesen ingyen osztott szét Zsinatunk első ülésszaka kezdetét vette 1891. évi deczember hó 5-én s elnapoltatott decz. hó 16-án. Ezen idő alatt tartott összesen 9 ülést, melyekben a törvényjavaslat 34. első szakasza tárgyaltatott le, tehát az „általános határozatok" és „az egyházközségekről" szóló I. fejezet. A munkálat gyorsabb előhaladását az egyes tételeknél fölmerült hosszas viták hátráltatták. így mindjárt a képviselők igazolása rendjén hosszadalmas vitatkozásra adott alkalmat a mi egyházkerületünk képviselőinek igazolása. Ez a kérdés azonban képviselőink minden föntartás nélkül való igazolásával befejeztetvén, csakhamar ismét szőnyegre került egy kizárólag egyházkerületünkre vonatkozó kérdésnek, az ismeretes 9. §-nak tárgyalása. Két teljes ülésen keresztül folyt e fölött a vitatkozás, mig végre az egyházkerületünk 100-dos különállása által kifejlett alkot-

21 mányos szervezetének érintetlen hagyását biztosító eme tétel a zsinati képviselők választásának eddigi módozatát megszüntető s Beöthy Zsigmond által ajánlott módositványnyal fogadtatott el. A második ülésszak kezdődött márczius hó 9-én s elnapoltatott ápril 5-én, tehát csaknem egy havi ülésezés után, mely idő alatt'öszszesen 20 ülés tartatott. Ez ülésszak első üléseiben a törvényjavaslatnak az egyházmegyékről szóló fejezete került legelőbb szőnyegre, mely az eredeti tervezetben elfogadtatott. Az egyházkerületről szóló fejezet szintén módosítás nélkül fogadtatott el, mig az egyetemes konventről szóló fejezet nagyobb vitát provokált s Degenfeld Józsefgrófnak, az 56. szakaszhoz, beadott ama módositványával fogadtatott el, mely szerint a r konvent 28 tagja az egyházkerületi közgyűlések által választandó." Az ötödik ülésben a zsinatról szóló fejezet fogadtatott el, néhány jelentéktelen módosítással. A márczius 1'6-iki ülésben a lelkész-választási törvények kerültek szőnyegre, melyeknél élőbb az általános elvek s később a részletek, legtöbbnyire a javaslat szövege szerint fogadtattak el. A márczius 18-diki 8-dik ülésben az egyházi bíróságok szervezete tárgyaltatott, ugyanezt folytatták és fejezték'be a 9-ik ülésben. Márczius 21-én a lelkészválasztási törvények s az ezzel összefüggő szakaszok tárgyalása fejeztetett be, nagyrészben az eredeti javaslat elfogadása mellett s ezek után az egyházi tisztviselőkről szőlő fejezetet vették tárgyalás alá. Márczius 22-én, a 10-ik ülésben, az egyházi adózás és az egyházkerületi közalap fejezetei tárgyaltattak le az eredeti javaslat elfogadása mellett, valamint a ll-»ik ülésben szintén módosítás nélkül fogadták el a javaslatnak az egyházmegyei és egyházkerületi tisztviselőkre vonatkozó részét. Márczius 24-én, az eleve történt megállapodáshoz képest, főleg a domesztika ügyével foglalkoztak s a lelkészi özv. árvái gyámintézet felállítása tekintetében Szeremley Sámuel fontos javaslatát fogadták el, mely szerint addig is, mig a szolgálatra képtelen papok nyugdijazásáról gondoskodni lehetne, gondoskodjék a zsinat az özvegyek és árvák sorsáról s utasítsa a konventet, hogy idevonatkozóiag javaslatot terjeszszen elő. Márcz.'25-én a javaslatnak elmaradt részei, mint az egyházmegyékről, az egyházmegyei közgyűlésről, az egyházkerületről, illetve egyházkerületi közgyűlés tárgyairól szóló szakaszok fogadtattak, csaknem vita nélkül, el. Ezután következett a papválasztási törvények további tárgyalása, mély • nél a meghívásra nézve abban állapodtak meg, hogy a papi állomás ugy is betölthető, ha a választóknak 2|3-ada egy jelöltben állapodik meg. Ezután az ülések 29-ig elnapoltattak, mert 28-án a zsinat 20 tagú küldöttsége a király ő Felsége előtt fejezte ki hódolatát. A márczius 29-iki ülésben bejelentetett, hogy a zsinat tisztelgŐ küldöttségét s annak hódolatát ő Felsége kegyesen fogadta, Ezután a lelkész választási törvények függőben hagyott szakaszai tárgyaltattak és fogad-

22 tattak el, a beadott indítványokkal módosítva. Márczius 30-án a köznevelési és közoktatási szervezet tüzetett napirendre, de a törvényjavaslat szövege a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadtatott. A márczius 31-iki s az április 2. és 4-iki ülések tárgyait a különböző indítványok képezték, melyek legfontosabbikáról, a Debreczenben felállítani tervezett prot. egyetemről s a kolozsvári theol fakultásról, azonban, Igazgató-Tanácsunk más helyt lesz szerencsés jelentést tenni. Április l é n a lelkész-képesítő szakvizsgák tárgyában elfogadtatott a javaslat eredeti szövege, míg az április 5 iki záró ülésen a közalapi és közadózási bizottság jelentése alapján fejlődött ki hosszabb vita, de az érdemleges határozat meghozatala elhalasztatott s a zsinati ülések második szaka bezáratott. A konventi törvényjavaslat teljes letárgyalása ezúttal sem fejeztethetvén be a folytatólagos ülés tartása ez év november havának elejére tüzetett ki. Egyházkerületünk képviselői a zsinati üléseken, csaknem kivétel nélkül, folytonosan jelen voltak s a tanácskozásban jelentékeny részt vettek. 3. Az egyetemes Konvent ez évi üléseit május hó 23-án s a következő napokban tartotta Budapesten, főt. Kun Bertalan püspök és Tisza Kálmán főgondnok elnöklete alatt. A szabályszerű megalakulás után mindenek előtt elhatározta a koronázási jubileum megünneplését, hálaadó istentiszteletek tartása által és az egyetemes ref. egyház részéről hódoló felirat intézését ő Felségéhez Folytatólagosan az országos ref. közalapot kezelő végrehajtó bizottság terjesztette elő jelentését, melyből örömmel konstatálható, hogy a szabályszerű és pontos kezelés mellett, nevezett alapunk örvendetesen gyarapodik s igy az egyetemes Konvent az állandósított segélyösszegeken felül is, évről-évre többet juttathat szegényebb egyházközségeink és egyházi hivatalnokaink segélyezésére. Az országos közalap 1891. évi bevétele volt az egyháztagoktól összesen 85,103 frt 50 kr., tehát 2763 frt 78 krral több, mint a múlt évben. Egyházkerületünk országos közalapi járuléka, az 1890. évben tett 11,646 frt 97 kr. tehát 234 frt 25 krral kevesebbet, mint a múlt évben, mely hanyatlás a kirovásban állandóan mutatkozó csökkenésnek ismét szomorú jelét adja. Az országos közalap múlt évi Összes jövedelme 102,094 frt 69 kr., vagyis 6.304 frt 38 krral többet tett a múlt évinél. Ezen öszszegből tőkésítésre 25,395 frt 27 kr., missioi czélokra 20,976 frt 74 kr., gyámintézetre 8,390 frt 70 kr., egyszersmindenkori segélyekre 18,784 frt 28 kr , tőke-segélyezésre *24,277 frt 42 kr. és kiegyenlítésekre 4,270 frt 27 kr. fordittatott. Egyházkerületünk ez évben is kedvező mértékben részesült a közalap áldásos segélyében, a mennyiben egyszersmindenkori segé-

23 lyért folyamodott egyházaink részére 3180 frt, lelkészeink részére 1550 frt szavaztatott meg s ezen kivül kiadatott a missioi czélokra korábban rendszeresített 4350 frt, az 1891. évben állandósított 400 frt, a jelen évben állaRdósitott 200 frt, s az e^yszersmindenkorra megszavazott 200 frt, valamint a romániai missio részére, 32 évre, megszavazott J000 frt s igy az egyházkerületünk által ez évben nyer közalapsegély-összeg tesz 10,880 frtot. A főt egyetemes Konvent, egyházkerületünket érdeklő határozatai közül kiemeljük, hogy a múlt évi főt. egyházkerületi közgyűlés 41. jkvi sz. megbízása alapián kérvényt intéztünk a főt. és mélt. egyetemes Konventhez a kepe váltási alapok és a 315 írtnál kevesebb egyházi jövedelmet hozó tőkék tőkekamat jövedelmi adó alól való mentesítése ügyében, mely kérésünket az egyetemes Konvent magáévá tevén, fölirt a pénzügyminiszterhez, hogy az 1879. évi aug. 6-áról 44,855. szám alatt kelt kedvező rendeletének, — a melylyel a pénzügyi közegek ellentétes állást foglaltak el, — megfelelő utón érvényt szerezzen, s b) hogy az 1875. XXII. t. ez. 2 §. 14. pontja ama rendelkezését, a mely a 315 frtot tul nem haladó kamat vagy életjáradék adómentességét kimondotta, a mennyiben az illető fél öszszes jövedelme, adósságainak levonása nélkül, a nevezett összegnél nem több — az egyházakra is, maga utján, kiterjeszteni méltóztassék. A n.-enyedi ég sz.-udvarhelyi kollégiumaink államsegély iránti kéréseit a főt. és mélt. egyetemes Konvent szintén ajánlattal terjesztette a vallás- és közoktatásügyi minister ur elé, az előbbit 3000 frt egyszersmindenkori s 11,347 frt 78 kr. tornaosarnok-épitési segélyre, az utóbbit pedig évenkinti 2000 frtnyi segélyre ajánlván s végül a sz.-udvarhelyi kollégium elöljáróságának ama kérelmét, melyben a gymnasiumhoz csatolt 4 osztályú elemi iskola tanitói állomásai után az országos tanitói nyugdíj intézet javára követelt 816 frt fizetése alól való íölmentését kéri, ugyancsak pártoló ajánlattal terjesztette a közokt. miniszter ur elé. 4. A Br. Baldácsy-alapitvány közgyűlése folyó évi május hó 22 én tartott ülésében megállapította a folyó évi költségelőirányzatot, mely szerint a bevételek 88,873 frt 607 s krra, a kiadások 54,260 frt 88 krra tehetők. A 34,612 frt 76 kr. bevételi többletből, a szabályok értelmében tőkésittetik 1800 frt; kifizettetik a 11 egyházkerület részére egyenként 2500 frt, összesen 27,500 frt s a még fönn • maradott 5312 frt 76 kr. pénztári maradvány czimen átvitetik az 1893. évre. A javadalmas egyházkerületeket illető 2 5 0 0 - 2 5 0 0 fkoknak kiszolgáltatását az alapítványi közgyűlés 2 egyenlő részletben állapította meg s éhez képest a folyó évi első részlet 1250 írtban, egyházkerületünk részére már jan. 6-án meg is küldetett.

24 A jelzett napon tartott közgyűlés határozataiból még megemlítjük, hogy az alapítványi igazgatóság egyik tagja, néhai Gönczi Pál, halála fölötti fájdalmának a közgyűlés jkvileg adott kifejezést s hogy nevezett helyére egyhangúlag Szilassy Aladárt választotta meg. 5. És ezzel, immár be is fejezhetnők közgyűlési jelentésünk általános részét, de mielőtt ezt tennők egy fájdalmas veszteségről is kötelességünk megemlékezni, mely egyetemes egyházunkat, a tiszántúli reform, egyházkerület püspökének, kir. tanácsos és főrendiházi tag főt. és méltóságos Révész Bálint aának, múlt évi október 8-án történt - elhunytával érte. Igazgató-Tanácsunk gondoskodott volt arról, hogy a testvér egyházkerület fájdalmában való részvétének kifejezést adjon, s az 1891. évi október hó 11-én megtartott végtisztesség-tételre Dr. Kolosvári Sándor elnökhelyettes és Dr. Török István tanár aait küldötte ki. Azóta a tiszántúli egyházkerület püspöki széke be is töltetett, a közbizalom Kiss Áron, szatmári volt esperes aát emelvén a díszes állásra, kinek beigtatási ünnepélye folyó évi május hó 17-ón ment végbe, mely alkalomból egyházkerületünk képviselésére s az újonnan választott püspök üdvözlésére 8zász Gerő közjegyző, Márkus János titkár és dr. Sárkány Lajos számvevő aai voltak kiküldve. II. Áttérve most már kizárólag ig. tanácsunk ez évi működésének feltüntetésére, előre is tisztelettel jelentjük, hogy törvényes hatáskörünkben lehetőleg mindent megtenni igyekeztünk, a mit egyházkerületünk közigazgatásának helyes vezetésére, egyházközségünk szellemi és anyagi gyarapodására hasznosnak és üdvösnek véltünk. 1. Igazgató-Tanácsunk ügyforgalma ez évben is jelentékeny emelkedést tüntet föl. Múlt évi közgyűlésünk óta, a mai napig (aug. '23-áig) beérkezett ig. tanácsunkhoz 3355 beadvány, melyhez hozzászámítva a múlt évi közgyűléskor fennállott 291 drb hátralékot, az ellátandó ügyek száma tett: 3646-ot. Ezek ellátása képpen expediáltatott összesen 6768 kiadvány. Az ellátatlan ügyiratok száma 54, melyek nagyrésze a közgyűlés megnyíltáig szintén el fog intéztetni. A letűnt év alatt tartott ig. tanácsi ülések száma 27, melyek nagyrésze 2 napon s némelyike 3 egymásutáni napon folytattatott. Megjegyzendő, hogy a kölcsönügyi osztályhoz érkezett beadványok, ez év elejétől kezdve, külön igtatóba vezettetnek, s így a fennt kitüntetett összegbe beszámítva nincsenek, mivel azok a kölcsönügyi osztályról külön előterjesztendő jelentésünkben fognak föltüntettetni. A fennebbi összegekből láthatólag a beadványok száma a múlt évihez viszonyítva csaknem 600-zal szaporodott s az ellátatlan ma-

25 radott ügyek száma ennek daczára is a múlt évinek Vá-edénél kevesebbre apadt. A múlt évben tartott főt. egyházkerületi közgyűlés 26. számú határozatával adott utasitás folytán ig, tanácsunk a Bodor Antal közalapi előadóvá történt választásával megürült titkári és az újonnan rendszeresített segédtitkári állásokat, szabályszerű pályázat utján, betöltötte, az előbbire Márkus János szolnok*dobokamegyei volt tiszti ügyész aát választotta meg, az utóbbira pedig Kádár János, volt közig, gyakornok aát, kik közül a segédtitkár folyó évi január hó 1-én és a titkár ez évi márczius hó 1-én kezdettés meg működésüket, niig a folyó év január havábaD dr. Szász Béla ig. tanácsos és februárban Bodor Antal k. előadó aai látták el a titkári teendőket. Az uj hivatalnokok működéséről, véglegesítésüket kérő, külön előterjesztésünkben leszünk bátrak tüzetesebben referálni, e helyen csak annyit jegyzünk meg, hogy ig. tanácsunk választása alkalmas egyénekre esett, kik az irodai kezelés szabatosabbá tétele, a levéltár rendezése s az ellátásuk alá került ügyek tapintatos elintézése által ig. tanácsunk elismerését érdemelték ki. • 2. A múlt 1891. évben megtartott esperesi visitaciok jegyzőkönyveinek felülvizsgálatából örömmel jelenthetjük, hogy ig. tanácsunknak . a múlt évek folyamán adott utasitásai csaknem minden egyházmegyében meghozták óhajtott eredményüket, mert az ujabban fölérkezett jegyzőkönyvekből már minden téren haladás észlelhető. A vagyonkezelés rendezettebb, az iskolaügy, vagyonosabb egyházainknál, megfelelő; a valláserkölcsi élet emelkedőben, s az előző idők mulasztásai lehetőleg pótolva vannak, minélfogva remélhető, hogy ig. tanácsunk intézkedéseinek végrehajtásában s az elsőfokú ellenőrzés gyakorlásában mindig oly kész és pontos nagytiszteletü Espereseinkés tiszt, papjaink buzgó közreműködése folytán, egyházközségeink belügyeinek teljes rendezettségéről fogunk már a közel jövőben jelenthetni. 3. Az egyes egyházmegyék területén jelenleg fönnálló körlelkészségeink s a romániai missiói egyházmegyénk szellemi és anyagi állapotáról, a beérkezett körlelkészi és esperesi jelentések alapján, van szerencsénk az alábbiakban jelenteni. Körlelkészségeink száma a múlt évi egyházkerületi közgyűlés óta 5-el szaporodott, a mennyiben t. i. az akkor már szervezés alatt állott küküllővári és topliczai körlelkészi állomások betöltettek s ezeken kivül a torda-turi, kidéi és fehér-nyikóvölgyi körlelkészségek szerveztettek; és így jelenleg a körlelkészségek száma 32, melyekről egyenként az alábbiakban szólunk:

26

Vajdahunyadi egyházmegye. 1. M a r o s - i l y e i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Zajzon Lajos, ki odaadással végzi teendőit, s e mellett a központon rendesen tanít, A körhez tartozó 10 községben a lelkek száma összesen 165, ebből 80 a központra esik. A körlelkészi részletes utasítás pontos megtartását gátolja ama körülmény, hogy a központon kivüli községekben nincsen istentiszteleti helyiség. Vagyoni tekintetben a kör nagyon gyenge, ugyannyira, hogy építkezése kölcsöne kamatait sem birja fizetni Az iskola is alig-alig tartható fönn, minélfogva a körlelkészség még ujabbi segélyekre szorul. 2. P i s k i t e l e p i körlelkészség. Körlelkész Juhász Izidor. Jelentései pontosan és kellőleg fölszerelve érkeztek be A körlelkész működése általában buzgó és eredményes. A körhez tartozó 9 községben a lelkek száma összesen 532. A vallás-erkölcsi élet kielégítő s az ottani róm. kath. papság folyton meg-megújuló téritgetési kisérletei eredménytelenek. Vagyoni tekintetben a kör még gyenge s nagyobb mérvű építkezéseiből eredt adósságait csak erőfeszítéssel birja, törleszteni s kamatozni. Korábban Petrozsény is a körhez tartozott, utóbb azonban segéd-lelkészt nyervén, most a körlelkész csak a felügyeletet végzi e helyen. A körlelkészi intézmény áldásos hatása e helyen igen szépen mutatkozik a hitünkre való gyakori áttérésekben s a nép visszamagyarosodásában.

ííagy-enyedi egyházmegye. 3. D e t r e h e m i körlelkészség. Körlelkész Baló Bálint. Jelentései pontosan érkeztek be s körlelkészi buzgdságáról tanúskodnak, miről illetékes esperese is elismerőleg nyilatkozik. A körhez tartozó 5 községben a lelkek száma 250; központban felekezeti iskolánk van, hol a körlelkész eredményesen tanit; a különben is csekély körlelkészi javadalomnak a hívektől járó része pontatlanul folyt be, mert a hivek általában szegények, sőt egyik patrónusunk is megtagadta a fizetést. E körlelkészség, a rendszeresített segélyeken felül is, állandó központi segélyekre szorul. 4. M a r ó s-l u d a s i körlelkészség. A volt körlelkész Vásárhelyi Lőrincz aa buzgón működött s jelentéseit, az utóbbi időket kivéve, pontosan terjesztette föl. A múlt év utolsó feléről és a jelen év első negyedéről jelentések nem érkeztek a körlelkész betegsége miatt s ugyanezen okból kénytelen is volt állását elhagyni, cserélvén őraljaboldogfalvi kicsiny egyházközségünk pap-tanitójával, Balogh Sándor aával, ki körlelkészi állomását a folyó évi április havában el is foglalta s kinek eddigi működése biztatja ig. tanácsunkat, hogy ezen fontosabb elhivatásának jól meg fog felelni. A körhez tartozó 4

27 községben lakó hiveink száma 780, kik azonban nagyrészt szegényebb iparosok és munkások lévén, a körlelkészség anyagi megerősödését nem munkálhatják. 5. M e z ő - z á h i k ö r l e l k é s z s é g . Volt körlelkész Lengyel István, ki más állomásra választatván, folyó évi ápril hó 23-án elhagyta helyét. Működése buzgó és eredményes volt, mit pontosan beadott jelentései tanúsítanak. Az állomás most ujolag betöltetett Csiki József volt lozsádi pap aával, ki állomását már el is foglalta. Lélekszám a körhez tartozó 5 községben 528. A kör vagyoni helyzete kielégítő. 8. T o r d a - t u r i k ö r l e l k é s z s é g . Ezen körlelkészi állomás folyó 1892. év. április havában töltetett be Mező Lajos odavaló b. pappal, ki eddigi minőségében is missio szerű kötelességeket végzett. Kötelességét hiven és pontosan teljesiti E körhez 6 községben élő 334 hivünk tartozik. A kör anyagi helyzete kielégítő.

Kolozs-kalotai egy ház megye. 7. P a t a i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Kiss Péter, a patai egyházközség eddigi papja. E körlelkészség az J 891. évben alakíttatott, Pata, Kara, Boos, Dezmér és Apahida községekből, melyekben hiveink száma összesen 277. A körlelkész a tanítást jól végzi s körlelkészi minőségében is nagy odaadással működik, gondoskodván arról, hogy a diasporákban szétszórt hiveink között a vallás-erkölcsi közösség érzete eleven legyen, a mi az anyagiakban való fogyatékosság mellett nagy nehézséggel jár. Jelentései szabályszerűek s pontosan beérkeztek.

Szilágy-szolnoki egyházmegye. 8. É r k ö r ö s i jelenleg P e l e k e s z i i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Borbély Sándor. Ezen körlelkészségünk a jelen év elején kiegészíttetett Pelekeszi egyházközségünkkel a ez lett a körlelkészség központjává is. A körhez tartozó 3 községben lakó hiveink száma 941. Érkörösön és Szeödemeteren levita tanítói állomásaink vannak, de ez utóbbinak fizetése oly csekély, hogy központi segélyezés nélkül tovább fenn nem állhat. A körlelkész mŰKödése buzgó s az állapotok legutóbbi végleges rendezésével immár teljes kilátást nyújt a kívánt rend és fejlődés előidézésére. 9. Ö r d ö g k ú t i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Újvári István, kinek működéséről illetékes esperese elismerőleg nyilatkozik. Jelentéseit kiváló pontossággal terjeszti föl s azokban kellő részletességgel öleli föl a létező állapotokat. A körhez csatolt 6 községben élő hiveink száma 224. Központon felekezeti iskolánk van, hol a körlelkész tanit eredményesen. Az egyházközségek anyagi helyzete kielégítő, hiveink buzgósága és áldozatkészsége példás s nagyrészben ennek köszönhető,

28 hogy a központon díszes templom épült s az még ez évben föl fog szenteltetni, 10. I l o s v a i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Csák Emil, kinek működése buzgó, de jelentéseit késedelmesen és napló-másolat nélkül terjesztette volt föl, mely szabálytalan eljárásáért megintetett s most már fölszerelt jelentéseket ad be. A. körhez tartozó 4 községben lakó híveink száma 358. Anyagi tekintetben a körlelkészség helyzete súlyos, a több év óta fölgyült adósságok és épület-javítások költségei miatt. A hívek pontatlanul fizetik egyházi tartozásaikat s a közigazgatási úton való fölhajtás veszélylyel fenyeget. Ujabban azonban szép buzgóságot tanúsítottak, a mennyiben templomuk megépítésére tekintélyes összegű rovatalt vállaltak el. 11. G ö r o s ö n i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Versényi Miklós, ki a körlelkészség székhelyén, ideiglenesen, a tanítást is végzi. Jelentéseiben pontos és szabályszerű. Körlelkészi működése sikeres. A kör anyagi viszonyai kellő rendezettek s a hivek vallás-erkölcsi élete fejlett. E körhez 5 községben élő híveink tartoznak, kiknek száma 620,

Deési egyházmegye. 12. E s z t é n y i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Pataby Gábor, ki dicséretes buzgósággal és szép eredménynyel működik a kör szellemi és anyagi felvirágoztatásán. A1 körhez tartozó 8 községben híveink száma 339. A hivek buzgók és a vagyonosabbak sok áldozatot hoznak egyházukért Tötörben a templom a főt. Konvent és az egyházkerület segélyével befedetett s ebben az évben teljesen felszereltetik. 13. Ö r d ö g k e r esz t ú r i k ö r l e l k é s z s é g . Kőrlelkész Irsay József, kinek működési, köre 9 községre s,;azokban 463 leiekre terjed. Feladatának elismerésre méltó buzgalommal felel meg,, daszára annak, hogy a kör központján a tanítást is, és pedig pontosan és eredményesen végzi. Jelentéseiben pontos, rendes naplót vezet s.s a köri községek vagyoni ügyeinek tisztázásában is hasznos szolgálajtokat tett. Kis-Esküllőu az országos közalap és egyházkerületünk segélyével a templom föl épült. 14. S z i n n y e i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkósz Ko.vács Gábor, ki kellő buzgalommal működik. Esperese dicséri munkálkodását s a kör székhelyén lévő iskolánk tanításában való eredményes.,;működését. Jelentései részletesek, kimerítők. E körhez 12 községben elszórtan élő 175 hívünk, tartozik. A körlelkész sikeres működésének köszönhető, hogy eloláhosodott híveink ismét beszé.lik, a,, magyar nyelvet s hogy egyáltalában vallásosak. Anyagilag e kör még gyönge s. építkezési s berendezési kölcsöne terhét alig birja, .Papilakása nélkülözi

29 a gazdasági épületeket, melyek felállítására azonban ujabban üdvös mozgalom indult a kör vagyonosabb hivei között. Semesnyei híveink is munkába vették már imaházépitési ügyök rendezését, melynek mielőbbi kedvező eredményéhez reményünk van. 15. K a c s k ó i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Kovács Árpád, működése buzgó, ámbár a kör községeinek távolsága miatt az utazás sok nehézségbe ütközik. E körhez 9 községben lakó 348 hivünk tartozik. Galgón felekezeti iskolánk van, melyben a vallást a körlelkész tanítja, Demkülönben a n.-ilondai állami iskolában is, mely utóbbi működéséért 50 frt állami jutalomban részesül A köri egyházközségek vagyoni helyzete rendezett. 16. K i d é i k ö r l e l k é s z s é g . Az előbbi kide-csomafái társegyházak és a gyulai leányegyházközségből szervezett új körlelkészség, melynek papi állomása most áll betöltés alatt. Körlelkészséggé ala-* kitását azon körülmény követelte, hogy papi állomása a csekély fizetés miatt mindjárt-mindjárt üresen maradt. Ez okból folyamodott ig. tanácsunk konventi segélyért, melyet 100 írtban meg is nyervén, a körlelkészséget, a hivek beleegyezése mellett, szervezte s az igy 526 frt javadalommal dotálandó állomást körözte, remélve, hogy ily fizetésre már fog alkalmas pap találkozni.

Széki egyházmegye. 17. S z a m o s uj v á r i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Vásárhelyi Boldizsár, kinek működése kitűnő, jelentéseiben pontos s a köri egyházközségek vagyoni helyzete rendezett. É körhez 7 község tartozik, melyekben élő híveink száma 464. 18 P u l y o n i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Vályi János, ki állomását csak a múlt évi július 1-én foglalta el. Azóta beérkezett jelentéseiből láthatólag utasitásbeli kötelességének teljes buzgalommal igyekezett megfelelni. Esperese elismerőleg nyilatkozik működéséről. Ezen öt községre terjedő körlelkészség lélekszáma 333. A hivek valláserkölcsi élete erősödik, de a köri községek vagyoni helyzete erőtlen, a templom és papilak javításra szorul 19. N o s z o l y i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Bedeházi János, ki buzgón működik, s a hivek magatartása is megfelelő. A központon* levő iskolában a körielkész maga tanit. E körlelkészség 5 községre terjed ki s azokban szétszórtan 350 hivünk lakik, azonban még oláhul beszélnek egymás közt, mit csak az idő fog orvosolni. A noszolyi és göczi templomok javításra várnak s az iskola felszerelésének hiányai ez évben pótoltattak. A vagyoni ögyek rendezése floyamatban van.

30

Nagysajói egyházmegye. 20. B e s z t e r c z e v i d é k i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Balás József, ki a múlt 1891. évi szeptember hó 1-én foglalta el állomását. Működése dicséretes, buzgó, a köri egyházközségek vagyoni ügyei rendezettek, kivált boldog emlékű Sombori Jánosné 1000 frtos hagyományának a múlt évben történt megnyerése után. Tervbe van véve a központba kántori állomás felállítása, de ez csak a város által remélhetőleg felemelendő évi segély kiutalása alkalmával lesz foganatositható. E körlelkészség' területe 4 községre terjed ki s azokban, mintegy 600 hívünk lakik. 21. S z á s z - b r é t e i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Menyhárd Elek, ki állomása elfoglalása alkalmával az egyház vagyoni ügyeit nagy rendetlenségben találta, mit azonban nagy buzgalommal és szép ^ikerrel teljesen rendezett s ezen felül az addig csaknem parlagon hevert egyházi életet szép fejlődésnek indította. Dicséretes működéséről esperese nagy elismeréssel jelent. Jelentései pontosak és szabályszerűek. Ezen körlelkész gondozása alá 4 község s azokban élő 410 hivünk tartozik.

Görgényi egyházmegye. 22. T a n e s i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Kovács Ákos, Kitűnő körlelkész, a vagyoni ügyek rendezésében s a hívek vallásos buzgóságának fölkeltésében nagy érdemei vannak. Jelentései pontosak, kimeritőek és szabályszerűek. E körhez 6 községben élő 705 hivünk tartozik. 23. T o p l i c z a i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Páll Károly, volt ó-ujfalusi körlelkész, ki állomását folyó évi július hó 16-án foglalta el s kinek eddigi működése teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy ezen új s kiválóan fontos missiói ponton is meg fog felelni kötelességének. Az ellenőrző naplók kiküldettek, de elhelyezésükről s a köri presbyterium megalakulásáról még jelentés nem érkezett. Ezen körhez 4 községben lakó 355 hivünk tartozik.

Kültüllíii egyházmegye. 24. D i c s ő s z é n t m á r t o n i k ö r 1 e l k é s z s é g . Körlelkész Cseresznyés Ödön, kinek működése rendes és pontos. A körlelkészség területe 4 községre terjed ki, melyekben összes híveink száma 585. Csüdőtelkén felekezeti iskolánk van, melyet azonban anyagi erőtlensége miatt 2 évre meg kellett szüntetnünk, utasítván az egyházközséget, hogy ezen idő alatt iskolai termet és tanítói lakást építsen; az

31 illető egyházközség azonban anyagi erőtlensége miatt aligha lesz képes iskolát építeni s ezért nagy örömmel vettük az Emke ig. választmányának becses átiratát, melyben arról értesített, hogy Csödőtelkén kész egyesületi iskolát felállítani. Most már ez irányban folynak a tárgyalások. A kör községeinek anyagi helyzete erőtelen s nagymérvű építkezési kölcsöne járulékainak elengedése iránt folyamodott. A hivek vallásossága és áldozatkészsége kifogástalan, s ez utóbbi tekintetben, különösen méltóságos Szilvássy Sándor egyházmegyei főgondnok aa tűnik ki, a ki kezdettől fogva nagy áldozatokat hoz körlelkészségünk anyagi megerősödése érdekében. 25. E r z s é b e t v á r o s i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Iucze Lajos, lelkiismeretesen és buzgóan teljesiti kötelességét, jelentései pontosak és szabályszerűek. Erzsébetváros több népiskolájában és az állami algymnaziumban a körlelkész heti 6 órán tanit vallást. Az erzsébetvárosi templomépitésje az előkészületek folyamatban vannak, de templomépitési kiadásaira majd semmi fedezet nincs. E körhez 11 községben élő 601 hívünk tartozik; ezek közül Erzsébetvárosra 431 lélek esik. 26. K ű k ü l l ő v á r i k ö r l e l k é s z s é g , melynek körlelkészi állomása folyó évi február hó 27-én töltetett be, a volt küküllővári pappal Józsa Ferencz aával, kit uj küldetésére alkalmasnak találtunk, s ki működését kellő buzgósággal folytatja is. E körhez a küküllővári anya-, boldogfalvi leány- és a vesszősi, bajomi és karácsonyfalvi fiókegyházak tartoznak, melyekben híveink száma 656.

Nagyszebeni egyházmegye. 27. B ó l y a v ö l g y i k ö r l elk é sas ég. Körlelkész Putnoki Lajos, ki székhelyén Mihályfalván az iskolai tanítást is végzi. A köri látogatásokat utasításának megfelelően teljesiti, de az anyagi ügyek vezetésében nem elég erélyes. Jelentéseit pontatlanul terjesztette föl, mely mulasztásáért vizsgálat alatt állott, s most már szorgalmasabban végzi kötelességét. E körhez 12 községben elszórtan élő 291 hivünk tartozik. A mihályfalvi templom helyreállittatott, s most már a papiház építéséhez fogtak, melynek költségeire az építkező alapból nyert 2100 frtból még leglevő 1100 frt áll rendelkezésre. 28. O l á h u j f a l u s i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész volt Pál Károly, ki a folyó év április havában újonnan szervezett oláh-topliczai körlelkészségünkbe neveztetett ki, s a ki aránytalanul csekély javadalma mellett is nagy területen fekvő községeinek költséges meglátogatásában, a nemzetiségi, valláserkölcsi és anyagi ügyek intézésében, a hivek buzgó ágának felköltésében s a patronusok támogatásának kieszközlésében páratlan szorgalommal buzgólkoúott A vállal-

32 kozó hanyagsága miatt összeomlott o.-ujfalusi tornyunk újraépítését megkezdték, melyhez a buzgó körlelkésznek sikerült 0 Felségétől 200 frt kegyadományt gróf Teleki József pátronustól jelentékeny mennyiségű fát nyerni s a közbirtokosság kegyességéből a jogosnál nagyobb regaleváltsdgot kieszközölni. Jelentései pontosak és szabályszerűek. A kör területe 8 községre s azokban lakó 180 hívünkre terjed ki. Ezen állomás javadalmát ez évben 100 frt államsegélylyel emeltük, s az így növekedett papi fizetésre a pályázati hirdetés közzé van téve.

Udvarhelyi egyházmegye. 29. S e g e s v á r i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Balás Imre, ki lelkiismeretes buzgósággal működik. Jelentései rendesek és szabályszerűen fölszereltek. A körlelkészség fokozatosan fejlődik. Segesvár és Fejéregyháza viszonyai rendezettek, csak még Sárpatak vivődik iskola építésével, hol felekezeti és nemzetiségi veszély is fenyeget. E kör területe 3 községre terjed ki, melyben híveink száma 635. 30. F e j é r - n y i k ó vö Í g y i k ö r l e l k é s z s é g . Szerveztetett az alsó-siménfalvi anya-, kis- és nagykedei leányegyházakból és SzentMiklós, Tarcsafalva, Kabátfalva s Medesér diasporákból, melyekben lakó híveink száma 476. Ezen missioi pontunk tiszta magyar vidéken fekszik ugyan, de mindenfelől erős unitárius egyházaktól van környezve, kik a Fejér-Nyikóvölgyét egészen dominálják. Alsósiménfalvi egyházközségünk már tarthatatlan volt, mert a rendkívül csekély papi fizetésre pap nem találkozott, ugy hogy az állomás most legutóbb is 2 évig üresen állott, pedig administrálása is nehéz a szomszéd egyházak távolsága miatt. Alsó-Siménfalván csinos templomunk és kényelmes papilakásunk van; Kis- és Nagy-Kedében szintén jó karban levő templomaink vannak, melyek, fájdalom, többet vannak üresen s a jelenlegi állapotok fenntartása mellett talán jó hosszú időre bezárultak volna, mert pásztor nélkül tévelygő híveink az unitárius részről nagy csábitásnak vannak kitéve. Ilyen indokok alapján kérelmeztünk is az idei főt. és méltóságos Konvent előtt 200 frt missiói segély megadásáért, de fedezethiányában csak 100 frtot nyertünk. Ezen 100 írttal fölemelkedett a papi fizetés 451 frtra s erre a pályázati hirdetést közzé is tettük.

Sepáii egyházmegye. 31. H é t falu v i d é k i k ö r l e l k é s z s é g . Körlelkész Zsigmond Károly. Működése kielégítő, jelentései megfelelők. A templomépités, melyre a Konvent a közalapból 100 frt tőkeszerző segélyt szavazott meg, folyamatba indul még ez évben. Az oltvidéki evangélikus leiké-

33 szék erőszakoskodó eljárása ellen körlelkész aa. buzgősággal s némi sikerrel küzd. E körlelkészség területe 11 községre terjed ki, melyekben híveink száma 439.

