AZ ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET KOLOZSVÁRON NOVEMBER NAPJAIN TARTOTT RENDES KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE

AZ ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET KOLOZSVÁRON 1929. NOVEMBER 23—25 NAPJAIN TARTOTT

RENDES KÖZGYŰLÉSÉNEK

JEGYZŐKÖNYVE Az Erdélyi Református Egyházkerület 1542—30. III. számú hivatalos kiadványa.

BT

CLUJ-KOLOZSVÁR MINERVA IRODALMI ÉS NYOMDAI MŰINTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

1930.

103\)2Z

Első ülés 1929. november hó 23-án délelőtt 10. órakor Elnök : Ugrón István" ugykázkerületi főgondnok.

J e g y z ő : Vásárhelyi János » egyházkerületi főjeg-yző.

1. Délelőtt 10 órakor a református theologiai fakultás dísztermében felzendült a „Jövel Szentlélek Úristen" megragadó dallama. Végső hangjainál megjelent a szószéken főtiszteletíí Püspök aa és mélyen megindult lélekkel, áhítatos csendben emelte az öszszes közgyűlési tagok lelkét Istenhez. Az ima elhangzása után Ugrón István főgondnok, elnök aa a megjelent tagok szíves üdvözlése után Vásárhelyi János egyházkerületi főjegyzőt, Hegyi Péter aljegyző aa helyett, — míg helye betöltetik,.— Máthé Sándor kolozsi esperes aát a jegyzőkönyv vezetésére, dr. Szele Béla egyházkerületi világi főjegyző aát a felszólalásokra jelentkezők neveinek feljegyzésére felkérvén, az erdélyi református egyházkerület 1929 november 23-ára összehívott közgyűlését a következő nagyjelentőségű beszéddel nyitja meg: Üdvözlöm, szivem egész melegével üdvözlöm az erdélyi ref. Egyházkerület tagjait, kik ma ide összegyűltek az ország minden részéből, az idei rendes közgyűlésünk megtartására. Üdvözlöm továbbá a királyhágótnelléki egyházkerület nagyérdemű püspökét s a vele megjelent küldöttség tagjait, kiket a királyhágómelletti egyházkerület ide küldött, hogy résztvegyenek ezen a Bethlen Gábor dicső emlékét ünneplő közgyűlésünkön. Kérem fogadják szívből jövő, meleg testvéri üdvözletünket! Az Isten áldása legyen ezen ünneplésünkön s az Isten áldása legyen tanácskozásainkon! Az idei közgyűlésnek különös fontosságot kölcsönöz azon körülmény, hogy ezt az évet az evangélium szerint reformált Anya-

szentegyházunkra nézve fontos és messzekiható események s emlékünnepek örök időkre emlékezetessé teszik. A mint tudni méltóztatnak, ez év június havában ült össze először a romániai magyar ref. egyháznak törvényhozó zsinata és ennek rendkívüli nagy, történelmi fontosságát mindnyájan ösmerjük és érezzük. Ez a zsinat van hivatva egyházunkat új, törvényes alapokra állítani; egy új, a megváltozott viszonyoknak megfelelő alkotmányt készíteni; sok évszázados autonómiánkat megvédeni; egy egészen új, a körülményeknek megfelelő, mindent magába foglaló törvénykönyvet szerkeszteni. A júniusi első ülésszak csak a megalakulással és a nagy célok kitűzésével foglalkozott. A különböző bizottságok, az egyes törvényjavaslatok elkészítésére meg lettek yálasztva s ezek munkája s előterjesztése felett a jövő évi ülésszakban a zsinat véglegesen fog dönteni. így igazában a nagy, alkotó munka még hátra van, de az akadályok, melyek a nagy munkát hátráltathatták volna, el vannak hárítva s így remélhetjük, hogy Isten szent segedelmével a zsinat magas feladatát egyházunk javára meg is. fogja oldani tudni. Egy másik, nagy jelentőségteljes eseménye ezen évnek a szeptember havában Nagykárolyban lefolyt, a nagy bibliafordító Káról) Gáspár emlékéaek szentelt ünnepély volt, mely alkalommal ki lett mondva a „Károli Gáspár Irodalom Társaság'' megalapítása is, mely hivatva lesz a lecsatolt területeken az evangéliumi református tudományos egyházi és valláserkölcsi irodaimat mívelni és terjeszteni. A társaság megszervezésével, alapszabályai elkészítésével a református Írógárdának legderekabbjai lettek megbízva s így remélhető, hogy Isten segedelmével az újonnan megalakult Irodalmi Társaság még nagyjelentőségű, szerepet fog játszani s hozzá fog a maga részéről járulni a hitvallásosság ébrentartásához s fejlesztéséhez. Ügy a zsinat, mint a Károli-ünnepély a romániai két református egyházkerület lelki találkozója volt s őszinte örömmel láttak, hogy kezet fogva s vállvetve, szívben és lélekben összeforrva meg lett találva azon rendíthetetlen alap, melyen együtt fogunk dolgozhatni egyházunk érdekében, annak felvirágoztatására s fejlesztésére, úgyszintén isteni és emberi jogaink 'megvédésére. A harmadik, egyházkerületünkre nézve rendkívül fontos esemény ez évben, hogy pár nap előtt volt a 300-ik évfordulója dicső nagy református fejedelmünk, iktári Bethlen Gábor halála napjának. Igazgatótanácsunk kellő méltatásában azon soha el nem évülő,

messze kiható, nagy érdemeknek, melyeket a nagy fejedelem egyházunkkal szemben magának szerzett, elhatározta, hogy az idei közgyűlés fel fogja az alkalmat használni, hogy örökkétartö, soha el nem múló háláját, legmélyebb tiszteletét és hódolatteljes szeretetét; mellyel dicső emlékét az idők végtelenségéig őrizni fogja, kifejezésre juttassa. Azt hiszem, hogy nem szükséges, hogy Bethlen Gábornak életrajzát adjam. Mindnyájan ösmerjük életét, szereplését, ösmerjük cselekedeteit, uralkodását, ösmerjük kiváló nagy jellemét, fényes tehetségeit, bölcsességét, politikai éleslátását, ösmerjük buzgó hitvallásosságát, fennkölt nagy szellemét. Tudjuk mindnyájan, ki és mi volt ö nekünk és Anyaszentegyházunknak, ö az erdélyi református egyháznak nagy, talán legnagyobb fia volt; ő nagy történelmi alak volt nem csak Erdélyben és Magyarországon, de az egész protestáns világban; ő egy fontos európai tényezővé lett, mellyel az összes európai udvarok s hatalmasságok számoltak. ő első sorban a protestantizmus hithíí és áldozatkész,, vitéz előhareosa volt. ő nagy volt mint uralkodó, mint államfő, de épen oly nagy volt mint ember is, ő babérjait nem csak a harcmezön, csatákban, karddal és buzogánnyal kezében szerezte, ő ép oly nagy volt az egyház pártolásában, az oskolák alapításában^ a tudomány és művészetek ápolásában s a magyar kultúra terjesztésében. , Az ő nagyságát a XVTT. század összes protestáns udvarai elösmerték s kellőleg méltányolták; ő volt az első uralkodó, ki a magyarságot be üidta kapcsolni a XVII. század nagy, világraszóló eseményeibe. Az ő neve tisztelve volt egész Európában s szavának jól megérdemelt tekintélye volt az összes protestáns országokban. Az ő szereplése s uralkodása Erdély számára történeti irányt adott, politikájával egész Európa számolt. Az ő nagy szellemének Erdély határai igen szűkek voltak; tervei, uralkodásának kihatásai messze túl mentek e kis ország területén; de azért ő mégis szívvel, lélekkel mindig első sorban erdélyi, az erdélyi protestáns fejedelem^ volt; ez volt ő uralkodásának kezdetén s ez maradt hatalmának tetőpontján is. Egyik-modern biográfusa azt írta róla: „Bethlen Gábor nem volt az erdélyi lélek megteremtője, de az erdélyi lélek az az ö Erdélyében született meg." Én magam részéről meg mondanám: ,,hogy az csajcis az 5 Erdélyében születhetett meg s fejlődhetett ki." tgy neki köszönhetjük azt az „erdélyi lelket", mely legnagyobb kincsünk, melyhez szívünk egész melegével s lelkünk egész erejével

ragaszkodunk. Ez az „erdélyi lélek" volt gyönyörűségünk, büszkeségünk boldog napjainkban s most vigaszunk keserűségünkben s nyomorúságunkban. . • • Erdélynek boldog aranykora Bethlen Gábor idejében kezdődött s tartott az egész XVII. századon át protestáns fejedelmeink uralkodása alatt. Már a nagy Bocskai István idejében kezdett a protestánsok sorsa jobbra fordulni s neki köszönhető, hogy egy vallásunkra nézve sokkal kedvezőbb légkör alakulhatott ki. Ezt a megkezdett munkát azonban Bethlen Gábor fejezte be; ő alapította meg véglegesen Erdély protestáns jellegét, s az ő érdeme, hogy a XVII. század elejétől kezdve a protestantizmus mindig és állandólag oly hatalmi tényezővé lett Erdélyben, mellyel minden alakulatnak számolnia kellett s számolnia kell. Bethlen Gábor szívvel és lélekkel protestáns volt, határozott akarata és kivánata volt a protestantizmus döntő befolyását országában szilárd, rendithetetlen alapokra fektetni; de azért.ö még sem volt türelmetlen, elfogult s szűkkeblű a más vallásuakkal szemben. Fejedelmi esküjében megígérte, hogy a felekezeti szabadságot tisztelni fogja s ezen igéretét smindig, minden körülmény közt meg is tartotta, ő a más valláshoz tartozókat nem hogy nem üldözte, sőt inkább az arra méltókat elösmerésben s jutalomban is részesítette, kiváltságokat s szabadalmakat is adományozott nekik. Más felekezetek papjainak is mentesítette jószágaikat a közteherviseléstől s az érdemesebbeket nemességgel s jószágadományozással is kitüntette; igaz, hogy ezzel szemben az összes református papokat megnemesítette. ö az elsőséget mindenben a református egyház számára biztosítani akarta és a fejedelem jogait az idegen egyházakra is kiterjesztette s azokat gyakorolni kívánta; jogot formált a catholicus viearius kinevezéséhez s a megválasztott szász papokat is ő erősítette meg. Pozsonyban a Szent Márton-templomban felváltva tartatott református, lutheránus és catholicus istentiszteletet. A jezsuitákat visszahívta Kolozsvárra s a monostori templomot és zárdát nekik adományozta, sőt a nagyhírű Káldy Györgv jezsuita pap bibliafordítását is pártolta s anyagilag elősegítette, ő volt az első, ki a bibliafordítást román nyelvre elrendelte, mi azonban csak Kákóczi György fejedelemsége alatt lett befejezve. A kezdeményezés érdeme mindenesetre Bethlen Gábort illeti meg. Mindez mutatja, hogy ő nem csak bithű protestáns, de első sorban buzgó keresztyén volt s mások vallásos meggyőződését tisztelte s mindenkinek valláserkölcsi fejlődését előmozdítani kívánta.

Épen azért nem is meglepő véletlen, hogy midőn az idén halálának háromszázadik évfordulóját mindenütt ünneplik, hol magyar szó hangzik, hol magyar szív dobog, ezen ünneplésekben nemcsak a reformátusok veszik ki részüket. Ha végig nézzük az ünnepi szónokok hosszú névsorát a Királyhágón innen és túl, Kolozsvárt és Budapesten s a többi magyar kultúrcentrumokban, meglepetve állapíthatjuk ttneg, hogy ép akkora, vagy talán még nagyobb a más vallása — különösen catholicus szónokok száma, mint a reformátusoké. Mi ezt büszkeséggel s hálás elösmeróssel konstatáljuk. Ez mégis utolsó leheletéig megmaradt az, ami egész életében volt: nemes lelkű, tiszta erkölcsű fejedelem, egyházának hitbuzgó, áldozatkész szolgája, a magyar protestantizmus rendíthetetlen védbás tyája. És mi, a késő utókor gyermekei, adjunk hálát Istennek, ki öt egyházunk dicsőségére s boldogítására nekünk adta; kövessük,, gyenge erőinkhez képest, az ö magasztos példáját s bízzunk Istenben, amint azt a nagy fejedelem élte utolsó percéig tette s mondjuk vele: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk 1 Senki nincsen, bizonyára nincsen." Ércből öntött díszes művészi szobra a magyar fővárosban hirdeti az utókornak az ő nagyságát; de ö saját magának annál még sokkal díszesebb emléket emelt nagyszerű alkotásaiban, alapítványaiban, tetteiben s egész uralkodásában. Dicső nagy fejedelmünk, mi egy késő kornak mostoha sorsra jutott gyermekei, hálás szívvel mondunk neked köszönetet mindazért, amit egyházunkért és a magyarságért tettél; áldjuk emlékezetedet, mely áldott lesz örökké, míg a Kárpátok hófedett bércei ég felé nyúlnak s míg a Maros habjai mossák szülőfölded partjait. És most, miután Bethlen Gábor halhatatlan és soha el nem múló érdemeivel szemben az erdélyi ref. egyházkerület lerótta a hódolat, kegyelet, szeretet és hála adóját, melyre nézve különben még egy előterjesztést fogunk tenni, most az egyházkerület ez idei rendes közgyűlését megnyitottnak nyilvánítom. A közgyűlés a megnyitást lelkes helyesléssel és az elnök éltetésével veszi tudomásul. 2. Elnök aa bejelenti, hogy a közgyűlés a fennálló közhatóság! rendelkezések szerint a rendőrkvesturának bejelentetett, és az 37,755 számú iratával tudomásul is vette. A rendőrhatóság részéről a közgyűlésen senki sem jelent meg. Szolgál tudomásul.

3. Elnöklő főgondnok aa bejelenti, hogy az elnökséghez a közgyűlésről való elmaradásukat részint betegségükkel, részint más fontos akadályozó körülményeikkel kimentették: Dr. Viski László egyházkerület! főgondnok, dr. Muzsnai László, űr. Barabás Andor, dr. Bernády György, báró Wesselényi István, dr. Mucsi József, Jenéi Elek, Botz Soma, Sebesy János, dr. Kaizler György,. Orbán Balázs, Cseh Zoltán, Sófalvi Károly, dr. Bölöni Zoltán és Tookos Géza egyházkerületi képviselők. • - ' . Közgyűlésünk nevezett aainak igazolt távolmarar dását tudomásul veszi. 4. Elnök aa felhívásra lelkészi főjegyző olvassa a közgyűlési tagoknak az Igazgatótanács által összeállított névsorát a tagok számbavétele és a közgyűlés határozatképességének megállapítása "végett.

Az erdélyi református egyházkerület közgyűlésének tágjainak névsora: h Fgyházkerületi főtísztvíselők: Ugroii István egyházkerületi főgondnok, -Gróf Teleki Arctur egyházkerületi főgondnok, • Dr. Makkai Sándor püspök, egyházkerületi főgondnok, * Dr. Viski László egyházkerületi főgondnok, Gróf Bánffy Miklós egyházkerületi főgondnok. * Gróf Bethlen György egyhájskerületi főgondnok, • Vásárhelyi János lelkészi főjegyző, . . . , . ! Kádár Géza közügyigazgató. ..-••... Dr. -Szele Béla ehker. világi főjegyző, • Dr. Balogh Elek ehker. világi aljegyző,

•

Egyházkerületi tánácsbirák: ....

• < Szabó András tb. igazg.-tanár, Dr. Tusa Gábor ügyvéd, • ' - '""-. ' -' * Dr. GSflőzy Lajos theol. tanár, . . , T_ . , - Hegyi András lelkész. .-...-• * Vajda Ferenc lelkész, tb. esperes, Mester Mihály előadó-tanácsos, •'•"• Dr. Martonossy György ügyv., - ' •-"•- :.-•" .'Kendfeffy Lanos. Dr. Kristóf Györsy egyBÍemi tanár, T Régeni István lelkész. -',.•..:....-.• - • r-

-

- Tiszteletbeli

tagok:

v

* Zeyk Dániel fb. ehker. főgondnok, " • * J.-Ctirtis theologiai professzor Edinburg,"

A *-al jelöltek nem jelentek meg:

I

.••••....

. . .- _ .

" •'

'

* * * *

J. E. Flemming lelkész, a presbiteri világszövetség főtitkáraEdin^i-g, J. M, Webster lelkész, a skót szabad egyház főtitkára Edinburg, Sylvester W. Beach D. D. theol. tanár Princeton, Charles E, Schaeffer lelkész Philadelphia. II. Az egyházmegyék képviseletében: 1. Bekecsaljai egyházmegye: Kolozsváry József esperes, Dr. Dávid György főjegyző. Donáth László leik. ehker. képv. Mihály Jenő leik. ehker. képv,

Dr. Dózsa László főgondnok, Nagy Endre gondnok, Dr. Marton József ehk. képv, Szász József ehker. képv.,

2. Dési egyházmegye: Kovács László esperes, Dr. Bene Ferenc főgondnok, Dr. Mezey Mihály főjegyző, Almási Samu gondnok, Nagy József leik. ehk. képv., Id. Daday István ehker. képv. 3, Erdővidéki Kovács Sándor esperes, Molnár Imre főjegyző, Czell Ignác leik. ehker. képv., Nagy Elek leik. ehker. képv.,

egyházmegye: * Zathureczky Kálmán gondnok, Fábián László gondnok, Dr. Jeney István ehk. képv., Biró István ehker. képviselő.

4. Görgényi egyházmegye: Kiss Lajos esperes, Dr. Gr. Teleki Domokos főg., Széli Jakab főjegyző, * Körössy György gondnok, Keresztesi Gyula leik. ehk. k., Vertán Sándor ehk. képv;, Csekme Ferenc ehk. képv., Br. Kemény János ehk. képv. 5. Gyulafehérvári egyházmegye .Kovács Károly esperes, Dr. Eőry István főgondnok, Pataki Gyula főjegyző, Br. Bánffy Dániel gondnok, Sebestyén Ferenc leik. ehk. k., * Dr. Tokos Géza ehk. képv. 6. Hunyadi egyházmegye: Baczó Lajos esperes; Dr. Apáthy Árpád főgondnak, Kovács S^ándOr főjegyző, ' Brázovay Dezső gotíSnok, ^ Juhász Izidor leik, ehk. képv., * Dr. Muesi József éhkejp. képv., Szabó Zoltán leik. ehk. képv. * Bocz Soma ehker. képv. 7. Kalotaszegi egyházmegye: Bokor Márton esperes, Dr. Tolcsvay Lajos főgondnok,' Antal Géza főjegyző, Zsigmond Ákos gondnok. Daróczy Ferenc leik. ehk. k., Dr. Silay István ehk; képv.. Csűrös József leik. ehk. képv., * Dr. Nagy Lajos ehk. képv. 8. Kezdi egyházmegye: Volloncs Miklós esperes, Dr. Török Andor főgondnok, Imreh Lajos főjegyző,Bodó Albert gondnok, Div Jakó Dénes ehker. képv., Dr. Moiűár Dénes ehker. képv.

9. Kolozsvári egyházmegye:

1

Máthé Sándor esperes, Adorjáni István leik. főjegyző, Vásárhelyi Boldizsár ehk. képv. Dr. Imre Lajos ehk. képv., Muzsnai Miklós leik. ehk. k., 10. Küküllői Fejér Pál esperes, Dr. Ilyés Géza főjegyző, Dali Gyula leik. ehk. kepv., Bákosy Dezső ehker. képviselő,

Szász István főgondnok, Gaál Jenő gondnok, Kocsi Andor ehk. képv., Dr. Illés Gyula ehk. képv., Dr. Szász Ferenc ehk. képv. egyházmegye: Kispál László főgondnok, Barabás Béla gondnok, * Gr. Dégenfeld Kristóf ehk. k., Gr. Bethlen Ádám ehk. képv.

11. Marosi egyházmegye: Farkas Jenő esperes, ~ Kacsóh Lajos főjegyző, ' Biró András leik. ehk. képv., Boér Károly leik. ehk. képv., Jenéi Sándor leik. ehk. képv,

Ferencz Mihály Zsigmond fog., • * Gr. Tholdalagi Mihály főg., * Dr. Orbán Balázs ehk. képv., * Dr. Sárkány Miklós ehk. képv., Telegdi István ehk. képv.,

12. Nagyenyedi Biró Lajos esperes, Nagy Béla főjegyző, Jancsó Sándor leik. ehk. képv., Szécsi Ferenc leik. ehk. képv. Koncz Ferenc leik. ehk. képv.,

egyházmegye: Dr. Horváth Miklós főgondnok, * Gr. Tholdalagi László gondnok, * Dr. Jenéi Elek ehk. képy., Gr. Teleki Áaám ehk. képv., * Dr. Szátmáry Zoltán ehk. k.

13. Nagysajói egyházmegye: Dr. Muzsnai László esperes, Gyenge György főjegyző, Beregszászi György leik, ehk. k. :

•

.

* Gr. Bethlen Pál főgondnok. Fejérváry Károly gondnok. Dr. Benedek Aladár ehk. képv.

14. Nagyszebeni

Szotyori Lajos esperes, Farkas Károly főjegyző, Csiky József leik. ehk. képv.,

egyházmegye: Szalántzy Jenő főgondnok, Gr. Bethlen Bálint gondnok, . * Cseh Zoltán ehk. képv.

15. Orbai egyházmegye: Bajkó György esperes, Veress Károly főjegyző, Havadtői Sándor ehk. képv., Jancsó Lázár ehk. képv.,

'

*Deák Imre főgondnok. * Hollaky József ehk. képv., Hadnagy Károly ehk. képr.

16. Óromániai egyházmegye: Tőkés Ernő esperes, Nagy Sándor főjegyző,

Sándor József főgondnok,

17. Sepsi egyházmegye: Kiss Albert esperes, Tőkés József főjegyző, Bene István ehk. képv., Szász Béla ehk. képr.,

10

Kónya Kálmán főgondnok, Imecs Ernő gondnok. * Barabás Andor ehk. képv., Dr. Szele Béla ehk. képv.

.

18. Széki egyházmegye: Lőrincz János esperes, * Gr. Wass Béla főgondnok, Fekete Gerő főjegyző, Gr. Bethlen Béla gondnok, Imre József ehk. képv., Dr. Schilling János ehk. képv., * Sófalvy Károly ehk. képv., Br. Bánffy Dezső ehk. képv. 19. Szilágy szolnoki Kádár Géza esperes, Kovács Zsigmond főjegyző. Bartha Miklós ehk. képv., Kádár Imre ehk. képv., Bereczky József ehk. képv., 20 Udvarhelyi Nagy Lajos esperes, Péter Géza főjegyző, . Laár Ferenc ehk. képv., Szabados József ehk. képv., Kónya Kálmán ehk. képv.,

egyházmegye.* Dr. Kaizler György főgondnok, * Dr. Gazda Endre gondnok, * Dr. Bölöni Zoltán ehk. képv., * Kávássy Sándor ehk. képv., Gr. Dégenfeld Miksa ehk. képv.

egyházmegye: * Sebessy János főgondnok, Ugrón János gondnok, Fodor Boldizsár dr. ehk. képv., * Becsek Aladár ehk. képv., * Dr. Gönczy Gábor ehk. képv.

III. A theológíaí fakultás, tanítóképezde és kollégiumok képviseletében: 1. Kolozsvári theologiai fakultás részéről: Br. Kemény Pál főgondnok, Maksay Albert gazd. felügy, tan., Dr. Kovács András gondnok, Dr. Kecskeméthy István ehk. k. Dr. Tavaszy Sándor igazgató, 2. Nagyenyedi kollégium, és a vele kapcsolatos tanítóképezde részéről: Dr. Garda Kálmán főgondnok, Hegedűs Zsigmond ehk. kópv., Horváth Pál gondnok, * Elekes Viktor insp. professzor, Járai István gimn. igazgató, Bodrogi János ehk. képv., Dóczy Ferenc rektor-prof., 3. Kolozsvári kollégium részéről: Gr. Bethlen László főgondnok, Sándor Ferenc gazd. fel. tan., Dr. Tusa Gábor gondnok, Kovács Ferenc ehk. képv.. , Kovács Dezső igazgató, * Gönczy László ehk. képv. 4. Marosvásárhelyi * Dr. Bernády György főgondn, Nagy Endre igazgató, Szabó József gazd. felügyelő,

kollégium részéről: Trózner Lajos ehk. képv., * Gulyás Károly ehk. képv.

5. Székely udvarhelyi kollégium részéről: Dr. Gyárfás Pál főgondnok. Szabó Árpád gazd. felügyelő, * Dr. Jodál Gábor gondnok, • Haáz F. Rezső ehk. képv., V. Csathó Gabriella igazgatónő. Biró Sándor ehk. képv. , 6. Szászvárosi kollégium részéről; . ' Szöllösy János dr. gondnok, Orbán Lajos gazd. felügyelő. U

7. Zilahi kollégium részéről: Br. Wesselényi István fog, Z.»Kiss Ernő gondnok, Végh Samu igazgató,

Bécser János gazd. felügyelő, Nagy Sándor ehk. képv,, Kerekes Ernő ehk. képv.

8. Sepsiszentgyörgyi kollégium részéről: Kónya Kálmán főgondnok, Dr. Török Andor gondnok. Csutak Vilmos igazgató,

* Döme Bálint gazd. felügyelő, * Péter Mózes ehk. képv, * Felszegi István ehk. képv.

9. Kolozsvári leány főgimnázium részéről: Dr. Vékás Lajos gondnok, Husz Ödön ehk. képv., Székely János ehk. képv.,

Báthoriné Straub Jolán igazgatónő, Dr. Kántor Lajos ehk. képv.

IV. Tanítóképvíselök:

Lőrinczi Ferencz igazgató-tanító, Kolozsvár. Ferenczi Gábor igazgató-tanító, Nyárádszentbenedek, Máthé István igazgató-tanító, Nádasdarócz, ösa Sándor igazgató-tanító, Galambod.

Elnöklő főgondnok aa a névsorolvasás eredményeképen megállapítja, hogy a Házszabályok 8. §-ában megkívánt 50 tagnál többen jelentek meg s így a közgyűlés a Házszabályok 9. §-a alapján határozatképes. 5. Elnök aa indítványozza, hogy közgyűlésünk a magas Régenstanácshoz és őfelsége kormányához hódoló táviratokat küldjön: A lelkészi főjegyző aa bemutatja a következő táviratokat: A magas Régenstanácshoz: Erdélyi református egyházkerületünk közgyűlése nevében mély tisztelettel fejezzük ki hódolatunkat a felséges király és a magas régenstanács iránt. Közgyűlésünk kegyelettel emlékezik meg a magas régenstanács tiszteletreméltó tagjának haláláról és Isten áldását kívánja a régenstanács érdemes új tagjának megválasztása által a teljessé lett régenstanácsra, kérve egyházunk és intézményeink, templomaink és iskoláink gyámolítását és védelméf egyházunknak az ország érdekében végzett munkánk támogatását. Az erdélyi református egyházkerület nevében: Ugrón István, fOgondnok.

12

Dr. MaJcJcai Sándor, püspök.

Dr. Maniu Gyula miniszterelnök úrhoz: Erdélyi református egyházkerületi közgyűlésünk nevében tisztelettel üdvözöljük Excelenciádat és kormányát, bizalommal kérve a magas kormány védelmét és támogatását egyházunk és intézményeink, templomaink és iskoláink eredményes munkája érdekében: ,, Az erdélyi református egyházkerület nevében: Ugrón István, fögondnuk.

_

Dr. Makkai Sándor, püspök.

Közgyűlésünk a táviratok szövegét egyhangúlag elfogadván, azoknak román nyelven való elküldését határozatikig kimondja. tí. Egyházkerületi lelkészi főjegyző aa a következő beszéd kíséretében előterjeszti az alábbi határozati javaslatot Bethlen Gábor fejedelem emlékének megörökítésére: Midőn a Főtiszteletű és Méltóságos Egyházkerüeti Közgyűlés elé terjeszteni készülök azon javaslatot, mellyel kerületi közgyűlésünk kegyeletét kívánja kifejezésre juttatni, méltóztassanak megengedni, hogy az indokolásra semmiképpen sem szoruló javaslat előterjesztése alkalmával alázatos szívvel utaljak azokra az intelmekre, melyeket ez ünnepi alkalom különösképpen köt szivünkre. Anyaszentegyházunk, nagy reformátorunk, Kálvin János evangéliumi tanítása alapján távol áll attól, hogy inig e nagy alkalommal is a hiú emberistenítés, üres hős kultusz útjára tévedjen. Tilt és óv ettől -éppen maga a fejedelem, aki hónapokon át alázatos és bűnbánó töredeleminel készült a felséges Isten színe elé. Mi tudjuk és valljuk, hogy minden emberi élet példaadásán és munkáján keresztül az élő Isten szól hozzánk és nekünk Istentől rendelt feladatunk az, hogy kiválóképen figyeljünk azokra az útmutatásokra, melyeket Isten azoknak életén keresztül szól hozzánk, akiket gondviselő kegyei-iné az emberi nemzetségből magasra emelt, vagy épen az emberi nagyság és dicsőség ormára állított. Mi az, amire ma Bethlen Gábor emlékezete által minket Isten figyelmeztetni akar? Én úgy érzem, nogy e mai nap által Isten egy bátorító vigasztalást, egy komoly intelmet, drága útmutatást és megtartó tanácsot intéz á fejedelemre való emlékezés által. ; Bátorító vigasztalás. Miben áll ez! Népünk Bethlen Gábor születése, különösen gyermekkora és ifjúsága ideién a legfájdalmasabb pusztulás, nyomorúság kísértései között vívódik. Erkölcsi 13

lezüllés, pártoskodás, reménytelenség a lelkekben. A darabokra tört országban sehol egy erős kéz, mely összefogja a széteső erőket, sehol egy bölcs elme, aki utat mutasson. És Isten! Isten karjaira vesz egy vagyonából kifosztott apátián, anyátlan gyermeket, akitől születése, helyzete, tanultsága szerint senkisem várhat semmit, és e gyermekben olyan férfiút ad népének, aki államférfiui bölcsessége, hadvezéri bátorsága, erkölcsi komolysága és tisztasága által népét nemcsak átvezeti a halál szakadékain, de olyan anyagi és szellemi kincsekkel látja el, melyek századokon át erőssé változnak, íme a bátorító vigasztalás: Isten tud segíteni. Nemcsak Ítélet, de kegyelem is van a Keresztelő János szavában: Isten a kövekből is tud fiákat teremteni. Csüggeteg, fáradt, reménytelen szívünk hadd hallja meg e nap emlékezetén keresztül a Prófétai vígasztalást: Miért mondod Jákob -és miért szólsz Izrael: eltitkoltatott úgymond az én utam az Űrtól és az én ügyem elmúlt az ón Istenem elől! Nem tudod-e! nem hallottad-e, hogy az örökkévaló Isten, az Űr, ki teremtette a földnek határait, nem fárad és nem lankad meg! az ő bölcsességének nem mehet senki végére. A megfáradottnak erőt ád és akinek nincs ereje, erejét megsokasítja. Meglankadnak és megfáradnak a gyermekek és az ifjak elesvén, elesnek. De akik az Úrban biznak, azoknak erejük megújul és szárnyokkal magasságra repülnek, mint a saskeselyük, futnak és nem fáradnak el, járnak és nem lankadnak meg. Ez a bátorító vigasztalás, melyet Isten e nap által szól hozzánk. És a komoly intelem! Éppen ez: Egyre vigyázzunk, egyet mindenképpen őrizzünk meg, egyet soha semmiért oda ne adjunk, egyet mindennél a világon szentebbnek és drágábbnak tartsunk: a mi evangéliumi hitünket. íme az Isten elé készülő fejedelem! Amikor .számbaveszi mindazt, amiben része volt gazdag és dicsőséges életében, nem a hatalmát, nem a dicsőségét, nem a gazdagságát köszöni meg első sorban Istennek: hanem evangéliumi hitét. E hit vezette kétségbeesésen át, oltalmazta és bátorította, a hit avatta fel arra, hogy életét népe megtartásának szolgálatába állítsa. „Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni" — szól ma is, hozzánk is a komoly intelem. Hit nélkül, nincs erkölcsi megtisztulás, hit nélkül nincs önfeláldozás, hit nélkül nincs megújulás, hit nélkül nincs élet. Erdély bibliás fejedelme elhaló ajkán a szent vallomással: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk! Senki, bizonyára senki nincsen" — így int arra, hogy ha van valami, amit nagyon komolyan kell szivünkre vennünk, akkor az.a mi evangéliumi hitünk, az apostoli szó: Ne hagyjuk el a magunk .gyülekezetét, őrizzük meg a reménységnek vallását. És becsüljük egy14

mást, hogy magunkat felvidítsuk az atyafiui szeretetre és jóeselekedetre. így értjük meg a drága útmutatást, melyet Bethlen Gábor ad: Erőnket nem a világ hatalmaiban, hanem Isten dicsőségének a hit szent erőivel megszentelt kultúrában kell keresnünk. A 44 csatáiban küzdő fejedelem, aki Isten iránti hálaadással emlegeti, hogy tizenhat évi uralkodása által megmentette hazaföldje számára a békét, népe megtartásának igazi eszközéül mégsem a fegyvert, hanem az iskolát jelöli meg s fejedelmi gondoskodásával azt akarja biztosítani, hogy igazi lelki tanítókat adjon népének, akiket azért emel nemesi rangra, hogy egész nemzetét figyelmeztesse a prófétai szóra: „Becsüljétek meg azokat, akik szólják az Isten beszédét". Ez a fejedelmi útmutatás ma is számunkra. Erőnk, a lelkünk, amelyet hit szentel meg, műveltség ékesít, szolgálat dicsőit meg. Ez a lélek őriz meg s biztosítja számunkra új történelmi helyzetünkben elismertetésünket és megbecsültetésünket. E lélek mííhelyei iskoláink, munkásai a lelkipásztorok és tanítók. Megtartó tanács pedig, mely a fejedelem emlékén keresztül mindannyiunkhoz szól: kövessétek mindenki irányában a békességet és szeretetet. E tanács megszívlelését egész népére nézve különösen szivén hordozta a fejedelem. Tudjuk, feljegyezték historikusaink, hogy halála előtti időben a fejedelmet egy nagy gondolat: a magyar egységnek gondolata foglalkoztatta. Halála előtt egy hónappal, szeptember 14-én a váradi összejövetelen tárta fel az erdélyi és partiumi követek előtt azon gondolatát, mely szerint az volt a célja, hogy a katholikus és kálvinista magyarok között egy egyetemleges szövetséget hozzon létre a kölcsönös védelem céljából, úgy, hogy sem a katholikusok a kálvinistákat, sem a kálvinisták a katholikusokat ne engedjék vallásukban háborgatni, hanem az utolsó lehelletig kölcsönösen védjék egymást. — Ugy érzem, hogy ez az a megtartó tanács, mely háromszáz esztendő távolán átzúgó harangszóként zendül az egész magyarsághoz: Vigyázzatok. A vér nem yálhatik vizzé. Az ajándékokban különbségei vannak, de ugyanaz a lélek. Ha a különböző felekezetekre oszlott magyarságunk meg nem érti és meg nem fogadja ezt a tanácsot: bizony, mint oldott kéve szét hull nemzetünk, különösen meg kell ezt értenünk a két erősebb magyar egyháznak, hogy nekünk a lehetetlent is lehetővé kell tennünk, minden hitbeli elválászthatás felett is meg kell értenünk, hogy nekünk népünk elleni halálos vétek nélkül nem szabad egymás alkotásra emelt kezét lefognunk, de együttesen, kell meghajolnunk az igazság előtt: hit, remény és szeretet, e három, de legnagyobb a szeretet. Ez az összefoglaló szeretet tudja csak visz15

szarántani a nagy sír széléről népünket s méltóvá tenni hazánkban rendeltetése betöltésére. . Ezután beterjeszti a következő határozati javaslatot: Egyházkerületi közgyűlésünk, mély kegyelettel, Isten iránti hálaadással örökíti meg halála évének 3.00-as fordulója alkalmából a legnagyobb erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábornak századuk: homályán keresztül is egyre tündöklőbb fénnyel, útmutató világossággal átragyogó emlékezetét. Alázatosan, és boldogan teszünk vallást arról, hogy Isten kitüntető kegyelmét látjuk abban, hogy a mi református anyaszentegyházunkat méltóztatta arra, hogy magyar népünknek nehéz és válságos időben soraiból adjon férfiút, aki a halál szakadékain keresztül népét boldog és megújult élétútjára vezesse, századakra:. kiható áldásos intézményekkel gazdagítsa, bölcsességének intelmeivel és tanácsaival jövendő boldogulásának útját kijelölje. Vallást teszünk arról, hogy mélységesen érezzük, hogy Isten kegyelme nemcsak kitüntetés, hanem elkötelezés is számunkra avégre, hogy anyaszentegyházunk e legnagyobb fia életében Isten által nekünk adott ajándékokat, tanácsokat, szívünkbe fogadjuk és kövessük. Midőn azért egyházkerületi közgyűlésünk Bethlen Gábor fejedelem emlékezetét megörökíti, anyaszentegyházunk minden hívét elhívja és kötelezi ünnepi határozatával arra, hogy kiki Istentől rendelt munkakörében hordozója és betöltője legyen annak a szolgálatnak, követője annak az útnak, melyet a nagy fejedelem nemzetünk,. anyaszentegyházunk javára kijelölt. E feladat lélekszerinti szolga- -. latára kiválóképen elhívja és elkötelezi közgyűlésünk, egyházunk lelkipásztorait, tanárait és tanítóit, akiket a nagy fejedelem jóttevő szívének annyi adományával, gondoskodó szeretetének oly:.sok kitüntetésével elhalmozott, kifejezésre juttatván ez által áldott lelkének azon legbensőbb meggyőződését, hogy forrón szeretett népe megtartását, megújulását főként a lelkipásztorok és tanítók hűséges és önfeláldozó munkája által lehet csak biztosítani. Egyházkerületi közgyűlésünk helyesléssel veszi tudomásul, hogy -egyházkerületünk összes templomaiban és iskoláiban a nagy fejedelemről; Isten nevében megemlékeztek és alázatos könyörgésben esedezik a kegyelmes Isten színe előtt, hogy Isten lelke minden időben tegye mélfóvá anyaszentegyházunkat, anyaszentegyházunk elöljáróit és hiveit a Bethlen Gábor példaadása szerint yaló hűséges szolgálatra, népünk előhaladására, Isten országa építés sere,;M, %lő;Jften;dicsőségére. • : .,;._: ••••• • ; •;-.-;;' * Közgyűlés a határozati javaslatot^ felállva, .hall16

gatva meg, a javaslatot megindult lelkesedéssel emeli határozattá. 7. A királyhágómelléki egyházkerület küldöttsége nevében* főtiszteletű Sulyok István püspök aa a következő megragadó beszédben ad kifejezést a királyhágómelléki egyházkerület rokonérzésének, melyben egyesül az erdélyi egyházkerülettel: Nagy méltóságú Főgondnok, Egyházkerületi Elnök Úr! Méltóságos és Fötiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Az ó-szövetségi szentírás egyik nagy prófétájának közismert szavai: „A bölcsek fénylenek, mint az égnek fényessége' és akik sokakat az igazságra vezérelnek, miként a csillagok, örökkön és örökké fény lenek" (Dániel XII. 3.). A magyarság s a magyar protestantizmus horizontján, az örökké való Isten kegyelméből, sok fényes csillag ragyog, de ezek között mindig, az idő végtelenségéig, a legfényesebbek egyike Bethlen Gábor marad. Nekem úgy tetszik, mintha a nagy magyar költőnek, Arany János fenséges ódájának ezen sorai: „Nem hal meg az, aki milliókra költi Dús élete kincsét, ámbár napja múl; Hanem lerázván, ami benne földi, Egy éltető eszmévé finomul."

(„Széchenyi emlékezete.") igazabban aligha illenék másra, mint éppen Bethlen Gáborra. Amint az egymásra torlódó generációk térben és időben mindegyre messzebb távolodnak tőle a rávonatkozó megítélések emberi mértéke mindegyre, tisztább és igazabb lesz még ebben a mai szomorú korban is, melyben a legnagyobb értékeinknek átértékelése annyira elfogult és sötét, középkori motívumokból történik. Azt a férfiút, aki 300 esztendővel ezelőtt a tmagyar szellem és gondolat zászlóvivője volt, akinek emelkedett gondolkodása és tényei Európa nyugatát a felekezeti béke és vallási egyen jogosultság terén legalább is másfél századdal meg'elözték, bármilyen szemszögből kritizálják és bármennyire analizálják egyéniségét, jellemét, mindig azon a magas piedesztálon marad, melyre a mélységes tisztelet és a nagy érdemekért kijáró hála emelte. Be ha őszinték akarunk lenni, el kell ismernünk, Jiogy voltak és lehetnek korok és nemzedékek, mikor "és akiknek tekintete * A királyliágómelléki egyházkerület üüldöttsége főt. Sulyok István püspök, Csernák Béla ehkei. főjegyző, dr. Thury Kálmán ehker. főügyész és Debreczeni Istráíi ehker. tanácsbiró aaiből állott.'

