AZ ERDÉLYI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET Kolozsvárit, 1894 márczius 29. — ápril 1-ső napjain TARTOTT
KÖZGYŰLÉSÉNEK
JEGYZŐKÖNYVE SZERKESZTETTE
SZÁSZ GERŐ, egyházk. jegyző.
KOLOZSVARTT, KYOMAIOTI A .KÖZMŰVELŐDÉS" RÉSZVÉNVTÁRSASÁG (EV. BEF. KOLLÉGIUM) NYOMDÁJÁBAN.
1894.
103922
Első ülés, márczius 29-én, d. e. Elnök: Báró Bdnffy Dezső, főgóndnok.
Jegyző: Szász Gerő, egyházker. jegyző.
Főtiszteletü Szász Domokos püspök aa.-nak megható, az Ur szent dolgai végzésére összejött választottakra a szeretet és egyetértés lelkét, s a végzendő munkára isten áldását kérő imája után 1. Elnök, Báró Bánffy Dezső aa. egyházkerületi közgyűlésünket következő beszéddel nyitja meg: Főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés! Hosszú, a szokottnál hosszabb idő után van szerencsém az erdélyi ev. ref. egyház egyetemének közgyűlését ismét itt üdvözölhetni. Közbejött gátló körülmények és saját nagy mérvű elfoglaltatásaim tették lehetetlenné az 1893 ik év folyamán rendes közgyűlésünket megtarthatni; hasonló okok hatottak kényszeritőleg arra, hogy az ez év folyamára hirdetett ülést is elhalasztani kellett. Bizom azonban a főtiszteletü közgyűlés tárgyilagos bírálatában arra nézve, hogy tekintetbe véve az eredményt, melylyel beszámolhatunk, mérlegelve az elért sikereket, melyek felett véghatározatokat hozni, a tisztelt közgyűlés van hivatva, megnyerendem a késedelemért a felmentést én, mint elnöklő főgóndnok és megnyerendi a helyeslő határozatokat a méltóságos állandó Igazgató-Tanács; mindenek felett pedig, megnyerendi a méltán kiérdemelt hálás elismerést a főtiszteletü püspök ur, ki maga vette ki az oroszlánrészt a munkából, odaadó lelkes kitartással, fáradságot, áldozatot nem kimélő buzgalommal. A méltóságos állandó Igazgató-Tanács előterjesztései részletesen tárják fel a végzett munkát, egyenként tüntetik fel az elért eredményeket, melyek anyagi erőnk gyarapodásával, ugy egyházi, mint nemzeti téren, elénk irt hivatásunk fokozott kielégítésére tesznek képesebbekké. Ezerek és ezerek felett rendelkezhetünk ismét, figyelembe véve a naponta fokozódó igényeket és habár kívánni való még sok van és marad, habár a munkának még csak kezdetén vagyunk, a haladás és erősbülés tudata a jövő iránti bizalmunkat jogosan elégítheti ki. 1*
4 Annál inkább lehetünk e tekintetbon megnyugvással, mert maga az állam is belátva és felismerve azon fontos hivatást, melyet betölteni, elhiva vagyunk, fokozottabb mérvben nyújtja segitő jobbját, mit már bizonyít az 1894. évi államköltségvetésbe 150,000 frttal felvett; ujabb javadalmazása a protestáns két felekezetnek; mire nézve még kedvezőbb kilátást nyújt az 1848-ik év XX-ik t.-cz. szellemében tervbe vett javadalmazása a papi állásoknak. Ezen intézkedések minden kétséget kizárólag bőven fogják pótolni azen csekély veszteségeket, melyek a kormány egyházpolitikai programmjának, általam mindenek felett óhajtott, keresztülvitele folytán esetleg előállhatnának. Lelkészeink kettőzött buzgósága, híveinknek megmaradó hithüsége biztosítanak engemet arról, hogy anyagi veszteségek alig lesznek; de meg vagyok arról is győződve, hogy anyaszentegyházunk a mi szabadelvű, a kor szellemét és igényeit mindig megérteni tudó protestáns felekezetünk, mi ev. reformátusok, kik hitünkhöz hiven, mindig tudtunk és akartunk első sorban és mindenek felett, jó hazafiak lenni: még áldozatok árán is, önérzettel járulnánk minden oly alkotáshoz, mely a mngyar állam nemzeti egységét erősbiteni, biztosítani, állandóan létre hozni van hivatva. De nem szabad félnünk az oly törvényhozási alkotásoktűi sem, melyek az egyes felekezetek egymásközötti védelmére alkotott ma már tarthatatlan gátak mellőzését fogják előidézni, meg kell hogy védjen minket, mint századokon át, ugy jövőre is az önbizalom, a szívós kitartás, buzgóság és összetartás jövőre még annyival is inkább, mert egyetemes zsinatunk által ujabban alkotott, felséges királyunk által legközelebbről szentesitett és éppen ezen közgyűlés rendén bemutatott ujabb egyházi törvényeink ismét szorosabbá fűzték azon kapcsokat, melyek egy két millió lelket számláló felekezetet vannak hivatva rendezett, egységes, erős bástyájává fokozottan fejleszteni a szabadelvű, hithü hazafiságnak. A haladás szelleme minket mindig követői soraiban talált; ott fog találni most is; jövőre is leszünk, mik voltunk, mindenek felett igaz magyar hazafiak. A közgyűlést ezennel megnyitom. Közgyűlésünk elnök afia. megnyitó beszédét köztetszéssel fogadja. 2. Elnök afia, mielőtt a gyűlés megalakulna, segédjegyzőkül felkéri Petri Mór, Kincs Gyula és Bodor Géza aait. Közgyűlésünk, ülésezései tartamára, nevezett aait. segédjegyzőkül kinevezi. 3. Olvastatik az egyházkerületi közgyűlés tagjairól az IgazgatóTanács által összeállított következő
TsTévsor: Bánffy Miklós gr. * I-ánffy Dezső br. Lészay Ferencz id. * Szász Domokos * Bethlen Gábor gr. Kuun Géza gr. * Kolozsvári Sándor dr. Szász Béla dr. Bethlen Gé^a gr. * Váiyi Gábor dr. * Gyarmathy Miklós Székely János * Domokos Antal * Kovács Ödön dr. * Bihari Sándor * Bartha Lajos * Szász Gerő * Márkus János * Bodor Antal * Parádi Kálmán * Sárkány Lajos dr. * Deák József * Kádár János * Maksay János * Deák Albert dr. Kuun Koesárd gr. * Pogány György Barcsay Béla Pogány Károly László Ignácz * Bartha Lajos * Janó Albert * Kiss Mózes Róthy Lajos * Zeyk Gábor Kemény Kálmán br. Kemény László br. Zeyk Kálmán * Tokos Sándor * Elekes Viktor Molnár Albert
Perenczy István Pogány György (L. fennebb.) Bethlen Bálint gr. Zeyk Dániel * Sándor János * Szilágyi Farkas * Jancsó Lajos * Barabás József * Kovács Gyula Bartha Miklós * Sándor József Szász Domokos (L. fennebb) Kolozsvári Sándor (L. fennebb) * Sárkány Ferencz Hegedűs István dr. Fzász Gerő (L. fennebb.) * Herepei Gergely Hegedűs Sándor * Szadeczky Lajos dr. Deák Albert dr. (L. fennebb.) * Szentgyörgyi Lajos Lészay Ferencz,id. (L.fennebb.) Lészay Lajos * Gyarmathy Zsigmond * Hóry Béla * Deési Gyula * Biró András * Zeyk Károly * Barcsay Domokos * Lészay Ferencz, iíj. * Bónis István * Kolozsvári Antal Wesselényi Miklós br. Gencsy Sándor Szikszay Lajos * Viski Pál * Bartha Dezső * Kovács István * Vincze Ödön * Szász Károly dr. ifj * Bakcsi Sándor
* * * *
Botka Károly Kerekes Endre Póchy Mihály Magyarosi István Diószegi Mór * Szabó Pál * Kerekes József Simó Lajos * Szaosvay Sándor * Bethlen Pál gr. * Pap István * Barabás Sámuel Sombory Lajos * Herepei Árpád Simó Béla * Wass Béla gr. * Bánffy György gr. * Gaál Gyula * Somkereki Miklós * Péter Antal * Bánfíy Kázmér br. * Újvári Oz. József * Schilling Ottó * Vásárhelyi Boldizsár * Gyárfás Albert Bethlen Pál, gr. (L. fennebb.) * Fejérvári Károly * Havas Gyula dr. Incze Gerő * Musnai Károly * Osejdi István Fejérvári Jenő Pánczél János Horváth Mihály Kemény Kálmán br. (L. fen) * Éltető Albert * Gidófalvy István dr. * Lénárt József * Tavaszy József Kemény György br. Eozsnyai Ferencz Dénes József * Putnoki Domokos
* * * *
Csekme Ferencz Nagy Sámuel Dósa Elek Illyés Károly Czakó József ifj * Eákosi Lajos * Vas Tamás Benedek Dénes * Péterfy Dénes * Márton János Molnár Lajos * Dali János Eozsnyai István Eavasz János * Illyés Lajos * Deák Lajos Szilvássy Sándor * Kabós Ferencz Kispál Sándor * Apáthy Péter Kebelei Nagy Pál * Kovács Elek * Nagy Domokos * Barthalus Sámuel * Hegyi Sándor * Sámuel József * Nemes Árpád * Mihály József * Bánffy Jenő br. Timár Károly * Szalánczy Lőrincz * Kelecsényi Károly ' Nagy József * Borosnyai L. Béla dr * Zeyk József ifj. Gyárfás Domokos Kemény Béla br. * Mihály Pál Sebesi Ákos Ugrón János. * Menyhárt András. * Darvay Lajos * Györké János
Karácson Mózes Ugrón Zoltán Somogyi István Kelemen János Bedő Ferencz * Toró Dénes * Sándor Lajos Székely Gergely I ázár Mihály Bartha Sándor Zathureczky Gyula * Kövér András * Lőrincz Gyula Bartha János Nagy Lajos * Benedek Sámuel Székely Gergely (L. fennebb.) Lázár Mihály (L. fennebb) Ujvárossy József Sylvester Dávid * Zágoni Pál * Vén Mihály * Kis Albert Tóth Zsigmond Imecs Ernő * Szász Károly, dunamel. püspök * Antos István * Ősz Salamon * Veres Gyula Székely Gergely (L. íennebb.) Lázár Mihály (L fennebb.) Dónáth József Osia György * Péter Károly * Földes György Kovács Károly Bodor János Kovács Albert Székely Gergely (L. fennebb) Lázár Mihály (L. fennebb.) Bodor Zsigmond * Zoltáni Elek * Bodor Géza
* Székely János * Farkas Ignácz Keresztes Ede * Barthalus János Koós Ferencz Szarvadi Pál Bónis Árpád dr. Horváth Gyula * Pánczél Károly * Gál István * Nagy Sámuel Ajtai Gyula * Gombás József * Gáspár János Malik József Bocz Sámuel Kassay F. Ignácz. Gyarmathy Ferencz * Zeyk József id. Bethlen Géza gr. (L. fennebb.)
* Csathó János * Hegedűs János * Garda József * Kovács Ödön dr. (L. fennebb.) * * * * * * * * * * *
Berde Sándor Herepei Károly Makkai Domokos Elekes Károly Váró Ferencz Szilágyi Gyula Fogarasi Albert Bartha Zsigmond Lázár István Fogarasi Béla Nagy Lajos Lészay Ferenczid.(L.fenuebb.) Gyarmathy Miklós (L. fen.) * Bánffy Ernő br. * Schilling Rudolf (L. fennebb.) Sárkány Ferencz (L. fennebb.) Parádi Kálmán (L. fennebb.) Szabó Sámuel * Geréb Márton
* Török István dr. * Szathmári Ákos Sárkány Lajos (L. fenn bb.) * Balog Károly Kemény Domokos br. üósa Elek L. fennobb) Bihari Sándor (L. fennebb.) Dósa Gábor Horváth Gáspár * Koncz József * Páll Károly * Bedőházi János * Lakatos Sámuel * Horváth. József * Gyulai Demeter Kálmán * Osiki Lajos Sebesi i k o s (L fennobb.) Mezei Ödön dr. * Gyárfás Endre * Szakács Mózes * Bod Károly * Gönczi Lajos * Félegyházi Antal * Solymosi Endie * Olasz Gyula :> Kovács Dániel Kuun Kocsárd gr (L. feunebb.) Kuun Géza, gr, (L. fennebb. Kuun István gr. Balog József Lészay László dr.
* Dósa Dénes Sándor János * Deák (rerő * Vitus Lajos * Simon Ferencz Jánosi Gábor Csűrös Pál * Tokaji Aladár Wesselényi Miklós br. (L. len ) Lőrinczy György Kerekes Sándor * Berényi János * Somogyi Jenő * Xincs Gyula * Petri Mór * Both István dr * Benkő Gábor dr. * Németh Gyula dr. * Székely Töhötöm Szász Domokos (L. fennebb.) Donáth József (L. fennebb) Bodor Tivadar dr. Réz Farkas * Benke István * Bodor Domokos * Székely Bendegúz dr. * Üomián István *'Osősz János * Farnos Dez-ő dr. • * Várkonvi Endre
A *-gal jelzettek a közgjű'éscn jelen vannak.
Folytatólag olvastatik az Igazgató -Tanácsnak a fönnebbi névsor összeállítására vonatkozó 923—1893 számú következő előterjesztése: Fótiszteletü és Méltóságos Egyházkerületi Közgyűlés! Egyházkerületi közgyűlési képviselőinknek mandátuma az 1892-ik év végével lejárván. Ig.-Tanácsunk 2101—1892. sz. a. kelt intézkedése folytán, az általános képviselő-választás egyházkerületünkben keresztül is vitetett. Az ennek eredményében hatóságunkhoz fölíerjesztett választási iratok s illetve, jelentések alapján, lg-Tanácsunk a törvényszerűen
megválasztott képviselőket egyházi törvényeink 9. §. h., pontjában irt jogábúl kifolyólag, igazolván: midőn erről tiszteletteljes jelentésünket megteszszük, igazolt képviselőink névsorát •/• a ' a ) a kolozsvári'egyházmegye, illetve, egyházközségnek egy-egy képviselővel több képviselő által képviseltetésére való jogosultságának engedélyezése iránti kérelmét •//• alá csatoltan, oly javaslattal mutatjuk be, miszerint méltóztassók a törvényszerűen megválasztott egyházkerületi képviselőknek hatóságunk által eszközölt igazolását, valamint a kolozsvári egyházmegyének népessége arányához képest az eddigi két képviselő helyett három képviselővel, az egyházközségnek pedig, mint háromnál több tanitóval ellátott iskolát fentartó egyháznak egy képviselővel való képviseltetését jóváhagyó tudomásul venni. Elnök aa. a megjelent tagokkal közgyűlésünket a szervezeti törvény 4-ik fejezete értelmében megalakultnak jelentvén ki, közgyűlésünk, az Igazgató Tanács előterjesztése alapján, a törvényszerűen megválasztott egyházkerületi képviselők igazolását jóváhagyó tudásul veszi s helyet ad a kolozsvári egyházközség és egyházmegye kérésének, hogy emelkedett népessége arányában, két képviselő helyett három-, és az egyházközség is, mint iskolafentartó, egy képviselővel vehessen részt közgyűlésünkben. 4. Olvastatik az Igazgató Tanácsnak 559—1894. számú előterjesztése. Pőtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Az 1892. évi szeptember 10-én és a következő napokon tartott egyházkerületi közgyűlés óta egyházkerületünk esperesi és főjegyzői karában, részint elhalálozás, részint lemondás folytán, több rendbeli változások történtek. 1. Szilágyszolnoki esperes és egyházkerületi közügyigazgató, néh. Nagy László aa. a múlt 1893. évi május hó 2-án váratlanul elhalván, szilágyszolnoki egyházmegyénk közgyűlése Zilahon 18 3 július 2—3. napjain tartott ülésében, szavazattöbbséggel, nt. Viski Pál, akkori főjegyző aát választotta meg esperesnek; az igy megüresedett főjegyzői állást pedig ugyanazon közgyűlés a szintén szavazattöbbséggel megválasztott Bartha Dezső, volt aljegyző aával töltötte be. 2. Az 1893 év szeptember hó 12. napja nagyenyedi egyház megyénket boritotta gyászba, közszeretetben állott esperesét, nt. Hegedűs Lajos aát ragadván el az élők sorából, kinek helye az egyházmegyének Nagy-Enyeden 1893. évi november hó 20-án tartott közgyűlésében, közfelkiáltással, nt. Sándor János volt főjegyző aával
10 töltetett be, az igy üresedésbe jött főjegyzői állásra pedig t. Barabás József egyházmegyei közügyigazgató aa. helyettesittetett. 3. Az 1893. évi november hó 8-án pedig deési egyházmegyénk érdemekben megőszült esperese nt. Nagy Lajos aa. nyújtotta be lemondását, öreg korával járó gyengeségére hivatkozással, kérvén annak elfogadását. Igazgató-Tanácsunk a lemondást elfogadva, intézkedett az esperesi állás betöltése iránt, mire az egyházmegyének Deésen 1 o93. évi deczember 28-án tartott közgyűlése, szavazattöbbséggel, nt. Pap István volt egyházmegyei főjegyző aát választotta meg esperesnek s az igy megüresedett főjegyzői állásra Barabás Sámuel, egyházmegyei aljegyzőt helyettesitette. 4. Végül, görgényi egyházmegyénk megüresedett főjegyzői állása az egyházmegyének Szász-Rógenben 1893. évi június 6-án tnrtott ülésében Tavaszi József volt aljegyző aával töltetett be. Mindezek alapján, mély tisztelettel kérjük a főt. egyházkerületi közgyűlést, hogy: 1. a volt egyházkerületi közügyigazgató és esperes, nt. Nagy Lászlő aának s nagyenyedi egyházmegyei volt esperes, nt. Hegedűs Lajos aának emlékét jegyzőkönyvileg megörökiteni s nevezettek életrajzait a kerületi közgyűlési jegyzőkönyvben közzététetni szíveskedjék; 2. az egyházkerületi közügyigazgatói állás törvényszerű betöltése iránt intézkedni; 3. újonnan megválasztott esperesek, nt. Viski Pál, Sándor János és Pap István aait, nem különben t. Bartha Dezső és Tavaszi József főjegyző aait felesketni és végül, 4. n.-enyedi egyházmegyei főjegyző-helyettes t. Barabás József aát és deési egyházmegyei főjegyző-helyettes t. Barabás Samu aát a jelen közgyűlés tartamára helyettes jegyzőknek elfogadni s mint ilyeneket a rendes közgyűlési tagok jogával felruházni, méltóztassók. Közgyűlésünk ezen előterjesztést tudomásul véve: a) Viski Pál, szil.-szolnoki-, Sándor János, nagyenyedi- és Pap István deési esperes aaitól, úgyszintén 6) Bartha Dezső sz.-szolnoki és Tavaszi József görgényi főjegyző aaitól a hivatalos esküt beveszi s uj állásuk hív és buzgó betöltéséhez testi, lelki erőt kivan, munkájukra isten áldását kéri; c) az üresedésbe jött egyházkerületi közügyigazgató-választást a tárgysorozatba fölveszi; d) Barabás József aát a n.-enyedi- és Barabás Samu aát a deési egyházmegyék részéről, mint helyettes jegyzőket, a rendes közgyűlési tagok jogával felruházza; é) Nagy László sz.-szolnoki esperes és egyház-
11 kerületi közügyigazgató és Hegedűs Lajos n.-enyedi esperes aai. emlékének megörökítésére jegyzőkönyvébe életrajzukat fölveszi. 5- Olvastatik az Igazgató-Tanács 739 -1893. számú előterjesztése, melyben a sepsi-szt.-györgyi és szászvárosi kollégiumaink kérésére ajánlatba hozza, hogy a miniszterileg kinevezett rendes tanárokat egyházkerületi közgyűlésünk ismerje el rendes tagjaiul. Közgyűlésünk, az előterjesztés értelmében, a sepsiszt. györgyi „Székely Miké" kollégiumhoz miniszterilég kinevezett Pap Lajos és Végh Endre, a szászvárosihoz kinevezett Borcsa Mihály, rendes tanár aait közgyűlésünk rendes tagjaiul elismeri. 6. Elnök aa. bejelenti, hogy a hozzá intézett jelentések szerint, közgyűlésünkén, betegség miatt, nem vehetnek részt: gr. Kuun Géza, és id. Lészai Ferencz, egyházkerületi főgondnok aai, Mezei Ödön dr. és Simó Lajos egyházmegyei gondnok aai. Közgyűlésünk, nevezett tagjainak igazolt távolmaradását, fájó részvéttel veszi tudomásul. 7. Elnök aa. bemutatja Bethlen Gféza grófnak egyházkerületi közgyűlésünkhez intézett levelét, mely szerint, elfoglaltsága miatt, nem felelhetvén meg gondnoki állásának ugy, a mint azt a nagyenyedi főtanoda érdeke megkívánja, a mint azt kötelességérzete rendeli, kénytelen, gondnoki állásától megválni : ez okon lemondását közgyűlésünknek bejelenti és kéri tudomásul vételét, elfogadását. Közgyűlésünk gróf Bethlen Gréza kollégiumi gondnok aa lemondási ügyét, a további intézkedések megtétele végett, átteszi az Igazgató-Tanácshoz. 8. Megalakulván közgyűlésünk, a napirend és tárgysorozat megállapítása előtt szót kért Székely János ,kézdivásárhelyi pap és egyházkerületi képviselő aa. és a hazafiui fájdalomtól mélyen meghatott szívvel emlékezett meg arról az országos veszteségről és gyászról, mely édes hazánkat érte legnagyobb fiának, Kossuth Lajosnak halálával, kinek elhaló porait a nemzet soha nem lankadó kegyelete tán éppen most kiséri haza, hogy hazai földben nyugodjanak. Tisztelettel, hazafias kegyelettől áthatott érzelemmel inditványozza: hogy egyházkerületi közgyűlésünk fejezze ki a vesztés feletti mély részvétét; az elhunyt nagy hazafi örökre maradandó tetteit iktassa jegyzőköny vébe és erről a gyászoló családot részvétiratban értesítse. Egyházkerületi közgyűlésünk, mely a mély fájdalomtűi áthatott és kegyeletes indítványt fennállva hallgatta végig, egyhangúlag járult a mindnyájunk szivéből fakadt indítványhoz és azt határozattá emeli. Jegyzőkönyvében is megörökíti nevének emlékezetét
12 azon férfiúnak, kinek halhatatlanságát megőrzi az idők végéig Magyarország története, melynek egyik dicsőséges részét újjá alkotó tetteivel és hazaszeretetével ő maga teremtette meg. Közgyűlésünk kegyelettel emlékszik meg és hirdeti azon szolgálatokat, melyeket megboldogult nagy hazánkfia a szabadságnak és igy az erkölcsi felvilágosodásnak is teljesítvén, szolgálatot tett a protestantizmus örök törvényének. Midőn nagy hazánkfia elvesztése felett való mély részvétét ezennel kifejezi, azt a gyászoló családdal közölni, oly kötelességének tartja, melynek teljesítése által egyházkerületi közgyűlésünk részt óhajt venni a fájdalom búi, hogy ez által is enyhitsen az ők pótolhatatlan veszteségén. 9. Napirendre térve, elnök aa. fölhívja közgyűlésünket, az Igazgató-Tanácsnak, jelen közgyűlés tárgysorozatát illető, 830—1894. sz. alatt közgyűlésünk tagjai kö?t kiosztott „ J a v a s l a t a " alapján, a tárgysorozat megállapítására. Közgyűlésünk a javaslatot felolvasottnak tekinti, és a benne foglalt tárgysorozatot, változtatás nélkül, elfogadja. 10. Tárgysorozat rendjén elnök aa. a házszabályok 6 §-ának b) pontja értelmében kiküldendő bizottságok kinevezésére nézve megteszi ajánlatát. Közgyűlésünk, elnök aa. ajánlatát elfogadván, a következő bizottságokat nevezi k i : 1. K é r v é n y e k átvizsgálására és előterjesztésére: Zeyk Gábor, Bihari Sándor, Somkereki Miklós és ifj. Szász Károly dr. 2 S é r e 1 m i ügyek átvizsgálására és előterjesztésére: Geréb Márton, Bartha Lajos és Borosnyai Péla. 3. I n d í t v á n y o k átvizsgálására és előterjesztésére: Nagy Sámuel, gróf Wass Béla, Deési Gyula és Bodor Géza. 4. Az Igazgató-Tanács évi jelentésének megvizsgálására: Gyarmathy Zsigmond, Váró Ferencz, Elekes Károly, Lénárt József, Kincs Gyula. 5. Az 1894—5. évi e g y h á z k e r ü l e t i k ö l t s é g v e t é s megvizsgálására és előterjesztésére: Zágoni Tál, Szilágyi Gyula, Gaál Gyula. 6. A s z a v a z a t o k b e s z e d é s é r e : Sárkány Ferencz, Menyhárt András, Elekes Viktor dr., Koncz József, Balogh Károly, Musnai Károly, Lázár István. 7. A királyhágón túli testvér-egyházkerületek jegyzőkönyveinek áttanulmányozására és jelentéstételre az 1894. évre való működési körrel; Gróf Bánífy György, Török István és Péter Károly, 11. Tárgysorozat rendjén, elnök aa., a Házszabályok 6. §-ának
13 a) pontja értelmében jelzi, hogy a jövő egyházkerületi közgyűlésen való működési hatáskörrel a következő bizottságok lesznek megválasztandók: a) az igazgató-tanácsi ügykezelés megvizsgálására ; 6) az egyházkerületi számadások megvizsgálására és c) az egyházkerületi kebli pénztár megvizsgálására külön-külön három tagú bizottság. Közgyűlésünk a jelzett bizottságoknak jelen ülésezései során megválasztatását elrendeli. 12 Tárgysorozat rendjén olvastatik az Igazgató-Tanács 827 — 1894. számú következő előterjesztése : Főtiszteletü egyházkerületi Közgyűlés! Tisztelettel jelentjük a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlésnek, hogy egyházi törvényeink 89. §-nak 2. pontja értelmében, az 1887. évben választott dr. Kolozsvári Sándor, dr. Kovács Ödön, Gryarmathy Miklós, Parádi Kálmán és Domokos Antal igazgató-tanácsos atyánkfiainak mandátuma a múlt 1893. év végén lejárt, miért is ezen igazgató-tanácsosi állások a jelen közgyűlés által betöldendők. Az egyetemes konventi képviselői állások közül egyik egyházi képviselői állás, a néhai Nagy László aa. halálával és a gimnáziumi tanárjelölő bizottságban egyik tagsági hely, a néhai Róth Pál aa. halálával, szintén megürülvén, mély tisztelettel kérjük a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlést, hogy 1. az öt igazgató-tanácsosi s ezek között az elnök-helyettesi állás betöltése, 2 az egyik egyházi konventi képviselői állás betöltése és 3. a girnnáziumi tanárjelölő bizottság egyik tagsági helyének betöltése iránt, egyházi törvényeink 106. §-nak f. pontja értelmében, intézkedni méltóztassék. Végül, tisztelettel megjegyezzük, hogy gróf Bethlen Géza számfeletti igazgató-tanácsos aa. állásáról lemondott s igy az igazgató • tanácsosok törvényes száma, mely tévedésből 1 l-re emeltetett volt, ismét helyre van állítva. Közgyűlésünk ezen előterjesztésben jelzett 1. öt igazgatótanácsosi, 2. egy konventi képviselői és 3. egy gimn. tanárjelölő bizottsági állás betöltésére jelen ülésezése során a választás eszközlését elrendeli. 13. Tárgysorozat rendjén, elnök aa. fölhívására, püspök aa. előterjeszti következő évi jelentését: Nagyméltóságu Báró, Elnök U r ! Főtiszteletü Közgyűlési Nyolczadik püspöki jelentésemet vagyok előterjesztendő. Nyolcz év! Pár röpke perez az örökkévalóságban, de hosszú idő az élet
14 alkonya felé, főleg ha azt a gyönge ember oly széles munkakörü, a kormányzás és ügyintézés annyira szétágazó szolgálatterón tölti el, mint a minőre az erdélyi kálvinista püspök hivatva van, ha küldetését betölteni igyekszik. Szám szerint 37 hivatali elődöm közül csak 11-nek jutott osztályrészéül a szolgálattétel ennél hosszabb ideig; a többi a feladat terhe miatt még rövidebb idő alatt összeroskadott. En az Isten iránti mély hálával ismerem el, hogy nagy kegyelmét erőtlenségemben sokszor és sokképpen megdicsőitette s a szolgálatban összehasonlitva a letűnt nehéz és válságos időkkel, melyek nem egyszer egész anyaszentegyházunkra nézve az élet-halálharcz legnehezebb kérdéseit vetették fel, oly korszakot engedett s rendelt számomra, midőn az alkotmányos szabadság verőfényén gyorsan csirába szökken az elhintett mag, virulás kél még a tar mezőkön is, csak az nem él és halad előre, kinek szivében nem lakozik élő hit, mely hegyeket mozgat s kiben hiányzik a tettre készség, az akadályokkal is megküzdeni képes kitartás, mely előbb-utóbb sikerre vezet, még akkor is, ha parányi erő rejlik benne. Ez igazságnak felemelő bizonyítékait szolgáltatja magyar protestáns egyetemes egyházunk közelmúlt éveinek története, tekintsük azt akár a maga egészében, akár egyes alkotó részeiben. A — mondhantám — rohamos erőgyűjtés s annak folytán a gyors fejlődés jelei láttatnak mindenfelé s egy rövid év alatt a haladás sokkal nagyobb arányú, mint hajdanta évtizedek alatt. A haladó kor szelleme, mely az avatag intézmények rcmjai felett uj meg uj alkotásokat hoz létre s a köz- és egyéni szabadság birodalmának határait mindinkább kiszélesíti; a protenstáns egyháznak nem ingathatja meg fundamentumait, sőt új meg új erősségekkel gyarapítja azokat. Erős hitem az, hogy ha azon mélyreható s a maguk egész telyességükben napirendre került egyházpolitikai reform-javaslatok, melyek a magyar állam s az annak kötelékébe tartozó öszszes egyházaknak az állammal szemben és egymásközti viszonya s egész belélete gyökeres átalakítását czélozzák, törvényhozási utón megoldásra jutnak, protenstáns anyaszentegyházunk a kétségtelenül bekövetkezendő nehéz vívódások tüzéből megtisztulva s megerősödve fog kikelni és világtőrténeti küldetését az eddiginél még sokkal fokozattabb mérvben fogja betölteni; de, s ezt nem hallgathatom el, csak azon esetben: ha mindazok kik a magyar haza s abban a protenstáns egyház javát szivükén hordozzák, fölibe emelkednek a kicsinyes tekinteteknek, a magánérdeket alárendelik a köznek s egygyé fórnak egy fenséges gondolatban, a magyar állam szuverén fölényének, nemzeti egységének, minden külbefolyástól ment függetlenségének gyönyörű gondolatában. Egyetemes egyházunk törvényhozó testülete is ezt az álláspontot foglalta el, midőn kimondotta, hogy az egyházpolitikai függő kérdések megoldása az állami törvényho-
15 zás jogkörébe tartozik s azok nem a különböző, nagyon szétágazó, egymással ellentétes felekezeti érdekek szempontjából birálandók el. E zsinati álláspont bölcsessége előtt részemről is meghajolva, tartózkodom vélemény-nyilvánitástól az egyes konkrét kérdésekben. Hadd végezze az állami törvényhozás a maga dolgát s végezzük mi is a magunkét, mely nem lehet más, mint az, hogy szellemi, és anyagi erőnket gyarapitsuk ; élesszük a hitélet tüzet; fejlesszük s új meg új alkotásokkal gazdagítsuk az anyaszentegyház fenmaradását, haladását biztosító intézményeket s első sorban mi lelkipásztorok, egyetértve s kezet fogva a hívekkel, még önfeláldozás árán is legyünk hű őrei a gondjainkra bizott magas rendű érdekeknek. Zsinati törvényhozásunk összes intézkedései, a már szentesitett s kihirdetésre váró új egyházi törvények,azok a nagy szabású alkotások, melyekre nézve a zsinat kimondotta a „légyen'1 szót-, mind ezt czélozzák. A főtiszt, közgyűlés tagjai előtt ismeretesek ezek s igy felsorolásuk egészen felesleges volna, szorítkozom ennélfogva jelzésére csupán azon intézkedéseknek, melyek a mi egyházkerületünket legközvetlenebbül érdeklik. Ezeknek egyike az, hogy az unió az erdélyi és a többi testvérkerületek közt sokkal bensőbbé s telyesebbé lett, mint a minő mértékig az az 1881-iki zsiuati törvényhozásban kifejezésre vala juttatva. Kivéve a mi egyházkerületünknek a történelmi fejlődés rendjén létre jött, egészen speciális jellegű belszervezetét, melynek megbolygatása nem volna sem indokolt, sem időszerű, az egyházi élet szabályozására s irányítására vonatkozó többi összes törvények hatálya, kerületi közgyűlésünk előzetes beleegyezése folytán, ki lett terjesztve reánk is s viszont, hosszú sora azon elveknek, melyek a mi egyházi fejlődésünk rendén emelkedtek érvényre, a testvér egyházkerületek részére is recipiálva s törvénybe iktatva lettek. Történt azonban a mi eddigi alkotmányos belszervezetünkben is igen lényeges módosulás, és pedig az, hogy a zsinati képviselők választása, a testvérkerületek mintájára, a presbitériumok jogkörébe lett utalva s így a zsinati képviselet megalkotására is egy egységes közös alap lett megállapítva. Hatalmas lépés ez is, az unió egész telyessógének végczélja felé s meg vagyok győződve arról, hogy az uniónak ez egy új és erős kapcsa lesz, mely gyarapítani fogja biztosítékait azon benső egységnek, mely az egyetemes egyház egyes alkatrészeit megvíhatatlan falanxa tömöríti s elválhatatlanul egybeköti. A főtiszt, közgyűlésnek külön előterjesztés rendén alkalma leend, az új törvények életbe léptetésének kérdésében döntő szavát hallatni. Másik az, hogy az országos segélyalap áldásos intézménye, a törvényhozási ujabb intézkedések folytán, az eddiginél mélyebb gyökereket fog verni s ha, a miben nem szabad kételkednünk, a törvény-
16 hozás intencióinak megfelelően lesz a törvény végrehajtva, a mélyebbre nyúló s jobban táplált gyökerek törzse s lombkoronája is virulóbbá lesz. Segitő jobbját nyújtotta felénk az állami törvényhozás is, a domesztika eddigi összes jövedelmét meghaladó összegű államsegélynek immár meg is történt folyósitása által. Biztató kilátásunk van arra, hogy az 1848-ikévi XX. törvényczikk szellemének folyományakint az állam még további s még nagyobb mérvű s állandó jellegű dotációban fogja részesitni egyetemes egyházunkat, s azon helyzetbe jövünk, hogy, a többek közt, a papifizetések rendezése nemcsak törvénybe legyen beiktatva s a 600 frt. minimum elvileg megállapítva, de testet nyerjen az ige valóságban is. Tői sem tehető az állami törvényhozásról, hogy a midőn kilátásba helyezte, sőt saját akciója program mjába fői vette a nálunk aránytalanul gazdagabban dotált katholikus egyház kongruájának rendezését, elzárkózhatnék jogos követelményétől azon egyháznak mely az állam fennálásának s a nemzeti erők konszolidációjának jelentékeny tényezője és az állami jogrendnek feltétlen hive. Az állami törvényhozás intézkedése nyomán, folyamotban van a tanítói fizetések összeírása is s az állam e czímen is nyújtani fogja felénk segitő jobbját. Egészen Önerőnkre vagyunk azonban utalva egy egyetemes jellegű papi özvegy-árvai gyámintézet s ezzel kapcsolatban, egy papi nyugdíjintézet megalapításában. Zsinatunk ezekre nézve is, mint már előző jelentésemben is jeleztem vala, kimondotta az elhatározó szót s ezeknek megalkotását a konvent egyik legnemesebb, de egyszersmind legnehezebb feladatává tűzte ki és pedig oly utasítással, hogy a gyámintézet három év keretén belül megalapitandó s egyszersmind megteendők az előkészületek, illetőleg, folyamatba indítandó a szükséges erőgyűjtés a végett, hogy a következő zsinat a papi nyugdíjintézet tényleges életbeléptetését is kimondhassa. Van szerencsém, a főtiszt, közgyűlésnek tudomására hozni, hogy a konvent által elnökletem alatt kiküldött bizottságnak az általam kidolgozott tervezet be lesz mutatva a legközelebbi napokban s a jövő hó végén tartandó konvent azon helyzetben lesz, hogy e kettős czélu, nagy fontosságú intézet kérdését érdemleges tárgyalása alá veheti. Annak az alkotó, mondhatnám, teremtő erőnek, mely egyetemes egyházunkban rejlő, fölemelő s tán nem túlzás, ha azt mondom: csodálatra méltó megnyilatkozása azon áldozatkészség, mely a zsinati ismeretes határozatok folytán a debreczeni s kolozsvári fakultások érdekében mind nagyobb és nagyobb arányokat ólt. A vallásos buzgalom örök forrása kristály-hullámokat vet föl, melyek megtermékenyitik a sziveket. Kiváltképpen a tiszántúli testvérkerület kebelében nagy dolgokat cselekszik az Ur, midőn nemcsak az egy hitet vallókat, de még a különböző hitű lelkeket is egyesíti egy közös
17 szent czélban: oltárt emelni a magasabb rendű tudományosságnak, s fölépitni messze fénylő fárószát a protestáns szellemnek. Általunk, kik gyöngébbek és szegényebbek vagyunk, nem végezhet az Ur oly nagy dolgokat, mint ott; de igyekeztünk mi is, nem maradni nagyon hátra a nemes verseny terén s ha a főtiszt, közgyűlés magáévá teendi Igazgató-Tanácsunknak a kolozsvári fakultásra vonatkozó előterjesztését s javaslatait, a mi kerületünkben is kikéi sírjából s megelevenedik előttünk a rég letűnt fejedelmi kor, mely magas rendű intézményt k létre hozásában mutatta meg nagy erejét. Az ily intézmények létrejötte nem egyik, vagy másik embernek érdeme, hanem nyilatkozása a mindnyájunkban élő és ható isteni szellemnek, mely egy közös törekvésben, összhangzásba ringatja a lelkeket, hősökké avatja a gyöngéket s mint hajdan a hadak utján, diadalra vezérli a küzdőket. Nem szűnök meg, hálát adni Istennek, hogy a küzdők sorában ott lehettem s lehetek én is s a kivívott diadal öröméből egy parányi részt magamnak én is kérhetek. Fényre nem vágyom, az az Ur egyszerű szolgáinak halántékait nem is köritheti, de egy sugár jól esik nekem is. Arra nézve, hogy a központi kormányzat s ügyintézés körében minő szolgálatokat végeztem, az arra hivatottakkal együtt, elég lesz, utalnom az Igazgató Tanácsnak közkézen forgó jelentésére, mely főbb vonalaiban, az egész akczió képét hiven tünteti föl. Merem állitani> hogy e jelentés — összehasonlítva az előzőkkel — bizonyítékául szolgál annak, hogy Igazgató-Tanácsunk még egy évben sem végzett oly széles körű, egyházkerületünk szellemi s anyagi érdekeit s egész jövendőjét oly mélyen érintő munkát, mondhatni, forrongó tevékenységet, mint az utóbbi közgyűlés óta. Eltekintve azon hovatovább mind belterjesebbé váló ügyintézéstől, mely az egyes egyházközségek, iskolák, kollégiumok fokozatos fejlesztését, a központi segély-források igazságos és méltányos értékesítését, általában, az egyházi, vallásos és kulturális élet gondozását czélozta: főleg három magas rendű czél elérésére irányította tevékenységének legnagyobb részét s erejét. E hármas czélt csak röviden jelzem. Egyik: a sikerrel végrehajtott pénzügyi miveletek által lehetőleg növelni a központi segély-források állandó alapjait, új tőkék szerzése által. (Mellékesen jegyzem meg, hogy az utóbbi néhány év alatt, az alaptőke gyarapodása meghaladja az ötöd-fél-százezer forintot s így megközelíti az 1,000.000 korona értéket). Másik: a központhan kezelt alapok több mint felerészének, a főtiszt, közgyűlés által megálllapitott szabályzat keretében, jelzálog kölcsönökbe elhelyezés utján való biztosítása, gyümölcsöztetése. Ez úton jutottunk s vagyunk ma is, sőt leszünk még huzamos ideig azon kedvező helyzetben, hogy a míg országszerte az állam háztartása egyensúlyának helyreállítása s ezzel
a
]8
kapcsolatban az állam hitelének nagy mérvű emelkedése következtében. az általános kamatláb 4°/0-ra, sőt még azon alól is csökkent, egyházkerületünk a központi kezelés alatt álló segélyalapok haszonélvezőinek nemcsak hogy kiszolgáltatja az 5°/0 ot, hanem még ezen felül közalapunk bevétele jelentékeny töbletet tüntet föl, mely a segélyezések ujabb meg ujabb forrását nyitja meg. Az évi jövedelem-többlet megközelíti a 12,000 forintot. Harmadik czél, • • mely felé Igazgató-Tanácsunk nagy erőfeszitéssel törekedett, lehetővé tenni tényleges megvalósítását a főtiszt, közgyűlés azon utasitásának, mely szerint a kolozsvári theol. fakultás lehető rövid idő alatt szerveztessék s megnyittassék, a mint ezt már fennebb is jelzem. A főtiszt, közgyűlés jogkörébe tartozik, mérlegelni értékét azon igyekezetnek s az elért eredménynek, melyet e hármas czél érdekében kifejtettünk s fölmutathatunk. Kétségtelen, azonban, hogy bármily arányú legyen is a központi kormányzat körében az erő gyarapítása : a fő kérdés mégis az, hogy minő élet lüktet s minő haladás észlelhető az egyházkerület kormányzata alá tartozó egyházmegyékben, egyházközségekben, s iskolákban, mert a központi erőgyűjtés és kormányzás nem önczél, nem hatalmi érdek, hanem csupán eszköz arra, hogy irányítsa az egyes alkatrészek fejlődését s elősegítse azoknak virulását. Jelentésem mellékletei — örömmel konstatálhatom — e fő kérdésre is kedvező válaszul szolgálnak. Kitűnik azokbúl, hogy esperesi s általában egyházmegyei egész tisztviselői karunk hivatását nemes buzgalommal igyekszik betölteni s a közvetlen kormányzatára bizott egyházközségekben, iskolákban, ha van is még sok helyt sok fogyatkozás, de általában véve, jelentékeny haladás jelei nyilvánvalók. A mi, például, az egyházi építkezések ügyét illeti, daczára annak, hogy azoknak túlnyomó többsége már az 1891-ik év végéig megoldásra jutott, az ujabb meg ujabb építkezések azóta is nagy arányokban folyton tartók. Mig 1891-ben a végrehajtott építkezések értéke 150.000 frt volt, az 1892-ik évben 200,00(i frtot meghaladó összeg lett befektetve; igy a többlet több, mint 45.000 frt. Megjegyzem, hogy ez összegbe nincs befoglalva nagy tömege azon építkezéseknek, melyeket Igazgató-Tanácsunk a központi alapok befektetése által eszközölt s melyekről az igazgató-tanácsi jelentés részletesen referál. Az áldozatkézség ékesen szóló bizonyítéka az is, hogy a kegyadományok és szorgalmi jövedelmek, melyeket egyes híveinknek buzgalma, a kerület külömböző vidékein, helyi szükségek fedezésére teremt elő, folyton gyarapodó fillérenkint összegyűlt, több mint 80.000 frt; számításon kivül hagyva az egyes egyházközségek, iskolák s a központi czélok ja?ára befolyt s az igazgató-tanácsi jelentésben felsorolt adományokat és alapítványokat. Felette örvendetes
19 a kepeváltási alapok s magtárak értékének, mondhatni, rohamos emelkedése, a mi annak bizonyítéka, hogy a kezelés s ellenőrzés sokkal szigorúbb és éberebb, mint hajdanta volt. Összehasonlítva előző jelentésem adataival, az értékemelkedés meghaladja a 120.000 frtot, ugy hogy 1892 végén, a nevezett alapok kerekszámban 1.331,000 frt érteket képviseltek s ha ehhez még hozzászámítjuk a közelmúlt évi gyarapodást, melyre nézve a részletes adatok nem állanak még ren1 delkezésemre : bizton állíthatjuk, hogy fölemelkedtek azok í ^ millió forintig. Gyorsan közéig e szerint az a várvavárt időpont, a midőn egyházkerületünk jelentékeny részében legalább is a terménybeli kepe tényleges megváltása keresztül vihető lesz. Határozott Ígéretet nem merek tenni, mert időm s hanyatló erőm a most már folyamatban levő akcziókkal annyira túl van terhelve, hogy tíjabb nagyobbszerü vállalkozásra tartózkodva gondolok, de arról biztosítom a főtiszt, közgyűlést, hogy a lehetőség korlátai között, igyekezni fogok, kidolgozni egy tervezetet, mely a kepe váltságának a létező alapok, a kerület, az egyetemes egyház erejének egyesítése által, az állam részéről való hozzájárulásnak igénybevételével, annak keresztül vitelét fogja megkísérlem. E jelentés mellékleteinek érdekes adatai még a következők is. Tanköteleseink száma, összehasonlítva az előző évvel, 449-el csökkent s volt 62,060, míg a tényleg tanulók száma 513-mal emelkedett s ennek folytán a tanköteleseknek átlagosan 80.39°/o-a járt iskolába, csaknem 4°/0-al kedvezőbb lett az arány. Néhány felekezeti iskolánkat az állam átvevén, azoknak száma apadott 6-al s van jelenleg 423 s kedvező jelenség az, hogy az államosítás daczára, emelkedett a felekezeti tanítói állomások száma 4-el s van most 460. A konfirmáltak száma csökkenést mutat. Emelkedést mutat a lélekszám-gyarapodás is. Született 15,570 gyermek; 110-el több, mint az előző évben. Meghaltak 11,308-an, e szerint, a gyarapodás 4,262. Ehhez még hozzászámítandó a vallásváltoztatás folytán nyert szaporodás is; ugyanis, egyházunkból kiléptek 168-an, hozzánk átjöttek 361-en s e szerint, nyereségünk 193 és így az emelkedés összesen 4,455. Kedvező tünet az is, hogy házasságra lépett 3799 pár, 298-al több, mint az előző évben. Hivatalos kiszállásokat aránylag nem sokat végezhettem; a központi sok águ ügyintézés e tekintetben gyakran szolgált akadályul. Önkint értendő, hogy a zsinat utolsó ülésszakának tanácskozásaiban, 2 konventi s a Baldácsi-alapítványt intéző bizottság üléseiben, társaimmal együtt, részt vettem. Templom-szentelést kettőt végeztem és pedig: aug. 6-án Szász Károly duna-mellóki püspök-társammal együtt szenteltük fel a palota-ilvait, mely a br. Kemény és br. Bánffy családok nemes áldozatkészségét s az agg, de most is ifjú lelkű
20 id. fiodó Károly és nejének ritka hitbuzgalmát hirdeti s megörökíti. Most már a topliczai gyönyörű völgy mentén két templomunk van s ha isten megsegit, ez évben fölépül a körlelkészség székhelyén a harmadik, a topliczai. Másik felszentelt templom a kis-eskűllői, mely az 50-es évek óta romhalmaz tolt s most az egyházkerület segélyével és mélt. Szaosvai Sándor főgondnok urnák s nemes szivü nejének, br. Wesselényi Josephine-nek áldozatkész közreműködésével épült föl és okt. 14-én lett fölszentelve. Még egy néhány templomszentelést kénytelen voltam helyettesítés utján végeztetni, de nagy lelki örömmel konstatálhatom, hogy püspöki szolgálatom kezdetétől számítva, immár 38 uj templomot szenteltem fői; szám szerint éppen annyit, mint a hányadik püspöke vagyok a kerületnek. Ez évben még néhány templom vár felszentelésre. A múlt év szept. 10-én szerencsés valék fölszentelhetni a tudománynak is egy gyönyörű templomát: a sepsiszentgyörgyi, immár telyessé emelkedett középiskolánk nagy diszü uj épületét, és pedig a nemes székely nemzet színe-javának örömteli részvétele mellett. Az ünneplő közönség fénylő soraiban ott tisztelhettük nagymélt, ker. főgondnokunkat, közgyűlésünk nagy érdemü elnökét is. Febr. 13 án a székelyudvarhelyi, szept. 1-én a nagyenyedi, november 11-én a deési püspöki vizsgálat alatti egyházközségekbe szállottam ki, a megürült papiállomások betöltését előkészítendő. Jun. 25-én részt vettem gr. Kuun Kocsárd, fejedelmi alapitónk 90-ik születésnapja évfordulójának ritka szép jubileumán, az igazgató-tanácsi küldöttség élén tolmácsolva egyházkerületünk elismerését s el nem évülő háláját a nagy érdemü férfiú iránt. Nagyenyedi theol. akadémiánkat a múlt évben kétszer látogattam meg, és pedig jun. 22-én a theol. évzáró vizsgákon, és szept. 1. s következő napjain tartott papi szigorlatok alkalmával. Az utóbbiakkal egyidejűleg tette le kitűnő eredménynyel theol. magántanári szakvizsgáját — fájdalom, — már csak néhai Z. Kiss Albert, feltorjakaratnai ifjú pap afia, ki azután ideiglenes alkalmazást nyert valá az akadémián, a hasonlóképp korán elhunyt Józsa Zsigmond rendes tanszékén. Mindkét váratlan veszteség végzetszerü csapáskint sulytotta akadémiánkat, mert meg valának áldva kiváló talentumokkal s a theol. szakképzettség ritka mértékével tündököltek a theol. tudományok éppen azon ágaiban, melyekre hazánkban aránylag legkevesebben képesitik magukat. Hirtelen elmúlásukra fájdalommal gondolunk vissza, annyival is inkább, mert elhunytuk folytán, az akadémiát súlyos válság fenyegette volna, ha nagytiszt, dr. Kovács Ödön és Berde Sándor tanár urak nemes önfeláldozással s elismerést érdemlő erőfeszítéssel az illető tantárgyak előadására önkint nem vállalkoznak vala.