Eézdii egyházmegye. 32. Csik m e g y e i k ö r l e i k é szs ég. Körlelkész Bitai Béla, ki emez állomására csak ez év márczius havában neveztetett ki, de rövid működéséből ítélve, nagy buzgalommal fogott hozzá érdemes elődje, Borbáth Pál aa. dicséretes működésének folytatásához Előbbi körlelkész aának a múlt év közepén történt Vízaknára való távozása után, e körlelkészség Kovács István k.-vásárhelyi s. pap aa. administratorsága alatt állott, ki szintén szép buzgósággal működött. Igí-Tanácsunk látván, hogy az ezen állomásra kiirt pályázatok folytán e fontos missiói pontra alkalmas egyén nem jelentkezett, a körlelkész javadalmát 200 frttal fölemelte s az igy 1000 frtra emelkedett fizetésre nevezte ki a jelenlegi körlelkészt, kinek előbbi működését, szép tehetségeit és nemes buzgóságát ig. tanácsunk ismerve, megnyugvással néz elébe annak, hogy az ily nehéz felekezetközi helyzetbe rendszeresített körlelkészség megtenni óhajtott gyümölcseit. A kör anyagi viszonyainak rendezésében Baktsi Gáspár, Csíkszeredái közjegyző és egyházközségi gondnok aa. páratlan buzgósággal munkálkodik. E körlelkészségünk az egész Csikmegye területére terjedvén ki, három csoportra van osztva, melyekben híveink száma 352. A körlelkészség anyagi megerősödését czélzó páratlan buzgalmu munkálkodás igen szép példáját mutathatjuk be ez alkalommal is a főt. egyházkerületi közgyűlésnek, midőn örömmel jelentjük, hogy a gyergyó-szt.-miklósi templom építése folyamatba indulhatott, a templomtelket adományozó Szathmári János kedves aa. ama nemes áldozatkészsége folytán, mely szerint kijelentette, hogy az épités költségeire rendelkezésre álló alap és megszavazott központi kölcsönön, 1632 frton, felül még szükséges tekintélyes kiadás fedezéséről maga fog gondoskodni. Ugyanez alkalommal jelentetett be, hogy Alajos Farkas aa. egy harang öntését és Véress Sándor aa. a templomelőtti czinterem vasrácscsal való bekerittetéöét vállalta magára s végül, hogy Baktsi Gáspár gondnok és a körlelkész aa. szíves kezdeményezése s jelentékeny áldozata folytán Csíkszeredában a „torony- és óra-alap czimen egy 248 frtból álló új alap szereztetett. Ig.-Tanácsunk a nemes adományozóknak köszönetet mondott Ez áttekintésből kitűnik, hogy a körlelkészek, csaknem kivétel nélkül jóakarattal s nagy buzgósággal működnek s hogy vagyoni téren is örvendetes gyarapodás mutatkozik. Néhány körlelkészségünk ugyan, most is gyenge anyagi helyzetben van, de bizton reméljük, hogy az időnkint nyújtható központi segélylyel s a hivek áldozatkészségével ezek is megerősödhetnek. 3

u A fölsorolt 32 körlelkészségen kivül még medgyesí egyházközségünk is részesült 100 frt missiói segélyben, de itt még csak most van folyamatban a körlelkészséggé alakulás. A romániai missiói egyházmegyénk múlt évi állapotát illetőleg örömmel jelentjük, hogy az elmúlt év ezen egyházmegyénkre nézve is a haladás éve volt, melyben az egyházmegye élén álló buzgó esperes és munkás papjainknak ugy a vallás-erkölcsi élet ápolása s magyar nemzetünkhöz való tartozás érzetének erősbitése, mint az egyházközségek anyagi ügyeinek rendezése körül is kedvező eredményeket sikerült elérniök. Ebben az egyházmegyében mintegy 7000 lélek és 6 —700 tanköteles van, de a tankötelesek közül csak mintegy 300 nyer magyar tannyelvű iskolában oktatást, mig a többi vagy idegen iskolában, vagy sehol sem tanul. Szervezett egyházunk van hat, melyekről egyenkint az alábbiakban szólunk: 1. B u k a r e s t . Ezen egyházközségünkre vonatkozólag már a múlt évi jelentésünkben emiitettük volt, hogy díszes iskola-épületét felépítette s teljesen felszerelte, melyben a tanitás — ez évben 141 tanulóval — rendszeresen foly. Buzgó hitsorsosaink kegyes adományozásai folytán sikerült az egyházközségnek egy 1400 frankot tevő alapot szerezni a szegényebb tanulók tandijainak fedezésére, minek folytán remélhető, hogy tanköteleseink jövőre még nagyobb számmal fogják az iskolát látogatni. Az egyház épületei jó karban vannak s az anyagi ügyek rendezett voltát a folyó évi és 1235 frank és 50 cntim felesleggel záródó költségvetésük kedvezően bizonyítja. Az 1891. ér végén az egyháznak 14,621 frk 50 bán pénzvagyona volt. Az egyházközség iránti érdeklődés fényes bizonyítéka a többrendbeli adomány, melyek közül első helyen a Málnási Károly 400 frankos adománya áll. 2. P 1 o e s t i egyházunk ügyei rendben vannak. A pap-tanitó Gönczi István és neje nagy buzgalmat fejtenek ki a hivek buzgóságának .8 az egyházi ügyek iránti lelkesedésének fejlesztésében. Az elmúlt év folyamán a papi házon és az imaházon végeztettek javítások, melyeknek költsége a hivek áldozatkészségéből telt ki. A tanitás pontosan foly, melyért a jutalom kiadatott. Segédtanítónk és orgonistánk, Kelemen Ferencz aa elhalván, most már a tanitás egész terhe a pap-tanitóra nehezedik. 3. P i t e s t i egyházközségünk életében, a múlt év folyamán nevezetesebb mozzanat nem merült fel. Az iskolázás jelenleg 19 tanulóval pontosan foly s az egyházközség pénzügyei elég rendezettek, múlt évi számadásuk 4 bán maradékkal záratott. 4. G a l a c z i egyházközségünk újonnan kinevezett papja t. Nemes Sándor aa. nagy buzgalommal működik. Szabó József elhalálozásával fölszabadult, nevezettnek az egyházközség részére tett 1000

Éh frankos alapítványa, melyre az egyházközségnek nagy szüksége volt, mivel semmiféle alaptőkével sem rendelkezvén: rendszeres kiadásait is csak gyűjtögetésekből fedezi. Az iskolában 30 tanuló részesül oktatásban. 5. B r a i l l a i leányegyházközségünk csinos templomát felépítette, melynek költségei a hivek által adományozott 3500 frankból, a sorsjáték jövedelméből befolyt 600 frankból s a nyerők által vissza ajándékozott 3000 frankból fedeztettek. Az egész építési ügy vezetését és a nagymérvű adományok gyűjtését oltani levitánk Nagy Sándor aa. végezte, mely lelkiismeretes fáradozásaiért ig. tanácsunk részére elismerését nyilvánította. Az iskolában 40 tanuló nyer oktatást, kiknek fele magyar, a többi pedig izraelita, német, hollandi és román. Az egyházközség vagyoni ügyei rendezettek. Ez évben Jancsó Rozália 850 frankot érő harangot adományozott az egyházközségnek. 6. S z á s z k u t i leányegyházközségünkben lakó híveink száma csak 35, s ezek is mind román alattvalók. A névleges tanitó Dobai György, egy odavaló földész fia, ki vasárnaponkint tanítja a híveket vallásos énekre és vallástanra, évi 80 frt honoráriumért. Missiói egyházaink állapotáról szóló jelentésünket ezekben előadván, most már áttérünk ig. tanácsunk általánosabb érdekű intézkedéseinek ismertetésére. 1. Örömmel említjük föl ezek között, mindjárt első helyen, amaz Örvendetes kitüntetést, melyben egyházkerületünk szeretve tisztelt főgondnoka br. Bánffy Dezső aa. valóságos belső titkos tanácsossá történt legkegyelmesebb kineveztetésével részesült, Ig. tanácsunk kedves kötelességének ismerte vala, a kinevezés alkalmából ő Nagy méltóságát táviratilag is üdvözölni s minthogy ezt követőleg nemsokára a Főgondnok ur Kolozsvárra érkezett, nála testületileg is tisztelegtünk s magas kitüntetése alkalmából, őszinte örömünknek ismételt kifejezést adtunk. 2. Kolozsvárt létesítendő theologiai fakultásunk mielőbbi felállithatásának ügye az egyetemes zsinat e tárgyban kelt s a zsinat működéséről szóló jelentésünkben már érintett határozatával kedvező fordulatot nyert. Ugyanis: Az országos ev. ref. zsinat második ülésszakának 409. szám alatt kelt végzésével kimondotta határozatilag, hogy egyfelől a debreczeni főiskolával kapcsolatban, egy bölcsészeti fakultásnak középiskolai tanárképző intézettel, s másfelől a kolozsvári tud. egyetemmel lehetőleg kapcsolatba hozandó ref. theologiai fakultásnak Kolozsvárit leendő felállítását egyetemes egyházunk első rendű szükségei közzé sorozza, s ezeknek közös erővel leendő létesítésére az előkészítő lépéseket megtenni s ezek alapját lerakni, már most kívánja. E végett ki is küldött a maga kebeléből egy 15 tagú bizottságot, melynek 3*

36 egyházkerületünk részéről tagjai: Br. Bánffy Dezső, Szász Domokos püspök és Dull László aai; és pedig oly utasítással, hogy első sorban a tiszántúli és erdélyi egyházkerületekben e kettős czélra már meglevő s felhasználható alapokat vegye számba s készítsen a fennforgó szükségletekről költségvetést, körvonalozza a két intézet szervezetét s munkálatát terjessze e zsinatnak folyó évi november hó első felében egybehívandó harmadik ülésszaka elé. Igazgató tanácsunk e zsinati határozatból folyó kötelességének smerte az immár aktuálissá vált kérdés érdekében segítségére menni a zsinat által kiküldött bizottságnak, hogy az kitűzött feladatát megoldhassa. Tekintettel'a rendelkezésünkre álló idő rövidségére s a feladat nehézségére, szükségesnek tartottuk egyházkerületünk részéről egy bizottság kiküldését főtiszteletü Szász Domokos püepök elnöklete alatt, és pedig oly utasítással, hogy: a) vegye számba mindazon alapítványokat, melyek a kolozsvári theol. fakultás javára részint már befolytak, részint a kötelező nyilatkozatok alapján beveendők s egyszersmind tegyen meg minden lehető lépést arra nézve, hogy további alapítványok s adományok gyüjtessenek; b) jelölje meg azon központi alapokat, melyek a fakultás javára igénybe vehetők s felhasználhatók, öokint értetvén, hogy azon ideiglenes jellegű központi segélyek is, melyekkel ez idő szerint egyházkerületünk a nagy-enyedi theol. akadémia és ottani konviktusok fenntartásához hozzájárul, számításba veendők: c) készítse el a fakultás szellemi prospektusát, megjelölvén a felállítandó tanszékek számát, feladata körét és tantervét, tekintettel arra, hogy a képzés érdekében mennyiben veendő igénybe a helybeli tud. egyetem bölcsészeti fakultása, s igy a két intézet közötti kapcsolat mennyiben létesíthető; d) körvonalozza a fakultás költségvetését, tekintettel a lehetőleg konviktussal egybekötendő internatus remélhető bevételeire s kio dásaira; e) mutassa ki, hogy a fakultás tulajdonát képező úgynevezett Plihál-féle telken minő tantermek s másnemű helyiségek építésének szüksége fennforgó s készíttesse el azoknak tervét s költségvetését; / ) jelölje meg azon alapítványokat s adományokat, melyek kizárólag tanárképzési czélokra vannak s lehetnek destinálva s melyek a debreczeni fakultás javára, az egyetemes egyház rendelkezésére lesznek bocsát an dók. A )2 tagú bizottság folyó évi április hó 19 én Kolozsvárit összeülvén, az elősorolt kérdések fölötti tanácskozását megkezdette s

37 az általános irányelveket megállapítván, a részletek kidolgozására külön-külön albizottságokat küldött ki. Az intézet javára beérkezett adományok és alapítványok számbavételével s uj alapítványok gyűjtésére ismételt fölhívás kibocsátásával a bizottság Márkus János titkár aát bizta meg; az intézet költségvetésének elkészítésére Dr. Sárkány Lajos és Parádi Kálmán aait nevezte ki, s a theologiai fakultás szellemi prospektusának elkészítésére Dr. Kovács Ödön és Berde Sándor theologiai és Dr. Hegedűs István s Dr. Felméri Lajos egyetemi tanár aait kérte föl, a tanárképzést illetőleg pedig kimondotta, hogy addig is, míg az egyetemes egyház által tervezett ref. tanárképző intézet az anyagi és szellemi erők megteremtése után létrejöhet, intézetünk kész lesz a reform, tanárnövendékeket ideiglenesen kebelébe fogadni s róluk lehetőleg gondoskodni. Ezek után a tervezett theol. fakultás kiadásainak fede-, zésére fordítható alapok jelöltettek meg, melynek rendjén kitűnt, hogy az intézet czéljaira már most ]0 ezer forint évi fedezettel rendelkezünk, Vésül a theol. fakuliás alapja tulajdonát képező külmagyarutczai Plihál-féle háznak az intézet czéljaira leendő átalakítására vonatkozólag a tervek és költségvetések elkészítésére Alpár Ignácz, budapesti műépítész kéretett föl s mindeme munkálatok elkészítési s beadási határidejéül folyó évi aug. hó 20-ika tűzetett ki, hogy ezek alapján az egész intézet felállitási s berendezési terve teljesen elkészíthető s a főt. egyházkerület) Közgyűlés által teendő végleges megállapítása után az egyetemes zsinat által kiküldött bizottság rendelkezésére bocsátható legyen. 3. Br. Bánffy Dezső egyházkerületi főgondnok ur ő nagyméltósága a magyar képviselőház elnökévé történt megválasztatása folytán előállott sokoldalú eiíoglalísága miatt a kollégiumok megvizsgálására kiküldött bizottság elnökségéről lemondván, Igazgató-Tanácsunk a lemondást eddigi működéséért való meleg köszönetnyilvánítás mellett elfogadta és az emiitett bizottság elnökévé Dr. Kolosvári Sándor elnök-helyettes, bizottsági tag aát s az igy megürült tagsági helyre pedig Bartha Lajos esperes bizottsági póttag aát nevezte ki. 4. Néhány körlelkészségünk szervezése alkalmával, a mint az a főt. egyházkerületi közgyűlés előtt is tudva van, egyházkerületünk nagyobb összegű kedvezményes kölcsönöket szavazott meg és utalt ki az illető egyházközségek részére, templom és papi telek, papi lakoknak használandó épületek megvásárlására és mert az illető egyházközségek akkori vagyoni helyzete a kiadott kölcsönök biztosítására fedezetet nem nyújtott, ig. tanácsunk akép biztosította ezen kölcsönöket, hogy a megvásárolt telkeket és épületeket az egyházkerület : nevére telekkönyveztette. Időközben, azonban, az illető egyházközségek vagyoni helyzete

3,8: megerősödvén, s a kiadott kölcsönök kellő biztositositása más utón eszköszöltetvén s mert az átkebelezési illetékeket az egyházközségek hordozták s az adókat szintén az egyházközségek fizetik: ig. tanácsunk elhatározta, hogy ezen fekvőségeket az illető tulajdonos egyházközségek nevére átíratja, minélfogva az ördögkuti, erzsébetvárosi, hétfaluvidéki, dicsőszentmártoni és csikmegyei körlelkészségeink és sz.-régeni egyházközségünk ilyen természetű és egyházkerületünk nevén állott telkei, telekkönyvi kiigazítással, az illető tulajdonos egyházközségekre telekkönyveztettek, eleget tevén az által a több oldalról fölérkezett ily irányú kéréseknek s megszüntetvén az adó és illetékkirovások és azok felhajtása körül fölmerült többrendbeli kellemetlenségeket. 4. Az 1891. évre egyházkerületünk részére kiutalt 14,000 frt. államsegélyi összeg kiosztását a jelentés mellékleteképen csatolt kimutatás tünteti föl, mig a br. Baldácsi-féle alapítványból a múlt 1891. évre egyházak és egyházi hivatalnokok segélyezésére eső 625 írtból 500 frtot az 1890. évi főt. egyházkerületi közgyűlés által megállapított állandó segélyezésekre fordítottunk s a megmaradó 125 frtot egyszersmindenkori segélyezésképpen osztottunk ki, mely kiosztásról szóló kimutatásunkat szintén csatoljuk. • ... 6. Igazgató-tanácsunk a számvevő aát, a közelebbi közgyűlés óta három alkalommal küldötte ki, mint szakértőt, számadási ügyek tisztázására. A. marosvásárhelyi egyház tanácsa maga kérte számvevőnk kiküldését, hogy a Keresztes Sándor-féle, évek óta függőben levő 2000 frtos számadási követelés ügye az egyház és érdekelt pénztárnok által külön felkért szakértők jelenlétében tisztáztassék. A. megállapított tények az egyháztanács elé terjesztettek s most e testületünk azon kedvező helyzetben van, hogy eddig kétesnek tartott követelése felhajtására megteheti a kellő lépéseket. Székelyudvarhelyi kollégiumunknak, melynél a gimnáziumi fokozódó igények következtében a lét és nem lét kérdése fölött kell tanácskozni, azért vált szükségessé a számvevőnek igazgató-tanácsunk képviseletében történt kiszállása, hogy a kollégiumot fentartó alapítványok és hagyományok alapítólevelei szerint közegyetértéssel megállapittassék, hogy az egyes alapok mennyiben járulhatnak az iskolai épület emelésének s a közszükségletek fedezésének költségeihez. A közös tanácskozások alapján hatóságunk elé terjesztett munkálatokat igazgató-tanácsunk megnyugvással hagyta helyben, mert a tett javaslatok tisztábbá s könnyebbé tették az alapitványok kezelését s azonkívül az alapítólevelek rendelkezései szerint minden rendelkezésre álló jövedelem felhasználható lett. Lehetségessé vált a 8-ik rendes tanszók rendszeresítése, melyről a főt. közgyűléshez külön előterjesztést teszünk, továbbá, szabályozható volt a rendes tanárok fizetése, hogy tisztességes megélhetésük a lehetőségig biztosítva legyen, oly

módon, hogy a rendes tanári fizetés, 1000 frt fizetés, természetben lakás vagy évi 200 forint szálláspénz és két-két 100 forintos ötödéves korpótlókban állapíttatott meg ; ezen határozatunkra kérjük a főt. közgyűlés jóváhagyását. Székelyudvarhelyi kollégiumunknak a középiskolai törvény minimális követelményei szerinti tovább fejlesztésére ez idő szerint az államsegélyét kell igénybe vennünk; sajnos, hogy ez iránti folyamodásaink még eddig sikertelenek voltak. Brassói egyházunkhoz szintén kiküldöttük az egyházkerületi számvevőt az új templom építési költségeinek fedezése iránti tanácskozásra. Kiszá lása itt is kedvező eredményre vezetett. 7. A Kolozsvártt felállítandó ref. theol. fakultás alapjának gyarapítása czéljából a múlt évi főt. egyházkerületi közgyűlés 54 jkvi szám alatt kelt határozatával adott utasításunknak eleget tettünk, az alapítvány tétel iránt megkeresett aait az alapító levelek beküldésére kérvón föl s uj fölhívásokat bocsátván ki, buzgó híveink vagyonosabbjaihoz. Ennek eredményeképpen, ez év folyamán nevezett alapunk jávára ismét jelentékeny összegű alapítványok, egyszersmindenkori adományok, s évjáradék fizetési Ígéretek érkeztek. A kegyes adakozóknak ig.-tanácsunk meleg köszönetet mondott s kérjük a főt. egyhker. közgyűlést, hogy elismerését és köszönetét maga részéről is kifejezni méltóztassék. Az alapítók névsorát, a theologiai fakultás tárgyában teendő külön előterjesztésünkkel kapcsolatosan fogjuk bemutatni. 8. A múlt évben tartott rendkívüli közgyűlés 15, sz. határozatának végrehajtásáról s az elért eredményről, valamint a körlelkészségek javára rendszeresített állandó segélyek tőke-szerző hányadainak törlésére vonatkozólag, — a főt. egyhkerületi közgyűlés jóváhagyásának reményében — tett intézkedésünkről a tárgysorozat rendjén lesz szerencsénk külön jelentést tenni és eljárásunk jóváhagyó tudásul vételét kérni. A főt. egyházkerületi közgyűlés jóváhagyásától feltételezetten az alábbi intézkedéseket tettük: 1. 1944—89!. sz. a. megerősítettük a fogarasi egyházközség első papi, igazgató-tanítói, kántor-tanítói és tanítói dijleveleit, melyekben annyi változtatás történt, hogy az eddig csak föltételesen t. i. az egyházközség anyagi helyzetének rosszabbodása esetén le is szállithatólag megállapított fizetési összegek most már minden föntartás nélkül, állapíttattak meg s hogy a tanítók díjlevélileg is kötelezettek az országos tanítói nyugdíjintézetbe való belépésre; 2. szilágy-borzási egyházközségünk a kántor-tauitó eddigi 8 81 frt 56 krra becsült fizetését 200 frt 26 krra emelvén, az erről kiállított szabályszerű dijlevél 2659—91. szám alatt megerősittetett; 3. somosdi egyházközségünk a papi és tanítói kepét, kepeváltó alapjából, megváltván, az ennek folytán módosult s 611 írtról 7S9

40 forintra emelkedett kántor-tanítói fizetéssel megállapított dijleveleket 1642—891. szám alatt megerősítettük; 4. szász-ludvégi egyházközségünknek a zabkepe megváltása s az egyházközség dézma kárpótlási tőkéjének kamatjából utalványozott 25 frtnak felvétele következtében módosult lévifa-tanitói dijlevelet J590—91. szám alatt megerősítettük; Jóváhagytuk továbbá: 5. a kakasdi egyházközség papjának a regale-váltsági tőke kamatjából utalványozott 135 írttal emelkedett dijlevelet, 1329—91. szám alatt; 6. a kusalyi egyházközség ónekrezér-tanitójának, a borpénz és fakepe felemelése folytán, módosult dijlevelet 2337 — 91. sz. alatt; 7. aranyos-polyáni egyházközségünknek, a szalmás kepe felének megváltása folytán módosult papi dijlevelet 2491 — 91. sz. alatt; 8. györgyfalvi egyházközségünknek a termény-kepe pénzre ráltoztatásával emelkedett papi dijlevelet 2837—91. sz. alatt; 9. esztényi körlelkészségünknek a részleges kepeváltás következtében javult dijlevelet 3230—91. sz. alatt; 10. a magasabb kepefizetés elvállalása folytán 273 frtra emelt lompérti kántortanitői dijlevelet 3419—91. szám alatt; 11. csapói egyházközségünknek az ugrai egyházközséggel való társítását engedélyeztük s az igy módosult papi, valamint kántortanítói dijleveleit, 251 — 92. szám alatt megerősítettük; 12. deésaknai egyházközségünknek magasabb kepe kirovása következtében 3 frt 5b krral emelt kántori dijlevelet helybe hagytuk 363—92. sz. alatt; 13. magyar-décsei egyházközségünk papi dijlevele, mely a terménykepe készpénzre való változtatásával módosult, megerősittetett 372—92. sz. alatt; 14. székely-udvarhelyi egyházközségünk határozata, mely szerint papjának fizetését 1000 írtban és s. papjának 600 frtban állapította meg, jóváhagyatott 472 —92 illetve 1 5 6 4 - 9 2 . sz. alatt. 15. közép-ajtai egyházközségünknek, a kepeváltás engedélyezése folytán módosult új papi és énekvezéri dijleveleit 491 — 92 sz. a. megerősítési záradókkal láttuk el; 16. Bölöni egyházközségünknek a nyűg. pap elhalálozásával megváltozott papi dijlevelet 492 — 92. sz. alatt helybehagytuk. Ugyancsak megerősítettük : 17. a szászvárosi egyh.-község második papi s dr. Bartók György aa nevére kiállított tíj dijlevelet 575—92. sz. alatt; 18. a pele-érkörös-szeődemeteri körlelkészség újra szervezése folytán módosult körlelkészi- és a szeődemeteri levita-tanitói díjleveleket 590--92. sz. alatt;

41 19. a m.-köblösi egyházközség új papi díjlevelét 830 — 92. szám alatt; 20. a szent-margitai pap-tanitónak az eddig fizetett fapénz és napszám-járandóság megváltása következtében változott díjlevelét 688 — 92. sz. alatt; 21. magyar-décsei egyhközségünk tanitójának, a termény-kepe pénzzé változtatása s a nyűg. tanitó halála folytán 500 frtra emelkedett fizetéséről szóló díjlevelét 726—92. sz. alatt; 22. m.-hermányi egyházközségünknek egészen a régi alapon kiállított új díjlevelét 7 9 0 - 9 2 . sz. alatt; 23. köpeczi egyházközségünk segédtanítójának 130 frt fizetésemeléssel kiállított díjlevelét 7 9 5 - 9 2 . sz. alatt; 24. m.-kályáni egyhközségünknek a pap-tanitó állomás kettéválasztása folytán szervezett új tanítói állomás részére kiállított díjlevelet 222 frt becsértékben 964 92. szám alatt; 25. a segesvári körlelkész részére kiállított s 850 frt fizetést kitüntető díjlevelet 1105—92; 26. a mocsolyai egyházközség kántor-tanitójának magasabb kepefizetési kötelezettség elvállalása folytán 416 frt 90 krra emelkedett díjlevelét 1 1 5 3 - 9 2 . szám alatt. 27. a n.-somkúti fiók-egyházközégnek leányegyházközséggé történt alakulása engedélyeztetvén, a beszolgáló pap részére megállapított fizetést kitüntető díjlevelet 1175—92. szám alatt megerősítettük; 28. jeddi egyházközségünk kántor-tanitójának a kepézők számának emelkedésével módosult díjlevelét 221 írt értékben, 1180—92 sz. alatt jóváhagytuk; 29. kakasdi egyházközségünknek magasabb rovatai kivetése által 70 írttal javult kántor-tanitói fizetéséről kiállított díjlevelét, 1J 81 — 92. sz. alatt megerősítettük; 30. hosszufalusi' egyhközségünk levitájának új díjlevelét, mely a termény-kepe pénzzé változtatása folytán módosult, 475 frt becsér tékben 1506 — 92. sz. alatt helybehagytuk; 31. kidéi körlelkészségünknek újonnan készített s a 100 frt konventi segélyt is föltüntető papi díjlevelét 1961—92. sz. alatt 525 frt 63 krban megerősítettük; 32. A fehér-nyikóvölgyi körlelkészség díjlevelét 451 frt 35 krban, 1946 — 92. szám alatt megállapítottuk; 33. 2148 — 92. szám alatt a csikszeredai körlelkész részére kiállított díjlevelet hagytuk jóvá; 34. küküllővári körlelkészségünknek, a 100 írt missioi segély fölvételével módosult díjlevelét 993—92. sz. a megerősítettük; 35. nagyteremi egyházközségünk papjának a termény és napszám-

42 kepe megváltása következtében módosult díjlevelét 1574 — 892. sz. alatt megerősítettük; 36. m.-hidegkuti egyházközségünk levitájának a kepefizetők számának emelkedésével 87 frt 33 krról 150 írt 90 krra javult fizetését föltüntető díjlevelet 2 1 7 2 - 8 9 2 . sz. alatt in egerősitettük. Ugyancsak a főt. egyházkerületi közgyűlés jóváhagyásától föltételezetten tettük a következő intézkedéseket: 1. Görgényi és küküllői egyházmegyéink özvegy-árvai gyámintézeti, újra készitett szabályzatait 1928—892. illetve 3456 — 892. sz. alatt jóváhagytuk; 2. hilibi és gelenczei szórványaink hovatartozandósága ügyében a jelzett egyházközségeket maguknak vindikáló k.-vásárhelyi és zabolai egyházközségek indokait meghallgatva, ig. tanácsunk a Zabolához való tartozást állapította meg; 3. a küküllővári körlelkészség szervezése alkalmával kitűnvén az, hogy Zsidve községben több mint 14 hívünk lakik s ezen község még sincs egyik egyházközségünkhöz sem beosztva: ig. tanácsunk 284 —891. szám alatt elrendelte, hogy zsidvei szórványunk bethlenszt-miklósi egyházközséghez affíliáltassék ; 4. körös-pataki leányegyházközségünk levitája részére rendszeresített 80 frt államsegélyt az egyházközség indokolt kérése folytán, a tőkeszerzési segélyek sorából töröltük s a 80 frt teljes összegében való kiadását rendeltük el, hogy ez által a felekezeti szempontból igen fontos emez állomás mielőbb betölthető legyen. 5. A múlt évi egyházkerületi közgyűlés óta Ig.-Tanácsunk az alábbi alapok, egyházak és kollégiumok fölhaj ihatatlan követeléseinek törlését engedélyezte: a) A dr. Mátyus-alapnál 1423 frt 45 kr. tőke és 2334frt 89 kr. kamat 6)'a nagyenyedi egyháznál 33 frt bérkövetelés; c) Sepsi-Szent-györgyi egyház 80 frt 62 kr. o?} fogárasi egyház 353 frt 25 kr. vásárvámbér; e) székely-udvarhelyi kollégium 420 frt 45 kr. tőke; /) nagyenyedi kollégium S frt 77 kr. perköltség követelés, 19 frt 077 2 kr. tőke és 33 frt 86 kr. kamatkövetelés; g) kolozsvári kollégium 126 frt tőke, 147 frt 141/2 kr. hátralék kamatkövetelés törlését. Tisztelettel kérjük ezen intézkedéseink jóváhagyását. Ili. 1. A pusztító tűzvész ez évben sem kerülte el egyházközségeinket, hanem folyó évi márczius hó 3-án barátosi, május 10-én sófalvi, május 8-án m,-igeni, június 15-én damosi és június 16-án n.-laki egyházközségünk épületei közül hamvasztott el néhányat, legérzékenyebben sújtván alsó-sófalvi egyházközségünket, hol az egyház-

43 község kántori lakásának és melléképületeinek elpusztulása mellett a község fele is leégett s igy híveink nagyrésze is segélyre szorul, a helyett, hogy az egyházi épületek helyreállítására segédkezet nyújthatna. Az első magyar általános biztosító társaság ez alkalommal is. mint mindig, sietve fizette ki az illető egyházközségek tűzkárait, barátosi egyházközségünk részére 149 frtban, alsó-sófalvi egyházközségünk részére 444 frt 10 krban, damosi egyházközségünk részére 165 frtban, sőt a m.-igeni egyházközségünk részére 500 frtban s n.-laki egyházunk részére ] 50 frtban, száraz villám által okozott kárai megtérítéséül, kegyadományt nyújtott, mert az ilynemü károk megtérítésére szerződésileg kötelezve nincs. 2. Kedves kötelességet teljesítünk továbbá, midőn a főt. egyházkerületi közgyűlésnek ezennel bemutatjuk az egyházi czélokra alapítványokat és adományokat tett kegyes adakozók névsorát, a mint következik : A) Főtiszt, püspök aa a lefolyt ér alatt a következő alapítva nyokat és adományokat tette: a) A Kolozsvárt felállítandó theol. fakultás javára, ujabb alapítvány 1500 frt b) A Debreczenben felállítandó bölcsészeti fakultás alapjára 500 „ c) A sepsi-szentgyörgyi „Mikó-kollegium" konviktusának alapjára 200 „ d) A z E m k é n e k é v i á l l a n d ó j á r a d é k . . . . . 200 „ e) A segesvári körlelkészségnek évi állandó járadék 100 „ /) A „Mária Dorottya menház"-nak 50 „ g) A sófalvi tűzkárosultaknak 50 „ fi) A kolozsvári mentő-egyesületnek . . . . . 50 „ i) A felvidéki ínségeseknek 25 „ Összesen: 2675 frt. B) Boldog emlékű Sombory Jánosné szül. Gróf Tholdy Rozália végrendeletileg hagyományozott: J. sófalvi egyházközségünknek 1000 frtot, 2. beszterezei egyházközségünknek loOO frtot, 3. kolozsvári kollégiumunknak 2000 frtot, és 4. maros-solyraosi egyházközségünknek 200 frtot. ö) Hollaki Atilla, orbai járási főszolgabíró a Székely Mikó-kollegium tápintézeti alapja javára 100 frt alapítványt tett. D) Székesi ifj. Káli Sándor és neje Máthé Anna a székesi egyházközség javára egy 100 frt értékű fekvőséget adományoztak. E) Kolozsvári hívünk Nemes János aa. a kolozsvári egyházközség belfarkas-utczai templomában állítandó uj orgona költségeire 1000 frtot, s az elavult padok kiigazítására 1000 frtot, összesen 2000 frtot adományozott. F) Zilahi hívünk Bikfalvi Ferencz, az ottani kollégiumban tanuló

44 ezegénysorsu gyermekek tanulásaink elősegítésére, Bikfalviné Sebesi Minka nevére, 600 frt alapítványt tett. G) Szabó Sámuel helybeli tanár aa a papi nyugdijalap javára tett 500 frtos alapitványának második részletét is kifizette. H) Gróf Kuun Géza, egyházkerületi főgondnok aa, az egyházkerületi özvegy árvái alapra, 200 frtot adományozott. I) Gegesi egyházközségünk buzgó hívei, az egyházközség kepeváltási alapja részére, 3555 frt 69 krt s az egyházközség hiveit terhelő országos közalapi járulékok megváltására 1000 frtot adományoztak gegesi egyházközségünknek, kötelezvén magukat arra is, hogy 3555 frtos kepeváltási alapítványuk gyarapítására ezentúl is évenkint 100 frtot adnak. J) Özv. Zudor Jánosné szül. Jablonczai Sára, nagy-enyedi Bethlenkollégiumunknál, kamataiban egy szegény tanuló segélyezésére fordítandó, 500 frtos alapítványt tett. Igazgató-tanácsunk ezen alapítványokért a nemes alapitóknak forró köszönetet mondott s kérjük a főt. egyházkerületi közgyűlést, hogy köszönetünket a maga részéről is ismételni szíveskedjék, az anyaszentegyház közügyei iránt tanúsított eme buzgó érdeklődés és nemes áldozatkészség elismeréséül. 3. Felség-adományt a lefolyt egyházkerületi ér alatt 3 egyházközségünk nyert, t. i. oláhujfalusi egyházközségünk, leomlott tornyának helyreállítására 200 frt, szederjesi egyházközségünk iskola épités és templomhelyreállitási czélokra 100 frt, és bogdándi egyházközségünk temploma és papilaka helyreállítására 100 frt legkegyelmesebb adományban részesittetett Ő Felsége legfelsőbb magán pénztárából, melyekért ig.-tanácsunk, a szabályszerű nyugták és köszönő iratok fölterjesztése alkalmával, maga részéről is kifejezte legmélyebb köszönetét a trón zsámolya előtt. 4. Egyházkerületünk kebelében viselt tisztükről lemondottak az elmúlt egyházkerületi év folyamán: a) Méltóságos Gyárfás Domokos aa. a székelyudvarhelyi kollégium főgondnokságáról. b) Méltóságos Gróf Bánffy György aa. az enyedi egyházmegye főgondnoki állásáról. c) T. Kádár Domokos aa egyházkerületi képviselői állásáról. Az e tárgyban kelt nyilatkozatokat amaz ajánlattal terjesztjük a főt. egyházkerületi közgyűlés elé, hogy méltóztassék az indokolt lemondások elfogadása mellett nevezett aainak eddigi állásukban kifejtett buzgó munkásságukért köszönetet mondani. 5. Uján választott hivatalnokok a n.-sajói egyházmegyékben Musnai Károly esperes és Csejdi István főjegyző, a sepsii egyházmegye

45 ben Zágoni Pál esperes. Vén Mihály főjegyző, kiknek fölesketését a tárgysorozat rendjén fogjuk kérni. 6. Egyházi főtisztviselőink közül br. Bánffy Zoltán marosi egyházmegyei, Gáspár János enyedi egyházközségi és Salamon János romániai egyházmegyei főgondnok aát ragadta el buzgó munkálkodásuk köréből a halál, kik mindannyian fáradhatatlan vezetői s buzgó munkásai voltak egyházmegyéjök és egyházközségüknek. Legyen áldott emlékezetük ! IV. Ezekben tévén meg ig. tanácsunk a lefolyt egyházkerületi év nevezetesebb eseményeiről szóló tiszteletteljes jelentését; midőn ezt a főt. egyházkerületi közgyűlés jóakaratú bírálata alá bocsátjuk, magunk részéről jelezni kívánjuk azt, hogy jelentésünk csak a mai napig terjedő működésünkről szól, azonban ig. tanácsunk ennek pótlásául, a főt egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása reményében, elhatározta, hogy eme jelentésünk kelte után s a főt. egyházkerületi közgyűlés megnyílta napjáig terjedő idő alatt végzendő működésünkről és az ezen idő alatt beérkezendő ügyek ellátásáról a főt. egyházkerületi közgyűlésnek benyújtandó pótjelentésben fogunk megemlékezni. íme, itt következik. Van szerencsénk, az előbbi jelentésünk kiadási napjától, íolyó évi aug. 23-ától a főt. Közgyűlés megnyitását megelőző napig végzett működésünkről az alábbiakban tenni meg tiszteletteljes pótjélentésünket: Igazgatótanácsunk ügyforgalmáról a főjelentésben adott kimutatásunkat, a mai napi adatok tekintetbe vétele mellett, következőleg egészítjük ki: az egész egyházkerületi év alatt beérkezett beadványok száma 3563, melyhez hozzászámítva a múlt évi közgyűlés alkalmával fennállott 291 drb. hátralékot, az összes ellátásának eredménye képen expediáltatott összesen 7333 kiadvány; elláttatlau maradt 87 drb., melyek a közgyűlést megelőző napokban érkeztek be, s ez okból nem voltak még elintézhetők. Az ig. tanácsi ülések számát a közgyűlést megelőzőleg 3 napon át tartott permanens ülés 28-ra emeli föl. Tisztelettel kérjük évi jelentésünk idevonatkozó passusának ily értelemben leendő helyesbítését. 2. A múlt 1891. évben tartott rendkívüli egyházkerületi közgyűlés által szervezett segély kölcsön pénztár ügyeinek könnyebb áttekinthetése s az ig. tanács közigazgatási ügyeitől való teljes elkülönithetése czéljából, a íolyó 1892. év elejétől kezdve, kölcsönügyi osztályunk részére teljesen elkülönített irattári kezelés állíttatott be, minélfogva ezen osztályunk ügyforgalmát, a jelzett időtől kezdődőleg mindig, s így ez alkalommal is külön tüntethetjük föl. A folyó évben beérkezett kölcsönügyi beadványok száma 834,

46 melyek 24 előkészítés alatt álló ügydarab kivételével, mind elíntéztettek. Segély-kölcsön pénztárunk tőkéi a folyamodók által mind nagyobb mértékben vétettek igénybe, a miről a főt. egyházkerületi Közgyűlés az egyházkerületi pénztárban kezelt tőkék elhelyezéséről szóló s a tárgysorozat rendén előterjesztendő külön jelentésünkből számszerűleg is meg fog győződhetni s a mely körülményből s a lefolyt rövid idő alatt szerzett tapasztalatokból, biztosan következtethetünk arra, hogy a szóban forgó intézmény megalakításánál szem előtt tartott czél teljes sikerrel lesz elérhető. A kölcsön tőkéknek és járadékainak az egyesekkel szemben még nagyobb biztositása végett kimondotta ig. tanácsunk, hogy a magános kérvényezőknek csakis közjegyzőileg kiállított kölcsön kötelezvényekre ad kölcsönöket s az 1881. évi LXXI. t. czikkben a már zálogjogi bekebelezéssel közpénztáraktól felvett terhesebb adósságok, conversiojára adott kedvezmény igénybe vehetése czéljából, a kölcsön kötelezvényi mintázatokat módosította, kinyomatta s a kölcsön felvételét közvetítő közjegyzőknek rendelkezésre bocsátotta. A kölcsön tőkék kiadhatása végett egyes alapok értékeinek áttételéből s az értékpapírok beváltásából alakított ezen alapot ig. tanácsunk „segély kölcsön pénztár" helyett „erdélyi ref. közalapénak nevezte el, az egyházkerületi pénztárral való szoros viszony határozottabb jelzése czéljából. A szigorló bizottság tagjai sorából Szász Gerő egyházker. közjegyző aa. nagy mérvű elfoglaltatására tekintettel, kilépvén, helyére dr. Szász Béla ig. tanácsos aa. választatott meg. 3. Az egyházkerületi vizsgálat és felülvizsgálat alá tartozó számadásokról a) alatti melléklet nyújt felvilágosítást, mely szerint egy jótékony alapítvány, egyik kollégiumunk és egyik egyházunk kivételével a többi testületek felterjesztették számadásaikat felülvizsgálatra, s ezek is a folyó évre igérik a felterjesztést, de általában meg kell jegyeznünk, 'hogy ezen évben a felterjesztéssel több késedelmezés történt, mint máskor s több testületnél kellett a számadás felterjesztését sürgetnünk. A kimutatás 37-ik száma alatt „Erdélyi ref. közalap" czimen az 1891-iki rendkívüli közgyűlés határozata alapján; egy eddig nem létezett alap kerül felülvizsgálat alá. A 35. és 36. számok alatt pedig a letétektől külön van választva az Emke segélyek és az államsegély számadása, melyeknek felülvizsgálása egyházkerületünktől független hatóságok feladata, és valamint ezelőtt is a központi (generális) özvegy árvái alap számadása, mint a főt. püspöki szék felülvizsgálata alá tartozó egészen elkülönítve kezeltetett.

47 A számadással fartozó testületek számadásának ellátásában előfordult félreértéseknek jövőben leendő elkerülése czéljából szükségesnek láttuk azon módosítást hozni be, és alkalmazni, hogy az igazgató tanácsnak a számadások felülvizsgálására vonatkozó leirataiban mindenkor ki van fejezve, hogy az ig. tanács a pénztárt kezelő és felügyelő testületet u. m. a kollégiumi elöljáróságot, egyháztanácsot vagy kezelő bizottságot, teszi felelőssé a kezelésért, s a felülvizsgáltatott számadást helybehagyja, vagy bizonyos feltételek teljesítéséig függőben tartja, de a kezelő pénztárnoknak a számadási felelősség terhe alól való fölmentése, az igazgató tanácsnak a számadásokat helybehagyó végzése alapján az illető felelős testület hatáskörébe tartozik, a ki egyszersmind saját felelősségére alkalmazza is a kezelő pénztárnokot. Kollégiumaink 1892. évi költségelőirányzatai kedvező eredménynyel állapíttattak meg a múlt év végén. Az egyes kollégiumoknál előirányzott feleslegek a bevételekhez viszonyitva: a n.-enyedi kollégiumnál . . . . . . 0.3% a kolozsvári „ 1.0°/o m.-vásárhelyi „ 1-4% sz.-udvarhelyi 5.5°/ B 0 szászvárosi „ . . . . . . 6.2°/0 zilahi „ 0.5% sepsi-szt.-györgyi „ 7.4% A hat kolleginmnál felülvizsgált 1891-iki számadás szerint pedig az eredmény még kedvezőbb ugyanazon évre megállapított költségelőirányzatnál. 4. Általánosabb érdekű intézkedéseink közül tisztelettel kijelentjük, hogy: a) Miután az 1888. évben megtartott általános egyházkerületi közgyűlési képviselő választások alkalmával mandátumot nyert képviselő aainak megbízatása a folyó 1892 év végével lejárt, egyházi törvényeink 96. §-ának g) pontja értelmében, az általános képviselőválasztásokat elrendeltük, fölhiván üíagytiszteletü esperes aait, hogy a választások eredményét folyó évi deczember hó végéig jelentsék be. 6) Brassói egyházközségünk körlelkészséggé szervezését igen fontos okok követelvén, e tekintetben a főt. egyházkerületi közgyűléshez külön előterjesztést tettünk; addig is azonban, mig a körlelkészséggé való szervezhetés munkája bevégezhető lenne, ig. tanácsunk nevezett egyházközségünkbe ideiglenesen egy hitoktatói állást szervezett, melynek javadalmát az egyházközség által megajánlott 480 frtban s a brassói segédpap részére rendszeresített évi 200 frt államsegélyben állapította meg, s ezen állás sürgős betöltésére főt. Püs-

48 pök aát kérte föl, hogy az ottani állami és különböző felekezeti iskolákban tanuló mintegy 90 hitsorsos tankötelesünk vallásos oktatása, az elhagyott pap s Molnár János aának a tanításról való lemondása miatt hiányt ne szenvedjen. 5. Kedves kötelességünknek ismerjük még főjelentésünknek a Felség-adományokat fölsoroló legszebb lapját e helyen azzal kiegészíteni, hogy 0 Felsége kiapadhatatlan kegyessége azóta is megörvendeztette egyházkerületünket, a mennyiken vajdahunyadi egyházközségünknek, temploma renoválására, legfelsőbb magánpénztárából, 100 frt segélyt legkegyelmesebben utalványozni méltóztatott. II. A főt. egyhker. közgyűlés jóváhagyásától föltételezetten az alábbi intézkedéseket tettük: a) Zabolai egyházközségünk és az egyházmegyei tanács által pártoló ajánlattal fölterjesztettt kérésére, folyó évi 2072. számú határozatunkkal engedélyeztük, hogy papi és énekvezéri kepéjét, 27,685 frtnyi kepeváltó alapjából, megváltsa s papi fizetését évi 1000 frtban, énekvezéri fizetését pedig évi 500 frtban állapítsa meg. b) Barátosi egyházközségünk papjának 291 frt. 04 krral s kántorának 141 frtíal emelkedett fizetéséről kiállított uj dijleveleit 930 frt 19 krban, illetve 462 frt 15 krban idei 22.43. szám alatt jóváhagytuk s a papi állomás körözésére főt. Püspök aát fölkértük. c) Paczalusai leányegyházunk levita tanítói dijlevelét, 300 frt fizetésben, idei 2366 számú határozatunkkal megerősítettük. d) Árpástói egyházközségünk hosszabb idő óta üresen álló papi állomásának betöltését elrendeltük s az ujabbi összeírás szerint, 599 frt 90 krban megállapított papi dijlevelét folyó évi 2366 szám alatt jóváhagytuk. e) Gyulafehérvári egyházmegyénk újonnan alkotott papi özvegyárvái gyámintézetének alapszabályzatát 2196—892 szám alatt megerősítettük s végül: 7) Gyulafehérvári egyházközségünk indokolt kérése folytán, idei 1089 szám alatt kelt határozatunkkal engedélyeztük, hogy kántortanitói lakása, iskola terme és egy bérháza felépítése költségeire régi kántortanitói lakását s egy fekvőségét eladhassa s az igy beveendő 2700 frt vételár pótlására, a betöltetlen álló Il-ik papi állomást illető tizedkárpótlási tőkéjének 1886-tól fölgyült 584 frt 77 krnyi kamatját fölhasználhassa s hogy a még igy is fedezetlen maradó 1700 frtot 417 2 éves törlesztő kölcsön kóppen vehesse föl, ama kötelezettség mellett, hogy felépítendő bél háza jövedelméből évenkint 110 frtot a kölcsöntőke restituálására kell fordítania. Tisztelettel kérjük a főt. egyházkerületi közgyűlést, hogy elősorolt intézkedéseinket jóváhagyni s jelenté ünket általában tudomásul venni méltóztassék.