17

előtt sötét ködök takarják el a történelmi múlt nagy alakjait éppen úgy, mint ahogyan olykor-olykor felhő fogja el az örök hegyeknek égbenyúló havas csúcsait. De az idő folyamán jönnek pillanatok, mikor a sűrű köd felszakad s tiszta aranyos napsugár ömlik el a magaslatokon és a látó szem és az ítélő szinte megbűvölten szegeződik és merül el a káprázatos fényességbe. Ilyen pillanat jelenlegi történeti adottságunk is, amely szinte dinamikus erővel ragad és kényszerít bennünket erőgyűjtés és jobb jövendő kiformálása végett Bethlen Gábor emlékéhez. Mi, a Királyhágómellékröl, hálásak vagyunk a mélyen tisz telt Közgyűlés Elnökségének, hogy bennünket erre a közgyűlésre meghívni méltóztatott. Bethlen Gábort elsősorban a történeti Erdély mondhatja ugyan magáénak, jogot formál azonban hozzá minden magyar, különösebben jogot formálunk mi, a Királyhágátnellékén élő kálvinisták, akik egyháztörténetünknek első évszázadát az erdélyi nagy fejedelmek védő szárnyai alatt éltük át és akik közvetlenül is éreztük a nagy sziveknek nemes indulatát, melyet Keresztes József krónikás lelkész emlékkönyvének lapjain eképpen jegyzett fel: „Nagyváradon is tudós papokkal, szép tipográfiával, kollégiummal, annak híres professzoraival, másokat felülhaladó eklézsia lett, holott egynéhányszor sinódusok, vagy papi gyűlések tartattak. Aztán pedig a református erdélyi fejedelmek, kivált Bocskay István, Bethlen Gábor és I. Rákóczy György alatt, maguk is sokszor itt lakván, annak táplálói, a fejedelmi asszonyok pedig szoptatós dajkái lévén, oly virágzó állapotra kapott, hogy az országban igen kevés vala párja." Csak kötelességet teljesítünk tehát akkor, midőn nagybecsű engedelmükkel, az önök szivéből felcsapó szent tűz lángjához hozzáadjuk a magunk csekély fénysávját, hogy Bethlen Gábor alakját ebben az ünnepélyes órában a soha el nem múló hála és tisztelet vi rágaival ékesítsük, mert egy a tragédiás sorsunk, egy a hitünk és egy a reménységünk, kezet kézbe téve,'szent testvéri egyetértés és érzésben közösen munkáljuk a boldogabb.jövendőt, amelynek bizonysága ott van a nagy fejedelem halálra hervadt ajkairól felhangzott azon szavakban: „Ha Isten velünk, ugyan ki lehet ellenünk?!" . ;; Közgyűlésünk meleg szeretettel és hálával fogadja a testvérkerület ünnepi köszönetét, 8. Elnöklő főgondnok aa bemutatja a közgyűlésnek az igazgatótanács által 10886—1929. III. sz. alatt összeállított tárgysorozatot. Javasolja annak a tárgyalás rendjének alapjául való elfogadását

m

azzal a változtatással, hogy a 26 szám alá felvett 10,881—29. Ilt. számú tárgy, a középiskolai ének és tornatanítók tanári címének és jellegének megadása tárgyában, vétessék le a napirendről, helyette iktattassék be a tárgysorozatba ugyané szám alá a 9648—29. II. számú előterjesztés: a hunyadi egyházmegyei közgyűlés felebbezése a 3727—29. sz. igazgatótanácsi határozat ellen. Kerületi közgyűlésünk a bemutatott tárgysorozatot az elnök aa által ajánlott módosítással elfogadja a tárgyalás rendjének alapjául. 9. Az igazgatótanács 10375—1929. szálm alatt jelenti, hogy az egyházmegyéknél és kollégiumoknál az egyházíkerületi közgyűlési tagsággal járó tisztségekben következő változások történtek múlt közgyűlésünk óta: a) Az erdövidéki egyházmegyében Benedek .Elek helyett egyházkerületi világi képviselő lett Biró István. b) A hunyadi egyházmegye esperesévé Baczó Lajos, lelkészi egyházkerületi képviselővé Szabó Zoltán lupényi lelkész aa választatott meg. c) A kalotaszegi egyházmegyében fögondnokká dr. Tolcsvay Lajos, gondnokká Sigmond Ákos, egyházkérületi világi képviselővé dr. Nagy Lajos aai; d) a kolozsvári egyházmegye gondnokává Gaál Jenő, egyházkerületi világi képviselőjévé dr. Szász Ferenc aai; e) a marosi egyházmegye lelkészi egyházkerületi képviselőjévé Jenéi Sándor; e) a nagyenyedi egyházmegye világi egyházkerületi képviselőjévé dr. Szathmáry Zoltán; g) a nagysajói egyházmegye gondnokává Fejérváry Károly aa ' h) a szilágyszolnoki egyházmegye lelkészi képviselőjéül Bereczky József aa; • i) az udvarhelyi egyházmegye esperesévé Nagy Lajos, főjegyzőjévé Péter Géza, egyházkerületi lelkészi képviselőiül Szabados József és Kónya Kálmán aai választattak meg. j) A kolozsvári kollégiumnál fögondnokká dr. gr. Bethlen László, gondnokká dr. Tusa Gábor, egyházkerületi tanárképviselöül Gönczy László választattak meg. k) A marosvásárhelyi kollégiumnál egyházkerületi tenárképvi-f selöül Gulyás Károly aa; l) a székelyudvarhelyi kollégium részéről Váróné Csató Gabriella igazgatónő kerületi közgyűlési tagsága elismertetett, r

löi:

' m) a leányfögimnázium részéről Báthory Józsefné igazgatónő tagsága elismertetett, gazdasági felügyelővé Székely János tanár,egyházkerületi tanárképviselöül Húsz Ödön tb. igazgató aa választatott meg; n) a szászvárosi kollégium gazdasági felügyelője Orbán Lajos aa hivatalból lett tagja egyházkerületi közgyűlésünknek. o) Egyházkerületi tanítóképviselőül megválasztatott ösz Sándor galambodi tanító aa. Üres mandátumok: az egyházkerületi lelkészi aljegyzői, az orbai egyházmegyei gondnoki, a nagyenyedi tanítóképzőintézeti igazgatói, a marosvásárhelyi kollégiumi gondnoki, a leány főgimnáziumi főgondnoki mandátumok. Közgyűlésünk a jelentést tudomásul veszi, a megválasztott tisztviselőket szívesen üdvözli és őket jelzett minőségükben az egyházkerületi közgyűlés tagjainak sorába véglegesen beiktatja. \ 9. Elnök aa javaslatot tesz a Házszabályok 10. §-a a) pontja értelmében kiküldendő bizottságokra nézve. Közgyűlésünk elnök aa javaslatának elfogadásával a következő bizottságokat küldi ki: A) Jelen közgyűlés tartamára: 1. Kérelmek, sérelmi panaszok megvizsgálására Kovács László esperes elnöklete alatt Kerekes Ernő és-dr. Gyenge György aait. 2. Indítványok, vélemények előterjesztésre Kádár Géza generális direktor elnöklete alatt dr. Vékás Lajos és Dóczy Ferenc aait. 3. A szavazatszedö bizottságba Kiss Lajos esperes aa elnöklete alatt Bokor Márton, Nagy Lajos esperesek, Székely János, Sándor Ferenc tanárok, Lőrinczy Ferenc és Ferenczy Gábor tanító aait. B) A jövő közgyűlésen való jelentéstételre: Az igazgatótanács közigazgatási és vagyonügyi jelentésének megvizsgálására: Volloncs Miklós esperes elnöklete alatt Fejér Pál, Máthé Sándor, Szotyori Lajos esperesek, Nagy Sándor tanár,, dr. Martonossy György és Ősz Sándor aait. A tanügyi jelentés megvizsgálására: Dr. Gönczy Lajos elnöklete alatt Nagy Endre, Dóczy Ferenc, Hegedűs Zsigmond, Báthoryné Straub Jolán, Ferenczy Gábor és Ősz Sándor aait. 20

A testvérkerületek jegyzőkönyveinek átvizsgálására: Maksay Albert elnöklete alatt Baczó Lajos esperes és Székely János aait. Felkéretnek az A) 1., 2., 3. alatti bizottságok, hogy megbizatásukban eljárva, jelentésüket az elnökséghez adják be. 10. Az igazgatótanács 10885 sz. a. mély fájdalommal jelenti, hogy gróf Bánffy György őnagyméltósága, egyházkerületünk harminc éven át volt nagybúzgóságu fögondnöka, örökös tiszteletbeli fögondnok aa életének 86-ik évében anyaszentegyházunk nagy veszteségére folyó hó 15-én" hajnalban elhunyt. Temetése folyó hó 18-án történt a Farkasrutcai templomban naffv részvét mellett a tiszteletadás minden jelével. Egyházkerületünk mély megindultsággal veszi a szomorú hirt, a bölcs vezérnek, példaadó hű református nagy. férfiúnak áldott emlékét jelen jegyzőkönyvében megörökíti. 11. Az Igazgatótanács 10378—1929. sz. alatt jelenti, hogy a lemondott Bethlen Balázs gróf igazgatótanácsos helyébe rendes igazgatótanácsosul behivatott dr. Bene Ferenc póttag, a lemondott gróf Wass Béla igazgatótanácsos helyébe behivatott dr. Garda Kálmán póttag. B. e. Fejes Áron igazgatótanácsos helyébe behivatott rendes tagul Csutak Yilmos póttag aa. Hegyi Péter lelkész póttag aa elhunyt. • Egyházkerületi közgyűlésünk a tett "intézkedések jóváhagyó tudomásulvétele után elrendeli 2 világi, 1 lelkészi és 1 tanári pótigazgatótanácsos választását a ciklus hátralevő idejére. Elnök aa a szavazást e célból d. u. fél 3—4 óráig tűzi ki. 12. Az igazgatótanács 10992. szám alatt kéri, hogy a közgyűlési tanácskozási, szabályrendelet 10. §-ának b) pontja értelmében rendelje el a Főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés a választást az igazgatótanács ügykezelését vizsgáló bizottságba a következő közgyűlésig szóló hatállyal egy elnök, és két bizottsági tag személyére vonatkozólag. Egyházkerületi közgyűlésünk az előterjesztés értelmében határoz, Elnök aa a szavazás idejét ma d. u. fél 3—4 óráig tűzi ki. 13. Az igazgatótanács 1Ö884—1929. szám alatt jelenti, hogy b. 21

e. Hegyi Péter halálával megüresedett az egyházkerületi lelkészi aljegyzői hely. Üres a Bethlen-kollégium elöljáróságában egy világi,'a kolozsvári kollégium elöljáróságában egy lelkészi és két világi, a marosvásárhelyi kollégium elöljáróságában egy lelkészi tagsági hely. Egyházkerületi közgyűlésünk a jelentést tudomá sul véve elrendeli a ciklus hátralevő részére az egyházkerületi lelkészi aljegyzői, a Bethlen-kollégium elöljáróságába egy világi, a kolozsvári kollégium elöljáróságába egy lelkészi és két világi, a mar.osvásárhelyi kollégium elöljáróságába egy lelkészi tag választását, elnök aa e célra a szavazást ma d. u. fél 3—4 óráig tűzi ki. 14. Olvastatik az Igazgatótanács 10952—1929. számú előterjesztése, melyben jelenti, hogy az egyházkerületi pénztár állandó számadása és vagyonvizsgáló bizottságának megbízása 1929. de cember hó 31-én lejár és kéri a következő három évi ciklusra az állandó vagyon- és számadásvizsgáló bizottságba egy elnöknek, egy alelnöknek és tíz tagnak megválasztását elrendelni.

. , .

Egyházkerületi közgyűlésünk a bejelentést tudomásul veszi, elrendeli az egyházkerületi pénztár állandó számadás- és-vagyon vizsgáló bizottságba egy elnök, egy alelnöknek és tiz tagnak a választását. Elnök aa a választást folyó hó 23-án délután fél 3—4 órára tűzi ki. . . .

15. Olvastatik az igazgatótanács 10863—1929. VI. számú előterjesztése, melyben a Nyugdíjvégrehajtóbizottság jelenti, hogy Hegyi Péter nyugdijvégrehajtóbizottsági lelkészi rendes tag elhalálozásával, rendes tagnak Kiss Lajos esperes, póttag hivatott he sígy megüresedett egy lelkészi póttagsági hely, melynek betöltésére vonatkozólag Végrehajtóbizottság kéri a választás elrendelését. Egyházkerületi közgyűlésünk a nyugdíjvégrehajtóbizottságban megüresedett egy lelkészi póttag. ság betöltésére vonatkozó jelentést tudomásul veszi, a választást egy lelkészi póttagnak a nyugdijvégrebizottságba leendő megválasztásra elrendeli és elnök aa a választást ma d. u.fél 3—4 óráig tűzi ki. 16. Az Igazgatótanács 9697—1929. II. sz. a, jelenti, hogy a leg22

főbb bíróság tagjainak mandátuma lejárt, kéri a Fötiszteletű közgyűlést, hogy a legfőbb bíróság tagjaira egy évre illetve a jövő közgyűlésig szóló érvénnyel a választást elrendelni méltóztassék. Egyházkerületi közgyűlésünk az Igazgatótanács előterjesztése értelmében a legfőbb bíróság tagsági helyire (6 rendes és 8 póttagsági helyre) a választást elrendeli s annak foganatosítása végett elnök aa a szavazást ma. délután fél 3—4 óráig tűzi ki. 17. Az Igazgatótanács 9698—1929. I I I . szám alatt jelenti, hogy Hegyi Péter tanácsbiró elhalálozásával megüresedett egy lelkészi tanácsbirói hely. Kéri a választás elrendelését. Egyházkerületi közgyűlésünk elrendeli a ciklus hátralevő idejére a választási egy lelkészi tanácsbirósági helyre. Elnök aa a szavazás megejtésére az időt ma d. u. fél 3—4 órára tűzi ki. 18. Az Igazgatótanács 9917—1929. II. szám alatt jelenti, hogy dr. Viski, László egyházkerületi ügyész ezen állásáról lemondott, miután egyházkerületi fögondnokká választatott. Igazgatótanács kéri a Fötiszteletű és méltóságos egyházkerületi közgyűlést, hogy a megüresedett ügyészi állásra a választást rendelje el a ciklus hátralevő idejére. Egyházkerületi közgyűlésünk az egyhazkerületi ügyészi állásra a választást elrendeli a ciklus hátralévő idejére. Elnök aa a szavazás megejtésére az időt ma d. u. fél 3—4 óráig tűzi ki. 19. Az Igazgatótanács 9230—1929. I I I . szám alatt jelenti, hogy a gróf Bánffy Miklós aának egyházkerületi fögondnokká választása folytán megüresedett leányfőgimnáziumi főgondnoki tisztre az elöljáróság igazgatótanácsunk felhívására megejtette a jelölést, melynek eredményeképen megválasztásra ajánlja: I. helyen: dr. Vékás Lajos. II. helyen: dr. Szőllösy János és III. helyen: br Kemény János aait. , • Amennyiben dr. Vékás Lajos aa fögondnokká választatnék, a megürülendő gondnoki székre a következőkben ejtette meg a jelölést: • • - ' l I. helyen: dr. Szőllösy János, II. helyen: dr. Dániel Elemér és III. helyen: Kócsy Andor aait. 23

Egyben kéri, hogy amennyiben a gondnokká választás folytán előljárósági .világi tagsági hely ürülne meg, a ciklus hátralevő részére ennek betöltést is rendelje el a Fötiszteletű egyházkerületi közgyűlés. Egyházkerületi közgyűlésünk a jelöléseket tudomásul veszi és a főgondnoki állásra dr. Vékás Lajos, dr. Szöllősy János és br. Kemény János aai között a választást elrendeli, elnök aa a szavazást ma d. u. V2 3—4 órára tűzi ki. Amennyiben e választás eredményeképen a gondnoki tiszt megürülne, e tisztre dr. Szöllősy János, dr. Dániel Elemér és Kocsi Andor aai között a választást elrendeli, a szavazás idejéül holnap d. e. 8—9 órát tűzi ki. \ Ez esetben és ugyanerre az időre elrendeli a választást egy világi előljárósági tagsági helyre is. 20. Olvastatik az igazgatótanácsnak 10315—1929. III. sz. előterjesztése, melyben jelenti, hogy dr. Szöllősy János a szászvárosi kollégium gondnoka 1929. december 1-i hatállyal e tisztjéről lemondott. Az elöljáróság a lemondást gondnok aa érdemeinek megörökítése mellett elfogadta és tb. gondnokává választotta. Igazgatótanácsunk 9766. sz. rendelete alapján az elöljáróság a gondnoki tisztre megejtette a hármas jelölést, melynek alapján első helyen v megválasztásra ajánlja dr. Martoflossy György aát, II. helyen Szász Sándor, III. helyen Brázovay Dezső aait. Egyházkerületi közgyűlésünk az előterjesztés alapján megerősíti dr. Szöllősy János aának tb. gondnokká választását s a gondnoki tisztre a választást dr. Martonossy György, Szász Sándor és Brázovay Dezső aai között elrendeli. Elnök aa a választást idejéül má d. u.' V23—4 órát tűzi ki. . 21. Olvastatik az Igazgatótanácsnak 10.321—1929. III. sz. előterjesztése, melyben jelenti, hogy a marösvásárhelyi "kollégium elöljárósága Igazgatótanácsunknak 8823—1929. sz. rendeletére megejtette a dr. Göldner Károly aa lemondása folytán megürült gondnoki tisztre a jelölést, melynek eredményeképen I. helyen dr. Agyagási Károly, II. helyen dr. Ferenc Mihály Zsigmond, III. helyen gr. Toldalági József aait jelöli. 24

Egyházkerületi közgyíí lésünk a jelölést tudomásul veszi s a marosvásárhelyi kollégiumi gondnoki tisztre a választást dr. Agyagási Károly, dr. Ferencz Mihály Zsigmond, gr. Toldalagi József aai között elrendeli. Elnök aa a szavazás idejét ma cl. u.-^3—4 óráig tűzi ki. 22. Dr. Illés Gyula előadótanácsos bemutatja az Igazgatótanácsnak 1928. november 1-töl 1929. november' l-ig terjedő időről szóló jelentését, mely nyomtatásban november 12-én minden közgyűlési tagnak megküldetett. Kéri előadó, tekintse a főtiszteletű közgyűlés felolvasottnak s jelentéstételre adja ki a múlt évi egyházkerületi közgyűlés 9. sz. határozatának b) 1., 2. pontjai alatt kiküldött bizottságoknak. Egyházkerületi közgyűlésünk a jelentést felolvasottnak tekinti s a jelentést kiadja a közigazgatási és vagyonügyi, illetőleg a tanügyi jelentés megvizsgálására kiküldött bizottságoknak azzal, hogy jelentésüket a hétfőn tartandó ülésre beterjeszteni sziveskedjenek. 23. Olvastatik az Igazgatótanács 10.684—1929. V. szám alatt néhai Nagy Károly püspök emlékének megörökítése tárgyában kelt jelentése, mely szerint az Igazgatótanács az egyházkerületi közgyűlés ide vonatkozó határozata értelmében elkészíttette b. e. Nagy Karoly püspök síremlékét. Ebből az alkalomból folyó hó 24-én délután 3 órakor a köztemetőben emlékünnepély fog tartatni, melynek programmját az Igazgatótanács a. következőkben állapította meg: 1. Gyülekezeti ének. 244. ének. 1. verse. „Te benned bízunk eleitől fogva." 2. Előfohász, bibliaolvasás. 3. Emlékbeszéd tartja: Maksay Albert theológiai tanár. 4. Áldás. 5. Gyülekezeti ének. 247. ének 1. verse. „Adjatok hálát az Istennek." A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi s az emlékünnepélyt a jelzett programm szerint november hó 24-én d. u. 3 órára kitűzi, felkérvén a közgyűlés tagjait, hogy az ünnepélyen testületileg jelenjenek meg. Az emlékünnepélyre történő felvonulásra a gyülekezés vasárnap délután fél 3 órakor az Igazgatótanács helyiségében lesz. 2§

24. Elnöklő főgondnok aa nyilt ülésben közhírré teszi, hogy az egyházkerületi bíróság ma délután V£4 órakor a theológiai fakultás tanácstermében az időszaki tanács megválasztása végett teljes ülést' tart. Szolgál tudomásul. 25. Fötiszteletű Püspök aa a tárgysorozat rendjén felolvassa a jelen jegyzőkönyv mellett teljes szövegében olvasható jelentését. Egyházkerületi közgyűlésünk teljes bizalommal, a szívből jövő elragadtatás meg ítnegujúló elismerésével hallgatta meg Püspök aa jelentését, melyben bölcs tisztánlátással rajzolta meg egyházkerületünk elmúlt évének eseményeit, tanulságait és mutatta fel a reánk váró feladatok öntudatos betöltésének módját. A. jelentés elhangzása után közgyűlésünk meleg, lelkes helyesléssel fejezte ki háláját., szeretetét, elismerését, főtiszt. Püspök aairánt. Sándor József méltatván ezekután a püspöki jelentést, emelkedett szavakban tolmácsolja a közgyűlés tagjainak,, az egész egyházkerületnek Püspök aával szemben érzett bizalmát s biztosítja Püspök aát arról, hogy munkájában bizton számíthat a közgyűlés minden tagjának odaadó részvételére, javasolja a jelentés teljes tartalmában való tudomásul vételét. -

.

Közgyűlésünk az indítványt megmegújuló- lelkes éljenzéssel elfogadván, a jelentést elismeréssel, tudomásul veszi és javaslatait egyhangúlag határozattá emeli.

Elnöklő főgondnok aa tekintettel az idő előrehaladottságára az ülést bezárja és folytatását ma délután 4 órára tűzi ki. Szolgál tudomásul. Ugrón István

ehker. főgondnok, elnök.

26

, Vásárhelyi János

ehker. lelkészi főjegyző, jegyző.

Második ülés 1929. november 23-án délután 4 órakor. E l n ö k : Ugrón István ehker. főgondnok.

Jegyző : Máthé Sándor ehker. lelkészi aljegyző.

Ugrón István főgondnok elnök aa d. u. 4 órakor az ülést megnyitván, elrendeli az I. ülés jegyzőkönyvének felolvasását. ...... :

Közgyűlésünk a jkvet hitelesíti.

26. Igazgatótanács 10.904—1929. szám alatt jelenti, hogy a két skót testvéregyház folyó évi október hó 3-án és 4-én Eidenburgbban történt ünnepélyes egyesülése alkalmából egyházkerületünk képviseletében kiküldte dr. Darkó Ákos igazgatótanácsi előadót, ...= A két legnagyobb skót református egyház majdnem 100 éves különállás és az újabb időkben történt hosszas tárgyalások és érett megfontolás után elhatározta az uniót, miután azok az okok, amelyek az Egyesült Skót szabad egyház kiválására vezettek megszűntek. Ezzel az unióval a skót nép legnagyobb része ismét egy egyház kebelében egyesült. Az unió a királyi család, az ország vezetőinek és népének impozáns részvétele mellett történt. Tizenkétezer ember hallgatta végig az ez alkalomra átalakított kiállítási csarnokban •az ünnepi közgyűlés beszédeit és az egész ország hetekig ennek az eseménynek hatása alatt állott. A két egyház vezetőit, mikor az uniót elhatározták, az a, meggondolás irányította, hogy céljaik és eszközeik közösek lévén, eredményesebb munkát tudnak végezni, ha egy egyház keretein belül dolgoznak. Belső problémájuk az egyházon kívül álló nagyszámú keresztyén megnyerése intenzív szervezéssel és belmissziói munkával, külső feladatuk, hogy minél több pogányhoz elvigyék az evangéliumot. E feladatokat hangsúlyozták a közgyűlés tagjai, míg a Nagy-

britanniából, -a gyarmatokból, Amerikából és Európából megjelent számos küldöttség szónoka a skót egyházak egyesülésének tényét, mint keresztyénség világunió felé irányuló mozgalom egy mozzanatát üdvözölte és méltatta. Egyházunk kiküldötte hálánkat tolmácsolta azokért a jó szolgálatokért, amelyeket a skót testvéregyházak küldöttei tettek akkor, mikor saját anyaegyházunktól való elszakadásuk idején felkerestek, ismertette azoknak a lelkésztestvéreinknek egyházunkban végzett munkáját, akik skót theológiákon tanultak, és méltatta azt a szolgálatot, amelyet a skótok azáltal teljesítenek, hogy idegen országok területén élve és dolgozva azok szokásait, nyelvét és mentalitását megismerve közvetítetek a különböző népek és egyházak között. Az új moderátor, mikor háláját fejezte ki a testvéregyházak kiküldötteinek eljövetelőkért, kijelentette, hogy a keresztyén catholicitás eme megnyilvánulása őket is arra figyelmezteti, hogy nem elég kedvenc mottójukat követni: „Megnyerni Skóciát a Krisztusnak." Ez nem elég, a cél legyen: Megnyerni az egész világot a Krisztusnak. Igazgatótanácsunk kéri a jelentés szives tudomásulvételét, egyúttal tekintettel arra, hogy a skót unió után, amely a skót testvéregyházak életének messzire kiható nagy fontosságú eseménye, első izben ül össze, egyházkerületi közgyűlésünk javasolja, hogy ebből az alkalomból a következő üdvözlő irat intéztessék a skót egyhához: „Az erdélyi református egyházkerület közgyűlése folyó évi november hó 23-ikán rendes évi közgyűlésére összegyűlve meghallgatta kiküldöttjének jelentését, aki egyházunkat az Unió gyűlésen képviselte^ Edinburghban. Egyházkerületi közgyűlésünk örömmel üdvözli az ismét egyesült Skót egyházat és őszinte örömével ad kifejezést afelett, hogy a hosszas elszakadást sikerült meggyógyítani és hogy az egyesülés ténye olyan általános öröm, megnyugvás és emelkedett érzések és oly nagy tömegek lelkes részvétele mellett mehetett végbe. Imádkozunk Istenhez, hogy mindazok a nagy tervek, amelyek az Uniógyűlésen testet öltöttek, megvalósuljanak teljes egészükben, hogy a skót egyháznak minél több lelket sikerüljön megnyerni otthon és minél több testvérünkhöz elvinni az evangéliumot. Virágozzon és prosperáljon a skót egyház hosszasan Tsten országának hűséges szolgálatában." A közgyűlés az előterjesztés értelmében határoz. 28

27, Vásárhelyi János ehker. főjegyző aa az új liturgia tárgyában a következő előterjesztést teszi: Egyházkerületi közgyűlésünk 1921, július 2—5. napjain tartott ülésezése alkalmával 74. sz. alatt a következő határozatot hozta: „Egyházkerületi Közgyűlés az Igazgatótanácsot megbízza az Ágendáskönyv kiadása iránti intézkedések megtételével. Az Ágendáskönyv szerkesztésénél a konventi liturgia tartandó szem előtt, s nagy súly fektetendő a kötött alkatrészek megállapítására és kötelezővé tételére." Ezen alapvető közgyűlési határozat meghozatalára az a körülmény nyújtott alkalmat, hogy az Igazgatótanács 3486—1921. szám alatt jelentette, hogy az 1865. évi közzsinat határozatából kiadott Vadas-Nagy Péter féle Agenda teljesen elfogyott s még antikváriumban sem található. Különben is ez az agenda ma már sok tekintetben elavult és hézagos, úgy, hogy feltétlenül szükséges egy új Ágendáskönyv kiadása. Közgyűlésünk e jelentés alapján hozta meg, fennti határozatát. Az Ágendáskönyv szerkesztésére egy bizottság küldetett ki, melynek tagjai voltak néhai Nagy Károly püspök, dr. Makkai Sándor és dr. Imre Lajos aai. 1922. évi február 26-án közgyűlésünk újabb határozatot hozott az Ágendáskönyv ügyében, mely szerint: „A bizottságot fölhatalmazza az Ágendásköayv teljes és végleges kiadására alkalmas alakban való elkészíté_séxe a reformok tekintetében az egyetemes konvent által elfogadott anyag felhasználásával és mértékéig." 1921. november 17-iki ülésében Igazgatótanácsunk intézkedik az iránt, hogy a bizottság részére figyelembe vétel céljiából a külföldi ref. egyházak hivatalos ágendái, a klasszikus magyar ágendák beszereztessenek. 1926. dec. 16-án az időközben elhalálozott Nagy Károly püspök helyett Igazgatótanács a liturgiaügyi bizottság megújításáról gondoskodott és a bizottságot újra szervezte. A bizottság elnökéül dr. Makkai Sándor püspök aát, dr. Gönczy Lajos, dr. Imre Lajos és Vásárhelyi János aait kérte fel. E bizottságnak utasításba adta, hogy munkálatával a következő évig egyházkerületi közgyűlésre készüljen el. Tudomásul vette dr. Makkai Sándor püspök aának azt a felvilágosítását, hogy az Ágendáskönyv kiadása azért késik, mivel bevárja a bizottság a magyar konvent által kiadandó Ágendáskönyv megjelenését, hogy a liturgiái részek a mi Ágendáskönyvünkben annak alapján legyenek beállíthatók, az egység biztosítása végett. Az így újra szervezett bizottság munkáját a közgyűlés és igazgatótanácsi határozatokban lefektetett elvek szerint el is végezte. A bizottság a gyakorlati példatárral terhelt tuldrága magyarországi

Agendáskönyv helyett egyfelől egy kisebb terjedelmű, olcsóbb könyvet alkotott, másfelől a magyarországi Ágendáskönyvben elegyitetlenül és eldöntetlenül felvett 3 féle liturgiális móddal szemben egy egységes rendtartást állapított meg, nagy súlyt helyezve a kötött alkotórészekre és munkálatánál gondot fordítva arra is, hogy a régi klasszikus magyar ágendák és a külföldi református hivatalos ágendák szempontjait is a lehetőség szerint érvényesítse. A bizottság munkájától Püspök aa Igazgatótanácsunknak 1928. június. 24én megtartott ülésben tett jelentést és javasolta, - hogy mondja ki Igazgatótanácsunk, hogy amint a magyarországi Ágendáskönyvekkel is történt, mihelyt az Ágendáskönyv nyomdakész lesz, azonnal adassák ki a Parochiális könyvtár illetményeképpen templomi használatra alkalmas alakban és nyomdai technikával azon utasítással, hogy a kiadott könyv használatba vehető, de teljes formája egyelőre nem tétetik kötelezővé, hanem csak ajánltatik, s a gyakorlatba vétel alapján idő engedtetik az észrevételek megtehetésére. Későbbi időben fog előterjesztést tenni azután az egyházkerületi közgyűlésnek Igazgatótanács az Ágendáskönyv esetleges további revíziója alapján való kötelező bevezetésére és használatára. Végül Püspök aa javaslatának elfogadása alapján megjelent Ágendáskönyvre nézve Igazgatótanácsunk 1929. március 14-én tartott üléséből a következő intézkedést tette: Igazgatótanácsunk körlevélben hívta fel az egyházmegyék es-*" pereseit, hogy a parochiális példányok felhasználásával akár az egyházmegyei tanács, akár az egyházmegyei közgyűlés előtt való ismertetés utján, akár magán úton a könyv rendelkezésükre bocsátásával adjanak módot az egyházmegyék területén élő egyházkerületi képviselő aainak, hogy az új Ágendáskönyvet megismerjék és észrevételeiket az egyházmegyén megtehessék. Az egyházmegyék az összegyűjtött vélemények alapján július 31-ig tegyenek jelentést és javaslatot az Igazgatótanácsnak, hogy azt az ÁgendásJíönyv kötelező használata tárgyában az egyházkerületi közgyűléshez teendő javaslatuknál figyelembe vehessük. Megállapította az Igazgatótanács, hogy tekintettel arra, hogy az új erdélyi Ágendáskönyv összeállításánál úgy a magyarországi Ágendáskönyv, mint a régi erdélyi szokás, valamint a külföldi ref. egyházak ágendái is figyelembevétettek, kétségtelen, hogy Ágendáskönyvünk a tiszta református istentisztelet követelményeit valósítja meg. Erre való tekintettel Igazgatótanács úgy határozott, hogy lelkész aai az Ágendáskönyvet ismertessék presbitériumuk előtt s felhatalmazza Igazgatótanács a presbitériumokat, hogy az új Ágendáskönyv használa30

tát egyházközségükben már most bevezethessék, mivel kívánatos, hogy az egyházkerületi közgyűlés döntése előtt a közvélemény gyakorlatilag kialakulhasson. Különben is erdélyi egyházkerületünk egyházi törvényeink E. melléklete szerint örök időkre fenntartotta a ritus megállapításának jogát és az részére mindenkorra biztosíttatott is. Ha atyáink e jogot fenntartották, nekünk kötelességünk jövőre is biztosítani és érvényesíteni az erdélyi egyházkerület e ma is élő jogát. Ágendáskönyvünk kiadásának ezen történelmi előzményeit a meghozott határozatok alapján azért tartottuk szükségesnek ismertetni, hogy ezek alapján kétségtelenül megállapíthassuk, hogy jelen egyházkerületi közgyűlésünk az Ágendáskönyv kérdésében határozatot hozni nemcsak kétségtelenül jogosult, hanem csak egy régebbi alapvető határozatát hajtja végre akkor, amikor a közgyűlésünk határozatából eljáró bizottság munkálatát tárgyalja s a munkálat felett dönt. i Igazgatótanácsunk intézkedésére és felhívására az egyes egy-, házmegyék nyilatkoztak az Ágendáskönyv bevezetésére nézve. Voltak azonban olyan vélemények is (bekecsatjai, orbai, kezdi), amelyek azon nézetüknek adtak kifejezést, hogy e kérdésben való állásfoglalás nem tartozik egyházkerületünkre, hanem az országos zsinatra. Erre vonatkozólag mindenekelőtt azt állapítjuk meg, hogy egy részletesen kidolgozott Ágendáskönyv megszerkesztése és bevezetése nyüvánvalólag nem a zsinat, hanem-az egyházkerületek feladatát képezi, a zsinatnak egyházi törvényeink szerint (104. §. d) ugyanis csak az a feladata, hogy az Istentisztelet alakjának és rendjének lényeges vonásait állapítsa meg. Miután kizártnak tekinthető az, hogy egyházkerületünk ama határozatai, melyek szerint az Agenda elkészítésére kiküldött bizottságnak feladatául azt tűzte ki, hogy az Ágendáskönyvet úgy készítse el, hogy annak elkészítésénél a magyarországi Ágendáskönyv, a régi erdélyi szokás, a külföldi ref. egyházak Ágendái tartassanak szem előtt, bármiben is túllépnék azokat a kereteket, amelyeket bármely országos zsinat az istentisztelet alapjának és rendjének lényeges vonásaiként egyházunk hitelvei alapján megjelölhet, kétségtelen, hogy egyházkerületünk közgyűlése a zsinat határozatának bevárása nélkül is dönthet az-elkészített Ágendáskönyv sorsát illetően, mert kizárt dolog az, hogy országos zsinatunk törvényhozásilag részleteiben is kidolgozott Ágendáskönyvet készítene s azt kívánná hatásköre tullépé-^ séyel kötelezővé tétetni. Az is bizonyos, hogy az immár több mint 20 esztendő óta megoldásra váró feladat a fürgős elintézést annál

is inkább kívánja, mert hiszen az intézkedés alapjául szolgáló munkálat elfogadásával egyházkerületünk csak azon hiány pótlásán segít, amelynek megszííntetése érdekében már 1921. évben hozott közgyűlési határozatával intézkedett. Mindezeknek alapján Igazgatótanácsunk javasolja, hogy egyházkerületi közgyűlésünk . az Agenda elkészítésére kiküldött bizottság munkálata alapjaid jelen közgyűlésében hozzon végleges határozatot és az Ágendás könyvnek egyházkerületünkben kötelezővé tételéről jelen közgyűlésünkből rendelkezzék. Mielőtt azonbaá a részletes elfogadásra nézve javaslatot tennénk, kötelességünknek tartjuk egyfelől az Ágendás. könyvvel szemben felmerült kritikai észrevételeket ismertetni, másfelől e kritikai észrevételekkel szemben ismertetni azon indokokat, amelyek az Ágendáskönyv elkészítésével megbízott szerkesztőket vezették. Általánosságban megállapítjuk, hogy úgy az egyházmegyék .beérkezett véleményei, mint az Agendáskönyvről megjelent különböző ismertetések az Agendásköny vről elismeréssel nyilatkoztak és sem a magyarországi, sem a hazai, királyhágómelléki, vagy saját egyházkerületünk lapjaiban megjelent ismertetések egyetlenegy olyan részletet sem említettek és kifogásoltak az új Agendáskönyvben, amely részletek egyházunk hitelveivel ellentétesek lettek volna és hitelvi szempontból kifogásoltatnának. Az összes ismertetések és kritikák tartalmilag, ha természetszerűleg nem is tökéletes, de gondos, lelkiismeretesés érdemes munkának ítélték meg az üj Agendásköny vet és tartalmi szempontból semmi kifogást sem emelték az Ágendáskönyv ellen. Megállapíthatjuk azt is, hogy a beérkezett összes vélemények az Ágendáskönyv legnagyobb részét változatlanul elfogadhatónak Ítélték és kifogások csak a következő kérdésekben merültek föl: a) A homiliás istentiszteletek rendje. •> b) A konfirmáció rendje, a házasságkötés alkalmával eskü helyett fogadalom bevétele tekintetében. Az Ágendáskönyv többi részét kivétel nélkül általánosságban elfogadhatónak ítélték. Erre való tekintettel az elhangzott kifogásokat és a szerkesztő bizottságnak a kifogásokra vonatkozó észrevételeit az említett sorrendben kívánjuk a következőkben ismertetni. Homiliás istentiszteleteknél kifogások a következők: A hekeesaljai egyházmegye kifogásolja azt, hogy az istentiszteletet a lelkész vezeti, szükségesnek tartja, hogy az istentiszteletet orgonajáték kezdje. Elhagyándónak tartja a Bibliaolvasást. Kifogásolja a

bűnvalló imádság és hitvallás különvételét és fenhangon való elmondását. A bűnvalló imádság ellen kifogást emel a dési egyházmegye is, amely ezen bűnvallás rövidebb megszövegezését tartja szükségesnek. Az orbai egyházmegye szintén kifogásolja a bűnvalló imádság és hitvallás külön vételét és hangos utána mondását. A hunyadi egyházmegye és a kalotaszegi egyházmegye a bűnvalló imádság elhagyását szintén szükségesnek tartja. Ugyancsak javasolják, hogy az isteniszteleti sorrend úgy állapíttassák meg, hogy az Ágendáskönyvben javasolt sorrend első része, ha meghagyatik a bűnyalló imádság és a bibliaolvasás, ezt a részt csak lelkész végezhesse és pedig különváltan az Űr asztalánál. Végül, hogy ne az áldás zárja az istentiszteletet, hanem az áldás előzze meg a záróéneket. A homiliás istentisztelet sorrendjére nézve mindenekelőtt megállapítja- a bizottság, hogy a sorrendet illetően, csaknem minden egyházmegye és az Ágendáskönyvet e szempontból kritika alá vevő írók is más sorrendet javasoltak saját felfogásuk szerint. Van olyan egyházmegye (kolozsvári), amelyik az Ágendáskönyvben közölt sorrendet abból a szempontból tartja keresztülvihetetleimek, hogy sok helyt nincs külön önálló kántor, hanem csak levita, vagy csak a lelkész van, aki egy maga végzi s vezeti az istentiszteletet. Ez utóbbi észrevételre vonatkozólag jegyezzük meg, hogy olyan helyen, ahol ez a nehézség fenforog mindenesetre az adott körülmények szerint és esetleg külön szabályozás útján kell és lehet megtalálni a nehézségek legyőzésének módját, a sorrendet változ-, tatni, akár egyes alkatrészek elhagyásával, akár a szószékről vagy az orgona mellől való elvégzésével. A régi istentiszteleti rendtartás szerint is voltak ilyen nehézségek, pl. a közéneknél vagy az Urvacsora kiszolgáltatásánál. Ez a körülmény azonban az .egységes rendre nézve nem lehet elhatározó. A sorrend külső menetét illetően a sok javasolt forma, közül egyet igy is ugy is kötelezővé kell tennie közgyűlésünknek és akkor semmi különös ok sincs arra, hogy el ne fogadjuk az Ágendásköny vben javasolt sorrendet. El kell hárítanunk általában azt a kifogást, amely arra utal, hogy a gyakori felállás és leülés kényelmetlen a résztvevőre nézve. Nem lehet irányadó szempont az, hogy az-istentiszteleti rend kényelmes vagy kényelmetlen egyesekre nézve, hanem egyedül csak az, hogy helyes-é, építö-é, vagy nem? Különben is ha valakit egészségi okok akadályoznak. a gyakori felállásban és leülésben, arra nézve ez a külső magatartás nem kényszerítő erejű. Ne feledjük, hogy az 1638. évi nagyenyedi generális zsinat meghagy ja,, hogy a pásztorok 33

a katedrán kivül minden könyorgés mondáshoz letérdepeíjeiiek, úgy a deákok is, mind öregek, mind aprók. Az egyes kifogásokra nézve a következőket jegyezhetjük meg ezeknek előrebocsátása után: Nem tudjuk megérteni, hogy miért érthetetlen az, hogy az új Ágendáskönyv a lelkipásztor liturgiái feladatát, felelősségét és köteleztetését érvényesíti. Az istentisztelet három fő tényezője: az IsterT igéje, a gyülekezet és a liturgus. E három tényező kölcsönösségének biztosítása és érvényesítése elengedhetetlen kelléke a teljes istentiszteleti rendtartásnál. Nálunk a liturgus szerepe és felelőssége elhalványult, azért volt helyes és szükséges e tekintetben a javasolt intézkedést megtenni. A bibliaolvasás beiktatását csak a bekecsaljai egyházmegye kifogásolja, utalván arra, hogy ez a magyar református egyházban sohasem volt szokásban, csak a XVII. század vége felé jött be; a hétköznapi bibliaolvasás és a bibliaolvasás külön alkotórészképpen való felvétele már azért is helytelen, mert a figyelmet a két ige, t. i. a textus igéje és a bibliaolvasás igéje között megosztja. A többi egyházmegyéi a bibliaolvasásnak külön alkotórészképpen való beiktatását elfogadják. Ezzel szemben megállapítjuk, hogy a bibliaolvasás beiktatása Kálvin nyomán történt, akinél szintén két lectia volt, az első az evangéliumból, második az apostoli levelekből. Az első lectia előtt olvastatott a tízparancsolat, a kettő között az apostoli hitvallás. Az 1642-ben, jun. 29-én tartott, nagyenyedi zsinat behozta, az istentiszteletbe a bibliaolvasást a többi nemzetek szokása szerint. Délelőtt Ó, délután új-testamentumi fejezet felolvasását rendeli. Csak ezen az úton haladtunk, mikor a bibliaolvasást külön alkotórészképen felvettük., A-bibliaolvasást külön alkotórészképpen külföldi református egyházak is fenntartják és erre annál is nagyobb szükség van, mert református egyházunkban ma nem követjük Kálvinnak azon igehirdetöi eljárását, hogy az .egyes bibliai könyveket folytatólagosan magyarázzuk, hanem a szabad textusválasztás alapján állunk, és így éppen igehirdetésünk bibliai alátámasztására elengedhetetlenül szükséges ebben a formában szélesebb tért biztosítani a szentírás megismerésének. Utalhatunk arra is, hogy korunkban különös szükség van arra, hogy híveink ezen az úton is alaposabban megismerjék az írás örökkévaló tartalmát, mert az utóbbi időkben odajutottunk, hogy a Biblia olvasása széles réter gekben kiment szokásból és a gyülekezet tagjai 52 vasárnapon hallanak ugyan egy-egy, legtöbbször nagyon rövid textust a 34

.