21 Ha a jelzett jeles fiatal erők bús emlékük fölidézése végett le kellé szállanom a halál árnyékának völgyébe, ott maradok még egy néhány perczig, társalogni azoknak árnyaival is, kik a múlt év folytán esperesi karunk soraiból ragadtattak el. Az árnyak között tekintetem legelőször szilágy-szolnoki egyházmegyénk néhai nagy érdemü esperesének, egyházkerületünk volt direktorának, Nagy Lászlónak megdicsőült alakja felé fordul. Én benne nem csak a ritka jelességekkel ékes egyházi tisztviselőt, egyházkerületünknek egyik nagy buzgalmu s fáradhatlan tevékenységű vezérférfiát, a magyar hazának hű fiát, de egyszersmind a legnehezebb küzdelmekben kipróbált hűsógü elvtársamat s nagyon szeretett barátomat siratom s midőn a múlt év május hava 2-án jóságos letkét visszatükröző szemeit lezárta, sietve-siettem, hogy ravatala felett is áldozzak könnyeimmel. Szomorú kötelességemnek tartam, részt venni azon mély gyászban is, mely nagyenyedi egyházmegyénket borította el szelíd lelkű esperesének, néhai Hegedűs Lajosnak szept. 10 én történt elhunyta folytán, kit egyházkerületünk közvéleménye a megürült generális direktori székre, mondhatnám, már kijelölt vala. A megnyilatkozni készülő elismerés s bizalom most már kifejezésre nem juthat. Bár igen lényeges kérdésekben, melyek egyházkerületünk beléletében a közelebbi évek alatt előfordultak — álláspontunk egymásétól eltérő volt, — mindig becsültem és szerettem őt, mint oly embert, ki aző jószivéből sok jó kincset hozott elő s egyházmegyéje felvirulásán hivő, tűrő s el nem fogyó szeretettel munkált. Mindkettőjüknek emlékezete legyen tőlünk áldva! Esperesi karunkban támadott a múlt évben még egy űr, Istennek hála, nem az enyészet diadalma folytán, hanem önkénytes lemondás s nyugalomba vonulás miatt. Deési egyházmegyénk volt espereséről, nagytiszt. Nagv Lajosról emlékszem meg. A gondjaira bizott egyházmegyének ritka hűségü sáfára volt ő s eléggé nagyra nem becsülhető érdemeket szerzett magának az egyházmegyében létező feles számú erőtlen egyházközségek vagyoni ügyeinek rendezése, s lelkiismeretes ellenőrzése, sok helytt az egyházközségek vagyonának kezelése s gyarapítása által. Az esperesi szolgálat terhes igáját hajlott kora miatt letette. Adja az Isten, hogy a kötelesség-telyesités boldogító érzetét itt alatt még sokáig élvezhesse ! A megürült helyekre a közbizalom által elhívott utódokat szeretettel s azzal a bizalommal köszöntöm, mely szolgálattételeik sikeréhez mindnyájukban élő. Jelentésemet végzem. Megtettem, a mit gyönge erőm megtennem engedett. A múlt évi közgyűlés óta beérkezett 2016 ügydarab, és kivéve azon néhányat, mely nyilván van tartva, vagy az utolsó perczben érkezett, elintéztem valamennyit. Mindazoknak, kik engemet
22 szolgálat-tételeimben jó tanácsosai, segedelemmel istápoltak s fogyatkozásaim iránt elnézéssel viseltettek, hálás érzülettel mondok köszönetet s mig szolgálatom ideje lejár, kérem jó indulatukat továbbra is. Jelszavunk legyen a jövőre is az, a mi volt eddig. Munkáljunk élő hittel, egymás iránt atyafiságos türelemmel, szeretettel anyaszentegyházunk felvirulásán, abban a felemelő tudatban, hogy a midőn ezí tesszük, leróni igyekszünk szent tartozásainkat szeretett hazánk, nemzetünk iránt. Isten segitsen, áldjon meg mindnyájunkat! Közgyűlésünk nagy figyelemmel és lelki gyönyörűséggel hallgatta püspök aának lankadatlan, buzgó munkásságával elért, örvendetes jelenségekben .kiválóan gazdag és az egyházkerületünk magas rendű czéijaihoz nem remélt gyorsasággal közel vivő, meglepően kedvező eredményekben páratlanul álló jelentésót, me lyet midőn teljtartalmulag jegyzőkönyvre vétetni határoz : püspök afia. elévülhetetlen érdemeinek ez ujabb tényeiért meleg köszönetet szavaz és kéri azt, ki Őt nekünk jó kedvében, nagy dolgok véghezvitelére adá, tartsa meg még soká egyházkerületünk javára, diszóre, felvirágoztatására. 14. Főt. püspök afia. jelentése után, elnök afia a gyűlést öt perezre felfüggeszti. Az öt pereznyi szünet letelvén, elnök aa. a gyűlést újból megnyitja. 15. Tárgysorozat rendjén elnök afia. elrendeli az Igazgató-Tanács következő évi jelentésének felolvasását. Főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés! Másfél éve annak, hogy a legközelebbi egyházkerület! közgyűlés megtartatott s igy ez alkalommal az egyházkerület közigazgatásának felelős vezetésével megbízott Igazgató-Tanács kötelességszerű jelentését a lefolyt másfél évi munkásságáról szerencsés megtenni. Másfél év az anyaszentegyház örökéletéhez mérten, parányi idő, de egy ember életében hosszú pálya, széles küzdőtér s reánk nézve, főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés, kik az egyházkerületi kormányszervezet száz meg száz alkatrészének összhangzó működését felügyelni, a hiányok pótlását eszközölni s az egész kormánygépezet öntudatos, előrehaladó működését vezetni, felelősség mellett, kötelesek ragyunk: másfél évi idő a megvalósítandó feladatok nagy halmazát jelenti, melyet Isten segedelmével, kitartó munkásság által, legnagyobb részben elvégeznünk, sikerült. De nemcsak a mindennapi administratio vitelének magában is számottevő munkája nyert elintézést a lefolyt egyházkerületi év alatt, hanem a főtiszteletű egyház-
23 kerületi közgyűlés 1889. évi 64. jkvi számú határozatainak s az 1891. évi rendkívüli közgyűlés határozatainak végrehajtása, illetne, a végrehajtási munkálatok legnehezebb befejező részének foganatosítása is erre az időre esik s főkint e nagy fontosságú s egyházkerületünk előhaladásának, jövő nagyságának munkálására oly lényeges befolyást gyakorló határozatok kedvező elintézésének indokából állíthatjuk, hogy a lefolyt egyházkerületi év eredményeire megnyugvással tekinthetünk vissza. Mielőtt azonban végzett munkálkodásunk tüzetesebb ismertetésébe fognánk, az ilynemű jelentések szokásos formáját megtartva, szóljunk előbb az egyetemes egyházi testületeknek a lefolyt idő alatt végzett működéséről. 1. A magyarországi ev. ref. egyház egyetemes zsinata a múlt 1892. év novemberében ült össze harmadszor s ez alkalommal a törvényjavaslatot teljesen letárgyalta, megállapította s intézkedést tett a legfelsőbb királyi szentesítés kieszközlése iránt. A m. kir. közoktatási kormány azonban az új törvények 5. §-ában — mely az állami segédkezés igénybe vehetéséről szól — s az iskolaügyi fejezetben némely bővebb körülírásokat és csekély pótlásokat kívánván: ezek megejtóse végett, újabb zsinati ülés összehívásának szüksége állott elő, mely is a múlt 1893. évi november hó 14. és J5-én a kivánt kiegészítéseket elfogadta s az igy végleg megállapított törvényt, szentesítés végett, legfelsőbb helyre, illetékes úton felterjesztette s a szentesítés megnyerésének biztos reményében, meg is választotta ama bizottság tagjait, mely ő Felsége előtt a magyarországi ref. egyetemes egyház hódoló köszönetét bemutassa. Egyházkerületünk részéről e bizottságba főtiszteletű Szász Domokos püspök, br. Bánffy Dezső főgondnok, Hegedűs Sándor egyházkerületi képviselő és Bartha Lajos esperes aai lettek beválasztva. Időközben aztán a törvény szentesítése megtörtént, a kellő számú példányok egyházkerületünkhez is megkűldettek s a jelen egyházkerületi közgyűlés fog a tárgysorozat rendjén teendő külön előterjesztésünk alapján azok életbe léptetésé iránt intézkedni. Az 1892. évi novemberi zsinat a törvényjavaslat letárgyalása után, a Debreczenben felállítandó bölcsészeti és a Kolozsvártt felállítandó theologiai fakultások ügyét is tárgyalás alá vette s e tekintetben kimondotta, hogy a nevezett intézetek felállíthatására még szükséges összegek megszerzését, a kötelező megadóztatás mellőzésére!, az önkénytes adakozás folytonosan buzgó és kimeríthetlen forrásának igénybe vételével kivánja beszereztetni. Elhatározta továbbá a lelkészi özvegyek és árvák számára egy országos gyámintézet megalkotását; a lelkészek nyugdíjazási ügyének rendezését s a csekély díjazású tanítók segélyezéséről való gondoskodást is s ezen ügyek előkészítésével az egyetemed konventet
24 bizta meg. Az országos gyámintézet, mint legsürgősebben megvalósítandó intézmény létesítésének előmunkálatai a konvent határozata folytán már meg is kezdettek s így remélhető, hogy egyetemes egyházunk eme rég érzett szüksége mielőbb pótolva íeend. 2. Az egyetemes konvent múlt évi üléseit márczius hó 14 19. napjain tartotta Budapesten, főtiszteletű Kun Bertalan püspök és nagyméltóságu Tisza Kálmán főgondnok aai. elnöklete alatt. Általános érdekű határozatai közül nem mulaszthatjuk el e helyen is az országos közalap ügyeinek rendezése tárgyában hozott határozatokat felemlíteni, melyek a végrehajtó bizottság kimerítő s az országos közalap 10 éves fennállásának eredményeit lelkiismeretes pontossággal ismertető jelentése alapján hozattak E bizottsági jelentésből egyfelől örömmel konstatálható, hogy az egyetemes ref. egyház anyagi erejének gyarapítására ezelőtt 10 évvel alapított közalap oly virágzó helyzetbe jutott, hogy teljes vagyonértéke a 10. év végén 425.555 frt. 80 krt. tett; de másfelől aggodalommal tölt el a jelentés rendjén kimutatott ama fokozatos csökkenés, mely a közalap-adó befolyásában 1888 óta beállott s éíről-évre növekedik, mert e tényből a föllángolt lelkesedés és áldozatkészség hanyatlásáról s talán az elsőfokú kezelők buzgalmának fogyatkozásáról kell meggyőződnünk, melynek meggátlása érdekében a főtiszteletü konvent idevonatkozólag hozott határozatait örömmel üdvözöljük s pontos végrehajtásukat magunk részéről kötelességünknek tartjuk s a közalapi adó elsőfokú kirovását és felszedetését intéző közegeinket azok pontos megtartására e helyen is figyelmeztetjük, A főtiszteletű egyetemes konventnek kizárólag egyházkerületünket érdeklő határozatai közül megemlítjük, hogy szilágyszolnoki egyházmegyénk tanácsának abbeli kérelmét, mely szerint a vallás- és közoktatási ministerium kéressék fel, hogy a politikai hatóságokat utasítsa az egyházi és iskolai tartozások hátralékainak, zsinati törvényünk 5. §-a értelmében leendő fölhajfására, a konvent magáévá tette s illetékes helyre leendő fölterjesztésével az elnökséget bizta meg. A középiskolai vallástanári állások rendszeresítése és a vallástanári képesítés megállapítása tárgyában fölterjesztett javaslatunkra a főtiszteletü konvent azt határozta, hogy habár azon okokat, melyekre való tekintettel egyházkerületünk a fentieket "indítványozta, teljesen méltányolja is: e nagy fontosságú ügynek messzibbre kiható megoldását jelenleg még sürgetően szükségesnek, sem czélszerünek, sem időszerűnek nem tartja; egyfelől, mert az új állások rendszeresítésével előállandó terhet iskoláink alig bírnák meg, másfelől pedig, mert az egyetemes zsinat éppen most tett elhatározó lépést úgy a felekezeti tanárképzés, mint a magasabb színvonalú lelkészképzés czélja felé, a debreczeni bölcsészeti és kolozsvári theologiai fakulta-
25 sok felállításának kimondásával, mely fakultásoknak éppen az leend magas hivatásuk, hogy középiskolai oktatásügyi életünket minden irányban neveljék, erősítsék. Addig is azonban, inig e nagy fontosságú kérdés egészen megoldható lenne, a konvent felhívta az iskolafentartó testületeket, hogy mindenesetre törekedjenek arra, hogy középiskoláinkban a vallástanitás lehetőleg egy tanár kezében összpontosíttassék. Az országos közalap 1892. évi bevétele volt összesen: 100,835 frt. 78 kr. Ebből tőkésítésre 24.225 frt. 50 kr., missiói czélokra 21.998 frt. 20 kr., lelkészi özvegy-árvai gyámintézetre 7799 frt. 28 kr., egyszersmindenkori segélyekre 20.665 frt. 41 kr., tőke segélyezésre 23.701 frt. 60 kr. kezelési költségekre 1465 frt. 50 kr. fordíttatott. Egyházkerületünk befizetett az orsz. közalapba a múlt 1892. év folyamán összesen: 12,009 frtot. Beadott kérvényeinkre nyertünk az idén 4720 frt. egyszersmindenkori, és 500 frt. missioi segélyt s ezen kivül kiutaltatottt a missiói czélokra korábban rendszeresített 1950 frt. s az 5894 frt tőkeszerző segély, tehát, egyházkerületünk ez évben összesen 17,064 frt közalapi segélyben részesült. 3. A br. Baldácsy-alapitvány közgyűlése múlt év május hó 14-én tartott ülésében az alapítvány múlt évi költségvetését következőleg állapította meg. Bevételek összege: 79.771 frt. 10 kr. Kiadások összege: 48.660 frt. 46 kr. Tehát tiszta jövedelem: 31.110 frt. 64 kr. Ezen összegből a 11 egyházkerület részére kifizettetni rendeltetett egyenkint 2500 frt, tehát, összesen 27.500 frt, a tartalékalapra tőkésíttetett 1600 frt s 2010 frt. 64 kr. pénztári maradványkiut a jövő érre átvitetett. Az egyházkerületünket illető 2500 frtot két részletben kézhez vettük. II. Áttérve most már kizárólag Igazgató-Tanácsunk ez évi működésének ismertetésére, tisztelettel jelentjük hogy : 1. Igazgató-Tanácsunk ügyforgalma a múlt 1892. évi közgyűlés bezárása óta a következő volt: közigazgatási beadványok száma: 5219, kölcsönügyi beadványoké: 2378. Ezekből elláttatott 7,543 drb, s kiadványoztatott 10,468 drb. Az ellátatlan ügyiratok száma 54. A lefolyt idő alatt tartatott 52 igazgató-tanácsi ülés, melyeken a fontosabb ügyek intéztettek el, s az összes eluökileg elintézett ügydarabok mikénti ellátásáról is jelentés tétetett. Az ügyvitel gyorsítása s a kezelés pontosabbá tétele érdekében, lényeges újítások tétettek a levéltári kezelésben s az elnökileg ellátott ügydarabok bejelentési módjában. Eddig ugyanis az volt az eljárás, hogy az ülésen kivül ellátott ügydarabok, az egyes előadók által, magukból az aktákból ismertettek,
26 a mi az ülések idejének nagy részét igénybe vette; ma pedig az ülésen kivül ellátott ügyek, levéltározás előtt, a határozat rövid ismertetésével, külön jegyzékbe foglaltatnak, s e jegyzék olvastatik fel az üléseken, módjában állván az Igazgató-Tanács tagjainak az egyes ügyek bővebb ismertetését az illető előadóktúl kérni, vagy a rendelkezésre álló aktákba betekinteni. Levéltári kezelésünkben az egyházmegyei beosztással kombinált külön ügyenkénti csomózási rendszer van meghonosítva, mely két éves bevezetése után teljesen megfelelőnek bizonyult. Könnyebb világlatban tartás szempontjából, szabályszerű tárgy- és név-index, kiadó sorköoyv és iiattári sorkönyv vezettetik. Nagyban hozzá fog járulni a kezelés gyorsításához és pontosabbá tételéhez az iroda-helyiségnek tervbe vett kibővítése, mert ma, midőn egy-egy szobában 2 — 3 előadó dolgozik, kikhez egy s más hivatalos ügyben kérdezősködő és tárgyaló felek csaknem minden nap jőnek, a zavartalan munkálkodás igen megnehezittetik, eltekintve attól, hogy pl. pénztári hivatalunkban az éppen most bevezetés alatt álló új könyvelési rendszer által megkívánt segédkönyvek elhelyezésére egyátalán hely sincsen. E helyen látjuk rendjén megemlékezni, a főtiszteletű közgyűlés elvi elhatározása alapján, hatóságunk által megkészitett s a jelen közgyűlés elé terjesztendő nyugdijszabályzatról is. A múlt 1892. évben tartott főtiszteletü közgyűlés u. i. belátván az igazgató-tanácsi tisztviselők nyugdíjazásáról való gondoskodásnak már-már elodázhatlan szükségét, a kimutatott tőketöbbletből 6000 irtot volt kegyes adományozni a létesítendő nyugdij-alap javára. Igazgató-Tanácsunk ennélfogva azonnal intézkedett is a megfelelő nyugdíjszabályzat elkészítése iránt, s annak eredményében már a jelen közgyűlés elé lesz szerencsénk előterjesztést tenni a megállapított szabályzat elfogadása tárgyában, hogy ezen üdvös intézmény nálunk is életbe lépjen. E tárgyú külön előterjesztésünkben van szerencsénk a szabályzat főbb elveire rámutatni, s amaz eljárásunkat indokolni, mely szerint ezen intézmény kötelékébe a körlelkészeket és az egyházkerület egyeteme által fentartandólag létesítendő intézetek alkalmazottjait is felvettük, minélfogva e helyen csak annyit vagyunk bátrak megjegyezni, hogy a mennyire kikerülhetetlen volt a viszonyok ujabbi rendezése folytán rendszeresített igazgató-tanácsi tisztviselők részére, bár azok lényeges megterhelése árán is, nyugdíjintézetet létesiteni: épp oly szükségképpeni követelménykint állott elő a rendes papi szolgálatnál sokkal terhesebb szolgálatokat végző körlelkészeknek s az egyházkerület egyeteme által fentarfandó intézetek (pl. theologiai fakultás) tanárainak is fölvétele. A körlelkészekre nézve annyival is inkább, minthogy részükre az 1887. évi rendkívüli közgyűlés 81. számú határozata alapján e kedvezmény
27 kilátásba volt helyezve, s csakis megfelelő alap hiányában kellett e kérdés megoldását elhalasztani. 2. Egyházközségeink szellemi és vagyoni előhaladásárói elég kedvezően nyilatkozhatunk. Az egyes konkrét ügyek tárgyalása alkalmából s a fölterjesztétt visitab'oi jegyzőkönyvekből minden téren, bár lassú, de fokozatos előhaladást észleltünk. Nagyobb rázkodások, áttérések, hivek és egyházi személyek közötti összeütközések alig fordultak elő, sőt ellenkezőleg, a vallásosság és hitbuzgóság számos igen szép jelét volt alkalmunk konstatálni, daezára annak, hogy a más felekezetek részéről jött csábitások, egyházi terhekkel — fájdalom — még mindig nagy mérvben megrovott híveink között kedvező talajra találhattak volna. Vájjon, a felekezet nélküliség törvényes szabadsága, avagy a polgári anyakönyvezés és házasság küszöbön álló behozatala, mint a hivek és pap közötti gyakoribb érintkezési kapcsolatot, legalább is a messze jövőben, részben széttépő intézmények, nem fognak-e gyöngébb hitű atyánkíiai között tévelygéseket eredményezni? Azt csak a jövő mutatja meg. De mi szeretjük hinni, hogy nem; mert bizunk kötelességhű papjaink buzgalmában s híveinknek szent vallásunkhoz való ragaszkodásában s ha c tényezők, a történelem tanus»itása szerint, oly nagy üldözésekkel és megpróbáltatásokkal szemben is sikerrel küzdöttek, bizonyára nem fognak kicsinyes érdekek előtt meghajolni. Jelentésünk első részében volt szerencsénk jelezni, hogy a múlt J893. évben az országos közalapból 3 7,064 frt. segélyt nyertek egyházaink és egyházi tisztviselőink. Hozzáadva ez összeghez a múlt évben kiosztott 15,743 frt. 08 kr. államsegélyt, 625 frt. Baldácsy segélyt és 1623 frt. 33 kr. E M. K. E. segélyt, tesz a kiosztott segélyek összege: 35,055 frt. 41 krt. Az államsegély és Baldácsy-alapnegély mikénti kiosztásáról a jelentés mellékleteképpen csatolt kimutatások nyújtanak tájékozást, melyből láthatólag, a segélyezésnél Igazgató-Tanácsunk az építkező gyengébb egyházakra s a csekély fizetésű, vagy elemi kárt szenvedett pap és tanitó atyafiakra volt tekintettel. Örömmel emiitjük meg, hogy az államsegélyi 14,000 frt. emelkedése onnan ered, hogy az 1892. évtől kezdve az állami költségvetésbe, az öt egyházkerület részére, 8000 frttal magasabb összeg lett állandóan föl véve s ezen összegnek egyházkerületünkre eső 1723 frt. 08 krnyi hányada szolgáltatja az emelkedést. Az E. M. K. E-vel fennálló szerződésünk értelmében, a múlt év folyamán is megküldettek hatóságunkhoz a szerződésileg biztosított építkezési kamatjárulékok és a személyi segélyek s ezen összegek is rendeltetési czéljukra fordittattak. A szerződésileg nem biztosított, hanem egyelőre csak 10 évi időtartamra megszavazott E. M. K. E.segélyek kiszolgáltatási módozatára nézve a lefolyt évben ama változás történt, hogy az egyesület kérése folytán, Igazgató-Tanácsunk
28 beleegyezett e segélyeknek a segélyzett tanítók részére közvetlenül az B. M. K. E. által való kifizetésébe, mely eljárási módozat, az egyesület indokolása szerint, az E. M. K. E. iránti érdeklődés, s ebből eredhető áldozatkészség fokozását lesz hivatva előmozdítani. 3. Missió-ügyünk állásáról szintén kedvezően jelenthetünk. Az 1893. év folyamán missiói űrállomásaink száma hárommal szaporodott, a mennyiben t. i. a múlt évi főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés engedélye alapján, brassói egyházközségünket körlelkészséggé szerveztük, a medgyesi körlelkészséget rendeztük B a Mezőségen fekvő n.-ölyvesi erőtlen egyházközséget, a hozzátartozó filiakkál együtt, szintén körlelkészséggé alakítottuk. Ezek szerint, jelenleg 35 szervezett körlelkészségünk van, kerületünk különböző exponált pontjain hirdetve anyaszentegyházunk állásfoglalását, s becsülettel, derekasan küzdve híveink megtartásán és az elnemzetietlenedés annyi oldalról fenyegető veszélye ellen, Tudva van a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés előtt, hogy a körlelkészségek szervezésének indoka három irányu volt: 1., az önmagukban erőtlen egyházközségeknek a csoportosítás utján való erősítése s ezáltal a felekezetiség fentartása; 2., a református vallással összeforrott magyar nemzeti eszme ébren tartása s a vallásunkra s nemzetünkre nézve, más nemzetiségekbe való beolvadás által elveszett magyarság lehető visszaszerzése úgy a felnőttek, mint gyermekek anyanyelven való tanítása által s 3., a különböző községekben elszórtan élő ref. hivek lelki gondozásának lehetővé tétele. E három irányu szükséglet kielégítésére volt tekintettel Igazgató-Tanácsunk valamennyi körlelkészség szervezésének javaslatba hozásánál s hála a Gondviselésnek, ma az egészben is legexponáltabb helyzetű erdélyi egyházkerület legféltettebb pontjain, feladatuk megvalósításán nemes ambitioval küzdő 35 körlelkészünk működik. Hogy a fentebb jelzett föladatok mindenikének munkálása, több-kevesebb eredménynyel, mindenütt iolyamatban van, azt örömmel állíthatjuk; de fájdalom, közmondásos szegénységünk az előhaladhatás gyorsabbá tételét s az intenzivebb munkálkodást sok helyen bénítja. Hiszen, éppen a legszegényebb és elhagyatottabb egyházak szerveztettek körlelkészségekké, hol a belső egyház roskadozó épületének munkába vehetése czéljából, egyidejűleg a külső egyház romjaiból kellett és kell a viszonyoknak megfelelő új várakat épiteni, s ha e nehéz feladat megvalósítása a rendelkezésre álló segélyforrások elenyésző csekélysége mellett, csak lassan halad előre: csodálkozásra egyáltalában okunk nem lehet. Vagyoni tekintetben leggyengébben állanak az oláh tenger közepette szervezett mezőségi körlelkészségeink, u. m. a detrehemi, patai, pulyoni és noszolyi körlelkészségek, melyekben templom-renoválásra, papiház, iskola, vagy más épületek emelésére fedezet alig van valami.
29 Bár nem ily nagy mértékben, de még mindig gyenge vagyoni helyzetben van 8 részben a hivek részvétlenségével küzd maros-ludasi, pele-keszüi, ilosvai, szinyei, kidéi és dícsőszentmártoni körlelkészségünk. Rendezetebb vagyoni állapotok léteznek: a piski-telepi, ilyei, m.-záhi, túri, ördögkuti, görcsöni, esztényi, ördög-kereszturi, szászbrétei, tancsi, küküllővári, bólyavölgyi, oláh-ujfalusi, segesvári, nyikóvölgyi és hétfalusi körlelkészségekben s végül, teljesen rendezett vagyoni helyzetben levőnek nevezhetjük kaczkói, szamosujvári, beszterczei, topliczai, erzsébetvárosi, segesvári, medgyesi, brassói és csikmegyei körlelkészségeinket, melyek a berendezkedés költségeire felvett, vagy felveendő terhek hordozására képesek. Szellemi téren minden irányban előhaladás észlelhető. A lelki gondozásban hosszú időn át éppen nem, vagy csak nagyon ritkán részesült hivek a körlelkészségi intéznsénynyel rokonszenveznek, buzgó templom-gyakorlók, vallásosak, s egyházuk érdekében tehetségük szerint áldozatokat is hoznak. A hítbuzgóság és áldozatkészség legszebb példáit a csikszeredai, brassói, szamosujvári és hétfalusi köri el készségek hivei körében tapasztaltuk, kik az egyházi czélok előmozdítására irányuló kegyes adakozásokban vetélkedve buzgolkodnak. A körlelkészségek területén lakó, vagy ott biró nagybirtokos aai, őseiktűl öröklött buzgósággal sietnek mindenütt az egyház segítségére, s a mint körlelkészségeink megalapításának terhéből legtöbb helyt oroszlánrészt vállaltak, úgy a fentartás terheihez is nagy mértékben hozzájárulnak. S bár ez általánosságban igy áll, sajnos, oly eset is fordult elő, hogy a detrehemi körlelkészség területén egyik igen tekintélyes nagybirtokos aa. a körlelkészi fizetést képezett évi 50 frt patrocinium kiszolgáltatását megtagadta s IgazgatóTanácsunk többszöri kérését válaszra sem méltatta. A kötelességek teljesítésében körlelkészeink csaknem kivétel nélkül buzgók, s a mint Bitay Béla csikmegyei, Vásárhelyi Boldizsár szamosujvári, Nagy Károly brassói, Juhász Izidor piskii és Páll Károly topliczai körlelkészek az ő nagyobb működési körük betöltésében apostoli buzgalommal és lelkesedéssel munkálnak, épp oly buzgalommal és lelkesedéssel végzik a reájuk bizott kisebb körben többi körlelkészeink is fontos feladatukat. A körlelkészségek név szerinti előszámlálását s az azokban működő körlelkészek neveinek felsorolását e helyen mellőzve, a jelentés mellékleteképpen csatolt 3. sz. kimutatásra utalunk, melyben a körlelkészségekre vonatkozó némely adatok a legutóbbi összeírás szerint vannak feltüntetve. Romániai missioi egyházmegyénkben, úgy anyagi, mint valláserkölcsi tekintetben, folytonos haladás mutatkozik. á) A bukaresti egyházközség anyagi viszonyai teljesen rendezettek.
30 Az 1892. évi kimutatás szerint, 16.780 frank 75 báü pénzvagyonnal rendelkezik, melyet kikölcsönzés útján gyümölcsöztek A múlt év folyamán 806 frank költséggel bevezettette a paroohiára a vízvezetéket, s földalatti vízlevezető csatornát épített. Az egyház lelkésze Bartalus János aa. úgyis, mint egyházmegyei esperes, dicséretes buzgalommal végzi kötelességeit. Némi nehézséget okoz ezen egyházközségben a gyakori segédpap-változás, mert a rendes lelkésznek ez által okozott munkatöbblet terhét nem is említve, a felekezeti iskolában val3 oktatás kárára van a gyakori állomás-üresedés, minthogy a segédpap tanítói tisztet is tölt be, b) Ploesti egyházközségünk volt buzgó papja, Gönczi István aa. a múlt év folyamán kibédi pappá választatván, állomását elhagy!a s helyét Nemes Sándor, volt galaczi pap aa. foglalta el, ki hasonló buzgalommal tölti be hivatalát. Ezen egyházunknak n. Schuller Károly gyógyszerész végrendeletileg tekintélyes évjáradékot biztosított vult, de végrendeletét a törvényszék megsemmisítvén, most már csak a rokonok jóakaratától függ, hogy az egyház a hagyatékból valamivel segélyeztessék. c) Pitesti egyházunk papi állomása sokat javult, mióta szőlő birtokáért cserébe bérház építtetett a parochia telkére, melynek jövedelme a lelkészt illeti. Az egyház azonban vagyonilag gyengén áll; a közszükségletek íedezetlen részének pótlására közelebbről 20 frt folyósittatott az egyházközség központi kezelés alatt álló alapjából. d) Braillai egyházunk a közelmúltban nagy haladást tett. Presbitériuma s különösen fáradhatlan missionariusa buzgolkodása folytán, templomot és két tanteremből álló iskolaépületet emelt, melynek értéke mintegy 22,000 frank. Á templom 1892 évi november 6-án szenteltetett fel a romániai összes ref. lelkészek közreműködése mellett. e) Gralacz a múlt évig anyaegyház volt, ekkor azonban a hivek megfogyatkozása s a papi fizetés csekélysége okán, Igazgató-Tanácsunk, az egyházmegye ajánló fölterjesztésére, a papi állás helyett 300 frt. fizetéssel dotált lévita-tanitói állás szervezését engedélyezte, s a papi teendők végzésével Nagy Sándor braillai missionariust bizta meg, 100 frt. beszolgálási honorárium folyósítása mellett. Az elősorolt öt szervezett egyház-községen kívül, még Szászkúton élnek nagyobb számban híveink (30 — 40) kik azonban, mint román alattvalók, nemzetünkre nézve elvesztek s ref. vallásuk fentartása is. csak rövid idő kérdése, mert ottani előkönyörgőnk halála után a 80 frt. fizetésre alig fog levita találtatni. A missiói egyházak állapotárúi szóló jelentésünk befejezése előtt, kell még pár szót szólanunk a Bukovinában fekvő andrásfalvi ref. magyar egyházközségről is, mint a mely egyházközség feletti felügyelet, a főtiszteletü egyetemes konvent 1890 évi 36 és 1892 évi 17
31 számú határozatai folytán, egyházkerületünkre van íuházva. Ezen egyházközség felett a főfelügyeleti jogot, a viszonyok engedte mértékig, régi időtől fogva az erdélyi egyházkerület gyakorolta volt, s levéltári adataink szerint, e jog gyakorlásában sem az ausztriai eg-yházi hatóságok, sem a magyarországi testvérkerületek által akadályozva nom volt. Ujabban azonban megtörtént, hogy a megüresedett papi állás betöltési joga az erdélyi és a tiszántúli testvéregyházkerület főhatósága között vitássá vált s ebből az alkalombúi hozta a főíiszteletü konvent fentjelzett határozatát, utasítván egyúttal Igazgató-Tanácsunkat, hogy a kérdéses külföldi egyházközségnek a magyar ref. egyházhoz s különösen erdélyi ref. egyházkerületünkhez való viszonyát, az ausztriai egyházi törvények értelmében illetékes főhatósággal, a bécsi cs. és kir. egyházi Főtanácscsal, tisztázni igyekezzünk. Ezen utasítás folytán, Igazgató-Tanácsunk haladéktalanul meg is kezdette a bécsi főtanács csal való tárgyalásokat s azok eredményében, tisztelettel jelenthetjük, hogy a nevezett egyházközség papi és tanitói állomásainak betöltése körül a pályázat kihirdetésének s az ajánlat-tételnek — de nom határozott kandidacziónak — joga egyházkerületünk részére elismertetett s az egyházközség ügyeinek helyes vezetése feletti ellenőrzési jogunk a mindenkori pap részéről való évi jelentéstétel kötelezettségének kimondása által biztosíttatott. A tárgyalások megindításánál hangoztatott petitiónk az elért eredménynél természetesen sokkal messzebbre terjedt, de mert az ausztriai egyházi viszonyok törvényes rendezése mellett, többet elérnünk nem lehetett, s mert idegenbe szakadt véreink nemzetiségének és vallásának épségben való föntartására irányuló czélunk ez úton is megvalósíthatónak látszik: tisztelettel kérjük, a hosszas alkudozások eredményekiot létrejött emez egyezséget jóváhagyó tudomásul venni. A mi az egyházközség jelenlegi helyzetét illeti, az némileg válságosnak mondható, a mennyiben eddigi buzgó lelkésze Kecskeméthy Lajos aa. állásáról lemondott s haza költözött s ennélfogva az állomás rendes úton való betöltése iránt kell gondoskodnunk, a mely kérdés annyival nehezebben lesz megoldható, minthogy a kijelölendő pályázóknak a német nyelvet is tökéletesen kell birniok s a megválasztottnak külföldi bizottság előtt újabb papi vizsgálatot kell kiállnia. 4. Kiváló gondoskodásunk tárgyát képezte a lefolyt egyházkerületi év alatt a központi kezelés alatt álló alapok és egyházi pénzek jövedelmező és biztos módon való elhelyezése tárgyában kelt közgyűlési határozatok végrehajtása is. A főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés 1891 évi 11 jkvi számú határozatával létesített segélykölcsön pénztárából, a szintén közgyülésileg megállapított szabályzatnak megfelelően, kettős értékű jelzálogi biztosíték mellett, több mint egy millió 200.000 frtnyi összeg helyez-
32 tetett el s az ezen felüli értékek egy része állampapírokban van, egy részével pedig Kolozsvárt és Budapesten házastelkek s Magyar-NagyZsomboron egy 700 holdat meghaladó, szeszgyárral és malommal biró földbirtok vásároltatott. Az ingatlan befektetéseknél kötelességének tartotta Igazgató-Tanácsunk, kellő óvatossággal eljárni s ennélfogva úgy a ház-, mint földbirtok-vásárlásoknál irányelvül tekintettük, hogy lehetőleg oly nagyobb szabású épületek és terjedelmesebb birtokok vásároltassanak meg, melyek kedvező jövedelmezőségük, fekvésük, szilárd építésük által, egyfelől a befektetendő tőkének legalább tiszta 5%-át hosszasabb időn át, emberileg számítható lehető bizonyossággal, kihajtsák és magát a tőkét is törlesszék, vagy esetleg a teendő újabb beruházások esetére, mind e jövedelmet biztosítsák. A ház, vagy földbirtok megvásárlása iránt beérkezett ajánlatok mindannyiszor beható tárgyalás alá vétettek, s a mennyiben a vásári ügylet megkötése előnyösnek látszott, a helyszíni szemle és becsü megejtésére, igazgató-tanácsi tagok és szakértő mérnök, építész, vagy gazdákból álló bizottságok küldettek ki, s csakis ezen bizottságok ajánlata alapján vétettek az ügyek ismételt tárgyalás alá. A tőke-befektetési ügyletek tárgyalása alkalmából, Iga7gaíó-Tanácsunk elvi határozatképpen azt is kimondotta, hogy a lehető eshetőségek kikerülése szempontjából, mind a zálogjogi kikölcsönzéseket, mind a birtok-vásárlást csak korlátolt mérvben, a rendelkezésre álló tőkék egy bizonyos hányadáig eszközli, s a legbiztosabb befektetési módnak a földbirtok szerzését ismervén, nagyobb Kiterjedésű, tagosított s megfelelő jövedelmezőségű birtoktestek megvásárlását tűzte ki főczéljául. A földbirtok ára azonban az utóbbi időkben történt rohamos emelkedés folytán, legtöbb alkudozásunknál oly magasnak találtatott, hogy Igazgató-Tanácsunk nagyobb szabású vásár megkötésébe bele nem bocsátkozhatott s igy a beérkezett ajánlatok — bár egy néhány birtok megszemlélésére bizottság is volt kiküldve — eredménytelenül adattak vissza. A múlt év őszén azonban ajánlatot nyert IgazgatóTanácsunk a magyar-nagy-zsombori Weinberger Pál-féle 700 holdat meghaladó tagositott birtok megvásárlása iránt, s minthogy a kiküldött becslő bizottság kedvező ajánlatot terjesztett elő, ezen birtok, mely egy nipi 7 hektóliter termelési képességgel biró szeszgyárral, malommal és megfelelő gazdasági épületekkel is el van látva, 75.000 frton egyházkerületi közalapunk részére meg is vásároltatott s az átkeblezés foganositása és a bérbeadás iránti tárgyalások folyamatba is indultak. Ugyancsak Weinberger Pál örököseitől vásárolta meg IgazgatóTanácsunk a helybeli külközéputczában fekvő „Török-fő" szállodát, és a mellette fekvő bérházat, 40.000 forinton, mely teleknek nagy-
.33 sága, a beépített területekkel együtt; 1224 m* tesz, s így a ma meglevő épületek kellő jövedelmezőségétől eltekintve is, a rohamos fejlődésnek indult városrészben fekvő e, nagy telek, esetleges nagyobb építkezési beruházás után, kétségen felül, szép jövedelmet fog közalapunknak biztosítani. A belszén- (ma „Jókai")- utcza 5. és 7. számok alatt fekvő emeletes házat 49,000 forint vételáron vásárolta meg Igazgató-Tanácsunk az előbbi tulajdonos, dr. Groisz Győzőtől s bár e telek a múlt évben eszközölt vízvezetéki bevezetés és a nagyobb mérvű renoválás költségei miatt, a múlt évre előirányzott jövedelmet be nem hajtotta: alapos reményünk van az iránt, hogy a „Nemzeti szálloda" épület lebontása folytán létesített utcza-szabályozással, e házunk értéke, a szabad kilátás megnyilta s a főtérhez való közelsége okán, tetemesen emelkedni fog, s mint élénk forgalmi hely a földszinten tervbe vett bolthelyiségek berendezése által, a nettó 5%-nál is magasabb jövedelmet fog hajtani. Ugyancsak ez alkalommal van szerencsénk jelentést tenni a külmagyar-utczai 7. szám alatt fekvő s 1011 Q öl területű házas telek megvásárlásáról, s az e telken létesített nagyobb szabású építkezésekről. A kérdéses telket ugyanis Igazgató-Tanácsunk még az 1892. év folyamán vásárolta volt meg 50,000 forinton. Nem nyújtott ugyan a telken akkor állott emeletes épület bérjövedelme kellő fedezetet a vételári összeg tehermentes 5%-kának bevételére, de azon körülmény, hogy e szép nagy telek a kolozsvári theol. fakultás bérháza és a kolozsvári ref. egyházközség papi telke között, két utczára nyilólag, a külmagyar-utcza elején, tehát a városnak egyik legélénkebb forgalmú és a trencsintéri park létesítése óta a legnagyobb fejlődésnek indult részén fekszik: hathatós indokul szolgáltak a telek megvásárlására annál is inkább, minthogy az akkori viszonyok szerint még a theol. fakultás elhelyezésére szánt Plihál-féle telek udvarának kibővítése is csak ez úton látszott elérhetőnek. Mindjárt a megvásárlás után gondoskodott is Igazgató-Tanácsunk a megvett telek kellő jövedelmezőségének biztosítása czéljából szükségesnek mutatkozott befektetési módozatok megvitatásáról, s az ez irányban először fölmerült gőzfürdő-építési tervet, mint erkölcsi testület által nehezen értékesíthető iparvállalatot napirendről levévén: a meglevő épület részbeni átalakításával az egész teleknek egy, a modern igényeknek megfelelően berendezett, s több, mint húsz lakosztályt tartalmazó egyemeletes bérházzal való beépítését határozta el. E határozat azután az 1893. év folyamán végre is hajtatott Endstrasser Benedek, helybeli jóhirü építész által, ki az építés elvállalására, kitűzött verseny-tárgyaláson a legelőnyösebb ajánlatot tette, s ki az Igazgató-Tanács által kikül-
34 dött szakértő épittető bizottság folytonos ellenőrzése mellett, a kérdéses épületeket teljesen kifogástalanul fel is építette. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a telek beépítésére vonatkozólag az eredetileg készített terveink időközben lényeges módosulást szenvedtek, mert Kolozsvár város közönsége felszólittatott a közoktatásügyi miniszter úr által, hogy a theol. fakultás tulajdonát képező teleknek a Szamos árkára néző homlokzatával szemben levő pusztautczához, — mint melynek Szamos felöli szögletén az állam által épített tanitónőképezde hatalmas épülete fekszik — a külmagyarutczából egyenes közlekedő utat nyisson s ennélfogva a városi tanács hatóságunkkal alkudozásokba bocsátkozott a theol. fakultás telkéből 10 méter széles utczának kisajátítása iránt. Az alkudozások eredményre vezettek, s Igazgató-Tanácsunk a kérdéses területei 19.495 frton a várcsnak átengedte.1 A theol. fakultás telkének ily módon történt kettészelése által a nyitandó új utczának a közalap telke felöli szélénél mintegy 6 méternyi keskeny terület maradt fenn, a Szamosfelöli szárnyépülettel együtt, melyet önállóan értékesíteni, az illető alap javára egyátalán nem lehetett, s igy kénytelenek voltunk, e területet közalapunk javára megvásárolni, s a már épülő félben állott bérházzal összekötve, beépíteni. E vásár által a közalap telke 22,631 frt 30 kr. vételári összeg, és az újabb építkezések által okozott 35 -40,0(M) forintnyi teher árán, harmadik oldalán is homlokzatot nyervén, tetemesen értékesedéit, s a szakértők által készített jövedelmezőségi kimutatás szerint — mely a már eddig elkészült és kiadott lakrészek bérösszege által nagy részben igazoltatott is — a telek vásárlásába befektetett 50,000 írtnak, és az új építkezések által okozott 140—150,000 frt kiadásnak tiszta 5%-át biztosan ki fogja hajtani. Megvásároltuk végül 21,000 frt vételáron özv. dr. Nagy Józsefnétől a szintén csak a külmagyar-utczában fekvő s külső-templomunk közvetlen szomszédságában levő, terjedelmes kerttel biró telket, mely azonban, a kötött szerződés szerint, csak ez év április havában fog átadatni s a vételári összeg is akkor lesz fizetendő. E telek mostani épülete, és a pompás díszkertben fekvő pavillon, a vételári összeg megfelelő kamatát aligha fedezni fogja, de a többi egyházi épületek szóm szédságában valófekvésére és nagy kiterjedésére való tekintettel, egyházkerületünk b. e. püspökének n. Nagy Péter aanak tulajdonát képezetí e házastelekért a talán előszereteti árnak látszó ez összeget annyival bizonyosabban megadhattuk, minthogy a telek ketté választásával, s a két utczasorra igen csekély befektetéssel épitendő kisebbszerü lakházak emelése esetén, sokkal nagyobb jövedelem lesz igen könnyen biztositható. A tőke-befektetések legelőnyösebb módozatainak gondos kutatása közben, nem kerülhette el Igazgató-Tanácsunk figyelmét a fővárosi épitke-
35 zósek és házbérviszonyok tanulmányozása sem. A főváros egyes részeinek bámulatosán gyors emelkedése, s ennélfogva az illető városrészekben fekvő telkek értékének rohamos növekedése megismertetvén: czélszerünek tartottuk, a budapesti telek-vásárlások eszméjét tárgyalás alá venni, s miután az ez irányban teendő lépések ielöl nagyságos Hegedűs Sándor kiváló buzgóságu egyházkerületi képviselő atyánkfiától, mint a fővárosi viszonyokat legapróbb részletekig ismerő egyéntől, s az általa ajánlott, s különben is előnyösen ismert budapesti műépítész, Feszty Gyula úrtól, részletes tájékozást nyertünk, sőt több telek megvásárlása iránt konkrét ajánlatot is kaptunk : főtiszteletü püspök aa. elnöklete alatt, Hegedűs Sándor orsz. képviselő, Feszty Gyula műépítész és Márkus János titkár aa. személyében bizottságot küldöttünk ki, oly megbízással, hogy Budapest fő- és székváros területén megvásárlásra fölajánlott telkeket, illetve, házastelkeket megszemlélni, s a mennyiben azok kedvező fekvésüek, s megfelelő jövedelmezőségűek volnának, megvásárlásuk iránt az előleges lépéseket megtenni, s eljárásuk eredményéről, a továbbiak végett, Igazgató-Tanácsunkhoz jelentést tenni szíveskedjenek. E bizottság küldetésében eljárván, részletes és minden oldalról tájékoztató jelentésót megtette, s annak alapján Igazgató-Tanácsunk 1, a Wesselényi- és Izabella-utczák earkán fekvő 239p10 D öl területű telket, • ölét 120 forintjával, összesen 28,692 forinton, 2. az István és Murányi-utczák sarkán levő két egymás melletti telket 400*24 D öl területtel, D ölét 90 és 75 forintjával, összesen 33.501 frt 60 kron. 3. a Dohány-utcza és Almási-utcza sarkán levő házastelket 497 D öl területtel, 63,000 forinton s végül a József-utcza és NagyFuvaros-utcza sarkán levő és a Mátyás-térre kirúgó 200*74 • öl területű telket 24,000 frton, az egyházkerületi közalap javára megvásárolta. Ezen telkek részbeni beépítésére nézve a szükséges terveket s átalány-összegben számitott költségvetéseket Feszty Gyula műépitész ur teljesen díjtalanul volt szíves elkészíteni, ki egyszersmind kellő biztosítékot nyújtó ajánlatot is tett arra nézve, hogy a mennyiben a tervbe vett épületek felépítése reá bízatnék, akár az összes épületek bérbe-vevése, akárcsak a bérbe-adás feletti felügyelet jogának átengedése utján, az összes befektetett tőkék tiszta 6 %-os kamatának befolyását biztosítja. Az egyes telkek beépítése czéljából szükséges építési költségek fedezésére nézve, a tárgysorozat rendjén, lesz szerencsénk külön indokolt előterjesztést a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés bölcs elhatározása alá terjeszteni, 5. A Kolozsvárit felállítandó theologiai fakultás alapjának állásáról szóló jelentésünket s ezzel kapcsolatosan a további lépések megtétele iránti javaslatunkat, szintén a tárgysorozat rendjén, lesz . szerencsénk kimerítően ismertetni, miért is e helyen csak amaz örven-
38 k) zilahi kollégiumunknál több, végkép fizetésképtelenné vált adósnál lévő 63 frt. 79 kr. tőke és 34 frt. 71 kr. kamatkövetelés. Mind e követelések fölhajtása ismételten meg volt kísérelve, sőt legnagyobbrészt a peres lépések is megtétettek, de a vagyontalanság bebizonyítása után, vagy fizetőköteles örökösök hiányában, a leírásokat engedélyezni voltunk kénytelenek, miért is ezen intézkedéseink jóváhagyó tudomásul vételét tisztelettel kérjük. 7. A múlt évi közgyűlés óta csernátfalusi, gyulafehérvári, fülei és kökösi egyházközségeink és kolozsvári kollégiumunk szenvedett kisebb mérvű tűzkárt; a kártalanítási összegek azonban az első magyar általános biztosító társaság által pontosan kifizettettek és á ref. egyházi épületek biztosítási dijai után szerződésileg kikötött jutalék 264 frt. 81 krban. a generális őzvegy-árvai alap javára is beszolgáltatott. 8. Felségadományt a múlt éí folyamán négy egyházközségünk nyert: u. m. héjjasfalvi egyházközségünk iskolaépítésre 80 frtot, szászvesszősi egyházközségünk iskolaépítésre 80 frtot, dévai egyházközségünk templom renoválásra 100 frtot és alpestesi egyházközségünk templom renoválásra 50 frtot. Gondja volt Igazgató-Tanácsunknak arra, hogy e kegyes adomány összegek nyugtázása alkalmával egyházkerületünk legmélyebb köszönete és hódolatának kifejezése is a trón zsámolya elé juttattassék. 9. Az egyházi czélokra alapítványokat tett kegyes adakozók névsorát az alábbiakban van szerencsénk bemutatni, kérve a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlést, hogy az adományozásokrúl szíves tudomást venni, 8 a még életben lévő kedves aainak köszönetét nyilvánítani kegyeskedjék. a) Főtiszteletü püspök aa. a következő adományokat tette: 1., Az Emkének évi járulék 1893-ra és 1894 I. felére 300 frt. 2., A segesvári körlelkészségnek évi járulék . . . . 100 frt. 3., Theologiai alapítvány kamata . 100 frt. 4., A székely múzeumra 50 frt. 5., A székely fiuk árvaházában egy ágyhely alapítására . 40 frt. 6., Ördögkúti egyházközségnek 50 frt. 7., Vármezei egyházközségnek 50 frt. 8., Dévai templomra. 10 frt. 9- Dellői templomra „ . 10 frt. 10. Népkonyhának 35 frt. 11. Kollégiumi jutalmakra 4 drb. arany (érték k. b) . 24 frt. 12. Iparosok menházára , . 10 frt. összesen . 779 frt. b) Br. Radák Idám patronus aa. 400 frt alapítványt tett a kolozsvári és 400 frtot a marosvásárhelyi leányiskolák javára, meg-
39 boldogult néh. édes anyja, br. Radák Istvánná, gróf Rhédey Klára nevére. c) néh. Br. Kemény György, lándori volt nagybirtokos aa. 30.000 frt alapítványt tett végrendeletileg, nagyenyedi kollégiumunkhoz, oly rendeltetéssel, hogy 20.000 írtnak a kamatai a br. Kemény fiuknak adandók ki, még ha nem is a nagyenyedi kollégiumban tanulnak, 10.000 frt kamatait pedig 10 szegény sorstí, jó tauuló fiú élvezze. d) Kávássy Sándor érkávási földbirtokos aa. 2000 frt alapítványt tett, az érkávási papi fizetés emelésére. e) néh. Tamászovics Domokos és neje Kövecsi Róza, székelyudvarhelyi hiveink, 4000 frtos alapítványt tettek az egyházközség javára, temetőőri-lakás épitése, valamint az abba felvett szegények élelmezése czéljából. /) Ferenczi Sámuel, középlaki birtokos aa. középlaki iskolánk telkének kibővítésére egy 475 • öl területű belső-telket, s a kántortanitói fizetés gyarapítására Tamásfalva községében 1 hold 795 • öl területű fekvőséget és egy malmot ajándékozott. g) A már szintén csak néh. Kovács Sámuel, volt deési pap aa. megboldogult neje, halála előtt kevéssel, 4000 frt alapítványt tett le elhalt fia Kovács Endre nevére és emlékére egyházkerületi pénztárunkba oly rendeltetéssel, hogy ezen összeg évi kamatai a deési egyházmegye négy szegény sorsú és segélyre érdemes papjának évenkint kifizettessenek. h) Bodor János, zágoni pap aa. a sepsiszentgyörgyi-Mikó-kollegium tápintézete javára 500 frt. alapítványt tett és végül: i) néh. Szabó Sámuel volt abafái pap aa. a legnagyobb egyszerűségben átélt hosszú életének csaknem teljes keresményét, hangyaszorgalommal végzett munkálkodásának összes gyümölcsét közczélokra hagyományozta, kicsiny és szegény egyházközségének 17 hold birtokát rendelvén, s ezenkivül tanítói fizetésalapra 500 frtot s taneszköz vásárlási alapra 300 frtot hagyván. A görgényi egyházmegye kezelése alá 1300 frtos alapítványt rendelt, szegényebb ref. papok tanuló fiainak segélyezésére s a rokonok részére hagyományozott 2200 —2300 frton felüli összes vagyonát, mintegy 7000 frtot a marosvásárhelyi kollégiumhoz rendelte letétetni családi alapitványkint oly rendeltetéssel, hogy annak jövedelméből első sorban a Szabó-fiuk s ilyenek nem létében, más szegény és jó igyekezetü tanulók segélyeztessenek. 10. A múlt évi főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés 38. jkvi számú határozatával az egyes alapok és egyházak segélyezésére rendelt összegek a határozatnak megfelelően számoltattak el, illetőleg, adattak ki, s a segélyezett kolozsvári, pnsztakamarási és gyergyószentmiklósi egyházak a részükre juttatott segélyösszegekért a főtiszteletü kerületi közgyűléshez intézett feliratban köszönetet is mondottak, mit sáves tudomásvétel végett ezennel bejelentünk.
38 k) zilahi kollégiumunknál több, végkép fizetésképtelenné vált adósnál lévő 63 frt. 79 kr. tőke és 34 frt. 71 kr. kamatkövetelés. Mind e követelések fölhajtása ismételten meg volt kísérelve, sőt legnagyobbrészt a peres lépések is megtétettek, de a vagyontalanság bebizonyítása után, vagy flzetőköteles örökösök hiányában, a leírásokat engedélyezni voltunk kénytelenek, miért is ezen intézkedéseink jóváhagyó tudomásul vételét tisztelettel kérjük. 7. A múlt évi közgyűlés óta csernátfalusi, gyulafehérvári, fülei és kökösi egyházközségeink és kolozsvári kollégiumunk szenvedett kisebb mérvű tűzkárt; a kártalanítási összegek azonban az első magyar általános biztosító társaság által pontosan kifizettettek és a ref. egyházi épületek biztosítási dijai után szerződésileg kikötött jutalék 264 frt. 81 krban. a generális özvegy-árvai alap javára is beszolgáltatott. 8. Felségadományt a múlt éí folyamán négy egyházközségünk nyert: u. m. héjjasfalvi egyházközségünk iskolaépítésre 80 frtot, szászvesszősi egyházközségünk iskolaépítésre 80 frtot, dévai egyházközségünk templom renoválásra 100 frtot és alpestesi egyházközségünk templom renoválásra 50 frtot. Gondja volt Igazgató-Tanácaunknak arra, hogy e kegyes adomány összegek nyugtázása alkalmával egyházkerületünk legmélyebb köszönete és hódolatának kifejezése is a trón zsámolya elé juttattassék. 9. Az egyházi czélokra alapítványokat tett kegyeb adakozók névsorát az alábbiakban van szerencsénk bemutatni, kérve a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlést, hogy az adományozásokról szives tudomást venni, 8 a még életben lévő kedves aainak köszönetét nyilvánítani kegyeskedjék. a) Főtiszteletü püspök aa. a következő adományokat tette: 1., Az Emkének évi járulék 1893-ra és 1894 I. felére 300 frt. 2., A segesvári körlelkészségnek évi járulék . . . . 100 frt. 3„, Theologiai alapítvány kamata . .' 100 frt. 4., A székely múzeumra 50 frt. 5., A székely fiuk árvaházában egy ágyhely alapítására . 40 frt. 6., Ördögküti egyházközségnek 50 frt. 7., Vármezei egyházközségnek 50 frt. 8., Dévai templomra. . • 10 frt. 9., Dellői templomra „ . 10 frt. 10., Népkonyhának 35 frt. 11., Kollégiumi jutalmakra 4 drb. arany (érték k. b) . 24 frt. 12., Iparosok menházára 10 frt. összesen . 779 frt. b) Br. Radák Idám patronus aa. 400 frt alapítványt tett a kolozsvári és 400 frtot a marosvásárhelyi leányiskolák javára, meg-
39 boldogult néh. édes anyja, br. Eadák Istvánná, gróf Rhédey Klára nevére. c) néh. Br. Kemény György, lándori volt nagybirtokos aa. 30.000 frt alapítványt tett végrendeletileg, nagyenyedi kollégiumunkhoz, oly rendeltetéssel, hogy 20.000 írtnak a kamatai a br. Kemény fiuknak adandók ki, még ha nem is a nagyenyedi kollégiumban tanulnak, 10000 frt kamatait pedig 10 szegény sorstí, jó tanuló fiú élvezze. d) Kávássy Sándor érkávási földbirtokos aa. 2000 frt alapítványt tett, az érkávási papi fizetés emelésére. e) néh. Tamászovics Domokos és neje Kövecsi Róza, székelyudvarhelyi hiveink, 4000 frtos alapítványt tettek az egyházközség javára, temetőőri-lakás építése, valamint az abba felvett szegények élelmezése czéljából. /) Ferenczi Sámuel, középlaki birtokos aa. középlaki iskolánk telkének kibővítésére egy 475 D öl területű belső-telket, s a kántortanitói fizetés gyarapítására Tamásfalva községében 1 hold 795 • öl területű fekvőséget és egy malmot ajándékozott. g) A már szintén csak néh. Kovács Sámuel, volt deési pap aa. megboldogult neje, halála előtt kevéssel, 4000 frt alapítványt tett le elhalt fia Kovács Endre nevére és emlékére egyházkerületi pénztárunkba oly rendeltetéssel, hogy ezen összeg évi kamatai a deési egyházmegye négy szegény sorsú és segélyre érdemes papjának évenkínt kifizettessenek. h) Bodor János, zágoni pap aa. a sepsiezentgyörgyi-Mikó-kollegium tápintézete javára 500 frt. alapítványt tett és végül: i) néh. Szabó Sámuel volt abafái pap aa. a legnagyobb egyszerűségben átélt hosszú életének csaknem teljes keresményét, hangyaszorgalommal végzett munkálkodásának összes gyümölcsét közczélokra hagyományozta, kicsiny és szegény egyházközségének 17 hold birtokát rendelvén, s ezenkívül tanítói fizetésalapra 500 frtot s taneszköz vásárlási alapra 300 frtot hagyván. A görgényi egyházmegye kezelése alá 1300 frtos alapítványt rendelt, szegényebb ref. papok tanuló fiainak segélyezésére s a rokonok részére hagyományozott 2200—2300 frton felüli összes vagyonát, mintegy 7000 frtot a marosvásárhelyi kollégiumhoz rendelte letétetni családi alapitványkint oly rendeltetéssel, hogy annak jövedelméből első sorban a Szabó-fiuk 8 ilyenek nem létében, más szegény és jó igyekezetü tanulók segélyeztessenek. 10. A múlt évi főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés 38. jkvi számú határozatával az egyes alapok és egyházak segélyezésére rendelt összegek a határozatnak megfelelően számoltattak el, illetőleg, adattak ki, s a segélyezett kolozsvári, pnsztakamarási és gyergyószentmiklósi egyházak a részükre juttatott segélyösszegekért a főtiszteletü kerületi közgyűléshez intézett feliratban köszönetet is mondottak, mit s*ives tudomásvétel végett ezennel bejelentünk.
40 A pusztakamarási egyházközségnél azonban a főtiszteletu közgyűlés ama határozatát, hogy a tőke-segély visszatérítése czéljából az egyház a l'/^/o-okat 32 éven át fizesse be egyházkerületi pénztárunkba, az egyházközség szegénysége okán, nem exequálhattuk, miért Í8 tisztelettel kérjük a főtiszteletu egyházkerületi közgyűlést, hogy ezen egyházunkat, a fentjelzett kötelezettség alól felmenteni szíveskedjék. 11. Az 1891. évi főtiszteletu egyházkerületi közgyűlés 41 jkvi számú határozatával, fölterjesztés intéztetett volt az egyetemes konvent útján a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz, az egyházközségi kepeváltó alapok kamatjövedelmi adó alól való mentesítése tárgyában s e fölterjesztésünkre a múlt 1893. év folyamán érkezett meg a pénzügyminiszter válasza, mely azonban kérésünk elutasítását foglalja magában, amaz indokolással, hogy a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság, mely ezen ügyben egyedül van hivatva itélni, a kérdéses jövedelmek adókötelezettségét döntvényileg megállapította. 12. Egyházmegyei és kollégiumi főgondnok, mélt. Gr. Kuún Kocsárd aa. jubilaris ünnepélyéről is jelentenünk kell a főtiszteletu egyházkerületi közgyűlésnek. A nevezett főgondnok aa. ugyanis a múlt 1893. év június hó 25*-én töltötte be áldásos és jótettekben páratlanul gazdag életének 90. évét, s ez alkalommal tisztelői Szászvároson díszes ünnepélyt rendeztek, melyen egyházkerületünk képviseletében főtiszteletu püspök, Szász Gerő közjegyző és Dr. Kolozsvári Sándor elnökhelyettes aai. vettek részt, tolmácsolva az egyházkerület ama mély tiszteletét, és szeretetét, melylyel a nemes gróf iránt, valóban páratlan áldozatkészségeért, ebből fakadt fejedelmi adományaiért az egész ország, de első sorban egyházkerületünk eltelve van, melynek egyházait és iskoláit egész életén át bőkezűen segélyezte s melynek egyik büszkeségét, a nevéről czimzett szászvárosi kollégiumot alapította, s anyagi segítségén kívül, mint az intézet fogon dnoka, szellemileg is oda munkált, hogy nevezett kollégiumunk teljesen megerősödött 8 virágzásnak indult. Engedje a mindenható, hogy mélt. gr. Kuún Koesárd aát, az ifjú lelkű agg főgondnokot, egyházkerületünk legnagyobb patronusát, körünkben még sokáig tisztelhessük, s hogy mély vallásossága, lángoló hazaszeretete, melynek hosszú élete gyümölcseit oly nemesen áldozta, mindnyájunk előtt követendő példakint lebegjen ! 13. A főtiszteletu egyházkerületi közgyűlés jóváhagyásától feltételezetten, a szilágyszolnoki egyházmegyében fekvő szécsi desolalt egyházközség eladott fekvőségei 300 frtnyi eladási árának kamatját esperesi fizetés-pótlásra engedélyeztük. A nagyenyedi Bethlen kollégium új jószág- és jogigazgatójának utasítását, a Rikán belőli communitás, n.-sajói, kolozskalotai és széki egyházmegyék özvegy-árvai gyámintézetnek alapszabályait, a n.-sajói
41 egyházmegye pénzkezelési szabályait, s a görgéuyi egyházmegye tanitói temetkezési egyletének alapszabályait megerősítettük és a teremi-ujfalusi egyházközség részére a mustkepének évi 100 frttal, a nyarad-andrásfalvi egyház részére pedig a búza és zabkepónek évi 209 frttal való megváltását engedélyeztük. Yégül, megerősítési záradékkal láttuk el a 6 számú kimutatásban foglalt dijleveleket, melyekben, a kimutatásból láthatólag, csaknem mindenütt fizetésemelés mutatkozik. Tisztelettel kérjük ezen intézkedéseink jóváhagyó tudomásul vételét. 14. Egyházkerületünk kebelében viselt tisztükről lemondottak az elmúlt egyházkerületi év alatt: a) Méltóságos br. Wesselényi Béla aa, a zilahi kollégium főgondnokságáról; b) Méltóságos Székely Gergely aa. a sepsi-szentgyörgyi kollégium fogon dnokságáról és c) Baló László aa. a k.-vásárhelyi egyházközség főgondnoki állásáról. Midőn e lemondásokat a fő tiszteletű egyházkerületi közgyűlésnek elfogadás végett, tisztelettel bejelentjük, kérjük, hogy nevezett aainak az anyaszentegyház közügyei érdekében eddig kifejtett munkálkodásáért jegyzőkönyvileg elismerést nyilvánitani méltóztassék. 15. A kérlelhetlen halál sem kímélte meg e másfél év alatt egyházkerületünk vezetőit, munkásait, sőt, fájdalom, jelentésünk e passusa a jobblétre szenderült főtisztviselők szokatlanul hosszú névsorát kénytelen bemutatni. , Néh. Dull László aá.-ban szilágyszolnoki egyházmegyénk főgondr nokát és zilahi kollégiumunk algondnokát gyászolja; néh. Szentpáli lgnácz aa. elhalálozása enyedi egyházmegyénk szép reményeinek valósulását hiúsította meg, melyeket az egyházmegye a csak legközelebbről főgondnokká választott nevezett a'a. működéséhez fűzött. Hasonló veszteség érte székely-udvarhelyi kollégiumunkat néh. Nagy Lajos, buzgó főgondnok aa. elhaltával és széki egyházmegyénket Gr. Wass Ádám, deési egyházmegyénket Róth Pál, szebeni egyházmegyénket, Csongrády Kálmán és kezdi egyházmegyénket, Kovács István algondnok aainak ugyancsak közelobbrűl történt elhunytával. Espereseink közül b. e. Nagy László, szilágyszolnoki esperes és egyházkerületi közügyigazgató aát és Hegedűs Lajos, enyedi esperes aát ragadta el, buzgó munkálkodásuk közepette, a halál. Tisztelettel kérjük a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlést, hogy e bejelentésünket szomorú tudásul venni s ezzel be is fejezett év; jelentésünket kegyesen elfogadni méltóztassék.