49 Közgyűlésünk a nyomtatásban is kiosztott évi jelentést, valamint a felolvasott pótjelentést is tudomásul veszi és az ezen jelentések átvizsgálására kiküldött bizottság előterjesztésének meghallgatása utánra tartja fönn az érdemleges határozat-hozatalt. 15. Olvastatik azlgazg. Tanács-nak ajánlattal tett fölterjesztése, mely szerint a s.sy,t.-györgyi kollégium elöljárósága kéri, hogy ez intézetünk érdekében és egyik legnagyobb alapitójának óhajtása következtében, is möndassék ki, hogy a létező gondnokok jogainak és viszonyainak épségben tartása mellett, a kollégiumnak első főgondnoka — hivatalánál fogva — mindig az. egyházkerület püspöke legyen. Közgyűlésünk a kérést az ügy érdekében hasznosnak, a nagy alapitó óhajtásával megegyezőnek, kegyeletesnek ismervén el, határozatilag kimondja, hogy a s -szt.-györgyi kollégiumnak első gondnokául az egyházkerület mindenkori püspökét tekinti. 16. Olvastatik az Igazg. Tanácsnak fölterjesztése a székely-udvarhelyi kollégiumnál újonnan szervezett német-latin nyelv és irodalmi tanszék rendszeresítése iránt, a mint következik: A sz.-udvarhelyi kollégium elöljárósága, hogy megelőzze a miniszteri megintés további következményeit, elhatározta a 8-ik tanszék rendszeresitését és betöltését. Az elöljáróság előtt tisztán áll a továbbfejlődésre, haladásra szükséges követelmények egész sorozata, t. i. a tornaterem épitése, a jogos kívánalomnak megfelelő rajzterem berendezése az emelet felső részén, vallástauár éá segédtanárok alkalmazása, stb. S ha mégis ily merészeknek mutatkozó vállalkozásokba fog, annak oka nem anyagi erejének túlbecsülésében, hanem inkább a helyi viszonyokkal indokolható körülményekben rejlik. Mert kétségtelen előtte, hogy a mostani jövedelmekkel-kollégiuma existentiája alig biztosiiható, de bizik az egyházkerület s összes hitfeleink áldozatkészségében, bizik az állarakormány jóakaratában, tőlük támogatást, segítséget remélve. Az udvarhelyi kollégiumnak vagy 8 osztályú teljes gimnáziuma lesz, vagy megsemmisül Itt, a hol helyben két teljes középiskola van, egy hat osztályú csonka gimnázium üresen maradna 8 elvesztené mintegy 2000 frtnyi iskolai dijakból álló jövedelmét s e miatt mint 6 osztályú gimnázium sem tudná a status quot fentartani 7 rendes tanárral. A rendszeresítendő 8-ik tanszék javadalmáról akkint gondoskodik, hogy megszünteti a német-nyelv segédtanári állá-át, mely évi 600 írttal van javadalmazva; s ezt az összeget kipótolja a közalapnak mintegy 700 frtnyi feleslegéből 1000 frtra, s e mellett, még a 200 frt szálláspénz ia fedezve van az 1892. évi költségelőirányzata 4

50 szerint. így tehát, az uj tanszék tanára a többiekével egyenlően évi 1000 frt fizetéssel, és 200 frt szállásdíjjal javadalmazható. Szakcsoportja, a dolog természete szerint és a létező erők képesítési viszonyaihoz mérten, a német és latin nyelv, meg az irodalom. Igazgató Tanácsunk, osztozva az Elöljáróság aggodalmában, de egyszersmind bizva az áüamkormány jóakaratában, melynél fogva legalább 2 tanár fizetését rövid idő multán az államsegélyből fedezni fogja, teljes elismeréssel méltányolta a méltóságos t. Elöljáróság lankadatlan buzgalmát, tervezetét egészen magáévá tette s most kéri a főtiszteletü közgyűlést, hogy méltóztassék a székely-udvarhelyi kollégiumra nézve a német és latin nyelv, meg irodalmi tanszék rendszere sitését kimondani, s az Igazg. Tanácsnak a tanszék betölthetésére vonatkozó előintézkedések jóváhagyása mellett, akkint intézkedni, hogy az uj tanszék a főtiszt, közgyűlés jelen folyama alatt szokott módon betöltessék. Ezzel egyidejűleg, olvastatik Bod Károly aa. következő határozati javaslata: Bárha a sz.-udvarhelyi ev. ref. kollégiumnál újonnan rendszeresítendő 8-ik gimn. tanszék felállítása, az anyagi javadalmazás tekintetében kellőképpen biztosítva nincs, mert fedezetül nevezett kollégiumunk tőkéinek 8, sőt 9%-QS kamatoztatása szolgál, mire többé biztosan számítani, sőt éppen tanszékeket alapítani ali j lehet: mégis egyházkerületi közgyűlésünk szóban forgó tanszék rendszeresítését ezennel elhatározza; mert ez által is egyfelől eleget akar tenni az 1883-ik évi 30. középiskolai törv. czikknok a tanárok létszámára vonatkozó és a n. m. vall. és közoktatásügyi kormány által már megsürgetett követelményének és másfelől ezen határozat által is megnyugtatást és biztosítást óhajt nyújtani az iránt, hogy a tekintélyes helyhez kötött alapítványokkal rendelkező sz.-udvarhelyi ev. ref. kollégium teljes épségben tartását éi fenmaradását, főként hitfelekezeti érdekből és évszázak során teljesített missiójának méltánylatául is, feltétlenül szükségesnek tartja. Egyszersmind utasítja a m. áll. lg. Tanácsot, kövessen el mindent, hogy említett kollégium a szükségessé vált és már foganatosított építkezés által megrongált alapjainak helyre állásáig, a nm. m. kir. vall. és közokt. ügyi kormánytól kért évi k é t e z e r frt. ideiglenes segélyt legalább az 1894 ik évre megnyerje. Beható tárgyalás és annak határozott kimondása után, hogy a sz.-udvarhelyi kollégiumnak fejlesztése és magasztos czéljainak betöltése végett, annak istápolása az egyházkerület gondjai közé tartozik, miután Bod Károly aa. határozati javaslatát visszavonja: egyházkerületi közgyűlésünk, az Igazg. Tanács javaslatát elfogadva, azt határozattá emeli.

51 17. Olvastatik az Igazg. Tanács javaslata a m.-vásárhelyi kollégiumnál a természetrajz-földrajzi és klaszika-literaturai rendes tanszék betöltése iránt, a mint következik: A m -vásárhelyi kollégiumi elöljáróság kezdeményezésére és akaratából közzétettünk f. é. 1956. sz. a. egy pályázati hirdetményt a m -vásárhelyi kollégiumban már évek óta üresen álló természetrajzföldrajzi és ugyanoda tavalyi közgyűlésünk 17. sz. jkvi határozatával rendszeresített klaszika-literaturai rendes tanszékek betöltése érdekében. Midőn ez előkészítő intézkedésünk jóváhagyását kérjük és a pályázat eredményes voltát jelezzük, egyszersmind fölkérjük a méltóságos t. Közgyűlést, méltóztassék a folyamodók okmányait a tanárjelölő bizottságba áttenni s magát a bizottságot a jelölés megejtésére s bejelentésére utasítani. Az Igazg. Tanács javaslatát közgyűlésünk határozattá emeli és a választást elrendeli. 18. Olvastatik az Igazg. Tanács előterjesztése a kinevezett ig. tanácsi titkár és segéd-titkár véglegesítése, ugy a kölcsöuügyi előadó és ellenőr felesketése tárgyában, a mint következik: Múlt évi egyházkerületi közgyűlésünk 26. szám alatt kelt határozatával megbízta Igazgató Tanácsunkat, hogy az ürességbe jött titkári és rendszeresített segédtitkári állásokat ideiglenesen töltse be, az alkalmazott hivatalnokok véglegesítését közgyűlésünk magának tartván fenn. Mielőtt e tárgyban követett eljárásunkról jelentésűiket megtennők, szükségesnek látjuk, javaslatot tenni a segédtitkári állás jog- és hatáskörének szabályozására, mert törvényünk 236 238. §§-ai intézkednek ugyan a titkári állásra vonatkozólag, de a segédtitkári hivatalt nem ismeri törvényünk. A segédtitkár, mint a titkár akadályoztatása esetén ennek helyettese, szükségképpen előadói teendőket végez, s mint ilyennek szükséges épugy letenni közgyűlésünk előtt a hivatalos esküt, mint a titkárnak. Javasoljuk tehát, hogy a segédtitkári, mint előadói állással a közgyűlési rendes tagság joga legyen összekötve, s hogy a segódtitkár az Igazgató Tanácsnak szavazattal nem bíró tagja, a reá bizott s általa előkészített ügyeknek előadója s a titkár akadályoztatása esetén, ennek helyettese legyen, hivatalába eskü letétele mellett igtattassék be és állásának végleges elfoglalása után, részére az 1891-ki közgyűlés 26. sz. határozatával megállapított évi 1000 frt fizetés kiutaltassák. A titkár és segédtitkári állásoknak ideiglenes betöltését illetőleg, tisztelettel bejelentjük, hogy a múlt évi közgyűlésünk után hirdetett nyilvános pályázaton jelentkezők közül Igazgató Tanácsunk a titkári állásra Márkus János aát. szolnok-doboka vármegye volt tiszti főügyészét és a segédtitkári állásra Kádár János aát. közigazgatási gyakornokot választotta meg. A titkár aa. hivatalát a f. évi márczius 1-én,

52 a segédtitkár aa. a f. év első napjáu foglalta el s azóta hivatalos teendőiket a legnagyobb buzgalommal, szakavatottsággal végzik és működésükkel Igazgató-Tanácsunknak telies elismerését kivíván, érdemesítették magukat arra, hogy ideiglenesen elfoglalt állásaikban végTekintettel arra, hogy törvényünk 236. §-sa a titkári állásnak választás utján való betöltését rendeli ei, tisztelettel javasoljuk, méltóztassék Márkus Jáncst az Igazgató Tanács titkári, Kádár Jánost segédtitkári állásában, múlt évi közgyűlésünk 26-ik szám alatt kelt határozata értelmében, véglegesitni, illetőleg, élethossziglan megválasztottaknak kije lenteni, s tőlük a hivatalos esküt bevenni. A mennyiben pedig múlt évi közgyűlésünknek ugyanazon szám alatt kelt határozataival megválasztott hivatalnokok, Bodor Antal, közalapügyi előadó és Maksai János, ellenőr még nincsenek felesketve, mint hivatalnokok, méltóztassék, egyidejűleg tőlük is bevenni az esküt, s kimondani, hogy ezen hivatalnokok egyházkerületi közgyűlésünknek határozó tagjai. Minthogy pedig a hivatalnokok eskümintája mindezidáig megállapítva nincs, tisztelettel elfogadásra ajánljuk a következő eskümüitát: „Én N. N. esküszöm az élő Istenre, hogy mint az erdélyi ev. rc-f. egyházkerület megválasztott (titkára, s. titkára közalapi előadója, pénztári ellenőre) a hivatalommal járó kötelességeket hivcu és lelkiismeretesen teljesíteni, teljes erőmbői igyekszem, anyaszentegyházunk szellemi és anyagi virágzását minden igaz és szabados eszközökkel elő mozdítom, az egyházi törvényeket megtartom, másokkal is megtartatni törekszem. Atyának, Fiúnak, Szentléleknek nevében. Isten engem ugy segéljen." Közgyűlésünk az Igazgató-Tanács javaslatait elfogadva, kimondja, hogy az egyházkerületi közgyűlésen választandó segédtitkár helyettese a titkárnak, akadályoztatása esetén, a reá bizott ügyeknek elő adója az Igazgató Tanács üléseiben és a közgyűlésen, s mint előadó, rendes tagja a közgyűlésnek, és szavazati joggal nem biró tagja az Igazgató-Tanácsnak. Az Igazgató-Tanács titkán állomására Márkus János, a segédtitkári állásra Kádár János aai. véglegesen megválasztott hivatalnokoknak jelentettek ki s tőlük a hivatalos eskü közgyűlésünk színe előtt azonnal bevétetni határoztatik. A javaslatban foglalt eskümintát a közgyűlés elfogadja s a szerint a titkárral, és scgédtitkárral egyidejűleg, beveszi az esküt Bodor Antal közalapi előadótúl és Maksai János ellenőrtűi, s egyszersmind kimondja, hogy a felesküvés idejétől számítva, valamint Bodor Antal már az 1891-iki közgyűlés 26. sz.

53 a. kelt határozata értelmében, ugy Maksai János is rendes tagjai az egyházkerületi közgyűlésnek. 19. Az Igazg. Tanács titkára, Márkus Jáno3; segéd-titkár, Kádár János; kölcsönügyi előadó, Bodor Antal és ellenőr, Maksai János, aai. az esküt innepélyesen leteszik. Egyházkerületi közgyűlésünk az eddig is sok buzgóságot kifejtett egyházi hivatalosainknak erőt, kitartást kivan, hogy hiven szolgálhassák egyházkerületünk javát, előmenetelét. 2 0 . Olvastatik az Igazg. Tanács előterjesztése, mely szerint, az országos közalap bizottságába egyházkerületünk részéről egy rendes és egy póttag; továbbá, a házassági főtörvényszékbe 12 biró, és •végre, az egyetemes tanügyi bizottságba négy rendes és két póttag választandó. Szolgál tudásul. A választások el fognak rendeltetni. 21. Elnök aa. jelenti, hogy öt gondnoki, illetőleg, algondnoki állás van üresedésben, melyeknek betöltése semmi akadályba nem ütközik, miután a kijelölések is törvényes formában megtörténtek. 1. Nagy enyedi ref. egyházmegyénknek a gr. Bánffy György ő Méltósága lemondása folytán megüresedett egyik főgondnoki állása, melyre az illetékes egyházmegyei közgyűlés 1-ső helyen Tek. Szentpáli Ignácz aát, 2-ik „ Mélt. gr. Bethlen Bálint aát és ^ 3-ik , Mélt. Z e y k D á n i e l aát jelölte ki. 2. Szilágy szolnoki egyházmegyénknek üresedésben álló egyik főgondnoki állása, melyre az egyházmegyei közgyűlés 1-ső helyen D u l l L á s z l ó aát. 2-ik „ Gencsy Sándor, és 3-ik „ Szikszay Lajos algondnok aait jelölte ki; 3. Marosi egyházmegyénknek, a b. e. br. Bánffy Zoltán halálával megüresedett egyik főgondnoki állomása, melyre az egyházmegyei közgyűlés által 1-ső helyen D ó s a E l e k , 2 ik „ Gzakó József és 3-ik , Ilyés Károly algondnok aai. jelöltettek. Az eme választás által megüresedő egyik algondnoki állásra pedig 1-ső helyen Rozsnyai István aa. 2-ik „ gr. T h o l d a l a g i L á s z l ó aa. és 3-ik , Csontos Olivér aa. jelöltetett. 4. Székelyudvarhelyi kollégiumunknak, a mélt. Gyárfás Domokos aa. lemondása folytán megüresedett főgondnoki egyik állásra, melyre a kollégiumi elöljáróság által

54 1-ső helyen S e b e s i Á k o s aa. 2-ik helyen dr. Mezei Ödön aa. és 3-ik „ Gyárfás Endre aa. jelöltetett. Arra az esetre pedig, ha a főgondnoki állás a két első kelyen jelölt valamelyik algondnok aával töltetnék be, az igy megürülendő algondnoki állást is betöltetni kérik s erre 1-ső helyen G y á r f á s E n d r e aát, 2-ik „ Ugrón János aát. és 3-ik „ Lukácsfi Dénes aát jelölik ki; 5, Nagy-enyedi püspöki vizsgálati egyházközségünknek, b. e. Gáspár János aa. elhalálozása folytán üresedésbe jött főgondnoki állása, melyre az egyházközség képviselőtestülete 1-ső helyen Medgyes Bálint aát, 2-ik „ Tóth Miklós aát. és 3-ik „ G á s p á r J á n o s aát. jelölte ki. Közgyűlésünk tudomásul veszi és a választások kitűzését elhatározza. 22- Olvastatik az Igazg. Tanácsnak a zilahi kollégium elöljáróságába két tagnak megválasztása iránt tett következő előterjesztése. Az 1879. évben tartott főt, egyh. kgyülés, 35. jkvi szám alatt kelt határozatával kimondván azt, hogy zilahi kollégiumunk elöljáróságának tagjai közé, a zilahi ehk. képviselő testületének 6 jelöltje közül az egyhker. közgyűlés választ 2 előljárósági tagot 6—6 évre; minthogy a legutóbb megválasztottak egyike meghalt s másikának megbízatása ez év végén lejár: tisztelettel kérjük a Főtiszteletü Egyházkerületi közgyűlést, hogy a nevezett egyhk. képviselő testületének 1. G a z d a Ferencz, 2. Dull János, 3. Vincze Albert, 4. K a i z l e r Sándor; 5, Biró Ferencz és 6. Kiss Ernő aai személyében megállapított jelöltjei közül a két előljárósági tagot hat-hat évre megválasztani móltóztassék. Közgyűlésünk az előterjesztés értelmében e választást ma délután 5 — 6 óráig elrendeli. 2 3 . Elnök aa. indítványára, a más napon, szept. 10-éu, d. u. 5—6 óráig terjedőleg még a következő választásokra lesznek a szavazatok beadandók: a) az Igazg. ' anács ügykezelésének megvizsgálására, 3 tag; b) az egyházkerületi számadások átvizsgálására, 3 tag; c) az egyházkerületi közpénztár megvizsgálására 3 tag; d) a theologiai tanárjelölő bizottságba egy tag. Szolgál tudásul. 2 4 . Tárgysorozat rendjén előterjesztetik az egyházkerület 1893. évi költség-előirányzata. Megvizsgálás végett, a közgyűlés szinén átadatik a vizsgáló bizottságnak.

55 2 5 . Tárgysorozat rendjén, elnök aa. felhívására, tanügyi előadó, Parádi Kálmán előterjeszti következő évi jelentését. Mélyen tisztelt közgyűlés! Iskoláink ez évi állapotrajzában meglepő alkotásokrúl és gyökeres reforraokrúl nem szólhatok: inkább a múlt tanulságaival és a gyakorlat kritikájával kell foglalkoznom, a miknek hatása alatt zajtalanul bár, de nem eredménytelenül folyt le az 189V2 iskolai év. Merész alkotások és gyökeres reformok nem mindig jeleznek valódi haladást, legtöbbször az bennük a jó, a mit az élet, a gyakorlat kritikája bennök meghagy. A fejlődésben látszólag soknak kell elejtetni, ami egyszer felvétetett; voltaképpen pedig semmi sem vész el, alakító hatásában az egész múlt benne van a jelenben. Iskolai téren az is nyereség, ha belátjuk valaminek czéltalanságát, vagy lehetetlenségét, ha kételkedünk abban, a miben nagyon bíztunk, ha csalódunk, ha lemondunk. Iskoláink fejlődésében is észlelhető ez a tudatosság, vagy legalább törekvés a tudatosságra. S ha egy közös ismertető jegyet keresünk napjaink tanügyi állapotaira, az nem más, mint bizonyos tartózkodás, óvakodás a rohamos újítástól, eredménye a közelmúlt tapasztalatainak. Soha sem ítéltünk elfogulatlanabbá! iskoláink állapotairól, mint ma. Ki tudjuk mutatni hibáit, gyarlóságait, az oktatás s általában a nevelés hiányait; belátjuk e bajok okait is a rendszerben, körülményekben, magunkban és érezzük szükségét a javitásnak jobban, mint valaha. Megtanultunk a tetszetős theoriákban kételkedni, a hangzatos jelszavak elvesztették hatásukat; nem hiszi ma már egy komolyan gondolkozó ember sem, hogy százados bajokat egy csapással meg lehessen szüntetni s az iskolákat az ige, vagy a paragrafusok hatalmával egyszerre át lehessen varázsolni. Ugyancsak a gyakorlat kritikája előnyösen hozzájárult az állam és az egyház közti viszony tisztázásához és szorosabbá tételéhez is. Az egyház belátta, hogy neki az állammal versenygeni nem áll hatalmában s viszály esetén^ az államnak igen sok megtorló eszköz áll rendelkezésére. Viszont, az állam belátta, hogy midőn az egyház jogokat formál, ugyanekkor kötelességeket is teljesít, s midőn nagy áldozattal iskolákat tart fenn, nemcsak egyháztagokat, de polgárokat is nevel, s végre, az államnak anyagilag sem volna módjában, a felekezeti iskolákat újakkal pótolni. E gondolatok előrebocsátásával jelezni kívántam a benyomást, melyet ugy népiskoláink, mint kollégiumaink állapotai, jelesen statisztikájuk, főfelügyeleti és közkormányzati viszonyaik, valamint tanulmányi rendjök és társadalmi hatásuk reám gyakoroltak.

56 A részletekre nézve következzék előbb a népiskolák s aztán a kollégiumok ]891/? évi állapotrajza. I. Népiskoláink statisztikája ez évben jobban van megmunkálva, adatai megbízhatóbbak és jobban találnak °/0-os eredményeikben az államkormány hasonló átlagaival, mint a megelőző években. Egyházkerületünk 19 egyházmegyéjében és 9 püspöki vizsgálat alatt álló egyházában volt mindössze 61.560 mindennapi és ismétlő tanköteles gyermek, a kik a hivatalosan kimutatott 370.632 ev. ref. vallásu lakosság 16'62%-át teszik; még pedig 12-82% mindennapi, 4-30% ismétlő tanköteles. Ev, ref. iskolánk volt 433, bennök 496 tanitó működött. Felekezeti iskoláinkba járt 27.075 mindennapi s ismétlő iskolás tanuló, vagyis, a tankötelesek 43>98%-a; más iskolákban tanult (főleg állami s községi, ipar- s felsőbb iskolákban 21.187, vagyis, a tankötelesek 2J-6O%. A nem tanultak száma felette sok, de számuk kétségtelenül apadna, ha leüthetnők belőle a más hitfelekezetek iskoláiba járt reí. tanulók számát. Ez azonban egyetlen egyházmegyében sem volt eruálható s i.y kimutatásom azon rovata, mely a más iskolába járók számát tünteti fel, csak az állami és községi népiskolák adataira van alapítva Bővebb felvilágosítást nyújtanak az idemellékelt IX. A. és B., valamint a IX. A. és B. rovatos kimutatások. Ezek az adatok magukra is sok tanulságot szolgáltatnak, de teljes jelentőségük csak akkor tűnik ki, ha azokat egybevetjük az erdélyi részek általános népiskolai statisztikájának hasonló adataival. Az erdélyi részek alatt nevezett 15 vármegyében volt összesen 3014 népiskola, melyek közül az állam csak 217-et, a községek maguk csak 245-öt tartottak fenn. így elmondhatni, hogy az erdélyi részek vidékein az elemi oktatásból az állam alig 8%-ot vállalt magára, mig a többi 9 1 % teher s a társadalomra van bizva. Ha már most azt vesszük szemügyre, hogy ezek közül az iskolák közül melyek magyar tannyelvnek, az tűnik ki, (a közoktat, m. kir, miniszter 3891. évi jelentéséből) hogy a 217 állami iskolán kívül, 20ö községi, 433 ev. református, 5 lutheránus, 251 rom. katholikus és 64 más jellegű iskola magyar tannyelvű, tehát a 3014 népiskola közül összesen csak 1176, azaz, az egésznek csak valamivel több, mint egyharmad része. Így állván a dolog, csak természetes az az óhajtás minden jól érző magyar honpolgár részéről, hogy a magyar tannyelvű népiskolák minél nagyobb számban való szervezése a közoktatásügyi politika programmjában fokozott mértékben keresztülvitessék. Kétségtelenül, nagyon sok történt eddig e téren; a néptanitók anyagi helyzetének javítása, a népiskolai tanítás színvonalának emelése örvendetes eredőié

57 nyekkel kecsegtetnek már is, azonban egészen nyugodtan csak akkor nézhetünk a jövő kétes fejleményei elé, ha a népiskolai oktatást, a magyar állameszme ez alapfeltételét, minél inkább látjuk a nemzeti nyelv alapján kifejlesztve. Az állam feladata ez irányban kettős és pedig: segélyezése azoknak a felekezeteknek, a mejyek a hazafias kultúra előmozdításában eddig is az államnak a leghűségesebb támaszai voltak, s másodszor, a szorosabb értelemben vett állami iskolák felállítása Egyházmegyénk int a statisztika, valamint a tanulmányi eredmény és más állapotok a következő képet tárják elénk. 1. A vajdahunyadi egyházmegyében, mely 591G lelket számlál, volt e tanévben 12 felekezeti, 16 állami és egy községi iskola. A 12 felekezeti iskolánkban működött 7 tanitó és 5 lelkész-tanító; tanköteles gyermek volt összesen 942, 53%-a fiu, 47%-a leány. Ebből tanult helybeli iskoláinkban 24%; más népiskolában és felsőbb tanintézetben 68%. Nem tanult sehol a tankötelesek 8%-a. Ebből mentési ttetett 4%. A mentesítés többnyire betegség, ruhátlanság és egy néhánynál fejletlenség és félszegség alapján adatott meg. A törvényszabta — legkevesebb 8 hónapi — tanítás mindenütt megtartatott és megszakítás nélkül folyt; csak Hátszegen és MarosNémetiben szünetelt az év vége felé a himlőjárvány miatt. Évzáró vizsgálat, az előbb emiitett egyházközségeken kívül, minthogy ezekben a himlő-járvány miatt ez is be volt tiltva, mindenütt tartatott. A tanulók előmeneteli fokozata a következő: kitűnő vagy jeles — 34%, jó = 2 1 % , elégséges = 2 2 % , elégtelen = 12%, nem osztályoztatott — 11%. E szép eredményt mindenesetre tanitóink odaadó ügybuzgó munkásságának lehet é; kell tulajdonitanunk. Egyébiránt, ez egyházmegyénkben létező iskoláink, egy-kettőt kivéve, minden tekintetben megfelelnek hivatásuknak és a kor követelményeinek. 2. A gyulafehérvári egyházmegyében, melynek népessége 3031, volt ]0 iskola 12 tanitóval; köztük 3 lelkész-tanitó. Tanköteles volt 406, kiknek 56% járt ref. felekezeti iskolába, 2 7 % másba, 16% pedig nem járt iskolába. Adatok hiányában, bővebben nem szólhatok ezen egyházmegyéről, legfölebb melegebb érdeklődésre s nagyobb gondosságra kérem fel intéző hatóságait. 3. A nagy-enyedi egyházmegyében volt 22,455 lélek után 3889 tanköteles. Volt a területén 26 felekezeti, 18 állami és 1 államilag segélyezett községi iskola. Felekezeti iskoláinkban működött 23 tanitó és 3 paptanitó. A tankötelesek 31°/0 tanult helybeli iskoláinkban, másutt tanult 46°/0-a, nem tanult sehol 2l°/0, de ezek fele fölmentve volt. A tanszak 6—9 hó között váltakozott, mulasztás azonban na-

58 gyön sok volt. Járványos betegség nem uralkodott. Az tvzáró vizsgálatok nagyobb része kielégítő eredményt mutat föl. „A nevelés ügye előhaladó állapotban van — mondja az esperes — s hogy még jobban nincs, annak oka rajtunk kivül, a polgári hatóságban keresendő, mely nem nagy erélyt fejt ki, különösen a tanulók felhajtásában s ha teszen is valamit, vagy ha büntet, az is többnyire a papok és tanítók rovására esik. Idő kell még reá, mig a falusi köznép jobban felfogja saját érdekét." 4 A kolozsvári egyházmegyében, 12,407 lélek után volt 1747 tanköteles, kiknek 33°/0 járt iskoláinkba, 36°/0 más iskolákba, 29°/0 pedig nem tanult sehol. Volt 4 felekezeti iskolája, melyekben 9 tanitó és 1 paptanitó működött. Kolozsvárit, a fennálló 3 iskolában, a rendes tanerőkön kivül a melléktárgyakra (női munka stb.) még négyen voltak alkalmazva. A kolozsvári egyházközség még két kisded-óvó intézetet is tart fenn, ugyanannyi vezetőnővel. Pár évvel ezelőtt építtetett egy diszes emeletes épületet belvárosi leányiskolája részére, a múlt évben egy-egy uj tantermet a hidelvei és a külinagyar-utczai iskoláknál, hol egyegy uj tanítói, illetőleg, tanítónői állást is szervezett, most pedig, e nyár folyamában, építtetett a külmagyar-utczai iskolánál egy uj, emeletes épületet tanítói lakással és három tanteremmel, a hidelvinél egy uj tantermet, melyhez szükséges női tanerőt a folyó iskolai évre már be is állította. A tanítás, kivéve Szamosfalvát, hol a lelkészváltozás miatt csak márcziusban vehette kezdetét, mindenütt 10 hónapig folyt akadálytalanul és dicséretes eredménynyel. 5. A kolozs-kalotai egyházmegyében 26,560 lélek után volt 4,633 tanköteles, kiknek 43°/0-a tanult nálunk, 32°/0 másutt, 23°/0-a pedig sehol sem. Iskolánk volt 31, tanitó 46, köztük 4 paptanitó. A mentesítés többnyire ruhátlanság, fejletlenség és betegség, egy némely esetben félszegség miatt történt. A tanítás a törvényes idő alatt többé-kevésbé folyt, kivévén Magyarókerekét, hol tanitó nem léte miatt nem volt iskoláztatás. A tanulmányi eredmény a roppant nagy mulasztások miatt igen sok helyen csekély. Másik oka a tanítói állomások csekély javadalmazása, mely kényteleniti a tanítót mellék-keresetek utáni járásra, elvonva őt az iskolától. Hogy ezen egyházmegye népnevelési állapota — az illető esperes véleménye szerint — még mindig nem áll azon a fokon, a melyen állani kellene (folytonos javulás észlelhető, ugy a tanítók munkásságát, mint a növendékek iskolába járását illetőleg, s ha ez utóbbi még mindig hagy fenn kívánni valót) az részint abban találja okát, hogy a szülők, szegénységük miatt, nem képesek, gyermekeiket

59 a kellő ruházattal ellátni; részint pedig abban, hogy a polgári közigazgatási hatóság majd semmi figyelemre sem méltatja az iskolákat. Az egyes iskolák felszereletlensógének oka pedig az egyházközségek szegénysége, a mely miatt ezek folyó kiadásaikat is alig képesek fedezni. Uj iskola építtetett: a röődi 1. egyházban 339 forinton, a fejérdi egyházban 1511 frton, az egeresi 1. egyházban 610 frton, a körösfői egyházban J800 frton. Kisebb javításokat eszközölt az isk. tantermen Magyar-Fenes 84 frton, N.-Almás 85 frton, mig Tűre uj padokat csináltatott. Kolozs-kalotai egyházmegyénkben megvan a jóakarat, egyházi intéző férfiainkban megvan a szakértelem és buzgóság a népoktatási törvény még nagy részben ideálisnak mondható követelményeinek teljesítésére, de mit ér az elöljárók értelmi magaslata ez érzéki koszmoszban, ha a társadalom anyagi helyzete még fejletlen. 6. A szilágy-szolnoki egyházmegyében, hol 49,924 lélek hódol a lelkiismereti szabadság eszméjének, volt 53 felekezeti, 11 községi és 5 állami iskola. Iskoláinkban 54 tanító, köztük 7 pap végezte a tanítást. Yolt két felekezeti kisdedovója is : Nyirsiden és Benedekfalván, melyet a Wesselényi egylet tart fenn. A tankötelesek száma volt 8159, kiknek 46°/0 tanult ref. iskolákban, 31°/0 másutt és 22°/0-a sehol. Mentesítve volt a tankötelesek 8%. A mentesítés többnyire ruhátlanság, családi körülmény és fejletlenség miatt történt. A tanítás, kivéve Récsét, Czikót, Kövesdet és Kusalyt, hol tanitó nem léte miatt az iskoláztatás szünetelt, mindenütt kellő pontossággal folyt s az évzáró vizsgálatok általában jó eredményt tüntetnek fel. A tanügyi előadó részletesen és tanulságosan tárta fel az összes iskolák ügyeit; az egyházmegyei tanács erélyes intézkedése pedig iskolai ügyekben is dicséretre méltó eredménynyel kecsegtet. 7. Deési egyházmegyénkben, mely 10,011 lelket számlál, volt 1338 tanköteles gyermek, kiknek 39%-a járt ref. felekezeti iskolába, 38% más iskolába és 21% nem tanult sehol. Volt 22 felekezeti iskolája, melyekben 22 tanitó, köztük 7 pap-tanító működött. A fel nem járó tankötelesek felekezeti iskoláink területén majdnem mind mentesítve voltak. A tanítás a kiszabott idő alatt pontosan folyt s a mint az évzáró vizsgálatok bizonyítják, általában jó eredménynyel 8. A széki egyházmegyében, mely 20,890 lelket számlál, volt 3253 tanköteles gyermek, kiknek 36% ref. felekezeti iskolába járt, 42% más iskolába és 20%-a nem járt sehová. Yolt 34 felekezeti iskolánk, ugyanannyi tanítóval. Az iskoláztatás rendesen ment végbe, kivéve Szent-Margitát, hol a toroklob m'afct az iskoláztatás 3 hónapig szünetelt, A nagymérvű

60 mulasztás oka több helyen a hely szűk volta és a tauitóhiánv volt. Az elért eredmény csak kielégítőnek mondható. 9. A nagy-sajói egyházmegyében, mely 5086 lelket számlál, volt 706 tanköteles, kiknek 70% felekezeti iskoláinkba járt, ] % más iskolába és 28% nem tanult sehol. Volt 6 iskolánk, 8 tanítóval. Általában az összes iskolák el vannak hanyagolva, mint a tanügyi-előadó (dr. Csernátoni Gyula tanfelügyelő ur) jelentéséből látszik, a tanítók nem teljesitik kötelességüket pontosan s ez az oka annak, hogy a szülők, elvesztve érdeklődésüket, sok helyen még vizsgálatra sem engedték gyermekeiket. A tanítás a kiszabott időtartam alatt folyt, kivéve Sófalvát, hol a papi állomásnak 1891. szept. 6-tól 1892. június 19-ig betöltetlen volta miatt a tanítás is szünetelt. Az elért eredmény nem kielégítő. 10. A görgényi egyházmegyében, mely 20,696 lelket számlál, volt 4048 tanköteles gyermek, kiknek 58% felekezetünk iskoláiba járt, 9% más iskolába és 32% nem jsírt iskolába. Volt 39 felekezeti iskolája, melyekben 42 tanitó működött, köztük 5 pap-tanító. 11. A marosi egyházmegyében, mely 40,785 lelket számlál, volt 8798 tanköteles gyermek, kiknek 68% tanult ref felekezeti iskolákban, 6% másutt és 25% sehol, kik, a beérkezett jelentés szerint, fel vanuak mentve. Volt 74 iskolája, 76 tanítóval. Az egészségi állapot, eltekintve az egynémely helyen előforduló, de az iskoláztatást legfölebb 30 napra beszüntető kanyaró járványtól, jó volt. A tanítás a törvényszabta 8 hóig mindenütt tartott s az eredmény, az évzáró vizsgálatok tanúsítása szerint, általában dicséretesnek mondható. 12. A küküllői egyházmegyében, mely 21,753 lelket számlál, volt 2933 tanköteles gyermek, kiknek 61 % felekezetünk iskoláiba járt, 16% más iskolákba és 22% nem tanult sehol. Felekezeti iskolája volt 35, ugyanannyi tanítóval. Adatok hiányában, ejobb sorsra érdemes és képes egyházmegyéről többet nem mondhatok, ha csak iskolai tekintetben élvezhető jogaival együtt járó kötelességekre is szelíden nem figyelmeztetem. 13. A nagy-szebeni egyházmegyében, mely 6215 lelket számlál, volt 979 tanköteles növendéke, kiknek 3')% felekezetünk iskoláiba járt, 5 5 % más iskolába és 14% nem tanult sehol. A mentesítés oka az, hogy a szülők, szegénységük miatt, kénytelenek gyermekeiket szolgálni küldeni. Volt 8 iskolája, ugyanannyi tanítóval. A tanítás, kivéve m.-lapádi egyházközségünket, hol a himlőjárvány uralkodott és Tűrt, hol a tanitó szembetegsége miatt a tanulók a kath. iskolában tanultak, mindenütt a rendes időben kezdődött s végződött, s a záró'vizsgálatok majdnem mindenütt kielégitő

61, eredméuyt tüntetnek fel. Az elért eredméuy s fokozatos előrehaladás az esperes és a tanügyi-előadó munkásságát dicséri. 14. Az udvarhelyi egyházmegyében, mely 36,459 lelket számlál, volt 6011 tanköteles gyermek, kiknek 46% iskoláinkban, 3,5%-a másnemű iskolákban, 17%-a pedig sehol sem tanult. Iskolája volt 37, tanitója 38. A tanitás egy pár helyen szünetelt, betegség miatt; huzamosabban Sükőn, a hol a tanitó volt beteg, a pap pedig nem tanított még vallást sem. Örömmel jegyzem ide az egyházmegyei tanügyi-előadó Szakács Mózes tanár jelentéséből, hogy „népünk gyermekeit örömest küldi az iskolába s panasz tárgya nem az iskolamulasztás, hanem inkább tantermeink szűk volta. . . . Több egyházközség igyekszik a tanitói javadalom emelésén, igy 1. Bún osaládonkint ] — J litervéka csőstörökbuzával, báró Szentkereszty Pál r. kath. főúr ugyané czélra hat hold föld adományával; 2. Csekefalva 400 négyszögöl kerttel; 3. Kecsetben m. Ugrón Zoltán ur öt hold kaszálóval; 4. Matisfalva 30 frt évi jövedelmet képviselő kaszálóval ; 5. Szolokma három hold kaszáló és öt hold szántóval javították a tanitói fizetést. A nevelés fontosságának fölismerését jelzik az építkezési törekvések is. Bethfalva és Kóbor már bevégezték uj iskolai épületeiket, Héjasfalva és Szederjes készülnek uj iskolaházakat építeni. 15. Az erdővidéki egyházmegyében, mely 12,880 lelket számlál, volt 2174 tanköteles gyermek, kiknek 5 3 % iskoláinkban tanult, 33°/o-a másutt és 13°/o sehol. A mentesítés legtöbbnél szolgálatba lépés miatt történt, egy némely esetben családi körülmény okán s ruhátlanság, vagy fejletlenség alapján. Volt 11 iskolája 15 tanítóval. A tanitás a törvényszabta időben általában mindenütt megkezdődött és folyt akadálytalanul az év végéig, mint az évzáró vizsgálatok tanúsítják, jó eredménynyel. 16. A sepsi egyházmegyében, mely 23,263 lelket számlál, volt 4085 tanköteles gyermek, kiknek 2\°'0~a nálunk tanult, 57°/0 a másutt és 20%-a nem tanult sehol. Volt 12 iskolája, 1G tanítóval. A tanulmányi eredmény dicséretes. 17. Az orbai egyházmegyében, mely 13540 lelket számlál s igy 1580 tanköteles gyermek gondját viseli, csak egy iskolával rendelkezik 1 tanítóval. De van a területén 1 állami és 1J községi iskola, melyek mindannyian ref. felekezetiekből keletkeztek. Felekezeti 0 iskolájába jár a tankötelesek 5%-a, községi és államiba 85 /0-a, nem tanul 97o-a. ''...=' J8. A kezdi egyházmegyéijen, mely 9670 lelket számlál, volt 1641 tanköteles gyermek, kiknek l2°/o-a felekezetünk iskoláiba j^ft,

62 68°/0 járt községi és állami iskolákba, 18°/o pedig nem tanult sehol. Volt 4 felekezeti iskolája 6 tanítóval. Kezdi ev. ref. egyházmegyénkben az elemi népoktatás az átmeneti l^orszak éveit éli Az idők jelei, illetőleg, egyházközségeink kedvezőnek nem mondható anyagi körülményei arra mutatnak, hogy ezen átmenet, felekezeti iskoláinknak egyházközségeink mindenikében községivé alakulása, csak idő kérdése s már a közel jövőben befejezésre jut. Jelenben az egyházmegyét alkotó 14 egyházközség közül önálló felekezeti iskola kettőben van: Bitán és K.-Martonfalván. Azonban, Bita egyházközségünk, saját erejének megfeszítésével sem lévén képes alkalmas tanteremről gondoskodni s az énekvezér-tanitó mellé egy segédtanítói állomást szervezni, már elhatározta, szorult helyzetében, hogy iskoláját tovább nem tartja fenn s ily értelemben az iskola községi alapon való szervezését az igazgató tanács 943 —92. sz. alatt helybehagyta. K.-Mártonfalván is csak a polgári községtől élvezett állandó segély folytán van egyházközségünk azon helyzetben, hogy iskoláját fentarthatja. K.-Albisban és F.-Osernátonban felekezetünk és a polgári község együttesen tartják fenn az iskolát. Mindkét helyen rendelkezik a polg. község alkalmas tantermekkel és a 2 —2 tanítóval beállított iskolákban egyik tanerőt énekvezér tanítója személyében felekezetünk szolgáltatja, az általa vezetett osztályok, rendesen a 4 felső osztály, felekezeti jellegének fentartásával. Az előző évben, az Igazgató-Tanács és az illető politikai hatóságok jóváhagyása mellett, a polgári községekkel kötött és az egyházközségekre előnyös „haszon-kölesön szerződések" mellett, két egyházközségünk felekezeti iskolája szűnt meg: Alcsernátonban és Léczfalván. Léczfalván, hol a község, egy pár lélek kivételével, egészen ref. vallásu, a múlt évig 2 tanítóval fennálló, de alkalmas helyiség és kellő fedezet hiánya miatt, már évek óta, a polg. község segélyére támaszkodó felekezeti iskolánk helyett, a polg. község államilag segélyezett szintén két tanítóval biró iskolát állított be. Egyidejűleg kieszközölve énekvezér-tanitójának az orsz. tanítói nyugdíjból szolgálati évei és osaládi körülményei szerint részesedését. Alcsernátonban az énekvezér-tanitó és egy tanítónő vezetése alatt fennállott felekezeti iskola helyett, hol a tanhelyiségek alkalmatlan volta mellett, a tanerők számának elégtelensége is érezhető volt, a polgári község 2 férfi és 1 nőtanitó beállításával szervezte államilag segélyezett s a ref. felekezeti iskola helyett felállított iskoláját. Jelenleg a községi iskola harmadik tanítói állomása is pályázat alatt áll s így a községi iskola, egyházközségünkkel kötött szerződés értelmében, hivatását a küszöbön álló tanévvel tervszerűen megkezdette.