Szentírásból, de nem rendelkeznek azzal a bibliaismerettel, amely szükséges avégböl, hogy az igehirdetést öntudatosan meghallgatni tudják. Ez a magyarázata annak, hogy az összes egyházmegyék a bibliaolvasás külön alkotórészképpen való felvételét szükségesnek ítélték és a magyarországi agenda is külön alkotórésznek vette föl. Általánosabb kifogás emelkedett a bűnvallás és hitvallás külön alkotórészül való beiktatása és kiváltképpen fennhangon való utámnondása ellen. Gépiesnek, katholikus ízűnek, a kálvini hagyományokkal ellenkezőnek, veszedelmes ujjításnak minősíttetett ez a rész. Az egyik egyházmegye (orbai) egyenesen abszurdnak minősítette azt az eljárást, hogy „egy közös imához kössék egy ország híveinek bűnvallását." Erre vonatkozólag mindenekelőtt azt jegyezzük meg, hogy ezen bűnvalló imádság nemcsak kálvini eredetű, hanem egyenesen a Kálvin által készített első strassburgi ágendából vétetett és senki soha kétségbe nem vonta, hogy ez a bűnvalló imádság és a vele kapcsolatos hitvallás klasszikus kifejezése kálvini hitünk alapvető hitelfogásának, amelyet a Kálvin gyülekezetében szintén rendszeresen használtak. Utalhatunk arra, hogy a bűnvallás, hitvallás, minden időben elengedhetetlen felvétele volt a helyes evangéliumi istentiszteletnek, ami Urunk Jézus Krisztus evangeliumhirdtése alapján, amely úgy kezdődött: „Térjetek meg és higyjetek az evangeíiumnak." Ezt a szempontot eddig is igyekeztek érvényesíteni lelkipásztoraink az úgynevezett előimában, azonban megállapíthatjuk, hogy a bűnvallás követelménye sokszor elhalványult és éppen azért van szükség arra, hogy az evangélium hirdetésére és elfogadására nézve ímegállapíttatott ezen isteni követelményt nagy reformátorunk példaadása szerint éppen a mi korunkban erőteljesebben és öntudatosabban érvényesítsük. Ha valamikor, akkor korunkban erre kifejezetten nagy szükség van. Az ellen a kifogás ellen, hogy a bűnvalló imádság gyakori elmondása gépies és az imádság hangos utánamondása katholikus izű, legyen szabad megjegyeznünk, hogy egy imádságnak többszöri elmondása önmagában semmiesetre sem lehet gépies, mert hiszen akkor, a mi Urunk Imádságának, a Mi Atyánknak^elmondásáról is ugyanezt lehetne mondani. A hangos utánamondás pedig miért lenne katholikus ízű? Ugyanezt kívánatosnak tartják a Mi Atyánk és a Hiszekegy re nézve például skót református testvéreink is, bizonyára a Mi Urunk Jézus intésének engedelmeskedve „Aki vallást tesz én rólam az emberek előtt, én is vallást teszek arról az én Atyám előtt." Különben sem lehet reánk nézve irányadó az, hogy mi katholikus izű és mi nem, r

35

mert atyáink sem úgy hajtották végre az üdvös reformációt, hogy arra tekintettek volna, hogy azt hagyják el, ami katholikus izű, hanem egyedül azt tekintették, hogy mi egyezik meg az evangéliummal és mi nemi Kétségtelen, hogy evangéliumi hitünkről váló vallástételünk és pedig bátor, nyilt, fennhangon való vallástételünk megegyezik a mi Urunk Jézus Krisztus intelmeivel. Végül az áldásnak fölcserélése és az utolsó ének elé tétele az istentisztelet lelki folyamatának bizonyos fokú megszakítását jelentené. Az anyaszentegyház gyermekeit az istentiszteletről áldásával küldi ki a világba, hajlékaikba, hogy bizonyságot tegyenek az ő hitükről, mint ahogy az édes anyának útra induló gyermekeihez utolsó szava az ö anyai áldása. Hogy ez az áldás elmaradhatatlan és szükséges befejezése istentiszteletünknek és megkivánása a hivő lelkekben gyökerezik, annak kedves bizonysága az, hogy nagyon sok falusi gyülekezetünkben a hivek a templom ajtaja alatt körben állva várták meg eddig is a papot, hogy áldást mondjon az Isten nevében, eltávozásuk előtt. Egyébként semmi nehézsége nincs annak, hogy az istentisztelet megkezdése előtt és végénél is orgonázás, sőt ének is legyen,x addig, amig a hivek összegyűlnek, illetve eltávoznak s az istentisztelet kezdetét veszi, vagy miután befejezést nyer. Csak az szükséges és az felel meg az istentisztelet lelki rendjének, hogy Isten segítségül hívásával, elöfohásszal kezdődjék és Isten áldásának hirdetésével nyerjen befejezést maga az istentisztelet. Nem tarthatjuk indokoltnak azt sem, hogy istentiszteletünk rendje olyan értelemben osztassék meg, hogy annak egyik részét a lelkipásztor és csak a lelkipásztor az Ür asztala mellől végezze és a itnásik részét a szószékről. Ez. az eljárás valóban minden belső indok nélkül katholikus- izű lenne és emlékeztetne az úgynevezett oltári szolgálatra. Már pedig mindnyájan tudjuk, hogy az Úr asztalának a református templomban csak egy rendeltetése van, hogy azon a szent sakramentum kiszolgáltattassék, egyébként az istentiszteletet vezető lelkipásztornak az igehirdetésére és imádkozásra a szószék- rendeltetett megfelelő helyül. Az istentiszteletnek alkotórészei egyetemes evangéliumi tartalmúak, amelyeket mindenki hirdethet, sőt hirdetni köteles, aki az igehirdetés kötelezettségére törvényes rendje szerint elhívott illetve felhatalmazott az anyaszentegyház. Ennek folytán az istentisztelet rendjének megszakítását teljesen mellőzendőnek ítéljük. Mindezeknek alapján a homiletikai istentiszteletekre nézve a szerkesztőbizottság által javasolt formát elfogadásra ajánljuk. Mi azt gondoljuk, egészen ellentétben az orbai egyházmegyében elhangzott 36

azon felfogással szemben, mely szerint abszurdum egy ország népét egy kötött imához kötni, egy bűnvallással, hogy ellenkezőleg valami csodálatos erő és áldás származna abból, ha vasárnapról vasárnapra Háromszék, Udvarhelyszék tiszta magyar református népétől el egészen a hunyadi vagy gyulafehérvári egyházmegyékben szétszórtságban élő, anyanyelvüket már alig beszélő hiveinkig ugyanazon időben, ugyanazon imádságoknak édes anyanyelvünkön való hangos elmondásával jelennének meg lélekben egyesülve hiveink a kegyelmes Isten színe előtt és anyanyelvünkön, hangos bűn vallással és hitvallással tennének bizonyságot hitükről és vennének kegyelmet kegyelemre. Az Urasztala elhelyezése olyan, hogy nem is hallható. Ne feledjük, hogy a kötött ima mondása és: olvasása nem olyan veszedelmes egyébként sem. Apafi fejedelem kezdeményezésére a szabad imádkozási mód el is tiltatott és közönséges templomi imádságos könyvek bevitele és használata rendelte tett el. A puritánizmus fellépése előtt az imádságok elő voltak írva és ugyanazon napon minden gyülekezetben egy és ugyanazon imádság-mondatott el. Ez pedig akkor volt, mikor az Erdélyi Réf. Egyház aranykorát élte. Az Urvaesora és keresztelés szent szakramentumainak kiszolgáltatására az ágehdában közölt rendre nézve lényegébe vágó kifogások hangzottak el. Apoltak olyan nézetek, amelyek a keresztelési szertartást megröyiditeni óhajtják, egyesek (orbai, bekecsaljai, széki) az első ének, előfohász, vagy fogadástéfel, kredo, elmondását feleslegesnek tartják, vagy azért, mert á szülök úgy sem lesznek jelen, vágy azért, mert igen hosszúra nyúlik a szertartás. Elvileg azonban ezen alkotó részek ellen nem emelnek kifogást. Szerkesztő bizottságunk megjegyzi, hogy ezen alkotó részek, nevezetesen a szülők fogadástételét, krédó felvételét éppen azért tartotta szükségesnek, hogy engedelmeskedjünk Kálvin azon meghagyásának, hogy az Isten Anyaszentegyházában a szakramentumok a legnagyobb reriddél és tisztességgel szolgáltassanak ki. A gyülekezeteinkben elharapózott azon sajnálatraméltó szokás, hogy keresztelésnél a szülök nem jelennek meg, hogy más vallásuak is keresztszülök íe&znek stb. éppen olyan veszedelem, amellyel szemben csak úgy küzdhetünk eredményesen, ha a keresztség szakramentumának kiszolgáltatásánál annak jeléntőségét és isteni köteleztétését minden vonatkozásban kellően kifejezésre juttatjuk. Az Urvacsorára nézve szintén nem hangzottak el lényégbe vágó kifogások. Felmerült az a nézet, hogy az TIrvaesórá teljesen külön istentiszteletképen tartassák meg esetleg — amint az orbai '37

egyházmegye javasolja — külön délutáni vagy esti istentiszteletek keretében. Véleményünk szerint azonban Agendáskönyvünk az urvacsorai istentisztelet kellő rendjét megfelelőleg biztosítja anélkül, hogy az utasításban nyert határt (az erdélyi szokások figyelembe vétele) túllépné, ezért az Ágendáskönyvben javasolt módon teljes mértékben fenntartandónak ítéljük. Különben a felmerült kívánalomnak az Ágendáskönyv helyet ad. Az alkalmi (simbolikus) istentiszteleteknél a legtöbb egyházmegye a konfirmáció módjára nézve tesz erőteljes kifogást az Ágendáskönyv azon javaslata ellen, mely szerint az Urvacsora kiszolgáltatását nem a konfirmációval egy időben tűzi ki, hanem csak a rendes urvacsorai istentiszteletre, a konfirmációt követő ünnepi alkalomra. Semmi esetre sem fogadhatjuk el e felfogás indokolásául azt a szomorú megállapítást, melyet az egyik egyházmegye (kolozsvári) véleménye hangsúlyoz, mikor azt mondja: „Gyakorlatilag a cél, az, hogy a konfirmált ifjú életében legalább egyszer Urvacsorával éljen." Tény az, hogy az ifjak akkor tényleg készülnek az Urvacsora vételére." Szomorú szempont! A szerkesztő bizottság először is megállapítja, hogy éppen ez a felfogás indította arra, hogy a ITrvacsorának a konfirmációi ünnepéllyel való egybekapcsolását mellőzze. Tudvalevő, hogy az ifjak lelkileg éppen nem készültek elé az eddigi rend szerint megfelelően a szent szakramentumok felvételére. A konfirmációval kapcsolatos vizsgák, az elsőség kérdése, a konfirmációi istentisztelet külsőségeinek elrendezése, templomdiszítés stb. úgy az előkészítő lelkész, mint a növendék érdeklődését túlságosan igénybe vették és talán ennek is része van abban, hogy a növendékek, ha kötelezöleg részt is vettek az Urvacsorában, de lelkileg nem járultak kellő komolysággal a szent jegyek elvételére. A kálvinista felfogás különben sem tekintette soha valami külső ünnepély alkalmának a konfirmáeiót, hanem szükséges egyházi rendtartásnak, amelynek egy célja volt, az a célja, hogy a fölserdült ifjak hitünk igazságairól kikérdeztetvén és megvizsgáltatván, miután az egyház jóbizonyságot nyert afelől, hogy önálló keresztyén élet folytatására érettek és hitben előkészültek, felvétessenek a gyülekezet felnőtt tagjai sorába, azoknak seregébe, akik az igaz hitben megegyeznek és az ige és szentlélek által, az Űr Jézus Krisztus követésére elvátasztattak. A kánonok szükségesnek mondák ugyan (62 1.), hogy az TJrvacsorával elsőizben élni szándékozóknak életök, erkölcsük és vallási ismeretkörük megvizsgáltassák, de sajátos egyházi szertartás ezen vizsgálattal nem volt összekötve, még akkor sem, ha 38

maga a vizsgálat a lehető legnagyobb ünnepélyességgel tartatott meg, mint az öreg Rákóczi György két fiáé 1638-ban. Egyenesen káros és külső idegen hatás befolyása volt az, hogy konfirmációnk e benső jelentőségét egyre inkább elveszítette és külső pompában ékeskedő tavaszi ünnepség lett. Úgy gondoljuk, hogy ha ifjaink a konfirmáció űj rendje szerint a bűnbánati hét komoly megtartása után a gyülekezettel együtt veszik fel az uri szent vacsorát, ha külső fényében talán veszít is, de belső tartalmában, jelentőségében nyerni fog az ünnepély. És ha egyik-másik növendék nem is jelenne meg az Úr asztalánál, talán ez is jobb, mintha ott belső lelki szükség nélkül, erőszakosan fölvezetve jelenne meg, úgy, hogy lélekben egyáltalán át nem élte az Isten igéjének nagy figyelmeztetését. „Próbálja meg minden ember magát és úgy egyék abból a kenyérből- és úgy igyék abból a pohárból." Egyébként semmi nehézsége nincs annak, hogy ahol helyi körülmények különösen szükségessé teszik és a presbitérium és a gyülekezet mindenképpen indokoltnak találja a konfirmációi ünnepély keretében is kiszolgáltassák az uri szent vacsora. Megjegyezzük azonban, hogy a konfirmáció rendjének javasolt formája mindenben megegyezik egyházkerületi közgyűlésünk azon utasításával, mely szerint, a szerkesztőbizottság a konventi munkálat figyelembevételével dolgozzék. Ez a javaslat megegyezik a magyarországi agenda javaslatával és a kötött formákat is a szerint veszi át. Itt jegyezzük meg azt, hogy a kötött alkatrészek úgy itt, imint a keresztelésnél és Űrvacsoránál teljesen megegyeznek az utasításnak megfelelőiig a konvent által kiadott formákkal és ezért az egyetemes magyar református egység érdekében nem fogadhatjuk el egyik-másik egyházmegyének azon véleményét, hogy az úrvácsoxai előkészítő kérdések és a konfirmációi kérdések a íégi Nagy Péter és Vadas-féle agenda szövege szerint vétessenek fel. Javasoljuk az ágendában javasolt forma fenntartását azon megjegyzéssel, hogy ahol a gyülekezet szükségesnek itéli, a konfirmáció alkalmával az Űrvacsora az előírt rend szerint szolgáltassák ki, a növendékek hitvallása, fogadástétele, megerősítése és felhatalmazása után. Az áttérők konfirmálására vonatkozással némelyik egyházmegye j[kalotaszegi) szükségesnek látja, hogy az Űrvaesota is kiszolgáltassák. "Ahol ezt indokoltnak tartják, megengedhetőnek véleményezzük, bár nem elengedhetelenül szükségesnek, éppen úgy, mint az ifjak konfirmációjánál. A házasságkötésnél csaknem az összes egyházmegyék beérkezett véleményei szükségesnek tartják a házassági eskü fenntartá39

sát. Az indokolások lényegükben megegyeznek a kolozsvári egyházmegye azon véleményével, mely szerint „a családi élet szentsége, az isteni áldás ajándéka megköveteli az esküt, mely mégis csak erősebb, mint a fogadalom." Egyházkerületünk bölcsessége bizonyára megtalálja a helyes utat e kérdésben is, azonban a szerkesztőbizottság állásfoglalásának indokolásául legyen szabad fölemlítenünk a következőket: Református egyházunk az emberi gyöngeség és gyarlóság Isten előtt való alázatos beismerésével, bár elvileg kizárólag és feltétlenül a házasság felbonthatalansága mellett áll, mégis a mi Urunk Jézus példaadása szerint a házassági elválást, mint az emberi gyarlóságból folyó sokszor kényszerű következményt megengedi. A reformátusok tanítása és állásfoglalása alapján meghajol azon tény előtt is, hogy a házasság mint emberi viszony polgári hatóság által köttetik meg és szabályoztatik. Ez a magyarázata annak, hogy az összes református egyházak a házasságkötésnél mellőzik az esküt, amely a házasság felbonthatatlanságának feltételeztetését kívánja s mindenütt csak házassági fogadalmat vesznek be imádkozván a házasságra lépőkért. Hivatalos lapunkban közöltük a holland, angol presbiteriánusok, a francia nyelvű reformátusok házassági formáját, és ezekből nyilván megállapíthatja mindenki, hogy szerkesztőbizottságunk a közölt házassági fogadalommal csak az egyetemes református rendbe kivánt beleilleszkedni, amikor ezt a formát az eskü komolyságának és szentségének és feltétlensédének védelme érdekében elfogadásra ajánlotta és megszüntetni kívánta azt az elvi lehetetlenséget, hogy valaki ugyanazt az esküt többször is az egyház elismerésével és helybenhagyásával letegye. Az ellen az aggodalom ellen, hogy a házassági esküforma fogadalommá változtatása a családi élet keresztyéni komolyságát veszélyeztetné, alig tartjuk szükségesnek védekezni. Kérdezzük: lebeí-é Joggal állítani azt, hogy kifejezetten katholikus országokbari ^Francia-, Olasz- és Spanyolország), ahol az egyház és hívei a házasságot szakramentumnak tekintik és felbonthatatlannak itélik, vagy nálunk, magyar reformátusoknál, ahol nem fogadalmat, hanem esküt veszünk be a házasulandóktól, magasabb színvonalon áll a családi élet s benne tisztább és teljesebb a krisztusi életgv^korlat, mint azokban a protestáns államokban (Hollandia, Anglia, S"Wiéiz, stb.),^ ahol nem tekintik szakramentumnak a házasságot, nem vesznek be házassági esküt, de az anyaszentegyház hívő gyermekei szent fogadalommal kötelezik el magukat Isten és az anyaszentegyház színe előtt, a krisztusi életfolytatásra és e tényükkel 40

alávetik magukat az anyaszentegyház tanácsának, irányításának, fegyelmezésének és vigasztalásának? Volt olyan vélemény is, mely a fogadalom jelen formáját erőtlennek, minősítette. Ezzel szemben megjegyezzük, hogy a tordai református nagygyűlés több mint 100 lelkész értekezletén helyesnek és elfogadhatónak Ítélte a közölt formát, amely lényegében egyesítLa régi esküforma szövegét a külföldi fogadalmak szövegével és egyetlen egy olyan mondata nincs, amelyik vagy a régi magyar szövegben, vagy valamelyik külföldi református egyház formulájában benne ne lenne. Azt pedig, hogy a fogadalom kevésbbé lenne kötelező, mint az eskü, az Isten igéjének alapján egyáltalán nem állíthatjuk, csak azt, hogy a fogadalom karakterében van meg az a ikülönbség, hogy míg az esküben az itélő Isten haragját vagy büntetését hivjuk ki magunk ellen, addig a fogadalom letételénél a könyörülő Isten segítségéért esedezimk. Ez az oka, hogy a bizottság az esküt a házasságnál elhagyandónak tartja. A kérdésnek igenis katholikus izű megkerülése lenne az, amit egyes egyházmegyék (dési és széki) javasolnak, hogy t. i. tartassék fenn á házassági eskü, de elvált házastársaknál csak azon esetben eszközöltessék a házasságkötés, ha előzőleg a házasságot ismétlő felek előbbi esküjök alól feloldozást nyertek* Nem. Mi azt gondoljuk, hogy egyenes és következetes állásfoglalás csak az lehet, ha egyetemes református eljárás szerint levonjuk a konzekvenciáját annak, hogy mi bár nagyon komolyan törekszünk arra, hogy a gondjainkra bizott lelkeket, mindenben a Krisztus szerinti élet eszményének megközelítésére neveljük, de a reális élet tényeivel számolva, nem tartjuk még elérkezettnek az időt aíra, hogy a házasság felbonthatatlanságának kizárólagos alapjára ^helyezkedjünk, mert hiszen látjuk, azt, hogy a katholikus egyház bár fenntartja ezt az elvi álláspontot, de a gyakorlatban mégis eszközöl egyházi válásokat is és a házasság felbonthatatlanságának fenntartásával híveinél sokkal több erkölcsi kárt idéz fel az egymással élni nem akaró és nem biró házasfeleknél, mint amennyit a mi egyszerű, de emberileg igazabb és őszintébb állásfoglalásunk, ha azt híveink komolyan veszik, eredményez. Érdemesnek tartjuk ezen véleményünk leszögezésénél hivatkozni a királyhágómelléki egyházkerület hivatalos lapjának következő figyelemreméltó megjegyzéseire: „Több lelkészértekezleten még több paptársammal való beszélgetésből azt éreztem ki, hogy úgy Erdélyben, mint a kiráíyhágómellett az új liturgiában legjobban az eskünélMili házasságkötést kifogásolják, pedig ha paptársaim saját 41

lelkiismeretük előtt számot vetnének és meggondolnák, 1., hogy a világ reformátusai csaknem mind eskü nélkül kötnék házasságot, (nem hiszem, hogy azért ne volnának olyan jó kálvinisták, mint a magyar \, . 2. Az általunk kötött házasság könnyen hamis esküre való kényszerítés lenne. 3. Egyházunk részére, mióta a polgári házasságkötés lépett érvénybe, Ravasz szerint nem marad egyéb, mint a házasságtársa k megáldása. Egyébként egyházkerületi közgyűlésünk ebben a kérdésben is bizonyára megtalálja a helyes állásfoglalás módját, szerkesztőbizottságunk csak azt kívánja igazolni, hogy a közölt formában sem hitelveink, sem külföldi hittestvéreink eljárásával ellentétes formát nem javasolt, sőt eleget tett annak a követelménynek, amely követelmény érvényesítése érdekében egyházi közvéleményünkből nem egyszer emelkedtek föl lelkészek köréből is komoly kívánságok. Az Agendásköny többi részével szemben lényegbe vágó kifogások nem emelkednek föl. Hogy a temetésnél a búcsúztatás egészen mellőztessék, vagy a javasolt formában fenntartassék, hogy a sírnál a krédó kihagyassék és helyette imádság mondassék, hogy az eklézsia követésnél előfohász után legyen e tanítás vagy ne, ezek olyan kisebb részletkérdések, amelyek az agenda elfogadására nézve semmiesetre sem szolgálhatnak akadályul. Végére érvén előterjesztésünknek megállapíthatjuk, hogy a megjelent Ágendáskönyvvel szemben általánosságban nem hangzott el olyan kifogás, amely az Ágendáskönyv elfogadását egyházunkra nézve károsnak tekintené, akár "hitelvi, akár egyéb szempontokból. Hiszen még abban az esetben is, ha a fölmerült kifogásoknak, azok, teljes honorálásával közgyűlésünk helyet adna, csak egyes részek átdolgazásáról lenne szó, nevezetesen a bűnvallás és hitvallás elhagyásáról, a házassági esküforma visszaállításáról, megengedéséről annak, hogy egyes sorrendi változtatások eszközöltessenek az ágendában eszközölt rendtartásokon. Ez az eredmény mutaija, hogy egyházkerületi közgyűlésünk teljesen megnyugodott lelkiismerettel dönthet ebben a döntésre igazán megérett kérdésben, és hozott határozatával végleges megoldásra segíthet egy olyan ügyét, amelynek megoldása több, mint 20 esztendeje foglalkoztatja egyházi közvéleményünket és amely kérdés- megoldásában egységesen jár el egyházkerületünk az egyetemes magyar reforitnátus közvéleménnyel és teljesen biztos lehet abban, hogyha a kérdés megoldását elodázná és a zsinat elé utalná is, akkor is csak az 42

történne, hogy a zsinat újra ide utalná vissza a részletes munka kidolgozásának kérdését és ezt a részletes munkát abban az esetben 'is legnagyobb részben csak ebben a formában lehetne elvégezni. Igazgatótanácsunk mindenben osztja az orbai egyházmegyének következő felfogását: „Vallja, hogy egy ilyen messzi kiható intézkedést semmiképpen sem szabad próbálgatásokkal eleröteleníteni, hanem a törvényszabta úton törvény erejével kell kötelezővé tenni azt a formulát, mely az anyaszentegyház vezetőinek s lelkipásztorok és hivek egyetemének lelkében az előkészítés folyama alatt kialakul és amely kölcsönös engedmények árán is hordani tudja az egység bélyegét." Megállapítjuk, hogy 1921 óta ezt az utat közgyűlésünk megtette és ma rendelkezik azokkal az adatokkal, amelyeknek alapján e nagyjelentőségű kérdést anyaszentegyházunk javára és Isten dicsőségére megoldhatjuk. Ezek után beterjeszti a következő határozati javaslatot: Egyházkerületi közgyűlésünk 1. Megállapítja, hogy az 1921 jul. 2—5-iki közgyűlés 74. sz. határozatával szükségesnek kimondott új Ágendáskönyv megszerkesztésére nézve az Igazgatótanács eleget tett megbízatásának és az általa 1921 nov. 17-én kiküldött, majd 1927 januárjában újból kiegészített szerkesztőbizottság „A mi istentiszteletünk" c. Ágendáskönyv megszerkesztése és megírása által az egyházmegyék, intézetek és egyházi sajtó általános véleménynyilvánítása szerint is/ a kitűzött feladatot kielégítő módon elvégezte. 2. Az Ágendáskönyv egyes részeire tett nyilatkozatok alapján megállapítja, hogy az istentiszteletek kezdetén és végén (az előfohász előtt és az áldás után) orgonaszó, esetleg gyülekezeti ének alkalmazása semmi akadályba nem ütközik; hogy a konfirmációi istentisztelet alkalmával az tJrvacsoraosztás ott, ahol ahhoz a gyű-' lekezet ragaszkodik, akadálytalanul eszközölhető; hogy a bűn valló és hitvalló imádságnak s az Úr imádságának a lelkipásztorral való hangos együttmondása nem kötelező, hanem csak kívánatos. - . . ' " • 3. Tekintetbe véve az egyházi közvélemény túlnyomó többségének kívánságát, a házasságkötésnél az új Ágendáskönyv által beiktatott fogadalom helyett — gyakorlati okokból — az eddig használt esküt tartja fenn és mondja ki használandónak. 4. Egyebekben „A mi istentiszteletünk" c. Ágendáskönyvet az Erdélyi, Református Egyházkerület hivatalos Ágendájának -mondja ki, s e határozatát jóváhagyás végett a zsinatnak bejelenti. 43

Addig is, amig a zsinat-véglegesen határoz, az erdélyi református egyházkerületben a bemutatott Agenda használatát 1930 jan. 1íől kötelezővé teszi. Előterjesztés nyomán széleskörű vita indul meg, melyben részt vették: Biró Lajos esperes, aki egyházmegyéje közgyűlésének határozatára támaszkodva — azon indokaival, hogy az igazgatótanácsnak a liturgián változtatni joga s felhatal mazása nem volt — a következő határozati javaslatot nyújtja be: „Egyházikerületi közgyűlésünk a liturgia módosítására vonatkozó igazgatótanácsi javaslatot napirendjéről leveszi és további intézkedés végett átteszi a zsinathoz az e tárgyban keletkezett anyaggal együtt." Dr. Kristóf György aa a következő módosításokkal ajánlja elfogadásra az igazgatótanácsi javaslatot: „2. §. a kötelező szó befejezi; a hanemcsak kívánatos szavak kihagyandók. 3. §• marad. 4. §. Az Ágendáskönyv használatbavételére kiadott igazgatótanácsi rendelkezés továbbra is változatlanul érvényben marad. 5. §. Hasonló rendelet kiadása céljából megkeresést intéz az Igazgatótanács a királyhágómelléki egyházkerület elnökségéhez. 6. §. Közgyűlésünk az Ágendáskönyvet, mint érett javaslatot felterjeszti a zsinathoz, református egyházunk illetékes és jogos legfőbb szervéhez, térve az Ágendáskönyv átvizsgálását hitel veink szempontjából is. Önként értetődik, hogy a zsinat által véglegesen megállapítandó Ágendáskönyv használata a romániai református egyház egyetemére nézve kötelezővé válik a zsinati törvények életbeléptetésének napján." Mezei Mihály dr. a megállapított liturgián formai szempontból javasol változtatásokat, beadván a következő határozati javaslatot: ,. A.) a vasárnapi és ünnepnapi délelőtti és délutáni istentiszteletek között formai különbség lehetősége engedtessék meg, b) a délutáni istentisztelet rövidebb legyen, c) az énekek •előmondása ne legyen kötelező, d) a bibliaolvasás mellőzendő." Hegyi András teljes egészében ajánlja az igazgatótanácsi javaslat elfogadását. - . - ' ' . Ártossy Jenő dr. •aggodalmainak ad kifejezést az életbeléptetés miatt, mert az új Ágehdáskönyvben adott liturgia szembe fordul a múlttal- Presbiterek és hivek megnyilvánuló véleménye alapján nem látja az időt alkalmasnak az új Ágendáskönyv köte1 lező használatbavételére. A következő határozati javaslatot nyújtja be: „Közgyűlés a bemutatott „A mi istentiszteletünk" c. új liturgiát" nem fogadja él, hanem kimondja a jelenben is gyakorolt Istentiszteleti szertartás fenntartását a himolétüai és szakramentáHs

istentiszteleteken, azzal a módosítással, hogy önálló istentiszteiéti alkatrésznek beilleszti a rendszeres bibliaolvasást." Tusa Gábor dr. jogi szempontból birálja az Igazgatótanács javaslatát és eljárását e kérdésben, s E. T.-eink és az annak függelékét képezői K. melléklet alapján azt jogosnak, törvényesnek s az egyházkerületi közgyűlést e kérdésben illetékesnek tartja. Vásárhelyi János előadó bizonyítja, hogy a döntés e kérdésben történeti joga a közgyűlésünknekTavaszy Sándor dr. hitelvi, és hitvallási szempontból szói íi kérdéshez és emeli ki az új liturgia alkalmazásának fontosságát, azoknak egymással való szoros kontaktusát. Reflektál az elhangzott kifogásokra, ellenvetésekre s azoknak legfőbb okául azt hozza fél,. hogy nem történt meg a kellő felvilágosítás az új liturgiáról és Ágendáskönyvről. Ajánlja az igazgatótanácsi javaslat elfogadását. Tőkés József jogi szempontból vitatja, hogy a közgyűlésnek nincs jogában a kérdés fölött dönteni, mert az kifejezetten a zsinat hatáskörébe tartozik. Donáth László szerint alkalmat kell adni Ínyeinknek, hogy véleményt mondhassanak a maguk részéről is. Ellenzi az új liturgia bevezetését. Kovács Sándor esperes kifejti, hogy legnagyobb nehézségnek látja, hogy nem hoztuk magunkkal presbitériumaink véleményét, mert nem voltunk elég prudensek az új liturgia megismertetésében. Véleménye az, hogy helyesen a vita tengelyét nem a döntés, jogosságának vagy jogtalanságának tisztázása képezi, hanem hogy van-e szükség az új liturgiára, vagy nincs. Ha. nincs szükség, félre vele, ha van, akkor itt az új liturgia és azt életbe kell léptetni. Vásárhelyi Boldizsár felszólalásában kifejti, elérkezett az ideje, hogy végre rend legyen a liturgiái cselekmények egységes végrehajtásában, a következő pótló határozati javaslatot terjeszti elő: „Egyebekben ,,A mi istentiszteletünk" című Ágendáskönyvet az erdélyi református egyházkerület hivatalos ágendájánák mondja ki és elvárja a presbitériumoktól, hogy az Igazgatótanács v/>natkozó határozat-ára, .— melyet egyházkerületünk jóváhagyólag tudomásul vesz — támaszkodva, addig is életbeléptetik, míg annak kötelező használata elrendeltetik. Egyúttal a zsinathoz az ÁgendSskönyvet felterjeszti azzal a kéréssel, hogy legközelebbi" űlíseri állapítsa meg, hogy...-hit-elveinkkel megegyezik-e? Az Igazgatótanács pedig felhatalmaztatik arra, hogy a zsinatnak helybenhagyó határozata után, az Ágendáskönyv kötelező használatavételét azonnal rendelje el." Kovács László dési esperes gyakorlati szempontból veszi bi45

rálát alá a kérdést s kifogásolja, hogy előzetesen nem lettek Meghallgatva az egyházmegyék. Véleménye szerint a liturgiái bizottság csak hitelvi oldaláról kezelte a kérdést és a gyakorlati szempontok figyelmen kívül hagyásával lehetetlen helyzet elé állítja a lekészt, pl. téli vasárnapon, fűtetlen templomban istentisztelet végeztével a keresztség szakramentumának kiszolgáltatásakor. Egységet ajánl minden téren és minden tekintetben így a liturgia nagyfontosságú kérdésében is református magyar testvéreinkkel. Beterjeszti a következő határozati javaslatot: „Az egyházkerületi közgyűlés az Agendáskönyv életbeléptetésére vonatkozó határidőt, 1930 január 1-ét nem fogadja el, hanem óhajtandónak tartja, ha lehet, a királyhágómelléki egyházkerülettel összhangban megoldani az ügyet, fenntartva a jogot, hogy a felhangzott jogos és méltányos Kifogásoknak helyet adva, később módositott formában lépteti életbe". Vásárhelyi János előadó, tekintettel arra, hogy ez életbe vágó nehéz kérdés lehetőleg békés és megnyugvást eredményező megoldást igényel s tekintettel az idő előrehaladott voltára is, kérést intéz az elnökséghez, hogy a vitát szakítsa félbe s annak folytatását halassza a hétfőn d- e. tartandó ülésre, kifejezvén reményét, hogy a közbeeső vasárnapon Istennek szent Lelke tán olyan megoldási lehetőséget sugall, melyben a különböző vélemények összeegyeztethetők lesznek. Elnöklő főgondnok a kérés megfontolhatása végett az ülést tiz percre felfüggeszti. Tíz perc múlva elnök aa megnyitván a folytatólagos ülést, főtiszteletű püspök aa szól a kérdéshez. Tekintettel arra, hogy még jogi szempontból sincsen egységesen kialakult vélemény abban a tekintetben, hogy van-e joga az ehker. közgyűlésnek e kérdésben dönteni, figyelembe véve a napi rendről való levételt javasló indít-, ványt is, a következő határozati javaslatot terjeszti elő: „Egyházkerületi közgyűlésünk kimondja, hogy az igazgatótanács határozati javaslatai ez idő szerint leveszi a napirendről azzal, hogy jóváhagyja és továbbra is érvényben tartja az igazgatótanács e tárgyban hozott intézkedéseit és rendeleteit mindaddig, míg e kérdés újra napirendre tűzetik". •. Egyházkerületi közgyűlésünk püspök aa indítványát nagy szótöbbséggel elfogadja. 29. Elnök felhívására Kiss Lajos esperes, a szavazatszedő bi46

zottság elnöke jelentést tesz a ina délután fél 3—4 óráig elrendelt és megtartott választások eredményéről, mely a következő: 1. Pótigazgatótanáesosi állásra beadatott összesen 134 szavazat. Ebből nyert: Világiak: br. Kemény Pál 133, gr. Bethlen Bálint 133 szavazatot, semmis 1 szavazat. Tanári: Nagy Endre 133 szavazatot, semmis 1 szavazat. Lelkészi: dr. Muzsnai László 133 szavazatot, semmis 1 szavazat. . 2. Igazgatótanácsi -ügykezelést és irodát vizsgáló bizottságra t>eadatott 134 szavazat. Ebből nyert: Elnök: Mátbé Sándor 133 szavazatot. Tagok: Nagy Sándor tanár 133, Nagy Lajos esperes 133 szavazatot, egy szavazat semmis3. Elöljárősági tagokra beadatott összesen 134 szavazat. Ebből nyert: a) Bethlen kollégiumhoz: dr. Müller Zoltán 133, b) a kolozsvári kollégiumhoz: dr. Tavaszy Sándor 133, Bodor Bertalan 133, dr. Darkó Ákos 133, c) a marosvásárhelyi kollégiumhoz: dr. Muzsnay László 130, • dr. Árkossy Jenő 3 szavazatot. Semmis volt egy szavazat. 4. Egyházkerület pénzügyeit, számadásait vizsgáló vagyonügyi bizottságba beadatott 134 szvazat. Ebből nyert: Elnök: Dóczy Ferenc 133, Alelnök: Kovács László 134. Tagokul:.dr. Martonossy György 132, Nagy Endre 133, Horváth Pál 133, Bodrogi János 133, Sándor Ferenc 133, Ferencz Mihály Zsigmond 133, Nagy Sándor tanár 133, Máthé Sándor 133, dr. Muzsnay_ László 133. Hegyi András 133, Brázovay Dezső 1 szavazatot. 5. Nyugdíjbizottsági póttagságra beadatott 134 szavazat. Eb; ből nyert: dr. Muzsnay László 133 szavazatot. Semmis voít 1 szavazat. 6. Egyházkerületi lelkészi tanácsbirói állásra beadatott 134 szavazat. Ebből nyert: Kovács Zsigmond .70, Nagy Ferenc 63 szavazatot.^ Semmis volt 1 szavazat. 7. Leányfőgimnáziumi főgondnoki állásra beadatott 134 szavazat. Ebből nyert: dr. Vékás Lajos 132, br; Kemény János 1 szavazatot. Semmis volt 1 szavazat. 47

8. Szászvárosi kollégiumi gondnoki tisztre beadatott 134 szavazat. Ebből nyert: dr. Martonossy György 132, Botz Soma 1 szavazatot. Semmis volt 1 szavazat. 9. Marosvásárhelyi kollégiumi gondnoki állásra beadatott 134 szavazat. Ebből nyert: dr. Ágyagássy Károly 132, Ferencz Mihály Zsigmond 1 szavazatot. Semmis volt 1 szavazat. 10. Legfőbb bíróság tagsági helyeire beadatott 134 szavazat. Ebből nyert: a) Rendes tagságra: Kiss Lajos 132, dr. Bene Ferenc 133, dr. Garda Kálmán 133, Kádár Géza 133, Kovács László 133,'Nagy Endre 133, Kiss Albert 1 szavazatot. b) Póttagságra: Fejér Pál 133, Csutak Vilmos 133, dr. Vékás Lajos 133, Kovács Dezső 133, Almási Samu 133, dr. Imre Lajos 133, Szász István 133, Bokor Márton 133 szavazatot. Semmis volt . 1 szavazat.. •11. Egyházkerület ügyészi állásra beadatott összesen 145 szavazat. Ebből nyert: dr. Szőllösy János 91, "dr. Tusa Gábor 54 szavaztot. 12. Egyházkerületi lelkészi aljegyzői állásra beadatott öszszesen 134 szavazat. Ebből nyert: Máthé Sándor 129, Kiss Albert 3, Nagy Lajos 1 szavazatot. Semmis volt 1 szavazat. N

Elnök aa a szavazás eredményeképen megválasztottnak jelenti ki': a) Pótigazgatótanácsosoknak a ciklus hátralevő idejére br Kemény Pál, gr. Bethlen Bálint, Nagy Endre, dr. Muzsnay László aait; b) A jövő közgyűlésig az igazgatótanácsi irodavizsgálóbizottság elnökéül Máthé Sándor, tagjaiul Nagy Sándor tanár és Nagy Lajos esperes aait; e / a ciklus hátralevő idejére elöljárósági tagokul: a Bethlen kollégiumhoz dr. Müller Zoltán, a kolozsvári kollégiumhoz dr. Tavaszy Sándor, Bodor Bertalan és dr. Darkó Ákos, . a marosvásárhelyi kollégiumhoz dr. Muzsnay László aait; d) egyházkerületi lelkészi tanácsbiróul a «iklus hátralevő idejére Kovács Zsigmond aát;

e) Egyházkerületi vagyonügyi bizottságba hároméves ciklusra: elnökül Dóczy Ferenc, alelnökül Kovács László, tagokul dr. Martonossy György, Nagy Endre, Horváth Pál, Bodrogi János, Sándor Ferenc, Ferencz Mihály Zsigmond, Nagy Sándor tanár, Máthé Sándor, dr. Muzsnay László, Hegyi András aait; f) a nyugdíj végrehaj tó bizottságba lelkészi póttagul a ciklus hátralevő idejére: dr. Muzsnay Lászó aát; g) a leányfőgimnáziumhoz főgondnoknak tízéves ciklusra dr. Vékás Lajos aát; h) a szászvárosi kollégium gondnokául dr. Martonossy György aát; i) a, marosvásárhelyi kollégium gondnokául dr. Agyagássy Károly aát; • • - j) a legfőbb bíróság tagjaiul a következő egyházkerületi közgyűlésig: rendes tagoknak Kiss Lajos, dr., Bene Ferenc, dr. Garda Kálmán, Kádár Géza, Kovács László, Nagy Endre, pőttagokul Fejér Pál, Csutak Vilmos, dr. Vékás Lajos, Kovács Dezső, Almásy Samu, dr. Imre Lajos, Szász István és Bokor Márton aait; k) Egyházkerületi ügyésznek ötéves ciklusra dr. Szőllősy János aát; v l) egyházkerületi aljegyzőnek a ciklus hátralevő idejére Máthé Sándor aait, s felhívja azokat, akik esküt tenni kötelesek, hogy az eskü letétele végett nov. 24-én d. e. 9 órakor jelentkezzenek.