42 Közgyűlésünk a közgyűlési tagoknak előzetesen megküldött ezen évi jelentést felolvasottnak tekinti és kiadatni határozza az ennek átvizsgálására kiküldött bizottságnak, az érdemleges határozat-hozatalt a bizottsági előterjesztés idejére tartva fenn. 16. Tárgysorozat rendjén olvastatik az Igazgató-Tanács előterjesztése : a) A kolozsvári főgimnáziumnál egy üresen álló tanszék tárgycsoportjának „classica-philologiaira" változtatása s betöltése iránt; b) a sz.-udvarhelyi főgimnáziumnál rendszeresített „német-latin" nyelv és irodalmi tanszék „német-magyar" nyelv és irodalmira változtatása iránt, és c) a szászvárosi főgimnázium rajztanári állásának betöltése tárgyában. Közgyűlésünk az Igazgató-Tanács javaslatát elfogadva, a kolozsvári és sz.-udvarhelyi gimnáziumoknál üresen álló egy-egy tanszék tancsoportjának megváltoztatását s ez állomások, valamint a szászvárosi rajztanári állás betöltését elrendeli. , 17. Tárgysorozat rendjén olvastatik az Igazgató-Tanácsnak az ürességben levő gondnoki állások betöltését tárgyazó 814—1894. számú következő előterjesztése: Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! A múlt 1892. évben tartott főtiszt. eg> házkerületi közgyűlés ideje óta megüresedett fő- és algondnoki állásokra megtörténtek a szabályszerű kijelölések, melyeket az alábbiakban van szerencsénk bemutatni: 1. Eomániai egyházmegyénknek a néhai Salamon János halálával még 1892-ben megüresedett főgondnoki állására a nevezett egyházmegyének 1893. augusztus 10 én Pitesten tartott közgyűlése 1. helyen A m b r ó z i Á r p á d , 2. „ FöldesJózsefés 3. „ K u t a s i A n d r á s aát. jelölte ki. 2. Szilágyszolnoki egyházmegyénk közgyűlése a néh. Dull László aa. elhalálozásával megüresedett főgondnoki állásra 1. helyen Mezei Albert, kúriai biró aát, 2. „ Grencsi S á n d o r , algondnok aát és 3. „ P é c h y M i h á l y aát jelölte ki. 3. Nagyenyedi egyházmegyénk közgyűlése a néhai Szentpáli Ignácz aa. halálával megüresedett főgondnoki állásra 1. helyen gr. B e t h l e n B á l i n t , algondnok aát, 2. „ Zeyk Dániel, és „ „
3. „ gr. Teleki L á s z l ó egyházmegyei képviselő aát jelölte ki. 4. Arra az esetre pedig, ha főgoadnokká valamelyik kijelölt algondnok aa. választatnék meg, az algondnoki állás betöltésére jelölését a következőleg ejtette meg: 1. helyen gr. Teleki László, egyházmegyei képviselő, 2. „ Tóth Miklós „ tanácsbiró, és 3. „ Mészáros I s t v á n „ „ aa. 5. Szilágyszolnoki egyházmegyénk közgyűlése is megtette jelölését, az ürességben álló főgondnoki állás betöltése alkalmából támadható algondnoki üresedés esetére, oly módon, hogy ha a főgondnokságra a második helyen jelölt Genesy Sándor algondnok aa. választatnék meg, az ő helyére J. helyen Györffy Pál báró, 2. „ K e m é n y Á r p á d báró és 3. „ Benkő G y u l a aa. jelöltetett. Ugyancsak szilágyszolnoki egyházmegyénk a néh. Bölöni Sándor aa. lemondásával megüresedett 2-ik algondnoki állás betöltését is engedélyezni kéri s erre vonatkozó jelölését a következőkben teszi meg: > 1. helyen K o v á c s I s t v á n aa., 2. „ K a i z l e r I g n á c z aa, és S. . K á v á s s y S á n d o r aa. 6. Zilahi kollégiumunk elöljárósága a br. Wesselényi Béla őméltósága lemondása folytán megürült főgondnoki és a Dull László aa. elhalálozásával megürült algondnoki állásokra vonatkozólag tette meg jelölését a következőleg a főgondnoki állásra: 1. helyen L ő r i n c z y György, algondnok aát, 2. „ S z i k s z a y L a j o s , alispán aát és 3. „ S z e ő k e Bálint, törvényszéki elnök aát. Az algondnoki állásra 7. 1. helyen K i s s Lajos, ügyvéd aát, 2. „ Gazda F e r e n c z , kir. ügyész aát és 3. „ O z e l l L ő r i n c z nagybirtokos aát. 8. és végül, a Lőrinczy György algondnok aa. helyére, ha nevezett főgondnokká választatnék, 1. helyen B a l á s s y Miklós, mérnök aát, 2. „ Biró F e r e n c z , ügyvéd aát, és 3. „ K i s s E r n ő ügyvéd aát. jelölte ki. 9. Székelyudvarhelyi kollégiumunk a b. e. Nagy Lajos aa elhalálozásával megüresedett főgondnoki állásra 1. helyen dr. Mezei Ödön, algondnok aát, 2. „ G y á r f á s E n d r e , algondnok aát. és 3. , U g r ó n Z o l t á n Q, képviselő aát jelölte ki.
44 10. Marosvásárhelyi kollégiumunk elöljárósága a már hosszabb idő óta üresen álló egyik főgondnoki állását kéri betöltetni s érre nézve kándidáczióját következőképpen teszi meg: 1. helyen Kemény Kálmán br. ő excellentiáját, 2. , D ó s a E l e k , algondnok aát, és 3. „ Dósa Gábor algondnok aát. 11. Sepsi-szentgyörgyi Mikó-kollegiumunk elöljárósága a Székely Gergely főgondnok aa. lemondásával megüresedett állásra 1. helyen dr. B o d o r T i v a d a r , algondnok aát, 2. „ dr. Székely György aát, 3. „ U j v á r o s s y J ó z s e f aát jelölte ki. 12. Széki egyházmegyénk közgyűlése a n. gr. Wass Ádám algondnok aa. elhalálozásával megüresedett algondnoki állásra 1. helyen S c h i l l i n g Ottó, kir. közjegyző aát, 2. „ Nagy Lajos, főszolgabíró aát és 3. „ F e l s z e g i Ádám, birtokos aát jelölte ki. 13. Deési egyházmegyénkben a n. Róth Pál aa. halálával megüresedett algondnoki állásra következők jelöltettek : V. helyen E ó t h Károly aa., 2. „ R e t t e g i S á n d o r aa., és 3. „ H e r e p e i Árpád aa 14. Nagyszebeni egyházmegyénk közgyűlése a néh. Osongrády Kálmán halálával megüresedett algondnoki állásra 1. helyen dr. B o r o s n y a i L. Béla, főorvos aát, 2. „ E p e r j e s i I s t v á n , birtokos aát, és 3. „ Galambfalvy G y ö r g y aát jelölte ki. 15. Kezdi egyházmegyénk közgyűlése a néh. Kovács István aa. halálával ürességbe jött egyik algondnoki állásra . 1. helyen B a k t s i G á s p á r , közjegyző aát 2. „ K o v á-es Károly, ügyvéd aát, és 3. „ K e r e s z t e s E d e a á t jelölte ki. J6. Kezdi vásárhelyi püspöki vizsgálat alatt álló egyházközségünk a Baló László főgondnok lemondásával megüresedett főgondnoki állásra: 1. helyen K ö l ö n t e Mózes, jelenlegi kebli gondnok aát, 2. „ N a g y K á r o l y aát. és 3. „ B a l o g h Gyula aát jelölte ki, és végül, 17. Erdővidéki egyházmegyénk közgyűlése a Lányi Sándor algondnok lemondásával megüresedett algondnoki állás betöltését kérelmezi s ajánlatát a következőleg teszi még: 1. helyen Z a t h u r e c z k y J ó z s e f aa., 2. „ Bedő J ó z s e f aa. és 3. _ ösiki I s t v á n aa.
45 Mind e kijelölések szabályszerű úton s a törvényes formák megtartása mellett történtek, miért is azok alapján a választások elrendelését a főt. egyházkerületi közgyűlésnek tisztelettel ajánljuk. A szilágyszolnoki és erdővidéki egyházmegyék ama kijelöléseit azonban, melyeket a harmadik algondnoki állások betöltésére vonatkozólag tettek, a főt. egyházkerületi közgyűlésnek elfogadásra, s ez alapon a választás elrendelésére, a harmadik algondnoki állások megszüntetése tárgyában már többször elfoglalt elvi álláspont alapján, nem ajánlhatjuk. Ezen előterjesztést közgyűlésünk elfogadja; a felsorolt gondnoki állásokra jelöltekből a választások eszközlését, a szokott módon, elrendeli. 18. Tárgysorozat rendjén előterjesztetik az egyházkerületi közpénztár és akadémiai-alap 1894—95 évi költség-előirányzata. Átvizsgálás és a vizsgálat eredményének közgyűlésünk elé terjesztése végett, kiadatik a közgyűlésünk által, a házszabályok 6. §-nak b., pontja értelmében ezen megbízatással kiküldött bizottságnak 19. Tárgysorozat rendjón, elnök aa. felhivására. tanügyi előadó, Párádi Kálmán aa. előterjeszti következő évi jelentését: Mélyen tisztelt közgyűlés! Az a mindig nagy szerencse, hogy az Igazgató-Tanács nevében egyházkerületünk legkiválóbb férfiai előtt szólhatok, most valóban kellemesnek tűnik fel reám nézve, mert nemcsak nagy és szép konczepcziókrúl, de eredményekről is szólhatok. Tényeket móltathatok, melyek világosan bizonyítják, hogy a békés átalakulás ideje is megbir nagy konczepcziókat, s hogy minden előhaladásunk s minden reményünk szint és életet ölthet, ha él az elhivatottakban az eszmék iránt való hit és meggyőződés. Soha nem látott még magyar közélet annyi érdeklődést, annyi buzgalmat, mennyi ez utóbbi időben az iskolák ügye iránt kifejlett. A népoktatási törvény revíziója, a kisdedóvás, az állami felügyelet és a leány-nevelés kérdése, az egységes középiskola és a torna-ügy, a nem állami tanárok nyugdíjügye, az országos közoktatatási tanács szervezete, a tankönyvek bírálata s engedélyezése csaknem egyszerre kerültek napirendre a közvélemény előtt s ezekben az ügyekben a sajtó és társadalom nyilatkozatai adtak szint és irányt a jelen idő tanügyi politikájának. S a jól indult mozgalom hangulata annyira belemeritette a tudományos és hivatalos szaktestületeket is a közművelődés szükségleteinek fejtegetésébe, hogy azt kell hinnünk, hogy az iskola a közélet egyik irányozó tényezőjévé vált. Ennek a hangulatnak, ennek a nivelláló tanügyi politikának
46 hullámzó és ébresztó hatását erezi, s részben aszszimilálja a mi felekezetünk is, intézményeinek fejlesztése érdekében. Nincs miért csodálkoznunk, ha ez az országos mozgalom rányomja bélyegét egyetemes egyházunk iskolaügyi alkotásaira is, hisz, kevesen vagyunk s az iskolai reformok nem mint eddigelő, egyházi testületekből, hanem a társadalomból indulnak ki; ez pedig nem hátráltatható lépésekkel tereli a közoktatásügyet az államosítás felé. Egyetemes egyházunk körében a kivívott ujabb eredmények közül történeti jelentőségűnek mondhatom az egyetemes zsinat alkotását, iskoláinkba nézve a tanügyi törvényczikkelyt, melyet kegyelmes királyunk Ö Felsége immár szentesített s a mely — meggyőződésem szerint — tanintézeteinket nemcsak létükben, hanem egyetemes egyházunk erősödése folytán, fejlődésükben is biztosítani fogja. E törvény megalkotásáról kivánok legeleőbben s röviden megemlékezni. Midőn a Zsinat az egyházalkotmány 89. §-a tárgyalásakor, annak i) pontjában a saját hatáskörét megállapította, kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy az iskolaügyet egyházi törvénynyel rendezi. Azonban, második ülésszakában (1892. márczius 9. — április 4.), mikpr a konvent iskolaügyi törvényjavaslatának tárgyalásába bocsátkoznék, felmerült az a kérdés, hogy vájjon ugy kívánja-e érteni ezt a kifejezést, hogy iskolaügyét egyházi törvénynyel rendezi, hogy szövege szentesítés alá terjesztessék s éppen olyan jellegű és erejű legyen, mint a milyenek azok a törvényeink, melyek a szorosan vett egyházi ügyekre vonatkoznak, vagy pedig legyen az reánk nézve kötelező, törvény erejű olyan határozat, mint a milyen hozatott tizenkét esztendővel ezelőtt, midőn 1882-ben a zsinat a köznevelési és közoktatási szervezetről szóló statútumait kiadta a konventnek azzal az uta sitással, hogy azokat végrehajtsa, s illetőleg, azoknak alapján intézkedjék a tanterv, iskolai rendtartás és fegyelmi szabályzatok életbe léptetéséről. A zsinat a felmerült kérdésben, a szentesítés alá bocsátandó törvény alkotása mellett foglalt állást, s ennél fogva a beterjesztett konventi javaslatot a maga teljes szövegében el nem fogadhatta tárgyalási alapul. Mert ezen javaslat szövegének tetemes része, jó formán több, mint egyharmad része, nem volt egyéb, mint azoknak a törvényes határozmányoknak ismétlése és bekebelezése, melyek részint az 1868. XXXVIII. t.-cz.-ben, mely a népiskolák ügyét rendezi, részint az 1883. XXX. t.-cz.-ben vannak, mely a középiskoláknál szól. Kihagyatván tehát a konventi törvényes javaslatból mindazok a határozmányok, melyek az állami törvényhozás körébe tartoznak, az igy szerkesztett új javaslat csak azon kétségbe nem vonható autonóm jogok formula zására, érvényesítésére és részletes alkalmazására szoritkozék, a melyek az 1 7 9 0 - 9 1 . XXVI. t.-cz.-ben a protestáns egy-
47 házak részére általánosságban fentartva vannak; jelesen : a) az iskolafentartási és állítási jog, azzal a kötelezettséggel, hogy az újonnan alapítandó közép- és felső-iskolák szervezete a kormánynak bejelentendő ; b) az alsó- és felső iskolai tanítóknak és tanároknak szabadon való alkalmazása, természetesen ezzel kapcsolatban mindazoknak az intézkedéseknek szabadon és autonóm joerkörben való megtétele, melyek a tanítók és a tanárok alkalmazásával együtt járnak, illetőleg, abból folynak, u. m. fizetésük és kötelességeik, főleg a fegyelmi hatósági eljárás megállapítása; c) autonóm jognak van fentartva, a tanítás rendjének és menetének, iskolai rendszabályoknak és a tanulókra vonatkozó fegyelmi szabályoknak minden iskolában részletes megálla pítása is. Ezen utóbbiakra, valamint a tanárok és tanítók alkalmazására nézve szintén ki van kötve Ő Felsége és kormánya részére az, hogy a Coordinatio litterariae institutionis hoz a mi egyházunk is köteles alkalmazkodni. Ennyiben állt jogi alapja az tíj javaslatnak, melyet a zsinat harmadik ülésszakában (1892 november 24. és kővetkező sápjain) tárgyalt és törvénynyé minősített. Tárgyalása menetére két körülmény volt befolyással. Az egyik az 1882. évi szervezet végrehajtásánál tapasztalt nehézség, illetőleg, a túlságos czentralizáczió áldatlan volta, mely a zsinat tagjait erősen visszatartotta az oly részletes megkötésektől, melyek esetleg korlátozhatnák az egyházkerületeket iskolaügyeik önálló intézésében. A másik körülményt a közoktatás mai liberalizmusa, mely szüntelenül az állam mindenhatóságára hivatkozik, képviselte. Ennek tudatában, mérsékelte és korlátozta a zsinat Jelentékeny többsége a kebelében nyilatkozott ellenzéki hangulatot, a miért hiányzanak is talán megalkotott törvényéből azok az erős vonások, melyek azt a nagy közönség előtt kedveltté s kidomborodóvá tehetnék. Megelégszik az általánosság határozott kereteivel, azzal a hazafias megadással, hogy az állami törvényhozás előtt meg kell hajolni. S éppen ebben rejlik — nézetem szerint — az új alkotás ethikai értéke, az igazán hazafias törekvés archimedesi támasza, az alkotmányos törekvések egyensúlya, melynél fogva az egyház belátja, hogy neki az állammal versengeni, nem áll érdekében, s viszont, a magyar állam elismeri, hogy midőn az egyház jogokat formál, ugyanekkor kötelességeket is teljesít, s midőn nagy áldozattal iskolákat tart fenn, nemcsak egyháztagokat, de polgárokat is nevel. Már maga az a nemes czél, mely az 1883. évi XXX. t. ez. 47. §-ában tűzetik ki, hogy t. i. az állam felekezeti Lkolákat anyagilag is segélyez, a mint hogy tényleg számos középiskolánkat előkelőén segélyezi is, a törvényhozás humán és fenkölt törekvéséről tesz tanúbizonyságot. Ezt a humanitást a zsinat figyelmén kivül neai hagyhatván, viszonozta és úgy alkotta nseg törvényét, hogy legyen loyalitásban „fac simile"-je az államinak.
48 Felekezeti tanügyünknek fejlesztése s önállóságának biztosítása érdekében, indítványba hozatott a zsinaton egy, Debreczenben felállítandó protestáns egyetem és egy, a kolozsvári tudomány-egyetemmel kapcsolatba hozandó ref. theologiai és tanárképző intézet eszméje, a mire az egyetemes zsinat (1892 dcczember 5) határozatilag kimondotta, hogy: „egy, a debreczeni főiskolával kapcsolatban álló teljes bölcsészeti kar, mint középiskolai tanárképző intézet és egy, esetleg a kolozsvári tudomány-egyetemmel is kapcsolatba hozható ref. theologiai kar felállítását egyetemes egyházunk elsőre ;dü szükségei közé sorozza, s ezek együttes létesítésére az előkészítő lépéseket megtenni, s azok alapját lerakni, már most kívánja." A még hiányzó felállitási és fentartási költségek új forrásául az önkénytes adakozást jelölvén ki, a zsinati elnökség meleg hangú felhívást intézett a magyar evang. reform, egyház összes tagjaihoz. Megokolásából álljanak itt a következő sorok: Az egyetemes zsinatot e határozatában „az az erős meggyőződés vezette, hogy egyfelől középiskoláink leendő tanárainak protestáns szellemben való képzése, 8 a felekezet nélküli állami tanárképző intézetben is megnyerhető tudományos szakképzetség mellett, éi fölött, az azokban meg nem nyerhető erős protestáns szellemben való neveltetés és képzés ;* másfelől, leendő lelkészeinknek, a most is' minden egyházkerületünkben fennálló theologiai intézetekben nyerhető képzés mellett és fölött — a most csak külföldi egyetemeken nyerhető — magasabb tudományos képzés s szélesebb látkör elsajátításának egy hazai magyar tudomány-egyetemen lehetővé tétele oly nagy és kiválóan protestáns érdekek, melyeknek megvalósítására ál dozatoktól sem szabad visszariadnunk." A mi e kulturális érdekek megvalósítását czélzó zsinati határozatnak gyors keletét illeti, arra — nézetem szerint — nemcsak az imént jelzett elméleti okok, nemcsak az a prófétai előrelátás, hogy protestáns tanügyünk önállósága csak ezen az úton biztositható, hanem reális számbavételek kedvező eredményei is döntőleg hatottak. Ugyanis, Debreczenben ugy, mint Kolozsvárt épen a kitűzött czélokra már jelentékeny pénzalapok állottak rendelkezés alatt, ugy, hogy a zsinati elhatározás órájában bemutatott költségvetések szerint, a kétségtelenül új időszakot inanguráló intézetek felállításához a már meglevő erőforrásokon kívül, önkénytes adakozásokbúi és alapitványokbúl beszerzendőnek mutatkozék, a debreczeni egyetem állandó fentartására csak évi 8000 frt., a kolozsvári theologiai fakultáséra 6000 frt., öszsze en: 14,000 frt. szükséglet, melyet körülbelül 280,000 frt. tőke évi kamat-jövedelme fedezhetne. Azóta a még hiányzó fedezet biztositékául ama köztetszés mellett, melylyel az eszmét a hazai protestáns körök fogadták, legkiválóan Debreczen városának lelkesedéséből fakadó ujabb áldozatokat, a kolozsvári ref. theologiai fakultásra nézve
49 pedig a szerencsés oekonomiával gyarapitott tőke-többleteket tekinthetjük. Utóbbiak az itt helyi fakultás kérdését a megvalósulás stádiumáig fejlesztették, a miről egyébiránt lesz alkalma a főtiszteletü közgyűlésnek, még ennek az ülésszaknak a folyamában, kimerítő javaslatokat hallani, tárgyalni s bennök érdemlegesen dönteni; annál fogva, felmentve érzem magamat e tárgynak ezúttal való bővebb fejtegetése alól. Az egyetemes zsinat közvetítő eljárása eredményének kívánom tekinteni a nem állami tanárok nyugdijazásárúl szóló törvényjavaslatot, melyet a közoktatásügyi miniszter folyó évi január 17-én nyújtott be az országgyűléshez. A mennyiben ez az ügy az 1881. évi zsinati törvények szerint a konvent hatáskörébe tartozott, most pedig ref. felekezeti tanárainkra nézve is állami gondoskodás, illetőleg, intézkedés formájában lesz valósággá, szükségesnek látom, hogy rövid emlékeztetéssel rámutassak az átmenet körülményeire. Az egyetemes konvent, az J 881. évi zsinattól kapott megbízáshoz képest, készített nagy körültekintéssel s minden erőforrás számbavétele mellett egy tervezetet az összes ev. ref. lelkészek és tanárok közös nyugdíjazására, özvegyeik és árváik közös ellátására nézve; ezt közölte is az illetékes hatóságokkal s az érdeklettekkel megismerés és véleményezés végett ; azonban, ennél többre nem mehetett vele, részint azért, mivel a lelkész s a tanár nyugdíjazását követelő momentumok közös szempont alá nem voltak hozhatók, részint azért, mivel ugy a lelkészeknek, mint a tanároknak aránylag nagy járulékaik befizetése mellett is, a megélhetést biztosító nyugdijuk, eshetőleg özvegyeik és árváik ellátása csak késő jövőben, circa 50 év múlva vált volna valósággá. Az egész tervezet tehát, mint reálizálhatlan elmélet ad acta tétetett. Azonban, a befolyt véleményekből a konvent azt a tanulságot merítette, hogy a nagy többség külön óhajtaná rendezni a lelkészek és külön a tanárok nyugdíj- s gyámintézeti ügyét, amazokét az egyházi czélokra kapni szokott állam-segély, emezekét pedig új iskolai állam-segély igénybe vételével. A felekezeti tanárok nyugdij-ügyének állami segélylyel szükséges rendezését, ha jól emlékszem, Kovács Albert, budapesti theologiai tanár, országgyűlési képviselő hozta fel legelőször az országgyűlésen. Azóta vagy tiz kerek esztendő telt el; számosan hulltak el a protestáns tanárok sorai közül, kifáradva, kimerülve a nevelés-tanítás munkájában, családjaik szomorúságára, vigasztalhatatlanságára, tisztességes nyugalom nélkül. S hányan vannak, csak az erdélyrészi ev. ref. tanár-karokban is, kik a jótékeny intézméuyt várják, mint mentőt, hanyatló, alászálló életük alkonyán, hogy becsülettel végzett munkájuk után ugy maguk, mint családjaik, némi méltányos elismerésben, ju-
50 talomban részesüljenek. Ezek vigasztalására most már mondhatjuk, hogy az országházban történt felszólalás nem volt pusztában elhangzó szó. Közvetlenül maga a közoktatási miniszter karolta fel az ügyet. Az országos középiskolai tanáregyesület egyik közgyűléséből (1891 ) tisztán a méltányosság által vezéreltetve, feliratot intézett a vallás és közoktatási miniszterhez, melyben a felekezeti és községi tanárok javadalmainak az államiakéval való egyenlősítése mellett, különösen azok nyugdíjügyének sürgős rendezését kérte. S minthogy régi igazság az, hogy nagy dolgokat csak egyesült erővel lehet czélhoz juttatni, a budapesti ev. ref. főgimnázium tanári kara felhivást intézett a hazai összes protestáns intézetek tanári karaihoz, a nem állami tanárok részére az állam által felállittatni szándékolt nyugdíj- s gyámintézet ügyében. E felhívásában felszólította a tanárokat arra, hogy a zsinati képviselők utján hassanak oda, hogy a Budapesten tartandó zsinat kérje fel egyetemlegesen, az ág. hitvall. testvérekkel egyetértve, a közoktatási m. kir. minisztériumot, a felekezeti tanárokra nézve rég óhajtott országos nyugdíjintézet minél előbbi létesítésére. Nem sokára elkészüli a kivánt intézet tervezete s a minisztérium leküldte, az egyházkerületi főhatóságok utján, valamennyi felekezeti középiskolánknak véleményezés s a belépés iránt való nyilatkozásért. A zsinati tanári képviselők, a zsinat első folyama alatt e tervezetet tüzetesen megvitatták, s érdemleges észrevételeik felfejtése mellett, megszerkesztették s beadták feliratukat a zsinathoz, mely azt az ág. testvérekkel együtt tanácskozó közös bizottság véleménye fol)tán, pártoló ajánlattal terjesztette az államkormány elé. Addig is, egyébiránt, megbízta a zsinat a konventet, hogy az ügyet figyelemmel kisérje s a körülményekhez képest tegyen meg minden jónak látszó intézkedést. így történt azután, hogy gróf Csáky Albin vallás- és közoktatási miniszter értekezletre hivta fel az érdekelt egyházkerületek és egyházak képviselőit Budapestre, az 1893. évi április 8 és 9 napjaira. Egyházkerületünket azon az értekezleten br. Bánffy Dezső, egyházkerületi főgondnok ő nagyméltósága, Szász Domokos, püspök ő méltósága és Váró Ferencz, nagyenyedi igazgató-tanár képviselték. Az értekezlet nyilatkozatát a miniszter szívesen fogadta s abbó! három kívánalmat figyelembe is vett javaslata készítésénél, u. m. a hozzájárulások mértékének apasztását, a középiskolai tanárokon kivül az akadémiai, tanítóképző és felsőbb leányiskolái tanárokra is kiterjesztését; átmeneti intézkedésül pedig azt, hogy a már teljes nyugdíjra igényt szerzett tanárok, ezen igényüket, feltéve, hogy még képesek szolgálni, nem azonnal és tömegesen, hanem csak bizonyos idő múlva érvényesíthessék Magának a már benyújtott törvény-javaslatnak minket érdeklő
51 részei a következők : A szolgálati idő beszámításánál, a beszámítható javagalmazásnál s az igényelheiő nyugdíjnak, ellátási, vagy nevelési járandóságoknak meghatározásánál az 1885. évi Xí-ik t.-ez.-nek a tanárokra vonatkozó rendelkezései szolgálnak sinórmértékül. Jövedelméül a következő források jelöltetnek ki : a) Minden rendes tanár köteles évi törzs-fizetésének 300 frton felül lévő összege, valamint fizetése minden szaporodása után (ide 1 nem számítva a lakpénzt) egyszer s mindenkorra l3-a.d részt a nyugdíj és gyámintézet javára befizetni. A már alkalmazásban lévő tanál rok fizetésüknek és fizetésük szaporulatainak beszolgáltatandó l3-&d részén kivül, ezen beszolgáltatandó összeg után, javadala?ázásuk el1 nyerésének időpontjától az említett l3-&d rész teljes lefizetésóig számítva, 4°/0 kamatot is kötelesek fizetni. b) A tanintézetek fentartói minden rendes tanári állás törzs-fizetése s e törzs fizetés szaporulata után, évenkint 5%-nyi összeget fizetnek, még abban az esetben is, ha egyik-másik állás, vagyis tanári szék üresen áll. c) A tanulóktól (kivétel nélkül) fejenkint és évenkint a jogakadémiáknál 6 frtnyi, a többi tanintézeteknél 3 frtnyi dij szedetik. d) Azok a tanintézetek, melyek iskolai épületre, vagy beruházásra állami segélyt kapnak, e segély összeg utáii 15 éven át 3%-ot tartoznak a nyugdíj- s gyámintézet javára fizetni. e) Az államkincstár a nyugdíj- és gyámintézet szükségleteihez évenkint 60.000 frttal járul hozzá. A belépés, az illető iskolafentartók jelentkezése alapján, önkénytesen történik a már fennálló intézetek részéről, melyek belépési szán-dékukat legkésőbben a törvény életbe lépésétől számított fél év alatt tartoznak bejelenteni A kilépésnek helye nincs. A jövőben keletkező iskolák fentartói azonban kötelesek, tanintézetükkel ez országos nyugdíj- és gyámintézetbe belépni, vagy al kalmazottjaik számára legalább oly nyugdíjról és hozzátartozóik számára oly ellátásról gondoskodni, mint a minőt a jelen törvény biztosit és pedig a nélkül, hogy intézetük tanulóit, vagy alkalmazottjaikat az adandó nyugdíjért és ellátásért nagyobb mértékben terhelnék meg, mint a minő befizetést ajelen törvény szab meg. Minden tíz év után a nyugdíj- éa gyámíntézet jövedelmeiről és kiadásairól részletes mathematikai mérleg készíttetik, s ha e mérleg a jövedelmek apasztását megengedi, a befizetések mértéke lejebb szállittatik. A már szolgálatban lévő alkalmazottak felvételét illetőleg, a vallás- és közoktási miniszter az általa e czélra kinevezendő bizottsággal, melyben a pénzügyminiszter kiküldöttje is jelen van, a bekivá-
52 nandő hiteles okmányok alapján, s az iskolafentartók meghallgatása után. minden egyénre nézve külön állapítja meg azt, hogy a múltban teljesített szolgálati idejük és élvezett járandóságuk a nyugdíjazásnál mennyiben számítható be. Az ezen országos nyugdíj- és gyámintézet életbe lépését követő első hat évben csupán azon a czimen, hogy valaki a 30-ik szolgálati évet betöltötte, nyugdíjazásnak nincs helye. Azontúl azonban e megszorítás megszűnik. Ha pedig valamely tanár a tanítás és nevelés munkájára képtelenné vált, a nyugdíjazást a közoktatási kormány felügyelő közegének, illetőleg, kiküldöttjének és az iskola fentartójának, illetőleg, felekezeti főhatóságának indítványára és az ügynek egy vegyes bizottság által történt megvizsgálása és előterjesztése alapján, a vallás és közoktatási miniszter rendeli el. Az itt jelzett vegyes bizottság elnökét és felerészét az iskola fentartója, illetőleg, egyházi főhatósága nevezi ki. Ha a nyugdíjazandó a 30 szolgálati évet betöltötte, vagy ha a 65-ik életévet elérte, vagy ha szolgálati képtelensége közhatósági orvosi bizonyitványnyal igazolva van, az itt emiitett bizottság közbenjárása elmarad. A ini az erdélyrészi egyházkerület kollégiumainak a nyugdíjazás imént körvonalozott módjára vonatkozó nézetét s akaratát illeti, arról örömmel jelenthetem, hogy a minisztériumtól leküldött kérdőpontokra adott feleleteik kapcsán és Igazgató-Tanácsunk egyenes kérdezésére, valamennyien üdvözölték a miniszter nemes szándéktól sugalt törekvéseit, s készséggel jelentették ki belépésüket a felállítandó intézetbe. Szükségesnek tartom, jelenteni, hogy nemcsak a tanárok, hanem a kollégiumok gondnokai és elöljáróságai is mélyen át vannak hatva attól a meggyőződéstűi, hogy ebben az ügyben az állam segítő kezét visszautasítanunk, nem szabad ; sőt éppen ugy a történelmi múltra, mint a jelenre támaszkodó önérzettel kell elfogadnunk. Sürgős és gyakorlati feladatuknak ismerik ugy rendezni a tanári fizetéseket és a korpótlékok kérdését, hogy azok illendő nyugdijalapul szolgáljanak. Ekkor, de csakis ekkor lesznek naegóva — nézetük szerint — erdélyi ev. ref. kollégiumaink az elsekélyedéstől; ekkor lesznek felemelve tanáraink a nehéz életgondok emésztő porából, a melybe jelenleg lesújtva vannak. íme. ezen az utón vált a konvent feladatai közé sorozott gondoskodás államkormányi gondoskodássá, s ha az itt-ott felmerülő féltékenység nem bénítja meg a közoktatási miniszter felekezeti szempontokon felülálló, de azért a magasabb felekezeti érdekeket is szem előtt tartó jóindulatát, talán egy év múlva törvénynyé lesz, s módjában lesz az egyetemes konventnek, a nyugdíjtörvény végrehajtását úgy
53 intézni el, hogy végleges és gyors intézkedések által elvezesse a ref. tanárokat azigéret földjére. A közigazgatás terén felmerült és a főtiszt, közgyűlés tudomására hozandó főbb mozzanatok s igazgató-tanácsi intézkedések sora a következő. a) A középiskolák történetének a milleniumi kiállítás alkalmával leendő megírása tárgyában, az Igazgató-Tanács a közoktatási m. kir. ministerium. 189 !| 1 ^; i 25 ' számú felhívása folytán meghallgatván e dologban előbb az összes kolegiumok véleményét, elhatározta mind a hét kollégiumra, nézve, hogy mindeniknek a története az 1895 év júniusáig megirassék, a mikor vagy az illető intézet az évi értesítőjében, vagy Önálló monográfiaként kinyomatassék. Ugyanabban az időben, mikor a kollégiumok nyomtatásban már megjelent törtéaetüket további intézkedésre bemutatják, egyszersmind bejelenteni tartoznak : rendelkeznek-e speciális, a kort jelemző tanügyi állapotokra (régi tantervek, módszeres megállapodások és utasítások, tankönyvek és taneszközök, általános érdekű tanügyi szabályzatok) vonatkozó okiratokkal, melyeket egész terjedelmükben éi eredeti szövegükben közölni lehetne ? A történetek összeállítói, illetőleg, irói, kiket az elöljáróságok jelentéseire az Igazgató-Tanács a közoktatási ministeriumnak is bejelentett, név szerint: Nagy-Enyeden egy bizottság, Kolozsvárit Török István, dr. tanár, Maros-Vásárhelyt Koncz József és Bedőházi János, tanárok, Sz. Udvarhelyt Solymosi Endre, Zilahon Somogyi Jenő, Szászvároson Jánosi Gábor és Sepsi-Szent-Györgyön Dómján István, tanárok. 6) A közoktatási m. kir. ministerium 1892 évi 12.152 számú intézménye nyomán és értelmében, megkíszítette az Ig.-Tanács ^ a n. enyedi kollégium elöljáróságával az ott helyi ev. ref. tanítóképzőben tartandó népiskolai tanitói képesitö vizsgálatok szabályzatát, mely tüzetesen az állami országos rendelkezés korlátai közt szabja meg a képesítő vizsgálatra bocsátható jelöltek iskolázottságot, s magát a vizsgálati eljárást. Szerinte, a szóbeli vizsgálatok miudig június második felében tartatnak a kollégiumi elöljáróság javaslatára az Igazgató-Tanács által előre meghatározott napokon és egy-egy házi biztosnak, mint elnöknek jelenlétében, kit az elöljáróság ajánlatára (a kollégium gondnokai közül) szintén az Igazgató-Tanács nevez ki. c Illetékes szakkörök sürgető nyilatkozataira, hogy a kollégiumi elemi oktatást az újjá szervezett gimnáziumok oktatási czéljaival teljesen öszhangzásba kellene hozni, elérkezettnek látta az IgazgatóTanács idejét annak, hogy a szükségesnek vélt reorganizácziót rendé-
54 leti utón megkezdesse. E végre felhívta és megbízta ^ a. n. enyedi tanári kart, egy olyan tantervjavaslat készítésével, mely alapul szolgálhason a gimnáziumokkal kapcsolatos elemi iskolák oktatástani reformálásához. d) A közoktatási na. kir. ministeriumnak IV évi v Sr!ő s z - r e n d e lete nyomán, az érettségi bizonyítványok másolatainak kiállításában követett eddigi gyakorlat továbbra is fentartatik, de azok nyilvántartása érdekében követendő eljárás egyházkerületünk főgimnáziumaira nézve akkint módosult, hogy a másolatok kiállításáról és kiadásáról, a kelet és számjelzésével, a főiskolákat, jelesül a budapesti és kolozsvári tudomány-egyetemek tanácsait, a műegyetem tanácsát, továbbá az összes jogakakadémiák, a bányászati, erdészeti és gazdasági akadémiák igazgatóságait közvetlenül és saját hatáskörében az Igazgató Tanács fogja értesíteni, annak kijelentése mellett, hogy az eredeti érettségi bizonyítvány érvénytelennek nyilvánittatik. e) A m. kir. kereskedelemügyi minister az 1893 évi szeptember hó 24-én 67.016 sz. a. kelt rendeletével intézkedett, hogy az ország valamennyi nyilvános tanintézetének tanárai és tanuló ; , a tanulmányi utazások alkalmával, a m. kir. államvasutak vonalain személy és vegyes vonaton a II. kocsi osztályban Ill-ad osztályú egész, illetőleg. a III. kocsi osztályban III. osztálya féljegy váltása mellett utazhatnak egyúttal a végből, hogy a tanulmányi utak alkalmával engedélyezett menetdíj kedvezmény igénybe vétele egyszerüsitessék, a nevezett miniszter ur intézkedett, hogy a felemlített menetdij-kedvezményt a m. kir. államva utak összes vonalain, az illető állomási pénztárak bocsássák rendelkezésre, személy és vegyes vonatoknál (gyors vonatok használata ki lévén zárvaj még pedig oly feltétel alatt, hogy egy ily kirándulási csoportban a vezető tanáron, vagy tanárokon kivül, legalább tiz tanulónak kell résztvennie. Ezen kedvezményben csak a rendes nyilvános jelleggel felruházott tanintézetek tanárai és tanulói részesíttetnek még pedig az illető intézet igazgatóságának hivatalos pecséttel ellátott igazolványai alapján, melyekben az utazás czélja, a beutazandó vasúti vonal és az utazó tanulók, valamint tanárok nevei benfoglaltatnak. Ily értelemben utasíttatott a m. kir. államvasutak igazgatósága is Megjegyeztetik, hogy a tanintézeteknek nem csak joguk van, minden tiz tanulóval egy kisérő tanárt küldeni s számára a vasúti kedvezményt igénybe venni, hanem a kellő felügyelet teljesítése végett, szükséges is, hogy minden kirándulással okvetlenül menjen kisérő tanár, sőt nagyobb csoportoknál minden 10—10 tanulóval egy egy tanár, tehát pld, 20 tanulóval 2 tanár menjen. /) Minthogy gyakran megtörténik, hogy egyes tanulók, erdélyi ev. ref. egyházkerületünk hét testvérintézetének egyikéből a másikba
55 folyamodnak javitó-vizsgálati engedélyért, az utóbbiban óhajtván tanulásokat folytatni, az ily esetekben az Igazgató-Tanács az eddig követett eljárást odamódositotta |i||, hogy jövőre az ily kérelmeket az érdekelt igazgatóságok és tanárkarok, a mennyiben kedvezőleg intézhetik el, rövid utón, egymás közt intézzék el s csak a javító vizsgálatot megtartó kollégium igazgatósága tegye meg utólagosan az Igazgató-Tanácshoz a tényről jelentését. Önkint értetik, hogy ha az elhagyandó kollégium tanári kara az elbocsátást nem kívánná a kérelmező tanulónak megadni, a kérelem eldöntés végett múlhatatlanul felterjesztendő az Igazgató-Tanácshoz, nemkülönben felterjesztendők a kérelmek akkor is, ha nem a mi egyházkerületünk hatósága alá tartozó intézetben szándékoltatik a javitóvizsgálat kiállása. g) A gimnáziumainkat ez időben látogató miniszteri megbízott hivatalos jelentése következtében, a közoktatási ministerium § | | számú leiratában tudatta az Igazgató-Tanácscsal, hogy a nagy-enyedi főgimnáziumban a vidéki népiskolákból jövő oly tanulókat is, kik a 4 elemi osztály elvégzését tanúsító bizonyítványt hoznak magukkal, csak felvételi vizsgálat alapján veszik fel az I. gimn. osztályba. Minthogy ez az eljárás, a leirat szerint, az 1883 évi XXX t. ez. 10-ik §-ába ütközik, felkéretett az Igazgató-Tanács, hogy a felvételi vizsgálat mellőzését rendelje el. Feleletre vonatván az Igazgató-Tanács részéről a nagy-enyedi kollégium elöljárósága, ennek felvilágosító iratából az tűnt ki, hogy a nagyenyedi főgimnázium igazgatósága, a hivatolt törvényszakasz szoros értelme szerint, mindig csak oly tanulókat vett fel, a kik a szakaszban jelzett előfeltételeknek megfeleltek. Sőt, mindig fel is vett minden ilyen tanulót, föltéve, hogy 12 évet meghaladó életkora, vagy rendellenes egészségi állapota nern gördített akadályt és föltéve, hogy az illető semmi egyebet nem kívánt, mint azt, hogy rendes tanulóul egyszerűen felvétessék. A tényállás azonban, mely a közoktatási ministerium észrevételére alkalmat adott, a következő. Nagy-Enyeden a főgimnáziummal kapcsolatos és arra készítő elemi iskola is van. Azokat a tanulókat, kik az ellerai iskola 4 osztályát végezték, nemcsak "bizonyitványaik szerint, de lehetőleg egyéneukint is a gimnáziumi igazgató é» tanári kar, már a megelőző iskolai évről ismeri, s ugy akkor, a mikor beiratkoznak, egyszersmind kéréseikhez képest tandíjmentességre, czipó s egyéb jótéteményekre bizton ajánlhatja, s őket a kollégium rendszere szerint, az együttlakásra, valamint felügyelő (úgynevezett „magántanító ") deákok keze alá teljes körültekintéssel rendelheti. Ámde, a vidékről, s rendszerint messziről uján jövő tanulókkal szemben az igazgatóság nincs ebben a helyzetben. Népiskolai bizonyítványuk alapján akadálytalanul felvehetne ugyan őket a gimnáziumba, de mivel egyszersmind felügye-
56 lőt is kell számukra rendelnie, s mivel igen ritka kivétellel valatuemenyijöknek együttlakás, tandíjmentesség és egyéb jótétemények iránti kérelmét kell azonnal honorálnia, a végre, hogy a felügyelők kiszemelésénél a növendékek készültségének erős és gyenge oldalaira figyelemmel lehessen s a végett, hogy a számukra folyósítandó jótéteményekre érdemes voltukat kipuhatolhassa, az „alma mater'* nevében némi tájékoztató és ismerkedő vizsgálatnak kell őket alávetnie (értelmes olvasás, helyes irás, főbeli számvetés köréből) A kik e vizsgálaton beválnak, azok nemcsak beiratkoznak, hanem a kért jótéteményeket is részben, vagy egészben az együtlakásra felvételt mindenesetre megnyerik, a kik be nem válnak, azoktól a kért jótétemények kifejezetten megtagadtatnak és az ilyenek rendszerint és igen helyesen, be sem iratkoznak a gimnáziumba. Ha egyesek mégis, módjuk lévén saját költségükön tanulni, beiratkoznak : a jelzett vizsgálat eredménye szeriDt, oly felügyelő tanitó keze alá oszthatók be, ki készültségük hiányain legvalószínűbben se githet.. Nyilvánvalólag, ezek a vizsgálatok, csak más, közönségesen elfogadott jelzés hiányában, nevezhetők „felvételi" vizsgálatoknak. Rendeltetésük nem az egyszerű felvétel kérdésében váló döntés, hanem az uján jött tanulóknak egj máshoz s a kollégium IV.-ik elemi osztályának mértékéhez viszonyítása, jótétemény kéréseik, benlakásra. felvételük, mindenesetre pedig nevelői csoportosításuk szempontjából. Az pedig önként is értetik, hogy e vizsgálatok mindig teljesen díjtalanok.. A közoktatási m. kir. ministeriumnak fennebb idézet leiratára 1156-893 8Z. a. kelt válaszban felfejtetett a n. enyedi főgimnáziumnál gyakorlatban lévő vizsgálatok imént vázolt módja és czélja; kifejeztetett az elöljáróság abbeli meggyőződése, hogy e vizsgálatok a nágyenyedi kollégium szempontjából fentartandók és hogy azok sem az idézett törvényszakaszszal, sem más törvénynyel ellentétben nem állanak, sőt az állami főfelügyelet gyakorlása czéljából, ez ideig NagyEnyeden megfordult miniszteri megbízottak némely reflexióival is támogathatók. Azonban, a viszont válaszul vett ~|p miniszteri leiratban kijelenti a ministerium, hogy kénytelen |§|2 szám alatt kelt rendeletét . egész terjedelmében fentartani s azt, hogy a népiskola 4 alsó osztályának sikeres elvégzését tanúsító növendékekkel bárminő felvételi vizsgálat tartassák, a törvény alapján megtiltja. Az elöljáróságnak mindenesetre módjában fog állani, a szóban lévő jótéteményeket megvonni azoktól, kik azokra érdemetlenek. A nagyméltóságu minisztérium e kijelentését, a nágyenyedi kollégium elöljárósága, úgyszintén az Igazgató-Tanács is sérelmesnek talál-
57 ván, elhatározta, hogy e tárgyban, saját jogainak tudatával, az Egyetemes Konventet támogató közbenjárásra kéri fel. S e végre, minthogy az iskolai segélyek nyújtása, s az együttlakásra felveendő tanulók didaktikai szempontbúi való csoportosítása feltételeire és módozataira nézve az 18 S3. évi XXX. t.-cz. 10. §. irányt nem ad s megszorítás, vagy tilalom benne nem foglaltatik: méltóztassók az Egyetemes Konvent a vallás- és közoktatási m. kir. minisztériumnál kieszközölni, hogy a nagyenyedi kollégium elöljárósága az együttlakásra (internatusba) és jótéteményekért kérelmező I. oszt. gimnáziumi tanulók felvételénél, az illető tanulók anyagi és szellemi érdekeinek szem előtt tartásával, ugy, mint eddig is tette, jövőre is szabadon intézkedhessek. Kollégiumaink statisztikai képét egészen megbízható, részint kebli, részint külhatósági bírálaton átment adatokbúi állithattam össze. Általában véve, rendezett viszonyokrúl szólhatok, a melyek közt a didaktikai és a nevelési mozzanatok száma és tanulsága a múlthoz képest növekedőben van. Egyházkerületünk hét kollégiumába járt az 189s/3-ik évben öszszesen: 2827 tanuló (82-vel több, mint tavaly), s ezek közül tanult a n.-enyedi theologiai akadémián 42, a n.-enyedi tanítóképzőben 47, a hét főgimnáziumban 1786; a gimnáziumokkal kapcsolatos elemi iskolákban 952 növendék. A részletekre nézve tájékoztatnak az I. és II. számú táblás kimutatások. Hivatalának élve, működött 27 gondnok és 145J tanerő, még pedig a) a n.-enyedi theologiai akadémián 5 rendes, 1 helyettes tanár; a hét főgimnáziumban 112 tanár, (63 rendes, 15 helyettes, 7 kebli vallástanár, 20 óraadó és 7 rendkívüli tárgyat tanító); b) a tanítóképzőben 7 tanár; c) az elemi iskolában 17 tanító. I Részleteit lásd a VII. és VIII. sz. mellékleteken, hol a tanárok és j tanítók képesítési viszonyai is feltüntetve vannak. j A gimnáziumi tanulók szülei közt volt polgári állásukra nézve (Ld. a III. sz. a. csatolt rovatos kimutatást) őstermelő 5 14, iparos 17 4 kereskedő s vállalkozó 88, tisztviselő 349, katona 1 ), más értelmiségi (pap, orvos, ügyvéd, tanár, tanító, mérnök, in , művész) 426, szolgálatból élő 53, magánzó 40. E kimatatás szeri it, a szülőknek 47.5%-ka tisztviselő s más értelmiséghez tartozó, 52. >°/o-a pedig őstermelő, iparos, kereskedő s személyes szolgálatot te^ ő. A miből.azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nálunk a tanú ók szülei nagy részben nem azért adják fiaikat a gimnáziumba, mert maguk is az értelmiségi osztályhoz tartozván, fiaikat is értelmiségi pályára szánják, azaz, nem adják iparosnak, vagy kereskedőnek, hanem az iparosok, kereskedők, földmivelök gyermekei képezik nálunk a gimnáziumi
58 tanulók nagyobb kontingensét s általában nálunk is, mint országosan, a szülők, bármily társadalmi állásúak legyenek is, leginkább gimnáziumba küldik fiaikat, még ott is, hol másnemű középfokú tanintézetek léteznek, kétségtelenül azért, mert meg vannak győződve, hogy a gimnáziumban nevelt gyermekeik legjobban fogják magukat az életben érvényesíthetni. A nyilvános vizsgálatik mindenütt és szabályszerűen megtartattak. Papi szigorlat tartatott Nagy-Enyeden 1892 szeptember 1 és 2-ik napjain, a) Első lelkész-képesitő vizsgálatra jelentkezett 17 végzett theologus ifjú, kik közül jelesen képesittetett 6, jól 5, egyszerűen 6; b) Második lelkész-képesitő (gyakorlati) vizsgálatra jelentkezett 7 papielölt, kik közül jelesen képesittetett 4, jól 3. Theologiai magántanári vizsgálat tartatott 1892 szeptember 2-án. Vizsgálatra jelentkezett 2 akadémista papjelölt u. m. N a g y K á r o l y , a dogmatikai és bölcsészeti, J a n c s ó S á n d o r az egyháztörténelmi és dogmatörténelmi szakcsoportbúi. A theologiai tanárságra mindketten egyhangúlag képesíthettek. Néptanítói képesítő-vizsgálat tartatott J893 júniusban, Csathó János, kir. tanácsos jelenlétében, ki egyházkerületi biztos minőségben elnökölt a vizsgálatokon. Vizsgálatra bocsáttatott 9 tanitó-jelölt, kik közül 4 kitünőleg, 2 jelesen, 2 jól és 1. elégségesen képesittetett néptanitóságjra. A hét főgimnáziumban osztályoztatott, a megtartott nyilvános vizsgálatok alapján mindöszsze 1654 növendék, még pedig 8%-a minden tantárgyból jelesen, 17%-a minden tantárgybúl jól, 46%-a minden tantárgyból elégségesen, 10°/0-a egy tárgyból elégtelenül, 6%-a két tárgyjból elégtelenül és J0°/o-a több tárgyból elégtelenül. Ez az eredmény ebben a formában csaknem egészen megegyezik az ország összes kpzépiskoláirúl szóló miniszteri jelentés hasonló adataibúi vont %-os| eredménynyel. A mennyiben azonban tudvalevő do* log, hogy az iljyen általánosításnál a szigorúbb mértéket tartó intézet adatai enyhítik a kegyelmes osztályozáshoz szokott intézet adatait és viszont, ugy hogy ámbár tanulságos voltát a fentebbi átlag adaloküak elvit itni nem lehet, tulajdonképpen mégis a részletekbe való bepillantás szo jáltatja az igazi kritériumot ahhoz, hogy helyes, vagy szélsőséges utal on járt-e valamely intézet az u. n. klaszifikális alkalmával : azé •t ide csatoltan szolgáljanak tanulságul a részleteket feltüntető IV. i. és IV. b. jegyű rovatos kimutatások. A kollegijumok elemi osztályaiban osztályoztatott, vizsgálatok alapján, mindöfezsze 870 növendék, ezeic 31%-a kitűnő, vagy jeles, 22%-a jó, 24%-a elégséges és 15%-a elégtelen általános osztályzatú. Az érettségi vizsgálatok eredményéről tájékozást nyújt a VI. jegyű
59 rovatos kimutatás. Vizsgálatra jelentkezett a hét teljes gimnáziumnál összesen 106 ifjú, szóbelire bocsáttatott 103. Érettnek nyilvánittatott 92, még pedig 12 jelesen, 29 jól és 51 egyszerűen. Ismétlő vizsgálatra utasittatott 3, javitó vizsgálatra egy évre 2, kevesebb időre 6. Az érettségi vizsgálatokról elmélkedve, örömmel említem meg a közoktatási miniszter ur ^f^iT-za számú elismerését, melylyel a. n enyedi főgimnáziumi tanári kart, különösen pedig a latin nyelv tanárait kitüntette, az érettségi vizsgálaton feltűnt szép eredményért, A rendkívüli tantárgyak tanulásában elért eredményt az V. számmal jelölt rovatos kimutatásban méltatom. Tanult a hót kollégiumban franczia nyelvet 53, angol nyelvet 1, rajzot 184, mintázást 2, műéneket 406, zenét 126, gyorsírást 27 és egészségtant 37 tanuló. A felhozott számadatok tüzetesb tanulmányozása és azok magyarázatául szolgáló hivatalos évi jelentések arról győztek meg, hogy a szellemi élet, a nevelés, meg oktatás eredménye mind a hét kollégiumban, noha sok akadálylyal, nem egy kedvezőtlen és zavaró körülménynyel, ugy például a tanerők kellő számának még mindig érezhető hiányaival kellett küzdeniök, a meglevők tokozott tevékenysége mellett, az idén sem maradt a követelhető színvonalon alul, itt-ott teljes siker koronázta a tanitók fáradozásait. A tanuló ifjúság a tanterv követelte mértéket elérte, érettebb része főleg az önképzőkörök keretében meg is haladta. Az ifjúság magaviselete megfelelt a tanárkarok és elöljáróságok várakozásának. Eltanácsolás foganatosítása csak négy esetben vált elkerülhetetlenné, ezek közül is csak kettő súlyosabb erkölcsi beszámítás alá eső kihágásáért, idegen tulajdon megsértéseért. A büntetések kiszabásában nagyobb szerepe volt az elnéző atyai indulatnak, mint a szigornak, minek bizonysága az a körülmény, hogy egy néhány eltanáesolást, első fokú ítéletének megváltoztatásával, az illető elöljáróságok enyhébb büntetésre változtattak. Örvendetes haladásnak tartom, hogy a kollégiumok a rendelkezésükre álló eszközökhez képest, a nevelés másik ágát, a testi nevelést is kellő ellátásban részesítették. Ifjúságunkban megvan a hajlam és kedv a testgyakorlás mindenféle neméhez, annyira, hogy jnég rendes tornaórákon kivül is szívesen felkeresi a hozzáférhető torna-eszközöket és gyakorló helyeket. Ezt tudva, csak sajnálni lehet, hogy a magyar tanulók 1893 évi országos tornaversenyén egyetlen egy intézetünk sem vett részt. Azonban, tévednénk, ha azt hinnők, hogy kollégiumaink elöljárói és tanárai nem méltányolják kellően az országos tornaversenyek által megvalósult gyönyörű eszmét, vagy hogy elmaradottságuk tudatában, a mint ezt a napilapok egy része állította, nem bocsátják a gondjaikra bizott tanintézetek ifjúságát a nyilvános versenyre. E vád, ha ugyan annak mondható, nem illetheti kollegiu-
60 mainkat, melyek a tornászat terén mindenesetre produkálnak anynyit, mint a más jellegű vidéki középiskolák, hanem vannak tárgyi okok, melyek várakozó helyzetben tartják kollégiumainkat, a mig tornaversenyekben való részvételük módja és körülményei kedvezőbben nem állapittatnak meg. Ilyen tárgyi ok, a többi közt, a tetemes költség, illetőleg, az a körülmény, hogy a vidék a versenyre vágyó tanulók közül nem ügyességük, haneai pénzük szerint kénytelen választani, mert hát egy ilyen kirándulás minimo calculo fejenkint 16—20 frtba kerül, a mennyit sok szülő, tapasztalat szerint, éppen a jobb tornászok szegény sorsuak, képtelen előteremteni. S ott fenn Budapesten a helyszínnek újdonsága és a tornarendszerek kipróbálatlansága mindig nagy akadályára van a vidékiek sikerének. Nem különben a verseny nemek késői és apodictikus közlése csak alkalmazkodásra kényszeríti a vidéket, holott a budapesti intéző bizottság a verseny-nemeket a főváros emberanyagára való tekintettel állapithatja meg
A mig ezek a hátráltató okok el neon háríttatuak, nézetem szerint, a kollégiumok tartózkodva várakozó állásfoglalása méltánylandó. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy a kollégiumok tanárkarai rendre-rendre kezdik felkarolni és gyakorolni a testre és leiekre egyiránt üdvösen ható iskolai kirándulásokat. A kirándulások kérdése az erdélyrészi ref. tanárok értekezletét két izben foglalkoztatta, mindkét alkalommal élénk érdeklődés mellett. Időközi szünetaapokon, több • tanár betegsége, vagy másnemű akadályoztatása esetén, alig van alkalmasabb, tanulságosabb neme az ifjúság foglalkoztatásának. E hathatós nevelési eszköz alkalmazásában előljárnak: a nagy-enyedi, sepsiezent-györgyi és szász-városi kollégiumok. A tanítás és nevelés eredményének fokozására nézve figyelemre méltó haladás történt a házi munkássághoz való szoktatásban, a magántanitás megszorítása mellett, az osztályvezetői intézmény intenzivebb felkarolásában, s a szolgai rendszer fokozatos elenyésztetésében. A tanulók házi munkásságára néave mind mélyebb gyökeret ver tanárainkban az a meggyőződés, hogy a nélkül nem képes a legkitűnőbb oktatás sem a tanulót önálló munkálkodásra és gondolkozásra nevelni. Házi munkásságra szorítása a tanulóknak csak akkor lehet káros, ha abban kellő mértéket nem tartunk, s különösen, ha e munkásságra a tanulót, már az alsóbb osztályoktól kezdve, magában az iskolában kellőleg elő nem készítettük. Az úgynevezett magántanítás nem lehet az iskolának czélja; arra támaszkodnia, nem szabad. Legtöbb esetben avatlan egyének végzik, kiknek érdekében áll, hogy a gondjaikra bízott növendékek gyöngéit és tudatlanságát, mely majdnem mindig saját tudatlanságuk és hanyagságuk kifolyása, palástolják ; a káros következményekért pedig az iskola gyarlóságát, vagy a
61 mi legtöbbször szokott történni, a tanárt okolják, s igy téves útra vezetik a tanulót, nem ritkán magukat a szülőket is. A tanítás sikerének kellő biztosítása érdekében, nagyon növekedett az utóbbi időben tanáraink előtt az osztály-vezetői intézmény becse. Komeniusz szelleme kezd megelevenedni tanáraink felfogásában, a ki először hangoztatta az osztályvezetői intézmény szükségességét, de egyszersmind megjegyezte, hogy a tanító csak akkor érdemli meg az osztály-vezető nevet, ha osztályának igazi napja. Egy osztály egész életének egy tanártól kell kiindulni, s valamint a nap földünknek világosságot és életet ad, ugy kell a tanárnak növendékeiben a szellemi világosság és élet harmóniáját megteremteni. Ez a szerep a mai szakrendszer szerint való tanításban az osztály-vezetőket illetné meg. De fájdalom, a tanítás, meg nevelés ilyen osztályonkint való konczentráczióját nagy mértékben akadályozza az 1883. évi középiskolai törvény, midőn azt követeli, hogy: „Rendes tanáokul csak oly feddhetlen előéletű magyar polgárok alkalmazhatók, kik tanári oklevelet nyertek és c s a k a z o n t a n s z a k r a , m e l y r e oklevelük s z ó l " Miként teremtsen ily törvény mellett az igazgató mindenik osztálynak egy-egy világító s melegítő napot? ly törvény mellett van aztán mindenik osztálynak 6 — 7 nap nélküli bolygója, kik mennek különleges útjaikon, mitsem törődvén egymás dogaival. E viszonyok orvoslatával foglalkoztak ez idő szerint bővebben kollégiumaink, s a mennyire igazgatásunk kollegiális rendszere az egyének munkakörébe való beavatkozást megengedi és a rendes tanárok felügyeletének az együttlakás viszonyaira is kiterjesztését megtűri, mondhatom — az eredmények bizonyítják — számbavehető sikerrel. E nagy bajon egy biránt csak a tanárvizsgálati rendszer gyökeres megváltoztatása segíthet. Cí-ak akkor kaphat majd mindenik osztály oly vezetőt, ki osztálya növendékeit nagyobb mértékű tanítási tevékenysége alapján egészen ismerni fogja, s a ki a nevelés kérdéseiben elméleti 6 gyakorlati jártassággal birván, tekintélyt ébresztő egyéniségével osztályának világító és melegítő napja lesz. Előrehaladó átalakulásra vall a kollégiumok az a törekvése is, melynél fogva a szolgai rendszer fokozatos elenyésztetése, rendes fizetésű szolgák alkalmazásával, immár folyamatba lépett. Okát megtaláljuk a változott viszonyokban (Ld. a nagy-enyedi Bethlen-főiskola 1892/3. tanévi Értesítőjét. Évzáró beszéd, mondotta: Fogarasi Albert, rektor professzor.) Az élet követelményeinek tetemes megszaporodásával, az ismeretek tágulásával az intézetek tananyaga is folytonosan nagyobbodik; ellenben, a szolgai teendők éppen nem apadnak. Általános a panasz, hogy a középiskola tananyagának feldolgozása már is a testi fejlődés rovására történik, főleg kevesebb tehetséggel rendelkező s ennek hiányát szorgalommal pótló tanulóknál. A szolga-
62 tanulónak osztályok, szobák takarítására, meg a nagyobb tanalók kiszolgálására kell fordítania a napnak éppen azon idejét, a melyben az elme legfogékonyabb, ugy hogy majdnem összes munkaideje csak estére szorítkozik, a napi teendőkben különben is elernyedett testi állapottal. Ennek káros következményei főleg az utóbbi években kezdettek nagyobb mértékben mutatkozni. A szolga-tanulókból aránytalanul többen buktak el, mint az úgynevezett tanítványokbúl. De más, még ennél is szomorúbb következmény az, hogy a tanulói és a szolgai kötelességek összeütközése folytán, a nagyobb rész megszokja, minden kötelességét csak félig teljesíteni. Midőn a kollégiumok e túlélt és tarthatatlan intézménynek fokozatos eltörlésén fáradnak, egyszersmind kötelességüknek ismerik, oly módrúl gondoskodni is, hogy a tehetséges tanulók kiválása a vagyontalan néposztály gyermekeiből ne véletlenül, a körülmények szeszélye szerint, hanem a tanárkar tudatos intézkedésével történjék. Módot nyújtanak a tehetséges, de szegény tanulóknak a tisztességes megélhetésre, segélyek és ösztöndijak adása, meg jótéteményekben való bővebb részeltetésük által, legfőképpen pedig az oly rég óhajtott tápintézetek megvalósítása által, a- miben Sepsi-Szent-Györgyön, NagyEnyeden és Székely-Udvarhelyt már is követésre méltó szép eredményt tudnak felmutatni. A tanuló ifjúságnak nyújtott ösztöndijak, segélyek, jutalmak és más nemű javadalmak összegeiről a IX. sz. a. csatolt kimutatás ad részletes felvilágosítást. E szerint, kiosztatott a hét kollégiumban: 24.123 frt. 70 kr. és 32 drb. arany. A társadalom talajából fakadó kiapadhatlan erőforrás az idén a n.-enyedi kollégiumra árasztotta ki áldását. A már csak néhai b. e. br. Kemény György, lándori nagybirtokos, 30.000 frtos alapítványt tett le a Bethlen-kollégiumnál, a melyből 20.000 frt. évi kamatainak élvezete a magyar-gyerőmonostori báró Kemény-osalád tanuló pályán levő fisarjadékait illeti 6-tól 24 éves korukig; 10.000 frt. pedig a tanárkar rendelkezésére bocsáttatik, 10 egyenlő ösztöndíj alapítására, 10 jó magaviseletü és jó tanuló szegény gyermek segélyezésére. Dr. Farnos Árpád és neje 100 frtos alapítványt tettek ugyanott elhalt kedves fiók: Elemér emlékére, hogy annak kamatai két évenkint egy I. gimnáziumi jó tanulónak adassanak jutalmul. Mind a két alapítvány szép tanujele a bizalomnak,, a hálának és elismerésnek a Bethlen-kollégium iránt. A társadalom talaja és hitsorsaink művelődés iránti vágya és áldozatkészsége volt mindenkoron tápláló erőforrása a protestáns tanintézeteknek. Legyen szabad, remélenünk, hogy ez az erőforrás most, midőn oly nagy konczepeziók és messze kiható alkotások megvalósítása s végrehajtása előtt állunk, nem fog kiapadni s a bizalmat tan-
63 intézeteink iránt az állam segélyének igénybe vétele sem fogja meg ingatni. Kemélnünk kell, hogy intézeteink tanárkarait, a változott viszonyok közt is, a kötelesség-toljesitésnek mindig megnyugtató tudatán felül, még az az érzelem is lelkesíteni fogja, hogy fáradsággal végzett munkájuk a társadalomnak valódi szükségleteit elégiti ki s hogy önfeláldozó munkájukért ugyanaz a társadalom jövőre is meleg rokonszenvével és elismerésével fog adózni Ezzel kimeritvén az 1892/3. iskolai év tanügyi eseményeinek sorát, kérem a főtiszt, közgyűlést, kegyeskedjék jelentésem hiányaitól eltekinteni s magát a jelentést, a mennyiben külön intézkedésre alkalmat nem ád, szíves tudomásul venni méítóztassék. Közgyűlésünk tanügyi előadó aá-nak évi jelentését tetszéssel fogadja s buzgó, lelkiismeretes munkásságáért méltányló elismerését nyilvánítja. 20. Elnök aa. mai nap d. u. 3—5 óráig végzendőleg az alábbi választások eszközlését hozza javaslatba. 1. Az igazgató-tanácsi ügykezelés megvizsgálására három tag, 2. az egyházkerületi számadások megvizsgálásai a három tag, 3. az egyházkerületi kebli pénztár megvizsgálására három tag, 4. az igazgató tanácsba öt tag, 5. egyetemes konventi képviselő egy tag, 6. a gimn. tanárjelölő bizottságba egy tag, 7. és a romániai egyházmegye főgondnokának megválasztását. Közgyűlésünk, elnök aa. ajánlatának elfogadásával, ezen választások eszközlését elrendeli. 21. Elnök aa. a következő ülés idejéül a mai nap d u. 4 ésVa óráját tűzve ki, az ülést három-negyed 1. órakor bezárja.