63 A törvényszabta 8 havi tanulási idő felekezeti iskoláinkban pontosan betartatik. A tanév szeptember hó elején vette kezdetét s az évzáró vizsgálatok május hó 29-én tarttak meg az illető iskolaszék meghallgatásával, ut. esperes afia által kitűzött időben és az általa kiküldött papi vizsgáztató biztosok vezetése alatt. A tanitás eredménye K.-Mártonfalván és K.-Albisban „jeles" ; Bitán és F. Csernátonban „jó'. Az egyházi énekek összhangzatos tanítására K.-Albisban, Felső-Osernátonban és K.-Mártonfalván tanitó aflai kiváló gondot fordítottak s szép eredményt éitek el. Az egésségi állapotok, kivétel nélkül, kedvezők voltak. Járványos betegségek a tanitás szakadatlan folyamát sehol sem gátolták. Alkalmas tanteremmel a kizárólag felekezeti jelleggel biró 2 iskolánk egyike sem bír. Bitán a tanterem kicsinysége miatt a tanulók két csoportra osztása vált szükségessé. S ezek felváltva járván iskolába, az egész napi tanulás helyett, csak V2 napi tanításban részesülhettek, minek kedvezőtlen hatása a vizsgálat eredményén is tapasztalható volt. K-Marton falván a tanterem boronái indultak omlásnak s velük a falazat s e miatt a községháza szolgált egyideig iskolahelyiségül. 19. A moldva-oláhországi egyházmegyében, mely 6500 lelket számlál, volt 523 tanköteles gyermek, kiknek 53%-a ottani iskoláinkba járt, 46%-a pedig nem tanult sehol. Felekezeti iskolánk volt 5, ugyanannyi tanítóval. 20. A püspöki vizsgálat alatt álló egyházak közül: a) Deés, 3280 lélekkel és 472 tankötelessel, kiknek 64% felekezetünk iskoláiba járt, 2 5 % más iskolába és 9% nem tanult sehol. Fentart 2 iskolát 7 tanítóval. Ez iskolák felszerelése és működése egészes kifogástalan. 6) Fogaras, 1107 lélekkel és 231 tankötelessel, kiknek 59%-a felekezetünk iskoláiba járt, 14% másba, 22% pedig nem tanult sehol. Fentart 2 iskolát 5 tanítóval. Az évzáró vizsgálatokról adott kimutatások dicséretes eredményről tanúskodnak. c) Ilyefalván, hol 969 lélek vallja hitünket, a 140 reform, tanköteles 81%-a az ott helyi községi iskolába járt, 18%-a pedig nem tanult sehol. d) Kézdivásárhelyen, hol szintén nincs iskolánk, a 2838 lelket számláló lakosság 391 tanköteles gyermekei az otthelyi községi iskolákba jártak. e) Marosvásárhelyi egyházunk, mely mindig szeretettel karolta föl iskolája ügyét, 1890-ben elhatározta, hogy elemi leányiskolája kiegészitéseül felállítja a felsőbb leányiskola 4 osztályát is, az állami jlynemü intézetek mintájára, azokéval egyenlő tantervvel. S már a múlt 189%. tanévben felállította a felsőbb leányiskola három első

64 osztályát, a közel letűnt évben pedig a negyedik osztályt, szervezte s rendszeresítette az igazgatói, meg két r. tanítónői állást. Ezzel illető egyházunk M-Vásárhely sz. kir. város nőnevelés ügyének nagy és kiváló szolgálatot tett. És itt nemcsak elismeréssel, de egyúttal köszönettel kell megemlékeznem a helybeli ev. ref. főgimazium tanári karának azon tagjairól, jelesen, Bihari Sándorral, ki egy évig az igazgatói teendőket vitte, Bedőházi János, Páll Károly, Lakatos Sámuel és Horváth József tanárokról, kik két tanéven át minden díj nélkül tanitottak s nemcsak azt tették lehetővé, hogy a felsőbb leányiskola felállítható legyen, hanem azt is, hogy már fennállása második évében szép sikert mutasson fel. A. lélekszám 2838, tanköteles volt 391, kiknek 32%-a felekezeti iskoláinkba, 67^/o-a pedig más iskolába járt. A felsőbb leányiskolának 84 növendéke volt. /) Nagy-Enyed reform, lakossága, 2973 lélek, egy iskolát tart fenn 2 tanítóval: az 519 tanköteles 8%-a ebbe az iskolába járt 66-%a tanult az otthelyi állami és községi leányiskolában, polgári leány- és ipariskolában; 25"/0 pedig nem tanult sehol. g) Sepsi-Szent-Gryörgy 2130 ref. lelket számláló lakossága felekezeti népiskolát nem tart fenn; a 401 ref. tanköteles gyermek 82%-a az otthelyi községi és állami iskolába jártak, 17%-a nem tanult sehol. A) Szászváros ref. lakossága, számszerint 840 lélek, szintén nem tart fenn népiskolát. 128 tanköteles gyermekeinek 97%-a tanul az otthelyi állami iskolákban, 3%-a nem tanult sehol. ?') Székelyudvarhely ref. lakossága, 1700 lélek, fentart egy népiskolát 3 tanitóval; volt 318 tanköteles gyermeke, kiknek 19%-a tanult hitfelekezetünk iskolájában, 46%-a az otthelyi községi és állami iskolákban, 33%-a pedig nem tanult sehol. Népiskoláinkat illető fontos intézkedésekről emlékezve, mint legfontosabbat és népoktatásunk ügyére nagy kihatású intézkedéseket, első helyen azt a két törvényt említem fel, melyek az 1891. év folyamán szentesitést nyertek, értem a kisdedóvásrúl szóló törvényt és az 1891. évi 43. tczikket, mely a népoktatási nyilvános iskolák és kisdedóvó intézetek tanítóinak és nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek és árváinak gyáraolitásáról szóló 1875. évi 32. törvényczikket előnyösen módositja. A kisdedóvásról szóló törvénynek czélja kisdedóvó intézetek és gyermekmenedék-házak felállítása által, a 3 — 6 éves gyermekeket, egyfelől ápolás és gondozás által a szülők távollétében érkező veszélyektől óvni; másfelől rendre és tisztaságra szoktatás, valamint ügyességöknek és kedélyüknek korukhoz mért fejlesztése által őket testi, szellemi és erkölcsi fejlődésökben elősegíteni. E törvény üdvös végrehajtása nemcsak a törvényhatóságok és

társadalom, hanem a felekezetek, jelesen a magyar ev. ref. egyháznak közreműködésétől is függvén, újabb s nem kis-mérvű áldozatra készteti majd egyházkerületünket is, főleg nyári menedékházak felállítása és fentartása által, a miről azonban az egyetemes konvent előleges tájékoztatása és határozata hiányában ezúttal többet nem mondhatok. De szólhatok azon jogokrúl és előnyökről, melyek az új 1891. évi 43. t.-cz. szentesítése folytán részünkbe jutottak. A nyugdíj- és özvegyi, meg árvái ellátás intézményének részesévé lehet minden okleveles, nyilvánosan működő tanítónő, akár rendes, akár segéd, vagy ideiglenes minőségben legyen is alkalmazva a szolgálatra ; sőt, abba belépni, köteles, ha felekezeti hatósága nem mutatja ki, hogy az országos törvény-szabta nyugdíjazásnál legalább minimális mértékben ő maga akar is, tud is gondoskodni. Ezt a követelményt az új törvény, a mennyiben az özvegyek és árvák ellátására is kiterjeszti áldásos gondoskodását, annyiban szigorítja, hogy kimondja, miként az országos tanítói nyugdíjintézethez való hozzájárulás kötelezettsége alól fölmentett iskola fentartók „a jelen törvény (1891. évi) hatályba lépte után csak abban az esetben jogositvák tanítókat, illetve tanítónőket saját nyugdíjintézetükbe új tag okul felvenni, ha a jelen törvény szentesítésétől számítandó félév alatt irásbelileg kijelentik, hogy az érintett határidő után nyugdíjintézetükbe fölveendő tanítóik és tanítónőik részére, azoknak ezen törvényben megállapítottnál nagyobb megterheltetése nélkül, legalább is annyi és oly mérvű végellátást és egyéb előnyöket biztosítanak, mint a mennyit a jelen törvény megállapít." Ez a szigorítás csak előnyére szolgál a felekezet részéről nyugdijazandóknak. A régi törvény szerint, a tanítói fizetésekből csak 300 frt számíttatott be a nyugdíjba. Ha azon felül akartak a tanitók maguknak valami többletet biztosítani, úgy annak egyszer s mindenkorra 25°/0-át s évenkint 10°/0-át tartoztak illeték-képpen befizetni. Az új törvény szerint, a tanitók utolsó fizetése számittatik be a nyugdíjba. Beszámíttatnak pedig az utolsó fizetésbe (mely a szolgálati évek arányában növekedett) a készpénzben kapott rendszeres fizetés, az előbbeni magasabb fizetés kiegészítéséül élvezett személyi pótlék, a rendszeres korpótlékok, a készpénzfizetést pótló, vagy kiegészítő föld-illetmény jövedelmének, a terménybeli járandóságoknak és egyéb szolgálmányoknak 10 —10 évi átlag szerint számítandó helyi értéke. S miüdezen biztosított és a fentebbiek szerint nagyon felszaporodható nyugdíj-összegért ezentúl mindenki csak annak 2°/0-át tartozik 40 évig fizetni. A tanítói özvegyek és árvák segélyezését illetőleg, az új törvény véget fog vetni az eddigi nyomorúságos állapotnak. Ugyanis, az öz5

66 vegyek 84 frtos és az árvák 25 frtos eddigi segélyezése helyett, az özvegyek segélypénze férjük utolsó beszámítható fizetésének 600 írtjáig, ennek 50°/0-át, a 600 frtot meghaladó résznek 20°/0-át teszi; a gyermekek pedig, ha az özvegy anya segélypénzt élvez, egy gyermek levonásával, az anyát megillető ellátásának Vö-át kapják. És ez a segély 10 évi szolgálat után bekövetkezett halál esetében kiszolgáltatik. így tehát, p. o. 10 évi működés után, egy 300, illetve, pótlékokkal 360 frtos fizetéssel biró tanitói fizetés után özvegyi segélypénzül 180 frt. árvagyámpénzül 30 frt. esik. Ha pedig a tanitó nein halt el, hanem munkaképtelenné vált, ő maga nyugdíjul 144 forintot kap. A tanítónőkre is méltányosabb az új törvény a réginél. Az új törvény a tanítónőket a férfi-tanitókkal az ellátási igény elbírálásánál úgy a jogokra, mint a kötelezettségekre nézve egyenlőknek tekinti. A tanítónő saját alkalmazása után az őt megillető nyugdíjra, vagy végkielégítésre abban az esetben is igényt tarthat, ha férje még életben van, vagy, ha utána külön ellátást élvez. Az új törvény az öreg tanítók sorsán is tetemesen segített. Szerinte az 1870. óta szolgálatban töltött évek a tanitói nyugdíjalap terhére, a megelőző években töltöttek pedig az illető iskola-fentartók terhére esnek. Ez a kedvezmény kiterjesztetik azokra is, kik 1875ben túl-koruságuk miatt nem vétettek föl a nyugdíj-alap tagjai közé, vagy a kik a régi törvény 41. §. értelmében csak 100 frtos nyugdíjat kaptak volna, ezen özvegynek egyszersmindenkorra befizetett 20°/0-a és évenként fizetendő 8°/0-a fejében. Ennyiben rámutattam a nyugdíj-törvény revíziója és módosítása folytán nyert előnyökre. Mindannyian haladást jeleznek és kielégíthetik felekezetünk várakozásait is, különösen akkor, ha számításba veszszük a már beadott új törvényjavaslat intencióit, melyek szerint, a a közoktatási miniszter a hitfelekezetek által fentartott elemi iskolákban működő tanítók fizetését akként kívánja rendezni, hogy az alap-fizetés 300 frtja után Magyarország valamennyi tanítója részére 10°/0 ötödéves korpótlék biztosíttassák, a mely pótlékok a nyugdíjba is be fognának számíttatni. Ez a törvényjavaslat tehát reánk nézve is igen fontos. E szerint, egy 300 frt fizetéssel biró tanítóra nézve a kórpótlék 30 évi szolgá'at után 180 frtnyi fizetésjavitásl képez az állampénztár terhére, s e mellett, a nyugdíjazás föltételeit is kedvezőbbé teszi. Ha ez a szolgálati korpótlékozása az alapfizetéseknek csakugyan életbe léphetne, ez nagyobb fizetés-javítást jelentene, mint ha a tanitói fizetés minimurna 300 frtról 400 frtra emeltetnék korpótlékok biztosítása nélkül. Reméljük és elvárjuk, hogy e nemes gondoskodásra valló javaslatot honatyáink osztatlan jóakarattal fogják törvényerőre emelni.

67 Figyelmünkre méltó a közoktatási minisztérium következő intézkedése is. A hazai népiskolai tanitóállomások egy nagy részénél az 1868. évi XXXVIII. t. ez. 141. §-a alapján, a tanitói hivatal össze lévén kapcsolva az isteni tiszteleten és temetéseknél való segédkezessél, a legtöbb állami tanítóképző intézetben már eddigelé is figyelem fordittatott arra, hogy a tanítójelöltek az általános ének és zeneoktatás keretében az egyházi énekben is gyakoroltassanak. Helyenkint az illető hitoktatók elismerésre méltó buzgósággal alkalmat szolgáltattak a tanítójelölteknek a kántori teendők gyakorlására, sőt maguk is befolytak a jelölteknek ez irányban való sikeres kiképeztetésére. Az e részben kívánatos előkészítést és képzést még gyakorlatiasabbá és rendszeresebbé teendő, a közoktatási m. kir. miniszter úr f. é. márcz. 21-én 29.761—1891. sz. a. kelt rendelettel az állami tanítóképző intézetek ev. ref. vallásu növendékeire nézve az 1892— 93-ik tanév elejétől kezdve, új tantervet léptet életbe. E tanterv azon a föltevésen alapszik, hogy az általános ének és zeneoktatás már magában véve is alapvetésül szolgál az egyházi ének és zeneoktatásnak s az utóbbinak feladatai az általános ének és zeneoktatás által részben már megoldottaknak tekinthetők, miért hetenkint egy-egy óra a Ill-ik osztályban a leghasználatosabb egyházi énekek egy és több szólamban (zsoltárok, dicséretek, temetési énekek); a IV-ik osztályban ugyanazok orgona kísérettel. A megszabott tananyagot, az illető vidéken használatban levő egyházi énekkönyvek figyelembe vételével, tanitni fogja a tanítóképző intézet énekes zenetanára. A kántori teendőkhez tartozó egyéb ismeretek elsajátítására nézve kívánatosnak és szükségesnek tartja a miniszter úr, hogy a tanítójelöltek az illető felekezet templomában lehetőleg gyakran segédkezzenek a szertartásoknál. E végre, az Igazgató-Tanács — számítva tanítóképző intézeti hitoktatóink buzgóságára és közreműködésére — f. é. 917. sz. alatt felhívta összes egyházmegyéink espereseit, hogy az egyházmegye területén levő állami tanítóképző intézetek növendékeinek az istentiszteletnél való segédkezést lehetővé tegyék. Az Igazgató-Tanács intézkedése folytán, f. é. 2235. sz. a. 27 egyházközség iskolája láttatott el a legszükségesebb tanszerekkel és könyvekkel, u. m. Alsó-Detrehem (körlelkészség) a n.-enyedi egyházmegyéből; Nagy-Petri, Fajántó, Pata, Magyar-Fenes, Röőd, Fejérd, Damos, Jákótelke, Léta, Magyarókerék, Farnos, Egeres, Kis-Kapus, Ketesd és M.-Gyerőmonostor, a kolozs-kalotai egyházmegyéből; Csomafája, M.-Derzse, Pánczélcseh (állami isk. vallásos tart. könyvekkel) és Alsó-Töök, a deési egyházmegyéből; Sz.-Zsombor, Sz.-Nyires, Noszoly (körlelkészség) és Szentmargita, a széki egyházmegyéből; Sajó5*

Udvarhely, a nagy-sajói egyházmegyéből és Kibéd, a marosi egyházmegyéből : Kiosztatott mindössze 19 példány Gönczy-féle fali olv. tábla (kemény papirosra vonva), 17 péld. Magyarország fali térképe, 9 péld, Osztr. Magyar Monarchia térképe, 10 péld. a Föld öt része, 4 péld. Rasch féle Természetrajzi ábrák, 1 példány Bopp F. Ternaészetlani ábrák, 221 péld. Kisbiblia, 123 konfirm. kiskáté, 190 Énekes könyv, 233 Gönczy — ABC, 254 Gáspár — Sebesztha féle Olvasó könyv, 9 Nagy László féle Vezérkönyv, 11 péld. Méter-mérték fali táblája, könyvvel, 14 péld. megyei fali térképek, 20 példány Felméry Neveléstudomány és 300 füzet Arany Jánosnak a nép számára megjelent munkáiból. A kiosztott tanszerek és könyvek ára 862 írt 16 kr. a krajczáros élőtöké kamataiból fedeztetett. II. Kollégiumaink statisztikai képe, általában véve, haladást és rendezett viszonyokat ábrázol. Az alábbi adatok szembetűnően megczáfolják a 15 év előtt szárnyra kelt profécziákat, melyek szerint kollégiumaink néptelenedni s hanyalatni fognak. íme, népességük, főleg a gimnáziumokban, párhuzamos osztályok felállítását teszi szükségessé; erejükben, meg tanulmányi eredményeikben való jayulásukat nem mi, hanem a bírálat ezéljából hivatalosan kiküldött államközegek bizonyítják. Más kérdés az, hogy a haladó kor követelményének meg tudnak-e íelelni mindenben ? Erre határozott Bnem"-mel kell felelnem, éppen a n.-enyedi rector prof. idei zárbeszéde idevágó szavaival, azon egyszerű okbúl, mert a rendelkezésükre álló eszközök nem elégségesek. Legelső baj a tanerők mind jobban érezhető hiánya. Hogyan: kérdezhetné valaki; hiszen, a idén is 69 rendes tanár működött; régebben sokkal kevesebb rendes és egynéhány osztálytanító milyen fényes eredményeket tudott fölmutatni! Ez az ellenvetés, nem szakférfiak szájából, egészen természetes; az ők szemükben saját tanulókoruk képe lebeg. HiKzen, az akkori idők követelményeihez viszonyítva, a mai eredmény valódi értéke sokkal több, a maiakéhoz képest talán sokkal kevesebb. A baj komolysága eléggé kitűnik abból az egészségtelen állapotbtíl, hogy a tanerők számának csaknem a fele ideiglenes, mert nagyobb fizetéssl járó új tanszékek rendszeresítésére nincs anyagi erő; és így az egyöntetű eljárás, a tanítás menetének tervszerű és megállapodott elvek szerint való vezetése, a folytonos tanerőváltozások miatt, lehetetlen. A bajt még érezhetőbbé teszi a betegségtől környezett, vagy előrehaladott koruk miatt munkaerejükben lankadó tanárok nem ese-

69 kély száma, kik minden jóakaratuk és megfeszített igyekezetük mellett sem tölthetik be munkakörüket oly teljesen, a mint azt a tantervben megszabott mérték követelné. Ebből rendes körülmények között mindenütt az következik, hogy az elaggott, elbetegesedett tanárt, úgy az ő, mint az intézet érdekében, jól megérdemelt és kellően biztosított nyugalomba kell helyezni. Nálunk, fájdalom, nem következhetik s a helyzetet tekintve, nem is fog egyhamar következni. Több kollégiumban az alkalmas tantermek és téli tornacsarnok hiánya, némely tantárgyak, főleg a rajz, a modern nyelvek és a zene elhanyagolt, hogy ne mondjam, ismeretlen volta szintén sötét hézagul, tátong kollégiumi tanügyünk terén. De hát, miért hozom elő, éppen ez alkalommal, a tanári körökben jól ismert bajainkat ? Előhozom, hogy tegyek valamit eloszlatására azon ferde nézeteknek, melyek sok kebli ember szemében is oly színben tüntetik fel a kollégiumainkról adott jelentéseinket, mint öndicsőitéstől áradozó s kritikai alap nélküli véleményeket. Előhozom, mert tudatni kívánom, hogy a kollégiumi elöljáróságok tudatában elevenen él s gyakran gyöírő hatású is a hiányok és szükségletek gondolata ; s erről vau tudomása az Igazgató-Tanácsnak is, mely bírálatainál — legyen az elismerő, vagy lesújtó — absolut mértéket soha nem alkalmaz, a mint hogy ilyet önerejükön fejlődő intézményekre egy hatóság sem szokott alkalmazni, hanem marad a múlthoz viszonyított tapasztalata s általában a lehetőség körében, midőn a haladást elismerőleg méltatja, a hanyatlást pedig lehető gyámolitásával megakasztja é3 elhárítja. Eddigi jelentéseimet, a jelenlegit is, csak az tudja elfogulatlanul méltatni, a ki szempontunkra helyezkedik és észre veszi, hogy az erd. ev. ref. kollégiumok, hiányaik daczára is, nem utolsó tényezők hazai közoktatásügyünk mezején. Egyébiránt, járt a hét kollégiumba, az )89x/2 évben, összesen 2745 tanuló s ezek közül tanult a n.-enyedi theol, akadémián 50, a n.-enyedi tanítóképzőben 35, a hét főgimnáziumban 1783, az elemi iskolákban 877 növendék. A részletekre nézve tájékoztatnak az I. és II. számú táblás kimutatások. Hivatalának élt és működött 27 gondnok és 153 tanerő, még pedig a) a n.-enyedi theol. akadémián 5 rendes, 1 helyettes és 1 rendkívüli tárgyat tanító; b) a hét főgimnáziumban 116 tanár (61 rendes, 16 helyettes, 10 vallástanár, 21 óraadó, 8 rendkívüli tárgyat tanító); c) a tanitóképezdében 3 rendes, 2 helyettes és 3 óraadó tanár; d) az elemi iskolákban 22 tanitó Részleteit lásd. a VI. és VII. számú mellékleteken, a hol a tanárok és tanítók képesítési viszonyai is föltüntetve vannak. A tanítandó anyag a három államilag segélyezett gimnáziumban

70 az állami, a többi négyben a konventi tanterv értelmében és keretében dolgoztatott fel; konventi tanterv szerint folyt az oktatás a theol. akadémián és a tanitóképezdében is. Most múlt kerek nyolcz esztendeje, hogy a konventi gimnáziumi tanterv életbe lépett; azóta erdélyi egyházkerületünk is már két izben rámutatván e terv hiányaira, feliratot intézett a konventhez, azok elenyésztetéseért, a többi egyházkerületek is sürgették a terv javitását, sőt iskoláiknál eltéréseket is engedtek meg, remélve, hogy e tanterven a konvent ugy is változtatni fog közel jövőben, mert módositása érdekében az összes tanárkarokat véleményadásra hivta volt fel; de fájdalom, a konvent mind ez ideig rá nem ért még az egyházkerületi tanárkarok javaslatainak a méltatására és teljesítésére. A szigorlatok és nyilvános vizsgálatok mindenütt és szabályszerűen megtartattak. Papi szigorlat tartatott Nagy-Enyeden, 1891. aug. havában. Szigorlatra állott 9 papnövendék, kik közül 4 jeles, 4 jó és 1 kielégítő érdemfokozattal tették le a szigorlatot. Papi alapvizsgálat tartatott, 1891. június 27 én , 5 theologus ifjú állott vizsgálatra, mindnyájan jó érdemfokozatot érdemeltek ki. Elemi osztálytanítói vizsgálatra állott (1892. június 11-én) 14 negyedéves theologus, kik osztálytanitóságra valamennyien képesittettek. Néptanítói képesítő Tissgálat tartatott 1892. évi június 23—27. napjain. Vizsgálatra lépett 7 ifjú, kik közül 2 jeles és 5 elsőrendű általános osztályzatú néptanítói oklevelet Dyert. A hét főgimnáziumban osztályoztatott nyilvános vizsgálatok alapján 1644 növendék, még pedig 8°/0 minden tárgyból jeles, 18°/0 minden tárgyból jó, 47°/0 minden tárgyból elégséges, 9°/0 egy tárgyból elégtelen, 6°/0 két tárgyból és 9°/0 több tárgyból elégtelen! A kollégiumok elemi osztályaiban osztályoztatott vizsgálatok alapján mindössze 804 növendék ; ezek40°/0-a kitűnő, vagy jeles, 25°/0 jó, 19°/O elégséges és 15°/O elégtelen általános osztályzatú. Részleteit bemutatom az idefogott III. sz. a) és b) rovatos táblákon. Az érettségi vizsgálatok eredményéről tájékozást nyújt az V. sz. alatt idemellékelt rovatos kimutatás. Vizsgálatra jelentkezett a hat teljes főgimnáziumnál J07 ifjú, szóbelire bocsáttatott 105. Érettnek nyilváníttatott 94, még pedig 10 jelesen, 26 jól, 56 egyszerűen. Ismétlő vizsgálatra utasittatott 2, javító vizsgálatra (egy évnél kevesebb időre) 9. A rendkívüli tantárgyak tanulásában elért eredményt a IV. számmal jelölt rovatos kimutatásban méltatom. Tanult a hét kollégiumban 86 gimnáziumi tanuló franczia nyelvet, 2 angolt, 176 rendkívüli rajzot, 3 mintázást, 408 műéneket, 115 zenét, 26 gyorsírást (csak két kollégiumban !)

71 Fegyelem tekintetében, nagyobb mérvű rendetlenségek nem merültek fel. Az ifjúság magaviselete, a belrendtartás szempontjábúl, általán kedvezőbb elbírálás alá esik, mint a múlt évben, leszámítva azt a kellő mértéken nem egyszer túlmenő s káros visszahatással járó hajlamot az időtöltésre, mely a kisebb tanalók felügyeletével megbízottak nem csekély részénél jelentkezett. Csak Sepsi-Szt.-Györgyön utasittatott el tanácslólag három VII. oszt. tanuló komolyabb botlásért. A tanuló ifjúság egészségi állapotára nézve, Nagy-Enyeden ez az év a legkedvezőtlenebbek közé tartozik. A betegségek, különösen az év első harmadában, oly tömegesen lepték meg a tanulókat, hogy a tanítás lehetetlenné, az ifjúság elbocsátása, jóval a szorgalom idő lejárta előtt, a közegészségügyi törvények rendelkezése folytán, elodázhatatlanná vált. A halál is több áldozatot kívánt. Öten a roncsoló toroklobnak, hárman másféle betegségnek estek áldozatul. A halálozási arány a tanintézeteknél, s statisztikailag igazolt tapasztalat szerint, félszázalék; Enyeden az egész százalékot is meghaladta. Kolozsvártt, M.-Vásárhelyit, Zilahon, Szászvároson és Sepsi-Szent-Györgyön, a tanulók egészségi állapota általában kielégítő volt. Sz.-TJdvarhelytt az influenza lepte meg a tanárok és tanulók egy részét. Meghall három növendék-gyermek ; az egyik typhusban, a másik tüdőbajban, a harmadik kanyaróban. A tanulóknak nyújtott jutalmak, ösztöndijak, segélyek és másnemű javadalmak összegeiről a VIII. sz. a. csatolt kimutatás ad részletes felvilágosítást. E szerint, kiosztatott a hét kollégiumban 45 drb. arany és 30,026 frt. 30 kr. Az alapítók és adományozók áldott sorait az idei év is gyarapitá. N.-Enyeden néhai b. e. Imre Lázár és még élő neje, Farkas Teréz már tavaly jelzett alapítványára vonatkozó okiratok már az inté zet birtokába kerültek. A tekintélyes alapítvány csak a nemes szivü özvegy, istentől minél tovább nyújtott, áldásos életének befejezése után nyilik meg az alapítók rokonainak gyermekei, ezek nem létében, két jó magaviseletü, vallási és nemzetiségi különbség nélkül választandó tanuló fölsegélésére. özv. Zudor Jánosné sz. Jablonczay Klára, legszebb férfikorában elhalt fia, Zudor Ákos emlékére 500 irtot tett le ez intézetünknél, hogy annak évi kamataival egy magyar származása, ref. vallásu gimn. tanuló, va?y theologus gyámolittassék. Egy később kelt hagyománylevél halála után fenmaradó vagyonát is e czélra rendelé. Dezső Zsigmond, főerdész és neje, a szűkölködők sorsán enyhítő jótéteménynyel kerestek nemes enyhülést megsebzett szülői szívok mély fájdalmában. Feledhetetlen fiók emlékére, kit a gondviselés elszólitott,

72 mielőtt zsenge lelke az iskolai életet ízlelhette volna, fölajánlották egy szegény tanuló ebédjének költségeit a lefolyt tanév elejétől számított 12 évre, a mennyi idő alatt elhunyt kedves gyermekük az elemi és középiskolai tanfolyamot végezhette volna. Kolozsvárit, Szarvady Károly, nyűg. megyei tisztviselő, végrendeletileg a kollégiumot tette vagyona örökösévé. A hátrahagyott vagyon értéke körülbelül 10.000 frt. megterhelve 400 frt. évjáradékkal két rokon részére. A járadékok megszűntével, a kamatok szegény jó tanuló növendékek fölsegélésére fordítandók. Hóry Béla, Kolozsvármegye árvaszéki elnöke, s a kolozs-kalotai egyházmegye algondnoka, Hóry Zoltán elhalt tanuló fia emlékére 150 frt. alapítványt tett, (3 drb. 50 — 50 frtos „Kolozsvári keresk. bank" részvényben), melynek jövedelméből az alapító levélben megszabott készpénz-részlet, kolozs-kalotai ev. ref. egyházmegyei papok fiainak, vagy árváinak adandó jutalmul. Székelyudvarhelytt az alapítványok száma a lefolyt évben egy igen szép czélu adománynyal szaporodott. A kollégium egykori növendékei, kik az 1866. évben állottak ki az érettségi vizsgálatot, 25 éves találkozásukat azzal tették örök emlékűvé s gyümölcsözővé, hogy az Alma mater iránt váló hálából egy 200 frtos alapítványt ajánlottak fel a szűkös anyagi viszonyok közt levő kollégiumnak, a nyolczadik tanári szék felállításához szükséges összeg első alapjául, magvául. Zilahon, helybeli kereskedő, Bikfalvy Ferencz ur, elhunyt neje emlékére „Bikfalvyné Sebes Minka" alapítvány czimen 600 frtos jótékony czélu uj alapitványt jelentett be oly kikötéssel, hogy e tőke addig növeltessék kamataival, mig 10 szegény sorsú jó, magyar tanuló élelmezési költségeit fedezni, képes lesz. Szászvároson a kollégium nagynevű ujjáalkotója gr. Kuun Kocsárd főgondnok ur ő méltósága 10.000 frt. alapitványt tett a kollégiumi szegény tanulók részére felállítandó konviktus alapjára. Ő méltóságától megszokta már egyházunk és nemzetünk, hogy nemes szivének sugallatát, követve, év év utáo, sőt nap nap után meghozza nagylelkű áldozatait a közjó oltárán; azonban, ez alapítvány örök bizonyítéka lesz ő méltósága nemcsak mólyen érző nemes szivének, hanem magas hazafias érzékének is, melynél fogva, nemcsak ad bőkezűen, hanem ad mindig oda, a hol a szükség legnagyobb, s a hol az elhelyezett fillérek a legbusásabb kamatokat hozhatják a hazafias közmivelődés javára. Ugyancsak gr. Kuun Kocsárd ő méltósága 1000 frt. alapitványt tett regale-papirban az alapító levélben névszerint felsorolt szászvárosi iparos polgároknak az ev. ref. Kuun-kollegiumban tanuló jó magaviseletü és előraenetelü fiúgyermekei, avagy fiuágon leszármazó utódai javára.

73 E kegyeletes tények felsorolása után, melyekről a főtiszt, közgyűlés áldásra emelt kezekkel vészen tudomást, be is fejezhetném igénytelen jelentésemet, ha tudatom látópontjában nem élne s nem nyugtalanítana az „egységes középiskola" kérdése, mely egy idő óta feszült várakozásban tart mindnyájunkat. Ugy vagyok e kérdéssel, mint van a sok természettudós az elszászi meteorkővel, melyre irva van, hogy „De hoc lapide multi multa, omnes aliquid, nemo satis." Az „egységes középiskola" eszméjéről is sokan sokfélét beszélnek, mindenki mond valamit, de senki eleget. Tudjuk, hogy közoktatási miniszterünk a középfokú oktatás körében a szervezet alapos átalakítását tűzte' ki feladatául és kiadta a jelszót, mely a tervezet reformalapeszméjét s irányát megjelölné. E jelszó az „egységes középiskola." Most, a csaknem két év óta folyó, meglehetősen meddő viták után, bátrabban feltehetjük a kérdést, mint kezdetben: ha vájjon „egységes középfokú iskola" minálunk szükséges-e? Nem utánozzuk e ebben is valamelyik nagy állam reform-törekvéseit, hol egészen mások a középfokú oktatás komplikácziói s ennél fogva mások a reformmozgalom motorai is? E tekintetben azon ország viszonyai tájékoztathatnak bennünket, melyekben a reform-mozgalom nagy hullámokat yet föl. Kisebb államok kísérletei, valamint Anglia teljes elütő viszonyai itt nem jöhetnek tekintetbe. De a franczia és az olaszországi viszonyok sem irányadók e részben, mert Olaszországban a gyökeres szervezeti reform kérdését, a közoktatásügy vezetőinek eredménytelen fáradozásai után, a jövőnek tartották fenn; Francziaországban pedig éppen a legújabb időben nem az „egységes iskola", hanem a középfokú iskolák „különfélesége" volta tanügyi politika jelszava. (L. Budapesti Szemle, 1890.1.) Hátra van tehát a reform tulajdonképpeni színhelye: Németország, melyet mi különös előszeretettel s éppen az egységes középiskola kérdésében is utánozunk. Bizony, csak utánozzuk az „egység" elméletének országát, még pedig a nélkül, hogy a mozgalom németországi motívumai nálunk megvolnának s minket reformra kényszerítenének. Nálunk a napirendre kerített reform-mozgalom vezető szempontjai, az egységes általános miveltség eszméje, a humanismus és realÍ8mus harczában felmerülő igények kiegyenlítése oly intézményben, mely a két irányzat elemeit összhangzó kapcsolatba hozza ; nem különben a pályaválasztás késleltetésének követelménye, melyre a magyar közoktatásügyi miniszter többször utalt. Németországban a re form-mozgalomnak egészen mások az indító okai. Németországban a középiskolák sokfélesége és különösen a reálgimnázium helyzete a

74 legnagyobb jelentőségű. Ezt megtudhatjuk az „Einheits Schulverein" tárgyalásaiból és irataiból. Ez az egyesület nem a teljes egyformaság szószólója, az üdvösséget nem keresi a bifurkált, trifurkált, vagy quadrifurkált egységben. Nem tűzi ki czélúl a teljesen egységes általános műveltség létesítését. Czéljai megállapításában nem jelszavakból és homályos általános eszmékből, hanem a tényleges szükségletből, t. i. az iskolaszervezet nagy fokú specziálizácziójából és a reálgimnázium helyzetéből indul ki. A reálgimnázium helyzetét tarthatatlannak tekinti, de a gimnázium mai rendszerét sem helyeali. Egy új, a kor szükségletének, igényeinek jobban megfelelő gimnáziumot tervez, mely az összes főiskolai tanulmányokra képjsitő, valóban egységes műveltséget nyújtson, de a más irányban előkészítő és képesítő reálintézeteket fölöslegesekké nem teszi. Alaposan tévednénk, ha azt hinnők, hogy a Németbirodalom egységesítő (uniformizáló) törekvése meg akarná a reáliskolát szüntetni. Ellenkezőleg, abban a meggyőződésben él, hogy a sokféle módosítások és engedmények által eredeti jelleméből kivetkőztetett reáliskolát vissza kell adni eredeti rendeltetésének, mely az egyetemi tanulmányokat nem követelő gyakorlati életpályákra képesít és egyszersmind előiskolája gyanánt szolgál a szakiskoláknak. Ha szemügyre vesszük hazai tanügyünk fejleményeit, ha összehasonlítjuk középfokú oktatásunk viszonyait a németországi viszonyokkal : első tekintetre konstatálhatjuk, hogy azok a sajátlagos motívumok, melyek Németországban a reform-mozgalmat indokolják, nálunk egyáltalában nem szerepelnek. Középiskolai szervezetünkben nem látjuk azt a nagyfokú specziálizácziót, a középiskola hétféleségét, mely odakünn a szóban forgó mozgalom egyik oka. Reál-gimnaziumunk sincs. Mire való volt tehát fölizgatni hazánk tanügyi köreit a német reform-törekvésekkel és tán be sem váltható Ígéretekkel. ? Mert — nézetem szerint — beválthatatlanok azok az ígéretek, melyeket közoktatásügyünk jelenlegi minisztere az egységes iskola enquétjén tett, hogy készen van a terve, csak a közvélemény approbácziója után puhatolódzik. . . . Hiszen, a németországi hasonló mozgalom minden izében arról tanúskodik, hogy a valóban érzett szükségletekből kiinduló reform elvei lassan kristályosodnak ki; hogy elveken alapuló általános szervezeti tervnek ideje még nem érkezett el. E téren a szak-körökben uralkodó nézetek is fontos elvi kérdésekben annyira eltérők, hogy egy uj rendszer alapelvei iránti megállapodás a legközelebbi jövőben nem várható. Mind a mellett, ugy látszik, hogy nálunk az „egységes iskola" eszméjének hívei holmi varázserővel rendelkeznek, melylyel a gyökeres átalakítással járó bonyodalmakat könnyű szerrel legyőzni vélik. Ugy látszik továbbá, hogy egyházunk legfőbb törvényhozó tes-

75 tülete érzi e varázserő hiábanvalóságát, azért nem elegyedett edúigelé a reform-mozgalom küzdelmeibe; azért nem vett róla tudomást sem adminisztratív, sem törvényhozói fórumain. Máskint alig is volna érthető az a megdöbbentő hallgatás, melylyel az egész kérdés iránt viseltetik. Csak fel nem tehetjük a magyarországi ev. ref. egyház zsinatjáról és egyetemes Konventjéről, hogy végkép lemondjon a tanügyi szervezés megalkotás jogairól, s hogy csupán adminisztratív teendőket végezzen szép számú középiskolái irányában. Hinni akarjuk és hiszszük is, hogy a folyamatban levő zsinat f. é. novemberi, utolsó ülés-szakában, melyre a tanügy kitűzve van, meg fogja adni magyarázatát a Konvent eddigi hallgatagságának ; ki fogja elégíteni bölcs határozatai által várakozásunkat és a mi legfőbb, ki fogja szabadítani az ev. ref. középiskolákat a lebegő helyzetből, mely illuzoriussá teszi nem csak nálunk, hanem az állami középiskoláknál is a legszentebb törekvéseket. Bizony, nagy és nehéz feladatok várnak a zsinatra s egész egyházunkra ! Lesz-e elég bölcseségünk, bátorságunk s áldozatkészségünk a feladatokhoz ? Lesz-e hozzá erőnk ? Én szeretem hinni, hogy az állam és egyház nem fognak egymással szemben állani, mint ellen Bégek. Czéljuk nem különbözik; mindegyik jó középiskolákat akar s ebben egymást inkább segitniök kell, mint bizalmatlansággal és féltékenységgel kisérni. Adja Isten, hogy ugy legyen I Közgyűlésünk a jelentést a legnagyobb érdeklődéssel végig hallgatván, tanügyi előadó aa.-nak odaadó, buzgó, lelkiismeretes munkásságáért elismerését, hálás köszönetét nyilvánítja. Ezzel az ülés 1 óra és 25 perczkor bezáratott.