I

-,N

.. Ví

;;

:

30. Elnök az idő előrehaladott voltáfa tekintettel a következő ülést nov. 24-én d, e. 9 órára tűzvén ki a gyűlést bezárja. Ugrón István

fögondnok, elnök.

.

Máthé Sándtír

ehker. aljegyző, jegyző.

Harmadik ülés 1929. november 24-én d. e. 9. órakor. M n ö k : Ugrón István fögondnok.

Jegyző VásáAelyi János ehker. főjegyző.

31. Elnök az ülést megnyitván, felhívja a főjegyzőt a II. ülés jegyzökönyvének felolvasására. A jegyzőkönyv hozzászólás nélkül hitelesíttetik. 32. Kiss Lajos, a; szavazatszedő bizottság elnöke bejelenti a ma délelőtt 8—9 óráig lefolyt választás eredményét. A leánygitnnáziumi gondnoki állásra leadatott 38 szavazat. Ebből nyert dr. Szőllősy János aa 38 szavazatot. A leányfőgimnáziumhoz világi előljárósági tagsági helyre nyert br. Bánffy Dezső 38 szavazatot. .;, '

Elnök aa a szavazás eredményeképen a leányfögimnázium gondnokául 10 éves ciklusra dí. Szőllősy János aát, a leány főgimnáziumhoz a ciklus hátralevő részéré elöljárósági tagul br. Bánffy Dezső aát megválasztottnak jelenti ki.

33. Elnöklő fögondnok aa felhívja a tegnapi napon megválasztott dr. Szöllösy János ehker. ügyész, Máthé Sándor ehker. lelkészi aljegyző, Kovács Zsigmond ehker. tanácsbiró aait az eskü letételéére. Nevezettek Vásárhelyi János ehker főjegyző előolvasása mellett az esküt letévén, elnök aa meleg sza-^ vakkal üdvözli őket új tisztjökben. 34. Elnök javasolja, hogy a közgyűlés a tárgysorozat 20., 21. és 22. számait a következő gyűlésre halasztva, térjen a 23- pont tárgyalásaira. Elfogadtatik. -50

35. Vásárhelyi János egyházkerületi főjegyző jelentést tesz a felszentelésre bocsájtandó ifjú lelkészekről. E szerint az Igazgatótanács az illetékes esperesek pártoló javaslata alapján felszentelésre és ünnepélyes kibocsátásra ajánlja a következő ifjú lelkészeket: 1. Lőrincz András kolozskarai, 2. Szabó Sámuel györgyfalvi, 3. Balogh János érszodorói, 4. Ignácz László szilágyperecseni. , 5. Tóth János diósadi, 6. Székely András egrestői, 7- Klózer György mezősámsondi,, 8. Kónya Ernő székesi, 9. Tőkés Tibor kőrösfői, 10. Simon Dezső szotyori, 11. Czirmay Zoltán búzái, 12. Fülöp Ferenc erdőszentgyörgyi, 13- Pálfy Károly bürkösi, 14. Mózes Károly várkudui, 15. Gáspár János magyarbrétei lelkész. Főjegyző jeleneti, hogy az 1928 nov. 25-én felszentelt ifjú lelkészeknek a jegyzőkönyvben közölt névsorából sajtóhiba folytán kimaradt a szintén felszentelt Szabó Endre tordosi lelkész aa neve. Nevezett lelkész aai nevök olvasása rendjén előlépve megjelennek a közgyűlés színe előtt, melynek nevében fötiszteletű püspök aa intéz hozzájuk megragadó szavakat. Felhívja őket, munkálkodjanak ebben a kegyelmi időben, míg nappal vagyon. Építőmunkára van szükség a mai nehéz időkben. A szeretet munkája az első, mert ezáltal lehet és kell táplálni és erősíteni a hitet. Törekedjenek kegyelmi ajándékok elnyerésére, hogy életök megdicsőitessék a Krisztus szolgálatában. Közgyűlésünk elrendeli az ifjú lelkészek kibocsátását és felszentelését, s annak idejéül a" ma d- e. 10 órakor kezdődő ünnepélyes istentiszteletet lűzi ki. 36. Elnök felhívja a közgyűlést, hogy testületileg vonuljon át*a Farkas-utcai templomba, ahol a lelkész-szentelés a hivek buzgó részvétele mellett az alábbi programm szerint tartatott meg: 1. Előfohász, 2. Kezdőének 132 ének 1 verse, 3. Bibliaolvasás, 51

4. Bűnvalló ima, 5. 240 ének 1- 2. verse, 6. Prófétai ima, . 7. 222 ének 2 verse, 1—7 pontig végezte az istentiszteletet Kádár Géza generális di rektor.

• •

8. Következett Jancsó Sándor theol. m. tanár, igazgatótanácsos lelkész-szentelö beszéde, mely így hangzott: Alapige: János I. lev. 5. r. 45 v, „Mindaz, ami Istéatől született, legyőzi a világot; és a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk. — Ki ~az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy a Jézus az Isten fial"

Íme, egy nagy hadsereg az örökkévaló, hatalmas Isten színe előtt. Világ meghódításra és meggyőzésre predesztinált hadsereg. Itt áll számot adni az ítélő Isten előtt. .Vaspáncél, földi fegyver, öldöklő szerszám, „vagy más világleigázó eszköz nélkül. Harcba száll kizárólag a „seregek Urának és Istenének nevével!" Egyedüli fegyvere a hit, mely az Ür Jézus Krisztusba vettetett. Ez a sereg az Isten anyaszentegyházának örállói, atyái és minden rendű agjai. Régen küzdő, viharvert, tépett lobogójú, fáradt, lankadt sebekkel borított katonák: de nincs szem, amelynek tekintetében a biztos győzelem reménye ne csillámlana! •.. Táborhelye nem homokra, hanem kősziklára helyeztetett. Isten harcol vele és érette. Ez a múlt és jelen küzdő tábora. De ime új raj: a jövőnek reménysége kél tusára,-áll őrhelyekre és bástyákra, a régi nyomában. Ifjú pásztorok csapatja, melyet Isten színe elől, vének kézrátételével kiboésátandók vagyunk. Az idők gonoszak, s nem hite getjük őket. Nehéz, vérejtékfákasztó küzdelem vár rájuk. Épületemelő „vakoló kanál", — s védekező— ha kell bátran támadó „fegyver" legyen hát kezetekben. Mint „juhokat bocsátunk a farkasok közé- Legyetek okosak, mint a kigyó és szelídek, mint a galamb." Harcolnotok, küzdenetek és tűrnötök kell. De hát nagyobb-é á szolga az Uránál, a tanítvány az ö Mesterénél?... Engem is bántalmaztak, titeket is bántalmazni fognak az én nevemért, — azt mondja a mi Urunk! —• Mentői esapkodóbban ver a vihar, annál erősebbek legyetek; mint a sziklábércen álló, csapkodott fa sudár!,.. Tsten m%cg& harcol /hitetek által veletek- Mi vének a hegyen állva, felemelt karokkal imádkozunk érettetek... A kegy elmés Isten a-imüt ködén át, sötét utatökra előttetek járó tűzoszlopokat állított. Az ;,istenes öreg ember" kezetekbe adja 5 3

•

•

'

.•

•

'

"

•

.

az ige mélyen vágó kétélű fegyverét, Isten magasztalta fel a kicsinységből világhódító hatalommá! A fejedelemet, a mi fejedelmünket pedig, — az emberi nagyság és ragyogó fény birtokában tette a legalázatosabb eszközévé, ki éíetben-halálban boldogan vallotta: Isten mindenekben minden; mi semmi és hitvány árnyék vagyunk csupán. Ő az erősségünk és fegyverünk. S ha „Isten velünk, kicsoda ellenünk." így fűzi össze Isten a maga ügyének szolgálatára csodálatos bölcsességgel a multat, jelent és jövendőt, hogy ő előtte minden térd meghajoljon és minden lélek vallja, hogy „a Jézus Krisztus Úr az Atya dicsőségére!" Mikor titeket kibocsátunk, a minden idők példaadójáról: Bethlen Gáborról,^ a mi fejedelmünkről, is kell emlékeznünk... Én — az igénytelen igehirdető — arról a földről jövök, melynek minden röge, minden köve meg van szentelve az ő áldott emlékezete által. Á templomból, hol csaták zaja, fáradalma után lelke alázatosan hajolt meg a békesség Istene előtt. A családi hajlék szomszédságától, hol példás szeretetben mindig megújulást lele. Az ö iskolája tövéből, mely neki szemefénye, Erdélynek nemes büszkesége volt minden időben, s melynek most, mint — metszett ágú élő fának — csontjaiból élfetnedv csepeg... A falak közül, melyeket emberi pusztító düh négyszer döntött romba, s melyeket „Isten Lelke" mindannyiszor hatalmasabbá épített fel. : Jöttem Erdély szivébe. A szabadság és példás türelem világhirű, csodás központjába, honnan még megkínzott lelkünk se tud soha elszakadni s hová visszatér annak emésztő vágya bárhonnan is! . . . Nagy idők emlékezetét újítjuk! . . . , • A nagy fejedelemről emlékezünk . . . És .. • még sem „fegyvert, vitézt énekelek" . . . Nem ember, — hanem Isten nagyságáról beszélek. Minden emberi hatalom, mint az árnyék Ő előtte. Nem uralkodói fényről s ragyogó koronákról. Hisz a koronának, ha fénye van, az csak az isteni fény visszasugárzása lehet. Nem dübörgő léptű, hódító hadseregekről, hisz azok nyomában csak vér, könny, árvaság és pusztulás fakad. Nem élet és halál felett uralkodó, villogó szablyákról, hisz azok csak sebet vágnak és életet oltanak. Nem az erőszak, hanem hit diadalmas hatalmát'hirdetik. Nem emberről,* hanem Istenről s az ő élettámasztó csodáiról beszélünk. Világ meggyőző hatalom -csak a hit íéhéf,. Oh mikép bizonyította a nagy fejedelem egész élete és minden cselekedete, .hogy „a hit hegyeket rendít", — mindent lehetővé tesz, csodákat mivel! Istenért — Istennel harcolni. Csak-ö az úr. „Dicsőségét másnak nem adja, sem az ö tisztességét a bákványok53

nak." Minden úgynevezett nagy ember csak bálvány Ö előtteEgy súlyos, nehéz élettapasztalat tanítja arra, hogy az utolsó órában is hittel vallja egész élete jelszavát: „ha Isten velünk, kicsoda ellenünk!" Vigyázzunk! Az idők homályában óriások nyomait kutatjuk!... Nehogy maradékaink a mi nyomainkat törpék idétlen vergődésének ítélhessék!'... Azt mondja az apostol: „a győzedelem, mely legyőzte a világot, a mi hitünk... Jól értsétek meg testvéreim, hogy itt nem a múltban kivívott győzelemről van szó, melynek eredményeiből és áldásaiból még ma is táplálkoznia lehet lelkűnknek^ anélkül, hogy magunk is küzdenénk; hanem arról, hogy a hitnek, lehat a mi hitünknek is folytonosan küzdenie és győzedelmeskednie kell. ha azt nem akarjuk, hogy a múlt áldásos vívmányait gyáva hiíetlenségünkkel és vétkes tunyaságttökkal örökre elveszítsük. Ne támaszkodjatok tehát csupán a múltra, hanem kössétek össze azt a magatok élő hite által a jelennel és a távol jövendővel is, mert a mi hitünknek kell lennie a győzelemnek,- mely a világot legyőzi mindörökre. Tehát amikor alapigénket értelmezzük, valahogy abban a tévedésben ne legyetek, hogy befejezett ténnyel állunk szemben; hanem sokkal inkább "arra gondoljatok, hogy egy megoldandó szent feladat, égy elérendő nagy cél állíttatott abban mi elénk, melyet megoldani és elérni legszentebb keresztyén kötelességünk. A megoldás eszköze pedig a h i t . . . Egyetlen nemzedék sem odázhatja el ravaszul, vagy gyáván magától ezt a feladatot. •. Az Isten minden nemzedéket harcba hív. Mindenikkel maga harcol, de senki kitérő helyett nem végez... A ki vele nincs, az ellené van; A nagy fejedelem csak útmutatója a feladatoknak. Épen esak olyan eszköz az Isten kezében, mint amilyennek mindenikünknek lennie kell. De az eszköz egyszersmind viselője az Tsten munkatársa utólérnételen méltóságának is •... Tehát, az erő, melynek győznie kell, „Istentől született." Nem valamely idegen hit. Nem tekintélyben való bizakodás, vagy külső, kényszerített elhitetés; hanem a mi legbelsőbb meggyőző désünkön nyugvó egyéni, élő, öntudatos református hitünk, mely tür, szenved, sebeket visel, — de alkpt, teremt és-semmit el nem alkuszik. Yan-é ilyen hitünk? Ha nincs: még ma hagyjunk fel a küzdelemmel. Ha ,van:, akkor meg ne remegjünk, mert „Isten van velünk" és harcol az ő seregével, az ő országáért!... Arra a hitre van szükségünk, melyet Pál apostor megigazítónak és üdvözítőnek nevez; amelyre Idvezíjtönk gondol akkor, mikor az általa meggyógyított betegeket, eldobott bűnösöket e szavakkal bo54

csatja el: „eredj el békességgel, a te hited megtartott tégedet!•-..." Erről mondja tanítványainak: „ha csak egy mustármagnyi hitetek volna, hegyeket mozdíthatnátok ki helyökből" . . . Csak az ilyen hit képes világot győzni! . . . A hit, mely Bethlen Gábor lelkét és fegyverét vezette s diadalmaskodóvá tette az ő, — minekünk példányképül maradt, — áldott életében! . •. A világot meggyőzni... Nagy dolog, nagy feladat, Testvéreim! Óh hány dicső hőst mutat fel a történelem, kik rettenthetlen bátorsággal világraszóló dicsőség égető szomjával leikükben, azt tűzték ki maguk elé feladatul, hogy karddal kezükben, hatalmas sereg élén meghódítsák a világot. A történelem azonban mélyen hallgat arról, hogy ezt a feladatot meg tudta volna oldani közülük bárki is. Amikor hirük-nevük a legmagasabb fokra emelkedett, mikor hódításaik határai szédítő messzeségbe tolódtak; mikor „Isten ostorainak" nevezték magukat s dicsekedtek, hogy kilőtt nyilaik sokasága még a napot is elhomályosítja s az egész földkerekségen nagyságukról, csodás diadalaikról beszélt: az Urak Ura akkor szólott: eddig és ne tovább! Grőgödnek büszke hullámai csilapodjanak. „Dicsőségemet másnak nem adom, sem tisztességemet a bálványoknak." És — a hatalmasok a nagyság szédítő magaslatáról lehzuhantak; a megalkotott világbirodalmak összeroskadtak... Az Űr egy tekintetével világokat teremt s szá-. jának leheletével világokat dönt romba és hamuba. A bálványozott földi nagyságoknak szól: „ha kősziklára telepednél, ha fellegekbe raknád fészkedet, onnan is ledobnálak, azt mondja az Űr." De hátha valamelyikük legyőzte volna a világot, vájjon meg is győzte volna azt? Külső, erőszakos letiprás még meg nem győzött sem embert, sem világot soha sem! És mit gondoltok, minő világ legyőzése a feladat! . . . Hiszen a világ nemcsak a látható, a térben kiterjedő, hegyeket, völgyeket, tengereket, vagy a végetlen űrben lebegő, miliárd testeket magában foglaló, Isten kezétől formált, hatalma által fentartott, jóságos bölesesége által kormányozott mérhetetlen alkotás. Nem ezt kell meghódítania és legyőznie a keresztyén hit erejének. Hisz írva van: „Mit használ valakinek, ha a világot megnyeri, lelkét pedig elveszti!"... Azt. a világot kell meggyőznünk, mely ellenére, van Istennek, az isteni üdvtervnek; melyet a tulajdon kedvtelése és tulajdon gyötrelme emészt. Azt a világot, mely összfogalma mindennek, ami rossz, bűnös, látszólagos, hazug, és istentelen. Mely titánok módjára kö55

veket ragadoz az ég ellen is. Azt a világot, mely testi és erkölcsi halál hatalma alá vettetett; mely kísérleteivel csábítgat, hazug Ígéreteivel megcsal, fenyegetéseivel aggodalomban tart és szünet nélkül kavargó örvényeibe von alá. Minden erőink megfeszítésével, gyözhetetlen hitünkkel kell küzdenünk a világ ellen, mely embereket tart sötétben és állattá aljasít; ellensége minden kultúrának s le akarja törni a lélek minden nemes megnyilvánulását. Ez a tni feladatunk. Az a hős, ki ezt a világot győzi meg! . . . ,,Ki az,':— Kérdi az apostol, — aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten fiat" Tehát az első lépés az, hogy teljes hittel, szeretettel és magunk átadásával csatlakozzunk a Jézus Krisztushoz, az Isten fiához! Ereznünk kell, hogy „nem vagyunk mi magunké, de Jézus vére bére..." Hogy „nem ara nyon, nem ezüstön váltattunk meg, hanem az ö drágalátos széni vérén." Vérén tett szabaddá. Ő vezetett az Atya karjaiba, hogy vele egye^iive vegyük fel a harcot a világgal szemben! Biztatólag hívogat: engem kövessetek! Igen, nála nélkül nincs győzelem! fis a küzdelmet legelső sorban a magunkban rejtő világ: testi és érzéki emberünk ellen kell megkezdenünk. „Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét!" önmeggyözés. önmegtagadás, önuralom és zugolódás nélküli keresztviselés az első lé' pés. Ezért, mondja az ószövetség bölcse, hogy aki önmagát meg tudja győzni, nagyobb annál, aki erős városokat vesz még! . . . Ebben a küzdelemben a sort maga édes Idvezitőnk nyitja meg, mikor elhagyja ajkait az imádság: ne ügy legyen, amint én akarom. Isten emberei és kxizdötársai mind kereszteket viseltek. Reátok is vár az, ifjú szolgatársaim! Nagy fejedelmünk is mint bizonyságot tevő áll ebben előttetek. Népéért vívott küzdelmek, idegen nagy hatalmak nyomása ellenére is életet biztosítani. Gyenge fejedelmeket trónjukon megtartani. Kicsapongó, istentelen uralkodókkal még élete kockáztatásával is viaskodni. Komolyan venni, az Isten országának ügyeit. A „nem népből" népet teremteni. Egy életet áldozni a nagy céloknak. Megtagadni saját örömeinket, nyugalmunkat. A családi élet égi boldogsága elmultával, viselni, zugolódás nélkül "hordozni annak égető poklát is. Összetört szívvel az Isten dolgait látni, munkálni; ez az ő önmcgtagadása, keresztje, egyben dicsősége. Ezért remegett „a komor ábrázatán, fekete ember" tekintete előtt minden bűn, minden terhelt lelkiismeret! . . . 56

Behlen Gábort mint hadvezért és diplomatát szokták legnagyobbnak tartani. Igaz, hogy diplomáciája „ Jánus-arcot" mutatott s nehezen érthetők voltak közönséges elmék előtt céljai. Emiatt még torzképét is rajzolták nem egyszer, akik meg nem tudták érteni, hogy szándékosan félreérteni akarták öt, mint egyik legújabb méltatója is teszi... Ki tagadhatná, hogy nagy hadvezér, nagy diplomata volt? Egyik méltató ja ebben a tekintetben így ír: „A Fekete-tengertől az Óceánig, Stambultól az éjféli nap országáig vetődtek lelke sugarai.,." Bécs, Prága, Pfalz és Brandenburg ismeri politikája szálait. A portán állandók az ő követei. Neve ismert a londoni Toverben. Richelieunek követei fordulnak meg Gyulafehérváron. Még a spanyol király is kénytélen tekintetét a messzi Erdélyre irányítani/.. Európa ütőerén tartja kezét a nagy fejedelem! . . . Itthon várakat épít, seregszemlét tart- Ágyúgolyók süvöltése közben olvassa a Bibliát. „Básta szekerét" — s vele a nép koldus nyomoruságát összetöri. A népet Ínségéből jólét és tisztesség bőségére emeli. A közgazdaságot, kereskedelmet virágzóvá teszi. Egész élete országszervező munkában telik. Közben templomot épít; örök fény hordozójakint „aeadernicum Collegiumot" fundál, a nép tanítói és „Isten igéje" szolgái számára. „Iskolájának 1662től 1827-ig fenmaradt anyakönyve .tanúbizonyság arra, hogy másfél század alatt 2000-nél több magyarvifjú végezte Bethlen kollégiuméban a mai egyeteminek megfelelő felsőbb tanulmányokat s ezeknek túlnyomó része egyszerű székely szülőktől származott. Ez nemcsak azt jelenti, hogy 2000 egyszerű embert nemesített az iskola az intelligencia magasabb fokára, hanem azt is, hogy ugyanannyi magyar ember alapított olyan családot, melynek leszármazottjai is igyekeztek a lelki nemességnek ugyanezen fokán maradni." , •' • . Palotákat, ízléses kastélyokat építtet mesterek által. Tudósokkal vitatkozik. Fejedelmekkel, külföldi nagy professzorokkar levelez. Bibliát fordíttat. Orgonákat állít.. Sőt*, vizsgálatokon elnököl... Házában: a leggondosabb családfő! Hitvest becsülő mintáiférj, ki, mikor a fejedelem emberei életére törnek, félelem nélkül marad kínos éjszakákon át könnyezve és imádkozva haldokló kis gyermekei betegágyánál... De legnagyobb ő Isten előtti alázatában és hitből fakadt komoly, mély kálvinista, vallásosságában. Igazi fegyvere., a hódító hatalom kezében a hit. Csak az győzi meg a világot, „ami Istentől 51

született" — s aki hiszi, hogy „Jézus az Isten fia. •." Mint igazán vallásos ember: a legtürelmesebb. Isten kijelentését huszonhat izben olvassa át. Ismeri a „személyválogatás nélküli" Istent s innen fakad felséges türelmessége. De ez a türelem nem a megalkuvás és elalkuvás. Vallásossága nem idétlen humanizmus, vagy hazafiság mezébe burkolt színtelen erőtlenség! Mély, igaz, komoly predesztináltságon • alapuló kálvinista hit? mely bátran vallja: az enyim a legjobb. Másét nem bántom. Megbecsülöm. De az enyimet a világ minden kincsééit sem adom!... . Én Isten eszköze vagyok. Magam semmi. Az Isten mindenben minden! A fegyver, mely által győzünk s az igazság és világosság országát felépíthetjük: a mi hitünk! Senkitől sem félünk, mert ha ,,Isten velünk, kicsoda ellenünk!" Nekünk kell az ő lelke és szelleme örököseinek lennünk. Ne.künk: erdélyi Sión atyái és őrállói; nektek, kik itt állótok, mint a jövendő harcosai. JÉs neked: erdélyi kálvinista népünk. Örökösök és kötelezettek vagyunk számonkérés súlya alatt. A fegyver nemsokára sokunknak kezéből kihull, ti ragadjátok fel, ti csillogtassátok, ti vigyétek győzelemre, lelkipásztor társaim ifjú serege.,. És álljatok ellene a Sátán minden' incselkedésének ezen küzdelemben. Ha. a nagyravágyás ördöge kisértve mutatja nektek és igéri a világ . minden országait s azok dicsőségét, szilárd hittel káltsátok: meg vagyon írva: „Az Urat, a te istenedet imádd fe csak neki szolgálj! . . . " Ha elétek áll a kötelességmulasztás ördöge, hittel feleljétek: ,.,nem tudod-é, hogy nekem azokban kelifdglalatosnak bennem, melyek az én Atyámnak dolgai." S ha meghunyászkodó gyáva hűtlenség ördöge lep meg sötét éjszakán: birkózzatok bátran, hittel és erővel, mint Jákob tévé, „míg a hajnal hasadni fog" mert nincs az életnek oly sötét éjszakája, melyre „az Istennel birkózó" szemére ragyogó hajnal ne virradna feli v Minden igaz küzdő ember és nép meghallja végre áz Úr biztatását, még ha a föld megrendülné s a hegyek a tenger í közepébe dűlni látszanának is: Bízzál én népem. Én nem hagylak él téged, s nem távozom el tőled. A próbát kiállottad, harcodat meghárcoltad: méltó vagy, hogy választottal m között, isteni kegyelmem alatt naggyá és boldoggá tegyelek! " Akkor a Bethlen énekének akkordjai csendülnek lelkűnkben: „Itt tanyát vert több száz éve, nyugodalmat, vészt is ére"; „a vészek" elmúlása után, melyek annyi sebet ütöttek, vér és könnypatakokat fakasztottak a jövendő törhetetlen reménye csillan a 58

szavakban: „vára kelt már sánchelyére, fény mosolyog fegyverére. Új erőre gyúl-a tábor, áldva néz le reá Bethlen Gábor." Ne félj tehát te vérző, sebzett, összetört, szentségeidet sirató és kereső magyar református népem és anyaszentegyházam: csak küzdj, bizva bizzál, mert egészen bizonyos a, hogy: Minden, ami Istentől született, legyőzi a világot; ésx a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk. Úgy legyen! Engedje a kegyeiéin Istene! . . . Ámen. 9. Ének. 221 ének 1 verse. Az Űr asztalánál: 10. A felszentelendő lelkipásztorok számbavétele, 11. A felszentelendő lelkipásztorok fogadalomtétele, 12. A felszentelendő lelkipásztorok eskütétele, 1.3. Felszentelés és megáldás, 14. A felszentelt lekipásztorok kibocsátása, 1.5. A vének és ifjak éneke 151 ének 2. vers, 16. Nagy imádság, 17. Záróének 158 ének 4. 5 vers. A szertartás e részeit főtiszt, püspök aa végezte. 37. Közgyűlésünk határozata szerint délután fél 3 órakor az Igazgatótanács ülésterméből testületileg vonult fel az ehker- közgyűlés a b- e. Nagy Károly püspök aa síremlékének leleplezésére. A sírnál az ünnepély a következőképen folyt le: 1. Gyülekezeti ének. 244 ének 1 verse, 2. Fohász, bibliaolvasás, 3. Maksay Albert theol. tanár, a megboldogult nagy püspök volt titkára következő emlékbeszéde: Emlékeztek, testvéreim, arra a példázatra, amit az Ür Krisztus mondott két házépítő emberről. Talán egyfalusiak voltak; ugyanabba a gyülekezetbe jártak mind a ketten; Isten igéje egyaránt szólt mind a kettőjükhöz; egyforma körülmények között töltötték a napjaikat és az éveiket. Hanem aztán egy nap száguldó vihar zúgott az életükön keresztül, eget-földet rázó- félelmetes orkán. S az egyik ember háza rettentő romlással leomlott, mert homokra épült ház volt: az alját kimosta az árviz és falai ellenállás nélkül dőltek a földre, amikor beléjük ütköztek a rohanó szelek. A másik házat azonban csak megszaggatta áz idő, de az épület állva maradt, mert fundamentumát sziklára vetette meg az építője. Boldog emlékezetű néhai Nagy Károlyt is vihar idején parancsolta Isten a püspöki székbe, „világégésben, romok és kétség közt 59

hányatott, testben és lélekben kifáradött nép" vezetésére. Mi lett volna, ha az a ház, az Anyaszentegyház, az erdélyi kálvinista Sión, aminek ö a sáfárjává tétetett, csak homokra alapozott építmény lett volna? Vagy mi lett volna, ha ö, a vezérségre emelt férfiú, hajlítható, megfélemlíthető, megdönthetö egyéniség lett volna — akkor, amidőn a pusztító vihar végefelé járt ugyan, de az utolsó, kétségbeejtő villámcsapás a sarkáig megrendített körülöttünk mindent, úgy, hogy abból, amit évszázadok során nagy fáradsággal és toredelemmel építgettek az őseink, alig maradt meg egyéb, mint a sivár, hideg, üres falak, de ami otthonossá tette a számunkra őket: a békesség, nyugalom, a biztonságérzés, a szép remények derűje mind-itnind odalett? Ám, hála legyen Istennek, erdélyi református anyaszentegyházunk kősziklára épült várnak bizonyult- S az Öyé legyen a dicsőség azért is, hogy az, akinek éppen a legsúlyosabb esztendők során kellett egyfelől a falakat tatarozni az építő munka szerszámaival, másfelől szüntelenül hadakozni az ige kétélű éles fegyverével, ugyanazon a sziklafűndamentumon állott, akin az anyaszentegyház! Milyen sziklaszilárd jellem volt Nagy Károly püspök! Milyen szívós, kemény, kitartó, olykor-olykor kirobbanó, tömör forró energia lakozott benne! Immár három és fél esztendeje, hogy nem ő áll a soraink élén; már nem közvetlenül szemléljük az alakját, hanem az-idő távlatán át; már eljutottunk oda, hogy emlékezünk róla; — csakhogy amig más emberek képét vagy elhomályosítják az évek, vagy aranyos fátyollal vonja be az emlékezés, Ő most is úgy áll előttünk, ahogy akkor, az élete erejében láttuk: keményen, szilárdan, bátran, rendíthetelenül, mint a székelyföldi hegyek. Annak pedig, hogy az ő kősziklából faragott kemény karakterét nem tudja T -i lünk elfeledtetni az idő, az a magyarázata, hogy mindig az időkön felülj, örökkévaló kőszikla, a Krisztus Jézus volt a fundamentuma. Ezért nem kellettek neki díszítő külsőségek, ezért nincs szükség arra, hogy szépíteni kelljen őt az emlékezésnek. Ügy átlőtt a Üite, mint a bérc: ha minden elvész s ha minden porba omlik is, az ő megváltója él. megáll a por felett és életet támaszt az omládékokon. Milyen égő lelkesedéssel énekelte és énekeltette vizitációján a zsoltárt: „Hallgass meg Izrael pásztora... őh Isten, állíts helyre minket és világoltasd a te orcádat, hogy megszabaduljunk... Eleveníts meg minket, hogy el ne térjünk tőled és imádjuk a te nevedet." -=~ A Bethlen Gábor ősi kollégiumából is erről az isteni sziklafundamentumról hozfa magával a fejedelem izó hitét: Ha az Isten •velünk, ellenünk bizonyára nincsen senki,,' és a fejedelem szelle-

mében fáradozott és viaskodott féltön szeretett iskoláinkért szakadatlanul, hogy az ige tudományában erős nemzedéket állítson oda élő kövek gyanánt a szegeletkö, a Krisztus szolgálatára. Szorongó sürgetéssel, megrázó önemésztéssel, hogy dolgozott, hogy tépelödött, hogy gyújtogatta az ige világosságát mindenfelé. Úgy sietett, mintha tudta volna, hogy rövid az ideje. Pár esztendei püspöksége alatt annyit alkotott, kezdett újra, amennyire másnak talán egy emberöltő se lett volna elég. Amiket elmondott, azokból kevés Íratott le, kevés jegyezteti fel könyvbe, pedig vajha leirattak volna, vajha feljegyeztettek volna az ö beszédei. De mi azért nem feledjük el, emlékezetünkben őrizzük, amit tőle tettekben és bizonyságtételekben, munkában és igehirdetésben kaptunk, mert ö az Úr Krisztus evangéliumát adta nekünk. Ezen a síroszlopon is ez áll itt jelképesen kiábrázolva előttünk, köbe metszve az ő egész élete prédikációjára: a hivő lendülettel felemelt kézben világ világosságául, gyengék erejéül, szegények gazdagságául, üldözöttek menedékéül, szenvedők vigaszául az Élet könyve, az Igének a könyve, az élő Krisztusnak a könyve, akihez ő hív volt mind halálig. „Tudom, az én Megváltóm él és utoljára az én porom felett megáll" — ez az életüzenet van megírva az Élet könyvében. „Boldog, aki megtartja e könyv prqfétálásának beszédeit!" ' ' ••'•••• 4. Gyülekezeti ének 247 ének 1 verse. 38. Közgyűlésünk tagjai délután 6 órakor résztvettek a Farkasutcai templomban a Bethlen Gábor fejedelem halálának 300 éves évfordulójára tartott emlékünnepen, itnelynek • programmja a következő volt: 1. Gyülekezti ének 279 ének 1—4 vers, 2 "Előfohász, bibliaolvasás, ' t 3, Glück: Zsoltár. Előadta a kollégium énekkara, 4. Reményik Sándor ünnepi verse, 5- dr. Markai Sándor püspök .emlékbeszéde, 6. Maksay Albert alkalmi költeménye, , 7. Fiehtner: Az Úr az én kősziklám. Előadta a theol. fakultás énekkara. K.mf. Ugrón István Vásárhelyi János főgondpok, elnök.

ehker. főjegyző, jegyző.

Negyedik ülés 1929, november 25.-én d. e. 9. órakor. Elnök: Ugren István ehker. főgondnok.

J e g y z ő : Vásárhelyi János ehker. főjegyző.