Második ülés, márczius 29-én, d. u. Elnök: Br. Bánffy Dezső, főgondnok.
Jegyző: Szász Gerő, egyházk. jegyző.
2 2 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik az egyházkerületi közalap tőkéinek mikénti elhelyezéséről s a végrehajlott pénzügyi miveletek eredményéről szóló igazgató-tanácsi előterjesztés, a mint következik. Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés ! Főt. Szász Domokos, püspök ur, a következő előterjesztést nyújtotta be Igazgató-Tanácsunkhoz : Méltóságos Igazgató-Tanács! A főtiszt, kerületi közgyűlés 1892. évi 38. sz. a. kelt végzésével disponált vala azon 101,945 forintnyi tőketöbblet felett, mely a
64 közalap keletkezése óta végrehajtott pénzügyi miveletek kedvező eredményeképpen rendelkezés alá került. Azóta alig másfél év telt el, s kiválóan szerencsésnek vallom magamat, konstatálhatni azt, hogy közelebbről egybegyűlendő kerületi közgyűlésünk azon helyzetben lesz, hogy a jelzett összegnél még nagyobb tőketöbblet felett fog rendelkezhetni, s ennek erejével legmagasabb rendű érdekeink diadalát hatályos mértékben elősegítheti és részben biztosithatja. Ugyanis, az •/• és •//• a ' a ^ csatolt pénztári és számvevői kimutatások íanusitása szerint, levonva a felmerült kiadásokat, a végrehajtott pénzügyi miveletek végeredménye 170,000, azaz, százhetvenezer forint tőketöbbletet tüntet föl. Végeredménynek nevezem ezt azért, mert az egyházkerület központi kezelése alatt álló összes alapokbúi jelzálog és egyházi kölcsönökbe lett elhelyezve 1.288,083 frt. 37 kr.; ngatlanokba, jószág-vásárlásba, építkezések és telek-vételekbe be lett fektetve 564.206 frt. 79 kr., s a többi értékeket: záloglevelek, regaleváltsági kötvények és járadékok 514.852 frt. értékben képezik, melyek állandó tökebefektetés jellegével birnak, nincsenek nagyobb mérvű árhullámzás esélyeinek kitéve, s igy a koczkázat veszélyeit, mondhatni, kizárják. Végeredménynek nevezem a szerzett tőketöbbletet azért is, mert nem érzek magamban többé elég erőt, továbbra is hordozni rendkiviil nagy, s nem egyszer reám nézve csaknem elviselhetlennó vált súlyát azon felelősségnek, — mely, a végrehajtott pénzügyi miveletek folyamán első sorban az én vállaimra nehezült. Lankadó erőmet sokszor csupán annak tudata elevenítette föl, hogy időmet s tettre készségem egész teljességét anyaszentegyházunknak áldozni föl, Istentől rendelt, s részemről is önkényt elvállalt feladatom, kötelességem. Nem is szűnök meg, hálát adni a Gondviselésnek, hogy igyekezetemet sikerrel koronázta, s egyházkerületünk, a gondjaira bizott r dekek oltárain, áldozatait újra meghozhatja. A jelzett tőketöbblet miként való felhasználására nézve, bátor vagyok pontokba foglalt propozicioimat a következőkben megtenni : 1. Nem tagadom, sőt nyíltan bevallom, hogy nemcsak egyházkerületünknek, hanem egész egyetemes egyházunknak, — miként azt egyetemes zsinatunk is 1892—409-ik szám alatt kelt végzésével kijelentette, — elsőrendű szükségnek tekintvén : Debreczenben egy bölcsészeti fakultásnak, s tanárképezdének és Kolozsvárit a tudományegyetemmel a lehetőleg kapcsolatba hozandó theologiai fakultásnak megalapítása, a végrehajtott pénzügyi miveletek nehézségei közepette, az utóbb jelzett feladat lebegett lelkem tekintete előtt s főleg ezért érzem mély igazságát az apostoli szavaknak: „Nekem az én életem sem drága, csakhogy futásomat elvégezhessem, s a kitűzött czélt elérhessem." Lesz szerencsém, a theol. fakultás felállítása, s fen-
65 tartása ügyében külön átiratot intézni a mélt. Ig.-Tanácshoz, s így most csupán azon javaslat-tételre szorítkozom, hogy az éppen most jelzett átiratom, s az ahhoz csatolt költség-előirányzat tekintetbe vételével: a nyert tőke-többletből csatoltassék e f. év január J-től számítva a fakultás alapjához: 120,000 frt. 2. Központi papi-özvegy-árvai alapunk növelését is sürgős szükségnek tekintem. Az alap-tőke megközelíti ugyan a 100,000 forintot, s az 1892-ik év folyamán szerzett tőke-többletből is gyarapodott 5000 forinttal. A szükséglet azonban távolrtíl sincs kielégítve s a papi özvegyek, árvák sorsa szánalomra indító, daczára annak, hogy a közel múlt években nemcsak a központi, hanem az egyházmegyei gyámiütézetek vagyona is nagymérvű emelkedést tüntet fel, s az osztalékok is folyton növekedők. Ez a kiáltó szükség szolgál indokául annak a zsinati végzésnek, melylyel konventünk átasítva lett, egy egyetemes jellegű gyámintézet szervezésével. A konvent által javaslat-tétel végett kiküldött bizottságnak szerencsés vagyok elnöke lehetni, s örömmel jelzem, hogy a már végzett előmunkálatok a kérdés kedvező megoldására biztató kilátást nyújtanak. Addig is azonban, mig e humánus intézmény létre jöhet: nyújtsunk újra segitő jobbot papjaink özvegyei, s árváinak. Javaslom azért, hogy e czélra fordittassék újra 5000 frt. 3. Ke feledkezzünk meg kerületi domesztikánk gyarapításáról sem. Meghaladja ugyan ennek alapja is immár a 100,000 forintot, s ebben is 5000 frt. emelkedés az 1892-iki tőke-többletből jutott részébe. Szűkölködő papjaink, s tanítóink helyzete azonban hova-tovább mind tarthatatlanabbá lesz Az országos domesztika gyarapítására a törvényhozás által immár megszavazott, s a közel jövőben folyósítandó 100,000 frt. igaz, hogy nemcsak megkétszerezi a domesztika eddigi jövedelmét, sőt annál is nagyobbra fokozza a segélyezés forrásait, de azért telyességgel nem teszi feleslegessé házipénztárunk erejének növelését. Javaslom ennélfogva, utaltassák be ennek pénztárába, első sorban szűkölködő papjaink segélyezésére, 4000 frt 4. Egyházkerületünkben a közelmúlt években 35 körlelkészség lett szervezve, melyek vallásos hitünknek, s magyar fajunknak megannyi ujjonnan épült erősségei. Első sorban érdekelt híveinknek, egyházkerületünk és az egyetemes egyháznak egyesített ereje teremtette meg ezeket; s van már mindeniknek temploma, papi lakja, a legtöbbnek iskolája is, s a lehetőség korlátai között, a körlelkészi fizetések is, a rendes papi javadalmak nagy részével összehasonlítva, kielégítő mértékben biztosítva vannak. A legnagyobb részt szegény sorsú hívek áldozatkészsége — az alkotás létrehozásában— nem egy helyt egészen kimerült, s egyes templomok, iskolák felszerelése, a papi lakoknál szükséges mellék-épületek felállítása egyházkerületünk részéről a 5
66 további segélyt mellőzhetetlenné teszi. A kielégítésre váró szükségletek részletes kimutatását •/• alatt mellékelve, s jelezve még azt, hogy a felsorolt szükségletek fedezésével az elősorolt körlelkészségek, ha lehet e kifejezéssel élnem, bevégzett alkotások magaslatára emelkednek fel, javaslom, hogy lVaVo-os tőkerestituczio feltétele alatt forditassék e czélra 4,000 frt, 5. Egyházkerületünk kollégiumai között van egy, mely a lét legnehezebb harczát vivja: a szókelyudvarhelyi. Ez is, mint a többi, nemcsak felekezeti, de egyszersmint nagy nemzeti misszió teljesítésére alapittatott, áll fönn, s kell, hogy fennálljon a közelgő második ezredévben is. Megdicsőült alapitóknak fénylő sorai hozták meg ott a közművelődésnek ama szent oltárán az idők rendjén áldozataikat; de daezára ama rendkívüli erőfeszítéseknek, melyek a legújabb idők ben is annak teljes egészében föntarthatása érdekében ugy a szellemi, mint az anyagi erőgyűjtés ujabb, meg ujabb forrásait nyitották meg: ma sincs abban a helyzetben, hogy az országos törvény követelményeinek megfelelve, küldetése magaslatán fentarthassa magát. A közoktatásügyi minisztertől ismételt izben megintve lett s fenyegetni kezdé az a veszély, mondhatnám, végromlás, melyet az osztályok redukcziója kikerülhetlenül maga után vonna. Helyzete közel jövőben némileg javulni fog, mert közbejárásunk folytán, a közoktatásügyi miniszter ur, ki iránt egyházkerületünk már eddig is el nem évülő hálára van kötelezve, nemcsak biztos kilátásba helyezte az államsegélyt, de a folyó évre már megszavazott országos költségvetés rendjén, évi 2000 frt. elő is van irányozva s mihelyt a törvényszabta szerződés létrejön, folyósítva is lesz. Jelentékeny segély, de még sem elegendő arra, hogy azon intézet fönnállását, fokozatos fölvirulását biztosithassa. Indokoltnak tartom ennélfogva, hogy egyh. kerületünk is, melynek ez a kollégium egyik féltett, drága kincse: nyújtsa felé segitő jobbját, adjon jó példát az áldozat-készségben, azon reményben, hogy követni fogják mindazok, kik azon intézet magasrendü érdekeit szivükön hordozzák. Javaslom ennélfogva, hogy egyházkerületünk is lépjen be az áldozok soraiba, s a tőke-többletből forditassók e czélra 3003 frt. 6. Közéig a magyar állam ezer éves fennálásának gyönyörű ünnepe, s nekünk is a hazaszeretet szivünk mélyében él, bizonyítékait kell adnunk nemcsak hálaadó imával, hanem maradandó tettekkel is annak, hogy a nagy nemzeti ünnep méltó részesei igyekezünk lenni. E bizonyítékok egyike, mert még többet is fogok inicziálni, volna az, ha felmutatnék az egész nemzet színe előtt a mi erdélyi ev. ref. anyaszentegyházunk fényben és árnyban egyiránt gazdag történetének képét, egybeállittatva azt azon történeti forrásokbúi, melyek a múltból bőv mértékben maradtak fenn, s egy arra híva-
67 tott történetíró tollára várnak Az idő rövidsége miatt azonban ez úttal csak arra szorítkozhatunk, hogy legfönnebb egy 25—30 nyomtatott ivre terjedő egyh. kerületünk történetét megalapulásától kezdve az ujabb időig főbb vonalaiban feltüntető művet állíttassunk elő és pedig nem pályázati hirdetés, hanem erre alkalmas iró kiválasztása s megbizása folytán. Ha a ft. kerületi közgyűlés, a miben nem kételkedem, javaslatomat határozattá emeli, köteleségémnek tartandom, a további eljárásról részletes előterjesztést tenni, s mostan propoziczióm csupán annyi, hogy a vállalkozó történetíró tiszteletdijára, s a műnek a példányok eladása folytán részben visszatérülő kiadási költségeire, a tőke-többletből irányoztassék elő 3000 frt. 7. A ft. közgyűlés 1892 évi 38 sz. alatti végzésének f. alpontjában elvileg kimondotta, hogy Kolozsvárit, egy polgári leányiskola állítandó fel, s e czélból az akkori tőke-töbletből 5000 frtot további rendelkezésig fentartott. Azóta nevezett egyházközségünkkel e nagy fontosságú ügyben a tárgyalások folyamatba indultak s kilátás lehet arra, hogy ez a kérdés is rövid idő alatt megoldásra jut. Alkalma lesz a mélt. Igazgató-Tanácsnak erre nézve külön előterjesztés tárgyalására, hogy a közelgő közgyűlésen propoziczioit m egtehesse. Előzetesen csak arra kérem a mélt. Igazgató-Tanács utján a főtiszt, közgyűlést, hogy az első berendezés szükségeinek fedezésére tartassék fenn rendelkezésre 2000 frt. 8. Az elöbbbihez hasonló természetű a maros-vásárhelyi felsőbb leányiskola segélyezése. Azon egyh. községünk erejét csaknem túlhaladó erőfeszítéssel, s példás áldozatkészséggel felsőbb leányiskoláját tényleg már fel is állította, s azon intézet, ámbár a nyilvánossági jogot mind ez ideig nem kapta meg, tekintettel az ottani válságos felekezetközi viszonyokra, magasztos elhivatását elismerésre méltó buzgalommal telyesiti. Igényt tarthat az egyh. kerület részéről nagyobb mérvű segélyezésre is, s ez már a közeljövőben aligha kikerülhető lesz. Miután azonban, ez idő szerint, még ez nem áll a kerület módjában, egyelőre proponálom, hogy központi kezelés alatt, tanszerek, s felszerelési szükségletek fedezésére, az esedékessé válandó kamatok félévenkint szolgáltatván ki, destináltassék egy alapítványra 2000 frt. 9. A ft. kerületi közgyűlés 1892. évi 38 sz. a. kelt végzésének g. alpontjában kimondotta azt, hogy az egyházkerületi tisztviselők részére nyugdíj és özvegy-árvai gyámintézet alapítandó, s e czélra mint első alapító, az akkori tőke-többletből 6000 forintot bocsátott rendelkezésre. Azóta a nyugdij-intézet szabályzata el is készült s a ft. közgyűlés jóváhagyása alá fog terjesztetni és pedig kibővített keretben, mert annak kötelékébe bevonandók lesznek a kolozsvári theol. fakultásnál alkalmazandó tanerők, s a körlelkészek. Ez utóbbiak 5*
68 annyival is inkább, mert a körlelkészi intézmény megállapitásakor, az egyházkerület kötelezettséget vállalt magára az iránt, hogy azok nyugdíjalapjáról gondoskodni fog. E kötelezettségnek eleget kell tennie addig is, mig az egyetemes egyház az erre vonatkozó zsinati végzés értelmében az egyetemes papi nyugdíjintézetet megalapítja, a mit részemről legalább is oly íontos és sürgős feladatnak tekintek, mint az özvegy-árvai gyámintézet szervezését. Javaslom, hogy a jelzeit czélra már megszavazott 6000 frt. egészitessék ki 10,000 frtra, s e szerint, bocsáttassék rendelkezésre továbi 4000 frt. 10. A kolozsvári theol. fakultás felállítására vonatkozó külön előterjesztésem rendjén ki lesz mutatva az, hogy a tervezett épületben nagy arányú diszterem épül, a mely a mellett, hogy a theol. ifjaknak isteni-tiszteleti gyakorlatok színhelyéül fog szolgálni, minden tekintetben alkalmas lesz arra is, hogy az egyh. kerület gyűléseit ezután/ s állandóan ott tarthassa meg. A diszterem mellett lesznek kisebb termek is, a közgyűlés tartama alatt a bizottságok munkálkodására szentelve. Ezeknek a termeknek a közgyűlés magas méltóságának megfelelő berendezéséről gondoskodni keli. És pedig nemcsak a múlhatatlanul szükséges bútorzatról, stb. kell provideálni, de kérek a mélt. Igazgató-Tanács utján felhatalmazást a ft. kerületi közgyűléstől arra is, hogy szenteljük a dísztermet egyházkerületünk nagy alapitóinak, vezérlő fér fiainak Pantheonjává, feldíszítvén azt azoknak életnagyságban festett mellképeivel, hogy az egymás nyomába lépő ifjú nemzedékek szemlélhessék folyton azok nemes vonásait s dicső példaadásukból merítsenek okulást és lelkesülést. Istennek hála, egyh. kerületünk soha sem szűkölködött nagy érdemü vezérlő férfiakban, de azoknak emléke nagyobrészt csak a történetben élő, arczképeik nem maradtak fönn. Az ujabb időkből azonban voltak, s vannak feles számban oly vezérlő férfiaink, a kiknek meglevő arczképeik hü másolatai a mi pantheonunk kiváló díszéül fognak szolgálni, ilyenek, a többek közt, Gr. Mikó Imre, a kolozsvári fakultás első alapitója ; Br. Kemény Ferencz ; Gr. Kuun Kocsáid ; Br. Kemény Gábor; Gr. Bánffy Miklós, ld. Zeyk Károly; Br. Kemény István; Dózsa Elek, id. Br. Kemény Domokos; Br. Bánfiy János, id. Gr. Teleki Domokos, id. Szász Károly, Szacsvay Zsigmond, Br. Bánffy Dezső, Gr. Kuun Géza, Lészay Ferencz, Zeyk József, Gr. Bethlen Géza, Hegedűs Sándor, stb. Alig egy pár kivételével, a kolozsvári theol fakultásnak mindannyian alapitói. Püspökeink közül, tudomásom szerint, csak négynek maradott fön másolható arczképe. Névszerint: a Bodola Jánosé, Antal Jánosé, Bodola bámuelé és a Nagy 1 éteré. Éu ezen arcrképek megfestése ügyében a mélt. Igazgató-Tanács, illetőleg, a ft. ker. közgyűlés jóváhagyása reményében, Cserna Károly budapesti fiatal jeles festő müvészszel
69 már konferáltam és szóbeli egyezségre léptem olyképpen, hogy késznek nyilatkozott, az arczképeket egyenkint 100 fiiért olajba festeni. A Gr. Mikóét pedig, mint első alapitóét, lemásolva az akadémiában elhelyezett térdképről, 140 írtért. A díszesen aranyozott rámák darabonkint 20 frtba kerülnek. Az ezen pont alatt elősorolt szükségletek fedezésére proponálom, hogy fordittasséka tőke-többletböl 5000 frt 11. Ugyancsak a theol. fakultás tantermeinek, tanuló szobáinak, hálótermeinek, s konviktusi helyiségeinek berendezésére és felszerelésére jelentékeny összeg szükséges. Részletes költségvetések annak idején a mélt. Igazgató-Tanács jóváhagyása elé fognak terjesztetni, s remélem, hogy e czélra történni fognak ujabb adakozások is. Javaslom, hogy e czélra tartassák fen rendelkezésre, 4000 frt. 12. Egyházkerületünkben az utóbbi időkben épült egészen uj templomok száma meghaladja a negyvenet. Még csak egy néhány kisebb arányú van hátra, melyeknek felépítése felekezeti s faji érdekünk szempontjábúl kiválóan fontos és sürgős szükség. Ilyenek a topliczai. gyergyó-szentmiklósi és lőrinczfalvi. A mint a részletes tárgyalás rendjén ki függ1 tűnni, ezekben az egyházközségekben a buzgó hivek már évek óta gyűjtik a templom-épitési anyagokat s ha az egyh. kerület segitő jobbját fogja nyújtani, az építések azonnal foganatosíthatók lesznek. Kívánatos volna még az is, hogy építsünk egv-egy kis imaházat az erdélyi, nagyobb látogatásnak örvendő fürdőhelyeken, a melyeknek nagy részén ilyen nincs s első sorban Borszéken, hol a nyári évad alatt feles számú hitsorsosunk keres üdülést, s vannak ott mindig papjaink is, a kik végezhetik a szolgálatot. Hadd enyhíthessék híveink az ily helyeken is szomjukat azon élő forrásból „melyből a ki iandik, soha meg nem szomjuhozik." Részemről kijelentem, s erre nézve végreridetileg is intézkedni fö gok, hogy ottani villámban üdüló.-t kereső papjainknak díjtalanul szállása legyen. Tartassék fel tehát az e pontban felsorolt czélokra, a részletes tárgyalás rendjén megállapítandó arányban, segélyezés végett 4000 frt.
*
* * íme, méltóságos Igazgató-Tanács, a rendelkezés alá jött többletre
nézve ezek az én propoziczioim, melyeknek végösszege 160,000 frt. s igy a kamatokkal együtt, több mint 10,000 frt. marad benn a ft. közgyűlés további dispociójára. Propozicziomban igyekeztem egyházkerületünk egyes alkotrészeinek figyelmet, s támogatást méltán igénylő különböző érdekeire tekintettel lenni, s ha a mélt. Igazgató Tanács, illetőleg, a ft. kerületi közgyűlés, mely a végleges határozat hozatalra egyedül jogosult, javaslataimat határozattá emeli: én igen szerencsésnek s boldognak fogom vallani magamat abban a tudatban, hogy kötelességemet teljesítettem.
70 Fogadja ezek után a mélt. Igazgató-Tanács kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Kolozsvárt 1894. január 26-án. Szász Domokos, s. k erdélyi ev. ref. püspök. Igazgató- Tanácsunk az előterjesztést minden részletében magáévá tette s az elért tőke-többletet az 1882-iki közgyűlésen fentartott 11,945 írt. 56 krral együtt, a csatolt kimutatások alapján 170,266 frt. 48 krban állapitván meg. elhatározza, hogy javaslatot tesz a főt. közgyűlés elé, mely szerint a főtiszt, püspök ur javaslatainak elfogadása mellett, méltóztassók megállapítani, 1. hogy a theologiai épület dísztermében az egyházkerület elhunyt és élő nagyjainak képei között, Szász Domokos püspök ur képe is felfüggesztessék. 2. Hogy a főt, püspök ur előterjesztése szerint felhasználni javasolt 160,000 frton felüli összegből 5000 frt. Szász Domokos püspök ur nevére, s emlékezetére, örök alapítványul, a kolozsvári theologiai alaphoz csatoltassék később az alapító levélben körvonalozandó rendelkezéssel. 3. Végül, hogy a még fenmaradó 5266 frt. 48 kr. további rendelkezésre, illetőleg, a felmerülhető közalapi kamat-hiány fedezetére fentartassék. Közgyűlésünk az elért kedvező eredményt örvendetes tudomásul ve vén : az Igazgató-Tanácsnak köszönetet és hálás elismerést szavaz. 2 3 . Tárgysorozat rendjén olvastatik az Igazgató-Tanácsnak előterjesztése az 1889. évi közgyűlés 62. és 64. sz. alatt kelt határozatai alapján a Kolozsvártt falállitanó theol fakultás alapjának állásáról s javaslat a theol. fakultás elhelyezése és megnyitása tárgyában, a mint következik. Főtiszteletü és Méltóságos Egyházkerületi közgyűlés! A Ferencz József Tudomány-Egyetemmel lehetőleg kapcsolatba hozva, a felállítandó kolozsvári ev. ref. theologiai fakultás ügyében főtiszt, püspök atyánkfiának folyó évi január hó 2.7-éről 95 — 894. sz. a. kelt s hatóságunkhoz intézett előterjesztését, van szerencsénk, mellékleteivel fölszerelve egész terjedelmében ide igtatva, a mint következik, bemutatni: Méltóságos Igazgató-Tanács! Elérkezettnek tartom az időt arra, hogy a főtiszt, kerületi közgyűlés a Ferencz József Tudomány-Egyetemmel lehetőleg kapcsolatba hozható kolozsvári ev. ref. theol. fakultás megnyitásának határidejét megállapítsa s általában megtegye mindazon intézkedése-
TI ket, illetőleg, a mélt. Igazgató-Tanács utján megtétesse, melyek e tekintetben szükségesek. Meggyőződésem az, hogy minden olyan eszmére nézve, mely magában igazságot rejtő s a fejlődés rendjén magasabb rendű közszükséget kifejező: előbb-utóbb mindig eljön az időnek ama teljessége, midőn az külsőleg is alakot ölt, formát nyer, az ige megtestesül s a benne lévő igazság és közszükség szolgálatára pályafutását megkezdi. Ez öröklő törvénynek a kolozsvári theol. fakultás intézményének létesülésében is ellenállhatatlanul diadalra kell jutnia. Itt az ideje annak, hogy egyházkerületünk ez intézmény tényleges megvalósítása által manifesztálja alkotó erejét, s a közelgő ezredév ünnepén, egy felsőbb rendű, új tanintézet megalapítása által, bizonyítékát szolgáltassa annak, hogy joga van a jövendőhöz, fennállva, virulva, a második évezreden is. Az idők jelei óva intenek, talán inkább, mint valaha arra, hogy ne kóslelkedjünk. Azon mélyre ható belső átalakulás, melynek proczesszusa állami életünkben folyamatba indult, a hazai összes egyházakat s azok során a mienket is a legközelebbrűl érintő s készen kell lennünk arra, hogy a protestáns hit és élet lelki fegyverzetének egész telyességével az eddiginél sokkal fokozottabb mérvben jelenhessünk meg a verseny sorompói között s a diadal biztos reménységében nemcsak fönmaradásunknak, de a kor intő szavát figyelve, a vég nélküli fejlődés és előrehaladásnak vívhassuk nemes harczát. Egyházkerületünk átértette ennek szükségét és igazságát s mintegy elősejtelmével birt a bekövetkező nagy és válságos időknek, midőn 1889-ben tartott közgyűlésünk, Igazgató-Tanácsunk előterjesztése alapján, 62 sz. a. Gr. Bethlen Oéza főgondnok aa. határozati javaslatának elfogadásával, kimondotta, hogy a kolozsvári theol fakultást lehető rövid idő alatt felállítja s utasította lg.-Tanácsunkat, hogy az összes fedezeti forrásokra nézve terjesszen elő javaslatot, hogy az életbe léptetés ideje megállapítható legyen. Közgyűlésünknek ezen végzését egyetemes zsinatunk nemcsak helyeslésével kisérte, sőt ennél tovább ménre, 1892 ápril 2-án tartott történeti nevezetességü ülésében, a debreczeni bölcsészeti karnak s tanárképző intézetnek felállítása mellett s azzal egy sorban, a kolozsvári theol. fakultás felállítását egyetemes egyházunk elsőrendű szükségei közé sorozta s ugyanazon év deczember 1 és 2-án tartott üléseiben, mind a két tanintézet megalapítását oly nagy és kiválóan protestáns érdekeknek jelezte: „melyeknek megvalósítására az áldozatoktól visszariadnunk, nem szabad." Egyidejűleg egyetemes egyházunk összes tagjaihoz felhívást intézett az adakozásra, mely folyamatba is indult. Igazgató-Tanácsunk addig is, de azóta még fokozottabb mérték ben folytatta az anyagi erőgyűjtés nehéz munkáját s azon szerencsés helyzetben érzem magam, hogy a fakultás tényleges felállításának
72 lehetősége -s módozatai felől, tényleges előterjesztést tehetek. Nem hallgathatom el tényleges hangsúlyozását annak sem, hogy egy igen fontos körülmény merült fel a közelmúltban, mely a tényleges életbeléptetés sürgős szükségét indokolja s ez: a nagyenyedi theol. akadémia válságossá vált helyzete. Közgyűlésünk ugyanis 1889-ben fennebb idézett határozatában azt is kimondta, hogy Igazgató-Tanácsunk addig is, mig a kolozsvári fakultás felállítható lesz, a kollégiumi elöljárósággal egyetértve, a tanerőkre nézve időközben felmerült hiányokat ideiglenesen alkalmazott tanerőkkel pótolhassa. E végzés végrehajtásának következése az, hogy a n.-enyedi theol. akadémiának jelenleg csak három rendes tanára van, kik tényleg szolgálatra képesek s ezek közül is egyik, ki több, mint 45 évre terjedt hosszas és hű szolgálata után nyugalomba bocsátásra méltán igényt tarthat. A negyedik rendes tanár gyógyithatlan betegsége miatt immár teljesen szolgálat-képtelenné lett. A tanerőkben felmerült hiánynak ideiglenes erőkkel pótlása ismételten felmerült,-de nyilvánvaló, hogy a helyzet a szó teljes értelmében tarthatlanná lett s ha tovább halogatjuk a kolozsvári theol. fakultás felállítását, egyházkerületünkben a lelkészképzés ügyére végzetessé válhatik. F e n f o r g ó t e h á t a v é g l e g e s , döntő és g y o r s actio i m m i n e n s szüksége. Kétséget nem szenved azonban, hogy a felállítás sürgősségének nyomós indokai daczára, első sorban az az eldöntendő kérdés: vájjon, van-e az egyházkerület abban a helyzetben, hogy a fakultás tényleges felállítását s megnyitását engedélyezhesse? Hogy e kérdést a főt. kerületi közgyűlés, a mólt. IgazgatóTanács előterjesztése alapján, beható elbírálás alá vehesse, van szerencsém •/• alatt az egyházkerületi pénztári és számvevői hivatalok részletes adatainak felhasználásával készült költség-előirányzatot tisztelettel mellékelni. Előlegesen megjegyzek kettőt. Egyik az, hogy úgy a szükségleti, mint a fedezeti tételek túlnyomó többsége azon keretre szorítkozik, melyet a ft. kerületi közgyűlés 1892 évi 44 sz. a. kelt végzésével immár szankcziónált s a melyet zsinatunk is helybenhagyó tudomásul vett. Azokon kivül, a költség-előirányzatba felvett új tételek, külön indokolást igényelnek, melyeket az alábbiakban fogok előterjeszteni. Másik az, hogy a költség-előirányzatnak szükségleti s fedezeti tételei a fakultás alapjának az 1895 év szeptember 1-én bekövetkezendő helyzetét mutatják ki. A jelzett időpontot tekintve a fakultás tényleges megnyitásának idejéül, a szükségleti rovat személyi járandóságok és dologi kiadások czimén összesen 32.012 frt. 20 krt, az alaptőke értéke 367.295 frt 21 krt és 32.393 frt. 25 kr. fedezetet s e szerint 381 frt. 05 kr. felesleget tüntet fel. A költség-előirányzat egyes tételeit a következő felvilágosító észrevételekkel kisérem ; és pedig:
73
I Szükséglet! rovat. 1. Személyi járandóságok. Ad 1. Öt rendes tanár fizetésére 9000 frt van előirányozva ; 1000 frttal kevesebb, mint a mennyit a főt. kerületi közgyűlés fennebb idézett végzésével megállapított vala. E redukczió indokolásául szolgáljon az, hogy a fedezeti összeg egyelőre nem engedi a tovább terjeszkedést s különben is az adott viszonyok között elég magas dotáczió, ha az öt rendes tanár közül, egyelőre, a szálláson kivül, 2000 frt javadalmat élvez a szolgálatára nézve három legidősebb tanár, s a két fiatalabb, ugyancsak szálláson kivül, 1500 frt. fizetést, s biztosittatik részükre az előlépés magasabb javadalomra. Indokolja e redukeziót az is, hogy múlhatatlanul szükségesnek tartom, az intézet jövendője érdekében, már kezdettől fogva két doczens alkalmazását s igy azoknak javadalmazásáról is, melyre a zsinathoz intézett felterjesztésünk alkalmával a fedezet még nem volt kimutatható, gondoskodás történjék. Ad 2. Személyi pótlékra elő van irányozva 600 frt. E tételt azzal indokolom, hogy egyik, vagy másik alkalmazandó r. tanár méltán tarthat igényt, tekintettel eddigi szolgálataira, személyéhez kötött járandóságra. Ez a tétel azonban, csak ideiglenes jellegű s annak idején fordítható lesz 5-öd éves pótlékok fedezésére. Ad 3. Az alkalmazandó két doozensnek, szálláson kivül, elő van irányozva egyenkint 1000 frt. Összehasonlítva e javadalmat a r. tanári dotácziókkal, ez összeg kielégítő, mert hiszen a doozensi állás szolgál első sorban biztos lépcsőül a r. tanári állásra. E mellett, kívánatos az, hogy a doczensek egyike a szervezendő konviktusban felügyelői tisztet gyakorolván, az ifjakkal együtt étkezzék, a mi részére jelentékeny javadalmi töbletet biztosit. Ad 4. A főt. közgyűlésnek ismételt izben idézett végzése, az internatussal kapcsolatban, a konviktus intézményének berendezését is megállapította. Az erre szükséges személyzet javadalmazására, lakáson és ellátáson kivül, 500 frt van előirányozva, a mi a szükségletnek v kellőképpen megfelelő. Ad 5—6. A fakultás épületében feltétlenül szükséges lesz egy házmesteri és egy szolgai állás szervezése. Lakáson és élelmezésen kivül, az előbbi javadalmazására 250, az utóbbinak 150 frt. van előirányozva. Tekintve a helyi viszonyokat, kétségtelen, hogy ily javadalom mellett lesz feles számú alkalmas ajánlkozó. 2. Dologi kiadások. Ad J. A theol. fakultás épülete a fakultás által a kolozsvári ref. egyháztól immár megvásárolt u. n. „Három Liliom" nagy tel-
74 ken, a Trencsin-téren lesz felemelendő, de ez csupán törlesztési kölcsön utján lesz eszközölhető. A nagyszabású építkezés ügyében lesz szerencsém az ezután következők folyamán, előterjesztést tehetni s így most, csupán annak konstatálására szorítkozom, hogy az ezen pont alatt előirányozott 8000 frt. ötven évi időre, a felveendő törlesztési kölcsön kamatját, s törlesztési hányadát' mutatja. Ad 2. Egyelőre 50 tanuló élelmezésére, évenkint 10 hóra, ebéd és vacsorára fejenkint 80 írtjával, elő van irányozva 4000 frt. Számitás kulcsául az itt helyt létező hason természetű két konviktus költség-előirányzatai szolgálnak, mint a helyi viszonyoknak megfelelők. Első években, kétségtelen, hogy a felvett létszám nem lesz túlhaladva, sőt részesülhetnek a konviktus jótéteményében oly ev. ref. vallásu ifjak is, kik a helybeli állami tanárképző intézetben tanári pályára készülnek s mint ilyenek részesülhetnek a fakultás épületében az internatus kedvezményében. Előre látható az is, hogy a fakultás növendékei közül nem egy, egyes családoknál magántanitói alkalmazást nyer és élelmezést kap. Ad 3. Könyvtár gyarapítására és szaklapokra 500 frt van előirányozva. Első tekintetre csekélynek látszó összeg, de ha meggondoljuk azt, hogy a fakultás növendékei, a közoktatási kormánynyal megállapítandó feltételek alatt egyszersmind a helybeli TudományEgyetemnek is polgáraivá lesznek s mint ilyenek előtt, az egyetem gazdag s az évi jelentékeny dotáczió folytán mindig gyarapodó könyvtára nyitva lesz, mely a legszorosabb értelemben vett theol. munkákon és lapokon kivül, a tanulmányokra szükséges minden segédeszközt magában foglaló, bizonyos, hogy az e pontban jelzett szükségletre előirányzott dotáczió legalább is elegendő. Ad 4. Ösztöndijakra is 500 frt van szükségletül felvéve. Tekintetbe veendő itt is, hogy az intézet növendékeinek, mint egyszersmind az egyetem polgárainak, kilátásuk lehet állami ösztöndijakra s pályázati jutalmakra. Ad 5; A fűtés és világítás szükségletére 1000 frtot irányozok elő. Valószínű, hogy a fakultás megnyitásáig városunkban a villanyvilágítás legalább részben alkalmazást nyer s annak díjtételei aránylag elég jutányosak. Tudomásom van arról, hogy egyik kollégiumunknál jelentkezett vállalkozó, a ki az összes helyiségeknek vilanynyal való világítására évi 400 írtért ajánlkozott. Ad 6. Adók, egyenérték-illeték, tűzbiztosítás s más épület-fentartási szükségre való költségekre, az évi szükséglet 1600 frt.. Ez összeget a pénztári részletes adatok összeállítása igazolja. Azok alapján van ideigtatva. Ad 7. T. Barabás Ferencz és neje életjáradéka czimén, 450 frt. az idő szerinti szükséglet. Nevezett buzgó hitsorsosaink ugyanis 5000
75 fit. alapítványt tettek a fakultás javára s azt be is fizették oly feltétellel azonban, hogy mig mindkettőjük életét Isten megtartja, ők élvezik az alapítványnak 9°/o-os kamatját; ha egyikük özvegygyé lesz, 8°/o-ot. E szükséglet tehát ideiglenes jellegű s miután az alapítvány 6°/0 os kölcsönbe van fektetve s ennyi a fedezeti rovatba is fel van véve, a fakultás alapját tényleg csak a kamat-többlet terheli. Ad 8. A Plihál-ház és Liliom vételárából a közalappal szemben fenforgó tartozás kamatja is átmeneti jellegű szükséglet, mert mint a fedezeti rovat 12 —14 sorszámai tanusitják, a fakultás alapjának nagyobb a követelése. Ad 9. A vegyes szükségletekre előirányzott 500 frt önmagát indokolja.
II. Fedezet. Ad 1—10. A jelzett sorszámok alatt felsorolt tőkeértékek s jövedelmi összegek nem szorulnak további indoklásra. A pénztári hivatal által kimutatott s a tényleges állapotnak pontosan megfelelő adatok. Ad 12. A közalap tartozása czimen fölvett 35,095 frt. 97 kr. a fakultásnak készpénz követelése, melyet a közalap 6°/0-os kölcsönbe fektetvén be, a fakultás javára terhelve van ez összeg után 50/o-os kamattal. Ad 13. Kolozsvár városa és a fakultás között létrejött s a belügyminiszter által jóváhagyott egyezség értelmében, a fakultás tulajdonát képező Plihál-féle telken megnyitandó utczáért, az átbocsátott telekrész czimén, a város 19,495 frt. fizetésére kötelezte magát s addig is, mig ez összeget törleszti, fizeti annak 5°/o-os kamatját. Ad 14. Az utczanyitás folytán a fakultás a Plihál-féle telek egyik szárnyát a közalap tulajdonába bocsátotta át, s a jelzett 22.601 frt. annak értékét mutatja. Ad 15. A várossal kötött egyezség folytán, az u. n. G-yalogutcza területe is át lett bocsátva a fakultás tulajdonába, a terület értékének megfelelő árban. E területnek egy része özv. Br. Bánffy Jánosné szomszédos telkéhez csatoltatik oly árban, a minőben azt a fakultás a várostól megvette. A szóbeli egyezség i • már meg is köttetett s ennek megfelelő az ezen sorszám alatt felvett 4500 frt. Ad 16. A Liliom-telek nyugati részén van- egy kis telekrész, mely a fakultás építési czéljaira fel nem használható, s így eladandó. Ennek értékét mutatja az ezen pontban felvett 800 frt. Ad 17. Ezen sorszám alatt fel vannak sorolva azon segély-öszszegek, melyeket a főt. közgyűlés 1892. évi 44. sz. a. kelt végzésével immár megszavazott. Eltérés azon végzéstől csak két tételnél van, melyek bővebb indokolást igényelnek. És pedig:
76 a) A főt. közgyűlés idézett végzésével a közalap jövedelem-többletéből csak 2000 frt.-tot határozott a fakultás czéljaira forditandótiak s most kérem e dotácziónak 500 frttal való növelését. A közalap jövedelme ugyanis e:re bő fedezetet nyújt, mert a csatolt kimutatás szerint, a jelzálog kölcsönökbe törtónt elhelyezések folytán a közalap-jövedelem többlete meghaladja évenkint a 10 000 frtot. E jövedelem emelkedésére lehet biztos kilátás, ha további jelzálog-kölcsönök adatnak ki, mert a kölcsönök kereslete folyton igen nagy arányú. (>) A konverszió-többletből tőkésítésre rendelt összegből évi 500 frt. lett a fakultás czéljaira megszavazva, azon időn túl, mikor az egyetemes özvegy-árvai gyámintézet megoldásra jut. Szerencsés valé'k 94 —1894. sz. a. kelt s a mélt. Igazgató-Tanácshoz intézett átiratom 2. alpontjában jelezni azt, hogy e kérdés megoldása küszöbön álló s papi özvegyeink, árváink helyzete jelentékenyen javulni fog. E mellett, még megjegyzem azt is, hogy özv. árvái alapunk gyarapítására a főt. közgyűlés 1 ,92-ben többször idézett végzésével már 5000 frtot beutalt s előbb jelzett átiratom említett alpontjában, a mostani tőke-többletből ugyananiyi összegnek beutalását javaslatba hoztam s igy a kérdéses 500 frtnak állandó tőkéje meg van szerezve. Kérem ennélfogva, hogy az ezen sorszám alatt előszámlált segély-összegek f. évi január 1-től számítva, utaltassanak be a fakultás pénztárába, mert ezen összegek együttvéve, a jövő 1895. év szeptember haváig kamataikkal együtt a fakultásnak állandó tőkéjét fogják képezni. E czimen van ezen sorszám alatt 15,000 frt. alaptőke s annak az említett időponttal kezdve befolyandó 750 frt. évi kamatja. Ad 18 19. A főt. kerületi közgyűlés 1892-iki tőke-többletből tanári pályára lépő ifjak ösztöndija alapjául 10.000 frtot szavazott meg. Előre látható, ha létre is jön — a mit szivemből óhajtok — a debreczeni tanárképezde, a helybeli Tudomány-Egyetem tanárképezdéjében azután is lesznek tanári pályára készülő ref. vallásu jeles ifjak és pedig részben a theol. tanfolyamot végzettek közül is. A fakultásnak általam alább bemutatandó terve, ennek tekintetbe vételével van készítve s így abban a tanári pályára készülő ifjak is lakást s a lehetőségig ellátást nyerhetnek. Eléggé indokolt e szerint, hogy a részükre megszavazott segély-alap előirányoztassék itt a fedezeti tételek rovatában. Ha közülök némelyik szándékozni fog külföldi egyetemet iá meglátogatni, nyerhet ebből segélyt e czimen is s legközelebbről szerencsés leszek javaslatba hozni, hogy e segélyalapnak már esedékessé vált kamataiból, egy theol. tanári pályára készülő ifjú gyámolíttassék. Ezért van a 19-ik sorszám alatt a megszavazott segély-alapnak az ez év végéig esedékes kamatja tőkésítésre előirányozva, hogy a jelzett ifjú segélyezésének fedezete legyen.
77 Ad 20, A fakultás épületének a Trencsin-térre néző földszintjén nyerendő három bolthelyiség bérjövedelme ezimén, évi 1500 frt. irányoztatik elő. Tekintve azt, hogy e bolthelyiségek tágasaknak vannak tervezve s rakárhelyiséggel is elláttatnak, jövedelmeznek legalább is ennyit. Ad 21—22. A rendelkezés alá jött tőke-többlet terhére, az említett 94—1894. sz. a. kelt átiratom 1. alpontjában inicziáltam a fakultás alapja javára 120,000 frt. beutalását. Hivatkozással ott elősorolt indokaimra, itt csak annyit jegyzek ineg, hogy ez összeg, mint ui tőke-többlet feltétlen rendelkezés alatt állván, nem fordítható magasabb rendű czélra, mint éppen a fakultás megalapítására s fentaríásának állandó biztosítására, Ezáltal lehetővé válik, minden külső segély igénybevétele nélkül, az intézet tényleges életbe léptetése. Ad 23. Konviktusi járulékok ezimén előirányzók 2000 frtot és pedig tekintette] arra, hogy a konviktus szabályzatának elkészítésekor az ifjak négy kategóriába fognak beosztatni, mert lesznek egész, fél, negyed-dijasok és egészen ingyenesek. Ad, 24—30. Ezen sorszámok alatt a főt. kerületi közgyűlés által 1892-ben már megszavazott fedezeti tételek vannak rekapitulálva, ezen átiratomnak a 17-ik sorszámú rendjén tett módosító javaslataimmal. További indokolás szüksége e szerint fen nem forgó. Ad. 31. A főt. kerületi közgyűlés 1886. 39. sz. a. kelt végzése folytán, a B a l d á c s i - a l a p jövedelmének'/i-ed része az akkor fennállott építkezési alapba lett beutalva s a folyamatba indult nagy arán^u építkezések segélyezésére lett fordítva. A közelmúlt évek alatt a czélba vett templom, iskola, s paplak-épitések Isten segedelmével be lettek fejezve s mint már emlitém, az építkezési alap ezáltal kimeríttetvén, megszűnt. A fakultás elhelyezése végett, egy nagy szabású építés szüksége forogván fönn, minek folytán a törlesztés időtartamára a szükségleti rovatban, dologi kiadások ezimén, évi 80u0 trt. van előirányozva, kérem ennélfogva a mélt. Igazgató-Tanács utján a főt. kerületi közgyűlést, hogy ennek némi pótlásául az -ezen sorszám alatt előirányzott 6^5 írtnak a fakultás alapjára való beutalása engedélyeztessék Ad 32. Az általam b. e. édes atyám emlékére tett s ha Isten segit, még növelendő alapítványnak előirányzott Kamatjövedelme a bővebb igazolást nem igényli. Ezekben kívántam, mélt. Igazgató-Tanács, a mellékelt költségelőirányzat szükségleti s fedezeti tételeit megvilágítani. Tájékozó megjegyzéseimmel, úgy vélem, sikerült nekem, a költség előirányzat szoliditását igazolni s a netalán felmerülhető kételyeket eloszlatni.
78 Nyilvánvánvaló ezekből, hogy a ft. kerületi közgyűlés a fakultásnak az 1895 szeptember 1-ső napjaiban való ünnepélyes megnyitását megállapíthatja s engedélyezheti; önkint értetvén, hogy addig az e czélra szükséges épitkezés is foganatositandó.
# Ezeken kivül, azonban, szükségesnek tartom még azt is, hogy a főt. közgyűlés nyilatkozzék, intézkedjék a következő kérdésekben is : a) Egy egészen új felsőbb tanintézet megalapításáról lévén szó, nemcsak indokoltnak, de múlhatatlanul szükségesnek tartom, hogy a főt. közgyűlés, a törvényes eljárástól való eltérésre engedélyt adjon. Vonatkozik ez főkint. a tanerők alkalmazására. Ugyanis, az egész jövendőjére az intézetnek kiható fontosságúnak tartom azt, hogy úgy a rendes, minta doczensi tanszékekre a legkiválóbb szakerők gyüjtessenek össze s nyerjenek alkalmazást. Előre látható, hogy ezeknek nagy része, a most létező theol. akadémiáknál lévő legjelesebb szakerők, a pályázat esélyeinek magukat kitenni, nem lesznek hajlandók s mint ez a külföldi theol. fakultásokon is divik, csak meghívás utján lesznek megnyerhetek; sőt, valószínűleg közülük némelyekkel külön megegyezés szüksége fog fenforogni. öukint értetik, hogy a pályázat és választás utján törvényes eljárástól való ezen eltérés, kivételesen csakis most, a megalapítás első pillanataiban lesz követendő, de az idők rendjén megürülendő tanszékek esetről-esetre, ren des úton lesznek betöltendők. A közgyűlési engedélyt pedig olyképpen vélem megadhatónak, hogy hatalmaztassék fel a mélt. Igazgató-Tanács, püspök ajánlatára, a szükséges tanerőket, meghívás utján nyerni meg. b) Szükségesnek tartom továbbá, hogy a főt. közgyűlés adjon engedélyt, illetőleg, hatalmazza fel a mélt. lg -Tanácsot arra is, hogy a fakultásnak a helybeli Tudomány Egyetemmel lehetőleg kapcsolatba hozása ügyében a vall. és közoktatásügyi miniszter úrral hivatalosan érintkezésbe léphessen és e nagy fontosságú kérdésnek sikeres megoldását, az egyetemes konventet is közbenjárásra felkérve, eszközölje. c) Felhatalmazandónak tartom a mélt. Ig.-Tanácsot arra is, hogy egyházkerületünk nevében felkérhesse s meghívhassa egyetemes konventünket 1895 őszén az ünnepélyes megnyitás alkalmára s esetleg rendes ülésének is itt tartására. Ezek után, mélt. lg.-Tanács, áttérek a fakultás elhelyezésére szükséges épitkezés kérdésére. Van szerencsém, az építés tervét és részletes költségvetését, Feszty Gyula budapesti műépítész ur által alapos részletességgel kidolgozva, s csatolva ahhoz t. Herczeg Lajos helybeli főmérnök urnák felkérésem folytán arra megtett észrevételeit
79 •/• alatt beterjeszteni s azok könnyebb áttekintése s általában gyorsabb tájékozás végett, a theol. fakultás épületének leírását lehető röviden ide igtatni. Az épület U alakban, főhomlokzatával, a bel és külmagyar-utcza szabályozási színvonalában, a Trencsin-térre, egyik szárnyával a Póstakert-utczára, a másikkal a szomszédos Bánffy telekre néz. Az épület két emeletes. Főhomlokzata 28.6 méter, a Póstakert-utcza felőli homlokzata pedig 64.3 m. hosszú; a Bánffy-telek felőli udvari szárny-épület a szomszéd felől tűzfallal 45.1 méter. A Trencsin-tér és a Póstakert-utcza sarkán egy diszes kupola van alkalmazva. Az épületnek főbejárata a Trencsin-tér felőli kapu, mellékkapuja a Postakert felől van. A főbejárattól diszes lépcsőzet vezet a felső emeletekre. A mellékkapunál a melléklépcső számára külön lépcsőházról van gondoskodva. Az épület összes szobái 4 méter magasak; a földszint padozata a talajszinnél 2 méterrel magasabban ftkszik. Az épület beosztása különbeű a következő: A) Földszint. A Trencsin-téri kapubejárattól jobra és balra három bolthelyiség van, melyek a Trencsin-térre nyílnak és az alszinten hozzájuk tartozó raktár-helyiségekkel bírnak. Ezeken kívül, a Póstakert-utczai szárnyon két nagyobb lakás, három nagy szoba egy kisebb szobával, és két kisebb lakás, két nagyobb és két kisebb szobával, az udvari balszárnyon pedig egy nagyobb lakás, három nagy szobával, öszszesen öt lakás van tanárok számára, a melyek előszoba, konyha, kamara és fürdőszobával, valamint a lakásokban closett-berendezéssel vannak ellátva. Azon kivül, a balszárnyon a főlépcső közelében az Igazgató szobája előszobával és ízolgaszoba; a balszárny végén könyvtári terem és olvasó szoba, a jobbszárny végén tanácskozási terem előszobával. B) Elsö-emelet. A főlépcső mellett, a Trencsin-tér felé egy 200 m.2 területtel biró diszterem van elhelyezve, egyik oldalán vasoszlopokon nyugvó galleriával, melynek magassága az épület második emeletét is igénybe veszi. A diszterem mögött az udvar felőli tractuson 2.5 m. széles folyosó vezet a jobbszárnyon elhelyezett két kis terem és 4. tanteremhez, mely előtt 2.3 m. széles előterek vannak. Az egyik kis terem 72 m.2 a másik, valamint a tantermek 45 m. területtel birnak. Ugyanezen részen, a szárny végén, van még egy tanári lakás 3 nagy és 1 kis szobával, a földszinti lakások szerinti berendezéssel. A balszárnyon a főlépcsőtűi végigmenő folyosó ménén 5 nappali tanulóterem, és a végén egy 52 m 2 területtel biró zeneterem van. A szükségelt closett-berendezések és szolgaszoba a középtractus udvar felőli részén van elhelyezve.