Második ülés, szeptember 11-én, d, e. Elnöh:

Báró Bán ffy Dezső, főgondnok.

Jegyző:

Szász Gerő,

közjegyző.

2 6 . Olvastatik az előző gyűlés jegyzőkönyve. Észrevétel nélkül hitelesíttetik. 2 7 . Elnök afia. bemutatja Grencsy Sándor sz.-szolnoki egyházmegyei gondnok aa. levelét, melyben jelenti, hogy betegsége miatt gyűlésünkén nem jelenhetett meg. Közgyűlésünk Gencsy Sándor gondnok afia. betegségét sajnálattal tudomásul véve, távollétét igazoltnak jelenti ki.

76 28- Elnök afia előterjeszti sófalvi Illycs Lajos gondnok aa. jelentését, mely szerint körülményei által akadályoztatva, gyülésezésünken nem vehet részt. Közgyűlésünk Illyés Lajos gondnok afia. jelentését tudomásul véve, távolmaradását igazoltnak tekinti. 2 9 . A szavazatszedő bizottság elnöke, Sárkány Ferencz afia. előterjeszti a f. hó 10-én d. u. 5 - 6 óráig történt szavazásokrúl felvett jegyzőkönyvet, mely szerint: 1. az igazgatótanácsi ügykezelés megvizsgálására választandó 3 tagú bizottságra beadatott 71 szavazat, ebből nyert: br. Bánffy Ernő 71 szavazatot, dr Török István 71 szavazatot, Biró András 71 szavazatot ; 2. az egyházkerületi közpénztár megvizsgálására választandó 3 tagú bizottságra beadatott 72 szavazat, ebből nyert: br. Bánffy Ernő 72 szavazatot, Sárkány Ferencz 72 szavazatot, Herepei Gergely 72 szavazatot; 3. az egybázkerületi számadások megvizsgálására választandó 3 tagú bizottságra beadatott 71 szavazat, ebből nyert: Gyarmathy Zsigmond 71 szavazatot, Geréb Márton 71 szavazatot, Deési Gyula 71 szavazatot; 4. a theologiai tanárjelölő bizottságba egy tagra beadatott 72 szavazat, ebből nyert Bartha Lajos 69 szavazatot, Deési Gyula 1 szavazatot, Vén Mihály 1 szavazatot, 1 szavazat érvénytelen volt. 5. a zilahi kollégium elöljáróságába választandó 2 előljárósági tagra beadatott 71 szavazat, ebből nyert: Biró Ferencz 45 szavazatot, Kiss Ernő 47, Gazda Ferencz 25, Kaizler Sándor 23 szavazatot, 1 szavazat érvénytelen volt. Közgyűlésünk, a választás jelzett eredményei értelmében, szabályszerűen megválasztott bizottsági tagokul jelenti ki: 1. az igazgatótanácsi ügykezelés megvizsgálására: br. Bánffy Ernő, dr. Török István, Biró András afiait; 2. az egyházkerületi közpénztár megvizsgálására: br. Bánffy Ernő, Sárkány Ferencz, Herepei Gergely afiait; 3. az egyházkerületi számadások megvizsgálására : Gyarmathy Zsigmond, Geréb Márton, Deési Gyula afiait; 4. a theol. tanárjelölő bizottságba: Bartha Lajos afiát; 5. a zilahi kollégium elöljáróságába: Biró Ferencz, Kiss Ernő afiait. 3 0 . Elnök afia. f. hó 12 én, d. e. 8 - 9 l / f órai záros határidőn belől, az alábbi választások végrehajtását hozza javaslatba: a) a nagyenyedi egyházmegye főgondnoki állására;

77 h) a szilágy-szolnoki egyházmegye főgondnoki állására; c) a marosi egyházmegye főgondnoki állására; d) az orsz. közalap végrehajtó bizottságába 1 rendes és 1 póttagságra ; é) az egyetemes tanügyi bizottság 3 rendes és 2 póttagságára. Közgyűlésünk elnök afia. javaslatának elfogadásával, ezen választásokat elrendeli. 31. Tárgysorozat rendjén, elnök afia. fölhivja Szász Gerő, közjegyző afiát, a kibocsátandó ifjú lelkészeket illető előterjesztésének s illetőleg ajánlatának megtételére. Közjegyz'ő aa. előterjeszti, hogy szokás szerint, nála jelentkezett 15 ifjú lelkipásztor, kiknek okmányait megvizsgálván, azokat rendben találta, és mindannyit kibocsátásra ajánlja. Közgyűlésünk a jelentést tudomásul vevén, az ajánlat értelmében a 15 ifjú lelkész kibocsátását elhatározza. 3 2 . Ugyancsak közjegyző aa. indítványozza, hogy tekintettel arra, mely szerint az ifjú lelkipásztorok évenkint rendesen a kibocsátás előtt való napon, nem egyszer a megelőző estén jelenvén meg, a lehető legkevesebb idő marad okmányaiknak alapos megvizsgálására: mondja ki a közgyűlés, hogy ezután az ifjú lelkészek okmányai az illető esperesek által lesznek felküldendők az Igazg. Tanácshoz; az Igazgató Tanács pedig megbízandó, hogy e tekintetben évenkint a maga idejében intézkedjék. Közgyűlésünk közjegyző aa. indítványát határozattá emeli és az Igazgató Tanácsot megbízza, hogy legalább tizennégy nappal a szentelés előtt tegye meg intézkedését. 3 3 . A kibocsátandó ifjú lelkipásztorok névsora: B i t a y Béla, csikszeredai körlelkész, a kézdii egyházmegyéből. K e r e s z t e s i G y u l a , sófalvi lelkész, a n.-sajói egyhmegyéből. K e r e k e s E n d r e , vallástanár, a zilahi kollégiumban. K o v á c s J óz s e f, m.-hermányi lelkész, az erdővidéki egyhmből. L a j o s J á n o s , ketesdi lelkész, a kolozs-kalotai egyhmből. L ő r i n c z J á n o s , sz.-nyiresi lelkész, a széki egyhmből. M u z s n a i Pál, hidalmási lelkész, a deési egyhmből. R á k o s i Gryörgy, n.-szt.-annai lelkész, a marosi egyhmből. S á n d o r A n d r á s , patakfalvi lelkész, az udvarhelyi egymhből. S ó f a l v i K á r o l y , m.-décsei lelkész, a széki egyhmből. Szilágyi László, györgyfalvi lelkész, a kolozs-kalotai egyhmből. J a n i L a j o s , csekefalvi lelkész, az udvarhelyi egyhmből. J u n g F e r e n c z , m.-régeni lelkész, a görgényi egyhmbőL Z a y z o n Gábor, bardoczi lelkész, az erdővidéki egyhmből.

miánál.

Jőzsa

Z s i g m o n d , theol. tanár, a n.-enyedei theol. akadé-

Főtiszt, püspök aa. meleg szavakban, atyai intelmekben gazdag beszédben adja tudtára az ifjú lelkészeknek a közgyűlés határozatát, mely szerint mindnyájan kibocsáttattak fölszenteltetésre. Ezzel a határozattal megnyíltak előttük a hivatás sorompói, hol munkálkodniok kell. Hogy a hivatás miben áll: lesz alkalma föltárni előttük az urnák házában; most csak két fontos ügyre óhajtja terelni figyelmüket, melyeket, úgyszólván, itt magunk között akar elmondani. Téved az a pap, a ki azt hiszi, hogy ha prédikál, keresztel, temet, kiszolgáltatja a szent szakramentumokat, ezzel eleget tett hivatásának. Ezek is véghetetlenül fontosak. Jaj annak a papnak, a ki ezeket kevésre becsüli. De egyet mégis szivökre óhajt kötni. A pap a jövendő munkása, kinek buzgó, vallásos, isten leikétől áthatott nemzedéket kell átadni a jövendőnek, A pap kicsinyeket tanitó. Az iskola, a tanitás a legnagyobb fontosságú. E tekintetben igen sok a fogyatkozás. Egyéb kötelességeik között hát erről ne feledkezzenek meg és igyekezzenek egy uj nemzedéket növelni, mely nekiek is a legnagyobb támaszuk lesz. Részéről erre is a legnagyobb gondot fogja fordítni és reméli, óhajtja, hogy e tekintetben sem panaszra, sem megrovásra oka nem lesz. A másik, a melyre figyelmüket forditni óhajtja: inkább aktuális jellegű. Ugy tetszik, mintha a vallásközi béke napjainkban megzavartatnék. Felkéri ifjú lelkésztársait, hogy ők erre okot ne adjanak. Szenteljék magukat egészen szent munkájuknak és adjanak nemes példát a külső és belső békesség áldásának megbecsülésére. Biztosítja az ifjú lelkészeket, hogy ha hiven szolgálnak, atyjuk, barátjuk lesz; forduljanak hozzá minden bajukban és szóval, tanácscsal, tettel mindig készen fog állani, mint segitő. Istentől áldást kért működésükre, egész életükre. 3 4 . Elnök aa. ezután felhiván a közgyűlés tagjait, hogy testületileg vegyenek részt az ifjú lelkészeket főiszentelő istentiszteleten, közgyűlésünk innepélyesen bevonul a belsőfarkas-utczai templomba. Az invocatio és a gyülekezet éneke bevégződvén, a „Polgári Dalegylet" által elénekelt vallásos hymnusz is elhangozván, nagytiszt, közjegyző aa. ment fel a szószékbe és buzgó imában emelkedett az egek urához, ki anyaszentegyházunkat elhalmozza áldásaival, azt kor-

79 mányozza, rendel időnkint prófétákat, kik pótolják az elveszitetteket, és segedelmet kér istentől, hogy lehessünk hivek anyaszentegyházunk szeretetében. Ima után, ismét a „Polgári Dalegylet" éneke következett, mely után főtiszt, püspök aa. tartá meg az ífju lelkészeket kibocsátó beszédét. „Kegyelem nektek és békesség az istentől" kezdi beszédét és e rövid üdvözlet után, egyenesen tárgyára tér, mely önként kinálkozik. Uj munkásokat bocsátunk ki: beszélnie kell az apostoli elhivatásról, az evangyeliomi szolgálatról és I. Kor. 6 felkiált: „Mi isten mellett munkálkodó szolgák vagyunk!" Lehet-e ennél magasabb megtiszteltetés: mint istennel munkálkodni? A munka nagysága ne döbbentsen meg, csak meg kell kérdeznünk: méltók vagyank-e, hogy apostolok legyünk? A válasz az elnémulás, és mégis e szent igéket választotta beszédje tárgyául, mert azokban hitvallást lát kifejezve, azt a szellemet, melynek át kell hatni egész lényünket, hogy híveknek találtassunk. Ez nem más, mint az evangyeliomi szolgálatnak szelleme; az örökkévaló szent istennek szelleme. Ezt a szellemet ébren tartani, szent kötelesség, mert ez által gyarapíthatják eddigi tudományukat, a hitet, a kegyességet, a békességes tűrést; erről a szellemről megfeledkezni, nem szabad, hogy senki meg ne botránkozzék ; erősitni kell azt a hit, az imádság, a szentírás olvasása által és elnémul minden földi indulat, minden szenvedély. Él-e szivetekben a vágy, hogy e magaslatra felemelkedjetek ? De elhatározni, nem elegendő ; nekünk szükségünk van egy törvényre, mely vezéreljen és ez benne van az apostol szavaiban. Mert mit jelentenek azok? Azt, hogy a munka, melyet végzünk, nem a mienk, hanem az istené. Az isten munkája az evángyeliom; az isten munkája a szeretet. Nektek hirdetni kell az evángyeliomot alkalmatos és alkalmatlan időben, nem csak a templomban, hanem mindenütt, hogy az megláttassék szemeitökben, homlokotukon, szivetökben. Nektek szeretni kell. Szeretni az örvendezőket, a szenvedőket; szeretni az anyaszentegyházat, mely erre a szolgálatra bocsát ki és szeretni e szent földet, melynek öröme, gyásza, dicsősége a miénk. Ha nem ezen az úton indultok, óh, mennyi tövis! Munkátoknak nem lesz soha vége. Gyönvörü törvény: istennel munkálni! Boldog, ki nem csak ajkain hordozza, hanem szivébe zárja. Ám, ki tudja ezt betölteni? Közel van a csüggedés; de elcsüggedni, nem szabad; hiszen, soha sem vagyunk egyedül: mi istennel munkálkodók vagyunk és isten országa mindenütt jelen van. Olyan lelkipásztorokra van szükség, kiknek van hitök; kik Krisztus valódi apostolai, kik tudják, hogy egy a szükséges dolog; és jutalmuk az, mi lelkűnkben él, a mit egyedül isten ád. Ilyenek lesztek ? Ilyeneknek kell lenni, öltözzetek fel minden

80 fegyvert. Tegyetek minden jót; kerüljetek minden gonoszt. Kérjük az urat, hogy ilyenekké tegyen. A mély hatást keltett szép beszéd után, előszólitá az ifjú lelkipásztorokat és anyaszentegyházunk szertartása szerint, a szokott három kérdést intézte hozzájuk; majd bevéve, az esküt és az esperesek és jegyzők által meghatóan elénekelt „Szentlélek, Isten, jövel" felséges dallama után, őket a pályára kibocsátotta, felhatalmazva az apostoloktól nyert hatalomnál fogva. •A magasztos szertartás bevégződvén, ismét a szószékre lépett és áldásért esedezvén az anyaszentegyházra, hazánkra, az uralkodó családra, a hitfelekezetekre, a városra, kolozsvári egyházunkra, a gyülekezetre : az isteni tisztelet véget ért.

Harmadik ülés5 szeptember 12-én, d. e. Elnök:

Báró Bánffy Dezső, főgondnoh.

Jegyző: Szász Gerő, közjegyző.

3 5 . Olvastatik az előző ülés jegyzőkönyve. Észrevétel nélkül hitelesíttetik. 3 6 . Elnök afia. fölhívására, olvastatik a gimnáziumi tanárjelölő bizottság jelentése, mely szerint a ra.-vásárhelyi kollégiumnál betöltendő természet- és földrajzi tanszékre, a holdmező-vásárhelyi ev. ref. gimnázium természet- és földrajz tanára, Gyulai Demeter Kálmán, és a szentesi községi főgimnázium föld- és természetrajz rendes tanára Derzsi Kovács Ferencz pályáztak. E két pályázó okmányai alapján a bizottság folyamodókat a betöltésre váró tanári állásra egyhangúlag minősítettnek találta és kijelölte. Közgyűlésünk a jelölő bizottság eljárását jóváhagyó tudomásul véve, a m.-vásárhelyi ref. kollégium természet- és földrajzi kathedrájára Gyulai Demeter Kálmán és Derzsi Kovács Ferencz afiait jelölteknek jelenti ki s ülésezésünk folyamán a két jelölt között a titkos szavazás utján megejtendő választás iránt intézkedni fog. 3 7 . Folytatólag, olvastatik a tanárjelölő bizottság jelentése, mely szerint maros-vásárhelyi főgimnáziumunk classica-philologiai tanszékére, ugyanezen kollégiumnál az 1888/9-ik tanév Óta működő Csíki Lajos helyettes-tanár egyedül folyamodott s mivel folyamodó a befejező paedagogiai vizsgálatot a jelen hóban szándékszik letenni, a bizottság őt feltételesen qualifikáltnak és az eddigi gyakorlat szerinti

81 megszorítással a tanárválasztási szabályzat értelmében megválaszthatónak mondotta ki. Közgyűlésünk a tanárjelölő bizottság javaslatát elfogadva, Csiki Lajos helyettes-tanárt a maros-vásárhelyi ref. gimnázium classica-philologiai tanszékére kijelöltnek jelenti ki, és ezen választásnak jelen gyűlésünk alatt eszközlését, azon megszorítással rendeli el, hogy a megválasztandó kinevező okmányát az Igazgató-Tanács csak a teljes tanári oklevél bemutatása után szolgáltathatja ki a megválasztottnak. 3 8 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik az Igazgató-Tanács előterjesztése az egyházkerületi közpénztárban kezelt tőkéknek az 1891-ik évi június hó 17-én tartott rendkivüli közgyűlés határozata értelmében történt elhelyezéséről. Az lgazg. Tanács az előterjesztéssel kapcsolatosan kimondandónak ajánlja a következő h a t á r o z a t o t . A közgyűlés tudomásul veszi az Igazgató Tanácsnak a központi kezelés alatt levő tőkék elhelyezésére vonatkozó jelentését, intézkedéseit helybenhagyja, s az előterjesztésben foglalt javaslatokat magáévá tevén, kimondja: 1. az erdélyi ev. ref. közalapnak jelenlegi cselekvő állásaként kimutatott 101,945 frt.56 krból 11,945 frt. 56 kr, mint a közalapnak tartalékalapja, külön szakítva, kezeltessék, jövőre pedig a közalap tiszta jövedelmének legalább 10°/0-a mindig a tartalékalaphoz csatoltassék. 2. A fenmaradó 90,000 frt a következőleg osztatik fel: a) A kolozsvári theologiai alapnak, a külmagyarutczai akadémiai telek vételára törlesztésére, 40,000 frt. b) Ugyancsak a kolozsvári theologiai alapnak, az alapítványi tőkékhez csatolás végett, 16,000 frt. . c) A tanárjelöltek ösztöndíj alapjára, 10,000 frt. d) Az egyházkerületi általános özvegy-árva alap tőkéje gyarapítására, 5000 frt. e) A házi-pénztár tőkéje gyarapítására, 5000 frt. /) A kolozsvári ev. ref. leányiskolának 5000 frt. oly módon, hogy addig az egyházkerületi pénztárban kezeltetik, mig a mostani elemi leányiskolának polgári leányiskolává fejlesztésére felhasználható lesz. g) Az egyházkerületi hivatalnokok nyugdij alapjára 6000 frt. h) A pusztákamarási iskola és papilak, épités költségeihez járulás, 2000 frt. i) A gyergyó-szentmiklósi templom építésre, 1000 frt. E két utóbbi tételnél a két javadalmazott egyház arra kötelez6

82 o

tetik, hogy a nyert tőke-segélyt 32 évig évi Vl2 lo befizetésével, visszatérítse egyházkerületi pénztárunkba. A részletesen kimutatott javadalmak a folyó év végén iratnak a javadalmazottak javára. Az Igazgató-Tanács határozati javaslatával szemben, tárgyalás rendjén Bethlen Bálint gróf, házát Mihály fögondnok és Szabó Sámuel tanár aai. az alábbi határozati javaslatokat terjesztették elő: 1. Gróf Bethlen Bálint határozati javaslata: Tekintve, hogy összes egyházi institutióink csak abban az esetben tarthatók fenn, ha azok alapjai érintetlenül hagyatnak és kezeltetnek ; tekintve továbbá, hogy a tőzsdén való játék tudvalevőleg mindig koczkázattal jár, és hogy az épp ugy eredményezhet nyereséget, mint veszteséget : mondja ki a mélt. egyházkerületi közgyűlés, hogy jövőre bármely tőzsdejáték beszüntetendő; a mennyiben pedi* az eddigi speculátiők által nyereség mutatkozik, létesittessék abból egy tartalékalap az összes egyházkerületünk kezelése alatt levő alapok részére. 2. Lázár Mihály határozati javaslata: Tisztelettel kérem a közgyűlést, méltóztassék a méltóságos Igazgató- Tanács javaslatát, a jövedelmek elosztásával, oda változtatni, hogy bármelyik osztalékból juttatni rendeljen a voldorfi és hévizi egykázainknak is még ez évben segélyt. 3. Szabó Sámuel határozati javaslata: Határozza el a főtiszt, egyházkerületi közgyűlés, hogy tekintve az idő elégtelenségét, mely miatt ily fontos ügyben, oly sokféle és bonyolult számadatok felett egyszeri hallásra, rögtönözve, helyesen ítélni és meggyőződésen alapuló határozatot hozni, lehetetlen ; tekintve az alapok egy részének bizonytalanságát, melyekre állandó intézmények fentartása nem fektethető; tekintve az alapok más részének természetét és rendeltetését, melyek eredeti czéljaiktól törvénysértés nélkül el nem vonhatók; tekintve végre a jogosultságot, minthogy a kitüntetett jövedelem-források jelentékeny része oly tőkékre van fektetve, melyeknek tulajdonosai egyes egyházaink, kik szegénységöknél fogva önmaguk is folytonos segélyezésekre vannak szorulva, Indítványozom : küldessenek ki a 102 ezer frt nyereményt részletező, a jeleD közgyűlés elébe terjesztett adatok az egyházmegyékhez tárgyalás és megvitatás végett, s a határozat-hozatal halasztás sék a jövő egyházkerületi közgyűlésre. Addig a nyereség gyanánt kimutatott egész összeg tartalékba helyeztessék. Élénk eszmecsere és a zárszó jogával élés után,

83 Lázár Mihály főgondnok aa. határozati javaslatát viszBzavonva, közgyűlésünk az Igazgató Tanács határozati javaslatát teljtartalmulag határozattá emeli. 3 9 . Elnök atia. jelenti, hogy a közgyűlésünk által kiküldött bizottságok közül, az Igazgató-Tanács ügykezelésének és az egyházkerületi számadások megvizsgálására kiküldött bizottságok megbizatásuknak eleget téve, eljárásuk eredményéről jelentéseiket beadták. Közgyűlésünk a beadott jelentéseket tárgysorozat rendjén tárgyalásra kitűzi. 4 0 . Elnök afia. felhivására olvastatik a mai napon d. e. 8 — 7* 10 óra között végrehajtott választások jegyzőkönyve, mely szerint: I. a nagy-enyedi egyházmegyei főgondnoki állásra beadatott 113 szavazat, ebből nyert: Szentpáli Ignácz 61 szavazatot, Zeyk Dániel 51 szavazatot, 1 szavazat érvénytelen volt; II. a sz.-szolnoki egyházmegyei főgondnoki állásra beadatott 103 szavazat, ebből nyert Dull László 102 szavazatot, érvénytelen volt 1 szavazat; III! a marosi egyházmegyei főgondnoki állására beadatott 106 szavazat, ebből nyert Dósa Elek 103 szavazatot, Czakő József 1 szavazatot, érvénytelen volt 2 szavazat; IV. a székely-udvarhelyi főgondnoki állásra beadatott 111 szavazat, ebből nyert Sebesi Ákos 111 szavazatot; V. az országos közalap brzottságba 1 rendes és 1 póttagságra beadatott 103 szavazat, ebből nyert Szász Domokos püspök, rendes tagságra 101 szavazatot, Hegedűs Sándor póttagságra 101 szavazatot, érvénytelen volt 2 szavazat; VI. az egyetemes tanügyi bizottságba 4 rendes és 2 póttagságra beadatott 113 szavazat, ebből nyert rendes tagságra: Dózsa Dénes 109, Parádi Kálmán 107, Váró Ferencz 71, Bedőházi János 69 szavazatot; póttagságra: Berényi János 71, dr. Farno? Dezső 69 szavazatot ; továbbá, nyert: rendes tagságra Réthy Lajos 40, Nagy Lajos 37 szavazatot, póttagságra: Szakács Mózes 38, Bihari Sándor 37 siavazatot, a többi szavazat megoszlott.

!

Ezen választások eredményéhez képest, közgyűlésünk megválasztottaknak jelenti ki: I. a nagy-enyedi egyházmegye főgondnoki állására : Szentpáli Ignácz; II. sz.-szolnoki egyházraegye főgondnoki állására Dull László; III. a marosi egyházm. főgondnoki állására: Dózsa Elek. 6*

84 IV. a székely-udvarhelyi kollégium fögondnoki állására: Sebesi Ákos; V. az országos közalap bizottságba, rendes tag : Szász Domokos, póttag: Hegedűs Sándor ; VI. Egyetemes tanügyi bizottságba, rendes tagok: Dósa Dénes, Parádi Kálmán, Váró Ferencz, Bedőházi János; póttagok: Berényi János, dr. Farnos Dezső, aait. 41. Elnök afia. javasolja: a mai napon, d. u. 4 — 5 órai záros határidőn belől, az alábbi választások megtartásának elrendelését: I. a házassági főtörvényszékhez 12 bírói állásra; II. a székely udvarhelyi kollégium algondnoki állására; III. a nagy-enyedi egyházközség fögondnoki állására; IV. a maros-vásárhelyi kollégium két tanári állására. Közgyűlésünk ezen állásokra és a javasolt időre a választások megejtését azon hozzáadással rendeli el, hogy a marosi egyházmegye üresedésbe jött algondnoki állására, mivel a törvényszabta gondnoki létszám teljes a múlt évi egyházkerületi közgyűlés 23. sz. a. hozott határozatának érvényesítésével, választás nem rendelhető el. 4 2 . Elnök afia. a következő ülés idejét a mai napon d. u.V25 órára tűzvén ki, az ülést befejezettnek nyilvánítja.

Negyedik ülés szept. 12-én, d. u. Mnöh:

Báró Bánffy Dezső,

Jegyző:

Szász Gerő,

fögondnoh.

4 3 . A délelőtti ülés jegyzőkönyve felolvastatván, Észrevétel nélkül hitelesíttetik. 4 4 . Tárgysorozat szerint, olvastatik az Igazgató-Tanácsnak a Kolozsvártt felállítandó theologika fakultás tárgyában itt következő előterjesztése: Főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés! Egyetemes ev. ref. zsinatunk folyó évi ápr. 2-án 409. szám alatt kelt határozatával megállapítván, hogy a debreczeni főiskolával kapcsolatban egy bölcsészeti fakultásnak tanárképző intézettel, s másfelől a kolozsvári tud. egyetemmel lehetőleg kapcsolatba hozandó rer. theologiai fakultásnak Kolozsvártt felállítását egyetemes egyházunk első rendű szükségei közé sorozza, e nagy jelentőségű határozat által kolozsvári theologiai fakultásunk ügye egészen uj stádiumba lépett. Nem csak azért, mert az egyetemes zsinat a Debreczenben létesítendő böl-

85 csészeti fakultás és tanárképző intézet által leveszi egyházkerületünk vállairól az évről-évre fokozódó tanár-hiány által kényszerítve, felekezeti tanárképző intézet felállítására törekvésnek önkint elvállalt terheit, hanem azért is, mert zsinatunk kilátásba helyezi segitségét egy Kolozsvárit felállítandó egyetemes ref. theologiai fakultás létesítéséhez. A nevezetes zsinati határozat szó szerint a következőleg hangzik: „Kimondja a zsinat, hogy egy a debreczeni főiskolával kapcsolatban álló teljes bölcsészeti fakultás, mint középiskolai tanárképző intézet; és egy esetleg a kolozsvári tud. egyetemmel is kapcsolatba hozható ref. theologiai kar (fakultás) felállítását, egyetemes egyházunk első rendű szükségei közé sorozza s ezek együttes létesítésére az előkészítő lépéseket megtenni s annak alapját lerakni, már most kívánja. E végből, a maga kebeléből 15 tagú bizottságot küld ki, melynek föladatává teszi, hogy á) a nevezett két intézetre első sorban egyfelől a tiszántúli, másfelől az erdélyi egyházkerület kezében, valamint esetleg más egyházkerületekben is már meglevő s fölhasználható alapokat, tett alapítványokat és előkészítő intézkedéseket vegye számba; b) a létesítendő két intézet első megnyitásának szükségleteit hozzávetőleges, de lehetőleg alapos költségvetésben mutassa ki ; c) azok szervezetét körvonalozza; d) a még hiányzó alapok beszerzésére s előállítására szolgáló eszközök, módok s az e végre teendő intézkedések, valamint e) a két intézet között az összes alapok és költségek megosztásának aránya szerint, tegyen javaslatokat s mindezek szervezetét /) összefüggő munkálatban, a jelen zsinat legközelebbi (3 ik) ülésszaka elé terjessze." A határozatban jelzett 15 tagú bizottságba egyházkerületünk zsi nati képviselői közül főt. Szász Domokos, püspök, br. Bánffy Dezső, főgondnok ő nagyméltósága és Dull László afiai. választattak meg. Igazgató-Tanácsunk a maga részéről a zsinati bizottságnak terhes munkájában segítségül kívánván jőni, elhatározta, hogy a kettős kérdésnek a kolozsvári theologiai fakultásra vonatkozó ágát előkészíti, s összeállítandó munkálatát a zsinati bizottság s ennek utján, a zsinat elé juttatja. Egyszersmind elhatározta L*. Tanácsunk, hogy főt. egyházkerületi közgyűlésünk elé javaslatot terjeszt, mely szerint egy-

86 házkerületi közgyűlésünk mondaná ki, minő áldozattal járul a felállítandó theologiai fakultás létesítéséhez. Az Igazgató-Tanács a fölmerült és fölmerülhető összes kérdések megvitatására és formába öntésére, bizottságot alakított, melynek tagjai voltak, püspök aa. elnöklete alatt: Br. Bánffy Dezső őnmélts., dr. Kolosvári Sándor, Gyarmathy Miklós, dr. Felméri Lajos, dr. Vályi Gábor, Szász Gerő, dr. Kovács Ödön, Parádi Kálmán, di. Hegedűs István, Berde Sándor, dr. Sárkány Lajos, Márkus János és Deák József, afiai. A bizottság az Igazgató-Tanácstól vett utasítás értelmében, szakbizottságai tanulmányozása s előterjesztései nyomán, a következő kérdéseket vette tárgyalás alá: a) Számba vette azon alapítványokat és adományokat, melyek a kolozsvári theologiai fakultás részére részint már befolytak, részint kötelező nyilatkozatok alapján beveendők. E számbavétel alapján, lg. Tanácsunk alapítványok gyűjtésére ismételten kibocsátotta felhívásait s már ez ideig is igen tekintélyesen növekedett az alapítványok összege. b) Megjelölte a bizottság azon alapokat s jövedelmi forrásokat, melyek a fakultás javára igénybe vehetők, s felhasználhatók. E számbavétel részleteit határozati javaslatunkban lesz szerencsénk előterjeszteni. c) Elkészítette a bizottság a fakultás szellemi prospektusát, megjelölvén a felállítandó tanszékek számát, feladata körét s tantervét, tekintettel arra, hogy a képzés tekintetében mennyiben veendő s vehető igénybe a helybeli tud. egyetem bölcsészeti fakultása s igy a két tanintézet közötti kapcsolat mennyiben létesíthető. E kérdésnek előbbi ágára nézve irányadó volt az, hogy a létesítendő intézetnek, mint egyetemes egyházi theologica akadémiának a hazai e nemű intézetek színvonalán felül kell emelkednie, s ezért a tervezet a konventi tantervben előirt rendes és rendkívüli tárgyak előadásán kivül, oly speciális kollégiumok előadását is magában foglalja, melyeknek tanulmányozására csak a kitünőbb theologus ifjak ösztönözhetők, s melyek a tanulni vágyókat a tulajdonképpeni tudományos búvárkodás módszereibe vezetni, lesznek hivatva. Ugy a rendes, mint a rendkívüli tantárgyak öt theologiai rendes tanszék keretébe osztandók be, a mint azonban az intézet fejlődése jövőben szükségessé tenné, a rendes tanárok mellett privát docensek is alkalmazhatók. A kolozsvári tudomány egyetemmel létesítendő kapcsolat kérdésében irányadó gróf Csáky Albin vall. és közoktatásügyi miniszter urnák azon nyilatkozata, hogy ha a theologiát tanuló ifjú legalább heti 7 órán rendes egyetemi előadásokat hallgat, rendes egyetemi hallgatónak lesz tekintendő. Kijelölte, a bizottság azon egyetemi stúdiumokat, melyek a theologus ifjak kiképeztetését a legmagasbb fok-

87 ra emelik, látkörüket szélesbitik s alkalmat nyújtanak olyan tudományágak tanulmányozására, melyek a magasabb fokú theologiai képzés lényeges kellékei; de egy felekezet által fentartott theologia akadémián a mai viszonyok közt el nem sajátíthatók. Tekintve még, hogy a bizottság által készített tanterv-vázlat szerint, theologus ifjaink hetenkint legfeljebb összesen 25 — 27 tanórával rendes egyetemi hallgatók lehetnek, kik a gazdag egyetemi gyűjtemények, könyvtárak szabad használata mellett, az egyetemi tandíjmentesség kedvezményében részesülhetnek, egyetemi ösztöndijakat élvezhetnek, egyetemi pályadijakat nyerhetnek, kitűnik, hogy a felállítandó theologiai fakultás, ha nem hozható is ez idő szerint szervi kapcsolatba a helybeli tud. egyetemmel, de a vázolt szellemi kapcsolat is oly előnyöket biztosit theologusainknak, a minőket semmi más intézetnél nem élvezhetnek. Kiterjesztette a bizottság figyelmét a tanárképzés kérdésére is; mert bár a Debreczenben felállítandó philosophiai fakultás van hivatva, a felekezeti tanárképzésünk hiányait orvosolni, de valamint jelenleg theologiai alapunk a szabadlakás és némi ösztöndíj javadalmában részesít néhány a kolozsvári egyetemen tanuló tanárjelöltet, ugy, tekintve a naponkint érezhetőbb verseny-hiányt üreségben levő tanszékeinknél, addig is, mig a debreczeni tanárképző intézet, melyet hőn óhajtunk s szivünk egész melegével üdvözlünk, felállítható lesz, nem zárkozhatik el azon szükség elől, hogy szegényebb, de kitűnő tanárjelöltjeink, felekezetünk segélyét igénybe vegyék egyetemi pályájuk alatt; de másfelől, figyelmet érdemel azon kedvezmény, hogy a theologus ifjú 7 egyetemi tanórával rendes egyetemi hallgató, s ha 10 tanórán hallgat egyetemen, tanéve a philosiphiai karnál egy végzett tanévnek felel meg, theologusaink némelyike tanulmányai közben a tanári pályára kaphat kedvet, s minthogy a theologiai pályán töltött 3 semester a legrosszabb esetben is 2 egyetemi semestert számit, csekély idő veszteséggel, de nagy nyereséggel megszerzett theologiai ismereteiben, tanári pályára léphet időközben, melyhez hivatottságát érettebb észszel fedezte föl, s melyre talán nem is gondolt tudományos pályája kezdetén. d) Az lg. Tanács által kiküldött bizottság, az előbbi kérdésekkel kapcsolatban, vázlatában megállapította a felállítandó theol. fakultás költségvetését, mely szerint, éltekintve az intézeti helyiségül szánt telek béregyenértékétől, az évi fentartási szükséglet 19,400 frt. melynek legfontosabb tétele 5 rendes tanár fizetése czimén, 10,000 frt. Nevezetes tétel a bennlakó ifjak konviktusi költségeinek fedezése. A tervezet 80 bennlakó ifjúra szól, kiknek élelmezése évenkint 80 írttal számítva, 6400 frt szükségletet teremt. Az intézet, a lakás és koszt javadalmában, 40 ifjút teljesen díjtalanul részesítene; ellenben, a lakás, koszt, fűtés, világítás élvezetéért, 20 ifjú egész di-

88 jat, évi 100 frtot, 20 pedig fél dijat, évi 50 frtot fizetne. A mennyiben a fizetéses helyekre egyik, vagy másik évben a kikötött maimumnál kevesebb ifjú jelentkeznék, a szükségletnek a számarány szerinti leszállása helyreállítja a költség előirányzati egyensúlyt. e) A kiküldött bizottság feladata volt, annak megítélése, hot;y az Igazgató-Tanács által a theologia alap tulajdonakint megvásárolt külmagyarutcza 5 számú telek s a rajta levő terjedelmes épület menynyiben alkalmas arra, hogy a theologia fakultás abban helyeztessék el. Szakértőkkel együtt a helyszínére kiszállván a bizottság, megállapította, hogy a jelzett épület, csekély átalakítással, igen alkalmas a theologia akadémia befogadására, mert a mellett, hogy 4 szép tanterem, hálószobák, étkező helyiségek, könyvtár, hivatalos szobák, 5 tanár kényelmes lakása, a szükséges mellékhelyiségekkel, helyet talál az épületben, egyházkerületi közgyűléseink tartására is a legkényelmesebb nagy termet s kisebb tanácskozási termeket nyerjük benne. Az Ig.-Tanács kiküldött bizottsága tanulmányai s munkálkodása eredményét a fennebbi vázlat keretében, lg. Tanácsunkhoz bejelentette, s mi kötelességünknek tartjuk, a szükséges adatokat a zsinati bizottság rendelkezésére bocsátani, hanem a legfőbb, a szükséglet fedezésének kérdése, a főt. egyházkerületi közgyűlésnek határozatától függ, s bizalommal reméljük, hogy midőn a főt közgyűlés 1889-iki nevezetes határozatával czélul tűzte ki a kolozsvári theologiai fakultás felállítását, nem riad vissza a tetemes áldozattól most, midőn az egyetemes egyház segélyével rég óhajtott czélunk küszöbére léphetünk. A Plihál-féle külmagyar utczai telkot a theol. alapnak 90 ezer írtért vásárolta meg lg. Tanácsunk, s a vételárat részben a begyült theol. alapitványokbúl fedezvén, a vételár teljes kifizetésére a theologiai alap 77,100 frt. kölcsönt vett fel a közalaptól. E szerint, a theol. alap aktiv vagyona jelenleg a 90,000 frt, értékű külmagyarutczai ház, a 30 ezer frt. értékű belkirályutczai ház (melynek 25000 frt vételárához járul az átalakítására forditott mintegy 6000 frt), továbbá, azon 56,000 frt tőke, melyet a főt. közgyűlés előbbi határozatával csatolt a közalapból a theologiai alaphoz, s végül, 20,000 frtnyi értékpapírokban kezelt, részben a folyó évben befolyt, részben még beveendő alapítvány. Az alap összes aktiv vagyona 196 ezer frt. Ellenben, passiv vagyon a külmagyarutczai ház vásárlására kölcsön vett 77,100 frt, a belkirály-utczai ház vásárlására a közpénztárból kölcsön vett 12,700 frt. összes teher 89,800 frt s így a cselekvő állás IC6 ezer frt. Hogy theol. alapunknak tartozásai tisztázhatók legyenek, mivel sikerült megszereznie az akadémia czéljainak teljesen megfelelő külmagyar-utczai telket, javasoljuk: méltóztassék engedélyezni, hogy erdélyi ev. ref. közalapunk 30 ezer frt. beszerzési áron átvegye theol.

89 alapunktól a belkirályutczai házat, mely mint akadémiai helyiség feleslegessé vált, de mint jövedelmező tőkebefektetés, igen jó, mert 1600 frt, tiszta jövedelmet hajtván, a belefektetett tőke 5'70-ánál többet hajt. Továbbá, méltóztassék kimondani, hogy az egyetemes ev. ref. egyház segélyével, Kolozsvárt létesítendő theologiai fakultás felállítása idejétől kezdve, rendszeresen az intézet szükségletei fedezésére fordítandók a következő jövedelmek : 1. Az évi 15,700 frtnyi rendszeresített egyházkerületi államsegélyből 2500 frt. 2. Az erdélyi ev. ref. közalap jövedelem-többletéből 3000 frt. 3. A conversio-többletből az enyedi theologiai konviktus fenntartására megszavazott évi 1000 frt. s a krajczáros élőtőkéből az enyedi tanitóképezdei konviktus segélyezésére járó évi 500 frt, öszszesen, évi 1500 frt, mert a mint egyházkerületünk felállítja theologiai fakultását, a nevezett czélok segélyezésére fordított egyházkerületi javadalmak fedezésének terhe természetszerűleg a n.-enyedi kollégiumra hárul. 4. A garasos-alapnak az 1884-ik évi közgyűlés 25. számú határozatával ideiglenesen az özvegyárva alap javára lekötött jövedelme, évi 500 írt. 5. A conversio-többletből az özvegy-, árvaalapba tőkésítésre rendelt összegből, évi 1000 frtból 500 frt, azon időn túl, mikor az egyetemes papi gyámintézet kérdése megoldásra jut. 6. A házi pénztárból évi 1000 írt. segély. 7. A Horváth Paula alapból és akadémiai alapból, évi 500 frt. 8. A theologiai alap javára eddig tett és beruházásokra fel nem használt alapítványok és a közalaptól idecsatolt 16 ezer írtnak 5% kamata, 1900 frt. A felsorolt jövedelmeken kívül, számba véve még az előzmények alapján 40 ifjútól bevárható s évi 3000 frtot tevő internatusi és konviktusi illetékeket, az összes fedezet, 13,400 frt, oda nem számítva a fakultás épületének béregyen érték ét, s az évi fedezeti hiány, 6000 frt, melynek fedezését az egyetemes egyház segitő jobbjától várhatjuk. Egyidejűleg kéri a közgyűlést, hogy a következő határozati Javaslatot elfogadni méltóztassék : Közgyűlésünk az Igazgató Tanács javaslatait magáeVá tevén, határozatilag kimondja, miszerint engedélyezi, hogy erdélyi ev. ref. közalapunk 30 ezer frt. beszerzési áron átvegye theol. alapunktól a belkirályutczai házat; továbbá, kimondja, hogy az egyetemes ev. ref. egyház segélyével, Kolozsvárit létesítendő theologiai fakultás felállítása idejétől

90 kezdve, rendszeresen az intézet szükségletei fedezésére fordítandók a következő jövedelmek: 1. Az évi 15,700 frtnyi rendszeresített egyházkerületi államsegélyből 2500 frt. 2. Az erdélyi ev. ref. közalap jövedelem-többletéből 2000 frt. 3 A conversio-többletből az enyedi theologiai konviktus fentartására megszavazott évi 1000 frt s a krajczáros élő tőnéből az enyedi tanitó-képezdei konviktus segélyezésére járó évi 500 frt, öszszesen, évi 1500 frt, mert a mint egyházkerületünk felállítja theologiai fakultását, a nevezett ezélok segélyezésére fordított egyházkerületi javadalmak fedezésének terhe természetszerűleg a n.enyedi kollégiumra hárul. 4. A garasos-alapnak az 1884-ik évi közgyűlés 25 számú határozatával ideiglenesen az özvegyárva alap javára lekötött jövedelme, évi 500 frt. 5. A conversio-többletből az özvegy árva alapba tőkésítésre rendelt összegből évi 1000 írtból 500 frt. azon időn tul, mikor az egyetemes papi gyámintézet kérdése megoldásra jut. 6. A házi pénztárból évi 1000 frt segély. 7. A Horváth Paula-alapból és az akadémiai alapból évi 500 frt. A tárgyalás nagyobb arányokat vevén, elnök aa. az idő előrehaladott voltára hivatkozva, és hogy a tárgyhoz netalán még szólani kívánók élhessenek jogukkal, 6 óra 25 perczkor az ülést bezárja, azzal a kijelentéssel, hogy holnap délelőtt az ülés 7*10 órakor veendi kezdetét.