39. Fögondnok elnök aa az ülést megnyitván felhívja a főjegyző aát az előző ülés jegyzőkönyvének felolvasására. A közgyűlés a jegyzőkönyvet hitelesíti. 40. .Olvastatik az Igazgatótanács 10686/1929. száítnú előterjesztése, melyben a főtiszteletű Püspöki Szék javaslata alapján arra kéri a méltóságos és főtiszteltű Egyházkerületi közgyűlést, hogy mondja ki határozatban, hogy felhatalmazza az Igazgatótanácsod egy kórház létesítésére Kolozsváron, amennyiben ezen kórház létesítésére szükséges anyagi fedezetről gondoskodni tud- Igazgatótanácsunk'egy ilyen kórház létesítésére szolgáló anyagi fedezetül a következő forrásokat jelöli meg: . 1. Az összes egyházi tisztviselők egyszersmindenkori hozzájárulása. . , 2. Az egyházközségeknek legfennebb lélekszám szerinti 2" leies megadóztatása egy egyszersmindenkori hozzájárulás címén. - ' 15 3. TÜészvényjegyzésre való felhwrás, ágyalapítványok jejfyzésere kölevelek kiadása. ; : , 4. Az egyházkerületi pénztár hozzájárulása, a lehetőség szé-' rint. ^ .l Igazgatótanácsunk javasolja a méltóságos és főtiszteletű egykázkerüietí közgyűlésnek, hogy egy ilyen elvi határozatot azzal fogadjon el, hogy az egyházközségek és az egyházi tisztviselők egyszersmindenkori megadóztatása tárgyában kidolgozandó javaslata leteendő előbb véleményezés és elfogadás végett az illetékes egyházmegyékhez és egyházi intézményekhez. 62

Ugyancsak leteendő véleményezés és javaslattétel végett az egyházmegyékhez és egyházi intézményeinkhez a kórház fenntartására megalkotandó betegsegélyző egyesület szabalytervezete isEgy létesítendő kórházban az ápolói munkákat a diakonissza intézet növendékei és a kiképzett diakonisszák látnák el, itt nyernének lehetőleg kedvezményes díjak mellett oi'vosi kezelést egyházi tisztviselőink és hiveink, továbbá itt volna megvalósítható az ifjú orvosi nemzedék továbbképzése, egészségügyi tanfolyamok rendezése, stb. Előterjeszti a következő határozati javaslatot: Közgyűlésünk elvileg kimondja, hogy felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy amennyiben kellő fedezetet talál egy kórház létesítésére akár építkezés, akár erre alkalmas épület megvásárlásával, azt valósítsa meg, az előterjesztésben jelzett anyagi források igénybevételével, azzal, hogy amennyiben a kivetendő rovatalokat egyházi tisztviselőink és egyházközségeink többsége, javasolni fogja: a rovatalokat vesse ki és egy kórház létesítése esetén alkossa meg a kórház fenntartására szolgáló Betegsegélyző egyesületet. Dr. Molnár Dénes aa felhívja a figyelmet arra, hogy olyan megoldást keressen az Igazgatótanács, mely esetleg már jogi személyiséget alkotó intézménnyel. kötött megegyezés szerint nagyobb anyagi megterheltetés nélkül eszközölheti. Közgyűlés az Igazgatótanács javaslatát elfogadja azzal, hogy a dr. Molnár Dénes aa javaslatát az Igazgatótanács figyelmébe ajánlja. ,41. Olvastatik az Igazgatótanács 10381/1929. számú jelentése. A múlt évi egyházkerületi közgyűlés 48. számú határozatával kimondotta az egyházkerület kolozsvári Szeretetházának szervezet és kormányzat tekintetében való átalakítását. A határozat d) pontjában az egyházkerületi közgyűlés utasította az Igazgatótanácsot, hogy a legkozelebi egyházkerületi közgyűlésre készítsen szervezeti szabályzatot' a kebli tanács véleményes javaslatának meghallgatása után. Egyben utasította Igazgatótanácsunkat, hogy ugyancsak ez időpontig a tanítóság egyetemétől kérjen be nyilatkozatot, hogy egyetemlegesen vállalja-e a szeretetházi járulék fizetését. Jelenti előadó, hogy felhívásunkra 353 nyilatkozat érkezett be, melyek közül 237 vállalja, 11G nem vállalja a Járulék fizetését. Igazgatótanácsunk eleget téve a főtiszteletű egyházkerületi 63

közgyűlés rendeletének a kebli tanács javaslatának meghallgatása után a következő Szabályrendelet elfogadását ajánlja: I. FEJEZET. 1. §. Az intézet címe: Az Erdélyi Református Egyházkerület Kolozsvári Szeretetháza2. 4, Az intézet célja: a) református lelkészek, középiskolai tanárok, leviták, kántortanítók 10 éves kort betöltött református vallásu, árva leányainak gondozása, ellátása, valláserkölcsi nevelése és tehetségüknek megfelelő életpályára való kiképeztetésé; b) az árvái helyek betöltése után felvételre elsősorban jogosultak a ref. lelkészek, tanárok, leviták, kántor-tanítóknak a kolozsvári ref. leányfőgimnáziumban tanuló gyermebei, továbbá lelkész, tanár és tanítógyermekek, akik valamely más kolozsvári középiskolában vagy az egyetemen tanulnak és ref, szülők más intézetbe járó vagy kenyér keresti pályára készülő gyermekei. Más vallásu növendék csak abban az esetben vehető fel, ha a fenti igények kielégítése után üres hely aiárád. 3. 1 Az intézet fenntartója,az erdélyi református egyházkerület lelkészeinek, tanárainak, levitáinak, kántortanítóinak egyeteme, tanintézetei és egyházközségeinek hozzájárulásával, 4. 1 A Szeretetház fenntartásához hozzájárulnak az alapító, és pártoló tagok is. . ' . • . - . ' • • a) Alapító tag az, aki az intézet céljaira egyszersmindenkorra legalább 20.Q00 lei alapítványt tesz vagy biztosít. Az Alapítvány tehető az intézet internátusába felvett szegénysorsu, jómagaviseletű és jó tanuló ref. vallású növendékek segélyezésére is. Ágyalapítvány legalább 100.00Ö lei. ~ b) Pártoló tag áz, aki élete fogytáig évi 100 lei tagsági díj fizetésére kötelezi magát. Az évenként fizetendő 100 lei pártolói tagdíj 2000 lei töke lefizetésével egyszersmindenkorra megvágható. 5. §. Az intézet fenntartási költségei. Az intézet fenntartására szolgálnak: a) Az intézet céljaira tett és teendő alapítványok kamatai. b) A felvett árváknak a kerületi gyám' illetve nyugdíjintézettől nyert segélye. c) Az erdélyi ref. egyházkerület lelkészei^ tanárai, az egyházkerületi közgyűlés határozata alapján jogot nyert leviták, kántortanítók, egyházközségek, ffr- és középiskolák által fizetett és az egyházkerületi közgyűlés által megállapított évi járulékok.

d) Pártoló tagok díjai. e) Az egyházkerületi közgyűlés által rendelt állandó segélyek. (1899 novemberi ker. közgy. 16 jkv. 8. p.) f) Bárhonnan jöhető .és az intézet céljaival és jellegével megegyező állandó segélyek, egyszersmindenkori adományok. 6. §. Az intézet kormányzása. Az intézet felett a legfőbb felügyeletet és ellenőrzést az erdélyi református egyházkerület közgyűlése s állandó Igazgatótanácsa gyakorolja. A mindenkori püspök az intézet főfelügyelője. A közvetlen vezetését a Szeretetház elöljárósága gyakorolja. Az elöljáróság tagjai hivatalból a főfelügyelő püspök, a Szeretetház igazgatónője és gazdasági felügyelője és a leányfőginmázram mindenkori igazgatónője. Ezenkivül az egyházkerületi közgyűlés választ egy világi főgondnokot, gondnokot, 3 lelkészi, 3 tanári, 3 tanítói, 2' világi és 3 női tagot. A főgondnoki és gondnoki ciklus. 10 éves, az előljárósági tagoké 5 éves. Az intézet ügyeit elsőfokon a szeretetházi igazgatóság intézi. A szellemi és nevelési ügyek közvetlen vezetője az igazgatónő, az anyagi ügyek intézője a gazdasági felügyelő. A nevelő személyzet felügyelete az igazgatónő, a kezelő és szolga személyzet felügyelete a gazdasági felügyelő hatáskörébe fertőzik. Fontosabb jelentőségű és sürgős ellátást igénylő ügyekben az elnöki tanács (főgondnok, gondnok, igazgatónő, gazdasági felügyelő) a maga hatáskörében intézkedik, az előljárósági gyűlés jóváhagyásának fenntartásával. II. FEJEZETT. 7. §. Az erdélyi református egyházkerület kolozsvári Szeretetháza, mint a vallás szabad gyakorlatának jogával lényeges kapcsolatban-álló intézmény, és az egyházönfentartásának, egyik eszköze, mindenestől az egyház testéhez tartozik és az egyházi hatóságok kormányzása alatt áll. • / "Ehhez képest a Szeretetházban a nevelés és oktatás összhángzatós fejlődését és vagyonkezelést felügyelik és irányítják: 1. az egyházkerüléti közgyűlés, 2. az egyházkerület igazgatótanácsa, 3. a püspök, mint főfelügyelő, 4. az elöljáróság, 5. az intézet igazr . gatósága és nevelőtestülete. 8. §". Az erdélyi, református egyházkerület: A Szeretetházzal szemben mindazok a jogok és kötelességek, melyeket- az E. T-, a fenntartó és közvetlen felügyelőtestületnek megállapít, az erdélyi református egyházkerületet illetik, amelyeket gyakorol: •

•

•

'

•

•'

-

.

•

\ -

"•"

.

m

1. az egyházkerületi közgyűlés, 2. az egyházkerület igazgatótanácsa, 3. a püspök, mint főfelügyelő által. Mint ilyennek hatásköre: a) Az intézet összes szellemi és anyagi ügyeinek közvetlen felügyelője. b) Tanácskozik és intézkedik minden közigazgatási ügyben, amennyiben azokat alsóbb hatóságokra nem ruházta vagy ezektől felebbezés folytán hozzákerültek. c) Alkotja a megfelelő szabályrendeleteket. «) Tárgyalja a Szeretetház évi jelentéseitej Gondoskodik a számadások megvizsgálásáról. //Választja a Szeretetház főgondnokát, gondnokát az elöljáróság hármas jelölése alapján, valamint választja az elöljáróság tagjait. 9. §. Az egyházkerület Igazgatótanácsa: a) Végrehajtja az egyházkerület vonatkozó határozatait. b) Őrködik az intézet összes szellemi és anyagi ügyei felett és az elöljáróság javaslatait és határozatait megvizsgálja és szükség esetén a maga indokolt véleményével az egyházkerületi közgyűlés elé terjesztei. c) Az elöljáróság javaslata alapján választja az igazgatónőt és a gazdásági felügyelőt. d) Jóváhagyása elé terjesztendök megerősítésre azok a választások, amelyek az elöljáróság hatáskörébe vannak utalva. c) A Szeretetház költségvetései! és számadásait ellátja. 10. §. A püspök: o) Mini főfelügyelő, ellenőrzi az intézetben folyó nevelési munkát, gyakorolja rendtartási és fegyelmi ügyekben a főfelügye letet. ' b) Felügyel a Szeretetház alkalmazottaira, kötelességeik ponj tos leljesítésére és' a fegyelmi esetekben hozzáintézett folyamodások és felebbezéseknél végérvényesen határoz. <•) Tlyen minőségben az intézetet évente többször meglátogatja, amikor az igazgatónőtől és nevelőtestülettől közvetlen felvilágosítást kér az intézet éleiében előforduló minden nevezetesebb eseményről. d) Évi' jelentésében eljárásáról megemlékezik. 11. §. A Szeretetház elöljárósága: a) A szeretetház elöljárósága áll a f>. §-ban felsorolt hivatalból való tagokon kívül az egyházkerületi közgyűlés által l'O évre vá66

lasztott fögondnokból, gondnokból, 3 lelkészi, 3 tanári, 3 tanítói, 2 világi és 3 női tagból, a kerületi közgyűlés által 5 évre választva. Az intézet orvosa és jogtanácsosa az élőijárósági gyűlésnek tanácskozó tagjai. b) Élethossziglan tanácskozó tagjai az elöljáróságnak azok is, akik a Szeretetház céljaira a 3 §-ban meghatározott céllal ágyalapítványt tesznek. • c) Érvényes határozathozatalra az elnökön kivül a választott tagok legalább egyharmadának jelenléte szükséges. 12. §. Az elöljáróság jog- és hatásköre: a) Negyedévenként gyűlést tart, szükség esetén többször is. A gyűlést a főgondnok, illeve a fögondnok megbizásából és nevében az igazgatónő hivja össze 8 nappal a gyűlés előtt, a tárgysorozatot feltüntető meghívóval, mely a levéltár számára irnegörzendö. A gyűlés elnöke a főgondnok, akadályoztatása esetén a gondnok, jegyzője a Szeretetház nevelőtestületének egyik tagja, akit az elöljáróság az igazgatónő ajánlatára évről-évre biz még e tiszttelElőadó szellemi és nevelési ügyekben az iga-zgatónő, anyagi és gazdasági ügyekben a gazdasági felügyelő. b) Az elöljáróság az intézet vagyonának őre, kezelője, és mindejinemu szellemi és aiíyagi ügyeinek. vezetője. c) Az intézet évi költségvetését és számadásait megállapítja és jóváhagyás végett az Igazgatótanácshoz beterjeszti. ' d) Áz intézet szerveztében szükségesnek, mutatkozó változások iránt javaslatot terjeszt az Igazgatótanács útján az egyházkerületi közgyűléseié. e) Nagyobb építkezések, birtokvásárlás, birtokeladás, kölcsön1 felvétel ügyébén határoz, de idevonatkozó határozatai csak az Igazgatótanács jóváhagyásával hajthatók végre. f) Az intézet szellemi és anyagi állapotáról évenként jelentést terjeszt az Igazgatótanács útján az egyházkerületi közgyűlés elé. g) Képviseli és képviselteti az intézet az egyházi és világi hatóságokkal, valamint a szülők, illetve gyámokkal szemben.* h) Az intézet folyó bevételeit számon tartja, kezeli, a szükségletek fedezéséről a költségvetés keretein belül gondoskodik. A gazsági fölügyelő számadásait időnként, tle legalább évenként egyszer átvizsgálja. A vagyonkezelésre vonatkozó évi számadást összeálr líttatjá és egy a kebelébőr kiküldött számvizsgáló bizottsággal megvizsgáltatja s jóváhagyás végett az Igazgatótanácshoz beterjeszti. i)Vgj az árvák, mint az mternátusba bejutni óhajtó més növendékeknek felvétele felett határoz, s megállapítja a felvételi -

5

67

díjakat. A felvétel módozatait és feltételeit hirlapi úton idejében közzéteszi. j) A felügyelet és ellenőrzés teljesebbé tétele végett megbizott tagjai havonként többször is, meglátogatják az intézetet és szerzett tapasztalataikról a gyűléseken jelentést .tesznek. h) Az igazgatónő és gazdasági felügyelő választására javaslatot terjeszt az Igazgatótanácshoz s választja az összes ideiglenes alkalmazottakat. . I) Névszerinti szavazással megállapítja, hogy az intézet tökéi mi módon gyümölcsöztessenek. m) Megállapítja és jóváhagyásra felterjeszti az Igazgatótanácshoz az intézet belső rendtartási szabályait, házirendjét és napi rendjét. n) A költségvetés keretein belől határoz a szükséges beruházások, javítások, építkezések stb- ügyében. A költségvetés kereteinek túllépése csak az Igazgatótanács külön engedélyével történhetik; o) Az intézet összes vagyonáról, felszereléséről pontos leltárt vezettet, azoknak évenkénti kiegészítését elrendeli s arról a gazdasági felügyelő által évről-évre jelentést tétet, - •••' ' p) Szigorúan őrködik a felett, hogy az alapítványok, az alapítólevelek rendelkezésének megfelelőlég használtassanak fel. r) Az elöljáróság tagjainak saját személyes ügyeikben sem szavazati, sem tanácskozási joguk nincs. • :• * ~s) Az elöljárósági gyűlésekről 1 évig való •indokolatlan távolmaradásuk esetén az előljárósági tagok lemondottalak tekintetnek, H í . FEJEZET. 13.4.Vagyonkezelés. : fí) A Szeretetház jövedelmi forrásai: tőkék, alapítványok kamatai,- a lelkészek, tanárok, egyházközségek, tanintézetek, leviták, kántortanítók, kántorx»k évi járulékai, pártoló tagok tagsági díjai, évi járulékok, adományok, ellátási; magán óra és felszerelési díjak; az ár^ákflyiigdíj járulékai és vegyes bevételek. , .-, hX A gazdasági felügyelő által készített évi zárszámadást a számvizsgáló bizottság megvizsgálja és a& előljárósági gyűlés elé beterjeszti.; Az így felülvizsgált és az elöljárósági gyűlés által is helyesnek talált zárszáma4ásokat jóváhagyás végett az Igazgatóta- • nácshoz felterjeszti.-, ; ~ • . *

IV. FEJEZET. 14. §. Fögondnok, gondnok. a) Szeretebáz fögondnokát és gondnokát az elöljáróság hármas jelölése alapján 10 éves időtartamra, az erdélyi református egyházkerület köztiszteletben álló áldozatkész, vallásos életű s e méltóság betöltésére alkalmas világi egyháztagok sorából az egyházkerületi közgyűlés választja. Hivatalbalépésekor az elől járósági gyűlés előtt esküt tesz. b) A Szeretetház ügyeinek intézése, elsősorban a fögondnok joga és kötelessége, akadályoztatása esetén helyettesítője a gondnok. c) A fögondnok ^önzetlenül közreműködik a Szeretetház céljainak elöbbrevitele érdekében; az intézetet képviseli a hatóságokkal szemben. . d) Gyűlési meghívókat, jegyzőkönyveket, feliratokat, költségvetésen kivüli utalványozásokat kézjegyévél lát el. e) Részt vesz a gyűléseket előkészítő elnöki tanács 'megbeszéléséin. •/JA gyűléseken elnököl- Szavazások egyenlősége esetén döntő szavazattal bir. g) A Szeretetházat gyakorta meglátogatja s érdeklődik úgy a szellemi, mint az anyagi ügyek menete iránt. h) A pénztárt időnként megvizsgálja s egy évben legalább egyszer váratlan pénztárvizsgálatot tart. Tapasztalatairól jelentést tesz az elöljárósági'gyűlésen. i) Hivatalból tagja az egyházkerületi közgyűlésnek. Aígondnok, akadályoztatása esetén helyettesíti g, főgondnokot, •ő hivatalból tagja az egyházkerületi közgyűlésnek. ^ j) A főgondnoki és gondnoki állás megüresedettnek tekintendő: a) a 10 éves ciklus lejártával,, b) lemondás, c) halálozás, d) az országból való elköltözés foytán és r) ha az illető fögondnok vagy gondnok az iniézet ügyeit intéző elöljárósági üléseken egy évig indokolatlanul nem vesz részt; ez esetben az állás betöltése- iránt az elöljáróság gondoskodni tartozik. ,

'•

V. FEJEZET.

.15. §. Nevelő és kezelőszemélyzet. A) Igazgatónő. a)'Az igazgatónő az intézet szellemi és nevelési ügyeinek közvetlen intézője a külső és belső rendtartás felelős vezetője. 69

Az igazgatónőt két évi próbaidőre az elöljáróság választja és az Igazgatótanács erősíti meg. Véglegesítését az elöljáróság javaslata alapján az Igazgatótanács eszközli. Igazgatónő köteles bennlakni az intézetben. Hivatalát esküvel foglalja el. Amennyiben férchez megy, állásáról minden jogigény nélkül lemondottalak tekintetik. b) Igazgatónőül tanári vagy'. lelkészi oklevéllel biró hajadon. vagy özvegy református nő vagy felszentelt tanító-diakonissza választható, ki a román nyelvet szóban és írásban bírja és akit egyénisége és Istentől nyert charismája predesztinál erre az állásra. c) Az igazgatónő hivatalból kötelezett tagja a tanári nyugdíjintézetnek, tagja az elöljáróságnak, melynek ülésem előadói tisztet tölt be. A főgondnok, vagy gondnok megbízásából összehívja az elöl járósági gyűléseket, az elnöki tanáccsal előre megtárgyalt tárgysorozat közlésével. Hivatalos leveleket átveszi, ilyeneket szerkeszt s gondoskodik, hogy azok gyűlés elé terjesztessenek, vagy az illetékesek által ellátassanak. Iktató könyvet vezet s az irattárt kezeli. A növendékek felvétele körüli eljárást ellátja. Áz intézet árva növendékeiről rendes törzskönyvet vezet s az árvákat az intézetből való eltávozás után is lehetőleg nyilvántartja. Igazgatónő a nevelöszemélyzet működését ellenőrzi, szükség esetén kötelességük teljesítésére bizalmasan figyelmezteti. Indokolt esetben részükre 3 napi szabadságot adhat. Tanév végén igazgatói zárójelentést szerkeszt, mely elöljárósági tárgyalás után az Igazgatótanácshoz felterjesztendő. Betegsége, vagy elfoglaltsága esetén helyettesítésével a nevelő. személyzet valamelyik tagját bizza meg, ami egy hétnél tovább nem terjedhet s csak az elöljáróság tudtával történhetik. 15 napnál hosszabb szabadságot részére az Igazgatótanács adhat. Az intézettől megfelelő fizetést, lakást, fűtést, világítást, mosást, élelmezést és orvosi gyógykezelést élvez. Trodai munkájában egyik nevelönö rendelkezésére áll. B) Gazdasági felügyelő. . a) Az intézet gazdasági, vagyoni, háztartási s. általában minden anyagi ügyének intézője a gazdasági felügyelő, akit a Szeretetház elöljáróságának javaslatára az Igazgatótanács választ. Hivatalát esküvel foglalja el. 6J Gazdasági felügyelőül fedhetetlen előéletű, családos ref. lehetőleg lelkészi, tanári vagy tanítói pályán működött, a számvitelben jártas és a gazdasági dolgokhoz értő férfi választandó.-Gazdasági felügylő hivatalból kötelezett tagja a nyugdrjinté70

-

r

zetnek a Szabályzat keretein belől. Ugyancsak hivatalból tagja az elnöki tanácsnak és az elöljárósági gyűlésnek, melyen a gazdasági ügyek előadója. Felügyel és intézkedik aziránt, hogy az intézet épülete, gazdasági épületek, kerítések, felszerelési tárgyak jókarban tartassanak, s tűz ellen biztosíttassanak. Kisebb javításokat, utólagos bejelentés mellett végeztet. Nagyobb javításokat költségszámítás mellett előzetesen jelent be az elöljáróságnak, s ennek rendekezése szerint jár el, ellenőrizvén a munkálatokat. Mint az intézet anyagi ügyeinek őre, vezeti az intézet háztartását anyagi felelősség mellett. A kezeihez utalt pénzeket, ellátási és egyéb díjakat átveszi, naplózza s rendes számadás mellett — kettős könyvvitellel — kezeli. Minden bevásárlást és fizetést nyugta ellenében teljesít. Piaci bevásárlásokról vásárló jegyzéket állít ki. Összeállítja az intézet költségelőirányzatát és számadásait szabályszerű időben. Számvizsgáló bizottsággal megvizsgáltatja, elöljáróság^ gyűlés elé terjeszti s jóváhagyásra az Igazgatótanácshoz hivatalos úton felterjeszti. Beállítja az intézet kezelő személyzetét és cselédségét s azokra felügyel. Az intézettől megfelelő fizetést, lakást, fűtést, világítást, saját és felesége személyére élelmezést, ^mosást és orvosi .gyógykezelést élvez. Természetbeni ellátmányai az elöljáróság által megvélthaták. Irodai munkájában egyik nevelönö rendelkezésére áll. Betegsége vagy elfoglaltsága esetén helyettesítéséről 3 napon túl az elöljáróság, 15 napon túl az Igazgatótanács intézkedik. C) Nevelönö. a) A nevelönőket a Szeretetház elöljárósága alkalmazza a szükséges számban, fedhetetlen életű,. református hajadon vagy gyermektelen özvegy nők közül, kik véglegesítésük esetén esküt tesznek és a nyugdíjintézet tagjai. b) A nevelönönek legalább tanítónői oklevéllel kell bírnia. A nevelőnök között kell lenni olyanoknak, akik tökéletesen birják a román "nyelvet, ezenkívül olyanoknak is, akik a német és francia nyelvet birják, továbbá, akik a zongorából annyi gyakorlati és elméleti jártássággal bírnak, hogy nemcsak a kendőket, de a haladókat is képesek eredménnyel oktatni s-a növendékek ének- é& zenekarát" vezetni tudják. ~ c) A nevelőnők az intézet összes növendékeinek magaviseletére felügyelnek, azok értelmi, erkölcsi és vallásos nevelését ellátják. d) A nevelőtestület köteles részt venni az intézet mindennemű

vallásos gyakorlatain, feletteseik utasításait teljesítik, valamint azokat a feladatokat, melyeket a részletes Szabályzat előír. e) Indokolt esetekben tanév közben az igazgatónő 3 napra terjedő szabadságot adhat, 10 napig terjedőt a fögondnok engedélyezhet. A nevelőnők egymást egy hónapi időtartamra díjazás nélkül helyettesíteni tartoznak. Ha az intézettől valamelyik végleg megválni óhajt, ebbéli szándékát írásban .tartozik bejelenteni az elöljáróságnak, eltávozása előtt 3 hónappalf) Fizetésük az elöljáróság által megállapított évi (és 12 hónapi előleges) díjazáson kivül teljes ellátás, élelmezés, lakás, fűtés, világítás, mosás és orvosi gyógykezelés. D) Ápolónő. ..•a) Ápolónőnek református vallásu, fedhetelen erkölcsü, türelmes természetű és megfelelő intelligenciájú hajadon, magános özvegy vagy szakképzett diakonissza alkalmazható az elnöki tanács által egy évre választva. Állandósítása esetén a nyugdíjintézetnek jogosított tagja lehet. Az ápolónő a nevelöszemélyzethez tartozik. Fizetése az elöljáróság által megállapítandó díjazáson felül teljes ellátás (élelmezés,, fűtés, világítás, mosás) és orvosi gyógykezelés. Felelős a betegszoba felszerelése és tisztaságáért. b) A betegek ápolására nézve az orvos utasításainak, egyéb, - az intézet bárminemű ügyeiben az igazgatónő utasításainak tartozik eleget tenni. .. c) Egyéb kötelességeit a részletes szabályzat írja előd) Kimenője az igazgatónő engedélyével csak akkor lehet, ha betege nincs. Ha a.: beteg növendékek nem foglalják el, a kertben és konyhán segédkezik, az árvák ruházatának javítását végzi. e) Az intézetből való végleges eltávozása hat heti felmondás mellett történhetik, E) Házvezetőnő.

.

a) Házvezetőnőnek református vallásu, fedhetetlen erkölcsü hajadon vagy magános özvegy választható, az elnöki tanács által egy évre; ki a háztartás végzésében, konyha és viíágkertészetben, teljesen jártas, kiváló szorgalmú és takarékos. b) Indokolt esetben 3 évi próbaszolgálat után az elöljáróság állandósíthatja, amikor a nyugdíjintézet jogosított tágjai közé be-. léphet. c) Javadalma az elöljáróság által megállapítandó havi díja7 2

" '

.

•••-...

^:

;-

••

: .

x

• •

•

záson felül teljes ellátás (élelmezés, fűtés, világítás, mosás) és orvosi gyógykezelés. d) A gazdasági felügyelő utasítása szerint felügyei az intézet tisztántartására- Felelősség mellett vezeti a háztartást, gondozza konyha és ebédlő felszereléseit, bevásárlásokat végez, heti étlapot készit, az elhasznált élelmiszereket feljegyzi, a konyha és virágkertészetet vezeti. e) Egyéb kötelességeit részletesen a Szabályzat írja elő. f) Heti kimenőjét a gazdasági felügyelő szabja meg. g) Az intézettől való végleges megválásához 6 heti felmondás szükséges, ami, ha iskolai év végén meg nem történik, alkalmazása egy évre meghosszabbítottnak tekintetik. F) Orvos. a) Az intézeti orvost az elöljáróság választja 5 évre. A választást az Igazgatótanács hagyja jóvá, évi tiszteletdíját az elöljáróság állapítja meg. Az elöljáróságnak tanácskozással biró tagja s mint ilyen, az egészségi ügyekben tanácsadója. b) A növendékeket az intézetbe lépésük alkalmával megvizsgálja s ha azt tapasztalná, hogy valamelyik oly betegségben vagy szervi bajban szenved, mely őt az ^intézeti életre alkalmatlanig teszi, vagy növendéktársaira káros hatással lehet, s gyógyítása sok utánjárást igényel, az elöljárósághoz véleményes előterjesztést tesz. c) A beteg gyermekeket hetenként többször, sőt szükség esetén minden nap meglátogatja s ápolónőnek a gyógykezelésre utasításokat ad. d) A nevelő- és kezelőszemélyzetet, továbbá az intézeti cselédséget az elöljáróság által megállapított évi tiszteletdíj fejében gyógykezeli. • e) Általában az egészségügyi viszonyokra felügyel. VI. FEJEZET. 10- §. A növendékek felvétele, ellátási díjai; az árvák gon; dozása. -•.•;.. " •_ • - ' - • ' a) A Szeretetház növendékei: a Szervezeti Szabályzat 1. fej. 2. §. a) pontjában felsoroltak árva leányai; az ágyalapítványra felvett, továbbá az elöljáróság által évről-évre felveendő tanuló-, illetve kenyérkerestí pályára készülő lányok. b) A felvétel sorrendje a Szervezeti Szabályzat 1. fej. 2. §. b) pontjában van megállapítva. 73

c) A szeretetházi fentartok árváinak a felvétel előtt lehetőleg 10 éves életkort be kell töltenie s négy elemi osztályt el kell végeznie. 10 évesnél fiatalabb teljes árvát, ha elhagyatottsága, vagy az erkölcsi és anyagi viszonyok úgy kivánjak az elöljáróság az illetékes esperes előterjesztésére papi családoknál igyekszik elhelyezni. A családoknál elhelyezett árvák a Szeretetház növendékei, kiket az igazgatónő az árvák törzskönyvében nyilvántart. Ha nem akadna oly jószívű család, ki az ilyen szegény árva gyámolitását 10 éves koráig ingyen elvállalná, akkor az árva eltartása és taníttatásával járó költségeket a Szeretetház hordozza. d) Állásától fegyelmi úton vagy saját dhatározásukbóL megvált egyének árvái felvételre jogosultsággal nem birnak. , ej öregség vagy gyógyíthatatlan betegség miatt nyugalmazott és ezen állapotban elhalt lelkészek stb. árvaleányai is jogosultak á felvételre. . f) Ha családfentartó lelkész stb. gyógyíthatatlan betegségben szenved, amit orvosi bizanyítvánnyel és az illetékes .esperesi hivatal, illetőleg gimnáziumi elöljáróság útján igazol, s ezek mellett szegénység és terhes családi körülmények teszik indokolttá, kivételes esetekben ilyeneknek leányai is felvétetnek az árváknak nyujtott kedvezmények ideiglenes biztosítása mellett. g) Az árvák folyamodásukat a Szeretetház elöljáróságának címezve: keresztlevél, családi értesítő, iskolai-, orvosi-, újraoltási és szülök ellnilálozási bizonyítványával felszerelve az illetékes esperesi hivaial, illőivé gimnáziumi elöljáróság útján adhatják be, az egyházkerület hivatalos lapjában közölt határidőre. h) Az árváknak a nyugdíj vagy gyámintézett öl kapandó neveltetési segélyét mindaddig, míg a növendék az intézetben van, a gazdasági.felügyelő közvetlenül veszi fel s használja az árva eltartására. i) Az ágyalapítványokra az Igazgatótanács által jóváhagyott alapítólevelek értelmében történik a felvétel. Az így felvett árvák is egyenlő kedvezményt élveznek a fenntartók árváival. j) A felvett árvák a belépéskor lehetőleg hozzák magukkal az intézeti tájékoztatóban előírt felszerelési tárgyakat. A taneszközökkel való ellátást s a boíratási díjat az intézet hordozza. k) A gyenge tanuló árvának, kinek az iskola tandíjmentességet nem adhat, kenyérkereseti pályája felől az elöljáróság dönt. l) Az intézetből az árva csak akkor bocsáttatik" el, ha valami kenyérkeresti pályát elvégzett, de az intézet gondoskodását akkor se veszi le róla, figyelme kiterjed megélhetésére, magaviseletére, 74

a Szeretetház az árvával mint volt nevelője és gondozója, elválaszthatatlan kapcsolatot kivan fenntartani. m) Oly árvák, kik a 18 életévüket betöltötték, vagy ha már valami kenyérkeresti pályát elvégeztek, nem vehetők fel. n) Midőn az intézet az árvát kebeléből kibocsátja a legszükségesebb ruhaneművel, sőt kevés pénzzel is igyekszik ellátni az e célra gyűjtött alapból. Az adandó ruhaneműek és segélyösszeg mennyiségét az elöljáróság határozza meg. o) A fizető növendékeknek felvételükért minden iskolai év előtt a lapokban közölt határidőig kell folyajmodniok. A bennlakó növendékek az elöljáróság által fizetési osztályba soroztainak, aszerint, hogy ki lelkész, tanár, tanítóleány, ki református vallásit és ki idegen vallásu. f>) Az ellátási díjat a Szeretetház pénztárába előre 4 egyenlő részletben kell fizetni: szeptemberben, november 15, február 1 és április 15-én. A befizetett ellátási díj csakis a növendék halála esetén fizettetik vissza. Vagy ha eltávozását súlyos betegség vagy családi okok (pl. a szülők halála, esetleg vagyoni bukás) okozták. Egyéb okokból levonásnak helye nincs. ; i..:: q) Az ellátási díjból elengedni még akkor sem lehet, ha valamely növendék más helyen ingyen kosztot kapna. r) Az oly fizető növendék, aki ^ évenát a fizetési negyedév (2;?és Yz hó) kezdetétől az intézettől bármi okból távol volt s ezen időre ellátási díját nem fizette meg, az intézetből kimaradottnak tekintetik, de újabb folyamodásra ismét felvehető. s) Aki iskolai év végén hátralékban marad, a jövő évre csak akkor vehető fel, ha hátralékát helyesen kifizette s biztosítékot nyújt, hogy pontos fizető lesz. tj A zongora vagy magánórák díja negyedévenként előre az: intézet pénztárába fizetendő s a növendék a hó bármely napján kezdte a tanulást, az egész hónapra tartozik fizetni. u) A szeptemberben beiratkozott növendék 9 hónapig, tartozik tanulni és fizetni. Évközben kimaradt növendék a díjakat egész évre köteles megfizetni, ha az elöljáróság máskép nem határoz. A szülő vagy gyámnak akár szóval, akár írásban a növen-. dék bármely tárgyban való tanítását az igazgatótnőnél kell bejelentenie. v) Minden fizető növendék szülője vagy gyámja kötelező nyilatkozatot tartozik aláírni, arravonatkozólag, hogy a díjakat a meghatározott időben pontosan fogja fizetni. z) Kongruával biró lelkészek felhatalmazást adnak arra, hogy .

-

""

/

•

75-

a leányaikért járó díjakat, fizetésük állami kiegészítéséből részletekben vagy egy összegben is levonhatja az elöljáróság. Közgyűlésünk a bemutatott Szabályrendeletet elfogadja és annak életbeléptetését elrendeli, egyben a következő átmeneti intézkedéseket teszi: a) A Szeretetház jelenlegi véglegesen megválasztott igazgatója mint gazdasági felügyelő működik tovább, azonban megtartja igazgatói címét. b) A véglegesített árvaanya a nevelői karba megy át, mint végleges alkalmazott jelenleg élvezett illetményei megtartásával. c) A kántortanítók egyetemlegesen 1930 január • 1-től tartoznak fizetni az illetékeket, melyeket minden évben az egyházközségek tartoznak illetményükből levonni, gyermekeik kedvezményes ellátását 1930 szeptember 1-től igényelhetik. d) Tudomásul veszi, hogy a főgondnoki és gondnoki tisztre 10 éves ciklusra történendő hármas jelölést ez alkalommal az Igazgatótanács ejtette meg.: e) A ciklus végéig 'megválasztott kebli tanácsosok automatikusan tagjai lesznek az új elöljáróságnak', vagyis lelkészt részről .a csonka ciklusra élőijárósági tagok lesznek: Vásárhelyi ;János, Vásárhelyi Boldizsár, Tarkanyi György. HM Világi részről: dr.. Nagy Elek. Tanári részről: Kovács Dezső, Mester Mihály, •"-'••;. dr. Illés Gyula. : ' '. . /) Tehát elrendeli a választást 3 tanítói, 3 női és % világi elöljárósági tagsági helyre 1931 december 31-i - csonka ciklusra. - 42. Az Igazgatótanács arra ,az esetre, ha a Szeretetház szervezeti szabályzatát elfogadja a főtiszteíétű €gyházkerületi közgyűlés, á fögöndnoki és gondnoki tisztre megejtette a hármas jelölést. A Szeretetház fögoildnokául 10 éves ciklusra jelölte: I. helyen Szász István, II. helyen dr. Szöllosy János és III. helyen dr. Nagy Elek aait. A gondnoki tisztre: I. helyen dr. Nagy Elek, ',-.'. II. helyen dr. Jancsó Ödön és III. helyen dr. Darkő Ákos aait. ^ 7 6

•

•

.

.

•

'

•

»

•

•

Egyházkerületi közgyűlésünk elfogadva-az-előterjesztést a Szeretetház főgondnoki tisztjére 10 éves ciklusra Szász István, dr. Szöllösy János és dr. Nagy Elek aai, a gondnoki tisztre dr. Nagy Elek, dr. Jancsó Ödön és dr. Darkó Ákos aai között elrendeli a szavazást. 43. Olvastatik az Igazgatótanács 10864—1929 számú előterjesztése, melyben arra kéri az Igazgatótanács a fötiszteletű és Méltóságos egyházkerületi közgyűlést, a Püspöki Szék idevonatkozó javaslata alapján, hogy hatalmazza fel az Igazgatótanácsot, hogy megfelelő adatgyűjtés után intézkedéseket tehessen olyan egyházközségek elemi iskoláinak véglegesítésére, melyek minden tekintetben megfelelnek az állami törvényekben előírt követelményeknek és engedély legyen adható a véglegesített elemi iskolával rendelkező egyházközségeknek árra, hogy tanítójukat , véglegesíthessék, amennyiben az egyházközség vállalja az elemi iskolának saját erejéből (szükség esetén előre megállapított összegű egyházmegyei és egyházkerületi támogatással) leendő fenntartását. - A véglegesítést az egyházmegyei tanács javaslata alapján Igazgatótanács hagyja jóvá és megerősítésre bejelenti az egyház'kerületi közgyűlésnek és minden véglegesített tanítói állásnál ki-'köttetik, hogy amennyiben az elemi iskola bármi okból beszüntettetik, a véglegesen alkalmazott tanítója áthelyezhető imás iskolához szerzett jogainak épségben tartása mellett. , Egyházkerületi . közgyűlésünk az előterjesztést elvben elfogadja és felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy az előterjesztésben foglalt -szempontok alapján az elemi iskolák véglegesítése ügyében intéz^ ,- . . kedéseket. tehessen olyan esetekbenis-, há az egyházközség nem tudja biztosítani önerején az egész taiif; : tói fizetést, de, a véglegesítést fontos indokok szük•-, - ". . ségessé teszik. .'-•.•-. E tárgygyal kapcsolatban dr. Molnár Dénes* áa alapos és átgondolt felszólalás után a következő kérelmet terjeszti elő: .,Kérje fel a közgyűlés az ..erdélyi református egyházkerület Igazgafófenacsát, hogy találja,meg a módját a párisi egyezményben biztosított vallási és iskolai autonómia keretében is a székelyföldi magyar iskolai ügy rendezésének." „Tartsa fenn magának a református oktatásügy intézési jogát ősi gyakorlatának" megfelelőén, mindazonáltal amennyiben a szé-

kely közületeknek a párisi egyezményben biztosított vallási és iskolai helyi autonómiája a fenti álláspont sérelme nélkül és a református egyház iskolafenntartási jogának bekapcsolásával megvalósítható lesz, alkalmas időben és módon minden segítséget adjon meg fenti álláspontja fenntartásával a kérdés gyakorlati megoldásához." . Egyházkerületi közgyűlésünk a javaslatot efo- gadja és határozattá emeli. 44. Az Igazgatótanács bemutatja a hunyadi egyházmegyei közgyűlésnek a 3027—1928 számú igazgatótanácsi határozat elleni felebbezését. Ez a határozat fenntartotta az Igazgatótanácsnak 6116-^1927 számú határozatát, mellyel az esperes utasítva lett, hogy a fehervizi egyházközség papi lakásának és papi kanonikájának eladása^ ból befolyt vételárat (400.500 lei) fizesse be a kerületi pénztárba. Ennek az intézkedésnek oka az volt, hogy az ingatlanok eladásának időpontjában egyetlen református tagja sem volt a fehervizi egyháznak, az tehát desolata egyháznak tekintendő és így alkalmazandó vele szemben az egyházkerületi közgyűlésnek 1908 április' sí 9-én hozott 42 számú határozata, mely kimondja, hogy „a desolata egyházak tökéi alapítványoknak tekintendők s mint ilyenek a kerületi pénztár által kezelendők, még abban az esetben is, ha jövedelmük bizonyos célra le volna kötve s ezen tőkék el nem költhetők, sőt növelendők, hogy ezen egyházak valaha- újra szervezhetők legyenek. Ennek a határozatnak a végrehajtására a közgyűlés az Igazgatótanácsot bizza meg és utasítja." A megfelebbezett igazgatótanácsi határozat, hatályon kivül helyezte a fehervizi desolata egyházat adminisztráló Kacsóh Béla levita lelkész elnöklete alait Balja Zsigmond és Magyari Árpád nem fehervizi lakósok" részvételével 1927 szeptember 2ö-én hozott közgyűlési határozatot, melyben ezek a más egyházközségben lakó egyháztagok kimondoiták, hogy Fehérviz megszűnik mint anyaegyház és szórvánnyá alakul át é« a.mely az" eladott ingatlanok vételára felett rendelkezett. A megfelebbezett igazgatótanácsi határozat egyutial hatályon kivül helyezte a hunyadi egyházmegyei tanácsnak 1927 október hó 21-én 91 1927 szám alati hozott határozatát, amely kimondotta, hogy az eladoíi irígatlanok vételára az egyházmegye felügyelete mellett az egyház kezelésében marad és araelv kimonrlotta, hogy Fehérvizet társegyháznak minősíti a borbátvizi egyházzal közösen szervezendő presbitériummal, de külön közgyűléssel.