80 C Második Emelet. A jobb szárny végén elhelyezett egy 3 nagy szobából és a fenn leírt mellékberendezésekkel ellátott tanári lakáson kivtil, van egy hálóterem 15, és egy, 25 személy részére, egy mosdóhelyiség ugyanannyi és egy betegszoba 8 személy részére előszobával, melyekhez a hozzájárat az emiitett 2.5 m. széles folyósón át a fő és melléklépcsőrűl egyiránt vezet, A balszárnyon szintén egy hálóterem 10, s egy pedig 25 személy részére a megfelelő mosdó helyiségekkel a szükségelt closett-berendezéssel, valamint egy szolgaszoba foglalják el a második emelet további részét. D. Alszint. A földszinten elhelyezett 3 bolthelyiség számára az alsziuten elhelyezett raktár-helyiségeken kivűl, a jobb szárnyon 2 nagy konviktusi étterem, előtér konyhával, a konviktus kezelő számára egy nagyobb s egy kisebb szoba, továbbá egy mosókonyha, mángorló és konyhával, és egy házfelügyelői lakás egy nagyobb és egy kisebb szobával, konyhával és kamarával, valamint a portás számára egy szoba és szerkamra, s az ezen lakáshoz szükséges helyiségek vannak elhelyezve. A balszárnyon és középen fáskamarák és pinczék vannak. A diszterem és melléktermek, igazgatói szoba és lakszobák tölgyparkettel, a többi szobák fenyőpadozattal vannak ellátva. Az összes helyiségek számára a viz-vezetékről addig is, míg a városi viz-vezeték bekapcsolható lehetne, gondoskodva van oly módon, hogy a szükséges, egy előre kutból nyerendő viz szivattyú segélyével a padláson elhelyezett tartányokbúl vezettetik. Az étkező helyiségek, boltok, termek, lépcsőházak, folyosók, mo sókonyha és closettek gázvilágitásra vannak felszerelve. Az ürülékeknek a nagy pöczegödörbe csatornázás segélyével való bevezetéséről szintén gondoskodva van. A tágas udvaron kívül, az épület mögött egy 1500 m.a terület nagyságú s a Szamos-ágra kirúgó parkozott kert van, mely a tanuló ifjúság számára igen előnyösen lesz felhasználható. Megjegyzem, végül, hogy az utcza felőli földszinti ablakok farecőnyökkel vannak felszerelve. Önkint értetik, hogy az e pontban jelzett mellékletek a ft. közgyűlésnek bemutatandók lesznek. A nagyszabású épitkezés keresztülvitele a folyó s jövő év feladata leend, s a mint már fennebb a költség-előirányzat rendjén jeleztem, legjutányosabban egy törlesztési kölcsön felvétele utján eszközölhető. Ennek igazolására •/• alatt melléklem a budapesti „Magyar jelzálog Hitelbank" offertjét, mely részben a Budapesten tervezett s külön előterjesztés tárgyát képező építkezések, részben a fakultás épületére vonatkozó kérdés elbírálásának szolgál alapjául. E szerint, a nevezett jelzálogbank kész, egyházkerületünknek 50 évi időtartam alatt
n 4.95 %-kal törlesztendő jelzálog kölcsönt, beleszámítva az évi annuitásokat is, a kibocsátandó zálogleveleket 96.50 %-os árfolyammal fizetve ki, rendelkezésére bocsátani. Kilátásunk lehet arra, hogy a pénzpiacz kedvezőbb alakulása folytán, ennél még kedvezőbb feltételeket is eszközölhetünk ki. A mi a fakultás építésére s részben belső felszerelésére szükséges s a költségvetésben részletesen feliüntetettt 160.0J0 frt. kölcsönnek biztosítását illeti, ennek nagy részére leköthető maga az emelendő épület s másodsorban a fakultás tulajdonát képező Plihál-fóle házastelek. A ft, közgyűlésnek azonban nemcsak erre kell engedélyt adni, hanem arra is, hogy a mennyiben ez objectumok értéke nem nyújt elég biztosítékot, az egyházkerület tulajdonát képező még erre szükséges ingatlan leköttessék. Es most, mélt. Igazgató-Tanács, előterjesztésemet bevógezvén, nem szűnve meg hálát adni Istennek, hogy ezt megtehettem: tisztelettel kérem a mélt. Igazgató-Tanácsot, miszerint méltóztassék előterjesztésemet magáévá téve, ennek alapján körvonalozni, illetve, megállapítani ama határozati javaslatot, mely felöleli a theol. fakáltás kérdését, illetve, megvalósítását a maga egészében s ezt elfogadás végett a főt. egyházkerületi közgyűlés elé ajánlattal felterjeszteni. Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Igazgató-Tanácsunk főt. püspök aanak emez előterjesztését alapos vizsgálat és beható tárgyalás után elfogadván, magáévá tette, s ennek folytán javasoljuk, miszerint méltóztassék a Ferencz József Tudomány-Egyetemmel lehetőleg kapcsolatba hozandó ev. ref. theol. fakultás ügyében tett emez előterjesztésünket örvendetes tudomásul venni, határozatitag kimondani, hogy: 1. A beterjesztett költség-előirányzatot 367.295 frt. 21 kr, tőkeértékkel, 32.012 frt. 20 kr, évi szükséglettel s 32.393 frt. ,25, kr. évi fedezettel s e szerint, 381 frt. 05 kr. felesleggel helybenhagyja, s megerősíti. 2. A theol. fakultás tényleges megnyitásának idejéül 189>5 szeptember 1 • ső napjait tűzi ki, s engedélyt ad arra, hogy Igazgató Tanácsunk azon ünnepélyes alkalomra, az egyházkerület nevében, az egyetemes konventet meghívja, esetleg rendes ülésének itt .tartására felkérje. 3. Felhatalmazza lg. Tanácsunkatarra, hogy a rendes törvényes eljárás kivételes mellőzésével, a theol. fakultásnál szervezett 5 rene des és 2 docensi állást, püspök áa. ajánlatára, a legkiválóbb szakerők tekintetbe vételével meohívások s a mennyiben ennek szükségfenforog, külön-külön megegyezés utján töltse be. . , •.
e
82 4. A fakultás elhelyezésére szükséges és Feszty Gyula, budapesti műépítész által készített és bemutatott épület tervét és költségvetését elfogadja, érintetlen hagyván lg.-Tanácsunknak azon jogát, hogy a kivitelnél netalán szükségesnek mutatkozó változtatásokat megtétethesse. 5. Beleegyezik abba, hogy az épités költségvetésének rendjén feltüntetett s árlejtés utján lehetőleg mérsékelhető 163.000 frtnyi összeget jelzálog-kölcsön utján szerezze be és pedig a theol. fakul tás terhére s engedélyt ad arra, hogy a fakultás épülete s a tulajdonát képező Plihál-féle házastelek jelzálogi lekötése ha nem szolgálna elegendő biztosítékul, a fedezetlenül maradó összeg erejéig, az egyházkerület tulajdonát képező más ingatlan is, mellék-jelzálogképpen köttessék le. 6. Felhatalmazza s utasítja lg. Tanácsunkat, hogy e végzését jelentse be tudomásvétel végett az Egyetemes konventnek s egyszersmind a vall. és közoktatásügyi m. kir. minister úrral iuditsa folyamatba a hivatalos tárgyalást a theol. fakultásnak a Ferencz József Tudomány-Egyetemmel lehetőleg kapcsolatba hozása nagy fontosságú kérdésében, kikérve e tekintetben az egyetemes konvent hatályos közbenjárását is. 7. Végül, felhatalmazza lg. Tanácsunkat arra, hogy az előbbi határozati pontok korlátai között mindazt, a mit a theol. fakultás érdekében szükségesnek talál, megtehesse, eljárásának eredményéről a jelentést elvárván. Fogadja a Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés kiváló atyafi ságos tiszteletünk nyilvánítását. 24* Az idő elóhaladottsága miatt, elnök aa. e fontos tárgy felett megindult tárgyalát 6 és 1/2 órakor félbeszakítja annyival inkább, mert még vannak, kik szólásra fel vannak jegyezve, és a tárgyalás folytatását a holnap délelőtt V210 órakor megnyitandó ülésre tűzi ki. Szolgál tudásul. 2 5 . Elnök aa. felhívására, olvastatik a mai napon, d. u. 3—5 óra közöttt végrehajlott választások jegyzőkönyve, mely szerint: 1. Az öt i g a z g a t ó - t a n á c s o s i á l l á s r a b e a d a t o t t 118. szavazat. Ebből nyert: Dr. K o l o z s v á r i S á n d o r , elnök-helyettes 116 szavavatot; Dr. K o v á c s Ödön 1 i7 szavazatot; G y a r m a t h i M i k l ó s 117 szavazatot; P a r á d i K á l m á n 117 szavazatot; D o m o k o s A n t a l 115. szavazatot; a többi szavazat megoszlott. 2. Az e g y e t e m e s k o n v e n t i t a g s á g r a beadatott 117 szavazat, melyből, Dr. K o v á c s Ö d ö n nyert 110 szavazatot. A többi megoszlott. 3. A t a n á r - j e l ö l ő b i z o t t s á g i t a g s á g r a beadatott 118
83 szavazat, melyből K a b ó s F e r e n c nyert 113 szavazatot. A többi megoszlott. 4. Az Iga z g.-Tan á cs ü g y k e z e l é s é t m e g v i z s g á l ó biz o t t s á g i t a g s á g r a beadatott 119 szavazat, melyből nyert dr. Török I s t v á n 119, B i r ó A n d r á s 118, br. BánffyErnő 117 szavazatot. 5. Az egyházkerületi pénztárt vizsgáló bizottsági tagságra beadatott 119 szavazat. Ebből kapott Zeyk G á b o r 113, S á r k á n y F e r e n c z l l 2 . H e r e p e i G e r g e l y l l 2 szavazatot. A többi megoszlott. 6. Az e g y b á z k e r ü l e t i s z á m a d á s t v i z s g á l ó bizotts á g i t a g s á g r a beadatott 111 szavazat. Ebből nyert G y a r m a t h i Z s i g m o n d 111, G e r é b Márton 111, D e é z s i G y u l a 109 szavazatot. A többi megoszlott. 7. A r o m á n i a i e g y h á z m e g y e f ő g o n d n o k i á l l á s á r a beadatott 119 szavazat, melyből kapott A m b r ó z i Á r p á d 138 szavazatot. • Ezen választások eredményéhez képest, közgyűlésünk megválasztottaknak jelenti ki: 1. Az öt igazgató-tanácsosi állásra: dr. Kolozsvári Sándor, elnökhelyettes, Gyarmathi Miklós, dr. Kovács Ödön, Domokos Antal és Parádi Kálmánt, azon kijelentéssel, hogy Parádi Kálmán az egyházkerületi tanügyi előadói tiszttel is megbizatik. 2. Az egyetemes konventi tagságra, dr.Kovács Ödön 3. A tanár-jelölő bizottsági tagságra, Kabos Ferenc, 4. Az Ig.-Tanács ügykezelését megvizsgáló bizottsági tagságra: dr. Török István, Biró András, br. Pánffy Ernő, 5. Az egyházkerületi pénztárt vizsgáló bizottsági tagságra: Zeyk Gábor, Sárkány Ferenc, Herepei Gergely, 6. Az egyházkerületi számadási vizsgáló bizottsági tagságra: Gyarmathi Zsigmond, Geréb Márton és Dózsi Gyula; és végre, 7. A romániai egyházmegye főgondnoki állásra: Ambrózi Árpád, aait. 26. Elnök aa. folyó hó 30-án délelőtt 8—Va10 órai záro< határidőn belől, az alábbi választások végrehajtását hozza javaslatba : t) A szil-szolnoki egyházmegye főgondnoki állására, jelöltek: Mezei Albert, Gencsy Sándor, Péchy Mihály; b v A n.-enyedi egyházm. főgondnoki állásra: gr. Bethlen Bálint, Zeyk Dániel, gr. Teleki László; c) A zilahi kollégium főgondnoki állásra, jelöltek: Lörinczi György, Szikszai Lajos, Szőke Bálint; 6*
84 d) Á zilahi kollégium algondnoki állására, jelöltek: Kiss Lajos. Gazda Ferencz, Gzell Lőrinez; < e) A sz.-udvarhelyi kollégium főgondnoki állására, jelöltek : dr. Mezei Ödön, Gryárfás Endre, Ugrón Zoltán; f) A m.-vásárhelyi kollégium főgondnoki állására, jelöltek : br. Kemény Kálmán, Dósa Elek, Dósa Gábor; g) A s.-sz.-györgyi kollégium főgondnoki állására, jelöltek: dr. Bodor Tivadar, dr. Székely György, Újvárosi József. Yégre, h) Az egyházkerületi közügyigazgatói állásra. Közgyűlésünk, elnök aa. javaslatának elfogadásásával, ezen választásokat elrendeli. 27. Elnök aa. a holnap délelőtt tartandó ülés óráját már előbb 3 kitűzvén, a ma délutáni ülést /47 órakor befejezettnek nyitvánitja.
Harmadik ülés, márczius 3O-án5 d. e. Mnok: Báró Bánffy Dezső,
Jegyző: Szász Gerő,
főgóndnok.
egyházker. jegyző.
28. A márczius 29-dikén d. e. tartott első és délutáni második ülés jegyzőkönyvei felolvastatván, Észrevétel nélkül hitelesíttetnek. 29. Elnök aa. bemutatja Nagy Domokos, küküllői e m. jegyző indítványát egy, erdélyi ev. ref pap-fiuk Árvaházának létesítése tárgyában. Az indítvány kiadatik az indítványok átvizsgálására és előterjesztésére kiküldött bizotságnak 30. Elnök aa. bemutatja a tanárjelölő bizottság jelentését, mely szerint a) a kolozsvári főgimnáziumi klasszika-filogiai tanszékre kijelöltetett dr. Borcsa Mihály, oki. r. tanár. 6) a szászvárosi főgimnáziumi rajztanári tanszékre Halmágyi Antal, oki, h. tanár. c) a székely-udvarhelyi német-magyar nyelv tanszékre, kvalifikált pályázó hiányában, jelölés nem történt. 3 Közgyűlésünk a jelentést tudomásul veszi s ai két előbbi tanszék betöltése ozéljából a szavazást an-\ nak idején el fogja rendelni. " l 31. Tárgysorozat rendjén, folytattatik az előző ülésben megsza-j kitott tárgyalása az Igazgató-Tanácsnak a Kolozsvárit felállitandój theol. fakultás alapja állásáról való elői-erjesztés, a fakultás elhe-j
85 lyezése és megnyitása tárgyában tett javaslatának. Tárgyalás rendjén dr. Kovács Ödön a következő indítványt adja be : Indítvány. Közgyűlésünk a beterjesztett költségvetést és épülettervet, általában, részletes tárgyalás alapjául, elfogadja, azonban, a részletes tárgyalás előkészítésére egy bizottságot küld ki és indokolt előterjesztését a közelebbi közgyűlésre elvárja. Az építés megkezdése és az intézet megnyitása ideje felett csak a részletes tárgyalás után határoz. Addig is felhatalmazza az lg. Tanácsot, hogy a költségvetés fedezeti része 17 sz. alatt megnevezett évi járadékokbúi azokat, mik e folyó évre már lekötve nincsenek, la94 jan. 1, kezdve a felállítandó theol. fakultás javára tőkésítse. Hasonlóképpen,Dósa Dénes a következő határozati javaslatot adja be: Határozati javaslat. A mélt. lg.-Tanács javaslatát általánosságban elfogadván, bizza meg a főtiszt, kerületi közgyűlés a mélt. Ig.-Tanácsot azzal, hogy a főtiszt, püspök ur elnöklete alatt hivjon egybe 3 igazgató-tanácsos, 3 pap és 3 tanárból egy szakbizottságot oly czé'ból, hogy ez a felállítandó theol. fakultás tervét vegye még egyszer részletes bírálat alá s tanácskozása eredményét, kellő méltatás végett, terjessze a mélt. Igazgató-Tanács elé. A mélt. Igazgató-Tanács pedig hatalmaztassék fel, a bizottság javaslatainak kellő méltatása mellett, a felállítandó theol. fakultás tervezetét véglegesen megállitni és a szükséges építkezéseket megtétetni oly időben, hogy az intézet 1895 szept. elején már megnyitható legyen. Többek hozzászólása után, elnök az ülést 5 per ezre felfüggeszti. 3 2 . Az 5 perez eltelte után, elnök aa. az ülést ismét megnyitván, bemutatja a) a számadások megvizsgálására kiküldött bizottság jelentését; b) a testvér-egyházkerületek jegyzőkönyveinek átvizsgálására kiküldött bizotság jelentésót. A jelentések tárgysorozat rendjén fognak tárgyaltaim. 3 3 . Elnök aa. bemutatja Hegedűs Sándor képviselő levelét, ki hasonló fontos dolgai miatt le nem jöhetvén a közgyűlésre, távolmaradásáért magát kimenteni kéri, s egyszersmind 50 frtot küld a papi özvegy-árvai alap javára. Közgyűlésünk, bár sajnálattal nélkülözi nevezett aa. jelenlétét, távolmaradása indokait tudomásul veszi, s egyszersmind szives adományáért, mely az adományozó buzgóságának, anyaszentegyháza iránti szere-
86 tétének és áldozatkészségének egy ujabb s ki tudná hányadik bizonysága, jegyzőkönyvében köszönetét fejezi ki. 3 4 . Elnök aa. bemutatja dr. Deák Albert, ügyvéd aa. alapító levelét, melynek értelmében nevezett aa. a Kolozsvártt létesítendő ev. ref theologiai fakultás alapjához 100, azaz, egyszáz frt. alapitványnyal hozzájárulni, magát kötelezi. Közgyűlésünk örömmel veszi az alapítványt ama magas rendű czól érdekében, mely mint az alapítólevél igen szépen mondja, nem egyéb, mint „szeretett vallásunk számára fiatal, hithű és erős apostolokat nevelni." Ugyanakkor a nemes alapítványért jegyzőkönyvében mondja ki köszönetét. 3 5 . Folytatólag tárgyaltatik az Igazgató-Tanácsnak a Kolozsvártt felállítandó theol. fakultás elhelyezése és megnyitása tárgyában tett javaslata. Miután a vita befejeztetett s Dósa Dénes aa. határozati javaslatát visszavonta, közgyűlésünk túlnyomó többsége, a dr. Kovács Ödön aa. indítványa mellőzésével, az Igazgató-Tanács javaslatát egészben és részleteiben elfogadván, annak végrehajtásával az Igazgató-Tanácsot bízza meg azon meghagyással, hogy eljárásáról annak idejében a közgyűléshez jelentést tegyen. 3 6 . A kiküldött szavazatszedő bizottság elnöke, Sárkány Ferencz aa. jelentést tesz a közgyűlés által 1894. márczius 30-dikán d. e. 6—10 órájára kitűzött választások eredményéről. E szerint: 1. A sz.-szolnoki egyhmegye főgondnoki állására beadatott 118 szavazat. Ebből kapott: Mezey Albert 114-et, a többi elveszett. 2. A n.-enyedi egyhmegyei főgondnoki állásra beadatott 128 szavazat. Ebből kapott: Zeyk Dániel 103-at, gr. Bethlen Bálint 22-öt, semmis 3. 3. A zilahi kollégium főgondnoki állására beadatott 123 szav. Ebből kapott: Lőrinczy György 112-öt, semmis 11. 4. A zilahi kollégium algondnoki állására beadatott 119 szav. Ebből kapott: Kiss Lajos 104-et. Elveszet és megoszlott 15 5 A sz.-udverhelyi kollégium főgondnoki állására beadatott 118 szav. Ebből kapott: dr. Mezei Ödön J06-ot, megoszlott, 12. 6. A m.-vásárhelyi kollégium főgondnoki állására beérkezett 125 szav. Ebből kapott: Br. Kemény Kálmán 113-at, megoszlot 12. 7. A sepsi-szt-györgyi kollégiumi főgondnoki állásra beadatott 121 szav. Ebből kapott: Dr. Bodor Tivadar 115-öt megoszlott 6. 8. Egyházkerületi közügy-igazgatói állásra béadatott 131 szavazat,
87 ebből kapott; Bartha Lajos 90, Sándor János 34, Somkereki Miklós 3, Deési Gyula 2, Rákosi Lajos 1 szavazatot, elveszett 1. Közgyűlésünk a szavazás eredményét tudomásul véve, elnök aa. kijelenti, hogy a sz.-szolnoki e. megye főgondnokául Mezei Albert, a n -enyedi e. m. főgondnokául Zeyk Dániel, zilahi kollégium főgondnokául Lőrinczy György, a zilahi kollégium algondnokául Kiss Lajos, a sz.-udvarhelyi kollégium főgondnokául dr. Me zey Ödön, a m,-vásárhelyi kollégium íőgondnokául br. Kemény Kálmán, a s.-sztgyörgyi kollégium főgondnokául dr. Bodor Tivadar, egyházkerületi közügy-igazgatóul Bartha Lajos aa. választatott meg. 3 7 . Bartha Lajos, immár megválasztott generális director aa. meghatottan köszöni meg a közgyűlés többségének benne vetett bizalmát, melegen fejezi ki háláját, s igéri, hogy ezt azzal fogja bebizonyitani hogy istentől nyert tehetségeit valamint eddig, ugy ezután is arra fogja szentelni, hogy a számára kijelölt munkakörben szolgáljon istennek és anyaszentegyházunknak. Kéri a közgyűlés minden tagját, hogy őtet támogatásukkal, bizalmukkal ezután is megtisztelni, kegyeskedjenek. Közgyűlésünk örömmel veszi tudomásul az anyaszentegyházunk iránt való szeretetből származott és soha kétségbe nem vont e szolgálatra kész fogadalmat s istentől áldást kér és segedelmet, hogy generális director aa. dicsőséggel épithesse istennek országai 3 8 . Elnök aa. előterjeszti, hogy a mennyiben Bartha Lajos aa. nak közügy-igazgatóvá történt megválasztása következtében egy választás alá eső igazgató-tanácsosi állás megürült, e hely betöltése iránt a következő választások rendjén tétessék intézkedés. Szolgál tudásul. 3 9 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik az Igazgató-Tanács előterjesztése a Budapesten eszközölt telek-vásárlásokrúl: Pőtiszteletü Egyházkerületi közgyűlés! A mint már évi jelentésünkben is jelezve van, Igazgató-Tanácsuk az egyházkerület tőkéinek befektetése, illetve, elhelyezése s az ezek utáni jövedelem biztosítása alkalmával, a Budapest fő- és székvárosi
88 építkezéseket és házbérviszonyokat is tanulmány tárgyává tette oly czélzatttal : hogy mikint lehetne egyházkerületünk magasabb rendű érdekeinek és már kitűzött magasztos czéljainak elősegithetése és megválósithatása végett, tőkéinek mentői kevesebb összegbe való befektetése által, valamely új és biztos jövedelmi forrást teremteni. Ezen üdvös czól által vezéreltetve, Ig.-Tanácsunk a fő és székváros egyes részeinek bámulatosán gyors fejlődésére, s e nnek folytán az illető városrészekben fekvő telkek értékének rohamos emelkedésére való tekintettel, czél és időszerűnek tartotta, a budapesti telek-vásárlások eszméjét is tárgyalás alá venni, s az e irányban teendő lépések felől nagys. Hegedűs Sándor kiváló buzgóságu egyházkerületi képviselő aától, mint a fővárosi viszonyokat legapróbb részletekig ismerő egyéntől, s az általa ajánlott s különben is előnyödén ismert budapesti műépítész, Feszty Gryula úrtól részletes tájékozást nyertünk, sőt több telek megvásárlása iránt concrét ajánlatot is kaptunk, főt. püspök aa. elnöklete alatt, nevezett Hegedűs Sándor képviselő, Feszty Gyula műépítész, és Márkus János titkár aai. személyében bizottságot küldöttünk ki, hogy a Budapest fő és székváros területén megvásárlásra felajánlott telkeket megszemlélvén, s a mennyiben azok kedvező fekvésüek és megfelelő jövedelmezőségűek volnának, megvásárlásuk iránt az előleges lápéseket megtéve, eljárásuk eredményéről a továbbiak végett Ig.-Tanácsunkhoz jelentést tegyenek. E bizottság kiküldetésében eljárván, részletes és minden oldalról tájékoztató jelentését megtette, minek alapján Igazgató-Tanácsunk 1-szöra Wesselényi- és Izabella-utczák sarkán fekvő 239.10 • öl területű telket • ölét 120 írtjával, összesen 28.692 frton; 2. Az István- és Murányi-utczák sarkán lévő 2 egymás mellett fekvő telket 400.24 Q öl területtel G ölét 90 és 75 írtjával, összesen 33.501 frt" 60 kron; 3. a Dohány-utczá és Almási-utcza sarkán levő házastelket 497 Q öl területtel, 63.000 frton s végül a József-utcza és Nagy-fuvaros utcza sarkán lévő és a Mátyás-térre kirúgó 200.74 • öl területű telket 24.000 frton az egyházkerületi közalap javára meg is vásárolta. Ezen telkek részbeni beépítésére nézve a szükséges terveket és átalányösszegben számított költségvetéseket, egyre nézve pedig a tervet és részletes költségvetést is, mely a többi építeni terveit házakra vonatkozólag is alapul szolgálna, Feszty Gryula budapesti műépítész ur teljesen díjtalanul el is készítette, ki egyszersmind kellő biztosítékot nyújtó ajánlatot is tett arra nézve, hogy a mennyiben a tervbe vett épületek bérbevevése, felépítése reábizatnék, akár az összes épületek, akár csak a bérbeadás feletti felügyeleti jog átengedése utján, az összes befektetett tőkék tiszta 6%-os kamatjának befolyását biztosítja. Megjegyezni kívánjuk, hogy ezen telkek közül a Wesselényi- és
Izabella-utczai, úgy az István- és Murányi-utczai, valamint a Dohány- és Almási-utczai telkek a jelenben rajtuk lévő rozoga épületekkel is bérbe lévén adva, bérjövedelmük a befektetett vételárnak csaknem négy és fél (4x/a} °/o"át ma is kihajtja. A Feszty Gyula műépitész ur által szakszerűen elkészített s a fővárosi építési és bérviszonyok mérlegelésével megokolt terv- és költségvetését véve alapul, a megvett telkek közül beépíteni szándékolt három telekre építendő három-három emeletes bérházak összes építési költségei, a vételárak leszámításával, tennének, és pedig: 1. A Wesselényi-és Tzabella-utczai teleké . . 147.805 frt. 86 kr. 2. Az István- és Murányi-utczai teleké . . . 228.223 frt. 66 kn 3. A József-utczai és Mátyás-téri teleké . . . 130.326 frt. 40 kr. összesen: 506.355 frt 92 kr. mely összegből 275,000 frt. combinationk szerint, fedeztetnék a megépítendő házas telekre felveendő 50 éves törlesztési kölcsönnel, 231.355 frt 92 kr. pedig tőke-elhelyezés czimen egyházkerületünk közalapjából, vagy a közalapunk tulajdonát képező más ingatlanok lekötése mellett felveendő hasonösszegü törlesztési kölcsönnel. A beépítendő házastelkek évi nyers bérjövedelme, számitásunk szerint, tenne összesen 34.170 frt. — krt. ebből leszámítva az azokra felvendő 275.000 frt. törlesztő kölcsön évi törlesztő részletét és kamatját, valamint az összes adó és egyéb fentartási költségeket kitevő 18.307 frt. 90 krt. a tiszta jövedelem tenne: 15.762 frt. 10 krt. mely összeg a közalapunk által tőke- elhelyezés czimen befektetendő 231.355 frt. 92 kr. összegnek 8.9%-át fedezné. Ha pedig a 231.355 frt. 92 kr. építési költség és tőke-elhelyezés czimeni befektetés helyett közalapunk más ingatlanaira felveendő hason törlesztési kölcsönnel fedeztetnék, a minek évi törlesztési hányada és kamatja, 5°/0-al számítva, tenne 11.567 frt. 80 krt, ez esetben egyházkerületünk közalapjának 50 éven keresztül minden befektetés és koczkázat nélkül, 4.295 frt. 30 kr. mint uj jövedelem-forrás biztosíttatnék; az 50 év elteltével pedig, csak á mostani béreket ig véve alapul, melyeknek a főváros fokozatos fejlődésével csak emelkedésük remélhető, az 506,355 frt. 92 kr. értékű és 29.612 frt 91 kr. évi tiszta jövedelmet biztosító bérházak egyházkerületünk közalapjának tehermentes tulajdonaivá válnának. Az ezen építkezések keresztülviteléhez megkívántató építési költség fedezhetése czéljából Igazgató-Tanácsunk a törlesztési kölcsön megnyerése és módozataira nézve több pénzintézettel is érintkezvén^ ennek eredményében a budapesti magyar jelzálog-hitelbaáktól 189$
90 évi október hó 12-éről keltezve, oly írásos kötelező ajánlatot nyertünk, mely szerint nevezett pénzintézet hajlandónak nyilatkozott egyházkerüle;ünknek 600.0 0 frtig terjedő 50 éves törlesztési kölcsönt 4.95°/0 mellett adni. Ezen teljesen reális alapra fektetett czélunk megvalósítása végett, az ügyre vonatkozó összes iratok bemutatása mellett, mély tisztelettel kérjük a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlést, miszerint méltó ztassék Igazgató-Tanácsunknak a Budapest fő és székvárosi telek-vásárlások, s ezeknek bérházakkal való beépítése tárgyában eddig tett eljárását jóváhagyó tudásul venni s ezzel kapcsolatban megokolt előterjesztésünk folytán, engedélyt adni arra, hogy a tervezett bérházak építéséhez megkivántató költségek fedezhetése czéljából, a budapesti magyar jilzálog- hitelbanktól, vagy más előnyösebb ajánlatot tevő pénzintézettől 600.000 frtig terjedő 50 éves törlesztési kölcsönt felvehessen, s a mennyiben az erre megkivántató jelzálogi biztosítékot a megépítendő bérházak ki nem tennék, e czélból az egyházkerület, illetve, közalapunk tulajdonát képező más ingatlanait is mellék-jelzálogképpen leköthesse, elvárván, hogy az Igazgató-Tanács eljárása eredményét annak idején a főtiszteletü egyházkerületi közgyűléshez bejelentse. Közgyűlésünk az Ig.-Tanács indokolt javaslatát vita nélkül, egyhangúlag elfogadja. 4 0 Olvastatik az Ig.-Tanács előterjesztése az igazgató-tanácsi tisztviselők, kolozsvári theol. tanárok és a körlelkészek részére szervezendő nyugdij-intézet tárgyában, a mint következik: Főtiszteletü Egyházkerületé Közgyűlés ! A múlt 1892. évben tartott főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés 38. jkvi számú határozatával, 6000 forintot voJt kegyes oly czélra rendelni, hogy ezen összeg az igazgató-tanácsi tisztviselők nyugdíjintézetének alapjául szolgáljon, s így alapot teremtett ama fontos intézménynek, melynek szükségességét bővebben magyarázni, fölösleges, s melynek hiányát eddig is sajnosán éreztük. Meglévén némi alap, Igazgató-Tanácsunk kötelességének tartotta, a nyugdíj-intézet tényleges életbe léptethetése iránti intézkedések megtételéről gondoskodni, s ennek folytán, kiküldött bizottsága által, elkészíttette a nyugdíj-intézet alapszabályait, s azt beható tanácskozás után megállapította, s ezennel a főtiszteletü közgyűlés elé terjenzti, jóváhagyás végett. Meg kell mindenekelőtt jegyeznünk, főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés, hogy habár az 1892. évi közgyűlési határozat csak az igazgató-tanácsi tisztviselők nyugdíj-intézetéről szól akkor, midőn erre a czélra az alapot letétetni, határozta, mindazonáltal Igazgató-Tanácsunk a létesítendő nyugdíj-intézet kötelékébe a Kolozsvártt felálliandó theologiai fakultás tanárait, s az egyházkerület területén szerve-
91 zett és szervezendő körlelkészségek papjait is fölvétetni határozta: az előbbieket azért, hogy ezen újonnan alakuló intézet tanárai már kezdettől fogva beléphessenek a nyugdíj-intézet kötelékébe, s így egész szolgálatuk alapján élvezhessék, annak idején, a nyugdíj-intézet által nyújtható előnyöket; az utóbbiakat pedig azért, mert részükro a ren des papi szolgálatoknál terhesebb működésük alapján, ezen kedvezmény már az 1887. évi közgyűlés 81. számú határozatával kilátásba helyeztetett, s csak rendelkezésre álló alap hiányában kellett a kérdés végleges megoldásának halasztást szenvednie. Jól tudjuk ugyan, főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés, hogy a rendelkezésre álló parányi alap, az aránylag magas összegekben számitásba vett belépési és tagdíj járandóságokkal együtt sem fog egyhamar a beállható nyugdíj-igények oly mérvű kielégítésére fedezetet nyújtani, a milyent a szabályzat idevonatkozó szakasza kilátásba helyez, de reméljük, hogy az elvetett kicsiny mag, hosszú idő multán bár, terebélyes fává fejlődik, melynek árnyékában bár a következő nemzedék enyhületet talál. Maga a szabályzat a főtiszteletü közgyűlés minden egyes tagjának eleve meg lévén küldve, annak bővebb ismertetése fölösleges, általánosságban azonban megjegyezzük, hogy az államnál és a törvényhatóságoknál életben levő, s a hosszas gyakorlatban már kipróbált szabályzatok alapján, a mi különleges viszonyainknak megfelelően módosítva, készült. A nyugdíj-jngosultság kezdőpontjául a betöltött tiz szolgálati év van fölvéve, s ezen idő után, a tagok évi fizetésük 40-% át nyerik nyugdíjképpen, a tiz éven felüli szolgálati időn k mindea megkezdett éve a nyugdíj-összeget 2—2%-al emeli úgy, hogy teljes nyugdíj csak a betöltött 40. szolgálati év után esedékes. Azon alkalmazóiak pedig, kik 30. szolgálati évvel nem birnak, C3ak végkielégítésre tarthatnak igényt, melynek összege 3. szolgálati év után az élvezett fizetés egynegyed résznyi összegében, 5 évig terjedő szolgálati idő után az élvezett fizetés fele összegében és az 5—10. közötti szolgálati idő után egy egész évi fizetésben van megállapítva. A szabályzat 38. szakasza rendelkezik azon esetre, ha a nyugdíj alap kamatai és bevételei a megnyílandó nyugdíj-igényeket nem fedeznék, kimondva, hogy ily esetben a már folyósítva levő nyugdíjak fognak megfelelő mértékig alább szállíttatni. E §. intézkedése, természetesen, az előző szakaszokban megígért ellátási igények megnyerhetése iránti számításokat nagyban alterálja, s az intézmény áldásos hatásába vetett bizalmat megingatja, de fölvétele ezen aránylag nagyszámú, de elenyésző csekély alappal rendelkező nyugdíj-intézet szabályzatába, múlhatatlanul szükséges volt, ha ugyan a nyugdíj-alapot be nem váltható, s így nagy bonyodalmakra alkalmat szolgáltató kötelezettségekkel terhelni, nem akarjuk.
92 Ismételve is hivatkozva tehát azon körülményre, hogy a szabályzat szövege a főtiszteletü közgyűlés minden egyes tagjával előre közölve volt, s igy mindenki előtt ismeretes : tisztelettel kérjük, méltóztassék. azi, jóváhagyni, s az 1893. évi január hó l-től kezdődőleg leendő éleibe léptetését engedélyezni. Közgyűlésünk a javaslatot elfogadja s a további intézkedések megtételével az Igazgató-Tanácsot bízza meg. 41. Olvastatik az Ig.-Tanács előterjesztése a Felség által szentesített zsinati törvények kihirdetéséről és életbe léptetésöknek módozatairól a következőkben: Főtiszteletü és Méltóságos Egyházkerületi Közgyűlés! Az 1891. évi deczember hó 5-én és folytatólag, 1893. évi november hó 14. és következő napjain Budapest fő és székvárosában tartott országos zsinat által alko ott s Ib93. évi deczember hó 29-én a Felség legfelsőbb jóváhagyásával is szentesitett egyetemes egyházi törvényeink kihirdetése, s illetve, életbe léptetése iránt intézkedés volna teendő. Minthogy azonban Igazgató-Tanácsunk beható tanulmányozás és az ennek folytán megkisérlett összeegyeztetés után, azon meggyőződésre jutott, hogy az érintett törvény némely s különösen az erdélyi ev. ref. egyházkerületünk több százados különállása folytán kifejtett képviseleti rendszerünket érintő intézkedései a jelenlegi alkotmányos szervezetünkkel összhangban nem állanak, s e miatt ezen törvény egyházkerületünkben való alkalmazása, ha nem is éppen lehetetlen, de mindenesetre annak értelmezése s gyakorlatba vétele sok nehézséggel járván, egyházi közadminisztrationkat rendes folyásában akadályozná. Miért is, a midőn a főtiszteletü és méltóságos egyházkerületi közgyűlésnek az érintett egyetemes egyházi törvények kihirdetése s illetve, életbe léptetése iránti becses intézkedését mély tisztelettel kérjük, egyúttal javasoljuk, miszerint a törvény 8. §-ában egyházkerületünk részére biztosi to t jogon, az érintett törvény kihirdetése s illetve, életbe léptetése tekintetéből teendő intézkedésre vonatkozólag, méltóztassék elfogadni az alábbi Határozati javaslatot. Egyházkerületünk közgyűlése az 1891. és az 1893. években tartott ev. ref. országos zsinat által a magyarországi ev. ref. egyház alkotmányos szervezetére nézve meghozott, s ő Felsége, a magyar király részéről 1893. évi deczember hó 29-én szentesitett törvényt tudomásul veszi, s minthogy ezen törvény 8. §-a szerint egyházkerületünknek az ACi és CC. I. részében s az 1691. évi Leopoldinum diploma %. 3. pontjaiban biztosított joga, s a több százados különállás
98 folytán kifejlett alkotmányos szervezete érintetlen hagyatik s részünkre fenhagyatik, hogy alkotmányunkat jövőben is a képviseleti rendszer elveivel összhangzóan tovább fejleszthessük, egyházkerületünk közgyűlése ennek alapján határozatilag kimondja, miszerint: „A magyarországi ev. ref egyház alkotmányos szervezetire" vonatkozó törvényt 1895. január hó l é n lépteti életbe, még pedig a törvény 8. §-ban biztosított jogunknál fogva, a következő fentartásokat magában foglaló függelékkel. I. 1. A törvényben irt „Egyházi alkotmány általános határozatai" erdélyi ev. ref. egyházkerületünkre is kötelezők. 2. A törvény E l s ő r é s z I. fejezete, mely az egyházközségekről szól, akkint való alkalmazással kötelező, hogy a törvény 8. §-a alapján, erdélyi ev. ref. egyházkerületünkben az egyházközségek szervezetét, e szervezetben a presbitériumokat, ezek tagjai számát, az egyházközségi köz, illetve, képviseleti közgyűléseket, s ezeknek, jog- és hatáskörét jövőre is érintetlenül fentartjuk, kijelentvén egyúttal, hogy a törvény 66. §-ának ama rendelkezése, mely szerint a zsinati képviselők az egyházközségek presbitériumai által választandók, a törvény 8. §. b. pontja értelmében egyházkerületünkre nézve is feltétlenül kötelező lévén, a zsinati képviselők választása jövőre egyházkerületünkben is az egyházközségek presbitériumainak teendői közé soroztatik. A törvény E l s ő r é s z é n e k II. fejezete, mely az egyházmegyékről szól, akkint alkalmazandó, hogy erdélyi ev. ret. egyházkerületünkben az egyházmegyék, s ezek között a püspöki vizsgálat alatt álló egyházközségek eddigi belszervezete s e szervezetben az egyházmegyei tanács, egyházmegyei közgyűlés, egyházmegyei fegyelmi és házassági törvényszék a jelenlegi jog- és hatáskörrel jövőre is fentartatik azzal a hozáadással, hogy az egyházmegyei tanács a törvény M á s o d i k r é s z 300 §-ában felsorolt, s a közigazgatási biráskodás keretébe utalt ügyekben a törvény H a r m a d i k r é s z é n e k 307—363. §§-aiban irt szabályok szerint köteles eljárni, ennek következtében, egyházkerületünkben nem egy, hanem a közigazgatási ügyekben külön, s a fegyelmi ügyekben hasonlóan külön bíróság fog eljárni. A törvény E l s ő r é s z , III. fejezete, mely az egyházkerületekről szól, akkmt alkalmazandó, hogy erdélyi ev ref. egyházkerületünk eddigi szervezetében-, teljes összealkotásában, jog- és hatáskörében, kerületi fogon-inokaihoz, és a püspökhez való viszonyában, utóbbinak külön jog- és hatáskörében, az Igazgató-Tanács iatézmé-
94 nyével, ennek hatás- és működési körével egyetemben, jövőre is fentartatik, azzal a hozzáadással, hogy az Igazgató Tanács a közigazgatási bíráskodás keretébe utalt ügyekben, mint másod és végső fokú bíróság, a törvény H a r m a d i k rész 307—363 §§-ban irt szabályok szerint köteles eljárni. A törvény E l s ő r é s z é n e k az egyetemes konventről és zsinatról szóló IV. és V. fejezeteiben irt rendelkezések egyházkerületünkre nézve is kötelezők léT, én, fentartás nélkül alkalmazandók. 3. A törvény M á s o d i k r é s z é n e k az egyházi tisztviselőkrűl és egyes egyháztagokrtíl szóló I. YIIl-ig terjedő fejezeteiben irt intézkedése az eddigi alkotmányos szervezetünk szerint, az irt tisztviselőket megillető jog- és hatáskör érintetlen hagyásával, feltetlenül kötelezők, mig ellenben a X-ik fejezet azzal, hogy egyházkerületünkbon az egyházmegyei ügyészek alatt az eddigi egyházmegyei közügyigazgatók (director) értendők, a XI-ik fejezet pedig oly értelmezéssel, hogy egyházkerületünkben egyházmegyei tanácsbiráknak az egyházmegyei tanács tagjai tekintendők s nevezendők el, s hogy ezek, illetve, a tanácbirák a közigazgatási ügyekben az eddigi szervezet és'hatáskörben bíráskodnak. A XH-ik fejezet oly fentartással alkalmazandó, hogy egyházmegyei gondnokok egyházkerületünk egyházmegyéiben jövőre is az ed; digi számban és módozatok szerint választatnak. A X11I és IX-ik fejezetek rendelkezései kötelezőleg alkalmazandók ugyan, de oly fentartással, hogy egyházkerületünkben az egyházmegyéknek az eddigi szervezet értelmében csak egyházi és pedig egy fő, és egy aljegyzője leend, s hogy az esperes, valamint a fő és aljegyző váLsztása az eddigi alkotmányos szervezet és módozat szerint gyakorlandó, s hogy az egyházmegyei főjegyzők az egyházkerületi közgyűlésnek hivatalból tagjai s hogy az egyházi főjegyző részére az eddigi szervezet szerinti jog- és hatáskör érintetlen hagyatik. A XIV-ik fejezet, mely az egyházkerületi jegyzőkrűl szól, oly fentartásal alkalmazandó, hogy egyházkerületünkben, az eddigi szervezet és gyakorlat szerint, az egyházkerületi közgyűléseken a jegyzői tisztet a közgyűlés által választott egyházkerületi főjegyző, s az Igazgató-Tanács titkára teljesitik, ügy azonban, hogy az egyházkerületi főjegyző részére az eddigi szervezet szerinti főjegyzői jog- és hatáskör egyházkerületünkben jövőre is érintetlen hagyatik. A XV-ik fejezet oly értelmezéssel alkalmazandó, hogy az egyházkerületi ügyész alatt egyházkerületünkben az eddigi alkotmányos szervezetünk szerinti egyházkerületi kozügyigazgató (generális director) értendő, kinek az eddigi szervezetben foglalt jog- és hatásköre jövőre is érintetlenül fentartatik. A XVI-ik fejezet, mely az egyházkerületi tanácsbirákfúl szól,
95 egyházkerületünkben akkint alkalmazandó, hogy az egyházkerületi tanácsbirák alatt az Igazgató-Tanács tagjai értendők, kik, mint ilyenek, jövőre is az eddigi szervezet szerint az egyházkeriíleti közgyűlés által választatnak s a közigazgatási ügyekben az eddigi jog- és hatáskörrel, ezen törvény szerint eljárva, működnek. A XVII-ik fejezet, mely az egyházkerületi főgondnokokrúl szól, akkint alkalmazandó, hogy erdélyi ev. ref. egyházkerületünkben az egyházkerületi világi főgondnokok eddigi alkotmányos szervezet szerinti választási módja, jog- és hatásköre jövőre is fenntartatik, azzal a hozzáadással, hogy az elnökség konventi és zsinati gyűlési tagság tekintetében, a mennyiben, s meddig számuk egynél több, a részükre biztosított jog mindeniket megilleti ugyan, de ezt mindig csak egy és köztük a hivatalára nézve legidősebb gyakorolja, az egymás után következő sorrendben, betegség vagy más okbúl való akadályoztatás esetében. A XVIII-ik fejezet, mely a püspökökrűl szól, oly fentartással alkalmazandó, hogy egyházkerületünkben a püspöki jog-és hatáskör, valamint a megválasztásuk köiüli eljárás eddigi szervezetében jövőre is érintetlen hagyatik. A felelősségrűT szóló XlX-ik fejezet egyházkerül etünkben is, minden fentartás nélkül, alkalmazandó. 4. A törvény H a r m a d i k r é s z e , mely a lelkész-választásra vonatkozik, fentartás nélkül alkalmazandó. 5. A törvény N e g y e d i k és Ö t ö d i k r é s z e i , melyek az egyházi adókrúl és a magyar országos ref. közalapról intézkednek, egyházkerületünkben is kötelezőleg és minden fentartás nélkül alkalmazandók II. 1. Az e g y h á z i t ö r v é n y k e z é s e l s ő r é s z e , mely az egyházi bíróságok szervezete és hatásköréről szól, oly hozzáadással alkalmazandó, hogy egyházkerületünkben a törvényben megnevezett egyházközségi, egyházmegyei és egyházkerületi bíróságokon kívül, a házassági ügyekben eljáró egyházmegyei házassági törvényszékek, s az egyházkerületi főtörvényszék az eddigi gyakorlat szerinti eljárás, jog- és hatáskörrel jövőre is fentartatnak. A törvénynek a fegyelmi bíráskodásra vonatkozó része teljesen és kötelezőleg elfogadtatik, úgy azonban, hogy a fegyelmi bíróságok egyházkerületünkben is úgy az alsó, mint a másod fokon ezen törvény rendelkezései szerint lesznek átalakitandók. 2. A t ö r v é n y m á s o d i k r é s z e , mely a közigazgatási bíráskodás eseteire, úgy a fegyelmi esetek és büntetésekre nézve intézkedik, s a H a r m a d i k r é s z , m°ly a birői eljárás általános katá-
96 rozatait, a bírói illetékességet és képviseletet, valamint a közigazgatási és fegyelmi ügyekben való eljárást foglalja magában, egyházkerületünkben is kötelezőleg alkalmazandó. III. A. törvénynek „A k ö z n e v e l é s i és k ö z o k t a t á s i s z e r v e z e t e t " magában foglaló intézkedései teljesen alkalmazandók, oly kijelentéssel azonban, hogy egyházkerületünkben a magukat önerejükön fentartó és kormányzó kollégiumaink eddigi autonóm önkormányzati szervezete és felettes hatóságaihoz való függési viszonya jövőre is érintetlenül fentartatik. Ezek folytán, az állaudó Igazgató-Tanács utasittatik, hogy ezen törvénynek a fönnebbi elvek szerint és a meghatározott időben való életbe léptetését és az átmeneti intézkedéseket saját hatásköréből eszközöltesse. Közgyűlésünk a javaslatot elfogadja, az átmeneti intézkedések megtételével s azzal, hogy az egyházmegyéknek végrehajtási utasításokat adjon, az lg. Tanácsot bizza meg. 4 2 . Elnök aa. javaslatára, f. hó 30-dikán d. u. 3 — 5-ig választás rendeltetik el o) a sz. szolnoki egyházmegyében egy választás következtében megürült algcndnoki állásra; : 6) a nagyenyedi egyházmegyében egy algondnoki állásra c) a zilahi kollégiumnál egy „ „ d) a széki egyházmegyében egy „ , „ e) egy igazgató-tanácsosi állásra. r 4 3 . Elnök aa. a következő ülés idejét a mái napon 4 / 2 órára kitűzvén, a gyűlést bezárja.
Negyedik ülés, márczius 30, d. u. Elnök: báró Bán ffy Dezső, főgondnok.
Jegyző-. Szász Gerő, egyházk. jegyző.