Ötödik ülés szept. 13-án, d. e. Elnök:

Báró BánffyDezső, fögondnoh.

Jegyző: Szász Gerő, jegyző.

4 5 . Az jslőző ülés jegyzőkönyve felolvastatváo, Hitelesíttetik. 4 6 . Elnök aa. felhívása következtében, a szavazatszedő bizottság elnöko beadja jelentését a tegnap délutánra elrendelt szavazás eredményéről, mely szerint I. A 12 házassági törvényszéki bírói állásra beadatott 95 szavazat, ebből nyert Gyarmathy Miklós í'5, Simó Lajos 95, dr. Kolos-

91 vári Sándor 95, Dózsa Gábor 95, Csató János 95, gr. Bethlen Géza 95, Nagy Sámuel 95, Márkus János 95, dr. Török István 95, Kerekes József 95, Bihari Sándor 95, Geréb Márton 95 szavazatul II. A székely-udvarhelyi kollégiumi algondnoki állásra beadatott 99 szavazat, melyből nyert Gyárfás Endre 99 szavazatot. III. A nagyenyedi egyházközségi főgondnoki állásra beadatott 102 szavazat, melyből nyert Gáspár János 102 szavazatot, IV. A maros-vásárhelyi kollégium természetrajzi, földrajzi tanszékére beadatott 114 szavazat, melyből nyert Gyulai Demeter Kálmán 110 szavazatot, Derzsi Kovács Ferencz 4 szavazatot. Y. A maros-vásárhelyi kollégium klasszika filológiai tanszékére beadatott 116 szavazat, melyből nyert Csiky Lajos 114 szavazatot, hibás volt 2. Közgyűlésünk a szavazás eredményét tudomásul véve, elnök aa. kijelenti, hogy a 12 házassági törvényszéki birói állásra megválasztattak: Gyarmathy Miklós, Simó Lajos, dr. Kolosvári Sándor, Dózsa Gábor, Csató János, gr. Bethlen Géza, Nagy Sámuel, Márkus János, dr. Török István, Kerekes József, Bihari Sándor, Geréb Márton; a székely-udvarhelyi kollégium algondnokául Gyárfás Endre; a nagyenyedi egyházközség főgondnokául Gáspár János •, a maros-vásárhelyi kollégium természetrajz- földrajzi tanszékére Gyulai Demeter Kálmán választattak meg. A marosvásárhelyi kollégium klasszika filológiai tanszékére Csiki Lajost oly föltétel mellett jelenti ki megválasztottnak, hogy nevezett tanári oklevelét az 1892/3. isk. év folyamán megszerezvén, Igazgató-Tanácsunknak bemutassa s ezután a megválasztási okiratot kezéhez nyervén, rendes tanári székébe beiktatható lesz. 4 7 . Tárgyaltatik folytatólagosan az Igazgató-Tanácsnak a Kolozsvártt felállítandó theologika fakultás tárgyában tett, 44. sz. alatt már beiktatott előterjesztése és határozati javaslata. Beható tárgyalás után, a vita befejeztetvén, elnök aa. jelenti, hogy az Igazgató-Tanács határozati javaslatával szemben, gróf Bethlen Gábor a következő indítványt nyújtotta be: Tekintettel arra, miszerint a főt. püspök ur elnöklete alatt kiküldött azon bizottság, mely hivatva volt a Kolozsvárit felállítandó theologiai fakultásra fordítható pénzalapokat megjelölni, azon utasítást nyerte az Igazg. Tanácstól, hogy azon központi segélyek is ide-

92 értendők és számításba Teendők, melyek ez idő szerint a nagyenyedi theolog. akadémia és ottani konviktüsok fentartásához az erd. egyházkerület által fordittatnak, ezen intézkedés által félő, hogy a nagy-enyedi theol. akadémia fentartása veszélyeztetve ;lehet jövőre, ez egyházkerületi közgyűlés pedig elég határozottan mondotta volt ki, hogy a nagy-enyedi theo1. akadémiát továbbra is fenn kivánja tartani, mondja ki újból is a közgyűlés, hogy a nagy-enyedi theolog. akadémiára eddig fordított bárminemű alapokból, vagy segélyeiből mit sem enged elvonni. Ugyané tárgygyal kapcsolatosan, Dózsa Dénes a következő határozati javaslatot adta be : Tekintettel arra, hogy a kolozsvári theol. akadémia felállítása nem sürgős; tekintettel arra, hogy a mélt. lg. Tanács által javaslatba hozott fentartási összeg elégtelen ; tekintettel arra, hogy a felajánlott alapok közül is több, rendeltetésénél fogva, más czélra nem fordítható: mondja ki a kerületi közgyűlés, hogy a kérdést napirendről leveszi, az enyedi Bethlen-főtanoda elöljáróságát, továbbá a mélt. lg. Tanácsot és a főtiszt, püspök urat pedig felhívja, hogy az enyedi theol. akadémiát jó karban tartani, igyekezzenek. Szabó Sámuel a következő indítványt adta be : Minthogy magának az egyházkerületnek a belkirály-utczai Teleki-házra szüksége nincs, s a beterjesztett 30 ezer frt vételár magas és hátrányos, indítványozom : utasittassék az lg. Tanács nevezett háznak szabad kézből való eladására s a befolyandó összegek a theol. akadémiai alap javára eszközlendő elszámolására. Kovács Ödön a következő indítványt adta be : Indítványozom: kérje fel közgyűlésünk az egyetemes zsinatot, hogy az ágost. hitv. testvéregyház zsinatával közösen hassanak oda, hogy az állam a kolozsvári — úgyis még csonka, mert a theol. fakultást nélkülöző — egyetemre, ugy a tud. egyetem teljessége, mint a protestánsok iránti méltányosság, de legfőkint a nemzeti irányú közmivelődés nagy érdekéből, rendezzen be egy prot. theol. fakultást. Elnök aa. jelzi, hogy a Dózsa Dénes indítványa a tárgy elhalasztására vonatkozván, első sorban ezt tűzi ki szavazásra, mely megtörténvén, a közgyűlés e javaslatot elveti. Ezután, az Igazgató-Tanács javaslatára tűzi ki a szavazást, mely ha elfogadtatnék, a Bethlen Grábor gróf javaslata elesik. Közgyűlésünk az Igazgató-Tanács javaslatát nagy szótöbbséggel érvényre emeli. Szabó Sámuel aa -uak a belkirály-utczai ház eladására vonatkozó javaslatát nem fogadja el közgyü-

93 lésünk, de a netán önként kínálkozó előnyös vásárt nem zárja ki. Végre, dr. Kovács Ödön aa. indítványát közgyűlésünk egyhangúlag elfogadja. 4 8 . Elnök afia. ezután az 5 perezre felfüggesztett ülést ismét megnyitván, bemutatja a sérelmi bizottság jelentését. Közgyűlésünk a sérelmi bizottság jelentését tárgysorozat rendjén tárgyalásra kitűzi. 4 9 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik az Igazgató Tanácsnak a körlelkészségek központi javadalma után eső l'/Wo-os tőkésítések megszüntetése tárgyában előterjesztett következő javaslata: Pőtiszteletü egyházkerületi közgyűlés ! A körlelkészi állomások javára rendszeresített állandó központi l segélyek l 2°l0-os tőkeszerző hányadainak megszüntetését kérő jelen előterjesztésünk bevezetéseképpen legyen szabad lg. Tanácsunknak mindenekelőtt az ügy történelmi fejleményét röviden előadnia. Az 1838. évben tartott főt. egyházkerületi Közgyűlés 52. jkvi sz. alatt kelt határozatával kimondotta volt azt, hogy a rendkívüli kivételektől eltekintve, csak oly egyházközségek papi, vagy tanítói állomásai lesznek jövőre állandó segélyben részesíthetők, melyek az illető segélyösszegnek megfelelő alaptőke 32 év alatt leendő megszerzésére magukat, a l7s°/
94 körlelkész javadalmából való levonását, vagy az egyházközségek által való fedezését meg nem engedte s ezeknek tőkeszerzési terhét az egyházkerület vállalta volt magára olyképpen, hogy a megfelelő évi összeggel a központi segélyalapokat terhelte meg, egyházkerületi központi alapjainkból segélyt élvező 22 körleikészségünk javára, több mint 1000 frtig, s ezáltal a bár legnagyobb körültekintéssel s csakis a legnagyobb szükségekre tekintettel megállapított, de mégis magas összegű állandósított segélyek összegét ily jelentékeny mérvben növelvén, a momentán szükségletek kielégítésére, fájdalom, de még mindig oly nagy mértékben kért segélyek fedezeti alapját kisebbítette. Ezen itt jelzett nehézségek megszüntetésének szükségét lg. Tanácsunk már korábban belátván, élénk gondoskodást fordított a megszüntethetési módozatok megállapítására s midőn ez év folyamán ismételten volt alkalma meggyőződnie arról, hogy egyfelől a tőkeszerző hányadok fedezése czimén lekötött központi segélyekre oly nagy szükség lenne, az egyszersmindenkori segélyt kérők legtöbb alkalommal igen is égető szükségeinek fedezésére, s midőn másfelől arról is meggyőződtünk, hogy az illető körlelkészek segélyeiből levont tőkeszerző hányadoknak kiadására a körlelkész afíak, szűkös do táti ójuk mellett s ezzel szemben meglevő terhes és költséges szolgálatuknál fogva, valóban reá vannak szorulva: már elodázhatlannak látja lg. Tana csunk, tisztelettel kérni a főt. egyházkerületi Közgyűlést, hogy előadott indokainak kegyes figyelembe vétele mellett: 1. a körlelkészek javadalmazására, központi segélyalapjainkból, folyósitott segélyek l1l2°l0-os tőkeszerző hányadainak az illető körlelkészi javadalmakból való visszatartását, vagy az egyházkerület által való hordozását megszüntetni; 2. az eddig levont és tőkésített összegeknek, mint alaptőkének az egyházkerületi házi pénztárba való beutalását s kamarainak újabb segélyekre való fölhasználhatását kimondani s végül . 3. lg. Tanácsunknak, a főt. egyhk. közgyűlés jóváhagyásának reményében tett amaz intézkedését, mely szerint a jelzett tőkeszerzési hányadokat már a jelen év július havának elsejétől kezdve kiadatni, illetve, az illető segély-alapok terhéről törölni, rendelte, jóváhagyó tudomásul venni méltóztassék, hogy ez által körlelkészeink részére folyósitott egyházkerületi segélyeink a főt. konvent által megszavazott missiői segélyekkel egyöntetű eljárás alá eshessenek, melyek tudvalevőleg szintén a tőkeszerzési hányadok beszolgáltatásának föltétele nélkül szavaztattak és szavaztatnak meg, s hogy másfelől a számos filiák gyakori látogatásának kötelezettsége miatt oly terhes és költséges körlelkészi szolgálatokat amúgy is szűkösen javadalmazó körlelkészi fizetések az így fölszabadulandó összegecskékkel is növeltessenek.

95 Közgyűlésünk ezen javaslatot a maga teljességében elfogadja, és határozattá emeli. 5 0 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik az Igazgató-Tanácsnak a brassói egyházközségnek körlelkészséggé átalakítása tárgyában beadott következő előterjesztése: Főtiszteletü egyházkerületi Közgyűlés! Brassói egyházközségünk elaggott papja, tiszt. Molnár János aa. 42 évet meghaladó buzgó szolgálata után, megrendült egésségi állapotára hivatkozással, kérelmezte tisztességes nyugdíjaztatását s Ig.Tanácsunk, az egyházközségi és egyházmegyei illetékes hatóságok által elfogadott és pártoló ajánlattal fölterjesztett eme kérést, maga részéről is indokoltnak találván: 1900 -892. sz. határozatával, t. Molnár János, pap aának. félfizetéssel s hosszas és buzgó szolgálatára tekintettel, kivételesen, 150 frt. lakbér illetménynyel való tisztességes nyugalomba lépését engedélyezte s tárgyalásokat kezdett a megüresedett papi állomás betölthetése végett, kötelezvén nyugalomba vonuló pap aát. az összes papi szolgálatok végzésére mindaddig, mig az állomás betölthető leend. Főtiszteletü püspök aa. a közelmúlt napokban, az uj templom fölszentelése czéljából, nevezett egyházközségünkbe kiszállván, a papi állomás betöltési ügyének szőnyegre kerülése alkalmával meggyőződést szerzett arról, hogy a papi állomásnak a nyugalmazás után rendelkezésre maradó csekély javadalma nem nyújt kilátást arra, hogy oly papi egyének jelentkezzenek a pályázatra, a kiktől méltán várni lehetne azt, hogy azon egyházközség kiváló fontosságú vallás-erkölcsi, magyar nemzeti és felekezetközi missioja követelményeinek megfelelő minősültséggel bírjanak, holott tekintve azon nagymérvű áldozatokat, melyeket azon exponált egyházközségnek az eddiginél magasabb színvonalra való emelése érdekében, az egyházközség, az egyházkerület és az egyetemes egyház egyesitett ereje, a közelmúltban hozott, erre kiváló súlyt kell fektetnünk. A fent előadottak előrebocsátása mellett, főt. püspök aa. előterjesztést tett lg. Tanácsunkhoz, melyben a kérdéses egyházközségünknél fenforgó magas rendű érdekek egyedüli biztosithatásául egy oly papi állomás szervezését tartja múlhatatlanul szükségesnek, mely az ottani széles körű hivatáshoz mért s az ottani társadalmi viszonyoknak megfelelő javadalmazással ellátva, teljesen alkalmas egyénnel legyen betölthető. Ily állomás szervezése és fentartása azonban az egyházközségnek már is nagy mértékben igénybe vett anyagi erejét túlhaladja si igy az egyházkerület, sőt maga az egyetemes egyház sem térhet k azon további kötelessége elől, hogy segítő jobbját nyújtsa felé. Brassói egyházközségünk hazánk délkeleti végvidékén hitünknek s magyar

96 fajunknak határszéli védbástyája s tekintetbe véve még azt is, hogy a Keresztyénfalván, Rozsnyón. Törcsvárt, Höltövényen és Ujialuban szétszórtan lakó híveink is ezen egyházközség gondozása alá tartoznak: kiváló mértékben indokoltnak látjuk, emez egyházközségünket a missioi egyházak sorába fölvenni s ott, az egyházkerület és az országos reform, közalap segélyével, körlelkészséget szervezni. Főt. püspök aának emez előterjesztését lg. Tanácsunk teljtartalmulag elfogadván, mély tisztelettel kéri a főt. egyházkerületi közgyűlést, hogy a fölhozott indokok alapján, brassói egyházközségünknek, a hozzá tartozó filiákkal együtt, körlelkészséggé való szervezését s a jövő évi főt. egyetemes konvent elé, közalapi segély megszavazása végett, kérelem intézését engedélyezni meltóztassék. Közgyűlésünk ezen előterjesztést elfogadja s ily értelemben a brassói egyházközségnek körlelkészséggé alakítását határozatilag kimondja. 51. Tárgysorozat rendjén, olvastatik a székely-udvarhelyi püspöki vizsgálat alatt álló egyházközség képviseletének fölebbezése az ottani kollégium részére gyűjtött alapítvány ügyében hozott ig. tanácsi határozat ellen. Méltóságos és Főtiszteletü egyházkerületi Közgyűlés! A székely-udvarhelyi püspöki vizsgálat alatt álló egyházközségünk képviselete: Igazgató-Tanácsunknak folyó évi január hó 5-éről 3470 — 891. szám alatt hozott ama határozata ellen, melylyel az ottani kollégium elöljáróságának azon intézkedését, mely szerint az 1857-ik évben a kollégium részére gyűjtött alapítvány feltételétől eltekintvén, az ottani papoknak a kollegiumbeli vallástanitásért járó évi egyenkinti 21ü frt javadalmát, a Tolvaly Zsigmond pap aa. halálával, beszüntetvén, Zajzon Ferencz pap aát. addig, mig kész és képes alkalkalmazásában, az évi 210 frt. javadalom élvezetében meghagyja, jóváhagyó tudomásul ve^zi s hntározatilag kimondja, hogy az 1857-ik évben gyűjtött 7000 frtnyi alapitványból befolyt tőke a kollégium tulajdonát képezvén, kollégiumunk elöljárósága a nélkül, hogy a kérdéses alapítvány, vagy annak kamatai tekintetében a székely-udvarhelyi ev. ref egyházközséggel szemben kötelezettség terhelné, a tanerők alkalmazására nézve szabályainkban s az országos törvényekben megállapított jogai gyakorlásában nem akadályoztatik, fölebbezést adván be, azt az ügyre vonatkozó ügyiratokkal együtt •/• a^á csatoltan, azon tiszteletteljes javaslattal és kérésünkkel terjesztjük a főt. és méltóságós egyházkerületi közgyűlés végelhatározása alá, miszerint meltóztassék lg. Tanácsunk megfölebbezett határozatát indokaiból s különösen azért is, mivel kollégiumunknak is alkalmazkodnia kell a középiskolai törvény ama rendelkezéséhez, hogy gimnáziumi tanerőkül csak tanári képesítéssel bíró s mindenek felett, tanügyi pályán működő

egyének lévén alkalmazandók, tehát, az egyházközség lelkészein csupán méltányossági tekintetből szaktanítói minőségükben való ^ vőbeni alkalmazása, mint az országos törvényekbe és szabályainki ütköző eljárás, amúgy is beszüntetendő lesz, helybehagyni, s ez a kalombúl kifolyólag, tekintve, miszerint sem egyházi törvényünk, sei fennálló gyakorlatunk arról nem intézkedik, hogy az egyházi közigazgatási ügyekben hozott határozatokkal meg nem elégedő felek, azok ellen mennyi idő alatt felebbezhetnek, e tekintetben elvi határozatot hozni s az Igazgató Tanács határozatai ellen az azokkal meg nem elégedő felek részéről beadható felebbezések beadásának határidejét a neheztelt határozat vételétől számítandó 60 napi záros határidőben megállapítani. Közgyűlésünk az Igazgató Tanács javaslatát elfogadja és határozattá emeli. 5 2 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik az Igazgató Tanács előterjesztése a Bethlen-kollégium elöljáróságának azon kérésére, hogy a kollégium pénztárából járó 779 frt. 80 kr. püspöki fizetés-pótlék további kiszolgáltatása beszüntettessék, a mint következik: Főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés! A Bethlen-kollégium elöljárósága ujabb fölterjesztést intézett, a kollégium pénztárából évenkint rendszeresen kiadott 779 frt. 80 kr. _ püspöki illeték kiszolgáltatásának kötelezettsége alól való felmentet/,*: séért s kérte felterjesztésének a főt. egybázkerületi közgyűlés figy ő )_ mébe ajánlását. Az indokok között hivatkozik a főt. egyházkerületi közgyűlé ,snek 1885. évi 11. jkvi szám alatt hozott azon határozatára, mely' 0 C Q a kollégium ugyané tárgyú kérésére kimondatott, miszerint a r^ a g ye n y e d i k o l l é g i u m p é n z t á r á b ó l m e g á l l a p í t o t t és, t é n y l e g folyó p ü s p ö k i j a v a d a l o m t o v á b b r a i s k i a d a n d ó , m i n d a d d i g , míg ezen" p ü s p ö k i f i z e t é s - p ó t l é k m á s f o r r á s ból f e d e z e n d ő nem l e s z . Felhozza továbbá, hogy költségvetése oly csekély pénztár-maradványt tüntet fel, hogy a pénzügyi egyensúly már a közeljövőben bizonyos veszélyeztetésnek néz elébe, ha terheit nem könnyíti és a fejlődés követelte nélkülözhetetlen igények terhét hordozza; valamint azt is, hogy az 1881. évi közgyűlési határozat keltétől 500 frt. Baldácsy-alapitványi évi javadalommal emelkedett a püspöki fizetés s ezekre tekintettel, kéri a 779 frt. 80 kr. egész, avagy a Baldácsy-alapitványból folyósított 500 frt. püsp öki fizetés-pótlék összegig a kötelezettség terhe alól feloldozni. Igazgató Tanácsunk az elöljáróság kérésének teljesítését nem ajánlja és pedig az 1885. évi ker. közgyűlés 11-ik jkvi szám alatt foglalt előterjesztésben részletesen felsorolt indokok mellett még azért is, mert

98 1. Br. Baldácsy alapítványa VIII. pont b) alpontja első felében a kérdéses javadalom „a superinteudens urak illő díjazására" van rendelve. Ezen alapítványi javadalomhoz a superintendensek oly jogot nyertek, melynek elvonása felett csak a bíróság illetékes Ítéletet hozni. 2. A Baldácsy alapítványi 2000 frt javadalomnak az alapítványi intézkedés értelmében rendeltetésére folyóvá tétele tárgyában 1886-ik évben, tehát a kollégium elöljárósága által hivatolt közgyűlési határozat kelte után közvetlen következőleg tartott e. k. közgyűlés 39. jkvi szám alatt kelt határozatával az egyházkerületünket illető javadalom i/8-ad részét, e g y h á z k e r ü l e t ü n k p ü s p ö k i f i z e t é s é n e k e m e l é s é r e tette folyóvá, melylyel tisztán s minden félremagyarázást kizáró határozottsággal kifej eztetett, hogy a már élvezett javadalom fentartása mellett s igy az alapító intentiójának teljesen megfelelőleg tétetik folyóvá. 3. A kollégium vagyoni helyzete távolrúl sem ingott meg, s igy kötelezettsége teljesítése alól való felmentés kérdése tárgyalás alapját nem képezheti. Közgyűlésünk az lg. Tanács indokolt javaslatát elfogadja s határozatilag kimondja, hogy a Baldácsy alapítványból egyházkerületünket illető részjövedelem felett tett intézkedését fenntartja s a Bethlen kollégiumnak a 779 frt. 80 kr. püspöki javadalom kiszolgáltatása alól való feloldása végett megújított kérését ez idő szerint sem veszi figyelembe. 6 3 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik az Igazgató-Tanács előterjesztése Nagy Károly és Jancsó Sándor theologiai magántanár afiai. részére a magántanitásra való felhatalmazás megadása tárgyában. Közgyűlésünk Nagy Károly és Jancsó Sándor aai. theologiai magántanári qualificatióját örömmel veszi tudomásul és részükre, az előterjesztés alapján, a magántanitásra való felhatalmazást megadja. 6 4 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik az Igazgató Tanács ügykezelésének megvizsgálására kiküldött bizottság következő jelentése: Vizsgálatunkat 1890. nov. 1-től kezdettük, mivel ez időponttúl nem volt megejtve a vizsgálat. Az 1890.nov. 1-től 1891. szept. 27-ig beadott ügydarabok száma: 3631; az 1891. szept. 27 tői beadott ügydarabok száma: 1892. aug. 29 ig 3415. A kölcsönügyi osztály beadványainak száma 1892. jan. 1-től aug. 29-ig 775. Az ellátatlan ügydarabok száma 1890-ből: 4 ; 1891-ből 22 ; 1892-ből 63. Ez utóbbiak azonban nem tekinthetők hátralékoknak,

99 mert nagyobbára augusztus havában érkeztek s a közgyűlés megnyíltéig feldolgozás alá jutottak. Megvizsgáltuk a két kulcsú vasládába zárt alapítóleveleket; a Kolozsvárt felállítandó theol. akadémiára tett alapítványokat, évjáradékokat és adományokat. Mindezekről időrendi jegyzéket és czélszerü betűrendes mutató könyveket találtunk. A számbavételnél kitűnt, hogy több alapítólevél hiányzik a vasládából, de meggyőződtünk, hogy titkár aa. intézkedett ezeknek viszszahelyezése ügyében. — 39. sz. a. gr. Nemes Klára végrendeletének hiteles másolata hiányzik, s nincs semmi jelzés, hogy ki, mikor vette ki? Megtekintettük a levéltárt s ki ránságunkra bármely ügyiratot gyorsan szolgáltattak kezünkbe; igy meggyőződhettünk a levéltár rendben voltáról. A beadványi napló rovataínak megváltoztatását méltánylattal emeljük ki, mert az eddigihez képest a munkának felét kíméli meg. Általán véve, a csinosság, pontosság tekintetében, haladást állapítottunk meg s ennek elismerését a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés részéről tisztelettel kérjük. Az alapítólevelek megtekintése alkalmával, a Báthori Zsigmond alapítólevelét megrongálva és összegyűrődve találtuk, kérjük tehát ennek gondos kisimittatását Végül, indítványozzuk, hogy a helyettes-elnök aa. munkakörének egy része, t. i. az Igazgató Tanács czimére érkezett levelek felbontása, valamint az ügydarabok munkába adása ruháztassék a felelős titkár aára, ki hivatalánál fogva, állandőlag az irodában tartózkodik. . Közgyűlésünk a jelentést tudomásul veszi s bizottság által az ügykezelés előnyére szolgáló javaslatok gyakorlati megvalósításával az Igazgató Tanács megbizatik. 6 5 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik az egyházkerületi közpénztár megvizsgálására kiküldött bizottság következő jelentése: Folyó szeptember hó 2-án délután 3 órakor együttesen megjelentünk az egyházkerületi pénztár hivatalos helyiségében, a pénztári vas-szekrények kulcsait átvettük az elnökhelyettes, a pénztárnök és ellenőr aaitól és a pénztári naplókat lezárván, a szekrényekben található készletet számbavettük. A forgalmi napló lezárása alkalmával mutatkozott: a készpénz rovatban bevétel . . . ] 4.639 frt. 101/? kr. Kiadás . . . 13.703 frt. 80 kr. Készpénz-készlet 7 T . . 935 frt. 30V2 kr, mely Összeget, bank- és államjegyekben és váltópénzben tényleg hiánytalanul megtaláltuk. • 7*

100 A forgalmi napló értékpapír rovatában ; Bevétel . . . . 58.179 frt. 02 kr. Kiadás . . . . 5000 frt. — kr. Készlet 7 . . . 53.179 frt. 02 kr, mely összeget, mint 12 drb. betéti könyvecske mellett kolozsvári pénzintézeteknél elhelyezett kamatozó tőkét, tényleg hiány nélkül megtaláltunk. Azután a főpénztári napló egyes rovatait zártuk le külön-külön, s a főpénztárban kezelt megfelelő értékeket számba vévén, mindeniket hiány nélkül megtaláltuk, s általában az egész pénztári kezelést rendszeresnek és az 1891-iki rendkívüli közgyűlésen megállapított pénztárkezelési utasításnak megfelelőnek találtuk. Közgyűlésünk a jelentést örömmel veszi tudomásul. 5 6 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik a királyhágón-túli egyházkerületek jegyzőkönyveinek megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése, mely szerint a testvéregyházkerületek jegyzökönyveiben egyházkerületünket illető és igy felemlitésre méltó határozatok és intézkedések nem foglaltatnak. Tudomásul vétetik. 5 7 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik az egyházkerületi számadások megvizsgálására kiküldött bizottságnak jelentése, mely szerint megvizsgálta : a) A k ö z p é n z t á r , b) A k a d é m i a i a l a p , c) L e t é t i a l a p o k , d) É p í t k e z é s i a l a p , e). C o n v e r s i o - t ö b b l e t és j) E r d é l y i e v. r e f. k ö z a l a p 1891. é v i s z á m adásait; s azokat rendben és okmányokkal igazoltatnak találván, ajánlja, hogy a tőkekönyv I. ez. 1. sz. alatt báró Bánffy István nevén vezetett 140 frt (1789-ben keletkezett) tőkekövetelés és ennek hosszú évek során át 588 frt. 40 krra szaporodott hátralék-kamata, felhajthatatlan követelése az egyházkerületnek, mivel az irt összegről az egyházkerület birtokában semmiféle okmány nincs és a b. Bánffy István örökösei is teljesen ismeretlenek s igy ennek az összegnek felhajtása iránt lépések nem tehetők. Nemkülönben, törlésre ajánlja a közpéuztár Bevétel II. ez. d. 2. sz. alatt vezetett, a statusház építési költsége fedezésére fordított 5216 frt. 25 krt, mivel a közpénztárnak nincs semmi oly rendkívüli jövedelme, miből ez az összeg visszahelyezhető lenne s igy csak zavarja a számadást és költségvetést, mint oly nem létező követelés, mely soha meg nem térülhet.

101 Végre, ajánlja a pénztáros és ellenőr fölmentését a fenhagyandók fenhagyásával. Közgyűlésünk ezen jelentést jóváhagyó tudomásul veszi; a felvehetlennek bizonyult és törlésre ajánlott összegeknek a beveendők sorából törlését elrendeli s pénztárnok és ellenőr afíának a szokott fenntartással a felmentést megadja. 5 8 . Elnök afia. a következő ülés idejét a mai napon d. u. 5 órára kitűzvén, a gyűlést bezárja.

Hatodik ülés, szept. 13-án, d. u. Elnöh:

Báró Bánffy Dezső, fögondnok.

Jegyző:

Szász Gerő,

jegyző.

5 9 . A délelőtti ülés jegyzőkönyve felolvastatván, Észrevétel nélkül hitelesíttetik. 6 0 . Olvastatik az egyházkerület köz- és akadémiai alapjáról az Igazg. Tanács által beadott 1893. évi költségvetés megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése, a mint következik: Egyházkerületünk közpénztárának és akadémiai alapjának 1893. évi költségelőirányzatát megbizatásunk értelmében megvizsgálván, az a k a d é m i a i a l a p o t 347 frt. 74 kr. fedezettel, 333 frt. 59 kr. szükséglettel, s igy )4 frt. 15 kr. fölösleggel; a k . ö z p é n z t á r a l a p j á t pedig 17,193 frt. 69 kr. fedezet, és ugyanannyi szükséglettel egészében elfogadásra ajánljuk. Megjegyezzük azonban, hogy a közpénztár szükséglete a segédtitkári fizetésnek már megállapított emelkedése; egy napidijas napidijának fölemelése s főleg az irodai tényleges szükségletek és a status-ház fentartási költségeinek nagyobbodása és az útadónak ezekhez való járulása folytán 617 frt 50 krral magasabb összegű az 1892. évinél, sőt e mellett a fedezet is a kamat-jövedelem cziménél, a kamatláb csökkenése folytán, 359 frt 57 krral apad, úgy, hogy más tételek mérsékelt emelkedése mellett, mégis 717 frt. 49 kr. hiány összegéig válik szükségessé a közalap segélyének .igénybe vétele. Tekintve azonban, hogy közalapunk jelenlegi kölcsönügyi állása szerint, a kezelési költségekből 2430 frt. 20 kr. fölösleg remélhető : a 717 frt. 49 kr. költségelőirányzati hiány bizton megtalálja fedezetét; mind e mellett is, szorgosan ajánljuk e hiánynak a kilátásba helyezett megtakarítások utján leendő fedezetét. A bizottság jelentése értelmében, közgyűlésünk az 1893-ik évi költségvetést megállapítottnak jelenti ki.

102 61. Olvastatik a sérelmi bizottság jelentése, mely szerint, az érszt.-királyi egyház 68 tagja folyamodik, hogy miután lelkészük, Péntek Ferencz, aa. fegyelmi kereset alatt áll és e miatt a pepi functiok végzésétől is eltiltatott, kérik közgyűlésünket, hogy e bajt azonnal orvosolni méltóztassék. Közgyűlésünk megbízza az Igazg. Tanácsot, hogy az egyházi szolgálatok végzése tekintetében minél előbb tegye meg intézkedéseit; maga a folyamodvány a Péntek Ferencz, aa. közkereseti ügyirataihoz csatoltatik és folyamodók mind e határozatokról éftesittetnek. 6 2 . Elnök aa. jelenti, hogy kérvények és indítványok e közgyűlésünkre nem adatván be, következik az Igazg. Tanács évi jelentésének megvizsgálására kiküldött bizottság előterjesztése. A bizottság az Igazg. Tanács intézkedéseit helybenhagyandóknak véleményezi; ás midőn csatlakozik az Igazg. Tanács kéréséhez, mely szerint az egyházi czélokra tett kegyes alapítványok adományozóinak közgyűlésünk által is hálás köszönet mondandó, egyszersmind indítványozza, hogy a kegyes adományozóknak úgy a kinyomtatott Jelentés, mint a közgyűlés köszönetét magában foglaló egyházkerületi közgyűlés Jegyzőkönyve küldessék meg. Közgyűlésünk a bizottság jelentését kellemetes tudomásul veszi; az Igazg. Tanács intézkedéseit helybenhagyja és midőn az egyházkerület nevében a kegyes adományozóknak, mint a kik nemes tettük által ismételten bebizonyították, hogy a protestantizmus az élőhitből, az áldozat-készségből táplálkozik és meríti örök erejét: ezennel hálás köszönetét fejezi ki, egyszersmind megbízza az Igazg. Tanácsot, hogy úgy kinyomatott Jelentését, mint a közgyűlés Jegyzőkönyvét a kegyes adományozóknak küldje meg. 6 3 . Elnök aa. jelenti, hogy a közgyűlés letárgyalván az ügyeket, ülésének végére jutott. A jövő évi egyházkerületi közgyűlés megtartásának idejére és helyére nézve, mint legidősebb főgondnok, a maga idejében, az Igazg. Tan,ácscsal egyetértve, intézkedni fog. Szolgál tudásul. 6 4 . Elnök aa. az ülést 10 perezre felfüggeszti, mely idő alatt a jegyzőkönyv elkészíttetvén, az ülés megnyittatott és a jegyzőkönyv felolvastatván, Hitelesíttetik. 6 5 . Elnök aa. örömmel tekint vissza e közgyűlésünk lefolyására, és bár most is különféle vélemények merültek fel, a mint hogy más-

103 kint nem is lehet és nem volna kívánatos: óhajtja, hogy mentői tovább haladunk, annál fényesebb eredményt mutassunk fel; és egyszersmind azt a biztató reményt táplálja, hogy egymást megértve, ezután is vállvetve, fogjuk munkálkodni egyházkerületünk javát. Egyházkerületi közgyűlésünket bezárja. Főtiszt, püspök aa. tanácskozásaink berekesztésének ez ünnepélyes pillanatában úgy érzi, hogy szive tele van és kevés szó kell ahhoz, hogy kifejezze azt, a mit szive érez. A jó isten, kegyelmének gazdagságából, megáldotta anyaszentegyházunkat hitbuzgó hívekkel, kik most is itt összegyűlve voltak, hogy tanácskozzanak előmenetelén; — megáldotta vezérlő férfiakkal, kik a bölcsesség küldetésével szolgálnak a szent ügynek s ezeknek élén egy olyan férfiúval, kinek a pártok felett álló tapintata, bölcsessége iránt mindnyájan tiszteletlel és szeretettel viseltetünk. Kéri a kegyelem atyját, hogy főgondnokainkat s köztük az elsők között az elsőt, elnökünket, br. Bánffy Dezső ő exellentiáját sokáig éltesse, áldja meg. (Hosszan tartó éljenzés közt a gyűlés szétoszlott.)

.élyi ev. ref. egyházkerület püspökiszékének Kolozsvártt 1892.

szeptember 15-én tartott

rendes üléséről vezetett

JEGYZŐKÖNYVE. Elnök: Főtiszt. Szász Domokos, püspök, aa. Jegyző: Szász Gerő, jegyző, aa. Jelen vannak: az egyházmegyék esperesei és jegyzői.

^ ft v

Főtiszt, püspök aa. szíves szavakkal köszöntvén a püspökiszéket, lést megnyitja. 1. Generális director, Nagy László, aa. előterjeszti, hogy néhányan zponti özv. árvái alaphoz segélyért folyamodtak olyanok, kiket tlyaink értelmében osztalék nem illet, és pedig, a n.-enyedi egylegyéből: Kovács Sámuel árvája, Borbára; a sz.-szolnoki egyház•réből: Török Ferencz árvája, Mária; a széki egyházmegyéből: cs Zsigmondfia,Gábor és Docsi Károly leánya, Katalin ; — a si egyházmegyéből : Kovács Áron fia, Béla; a küküllői egyházébői : Dali István leánya, Johanna; az udvarhelyi egyházmegyéVékás József leányai, Emmi és Sarolta; az orbai egyházmegyéPál Sámuelfia,Sámuel. Ajánlja egyszersmind, hogy az eddigi dat szerint, gyakoroljon a püspökiszék könyörületességet, és az tt kérelmezőket részesítse segélyben. Püspökiszékünk, méltányolva a gen. director ajánlatát, a fönnemlitett folyamodók segélyezését elhatározza. -eralis director aa. kérdést intézvén az iránt, hogy a kegyig Qeu vegyek és árvák mely időn kezdve részesülhetnek a központi oZN élvező énztár javadalmában : áj ). Püspökiszékünk határozatilag kimondja, hogy az
105 3. Főtiszt, püspök aa. felhívása következtében, küküllői egyházmegyénk jegyzője, Nagy Domokos, aa. teszi meg jelentését a múlt évi október 2-án tartott püspökiszék Jegyzőkönyvének 1. sz. alatt kelt határozatáról, a „Papi temetkezési segély-egylet" tárgyában. Tizenöt egyházmegyéből érkezett be vélemény, melyek mind pártolják ugyan az eszmét, de oly eltérő színezettel, hogy nehéz volt az eligazodás. Mind a mellett, az előadó véleménye szerint, a t ö b b s é g oda nyilatkozott, hogy a „Papi temetkezési segély-egylet" e g y h á z m e g y é n k i n t megalakítandó. Ajánlja is ennek elfogadását, azon hozzátétellel, hogy az alapszabályok küldessenek fel az Igazg. Tanácshoz megerősítés végett, és azután léptettessenek életbe. Püspökiszékünk, beható tárgyalás után, az előadó véleményét egyhangúlag elfogadván, melegen ajánlja, hogy e humanitárius intézményt az egyházmegyék k e b l i l e g állítsák fel; a hol még meg nem volnának, alapszabályukat elkészítvén, küldjék fel az Igazg. Tanácshoz megerősítés végett, püspök aa. igéri, hogy nem csak ellenőrizni fogja e hasznos intézményt, hanem egyszersmind gondoskodni fog annak előmeneteléről, felvirágzásáról. 4. Olvastatik Hegedűs Lajos, esperes, és Sándor János, jegyző, aai. jelentése az özvegy-árvai alap 1891. évi, valamint a gen. dictatura, 1892. évi számadásáról, melyeket pontosaknak, helyeseknek találván, ugy az özvegy-árvai pénztárost, mint gen. director aait, á szokott fentartások mellett, feloldozandóknak véleményezik. Püspökiszékünk a jelentést tudomásul vevén, özvegy-árvai pénztáros, valamint gen. director aát. a fenhagyaudók fenhagyása mellett, a számadás terhe alól feloldozza. 5. Olvastatnak az Igazg. Tanácsnak püspökiszékünkhez intézett következő indítványai: a) Az özvegy-árvai pénzalap számadásai, felülvizsgálás után, évenkint tétessenek át megőrzés végett az Igazg.-Tanácshoz; b) intézkedésre hívja fel püspöki székünket a miriszlói, m.-bándi és b.-hunyadi egyházak tartozásai után aránytalanul felnőtt hátralékkamatok felhajtása tárgyában; c) végre, mivel a dictaturai számadásokban évről-évre zavarokra vezet az, hogy a változó időben tartott egyik közgyűléstől a másikig terjed az elszámolás, a számadás-vizsgálat jelenlegi módja is késedelmes és kevéssé megnyugtató ugy a püspökiszékre, mint az Ig.Tanácsra nézve; ezek elkerülése czéljából, intézkedések megtételére hivja fel püspökiszékünket, hogy a dictaturai pénzeket, a folyó évtől

106 kezdve, polgári évek szerint számolja el a pénztári hivatal és vizsgálatra közvetlenül az Igazg.-Tanácshoz adja be. Püspökiszékünk az Igazg.-Tanács indítványait köszönettel tudomásul vevén, azokat határozattá emeli. A hátralékos egyházakra nézve illető esperes aait. felhivja, hogy a dolog miben-létéről minél előbb szerezzenek maguknak tájékozást és jelentésüket tegyék meg főtiszt, püspök aa.-hoz 6. Főtiszt, püspök aa. esperes aait. felhívja, hogy a gr. Bolzaés Dézsi-féle alapitványokbúl az ez évre esedékes 50—50 frtnyi kamatok kiosztására vonatkozólag tegyék meg ajánlataikat. Püspökiszékünk elhatározza, hogy e kamatok, mint minden esztendőben, ugy most is, kizárólagosan iskolai czélokra 25—25 frtos részletekben adassanak ki. És pedig, ez idő szerint, 25 frtos segélyben részesül Sz.-Margita, a széki egyházmegyében; Dobó, az udvarhelyi egyházmegyében ; Sajó-Udvarhely, a sajói egyházmegyében; és Kajántó, a kolozs-kalotai egyházmegyében. Több tárgy nem lévén, főtiszt, püspök aa. meleg szavakban vesz búcsút a püspökiszék tagjaitól, és istennek áldó kegyelmét kérve életükre, munkálkodásukra: a püspökiszék ülését bezárja. Közjegyző aa.-nak rövid felelete után, melyben a főtiszt, püspök aa. bölcs és tapintatos vezetésébe vetett megnyugvásnak adott élénk kifejezést a püspökiszék tagjai részéről, az ülés, a püspök éltetésével, eloszlott.