A hunyadi egyházmegye közgyűlésének 14—1928 számú határozata azt kéri, hogy a főtiszteletű és méltóságos közgyűlés helyezze hatályon kivül a 3027—1928 számú határozatát és hagyja jóvá az egyházmegyei tanács 91—1927 számú határozatát. Igazgatótanácsunk a közgyűlésnek azon javaslatot terjeszti elő, hogy a hunyadi egyházmegye közgyűlésének felebbezése utasittassék el s az erdélyi református egyházkerület Igazgatótanácsának 3027—1928 számú határozata hagyassék helyben. Indokolás. A fehérvizi református, egyházközség szóbahfórgó ingatlanai 1927-ben eladattak. Ugyanezen évben az eladás idején jelenti az egyházmegyei tanács, hogy Fehérvizen egyetlen hivünk sincs. Ennélfogva az egyházközség, mint önálló jógi személy megszűnt működni. Beállt tehát az az eset, amit a desolaltság állapotának tart a 42—1908 számú egyházkerületi közgyűlési határozat. - Ez a közgyűlési határozat az Igazgatótanácsét kötvén, helyesen rendelte el az eladásból befolyó vételárnak a beszolgáltatását. Miután egyházi törvényeink a presbiterek minimális számát a legkisebb egyházközségben is a hivatalból illetékes tagokon kivül 4-ben állapították meg és a persbiterium nélkül egyházközség mint önálló jogi személy nem működhetik s nyilatkozatot nem tehei, ~önkéatjiértetödik, hogy Kacsóh Béla borbátvizi lelkész, Balja Zsigmond és Magyari Árpád nem fehérvizi, hanem más községbéli egyháztagok által 1927 szeptember 25-én megtartott egyházközségi közgyűlés nem létezőnek tekintendő s így ezen egyházközségi közgyűlési azon határozat, hogy a fehéVvizi anyaegyház szórvánnyá alakul át.— semmis. A fehérvizi egyházközség a desolaltság állapotában marad mindaddig, mig ezen egyházközség kebelében annyi református hivő nem fog lakni, amennyi mint minimális szám Szükséges ahhoz, hogy mint anyaegyházközség újból feMedjen és : működhessék. Mindaddig ezen egyházközség vagyonát a'kerületi pénztár fogja kezeim éppen azon okból, hogy nincsen olyan szerv, amely az egyházközség névében a vagyon kezelése tekintetében intézkedhessek. '": " " 4 Ami a hunyadi református egyházmegye tanácsának azt a határozatát illeti, hogy á fehérvizi egyházközség társegyházközséggé alakittassék, e tekintetben: az Egyházi I. t.-c. 10 §-a szerint.az egyházmegyének van intézkedési jögá és az 56 §. g. pontja szerint ez az égyházniegyei közgyűlés tárgyai között szerepel. Az I. t.-c. •

'

.

'

•

-

•

•

'

'

-

-

'

•

-

-

•

•

"79

10 §. b. pontja a társegyházközségnél is előírja a külön presbitériumot. E tekintetben azonban az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyásával lehet csak határozatot hozni. A megfelebbezett igazgatótanácsi határozat épen ezek az okok miatt utasította az egyházmegyei tanácsot, hogy errevonatkozclag tegyen előterjesztést az egyházmegyei közgyűlésnek. Az egyházmegyei közgyűlés ahelyett, hogy az I. t.-c. 56 § g. pontja értelmében intézkedett volna, ífiegfelebbezte az igazgatótanácsi határozatot. Az Igazgatótanácsnak erre vonatkozólag ma az a nézete, hogy ennek az eljárásnak a 3027—1928 számú megtámadott igazgatótanácsi határozat útjába nem állódé ilyen irányú intézkedés csakis az összes körülmények részletes megvizsgálása után tehető*. Mindaddig' az ingatlanok alapítványként kezelendő. Ezután á következő határozati javaslatot terjeszti elő: . s. Egyházkerületi közgyűlésünk a hunyadi egyházmegye közgyűlésének 14—1928 számú határozattal bejelentett felebbezését elutasítja és a 3027—1928 számúv igazgatótanácsi határozatot jóváhagyja. Dr. Apáthy- Árpád aa a következő határozati javaslatot terjeszti elő: : Mondja ki az egyházkerületi közgyűlés, hogy a hunyadi egyházmegye félehbezésének elfogadásával az Igazgatótanács határozatát jöaegváltoztatva a fehérvizi egyházköz-ség devasztaltnák kimondását mellőzi. Baczó, Lajos aa részletes indokolás rendjén a következő határozati javaslatot terjeszti élő:. ' ' Amennyiben a desolata' vagyon kezelésére vonatkozó egyházaiégyei felébbezés visszautasíttatnék; mondja ki egyházkerületi közgyűlésünk, hogy az 1863, évi erdélyi zsinat-77 sz. határozatában foglalt intézkedések intencióinak megfelelően a fehérvizi desolata vagyont kizárólag hunyadmegyei egyházak felsegélyezésére fordítja s ha ott nem lesznek ilyen egyházak, csak az esetben fordíthatók «iás egyházmegyék egyházainak segítésére. Pr. Tusa Gábor és az előadó hozzászólása után Mester Mihály a dr. Apáthy Árpád aa határozati javaslatához pótlásként ajánlja: : ' " : v •-- • „azzal, hogy az egyházkerület Igazgatótariáesa utasíttatik, dolgozzon ki egy javaslatot á leendő összes" désolata egyházközségek vagy^önának további- egységes közelésére -vonatkozólag s ezen va-

gyonkomplexuni jövedelménk mikénti felhasználására vonatkolag és azt terjessze az egyházkerület! közgyűlés elé." A közgyűlés dr, Apáthy Árpád aa felszólalásából arról győződvén meg, ha időközben a helyi viszonyok úgy változtak, hogy a felebbezésben érdemben nem lehet dönteni, a kérdést leveszi napirendről azzal, hogy a Mester Mihály javaslatát határozattá emeli. 4.1. Az Igazgatótanács 10314—1929 szám alatt a szászvárosi kollégium elöljáróságának 305, 307 számú felterjesztésére javasolja, hogy az egy év alatt tett tapasztalatok után a főtiszteletű és méltóságos egyházkerületi közgyűlés 39—1928 számú határozatával megállapított előljárósági szabályzaton, a következő módosításokat eszközölje a főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés: b) pontnál. A szászvárosi Kun kollégium vezetését egy világi gondnokkal az élén egy 14 tagú elöljáróságra bizza; a tagok közül 5 lelkészi és 4 világi az egyházkerületi közgyűlés által 5 éves ciklusra választva. Tagjai ezen kivül a kollégium mindenkori igazgatója, gazdasági felügyelője, az elemi iskola igazgatója, az árvaházi lelkész. e) ponthoz. Választja a kollégium igazgatóját, a gazdasági felügyelöt, az árvaház nevelő személyzetét, rendszeresített tanítói . állásokra a tanerőket, kivéve az egyházközség első kántortanító 1 ját stb. * l) ponthoz. Az elöljáróság évenként legalább három ülést tart és a határozatképességhez az elnökön kivül legalább 4 választott tagnak kell jelen lenni. , ni) ponthoz. Az elöljáróság gondnoka, igazgatója, és gazdasági felügyelője hivatalból tagjai az egyházkerületi közgyűlésnek. Jelenti előadó, hogy a múlt közgyűlésen megválasztott előljá^ rósági tag Ács Sándor e tisztjéről lemondott. Egyházkerületi közgyűlésünk az előterjesztett módosításokat ,elfogadja s ennek következtében elrendeli a szászvárosi kollégium elöljáróságába a ciklus hátralevő részére 2 lelkészi, 3 világi előljárósági , tag. választását. Elnök aa a választás idejéül ma d. e. V2I2—%12 órát tűzi ki. 46. Olyastatik az Igazgatótanács 9842—1929 VI számú előterjesztése, melybén a nyugdijintézet végrehajtóbizottságának javas-

81

lata alapján azt javasolja a fötiszeletű és méltóságos egyházkerületi közgyűlésnek, hogy 1930 január 1-ével azon nyugdijba beszámítható fizetési fokozat, melyek után a 10%-os nyugdíjjárulék fizetendő, 33%-al minden csoportnál emeltessék fel s ezen javaslat alapján 1930 január l-e után nyugdijba menő nyugdijintézeti tagok vagy özvegyi ellátásra igényt tartó özvegyek ezen 33%-al emelt fizetési fokozatok után nyugdijaztassanak, illetve az özvegyi ellátás allapíttassék meg a nyugdijszabályzatban lefektetett rendelkezések szem előtt tartásával. Ezen 33%-os emelkedés után a nyugdíjba beszámítható fizetési fokozatok a következőképen alakulnak: I. Lelkészeknél és középiskolai

tanároknál:

0— ő szolgálati évvel — — • — — 32.000 Lei 5—10 „ .„ .— — — — 36.800 Lei 10—15 ' „ ., —- — • — — -41.600 Lei 15—20 „• „ —. •— — :'— 46.400 Lei 20—25' ,, ' „' • ' — — — — 51.200 Lei 25—30 ,. ' • „ ^ _• — '_— — 56.000 Lei II. Theologiai tanároknál: 0— 5 szolgálati évvel 5—10 ,. „ 10—15. ,: „ 15—20 . ., „20—25 „ „'• 25—30 , „ • „

— — — — 44.000 Lei . ^ _ - _ • . _ 5Q.560 Lei ^- — • — — 57.120 Lei —. — — — 64.000 Lei — — — — 70.400 Lei . •— — —':.— 76.800 Lei

III. Polgári iskolai zene- és tornatanároknál. 0 — 5 szolgálati évvel •5—10 \, 10—15 „ „ 15—20 • „ „ 20—25 „ „ ' 25—30 „ „ IV. Tanítóknál: 0 — 5 szolgálati évvel 5—10 „ „ 82

— — — — _._.._•_ _ _ _ _ _ . _ _ . _ _ • _ _ _ • - _ _ _ _ _ _ _ . _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

25.600 29.600 33.600 37.600 41.600 45.600

Lei Lei Lei . Lei Lei Lei

, 20.000 Lei 23.040 Lei

10—15 szolgálati évvel 15—20 „ „ • 20—25 -••„ ,: 25—30 „ • .,

—

— — — — 25.600 Lei '. — r- — — 28.800 Lei _ _ _ _ _ _ -32.000 Lei — — — — 35.200 Lei

Ezen javaslat megtételére a nyugdíjintézet végrehajtóbizottságát az késztette, hogy a legutóbbi nyugdíjba beszámítható fizetési fokozat megállapítása óta nagyobb eltolódás történt a nyugdíjintézeti tagok fizetési és megélhetési viszonyaiban és szükségesnek mutatkozott a nyugdíjazás és özvegyi ellátás megállapításának alapjául szolgáló összegeket úgy az egyesek, mint az egyházközségek teherbíró képességének szemelött tartásával egyelőre a javasolt módon emelni. Az egyházkerületi közgyűlés a javaslatot elfogadja és a nyugdíjba beszámítható fizetési fokozatokat 1930 január 1-i hatállyal a fennt javasolt módon 33%-kai felemelni s ennek alapján elrendeli, hogy minden nyugdíjintézeti tag 1930 január 1-től további intézkedésig ezen új, felemelt fokozatok után köteles fizetni a 10%-os nyugdíjjárulékot s az emelkedés után járó 15% -os belépési járulékot s viszont a nyugdíj végrehajtóbizottság 1930 január l-e után nyugdíjba menő nyugdíjintézeti tagok és ellátásra szoruló özvegyek részére ezen felemelt fokozatok alapján állapítja meg a nyugdíjat, illetve özvegyi ellátást. 46 b, Olvastatik az Igazgatótanács 9843—1929 számú előterjesztése, melyben a nyugdíjintézet végrehajtóbizottságának javaslata alapján javasolja a főtiszteletű és méltóságos egyházkerületi közgyűlésnek, hogy azon nyugdíjazott nyugdíjintézeti tag és özvegyek részére, kiknek nyugdíjazása, illetve özvegy ellátása 1929 december 31-ig megtörtént, kiknek nyugdíja és özvegyi ellátása ennélfogva a régi nyugdíjba beszámítható fizetési fokozat alapján történt, kimondottan az 1930 évre minden további kötelezettség nélkül egy 33%-os, drágasági segély állapíttassék meg. A nyugdíjintézet végrehajtóbizottságát ezen javaslat megtétételre az a megfontolás indította, hogy ezen 33%-os drágasági segély folyósításával a már nyugdíjazott nyugdíjintézeti tagok és özvegyek megélhetése szerény viszonyok alapján lehetővé válik és egy ilyen segély folyósítását a végrehájtóbizottság szükségesnek tartja. a*

'

83

Az egyházkerületi közgyűlés az előterjesztést elfogadja és az 1929 december 31-ig nyugdíjazottak és özvegyek részére kimondottan az 1930 évre minden további kötelezettség nélkül egy 33%-os drágasági segélyt állapít meg s annak folyósítására a nyugdíjintézet végrehajtóbizottságát felhatalmazza. 47. Olvastatik az Igazgatótanács 9845—1929 VI. számú előterjesztése, melyben a nyugdíjintézet végrehajtóbizottságának javaslata alapján kéri a fötiszteletű és méltóságos egyházkerületi közgyűlést, hogy mondja ki határozatban, hogy 1930 január 1-től kezdödöleg azon jogosított tagok részére, akik a nyugdíjintézet kötelékéből kilépnek, de az egyházkerület kötelékében legalább 10 évi szolgálattal birnak, a befizetett nyugdíjjárulékot nem adja vissza,, épen úgy, mint a kötelezett tagoknál, .mivel az egyházkerület kötelékében megszakítás nélkül eltöltött 10 évi szogálat után ugyanazon jogok élvezetében lépnek a nyugdíjintézet kötelékébe, mint a kötelezett tagok, tehát jogos, hogy a kötelezettségeik is egyenlők legyenek. Azonban, ha 10 évi szolgálat után, valamelyik jogosított tag* amiatt kénytelen megválni az állásától, mert állása saját hibáján kivül megszűnik s részére á főhatóság ujabb elhelyezést biztosítani nem tud, ebben az esetben, a befizetett nyugdíjintézeti járulékok még abban az esetben is visszautalhatok, ha az illetőnek az egyházkerületnél több, mint 10 évi 'megszakítás nélküli szolgálata van. Közgyűlésünk az előterjesztett javaslatot Czell Ignác és Tőkés József aai felszólalásai után elfogadja. 48. Olyastatik az Igazgatótanácsnak 9841—1929 VI. számú előterjesztése, melyben a nyugdíjintézet végrehajtóbizottságának javaslata alapján kéri, hogy 1930 január 1-i érvénnyel állapítsa meg az egyházközségek és a tanulók által fizetendő nyugdíjintézeti fenntartói járulékok összegét, további intézkedésig. , Tekintettel arra, hogy a nyugdíjba beszámítható fizetési fokozatok 1930 január 1-vel emeltetnek, szükségessé vált a fenntartói járulékoknak újólag való szabályozása. Javasoljuk, hogy az 1930—31 tanévtől kezdve, minden középiskolai tanuló fejenként 100 lei, minden theologiai hallgató fejenként 150 leit fizessen nyugdíjintézeti járulék címén azzal, hogy ezen járulékok alól senki fel nem menthető. 84 . .

Javasoljuk továbbá, hogy az egyházközségek 1930 évtől kezdve egyházmegyénként megállapított alábbi és lélekszám szerint az egyházközségekre kivetendő összegeket fizessék nyugdíjintézeti fenntartéi járulék címén és pedig: 1. Bekecsaljai egyházmegye — — — 72.000 Lei 2. Óromániai egyházmegye — — — — 30.000 Lei 3. Dési egyházmegye — — — — — 36.000 Lei 4. Erdővidéki egyházmegye — —: — 52.500 Lei 5. Görgényi egyházmegye — — — 66.000 Lei G. Gyulafehérvári egyházmegye — — — 22.500 Lei 7. Hunyadi egyházmegye — — — :— 48.000 Lei 8. Kalotaszegi egyházmegye — — — 81.000 Lei 9. Kezdi egyházmegye — — -— — 46.500 Lei 10. Kolozsvári egyházmegye — — — — 97.500 Lei 11. Küküllöi egyházmegye — — — — 58.500 Lei 12. Marosi egyházmegye — — . — — 117.000 Lei Í3.. Nagyenyedi egyházmegye — — — 99.000 Lei 14. Nagysajói egyházmegye — — — 42.000 Lei. 15. Nagyszebeni egyházmegye — — — 48.000 Lei 16. Orbai egyházmegye •— -- — _ 58.500 Lei 17. Sepsi egyházmegye — — — — 81.000 Lei 18. Széki egyházmegye, — — — — '57.000 Lei • 19. Szilágyszolnoki egyházmegye — —183.000 Lei 20. Udvarhelyi egyházmegye — — — 96.000 Lei ''• Összesen:, 1,392.000 Lei. Megjegyezzük^ hogy az egyházmegyékre kivetett fennti öszszegek is 25 %-al maradnak alatta a nyugdíjszabályzatban megállapított 5%-os fenntartói nyugdíjjárulék összegének, azonban végrehajtóbizottságtmk tekintetbe véve az egyházközségek minden vonalon történő ujabb még ujabb megterhelését, további emelést ezidőszerint nem javasol, de a javasolt emelésnek elfogadását a nyugdíjintézet érdekében kérnie kell. •-

Egyházkerületi közgyűlés a fenntartói járulékokat a fennti javaslat, értelmében állapítja meg.

49. Olvasiatik az igazgatótanácsnak 9846—1929 számú előterjesztése; melyben a nyugdíjintézet végrehajtóbizottságának javaslata alapján arra kéri a főtiszteletű és méltóságos egyházkerületi közgyűlést, hogy a nyugdíjszabályzat 58 §-ának második bekezdéso után, mely a következőképen szól: „A._töke gyümölcsöztetése 83

iránt esetröl-esetre a" nyugdíjintézet végrehajtóbizottságá gondoskodik teljes anyagi felelősség mellett", toldassék be a következő mondat: „A nyugdíj végrehajtóbizottság minden évben jelentést tesz az egyházkerületi közgyűlésnek, a végrehajtóbizottságnak a nyugdíjintézeti vagyon befektetésére és elhelyezésére tett intézkedéseiről, melynek tudomásul vételévél az egyházkerületi közgyűlés átveszi a felelősséget a nyugdíjintézeti vagyonnak azideíg való kezelésére vonatkozólag a szokásos fenntartandók fenntartása mellett." Dr. Apáthy Árpád aa a javaslathoz a következő toldást javasolja: „Ezen határozat érvényéhez névszerinti szavazás igényeltetik." Az egyházlíerületi közgyűlés a fennti javasolt módosítást a dr. Apáthy Árpád aa javaslatával együtt elfogadja_ és érvényre emeli. 50. Az Igazgatótanács 9649—1929 szám alatt bemutatja a szilágyszolnoki egyházmegyei tanács 480—1929. számú kérését, melyben az egyházkerületi közgyűléstől döntést kér abban az elvi kérdésben, hogy az egyházi bíróságnak van-e joga a birói eljárás költségeiben az egyházmegyét marasztalni olyan bírósági ügyben, amelyben az egyházmegye mint ügyfél nem is szerepel. Igazgatótanácsunk javasolja, hogy az egyházkerületi közgyűlés a szilágyszolnoki egyházmegye tanácsának kérését tegye át a zsinat illetékes törvény előkészítő ^bizottságához annak megvizsgálása és a zsinat elé terjesztendő esetleges javaslattétel végett. Indokolt. :-;•' Az egyázalkotmányról és szervezetről szóló I. t.-c. 67 §-a az egyházkerületi közgyűlés hatásköréből kizárja mindazokat, az ügyeket, amelyek az egyházkerületi bíróság hatásköréhez tartoznak; Ennélfogva az egyházkerületi közgyűlés bárósági határozatokat nem bírálhat felül. •,..-.

\ Égyházkerületi közgyűlésünk az Igazgatótanács javaslatát elfogadja és határozattá-emeli.

51. ^lvastatik az Igazgatótanács 8308 sz. előterjesztése a perselypénzeknek egyes célokra való felhasználásáTügyében. Tekintettel árra, hogy az erre vonatkozó intézkedések feledésbe mentek, tekintettel továbbá a mai szükségletre, tisztelettel javasoljuk, itnondja 86

ki a fötiszteletű és méltőságos egyházkerületi közgyűlés, hogy évente a következő perselypénzek szolgáltatandók be: 1. A konfirmációi perselypénz a kolozsvári Szeretetház javára; 2. A zsinat határozata alapján a Szentháromság vasárnapi pérselypénz a Károli Gáspár Irodalmi Társaság részére; 3. A reformációi perselypénz missziói célokra (diakonisszaképző, külmisszió, Britt biblia társaság). 4. A karácsony Il-od napi perselypénz; a szászvárosi" árvaház javára. A lelkészi hivatalok, egy hét alatt a persely pénzt beküldik az illetékes esperesi hivatalnak és ez összesítő kimutatás kiséretében további két hét alatt beküldeni tartozik az egyházkerület pénztárába. A többi perselypénz az egyházközség szükségleteire marad és er nem vonható. Kádár Géza javasolja, hogy .az utolsó kikezdés „A többi perselypénz stb." hagyassák el. Közgyűlés az = előterjesztett javaslatot a Kádár Géza aa által ajánlott (módosítással elfogadja. 52.-Az Igazgatótanács 10316—1929. sz. határozatával pártolóatí 1 erjeszti elő a szászvárosi kollégium elöljáróságának 161. sz. határozatát, melyben kéri, hogy a fötiszteletű egyházkerületi közgyűlés mondja ki, hogy a kollégium gazdásági ügyeit vivő, végkiélégített Orbán Lajos szászvárosi kollégiumi tanár aát egyházkerületi közgyűlésünk reaktiválja a tanári státusba stfendes tanári illetményei folyósítása mellett hagyja, meg jelenlégi beosztásában. Az elöljáróság indokait Igazgatótanácsunk is magáévá tette, mert az épületek gondozása, az árvák élelmezésének stb. gondja egy állandó felelős tisztviselő alkalmazását okvetlen indokolttá teszi. Egyházkerüeti közgyűlésünk Orbán Lajos aát roaktivája 1929. szeptember 1-i hatállyal rendes taiiári illetményeinek utalása mellett jelen beosztásában azzal, hogy szükség esetén más kollégiumhoz áthelyezheti. 1925. szeptember 1-től 1929. .szeptembeif 1-íg~, vagyis végkielégítésétől reaktiválásig eltöltött idő korpótlékai szempontjából szolgálati idejére nem számítható be. Nyugdíjügyének elintézését átteszi a Nyugdíj-végrehajtó bizottsághoz. . L 53. Előadó jelenti, hogy dr. Gyárfás Pál aa a most következő lárgyhoz a következő javaslatot adta be: '

,

8?

Méltóztassék a főtiszt, és mélt. egyházkerületi közgyűlés az igazgatótanácsuiLk a székelyudvarhelyi tanítónőképzőre vonatkozó javaslatát a maga egészében napirendről levenni és utasítani az igazgatótanácsot, hogy az elöljáróságnak közvetlen és kimerítő meghallgatása után a következő közgyűlés elé terjesszen újabb javaslatot. Javasolja előadó az Igazgatótanács elnöksége nevében az indítvány elfogadását. Közgyűlés a tárgyat napirendről leveszi és az igazgatótanácsot a jövő közgyűlésen való -javaslattételre utasítja. 54. Az Igazgatótanács 10883—1929. szám alatt jelenti, hogy a tanítóképzőintézeti igazgatói állás szervezetét az 1910, évi egyházkerületi közgyűlés szabályozta 39. számú határozatával. Tekintettel az új helyzetre, a tanítónöképzöintézet felállítására, javasoljuk, hogy egyházkerületi közgyűlésünk nevezett* szabályrendeletet helyezze hatályon kívül. Egyben javasolja a következő szabályzat elfogadását: ' 1. A tanítóképzöintézet és a tanítónöképzöintézet igazgatóját illetve igazgatónőjét az egyházkerületi közgyűlés választja; e két tiszt meghívás utján nem tölthető be. ' 2. A tanítóképző igazgatójává-okleveles középiskolai illetve. tanftóképzömtézetekre képesített' református vallású tanárok választhatók meg bármilyen szaktárggyal; a tanítónőképzöintézethez ugyanilyen képesítésű tanárnő. 3. A megválasztáshoz előfeltétel, hogy a pályázónak legalább 5 évi szolgálata volt református középiskolánál. 4. Az igazgatók hivatalból tagjai" az egyházkerületi közgyűlésnek és az elöljáróságnak. 5. A paedagógiai tanszék különválasztatik az igazgatói tanszéktől, az igazgatók hatásköre -az lesz, amit a Tanügyi Rendszabályok á főgimnázium! igazgatók részére előírnák. B. Az igazgatók kötelező heti óraszáma 3, de hetenként legalább 5 óra hospitálásra koteleztetnek. 7. Az igazgatók szolgálati idejüknek megfelelő olyan rendes tanári illetményt élveznek, mint intézetök többi rendes tanára, igazgatói tiszteletdíjuk azonos egy teljes főgimnázium igazgatója részéré megállapított igazgatói tiszteletdíjjal. 8. Az igazgatói állások lemondás, vagy elhalálozás, illetve törvényes elmozdítás folytán ürütnákmeg. 9. Az igazgatók helyettesítését valamelyik reiides "tanár 'végzi

az elöljáróság kijelölése alapján egy hónapig díjtalanul, azontuL az igazgatói tiszteletdíjért. A törvényes szabadságon levő igazgatót igazgatói tiszteletdíja szabadságideje alatt is megilleti. Vásárhelyi Boldizsár hozzászólása után kifejti, hogy helyesnek tartja, hogy az igazgatóknak ne lehessen óratöbblete, ismerteti, hogy eddig nem volt egységes eljárás, javasolja, hogy az igazgatók és az officialisták óratöbblete ügyében egységes rendelkezés készüljön. Közgyűlés az igazgatótanácsi javaslatot határozattá emeli és az óratöbbleti díjak kérdésének szabályozását az Igazgatótanács figyelmébe ajánlja. .. Az Igazgatótanács \0579—1929. szám alatt jelenti, hogy a tanítóképző intézeti igazgatói állásra egyetlen pályázat érkezett a Csefó Sándor nagyenyedi tanítóképző intézeti rendes tanáré, akinek okitnányai teljes rendben vannak és minden szükséges melléklettel igazolja pályázati jogosultságát. A Bethlen kollégium elöljárósága 367. számú egyhangúlag hozott határozatával javasolja, hogy — bár több pályázó- nincs/ — a közgyűlés a választást ejtse meg, • Egyházkerületi közgyűlésünk megállapítva pályázó teljes képesítését, a betöltés sürgős voltát indokoltnak látván, úgy liatároz, hogy a választást megejti, elnök a a e célból á szavazást d. u. %3—4 óráig tűzi ki. 55. Dr.Gönczy Gábor székelyudvarhelyi polgármester de. Léyay Lajos tanár ellen, feljelentést' adott be a székelyudvarhelyi kollégium Elöljáróságához a Brassói Lapok múlt évi &ik számában megjelent „Udvarhelyen testvér harc fenyeget" cimű cikk miatt, mert a följelentés szerint ebben a cikkében a városi tanács jelenlegi vezotüségél azzal gyanúsította meg, hogy a magyar párti érdekek céljából a választójogosultak névjegyzékét meghamisította. Bejentette, hogy a. város vezetősége a bűnvádi eljárást.folyamatba tette, de kérte a kollégium Elöljáróságát, hogy dr. Lévay Lajos ellen a szükséges megtorló intézkedéseket a magyar felekezeti tanár er^- , kölesi és faji kötelességével össze nem férő és a kollégium prestizsét is veszélyeztető fennti eljárása miatt tegye meg. • A kollégium Elöljárósága a feljelentést felterjesztette az Igazgatóin nácslioz, nz egyházkerületi fegyelmi bírósághoz leendő áttétel • végett. • " Az Igazgatótanács dr. Tusa Gábor egyházkerületi ügyész véleményének közlése mellett értesítette a kollégium Elöljáróságát, •

•

"

•

•

-

-

'

' •

' •

.

•

"

'

•

8

0

hogy nem lát okot arra, hogy az ügyet bírósági útra terelje, mert ha a város vezetősége bűnvádi feljelentést tett, akkor a világi biróság kell, hogy ebben az ügyben ítéletet mondjon. Miután dr. Gönezy Gábor a feljelentését polgármesteri minőségében tette uneg, közöltetett az Elöljárósággal, hogy panasztétélre csak egyházi hatóság, egyházi tisztviselő, vagy érdekelt egyháztag' jogosult. Dr, Gönczy Gábor az Elöljáróságnak 6778—1929. sz. a. kiadott leirat ellen, melyet ő határozatnak minősített felebbezést adott be annak az elbírálása végett, hogy ő mint adófizető egyháztag, kollégiumi jogtanácsos stb. jogosult-e a panasztételre, hogy általános érvériyüek-e és jelen ügyben kötelezők-e az V. t. c. 34. §. 2., 3. 7. §-aiban, továbbá a VI. t. c. 75. §-ában foglalt rendelkezések? és hogy dr. Lévay Lajos tanárnak a fennti törvényekbe ütköző magatartása a fegyelmi eljárás hivatalból való elrendelését indokolja-e! Kérte? hogy a felebbezése terjesztessék az egyházkerületi közgyűlés elé. Az Igazgatótanács, tekintettel arra, hogy az egyházkerületi közgyűlés • fegyelmi ügyekben nem felebbezési fórum, az iratokat áttette az egyházkerületi fegyelmi biróság elnökségéhez, amely azonos a zegyházkerületi közgyűlés elnökségével. Egyúttal pedig dr. Gönezy Gábor feljelentő pogármester urat erről értsítette azzal, hogy a fegyelmi panasz további intézéséről ez a hatóság fogja értesíteni. .-:-.•Dr. Gönczy Gábor az Igazgatótanács ezen intézkedése ellen is felebbezést adott be azzal az indokolással, hogy a Igazgatótanács ezen intézkedése törvény ellenes. -_ .••• A felebbezésében előadja, hogy a 6778—1929. sz. határozat ellen beadott felebbezéssel is a fegyelmi eljárásnak nem magánpánaszra való megindítását szorgalmazta, hanem a fegyelmi eljárás hivatalból való elrendelését kérte. Ennek az elrendelésé pedig az egyházkerületi Elnökség, illetve az egyházkerületi közgyűlés hatásköréhez tartozik, minélfogva a fegyelmi eljárás hivatalból való elrendelésére irányuló felebbezése érdemi elbírálására á kerületi közgyűlés illetékességgel bir. Ezen indokolással ismételten kéri; hogy felebbezése a közgyűlés döntése alá bocsáttassék. . • • • Az összes iratok jogi véleményezésre áttétettek dr. Tusa Gábor egyházkerületi jogtanácsoshoz, aki jogi véleményét és javaslatát a következőkben foglalta össze„Fennti ügyben dr. Gönczy Gábor aa a • fegyelmi ejárásnak hivatalból való megindítását kérte. Vitatja, hogy a kérés felett nem a fegyelmi biróság elnöksége, hanem az egyházkerület elnökségé

van jogosítva dönteni. Az Igazgatótanács határozatát megfelebbezi a közgyűléshez, kérve az Egyházkerület közgyűlését, hogy rendelje el hivataltól a fegyelmi eljárást, dr. Lévai Lajos tanár aa ellen. Maga a feljelentő álláspontja szokatlan és helyt nem álló. Ez az álláspont ugyanis vitatja, hogy bárki kérheti a fegyelmi eljárás hivataltól leendő elrendelését egyházi tisztviselő ellen és ha ennek a kérelemnek az illetékes egyházi hatóság nem tesz eleget, akkor ezen7 határozat ellen a legfelsőbb egyházi fórumhoz lehet felébbezéssef élni. Felebbezésében hivatkozik egy nem-létező törvényszakaszra és pedig a III. t. c. 41. §-ára. Valószinüleg tévedésből Íratott ez a nem létező szakasz a f elebbezésére. E helyett a V. t. c. 42 ^-ára akart hivatkozni. Ez a törvényhely pedig azt mondja, hogy a fegyelmi eljárást hivataltól elrendelheti az egyházkerületi közgyűlés, vagy ennek elnöksége. Elrendelheti, de nem köteles elrendelni. A hivatalbeli elrendelés oly esetre vonatkozik, amikor az illető egyházi hatóságnak hivatalból van tudomása, valamely fegyelmi vétségről. De, ez nem azt jelenti, hogy bárki is kérhetné a fegyelmi elrendelését hivataltól általa tett privát feljelentés alapján. / Ezzel ugyanis egyoldalú tényállítások alapján a feljelentő felelősségét áttolhatná az illető egyházhatóságára. Éppen ez a lényeges különbség a magánpánaszra indult fegyelmi eljárás és á hivajaiból indult között. Amikor hivataltól rendeltétík el fegyelmi eljárás, akkor az egyházi hatóság hivatalos hatáskörébeni eljárás közben szerzett tudomása alapján jár el. Panaszosnak az a megjegyzése, hogy az ö feljelentése nem az egyházkerületi fegyelmi bíróság elnökségéhez, hanem az egyhá^kerületi elnökséghez tartozik, azért neim hír semmi jogi jelentőséggel, mert a két elnökség teljesen ugyanaz. Ha a fegyelmi hivataltól leti elrendelve, akkor a 43. § szerint ez a határozat át lesz téve az illetékes bit-óság elnökéhez.. Vagyis a jelen esetben v az einök önmagához tonné át az ügyet. A panaszt a 60. § szerint az I. fokú bíróság elnökéhez kell beadni. Nem is lehet tehát beadni máshová s ha beadatott, ide kell áttenni. Az elnökségnek határozata eílen csak a bírósághoz lehet J í'elebbezni .(67. §). . . A különbség csak az, hogyha az eljárás hivataltól lett megindítva egy fegyelmi ügyben, akkor az elnökség köteles a fegyelmit elrendelni (69. §). Az elnökség tehát a jelen esetben a panaszos kérése felett kettős minőségben határozott. < A .107. §. kimondja, hogy a bíróság és elnökség végzései ellen csak oly esetben van helye felebbezésnek, amelyjjen a törvény

m

azt kifejezetten megengedi. Ezért nincsen helye a panaszos részéről a közgyűléshez felebbezésnek. Birói hatalmat a közgyűlés nem gyakorolhat. Az egyház birói hatalmát csak biróságai gyakorolhatják. Ilyen birói hatalmat gyakorol az Igazgatótanács is akkor, amikor mint közigazgatási biróság jár el. Az erdélyi alkotmányunk szerint ugyanis a közigazgatási biróság maga az Igazgatótanács, de nem fegyelmi birói hatalom. Még kevésbé az a közgyűlés. Módjában áll dr. Gönczy Gábor aának a panaszát, mint magánpanaszt fentartani és kérni a fegyelmi megindítását. Akkor meg lesz hallgatva a panaszlott és a rendes úton megy tovább a fegyelmi ügy. Ily esetben a feljelentő viseli az erkölcsi és jogi felelősséget azéft, hogy feljelentése mit tartalmaz. De ezt a felelősséget nem lehet áthárítani az egyház hatóságaira. Hová jutnánk, ha magánpanaszra indult ügyben ki lehetne kényszeríteni azt, hogy a közgyűlés foglalkozzék nyilvánosan egy fegyelmi ügygyei akkor, amikor panaszlott még meg sem hallgattatott az ügyben. Ezért a fegyelminek hivatalból elrendelése, vagy el nem rendelése nem képezheti f elebbezés tárgyát. Indítványom tehát az, hogy mondja' ki az egyházkerületi közgyűlés, hogy az Igazgatótanács 6778-^-1929. számú határozata ellen nincsen felebbezésnek helye." - ' .• ' Az Igazgatótanács azt javasolja, hogy az ügyészi indítvány értelmében mondja ki az egyházkerületi közgyűlés, hogy az Igazgatótanács 6778. és 9114—1929.; számú intézkedései ellen nincsen felebbezésnek helye. K >• Egyházkerületi közgyűlésünk az Igazgató tanács javaslata értelmében határoz. 57. Az Igazgatótanács 9717—1929. szám alatt a szászvárosi református Árvaház 13. §-a alapján bemutatja a gazdasági felügyelő által szerkezteit és a szászvárosi Kun-kollegium elöljárósága által is tárgyalt, és felterjesztett jelentést: . „Az .árvaházi szabályzat vonatkozó utasításai alapján liszíolettel jelentem, hogy az 1928—29-ik évben a Kun-kollegium Árvaházába 16 árva nyert behelyezést; 14 fiú és 2 leány. Névszerint a következők: Benkó Imre, Benko József Tordáról, . . Demeter Elemér Nagyenyedről, Dombi József, Dombi Piroska Barótról,, Gaál Domokos, Gaál Gyula, •

92

-

.

'

"

•

'

•

•

Hubert Margit, : Jakab Lajos, Jakab Ödön Rettegröl, s • ," , Macur István, Macur József Sármásról, Orbán Viktor Kolozsvárról, Sánta András Málnásról, Szász Géza Kolozsvárról, : Szőke János Tordáról. Mindannyian főhatósági felvétel és jóváhagyás alapján nyertek behelyezést az Árvaházba, nagyrészt ingyenesen, néhányan nöszövetségi és magánosok behelyezése folytán. így a két Gaál testvér ellátási díját gróf Bethlen Bálint fizette, a tordai Nőszövetség a Benkö testvérek, a nagyenyedi református Nőszövetség Szőke János árva ellátási diját vállalta, mely összeg havonta G00 leiben állapittatott meg. Az Árvák ellátási költségeit fedezték a méltóságos Igazgatótanács által hozzánk juttatott persely-adományok, valamint adományok érkeztek a következő nemesszívű adakozóktól: Őfelsége kabinetirodájától — — — — — 2400 L Gróf Betnlen György fögondnok úrtól — — 25000 L ÍTzoni ref. Nöszövetségtöl — — — — — 1000 L Rugonfalvi ref. Nöszövetségtöl — — •— " — 1260 L Dr. Martonossy György karácsonyi ajándéka — 500 L Farkas Károly magyarpéterfalvi lelkész— — 100 L Magyarláposi ref. Nőszövetség — — — —• 700 L Segesvári ref. iákola növendékeinek húsvéti ajándéka — ^ -s^~ — — . — — 650 L Szászvárosi ref. Nőszövetség ruhaneműben és lábbeliben — — — • - — — — — 2515 L Szászvárosról magánosok többen látták el karácsonyi ajándékképen az Árvákat ruhaneművel, mindenkinek személy szerint köszöntük meg a nemeslelküségét, mellyel árváink elhagyatottságát enyhíteni szivesck voltak. . . . - . ' . . ' Az árvák a II un y a dmegye területéről beinternált gyerekekkel együttesen, ezekhez hasonló ellátásban részesültek úgy az étkezésien, mint lakásban, azonban az internátusi gyerekektől eltérően költséget igényelt az árvák másnemű ellátása: ruháztatás, cipölalpalás, mosatás, hajvágatás, fürdés, gyógykezelés stbi. Az árvák ruházása tekintetében igen nagy segitségünkre volt a zabólai Árvaház átköltöztetésével kapott ruhaanyag, fehérnemű, és ágynemű felszerelés, mellyel tetemes kiadást takarítottunk meg. 93

Az árvák ruhával való ellátása az 1928—29. évben „ ,, cipötalpalása . — — — — —:• — „ „ hajvágatása— — — — — — — » » gyógykezelése — — — — — — „ „ mosatása —- — — — — — — „ „ tanszer felszerelése — — — — — „ „ fürdése — — — — — — — — összesen: Élelmezésre kiadatott: Apró bevásárlásokra (tojás, Zöldségfélékre — _ _ Húsra — —. — _ — -Zsir — — — _ _ _ Kenyér — . —' — — T e j — — — -— — — Fűszer — " — . . — — — Fűtés- világítás — — —

5500 L 2934 L 319 L 38001/ 2420 L *> 552 L 942 L

16.467 L

túró, tejfel s t b . ) — 6259 L _ _ _ _ _ 6859 L _ _ _ • _ _ 6397 L _ _ _ _ 1_ — 4558 L — — — — — 15466 L — —. — ; —r — 8608 L - _ . _ _ _ _ 3466 L — — —-~— — 12667L összesen:

64271L

Ruházat, egyéb kiadások és élelmezés összege 80.738 leit tesz ki. Ezen összegbe nincs beszámítva a személyi és egyéb dologi kiadás ((takarítás, vízzel való ellátás stb.), mely az internátus együttesében számoltatott el. J Az árvák, kettő kivételével, a Kun-kollegium elemi iskolájában taiiultak, két árva még nem volt iskolaköteles, de őket is, mint lógókat az iskolába bejárattuk-/ A tanköteles árvák mind kellő eredménnyel végezték tanulmányaikat, Dombi Józsefnek kivételével, ki osztályismétlésre utasíttatott. Az árvák egészségügyi állapotára vonatkozólag általában jelenthetem, hogy a lefolyt 1.928—29-ik évben nagyobb baj Tiem történt, kétszer járványos betegség lépett fel: november folyamán bárányhimlő és februárban súlyos kanyarójárvány. Az előbbi enyhe-lefolyású, utóbbi súlyosabb természetű volt, s mivel az elemi iskolában kezdődött, küntlakó tanulók hurcolták be, _a hatósági orvos az iskolát öt napra bezárta. Az árvák közül Orbán Viktort és Szász Gézát viselte meg a betegség, azonban reájuk nézve intézkedés történt, hogy több tejtáplálékkal felerősíthessük; ami eléggé sikerült is. Általában (minden irányú gondoskodás megtörtént, hogy árváink felnevelését biztosíthassuk - s Réthynénak, mint árvaanyá-

nak, körültekintő, anyáthelyettesítő szeretetével és gondoskodásával megvan minden remény arra, hogy árváink egészsége és fejlődése jövőre is biztosíttassák. Az orvosi teendőket az együttes internátusban az egyedüli magyar orvos dr. Sváby Ferdinánd látta el, ki bármikor hivtuk, készséggel és a legbuzgóbb lelkiismeretességgel végezte a gyógykezelést. Egyéb fontosabb esemény árváink életében nem fordult elő. Orbán Lajos, s. k." Ugy a gazdasági, mint a missziói előadó az év folyamán többször voltai az árvaházban és mindenben örvendetes fejlődést és haladást tapasztaltak. Október hó 25—27-ig fötisztelendő püspök úr is meglátogatta az árvaházat a gazdasági és tanügyi előadók kíséretében. Tapasztalatairól a főtiszteletű úr a püspöki jelentésében már beszámolt. Jelenti az elnökség, hogy gróf Bethlen Bálint indítására az egyházmegyék közül többen vállalták egy-egy árva eltartását, vagy másképpen gondoskodtak az árvaház támogatásáról. „• . Az egyházkerületi közgyűlés örömmel veszi tudomásul a jelentést. 5<£ Olvastatik az igazgatótanács 4747—1929. V. számú előterjesztése, melyben bejélenti a Méltóságos és Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlésnek, hogy a múlt évi egyházkerületi közgyűlés 53. szánni jegyzőkönyvi határozatában kapott felhatalmazás alapján befejezést nyert a kolozsvári Szeretetház kibővítési munkálata s az elszámolás eredményeképpen megállapította, hogy a kibővítési munkálatok 2,727.027 leibe kerültek. Igazgatótanácsunk kéri a bejelentés és az elszámolás jóváhagyó tudomásul vételét. •

Közgyűlésünk a kolozsvári Szeretetház kibővítési munkálatairól tett jelentését jóváhagyólag veszi tudomásul.