4 4 . Elnök aa. az ülést megnyitván, jelenti, hogy Kömény Béla báró, gyöngélkedés miatt, közgyűlésünkön nem jelenhet meg. Közgyűlésünk e jelentést tudásul vérén, Kemény Béla báró távol létét igazolja. 4 5 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik Bethlen-Kollégiumunk elöljáróságának az évközi iskolai szünetek és az egyházkerületi közgyűlés idejének megváltoztatása iránt beérkezett javaslata és az Igazg. Tanácsnak erre adott véleménye, a mint következik:
Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés. Hivatkozva a méltóságos Igazgató-Tanácshoz 98;—1892 szám alatt intézett főiterjesztésünkre s 2269—1892. ig. tanácsi szám alatt jött válaszra, illetőleg, utasításra, akkor és ott kifejezett kérésünket tisztelettel ismételjük a következőkben. Azon czélt tartva szem előtt, hogy intézetünkben a tanítás és, nevelés ügyét, az adott viszonyokhoz képest, minden lehető módon előmozdítsuk és e tudatban rnég a látszólag jelentéktelen akadályok elhárítását se mellőzzük : bátrak vagyunk, a főtiszteletü egyházke* rületi közgyűlés becses figyelmét két körülményre felhívni. Egyik a pünkösti szünet. ' A kik internatussal kapcsolatos intézeteink beléletét ismerik,, azoknak tapasztalniuk kellett, hogy mennyi nehézséggel jár a szünetekre részint távolság, részint útiköltség hiányában haza nem utazó tanulók rendben tartása, főleg, ha oly nagy számban marainak, hogy 2— 3 lakpzobába el nem helyezhetők. Ez a baj különösen azóta mutatkozik nagyobb mértékben, mióta az időközi legnagyobb szünetek sem terjedhetnek két hétnél több időre. Legnagyobb a baj, terpiészetesen, a pünkösti szünet alatt, a melyre csak a közel-vidéki tanulók \kvozhatnak s e miatt egészen diligentiai rendtartást kell gyakorolnunk a nélkül, hogy azt a rendszeres elfoglaltság hiányában épp ugy lehetne érvényesiteni, mint diligentián. E baj, szerény véleményünk szerint, ugy volna orvosolható, ha a pünkösti szünet az ünnep szombatjának délutánjára és a három ünnepnapra vonatnék össze. Ez az intézkedés elenyésztetné egyfelől azt a kellemetlenséget, hogy az ifjúság oly^n tekintélyes része tiz napig a szüneti rendtartás lazább kötelékei közt, a könnyen alkuvó gyermeki kötelességérzet, vagy munka-ösztön erőtlen biztositékán tengődjék, még a magántanító, vagy felügyelő ellenőrzése mellett is, másfelöl rendelkezésünkre bocsátna Inat egész niun^a napot az iskolai év oly szakában, a mikor az évi tarianyag ismétlése és betetőzése szempontjábiil sokkal jobban értékesithető, mint az előtt. A három ünnepnapot, a vallásos cselekmények gyakorlásán, kiyül, igen üdvösen föl lehetne használni iskolai kirándulásokra, a közel vidéki tanulóknak pedig ez is elég idő a haza rándulásra. Es végül, módot nyújtana egymás baj enyhítésére: lehetővé tenné egy másik, első sorban a húsvéti szünet megnyújtását s ezáltal az egész ifjúság hazamenetelét, hogy a karácson és húsvét közötti hosszú szorgalomidő alatt többnyire kimerülő testi erejét helyreállíthassa, megfogyatkozott ruha és más nemű felszerelését kiegéázithesse s testben lélekben felüdülve, térhessen -vissza a nagyobb erőfeszítést kívánó utolsó évharmadra. • A tehető ellenvetések között, egyedül a tanár-értekezlet idejét '
1 '
98 illető látszik érdemlegesnek. Azonban, a tanár-értekezlet ideje éppen ugy tehető a húsvéti szünetre is, sőt az év vége felé felhalmozódó, az év befejezését előkészítő munkát s a tanárok s különösen officiálisták elfoglaltságát tekintve, czélszerübb is akkorra tenni. A másik az egyházkerületi közgyűlés ideje. Aggódva tapasztaljuk azokat a káros következményeket, melyeket a tanárok 3—4 napra távozása von maga után, többnyire a diligentia kellő közepén, utóbbi években éppen az iskolai év elején, a mikor a még alig megkezdett tanítást, szervezkedést, fegyelmezést egyszerre meg kell szakitni, az ifjúságot kellő felügyelet nélkül hagyni, s ezzel mintegy koczkára tenni az addigi fáradságos munka eredményét s elveszíteni az iskolai évnek 1—2 hetét. Talán felhozható ezzel szemben az érdekek összeütközése, hogy t. i. tanintézeteink oktatás és nevelés ügyének érdekével a közgyűlést alkotó elemek nagy többségének érdeke áll szemben, hogy ennek inkább megfelel a mostani helyzet. Nem vitatjuk, sőt elismerjük e szempont jogosultságát, de nem tartjuk lehetetlennek az érdekek olyszerü egyeztetését, hogy sem egyik, sem másik rövidséget ne szenvedjen, hogy oktatás és nevelés ügyünk emiitett baja egyházkerületünk más érdekeinek megsértése nélkül is orvosolható legyen. Igen czélszerüen lehetne, véleményünk szerint, a közgyűlést pl. augusztus hó második felében tartani. Ekkor már azok is akadály nélkül jelenhetnek meg, a kiket előbb gazdasági érdekek kötnek le ; talán a gyűlés előkészítését sem akadályozhatná az az egy-kft heti ülönbség. Ezek alapján, mély tisztelettel kérjük a Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlést, méltóztassék 1. a pünkösti szünetet az ünnep három napjára vonni össze, s az igy nyert időt a húsvéti szünethez csatolva, azt három hétre terjeszteni; 2. az egyházkerületi közgyűlést oly időben, esetleg, augusztus hó második felében tartani, hogy tanáraink több napi távozása miatt, nevelésünk és oktatásunk ügye kárt ne szenvedjen. Igazgató-Tanácsunk véleménye : Minthogy a kollégiumi rendsza bályok az uj zsinati törvény életbeléptetése alkalmával rev'zió alá veendők, a mi az összes kollégiumok előzetes meghallgatása mellett legközelebbrűl meg fog történni, Ig.-Tauácsunk az évközi szünetek rendszabályi statutumjainak változtatásába már most, csupán egy intézetünkre nézye, nem kivan belebocsátkozni s ennél fogva, kéri a főt. közgyűlést, hogy a n.-enyedi kollégium javaslata felett ezúttal napirendre térjen. A mi az egyházkerületi közgyűlés tartásának idejét illeti, arra vonatkozólag nem pártolhatja az egyszer mindenkorra kitűzött idő-
99 pontot, mert a tapasztalat bizonyítja, hogy igen gyakran merülnek fel oly körülmények, melyek éppen a közgyűlés közbejöttét követelik s e miatt figyelmen kivül nem hagyhatók. Különben, maga a közgyűlés határozza meg gyűlésről-gyűlésre a következő rendes közgyűlés idejét 8 ezt a régi gyakorlatot az Igazgató-Tanács továbbra is fentartandónak véleményezi. Közgyűlésünk az Igazgató-Tanács véleményét határozattá emeli. 4 6 . Tárgysorozat szerint, olvastatik az Igazgató-Tanácsnak elő terjesztése aKuun Kocsárd gróf alapítványának az 1899 éven kezdve növekedő kamatjövedelmének hova fordítása iránt, s mint következik : Főtisztelelü Egyházkerületi Közgyűlés! A szászvárosi kollégium nagynevű főgondnokának Kuun Kocsárd gróf urnák, midőn 1877-ben a szászvárosi kollégiumnál letette 50.000 frtos nemes alapítványát, hármas czél állott szemei előtt: 1. a szászvárosi gimnázium teljessé kiegészítése; 2. szegény és jó igyekezetü tanulóknak ellátása kellő számú és nagyságú stependiumokkal; 3. a vajdahunyadi ev. ref. egyházmegye hitsorsos tanítóinak 400 írt minimum-fizetés biztosítása. Az ezen czélokra fordítandó kamatok egymáshoz való aránya és folyóvá tételének ideje az eredeti alapítólevélben pontosan meg volt határozva. Idők folytán, azonban, a kegyes alapitvány módozatai a körülmények alakulását követve, változás alá estek és pedig a 3-ik czélnak a mutatkozó szükséghez képest teljes, a más két czélnak pedig legalább részben való kielégítése végett, az eredetileg kijelölt időpontnál hamarább folyósittatnak az alapitványkamat-jövedelméből bizonyos részek. Ezen kivűl, a főgimnázium ujabb fejlődése, nevezetesen pedig az által, hogy az állammal kötött szerződés alapján, a gimnázium teljessé tétetett és kellő számú tanerővel elláttatott, a nemes gróf ur által kitűzött egyik czél elérve lévén, az alapitvány erre rendelt kamat-jövedelmének egy része minden közelebbi meghatározás nélkül maradt. Ezen körülmény által indíttatva s tekintetbe véve, hogy az első czélra rendelt jövedelemnek hováforditása jövőben eshetőleg kellemetlen vitákra adhatna alkalmat; a kollégium elöljárósága (1893 július 29.) kérést intézett főgondnok ő méltóságához, kitől a hováforditás magyarázatául a következő nyilatkozatot kapta. Az 1899-ik év beteltével, a rendes szükségek és kiadások fedezése után fenmaradandó 1300 frt. kamatok hovaforditására nézve kinyilatkoztatja, hogy ennek az J300 frtnak az 1879-ben folyóvá tett 1550 frttal együtt az vala rendeltetése, hogy az iskolának 6 oszt. 7*
100 gimnáziumból czélba vett teljes 8 oszt. gimnáziummá történendő kiegészítéséhez a szükséges rendes tanszékek járulékait fedezze. Miután azonban a gimaazium kiegészülése az 1879 éven kezdve, megtörtént, s miután az jelenben a kellő számú rendes tanerőkkel is el van látva, elsőrendű szempontnak tartja e tanszékeknek olyan mértékben való javadalmazását, hogy az utóbbi években jelentékenyen súlyosbodott s a jövőben talán még jelentékenyebben súlyosbodható megélhetési viszonyok mellett, a társadalom legmagasabb hivatását teljesítő munkása, a szellemi munkás, állandóan feltalálja abban a tiszteséges megélhetés feltételeit, s hogy ösztön nyujtassék arra, hogy az annyira fontos tanári pályát jövőre is az ifjúságnak legtehetségesebb része válassza élethivatásául. Ezért, az irt és 1899 év végével esedékes 1300 frtot a Kúun-kollégiumnak egyházkerületünk által választott ndes tanárai részére fizetéseik és szálláspénz illetékeik javitására ndeli fordittatni, a következő közelebbről megjelölt módozatok ellett: 1. A. hivatolt összeg fordittassék a rendes tanárok 4-ik és 5-ik ötödéves korpótlékainak fedezésére ugy, hogy ez időtűi kezdve, e fizetéspótlákok legalább a jelenlegivel egyenlő 100—100 frtnyi összegekben a Kuun-kollegium főgimnáziumához választott mindazon rendes tanároknak kijárjanak, kiket az, szolgálati éveik száma szerint, megillet, hasonlóan az állami középiskoláknál alkalmazott tanárokéhoz. 2. Mindazon rendes tanároknak, kik nem kapnak természetben lakást, szálláspénzeiknek 300 frtra leendő kiegészítésére, hogy a je lentékeny hátrány, melyet az állami középiskolai tanárokkal szexben felekezetünk tanáraira nézve a f. évi 1893 évi fizetés rendező törvény teremtett, részben legalább kiegyenlittessék. 3. A. mi ezen felül még a fentjelölt összegből netalán rendelkezésre állana, az a fennevezett rendes tanárok össszes ötödéves korpóttékainak a jelenlegi 100 írtról egészen 150 frt maximalis öszszegig terjedhető növelésére fordítandó. Főgondnek ő méltóságának e kegyes nyilatkozatát a kol'egium elöljárósága hálás köszönettel fogadta és egészen magáévá tette. Azonban, hogy a kollégium tanáraira fizetés-különbségek ne statuáltassanak, a maga részéről mindent el fog követni, hogy az állam által kinevezett tanárok ugyanilyen mértékű fizetés-emelése biztosíttassék, s tekintettel azon szem elől el nem téveszthető czélra, hogy a tanári testület homogeneitása minden körülmények közt fentartassék, már most elhatározta az elöljáróság, hogy a választott és a kinevezett tanárok ezen pontozatok szerinti fizetés-javítása csak egyidejűleg léphet életbe. Igazgató-Tanácsunk meggyőződvén úgy az alapitó gróf ő méltósága újabb intézkedéseinek, mint az elöljáróság! elhatározásnak
mi helyességéről s szükségességéről, az ügyet pártoló ajánlattal terjeszti a főtiszteletü Közgyűlés elébe megerősítés végett. Közgyűlésünk az Igazgató-Tanács javaslatát határozattá emeli. 4 7 . Tárgysorozat szerint, olvastatik az Igazgató-Tanács előterjesztése reform, tanárjelölteknek egyházkerületünk részéről leendő segélyezésére nézve, a mint következik: Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Az 189J évi közgyűlés meggyőződvén jegyzőkönyve 20 száma alatt foglalt eléterjesztés alapján a tanári pályára készülő ifjak részére ösztöndíjak alapításának szükségéről, megbízta az IgazgatóTanácsot, hogy a czélra vezető lépéseket tegye meg. Az Igazgató-Tanács, nyilatkozatra s ajánlataik megtételére szólitván fel a közvetlenül érdekelt kollégiumok elöljáróságait, a befolyt írásos jelentésekből azt a benyomást nyerte, hogy a kollégiumok elöljáróságai mindannyian helyeslik az 1891 évi egyházkerüléti közgyűlés 20 jkvi számú határozatának nemes intencziÓját, mely ref. tanügyünk egy érzékeny bajának elenyésztetésére irányul; azonban, a kollégiumok vagyoni erejét nem tudja olyannak, hogy ezekre támaszkodva, jelentősebb összegű ösztöndíj-alapokat lehetne létesíteni, sőt az évi költségvetések állandó megterhelése esetén is, oly későn gyűlne össze megfelelő tőke, hogy a mai viszonyokon ilyképpen segíteni, alig lehetne. Egy része a véleményezőknek a valóban létező baj elhárítására, a czélba vett módnál hathatósabb eszköznek tartja, hogy a tanári fizetések, melyek még mindig s csaknem minden intéze'ünknél sokkal kisebbek, mint a hasonló-rangu állami intézeteknél, emeltessenek rendre-ren'ire legalább szolgálati korpótlékok biztos kiszolgáltatása által. Egy másik része a véleményezőknek ez idő szerint nem tőkegyűjtés utján látja a segélyt biztosítottnak, hanem a maga résziről, hogy a létező bajt némileg könnyítse, hajlandó, évenkinti költségvetésében bizonyos, az időkénti szükségnek megfelelő összeget felvenni, melylyel a gimnáziumaikból kikerült tanárjelölteket, szükségeikhez mérten, készséggel támogatná. Máskülönben, tekintettel azon körülményre, hogy tanarjelöltjeink az egyetemi tanfolyamnak főleg első egy-két évében, mig állami, vagy tanárképzői ösztöndíjhoz tehetségük és szorgalmuk árán sem juthatnak, igénylik a segélyezést, azon támogatáson kivül, melyben testvér-kollégiumaink ez idő alatt erejükhöz mérten részesíthetnék őket. E véleményezik szerint első sorban kolozsvári kollégiumunk tehetne legtöbbet, ha elöljárósága, az Igazgató-Tanács felkérésére, elhatározná, hogy jövőre a testvér-kollégiumok érettségi vizsgálatot tett ifjai közül a bénlakás kedvezményében s magántanítói alkalmazásban is részesíti miadafcokat,
102 kik jeles, vagy jó érettségi bizonyitványnyal lépnek tanári pályára. Ez esetben reményünk lehetne, hogy ujainkat nem aggasztaná anynyira az első egy-két év alatti megélhetés kérdése s igy valószínűen többen lépvén tanári pályára, az eddig mutatkozott hiány elényésztethető volna. Segélyforrásnak tekinthető ama 10.000 frt tőke évi kainata is, melyet a főt. közgyűlés az 1892-iki tőke-többletből tanári pályára lépő ifjak központi ösztöndija alapjául szavazott meg. E nyilatkozatok és vélemények kellő megfontolása után, az Igazgató-Tanács, a következő határozati javaslattal járul a főtiszt, közgyűlés elébe, kérvén annak elfogadását. Határozati javaslat. Minthogy az 1891 évi közgyűlés 20 jkvi sz. határozata, mely ev. ref. tanárjelöltek részére ösztöndij-alapok előállítását czélozza, a kollégiumok összhangző nyilatkozata szerint, anyagi erejük csekélysége miatt, ez idő szerint meg nem valósitható, s minthogy a fenforgó tanár-hiány ev. ref. tanügyünk fejlődését érzékenyen akadályozza, mit kollégiumaink elöljáróságai elismernek s magát a bajt a tanári pályára lépő ifjaknak az eddiginél nagyobb mérvű segélyezése által vélik s igérik elhárítani, mondja ki az egyházkerületi közgyűlés, hogy: 1 A kollégiumok évenkinti költségvetésükben bizonyos, az időnkénti szükségnek megfelelő összeget vegyenek fői, melylyel a gimnáziumukból kikerült tanárjelölteket, szükségeikhez mérten, segélyezzék. 2. A kolozsvári ref. kollégium elöljárósága az Igazgató-Tanács útján felkéretik, hogy a testvér-kollégiumok érettségi vizsgálatot tett ifjai közül a benlakás kedvezményében és magán tanítói alkalmazásban részesítse mindazokat, kik jeles, vagy jó érettségi bizonyitványnyal lépnek tanári pályára. 3. Az 1892-iki tőke-többletből, tanári pályára lépő ifjak ösztön dija alapjául megszavazott 10 000 frt évi kamataiból, középiskolai ev. ref. tanárjelöltek is segélyeztetnek, a mellett, hogy a theologiai fakultás épületiében lakást s a lehetőségig ellátást is nyerhetnek. Közgyűlésünk az Igazgató-Tanács határozati javaslatát elfogadja. 4 8 . Tárgysorozat szerint, olvastatik az Igazgató Tanács előterjesztése Gál Gergely dobói levita-tanító véglegesítése tárgyában, a mint következik: Pőtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Az udvarhelyi egyházmegyébe kebelezett dobói leányegyházközségünk tekintettel arra, hogy levita-tanítói állására többszöri kö-
103 röztetés daczára pályázó nem jelentkezett, főtiszteletü püspök aához az iránt folyamodott, hogy ezen állásra egy alkalmas egyént, saját hatásköréből, nevezzen, illetve, küldjön ki. Főtiszteletü püspök aa. az egyházközség eme kérelme folytán, az érintett levita-tanítói állásra, egy évi sikeres szolgálat utáni véglegesítés feltétele mellett, Gaál Gergely volt pap aát. ki is nevezte. A kikötött egy évi szolgálati idő lejárván, nevezett egyházközség kiemelve nevezett levita-tanító sikeres és buzgó működését, az egyházmegyei tanács útján, Gaál Gergely levita-tanítónak állásában való véglegesítését kéri. Minthogy azonban a kért véglegesítés eszközlésére sem főt. püspök aát. sem Ig.-Tanácsunkat illetékesnek nem tartjuk, nevezett egyházközségünknek főt. püspök aához intézett s általa hatóságunkhoz áttett ez iránti kérelmét a kérdéses véglegesítés eszközlése végett, midőn ./* alá csatoltan felterjesztjük, tisztelettel kérjük a Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlést, miszerint a hasonesetekből felmerülő véglegesítések körül jövőre követendő eljárást szabályozni, méltóztassék. Közgyűlésünk határozatilag kimondja, hogy hasouló esetekben a kinevezés és véglegesítés joga s így a most szóban forgó kinevezett levita-tanító véglegesítésének joga is főt. püspök aát illeti. 4 9 . Tárgysorozat szerint, olvastatik az Igazgató-Tanács előterjesztése: hátszegi egyházközségünk felébbezésére, mely Pap József volt tanítónak az egyházközség ellen támasztott követelési ügyében hozott ig.-tanácsi határozat ellen szól, a mint következik: Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés ! Pap József, volt hátszegi ev. ref. tanítónak hátszegi egyházközségünk ellen 200 frt. jogtalanul visszatartott tanítói illetéke kiadása iránti ügyében, nevezett egyházközség Ig.-Tanácsunknak idei 148. sz. a. kelt határozatát megfelebbezvén, erre vonatkozó felebbezését, az ügyre vonatkozó összes ügyiratokkal, midőn a Főtiszteletü Egyházker. Közgyűléshez végelbirálás végett./' alá csatoltan tisztelettel bemutatjuk; ezen az 1872-ik év óta húzódó ügy állását az iratokkal igazolva, a következőkben van szerencsénk feltüntetni, illetve, megismertetni. Ugyanis, gróf Kuun Kocsárd az 1864. július hó 13-áról kelt gyüjtőivre vezetett nyilatkozata szerint, a hátszegi iskola fentartására mindaddig, mig a gróf Hethlen Olivér kezéhez gyűlt adományössssegek kamatai folyóvá válnak, évenkint 50 frtot igért adni. Nevezett gróf 1873. november 8-án kelt levelével ígérete tel-
104 jesitéseül 8 évi hátralékba e czimen befizetett az egyház kebli gondnoka kezéhez 400 frtot. Pap József, volt hátszegi tanító abbeli kérésére, hogy hátralókfizetése felhajtassék — az egyházmegyei közgyűlés 1872, okt. 23-án 16. jksz. határozatával — tekintettel arra, hogy gróf Kuún Kocsárd hajlandónak nyilatkozott az évi 50 frtokat addig, mig Pap József tanító volt, kifizetni, nevezett Pap Józsefet a 8 évre eső 400 frtra méltónak Ítélte, s utasította az egyházközség elöljáróságát, hogy ebből 200 frtot Pap Józsefnek fizessen ki, 200 frtot pedig, mivel, többek előtt tett nyilatkozata szerint, az egyháznak engedte, tartson vissza az egyház pénztára részére. Pap József a 200 frtot felvette ugyan, de több izben folyamodott az egyházmegyéhez is a visszatartott 200 frt. s még más hátralék-fizetése kiadása iránt, de elutasittatott. Mig 1875-ben is elutasittatván, az Ig.-Tanácshoz folyamodott. Az Ig.-Tanács 1876. május 7-ről kelt 408—876. sz. határozatával az 1872. okt. 23-iki egyházmegyei közgyűlés 16. jkvi sz. határozatát felülvizsgálván, megváltoztatta, s az egyházközséget kötelezte, hogy a 400 írtból visszatartott 200 frtot is Pap Józsefnek fizesse ki. A hátszegi egyházközség, ezen határozat ellen, 1876. évi június hó 10-ről felebbezést adván be, a Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés 1877. évi május hó 28-ról 116. jksz. a. kelt határozatával utasitotta az Ig.-Tanácsot, hogy a felebbezés rendjén fölemlített bizonyítékokat szerezze be rs az ügyben belátása szerint véglegesen intézkedjék. Az Ig.-Tanács 1877. novemb. hó 17-éről 909. sz. a. kelt leirata folytán, 1878. június hó 16-án 1 0 5 0 - 8 7 8 ig.-tanácsi sz. alá az ügyre vonatkozó adatok az esperes által felterjesztettek. Az ügy e stádiumában elintézetlenül levéltáron állott. Pap József, volt tanító ügyét állítólag többször sürgetvén, választ nem kapott, mig 1890-ben 2188 — 890. ig.-tanácsi sz. alatt kérelmét megújította, de azzal 1891. okt. 23-ról kelt ig.-tanácsi határozattal elutásittatött, a czia en, hogy a 200 frt. dijlevél szerint részére nem volt biztositva. Ezen határozattal 6zemben, nevezett Pap József 2713 — 892. sz. alá előterjesztést adott be s kérte a kérdéses 200 írtnak részére leendő kiadatását, indokolván ahhoz való igényét gróf Kuun Kocsárdnak 1892. szept. 27-ről kelt válaszával, mely szerint az mondatik nevezett gróf által, hogy a 200 frt. csakugyan kérelmes tanítót illeti. A hátszegi egyházközséggel esperes útján ezen kérelem közöltetvén, az arra megtett nyilatkozatában kicsinylőleg nyilatkozván, csodálkozását fejezi ki a felett, hogy van oly hatóság, a mely egy már jogérvéayesen elintézett ügy újbóli bírálatába mer bocsátkozni; s az
iratok rendjén többször ismételt érveit felsorolta, kéri a 21SS—90. sz. határozattal szemben, kérelmes Pap József voh tanítót elntasítitói, Igazgató-Tanácsunk f. évi január hó 15-én tartott ülésébén efcefi ügyet tárgyalás alá vevén, ezzel kapcsolatban felülvizsgáltatván nevezett egyházközségnek az ezen ügyben még az 1876-ik év májas hó 7-én 408 - 76. sz. ig.-tanácsi határozat ellen beadott s a Főtiszteletü Egyhker. Közgyűlés által 11Ö — 877. kj. számú rendeletével végleges elintézés végett az Ig.-Tanácshoz visszaküldött s mindeddig elintézetlenül állott felebbezését is, és ennek eredményében határozatilag kimondja, miszerint az ügy érdemi bírálatának mellőzésével, 1893. évi október 23-áról 2188—890. sz. alatt hozott ig.-tanácsi határozat hatályon kivül helyeztetik, s az egyházközség felül; izsgált felebbezésének elvetésével, az Ig.-Tanács 1878. évi május hó 7-4n 408—876. sz. a. hozott ama határozata, melylyel az egyházközség a gróf Kuun Kocsárd állal a tanító fizetése javítására befizetett 400 írtból visszatartott 200 írtnak Pap József tanító részére leendő: ki 1 fizetésére köteleztetett, indokaiból fentartatik, annyival is inkább, mivel az egyházközség amaz állításának, hogy gróf Kuun Kocsárd aa. a 400 frt. befizetésekor intézkedett akkint, miszerint kérelmes tanítótúl a 200 frt megvonassék, valótlansága bebizonyittatott gróf Kuun Kocsárd főgondnok aának 1892. szept. hó 27-ről Algyógyon kiadott ama nyilatkozatával is, mely szerint kérelmes Pap Józsefnek a kérdéses 200 frt. illetményhez való igényét jogosnak és igazságosnak nyilvánítja s azt részére kiszolgáltatandónak tartja, s utasítja nevezett egyházközséget, hogy a kérdéses 200 frtoí Pap József volt tanítónak az érintett határozat értelmében kifizetni, tartsa kötelessiégének. Nevezett egyházközségünk ezen határozatot felebbezi meg, 8 annak rendjén kéri, hogy miután ezen ügy a 2188 — 1890. sz, Ig s Tanács áltál hozott, a Pap József kérelmest elutasító határozattal végleg és jogérvényesen elintézettnek tekinthető, az ügy mjbóli elbírálásával hozott 148 —193. sz. fg.-tanácsi határ jzat megsetftMisittessék, és 1188—1890. sz. határozata tartassék fenn, s mondassák ki jogérvényesnek. Egyházkerületi közgyűlésünk az Igazgató-Tanácsnak ezen ügyben 148 —b93. $/.. a. hozott balárogatát, az egyházközség felebbezésének visszautasitásával, jóváhagyó tudásul veszi, annyival is inkább, mert az 1877. évi május hó 28-áról 116. sz. a. kelt közgyűlési határozattal az Ígazgató-Tatiáes az ügynek belátása szerinti végleges elintézésére lévén utasítva, Hz érintett számú ig.-tanácsi határozattal az ügy vé és jogérvényeseü befejezettnek tekinthető.
J06 5 0 . Tárgysorozat szerint, olvastatik az Igazgató-Tanács előterjesztése Felföldi Elek és társai, m.-ludasi lakósok kérése tárgyában, a mint következik : Pőtiszteletü Egyházkerületi
Közgyűlés!
A maros-bogáti határon, de Maros-Ludas közelében lakó Felföldi Elek, Székely János, Székely Imre, Ferenczi Lajos, Koesis Miklós, Sebestyén János, Bajesi Domokos, Somodi György, Paniti Károly, Dudás János, Boldizsár István, Székely Pál, Borosnyai József, Cseke András és Pap Simon az iránti kérelmüket, hogy az egyházi törvényünk 15 §. rendelkezése alóli kivétel kedvezményében részesítve, a m.-ludasi egyházközséghez csatoltassanak,./' alá csatoltan ama tiszteletteljes javaslatunkkal terjesztjük be, miszerint tekintettel kérésük rendjén felsorolt s figyelmet érdemlő amaz indokaikra, hogy: 1. M.-Bogáton a távolság (6 - 1 4 km.) miatt egyházi jogaikat nem gyakorolhatják, nem is gyakorolták,, minélfogva nevezett egyházzal szemben kötelességeik nem voltak, terheiben részt nem vehettek; 2. Ellenben, M.-Ludas közvetlen szomszédságában lakván, a lelkészi teendőket itt veszik igénybe, az isténitiszteletet itt látogatják, szóval, egyházi jogaikat itt gyakorolják s egyházi kötelességeiket is itt rójják le ; 3. A. m.-ludasi egyházközség fentartásához eddig is hozzájárultak, sőt a templom éa papilak építésére felvett 8500 frt. kölcsön visszafizetésének biztosítására magukat 32 évre kötelezték; 4. A m.-bogáti egyházközség az ő hozzájárulásuk nélkül is erőtelyes, mig ellenben m.-ludasi egyházközségünk a kezdet nehézségeivel küzdve, felekezeti és nemzetiségileg is veszélyeztetett helyzeténél fogva, a támogatásra ugyan is rá van szorulva: méltóztassék, kérelmeseket a maros-bogáti egyházközség kötelékéből kibocsátani, s az idézett törvény 15. §. rendelkezése alól való kivétel megadásával, őket a maros-ludaú egyházközséghez csatolni, illetve, ehhez való tartozásukat engedélyezni. Közgyűlésünk az Igazgató-Tanács határozati javaslatát elfogadja. Öl. Tárgysorozat szerint, olvastatik az lg .-Tanács előterjesztése a m.-böői fiók-egyházközségnek M.-N.-Csánhoz való visszacsatolása érdekében beérkezett kérés tárgyában, a mint következik: Főti8zteletü eyházkerületi Közgyűlés! A detrehemi körlelkészség szervezésére vonatkozó 1614—889. sz, ig-tanácsi határozattal a m. böői 1. egyházközség a detrehemi körlelkészséghez csatoltatott, illetve, osztatott be s ezen körlelkészség fizetéséhez való hozzájárulásra köteleztetett.
107 Néhai Hegedűs Lajos, esperes aa. Ig.-Tanáesunkhoz beadott előterjesztésében ezen határozatnak hatályon kivül helyezését s a m. böői egyházközségnek a m. n. csáni egyházközséghez való csatolását kérte. Igazgató-Tanácsunk 1004 — 92 számú határozatával, esperes aa. kérelmét, illetve, ajánlatát elvetvén, a 157—892, illetve, 1614—889 sz. határozatát fentartani, rendelte. Szabadi Zsigmond, Sámuel és András m. böői hiveink, Ig.-Tanácsunk ezen határozata, illetve, intézkedése ellen múlt évi október hó 5-éről kelt s az egyház negyei tanács ajánlatával hatóságunkhoz feljuttatott s ./• alá csatolt íelfolyamodásukban kijelentvén, hogy a közlekedési nehézségek miatt Detrehembe nem járhatnak templomba s az előttük nem kedves körlelkész szolgálatát igénybe nem veszik s mintegy kényszerülve vannak, e miatt az idegen felekezet és nemzetiség tengerébe merülni s az eddigi állapot fentartása esetében a gör. kath. vallásra áttérni készek, kérik, hogy a m. n. csáni egyházközséghez visszacsatoltassanak. Kérelmesek ezen folyamodványát Lj.-Tanácsunk oly javaslattal terjeszti fel a főtiszteletü egyházkerületi Közgyűléshez, hogy annak elutasításával, az Ig.-Tanács 1614—889 sz. alatt hozott ama határozata, mely szerint a böői 1. egyházközség a detrehemi körlelkészséghez csatoltatott s ezen körlelkészség fizetéséhez való hozzájárulásra köteleztetett, fentartassék annyival is inkább, mert n. osáni lelkész aa. hajlott kora és gyenge egészségi állapotánál fogva, a m. böői egyházközségbe való beszolgálást amúgy sem végezhetné s mert lg. Tanácsunk, a mennyiben folyamodók panaszából s különösen az egyházmegyei tauács felterjesztéséből az tűnvén ki, hogy a böői hivek m. n. csáni egyházközséghez való visszacsatolásukat főleg azon indokbúi kérelmezik, mert a detrehemi körlelkész magatartásával és szolgálatával nincsenek megelégedve, ez alkalombúi már főt. püspök aát felkérte arra, hogy detrehemi körlelkész aát. e tekintetben 8 különösen szolgálati mulasztásaiért vonja feleletre s annak folytán a hivek megnyugtatására más alkalmasabb egyénnel való kicserélése iránt a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. Közgyűlésünk az Igazgató-Tanács határozati javaslatát elfogadja. 5 2 . Tárgysorozat szerint, olvastatik az Igazgató-Tanács előterjesztése Sebestyén Áron, m.-n.-csáni lelkész aa. nyugalmazása tárgyában, a mint következik: Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlési Igazgató-Tanácsunk tudomására jővén annak, hogy a mezőnagy-csáni tanítói állás azért nem tölthető be állandóan, mert Sebestyén Áron ottani pap aa. a kinevezett tanítókkal folytonosan cziva-
kodik s e mellett, a papi szolgálat s az iskolába járó növendékek vallás-tanításának hátrányára, postamesteri hivatalt is visel, ezen tarthatatlanná vált állapot s az egyházközség anyagi és szellemi jólléte javíthatása czéljából, 2712—1892. sz. alatt nevezett pap aát. arra hivta fel, miszerint nyilatkozzék az iránt: hogy a papi, vagy postamesteri hivatalt tartja-e meg, mivel a szolgálat érdekében mindkét áilás további megtartását meg nem engedheti. Sebestyén Áron pap aa. erre kijelentvén, hogy inkább lemond papi állásáról, mintsem hogv jövedelmező postamesteri hivatalával felhagyjon s ezért félfizetés s a papi szállás és kert használatában való meghagyásával, betegeskedése folytán igazolt szolgálat-képtelensége miatt, végleges nyugalmázasát kérte mely kórésót akkori esperes, néhai Hegedűs Lajos meleg ajánlattal terjesztette fel Igazgató-Tanáesunkhoz. Igazgató-Tanácsunk 2821 — 1892. sz. határozatával nevezett pap aáaak végleges nyugalomba helyezését elvileg helyeselvén, esperes aát. arra utasitotta, hogy nevezett pap aa. nyugalmazása iránti ügyét az egyházközségi közgyűlésbe vive, fogadtassa el s a papi állás végleges betöltéséig, a beszolgálással a detrehemi körlelkész aát. bizza meg s ezen eljárásáról sürgősen jelentést tegyen. A m.-n.-csáni egyházközség 1892. évi deczember hó 26-án tartott kövgyűlésében az ügyet tárgyalás alá vevén, határozatüag kimondotta, miszerint tekintettel arra, hogy a községi állami iskolához kinevezett ref. vallásu- tanító a kántori és papi teendők végzésében segédkezni, ígérkezett, a felettes hatóságnál eszközöltessék ki, esperes aa. utján az, hogy Sebestyén Áron pap aa. nyugdíjaztatása felfüggesztessék s a jelenlegi állapot fentartásával, papi állásában meghagyassék, mivel egészségi állapota is javulván, annak betöltésére elé,' képes, főleg, ha az állami tanító is segítségére lesz. Igazgató-Tanácsunk az egyházközség ezen felterjesztését s abban előadott kórelmét, mint indokolatlant, megtagadta s 231 — 1893. sz. leiratában 2 8 2 1 - 1 8 9 2 . sz. határozatát fentartván, esperes aát. az | abban megrendeltek teljesítésére utasitotta. i Hegedűs Lajos, esperes aa. ezen rendeletnek meg nem felel- | hetven, mivel időközben elhalt, utóda, Sándor János esperes aa. i felterjeszti a m.-n.-csáni egyházközségnek a Főtiszteletü Egyházke- -• rületi Közgyűléshez intézett ama kérelmét, melyben az előbb felhő- j zott indokok alapján kérik, miszerint engedtessék meg az, hogy i Sebestyén Áron, pap aa. nyugalmazása függőben tartásával, a papi teendőket addig, mig teheti, végezhesse, mivel szolgálatával meg vannak elégedve. Sándor János, esperes aa. ezen kérés teljesítését melegen ajánlja, i átzáal indokolván többek között, hogy a detrehemi körlelkész pon- j
%m
%
tatlansága miatt a beszolgálatot amúgy sem teljesítené s javasolja egyúttal, hogy miután Gábos Áron állami iskolai tanítónak M.-iNU Osánban való tartózkodása rövid idő kérdése, eszközöltessék ki a közoktatási kormánynál az, hogy utódává papi képesültséggel bíró ref. tanítót nevezzen ki s a lelkószi teendők végzésére is felhatalmaztassék, mely esetben Sebestyén Áron pap, aa. azonnal nyugalomba menni, késznek nyilatkozott Igazgató- anáesunk nevezett egyházközségnek fönnebb emiitett kérelmét, illetve, felebbezését a vonatkozó iratokkal midőn •/• alá csatoltan felterjeszti, tisztelettel javasoljuk, miszerint méltóztasssék a megfelebbezett ig,-tanácsi határozat érintetlen hagyásával, Sebestyén Áron pap aa indokolt nyugalomba-helyezésének végrehajtását a papi beszolgálás ellátása körül felmerült nehézségek elenyésztetóséig. függőben tartatni s egyidejűleg utasitani, illetve, megbízni ^.-Tanácsunkat, hogy a m.-n csáni pap-tanítói állás egyesítése, esetleg, valamely más beszolgálási módozat alkalmazása iránt a szükséges intézkedéseket saját hatáskörében megtehesse. Közgyűlésünk az Igazgató-Tanács javaslatát határozattá emeli. 5 3 . Tárgysorozat szerint, olvastatik az Igazgató-Tanács előterjesztése az erdővidéki egyházmeg-ye részére egy főgondnoki állás betol thetése tárgyában, a mint következik: Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés ! . Az erdővidéki egyházmegyei közgyűlésnek egy főgondnoki á'hiB rendszeresítésének engegélyezése iránt beadott előterjesztését ./•• alá csatoltan midőn a Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés elé illetékes elintézés végett beterjesztjük, tisztelettel javasoljuk, miszerint kérelmes egyházmegyénk előterjesztése rendjén felhozott amaz indokára való tekintettel, hogy a Rikán-belöli négy egyházmegyének ma is még a fennállott Oommunitás által választott két főgondnoka van, a Jsiky a négy egyházmegye közgyűlésében legjobb akaratuk mellett sea> képesek megjelenni, méltóztassék a részére kért egyházmegyei fógpni* noki állás betöltését ez idő szerint engedélyezni, s Igazgató-Tanácsunk utján kérelmes egyházmegyét utasitani, hogy annak betöltése iránt a törvényszerű intézkedéseket tegye meg. Közgyűlésünk az Igazgató-Tanács határoziti javaslatát elfogadja. 5 4 . Tárgysorozat szerint, olvastatik az Igazgató-Tanács előterjesztése az 1891 évi egyházkerületi közgyűlés 11 számú határozata 17. pontjának módosítása tárgyában, a mint következik: i Főtiszteletű Egyházkerületi Közgyűlés! Igazgató-Tanácsunk a Balogh György ügyvéd aa. betegsége folytán üresedésbe jött egyházkerületi ügyvédi állásra a törv. 89 §-a B;
110 pontjában irt jogánál fogva, Dr Deák Albert helybeli ügyvéd aát. vette fői, illetve, nevezte ki: minek folytán, az ügyvédi hatáskört és kötelességeket szabályozó ügyvédi utasítást is az egyházkerület jelenlegi igényeinek megfelelően meg kellett állapítani. Az újonnan megállapított ügyvédi utasításban íg.-Tanácsunk elhatározta azt is, hogy az egyházkerületünket érdeklő minden, s igy a közalapi kölcsönökbűl eredhető perek is, az egyházkerületi ügyvédhez utasitandók. Minthogy azonban a közalapi kölcsönökbűl eredő perek vitele és kezelése a kölcsönügyi szabályzat, illetve, 1891 évi közgyűlés 11 sz. határozatának 17-ik pontja szerint a kölcsönügyi előadó aa. kötelességévé tétetett: tisztelettel javasoljuk, illetve, kérjük a főtiszt, egyházkerületi Közgyűlést, miszerint méltóztassék az érintett 1891 évi egyházkerületi közgyűlés 11. sz. határozatának 17-ik tételét hatályon kívül helyezni, illetve, megváltoztatni s a közalapi kölcsönökbűl eredő pereknek, ügyvédi utasításunk értelmében, az egyházkerületi ügyvédhez való utalását helybenhagyni. Közgyűlésünk az Igazgató-Tanács javaslatát határozattá emeli. 5 5 . Elnök aa jelenti, hogy ülésünket holnap d. e. fél 10 órakor folytatjuk. Szolgál tudásul. 5 6 . Elnök aa. felhívására, a szavazatszedő-bizottság elnöke jelentést tesz a d u . megejtett választások eredményéről, a mint következik : a) a zilahi kollégium algondnoki állására beadatott 94 szárazát, s nyerte valamennyit Balássy Miklós; b) a nagyenyedi egyházmegye algondnoki állására beadatott 94 szavazat, nyerte gr. Teleki László; c) a széki egyházmegye algondnoki állására beadatott 93 szavazat, nyerte Schilling Ottó; d) az ig.-tanácsosi állásra beadatott 93 szavazat, melyből Deézsi Gyula nyert 84 szavazatot, Sándor János 5-öt, Somkereki Miklós 3-at. Ennek alapján, elnök aa. az illető állásokra Teleki László grófot, Balássy Miklóst, Schilling Ottót, Deézsi Gyulát megválasztottaknak jelenti ki, azon megjegyzéssel, hogy Deézsi Gyula, aa. Bartha Lajos helyébe választatván, megbízatása azon időpontig terjed, a meddig elődjéé szólott volna. 0 7 . Elnök aa. holnap d. e. 8 - 1 0 óra közt végzendőleg elrendeli a választást, a) a kolozsvári kollégium egy klasszika-filológiai, 6) a szászvárosi kollégium egy rajztanári tanszékére; jelöltek: az előbbire Borosa Mihály, az utóbbira Halmágyi Antal; továbbá,
111 c) a deési egyházmegye algoadnoki állására; jelöltek: Róth Károly, Rettegi Sándor, Herepei Árpád, d) a n.-szebeni egyházm. algondnoki állására (jelöltek: dr. Borosnyói L. Béla, Eperjesy István, Galambfalvi György), e) a kezdi egyházm, algondn. állására (jelöltek Bakcsi Gáspár, Kovács Károly, Keresztes Ede), / ) a kézdivásárhelyi főgondnoki állásra (jelöltek: Kölönte Mózes, Nagy Károly, Balogh Gyula). Szolgál tudásul. Ezzel az ülés véget ért.
Ötödik ülés, márcz 31. d. e. Elnök: báró Bánffy Dezső, főgondnok.
Jegyző: Szász Gerő, egyhássk. jegyző.
5 8 . Elnök aa. az ülést megnyitván, olvastatik az előző két ülés jegyzőkönyve. A jegyzőkönyvek hitelesíttetnek. 5 9 . Elnök aa. jelenti, hogy Gyárfás Domokos, az udvarhelyi ev. ref. egyházmegye főgondnoka, gyöngélkedés miatt, ez idei egyházkerületi közgyűlésünkben nem vehetett részt, a mint ezt levélben tudatja. Közgyűlésünk Gyárfás Domokos ügybuzgó agg főgondnok aának igazolt távolmaradását, sajnálattal veszi tudomásul. 6 0 . Olvastatik az igazgató tanácsi ügykezelés megvizsgálásáról szerkesztett bizottsági jelentés, a mint következik : Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Kiküldetvén a méltóságos Igazgató-Tanács ügykezelésének megvizsgálására, eljárásunk eredményéről van szerencsénk a következőket jelenteni. Vizsgálatunk 1892. aug. 29.-től 1894. márcz 28-ig terjedt. A beadványok száma 1892-ben 257, 1893-ban 3335, 1894-ben 838. összesen 4430. Az ellátatlan ügydarabok száma 1892-ben 1 ; 1893 ban 7 ; 1894-ben márczius 12-ig 15 drb., összesen 23 drb. Az 1894 márcz. 13-tól 28-ig beadott 73 ellátatlan ügydarabot nem tekintettük hátraléknak, sőt az előbbieket is olyanoknak találtuk, mint a melyeket az ügyek természete miatt nem lehetett elintézni. A kölcsőnügyi osztály ügykezelését szintén rendben találtuk. ;
Elismeréssel említjük föl, hogy 1893-ban a titkári hivatal, az egyházkerület régi és megszüntetett, valamint folyamatban levő pereiíől nyilvántartási könyvet készíttetett s e tekintetben a rend biztosításáról gondoskodott. Megvizsgáltuk a két kulcsú vasládába zárt alapító-leveleket, a Kolozsvárit felállítandó theol. akadémiára tett alapítványokat, évjáradékokat és adományokat. Az időrendben vezetett Aranykönyvet, valamint a betűrendes mutató könyvet rendben találtuk. Meggyőződtünk arról is, hogy múlt évi jelentésünk alapján a vasládából hiányzott alapító-leveleket, a mennyiben lehetett, a mélt. Igazgató-Tanács fölkerestette s illő helyükre tétette. A múlt évben tapasztalt rendről és pontosságról most is elismeréssel emlékezünk meg. Ez alkalommal ismételten kérjük a Báthori Zsigmond 1591-ben k«lt alapítólevelének kisimitlatását, jó karba hozatalát. A gi', Nemes Klára végrendeletének felkeresésére nem történt intézkedés. Utasítandó a titkári hivatal a lépések megtételére. Mari Jonathán alapító-levelét kutatta ugyan a mélt. IgazgatóTanács, de még tehető egy lépés a helybeli kir. törvényszék levéld tárában, mivel egy itt folytatott per ügyében kérte volt ki néhai íneze Mihály, kolozsvári egyházmegyei gondnok. A levéltárt is megvizsgáltuk s a tárgymutatókkal és törzskönyvekkel együtt rendben találtuk. A levéltár helye szűk. Már most hívjuk föl a főtiszteletü egyházkerületi kövgyűlés figyelmét arra, hogy mihelyt bővebb helyisége lesz, azonnal szüntesse meg a régi levéltár okmányainak összehajtását, összekötését s az iveket kiterjesztve, helyeztesse el, mert csak igy lehet megóvni a pusztulástól. Közgyűlésünk a bizottsági jelentést örömmel veszi tudomásul s Igazgató-Tanácsunkat megbízza a bizotság által javasolt intézkedések végrehajtásával; egyszersmind, Igazgató Tanácsunknak, illetve, a titkári hivatalnak a tapasztaltak felett való teljes megelégedé/ sét és elismerését fejezi ki, s jegyzőkönyvileg köszönetet mond. Qí, Tárgysorozat rendjén, olvastatik az egyházkerületi kebli pénztár«megvizsgálására kiküldött bizottság következő jelentése: Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Az 1892 évi egyházkerületi közgyűlés 29 jkvi. sz. a. kelt határozatával az egyházkerületi pénztár megvizsgálására kiküldetvén, folyó ttŐ: 27-én a pénztár hivatalos helyiségében megjelentünk s a pénztári szekrények kulcsait a jogosított kezelőktűl átvevén, a pénztári naplót, lezártuk. A lezárás eredményeképpen megállapitván a készletet, ugy
113 találtuk hogy a kézi pénztárban 705 frt. 28 kr. készpénz és 59,707 frt. 19 kr. takarék-pénztárilag kezelt tőkének kell lennie, s ezeket tényleg meg is találtuk. Ezek után, az ellenzár alatt levő értékpapírok és részben jelzálogi biztosíték mellett magán személyeknek, réssben pedig egyes egyházközségeknek kikölcsönzött tőkékről szőlő kötelezvények számbavételéhez fogtunk s azokat rendben találtuk. Végül, tisztelettel jelentjük, hogy a pénztári kezelést a megfelelő szabályoknak megfelelően és rendben találtuk. Közgyűlésünk, az egyházkerüleii pénztárnak, a bizottság jelentése szerint, kifogás nélküli, szabályszerű kezelését és rendben létét örömmel veszi tudomásul. 6 2 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik a testvér-egyházkerületek-: jegyzőkönyveinek megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése, a mint következik : Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! A testvér-egyházkerületek jegyzőkönyveinek átvizsgálására kinevezett bizottság, alábbiakban szerencsés jelentését alázatos tisztelettel beterjeszteni: 1 szőr. A dunántúli egyházkerület 1893 szept. 20-án kezdődőleg tartott gyűlésének jegyzőkönyve 61. pontja alatt kimondatik, hogy az ismétlő iskolákban gyakorlati kéz-ügyesség, gazdászati és ipari ismeretek elsajátítására gond furditassék. Ugyanazon gyűlés 106. pontja alatt a Mélt. és Főtiszt, konventhez felterjesztés határoztatik az iránt, hogy a népiskolák tanköteleseitől nyugdijalapra beszedendő 15 kr. vagy beszüntettessék, vagy legalább annak beszedése kötelezettsége alól az egyházi hatóságok felmentessenek. 2-szor. A tiszáninueni egyházkerület 1893 június 20-án kezdődőleg tartott közgyűlése 59. pont alatt felkérni határozza a nagymélt. m. kir. kereskedelmi miniszter urat, hogy az utadó-mentesség kedvezményét ne csak a városi, hanem egyáltalán minden lelkészre és tanítóra kiterjeszteni, méltóztassék. Közgyűlésünk ezen jelentést tudomásul veszi 6 3 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik az egyházkerületi számadások megvizsgálására kiküldött bizotság következő jelentése. Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Az egyházkerületi számadások felülvizsgálására kiküldött alólirott bizottság megbízatásában eljárván, jelentését a megejtett vizsgálatról tisztelettel a következőkben terjeszti be. I. Megvizsgáltattak: Ö) Letéti alapok; 6) Erdélyi ev. ref. közalap; c) Közpénztár; d) Conversiói többlet; e) Építkezési alap; 1892 évi és,/) Az államsegély 1891 és 1892 évi számadásai.
114 II. A felülvizsgálat rendjén meggyőződött a bizottság, hogy azok az észrevételek és nehézségek, melyeket az egyházkerületi számvevő a vizsgálat alkalmával kitüntetett, s melyeket a pénztárnok is magára nézve is elismert, igazoltak és igy az összes számadások rendben és helyesen vezetetteknek találtatván, ajánlja bizottságunk, hogy az : egyházkerületi pénztárnok és ellenőr az előirt számadások terhe alól, a fenhagyandók fenhagyásával, felmentessenek. Közgyűlésünk ezen jelentést jóváhagyó tudomásul veszi, s ennek alapján, a felmentést, pénztárnok és ellenőr aainak, a szokott fentartással megadja. 6 4 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik az egyházkerület 1894 — 95 évi költségvetéséről szerkesztett bizottsági jelentés, a mint következik. Főtisasteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Kiküldetésünk értelmében megvizsgáltuk egyházkerületünk közpénztára és akadémiai alapjának 1894 és 95 évi költség-előirányzatát, B az akadémiai alapot 350 frt. 10 kr. fedezettel és 333 frt. 59 kr. szükséglettel, a közpénztár alapját pedig 17,253 frt. 69 kr. fedezettel s ugyananyi szükséglettel elfogadásra ajánljuk, Megjegyezzük, hogy az 1893. évre előirányzott 17,Í93 frt. 69 kr. közpénztári fedezethez képest, az 1894. és 95. évekre 6 0 - 6 0 írttal magasabb összeg irányoztatik elő, hogy az Igazg. Tanács 2 5 4 7 . - 9 3 . számú határozatával a szolgának megszavazott 60 frt. szálláspénz fedezetet nyerjen. E 60 frton kivül, a kamatjövedelem-csökkenés folytán még 140 frt. 83 kr. erejéig kell igénybe venni a közalap segélyét, ugy hogy e czímen 200 frt. 32 krral az eddiginél magasabb összeg volt előirányzandó; bizottságunk azonban meggyőződött, hogy a közalap segélyeként, igy előirányzatba vett 918 frt. 32 kr. biztos fedezetet fog találni. Közgyűlésünk a bizottsági jelentést tudomásul véve, az egyházkerületi közpénztár és akadémi-alap 1894 — 95. évi költségvetését, a kimutatott fedezet és szükségletösszegekkel, helybenhagyja. 6 5 . Tárgysorozat rendjén, sérelmi ügyek és kérvények az illető bizottságokhoz nem lévén utalva, és közgyűlésünk elé terjesztve: olvastatik az indítványok átvizsgálására kiküldött bizottság jelentése, mely szerint beadatott egy indítvány, melyben Nagy Domokos, a küküllői egy házmegye főjegyzője, egy, az erdélyi ev, ref. egyházkerület kötelékébe tartozó papok árva fiu-gyermekeinek, az elzülléstől leendő megmentésére Á r v a h á z létesítését anyaszentegyházunk humánus feladatai egyik legnemesbikének ismerve, indítványozza, hogy egyházkerületi közgyűlésünk, ezen eszme megvalósításához, erkölcsi és anyagi támoga-
115 tásával hasson közre, megbízván az Igazgató-Tanácsot, hogy ez iránt a közelebbi egyházkerületi közgyűlés elé terjesszen javaslatot. Közgyűlésünk a bizottság javaslatát magáévá tevén, elvileg pártolja az indítványozott árvaház létesítésének eszméjét s bár, ez idő szerint, anyagi erejét teljesen igénybe vevő alkotásai, új intézményei befejezése előtt, a megvalósítás iránt nem intézkedhetik: azonban, e humánus eszme felszínen tartására, az indítványt átteszi az Igazgató-Tanácshoz, hogy ennek erkölcsi és anyagi támogatása érdekében, következő egyházkerületi közgyűlésünk elé terjesszen jelentést. 6 6 . Tárgysorozat rendjén, olvastatik az Igazgató-Tanács évi jelentésének megvizsgálására kiküldött bizottság következő jelentése: Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Az Igazgató-Tanácsnak kinyomatott s közgyűlésünk minden tagjának előre megküldött évi jelentése, melynek megvizsgálására küldettünk ki, két fejezetre oszlik. Az I. fejezet egyházkerületünk külső és a többi egyházkerületekkel közös viszonyairól nyújt képet, még pedig 1. pontja alatt az egyetemes zsinat befejező ülésszakáról tesz jelentést; 2. pontja alatt a konvent működéséről, a közalapról s ahhoz való viszonyainkról, a közalapból egyházkerületünknek juttatott segélyekről, a 3. pont alatt a Baldácsi-alaprúl szól. E fejezet mindhárom pontjának tartalmát egyszerű tudomásvételre ajánljuk. A jelentés II. fejezete egyházkerületünk belügyeinek intézéséről számol be, 1 —15 pontban. Ezek közül, tárgyuk természetét nézve, egyszerű tudomásvételre ajánljuk a következő pontókat: 1. Az évi ügyforgalom kimutatása. Az ügyek ellátásának egyszerűsítéséről szóló jelentés. 2. Különböző segélyek kiosztásának kimutatása. 3. Körlelkészségek fejlődésének, jelen viszonyainak feltüntetése. 7. Tüzkáresetek jelzése. Tüzkárbiztosítási ügy. 8. Felségadományok s ezekért mondott hódolatos köszönet. 11. Kepeváltó-alapok knmatjövedelmi adójának el nem engedéséről szóló jelentés. J2. Igazgató-Tanácsunk tiszteletteljes részvétele mélt. gr. Kuun Kocsárd főgondnok ur születése 90. évfordulójának megünneplésében. A Jelentés II. fejezete többi pontjaira vonatkozólag pedig közgyűlési határozat-hozatalt indítványozunk a következőkben: 4. pontra. A fekvőségekbe, telkekbe, különösen pedig a m.-n. zsombori birtokba fektetett tőkék jövedelmezőségéről a jövő évi igazg. 8*
US
tanácsi jelentésbe vétessenek föl és rautattassanak ki magok a konkrét számadási végeredmények. Az 5. ponthoz. A theol. akadémiai alapra alapítványt tett, vagy évi járadékot ajánlott hiveknek közgyűlésünk jegyzőkönyvében is kifejezendő köszönet szavaztassák. A 6. ponthoz. Az Igazgató Tanács által ellátott számadásokkal kapcsolatban a) —k) alatt felhajthatatlanokul felsorolt különböző követelések törlése jóváhagyassék. A 9. ponthoz. Az egyházi czélokra tett adományok és alapítva nyok emléke közgyűlésünk jegyzőkönyvében a szokott módon, hálásan megörökíttessék. A 10. ponthoz. A pusztakamarási egyház a neki nyújtott tőkesegély visszatérítése czéljából fizetendő lV2%-os illeték 32 évi fizetésének terhe alól, szegénysége okán, fölmentessék. A IS. ponthoz. A szilágyszolnoki esperes fizetése pótlására tett ig.-tanácsi intézkedés, — az lg.-Tanácstól eszközölt Utasítás- és szabály-inegerősítések, — a kepeváltások és részletes kimutatásban felBorolt díjlevél-megerősítések közgyülésileg is jóváhagyassanak. A 14. ponthoz. Mélt br. Wesselényi Béla, mélt. Székely Gergely és ngs. Baló László lemondott főgondnok napnak hosszasan teljispített munkásságukért közgyűlési jkönyvi köszönet szavaztassák. A lő. ponthoz. Egyházi munkásaink sorában történt elhalálozások bejelentése szomorú tudomásul vétessék. Az egész Jelentésnek ezek szerint való elfogadását tisztelettel ajánljuk, s az Igazg.-Tanács sok águ és odaadó buzgó&ággal és teljes sikerrel teljesített munkásságának közgyűlési elismerését inditványozzuk. Közgyűlésünk ezen bizottsági jelentést tudomásul veszi, teljtartalmulag magáévá teszi; a benne foglalt javaslatokat határozattá emeli és saját részéről is az Igazgató-Tanácsnak, odaadó buzgósággal és teljes sikerrel teljesített sok oldalú munkásságáért, jegyzőkönyvileg. köszönetet és elismerést szavaz. 6 7 . A szavazatszedő-bizottság elnöke terjeszti elő a mai nap d. e. 8— 10 órára elrendelt és végrehajtott választások eredményeit, mely szerint: 1. A deési egyházmegye algondnoki állására beadatott 86 szavazat. Ebből kapott Roth Károly 84, Rettegi Sándor 2 szavazatot. 2. A nagyszebeni egyházmegye algondnoki állására beadatott 82 szavazat. Ebből kapott Borosnyai Béla 82 szavazatot. 3. A kezdi egyházmegye algoudnoki állásár >. beadatott 91 szavazat. Ebből kapott Bakcsi Gáspár 79 szavazatot; semmis 8, megoszlott 4 szavazat.
117 4. A kézdi-vásárhelyi főgondnoki állásra beadatott 81 szavazat. Ebből kapott Kölönte Mózes 77 szavazatot; megoszlott 4. 5. A kolozsvári kollégium classica-philologia tanszékére beadatott 88 szavazat. Ebből kapott dr. Borcsa Mihály 88 szavazatot; egy lap üres. 6. A szászvárosi kollégium rajztanári tanszékére beadatott 88 szavazat. Ebből kapott Halmágyi Antal 88 szavazatot. Ezen választási eredmény alapján, elnök aa. a jelzett gondnoki állásokra: Roth Károly, Borosnyai Béla, Bakcsy Gáspár és Kölönte Mózes aait; a tanszékekre Borcsa Mihály dr. és Halmágyi Antal aait. jelenti ki törvényesen megválasztottaknak. 6 8 . Elnök aa. a következő ülés idejét ápr. 1-én d. e. V210 órára tűzvén ki, az ülést bezárja.
Hatodik ülés. april 1. d. e. Elnök: Báró Bánffy Dezső, főgondnok.
69
Jegyző: Szász Gerő, egyházk. jegyző.
A tegnap délelőtt tartott ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. 7 0 . Tárgysorozat rendjén, elnök aa. felhívása következtében, Szász Gerő, egyházkerületi jegyző, aa. teszi meg jelentését, illetőleg, ajánlatát, a kibocsátandó ifjú lelkészekre vonatkozólag. Az egyházkerületi közgyűlésnek 1892 - 32. sz. alatt hozott határozata értelmében, esperes aai. által az Igazg.-Tanácshoz felküldött 24. lelkipásztornak okmányait vette át és vizsgálta meg. Ennek alapján, az okmányok rendben lévén, a 24. ifjú lelkész kibocsátását ajánlja. Közgyűlésünk, a jelentést tudomásul vevén, az ajánlat értelmében, a 24. ifjú lelkész kibocsátását elrendeli. 71. Ugyancsak egyházkerületi jegjző aa. jelenti, hogy tegnap közvetlenül hozzá is adatott be egy kérés előbb galaci, most ploesti pap, Nemes Sándor aa. részérő', ki azt kéri, hogy miután az ígazg. Tanács még 1891—2235. %z a. m'egadta volt az engedélyt, hogy fölszenteltessék, de szűkös anyagi viszonyai miatt, azt igénybe nem vehette; azután Ploestre helyeztetvén át, az ideiglenesség miatt nem kérhette fölszentelését: most, kegyeskedjék, a főtiszt. Közgyűlés azt engedélyezni. Egyházk, jegyző, aa. tekintve a távolságot, honnan az ide-utazás költségei valóban oagy áldozatába kerülnek a teljességgel nem fényes dotatióban része-ülő missiói papoknak; tekintve azt a fontos
118 hivatást, melyet ott e szolgatársaink teljesítenek; tekintve, hogy e régen szolgáló paptársunkra nézve valóban elérkezett az idő, hogy fölszentelt tagja legyen papi karunknak; és végül, tekintve, hogy missiói esperes aa. is ajánlattal kiséri a kérelmet: egyházkerületi jegyző aa. is ajánlja, hogy e lelkésztársunk fölszentelését a főtiszt. közgyűlés engedélyezni, kegyeskedjék. Közgyűlésünk jegyző aa. ajánlatát határozattá emeli, és Nemes Sándor aa. fölszentelését megengedi. 7 2 . A kibocsátandó ifjú lelkipásztorok névsora: Bartha Lajos, ar.-gyéresi pap, a n.-enyedi egyházmegyéből. Benedek Pál, ó-ujfalusi körlelkész, a n-szebeni „ Biró András, peteki pap, a sz.-udvarhelyi „ Csákány Miklós, m.-köblösi pap, a deési „ Elekes László, kovásznai pap, az orbai „ Gáspár János, visai pap, a széki „ Ignácz László, m.-péterfalvi pap, a szebeni „ Jancsó Sándor, m.-bándi lelkész, a marosi „ Keresztesi Gyula, n.-ercsei pap, a görgényi „ Kolumbán Ferencz, s.-sz.-királyi pap, a sepsi „ Kovács Lajos, lozsádi pap, a v.-hunyadi „ Lakatos Áron, hévizi pap, az udvarhelyi „ Mihálcz Ákos, árpástói pap, a széki „ Nagy Károly, n.-enyedi pap, a n.-enyedi püsp. vizsg. a. egyházból. Nagy Mózes, t.-túri pap, a n.-enyedi egyházmegyéből. Nemes Sándor, ploesti pap, a romániai missiói „ Péter Károly, m.-gy.-monostori pap, a kol-kalotai „ Szabó Jenő, barátosi pap, az orbai „ Szabolcska Mihály, felfalusi pap, a görgényi „ Szász Károly, a. siménfalvi pap, az udvarhelyi „ Szécsi Ferenc, felvinci pap, a n.-enyedi „ Szakács Károly, kökösi pap, a sepsi „ Vajda Ferepcz, sz.-lónai pap, a kol.-kalotai „ Főtiszt, püspök aa. miután az ifjú lelkipásztorok a gyűlés szine elébe hivattak, tudtokra adván a közgyűlés határozatát, mely szerint mindnyájan kibocsáttattak a fölszentelésre: egy néhány meleg szóban jelzi azt a hivatást, mely pályájukon rájuk vár éppen a mai időkben ugy a társadalmi, mint az egyházpolitikai át alakulások következtében. Nekünk, protestáns papoknak nagy hivatásunk van, holott őseinktűl öröklött odaadással, és szeretettel csüngünk a hazán és egész az önfeláldozásig menő lelkesedéssel anyaszentegyházunkon: és e válságos időkben annál nagyobb hűség-
119 gel kell végeznünk a munkát, mennél inkább óhajtjuk, hogy az anyaszentegyház és a haza dolgai minél nagyobb összhangban álljanak. Ehhez csak hűség, buzgóság és élőhit adhatnak erőt. Egyházkerületünk nagy reményeket köt hozzájuk, mert az ifjú lelkipásztorok vannak hivatva, hogy példájukkal, tetteikkel elől járjanak a nép előtt. Egyesítsük erőinket, hogy diadalmat láthassirv . Kéri az istent, hogy mindent tehető lelkének erejével szentelje, segítse meg, hogy munkájuk ne legyen hiábanvaló! 7 3 . Elnök aa. ezután felhiván a közgyűlés tagjait, hogy testületileg vegyünk részt a belső-farkas-utczai templomban tartandó istentiszteleten, holott az ifjú lelkészek ünnepélyesen fognak kibocsáttatni; meleg szavakban kifejezvén köszönetét az odaadó buzgóságért, melylyel mindenki munkálni törekedett anyaszentegyházunk előmenelét melyet constatálui vél az elért eredményekből; óhajtva és réméire, hogy egyetértéssel, váll-vetve, hova-tovább mind boldogabb jövendőt érünk: ez idei egyházkerületi közgyűlésünket bezárja. Főtiszt, püspök aa. háládatos szívvel emelkedik fel a mindenek atyjához, kitől közgyűlésünk kezdetén erőt, és segedelmet kértünk. Ő Felsége meghallgatta könyörgésünket, megsegített s most, az áldás elvétele után, hálával kell leborulnunk előtte. Hálát adunk istennek, ki az ő országának munkáihatása érdekében, küld nekünk férfiakat, kik mint vezérek, tanács-adók buzgósággal, a protestáns anyaszentegyház iránt való önzetlen szeretettel előttünk járnak, minket kalauzolnak, b gy ilyen térfiut tisztelünk mi egyházkerületi főgondnokunkban, e közgyűlésünkén is bölcs elnökünkben, ki e korszakot alkotó munkálkodásunkban is valódi példát statuált, hogyan szeressük anyaszentegyházunkat és hogyan hozzunk érte áldozatot. Kéri a kegyelem atyját, hogy főgondnokunkat, elnökünket, br. Bánffy Dezső ő excellentiáját soká éltesse, áldja meg. (Hosszason tartó éljenzés után, a gyűlés eloszlott).
A hálának és emlékezetnek! Salamon János, romániai missziói egyházmegyei főgondnok életrajza.