A hálának és emlékezetnek! Br. Bánffy Zoltán a m.-vásárhelyi kollégium főgondnokának és a marosi egy hm.

gondnokának

EMLÉKEZETE. Br. Bánffy Zoltán született 1841. évi szept. 15-én, Beresztelkén ; a család egyik ősi lakhelyén. Atyja, a jeles nemzetgazda és publicista, br. Bánffy János; anyja br. Wesselényi Jozefa. A köztiszteletben álló szülők oly lelki és szellemi tulajdonokkal bírtak, hogy az erdélyi részekben mindenki kész örömest hajolt meg előttük. Mig az édes atya élénk részt vett a közügyekben, az édes anya mindenek felett, mint buzgó protestáns nő vivta ki mindenki hódolatát. A beresztelki iskola létele és az ott levő óvoda fentartása ma is áldólag emiitik nevüket. Br. Bánffy Zoltán, egy fiu és három leány testvérével, a családi házban kapta első neveltetését, mely a szabadságharcz örökre emlékezetes korára esik. Elképzelhetni, hogy a gyermeki fogékony kebel, minő érzelmekkel tölt el, minő benyomásokkal gazdagodott egy oly család körében, hol a szülők példányok voltak a szabad szellem ápolásában, és a törhetetlen honszeretetben. Tanulását a kolozsvári kollégiumban folytatta, hol mint jeles tanuló és önérzetes ifjú, méltán érdemelte ki tanárai szeretetét. Giinnazialis tanulmányait a berlini egyetemen tetőzte be, honnan Heidelbergbe ment, hol előszeretettel hallgatta a nagy hirü Bunsen előadásait. Szellemileg igy elkészülve, érte őt az olasz harezi riadó: Itália fara da se! Az elnyomott, de a szabadságot szerető népek föllélegzettek és a maguk felszabadítására gondolva, siettek, kezet nyújtani, segítségére lenni Olaszországnak. Br. Bánffy Zoltán, ki már gyermekkorában a szabadság szeretetének emlőjén növekedett; ki tanulmányai által már 18 éves korában' érett, komoly férfiú volt, erős akarattal és a lelkesedni-tudás szenvedélyével: a legelsők között volt, ki felajánlotta karját, szivét, életét a szabadság ügyének. Olaszországba ment; vitézül harczolt, mint öaribaldista, abban a bizonyos reménységben, hogy meghozván

108 ez áldozatot, hazája szent ügyének tesz szolgálatot. A hadjárat rögtönösen nem hozta ugyan meg azt, mit a merész kópzelődésü ifjú remélt, de meghozta azt, hogy a hadjárat bevégződése után, visszatérvén az édes hazába, először sz.-nagyfalusi birtokára vonult, hol nyugodtan, okos takarékossággal és nagy körültekintéssel élt gazdaságának, élt a közügyeknek és kivivta mindenki őszinte nagyrabecsülését. Itt nősült meg először, elvevén Bethlen Aurelia grófnőt, ki azonban egy fiúval megajándékozván, csakhamar meghalt. E közben öcsfise, Endre is meghalván, Beresztelkére költözött, hol másodszor is megnősült, elvevén Teleki Eliz grófnőt 1878-ban. Vele született tevékenysége, a közélet iránt való érdeklődése, munkakedve, a sokoldalú miveltséggel biró lelkes nő mellett, ettől fogva mintha megsokszorosodott volna. Maros-Tordamegyében nem volt egyetlen tér, melyen meg ne matatta volna közhasznú tevékenységét. Egészen természetes volt hát, hogy 1883-ban kineveztetett a megye főispánjává. Br. Bánffy Zoltán, személyes tulajdonaival, e különben fényes állásnak is díszt tudott adni. Eá nézve a főispánság nem csak bizalmi állás volt, hanem felelősséggel járó kötelesség-teljesités. Előljárt minden jóban, nemesben, mely által megyéjének előmenetelét, javát munkálhatta és ő volt tán az első, ki példát statuált, hogy a közügy mindenkor felibe helyezendő a személyes érdekeknek; e mellett, törhetetlen hive és harczosa volt a magyar állam-eszmének éppen ugy, mint br. Bánffy Dezső Be3ztercze-Naszódmegyében. Mint ev. református főnr, őseitűl öröklött hittel és buzgósággal ragaszkodott a protestáns hitelvekhez; szerette egyházát, segítette iskoláit. Önmagát tisztelte meg hát a m.-vásárhelyi kollégium, midőn 1885-ben főgondnokává; majd a marosi egyházmegye gondnokává választotta. Ez állásokat is nem vette csupán megtiszteltetésnek, hanem neme3 munka-térnek, melyeken buzgón fáradozott és a közdolgokban való részvételével igen hasznos munkása volt anyaszentegyházunknak. Erdemeit hálásan ismerte el M.-Vásárhely sz. kir. város, holott 1889-ben díszpolgárrá választotta; és elismerte ő Felsége, a király, midőn 1891. őszén a Lipót-rend közép-keresztjével tüntette ki. Ám, a munka, mely élet-eleme volt, mely br. Bánffy Zoltánnak mindig gyönyörűséget adott, csak őtet is elfárasztotta. A töredékeny test csak erőt vett a törhetetlen szellemen. 1391-ben le kell mondania a főispáni állásról, mert a lélek kész volt, de a test erőtlen. Beteg lett; beteg volt. Olykor-olykor még fellobog a szellem lángja; kitör az akarat ereje; de mindez már csak a vég kezdete volt; befejezése egy ideálisan kezdett és hasznos munkásságban eltöltött életnek. 1892. június 7-én meghalt.

109 Egész ember volt, és talpig férfiú. Bátor, erős a küzdelmek, a harczok terén, a munkában. A társadalomban lovagias, valódi nemes. A családban hű férj és szerető atya. Egy bölcsen gondolkozó fejjel ^ s e gy gyöngéden érző szívvel magaslott ki sokak közül. Emléke legyen áldott!

Gáspár Jánosnak, a püspöki vizsgálat alatt álló n.-enyedi ref. hitközség főgondnokának

ÉLETRAJZA. Gáspár János született a régi Tordavármegye egyik virágzó közeégében, Toroczkó-Szent-Györgyön, 1816. október 27-én. Atyja Gáspár András, énekvezér és iskolatanitó ama patronatusi kis egyházközségünkben, anyja Deme Klára, a felvinczi egykori kántor-tanitó leánya. Elemi iskolai tanulását az édes atyja vezetése alatt állott toroczkó-szent-györgyi ref. iskolában kezdette és az unitáriusok ugyancsak t.-szent-györgyi elemi iskolájában végezte. A tanulás iránt nagy kedvet mutató gyermeket atyja 1827-ben az enyedi virágzó főiskolába hozta, hol évek során a főiskolától kapott egy czipón s a szülői háztól kitelt szűkös segélyezésen tanult kiváló szorgalommal, és feltűnő szép eredménynyel. 1835-ben a togátus-deákok sorába lépett s mint ilyent, Zeyk Dániel volt erdélyi kormányszéki biztos Miklós nevű fia mellé magán-tanítóul alkalmazta, kivel a Szász Károly nagyhírű enyedi professor házánál lakván, alkalma nyilt, Erdély akkori szabadelvű főuraival megismerkedni s hallgatni a hires encyclopedistát, id Zeyk Miklóst, mely kedvező körülmények, hazafiui érzületére s irói hajlamaira elhatározó befolyást gyakoroltak. 1839-ben 26 társával önképzőkört alakított, mely jóllehet nem volt egyéb, mint az enyedi tanodában 1791 ben alakult irói körnek feltámasztása, s modern alapokon szervezése, mindazonáltal sok zaklatást vont maga után, sőt azt is eredményezte, hogy az akkori főkonsistorium Gáspár Jánost, mint az önképzőkör programmjának szerkesztőjét, egy havi súlyos iskolai börtönre s összes javadalmainak elvesztésére Ítélte 1841ben, mely méltatlan zaklatás és súlyos büntetés az enyedi akkori tanárok között folyó ádáz viszályban és az ebből származott beteges főiskolai viszonyokban leli magyarázatát. Ezen év nyarán búcsút vett az „Alma mater"-től, melynek kebelén 14 évet töltött el s a berlini egyetemre iratkozott be, hol a természetrajzi, földrajzi, lélek- és neveléslani előadásokat hallgatta. E mellett, szorgalmasan Iá-

110 togatta a Disterweg vezetése alatt állott tanitó-képző és gyakorló iskolát és rendesen részt vett a tanítói értekezleteken. Befolyt a berlini magyar kör és könyvtár alapítására. 1844-ben megvált a berlini egyetemtől s Észak-Európában egy szép tanulmányi utat téve, azon év őszén visszatért hazájába s Kolozsvárt átvette Zeyk József egyetlen fiának Józsefnek nevelési gondját. Kolozsvárit mozgalmat inditott meg egy „Nevelői kör" megalapitása iránt, mely 1846. februárban 26 taggal meg is alakult, s mely tagjai közé számlálta a többek közül Berde Áront, Brassai Sámuelt, Kovácsi Antalt, Nagy Pétert, Kriza Jánost, Salamon Józsefet, Nagy Ferenczet, stb. Ezen kört, melynek létrehozója s éltető f-zelleme Gáspár volt, a királyi főkormányszék, 10 havi fennállása után, beszüntette ugyan, de az általa elhintett mag megtermékenyült. ] 847-ben megjelenik a Gáspár János és Kovácsi Antal szerkesztése alatt a „Magyar olvasó könyv" első folyamának első fele és a „Csemegék". Mindkettő úttörő munka hazánkban a neveléstani irodalom mezején. Ugyanezen év deczember 27-én megnősül, nőül vevén a szép műveltségű Bogdán Juliannát, kivel negyven évig tartó szép és boldog családi életet folytatott. Az erdélyi ref. főkonsistorium és zsinat által 1848-ban, Gróf Dégenfeld Ottó elnöklete alatt, a gimnáziumok szervezésére tanterv-készités czéljából kiküldött bizottság Gáspárt választotta.jegyzőjéül. Az örökre emlékezetes szabadságharcz idejének egy részét nejével és a Zeyk-családdal a Borbélycsalád körében töltötte Tisza-Roffon. 1850-ik év nagyobb részét Pesten töltötte tanitványával, Zéyk Józseffel. Itt szoros barátsági viszonyt kötött a magyar nevelésügynek egy másik úttörőjével, kimagasló alakjával, Szőnyi Pállal, kinek felkérése folytán, részt vett a természettudományi társulat irattárának rendezésében és évkönyve Il-ik kötetének szerkesztésében. Azon év vége felé visszatért Kolozsvárra, hol néhány barátja támogatása mellett, l85J-ben, több főrangú szülő gyermekeinek számára magán-növeidét nyitott. 1853-ban a kolozsvári ref. főiskolához segédtanárul hivatván meg, magán-nevelő intézetét megszüntette s az emiitett főiskolában a magyar irodalom tanítását vette át. Három évig működött ezen tanintézet mellett, mint segédtanár, ezen idő alatt tanított az ottani theologusoknak és a tanitó-képezde növendékeinek nevelés, és oktatástant. Az 1855-ik év elején, mint annak jegyzője vett részt a főkonzistorium által kiküldött azon népes és nagytekintélyű bizottság ülésein, melynek feladata volt szervezeti és tanterv kidolgozása egy az erdélyi ref. egyházkerület részére felállítandó theol. szeminárium és tanitóképezde számára. A tervezett theol. szemináriumot és tanitóképezdét 1855-ben az erdélyi ref. státus fel is állította Kolozsvárit ideiglenesen, az akkor még romjaiban álló enyedi főiskola költségén, mig ezen főiskola, mint

111 teljes gimnázium életre kél s egyidejűleg Gáspárt ezen papképző-intézet mellé rendes tanárul választotta meg, mint ilyet a neveléstan előadásával és a tanitó-képezde vezetésével bizta meg. Mielőtt ezen diszes tanszéket elfoglalta volna, ugyanazon év végén és az azt követő év elején Zeyk József tanítványával még egy külföldi körutat tett, beutazván ez alkalommal Közép-Európát. Külföldön ekkor tett utazása idejének nagyobb részét Berlinben töltötte tanítványával. Az 1856 — 57-ik tanév elején rendes tanári tanszékét Kolozsvartt elfoglalta. Két év múlva, a tanitóképezdével együtt, Enyedre költözött át s ezen általa annyira szeretett kis város állandó lakójává, polgárává lett. Az abszolút uralom ereje hazánkban hanyatlásnak indulván, az erdélyi ref. egyházkerület főkonsistoriuma 1860 végén, Bodola Sámuel, püspök elnöklete alatt, kebeléből népes bizottságot küldött kifr hogy ez főiskolánknak a kor igényei szerinti rendezése czéljáből „Szervezeti javaslatot" készítsen. Ezen bizottságnak is Gáspár volt a jegyzője s ő fogalmazta a javaslatot, mely ]862-ben „Szervezeti javaslat az erdélyi ev. ref. főtanodák rendezésére" czim alatt külön füzetben is megjelent, s mely javaslatot az erdélyi egyházkerület zsinata és főkonsistoriuma 1862-ben elfogadott és törvény erejével ruházta fel. Időközben megjelent és több kiadást ért teljes egészében „Olvasó könyv"-e két folyam 2 — 2 kötetben. Ezt, valamint „Csemegéit" a hatvanas évek elején átdolgozta. Ugyanez időbea adta ki „Népiskolai olvasó könyv"-ét is. Az alkotmányos korszak beálltával, br. Eötvös József közoktatásügyi miniszter, 1868-ban hazánk kiválóbb pedagógusait értekezletre hiván össze azon czélból, hogy a népiskolai tankönyv készítésére vonatkozólag véleményt adjanak, ezen értekezlet következtében a miniszter Gáspárt bizta meg, hogy a II—VI. népiskolák részére olvasókönyvet szerkesszen, mely megtisztelő megbízásnak, Kovácsi támogatásával, kiváló szakértelemmel eleget is tett. Ugyanezen évben Alsó-Fehér és Küküllőmegyék tanfelügyelőjévé neveztetett ki, mely kinevezés következtében, enyedi tanári állomásától végleg megvált. Az erdélyi ref egyházkerület 1881-ben egyik zsinati képviselővé, 1884-ben a püspöki vizsgálat alatt álló n.-enyedi ref. hitközség főgondnokává választotta meg. 1886 deczember 8-án az alsó-fehér-megyei tanitói egyesület fényes ünnepélyt rendezett Nagy-Enyeden Gáspár Jánosnak a nevelésügy terén áldásos munkásságban eltöltött 50-ik éve évfordulója alkalmából, mely ünnepélyen Alsó-Fehérmegye és Nagy-Enyed város intelligencziája mellett, számos országos kitűnőség is résztvett. Ez alkalommal, „Gáspár alap" néven, 1000 forintos alapítvány jött létre, melynek rendeltetése az,

112 hogy kamataiból szegény sorsú tanitó-családok gyermekei tanulásuk ideje alatt rendszeres anyagi segélylyel láttassanak el. Magyar nevelésügyünknek emez egyik úttörője, koszoruzott munkása, az 1891-ik végével nyugalomba vonult. Ezen nyugalmat alig pár hó multával a halál nyugalma váltotta fel. A derék férfiú váratlan bekövetkezett halálának hire fájdalmas megilletődést keltett országszerte s koporsója körül Enyeden, egykori tanítványainak, őszinte tisztelőinek ezeréit gyüjté össze. Porai már el voltak helyezve a m.-csucsi családi sirkertben, mikor leérkezett a március 4-ről kelt legfelsőbb leirat, mely arriil szól, hogy Gáspár Jánost Ő Felsége, a király, a vaskorona rend 3-ad osztályával tüntette ki. Széles körű alapos szakképzettség, komoly munkásság, bizalmat és szeretetet keltő bánás-modor jellemezték a derék tanférfiut. Csak igen kevés pedagógus tudott és tud gyermekek és felserdültekhez ugy szólani, részükre ugy irni, mint a hogy Gráspár szólott és irt. Ebben találhatjuk magyarázatát annak, hogy tankönyveinek mindenike eltér jedett országszerte és számos kiadást ért. Mélységes honszerelme bölcs önmérséklettel párosult. A komoly meggyőződés embere volt mindig s a mely ügynek szolgálatába szegődött, attól őt elvonni, nem lehetett. Ezen magatartásáért, főleg életének alkonyán, nem egyszer helytelen megítéléseket, nemes szivét méltán bántó indokolhatatlan mellőzéseket volt kénytelen elviselni. Jóság, szelidség ömlött el egész lényén, és csak akkor haragudott, mikor a komoly meggyőződése szerinti igaz ügy szándékos elferditésére irányult törekvésekkel találkozott. Ilyen esetekben különben mindig derült arcza elkomorult, azon a nemes harag pirja ömlött el s hévvel és a megbotránkozás érzetének erejével szokta szavát az igaz ügy védelmére fölemelni. Az elméletet ritka érzékkel tudta a gyakorlati életben érvényesíteni. Tanított és irt bámulatos szorgalommal és kitartással, de idejéből tudott juttatni arra is, hogy a gyakorlati élet követelményeinek is eleget tegyen. Maros-Csucsi terjedelmes birtokán, melynek jelentékeny részét munkássága és bölcs takarékossága által maga szerezte, minta-gazdaságot rendezett be és azt részben vezette is. Tanácsért, anyagi támogatásért Gáspárhoz senki sem folyamodhatott, hogy elutasításban részesült volna. Gyűléseknek, bizottságok üléseinek, templomnak ritka szorgalmas látogatója volt. A templomnak nemcsak rendes látogatója volt, hanem anyagi áldozatait is szívesen vitte az Urnák oltárára. A maros-csucsi ref. egyházat pusztuló állapotából erkölcsi és jelentékeny anyagi támogatásával kiemelte s tisztességes fennállását a jövőre is biztosította. Az enyedi szép hitközség is, melynek közel 8 évig volt szeretve tisztelt buzgó főgondnoka, a Gáspár gondnoksága ideje alatt sokat erősbült. Legyen áldott e derék férfiú emléke 1

MELLÉKLETEK.

8

114 I. szitum melléklet.

Kimutatás az Igazgató-Tanácshoz vizsgálatra és felülvizsgálatra beadott számadásokról.

Sorszs

s

Az 1891-i ki közgyűlés

Az alap neve

előtt

megvizsgáltatott

AJ A l

2 3 4 5 6

óta

Dr. Gecse-alap Dr. Mátyus-alap Makfalvi iskola-alap Székesi Ilyés-alap Pataky Ágotha-alap t- ilep Péter-alap

Vizsgálat alatt van

Nincs beadva

í

1 a p i t v á n y o k. 1890

I

•fí

— — — —

1891 ÍJ

»

n

1887

1888-90

1891 —

— —

.

•

—

—

! :

1891

Sürgetve

BJ K[ ö l l é g i u m ok. 7 8 9 10 11 12 13

Nagyenyedi Kolozsvári Marosvásárhelyi Székely-Udvarhelyi Zilahi Szászvárosi Sepsi-szent györgyi

1890

1891

V

7)

1>

»

n »

1890

9

G) E g y 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

1890 1888 1889 1890

Nagyenyedi Marosvásárhelyi Székelyudvarhelyi Fogarasi Szászvárosi Sepsi-szent-györgyi Kezdi- Vásárhelyi Ilyefalvi Deési Kolozsvári Bukaresti Őraljaboldogfalvi

M

1888 1890

D) E Í; y h á 26 Marosi özvegyárvai 27 Görgényi közpénztár 28 Udvarhelyi közpénztár

1890 n

n

I

.

1891

— — — — — — —

— 1891 — —

! : Sürgetve

házak. 1891 1889-90 1890 1891 •ft

1889-90 — 1891

1891 1891 — — — — — — 1891 — —

— — — — — — —

1891 — —

z m e g y é k. 1891 — 1891

— — •

—

— 1891 —

j!

Sürgetve

Sorszám

|

115 Az 1891-iki közgyűlés

Az alap

előtt

óta

megvizsgáltatott

E) 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

neve

K ö z p o n t i

k e z e l é s

Közpénztár és akadémiai alap Letétek Építkezési alap Conversió többlet Generális özv. árva alap Belmissió alap Romániai missió alap Államsegély Erdélyi ref. közalap Emke segélyei F)

a l a t t

Vizsgálat alatt van á l l ó

Nincs

1

beadva i !

a l a p o k .

1891 »

1890 » 1890 n

1891 » »

n

S z á m a d á s o k

1891

n

é p í t k e z é s e k r ő l .

Ordögkúti templom-épités Peéri papilak-épijiós Kisbarcsai templom-épités Kusalyi torony-épités Szilágycsehi templom és torony-fedés 44 Kis-esküllői templom-épités 39 40 41 42 43

Kolozsvártt, 1892. szeptember 6-án. Dr. Sárkány Lajos, egyházkerületi számvevő

8*

116

:KIim-u.ta.tá.s az 1891. évi 14,000 forintnyi államsegély kiosztásáról. Segély-

£

Megjegyzések

A sególyzett megnevezése frt kr I. Vajdahunyadi egyházmegye l Piskii körlelkésznek . . . . 2 Piskii körleik. a kisbarcsai b e szolgálásért Piskii egyházközség adóssága apasztására Dévai vallástanitónak . . . . M.-Ilyei papnak 5|| M.-Ilyei egyházközségnek . . 6 V.-hunyadi egyházközség . . . 7,i 8 Páljános Károly, rákosdi papnak

1

4

Összesen

345 50 200 80 87 43 70 50

.

925

. ,

30 30

.

60

.

Rendszeresített segély

Múlt évben előlegezett segélye megtérítésére Kölcsöne kamataira Temploma renoválására Csekély fizetése pótlására

II. Gyulafehérvári egyhm. Borbereki tanitó 2|| Borbereki tanitó

.

.

.

Összesen

Rendszeresített segély 1890. évi elvont segélye megtérítéséül

III. Enyedi egyhm. 1 2 3 4 5| 6| 71 81

Lőrinczrévei papnak . . . Maroskapudi papnak . . . . T.-szt.-györgyi papnak . . M -csesztvei leányegyházközség Detrehemi egyházközség . . Aranyos-Rákos M.-Ludas Orbán József n.-laki tanitó . Összesen

50 — Rendszeresített segély 66|60Adóhátralék törlesztésére Nagy szegénységére tekintettel 2050,— Templomjavitásra Építési adósságainak kamataira 50 Tekintettel elemi csapásaira 20 365

.

IV. Kolozsvári egyhm. 1 Szamosfalvi papnak 2 Szamosfalvi papnak

. .

. .

. .

50 30

Összesen

.

80

Rendszeresített segély Beköltözködési költségeire

V. Kolos-kalotai egyhm. 1 j Bábonyi levitának . . 2 Zsoboki egyházközség 3 Zsoboki egyházközség

. . .

. . .

Átvitel

.

40 30 30 .

Toö

Rendszeresített segély Házi pénztári tartozása kamatjára. R. s. 500 frt házipénztári adósságának kamatjába

117

a sí

£

O "ZJ

Pegély-

A sególyzett megnevezése ; összeg 1 frt ki Áthozatal

.

.

Megjegyzések

100-

4 Fejórdi egyházközség . . . . ; 75 150 frtos közpénztári tartozása felének törlesztésére . . . 50 — Tanítói nyugdíj hátraléka kifizetésére 5 Damosi egyházközség 6 Röödi egyházközség . . . . 50 — Adóssága apasztására 7 Viski Zsigmond szt.-királyi pap 50 - Terhes családi körülményeire tekintettel 30 — Betegség okozta kiadásaira tekintettel 8 Fazakas Lajos n.-petrii pap . . 9 lfj. Szakács János létai pap . . 30 — Csekély fizetésére tekintettel 20 Csekély fizetésére tekintettel 10 Finta János a.-járai énekvezér . 11 Nagy János daróczi tanitó . . 30 — Nagy családjára tekintettel Jégkáraira tekintettel 60 12 Bornemisza Károly aljárai pap . 40 — 13 Dézsi Lőrincz középlaki tanitó . » » Összesen . . 535 í

VI. Szilágy-szolnoki egyhm. Sülelmed-ezikói papnak . . . Gzikói tanítónak Erkávási papnak Ilosvai tanítónak . . . . Nyirsidi tanítónak . . . . . Valkói beszolgáló papnak . . Ördögkuti, p. vármezői v. tanitó Erszodorói és érhatvani ehkbe való beszolgálásért . . . 9 Kovács Ferencz tasnád-szántói lel. Összesen . . 1 2 3 4 5 6 7 8

50 — Rendszeresített segély 100 — 50 — j » » 65 n H 195 — ) J) 50 — rr rt 25 — v n 50 50 635

•

—

A baszolgálással megbízandó pap részére Csekély fizetésére és családjára tekintettel

—

VII. Deési egyhm. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Kide-csomafái p a p n a k . . . Csomafái tanítónak . . . . Szelecskei tanítónak . . . . Hagymásláposi papnak . . . Esztényi papnak Pánczélcsehi p a p n a k a cs.-gorbói beszolgálásért Fodorházi tanítónak . . . . Bodonkuti tanítónak . . . . H.-láposi tanítónak . . . . Szinyei egyházközség . . . . Czinege Mihály a.-tőki tanitó . Összesen . .

VIII. Széki egyhm. 1 Alsó-ilosvai papnak . . . . 2 Noszólyi körlelkésznek . . . Átvitel

.

.

100 Eendszeresitett segély 80 140 40 7) n 57 50 n n •

—

—

—

—

50 — 65 65 — 25 — Közpénztári tartozása kiűzetésére 120 — 1885 ben kiadott 100 frt segélye megtérítése fej éten 30 — Csekély fizetésére tekintettel 772 50 200 -- Rendszeresített segély 172 50 372 50

118 Segélyösszeg

e ! A sególyzett megnevezése Áthozatal

.

Megjegyzések

frt kr

co íj

.

372 50

Ápanagyfalusi papnak . . . 130 — Rendszeresített segély Kudui papnak 40 — )> ?3 A szováthi papnak . . ; 50 Melegföldvári papnak . . . . 100 H ÍJ Kis-iklódi levitának . . . . 130 — Viczei lelkésznek 150 — Pulyoni lelkésznek . . . . 100 — Veresegyházi egyházközség . 70 — Baczai egyházközség . . . . 50Templomfedésre Czegei egyházközség . . . . 50 — Templomrenoválásra T a m á s Ferencz szt.-mártoni tan. 20 — Tűzkárára tekintettel Lakatos László botházi tanitó . 30 — Csekély fizetésére tekintettel A szováthi egyházközség . . . 50 — Közpénztári tartozása kifizetésére Balás István, czegei tanitó . . 30 — Csekély fizetés és nagy családjára tekint. Összesen . 137250

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 J6

IX. Nagysajói egyhm. 1 2 3 4 5 6 7 8

Szász-brétei papnak . . Beszterczei körlelkész . . Sz -czegői p a p . Sz.-mátéi tanitó . . . Vályi Elek nyugalmazott p Szászezegői pap . . Szászezegői tanító Muzsnai Károly esperesnek

. .

. .

Rendszeresített segély

.

.

100 150 40 100 100 50 30 50

.

.

620!—

Köbölkuti tanitó Szászrégeni egyházközség . Garda Márton nyűg. pap . Abafái egyházközség . . Erdő-szengyeli egyházközség Török Lőrincz tusoni levita . Szabó Mihály balai levita . Mózes Mihály unokái levita . Varga József fülpesi tanitó .

. . . . . . . .

90 450 — 210 — 200 — 70 — 50 — 50 2520 -

.

.

1165 —

.

.

65 _ 65

.

.

Összesen

. . ap. . .

—

— — — —

"

n

7i

n

n

»

Jégkáraira tekintettel Csekély fizetésére tekintettel

X. Görgényi egyhm. 1 2 3 4 5,; 1 6; 7 8 9

Összesen

|| 2

Rendszeresített spgély

Rendszeresitettsegély, adóssága törlesztésére Iskola építésre Csekély fizetésére tekintettel » » » n

a

!)

ti

" •

XI. Marosi egyhm. Szt.-király-náznánfalvi pap H.-bodoni pap Átvitel

' Í30

Rendszeresített segély

"

sN

Segély- i összeg .

A segélyzett megnevezése

CQ

Áthozatal 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

.

frt

Böő-mosoni pap TonaDai p a o Fintaházi tanitó Feketéi tanitó Bedéi egyházközség . . . . Nagy János udvarfalvi levita . Bálint János nyárádtői levita . Bartha Albert berekereszturi lév. Bogdán József gyalakuti pap . Kádár Márton bergenyei tanitó Vajda Károly szálteleki levita . Összesen

' 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

.

egyzesek

1

130

.

Megj

kr

,65 Rondszeresitett segély a9— i " Ti 26 — n n 100 — n n 50 — Tanítói nyugdíj hátralék törlesztése S U - Nagy családjára tekintettel S O - Csekély fizetése pótlására GÓ— ;? » » 30» » n 24 67 Káraira tekintettel Buz^ó működésére és ctekély fizetésére tekintettel 20574 67 !

.

XII. Küküllöi egyhm. D.-szentmártoni pap . . . . Sz.-medgyesi pap O.-dellői tanitó Herepei tanitó D.-szentmártoni egyházközség . Medgyesi énekvezér , . . . Haranglábi nyugalmazott pap . Sz.-medgyesi ;,p.ap ...... . Deésfalvi egyházközség . . . Haranglábi egyházközség •• Székely Sámuel, b^besenyői, ,pap Fazakas Sándor sz.-dányáni pap Buzogány Mózes pócsfalvi tanitó Összesen

.

172 50 215 — 1)25 <32 50 i*eo — 50 50 — itOO — — >-50 •50 ,30 — 25 —

ao

Rendszeresített segély n

.

»

»

n

*

JI

n

ii

890. évi .elvont segélye visszatérítésére Központi tartozása kamataira Templomjavitásra Terhes családjára tekintettel Csekély fizetésére tekintettel n

n

»

. 1330 —

XIII. Nagyszebeni egyhm. 1 2 3 4 5 6 7

Oláh-ujfalusi körlelkész . Bolyavölgyi köriéikész . Balázsfalvi íJnjke tanitó . Alamori tanitó O.-ujfalusi k.-lelkósznek . O^-ujfalus^kö^ftlkssznek . Mikeszászi egyházközség . Összesen

. . . . . . .

77 205 ,,50 |40 ,40 . . ,100 . 50 . 563

. . .

XIV. Udvarhelyi egyhm. 1 Segesvári egyházközség 2 Alsó-siménfalvi pap .

. .

Átvitel

. .

50 Rendszeresített segély 50 n i n

n

n

n

— Adott előleg megtérítésére — . R^nd8zeresite,tt segély — Iskolaépítésre —

! . .

• Í.

— Adóssága törlesztésére — Rendszeresített .segély

no _

130 [

;

Sl

i Segély- < . összeg |

A segélyzett megnevezése

M e g j e g y z é s e k

Ü frt Ikrii Áthozatal

.

.

770 —

. . . . 3| H.-szentmártoni pap Dobófalvi levita Hodgyai tanitd 61 Bözödi tanító 7 Nagybunipapnak . . . . 8! Bözödi nyűg. tanitó Fejéregyházi egyházközség . . 9í 10; A -siménfalvi egyházközség . Makkai Samu bözödi ktanitó . 1 12 Bálint József a.-sófalvi tanitó . 13 Kulcsár István rugonfalvi kántor 14 Balázs Samu patakfalvi kántor I5i Bálint András sándorfalvi levita

í

Összesen

.

80 156 — 20 — 30 — 40 — 20 — 30 — 50 — 30 — 10030 — 20 — 20 — . | 1396 —

Rendszeresített segély n

•*»

))

V

J)

n

n

n

n

*

Szegénységére tekintettel Csekély fizetésére tekintettel Betegségére tekintettel Csekély fizetésére tekintettel Nagy családjára tekintettel

XV. Erdövidéki egytam. Gyenge András miklósvári levita Gáspár László bardóczi ktanitó . Összesen

.

.

30 — Nagy családjára tekintettel 30 — i Csekély fizetésére tekintettel 60 —

XVI. Sepsii ftgyhm. Hosszúfalusi egyházközség . Köröspataki tanitó . . . Brassói segédpapnak . . . Demeter Mihály szotyori p a p Összesen

.

.— Rendszeresített segély — » » 33 Szolgálati idejére eső r. segély — Csekély fizetésére tekintettel 206 33

. . . .

.

63 80 33 30

XVII. Orbai egyhmegye. Ozv.

Benkő Gyulánénak .

-

.

150 —

Összesen

.

.

150 —

Rendszeresített segély

XVIII. Kézdii egyhmegye. 1 2! 3 4

Felső-torjai p a p n a k . . . . Karatnai nyugalmazott pap Csíkszeredái énekvezérnek . . Gyergyó-szt.-miklósi templom bér összesen

.

.

100 40 100 50

— — — —

290 —

XIX. Egyhkerületi segélyek. Központi tisztviselőknek Enyedi gyak. isk. tanitó „ theol. tanárnak ,

. . .

Összesen

.

. 2000 700 — . . 200 — . 2900 —

Rendszeresített segély »

«

n

»

Az egyhk. szegénységére tekintettel

121

Ö s s z e s í t é s . m 1 Vajda-hunyadi egyházmegye 2 I Gyulafehérvári „ 3 Enyedi „ 4 Kolozsvári ., 5 Kolozs-kalotai „ 6 Szil-szolnoki „ 7 Deési „ 8 Széki „ 9 Sajói „ 10 Görgényi „ 11 Marosi „ 12 Küküllői 13 Szebeni „ 14 Udvarhelyi „ 15 Erdővidéki „ 16 Sepsii „ 17 Orbai „ 18 Kézdii „ 19 Központi segélyek

.

.

.

.

.

.

.

. Összesen

to

s

588 -q •01

bí)

O to o

iá

OJ _Ot

895:

908 to

OJ

Kamatból

ET

H->

to

2

CD

IP-'-'- '

ET

Részvény járulékból Egyéb jövedelemből Kamatból

K 17+-

l-j

P>

s

CD,

(M

•n

r BT

o

(D

Részvény járulékból Egyéb jövedelemből

ti) (D

ET

,55

98 065

1

88

Ol

&

1632

688

05

699

Oi

-q 00

1

Tőkéből

frt

CO

1890. évről átjött készpénzben ET

frt

895:

Oi

o

194

186

CO Üt

1

1

•

bO

1

Öl Ol

«

to

00

•

kr| frt j

O

I

«••

174

-

CD OJ

154

to

CO

CO 00

05

* > •

g

os

Ol

-§•

03 ÜT ÜT «T

to

to

o

(8

Ol

Oi

527

bO

CO

1827

*>to

CO

-q

Nagy-enyedi

üt

1

100

Oi

1

00

585

o

o IO

161

to

ÜT

CO

915

Üt

Kolozsvári

151

00

OJ

CO

Kolozs-kalotai

Ol 00

o

00

440

1

o

1

83, 3

CO

Üt

135

CO

-q

g í»

í J "

ISI Sű

H-*

H-»

to

1

00

-q 00

o m

_•<

00

o

o

Folyó szám.

to

a.

CO

351

O l

Ot

405

H - '

1075

* « •

674

01

o

6484

o

00

CD NJ

2184

i

-q

t—'

o

6701

1025 bO

o

1300

2428 co

Ol

H-' üt OS

Szilágy-szolnoki

co

1—'

H-t CO

117

©

o 00

Ol

os"

H-

1

1

Ol CO Ol

o

o>

Ol IO

Üt

H-t

Cl -q O

co

«o o

to

817

952

to

o

to

C O C D

1

l-l

CD

273

OS

125

o

CO

00

1 \

t—'

00

1

ö

CO Ol

t—^

1

Ot

H-»

Ol

CD

250

132

H-»

CO

1

to

CO

345

Ol

CO

OJ

Oi

1 1

IO

00

822

734

OS IO

00

©

i

OS

214

Ol

839

00

o

Üt

o

4596

CO

to

a) részv. pénztár

Ol

00

CO

—j

Ol 00

Ol

o

CO

Ol Ol bO

~q

*••

Ül CO

. Ol

00

o

1739

1

Ol

co

1095

OS

to

Ül

CO -q

2242

o

co

to

110

-q ©

N

OT

Oi

CO

a

455

to

1

338 OO

00 ÜT Ol Ol

2512

Üt

• Ö C D ,

Görgényi

Küküllői

to

j

H-

H-*

N

b) Bajnóci-alap Marosi

Udvarhelyi

i -q

bO -q -q

oo

co

b) Gr. Toldalagi-alap

Rikán belőli communitás

aj papi

o

b) tanitói

12

£!

CD,

2.

Bevételek összege & 1

cu

OS

cu CD bO

03 CU CD 1

1

1

f

Co Oi"

OS O3 CU .

Ol

oo-

to

-4

H-t

co

©

CO

CO

03 CO

OS

©

Üi .

os to

CD

co

to

os

tó

o

to

g

w

n H-t CO

„£.

cu

© 00 ©

os

©

Ül

—"00- • '

-4

co co

cu

00

H-^

00

co

co

CO

oo co

—4

CO CU Ül

©

s

Másnemű kidások

(i)

Kiadások öszszege

CB"

Készpénz

•

OS

B

Tőke

o

P? i-t

tf

©

w

H-* OS

©

© cu

ET

Ü l

p?

os co

N

CO

00

CO

OS

tf

2f

Kamat Részvény járulék


p N

l-i SS.

Egyéb jövedelmek <)

Összes vagyon

>

P. : £ p> £ 01

-t

co

13180

os'

co

CU I—*

co

12649

©

to H-*

to 00 co

3 OS OD

Ül

© CO

13301

18793

03

Ül CU OS

CŰ

P

Tökésités

frt

1

H-t

CO

©

OS

co

H-t

O £3 Ül co

H-t

©

i-"

0

,

CD

áról.

©

-4 CD

H

Özvegy-árvai illetmények

391.

OS

to co

frt

OS

OS

H-t

ri

-4

g

H-t

OS ©

tn

1932

I

00 CD

2

cu

co

00

5296

w

© CO

-4

CD

296

CO H-t

1-1

bo

12687

to

152

!

© OS

cu

H-t

1—*

o

Ül

Ül

©

03

to

©

79

3* co

©

s

1—<

1

co ©

H-t CO

o o Ül

© to

to

H^ OS

#>•

Ül

©

252

*>•

to

cu

Ül

I

448

to OS

-4

bO

to

49

© 00

©

-4

15772

to

00 OS

to os co co co

00 H-* to Ül

3818 27

os

CO

155

©

to co

2237

OI

5381

3420 co

303

18793 OS

© O3

OS *• to

os

12501

eb to

H-^

© CO

H-t

1701

co

H-*

oo

03 CD

922

OS H-t

H-t

H-t Ül

H^

648

cu

OS -4

CD

co

Kezelési illeték

to

Üt

00

6485

1

2184

00 to

5725

922

to

É

co

to OS

CO

i

757 CO H-t

4181

2428 CD CO

1—t

H-t

©

to

pén

ül

to © co

frt

co

OS ©

CJi

533

co

to

1

cu

719

1

CO

H-t

668

H-^ CO

00

1

to ©

445

1

OS

1

225

H-t

©

CD -4

5641

1

-4

©

to

CO

1974 47

H->-

-4

©

1003

1

155

00

620

3337

400

1

CD to

1

Ü l

©

60 1965

1

co

3302

s

OS H-t

CU

cu

8891

291

1611 OS -4

1

00

CO

OS

779

705 cn os

OS

co

1180

to Ül

H>«

255

~a

íq

59

00

889

1—•>

|239

137

l-fc

K i m u t a t á s 1 Sorszám|

az 1891. évi Baldácsy-alapitványi segély kiosztásáról. A segélyezettek

megnevezése

Segélyösszeg-

frt kr [

J e g

y z e t

I. Nagy-enyedi egyházm. 1 C s o m b o r d i t a n í t ó n a k .

. 30. —. Rendszeresített segély, fizetése emelésére.

II. Kolozs-kalotai eh ni. 65

'9, Egeresi tanítónak

segély, fizetése

III. Deési egyházmegye. 3 A l s ó - t o k i t a n í t ó n a k

.