59. Olvastatik az Igazgatótanács 4748—1929. számú előterjesztése, melyben . bejelenti a méltóságos és főtiszteletü egyházkerületi Közgyűlésnek, hogy a múlt évi egyházkerületi közgyűlés53. számú jegyzőkönyvi .határozatában kapott felhatalmazás alapján, befejezést nyert a kolozsvári leány főgimnázium új épületének kibővítési munkálata és az elszámolás eredményeképen megállapítfatott, iogy a kibővítési munkálatok 2,510.140 leibe kerültek. 95

Igazgatótanácsunk kéri a bejelentés jóváhagyó tudomásul vételét. Közgyűlésünk a kolozsvári leányfőgimnázium kibővítési munkálataira vonatkozó jelentést és elszámolást jóváhagyó tudomásul veszi. 60. Olvastatik az Igazgatótanácsnak 10261—1929 VI, sz. előterjesztése a Nyugdíjintézet Végrehajtóbizottsága által összállítött Nyugdíjintézeti Jelentés jÓAíáhagyása tárgyában. A nyugdíjintézeti jelentés nyomtatásban 8 nappal ezelőtt minden közgyűlési tagnak, kollégiumnak és egyházközségnek megküldetett, kérjük a jelentést felolvasottnak tekinteni és kérjük azt jóváhagyó tudomásul venni. _ Egyházkerületi közgyűlésünk a nyugdíjintézeti jelentést felolvasottnak tekinti és azt jóváhagyó tudomásul veszi. • E tárgy után elnöklő fögondnok aa az ülést tíz percre felfüggeszti, i Tíz perc eltelte után elnök a gyűlést újra megnyitja. 61. Olvastatik az Igazgatótanács 10255—1929. szálmú előterjesztése, melyben a Nyugdíjintézet Végrehajtóbizottságának javaslata alapján a segélyegyleti összeg, ez idő szerint a 20.000 leies összeg felvételének illetékességére vonatkozólag a következő határozati javaslatot terjeszti elő: M) Olyan elhalt nyugdíjintézeti tag után járó segélyegyleti összeget, kinek özvegye, kiskorú gyermeke, avagy nagykorú gyermeke, vagy édes anyja, édes atyja marad hátra, ezek illetékesek felvenni a törvényes örökösödés rendje szerint. • b) Olyan nyugdíj intézeti tag után járó segélyegyleti összeget, kinek törvényes örököse nincs, ezen összeg felvételére azon egyén * illetékes, kit az illető nyugdíjintézeti tag ezen segélyöszszeg felvételére még életében megjelöl s azt a nyugdíjintézet végrehajtó bizottságához írásban, egy-két tanú előtt aláirt nyilatkozatban bejelent és az illető igazolja, hogy a tisztességes eltemettetéséről gondoskodott. ; _

1

Egyházkerületi közgyűlés az előterjesztést elfo. gadja s annak értelmében leendő eljárásra a végrehájtóbizottságot utasítja.

62. Igazgatótanács 10880—1929. I I I . szám alatt bemutatja az 96

elemi iskolai új vallástani tantervet. Az új tanterv elkészítését indokolja az új 7 osztályos elemi iskolai típus. A tantervet és az ez alapon készített tankönyveket egy az Igazgatótanács által kiküldött iizottság készítette elő főtiszteletű püspök aa elnöklete alatt, A tanterv részletesen fel van dolgozva dr. Imre Lajos aa által szerkesztett: Hogyan tanítsunk vallást című vezérkönyvben. A tanterv részletezve: . I. oszt. Bibliai történetek: teremtés, bűneset, Kain és Ábel, az özönvíz, Krisztus születése, halála, feltámadása, menybemenetele, a Szentlélek kitöltetése. Imádság, templom, egyház, ünnepek. Tíz parancsolat, apostoli hitforma, Úr imádsága. II. oszt. Ábrahám, Jákob, József története, Mózes, a. zsidók kivonulása, az aranyborjú,, a szent sátor, Mózes halála. Jézus tanítványai, Jézus és a gyerekek, % Jézus ellenségei, megdicsőülése, az utolsó vacsora. Péter tagadása, Jézus elfogatása. Az egyház alapítása, a reformáció, a mi Istentiszteletünk. A lelkipásztor. III. oszt. Ószövetségi történetek': A Kánaán földjének elfoglalásától á Jézus születéséig, a zsidó nép története. (A birák, Sá~ ' muel, Saul," Illés és Elizeus, Juda, Izrael pusztulása.) : A keresztyének üldözése, reformáció. Egyházunk Istentisztelete. Az egyházközség tagjai és elöljárói, keresztyén felekezetek., A biblia. > N IV. oszt. Újszövetségi történetek. (A gutaütött, Zakeus, Lázár. A ^magvető, Utolsó ítélet, Hegyi beszéd. Példázatok: Fariv zeus és publikánus, szőlöbeli munkások.) Az első pünkösd. Az evangélium terjedése. Az egyház eltérése az evangéliumtól. A reformátorok. A magyar református egyház -üldöztetése és hősei. Egyházunk szervezete, Protestáns felekezetek, egyházunk feladatai. V. oszt. Bibliaismertot.es. A biblia könyveinek tárgyalása olyan módon, hogy a tanuló jnint egységről, Isten egységes kijelentéséről nyerjen képet a bibliáról. _ Az igaz hit. A gondviselés, a megigazulás, a szakramentamok, jóeselekedot, megértés, imádság. VI. oszt. Az egyház története. VII. oszt. A Heidelbergi káté. Mindegyik osztályban megfelelő számú egyházi ének. Előterjeszti a következő határozati javaslatot: Egyházkeriileti közgyűlésünk a bemutatott új tantervet elfogadja és a jelen tanévtől kötelezővé teszi. 97

Dr. Jakó Dénes a következő határozati javaslatot terjeszti be: Tekintettel arra, hogy az új vallástanítási tanterv ismeretlen az érdekeltek előtt, javasolom, hogy bírálásiba egy bizottságnak adassék ki s a legközelebbi alkalommal az tegyen jelentést. Dr. Dávid György a következő határozati' javaslatot terjeszti be: Javasolom, hogy az Igazgatótanácsnak az elemi iskolai vallástanítási kézikönyvek kötelező használatáról szóló intézkedése helyeztessék hatályon kívül és az egész tanterv tétessék le az egyházmegyei lelkészi értekezletekhez vélemény és javaslat nyilvánításra, amely után vagy teljesen új valláskönyvek irattassanak, amelynek szövege közelebb áll a gyermeki lélekhez, vagy a most kiadott vallástani kézikönyvek dolgoztassanak át, / Hegyi András, Kovács Sándor; Tőkés József és az előadó felszólalásai után, fötiszteletű püspök aa részletes hozzászólással javasolja az előterjesztés elfogadását. Közgyűlésünk az igazgatótanácsi javaslatot — miután dr. Jakó Dénes és dr. Dávid György indítváriyikat visszavonták— változtatás nélkül elfogadta. 63. Elnök a gyűlést az idő előrehaladottságára való tekintettel berekeszti. A következő ülést d. u. 4 órára tűzi ki. l gron István ebker, főgondnok, elnök.

Vásárhelyi János ehker. főjegyző, jegyző.

V. ülés 1929. november hó 25.-én délután 4 órakor. E l n ö k : Ugrón István öhker. főgondnok,

Jegyző : Vásárhelyi János ehker. lelkészi ,főjegyző. -

64. Elnök d. u. 4 órakor

-

az ülést megnyitja.

-

.

.. 65. Olvastatik a IV. ülés jegyzökönyve, melyet a közgyűlés változatlanul hitelesít.' 66. Kiss Lajos a szavazatszedő bizottság ejnöke jelenti, hogy a ma délelőtt M>12—12-ig elrendelt választásokon nyertek: 1. A Szeretetház főgondnoki állására a beadott 66 szavazatból Szász Estván 66 szavazatot; 2. A Szeretetház gondnoki állására a beadott 66 szavazatból v dr. Nagy Elek 66 szavazatot; 3. A Szeretetház elöljárósági tagsági helyire a beadott 66 szavazatból Kovács Gyula 66, dr. Görög Ferenc 66, Keresztesmé Kálmán Júlia 66, Lőrinczy Ferenc 66, Máthé István (Nádasdarócz) 66, br. Kemény Katalin (Nágyenyed) 66, dr. Szöllösy Jánosné 65, Szele Endréné 66 és Székely Jánosné 1 szavazatot. A szászvárosi kollégiumhoz ejöljárósági tagokra a beadott 66 szavazat közül nyertek Baczó Lajos 65, Szabó Zoltán 65, Kovács Sándor 1, László Zoltán 1, ifj. Cs. Lázár László 66^ Brázovai Dezső 66 és Papp Adolf 66 szavazatot. 4. A nagyenyedi tanítóképzőintézeti igazgatói állásra Gsefó Sándor 66 szavazatot.

•• ,.

"Elnök a választás eredményeképen \ megválasztottaknak jelonti ki: nj A Szeretetház fögondnokáül 10 éves ciklusra - Szász István; •

.

'

•

•

.

•

-

.

9 9

b) a Szeretetház gondnokául 10 éves ciklusra dr. Nagy Elek: c) a Szeretetház elöljáróságának tagjaiul a ciklus hátralevő idejére Kovács Gyula, dr. Görög Ferenc, Keresztesyné Kálmán Júlia, Lörinczi Ferenc. Máthé István, br. Kemény Katalin, dr. Szőllösy Jánosné és Szele Endréné; d) a szászvárosi kollégiumhoz a ciklus hátralevő idejére elöljárósági tagokül Baczó Lajos, Szabó Zoltán, ifj. Cs. Lázár László, Brázovay Dezső és Papp Adolf; c}. a nagyenyedi Bethlen-kollégiumi tanítóképzőintézet igazgatójául Csefó Sándor aait. 67. Az Igazgatótanács 10822. sz. a. bemutatja a 7 osztályos középiskolai vallástani tantervet: I. oszt.: Ószövetségi és újszövetségi bibliaismertetés. II. oszt.: Egyháztörténelem. III. oszt.: Heidelbergi káté. IV. oszt.: Vallástörténelem. V. oszt.: A keresztyénség története. VI. oszt.: A 'magyar protestantizmus története. VII. oszt.: .Hit és erkölcstan. Egyházkerületi közgyűlésünk a középiskolai vallástani tananyag beosztást elfogadja s életbe lépteti. 68. Az Igazgatótanács 10879—1929 -szám alatt jelenti, hogy január 24-iki ülésében figyelembe véve ^azoknak a református egyházközségeknek a helyzetét, amelyek a felekezeti iskolafenntartása alól ideiglenes felmentést nyertek és így .képesített kántortanítókkal nem rendelkeznek egy rendkivüli kántorképesítő szabályzatot dolgozott ki. E szabályzat-tervezetet megküldötte az egyházmegyéknek, amelyek az egy bekecsaljai kivételével valamennyien szükségesnek és életbelépetetendőnek véleményezték. A sepsii egyházmegye elvben helyesli a javaslatot, de megoldására a zsinatot tartja illetékesnek. Az egyházmegyék módosító javaslatai alapján tisztelettel javasolja Igazgatótanácsunk a főtiszteletű egyházkerületi közgyűlésnek a következő rendkivüli kántor képesítő szabályzat elfogadását: 1. Egyházkerületünk figyelembe véve az olyan egyházközségek helyzetét, akik bánni okból fel vannak mentve az iskola fenntar.

100

v

•

•

,

'

/

tás kötelezettsége alól, így nem rendelkeznek kántor-tanítóval, módot kíván nyújtani arra, hogy képesítsen kántorokat, hogy ilyen módon is az egyházi élet fellendítését szolgálhassa. 2. E célból minden 2—3 évben rendkívüli kántorképesítő tanfolyamot tart, a Bethlen-kollégiumi tanítóképzőintézet mellett abban az esetben, ha legalább 10 jelentkező van. 3. A kántorképesítő tanfolyam megszervezése az iskolai év folyamán történik és pedig a következő módon: Felvétel. -a) A tanfolyamra olyan jelöltek vehetők fel, akik legalább a középfokú iskola 3 alsó osztályát elvégezték, 18 életévüket betöltötték és 40 évnél nem idősebbek. Különleges méltánylást érdemlő esetekben az Igazgatótanács külön engedélyével az elemi iskola 7-ik osztályát absolvált református ifjak is felvehetők. ' b) A folyamodó a tanítóképzőintézet igazgatóságához az Igazgatótanácshoz címzetten szabályszerű, saját kezűleg megírt kérést ad be, melyben kéri a tanfolyamra felvételét. A kéréshez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatot és egy lelkészi bizonyítványt arról, hogy az illető valamelyik református egyházközségünkben legalább egy pár évig, akár kántortanító mellett, akár önállóan kántori szolgálatokat végzett. A kéréshez mellékelni kell az illetékes lelkészi hivatal és az illetékes esperes aa lepecsételt boritéícba zárt ajánló sorait. ej-A tanítóképzőintézet tanári kara tesz javaslatot az. Igazgatótanácsnak a tanfolyam szervezésére, idejére és "az előadó szaktanárok személyére. : d) A tanfolyam megszervezésének költségeit az egyházkerület fedezi. A kántorjelöltek az élelmezés, lakás költségeit hordozzák. E költség nem lehet nagyobb, mint a Bethlen-kollégiumi mindenkori internátusi és konviktusi díjának a tanfolyam idejére eső hányada.. A jelöltek 1000 lei tandíjat fizetnek. Indokolt esetekben 30% határig a jelöltek a tandíj alól részben, vagy egészben felmenthetők. •, * e) A tanfolyam három hónapra terjed és lehetőleg január, feb". ruár, március és április hónapokban tartandó. f) A tanfolyam elméleti és gyakorlati jellegű. Tantárgyai á következők: 1. Vallástan. Legíöképen bibliaismertetéSj hit és erkölcstan. Az egyháztörténelein átnézetes ismerete.'Egyházszertartástan. Az egyház szervezete. Az elemi iskolai vállástani tanterve és szeininá101

riumi gyakorlatok, amelyben elsősorban is a vasárnapi iskolák vezetésére, a bibliakörökre és ifjúsági munkákban való részvételre kapnak előkészítést. 2. Magyar nyelv és irodalom. A nyelvtan főbb elemei kapcsán a magyar helyesírás és fogalmazás gyakorlása. írásművek elmélete. Kiváló irodalmi művek ismertetése alapján a magyar irodalom átnézetes ismertetése. ' 3. Zeneelmélet. A zeneelmélet főbb elemei, különös tekintettel a népiskolai énekoktatásra. Zenetörténet főbb vonásokban. 4. Egyházi énekek. A református egyházi énekek ismertetése, dallamuk éneklése, az ismertebb énekek könyvnélkül való megtanítása. 5. Orgonajátszás. Az összes istentiszteletek végzése a megújított énekeskönyv alapján, choral könyvből játszva. Az ének szerepe a liturgiában. _ , g) A kántorképesítő tanfolyam befejeztével kántortképesítő vizsgálatot tart a bizottság. A bizottság elnökét az Igazgatótanács jelöli ki. A vizsgálat tárgyai: 1. vallástan, 2. magyar nyelv és irodalom, 3 ének zene elmélet, 4. egyházi énekek, 5. orgona játszás. h) Minden egyes tárgyból, a jelölt érdemjegyet kap, melyeket a szaktanár javaslatára a bizottság zárt ülésen állapít meg. A feleletek osztályozására a következő érdemfokozatok használandók: kitűnő, jeles, jó, elégséges és elégtelen. _ . Akinek általános osztályzata legalább elégséges, az kántorságra képesíttetnék nyilvánittatik és erről a. tanítóképzőintézet pecsétjével ellátott oklevelet kap, melyet a bizottság minden egyes tagja aláír. Akinek egy tárgyból van elégtelen osztályzata az javító vizsgára állhat, két tárgyból csak abban az esetben állhat javitóvizsgálatra, ha a két tárgy közül az egyik a magyar nyelv és irodalom. Javító és ismétlő vizsgálat legfeljebb egyszer tartható ivenként és pedig április hóban. , i) A tanfolyamon való részvétel kötelező; A tanítóképző intézet tanári karának a javaslatára a tanfolyamon váló részvétel-alól felmentést nyerhetnek azok á jelöltek, kiknek főgimnáziumi végzettségük van, vagy a tanítóképzőintézet legfelsőbb osztályát elvégezitek. Az ilyeneknek is azonban igazolnok kell, az egy évi kántori gyakorlatot. 102

A vizsgálatnak egyetlen tárgya alól sem kaphat egy jelölt sem felmentést semmilyen címen. j) A királyhágóinelléki egyházkerület kötelékéhez tartozó kántorjelöltek is felvétetnek a kántorképesítő tanfolyamra, amennyibén a két egyházkerület elnöksége erre vonatkozóan megegyezést létesít. . * • k) E kántorképesítö szabályzat az erdélyi egyházkerület hivatalos lapjában való közzététel után lép életbe. l) Á nagyenyedi református tanítóképző intézet tanárkara bizatik meg, hogy e szabályzat alapján készítse el a kántorképesítő tanfolyam részletes tantervét, amely egyúttal a kántorképesítö vizsgálat anyagát is fogja alkotni. Előadó bemutatja az Igazgatótanács következő határozati javaslatát: ; Közgyűlésünk a bemutatott rendkívüli kántorképesítö szabályzatot elfogadja és életbeléptetését elren. deli azzal, hogy a további intézkedések megtételére felhatalmazza az Igazgatótanácsot. • . -,Megállaptja, hogy az ilyen oklevéllel biró kánto- . rok oklevelük elnyerése után is csak ideiglenes működésre alkalmazhatók, illetményük legfeljebb egy hasonló szolgálati idejű kántortanító fizetésének 50%ban állapítható meg. ^ Rendes kántorokul való megválasztásuk, valamint nyugdíjjogosultságuk ügyében a nyugdíj végrehajtó bizottság vonatkozó javaslatainak ismertetése után az egyházkeriileti közgyűlés később fog határozatot hozni. Bapzó Lajos aa a következő javaslatot nyújtja be: Figyelmet érdemlő más esetben is felhatalmaztatik az Igazgatótanács, hogy egyeseket a tanfolyam hallgatása alól felmenthessen. Közgyűlésünk az Igazgatótanács előterjesztését a a Baczó Lajos aa módosításával elfogadja. 69. Az Igazgatótanács 10615—1929. szám alatt jelenti, hogy a zsinati tagok sorában a következő változások történtek, mióta a fötiszteletü egyházkerületi közgyűlés 18—1928. számú határozatával az addigi választásokat megerősítette. Bendes lelkeszi tagoknak választattak Bokor Márton esperes (Hegyi Péter helyébe), Nagy Lajos esperes (Szécsi Ferenc helyébe). 103

Világi rendes tagnak választatott gróf Teleki Arthur (Ugrón István helyébe). Tanítók rendes képviselője: Lörinczy Ferenc (Péter Antal helyébe). Uj lelkészi póttagok: Lörinczy János esperes. Egyházkerületi közgyűlésünk a pótválasztásokat tudomásul vévén a zsinat új alkotó munkásait szívesen köszönti. 70. Olvastatik az Igazgatótanács 4734—1929. számú előterjesztése az egyházkerületi pénztár 1928. évi számadásának elfogadása tárgyában, melyben az 1928. évi számadás az egyházkerületi állandó számadás- és vagyonvizsgáló bizottságának javaslata alapján a mutatkozó 197,758 lei 02 báni veszteséggel elfogadásra ajánltatik azzal, hogy az egyházkerületi pénztár vagyonügyi jelentése az Igazgatótanács jelentésével előterjesztetett. A mutatkozó 197.758 lei 02 báni veszteség átvitetett az 1929: évre. Közgyűlésünk az egyházkerületi pénztár 1928. évi számadását jóváhagyja és megadja a felmentést . az érdekelt számadásra kötelezetteknek a szokásos fenntartandók fenntartása mellett. 71. Olvastatik az Igazgatótanács 8929—1929 számú előterjesztés az egyházkerületi pénztár 1930. évi költségvetésének megállapítása tárgyában, mely szerint az 1930. évi költségvetést az egyházkerület állandó számadás- és vagyonvizsgáló bizottságának a javaslata alapján 19,302.730 lei előirányzott bevétellel, 19,332.000 lei előirányzott kiadással, tehát - 29.270 lei hiánnyal jóváhagyni kér. Közgyűlésünk az egyházkerületi pénztár 1930. évi költségvetését elfogadja sr annak keretein belül való gazdálkodásra az Igazgatótanácsot felhatalmazza. ,

72. Olvastatik az Igazgatótanácsnak 8930—1329. VI. számú előterjesztése, melyben az Erdélyi Református Egyházkerület Nyugdíjintézetének javaslata alapján kéri a főtiszteletű és méltó-ságos egyházkerületi közgyűlést, hogy a Nyugdíj-és özvegy Árva Gyámintézétének 1930. évi költségelőirányzatát 104

11,410.000 lei bevétellel, 7,670.000 lei kiadással tehát 3,740.000 lei tőkésítési tartalékkal hagyja jóvá, Közgyűlésünk az Erdélyi Református Egyházkerület Nyugdíj és Özvegy Árva Gyámintézetének 1930. évi költségvetését jóváhagyja s annak keretein belül való gazdálkodásra a Nyugdíjintézet Végrehajtóbizottságát felhatalmazza. 73. Olvastatik az Igazgatótanácsnak 4843—1929 VI. számú előterjesztése, melyben a Nyugdíjintézet Végrehajtóbizottságának javaslata alapján az Erdélyi Egyházkerület Nyugdíj- és özvegy Árva Gyámintézetének 1928. évi számadását 31,287.156 lei 72 báni készpénzzel 100.000 n. é. értékpapírral és 3,039.230 lei 32 báni hátralékos díjjal és 53.647 lei 50 báni ki nem fizetett nyugdíj ellátási összeggel, ezek számbavétele mellett tehát 34372.739 lei 54 báni tartalékkal elfogadásra ajánl azzal, hogy az 1928. évi számadás a Nyugdíjintézeti jelentéssel együtt az egyházkerületi közgyűlési képviselőknek, kollégiumoknak és egyházközségeknek megküldetett. Közgyűlésünk a Nyugdíjintézet és özvegy Árva Gyámintézet 1928. évi számadását jóváhagyja, megadván a szokásos felmentést a számadásra kötelezetteknek a fenntartandók fenntartása mellett. 74. Olvastatik az Igazgatótanács 10287 számú előterjesztése, melyben támaszkodva a theologiai fakultás elöljáróságának 668 számú javaslatára, tekintettel a Lelkészképzői szabályzat 79 §nak megfelelő magyarázására, kéri, hogy e §-hoz pótlóan határozat képen pótolja a fötiszteletü egyházkerületi közgyűlés a következő szakaszt: 1929—30 tanévtől kezdve szeptemberben minősítő vizsgára csak az állhat, aki a júniusi vizsga alkalmával elfogadható indok alapján, kéri vizsgálatának szeptember hóra leendő elhalasztását. Ha az-illető valamely vis major folytán szeptemberben sem állhat elő és ezt igazolni tudja, az első évfolyamot ismételheti, Aii a júniusi minősítő vizsgálatról előzetes engedély nélkül elmarad, továbbá, aki a szeptemberi,minősítésre nyert engedélyt igazolatlanul neftn veszi igénybe, valamint az, aki a minősítő vizsgán akár -júniusban,, akár- szeptemberben állott is elő, megbukott, az első évfolyamot nem ismételheti.

Egyházkerületi közgyűlésünk az előterjesztés értelmében határoz ,és a Lelkészképzési szabályzat 79 §-ához pótlóan beiktatja: Az 1929—30. tanévtől kezdve szeptemberben minősítő vizsgára csak az állhat, aki a júniusi vizsga alkalmával elfogadható indok alapján kéri vizsgálatának szeptember hóra leendő elhalasztását. Ha az illető valamely vis major folytán szeptemberben sem . állhat elő és ezt igazolni tudja, az első évfolyamot ismételheti. Aki a júniusi minősítő vizsgálatról előzetes engedély nélkül elmarad, továbbá, aki a szeptemberi minősítőre nyert engedélyt igazolatlanul nem veszi igénybe, valamint az, aki a minősítő vizsgán akár júniusban, akár szeptemberben állott is elő, megbukott, az első évfolyamot nem ismételheti. :. 75. Olvastatik Igazgatótanácsunknak 9936—1929 számú előterjesztése. Az Igazgatótanács 5417 sz. határozata alapján pártolóim terjesztjük elő Babos Sándor brailai helyettes lelkész aa kérését, melyben — tekintettel arra, hogy huzamosabb időt külföldi miszszióban töltött — kéri, hogy 1925-ben tett I. lelkészképesítő vizsgálatát érvényesnek ismerje el a főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés s bár 3 éven át nem''tett II. lelkészi vizsgát, ennek letételét engedélyezze. Egyházkerületi közgyűlésünk indokai alapján kivételesen Babos Sándor aa I. lelkész képesítői vizsgájának érvényességét elismeri s megengedi, hogy a legközelebb tartandó II. lelkészképesítő vizsgálatra előállhasson. 7ö. Az Igazgatótanács 10582—1929. sz. a. jelenti, hogy november 7-iki ülésében támaszkodva a leányfőgimnáziuín tanári karának 120 sz., az elöljáróságnak 289 számú, javaslatára Czeglédy Emma úrnőt a kolozsvári leányfőgimnáziumhoz 1929 szeptember 1-i'Hatállyal 9525 sz. határozatával, — miután megállapította a meghívás indokolt voltát és szabályos voltát — rendes énekzenetanitónönek meghívta. , - <, Egyházkerületi közgyűlésünk a bejelentést jóváhagyó tudomásul vévén Czeglédy Emmát rendes minőségében szívesen üdvözli. 77. Olvastatik az Igazgatótanács 1Q58_3—1929 sz. előterjesztése, melyben bejelenti, hogy november 7-i ülésében 9946 számú hátároÍ06 .

zatával megerősítette a kolozsvári kollégium tanári kar 101, az elöljáróság 303 számú határozatát, mellyel Tárcza Bertalan aát 1929 november 1-i hatállyal a kolozsvári kollégium rendes énekzenetanítójául meghívta. A meghívásnak az 18—1918 sz. egyházkerületi határozatban körülírt formaságai pontosan megtartattak. , • :

:

Egyházkerületi közgyíílésünk tudomásul véve a bejelentést, Tárcza. Bertalan aát rendes minőségben szívesen köszönti.

78. Az Igazgatótanács 10091—1929 szám alatt jelentig hogy Igazgatótanácsunk május havi ülésében 2893 számú határozatával tárgyalás alá vette a nagyenyedi Bethlen-kollégium elöljáróságának 68 számú határozatát, mellyel az 1918. évi egyházkerületi közgyűlés 40 számú határozatában előírt módon rendes tanárává meghívta 1929 szeptember 1-i hatállyal Dániel Viktor magyarnémet szakos-volt sepsiszentgyörgyi rendes, illetve brassói kereskedelmi iskolai igazgató tanár aát. Igazgatótanácsunk a meghívást megerősítette. Egyházkerületi közgyűlésünk az Igazgatótanács határozatát tudomásul veszi s Dániel Viktor aát új imunkahelyén szívesen köszönti. 79. Az Igazgatótanács 10090—1929 szám alatt jelenti, hogy szeptember havi ülésében 6520 számú határozatával — támaszkodva az 1918. évi egyházkeriileti közgyűlés 40 jegyzőkönyvi hatá. rpzatára — tárgyalás alá vette a székely udvarhelyi kollégium elöljáróságának 27 számú határozatát, mellyel • Adorjánné, Weress Margit magyar-német szakos tanárnőt rendes tanárnőül meghívta azzal a kikötéssel, hogy két év alatt pótképesítést tartozik szerezni a"pedagógiából. igazgatótanácsunk a meghívás indokolt és szabályos voltát megállapítván, a meghívást 1929 március 1-i hatállyal megerősítette, .j . . .. : Egyházkerületi közgyűlésünk az Igazgatótanács bejelentését tudomásul veszi s A. Weress Margit tanárnőt rendes minőségében szívesen köszönti. 80. Az Igazgatótanács 10089—1929 sz. alatt jelenti, hogy a szeptember havi ülésében, 6521 számú határozatával — támaszkodva az 1918. évi egyházkerületi közgyűlés 40 jegyzőkönyvi határozatára— tárgyalás alá vette a-székelyudvarhelyi kollégium 107

elöljáróságának 285 számú határozatát, mellyel Seprőd] Anna okleveles polgári iskolai tanárnőt, okleveles középiskolai énektanárnőt, rendes tanárnőül meghívta. Igazgatótanácsunk, miután a meghívás indokolt, a ttneghiyási eljárás szabályszerű volt, 1929 szeptember 1-i hatállyal a meghívást megerősítette. (

Egyházkerületi' közgyűlésünk az igazgatótanácsi bejelentést tudomásul veszi s Seprődi Annát fontos hivatásában rendes tanárnői minőségében sziwsen üdvözli.

81. Elnök felhívja a bizottságok elnökeit jelentésük megtételére, a) Volloncs Miklós előterjeszti a közigazgatási és vagyonügyi bizottság következő jelentését: * Jegyzőkönyv. Felvétetett az Erdélyi Református Egyházkerület 1928. évi november 24—26 napjain tartott közgyűlés 9. b. 1 pontjában hozott határozatában az Igazgatótanács közigazgatási és vagyonügyi jelentésének megvizsgálására kiküldött bizottságnak Kolozsvárt 1929. évi november hó 22-én megtartott ülésében. \ Jelen vannak: Volloncs Miklós esperes^elnök, Kovács László esperes, Nagy Sándor tanár és Bokor Márton esperes. Elnök aa üdvözölvén a tagokat, a bizottság ülését megnyitja. Jegyzőkönyv vezetésével Bokor Mártont bízza meg. Tárgyaltatik az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának: 10112-T1929 szám alatt 1928 november 1-től 1929 november l-ig terjedő időről kiadott Jelentése. Bizottság a jelentésnek általánosságban való elfogadását ajánlja a következő észrevételekkel, illetve javaslatokkal: Bevezetés.

,

_ -

A próba Ágendáskönyv külön kiadását megoldhatónak látta volna a Református Szemle mellékleteként való (megjelenéssel. Ennélfogva jövőre — hasonlé esetekben, takarékossági szempontból, —. ezt a megoldást ajánlja. . A valláskönyv megjelenésével kapcsolatosan sajnálattal áilaÍÖ8

pítja meg, hogy iskolai valláskönyvek ténylegesen mbstanig sem jelentek meg, sőt a már megjelent osztályok könyvei is kifogytak és nem kaphatók. Mivel pedig az Igazgatótanács az iskolába való bevezetését elrendelte, jövőre a rendeletek végrehajtásánál a lehetőségekkel való számvetést javasoljuk. I. Közigazgatási jelentés. Tudomásul vételre ajánlja a bizottság az Igazgatótanács 8319 számú intézkedését, amely szerint az előadótanácsosok és központi tisztviselők munkanapokon délelőtt 11—1 óra között állhatnak felek rendelkezésére azzal, hogy a vidékről tetemes költségekkel és rendesen fontos ügyekben feljövő hiveink és hivatalosaink ebben az időben ügyeiket valóban el is intézhessék s úgy az előadótanácsosokat, valamint a tisztviselőket is találják és nevezettek e tisztük betöltése elől ezen időben el ne vonassanak. Egyebekben az egyházmegyék és iskolák hivatalos kiküldöttjeire, tehát esperesekre, középiskolai igazgatókra vagy 'megbízottá ikra, akiknek munkájuk elvégzésére a legtöbb esetben elégtelen a megállapított* idő, a jelzett intézkedés nem vonatkozhatik. Az alsófoku polgári és katonai hatóságok által el rendelni szokott úgynevezett „rekviemek" tartására vonatkozólag bizottság ajánlja a jelentés elfogadását azzal, hogy az egyházkvriüeti közgyűlés hivja fel a kerület elnökségét arra, hogy e hitelveinkkel ellenkező istentiszteletek tartása "alól úgy egyházaink, valamint iskoláink egyszersmindenkorra mentesítessenek. Ajánlja bizottság, hogy könyebb áttekinthelés oéljál>ól a jelentés jövője „Személyi ügyek" címen csoportosítva halottainkról, nyugdíjasainkról stb. együtt emlékezzék ineg. Továbbá vétessenek be a jelentésbe évről-évre az újonnan megválasztott lelkészek is. Ezek mellett az egész jelentésben tárgyi jelzést és csoportosítást javaslunk. A zsinati tagok és póttagok választásra vonaikozóan javasolja bizottság, hogy a főtiszteltű kerületi közgyűlés tegyen előterjesztést a zsinathoz vonatkozó törvényeink olyan értelmű módosítása iránt, hogy a póttagok megválasztás sorrendjében léphessenek elő rendes tagokká és új választás csakis ;i pótlagok behivása után rend éltessék el, ha a szükség úgy kívánja. A folyton ismétlődő; választásokkal u. i. hiveink előtt veszélyeztetjük az ügy komolyságát és az adminisztrációt terheljük fölösleges választási munkálatokkal. 109

II." Vagyonügyi jelentés. A király-utcai 53 szám alatti ház vásárlással kapcsolatosan bizottság kívánatosnak - tartja' az ingatlan mielőbbi birtokbavételét, hogy a központ nyugodtabb és zavartalanabb munkája ezáltal biztosíttassék. A kebli biztosító intézményünkről szóló jelentés kapcsán feltüntetendönek tartjuk a viszontbiztosítás feltételeinek és az évi járuléknak feltüntetését is. Egyébként a viszontbiztostás tényének helyeslő és jóváhagyó tudomásulvételét ajánljuk. Az iratterjesztésre vonatkozó jelentés- elfogadását hozza javaslatba bizottság, azonban indítványozza, hogy a fötiszteletű közgyűlés küldjön ki már ezúttal egy bizottságot annak megvizsgálására, ha vájjon rentábilis-e ez a vállalat, vagy sem; valamint annak megállapítására, hogy jelen keretek közötti és módozatok szer rinti működése néni jelent-e olyan veszteséget anyagilag, mely a szellemi nyereséggel arányba nem hozható. E bizottság a következő közgyűlés elé jelentést és javaslatot terjesszen. Az útiköltség számla egyre növekvő "irányt mutatván,. bizottságunk — bár tudatában van sok tekintetben ennek elkerülhetetlen voltáról, — mégis a lehetőség keretein belül való mérséklést és takarékoskodást kér. Az 1930. évi költségvetésről szóló jelentéssel kapcsolatban a régi lelkészi özvegyek segélyezésere-nézve bizottság javasolja, hogy a segélyezettek és a kiosztott összeg számszerűleg közöltessenek a• jelentésben. . Amennyiben pedig a jelenlegi segélyösszegek leszállítása nélkül megoldható volna, igen óhajtandónak tartaná bizottság— másirányú újabb megterhelések miatt is — a lelkészi kongruából e eélra levont 2%-nak 1%-ra való leszállítását. Javasolja bizottság a bukaresti iskoláink visszaszerzéséről szóló jelentésnek örvendetes tudomásulvételét, azzal a hozzáadással, hogy a főtiszteletű és méltóságos közgyűlés mondjon köszönetet mindazoknak, akik évek hosszú során át szívós kitartással és fáradsággal munkálkodtak a siker előmozdításán és elérésén. A nagytiszteletű: özv. Kilyén Sándörné urasszonynyal kötött egyezségnek örömmel, a "néhai Nagy Károly püspök síremléke elkészülésének helyesléssel és megnyugvással való tudomásul vételét javasolja bizottságunk. ' v Az iskolai pillanatnyi államsegély kiutalásának tudomásul vételét azzal hozzuk javaslatba, hogy ezt az összeget egyházkerületi 110

~

.

közgyűlésünk korántsem tekinti a békeszerződésben biztosított . jo, gos igényeink kielégítésének s felhívja a kerületi elnökséget e ténynek és megállapításnak szakadatlan kihangsulyozására, valamint sürgetésére iskoláink hathatósabb segélyezésének. Végül javasolja a bizottság, hogy a jelentés egyéb részleteit a fötiszteletü és méltóságos egyházkerületi közgyűlés jóváhagyó tudomásul' venni méltóztassék és egyidejűleg az Igazgatótanácsnak az egyházkerület háztartási életének ügyeinek a nehéz gazdasági viszonyok közötti biztos egyensúlyban tartásáért fejezze ki elismerését és köszönetét. Ktnf. Folloncs Miidós, elnök.

Bokor Márton,

jegyzőkönyvvezető.

Nagy Sándor,

• ~

•--•>;•

.

biz. tag.

_^

Közgyűlésünk a jelentést tudomásul ..veszi és javaslatait megfontolás és esetleges további intézkedések megtételére kiadja az Igazgatótanácsnak, elfogadván főtiszteiéül püspök aának ama indítványát, hogy . az iratterjesztés rentabilitásának megvizsgálására a bizottságot nem a kerületi közgyűlés, hanem az Igazgatótanács küldje ki.

Nagy Endre előterjeszti a tanügyi jelentés kiküldött bizottság következő jelentését:

megvizsgálására _ "'...'

Főtiszteiéül Egyhágkerületi Közgyűlés! Az 1928. évi egyházkerületi közgyűléstől nyert megbízásunk alapján megvizsgáltuk a méltóságos Igazgatótanács 1928 november 1-töl 1929 november l-ig terjedő jelentésének az 1928—29 iskolai évre vonatkozó tanügyi részét. Elismeréssel állapítjuk meg mindenek előtt, hogy a tanügyi jelentés -figyelembe vette mindazokat az óhajtásokat, amelyeket a bizottság az 1928. évi tanügyi jelentés megvizsgálása alkalmával jelentése 2. sz. pontja alatt kifejezésre juttatott. Midőn javasoljuk a fötiszteletü egyházkerületi közgyűlésnek, hogy a tanügyi jelentést méltóztassék elismeréssel tudomásul vonni, megállapításainkat és javaslatainkat az alábbiakban van szerencsénk a fötiszteletü egyházkerületi közgyűlés elé terjeszteni: fi) A theologíai fakultásra vonatkozólag örömmel állapítjuk meg. hogy az új szabályzat üdvös eredményeit úgy a nivó emel111

kedése, mint a lelkészképzés intenzivebbé tétele tekintetében már az első év is igazolta, csak az ifjúság egészségi állapota ad okot aggodalomra, a mi véleményünk szerint sürgős intézkedést igényel. b) A középiskolákra vonatkozólag sajnálattal állapítjuk meg. hogy az előző éveknek csaknem minden terhe az 1928—29 tanév alatt is középiskoláinkra nehezedett. Az átmeneti tanterv túlságos követelménye pedig az előmenetelt az eddigi évek eredménye alá siilyesztette. Örvendetes jelenségként jegyezhető fel, hogy a Bethlen-kollégium főgimnáziuma, a székely udvarhelyi tanítóképző, valamint tanév végén a Wesselényi-kollegoum főgimnáziuma is a nyilvánossági jogot megkapta. A többi intézetek nyilvánossági jogának és a tanszetnélyzet működési engedélyének kieszközlése további gondoskodás tárgyát kell, hogy képezze. c) Az elemi iskoláknak a biratásoknál felmerülő akadályok és a névelemzéseknek következményei voltak a legnagyobb nehézségei. A bizottság szükségesnek találná statisztikai összeállítását annak, hogy hány magyar református gyermek szorult ki az erőszakos névelemzés miatt a magyar református iskolából. Ugyancsak szükségesnek találja erélyes intézkedések foganatosítását az iskolába n'éai''járó gyermekek számának csökkentésére, valamint azokkal az egyházmegyékkel szemben, amelyek azáltal, hogy a megfelelő jelentéseket a kitűzött határidőig nem küldik be, akadályt gördítenek az elé, hogy.-,elemi iskoláink helyzetéről \teljes kép álljon a főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés rendelkezésére. fi) Ajánlatosnak tartja végül a bizottság, hogy jövőre a tanügyi jelentés terjesztessék ki ügy az egyházkerületi tanügyi bizottságnak, mint a tanítói értekezleteknek működésére. e) Végül ajánlja bizottság,, hogy fejezze'ki a főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés hálás köszönetét és teljes elismerését főtiszteletű püspök aának és a méltóságos Igazgatótanácsnak iskoláink megtartása és fejlesztése érdekében kifejtett fáradhatalán és eredményes munkásságáéig, egyben fejezze ki elismerő köszönetét tanÜgyi előadó tanácsos aának, a tanügyi jelentés lelkiismeretes gondosságú összeállításáért. ; Kiváló tisztelettel -:•• Cluj-Kolozsvár, 1929 november 24. Kerekes Ernő, h. elnök.