Salamon János született Kia-Borosnyón, 1826 április 8-án. Szülői voltak: Salamon János és Kocsis Éva. Tanulását születése helyén kezdette és a sepsi-sztgyörgyi ref. kollégiumban folytatta. Daczára élénk felfogásának és a tudományokban való jó előhaladásának, tanulását nem sokáig folytathatta, mert szülői iparos pályára szánták őt, s 14 éves korában az iskolából kivéve, egy jóhirü kovácsmesterhez adták tanulónak. A tehetséges ifjú az iparos pályán is csakhamar kitűnt társai felett, s mint maga monda életében, felszabadulása után, a mesterek vetélkedtek, hogy melyik kaphassa meg őt műhelyébe. Mint segéd, összejárta Magyarország jelentékenyebb városait s szakmájában meglehetős tökéletességet ért el; különösen pedig a kocsi készités módját annyira elsajátitotta, hogy midőn az ötvenes évek elején átjött Komániába és ennek fővárosában, Bukarestben megtelepedett, itt az elsőbb kocsigyártók közé tartozott. Abban az időben vasúti összeköttetés még nem lévén, minden iparosnak jól ment dolga Bnkarestben s az egész Romániában. Salamon az akkori viszonyokat elég jól ki tudta aknázni s szorgalma által, aránylag rövid idő alatt, tekintélyes vagyonra tett szeri. Romániában 28 év óta polgári házasság és szabad vallásgyakorlat van ugyan, de az állami törvények azelőtt sem nyújtottak segélyt egyházainknak a hivektől jövő egyházi adó behajtására s igy az egyházközség terheinek hordozásában a hivek már kezdettől fogva csak tetszés szerinti adományaikkal vettek részt. Az ilyen állapotnak, ha vannak is hátrányai, de az az egy haszna kétségkívül megvan, hogy az emberek vallásos buzgóságát s az egyházhoz való önzetlen ragaszkodását kimutatja. Salamon Bukarestben való letelepedése óta haláláig azok közé tartozott, kik állandóan szivükön viselték egyházuk anyagi és erkölcsi előhaladását. Az ő nevével negyven év óta mindenütt
121 találkozunk, a hol az egyház, vagy az iskola, avagy más jótékony czél valami áldozatot kivánt. Az iskolából való kijövetele s az iparos pályára lépése után, nem szűnt meg, magát szellemileg is tovább művelni. Ifjú korától fogva üres idejének nagy rsszét olvasással töltötte el. Önállóvá létele után, midőn ő maga már nehéz testi munkát nem végzett, hanem csak üzletét vezette, még több időt fordithatott szellemi tovább képzésére is. Egyebek mellett, különös előszeretettel olvasta mindig Magyarország történetét s egyik-másik magyar hősrűl órákig képes volt elbeszélni. Józan észjárása, vallásos buzgósága, áldozatkészsége s bizonyos mértékű, legnagyobb részben saját erején szerzett szellemi képzettsége következtében, csakhamar tekintélyre tett szert külföldre származott honfitársai között. A bukaresti egyházközség beválasztotta őt előbb az elöljáróságba; azután megbízta váltakozva az ellenőri, pénztárnoki, algondnoki s később a főgondnoki hivatallal. 1876-tól kezdve, az erdélyi egyházkerület által is megválasztott főgondnoka volt a bukaresti püspöki vizsgálat alatt álló egyháznak, 1877-ben pedig az akkor szervezett romániai egyházmegyének is főgondnoka lett. Egy ideig elnöke volt a bukaresti Magyar Társulatnak is. Salamonnak voltak tévedései, de jóakarata az egyház iránt sohasem hiányzott. Ilyen tévedései közé tartozott azon állásfoglalása is, melyet a Koós- és Celder-féle ügyben tanúsított, midőn az utóbbinak pártjára állva, egyike volt azoknak, kik a törvényesen kiküldött vizs^ gáló-bizottság működését meghiúsították. De, a mi benne elismerésre méltó, volt bátorsága, tévedését és mások által való félrevezettetését nyíltan is bevallani s az elkövetett hibát, a mennyire lehetett, utólagosan helyrehozni. Midőn 1877-ben a romániai missziói egyházmegye szervezve lett, s egy képviselőt kellett az erdélyi egyházkerületi közgyűlésre választani, ő volt az első, ki megemlékezett a Koóssal elkövetett méltatlanságról s ennek némileg helyrehozásául, őt ajánlotta megválasztásra, a mi egyhangúlag meg is történt Salamon jó szándékú tevékenysége és áldozatkészsége mellett, arra is súlyt fektetett, hogy a-vallásos buzgóságban is jó példával járjon mások előtt; ezért, ha csak betegség nem akadályozta, a templombúi soha egy ünnep-, vagy vasárnapon el nem maradott. A hirtelen halál, agyszélhűdés is templomba menő útja közben érte el 1892 május 26-án. Annyi ideje sem volt, hogy övéitől elbúcsuzhassék, vagy megmondhassa bár, hova tette el azon végrendeletét, melyet a bukaresti egyház lelkésze fogalmazványa után sajátkezüleg irt volt le s a mélynek értelmében a bukaresti egyháznak is 2000 frankot hagyományozott.
J22
Gróf Wass Ádám, széki egyházmegyei
gondnok
életrajza.
Czegei gróf Wass ídám született 1821-ben Kassán, gróf Wass Dániel és Lányi Karolina szülőktűl. Tanulmányait Kolozsvártt, a református főiskolában végezte. Atyja halála után, korán megnősült, nőül vevén P. Horváth Jozefát, kitől született egy Karolina nevű, rle csak rövid ideig élt leánya. Más dik házasságra kelt Kénosi Sándor Bertával, ki odaadó szeretetével, szelid, nemes leikével kedvessé és boldoggá tette házaséletüket. Ezen boldog házasságból több gyermek született, kik közül életben van két flu: Á r m i n , alexandriai konzul, O l i v é r , cs. és k. kapitány, m. k. testőr, és három leány: Hortensia, Bertha, Irma. Mint jó férj s jó atya, nejét s gyermekeit leiekből szerette, azok boldogítása v< lt legfőbb életczéja. Alagától sokat megvont, de gyermekei nevelésétől, kellő kiképeztetésétől semmit. Családja szeretet-teljes gondozása mellett, időt szentelt arra is, hogy egyházának, a neki jutott körben, munkása legyen. Sok ideig volt a czegei egyház számadó gondnoka. Ezen kis egyház emelkedése részben neki és mélyen vallásos érzésű nejének tulajdonítható. Még édes atyjának, gr. Wass Dánielnek adott a czegei egyház részére egy szamos-ujvári örmény 100 aranyat; ezt azonban nem használta fel az egyház részére, s igy, mint teher, a birtokon, az utódokra, 8 ezek között éppen a megboldogult Wass Ádám grófra maradt, ki azt, dacára azon törvénynek, mely csak három évi kamathátralékot itél meg, összes kamataival együtt elvállalta. Ez azon alap, mely most az Igazgató-Tanács által, a czege*' egyház javára kezeltetik. Jóságának tanuja az, hogy a negyvenes években ott lelkészi hivatalt viselt Nagy Eleknek, kinek birtoka nem volt, sajátjából, az 1849-iki tagosítás alkalmával, egy egész örökséget adományozott. Sokáig volt a széki egyházmegyének gondnoka, hova azon szeretet juttatta, melylyel a széki egyházmegye és az egész erdélyi ref. egyh.-kérület viseltetik az egyház érdekét szivén hordó, s azért mindent megtevő gróf Wass-család iránt. Az utolsó években a közügyektől teljesen visszavonult, s az általa annyira szeretett körben: neje és gyermekei között élt, kik szintén szeretettel vették körül. Az utolsó napokban is nejének szerető gondoskodása őrködött felette, mig aztán a szerető sziveket 1893. január ] 1-én elválasztá a halál. P.-Kamarásról, hol halála bekövetkezett, Czegébe szállittatott s ott tétetett örök nyugalomra ősei porai mellé, az ottani családi sírboltba. Béke poraira!
123
Nagy Lajos, sz.-udvarhelyi kollégiumi főgondnok emlékezete.
Nagy Lajos született irvátfalván, Udvarhelymegyében, 1819-ben, szabad székely szülőktől. A Nagy István és Pál Sára boldog házasságából származott öt fiu és két leánygyermek között ő volt a legidősebb. Gyermekévei ugy teltek el, mint a szegény sorsú falusi ember szorgalmas iskolás gyermekeinek évei eltelni szoktak: a gazdaságban •való segédkezéétől fenmaradt idejét olvasással és Írással töltötte. S hogy később közéletünk benne oly kiváló embert nyerhetett, azt a sz.-udvarhelyi ref. kollégiumnak lehet köszönni. Ez az iskola hazánk keleti felében nemcsak a szellemi .világosságot, az ismereteket és a nemzeti szellemet terjeszti, hanem a humanizmust az emberszeretetet is a szegény sorsú székely fiukat édesanya módjára istápoló intézményei által. Ennek az „alma materu-nek a kebelén növekedett fel Nagy Lajos is, ki ezen kollégium jótéteményeire- teljesen méltónak és érdemesnek mutatkozott, mert az 1847. június 30-ikán kelt iskolai bizonyítványa szerint a bölcsészeti, jogi és hittani tudomápyokat kollégiumunkban csupa eminencziával végezte. Közben néhány évet színi pályán töltött, melynek csábjai őt is meghódították. 1837 áprilisében, húsvét másodnapján, lépett fel Csik-Szeredában Kisfaludi Károly „Ilka, vagy Nándorfehérvár" czinaü drámájában, Szigetváry László színtársulatánál Feleki Miklós és a korán elhunyt Csiszár István tanulótársaival együtt, kik egyszerre hagyták el az udvarhelyi kollégiumot. Mindhárman ál-nevet vettek fel, gondolva, hogy igy elvesznek a nagy néptömegben: Nagy Lajos Árvádi, Feleki Miklós Telegdi éo Csiszár István Etédi név alatt szerepeltek. Azonban, ezen incognito nem sokáig tartott, mert Gyergyó-Szent-Miklósra érve, egy krudélis Gazda nevű őrnagy maga elé rendelvén a társulat személyzetét, oly hangon követelte neveiket, hogy egy sem merte fölvett ál-nevét kimondani. S ettőlfogva ki-k^ saját nevén működött. Egy pár évig Szépviz, Sepsi-Szentgyörgy, Kézdivásárhely, Brassó, Szeben, Szászváros és Déva volt működésök színhelye. I 842-ben Pály színigazgatóval Brassóból Bukarestbe mentek, hol egyszerre négy nyelven folytak az előadások: magyarul, oláhul, németül és francziául. Pár hónapi időzé8 után, újra Háromszékre kerültek, onnan pedig M.-Vásárhelyre, hol gróf Lázár József magához hivatván az igazgatót, felkérte, hogy két szolid tagot társulatából válasszon ki, s hozza el magával, kiket ittlétök alatt szabad koszttal fog ellátni. Az igazgató Feleki Miklóst és Nagy Lajost választotta ki s vitte el a grófhoz. E percztől fogva egész télen a grófi ház vendégei voltak. Három fia és egy leánya
194 volt a grófi párnak, kik az asztalnál néha francziául beszéltek. A gróf haragosan szólította meg gyermekeit: „beszéljetek ugy, hogy mindenki megértse". Ezt a fiatal'színész urakra értette. Ez'többször is megtörténvén, mikor ebédről haza mentek, összenézve, mindkettőnek egy gondolatja támadt: hát, e^ak a mágnásoknak van joguk, francziául tudni? Mi nem tanulhatnánk meg? Erre megvettek két franczia nyelvtant s a maguk szorgalmán tanultak meg ugy, hogy már tavaszszal nemcsak megértették, de fordították s beszélték is a franczia nyelvet. A színészetnél mindig szorgalmas és tehetséges volt Nagy Lajos. Mindig Sakespeare-t tanulmányozta, azért Lear király szerepét igen sikerültén játszta. Tehetségük, szorgalmuk hire elhatott egész Pestig, ugy, hogy 1843-ban Szigligeti, akkoriban nemzeti színházi titkár, igen szép levélben hívta meg FelekL Miklóst és Nagy Lajost a nemzeti színházhoz. E levél nagy örömünnep volt reájuk nézve ugy, hogy egy nap háromszor-négyszer is elolvasták, azonban, e szép reményű jövőnek véget vektt az, hogy Nagy Lajos nagybátyja, Nagy Mózes, a'.gróf Haller-család prefektusa, Tordára ment s hét évi működés után csaknem erőszakkal visszahozta öcscsét Udvarhelyre. A bűcsu érzékeny volt a két ifjú között, mert a két jó barát sohasem hitte, hogy elválasztjuk s e barátság halálig fenmaradt hiven közöttük. Nagy Lajos a színészetnél is, mint a becsületesség, szerénység, türelraesség és páratlan nemesszivüség példányképe volt elismerve. 1847-ben nemes Udvarhelyszék hites táblabirájává és aljegyzővé választotta őt, mely tisztségeket a szabadságharcz leveretéseig viselte. Közben, 1848-ban ügyvédi vizsgát tett. Az 1856-ik évben NagySzebenben közigazgatási gyakorlati szigorlatot és 1858-ban az ugyanottani cs. kir. főtörvényszéknél birói vizsgálatot állott ki „igen jó eredménynyel" 1860-ban úrbéri törvényszéki ülnök lett. 1861. év októberében vette a sz -udvarhelyi ref kollégium elöljáróságának azon megtisztelő felhívását, hogy mint juris supplens, 400 frt. tiszteletdíj mellett, a jogtanári széket, melyet rendes jogtanárral a szükséges fedezet hiánya miatt nem lehetett betölteni, ideiglenesen ellátni szives, kednék boldogult Szolga Miklós ügyvéddel (később kir. táblabiró) együtt. A felajánlott állást elfogadta és hivatala mellett, az 1862—65. években a hazai köz- és magánjogot, romai jogot, yáltó jogot, közönséges, egyházi és protestáns egyházjogot, politikát és közrend észetet szép sikerrel tanította. E közben, 1862. márczius havában törvényszéki ülnök, 1864-ben udvarhelyszéki törvényszéki elnök, 1867-ben nemes Udvarhelyszék választott törvényszéki elnöke; 1868-ban úrbéri törvényszéki elnök, végül, 1372- ben kir. törvényszéki elnök lett Sz.-Udvarhelyen. 1875-ben rendelkezési állapotba helyeztetett és a következő évben az erzsébetvárosi kir. törvényszék (az egyesített segesvári és medgyesi kir. tör-
125 vényszékek) elnökévé nevezték ki, mely állásban 189 J. végéig uaíködött, midőn végleges nyugdíjba lépett és Sz.-Udvarbelyre költözött vissza. A sz.-udvarhelyi ref. kollégium 1868-ban algondnoknak nyerte meg, kilencz évvel később, azaz, 1877 ben főgondnok lett. 1875-től 1890-ig hivatala ugyan távol tartotta iskolánktól, mert mint törvényszéki elnöknek Erzsébetvároson kellett laknia, de azért ezen iskola minden fontosabb ügyének elintézésében részt vett, vagy személyesen, vagy tanácsai által, melyeket az elöljáróság mindig figyelembe szokott venni. 1873 május 22-én ünnepelte meg a kollégium magasabb tanintézeti életének kétszázados fordulóját, mely alkalommal, az elöljáróság megbízásából, emlékbeszódet Nagy Lajos mondott. Ez a beszéd már magára is elég volna arra. hogy az ő fenkölt, nemes gondolkozásáról, sok oldalú olvasottságáról, klaszikus műveltségéről és az „alma mater* iránt érzett hálájáról és kegyeletéről bizonyságot tegyen. 1888-ban a kollégium megújított és megbővitett épületének felavatása alkalmával, a mikor főtiszteletü Szász Domokos püspökünk, és nt. Szász Gerő egyházkerűleti közjegyzőnk is közreműködtek, a felekezeti, nevezetesen, a protestáns középiskolák feladatáról tartott gyönyörű, tartalmas beszédet. A közvizsgálatokon legtöbbnyire jelen volt s a tanuló ifjúság minden ügye iránt melegen érdeklődött. A társaságoknak igen kedvelt és becsült tagja volt, s mint hivatalfőnök is kiváló tiszteletnek örvendett. Anyaszentegyházunknak ezen mindig hű és tettre kész fiát az 1869. évben a Sz. Kereszturon tartott közzsinaton az egyházfőtanács Gyárfás Domokos, gróf Bethlen László, Ugrón János, Sebesi István, Székely Gergely, Lázár Mihály és még másokkal együtt képviselőjéül nevezte ki és azóta alig múlt el egyházkerületi közgyűlés az ő részvétele nélkül. Majdnem negyedszázadon át képviselte a közgyűléseken Gyárfás Domokos főgondnokkal az iskolát, eleinte mint al-, később mint főgondnok. Az őt ért kitüntetések nem mutatnak csillogó sikereket, de vagy saját áldozatkészségét tanúsítják, vagy a köztisztelet melegét tüntetik föl. Ezek közül hadd álljanak itt a következők: az Erd. múzeumegylet 1861-ben részvényes tagjául ismerte el; a Magy. Tört. Társulat 1877-ben rendes tagjául választotta; a telekkönyv-vezetők Orsz. Egyesülete 1880-ban pártoló tagjául vette fel; az 1848/49-iki honvédek betegsegélyző és temetkezési egylete Budapesten 1885-ben tiszteletbeli tagjává választotta ; az országos díjnok-egyesület 1886-ban szintén tiszteletbeli tagjává választotta; szabad királyi Erzsébetváros közönsége 1890. szept. 16-án díszpolgárává, 1891-ben az erzsébetvárosi kaszinó tiszteletbeli elnökének választolta meg és 1893-ban, halála előtt kevéssel, az udvarhelyi kaszinó alelnöke lett, „Fáradt vagyok" irta fiának „az ilyen alelnökség nekem vató nyugalmi állás".
126 Közéletünk, társadalmunk ezen derék bajnokának 75 évre terjedt életét 1893 február 13-ikán, pár napi gyengélkedés után, hirtelen bekövetkezett szivhűdés oltá ki. Halála mély részvétet keltett nemcsak városunkban, henem az ország majd minden részében levő barátai és tisztelői körében is. Emlékét „Nagy Lajcs-alapitvány czimen gondnoktár^ai a kullegiumuál megörökítették egy alapitványnyal. Utolsó éveit két leánya és kedves unokái körében boldogan tölthette. Egyetlen fia, Lajos, a nagyszebeni kir. törvényszék tehetséges jegyzője. Legyen áldott a derék férfiú emléke!
Dull László, szilágy-szolnoki egyházmegyei fő-, és zilahi kollégiumi algondnok életrajza.
M. Baksai Dull László született 1839-ben, Magyar-Baksában, hol hasonnevű atyja tekintélyes földbirtokos volt. Középiskolai tanulmányát a zilahi kollégiumban kezdette meg s a kolozsváriban fejezte be. A jogi ismereteket a budapesti egyetemen sajátította el, s ugyanott élénk részt vett az ifjúságnak akkori politikai mozgalmaiban. 1861-ben, mint tőispáni titkár, vármegyéjében kezdette meg a közszolgálatot s egyik vezére volt az ifjúságnak, mely ez időben örömmel csatlakozott volt az abszolitizmus megszüntetésére s az 1848 évi törvények végrehajtására irányuló országos mozgalomhoz. A következő évben lefevé az ügyvédi vizsgát, 10 éven át gyakorló ügyvéd volt Zilahon. 1872-ben, mint Közép Szolnok, 1876 óta pedig mint az újonnan megalakított Szilágyvármegye alispánja ismét közszolgálatba lépett s működött 1882-ben bekövetkezett lemondásáig. Közben, 1879-ben a diósadi választókerület oszággyülési képviselőjévé választotta, mely tisztérő! azonban, a hivatali állásával járó összeférhetetlensége miatt, csakhamar lemondott. Visszavonulása után, távol tartotta magát a közügyektől s mintegy hat éven át egyedül családjának s mintaszerű gazdaságának ólt Czigányiban. Mikor 1888-ban az egyházkerületi közgyűlés a zilahi kollégium algondnoki tisztét ráruházta, szívesen tért vissza oda, hova lelke vonzotta, a közügyekhez s ez időiül fogva akaraterejének teljeségével, pedánságig fokozódott kötelesságérzetteí, széles körű jogi képzettségével, társadalmi rátermettséggel s igaz vallásos meggyőződése szerint munkálkodott az iskola és egyház érdekében s ha ugyan nála még lehetett szó fokozásról, megkettőzött szorgalommal,
127 és éberséggel akkor, mikor az egyházkerület bizalma a sz.-szolnoki egyházmegyei algondnoksággal s már 1892-ben az egyházmegye főgondnokságával tisztelte meg. Gondnoki minőségben örömmel fogadta el az egyházak és iskola érdekében nyert legkisebb megbízást is, s másfelől, mint az egyház legfőbb törvényhozó testületének, az egyetemes zsinatnak tagja, szintén anyaszentegyháza előhaladásán fáradozott. Az anyagi áldozatok terén is szép emlékek jelzik áldásos életét, igy pl. a zilahi kollégiumnál 1000 frtos ösztöndíj-alapítványt tett korán elhunyt jó neje emlékére a maga és gyermekei neveben, kiknek szivében a nemes érzelmeket ekként is fejleszteni, törekedett. Akkor is kötelességét jött teljesíteni szeretett iskolájába, mikor 1893 márcz. 10-én megérintette itt a halál fagyos lehellete, mely harmad napra örökre elhervasztotta élete fáját, letarolta az ő drága életéhez fűzött reményeinket. Emlékezete áldott leend s élni fog a jók szivében hoszú, hoszú időkön át.
Kovács István, kezdi ev. ref. egyházmegyei algondnok életrajza.
Kovács István született Háromszékvármegyének Kézdi-Martonfalva községében, az 1821-ik esztendőben. Atyja Kovács Dániel volt. Iskolai tanulmányait a nagy-enyedi ev. ref. Bethlen-kollégiuuiban végezte. Köteles, Hegedűs Sámuel, Herepei Ádám és Károly s a jogbúi a nagy tudományu jogász, Szász Károly valának professorai. Jogi tanulmányainak befejeztével, szülőföldjére tért vissza. A jeles képzettségű ifjút a közfigyelem korán felkereste s. br. Apor József követtel a kolozsvári országgyűlésre Írnokul küldötte fel. Ezen minőségben tette le az ügyvédi vizsgát. Egyenes lelküsége, igazság-szeretete, személyes hajlamai munkamezejét az igazságszolgáltatás terén jelölték ki. 1848-ig, mint táblabiró szolgált s ez évben Háromszék közbizalma a főjegyzői tollat adta kezébe, melyet lángoló hazaszeretete csakhamar a karddal cserélt ki. Mint honvéd, Debreczenben letette a hadbírói vizsgát és a hadi törvényszékhez beosztva, szolgált főhadnagyi s bucsut vett százados-hadbirói ranggal. A szabadságharcz lezajlása után, falusi birtokára vonult vissza, s az alkotmányos korszak bekövetkeztéig a gazdálkodásnak élt.
128 1861-ben a szék markalisa újból felajánlotta részére a főjegyzőséget. Nem fogadta el. S a táblabiróságot, mivel nem sokára megtisztelték, csak a provizórium idejéig viselte. 1864-ben a kezdi ev. ref. egyházmegyének, Lázár Dávid halála folytán üresedésbe jött, algondnoki állására választatott meg, mely hivatalát 29 évig viselte s az egyházmegye kormányzására, széles körű jogismeretével, gazdag tapasztalataival áldásosán folyt be. 1867. a falusi magányból a fölelevenült közélet zajába, saját földjei müvelésétől a haza szolgálatába állította Ez évben választatott meg Kézdiszék egyesbirájává. 1871-ben, K-Vásárhelyre kir. járásbirővá neveztetett ki. Köztiszteletben 17 évig töltötte be hivatalát. 1888-ban nyugalomba lépett. A munkához szokott férfiú a nyugalmat nem tudta hosszasan élvezni. 1893. ápr. 4-én, reggeli 8 órakor, 72 éves korában, szivszélhűdés okozta hirtelen halála, az ideig-óráig tartó nyugalmát örök nyugalommá változtatta. Álma legyen csendes, emléke áldott!
Nagy László, szil.-somlyói pap, a szil.-szolnoki egyházmegye esperese, és egyházkerületi közügyigazgató emlékezete.
Atyja Nagy Ferenc, sepsigidófalvi ev. ref. pap volt, szabadságharczunk egyik kimagasló alakja, Háromszék egyik büszkesége, anyja a gyöngéd lelkű Kiss Borbára. E szülőktől született Nagy László, 1836. november 27-én. Tanulmányait N.-Enyeden kezdte meg, de a bekövetkezett szabadságharcz miatt, már húsvét ünnepén bizonytalan időre szünidőt nyert a tanuló ifjúság s Nagy László is haza sietett Gidófalvára. A szabadságharcz gyászos vége után, édes atyját halálra ítélte az önkényuralom. Ez ítélet kegyelem utján négy évi josefstadti börtönre lett átváltoztatva s ezzel nagyon szomorú sors szakadt a még gyermekkorban levő ifjúra. Atyja börtönbe hurczoltatván, nem volt betevő falatja sem a családnak, annál kevésbé jutott a gyerekek tanítási költségére. így aztán az „alma mater" czipója mellett, előbb a székelyudvarhelyi, majd a megnyílt nagyenyedi Bethlen-főtanodában folytatta és végezte be tanulmányait 1858-ban.
129 A theologiai tanulmányok bevégzése után, az 1862—63. iskolai évben Nagy László a kolozsvári ev. ref. főgimnázium ötödik osztályának vezetője lett, hol a görög és latin nyelvet tanította s a görög nyelvből nemcsak az egész alaktant egy év alatt áttanította, hanem 12 kiválóbb szorgalmú tanítványát, magánszorgalom utján, ugy előkészítette Anakreon mintegy 20 dalára, hogy sem ő, sem tanítványai a vizsgára könyvet nem vittek magukkal. 1863. február havában, Kovács Albert jelenleg budapesti theologiai tanár és országgyűlési képviselővel együtt, folyamodtak Utrechtbe a Bernhardinum stipendiumért és azt mindketten megnyervén, azon év augusztus közepén elindultak mindketten szegény tárczával, de gazdag reménységgel Hollandiába, hol a reménység még öregbedett, de a zseb teljesen üres lett s jó szerencse, hogy az első 24 órában a fakultás egy-egy százassal lepte meg a két ifjút, Az egyetem szorgalmas látogatása mellett, a hatodik héten már a holland előadásokat jegyezte magyar nyelven magának, a kisebb szünidőket arra használták fel, hogy beutazzák Hollandiát, Belgiumot s Brüsszelben, karácsonyi szünidőn, fütetlen szobában tanulmányozták a műkincseket. A nyári szünidőn Nagy László végre valósithatta gyermekkorának álmait és Parisba ment. Hat hónapig tanulmányozta Párisi, megkeresett minden nevezetességet a Collégé de Francé előadásaitól kezdve, a művészet, tudomány, és ipar minden gyűjteményéig. Ezek mellett a véletlen által adott eszme folytán, megalapította a most már oly szépen virágzó párisi magyar egyesületet s igy a párisi félesztendei tanulmányidőnek örökbecsü emléke lett. Az egylet megalapítása igen sok bajjal járt. A párisi osztrák nagykövet nem akarta megerősíteni az alapszabályokat, de Nagy László sem azért volt székely, hogy az akadályok elcsüggesztették volna. Megcsinálta az alapszabályokat franciául és bemutatta a francia belügyminiszternek, a hol azonnal audienciát nyert és az osztrák nagykövet kizárásával, megnyerte az alapszabályok megerősítését. 186". szeptember 13-án tartatott meg az alakuló közgyűlés, melyen ifj. Bertha Sándor lett az elnök, Nagy László a titkár. De titkársága hasonló volt a „tiszavirág" életéhez. Szeptember 14-én Monte-Martin városnegyed egy vendéglőjében az alapitónak búcsuestélyt rendezett az alakult társaság s e magyar kedélyességgel eltöltött búcsuestély után mindannyian kikisérték az északi indóházhoz, hol szívélyes búcsú után vált el és utazott Szilágy-fooinlyóra. 1864 november 27 én, tehát születésének 28-ik évfordulóján lépett először a szilágy-somlyói szószékbe, János evangélistának e szavaival: „Fiaim, szeressétek egymást". 1864. karácsony másod9
180 napján lett megválasztva szilágy-somlyói pappá 142 szavazattal 14-el szemben s 1865. február 9-én foglalta el papi állomását. Huszonkilencz év múlt el azóta. Es ezen 29 év munkássága nem volt hiábanvaló. Minden egyházi épület romban hevert, mint ötven év mulasztásának szomorú hirdetője s ez épületek átalakítva, kényelmet, jólétet hirdetnek ma. Az ifjú ember in medias res lépett be. Egyházi munkálkodását nem tartotta idegennek a politikai és főleg társadalmi mozgalmaktól. Hatalmas ellenállás dacára, létre hozta a községi iskolát, mely ma négy férfi és ugyanannyi nőtanitóval mintaiskolája Szilágy vármegyének. 1869-ben báró Bánffy Elekkel és Hubert Iván támogatásával létesitette a krasznamegyei SzilágySomlyón székelő takarékpénztárt. 1871-ben, báró Bánffy Elekkel kar öltve, megteremtették a szilágy-somlyói kisdedóvodát. A politikai téren is szép, sikeres működést mutat fel. Az uj alkotmányosság korszakában Tisza-párti volt s kedves szójárása volt mindig, hogy: „Nem ő hagyta el Tiszát, hanem Tisza őt." Egyházpolitikaiig kezdettől fogva Szász Domokos ref. püspök irányzatának volt rendithetetlen hive. E miatt és politikai pártállásánál fogva, nem mindig aludt rózsás párnákon. Legkiválóbb munkája a dézma verifikálása a szilágy sági egyházmegye 23 egyházában, melylyel e 23 egyház jövőjét kisebbnagyobb mérvben biztosította, mely által soha el nem múló érdemeket szerzett magának. Érdemeit, szép képzettségét méltányolta az egyházmegye papsága is, midőn 1884. évi márczius 30-án közfelkiáltással esperessé választotta s ez időn túl egymást követték a bizalmi szavazatok. 1886-ban az egyházkerületi közgyűlés az igazgató-tanácsos szép tisztével ruházta fel, 1888-ban konventi taggá, 1889-ben közügyigazgatóvá lett megválasztva s e választás által az ev. ref. egyházkerület papi testületében a harmadik helyet foglalta el. Az irodalom terén is szép sikereket aratott. Kiss Alberttel és Viski Pállal együtt két beszédgyüjteményt adott ki, mely ugy a kritika, mint a szakférfiak elismerésével találkozott. Szilágy-Somlyó város életében nem kis jelentőségű az sem, hogy a közügy barátaival egyetértőleg megalapított egy könyvnyomdát s ennek alapján megindította saját szerkesztősége alatt a „Szilágy-Somlyó" társadalmi hetilapot, melyet 1890. deczember elejéig szerkesztett. Vármegyénk hírlapirodalmának egyik úttörő munkása volt, kinek hírlapírói működése a közügy minden ágának hatalmas lendületet adott. Emléke legyen áldott I
131
Gálospetri Csongrády Kálmán, a nagyszebeni ev. ref. egyházmegye algondnokának életrajza.
Csongrády Kálmán szül. 1835-ben, május 4-én, Szász-Vessződön Atyja Csongrády IstTáu, földbirtokos s több éven át a nagyszebeni egyházmegye algondnoka; édesanyja iirmösi Maurer Juliánná, a ritka műveltségű, övéit páratlan gyöngédséggel szerető nő volt. A jóllétnek örvendő, zavartalan boldogságban élő szülőknek hét gyermeke között, Kálmán a legkisebb vala. Édesanyját 1839-ben elveszítette s igy már négy évea korában árva maradt, anya nélkül. A szülői háznál megkezdett tanulást a nagyenyedi főtanodában folytatta, de itt alig két évet tölthetett; az 1848-iki év örök emlékű eseményei őt is, mint sok tanulótársát, kizárván a tudományok e dicső templomából. A szabadságharcz napjait édesatyja oldala mellett, NagySzebenben élte át, honnan 1850-ben visszaköltözvén a család szászvessződi birtokára, itt mindent feldúlva, elpusztítva talált. Látva a már 15 éves ifjú, hogy megkezdett tanulását, a mindenét elveszített édesapának legnagyobb áldozata árán sem folytathatja, elbúcsúzva szeretteitől, ott hagyta a szülői házat, és a naedgyesi kerületi törvényszéknél keresett és talált maga föntartására csak szűkösen elégséges javadalmu napidijas állomást. A hivatalában pontos és szorgalmas ifjú, az akkori viszonyokhoz mérten, elég gyorsan emelkedett fokonkint pályáján. Mondhatni, Erdélynek minden számottevő városában működött, mint az úrbéri ügyek rendezésében szolgáló hivatalnok; e körülményből magyarázható ki az a nagykörű ismeretsége, mely e hazarész számos előkelő családjához fűzte. 1872-ben a magy. kir. belügyminisztériumban nyert fogalmazói, 1881-ben titkári állást; e minőségben szolgált 1886-ig, mikor nagymérvű szembetegsége miatt, nyugdíjaztatását kérte. Ez időtűi kezdve, mintaszerűen berendezett szászvessződi birtokán élt, szeretett családja körében, kitűnően vezetve gazdaságát; elismerést érdemlő buzgósággal fáradozva mindig az elsők között anyaszentegyházunk ügyeinek előbbvitelében, mint egyházmegyei és körlelkészségi gondnok. 1893. június 20-án bekövetkezett halála érzékeny veszteséget s mély bánatot hozott szeretett nejére s egyetlen kiskorú gyermekére; de gyászt hozott anyaszentegyházunkra is, hiszen, az elköltözöttben egy nemesen érző, hozzá szeretettel ragaszkodó hü fiát gyászolja. Legyen emlékezete áldott!
132
Telegdi Róth Pál, a deési ev. ref. egyházmegye algondnokának emlékezete.
Róth Pál született Deésen, 1826 máj. 12. Telegdi Róth Pál és Czecz Katalin szülőktől. Elemi iskolai tanulmányait, mint vagyonos szülük gyermeke, a szülői-háznál végezte, melynek bevégezte után, a nagy-enyedi főtanodába ment. Iskolai tanulmányainak bevégzése után, a gyógyszerészetet s Maros-Vásárhelytt a jogot hallgatta. Miután mindkettőbűi a képesitvényt megszerezte, szülő-városába visszajött, hogy s>olgáljon ennek, megyéjének és egyházának. 1854-ben nősült, nőül vevén bádoki Soós Amáliát, a fenkölt szellemű, mély v.allásos buzgóságu nőt, ki a közügyek fejlesztésére irányult lankadatlan törekvésében is hű segitő-társa volt. Házassága három fiúval és két leánynyal lett megáldva, kik közül egyik fiát élete legszebb korában veszítette el, mely vesztés feletti fájó emlékezet haláláig kisérte. Már fiatal korában Belgő-Szolnokmegye törvényhatóságának tagja lett, s mint ilyen, első volt, ki az 1848 iki alkotmányos mozgalom alkalmával, a feltétlen uniót javasolta, melyet a gyűlés el is fogadott. Mint törvényhatósági 8 közigazgatási bizottsági tag, a megye közérdekében folyton munkált, mert a megyei élet minden mozgalmában tevékeny részt vett. Kevés megszakítással, tizenöt évig volt szülő városának közszeretetben álló polgármestere, s hogy ezen minőségben mennyit tett és munkált Deés városa anyagi és kulturális fejlődése érdekében, e soroknál s/ebben beszélik azon intézmények, melyek munkás életének élő emlékéül fenmaradtak. Egyenes, szilárd jelleme, a kor színvonalán álló miveltsége, a közügyekben tanúsított szakavatottsága, fáradhatatlan murfkaképessége, a társadalmi élet minden ágában igen ezép munkakört jelöltek ki számára, mely munkakört elismeréssel töltötte be, ugy is, mint vezér, ugy is, mint munkás. Szive jobb érzelmét az egyházi téren is tettekben nyilvánította, mert mint kaczkói birtokos, azon szegény egyház sorsát mindég szivén viselte, fáradott, áldozott, a jobbak figyelmét iránta fölkeltve, létesítését kieszközölte a kör-lelkészségnek, mely az erdélyi egyház kerületben létre hozott áldásos intézménynek, mint legelső, ugy szól ván. alapköve lett. Ugy ennek, mint a deési ev. ref. egyháznak, évek hosszú során keresztül, pénztárnoka, illetve, gondnoka volt, mely állásában a deési egyház fiu-iskolájának igen szép alapot gyűjtött. 1855 — 1864-ig, mint gondnok, megkezdette volt a deési ref. templom környezetének rendezését, s az épületek lassankénti kisajátítását,
133 mig törekvése által létre hozhatta a templom keleti részét körülvevő diszes kőkerítést, az ő és mások buzgóságával és áldozat-készségével. A polgári iskola létesítésében is őtet illeti az oroszlán rész, melynek haláláig gondnoksági elnöke volt, itt is alapitványnyal tette nevét feledhetetlenné. Minden közművelődési intézménynek lelkes támogatója volt szóval, tollal, és tettel. Erdemeinek elismeréséül az 1875 iki egyházkerületi közgyűlés a deési ev. ref. egyházmegye algondnokának választotta; ez idő óta, mig testének ereje engedte, nem csak névleg volt gondnoka, de az egyházmegye ügyeinek vezetésében tényleges részt vett. Midőn gyengélkedése a tényleges részvételben akadályozta, módot keresett, hogy az egyházmegye ügyeiről igy is tudomása legyen. Szép ismerete, tiszta protestáns jelleme tekintélyt és bizodalmat keltettek iránta. Tapintatos eljárását kellő szigorral, áldozat-készs ggel, párosítva szerető szívvel, intézte a gondjaira bizott egyházmegye egyes egyházainak anyagi és szellemi ügyeit. Alapos képzettsége, szorgalma, hűsége, szilárd jelleme által megmuta'tta, mily hasznosan lehet munkálni a család, egyház, társadalom és haza legszentebb érdekeiért. Folyó 1893. év május 23-án végezte be tettekben áldásos életét. Sirba szált benne azoknak egyike, kik közhasznú munkásságuknak jutalmát az öntudatban, s a jóknak elismerésében találják. Emlékezete a jók nevében élni fog. Porai pihenjenek csendesen az anyaföld kebelében!
Szentpáli Ignác, nagyenyedi egyházmegyei főgondnok életrajza.
Szentpáli Ignác született Aranyos-Polyanban, Szentpáli Dániel és szalontai Nagy Juliánná szülőktől, 1820, november 3-án. Középiskolai tanulmányait Kolozsvárit kezdette és végezte, mint szintén a jogi tanfolyamot is. Azután a marosvásárhelyi kir. táblához kancellistának esküdt fel. Innen M.-Sámsondra ment, a hol gr. íthédeinek jó zágigaxgatója volt 1844-ig. Ekkor, szülői elhalálozása folytán, haza költözött A.-Polyánba 40—50 holdnyi kis nemesi birtokára s házasságra lépett Nagy Jozefával, mely házasságból született egyetlen most is élő József nevű fia. Első neje csakhamar elhalálozván, másodszor házasságra lépett 1854 február 2-án a müveit lelkű, derék Szabó Eszterrel, kivel, bár gyermekeik nem születtek, roind végig boldog családi életet élt.
134 1848-ban a megtámadott haza védelmére ő is fegyvert fogott, buzdító beszédeket tartott, az áranyosszéki nemzetőrség szervezetében tevékeny részt vett s annak soraiba hadnagyi ranggal beállott. A véres csatáktól azonban távol maradt, miután a nemzetőri csapatoknak tulajdonképpi feladata volt az ősi tűzhelyek védelme. Védték is, a roig lehetett; de a túlnyomó lázadó oláhság özönének nem birtak gátat vetni. Ezeknek vad kegyetlensége, rablási és gyilkolási vágya elől Szentpáli Ignác is kénytelen volt, Kolozsvárra menekülni, a honnan csak a forradalmi vihar lecsendesedése után tért vissza otthonába, vagyis otthonának füstölgő romjai közé. A forradalmat követő önkényuralom idejében, A.-Polyánban, mint községi biró, jó akaratu igazságossággal. töltötte be tisztét s vigasztalta, bátorította a reményvesztett csüggede?ő magyarságot. Egyszersmind, fáradhatatlan szorgalommal, kitartással és szakértelemmel utána adta magát a gazdaságnak. Kis birtokát megtízszerezte, és ugy a kertészeti ipart, mint az állattenyésztést,-és mezőgazdaságot illetőleg, olyan jövedelmezőleg és mintaszerüleg rendezte be, hogy egész Torda-Aranyosmegyében mintagazdának lőn elismerve. Az alkotmányos korszak beálltával, képzettsége s a közügyek iránti érdeklődésénél fogva, a megyei közigazgatás minden ágában tevékeny részt vett, mint a közigazgatási bizottság tagja, mint követválasztási elnök, a megyei lótenyésztési bizottság elnöke, az erdőrendészeti, felszólamlási, számonkérő, fegyelmi, közegésségügyi, adófelszólamlási, stb. bizottságoknak részint tagja, részint elnöke; s ha csak egéssége engedte, soha egy gyűlésből is el nem maradt. Ezek mellett, tagja volt a megye részéről a tordai állami polgári iskolák gondnokságának, elnöke az aranyospolyáni állami iskola gondnokságának és az itteni ref. egyházközségnek huszonöt éven át buzgó főgondnoka. A nagyenyedi egyházmegye algondnokává 1870-ben választatott s e tisztét húsz éven át hiven, lelkiismeretes odaadással töltötte be. Az esperes felhívására készséggel vett részt az egyházi ügyek intézésében, az egyházmegyei közgyűlésekről igen ritkán maradt el. Ámbár, mint szorgalmas gazdának, valóban drága volt neki az idő: e drága kincséből sohasem vonakodott áldozni, midőn egyházmegyénk érdekei ugy kívánták. 3 890-ben kocsi-feldülés következtében súlyos sérüléseket szenvedett, sokáig nyomta az ágyat és egéssége annyira megrendült, hogy indittatva érezte magát, az algondnokságról lemondani, mint a melynek „hite szerint, többé meg nem felelhet*. Később egéssége helyreállván, midőn J 892-ben egyik főgondnoki állomás megürült, egyházmegyénk közbizalma ismét feléje fordult s őt a főgondnoki állásra
135 első helyen jelölte, minek folytán az 1892. évi egyházkerületi közgyűlésen főgondnokká meg is választatott. E diszes állásban bizonyára sok hasznos szolgálatot tett volna az egyházmegyének, de fájdalom, már nem sok idővel rendelkezett. Egy év múlva az életerőt lassan emésztő s folyton súlyosbodó gyomorbaj miatt, a közügyek lelkes bajnoka, a fáradhatatlan, szorgalmas gazda, a tevékeny buzgó főgondnok, 1893 október 5-én, mindnyájunk mély fájdalmára, örök nyugalomra tért. Siri álma felett viraszt a kegyeletes emlékezet.
MELLÉKLETEK.
—
kán belő muniá itás
TI
g.
_3c_
C:
á3 ^ E jf
s
£
g
O ©
~a cu -a
O5
|
I-k
1
1
8 oo O5
©
oo cu © 00
1 1 I
O
00 to
k->
OS
O5 CO
co oo_ OO OS
o
#>.
co
© CU
CO *>.
Cű OS
to
Oi
-a
to
>f».
©
-a
os
00
© 00
©
1 1
00 to 00
to -a"
1*
I
oo
©
3 I co
p 5
os
co
-a
©
>-• OS
bO
|->
bO tű
CD OS ü<
1 1 k-i
©
"* O5 1—» OS
OS
1
<"
1
CD
os
o OS O5
1
l-
OS
03 ©
©
o
!->•
i-.
co
©
ÜT
©
CO CD 00 bO
os co O5 O5 Ül
__©__ OJ OS
Ifk. OS
oo
00
bO
Ül
oo
©
-a O5 CD Ül
O5 *>• ©
O5 l-t
OO
OJ CJl -a
CO
o
to
O5 © Ül cu oo Pl
1891-ről átjött készpénzben
td
Tőkéből
Ül
to © K-k bO
Ol K* O5
O5 © tű CO CO ©_ to -a OJ Ül
Kamatból
OS ©
_©_ -a.
00
_co
bO O5 OS to
O5 O2
SS
(11
Részvényjárulékból
Kamatból 00
W
Egyéb jövedelemből
Ol
3
*
O5 OS
CD
452
O5 cjx ot OS __cu_
OS O5
no l
CD „00_
00^
_J
OS
»^ -a to
Ol
382
00
O
O5
-a "os
548
543
©
OS
os OJ
oo
k_l
_CO___J33_ ~os H~ Ü» 3 co co O5 CD cn ©
os os co
OS OS (fa-
w
00
04
OS ©
to to
Ü<
00 os IO O5
OS 00
0
*
28 198
I-k
©
to CU 1 ii
'
CD
©
CO to
*
frt
OS O5 üi
I—>
Ül
co o
E
256
1
CD O5
Üt
00
o
09
225
tű
co
k-> O5 00
228
1
1
137
1
co _05. to
337
CD Ül
co
o
o o o
bO Ül
©
to
§
1
oo
58
OS
64
V
8 375
w
378
76
CD to to O5
CD
Foh ó-szám OO
s- I *. & Oi
—_
arándi
kom-
gr É.
to C5 —a
oo CO _©_ co
...tű
pé
2:
12.
a 5-
©
! ©
(D
Részvényjárulékból Egyéb jövedelemből Bevételek összege
íM
(KS
P
(Ki
E
H
© üt
Ül
to
©
co
Üt
**•
1
2,0
Ül
CO
Hl
ar PC
2,8 02,
868
! t> B fcs
m
Készpénz
Kamat
CD
-J
(ű
Kiadások öszszege
H
Tőke
CO —5
to os
Másnemű kiadások
0
B
**•
a
o n i»
Készvényjárulék Egyéb jövedelmek
N
Z
1893
896
868
908
2,9
El
S9
98
co
Tőkésités
kr
-q Co
Hí
P
kr
Üt
PC
frt Ikr
Üt
frt
to
kr
00
CD
Üt
er
576
14,686
CD
co
-a co co t—*
1
1
644
to
©
521
00
Ol
14,484
©
co
CD
168
oo
©
20,299
H-»
co
14,006
to
to
Ol
c
Í1
.03. .
HT
C
Kezelési illeték Özvegy-árvai illetmények
2427
to co
1
to to
OS
l
12,997
© CD
301
112
to oo 03 ©
00 oo
CD
í
© to
c-t-
272
2210
to
166
©
CO
to
1
h
Ü l
71
-q CO
1
2611
14,223
CD CD
X
177
2310
1971 ©
i—»
J P-
Üt
o
1021 03
CO
00 ©
OS
co
410
co
5887
OS
4882
co
Ül
"bt CD to
5692
üt
1—' CD
©
co
03
rf
1
CO
t—• OS OS
c
I
1
l—*
oo
1
6826
co
CD
co
»
©
to
288
1
03
CO
©
5372
1
CD CO
848
657
OS
1
1
Üt
6624
co
-q
CO
370
601
üt
OS
17,496
2610
(O
co
1
400
co
t—*
1—*
16,902
©
to to
4066
Üt
Ül Ol
co
©
03
00
OS
00
44,179
CO
1
00 00
1 1
1
to
7695
H* 00 CO ©
co
Ül
to
4010
-q ©.
340
1
1
~© CO
1934
1
1 1
6516
19,679 to
00
to
Oi
300
1
to
H-t
11,551
1
CO -q -q
co
4137
1 1
to
123
1
297 32
00
CO Üt
©
üt
2397
©
to *>-
03
5508
9734
00
3865
19,680 i—•
CC
00
LO *• CO
03
Üt Ü l
2778
co
l-a
co co
M
Ot
875
00
Ül
1
164
i—>•
©
27
H* CD
1
©
10,392
oo ©
to
288
üt ©
3207
to co to
#>.
co
co ©
220
-q
00 có ©
o
325
Üt "•3
Ol
© .
to
CO ©
6686 43 130
CO
00
237
1
CD Üt
o
Üt
1—*
758
©
Ül
©
1
2518
OS
1
co
227
1
CD
00
1542
üt
os
303
1—i
2333
1589 CO O5
to 00
t—»
bO CD
270
-q 00 ©
CD
-q
255
©
Üt
723
H-'
JL ••—._-
286
to co
.=•
02,
-Jt, H-»
H
a
-q
Összes vagyon
H-»
to
OS
ff
O9
C0
140 I. számú melléklet.
Kimutatás
az 1892. évi 15,723 frt. 08 fer. államsegély és az 1891. évi 30 frt maradvány, tehát összesen 15,743 frt 08 kr. kiosztásáról. (Kiosztatott 1893-ban.)
a
Kérelmes egyházközség és egyházi hivatalnok neve
1 1 I. Vajdahunyadi
Nyevt segélyösszeg
egy-
II. Gyulafehérvári egyházmegye. l Borbereki tanítónak Összesen ...
i
frt |kr.: -
I
házmegye. í Piskii körlelkésznek 2 » » a kisbarcsai beszolgálásért ... 3 Piskii egyházközségnek ... 4 Dévai vallástanitónak ... 5 Petrozsényi eh.-községnek 6 Maros-ilyei „ 7 Alpestesi „ .8 Páljános Károly, rákosdi pap 9 Sármási Áron, hosdáti „ 10 Csiszér Pál, harói „ „ U Botha Sándor, bácsi Összesen ...
Megjegyzések
A segély milyensége e's czélja
300 50 — 200 — 80 100 — 43 50 100 50 5013030 — 1033 50
Rendszere itolt segély.
Építkezési alapi közp. kölcsönének töri. Visszatartatik. Visszatartatik. Temploma befedésére. Csekély fizet, és nagy csal.-ra tekintettel. Csekély fizet és hosz szolg.-ra tekintettel. Csekély fizetés, terhes szolgálat. Csekély fizetése pótlására.
30 — Rendszeresített segély. 30 —
III. Enyedi eh.-megye. 1 2 3 4 6 7 8 y 10 11 12 13
50 — Lőrinczrévei papnak 65 — Maros-kapudi „ 60 Toroczkó-szt.-györgyi „ 50 — Szentmihályfalvi ehközség 50 — Maros-ludasi „ 50 — Mező-záhi „ 30 — Lőrincz-révei „ 50 Maros-kapudi „ 100'Szász-ujfalusi Alsó-detrehemi „ 50 — 40 — Pap István, kocsárdi pap Bartha Antal, koppándi „ 40Tóth Sámuel, gombási „ 50 — Összesen ... |~685
Rendszeresített segély. „ „ Temploma kijavítására. Visszatartatik. Adó.sága kamatainak törlesztésére Iskola^ pitési adósságának törlesztésére i Adósság törlesztésre. Papiház építésre. Kiadott közpénzt, köles, megtérítésére i Visszatartatik. Adósság törlés és iskola fűtésre. Csekély félfizetése pótlására. Csekély fizetés és rósz termésre tek. Jégverési káraira tekintettel.
141 a
so
Kérelmes egyházközség és egyházi hivatalnok neve
Nyert ; segélyösszeg
A segély milyensége és czélja
1
Megjegyzések
"lírikr.
IV. Kolozsvári egyházmegye. 1 Szamosfalvi papnak Összesen ...
50 50
V. Kolozs-kalotai egyházmegye.
1 Zsoboki egyházközségnek 2 Géri Katona Károly, jákótelki tanitó 3 Viski Zsigmond, k.-szentkirályi pap 4 Balázs István, tűrei pap 5 Szakács János, m -létai „ 6 Sófalvi Miklós, damosi , 7 Barabás Árpád, m.-kereki mn 8 Fej érdi egyházközség Összesen ... VI. 1 2 3 4 5 6
Szilágy-szolnoki egyházmegye.
Sülelmed-czikói papnak ... Erkávási „ Ilosvai tanítónak Nyirsidi „ Valkói beszolgáló papnak Ordögkuti körlelkésznek a vármezei beszolgálásért 7 Ér-szodorói és Ér-hatvani egyházközségekbe való beszolgálásért 8 Szilágyi János, lecsméripap
9|j Vass Lajos, rátoni
10 Ferenczi Endre, monói
11; Diószegi Mór, erkávási
„
„
„
Összesen ...
— Rendszeresített segély. -
50
— Eeuiszerts tett segély.
50
Tűzkáraira tekintettel.
80 30 50 25
Csekély fizetése pótlására. Elemi kár.ira tekintettel Csekély fizetésére tekintettel Hosszas buzgó szolgálatára tekintettel.
25 75 365
—
(jspkélv fiyf'tp^fi okán
— Központi tartozása kifizetésére —
Visszatartatik.
50 Rendszeresített segély 50 — 65 _ 195 — T) 7! 50 Jí " 25
—
»
J)
50 — n 1 50 — Kendsz seg -k szav. meg, csekélyfiz.pótl. 80-
Csekély fizelése pótlására
30 — 50 - Betegs. miatt kiad. előleg segélye tnigt 695 —
; Visszatartandó.
VII Deési egyházraegye. 1 Kide-csomafái körlelkész 2 Csomafái tanítónak 3 Hagymás-láposi pap Áívitel
100
— Remlszeresitett segély
i
80 — 40 _
T20 —
..
1
,
•
•
••
142 8 1 Sor
5°
Kérelmes egyházközség és egyházi hivatalnok neve Áthozatal ...
i Nyert segélyösszeg
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Rendszt resitett segély — •
_ — Rendsz seffélv Fuvard most rends? — Csekély fizetése pótlására — Temploma befedésére Adósság törl> sztésre — Központi adóssága törlésére - Most állandósitott segély papi fiz. pótl. — Rendk nyom. családi körűim, tekintettel A.UVUUU4 *
1 Szász-brétei k. pap
8 9
Ul
J
•
•*. U
V tlA
U t•
UJV/u •*
* \s^l\A OKA •
íuu Irt Joauon s©g. fedezésére visszatartatik.
Visszatartva.
Az állás betöltéséig viss Í ataptva.
Rendszeresített segély .
i
' • I l TI
l •
T-
Rendszeresített segély. Temploma befedésére. Tűzkárára tekintettel.
í
100 — Rendszeresített segély. 150 40 — íí w Szászmátéi tanitó ... ... j 100 |i Beszterczei nyűg. pap ... 100 i " n Musnai Károly esperesnek 50 — Most. rendsz. s. terhes szolg.-ra tekint. Musnai Kálmán, sz.-czegői tanitó 30 Beregszászi Albert, tacsi pap •í 100 Visszatartandó. : Tűzkár miatt kiadott segély megtérit.-re. Sófalvi egyházközség 50 ~ ti Temploma renoválására. Összesen ... 720 —
2 Beszterczei körlelkész 3 Szászczegői pap 4 5 6 7
Uvt
—
Alsó-ilosvai pap 200 Noszolyi körlelkész 150 — Apanagyfalusi pap 130 — Kudui „ 40 — Alsó-szováti „ 50 — Meleg-földvári „ 100 — Kis-iklódi levita 130 Viczei pap 150 Pulyoni körlelkész 100 Veresegyházi egyházközség 70 — Kékesi 50 — n 50 — 12 Osváth Gyula, baczai pap Összesen ... 1220 —
IX. ííagy-sajói egyházmegye.
Megjegyzések
220
50 4 Esztényi körlelkész 5 Pánczélcsehi körlelkésznek 50 a cs.-gorbói beszolgálásért 6 Fodorházi tanitó 65 65 7 Bodonkuti B 8 Kovács Árpád, kaczkói körlelkész 100 50 9 Tunyogi Béla, bádoki pap 10 Csomafái egyházközség ... 200 11 Dobokai „ 50 12 Szinyei „ 111 13 M.-n-zsombori eh. község 50 14 Csomafái tanitó 30 Összesen ... 1041
VIII. Széki egyházmegye.
A segély milyensége és czélja
...
143
1
Kérelmes egyházközség és egyházi hivatalnok neve
Nyert i segélyösszeg frt kr.
A segély milyensége és czélja
X. Grörgényi egyházmegye. l 3 41 5 6 7 8 9 10
Szász-régeni egyházközség 450 200 Abafái ,, 210 Garda Márton, ny. p a p . . . 90 Köbölkuti tanitó Erdő-szengyeli eh.-község 100 Pál Károly, s.-ujfalusi kör100 lelkész Varga József, m.-fülpösi 30 tanitó 40 Mózes Mihály, unokái tanitó 40 Török Lőrincz, tusoni „ 30 Kéthy Dénes, toldalagi B Összesen ... 1290
XI. Marosi egyházmegye.
1 Szentkirály-náznánfalvi pap
2 3 4 5 6. 7 8 9 10 11 i2
Hagymás-bodoni pap Böő-mosoni v Tompái „ Fintaházi tanitó Feketéi „ Hagymás-bodoni ehközség Boósi „ Agárdi „ K.-Szt -Miklós-csibai „ N.-adorjáni „ Ravasz János, m -kövesdi
nap
13 Varga János, n.-adorjáni tanitó 14 Nagy János, udvarfalvi tanitó 15 Makkai Kálmán, várhegyi tanitó -.. , 16 Gyepesi Ferencz, csejdi tanitó 17 Tőkés János, kendői tanitó 18 Demeter Mózes, ny.-szent1 imrei tanitó 19 Bálint János, nyárádtői
tanitó
65 65 65 39 26 100
— Ben
—
\
Iskola épités e.
—
— Csekély fizetése pótlására. — Terhes családi körülményeire tekintettel. — Csekély fizetése pótlására. —
— Rendszeresített segély. — —.
— — — 50 — 50 — 30 — 50 — 50 —
Temploma renoválására Iskolája felszereié.-ére. Iskola-épitésre.
60
Ti'íylráraira tAlnntpftftl
30
Csekély fizetése pótlására Népes családjára tekintettel.
Iskola-épitésre.
50
20 — Csekély fizetése pótlására. 30 — Csekélyfiz.s népes családjára tekintettel. 40 Csekély fizetésére tekintettel.
25
1
30
1
Összesen ... | 865
1 ''
Megjegyzések
144 a *CS
Ho
Kérelmes egyházközség és egyházi hivatalnok neve
1
Nyert Segélyösszeg frt kr.