. 50. —. Rendszeresített segély, fizetése emelésére.

IV. Széki egyházmegye. 4 Botházi levitának 5 Baczai tanítónak

65 — Rendszeresített segély, fizetése emelésére. 60

. . .

V. Görgényi egyházmegye. 6

Uzdi.-szt.-péteri tanítónak

. .

50 — Rendszeresített segély, fizetése emelésére.

VI. Marosi egyházmegye. 7 Maros.-szt.-györgyi levitának

.

100 — Rendszeresített segély, fizetése emelésére.

VII. Küküllöi egyhmegye. 8 S ö v é n y f a l v i t a n í t ó n a k . .30 .— . Rendszeresített segély, fizetése emelésére. 9 S z ő k e f a l v i t a n í t ó n a k . . 50. . » n

VIII. Sepsii egyhmegye. 10 Hosszufalusi körlelkészségnek . 11 Dávid Gergely, káinoki kántornak 12 Mihályfalvi Ist. besenyői tanító Összesen . .

90 Templom-tervkészitési költségeire. 20 — Károsodásaira tekintettel. 15 Csekély fizetésére tekintettel. 625 —

A Kolozsvárt felállitandó egyházkerületi theol. akadémia és paedagogium alapjára tett alapítványok és adományok

KIMUTATÁSA. Összeg

Név.

2ST

TrFTk

A múlt évi egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvben megjelent kimutatás szerint 31.662 az alap tett Ebből leütve az orbai egyházmegye el nem fogadható 2Ö0 alapítványát Az alapitványok összege| 31.462

Azóta adakoztak: Csulak Zsigmond . . Br. Wesselényi Miklós Nagy József . . . . Mezei A l b e r t . . . . Bogyó I s t v á n . . . . Kövér András . . . Disznajói egyházközség 8 Bodor Géza . . . . Pap Áron és neje, Szilágyi Lóra Hátszegi egyházközség. Borsos Sándor . . . Hegedűs S á n d o r . . . Vass Tamás . . . . Özv. gr. Bethlen Istvánná Dávid Antal . . . . S.-Szentgyörgyi egyházközség Ugroní J á n o s . . . . Bodor Antal . . . . Cserényi Dániel . . Gr. Kuun Géza . . Zágoni egyházközség Szacsvai Sándor . . Molnár Albert . . Tisza Lászlóné . . Dr. Vályi Gábor Kézdivásárhelyi egyházközség Gencsi Sándor Br. Kemény György Átvitel:

100 100 50 200 100 50 50 50 100 100 50 1000 50 300 50 200 100 50 50 200 100 100 50 50 100 100 50 100 35062

é

Áthozat: 29! 30 31 32| 33 34; 35 Í36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62

Nagysajói egyházmegye . Csongrádi Kálmán . . . Zeyk Gábor Szász Domokos . . . . Márkus János . . . . Kádár J á n o s Tordai ref. egyházközség. Étfalva-Zoltáni „ Dósa Elek Péchy Mihály és neje, gr. Degenfeld M á r i a . . Botka Károly . . . . Szilágy-nagyfalusi egyházközség Berde Sándor . . . . Szász Gerő . . . . . Gál Gyula Varga Dániel . . . . Nagyenyedi gymn. tanárok Peteki egyházközség . . Kebelei Nagy Samu . . Tellman József . . . . Pogány György . . . • Mihály László . . . . Vájna Sándor . . . . Gr. Bethlen Ödön és neje Szentkirályi Gyula és Mózsa Jozefa Kis Károly Karácson M ó z e s . . . . Varsolczi egyház . . . Csiki Károly P a p István Gyulafehérvári egyházmegye Elekes Viktor . . . Kakasi Márton . . . JánóA lbert . • • • Átvitel:

35.062

89.157

Összeg

"Irt"

S

t

— krjtg1

Név.

Összeg frt

!kr

Athozat: 145.417 71 Áthozat: 39157 N a g y Lajos K e r e k e s S á n d o r . . . . 5 — 95 Péter Antal 25 -:•! 9 6 Z a b o l a i e g y h á z k ö z s é g . . Bihari Sándor . . . 97 D r . N a p p e n d r u c k K á l m á n n é 40 . . . . Tavaszy József . . . . 98j B e n e d e k D é n e s 20 . . . . Özv. T a r c z a l y K á r o l y n é . ; 99 K o h n P á l n é 2 Gidófalvi e g y h á z k ö z s é g . 25 ÜlOO] P l e s k o t t K a r o l i n a . . . Bartha Sándor . . . . Mjagyari K á r o l y . . . . 10 . . . Joós Elek 25 — 102 K e m é n y I s t v á n . . . . Török Sándor . . . . 5 •-1Í103 S u g á r J ó z s e f n é F r ö j i c h Albinné . . . . 15 — 1104 V i n c z e D á n i e l n é . . . . Ú j v á r i Cz. József . . . 20 - |ilO5 H a d a d i e g y h á z k ö z s é g . . . . . . Géng Adámné . . . . 10 -1:106 K o v á c s J á n o s Ü107 K i s b o r o s n y ó i e g y h á z k ö z s é g E r d é l y i ref. e g y h á r k e r . a „ „ mi,lliós köles, nyereségből. 5347 12J108 E g e r b e g y i 4 Pájfi Mózes Összesen: 45.637,71 20 Ravasz János . . . . 10 Geréb Márton . . . . Évi adományokra köte10 Df. B ü c h l e r I g n á c z . . lezték magukat. 5 Kelemen János . . . . 10 Id. M i h á l y P á l . . . . ! 1 Sylvester Domokos, mig ól, 20 i Félegyházi Antal . . évi Konfirmácziói k á t é eladási 2 Musnai Károly, mig espe300 provisio . . . res, évi Nyomda-vállalatból való 3 Szabó Pál, mig rendes lel152 59 járulékból . . . . kész, évi 25 I - 4 Szőcs Gerő, mig él, évi . Székely János . . . 10 Becsei Hugóné . . . Kelecsényi Károly, mig es10 I-;Í 5 Hatházi Ferencz . . . peres, évi 10 Tarsoly Gábor . . . Kiss Lajos, 10 évig, évi . 35 20 Viski János . . . . Földes György, mig egy30 Körtvefái egyházközség házmegyei jegyző, évi . 10 Henter Pál . . . . Összesen: 5 Hegyi Sándor . . . Fő összeg: 30 Kisdobai egyházközség 30 Nagydobai egyházközség Átvitel: I! 45.417 71

0

if. -q

ifCD

o: CŰ

O3 00

O3 O3

00 If-

I—*

>—*

dl C5

O3 CD

frt

O3

IO O5

to

O3 Oi

If-

tO tf-

to

fO ül

OS Üt

I—*

to ©

to

to

to

to

©

tv">

to

KI

CO

CO

tf-

Ü l

O3

o CD

h-»

CO

to

-a

©

03

to oo

to

1—»

if-

If-

IO

00

(f-

00

CD

h^-

If-

Ül

Ül

Üt

-q

00

1

1

K*>

to <1

m to

1

Ül

©

1

-J

i

üt

to

üt 00

Iq tO -4 (f-

I

to

9

Ül .

1—»

00

co

1

1 O3

©

to

03

CO

CO

1—k

ASZOJ(

ro

CD

to

h^ Ül

to to

l—•

:

Üt

co

1 00

to

O3

crc Üt

to

to

I-k

to

to

O3

OS

IO 0)

°]

1

or>

© to

© Üt

to

Ül

If-

IO

1

1 ©

í

co

;

O3 If-

-a

O3

If-

ü l

©

©

co

c^

to oo

>f-

~q

O9

lf> to Üt

lf.

o>

O9

If00

O3

CO

<3i CO

O5

O3

CD

Ül

Ül ~ j

to

O3

1—*

O5 © CO 00

1—»

to

Ül CT5_ IO 00

O3

I-k r—*

OO Oí O3 OS

lf.

,.

CD

to to

O3

to

Ül

-a 00

e-t-

00

©

SS Sb

to

O3

to ©

l-*

CO I-k

Ül

©

O3 -q

1

O5 O3

h—*

to

to CO to

03 O3 00

-q

to

-a

O5

CD

O5

05

O3

I-k

C«

O3

to k-i

If-

a> oo h—»

to

05

O5

üt

1 | .

1 1

-q

•

co 03 Ül

1—»

If-

If-

*" Üt

oo

Ül

! to

1* 1 -q

c oN CD qr+

CQ ESI

s.

oo o O5

00

L

J

a

09

I-H

Ö

e-t-

0!?

a a

O5 Ü l

to

IS

CD

O

; to

ö

co

Cű O5 O5

VII. Vili.

B sr a

o=

3

CD

A theol. akadémia 4 osztályábar

o

O3

OO

A tanítóképző 4 •sztályábau

CO üt

co ~aq

Az elemi isk -ban'

O5

Ifco

Üt

-q I-k

oo

co

1"

Összesen

1 3 0

SO

oo

CO

co

co OQ

•-»•

O5

05

.

S"

nulók ö zes

Üt

>f.

vétetett 1

<Ti

Ül H-*

if-

114

1—k

O5

If~5

|

Ül

O3 O5 t-1

O3

Ül -q

OQ

E

< SS"

Ü l h--

1

tett

)f>

If-

>f-

O3 03

lvétetett

K*i CO H-*

**•

O3

~q

O3

|

to

If-

CD

tett

to

O3 Ül

©

1

[vétetett 1 zsgálatot 1 tett |

IO

© to

-.1 O3

I-k

i

5. c?

<

[vétetett 1 zsgálatot 1 tett j

O3

zsgálatot | tett |

to

•

tett 1

CD

lvétetett | izsgáíatotl

I 420

1

I

|

tett

izsgálatotl

•4

vétetett N.-Enyeden , zsgálatot! tett |

3 > 3

í

arhelyt

*

1

-György

5

r-

irhelytt

1

<(

•

k

lahon

o

W

CO

t—»•

DO

ó-1 CD

CD CP

F

128

II. Vallásra és anyanyelvre nézve volt a tanulók közt 1891/2-ben. Anyanyelvre nézve

Főösszeg

.

.

•©

J~i

román

— — 38 10 — — 25 20 63 30

— 10 — 10 20

— 46 46 12 316 295 — 34 33 rr 220 253 i 19 649 594

— 3 — 3 6

— — 18 — 1 — 30 — 49 —

más n

német

>-.

magya

S-l

izraeli

a gör. k

46 — — 227 12 7 34 — — 186 3 2 493 15 9

f? 'a

rom. k

unitári

Ö

00

gör. k

Nagy-Enyeden a) a theol akadémiában b) a főgimnáziumban c) a tanítóképzőben d) az el. és gyak. isk.-ban Összesen: Kolozsvárit a) a főgimnáziumban b) az elemi iskolában Összesen Maros-Vásárhelytt a) főgimnáziumban b) az elemi iskolában Összesen Székely-Udvarhelytt a) a főgimnáziumban b) az elemi iskolában Összesen Zilahon a) a főgimnáziumban b az elemi iskolában Összesen Szászvároson a) a főgimnáziumban b) az elemi iskolában Összesen Sepsi-Szent-Györgyön a) a gimnáziumban b) az elemi iskolában Összesen

60 cg

ág. ev

ev. rei

Intézet szerint

olikus

Vallásra iíézve

a

az

j 46 316 34 253 649

1 21 242 17 1 — 12 120 362 18 1 33

5 2 26 314 309 — 1 — 10 144 143 — 6 2 36 458 4 5 2 | —

3 2 314 1 — 144 4 2 458

9 7 8 178 2 3 5 94 272 11 10 13

1 21 226 223 1 2 2 — 6 112 110 — 1 27 338 333 1 4

2— 2— 4—

226 112 338

2 — 152 147 2 2 3 105 104 — 4 3 257 251 2

3— 1— 4 -

152 105 257

6 15 215 188 1 26 — 4 30 20 11 12 9 7 80 58 1 21 — 4 41 32 15 22 295 246 2 47 —

215 80 295

134 4 4 7 1 71 10 8 11 — 1 205 14 12 18 138 40 178

2 •j

3

58 9 — 30 40 14 — 16 98 23 — 46 220 — 220

13 41 18 169 108 8 53 — 169 5 25 10 110 78 2 30 — 110 18 66 28 279 186 10 83 — 279

2 5 20 — 1 4 252 252 — —— — — — — — — — 1 4 252 252 — 2 5 20 —

— — — — — —

252 — 252

1828 86 41 234 91 109 139 2528 2314 21 191 2 2528

129

14 37 23 23 15 7 17

Nagy-Enyeden Kolozsvárt M áros-Vasárhely t Székely-Udvarhelyt Zilahon Szászvároson Sepsi-Szt.-Györgyön Összesen

38 182 76 137 54 98 47 55 28 123 27 68 39 121

136 309 784

35 24 21 4

19 22 23

11 20 13 11 16 21 14

36 20 17 12 14 24 38

148 106

316 120 55 314 35 226 152 41 50 215 169 25 — 252

70 50 37 33 12 4 —

22 13 27 21 5 60 —

161 1644 326 206

148

41 26 13 19 13 21

Összesen

•i—S

elégtelen

elégséges

kitűnő, vagy jeles

Az elemi iskolában Összesen

A gimnáziumban

minden tárgyból jeles minden tárgy- ( ból legalább jó minden tárgyból legalább elégséges egy tárgyból elégtelen két tárgyból elégtelen több tárgyból elégtelen |

III. a) A rendes tantárgyak tanulásában tett előmenetel 1891/2-ben.

253 144 112 105 80 110

124 804

III. b) Az előmenetel százalékos kimutatása.

a) Az ország összes középiskoláiban b) A hazai ev. ref. gimnáziumokban c) Az államiakban

.

>

v(D 02 ÖC -aj

te

^O

aj

*>—s

Nagy-Enyeden Kolozsvárt M -Vásárhelyt Sz.-Udvarhelyt Zilahon Szászvároson S.-Szt.-Györgyön Összesen

r

i

be

aj

§-i

•-8

M

aj

: 'J3

4-4 11-8 10 1 150 69 4-1 6-7 8-3

12-0 24-2 24-3 30-9 13-0 16-5 154 18-9

57-6 43-6 43-4 361 57-2 40-2 48-0 47-7

11-0 76 9-3 •26 8-8 13-0 9-1 9-0

3-4 6-6 5-8 7-2 7-4 12-4 5-5 6-4

114 6-6 7-5 79 6-5 14-2 15-0 9-8

47-4 38-2 312 39-0 62-5 227 — 40-5

7-1

19-8

515

10-5

4-3

6-8

—

8-0 56

19-8 18-3

47 55-1

109 10-5

6-9 3-7

71 6-8

—

OS

égtele

ai

égség

A gimnázium neve

Az elemi iskolában

elégtelen

minden tárgyból

27-6J 34-7! 33-0 314 15-o; 3-6 — 256 — —

|

8-7 90 24-1 20-0 6-2 54-4 19-4 — —

16-2 180 11-6 9-5 162 190 — 154 —

•

—

co

1 1

1

o

1 1

00 H-


1 1

00

1—*

Ci

130

1

I

1

1

IC 09

1 1 i

1

1

1

1

1

1

00

co

o

Ül Ül

tű

I-k

00

1 1

ÍO

1

Rendkivüli rajzot

1 -a

co

Ml

1

1 1

1

1

-a

ö

1

1

1

1

1—*•

O

00

-a

1 1

Angol nyelvet

i—*

1

00

Franczia nyelvet

c»

1

Mintázást

1

1 1

1

1

CD-

21—»•

O.r

* — * •

1

CX)

Műéneket 1x2

tái

1

h-»•

Ol

IT. A rendki vül

l—i

*»•

o 00

A gimnáziumba

Nagy-Enyeden

B.

Ül

03

Kolozsvárt

1

Maros-Vásárhelyt

oo

Székely-Udvarhely

00 OJ

Zilahon

a '

Seászvároson

1

1 Sepsi-Szentgyörgyö

o

Zenét

1

Gyorsírást Egésségtant Rendkivüli természettudományokat Összesen CD

egyzések

23.

CD -

CD

'

Ismétlő vizsgálatra ' utasittatott a szóbeli alapján |

kevesebb időre

egy évre

M

összesen

í-i

egyszerűen

a

eá ® s bc a, >--*a ® « a Í-H tar

jól

--

jelesen

á l ! sr •tj » "

8

Szóbelire bocsáttatott

'» 2 se"3 3 ^ •« ~-o 2

Javító vizgtjhlatrb Qtai-ittatott

A szóbelin érett

Az Írásbelin Ismétlő vizsgálatra utasitta-

A főgimnázium neve

Vizsgálatra jelentkezett

!

Y. Az érettségi vizsgálat eredménye 1891/2 ben.

Megjegyzések.

ki idén végezte a VlII-ik osztályt 16; egy előbbi tanévben: 1

Nagy-Enyeden

17

17

—

17

2

6

6

14

—

3

Kolozsvárt

31

31

—

31

6

7

15

28

—

1

1

2

13

16

—

5

8

12

20

—

—

Pótló érettségit tett a latinból 1 reál— iskolai tanuló.

2

8

11

—

—

—

g

2

5

—

—

— 5 dévai reáliskolai tanuló; 2 érett, 3 két

56

94

—

2

Magán utón készült érettségire: 11.

•

21

Maros-Vásárhelyt

21

17

Székely-Udvarhelyt

22

20

2

20

Zilahon

11

5

—:

11

5

5

—

107

95

Szászvároson

Összesen

2

1

5

105

10

28

9

Sikeresen letette: 1. Az idén végezte a VHI-ik osztályt i 9 ; egy előbbi tanévben 2.

vizsgálatra jelentkezett 12; javi— tottJavitó 10; ismétlő vizsg. jelentkezett ,2.*)

Pótló érettségire jelentkezett a latinból

hóra viaszavettetett.

2

132

VI. A tanári és tanítói személyzet i89x/2-ben.

_ 3 2 1 1 1 — 8

J=

18 5 1 1 3 2 3 4 17 — — — — — 4 18 — — — — — — 4 — — 16 — 4 — 16 — — — 3 — — — 15 — 3 — — — — 16 — 116 5 1 1 3 2 3 22

') Kolozsvárit egy rendes tanszék, dr. Csernátoni Gyula t a n á r n a k tanfelügyelővé vezése s eltávozása következtében, helyettessel láttatik el. 2

) M.-Vásárhelytt a természetrajz- földrajz r. tanszéke újjonnan rendszeresítendő classica philologiai tanszék is. 3

betöltés alatt

iadó tanitó

tanitó zn

ren des

áró

Ikivü a

hel

aj >-,

>o

ren des

._^

aadó tanitó

tanár

árgyat tanitó

OH

•i—t

ki

•

bej ívó

11 2 2 3 81 1 1 4 8* 3 1 4 73 4 2 2 10 2 1 2 8 3 2 1 9 1 1 5 61 16 10 21

CD NI

%

hel

§ 2

ai

ÖSS

XTS

ren des

> • -t-3

ren

•3 A

4fl4B

a

Az elemi iskolában

hel

Nagy-Enyeden Kolozsvárit M.-Vásárhelytt Sz-Udvarhelytt Zilahon Szászvároson Sepsi-Szt-. György Összesen

>-,

£

gyat tanitó, tornatanitó i tárgyat

tanár

ren des

ZD

val lás 1.ar

Intézet szerint

tanár

A theol. aka- A tanitóképzőben démiában

A gimnáziumban

—

—


— —

—

—

—

—

—

—

—

-

—

történt kine-

áll, úgyszintén

egy

) Sz -Udvarhelytt egy újonnan rendszeresítendő tanszék, német s latin nyelvi szakcsoporttal,

a f. é. közgyűlés által töltetik be.

13S

VII. A gimnáziumi tanárok képesítését tekintve.

6

5 3 _ 5 — D

—

—

—

4 — _ 7 ;— — 38 " ' —

5 3 5 2 2 4 2 23

S.S _ — — — — — —

©

i — í — — — — 2

1 — 2 4 2 3 1 13

o

2 1 3 1 1 3 15

1 4 1 — 1 — 2 9

o

_ . 2 — 1 — 1 — 4

oklevél

oklevél

1

1 1 >•

kleveles

03 oj

02 CD

3 "3 kle veles

ö

3

veles

zépisk. t ján elisi oklevél srése nii :o

oklevele van Nagy-Enyeden Kolozsvárit Maros-Vásárhelyit Sz.-üdvarhelytt Zilahon Szászvároson S.-Sz.-Györgyön Összesen

a fl

,11 s I

ülföldi

Uami

Intézet szerint

slekezeti

29. tetei

A rendes tanárok közül A helyette- Óraadók és Eendk. tártornatanitók gyat tanítók sek közül közül közül

s OQ

a 1 o 03

_

1 2 1 1 — — 5

16 16 18 16 15 13 15 109

J e g y z e t . Az itt számitásba nem vett vallás-tanárainkra nézve megjegyeztetik, hogy azok részint az illető városok rendes ev. ref. lelkészei, részint akadémita papjelöltek.

134

VIII. A tanulóknak nyújtott segélyek, jutalmak és ösztöndijak 189i/2-ben. frt

kr.

Alapítvány okbúl és fejedelmi kegy létből Czipóban A theologusok .konviktusára Gimnáziumi és elemi isk. tanulók élelmezésére (kegykoszt) Tanitóképezdei növendékek élelmezésére Kórházi ápolásra, hivatalos szolgálatokért a tanulóknak, ünnepi követeknek, uszoda használatért Jutalmak, pálya- s ösztöndijak czimén, 20 drb. arany és

2543 3610 2023 1043 1271

86 70 51 26 24

1730 1766

27 64

Összesen: 20 drb. arany és

13,989

48

Kegyes alapitványokbúl pénzül és könyvekben . . . . Adományokbúi 7 drb. arany és A kolozsvári ev. ref. egyházközségtől 10 egyházi árvának. Az erd. kincstári ösztöndijakból 4 tanulónak . . . . Kegykosztban (51 családtól) Czipóban

975 60 600 240 330 800

42

Összesen: 7 drb. arany és

3006

32

1. N a g y - E n y e d e n k i a d a t o t t :

2. K o l o z s v á r t k i a d a t o t t :

90

3. M a r o s - V á s á r h e l y t k i a d a t o t t : Ösztöndijak, könyv- és pénzjutalmak czimén, 5 drb. arany és Családi alapitványokbúl, egyetemi és gimn. tanulóknak Állami ösztöndijakban Pályadijakban 1 drb. arany és Kegykosztban

1004 1189 300 70 670

Összesen: 6 drb. arany és

3233

4 Szé k e l y - U d v a r h e l y t ki a d a t o t t : Pályadijak czimén, 12 drb. arany és Jutalmul könyvben és pénzben Ösztöndíjak, segélypénzek czimén Legatusi illetményben Állami ösztöndijakban . Összesen: 12 drb. arany és

137 58 2179 700 590

70 30 47

3665

47

135 frt

kr.

Alapitványokbúl, ösztöndij czimén . . . . . . . . Állami ösztöndíjban . Coquia-javadalomban Pálya-dijakban, jutalmul (pénz és könyv)

988 60 595 130

33 14 20

Összesen:

1773

67

. . . .

466 293 210

40 96

Összesen:

970

36

5. Z i l a h o n

kiadatott:

6. S z á s z v á r o s o n

kiadatott:

Gr. Kuun Kocsárd alapitv.-ból, segély czimén Ösztöndij és jutalom czimén Állami ösztöndíjban

7. S e p s i - S z e n t g y ö r g y ö n

kiadatott: .

584 120 1488 196.

Összesen:

3388

. . . . .

30,026

Alapítványi ösztöndíjban, könyv- és pénz-jutalomban . Állami ösztöndíjban Segély, természetbeliekben (kegykoszt) Vegyes jutalom czimén

Mind a hét kollégiumban kiosztatott összesen és 45 drb. arany

30

6 7 Í 8Í 9; 10 11 12 13 14 15; 16;!

•17^

181: 19;;

Vajda-hunyadi Gyula-fehérvári Nagy-enyedi Kolozsvári Kolozs-kalotai Szilágy-szolnoki Deési Széki Nagy-sajói Görgényi Marosi Kükiillői Nagy-szebeni Udvarhelvi Erdővidéki Sepsii Orbai Eézdii Moldva-országi Összesen .

.

c3

fi

•5 3 «

"3 a

"t J s 0

5

a

&£>

sehol

•^

A tan szái

Jf

1

A tan kötele száina

A tani

•4-3

Az egy nép

:áma

I

Íj 2 3! 4

neve

A ref. iskoIák száina

Sorszá

s

Az egyházmegye

egye; e

IX. Összefoglaló statisztikai kimutatás az erdélyi eT. ref. egyházkerület felekezeti népiskoláiról. A) az egyházmegyék iskoláiról.

i

SS

"

•

Megjegyzések.

1

12 12 5916 942 234 77 631 10 12 3031 406 228 110 68 26 26 22,455 1232 3889 1818 846 4 584 10 12,407 1747 646 517 31 46 26,560 4633 2032 1504 1097 54 49,924 8159 3775 2554 53 1830 22 22 10,011 535 1338 509 294 34 34 20,890 3253 1193 1391 669 6 495 5086 8 706 10 201 39 42 20.696 370 4048 2371 1307 74 76 40,785 8798 6013 564 2221 85 35 21.753 493 1794 2933 646 8 8 298 531 6215 979 140 37, 38 36,459; 6011 2782 2149 1080 11 15 12,880| 2184; 1153 737 284 12; 16 23,2631 4085 881 2S53 851; l! 82; 1348 13,5401 1580 150 41 9,670' 1641Í 6! 2051 1126 310 1 278| 5' 6500 523 : 5i 245 424 466: 34,8041 57,845' 26,165, 18.847J 12,833

E megye ref. egyházközségeiben van 16 állami, 1 községi isk. Ezekben tanult 551 ref. vall. növendék.

E területen van 3 állami és 1 Emke isk. „ „ „ 16 állami és 2 köz. isk. „ „ „ 2 állami és 2 községi isk. „ „ „ 1 0 állami, 4 közs. isk. „ „ „ 5 állami, 11 közs. isk. „ ,, „ 13 állami, 1 Emke isk. „ „ 11 állami, 1 közs. isk. r „ „ „ 4 állami iskola. „ „ „5 állami iskola. „ „ „ 2 állami, 4 közs. iskola ,, „ „ 8 állami, 2 közs. isk. „ „ „ 8 állami, 1 Emke isk. „ „ 4 állami, 22 közs. isk. B „ „ „ 5 községi iskola. „ „ 3 állami, 22 közs. isk. B „ „ „ 1 állami, 11 közs. isk. „ „ „ 1 állami, 8 közs. iskola

A) Az egyházmegyék iskoláiról °/0-okban kimutatva.

I

Az egyházmegye neve

ÜD

á

•S cs

J4

lg

•3 S

O 11

lj| Vajda-hunyadi 2JI Gyula-fehérvári 3;j Nagy-enyedi 4|j Kolozsvári 5|| Kolozs-kalotai 6); Szilágy-szolnoki 7i( Deósi 8|! Széki 9h Nagy-sajói 10-i Görgényi llj Marosi 121; Küküllői l b | Nagy-szebeni 14; Udvarhelyi 15 j Erdovidóki 16 j Sepsii 17|! Orbai 18|! Kezdi 19|| Moldva- oláhországi Összesen . .

4

•íj

B #•

Ilii fii

10J 12j

26j 4! 3l! 53| 22l 34| 6! 39

26i IO! 46! 54Í 22! 34 8 42

35 35 8 8 37 - 38 11 15 12 16 1 1 4 6 5 5 4241466

5916; 3031! 22455! 124071 26560 49924 : 10011! 208901 5086 20696: 40785 21753 6215] 36459 12880 23263 13540 9670 6500 348,041|

15-os! 13.39 173,; I4.o.! 17. 41 ; 16,,!

13 W

15.57! 13. 8 8 ' 19. M i 22.(i6 13. 2 9 ! 15., s | 16. 4 8 ! 16-8,1 17-56 11-66 16.97

16. 6 2 |

24. 8 4 |

56.J

31.67J 3342Í 43. 8 5 ; 46.„j 39. 98 ! 36.6,1 70.u: 58.57Í 68.34! 61.se1 30-43 46. 2 8 53. 0 3 21-56 5... 12.,, 53.,, 45 2 , |

1—<

g 3

Megjegyzések

__ =w SE

g O

12Í 12 !

o

B

66. 9 8 | 27. 0 9 ' 46. 5 6 36. 9 ,; 32. 4 6 31 3o: 38. 0 4 1-4,

9.,» 6.»,i 16-80 55. 2 6 35., s ' 33.90 57-60 85. 8 1 ; 68.,.; 32,M|

16.„l 21-wÍ 29. 5 8 | 23. 6 ,! 22.J21, 21 »6 20. 5 8 ! 28.„| 32. 2 S 25.24 22. 0 2 ! I4.,oj I7.961 13.52! 20. 83 ; 9.49;

is.,,:

46. S4 i 22. 18,

-a

OQ ""!

**

** N

sek

o

<£

g

•—t

8

<E pH

.2 a _=

1i»

S

1 <

-aj

111 5-5

V KA -S

:o

tan

A püspöki \izsgalat a alatt álló egyház *S3 neve

i

4

' II áma

B) A püspöki vizsgálat alatt álló egyházak iskoláiról.

Hi

•5 w

00

•

Megjegyzések

J

a í

-

1 Deés

2

7

3280

472

306

120

46 Van e városban 2 községi elemi és 2 államilag

2 Fogaras

o

5

1107

231

137

43

ól Két elemi iskolánk (fiu és leány) kapcsolatos a

969

140

—

114

2838

391

segélyezett polgáriiskola. helyi állami polgári iskolával.

3

Ilyefalva

4

Kézdi-Vásárhely

5

Maros-Vásárhely

3

13

6784

1115

361

754

—

6

Nagy-Enyed

1

2

2973

519

43

344

132

7

Sepsi-szent-györgy

—

—

2130

401

—

329

72

—

—

810

128

—

97

1

3

1700

318

63

148

Összesen

9

30

22,591

3715

910

2340

A+B főösszegei

433

496

—

8 Szászváros 9

Székely-Udvarhely

—

26

391

Tanulnak a községi iskolában (104). Tanulnak a helyi községi fiu- és leányiskolában,; a felső ipariskolában, a r. kath. algimn. j Felsőbb leányiskolánk is megnyilott 4 osztálylyal, 1 84 tanulóval. 1 Tanulnak a helyi állami, polgári-leány, és ipar- í iskolában s egy községi leány-iskolában, i Tanulnak a helyi két községi, két állami polgári J és két állami ipariskolában. ;

31 Tanulnak a helyi állami iskolában. 107 Tanulnak egy községi s egy r. kath. leányisko1

lában; egy állami felső-leány-, s egy ipar-isk.

465 • 1

370,632 61,560 27,075 21,187 13,298

-

A tanulók száma, %-ban

3280

14-39

64.,,

25. 4 2

9., 4

1107

2O.Mi

5 9. 3 0

14. i 8

22. 0 ,

969

14.44

—

81-42

18. 5 ,

2838 | 13.,,

—

100.,w

—

6784 i 1 6 . l 8

323,

67. M

—

2973 j 17-4S

828

66. 3 ,

25. 4 3

2130

18.M

—

82.01,

17- 9i

810

15. M ,

—

; 75.,,

24. 2 ,

Nem tanul sehol,

A tankötelesek száma, %-ban

H^= ja

Az egyház népessége

A tanitók száma

A püspöki vizsgálat alatt álló egyház neve

A ref. iskolák száma

Folyó szám

.B) A püspöki vizsgálat alatt álló egyházak iskoláiról °/0-okban kimutatva.

i

1

2

Deés

2 ; Fogaras

2

7 •

3

Ilyefalva

— i

4

Kézdi-Vásárhely

—

5

Maros-Vásárhely

3

6

Nagy-Enyed

1

7

Sepsi- Szentgyörgy

8

Szászváros

9

Székely-Udvarhely i

'—\ —

•

13

—

— —

5

:

•

1

3

1700

Összesen:

9

30

22,591

16-44

24. 4 9

A + B főösszege

433

496

370,632

16-,„

43.,,

19.,,

i •

1

46. 5 4 10

34. 4 I

2 1

Megjegyzések

KIirmj.tata.sa. i. 1

Gyámsegélyben részesítendő egyliázmegyénkint.

gen. air. j j bizottság |]

Folyó sz.

az egyházkerületi gyámsegélyben részesedett papi özvegyekről és árvákról az 1892-ik évben.

I. A vajda-hunyadi e.-há&megye:* 1

2 3 4 5 6

Koncz Józsefné és 3 árva Dáné Istvánné Fábri Józsefné Incze Jánosné Elekes Kálmánné s 3 árva Benkő Györgyné

. . , . . .

8

.

1 1

e.-megyéböl:

Takács Józsefné Összesen

.

III. Nagy-Enyedi e.-megyéböl: 1 2 3

4 5 6 7

8 9

10 11

Benedek Keresztesné Téglás Istvánná Török Sándorné Fülep Géza 2 árvája Incze Jánosné Barta Elekné Pál Józsefné Gergelyfi Györgyné Mihály Endréné Albert Jánosné Kovács Samu agg leánya, Biri

1 1 1

u

1 1 1 1 1 1 1

, Összesen

IV. Kolozsvári

1

1 1 1

7, 1 1 1 1 1 1

. .

e.-megyéböl:

l ü

Püspöki Józsefné 9 ! Csűrös Józsefné 3 Péterfi Józsefné 4 Lakatos Istvánné 5 Incze Sámuel agg leánya 6 Baló Sándorné 7 Borosnyai Simonné 1

1

1

1 2 1

T-i

1

2 1

100

Összesen II. Gyulafehérvári

2 1 1 1 2 1

. . . .

1 1 1 1 1

'"

j

1 1 2/

la

Összesen •

. .

6"/.

6V.

141

1

» .s

Gyámsegélyben részesítendő egyházmegyénkint

F. Kolo#8-kalotai e.-megyéből:

1 3 2 4 5 6 7 8 9 10

1 1 1 1 2

Herczeg Sándorné Kilyén Jánosné Dómján Jánosnó Biró Sándorné Timár Lajosné Bodola Dénesné Bányai Lajosné Fazakas Andrásné Benedek Sándorné Pálfi Jánosné

• • Összesen TI.

1 1 1 1

17:

2 IV.

12 1 /:

127,

2 1 1 1

2 1 1 1

Deési e.-megyéből:

Tunyogi Elekné Márton Andrásné Jónás Elekné

. Összesen

VII. Szilágy-szolnoki e.-megyéből.

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Aracs Andrásné i Balázs Jánosné Biró Károly 2 árvája Boros Lajosné s 4 árvája . Boór Károlyné Dómján Sándorné s 4 árvája Faragó Józsefné Fogarasi Lászlóné s 2 árvája Horváth Jánosné Juhász Mihály 2 árvája Kovács Károly árvája Kovács Károly árvája Költő Lászlóné . Nagy Zsigmondné s 2 árvája Nagy Ferenczné Ozsvát Lajosné s 3 árvája Parlagi Elekné Pataki Károlyné Rózsa Károlyné

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

•

Átvitel

2 1

i2 1

"1 2 1 1 1

2 1 2 1 1 1

V: II 2

V.

257, 257,

142

5

G-yámsegélyben részesítendő egyházmegyenkint

O

a 2 Áthozat 20 21 22 23 24 25 26

Somogyi Andrásné Surányi Gyuláné s 3 árvája . . Szász József agg árvája, Ágnes . Szilágyi Károlyné s 1 árvája Szűcs Györgyné . . . . Técsi József 2 árvája . . . . Török Ferencz agg leánya, Mária

25 1 2:2572 1

V, 1

1

Összesen

l , 1 2 1 1 33 /,

V, 1

1 2 1 337 2

VIII. Széki e.-megyéböl: Nagy Elekné s egy árvája . . Bakos Ferenczné . . . . . Balázs Józsefnó Kovács Zsigmond vak fia, Gábor Balázs Józsefné 4 árvája . . Moréh Albertné 3 árvája . . . Köblös Istvánné s 2 árvája . Nagy Elekné 9 Salamon Györgyné . . . . . 10 I Técsi Károly leánya, Kata 11 Agyagási Lajosné . . . . 12 Sándorházi Györgyné 13 Gulya Jánosné 1 2 3 4 5

x

/

17, 1 1 2 3 2 1 1 1 1 1

Összesen

IX. Hagysajói e.-megyéből: 1 2 3 4 5

1 2

Nagy Sámuelné Albert Dánielné s 2 árvája . Kőpataki Gyuláné s 1 árvája Mátyás Zsigmondné s 2 árvája Kovács Mihályné . . . .

IV, IV. 1 Összesen

16

X. Qörgényi e.-megyébfil 1 2 3 4

Réti Mózesné . . Magyarosi Józsefné . . . Bitai Mátyásné s 4 árvája Szász Istvánné s 5 árvája .

1 1

Átvitel

2 2 6

1

1 2 2 "6

143

Gyámsegélyben részesítendő egyházmegyónkint

5

6 7 8 9 10

8

Áthozat Csiki Lászlóné . . . . Nagy Sándorné . . . . Biró Ferenczné s 4 árvája Kertész József s 1 árvája Benkő Jánosné . . . . Nemes Gyula s 1 árvája .

1 2 1 1 Összesen

13 l / 2 137,

XI. Marosi e.-megyéböl: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Agyagási Péterné . . . . . . Bodoni Józsefné s egy árvája . . Csombor Jánosné . . . . Horváth Ádámné Horváth Sándorné s 1 árvája . Imreh Mihályné Kis Kárqlyné Kovács Áron fia, Béla . . . . Lőrincz Jánosné Lőrinczi Dénesné . . . . . . Elekes Györgyne s 2 árvája . . Mihály Gergelyné s 1 árvája . . Nemes Ferenczné P a p Zsigmond né Pető Györgyne Tordai Sándorné Vitus Józsefné Sebestyén Sándorné 2 árva leánya Vályi Pálné Ráduly Sámuelné Pap Elekné . . . . . . . Kakasi Mihályné és 1 árva . . Zayzon Gézáné Fábián Simonné és 5 árva . . . Boozsi Elek 3 árvája . . . . Nagy Györgyne

17, 17, í í

1 1 1 1 1 2 l1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Összesen

í 17, 1 í í 1 1 2

11/ 1 <2

1 1 1 1 1 1 1 1 1

17,

1 í 2 2 3 3 1 1 32 32

XII. X/agy-Saebeni e.-megyéböl: Szigeti István árvája Szigeti István árvája Sebestyén Józsefné

1

1

í

í

7, Összesen

7,

27, 27,

144

!; TS . I£

Gyámsegélyben részesítendő egyházmegyénkint

XÍÍX Küküllöi e.-megyéböl:

4 5 6 7 8 9 10 11 12

Dénes Sámuelné Nagy Sámuelné . . j| Kulcsár Jánosné és 1 árvája || Eczken Sándorné Íj Molnár Györgynó és 1 árva li Sebestyén Andrásnó |i Szilágyi Károlyné és 3 árya Orbán József Dali Istvánná és Johanna leánya Kis Sámuelné Tollas Gergelyné és 1 árva Ráduly Zsigmondné 2 árvája

;; ;; " • !j |! •

1 . 1 1 1 1V2: V/a 1 j1 lVj l ' / 2 1 1 2 |2 1 j1 | ' V 2 1V2 | 1 !1 jj l V gi 1V2 • • • • • || 1 I 1 Összesen . . ,15 15

XIV. Sz.-Udvarhelyi e.-megyéböl: . .

.

1 1 1 1

.

1 • 22

1

1 1 1 1 2 1-4

Nemes Sámuelné Nagy Mózésné Baka Jánosné Ilyés Ilyésné Borbáth Lajosné Németi Mihályné és árvái Zágoni Mózesné és 1 árva Sándor Jzzsefné 9 || Balázs Gergelyné 10 |l Hegyi Eleknó és két árvája 11 l! Néhai Vékás József két agg haj. leánya

• .

1 1 :| 2 1

1 1 2 i

Összesen

XV. JErdövüléki e.-megyéböl:

\ !

Péterfi Lajosné és árvája Szász Józsefné és árvája Benedek József 4 árvája Sebestyén Károlynó Benkő Jánosné és árvája

; lV 2 | 17a !| 1V2! l 1 /

Összesen

v2

73

145

Gyámsegélyben részesítendő egyházmegyénkint

SS XTI. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 !0 11 12 13

Sepsii e.-megyéböl:

Biró Sándorné Nagy Aronné Albu Endréné Kese Pálné Özv. Ágoston Pálné és árvái Incze Györgyné Barta Antalné Jákó Mózsesné Soós Józsefné két árvája Révai Lajosné és 3 árvája Demes Petemé és árvái Benkő Jánosné és árvája Csulak Zsigmondné XVII.

3 4 5

1 1 1 1 2 1 1 1 1 2

IV. IV,

v»

. Összeesen

15V!

Orbai e.-megyéböl:

Zajzon Andrásné Nagy Pálné Görög Györgyné Pál Sámuel világtalan fia Finta Istvánné

. . . Összesen

XVI11. Kezdi e.-megyéböl:

3 4

Vitályos Györgyné Kovács Kárőlynó és árvája Ferenczi Jánosné .• Boda Sámuelné

. . . Összesen

.

XIX. Fogarasi egyházközségből: Pánczél Zsigmondné Benkő Gyuláné és árvái

1 IV. Összesen

.

Főösszeg

.

Megjegyzendő: hogy egy osztalék 21 frt 59 kr. volt.

2VB

210$ 210f