" Jávái István, 112

-

MáthéIstván,

-

Ferenczy Gábor, Nagy Endre.

bizottsági tagok.

,

Egyházkerületi közgyűlésünk a jelentést tudomásul veszi, s javaslatait elfogadván, azokat figyelembe vételre kiadja az Igazgatótanácsnak. Máthé Sándor aa előterjeszti az Igazgatótanács ügykezelését megvizsgáló bizottság következő jelentését: Jegyzőkönyv, mely felvétetett Kolozsváron, 1929 november 21-én az igazgatótanácsi iroda, ügykezelés és egyházkerületi levéltár megvizsgálása alkalmával tartott bizottsági ülésről. Jelen vannak: Kovács Károly gyulafehérvári egyházmegyei esperes, Máthé Sándor kolozsvári egyházmegyei esperes, Nagy Sándor zilahi tanár. I. Bizottságunk mindenekelőtt megállapítja, hogy Hegyi Péter aa, akit a múlt évi egyházkerületi közgyűlés az iroda vizsgáló bizottság elnökévé választott, ez év folyamán elhalálozván^ helyére főtiszteletű és méltóságos püspök úr Máthé Sándor kolozsvári esperes aát hivta be. Bizottság a következőképen alakul még: Elnök: Kovács Károly, jegyző: Máthé Sándor. II. A bizottság vizsgálata során, amely az 1928 november 1-től 1929 november l-ig terjedő időre vonatkozott, megállapította, hogy ez idő alatt iktatóra érkezett 12.359 ügydarab, amelyből kiosztatott a II. ügyosztálynak (Almási Samu tanácsos vezetése alatt) 888. III. ügyosztálynak (Illés Gyula dr. tanácsos vezetése alatt) 3.934, IV. ügyosztálynak (Darkó Ákos dr. tanácsos vezetése alatt) 1.315, " ' • V. ügyosztálynak (Mester Mihály és Horváth Lajos számvevő vezetése alatt) 5.321, VI. ügyosztálynak (Mester Mihály vezetése alatt* nyugdíjügyeket intézi) 901 drb., vagyis összesen 12.359 ügy darab. . Az 1928 évben beérkezett ügyeket minden ügyosztály elintézte. v . Az 1929-ik é hen beérkezett ügyiratokat az illető osztályok szintén feldolgozták szorgalmasan és késedelem nélkül. Elintézetlen maradt összesen 14 darab akta és pedig a IV. ügyosztálynál 2, V. ügyosztálynál 6 és a VI. ügyosztálynál 6 drb. E hátralékos akták elintézése is azért szenvedett késedelmet, mert ezeket az

ügyeket vágy" igazgatótanácsi ülés elé kellett vinni, vagy pedig bevárni a kerületi közgyűlés ide vonatkozó határozatait. Az irodakezelő személyzetben változás nem történt. Ugy az elnökhelyettes főjegyző aa, mint az elöadótanácsosok nemkülönben az irodai személyzet összes tagjai teljes rátermettséggel, kiváló hozzáértéssel és ernyedetlen kitartással végzik teendőiket, minek örvendetes eredményeképen elismerésre méltó pontosságot és szép rendet találtunk úgy az egyes ügyosztályoknál, mint általában az egész igazgatótanácsi irodában. Bizottságunk külön is kiemelni óhajtja, hogy az irattár kezelése, melyet a rendelkezésre álló helyiség szűk és alkalmatlan volta nagy .mértékben megnehezít, pedáns renddel és pontossággal történik. III. Az Igazgatótanács ezen idő alatt 7 ülést tartott, melyben letárgyalt és elintézett 413 ügydarabot. Az ülésekről felvett jegyzökönyveket átvizsgáltuk s azokat teljesen rendben találtuk. A hozott határozatok részben végrehajtattak, résziben kellő előkészítés után közgyűlésünk tárgysorozatán szerepelnek. IV. Bizottságunk a vizsgálat rendjén újólag is meggyőződött arról, ami a megelőző évek vizsgálatai során ugyancsak konstatálva volt, hogy az igazgatótanácsi iroda mai szűk és e miatt túlzsúfolt elhelyezésében és beosztásában rendeltetésének alig képes megfelelni s az eredményes, nyugodt munkát szinte lehetetlenné teszi. Különösen tűrhetetlennek tartjuk az iktató hivatal elhelyezését, amely ideiglenesen a levéltárban van, amely erre a célra teljesen alkalmatlan, egészségi szempontból is súlyos kifogás alá esik, amellett sötét s a levéltár kezelését is akadályozza. Ezen az állapoton segíteni a közel jövő legsürgősebb feladatai közé tartozik. , Nem hagyhatjuk-megemlítés nélkül azt a több oldalról kifejezett kívánságot sem, hogy az ügyes-bajos dolgaik elintézése végett személyesen megjelenő érdekeltek részére, egyrészt- kényelmi szempontból, másfelől éppen a Méltóságos Igazgatótanács munka beosztási és egyesek személyes meghallgatását meghatározott órákhoz kötő rendelkezésének teljes egészében lehető betartása és betartatása végett, egy várakozó terem álljon rendelkezésre. Nemcsak sérelmesnek, de egyenesen szégyenletesnek tartjuk, hogy akár híveink, akár hivatalosaink huzamosabb időn keresztül ácsorogjanak akár az igazgatótanácsi iroda kapuja előtt, akár annak áz udvarán. Bizottságunk a vizsgálati jegyzőkönyv beterjesztése alkalmával ismételten gondoskodó figyelmébe ajánlja a Méltóságos Igazgatótanácsnak a felsorolt s évről-évre megismételt bajok és hiányok.

megszüntetését és inditványozza, hogy az egyházkerületi közgyűlés az elnökhelyettes főjegyzőnek, az egyes ügyosztályok előadó tanácsosainak, valamint az igazgatótanácsi irodában alkalmazott öszszes tisztviselőknek fejezze ki fáradságos, de odaadással, lelkiismeretes buzgósággal és pontossággal végzett munkájukért őszinte elismerését és hálás köszönetét. Kmf. Kovács Károly Máthé Sándor elnök.

Nagy Sándor biz. tag.

jegyző.

•

Ehker. közgyűlésünk a jelentést "tudomásul veszi, javaslatait határozattá emeli. Felhívja az Igazgatótanácsot, minden lehetőt tegyen meg az.irodai helyiségek túlzsúfoltságának megszüntetésére. , • Maksay Albert előterjeszti a testvérkerületek jegyzökönyvének megvizsgálására kiküldött bizottság következő jelentését: A testvérkerületek jegyzőkönyveinek átvizsgálására '.kiküldött bizottság munkája a királyhágómelléki kerület ez évi jegyzőkönyvének átnézésére szoritkozott. A királyhágómelléki egyházkerület folyó évi május 29-én tartotta meg közgyűlését. A közgyűlési jegyzőkönyvben foglalt határozatok közül az alábbiak tarthatnak számot közgyűlésünk érdeklődésére: ~y - ' ." 14. jkv. sz. alatt tárgyaltatik Igazgatótanácsunk 3775—29. I I I . sz. átirata alapján a kolozsvári theologiai fakultás fenntartásához kért évi hozzájárulás ügye. Igazgatótanácsunk a theoíogia felterjesztése alapján évi 100.000 leit igényelt. Az elmúlt két évre a királyhágómelléki ker. közgyűlése 50—50.000 leit szavazott meg és utalt-át, a folyó tanévre vonatkozólag azt az intézkedést tetté, hogy főtiszt. Sulyok Isván püspök elnöklete alatt bizottságot küldött ki, melynek az a kötelessége, hogy utánajárjon: milyen pénzből épült a theologiai épület, mennyibe került, mennyit ér ma, az erdélyi egyházközségek milyen teherrel vannak megróva a theoíogia fenntartása címén és hogy mennyi államsegélyt kap a theoíogia. A kért összeg folyósítására nézve a közgyűlés nem hozott határozatot.' Hasonló jellegű a 16. sz. határozat az enyedi tanítóképző és az udvarhelyi tanítónőképző intézet fenntartási költségeihez való hozzájárulás tárgyában. Ez ügyben is bizottság küldetett ki annak megállapítására, hogy hány királyhágómelléki növendéke van a «

ti 5

képzőknek, mi vagyonnal birnak a képzők, milyen fenntartói kiadások terhelik az erdélyi egyházkerületet és hogy milyen fenntartói jogokat várhat a királyhágói kerület, ha vállalná a fenntartói terhek egy részét? 17. sz. alatt ugyancsak Igazgatótanácsunk ajánlatára a regáti misszió közös ügyként való kezelésének kérdésével foglalkozott a közgyűlés s a kérdés rendezésének a zsinat hatáskörébe leendő utalását látta célszerűnek. 19. sz. alatt a püspöki jelentés tesz említést a nőszövetségek szervezéséről, mely munka erdélyi kezdeményezésre indult meg a Királyhágó mellékén is. A közgyűlés kimondta, hogy az erdélyi kerületi N ószövetség miniszterileg jóváhagyott alapszabályzata hagyassék jóvá a királyhágómelléki egyházkerület részére is. 21. sz. alatt a közös Károli Gáspár jubileummal kapcsolatos teendőkről tárgyalt a közgyűlés. 93. sz. alatt a belmissziói jelentés foglaltatik, mely hálásan emlékezik meg erdélyi kerületünk belmissziói munkásainak, névszerint László Dezsőnek és Pilder Máriának látogatásairól és szolgálatairól. A bizottság mély tisztelettel ajánlja a felsorolt jegyzőkönyvi határozatok tudomásulvételét. Cluj^Kolozsvár, 1929, nov. 25. Vásárhelyi János Maksai Albert A jelentés tudomásul szolgál. Dr. Szöllősy János beterjeszti a számvizsgáló és vagyonkezelést ellenőrző bizottság következő jelentéséf:. ^ :

Jegyzőkönyv,

Felvétetett Kolozsváron 1929. november 22-én az Erdélyi Eeformátus Egyházkerület számvizsgáló és vagyonkezelést ellenőrző bizottságának üléséről. Jelen vannak: DK, Szöllősy János a bizottság elnöke,'S^abó András, Nagy Endre, Bodrogi János, Koncz Ferenc, Ferenoz Mi-' hályZsigmond, Dóezy Ferenc és Sándor Ferenc bizottsági tagok; Mester Mihály gazdasági tanácsos, előadó, Benedek Mária pénztáros, Keresztes József könyvelő. Elnök a megjelent tagokát üdvözli és a jegyzőkönyv vezetésére Sándor Ferenc bizottsági tagot kérve fel, a gyűlést megnyitja. 116

1. Mester Mihály gazdasági tanácsos előterjeszti az egyházkerüle.t 1930. évi költségelőirányzatát és azt részletesen ismerteti. Bizottság a költségvetés egyes tételeit az elmúlt évi számadás tételeivel összevetvei, azokat helyesnek, megfelelőknek találja és ezek alapján az 1930. évi költségvetés 19.302,730 leu fedezettel 19.332,000 leu szükséglettel 29.270 leu hiánnyal a fötiszteletü egyházkerületi közgyűlésnek elfoga'dásra ajánlja. Ismételten reámutat azonban á bizottság arra, hogy a fedezet között szereplő kamattételt nem tekinti reálisnak, mert igen sok kölcsön után az elöirott kamat nem folyik be. 2. Előterjesztetik az egyházkerület 1928. évi záró számadása. Bizottság átvizsgálta á főkönyvet, á főkönyv kivonatait, az utalványokat és nyugtákat. Megállapította, hogy a számadás tételei a főkönyvei egyeznek, a számlakivonatok helyesek, a kiadások nyugtákkal, a bevételek ellennyugtákkal igazolva vannak. Megállapíttatott, hogy a számadás kiadási és be/ . vételi tételei néhány eltéréstől eltekintve a költségvetés keretein belül mozognak. Nagyobb eltérés az ingatlan fenntartási számláján van, ahol 460.000 leu előirányzattal szemben 565.155 leu kiadás történt. A különbözet külön igazgatótanácsi felhatalmazással történt és a többlet kiadás a Magyar-u. 44. sz. alatti bérház szükséges és gyökeres kitatarozására fordíttatott. Hasonlóképpen túlköltés történt az útiköltség számlában, ahol 400.000 leu előirányzattal szemben 536.000 leüt költöttek el. A diakonisszaképzésre 105.418 leu fordíttatott, ami a költségvetési előirányzatban nem szerepel. A Ref. Szemle kiadása 89.225 leu 28 báni deficittel zárult. Megállapította a bizottság, hogy intézkedés történt, hogy ezen hiány a jövőben a lap ritkább időben való megjelenése által küszöböltessék ki. örvendetes emelkedés mutatkozik a házbérjövedelem számlán, ahol 210.809 leu a javulás. A bizottság megállapította, hogy a számadás szerint az egyházkerület vagyona Í928. évben lényeges -

változást nem szenvedett. 1927. évről átkozott veszteség 305.783 leu, viszont 1929. évre- áthozott veszteség 107.758 leu, vagyis a különbözet mint javulás 198.025 leu. •

.

A vagyon számbavételével a következő megjegyzésünk van: Elmúlt évi jelentésünkben rámutatunk, hogy az egyházkerület által egyházaknak és magánosoknak nyújtott kölcsönök rendezése körül óriási hátralékok vannak. ., Az egyházak 1928. év végén 7.513,240 leu 23 b. tartoznak, ami 1.400,500 leu emelkedést mutat az elmúlt évivel szemben. Ezek közül 57 kölcsön most is rendezetlen és félős, hogy közülük néhány teljesen elvész. Ezen egyházi kölcsönök szorgalmazása tekintetében ujabban némi mozgás mutatkozik, ami azonban fokozottabban folytatandó, hogy a veszteség elkerülhető legyen. • Magánosoknak 20 tételben 2.695.482 leu 50 b. van kölcsön adva. Ezen kölcsönzés nem egyházkerületi foglalkozás, azok kezelése sem szakszem, a kölcsönök alapjául szolgáló okiratok sincsenek megfelelően kezelve, aminek eredménye az, hogy'sok kölcsönnek még : a kamatja sincsen kifizetve és a már elévült kamatok is mint követelések vannak nyilvántartva. E pontnál javasoljuk, hogy az összes magánkölcsönök mondassanak fel és hajtassanak be, úgyszintén az összes hátralékos adósságok hajtassanak feLv _ .. Elmúlt évi jelentésünkben is javasoltuk, hogy az . iratterjesztő részére kölcsön adott 245.784 leu 42 báni vonassák vissza az iratterjesztéstől, mely kellő anyagi segítséget kapott ahoz, hogy saját erejéből tartsa fenn magát. Az elfogadott javaslat dacára még mindig 224.568 leyu52 bánival tartozik az irattérjesztés. Kézipénztár állománya: 7.408 leu 25 b. A bizottság megállapítja, hogy a pénztár egész könyvvezetése különös csinnal, példás renddel és át. tekinthetőén történik, amiért a gazdasági osztály és" a pénztári tisztviselők elismerést érdemelnek. A bízott-. ság javasolja, hogy az; 1928. évi számadás hagyassák jóvá, a pénztárnoknak a felmentés adassák-meg, a "gazdasági osztály egész személyzetének különös csinlffi

nal készített könyvvezetésért fejezze ki közgyűlésünk elismerését. 3. Átvizsgáltatott az értékpapir állomány, átnézettek a betéti és folyószámla kivonatok. A vagyonértékek rendben találtattak azzal, hogy a betéti elismervények legújabb keletű elismervényekkel kicseréltettek. 4. Lezáratott a pénztárnapló, melynek egyenlege 297.866 leu készpénz hiánytalanul megtaláltatott. Kmf. Szölló'sy János Sándor Ferenc a bizottság elnöke.

a bizottság jegyzője.

Koncz Ferenc Ferencz Mihály Zsigmond Szabó András Nagy Endre Dóczy Ferenc., . 'Közgyűlésünk a jelentést tudomásul veszi, javaslatait határozattá emeli s az Igazgatótanácsnak megfelelő intézkedésre kiadja. A kérvényügyi bizottság elnöke jelenti, hogy ilyen nem érkezett be. Szolgál tudomásul. Dóczy Ferenc aa jelenti, hogy indítvány nem érkezett be. Szolgál tudomásul. 82. Püspök aa meleg szavakkal köszöni meg a közgyűlés nevében elnöklő főgondnok aanak bölcs és tapintátos vezetését, s személyére, munkájára Isten áldását kéri. Helyesléssel szolgál tudomásul. 83. Egyházkerületi főjegyző olvassa a jelen T-ik ülés jegyző^ könyvét, ~ i : melyet a közgyűlés hitelesít. 84. A tárgysorozat ki lévén merítve, elnöklő főgondnok aa, a gyűlést a. tagok lelkes éljenzése mellett bezárja. Jgron István Vásárhelyi János

ehker. főgondnok, elnök.

• .

ebker, főjegyző, jegyző.

\

119

Név- és tárgymutató. I. Egyesekre vonatkozó határozatok, jkvi sz.

Adorjánná Weress Margit székelyudvarhelyi tanárnő meghívása _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Agyagássy Károly dr., a marosvásárhelyi koll. gondnokává választatik — — — — — — — — — — -^ Almási Samu a legfőbb bíróság póttagjává választatik — — Babos Sándor h. lelkész II. lelkészképesítői vizsga letehetésére engedélyt kér — — — — — — — —- — — Baczó Lajos a szászvárosi kollégium elől járósági tagjává választatik — — - — — — —- — • — — — — Bánffy Dezső br. a kolozsvári leányfőgimnáziumhoz világi elől járósági taggá választatik — — — — — —. Bánffy György gr. ehker. főgondnok elhunyta — — •— — Bene Ferenc dr. a legfőbb bíróság rendes tagjává választatik Bethlen Bálint gr. ig. tanácsi világi póttaggá választatik — — Bodor Bertalan a kolozsvári koll. előljárósági tagjává válaszBodrogi János ehker. számadás- és vagyonügyi bizottság tagjává választatik — -— — — — — — — — Bokor Márton a legfőbb bíróság póttagjává választatik — — Bokor Márton zsinati rendes tagul választatik — -*- — — BTázovay Dezső a szászvárosi kollégium előljárósági tagjává választatik — — — — — — — — — — Czeglédy Emma énektanítónő meghívása a kolozsvári leányfőgimnáziumhoz — — -— — —•, — — — — Csefó Sándor a nagyenyedi tanítőképzőintézet igazgatójául választatik — — — — — — — — — Csutak Vilmos a legfőbb bíróság póttagjává választatik — — Dániel Viktor nagyenyedi tanár meghívása — — —. •—

920

79 29 29 75 66 32 10 29 29

29 -29 69 66 76 66 29 78

Ikvi sz.,

Darkó Ákos dr. a kolozsvári kolL előljárósági tagjává választátik - ' — — _ — —•— . — — — — • — 29 Dóczy Ferenc az ehker. számadás- és vagyonügyi bizottság elnökévé választatik — — -— — — — — —• — 29 Fejér Pál a legfőbb biróság póttagjává választatik — — — 29 Ferencz Mihály Zsigmond ehker. számadás- és vagyonügyi bizottság tagjává választatik — — — -— -— — -— 29 Garda Ti álmán dr. a legfőbb biróság rendes tagjává választalik 29 Görög Ferenc dr. a Szeretetház előljárósági tagjává választatik 66 Hegyi András ehker. számadás- és vagyonügyi bizottság tagjává választatik — — — — — — — — — 29 Horváth Pál az ehker. vagyonügyeit vizsgáló bizottság tagjává választatik — — — — — — — — — — 29 Imre Lajos dr. a legfőbb biróság póttagjává választatik — — . 29 Kádár Géza a legfőbb biróság rendes tagjává választatik —— 29 Kemény Katalin br. a Szeretetház előljárósági tagjává választatik _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 66 Kemény Pál br. igazgatótanácsi világi póttaggá választatik — 29 Keresztesyné Kálmán Júlia a Szeretetház előljárósági tagjává választatik — — — ______ — _ — _ 66 Kiss Lajos a legfőbb biróság rendes tagjává választatik —- — 29 Kovács Dezső a legfőbb biróság póttagjává választatik — — 29 Kovács Gyula a Szeretetház előljárósági tagjává választatik— 66 Kovács Lászíó az ehker. vagyonügyeit vizsgáló" bizottság alelnökévé választatik — — — — — — — — — 29 Kovács László a legfőbb biróság rendes tagjává választatik — 29 Cs. Lázár László ifj. a szászvárosi kollégium előljárósági tagjává választatik — - - - — - — — — _ _ _ — 6f5 Lőrinezi F e r e n c a Szeretetház előljárósági tagjává választatik . 66 Lőrinczi F e r e n c zsinati r e n d e s t a n í t ó képviselővé választatik 69 Lőrinczy J á n o s esperes zsinati lelk-észi póttaggá választatik — 69 Martonossy György dr. szászvárösi koll. gondnokává-választatik — _' — — _ _ — - ' — __ — — 29 Martonossy György d r . az ehker. vagyonügyeit vizsgáló bizottság tagjává választatik — — — — — _ — —•-••"-••29 Máthé István a Szeretetház előljárósági tagjává választatik — Máthé S á n d o r ehker. aljegyzővé választatik — — — — Máthé S á n d o r ehker. számadás- és vagyonügyi bizottság tagjává választatik _ _ • — — — — — — — — — Máthé S á n d o r az ig: tanácsi i r o d á t vizsgáló bizottság elnökévé •:-.

•"

..

.

.

•

'

66 29 29

m

\

•.

jkvi

választatik — — — — — — — — •— .— . Muzsnai László dr. ig, tanácsi lelkészi póttaggá választatik — Muzsnai László dr. a marosvásárhelyi koll. előljárósági tagjává választatik — — — — — — — — — Muzsnai László dr. ehker. számadás- és vagyonügyi bizottság tagjává választatik — — — — — — — -— — Muzsnai László dr. a nyugdíjvégrehajtó bizottsági póttaggá választatik — — — —- — — — — — — Müller Zoltán dr. a nagyenyedi koll. előljárósági tagjává választatik — — —— — — — — — — — — Nagy Elek dr. a Szeretetház gondnokául megválasztatik — Nagy Endre a legfőbb bíróság.rendes tagjává választatik — Nagy Endre az ehker. vagyonügyeit megvizsgáló bizottság tagjává választatik — — — — — — — — — Nagy Endre ig. tanácsi póttaggá választatik — — — — Nagy Lajos esperes az ig. tanácsi irodát vizsgáló bizottság tagjává választatik . — — .— — ..— — — — — Nagy Lajos esperes zsinati rendes lelkészi tagul választatik — Nagy Sándor ehker. számadás- és vagyonügyi bizottság tagjává választatik — — — — — — — — — Nagy Sándor az ig. tanácsi irodát vizsgáló bizottság tagjává választatik _ _ _ _ _ - _ — _ _ _ — — Orbán Lajos szászvárosi tanár reaktiválása — — — — Papp Adolf a szászvárosi kollégium előljárósági tagjává választatik' — — — — — — — — . — —••— Sándor Ferenc ehker. számadás- és vagyonügyi bizottság tagjává választatik — — — -—- — -— — — — Seprődi Anna székelyudvarhelyi tanárnő meghívása — — Szabó Zoltán a szászvárosi kollégium előljárósági tagjává választatik — — — — — — — — — — — Szász István a legfőbb bíróság póttagjává választatik — — Szász István a Szeretetház főgondnokául megválasztatik — Szele Endréné a Szeretetház előljárósági tagjává választatik — Szöllősy János dr. egyházkerületi ügyésszé választatik — — Szöllősy János dr. a kolozsvári leányfőgimnáziumhoz gondnokul választatik — — — — — — — — — Szöllősy Jánosné dr. a Szeretetház előljárósági tagjává választatik — — — — — — — — — — — — Tárcza Bertalan ének-zene tanító meghívása a kplozsvári kollégiumhoz — — — — — — — —-. -T-. ••— _

122

sz.

29 29 29 29 29 29 66 29 29 29 29 69 29 29 52 6 6

29 80 66 29 66 66 29 32 66 _ 77

jkvi sz.

Tavaszy Sándor dr. a kolozsvári koll. előljárósági tagjává választatik — — — — — — — — — — — Teleki Arctur gr. zsinati rendes világi tagul választatik — — Vékás Lajos dr. kolozsvári leányfőgimnázium főgondnokává választatik _ — _ — _ — _ , - — —, Vékás Lajos dr. a legfőbb biróság póttagjává választatik —

29 69 29 29

II. Egyházközségeket, lelkészeket érdeklő határozatok. jkvi sz.

Üj liturgia tárgyában Vásárhelyi János ehker. főjegyző előterjesztése — — — — — ' -— — — — — Egyházkerületi kórház létesítése — — — — — — r— Elemi iskolák véglegesítése — — — — — — •— - — Fehérvizi papi lakás és kanonika eladási ára — — — — Nyugdíjba beszámítható fizetési fokozatok felemelése — — Nyugdíjazottak részére drágasági segély megállapítása,— — Nyugdíjintézeti járulékok vissza nem utalása — — — ~ Egyházak és tanulók nyugdíjintézeti fenntartói járuléka — Nyugdíjszabályzat 58. §-ának módosítása — — — -— — Perselypénzek felhasználása — — — —- -— — — — Elemi iskolai új vallástani tanterv . — — — ' -— — — Kántorképesítő szabályzat — — -— — ~ — — —

27 40 43 44 46 46b 47 48 49 51 62 68

III. Egyházmegyéket, espereseket érdeklő határozatok. jkvi sz.

,Űj liturgia tárgyában Vásárhelyi János ehker. főjegyző előterjesztése — — — — -— — — — —^- — 27 Egyházkerületi kórház létesítése — — — — . —• •"— — 40 Elemi iskolai iskolák véglegesítése — — _ _ — i_ 43 Fehérvizi eh. papi lakás és kanonikájának eladási ára — — 44 Nyugdíjba beszámítható fizetési fokozatok felemelése — —46 Nyugdíjazottak rés/ére drágasági segély megállapítása — — 46b Nyugdíjintézeti járulékok vissza nem utalása — — —• '—47 Egyházak és tanulók nyugdíjintézeti fenntartói járuléka — 418 Nyugdíjszabályzat 58. §-ának módosítása — — • — — — 49 Szilágyszolnoki ehmei tanács 480—1929. sz. kérése — — — 50_ Perselypénzek felhasználása -— —• — — — — -— — 51

123

IV. Iskolákat, tanárokat, tanítókat érdeklődő határozatok.

jkyi sz.

Nagyenyedi koll. elöljáróságába egy világi, a kolozsvári koll. elöljáróságába egy lelkészi, 2 világi, a marosvásárhelyi koll. elöljáróságába egy lelkészi tagsági helyre választás elrendelése . — — — — — : — — — — — 13 Kolozsvári leányfőgimnáziumi főgondnoki, illetve gondnoki hely betöltésére választás elrendelése — — — — 19 Szászvárosi koll. gondnoki állására választás elrendelése — 20 Marosvásárhelyi koll. gondnoki állására választás elrendelése 21 Nagyenyedi-kolozsvári és marosvásárhelyi kollégiumhoz előljárósági tagok választatnak — — — — — — — 29 Kolozsvári leányfőgimnáziumhoz főgondnok, a szászvárosi és marosvásárhelyi kollégiumhoz gondnok, választatik 29 Kolozsvári leányfőgimnáziumhoz gondnok és világi elöljárósági tag választatik -— : — " — — — — — — — " 32 Bethlen Gábor fejedelem emlékünnepélye — — — — — 38 Egyházkerületi kórház létesítése — — — — — — — 40 Elemi iskolák véglegesítése — — — — — — — — 43 Szászvárosi koll. elöljáróságának szabályzata — — — — 45 Nyugdíjba beszámítható fizetési fokozatok felemelése — — 46 Nyugdíjazottak részére drágasági segély megállapítása — ~— 46b Nyugdíjintézeti járulékok vissza nem utalása — — — — 47 Egyházak és tanulók nyugdíjintézeti fentartói járuléka — — 48 Nyugdíjszabályzat 58. §-ának módosítása — — — — — 49 Orbán Lajos szászvárosi tanár reaktiválása — — — — 52 Gyárfás Pál dr. javaslata székelyudvarhelyi nőképezde ü. — 53 Tanítóképző intézeti igazgatói állás szervezése — — — -— 54 Gönczy Gábor dr. feljelentése Lévay Lajos székelyudvarhelyi tanár ellen — — — — — — — — T— — 55 Kolozsvári leányfőgimnázium kibővítéséről jelentés — • — -59 Elemi iskolai új vailástani tanterv — — — — — — 62 Szászvárosi koll. előljárósági tagjainak megválasztása — — 66 Nagyenyedi tanítóképző intézet igazgatójának megválasztása 66 Középiskolai vallástani tanterv — — ^ — •— — — 67 V. Igazgatótanácsot érdeklő határozatok. • jkvi sz.

Bethlen Gábor fejedelem emlékének megörökítése — — — Bánffy György gr. ehker. főgondnok elhunyta— —: •— —

aa"

6 10

jkvi sz.

Ehker. számadás- és vagyonvizsgáló bizottságba egy elnök, egy alelnök és tiz tag választásának elrendelése — — — 14 Legfőbb birósági tagsági helyekre választás elrendelése 16 Egyházkerületi ügyészi állásra választás elrendelése -r- <— 18 Igazgatótanács jelentése — — — — — — — — 22 Nagy Károly püspök emlékünnepélye — — — — — 23 Ehker. bíróság időszaki tanácsának megválasztása — — — 24 Űj liturgia tárgyában Vásárhelyi János ehker. főjegyző előterjessztése —- — — — — — — — — — 27 Pótigazgatótanácsosok megválasztása —., — — — — 29 Igazgatótanácsi irodát megvizsgáló bizottságba elnök és két tag választatik — — — — — — — —- — — 29 Ehker. számadás- és vagyonügyi bizottság megválasztása —29 Egyházkerületi ügyész választatik — — — — —- — 29 Egyházkerületi aljegyző választatik — —- —. __ ~ — 29 Nagy Károly püspök siremlékének leleplezése — —• — — 37 Ehker. kórház létesítése — — _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 40 Szeretetház szervezeti szabályzata — — — — — — 41 Nyugdíjba beszámítható fizetési fokozatok felemelése — -— 46 Nyugdíjazottak részére drágasági segély megállapítása —- — 4&b Nyugdíjintézeti járulékok vissza nem-utalása — -— — — 47 Egyházak és tanulók nyugdijintézeti fentartói járuléka —48 Nyugdíjszabályzat 58. §-ának módosítása — — • — — — 49 Szászvárosi református árvaházról jelentés — — — — •• 57 Szeretetház kibővítéséről jelentés — — — —• — —- —•• • 58 Kolozsvári leányfőgimnázium kibővítéséről jelentés — — — 59 JSgyházker. 1928. évi számadása — — — —- — -— — 70 Egyházker. 1930. évi költségvetése — — — — — — -— 71 Nyugdíjintézet 1930. évi költségvetése — — —• — — — 72 Nyugdíjintézet 1928. évi számadása — — — — — —73 Lelkészképzési szabályzat 79. §-ának módosítása — — — 74 Közigazgatási és vagyonügyi jelentés megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése — — — — 4- —*- —- ~^81 VI. Egyházkerületi közgyűlés. . • .

Közgyűlés megnyitása .-—- — —*- -— • — Közgyűlés megtartásának engedélyezése —Távoímaradottak igazolása -— — —- -— Jelenlevők számbavétele —• — — -— —-•

jkvi

• —•- — — . ——- — — — -— —- — — ___- — —

sz.

1 2 3 4

jkvl sz,

Régenstanácshoz hódoló távírat küldése — — — — — Bethlen Gábor fejedelem emlékének megörökítése — — — Királyhágómelléki egyházkerület üdvözlete — — — — Tárgysorozat megállapítása — . — — — — — — — Üj közgyűlési tagokról jelentés — — — — — — — Bizottságok kiküldése — —• — — — — — — — Bánffy György gróf egyházker. főgondnok elhunyta — — Két világi, egy lelkészi, egy tanári pótigazgatótanácsosi állásra választás elrendelése — — — •— — — — — — Igazgatótanács ügykezelését vizsgáló bizottságba egy elnök és két bizottsági tagsági helyre választás elrendelése —• — Egyházker. lelkészi aljegyzői, a Bethlen-koll. elöljáróságába egy világi, a kolozsvári koll. elöljáróságába egy lelkészi és két világi, a marosvásárhelyi koll. elöljáróságába egy lelkészi tagsági helyre a választás elrendelése — —• — — — Egyházker. számadás- és vagyonügyi vizsgáló bizottságba egy elnök, egy alelnök, és tiz tag választásának elrendelése — Nyugdíjintézet végrehajtó bizottságába egy lelkészi póttagsági helyre választás elrendelése — — — —- — — — Legfőbb bírósági tagsági helyekre választás elrendelése — — Egy lelkészi tanácsbirói helyre választás elrendelése •'— — Egyházkerületi ügyészi állásra választás elrendelése — — ' Kolozsvári leányfőgimnáziumi főgondnoki, illetve gondhoki hely betöltésére választás elrendelése — — —• -— — Szászvárosi koll. gondnoki állásának betöltésére választás elrendelése —• — — —• — — — — ^- —_ — Marosvásárhelyi koll. gondnoki állására választás elrendelése Igazgatótanács jelentése — — — — — — — — •— Nagy Károly püspök emlékünnepélye — — — — — — Egyházker. bíróság időszaki tanácsának megválasztása — — Püspök aa. jelentése — — •—• •— — . — .•— — — — I. ülés bezárása -v- — — .—.. >— — —- — — — — II. ülés megnyitása —- — — — —• — •— • -*—• — - — A két skót testvéregyház egyesülési ünnepélyén résztvett kiküldött jelentése — — — — — —— — — — — Az üj liturgia tárgyában Vásárhelyi János ehker. főjegyző előterjesztésé — — —~" . ^ - ' — — —•' ^— ' '•— — Pótigazgatótanácsosok megválasztása — — — — -— -— Igazgatótanácsi irodát megvizsgáló bizottságba elnök és két tag választatik .-^- — — — — — —. — — -^. —

126,

5 6 7 8 9 9 10 11 12

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

26 27 29 29

jkvi sz.

Nagyenyedi, kolozsvári és marosvásárhelyi koll.-hoz előljárósági tagok választatnak — — — — — — — — Egyházker. számadás és vagyonügyi bizottság megválasztása —Nyugdíjvégrehaljtó bizottságba lelkészi póttag választatik — Kolozsvári leányfőgimnáziumhoz főgondnok, szászvárosi kollégiumhoz gondnok, a marosvásárhelyi kollégiumhoz gondnok választatik — — — — — — — ' — — — Egyházkerületi ügyész választatik — — — — — — —: Ehker. aljegyző választatik — — — — — — — — II. ülés bezárása — — — — — — — — — •— III. ülés megnyitása — — — — — — — — — — Kolozsvári leányfőgimnáziumhoz gondnok és világi előljárósági tag választatik — — — — — -— -— — — Egyházker. ügyész és egyházker. lelkészi aljegyző eskütétele — Ifjú lelkészek felszentelése : — -— — —•• — — — — Lelkészszentelésen közgyűlés részvétele — — — — -— Nagy Károly püspök síremlékének leleplezése — — . •—• — Bethlen Gábor fejedelem emlékünnepélye — — — — — III. ülés bezárása — •— — ' — •—/ •— — — — — IV. ülés megnyitása — — — -— — — — — -— Egyházker. kórház létesítése — — — — — -— •— — Szeretetház szervezeti szabályzata — -— — — — —. -v Szeretetház főgondnoki és gondnoki tisztségére választás elrendelése — — — — — — — . . _ _ _ _ _ • Elemi iskolák véglegesítése — — — — — —• —- — Fehérvizi egyh. papi lakása és kanonikájának eladási ára — Szász városi koll. elöljáróságának szabályzata — — — •— Nyugdíjba beszámítható, fizetési fokozatok felemélése — — Nyugdíjazottak-részére drágasági segély megállapítása — — Nyugdíjintézetí járulékok vissza nem utalása — -r- ' •— — Egyházak és tanulók nyugdíjintézeti fentartói járuléka — — Nyugdíjszabályzat 58. §-ímak módosítása — — — — — Szilágyszolnoki egyházmegyei tanács 480—1929. sz. kérése — Perselypénzek felhasználása — — — — — __•*__. -^Orbán Lajos szászvárosi tanár reaktiválása — —• — — — • Gyárfás Pál dr. javaslata a székelyudvarhelyi nőképző ügyében Tanítóképzőintézeti igazgatói állás szervezete — —• — — Gönczy Gábor dr. feljelentése Lévay Lajos székelyudvarhelyi tanár ellen — — — — — — — — — — — Szászvárosi református árvaházról jelentés — — — — — *

'

•

29 29 29

29 29 29 30 31 32 33 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 46b 47 48 49 50 51 52 53 5"4 55 57

127

.•••••

.

Szeretetház kibővítéséről jelentés — — — —• —- —• — Kolozsvári leányfőgimnázium kibővítéséről jelentés — — Nyugdíjintézet jelentése — — — — — — — — Segélyegyleti összeg felvételéről — — — . — — — —' Elemi iskolai új vallástani tanterv — — — — — IV. ülés bezárása — — -— — — — — — — —- — V. ülés megnyitása — — — — — — — — — — IV. ülés jegyzőkönyvének hitelesítése — — — — -— — Szeretetház főgondnoki, gondnoki és elől járósági tagjainak megválasztása — — — — — . — — — — —Szászvárosi kollégium elől járósági tagjainak megválasztása — Nagyenyedi tanítóképző-intézet igazgatójának megválasztása Középiskolai vallástani tanterv — — — — — — — Kántorképesítő szabályzat — — — — — — — —• Zsinati tagok sorában beállott változások — -*— — — -=Egyházker. 1928. évi számadása — — —- — — — — Egyházker. 1930. évi költségvetése — — — — ' — — Nyugdíjintézet 1930. évi költségvetése—• — — — -— — Nyugdíjintézet 1928. évi számadása — — —• — — -^ Lelkészképzési szabályzat 79. §-ának módosítása — — — Babos Sándor h. lelkész II. lelkészképesítői vizsga letehetésére engedélyt kér — — — — — — — — — — Czeglédy Emma énektanítónő meghívása a kolozsvári leányfőgimnáziumhoz —- -— — — -— — — — . Tárcza Bertalan ének-zenetanító meghívása a kolozsvári kollégiumhoz — — —- — —- — — — — — — Dániel Viktor tanár meghívása, a nagyenyedi kollégiumhoz — Adorjánné Weress Margit székelyudvarhelyi tanárnő meghívása Seprődi Anna székelyudvarhelyi tanárnő meghívása • _ — Közigazgatási és vagyonügyi jelentés megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése '•— — — — — — — — -rPüspök köszönete az elnöklő főgondnoknak — —• — — V. ülés jegyzőkönyvének hitelesítése— — -— — — — V. ülés bezárása — — — — — — — — — —

jkvi

sz.

58 59 60 61 62 63 64 65 66 66 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82^ 83 84