A segély milyensége és czélja
Megjegyzések
XII. Küküllöi egyházmegye.
ll Dicső-szt.-mártoni körleik 150 Rendszeresített segély. 2 Szász-medgyesi „ 200 -1 3 O.-dellői tanitó 125 -j 32 50 4 Herepei 1» Ji r Dicső szent mártoni egyí 400 — házközség i? i) 6 Medgyesi énekvezér 50 — í» > 50 — 7, Haranglábi ny. pap >1 V 8 Dicső - szent - mártoni egy150 41 Adóssága kamatai törlésére. házközség 9 Józsa Ferencz, küküllővári 50 — Jégkáraira tekintettel. körlelkész .. ... 10 Fazakas Sándor, sz-dá50 — Csekély fizetésére tekintettel. nyáni pap 11 Székely Sámuel, besenyői 80 Családját ért csapásokra tekintettel. pap 12 Szász József, küküllővári 30 __ Jóffkáraira tpJtintpt tftl tanitó . . . 13 Pataki Károly, csapói tanitó ; 25 - Családi körülmóiijeire tekintettel. I Összesen ... Í392 91
j
5
XIII. Szebeni egyházmegye.
1 | Oláh-ujfalusi körlelkész... I 150 — Rendszeresített segély. 2 Bolyavölgyi „ 200 — 3 Balázsfalvi Emke tanitó .. 50 — » 40 — 4 Alamori tanitó fi Ó-ujfalusi egyházközség. . ; 50 — Adóssága törlesztésére. 6 \ Horváth István, bürkösi pap | 40 — Csekély fizetése pótlására. | Összesen ... 530 — I
1 2! 3 4 5 6! 7
Visszatartandó. . !
|
j
27 frt visszatartandó j
XIV. Udvarhelyi egyházmegye.
Segesvári egyházközség... ! 650 Alsó-siméníalvi pap 120 Homoród-szt.-mártoni pap 80 156 Dobofalvi levita 20 Hodgyai tanitó Bözödi „ 30 Nagykun pap 40 1096 Átvitel ti
„
ú
'•
•••'
-
—
Rendszeresített segély. » n n
»
—
— —
—
—
n
n
--»
9
»
»»
|j f
145 [
co
Sí
Kérelmes egyházközség és egyházi hivatalnok neve
Nyert segélyösszeg frt [kr.;
A segély milyensége és czélja
Megjegyzések
Áthozatal ... 1096 — | 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
1 2 3 4
Bözödi nyűg. tanitó... ... 20! Fejéregyházi egyházközség [ 30 — Voldorfi egyházközség ... 50 — Bodor István, uj-székelyi pap 30 — Jakab József, mátisfalvi tanitó 9,0 Nagy Mózes, héjasfalvi tanitó •20 — Teleki Samu, m.-dályai „ 20 Vétzi Dénes, szolokmai „ 20 Sárpataki egyházközség ... 5" — A.-siménfalvi „ 50 — Rugonfalvi „ 50 — Összesen ... 1456 —
XV. Erdövidéki egyházmegye. Jancsó István, fülei tanitó Pálffi Elek, n.-ajtai „ Antal Albert, bölöni „ Gyenge András, miklósvári tanitó Összesen ...
XVI. Sepsi egyházmegye.
1 Hosszufalusi egyházközség 2 Köröspataki tanitó 3 Brassói hitoktató 4 Győrbiró Dániel, kökösi tanitó 5 Erősdi egyházközség 6 Nyéni „ 7 Brassói segédpap Összesen ...
i
R( ndsz. segély, papi fizetés javítására.
Jövőre 100-ra emel-
Fplfizpfcpse tiótlására
n
n
»
Iskola építésre Jégverés okozta káraira tekintettel. Templom és torony renoválására.
30 — Csekély fizetése pótlására. 50 30 30 140
„
«
„
•
63 80 200
i Rendszeresített segély.
Csekély fizetése pótlására 30 50 Adósság törlesztésre Templomépitéfi adósság törlésére 80 66 67 í Előlegezett segély megtérítésére 569 67 —
—
XVII. Orbai egyházmegye. í ... 150 — 1 Ozv. Benkő Gyuláné Összesen ...
Rendszeresített segély.
150 .
í
Visszatartandó.
i
i
I 10
146 Kérelmes egyházközség és egyházi hivatalnok neve
!
Nyert , segély- í frt
A segély milyensége és czélja
| Megjegyzések
|kr.
XVIII. Kezdi egyházmegye. Felső-torjai papnak Karatnai ny. „ Csíkszeredái kántor Gyergyó-szent-miklósi vallástanitó Gyergyó-szent-miklósi imaház bérére Maksai egyházközség Ikafalvi „ Kökösi Sándor, ikafalvi pap
100;40'-
Rendszeresített segély.
íoo; 20
i
50200' Templomépitésre. 50 Adósság törlésre. ! 50 - Csekély fizetése pótlására. 610-
Központi közig, költségek 2000 Képezdei gyak. iskolai tanitó 7oa'-l| Berde Sándor, theol. tanár 200—II Összesen ... 2900;—
O s
J
Segélyezett neve
ts)
fi
CO
S Z
Kiadott segélyösszeg frt
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X.
Vajdahunyadi egyházmegye Gyulafehérvári „ Enyedi „ Kolozsvári „ Kolozs-kalotai „ Szilágy-szolnoki „ Deési „ Széki N.-sajói „ Görgónyi
e s i b1 e s.
kr.
Segélyezett neve
N
au
S-,
o
— — — — — —
1041 1220 720 .— 1290 —
Kiadott ! segélyösszeg j frt
j
1033 50 30 — 685 50 365 695
•
XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX.
kr.
i .
Áthozatal .... ' 7129 50 egyházmegye ... i " 8 6 5 —
Marosi Küküllői Szebeni „ Udvarhelyi „ Erdővidéki B Sepsii „ Orbai ' „ Kezdi „ Központi közig, költségek
1392 91 530 1456 -r 140 — 569 G7 150 610 — 2900 —
7129 50 Összesen ... ü 15,743 08 Átvitel azaz, tizenötezerhétszáznegyvenhárom forint és nyolcz krajczár osztrák értékben.
147 2. sz. melléklet.
K i m u t a t á s
az 1892. évi
Baldácsy-alapitványi
segély kiosztásáról.
Rendelkezésre áll: 1892. évi segély 625 frt., felgyűlt időközi kamat 240 frt. Ebből rendszeresitve van 500 frt., rendszeresítendő 125 frt., ideiglenes segélykint osztandó ki 240 írta 11 2 i 0
:
Nyert segély összeg
A segélyezett neve .
•
Minő ezólra nyerte a segélyt Megjegyzés
frt kr
m;, % I. N-enyedi egyházm. 1 Csombordi tanítónak . 2 Molnár S. miriszlói tan. .
.
30 - Rendes segély, fizetése emelésére. ; 40 — Terhes családi körülménye okán.
II. K.-kalotai egyházm. 65 — Rendes segély, fizetése emelésére. liEgeresi tanítónak . . . 3 0 - | Csekély fizetésére tekintettel. 2Nagy János daróczi tanitó 30 — 3 Nagy Ferencz fejérdi 4 Kelemen Ferencz k.-kapusi t. 2 5 | - Jégverés okozta káraira tekintettel. j
III. Szilágy-szolnoki ehm.
1
1 [Kis Ferencz, vármezői kántor 20 — 1 Csekély jövedelmére tekintettel. 2 Bagosi Miklós, lecsméri tanitó 25 — " n » j! IV. Deési egyházmegye. 1 Alsó-töőki tanítónak . . 2 Bartha András, köblösi kántor 3 Móra Péter, némái tanitó . ||
50 - Rendes segély fizetése emelésére 20 — Vallás tanításért. 25 — Csekély fi/etése pótlására.
lövíre tanítsa t, pap
V. Széki egyházm.
1 Botházi levita Rendes segély fizetése emelésére. . . . . 65' „ „ 2 ;lfj. Török Kár. árpástói tanitó 2 0 - Csekély 3;Lakatos László, botházi „ 30 — 4 Baczai tanitó 60 — VI Görgényi egyházm. Úzdiszentpéteri tanitó VII.
Marosi
.
.
50—! Rendes segély •fizetéseemelésére. 1
egyházm.
1 ;Maros-szent-györgyi levita . 100 — Rendes segély fizetése emelésére. 2|Szováti tanitó . . . , 100 — VIII. Küküllöi egyházm. 1 Sövényfalvi tanitó 2 Szőkefalvi tanitó .
. .
. .
Összesen
. ; 30 . 50 .
: Rendes segély fizetése emelésére.
865 —
azaz, nyolctís&átihatvanöt frt.
0. é. 10*
148 3. számú melléklet.
A körlelkészség neve
KI
i
m
TJLaz erdélyi ev. ref, egyházkerületben Az ez idők szerinti körlelkész
neve
j Mely évtől szolgál ezen i állomáson ?
Körlelkészi fizetés frt
10 11 12 13 14 15 19 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35
kr.
Vajdahnnyadi ehm. Piskitelep Maros-Ilye. . - . . . ,
Juhász Izidor Zayzon Lajos
1888 1888
730 550
E n y e d i ehm. Torda-Túr Mezó'-Záh Detrehem . . . . . . . Maros-Ludas
Nagy Mózes Csiki József Baló Bálint Balogh Sándor
1893 1892 1889 1892
500 505 378 C42
25
Kiss Péter
1891
433
81
Borbély Sándor Versényi Miklós Újvári István Csák Emil
1892 1890 1887 1892
422 510 670 537
40 29 50 56
1892 1891 1891 1887 1886
524 586 742 512 566
901/. :-6 16 49 39
1887 1891 1890
008 445 446
62 66'/., 82
Menyhárt Elek I Balázs József
1890 1891
554 1002
27 31*
Kovács Ákos Pál Károly
1888 1892
617 800
78
Incze Lajos v Józsa Ferenez Péchy Árpád* Cseresznyés Ödön
1888 1892 1885 1889
682 483 809 715
61' 16 92 CO
Putnoki Lajos Benedek Pál
1887 1892
578 548
51 66
Balázs Imre Szász Károly
1887 1892
850 451
Nagy Károly * Zsigmond Károly
1893 1887
1044 600
Bitay Béla
1892
1000
Kolozs-kalotai ehm. Pata. , Szilágyszolnoki ehm. Ilosva . . . . . . . . Görcsön. . . . . . . . Ördögkut , Pelekeszi Deési ehm. Kidé . Szinye Kaczkó Esztény . . Őrdögkeresztur Széki ehm. Szamosujvár . . . . Pulyon Noszoly Nagy sajói ehm. Szász Bréte Besztercze Görgényi ehm. Tancs Toplicza Nagy-Ölyves Kükiillöi ehm. Erzsébetváros . . . . Küküllövár Medgyes Dicső Szt.-Márton . . . Szebeni ehm. Bolyavölgy Ó-Ujfalu . . . . . . UdYarhelyi ehm. Segesvár Eehér Nyikóvölgy* . Sepsi ehm. Brassó . . . . . . Hétfalu Kezdi ehm. Csíkszereda . . . ,
Hatházy Ferenez Kováes Gábor Kovács Árpád . || Pataky Gábor Irsay József Vásárhelyi Boldiz ár Vályi János Bedeházi János
72
te
80
149
t a t á s
fennálló köiielkcszségeltről. füvek száma az anya- és fiókegyházakban összesen ;
A körlelkészség mely községében van felekezeti iskola
M e g j e g y z é s e k
824 !l 180 i! Maros Ilyen*
•Jelenleg szünetel
391 427 \ M.-Záhon és Méhesen 180 jj Detrehemben * 8Ü2 ! Maros-Gezsén és Hadiéven
* Tanit a körlelkész
283
Patában *
* Tanit a körlelkész
485 644 240
Ilosván *
* Tanit a körlelkész
Ördögkuton * Pelekesziben
* Tanit a körlelkész
670
|| Csomafáján Szinyén * Galgon
191
365 326 487 738 390 359
| Ördögkereszturon, M.-Fodorházán, Kis-EsMillSn
|j Vizszilváson és Kis-Iklódon i| Pulyonb n, Szent-Egyeden és Szaván ; Noszolyban, Czegén és Göczön
Tanit a körlelkész Ördögkereszturon tanit a körlelkész
Pulyonban tanit a körlelkész Noszolyban tanit a körlelkész
448 643
Fellakon
756 439
Taneson
597 668 456 802
Boldogfalván Pócstelkén
* Ujabban Brassóba helyeztetett át
311 213
Mihályfalván
*Tanit a körlelkész
890 456
Sárpatakon
2800 556 435
Ebből 429 frt. 10 krt. a nyűg. pap élvez
A körlelkészi állomás csak a folyó é r ben fog betöltetni
* Anyaegyház:
Alsó-Siménfalva
* Nagyenyedre távozott.
150 4. számú melléklet.
A Kolozsvártt felállítandó theol. fakultás alapjára tett alapítványok, adományok és évjárulékok
kixxm.ta.téLsa. N é v
Név frt
6 7 8 9 10 11 12
|kr.
frt
kr
Áthozatal 50,743|4' Az 1892-ik évben tartott egyhkerületi közgyűlésig 24" Solnai Sándor 50 — tett alapítványok és ado- jj | 25j| Dr. Csiszér Miklós .. 50;— mányok összege ... ... |! 45,575 71 26 Gyergyószentmiklósi egyházközség .'. 50;— Azóta a d a k o z t a k : j 27j; Bitai Béla 50; — 1 Gr. Teleki Károly j 200 — 281 Csejdi István 50 Gr. Teleki Ádám i íoo!— 29|! Dobál Antal 100| — Gr. Teleki Mihály P 1001 - 30|; Köpeczi egyházközség ... 5o! Szászvárosi ref. ehközség i; 100 — 31|| Kovács Sándor 50Í — Br. Kemény Domokos ... j 27684 32, Lőrincz Gyula 50 Fogarasi egyházközség ... jj 500!— 33; Benke Ferencz 50 Orbai egyházmegye 100 34 Alsc-borsódi egyházmegyéKörösi István és Körösi ből gyűjtés 4l 50 Margit jj 30 — 35| Ktiküllői egyházmegyéből j Ballai ref egyházközség ... í 10 gyűjtés 42 40 3t)!i Nagy-enyedi egyházmegyéPókakereszturi ref. ehközs. •; 20 „Közművelődés* nyomda j ből gyűjtés ... .. , 1|4O járuléka j 5342 3 7 • Szász-zsombori egyházközGáspár Lajos ség gyűjtése 7 2 50 38 Baczai ehközség gyűjtése 6 Az egyetemes zsinat által 39 Deési eházmegyéből gyűjtés 120 11 elrendelt gyűjtés után: 40 Fogarasi egyházközségből Gr. Degenfeld József 200' gyűjtés ... .. 45 Kiss Áron | 100 — 41 Maros-ludasi eházközségből Id. Zeyk József ... gyűjtés 1 200 — Lelei egyházközség 200 — 42 Szászvárosi eházközségből Kolozsvári egyházközség j! 2000 — gyűjtés ... 32|7O Bodor Zsigmond 50 43! Kutyfalvi egyházközségből Kézdii egyházmegye papi gyűjtés 11J85 testülete 100 «! Marosi ehmegyéből gyűjtés 32:06 Ebergényi Mózes 2 5 - 45 Vajdahunyadi ehmegyéből Veér György 50!gyűjtés 29 70 Baktsi Gáspár 500 étiVásárhelyi Lőrincz 10 Csíkszeredái körlelkészség ! 250 — 47j Sz.-kocsárdi ehközs. gyűjtése j 11 Átvitel
"i, 50,74347
Átvitel
'1(51,687,30;
151
48j 49;! 50| !j íj
5til 52;S 531 54|!
Hi 56
íí
ii
57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73
Áthozatal ... !i 51,687 30 N.-teremi egyházközségből gyűjtés 10 Sz.-udvarhelyi egyházközségből gyűjtés , 54 30 Sz.-szolnoki egyházmegyéből gyűjtés '. 77 44 Menyői egyházközség 20 Molnár Miklós 10 Kézdii ehmegyéből gyűjtés 76 15 Felenyedi és gyéresi egy5 21 házközség gyűjtése Gyulafehérvári egyházmegyéből gyűjtés 34 20 Gömöri és alsó-borsódi egyházmegyéből gyűjtés ... 28 9 Irinyi egyházközség — 50 10 Andrási Kálmán 7 — 11 Török István 2 50 12 1 Győrfi Ede 13 Gönczi Lajos 20 16 Nagy Károly ... 14 93 Széki ehmegyéből gyűjtés Ilyefalvi egyházközség ... 15 N.-sajói és sz.-brétei egyházak gyűjtése .. 41 16 M.-nemegyei egyházközség gyűjtése ... 30 17 Zágoni egyháztagok 13 80 Nagy-szebeni egyházmegyé18 ből gyűjtés 20 19 19 Debreczeni egyházmegyéből gyűjtés 44 96 20 Mátyusi egyházközség ... 2 Ballai „ 10 21 F.-boldogfalvi eházközség gyűjtése 410 22 Arvátfalvi ehközség gyűjtése 23 Összesen ... 52,20241 24 25 Évjárulékok: 26 27 A fentjelzett időig a fel28 ajánlott évjárulékok tesz29 99 nek óvenkint összesen ... Átvitel
Áthozatal ... Ujabb ajánlatok: Magyar-nemegyei egyház 10 évig évi Köblös István 10 évig évi Jakab József „ „ „ Weintraub Farkas 10 évig évi ... _ Szentesi Áron évenkint Vadas Albert mig él „ Nagy György „ „ „ Kovács Árpád, mig kaezkói pap, évi Herepei Árpád 4 évig évi Sinkovics Bálint 4 évig évi Viski Pál, mig esperes, évi Nagy István évenkint ... Kémeri egyházközség 10 évig évi Szeéri egyházközség 4 évig évi ... Szász-czegői egyházközség 10 évig évi Léczfalvi egyházközség 10 évig évi Maksai egyházközség 3 évig évi Fekete András 5 évig évi Abrudbányai egyház évenkint ... Molnár Albert, abrudbányai pap, mig pap, évi Szász-brétei körlelkészség 5 évig évi Kémán György 5 évig évi Csanádi Béla, mig él „ Gyárfás László 20 évig „ Daszti Frigyes 10 „ „ Tekéi ehközség 5 „ „ Debreczeni Gyula 5 „ „ Nagy Mihály, mig él „ Menyhárd Elek 5 évig évi Átvitel ...
Sorszám
|
152 Összeg
Név
Áthozatal ... 30 Balázs József 10 évig évi 31 Bardóczi egyház évenkint 32 Zayzon Gábor, mig bardóczi pap, évi Átvitel . . .
1
frt kr.
33 50 34 35 50 36
283 35 Áthozatal ... Borsai László 7 évig évi 50 1 Kovács József 6 „ „ 5 Borbáth Pál, mig él „ 5 Tőkéá József 10 évig „ Összesen ... 294 85
277 35 5
Összeg
Név
CQ |j
kr.
fit
1
283 35
Az egyetemes Zsinat által elrendelt gyűjtés folytán, a kolozsvári theol. és debreczeni bölcs, fakultásra együttesen tett adományok, évjáradékok és alapítványok
kimutatása. Egyszersmindenkori adomány
Név
o
1
Zeyk Gábor Bögözi ev. ref. egyházközség 3 Küküllői egyházmegyéből gyűjtés ... 4 Enyedi „ 5 Enyedi egyházközségből „ 6 Dali István évenként 7 Marosi egyházmegyéből gyűjtés , 8 Vajdahunyadi „ „ ... 9 Sz.-ndvarhelyi egyházközségből gyűjtés 10 Kusalyi ev. ref. egyház 10 évig... 2
11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26
27
Erkedi
r
„••_.„
„
ÉvAla- i járadék pitvány összege összege Megjegyzés
frt kr.!frt kr 168 20 10 33 33 Q
— — —
119 6l!
10 40 2 — — — 32 — 55 — — — —
— — — — 11 — 84 — — — -
— — — — 5 — — —
— — — — — — —— 3— 1— 5—
frt
|kr.
—
— - — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 2— — — —— — 50 — 4 — — — 3 — — — 2— i—50 _ 50 2 _ — : —
Bogdándi ev. ref. „ „ ... Eézdii egyházmegyéből gyűjtés Dulló Károly 5 évig Gyulafehérvári egyházmegyéből gyűjtés Tokos Sándor esperes Benedeki egyház 10 évig Jakab Károly 20 évig Borbereki egyház 10 évig Vaiasdi „ Seres Atilla — Ferenczi István 10 évig — — Zalatnai egyház 10 évig 9 76 ; Kolumbán János _ — 1 5 Somkerék-Sajó-Udvarhely egyház ... Nagy-Sajó és szász-czegői egyházak 1- i—— Nagy-szebeni egyházmegyéből gyűjtés i u 85 Összesen . . . 467Í10 ! 321—
Takarékpénztári részvény
r
— — — !i" —— -
150
'••
j
Egyedül a debreczeni bölcs, fakultásra begyült: 1. Alapítvány 25 frt — kr. 2. Adomány (Bgyszersmindenkori) 161 frt 45 kr. 3. Évjáradék 47frt50 kr.
5. száma melléklet,
K i m u t a t á s
az igazgató tanáeshoz vizsgálatra és felülvizsgálatra beadott számadásokról.
1 GG
U CD
Az 1892. évi közgyűlés
Az alap neve
előtt
1 Dr. Gecse-alap 2 l)r. Mátyus-alap 3 Makfalvi iskola-alap
8 g 10 11 12 13 14
1! Ij 1891
1SZ o
1892
1890
1891 1892
íj —
n
1 1
e gr i
Nagy-enyedi Kolozsvári Maros-vásárhelyi Székely-udvarhelyi Zilahi Szászvárosi Sepsi-szent-györgyi
1890 1891
1891 — 92 1892
*•
18 Fogarasi
1891
á
z
1892 1891-92 n
189.
»
»
n
n n
1890 ||
1891
1891 - 9 2 n
1892
n
há a m
D) Eg-y 27 Marosi özv. árvái 38 Udvarhelyi közpénztár
TCO. o
1891 1
n
1892
le.
—
1892
1891 1890
19 Szászvárosi 20 Sepsi-szent-györgyi 21 Kézdi-vásárhelyi
22 Ilyefalvi 23 Deési 24 Kolozsvári 25 i Bukaresti 26|| Oralja-boldogfalvi
u
— — — — — —
„
15 Nagy-enyedi 16 Maros-vásárhelyi 17 Székely-udvarhelyi
— ——
—
1891
li
Is:.
— — — 1892
n
Székesi Ilyés alap Pataki-Ágotha-alap Filep Péter-alap Veres Ferenczné-alap
B)
i tványo
-A- l a p
Nincs beadva,;
alatt van
megvizsgáltató t
A)
4| ö| 6 7|j
óta
Vizsgálat
»
a
is.
— — _ — — — — — — —
— —
e gr -y é Is. —
—
154 -
5
3
o
Az 1892. svi közgyűlés
Az alap neve
előtt
(ta
megivzsgáltatott
02
Vizsgálat
Nincs beadva
alatt van
E) IKZözpoxrti 'fcsrezelée alatt álló alapolc29 30 31 32 33 34 35 36 37 38
Közpénztár akadémiai-alap Letétek Epitkezési-alap Conversio többlet Generális özvegy-árva-alap Belmissio-alap Romániai missio-alap Államsegély Erdélyi ref. köz-alap Emke segélyek
1891
1892
w
Jí
)) n
J)
»
D
1890 1891
n
1891 — 92
1892 n
_ .—.
— — — — — — — —
; i i
i | :
— — —
— — —
— — —
F) SzámadápSok épitfeezéselsről. . A hagymás-láposi iskola és tanitói-lak épités 40 A kis-dobai templomjavitási pénztár 1892 évi számadása 41 A tötöri templomjavitás költségeinek elszámolása. 39
...
—
—
—
—
—
—
—
Kolozsvártt, 1894. január 26. IDr. Sárlsáiiy Lajos, egyhker. számvevő.
155 6. számú melléklet.
A főtiszteletii egyházkerületi közgyűlés jóváhagyásától feltételezetten megerősített dijlevelek
j e g y z é k e |
Sori
VXVZi
1
Igazgató tanácsi szám
Az egyházközség és dijlevél megnevezése
1 2578-92.
2 2674—92. 3 2698—92. 4 2727—92 5 2772—92. 6 2815
92.
7 2827 - 92.
8 3019-92. 9 2864—92
10 3116
92.
11 3220 - 92.
12 3230
92
O.-ujfalusi körlelkészi állás megiiresedése s a fizetésnek 100 frt államsegély lyel való fölemelése okán kiállított körlelkészi dijlevél Zsoboki egyházközség kántor-tanitójának felemelt és készpénzre változtatott fizetéséről szóló dijlevele Medgyesi egyházközségünk körlellelkészséggó alakítása folytán a körlelkészi dijlevél (missio-segély) M.-vécsi ehk. újonnan kiállított papi s a fel. iskola megszűnte miatt kiállított kántori dijlevelei Brád-ribiczei ehk. papi és tanítói dijlevelei felemeltettek papi tanítói Lozsádi ehk. papjának fizetésemeléssel kiállított dijlevele Márkosfalvi és mátisfalvi egyházk. egyesítése folytán a nyűg. papi rendes papi és kántortanitói dijlevelek Makói ehk. törvényes formába öntött kántori dijlevele Sz.-paniti egynázk. újonnan kiállított díjlevele Sz -udvarhelyi papi állás betöltése miatt újra kiállított rendes papi dijlevél Deési ehk. első papjának nyugalmazása és segéd-pap beállítása folytán kiállított nyűg. papi j d i j l e v e l e k Kérői ehknek. a regale kárt. tőke kamatjával s a fapénz felemelésével módosult papi dijlevele
1
i
új Emelkedés I dijlevél összege frt kr. frt |kr
100 — i 548 66
i| 300 —
115
10 J — 809 92 ——
922 76
— —
229 07
250 1000 — — — 500 154 —
600 —
— 226 40 — 411 — - — 270 60
165 18
——
423 08 I
—
1000 780 900
38 25 384 98
Jegyzet
Sj Igazgató g j tanácsi jS | s z á m 13 3456-92JI
3716 — 92. 3729- 92! 16 3784—92. t7 3786—92 !l8
149- 93.
19
157- -93.
Í20
407- -93
I
J21 22
490
93.
687- -93.
23
736 - 93.
24 25
738- -93. 775- -93.
26
845-93.
Az egyházközség és dijlevél megnevezése
Emel- •!,..?•> J ; l e v e l kedés ^ ! "osszegej frt
M.-vásárhelyi ehk egyik tanitónője j: részére kiálllitott dijlevél j; Ajtoni ehk újonnan kiállított k. ta- || nitói dijlevele :J Bardoczi ehk k tanítói uj dijlevél jj N -petrii ehk. újból megállapított j! kántortanitói dijlevele ! N -kapusi ehk. újonnan kiállított j kántortanitói dijlevele Ny.-szentimrei ehk papi állásának jj betölthetése végett kiállított új papi i| dijlevél , Sz.-udvarhelyi ehk. kántortamtójá- jj nak helyesbítve kiállított dijlevele ... jj Vajda-szentiyáni ehknek a közmunka ij megváltásával módosult papi i; és tanítói dijlevele Gyalakuti ehknek a kepézési rendszer megváltoztatásával módosult kántortanitói dijlevele N -eresei pap halála folytán újjászervezett paptanitói állás dijlevele, melynek javadalma a részleges kepeváltással emelkedett Várhegyi 1. eh. felemelt kántortanitói dijlevél Csejdi ehk. felemelt papi dijlevele Felső-boldogasszonyfalvi ehk. a megejtett új becslés alapján kiállított papi dijlevele N.-enyedi ehk. a sárpataki alapítvány kamatainak folyóvá tétele s a j második papi állás megüresedése al- j kalmából módosult j
és másÓiik ^
di
JleveIe !
901- -93.
frt
krj
620
40 —
93-
216 09 277 41
250 61 20679;
44
423 27 500
46 20JH090 84 2 0 — j 409 83J 151
595 62 58 154
187 39! 433 82
109 95! 405
Komollói ehknek az állomás betölt- j hetese czéljából kiállított új papi dijlevele 154 S.-szentkirályi ehk. kántori dijlevele, ! 28 939- -93. mely az állomás körözése czéljából || lett megújitva 25 29 1025 93 Szászlónai ehknek a papi állás körözése czéljából kiállított új dijlevele, s a helyesebben kiállított k. tanítói i
27
kr.
1200! 48 1200 48 407 02 277 1397 47 29122!
Jegyzet
H57
!N
Ü
Igazgató tanácsi szám
30 1026—93. 31 1173-93. 32 1238
93.
33 1254—93. 34 1347- -93 35 1387- -93 36 1399- -93 37 1482- -93 38 1502- -93 39 1492- -93, 40 1516-93, 41 1650- 93, 42 1534- -93
43 1654- 93 1684—93 45
1727-93.
46 1852—93. 47
1977—93J
Az egyházközség és dijlevél megnevezése Felfalusi ehknek. részleges kepeváltás folytán kiallitott papi dijlevele ... M.-n.-zsombori ehk. papi állásának betölthetése czéljából kiállított új dijlevele Kidéi ehk. kántori dijlevele újra készités folytán Kajántói ehknek a megszavazott 100 frt államsegélylyel emelkedett papi dijlevele Ormány-girolti ehk. helyes alakban kiallitott papi dijlevele .. ,. A pókai ehk. zabkepe váltása folytán módosult papi és kántortanitói dijlevele Sz.-kövesdi ehk. beszolgáló lelkészi és levitái dijlevele Kökösi ehk. által a nyűg. pap életére érvénynyel megállapitott papi dijlevél Kercsedi ehk. nyűg. tanitói, illetve kántori és ideiglenes tanitói dijlevelei A galaczi paptanitói állás megszüntetése folytán szervezett tanitói állás dijlevele Damosi ehk felemelt kántortanitói dijlevele ... , Koronkai kántortanitó új dijlevele Brassói ehk körlelkészséggé alakítása folytán 1. a nyűg. papi 1 2. körlelkészi > dijlevelek 3 kántori s hitoktatói J Bogártelki ehk. felemelt kántortanitói dijlevele .. .. Márkodi ehk. felemelt kántortanitói dijlevele Érszentkirályi ehk. újonnan kiállított papi dijlevele Deésházi ehk. fizetés felemeléssel kiállított papi dijlevele , Galgói tanítói állás betölthetése czóljából újonnan kiállított dijlevél
Emel-
.y l e v e l ! összegei frt Ikr.l frt jkr.
100-
d
843 54 369 18 62- 37
100—1 419 89 16380 580 60
4 5 - 280 19 40 131 21
411 70 226 08 300 300 94 41 236 20 240 68 500 1040
133 35 135 91
450 313 311
08 85
473
108
365 369
40
Jegyzet
158
1;
Igazgató tanácsi s z á m
Kendi-lónai ehk. kántori és tanítói állomása megosztása folytán újólag ki! állított dijlevelek ... Válaszuti ehk. kántororgonistai és 2436- -93 | tanítói dijlevelei i újólag kiállítva a két állás megosztása folytán) M-vásárhelyi ehk. módosított 3 ele2467- 93! I mi iskolai tanitó dijlevelei egyenként 1 elemi iskolai tanítónői dijlevél Szováthai ehk. újonnan kiállított le2530- -93.J vita tan. dijlevele , Bábonyi ehk. új kántortanitói dij2740 -93. levele Fogarasi ehk. fizetés-felemelés foly2823- 93. tán újonnan kiállított 4-ik tanítói dijlevele Sztánai ehk. fizetés-felemelés foly2836-93. tán újonnan kiállított kántortanitói dijlevele Marosújvári ehk által újonnan rendszeresített kántori állás dijlevele ... Deési ehk. II. papjának elhalálozása folytán újra rendezett I és II. papi dijlevelek Görcsöni ehk iskolájának államo200—94; sítása folytán kiállított kántori dijlevél Papolczi ehk. újonnan kiállított papi 243- -94.1 j és énekvezéri úij levele ... 328- -94. A búzás-bocsárdi ehk. nyugalmazott és: működő kántortanitók helyesbített dijlevelei 506- -94. A felső sófalvi ev. ref. énekvezér újonnan kiállított dijlevele Gerendi lelkészi dijlevél 503- 94.
48 2326 49 50
s 51
i
| I
52 : ! 53
54
57 58
! I 59 I | 60
Az egyházközség és dijlevél megnevezése
Emel- ' kedés | ^
i; összege ! fit ikr. | frt ;kr.;
67 15;; kántori
93.1
I j,
3 8 0 50;! tanítói
8 6 14:1! 80 80 ! 80-
| Melyből 80
580 — Ijfrt mindenik500 —í| nél szállás l|
pénz
256 50 33 -
164 94i
40
440
64 40! 168 83 300 1464 36 1344 36 E tisztet az állami tanitó végzi 71 96'
917 08
449 38 110 —
246 74! 360 — 1 • 74Ü 856:75
159 T a n ü g y i
m e l l é k l e t e k .
osztályonkint felvétetett vizsgálatot tett
1. Nagy-Enyeden
felvétetett vizsgálatot [ tett
2. Kolozsvártt
felvétetett vizsgálatot tett
3. M.-Vásárhelytt
4. Sz -Udvarhelyit
5. Zilahon
Összesen
•1 59 62 42 52| 28 20 22 17 302 42 41 240 625 1 63 48 52 32 55 24 36 22 332 174 506 60 46 50[ 31 52 22 33 22 316
164 480
68 34 37 25 29 22 20 17 252
1 120 372
63 33 35 25 28 21 20 16 241 --
112 353
36 30 15 11 28
9 17 15 161
148 309
34 29 14 11 24
8 16 15 151
142 293
felvétetett vizsgálatot tett
38 30 34 25 37 21 26 16 227
felvétetett 7.S.-Sztgyörgyön yizsgálatot tett J
65 66 45 57 33 22 24 17 329 42 47 272 690
felvétetett vizsgálatot tett
felvétetett vizsgálatot] tett
6. Szászvároson
Összesen
h-i >
>
Az elemi isk.-ban
>
A theol. akadémia 4 osztályában
B
VIII.
i—i
U9S -9ZSS0
Intézet SZÍirint
II.
A gimnáziumban
A tanítóképző 4 osztályában ||
1 J
I. A tanulók összes száma.
1
35 30 32 24 32 21 21 16 211 -
108 335 — 102 313
63 34 35 22 23
8
14 8 207
1 i 130 337
52 30 31 19 20
7 13 8 180
110 290
58 52 42 37| 27 21 24 17 278
1
48 47 39| 35| 26 21 22 15 253
felvétetett 391 294 260 209 232 127 161 112 1786 42 vizsgálatot , tett 351 277 243 197 210 120 147 109 1654
278 .
253
952 2827 870 2607
160
II. Vallásra és anyanyelvre nézve volt a tanulók közt Anyanyelvre '•
1. Nagy-Enyeden ff) a theol akadémiában b) a főgimnáziumban c) a tanítóképzőben d) az elemi és gyak. isk Összesen 2. Kolozsvártt a) a főgimnáziumban b) az elemi iskolában Összesen 3. M.-Vásárhelytt o) a főgimnáziumban h) az elemi iskolában Összesen 4. Sz -Udvarhelytt a) a főgimnáziumban b) az elemi iskolában Összesen 5. Zilahon a) a főgimnáziumban b) az elemi iskolában Összesen 6 Szászvároson a) a főgimnáziumban b) az elemi iskolában Összesen 7. Sepsi-Szt.-Györgyön a) a gimnáziumban b\ az elemi iskolában Összesen Főösszeg
42 223 11 47 192 9 504 20 24b 20 145 4 388 24
1
21 1 11 1 32
129 8 7 5 91 13 9 19 220 21 16 24
l
3
1 4
54 14 40 14 94 28
Összesen
más nyelvű
német román
magyar
Összesen
izraelita
5 4 23 1 316 311 1 12 174, 173 6 "4" 0 0 490 484 4
132 62 194
42 302 47 272 663
42 42 8 12 302 285 2 15 47 46 1 26 22 15 8 272 230 5 37 53 60 32 23 20 66B 603
4 34 10
7 10 7 2 3 5 9 13 12
190 94 284
nézve
gör. keleti
gör. kath.
róm. kath
unitárius
ág. evang.
Intézet szerint
ev reform
Vallásra nézve
l 1
3 35 16
14 11 3 49 27
23 241 238 112 110 1 29j 353 348
2 2
1
1 151 144 141 140 8 292 284 6
5— 1 6
316 174 490
3 2 5
«. 112 353
1_ 1 2
151 141 292
211 5 17 211 189 2 20 3 11 102 87 1 14 — 102 8 28 313 276 3 34 313
1 27 15 48 21 180 104 13 62 1 1 180 16 5 25 10 110 78 2 30 110 1 43 20 73 31 290 182 15 92 1 290 1
200
7
200 "7
•4
29 —
4 29
4
9 253 249 2
2
| 253
4
9 253 259 2
2
| 553
11884 113 42 249 93 115 160[;2654 2426 33 194 1 2654
00
A gimn
o
tzí
agy-Enyede
SL
olozsvártt
i
w
w
zászvároson
r
tSJ
ilahon
cn
SS
elyen
gyön
O:
gP
•-<
Sf
Cf<3
p3
CD
t/J
B
CD
I—•-
i—i
174 00 00
100
cn
-3 00
CO
oo CO
o
00
to
to
(—*•
CO
h-k
co
CD
CO
Őstermelő
co
Iparos
h-»
Kereskedő és vállalkozó
CO
OS
CO * . •
CO
to
o
to
426
o»
-q t—*
CO
£
O5
CO
CO
1
to
00
00
O5 O
o
CD
165
CD
CO
to mO C
to l—L
1—1
00
o
1 -
Os tSl
Katona
Ot
1 1
to
OS
00
Más értelmiségtt, (pap, orvos, ügyvéd, tanár, tanitó, mérnök, iró, műrész
CO
OS
CO
Szolgálatból élő
Üt CO
1—»
CO
CJ>
co o to
a
Tisztviselő
109
,_,
co I 1
ff
Magánzó
&-
Összesen CT>
tSl •<
CO ce>"
162
a a a-^ j! Nagy-Enyeden Kolozsvártt Maros-Vásárhelyit Székely-Udvarhelytt Zilahon Szászvároson Sepsi-Szt Györgyön Összesen
15 38 28 16 15 11 18
42 57 58 28 33 34 35
H
179 112 87 78 110 71 139
30 50 22 7 21 23 17
141 287 776
170
9 25 22 5 12 18 11
égtelen
O
CD
27 34 24 17 20 23 33
102 178
302 316 241 151 211 180 253
1 6 6 4
50 40 37 40 25 4
97 55 35 60 54 25
326
sszesen
tűnő, v. jeles
Összesen
a f
]gy tárgyba elégtelen ét tárgyból elégtelen öbb tárgyb elégtelen
inden tárgy éles inden tárgy legalább jé
A gimnáziumban
Az elemi iskolában
1—4
égséges
m
IY. n) A rendes tantárgyak tanulásában tett előmenetel.
46 240 26 164 13 112 19 142 102 21 110 —
47 43 27 23 15
60
"
196 215
133 870
b) Az előmenetel százalékos kimutatása.
•r—a
Nagy-Enyeden Kolozsvártt M.-Vásárhelyit Sz -Udvarhelyit Zilahon Szászvároson S-Szt-Györgyön
4-95 i 12 03 1161 10-58 7-11 i
Összesen a) Az ország összes középiskoláiban . b) A hazai ev. ref. gimnáziumokban . c) Az államiakban
•r—S
13 18 24 18 15 6 1 1 18 7-11 13
91 03 06 54 64 88 83
"3
59-60 3544 36 09 51-65 52 13 39-44 5494
-1-3
9 93 2 •98 15 82 7 •91 9 13 9 13 4 63 3 •31 9 95 5 •68 12 •72 10 00 6 71 4 •34
8-52 17 35 4691 10 27
8 •94 10 •75 9 •95 11 •25 9 •47 12 •72 13 00
40-42 33-54 3102 42-21 52-93 227 —
20 24 33 28 24 3
1)
•>
-3
82 39 00 16 50 6
19 26 24 16 14 54
58 21 1 12 70 4;
ágtelen
3
,ünő, v. jeles
több rgyból
§3
gimnázium neve
két rgyból
A
Az elemi iskolában
El égtelen rgyból
Minden tárgyból
"3
19-15 1508 11-6 13-39 7-84 190 —
6 •16 10 •76 37-47 22 52 24 45 1528
7-1
19-8
515
105
43
6-8
—
80 56
19-8 47-7 18-3 5 5 1
10-9 10-5
69 3-7
7-1 6-8
—-
—
—
163
ttud. ||
Y. A rendkívüli tantárgyak közül tanultak eredmenynyel az év végéig. i §
55
2 65
32
—
7 —
38
— 36
—
—
Maros-Vásárhelytt.
11 —
5
56
25
13
Székely-Udvarhelytt
8 —
—
— 75
15
Kolozsvárit
17
Zilahon
—
Szászvároson
10
Sepsi- Szt-Györgyön
—
—
—
-
7 —
I
s
CD
M(K)ÍPÖU7PCPV
P3
i
N- gy-Enyeden
Q
M
Összesen
Gyorsirást
Zenét
Műéneket
Mintázást
Rendkivüli
Angol nyel
A gimnáziumban
Franczia nj
f-i
—— —— ——
i
172
81 110
98
69
14
—
—
90
24 -
44
25
—
—
103
55 _
61
15,
14
37
182 •
Összesen
j 53
1 184
406 126 27
37 -
836
í
15
16
Kolozsvárit
20
20
20
Maros-Vásárhelytt
17
17
17
3
Székely-Udvarhelytt
15
15
15
5
Zilahon
15
9
15
8
8
8
15
3
3
12
87
3
103
Összesen
106
2
12
j Ismétlő vizsgálatra iulasittatott a szóbeli alapján
14
8
10
18
1
1
5
5
13
1
2
1
8
13
1
1
4
11
15
5
1
8
2
9
11
29
51
92
•!
kevesebb időre
7
egy évre
összesen
16
Sepsi-Szt-Györgyön
egyszerűen
n
Nagy-Enyeden
Szászvároson
5
jelesen
Szóbelire bocsáttatott
főgimnáziumban
H
Javitó vizsgálatra utasittatott
A szóbelin érett
Az írásbelin Legalább elégségPS osztályzatot nyert minden dolgozatból
A
Vizsgálatra jelentkezett
VI. Az érettségi vizsgálat eredménye az 1893-ik évben.
1
2
fi
Megjegyzések
1 A 20 közt egy ismételte a vizsgálatot.
'
3
A szeptember hayi javitó vizsgálatra jelentkezett 10, javított 9.
165 VII. A tanári és tanítói személyzet.
10
— — --
4
2
—
— — —
—
—
—
—
— — —
4
—
—
—
— —
— — —
4
—
16
—
— —
— — —
—
—
1
15
— — —
— — —
7
112 5
rendes-tanár
helyet tes-tanár
5
1
1
4
— —
OQ
"3
Nagy-Enyeden
12 1
4
Kolozsvárit
8* —
6
1
16
—
9 2 1
4
2
18
— —
4 1
1
1
14
—
-
Zilahon
9 3 1*
2
1
16
Szászvároson
& 9 3 2
1
1
Sepsi-Szt-Györgyön
9 2 l6
2
Maros-Vásárhely tt Székely-Udvarhelytt
7
3
magán -tanár
17
ISI
m
to a> ÍJ <s jj>
i
Összesen
63 15 7 20
1
1
4
2
— 1
17
1
Idegen vallásuak tanitóinak száma: 5; a tanulók hozzájuk kijárnak.
2
Egy klasszika-filológiai rendes tanszék betöltés alatt áll.
3
Egy német-latin ny. s. irod. rendes tanszék betöltés alatt áll.
* Az idegen vallásuak vallástanitóinak száma: 4; bejárnak az intézetbe. 5
Az intézetbe bejáró vallástanitók száma: 6.
6
Az intézetbe bejáró vallástanitók száma: 4.
bejáró óraadó tanitó
rendes -tanitó 5
:o
c
ta o>
helyet tes-tanitó
bejáró , óraadó tanitó 2
11
rendes-tanár
CD
• rendkivüli tantárgyat tanitó
1
rendes tsmtárgyat tanitó, óraadó és tornatanitó
1
rendes -tanár helyett vallás-tanitó
Az intézet szerint
Az elemi iskolákban
Atheol. aka- A tanitóképzőben démiában
A gimnáziumban
12
£>-
í—*
OS
CŰ
—
1—1
külföldi
Sem oklevele, sem elismerése nincsen i—í
n em okleveles
to
(—^
oldeveles
W
05
endestarlárok közül A helyettesek közül
O3
00
Intézet szerint
1 h-*
i
A középisk törv. 29. §. alapján elismertetett
09
!
felekezeti
to
co
to
1
co
0
I O
CD-
CD
1
g-o
okleveles
1
okleveles
-
nem okleveles
kö
to
nem okleveles
E í? PT
Rend tárgyat
1 -
O5
B$< 2. E o~ "' BT
tO
go-
CDCD-
1
h-*
1
>
állami
vele
i—*
to
ts
sr
1 1
í
h-t
Nagy-Enyeden
tű
Kolozsvártt
1
Ül
to
•e-
1 M.-Vásárhelyit
1 Sz.-Udvarhelytt
1 to
CD
1 1
!
o
Zilahon
Szászvároson
S-Szt-Györgyön
Összesen
-a
O5
*—'
a>
(—»•
Ol
00
OS'
-a
Összesen
CD
•4
CD
IX. A tanulóknak nyújtott segélyek, jutalmak és ösztöndíjak 18973 évben. frt. 1. N a g y - E n y e d e n
kiadatott:
Alapítványokból és fejedelmi kegyeletből Czipóban A theologusok konviktusára (az egyházkerülettől 1000 frt.) Tanitókópezdei növendékek élelmezésére (egyhker. alapból) Gimnáziumi és elemi iskolai tanulók élelmezésére . . Kórházi ápolásra, hivat, szolgálatokért a tanulóknak, ünnepi követeknek, uszoda h a s z n á l a t á é r t . . . . . Jutalmak, pálya- és ösztöndíjak czímén, 12 drb arany és Összesen: 12 drb arany és Kolozsvárit
2431 2333 1960 1282 942 1438 1677 12,067
kiadatott:
Kegyes alapítványokból, pénzül és könyvekben . . . Adományokból 7 drb arany A kolozsvári egyházközségtől, árvái ösztöndíj czímen . Erdélyi kincstári ösztöndíjban és Rökk Szilárd-alapból Czipóban . Kegykosztban (52 úrnő áldozat-készségéből) . . . . Össesen: 7 drb arany 3. M a r o s - V á s á r h e l y t t
856 27 550 — 300 — 680 86 330 — 2743 99
kiadatott:
Családi alapítványokból . . . . . . Ösztöndíjban és pénzjutalomban . . . . Pályadíjakban és könyvjutalomban . . . Állami ösztöndíjakban Kegykosztban Egyetemen tanulóknak, segély czímén . . Összesen 4. S z é k e l y - U d v a r h e l y t t
422 918 132 300 674 549 2996
kiadatott:
Ösztöndíjak és segély czimén Pályadíjak czímén és jutalmakul, könyvben és pénzben 13 drb arany és Állami ösztöndíjakban Legátusi illetményből nyert segély Összesen 13 drb arany és
2180 191 360 500 ^232
168 kr.
frt 5. Z i l a h o n
kiadatott:
Alapítványokból, ösztöndíj czimén . . . . . . . . Kegykosztban A szeg ny tanulók segély-alapjából Egyesek adományából, pályadíjakra és jutalmul . . . Összesen 6. S z á s z v á r o s o n
1
894 400 56 96 1446
—
22 — 22
kiadatott:
Gr. Kuun Kocsárd kegy. alapítványából, segély czímén Szegény tanulók alapjából Kincstári ösztöndíjban Elemi iskolai ösztöndíjban Pályadíjakban . . . . . . . . . . . . . . . Összesen 7. Se p s i - S z e n t - G y ö r g y ön
460 20 178 96
eo; 93, 96 145 — 938 12
kiadatott:
Alapítványi ösztöndíjban, könyv- és pénzjutalomban, valamint állami ösztöndíjban . . . , Összesen
_ 69 J ) 10 "699 10
Kiadatott mind a hét kollégiumban összesen: 32 dtb arany és
24,123| 70
169
ICiixiu.ta.tasa az egyházkerületi gyámsegélyben részesített lelkészi özvegyeknek és árváknak az 1893-ik évben. 03
Gyámsegélyben részesítendő egyházmegyénkiiit
Segélyfrt
I kr.
I. Vajdahunyadi egyházmegye. Koncza Józsefné és árvái Dáné Istvánné Fábri Józsefné . Incze Jánosné . Elekes Kálmánné árvái .
.
. . . . Összesen
167 58
II. Gyulafehérvári egyházmegye. Takács Józsefné Nagy Károlyné é s á r v á j a . . . . . . . Összesen
. .
v
l1/ s
35 91
III. N a g y e n y e d i e g y h á z m e g y e . 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Barta Elekné Pál Józsefné . Gergelyfi Györgyné . Mihály Endrénó Benedek Keresztesné Téglás Istvánné Török Sándorné Fülöp Gézáné árvái Tóth Mózesné Zathureezki Károlyné Hegedűs Lajosné Kérelmes, Kovács Biri
1 1 1 1 1 1 1 2
7»
74
Összesen
. . 107, 251 37
IV. Kolozsvári egyházmegye. P ü s p ö k i Józsefné é s árvája C s ű r ö s Józsefné é s árvája . . . . . . . . Péterfi Józsefné é s árvája . . . . . . . . Lakatos Istvánné K é r e l m e s : I n c z e A n n a ( n é h a i Incze S á m u e l leánya) Baló Sándorné . Albert J á n o s n é Összesen
.
.
167 58
170 Segély-
(jyámsegélyben részesítendő egyházmegyónkint frt i kr.
V. Kolozskalotai egyházmegye. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Herczeg Sándorné Gilyén Jánosné Dómján Jánosné . Biró Sándorné Timár Lajosné árvái . , Bodola Dénesné á vái Bányai Lajosné és árvája Fazakas Andrásné . Benedek Sándorné Almási Laszlóné Pálfi Jánosné
.
.
.
.
. . . Összesen
is1/, 32; 19
VI. Szilágyi egyházmegye. 1 2 3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25
Aracs Andrásné Balázs Jánosné Biró Károlyné árvái Boros Lajosné árvái . . . . Boér Károlyné Dómján Sándorné árvái Faragó Józsefné és árvája Fogarasi Laszlóné és árvái Horváth Jánosné Juhász Mihályné és árvái f Kovács Károlyné árvái Költő Laszlóné Nagy Zsigmondné árvája Nagy Ferenczné Ozsvát Lajosné és árvái Parlagi Elekné Pataki Károlyné Rózsa Károlyné Surányi Gyuláné és árvái Somogyi Andrásné Szász Józsefné leánya Szilágyi Károlyné árvája Szűcs Györgynó Técsi Józsefné és árvái f Török Ferenczné árvája
.
.
Összesen
.
33
790 02
171
Gyámsegélyben részesítendő egyházmegyénkint
VII. Dézsi egyházmegye. 1 2 3 4
Tunyogi Elekné, Székely Mária . . . Márton Andrásné . . Mátyás Zsigmondné . . . . . . . Jónás Elekné Összesen
95 76
VIII. S z é k i e g y h á z m e g y e . 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13. 14 15 16
Nagy E l e k n é . . . Dohi Ferenczné, árvája: Károly Kovács Mihálynó Bakos Ferenczné Balázs Józsefné, buzai . , Balázs Józsefné, malomi és árvái f Kovács Zsigmond vak fia, Gábor . . . f More Albertné árvái . Nagy Elekné Salamon Györgyné f Técsi Károly nyomorék leánya, Kata . . Sándorházi Györgyné . . . . Köblös Istvánné és árvája Gulya Jánosné és árvája Szentes Istvánné f Miké Lajos fia: Sándor Összesen
.
j3
.
74
187.1 436907,
IX. Sajói egyházmegye. 1 2 3 4 5
Kovács Mihályné Nagy Sámuelné Kőpataki Gyuláné Albert Dánielné, árvái Varró Istvánné Összesen X. Görgényi egyházmegye.
1 2 3 4 5 6 7
Eéthi Mózesné Magyarosi Józseíné . Bitai Mátyásnó árvái Csiki Lászlórié Nagy Sándorné Szász Istvánné árvái Biró Ferenczné árvái
.
.
,
11970 | | 1 [j í |í 2 jj l jj i i| 2 |j 2
172
Gyámsegélyben részesítendő egyházmegyenkint
9 jj 10 I 11 i
Kertész Józsefné hüJye fia, Ferencz |: 1 Benkő Jánosnó ,, 1 Nemes Gyula árvája: Mimi . . . . . . . . 1 Szabó Józsefné í1/* Összesen . . 13 3
XI. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27
i
egyházmegye.
Agyagásy Lajosné . . Agyagási Péter né . Bodoni Józsefné Csombor Jánosné . . Horvát Ádámné . . Horvát Sándorné . . Imre Mihályné . . . Kis Károlyné . . . Kovács Áron fia, Béla Lőrinczi Jánosné . . Lorinczi Dénesné . . Elekes Györgyné és árvái Mihály Gergelyné és árvája Nemes Ferenczné . . . . Pap Zsigmondné . . . . Pető Györgyné Tordai Sándorné . . . . Vitus Józsefné . . . . . Sebestény Sándorné árvái Vályi Pálnó Ráduly Samuné Pap Elekné Kakasi Mihályné és árvája . Zajzon Gézáné Fábián Simonné és árvái t Bózsi Elekné árvái Nagy Györgyné
1 1 t 1 1 1 1 1 1 1 1 || 2
JV,
1 1 1 1 l 1 1 1 | l1/,
.
Összesen
XII. Knküllöi egyházmegye. 1 2 3 4 5 6 7
329.177 2
Nagy Sámuelné . Kulcsár Jánosné és árvája Eczken Sándorné Molnár Györgyné és árvája Sebestyén Andrásné Szilágyi Károlyné és árvái . BorosnyaíJSimonnó
.
.
.
. . • .
.
. J32
j| jj
i 1 jj 1V2 j] 1 . jj l 1 |j 1 . . j! 2 • Ü X
766 08
173
8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
I | | j | j!
Gyámsegélyben részesítendő cgyházmegyónkint
es
Orbán Józsefné Dali Istvánné Kis Sámuelné Tollas Gergelyné és árvája Benko György né Gecse Lászlóné és árvái f Dénes Sámuelné f Cseresznyés Györgynó Dali Johanna kérelmes f Ráduly Zsigmondné árvái:
1 1 1
i
Segélyösszeg
í
2 U
7* Összesen
20
478 80
XIII. N.-Szebeni egyházmegye. 1
2 3
Szigeti Istvánná és árvái
Sebestyén Józsefné Nagy Pálné Nagy Elekné . . . . . . . . . . Összesen XIV.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
1 2 3 4 5
1
1
4>/J| 107 73
Udvarhelyi egyházmegye.
Nemes Sámuelné Nagy Mózesné Baka Jánosné . .' Ilyés Uyésné Borbát Lajosné Németi Mihályné árvái . • Zágoni Mózesné és árvája Sándor Józsefné Balázs Gergelynó f Vékás József árvái Hegyi Elekné árvái Nagy Sándor né és árvája Tolvaly Zsigmondné árvái XV.
IV,
. . . . . .
400 997,
Összesen
Erdővidéki egyházmegye.
Péter Lajosné és árvája Szász Józsefné f Benedek József árvái: Sebestyén Károlyné Zajzon Mihályné és árvái
.
4 i
Összesen
97: 227 43
174
Gyamsegelyben részesítendő egyház XVI. Sepsi 1 2 3 4 5 6 7 9 10 11 12
egyházmegye.
Bíró Sándorné Albu Endréné Kese Pálné Ágoston Pálné és árvája Incze Györgyné Barta Antalné Jákó Mózesné f Sós József árvája Révai Lajosné árvái Demes Péterné árvái Csulak Zsigmondné Bartos Lászlóné árvái
'. . .
Összesen
[1 1 j1 lx,s 1 l 1 1 1 2 1
.
. .
i?.lj2 299 25
XVII. Orbai egyházmegye. 1 2 3 4 5 j 6
Zajzon Andrásné Görög Györgyné f Pál Sámuel árvája Finta Istvánné . f Vékás Lajos árvái Benkő Gyuíáné árvái ' .
Összesen
1 1 , . 1 1 3 2 . .1 9
215,46
XVIII. Kezdi egyházmegye. 1 j Vitályos Györgyné 2 I Kovács Károlyné és árvái 3 i Ferénczi Jánosné . . . 4 Boda Sámuelné 5 Zajzon Áronné
1 2 1 . 1
.
Összesen
. . |~5 || Tl9 70
Folyószám
175 1
Gyámsegélybf'n részesítendő egyházmegyérikint
.M
;
o
• frt
Segélyösszeg kr
XIX. Fogaraa. 1
1
Pánczél Zsigmondné Összesen
. .
1
2394
Összegezés. 1. V.-hunyadi egyházmegye 2. Gy.-Fehérvár 3. N.-Enyed 4. Kolozsvár
. . .
7
osztalék
1»/,
frt. kr. 167,58
., 35.91
1
10 /, »
251.87
„
167.58
7
5. Kolozs-Kalota
181/, »
323.19
6. Szilágy
33
„
790.02
4
„
7. Dézs 8. Szék 9. Sajó
18'/ 4 , 5
„
95.76 436.90 1 /, 119 70
10. Görgény
18»/« „
829,17*/,
11. Maros
32
„
766.08
12. Küküll5
20
„
478.80
13. Szeben 14. Udvarhely .m 15. Erd5vidék . 16. Sepsi 17. Orbai.
4*/, „ 16«/4 „ 9*/s 12
,
107.73 400.99»/, 227.43
„
299.25
,
215.46
18. Kezdi
5
„
119.70
19. Fogaras
1
„
23.94
8
Összesen 223 /4 oszt. = 5356.57 Va femnarad lévén az összes kiosztandó
1.87 '/a 5358.45
osztalék = 23 frt 94 kr. — Va osztalék = 11 frt 97 kr. — '/« osztalék = 5 frt. 98'/, kr.
